ÚTMUTATÓ À Y Y DECEMBER

ABANDONED • ABÁDSZALÓK • ABALIGET • ABASÁR • ABAÚJALPÁR • ABAÚJKÉR • ABAÚJLAK • ABAÚJSZÁNTÓ • ABAÚJSZOLNOK • ABAÚJVÁR • ABDA • ABOD • ABONY • ÁBRAHÁMHEGY • ÁCS • ACSA • ACSÁD • ACSALAG • ÁCSTESZÉR • ADÁCS • ÁDÁND • ADÁSZTEVEL • ADONY • ADORJÁNHÁZA • ADORJÁS • ÁG • ÁGASEGYHÁZA • ÁGFALVA • AGGTELEK • AGYAGOSSZERGÉNY • AJAK • AJKA • AKA • AKASZTÓ • ALACSKA • ALAP • ALATTYÁN • ALBERTIRSA • ALCSÚTDOBOZ • ALDEBR— • ALGY— • ALIBÁNFA • ALMAMELLÉK • ALMÁSFÜZIT— • ALMÁSHÁZA • ALMÁSKAMARÁS • ALMÁSKERESZTÚR • ÁLMOSD • ALSÓBERECKI • ALSÓBOGÁT • ALSÓDOBSZA • ALSÓGAGY • ALSÓMOCSOLÁD • ALSÓNÁNA • ALSÓNÉMEDI • ALSÓNEMESAPÁTI • ALSÓNYÉK • ALSÓÖRS • ALSÓPÁHOK • ALSÓPETÉNY • ALSÓRAJK • ALSÓREGMEC • ALSÓSZENTERZSÉBET • ALSÓSZENTIVÁN • ALSÓSZENTMÁRTON • ALSÓSZÖLNÖK • ALSÓSZUHA • ALSÓTELEKES • ALSÓTOLD • ALSÓÚJLAK • ALSÓVADÁSZ • ALSÓZSOLCA • AMBRÓZFALVA • ANARCS • ANDOCS • ANDORNAKTÁLYA • ANDRÁSFA • ANNAVÖLGY • APÁCATORNA • APAGY • APAJ • APARHANT • APÁTFALVA • APÁTISTVÁNFALVA • APÁTVARASD • APC • ÁPORKA • APOSTAG • ARANYOSAPÁTI • ARANYOSGADÁNY • ARKA • ARLÓ • ARNÓT • ÁROKT— • ÁRPÁDHALOM • ÁRPÁS • ÁRTÁND • ÁSOTTHALOM • ÁSVÁNYRÁRÓ • ASZALÓ • ÁSZÁR • ASZÓD • ASZÓF— • ÁTA • ÁTÁNY • ATKÁR • ATTALA • BABARC • BABARCSZ—L—S • BABÓCSA • BÁBOLNA • BÁBONYMEGYER • BABOSDÖBRÉTE • BABÓT • BÁCSALMÁS • BÁCSBOKOD • BÁCSBORSÓD • BÁCSSZENTGYÖRGY • BÁCSSZ—L—S • BADACSONYTOMAJ • BADACSONYTÖRDEMIC • BAG • BAGAMÉR • BAGLAD • BAGOD • BÁGYOGSZOVÁT • BAJ • BAJA • BAJÁNSENYE • BAJNA • BAJÓT • BAK • BAKHÁZA • BAKÓCA • BAKONSZEG • BAKONYA • BAKONYBÁNK • BAKONYBÉL • BAKONYCSERNYE • BAKONYGYIRÓT • BAKONYJÁKÓ • BAKONYKOPPÁNY • BAKONYKÚTI • BAKONYNÁNA • BAKONYOSZLOP • BAKONYPÉTERD • BAKONYPÖLÖSKE • BAKONYSÁG • BAKONYSÁRKÁNY • BAKONYSZENTIVÁN • BAKONYSZENTKIRÁLY • BAKONYSZENTLÁSZLÓ • BAKONYSZOMBATHELY • BAKONYSZÜCS • BAKONYTAMÁSI • BAKS • BAKSA • BAKTAKÉK • BAKTALÓRÁNTHÁZA • BAKTÜTTÖS • BALAJT • BALASSAGYARMAT • BALÁSTYA • BALATON • BALATONAKALI • BALATONAKARATTYA • BALATONALMÁDI • BALATONBERÉNY • BALATONBOGLÁR • BALATONCSICSÓ • BALATONEDERICS • BALATONENDRÉD • BALATONFENYVES • BALATONF—KAJÁR • BALATONFÖLDVÁR • BALATONFÜRED • BALATONFÄZF— • BALATONGYÖRÖK • BALATONHENYE • BALATONKENESE • BALATONKERESZTÚR • BALATONLELLE • BALATONMAGYARÓD • BALATONMÁRIAFÜRD— • BALATON—SZÖD • BALATONRENDES • BALATONSZABADI • BALATONSZÁRSZÓ • BALATONSZEMES • BALATONSZENTGYÖRGY • BALATONSZEPEZD • BALATONSZ—L—S • BALATONUDVARI • BALATONÚJLAK • BALATONVILÁGOS • BALINKA • BALKÁNY • BALLÓSZÖG • BALMAZÚJVÁROS • BALOGUNYOM • BALOTASZÁLLÁS • BALSA • BÁLVÁNYOS • BANA • BÁND • BÁNFA • BÁNHORVÁTI • BÁNK • BÁNOKSZENTGYÖRGY • BÁNRÉVE • BÁR • BARABÁS • BARACS • BARACSKA • BÁRÁND • BARANYAHÍDVÉG • BARANYAJEN— • BARANYASZENTGYÖRGY • BARBACS • BARCS • BÁRDUDVARNOK • BARLAHIDA • BÁRNA • BARNAG • BÁRSONYOS • BASAL • BASKÓ • BÁTA • BÁTAAPÁTI • BÁTASZÉK • BATÉ • BÁTMONOSTOR • BÁTONYTERENYE • BÁTOR • BÁTORLIGET • BATTONYA • BÁTYA • BATYK • BÁZAKERETTYE • BAZSI • BÉB • BECSEHELY • BECSKE • BECSKEHÁZA • BECSVÖLGYE • BEDEGKÉR • BED— • BEJCGYERTYÁNOS • BÉKÁS • BEKECS • BÉKÉS • BÉKÉSCSABA • BÉKÉSSÁMSON • BÉKÉSSZENTANDRÁS • BEKÖLCE • BÉLAPÁTFALVA • BÉLAVÁR • BELECSKA • BELED • BELEG • BELEZNA • BÉLMEGYER • BELOIANNISZ • BELS—SÁRD • BELVÁRDGYULA • BENK • BÉNYE • BÉR • BÉRBALTAVÁR • BERCEL • BEREGDARÓC • BEREGSURÁNY • BEREKBÖSZÖRMÉNY • BEREKFÜRD— • BEREMEND • BERENTE • BERET • BERETTYÓÚJFALU • BERHIDA • BERKENYE • BERKESD • BERKESZ • BERNECEBARÁTI • BERZÉK • BERZENCE • BESENCE • BESENY—D • BESENY—TELEK • BESENYSZÖG • BESNY— • BESZTEREC • BEZEDEK • BEZENYE • BEZERÉD • BEZI • BIATORBÁGY • BICSÉRD • BICSKE • BIHARDANCSHÁZA • BIHARKERESZTES • BIHARNAGYBAJOM • BIHARTORDA • BIHARUGRA • BIKÁCS • BIKAL • BIRI • BIRJÁN • BISSE • BOBA • BOCFÖLDE • BOCONÁD • BÓCSA • BOCSKA • BOCSKAIKERT • BODA • BODAJK • BODMÉR • BODOLYABÉR • BODONHELY • BODONY • BODORFA • BODROG • BODROGHALOM • BODROGKERESZTÚR • BODROGKISFALUD • BODROGOLASZI • BÓDVALENKE • BÓDVARÁKÓ • BÓDVASZILAS • BOGÁCS • BOGÁD • BOGÁDMINDSZENT • BOGDÁSA • BOGYISZLÓ • BOGYOSZLÓ • BOJT • BÓKAHÁZA • BOKOD • BOKOR • BOLDOG • BOLDOGASSZONYFA • BOLDOGK—ÚJFALU • BOLDOGK—VÁRALJA • BOLDVA • BOLHÁS • BOLHÓ • BÓLY • BONCODFÖLDE • BONYHÁD • BONYHÁDVARASD • BONNYA • BORDÁNY • BORGÁTA • BORJÁD • BOROTA • BORSFA • BORSODBÓTA • BORSODGESZT • BORSODIVÁNKA • BORSODNÁDASD • BORSODSZENTGYÖRGY • BORSODSZIRÁK • BORSOSBERÉNY • BORSZÖRCSÖK • BORZAVÁR • BOSTA • BOTPALÁD • BOTYKAPETERD • BOZZAI • BOZSOK • BÓZSVA • B— • B—CS • BÖDE • BÖDEHÁZA • BÖGÖT • BÖGÖTE • BÖHÖNYE • BÖKÖNY • BÖLCSKE • B—NY • BÖRCS • BÖRZÖNCE • B—SÁRKÁNY • B—SZÉNFA • BUCSA • BUCSU • BÚCSÚSZENTLÁSZLÓ • BUCSUTA • BUDAJEN— • BUDAKALÁSZ • BUDAKESZI • BUDAÖRS • BUDAPEST • BUDAPEST 01. KERÜLET • BUDAPEST 02. KERÜLET • BUDAPEST 03. KERÜLET • BUDAPEST 04. KERÜLET • BUDAPEST 05. KERÜLET • BUDAPEST 06. KERRÜLET • BUDAPEST 07. KERÜLET • BUDAPEST 08. KERÜLET • BUDAPEST 09. KERÜLET • BUDAPEST 10. KERÜLET • BUDAPEST 11. KERÜLET • BUDAPEST 12. KERÜLET • BUDAPEST 13. KERÜLET • BUDAPEST 14. KERÜLET • BUDAPEST 15. KERÜLET • BUDAPEST 16. KERÜLET • BUDAPEST 17. KERÜLET • BUDAPEST 18. KERÜLET • BUDAPEST 19. KERÜLET • BUDAPEST 20. KERÜLET • BUDAPEST 21. KERÜLET • BUDAPEST 22. KERÜLET • BUDAPEST 23. KERÜLET • BUGAC • BUGACPUSZTAHÁZA • BUGYI • BUJ • BUJÁK • BUZSÁK • BÜK • BÜKKÁBRÁNY • BÜKKARANYOS • BÜKKMOGYORÓSD • BÜKKÖSD • BÜKKSZÉK • BÜKKSZENTERZSÉBET • BÜKKSZENTKERESZT • BÜKKSZENTMÁRTON • BÜKKZSÉRC • BÜRÜS • BÜSSÜ • BÜTTÖS • CÁK • CAKÓHÁZA • CECE • CÉGÉNYDÁNYÁD • CEGLÉD • CEGLÉDBERCEL • CELLDÖMÖLK • CERED • CHERNELHÁZADAMONYA • CIBAKHÁZA • CIGÁND • CIKÓ • CIRÁK • CÚN • CSABACSÄD • CSABASZABADI • CSABDI • CSABRENDEK • CSÁFORDJÁNOSFA • CSAHOLC • CSAJÁG • CSÁKÁNY • CSÁKÁNYDOROSZLÓ • CSÁKBERÉNY • CSÁKVÁR • CSANÁDALBERTI • CSANÁDAPÁCA • CSANÁDPALOTA • CSÁNIG • CSÁNY • CSÁNYOSZRÓ • CSANYTELEK • CSAPI • CSAPOD • CSÁRDASZÁLLÁS • CSARNÓTA • CSARODA • CSÁSZÁR • CSÁSZÁRTÖLTÉS • CSÁSZLÓ • CSÁTALJA • CSATÁR • CSATASZÖG • CSATKA • CSÁVOLY • CSEBÉNY • CSÉCSE • CSEGÖLD • CSEHBÁNYA • CSEHI • CSEHIMINDSZENT • CSÉM • CSEM— • CSEMPESZKOPÁCS • CSENGELE • CSENGER • CSENGERSIMA • CSENGERÚJFALU • CSENG—D • CSÉNYE • CSENYÉTE • CSÉP • CSÉPA • CSEPREG • CSÉR • CSERDI • CSERÉNFA • CSERÉPFALU • CSERÉPVÁRALJA • CSERHÁTHALÁP • CSERHÁTSURÁNY • CSERHÁTSZENTIVÁN • CSERKESZ—L— • CSERKÚT • CSERNELY • CSERSZEGTOMAJ • CSERTALAKOS • CSERT— • CSESZNEK • CSESZTREG • CSESZTVE • CSETÉNY • CSÉVHARASZT • CSIBRÁK • CSIKÉRIA • CSIKÓST—TT—S • CSIKVÁND • CSINCSE • CSIPKEREK • CSITÁR • CSOBÁD • CSOBAJ • CSOBÁNKA • CSÓKAK— • CSOKONYAVISONTA • CSOKVAOMÁNY • CSOLNOK • CSÓLYOSPÁLOS • CSOMA • CSOMÁD • CSOMBÁRD • CSONGRÁD • CSONKAHEGYHÁT • CSONKAMINDSZENT • CSOPAK • CSÓR • CSORNA • CSORVÁS • CSÓT • CSÖDE • CSÖGLE • CSÖKM— • CSÖKÖLY • CSÖMEND • CSÖMÖDÉR • CSÖMÖR • CSÖNGE • CSÖRNYEFÖLD • CSÖRÖG • CSÖRÖTNEK • CS—SZ • CS—VÁR • CSURGÓ • CSURGÓNAGYMARTON • DABAS • DABRONC • DABRONY • DAD • DÁG • DÁKA • DALMAND • DAMAK • DÁMÓC • DÁNSZENTMIKLÓS • DÁNY • DARABOSHEGY • DARÁNY • DARNÓ • DARNÓZSELI • DARUSZENTMIKLÓS • DARVAS • DÁVOD • DEBERCSÉNY • DEBRECEN • DEBRÉTE • DECS • DÉDESTAPOLCSÁNY • DÉG • DEJTÁR • DÉLEGYHÁZA • DEMECSER • DEMJÉN • DENCSHÁZA • DÉNESFA • DERECSKE • DEREKEGYHÁZ • DESZK • DETEK • DETK • DÉVAVÁNYA • DEVECSER • DINNYEBERKI • DIÓSBERÉNY • DIÓSD • DIÓSJEN— • DIÓSKÁL • DIÓSVISZLÓ • DOBA • DOBOZ • DOBRI • DOBRONHEGY • DÓC • DOMAHÁZA • DOMASZÉK • DOMBEGYHÁZ • DOMBIRATOS • DOMBÓVÁR • DOMBRÁD • DOMONY • DOMOSZLÓ • DORMÁND • DOROG • DOROGHÁZA • DOZMAT • DÖBÖRHEGY • DÖBRÖCE • DÖBRÖKÖZ • DÖBRÖNTE • DÖGE • DÖMÖS • DÖMSÖD • DÖR • DÖRGICSE • DÖRÖSKE • DÖTK • DÖVÉNY • DRÁGSZÉL • DRÁVACSEHI • DRÁVACSEPELY • DRÁVAFOK • DRÁVAGÁRDONY • DRÁVAIVÁNYI • DRÁVAKERESZTÚR • DRÁVAPALKONYA • DRÁVAPISKI • DRÁVASZABOLCS • DRÁVASZERDAHELY • DRÁVASZTÁRA • DRÁVATAMÁSI • DRÉGELYPALÁNK • DUBICSÁNY • DUDAR • DUKA • DUNAALMÁS • DUNABOGDÁNY • DUNAEGYHÁZA • DUNAFALVA • DUNAFÖLDVÁR • DUNAHARASZTI • DUNAKESZI • DUNAKILITI • DUNAPATAJ • DUNAREMETE • DUNASZEG • DUNASZEKCS— • DUNASZENTBENEDEK • DUNASZENTGYÖRGY • DUNASZENTMIKLÓS • DUNASZENTPÁL • DUNASZIGET • DUNATETÉTLEN • DUNAÚJVÁROS • DUNAVARSÁNY • DUNAVECSE • DUSNOK • DÚZS • EBERG—C • EBES • ÉCS • ECSÉD • ECSEG • ECSEGFALVA • ECSENY • ECSER • EDDE • EDELÉNY • EDVE • EGER • EGERÁG • EGERALJA • EGERARACSA • EGERBAKTA • EGERBOCS • EGERCSEHI • EGERFARMOS • EGERLÖV— • EGERSZALÓK • EGERSZÓLÁT • ÉGERSZÖG • EGERVÁR • EGERVÖLGY • EGYED • EGYEK • EGYHÁZASDENGELEG • EGYHÁZASFALU • EGYHÁZASGERGE • EGYHÁZASHARASZTI • EGYHÁZASHETYE • EGYHÁZASHOLLÓS • EGYHÁZASKESZ— • EGYHÁZASKOZÁR • EGYHÁZASRÁDÓC • ELEK • ELLEND • EL—SZÁLLÁS • EM—D • ENCS • ENCSENCS • ENDREFALVA • ENDR—C • ENESE • ENYING • EPERJES • EPERJESKE • EPLÉNY • EPÖL • ERCSI • ÉRD • ERD—BÉNYE • ERD—HORVÁTI • ERD—KERTES • ERD—KÖVESD • ERD—KÜRT • ERD—SMÁROK • ERD—SMECSKE • ERD—TARCSA • ERD—TELEK • ERK • ÉRPATAK • ÉRSEKCSANÁD • ÉRSEKHALMA • ÉRSEKVADKERT • ÉRTÉNY • ERZSÉBET • ESZTÁR • ESZTEREGNYE • ESZTERGÁLYHORVÁTI • ESZTERGOM • ETE • ETES • ETYEK • FÁBIÁNHÁZA • FÁBIÁNSEBESTYÉN • FÁCÁNKERT • FADD • FÁJ • FAJSZ • FANCSAL • FARÁD • FARKASGYEPÄ • FARKASLYUK • FARMOS • FAZEKASBODA • FEDÉMES • FEGYVERNEK • FEHÉRGYARMAT • FEHÉRTÓ • FEHÉRVÁRCSURGÓ • FEKED • FEKETEERD— • FELCSÚT • FELDEBR— • FELGY— • FELPÉC • FELS—BERECKI • FELS—CSATÁR • FELS—DOBSZA • FELS—EGERSZEG • FELS—GAGY • FELS—JÁNOSFA • FELS—KELECSÉNY • FELS—LAJOS • FELS—MARÁC • FELS—MOCSOLÁD • FELS—NÁNA • FELS—NYÁRÁD • FELS—NYÉK • FELS—ÖRS • FELS—PÁHOK • FELS—PAKONY • FELS—PETÉNY • FELS—RAJK • FELS—REGMEC • FELS—SZENTERZSÉBET • FELS—SZENTIVÁN • FELS—SZENTMÁRTON • FELS—SZÖLNÖK • FELS—TÁRKÁNY • FELS—TELEKES • FELS—TOLD • FELS—VADÁSZ • FELS—ZSOLCA • FÉNYESLITKE • FENY—F— • FERENCSZÁLLÁS • FERT—BOZ • FERT—D • FERT—ENDRÉD • FERT—HOMOK • FERT—RÁKOS • FERT—SZENTMIKLÓS • FERT—SZÉPLAK • FIAD • FILKEHÁZA • FITYEHÁZ • FOKT— • FOLYÁS • FONÓ • FONY • FONYÓD • FORRÁSKÚT • FORRÓ • FÓT • FÖLDEÁK • FÖLDES • F—NYED • FULÓKÉRCS • FURTA • FÜLE • FÜLESD • FÜLÖP • FÜLÖPHÁZA • FÜLÖPJAKAB • FÜLÖPSZÁLLÁS • FÜLPÖSDARÓC • FÜRGED • FÜZÉR • FÜZÉRKAJATA • FÜZÉRKOMLÓS • FÜZÉRRADVÁNY • FÜZESABONY • FÜZESGYARMAT • FÄZVÖLGY • GÁBORJÁN • GÁBORJÁNHÁZA • GACSÁLY • GADÁCS • GADÁNY • GADNA • GÁDOROS • GAGYAPÁTI • GAGYBÁTOR • GAGYVENDÉGI • GALAMBOK • GALGAGUTA • GALGAGYÖRK • GALGAHÉVÍZ • GALGAMÁCSA • GÁLOSFA • GALVÁCS • GAMÁS • GANNA • GÁNT • GARA • GARÁB • GARABONC • GARADNA • GARBOLC • GÁRDONY • GARÉ • GASZTONY • GÁTÉR • GÁVAVENCSELL— • GÉBERJÉN • GECSE • GÉDERLAK • GÉGÉNY • GELEJ • GELÉNES • GELLÉNHÁZA • GELSE • GELSESZIGET • GEMZSE • GENCSAPÁTI • GÉRCE • GERDE • GERENDÁS • GERÉNYES • GERESDLAK • GERJEN • GERSEKARÁT • GESZT • GESZTELY • GESZTERÉD • GÉTYE • GIBÁRT • GIC • GIGE • GILVÁNFA • GIRINCS • GÓGÁNFA • GOLOP • GOMBA • GOMBOSSZEG • GÓR • GORDISA • GOSZTOLA • GÖD • GÖDÖLL— • GÖDRE • GÖLLE • GÖMÖRSZ—L—S • GÖNC • GÖNCRUSZKA • GÖNYÄ • GÖRBEHÁZA • GÖRCSÖNY • GÖRCSÖNYDOBOKA • GÖRGETEG • G—SFA • GRÁBÓC • GULÁCS • GUTORFÖLDE • GYÁL • GYALÓKA • GYANÓGEREGYE • GYARMAT • GYÉKÉNYES • GYENESDIÁS • GYEPÜKAJÁN • GYERMELY • GYÓD • GYOMAENDR—D • GYÓRÓ • GYÖMÖRE • GYÖMR— • GYÖNGYFA • GYÖNGYÖS • GYÖNGYÖSFALU • GYÖNGYÖSHALÁSZ • GYÖNGYÖSMELLÉK • GYÖNGYÖSOROSZI • GYÖNGYÖSPATA • GYÖNGYÖSSOLYMOS • GYÖNGYÖSTARJÁN • GYÖNK • GY—R • GY—RASSZONYFA • GYÖRE • GYÖRGYTARLÓ • GYÖRKÖNY • GY—RLADAMÉR • GY—RÖCSKE • GY—RSÁG • GY—RSÖVÉNYHÁZ • GY—RSZEMERE • GY—RTELEK • GY—RÚJBARÁT • GY—RÚJFALU • GY—RVÁR • GY—RZÁMOLY • GYUGY • GYULA • GYULAHÁZA • GYULAJ • GYULAKESZI • GYÚRÓ • GYÜGYE • GYÜRE • GYÄRÄS • HÁCS • HAGYÁROSBÖRÖND • HAHÓT • HAJDÚBAGOS • HAJDÚBÖSZÖRMÉNY • HAJDÚDOROG • HAJDÚHADHÁZ • HAJDÚNÁNÁS • HAJDÚSÁMSON • HAJDÚSZOBOSZLÓ • HAJDÚSZOVÁT • HAJMÁS • HAJMÁSKÉR • HAJÓS • HALASTÓ • HALÁSZI • HALÁSZTELEK • HALIMBA • HALMAJ • HALMAJUGRA • HALOGY • HANGÁCS • HANGONY • HANTOS • HARASZTIFALU • HARC • HARKA • HARKAKÖTÖNY • HARKÁNY • HÁROMFA • HÁROMHUTA • HARSÁNY • HÁRSKÚT • HARTA • HÁSSÁGY • HATVAN • HÉDERVÁR • HEDREHELY • HEGYESD • HEGYESHALOM • HEGYFALU • HEGYHÁTHODÁSZ • HEGYHÁTMARÓC • HEGYHÁTSÁL • HEGYHÁTSZENTJAKAB • HEGYHÁTSZENTMÁRTON • HEGYHÁTSZENTPÉTER • HEGYK— • HEGYMAGAS • HEGYMEG • HEGYSZENTMÁRTON • HÉHALOM • HEJCE • HEJ—BÁBA • HEJ—KERESZTÚR • HEJ—KÜRT • HEJ—PAPI • HEJ—SZALONTA • HELESFA • HELVÉCIA • HENCIDA • HENCSE • HERCEGHALOM • HERCEGKÚT • HERCEGSZÁNTÓ • HERÉD • HÉREG • HERENCSÉNY • HEREND • HERESZNYE • HERMÁNSZEG • HERNÁD • HERNÁDBÄD • HERNÁDCÉCE • HERNÁDKAK • HERNÁDKÉRCS • HERNÁDNÉMETI • HERNÁDPETRI • HERNÁDSZENTANDRÁS • HERNÁDSZURDOK • HERNÁDVÉCSE • HERNYÉK • HÉT • HETEFEJÉRCSE • HETES • HETVEHELY • HETYEF— • HEVES • HEVESARANYOS • HEVESVEZEKÉNY • HÉVÍZ • HÉVÍZGYÖRK • HIDAS • HIDASNÉMETI • HIDEGKÚT • HIDEGSÉG • HIDVÉGARDÓ • HIMESHÁZA • HIMOD • HIRICS • HOBOL • HODÁSZ • HÓDMEZ—VÁSÁRHELY • HOLLÁD • HOLLÓHÁZA • HOLLÓK— • HOMOKBÖDÖGE • HOMOKKOMÁROM • HOMOKMÉGY • HOMOKSZENTGYÖRGY • HOMORÚD • HOMROGD • HONT • HORPÁCS • HORT • HORTOBÁGY • HORVÁTHERTELEND • HORVÁTLÖV— • HORVÁTZSIDÁNY • HOSSZÚHETÉNY • HOSSZÚPÁLYI • HOSSZÚPERESZTEG • HOSSZÚVÍZ • HOSSZÚVÖLGY • HOSZTÓT • HOTTÓ • H—GYÉSZ • HÖVEJ • HUGYAG • HUNYA • HUNYADFALVA • HUSZTÓT • IBAFA • IBORFIA • IBRÁNY • IGAL • IGAR • IGRICI • IHAROS • IHAROSBERÉNY • IKERVÁR • IKLAD • IKLANBERÉNY • IKLÓDBÖRD—CE • IKRÉNY • ILINY • ILK • ILLOCSKA • IMOLA • IMREHEGY • INÁNCS • INÁRCS • INKE • IPACSFA • IPOLYDAMÁSD • IPOLYSZÖG • IPOLYTARNÓC • IPOLYTÖLGYES • IPOLYVECE • IREGSZEMCSE • IROTA • ISASZEG • ISPÁNK • ISTENMEZEJE • ISTVÁNDI • ISZKASZENTGYÖRGY • ISZKÁZ • ISZTIMÉR • IVÁD • IVÁN • IVÁNBATTYÁN • IVÁNC • IVÁNCSA • IVÁNDÁRDA • IZMÉNY • IZSÁK • IZSÓFALVA • JÁGÓNAK • JÁK • JAKABSZÁLLÁS • JÁKFA • JÁKFALVA • JÁKÓ • JÁND • JÁNKMAJTIS • JÁNOSHALMA • JÁNOSHÁZA • JÁNOSHIDA • JÁNOSSOMORJA • JÁRDÁNHÁZA • JÁRMI • JÁSD • JÁSZÁGÓ • JÁSZALSÓSZENTGYÖRGY • JÁSZAPÁTI • JÁSZÁROKSZÁLLÁS • JÁSZBERÉNY • JÁSZBOLDOGHÁZA • JÁSZDÓZSA • JÁSZFELS—SZENTGYÖRGY • JÁSZFÉNYSZARU • JÁSZIVÁNY • JÁSZJÁKÓHALMA • JÁSZKARAJEN— • JÁSZKISÉR • JÁSZLADÁNY • JÁSZSZENTANDRÁS • JÁSZSZENTLÁSZLÓ • JÁSZTELEK • JÉKE • JEN— • JOBAHÁZA • JOBBÁGYI • JÓSVAF— • JUTA • KABA • KACORLAK • KÁCS • KACSÓTA • KADARKÚT • KAJÁRPÉC • KAJÁSZÓ • KAJDACS • KAKASD • KÁKICS • KAKUCS • KÁL • KALAZNÓ • KÁLD • KÁLLÓ • KALLÓSD • KÁLLÓSEMJÉN • KÁLMÁNCSA • KÁLMÁNHÁZA • KÁLÓCFA • KALOCSA • KÁLOZ • KÁM • KAMOND • KAMUT • KÁNÓ • KÁNTORJÁNOSI • KÁNY • KÁNYA • KÁNYAVÁR • KAPOLCS • KÁPOLNA • KÁPOLNÁSNYÉK • KAPOLY • KAPOSF— • KAPOSGYARMAT • KAPOSHOMOK • KAPOSKERESZTÚR • KAPOSMÉR— • KAPOSPULA • KAPOSÚJLAK • KAPOSVÁR • KAPOSSZEKCS— • KAPOSSZERDAHELY • KÁPTALANFA • KÁPTALANTÓTI • KAPUVÁR • KÁRA • KARÁCSOND • KARÁD • KARAKÓ • KARAKÓSZÖRCSÖK • KARANCSALJA • KARANCSBERÉNY • KARANCSKESZI • KARANCSLAPUJT— • KARANCSSÁG • KÁRÁSZ • KARCAG • KARCSA • KARDOS • KARDOSKÚT • KARMACS • KÁROLYHÁZA • KAROS • KARTAL • KÁSÁD • KASKANTYÚ • KASTÉLYOSDOMBÓ • KASZAPER • KASZÓ • KATÁDFA • KATAFA • KÁTOLY • KATYMÁR • KÁVA • KÁVÁS • KAZÁR • KAZINCBARCIKA • KÁZSMÁRK • KAZSOK • KECEL • KECSKÉD • KECSKEMÉT • KEHIDAKUSTÁNY • KÉK • KÉKCSE • KÉKED • KÉKESD • KÉKKÚT • KELEBIA • KELÉD • KELEMÉR • KÉLESHALOM • KELEVÍZ • KEMECSE • KEMENCE • KEMENDOLLÁR • KEMENESH—GYÉSZ • KEMENESKÁPOLNA • KEMENESMAGASI • KEMENESMIHÁLYFA • KEMENESPÁLFA • KEMENESSÖMJÉN • KEMENESSZENTMÁRTON • KEMENESSZENTPÉTER • KEMÉNFA • KÉMES • KEMESTARÓDFA • KEMSE • KENDERES • KENÉZ • KENÉZL— • KENGYEL • KENYERI • KERCASZOMOR • KERCSELIGET • KERECSEND • KERECSENY • KEREKEGYHÁZA • KEREKHARASZT • KEREKI • KERÉKTELEKI • KEREPES • KERESZTÉTE • KERKABARABÁS • KERKAFALVA • KERKAKUTAS • KERKÁSKÁPOLNA • KERKASZENTKIRÁLY • KERKATESKÁND • KÉRSEMJÉN • KERTA • KERTÉSZSZIGET • KESZEG • KESZNYÉTEN • KESZ—HIDEGKÚT • KESZTHELY • KESZTÖLC • KESZÜ • KÉTBODONY • KÉTEGYHÁZA • KÉTHELY • KÉTPÓ • KÉTSOPRONY • KÉTÚJFALU • KÉTVÖLGY • KÉTY • KEVERMES • KILIMÁN • KIMLE • KINCSESBÁNYA • KIRÁLD • KIRÁLYEGYHÁZA • KIRÁLYHEGYES • KIRÁLYSZENTISTVÁN • KISAPÁTI • KISAPOSTAG • KISAR • KISASSZOND • KISASSZONYFA • KISBABOT • KISBÁGYON • KISBAJCS • KISBAJOM • KISBÁRAPÁTI • KISBÁRKÁNY • KISBÉR • KISBERÉNY • KISBERZSENY • KISBESZTERCE • KISBODAK • KISBUCSA • KISBUDMÉR • KISCSÉCS • KISCSEHI • KISCS—SZ • KISDÉR • KISDOBSZA • KISDOMBEGYHÁZ • KISDOROG • KISECSET • KISFALUD • KISFÜZES • KISGÖRB— • KISGYALÁN • KISGY—R • KISHAJMÁS • KISHARSÁNY • KISHARTYÁN • KISHEREND • KISHÓDOS • KISHUTA • KISIGMÁND • KISJAKABFALVA • KISKASSA • KISKINIZS • KISKORPÁD • KISKÖRE • KISK—RÖS • KISKUNFÉLEGYHÁZA • KISKUNHALAS • KISKUNLACHÁZA • KISKUNMAJSA • KISKUTAS • KISLÁNG • KISLÉTA • KISLIPPÓ • KISL—D • KISMÁNYOK • KISMARJA • KISMAROS • KISNAMÉNY • KISNÁNA • KISNÉMEDI • KISNYÁRÁD • KISOROSZI • KISPALÁD • KISPÁLI • KISPIRIT • KISRÁKOS • KISRÉCSE • KISROZVÁGY • KISSIKÁTOR • KISSOMLYÓ • KISTAMÁSI • KISTAPOLCA • KISTARCSA • KISTELEK • KISTOKAJ • KISTOLMÁCS • KISTORMÁS • KISTÓTFALU • KISÚJSZÁLLÁS • KISUNYOM • KISVÁRDA • KISVARSÁNY • KISVÁSÁRHELY • KISVASZAR • KISVEJKE • KISZOMBOR • KISZSIDÁNY • KISSZÁLLÁS • KISSZÉKELY • KISSZEKERES • KISSZENTMÁRTON • KISSZIGET • KISSZ—L—S • KLÁRAFALVA • KOCS • KOCSÉR • KOCSOLA • KOCSORD • KÓKA • KOKAD • KOLONTÁR • KOMÁDI • KOMÁROM • KOMJÁTI • KOMLÓ • KOMLÓDTÓTFALU • KOMLÓSD • KOMLÓSKA • KOMORÓ • KOMPOLT • KONDÓ • KONDORFA • KONDOROS • KÓNY • KONYÁR • KÓPHÁZA • KOPPÁNYSZÁNTÓ • KORLÁT • KORONCÓ • KÓRÓS • KOSD • KÓSPALLAG • KÓTAJ • KOVÁCSHIDA • KOVÁCSSZÉNÁJA • KOVÁCSVÁGÁS • KOZÁRD • KOZÁRMISLENY • KOZMADOMBJA • KÖBLÉNY • KÖCSK • KÖKÉNY • K—KÚT • KÖLCSE • KÖLESD • KÖLKED • KÖML— • KÖML—D • KÖMÖR— • KÖMPÖC • KÖRMEND • KÖRNYE • KÖRÖM • K—RÖSHEGY • KÖRÖSLADÁNY • KÖRÖSNAGYHARSÁNY • KÖRÖSTARCSA • K—RÖSTETÉTLEN • KÖRÖSÚJFALU • KÖRÖSSZAKÁL • KÖRÖSSZEGAPÁTI • K—SZÁRHEGY • K—SZEG • K—SZEGDOROSZLÓ • K—SZEGPATY • K—SZEGSZERDAHELY • KÖTCSE • KÖTEGYÁN • K—TELEK • K—VÁGÓÖRS • K—VÁGÓSZ—L—S • K—VÁGÓTÖTTÖS • KÖVEGY • KÖVESKÁL • KRASZNOKVAJDA • KULCS • KUNADACS • KUNÁGOTA • KUNBAJA • KUNBARACS • KUNCSORBA • KUNFEHÉRTÓ • KUNHEGYES • KUNMADARAS • KUNPESZÉR • KUNSZÁLLÁS • KUNSZENTMÁRTON • KUNSZENTMIKLÓS • KUNSZIGET • KUP • KUPA • KURD • KURITYÁN • KUSTÁNSZEG • KUTAS • KUTASÓ • KÜBEKHÁZA • KÜLS—SÁRD • KÜLS—VAT • KÜNGÖS • LÁBATLAN • LÁBOD • LÁCACSÉKE • LAD • LADÁNYBENE • LÁDBESENY— • LAJOSKOMÁROM • LAJOSMIZSE • LAK • LAKHEGY • LAKITELEK • LAKÓCSA • LÁNYCSÓK • LÁPAF— • LAPÁNCSA • LASKOD • LASZTONYA • LÁTRÁNY • LÁZI • LEÁNYFALU • LEÁNYVÁR • LÉBÉNY • LEGÉND • LEGYESBÉNYE • LÉH • LÉNÁRDDARÓC • LENDVADEDES • LENDVAJAKABFA • LENGYEL • LENGYELTÓTI • LENTI • LEPSÉNY • LESENCEFALU • LESENCEISTVÁND • LESENCETOMAJ • LÉTAVÉRTES • LETENYE • LETKÉS • LEVÉL • LEVELEK • LIBICKOZMA • LICKÓVADAMOS • LIGET • LIGETFALVA • LIPÓT • LIPPÓ • LIPTÓD • LISPESZENTADORJÁN • LISZÓ • LITÉR • LITKA • LITKE • LÓCS • LÓKÚT • LÓNYA • LÓRÉV • LOTHÁRD • LOVAS • LOVASBERÉNY • LOVÁSZHETÉNY • LOVÁSZI • LOVÁSZPATONA • L—KÖSHÁZA • L—RINCI • LÖV— • LÖV—PETRI • LUCFALVA • LUDÁNYHALÁSZI • LUDAS • LUKÁCSHÁZA • LULLA • LÚZSOK • MÁD • MADARAS • MADOCSA • MAGLÓCA • MAGLÓD • MÁGOCS • MAGOSLIGET • MAGY • MAGYARALMÁS • MAGYARATÁD • MAGYARBÁNHEGYES • MAGYARBÓLY • MAGYARCSANÁD • MAGYARDOMBEGYHÁZ • MAGYAREGREGY • MAGYAREGRES • MAGYARFÖLD • MAGYARGÉC • MAGYARGENCS • MAGYARHERTELEND • MAGYARHOMOROG • MAGYARKERESZTÚR • MAGYARKESZI • MAGYARLAK • MAGYARLUKAFA • MAGYARMECSKE • MAGYARNÁDALJA • MAGYARNÁNDOR • MAGYARPOLÁNY • MAGYARSARLÓS • MAGYARSZECS—D • MAGYARSZÉK • MAGYARSZENTMIKLÓS • MAGYARSZERDAHELY • MAGYARSZOMBATFA • MAGYARTELEK • MAJOSHÁZA • MAJS • MAKÁD • MAKKOSHOTYKA • MAKLÁR • MAKÓ • MALOMSOK • MÁLYI • MÁLYINKA • MÁND • MÁNDOK • MÁNFA • MÁNY • MARÁZA • MARCALGERGELYI • MARCALI • MARCALT— • MÁRFA • MÁRIAHALOM • MÁRIAKÁLNOK • MÁRIAKÉMÉND • MÁRIANOSZTRA • MÁRIAPÓCS • MARKAZ • MÁRKHÁZA • MÁRKÓ • MARKÓC • MARKOTABÖDÖGE • MARÓC • MARÓCSA • MÁROK • MÁROKFÖLD • MÁROKPAPI • MAROSLELE • MÁRTÉLY • MARTFÄ • MARTONFA • MARTONVÁSÁR • MARTONYI • MÁTÉSZALKA • MÁTÉTELKE • MÁTRABALLA • MÁTRADERECSKE • MÁTRAMINDSZENT • MÁTRANOVÁK • MÁTRASZELE • MÁTRASZENTIMRE • MÁTRASZ—L—S • MÁTRATERENYE • MÁTRAVEREBÉLY • MÁTYÁSDOMB • MATTY • MÁTYUS • MÁZA • MECSEKNÁDASD • MECSEKPÖLÖSKE • MECSÉR • MEDGYESBODZÁS • MEDGYESEGYHÁZA • MEDINA • MEGYASZÓ • MEGYEHÍD • MEGYER • MEGGYESKOVÁCSI • MÉHKERÉK • MÉHTELEK • MEKÉNYES • MÉLYKÚT • MENCSHELY • MENDE • MÉRA • MERENYE • MÉRGES • MÉRK • MERNYE • MERSEVÁT • MESTERHÁZA • MESTERI • MESTERSZÁLLÁS • MESZES • MESZLEN • MESZTEGNY— • MEZ—BERÉNY • MEZ—CSÁT • MEZ—CSOKONYA • MEZ—D • MEZ—FALVA • MEZ—GYÁN • MEZ—HEGYES • MEZ—HÉK • MEZ—KERESZTES • MEZ—KOMÁROM • MEZ—KOVÁCSHÁZA • MEZ—KÖVESD • MEZ—LADÁNY • MEZ—LAK • MEZ—NAGYMIHÁLY • MEZ—NYÁRÁD • MEZ—ÖRS • MEZ—PETERD • MEZ—SAS • MEZ—SZEMERE • MEZ—SZENTGYÖRGY • MEZ—SZILAS • MEZ—TÁRKÁNY • MEZ—TÚR • MEZ—ZOMBOR • MIHÁLD • MIHÁLYFA • MIHÁLYGERGE • MIHÁLYHÁZA • MIHÁLYI • MIKE • MIKEBUDA • MIKEKARÁCSONYFA • MIKEPÉRCS • MIKLÓSI • MIKÓFALVA • MIKÓHÁZA • MIKOSSZÉPLAK • MILEJSZEG • MILOTA • MINDSZENT • MINDSZENTGODISA • MINDSZENTKÁLLA • MISEFA • MISKE • MISKOLC • MISZLA • MOCSA • MOGYORÓD • MOGYORÓSBÁNYA • MOGYORÓSKA • MOHA • MOHÁCS • MOHORA • MOLNÁRI • MOLNASZECS—D • MOLVÁNY • MONAJ • MONOK • MONOR • MONORIERD— • MÓNOSBÉL • MONOSTORAPÁTI • MONOSTORPÁLYI • MONOSZLÓ • MONYORÓD • MÓR • MÓRÁGY • MÓRAHALOM • MÓRICGÁT • MÓRICHIDA • MOSDÓS • MOSONMAGYARÓVÁR • MOSONSZENTMIKLÓS • MOSONSZOLNOK • MOSONUDVAR • MOZSGÓ • M—CSÉNY • MUCSFA • MUCSI • MÚCSONY • MUHI • MURAKERESZTÚR • MURARÁTKA • MURASZEMENYE • MURGA • MURONY • NÁBRÁD • NADAP • NÁDASD • NÁDASDLADÁNY • NÁDUDVAR • NÁGOCS • NAGYACSÁD • NAGYALÁSONY • NAGYAR • NAGYATÁD • NAGYBAJCS • NAGYBAJOM • NAGYBAKÓNAK • NAGYBÁNHEGYES • NAGYBARACSKA • NAGYBARCA • NAGYBÁRKÁNY • NAGYBERÉNY • NAGYBERKI • NAGYBÖRZSÖNY • NAGYBUDMÉR • NAGYCENK • NAGYCSÁNY • NAGYCSÉCS • NAGYCSEPELY • NAGYCSERKESZ • NAGYDÉM • NAGYDOBOS • NAGYDOBSZA • NAGYDOROG • NAGYECSED • NAGYÉR • NAGYESZTERGÁR • NAGYFÜGED • NAGYGERESD • NAGYGÖRB— • NAGYGYIMÓT • NAGYHAJMÁS • NAGYHALÁSZ • NAGYHARSÁNY • NAGYHEGYES • NAGYHÓDOS • NAGYHUTA • NAGYIGMÁND • NAGYIVÁN • NAGYKÁLLÓ • NAGYKAMARÁS • NAGYKANIZSA • NAGYKAPORNAK • NAGYKARÁCSONY • NAGYKÁTA • NAGYKEREKI • NAGYKERESZTÚR • NAGYKINIZS • NAGYKÓNYI • NAGYKORPÁD • NAGYKOVÁCSI • NAGYKOZÁR • NAGYKÖKÉNYES • NAGYKÖLKED • NAGYK—RÖS • NAGYKÖRÄ • NAGYKUTAS • NAGYLAK • NAGYLENGYEL • NAGYLÓC • NAGYLÓK • NAGYLÓZS • NAGYMÁGOCS • NAGYMÁNYOK • NAGYMAROS • NAGYMIZDÓ • NAGYNYÁRÁD • NAGYOROSZI • NAGYPÁLI • NAGYPALL • NAGYPETERD • NAGYPIRIT • NAGYRÁBÉ • NAGYRADA • NAGYRÁKOS • NAGYRÉCSE • NAGYRÉDE • NAGYRÉV • NAGYROZVÁGY • NAGYSÁP • NAGYSIMONYI • NAGYSZAKÁCSI • NAGYSZÉKELY • NAGYSZEKERES • NAGYSZÉNÁS • NAGYSZENTJÁNOS • NAGYSZOKOLY • NAGYTÁLYA • NAGYTARCSA • NAGYTEVEL • NAGYTILAJ • NAGYTÓTFALU • NAGYT—KE • NAGYÚT • NAGYVARSÁNY • NAGYVÁTY • NAGYVÁZSONY • NAGYVEJKE • NAGYVELEG • NAGYVENYIM • NAGYVISNYÓ • NAK • NAPKOR • NÁRAI • NARDA • NASZÁLY • NÉGYES • NEKÉZSENY • NEMESAPÁTI • NEMESBIKK • NEMESBORZOVA • NEMESB—D • NEMESBÜK • NEMESCSÓ • NEMESDÉD • NEMESGÖRZSÖNY • NEMESGULÁCS • NEMESHANY • NEMESHETÉS • NEMESKE • NEMESKÉR • NEMESKERESZTÚR • NEMESKISFALUD • NEMESKOCS • NEMESKOLTA • NEMESLÁDONY • NEMESMEDVES • NEMESNÁDUDVAR • NEMESNÉP • NEMESPÁTRÓ • NEMESRÁDÓ • NEMESREMPEHOLLÓS • NEMESSÁNDORHÁZA • NEMESVÁMOS • NEMESVID • NEMESVITA • NEMESSZALÓK • NEMESSZENTANDRÁS • NÉMETBÁNYA • NÉMETFALU • NÉMETKÉR • NEMTI • NESZMÉLY • NÉZSA • NICK • NIKLA • NÓGRÁD • NÓGRÁDKÖVESD • NÓGRÁDMARCAL • NÓGRÁDMEGYER • NÓGRÁDSÁP • NÓGRÁDSIPEK • NÓGRÁDSZAKÁL • NÓRÁP • NOSZLOP • NOSZVAJ • NOVA • NOVAJ • NOVAJIDRÁNY • N—TINCS • NYALKA • NYÁRÁD • NYÁREGYHÁZA • NYÁRL—RINC • NYÁRSAPÁT • NYÉKLÁDHÁZA • NYERGESÚJFALU • NYÉSTA • NYIM • NYÍRÁBRÁNY • NYÍRACSÁD • NYIRÁD • NYÍRADONY • NYÍRBÁTOR • NYÍRBÉLTEK • NYÍRBOGÁT • NYÍRBOGDÁNY • NYÍRCSAHOLY • NYÍRCSÁSZÁRI • NYÍRDERZS • NYÍREGYHÁZA • NYÍRGELSE • NYÍRGYULAJ • NYÍRI • NYÍRIBRONY • NYÍRJÁKÓ • NYÍRKARÁSZ • NYÍRKÁTA • NYÍRKÉRCS • NYÍRLÖV— • NYÍRLUGOS • NYÍRMADA • NYÍRMÁRTONFALVA • NYÍRMEGGYES • NYÍRMIHÁLYDI • NYÍRPARASZNYA • NYÍRPAZONY • NYÍRPILIS • NYÍRTASS • NYÍRTELEK • NYÍRTÉT • NYÍRTURA • NYÍRVASVÁRI • NYOMÁR • NY—GÉR • NYUGOTSZENTERZSÉBET • NYÚL • ÓBÁNYA • ÓBAROK • ÓBUDAVÁR • ÓCSA • ÓCSÁRD • ÓFALU • ÓFEHÉRTÓ • ÓFÖLDEÁK • ÓHÍD • OKÁNY • OKORÁG • OKORVÖLGY • OLASZ • OLASZFA • OLASZFALU • OLASZLISZKA • OLCSVA • OLCSVAAPÁTI • OLD • ÓLMOD • OLTÁRC • ONGA • ÓNOD • ÓPÁLYI • ÓPUSZTASZER • ORBÁNYOSFA • ORCI • ORDACSEHI • ORDAS • ORFALU • ORFÄ • ORGOVÁNY • ORMÁNDLAK • ORMOSBÁNYA • OROSHÁZA • OROSZI • OROSZLÁNY • OROSZLÓ • OROSZTONY • ORTAHÁZA • OSLI • OSTFFYASSZONYFA • OSTOROS • OSZKÓ • OSZLÁR • OSZTOPÁN • ÓZD • ÓZDFALU • OZMÁNBÜK • OZORA • ÖCS • —CSÉNY • ÖCSÖD • ÖKÖRITÓFÜLPÖS • ÖLB— • ÖMBÖLY • —R • —RBOTTYÁN • ÖREGCSERT— • ÖREGLAK • —RHALOM • —RIMAGYARÓSD • —RISZENTPÉTER • ÖRKÉNY • ÖRMÉNYES • ÖRMÉNYKÚT • —RTILOS • ÖRVÉNYES • —SAGÁRD • —SI • ÖSKÜ • ÖTTEVÉNY • ÖTTÖMÖS • ÖTVÖSKÓNYI • PÁCIN • PACSA • PÁCSONY • PADÁR • PÁHI • PÁKA • PAKOD • PÁKOZD • PAKS • PALÉ • PÁLFA • PÁLFISZEG • PÁLHÁZA • PÁLI • PALKONYA • PÁLMAJOR • PÁLMONOSTORA • PÁLOSVÖRÖSMART • PALOTABOZSOK • PALOTÁS • PALOZNAK • PAMLÉNY • PAMUK • PÁND • PANKASZ • PANNONHALMA • PÁNYOK • PANYOLA • PAP • PÁPA • PÁPADERESKE • PÁPAKOVÁCSI • PÁPASALAMON • PÁPATESZÉR • PAPKESZI • PÁPOC • PAPOS • PÁPRÁD • PARÁD • PARÁDSASVÁR • PARASZNYA • PÁRI • PASZAB • PÁSZTÓ • PÁSZTORI • PAT • PATAK • PATALOM • PATAPOKLOSI • PATCA • PÁTKA • PATOSFA • PÁTROHA • PATVARC • PÁTY • PÁTYOD • PÁZMÁND • PÁZMÁNDFALU • PÉCEL • PECÖL • PÉCS • PÉCSBAGOTA • PÉCSDEVECSER • PÉCSELY • PÉCSUDVARD • PÉCSVÁRAD • PELLÉRD • PÉLY • PENC • PENÉSZLEK • PÉNZESGY—R • PENYIGE • PÉR • PERBÁL • PERE • PERECSE • PEREKED • PERENYE • PERESZNYE • PERESZTEG • PERKÁTA • PERKUPA • PER—CSÉNY • PETERD • PÉTERHIDA • PÉTERI • PÉTERVÁSÁRA • PÉTFÜRD— • PETH—HENYE • PETNEHÁZA • PET—FIBÁNYA • PET—FISZÁLLÁS • PET—HÁZA • PET—MIHÁLYFA • PETRIKERESZTÚR • PETRIVENTE • PETTEND • PILINY • PILIS • PILISBOROSJEN— • PILISCSABA • PILISCSÉV • PILISJÁSZFALU • PILISMARÓT • PILISVÖRÖSVÁR • PILISSZÁNTÓ • PILISSZENTIVÁN • PILISSZENTKERESZT • PILISSZENTLÁSZLÓ • PINCEHELY • PINKAMINDSZENT • PINNYE • PIRICSE • PIRTÓ • PISKÓ • PITVAROS • PÓCSA • POCSAJ • PÓCSMEGYER • PÓCSPETRI • POGÁNY • POGÁNYSZENTPÉTER • PÓKASZEPETK • POLÁNY • POLGÁR • POLGÁRDI • POMÁZ • PORCSALMA • PORNÓAPÁTI • POROSZLÓ • PORPÁC • PORROG • PORROGSZENTKIRÁLY • PORROGSZENTPÁL • PÓRSZOMBAT • PORVA • PÓSFA • POTONY • POTYOND • PÖLÖSKE • PÖLÖSKEF— • PÖRBÖLY • PÖRDEFÖLDE • PÖTRÉTE • PRÜGY • PULA • PUSZTAAPÁTI • PUSZTABERKI • PUSZTACSALÁD • PUSZTACSÓ • PUSZTADOBOS • PUSZTAEDERICS • PUSZTAFALU • PUSZTAFÖLDVÁR • PUSZTAHENCSE • PUSZTAKOVÁCSI • PUSZTAMAGYARÓD • PUSZTAMÉRGES • PUSZTAMISKE • PUSZTAMONOSTOR • PUSZTAOTTLAKA • PUSZTARADVÁNY • PUSZTASZABOLCS • PUSZTASZEMES • PUSZTASZENTLÁSZLÓ • PUSZTASZER • PUSZTAVACS • PUSZTAVÁM • PUSZTAZÁMOR • PUTNOK • PÜSKI • PÜSPÖKHATVAN • PÜSPÖKLADÁNY • PÜSPÖKMOLNÁRI • PÜSPÖKSZILÁGY • RÁBACSANAK • RÁBACSÉCSÉNY • RÁBAGYARMAT • RÁBAHÍDVÉG • RÁBAKECÖL • RÁBAPATONA • RÁBAPATY • RÁBAPORDÁNY • RÁBASEBES • RÁBASZENTANDRÁS • RÁBASZENTMIHÁLY • RÁBASZENTMIKLÓS • RÁBATAMÁSI • RÁBATÖTTÖS • RÁBCAKAPI • RÁCALMÁS • RÁCKERESZTÚR • RÁCKEVE • RÁD • RÁDFALVA • RÁDÓCKÖLKED • RADOSTYÁN • RAGÁLY • RAJKA • RAKACA • RAKACASZEND • RAKAMAZ • RÁKÓCZIBÁNYA • RÁKÓCZIFALVA • RÁKÓCZIÚJFALU • RÁKSI • RAMOCSA • RAMOCSAHÁZA • RÁPOLT • RAPOSKA • RÁSONYSÁPBERENCS • RÁTKA • RÁTÓT • RAVAZD • RECSK • RÉDE • RÉDICS • REGÉC • REGENYE • REGÖLY • RÉM • REMETESZ—L—S • RÉPÁSHUTA • RÉPCELAK • RÉPCESZEMERE • RÉPCESZENTGYÖRGY • RÉPCEVIS • RESZNEK • RÉTALAP • RÉTKÖZBERENCS • RÉTSÁG • RÉVFÜLÖP • RÉVLEÁNYVÁR • REZI • RICSE • RIGÁCS • RIGYÁC • RIMÓC • RINYABESENY— • RINYAKOVÁCSI • RINYASZENTKIRÁLY • RINYAÚJLAK • RINYAÚJNÉP • ROHOD • ROMÁND • ROMHÁNY • ROMONYA • RÓZSAFA • ROZSÁLY • RÓZSASZENTMÁRTON • RÖJTÖKMUZSAJ • RÖNÖK • RÖSZKE • RUDABÁNYA • RUDOLFTELEP • RUM • RUZSA • SÁGÚJFALU • SÁGVÁR • SAJÓBÁBONY • SAJÓECSEG • SAJÓGALGÓC • SAJÓHÍDVÉG • SAJÓIVÁNKA • SAJÓKÁPOLNA • SAJÓKAZA • SAJÓKERESZTÚR • SAJÓLÁD • SAJÓLÁSZLÓFALVA • SAJÓMERCSE • SAJÓNÉMETI • SAJÓÖRÖS • SAJÓPÁLFALA • SAJÓPETRI • SAJÓPÜSPÖKI • SAJÓSENYE • SAJÓSZENTPÉTER • SAJÓSZÖGED • SAJÓVÁMOS • SAJÓVELEZD • SAJTOSKÁL • SALFÖLD • SALGÓTARJÁN • SALKÖVESKÚT • SALOMVÁR • SÁLY • SÁMOD • SÁMSONHÁZA • SAND • SÁNDORFALVA • SÁNTOS • SÁP • SÁRÁND • SÁRAZSADÁNY • SÁRBOGÁRD • SÁREGRES • SÁRFIMIZDÓ • SÁRHIDA • SÁRISÁP • SARKAD • SARKADKERESZTÚR • SÁRKERESZTES • SÁRKERESZTÚR • SÁRKESZI • SÁRMELLÉK • SÁROK • SÁROSD • SÁROSPATAK • SÁRPILIS • SÁRRÉTUDVARI • SARRÓD • SÁRSZENTÁGOTA • SÁRSZENTL—RINC • SÁRSZENTMIHÁLY • SARUD • SÁRVÁR • SÁSD • SÁSKA • SÁTA • SÁTORALJAÚJHELY • SÁTORHELY • SÁVOLY • SÉ • SEGESD • SELYEB • SELLYE • SEMJÉN • SEMJÉNHÁZA • SÉNYE • SÉNY— • SEREGÉLYES • SERÉNYFALVA • SÉRSEKSZ—L—S • SIKÁTOR • SIKLÓS • SIKLÓSBODONY • SIKLÓSNAGYFALU • SIMA • SIMASÁG • SIMONFA • SIMONTORNYA • SIÓAGÁRD • SIÓFOK • SIÓJUT • SIROK • SITKE • SOBOR • SOKORÓPÁTKA • SOLT • SOLTSZENTIMRE • SOLTVADKERT • SÓLY • SOLYMÁR • SOM • SOMBEREK • SOMLÓJEN— • SOMLÓSZ—L—S • SOMLÓVÁSÁRHELY • SOMLÓVECSE • SOMODOR • SOMOGYACSA • SOMOGYAPÁTI • SOMOGYARACS • SOMOGYASZALÓ • SOMOGYBABOD •

SOMOGYBÜKKÖSD • SOMOGYCSICSÓ • SOMOGYDÖRÖCSKE • SOMOGYEGRES • SOMOGYFAJSZ • SOMOGYGESZTI • SOMOGYHÁRSÁGY • SOMOGYHATVAN • SOMOGYJÁD • SOMOGYMEGGYES • SOMOGYSÁMSON • SOMOGYSÁRD • SOMOGYSIMONYI • SOMOGYSZENTPÁL • SOMOGYSZIL • SOMOGYSZOB • SOMOGYTÚR • SOMOGYUDVARHELY •

SOMOGYVÁMOS • SOMOGYVÁR • SOMOGYVISZLÓ • SOMOGYZSITFA • SOMOSK—ÚJFALU • SONKÁD • SOPONYA • SOPRON • SOPRONHORPÁCS • SOPRONKÖVESD •

SOPRONNÉMETI • SORKIFALUD • SORKIKÁPOLNA • SORMÁS • SOROKPOLÁNY • SÓSHARTYÁN • SÓSKÚT • SÓSTÓFALVA • SÓSVERTIKE • SÓTONY • SÖJTÖR • SÖPTE • SÖRÉD • SUKORÓ • SUMONY • SÚR • SURD • SÜKÖSD • SÜLYSÁP • SÜMEG • SÜMEGCSEHI • SÜMEGPRÁGA • SÜTT— • SZABADBATTYÁN • SZABADEGYHÁZA • SZABADHÍDVÉG

• SZABADI • SZABADKÍGYÓS • SZABADSZÁLLÁS • SZABADSZENTKIRÁLY • SZABÁS • SZABOLCS • SZABOLCSBÁKA • SZABOLCSVERESMART • SZADA • SZÁGY • SZAJK • SZAMOSSÁLYI • SZAMOSTATÁRFALVA • SZAMOSÚJLAK • SZAMOSSZEG • SZANDA • SZANK • SZÁNTÓD • SZANY • SZÁPÁR • SZAPORCA • SZÁR • SZÁRÁSZ • SZÁRAZD • SZEGHALOM • SZEGI • SZEGILONG • SZEGVÁR • SZÉKELY • SZÉKELYSZABAR • SZÉKESFEHÉRVÁR • SZÉKKUTAS • SZEKSZÁRD • SZELESTE • SZELEVÉNY • SZELL— • SZENTGYÖRGYVÖLGY • SZENTIMREFALVA • SZENTISTVÁN • SZENTISTVÁNBAKSA • SZENTJAKABFA • SZENTKATALIN • SZENTKIRÁLY • SZENTKIRÁLYSZABADJA • SZIGETCSÉP • SZIGETHALOM • SZIGETMONOSTOR • SZIGETSZENTMÁRTON • SZIGETSZENTMIKLÓS • SZIGETÚJFALU • SZIGETVÁR • SZIGLIGET • SZIHALOM • SZ—D • SZ—DLIGET • SZÖGLIGET • SZ—KE • SZ—KÉD • SZ—KEDENCS • SZ—L—SARDÓ • SZ—L—SGYÖRÖK • SZÖRÉNY • SZÚCS • SZUHA • SZUHAF— • SZUHAKÁLLÓ • • TÁPIÓSÁG • TÁPIÓSZECS— • TÁPIÓSZELE • TÁPIÓSZENTMÁRTON • TÁPIÓSZ—L—S • TÁPLÁNSZENTKERESZT • TAPOLCA • TAPSONY • TÁPSZENTMIKLÓS • TAR • TATÁRSZENTGYÖRGY • TÁZLÁR • TÉGLÁS • TEKENYE • TÉKES • TEKLAFALU • TELEKES • TELEKGERENDÁS • TELEKI • TELKI • TELKIBÁNYA • TENGELIC • TENGERI • TISZABEZDÉD • TISZAB— • TISZABURA • TISZACSÉCSE • TISZACSEGE • TISZACSERMELY • TISZADADA • TISZADERZS • TISZADOB • TISZADOROGMA • • TISZAÖRS • TISZAPALKONYA • TISZAPÜSPÖKI • TISZARÁD • TISZAROFF • TISZASAS • TISZASÜLY • TISZASZALKA • TISZASZENTIMRE • TISZASZENTMÁRTON TOLNA • TOLNANÉMEDI • TOMAJMONOSTORA • TOMOR • TOMPA • TOMPALÁDONY • TORDAS • TORMAFÖLDE • TORMÁS • TORMÁSLIGET • TORNABARAKONY • TÖMÖRKÉNY • TÖRÖKBÁLINT • TÖRÖKKOPPÁNY • TÖRÖKSZENTMIKLÓS • TÖRTEL • TÖTTÖS • TRIZS • TUNYOGMATOLCS • TURA • TÚRISTVÁNDI • TÚRKEVE •

SZAJLA • SZAJOL • SZAKÁCSI • SZAKADÁT • SZAKÁLD • SZAKÁLY • SZAKCS • SZAKMÁR • SZAKNYÉR • SZAKOLY • SZAKONY • SZAKONYFALU • SZÁKSZEND • SZALAF— • SZALÁNTA • SZALAPA • SZALASZEND • SZALATNAK • SZÁLKA • SZALKSZENTMÁRTON • SZALMATERCS • SZALONNA • SZAMOSANGYALOS • SZAMOSBECS • SZAMOSKÉR • SZÁRFÖLD • SZÁRLIGET • SZARVAS • SZARVASGEDE • SZARVASKEND • SZARVASK— • SZÁSZBEREK • SZÁSZFA • SZÁSZVÁR • SZATMÁRCSEKE • SZÁTOK • SZATTA • SZATYMAZ • SZAVA • SZÁZHALOMBATTA • SZEBÉNY • SZÉCSÉNKE • SZÉCSÉNY • SZÉCSÉNYFELFALU • SZÉCSISZIGET • SZEDERKÉNY • SZEDRES • SZEGED • SZEGERD— • SZEMELY • SZEMENYE • SZEMERE • SZENDEHELY • SZENDR— • SZENDR—LÁD • SZENNA • SZENTA • SZENTANTALFA • SZENTBALÁZS • SZENTBÉKKÁLLA • SZENTBORBÁS • SZENTDÉNES • SZENTDOMONKOS • SZENTE • SZENTEGÁT • SZENTENDRE • SZENTES • SZENTGÁL • SZENTGÁLOSKÉR • SZENTGOTTHÁRD • SZENTGYÖRGYVÁR • SZENTKOZMADOMBJA • SZENTLÁSZLÓ • SZENTLISZLÓ • SZENTL—RINC • SZENTL—RINCKÁTA • SZENTMARGITFALVA • SZENTMÁRTONKÁTA • SZENTPÉTERFA • SZENTPÉTERFÖLDE • SZENTPÉTERSZEG • SZENTPÉTERÚR • SZENYÉR • SZEPETNEK • SZERECSENY • SZEREMLE • SZERENCS • SZEREP • SZERGÉNY • SZIGETBECSE • SZIJÁRTÓHÁZA • SZIKSZÓ • SZIL • SZILÁGY • SZILASPOGONY • SZILSÁRKÁNY • SZILVÁGY • SZILVÁS • SZILVÁSVÁRAD • SZILVÁSSZENTMÁRTON • SZIN • SZINPETRI • SZIRÁK • SZIRMABESENY— • SZOB • SZOKOLYA • SZÓLÁD • SZOLNOK • SZOMBATHELY • SZOMÓD • SZOMOLYA • SZOMOR • SZORGALMATOS • SZOROSAD • SZ—C • SZ—CE • SZUHOGY • SZULIMÁN • SZULOK • SZURDOKPÜSPÖKI • SZÄCSI • SZÜGY • SZÄR • TAB • TABAJD • TABDI • TÁBORFALVA • TÁC • TAGYON • TAHITÓTFALU • TAKÁCSI • TÁKOS • TAKSONY • TAKTABÁJ • TAKTAHARKÁNY • TAKTAKENÉZ • TAKTASZADA • TALIÁNDÖRÖGD • TÁLLYA • TAMÁSI • TANAKAJD • TÁP • TÁPIÓBICSKE • TÁPIÓGYÖRGYE TARANY • TARCAL • TARD • TARDONA • TARDOS • TARHOS • TARJÁN • TARJÁNPUSZTA • TÁRKÁNY • TARNABOD • TARNALELESZ • TARNAMÉRA • TARNAÖRS • TARNASZENTMÁRIA • TARNASZENTMIKLÓS • TARNAZSADÁNY • TÁRNOK • TÁRNOKRÉTI • TARPA • TARRÓS • TÁSKA • TASS • TASZÁR • TÁT • TATA • TATABÁNYA • TATAHÁZA • TENG—D • TENK • TÉNY— • TÉPE • TEREM • TERÉNY • TERESKE • TERESZTENYE • TERPES • TÉS • TÉSA • TÉSENFA • TÉSENY • TESKÁND • TÉT • TETÉTLEN • TEVEL • TIBOLDDARÓC • TIBORSZÁLLÁS • TIHANY • TIKOS • TILAJ • TIMÁR • TINNYE • TISZAADONY • TISZAALPÁR • TISZABÁBOLNA • TISZABECS • TISZABERCEL • TISZAESZLÁR • TISZAFÖLDVÁR • TISZAFÜRED • TISZAGYENDA • TISZAGYULAHÁZA • TISZAIGAR • TISZAINOKA • TISZAJEN— • TISZAKANYÁR • TISZAKARÁD • TISZAKÉCSKE • TISZAKERECSENY • TISZAKESZI • TISZAKÓRÓD • TISZAKÜRT • TISZALADÁNY • TISZALÖK • TISZALÚC • TISZAMOGYORÓS • TISZANAGYFALU • TISZANÁNA • TISZASZIGET • TISZASZ—L—S • TISZATARDOS • TISZATARJÁN • TISZATELEK • TISZATENY— • TISZAUG • TISZAÚJVÁROS • TISZAVALK • TISZAVÁRKONY • TISZAVASVÁRI • TISZAVID • TISZTABEREK • TIVADAR • TÓALMÁS • TÓFALU • TÓFEJ • TÓFÄ • TOKAJ • TOKOD • TOKODALTÁRÓ • TOKORCS • TOLCSVA • TOLD • TOLMÁCS • • TORNAKÁPOLNA • TORNANÁDASKA • TORNASZENTANDRÁS • TORNASZENTJAKAB • TORNYISZENTMIKLÓS • TORNYOSNÉMETI • TORNYOSPÁLCA • TORONY • TORVAJ • TÓSZEG • TÓTKOMLÓS • TÓTSZENTGYÖRGY • TÓTSZENTMÁRTON • TÓTSZERDAHELY • TÓTÚJFALU • TÓTVÁZSONY • TÖK • TÖKÖL • TÖLTÉSTAVA • TÖMÖRD TÚRONY • TÚRRICSE • TUZSÉR • TÜRJE • TÜSKEVÁR • TYUKOD • UDVAR • UDVARI • UGOD • ÚJBAROK • ÚJCSANÁLOS • ÚJDOMBRÁD • ÚJFEHÉRTÓ • ÚJHARTYÁN • ÚJIRÁZ • ÚJIREG • ÚJKENÉZ • ÚJKÉR • ÚJKÍGYÓS • ÚJLENGYEL • ÚJLÉTA • ÚJL—RINCFALVA • ÚJPETRE • ÚJRÓNAF— • ÚJSOLT • ÚJSZALONTA • ÚJSZÁSZ •

ÚJSZENTIVÁN • ÚJSZENTMARGITA • ÚJSZILVÁS • ÚJTELEK • ÚJTIKOS • ÚJUDVAR • ÚJVÁRFALVA • UKK • UND • ÚNY • UPPONY • URA • URAIÚJFALU • ÚRHIDA •

ÚRI • ÚRKÚT • USZKA • USZÓD • UZSA • ÜLLÉS • ÜLL— • ÜRÖM • VÁC • VÁCDUKA • VÁCEGRES • VÁCHARTYÁN • VÁCKISÚJFALU • VÁCRÁTÓT • VÁCSZENTLÁSZLÓ • VADNA • VADOSFA • VÁG • VÁGÁSHUTA • VAJA • VAJDÁCSKA • VAJSZLÓ • VAJTA • VÁL • VALKÓ • VALKONYA • VÁLLAJ • VÁLLUS • VÁMOSATYA • VÁMOSCSALÁD •

VÁMOSGYÖRK • VÁMOSMIKOLA • VÁMOSOROSZI • VÁMOSPÉRCS • VÁMOSÚJFALU • VÁMOSSZABADI • VÁNCSOD •

VANYARC • VANYOLA • VÁRAD •

VÁRALJA • VARÁSZLÓ • VÁRASZÓ • VÁRBALOG • VARBÓ • VARBÓC • VÁRDA • VÁRDOMB • VÁRFÖLDE • VARGA • VÁRGESZTES • VÁRKESZ— • VÁRONG • VÁROSFÖLD • VÁROSL—D • VÁRPALOTA • VARSÁD • VARSÁNY • VÁRVÖLGY • VASAD • VASALJA • VÁSÁROSBÉC • VÁSÁROSDOMBÓ • VÁSÁROSFALU • VÁSÁROSMISKE •

VÁSÁROSNAMÉNY • VASASSZONYFA • VASBOLDOGASSZONY • VASEGERSZEG • VASHOSSZÚFALU • VASKERESZTES

• VA S KÚ T • VA S M E G Y E R •

VASPÖR • VASSURÁNY • VASVÁR • VASZAR • VÁSZOLY • VASSZÉCSENY • VASSZENTMIHÁLY • VASSZILVÁGY • VÁT • VATTA • VÁZSNOK • VÉCS • VECSÉS • VÉGEGYHÁZA • VEJTI • VÉKÉNY • VEKERD • VELEM • VELEMÉR • VELENCE • VELÉNY • VÉMÉND • VÉNEK • VÉP • VEREB • VERESEGYHÁZ • VER—CE • VERPELÉT • VERSEG • VERSEND •

VESZKÉNY • VESZPRÉM •

VESZPRÉMFAJSZ • VESZPRÉMGALSA • VESZPRÉMVARSÁNY • VÉSZT— • VEZSENY • VID • VIGÁNTPETEND • VILLÁNY • VILLÁNYKÖVESD • VILMÁNY • VILONYA • VILYVITÁNY • VINÁR • VINDORNYAFOK • VINDORNYALAK • VINDORNYASZ—L—S • VISEGRÁD • VISNYE • VISONTA • VISS • VISZ • VISZÁK • VISZLÓ • VISZNEK • VITNYÉD •

VÉRTESACSA • VÉRTESBOGLÁR • VÉRTESKETHELY • VÉRTESSOMLÓ • VÉRTESTOLNA • VÉRTESSZ—L—S • VÉSE • VÍZVÁR • VIZSLÁS • VIZSOLY • VOKÁNY • VONYARCVASHEGY • VÖCKÖND • VÖLCSEJ • VÖNÖCK • VÖRÖSTÓ • ZALAGYÖMÖR— • ZALAHALÁP • ZALAHÁSHÁGY • ZALAIGRICE • ZALAISTVÁND • ZALAKAROS • ZALASZENTGYÖRGY • ZALASZENTIVÁN • ZALKOD • ZAMÁRDI • ZÁMOLY • ZÁNKA • ZSÁKA • ZSÁMBÉK • ZSÁMBOK • ZSANA • ZSENNYE • ZSIRA • ZSOMBÓ • ZSUJTA •

Z A L A S Z E N TJ A K A B ZARÁNK • ZÁVOD • ZS A R O LY Á N •

•

VÖRS • ZABAR • ZÁDOR •

ZÁDORFALVA • ZAGYVARÉKAS • ZAGYVASZÁNTÓ • ZÁHONY • ZAJK • ZAJTA • ZÁKÁNY • ZÁKÁNYFALU • ZÁKÁNYSZÉK • ZALA • ZALAAPÁTI • ZALABAKSA • ZALABÉR • ZALAKOMÁR • ZALAKÖVESKÚT • ZALALÖV— • ZALAMEGGYES • ZALAMERENYE • ZALASÁRSZEG ZALASZENTLÁSZLÓ • ZALASZENTL—RINC • ZALASZENTMÁRTON • ZALASZENTMIHÁLY • ZEBECKE • ZEBEGÉNY • ZEMPLÉNAGÁRD • ZENG—VÁRKONY • ZICHYÚJFALU • ZICS •

• Z A L A S Z A B A R • Z A L A S Z Á N TÓ •

ZALABOLDOGFA • ZALACSÁNY • ZALACSÉB • ZALAEGERSZEG • ZALAERD—D • ZALASZEGVÁR • ZALASZENTBALÁZS • ZALASZENTGRÓT •

ZALASZOMBATFA • ZALÁTA • ZILIZ • ZIMÁNY • ZIRC •

ZSEBEHÁZA • ZSÉDENY • ZSELICKISFALUD • ZSELICKISLAK •

ZALATÁRNOK • ZALAÚJLAK • ZALAVÁR • ZALAVÉG • ZÓK • ZOMBA • ZUBOGY • ZSADÁNY • ZSELICSZENTPÁL •

ZSURK

ÚTMUTATÓ TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ —ÀYY   Y • 2016. DECEMBER

Útmutató TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ 2016. DECEMBER

4

MINISZTERI KÖSZÖNTŐ

Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Polgármester Úr! Lakókörnyezetünk színvonala életünk minőségének egyik legfontosabb – még ha olykor figyelmen kívül is hagyott – feltétele. Otthonunk, valamint tágabb értelemben vett épített és természeti környezetünk, az utca szépsége és korszerűsége nagymértékben hozzájárul emberi létünk méltóságához. Másfél éves előkészület után tavaly ebben a szellemben kezdődött meg az építészet és építésügy reformja. Az új szabályozás biztosítani hivatott a jövőben épülő új házak magas minőségét mind mérnöki, mind művészi szempontból, ugyanakkor elgördítette a lakossági építkezések útjában fekvő bürokratikus akadályokat. Az esztétikai minőség, a korszerűség és funkció fontosságát szem előtt tartó szemléletet azonban mind lakóházaink építése, mind településeink fejlesztése során el kell sajátítanunk. Felelősek vagyunk azért, hogy régi és új épületeink hozzájáruljanak településeink képének jobbá tételéhez, harmonikusan illeszkedjenek környezetük hagyományos épített és természetes kincsei alkotta tájba. A településkép védelméről szóló, 2016. évi LXXIV. törvény egyik legfontosabb, gyakorlati megvalósulást segítő eszköze a Településképi Arculati Kézikönyv, melynek megalkotásához nyújt hatékony segítséget minden település számára ez az útmutató, bemutatva az Arculati Kézikönyv elkészítéséhez szükséges lépéseket, feladatokat. Az útmutató a szépségében rejlő értékeket megőrző, erőforrásaival okosan gazdálkodó, innovációs lehetőségeit hatékonyan kihasználó településfejlesztéshez, település szépítéshez nyújt hathatós segítséget. Munkájukhoz sok örömöt és kitartást kívánok. Bízom benne, hogy együttgondolkodásunk és közös erőfeszítéseink eredményeként gyermekeink és unokáink életét sikerül szebbé, harmonikusabbá tenni.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter

5

BEVEZETŐ A Településkép védelméről szóló 2016. LXXIV. törvény a települések esztétikus lakókörnyezetének kialakítása, illetve védelme érdekében a Településképi Arculati Kézikönyv bevezetésével hiánypótló módon teremt lehetőséget a jellegzetes települési karakterjegyek meghatározására és társadalmasítására. A kézikönyv nem kizárólag szakembereknek készül. Elsősorban a települési döntéshozók és a lakosság tájékoztatását segítő, szemléletformáló kiadvány. A jogszabályok útvesztője helyett röviden, lényegretörően, és mindenki számára érthető módon mutatja be egy közösség környezetalakítással kapcsolatos elvárásait. A kézikönyv meghatározza a település településképi jellemzőit, a településképi szempontból egymástól jól elkülönülő településrészeket arculati jellemzőikkel és értékeikkel, a településkép minőségi formálására vonatkozó javaslatokat, valamint a településképhez illeszkedő építészeti elemeket, beépítési vázlatokat, egyúttal irányt mutat az építtetőknek. Tekintettel arra, hogy az arculati kézikönyv egy ezidáig nem létező, újonnan bevezetett szabályozási műfaj, a rendeletalkotást megelőzően elkészítettük négy magyarországi település kézikönyvének próbaverzióját. Az előkészítő és megalapozó munka tapasztalatai alapján készült jelen útmutató, ami mindenekelőtt a polgármesterek, a főépítészek, és a kézikönyvek kidolgozóinak munkáját hivatott segíteni.

Bízunk abban, hogy az útmutatóval megkönnyítjük mindazok munkáját, akik a kézikönyv kidolgozásának folyamatában részt vesznek és azon fáradoznak, hogy az magas színvonalon készülhessen el. Ennek érdekében a következőkben a kézikönyv megvalósításának folyamatát lépésenként mutatjuk be. A kézikönyv kidolgozása során bármilyen kérdése felmerül, kérjük, forduljon a Miniszterelnökséghez ([email protected]) és megyei állami főépítészéhez bizalommal! Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság

TARTALOMJEGYZÉK 1. Előkészítő lépések

11

1.1. Készítésben együttműködő partnerek

11

1.2. Meghirdetés, társadalmasítás, adatgyűjtés

12

1.3. A település megismerése

14

2. A kézikönyv tartalmi összeállítása

16

2.1. Tartalmi követelmények

16

2.2. A település bemutatása

18

2.3. Örökségünk, értékvizsgálat

20

2.4. Lehatárolás

22

2.5. Ajánlások

24

2.6. Jó példák

26

2.7. Beépítési vázlatok

28

3. A kézikönyv technikai összeállítása

30

3.1. Fényképek készítése a településen

30

3.2. Szövegek írása

32

3.3. A Lechner Tudásközpont közreműködése

34

3.4. Ábrák kiválasztása és rendszerezése az építészeti útmutatóhoz

36

4. A kézikönyv egyeztetése

38

4.1. Egyeztetési szabályok

38

4.2. A kézikönyv véglegesítése

42

4.3. A kézikönyv közzététele

42

5. Összefoglalás

46

5.1. Erőforrások

46

5.2. A vonatkozó jogszabályok

48

NEMZETI ÉPÍTÉSZETPOLITIKA A Nemzeti Építészetpolitika több, mint 15 év után elkészült a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságán és 2015. októberében került átadásra. A magyar építészet és építésügy jövőjét, jellemző irányelveit összefoglaló kiadvány megadja a látható kereteit annak a szellemi és gazdasági fejlődésnek, amely mentén a Kormány az építésügy megújítását végrehajtani tervezi. A kötet feladata, hogy bemutassa a minőségi épített környezet megteremtése mellett, hogyan lehet hatékonyabb a lakosság szolgálata, valamint kevesebb a bürokrácia és az építéssel járó adminisztratív terhek. Mindez megalapozza a települések értékeit védő és kiteljesítő új szemléletet hozó jogszabályi változásokat, melynek része a Településképi Arculati Kézikönyv is.

10

1 ELŐKÉSZÍTŐ LÉPÉSEK

1.1. Készítésben együttműködő partnerek A kézikönyv készítését települési (állandó, megbízott, vagy erre a feladat elvégzésére időlegesen megbízott) főépítész irányítja. A kézikönyv megalapozása széles körű társadalmi bevonással történik.

polgármester, választott képviselők

helyi polgárok, civil szervezetek, lokálpatrióták

építészek, településtervezők, bevont szakemberek

polgármesteri hivatal munkatársai főépítész Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság

Lechner Tudásközpont

Erőforrások a megvalósításhoz:

idő

munkaerő

eszközigények

7 nap

polgármester főépítész

–

11

ELŐKÉSZÍTŐ LÉPÉSEK

1.2. Meghirdetés, társadalmasítás, adatgyűjtés Fontos, hogy a kézikönyv készítésének folyamatát széleskörű helyi támogatás övezze. A Kézikönyv hosszú távon jelentősen befolyásolja a település életét, ezért készítésébe be kell vonni a lakosságot, a helyi civil szervezeteket, lokálpatriótákat, hogy érdemi módon beleszólhassanak a lakóhelyük jövőjébe, alakításába. A lakosság bevonásának módját, és a társadalmasítás résztvevőit az országos jogszabályok alapján kidolgozott helyi partnerségi szabályok tartalmazzák.

A társadalmasítás résztvevői: • lakosság • érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetek • vallási közösségek

Meghirdetés módjai: közterületen elhelyezett hirdetőfelület • helyi lap • önkormányzati honlap • lakossági fórum •

Adatok összegyűjtése: • adatszolgáltatási kérelem • workshopok, munkacsoporti ülések • kérdőív, előkészített sablonba szerkesztett vélemények, • fórumok, beszélgetés a helyi lakosokkal, szervezetekkel, döntéshozókkal, közmeghallgatások

Erőforrások a megvalósításhoz:

12

Adatok kezelése: • adatok, javaslatok rendszerezése, feldolgozása, értékelése • összefoglaló értékelés nyilvánossá tétele

idő

munkaerő

eszközigények

21 nap

főépítész szakember

plakát média

Jogszabályi háttér Az Tvtv. 5. § (3) bekezdése alapján a részletszabályokat a 314/2012 (XI. 8.) Korm. rendelet VI. fejezete tartalmazza: 29. § Az önkormányzat – a teljes körű nyilvánosság biztosításával, 29/A. § (1) A polgármester … a kézikönyv … tekintetében a társadalmi bevonás keretében a (3) bekezdés szerint, az önkormányzati a 29/A. § és az e fejezetben meghatározott határidők figyelembevételével – az egyeztetési eljárást megelőzően dönt a partnersé-

rendelet partnerségi egyeztetési szabályai szerinti helyen és mó-

gi egyeztetés szabályairól, amelynek során meghatározza: a) a partnerek tájékoztatásának módját és eszközeit,

don tájékoztatja a partnereket (előzetes tájékoztató), de legalább a) közterületen elhelyezett hirdetőfelületen,

b) a partnerek által adott javaslatok, vélemények megadásának

b) helyi lapban,

c) ha van ilyen, önkormányzati honlapon, és módját és határidejét, továbbá nyilvántartásának módját, c) az el nem fogadott partnerségi javaslatok, vélemények indokolá- d) lakossági fórumon. (3) A … a kézikönyv és a településképi rendelet készítésénél, módosának módját, a dokumentálásuk, nyilvántartásuk rendjét, sításánál az (1) és (2) bekezdésben foglalt minimális tájékoztatási d) az elfogadott koncepció, stratégia, településrendezési eszközök, kézikönyv és településképi rendelet nyilvánosságát biztosító intézkedéseket. 43/A. § (1) Az új kézikönyv … készítése, valamint módosítása során

forma a következő: a) az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási követelményeket a kézikönyv … készítésénél, módosításánál, … teljes körűen, … kell teljesíteni

a 28. §-t és 29. §-t, valamint a (2)-(10) bekezdést kell alkalmazni. (2) A polgármester

(4) A … kézikönyv … készítéséről vagy módosításáról a partnerek az előzetes tájékoztatóval … kapcsolatos javaslatokat, észrevé-

a) a kézikönyv … elkészítésének, módosításának megkezdéséről a társadalmi bevonás keretében a 29/A. § (1) bekezdése és a 29/A.

teleket az önkormányzati rendelet partnerségi egyeztetési szabályai szerint teszik meg, de

§ (4) bekezdés a) pontja szerint tájékoztatja a partnereket, b) adatszolgáltatási kérelmet küld a 9. mellékletben szereplő azon államigazgatási szerveknek, amelyek adatai szükségesek a kézikönyv kidolgozásához.

a) ha a (3) bekezdés szerint van lakossági fórum, azt megelőzően legalább 8 nappal korábban az elkészült tervezetet a (3) bekezdés szerint a hirdetőfelületen, helyi lapban, honlapon meg kell jeleníteni,

(3) A kérelem átvételétől számított 21 napon belül az államigaz- b) az észrevételeket, javaslatokat gatási szerv teljesíti a 9. melléklet szerinti adatszolgáltatási ba) a lakossági fórumon szóban, illetve a lakossági fórumtól számítémakörben adatszolgáltatási kötelezettségét, és felhasználásra biztosítja a kézikönyv készítéséhez szükséges adatokat.

tott 8 napon belül - kivéve, ha e rendelet ennél hosszabb határidőt állapít meg - , … lehet papíralapon vagy elektronikusan megtenni.

(4) A partner a 29/A. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja szerint javaslatokat, észrevételeket tehet, véleményt nyilváníthat. (5) A kézikönyv a (3) bekezdés szerinti javaslatok, észrevételek figyelembevételével, az önkormányzati főépítész közreműködésével készül.

13

ELŐKÉSZÍTŐ LÉPÉSEK

1.3. A település megismerése A Kézikönyv kidolgozásához elengedhetetlen, hogy pontos és reális képet kapjunk a településünk településképet meghatározó adottságairól. Az átfogó helyismeret a jó Kézikönyv kidolgozásának alapja. • • •

gyűjtsük össze a forrásdokumentumokat, az adatszolgáltatásokat többször is járjuk be a települést beszélgessünk a helyi lakosokkal, hallgassuk meg tapasztalataikat

Szintetizáljuk az összegyűjtött, és a helyismeretből következő információkat a településkép-védelem szempontrendszere szerint, annak érdekében, hogy a Kézikönyv minél teljesebb legyen. Az összegyűjtött ismeretanyagra alapvetően a Kézikönyv 2. és 4. fejezeteinek a kidolgozásához lesz szükség.

A település megismerésénél fontos: • minél több időt töltsünk el a település bejárásával • az objektív tényeket, adatokat jegyezzük fel • a forrásokból a lényegi információkat használjuk fel • látogassunk el a közösségi helyekre, eseményekre

Erőforrások a megvalósításhoz:

14

idő

munkaerő

eszközigények

3-8 nap

főépítész munkatársak

gépkocsi média

Próba kézikönyvek A rendeletalkotást megelőzően, a 4 Településképi Arculati Kézikönyv próbaverzió elkészítéséhez az alábbi mennyiségű fotó készült.

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY

elkészített fotók összesen

BUDAKALÁSZ

elkészített fotók összesen

PILISCSABA

elkészített fotók összesen

CSOMÁD

elkészített fotók összesen

1100 db

900 db

840 db

650 db

Bujnovszky Tamás fotói – Csomád

15

2 KÉZIKÖNYV TARTALMI ÖSSZEÁLLÍTÁSA

2.1. Tartalmi követelmények A kézikönyv a település teljes közigazgatási területére készül. A kézikönyvnek legalább az alábbi fejezeteket tartalmaznia kell, a beépítési vázlatok kivételével. 1. Bevezetés, köszöntő 2. A település bemutatása, általános településkép, településkarakter 3. Örökségünk, a településképi szempontból meghatározó építészeti, műemléki, táji és természeti értékek, településképi jellemzők 4. Településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területek lehatárolása, a településkép, arculati jellemzők és településkarakter bemutatásával 5. A településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások: építészeti útmutató, közterületek településképi útmutatója – utcák, terek, közparkok, közkertek 6. Jó példák bemutatása: épületek, építészeti részletek (ajtók, ablakok, tornácok, anyaghasználat, színek, homlokzatképzés), kerítések, kertek, zöldfelületek kialakítása 7. Jó példák bemutatása: sajátos építményfajták, reklámhordozók, egyéb műszaki berendezések 8. Beépítési vázlatok (nem kötelező tartalom)

Csomád, Budakalász és Hódmezővásárhely Településképi Arculati kézikönyveinek borítói Csomád, Budakalász és Hódmezővásárhely Településképi Arculati kézikönyveinek borítói

16

Jogszabályi háttér A Kézikönyvvel kapcsolatos alapkövetelményeket a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény határozza meg: 4. § (1) A településképi rendelet szakmai megalapozása érdekében településképi arculati kézikönyv (a továbbiakban: kézikönyv) készül. (2) A kézikönyv a - települések természeti és épített környezete által meghatározott – településképi jellemzők bemutatásának és minőségi formálásának eszköze. A kézikönyv feltárja és ismerteti a településen belül jól elkülönülő egyes településrészek arculati jellemzőit és értékeit, és ennek figyelembevételével szöveges és képi megjelenítés formájában javaslatot tesz a településképhez illeszkedő építészeti elemek alkalmazására. (3) A kézikönyv tartalmi elemeit kormányrendelet határozza meg. 5. § (1) A kézikönyv és a településképi rendelet az egy település által önállóan foglalkoztatott települési főépítész vagy több település által közösen foglalkoztatott térségi főépítész (a továbbiakban együtt: önkormányzati főépítész) közreműködésével készül. (2) A kézikönyv egyeztetése során a Magyar Építész Kamara, a településképi rendelet egyeztetése során az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal véleményét ki kell kérni. A kézikönyv és a településképi rendelet elkészítésére, egyeztetésére, elfogadására és módosítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. (3) A kézikönyv és a településképi rendelet megalkotása során gondoskodni kell – kormányrendeletben meghatározott módon - a széleskörű társadalmi bevonásról és a nyilvánosság biztosításáról.

A Kézikönyv tartalmi követelményeivel kapcsolatos szabályokat a 314/2012 (XI. 8.) Korm. rendelet V. Fejezete és 12. melléklete tartalmazza: 21. § (1) A kézikönyv szemléletformáló célt szolgál, amelyet a települési önkormányzat normatív határozata mellékleteként fogad el. (2) A kézikönyv - a 21/A. §-ban a fővárosra vonatkozó kivételekkel - a település teljes közigazgatási területére készül. (3) A kézikönyvben - a településképi követelmények megalapozására - meg kell határozni a település településkaraktert meghatározó településképi jellemzőit, a településképi szempontból egymástól jól elkülönülő településrészeket arculati jellemzőikkel és értékeikkel, a településkép minőségi formálására vonatkozó javaslatokat, valamint a településképhez illeszkedő építészeti elemeket. (4) A kézikönyv a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével készül és legalább a 12. mellékletben meghatározott fejezeteket tartalmazza azzal, hogy a beépítési vázlat nem kötelező. (5) A beépítési vázlat tartalmát a megalapozni kívánt településképi követelmények határozzák meg, a 7. mellékletben meghatározott beépítési tervre vonatkozó tartalmi követelmények irányadók. (6) A kézikönyv szerkeszthető - e rendeletben meghatározott egyeztetésre és külön jogszabályban meghatározottak szerinti nyilvántartásra alkalmas - digitális formátumban készül, papír formátumú dokumentálásra is alkalmas módon.

17

A KÉZIKÖNYV TARTALMI ÖSSZEÁLLÍTÁSA

2.2. A település bemutatása A fejezetben a település története, és a településszerkezeti fejlődésének ismertetése mellett a kialakult adottságait általánosan jellemezzük, leírjuk és bemutatjuk: • a települési környezet vizuális megjelenést meghatározó kulturális, társadalmi (a hely, a hagyomány), léptékbeli, formai, anyaghasználati (közvetített érzet) és minőségi (stílus és üzenet) jellemzőket; • a település épített és táji környezetének vizuális megjelenését; • az épített és táji környezet általános településképi jellemzőit (a településszerkezet, jellegzetes épülettípus, tömegformálás, homlokzati kialakítás, anyaghasználat, a táj alkotó elemei, a tájtípus, a település megjelenése a tájban, művelési mód, növényzet és természetes környezet); Az általános jellemzők meghatározásánál fontos, hogy szöveges és rajzi formában egyaránt rögzíthető jellemzőket ismertessünk.

Részlet Csomád Településképi Arculati Kézikönyv 2. fejezetéből

18

Próba kézikönyvek – 2. Település bemutatása fejezet A rendeletalkotást megelőzően, a 4 Településképi Arculati Kézikönyv próbaverzió elkészítéséhez az alábbi mennyiségű szöveg és fotó készült.

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY

rész szövege

bekerült fotók

BUDAKALÁSZ

rész szövege

bekerült fotók

PILISCSABA

rész szövege

bekerült fotók

CSOMÁD

rész szövege

bekerült fotók

6500 karakter

7300 karakter

2400 karakter

3000 karakter

3 db

4 db

4 db

3 db

Részlet Csomád Településképi Arculati Kézikönyv 2. fejezetéből

19

A KÉZIKÖNYV TARTALMI ÖSSZEÁLLÍTÁSA

2.3. Örökségünk, értékvizsgálat TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ, ÉPÍTÉSZETI, MŰEMLÉKI, TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK, TELEPÜLÉSKÉPI JELLEMZŐK

A fejezetben a településképi szempontból meghatározó, építészeti, műemléki, táji és természeti értékeket, illetve településképi jellemzőket ismertetjük, a rendelkezésre álló értékleltárok felhasználásával.

Értékek lehetnek például: műemlékek • helyi építészeti örökség elemei • helyi védelem alatt álló területek, épületek, egyéb elemek • helyi jelentőségű egyéb településképi értékek (közintézmény, fasor, közpark, szobor stb.) •

Az értékek gyűjtésénél és feldolgozásánál fontos, hogy: • az örökségvédelmi hatástanulmányt, értékleltárt, megalapozó vizsgálatot ismerjük meg és határozzuk meg a településképi szempontból meghatározó elemeket • a társadalmasítás során beérkezett értékjavaslatokat használjuk fel • minden olyan dolgot jegyezzünk fel, amire a helyi lakosok büszkék • az értékek közül a településképet meghatározó jellegzetességeket ismerjük meg • hasznos lehet érték-kategóriák meghatározása • az értékeket térképen is javasolt jelölni.

Fontos, hogy a Kézikönyv ezen fejezetében csak a legmeghatározóbb értékeket mutassuk be. A fejezetnek alkalmasnak kell lennie a helyi területi vagy egyedi védelemmel érintett (vagy védelemre javasolt) területre és elemre vonatkozóan a településképi követelmények meghatározásának megalapozására.

20

Próba kézikönyvek – 3. Örökségünk fejezet A rendeletalkotást megelőzően, a 4 Településképi Arculati Kézikönyv próbaverzió elkészítéséhez az alábbi mennyiségű szöveg és fotó készült.

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY

rész szövege

bekerült fotók

bekerült értékek

15000 karakter

39 + 34 db

41 db

BUDAKALÁSZ

rész szövege

bekerült fotók

bekerült értékek

3800 karakter

7 db

8 db

PILISCSABA

rész szövege

bekerült fotók

bekerült értékek

3300 karakter

12 db

12 db

CSOMÁD

rész szövege

bekerült fotók

bekerült értékek

2400 karakter

13 db

7 db

Részlet Hódmezővásáhely Településképi Arculati Kézikönyv 3. fejezetéből

21

A KÉZIKÖNYV TARTALMI ÖSSZEÁLLÍTÁSA

2.4. Lehatárolás TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ, ELTÉRŐ KARAKTERŰ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA, A TELEPÜLÉSKÉP, ARCULATI JELLEMZŐK ÉS TELEPÜLÉSKARAKTER BEMUTATÁSÁVAL

A fejezetben le kell határolnunk a településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területeket. Fő szabály, hogy egy településen több településképi szempontból meghatározó terület is kijelölhető, a kijelölés mellett a településképi, az arculati és településkaraktert meghatározó jellemzőket is be kell mutatni, az adott épített és a természeti környezet tekintetében releváns témakörök szerint • a természetes környezet, • a település megjelenése a tájban, • a településszerkezet, A településképi szempontból meg• a jellegzetes épülettípus, határozó területeket ábrázoló térkép • a tömegformálás, megszerkesztéséhez szükséges • a homlokzati kialakítás, anyagok: • az anyaghasználat, • alaptérkép a lehatárolások bemuta• növényzet. tásához • a beazonosításhoz szükséges utcák megnevezése, egyéb tájékozódást segítő elemek jelölése • a lehatárolások digitális feldolgozása a Kézikönyv szerkesztéséhez és az egyeztetéshez

A helyi eltérő karakterű területek meghatározásánál lényeges, hogy: • a lehatárolást minden esetben pontosan kell megtenni, javasolt az egyes területek elnevezése; • egy településképi szempontból meghatározó területet alapvetően a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculat, település- vagy tájkarakter határoz meg; • ne vesszünk el a részletekben, az apró különbségeket ne vegyük figyelembe a munka során; • a túl sokfelé tördelt lehatárolás nehezíti a megértést és az átláthatóságot (településmérettől függően célszerű legfeljebb 5-10 területegység kijelölése); • az eltérő karakterű területek nem azonosak a helyi építési szabályzatban meghatározott övezeti rendszerrel, közvetlen összefüggést ne keressünk!

22

Próba kézikönyvek – 4. Eltérő karakterű településrészek fejezet A rendeletalkotást megelőzően, a 4 Településképi Arculati Kézikönyv próbaverzió elkészítéséhez az alábbi mennyiségű szöveg, fotó és térkép készült.

rész szövege

bekerült fotók

egységek

térképek

rész szövege

bekerült fotók

egységek

térképek

rész szövege

bekerült fotók

egységek

térképek

rész szövege

bekerült fotók

egységek

térképek

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY

9100 karakter

BUDAKALÁSZ

7500 karakter

PILISCSABA

3800 karakter

CSOMÁD

4200 karakter

6 db

8 db

5 db

5 db

8 db

10 db

4 db

3 db

2 db

1 db

1 db

1 db

Részlet Budakalász Településképi Arculati Kézikönyv 4. fejezetéből

23

A KÉZIKÖNYV TARTALMI ÖSSZEÁLLÍTÁSA

2.5. Ajánlások A TELEPÜLÉSKÉP MINŐSÉGI FORMÁLÁSÁRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK, ÉPÍTÉSZETI ÉS KÖZTERÜLETEK TELEPÜLÉSKÉPI ÚTMUTATÓJA

Ebben a fejezetben a településképi illeszkedést biztosító javaslatokat gyűjtjük össze, a településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlásokkal. Az építészeti útmutató és a közterületek településképi útmutatója az előző fejezetekben meghatározott területi lehatárolások szerint útmutatók formájában „bontják ki” többek között a településképi és arculati jellemzőket. Az építészeti útmutatókban az építészeti illeszkedést biztosító javaslatokat gyűjtjük össze a településképi követelmények meghatározásához, alátámasztásához, ezek: • védelemhez kapcsolódó településképi követelmények • területi építészeti követelmények • egyedi építészeti követelmények • reklámhordozókra és műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények • sajátos építményfajták elhelyezésével kapcsolatos követelmények. Az útmutatók alkalmasak arra, hogy a pozitív példák mellett negatív példákat is rögzítsenek, sematikus ábrák segítségével.

Az építészeti útmutató témakörei : • magassági arányok • alkalmazandó tetőhajlásszög • lehetséges tetőforma • megfelelő telepítés • terepalakítási módok • épületek szinezése

24

• • • • •

kerítések kialakítása tömegformálás anyaghasználat térfal 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet javasolt 12. mellékletében meghatározott egyéb tartalmi elemek

Próba kézikönyvek – 5. Építészeti útmutató fejezet – első rész A rendeletalkotást megelőzően, a 4 Településképi Arculati Kézikönyv próbaverzió elkészítéséhez az alábbi mennyiségű szöveg, fotó és ábra készült.

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY

rész szövege

rész fotói

útmutató ábrái

BUDAKALÁSZ

rész szövege

rész fotói

útmutató ábrái

PILISCSABA

rész szövege

rész fotói

útmutató ábrái

CSOMÁD

rész szövege

rész fotói

útmutató ábrái

6500 karakter

7300 karakter

2400 karakter

3000 karakter

3 db

4 db

4 db

3 db

39 db (107 db összesen)

27 db (80 db összesen)

25 db (68 db összesen)

17 db (43 db összesen)

Részlet Csomád Településképi Arculati Kézikönyv 5. Építészeti útmutató fejezetéből

25

A KÉZIKÖNYV TARTALMI ÖSSZEÁLLÍTÁSA

2.6. Jó példák ÉPÜLETEK, ÉPÍTÉSZETI RÉSZLETEK (AJTÓK, ABLAKOK, TORNÁCOK, ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNEK, HOMLOKZATKÉPZÉS), KERÍTÉSEK, KERTEK, ZÖLDFELÜLETEK KIALAKÍTÁSA, SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK, REKLÁMHORDOZÓK, EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEK

A jó példák fejezetek szemléletformáló jellegűek, az előző fejezetekben meghatározott területi lehatárolások szerint jó példákat mutatnak be, nagyobb részben fotókkal, és azok rövid szöveges meghatározásával. Fontos, hogy csak jó példákat mutassunk be, mert amennyiben felismerhető, beazonosítható módon rossz példák is szerepelnek, úgy az hátrányosan érintheti az adott ingatlan tulajdonosát.

Részlet Csomád Településképi Arculati Kézikönyv 6. Jó példák fejezetéből

26

Próba kézikönyvek – 6. Jó példák fejezet - első rész A rendeletalkotást megelőzően, a 4 Településképi Arculati Kézikönyv próbaverzió elkészítéséhez az alábbi mennyiségű szöveg és fotó készült.

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY

rész szövege

rész fotói

BUDAKALÁSZ

rész szövege

rész fotói

PILISCSABA

rész szövege

rész fotói

CSOMÁD

rész szövege

rész fotói

6000 karakter

10500 karakter

7500 karakter

5000 karakter

70 db

40 db

35 db

28 db

Részlet Csomád Településképi Arculati Kézikönyv 6. Jó példák fejezetéből

27

A KÉZIKÖNYV TARTALMI ÖSSZEÁLLÍTÁSA

2.7. Beépítési vázlatok NEM KÖTELEZŐ TARTALOM

A beépítési vázlatok c. fejezet a Kézikönyv nem kötelezően kidolgozandó eleme. A fejezet olyan területekre vonatkozó beépítési vázlatokat tartalmaz, amely területek beépítése településképi szempontból különleges figyelmet igényel.

Tóth Zsuzsanna, építész; Horváth 18 Csaba, építész; Hoffman Tamás, építész - Human scale - madártávlati kép a Csingeri út felől

28

29

3 A KÉZIKÖNYV TECHNIKAI ÖSSZEÁLLÍTÁSA

3.1. Fényképek készítése a településen Az Arculati Kézikönyv közérthetőségét erősíti, ha az írásos és rajzos anyagok mellett a mondanivalónkat sok fotóval egészítjük ki. A kézikönyv fejezeteihez illeszkedő képeket használjunk. Amit mindenképp fotózunk: • építészeti és egyéb értékek • egyedi épületek, építmények • követendő kortárs épületek • utcaképek, utcák, terek • kerítések • kertek • tornácok, előtetők, erkélyek • ajtók, ablakok • homlokzatképzések • hirdetések, reklámtáblák, egyéb műszaki berendezések • növények • egyéb részletek Javaslatok a település fotózásához: • megtervezett útvonal szerint haladjunk, legyenek előre rögzített fotózandó objektumok a célállomások között; • csak jó példákat fotózzunk, igyekezzünk megtalálni a szép részeket és részleteket; • úgy készítsük a képeket, hogy könnyen be tudjuk azonosítani a felvétel helyét; • minden eltérő karakterű településrészen készítsünk felvételeket; • lehetőleg többen menjünk, mert mindenki más értékes dolgokat vesz észre; • minél több képet készítsünk, hogy tudjunk miből válogatni; • készítsünk álló és fekvő képeket is, hogy megkönnyítsük a szerkesztést; • lehetőség szerint jó minőségű kamerákat használjunk; • csak olyan képeket használjunk fel, amelyiknek be tudjuk azonosítani a készítőjét; • készíthetünk éjszakai felvételeket is, de a fotók túlnyomó része ideális nappali fénynél készüljön. Erőforrások a megvalósításhoz:

30

idő

munkaerő

eszközigények

1-5 nap

fotós(ok)

min. 1 db fényképezőgép

Próba kézikönyvek – Teljes kiadvány fényképei A rendeletalkotást megelőzően, a 4 Településképi Arculati Kézikönyv próbaverzió elkészítéséhez az alábbi mennyiségű szöveg és fotó készült.

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY

készített fotók

bekerült fotók

BUDAKALÁSZ

készített fotók

bekerült fotók

PILISCSABA

készített fotók

bekerült fotók

CSOMÁD

készített fotók

bekerült fotók

1100 db

900 db

840 db

650 db

39+34 db

7 db

12 db

13 db

Fényképek a négy Településképi Arculati Kézikönyv pilot verziójából

31

A KÉZIKÖNYV TECHNIKAI ÖSSZEÁLLÍTÁSA

3.2. Szövegek írása A település megismerése, értékeinek feltárása, az eltérő karakterek meghatározása és a fotózás után a következő lépés az ezekhez kapcsolódó összefoglaló, rövid szövegek megírása. Tartsuk szem előtt, hogy a kézikönyv nem csak szakembereknek készül, így törekedjünk a közérthetőségre. A lényegre koncentrálva, tömören fogalmazzuk meg az adott témakörök szövegeit. Település bemutatása fejezet • rövid összefoglaló a településről, a település történetéről • általános településkép: a település épített és természeti környezet vizuális megjelenéséről • általános településkarakter: az épített és a természeti környezet településképi jellemzőinek összessége Örökségünk című fejezet • a meghatározó helyi műemléki értékek, a helyi lakosok által megnevezett értékek kiemelésével ( jellemzően az értékleltárból vagy az MV-ból ezen szempontok szerint kiemelt elemeket tartalmazza ) Településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területek lehatárolása című fejezet • Településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területek lehatárolásának leírása (jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó eltérő karakterű területek térképi lehatárolása, a lehatárolás szempontjai: a természetes környezet, a település megjelenése a tájban, a településszerkezet, a jellegzetes épülettípus, a tömegformálás, a homlokzati kialakítás, az anyaghasználat, a növényzet) • A lehatárolt területekre, a településképi követelmények meghatározásához: a településkép szöveges bemutatása, arculati jellemzők szöveges bemutatása, településkarakter szöveges bemutatása (az adott épített és a természeti környezet településképi jellemzői) A településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások, útmutatók fejezet – A településképi követelmények megalapozására : • építészeti útmutató • közterületek településképi útmutatója - utcák, terek, közparkok, közkertek. Jó példák bemutatása fejezetek – A településképi követelmények megalapozására : • épületek, építészeti részletek (ajtók, ablakok, tornácok, anyaghasználat, színek, homlokzatképzés), kerítések, kertek, zöldfelületek kialakítása • sajátos építményfajták, reklámhordozók, egyéb műszaki berendezések. Beépítési vázlat fejezet • A településképi szempontból különleges figyelmet igénylő területekre vonatkozó beépítési vázlat rövid összefoglaló leírása, egyértelmű szöveges iránymutatás az építtetők számára.

Erőforrások a megvalósításhoz:

32

idő

munkaerő

eszközigények

2-5 nap

főépítész munkatársak

összegyűjtött anyagok

Minta kézikönyvek – Teljes kiadvány szövegei A rendeletalkotást megelőzően, a 4 Településképi Arculati Kézikönyv próbaverzió elkészítéséhez az alábbi mennyiségű szöveg készült.

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY

teljes szöveg

BUDAKALÁSZ

teljes szöveg

PILISCSABA

teljes szöveg

CSOMÁD

teljes szöveg

71000 karakter

85000 karakter

75500 karakter

42400 karakter

Részlet Piliscsaba Településképi Arculati Kézikönyv 6. Mai példák fejezetéből

33

A KÉZIKÖNYV TECHNIKAI ÖSSZEÁLLÍTÁSA

3.3. Tartalmak átadása a Lechner Tudásközpontnak 2017. második felétől a Miniszterelnökség háttérintézményén, a Lechner Tudásközponton keresztül további hathatós segítséget nyújt a kézikönyvek elkészítéséhez. A kézikönyv tartalmi összeállítása után az összeszedett és elkészült nyersanyagokat a Lechner Tudásközpontnak lehet majd megküldeni a végső formátumba szerkesztéshez. Az anyagokat a kézikönyv fejezeteinek megfelelően rendszerezve, mappákba rendezve digitálisan küldjük meg. A használható fájlformátumok: jpeg, word, pdf, dwg, dxf

szövegek, leírások

fotók

Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft.

térképek, lehatárolások

Erőforrások a megvalósításhoz:

34

idő

munkaerő

eszközigények

14-21 nap

Lechner Tudásközpont munkatársak

rendezett anyagok átadva

Lechner Tudásközpont – Teljes kiadvány szerkesztése A Lechner Tudásközpont a Miniszterelnökség építészet- és építésügyi politikáját támogató, valamint szakinformatikai feladatokat ellátó szakmai szervezete. Elsődleges küldetése az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság háttérintézeti és szakinformatikai feladatainak ellátása, amely mellett hangsúlyt kapnak az építészeti és a mérnöki feladatok, a vizuális kultúra terjesztése, a tudásmegosztás is. Számos feladata jogszabályban meghatározott és az illetékes minisztériumi szakterület szakmai feladataihoz kapcsolódik. webes felület: http://lechnerkozpont.hu/

Részlet a Lechner Tudásközpont webes felületéről

35

A KÉZIKÖNYV TECHNIKAI ÖSSZEÁLLÍTÁSA

3.4. Ábrák kiválasztása és rendszerezése az építészeti útmutatóhoz Ha már összeszedtük a különböző területekre vonatkozó illeszkedési javaslatainkat, akkor nincs más dolgunk, mint a Lechner Tudásközpont online felületén kiválasztani az útmutatásoknak megfelelő ábrákat. Amennyiben nincs a honlapon olyan ábra, ami a kézikönyvbe szükséges, az ábra pontos leírásával igényelhetünk egy újat, melyet az Lechner Tudásközpont munkatársai elkészítenek. Az összes ábra kiválasztását, rendszerezését és az azokat magyarázó rövid szövegek megírását követően az online felületen keresztül eljuttatott tartalmakat a Lechner Tudásközpontszerkesztői kérés esetén a kézikönyvbe illesztik. Ez a szakmai támogatás várhatóan 2017. második felétől lesz ingyenesen elérhető.

Erőforrások a megvalósításhoz:

36

idő

munkaerő

eszközigények

5-10 nap

főépítész

Lechner Tudásközpont web

Minta kézikönyvek – 5. Építészeti útmutató fejezet – első rész A rendeletalkotást megelőzően, a 4 Településképi Arculati Kézikönyv próbaverzió elkészítéséhez az alábbi mennyiségű szöveg, fotó és ábra készült.

rész szövege

rész fotói

útmutató ábrái

rész szövege

rész fotói

útmutató ábrái

rész szövege

rész fotói

útmutató ábrái

rész szövege

rész fotói

útmutató ábrái

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY

6500 karakter

BUDAKALÁSZ

7300 karakter

PILISCSABA

2400 karakter

CSOMÁD

3000 karakter

3 db

4 db

4 db

3 db

39 db (107 db összesen)

27 db (80 db összesen)

25 db (68 db összesen)

17 db (43 db összesen)

Részlet Csomád Településképi Arculati Kézikönyv 5. Építészeti útmutató fejezetéből

37

4 A KÉZIKÖNYV EGYEZTETÉSE

4.1. Egyeztetési szabályok A kézikönyvek egyeztetésének főbb ismeretei: • a partnerségi egyeztetés új szabályai • az egyeztetési szakaszok A partnerségi egyeztetés fő szabályai: • a partnerségi egyeztetés helyi szabályai szerint történik, rendeletben meghatározott keretszabályok szerint • társadalmi bevonás keretében előzetes tájékoztató, legalább ˚ közterületen elhelyezett hirdetőfelületen, ˚ helyi lapban, ha van ilyen ˚ önkormányzati honlapon, és ˚ lakossági fórumon (azt megelőzően legalább 8 nappal korábban az elkészült tervezetet a hirdetőfelületen, helyi lapban, honlapon meg kell jeleníteni) • az elkészült kézikönyv partnerségi véleményezése, legalább ˚ közterületen elhelyezett hirdetőfelületen, ˚ helyi lapban, ha van ilyen ˚ önkormányzati honlapon, és ˚ lakossági fórumon (azt megelőzően legalább 8 nappal korábban az elkészült tervezetet a hirdetőfelületen, helyi lapban, honlapon meg kell jeleníteni) • a partnerek az előzetes tájékoztatóval és az elkészült tervezettel kapcsolatos javaslatokat, észrevételeket a helyi partnerségi egyeztetési szabályai szerint teszik meg az észrevételeket, javaslatokat a lakossági fórumon szóban, illetve a lakossági fórumtól számított 8 napon belül papíralapon vagy elektronikusan.

38

Az egyeztetési szakaszok: • tájékoztatás a kézikönyv készítéséről, adatszolgáltatási kérelem ˚ partnerségi vélemények, javaslatok ˚ LTK által üzemeltetett digitális egyeztetési felületen: adatszolgáltatás 21 napon belül • az elkészült kézikönyv egyeztetése ˚ partnerségi véleményezés a széleskörű nyilvánosság biztosításával, partnerségi szabályok szerint ˚ LTK által üzemeltetett digitális egyeztetési felületen: a Magyar Építész Kamara, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósága, a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.-nek és az illetékes nemzeti park igazgatóság 21 napon belül • az elfogadás előtt a vélemények és a kézikönyv tervezetében tett módosítások ismertetése a képviselő-testülettel, • elfogadás • közzététel, az elfogadást követő 15 napon belül, rövid közérthető összefoglaló kíséretében: ˚ elérhetővé teszi: az önkormányzati honlapon hirdetményben és az önkormányzati hivatalban nyomtatásban, ˚ megküldi: hitelesített pdf és szerkeszthető digitális formátumban az elfogadásról szóló jegyzőkönyvvel együtt a Lechner Tudásközpontba, az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala építésügyi osztályának, vagy ˚ a megküldés helyett: szerkeszthető digitális formátumban a jegyzőkönyvvel együtt, mint elektronikus úton hitelesített dokumentumot elérhetővé teszi. • ellenőrzés: jogszabályi összeütközést vagy a szerkeszthető digitális formátumban való elkészítés hiánya (az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal) • monitorozás: ˚ az önkormányzat honlapján nyilvános értékelő felület, ˚ a főépítész évente egy alkalommal a beérkezett véleményeket kiértékeli és ismerteti a képviselő-testülettel. A véleményeztetés, egyúttal a népszerűsítés hatékony eszközeként, a Kézikönyv tartalmából kiállítást rendezhetünk, előadást tarthatunk.

Erőforrások a megvalósításhoz:

idő

munkaerő

eszközigények

21 nap

főépítész Lechner Tudásközpont munkatársak

előadás anyag kiállítás anyag

39

Jogszabályi háttér – részletek Az elkészült Kézikönyv véleményeztetésére vonatkozó előírásokat a Tvtv. 5. § (2)-(3) bekezdése alapján, a 314/2012 (XI. 8.) Korm. rendelet VI. fejezete tartalmazza:

21. A partnerségi egyeztetés

(3) A …. kézikönyv …. készítésénél, módosításánál az (1) és (2) bekezdésben foglalt

29. § Az önkormányzat - a teljes körű nyilvánosság biztosításával, a 29/A. § és az e

minimális tájékoztatási forma a következő:

fejezetben meghatározott határidők figyelembevételével - az egyeztetési eljárást

a) az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási követelményeket a kézikönyv…. készítésé-

megelőzően dönt a partnerségi egyeztetés szabályairól, amelynek során megha-

nél, módosításánál, …. teljes körűen,

tározza:

b) a (2) bekezdésben foglalt követelményeket....

a) a partnerek tájékoztatásának módját és eszközeit,

be) kézikönyv…. készítésénél, módosításánál teljes körűen kell teljesíteni.

b) a partnerek által adott javaslatok, vélemények megadásának módját és határ-

(4) A ….. a kézikönyv … készítéséről vagy módosításáról a partnerek az előzetes

idejét, továbbá nyilvántartásának módját,

tájékoztatóval és az elkészült tervezettel kapcsolatos javaslatokat, észrevételeket

c) az el nem fogadott partnerségi javaslatok, vélemények indokolásának módját,

az önkormányzati rendelet partnerségi egyeztetési szabályai szerint

a dokumentálásuk, nyilvántartásuk rendjét,

teszik meg, de

d) az elfogadott koncepció, stratégia, településrendezési eszközök, kézikönyv és

a) ha a (3) bekezdés szerint van lakossági fórum, azt megelőzően legalább 8 nap-

településképi rendelet nyilvánosságát biztosító intézkedéseket.

pal korábban az elkészült tervezetet a (3) bekezdés szerint a hirdetőfelületen, helyi

29/A. § (1) A …. a kézikönyv …. tekintetében a társadalmi bevonás keretében a

lapban, honlapon meg kell jeleníteni,

(3) bekezdés szerint, az önkormányzati rendelet partnerségi egyeztetési szabá-

b) az észrevételeket, javaslatokat

lyai szerinti helyen és módon tájékoztatja a partnereket (előzetes tájékoztató),

ba) a lakossági fórumon szóban, illetve a lakossági fórumtól számított 8 napon

de legalább

belül - kivéve, ha e rendelet ennél hosszabb határidőt állapít meg -,

a) közterületen elhelyezett hirdetőfelületen,

bb) ha a (3) bekezdés szerint nincs lakossági fórum, a (2) bekezdés a) vagy c) pontja

b) helyi lapban,

szerinti közzétételtől számított 8 napon belül lehet papír alapon vagy elektroni-

c) ha van ilyen, önkormányzati honlapon, és

kusan megtenni.

d) lakossági fórumon.

rint, az önkormányzati rendelet partnerségi egyeztetési szabályai szerinti helyen

31/A. A településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet készítése, módosítása egyeztetésének és elfogadásának szabályai

és módon (munkaközi tájékoztató), de legalább

43/A. § (1) Az új kézikönyv és településképi rendelet készítése, valamint módosítá-

a) közterületen elhelyezett hirdetőfelületen,

sa során a 28. §-t és 29. §-t, valamint a (2)-(10) bekezdést kell alkalmazni.

(2) A polgármester az elkészült …. kézikönyv …. tekintetében - a széleskörű nyilvánosság biztosításával - partnerségi véleményezésre bocsátja a (3) bekezdés sze-

40

b) helyi lapban,

(2) A polgármester

c) ha van ilyen, önkormányzati honlapon, és

a) a kézikönyv és településképi rendelet elkészítésének, módosításának megkez-

d) lakossági fórumon ismerteti annak tartalmát.

déséről a társadalmi bevonás keretében a 29/A. § (1) bekezdése és a 29/A. § (4)

bekezdés a) pontja szerint tájékoztatja a partnereket,

biztosítani. A digitális egyeztetési felületen keresztül biztosítani kell legalább a ké-

b) adatszolgáltatási kérelmet küld a 9. mellékletben szereplő azon államigazgatási

zikönyv és a településképi rendelet elérhetőségét, véleményezését és a kidolgozá-

szerveknek, amelyek adatai szükségesek a kézikönyv kidolgozásához.

sért felelős szerv számára a vélemények elérését.

(3) A kérelem átvételétől számított 21 napon belül az államigazgatási szerv teljesíti

(10) A véleményezésre jogosult szervek véleményének digitális egyeztető felületre

a 9. melléklet szerinti adatszolgáltatási témakörben adatszolgáltatási kötelezett-

történő feltöltéséről a véleményező szerv gondoskodik, a feltöltésre kerülő szöve-

ségét, és felhasználásra biztosítja a kézikönyv készítéséhez szükséges adatokat.

ges dokumentumokat pdf vagy odt formátumban kell biztosítani.

(4) A partner a 29/A. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja szerint javaslatokat, észre-

43/B. § (1) A polgármester az elfogadott kézikönyvet és településképi rendeletet,

vételeket tehet, véleményt nyilváníthat.

illetve ezek módosítását az elfogadást követő 15 napon belül

(5) A kézikönyv a (3) bekezdés szerinti javaslatok, észrevételek figyelembevételével,

a) rövid közérthető összefoglaló kíséretében közzéteszi:

az önkormányzati főépítész közreműködésével készül.

aa) az önkormányzati honlapon hirdetményben és

(6) A polgármester az elkészült

ab) az önkormányzati hivatalban nyomtatásban, és

a) kézikönyvet és településképi rendeletet vagy ezek módosítását - a széleskörű

b) megküldi hitelesített pdf és szerkeszthető digitális formátumban az elfogadás-

nyilvánosság biztosításával - partnerségi véleményezésre bocsátja a 29/A. § (2)

ról szóló jegyzőkönyvvel együtt

bekezdése és (4) bekezdés a) pontja szerint,

ba) a Lechner Tudásközpontba,

b) a kézikönyvet véleményezésre megküldi a Magyar Építész Kamarának, a Nem-

bb) az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak,

zeti Média- és Hírközlési Hatóságnak, a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető

bc) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala építés-

Nonprofit Kft.-nek és az illetékes nemzeti park igazgatóságnak,

ügyi osztályának, vagy

c) a településképi rendeletet véleményezésre megküldi az állami főépítészi hatás-

c) a megküldés helyett szerkeszthető digitális formátumban a jegyzőkönyvvel

körében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak, a Nemzeti Média- és Hír-

együtt mint elektronikus úton hitelesített dokumentumot elérhetővé teszi a b) pont

közlési Hatóságnak, a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.-nek

ba)-bc) alpontja szerinti szerveknek.

és az illetékes nemzeti park igazgatóságnak.

(2) Ha

(7) A (6) bekezdés szerint megküldött tervezetet a (6) bekezdésben meghatározott

a) az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal jog-

szervek 21 napon belül véleményezik. A partnerségi véleményezésre a 29/A. § (4)

szabályi összeütközést vagy a szerkeszthető digitális formátumban való elkészí-

bekezdés b) pont ba) alpontja az irányadó.

tés hiányát észleli, vagy

(8) A polgármester az elfogadás előtt ismerteti a képviselő-testülettel a beérkezett

b) a kormányhivatal járási hivatala jogszabályi ütközést észlel, haladéktalanul

véleményeket, az el nem fogadott véleményeket és azok indokolását, egyeztetés

kezdeményezi a fővárosi és megyei kormányhivatalnál - a polgármester egyidejű

esetén a jegyzőkönyvet, illetve az elfogadott vélemények alapján a kézikönyv ter-

tájékoztatása mellett - a döntés jogszerűségével kapcsolatos törvényességi fel-

vezetében és a településképi rendelet tervezetében javasolt módosításokat.

ügyeleti eljárás lefolytatását.

(9) A (2) és (6) bekezdések szerinti államigazgatási szervekkel történő egyeztetés a

(3) A polgármester gondoskodik a kézikönyv és a településképi rendelet monitoro-

Lechner Tudásközpont által üzemeltetett digitális egyeztetési felületen történik. A

zása érdekében az önkormányzat honlapján nyilvános értékelő felületet működ-

polgármester gondoskodik a kézikönyv és a településképi rendelet digitális egyez-

tetéséről.

tetési felületre történő feltöltéséről. A feltöltésre kerülő szöveges dokumentumo-

(4) Az önkormányzati főépítész évente egy alkalommal a felületre beérkezett véle-

kat pdf vagy odt formátumban, a térképi munkarészeket pdf formátumban kell

ményeket kiértékeli és ismerteti a képviselő-testülettel.

41

A KÉZIKÖNYV EGYEZTETÉSE

4.2. A kézikönyv véglegesítése A véleményeztetés során beérkezett javaslatok alapján amennyiben az szükségessé válik, átdolgozzuk a Kézikönyvet. A véglegesített kézikönyvet a beérkezett és feldolgozott véleményekkel együtt ismertetjük a települési önkormányzat képviselő-testületével, egyetértés esetén a Kézikönyvet a képviselő-testület normatív határozat mellékleteként fogadja el.

Erőforrások a megvalósításhoz:

42

idő

munkaerő

eszközigények

5-10 nap

képviselő testület tagjai

–

Jogszabályi háttér – részletek A véglegesített Kézikönyv elfogadására vonatkozó előírásokat a 314/2012 (XI. 8.) Korm. rendelet V-VI. fejezete tartalmazza:

„43/A §(8) A polgármester az elfogadás előtt ismerteti a képviselő-testülettel a beérkezett véleményeket, az el nem fogadott véleményeket és azok indokolását, egyeztetés esetén a jegyzőkönyvet, illetve az elfogadott vélemények alapján a kézikönyv tervezetében és a településképi rendelet tervezetében javasolt módosításokat.” „21. § (1) A kézikönyv szemléletformáló célt szolgál, amelyet a települési önkormányzat normatív határozata mellékleteként fogad el.”

Piliscsaba, partnerségi program - előadás

43

A KÉZIKÖNYV EGYEZTETÉSE

4.3. A kézikönyv közzététele A kézikönyv közzététele az önkormányzat (polgármester) feladata. Főépítészként fontos feladat, hogy az elfogadott kézikönyvet minél több emberrel - a jelenleg is a településen élőkkel, és az ide költözni vágyókkal is – megismertessük. Biztosítsuk, hogy a kézikönyv folyamatosan elérhető legyen digitális és nyomtatott formátumban is az érdeklődők számára, mind a polgármesteri hivatalban, mind az első fokú építésügyi hatóságnál.

Közzététel, kézikönyvek elérhetősége: az önkormányzati honlapon hirdetményben • az önkormányzati hivatalban nyomtatásban • Településkép Arculati Kézikönyv online felületén • helyi közintézményekben • szakmai szervezeteknél (Magyar Építész Kamara, LTK…) •

Erőforrások a megvalósításhoz:

44

idő

munkaerő

eszközigények

elfogadást követő 15 napon belül

Lechner Tudásközpont munkatársai

nyomtatott anyag online felület

Jogszabályi háttér – részletek A Kézikönyv közzétételére vonatkozó előírásokat a 314/2012 (XI. 8.) Korm. rendelet VI. fejezete tartalmazza:

Piliscsaba, partnerségi program - előadás

„43/B. § (1) A polgármester az elfogadott kézikönyvet és településképi rendeletet, illetve ezek módosítását az elfogadást követő 15 napon belül a) rövid, közérthető összefoglaló kíséretében közzéteszi: aa) az önkormányzati honlapon hirdetményben és ab) az önkormányzati hivatalban nyomtatásban, és b) megküldi hitelesített pdf és szerkeszthető digitális formátumban az elfogadásról szóló jegyzőkönyvvel együtt ba) a Lechner Tudásközpontba, bb) az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak, bc) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala építésügyi osztályának, vagy c) a megküldés helyett szerkeszthető digitális formátumban a jegyzőkönyvvel együtt mint elektronikus úton hitelesített dokumentumot elérhetővé teszi a b) pont ba)-bc) alpontja szerinti szerveknek. (2) Ha a) az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal jogszabályi összeütközést vagy a szerkeszthető digitális formátumban való elkészítés hiányát észleli, vagy b) a kormányhivatal járási hivatala jogszabályi ütközést észlel, haladéktalanul kezdeményezi a fővárosi és megyei kormányhivatalnál - a polgármester egyidejű tájékoztatása mellett - a döntés jogszerűségével kapcsolatos törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását. (3) A polgármester gondoskodik a kézikönyv és a településképirendelet monitorozása érdekében az önkormányzat honlapján nyilvános értékelő felületet működtetéséről. (4) Az önkormányzati főépítész évente egy alkalommal a felületre beérkezett véleményeket kiértékeli és ismerteti a képviselő-testülettel.”

45

5 ÖSSZEFOGLALÁS

5.1. Erőforrások

IDŐ

KÉZIKÖNYV KÉSZÍTÉS LÉPÉSEI

1. Előkészítő lépések

2. A kézikönyv technikai összeállítása

3. A kézikönyv egyeztetése

ESZKÖZIGÉNYEK

készítésben együttműködő partnerek

7 nap

meghirdetés, társadalmasítás, adatgyűjtés

21 nap

főépítész – 1 fő munkatársak – 1-3 fő

számítógép, fényképezőgép, online felületek, nyomtatott plakátok, projektor, irodai cikkek

település megismerése

3-8 nap

főépítész – 1 fő munkatársak – 1-3 fő

településről szóló kiadványok, gépkocsi, fényképezőgép, jegyzeteléshez szükséges eszközök

fényképek készítése

1 - 5 nap

fotósok - 1-2 fő

településtérkép, min. 1 db fényképezőgép

szövegek írása

2 - 5 nap

főépítész - 1 fő munkatársak - 1-2 fő

településről szóló kiadványok, számítógép, szövegszerkesztő program, településről összegyűjtött adatok és információk

tartalmak LechnerTudásközpont közreműködése (2017. június 30-tól)

14 - 21 nap

kapcsolattartás - 1fő LTK munkatársak

megírt szövegek és leírások, kiválasztott fotók, térképek alapanyagai

ábrák kiválasztása és rendszerezése

5 - 10 nap

kapcsolattartás - 1 fő LTK munkatársak

számítógép, LTK webes felület

21 nap

főépítész - 1 fő, Lechner tudásközpont munkatársak

számítógép, fényképezőgép, online felületek, nyomtatott plakátok, projektor, irodai cikkek, kiállítás anyagai, előadás anyagai

a kézikönyv egyeztetése

A kézikönyv véglegesítése

5 - 10 nap

képviselő testület tagjai

-

ábrák kiválasztása és rendszerezése

5-10 nap

kapcsolattartás – 1 fő LTK munkatársak

számítógép, LTK webes felület

elfogadást követő 15 napon belül

hivatali munkatársak kapcsolattartás - 1 fő LTK munkatársai

számítógép, Hivatal webes felülete, kidavány nyomtatott példányai, kiadvány digitális verziója

társadalmasítás közzététel

ÖSSZESEN

46

MUNKAERŐ

80 nap

Próba kézikönyvek - Felhasznált anyagok összesítője A következő táblázat a próba Településképi Arculati Kézikönyvek adatait mutatja, ennek segítségével könnyen összehasonlíthatjuk a próbatelepüléseket, és viszonyíthatunk azok területi és lakossági méreteihez is.

TERÜLET

LAKOSSÁG

ÖSSZESEN KÉSZÍTETT FOTÓK

KIADVÁNYBA BEKERÜLT FOTÓK

TELJES SZÖVEG

TÉRKÉPEK SZÁMA

TERÜLETI EGYSÉGEK SZÁMA

ÚTMUTATÓ ÁBRÁINAK SZÁMA

487,98 km²

44 795 fő

1100 db

185 db

71 000

2 db

8 db

39 db 107 db

15,17 km²

10 660 fő

900 db

87 db

85 000

1 db

10 db

27 db 80 db

25,57 km²

8053 fő

840 db

83 db

75 500

1 db

4 db

25 db 68 db

12,39 km²

1592 fő

650 db

72 db

42 400

1 db

3 db

17 db 43 db

TELEPÜLÉS TÍPUSA

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY

megyei jogú város

BUDAKALÁSZ

város

PILISCSABA

város

CSOMÁD

község

47

ÖSSZEFOGLALÁS

5.2. A vonatkozó jogszabályok Országos jogszabályok • A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) • A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet • A főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet • A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet Helyi rendeletek helyi építési szabályzat • helyi reklámrendelet • az építészeti örökség helyi védelméről szóló rendelet • a településképi véleményezésről, bejelentésről és kötelezésről szóló helyi rendeletek • fakivágásról szóló rendelet • a helyi természet védelméről szóló rendelet •

Egyéb követelmények A partnerségi egyeztetés helyi szabályai

•

48

IMPRESSZUM KONCEPCIÓ : Füleky Zsolt, Kolossa József DLA, Riedel Miklós Márton, Kara László MINISZTERELNÖKSÉG ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG : Füleky Zsolt helyettes államtitkár Kolossa József DLA főosztályvezető Szabályozás és építészeti stratégia: Dauner Márton Imre, főosztályvezető Tarnai Gergely, főosztályvezető-helyettes Katona András, miniszteri biztos LECHNER TUDÁSKÖZPONT TERÜLETI, ÉPÍTÉSZETI ÉS INFORMATIKAI NONPROFIT KFT. Vezérigazgató: Riedel Miklós Márton Projektigazgató: Farkas Tamás Projektvezető: Juhász Géza Péter Alprojektvezető: Kara László KÉSZÍTETTE : Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága és Lechner Tudásközpont SZÖVEG : Babos Annamária, Czöndör Pál, Hild György DLA, Horogh Petra, Kassai-Szoó Dominika, Kállai Kata, Kolossa József DLA, Őrfi József, Pap Ádám, Sóti Bernadett Henrietta, Turi Attila, Varga Rita BORÍTÓ ÉS ÁBRÁK : Kiss Luca, Novák Sándor, Weiszkopf András GRAFIKAI TERVEZÉS : Babos Annamária, Csont Szabolcs, Kállai Kata, Szántó Erika, Weiszkopf András FOTÓ : Bujnovszky Tamás, Babos Annamária, Deák Márton, Kara László, Kállai Kata, Sóti Bernadett Henrietta, Szemerey Márta, Weiszkopf András BETŰTÍPUS: Titillium A kiadványban felhasználásra kerültek a Próba Településképi Arculati Kézikönyvek egyes lapjai.

Készült Magyarország Kormánya megbízásából, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényhez kapcsolódóan.

MINDEN JOG FENNTARTVA : Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft. FELELŐS KIADÓ : Riedel Miklós Márton vezérigazgató, Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft.

Budapest, 2016.

Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság

2016.