ÚTMUTATÓ AZ ADÓHATÓSÁGI ADÓMEGÁLLAPÍTÁST VÁLASZTÓ ADÓZÓK RÉSZÉRE A BEJELENTÉS ÉS A NYILATKOZAT KITÖLTÉSÉHEZ Fontos! Az útmutatót és a NYILATKOZAT nyomtatvány egy példányát őrizze meg, mert az adóhatósági adómegállapítás kézhezvétele után még szüksége lehet rá! Az adóhatósági adómegállapítás olyan lehetőséget kínál Önnek, mellyel elkerülheti a magánszemélyek adóbevallásának kitöltését. Az adóhatóság Ön helyett, a törvényi előírásoknak megfelelően, az Ön NYILATKOZATA és a kifizetők adatszolgáltatása alapján megállapítja a 2004. évi személyi jövedelemadó kötelezettségét és legkésőbb 2005. május 20-áig postázza az Ön részére. Az adóhatósági adómegállapítás olyan, mintha Ön adóbevallást nyújtott volna be. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha az adómegállapítást elfogadja, teljesítettnek tekintendő az Ön bevallási kötelezettsége, s átvállalja a felelősséget az adóhatóságnak adatot szolgáltatók adatszolgáltatásának helyességéért is. Ebből következően, ha az adóhatóság később azt állapítja meg, hogy Önnek voltak olyan bevételei, amelyek nem szerepeltek az adómegállapítás adatai között, az ebből eredő adóhiány és a jogkövetkezmények (adóbírság, késedelmi pótlék) Önt terhelik. Abban az esetben, ha befizetendő adót állapít meg az adóhatóság, azt a mellékelt befizetési utalványon, vagy a befizetési utalványon szereplő 10032000-06056353 számlaszámra folyószámlájáról 2005. június 20-áig kell megfizetnie. A viszszatérítendő adót is az előbbi határidőig utalja (adja postára) az adóhatóság. A 100 forintnál kisebb összegű személyi jövedelemadót nem kell megfizetnie, azt az adóhivatal sem téríti vissza. Az adóhatósági adómegállapításra vonatkozó bejelentését és nyilatkozatait 2005. február 15éig nyújthatja be! Ön a nyilatkozat megtételére akkor jogosult, ha az adóévben kizárólag munkáltató(k)tól, kifizető(k)től szerzett olyan bevételt, amelyet e nyilatkozat hiányában köteles lenne bevallani és az adóév során a jövedelem meghatározásakor nem alkalmazott tételes költségelszámolást. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti, igazo-
lás nélkül elszámolható költség (elismert költség) figyelembevétele esetén is megteheti nyilatkozatát. Tudnia kell, hogy az adóhatósági adómegállapításnak az is feltétele, hogy a kifizetőtől szerzett bevételével kapcsolatban nem terhelte Önt adóelőlegfizetési kötelezettség (azaz a kifizető az adóelőleget levonta). Nem zárja ki a nyilatkozata megtételét, ha Ön tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő (őstermelői igazolvánnyal rendelkező családi gazdálkodó) és nyilatkozata kiegészítéseként a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja) rendelkezései szerinti egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tesz (04530–C lap). Az előzőektől függetlenül – Ön nem tehet nyilatkozatot, ha – az adóévben egyéni vállalkozó volt; – az adóévben mezőgazdasági őstermelő volt és e tevékenységéből származó bevétele az adómentesség értékhatárát (600 ezer forintot) meghaladta, kivéve, ha a nyilatkozat kiegészítéseként a Szja törvény rendelkezései szerint egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tesz; – az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek (a munkáltatónak) tett nyilatkozatában költség levonását kérte, ide nem értve az e törvény szerint igazolás nélkül elszámolható költség (elismert költség) levonására vonatkozó nyilatkozatot; – az adóévben olyan árfolyamnyereségből származó jövedelmet vagy vállalkozásból kivont jövedelmet szerzett, amellyel kapcsolatban bevallási kötelezettség terheli; – az adóévre fizetővendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott; – az adóévre az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint költségkülönbözet vagy adóelőleg-különbözet alapján meghatározott adó fizetésére köteles; – az adóévre tartós adományozás külön kedvezményével összefüggő visszafizetési kötelezettsége keletkezett; – az adóévre a lakáscélú kedvezmény miatt levont
–1–
– –
– – – – – – –
adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles; az adóévre a biztosítások kedvezménye miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles; az adóévre az önkéntes kölcsönös egészségpénztári egyéni számláján lekötött összeg adókedvezménye miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére kötelezett; az adóévben termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó bevételt szerzett; az adóév első napján a törvény külön rendelkezése alapján kedvezményezett részesedéscsere révén megszerzett értékpapírt tart nyilván; a felsőoktatási tandíjként befizetett összeg után az adókedvezményt halasztott módon érvényesíti; a felnőttképzés díjaként befizetett összeg után az adókedvezményt érvényesíteni kívánja, akár halasztott módon is; a számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított összeg után kíván adókedvezményt érvényesíteni; nem magyarországi (belföldi) illetőségű magánszemély; az adóévben olyan adóköteles bevétele volt, amely a jövedelemszerzés helye szerint nem Magyarországról (nem belföldről) származott.
Mielőtt hozzálátna a Nyilatkozata kitöltéséhez és az útmutató tanulmányozásához, győződjön meg arról, hogy valamennyi nyomtatvány, amelyekre szüksége lesz, rendelkezésére áll-e. 04530: Főlap, mely tartalmazza az azonosításra szolgáló adatokat. 04530–A–C: Az adómegállapításhoz szükséges nyilatkozatok megtételére szolgálnak. Ezen belül: 04530–A: Ezen a lapon teheti meg az adóelőleg-fizetésről, a túlvont nyugdíjjárulékról, a költségelszámolásról, a bevételéből levonható befizetéseiről, valamint a lakáscélú hitel törlesztéséről szóló nyilatkozatait. 04530–B: Ezt a lapot akkor kell felhasználnia, ha súlyos fogyatékosság miatt kíván adókedvezményt érvényesíteni és/vagy a családi kedvezmény érvényesítését is kéri figyelembe venni. 04530–C: Ez a lap csak akkor szükséges, ha Ön mezőgazdasági kistermelő és bevételi nyilatkozat kitöltését választotta. Ezen a lapon tehet Ön nyilatkozatot akkor is, ha a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja volt. 04530–01: Ez a lap akkor szükséges, ha Ön lakás-
célú hitel törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezményt kíván érvényesíteni. 04530–02–03: A családi kedvezmény érvényesítéséhez (megosztásához) kell a nyilatkozat ezen lapjait felhasználni. 04530–04: Az összevont adóalapot terhelő adóból levonható adókedvezmények figyelembevételéhez feltétlenül fel kell használni ezt a lapot.
A nyomtatvány kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók A nyilatkozat nyomtatványt két példányban, tintával, nyomtatott betűkkel vagy írógéppel töltse ki! A nyilatkozatnak csak a fehér rovataiba írjon, hagyja szabadon a nyomtatvány alapszínével megegyező, a hivatal számára fenntartott rovatokat, mert azok a gyors számítógépes feldolgozáshoz szükségesek! Ha a kitöltés közben hibázik, a javítást igazolja aláírásával. Amennyiben valamely sor kitöltésében nem érintett, úgy azt hagyja üresen. Amennyiben módja van arra, hogy az Interneten elérhető program segítségével töltse ki a nyilatkozatát, akkor célszerű ezt választania, ugyanis a program a hiba elkövetésének a lehetőségét gyakorlatilag a legkisebbre korlátozza. (www.apeh.hu) Ha elkészült a NYILATKOZAT kitöltésével, a kitöltött egyik példányt adja ajánlott küldeményként postára a NYILATKOZAT benyújtásának időpontjában illetékes (az állandó lakcím szerinti) adóigazgatóság címére. Ne feledje, ha 2005. február 15-éig nem tesz bejelentést, és nem nyújtja be NYILATKOZATÁT az adóhatóságnak, illetve munkáltatói elszámolást sem kért, úgy adókötelezettségét adóbevallás benyújtásával kell teljesítenie! 2010. december 31-ig őrizze meg a NYILATKOZATának egy példányát és őrizzen meg minden olyan okmányt, igazolást és egyéb bizonylatot, amelyet a 2004. évi nyilatkozata kitöltése során felhasznált, illetve amelyeket a nyilatkozata benyújtása után az adóévhez kapcsolódóan még megkap! Ha Ön bármely évben élet- és nyugdíjbiztosítási díja után érvényesített adókedvezményt, illetőleg tartós adományozására tekintettel külön kedvezményt vett igénybe, akkor a nyilatkozatait mindaddig meg kell őriznie, amíg a kedvezmény véglegessé válásához szükséges időtartam nem telt el, mivel az említett adókedvezmények esetén az elévülési idő nyug-
–2–
szik. Amennyiben az előzőekben említett kedvezmények esetében az időtartam rövidebb, mint az általános szabályok szerinti elévülési idő, akkor az iratokat természetesen az általános szabályok szerinti elévülési időpontig kell megőriznie. Felhívjuk a figyelmét arra, ha a benyújtott NYILATKOZATA hibás vagy hiányos, azt az adóhatóság kijavítja vagy, ha az Ön közreműködése nélkül nem javítható, határidő kitűzésével hiánypótlásra fogja felszólítani. Ha a hiánypótlási kötelezettségének a megjelölt határidőben nem tesz eleget vagy az adóhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján megállapítja, hogy nem kérhette volna az adóhatósági adómegállapítást, értesíti Önt. Az értesítés alapján Önnek adóbevallást kell benyújtania. A személyi adatok kitöltése A nyilatkozat nyomtatvány első oldalán találhatók az Ön személyi adatainak feltüntetésére szolgáló előnyomtatott sorok. Abban az esetben, ha Ön családi gazdaság tagja, akkor a családi gazdaság nyilvántartási számát is fel kell tüntetnie. A születési nevét minden esetben írja be függetlenül attól, hogy az a jelenlegi nevével megegyezik-e vagy sem. Ha Ön külföldi állampolgár és adóazonosító jel hiányában személyazonosságát csak az útlevéllel tudja igazolni, úgy az útlevelének számát tüntesse fel az erre szolgáló rovatban. Levelezési címként azt a címet jelölje meg, ahol jellemzően tartózkodik. A gyorsabb ügyintézés érdekében kérjük, hogy írja be azt a telefonszámot is, amelyen napközben elérhetjük. Ha az Ön állandó lakcíme nem Magyarországon van, levelezési címként a magyarországi tartózkodási helyét jelölje meg. „A törvényes képviselő neve, adóazonosító jele és címe” sorokat természetesen csak akkor kell kitölteni, ha az adózó kiskorú, vagy egyéb ok miatt kell őt a törvényes képviselőjének képviselnie. A nyilatkozat nyomtatványt kiegészítő lapok teszik teljessé. Ha Önnek valamelyik kiegészítő lapot ki kell töltenie és be kell küldenie, akkor ezt jelezze úgy, hogy az erre szolgáló négyzetbe beírja, hogy a beküldendő nyomtatványból hány darabot csatol. Ügyeljen arra, hogy a kiegészítő lapokat is alá kell írnia!
Ha az adóhatóság által megállapított személyi jövedelemadó kevesebb, mint az az összeg, amelyet Öntől 2004-re a kifizető, munkáltató adó, adóelőleg címén együttesen levont, akkor a különbözetet visszakérheti. Amennyiben a többletként mutatkozó összeget teljes egészében visszakéri, a nyilatkozat első oldalán az erre szolgáló helyen jelezze „X”-szel! A visszakért összeget csak Önnek utaljuk vissza, ezért más személyt vagy más személy pénzintézetnél vezetett számlájának számát ne jelölje meg. A visszakért összeget postai úton vagy a folyószámlájára utalással kaphatja meg. Ha a visszaigényelt összeget a belföldi folyószámlájára kéri, akkor az erre szolgáló négyzetekbe írja be a pénzintézeti számlaszámát. Ha az Ön számlaszáma csak 2 × 8 jegyű, akkor az utolsó nyolc négyzetet hagyja üresen. Ne felejtse el a számláját vezető pénzintézet elnevezését és címét is feltüntetni. Szükség esetén a számlát vezető pénzintézet segítséget nyújt az adatok megállapításához. Amennyiben a visszatérítés módjaként a postai átutalást választja, akkor írja be az erre szolgáló helyre azt a címet, amelyre az utalást kéri. Ha postai átutalás útján kéri a visszatérítést, akkor a folyószámla feltüntetésére fenntartott helyet hagyja üresen. Folyószámlára történő utalás esetén a postai cím marad üresen. Ezeknek a rovatoknak a pontos kitöltése elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy Ön a visszajáró összeget határidőn belül megkapja. Rendelkezés a személyi jövedelemadó 1-1 százalékáról Lehetősége van arra, hogy rendelkezzék az öszszevont adóalap utáni, a kedvezmények levonása után fennmaradó befizetett adójának egy százalékáról az Ön által megjelölt társadalmi szervezet, alapítvány vagy a törvényben megjelölt nemzeti közintézmény javára. Ezen túlmenően külön rendelkezhet az adójának az előzőek szerint számított második egy százalékáról az Ön által támogatni kívánt egyház vagy a költségvetési törvényben meghatározott célra a kiemelt előirányzat javára. Ha Ön mindkét kedvezményezetti körbe tartozó részére kíván támogatást juttatni, akkor két rendelkező nyilatkozatot helyezzen el egy normál méretű, Ön által beszerzett borítékban. Amennyiben Ön csak az egyházak valamelyikét, illetőleg a költségvetési
–3–
törvényben megjelölt kiemelt előirányzatot, vagy csak valamely az Ön által megjelölt alapítványt, társadalmi szervezetet kívánja támogatni, csak egy rendelkező nyilatkozatot küldjön be az adóhatósághoz. Egy rendelkező nyilatkozaton csak egy kedvezményezett jelölhető meg. Az azonos kedvezményezetti körbe tartozó szervezetek közül csak egy javára rendelkezhet. A rendelkező nyilatkozat csak akkor érvényes, ha a borítékon a nevét, lakcímét és adóazonosító jelét tünteti fel, a rendelkező nyilatkozaton pedig kizárólag a kedvezményezett adószáma szerepel. Ne felejtse el a lezárt borítékot a ragasztási felületre átnyúlóan aláírni. Érvényes a nyilatkozat akkor is, ha az adószám mellett feltünteti a kedvezményezett szervezet elnevezését is, ennek feltüntetése azonban nem kötelező. Az egyházak és a kiemelt előirányzat esetén az adószám helyett a technikai számot kell feltüntetni. Amennyiben a rendelkező nyilatkozatát nem az előzőek szerint készíti el, akkor az érvénytelen, vagyis a kedvezményezett részére az adóhatóság nem utalja át az Ön által rendelt összeget. A rendelkezéshez két erre szolgáló nyilatkozatot talál a BEJELENTÉS és NYILATKOZAT csomagban. A rendelkező nyilatkozat nyomtatványai az APEH honlapjáról is letölthetők. Nem érvényes az Ön rendelkezése akkor sem, ha az azt tartalmazó borítékot nem a NYILATKOZAT-ához csatolja. Amennyiben e NYILATKOZAT-ához rendelkező nyilatkozatot csatol, azt a 04530-as lapon is jelezze. A „C” mezőben az erre szolgáló négyzetbe 1-est vagy 2-est írjon attól függően, hogy egy vagy két nyilatkozatot tett a borítékba. Az adómegállapításhoz szükséges BEJELENTÉS és NYILATKOZAT hitelességét Ön az aláírásával igazolja, ezért az előnyomott helyen feltétlenül írja alá! Ha Ön helyett törvényes képviselője járt el, a nyilatkozatot neki kell aláírnia. Azon rendelkező nyilatkozatot, melyet a jelen NYILATKOZAT-ához csatolt, de utóbb az adóhatóság megállapítja, hogy nem választhatta volna az adóhatósági adómegállapítást, az adóbevallásával együtt érkezettnek tekinti az adóhatóság, feltéve, hogy a bevallásra vonatkozó feltételeket Ön teljesíti. Ez azt jelenti, hogy nincs további teendője a ren-
delkező nyilatkozattal (nem kell újabbat csatolnia a bevallásához).
A 04530–A lap kitöltése I. Nyilatkozat arról, hogy a 2004. évben adóelőleg-fizetési kötelezettsége nem volt Abban az esetben, ha Ön az adóhatósági adómegállapítást választja, gondolnia kell arra, hogy ez csak akkor lehetséges, ha a 2004. évben kifizetőtől (nem a munkáltatójától) olyan bevételt szerzett, amellyel összefüggésben nem kellett Önnek személyi jövedelemadó előleget fizetnie. Ez azt jelenti, ha a kifizető, az Ön részére teljesített, összevonás alá eső jövedelem kifizetésekor bármely ok folytán nem vont le személyi jövedelemadó előleget, úgy Önnek keletkezett adóelőleg-fizetési kötelezettsége. II. Nyilatkozat a túlvont nyugdíjjárulék visszaigényléséhez A nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelem, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset háromszorosának naptári évre számított összege után kell megfizetni (a továbbiakban: járulékfizetési felső határ). A járulékfizetési felső határ naptári napi összegét évente a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény határozza meg. A nyugdíjjárulék fizetési felső határ összege 2004. január 1-jétől naptári naponként 14 500, azaz évi 5 307 000 forint. A hatályos társadalombiztosítási rendelkezések alapján, a biztosított a naptári év folyamán mindaddig köteles a nyugdíjjárulékot megfizetni, amíg az egyes foglalkoztatók előtt nem nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy a naptári éven belül együttesen már megfizette a járulékfizetési felső határ, napi összegének a naptári évre – a biztosítási kötelezettség fennállásával arányos részére – számított összege után a nyugdíjjárulékot. Abban az esetben, ha nyugdíjjárulék-túlfizetése keletkezett, a foglalkoztató a túlfizetésként jelentkező járulékot az igazolások benyújtását követően 15 napon belül köteles visszafizetni. Amennyiben az adóév során a túlvont nyugdíjjárulékot foglalkoztatója a nyilatkozata megtételéig nem fizette Önnek vissza, akkor ezt követően azt már a foglalkoztatótól nem igényelheti. Ebben az esetben az adóévre vonatkozó túlvont nyugdíjjárulék összege – a fegyveres erők, a
–4–
rendvédelmi szervek vagy polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja kivételével – az adóhatósági adómegállapítás részeként hivatalból kerül megállapításra. III. Nyilatkozat a 10 százalékos költségelszámolásról Mielőtt nyilatkozna, gondolja át, hogy fennállnak-e a 10 százalékos költségelszámolás feltételei. Abban az esetben, ha bármely önálló tevékenységére tekintettel szerzett bevételéből az adóévben költségek tételes figyelembevételéről nyilatkozott az adóelőleg megállapításakor, úgy egyetlen más ilyen bevételére sem és az adóév végén sem alkalmazhatja a 10 %-os un. diktált jövedelemszámítási módot. Jelölje „X”-el, ha a 10 százalékos költségelszámolás feltételei fennállnak. IV. Nyilatkozat a nem önálló tevékenységből származó bevételből a jövedelem megállapítása során levonható összegekről Önnek lehetőséget biztosítanak a jogszabályok arra, hogy a bérjövedelmét csökkentse a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére 2004. évben befizetett tagdíj összegével. Természetesen, ha a munkáltatója közreműködésével történt a tagdíj levonása, úgy itt nem kell Önnek nyilatkoznia, mivel erről a munkáltató adatszolgáltatásából tudomással bír az adóhatóság. A nyilatkozat 4. sorába a 2004. évben befizetett tagdíj összegét kell beírnia. A befizetett kamarai tagdíj elszámolása is lehetséges, feltéve, hogy önálló tevékenységből Önnek nem származott bevétele. Ha a 2004. évben fizetett kamarai tagdíjat, akkor az 5. sorban kérjük tüntesse fel annak összegét, mellyel az adómegállapítás során az Ön bérjövedelme csökkenthető. V. A lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményéhez kapcsolódó adózói nyilatkozatok Ha Ön lakáscélú felhasználásra 1993. december 31e után hitelintézettel megkötött lakáscélú hitelszerződés alapján hitelt vett fel, akkor a hitel adósaként 2004-ben az igazoltan megfizetett tőke, kamat és járulékos költség bizonyos hányadát adókedvezményként érvényesítheti. Ezen a címen csak egy önálló ingatlanhoz kapcsolódóan, egy hitelszerződés adósaként vagy adóstársaként, az adóévben legfeljebb 120 000 forintot vonhat le.
A kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy Ön a NYILATKOZAT-ának 04530–01-es lapján feltüntesse az érintett hitellel részben vagy egészben megszerzett önálló ingatlan fekvése szerinti település nevét, az ingatlan helyrajzi számát, valamint valamennyi adóstársa nevét, adóazonosító jelét (ez utóbbi hiányában természetes azonosítóit). A kedvezmény a hitelintézet által kiadott igazoláson szereplő összeg 30, illetőleg 40 %-a, de legfeljebb az adóévben 120 000 forint akkor, ha a lakáscélú hitel tárgya szerint, valamint a hitel nagysága és az Ön jövedelme megfelel a jogszabályban előírtaknak. Az adókedvezmény az első törlesztő részlet megfizetésének évében és az azt követő négy adóévben érvényesíthető. Az olyan lakáscélú hitel esetében, amely a 2003. december 31-én hatályos rendelkezések szerint adókedvezményre jogosította Önt, 2004-ben és 2005-ben, a 2004. január 1-től hatályos rendelkezések szerint (az időbeli korlát figyelmen kívül hagyásával) az adókedvezmény igénybe vehető. Tehát ha Ön már az új szabályozás szerinti időtartamot túllépte, a 8. pontnál jelölje „X”-el, hogy még 2004ben és 2005-ben érvényesíteni kívánja az új szabály szerinti feltételekkel az adókedvezményt. A lakáscélú hitelhez kapcsolódó adókedvezmény érvényesítésére csak az a magánszemély jogosult, akinek az összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme az 5 millió, illetőleg a törvényben meghatározott, későbbiekben ismertetett esetben a 4 millió forintot nem haladja meg. A kedvezményt az adós vagy az adóstársa érvényesítheti, megosztási lehetőség nélkül. 40 % az érvényesíthető adókedvezmény mértéke az adóévben a tőke, a kamat és a járulékos költség törlesztéseként megfizetett, a hitelintézet által kiadott igazolásban szereplő összeg után akkor, ha a lakáscélra felvett hitel • a lakáscélú támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott kamattámogatásban részesült, • és az Ön által a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélra felvett hitel, hitelek együttes összege a 15 millió forintot nem haladja vagy nem haladta meg. Ezt a 6. pontnál jelölje a megfelelő négyzetben „X”-el. Fontos, hogy az összes, fentieknek megfelelő hitel összegére nézve kell nyilatkoznia, nem csupán arra, amelyik alapján a kedvezményt kívánja érvényesíteni.
–5–
A hitel felvételének az előbbieken túl, belföldön fekvő lakótelek, új lakás tulajdonjogának, valamint új lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes jogcímen történő megszerzéséhez, belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséhez kell kapcsolódnia. A 40 %-os kedvezmény szempontjából új lakásnak az a lakóingatlan minősül, amelynek első átruházására a kedvezmény alapjául szolgáló hitel felhasználásával került sor akkor, ha a tulajdonjogot szerző magánszemélyt megelőzően más lakcímként még nem jelentette be. • 30 % az adókedvezmény abban az esetben, ha a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú hitel, hitelek összege együttesen a 10 millió forintot nem haladja, illetőleg nem haladta meg (ezt is a 6. pontnál jelölje a megfelelő négyzetben „X”el), és a 40 százalékos mértékű adókedvezményi feltételek nem valósulnak meg. Fontos, hogy az összes, fentieknek megfelelő hitel összegére nézve kell nyilatkoznia, nem csupán arra, amelyik alapján a kedvezményt kívánja érvényesíteni. Ebben az esetben lakáscélú felhasználásnak minősül, ha a lakáscélú hitelt: – belföldön fekvő lakótelek, lakás tulajdonjogának, lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvételi vagy más visszterhes (pl. tartási) szerződés keretében történő megszerzéséhez; – belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséhez; – belföldön fekvő lakás alapterületének növeléséhez; – a magánszemélyek jövedelemadójáról, vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a hitelszerződés megkötésének napján hatályos, az előzőekben nem szereplő lakáscélú felhasználásra vette fel a magánszemély. A meglévő ingatlan alapterületének növelése abban az esetben jogosítja az adóst a kedvezmény érvényesítésére, ha a növelés legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez. A hitelintézet adatszolgáltatása alapján kiszámított 30, illetőleg 40 %-os, de legfeljebb 120 000 forintos kedvezmény összegét csökkentenie kell az adóhatóságnak a következők szerint. Ha az Ön bevallásadási kötelezettség alá eső jöve-
delme meghaladja a 4 millió 400 ezer forintot, de nem több 5 millió forintnál, a 40, illetőleg 30 %-al kiszámított összeget, de legfeljebb 120 ezer forintot csökkenteni kell a 4 millió 400 ezer forint feletti jövedelem 20 százalékával. Ezzel a jövedelemkorlátbeli lehetőséggel Ön akkor élhet, ha házastársa, élettársa az adóévben 6 hónapot meghaladó időtartamban gyermekgondozási segélyre volt jogosult, valamint a házastárs, élettárs egyben a kedvezményre jogosító lakáscélú hitelszerződésben adóstársként szerepel, továbbá a hitel felhasználásával megszerzett önálló lakóingatlanban a kedvezményt érvényesítőnek tulajdonostársa is. Ezt a 7. pontban jelölje a megfelelő négyzetben „X”-el. Amennyiben az Ön bevallásadási kötelezettség alá eső összes jövedelme a 3 millió 400 ezer forintot meghaladja ugyan, de nem több 4 millió forintnál, akkor az Önt egyébként megillető kedvezményt, a legfeljebb 120 ezer forintot csökkenteni kell a 3 millió 400 ezer forint feletti jövedelem 20 százalékával. Ez utóbbi csökkentett összegű adókedvezmény valamennyi, az egyéb feltételeknek megfelelő magánszemélyt megilleti. Ezen a címen adókedvezményt a lakás-takarékpénztártól felvett hitelre csak akkor lehet érvényesíteni, ha a folyósított hitel áthidaló kölcsönnek minősül. A munkáltató által pénzintézeten keresztül adott lakáscélú hitel nem jogosít kedvezményre. Ha pedig a munkáltató a pénzintézettől lakáscélú hitelként felvett összeg visszafizetéséhez, törlesztéséhez hitelintézeten keresztül kedvezményes kamatozású kölcsönt ad és nem vette Önnél figyelembe a kamatkedvezményből származó jövedelmet, akkor az ilyen kölcsönnel (is) törlesztett hitelre sem érvényesíthető kedvezmény.
A 04530–B lap kitöltése VI. Nyilatkozat a súlyosan fogyatékosokat megillető kedvezmény érvényesítéséhez (9–13. sorok) Tekintettel arra, hogy az adóhatóságnak nem áll rendelkezésére adat ezen kedvezmény érvényesítéséhez, szükséges közölnie a fogyatékos állapotról szóló igazolás keltét, azonosító számát. Fel kell tüntetnie az előbbi igazolása alapján a fogyatékos állapot kezdetét és végét is. Abban az esetben, ha a fogyatékos állapot végleges, úgy ezt „X”-el kell jelölnie.
–6–
VII. Nyilatkozat a családi kedvezmény érvényesítéséről 14. sor: Ha Ön az adóév végén családi kedvezményt kíván érvényesíteni, erről nyilatkoznia kell. Ugyanis, az adóhatósági adómegállapításhoz az adóhatóságnak tudnia kell, hogy az év végén Ön akarja-e a családi kedvezményt érvényesíteni, függetlenül attól, hogy az adóév során Önnél vagy a házastársánál, illetve közös gyermek esetében a gyermek szülőjének minősülő élettársánál vették figyelembe azt az adóelőleg levonása során. A saját jogán családi pótlékra jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül – döntésük szerint – egy jogosult érvényesíteni a családi adókedvezményt. Esetükben, ha év közben az erre jogosultak közül az adóelőleg levonásánál Ön érvényesítette a kedvezményt, akkor év végén is csak Ön kérheti a kedvezmény érvényesítését, míg házastársával (élettársával) csak megoszthatja azt. VIII. Nyilatkozat a várandósság tényéről 15–17. sor: A családi adókedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy Ön az eltartottak természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét feltüntesse a 04530-02-es lapon. Abban az esetben, ha még nem született meg a baba (magzat), az előbbieket a várandósság tényéről adott nyilatkozat helyettesíti. Akkor is ki kell töltenie ezt a sort, ha év közben megszületett a gyermek. A családi kedvezmény szempontjából kedvezményezett eltartottnak kell tekinteni a magzatot (ikermagzatot) a várandósság időszakában a fogantatásának 91. napjától a megszületéséig. A családi kedvezmény érvényesítése szempontjából jogosultsági hónapnak a várandósság időszakában azt a hónapot kell tekinteni, amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll. Nem számít ebbe az időszakba az a hónap, melyben a gyermek megszületésével megnyílik a jogosultság a családi pótlékra. Ez esetben a várandósságról adott nyilatkozat mellett is meg kell adni a csecsemő adatait. A családi kedvezmény érvényesítése független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történik annak figyelembe vétele, így előfordulhat az az eset, hogy a várandós nővel közös háztartásban élő házastársa tölti ki a várandósság tényéről szóló nyilatkozatot. A leírtak miatt a várandósság idejére vonatkozó részt is ki kell töltenie Önnek, azaz azon hónapokat kell figyelembe vennie,
melyekre nézve a 2004. évben a magzat(ok) után jogosult a családi kedvezményre. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azokat az időpontokat, melyekre nézve Ön a családi kedvezményt érvényesíteni kívánja, valamint a magzatok számát is, ha iker terhességről van szó, és tudomással bír erről a tényről. Az évszám kitöltése során figyeljen arra, hogy függetlenül a jogosultság időtartamától hány hónapot lehet 2004. évben a családi kedvezmény szempontjából figyelembe venni és ezen a lapon feltüntetni. Ha a jogosultság pl. 2004. 09. hónapjától 2005. 02. hónapjáig tart a nyilatkozat szerint, 2004. évben 4 hónap vehető ilyen címen figyelembe és csak ennek megfelelő adatok beírására van lehetőség, vagyis a kedvezményre jogosító hónapok számánál csak a 2004. év hónapjait veheti figyelembe. IX. Nyilatkozat a családi kedvezmény megosztásáról (18–20. sorok) Ha az Ön adóját az adóhatóság állapítja meg, ezen nyilatkozat a feltétele annak, hogy a családi kedvezményt megoszthassa a házastársával (élettársával). Élettársak esetén a megosztás feltétele, hogy az élettársak egyike sem részesül a gyermekét egyedül nevelőt megillető emelt összegű családi pótlékban, és erről aláírják a közös nyilatkozatot. Várandós nő esetében az élettársat nem tekinti jogosultnak az szja törvény, így a várandós nőnek a családi kedvezmény érvényesítéséről kell nyilatkoznia, élettárs esetén csak a kedvezmény megosztására van lehetőség. A megadott kódkockában „X”-el kell jelölni, ha a családi kedvezmény összegét a házastársak (élettársak) megosztják egymás között. Ebben az esetben a nyilatkozatot az Ön házastársának (élettársának) is alá kell írnia, továbbá fel kell tüntetnie a házastársa (élettársa) nevét és a házastársa (élettársa) adóazonosító jelét is. A családi kedvezmény megosztásáról tett nyilatkozat (18. sor) esetén az erre szolgáló négyzetbe „X”et kell beírni.
A 04530–C lap kitöltése X. A mezőgazdasági kistermelő és családi gazdálkodó nyilatkozata a 2004. évi 3 millió forint alatti bevételéről és kötelezettségeiről Ha Ön őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, illetve ezen igazolvány birtokában családi gazdaság közreműködő tagja, tételes költség elszámolási módot
–7–
alkalmaz, az őstermelésből származó éves bevétele a 3 millió forintot nem haladta meg, és rendelkezik a bevételének 20 százalékát kitevő, a tevékenységével összefüggésben felmerült kiadásokról számlával, és az adóhatósági adómegállapítást kéri, ezt a nyilatkozatot is ki kell töltetnie. Ha a közös őstermelői igazolványba bejegyzett kistermelő és/vagy családi gazdálkodó és/vagy családi gazdaság közreműködő tagja – feltéve, hogy a közösen megszerzett bevételből a magánszemélyre jutó rész nem több 3 millió forintnál –, jogosult a nyilatkozattételre, feltéve, hogy az összes bevétel 20 százalékát kitevő kiadásról az együttesen nyilatkozóknak van számlájuk. Ebben az esetben is feltétel a tételes költségelszámolási mód alkalmazása. E nyilatkozatát, amennyiben a bevétele meghaladta a 600 000 forintot, a 21. sorban teheti meg. Amennyiben a mezőgazdasági kistermelésből és/vagy családi gazdaságból származó (az Önre jutó) őstermelői bevétel a 600 ezer forintot nem haladta meg, úgy ezt a sort hagyja üresen. Amennyiben a mezőgazdasági kistermelői, családi gazdálkodói és/vagy családi gazdaság tagi mivoltában az őstermelői tevékenységből származó bevételéből a felvásárló adóelőleget vont le, vagy saját maga fizetett adóelőleget, akkor is töltse ki a nyilatkozatot, mert ezen a módon a levont, befizetett személyi jövedelemadó előleget az esetleges egészségügyi hozzájárulási kötelezettség összegének levonása után (ha az fedezetet nyújt rá) az adóhatóság az adómegállapítás során visszautalja. A bevétel összegére és a kiadásokról szóló számlák meglétére vonatkozó nyilatkozatot az előzőekben leírtak alapján, a 21. sorban teheti meg. Ha a mezőgazdasági kistermelőnek és/vagy családi gazdálkodónak, családi gazdaságban közreműködőnek a 0407-es bevallást nem kell kitöltenie és beküldenie azért, mert az abban szereplő valamennyi adat 0 lenne, akkor azt a 22. sorban az „X” beírásával kell jelölnie. Ez a nyilatkozat is a bevallással egyenértékű. Amennyiben a 0407-es bevallást nem küldi be a lakóhelye szerint illetékes adóhatósághoz, és az „X” beírását is elmulasztja, akkor a bevallásadási kötelezettségének nem tesz eleget, és mulasztási bírsággal sújtható.
XI. A mezőgazdasági kistermelő és családi gazdálkodó nyilatkozata a 2004. évi egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettségéről Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eüh) 11.§ (8) bekezdésének előírása szerint a tételes költségelszámolást alkalmazó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot adó mezőgazdasági kistermelő (ilyennek minősül a feltételek megléte esetén a családi gazdálkodó és a családi gazdaság közreműködő tagja is) az egészségügyi hozzájárulási kötelezettségéről az adóhatósági adómegállapítást kérő NYILATKOZATÁ-ban ad számot. Az Eüh törvény előírása szerint a százalékos egészségügyi hozzájárulás a bevallási nyilatkozat (21. sor) szerinti bevétel 5 százalékának 15 százalékában megállapított öszszeg, melyet a 23. sorban kell feltüntetni. XII. A mezőgazdasági kistermelő és családi gazdálkodó nyilatkozata az átalányadózás választásáról Abban az esetben, ha Ön mezőgazdasági kistermelőként a 2005. évre átalány szerinti adózást kíván választani, úgy a 24. sorban nyilatkoznia kell erről „X” beírásával. Tájékoztatásul: Az átalányadózás szerint csak a mezőgazdasági kistermelő adózhat (ide értve a családi gazdálkodót, a családi gazdaság tagját is, ha a személyi jövedelemadó törvény alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősül). XIII. Nyilatkozat a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja részére Amennyiben Ön 2004-ben a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja volt, a járulékfizetési felső határt meghaladóan levont – a foglalkoztatótól év közben vissza nem igényelt – nyugdíjjárulék összege az adóhatósági adómegállapítás részeként (hivatalból) nem kerül megállapításra. Amennyiben Ön az adóévben a járulékfizetési felső határt meghaladóan levont – a foglalkoztatótól év közben vissza nem igényelt – nyugdíjjárulékot szeretne visszaigényelni, akkor szolgálati jogviszonyára vonatkozóan az ezt igazoló okirat csatolása mellett a 04530–C lap 25. sorában nyilatkoznia kell. Ebben az esetben a járulékfizetési felső határt meghaladóan levont nyugdíjjárulék összegét a 2005. május 20-ig benyújtott 0456-os számú bevallásban visszaigényelheti.
–8–
Fontos, hogy a szolgálati jogviszonyra vonatkozó nyilatkozat és az igazolás csatolása nélkül a 0456-os bevallásban nyugdíjjárulék visszaigénylésére nincs mód.
A 04530–01-es lap kitöltése Abban az esetben, ha Ön lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményét kívánja igénybe venni (04530–A lapon a V. részt kitöltötte), közölnie kell ezen a lapon az érintett hitellel részben vagy egészben megszerzett önálló ingatlan fekvése szerinti település nevét, az ingatlan helyrajzi számát, valamint valamennyi adóstársa nevét, adóazonosító jelét, (ez utóbbi hiányában, természetes azonosítóit). Amennyiben adóstársa rendelkezik adóazonosító jellel, úgy az adóazonosító jel után következő mezőket nem kell kitöltenie. Ha nem elegendő a biztosított sorok száma, úgy újabb lapot kell kérnie az ügyfélszolgálataink valamelyikétől vagy az APEH honlapjáról töltse le a szükséges mennyiséget. Ebben az esetben a 04530–01 lap fejrészén a kitöltött lapok számát is írja be a jelölt helyen.
A 04530–02-es és 03-as lapok kitöltése A családi kedvezmény bármely formában történő érvényesítése esetén feltétlenül ki kell töltenie ezeket a lapokat. Amennyiben Ön családi kedvezményt érvényesít, vagy a családi kedvezmény egy részét (illetőleg egészét) az Önnel élő házastársával, élettársával megosztja, mindegyikőjüknek ki kell töltenie ezeket a lapokat (vagy a személyi jövedelemadó bevallás részét képező lapot, ha bevallást nyújt be a házastárs, élettárs) feltüntetve az eltartott gyermek(ek) természetes azonosító adatait, vagy adóazonosító jelét. Abban az esetben, ha az eltartott rendelkezik adóazonosító jellel, a családi és utónév, valamint az adóazonosító jel kitöltésén túl más adatot nem kell kitölteni. A lapon fel kell tüntetni a kedvezményezett eltartottakat, valamint azon eltartottakat is, akiket a nevelési ellátás összegének megállapítása szempontjából figyelembe vettek. Az eltartott kódkockájába a kedvezményezett eltartott adatai mellett „1”-est, az egyéb (nem kedvezményezett) eltartott adatainál „2”-est kell beírni. Az erre szolgáló helyen a kedvezményezett (tehát az „1”-es számmal jelölt) eltartott esetén jelölni kell, hány hónapon át volt jogosult a kedvezményre. Abban az esetben, ha év közben változik meg az eltartott gyermek „státusza” (kedvezményezett eltar-
tottból eltartott lett), úgy kedvezményezettként kell értékelni, és a kódkockába „1”-est kell írni. Az erre szolgáló helyen pedig jelezni kell, hány hónapig állt fenn a kedvezményezett eltartott állapot (pl. 05, 08, 10). A saját jogán családi pótlékra jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül, ha Ön érvényesíti az adókedvezményt, úgy a kedvezményezett eltartott kódkockájába saját jogán családi pótlékra jogosult esetében „3”-ast, rokkantsági járadékban részesülőnél pedig „4”-est kell írni. Ez esetben is meg kell adnia a kedvezményezetti állapot időtartamát (hónapok számát). Ha nem elegendő a biztosított sorok száma, úgy újabb lapot kell kérnie az ügyfélszolgálataink valamelyikétől, vagy az APEH honlapjáról töltse le a szükséges mennyiséget. Ebben az esetben a 04530–02 lap fejrészén a kitöltött lapok számát is írja be a jelölt helyen. Az adóhatósági adómegállapítás pontossága érdekében, azaz ahhoz, hogy Ön megkaphassa az Önnek járó családi kedvezményt, kérjük töltse ki a 04530–03-as lapot is az azon szereplő leírás szerint.
A 04530-04-es lap kitöltése Ezt a lapot feltétlenül ki kell töltenie, ha valamely, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott adókedvezmény érvényesítését kéri az adóhatósági adómegállapítás során. A nyilatkozata megtételekor még nem biztos, hogy a rendelkezésére áll minden, az adókedvezmények érvényesítéséhez szükséges igazolás. Ezért az érvényesíteni kívánt kedvezmény összegét nem, csak az érvényesítés sorrendjét kell arab számokkal bejelölnie. Feltétlenül figyeljen arra, hogy néhány kedvezmény esetében visszafizetési kötelezettség áll fenn. Ebből következően elsősorban azon adókedvezmények érvényesítését célszerű sorrendben előbb megjelölnie a „b” oszlopban, melyekre nézve nem kell alkalmaznia a visszafizetési kötelezettséget, ha nem teljesülnek annak érvényesítési feltételei. A kedvezmények között olyan is van, ahol több kedvezmény együttesen, korlátolt összeghez kötött. Ilyenkor érdemes átgondolnia, hogy érdemes-e valamennyi korlátos kedvezményt bejelölnie, vagy csak azokat, amelyek érvényesítésére az összevont adóalapot terhelő adója várhatóan fedezetet nyújt. A kedvezmények érvényesítési sorrendjének felállí-
–9–
Ez a kedvezmény az Ön személyéhez kapcsolódik, ezért akkor is jár, ha az Ön gondozója családi kedvezményt érvényesít.
se alapján a befizetett – az egyéni számláján jóváírt – összeg 30%-a adókedvezmény címén igénybe vehető. Az igénybe vehető összeg több egészségpénztárban, illetőleg önsegélyező pénztárban való tagság esetén sem haladhatja meg a 100 ezer forintot. A 100 ezer forint további 30 ezer forinttal növelten érvényesíthető a befizetett összeg alapján akkor, ha Ön 2020. január 1-je előtt tölti be a jogszabályok alapján Önre vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. Ezt jelölje „X”-el az „a” oszlopban. A figyelembe vehető adókedvezmény ekkor sem haladhatja meg a befizetett (jóváírt) összeg 30%-át. Az előző két jogcímen érvényesíthető kedvezmény (a 2., valamint a 3. sor) együttes összege azonban nem haladhatja meg a 120 ezer forintot, kivéve azt az esetet, amikor Ön 2020. január 1-je előtt betölti a jogszabályok alapján Önre vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. Ez esetben a kedvezmény összege a 150 000 forintot is elérheti.
Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg 30%-a
Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárban lekötött összeg kedvezménye 10%
2. sor: Az Ön tagdíjbefizetése, valamint az Ön egyéni számláján jóváírt összegnek (a munkáltatói hozzájárulás adóköteles része után is) a 30%-a adókedvezmény címén igénybe vehető. Ha Ön tudja, hogy a munkáltatója munkáltatói adományt fizetett a nyugdíjpénztárba, valamint más egyéb jövedelemnek minősülő jóváírás is szerepel az egyéni számláján, mely Önt adókedvezményre jogosítja, jelölje be a „b” oszlopba. Tájékoztatásul! Az igénybe vehető összeg több nyugdíjpénztárban való tagság esetén sem haladhatja meg a 100 ezer forintot. A 100 ezer forint további 30 ezer forinttal növelten érvényesíthető a befizetett összeg alapján akkor, ha Ön 2020. január 1-je előtt tölti be a jogszabályok alapján Önre vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. Ha ezen a címen a magasabb kedvezményt kívánja érvényesíteni, akkor ezt a körülményt kérjük, jelölje az „a” oszlopban „X”-el. A figyelembe vehető adókedvezmény ekkor sem haladhatja meg a befizetett (jóváírt) összeg 30%-át. Az ebben a sorban feltüntethető kedvezmény esetében a 3. sornál leírt általános korlátot is figyelembe kell venni az adóhatósági megállapítás során.
4. sor: A 2004. évtől Önnek lehetősége van az önkéntes kölcsönös egészségpénztárnál fennálló számlakövetelésének egy részét legalább 24 hónapra lekötni. Ilyen esetben az adóév utolsó napján (vagyis 2004. december 31-én) lekötött számlakövetelésként kimutatott összeg 10%-át adókedvezményként lehet érvényesíteni. A prevenciós szolgáltatás kedvezménye (5. sor) és a lekötött számlakövetelés kedvezménye (4. sor), azonban az egészségpénztárba, illetőleg önsegélyező pénztárba befizetett tagdíj kedvezményével együtt sem haladhatja meg az adóévben a 100 ezer forintot. A 100 ezer forint további 30 ezer forinttal növelten érvényesíthető a befizetett összeg alapján, ha Ön 2020. január 1-je előtt tölti be a jogszabályok alapján az Önre vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. Jó tudnia, ha határidő előtt megszünteti a lekötést, úgy a kedvezményt 20%-al növelten kell adóbevallásában visszafizetnie. Abban az esetben, ha a korlát számítása miatt meg kívánja osztani az érvényesíthető összeget, célszerű először a prevenciós kedvezmény érvényesítését bejelölnie.
tásakor figyeljen arra is, hogy a családi kedvezmény megosztható, ezért ha a házastársának (élettársának) is van levonható adója, érdemes azt utolsóként jelölnie. Mielőtt ezt a táblát kitölti, kérjük olvassa el az egyes sorokhoz írt tájékoztatónkat. Súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg 1. sor: A súlyosan fogyatékos magánszemélyt havi 2000 forint összegű adókedvezmény illeti meg. A fogyatékosságot a törvényben meghatározott módon igazolni kell. A kedvezmény attól a hónaptól jár, amikor a fogyatékosság az adott hónapban legalább egy napig fennállt. Ha ilyen címen kíván érvényesíteni kedvezményt, feltétlenül töltse ki a 04530–B lapon a VI. nyilatkozat-részt.
Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és önsegélyező pénztárba befizetett összeg 30 %-a 3. sor: Az Ön önkéntes kölcsönös egészségpénztári, illetőleg az önsegélyező pénztári tagdíjbefizeté-
Az önkéntes kölcsönös egészségpénztár prevenciós kedvezménye 10% 5. sor: Abban az esetben, ha az Ön önkéntes kölcsönös egészségpénztárnál lévő egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből – külön Kormányren-
– 10 –
deletben meghatározott – prevenciós szolgáltatást fizet ki a pénztár az Ön rendelkezése alapján, úgy a 2004. évben kifizetett összeg kedvezményre jogosítja. A kedvezmény mértéke, az igazolt összeg 10%-a. Az 5. sorban érvényesíthető kedvezmény esetében a 4. sornál leírt korlátot figyelembe kell venni. Megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék 25%-a 6. sor: Ebben a sorban kell jeleznie az igénybe venni kívánt kedvezményt, amennyiben Ön saját maga vagy más magánszemély javára olyan társadalombiztosítási megállapodást kötött, melynek alapján nyugellátásra jogosító szolgálati idő, illetőleg nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából öszszeget fizetett be. A befizetés 25%-a érvényesíthető kedvezményként. Megállapodás alapján fizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj 25%-a 7. sor: Ha Ön a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény alapján valamely magánnyugdíjpénztárral kötött tagdíjfizetésre megállapodást, aminek alapján saját maga és/vagy más magánszemély javára fizetett be a nyugdíjpénztárba tagdíjat, akkor a befizetett öszszeg 25 %-át érvényesítheti adókedvezményként. Magánnyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő befizetés 30%-a 8. sor: Amennyiben Ön magánnyugdíjpénztár tagja és a kötelezően fizetendő tagdíját – megállapodás alapján – kiegészíti, ezen összeg 30%-át adókedvezményként érvényesítheti. Fontos tudnia, hogy a kedvezmény nem jár arra a tagdíjkiegészítésre, melyet az Ön munkáltatója egyoldalú kötelezettségvállalás alapján fizetett be. (Ez az összeg ugyanis nem része az összevont adóalapnak!) Szellemi tevékenység adókedvezménye 9. sor: Ebben a sorban akkor jelöljön sorrendet a „b” oszlopban, ha Önnek volt a 2004. évben szellemi tevékenységéből származó bevétele, mert az ebből számított jövedelmének a 25 %-át, legfeljebb 50 ezer forintot lehet ezen a címen kedvezményként érvényesíteni.
Lakáscélú hiteltörlesztés adókedvezménye 10. sor: Ebben a sorban akkor jelöljön sorrendet, ha érvényesíteni kíván ezen a címen adókedvezményt, és ha már elolvasta és kitöltötte a 04530–A és a 04530–01 lapokat a hozzájuk tartozó útmutatók alapján. Feltétlenül jelölje be az adókedvezmény mértékét is, e sor „a” oszlopában. Felsőoktatási tandíjhoz kapcsolódó adókedvezmény 11. sor: Ebben a sorban a felsőoktatási intézmény által kiadott igazolás alapján az adóévben befizetett éves tandíj és/vagy költségtérítés összege a 30%ának megfelelő adókedvezményt lehet jelezni, mely nem haladhatja meg hallgatónként és tanulmányi hónaponként a 6 ezer forintot, azaz a 60 ezer forintot. A „nulladik” évfolyamra tekintettel fizetett tandíj vagy költségtérítés nem minősül kedvezményre jogosító befizetésnek. Mivel a kedvezmény összege a felsőoktatásban részt vevő(k) számától is függ, az „a” oszlopban meg kell jelölni hány fő után kívánja érvényesíteni a leírtak szerinti kedvezményt. A kedvezményt akkor lehet igénybe venni, ha a tandíjat a felsőoktatásról szóló törvényben felsorolt oktatási intézményben hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésben résztvevő hallgató képzése után kellett megfizetni. A kedvezmény igénybevételére a hallgató szülője, nagyszülője, házastársa vagy testvére közül az jogosult, akit a hallgató kérésére a felsőoktatási intézmény által kiadott igazoláson befizetőként feltüntettek. Az igazoláson a hallgató nevének is szerepelnie kell. Az élet- és nyugdíjbiztosítás díjaként befizetett összeg 20(30)%-a 12. sor: Ez a sor szolgál az Ön által, illetőleg az Ön nevére, mint biztosított nevére szólóan a munkáltató által kötött tíz éves vagy annál hosszabb időtartamú adóköteles élet- és nyugdíjbiztosítási szerződés megfizetett díja alapján érvényesíthető kedvezmény megjelölésére. Az adókedvezmény mértéke a 2004-ben megfizetett összeg(ek) 20%-a, amely azonban több kedvezményre jogosító biztosítási szerződés esetén sem haladhatja meg a 100 ezer forintot. Emelt összegű (+ 10%-os) kedvezményt érvényesíthet a biztosítás adóévben megfizetett díjából azon összeg után, mely – a biztosító igazolása alapján – meghaladja a 2003. adóévben az adott szerződés alapján megfizetett díj összegét. Emelt össze-
– 11 –
gű kedvezmény esetén az „a” oszlopban ezt a tényt „1”-el kell jelölni. Ha nem változott a díjfizetés nagysága, az „a” oszlopba „0”-át kell írni. Nem jár az adókedvezmény a munkáltató által az Ön nevére, mint biztosított nevére megkötött biztosítás után, melynek díja adómentes. Ilyenkor nem kell sorrendet jelölnie ezen a lapon. Abban az esetben, ha a szerződéskötést követően 10 éven belül gyakorolja rendelkezési jogát, úgy az érvényesített kedvezményt 20%-kal növelt összegben vissza kell fizetnie. A közcélú adományként befizetett összeg kedvezménye (13. és 14. sorok) Ezekben a sorokban a közcélú adományként befizetett összeg kedvezményének érvényesítési igényét kell feltüntetni. Közcélú adománynak minősül a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben meghatározott tevékenysége(ke)t folytató közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenysége céljára, illetve közérdekű kötelezettségvállalás céljára (pénzben) juttatott öszszeg, továbbá közcélú adomány az 1997. évi CXXIV. törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház számára az ugyanezen törvényben meghatározott tevékenység támogatása is. A közhasznú szervezet, a közérdekű kötelezettségvállalás, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár(ak)ba nem pénztártagként befizetett pénzbeli támogatói adomány, illetőleg az egyház, valamint a költségvetési szervnek alapkutatásra, alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre adott támogatás céljára az adóévben befizetett (átadott) pénzösszegek esetében a befizetett összeg 30%-a az adókedvezmény, de ezen a címen legfeljebb 50 ezer forint érvényesíthető (13. sor). Amennyiben kiemelkedően közhasznú szervezetnek juttatott Ön közcélú adományt, úgy szintén a befizetett összeg 30%-a vehető figyelembe adókedvezményként. Ez az összeg nem lehet magasabb, mint 100 ezer forint (14. sor). Előfordulhat olyan eset, amikor Ön kiemelkedően közhasznú szervezetnek és közhasznú szervezetnek is juttat adományt. Ebben az esetben is legfeljebb az előzőek szerint érvényesíthető ezen a címen adókedvezmény. A közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott módon és feltételekkel nyújtott tartós adományozás további külön adókedvezményre jogosítja Önt, a támogatás második évétől kezdve.
A közhasznú szervezetekről szóló módosított törvény alapján tartós adományozásnak minősül a közhasznú szervezet és magánszemély támogatója által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha megfelel a következő feltételeknek. A szerződésben a támogatónak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a támogatást ellenszolgáltatás nélkül a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente minimum, egyszeri alkalommal adja. A támogatás összegének azonos vagy növekvő mértékűnek kell lennie. Tartós adományozás esetén az előbb említett befizetett összeg 30%-án túl, a már említett korlátig az adóévben befizetett összeg további 5%-a érvényesíthető adókedvezményként a második és az azt követő években. A külön kedvezményre visszafizetési kötelezettséget állapít meg a személyi jövedelemadó törvény, ha a tartós adományozásról szóló szerződésből eredő bármely kötelezettségét Ön az adóévben nem teljesítette. Abban az esetben, amikor a másik szerződő felet a közhasznú nyilvántartásból törlik vagy az jogutód nélkül megszűnik, a korábban már érvényesített külön kedvezményt Önnek az adott évről szóló bevallásának benyújtásával egyidejűleg meg kell fizetnie. Amennyiben bármely más ok miatt nem teljesítette Ön a tartós adományozásról szóló szerződésből eredő kötelezettségét, akkor a korábban már érvényesített külön kedvezmény kétszeresét kell az adott évről szóló bevallásának benyújtásával egyidejűleg megfizetnie. Az előzőekben leírtak miatt az „alapkedvezményeket” célszerű érvényesítenie, mivel a tartós adományozás külön kedvezményétől eltérően a közcélú adományok (alap)kedvezményére nincs visszafizetési kötelezettsége. Amennyiben Ön tudja, hogy 1998–2002. és/vagy 2003. évben Ön tartós adományozásra vonatkozó szerződést kötött és e szerződés alapján pénzbeli támogatást nyújtott (azonos vagy növekvő összegben), lehetősége van ezen a címen is kedvezményre. Ebben az esetben az „a” oszlop jelölt helyére „X”et írjon. Családi kedvezmény 15. sor: Itt akkor jelöljön sorrendet, ha a 04530–B lapon a VII., a VIII. és IX. nyilatkozatokat és 04530–02-es és 03-as lapot is kitöltötte.
– 12 –
Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
