ÚTMUTATÓ A RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ KEOP – 2009 – 7.2.2.2/B KEOP – 2009 – 2.2.2/B
A Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó informatikai rendszer fejlesztése
A projektek az európai unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósulnak meg.
TARTALOMJEGYZÉK
Bevezetés .............................................................................................................................3 1. Összefoglaló ...................................................................................................................... 9 2. A projektgazda bemutatása......................................................................................... 10 2.1. A projektgazda bemutatása a projekt előkészítése során ....................... 10 2.2. A projektgazda bemutatása a projekt megvalósítása során ................... 10 3. Háttér, környezet........................................................................................................... 13 3.1. Érintett földrajzi terület bemutatása ............................................................ 13 3.2. Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása ............................................ 14 4. A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése ....................................................... 16 4.1. Helyzetértékelés ............................................................................................... 16 4.2. A probléma meghatározása............................................................................ 17 4.3. Célkitűzések....................................................................................................... 17 5. Változatelemzés ............................................................................................................. 20 5.1. Elemzések a változatok meghatározása érdekében.................................. 20 5.2. A változatelemzés módszere.......................................................................... 21 5.3. A projekt nélküli eset....................................................................................... 21 5.4. „A”, „B”, „C” projektváltozatok ...................................................................... 22 5.5. A változatok értékelése, kiválasztott változat meghatározása ............... 25 6. A kiválasztott változat ismertetése ............................................................................ 27 6.1. A kiválasztott változat részletes műszaki ismertetése ............................. 27 6.2. Intézményi, működtetési, üzemeltetési elemzés....................................... 29 6.3. A projekt hatásai .............................................................................................. 30 7. A kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági költség-haszon elemzése ....................................................................................................................... 34 7.1. A költség-haszon elemzés általános feltételezései .................................... 34 7.2. Pénzügyi elemzés ............................................................................................. 34 7.3. Közgazdasági költség-haszon elemzés ........................................................ 37 7.4. Érzékenységvizsgálat és kockázatelemzés.................................................. 39 8. Cselekvési terv a projekt megvalósítására............................................................... 40 8.1. A projekt irányítási struktúrája...................................................................... 40 8.2. Lebonyolítási tervek a projekt megvalósítására......................................... 42 8.3. Kockázatok bemutatása és kockázatkezelési stratégia ............................ 44 9. Rövidítések...................................................................................................................... 45 10. A tanulmány mellékletei............................................................................................. 46 Az útmutató 1. számú melléklete: Fenntarthatósági intézkedések......................... 47 Az útmutató 2. számú melléklete: Esélyegyenlőségi intézkedések......................... 48 Az útmutató 3. sz. melléklete: Az egyes elvárt kommunikációs csomagok tartalma ..................................................................................................... 51
2
Bevezetés A 2007-2013-as programozási időszakra a támogatási intézményrendszer a projekttervezés és végrehajtás módszereit az ISPA/Phare és Kohéziós, illetve strukturális alapok tapasztalatok mentén továbbfejlesztette és alkalmazza, annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló EU forrásokat teljes mértékig és hatékonyan fel lehessen használni. Az előbbiek alapján kialakított, a 2007-2013-as támogatási időszakra vonatkozó jogszabályok 1 határozzák meg a projektkiválasztás lehetséges módjait és a kiválasztás egyes lényeges lépéseit. A vonatkozó jogszabályok alapján kidolgozott egyes pályázati kiírások, útmutatók és azok mellékletei, illetve a támogatási szerződés tartalmazzák a benyújtandó részletes projektjavaslat tartalmi követelményeit és eljárásokat, mind a pályázat elbírálására, mind a későbbi fázisokra (projektfejlesztés, mérföldkövek, kifizetés, ellenőrzés, második fordulóra történő benyújtás) vonatkozóan. Kétfordulós pályázat esetén a projekt előkészítés támogatásához, illetve a finanszírozásához igényelt támogatás előfeltétele többek között (a pályázati felhívás és útmutató szerint) a projektjavaslat Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányának (EMT) elkészítése, a pályázati kiírás szerinti EMT útmutató és sablon alapján. A megítélt előkészítési támogatást követően a következő fontos mérföldkő a projektfejlesztésben a részletes megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása és támogatási szerződés szerinti jóváhagyása. Ezt követi a részletes projektjavaslat (kidolgozott, elfogadott részletes megvalósíthatósági tanulmánnyal, tervekkel, engedélyekkel rendelkező) benyújtása a pályázat második fordulójára. Jelen útmutató a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány (továbbiakban RMT) tartalmi követelményeit rögzíti 1. a támogatási szerződés szerinti jóváhagyásra a projektfejlesztés során és 2. a második fordulóba történő benyújtására. FONTOS! A RMT Útmutató és sablon a 2007-2013-as programozási időszakra a KEOP pályázatokhoz rögzíti az RMT formátumát és alapvető követelményeit, melyek pályázati konstrukciónként eltérőek. Így minden projektjavaslat esetén a vonatkozó RMT útmutatót kell használni! Az útmutató és sablon célja, hogy a részletes projektjavaslatok RMT-a egységes formátummal és hasonló színvonalon álljon elő. Ez egyrészt megkönnyíti a beérkező részletes projektjavaslatok értékelését azáltal, hogy az egységes szerkezetű dokumentumok áttekintése és értékelése kevesebb időt vesz igénybe; másrészt felsorolja a legszükségesebb tartalmi elemeket, annak érdekében, hogy az értékelők és bírálók a megfelelő információ birtokában dönthessenek a részletes projektjavaslat támogatásáról, adott esetben egymással versengő projektek rangsorolásáról. Ennél fogva kiemelten fontos, 1
255/2006. (XII.8.) Korm. rendelet a 2007-2013-as programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési
Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről; 16/2006. (XII.28) MeHVM-PM együttes rendelet a 2007-2013-as programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól
3
hogy a projektjavaslat kidolgozói minden kérdésre kitérjenek, és a kért adatokat, információkat közöljék a bírálóval a RMT-ban, hiszen ezek hiányában a részletes projektjavaslat elutasítására is sor kerülhet. A fentiek miatt a RMT szerkezetének meg kell egyeznie az útmutató szerkezetével (ehhez a sablon ad segítséget). Az egyes pontoknál általában a megjelölt módszert kell alkalmazni, ott ahol külön fel van tüntetve, az ajánlott módszerek azonban az adott projektjavaslat sajátosságainak figyelembe vételével más módszerre cserélhetők. Ez utóbbi esetben az alkalmazott módszert részletesen be kell mutatni. Fejezetek (cím, alcím), táblázatok nem hagyhatóak el; ha a tanulmány készítője szerint a projektjavaslatra nem vonatkozik az adott fejezet (cím, alcím), táblázat, akkor azt az adott helyen kell jelezni, és megfelelő indoklást kell adni. Minden, az RMT készítéséhez felhasznált háttértanulmányra pontosan (készítő, dátum, megrendelő, kiadó, megjelenés dátuma, URL cím, stb. feltüntetésével) kell hivatkozni. Amennyiben a háttértanulmány nem elérhető, az RMT-ben hivatkozott megállapításokra vonatkozó részeit, de legalább a tanulmány rövid kivonatát (pl. ’abstract’, vezetői összefoglaló) csatolni kell. RMT sablon az útmutatóhoz A sablon elkészítésének célja volt, hogy az „Útmutató a részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez” című dokumentum mellett további segítséget nyújtson a részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez. További cél volt a beérkező projektjavaslatok értékelésének megkönnyítése azáltal, hogy az egységes szerkezetű dokumentumok áttekintése és értékelése kevesebb időt vesz igénybe, ezért a sablon használata kötelező, annak figyelembevételével, hogy a projekt sajátosságainak megfelelően a sablon további táblázatokkal bővíthető. A sablon teljes mértékben az útmutató logikai szerkezetét követi, így annak minden címsora megtalálható sablonban. Ennek következtében nincsenek a szövegben kereszthivatkozások a másik dokumentumra, hiszen a címsorok számozása alapján egyszerű a sablon és az útmutató kölcsönös megfeleltetése egymásnak. A sablon az alábbiak szerint épül fel: o
Az útmutatóban ismertetett tartalom szerinti címsor;
o
Kitöltendő táblázat,
o
A szükséges hely a részletes bemutatáshoz (tetszőlegesen vagy a megadott karakterszámig növelhető).
A sablon kötelező táblázatain kívül bárhol alkalmazható tetszőleges szerkezetű kiegészítő táblázat vagy kiegészítő leírás amennyiben ez a megértést segíti és nem növeli feleslegesen a tanulmány terjedelmét.
4
EMT és RMT közti kapcsolat Az RMT struktúrája alapvetően az EMT-nél megismert szerkezetet követi. Alapvető különbséget a változatelemzéssel szembeni tartalmi követelmények és a pénzügyi és közgazdasági költség-haszon elemzés jelentenek, illetve míg a jóváhagyási fázisban még nem, de a 2. fordulóra benyújtott RMT lebonyolítási fejezetei már pontosan, részletesen kidolgozottak. Emellett az RMT-ben kevesebb – elkészült EMT esetében az ott bemutatott változatok közül kiválasztott néhány – változat, illetve a támogató által kijelölt vizsgálandó egyéb opciók részletesebb elemzését kell bemutatni. A részletes projektjavaslat elbírálásához szakmai háttérként, indoklásként az RMT szolgál, ezért kiemelten fontos, hogy a sablont és az útmutatót követő RMT alapján a támogató teljes körű képet kapjon a projektjavaslat tartalmáról, elvárt eredményeiről, költségeiről, fenntartásáról és fejlesztésének lépéseiről. Ezért szükség lehet minden – az EMT-ben már esetleg ismertetett –, a részletes projektjavaslatra is érvényes információ megismétlésére is (elsősorban a háttér, helyzetelemzés részeknél bemutatottakra). Ha az RMT módosít az EMT-hez képest, akkor azt az RMT-ben meg kell jelölni, megadva az EMT-ben szerepeltetett eltérő információkat is. Ebben az esetben részletesen meg kell indokolni a módosítás okait. A költség-haszon elemzés (CBA) és az RMT közti kapcsolat A költség-haszon elemzés elvégzését támogatja a „Módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez, 2009” című dokumentum (a továbbiakban: KHE útmutató), mely összefoglalja a költség-haszon elemzés módszertanát általánosan, továbbá az egyes támogatási konstrukciókra vonatkozó sajátosságokat. Az RMT sablon tartalmazza a költség-haszon elemzési részekben minimálisan kitöltendő táblázatokat. Az RMT útmutató a költség-haszon elemzési részek módszertani követelményeit nem részletezi, hanem hivatkozik a KHE útmutatóra. Az RMT útmutató a költség-haszon elemzési részeknél néhány fontos magyarázatot, követelményt megad, ezek együttesen alkalmazandók a KHE útmutatóban meghatározottakkal. Az egyes projektek összes elszámolható beruházási költségük, valamint jövedelemtermelő mivoltuk alapján különböző csoportokba sorolhatók. Az egyes típusokba tartozó projektek esetén az RMT fejezeteit eltérő részletezettséggel kell elkészíteni az RMT útmutató és sablon, valamint a KHE útmutató szerint. Ezt foglalja össze az alábbi táblázat.
Az egyes projekt kategóriák elvárt részletezettségi szintje
5
Szempont
1mEUR alatt
változatelemzés pénzügyi elemzés közgazdasági elemzés
egyszerűsített kell egyszerűsített kell nem kell, hatások részletes bemutatása Csak egyszerűsített, nem számszerűsített kockázat elemzés kell
érzékenység és kockázat elemzés
1-25m EUR nem jövedelemtermelő kell kell 1 mrd Ft beruházási költség fölött kell
1-25m EUR jövedelemtermelő kell kell 1 mrd Ft beruházási költség fölött kell
Csak egyszerűsített, nem számszerűsített kockázat elemzés kell
kell
Az RMT támogatási szerződés szerinti jóváhagyása a projektfejlesztés során és a 2. fordulós projektdokumentációban szereplő végleges RMT kapcsolata A 2. fordulóra benyújtandó részletes projektjavaslat részeként már egy, a jóváhagyáshoz képest aktualizált RMT-t kell benyújtani, hiszen az RMT-hez szervesen kapcsolódik az elektronikus és a papíralapú pályázati adatlap kitöltése, mely a részletes projektjavaslatról a legfontosabb információkat tartalmazza, ennek azonban összhangban kell lennie az RMT tartalmával. A következőekben részletesen bemutatjuk, hogy mit kell ismertetni, véglegesíteni az RMT jóváhagyása, valamint a második fordulós projektdokumentáció részeként. A jóváhagyásra benyújtott RMT-hoz változtatási jegyzéket szükséges csatolni, mely az EMThoz képest tett főbb, tartalmi változásokat tartalmazza fejezet/oldalszám hivatkozással, a változás okát megjelölve. A második fordulóra benyújtott RMT-hoz változtatási jegyzéket szükséges csatolni, mely a jóváhagyott RMT-hoz képesti főbb, tartalmi változásokat tartalmazza fejezet/oldalszám hivatkozással, a változás okát megjelölve. 2. A projektgazda bemutatása A támogatási szerződés szerinti jóváhagyásra benyújtott RMT Amennyiben a projektjavaslat 1. fordulóra történő benyújtása és a részletes projektjavaslat RMT jóváhagyásra történő benyújtása között (projektfejlesztési szakasz) a pályázó személye megváltozik (pl. önkormányzati társulás csak a projektfejlesztés folyamán jön létre) be kell mutatni a változás okát és folyamatát (pl. felelősség átruházása, döntési pontok, jogosultságok átadása). Második fordulós projektdokumentációban szereplő végleges RMT Alapvetően megegyezik a jóváhagyott RMT-vel, lényeges eltérés attól nem lehet. Az esetleges apróbb változásokat be kell mutatni. 3. Háttér, környezet A támogatási szerződés szerinti jóváhagyásra benyújtott RMT Alapvetően megegyezik az EMT-vel.
6
Második fordulós projektdokumentációban szereplő végleges RMT Alapvetően megegyezik a jóváhagyott RMT-vel. 4. A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése A támogatási szerződés szerinti jóváhagyásra benyújtott RMT Alapvetően megegyezik az EMT-vel. Második fordulós projektdokumentációban szereplő végleges RMT Alapvetően megegyezik a jóváhagyott RMT-vel. 5. A változatelemzés A támogatási szerződés szerinti jóváhagyásra benyújtott RMT Az EMT-ben bemutatott változatoktól történő eltérési lehetőségeket jelen RMT útmutató releváns pontja részletesen tartalmazza. Második fordulós projektdokumentációban szereplő végleges RMT A változatelemzés gyakorlatilag megegyezik a jóváhagyott RMT-ben szereplő elemzéssel. 6. A kiválasztott változat részletes ismertetése A támogatási szerződés szerinti jóváhagyásra benyújtott RMT A RMT jóváhagyásra történő benyújtásakor az EMT-hez, valamint változatelemzéshez képest a műszaki ismertetést a tervezési fázisnak részletezettséggel bővíteni szükséges.
az RMT megfelelő
Ez jelenti mindenekelőtt az előzetes vizsgálat 2 eredményét, a dokumentáció tartalmát, illetve esetlegesen az IPPC engedélyezésre készített dokumentáció tartalmának bemutatását (technológia, BAT, etc.) eredményét, a környezeti hatásvizsgálat során vizsgált műszaki változat, a változat hatásainak, illetve a kibocsátás csökkentő intézkedések bemutatását, engedélyek csatolását. Második fordulós projektdokumentációban szereplő végleges RMT Műszaki szempontból a pályázati útmutatóban meghatározott engedélyeket a pályázathoz kell csatolni, a végleges RMT-ben elég hivatkozni rájuk. A részletesebb tervek, valamint az engedélyezés során bekövetkezett változásokkal a leírást aktualizálni kell. 7. A kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági költség-haszon elemzése A támogatási szerződés szerinti jóváhagyásra benyújtott RMT A RMT jóváhagyásra történő benyújtásakor a kiválasztott változat leírásához illeszkedően kell elkészíteni, a KH útmutató adott projekttípusra vonatkozó teljeskörű részletezésével.
2
A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerint.
7
Második fordulós projektdokumentációban szereplő végleges RMT A második pályázati fordulóra a pontos tervezési adatokkal, tervezői költségbecslés alapján javítani és bővíteni szükséges a jóváhagyásra benyújtott RMT-t (elsősorban műszaki tartalom és lebonyolítási fejezetek), ill. a tervezés során adódó pontos beruházási és működési költség adatokkal pontosítani kell a költség-haszon elemzést. A jóváhagyott RMThez képest jelentős eltérések már nem lehetnek. Az eltéréseket magyarázni szükséges. 8.Cselekvési terv a megvalósításra A támogatási szerződés szerinti jóváhagyásra benyújtott RMT Az RMT jóváhagyás során ezt a fejezetet nem hagyja jóvá a támogató, elégséges a benyújtáskori állapottal frissítve gyakorlatilag az EMT tartalmi követelményeinek megfelelő változatot benyújtani. Be kell mutatni, hogy a projekt előkészítésének hátralévő lépéseiben és a projekt megvalósításában milyen partnerekkel szükséges együttműködni. Az egyes partnereknek milyen szerepük van a projekt megvalósításában és működtetésében, milyen megállapodások, hogyan is mikor jönnek létre a projektgazda és a partnerek között, stb. Ki kell térni arra, hogy az egyes feladatok az EMT-hez képest hogyan haladtak előre, milyen lépések vannak hátra, ezeket milyen ütemben tervezik megvalósítani. Második fordulós projektdokumentációban szereplő végleges RMT A 2. fordulóra benyújtott RMT-nek pontos és részletes információt kell tartalmaznia a projekt lebonyolításáról (ütemezés, szervezet, stb.) annak érdekében, hogy a bíráló bizottság megítélhesse a pályázati kiírás, illetve az előkészítésre vonatkozó támogatási szerződésben, vagy az előkészítés folyamán korábban rögzített feltételeknek való megfelelőséget, különös tekintettel arra, hogy ez a 2. pályázati fordulót követően megkötött támogatási szerződés része lesz.
Egyebek Fontos, hogy minden esetben a 2. fordulóra vonatkozó pályázati kiírás feltételeinek feleljen meg a bemutatott részletes projektjavaslat. A KEOP projektek értékelésében is – mint minden, az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként megvalósuló operatív programban – kiemelt szerepet kapnak a horizontális értékelési szempontok. A vonatkozó, pályázati útmutató részeként csatolt ún. horizontális útmutató szerint tett vállalásokat a projektgazdának az RMT-ben alá kell támasztania. A projektgazdára vonatkozó horizontális szempontokat a szervezetet bemutató fejezetben (2.2.1), a projektfejlesztés és megvalósításkor alkalmazott elveket, horizontális célokat a fejlesztés céljánál (4.3) kell vázolni. Minden olyan sablonban szereplő táblázatban, ahol a sablonban év szerepel, az adott projektben a releváns évszámokat kell beírni. 1. év a projekt kezdetének első éve. A sablonban megadott táblázatok mellett általában a szöveges kifejtés is szükséges.
8
1. Összefoglaló A részletes projektjavaslat általános, rövid vezetői összefoglalása. Az összefoglaló készítésének célja, hogy rövid, átfogó képet adjon a projekt alternatíva kiválasztásának folyamatáról, a megoldandó problémáról, a javasolt projekt műszaki tartalomról, költségvetésről, és a megvalósítás tervezett ütemezéséről. Az összefoglaló terjedelme korlátozott, legfeljebb 5-10 oldal. Javasolt vázlat: 1) A megoldandó probléma rövid leírása 2) A változatelemzés főbb következtetései (5. pont alapján) 3) Kidolgozásra javasolt (6.pont alapján)
változat
műszaki
szempontból
történő
bemutatása
4) A költség-haszon elemzés eredményének összefoglalása (7. pont alapján) 5) A projekt lebonyolításának javasolt ütem- és intézkedési terve (8. pont alapján) 6) Az EMT és az RMT közötti eltérések jegyzéke (1-5 fejezetben) 7) A minőségbiztosítás által elfogadott RMT és a 2. fordulós pályázat részeként benyújtott RMT közötti eltérések jegyzéke A projekt főbb adatait és a megvalósítás ütemezését a sablon táblázatai szerint kel összefoglalni (1. táblázat (Főbb adatok), 2. táblázat (A megvalósítás ütemezése)).
9
2. A projektgazda bemutatása 2.1. A projektgazda bemutatása a projekt előkészítése során Rövid összefoglalás az első forduló szerinti helyzetről (maximum 600 karakter)
2.2. A projektgazda bemutatása a projekt megvalósítása során 2.2.1. A projektgazda szervezetének bemutatása A fejezet célja, hogy bemutassa, hogy a projektgazda alkalmas és képes a projektmegvalósításhoz kapcsolódó összes tevékenység ellátására, a pályázati felhívás és útmutató szerint jogosult a pályázati konstrukció támogatására. Amennyiben a projektgazda nem azonos a projektmenedzsment szervezettel, ebben a fejezetben kell bemutatni a két szervezet közötti kapcsolatot. Amennyiben a korábban benyújtott EMT készítésekor még nem állt fel a megfelelő projektmenedzsment struktúra, vagy a projektfejlesztési szakaszban változott, kérjük, indokolja meg a változás okát. Jelen fejezetet a 6. pontban kifejtett projektváltozat szerint kell bemutatni. Továbbá a 5. pontban bemutatott minden változatnak a jelenlegi helyzetre vonatkozóan az itt leírtakon kell alapulnia. Először a projektgazdát kell bemutatni. A projektgazda (azaz a projekt megvalósítója 3 ) az adott jogi, műszaki, pénzügyi környezetben a pályázati felhívás és útmutató szerint jogosult és alkalmas a projekt megvalósítására. Amennyiben a projektjavaslat 1. fordulóra történő benyújtása és a részletes projektjavaslat 2. fordulóra történő benyújtása között a pályázó személye megváltozott (pl. önkormányzati társulás csak a projektfejlesztés folyamán jön létre) be kell mutatni a változás okát és menetét (pl. felelősség átruházása, döntési pontok, jogosultságok átadása). A projektgazdára vonatkozó alapadatokat a pályázati adatlap tartalmazza, itt csak a legszükségesebbeket kell megismételni, ill. a részletes kifejtést igénylő elemeket (pl. döntéshozatal folyamata) bemutatni. A projektgazda jogi státusza a támogatásra való jogosultság egyik szempontja. A projektgazda jogi formájának megjelölésén kívül röviden be kell mutatni, hogy a projektgazda milyen általános tevékenységeket folytat, ez milyen formában kapcsolódik a megvalósítandó projekthez, és miért a projektgazda pályázik a támogatásra. (Pl. a projektgazda jogszabályban előírt kötelezettsége a tevékenység végzése, jogszabály írja elő számára a fejlesztést, üzemeltetője egy adott, fejlesztendő közműnek, stb.) Ki kell térni továbbá az általános forgalmi adó elszámolhatóságára, amely a támogatási összeget módosítja attól függően, hogy a kedvezményezett jelen projektben jogosult-e az ÁFA levonására vagy nem a 2007. évi CXXVII. törvény alapján.
3
255/2006 (XII.8.) Korm. rendelet 2.§ 1) bekezdés o) pont
Be kell mutatni a projektgazda jellemzőit az ÚMFT szintű horizontális politikák közül az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés vonatkozásában (ld. bővebben 6.3.2. és 6.3.3. pontban). (Pl.: környezetirányítási rendszer, esélyegyenlőségi terv megléte, stb. – valamint ezek gyakorlati megvalósulásának főbb jellemzői).
A pályázati útmutató kiválasztási kritériumai szerint a pályázó szervezetnek meg kell felelnie az esélyegyenlőségi és a környezeti fenntarthatósági szempontoknak. Fontos hangsúlyozni, hogy az említett szempontok kizáró kritériumnak minősülnek, azaz az ezeknek nem megfelelő pályázót a további értékelésből kizárják.
2.2.2. Együttműködési formára vonatkozó speciális adatok Amennyiben a projektgazda több önkormányzat, önkormányzati társulás vagy a kedvezményezett más szervezettel partnerségben kívánja megvalósítani a projektjét, a vonatkozó szerződéses struktúrát az alábbiak szerint be kell mutatni. Az eljárási, képviseleti szabályokat, valamint döntési mechanizmusok menetét: szervezeti felépítés és működés, különös tekintettel a képviseletre feljogosított szervezet/személy képviseleti jogkörének, valamint ehhez kapcsolódó döntések meghozatalára feljogosított szervezeti egységek/személyek hatáskörének meghatározására. A kompetenciákat és szervezeti felépítést bemutató szervezeti ábrát csatolni kell. Amennyiben a projektgazda önkormányzati társulás vagy egyéb együttműködési forma mindenképpen fejtse ki a tag kiválása, illetve újabb tag felvétele esetén alkalmazandó eljárást is (vagyoni jogok megosztása, támogatásból létrejött eszközök aktiválása, kilépés szankciói, stb.). A finanszírozás szabályait: Társulások és egyéb együttműködési formák esetén bemutatandó az egyes tagok vagyoni hozzájárulásának %-os aránya. A 2. fordulós együttműködésre vonatkozó megállapodás másolatát pályázatához csatolni kell. Amennyiben a pályázó önkormányzati társulás, a sablonban található táblázat szerint mutassa be, hogy önkormányzatokat tömörítő társulást, ezen belül is a 2004. évi CVII. tv. szerinti többcélú kistérségi társulást, a 1997. évi CXXXV. Tv-ben meghatározott jogi személyiségű társulást, az együttműködés főbb pontjait. A különböző társulási formák bemutatásánál térjen ki a tagok megjelölésére a sablonban található táblázat kitöltésével (3. táblázat (Az önerő finanszírozásának bemutatása) ) Társulásban résztvevő önkormányzatok: A projektben résztvevő tagok: A 2004. évi CVII. tv. szerinti többcélú kistérségi társulás, valamint 1997. évi CXXXV. Tv-ben meghatározott jogi személyiségű társulás valamennyi tagját itt kell felsorolni. Projekten kívüli tagok: Olyan önkormányzat, aki tagja a társulásnak, de a projektben nem vesz részt, tehát a finanszírozáshoz nem járul hozzá, és a beruházás következtében vagyont nem fog szerezni. 11
Nem önkormányzati tagok esetében részletesen be kell mutatni az érintett szervezet projektben betöltendő pontos szerepét, annak tervezett pénzügyi és vagyoni részarányát, valamint az együttműködés jogi, illetve szerződéses megalapozottságát. A társulásban részt vevő információk kitöltésénél
önkormányzatok
és
egyéb
tagokra
vonatkozó
Pénzügyi hozzájárulás mértéke: A projekt előkészítéséhez biztosított önrész mértéke és aránya Lakosságszám (fő): A projekttel érintett lakosok száma Területi érintettség: A település területén beruházás történik-e jelen projekt keretében, (igen/nem) Tulajdonjogot (igen/nem)
szerez:
A
település
tulajdonjogot
12
szerez-e
jelen
projekt
keretében,
3. Háttér, környezet A fejezet célja a földrajzi, gazdasági, társadalmi és kulturális értelemben vett projektkörnyezet bemutatása. Ismertetni kell, hogy a részletes projektjavaslat által megoldandó probléma milyen környezetben merül fel, a projektet milyen környezetben kell végrehajtani és működtetni. A projekt helyszínének meghatározása során – a fejlesztések helyszínének meghatározása mellett (pl. radarállomás telepítése, szerver elhelyezése, mobil GPS bázisállomások beszerzése) – a fejlesztés eredményeként létrejövő új vagy magasabb színvonalú szolgáltatással (elektronikus környezeti tartalomszolgáltatás, időjárási veszélyjelzések stb.) érintett területekre is figyelemmel kell lenni. (Az elemzés során azt is figyelembe kell venni, hogy indokolt esetben nem állandó helyszín is megadható, és az egyes alprojektek különböző helyszíneken valósulhatnak meg, illetve más projektekhez kapcsolódhatnak.) Tekintettel az e-környezetvédelemmel kapcsolatos projektek sajátosságaira, itt kell továbbá bemutatni a fejlesztéssel érintett terület – adott projekt szempontjából releváns – környezet- és természetvédelmi, vízügyi (a működő információs rendszerek bemutatása, a környezeti monitoring helyzete, elektronikus ügyintézés, adatszolgáltatás szintje, elektronikus környezeti tartalomszolgáltatás, környezettudatosság, környezeti demokrácia fejlettsége stb.), valamint info-kommunikációs (IT infrastruktúra fejlettsége, internet penetráció stb.) jellemzőit. Az itt leírtaknak alá kell támasztaniuk a fejlesztés szükségszerűségét (3.2 pont), a kidolgozásra javasolt változatot (6. pont), a költség-haszon elemzés háttéradatait (6.4. pont), továbbá azon társadalmi-gazdasági előnyöket, amelyeket a projekt megvalósításával szeretnének elérni. A fejezet tartalma meg kell, hogy alapozza a fejlesztésre vonatkozó, későbbiekben levont következtetéseket, azonban fontos, hogy lényegre törő és terjedelmében korlátozott legyen. A környezet (földrajzi, gazdasági-társadalmi) bemutatásakor ismertetni kell a fejlesztés által közvetlenül érintett területet, ill. a fejlesztés tágabb hatásterületének jellemzőit is. Az indokoláshoz felhasználható a szomszédos földrajzi egységgel vagy országos, regionális adatokkal, mutatókkal való összehasonlítás. Ahol a megértést segíti az útmutató alapján kötelezően szerepeltetteken felül térképek, ábrák, grafikonok alkalmazása ajánlott.
3.1. Érintett földrajzi terület bemutatása 3.1.1. A terület közigazgatási lehatárolása, területi egységek, A sablonban található 4. táblázat (A projektterület területi elhelyezkedése) kitöltésével ismertetni kell a fejlesztés által érintett földrajzi területet (régió, megye, kistérség, települések felsorolása).
13
Amennyiben a projekt több települést, kistérséget, megyét, ill. régiót érint, új sorokat kell illeszteni a táblázathoz. A táblázatban a települések a közigazgatási egységek hierarchikus sorrendjében, a kategóriákon belül betűrendben szerepeljenek. Az „egyéb területi egység” oszlop lehetőséget ad – a projekt tartalma szerinti – a részletesebb lehatárolás megadására (pl.: természetvédelmi területek, vízgyűjtő területek, vízbázisok, stb.), amely így segíti a fejlesztéssel érintett terület minél pontosabb meghatározását. Amennyiben a fejlesztés országos rendszert érint, akkor nem szükséges a fenti táblázat kitöltése, ennek jelzése elegendő a leíró részben. Amennyiben az előzetes megvalósíthatósági tanulmányban meghatározott terület a részletes megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása során módosult, be kell mutatni a változás okait, a megváltozott helyzet előnyeit, hátrányait-kockázatait (5.2.5 pont). (maximum 3000 karakter)
3.1.2. A terület természeti környezete Amennyiben a fejlesztés szempontjából lényeges (pl. radarállomás telepítése, időjárás jelző berendezések telepítése) szöveges formában ki kell térni a természeti környezet jellemzőinek ismertetésére, a projekt szempontjából lényeges jellemzőkre koncentrálva. Be kell mutatni az érintett terület geomorfológiai, geológiai, vízrajzi (felszíni és felszín alatti vízbázisok), éghajlati (hőmérséklet, csapadék) és ökológiai (NATURA 2000, védett természeti területek, védett fajok) viszonyait. Különösen azokra a tényezőkre fontos kitérni, amelyek befolyásolhatják a projektterületen megvalósítható változatokat, esetleges műszaki megoldásokat. Informatikai fejlesztéseknél (adatbázis fejlesztés, továbbfejlesztés, szerver elhelyezése, mobil GPS bázisállomások beszerzése) itt kell bemutatni azon intézményeket és települési helyzetüket, amelyeknél a fejlesztés, illetve beszerzés megvalósul, illetve felhasználóként vagy partnerként kapcsolatokat építenek ki a szakterületi információs rendszerekkel. (maximum 6000 karakter)
3.2. Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása Az érintett terület társadalmi-gazdasági bemutatása azon releváns adatokkal és elemzéssel alátámasztva, amely a projekt indokoltságának alátámasztásához, a változatelemzéshez, a kiválasztott változat bemutatásához, illetve költség-haszon elemzéséhez szükséges. (Maximum 6000 karakter) Informatikai fejlesztések esetében megfelelően be kell mutatni a kedvezményezett IT jellemzőit, így különösen az IT infrastruktúrát, a meglévő alapszoftvereket és alkalmazásokat; az adatátviteli – és lokális hálózatok hardver és szoftver eszközeit; a meglévő szervereket, adatbázisokat; az IT biztonság helyzetét; valamint a releváns szakági IT alkalmazásokat (szakági információs rendszereket). Az e-környezetvédelmi projektek esetében be kell mutatni a potenciális végfelhasználók információs esélyegyenlőségi helyzetét (legalább az akadályozott kommunikációjú,
14
fogyatékos végfelhasználók körét, és az általuk jellemzően használt infokommunikációs eszközöket), és – amennyiben vannak rá adatok – a fent leírtakon kívül célszerű lehet a „digitális szakadék” (IKT hozzáférés, ellátottság, számítógépes írástudás, képzés stb.) társadalmi jellemzőinek, az IKT infrastruktúra, az IKT termékek iránti kereslet bemutatása.
15
4. A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése Ebben a fejezetben értékelni kell a fejlesztési igénnyel közvetlen kapcsolatban álló folyamatokat, meg kell határozni a problémát, a fejlesztés célkitűzéseit és a célkitűzés tejesítését mérő indikátorokat.
4.1. Helyzetértékelés Az előbb bemutatott háttér és környezet (3. pont) alapján ebben a fejezetben részletesen ki kell fejteni a projekt későbbi tartalmával közvetlen kapcsolatban álló folyamatokat, fejlesztendő tevékenységet. Fejlesztendő tevékenységnek nevezzük azt a folyamatot vagy folyamatsorozatot (kapcsolódó, megelőző, követő folyamatokkal együtt), amely(ek) megváltoztatása, javítása, korszerűsítése, bővítése, a részletes projektjavaslat tárgyát képezi. A folyamatok leírásánál törekedni kell a fejlesztendő tevékenység egyértelmű és tömör behatárolására. Röviden be kell mutatni a fejlesztendő tevékenység történeti előzményeit, a kialakulásához vezető folyamatokat, és a jelenleg is érvényes tendenciákat (rövid-, közép, és hosszú távú), illetve jellemezni kell a projektjavaslat kiinduló helyzetét (tervezéskori állapot), fontos paramétereit. Fontos, hogy a 3. pontban leírtak megfelelő mennyiségű és minőségű adatot szolgáltassanak az itt bemutatottakhoz. Be kell mutatni a fejlesztendő tevékenység és annak tágabb környezetének működési tapasztalatait.
4.1.1. Jelenlegi helyzet vizsgálata Röviden be kell mutatni a fejlesztendő tevékenység történeti előzményeit, a kialakulásához vezető folyamatokat, és a jelenleg is érvényes tendenciákat A szövegből ki kell derülnie annak, hogy a helyzet miért nem optimális, melyek azok az okok és szempontok, amelyek miatt a fejlesztés szükséges. Amennyiben a projekt során az informatikai fejlesztésekhez kapcsolódóan időjárási radarok, meteorológiai mérőállomások, mérőpontok, vagy egyéb építmények kerülnek kialakításra, a meglévő rendszerek bővítése történik, akkor a sablon 5. táblázatában (A fejlesztéssel érintett létesítmények meghatározása) meg kell adni a már meglévő – a projekt által érintett - létesítmények helyének EOV koordinátáját. Szükséges továbbá a táblázat alapján, átnézeti helyszínrajzon ezen objektumokat ábrázolni és az RMT mellékleteként becsatolni.
4.1.2. Infrastruktúra környezet Ebben a fejezetben lehet bemutatni az intézmény jelenlegi informatikai infrastruktúráját, ha az a projekt végrehajtását befolyásolja. Ennek megfelelően: •
Szerverek,
•
Munkaállomások, operációs rendszerek, 16
•
Hálózati környezet,
•
Adatbázis környezet,
•
Szakrendszerek, alkalmazások bemutatása.
Ez a fejezet ismerteti azokat az szakrendszereket, melyek a projekt keretében létrehozandó szakrendszerrel, alkalmazásokkal kapcsolatba kerülhetnek, vagy amelyeket a projekt eredményei kiváltanak majd. Itt szükséges bemutatni az 5. táblázatban felsorolt időjárási radarok, mérő pontok kialakítását, műszaki jellemzőit, a mérésekre vonatkozó információkat.
4.1.3. Kapcsolódó projektek Kapcsolódó projektek alatt azokat a projekteket értjük, melyeket az intézmény a jelen projekttel párhuzamosan végrehajt, és amelyek végrehajtása nem függetleníthető a jelenlegitől. Ha a fejlesztendő rendszer az OKIR része lesz, akkor különösen nagy figyelmet kell fordítani az OKIR összes párhuzamos fejlesztési projektjeire.
4.1.4. Stratégiákhoz illeszkedés E fejezetben lehet megemlíteni azokat a távolabbi célokat (különösen rendszerszervezésre vonatkozóan), melyeket a jelen projekt még nem tűz maga elé, de melyek felé az utat nyitva kell tartani.
4.2. A probléma meghatározása A 4.1. pont alapján egy szöveges értékelés a megoldandó problémákról. Ki kell térni különösen az alábbiakra: •
jogszabályi, hatósági követelményeknek való megfelelés, ebből adódó fejlesztési feladatok
•
programok, stratégiák, fejlesztési tervek által meghatározott fejlesztési feladatok
•
műszaki nem megfelelőségből adódó fejlesztési feladatok
•
költség-hatékonyság növelése miatt szükséges fejlesztési feladatok
4.3. Célkitűzések Meg kell határozni az előbb (4.2 pont) ismertetett fejlesztési szükségszerűséget kielégítő célokat.
17
4.3.1. A célkitűzések meghatározása Alapvetően a problémák bemutatására támaszkodó szöveges célmeghatározást kell itt készíteni. A fejlesztés céljait az alábbi célkitűzési szempontok mentén kell megadni: •
A környezettudatosság növelését, a részvételi demokrácia erősítését szolgáló tájékoztatási, tartalomszolgáltatási célok (a hozzáférés javítása, a részvételre való képesítés biztosítása stb.);
•
A környezeti adatokkal rendelkező különböző szaktárcák, szakhatóságok és egyéb intézmények együttműködését, szabályozó és végrehajtó tevékenységének összehangolását támogató célkitűzések;
•
A hatósági ügyintézés, ellenőrzés minőségét javító, a környezetpolitika formálását, környezeti stratégiák támogatását szolgáló, valamint a K+F-et segítő mennyiségi és minőségi informatikai fejlesztések (adatbázisok létrehozása, elektronikus ügyintézés, iratkezelés, elektronikus adatszolgáltatás stb.).
•
A VKI-hez kapcsolódó adatbázis-fejlesztések esetén azt, hogy a projekt miképpen járul hozzá a Víz Keretirányelvből adódó feladatok teljesítéséhez
•
A területfejlesztési és vidékfejlesztési programok összehangolása az országos és regionális környezetvédelmi és természet-megőrzési programokkal. (Megteremtve pl. a lehetőségét és feltételeit annak, hogy a fejlesztések során tapasztalt tájszerkezeti, tájökológiai változások fajokra, élőhelyekre kiható hatásai, következményei egy monitoring rendszerben feldolgozásra kerüljenek, elősegítve a visszacsatolást a tervezési és a támogatási rendszerbe.)
•
A vidékfejlesztés támogatási és értékelési rendszerének kialakításakor kiemelt figyelmet kell fordítani a környezeti indikátorok használatára, valamint az értékelési eredmények megfelelő visszacsatolására.
A célokat elsősorban a jogszabályi előírásokból (4.2 pont) kell levezetni. Amennyiben lehetséges a jogszabályban meghatározott határértékeket, hasznosítási arányokat stb. kell célul kitűzni az előírt határidőket is figyelembe véve. A különböző célkitűzéseket részletesen meg kell határozni, és amennyiben lehetséges számszerűsíteni kell. A különböző célkitűzések többféle igény, szükséglet megoldását is jelenthetik. Ezek más-más célcsoportot érinthetnek, akár különböző időtávokon, elérésüket különböző mutatókkal lehet mérni. Az egyes célkitűzéseket egymással össze kell hangolni (az esetleges egymás ellen hatások kiküszöbölésére). A célkitűzéseket lehetőség szerint priorizálni kell, a prioritási sorrendet be kell mutatni és indokolni kell. A fejlesztés megvalósulásával előálló outputoknak (pl. adatbázis bővítése, illesztése a meglévő informatikai rendszerhez) hozzá kell járulniuk a fejlesztés eredményéhez, illetve az eredmények alapján el kell jutni a célként kitűzött hatásokhoz. Ez a célkitűzések meghatározott hierarchiája, melyet a célokhoz rendelt indikátoroknak is követniük kell. Az
18
MT-ben meghatározott célokat és hozzájuk tartozó eredményindikátorokat a pályázati kiírásban és útmutatóban meghatározott eredményekhez kell illeszteni. A célkitűzések meghatározásakor ügyelni kell arra, hogy: •
A célkitűzések tárgya reális legyen: valós szükségleteket, igényeket jelenítsenek meg, amely felmérésekkel, kutatásokkal, statisztikai adatokkal igazolható.
•
A célkitűzések értéke reális legyen: a megvalósíthatósági tanulmányban a későbbiekben igazolni kell, hogy a kitűzött célértékek a projekttevékenység által elérhetők.
•
A célkitűzések illeszkedjenek a pályázat/konstrukció, az EU és hazai szakpolitikák célkitűzéseihez, járuljanak hozzá azok eléréséhez: ezek hiányában, illetve nem tökéletes illeszkedés esetén a részletes projektjavaslat nem támogatható.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fentiek szerint a megfelelő szakaszokba integráltan is ismertetni kell, hogy a fejlesztés megvalósulása hogyan járul hozzá a fenntartható fejlődés és az esélyegyenlőség horizontális célokhoz.
4.3.2. Indikátorok A célkitűzések számszerűsítésére mutatókat (indikátorokat) kell alkalmazni. A különböző szintű célkitűzésekhez (4.3.1 pont) különböző szintű mutatók tartoznak. A projekt eredményére vonatkozó célkitűzés teljesülését az eredményindikátorok jelzik. Az eredmény az output létrehozásával, működtetésével jön létre, mutatói valamilyen teljesítményváltozást jeleznek (pl. az informatikai rendszert használó, az elért ügyfelek számának növekedése). Az eredménymutatóknál lehetőség szerint a 2. fordulós pályázati adatlapon meghatározott indikátorok szerepeljenek a sablonban megadott táblázat szerint (6. táblázat: A mutatók megnevezése). A pályázati kiírásban szereplő indikátorokhoz pontos célértéket kell rendelni, ezen felül a további eredményindikátorok is meghatározhatók, a részletes projektjavaslat fizikai tartalmának megvalósulásával létrejövő eredmények szerint.
19
5. Változatelemzés A változatelemzés az RMT minőségbiztosításra kerülő, továbbtervezésre javasolt változatában Az RMT-ben az EMT változatelemzése továbbfejlesztésre kerül. Az EMT-ben szereplő, elsősorban a célkitűzések meghatározására irányuló változatelemzés kiegészül a műszaki megoldások kiválasztására irányuló változatelemzéssel. Ez nem mindig szükséges, előfordulhat, hogy az EMT változatelemzése lényegében megtartható. Ekkor is indokolni kell azonban a kiválasztott műszaki megoldást. Az EMT-ben bemutatott változatok közül itt az EMT-ben szereplő és a Közreműködő Szervezet által esetlegesen külön meghatározott változatokat kell részletesen kifejteni és bemutatni és a megvalósítás részleteiben eltérő műszaki változatait összehasonlítani. Az EMT-ben szereplő, és a Közreműködő Szervezet által esetlegesen külön meghatározott változatokat kell itt részletesen kifejteni és bemutatni, és a megvalósítás részleteiben eltérő műszaki változatokat összehasonlítani. Röviden össze kell foglalni az alkalmazott módszertant, illetve indokolni kell, hogy ennek eredményeként hogyan került(ek) a változat(ok) kiválasztásra. Be kell mutatni azokat a külső tényezőket, döntési pontokat, amelyek hatással voltak a változatok kijelölésére, és egyéb változatok vizsgálatára (pl. Közreműködő Szervezet iránymutatása, egyeztetés az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel).
A változatelemzés a 2. fordulós pályázat részeként benyújtásra kerülő RMT-ben A változatelemzés gyakorlatilag megegyezik a továbbtervezésre javasolt RMT-ben szereplő elemzéssel, attól a tervezés során pontosításra kerülő adatok alapján térhet csak el. Ezeket külön, részletesen be kell mutatni és indokolni. A változatelemzésben lévő kiválasztott változat kismértékben eltérhet a kiválasztott változattól, hiszen a változat kidolgozása az előkészítés egy korábbi pontján készül, így a kiválasztott változat már éppen a változatelemzés tapasztalatai alapján finomodhat.
5.1. Elemzések a változatok meghatározása érdekében Itt kell összefoglalóan bemutatni a változatelemzés teljes folyamatát az EMT-től a végleges RMT-ig. Összefoglaló, áttekintő jelleggel meg kell adni az egyes változatelemzési szakaszokban vizsgált változatok közti főbb eltéréseket, az adott szakaszban alkalmazott változatelemzési módszert. A változatelemzés folyamatának áttekintése során bemutatott korábbi változatelemzési lépések bemutatása szükséges, célszerűen egy-egy szakasz legyen egy további alpont. Előfordulhat, hogy egyes fázisok nagyvonalúak, a végiggondolást mutatják, a megvalósíthatatlan változatok egyszerűbb indoklással történő elvetése, különböző szűrési
20
lépések is ilyen szakasznak tekinthetők. Minden egyes szakasz esetében – az alkalmazott módszer bonyolultságának megfelelően - be kell mutatni: •
az adott szakaszban a változatok meghatározásának módját
•
a változatok főbb jellemzői
•
a változatelemzési módszertant
Ennek a pontnak a végén kell egy rövid összefoglaló arról, hogy milyen végső változatokat fog elemezni a további pontokban, mik a releváns eltérések a végső változatok között Amennyiben a projekt jellegéből adódóan a fejlesztés nélküli eset és a fejlesztés megvalósítása mellett más ésszerű változat nem vehető számításba, megfelelő indokolással elegendő a változatelemzés folyamatának, a változatok végiggondolásának bemutatása, nem szükséges végső változatokat megfogalmazni és elemezni.. Ez esetben az indoklás részeként azt is igazolni kell, hogy a projektben megfogalmazott célkitűzések más rendszerfejlesztésekkel nem érhetők el.
5.2. A változatelemzés módszere Be kell mutatni, hogy melyik KH útmutató szerinti módszert (csak költség-hatékonyság elemzés, vagy egyszerűsített költség-haszon elemzés választható) alkalmazzák. Jellemezni kell az alkalmazott módszert. Ez a pont adja meg az egyes változatok leírásának struktúráját. Indokolni kell, hogy miért hagy ki egyes jellemzési szempontokat. Alapesetben ugyanazokat az általános feltételezéseket kell alkalmazni, amit a kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági költség-haszon elemzésénél, ha esetleg ettől a változatelemzésben eltér, akkor azt külön indokolni kell.
5.3. A projekt nélküli eset A fejlesztési különbözet alkalmazásához a projekt nélküli eset részletes, számszerűsített leírása szükséges a fejlesztési különbözet módszerének alkalmazásához a CBA elemzésekben. A leírásban nem kell megismételni a helyzetfeltárásban már bemutatottakat, azokra esetleg csak utalni szükséges.
5.3.1. A projekt nélküli eset leírása Ismertetni kell, hogy a jövőben hogyan alakulnak azok a hatások, amelyek a fejlesztés szükségét előidézték (4.2 pont). Meglévő rendszer esetén ez az eset nem tévesztendő össze azzal az elméleti lehetőséggel, amikor magára marad az eddig fenntartott folyamat, és karbantartás hiányában a jellemzői romlani kezdenek. A projekt nélküli eset részletes számszerűsített leírása szükséges a fejlesztési különbözet módszerének alkalmazásához a 21
CBA elemzésekben. A leírásban nem kell megismételni bemutatottakat, azokra esetleg csak utalni szükséges.
a
helyzetfeltárásban
már
IT fejlesztés esetében ismertetni kell, hogy projektgazda az egyes informatikai rendszerein, adatbázisain, webes szolgáltatásain stb. támogatás nélkül milyen (hardver és szoftver) fejlesztéseket/pótlásokat/javításokat tervez. Emellett ki kell térni arra, hogy a fejlesztés elmaradása miatt a jogszabály/irányelv (amennyiben van ilyen) által előírt kötelezettségek nem teljesítése, vagy késedelmes teljesítése miatt milyen szankciók érik, milyen büntetésekkel számolhat.
5.3.2. Költségek, bevételek és hasznok becslése Költségbecslést kell készíteni a fejlesztés nélküli állapotra vonatkozóan. A változatnál számolni kell a biztonságos és hosszú távú működés, fenntartás becsült költségeivel, a felmerülő pótlási és felújítási költségekkel együtt (összehangoltan a műszaki szempontoknál ismertetettekkel). A számításhoz felhasznált adatok forrását és az alkalmazott feltételezéseket (pl. inflációs ráta, reálköltségek változása) meg kell jelölni, és az egyes változatoknál is e szerint konzekvensen kell alkalmazni. Amennyiben pénzügyi és közgazdasági számításokhoz is használni kell a projekt nélküli eset költségeit, illetve bevételeit, akkor itt a pénzügyi és a közgazdasági költségeket, illetve pénzügyi bevételeket is meg kell adni. Ahol releváns, számot kell adni a várható bevételekről is Fontos, hogy a működtetési költségekből és bevételekből készüljenek a projektre jellemző fajlagos értékek, melyek alkalmasak lehetnek a többi változat üzemeltetési költségeinek és bevételének közelítő becslésére és a változatok összevetésére is. Amennyiben pénzügyi és közgazdasági számításokhoz is használni kell a projekt nélküli eset költségeit, illetve bevételeit, akkor itt a pénzügyi és a közgazdasági költségeket, illetve bevételeket is meg kell adni. A költségtáblázatokat lehetőség szerint a kiválasztott változatban leírt struktúra szerint kell ismertetni.
5.3.3. Egyéb releváns szempontok Vizsgálni kell az aktuális tevékenység fenntarthatóságát, műszaki, gazdasági, szervezeti és jogi szempontból. Ki kell emelni azokat, amelyek a fejlesztési javaslat szempontjából meghatározóak. Ezek a paraméterek legyenek összehasonlíthatók a későbbiekben a fejlesztési változatokat bemutató paraméterekkel.
5.4. „A”, „B”, „C” projektváltozatok Az EMT-ben kiválasztott fejlesztési irányhoz kapcsolódó, továbbá a Közreműködő Szervezet által esetlegesen külön meghatározott változatokat kell részletesen kifejteni és bemutatni a
22
lenti tagolásnak megfelelően egymást követő fejezetekben (5.4, 5.5, 5.6, stb.). A részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez kapcsolódó sablon a szükséges mértékben, új fejezetek beszúrásával bővíthető. A változatok bemutatásánál figyelembe kell venni az alkalmazott összehasonlítási szempontokat (5.2. pont), azokhoz megfelelő adatokat, információt kell bemutatni. A változatelemzés néhány kritikus kérdése: •
A projektváltozatok kidolgozásának és bemutatásának az egyes változatoknál azonos mélységűnek és kidolgozottságúnak kell lennie.
•
A változatok bemutatása a választott változatelemzési módszert követi, ebből következően az alábbi tartalomjegyzék bővíthető, esetleg az 5.5.4 és 5.5.5 pontok elhagyhatók, továbbá az egyes pontok kifejtése nem szükségszerűen részletes.
•
A változatok leírásánál koncentrálni kell az egyes változatok közti eltérések leírására. Az egyes változatok leírásában lehet az elsőként bemutatott változatra hivatkozni, nem kell megismételni részeket, amennyiben azok azonosak a változatok esetében.
•
A változatelemzés általában közgazdasági költségbecslést tartalmaz. Ha a választott változatelemzési módszer pénzügyi értékelési szempontot is tartalmaz, csak akkor szükséges a pénzügyi költségek és bevételek becslése is.
•
A változatelemzés általában közgazdasági költségbecslést tartalmaz. Ha a választott változatelemzési módszer pénzügyi értékelési szempontot is tartalmaz, csak akkor szükséges a pénzügyi költségek és bevételek becslése is.
5.4.1. A változatok leírása, műszaki ismertetése Ki kell fejteni, hogy az adott fejlesztési változatok esetén a beruházás hogyan éri el a .4.3. pontban definiált célkitűzéseit. Részletesen le kell írni a fejlesztési változatot, illetve a tervezett műszaki megoldást megalapozó tervezési alapadatokat, számszerűsítve a főbb műszaki paramétereket. Ismertetni kell a tervezés, engedélyezési folyamatok becsült költség és időszükségleteit. Be kell mutatni a tervezett változat keretében megvalósuló fejlesztést projektelemenként. A megfelelő szakaszokba integráltan ismertetni kell a fejlesztés illeszkedését, hozzájárulását a konstrukció céljaihoz, eredményeihez: •
A projekt hozzájárulása az EU kötelezettségek, illetve hazai jogszabályi feltételek teljesítéséhez (konkrét és nevesített jogszabályi hivatkozásokra történő utalással);
•
A projekt kapcsolódása az OKIR-hoz, illetve a VIZIR-hez (mellékelni kell a hivatkozott rendszerek gazdáinak a specifikációs, műszaki és üzemviteli egyeztetés pontjait tartalmazó befogadó nyilatkozatát);
23
•
Kormányzati informatikai ajánlások (ITB, KIB) követése (konkrét hivatkozással történő utalással az ajánlásokra, be kell mutatni, hogy az ajánlásokat milyen formában alkalmazza és, hogy a figyelembe vett ajánlásoknak megfelelően hogyan építi fel a projektet, az ajánlások hogyan érvényesülnek a megvalósítás folyamán).
5.4.2. A várható eredmények, hatások bemutatása A fejezetben össze kell foglalni a projektváltozat megvalósulása nyomán a vizsgált időtávon (10 év) létrejövő eredményeket. (A vizsgált időtáv minimum 5 év is lehet, ha a projekt főként hardvereszközök, valamint nem a projekt keretében kifejlesztett szoftverek vásárlására irányul.) Be kell mutatni a fejlesztés gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait, hatásterületét a beruházás ideje alatt, és a beruházást követően a vizsgált időtávon. A környezeti hatásokra vonatkozólag az RMT célszerűen tartalmazza – értelemszerűen amennyiben a tervezett létesítmény(ek) a jogszabályok hatálya alá tartozik – a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás (314/2005 (XII.25.) Korm. rend.) szerinti részletes vizsgálat főbb következtetéseit (felügyelőségi határozatokat, engedélyeket csatolva). Amennyiben az engedélyezés folyamatban van, pontosan (dokumentumok mellékletben történő csatolásával) be kell mutatni az engedélyezés helyzetét. Be kell mutatni az adott változat környezeti hatásainak rövid összefoglalását.
5.4.3. Költségek és bevételek becslése A becsléseket és számításokat a KH Útmutató szerint kell elvégezni. A számításhoz felhasznált adatok forrását meg kell jelölni és a bázisévet meghatározni. A következő 5.4.3.1 – 5.4.3.6 pontokban a számítás részletes bemutatása szükséges, beleértve a felhasznált adatok forrását, illetve az alkalmazott feltételezéseket. A változatnál számolni kell biztonságos és hosszú távú működés, fenntartás becsült költségeivel, a felmerülő pótlási és felújítási költségekkel együtt a vizsgált időtávon (összehangoltan a műszaki szempontoknál ismertetettekkel).
5.4.3.1. Beruházási költségek 5.4.3.2. Működési költségek
5.4.3.3. Maradványérték
24
5.4.3.4. Bevételek 5.4.3.5. Hasznok 5.4.4. Egyéb releváns szempontok Egyéb releváns szempontok alatt kell ismertetni a változatok megítéléséhez, a választott változatelemzési módszer alkalmazásához szükséges szempontokat. Ismertetni kell a változat megvalósulását és működését veszélyeztető kockázatokat, ha azok relevánsak a változatelemzés szempontjából.
5.5. A változatok értékelése, kiválasztott változat meghatározása Az értékelési módszer bemutatása A változatok értékelésének első lépéseként be kell mutatni az értékelés során használt módszertant. A lehetséges módszereket a KH Útmutató tartalmazza. Erre az útmutatóra való hivatkozásokat szükségszerűen és kötelező jelleggel be kell építeni a következő fejezetek (változat- és költség-haszon elemzés) megfelelő helyére. A módszertannak alkalmasnak kell lennie a különböző műszaki változatok azonos szempontok mentén történő, számszerűsített értékelésére, annak érdekében, hogy a változatok közötti választást megalapozza (pl. a több-szempontú elemzés). A változatok összehasonlítása során figyelemmel kell lenni a műszaki, jogszabályi, költséghatékonysági, gazdaságossági, környezet- és természetvédelmi, műszaki szempontú fenntarthatósági szempontokra, a tulajdonviszonyokra, az önerő biztosíthatóságára, az egyes fázisok időigényére, az egyes kockázatokra. Értékelés Az értékelés a fejlesztendő változat térbeli és műszaki optimalizációja szolgálja a fenti szempontok érvényesítését. Be kell mutatni a fent ismertetett módszertannal elvégzett értékelés eredményét, azaz: •
a változatok összehasonlítását,
•
az összehasonlítás eredményét a javasolt változat megjelölésével,
•
az értékelés alapján a fejlesztéssel kapcsolatban levont további következtetéseket.
A választott módszertől függően a KH útmutató szerinti output táblákat a sablonba fel kell venni és ki kell tölteni. A 7. táblázatot (A változatelemzés eredménye) a választott változatelemzési módszer szerint kell átalakítani és kitölteni.
Mivel a főként a közigazgatásban elvégzendő környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések eltérnek a KEOP egyéb pályázataitól (pl. szennyvíz-, ivóvíz-, hulladékprojektek), ezen fejlesztések esetében a változatelemzés elvégzése nem minden esetben feltétele a pályázat benyújtásának. Ezeknél a fejlesztéseknél az elvégzendő feladat, a
25
megjelölt cél az esetek többségében kötött. Legtöbb e-környezetvédelmi fejlesztés esetében a projekt célja meghatározott, a projekt, vagy projekt-elem konkrét célját nem kell a változat-elemzés során meghatározni, az már adottság, jogszabály, vagy stratégia azt meghatározza. Ekkor a változatok a megoldásokban különbözhetnek. Azonban szintén alapvető jellegzetesség, egyúttal behatároló tényező az is, hogy az adott informatikai fejlesztéseknek illeszkedniük kell a már meglévő rendszerekhez, s ez az elvárás meghatározhatja a választható IT technológiák, megoldások körét is. Azonban az olyan, nem a közigazgatásban végrehajtandó, környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések esetében (pl. meteorológiai fejlesztések), ahol van lehetőség a változatok vizsgálatára, ott ezt feltétlenül szükséges elvégezni (pl. egy új időjárási radar esetében több változat is számításba jöhet). Az adott pályázat esetében azonban mindenképpen szükséges megadni a változat értékelés elhagyásának konkrét indoklását. Be kell mutatni a fent ismertetett módszertannal elvégzett értékelés eredményét, azaz: •
a változatok összehasonlítását,
•
az összehasonlítás eredményét a javasolt változat megjelölésével,
•
az értékelés alapján a fejlesztéssel kapcsolatban levont további következtetéseket.
26
6. A kiválasztott változat ismertetése A megvalósításra javasolt, azaz a támogatást igénylő projektváltozat részletes bemutatását tartalmazza ez a fejezet.
6.1. A kiválasztott változat részletes műszaki ismertetése 6.1.1. A kiválasztott változat részletes műszaki ismertetése Az 5.2. pontban bemutatott módszertan alapján kiválasztott változatot műszaki szempontból itt kell részletesen bemutatni. Az 5. pontban leírt információkat kell kiegészíteni a megvalósításra vonatkozó további részletekkel. Minden egyes projektelemet a legteljesebb körű információk alapján kell bemutatni. Amennyiben releváns a projektelem engedélyeit, a megvalósításukra vonatkozó minden specifikus határozatot ismertetni kell. Amennyiben még nem állnak rendelkezésre a változat létesítéséhez szükséges engedélyek, vagy a rendszerterv, illetve a követelmény specifikáció és azokat a kivitelező feladata lesz megszerezni – összhangban a 7. pontban ismertetett közbeszerzési tervvel – ismertetni kell. Az informatikai fejlesztésekhez kapcsolódóan megvalósuló mérőhálózatok, mérőpontok, időjárási radar kialakítása, mérőműszerek beszerzése esetén a kiválasztott változat bemutatása minimálisan az alábbi tételeket kell tartalmazza: •
A fejlesztés műszaki paraméterei
•
A kialakítás követelményei (műszaki, terepi)
•
A fejlesztés terhelése (sugárzás), a területen lévő objektumok összeadódó hatásai
•
Hatósugár meghatározása
•
Méretei, megközelíthetősége
•
Az informatikai rendszerhez való kapcsolódása.
Informatikai rendszerek fejlesztése esetén a kiválasztott változat bemutatása foglalja össze a mellékletként csatolandó RMT szintű rendszerterv főbb adatait. Az RMT szintű rendszerterv, illetve a kiválasztott változat bemutatásaként annak összefoglalása minimálisan az alábbi tételeket tartalmazza: •
A fejlesztés műszaki paraméterei
•
A rendszer kialakításának főbb követelményei
•
Követelmény specifikáció Funkcionális követelmények (Funkcionális követelmények alatt egyrészt a hatóságok, az intézmény, annak szervezeti egységei, másrészt az ügyfelek – partnerek magas szintű követelményeit értjük, s nem technikai – műszaki követelményeket.) o Az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások o Az intézmény munkatársainak nyújtott szolgáltatások o A kapcsolódó rendszereknek nyújtott szolgáltatások
27
Kapcsolódó rendszerek azok az informatikai rendszerek, amelyek az intézmény informatikai rendszerének részei, és melyek adatot kapnak vagy adnak a projekt keretében fejlesztett rendszertől vagy rendszernek. A társintézményeknek nyújtott szolgáltatások A kapcsolódó rendszerektől fogadott szolgáltatások A társintézményektől fogadott szolgáltatások
o
o o o
Az egyes kapcsolódó informatikai rendszerek (különösen: OKIR, VIZIR) követelményei (Ez akkor szükséges, ha a fejlesztendő rendszer egy másik informatikai rendszer részeként, vagy ahhoz kapcsolódóan alakítandó ki.) o Az adatbázis követelményei a kapcsolódó informatikai rendszerből o A programokra vonatkozó kapcsolódó informatikai rendszer követelmények o Egyéb követelmények a kapcsolódó informatikai rendszerből Biztonsági követelmények Rendszermenedzsment követelmények o Mentés, archiválás, visszaállítás o Naplózás o Üzemeltethetőség, fenntarthatóság Rendelkezésre követelmények
állásra,
válaszidőre,
fenntarthatóságra
vonatkozó
Dokumentációs és tesztelési követelmények Az üzembe helyezés és működtetés követelményei •
Rendszertechnikai alternatívák
•
Megjelenítés, felhasználó felület felvázolása
Ismertetni kell eredményeihez: •
a
fejlesztés
illeszkedését,
hozzájárulását
a
konstrukció
céljaihoz,
A projekt hozzájárulása az EU kötelezettségek, illetve hazai jogszabályi feltételek teljesítéséhez
•
A projekt kapcsolódása az OKIR-hoz illetve a VIZIR-hez
•
Kormányzati informatikai ajánlások (ITB, KIB) követése
•
OKIR
rendszer
esetében
az
elektronikus
ügyfél
kapun
keresztül
történő
adatszolgáltatási lehetőségeket.
6.1.2. Output indikátorok A sablonban található 8. táblázat (Output indikátorok) kitöltésével pontosan meg kell határozni a projekt output indikátorait. Az indikátoroknak illeszkedniük kell a 4.3.2 pontban szereplő eredmény indikátorokhoz, illetve a pályázati kiírásban szereplő indikátorokhoz.
28
Az indikátoroknak lehetőség szerint minden fizikai projektelemet le kell képezniük. Ezeket az indikátorokat kell azután a pályázati adatlapba feltölteni.
6.2. Intézményi, működtetési, üzemeltetési elemzés 6.2.1. A beruházás tulajdonjogi kérdései Részletesen be kell mutatni a projekt előkészítése és megvalósítása során a projekt területének, meglévő és megépülő, megvásárlásra kerülő létesítményeinek a pályázat benyújtásakor fennálló, ill. az építés, fejlesztés és a fenntartás ideje alatt tervezett tulajdonjogi viszonyait. Emellett szükséges bemutatni, hogy a tulajdonjogi viszonyokban végbemenő változások/változtatások milyen ütemezéssel, költségvetéssel, szerződéses rendszerben (adás-vétel, bérlet, szolgalmi jog stb.) történnek majd. Be kell mutatni, hogy a projekt során létrejövő új vagyon hogyan, mikor, hol kerül majd aktiválásra. A projektberuházás során létrehozott / beszerzett vagyontárgyak, eszközök a támogatásba részesülő tulajdonába kerülnek. A 1083/2006 EK Tanácsi rendelet alapján (IV. Fejezet 57. cikk)4 a vagyontárgyakat, eszközöket a projektberuházást követő 5 éven belül tilos elidegeníteni, továbbá a projekt által nyújtott szolgáltatást 5 évig fenn kell tartani. Itt kell megjegyezni, hogy szoftver beruházás esetén szükség szerint ki kell térni az „upgrade” előírására is. A projekt beruházással érintett vagyontárgyak tulajdoni, használati viszonyainak elemzésében fel kell tárni, hogy a projekt megvalósítása során milyen megállapodások szükségesek a beruházás lebonyolíthatóságához (pl. szolgalmi jog más tulajdonában álló ingatlanán keresztül történő hozzáférésre stb.) A vállalkozások tulajdonában lévő eszközök esetében ki kell zárni a verseny torzítását jelentő támogatásokat, ez különösen akkor fordulhat elő, ha vállalkozás tulajdonában lévő vagyontárgyak fejlesztése is megvalósul.
4
1083/2006 EK tanácsi rendelet IV. fejezet 57. cikk: A műveletek tartóssága
(1) A tagállam vagy az irányító hatóság biztosítja, hogy egy művelet csak akkor tartja meg az alapokból származó hozzájárulást, ha a művelet befejeződését követő öt éven belül – vagy olyan tagállamokban, amelyek éltek azzal a lehetőséggel, hogy ezt a határidőt a KKV-kba történő beruházás vagy az ezek által teremtett munkahelyek fenntartása érdekében csökkentsék, három éven belül – a műveletet illetően nem történik olyan jelentős módosulás, amely: a) jellegét vagy végrehajtási feltételeit érinti, illetve valamely cégnek vagy közjogi szervnek jogtalan előnyt biztosít; és b) valamely infrastruktúraegység tulajdonjogának jellegében bekövetkezett változásból vagy egy termelőtevékenység megszűnéséből ered. 29
6.2.2. Működtetés, üzemeltetés Részletesen be kell mutatni a létrejött beruházás működtetésére vonatkozó koncepciót, illetve minden olyan körülményt, ami ezt befolyásolja, alapul véve a hatályos jogszabályokat (pl.: Kbt, 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet stb.). A pályázónak szöveges formában részletesen be kell mutatnia azt az üzemeltetési koncepciót és környezetet, amely biztosítja a pályázat benyújtásakor már működő és a projekt keretében megvalósuló eszközrendszer üzemeltetésével megvalósuló közszolgáltatások összhangját és jogszabályi megfelelőségét. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy ez a pont egységes szerkezetben tartalmazza a 2. (A projektgazda bemutatása) és a 7. (A kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági költség-haszon elemzése) fejezetekben a projekt finanszírozására, üzemeltetésére vonatkozó leírásokat. Ügyelni kell arra, hogy ebben a pontban minden bemutatásra kerüljön, esetlegesen a 2. és a 7. fejezetekben lévő információkra történő hivatkozással.
6.3. A projekt hatásai 6.3.1. A projekt jelentős hatásai Itt a célkitűzéseknél bemutatásra nem kerülő jelentős hatásokat kell bemutatni. A célkitűzések általában a támogatási konstrukcióra jellemző fő hatásokat mutatják be. Ezen felül a projektnek lehetnek egyéb jelentős hatásai, amelyek a projekt indokoltságát még inkább alátámasztják. Általában itt kell bemutatni a közgazdasági hasznok becslésében is szerepet játszó, a célkitűzéseknél nem szereplő fontos hatásokat. Amennyiben a közgazdasági hasznok becslése nem szükséges, akkor kiemelten fontos a célkitűzéseknél nem szereplő, jelentős hatások bemutatása.
6.3.2. A projekt környezeti fenntarthatósága Megvalósításra benyújtott pályázat esetén a fenntartható fejlődés tartalmi értékelése a pályázó által választott, pályázati adatlapon adatokkal megadott, és a pályázat részletezésében is bemutatott három fenntarthatósági szempont alapján történik. Az adatlapon kiválasztott mindhárom szempontot a pályázati adatlaphoz csatolt RMT releváns részeiben pontosan be kell mutatni. A három szempontot úgy kell kiválasztani, hogy azok között legalább egy a pályázó szervezet működésére (RMT 2.2.1. pont), és legalább egy a tervezett fejlesztésre (RMT 6.3.2. pont) vonatkozzon! A választott szempontok nem tartalmazhatnak jogilag kötelező tevékenységeket, mivel a kötelező elemek teljesítése jogosultsági szempont, ezeket a pályázó a pályázati adatlapon a nyilatkozatok aláírásával igazolja. Azokat a pályázatokat, amelyek az értékelők/RMT minőségbiztosítók szerint nem mutatnak be elfogadható többletteljesítményt a fenntartható fejlődés céljai szerint szervezetüknél és projektjüknél, vagy a fenntartható fejlődés alapelveivel ellentétes projektet terveznek, átdolgozásra visszakapják a pályázók. A fenntarthatósági szempontok megvalósulását szolgáló költségek elszámolhatóak, amennyiben azok az adott projekttípus (konstrukció) elszámolható költségkategóriáiba illenek, közvetlenül kapcsolódnak a fejlesztéshez, a pályázatban tervezték, továbbá az értékelők elfogadták azokat. A támogatás megítélésének kötelező feltétele, hogy a pályázó a szervezet működésének
30
értékelésekor, és a fejlesztés értékelésekor is 1-1 pontot elérjen (ennek nem teljesülése kizáró ok). A pályázati adatlapon található táblázatban a pályázat benyújtásakor érvényes érték és a projektzáráskor érvényes érték (célérték) megadásával jelzi a pályázó, hogy milyen fenntarthatósági szempont esetében vállal többletteljesítményt. Az értékelők/RMT minőségbiztosítók csak olyan szempontot fogadhatnak el, amelyet a pályázó részletesen, megalapozottan és megfelelően bemutatott. Minden esetben, amikor a horizontális helyzetet, vállalásokat bemutató fejezet az RMT-ben máshol bemutatott tervekre, dokumentumokra alapul, ezen hivatkozásokat pontosan be kell illeszteni annak érdekében, hogy az értékelők a megfelelő teljesítményt vizsgálhassák. A nyertes pályázó támogatási szerződésének a vállalt és értékelt fenntarthatósági szempontok is részei lesznek. A vállalás teljesítésének feltétele, hogy a közbenső években is (évenként a projektzárás végéig) fenntartsa a benyújtáskor érvényes értéket, ne legyen visszalépés. A vállalt és szerződött többletvállalások megvalósulását vizsgálják (pl. papíralapú és helyszíni ellenőrzéseken). A vállalt célértéktől való eltérés esetén a pályázóval kötött támogatási szerződésben foglaltak szerinti szabályok érvényesek.
Jogosultsági feltétel a pályázó szervezet környezeti fenntarthatóságra vonatkozó adtainak megadása, az éves adatközlés vállalása. Jogosultsági feltétel továbbá az alábbi, az adatlapon a nyilatkozatok között szereplő (a Pályázati Útmutató Fogalomjegyzékében részletezett) szempontok érvényesítése és az RMT-ben történő megfelelő bemutatásuk: o
o
o
o
Minden, a projekt részeként indított beszerzés (eszközök, termékek, alapanyagok, szolgáltatások beszerzése) esetén figyelembe kell venni, és alkalmazni kell a környezeti szempontokat (zöld beszerzés). A rendezvények, egyeztetések, megbeszélések stb. körülményeinek környezettudatosságot kell tükrözniük. A másodlagos alapanyagok (újrahasznosított hulladékból létrehozott anyagok) felhasználási arányát a lehető legnagyobb mértékre kell növelni a teljes alapanyag felhasználáson belül. A létesítés, építés ideiglenes helyigényét és hatásterületét tudatosan minimalizálni kell. A szempontot és érvényesülésének részleteit a kivitel tervezésében kell bemutatni, legalább a következő tartalommal: ideiglenes területfoglalás minimalizálása, anyagszállítási útvonal optimalizálása és gondos kiviteli tervezés, a zaj, por, pollen, elhagyott hulladék stb. megelőzése érdekében. (ahol nincs változatelemzés, nem kell) A változatok kidolgozása és értékelése során a külső környezeti hatásokat az előkészítési tevékenység részeként elkészített változatelemzés elemzi, melynek eredményét a megvalósításra kerülő alternatíva kiválasztásánál tekintetbe kell venni.
A választható intézkedések részletes tartalmát a 1. sz. melléklet tartalmazza.
6.3.3. Az esélyegyenlőségre gyakorolt hatások Hasonlóan az előző pontban részletezett, környezeti fenntarthatóság bemutatásához, az esélyegyenlőség alapelv érvényesítésének tartalmi értékelése a pályázó által választott,
31
adatlapon adatokkal megadott, és általában a pályázat egésze, illetve a pályázat részletezése során is bemutatott esélyegyenlőségi intézkedések alapján történik. . Az adatlapon kiválasztott mindhárom intézkedést a pályázati adatlaphoz csatolt RMT vonatkozó részeiben pontosan be kell mutatni. A három intézkedést úgy kell kiválasztani, hogy azok között legalább egy a pályázó szervezet működésére (RMT 2.2.1. pont), és legalább egy a tervezett fejlesztésre (RMT 6.3.3 pont) vonatkozzon! A választott szempontok nem tartalmazhatnak jogilag kötelező tevékenységeket, mivel a kötelező elemek teljesítése jogosultsági szempont, ezeket a pályázó a Projekt Adatlapon a Nyilatkozatok aláírásával igazolja. Azokat a pályázatokat, amelyek az értékelők/RMT minőségbiztosítók szerint nem mutatnak be elfogadható többletteljesítményt az esélyegyenlőség javítása érdekében szervezetüknél és projektjüknél, vagy az esélyegyenlőség céljaival ellentétes projektet terveznek, átdolgozásra visszakapják a pályázók. Az esélyegyenlőség érvényesítésére szolgáló költségek elszámolhatóak, amennyiben azok az adott projekttípus (konstrukció) elszámolható költségkategóriáiba illenek, közvetlenül kapcsolódnak a fejlesztéshez, a pályázatban tervezték, és az értékelők elfogadták. A támogatás megítélésének kötelező feltétele, hogy a pályázó szervezet működésének értékelésekor, és a fejlesztés értékelésekor is 1-1 pontot elérjen. A pályázati adatlapon található táblázatban a pályázat benyújtásakor érvényes érték és a projektzáráskor, illetve a fenntartás végén érvényes érték (célérték) megadásával jelzi a pályázó, hogy milyen esélyegyenlőségi intézkedés esetében vállal többletteljesítményt. Az értékelők/RMT minőségbiztosítók csak olyan intézkedést fogadhatnak el, amelyet a pályázó részletesen, megalapozottan és megfelelően bemutatott. A nyertes pályázó támogatási szerződésének a vállalt és értékelt esélyegyenlőségi intézkedések is részei lesznek. A vállalás teljesítésének feltétele, hogy a közbenső években is (évenként a projektzárás, majd a projektfenntartás végéig) fenntartsa a benyújtáskor érvényes értéket, ne legyen visszalépés. A vállalt és szerződött többletvállalások megvalósulását vizsgálják (pl. papíralapú és helyszíni ellenőrzéseken). A vállalt célértéktől való eltérés esetén a pályázóval kötött támogatási szerződésben foglalt szabályok érvényesek. Az egyes intézkedések részletes tartalmát jelen útmutató 2. sz. melléklet tartalmazza. Jogosultsági feltétel a pályázó szervezet esélyegyenlőségi alapadatainak megadása, az éves adatközlés vállalása. Jogosultsági feltétel továbbá az alábbi, az adatlapon a nyilatkozatok között szereplő (a Pályázati Útmutató Fogalomjegyzékében részletezett) szempontok érvényesítése és az RMT-ban történő megfelelő bemutatásuk: o
o
o
A hátrányos helyzetű emberek helyzetének javulása érdekében az internetes projektfelszíneknek infokommunikációsan akadálymentesnek kell lenniük az előkészítés és végrehajtás idején. A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken és a kommunikációban esélytudatosságot kell kifejezni, tilos szegregációt közvetíteni, vagy növelni a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket. A nemek közti esélyegyenlőség biztosítását szolgáló szempontokat érvényesíteni kell mind az előkészítés, mind a majdani végrehajtás közbeszerzési eljárásai során. A projekt kidolgozásánál vizsgálni kell a hátrányos helyzetű, különösen az álláskereső munkaerő alkalmazásának lehetőségét. Az új beruházás vagy felújítás eredményeként létrejövő közhasználatú építményeket akadálymentesen kell kialakítani.
32
6.3.4. A területiség elvének való megfelelés A települések térkategóriánkénti besorolása a területi kohézió érvényesítésének értékeléséhez (megtalálható a www.nfu.hu honlapon, „A területfejlesztés szempontjából kiemelt térségek és települések”, TEKTT lista).
33
7. A kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági költség-haszon elemzése A kiválasztott változat pénzügyi, közgazdasági és intézményi elemzését be kell mutatni. Fontos kiemelni, hogy ez az a fejezet, melyben az értékelőknek és bírálóknak választ kell találniuk kérdéseikre, és ez alapján kell tudniuk megítélni a projekt támogathatóságát!
FONTOS! A következő fejezet 7.1, 7.2, 7.3, 7.4 pontjaira vonatkozó tartalmi követelmények részletes bemutatását a KH Útmutató tartalmazza. Fontos hangsúlyozni, hogy a közgazdasági költség-haszon elemzés és a pénzügyi elemzés helytelen elkészítése kizáró kritériumnak minősül, az ennek nem megfelelő pályázót a további értékelésből kizárják.
7.1. A költség-haszon elemzés általános feltételezései 7.2. Pénzügyi elemzés A pénzügyi elemzés módszertanát a KHE Útmutató alapján kell meghatározni és bemutatni legalább a sablonban szereplő táblázatok kitöltésével.
7.2.1. Pénzügyi költségek becslése 7.2.1.1. Beruházási költségek becslése A megalapozott, részletes beruházási költségbecslés szükséges minden projekt esetén. Ehhez, ahol releváns fajlagos költség értékeket kell megadni, illetve a tervezői költségbecsléseket is itt kell megadni. A beruházási költségeket a 9. táblázat (A projekt beruházási költségei) szerinti struktúrában és az RMT mellékletében szereplő számviteli kategóriákat is tartalmazó szerkezetben is meg kell adni. A fajlagos költségeket lehetőség szerint legalább a 9. táblázat szerinti bontásban is meg kell adni. A táblázatban típusonként több létesítmény, vagy több tevékenység esetén a sorok száma bővítendő. A rendszertervezés költségeit a 6. Tervezési költségek soron kell szerepeltetni. Az előkészítési szakaszban felmerülő tervezési költségeknek teljesen elkülönülve kell szerepelni a megvalósítási szakasz tervezési költségeitől (6.4.1 és 6.4.2). Az építési költségek részletezéséhez és alátámasztásához a pályázónak be kell nyújtania a tervezett létesítmények engedélyezési tervdokumentációját. A részletezésnek megfeleltethetőnek kell lennie a Pályázati útmutató vonatkozó elszámolhatósági költség kategóriáinak.
34
A különböző költségtáblák és tervezői költségbecslések egyezőségére kiemelt figyelmet kell fordítani. Amennyiben a projekt megvalósításának szakaszában nem elszámolható költsége merül fel, azt mutassa a be a teljes beruházási költségek szerkezetével megegyezően (9. táblázat). Ha a megvalósítási szakaszban nem támogatható tevékenységet végez vagy a tevékenység nem sorolható a 9. számú: A projekt beruházási költségei című táblázatba akkor külön mutassa be ütemezés, nettó költség, nem visszaigényelhető Áfa szempontjából.
A tartalék számításakor a nem elszámolható költségek nem vehetők figyelembe.
35
7.2.1.2. Működési költségek becslése A működési költségeket a sablon 10. táblázata (Működési költségek) alapján kell összefoglalni. 7.2.1.3. Maradványérték A maradványérték számítása csak jövedelemtermelő és az 1 millió EUR beruházási költségű projektek esetében kötelező. 7.2.1.4. Pénzügyi költségek összegzése A pénzügyi költségeket a sablon szerinti táblázat alapján kell összegezni (11. táblázat: A költségek becslésének eredményei).
7.2.2. Pénzügyi bevételek becslése A pénzügyi bevételek becslése csak jövedelemtermelő projektek esetében kötelező. Az e-környezetvédelemmel kapcsolatos projekt a Tanács 1083/2006/EK rendeletének 55. cikkelye alapján általában akkor minősül jövedelemtermelő projektnek, ha ellenszolgáltatás fejében történő szolgáltatásnyújtást magában foglal, képződik bevétel.
7.2.3. A projekt pénzügyi teljesítménymutatói A projekt pénzügyi teljesítménymutatóit a sablon szerinti táblázatok alapján kell összegezni, ez csak az 1 millió EUR beruházási költségű jövedelemtermelő projektek esetében kötelező. (12.. táblázat: A megtérülési mutatók EU támogatás nélküli esetben, 13. táblázat: A megtérülési mutatók a projektgazda által befektetett tőkemegtérülésére).
7.2.4. A megítélhető támogatási összeg meghatározása A megítélhető támogatási összeg meghatározását a sablon szerinti táblázatok alapján kell összegezni (14. táblázat: A támogatás számítása jövedelemtermelő nem nagyprojektnél, 15. táblázat: A támogatás számítása nem jövedelemtermelő nem nagyprojektnél és 1 millió EUR alatti projektnél).
7.2.5. Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata Fontos hangsúlyozni, hogy kizáró kritériumnak minősül, ha a projekt pénzügyi fenntarthatósága a pénzügyi elemzés alapján nem megfelelően kerül bizonyításra, ebben az esetben a pályázót a további értékelésből kizárják.
7.2.5.1. A beruházás finanszírozása 7.2.5.2. A működés fenntarthatósága 7.2.5.3. A projekt összevont pénzáram kimutatása A projekt pénzügyi fenntarthatóságát jellemző költségeket a sablon 16. táblázatában (Projekt pénzügyi fenntarthatósága) kell összefoglalni, a fenti fejezetekben ismertetetteknek megfelelően.
7.3. Közgazdasági költség-haszon elemzés A közgazdasági költség-haszon elemzésre vonatkozó módszertani útmutatást részletesen a KHE Útmutató tartalmazza. Közgazdasági költség-haszon elemzés készítése 1 milliárd Ft feletti beruházási költség esetén kötelező. Az alatt a hatások részletes bemutatását kell meg tenni a célok bemutatásánál, illetve a jelentős hatások bemutatásánál, figyelembe véve a 7.3.2. hasznok becslésénél leírt hatásokat.
7.3.1. A projekt közgazdasági költségeinek becslése A projekt közgazdasági költségeit a sablon szerinti táblázat alapján kell összegezni (17. táblázat: A közgazdasági költségek becslésének eredményei).
7.3.2. A projekt hasznainak becslése A projekt hatásai lehetnek: o közvetlenül a projekt használóinál, a szolgáltatást igénybe vevőknél jelentkező hasznok o külső gazdasági hatások azon hatások, amelyek (1) nem közvetlenül a projekt kedvezményezettjénél vagy a projekt használóinál jelentkeznek, és (2) közvetlen pénzügyi ellentételezés nem kíséri őket Az e-környezetvédelmi projektekből a legtöbb esetben bevétel nem becsülhető, így a pénzügyi bevétel, illetve a fizetési hajlandóság nem értelmezhető. Amennyiben bevétel lehetséges (pl. a már említett meteorológiai fejlesztések esetében), az elemzésnél ezt minden ilyen esetben figyelembe kell venni! A hatások részletes számbavétele kiemelt fontosságú, a hatásterületen a hatásviselőkre gyakorolt hatásokat részletesen számba kell venni és be kell mutatni. A hatások számbavételének alapja, hogy az informatikai fejlesztés nélkül a helyzet nem javul, illetve romlik abban az értelemben, hogy nem teljesülnek az egyre fokozódó elvárások. A feltárt hatások számszerűsítését különböző módszerekkel lehetne elvégezni, azonban az e-környezetvédelmi beruházások speciális mivolta miatt ezen beruházások esetében javasolható, hogy legalább a hatások kvalitatív leírása történjen meg. Szükséges bemutatni emellett azon szempontrendszert, amely szerint, különös figyelemmel az externális hatások feltárása alapján kialakított indikátor(ok)ra, elemezni kell a hatások társadalmi hasznát. A hasznok pénzben történő kifejezése az előbbiekben leírtak alapján nem szükségszerű. Amennyiben lehet alkalmazni az „Advancing Return on Investment Analysis for Government IT (Anthony M. Greswwell, G.Brian Burk, Theresa A. Pardo, 2006 szeptember, továbbiakban SAP) kézikönyvet a pénzben történő kifejezésre, úgy azt el kell végezni. Az externális hasznok becslésénél, a hatások számbavételénél a hatásviselők esetében a következő nagy csoportok szerint lehet a hatásokat figyelembe venni: •
a kedvezményezettnél figyelembe vehető hatások (központi költségvetési szervek, illetve intézmények, önkormányzatok, önkormányzati társulások, országos és regionális hatókörű civil szervezetek)
•
a nyilvánosság tájékoztatása kapcsán a nagyközönségnél, illetve egyes csoportjainál (emberek, csoportok, civil szervezetek, NGO-k, szakmai közönség, nem állami intézmények, stb.)
37
A hatások az alábbi főbb típusokba oszthatók: •
pénzügyi hatások (vagyon és teher, költségcsökkenés, hatékonyság javulás, közvetlen megtakarítások használóknál, erőforrás-igény csökkenés, stb.)
•
stratégiai hatások (további tervezés, kapcsolódó lehetőségek, továbbhasznosítási lehetőségek megteremtődése, stb.)
•
társadalmi, politikai, szociális hatások (jogkövető magatartás erősítése, új lehetőségek elérése, közösségi hatások érvényesülése a használat során, hivatali átláthatóság növekedése, az érintettek elégedettségének növekedése, az állami hivatalok munkájának jobb megítélése, támogatja a kormányzati célokat, stb.)
•
bizalmi hatások (a szolgáltatás minőségének javulása, a közbizalom növekedése a kedvezményezett tevékenysége iránt, stb.)
Az e-környezetvédelmi beruházási tevékenységeknél az előbbiekben felsorolt hatások lehetnek közvetlenek és közvetettek, s jelentőségük, súlyuk is különböző, valamint a hatásviselői csoportok szerint sem egyforma jelentőségűek. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül felsorolt hatásokat, illetve azok elkerülését lehet vizsgálni az externális hasznok becslésénél: •
projekt nélkül fellépő negatív hatások becslésénél az alábbi, illetve hasonló típusú hatásokkal lehet számolni: a környezeti demokrácia nem javul a környezeti információ szabad áramlása nem javul a tartalomszolgáltatás nem javul, a minőségbiztosítás nem javul, új szolgáltatás nem épül ki, a szükséges szoftver-, hardver-fejlesztés nem valósul meg a települési és regionális együttműködés nem javul a jogszabályi előírások, az előírt határidők, az EU adatszolgáltatási kötelezettségek sérülnek (kiemelten a Víz Keretirányelv előírásai) döntéshozatali hátrány jelentkezik a döntéshozóknál a nyilvánosság tájékoztatási kötelezettsége nem teljesül a hatósági munka megfelelő támogatása elmarad nehézkes, adathiányos működés, esetleg ellenőrizetlen, hibás adatok rendszerben tartása, kiadása fordulhat elő, stb. az adatkezelők, illetve az adathasználók esetében nehézkes lehet az alkalmazás (sok felhasználó egyszerre működhet, lassú, bizonytalan működés, stb.) az informatikai adatállomány(ok), meglévő informatikai rendszer(ek) a megfelelő fejlesztés elmaradása nélkül nem hasznosul(nak) (kárba veszett adatbevitel, korábbi fejlesztés kihasználatlansága) az új feladatok, új rendszerek elmaradása esetén elmaradó munkahelyteremtés hatékonyság, erőforrás gazdálkodás nem javul stb. a projekt hasznai lehetnek az elkerült negatív hatásokon túlmenően:
•
az informatikai adatáramok összekapcsolódása révén az adatállomány elérhetőségének mennyiségi és minőségi javulása (új adat db/év, jósági fok)
38
a felhasználók számának növekedése a lehetőségek növekedésével (szoftver-hardver fejlesztés, adatkör-bővülés, stb.) (becsült fő/év) a környezettudatosság szintjének emelkedése a környezetvédelmi adatok elérhetőségének és minőségének javulása miatt (becsült fő/év) az állami közszolgáltatások javulása, az ügyfelek elégedettségének növekedése stb.
A fentebbi felsorolás megfelelő elemeinek, illetve további jellemzőknek a számbavétele és értékelése, a hatások tartalmi kifejtése és a társadalmi szintű hasznosság kérdésének tisztázása az adott projekt specialitásainak figyelembevételével minden esetben szükséges! A mutatók, illetve a projekt értékelhetőségét leíró indikátorok kialakítása ezen elemzés eredményeképpen alakíthatók ki.
7.3.2.1. Használónál jelentkező hasznok becslése 7.3.2.2. Az externális hasznok becslése 7.3.2.3. A hasznok összegzése A projekt hasznait a sablon szerinti táblázat alapján kell összegezni (18. táblázat: A hasznok összegzése (Ft).
7.3.3. Közgazdasági teljesítménymutatók A KH útmutató szerint kell a számításokat elvégezni az 1 milliárd Ft feletti beruházási költségű projektek esetén.
7.4. Érzékenységvizsgálat és kockázatelemzés Az e-környezetvédelmi beruházások esetén az externális hasznok becslése az esetek többségében kvalitatív módon történt, így a teljesítménymutatók számítására nem kerülhet sor, az érzékenység vizsgálat (és legtöbb esetben) a kockázatelemzés nem végezhető el. Kivételt jelentenek a bevétellel is számoló esetek (pl. a már említett meteorológiai fejlesztések esetei), ekkor a kockázatelemzést a KHE útmutató szerint kell elvégezni. Egyszerűsített elemzés esetében és ha tartalék nem kerül a projekt költségei közé beállításra elegendő a szöveges értékelés.
Az érzékenységvizsgálat során kötelezően kitöltendő táblázatokat útmutatást részletesen a KH Útmutató 7. fejezete tartalmazza.
7.4.1. Érzékenységvizsgálat 7.4.2. Kockázatelemzés
39
és
módszertani
8. Cselekvési terv a projekt megvalósítására 8.1. A projekt irányítási struktúrája Ebben a fejezetben kell bemutatni, hogy a részletes projektjavaslat megvalósításának lebonyolításáért, mely szervezetek, szervek felelősek. Be kell mutatni a koordináló szervezet felépítését- a 19. táblázatot (Projektmenedzsment szervezet) felhasználva -, szerződéses és szervezeti kapcsolódását a kedvezményezett projektgazdához. A feladat- és munkamegosztás, valamint a felelősségi rendszer bemutatásának tartalmaznia kell legalább az alábbi tevékenységeket: •
a támogató intézményrendszerével (elsősorban a Közreműködő Szervezettel) való kapcsolattartás;
•
jelentéstétel, ellenőrzés;
•
minőségbiztosítás;
•
pénzügyi feladatok;
•
dokumentálás.
Ezeket legalább a következő munkafázisokra részletezni kell: közbeszerzések lebonyolítása, a beruházás megvalósítás és üzemeltetés szervezeti és jogi struktúrájának kialakítása. A projektmenedzsment szervezeti felépítést bemutató szervezeti ábrát csatolni kell! A projekt menedzsment egység bemutatásakor részletesen be kell mutatni résztvevő (és később alkalmazni tervezett) munkatársak pontos feladatait, felelősségét, képzettségét és eddigi (vagy elvárt) munkatapasztalatait. Ajánlott, hogy a szervezetet olyan személy vezesse, akinek legalább 5 éves beruházás lebonyolítási, beruházás tervezési tapasztalata van az adott szakterületen. Ezen felül a menedzsment egység felállítása során szem előtt kell tartani, hogy a projekt lebonyolítása folyamán felmerülő műszaki, jogi és pénzügyi kérdések megoldásáról, feladatok ellátásáról gondoskodni kell. A projekt lebonyolítására felállított vagy felállításra kerülő szervezetet a sablonban található 29. táblázat kitöltésén keresztül kell bemutatni. A részletes projektjavaslat kidolgozását koordináló szervezet és a lebonyolítást (valamint üzemelést) koordináló szervezetek közötti kapcsolatot, átalakulást, esetleges személybeli átfedéseket külön be kell mutatni. Fontos hangsúlyozni, hogy a projekt irányítási struktúrájának a nem megfelelő bemutatása kizáró kritériumnak minősül, az ennek nem megfelelő pályázót a további értékelésből kizárják.
40
A projektmenedzsment szervezet formájára vonatkozóan az utóbbi évek tapasztalata alapján többféle változat alakult ki. Az adott projekt szempontjából optimális változatot célszerű ezekből kiválasztani. A tervezést segíti az alábbi funkcionális táblázat. Funkció/ Fő feladatok beosztás Általános menedzsment feladatok ellátása Egy személyben felelős a projektjavaslat Projektmenedzsment előkészítéséért és projekt végrehajtásáért, előrehaladásáért. Aláírási, szervezet kötelezettségvállalási jogkörét szabályozni vezetője kell. Célszerű olyan személyt kiválasztani erre a feladatra, akinek van beruházási, beruházástervezési tapasztalata, átlátja a projekt előkészítés és megvalósítás technikai és pénzügyi feladatait. Képes a beosztottakat irányítani, ellenőrizni, motiválni. Célszerű ugyanazon személy alkalmazása az előkészítés és a megvalósítás során. Belső A projektmenedzsment szervezet és a ellenőrzés kedvezményezett jogi kapcsolatától függően lehet szükséges külön ilyen funkció ellátására belső erőforrást használni.
Műszaki szakértő
Pénzügyi tanácsadó
Jogi szakértő
A létszámot alapvetően annak függvényében kell meghatározni, hogy a projektjavaslat mennyire összetett, milyen további területekre bontható. Szakmai összetétele a projektjavaslat jellegének függvényében alakítandó ki. Pl. közüzemi projekteknél célszerű az üzemeltetőt valamilyen módon bevonni. Mindenképpen szükség van beruházói és/vagy tervezési tapasztalatra, műszaki végzettségre. Feladata a finanszírozás tervezése, a megvalósítás során a források összehangolásának biztosítása (különösen több kedvezményezett esetén). A szerződések és számlák kezelési, nyilvántartási rendszerének megtervezése és kialakítása, a szállítói számlák továbbítása a Közreműködő Szervezet felé. Feladata a projektre vonatkozó speciális jogi kötelezettségek ellátása, támogatási és beszállítói szerződések előkészítése, megkötése, módosítása, a projekt előkészítése és megvalósítása során kialakuló jogi jellegű konfliktusok kezelése.
41
Munkaidőszükséglet 1 / 1 fő munkaidőben
teljes
Szervezeti és működési szabályzattól függően, folyamatosan, nem teljes munkaidőben szükséges. 1 fő a műszaki tervezéstől kezdve / 13 fő projektmérettől és a mérnökkel kötött szerződés függvényében
1 / 1-2 fő munkaidőben.
eseti
teljes
Ismertetni kell a feladatokhoz kapcsolódó felelősségi köröket (melyeket delegálnak az önkormányzatok/társulás a projektmenedzsment-szervezetre, melyeket tartanak meg). Továbbá be kell mutatni a kapcsolattartás rendjét a projektgazda szervezetével (mindkét oldali felelős megnevezésével, egyeztetések tervezett gyakoriságával, formájával, stb.), az előkészítésben résztvevő külső tanácsadókkal, tervezőkkel, stb.
8.2. Lebonyolítási tervek a projekt megvalósítására 8.2.1. Előkészítettség bemutatása Itt szükséges az előkészítettség bemutatása az aktuális helyzetnek megfelelően, a sablon 20. táblázatának (Előkészítettség állása) kitöltésével, bemutatva, hogy az egyes tevékenységek az RMT készítésekor hogy állnak, mik a hátralévő feladatok. Az RMT jóváhagyásakor ennek különösen nagy a jelentősége, hiszen ez alapján lehet áttekinteni, hogy a 2. fordulós pályázati dokumentáció benyújtásáig milyen feladatokat kell még elvégezni.
8.2.2. Intézkedési terv Az intézkedési terv alapja a projekt előkészítési és lebonyolítási tevékenységek sorozata. Olyan intézkedési tervet kell összeállítani, amely részletesen bemutatja, hogy pozitív elbírálás esetén milyen lépések szükségesek a projekt minimális kockázattal történő lebonyolításához. Az intézkedési tervnek ki kell térnie azon feladatokra, tevékenységekre is, melyek elvégzése a pályázat keretében nem elszámolható, vagy a projektgazda azok megvalósítására nem kíván támogatást igénybe venni, azonban a projekt megvalósításához szükségesek. A feladatokat táblázatos vagy Gantt diagram formában részletes ütemtervvel kell szemléltetni, mely minden egyes projektelemre bemutatja – a közbeszerzési tervvel összehangolt módon – a projektelem kivitelezésére, lebonyolítására vonatkozó ütemtervet. Az intézkedési tervben a pályázati útmutatóban az elszámolható költségek alatt megadott valamennyi projektelemet szerepeltetni kell. Az egyes tevékenységcsoportokon belül részletezni kell az egyes tevékenységeket (létesítményenként/projektelemenként tervek, engedélyek, stb.) A tevékenységek bemutatásához ki kell tölteni a sablonban található 21. táblázatot (Megvalósítás feladatai intézkedései). Itt kell bemutatni az intézkedési terveknél részletesebb lebonyolítási terveket is a megvalósításra vonatkozóan. Fontos hangsúlyozni, hogy az előkészítettség, az intézkedési tervek, valamint az előkészítési tevékenységek költségeinek nem megfelelő bemutatása kizáró kritériumnak minősül, az ennek nem megfelelő pályázót a további értékelésből kizárják.
42
8.2.3. Kommunikációs terv Az egységes értelmezhetőség miatt az egyes elvárt kommunikációs csomagok tartalmát jelen útmutató 3. sz. melléklete tartalmazza. A pályázati felhívás hivatkozik a Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettsége c. dokumentum I-V. számú kommunikációs csomagjára, ez határozza meg, hogy sablonban szereplő táblázatban mely elemek kerülnek figyelembe vételre és melyek nem. A kommunikációs tervet a sablonban szereplő táblázat szerint kell összegezni (22. táblázat: Az előkészítés kommunikációs vállalásai, 23. táblázat: A megvalósítás kommunikációs vállalásai).
8.2.4. Közbeszerzési/beszerzési terv A sablon alapján be kell mutatni a projekt megvalósítás során lefolytatni kívánt beszerzési/közbeszerzési eljárásokat, valamint a lefolytatni kívánt eljárás ütemezését. A reális ütemterv elkészítéséhez figyelembe kell venni a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályban rögzített időszükségletet, amihez segítséget nyújt a www.fi.kvvm.hu honlapon található vonatkozó dokumentum. A közbeszerzési tervet a sablonban szereplő táblázat szerint kell összegezni (24. táblázat: Közbeszerzési/beszerzési terv). Fontos hangsúlyozni, hogy a közbeszerzési/beszerzési terv nem megfelelő bemutatása kizáró kritériumnak minősül, az ennek nem megfelelő pályázót a további értékelésből kizárják.
8.2.5. Kifizetési ütemterv A közbeszerzési tervvel és lebonyolítási tervvel összhangban, valamint figyelembe véve a pályázati útmutatóban a finanszírozásra vonatkozóan foglaltakat, kifizetési ütemtervet kell készíteni a sablonban található táblázatok kitöltésével. Fontos hangsúlyozni, hogy az ütemtervek nem megfelelő bemutatása kizáró kritériumnak minősül, az ennek nem megfelelő pályázót a további értékelésből kizárják. A kifizetési ütemtervet a sablonban szereplő táblázatok szerint kell összegezni (25. táblázat: Kifizetési ütemterv – beszállító, 26. táblázat: Kifizetési ütemterv – támogatás) Megjegyezzük, hogy a táblázatot a teljes szerződéses összegre kell kitölteni, az RMT útmutató szerint (havi bontásban), ezer forintban. A táblázatok száma a megvalósítás időigénye szerint növelhető.
43
8.3. Kockázatok bemutatása és kockázatkezelési stratégia A meghatározott kockázatokat be kell mutatni, értékelni kell a hatás mértéke és a bekövetkezés valószínűsége alapján. A kockázatokra vonatkozóan kezelési megoldást kell ajánlani, úgy, mint: • A projekttől, vagy projektrészektől való elállás. • Tartalékképzés a határidőkre és a költségekre. • A kockázatok áthárítása, például különböző garanciális kötelezettségvállalásokkal, biztosítás vagy kezességvállalás útján. • A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján. Fontos hangsúlyozni, hogy a kockázatkezelési stratégia nem megfelelő bemutatása kizáró kritériumnak minősül, az ennek nem megfelelő pályázót a további értékelésből kizárják. A kockázatokat a sablonban szereplő táblázat szerint kell összegezni (27. táblázat: Kockázatok értékelése és kezelése a projektfejlesztés alatt).
44
9. Rövidítések Kérjük, hogy a tanulmányban használt rövidítéseket itt listázza a pályázat értékelők munkájának megkönnyítése céljából
10. A tanulmány mellékletei
46
Az útmutató 1. számú melléklete: Fenntarthatósági intézkedések (Az adatlapon választható Fenntarthatósági intézkedések) 1. Környezeti szempontú tanúsítás szerint működik: Nemzetközileg használt szabvány szerint - hitelesítő szervezet által tanúsított - kiépített rendszert működtet a szervezetek jó környezeti teljesítményének biztosítása érdekében. Az irányítási rendszer egészének része, amely tartalmazza a környezeti célok mellett a környezeti politikát meghatározó, végrehajtó, felülvizsgáló szervezeti struktúrát, tervezési tevékenységeket, felelősségi köröket, alkalmazásokat, eljárásokat, folyamatokat és erőforrásokat. Ezek a szabványok: EMAS, illetve az ISO 14001:2004. Amennyiben a pályázó vállalja, hogy a projekt megvalósító szervezet(ek) megszerzi(k) a tanúsítást 12 hónapon belül vagy jelenleg rendelkezik(nek) vele, a vállalás elfogadható. A tanúsított minőségirányítás (pl. ISO 9001) nem környezetirányítás, tehát nem elfogadható. 16. Partnerség építés a projekttervezés és végrehajtás során [ Igen/nem ] A projekt egyik sikere, hogy az érintettek bevonásával határozzák meg a célokat, a megoldandó problémákat, és a célközönséget folyamatosan bevonják a projekt tervezésébe, monitoringjába, értékelésébe. A szempont vállalása esetén a bevont társadalmi szervezetnek helyi és a térség fenntartható fejlődését szolgáló társadalmi szervezetnek kell lennie, amelyet legalább 2005 dec. 31-e előtt bejegyeztek. 35. Újrahasznosított papír használat az irodai és nyomdai munkák során: A szempont vállalása (I) esetén a pályázó legkésőbb a támogatási szerződés aláírásától kezdve köteles papírfelhasználásában legalább 15%-ban újrahasznosított papírt alkalmazni az A4-es méretű irodai papírfogyasztásában, illetve nyomtatványaiban, valamint a már elért hasznosítási arányt fenntartani (nem csökkenteni). Újrapapír az, ami legalább tömege 85%ában újrahasznosított rostanyagból (másodnyersanyagból) készül, és a fehérítéséhez klórmentes vegyszert alkalmaznak. 43. Összes keletkezett hulladék mennyiségének csökkentése [ t ] A hulladékkeletkezés megelőzése a legmagasabb rangú környezeti célkitűzés a hulladékhierarchiában. A szempont célja, hogy a pályázó fordítson figyelmet a hulladékok keletkezésének megelőzésére. A fejlesztést végrehajtó szervezet egyéves működése során keletkező szilárd, és hasznosítónak vagy ártalmatlanítónak (akár szállítón keresztül) átadott, azaz a szervezet területét elhagyó szilárd hulladék mennyiségét kell megadni a pályázat benyújtását megelőző évre, valamint a projektzárás évére. Nem szabad beszámítani az egyszerű kapacitáscsökkentéből, teljesítménycsökkentésből származó hulladékcsökkentést.
47
Az útmutató 2. számú melléklete: Esélyegyenlőségi intézkedések (Az adatlapon választható Esélyegyenlőségi intézkedések)
4. A szervezet döntéshozói, munkavállalói esélyegyenlőségi képzést tart (I/N)
vagy
közönsége
számára
Az esélyegyenlőség terén előrelépést jelent, ha a döntéshozók ismerik a diszkriminációmentesség és egyenlő bánásmód érvényesítésének mikéntjét a gyakorlatban, a munkavállalók pedig többet megtudnak mind az egyenlő bánásmódról, mind pedig a fogyatékos emberek, a roma emberek vagy a nők helyzetének sajátosságairól. A tanulás lehet formális (például előadás sorozat, továbbképzés), nem formális (például outdoor tréning elem) vagy informális is (például munkavégzés során kapott információ). Ilyen tanulási folyamatban a pályázó vagy projektgazda szervezet vezető döntéshozói, munkavállalói, vagy látogatói, közönsége is részt vehet. Különösen fontos az adott szervezet humán erőforrás vezetőjének esélyegyenlőségi képzése. Az intézkedés vállalása azt jelenti, hogy a Pályázó szervezetnél a döntéshozók legalább 50%-a vagy a humán erőforrás vezető; vagy a munkavállalók legalább 20%-a a támogatás megítélésének évétől részt vesz esélyegyenlőségi tanulási folyamatban, amely legalább évente 4 órányi, közvetlen, nem táv- vagy papíralapú képzés.
15. Fogyatékossággal élő alkalmazottak száma (fő)
Amennyiben már most van legalább egy fogyatékos alkalmazottja, és munkahelyét fenntartja, az intézkedést vállalhatja. A fogyatékos személyek munkahelyi esélyegyenlőtlenségét a szervezetek három tényezőre vezetik vissza. Egyrészt a munkahelyeken akadályozottak a mozgásban, kommunikációban stb., másrészt nehéz e speciális foglalkoztatotti csoport számára megfelelő munkaköröket biztosítani, harmadrészt pedig előítéleteket fogalmaznak meg velük szemben a munkahelyeken. Foglalkoztatási esélyegyenlőségük javításának két alapvető eszköze a munkahelyek akadálymentesítése és az egészségi állapotuknak megfelelő munkakörök kialakítása. Mintegy 600 ezer fogyatékossággal élő ember van ma Magyarországon, akiknek mindössze 9%-a foglalkoztatott. Foglalkoztatásukhoz komplex akadálymentesítés és képzés szükséges. A munkavállalói képességek és munkaadói igények összeegyeztetésére javasoljuk az EQUAL programban kifejlesztett eszközök alkalmazását, például a Lantegi-módszert5, vagy a Befogadó Budapest eredményeit6. Amennyiben a pályázó vagy projektgazda az intézkedést vállalja, fogyatékossággal élő munkavállalóinak számát kell megadni az intézkedés sorában a kiindulási időpontban, a projektzáráskor, és a fenntartási időszak végén. Az intézkedés akkor is elfogadható, ha a már meglévő fogyatékos munkahelyet fenntartják. Mindkét esetben szükséges, hogy a pályázó álláshirdetéseiben jelezze ezen preferenciáját az egyéb 5 6
http://www.equalhungary.hu/download.php?docID=198 http://www.equalhungary.hu/download.php?docID=109
48
alkalmassági feltételek egyenlősége esetén, egyben jelezve a munkakör körülményeit is. Az adatszolgáltatás a fogyatékosság tekintetében önkéntes, sem a válaszadás megtagadásából eredően, sem az adott válaszok tartalma miatt, illetve az abból levonható következtetések miatt nem érheti hátrány a munkavállalót! Az intézkedés teljesítését az RMT-ez csatolt szervezeti (nem a személyes) nyilatkozattal lehet igazolni. Helyszíni ellenőrzésen az önkéntes nyilatkozat bemutatását is kérhetik.
16. Roma foglalkoztatottak száma (fő)
A roma népesség, akár nem-roma környezetbe integráltan, akár szegregáltan él, különösen kitett a kirekesztődés veszélyének. A magyarországi roma embereknek csak 16%-a aktív gazdaságilag. A roma emberek munkahelyi esélyegyenlőtlenségének legfőbb okát elsősorban alulképzettségre, a megfelelő szakképzettség hiányára vezetik vissza, de rejtett és direkt diszkriminációra is van példa. Amennyiben a pályázó vagy projektgazda az intézkedést vállalja, roma munkavállalóinak számát kell megadni az intézkedés sorában a kiindulási időpontban, és a projekt, valamint a fenntartási időszak végén. A vállalás elfogadásához legalább 5%-nyi előrelépés kell a projekt végéig, vagy legalább 3%-os munkavállalói jelenlét elérést a projektzárás idejére, illetve a pályázó álláshirdetéseiben jelzi ezt a preferenciát az egyéb alkalmassági feltételek egyenlősége esetén. Az intézkedés teljesítését nyilatkozattal lehet igazolni. A projekt végrehajtása során a személyes adatlapokat (adatkezelési nyilatkozatokat) nem kell továbbküldeni, azok bemutatását azonban helyszíni ellenőrzésen kérhetik. Kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben erről megfelelő nyilatkozatot tett, önkéntesen, és megfelelő tájékoztatás alapján (ld. Avtv.).
23. Nők száma a foglalkoztatottak közt (fő)
Az intézkedés célja, hogy valóban egyenlő eséllyel vehessenek részt a nők a munkaerőpiacban, azokon a munkahelyeken, amelyek még nincsenek elnőiesedve (melynek mértéke 70%). Esélyegyenlőségi vállalásként tehát csak akkor érvényesíthető a munkavállaló nők számának növekedése, ha arányuk az összes munkavállaló között nem haladja meg a 70%-ot. Szükséges az is, hogy legalább 5%-kal növekedjen a nők száma a projektzárásig, illetve a pályázó álláshirdetéseiben jelezze ezen preferenciát az egyéb alkalmassági feltételek egyenlősége esetén.
43. Az érintett célcsoport számára a fejlesztés eredményéhez való hozzáférést a fejlesztő vagy partnere aktívan, és az esélyegyenlőségi célcsoport(ok) képviselőivel egyeztetett módon segíti (I/N) érintett célcsoport(ok):……...
Amennyiben a projekt fejlesztési célja olyan termék, szolgáltatás kialakítása, amihez való hozzáférés az esélyegyenlőségi célcsoportok tagjainak számára nehezebb, mint az átlagos végfelhasználó számára, úgy a pályázó vagy projektgazda már a tervezés során készülhet arra, hogy aktívan segítse a létrejövő eredmény elérhetőségét. Például valamilyen közszolgáltatást (hulladékszállítást, szennyvízkezelést stb.) fejlesztő önkormányzat tervezheti a szolgáltatáshoz való kapcsolódás (rákötés, belépés) megkönnyítését több 49
esélyegyenlőségi célcsoport tagjai számára is. Fogyatékossággal élők kedvezményes egyszeri (rákötési, belépési, csatlakozási) lehetőséget kaphatnak stb. Konstrukciófüggő példák, értelmezések. A pályázat megfelelő részében (helyzetelemzés, változatelemzés, CBA) mindegyik megjelölt célcsoportra lebontva be kell mutatni, konkrétan milyen speciális elemhez vagy hozzáféréshez jutnak az egyes célcsoportok, illetve a projekt eredményei milyen hatással lesznek rájuk. A pályázat tartalmazza és integrálja az esélyegyenlőségi célcsoport képviselőivel való egyeztetést, és ezek eredményeit. Legkésőbb az RMT benyújtásáig a tervezett intézkedésnek önkormányzati/társulási rendelet formájában életbe kell lépniük ahhoz, hogy a vállalást az értékelők elfogadják.
50
Az útmutató 3. sz. melléklete: Az egyes elvárt kommunikációs csomagok tartalma Célcsoport (példa): a. lakossági (érintett településen lakók, érintett településen közlekedők, érintett településeken tartózkodó telektulajdonosok, turisták) b. politikai szereplők, hatóságok, közigazgatási intézmények c. multiplikátor szereplők, társadalmi szervezetek d. multiplikátor szereplők, gazdasági partnerek e. multiplikátor szereplők, tanintézmények f.
multiplikátor szereplők, média
Helyszíni tájékoztató eszközök Az egyes projekteknél a meghatározott méretben elvárt projekttáblák tervezése és kivitelezése a projekt megvalósításának helyszínén kötelező. Az egyes tábla méretek és darabszámok tekintetében a Közreműködő Szervezettel javasolt felvenni a kapcsolatot. A beruházás befejeztével a projekttáblákat emléktáblák váltják fel, melyek méretét (típusát) a pályázati útmutató tartalmazza. A projekt- és az emléktábla arculatilag meg kell, hogy feleljen az NFÜ által kiadott Arculati kézikönyv ÚMFT kedvezményezettek részére c. kiadványban foglaltaknak Weboldal g. Az előkészítő szakaszban kialakított weboldal (vagy menüpont) folyamatos karbantartása, információk frissítése, esetleges website promóció. Fontos, hogy figyelembe vegyék, hogy a honlapot hosszú távon kell fenntartani, tehát a szerverkapacitás hosszú távú rendelkezésre állásáról gondoskodni kell. h. Akkor jó egy projekt weboldala, ha tartalmazza a projekttel kapcsolatos információkat, térképeket, a beruházás menetét, fotókat, események előrejelzését, összefoglalását, könnyen használható, jól strukturált és arculat tekintetében tartalmazza az ÚMFT logót és arculatot. Nyomtatott tájékoztató anyagok i. szórólap (A projekt indulásakor legalább egyszeri lakossági terjesztés indokolt, a szórólap javasolt mérete: LA4, színes, legalább két oldalas, az előkészítés során használt design-nal elkészítve, javasolt az újrapapír használata)
51
j.
információs brosúra (a beruházás fontosabb dátumaihoz kötődően kerüljön összeállításra, terjesztése csak az érintettek által látogatott, forgalmas helyeken felállított kiadvány kínálókból javasolt)
k. Kiadvány a projektről (a projekt zárásához kapcsolódóan kerülhet kiadásra) l.
Egyebek: pl. molinók, roll-up-ok, háttérfal, zászlók, dossziék, stb.
Rendezvények A rendezvények kiemelt fontossággal bírnak a projekt élete során, az érintettek általában hitelesebb formaként fogadják el, mint pl. a kiadványokat. Illetve lehetőség nyílik a közvetlen kapcsolatfelvételre, a felmerült kérdések megválaszolására. A rendezvényeket két csoportba sorolhatjuk: az elsőbe a projekt érintettjeinek szóló rendezvényeket sorolhatjuk (pl. fórumok, projekt látogatások, előadások, helyi rendezvényeken történő részvétel, stb.), illetve a széles nyilvánosság számára szervezett rendezvényeket (pl. sajtótájékoztatók, nyitó és záróünnepség, stb). Ezekre tekintettel: m. Alapkő letételi ünnepség (helyszínen a projekt indulásakor, széleskörű sajtójelenlét biztosításával) n. A projekt fontosabb mérföldköveihez kapcsolódóan szervezett sajtótájékoztatók (egyes fázisok befejezése, átadások, stb) o. Opció: iskolai programok a környezettudatosság jegyében, előadások (gazdasági szereplőknek, érdeklődőknek), projekt látogatás biztosítása (leendő kedvezményezetteknek, sajtónak, szakmai érdeklődőknek), nyílt napok Amire a tervezésnél figyelni kell: - helyszín bérlés, biztosítás; megfelelő catering (ellátás); meghívók (elektronikus vagy papír alapú elküldéssel), sajtónyilvánosság biztosítása (adott esetben), moderátor biztosítása (adott esetben), szövegírás, beszédírás, visszaigazolás, stb. PR eszközök p. PR film (a teljes beruházásról készített tájékoztató, dokumentáló film), formája: DVD illetve mp3. Fontos a jogdíjakat tisztázni! Célja egyrészt a dokumentálás, másrészt az eredménykommunikáció. A kisfilmet javasolt DVD-n és MP3-ban is bekérni a kivitelezőtől. A film elkészítéséhez szükséges: - forgatókönyv elkészítése (teljes film megtervezése, az esetleges interjúk kérdéskörének összeállítása, stb) - tervezett forgatási napok beütemezése - utómunkához stúdió bérlése, technikussal - hangalámondás, narráció, zenei betétek kiválasztása q. Sajtókapcsolat (média lista összeállítása, a 10-15 legfontosabb újságíró címlistájának összeállítása, sajtóközlemények készítése és
52
eljuttatása a célzott sajtónak, sajtó háttérbeszélgetések szervezése, sajtófigyelés, sajtómegkeresések kezelése, sajtóelemzés, sajtómegjelenések generálása, hosszútávú együttműködés kialakítása a sajtóval, stb) r.
Fotódokumentáció (kiadványba szerkeszthető, legalább 3 MB méretű, nagy felbontású projektfotók készítése a beruházás teljes élettartama alatt)
Információs központ - személyes „ügyfélszolgálat” vagy zöld szám működtetése, ahol az érdeklődők feltehetik a projekttel kapcsolatos kérdéseiket. Projektfüggően végig kell gondolni, van-e igény személyes ügyfélszolgálatra. A honlapon történő online fórum biztosítása is javasolt. A központ működhet „kör jelleggel” is, azaz a hét napjain más és más teleüléseken látja el a személyes ügyfélszolgálatot. Ezen kívül zöld szám létrehozása is indokolt, így minden érintett számára megnyílik a lehetőség arra, hogy tájékozódjon a projekt előrehaladásáról. A központ működtetése függ a helyszínválasztástól, az infrastruktúrától, a nyitva tartástól, stb. Egyebek A kedvezményezett természetesen többet megajánlhat a kommunikáció során, mint a kötelező feladatok. Azonban törekednie kell arra, hogy a kiegészítő tevékenységek ne menjenek a kötelezően elvárt feladatok rovására, illetve a költséghatékonyságra és a gazdaságosságra. s. alternatív javaslatok bemutatása (pl. oktatási intézmények bevonása, rajzpályázat, DM levél, stb) t.
kisebb értékű szóró- reklámajándékok készítése (rendezvények kísérő elemeiként, sajtó számára. Pl: toll, jegyzetfüzet, esernyő, szimbolikus ajándékok, projekt specifikus jelleggel.)
Folyamatos kockázat figyelés Az előkészítő szakaszban összeállított válsághelyzetek figyelése)
kockázatkezelési
lista
folyamatos
frissítése,
Közvéleménykutatás Az elvégzett kommunikáció minőségének mérésére, az információ hiányok kiküszöbölésére, a kommunikációs stratégia felülvizsgálatára és eredményeinek mérésére). Javasolt az előkészítés során feltett kérdések újbóli lekutatása, így összehasonlíthatóvá válnak az eredmények, adatok. Bevonni kívánt szakértők - javasolt: projektvezető, sajtókapcsolati szakértő, konfliktuskezelési szakértő Kommunikációs munka összegzése Adjon a kedvezményezett a keretstratégiában kitekintést arról, hogy milyen eredményeket vár el a kommunikációs tevékenységétől. Mivel a kiinduló kutatási adatok már
53
rendelkezésre állnak a keretstratégia készítésekor, számszerűsítheti az elemzésben, hogy attól milyen eltérést kíván elérni
54
