Útmutató és könyvelési segédlet a kifizetı (munkáltató), mint szerzıdı által magánszemély biztosított javára megkötött, rendszeres díjas, élethosszig tartó, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások adó- és járulékfizetési, valamint költség-elszámolási szabályairól (2012. 01.01-jén hatályos jogszabályok alapján)
_____________________________________________________________________________
Tartalom 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Jogi nyilatkozat Hatály, felhasználhatóság Alapelvek Adóköteles biztosítási díj, adómentes biztosítási díj Adózási, költség-elszámolási szabályok a díjfizetéssel kapcsolatban Szerzıdıcsere, a kedvezményezett személyének megváltoztatása 9 Maradékjog érvényesítésének adóvonzata A biztosító szolgáltatása teljesítésének adóvonzata Összefoglaló
3 3 4 4 6 9 13 15
Mellékletek 10. Könyvelési segédlet 11. Összefoglaló táblázat a rendszeres díjas, élethosszig tartó befektetési egységekhez kötött életbiztosítások adó- és járulékvonzatairól
2012. január
2
_____________________________________________________________________________
1. Jogi nyilatkozat Jelen kiadvány kizárólag tájékoztató jelleggel készült, azon felismeréstıl vezetve, hogy az életbiztosítási szerzıdések megkötésével és teljesítésével összefüggésben szükséges és fontos az érintettek pontos tájékoztatása, az összefüggések ismerete. A jelen tájékoztató: - általános jellegő és nem vonatkozik egyetlen természetes vagy jogi személy konkrét helyzetére sem, - nem feltétlenül teljes, pontos, átfogó és naprakész információkat tartalmaz, - nem minısül szakmai, jogi tanácsadásnak, nem minısül ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, nem minısül befektetési tanácsadásnak, sem befektetési/biztosítási döntéseket megalapozó információszolgáltatásnak. A jelen útmutató nem tartalmazza valamennyi, a témában felmerülı kérdést és az azokra adható válaszokat, csupán a leggyakoribb szerzıdéses konstrukcióra vonatkozó szabályokat ismerteti. Az útmutató áttanulmányozása nem helyettesíti a hatályos jogszabályok ismeretét. Javasoljuk és kérjük, hogy az adott esetben alkalmazandó rendelkezések értelmezése érdekében és a szerzıdést érintı döntés meghozatala elıtt egyeztessen könyvelıjével, pénzügyi szakértıjével, kérje ki adótanácsadó, vagy a NAV állásfoglalását. Tekintettel arra, hogy az életbiztosítási szerzıdésekre irányadó pontos adójogi, társadalombiztosítási, és számviteli rendelkezések csak az adott eset összes körülményeinek ismeretében határozhatók meg, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. nem vállal felelısséget a tájékoztatóban foglaltak felhasználásából, az abban írtak esetleges téves értelmezésébıl származó károkért. Felhívjuk a figyelmet, hogy a hatályos jogszabályokkal kapcsolatos mindenkori joggyakorlatról célszerő - és vitás esetben feltétlenül szükséges - a Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve a NAV elızetes véleményének kikérése. A jelen útmutatóban ismertetett jogszabályi rendelkezések, állásfoglalások hatályon kívül helyezése és/vagy megváltoztatása esetén az útmutatóban foglaltak nem tekinthetıek irányadónak.
2. Hatály, felhasználhatóság A jelen útmutató a 2012. január 1-jén hatályos jogszabályok alapul vételével készült. A jelen útmutató nem tartalmaz teljes körő tájékoztatást az életbiztosítások adó- és járulékfizetési, valamint költségelszámolási szabályairól, csupán a leggyakrabban alkalmazott szerzıdéses konstrukcióra vonatkozó fı szabályozási elemeket és az irányadó jogszabályi rendelkezések kivonatát tartalmazza, ezért korlátozottan vehetı csak figyelembe. Az útmutató azokra a magánszemély biztosítottra megkötött élethosszig tartó, befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra vonatkozik, amelyek 2.1. szerzıdıje és díjfizetıje a 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjérıl (továbbiakban: Art.) 178. § 18. pontja szerint kifizetınek minısülı személy, 2.2. biztosítottja a társas vállalkozás szerzıdı munkavállalója, vagy tevékenységében személyesen közremőködı tagja, illetve az egyéni vállalkozó alkalmazottja, 2.3. a biztosítás (haláleseti) kedvezményezettje - a szerzıdı és a biztosított egyetértésével megjelölt - magánszemély és 2.4. amelyekhez nem kapcsolódnak adóköteles biztosítási díjú kiegészítı biztosítási kockázatok (ld. még az adóköteles és az adómentes biztosítási díjról szóló 4. pontban írtakat).
2012. január
3
_____________________________________________________________________________ Szerzıdéses viszony: Szerzıdı (társas vállalkozás, egyéni vállalkozó)
Biztosított (munkavállaló, tag, alkalmazott)
Kedvezményezett (magánszemély)
Az Art. szerint: „kifizetı: az a belföldi illetıségő jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá esı jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti…”.
Kissé leegyszerősítve kifizetı lehet egy bármely formában mőködı vállalkozás, szervezet, illetve az egyéni vállalkozó.1
3. Alapelvek A biztosítási szerzıdések megkötése és teljesítése során a következı kiemelt fontosságú alapelvek betartása mindig kötelezı: Rendeltetésszerő joggyakorlás elve – a jogokat és kötelezettségeket azok rendeltetésével összhangban, a hatályos jogszabályok tartalma szerint kell gyakorolni/teljesíteni. A tartalom elsıdlegessége a formával szemben – a szerzıdések, nyilatkozatok megtételekor és minısítésekor azok tartalma irányadó. Jóhiszemőség és tisztesség követelménye – a jogok gyakorlásakor, a kötelezettségek teljesítésekor jóhiszemően és tisztességesen, mások jogainak és jogos érdekeinek tiszteletben tartásával kell eljárni.
4. Adóköteles biztosítási díj, adómentes biztosítási díj Adóköteles biztosítási díj: A biztosítási szerzıdések díja az Szja. tv. 3.§ 50. pontjában írtak szerint minısül adókötelesnek: 3.§ 50. Adóköteles biztosítási díj: a magánszemély, mint biztosított vagy kedvezményezett javára kötött biztosítási szerzıdés alapján más személy által fizetett díj (ide nem értve a magánnyugdíjpénztár által biztosítóintézettıl történı járadékvásárlás ellenértékét, valamint a biztosítás 1. számú melléklet szerint adómentes díját) annál a magánszemélynél, akire tekintettel a díjat fizetik.
Ha a biztosítási szerzıdés díja adóköteles, úgy arra tekintettel az Szja. tv. adott esetben irányadó szabályai szerint kell az adót (és az egyéb szabályok szerint adó és járulékterhet) megfizetni. /Az adóköteles biztosítási díjakra vonatkozó részletszabályokat ehelyütt tovább nem részletezzük./
1
József-Polonyi Gábor: Biztosítások adózási és elszámolási szabályai – Budapest, 2007. p. 33.
2012. január
4
_____________________________________________________________________________ Adómentes biztosítási díj: A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 1. sz. mellékletének 6.3. pontja alapján adómentes: „6.3. a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a visszavásárlási értékkel nem rendelkezı baleset- és betegségbiztosítás díja, valamint a kizárólag a díjat fizetı kártérítési felelısségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítá díja”
Az adómentes biztosítási díjra tekintettel adó és járulékfizetési kötelezettség a hatályos jogszabályok szerint nincs, tekintettel arra, hogy az adómentes biztosítási díj nem része a járulékalapot képezı jövedelemnek és nem képezi alapját a szociális hozzájárulásnak. Az Szja. tv. 1. sz. mellékletének 6.3. pontja alapján minden, a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) szerint kockázati (halál esetére szóló) életbiztosításnak minısülı biztosítás díja adómentes, mivel a kockázati (halál esetére szóló) biztosítások között az Szja. tv. szabályozása nem tesz további különbséget. Ez azt jelenti, hogy ha a biztosító a szerzıdés szerint kizárólag a biztosított halála esetén teljesít biztosítási szolgáltatást (haláleseti szolgáltatás), akkor az adott biztosítást – rendeltetésszerő joggyakorlás mellett – adójogi szempontból is kockázati (halál esetére szóló) életbiztosításnak kell tekinteni és így annak díja adómentes biztosítási díj. Ez független a biztosítási tartam hosszától, illetve attól, hogy az életbiztosítási szerzıdés élethosszig tartó biztosítás, vagy határozott tartamú biztosítás, továbbá független attól is, hogy az adott biztosítás befektetési egységekhez kötött életbiztosítás-e, vagy nem. A rendszeres díjas, élethosszig tartó, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások különös feltételei szerint biztosítási esemény kizárólag a biztosított halála, így a biztosító kizárólag a biztosított halála esetén teljesít biztosítási szolgáltatást. A biztosító feltételes adómegállapításra vonatkozó kérelme alapján meghozott Pénzügyminisztériumi határozat szerint – feltételes adómegállapítás tárgyát képezı rendszeres díjas, élethosszig tartó, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások különös feltételeire hivatkozással megkötött életbiztosítás díja a határozatban írtak szerint adómentes biztosítási díj. Ezek alapján tehát a Generali-Providencia Biztosító élethosszig tartó, befektetési egységekhez kötött életbiztosításait – rendeltetésszerő joggyakorlás mellett – adójogi szempontból is kockázati (halál esetére szóló) életbiztosításoknak, azok díját pedig adómentes biztosítási díjnak kell tekinteni.
5. Adózási, költség-elszámolási szabályok a díjfizetéssel kapcsolatban A) Adózási, költség-elszámolási szabályok a társasági adó hatálya alá tartozó szervezet esetében 1. Ha a kedvezményezett magánszemély: A 2000. évi C. törvény a számvitelrıl (továbbiakban: Számviteli tv.) 79. § (3) bekezdése és a 3. § (7) 3. pontja alapján a kifizetı szerzıdı által a magánszemély biztosítottra kötött, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások kifizetı által fizetett díja (rendszeres és eseti díja is!) személyi jellegő ráfordításként, a személyi jellegő egyéb kifizetések között számolandó el, ha a szerzıdésben megnevezett haláleseti kedvezményezett magánszemély és a biztosított nem mond le elıre az ıt megilletı garanciális biztosítotti jogokról (a kedvezményezett-jelölés megváltoztatására és a szerzıdésbe való belépés jogára vonatkozóan) – ilyenkor a biztosítási díj megfizetése a kifizetı számára végleges vagyonvesztést jelent: „3. § (7) 3. személyi jellegő egyéb kifizetések: azok a természetes személyek részére teljesített kifizetések, elszámolt összegek, amelyeket a kifizetı a természetes személy részére jogszabályi elıírás vagy saját elhatározása alapján teljesít, és nem tartoznak a bérköltség, illetve a vállalkozási díj fogalmába. Ilyenek különösen:” … „a munkavállaló részére kötött, de a munkáltató által fizetett baleset-, élet- és nyugdíjbiztosítás díja”…
2012. január
5
_____________________________________________________________________________ „79. § (3) A személyi jellegő egyéb kifizetések közé tartoznak a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, továbbá az ezen összegek után a vállalkozó által fizetendı (fizetett) személyi jövedelemadó összegét is.
2. Ha a kedvezményezett a kifizetı szerzıdı: Amennyiben a kedvezményezett a kifizetı szerzıdı, úgy a biztosítási díjat nem személyi jellegő ráfordításként, hanem a biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni a kifizetı könyveiben, hiszen ebben az esetben a biztosítási díj megfizetése nem jelent a kifizetı számára végleges vagyonvesztést (2008/5. Adózási kérdés a kifizetı által munkavállaló javára kötött életbiztosítás számviteli elszámolása, személyi jövedelemadó-kötelezettsége). 3. Elszámolási idıszak Amennyiben a kifizetı szerzıdı mérlegének fordulónapja nem esik egybe a biztosítási idıszak végével (annak az idıszaknak a végével, amelyre az adott rendszeres díj vonatkozik), úgy a költségként elszámolt rendszeres biztosítási díjnak azt a részét, amely a tárgy üzleti évet követı évre vonatkozik, el kell határolni (aktív idıbeli elhatárolás). Az élethosszig tartó befektetési egységekhez kötött életbiztosítások költségként elszámolt eseti biztosítási díja ugyanakkor teljes egészében a tárgy beszámolási idıszak adózás elıtti eredményét csökkenti (ezt egy adózói kérdésre a PM Számviteli Fıosztályának 5750/2000/1 iktatószámú levele is megerısítette). 4. Releváns biztosítotti kör A Társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI törvény (továbbiakban: Tao. tv.) 3. sz. mellékletének B) 8., illetve 8. § (1) d) pontja alapján a költségként elszámolt biztosítási díj ténylegesen a vállalkozás érdekében felmerülı költségnek minısül, így az nem növeli a társasági adó alapját, ha a biztosított az ott meghatározott személyi körbıl kerül ki. „3. sz. melléklet: A költségek és ráfordítások elszámolhatóságának egyes szabályai B) A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülı egyes költségek, ráfordítások A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minısül különösen:” … „8. a biztosítás díja, ha a biztosított az adózóval munkaviszonyban vagy önkéntes jogviszonyban álló magánszemély, az adózó vezetı tisztségviselıje, tevékenységében személyesen közremőködı tagja, vagy az adózónál jogszabályban meghatározott tanulószerzıdés alapján gyakorlati képzésben résztvevı szakképzı iskolai tanuló;”
Ha a biztosított személye eltér az elıbb meghatározottaktól, akkor a költségként elszámolt biztosítási díjjal meg kell növelni a kifizetı társasági adó alapját: „8. § (1) Az adózás elıtti eredményt növeli: d) az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás elıtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is -, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerzı tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra,”
5. A társasági adó hatálya alá tartozó szervezetek a Tao tv. szerint: A társasági adóalanynak minısülı szervezetek - Belföldi illetıségő társasági adóalany adózó a belföldi személyek közül a) a gazdasági társaság, (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot, a szabályozott ingatlanbefektetési elıvállalkozást, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságot és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaságot
2012. január
6
_____________________________________________________________________________ is) az egyesülés és az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is) és az európai szövetkezet, b) a szövetkezet, c) az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, d) az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivıi iroda, a közjegyzıi iroda, az erdıbirtokossági társulat, e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete (a továbbiakban: MRP), f) a vízitársulat, g) az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, h) a felsıoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), továbbá a diákotthon, i) európai területi együttmőködési csoportosulás, j) az egyéni cég k) az európai kutatási infrastruktúráért felelıs konzorcium (ERIC). . - Belföldi illetıségő társasági adóalany adózónak minısül a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld. - Adóalany a külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi illetıségő, ha a) belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthetı belföldi illetıségő adózónak (a továbbiakban: külföldi vállalkozó); c) ingatlannal rendelkezı társaságban meglévı részesedésének elidegenítése vagy kivonása révén szerez jövedelmet (a továbbiakban: ingatlannal rendelkezı társaság tagja).
A társasági adóalanynak nem minısülı szervezetek 1. a Magyar Nemzeti Bank, 2. a büntetés-végrehajtásért felelıs miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelezı foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek, 3. a kizárólag a fogvatartottak foglalkoztatása céljából létesített közhasznú társaság, illetve a tevékenységét folytató közhasznú, kiemelkedıen közhasznú nonprofit gazdasági társaság, 4. a Tartalék Gazdálkodási Közhasznú Társaság, illetve a tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, 5. a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság, illetve a tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, 6. a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt., 7. a jogszabályban meghatározott közszolgálati mősorszolgáltatók, 8. a felszámolás kezdı napjától a felszámolási eljárás alatt állók, 9. a pártok, 10. a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, 11. a külön törvényben és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelıen mőködı, kizárólag készfizetıkezesség-vállalást folytató részvénytársaság, 12. az a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az adóévben az egyszerősített vállalkozói adó alanyának minısül, 13. a költségvetési szervként mőködı felsıoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is) és diákotthon.
B) Adózási, költség-elszámolási szabályok egyéni vállalkozó esetében Az Szja. tv. 11. sz. mellékletének I. 5. és I. 9. pontja alapján az egyéni vállalkozó, mint kifizetı csak önmagára és az alkalmazottaira köthet személybiztosítást (és számolhatja el annak költségét). Így az egyéni vállalkozó által önmagára, valamint alkalmazottaira, mint biztosítottakra, az egyéni vállalkozás tevékenységének érdekében megkötött befektetési egységekhez kötött életbiztosítások díját költségként elszámolhatja, ha a haláleseti kedvezményezett magánszemély és az egyéni vállalkozó e címen nem vett igénybe személyi jövedelemadó-kedvezményt. Az Szja. tv. vállalkozói költségek elszámolásáról szóló 11. számú mellékletének kivonata:
2012. január
7
_____________________________________________________________________________ I. Jellemzıen elıforduló költségek: Költségként elszámolható kiadások különösen a következık: 5. az olyan biztosítás díja, amelynek biztosítottja az alkalmazott, továbbá az egyéni vállalkozó által az alkalmazott javára az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba történı munkáltatói hozzájárulás és annak közterhei; 9. a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelısség-, kockázati élet-, balesetbiztosítás díja, az életbiztosításnál, feltéve, hogy az egyéni vállalkozó e címen nem vett igénybe adókedvezményt;
Egyéni vállalkozó önmagára, mint biztosítottra megkötött életbiztosítási szerzıdés biztosítási díja tehát csak akkor számolható el költségként, ha az egyéni vállalkozó szerzıdı igazolni tudja, hogy a biztosítási díj a vállalkozás érdekében, a bevétel megszerzése, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében merült fel.
6. Szerzıdıcsere, a kedvezményezett személyének megváltoztatása A biztosítási szerzıdés hatályban léte alatt az eredeti társas vállalkozás szerzıdı helyébe szerzıdıként beléphet a magánszemély biztosított (kettejük megegyezésével, vagy a szerzıdı hozzájárulása nélkül is, mielıtt a szerzıdés felmondás vagy díjnemfizetés miatt megszőnne). Ennek az eseménynek – rendeltetésszerő joggyakorlást feltételezve – nincs adójogi következménye a korábban megfizetett díjak vonatkozásában. A változás lényegileg abban nyilvánul meg, hogy a továbbiakban a díj megfizetésére az új szerzıdı köteles.
7. Maradékjog érvényesítésének adóvonzata 1. A kifizetı szerzıdı által visszavásárolt befektetési egységekhez kötött életbiztosítások alapján a Biztosító által a szerzıdı részére kifizetett visszavásárlási összeg elszámolása: Ha a társas vállalkozás jogosult a biztosítási díj személyi jellegő egyéb kifizetésként való elszámolására (Számviteli tv. 3.§ (7) bek. 3. pontja szerint), úgy a társas vállalkozás szerzıdınek – a biztosított által a visszavásárlási igény benyújtásakor megadott hozzájárulása esetén – kifizetett visszavásárlási összeget a társas vállalkozásnak a pénzügyi mőveletek bevételeként (mint kamatjellegő bevételt) kell elszámolnia. A pénzügyi mőveletek bevételeként elszámolt összeg része az adózás elıtti eredménynek és a társasági adó alapjának. Ha a biztosítás díját a szerzıdı követelésként számolta el, úgy a visszavásárlási összeget a kifizetés alapjául szolgáló életbiztosítási szerzıdés követelésként kimutatott biztosítási díjainak összegével szemben kell elszámolni és a különbséget pénzügyi mőveletek egyéb bevételeként, illetve egyéb ráfordításaként kell könyvelni (Számviteli tv. 84.§ (7) bek., 85.§ (3) bek.); 2. Az eredeti kifizetı szerzıdı helyébe lépett magánszemély szerzıdı által visszavásárolt befektetési egységekhez kötött életbiztosítások alapján a magánszemély szerzıdı részére kifizetett visszavásárlási összeg: A kifizetı szerzıdı helyére új szerzıdıként belépett magánszemély szerzıdı által visszavásárolt élethosszig tartó befektetési egységekhez kötött életbiztosítások alapján a magánszemély részére kifizetett visszavásárlási összeg az Szja. tv. 28. § (1) alapján a magánszemély egyéb jövedelmének minısül2: 2
kivéve ha a magánszemély a Társaság/Kifizetı által megfizetett, adómentes biztosítási díj után, az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályok alapján a 16%-os mértékő személyi jövedelemadót és 27%-os mértékő egészségügyi hozzájárulást legkésıbb a visszavásárlás idıpontjáig teljes összegben megfizeti, és errıl nyilatkozik a Biztosítónak, akkor a Biztosító e kifizetésére alkalmazhatók a kamatjövedelem szabályai, beleértve a kamatjövedelem-kedvezményt is, ha annak feltételei egyébként teljesülnek. A Társaság/Kifizetı által megfizetett, adómentes biztosítási díj, amely után a Munkavállaló, a társas vállalkozás tagja az adót megfizette, ebben az esetben saját befizetésnek számít. (Határozat INDOKOLÁS B) II. 2/b.) Mivel az egyéb jövedelem után az egészségügyi hozzájárulási fizetésre a magánszemély kötelezett, ezért a személyi jövedelemadó
2012. január
8
_____________________________________________________________________________ 28. § (1) Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltérı rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy - a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve - a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerően igazolt kiadás. Az Szja tv. 28.§ (10)-(11) bekezdését 2010. január 1-jével hatályon kívül helyezték, de a biztosító által juttatott jövedelem, mint egyéb jövedelem szabálya, és a jövedelem megszerzése érdekében a magánszemélynél felmerült kiadás (a magánszemély által fizetett biztosítási díj) levonhatósága a fenti rendelkezés alapján megmaradt.
A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások visszavásárlásából származó egyéb jövedelem juttatásakor a Biztosítóra a kifizetıkre vonatkozó általános szabályok vonatkoznak. Ennek értelmében az Szja. tv. 49. § (1) bekezdése alapján a Biztosító a kifizethetı összegbıl fıszabály szerint az adóalap kiegészítéssel növelt jövedelembıl 16 % adókulccsal köteles személyi jövedelemadó-elıleget levonni: Az 1998. évi LXVI. törvény (továbbiakban Eho. tv.) 2. § és 3. § alapján 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás is terheli az egyéb jövedelemnek minısülı kifizetés összegét. Ez alapján a magánszemély a visszavásárlása, részvisszavásárlása esetén ez egészségügyi hozzájárulás összegével csökkentett visszavásárlási összegre jogosult. Az egészségügyi hozzájárulási kötelezettséget a Biztosító társaság rendezi az adóhatóság felé a visszavásárlási összeg kifizetésekor. Mivel a fentiek alapján a kockázati (halál esetére szóló) befektetési egységekhez kötött életbiztosítások biztosítási díja adómentes, az Szja. tv. 65. § (1) d) pontjára tekintettel a szerzıdések egyéb jövedelemnek minısülı visszavásárlási összegét kamatadó nem terheli, a kifizetés nem minısül kamatjövedelemnek: „65. § (1) Kamatjövedelemnek minısülnek - (figyelemmel az (5) bekezdés rendelkezéseire is) - a következık: d) a magánszemély da) biztosítási szerzıdéshez főzıdı maradékjogból, db) életbiztosítási szerzıdés alapján, nyugdíjbiztosítási szerzıdés alapján a biztosító szolgáltatása címén megszerzett - egyébként nem adómentes - bevételének az a része, amely meghaladja 1. a magánszemély vagy javára más magánszemély által fizetett díj(ak)- kivéve, ha azt a magánszemély, vagy a más magánszemély költségként elszámolta -, 2. az adóköteles (adózott) biztosítási díj(ak) összegébıl a kivont díjtartaléknak (ideértve e törvény alkalmazásában a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások biztosítástechnikai tartalékát is) a kivonás elıtti díjtartalékhoz viszonyított arányos részét azzal, hogy nem alkalmazható e rendelkezés azon bevételre, amelyre jogosító biztosítási szerzıdés díját vagy díjának egy részét a magánszemély költségként elszámolta, valamint azon bevételre, amelyre jogosító életbiztosítási szerzıdés más - nem magánszemély - által fizetett díja vagy díjának egy része adómentesnek minısült, és a magánszemély - a szerzıdés átalakításával lehetıvé vált díjtartalék-kivonásig - a díj, mint egyéb jövedelem után az adót nem fizette meg, továbbá azzal, hogy a díjtartalék ismétlıdı kivonása esetén az ismételt arányosítást a befizetett díjaknak a korábbi díjtartalék-kivonásoknál már figyelembe vett, arányosított díjakkal csökkentett részére kell elvégezni;
3. Az egyéni vállalkozó szerzıdı által visszavásárolt befektetési egységekhez kötött életbiztosítások alapján a Biztosító által a szerzıdı részére kifizetett visszavásárlási összeg elszámolása: Az Szja. tv. 10. sz. mellékletének I. 10. pontja alapján a Biztosító által egyéni vállalkozó részére teljesített visszavásárlási összeget az egyéni vállalkozó köteles kimutatni egyéni vállalkozói bevételei között, amennyiben a biztosítás díját korábban költségként elszámolta. A Biztosító a kifizetéskor a kifizetés összegébıl személyi jövedelmadó elıleget nem von le. Az Szja. tv. egyéni vállalkozó bevételeinek elszámolásáról szóló 10. számú mellékletének kivonata: törvény .29. § (1) bekezdése alapján egyéb jövedelemnek a korábban adómentes biztosítási díj 78%-a minısül, amely összeg az egészségügyi hozzájárulás alapja és ezen összeg 27%-kal növelt értéke képezi a személyi jövedelemadó alapját.
2012. január
9
_____________________________________________________________________________ I. Jellemzıen elıforduló bevételek Bevétel különösen a tevékenység keretében vagy azzal összefüggésben … 10. azon biztosítási szolgáltatás értéke, amely esetében az arra jogosító biztosítási díjat az egyéni vállalkozó költségként elszámolta;
8. A biztosító szolgáltatása teljesítésének adóvonzata A biztosító szolgáltatása az Szja. tv. 3. § 64. pontja szerint: „64. Biztosító szolgáltatása: a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a biztosítót a biztosítási szerzıdés alapján terhelı kötelezettség keretében a biztosító által juttatott vagyoni érték.”.
Az Szja. tv. 1. sz. mellékletének 6.6., 6.7., 6.8. és 6.9. pontja alapján fıszabályként a Biztosító szolgáltatása (biztosítási esemény miatti kifizetése) adómentes, a törvényben felsorolt kivételekkel: „6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes: … 6.6. a 6.8. alpontban meghatározott biztosító a) szolgáltatása (kivéve a jövedelmet helyettesítı felelısségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet-pótló kártérítést, kivéve továbbá az élet- és nyugdíjbiztosítási szerzıdés alapján nyújtott, a b)-c) pontban nem említett szolgáltatást, valamint az olyan biztosítási szerzıdés alapján nyújtott szolgáltatást, amelynek díját vagy díjának egy részét magánszemély költségként elszámolta), b) haláleseti, baleseti, betegségbiztosítási szolgáltatása, c) nyugdíjbiztosítási szerzıdés alapján a szerzıdéskötés harmadik fordulónapját követıen nyújtott nyugdíjszolgáltatása, címén megilletı bevétel;
Az idézett rendelkezések alapján a kifizetı szerzıdı által a magánszemély biztosítottra kötött befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében a Biztosító magánszemély haláleseti kedvezményezett részére teljesített haláleseti szolgáltatása adómentes. Amennyiben a haláleseti kedvezményezett a kifizetı szerzıdı és a biztosítás díját követelésként számolta el, úgy a számára, mint kedvezményezett számára kifizetett haláleseti szolgáltatás összegét a kifizetés alapjául szolgáló életbiztosítási szerzıdés követelésként kimutatott biztosítási díjainak összegével szemben kell elszámolni és a különbséget pénzügyi mőveletek egyéb bevételeként, illetve egyéb ráfordításaként kell könyvelni (ld. Számviteli tv. 84. § (7), illetve 85. § (3)). Az Szja. tv. 10. sz. mellékletének I. 9-10. pontja alapján a Biztosító által egyéni vállalkozó részére teljesített haláleseti szolgáltatás összegét az egyéni vállalkozó köteles kimutatni egyéni vállalkozói bevételei között amennyiben a biztosítás díját korábban költségként elszámolta. Az ilyen biztosítói szolgáltatás, a kifizetés idıpontjában – az egyéni vállalkozó bevétel-elszámolási kötelezettségét kivéve – adókötelezettséget nem keletkeztet. A Biztosító a kifizetéskor a kifizetés összegébıl adóelıleget nem von le. Az Szja. tv. egyéni vállalkozó bevételeinek elszámolásáról szóló 10. számú mellékletének kivonata: I. Jellemzıen elıforduló bevételek Bevétel különösen a tevékenység keretében vagy azzal összefüggésben … 9. a káreseménnyel összefüggésben kapott kártérítés, ideértve a felelısségbiztosítás alapján felvett összeget; 10. azon biztosítási szolgáltatás értéke, amely esetében az arra jogosító biztosítási díjat az egyéni vállalkozó költségként elszámolta;
A Biztosító – haláleset, visszavásárlás vagy bármely okból történı – kifizetésébıl származó jövedelem megszerzésének idıpontja a Biztosító által történı kifizetés – átutalás esetén a jóváírás – napja.
2012. január
10
_____________________________________________________________________________ Felhasznált anyagok, szakirodalom: 1. 2. 3. 4.
Hatályos jogszabályok József-Polonyi Gábor: Biztosítások adózási és elszámolási szabályai – Budapest, 2007) Lektor: Dr. Karácsony Imréné, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára 2008/5. Adózási kérdés – a kifizetı által munkavállaló javára kötött életbiztosítás számviteli elszámolása, személyi jövedelemadó-kötelezettsége A Pénzügyminisztérium teljes életre szóló befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra vonatkozó feltételes adómegállapítási kérelem tárgyában hozott 18822010/10. számú határozata l
2012. január
11
_____________________________________________________________________________
9. Összefoglaló Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a cég szerzıdı által kötött - leggyakrabban elıforduló -, rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosításra vonatkozó fıbb adózási, számviteli és költségelszámolási szabályokat.
9.1.A biztosítási szerzıdés szereplıi Az alábbiakban az olyan szerzıdések (továbbiakban: Biztosítás Alapesete) adózási és számviteli kérdéseit foglaljuk röviden össze, amely esetében: • Biztosítás: élethosszig tartó, csak haláleseti szolgáltatást tartalmazó életbiztosítás • Szerzıdı: kifizetı (munkáltató) • Biztosított: o az adózóval munkaviszonyban van vagy o az adózó vezetı tisztségviselıje, vagy o az adózó tevékenységében személyesen közremőködı tagja, • Kedvezményezett: magánszemély Egyéb, az adózást és számviteli elszámolást meghatározó jellemzık • A szerzıdés csak adómentes díjú biztosítási kockázatokat tartalmaz. • A biztosított nem mond le elıre szerzıdéssel kapcsolatban ıt megilletı jogokról • A szerzıdés megkötését követıen, utóbb a biztosított szerzıdıként belép a biztosítási szerzıdésbe, • majd további díjfizetés nélkül visszavásároltatja azt.
9.2.Adózás és számviteli elszámolás 9.2.1. Adók és járulékok a díjfizetés idıszakában, díjak elszámolása Munkáltató kötelezettségei Számviteli elszámolás A biztosítás díját személyi jellegő ráfordítások között egyéb személyi jellegő költségként kell elszámolni. (2000. évi C. tv. 3.§ (7) 3 és 79.§ (3)) Társasági adó Mivel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény a vállalkozás érdekében felmerülı költségnek minısíti a Biztosítás Alapesetében megjelölt biztosítottakra kötött életbiztosítás díját (1996. évi LXXXI. törvény 3. számú melléklet B) fejezet 8.), ezért az életbiztosítás díjával nem kell megnövelni a társasági adó alapját. Munkavállaló kötelezettségei A biztosítás kockázati életbiztosításnak minısül. A kockázati életbiztosítás díja adómentes bevételnek minısül, ezért a munkavállalót nem terheli sem adó-, sem járulékfizetés kötelezettség. (Szja 1. sz. melléklet 6.3.)
2012. január
12
_____________________________________________________________________________ 9.2.2. Adók és járulékok szerzıdıcsere végrehajtásakor Munkáltató kötelezettségei A szerzıdı cserét követıen a munkáltatót nem terheli adó- és járulékfizetési kötelezettség. Munkavállaló kötelezettségei A szerzıdı cserét követıen a munkavállalót nem terheli adó- és járulékfizetési kötelezettség. 9.2.3. Adók és járulékok a szerzıdés visszavásároltatása után Munkáltató kötelezettségei A munkáltatót nem terheli adó- és járulékfizetési kötelezettség. Munkavállaló kötelezettségei A visszavásárlási összeg a munkavállaló egyéb jövedelme (Szja 28.§ (1), amely személyi jövedelemadó köteles jövedelem. Ennek megfizetése a biztosító, mint - a visszavásárlási összeget, a jövedelmet juttató – kifizetı kötelessége (Szja 49.§ (1)). Az egyéb jövedelmet a munkavállalónak a kifizetés évérıl szóló adóbevallásában kel szerepeltetnie. Biztosító kötelezettségei A biztosító, mint - a visszavásárlási összeget, a jövedelmet juttató – kifizetı a juttatott jövedelem után százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetésére kötelezett. A visszavásárlási összeg a munkavállaló egyéb jövedelme, amely személyi jövedelemadó köteles jövedelem. E jövedelem juttatásához kapcsolódóan a biztosítót adóelıleg levonási, adóelıleg bevallási, befizetési és a magánszemély felé jövedelemigazolás kiállítási kötelezettség, valamint egészségügyi hozzájárulási kötelezettség bevallási és megfizetési kötelezettség terheli. Kamatadó fizetési kötelezettség a visszavásárlási összeg után nincs (Szja 65.§ (1) d).
2012. január
13
_____________________________________________________________________________
10.Könyvelési segédlet Biztosítótól kapott számlán (elszámolási bizonylaton) szereplı díj könyvelése Ha költségként könyvelendı És ezen belül nem társasági adóalapot növelı T 5 Személyi jellegő egyéb kifizetések / K 4 Szállító És ezen belül társasági adóalapot növelı T 5 Személyi jellegő egyéb adóalap növelı kifizetések / K 4 Szállító Ha követelésként könyvelendı T 3 Egyéb (biztosítóval szembeni) követelések / K 4 Szállító Aktív elhatárolás könyvelése A költségként elszámolt rendszeres biztosítási díjnak a tárgyévet követı idıszakra esı részét el kell határolni, ha az adott rendszeres díjjal fedezett idıszak vége a mérleg fordulónapja után van, majd a követı idıszakban a költségek közé vissza kell vezetni. T 3 Aktív elhatárolások / K 5 Személyi jellegő egyéb kifizetések Kedvezményezett váltáskor, ha korábban a cég volt a kedvezményezett és helyére magánszemély kerül a ráfordítás könyvelése Ha nem társasági adóalapot növelı T 5 Személyi jellegő egyéb kifizetések / K 3 Egyéb (biztosítóval szembeni) követelések Ha társasági adóalapot növelı T 5 Személyi jellegő egyéb adóalap növelı kifizetések / K 3 Egyéb (biztosítóval szembeni) követelések Biztosítótól kapott visszavásárlási érték könyvelése, ha a visszavásárló a cég T 3 Bankszámla /
K 3 Egyéb (biztosítóval szembeni) követelések (a követelés összege ha van) K 9 Pénzügyi mőveletek egyéb bevétele (a különbözet összege)
Biztosítótól kapott haláleseti szolgáltatás könyvelése, ha a kedvezményezett a cég T 3 Bankszámla /
K 3 Egyéb (biztosítóval szembeni) követelések (a követelés összege) K 9 Pénzügyi mőveletek egyéb bevétele (a különbözet összege)
2012. január
14
_____________________________________________________________________________ Befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó kockázati életbiztosítások (teljes életre szóló) Biztosítási díj * Kell-e a gazdálkodónak szociális hozzájárulás (27%) és szakképzési hozzájárulást (1,5%) fizetnie a díj után?
Kell-e a magánszemélynek egészségbizt. és munkaerıpiaci járulékot (8,5%), ill. a járulékplafonig nyugdíjjárulékot vagy tagdíjat (10%) fizetnie a díj után?
–
–
–
Igen (4)
Nem (8)
Nem (8)
Nem (8)
Nem, adott esetben kamatjövedelem (1)
Nem (5)
–
–
–
Nem a szerzıdı
Nem, adott esetben adóköteles (2)
Igen (6)
Nem (8)
Nem (8)
Nem (8)
Szerzıdı
Igen (3)
Nem (7)
Nem (9)
Nem (9)
Nem (9)
Szerzıdı
Biztosított
Kedvezménye zett
Magánszemély
Magánszemély
Magánszemély
Egyéni vállalkozó
Alkalmazott (csak munkaviszony)
Nem a szerzıdı
Egyéni vállalkozó
bármely magánszemély
Szerzıdı
Társasági adót fizetı gazdálkodó
Alkalmazott, nem csak munkaviszony (6)
Társasági adót fizetı gazdálkodó
Alkalmazott, nem csak munkaviszony (6)
Szolgáltatás Keletkezik-e adóztatás alá esı bevétele a kedvezményezettnek a biztosítási szolgáltatásból, maradékjog esetén a szerzıdınek? Nem, adott esetben kamatjövedelem (1) Nem, adott esetben adóköteles (2)
A díjat a szerzıdı elszámolhatja-e költségként (adóalapot csökkentı tételként)?
Keletkezik-e szja-fizetési kötelezettség a díj után?
–
(1) A biztosító haláleseti, baleseti és betegségbiztosítási szolgáltatásai adómentesek, de a maradékjoggal rendelkezı életbiztosítások alapján történı kifizetés az Szja tv. 65.§-a szerinti csökkentı tételeket (befizetett díjat) meghaladó része kamatadó-köteles jövedelemnek minısül. (2) A biztosító haláleseti, baleseti, betegségbiztosítási szolgáltatásai adómentesek. Ha a magánszemély biztosított a maradékjoggal rendelkezı életbiztosítási szerzıdésbe szerzıdıként belép, és él visszavásárlási jogával, akkor a szerzıdés visszavásárlási összege a magánszemély adóköteles egyéb jövedelmének minısül. Ebben az esetben a biztosítót, mint kifizetıt a visszavásárlási összeg után egészségügyi hozzájárulás (EHO) megfizetése terheli (2012-ben 27%), amelynek összegével a biztosító csökkenti a visszavásárlási összeget, továbbá a kifizetendı összegbıl levonja az adóelıleget. Ha a magánszemély az adómentes díjat egyéb jövedelemként leadózza és errıl nyilatkozik a biztosítónak, akkor a biztosító kifizetésére a kamatjövedelem szabályait lehet alkalmazni. (3) A biztosítói kifizetés a biztosítóval szemben kimutatott követelést meghaladó része növeli a vállalkozási bevételt (ezen keresztül az adóalapot). (4) Az szja. tv. 11. sz. mell. I. 5. pontja alapján, az egyéni vállalkozás érdekében (adóalapban is) elismert költség az olyan biztosítás díja, amelynek biztosítottja az alkalmazott. Nem munkaviszonyban való foglalkoztatott esetén - pl. segítı családtag - nem számolható el. (5) A biztosítási díj ilyen esetben nem tekinthetı egyéni vállalkozói költségnek
2012. január
15
_____________________________________________________________________________ (6) A Tao 3. sz. melléklet 8. pontja szerint a biztosítási díj vállalkozás érdekében (adóalapban is) elismert költség, ha a biztosított az adózóval munkaviszonyban vagy önkéntes jogviszonyban álló magánszemély, az adózó vezetı tisztségviselıje, tevékenységében személyesen közremőködı tagja, vagy az adózónál jogszabályban meghatározott tanulószerzıdés alapján gyakorlati képzésben résztvevı szakképzı iskolai tanuló. (7) Ilyen esetben a biztosítási díj nem jelent végleges vagyonvesztést a gazdálkodónak, ezért a díjat biztosítóval szembeni követelésként kell nyilvántartani, amely nem csökkenti a gazdálkodó eredményét és ezen keresztül az adóalapját (8) Az Szja.tv.1.sz.melléklete 6.3.pontja szerint a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás díja adómentes biztosítási díj. Adómentes biztosítási díjra tekintettel nem keletkezik járulék, szociális hozzájárulás és szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettség sem. (9) A magánszemély nem szerez jövedelmet, ezért nincs személyi jövedelemadó és járulék kötelezettség. * A befizetett biztosítási díjakra nem vehetı igénybe adókedvezmény.
2012. január
16
