Útmutató a Natura 2000 fenntartási tervek készítéséhez
Jóváhagyta: Dr. Illés Zoltán Környezetügyért felelős államtitkár
Természetmegőrzési Főosztály Budapest, 2013. április 1
Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv................................................................................................ 3 1. A terület azonosító adatai .................................................................................................... 3 1.1. Név .................................................................................................................................. 3 1.2. Azonosító kód................................................................................................................. 3 1.3. Kiterjedés ....................................................................................................................... 3 A tervezési terület kiterjedése hektárban. ............................................................................. 3 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek ................................................. 3 1.5. Érintett települések ....................................................................................................... 4 1.6. Egyéb védettségi kategóriák ........................................................................................ 4 1.7. Tervezési és egyéb előírások ......................................................................................... 4 2. Veszélyeztető tényezők ......................................................................................................... 4 3. Kezelési feladatok meghatározása ...................................................................................... 5 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése .................................................. 5 3.2. Kezelési javaslatok ........................................................................................................ 5 3.2.1. Élőhelyek kezelése ...................................................................................................... 9 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés .............................................................. 11 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések .......................................................................................... 11 3.2.4. Kutatás, monitorozás ............................................................................................... 11 3.2.5. Mellékletek ................................................................................................................ 12 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében ...................................................................................... 12 3.3.1. Agrártámogatások .................................................................................................... 12 3.3.2. Pályázatok ................................................................................................................. 13 3.3.3. Egyéb ......................................................................................................................... 13 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja .................................................... 13 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök .................................................................... 13 3.4.2. A kommunikáció címzettjei ..................................................................................... 13 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel .................................................. 14 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció ........................ 15 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése ........................................................................ 15 1.1. Környezeti adottságok ................................................................................................ 15 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek ........................ 15 1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok ................... 16 1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok ........................ 17 1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok............................................ 18 1.3. Területhasználat .......................................................................................................... 18 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás ................................................................................ 18 1.3.2. Tulajdoni viszonyok ................................................................................................. 18 1.3.3. Területhasználat és kezelés ...................................................................................... 18 2. Felhasznált irodalom ...................................................................................................... 19 3. Térképek ......................................................................................................................... 19 Kötelező térképek a 275/2004 (X.8.) Korm. rend. szerint .............................................. 19 A térképekre vonatkozó egységes követelmények ........................................................... 19 Mellékletek .......................................................................................................................... 21 1. melléklet: Veszélyeztető tényezők listája ................................................................... 21 2. melléklet: Kezelési előírások listája ........................................................................... 29 3. melléklet: A Natura 2000 területekre vonatkozó jogszabályi előírások ................. 29 Javasolt irodalom, hasznos linkek .................................................................................... 29 2
Tartalmi követelmény: A fejezetek számozása és címe teljes mértékben kövesse a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Natura rendelet) 13. mellékletét, az egyes fejezeteken belül azonban lehetnek további alfejezetek. A terv részt úgy kell megírni, hogy az minden szükséges információt tartalmazzon. Egyeztetésre csak ez kerül, ezért a megalapozó dokumentáció nélkül is érthetőnek kell lennie. A megalapozó dokumentáció részben a nem releváns fejezeteket nem kell kitölteni, hiszen a terület jellegétől (pl. egyes területhasználati típusok megléte vagy hiánya) és tervtípustól (pl. honvédelmi területre készülő terv) függően ez változhat.
I. Natura 2000 fenntartási terv 1. A terület azonosító adatai Az azonosító adatokat minden esetben a Natura 2000 területek hivatalos adatlapja (standard data form – SDF) legfrissebb változata alapján kell megadni, amely adatbázis formában a nemzetipark-igazgatóságoknál rendelkezésre áll. A területek néhány alapadata, a jelölő értékek a http://www.termeszetvedelem.hu/ oldalon is elérhetők. 1.1. Név A terület neve és típusa. A terület típusát a Natura rendelet fogalomrendszere szerint kell megadni: - különleges természetmegőrzési terület (KTT) - kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (kjKTT) - különleges madárvédelmi terület (KMT) Kerülni kell: a SAC, SPA rövidítések alkalmazását, mert ez a magyar fogalomrendszer szerint nem mindenki számára értelmezhető. 1.2. Azonosító kód HU_ _ _ _ _ _ _ 1.3. Kiterjedés A tervezési terület kiterjedése hektárban. 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Az SDF alapján a különleges madárvédelmi területek esetében csak a jelölő madárfajokat, beleértve a vonuló fajokat is (ezek nem 1. mellékletes fajok, de a Natura 2000 adatbázisban külön felsorolva szerepelnek, mint jelölők), a különleges természetmegőrzési területek esetében a jelölő élőhelyeket és jelölő állat- (nem madár) és növényfajokat kell felsorolni. Jelölő fajnak az adatlapon A, B vagy C populációs értékkel szereplő fajokat, jelölő élőhelynek az adatlapon A, B vagy C reprezentativitással szereplőket tekintjük. A D populációs, illetve reprezentációs értékkel rendelkező fajokat és élőhelyeket nem kell feltüntetni. Amennyiben a tervkészítés során végzett felmérések során új, az adatlapon nem szereplő faj/élőhely kerül elő, amely az állománya alapján jelölő értéknek javasolt, és a tervkészítés során (javaslatok megfogalmazása) figyelembe vették, azt is meg kell jeleníteni, mint újonnan előkerült jelölőnek javasolt érték. Fajnevek esetén egységes forma használata szükséges: magyar név, majd a tudományos név zárójelben. A fajneveket a Natura 2000 rendelet szerint kell megadni. 3
pl. vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius) 1.5. Érintett települések Az érintett települések felsorolása megyénként betűrendben. Az érintett helyrajzi számokat nem kell felsorolni, de az alábbi szöveget minden esetben hivatkozni szükséges: „A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet (a továbbiakban: KvVM rendelet) tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett helyrajzi számokat és így a Natura 2000 jogi státuszt is a KvVM rendelet rögzíti, térképi megjelenítéssel is. A jogi jelleg a megosztással keletkező utód helyrajzi számokra is kiterjed.. 1.6. Egyéb védettségi kategóriák Egyéb érintett (átfedő) Natura 2000 terület – kód, név és kiterjedés (ha) Országos jelentőségű védett természeti területek – név és kiterjedés (ha), a védetté nyilvánító jogszabály száma Helyi jelentőségű védett természeti területek – név és kiterjedés (ha), védetté nyilvánító jogszabály száma Ex lege védett területek típusa és összkiterjedése (ha) (egyes területeken a természeti érték kiemelése is fontos lehet (pl. kaptárkövek) Nemzetközi jelentőségű területek (Ramsari-terület, európa diploma, bioszférarezervátum, világörökségi helyszín, geopark) 1.7. Tervezési és egyéb előírások Azoknak a terveknek a felsorolása, amelyek a területre vonatkozóan a közösségi jelentőségű jelölő értékek szempontjából is releváns előírásokat fogalmaznak meg. A tervek előírásainak elemzését a megalapozó dokumentáció 1.3.3. fejezete, az erre épülő javaslatokat pedig a 3.2. Kezelési javaslatok fejezet tartalmazza. Itt pontos hivatkozással (kihirdető jogszabály száma, évszám vagy egyéb releváns adat) csak a tervek felsorolása szükséges. Elfogadott, érvényes természetvédelmi kezelési terv az érintett védett természeti területre (kérjük feltüntetni, ha elkészült már a terv, de még nincs elfogadva) Településrendezési eszközök Körzeti erdőtervek és üzemtervek Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek Halgazdálkodási tervek Vízgyűjtő-gazdálkodási terv Egyéb tervek (csak ha a tervhez tartozó releváns információt tartalmaz, pl. fejlesztési tervek, kistérségi környezetvédelmi terv)
2. Veszélyeztető tényezők A veszélyeztető tényezők listája 2011-ben az új SDF forma elfogadásával változott. Az új, részletesebb lista szerinti kódok1 (1. melléklet) még nem kerültek átvezetésre az SDF-ben, mivel ennek határideje 2015. év vége. A veszélyeztető tényezőket az adatlapról kell megadni. A tervezési területre vonatkozóan csak a legrelevánsabb, maximum 20 veszélyeztető tényező adható meg, amelyből maximum 5 lehet nagy jelentőségű (H). Amennyiben az új lista szerinti frissítés még nem történt meg, 1
http://bd.eionet.europa.eu/activities/Natura_2000/reference_portal
4
akkor meg kell feleltetni az adatlapon szereplő tényezőket az új lista szerinti kategóriának (ebben az esetben mindkét kód és elnevezés feltüntetendő ugyanabban a sorban). Ha új veszélyeztető tényező merül fel, akkor azt már csak az új kóddal kell megjeleníteni. Amennyiben egy veszélyeztető tényező már nem releváns, akkor nem kell megjeleníteni. Táblázatos összefoglalása annak, hogy az egyes korlátozó vagy veszélyeztető tényezők hogyan és milyen értékekre hatnak. (felsorolás esetén is a táblázatban megadott kategóriák szerint kell a tényezőkről írni.) Kód
Veszélyeztető neve
tényező Jelentősége (H = nagy, M = közepes, L = kis jelentőségű
Érintett terület nagysága (%)
Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást?
A veszélyeztető tényezőknél külön kell ismertetni az adott Natura 2000 területen kívülről érkező hatásokat. Amennyiben ezekre is megadható a kódlistából kód, akkor azokat használva, ha nem, akkor szövegesen kifejtve. Kerülni kell: a terület állapotleírását (pl. „A területen több helyen láthatók tűzeset nyomai.”), a veszélyeztető tényezők mérséklése vagy megszüntetése módjainak kifejtését, kezelési javaslatok leírását. Utóbbit a 3.2. fejezetben kell részletezni.
3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A terület adottságait, jellegzetességeit és történeti hátterét figyelembe véve a közösségi jelentőségű természeti értékek – kiemelten a jelölő fajok/élőhelyek – megőrzését, hosszú távú fennmaradását, természetvédelmi helyzetük javítását szolgáló célállapot és a hozzá rendelt célkitűzések rövid, általános, 2-3 mondatos stratégiai jellegű megfogalmazása. Amennyiben a terület jelölő értékei szempontjából ez releváns, klímaadaptációs célkitűzések megadása. A célkitűzések megfogalmazásánál az SDF 4.2 pontjában tett prioritásokra és 6.3 pontjában megfogalmazott célkitűzésekre2 kell támaszkodni (azokat nem megismételve), de természetesen indokolt esetben ettől el is lehet térni, hiszen a területek aktuális állapota, illetve a változások iránya alapján a célkitűzések is aktualizálást igényelnek. A célkitűzéseknél egyes élőhelyek/fajok kiemelhetők, mint a terület prioritásként kezelendő értékei. Itt kell kitérni arra is, ha a jelölő fajokon és élőhelyeken túl a terv más közösségi jelentőségű vagy védelemben részesülő fajt is figyelembe vesz. Itt szükséges a különleges természetmegőrzési területen nem jelölő madárfajokat is figyelembe venni, amennyiben a terület átfed különleges madárvédelmi területtel. Az átfedő területrészen az ott releváns jelölő madárfajokra is figyelemmel kell lenni. Kerülni kell: „A terület ökológiai jelentősége” kifejtését, ami a megalapozó munkarészbe való, illetve a kezelési javaslatok megjelenítését, amelyeket a 3.2. fejezetben kell részletezni. 3.2. Kezelési javaslatok
2
http://www.termeszetvedelem.hu/termeszetvedelmi-celkituzesek-prioritasok-natura-2000-teruleteken#Celkit
5
Ebben a fejezetben az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikk (1) bekezdésének megfelelően valamennyi, a területek védelmi célkitűzéseinek elérését, a területek és jelölő értékeik megőrzését szolgáló intézkedést meg kell jeleníteni, a kezelési javaslatokon és előírásokon túl a jogszabályi, hatósági és szerződéses eszközöket is. A kezelési javaslatok és előírások (intézkedések) alább részletezett rendszerét áttekintően az 1. ábra mutatja be. Az intézkedéseket alapvetően két nagy csoportot alkotnak. Az elsőbe a gazdálkodásra vonatkozók, a másodikba a gazdálkodáshoz nem kötődők tartoznak. A gazdálkodásra vonatkozó intézkedések lehetnek általános javaslatok, vagy támogatási rendszerbe illeszthető, a terv szintjén javasolt előírások. A gazdálkodáshoz nem köthető intézkedéseknél jelennek meg a gazdálkodókon túli egyéb érintetteknek szóló (beruházók, fejlesztők, területrendezők, vállalkozók: ipari, turisztikai), a területhasználatra vonatkozó elvek, a kritikus pontok azonosításával (egyes tevékenységek korlátozás nélkül, feltételekkel vagy egyáltalán nem végezhetők, bizonyos irányú fejlesztések nem kívánatosak). Itt kell minden olyan javaslatot megjeleníteni, amelyet a Natura 2000 területeken azok elsődleges rendeltetésével ellentétes tevékenység nem folytatható elv alapján fontos kiemelni (pl. területrendezés, építésügy, közlekedés, turizmus, bányászat). Természetesen nem csak a korlátozásra, hanem a fejlesztésre vonatkozóan is lehet javaslatot tenni. Ezek a javaslatok a megalapozó dokumentáció 1.3.3. fejezetében a szakterületi/ágazati tervek elemzésének eredményeire alapuljanak, megismételve az elemzés legfontosabb következtetéseit. Itt van lehetőség olyan javaslatok megfogalmazására is, amelyek az adott Natura 2000 területre kívülről érkező hatások ellensúlyozására szolgáló intézkedések, összhangban a 2. fejezetben leírtakkal. Fontos kiemelni, hogy ezek javaslatként és ne szabályként, tiltásként kerüljenek megfogalmazásra, ugyanakkor legyenek konkrétak. Ez alól kivétel, ha a Natura 2000 terület átfed védett természeti területtel és az átfedő területrész vonatkozásában jelenik meg az elfogadott természetvédelmi kezelési tervben is szereplő előírás, vagy azt egyéb jogszabály írja elő. Kiemeljük, hogy nem szükséges a kezelési terv minden előírását itt megjeleníteni, csak azt, ami a területre megfogalmazott célkitűzés miatt fontos. A gazdálkodáshoz kötődő kezelési előírásokat ás általános javaslatokat az ökológiai igények alapján lehatárolt kezelési egységekre (azonos kezelést igénylő élőhelyek, élőhelykomplexumok) kell megadni. Kezelési egység alapját az ÁNÉR alapú élőhelytérkép vagy vegetációtérkép adja, figyelembe véve a jelölő fajok előfordulását is (aktuális és potenciális egyaránt). Az előírásoknak és javaslatoknak az aktuális, természetbeni állapothoz és használathoz kell igazodnia. A gazdálkodáshoz kötődő előírások és javaslatok részletezése előtt egy rövid általános bevezetőben célszerű leírni, hogy a kezelési javaslatok meghatározása milyen szempontok szerint történt, külön kitérve az élőhelytípusokra és fajokra. A kezelési egységekre vonatkozó általános javaslatok a gazdálkodás mikéntjére megfogalmazott nem előírásszerű javaslatok. A kezelési előírások ugyanakkor konkrét, agrártámogatási programoknak megfeleltethető menü-rendszerű előírások. A kezelési egység kódját minden esetben meg kell jeleníteni, mert ez alapján köthető össze a térképpel, ott ez alapján lesz azonosítható. A kezelési egységet a fenntartási tervekben tágabban értelmezzük, nem csak a jelölő élőhelyekre és a jelölő fajok által „használt” területrészekre kell kiterjedniük. Természetesen a kezelési egységek és a hozzájuk rendelet előírások és javaslatok meghatározásánál tekintettel kell lenni a jelölő értékek megőrzését szolgáló egyéb területrészekre (pl. a fajok élőhelyével szomszédos, csatlakozó területrészekre, az egyes állományok közti összeköttetést biztosító folyosókra, közösségi jelentőségű faj számára alkalmas élőhelyek védelmére, fejlesztésére, az élőhelyek esetében a potenciálisan jelölő élőhellyé alakítható fejlesztési területekre vagy pl. a 6
csapadékviszonyok függvényében az élőhelyek kiterjedésének és egyes fajok megjelenésének évek közti változásaira). A kezelési egység előírásainak és javaslatainak összhangban kell lennie (azok szigorúságát is beleértve) a területrész fenti példákon keresztül szemléltetett rendeltetésével. Külön lehatárolással, kezelési egységként értelmezve előírás és iránymutatás adható pl. a Natura 2000 területen található utakra, beépített területekre, iparterületekre, állattartó telepekre, amelyek a Natura 2000 terület jelölő értékeinek, a terület egységének, állapotának megőrzésében szerepet szintén játszhatnak. A támogatási rendszerbe illeszthető előírások tekintetében szükséges az alábbi bekezdést a 3.2.1. fejezet elején megjeleníteni. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ 5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg.” Az itt megfogalmazott előírások célja, hogy a kezelési egységekben előforduló közösségi jelentőségű értékek, a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat és adottságok alapján javaslatot tegyenek a gazdálkodás kívánatos módjára. Ennek érdekében itt megfogalmazásra kerülnek olyan előírások, amelyek alapul szolgálnak a jövőbeli támogatási programok kidolgozásához. A gazdálkodók számára ezek az előírások a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támogatási programokon keresztül, önkéntes vállalás formájában válhat csak kötelezővé. A kezelési egységekhez rendelt előírások kidolgozásának módszertana: Az előírások tekintetében az Átmeneti Támogatás pályázat keretében kidolgozott és azóta kiegészített és javított előírássort kell alapul venni (2. melléklet). A fenntartási tervnek lehetőséget kell teremtenie a területek adottságaihoz és igényeihez illeszkedő egyedi kezelési előírások megadására is, ezért a 2. mellékletben szereplő előírásokon túl új előírások is megfogalmazhatók. Lesznek olyan területegységek, ahol a jelenlegi használat és gyakorlat megfelelő, de sok esetben a jelenlegi gyakorlattól eltérő vagy esetileg maga a használat megvalósítása lesz a cél. Az egyedileg megfogalmazott új előírások esetében azok egységes megfogalmazása a cél. Ezért egy új előírás bevezetésekor minden esetben egyeztetni kell a többi tervkészítővel, és konszenzusos megfogalmazást találni, majd következetesen azt használni. Az új előírásokból listát kell vezetni, amit minden tervkészítő számára elérhetővé kell tenni. Egyértelmű célja a fenntartási terveknek, hogy rámutassanak a jelenlegi támogatási rendszernek azon hiányosságaira, nem megfelelő elemeire, amelyek a Natura 2000 területek kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartását, illetve elérését nem teszik lehetővé. A kezelési előírások fejezetben a javasolt előírásokat kell rögzíteni, a jelenlegi használattól (agrártámogatási rendszertől) való eltérések összegzését, rövid kifejtését a 3.3. fejezetben kell megtenni. Az előírásokat szintezve szükséges megadni, egyértelműen szétválasztva a fenntartási és fejlesztési előírásokat, azon belül a jogszabályban rögzített, kötelezően betartandó, és az önkéntes alapon választható előírásokat. Az erősen változó környezeti feltételek (beleértve a klímaváltozást is) mellett az ellenőrizhető, támogatásokhoz kötődő előírások nem adnak megfelelő keretet a természetvédelmi célok eléréséhez. A tervezés során, ahol ez indokolt, törekedni kell az adaptív kezelést biztosító előírás-javaslatok megfogalmazására, illetve meg kell vizsgálni az adaptív kezelés összehangolásának lehetőségét a támogatási rendszerekkel.
7
Kerülni kell: az irányelvek és javaslatok megfogalmazásánál a kötelező érvényre utaló „tilos” és „kell” kifejezéseket. Az olyan általános problémák kifejtését, amelyre a fenntartási terv nem tud megoldásul szolgálni. Mellőzni kell például a következő vagy ehhez hasonló megállapításokat: az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtható támogatások iránti igény megkérdőjelezése a gazdálkodók részéről; a támogatási programok fennmaradására vonatkozó kételyek és kockázatok megfogalmazása; a kezelésre vonatkozó, az egyes érdekeltek közti véleménykülönbségek; illetve az érdekérvényesítés gyengeségeinek részletezése, forráshiányra hivatkozás. LIFE projekt keretében készülő fenntartási tervek Javasolt a terv elején egy olyan térkép feltüntetése, amely a projektterület és az érintett Natura 2000 terület viszonyát mutatja. Az egész Natura 2000 területre vonatkozó terven belül lehet bővebben írni a projektterületről, pl. először az egész Natura 2000 területre felsorolva a veszélyeztető tényezőket, majd külön a projektterületre vonatkozóan. Ugyanez vonatkozik a kezelési javaslatokra is. Fajra vonatkozó LIFE projekt esetén szükséges rövid utalás a fajmegőrzési tervre (amennyiben létezik). LIFE projektek esetén nem azt szükséges leírni, hogy mi valósult meg a projekt keretében, ezt elegendő röviden (fél oldal) összefoglalni (pl. szükséges leírni, hogy beavatkozások mekkora területrészeket érintettek/érintenek). A fenntartási terv lényege, hogy további kezelési javaslatokat fogalmazzon meg.
8
3.2.1. Élőhelyek kezelése Az általános szempontrendszert a terület célkitűzéseihez illeszkedő általános természetvédelmi javaslatok és támogatási rendszerbe illeszthető előírások kidolgozásához művelési ágak szerint csoportosítva adjuk meg, de természetesen az általános javaslatok és kezelési előírások a kezelési egységhez kapcsolódnak, amelyek élőhely alapon kerülnek lehatárolásra. Egy kezelési egységen belül megadható több művelési ághoz tartozó előírás pl. belvizes szántó esetén szántó és vizes élőhely. Az általános javaslatok és a kezelési előírások megfogalmazásánál ki kell térni azokra a területekre, amelyek a jelenlegi területalapú támogatási rendszerben kiesnek a támogatásból, mert nem tartoznak a hasznosított mezőgazdasági területbe (HMT). Ilyenek a vonalas szegély élőhelyek (fasorok, mezsgyék), valamint a nádasok, mocsarak, halastavak és vizes élőhelyek. Ezek az ökológiai (folytonos és megszakított folyosók) jelentőségükön túl, azért is fontosak, mert sok esetben jelölő élőhelyeket jelentenek. Egy részükön nincs tényleges gazdálkodás, másik részükön folyik gazdálkodás, de az nem támogatható. A jövőbeli támogatási rendszerben meg kell teremteni ezek támogathatóságát külön forrás biztosításával vagy HMT-vé minősítésükkel. A művelési ág váltásra vonatkozó javaslatokat is ebben a fejezetben kell megadni. Minden gazdálkodási területen (mező-, erdő-, vad- és vízgazdálkodás) az azonnali beavatkozást igénylő javaslatokat külön ki kell emelni (pl. körzeti erdőterv vagy vízjogi engedély felülvizsgálata). Mezőgazdálkodás: Gyepek: Gyepek esetén a kötelezően betartandó előírásoknál a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rend. előírásait szükséges alapul venni. Az önkéntesen vállalható előírásoknál a kaszálás idejére, módjára, kiterjedésére, a legelő állat fajtájára, állategységre stb. vonatkozó speciális kívánalmakat kell megfogalmazni. Amennyiben az adott területre olyan vonatkozó jogszabályi előírás van érvényben, amely alkalmazása természetvédelmi szempontból nem kívánatos, úgy az előírás módosítására tett javaslatokat külön a 3.3.1.2. pontban kell megfogalmazni. Szántók: A szántók esetében a javaslatok és előírások megfogalmazásánál a természetmegőrzési területek esetében a szántón előforduló vagy azt az élettevékenységek során használó közösségi jelentőségű fajok igényeire, valamint a szántóhoz közvetlenül csatlakozó erdei és gyepes jelölő élőhelyekre és a hozzájuk kötődő jelölő fajokra gyakorolt esetleges kedvezőtlen hatások kivédésére kell figyelemmel lenni. A madárvédelmi területek esetében a szántón költő vagy azt táplálkozó területként használó jelölő madárfajok igényeit kell figyelembe venni. Itt különösen a termesztendő kultúra, vegyszerhasználat, gépi munkák vonatkozásában szükséges előírást adni. Vizes élőhelyek: A Natura 2000 hálózatba foglalt vizes élőhelyekre jelenleg nincs átfogó támogatási program, illetve a lehatárolási problémák miatt ez csak a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztéséhez (VTT) kötődő területekre korlátozódik. Ugyanakkor nem kétséges, hogy ezek egyes jelölő élőhelyek és fajok megőrzésében nagy jelentőséggel bírnak. A javaslatok és előírások megfogalmazásánál a vízállásos területeken a víz megtartásra (lehetőségek szerint milyen formában, mennyi ideig), valamint a 9
gazdálkodásra (teljes kizárása vagy feltételek melletti végzése) kell iránymutatást adni. Külön kell kezelni a belvizes és mocsaras területeket, halastavakat és nádasokat. Erdőgazdálkodás: A közösségi jelentőségű jelölő erdei élőhelytípusok és a hozzájuk közvetlenül vagy közvetve kötődő jelölő fajok hosszú távú fennmaradását, természetvédelmi helyzetük javítását célzó általános természetvédelmi kezelési javaslatok megfogalmazása szükséges. Ehhez háttéranyagként javasolt a VM által szerkesztett erdős útmutató3 használata. A kezelési javaslatokat az érvényben lévő erdőtervrendelet és körzeti erdőterv figyelembe vételével kell megadni, lehetőség szerint az erdőrészletekhez igazodva. Az elérendő természetvédelmi céllal összhangban többek közt az alábbiakra szükséges kitérni: rendeltetés, üzemmód, kívánatos célállomány, erdőállomány-típusok kívánatos aránya, javasolt állománycserék, erdőfelújítás módja, fahasználati korlátozások, biológiai vágásérettség meghatározása, vegetációs időszak. Az erdős kezelési egységhez kötődő kezelési előírásokat a 2. melléklet figyelembe vételével és az általános bevezetésben leírtak alapján kell megfogalmazni. Vadgazdálkodás: A tervezési területen a vadgazdálkodást, vadászatot érintő természetvédelmi kezelési javaslatok és előírások ismertetése a közösségi jelentőségű jelölő élőhelytípusok és fajok megőrzése érdekében. Így például az adott területen természetvédelmi szempontból optimális vadállomány vadfajonkénti létszáma, a vadgazdálkodás-vadászat térbeni, időbeni, mód- és eszközbeli természetvédelmi korlátozásai, a vadgazdálkodási berendezések elhelyezésére, a vadföldek kialakítására, vad kibocsátására és a meglévő zárt téri vadtartásra vonatkozó természetvédelmi feltételek. Vízgazdálkodást érintő kezelési előírások: A tervezési területen általánosságban a vízgazdálkodási, vízrajzi viszonyok fenntartását, természetvédelmi célú fejlesztését elősegítő (pl. élőhely-fenntartási célú vízellátás) vagy korlátozással kapcsolatos, valamint a vizes élőhelyekre kihatással lévő területek használatára vonatkozó kezelési javaslatok és előírások megfogalmazása. Itt kerüljenek megfogalmazásra a tervezési területen található természetes álló- és folyóvizekre vonatkozó intézkedési javaslatok is. Ehhez fontos kiindulási alapot adnak a vízgyűjtő- illetve részvízgyűjtő-gazdálkodási tervek, a javaslatoknak az abban foglaltakkal összhangban kel lenniük. A javaslatok kidolgozását javasolt az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (OVGT) 6.3 mellékletében található intézkedéscsomagok alatt szereplő intézkedési elemekre, mint szempontokra alapozni, kiemelten az IP14 (Károsodott, védett élőhelyekkel és más védett területekkel kapcsolatos egyedi intézkedések) intézkedés-csomagra (http://www.vizeink.hu/?module=ovgt100505). Hangsúlyosan figyelembe veendők a tervezési folyamat során az egyes víztestek vonatkozásában a nemzetiparkigazgatóságok megalapozó anyagaiban szereplő intézkedési javaslatok, függetlenül attól, hogy ezek a tervben megjelentek-e vagy sem. 2015-ben már a Víz Keretirányelv (VKI) alapján is értékelni kell a víztestek állapotát, így a jobbítást szolgáló intézkedések megjelenítse kiemelt fontosságú. Külön figyelmet kell fordítani a vízfolyások és állóvizek pufferzónájára is. 3
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Szakállamtitkárság (szerk.) (2010): Szakmai háttéranyag a hazai Natura 2000 területek kijelölésének alapjául szolgáló erdei élőhelytípusok kezelési irányelveinek meghatározásához
10
A javaslatokat és előírásokat kezelési egységhez is lehet kötni. Általánosan egy adott víztest tekintetében ki kell térni arra, hogy az természetvédelmi szempontból mennyiben biztosítja a jelölő fajok és élőhelyek fennmaradását (vízminőségi és mennyiségi értékelés), szükséges-e változtatni, ha igen, mit és miért, milyen beruházást, beavatkozást igényel a terület és milyen időtávban. Itt szükséges a halászati hasznosítási jog megszerzésére irányuló célok ismertetése (szükséges-e és milyen módon), valamint a halgazdálkodási hasznosításra vonatkozó javaslatok megtétele is (Tvt. 11. § alapján) pl. telepített halak fajára, fajtájára és mennyiségére, a hasznosítás volumenére. Ezeket a halászati hatósággal előzetesen javasolt egyeztetni. A halászati vízterületekre vonatkozó javaslatokat azok rendeltetésével összhangban kell megtenni. A halászati hasznosításon túl a turizmusra (bemutatás módja, időszaka), rekreációs tevékenységekre vonatkozóan (pl. vízi járművek használata) is megfogalmazhatók javaslatok. 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Az élőhelyrekonstrukciós tevékenységek elsősorban pályázati forrásokból valósulnak meg. Itt azoknak a rövid- és középtávú elképzeléseknek az ismertetése szükséges – külön a gyepekre, vizes élőhelyekre és erdőkre, valamint természetes álló- és folyóvizekre – amelyekre már van valamilyen stádiumú projektötlet. Megalapozó anyagként a nemzetipark-igazgatóságok 10 éves fejlesztési tervei, valamint az OVGT intézkedéscsomagjai alapján az egyes víztestekre megfogalmazott, a természetvédelmi célkitűzések elérését segítő, azzal összhangban lévő beavatkozási tervek vehetők alapul. Amennyiben lehetséges az érintett élőhely(ek)nek, a beavatkozás tervezett időtartamának, a fejlesztés céljának és eszközeinek megadása. 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések Egyéb, az előző fejezetekben nem szereplő fajspecifikus kezelési javaslatok (pl. vonalas létesítményekkel kapcsolatos intézkedések). Ehhez háttérként a miniszter által elfogadott fajmegőrzési tervek (http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=menu_1555), illetve egyéb akciótervek is használhatók. A tervekben foglalt intézkedéseket kell a tervezési területre leképezni, vagy ettől eltérő intézkedési javaslatot megfogalmazni. Itt nem a gazdálkodáshoz kötődő előírásokat és javaslatokat kell megismételni. Külön kell szerepeltetni, hogy milyen intézkedések valósultak már meg, és melyek azok, amelyeket hosszabb távon szükséges a faj érdekében végrehajtani. Kerülni kell: a fajok morfológiai leírását, életmenetük részletes ismertetését. 3.2.4. Kutatás, monitorozás A jelölő értékekre és az egyéb a tervkészítésnél prioritásként kezelt élőhelyekre és fajokra vonatkozóan a jelenlegi tudásszintünk alapján annak a megfogalmazása, hogy milyen kutatásokra (alap- és alkalmazott kutatások) lenne még szükség, mely fajokra/élőhelyekre kell fókuszálni. Javaslat megfogalmazása arra vonatkozóan, hogy mely fajok és élőhelyek területen található állományait kell az országos monitorozó mintavételi helyek közé felvenni. Azokat a mintavételi helyeket is fel kell sorolni, amelyek kijelölése az egyes jelölő értékek tekintetében már megtörtént, és ahol már jelenleg is folyik a monitorozás. Annak a kifejtése, ha a területen található faj vagy élőhelytípus tekintetében a szokásos ismétlésben végzett vizsgálatokat gyakrabban vagy ritkában szükséges elvégezni. 11
Kerülni kell: annak tételes megjelenítését, hogy mely fajokat és élőhelyeket hány évente pl. a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer protokollja alapján kell monitorozni. 3.2.5. Mellékletek A tervezési területen javasolt természetvédelmi kezelések, valamint a művelési ág lehetséges megváltoztatásának összegzése (térkép és táblázat) Térkép: a) A gazdálkodáshoz és egyéb területhasználathoz köthető kezelési egységek megjelenítése, a kódjukat tartalmazó feliratok kiírásával (3.2.1. fejezet alapján), valamint a művelési ág váltással érintett területrészek megjelenítése; 1 áttekintő és több (a terület nagyságától és az egységek számától függően) részlettérkép b) Kezelési egységhez nem köthető, az egyes tevékenység típusok szempontjából alkalmazandó korlátozások ábrázolása hármas kategóriarendszerben: korlátozás nélkül végezhető, korlátozással végezhető, illetve nem végezhető (opcionális, amennyiben a terv típusa (pl., honvédelmi vagyonkezelésű területre készülő terv) vagy a terület jellegzetességei szerint ez releváns és megadható). Táblázat: Javasolt az egyes kezelési egységek által érintett helyrajzi számok és MePAR blokkok összesítése. és azoknak elektronikus formában kell a tervhez történő csatolása, tekintettel arra, hogy ez a tervkészítés során a tájékoztatásban és kommunikációban jelentős, az érintett területhasználók számára a saját területük azonosítása miatt. 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében Ebben a fejezetben szükséges a 3.2. fejezetben meghatározott a kezelési javaslatokhoz és előírásokhoz hozzárendelni a megvalósításához rendelkezésre álló különböző eszközöket és forrásokat. A források esetében figyelemmel kell lenni a terület védettségére, vagyonkezelői helyzetére, tulajdonviszonyaira, hiszen ezek alapvetően meghatározzák az igénybe vehető eszközöket. Ezekre a kezelési egységeknél és az egyéb eszközöknél is érdemes utalni, amennyiben van róla adat. Minden esetben szükséges a visszautalás az előző fejezetre, kezelési egység hivatkozása vagy a nem kezelési egységhez kötődő intézkedések esetében annak egyértelmű azonosítása, hogy mire vonatkozik az eszköz. 3.3.1. Agrártámogatások 3.3.1.1. Jelenleg működő agrártámogatási rendszer Annak a rövid ismertetése, hogy jelenleg a területen milyen agrárkörnyezetgazdálkodási (horizontális és zonális célprogramok, MTÉT) és erdőkörnyezetvédelmi programok érhetőek el. Amennyiben van elérhető adat, úgy annak a bemutatása, hogy a terület hány százaléka támogatható, illetve ténylegesen támogatott terület. Ez a fejezet egy rövid helyzetképet kell, hogy adjon a terület támogatott gazdálkodásáról. 3.3.1.2. Javasolt agrártámogatási rendszer Annak áttekintése, hogy a jelenleg is támogatással érintett területeken megfelelő-e a jelenleg futó program, javasolt-e más programra áttérni. Ebben a pontban javaslatot lehet tenni a jelenlegi jogszabályban megfogalmazott támogatási előírások 12
módosítására, új előírás megfogalmazására, a további, önkéntes vállalás alapján javasolható előírásokra (AKG szint feletti, speciális fejlesztési előírások), valamint a jelenleg működőktől eltérő (zonális) program elindítására. Itt újra külön kiemeljük az adaptív kezelés lehetőségeinek megteremtésére irányuló lehetőségek vizsgálatát, és javaslatok megfogalmazását. Ebben a fejezetben kell bemutatni, hogy a jelenleg támogatási programmal nem érintett területen, ahol az lehetséges, milyen programok javasoltak. A kiindulási (viszonyítási alapot) mindig az aktuális, jogszabályon alapuló (hatályos) támogatási lehetőségek kell, hogy jelentsék, a vonatkozó jogszabályok számát hivatkozni kell. Kerülendő: a támogatási rendszer részletes vázolása, az egyes programokhoz tartozó előírások ismertetése. 3.3.2. Pályázatok Az elsősorban pályázati forrásból (KEOP, LIFE/LIFE+, ROP, Interreg) finanszírozható intézkedések ismertetése. Itt elsősorban az élőhelykezeléseket, fajmegőrzést támogató pályázatok kiemelése a fontos, de természetesen a kutatást támogatók és beruházási jellegűek (ide értve a szemléletformálást és bemutatást, a kezelést megalapozó infrastruktúrális fejlesztéseket, irodafejlesztést) is megjeleníthetők. a) Folyamatban lévő pályázatok felsorolása és rövid leírása (kód, cím, kedvezményezett, időtartam, költségvetés, a fenntartási terv mely részét célozza a pályázat). A futó projektek esetében szükséges kitérni arra, hogy indokolt-e ezek folytatása (pl. a jelenlegi csak az első ütem). b) Pályázati tervek feltüntetése, mely forrásból tervezik megvalósítani és a fenntartási terv mely részét célozná a pályázat. 3.3.3. Egyéb A terv mely elemeit lehet egyéb módon megvalósítani, pl. terület haszonbérbe adása, közmunka program, önkéntesek bevonása stb. 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja Az egyeztetést a Natura rendelet 4.§ 4. alapján szükséges végezni. Az EMVA forrásból készülő tervek esetén a támogatási kérelemben vállalt kommunikációs eszközöket kell alkalmazni. A terv egyeztetése során beérkezett véleményeket táblázatos formában összegezni szükséges, amely tartalmazza, hogy ki tette az észrevételt, mi volt az észrevétel, hogy került kezelésre. A melléklet nem lesz része a tervnek, ezért ebben a fejezetben röviden összegezni kell a legfontosabb észrevételeket, amelyek alapján a terv módosításra került. 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök Az alkalmazott és tervezett (a terv végleges változatában már minden megvalósult lesz) kommunikációs eszközök felsorolása, időponttal, a fórumok esetében résztvevők számával, a levél, hirdetmény esetén azok számával stb. 3.4.2. A kommunikáció címzettjei Az alkalmazott eszközök mely érintett csoportokat célozták meg. Az érintett csoportokat a Natura rendelet 4.§ 4. pontjában felsorolt csoportok, illetve a 43/2012. (V. 3.) VM rendeletben megszabottak szerint kell megadni.
13
Alkalmazható az a megoldás, hogy a két pont egy táblázatos összesítésben összevonásra kerül. 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Az egyeztetések eredményének összegzése. Kik jeleztek vissza, az észrevételeket hogyan kezelték: figyelembe vették-e és hogyan módosult ezáltal a terv, illetve ha nem vették figyelembe annak indoklása.
14
II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok 1.1.1. Éghajlati adottságok (max. 1/2 oldal) A tervezési terület meteorológiai jellemzése, különös tekintettel az időjárási elemek természeti, táji értékekre gyakorolt hatásaira. A klimatikus viszonyokban bekövetkezett esetleges változások leírása.1.1.2. Vízrajzi adottságok (max. 1 oldal) A tervezési területen található jelentősebb vízfolyások vízjárásának sajátosságai. Állóvizek jellemzése. A felszíni és felszín alatti vizek helyzete és dinamikája, hatásai a táji, természeti értékekre. A klímaváltozáshoz köthető, a hidrológiai viszonyokban bekövetkezet esetleges változások leírása. 1.1.3. Talajtani adottságok (max. 1/2 oldal) A talajtani adottságok lényegre törő, egyszerű leírása. A természetvédelmi kezelés szempontjából fontos talajtani folyamatok jellemzése (pl. talajerózió, talajvízháztartás, szikesedés stb.) 1.2. Természeti adottságok Mindkét területtípus esetén a főbb élőhelyi kategóriák megadása ÁNÉR alapon, hozzávetőleges százalékos részesedésükkel. Rövid általános florisztikai és zoológiai jellemzés. A klimatikus változások élővilágra gyakorolt esetleges hatásainak kifejtése. 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek A terület SDF-ében szereplő valamennyi közösségi jelentőségű élőhelyet (A-D) összefoglaló táblázatban kell felsorolni, a legfrissebb SDF adatai alapján. Részletes információkat csak a jelölő élőhelytípusokról kell adni a lentiek szerint, szintén a legfrissebb SDF adatai alapján. A jelölő értékek esetében előre kerüljenek a kiemelt jelentőségűek. Ha a területen a tervkészítéshez kapcsolódó felmérések során új közösségi jelentőségű élőhely előfordulását bizonyítják, amelyeket jelölő élőhelytípusnak is javasolnak az adott területre, arra vonatkozóan is részletes adatokat kell szolgáltatni. Ugyanígy kell eljárni az SDF-en D-vel szereplő, de jelölő élőhelynek javasolt típusok esetében is. Az utóbbi két kategóriát külön alcím alatt kell szerepeltetni. Élőhelytípus kódja
Élőhelytípus megnevezése
Reprezentativitás (A-D)
A jelölő vagy annak javasolt élőhelyekre vonatkozó részletes információk megadása az alábbiak szerint: Élőhely neve: Élőhely kódja:
Csillaggal jelölni, ha kiemelt jelentőségű
15
Élőhely előfordulásai a területen:
térkép
Élőhely területi aránya:
az új SDF már nem tartalmaz ilyen típusú adatot, kitöltése opcionális
Élőhely kiterjedése a területen:
hektárban ha újabb adatok alapján az SDF-től eltérés van azt jelezni (ha ismert, az eltérés okát egy mondatban magyarázni)
Élőhely jellemzése:
annak a leírása mennyire tipikus az állomány
Élőhely természetességi degradáltsági értékelése:
a Németh- Seregélyes féle 5-ös skála alapján, 1-2 mondat szöveges kifejtéssel
Élőhely veszélyeztetettsége:
az élőhely hosszú távú megőrzésének esélyei, 1-2 mondat, az élőhely érzékenysége, a klímaváltozás által kiváltott várható változások/válaszok leírása
Veszélyeztető tényezők:
az élőhelyre ható legfontosabb tényezők szövegesen kifejtve
1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok A terület SDF-ében szereplő valamennyi közösségi jelentőségű növényfajt (A-D) összefoglaló táblázatban kell felsorolni. Itt kell szerepeltetni a IV. és V. mellékleten szereplő közösségi jelentőségű fajokat is. Részletes információkat csak a jelölő fajokról kell adni a lentiek szerint. A jelölő értékek esetében előre kerüljenek a kiemelt jelentőségűek. Ha a területen a tervkészítéshez kapcsolódó felmérések során új közösségi jelentőségű növényfaj előfordulását bizonyítják, amelyeket jelölő értéknek is javasolnak az adott területre, arra vonatkozóan is részletes adatokat kell szolgáltatni. Ugyanígy kell eljárni az SDF-en D-vel szereplő, de jelölő értéknek javasolt növényfajok esetében is. Az utóbbi két kategóriát külön alcím alatt kell szerepeltetni. Irányelv melléklete (II., IV., V.)
Faj név
Population (országos állományhoz viszonyított arány) (A-D) (csak a II. mellékleteseknél)
A jelölő vagy annak javasolt növényfajokra vonatkozó részletes információk megadása az alábbiak szerint: Faj neve:
Csillaggal jelölni, ha kiemelt jelentőségű
Irányelv melléklete:
II.
Faj előfordulásai a területen: 16
Állománynagyság (jelöléskor):
az aktuális SDF-en szereplő (pontos érték, tartomány, betűkód: C = common (gyakori); R=rare (ritka), VR = nagyon ritka, P = present (előfordul))
Állománynagyság (tervkészítéskor):
ha újabb adatok alapján az SDF-től eltérés van azt jelezni (ha ismert, az eltérés okát egy mondatban magyarázni)
Állomány változásának tendenciái és okai:
a kijelölés óta tapasztalható változások leírása, amennyiben ismert, a természetes állományingadozásokat nem kell idevenni, de jelezni szükséges ha ez okból nem becsülhető a változás
Faj veszélyeztetettsége:
a faj hosszú távú megőrzésének esélye
Veszélyeztető tényezők:
a fajra ható legfontosabb tényezők szövegesen kifejtve
1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok A terület SDF-ében szereplő valamennyi közösségi jelentőségű állatfajt (A-D) összefoglaló táblázatban kell felsorolni. Itt kell szerepeltetni a IV. és V. mellékleten szereplő közösségi jelentőségű fajokat is, amelyek az SDF-ben az egyéb fajoknál szerepelnének. Részletes információkat csak a jelölő fajokról kell adni a lentiek szerint. A jelölő értékek esetében előre kerüljenek a kiemelt jelentőségűek. Ha a területen a tervkészítéshez kapcsolódó felmérések során új közösségi jelentőségű állatfaj előfordulását bizonyítják, amelyeket jelölő értéknek is javasolnak az adott területre, arra vonatkozóan is részletes adatokat kell szolgáltatni. Ugyanígy kell eljárni az SDF-en D-vel szereplő, de jelölő értéknek javasolt állatfajok esetében is. Az utóbbi két kategóriát külön alcím alatt kell szerepeltetni. Irányelv melléklete (II., IV., V.)
Faj név
Population (országos állományhoz viszonyított arány) (A-D) (csak a II. mellékleteseknél)
A jelölő vagy annak javasolt állatfajokra vonatkozó részletes információk megadása az alábbiak szerint: Faj neve:
Csillaggal jelölni, ha kiemelt jelentőségű
Irányelv melléklete:
II.
Faj előfordulásai a területen:
területrész megnevezése, vagy általánosan mely élőhelytípusban fordul elő
Állománynagyság (jelöléskor):
az aktuális SDF-en szereplő (pontos érték, tartomány, betűkód: C = common (gyakori); R=rare (ritka), VR = nagyon ritka, P = present (előfordul))
17
Állománynagyság (tervkészítéskor):
ha újabb adatok alapján az SDF-től eltérés van azt jelezni (ha ismert, az eltérés okát egy mondatban magyarázni)
Állomány változásának tendenciái és okai:
a kijelölés óta tapasztalható változások leírása, amennyiben ismert, a természetes állományingadozásokat nem kell idevenni, de jelezni szükséges ha ez okból nem becsülhető a változás
Faj veszélyeztetettsége:
a faj hosszú távú megőrzésének esélye
Veszélyeztető tényezők:
a fajra ható legfontosabb tényezők szövegesen kifejtve
1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Magyar név
Tudományos név
Védettség (V, FV)
Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen)
Itt lehet felsorolni a nem közösségi jelentőségű, a területen előforduló és a tervezés szempontjából is figyelembe vett fajokat, összhangban a terv 3.1. fejezetével. Teljes körű felsorolás nem szükséges! 1.3. Területhasználat 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás A tervezési területen a főbb, tényleges művelési ágak százalékos megoszlása (táblázat, ill. 3.2. térkép) 1.3.2. Tulajdoni viszonyok Szektorcsoportonkénti megoszlás (térkép javasolt, nem kötelező) X. táblázat Tulajdonosi csoport/ kezelő Település neve
hrsz
Kiterjedés (ha)
Kiterjedés Művelési (ha) ág
X. táblázat Tulajdonosi csoport/kezelő
1.3.3. Területhasználat és kezelés Az aktuális, a területen előforduló területhasználati módok és hatásuk rövid jellemzése. Történeti áttekintést nem kell adni, csak azokat a múltbéli elemeket kiemelni, amelyek a jelenlegi használatot meghatározzák, illetve azokat, amelyek a célkitűzések (célállapot elérése) szempontjából fontosak. Ebben a fejezetben kell a terv 1.7. pontjában felsorolt, előírásokat tartalmazó szakterületi/ágazati tervek természetvédelmi célkitűzésekkel összevetett elemzését elvégezni és a konfliktuspontokat azonosítani. 1.3.3.1 Mezőgazdaság 1.3.3.2. Erdészet Körzeti erdőtervből az összesített adatokat javasolt átvenni (fafajra, koreloszlásra vonatkozó információk, erdőművelés módja stb.). Az erdők esetében a 18
tulajdonviszonyok figyelembe vétele is fontos lehet. Ehhez információ az alábbi oldalon érhető el: http://erdoterkep.mgszh.gov.hu/. 1.3.3.3. Vadgazdálkodás, halászat, horgászat 1.3.3.4. Vízgazdálkodás 1.3.3.5. Turizmus 1.3.3.6. Ipar 1.3.3.7. Infrastruktúra 1.3.3.8. Egyéb 2. Felhasznált irodalom Az adott terület vonatkozásában releváns, a tervezés során felhasznált irodalmak feltüntetése. 3. Térképek A kezelési terv dokumentációhoz tartozó minden térképen legyen sorszám, cím, jelmagyarázat, egy-két település név a tájékozódáshoz, északjel, méretarány, dátum. A tematikus térképekhez felhasznált alaptérképek méretaránya, a felmérések alapossága, illetve az előállított térképmű információ tartalma olyan részletességű legyen, hogy a térkép alkalmas legyen az optimális természetvédelmi kezelés meghatározásához. A tematikus térképek megjelenítése/ dokumentálása/ nyomtatási nagysága a könnyebb kezelhetőség érdekében lehetőség szerint A4 ill. A3 formátumú legyen. Kötelező térképek a 275/2004 (X.8.) Korm. rend. szerint 3.1. Áttekintő térkép: a tervezési terület és az országos jelentőségű védett természeti területek határa Egyéb érintett (közvetlen kapcsolódó/átfedő) Natura 2000 területet is fel lehet tüntetni. 3.2. Művelési ágak (opcionális): a tervezési területen a tényleges földhasználatnak megfelelő főbb művelési ágak egyszerűsített feltüntetése. (ennek a kezelési egységek alkalmazása miatt már nincs jelentősége). 3.2. és 3.4. (összevont térképen jelenítendő meg). Élőhelytípusok: a tervezési területen a fő élőhelytípusok megjelenítése ÁNÉR kategóriákkal. Ahol az ÁNÉR kategória megfeleltethető a közösségi jelentőségű jelölő élőhelytípusnak, ott annak a kódját zárójelben kell az ÁNÉR kategória mögött feltüntetni.. Egyéb térképek (opcionális): A tervezők által szükségesnek tartott a kötelezőkön túli egyéb térképek, amelyek teljesítik a térképekre megadott egységes követelményeket. A térképekre vonatkozó egységes követelmények - alaptérkép: ortofotó (forrás feltüntetésével); az áttekintő térkép esetében (különösen a nagy területeknél Gauss-Krüger rendszerű vagy EOTR szerinti szelvényezésű topológiai alaptérkép használata is elfogadott; - méretarány feltüntetése kilométer vonallal (scale bar);
19
-
jelmagyarázat: az egyes kategóriák elkülönítésére színezés javasolt (pl. ÁNÉR kategóriák, kezelési egységek); település külterület határok és településnevek feltüntetése tájékozódásként.
20
Mellékletek 1. melléklet: Veszélyeztető tényezők listája ( a lista csak a releváns tételeket tartalmazza, a tengerekre vonatkozókat nem) (forrás: http://bd.eionet.europa.eu/activities/Natura_2000/reference_portal) Kód Leírás A Mezőgazdálkodás Földművelés A01 művelési mód változása A02 gazdálkodás intenzívebbé válása A02.01 A02.02 haszonnövény váltás gyepterület átalakítása szántóvá A02.03 gyepterület kaszálása/vágása A03 intenzív, vagy intenzívebb kaszálás A03.01 extenzív kaszálás A03.02 kaszálás felhagyása/hiánya A03.03 A04 legeltetés inzenzív legeltetés A04.01 A04.01.01 intenzív szarvasmarha-legeltetés A04.01.02 intenzív birka-legeltetés A04.01.03 intenzív ló-legeltetés A04.01.04 intenzív kecske-legeltetés A04.01.05 intenzív legeltetés vegyes háziállat állománnyal alullegeltetés A04.02 A04.02.01 alullegeltetés szarvasmarhával A04.02.02 alullegeltetés birkával A04.02.03 alullegeltetés lóval A04.02.04 alullegeltetés kecskével A04.02.05 alullegeltetés vegyes háziállat állománnyal pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya A04.03 A05 haszonállat tartás és állattenyésztés A05.01 állattenyésztés A05.02 takarmányozás A05.03 állattenyésztés hiánya egyéves vagy évelő lágyszárú növénytermesztés A06 A06.01 élelmezési célú növénytermesztés A06.01.01 élelmezési célú, intenzív növénytermesztés A06.01.02 élelmezési célú, extenzív növénytermesztés A06.02 évelő lágyszárú növénytermesztés A06.02.01 intenzív vagy intenzívebbé váló évelő lágyszárú növénytermesztés A06.02.02 extenzív évelő lágyszárú növénytermesztés A06.03 bioüzemanyag előállítás A06.04 növénytermesztés felhagyása biocid termékek, hormonok, kemikáliák használata A07 trágyázás A08 öntözés A09 A10 mezőgazdasági területszerkezet átalakítás sövény, bozót, cserje eltávolítása A10.01 kőkerítések, töltések eltávolítása A10.02 egyéb agrár tevékenység A11 B Erdészet, erdőgazdálkodás
21
B01 erdőtelepítés beerdősítés / fásítás őshonos fajokkal B01.01 beerdősítés / fásítás idegenhonos fafajokkal B01.02 B02 erdőgazdálkodás (beleértve az ültetvényeket is) B02.01 erdőfelújítás erdő felújítás őshonos fajokkal B02.01.01 erdő felújítás idegenhonos fajokkal B02.01.02 nevelő vágások és egyéb tisztások B02.02 erdei aljnövényzet eltávolítása B02.03 lábonálló és/vagy elfekvő holt faanyag eltávolítása B02.04 extenzív faanyag-kitermelés (holt faanyag és idős fák területen hagyásával) B02.05 ritkítás (lombkoronaszintben) B02.06 erdészeti kitermelés újratelepítés vagy természetes felújulás nélkül B03 B04 biocid termékek, hormonok, kemikáliák használata (erdészet) B05 trágyázás (erdészet) B06 legeltetés erdőben vagy erdős területen B07 egyéb erdészeti tevékenység C Bányászat, nyersanyag kitermelés és energia előállítás C01 Bányászat és külszíni fejtés C01.01 homok- és kavicskitermelés homok vagy kavicsbányászat C01.01.01 C01.01.02 vízpartok anyagának eltávolítása C01.02 vályog- és agyaggödrök tőzeg kitermelés C01.03 tőzeg kitermelés kézi erővel C01.03.01 tőzeg kitermelés gépekkel C01.03.02 bányászat C01.04 bányászat külszíni fejtéssel C01.04.01 bányászat nem külszíni fejtéssel C01.04.02 C01.05 sókitermelés C01.05.01 sólepárlók felhagyása C01.05.02 sólepárlók átalakítása C01.06 bányászati kutatás egyéb bányászati tevékenység C01.07 C02 kőolaj- és földgázkutatás és kitermelés C02.01 kutató fúrás C02.02 kitermelő fúrás C03 Megújuló, abiotikus energiatermelés C03.01 geotermikusenergia-termelés C03.02 napenergia-termelés C03.03 szélenergia-termelés C03.04 árapályenergia-termelés D Vonalas létesítmények D01 Utak, vasútvonalak ösvények, burkolatlan utak, bicikliutak D01.01 autópályák, autóútak, fő- és mellékutak D01.02 parkolók D01.03 vasútvonalak D01.04 híd, viadukt D01.05 alagút D01.06 D02 közüzemi vonalas berendezések D02.01 villany- és telefonvezetékek villany és telefon légkábel D02.01.01 villany és telefon földkábel D02.01.02
22
csővezetékek D02.02 telekommunikációs, hírközlési vezetékek és antennák D02.03 energiaszállítás egyéb formái D02.09 D03 hajózási útvonalak, kikötők és más tengeri létesítmények D03.01 kikötők D03.01.01 hajócsúzdák D03.01.02 rakpartok / turista kikötők vagy rekreációs mólók D03.01.03 halászati kikötők D03.01.04 ipari kikötők D03.02 hajózási útvonalak D03.02.01 teherszállító útvonal D03.02.02 utasszállító komp útvonalak (nagy sebességű) D03.03 tengeri létesítmények repülőterek, légifolyosók D04 D04.01 repülőtér D04.02 sportrepülőterek, helikopter leszállók D04.03 légifolyosók D05 megközelíthetőség javítása közlekedés és hírközlés egyéb formái D06 E Városiasodás, lakossági és ipari fejlesztések városi környezet, lakóterület E01 E01.01 folyamatos városiasodás E01.02 nem folyamatos/szakaszos városiasodás E01.03 diszperz (tanyasias) emberi jelenlét egyéb városi környezet E01.04 E02 ipari, vagy kereskedelmi területek gyár E02.01 ipari raktárterület E02.02 egyéb ipari vagy kereskedelmi terület E02.03 szemét, hulladék E03 háztartás hulladék E03.01 E03.02 ipari hulladék E03.03 inert hulladék egyéb hulladék E03.04 tengerparti homok visszapótlása, erodálódott vízpart anyagának visszapótlása E03.04.01 épületek, építmények E04 mezőgazdasági építmény a tájban E04.01 katonai létesítmény a tájban E04.02 anyagraktár E05 E06 egyéb települési, ipari és hasonló tevékenységek épület, építmény lebontás E06.01 épület renoválás, újraépítés E06.02 F Mezőgazdasági és erdészeti tevékenységen kívüli biológiai erőforrás felhasználás F01 tengeri és édesvízi akvakultúra F01.01 intenzív, vagy intenzívebbé váló haltenyésztés F01.02 függesztett hálós akvakultúra F01.03 aljzatkultúra F02 halászat, vízi erőforrások kiaknázása F02.01 hivatásos passzív halászat F02.01.01 varsázás F02.01.02 hálózás F02.01.03 mélytengeri halászat F02.01.04 nyílttengeri halászat F02.02 hivatásos aktív halászat
23
F02.02.01 F02.02.02 F02.02.03 F02.02.04 F02.02.05 F02.03 F02.03.01 F02.03.02 F02.03.03 F03 F03.01 F03.01.01 F03.02 F03.02.01 F03.02.02 F03.02.03 F03.02.04 F03.02.05 F03.02.09 F04 F04.01 F04.02 F04.02.01 F04.02.02 F06 F06.01 G G01 G01.01 G01.01.01 G01.01.02 G01.02 G01.03 G01.03.01 G01.03.02 G01.04 G01.04.01 G01.04.02 G01.04.03 G01.05 G01.06 G01.07 G01.08 G02 G02.01 G02.02 G02.03 G02.04 G02.05 G02.06 G02.07 G02.08 G02.09 G02.10
fenékhálózás nyíltvízi vonóhálózás kerítőhálós lehalászás kerítőhálózás fenékkotrás szabadidős halfogás csali ásás, gyűjtés horgászat szigonyos horgászat vadászat és állatbegyűjtés (szárazföldről) vadászat vadak károkozása (túltartott vadállomány) állatok begyűjtése (szárazföldi) állatbegyűjtés (rovarok, hüllők, kétéltűek) fészekből gyűjtés (sólymok) csapdázás, mérgezés, orvvadászat ragadozó egyedszám-szabályozás véletlen befogás egyéb formája az állatok befogásának növénygyűjtés, általános (szárazföldi) növények kiásása gyűjtögetés (gomba, zuzmó, erdei gyümölcsök) kézi gereblyézés kézi gyűjtés egyéb vadászati, halászati vagy gyűjtési tevékenység vad / madárszaporító telepek Emberi jelenlét és zavarás szabadtéri sportok és szabadidős tevékenységek; rekreációs tevékenységek sporthajózás motoros sporthajózás motor nélküli sporthajózás túrázás, lovaglás és nem gépesített járművel végzett tevékenység motoros járművel végzett tevékenység hagyományos gépjárművel végzett tevékenység terepjáróval végzett tevékenység hegymászás, sziklamászás, barlangászat hegymászás, sziklamászás barlangkutatás barlanglátogatás vitorlázó repülés, sárkányrepülés, siklóernyőzés, hőlégballonozás síelés, pályán kívüli (off-piste) síelés búvárkodás, merülés egyéb szabadtéri sport vagy szabadidős tevékenység sport és szabadidős létesítmények golfpálya sí centrum stadion futópálya sportaréna kalandpark nyitott sportpálya kemping vadonlesés egyéb sport és szabadidős létesítmény
24
G03 G04 G04.01 G04.02 G05 G05.01 G05.04 G05.05 G05.06 G05.07 G05.08 G05.09 G05.10 G05.11 H H01 H01.01 H01.02 H01.03 H01.04 H01.05 H01.06 H01.07 H01.08
bemutató központok katonai használat és polgári zavargás katonai használat felhagyott katonai használat egyéb emberi jelenlét és zavarás emberi taposás, túlhasználat rongálás, vandalizmus nyilvános parkok intenzív karbantartása/partok takarítása fák egészségügyi kezelése, veszélyes fák kivágása, út menti fák kivágása hiányos vagy rossz természetvédelmi beavatkozások barlangok és bányajáratok lezárása kerítés, kerítésépítés mezőgazdasági berepülés közúti ütközésből eredő sérülés vagy pusztulás Környezetszennyezés felszíni vízek szennyezése ipari üzemek felszíni vízszennyezése kiöntés miatti felszíni vízszennyezés egyéb pontszerű felszíni vízszennyezés diffúz felszíni vízszennyezés áradás, vagy a lefolyó csapadékvíz miatt diffúz felszíni vízszennyezés mezőgazdasági, vagy erdészeti tevékenység miatt diffúz felszíni vízszennyezés a csatornahálózattól független közlekedési, vagy infrastrukturális okok miatt diffúz felszíni vízszennyezés felhagyott ipari létesítményből
diffúz felszíni vízszennyezés háztartási szennyvíz miatt H01.09 egyéb diffúz felszíni vízszennyezés talajvízszennyezés H02 H02.01 szennyezett területekről talajvízbe szivárgó szennyezés H02.02 hulladéklerakóból talajvízbe szivárgó szennyezés H02.03 olajfinomításból származó talajvízszennyezés H02.04 bányavízből származó talajvízszennyezés H02.05 szennyvíz beszivárgás a talajvízbe H02.06 mezőgazdasági és erdészeti tevékenységből származó diffúz talajvízszennyezés H02.07 nem csatornázott területről származó diffúz talajvízszennyezés H02.08 települések diffúz talajvíz szennyezése légszennyezés, levegőből érkező szennyezés H04 savas eső H04.01 levegőből érkező nitrogén vegyületek H04.02 egyéb légszennyezés H04.03 talajszennyezés és szilárd hulladék H05 H05.01 lakossági szilárd hulladék H06 többlet energia zajszennyezés H06.01 H06.01.01 pontszerű vagy rendszertelen zajszennyezés H06.01.02 diffúz, vagy állandó zajszennyezés fényszennyezés H06.02 H06.03 élővizek hőmérsékletének növelése H06.04 elektromágneses sugárzás H06.05 szeizmikus feltárás, robbantás egyéb szennyező forrás H07 I Özönfajok és más problémát okozó fajok és gének idegenhonos inváziós fajok jelenléte I01 problémát jelentő őshonos fajok I02 I03 behurcolt genetikai anyag, GMO
25
I03.01 I03.02 J J01 J01.01 J01.02 J01.03 J02 J02.01 J02.01.01 J02.01.02 J02.01.03 J02.01.04 J02.02 J02.02.01 J02.02.02 J02.03 J02.03.01 J02.03.02 J02.04 J02.04.01 J02.04.02 J02.05 J02.05.02 J02.05.03 J02.05.04 J02.05.05 J02.05.06 J02.06 J02.06.01 J02.06.02 J02.06.03 J02.06.04 J02.06.05 J02.06.06 J02.06.07 J02.06.08 J02.06.09 J02.06.10 J02.07 J02.07.01 J02.07.02 J02.07.03 J02.07.04 J02.07.05 J02.08 J02.08.01 J02.08.02 J02.08.03 J02.08.04 J02.09. J02.09.01 J02.09.02 J02.10
genetikai szennyezés (állatok) genetikai szennyezés (növények) Természetes rendszerek megváltozása tűz és tűz visszaszorulása leégés természetes tüzek visszaszorulása tűz hiánya emberi hatásra változó vízáramlási viszonyok talajfeltöltés, lecsapolás, kiszárítás, általános polderesítés tenger kiszárítás, tölcsértorkolat feltöltés, mocsár lecsapolás csatornák, gátak, medencék, mocsarak, vagy gödrök, feltöltése bánya rekultiváció hordalékkotrás üledékkotrás, kitermelés torkolat- és partkotrás csatornázás és vízelvezetés nagy léptékű vízelvezetés csatornázás árvízhatás megváltoztatása árvíz árvíz hiánya hidrológiai viszonyok módosítása, általános belvízviszonyok megváltoztatása állóvizek vízháztartásának megváltoztatása víztározók törpe vízművek, duzzasztók hullámtörők vízkivétel felszíni vizekből felszíni vízkivétel mezőgazdasági célra felszíni vízkivétel lakossági vízellátás céljára felszíni vízkivétel ipari célra felszíni vízkivétel villamosenergia-termelés céljából (hűtővíz) felszíni vízkivétel haltenyésztési célra felszíni vízkivétel vízenergia-termelés céljából felszíni vízkivétel bányászati célra felszíni vízkivétel navigációs célra felszíni vízkivétel vízi szállítás céljából felszíni vízkivétel más célra talajvíz kivétel talajvíz kivétel mezőgazdasági célra talajvíz kivétel lakossági vízellátás céljából talajvíz kivétel ipari célra talajvíz kivétel bányászati célra talajvíz kivétel más célra talajvízszint növelés, visszasajtolás mesterséges talajvízszint növelés kivett talajvíz helyben visszasajtolása bányavíz visszatöltés egyéb jelentős talajvízszint visszajuttatás tengervíz talajvízbe juttatása tengervíz beáramlás egyéb sósvíz beáramlása vízi és parti vegetáció kezelése csatornázási célokból
26
J02.11 J02.11.01 J02.11.02 J02.12 J02.12.02 J02.13 J02.14 J02.15 J03 J03.01 J03.01.01 J03.02 J03.02.01 J03.02.02 J03.02.03 J03.03 J03.04 K K01 K01.01 K01.02 K01.03 K01.04 K01.05 K02 K02.01 K02.02 K02.03 K02.04 K03 K03.01 K03.02 K03.03 K03.04 K03.05 K03.06 K03.07 K04 K04.01 K04.02 K04.03 K04.04 K04.05 K05 K05.01 K05.02 K06 L L01 L02 L03 L04 L05 L06
feliszapolódási arányváltozások, kikotort mederanyag elhelyezés üledék kotrása, eltávolítása egyéb iszapviszonyokat befolyásoló beavatkozás gát, töltés, mesterséges partok, általános gátak, árvízvédelmi töltések víztestek kezelésének hiánya sótartalom emberi hatásra történt megváltoztatása miatt bekövetkező vízminőség változás egyéb emberi hatásra változó áramlásviszonyok egyéb élőhely átalakulások tipikus élőhelyi adottságok csökkenése vagy megszűnése zsákmány elérhetőségének csökkenése (dögöt is ideszámítva) élőhelyi-összeköttetések (konnektivitás) csökkenése emberi hatásra vonulás akadályozása diszperzió akadályozása genetikai keveredés akadályozása erózió hiánya, csökkenése, vagy megelőzése alkalmazott destruktív (ipari) kutatás Természetes biotikus és abiotikus folyamatok (katasztrófákat kivéve) abiotikus természetes folyamatok (lassú) erózió eliszapolódás, feliszapolódás kiszáradás lesüllyedés szikesedés természetes élőhely átalakulások, szukcessziós folyamatok fajösszetétel változás, szukcesszió szerves anyag felhalmozódása eutrofizáció (természetes) savasodás (természetes) állatfajok közötti kölcsönhatások versengés (kompetíció) élősködés (parazitizmus) betegségek behurcolása (mikrobiális patogének) ragadozás (predáció) behurcolt vagy betelepült fajok miatt kialakult antagonizmus háziállatok miatt kialakult antagonizmus egyéb állatfajok közti kölcsönhatások növényfajok közötti kölcsönhatások növényfajok közötti versengés (kompetíció) növényi élősködés (parazitizmus) növényi fertőzések behurcolása (mikrobiális) megporzók hiánya növényevők általi károkozás (vadrágás is) csökkenő termékenység / genetikai leromlás állatok csökkenő termékenysége / genetikai leromlása (beltenyésztés) növények csökkenő termékenysége / genetikai leromlása (endogámiát is beleértve) egyéb, vagy kevert formái a növényfajok közti versengésnek Földtani események, természeti katasztrófák vulkáni aktivitás szökőár, cunami földrengés lavina leszakadás, földcsuszamlás földalatti beomlás
27
L07 L08 L09 L10 M M01 M01.01 M01.02 M01.03 M01.04 M01.05 M01.06 M01.07 M02 M02.01 M02.02 M02.03 M02.04 X XO XE U
szélvihar, forgószél árvíz (természetes folyamat) tűz (természetes folyamat) egyéb természeti katasztrófa Klímaváltozás abiotikus viszonyokban a klímaváltozás hatására bekövetkező változások hőmérsékletváltozás (pl. hőmérséklet növekedés és szélsőséges hőmérsékleti értékek gyakoriságának növekedése) aszály és csapadékmennyiség csökkenés árvíz és csapadékmennyiség növekedése pH változás vízáramlásban bekövetkező változások (tavi, árapály és óceáni) hullámkitettség változás tengervízszint változás klímaváltozás hatása a biotikus tényezőkre élőhelyek földrajzi eltolódása, változása folyamatok összehangoltságának megszűnése fajok állománycsökkenése, kihalása fajok vándorlása (természetes vándorlók) Nincs veszélyeztető tényező vagy hatás államhatáron kívülről érkező veszélyek és hatások Európai Unión kívülről érkező veszélyek és hatások Ismeretlen veszélyeztető tényezők vagy hatások
28
2. melléklet: Kezelési előírások listája (külön fájlban csatolva – 2melleklet_Natura_ eloirasok.xls ) 3. melléklet: A Natura 2000 területekre vonatkozó jogszabályi előírások (2013. február 1-jén hatályos állapot szerint) (külön fájlban csatolva – 3melleklet_Natura_ jogszabalyokban.pdf )
Javasolt irodalom, hasznos linkek Bölöni J., Molnár Zs. és Kun A. (szerk.) (2011): Magyarország élőhelyei, vegetációtípusok leírása és határozója ÁNÉR 2010. – Magyar Tudományos Akadémia Botanikai és Ökológiai Kutatóintézete, Vácrátót, 1-439.
Internetes oldalak: 1. www. termeszetvedelem.hu 2. www.naturaterv.hu
29
