Útmutató épített és tárgyi örökségünk megóvásához

Útmutató épített és tárgyi örökségünk megóvásához

ÚTMUTATÓ ÉPÍTETT ÉS TÁRGYI ÖRÖKSÉGÜNK MEGÓVÁSÁHOZ Szerkesztette: Káldi Gyula és Várallyay Réka

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Teleki László Alapítvány Budapest 2004

A fotókat készítették: Borbás Péter, Boros Ildikó, Eck Imréné, Földessy Péter, Káldi Gyula, Lampert Rózsa, Mihály Ferenc, Nagy Éva, Nagyné Lőrincz Judit, Nemes-Takách László, Prím József, Schramkó Péter, Sebestyén József, Várallyay Réka, Wierdl Zsuzsa

Grafikai terv: Szabó Emese

A könyv a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal támogásával készült

© Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Teleki László Alapítvány, 2004 ISBN 963 86388 8 5

Tartalom Az olvasóhoz__________________________________________________________________________________________ Hasznos tudnivalók_____________________________________________________________________________________ A. rész: Az épületszerkezetek lehetséges hibái, hiányosságai és karbantartási feladatai (Káldi Gyula) ________________ Mindenekelőtt… _______________________________________________________________________________________ Néhány szó az épület bejárásáról _________________________________________________________________________ A.1. Tetők ____________________________________________________________________________________________ A.2. Födémek és áthidalók_______________________________________________________________________________ A.3. Falazatok _________________________________________________________________________________________ A.4. Nyílászárók _______________________________________________________________________________________ A.5. Padlóburkolatok ___________________________________________________________________________________ A.6. Pincék ___________________________________________________________________________________________ A.7. Belső klíma _______________________________________________________________________________________ A.8. Épületgépészeti rendszerek __________________________________________________________________________ A.9. Elektromos berendezések____________________________________________________________________________ Rajzos fogalommagyarázat (Borbás Péter) __________________________________________________________________ B. rész: Az épülethez tartozó műalkotások és tárgyak jellemző károsodásai és karbantartási feladatai _______________ Mindenekelőtt… (Schramkó Péter) ________________________________________________________________________ B.1. Kő (Wierdl Zsuzsa)__________________________________________________________________________________ B.2. Falkép (Wierdl Zsuzsa) ______________________________________________________________________________ B.3. Kerámia (Földessy Péter) ____________________________________________________________________________ B.4. Üveg (Nagyné Lőrincz Judit) __________________________________________________________________________ B.5. Fém (Prím József) __________________________________________________________________________________ B.6. Fa (Boros Ildikó és Mihály Ferenc) _____________________________________________________________________ B.7. Papír (Nemes-Takách László) _________________________________________________________________________ B.8. Könyv (Schramkó Péter) _____________________________________________________________________________ B.9. Textil (Eck Imréné) _________________________________________________________________________________ B.10. Vászonra festett olajkép (Nagy Éva)___________________________________________________________________ C. rész: Műemlékek védelme rendkívüli körülmények esetén (Dr. Fejérdy Tamás) __________________________________ D. rész: Egy követendő példa: a Monumentenwacht (Sebestyén József) ___________________________________________ E. rész: Mellékletek ______________________________________________________________________________________ Hasznos címek, telefonszámok ___________________________________________________________________________ Űrlapminta ___________________________________________________________________________________________

7 9 13 15 17 19 37 43 61 67 73 77 81 85 87 103 105 107 115 125 139 161 171 189 199 209 217 235 243 249 250 255

5

AZ OLVASÓHOZ Az elmúlt évek, évtizedek alatt számtalanszor felmerült annak gondolata, milyen nagy szükség volna műemlék-tulajdonosoknak szóló, az épületek karbantartásához segítséget nyújtó kézikönyvre. Olyan útmutatóra, amely elsősorban nem a műemléki szempontokról szól – nem helyreállítási problémákat tárgyal vagy a történeti stílusokat mutatja be –, hanem az épületek gondozásával kapcsolatos gyakorlati kérdésekkel foglalkozik. Ezt felismerve, és épített örökségünk – határon túl még nagyobb mértékű – pusztulását, a tulajdonosok, gondnokok gyakori tanácstalanságát látva született meg a Kárpát-medencei műemlékvédők sárospataki konferenciáján az elhatározás: határokon innen és túl egyaránt terjeszthető épület-karbantartási kézikönyvet állítanak össze. (Így került a kötet szerkesztése a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Kárpát-medencei referatúrájára.) A körülbelül három év alatt elkészült Útmutató alapgondolata az épületek szisztematikus ellenőrzése során feltérképezhető hibák, hiányosságok rendszerezése, és a karbantartás megfelelő lépéseinek felsorolása volt. Ehhez kapcsoltuk a károsodások lehetséges okainak és következményeinek bemutatását, majd az áttekinthetőség kedvéért mindezeket táblázatba rendeztük. Sokszorosára nőtt anyagunk terjedelme, amikor az „integrált örökségvédelem” szellemében az építészeti rész mellett helyet kapott az épülethez tartozó tárgyak, műalkotások károsodásaival és karbantartási feladataival foglalkozó – restaurátorok által összeállított – tíz fejezet is. Az így kialakult törzsanyagot kiegészítettük a rendkívüli körülmények (természeti, ember okozta katasztrófák) esetén szükséges teendők leírásával, majd egy, az épületek karbantartásában követendő külföldi példa bemutatásával. A kötet végére címlistát mellékeltünk az épített és tárgyi örökség gondozásában, helyreállításában közreműködő

szervezetek elérhetőségével, valamint összeállítottunk egy olyan űrlap mintát, amelynek segítségével karbantartási napló vezethető. Célunk elsősorban az, hogy az épületek és tárgyak gondozása rendszeres gyakorlattá váljon. Az, hogy a tulajdonos e könyvvel a kezében maga is azonosítani tudja a hibákat, megismerje azok lehetséges okait és következményeit, a felismerés után pedig cselekedjen. Tegye meg azokat az apró lépéseket, amelyeket megtehet – igazítsa meg a félrecsúszott cserepet, szellőztessen rendszeresen, ne tárolja könyveit a nedvesedő fal mellett stb. –, hiszen a kisebb bajok gyors orvoslása megelőzheti nagyobb károk kialakulását. Rengeteg pénzt és energiát spórolhatunk meg odafigyeléssel, rendszeres karbantartással. A megfelelő ütemezés érdekében ajánljuk, hogy az épületekhez készüljön éves kezelési terv, amely kitűzi az épületrészek és tárgyak ellenőrzésének időpontjait, módjait és megjelöli az ahhoz szükséges szakembereket. Reméljük, Útmutatónk valóban segítségére lesz mindazoknak, akik lelkiismeretes tulajdonosai, gondozói az épületeknek, az örökségvédelem hivatásos vagy műkedvelő résztvevői, vagy egyszerűen érdeklődők. S bár állítólag minden kézikönyv harmadik kiadása sikerül csak igazán jól, fogadják szeretettel, és használják egészséggel kiadványunkat! A kötet építészeti részének szakmai konzulensei voltak: Bükki Nóra, Daróczy Miklós és Fejes Tamás. A szövegek gondozásában közreműködött: Borbás Péter és Várallyay Katalin. Köszönjük Buzinkay Péter, Furu Árpád, Dr. Járó Márta, Kovács-József István, Máthé Géza, Dr. Mezős Tamás, Németh Katalin, Orosz Katalin, Paszternák István és Vukov Konstantin segítségét, tanácsait. A szerkesztők

7

HASZNOS TUDNIVALÓK NÉHÁNY, AZ ÚTMUTATÓBAN GYAKRAN ELŐFORDULÓ FOGALOM MAGYARÁZATA: A műemlék szó hivatalosan az épület jogi védettségére utal, emellett azonban előfordul a megőrzendő értékekkel bíró épített örökség általánosabb megnevezéseként is. Az Útmutató ebben a bővített értelemben használja a kifejezést. Tulajdonos alatt azt, vagy azokat a személyeket értjük, akik az épület karbantartásáért, állapotáért felelősek, így feladatukként felvállalják az épület rendszeres ellenőrzését. Ha egyes esetekben építész közreműködését ajánljuk, akkor feltétlenül olyan okleveles építészmérnökre gondolunk, aki rendelkezik műemléki tapasztalatokkal, esetleg szakmérnöki diplomával is. A szakkivitelező szóhasználatunkban olyan iparos szakember (bádogos, díszmű-kovács, kőfaragó stb.), aki az épület karbantartásához szükséges iparos munkát elvégzi. A KÖNYV SZERKEZETÉNEK BEMUTATÁSA: Az Útmutatót négy részre tagoltuk, és a részeket az abc első betűivel jelöltük. A fejezeteket, majd a táblázatok egyes tételeit arab számok jelölik. A következőkben a tartalomjegyzéknek megfelelő sorrendben mutatjuk be az Útmutató egységeit. „A” RÉSZ: AZ ÉPÜLET JELLEMZŐ HIBÁI, HIÁNYOSSÁGAI ÉS KARBANTARTÁSI FELADATAI Az első, építészeti rész segítségével az épületszerkezeteket járjuk végig fentről lefelé – a tetőtől a pince felé – haladva, hogy megvizsgáljuk hibái-

kat, hiányosságaikat. A táblázatos formában elrendezett törzsanyagot a következő bevezetőkkel láttuk el: Mindenekelőtt Rövid, érthető összegzés az épületek többségét pusztító vizesedés okairól, különböző formáiról. Bemutatjuk, milyen veszélyeket hordozhat a rosszul elvezetett csapadékvíz, a falakba felszívódó talajvíz vagy akár a páralecsapódásból származó gyöngyöző vízcseppek foltja stb., majd megjelöljük a tulajdonos feladatait is. Néhány szó az épület bejárásáról Az épületrészek ellenőrzésének ajánlott sorrendjét, az ellenőrzés módját és eszközeit tárjuk az olvasó elé. Ennek megfelelően követik egymást az első rész fejezetei: A.1. Tetők A.2. Födémek és áthidalók A.3. Falazatok A.4. Nyílászárók A.5. Padlóburkolatok A.6. Pincék A.7. Belső klíma A.8. Épületgépészeti rendszerek A.9. Elektromos berendezések Az első hat fejezet anyagát az áttekinthetőség kedvéért táblázatba rendeztük a következőképpen:

9

Hasznos tudnivalók Észlelt hibák‚ hiányosságok

A hibák lehetséges okai

A hibák következményei‚ károsodások

Az ellenőrzés módja‚ ideje‚ résztvevői

A gondozás módja‚ ideje‚ elvégzői

A tulajdonos által is jól látható elváltozások‚ hiányok felsorolása‚ a súlyosabb hibáktól a kevésbé súlyos felé haladva. Az egyes tételek előtt szerepel a megfelelő rész betűjele‚ a fejezet sorszáma‚ majd a tétel száma. A könnyebb eligazodás kedvéért megjelöltük azt is‚ melyik épületrésznél járunk.

Az észlelt hibák‚ hiányosságok lehetséges (!) okait vázoltuk fel. A felsoroltak nem merítenek ki minden eshetőséget‚ így a hibák eredetét megfelelő körültekintéssel kell megállapítani!

Ebben a részben azokat a leglényegesebb károsodásokat soroltuk fel‚ melyeket az első oszlopban észlelhető hibák‚ hiányosságok elhanyagolása okozhat. Az Útmutató célja az‚ hogy a felsorolt károkat lehetőleg elkerüljük. Ehhez azonban az épület rendszeres ellenőrzése és karbantartása szükséges. Ennek lépéseivel ismerteti meg az olvasót a két utolsó oszlop.

Mit kell ellenőrizni‚ hogy észrevegyük a hibákat? Milyen módszerekkel? Milyen időközönként ellenőrizzük a kijelölt részt‚ és ki vegyen részt az ellenőrzésben? Az egyes kérdésekre adott válaszokat‚ javaslatokat az érthetőség kedvéért vékony vonallal elválasztottuk egymástól. (A tulajdonos jelenléte az ellenőrző bejárásokon igen fontos‚ hiszen az épület ismerete elengedhetetlen a megfelelő karbantartáshoz és a döntések meghozatalához!)

Gondozás alatt az épület karbantartását értjük; tehát azokat a lépéseket‚ amelyek a megfelelő állapot fenntartásához vagy annak eléréséhez (jelen esetben a vázolt problémák megszőntetéséhez) szükségesek. Éppen ezért komolyabb felújítási kérdéseket itt nem tárgyalunk. Az előző oszlophoz hasonlóan megjelöltük a feladatok elvégzésének idejét‚ azt‚ ha helyreállítási terv szükséges‚ és azokat a szakembereket‚ akik részt vesznek a hibák orvoslásában. (A megfelelő szakember megtalálásával sok későbbi probléma kerülhető el. Az építészek‚ szakkivitelezők stb. kiválasztását a hasznos címek‚ telefonszámok jegyzéke segíti.)

Az utolsó három fejezet szöveges formában foglalja össze a jellemző hibalehetőségeket, és a tulajdonos feladatait. Mind a kilenc fejezet utolsó oldalain ábrák és fekete-fehér fotók, a teljes „A rész” végén pedig nyolc színes tábla képei segítik a hibák, károsodások azonosítását. Rajzos fogalommagyarázat Az építészeti rész kiegészítéseként az egyes épületszerkezetek, -részek azonosítását, elnevezését szemléletes rajzok segítik. „B” RÉSZ: AZ ÉPÜLETHEZ TARTOZÓ MŰALKOTÁSOK ÉS TÁRGYAK JELLEMZŐ KÁROSODÁSAI ÉS KARBANTARTÁSI FELADATAI

A második, restaurátori rész a legterjedelmesebb, hiszen ez foglalkozik az épülethez tartozó számtalan műalkotás és tárgy károsodásaival, gondozásával. A fejezeteket az egyes alapanyagok szerint alakítottuk ki. A szerzők restaurátor szakemberek.

10

Mindenekelőtt Bevezetőként a megfelelő műtárgykörnyezet kialakításának kritériumait soroljuk fel. A tárgyak elhelyezése előtt ugyanis elengedhetetlen az épület alapos megismerése, s ennek tükrében a megfelelő őrzési hely és környezeti feltételek kialakítása. A bevezető után először a szervetlen, majd a szerves anyagból készült épülettartozékok, tárgyak károsodásait és karbantartását bemutató 10 fejezet következik. B.1. Kő B.2. Falkép B.3. Kerámia B.4. Üveg B.5. Fém B.6. Fa B.7. Papír B.8. Könyv

Hasznos tudnivalók B.9. Textil B.10. Vászonra festett olajkép Az építészeti részhez hasonlóan ezek a fejezetek is táblázatos formában tárulnak az olvasó elé. A táblázat alapvetően megegyezik a már tárgyalt szerkezettel, azonban az ellenőrzés, gondozás időbeli kereteit a tárgyak sokszínűsége miatt nem jelöltük meg. A fejezetek elején az alapanyagra vonatkozó rövid bevezetést és a műtárgykörnyezet (fényviszonyok, hőmérséklet, páratartalom) megengedett és optimális értékeinek összegzését találjuk. Az épületben őrzött ingóságok esetében a megfelelő tárolási körülményeket és a mindennapos gondozás szükséges lépéseit is leírtuk. A károsodások azonosítását csakúgy, mint az építészeti részben, fekete-fehér és színes fotók segítik (Az anyagok sajátos természete és a szerzők különböző stílusa miatt az egyes restaurátori fejezetek között vannak különbségek. Eltérő terjedelmük, nyelvezetük, olykor szerkezetük is. Az alapvető egységesítésen túl a szövegek sajátosságait és indokolt esetben szerkezeti különbségeit megtartottuk.) „C” RÉSZ: MŰEMLÉKEK VÉDELME RENDKÍVÜLI KÖRÜLMÉNYEK ESETÉN Az „A” és „B” részt – az Útmutató törzsanyagát – kiegészítő harmadik rész, a rendkívüli körülmények eshetőségére figyelmeztet. Bár a természeti és ember okozta katasztrófák gyakran elkerülhetetlenek, a károk mértéke megfelelő felkészüléssel csökkenthető. A veszélyforrások bemutatása után az értékek minél teljesebb megőrzéséhez szükséges lépéseket tárgyaljuk, nagy hangsúlyt fektetve a kezelési terv jelentőségére.

„D” RÉSZ: EGY KÖVETENDŐ PÉLDA – A HOLLAND MONUMENTENWACHT Az Útmutató negyedik része külföldi kitekintés, egy jó példa megismertetése, a műemlék-gondozásban élen járó hollandiai Monumentenwacht szervezetének bemutatása. MELLÉKLETEK Hasznos címek és telefonszámok A jegyzék azokat a legfontosabb állami és civil szervezeteket ismerteti, amelyek az épített és ingó örökség gondozásában – akár tanácsadóként, akár megbízható szakemberek közvetítésével – segítséget nyújthatnak. A felsoroltakon kívül, természetesen léteznek még olyan – elsősorban helyi érdekeltségű – szervezetek is, amelyek, bár nem szerepelnek kötetünkben, részt vehetnek a karbantartásban. Űrlap minta Az épületek leírása, a tárgyak számbavétele, majd ezek alapján éves kezelési terv és karbantartási napló készítése jelentősen megkönnyíti, és ellenőrizhetővé teszi a tulajdonos értékőrző munkáját. A mellékelt kitöltendő „munkafüzet” ezek összeállításához ad példát. A kitöltendő táblázatok alapján minden épületre sajátos kezelési terv és ellenőrzési naptár készíthető. Ajánljuk, hogy ne a kötetben vezessék az ellenőrzések időpontját és eredményeit, hanem készítsenek másolatot az űrlapokról, és azokat töltögessék. Ha megteltek, újabb másolással a karbantartási napló folytatható.

11

MINDENEKELŐTT… A következőkben összefoglaljuk az épületek vizesedésének leggyakoribb okait és azokat a feladatokat, amelyeket a tulajdonos a vizesedés megakadályozása érdekében tehet .

szín jelentős megváltoztatása akár épületállékonysági problémákhoz is vezethet.) Ritkán – különösen hegyi terepen – az is előfordul, hogy az eredeti terepfelszín valamelyest lepusztult. Az épület körüli szintviszonyok a csapadék lefolyásának útját alapvetően meghatározzák, ami az épület sorsát nagyban befolyásolja. Amennyiben a csapadékvíz az épület falaihoz folyik és azt tartósan áztatja, talajmechanikai, anyag- és épületszerkezeti károkat okoz. Feladat: Az épület körüli terepfelszín megfelelő lejtésének (2–3%) kialakítása, folyamatos – de legalább évente történő – ellenőrzése, s a szükséges javítási munkák elvégzése.

A CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS HIBÁI: n

n

Az épület állapotát nem csak a jó karbantartás, hanem környezetének állapota is meghatározza. Az épület környezetének tekinthetjük műszaki szempontból azt a területet és azokat az objektumokat (épületek, tárgyak), amelyek vízháztartásának közvetlen és kimutatható hatása van a védendő épület állapotára és sorsára. Az adott település csapadék- és belvízelvezető-rendszereinek (kommunális csapadékvíz-csatorna) hiánya, gondozatlansága gyakori probléma. Következménye lehet a rétegvizek felgyűlése, a talajmechanikai tényezők megváltozása, végül az épület statikai károsodása. Ez a probléma különösen az ún. duzzadó agyagot tartalmazó területeken jelentős. Feladat: Az adott település felszíni csapadék- és belvíz, valamint a szomszédos épületek vízelvezető rendszereinek szükség szerinti kiépítése, folyamatos – de legalább évente történő – ellenőrzése és a szükséges karbantartási munkák elvégzése. Az egyes épületek körül kialakított – régi épületeknél inkább kialakultnak mondható – terepfelszín jelentősen meghatározza az épület állapotát. A néhány száz éves épületek esetében gyakran megfigyelhető, hogy az eredeti terepfelszínhez képest jelentős feltöltődés következett be az idők folyamán, melyhez a későbbi épületek alkalmazkodtak. (Ez a feltöltő réteg természetesen igen gazdag régészeti lelőhely lehet, ezért a kialakult felszín önkényes bolygatása tilos! Több építési periódust felmutató épületnél az eredeti fel-

n

Az épületre, illetve közvetlen környezetére hulló csapadék biztonságos és gyors elvezetésének hiánya ugyancsak rendkívüli károkat okozhat. Az épületszerkezetek kiegyenlített és ellenőrzött vízterhelése tehát alapvető elvárás. Ennek biztosítása nélkül az épületszerkezetek igen sokféle módon károsodnak (tető, födém beázás, párkányleázás, falazatok alsó zónájában jelentős épület- és anyagszerkezeti károk stb.) Közvetve még az épületet használó emberek egészsége is veszélybe kerülhet. A csapadékvíz összegyűjtését az épületen a vízszintes függő-, fekvő-, és attikacsatornák szolgálják, míg az összegyűlő víz elvezetését a függőleges ejtő csatornák, ritkán vízköpők biztosítják. Fontos szempont, hogy a csapadékvíz a nyitott vagy zárt kommunális csapadékvíz-csatornába jusson, vagy legalább az épülettől távolabb lévő ponton történjen meg annak elszivárogtatása. Csak így kerülhető el ugyanis, hogy az épület körüli terület természetes vízháztartásának egyensúlya megbomoljon. Feladat: Az épület és környezete csatornarendszerének kiépítése, javítása, majd az eredmény folyamatos – de legalább évente kétszer történő – ellenőrzése.

15

A. rész n

Sajátos „vízelvezetési” – vagy inkább karbantartási – probléma a téli csapadék, a hó hosszan tartó jelenléte az épület tetőzetén illetve a falak tövénél. Amennyiben a felgyülemlett havat ezekről a helyekről nem távolítják el, súlyos be- és felázási károkat okozhatnak. Feladat: Nagyobb havazás esetén a falak mellől és a tetőzet kritikus helyeiről (vápák, nyílások) a havat azonnal el kell távolítani. (Újabban ismert a fűtött járda, tető, illetve vápa műszaki megoldása is. Ez azonban igen költséges.)

épült. Ez a réteg ugyanis a padozatra alulról érkező talajpára jelentős részét is a falazatba tereli, tovább növelve annak vízterhelését. A közelmúltig jellemző tulajdonosi válasz a fenti jelenségre a falazat legalább alsó zónájában végrehajtott cementes vakolat, olajfestés, műanyag lambéria „felhordása” volt. Ezek a „megoldások” azonban a helyzetet még tovább rontják, hiszen a vizet még magasabbra „terelik” a falban, további károkat okozva. (Természetesen ez a probléma egy megfelelően alászigetelt 20. századi épületnél csak a falszigetelő réteg elöregedése után jelenthet gondot.) Feladat: Az épület körüli talajvízszint megállapítása, a járó- és falfelületek párazáró rétegeinek, felületeinek eltávolítása, szükség esetén pedig a járófelület és a falazat természetes szellőzésének körültekintő kialakítása, például drénezéssel, falszárítással. A választott műszaki megoldások eredményességét folyamatosan – de évente legalább kétszer – ellenőrizni kell.

A FALAZAT NEDVESEDÉSÉNEK EGYÉB OKAI n

n

16

Az épületek körül gyakran találunk mérnöki műtárgyakat, melyek vagy a közlekedés biztonságát szolgálják, vagy egyéb – a település életét segítő – funkciót látnak el. Ilyen tárgy lehet az épület mellett elhelyezett járda, pad, virágláda, szemeteskosár, vezetéktartó oszlop, szobor, kereszt stb. Az épület közvetlen környezetében lévő tárgyak veszélyeztethetik az épület épségét. A tárgyakra hulló csapadékvíz visszacsapódva az épület homlokzatait áztathatja, ezzel szennyeződéseket, lefagyásokat okozva. Feladat: Az épület körüli tárgyak számbavétele, károsító hatásainak megfigyelése, a szükséges áthelyezések végrehajtása, majd az eredmény folyamatos – de legalább évente történő – ellenőrzése. Amennyiben a talajvízszint az épület környezetében viszonylag magasan van (pl.: folyóvölgyekben) az épület alulról jelentős talajpára-terhelésnek van kitéve. (Ennek intenzitása függ az épületen belüli klimatikus és az aktuális időjárási viszonyoktól.) A talajvíz, illetve a talajpára a tartófalak alapozásába jutva a kapilláris felszívódás eredményeként a falazat felsőbb régióiba kerül, ahol annak felületein kicsapódik. Ez a falazatban jelentős fagykárokat, anyagszerkezeti károsodást okoz. A problémát – a felszívódás mértékét – drámai módon tovább fokozza, ha a talajjal érintkező járószinten párazáró réteg (belül: aljzatbeton, kemény kőlap burkolat, márványmozaik lapok stb.; kívül: széles betonjárda az épület mellett)

n

Amennyiben az épület funkcionális okokból nagy belső hő- és légnedvesség-ingadozásnak van kitéve (pl. templomok, színházak), megnő a veszélye a légnedvesség kicsapódásának, ami lecsurgó „vízerek” formájában újabb falfelületi károkat okozhat. Ez a veszély fokozottan fennáll azokon az épületszerkezeteken és felületeken, amelyek hőszigetelő-képessége jelentősen alulmúlja az épület többi részének hőszigetelési mutatóit (egyrétegű ablakok, fém ablakszerkezetek, vékony szerkezeti vastagságú boltozatok). A problémát tovább fokozza, ha az épületnek még a természetes szellőzését sem oldották meg. Ebben az esetben az összes falnedvesedési ok következménye lehet a falfelületek biológiai károsodása, mohák, gombafélék megtelepedése. Feladat: Az épület érzékeny épületszerkezeteinek felülvizsgálata, az ún. „hőhidak” (nagy hővezetési képességű résszerkezetek, melyek a külső és a belső tér között hatnak, pl.: acél szerkezetű ablak, betongerenda stb.) és lehűlőfelületek azonosítása. Ezután következik a megfelelően hőszigetelt szerkezetek beépítése (pl.: hőszigetelt üvegezésű ablak, záróboltozat, zárófödém felső felületének hőszigetelése stb.). Átmeneti megoldásként az

Mindenekelőtt… ablakok alá beépíthető páracsatorna is elfogadható. Ezzel párhuzamosan biztosítani kell a megfelelő természetes és rendszeres szellőzést is. (Megjegyezzük, hogy a természetes szellőztetés kritikus időszaka a tavasz. Ekkor ugyanis a fűtetlen, vagy gyengén fűtött épületek esetében előfordul, hogy az épületet határoló falak belső felületei még „hidegebbek”, mint a napsütötte külső falfelületek. A levegő páratartalmának egy része ilyenkor a belső térben csapódik le, így sokkal több kárt okoz, mint amennyit használ. ) A választott műszaki megoldások és a szellőztetés eredményességét folyamatosan – de évente legalább kétszer – ellenőrizni kell. Ha a fenti megoldások után nem jutunk megfelelő eredményre, sor kerülhet a belső klíma mesterséges szabályozására képes berendezések elhelyezésére. n

A megfelelő karbantartás hiányából, illetve a rossz kivitelezéséből fakadóan a csapadékvíz közvetlenül is áztathatja, károsíthatja az

épületet. (Például a tető héjazata sérült, beázik; a nagyobb kiülésű övpárkány vagy szemöldökpárkány fölött nincs vízvetővel kialakított bádogos szerkezet stb.) Feladat: Az épület tetőzetének rendszeres ellenőrzése (évente legalább kétszer és viharok után mindig) és a hibák azonnali javítása. A homlokzati bádogos szerkezetek ellenőrzése, szükség szerint javítása. n

A megfelelő karbantartás hiányából, illetve a rossz kivitelezésből fakadóan az üzemi víz közvetlen áztató és károsító hatásának is ki lehet téve az épület. (Például a nyomóvízcső elrepedt stb.) A vízvezeték meghibásodásának egyébként vannak bizonyos előjelei és kockázati tényezői. Felülvizsgálatra szorulnak a gépészeti berendezések is, ha az épület statikailag veszélyeztetett – „mozog”, a cső berezonál, a rendszer harminc évnél régebbi stb. Feladat: Az épület gépészeti berendezésének rendszeres – legalább két évenként történő – ellenőrzése. A hibák azonnali javítása, az elöregedett rendszer teljes felújítása.

17

A. rész

NÉHÁNY SZÓ AZ ÉPÜLET BEJÁRÁSÁRÓL Az épület rendszeres ellenőrző bejárásának útvonalvezetése természetesen függ az épület karakterétől és az ellenőrző személy(ek) elhatározásától. A rendszeres ellenőrzés kialakult sorrendjének megfelelően azonban mindenképpen érdemes egyéni vizsgálati űrlapot készíteni, amely alaposabb és tételes ellenőrzést biztosíthat. (Űrlap minta kötetünk végén található.) Először az épület környezetének megtekintését ajánljuk. A külső szemle kiterjedhet a környező épületek állapotára, az általuk keltett hatásokra, a növényzetre, az épület közelében elhelyezett tárgyakra, a tereplejtési viszonyokra stb. Második lépésként az épület kívülről számba vehető leltára következhet. Ennek során felülről lefelé haladva az egyes épületszerkezetek épségét és a felmerülő veszélyforrásokat vizsgáljuk. Nagyobb épület esetében a vizsgálathoz szükség lehet létrára, távcsőre és kis kalapácsra. Kétes terep- vagy csatornalejtési viszonyok felméréséhez slaggal vagy vödörrel terített víz segítségével folyáspróbát lehet tartani. Ugyanezt a célt szolgálja – és pontosabb képet nyújt – ha esőzéskor vagy közvetlenül utána vizsgáljuk az épület környezetét és homlokzatait (Pl.: ilyenkor kiderülhet, hol csurog az eresz stb.).

18

A külső szemle után a belső tereket járva végig – ismét felülről lefelé haladva (a padlástól a pincéig) – vizsgáljuk a szerkezetek állapotát. A bejárás során nagy valószínűséggel fény derülhet a hibák közötti ok-okozati összefüggésekre. A vizsgálathoz szükségünk lehet a fent már említett eszközökre. Az észlelt hiányosságokat, hibákat a vizsgálati űrlapra még a helyszínen rá kell vezetni. Általános szabályként ajánljuk, hogy a károsodások súlyossága szerint töltsék ki az űrlapot. Érdemes az egymástól eltérő véleményeket is rögzíteni, valamint a további szükséges vizsgálati módszereket és eszközöket is felsorolni.

*** A rendszeres és eseti bejárásoknál tapasztalt károsodások és hiányosságok okainak megállapításához, egyéb hibák felismeréséhez, valamint az épületen és berendezésén végzendő szakszerű és értékőrző javításokhoz – a legkézenfekvőbb karbantartási munkák elvégzésén túl (pl. hólapátolás) – megfelelő szakemberek (építész, restaurátor, szakkivitelező stb.) bevonása elengedhetetlenül szükséges!

A. rész

A.1. TETŐK MAGASTETŐK A tető alapvető rendeltetése, hogy az épület belső tereit és szerkezeteit az időjárás káros hatásaitól megóvja. Ennek alapesete a csapadékvíz-elvezetése, ezen túlmenően a további károsító tényezők elhárítása (jégeső, szélterhek, hőingadozások hatásainak mérséklése stb.) is feladata. A magastetők héjazatának anyaga lehet cserép, bádog (ólom, réz), zsindely, pala, nád stb. A héjazat épsége alapvető fontosságú, mert lyukak, repedések esetén a beszivárgó csapadékvíz az épületet jelentősen károsítja. A héjazatot a tetőszerkezet tartja. A tetőszerkezetek régen döntően fából készültek. Szerkezeti rendjüket tekintve alapvetően tükrözik építésük idejét, emellett regionális és funkcionális alapon is változatos képet mutatnak. Tartófunkciójuk miatt anyaguk szilárdságára, épségére ügyelni kell. Kedvezőtlen körülmények között a faszerkezeteket – így a fedélszékek elemeit is – többféle bogár és közel 30 gombafaj támadhatja meg. A fedélszék faelemeinek rovar- és gombamentesítő szerekkel, va-

20

lamint tűzveszélyes voltuk miatt égéskésleltető anyagokkal történő bevonása nagyban hozzájárul élettartamuk meghosszabbításához. (Az európai szabványoknak megfelelően a felhordott kezelőszerek nevének feltüntetése kötelező.) A tetőtér a legfelső födém (záró- vagy padlásfödém) és a tetőszerkezet által határolt tér. A tetőtérből a víz- és fénybehatolási pontok segítségével ellenőrizhető a héjazat. Ezért is fontos a tetőtér jó megközelíthetősége és a biztonságos járófelület kiépítése. A tetőtér szellőztetése, tisztántartása a tetőszerkezet és az alsóbb szerkezetek megóvása érdekében elengedhetetlen. A tetőre jutó csapadékvíz biztonságos és gyors elvezetését a csapadékvíz-elvezető rendszer (héjazat, csatornák, hófogók) biztosítja. A rendszer megfelelő működése kulcsfontosságú. A tetőzet rendszeres felülvizsgálatának megszervezése tehát nagyon fontos. Nagy viharok után a héjazat ellenőrzése, télen az esetleges hófeltorlódások eltávolítása elengedhetetlenül szükséges.

A.1. Tetők A MAGASTETŐK NÉHÁNY JELLEMZŐ HIBÁJA, HIÁNYOSSÁGA Észlelt hibák, hiányosságok


A hibák következményei, károsodások

Az ellenőrzés módja, ideje, résztvevői

A gondozás módja, ideje, elvégzői

A.1.1. tetőtér A tetőhéjazaton keresztül a csapadékvíz bejut a padlástérbe (ld. fekete-fehér kép)

Folytonossági hiány a héjazaton (félrecsúszott cserepek, palák; repedt, lyukas bádogozás) Okok: n Időjárási tényezők (vihar, szél stb.) n Rossz kivitelezés n Az épület közvetlen közelében növő fák nagyobb, elszáradt ágai a tetőre zuhanva jelentős mechanikai károsodást okozhatnak n A megfelelő és rendszeres karbantartás hiánya

n

n

n

Nedvesedik a tetőtér, az egyes tetőszerkezeti elemek és a falazat. Ez az épület állékonysági problémáihoz vezet és egyre súlyosabb károk forrása lehet.

A beázási helyek azonosítása – Szemrevételezéssel (belülről a fény- és vízbehatolási pontok megfigyelése, különös tekintettel a kémények, oromfalak, tetőablakok körüli részekre kívülről a héjazat hiányainak, anyagkárosodásának felmérése különös tekintettel a tetőgerinc, vápa, vízorr, valamint a falazathoz való csatlakozási vonalak mentén – tűzfal, kémény, oromfal) – Rendszeresen (évente legalább kétszer, nagyobb viharok után mindig)

n n n

n

Az elmozdult elemek vissza-helyezése A hiányzó héjazati elemek pótlása A hibás elemek cseréje A belső térben károsodott szerkezeti ill. padozati elemek javítása, cseréje A közvetlen környezetben álló nagyobb fák száraz és száradó ágainak eltávolítása

– Esetenként (szükség szerint) – Szakvélemény szükséges lehet

– Tulajdonos – Szakkivitelező (tetőfedő, bádogos)

– Tulajdonos – Szakkivitelező (tetőfedő, bádogos) – Kertész

Megjegyzés: Ismételten megjegyezzük, hogy a tetőzet rendszeres felülvizsgálatának megszervezése nagyon fontos. Nagy viharok után a héjazat ellenőrzése, télen a hófeltorlódások eltávolítása elengedhetetlenül szükséges!

21

A. rész Észlelt hibák‚ hiányosságok





A.1.2. tetőtér Az épület tetőzetének külső felülete madárürüléktől erősen szennyezett (ld. színes kép)

n

n

n

n

Kényelmes pihenőhely a madaraknak‚ elsősorban a gólyáknak

A felületi szennyeződések miatt az építőanyagban (különösen a nádban‚ zsindelyben) káros mikroszerkezeti változások következhetnek be. A héjazat sérülésével a beázások esélye növekszik.

A szennyezettség felmérése – Szemrevételezéssel

n

– Rendszeresen (évente legalább egyszer)

– Esetenként (szükség szerint) – Szakvélemény szükséges lehet

– Tulajdonos – Faanyagvédelmi szakember A.1.3. tetőszerkezet A fából készült tetőszerkezet elemei nedvesednek‚ korhadnak‚ gombák által fertőzöttek (ld. színes kép)

A tetőtérbe jutó csapadék (eső‚ porhó) károsító hatása Okok: n Lyukas tető (elmozdult héjazati elemek‚ rossz kivitelezés) n Rosszul szigetelt nyílások n Magas páratartalom‚ a természetes szellőzés és megvilágítás hiánya‚ megoldatlansága n A rendszeres ellenőrzés hiánya

n n

n

A tetőszerkezet deformálódik A faanyag teherviselő keresztmetszete meggyengül; hosszú távon az ácsszerkezet megroppan‚ a tető összeomlik A lokális gombafertőzés kiterjedhet az egész tetőszerkezetre és az egyéb épületszerkezetekre is – falak‚ födémek‚ padló stb. (a könnyező házigomba különösen veszélyes!)

A tetőfelület megtisztítása Impregnáló bevonat felhordása

n

A károsodások sürgős felmérése (különös tekintettel a faelemek felfekvési felületén‚ a vápáknál‚ kéményeknél és a tetőnyílásoknál) – Szemrevételezéssel – Faanyagvizsgálattal (mintavétel‚ laboratóriumi vizsgálat) – Rendszeresen (évente legalább egyszer)

– Faanyagvédelmi szakember – Szakkivitelező n

n

A megfelelő szellőzési és megvilágítási feltételek kialakítása A faelemek szükség szerinti konzerválása‚ tisztítása‚ cseréje (egyes súlyos gombafertőzések – pl. könnyező házigomba – esetén a faanyag teljes cseréje) – Esetenként (szükség szerint‚ de súlyos gombafertőzés esetén azonnal!) – Tervkészítés szükséges lehet

– Tulajdonos – Építész – Faanyagvédelmi szakember

– Építész – Szakkivitelező – Faanyagvédelmi szakember

Megjegyzés: A faanyagvédelmi szakember véleménye a kivitelezés befejezéséig perdöntő. A könnyező házigomba jelenléte felelősségteljes és szakér tői döntést követel.

22

A.1. Tetők Észlelt hibák‚ hiányosságok





A.1.4. tetőszerkezet A tetőszerkezet elemein rovarlárva-kirepülőnyílások és furatpor figyelhető meg (ld. színes kép)

n

n

n

n

Fabogár aktív jelenléte

n

Használati érték csökkenése Hosszabb távon a teherhordó képesség csökkenése

Ellenőrzés – Szemrevételezéssel – Mintavétellel‚ laboratóriumi vizsgálattal

n


A rovarrágott felület eltávolítása‚ a szükséges elemek cseréje A faanyag védőszeres kezelése – Esetenként (szükség szerint) – Tervkészítés szükséges!

– Tulajdonos – Faanyagvédelmi szakember A.1.5. tetőszerkezet A fából készített tető-szerkezet elemein (gerendák‚ székoszlopok‚ szelemenek stb.) repedések jelennek meg (ld. fekete-fehér kép)

n

n

A faanyag kiszáradása (pl. a padlástér szellőzetlensége miatt) A szerkezeti elem alakváltozása (pl. túlterhelés miatt)

n

n

A faanyag száradása‚ repedése természetes folyamat‚ megfelelő keresztmetszetek esetén nincs káros következménye Nem megfelelő keresztmetszet esetén a teherbíró képesség csökken‚ hosszú távon a tetőszerkezet tönkremegy

n

A tetőszerkezet faanyagának vizsgálata – Szemrevételezéssel – Laboratóriumban – Rendszeresen (évente legalább egyszer) – Esetenként (szükség szerint)

– Faanyagvédelmi szakember – Szakkivitelező n n n

A tetőtér szellőztetése A faanyag kezelése A csökkent teherbíró képességű szerkezeti elemek cseréje – Rendszeresen (legalább havonta‚ az időjárás függvényében gyakrabban) – Esetenként (szükség szerint) – Tervkészítés szükséges lehet

– Tulajdonos – Statikus – Faanyagvédelmi szakember

– Tulajdonos – Statikus – Faanyagvédelmi szakember – Szakkivitelező (pl. ács)

23






A.1.6. tetőszerkezet A tetőszerkezeten alakváltozások figyelhetők meg (a tetőszerkezet az eredeti – vízszintes és függőleges – helyzetétől jelentősen eltér)

n

n

n

n

A.1.7. tetőtér A tetőtér megközelítése és bejárása nem biztonságos

n

Statikai problémák‚ melyek jellemzően az épület süllyedéséből‚ az egyéb épületszerkezetek elmozdulásából fakadhatnak

Lépcsők‚ létrák‚ járópallók hiánya‚ elöregedése‚ korhadása a folyamatos karbantartás elmaradása miatt

n

n n

A tetőszerkezet meggyengülése‚ teherhordó képességének csökkenése Súlyos alakváltozás esetén a szerkezet összeroppanása

A tetőtér nem takarítható‚ nem ellenőrizhető Balesetveszély!

n

Az épület állékonysági vizsgálata – Szemrevételezéssel – Műszeres módszerrel

n

Az állékonysági problémák megszűntetése A tető szerkezeti helyreállítása

– Rendszeresen (évente legalább egyszer) – Esetenként (szükség szerint)

– Esetenként (szükség szerint)

– Tulajdonos – Építész – Statikus

– Építész – Statikus – Szakkivitelező (pl. ács)

A lépcsők‚ létrák‚ járópallók állapotának vizsgálata – Szemrevételezéssel – Próbaterheléssel


– Tervkészítés szükséges lehet

n n

n

A tetőtér takarítása A hiányzó lépcsők‚ létrák‚ lépcsőfokok pótlása‚ beiktatása Járópallók beiktatása‚ a korhadt elemek kicserélése – Évente legalább egyszer – Szükség szerint – Szakvélemény szükséges lehet

– Tulajdonos – Faanyagvédelmi szakember – Szakkivitelező (ács)

24

– Tulajdonos – Faanyagvédelmi szakember – Szakkivitelező (ács)






A.1.8. tetőtér A tetőtér fülledt‚ szellőztetése nem megoldott; a tetőtér sötét

n

n

n

n

n

Megfelelő szellőzőnyílások‚ nyitható tetőtéri ablakok‚ illetve a szellőztetés hiánya Bevilágító felület (ablak) hiánya

n

A tetőszerkezet és a zárófödém faanyaga a szellőzetlenség miatt kialakult páradús levegőből származó nedvesedéstől korhadhat‚ gombásodhat A tetőtér állapota csak mesterséges fényforrás beiktatásával ellenőrizhető

n

A tetőtéri ablakok meglétének‚ működőképességének ellenőrzése (biztosít-e megfelelő vízzárást‚ nyitható‚ csukható?) A tetőszerkezet faanyagának vizsgálata

n

n n

– Esetenként (pl. az épület átvételekor)

A tetőtér szellőztetése A megfelelő szellőző- és bevilágítórendszer kiépítése (nyitható ablak‚ szellőzőnyílások) A korhadt faanyag kezelése‚ esetleg cseréje Rendszeres szellőztetés – Rendszeresen (legalább havonta‚ az időjárás függvényében gyakrabban) – Esetenként (szükség szerint) – Terv készítése szükséges lehet – Tulajdonos – Építész – Faanyagvédelmi szakember – Szakkivitelező

– Tulajdonos – Építész – Faanyagvédelmi szakember A.1.9. tetőtér A tetőtér madárürülékkel és tetemekkel telített

n

n

Nincs védőháló az ablakokon‚ nyílásokon (pl. toronyablakok) Hiányos párkányzat‚ tetőhéjazat

n

n n

A padozat anyagát a szennyeződés hosszú távon károsíthatja

n n

Az ablakok védőhálóinak ellenőrzése A párkányzat és a héjazat hiányzó elemeinek (bejutási helyek) felmérése – Szemrevételezéssel

n n n n

A szennyeződés eltávolítása‚ a felület megtisztítása A párkányzat‚ illetve héjazat hiányzó elemeinek pótlása Védőhálók felszerelése‚ javítása‚ nyílások lezárása A faelemek védőszerrel történő kezelése


– Évente legalább egyszer – Szükség szerint

– Tulajdonos – Szakkivitelező

– Tulajdonos – Szakkivitelező

25






A.1.10. tetőtér A padlástérben darázsfészek található

n

n

n

n

A rendszeres ellenőrzés hiánya

Használati érték csökkenése

Ellenőrzés – Szemrevételezéssel

n

A fészek eltávolítása A rovarok bejutásának megakadályozása (rovarhálók felszerelése pl. az ereszvonalban)



– Tulajdonos

– Szakkivitelező

Megjegyzés: Védett állatok „kilakoltatása" esetében a természetvédelmi hatóság engedélye, illetve közreműködése szükséges. A madarak (galamb, bagoly, vörösvércse), egyéb kisállatok (denevér, nyest stb.) és rovarok által okozott kár jelentős része elkerülhető, ha épületbe való bejutásukat megakadályozzuk (rovarháló, nyílások és rések elfedése stb.). Ezért szükséges a tetőtér rendszeres - legalább évente történő - ellenőrzése. A madár- és egyéb állattetemek eltávolításánál, valamint a darázskaptár megsemmisítésénél közegészségügyi és balesetvédelmi szempontból minden esetben fokozott óvatossággal és körültekintéssel kell eljárni!

26



A.1.11. csapadékvíz-elvezető rendszer Nincs eresz- és/vagy lefolyócsatorna‚ vagy elemeik hiányoznak (ld. színes kép)

n n n

n


A rögzítőelemek elöregedése A tetőfelületre jutó csapadék Gondatlan kivitelezés megfelelő elvezetése nem Mechanikai károsodás (pl. biztosított‚ ezért: n Az esővíz az épület falain vihar vagy leesett korhadt faág leszakította) folyik le‚ így a homlokzat Egyéb (pl. ellopták) koszolódik‚ az árnyékos falfelületeken növények telepednek meg n Hosszabb távon a homlokzati felület teljes pusztulása is bekövetkezhet‚ ami az esztétikai problémák mellett további szerkezeti károkat vonhat maga után n Az épület körüli talaj átázik‚ így a falazatot tartósan nedvességgel terheli; télen a vízzel telített talaj és falazat az épület lábazatán és alapozásában fagykárokat okozhat



n

n

n n

Az eresz- és lefolyócsatorna szükségességének megállapíttatása A hiányzó csatornaelemek számbavétele A homlokzati károk számbavétele (vakolat hiányok‚ feltáskásodás‚ elszíneződés stb.)

n

– Esetenként (pl. az épület átvételekor) – Rendszeresen (havonta legalább egyszer)

Eresz- és/vagy lefolyócsatornák felszerelése‚ illetve a hiányzó elemek pótlása (új csatorna készítése esetén a felhasznált anyag és a csatornalefolyók kiosztása alkalmazkodjon a műemlék épület adottságaihoz; a csatorna lehetőleg rozsdamentes anyagból készüljön) A károsodott homlokzat javítása – Esetenként (szükség szerint) – Hiányosság esetén sürgős beavatkozás indokolt! – Terv készítése szükséges lehet

– Tulajdonos – Építész

– Szakkivitelező (bádogos stb.) – Építész

Megjegyzés: Kivételes esetben előfordulhat, hogy az épület jellege miatt – nagy kiülésű párkány, alacsony homlokzati magasság – nincs szükség ereszcsatornára. Ezt azonban minden esetben csak szakember döntheti el.

27






A.1.12. csapadékvíz-elvezető rendszer Az ereszcsatornában áll a víz; a csatorna csöpög‚ túlfolyik (ld. színes kép)

n

Az ereszcsatorna lejtése‚ keresztmetszete nem megfelelő A csatorna mechanikai hatásra elcsavarodott‚ kifordult (pl. az olvadó hó miatt‚ ha nincs‚ vagy károsodott a hófogó)‚ így a csapadékot nem a lefolyó irányába vezeti A bilincsek rögzítési helyei károsodtak (pl. a szarufák alsó részének korhadása miatt) Az épület mellett álló fák lehulló levelei eltömítették a csatornát

n

n

n

Elöregedés Gondatlanság Szándékos rongálás

A tetőfelületre jutó csapadék megfelelő elvezetése nem biztosított; n A csapadékvíz egy része a repedéseken‚ lyukakon kifolyik‚ a falfelületet áztatja‚ esetenként rozsdás lecsurgásokkal‚ vízfoltokkal csúfítja‚ károsítja n Olvadáskor jégcsapok keletkezhetnek‚ amelyek balesetveszélyesek!

n

n

n

A.1.13. csapadékvíz-elvezető rendszer Az eresz- és/vagy lefolyócsatorna lyukas‚ repedt‚ rozsdás‚ töredezett (ld. fekete-fehér kép)

28

n n n

n

A csapadékvíz a homlokzatot áztatja Jégcsapok képződhetnek‚ amelyek balesetveszélyesek

n

n

Az épületet károsító növényzet számbavétele A csatorna méreteinek‚ szintviszonyainak‚ tartozékainak‚ állapotának ellenőrzése – Szemrevételezéssel – Folyáspróbával

n

n n

Az ereszcsatorna megtisztítása A vízelvezető rendszer tartozékainak (pl. hófogó kampó‚ hófogó rács) pótlása A károsodott elemek javítása A károsodást okozó növényzet eltávolítása

– Rendszeresen (évente legalább kétszer) – Esetenként (pl. az épület átvételekor‚ nagyobb viharok után)

– Esetenként (szükség szerint‚ hiba esetén minél hamarabb)


– Tulajdonos – Építész – Szakkivitelező (pl. bádogos) – Kertész

A csatornák állapotának vizsgálata – különös figyelemmel a varrathelyekre – Szemrevételezéssel – Folyáspróbával

– Tervkészítés‚ szakvélemény szükséges lehet

n n n n

Az elrepedt‚ kilyukadt csatornaelemek cseréje A hibás varratok forrasztása A rozsdás‚ elöregedett bilincsek cseréje A rögzítések biztosítása

– Rendszeresen (évente legalább kétszer) – Esetenként (pl. nagyobb viharok után)

– Esetenként (szükség esetén azonnali beavatkozás indokolt!)

– Tulajdonos – Építész – Szakkivitelező (bádogos)

– Építész – Szakkivitelező (bádogos)

– Szakvélemény szükséges lehet






A.1.14. csapadékvíz-elvezető rendszer A lefolyócsatornák (függőleges elemek) szétcsúsznak‚ lebegnek‚ mozognak (ld. fekete-fehér kép)

n

A vízelvezetés nem megfelelő‚ ezért: n A víz az épület falazatát vagy lábazatát koncentráltan áztatja‚ károsítja n A rendszeres‚ koncentrált vizesedés miatt csökkenhet a talaj teherbíró képessége‚ emiatt komoly statikai károk keletkezhetnek

n

n

n

Az elemek a különböző mechanikai hatások miatt (vihar‚ szándékos rongálás) deformálódnak A bilincsek rögzítőelemei és rögzítési helyei károsodnak (kilazulás‚ rögzítőcsavar hiánya stb.)

A lefolyócsatorna vizsgálata különös tekintettel a csatlakozásokra és a rögzítésekre – Szemrevételezéssel – Enyhe mozgatással

n

A szétcsúszott kötések helyreállítása A meglazult rögzítések‚ bilincsek megerősítése‚ szükség szerinti pótlása

– Rendszeresen (évente legalább kétszer) – Esetenként (pl. nagyobb viharok után)

– Esetenként (a probléma észlelésekor azonnal)

– Tulajdonos – Szakkivitelező (bádogos)

– Szakkivitelező (bádogos)

Megjegyzés: A külső csapadékvíz-elvezető rendszerek hibáiról legbiztosabban akkor győződhetünk meg, ha nagyobb esőzés idején vizsgáljuk annak működését. A tetőre jutó csapadék elvezetésének fontos követelménye az épülettől megfelelő távolságra történő ürítés. Ennek a követelménynek a külön kiépített esővízcsatornába való bekötéssel tehetünk eleget. Ahol ilyen gyűjtőcsatorna nincs lefektetve, ott a felszíni vizesárokba való csatlakoztatás jöhet számításba. Ha egyik megoldás sem lehetséges, az épülettől kellő távolságban ásott szivárgóaknába lehet bevezetni a csapadékvizet. Az akna helyének kijelölésénél figyelembe kell venni a környezet talajvízszintjének alakulását és a jellemző rétegviszonyokat is.

29

A. rész LAPOSTETŐK

A lapostetős műemléképületek döntő többsége a 20. század során készült. Karbantartásuk összetett feladat, és általában meghaladja a tulajdonos felkészültségét. Ezért a rendszeres tisztításon túl, a karbantartás mozzanatainak meghatározásához és végrehajtásához szakemberek

30

bevonása szükséges. A lapostetők hibái többnyire a tervezés, kivitelezés szakszerűtlenségéből fakadnak (nem megfelelő lejtésképzés, elégtelen hőszigetelés stb.), és további károsodásokat okoznak. A rendszeres ellenőrzéshez a tetők jó megközelíthetősége elengedhetetlen.

A.1. Tetők A LAPOSTETŐK NÉHÁNY JELLEGZETES HI BÁJA, HIÁNYOSSÁGA Észlelt hibák‚ hiányosságok





A.1.15. lapostető A tető megközelítése‚ bejárása nem biztonságos vagy nem megoldott

n

n

n

n

n n

A.1.16. lapostető A lapostetőn növények telepedtek meg‚ a szigetelés ennek következtében megsérült

n

A lépcsők‚ hágcsók elöregedése‚ korróziója A kibúvónyílás ajtajának vagy zárszerkezetének korróziója Gondatlan tervezés‚ kivitelezés

A környező fák és egyéb növények magvait a szél felhordja a tetőre‚ ahol azok a felgyülemlett porrétegben gyökeret vernek

n

n

A tető nem takarítható‚ nem ellenőrizhető Balesetveszély

A növények gyökerei átfúrják a szigetelést; a csapadékvíz a keletkezett réseken befolyik‚ károsítva a födémszerkezetet

n

A lépcsők‚ hágcsók‚ s azok rögzítésének‚ valamint a kibúvónyílás szerkezetének állapotvizsgálata – Szemrevételezéssel – Próbaterheléssel

n

A lépcsők‚ hágcsók vagy hiányzó elemeik pótlása A kibúvó ajtó javítása‚ védőbevonattal történő kezelése

– Rendszeresen (évente legalább egyszer) – Esetenként (pl. az épület átvételekor)



– Építész – Szakkivitelező (pl. lakatos)

A tető vizsgálata – Szemrevételezéssel


n n

– Rendszeresen (évente legalább kétszer)

A tetőn megtelepedett növények eltávolítása A szigetelés kijavítása‚ esetleg újraszigetelés – Esetenként (szükség szerint) – Tervkészítés szükséges lehet

– Tulajdonos – Szigetelési szakember

– Tulajdonos – Szigetelési szakember – Szakkivitelező

31






A.1.17. lapostető A lapostetőn csapadékos időben áll a víz

n

n

n

n

n

n

A.1.18. lapostető A tető beázik

32

Az összefolyók lombkosarai eltömődtek vagy hiányoznak Nem megfelelő tervezés (pl. csak egy összefolyó van a tetőfelületen) Kivitelezési hiba – a tető nem megfelelő lejtése stb.

A tető vízszigetelése vagy a hozzá kapcsolódó bádogozás megsérült vagy elöregedett Lehetséges okok: n Hibás kivitelezés n A tető hőmozgása (a szigetelés elszakadt) n Mechanikai sérülések (pl. a tetőbejárás során‚ ha a szigetelésen nincs védőburkolat) n Karbantartás hiánya

A csapadékvíz bejut az épületszerkezetekbe‚ ahol hosszú távon jelentős szerkezeti károkat okoz

Újabb‚ súlyosabb épületkárok forrása: n Szerkezeti problémák n Esztétikai problémák (vakolat károsodik) n Az elektromos hálózat károsodik n A belső berendezés és a műtárgyak károsodnak

n n

A tetőfelület és az összefolyók vizsgálata (pl. lombkosarak megléte‚ állapota) – Szemrevételezéssel – Folyáspróbával

n

A lombkosarak tisztítása Szükség esetén új összefolyó‚ vízköpő és lombkosár elhelyezése (tetőfelületenként minimum két összefolyó‚ vagy egy összefolyó és egy homlokzati vízköpő kialakítása szükséges)

– Rendszeresen (évente legalább négyszer: tavasszal‚ nyáron kétszer és ősszel eső után)

– Esetenként (szükség szerint‚ hiba esetén azonnal)

– Tulajdonos – Építész – Szakkivitelező


A tetőfelület rendszeres ellenőrzése A beázás okainak kiderítése – Szemrevételezéssel – Folyáspróbával


n

n

A beázás közvetlen okainak megszüntetése (szigetelés‚ bádogozás javítása‚ cseréje) A beázás közvetett okainak megszüntetése (a szerkezeti és hőszigetelési problémák felszámolása)

– Rendszeresen (legalább évente) – Esetenként (a probléma észlelésekor)


– – – –

– – – –

Tulajdonos Szakkivitelező Építész Statikus

– Tervkészítés a közvetett okok felszámolása során szükséges Építész Szigetelési szakember Statikus Szakkivitelező






A.1.19. lapostető A zárófödém belső vakolata repedezik

A külső hőmérséklet hőingadozása miatt a födémben hőtágulási mozgás keletkezik; ezt a vakolat általában nem képes követni Okok: n Elégtelen felső hőszigetelés n Megfelelő födémszellőzés hiánya

n

n

n

n n

Jelentősebb vakolatkárosodás Esztétikai probléma A felső vízszigetelés károsodásának fokozott veszélye

A födém mozgása okainak és következményeinek meghatározása – Szemrevételezéssel – Műszeres vizsgálattal – Esetenként (a probléma észlelésekor)

A födém mozgása közvetett okainak megszüntetése: a hőszigetelési‚ födémszellőzési‚ és statikai problémák felszámolása – Esetenként (szükség szerint) – Tervkészítés szükséges

– – – –

Tulajdonos Szigetelési szakember Statikus Szakkivitelező

– Szigetelési szakember – Statikus – Szakkivitelező

Megjegyzés: A lapostetők feltöltésének és/vagy hőszigetelésének kiszellőzését a födémszellőző rendszer biztosítja. Ennek szerepe, hogy a hő hatására keletkező gázok és a belső térben létrejövő pára roncsolásmentes kijutását lehetővé tegye, és a födém túlzott felmelegedését megakadályozza. A lapostetőkre hulló csapadékvíz elvezetése csapadékvíz-elvezető rendszerrel történik (vízszigetelés, összefolyók, csatornák). A nagyobb felületű lapostetők vízelvezetésének speciális alkotóeleme az épület belsejében kialakított, elfalazott lefolyócsatorna. Ez kevésbé érzékeny a meghibásodásra, de eldugulása esetén az épület belsejében nagyobb károkat okozhat. E belső csatornák megvédésének igen fontos eszköze tehát a hordalékanyag bejutását megakadályozó lombkosár, melynek rendszeres tisztítása, karbantartása elengedhetetlen. A külső csapadékvíz-elvezető berendezések hibáit, hiányosságait a magastetőknél már tárgyaltuk.

33

A.1.1./a Kettős cserépfedés metszete és nézete lecsúszott cserepekkel A.1.1./b A tető cserépfedése hiányos, sérült A.1.5. A födémgerendákon repedések láthatók (természetes száradás következménye)

A.1.13. A lefolyócsatorna rozsdás, repedt A.1.14. A lefolyócsatorna elemei szétcsúsztak

A. rész

A.2. FÖDÉMEK ÉS ÁTHIDALÓK A födémeket – síkfödémeket és boltozatokat – alaki és szerkezeti jellemzőik alapján osztályozzuk, és különböző megnevezéssel illetjük. Ennek részletes ismertetésétől eltekintve megemlítjük, hogy a síkfödémek anyagukat tekintve általában fa, acél, vasbeton vagy kerámia felhasználásával készülnek. A síkfödémek egyes típusai az építés korára igen jellemzőek. A boltozatok többnyire téglából és kőből készülnek, ritkábban fa szerkezetűek. A középkori boltozatok jelentős részénél jellemző, hogy a boltozati felületek (az ún. „boltsüvegek”) metszésvonalaiban – tartószerkezeti vázként – kőből vagy idomtéglából készült bordákat találunk. Az egyes építészettörténeti korokra különböző boltozattípusok jellemzőek, de például a dongaboltozat meglehetősen „kortalan” épületszerkezetnek számít. A boltozatok jelentős műemléki többletértéket képviselnek. A födémeket az épületen belül elfoglalt helyük alapján is érdemes megkülönböztetnünk. A magastetők alatti zárófödémek (síkfödémek és boltozatok) ugyanis műszaki szempontból sajátos átmeneti kategóriát képeznek. A zárófödémekkel szemben támasztott víz- és hőszigetelési követelmények a lapostetőkhöz képest mérsékeltebbek, a közbenső födémekhez képest viszont fokozottabbak. A fából készült zárófödémek leggyakrabban alkalmazott felső hőszigetelése az agyagtapasztás, me-

38

lyet padlásburkoló téglával fedhetnek. A záróboltozatokra (amelyek szerkezeti vastagsága jelentősen kisebb, mint a határoló falaké), a boltozati zárósíkig történő feltöltés után hasonló hőszigetelő réteg kerülhet. A templomterek fölötti zárófödémekre azonban általában nem jellemző ilyen gondos felső hőszigetelés – ezért károsítja jobban a templomok festett kazettás mennyezeteit a héjazat sérülései miatt a tetőtérbe jutó nedvesség. A templomboltozatok belső felületén pedig az alulméretezett hőszigetelő-képesség miatt gyakran páralecsapódást és abból következő károsodásokat fedezhetünk fel. A közbenső födémeknél a megfelelő teherhordó és hangszigetelési képesség számít alapkövetelménynek. A födémek ká rosodá sát az épület megromlott statikai állé konysága, vala mint a szerke zetbe jutó víz károsí tó hatá sa okozhatja. Mind két eset ben meg kell keresni a hibák okát, majd meg kell szüntet ni azokat. A sta ti kai állékonyság meg romlásának oka többnyire a talajmechanikai viszonyok jelen tős megvál tozá sa. A fo lyamatos dinamikus terhelés (közlekedés) okozta károk főként a városi környezetben jellemző ek. (Azonban az épület közelében lévő kőbánya robbantá sos kiterme lési techni kája is vissza fordít hatatlan károkat okozhat. A hirtelen dinamikus terhe lés – földren gés – kárai nak helyreállítása túl mutat a karbantartás fogalomkörén.)

A.2. Födémek és áthidalók A FÖDÉMEK ÉS ÁTHIDALÓK NÉHÁNY JELLEGZETES HIBÁJA, HIÁNYOSSÁGA

Észlelt hibák‚ hiányosságok





A.2.1. síkfödém A síkfödém vakolata repedezik

n

n

n

n

n n

A.2.2. boltozat Repedés látható a boltozaton‚ illetve a boltozati bordák elemei kimozdultak a helyükről (ld. színes kép)

n

n

Nem megfelelő összetételű vakolóanyag használata Hibás kivitelezési technológia A födémszerkezet lehajlása (anyagfüggő jelenség‚ mely bizonyos szabványértékek között elfogadható)

Szerkezeti probléma (süllyedés‚ az épület mozgása‚ a tetőszerkezet „szétcsúszása” stb.) Hosszantartó beázás következménye

n

n

Esztétikai probléma Jelentősebb vakolatkárosodás a födém teherbíró-képességének csökkenésére utalhat‚ így komoly szerkezeti problémákat is jelezhet

Stabilitásvesztés‚ a boltozat tönkremenetele‚ leszakadása

n

n

A hibák lokalizálása‚ a födém mozgása okainak és következményeinek meghatározása A vakolóhabarcs minőségének ellenőrzése – Szemrevételezéssel – Műszeres vizsgálattal

n

A sérült felület újravakolása (esetleg speciális repedésáthidaló szövetbetétes vakolat alkalmazásával) A födémlehajlás okainak megszüntetése (az esetleges statikai problémák felszámolása)

– Rendszeresen (évente legalább kétszer) – Esetenként (a probléma észlelésekor)

– Esetenként (szükség szerint‚ hiba esetén minél hamarabb)


– Építész – Statikus – Szakkivitelező

A hibák lokalizálása‚ a repedések‚ illetve a kimozdulás okainak és következményeinek meghatározása – Szemrevételezéssel – Műszeres vizsgálattal – Rendszeresen (évente legalább kétszer) – Esetenként (a probléma észlelésekor) – Tulajdonos – Építész – Statikus


n

A szerkezet sürgős megerősítése‚ helyreállítása‚ a beázás megszüntetése (pl. az alap megerősítése‚ vonóvas beépítése‚ koszorú készítése‚ tető helyreállítása) – Esetenként (szükség esetén sürgősen!) – Tervkészítés szükséges! – Építész – Statikus – Szakkivitelező

39






A.2.3. boltozat Nedvesedési foltok láthatók a boltozaton (a felület károsodása még nem indult meg‚ a vakolat még nem hiányos)

n

n

n

n

n

n

Záróboltozat esetében a tető beázásának következménye A héjazat résein bejutó nagyobb mennyiségű porhó áztató hatása A közbenső boltozatok esetében a hiba általában a vízvezetékrendszer meghibásodását (pl. csőtörés) mutatja

n

n

n

A.2.4. boltozat Vakolatpusztulással járó nedvesedési foltok‚ sókivirágzás‚ biológiai károsítók megjelenése látható a boltozaton (ld. színes kép)

40

n

n

n

Záróboltozat esetében a tető akut beázásának következménye A héjazat résein bejutó nagyobb mennyiségű porhó áztató hatása A hidegebb boltozati felületeken a belső páraterhelésből fakadó páralecsapódás következménye.

n

n

n

n

A nedvesedés miatt a boltozat falazata fokozottan ki van téve a fagykároknak A mennyezeti díszítmények (stukkók‚ falfestmények stb.) és a belső berendezés veszélyeztetett Kellemetlen‚ esetenként egészséget károsító beltéri klimatikus viszonyok Esztétikai kár

A nedvesedés miatt a boltozat falazata fokozottan ki van téve a fagykároknak A mennyezeti díszítmények (stukkók‚ falfestmények stb.) és a belső berendezés súlyosan veszélyeztetett Kellemetlen‚ esetenként egészséget károsító beltéri klimatikus viszonyok Esztétikai kár

A nedvesedés megfigyelése‚ okainak kiderítése (a héjazat ellenőrzése) – Szemrevételezéssel – Műszeres vizsgálattal

n

n

n

A beázás okainak megszüntetése a héjazat javításával A porhó kihordása majd kizárása a padlástérből fólia beiktatásával‚ vagy belső vízelvezetés alkalmazásával A vízvezeték hibájának felszámolása

– Rendszeresen (évente legalább egyszer) – Esetenként (a probléma megjelenésekor)


– Tulajdonos – Építész – Gépész

– – – –

A nedvesedés megfigyelése‚ okainak kiderítése (a héjazat ellenőrzése) – Szemrevételezéssel – Műszeres vizsgálattal

– Terv szükséges lehet

n

n

n

Tulajdonos Építész Gépész Szakkivitelező

A beázás okainak megszüntetése a héjazat javításával A porhó kihordása majd kizárása a padlástérből fólia beiktatásával‚ vagy belső vízelvezetés alkalmazásával A boltozat felső felületeinek hőszigetelése a párakicsapódás mérséklésére



– Tulajdonos – Építész – Épületfizikus

– – – –

– Terv szükséges lehet Tulajdonos Építész Épületfizikus Szakkivitelező

A.2. Födémek és áthidalók Észlelt hibák‚ hiányosságok





A.2.5. áthidaló Repedés látható a nyílások fölött‚ az áthidaló gerendán

n

n

n

n

n

Szerkezeti probléma (pl. az épület süllyedése‚ mozgása) Hibás tervezés‚ gondatlan kivitelezés

Stabilitásvesztés‚ az áthidaló tönkremenetele‚ leszakadása

A hibák lokalizálása‚ a repedések okainak és következményeinek meghatározása – Szemrevételezéssel – Műszeres vizsgálattal

A szerkezet sürgős megerősítése‚ helyreállítása (ideiglenes megoldások is szükségesek lehetnek)


– Esetenként (szükség esetén sürgősen!) – Tervkészítés szükséges lehet!


– Építész – Statikus – Szakkivitelező

Megjegyzés: A közbenső födémeket a külső épületszerkezeti elemekhez képest ritkábban érheti koncentrált víz-, vagy páraterhelés. Ilyen eset lehet az épületben lévő vízvezeték-hálózatban történő csőrepedés, vagy a nagy tömegeket befogadó terek (pl.: templomok) hirtelen és jelentős páraterhelése. Ahogy a fejezet bevezetőjében és a tételek között már szóltunk róla, speciális hibák jelentkezhetnek a magastetők alatti nem hőszigetelt zárófödémeknél. E problémákra – annak fontossága miatt – a belső klímát tárgyaló fejezetben még visszatérünk. A festett mennyezetek karbantartásáról a farestaurátori fejezetben esik szó.

41

A. rész

A.3. FALAZATOK Az épületek funkcionális feladatainak ellátásához alapvetően a tartószerkezetek (teherhordó szerkezetek) és a térhatároló szerkezetek léte és megfelelő állapota szükséges. A falak függőleges teherhordó vagy térhatároló szerkezetek. (Ugyancsak a függőleges teherhordó szerkezetek közé soroljuk a négyszög vagy más keresztmetszetű pilléreket és a kör keresztmetszetű oszlopokat is.) Az épület terheit a falakon, pilléreken, oszlopokon keresztül az alapozás közvetíti az altalajra. Az alapozások épsége, jó állapota az egész épület létének alapvető feltétele. A hagyományos technológiával épült – köztük a műemléki értékű – épületek döntő többsége kő, tégla vagy vegyes anyagú sávalapozással készült. Az egyéb alapozási technikák, a különböző típusú és anyagú pont- és síkalapozások a 20. században váltak általánossá. Említésre érdemes, hogy a népi építészet körében találkozhatunk néhány olyan kisebb méretű, földből és fából készült épülettel is, amelyek alá hagyományos értelemben vett alapozás nem készült. Térhatároló szerkezetnek tekinthetők azok az épületszerkezetek, melyeknek teherhordó szerepük nincs – csak saját súlyukat kell hordaniuk, feladatuk pedig az épület rendeltetésszerű használatához elengedhetetlenül szükséges el- vagy lehatárolás. Megkülönböztetünk külső és belső térhatároló szerkezeteket. Az előbbiek a külvilágból választanak le használható belső teret – vagyis a mindennapi élet megfelelő környezetét alakítják ki –, az utóbbiak (válaszfalak) pedig a belső teret osztják meg a funkciónak megfelelően. A falazatok eredeti geometriája az idők folyamán vál tozhat. A fal süllyedhet, ebből követ ke zően repedezhet. A bekövetkezett alakválto-

44

zások súlyosabb esetekben teljes tönkremenetelhez, összeomláshoz vezet hetnek. A hibák forrá sa lehet a gyenge minőségű, szakszerűtlen falazási technika. Ami ennél sokkal jellemzőbb: az alapozás alakváltozása, süllyedése, mely talajmechanikai problémákra vezet hető vissza. Az épület környezetében pangó víz meg változtatja a talaj tulajdonságait, viselkedését, a falba jut va pedig komoly szerkezeti károsodást okozhat. A különböző anyagú (tégla-, kő-, vályog-, vegyes-) falazatok meghibásodása, tönkremenetele természetesen némileg eltérő képet mutat. A földfalak például sokkal érzékenyebbek a nedvességre, így a fagykárokra is. A falazatok homlokzati illetve beltéri felületeit igen változatos módon alakíthatják ki. Legáltalánosabb a vakolat felhordása, de gyakoriak a vakolatlan kő- és téglafelületek is. Mind a vakolt, mind pedig a vakolatlan felületre kerülhet fedőfesték is, mellyel kiemelhetik az épület építészeti karakterét, vagy éppen falképeket hozhatnak létre vele. Általánosan elterjedtek az anyagukban színezett vakolatok is, melyek között sajátos helyet foglal el a több színezett vakolatrétegből visszakaparással kialakított sgraffito. A falképek és a sgraffitok karbantartásáról az Útmutató B. részében esik szó! A károk forrásától és súlyosságától függően megkülönböztethetünk a falszerkezetet (tartószerkezetet) és a falfelületet vagy annak egyes elemeit károsító hatásokat, hibákat. Az előbbieket szerkezeti, míg az utóbbiakat felületi hibáknak nevezzük. Mindkét meghibásodási irány forrása lehet a falazat, végső soron pedig az egész épület teljes tönkremenetelének. Jelen fejezet a fából készült falazatokat nem tárgyalja. Ezekről az Útmutató B. részében esik szó!

A.3. Falazatok A FALAZATOK NÉHÁNY JELLEMZŐ HIBÁJA, HIÁNYOSSÁGA Észlelt hibák‚ hiányosságok



A.3.1. falazat Függőleges vagy ferde szerkezeti repedések láthatók a falazaton (tipikus az ablakok alatt és fölött megjelenő repedések képe; nemcsak a falburkolat reped‚ hanem az alatta lévő falazat is) (ld. fekete-fehér és színes kép)

A talaj szerkezetének Komoly statikai probléma megváltozásából‚ jelentős kialakulása a teljes mozgásából vagy az épület tönkremenetelig n Az alapozás károsodása tartószerkezeti (alapozási) n A felmenő tartószerkezetek hibáiból adódó feszültség-különbségeket károsodása – a teherhordó kiegyenlítő erők hatására az képesség jelentős épület egyenetlenül süllyed csökkenése n Teljes tönkremenetel – az Okai: n A csapadékvíz hosszan tartó épület összeomlása pangása az épület körül n Szakszerűtlen közműfektetés vagy régészeti feltárás n Szakszerűtlen beavatkozások‚ bontások az épületen n Szakszerűtlen építkezés a szomszéd telken n Az épület közvetlen közelében álló fa gyökérzete kárt okoz az alapozásban



n

n

A repedések felmérése‚ növekedésének megfigyelése és okainak sürgős megállapítása – Szemrevételezéssel – A repedéseken gipszpecsétek‚ üveglapok vagy papírcsíkok elhelyezésével – Műszeres adatgyűjtéssel (teodolit‚ szintező) – Talajmechanikai vizsgálatokkal (fúrás‚ alapfeltárás)

n

A repedések okainak felszámolása (vízelvezetés megoldása‚ az alap megerősítése‚ koszorúk vagy egyéb statikai segédszerkezetek beépítése stb.) A repedések felszámolása (a falazás kiegészítésével‚ vakolással‚ burkolással stb.)



– – – – –

– – – – –

Tulajdonos Statikus Építész Talajmechanikus Geodéta

– Tervkészítés szükséges

Statikus Építész Talajmechanikus Geodéta Szakkivitelező

45






A.3.2. falazat Nagyobb‚ függőleges‚ fölfelé nyíló szerkezeti repedések láthatók az épület végfalain (bütüin) (Magastetős épületeknél jellemző. Kísérőjelensége a födémeken vagy boltozatokon megjelenő hosszirányú repedés.) (ld. fekete-fehér kép)

Az épület teherhordó falainak felső összefogása erősen meggyengült vagy megszűnt Okai: n A kötőgerendák illetve csapolások korhadása n A vonóvasak korróziója

Komoly statikai probléma kialakulása: n A felmenő tartószerkezetek károsodása n A teherhordó képesség jelentős csökkenése

n

n

46

A repedések felmérése‚ növekedésének megfigyelése‚ okainak megállapítása – Szemrevételezéssel – A repedéseken gipszpecsétek‚ üveglapok vagy papírcsíkok elhelyezésével – Műszeres adatgyűjtéssel (teodolit‚ szintező)

A repedések okainak felszámolása (a fedélszerkezet helyreállításával‚ vonóvasak megújításával‚ további vonóvasak beépítésével‚ szükség esetén koszorú beépítésével stb.)



– – – –

– Statikus – Építész – Szakkivitelező

Tulajdonos Statikus Építész Geodéta


A.3. Falazatok Észlelt hibák‚ hiányosságok





A.3.3. falazat „Térképszerű”‚ sokirányú‚ viszonylag sűrű repedéshálózat látható a falon (nem vakolathiba!) (ld. fekete-fehér kép)

A épület tartószerkezeteit „szétrázó” dinamikus erők hatására keletkezhetnek Okai: n Földrengés n Nehéz járművek hatása

Komoly statikai probléma kialakulása a teljes tönkremenetelig: n A felmenő tartószerkezetek károsodása – a teherhordó képesség jelentős csökkenése n Teljes tönkremenetel – az épület összeomlása

n

n

A repedések felmérése‚ növekedésének megfigyelése és okainak sürgős megállapítása – Szemrevételezéssel – A repedéseken gipszpecsétek vagy papírcsíkok elhelyezésével – Műszeres adatgyűjtéssel (teodolit‚ szintező)

n n

A repedések felszámolása a falazás kiegészítésével‚ vakolással‚ burkolással stb. Speciális‚ rugalmas alapozás készítése (igen költséges!) A repedések okainak felszámolása igen nehéz‚ mert a forgalom mérsékléséhez‚ eltereléshez településpolitikai döntésre van szükség.



– – – – –

– Statikus – Építész – Szakkivitelező

Tulajdonos Statikus Építész Talajmechanikus Geodéta


47






A.3.4. falazat Nedvesedési foltok láthatók a falazaton (a felület károsodása még nem indult meg; a vakolat még nem hiányos) (ld. színes kép)

n

n

n

n

n

n

n

n

48

A falazat alatt nincs megfelelő talajnedvesség elleni szigetelés Az épületet közvetlenül körülvevő járda vagy a belső padló aljzata betonból vagy más erősen párazáró anyagból készült. Ez gátolja a talajnedvesség párolgását‚ amely így a falazatba szívódik fel Az épület körüli terep vagy járda az épület felé lejt‚ így a víz az épület felé folyik Az épületen és körülötte elhelyezett vízelvezető csatornák‚ aknák vagy vályúk nem vezetik el a vizet megfelelően (kifolyik belőlük vagy áll bennük a víz) Az épület közvetlen közelében nagy lombozatú fa áll. A növény lombozata áztathatja a homlokzatot‚ nedvességben gazdag környezete pedig nehezíti annak kiszáradását

n

n

A nedvesedés miatt az épület falazata fokozottan ki van téve a fagykároknak Kellemetlen‚ esetenként egészséget károsító beltéri klimatikus viszonyok Esztétikai kár

A nedvesedés megfigyelése‚ okainak kiderítése – Szemrevételezéssel – Folyáspróbával – Műszeres vizsgálattal

n n

n

n

A fal kiszárítása (Utólagos falszigetelés csak végső esetben lehet elfogadható!) A terep vagy járda megfelelő lejtésű átépítése A csatornák‚ vályúk kitisztítása‚ szükség esetén új vízelvezető rendszerek létesítése A fal melletti betonjárda megszüntetése. Helyette a csapadékvíz elvezetését biztosító‚ drénezéssel kiegészített kavicsos feltöltés‚ kiselemekből készült kipárolgást biztosító járda‚ tömörített és gyepesített talaj‚ vagy ezek megfelelő kombinációja készüljön A károsodást okozó növényzet eltávolítása




– – – –

– Terv szükséges lehet

Tulajdonos Építész Szakkivitelező Kertész






A.3.5. falazat Az épület falfelületein mállás‚ burkolatleválás‚ foltosodás‚ felhólyagosodás‚ sókivirágzás és növények megtelepedése figyelhető meg (ld. színes kép)

Tartós vagy intenzív vízterhelés hatása Okai: n A falazat alatt nincs‚ vagy elöregedett a megfelelő vízszigetelés n Az épületet körülvevő járda vagy a belső padló aljzata betonból vagy más erősen párazáró anyagból készült. Ez gátolja a talajnedvesség párolgását‚ amely így a falazatba szívódik fel. (A hibát tetézi a lábazati zónában alkalmazott erősen cementes vakolat!) n Az épület körüli terep vagy járda befelé lejt‚ így a víz az épület felé folyik n Az épületen és körülötte megkívánt vízelvezető csatornák‚ aknák vagy vályúk hiányoznak‚ illetve nem jól vezetik el a vizet n Az épület közvetlen közelében lévő növényzet áztathatja a homlokzatot n Csőtörés

n

n

n

n

A falfelület lepusztulása után‚ hosszabb távon a teherhordó szerkezet is károsodhat Esztétikai kár

A felületi károsodások megfigyelése‚ azonosítása‚ okainak kiderítése – Szemrevételezéssel – Folyáspróbával – Műszeres vizsgálattal

n n

A nedvesedés okainak megszüntetése (igen összetett feladat lehet) A teherhordó falszerkezetek és a felületi károsodások kijavítása A homlokzati felület felújítása



– – – – – – –

– – – – – –

Tulajdonos Építész Statikus Épületfizikus Gépész Geodéta Kertész

– Műszaki terv készítése szükséges! Építész Statikus Épületfizikus Gépész Kertész Szakkivitelező

49






A.3.6. falazat/belső felületek Az épület belső falfelületein‚ a mennyezet vagy a boltozat alatt vízlecsurgás‚ beázás elkoszolódott nyomai láthatók

n

n

n

n

50

Súlyos beázás következménye (pl. tető beázik‚ felsőbb szinteken csőtörés történt stb.)

n

n

A födém tartós ázása komoly tartószerkezeti károkat okozhat A belső tér károsodása (a vakolat mállása‚ a falképek‚ értékes berendezések pusztulása stb.) Esztétikai probléma

A lecsurgások‚ beázások lokalizálása‚ nyomainak és változásainak rögzítése‚ az okok megállapítása – Szemrevételezéssel – Feltárással

n

A beázások okainak megszüntetése (a héjazat javítása‚ csőtörés megszüntetése stb.) Építészeti helyreállítás



– Tulajdonos – Építész – Gépész

– Építész – Gépész – Szakkivitelező






A.3.7. falazat/belső felületek Az épület belső falfelületein az ablakok alatt vízlecsurgások elkoszolódott nyomai láthatók (ld. színes kép)

n

n

n

A.3.8. falazat/homlokzat Az épület homlokzatán (ablakok alatt és főként az alsó zónában) vízlecsurgások elkoszolódott nyomai láthatók (ld. színes kép)

n

n

Nagy belső páraterhelés esetén (pl. zsúfolt templomokban‚ megfelelő szellőztetés hiányában) a pára a hidegebb ablakfelületeken kicsapódik‚ és az így keletkezett víz lecsurog az ablakok alatt (korszerűtlen‚ egy üvegrétegű fémszerkezetes ablakok esetében a probléma fokozottan jelentkezik)

Az ablakok külső oldali kávájának vagy bélletének nincs vízvetője (a csapadékvíz a homlokzaton csurog le a káváról‚ illetve az ablakbéllet alsó síkjáról) Az ereszcsatorna hiányzik vagy erősen sérült (a csapadékvíz a homlokzatot áztatja)

n

A belső tér károsodásának veszélye (vakolat mállása‚ falképek‚ értékes berendezés pusztulása stb.) Esztétikai probléma

A lecsurgások nyomainak és változásainak rögzítése‚ az okok megállapítása – Szemrevételezéssel

A gondozás módja‚ ideje‚ elvégzői n n

n n

n n

n

Tönkremegy a homlokzat felülete‚ burkolata A hosszabb ideig tartó vizesedés további súlyos hibák forrása lehet (pl. károsodik a falszerkezet) Esztétikai probléma

n

Rendszeres szellőztetés Az ablaktok alsó részén megfelelő keresztmetszetű páracsatorna elhelyezése Megfelelő hőszigetelésű ablak elhelyezése A megfelelő belső klíma és a természetes szellőzés biztosítása (megfelelő állapotú épületgépészeti berendezések‚ nyitható ablakok stb. segítségével)





A lecsurgások megfigyelése‚ számbavétele‚ okainak feltárása – Szemrevételezéssel

– Terv szükséges!

n

n

Vízorr kialakítása az ablakok kávájának, illetve bélletének alsó síkján (ha ez bádogos szerkezettel készül‚ a vörösréz alkalmazását a homlokzat elszíneződésének veszélye miatt kerülni kell) Az ereszcsatorna pótlása‚ javítása




– Építész – Szakkivitelező


51






A.3.9. falazat/homlokzat Az épület közvetlen környezetében található különböző tárgyak (padok‚ emlékművek‚ keresztek‚ szobrok‚ trafók‚ villanyoszlopok stb.) körül a homlokzat vizesedik‚ lefagy (ld. fekete-fehér és színes kép)

n

n

n

n

A.3.10. falazat/homlokzat Az épület homlokzatán elhelyezett különböző tárgyak‚ szerelvények (közvilágítási lámpatestek‚ vezetékek‚ tömegközlekedési eszközök felső vezetékeinek tartóhorgai stb.) körül a homlokzat vizesedik‚ lefagy (ld. színes kép)

n

52

n

n

Meggondolatlan elhelyezés (a tárgy túl közel van az épülethez‚ így a homlokzatra veri a rá hulló csapadék egy részét) Szakszerűtlen kivitelezés

Meggondolatlan elhelyezés‚ tervezési hibák (a tárgyak és szerelvények a homlokzatra verik a rájuk hulló csapadék egy részét) Szakszerűtlen kivitelezés

n n

n n n

A homlokzati vakolat/ burkolat egy része lefagy A falazat kifagy‚ hosszú távon szilárdságát veszti Esztétikai problémák

A homlokzati vakolat egy része lefagy A falazat kifagy‚ hosszú távon szilárdságát veszti Esztétikai problémák

n

A károsító tárgyak és az okozott kár számbavétele – Szemrevételezéssel

A károsító tárgy körültekintő – megfelelő műszaki és esztétikai színvonalú – áthelyezése




– Építész – Szaktervező – Szakkivitelező

A károsító tárgyak‚ szerelvények és az okozott kár számbavétele – Szemrevételezéssel


n

n

A károsító tárgyak‚ szerelvények megfelelő műszaki és esztétikai színvonalú áthelyezése‚ ha lehetséges leszerelése A sérült falazat kijavítása




– Építész – Szaktervező – Szakkivitelező







A.3.11. falazat/homlokzat Az épület homlokzatán fák okozta mechanikai károsodások nyomai látszanak (ld. fekete-fehér és színes kép)

n

n

n

n

A.3.12. falazat/homlokzat Az épület falaira futónövények kapaszkodnak fel (borostyán‚ vadszőlő‚ pletyka‚ tökfélék stb.) (ld. színes kép)

n

n

n

Az épület közvetlen környezetének gondozatlansága Az épület falai mellett közvetlenül nagyobb fák nőnek (elszáradt ágaik az épületre zuhanhatnak)

Az épület közvetlen környezetének gondozatlansága Esztétikai szempontok előtérbe helyezése (a növények szépek‚ mérlegelni kell azonban‚ hogy mennyire károsítják a falazatot)

n

n

n

A sérülések helyén az időjárás hatására a falszerkezet gyorsabban pusztul Esztétikai kár

A növények‚ az arra telepedő rovarok és madarak mechanikai károkat okozhatnak a homlokzati felületeken A fal nem szellőzik megfelelően‚ így nedves felületén növények (gombák‚ mohák) telepedhetnek meg

Az épületet károsító növényzet és az okozott károk számbavétele – Szemrevételezéssel

n n

n

A száraz és száradó faágak eltávolítása A károsodást okozó növényzet eltávolítása (gyökerestől) A falfelület kárainak javítása



– Tulajdonos – Építész – Kertész

– Tulajdonos – Kertész – Szakkivitelező

A futónövények mechanikai károsító hatásainak (vakolatkár‚ nedvesedési foltok stb.) azonosítása‚ felmérése – Szemrevételezéssel

n

n

A futónövények és telepeinek eltávolítása a homlokzatról és az épület közeléből A falfelület kárainak javítása



– Tulajdonos – Építész – Kertész

– Tulajdonos – Kertész – Szakkivitelező

Megjegyzés: Előfordulhat, hogy az épület mellett olyan védett értékű faritkaság található, melyet a természetvédelmi hatóság is nyilvántart. E fák kezeléséhez és kivágásához – az illetékes önkormányzat beleegyezése esetén is - ki kell kérni a megfelelő szakhatóság engedélyét is! Nagyobb méretű növények telepítésénél célszerű védőtávolságot tartani az épületek mellett. Ennek minimális mérete nagyjából megfelel a kifejlett növény koronájának átmérőjével. Futónövények telepítése épületek falainak tövébe – általános szabályként – nem ajánlott. Néhány helyen azonban – elsősorban tűzfalakon, megfelelően előkészített felületeken – létük elfogadható. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy az épületek falai mellett található gyepfelület kezelése különös figyelmet érdemel. Ez azt jelenti, hogy legalább az épület melletti sávban gyakran – 3-4 hetente – nyírni kell a füvet, hogy ott gyomok ne telepedjenek meg, és a gyep eső esetén se áztassa az épület lábazatát.

53






A.3.13. falazat/homlokzat Az épület egyes homlokzati elemei‚ felületei‚ valamint környezete madár-‚ legfőképpen galambürülékkel erősen szennyezett (ld. színes kép)

n

n

n

n

A.3.14. falazat/homlokzat A fal felületi festése táskásodik‚ lemezesen leválik (egyéb felületi hiba nincs) (ld. fekete-fehér kép)

A.3.15. falazat/homlokzat A külső vakolat felülete repedezett‚ mállott

54

n

n

Nincs megfelelő védőháló‚ madárriasztó szerelvény az épületen (osztópárkányokon‚ ablakpárkányokon stb.) A közvetlen környezet tisztántartásának hiánya

Párazáró festék vagy felületképző alkalmazása (pl. műanyag alapú festékek)

Kivitelezési hiba Okai: n A habarcs összetétele nem megfelelő (égett mész‚ sok cement stb.) n A felhordás technológiájának hibája (napsütés megégette‚ hirtelen száradt stb.)‚ amit a különböző okokból származó falnedvesedés tovább ronthat

n

n

A felületi szennyeződések miatt hosszú távon az építőanyagban káros szerkezeti változások következhetnek be

Esztétikai kár

A környezetből származó nedvesedés (csapadék‚ légnedvesség) a repedéseken bejutva pusztítja a vakolatot‚ hosszú távon veszélyezteti a falszerkezetet is

A szennyezettség felmérése – Szemrevételezéssel

n

– Rendszeresen (évente legalább kétszer) – Esetenként (a probléma megjelenésekor)




A károsodások felmérése‚ okainak feltárása – Szemrevételezéssel – Laboratóriumi vizsgálattal

n

A vízszintes felületekre alkalmazható madárriasztók elhelyezése: tüskék‚ wolframszálas riasztás stb. A szennyezés eltávolítása


A rossz minőségű festékréteg eltávolítása A felületek páraáteresztő festékkel történő újrafestése





A károsodások felmérése‚ okainak feltárása – Szemrevételezéssel – Laboratóriumi vizsgálattal

– Műszaki terv készítése szükséges lehet!

n n

A rossz minőségű vakolatfelületek eltávolítása Jó összetételű mészhabarcs felhordása (megfelelő technológiával)





– Szakvélemény szükséges lehet






A.3.16. falazat/homlokzat Falfirkák‚ graffitik láthatók a homlokzati falfelületeken (ld. fekete-fehér kép)

n

n

n

n

n

Tudatos rongálás: az épület védelme nincs megfelelően biztosítva Évek óta elmaradt festés‚ tisztítás‚ felújítás

Esztétikai kár

A rongálás okainak‚ forrásainak‚ mértékének felderítése‚ felmérése – Szemrevételezéssel

n

A megrongált felület szakszerű újrafestése vagy tisztítása Elkerítés (amennyiben ez megoldást jelenthet)

– Rendszeresen (évente legalább kétszer) – Esetenként (a probléma megjelenésekor)


– Tulajdonos – Műemlékvédelmi szakember


– Szakvélemény‚ terv‚ szükséges lehet

Megjegyzés: A grafittik megelőzése szinte lehetetlen. Ismertek ma már olyan felületvédő - zömmel viaszalapú – anyagok, melyek a falfirkák utólagos eltávolítását, lemosását lehetővé teszik. A módszer azonban egyrészt költséges, másrészt a védőréteg sok esetben a falak kiszáradását, „lélegzését” nehezíti.

55






A.3.17. falazat/homlokzat A homlokzati falfelületek és tagozatok (ajtó- és ablakkeretek‚ hermapillérek‚ konzolok‚ pilaszterek‚ lizénák‚ díszítőelemek stb.) szennyezettek (ld. fekete-fehér kép)

n

n

n

n

n

Erős légszennyezettség Régen végzett homlokzati felújítás

n

Esztétikai probléma Növényi kártevők megtelepedésének fokozott veszélye

A szennyezettség mértékének és okainak megállapítása – Szemrevételezéssel – Környezeti adatok begyűjtésével

n


A tagozatok felületének tisztítása A védőfestés felújítása

– Esetenként (szükség szerint) – Tervkészítés‚ szakvélemény szükséges lehet

– Tulajdonos – Építész A.3.18. falazat/homlokzati tagozatok A homlokzati tagozatok felülete repedezett‚ töredezett‚ mállott‚ növények megtelepedése figyelhető meg (vízlecsurgások nyomaival párosulhat) (ld. fekete-fehér kép)

n n

n n

Tartós nedvesedés Fagyás (a homlokzati síkokból kiemelkedő tagozatokon a hó jobban „megül”‚ mint más homlokzati felületen) Hiányos‚ vagy rosszul kialakított bádogozás Mechanikai tényezők

n

n n

A sérült felületeken keresztül a nedvesség az épület falába juthat‚ mely további‚ még súlyosabb károkat okoz A tagozatok leválása balesetet okozhat Esztétikai probléma

n

A tagozatok anyagkárosodásának‚ állapotának és okainak felmérése – Szemrevételezéssel – Laboratóriumi elemzésekkel


– Építész – Szakkivitelező – Restaurátor n

n n

Megfelelő lejtési viszonyok és vízorr kialakítása a tagozatok felső felületén (ha szükséges bádogozással) A felület és a tagozatok szükség szerinti kiegészítése Megfelelő védőbevonat felhordása (festés‚ hidrofobizálás) – Esetenként (szükség szerint) – Tervkészítés szükséges lehet

– Tulajdonos – Építész – Restaurátor

56

– Építész – Szakkivitelező – Restaurátor






A.3.19. falazat/homlokzati tagozatok A homlokzati tagozatok hiányosak (ld. színes kép)

n

n

n

n

n

n n

A homlokzati tagozatok hátszerkezethez történő rögzítésének (pl. fémcsapok‚ takart acélkonzolok stb.) hibája‚ sérülése‚ korróziója Fagyás (a homlokzati síkokból kiemelkedő tagozatokon a hó jobban „megül”‚ mint más homlokzati felületen ) Hiányos‚ vagy rosszul kialakított bádogozás Mechanikai tényezők

n

n

n

A tagozatok további pusztulása felgyorsul A sérült felületeken keresztül a nedvesség az épület falába juthat‚ mely további súlyos károkat okozhat Balesetveszély! (a tagozatok egyes elemei lezuhanhatnak az épületről) Esztétikai probléma

A tagozatok rögzítéseinek állapotvizsgálata (a károsodások és az anyagminőség felmérése) – Szemrevételezéssel – Mintavétel utáni laboratóriumi vizsgálattal

n

n n

A rögzítő csapok‚ acélkonzolok stb. szükséges cseréje Megfelelő védőbevonat felhordása (festés‚ hidrofobizálás) A tagozatok szükség szerinti kiegészítése Megfelelő lejtési viszonyok és vízorr kialakítása a tagozatok felső felületén (ha szükséges‚ bádogozással; 3 cm kiülés fölött vízorr szükséges!)

– Rendszeresen (kétévente legalább egyszer)


– Tulajdonos – Építész – Esetenként restaurátor

– Építész – Szakkivitelező – Esetenként restaurátor

57

A.3.2. Az falak felfelé nyíló repedésének lehetséges keletkezése (a fedélszék összefogása nem biztosított)

A.3.3. „Térképszerű” repedéshálózat látható a falazaton

A.3.1./a A falazaton az alapozás süllyedéséből adódó repedés látható

A.3.9./a Az épülethez túl közel helyezett építmény miatt a homlokzat vizesedik

A.3.11./a Az épület közvetlen közelében álló fa a homlokzatot és a tetőzetet károsítja

A.3.11./b Az épület közvetlen közelében található bokrok, fák károsító hatásai

A.3.14. A fal felületi festése táskásodik, lemezesen leválik

A.3.18./a Példa kő tagozat rögzítésére

A.3.16. A homlokzaton falfirka látható

A.3.17. Az épület homlokzata szennyezett

A 3 18./b Az épület felső párkányzata töredezett, hiányos

A. rész

A.4. NYÍLÁSZÁRÓK A nyílászáró (elsősorban ajtó, ablak) két alapvető szerkezeti eleme a tok és a szárny. A műemléki értékű épületek esetében a szárnyak anyaga többnyire fa, ritkábban valamilyen fémszerkezet vagy ezek kombinációja. A tok lehet kő, fa vagy fém. A nyílászárók lényeges elemei a vasalatok, melyek funkcionális és stiláris összefüggésben állnak az alapszerkezettel. A nyílászárók közül a külső homlokzatokon lévők vannak kitéve a legnagyobb veszélynek. Az időjárás gyakran szélsőséges hatásai mellett sajnos az emberi tényezők – gondatlanság, szándékos rongálás – sem elhanyagolhatók. Az épület mozgásából fakadó károk a nyílászárókat is érinthetik, gyakran visszafordíthatatlan deformálódásokat okozva. Az el-

62

öregedett, sérült vagy hiányos nyílászárókat azonban ne dobjuk ki, hanem nagy gondossággal – ha szükséges restaurátor bevonásával – javíttassuk meg! A helyreállítás részeként természetesen részelemek (pl. vízvető) cseréje szóba jöhet. Ha feltétlenül szükséges a nyílászárók részleges újrakészítése, cseréje, különös gondot kell fordítani az új szerkezet formai, szerkezeti és felületkezelési hitelességére. A hitelesség ebben az esetben az eredeti szerkezet méretének, anyagának, díszítményeinek, felületkezelésének pontos átvételét jelenti. (A festett üvegablakok kezelésének módozatait, a vasalatokra vonatkozó karbantartási utasításokat és a nyílászárók faelemeinek karbantartását az Útmutató B. részében tárgyaljuk.)

A.4. Nyílászárók A NYÍLÁSZÁRÓK NÉHÁNY JELLEGZETES HIBÁJA, HIÁNYOSSÁGA Észlelt hibák‚ hiányosságok





A.4.1. nyílászárók Az ablakok/ ajtók „húznak” (nem megfelelő a légzáró képességük)

Az ablakszárnyak nem zárnak légmentesen n vetemedés‚ n a szigetelés hiánya‚ elöregedése

n

n

n

A nem megfelelően záródó ablakok/ajtók miatt kedvezőtlen belső klíma alakulhat ki (és a fűtési költségek is igen jelentősen megnőhetnek)

A légzáró képesség vizsgálata‚ az okok tisztázása – Szemrevételezéssel

n

n

A.4.2. nyílászárók Az ablakok/ajtók felületkezelése (festés‚ pácolás stb.)‚ kopott‚ hiányos (ld. színes kép)

n n n

Az időjárási tényezők hatása A használatból származó mechanikai kopás A felületkezelés természetes elöregedése

n n

Esztétikai probléma Az anyag károsodásának (korhadás‚ rozsdásodás) fokozott veszélye

n

Vetemedett nyílászárók korrigálása (passzítása) Szükség esetén légzáró szigetelés utólagos elhelyezése vagy az elöregedett szigetelés felújítása Megfelelő hőtechnikai és légzárási tulajdonságokkal rendelkező ablakok elhelyezése




– Tulajdonos – Építész – Szakkivitelező (pl.: asztalos)

A hibák lokalizálása‚ okainak és következményeinek meghatározása – Szemrevételezéssel – Rendszeresen (évente legalább egyszer)


n

A felületi kezelés felújítása‚ ha szükséges restaurálása

– Esetenként (szükség szerint‚ de ötévenként legalább egyszer) – Tervkészítés szükséges lehet

– Tulajdonos – Építész – Restaurátor

– Szakkivitelező – Restaurátor

63






A.4.3. nyílászárók Az ablakok/ajtók szorulnak‚ vagy nem záródnak megfelelően

n

n

n

n

A.4.4. nyílászárók A kapu‚ illetve nagyobb súlyú ajtó pántja meglazult‚ a szárny „lötyög”‚ megsüllyedt (ld. fekete-fehér kép)

n

n

n

64

Az épület mozgása (pl. süllyedés‚ hőmozgás) Az ajtó/ablakszerkezet deformációja az anyag megváltozása miatt (pl. öregedés vagy nedvesség hatására)

A rögzítés fémszerkezetének vagy a kapu faszerkezete anyagának deformációja (pl. korhadás‚ korrózió‚ vagy mechanikai károsodás hatására) A rögzítő fémszerkezet anyaga vagy kialakítása nem megfelelő minőségű (konstrukciós hiba)

n

n

Funkcionális kár (a nyílászáró nem „működik” rendeltetésszerűen) A tartós épületmozgás az épületszerkezetek súlyos károsodásához vezethet

A szárny instabil‚ esetleg nem záródik megfelelően

n

A hibák lokalizálás‚ okainak és következményeinek meghatározása – Szemrevételezéssel – Műszeres vizsgálattal (az épület mozgásának dokumentálása hasznos lehet az okok feltérképezésénél)

n n

A statikai problémák megszüntetése (igen összetett feladat lehet) Szárítás‚ passzítás A nyílászáró tok- és szárnyszerkezetének felújítása‚ restaurálása



– Tulajdonos – Statikus – Építész

– Statikus – Építész

A hiba okainak meghatározása – Szemrevételezéssel


n

n

Megfelelő rögzítési mód kialakítása (pl. két oldalsó rögzítési pont helyett ajánlható megoldás egy alsó‚ golyós-perselyes és egy oldalsó rögzítés) Rögzítések és szárny javítása‚ egyes elemek cseréje

– Rendszeresen (évente legalább egyszer) – Esetenként (a probléma észlelésekor)




– Tervkészítés szükséges lehet!

A.4.4. A kapu pántja meglazult, a szárny megsüllyedt

A. rész

A.5. PADLÓBURKOLATOK A padlóburkolatok igen sok fajtáját ismerjük. Az épület vagy épületrész rendeltetése és az adott tér épületen belüli elhelyezkedése (pince, földszint, emelet, beltér, kültér stb.) egyaránt sajátos igényeket támaszt az alkalmazott burkolatokkal szemben. A használatos burkolatok természetesen az idők során változtak, módosultak, így – a legtöbb épületszerkezethez hasonlóan – tanúskodnak korukról. A burkolatokat – a használt burkolóanyag jellege szerint - két nagy csoportra osztjuk. A kő vagy szilikát alapanyagú (kőlap, mázas kerámia, márványmozaik, tégla, terazzo stb.) burkolatok a hidegburkolatok, míg a többnyire fa alapanyagú (hajópadló, svédpadló, parketta, táblás parketta stb.) burkolatok a melegburkolatok. A burkolatok némelyike jelentős műemléki többletértéket hordoz.

68

A burkolatok többnyire több rétegből álló aljzaton (kavics, homokágyazat, vakpadló stb.) ülnek. A meghibásodások részben a burkolóanyag öregedéséből, anyagszerkezeti minőségromlásából, részben pedig az aljzat különböző eredetű tönkremeneteléből, süllyedéséből fakadnak. Külön problémát jelentenek a pince nélküli épületek földszintjein többnyire utólagosan létrehozott párazáró burkolatok és aljzatok (márványmozaik, aljzatbeton stb.). A falszigetelés nélküli régi épületeknél ugyanis ezek a burkolatok a falakba terelik a talajpárát, ahol az a fal szerkezeti pusztulásának forrása lehet. A padlóburkolatok karbantartásához is szükséges lehet szakember bevonása.

A.5. Padlóburkolatok A PADLÓBURKOLATOK NÉHÁNY JELLEMZŐ HIBÁJA, HIÁNYOSSÁGA Észlelt hibák‚ hiányosságok





A.5.1. hidegburkolat A padló hidegburkolatának felülete hullámos‚ több helyen megsüllyedt (a probléma elsősorban a földszinti és a pinceszinti burkolatokra jellemző)

n

n

n

n

A.5.2. hidegburkolat Sókivirágzás‚ mállás figyelhető meg a padló hidegburkolatának anyagán (a probléma elsősorban a földszinti és a pinceszinti burkolatokra jellemző) (ld. színes kép)

n

n

n n

Kivitelezési‚ aljzattömörítési probléma Utólagos – talajvíz által okozott – altalaj üregesedés hatása Fel nem tárt üregek (pl. kripta) hatása

A túlzott talajnedvesség kicsapódása Szakszerűtlen javításból‚ tisztításból adódó nedvesedés

n n

Esztétikai probléma Használati értékcsökkenés (ez balesetveszélyes is lehet) A padló anyaga tovább károsodik‚

A burkolat süllyedése okainak kiderítése – Szemrevételezéssel – Feltárással

n

– Esetenként (a probléma észlelésekor)

Az eredendő hibák megszüntetése A padló helyreállítása – Esetenként (szükség szerint) – Tervkészítés szükséges lehet!

n n

Esztétikai probléma A padló anyaga károsodik‚ a járófelület nem megfelelő (ez balesetveszélyes is lehet)

n

– Tulajdonos – Építész – Szakkivitelező A hibák lokalizálása‚ a padlón látható mállás‚ sókivirágzás okainak kiderítése – Szemrevételezéssel – Anyagvizsgálattal

– Építész – Szakkivitelező n

n

A nedvesedési problémák megoldása talajcserével‚ száraz kavicságyazat készítésével A padló javítása‚ helyreállítása



– Tulajdonos – Építész – Szaklaboratórium



69






A.5.3. hidegburkolat A padló hidegburkolatának felülete kopott‚ repedt‚ sérült‚ elöregedett (fényét vesztette) (ld. fekete-fehér és színes kép)

n

n

n

n

n n

A.5.4. melegburkolat A padló melegburkolatának felülete felpúposodott és/vagy gombafertőzött (ld. fekete-fehér és színes kép)

n

n

Eseti vagy rendszeres mechanikai‚ vegyi károsító hatások Nem megfelelő tisztítási eljárások Természetes öregedés

Falnedvességből vagy talajpárából származó vízterhelés hatása Hibás kivitelezés (nedves aljzat vagy burkolóanyag alkalmazása‚ hibás szigetelési szisztéma alkalmazása)

n

n n

n

Esztétikai probléma A padló anyaga károsodik‚ a járófelület nem megfelelő (ez balesetveszélyes is lehet)

Esztétikai probléma A padló anyaga károsodik‚ a járófelület nem megfelelő (ez balesetveszélyes is lehet) A penészgomba továbbterjedésének veszélye

n

A hibák lokalizálása‚ a padlón látható károsodások okainak kiderítése – Szemrevételezéssel

n

A padló helyreállítása Védőszőnyeg használata (ideiglenes megoldás!)



– Tulajdonos – Építész A hibák lokalizálása‚ a padlón látható károsodások okainak kiderítése – Szemrevételezéssel – Feltárással (szükség szerint)

– Építész – Szakkivitelező A hibaforrás felszámolása talajcserével‚ száraz ágyazat készítésével A padló helyreállítása A helyiség rendszeres szellőztetése‚ és a megfelelő aljzatszellőzés biztosítása

– Esetenként (a probléma észlelésekor)


n

n n

– Esetenként (szükség szerint) – Tervkészítés szükséges lehet!


70


A.5.3./a A hidegburkolat (mázaskerámia-padló) felülete kopott, természetes módon elöregedett

A.5.4./b A melegburkolatot (parkettát) gombafertőzés pusztítja

A. rész

A.6. PINCÉK A pincék az épületek alsó zónájában, jellemzően a földfelszín alatt helyezkednek el. Falazatuk többnyire téglából vagy kőből készül, lefedésük boltozattal vagy sík födémmel (fagerendás födém, acélgerendás téglafödém, vasbeton födém stb.) történik. Oldalfalaik alatt sávalapozás van. A pincék állagának megőrzése szempontjából nagyon fontos megfelelő természetes szellőzésük biztosítása. Talán kevéssé ismert tény, hogy a pincéket, illetve azok egyes szaka-

74

szait különböző funkciók betöltésére szánták. A mélyebb építésűek a bor, a kevésbé mély építésűek pedig a zöldség és a gyümölcs tárolására voltak alkalmasak. A 19. század végi városi építészetben a tűzifa tárolásának céljából építettek pincéket a bérházak alá. Ritkán – elsősorban folyóvölgyekben, a magas talajvízszint miatt – olyan pincékkel is találkozhatunk, amelyeknek nincs kiépített lejárata. Ez az épület izolációs szintje, melynek kizárólagos szerepe az alsó vízszigetelés biztosítása.

A.6. Pincék A PINCÉK NÉHÁNY JELLEMZŐ HIBÁJA, HIÁNYOSSÁGA Észlelt hibák‚ hiányosságok





A.6.1. pince A pince dohos‚ a falak penészesek (ld. színes kép)

n

n

n

n

n

A.6.2. pince A pincefal nedves‚ szivárog; a pincében időről időre áll a víz (ld. fekete-fehér kép)

n

n

n

A megfelelő természetes szellőzés hiánya (pl. nincs nyitható ablak) A pince határoló felületeit (járófelület‚ falak) érő túlzott talajpára terhelés

Vízszigetelési probléma (a pincefal átereszti a talajvizet) A közvetlen környezetben csőtörés van Az épület mentén elhelyezett vízelvezető csatornák‚ aknák‚ régészeti szelvények vagy vályúk nem vezetik el a vizet megfelelően (kifolyik belőlük vagy áll bennük a víz)

n

n

n

A pince használhatóságának csökkenése‚ berendezésének károsodása A feljebb lévő (földszint) épületszerkezetek károsodásának fokozott veszélye

A pince használhatóságának csökkenése Vizesedésből adódó épületszerkezeti problémák

n

Az okok kiderítése (talajpára terhelés oka‚ mértéke‚ szellőzés‚ szellőztetési rendszer feltérképezése) – Szemrevételezéssel – Műszerrel

n

Természetes vagy mesterséges szellőzés biztosítása! A talajpára terhelés mérséklése a megfelelő műszaki megoldás (pl. temperálás) beépítésével


– Folyamatosan – Esetenként (szükség szerint)

– Tulajdonos – Épületfizikus – Szakkivitelező

– Tulajdonos – Épületfizikus – Szakkivitelező

A vizesedés okainak kiderítése – Szemrevételezéssel – Feltárással


n

A vizesedés okainak megszüntetése (utólagos pinceszigetelés‚ csőrepedés elhárítása‚ az épület körüli csatornák‚ vályúk megtisztítása‚ talajszint viszonyok helyreállítása stb.)



– – – –

– Építész – Szigetelési szakmérnök – Szakkivitelező

Tulajdonos Építész Szigetelési szakmérnök Szakkivitelező


Megjegyzés: A vizesedés a pincék talán legjellemzőbb problémája, különösen a régebbi építésű épületek esetében. Ennek oka a szigetelőanyagok természetes öregedésétől kezdve a már elavult szigetelési technológiákig igen sokféle lehet. Megoldást jelenthet az utólagos vízszigetelés, akár a külső szivárgó rendszer utólagos kialakításával, akár belső szivárgórendszer kiépítésével. A megfelelő – műemlékvédelmi szempontból is helytálló – műszaki megoldás kialakítása mindenképpen szakember közreműködésével történjen! A pincék padozatához csak akkor szabad párazáró betonréteget alkalmazni, ha az adott épület falai, megfelelő szinten és minőségben beépített vízszigeteléssel készültek. Ennek hiányában párazáró burkoló réteg kialakítása a pincében is tilos!

75

A.6.2./a A pince vizesedik, áll benne a víz

A.6.2./b A pince vizesedik

A. rész

A.7. BELSŐ KLÍMA Minden épület sajátos hő- és vízháztartási tulajdonságokkal rendelkezik, melyeket ugyanúgy meghatároznak a topográfiai, épületszerkezeti és funkcionális jellemzők, mint a környezeti klíma. Az épületet körülvevő és az épület belsejében uralkodó klimatikus viszonyokból fakadó károsodások eredetének kiderítéséhez a különböző mérőműszerekkel végrehajtott épületfizikai vizsgálatok nyújtanak segítséget. (Az épületfizika tudománya a talaj vízháztartásának [hidrogeológia] és az időjárási tényezők [meteorológia] változásaiból fakadó épületet érő hatásokat vizsgálja.) A talajból felszívódó nedvességből és a különböző halmazállapotú csapadékból származó vízterhelések következményeiről az előző fejezetekben már szóltunk. Most az épületfizika tárgyköréből csupán a belső klimatikus viszonyok hatásaival foglalkozunk. A levegőben jelenlévő légnemű halmazállapotú víz a pára. A megfelelő relatív páratartalom közel állandó szinten tartása alapfeladat. Optimális értéke 20–55% között van. A páratartalom azonban gyakran átlépi ezeket a határokat. Károsító hatása a hőmérséklet változásaitól is erősen függ. A belső klíma – a hőmérséklet és páratartalom együttese – jelentős mértékben befolyásolja a falfelületek, födémek, a berendezés és a felszerelési tárgyak állapotát. A károsodások épületszerkezeti problémák (hiányos vízszigetelés, megoldatlan csapadékvíz-elvezetés, gyenge hőszigetelési képességű épületszerkezetek stb.) esetében fokozottan jelentkeznek, így azok kiküszöbölése után a belső terek klímája is kedvezően változik. Alapvetően fontos tehát a megfelelő klíma beállítása és megtartása – szellőztetéssel, gépi klimatizálással – az épület minden egyes helyiségében. A természetes és rendszeres szellőztetés mindenképpen kiegyenlítő hatású. Fontos elvárás azonban, hogy a hőmérséklet és a páratartalom változásai lehetőleg ne túl hirtelen történjenek. Hirtelen változások esetén ugyanis egyes anyagok gyors hőtágulása mechanikai károkhoz vezethet, és a párakicsapódás veszélye is megnő. (Ugyanezen okból a fokozatosság az épületek felfűtésénél is követendő.) A természetes szellőztetés kritikus időszaka a késő tavasz és a nyár első fele. Ekkor ugyan-

78

is a fűtetlen vagy rosszul fűtött épületek térhatároló falainak belső felületei még jóval hidegebbek, mint a „napsütötte” külső homlokzatok. A levegő páratartalmának egy része ilyenkor a belső tér hidegebb felületein lecsapódik, a szellőztetés sokkal több kárt okoz, mint amennyit használ. A káros hatás ebben az időszakban a szellőztetés mérséklésével és a belső levegő temperálásával csökkenthető. A helyes belső klíma kialakításához meg kell vizsgálni azt is, hogy az egyes helyiségekben vannak-e ún. hőhidak. A hőhidak az egymástól jelentősen eltérő hővezető képességű anyagok csatlakozásánál alakulnak ki (például a fém sokkal jobb hővezető, mint a fa), és a lokális páralecsapódás veszélyével járnak, mely további károsodásokat vonhat maga után. A hőhidak kiküszöbölésére megoldást jelenthet kiegyenlítő hőszigetelés kialakítása a záróboltozat vagy zárófödém fölé, az ablakokhoz stb. Klimatizációs berendezések beépítése egyes műemléki épületek (népi épületek, templomok stb.) esetében szinte lehetetlen, míg más esetben is csak nagy körültekintéssel – műemlékes építész és épületgépész bevonásával – ajánlható. A megfelelő belső klíma kialakítása és a problémák okainak meghatározása nem nélkülözheti szakemberek (épületfizikus, építész, szigetelési szakmérnök, gépész stb.) közreműködését. Az alábbiakban ezért csupán két jól észlelhető jelenségre hívjuk fel a figyelmet. A belső klimatikus viszonyok megromlására utal, ha egy helyiségbe lépve érezhetően dohos, fülledt, párás a levegő. Szélsőséges esetben a páratartalom kényszerű lecsapódásaként a falfelületeken vízcseppek, nedvesedés, penészfoltok láthatók. Ilyenkor biztosak lehetünk abban, hogy a helyiség rendszeres szellőztetése vagy a megfelelő hőmérséklet nem biztosított. Ezt a helyzetet természetesen tovább ronthatja a födémek és a falazatok túlzott vízterhelése – a falakba felszívódó talajnedvesség, beázás stb. Ha csak bizonyos helyeken észlelünk páralecsapódást, nedvesedést vagy penészesedést, hőhidakra vagy párazugokra számíthatunk.

A.7. Belső klíma A szellőztetés hiányából vagy a műszaki problémákból fakadó túlzott páratartalom a vakolatot, majd a falazatot is károsíthatja, és elősegíti a biológiai károsítók (gombák, mohák) megtelepedését. A penészgomba átterjedhet a belső berendezésre és tárgyakra, valamint az egészségre is ártalmas. A probléma kézenfekvő megoldása a rendszeres szellőztetés és megfelelő temperálás, az ablakok, szellőzőnyílások és szellőztető berendezések működőképességének ellenőrzése. A vízfoltos, penészes falfelületek megjelenése mindenképpen szükségessé teszi a falnedvesség mértékének műszeres mérését, a hőhidak lokalizálását – vagyis a nedvesedés okainak kiderítését. A levegő páratartalmának és hőmérsékletének, a károsodott épületszerkezetek hővezető képességének műszeres mérése, és az eredmények rögzítése pontosabb választ adhat a szakembereknek a hibaforrások megállapítására és a további műszaki megoldások kialakítására: talajcsere, falszellőztetés, hőszigetelés, megfelelő és szabályozható szellőztető- és fűtőberendezések kiépítése stb.

Könnyen észrevehető jelenség, hogy nagyobb terekben (templom, előadótér stb.) nagyobb létszámú rendezvények alatt és után az ablaktáblák párásodnak, illetve alattuk a falon vízlecsurgások figyelhetők meg. A nagy belső páraterhelés miatt a pára a relatív hidegebb – kisebb hőszigetelő képességű – ablakfelületeken kicsapódik (az egy üvegrétegű és/vagy fémszerkezetes ablakok esetében ez a probléma fokozottan jelentkezik). Túl azon, hogy az ablakok alatti lecsurgás esztétikai problémát jelent, a lecsurgások kárt tehetnek a falakat borító díszítményekben (falképek, stukkók) és a belső berendezésben is. A probléma megoldását a megfelelő hőtechnikai tulajdonságokkal rendelkező ablakok elhelyezése, a megfelelő hőmérséklet biztosítása és az intenzív szellőztetés jelenti. Kiegészítő megoldásként az ablak alatt a belső oldalon megfelelő keresztmetszetű vagy a falon át „kivezetett” páracsatorna elhelyezése ajánlható.

79

A. rész

A.8. ÉPÜLETGÉPÉSZETI RENDSZEREK Egy-egy épület fűtésének, vízellátásának, gépi szellőztetésének vagy klimatizálásának kialakítása nagy körültekintést igénylő, szerteágazó feladat. Az épületgépészeti berendezések sorába tehát a vízellátás és szennyvízelvezetés, a fűtés, valamint a mesterséges szellőzés és klimatizáció berendezési tárgyai tartoznak. A műemléki épületek zöménél a gépészeti rendszerek jelentős része utólag épült ki. Általános probléma, hogy mind a fűtési, mind pedig a higiéniás rendszerekkel szemben támasztott műszaki, kényelmi, és talán esztétikai igények rendkívül gyorsan változnak, így gyorsan „elavulnak”. Ez újból és újból beavatkozási kényszert szül. Ugyanakkor koruk vagy egyedi jellegük miatt a berendezések egy része védendő értéket képviselhet (pl. régi fűtőberendezések, egy-két különleges fürdőszobai berendezés stb.). A történeti értékű berendezésekhez gyakran sajátságos, ma már nem használatos terek vagy építészeti elemek is tartoztak. Ilyen például a fűtőfolyosó, a padló alatti fűtőcsatornák, illetve a folyosókra nyíló fűtőajtók. Ide tartoznak a sokszor önálló műemléki értéket hordozó kémények is. E sajátos építészeti részletek megóvására, karbantartására külön hangsúlyt kell fektetni. Műemléképületek esetében tehát a funkcionális igények megfelelő kielégítése mellett fontos cél az épület építészeti és művészeti értékeinek körültekintő megóvása is. Ez egyszerre jelenti az épület meglévő építészeti és művészeti elemeinek megőrzését, az azokhoz illeszkedő berendezések kiválasztását és esztétikus elhelyezését, valamint a gépészeti berendezések meghibásodásából fakadó károk minimalizálását. (Gondoljunk csak a csőtörés, vagy egy gázrobbanás pusztító hatásaira.) Az épületgépészeti berendezések hibái ugyanakkor rendeltetésszerű használatuk megváltozását vagy megszűnését is jelenthetik, aminek következtében ugyancsak végzetes épületkárok keletkezhetnek (pl. a belső klíma jelentős megváltozásából fakadó épületkárok – lásd a belső klímát tárgyaló fejezetet). Néhány szó a fűtésről és a fűtőberendezésekről A fűtéssel a helyiség léghőmérsékletét változtatjuk. A történeti épüle-

82

tek fűtését egyedi fűtőalkalmatosságok (kályhák, kandallók stb.) szolgáltatták. Nagyobb épületekben (kastélyokban, középületekben) az első központifűtés-rendszereket – római előképekre visszavezethetően – légfűtéssel működtették. A vezetékes épületgépészeti rendszerek elterjedésének ideje az 1920-as évek eleje. A korábbi berendezéseket átalakították, gyakran károsítva ezzel az épület egyéb értékeit. Néhány évtizeddel később pedig, a túlméretezett és rosszul elhelyezett elektromos vagy gázüzemű sugárzó fűtőtestek értékes faberendezések, festmények, esetleg falfelületek káros kiszáradását idézték elő. A gépészeti berendezések öregedése egyre gyakoribb meghibásodásokhoz vezet. Karbantartásuk költséges, és nem mindig hozza meg a várt eredményt. A növekvő fenntartási költségek és a növekvő épületkárosítási kockázat törvényszerűen a gépészeti rendszerek gyökeres felújításához, cseréjéhez vezet. A gépészeti berendezések felújítása, esetleges cseréje azonban csak a történeti és műemléki értékek figyelembevételével történhet meg! Ugyanakkor az új berendezések kialakításánál felül kell vizsgálni az épületfizikai követelmények érvényesülését is. Ehhez műemléki épületek gépészeti tervezésében jártas épületgépész és műemlékes építész együttes bevonása szükséges. A kifogástalan állapot elérése mellett a berendezések körültekintő használata is fontos szempont. Például épületfizikai és tárgyvédelmi szempontból egyaránt követendő elv, hogy a terek felfűtése területileg egyenletesen elosztva és csak fokozatosan történjen! (Templomterek esetében a felfűtés sebessége 1-2°C/óra lehet.) A ritkábban használt vagy nagy méretű templomokban a teljes tér felfűtése helyett a padfűtésre kell megfelelő megoldásokat keresni! A műemléki, sőt muzeális értékű fűtőberendezé seket (kandallók, kerámia-, vagy öntött vas kályhák stb.) akkor is meg kell őrizni, ha azokat már nem használják rendszeresen. (Kiegészítő fűtésre mindig szükség lehet.) A „modern” fűtőberendezések közül az adott térhez alkalmazkodó tí-

A.8. Épületgépészeti rendszerek pust kell kiválasztani, melyet lehetőleg rejtett, de könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni. Padlófűtés alkalmazása műemléki épület esetében csak igen korlátozott esetekben alkalmazható. Néhány évtizedes probléma a parapet konvektorok műemléképületeken való alkalmazása. A rossz esztétikai hatás mellett szinte általános jelenség, hogy a parapet konvektor füstszellőzője alatt a homlokzati vakolat elszíneződik, s emellett vízlecsurgások nyomai figyelhetők meg. A jelenség oka egyrészt a lokális hőhatás, másrészt pedig a füstcsatornában kicsapódó kondenzvíz. A parapet fűtés további – inkább egészségügyi – hátránya az, hogy fűtés idején a természetes szellőztetéssel (ablaknyitással) égésterméket, gázokat juttatunk vissza a belső térbe. A kémények megfelelő karbantartása életvédelmi, műszaki, és műemléki szempontból egyaránt fontos feladat. Legfőképpen az időjárás változásainak kitett padlástéri és tető feletti szakaszok tönkremenetele gyakori. Előfordul, hogy a falazott kéményeknek ez a szakasza repedt, ferde, hiányos, romos. A hibák a rendszeres karbantartás hiányából és az új fűtési szisztéma megváltozott terheléséből egyaránt fakadhatnak. Ez utóbbi hiba az olyan bélés nélküli kéményeknél fokozottan jelentkezik, amelyek korábban vegyes tüzelésű kályhákhoz, kazánokhoz készültek, de ma már az olaj-, és gázüzemű berendezések égéstermékét vezetik el. Az olaj és gáz égéstermékeiből ugyanis a kémény felső szakaszán kondenzvíz csapódik ki, amely azután fagyáskárokat okozhat. A probléma megoldása a szakszerűen elvégzett kéménybélelés. Emellett természetesen elengedhetetlenül fontosak a rendszeres kéményseprői vizsgálatok is! (A lelkiismeretes kéményseprői ellenőrzés nem merülhet ki az esetleges füsthuzatpróbában, hanem ki kell terjednie a kémények aktuális műszaki állapotára és a lehetséges meghibásodások megelőzésére is.) A régi, falazott kémények között még ma is szép számban találhatók olyanok, amelyek jelentős történeti, esztétikai értéket képviselnek. Meg-

óvásuk műemléki érdek. Ezeknél a kéményeknél, a még rekonstruálható állapotban lévő kéményfejek helyreállítása a karbantartás feladata. A kémények tisztításához, javításához szükséges kéményseprőjárdák kiépítése, illetve rendszeres karbantartásuk a tulajdonos feladata. A fentiekből következik tehát a feladat: a parapet konvektor megszüntetése és más „épületbarát” fűtésrendszer kialakítása. Néhány szó a víz- és csatornarendszerekről, berendezésekről Az épületgépészeti rendszerek megfelelő karbantartásához elengedhetetlen a víz- és csatornahálózat feltérképezése. A korszerű vízvezetékek korróziómentes anyagokból (vörösréz, műanyag) és megfelelő hőszigeteléssel készülnek. A korábbi – többnyire hőszigetelés nélkül, ólomból, vasból készített – vezetékek gyakrabban törnek, repednek. Ezek a hiányosságok súlyos beázásokat és hőhidakat okozhatnak. A szigeteletlen fémvezetékek sajátos és jellemző hőhídproblémája az, hogy a többnyire gipszes vakolattal eltakart vezetékeken a levegő párája kicsapódik, így a vezetékek vonalában a vakolat nedvesedik. A hőhidak kiküszöbölése elérthető a vízvezeték felújításával, hőszigetelésével. Gyakori hiba, hogy a vízvezeték használat közben rezonál. Ebben az esetben vagy a szerelvények kapcsolódnak mereven a falhoz, vagy a szeleptámasz van lazán felerősítve, esetleg a szelepkúp mozog („levegős” a rendszer). E hibák észlelése esetén azok felszámolásának feladatával mindenképpen szakembert bízzunk meg! Végezetül szólni kell arról, hogy a berendezési tárgyak között akadhat néhány olyan, amelyek használata vagy „múzeumi jellegű” megőrzése emeli az adott épület történetiségét, szépségét. Említésre méltóak ezek közül a korai fajanszkádak, mosdótálak, sárgaréz csaptelepek vagy az öntöttvas falikutak.

83

A.8. Kondenzvíz-lecsurgás a parapet-konvektor füstszellőzője alatt

A. rész

A.9. ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK Ide tartoznak a fűtést, világítást, közlekedést és a háztartást szolgáló elektromos berendezések, valamint a villámvédelem tartozékai. A korai elektromos berendezési tárgyak közül jónéhány – koruk, szépségük és egyedi jellegük miatt – kitüntető figyelmet és védelmet érdemel. (Például a régi liftek, csillárok, falikarok, lámpák.) Az épület biztonsága érdekében igen lényeges, hogy az elektromos berendezések működőképes, biztonságos állapotban legyenek. Éppen ezért az elektromos készülékek és vezetékrendszereik megfelelő karbantartása elengedhetetlenül fontos feladat. (Elég, ha egy rövidzárlat vagy egy villámcsapás okozta tűz pusztító hatására gondolunk.)

tás során a mérőórák, mérőszekrények rejtett – ám hozzáférhető – elhelyezését kell megoldani. Az új lámpatestek megválasztásánál a belső terek megvilágítási igénye, és a belső tér stílusa játszik döntő szerepet. A megfelelő riasztást biztosító korszerű vagyon- és tűzvédelmi berendezéseknek ugyancsak fontos szerepe lehet egy-egy műemléki épület vagy a benne elhelyezett tárgyak biztonsága érdekében. Az új elektromos rendszerek kiépítését minden esetben elektromos tervezőre, építészre, belsőépítészre, esetenként művészettörténészre kell bízni.

A műemlék épületek jelentős részénél az elektromos hálózat kiépítése utólag történt meg. A kiépítés idején a festett vagy díszített falfelületek sok esetben roncsolódtak. A hálózatok megújítására – elsősorban a kapacitás növelése érdekében – ma is folyamatos igény van. Az új hálózatok kiépítésére azonban már megfelelő szerelvények (takaróelemek, védőcsövek) és módszerek állnak rendelkezésre a roncsolásmentes munkához. A biztonságos használat érdekében fontos, hogy a végáramköröket 2,5 mm-es rézvezetővel és 25 amperes kismegszakítóval (ne olvadóbiztosítékkal) készítsék el. Rendkívüli figyelmet érdemel a padlásterekben futó vezetékek biztonsága. A fokozott tűzveszély miatt ezeken a helyeken védőcsőben elhelyezett és dupla szigetelésű vezetékeket kell alkalmazni. (A védőcső a rágcsálók ellen is kellő biztonságot nyújt.) A mérőhelyek kialakítása szintén nagy körültekintést igényel. A felújí-

Az épület egészének biztonsága érdekében kiemelt fontosságú a megfelelő és esztétikus villámhárító rendszer. Ennek minőségi fejlesztése és rendszeres karbantartása ugyancsak elsőrendű feladat. A villámhárító rendszer hibái a rögzítő elemek megrongálódásából (vihar, rongálás, korrózió), esetleg a földelővezeték korróziójából fakadnak. Az ebből adódó károkat, a rendszeres ellenőrzés elmaradása tovább súlyosbítja. Az ellenőrzés egyrészt szemrevételezéssel történik – melyre minden vihar után sort kell keríteni – másrészt a műszeres ellenállásmérést is rendszeresen el kell végezni. A mérést – az épülettől és a településben elfoglalt helyétől függően – 3-8 évenként legalább egyszer kötelező elvégezni. A villámhárító rendszer felújítását a műemléki tervezésben is járatos elektromos tervezőre kell bízni.

86

A.9. Példa a feszített villámhárító alsó rögzítésére

RAJZOS FOGALOMMAGYARÁZAT

1. ábra Templom homlokzata 1 – lábazat 2 – támpillér 3 – a támpillér fedőköve 4 – övpárkány 5 – armírozás 6 – koronázópárkány 7 – toronysisak

89

A. rész

2. ábra Lakóház homlokzata 1 – lábazat 2 – övpárkány 3 – főpárkány 4 – kosáríves kőkeretes kapu 5 – vállkő 6 – záradékkő 7 – szalagkeretes ablak 8 – „kötény“ 9 – konzol 10 – lizéna 11 – golyvás párkány

90

Rajzos fogalommagyarázat

3. ábra Főhomlokzat részlete 1 – prizmás oszloplábazat 2 – kváderezés 3 – hermapilaszter 4 – övpárkány 5 – baluszter 6 – vakolat falsávozás 7 – pilaszter 8 – kovácsoltvas díszrács 9 – faragott betétekkel díszített fa kapu

91

A. rész

4. ábra Épület metszete 1 – alapozás 2 – lábazat 3 – könyöklő 4 – szemöldök 5 – övpárkány 6 – parapetfal 7 – koronázópárkány vagy főpárkány 8 – fedélszék 9 – héjazat 10 – kéményfej 11 – dongaboltozat 12 – vállvonal 13 – záradékvonal 14 – síkfödém

92


5. ábra Torokgerendás fedélszék metszete 1 – sárgerenda 2 – kötőgerenda 3 – vízcsendesítő 4 – szarufa 5 – torokgerenda

6. ábra Két állószékes fedélszék metszete 1 – sárgerenda 2 – fiókgerenda 3 - fiókváltó-gerenda 4 – födémgerenda 5 – kötőgerenda 6 – talpszelemen 7 – szarufa 8 – székoszlop 9 – dúc 10 – könyökfa 11 – fogópár vagy fogófa 12 – derékszelemen

93

A. rész

7. ábra Dőlt székoszlopos függesztőműves fedélszék vagy hónaljfás torokgerendás fedélszék függesztőművel metszete 1 – sárgerenda 2 – kötőgerenda 3 – felső mestergerenda 4 – talpszelemen 5 – dőlt székoszlop 6 – derékszelemen 7 – vízcsendesítő

94

8 – szarufa 9 – dúc 10 – hónaljfa 11 – feszítőgerenda 12 – torokgerenda 13 – függesztőoszlop


8. ábra Két torokgerendás egy állószékes fedélszék metszete 1 – sárgerenda 2 – kötőgerenda 3 – felső mestergerenda 4 – vízcsendesítő 5 – szarufa 6 – székoszlop 7 – torokgerendákat alátámasztó gerenda 8 – torokgerenda 9 – könyökfa 10 – dúc

95

A.1.3. A tetőszerkezet faelemei nedvesednek, korhadnak A.1.4. A tetőszerkezet elemein rovarlárva-kirepülőnyílások és furatpor figyelhető meg

A.1.2. Az épület tetőzetének külső felülete madárürülékkel szennyezett

A.1.11./a Nincs ereszcsatorna

A.1.11./b A lefolyócsatorna alsó eleme hiányzik

A.1.12. Az ereszcsatorna eltömődött

A.2.2. A boltozat elemei az erős nedvesedés következtében meglazultak és kiestek helyükről

A.2.4./a A boltozaton vakolatpusztulással járó nedvesedési foltok láthatók

A.2.4./b A boltozaton sókivirágzás látható

A.3.1./b A falazaton az alapozás süllyedéséből adódó repedés látható

A.3.4. Nedvesedési foltok láthatók a falazaton

A.3.5./a A nedves falon növények megtelepedése látható

A.3.5./b Az épület lábazatán mállás, burkolatleválás látható

A.3.7. Az ablak alatt vízlecsurgások elkoszolódott nyomai láthatók

A.3.8. Az épület homlokzatán az ablak alatt vízlecsurgások nyomai láthatók

A.3.9./b Az épület közvetlen közelében elhelyezett oszlop miatt a homlokzat vizesedik

A.3.10. Az épület homlokzatára helyezett kovácsoltvas tárgy körül a homlokzat vizesedik, lefagy

A.3.11./c A fal tövében gyökeret eresztett növények nedvesen tartják a homlokzatot

A.3.12. Az épület falaira futónövények kapaszkodnak fel

A.3.13. Az épület homlokzata madárürülékkel szennyezett

A.3.19. A homlokzati tagozatok hiányosak, lepusztultak

A.4.2./a Az ajtó felülete kopott, felületkezelése nem megfelelő A.5.2. A hidegburkolaton (márványpadlón) sókivirágzás látható

A.4.2./b. Az ablak felületkezelése nem megfelelő

A.5.3./b A hidegburkolat (terrakotta) tönkrement régi elemeinek pótlása A.5.4./a A melegburkolat (parketta) felületén penészfoltok láthatók A.6.1. A pince dohos, a falak penészesek

Útmutató épített és tárgyi örökségünk megóvásához

Recommend Documents