FINANSZÍROZÁS & HITEL

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, [email protected] www.regiofokusz.hu

FINANSZÍROZÁS & HITEL

Készítette: Hutflesz Mihály

EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP INTERREG III A Közösségi Kezdeményezés Program Szlovénia – Magyarország – Horvátország Szomszédsági Program ITTKÉSZ - SL-HU-CR/05/4012-106/2004/01/HU-44 A projektet az Európai Unió és a Magyar Köztársaság finanszírozza.


TARTALOMJEGYZÉK 1. A FINANSZÍROZÁS ALAPFOGALMAI ______________________________________4 1.1 A tıkeszükséglet számítása ____________________________________________________ 4 1.2 Az eszközök tıkeigénye _______________________________________________________ 5 1.3 Forgótıke igény _____________________________________________________________ 5 1.4. A finanszírozás fajtái ________________________________________________________ 6 1.5. A belsı és külsı finanszírozás _________________________________________________ 7

2. AZ IDEGEN FINANSZÍROZÁS LEHETİSÉGEI ______________________________8 2.1. A tıke eredete szerint ________________________________________________________ 8 2.2. A jogi biztosítékok szerint ____________________________________________________ 8 2.3. Lejárat szerint ______________________________________________________________ 9

3. HITELEK & KÖLCSÖNÖK ________________________________________________9 3.1. A hitel ára a kamat _________________________________________________________ 10 3.2. Mutatószámok _____________________________________________________________ 10 3.3. A hitel fedezete_____________________________________________________________ 11 3.4. Az önerı __________________________________________________________________ 11 3.5. A kisvállalkozások által igénybe vehetı hitelek __________________________________ 11

4. MENNYIT ÉR A VÁLLALKOZÁS? _________________________________________11 4.1. Az eredménykimutatás ______________________________________________________ 11 4.2. A mérleg __________________________________________________________________ 11 4.3. A cash flow kimutatás_______________________________________________________ 12 4.4. A viszonyszámokkal való elemzés _____________________________________________ 12 4.5. A mőködı tıke ____________________________________________________________ 13

5. A KISVÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGEI _____________________________________14 5.1. Költséggazdálkodás_________________________________________________________ 14 5.2. Költségnemek______________________________________________________________ 15 5.3. A költségek csoportosítása elszámolhatóság szerint_______________________________ 16 5.4. A költségek csoportosítása a kibocsátás volumenéhez való viszony alapján ___________ 16



6. AZ AKN STRUKTÚRA MODELL __________________________________________16 6.1. A fedezeti összeg számítása __________________________________________________ 16 6.2. A fedezeti pont, nyereségküszöb ______________________________________________ 17 6.3. A fedezeti görbe____________________________________________________________ 17



1. A FINANSZÍROZÁS ALAPFOGALMAI Finanszírozásnak nevezzük pénz és anyagi javak vállalkozás részére való megszerzését, ill. rendelkezésre bocsátását. Egy vállalkozás pénzgazdálkodása a tıkemegszerzés a tıkefelhasználás a tıkekontroll valamennyi döntését és intézkedését magában foglalja.

Egy vállalkozás pénzgazdálkodásának feladata: a vállalkozás céljainak eléréséhez szükséges tıke rendelkezésre bocsátása a rendelkezésre bocsátandó tıke összehangolása nagyság, minıség és idıpont szerint a megfinanszírozandó tervekre vonatkozóan intézkedések kidolgozása a pénzügyi egyensúly megtartása érdekében

1.1 A tıkeszükséglet számítása A tıkeszükséglet számításának elıfeltétele, hogy pontos elképzelések legyenek a következı faktorokról.

az elıkészület költségei építkezési intézkedések (amennyiben nem bérletrıl van szó) gépekkel, üzemi- és irodai berendezésekkel, gépjármőparkkal stb. való felszerelkezés ún. "vastartalék" nyersanyagokban, ill. a még elegendı legkisebb raktárkészlet átlagos napi termelés, ill. átlagos napi forgalom az anyagszükséglet, készítés, igazgatás és terjesztés darabköltsége a termelés és a raktározás átlagos ideje fizetési feltételek kidolgozása a szállítók és a vásárló ügyfelek részére reklám és biztosítási költségei az alapítás költségei, ill. az elıírt minimum tıkeszükséglet



1.2 Az eszközök tıkeigénye Az eszközök tıkeigénye úgy határozható meg, hogy a tervezett teljesítménybıl kiindulva az ide vezetı leggazdaságosabb termelési folyamatot kell megtervezni. Ezzel lehetıvé válik - az ajánlati árak és a mellékköltségek figyelembe vételével a gépek, berendezések, tartozékok, felszerelések beszerzési árainak meghatározása. Egy telephely és új cég építésének kiadásait és mellékköltségeit az építészek, tervezık számítják ki, akik a termelés sajátos szükségleteit ismerik. Itt még természetesen számolni kell különbözı jegyzıi, földhivatali illetékekkel is. A következı felsorolás a mérlegnek is megfelelı csoportosítást mutatja: telek épületek gépek berendezések

-

A tervezés és a termelés megkezdésének költségei Kummulált tıkeszükséglet:

1.000 e Ft 1.500 e Ft 1.000 e Ft 800 e Ft 4.300 e Ft 500 e Ft 4.800 e Ft

Ez a tıkeszükséglet csak akkor redukálható, ha pl. használt gépeket vásárolnak, ill. lízingelik azokat.

1.3 Forgótıke igény Átlagos napi kiadások

anyagok termelés raktározás értékesítés egyebek

e Ft 200 300 20 30 50 600

x 45 nap = x 20 nap = x 10 nap = x 8 nap = x 45 nap =

9.000 6.000 240 240 2.250 17.690 e Ft



1.4. A finanszírozás fajtái Egy kisvállalkozó több lehetıséggel élhet, hogy a szükséges tıkét megszerezze. A tıkeáramlást megkülönböztetjük: a tıkét biztosító jogi helyzete szerint - saját finanszírozás (saját tıke) - idegen finanszírozás (hitelezıi tıke) a tıke eredete szerint - külsı finanszírozás (vállalkozáson kívüli) - belsı finanszírozás (belülrıl, pl. nyereség)

FINANSZÍROZÁS FAJTÁK

saját finanszírozás

Befektetés vagy társulás a vállalkozás jogi formája szerint.

idegen finanszírozás

Finanszírozás nyereségbıl, leírásból vagy megtakarításból.

Visszatartásokból (szavatossági tartalékok, karbantartási összegek, stb.)

Finanszírozás hitelbıl.

Belsı finanszírozás Külsı finanszírozás

A finanszírozás bármelyi fajtája lényegében a következı szempontoktól függ: Költségszempont - külsı finanszírozás hitelen keresztül (idegen tıke kamat) Ez az adózás szempontjából elınyös, hiszen költségenként elszámolható. (Azonban nem minden áron adót spórolni!)



- A befektetés osztalékot vagy nyereséget csökkent. Jövedelemszegény években félbe kell hagyni! Befolyásolási szempont - Egy külsı finanszírozás lehetıvé teszi az erıs külsı ráhatást a vállalkozás mőködésére. A bankok hitelek folyósításakor rendszerint kikötik a gazdálkodási viszonyokba való folyamatos betekintés jogát. Finanszírozás más befektetı révén a belsı hatalmi viszonyokat változtatja meg. A futamidı szempontja - Egy hosszú lejárat tartós pozíciót eredményez, de ezért drágább is, mint a rövid lejáratú.

1.5. A belsı és külsı finanszírozás A belsı finanszírozás azt jelenti, hogy egy vállalkozás a bruttó árrésbıl lesz finanszírozva. A tıke a vállalkozás önerejébıl, nyereségtermelı képességébıl származik. Lehetıségei: - nyereségbıl - leírásokból, amortizációból - vagyoni tárgyak eladása, elidegenítése révén A belsı finanszírozás:

elınye

- tulajdonosi viszonyok azonosak maradnak - nem von maga után függıséget - nincs kamatteher hátránya

- a vállalkozó elıvigyázatosabb az idegen tıkével, mint a saját tıkével - a saját tıke nincs optimálisan felhasználva - a saját tıkét ott kell felhasználni, ahol a leghosszabban biztosítható a rentabilitása A külsı finanszírozás azt jelenti, hogy a vállalkozás tıkeszükségletét a vállalkozáson kívülrıl, a pénz- és tıkepiacokról elégítik ki. Fogalmilag a vállalkozás "külvilágához" tartoznak a tulajdonosok is, úgyhogy egy vállalkozás társtulajdonosainak tıkebiztosítása is a külsı finanszírozás egyik formája.



Így megkülönböztethetı: Saját finanszírozás

Idegen finanszírozás

(a vállalkozás kívülrıl kap saját tıkét) - társulás - befektetés (a vállalkozás kívülrıl kap idegen tıkét) - hitelezık külsı finanszírozása - hitelfinanszírozás harmadik személytıl

2. AZ IDEGEN FINANSZÍROZÁS LEHETİSÉGEI

2.1. A tıke eredete szerint bankhitelek szállítók hitele

tulajdonosok hitele ügyfelek hitele (elılegfizetések formájában)

állami támogatások

2.2. A jogi biztosítékok szerint kezesség engedményezés (követelések átruházása) zálogjog átruházás



2.3. Lejárat szerint rövid lejáratú közép lejáratú hosszú lejáratú

3. HITELEK & KÖLCSÖNÖK A vállalkozásokat hitelekkel és kölcsönökkel hivatásszerően a kereskedelmi bankok látják el. A hitel a jövı jövedelmezıségére, a várható eredményre alapoz. A hitelezı is kockázatot vállal, mert ha az adós befektetése nem térül meg, s ennek következtében fizetésképtelenné válik, hitelezı nem vagy csak késve jut hozzá az esedékes törlesztéshez.

HITELT: - csak hitelképes vállalkozók kaphatnak - csak jövedelmezı célok megvalósítására - megfelelı fedezet mellett Hitelképesség feltétele: a vállalkozás tevékenységének ellenértékébıl rendszeresen befolyó pénzbevétel.

Pénzügyi biztosítékok: - jelzálog - kézizálogjog - kezességvállalás - bankgarancia - váltó



3.1. A hitel ára a kamat

A h i t e l k a m a t l á b nagyságát befolyásolja: gazdasági környezet

(hitelkereslet-kínálat, infláció mértéke, likviditás stb.)

a folyósított hitelek jellege

(biztosítékkal vagy anélkül, futamidı, fejlesztési vagy forgóeszköz)

Rövid lejáratra elsısorban a forgótıke kiegészítésére nyújtanak bankhitelt, tehát a v á l l a l k o z á s g l o b á l f i n a n s z í r o z á s a a c é l . Ebbıl következik, hogy ezekkel a hitelekkel a m á r m ő k ö d ı v á l l a l k o z á s é l h e t . A hosszúlejáratú hitelek többnyire p r o j e k t f i n a n s z í r o z ó h i t e l e k . A projektfinanszírozás egy beruházási célkitőzést, új vállalkozási kezdeményezést lát el hitellel vagy tıkével, azaz n e m a v á l l a l k o z á s e g é s z é t . Az új projektnek nincs múltja csak jövıje, önmaga lábán kell megállnia.

3.2. Mutatószámok

FINANSZÍROZÁSI SZÜKSÉGLET

Egy vállalkozás akkor fizetıképes, ha rendelkezik annyi fizetıeszközzel (készpénzzel vagy azonnal, illetve könnyen pénzzé tehetı eszközzel), amennyire általában egy hónapon belül esedékes fizetési kötelezettségei pontos teljesítéséhez szüksége van.

MUTATÓSZÁMOK SAJÁT TİKE + HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ÉRTÉKE

>1



A vállalkozás saját pénzforrásai (tıkéje) és hosszúlejáratú - legalább egy éven túli kötelezettségei együttesen legyenek nagyobbak, mint a vállalkozás összes befektetései. FORGÓESZKÖZÖK ÉRTÉKE RÖVIDLEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZEGE

A vállalkozás forgóeszközeinek kötelezettségeinek összege.

összértéke

>1 legyen

nagyobb,

mint

rövidlejáratú

A VÁLLALKOZÁS TISZTA ÜZLETI TEVÉKENYSÉGÉNEK HOZAMA (árbevétel - folyó üzleti kiadások) ESEDÉKES TİKETÖRLESZTÉSEK + KAMATOK

>1

A vállalkozás hozamai nyújtsanak fedezetet az adósságszolgáltatásra, az esedékes törlesztırészek és kamatok összegére.

3.3. A h i t e l 3.4. A z

fedezete

önerı

3.5. A k i s v á l l a l k o z á s o k á l t a l i g é n y b e vehetı hitelek

4. MENNYIT ÉR A VÁLLALKOZÁS? 4.1. Az eredménykimutatás

4.2. A mérleg



4.3. A cash flow kimutatás

A vállalkozásokat törvény kötelezi bizonyos pénzügyi kimutatások éves elıkészítésére. A három legfontosabb pénzügyi kimutatás

eredménykimutatás mérleg cash flow

Az e r e d m é n y k i m u t a t á s azt ábrázolja, hogy az adott vállalkozás milyen teljesítményt ért el bizonyos idıszakon belül. A vállalkozás normál mőködési körét vizsgálja, összeveti az illetı idıszak bevételét az eladott áruk költségével és a többi kiadással. A m é r l e g azt mutatja meg, hogy a vállalkozásnak milyen vagyona (eszköze) és milyen tartozása (kötelezettségek) van az adott idıpontban, ami rendszerint a vállalkozás üzleti évének utolsó napja. Három nagy részbıl áll: eszközök, kötelezettségek, saját erı. A p é n z f o r g a l m i k i m u t a t á s ( c a s h f l o w ) a legfontosabb pénzügyi kimutatás. A vállalkozás likviditásáról és életképességérıl igyekszik képet mutatni, hiszen ez sem az eredménykimutatásból, sem a mérlegbıl nem derül ki egyértelmően. A következı kérdésekre ad választ: Mi lett a nyereséggel? A szokásos üzleti tevékenység elég pénzt termel-e az osztalékfizetéshez? Honnan származik az új eszközökbe fektetett pénz? (Tevékenységbıl vagy kölcsönbıl?) Fizetıképes-e a vállalkozás? Egy vállalkozásnál a készpénz fı forrásának az általa folytatott tevékenységébıl kell fakadnia. Ha nem képes elegendı belsı forrást termelni, elıbb-utóbb tönkremegy. 4.4. A viszonyszámokkal való elemzés

LIKVIDITÁS =

Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek



KAMATFEDEZET =

Adózás és kamatfizetés elıtti eredmény + adók kamatterhek

(Általánosan elfogadott mértékként azt használják, hogy a kamatfizetés és adózás elıtti eredmény legalább kétszerese legyen a fizetendı kamatnak.) KÉSZLETFORGÁS =

Értékesítés Készlet

Nyereségesség mutatói: Árbevétel – változó költségek Árbevétel

Bruttó haszonkulcs =

x 100

(A vállalkozás tényleges jövedelmét mutatja.) Nettó haszonkulcs =

Adózás elıtti eredmény x 100 Árbevétel

(Azt mutatja, hogyan gazdálkodik a vállalkozás a rendelkezésre álló forrásokkal.) A befektetett tıke hozama =

Adózás elıtti eredmény x 100 Befektetett tıke

(Értéke azt mutatja, mennyire képes a vállalkozás haszonnal forgatni eszközeit.)

4.5. A mőködı tıke

A m ő k ö d ı t ı k e a vállalkozás rendelkezésére álló pénzforrások (készpénz, bankszámla egyenleg, a vevıkkel szemben fennálló rövid lejáratú követelések) és a rövid idın belül esedékes kötelezettségek különbsége. A mőködı tıke az az összeg, amely felett a vállalkozó szabadon rendelkezik: befektetheti, kiveheti magáncélra, felhasználhatja osztalékra stb. Soha nem szabad azonban felhasználni teljes egészében, mivel az üzleti tevékenység finanszírozásához bármikor szükség lehet pótlólagos összegekre. Magas mőködı tıke magas likviditási mértéket jelez. Egy korszerő vállalkozás elképzelhetetlen a saját és idegentıke arányának, a bankhitelek nagyságának, a cash flow-nak és a mőködı tıke nagyságrendjének figyelése nélkül. Mindehhez az adatokat a vállalkozás számvitelének kell szolgáltatnia.



5. A KISVÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGEI 5.1. Költséggazdálkodás A k ö l t s é g mindennemő ráfordítás pénzértékben kifejezett összege. Mértékegysége: Ft/hó, Ft/év, stb. Probléma: a vállalkozásoknak ajánlatokat kell készítenie bizonyos tevékenységekre, habár a termékek készítése, gyártása még nem kezdıdött el. Az ajánlatban természetesen a költség mellett a nyereség is megjelenik. A költségeket tehát pontosan meg kell határozni, mert bármilyen kalkulációs hiba a vállalkozást veszteségbe vetheti.

A piaci ár és a kalkulált ár összevetése

NYERESÉG

PIACI ÁR

KALKULÁLT ÁR

PIACI ÁR: a piaci ár a kereslet-kínálat alapján képzıdik. Minél nagyobb a kereslet, annál nagyobb az ár és fordítva. A kisvállalkozó nem tud a piaci árra különösebb befolyással lenni. Ezért a piaci árat, mint adottat kell tekinteni. KALKULÁLT ÁR: a piaci árat minden kisvállalkozó a saját egyéni költségstruktúrája alapján képezi. Ez tehát vállalkozásonként különbözı. A piacon minimum a kalkulált árat el kell érni ahhoz, hogy a megbízás teljesítésével kapcsolatban felmerülı költségek fedve legyenek, megtérüljenek. A kalkulált árat, mint minimumot kell tekinteni.



SZÁMVITEL

NYERESÉG- ÉS VESZTESÉG SZÁMÍTÁS * RÁFORDÍTÁS * BEVÉTEL

MÉRLEGKÉSZÍTÉS * AKTÍVA * PASSZÍVA

AZ ADÓZOTT NYERESÉG MEGHATÁROZÁSÁT SZOLGÁLJA

KÖLTSÉGSZÁMÍTÁS * FAJTA * HELY * VISELİ

A TÉNYLEGES VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY FELVÁZOLÁSA

KÖLTSÉGSZÁMÍTÁS FELADAT

KALKULÁCIÓS ÉRTÉKEK

PIACI ÁR KÖLTSÉG ÁR

TÖRZSADATOK - IDİ - MENNYISÉG

ELSZÁMOLÁS

FEDEZETI ÖSSZEG SZÁMÍTÁS

KATALÓGUSOK TERVEK

5.2. Költségnemek

A számviteli elıírások az alábbi költségnemeket különböztetik meg. anyagjellegő ráfordítások személyi jellegő ráfordítások az értékcsökkenési leírás az egyéb költségek kalkulációs költségek



5.3. A költségek csoportosítása elszámolhatóság szerint A költségeket a termékekre való feloszthatóság szempontjából:

- közvetlen (közvetlenül elszámolható) és - közvetett (valamilyen feltételezés alapján felosztható) költségekre osztjuk. (Általános költségek, rezsinek is nevezik.)

5.4. A költségek csoportosítása a kibocsátás volumenéhez való viszony alapján ÁLLANDÓ (FIX) VÁLTOZÓ A termelés volumenének változásával - a A kibocsátás, volumen változásával együtt cég kapacitásának határáig - összegükben változnak. nem változnak.

6. AZ AKN STRUKTÚRA MODELL 6.1. A fedezeti összeg számítása

s t r u k t ú r a mind jobban háttérbe szorítja a hagyományos Az A K N önköltségszámítást. A d i r e c t c o s t i n g elvet alkalmazó költségszámítás az állandónak tekintett költségeket nem terheli költségviselı egységekre, hanem azokat n y e r e s é g e t c s ö k k e n t ı tételnek tudja be. Ebbıl következıen az értékesítés árbevételét az értékesített termékek változó költségeivel állítják szembe. A kapott összeget f e d e z e t i ö s s z e g n e k tekintik, melynek fedezetet kell nyújtania az állandó költségekre és a nyereségre. Ennek alapján a nyereség levezetése: − = − =

ÁRBEVÉTEL VÁLTOZÓ KÖLTSÉG FEDEZET F I X KÖLTSÉG NYERESÉG



6.2. A fedezeti pont, nyereségküszöb

6.3. A fedezeti görbe

Árbevétel Költség (e Ft/hó)

Bevétel K összes F (nyereségküszöb)

K változó K fix Termelési volumen Idı

Látható, hogy bizonyos termékmennyiség értékesítése esetén az árbétel egyenesen metszi az összes költség egyenesét. Ezt a metszéspontot - f e d e z e t i p o n t n a k - nevezik. Ugyanis a vállalkozás összes árbevétele e mennyiségnél fedezi a vállalkozás összes ráfordításait. Azt a pontot, ahol a termékek ára éppen fedezi a termékek elıállításával kapcsolatos változó költségeket (közvetlen költségeket), h a t á r k ö l t s é g n e k n e v e z i k . Határköltség alatt terméket nem szabad értékesíteni.


FINANSZÍROZÁS & HITEL

Recommend Documents