UTIRO LEADER Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Utolsó frissítés dátuma: 2013. 05.13.
2013.
1
Tartalom 1.
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ …………………………………………………………………………………...….3
1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe……………………………………………………………...…………………….3 1.2 Főbb célkitűzések…………………………………………………………………………………………………………………..3 1.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja……………………………………...…………………………..4 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők…………………………………………4 1.5 A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások………………………………………………….………………………5 2. HELYZETELEMZÉS………………………………………………………………………………..6 2.1 A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése…………………………………………………………..6 2.1.1 A térség általános jellemzői ………………………………………………………………………………………….6 2.1.2 A földrajzi jellemzők, földhasználati módok, térség környezeti állapota ……....... …………………………...7 2.1.3 Demográfiai helyzet .......................................................................................................................................9 2.1.4 Gazdasági környezet .................................................................................................................. ………… . 10 2.1.5 Társadalmi környezet ............................................................................................................... …………….12 2.2 A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség .............................................................................................. .14 2.3 A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése .................................................. ……………………...14 2.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága ...................................... ……………………… 21 2.5 SWOT elemzés ............................................................................................................................................... ……….21 3. HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA .........................................................................................21 3.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe...............................................................................................................21 3.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez ................................................................22 3.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései ......................................................................................................22 3.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő intézkedései ………………………………………………………………………….30 3.5 A HVS-ben megjelenő környezeti, gazdasági és társadalmi szempontok………………………………………………..33 3.5.1. A HVS-ben megjelenő környezeti szempontok………………………………………………………………....33 3.5.2. A HVS-ben megjelenő gazdasági szempontok…………………………………………………………………34 3.5.3. A HVS-ben megjelenő társadalmi szempontok, kritériumok…………………………………………………35 3.6 Forrásallokáció…………………………………………………………………………………………………………………36
4. A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK……..37 4.1 Nyilvánossági intézkedések, projektötlet-gyűjtés……………………………………………………...............................37 4.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása…………………………………………………………………………….37
5. MELLÉKLETEK…………………………………………………………………………………..38 5.1 HVS LEADER TERV 5.1.1. A HVS felülvizsgálat során végzett tevékenységek 5.1.2. Pénzügyi táblázatok, forrásallokáció 5.1.3. A nyilvánossági intézkedésekre vonatkozó igazoló dokumentumok 5.1.4. Térképek ( a térség természeti, egyéb adottságait bemutató térképek) 5.1.5.Táblázatok (statisztikai adatok összefoglaló táblázatai 5.1.6. A térségre vonatkozó egyéb stratégiák listája 5.1.7.Fenntarthatósági alapelvek 5.2. HVS LEADER Intézkedési Terv 5.2.1.LEADER Intézkedési Terv 5.2.2. Projekt adatlap 5.2.3.Kitöltési útmutató a project adatlaphoz 5.2.4.Hitelességi és felelősségvállalási nyilatkozat 5.2.5.Összesítő adatlap 5.3. Probléma és célfa – “Egészséges Utak Régiója” 2
1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe „EGÉSZSÉGES UTAK RÉGIÓJA” egy olyan együttműködő vidéki térség, amely természeti értékeit, kulturális örökségét és turisztikai hagyományait megőrizve, minőségét javítva, innovációra nyitott, fenntartható társadalmi-gazdasági környezetet épít ki, ahol az itt élő lakosság és az idelátogató vendégek egészségét és feltöltődését garantálják.” 1.2 Főbb célkitűzések I. A turisztikai, a mezőgazdasági és a kulturális ágazat kooperatív és piacképes fejlesztésével új jövedelemszerzési lehetőségek teremtése. Az integrált vidékfejlesztésünk fő célja a természeti és kulturális adottságok hasznosításával és a helyi minőségi mezőgazdasági termékek értéknövelésével egy minőségi és versenyképes turisztikai kínálat és térségi specialitás kialakítása. Célunk olyan ágazatokat összefogó termelői és együttműködési csoportok, szolgáltatási csomagok kialakítása (pl. Ínyencek útjai), amelyek fenntarthatók és elősegítik a mikro-vállalkozások erősödést, valamint civil és önkormányzati szervezetek aktív és megtérülő részvételét a fejlesztésékben. Ezen fő célkitűzésen belül a következő fejlesztési prioritások fogalmazódtak meg: ▪ „A turizmus és idegenforgalom integrált fejlesztése” ▪ „Gazdasági innováció (gazdaság- és vállalkozásfejlesztés)” ▪ „A mezőgazdasági ágazat versenyképességének növelése” II. Továbbá célunk a helyi erőforrások, értékek megőrzése és fejlesztése, egy fenntartható, környezettudatos és együttműködő vidéki élettér kialakítása, amely biztosítja a lakosság nyugodt életvitelét és mindent elkövet a helyi fiatalok fejlődésének és letelepedésének érdekében. Ezen fő célkitűzésen belül a következő fejlesztési prioritások fogalmazódtak meg: ▪ „A térség kulturális és természeti erejének megőrzése és fenntartható fejlesztése” ▪ „Települések vonzerejének növelése, a vidéki élet minőségének javítása”
3
1.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja A HVS felülvizsgálat indoka a helyi, hazai, és nemzetközi gazdasági és társadalmi környezetben bekövetkezett folyamatok, valamint a HVS végrehajtásának előrehaladása és a HVS által a felülvizsgálatig elért eredmények. A HVS felülvizsgálat célja, hogy az említett változásokra a HVS adekvát válaszokat tudjon adni. A HVS felülvizsgálata lehetőséget nyújt a korábbi tervezésekhez képest, a térségben mára megvalósított fejlesztések figyelembevételére, és azok integrálására a térség gazdasági és társadalmi előrehaladása érdekében. A 2011-ben végrehajtott felülvizsgálat során figyelembevételre került a 2010-es évben a helyi termékek előállításáról illetve versenyképességének növeléséről szóló szabályozásokban bekövetkezett kedvező változások, amelyek az „Egészséges Utak Régiója” HVS-ben már 2006-ban kiemelt prioritással szerepeltetett fejlesztéseknek még nagyobb teret és forrásátcsoportosítást tett szükségessé. 2013-ban is időszerűvé vált a HVS felülvizsgálata a fentiekben felsorolt szempontok alapján, és további célként jelent meg a LEADER terv átdolgozása, annak érdekében, hogy a HVS mellékletét képező, a támogatható intézkedéseket tartalmazó LEADER Intézkedési Terv összeállítható legyen. A térségre vonatkozó statisztikai adatok aktualizálása is megvalósult a KSH adatbázisa alapján. A jelenlegi HVS az aktuális problémákra, szükségletekre megfelelő megoldási lehetőségeket biztosít. 1.4 A HVS felülvizsgálata során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők Az UTIRO LEADER Egyesület honlapján közzétettük a HVS felülvizsgálatot előíró 16/2013 (III.6.) IH közleményt, illetve külön felhívtuk a figyelmet a felülvizsgálatban való részvétel lehetőségéről. E-mailben értesítettük a térség polgármestereit, körjegyzőit erről, illetve a helyi önkormányzatok hirdetőtábláira kifüggesztettünk lakossági felhívást. A honlapunkon, a dokumentumtárban a „Stratégia” menübe folyamatosan feltöltöttük a keletkezett dokumentumokat, illetve a híreinkben tájékoztatást adtunk a felülvizsgálattal kapcsolatos eseményekről. A projektötletek gyűjtéséről a honlapunkon, a körlevelekben és a hirdetményekben továbbá a korábban regisztrált megkeresések esetében, telefonon keresztül hívtuk fel a lakosság, a leendő ügyfelek figyelmét. 2 tájékoztató fórumot tartottunk a felülvizsgálattal kapcsolatban (2013.03.26. Lukácsháza, 2013.04.02. Csepreg), ötletgyűjtés céljából, valamint 1 tervezői fórumot (2013.04.04. Gyöngyösfalu). A fórumokon 3 helyszínen összesen 38 fő volt jelen. A projektötletek postai úton, e-mailben érkeztek be hozzánk, illetve személyes konzultációk során kerültek felvételre. Összesen 35 db projektötlet adatlap érkezett be. Ezek közül vállalkozóktól 15 db (43 %), civil szervezetektől 11 db (31 %) önkormányzatoktól 9 db (26 %) származott. 4
1.5 A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások A felülvizsgálat során az alábbi módosítások kerültek elfogadásra 2008-tól kezdődően:
Az eredeti HVS-ben 11 Leader HPME került meghatározásra, amelyből első körben 5 db került meghirdetésre. A fejlesztési elképzelések, a beérkezett projektötletek, valamint a minisztérium általi előírások alapján a HPME-k száma módosításra kerültek.
Csökkentésre és pontosításra kerültek a HPME-k.
Az első körös meghirdetés során nem érkezett be gazdaságfejlesztési pályázatok, a kiírások, a pályázható fejlesztések konkretizálása vált szükségessé a beérkezett projektötletek alapján.
Pontosításra és konkretizálásra kerültek a helyi termékek előállítására szóló elképzeléseink, ill. eljárások megnevezése (pl. aszaló, palackozó), ami elősegítheti a gazdasági pályázatok számának növekedését.
A Leader intézkedések esetében a fejlesztési források 45 %-os arányának elérése érdekében, és az eléréshez megfelelő fejlesztési forrás átcsoportosítása szükséges, ill. a minimális projektméretek csökkentése indokolt.
Az IH előzetes iránymutatása alapján lehetővé válik a kisléptékű projektek kiírása, amelyek egy gyorsított eljárással akár 2-3 hónap alatt elbírálásra kerülhetnek.
„A turizmus és idegenforgalom innovatív fejlesztése” célkitűzést az időközben elkészült fejlesztések alapján innovatív helyett integrált fejlesztést igényelnek, amely egységbe fogja és egységesen értékesíti a térségi erőforrásokat.
A 2013-as felülvizsgálat során az alábbi módosítások kerültek elfogadásra:
A HVS-ben megfogalmazott fő célkitűzések és prioritások nem változtak, azonban a prioritások bővebb kifejtésre kerültek a térségre vonatkozó jelenlegi és a jövőben tervezett stratégiák (pl: Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója stb.) és a megvalósult térségi fejlesztések alapján.
„ A II. sz. célkitűzés a helyi erőforrások, értékek megőrzésére és fejlesztésére, egy fenntartható, környezettudatos és együttműködő vidéki élettér kialakítására irányul, és a lakosság nyugodt életvitelét és a helyi fiatalok fejlődésének és letelepedésének célját fogalmazza meg. A célkitűzésen belül korábban külön prioritásként megfogalmazott a “Vidéki élet minőségének javítása” és a “Települések vonzerejének növelése: falumegújítás és településfejlesztés” az egyszerűsítés és a könnyebb átláthatóság érdekében összevonásra került és 2013-tól kezdődően egy prioritásként jelenik meg: „Települések vonzerejének növelése, a vidéki élet minőségének javítása”
A HVS 2011-es felülvizsgálata során megfogalmazott HPME-k átalakításra kerültek a jelenlegi támogatható intézkedéseket tartalmazó LEADER Intézkedési Tervnek megfelelően.
A HVS Helyzetelemzés részének statisztikai adatai frissítésre, aktualizálásra kerültek, a KSH honlapján nemrégiben megjelent a 2011-es népszámlálás összesített és feldogozott adatai alapján.
5
2. HELYZETELEMZÉS 2.1 A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése 2.1.1 A térség általános jellemzői Az "Egészséges Utak Régiója" térséget az Írott-Kő Ereje Leader (kőszegi) és csepregi együttműködő kistérségek kezdeményezték, hogy a térség természeti, kulturális és vidéki élettér örökségeit megőrizve és hasznosítva egy fenntartható társadalmi-gazdasági környezetet építsenek ki. A Leader térséget alkotó 30 település (a 2011-es népszámlálás adatai alapján 16.580 fő lakónépességgel) a Nyugat-Dunántúlon, Vas megyében, a megye északi részén terül el, két osztrák határátkelőhellyel (Kőszeg, Bozsok). Szomszédos kistérségei: északon a soproni, keleten-délkeleten a sárvári, délen a szombathelyi térségek. A térség erősen aprófalvas szerkezetű. A 30 településből 26 lakossága nem éri el az ezer főt, közülük 22 lakossága 500 fő alatti. Csak Bük, Csepreg, Gyöngyösfalu, Lukácsháza tartozik a nagyobb települések közé, lakosságuk 1-5 ezer fő közötti. A kistérségben két város, Csepreg és Bük- a megye legifjabb városa (2007) - található. 2 településen működik középiskola és csak 2 településen piac és 4 településen benzinkút. A térséget a 84-es és a 87-es számú főútvonalak szelik át, jelentős forgalommal. A 30 településből 20 település a Kőszegi járáshoz és 10 település a Sárvári járáshoz tartozik. A térségben az önkormányzatok együttműködése elsősorban: hatósági, igazgatási, közoktatási, közművelődési, háziorvosi és házi gyermekorvosi társulások, valamint fogászati ellátás céljából szerveződtek. Egyéb szolgáltatások csak a környező városokban érhetők el. Térségünk gyógyvízkincsét, az Európa hírű Bükfürdő biztosítja. A közös gyökerek, erős családi kapcsolatok, nemzetiségi kötődések miatt megindultak a határon átnyúló együttműködések a szomszédos Burgenlanddal, eurégiós partnerünkkel. A legfontosabb problémák a következők: ▪ A természeti, kulturális, történelmi adottságok (épített, a tárgyi és szellemi) jelentős része még mindig kihasználatlan, hiányzik a kihasználtsághoz szükséges nagyobb beruházások, az összehangolt és integrált turisztikai fejlesztések, valamint a humán és pénzügyi források mértéke alacsony.
6
▪ A mezőgazdasági termékek feldolgozása és értékesítés terén a meglévő együttműködések pénzügyi forrásai korlátozottak, hiányoznak az együttműködések bővítéséhez és az új minőségi helyi specialitás termékek bevezetéséhez az újabb helyi termelők. ▪ A turisztikában érdekelt vállalkozók tőkehiánnyal küzdenek, hiányzik az innovatív turisztikai kínálat. Nincsenek összehangolva a mezőgazdaság (termékek), a kultúra (nemzetiségi kultúra, helyi népszokások) és a környező tájegységek által nyújtott lehetőségek. A legfontosabb lehetőségek ill. kihívások a következők: ▪ Jól működő helyi információs rendszerek és az „Egészséges Utak Régiója” márkanév alatt egységes marketinggel biztosítani a helyi kisvállalkozói hálózatok, szövetkezetek (értékesítő-, beszerző-, feldolgozó-) versenyképességét és ezzel új munkahelyek létrejöttét;
▪ A turisztikai, mezőgazdasági, kulturális szolgáltatókat összefogó hálózatok működtetése és a kidolgozott integrált vidékfejlesztési koncepciók – a falusi-, lovas-, öko-, családi turizmus iránti keresletnövekedéssel összefüggésben a mezőgazdasági tevékenységek, a falusi életmód elemeinek felértékelése a helyi lakosság körében, amely kiegészítő jövedelemszerzésre biztosít lehetőséget;
▪ A felújított és felújításra szoruló műemlék házak és gazdasági épületek folyamatos felújítása, közösségi, gazdasági célú hasznosítása. 2.1.2 A földrajzi jellemzői, földhasználati módok, térség környezeti állapota •
5 országos jelentőségű természetvédelmi terület és
•
1 országos jelentőségű tájvédelmi körzet található a térségben.
•
28 a helyi jelentőségű védett természeti területek száma.
•
A terület gazdag védett növény (84 faj)- és állatfajokban (166).
•
A fokozottan védett fajok száma 16.
•
Natura 2000 területei: a Kőszegi-hegység, a Gyöngyös-patak és Kőszegi Alsórét, valamint az Ablánc-patak völgye, mint kiemelt jelentőségű, különleges természet-megőrzési területek.
•
Egyedülálló szubalpin klíma, vonzó természeti környezet és különleges természeti értékek.
•
Levegőtisztaság jó, nincsenek a térségben szennyező ipari üzemek.
•
Vizek állapota általában jó. Fő vízfolyása a Répce és a Gyöngyös, az Alpok keleti lábainál eredő kis folyók. A pannon korú rétegek és a rájuk települő kavicsos hordalékkúpok is jelentős menynyiségű réteg vizet tárolnak a két folyó övező vidék kiemelt vízbázisnak tekintett védett terület. A felszíni vízfolyások vízminősége I. osztályba sorolható. 7
•
Híres foglalt források találhatók (Hét vezér forrás)
•
A patakok esetében a mocsarasodás jelent problémát, a lefolyás biztosítása megoldásra vár.
•
Zajártalom a megengedett határon belül.
•
Közúttal kapcsolatos szennyezés csak a 84-es és 87-es számú főútvonal menti 4 települést érinti.
•
Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság fennhatósága alá tartozik a terület.
•
Környezetvédelmi programot több településen bevezették.
•
A szelektív hulladékgyűjtés a kőszegi kistérségben megoldott, a csepregiben nem, valamint és a lakossági veszélyes hulladék elhelyezése nem megoldott.
•
A szabadban történő égetés a levegőtisztaság védelme érdekében szabályozott.
•
A természeti erőforrások közül ki kell emelni a Bük határában 1957-ben szénhidrogén kutatás közben feltárt termál karsztvizet.
•
Az ezer méteres mélységből, a devon korú dolomitból feltörő 58 C-os Ca-Nahidrogénkarbonátos jellegű, fluorid-tartalmú, 35,5 nkf keménységű és 3000-4500 mg/l összes oldott anyag tartalmú termálvíz kiválóan alkalmas gyógyászati célokra. Lényegében erre a bázisra települt a büki gyógyfürdő - gyógyidegenforgalom, melynek hatása döntő a térség fejlődésére.
•
Nagy lehetőséget rejt a Répce és Gyöngyös patak, valamint a lukácsházi víztározó, Bük-Gór-Bő víztározó bővítheti az idegenforgalmi kínálatot, mint a vízi turizmus potenciális helye.
•
Kedvező természeti erőforrásként értékelhető a Kőszegi-hegység szubalpin éghajlata a gyógyés bakancsos turizmus szempontjából, valamint a táj kiegyensúlyozott éghajlata.
•
Heterogén a térség talajtípusa, ami az öntéstalajtól az erdőtalajig minden megtalálható.
Legfontosabb problémák és kihívások: •
Környezettudatos szemléletmód fejlődése és a megújuló energiák hasznosítása lassú, valamint az önkormányzatok és vállalkozások környezetkímélő technológiák alkalmazása csekély.
•
Nem hangsúlyos az óvodákban és az iskolákban a környezeti nevelés, de felnőtt társadalom jelentős része sincs tisztában a környezetvédelem jelentőségével.
•
Sok az illegális hulladéklerakás és szemetelés.
•
A műveletlen kis gyümölcsösök és földterületek száma magas.
8
A földhasználat nagyrészt néhány nagyobb gazdálkodó ill. gazdasági társaság kezelésében van (500-től 4000 hektáros kezelésekben. Nem jelentéktelen a kb. 500 hektáros biogazdálkodás megléte sem. A megtermelt mezőgazdasági termékek csak kis mértékben kerülnek a helyi üzemekben feldolgozásra, nagyrészük az Európai Unió területén kerül értékesítésre. Szinte teljes mértékben visszaszorult a földhasználathoz kötött állattartás, a kistermelők esetében ennek a száma szinte csak jelképesnek mondható. Csupán néhány fiatal gazdálkodó ismerte fel ennek jövőbeli jelentőségét.
2.1.3 Demográfiai helyzet •
A térségbe érkezők és azt elhagyók száma kiegyenlített.
• A probléma az, hogy a távozók a fiatal, kvalifikált réteg képviselői, míg a letelepedők idősebb, a nyugalmat, pihenést keresők köréből kerülnek ki. • Az értékesítésre kerülő ingatlanok 25 % - át külföldiek vásárolják meg. • A sokféleségben rejlik a térség etnikai és kulturális változatossága. Békében és hagyományai megőrzésével él együtt a többséget alkotó magyar ajkú lakosság mellett a határvidék gradistyei horvát lakossága, a német és a cigány kisebbség. • Az országos helyzettől eltérően viszonylag kis számban és elszórtan telepedtek meg cigányok. • Az egyedülálló idős korúak száma magas a térségben, egyébként hátrányos helyzetű társadalmi csoportok nem jellemzőek A lakosság korösszetétele mellett annak iskolai végzettsége ill. - az ezzel szorosan korreláló – képességek, kompetenciák és készségek szintje – az, ami leginkább képes meghatározni egy térség versenyképességét. Az alábbi számok jól mutatják a térségben a humán erőforrás fejlettségének hiányát. Ezért is kell prioritásként kezelnünk a vonzó élettér kialakítását, a képzett rétegek (kiemelten fiatalok) helyben tartását és munkahelyek teremtését, valamint a helyi iskolák képzési színvonalának emelést. A 2011-es népszámlálás adatai alapján: A 24 évesnél idősebb korcsoportba tartozó felsőfokú végzettségűek aránya: 10 %. A 18 éves és az idősebb népességből a középfokú végzettségűek aránya: 35,3%. A 15 éves és az idősebb népességből az általános iskolai végzettségűek aránya: 95,5%. A 10 éves és az idősebb népességből az általános iskola első osztályát nem elvégzők aránya: 1%. Lakónépesség a 2011-es népszámlálás adatai alapján 16.580 fő, népességszáma az ezredforduló környékétől örvendetesen növekszik. Népsűrűsége alacsony, noha kissé növekedett, az egyik legritkábban lakott kistérség.
9
A kistérségen belül igen nagy különbségek vannak a lakosságszám változását tekintve. Az elmúlt 10 évben (2001-2011) a 30 település közül Bő, Bük, Cák, Lócs, Lukácsháza, Gyöngyösfalu, Gór, Ólmod, Peresznye és Velem népessége növekedett, a többié változó mértékben csökkent vagy stagnált. Amíg a rendszerváltozást megelőző évtizedekben erősen negatív volt a térség vándorlási egyenlege, addig 1990-től pozitív, vagyis többen telepednek le a kistérségben, mint amennyien elköltöznek onnan. Tehát le lehet szögezni, hogy a térségben természetes módon fogy a népesség, ugyanakkor nagy az idevándorlás, s a két ellentétes irányú demográfiai folyamat lényegében kiegyenlíti egymást. Nemcsak a belföldi vándorlási egyenlege pozitív a kistérségnek, hanem a nemzetközi is, különösen az elmúlt néhány évben. Sok - elsősorban német nyelvű - külföldi állampolgár települ le a térségben. A falvak elöregedettek és nagyon alacsony az élveszületési ráta, néhány helyen még az 5 ezreléket sem éri el (Lócs, Nemesládony), máshol viszont jóval a térségi átlag feletti (Chernelházadamonya, Tömörd). A térség feminitási indexe 1033, amely megyén belül viszonylag kedvező, de a tendencia kedvezőtlen. 1990-hez képest növekedett a nőtöbblet, bár kisebb mértékben, mint a megyében. A kistérség vándorlási pozitívuma okot ad a bizakodásra, hiszen a bevándorlás valamelyest javítja, a nemek arányát, mivel a vándorlók többsége férfi és fiatalabb korösszetételű. A legfontosabb problémák és kihívások a következők: • a lakosság megtartásához szükséges munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés, • a családbarát településfejlesztés és lakáshozjutás biztosítása • a magasan kvalifikált szakemberek elvándorlásának megakadályozása ill. visszacsalogatása • a gyerekvállalási kedv növelése 2.1.4 Gazdasági környezet Eredményes együttműködéseket valósítottak meg a térség települései közműberuházások (vezetékes víz, gáz, szennyvíz, telefon) során: •
Teljesen kiépített a kőszegi kistérségben a vezetékes víz, szennyvízcsatorna, földgáz, telefon, kiépített belterületi csapadékvíz elvezető árokrendszer, aszfaltozott járda- és úthálózat. A csepregi kistérségben 11 településen nem!
•
A csepregi kistérségben a térség lakásainak 60%-ban szennyvízelvezetés nem megoldott.
•
A lakásállományok több mint fele használ vezetékes gázt. Bár ebben néhány település mutatói elmaradnak a térségi átlagtól.
•
Általános a széles sávú Interenet, a kábel tv. 10
•
A kistérség közúti hálózata megfelelő sűrűségűnek mondható, a települések közti összeköttetés és a főutak elérése megoldottnak mondható – mindamellett természetesen vannak települések, melyek megközelítése a periférikus helyzet következtében nehezebb/lassabb. Előnyös a megyeközpont gyors elérhetősége.
Probléma: Az utak és járdák 50%-a felújításra szorul. Kerékpárutak hiánya és a szomszédos osztrák települések nehéz megközelíthetősége. A térség oktatási intézményrendszere alapvetően nem tér el az országos ellátottsági szinttől, s tükrözi az ugyancsak országosan hasonló kedvezőtlen demográfiai folyamatokat. A jellemzően alacsony gyermeklétszám miatt nem minden településen, csupán 13 településen található óvoda és 10 településen általános iskola, melyek felújításra, korszerűsítésre szorulnak. A térség közszolgáltatási és egészségügyi, szociális alapellátásai, alapszolgáltatásai a nagyobb települések kivételével nehezen biztosítják a hozzáférhetőségi esélyegyenlőséget. Munkaügyi kirendeltség : 1 db, (Kőszegen) Postahivatal: 9 db Háziorvosi székhely: 8 db Gyógyszertár: 5 db Fogászati szakrendelés: 5 db Idősellátó intézmény: 4 db Gyermekjóléti Szolgálat: 2 db kistérségi hatáskörrel Hulladékgazdálkodás •
Kommunális hulladéklerakók: a kőszegi kistérségben megoldott, a csepregi kistérségben 4-5 nagyobb illegális hulladéklerakó található.
•
Szelektív hulladékgyűjtés csupán egyes helyeken megoldott a térségben
Nagyarányú az új lakások építése a térségen belül, bár ezek a nagyobb településekre (Bük, Gyöngyösfalu) és a legvonzóbb természeti fekvésű településekre koncentrálódnak. A térségben a turisztikához kapcsolódóan jellemzőek a vendégházak, panziók, magánszálláshelyek, üdülőházak, csárdák, éttermek, borkóstolóhelyek. Probléma, hogy a falusi szálláshelyek és vendéglátóhelyek szolgáltatásainak színvonalemeléséhez szükséges erőforrások nehezen teremthetők elő. A kulturális örökség részét képezi az épített környezet is, mely komoly értékeket rejt, számos idegenforgalmi kapcsolódási lehetőséggel. Számos műemlék, műemlék jellegű épület található itt, de azok 11
tulajdonviszonyai, romló állaguk és hasznosításuk ellentmondásossága legalább annyi probléma forrása, mint amennyi közvetlen előnnyel ittlétük jár ma. Probléma, hogy az épített örökségek jelentős része kihasználatlan, veszélyben van, és hiányzik a kihasználtsághoz szükséges kooperáció.
2.1.5 Társadalmi környezet Munkanélküliség, foglalkoztatottság •
A térségben kevés a munkahely. A munkaképes korú lakosság 7695 fő.
•
A 10 legnagyobb foglalkoztató összesen 1700 főt alkalmaz.
•
A mikro vállalkozások nagy része kényszervállalkozó.
•
Az önkormányzatok és az általuk fenntartott intézmények foglalkoztatnak még nagyobb számban munkaerőt.
•
A felsőfokú és középfokú végzettségűek számára a térségben nagyon kevés a munkahely, ők elvándorolnak, vagy ingáznak a környező városokba.
•
A térségben az egy foglalkoztatottra jutó munkanélküliek aránya 7,5 %.
•
Iskolázottság alapján legnagyobb százalékban az általános iskolai és szakmunkás végzettségűek köréből kerülnek ki a munkanélküliek.
Munkaerő piaci szempontból egyértelműen kedvezőtlen, hogy csökken a népesség gazdasági aktivitása. Mindez a népesség folyamatos elöregedése – egyre többen vannak a 60 év felettiek, a nyugdíjasok, vagyis inaktívak – másrészt a munkába állás kitolódása okozza. Mindeközben folyamatosan csökken a gyermeklétszám, egyre több az eltartott. A népességnek csupán 43,5 százaléka aktív. A rendszerváltás után a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma közel 2%-ra csökkent, gyakorlatilag minden három munkahelyből kettő megszűnt az elmúlt években. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya még rosszabb képet mutat annak ellenére, hogy a mezőgazdaságban az egyéni vállalkozás új munkahelyeket adott. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak jövedelmi viszonyai a rendszerváltás előtt is közel 20%-kal elmaradtak nettó keresetben az iparétól, de ez a lemaradás az elmúlt években tovább fokozódott. A foglalkoztatottság kedvezőbb összképét a vendéglátással, idegenforgalommal kapcsolatos adatok alapozzák meg. A térségben jelentős az ingázók száma települések között is, de elsősorban a képzettebb, ill. szakmunkát végzők keresnek a térségen kívül, jelentős számban Ausztriában munkát. A legfontosabb probléma és kihívás a munkahelyteremtés, a magasan kvalifikáltak megtartása. 12
Civil szervezetek, közösségi élet A civil szféra térségi működésének megerősítése fontos cél, mert a civil szervezetek és szerveződések nagyban fokozhatják a lakossági aktivitást, hozzájárulhatnak a színes települési-térségi kulturális élet kialakulásához; és partneri viszony esetén nagy segítséget nyújthatnak a helyi önkormányzatoknak is – sok esetben átvállalva ill. megkönnyítve azok feladatellátását is. Jelentős probléma jelenleg: •
Probléma, hogy a civil szervezetek lakosság bevonó- megszólító- érdekegyeztető- kooperatívés koordináló képessége gyenge.
•
A civil társadalom megszerveződésében kulcsszereplő értelmiségiek szűk része vesz részt a közéletben, civil szervezetek, közösségi programok munkájában.
•
A szervezetek által nyújtott programok és leginkább a hagyományokon alapuló (települési, nemzetiségi, egyházi) programok csak szűk kört tudnak bevonni.
•
Legtöbb településen hiányzik a közösségi élet szervezéséhez, civil szervezetek működését segítő közösségi tér.
•
Jelentős forráshiány.
A térségben 92 civil szerveződés alakult. Ebből aktívan az elmúlt időszakban 3 olyan térségfejlesztő szervezet működött, amelyek céljaik között megjelent az integrált vidékfejlesztés és a környezeti fenntarthatóság is, de kevés gyakorlati tapasztalattal rendelkeztek ezek alkalmazásában. (Kőszeg Város és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás, Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás, Írottkő Natúrparkért Egyesület) A szervezetek többsége hagyományőrző, kézműves, asszonykórus, kertbarát, borbarát, vallási, kulturális, sport, környezetvédő, és időseket felkaroló céllal tevékenykednek. A civil szféra aktivitása a térségben főleg a nagyobb településeken koncentrálódik. Több település egyáltalán nem (pl. Pusztacsó, Kiszsidány és Kőszegpaty, Iklanberény, Lócs,) rendelkezik civil szervezettel, és néhány településen csak egy-egy szervezet alakult. A térség kulturális arculatának alakításában a nagyszámú horvát és német nemzetiségi és az egyházakhoz kapcsolódó szervezetek igen gazdag, komoly értékeket foglalnak magukba. A legjelentősebb szervezetek: a Tűzoltó Egyesületek, a Csepregi Irodalmi Kör, Csepreg Város Fúvószenekar Egyesülete, Csepregi Vegyeskar Egyesület, Csintalan Ifjúsági és Turisztikai Egyesület, a Farkas Sándor Egylet, a Szépítő, Kegyelethelyeket Ápoló és Környezetvédő Egyesület, a Csepreg Kultúrájáért Alapítvány, a Szt. Katalin Alapítvány, a Répcevidék Kultúrájáért Alapítvány, Csepregi Ifjúsági Egyesület, Írottkő Natúrpark Egyesület Kőszeghegyaljai Idegenforgalmi Egyesület, Skorus Hagyományőrző és Környezetvédő Egyesület, Horvátzsidányért Alapítvány, Lukácsházi SE, Vas Megyei Lisztérzékenyek Érdekvédelmi Egyesülete, Csepregi Szőlőhegytulajdonosok Egyesülete. 13
2.2 A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség Az UTIRO LEADER Egyesület 2008-ban két kistérség (a kőszegi és a csepregi kistérség) bevonásával alakult, azonban a kőszegi kistérség meghatározó települése Kőszeg, nem vehetett részt a programban. Az egyesület 73 taggal alakult, jelenlegi tagjainak száma 70. Az alapítástól kezdve 13 tag lépett ki és 10 tag lépett be, elsősorban a helyi termelők köréből. Az Egyesület fő célja a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia helyi szintű végrehajtása, valamint a HVS-en túlmutató közösség- és hálózatépítő együttműködések kialakítása, a helyi termékek népszerűsítése, vásári megjelenések szervezése a helyi termelőkkel. A munkaszervezet célkitűzése volt az elmúlt években és a jövőben is, hogy azokat a fejlesztési szükségleteket, amelyek a stratégiában szerepelnek, de nincs rá megvalósító helyi menedzsmentvállalkozás vagy nonprofit szervezet, ott a fejlesztéseket előkészítő lépésekkel elősegítse. Ilyen „elhúzódó” fejlesztési szükségletnek minősült a helyi termékek összegyűjtése, népszerűsítése, termékfejlesztése, egy közös térségi „márka” kialakítása, amivel a térség felhívhatja magára a figyelmet országos szinten is. Ennek kapcsán az elmúlt 4 évben több mint 40 alkalommal vásári megjelenéseket szerveztünk, kialakítottunk egy egységes térségi arculatot és megjelenést, saját vásári standok készültek a helyi termékek árusítására, jelen voltunk valamennyi térségi rendezvényen. Az UTIRO LEADER Egyesület aktívan részt vett a Kőszegi és a Felső-Répcementi Foglalkoztatási Paktum létrehozásában, stratégiai tervezésében, a Kőszeg és Vidéke Vállalkozói Platform és a Csepregi Kistérség Gazdasági Platform kialakításában. Egyesületünk jó kapcsolatot alakított ki olyan térségi szintű elsősorban turisztikai koordinációt és turisztikai vonzerők fejlesztését végző szervezetekkel, akik jelentős szerepet töltenek be a helyi civil szervezetek összefogásában, hazai és nemzetközi együttműködések kialakításában, valamint a térségi identitás és vonzerő megerősítésében: Írottkő Natúrparkért Egyesület, Bük -Bükfürdő Közhasznú Turisztikai Egyesület mint helyi TDM szervezet stb. 2.3 A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése A 2007-2013 megvalósítási időszakban az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, majd a Darányi Ignác Terv Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (a továbbiakban: ÚMVP) III. és IV. tengely vidékfejlesztési intézkedéseinek végrehajtására a 147/2007 (XII. 4.) FVM rendelet szabályozta a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat. Az ÚMVP III. tengely 4 intézkedésére 1 903 048 Euro, míg a IV. tengely LEADER támogatásokra 429 008 Euro fejlesztési forrásból gazdálkodhatunk. A 147/2007 14
(XII.4) FVM rendelet 8. §-nak értelmében a fejlesztési forrás min. 45%-át tengelyenként gazdaságfejlesztési intézkedések megvalósítására kell fordítani. Gazdaságfejlesztési intézkedésnek az ÚMVP III. tengely tekintetében a Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése, valamint a Turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímek minősülnek. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia helyi szintű végrehajtása 2008. decemberében kezdődött. Az ÚMVP III. tengely 4 intézkedésére vonatkozóan eddig összesen 4 időszakban nyílt lehetőség támogatási kérelmek benyújtására, amelyből az első, a második és a negyedik körben beérkezett kérelmek finanszírozása valósult meg az UTIRO LEADER Egyesület fejlesztési forrásából. Az ÚMVP IV. tengely LEADER intézkedésére eddig 2 időszakban nyílt lehetőség pályázatok benyújtására és 2013-ban indul a 3. benyújtási időszak, melynek előkészítési munkálatai folynak jelenleg. ÚMVP III. tengely 1. körös támogatási kérelmezési időszak eredményei (benyújtási időszak: 2008. december – 2009. január) Az ÚMVP III. tengely 1. körös támogatási kérelmezési időszakában az akciócsoporthoz összesen 42 db támogatási kérelem került benyújtásra és támogatási rangsorba 35 db kérelem került. A nyertes támogatási kérelmek száma 15 db, ebből Falumegújítás- és fejlesztés jogcímen 5 db, Vidéki örökség megőrzése jogcímen 3 db, Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése jogcímen 4 db, Turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímen 3 db. A kötelezettségvállalás teljes összege 227.968.716 ,- Ft. Az 1. kör eredményei alapján, a 2007-2013-as időszak III. tengelyes teljes fejlesztési forrás 45%-a került felhasználásra. A Falumegújítás- és fejlesztés jogcímen belül támogatott 5 projekt sikeresen megvalósult, Lukácsháza, Peresznye, Chernelházadamonya, Tömörd és Nemescsó Községek Önkormányzatai által. A Vidéki örökség megőrzése jogcímen belül szintén mind a 3 projekt megvalósításra került, így megújult a Bői és Simasági Római Katolikus templom, valamint a Büki Kóczán ház. A Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése jogcímen az Eurobord Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és a Bozsoki Kerekes Kereskedelmi és Vendéglátó Bt. valósította meg sikeresen a projektjét, további két Kft. pedig lemondott az elnyert támogatásáról. A Turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímen a Bői egyéni vállalkozó és a Répcevölgye 2001 Mezőgazdasági és Szolgáltató Kft. valósította meg a tervezett fejlesztését, az Alternatíva 2008 Szolgáltató Nonprofit Kft. lemondott az elnyert támogatásáról. ÚMVP III. tengely 2. körös támogatási kérelmezési időszak eredményei (benyújtási időszak: 2009. november-december)
15
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengely 2. körös támogatási kérelmezési időszakában az akciócsoportnál rendelkezésre álló forrás a 1. kör lekötése után 1.048.270.- € (291.366.647.-Ft) volt, melyre összesen 21 db támogatási kérelem került benyújtásra, ebből Falumegújítás- és fejlesztés jogcímre 8 db, Vidéki örökség megőrzése jogcímre 7 db, Turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímre 6 db támogatási kérelem érkezett be. Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése jogcímre nem érkezett be támogatási kérelem. Támogatási rangsorba, a beérkezett 21 db kérelemből - a kérelemkezelés után - 17 db került. A forrásallokációt követően a kötelezettség-vállalás teljes összege 245.088.954.-Ft (881.774.-€) volt. A 2. kör eredményei alapján, a 2007-2013-as időszak III. tengelyes teljes fejlesztési forrás 46%a került felhasználásra. A Falumegújítás- és fejlesztés jogcímen belül támogatott 7 projekt sikeresen megvalósult: Bő, Gór, Horvátzsidány, Pusztacsó és Sajtoskál Községek Önkormányzatai, valamint a Castanea Egészséges Középkorúakért Egyesület és a Lukácsházi SE fejlesztése által. A Vidéki örökség megőrzése jogcímen belül szintén mind a 6 projekt megvalósításra került, így megújult a Bozsoki, Cáki, Góri, Peresznyei és Sajtoskáli Római Katolikus templom, valamint a Vasi Múzeumbarát Egylet fejlesztése által a Cáki pincesor. A Turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímen 3 vállalkozó valósította meg a falusi szálláshely fejlesztésére vonatkozó projektjét, a fejlesztések megvalósítási helyei: Bő, Horvátzsidány, és Ólmod községek. A lovasturisztikai szolgáltatás fejlesztése Bozsokon nem valósult meg, mivel a vállalkozó lemondott az elnyert támogatásáról. ÚMVP III. tengely 3. körös támogatási kérelmezési időszak (benyújtási időszak: 2011. júniusjúlius) A 3. körben kizárólag a mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése, valamint a turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímek kerültek meghírdetésre. A pályázati kérelmek befogadását és ügyintézését az MVH bonyolította, így a 3. körben az UTIRO LEADER Egyesület rendelkezésére álló fejlesztési forrását nem érintették a kötelezettségvállalások. EMVA III. tengely 4. körös támogatási kérelmezési időszak (benyújtási időszak: 2012. júniusjúlius; 2012. október- november) 2012. június 01. - 30-ig a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére volt lehetőség támogatási kérelmek benyújtására. Összesen 9 db támogatási kérelem érkezett be postai úton Egyesületünkhöz. Mind a 9 db támogatási kérelem az ügyintézést követően rangsorállításba is került. A 16
127/2012 (XII.7.) számú IH közleményt követően, melyben 174.562.-€ kiegészítő fejlesztési forrást kapott az Egyesület erre a jogcímre, mindegyik kérelem támogatásban részesülhetett. A kötelezettségvállalás teljes összege 228.225.- €, ami 71.794.780.-Ft-nak felel meg. A fejlesztések megvalósítása folyamatban van. 2012. július 01- 2012.július 31. között volt lehetőség a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez támogatást igényelni. A benyújtási időszak lezártával összesen 4 db támogatási kérelem érkezett be irodánkba postai úton. Az ügyintézési nehézségeket mind a 4 kérelem túlélte, rangsorállításba is került. Annak érdekében, hogy minden rangsorba állított kérelmet támogatni tudjunk, a 14/2012.(III.22.) IH közleményben foglalt III. tengelyen rendelkezésre álló fejlesztési forrásainkon túl az Irányító Hatóság kiegészítő forrás kiosztását engedélyezte, mely a 131/2012.(XII.12.) IH közleményben került kihirdetésre. A kiegészítő fejlesztési forrás összege 9.856.- €. A rangsorba állított kérelemek után az UTIRO LEADER Egyesület 48.477.587.-Ft (154.103.-€) kötelezettséget vállalt. A fejlesztések megvalósítása folyamatban van. A falumegújításra és –fejlesztésre igénybe vehető támogatásokra, valamint a vidéki örökség megőrzéséhez igénybe vehető támogatásokra 2012. október 15 - november 30. között lehetett benyújtani szintén postai úton támogatási kérelmeket. Falumegújításra és – fejlesztésre 9 db támogatási kérelem érkezett be, míg vidéki örökség megőrzésére 4 db támogatási kérelem. Jelenleg az ügyintézés utolsó fázisában vannak a kérelmek, azaz várjuk az MVH utasítását a rangsorba állításra vonatkozóan, és ezt követően pedig a döntéshozó testület döntését a minimum pontszámokról és a végső források nagyságáról.
ÚMVP IV. tengely 1. körös pályázati időszak eredményei (benyújtási időszak: 2009. októbernovember) Az ÚMVP IV. tengely 1. körös pályáztatási időszakában a Döntéshozó Testületi döntés értelmében 5 db HPME-ből készült célterület (pályázati felhívás), amelyek az alábbiak: • Leader rendezvény jogcím – Helyi identitást erősítő programok célterület • Leader rendezvény jogcím – Hazai Ízek rendezvény célterület • Leader vállalkozás alapú fejlesztés jogcím – Helyi márkák kialakítása célterület • Térségen belüli együttműködés jogcím - Szabadidős és ifjúsági programok • Térségen belüli együttműködés jogcím - Turisztikai együttműködések
17
A pályázat benyújtására nyitva álló időszakban kizárólag a Helyi identitást erősítő programok célterületre érkezett be 6 db pályázat, amelyből 5 db került támogatási rangsorba és támogatásra. A IV. tengely 1. körében meghirdetett 5 célterületre allokált keretösszeg mértéke összesen: 116.012.343,-Ft volt, ebből lekötésre került kötelezettségvállalás összege: 14.429.424,- Ft, így a meg nem hirdetett és a lekötésre nem került forrás mértéke a következő fordulókra 101.582.919,-Ft. Az 1. körben kiosztott fejlesztési forrás a 2007-2013-as időszak fejlesztési forrásának a 12,4 %-a. A rendezvények közül 4 program került megvalósításra, amelyek adott településen minden évben hagyományosan megrendezésre kerülnek. Az Ismerős Arcok Tábor Csepregen, a Sajtoskáli Sajtfesztivál, a Lukácsházi Fogathajtó Napok és a „Jó Bor - Jó Egészség” a Borbarát Hölgyek Lukácsházi Egyesülete szervezésében. A rendezvények megvalósítását követően az ügyfelek rendben elszámoltak az MVH felé. Az ÚMVP IV. tengely 2. körös pályázati időszak eredményei (benyújtási időszak: 2011. október-november) Az ÚMVP IV. tengely 2. körös pályázat benyújtási időszakában a Döntéshozó Testületi döntés értelmében 8 db HPME-ből készült célterület (pályázati felhívás), amelyek az alábbiak: • Térségi rendezvények támogatása az "Egészséges Utak Régiójában" • Térségi együttműködések támogatása az "Egészséges Utak Régiójában" • Közösségi terek, sportlétesítmények és szolgáltatásaik fejlesztése az "Egészséges Utak Régiójában" • Helyi élelmiszerellátást elősegítő fejlesztések támogatása az "Egészséges Utak Régiójában" • Helyi termékelőállítás és hozzá kapcsolódó rendezvények támogatása az "Egészséges Utak Régiójában" • Az "Egészséges Utak Régiója" turisztikai fejlesztéseinek a támogatása • Az "Egészséges Utak Régiója" területén működő mikro-és kisvállalkozások támogatása • Helyi termékelőállításhoz kapcsolódó marketing tevékenységek, eszközbeszerzések ill. épületátalakítások támogatása az "Egészséges Utak Régiójában"
Az ÚMVP IV. tengely 2. körös LEADER Program Rendezvény jogcímére az UTIRO LEADER Egyesületnél 2 célterület került meghirdetésre. A Térségi együttműködések támogatása az "Egészséges Utak Régiójában" 1 019 438 azonosító számú célterületre nem érkezett be pályázati kérelem, így a célterületre allokált 6.000.000,-Ft-os keret nem került felhasználásra e célterületen. 18
A Térségi rendezvények támogatása az „Egészséges Utak Régiójában” 1 016 923 azonosító számú célterületre beérkezett 7 db pályázat mindegyike támogatásban részesült. A kötelezettségvállalás teljes összege: 11.226.704,- Ft volt, amely 4.226.704,-Ft-al meghaladta a célterületre allokált 7.000.000,-Ft-os összeget. 2012. év folyamán 4 rendezvény került megvalósításra, az Ismerős Arcok Tábor Csepregen, a Sajtoskáli Sajtfesztivál, a Lukácsházi Fogathajtó Napok és a Nagygeresdi Fogathajtó Napok. A rendezvények megvalósítását követően az ügyfelek sikeresen elszámoltak az MVH felé. Az elnyert pályázati támogatás alapján 2013.-ban tervezi megvalósítani a Horvátzsidány Községi Önkormányzat „Szentivánéj a magyarországi horvátoknál” című rendezvényét és a Vállalkozók Bükért Egyesület a rendezvényét. A Telekaland Kft. a 10 órás kerékpárverseny és kerékpáros sportnap az Autómentes Napon címen tervezett rendezvényére elnyert támogatásáról lemondott, mivel a támogatás összege nem nyújtott elég fedezetet a megvalósításra. A HVS-ben foglalt célkitűzés, amely alapján a térség jellegzetességeire és értékeire épülő rendezvények támogatását kívántuk elősegíteni, megvalósult. A kapcsolódó Térségi rendezvények támogatása az „Egészséges Utak Régiójában” HPME intézkedésünk hatékonynak bizonyult, míg a Térségi együttműködések támogatása az „Egészséges Utak Régiójában” HPME intézkedésünkre a 2. támogatási körben nem volt igény. Az ÚMVP IV. tengely 2. körös LEADER Program Közösségi célú jogcímére az UTIRO LEADER Egyesületnél meghirdetésre került a Közösségi terek, sportlétesítmények és szolgáltatásaik fejlesztése az „Egészséges Utak Régiójában” 1 016 985 azonosító számú célterület, amelyre a beérkezett 27 db pályázati kérelemből 22 db támogatási rangsorba és végül 10 db került támogatásra, összesen 86.374.157,-Ft értékben, amely 46.374.157,-Ft-al meghaladta a célterületre allokált 40.000.000,Ft-os összeget. Projektjét sikeresen megvalósította Lukácsháza, Nemesládony és Mesterháza Község Önkormányzata, a Büki Testedzők Köre, a Bozsoki Sportegyesület és a Lukácsháza Sportegyesület. A felsorolt projekteket megvalósító ügyfelek záró kifizetési kérelmeiket benyújtották az MVH kifizető ügynökség felé. Sajtoskál és Simaság Községi Önkormányzat valamint a Múltbarangoló Egyesület fejlesztésének megvalósítását elindította, az első kifizetési kérelmüket benyújtották az MVH felé. A Térkép 2005 Kulturális Közhasznú Alapítvány a Csepregi Trianon Emlékház felújításáról lemondott, mivel az építéshatósági engedélyezés során felmerült problémák (pl: telek-összevonási kötelezettség) miatt a 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet 24. § (1) bekezdése által az első kifizetési kérelem benyújtására előírt 9 hónapos határidőt, az ügyfél nem tudta volna betartani. A HVS-ben foglalt célkitűzés, amely alapján a vidéki élet minőségének javítását kívántuk elősegíteni, megvalósult. A kapcsolódó Közösségi terek, sportlétesítmények és szolgáltatásaik fejlesztése az „Egészséges Utak Régiójában” HPME intézkedésünk hatékonynak bizonyult. 19
Az ÚMVP IV. tengely 2. körös LEADER Program Vállalkozás alapú fejlesztés jogcímére az UTIRO LEADER Egyesületnél 5 célterület került meghirdetésre. A Helyi élelmiszerellátást elősegítő fejlesztések támogatása az "Egészséges Utak Régiójában" 1 016 916 azonosító számú célterületre nem érkezett be pályázati kérelem, így a célterületre allokált 15.000.000,-Ft-os keret nem került felhasználásra e célterületen. A Helyi termékelőállítás és hozzá kapcsolódó rendezvények támogatása az "Egészséges Utak Régiójában” 1 025 949 azonosító számú célterületre beérkezett 6 db kérelemből 5 db került támogatásra, a kötelezettségvállalás teljes összege e célterületnél 32.607.375,- Ft volt, így nem került kihasználásra a célterületre allokált 40.000.000,-Ft-os keret. A projektek közül kettő a pálinkafőzés feltételeinek fejlesztésére irányult, az egyéni vállalkozó beruházása sikeresen megvalósult Velemben, a Csepregi Pálinkafőzde Kft. beruházásának kivitelezése folyamatban van. A Bői egyéni vállalkozónak a mézesház létrehozására irányuló projektje valamint a Bozsoki Nagy Vendégháznak a gyümölcsfeldolgozó és hozzá kapcsolódó eszközök néprajzi bemutató termének építésére irányuló projektje jelenleg megvalósítás alatt áll. Az ügyfelek első kifizetési kérelmének ügyintézése az MVH-nál folyamatban van. A Lukácsházi őstermelő a helyi termékelőállítás fejlesztésére elnyert támogatásáról lemondott, mivel nehéz anyagi helyzetbe került és nem tudta vállalni projektjének előfinanszírozását, valamint a 40%-os önrész biztosítását. Az "Egészséges Utak Régiója” turisztikai fejlesztéseinek a támogatása 1 025 956 azonosító számú célterületre beérkezett 3 db kérelemből a Telekaland Kalandparkot és Tréningközpontot Üzemeltető Kft. kérelme került támogatásra 7.731.426,- Ft értékben, a megvalósítás folyamatban van. A célterületre allokált 40.000.000,-Ft-os keret nem került kihasználásra. Az "Egészséges Utak Régiója” területén működő mikro- és kisvállalkozások támogatása 1 016 992 azonosító számú célterületre beérkezett 2 db pályázat támogatásra került, összesen 10.943.040,-Ft értékben. A célterületre allokált 13.000.000,-Ft-os keret nem került teljesen kihasználásra. A Telekaland Kalandparkot és Tréningközpontot Üzemeltető Kft. fejlesztése folyamatban van, a Dreiszker és Társai Építőipari és Kereskedelmi Kft. eszközberuházása megvalósult. A Helyi termékelőállításhoz kapcsolódó marketing tevékenységek eszközbeszerzésének ill. épületfelújítás támogatása az "Egészséges Utak Régiójában" 1 019 445 azonosító számú célterületre egy Lukácsházi őstermelő által benyújtott kérelem 547.908,- Ft értékben került támogatásra, a célterületre allokált 11.000.000,-Ft-os forrás alig került kihasználásra. Az eszközbeszerzés egy része megvalósult, az első kifizetési kérelem benyújtásra került. 20
A HVS-ben célkitűzésként megfogalmazásra került a turizmus integrált fejlesztése, a gazdaság és vállalkozásfejlesztés valamint a helyi termékek előállítását segítő fejlesztések támogatása. A célkitűzések megvalósultak annak ellenére, hogy a gazdaságfejlesztésre fordított támogatás aránya nem érte el az összes fejlesztés 45%-át. A kapcsolódó HPME intézkedések hatékonyak voltak, míg a Helyi élelmiszerellátást elősegítő fejlesztések támogatása az "Egészséges Utak Régiójában" HPME intézkedésre a 2. támogatási körben nem volt igény. 2.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága A helyi vidékfejlesztési stratégia megvalósítása során szerzett tapasztalatok igazolják azt a koncepciót, miszerint a térség fejlesztési gerince a turisztika, amihez elengedhetetlen a helyi termékek fejlesztése és elérhetőségük biztosítása. A közös vásári megjelenések tapasztalatai azt is igazolják, hogy a helyi rendezvények (kb. 30 km-es vonzáskörzetben) megfelelő eszközöknek minősülnek a helyi termékek népszerűsítésére, értékesítésére, természetesen az egyéni termelői értékesítő helyek mellett. Az is bizonyítottnak vehető, hogy az egyes rendezvények minősége (összeállított programok, vásárosok szelekciója, a rendezvény marketingjének minősége) nagyban hatással van a rendezvényen eladott helyi termékek mennyiségére, ill. a helyi termékek pozitív megítélésére. A HVS megvalósítása során a visszajelzésekből azt a következtetéseket vonhatjuk le, hogy a pályázók és a helyi szereplők nem a stratégiai szintekből, hanem sokkal inkább a részletes pályázati/projekt kiírásokból értik meg a fejlesztési irányokat. Ezért a HVS felülvizsgálatában a HPME-k átfogalmazását tette szükségessé. A forrásallokációt is át kell gondolni a felülvizsgálat során, mivel az eredeti tervezések során az akkor még aktív és jelentősnek látszó vállalkozások részben a gazdasági válság, részben egyéni és magánéleti döntések hatására vagy nem nyújtottak be pályázatot, vagy az elnyert pályázatokat nem valósítják meg.
2.5 SWOT elemzés Erősségek Gyengeségek ▪ Jelentős természeti, kulturális és épí▪ A turisztikai szereplők infrastruktúra tett örökség áll rendelkezésre a turizmus fejlesztéseinek a hiánya számára ▪ A vidéki, falusi élet, gazdálkodás ▪ A helyi termékek népszerűsítését segí- népzerűtlensége tő vásári megjelenések, rendezvények száma ▪ A fenntartható, környezetbarát gondolkodás hiánya ▪ Vállalkozói, termelői és határon átívelő együttműködések ▪ Civil és önkormányzati szervezetek forráshiánya 21
Lehetőségek Fenyegetettségek ▪ Növekvő piaci igény és kedvező törvé▪ A települések elnéptelenedése nyi háttér a helyi termékek előállítására, ▪ A vállalkozói kedv visszaszorulása ▪ Térséget népszerűsítő márka és marketing tevékenység fejlesztése ▪ A vállalkozások és a civilek pályázati aktivitásának csökkenése ill. forráshiány ▪ Öko-, és egészségturizmus vendégeit kiszolgáló kulturális program, rendezvény 3. HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 3.1. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe Az „EGÉSZSÉGES UTAK RÉGIÓJA” egy olyan együttműködő vidéki térség, amely természeti értékeit, kulturális örökségét és turisztikai hagyományait megőrizve, minőségét javítva, innovációra nyitott, fenntartható társadalmi-gazdasági környezetet épít ki, ahol az itt élő lakosság és az idelátogató vendégek egészségét és feltöltődését garantálják.” 3.2. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez A helyi vidékfejlesztési stratégia és a helyi szükségletek kapcsolódását az 5.3 számú mellékletben található probléma és célfa szemlélteti. 3.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései I. A turisztikai, a mezőgazdasági és a kulturális ágazat kooperatív és piacképes fejlesztésével új jövedelemszerzési lehetőségek teremtése. Az integrált vidékfejlesztésünk fő célja a természeti és kulturális adottságok hasznosításával és a helyi minőségi mezőgazdasági termékek értéknövelésével egy minőségi és versenyképes turisztikai kínálat és térségi specialitás kialakítása. Célunk olyan ágazatokat összefogó termelői és együttműködési csoportok, szolgáltatási csomagok kialakítása (pl. Ínyencek útjai), amelyek fenntarthatók és elősegítik a mikro-vállalkozások erősödést, valamint civil és önkormányzati szervezetek aktív és megtérülő részvételét a fejlesztésékben. Ezen fő célkitűzésen belül a következő fejlesztési prioritásokat fogalmazódtak meg: ▪ „A turizmus és idegenforgalom integrált fejlesztése” A 2013-ra megvalósult térségi fejlesztések a következő 2-3 évben egy integrált vidékfejlesztési szemléletet tesznek szükségessé, amelyben kiemelt szerepet kell biztosítani a turizmus fejlesztésének.
22
A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (2005-2013) a turisztikai ágazat összetettségére tekintettel a következő fejlesztési prioritásokat fogalmazta meg, melyeket a helyi adottságokra szükséges adaptálni: 1. A turisztikai vállalkozások jövedelmezőségének javítása 2. A piaci igényeknek megfelelő szálláshelykínálat és vendéglátás kialakítása 3. Természeti adottságokra, hagyományokra, örökségre épülő kínálatfejlesztés 4. Innováción alapuló kínálatfejlesztés 5. Regionális szintű desztinációfejlesztés 6. Az iskolarendszerű képzés erősítése 7. A turizmus általános megítélésének és elfogadottságának a javítása 8. Regionális intézményrendszer átalakítása A nemzeti turisztikai termékfejlesztés elsődleges kiemelt terméke 2013-ig az egészségturizmus, melynek két fő eleme a gyógyturizmus, gyógyhelyek kialakításával és a meglévők fejlesztésével valamint a wellness turizmus. Mindkettő az egészségtudatos szemlélettel függ össze. Kőszeg-hegyalja éghajlatát a szubalpin klíma jellemzi, amely szélsőségektől mentes, kiegyensúlyozott, hegyvidéki jellegű, egészséges levegőjével és csendjével gyógyüdülőhelyek, rekreációs- és szabadidőközpontok létesítésére egyaránt alkalmas. Bükfürdő nemzetközi jelentőségű üdülőhely. A Büki gyógyvízre épült fürdő az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megvalósult beruházásoknak köszönhetően 2011-től kezdődően teljesen új kínálattal várja a vendégeket. A gyógyfürdő alapszolgáltatásait kiegészíti a 150 fő együttes befogadására alkalmas komplex szaunavilág (tepidárium, gőzfürdők, infra- és finn szaunák, aromaszauna, szaunapihenő és szaunakertek). A kültéri és beltéri hideg vizes merülőmedencéken túl Kneipp-medence, valamint kültéri és beltéri Jacuzzik is bővítik a szolgáltatások körét. Új kínálati elemként Medical Wellness Centrum is kialakításra került, melyben kiváló szakorvosok felügyelete mellett végzett kezelések szolgálják az egészség megőrzését. A térségi HVS készítésekor 2006-ban a térségi szereplők javaslataira és a térségi erőforrásokra való tekintettel a térség az „Egészséges Utak Régiója” márkanevet választotta. A másodikként kiemelt nemzeti turisztikai termék az örökségturizmus, melynek kiemelt területei a természeti és kulturális örökségeken túl a lovas turizmus, a falusi turizmus, a gasztronómia- és borturizmus, valamint a kiemelt rendezvények melyek a helyi örökség értékeire, hagyományaira építenek, és fontos vonzerőt jelentenek mind a belföldi, mind pedig a külföldi turisták számára. LEADER térségünkben is fontos célkitűzés a fentiek fejlesztése, a meglévő szolgáltatások jobb kihasználásával és újak létesítésével. A falusi turizmust megyei szinten összefogó szervezet a Falusi Turiz23
mus Vas Megyei Szövetsége. A falusias térségek, kistelepülések számára jó lehetőség és fontos célkitűzés a falusi- és agroturisztikai szolgáltató tevékenység kialakítása és fejlesztése, melynek keretében a helyi népművészeti és kulturális örökség bemutatásán túl a falusi vendégasztal szolgáltatás, a helyi gazdálkodási módok, termelési szokások bemutatása, a saját előállítású népművészeti és kézműves termékek értékesítése és az előzőekhez kapcsolódó falusi rendezvények szervezése jelenthet fejlődési alternatívát. A falusi agroturisztikai szolgáltatás kiemelt példája a Lukácsházi Biotájház. A térségben nagy hagyománnyal rendelkező szőlőtermesztés és borkészítés helyszíneihez, a boros pincékhez kapcsolódóan kialakított és további speciális helyi élelmiszerek bemutatására és kóstoltatására épülő rendezvények szervezése. A LEADER térségben kialakított, már meglévő borutak a KőszegVashegyi és a Csepregi borút. A lovasturisztika és a hagyományőrző mesterségek bemutatásának szép példája a Kőszegi-hegység lábánál fekvő 16 hektáros Marton-Szállás Hagyományőrző Turisztikai Központ, ahol a lovaglás mellett megismerkedhetünk a honfoglaló magyarság életével és kultúrájával. Az UMVP IV. tengely LEADER Program keretében elnyert támogatás által a turisztikai központ fejlesztése jelenleg folyamatban van. A vallási turizmus keretében cél a meglevő adottságok kihasználása. Az elmúlt években térségünkben Európai Uniós forrásokból több túraútvonal kiépítése kezdődött meg, ill. tart. Ilyen pl. a Celldömölkből Csepregen, Kőszegen áthaladó és Mariazellbe tartó zarándok úthálózat (Mária-út), vagy a Szent Márton út, amely Szombathelyről Lukácsházán át Kőszegre, majd további szakasza Pannonhalmára ér. Fel kell készíteni a vendégfogadásra a kegyhelyeket és a templomokat, menedzsment és turisztikai, egyházi és helyi ismeretekre kell oktatni a zarándokhelyeken dolgozókat, valamint a zarándoklat és idegenvezetőket. A térségi népi hagyományok, népi kézműves mesterségek bemutatása az adott terület vonzerejét növelő turisztikai termék. A kézműves ajándéktárgyak kínálatának kialakításán túl, törekedni kell az elfeledett (illetve ismert, de fel nem használt) régi népszokások bemutatására, mondák, legendák, mesék, híres emberek történeteinek felelevenítésére és feldolgozására, melyek lehetővé teszik a helyi attrakciók különleges vonzerőkkel való kiegészítését. A térségben szép példája ennek a Velemben működő Népművészeti Műhelyrendszer és Alkotóház amely helyet ad a Velemi Stúdió Népművészeti Egyesület mintegy 30 népi mesterség 60 népművész mesterének a bemutatkozáshoz, valamint számos országos hírű rendezvény (pl: Velemi Gesztenyeünnep) megvalósítási helye. Az aktív turizmuson belül a kerékpáros turizmus esetében ki kell építeni a nemzetközi kerékpárút hálózatokhoz való kapcsolódáshoz szükséges, még hiányzó útvonalakat. Az infrastrukturális beruházásokon túl szükséges a megfelelő szolgáltatások kiépítése, az utak karbantartásához és ellen24
őrzéséhez szükséges rendszer kialakítása. A LEADER térséget érintő már, kialakításra került jelentősebb kerékpárútvonalak: a Családi termál kerékpárút (az Ausztriai Lutzmannsburgi a Büki a Sárvári és a Hévízi termálfürdők érintésével) valamint az Írottkő Natúrpark kerékpárútjai. A természetjárás infrastrukturális igénye nem nagy, annál jelentősebb azonban más turizmuságakkal való összefüggése. A regionális és helyi turisztikai szervezeteknek ezért többek között a kerékpáros turizmus fejlesztése, a szálláshely fejlesztés támogatása és koordinálása során együtt kell működniük a természetjárás területén érdekelt non-profit és civil szervezetekkel. Különösen az ifjúságra, mint kiemelt célcsoportra tekintettel szükséges megfelelő programkínálat és információ szolgáltatás megvalósítása. Az UTIRO LEADER Egyesület tervezési területén ér véget az Alpannonia Prémium turistaútvonal (Fischbach-Semmering-Kőszeg) amely a magyar-osztrák Alpannonia projekt keretében valósult meg, a Velemi Régészeti Témapark kialakításával együtt. A Szombathelyi Erdészeti Tudományos Intézet Kámoni Arborétumától indul a Gyöngyös-menti túraútvonal amely az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium, a Herényiek Háza, a Gencsapáti Művelődési Ház és Könyvtár, az Ördög-kő, a Szentkúti búcsújáróhely, a Gyöngyösfalui Holdfényliget Kalandpark, a Lukácsházi Biotájház, a Csömötehegyi kilátó és Borház érintésével a Kőszegi Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpontnál ér véget. Egyesületünk civil összefogással egy lovas, bakancsos útvonalhálózatot épített ki, amely a LEADER térségünk legtöbb települését érinti. Az említett útvonalak mentén a kijelölésekkel párhuzamosan több turisztikai fejlesztés is megvalósult. Gyöngyösfaluban található a Holdfényliget és Kalandpark. Az “Alpokalja Kalandparkja” szolgáltatásait baráti társaságok és családok, valamint csoportok részére folyamatosan fejlesztik, bővítik. Öt fő területen kínálnak emberközpontú élményeket: kalandpark szolgáltatásai, táborok, tréningek, kirándulások, rendezvények. A kalandparkban található az ország egyik leghosszabb erdei drótkötél pályája több nehézségi szinttel, mászófal, erdei Quad pálya stb… A Kempingezés trendjének és az ezzel párosuló fizetőképes keresletnek a kihasználásához szükséges a kempingek állapotának javítása, komfortfokozatuk emelése, és a szolgáltatások kínálatának és minőségének javítása. Az ÚMVP III. tengely keretében az Egyesületünk rendelkezésére álló fejlesztési forrásból
11 db tér-
ségi turisztikai szolgáltatást fejlesztő projekt került támogatásra. Első körben a Répcevölgye 2001 Mezőgazdasági és Szolgáltató Kft. és Bőben egy egyéni vállalkozó valósította meg a tervezett fejlesztését, az Alternatíva 2008 Szolgáltató Nonprofit Kft. lemondott az elnyert támogatásáról. A második körben 25
3 vállalkozó valósította meg a falusi szálláshely fejlesztésére vonatkozó projektjét, a fejlesztések megvalósítási helyei: Bő, Horvátzsidány, és Ólmod községek. A lovasturisztikai szolgáltatás fejlesztése Bozsokon nem valósult meg, mivel a vállalkozó lemondott az elnyert támogatásáról. A negyedik körben beérkezett 4 kérelem mindegyike támogatásra került, összesen 48.477.587,-Ft értékben. A fejlesztések megvalósítása folyamatban van. Az ÚMVP IV. tengely 1. körös pályázat benyújtási időszakában turisztikai fejlesztési célra nem került benyújtásra pályázat, míg a 2. körben a turisztikai fejlesztések célterületre 3 pályázat érkezett, amelyből a Telekaland Kalandparkot és Tréningközpontot Üzemeltető Kft. projektje került támogatásra 7.731.426,-Ft értékben. A fejlesztés megvalósítása folyamatban van. ▪ „Gazdasági innováció (gazdaság- és vállalkozásfejlesztés)” A válságterhes gazdasági periódus a térség gazdasági fejlődésében is éreztette negatív hatását és a KKV szektor fejlődésére is kedvezőtlenül hatott. Kedvező hatások érvényesültek a létrejött vállalkozói együttműködések - Kőszeg és Vidéke Gazdasági Platform, a Csepregi Kistérségi Gazdasági Platform, a Kőszegi és a Felső-Répcementi Kistérségek Foglalkoztatási Paktum - tevékenységei által. Az Ausztria – Magyarország 2007-2013 határmenti együttműködési program keretében támogatott REGIONET AKTIV projekt célja a határtérség gazdasági dinamizmusának Ausztria és Magyarország közötti felélénkítése, illetve a projekthez kapcsolódó osztrák és magyar gazdasági térségek fenntartható kapcsolatrendszerének előmozdítása. A program fontos célkitűzései a KKV-k támogatása az együttműködések aktív elősegítése a hálózatépítési tevékenységek, valamint a kistérségek gazdasági életének élénkítésére és megerősítésére irányuló közös módszerek, eszközök fejlesztése és megvalósítása valamint az intézményesített együttműködés, közös tudásmenedzsment kialakítása, a KKV-k hálózati együttműködésére példa értékű minták kialakítása. A program megvalósulása során az általános iskolák végzős tanulói számára szervezett pályaorientációs jellegű foglalkozások, valamint a hálózatépítő osztrák-magyar tanulmányutak ismétlődése képezte a tevékenységek gerincét. Az interaktív szakmabemutatók, a helyi vállalkozók téritésmentes szakmai képzései és a kapcsolatépítések mellett sok apró, ám jól hasznosítható példa adaptációja történt meg a magyar cégek és a térségi gazdaság fejlődése érdekében.
A térségi vállalkozók igénybevették a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a megyében működő terület-, és gazdaságfejlesztési tanácsadó szervezetek és vállalkozások által nyújtott szol-
26
gáltatásokat, valamint folyamatosan részt vesznek a gazdaság-, és vállalkozásfejlesztés témában szervezett képzéseken, tanfolyamokon, programokon és rendezvényeken.
A gazdaságfejlesztés és a vállalkozásfejlesztés a térség elemi érdeke, viszont a fejlesztések nagy része nem az ÚMVP, hanem más gazdaságélénkítő programok, az Új Széchenyi terv ill. más nagyobb fejlesztési források igénybevételével valósulhatnak meg. Az ÚMVP III. tengely keretében az Egyesületünk rendelkezésére álló fejlesztési forrásból eddig 13 mikrovállalkozás projektje került támogatásra. Az első körben az Euroboard Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és a Bozsoki Kerekes Kereskedelmi és Vendéglátó Bt. valósította meg sikeresen a projektjét, további két Kft. pedig lemondott az elnyert támogatásáról. A második körben nem került benyújtásra e jogcímen támogatási kérelem. A negyedik körben beérkezett 9 kérelem mindegyike támogatásra került, összesen 71.794.780,-Ft értékben, a fejlesztések megvalósítása folyamatban van. Az ÚMVP IV. tengely 1. körös pályázat benyújtási időszakában gazdaságfejlesztési célú pályázat nem került benyújtásra, míg a 2. körben a mikro- és kisvállalkozások támogatása célterületre 2 a térségben működő Kft. nyújtott be kérelmet és nyert támogatást. A kötelezettségvállalás teljes összege összesen 10.943.040,-Ft volt. A projektek megvalósítása folyamatban van. A Gazdasági innováció (gazdaság- és vállalkozásfejlesztés) prioritás elsősorban a mikrovállalkozások fejlesztésére vonatkozó célkitűzés. ▪ „A mezőgazdasági ágazat versenyképességének növelése” A helyi termékek ismertsége lényegesen megváltozott, amelyet az elmúlt négy évben folytatott egységes és közös megjelenéseknek „Egészséges Utak Régiója” helyi termékei, valamint a helyi termelők egyéni termékfejlesztésének is köszönhető. A helyi termelői összefogás tartósnak mondható, viszont a helyi termékeket előállítók száma stagnál, ezzel szemben a kereslet a termékek iránt az elmúlt években megnövekedett. A vásárlói igények is differenciálódtak, fontos a mennyiség, az ellenőrizhető származási hely, a termékminőség állandósága, amely a termelőket komoly kihívások elé állítják. A törvényi háttere a helyi termékek előállításának is változott, amely a térségünkre jellemzőbb őstermelőknek, kistermelőknek kedvezőbb keretrendszert biztosít. Az ÚMVP IV. tengely 1. körös pályázat benyújtási időszakában a helyi termékelőállítás támogatására nem került benyújtásra pályázat, míg a 2. körben 7 pályázó indult, amelyből 6-an részesültek támogatásban, összesen 33.155.283,-Ft értékben. Öt projekt megvalósítása folyamatban van, a Lukácsházi 27
őstermelő a támogatásáról lemondott, mivel nehéz anyagi helyzetbe került és a fejlesztését nem tudta megvalósítani. Célunk a helyi termékek előállítását végzők fejlesztése és kiemelt támogatása. II. Továbbá célunk a helyi erőforrások, értékek megőrzése és fejlesztése, egy fenntartható, környezettudatos és együttműködő vidéki élettér kialakítása, amely biztosítja a lakosság nyugodt életvitelét és mindent elkövet a helyi fiatalok fejlődésének és letelepedésének érdekében. Ezen fő célkitűzésen belül a következő fejlesztési prioritásokat fogalmazódtak meg: ▪ „A térség kulturális és természeti erejének megőrzése és fenntartható fejlesztése” Térségünkben még mindig kevés az olyan rendezvény, amely a térség jellegzetességeire, értékeire és hagyományaira épít, és mind a program kialakításában, mind a vásárosok, vásári portékák kínálatában minőségi szelekciót végezne.
Az ÚMVP IV. tengely 1. körös pályázat benyújtási időszakában a meghirdetett 5 célterületből kizárólag a Helyi identitást erősítő programok célterületre érkezett be 6 db pályázat, amelyből 5 db került támogatási rangsorba és támogatásra, összesen 14.429.424,-Ft értékben. A rendezvények közül 4 program került megvalósításra, amelyek adott településen minden évben hagyományosan megrendezésre kerülnek. A 2. körben 7 pályázó indult a térségi rendezvények támogatására meghirdetett célterületen, és mindenki támogatásban részesült, összesen 11.226.704,-Ft,-Ft értékben. 2012. év folyamán 4 rendezvény került megvalósításra, az Ismerős Arcok Tábor Csepregen, a Sajtoskáli Sajtfesztivál, a Lukácsházi Fogathajtó Napok és a Nagygeresdi Fogathajtó Napok. Az elnyert pályázati támogatás alapján 2013.-ban tervezi megvalósítani a Horvátzsidány Községi Önkormányzat „Szentivánéj a magyarországi horvátoknál” című és a Vállalkozók Bükért Egyesület a rendezvényét. A Telekaland Kft. a 10 órás kerékpárverseny és kerékpáros sportnap az Autómentes Napon címen tervezett rendezvényre elnyert támogatásáról lemondott, mivel a támogatás összege nem nyújtott elég fedezetet a megvalósításra. Ezen célkitűzés keretében új rendezvények, vásárok, fesztiválok kialakítását ill. a meglévők továbbfejlesztését kívánjuk elősegíteni. ▪ „Települések vonzerejének növelése, a vidéki élet minőségének javítása”
28
A települések vonzerejének növelésében és a vidéki életminőség fejlesztésében aktív szerepet vállalnak a települési önkormányzatok, az egyházak és a helyi civil szervezetek, közösségek. A helyi települések közösségi tereinek, létesítményeinek, infrastruktúrájának műszaki színvonala elmarad a jelenkor követelményeitől, azok felújítása, korszerűsítése és újak létrehozása szükséges, mivel azok a közösségi élet színterei és a közösségi rendezvények helyszínéül is szolgálnak. A jövőképben megfogalmazottaknak megfelelően több település képviselőtestülete dolgozik azon, hogy a településeiket családbaráttá alakítsák az újonnan közművesített telkek kialakításával, mindezt kedvező telekvásárlási feltételek mellett, ezt a célt szolgálják az újonnan kiépített játszóterek és közösségi terek megléte is. A további fejlesztések azon településekre fókuszálnak, ahol ezek a folyamatok még nem kezdődtek meg, így számukra továbbiakban is nyitva állnak a falufejlesztési támogatások. Azon települések, amelyek több falufejlesztési fejlesztést valósítottak meg, első sorban a korábbiakhoz képest kisebb léptékű felújításokra, a meglévő közösségi terek átalakítására, ill. gazdasági hasznosítás megvalósítására nyílik lehetőség (pl. a felújított tájházakban helyi termékboltokként, információs pontokként, a helyi termékfeldolgozás bemutatóhelyeként, vagy akár a feldolgozó manufaktúra egy üzemeként) funkcionálhatnának. Néhány példa az ilyen épületekre: a büki Kóczán ház, a Cáki pincesor, a Lukácsházi „Mayer” tájház vagy Hegypince, a Répceszentgyörgyi magtár. A helyi önkormányzatok, közösségek tárgyi eszközei és ebből adódóan, azok által nyújtott szolgáltatások színvonala is elmarad a jelenkor követelményeitől, azok továbbfejlesztése szükséges, továbbá a civil- és a közszféra együttműködése szükséges a közös célok megvalósítása és a helyi társadalom fejlődése érdekében.
Az ÚMVP III. tengely falumegújítás és fejlesztés valamint a vidéki örökség jogcím keretében a HACS tervezési területén több sikeres templom-felújítási projekt is megvalósult így megújult Bőben, Simaságon, Bozsokon, Cákon, Górban, Peresznyén és Sajtoskálon a Római Katolikus Templom. Játszótér felújítások valósultak meg az első körben Chernelházadamonyán, Lukácsházán és Tömördön, a második körben Bőben, Lukácsházán, Pusztacsón és Sajtoskálon. Bük Város Önkormányzata által Bükön a Kóczán ház és a Vasi Múzeumbarát Egylet fejlesztése által a Cáki pincesor újult meg.
A Castanea
Egészséges Középkorúakért Egyesület Bozsokon a régi plébánia épületét újította fel és a Lukácsházi SE a község sporttevékenységével kapcsolatos fejlesztést valósította meg. Az ÚMVP IV. tengely 2. körös pályázat benyújtási időszakában a közösségi terek, sportlétesítmények és szolgáltatásaik fejlesztése célterületre beérkezett 27 db pályázati kérelemből 22 db került támogatási rangsorba és végül 10 db támogatásra, összesen 86.374.157,-Ft értékben. Projektjét sikeresen megvalósította Lukácsháza, Nemesládony és Mesterháza Község Önkormányzata, a Büki Test29
edzők Köre, a Bozsoki Sportegyesület és a Lukácsháza Sportegyesület. Sajtoskál és Simaság Község Önkormányzata valamint a Múltbarangoló Egyesület fejlesztésének megvalósítását elindította, az első kifizetési kérelmüket benyújtották az MVH felé. A Térkép 2005 Kulturális Közhasznú Alapítvány a Csepregi Trianon Emlékház felújításáról lemondott, mivel az építéshatósági engedélyezés során felmerült problémák (pl: telek-összevonási kötelezettség) miatt.
3.4. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia intézkedései 2013-ban: 1. HPME: Helyzet/Adottság: A térség gazdag természeti és kulturális adottságai a turisztikai vonzerőt jelentő jelenlegi turisztikai attrakciók, kiépített szállás és vendéglátóhelyek. Probléma/Lehetőség: További fejlesztések által, a térség turisztikai vonzerejének és fogadóképességének fejlesztése. Komplex turisztikai csomagok kialakítása és kiajánlása. Megoldás: Térségi turisztikai termékek, szolgáltatások kialakítása, fejlesztése és a hozzá kapcsolódó marketing tevékenység támogatása Az UTIRO LEADER Egyesület Helyi Akciócsoport illetékességi területén új turisztikai termékek, szolgáltatások kialakítása, a meglévők fejlesztése. A projekt kapcsolódhat a turizmus bármely területéhez pl: turisztikai szálláshelyek kialakítása, fejlesztése, egészségturizmus, örökségturizmus, vallási turizmus, lovas,- gasztronómia,- és borturizmus, falusi,- és agroturisztikai szolgáltató tevékenység, aktív turizmus stb.. A turisztikai fejlesztést marketing fejlesztéssel is ki kell egészíteni. Eredmény: 2-4 sikeres projekt megvalósítás turisztikai termék és szolgáltatás fejlesztésére 2. HPME: Helyzet/Adottság: A térségben működő mikro- kis- és középvállalkozások. Probléma/Lehetőség: Vállalkozások indításával, valamint a működő mikro- kis- és középvállalkozások összefogásával, térségi és térségek közötti együttműködések kialakításával új piaci megrendelések, a vállalkozások jövedelemtermelő képességének növelése, munkahelymegtartás és munkahelyteremtés. Megoldás: A térség gazdaságának és gazdasági környezetének fejlesztéséhez kapcsolódó nagyprojektek támogatása térségen belüli együttműködések kialakításával Az UTIRO LEADER Egyesület illetékességi területén gazdaságélénkítő fejlesztésekkel a vállalkozások versenyképességének javítása, térségen belüli együttműködések létrehozásával. A helyben foglalkoztatás elősegítése, a termék előállítási, feldolgozási láncok kialakítása, a kereskedelmi kapcsolatok javítása érdekében. Eredmény: 1-3 sikeres gazdaságfejlesztési nagyprojekt megvalósítása 3. HPME: Helyzet/Adottság: A térségben sok mikrovállalkozás működik, akik legtöbben önfoglalkoztatók. Probléma/Lehetőség: Ezek a mikrovállalkozások erősen forráshiányosak, marketing tevékenységük nem hatékony, csak kisebb fejlesztéseket tudnak megvalósítani. Megoldás: A térség gazdasági fejlesztéséhez kapcsolódó kisprojektek és marketing tevékenységek támogatása 30
Az UTIRO LEADER Egyesület illetékességi területén gazdaságélénkítő fejlesztésekkel, újszerű megoldások és technológia alkalmazásával, induló vállalkozások létrehozása, működő vállalkozások versenyképességének javítása, elsősorban gépek, eszközök beszerzésével, amelyet a vállalkozás piaci pozíciójának megerősítését szolgáló marketing fejlesztéssel is ki kell egészíteni. Eredmény: 5-6 gazdaságfejlesztési kisprojekt megvalósítása 4. HPME: Helyzet/Adottság: Az elmúlt időszakban megnövekedett a helyi termékek népszerűsége, a helyi termékek iránti kereslet. Több helyi termelő és gazda állít elő helyi és kézműves termékeket. A térség gazdag a helyi termékelőállításhoz szükséges alapanyagokban. Probléma/Lehetőség: Több térségi településen megszüntek a helyi boltok, amelyek a települések helyi elláttottságát biztosították, mivel egy-egy kis település nem képes fenntartani egy saját boltot. Helyi termék árusítóhelyek létrehozásával a helyi termékek piacra jutását lehetne elősegíteni. A térség nagyobb turisztikai szereplőinél ill. élelmiszerboltoknál nem megvalósított a helyi termékek elkülönített árusítása. Helyi élelmiszerpolcok kihelyezésével eljuthat a vásárlókhoz a keresett helyi termék. Megoldás: Helyi termék előállítását, feldolgozását, piacra jutását segítő nagyprojektek és marketing tevékenységek támogatása Helyi termék, helyi kézműves termék előállításához, feldolgozásához, bemutatásához, népszerűsítéséhez, értékesítéséhez kapcsolódó nagyprojektek támogatása. A helyi termékfejlesztést marketingfejlesztéssel is ki kell egészíteni. Eredmény: 3-4 helyi termék árusítást, illletve helyi élelmiszer és kézműves termék népszerűsítését elősegítő beruházás. 5. HPME: Helyzet/Adottság: Egyre nagyobb számban foglalkozik a helyi lakosság helyi termék és kézműves termék előállítással, kiegészítő jövedelem szerzés céljából, ami további kapacitásfejlesztéseket igényel a termelők részéről. Probléma/Lehetőség: Lakosság és a gazdák helyi termékei megjelenésében, csomagolásában hiányoznak az összehangolt és az egységes arculat szerinti fejlesztések, márkák kialakítása. Megoldás: Helyi termék előállítását, feldolgozását, piacra jutását segítő kisprojektek és marketing tevékenységek támogatása Helyi termék, helyi kézműves termék előállításához, feldolgozásához, bemutatásához, népszerűsítéséhez, értékesítéséhez kapcsolódó kisprojektek támogatása. A helyi termékfejlesztést marketingfejlesztéssel is ki kell egészíteni. Eredmény: 5-6 a helyi termék előállítására, feldolgozására és marketing tevékenységének fejlesztésére irányuló kisprojekt megvalósítása. 6. HPME: Helyzet/Adottság: A térség gazdag a kulturális, gasztronómiai, művészeti értékekben. A térség települései kis lakosságszámúak, ill. nagy a térség település száma. Szinte minden településen működik valamilyen civil szervezet, kulturális vagy hagyományőrző egyesület ill. sportkör, melyek bevonásával színvonalas térségi rendezvény szervezhető. Probléma/Lehetőség: Kevés a térségi vonzerővel bíró kulturális fesztivál, rendezvény ill. rendezvénysorozat, amely a helyi turizmust, a társadalmi kohéziót erősítheti, valamint a helyi termelők is megjelenhetnek a helyben előállított termékeikkel. 31
Megoldás: Térségi nagyrendezvények támogatása a helyi termelők együttműködésével A helyi történelmi és kulturális örökség értékeire, hagyományaira építő térségi nagyrendezvények támogatása a helyi termelők bevonásával. Az UTIRO LEADER Egyesület térségi értékei ismertségének növelése, a helyi termékek népszerűsítése, az együttműködések ösztönzése, a vidéki közösség kapcsolatainak erősítése, a térség turisztikai vonzerejének növelése. Eredmény: 1 térségi nagyrendezvény megvalósítása 7. HPME: Helyzet/Adottság: A térség gazdag a kulturális, gasztronómiai, művészeti értékekben. A térségben egyre nagyobb számú a helyi terméket és helyi kézműves terméket előállító termelő. Probléma/Lehetőség: A térség természeti környezete, történelmi, művészeti értékei, gasztronómiai, néprajzi hagyományai kihasználatlanok ismetségük ellenére. Ezen értékek ismertsége és kihasználtságának továbbfejlesztése a rendezvények megvalósítása által növelhető, valamint integrálható a térségi turizmus számára, valamint a helyi termelők is megjelenhetnek a helyben előállított termékeikkel. Megoldás: Térségi rendezvények támogatása a helyi termelők együttműködésével A helyi történelmi és kulturális örökség értékeire, hagyományaira építő rendezvények támogatása a helyi termelők bevonásával. Az UTIRO LEADER Egyesület térségi értékei ismertségének növelése, a helyi termékek népszerűsítése, az együttműködések ösztönzése, a vidéki közösség kapcsolatainak erősítése, a település turisztikai vonzerejének növelése. Eredmény: 4 települési rendezvény megvalósítása 8. HPME: Helyzet/Adottság: A települések vonzerejének növelésében és a vidéki életminőség fejlesztésében aktív szerepet vállalnak a települési önkormányzatok, az egyházak és a helyi civil szervezetek, közösségek. Probléma/Lehetőség: A helyi települések közösségi tereinek, létesítményeinek, infrastruktúrájának műszaki színvonala elmarad a jelenkor követelményeitől, azok felújítása, korszerűsítése és újak létrehozása szükséges, mivel azok a közösségi élet színterei és a közösségi rendezvények helyszínéül is szolgálnak. Megoldás: Közösségi terek-, létesítmények- intézmények-, szolgáltatásaik létrehozása, fejlesztése és a hozzá kapcsolódó rendezvények támogatása Közösségi terek, létesítmények, intézmények létrehozása, külső és/vagy belső felújítása, bővítése, korszerűsítése, az érintett ingatlanhoz kapcsolódó telekhatáron belüli kisléptékű infrastruktúra fejlesztése, közösségi szolgáltatások létrehozása, fejlesztése. A települési önkormányzat nem vehet igénybe támogatást az önkormányzat által kötelezően biztosítandó feladatok ellátására! A fejlesztéshez kapcsolódnia kell legalább egy rendezvény megvalósításának. A támogatásban részesült IKSZT címbirtokosok nem jogosultak pályázat benyújtására. Eredmény: 2 közösségi célú beruházás és a hozzá kapcsolódó rendezvény megvalósítása, továbbá 2 a gyermekek szabadidős tevékenységét szolgáló játszótér építése és játszótéri eszközök beszerzése Bük és Csepreg városokban a hozzá kapcsolódó rendezvény megvalósításával. 9. HPME: Helyzet/Adottság: A települések vonzerejének növelésében és a vidéki életminőség fejlesztésében aktív szerepet vállalnak a települési önkormányzatok, az egyházak és a helyi civil szervezetek, közösségek. Probléma/Lehetőség: A helyi önkormányzatok, közösségek tárgyi eszközei és ebből adódóan, azok által nyújtott szolgáltatások színvonala is elmarad a jelenkor követelményeitől, azok továbbfejlesztése szükséges. A civil- és a közszféra együttműködése szükséges a közös célok megvalósítása és a helyi társadalom fejlődése érdekében. 32
Megoldás: Közösségi célú tevékenységeket szolgáló kisprojektek támogatása térségi együttműködések kialakításával Közösségi célú tevékenységeket szolgáló elsősorban eszköz,- gépbeszerzések, szolgáltatások létrehozásának, fejlesztésének támogatása. A települési önkormányzat nem vehet igénybe támogatást az önkormányzat által kötelezően biztosítandó feladatok ellátására! A fejlesztéshez kapcsolódnia kell térségi partneri együttműködések létrehozásának. A támogatásban részesült IKSZT címbirtokosok nem jogosultak pályázat benyújtására. Eredmény: 5-6 közösségi célú kisprojekt megvalósítása 3.5 A HVS-ben megjelenő környezeti, gazdasági és társadalmi szempontok 3.5.1 A HVS-ben megjelenő környezeti szempontok A HVS célkitűzések alapján meghatározott intézkedésekben megfogalmazásra került többek között az a követelmény is, hogy a HBB a környezeti fenntarthatóság elveinek megfelelő projektjavaslatot részesítheti támogatásban. A környezeti fenntarthatóság elve magában foglalja a természetmegőrző és ökológikus vidékfejlesztés alapelveit, így a helyi természeti értékek védelmét, a természetes térszerkezet megőrzését és a környezet korlátozott eltartóképessége figyelembevételével kialakított föld- és tájhasználatot. Fontos szempont a talaj, a természetes vízkészlet és a levegő szennyezettségének viszszaszorítása, valamint a megfelelő erdőgazdálkodással, ár- és belvízvédelmi fejlesztésekkel a talajerózió megakadályozása. Az „Egészséges utak régiója” márkanév, mint az egységes megjelenést biztosító arculati elem is közvetíti a térség igényét az élhető természetes környezet megőrzésére, a felhasznált ipari nyersanyagok (műtrágya, növényvédő szer, agrotechnika) minimalizálására, a keletkezett tájidegen anyagok semlegesítésére és visszajuttatására az ökológiai körforgásba. Fontos célkitűzés a keletkezett hulladékok újrahasznosítása azok feldolgozásával, az illegális hulladéklerakás felszámolása. A környezeti fenntarthatóság érdekében a HVS megvalósítása során fontos alapelv a kimerülőben lévő fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz) mérséklése, a megújuló energiahasznosító rendszerek alkalmazásának ösztönzése a szélenergia, vízenergia, napenergia, biomassza és geotermikus energia kihasználásával. A környezeti fenntarthatóság szempontjai a következők: Természetmegőrző vidékfejlesztés: Egyértelműen támogatnia kell a természeti értékek, a biológiai sokféleség, a genetikai állomány és a természetes térszerkezet megőrzését; Ökologikus vidékfejlesztés: A gazdálkodási tevékenységek, valamint a föld- és tájhasználat során az erőforrás-igény és környezethasználat vegye figyelembe a környezet korlátozott eltartóképességét és a helyi természeti adottságokat;
33
Szennyezés megelőzés, minimalizálás: Törekedjen a szennyezések és a hulladékok kibocsátásának megelőzésére, illetve ahol ez nem lehetséges, e kibocsátások minimalizálására (a helyi környezetet csak az eltartó-képességéig terheli); Tovagyűrűző negatív hatások minimalizálása: Mérsékelnie kell a mezőgazdaság okozta kedvezőtlen környezeti hatásokat; különösen nem erősítheti az elsivatagosodás, az éghajlatváltozás, a szélsőséges vízjárás, a talajpusztulás kedvezőtlen környezeti hatásait, továbbá nem vezethet a különböző környezeti rendszerek közötti szennyezés-átterhelésekhez; Dematerializáció: A felhasznált ipari nyersanyagok (pl. műtrágya, növényvédő szer, agrotechnika) és energiahordozók mennyiségét, a szállítási és raktározási igényeket minimalizálni kell; Újrahasznosítás: Az intézkedéseknek elő kell segíteniük a szennyvizek, a hígtrágyák és a hulladékok, mezőgazdasági melléktermékek újrahasznosítását; Takarékosság a kimerülő készletekkel: A meg nem újuló természeti erőforrások és lételemek igénybevételét minimálisra kell szorítani; Értékvédő gazdálkodás a megújuló erőforrásokkal: A feltételesen megújuló természeti erőforrások és környezeti elemek készleteit, állapotát és önszabályozó képességét fenn kell tartani és ezeket csak megújuló képességük mértéke és üteme figyelembevételével lehet igénybe venni; Ágazati integráció: Segítse elő a fenntartható közlekedéspolitika, fenntartható energiapolitika, az ökológiai szemléletű tájgazdálkodás érvényre juttatását. 3.5.2 A HVS-ben megjelenő gazdasági szempontok A HVS célkitűzések alapján meghatározott intézkedésekben megfogalmazásra került többek között az a követelmény is, hogy a HBB a gazdasági fenntarthatóság elveinek megfelelő projektjavaslatot részesítheti támogatásban. A gazdasági fenntarthatóság elve a következőket foglalja magába: Prosperáló vidéki gazdaság: Segítse elő a magas hozzáadott értéket előállító gazdálkodást, a mezőgazdasági ágazat tőkehiányának mérséklését, a gazdálkodás stabilitását és kiszámíthatóságát; Integrált termékpolitika: Segítse elő az integrált termékpolitika érvényesülését azáltal, hogy a termelői és fogyasztói mintázatok átalakításának iránya az anyag és energia intenzív termékek és szolgáltatások körétől, az anyag és energia szegény, inkább tudás és kultúra alapú termelés és fogyasztás irányába mutasson; Decentralizált vidékfejlesztés: Nem vezethet a mezőgazdasági vállalkozások indokolatlan koncentrációjához, és elő kell segítenie a vállalkozások sokszínűségét, verseny-egyenlőségét ;
34
„Termelj helyben, fogyassz helyben”: Segítse elő a helyi piacra jutást, a közösségi önellátást, támogassa a helyi élelmiszer-termelést és forgalmazást; „Dolgozz helyben”: Segítse elő a helyben foglalkoztatást, a helyi kisvállalkozások fejlődését, a családi, kisközösségi gazdálkodási formák elterjesztését, támogassa a falusi életmód, a hagyományokon alapuló megélhetési formák térnyerését; Minőségi termékek, innováció: Segítse elő a mezőgazdaságban az innovációt, az innovatív gazdálkodási technikák elterjesztését és a minőségi agrártermelést; Diverzifikált vidéki termék kínálat: Segítse elő a sajátos értékesítésű, egyedi minőségű termékek (pl. hungarikum) előállítását; Térségen belüli termelési együttműködések: Erősítse a térségen, településen belüli termék feldolgozási láncolat kialakítását, a termelők, gyártók egymásközti kereskedelmi kapcsolatainak javítását. 3.5.3 A HVS-ben megjelenő társadalmi szempontok, kritériumok A HVS célkitűzések alapján meghatározott intézkedésekben megfogalmazásra került többek között az a követelmény is, hogy a HBB a társadalmi fenntarthatóság elveinek megfelelő projektjavaslatot részesítheti támogatásban. A társadalmi fenntarthatóság elve a következőket foglalja magába: Helyi ökoszociális érdekeltség és társadalmi felelősség vállalás: Segítse elő, hogy az erőforrások használata felelősségtudatos körülmények között történjen, és a helyi közösségek érdekeit szolgálja. Társadalmi méltányosság: Járuljon hozzá a vidéken élők megélhetésének javításához, a szegénység leküzdéséhez, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkózásához; Tudásalapú vidékfejlesztés: Segítse elő a mezőgazdaságban dolgozók képzését, hozzáférését az információhoz és a tudáshoz, segítse a gazdálkodást támogató helyi szellemi kapacitások, szolgáltatások kiépítését; Társadalmi kohézió: Segítse, hogy a vidéki közösségek kitalálják saját jövőképüket, identitásukat, továbbá támogassa a térségek, települések társadalmi probléma importjának kikerülését (pl. városról kiköltözők vidéki szegregációja); Szolidaritás, területi kohézió: Segítse elő az élelmiszertermelő és fogyasztó egymásra utaltságának felismerését, valamint a gazdaközösségek és a helyi társadalom kapcsolatának javítását; Nemzedékek közötti igazságosság és társadalmi esély egyenlőség: Az erőforrások értékvédő, takarékos, hosszú távú szempontokat szem előtt tartó gazdálkodását kell megvalósítani, oly módon, hogy a nők, gyermekek, idősek, fogyatékkal élők esélyegyenlősége is biztosított legyen;
35
Társadalmi részvétel: Segítse a gazdatársadalom és az érintett helyi közösségek, civil és szakmai szervezetek részvételét a vidékfejlesztési döntésekben, támogassa a vidéki civil társadalom önszerveződését és fejlődését; 3.6. Forrásallokáció Az “Egészséges Utak Régiója” Leader térség UMVP IV. tengely forrásallokációja a következő: A forrásallokációban LEADER forrással nem párosított HPME-k nincsenek A forrásallokációban LEADER forrással párosított HPME-k a következők: 1.HPME: Térségi turisztikai termékek, szolgáltatások kialakítása, fejlesztése és a hozzá kapcsolódó marketing tevékenység támogatása 2.HPME: A térség gazdaságának és gazdasági környezetének fejlesztéséhez kapcsolódó nagyprojektek támogatása térségen belüli együttműködések kialakításával 3. HPME: A térség gazdasági fejlesztéséhez kapcsolódó kisprojektek és marketing tevékenységek támogatása 4. HPME: Helyi termék előállítását, feldolgozását, piacra jutását segítő nagyprojektek és marketing tevékenységek támogatása 5. HPME: Helyi termék előállítását, feldolgozását, piacra jutását segítő kisprojektek és marketing tevékenységek támogatása 6. HPME: Térségi nagyrendezvények támogatása a helyi termelők együttműködésével 7. HPME: Térségi rendezvények támogatása a helyi termelők együttműködésével 8. HPME: Közösségi terek-, létesítmények- intézmények-, szolgáltatásaik létrehozása, fejlesztése és a hozzá kapcsolódó rendezvények támogatása 9. HPME: Közösségi célú tevékenységeket szolgáló kisprojektek támogatása térségi együttműködések kialakításával
Az UTIRO LEADER Egyesület ÚMVP IV. tengely forráskerete összesen: 188.309.282,-Ft Az összes forráskeretből a gazdaságfejlesztésre tervezett forrás: Az összes forráskeretből a szolgáltatásfejlesztésre tervezett forrás:
36
105.764.381,-Ft 82.544.901,-Ft
4. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiával kapcsolatos intézkedések
4.1 Nyilvánossági intézkedések, projektötlet-gyűjtés Az Egyesület honlapján közzétettük a HVS felülvizsgálatot előíró 16/2013 (III.6.) IH közleményt, illetve külön felhívtuk a figyelmet a felülvizsgálatban való részvétel lehetőségéről. E-mailben értesítettük a térség polgármestereit, körjegyzőit erről, illetve a helyi önkormányzatok hirdetőtábláira kifüggesztettünk lakossági felhívást. A honlapunkon, a dokumentumtárban a „Stratégia” menübe folyamatosan feltöltöttük a keletkezett dokumentumokat, illetve a híreinkben tájékoztatást adtunk a felülvizsgálattal kapcsolatos eseményekről. A projektötletek gyűjtéséről a honlapunkon, a körlevelekben és a hirdetményekben hívtuk fel a lakosság figyelmét. 2 tájékoztató fórumot tartottunk a felülvizsgálattal kapcsolatban (2013.03.26. Lukácsháza, 2013.04.02. Csepreg), ötletgyűjtés céljából, valamint 1 tervezői fórumot (2013.04.04. Gyöngyösfalu). A fórumokon 3 helyszínen összesen 38 fő volt jelen. A projektötletek postai úton, e-mailben érkeztek be hozzánk, illetve személyes konzultációk során kerültek felvételre. Összesen 35 db projektötlet adatlap érkezett be. Ezek közül vállalkozóktól 15 db (43 %), civil szervezetektől 11 db (31 %) önkormányzatoktól 9 db (26 %) származott. 4.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása A LEADER Helyi Akciócsoport egyesületi formában működik, amelyben a munkavégzést korábban 2 ill. 3 fős, majd 2013. márciustól kezdődően 2 fős munkaszervezet végzi. A munkaszervezetben főállásu alkalmazottak dolgoznak, akik feladata a helyi szereplők (önkormányzatok, civilek, helyi termelők, vállalkozások) érdekeinek felkutatása, a projektgenerálás elősegítése, a helyi szereplők és projektgazdák segítése, konkrét fejlesztési megoldások keresése. A munkaszervezet a HVS végrehajtásában aktívan részt vesz és munkájával segíti a felek közötti kommunikációt, fórumok, rendezvények, vásári megjelenések, projekt-előkészítések alkalmával.
A szaktanácsadást a munkaszervezet vezető és a mendzserasszisztens munkatárs végzi. A pályázóknak lehetőségük van a fejlesztési helyszínen a projektelképzeléseiket bemutatni, annak megfogalmazásához segítséget és konzultációt kérni. Az egyéni egyeztetések mellett havonta fórumok tartásával és tájékoztató rendezvények szervezésével is alkalom nyílik a térségi szereplők tájékoztatására. A konzultációk, a fórumok dokumentációi megtalálhatók ill. letölthetők az egyesület honlapjáról.
37
5. Mellékletek
5.1 HVS LEADER TERV 5.1.1. A HVS felülvizsgálat során végzett tevékenységek 5.1.2. Pénzügyi táblázatok, forrásallokáció 5.1.3. A nyilvánossági intézkedésekre vonatkozó igazoló dokumentumok 5.1.4. Térképek 5.1.5. Táblázatok 5.1.6. A térségre vonatkozó egyéb stratégiák listája 5.1.7. Fenntarthatósági alapelvek
5. 2. HVS LEADER Intézkedési Terv 5.2.1. LEADER Intézkedési Terv 5.2.2. Projekt adatlap 5.2.3. Kitöltési útmutató a projekt adatlaphoz
5.3 Probléma és célfa – „Egészséges Utak Régiója”
38
HVS mellékletek: 5.1 HVS LEADER TERV 5.1.1. A HVS felülvizsgálat során végzett tevékenységek
A HVS felülvizsgálat során az Irányító Hatóság által elkészített útmutató alapján hajtottuk végre a nyilvánosság tájékoztatását. Az Egyesület honlapján közzétettük a HVS felülvizsgálatot előíró 16/2013 (III.6.) IH közleményt, illetve külön felhívtuk a figyelmet a felülvizsgálatban való részvétel lehetőségéről. E-mailben értesítettük a térség polgármestereit, körjegyzőit erről, illetve a helyi önkormányzatok hirdetőtábláira kifüggesztettünk lakossági felhívást. A honlapunkon, a dokumentumtárban található „Stratégia” menübe folyamatosan feltöltöttük a keletkezett dokumentumokat, illetve a híreinkben tájékoztatást adtunk a felülvizsgálattal kapcsolatos eseményekről. A projektötletek gyűjtéséről a honlapunkon, a körlevelekben és a hirdetményekben hívtuk fel a lakosság figyelmét. Két tájékoztató fórumot (2013.03.26. Lukácsháza, 2013.04.02. Csepreg) tartottunk a felülvizsgálattal kapcsolatban, ötletgyűjtés céljából, valamint 1 tervezői fórumot (2013.04.04 Gyöngyösfalu). A fórumokon 3 helyszínen összesen 38 fő volt jelen. A projektötletek postai úton, e-mailben érkeztek be hozzánk, személyes konzultációk során kerültek felvételre. Összesen 35 db projektötlet adatlap érkezett be. Ezek közül vállalkozóktól 15 db (43 %), civil szervezetektől 11 db (31 %) önkormányzatoktól 9 db (26 %) származott. A HVS aktuális szövegét a honlapunkon közzétettük és email-en keresztül biztosítottuk a véleményezés lehetőségét.
39
5.1.2. Pénzügyi táblázatok, forrásallokáció
40
41
42
5.1.3. A nyilvánossági intézkedésekre vonatkozó igazoló dokumentumok
43
44
45
46
47
48
49
50
5.1.4. Térképek ( a térség természeti, egyéb adottságait bemutató térképek)
51
5.1.5. Táblázatok (statisztikai adatok összefoglaló táblázatai)
52
A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség az UTIRO LEADER Egyesület tervezési területén Lakónépesség
Állandó népesség Település
Bük Csepreg Bozsok Bő Cák Chernelházadamonya Gór Gyöngyösfalu Horvátzsidány Iklanberény Kiszsidány Kőszegdoroszló Kőszegpaty Kőszegszerdahely Lócs Lukácsháza Mesterháza Nagygeresd Nemescsó Nemesládony Ólmod Peresznye Pusztacsó Répceszentgyörgy Sajtoskál Simaság Tompaládony Tormásliget Tömörd Velem Tervezési terület összesen:
Hektár
1980
1990
2001
2011. évi népsűrűség 1 km2-re
2011
1980
1990
2001
2011
2011. évi népsűrűség 1 km2-re
2 086 4 954 2 091 1 065 648 785 1 099 965 1 217 296 493 965 1 225 737 513 936 419 940 738 567 366 1 073 726 575 941 1 013 944 753 1 536 861
2 742 3 594 443 749 240 298 339 946 909 68 143 310 231 439 245 977 229 471 373 273 125 754 174 265 528 835 526 469 373 323
2 936 3 452 406 702 231 254 263 920 862 38 125 274 194 466 163 967 195 376 335 198 82 613 157 198 415 704 421 391 297 299
3 122 3 412 382 710 247 218 256 1 098 869 41 102 254 220 497 132 999 168 322 312 135 89 618 166 132 448 677 342 366 284 331
3 310 3 282 338 709 290 201 290 1 127 826 36 87 242 215 479 120 1 086 145 275 298 140 100 640 151 116 381 584 301 315 266 326
158,7 66,2 16,2 66,6 44,8 25,6 26,4 116,8 67,9 12,2 17,6 25,1 17,6 65,0 23,4 116,0 34,6 29,3 40,4 24,7 27,3 59,6 20,8 20,2 40,5 57,7 31,9 41,8 17,3 37,9
2 721 3 606 433 723 236 274 330 944 869 65 141 315 229 427 222 969 224 443 361 251 110 799 175 317 499 807 511 463 368 324
2 904 3 547 418 678 225 248 253 929 853 35 118 284 223 451 158 958 193 361 334 191 81 660 158 247 417 679 418 388 289 280
3 084 3 546 377 690 242 220 253 1 073 856 41 102 252 217 493 129 978 167 306 309 140 88 615 164 132 448 702 331 367 281 323
3 301 3 286 342 685 274 188 294 1 126 795 36 85 246 211 470 133 1 035 149 268 298 129 95 645 148 116 411 613 303 309 264 325
158,2 66,3 16,4 64,3 42,3 23,9 26,8 116,7 65,3 12,2 17,2 25,5 17,2 63,8 25,9 110,6 35,6 28,5 40,4 22,8 26,0 60,1 20,4 20,2 43,7 60,5 32,1 41,0 17,2 37,7
31 527
18 391
16 934
16 949
16 676
45,0
18 156
16 978
16 926
16 580
44,6
53
A népességváltozás tényezői az UTIRO LEADER Egyesület tervezési területén
Élveszületés Sorszám
Település
Természetes szaporodás, ill. fogyás (-)
Halálozás
Lakónépesség 2001
Vándorlási különbözet
Lakónépesség 2011
2001–2011 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30
Bük Csepreg Bozsok Bő Cák Chernelházadamonya Gór Gyöngyösfalu Horvátzsidány Iklanberény Kiszsidány Kőszegdoroszló Kőszegpaty Kőszegszerdahely Lócs Lukácsháza Mesterháza Nagygeresd Nemescsó Nemesládony Ólmod Peresznye Pusztacsó Répceszentgyörgy Sajtoskál Simaság Tompaládony Tormásliget Tömörd Velem Tervezési terület összesen:
3 084 3 546 377 690 242 220 253 1 073 856 41 102 252 217 493 129 978 167 306 309 140 88 615 164 132 448 702 331 367 281 323
306 305 25 54 17 20 35 81 63 0 5 16 16 34 4 119 6 13 28 12 9 44 15 8 20 45 23 17 26 19
376 443 65 97 36 46 42 119 108 10 20 43 94 56 26 125 30 55 43 34 11 260 19 17 145 141 63 49 46 53
-70 -138 -40 -43 -19 -26 -7 -38 -45 -10 -15 -27 -78 -22 -22 -6 -24 -42 -15 -22 -2 -216 -4 -9 -125 -96 -40 -32 -20 -34
287 -122 5 38 51 -6 48 91 -16 5 -2 21 72 -1 26 63 6 4 4 11 9 246 -12 -7 88 7 12 -26 3 36
3 301 3 286 342 685 274 188 294 1 126 795 36 85 246 211 470 133 1 035 149 268 298 129 95 645 148 116 411 613 303 309 264 325
16 926
1 385
2 672
-1 287
941
16 580
54
A népesség iskolai végzettség és nemek szerint, 2011-ben az UTIRO LEADER Egyesület tervezési területén 10– éves 15– éves 18– éves Település
általános iskola első évfolyamát sem végezte el férfi
nő
összesen
legalább általános iskola 8. évfolyam férfi
nő
összesen
legalább érettségi férfi
nő
25– éves egyetem, főiskola stb. oklevéllel
összesen
férfi
nő
összesen
a megfelelő korúak százalékában Bük Csepreg Bozsok Bő Cák Chernelházadamonya Gór Gyöngyösfalu Horvátzsidány Iklanberény Kiszsidány Kőszegdoroszló Kőszegpaty Kőszegszerdahely Lócs Lukácsháza Mesterháza Nagygeresd Nemescsó Nemesládony Ólmod Peresznye Pusztacsó Répceszentgyörgy Sajtoskál Simaság Tompaládony Tormásliget Tömörd Velem Tervezési terület öszesen:
0,2 0,4 – – – – – 0,4 0,6 5,9 – – 9,2 – 1,6 0,2 – 1,5 – – – 6,9 – – 2,5 1,9 – – 0,8 –
0,1 0,3 – 0,3 – – – 0,2 – 5,6 – – – – – – – 2,3 0,7 – – 11,1 – – 1,1 1,6 – – – –
0,2 0,4 – 0,2 – – – 0,3 0,3 5,7 – – 5,9 – 0,8 0,1 – 1,9 0,4 – – 9,0 – – 1,8 1,8 – – 0,4 –
97,5 97,3 98,0 98,0 99,1 94,9 97,5 98,9 97,3 94,1 97,1 99,0 90,3 99,0 98,4 97,9 97,0 94,5 99,2 89,3 97,7 87,5 96,6 97,9 94,4 95,4 96,4 98,6 97,5 99,3
96,1 94,9 98,1 96,1 94,3 96,3 96,6 97,0 95,9 81,3 95,2 96,4 95,6 95,3 95,2 97,8 95,8 92,7 95,6 96,3 97,4 83,4 97,1 98,2 88,6 91,1 93,4 94,2 98,2 92,9
96,8 96,0 98,0 97,0 96,5 95,6 97,1 97,9 96,6 87,9 96,1 97,7 92,3 97,0 96,8 97,8 96,4 93,7 97,3 92,7 97,6 85,5 96,8 98,1 91,6 93,1 94,9 96,5 97,8 96,1
40,1 37,5 42,3 32,8 50,5 26,7 36,8 45,1 37,6 6,3 30,3 30,3 21,5 39,0 23,0 41,2 25,0 26,0 26,5 17,3 42,9 22,2 17,5 29,8 25,7 25,7 20,7 8,6 40,0 47,8
44,9 45,1 52,7 45,8 62,2 31,6 44,8 48,7 36,6 33,3 29,3 38,9 37,3 51,0 39,3 54,7 49,3 29,2 42,5 33,3 50,0 30,1 27,7 37,0 30,1 38,0 27,6 13,6 45,9 49,6
42,5 41,5 47,6 39,4 56,8 29,1 40,8 46,9 37,1 19,4 29,7 34,8 27,6 45,3 31,1 48,2 37,6 27,6 35,0 25,5 46,2 26,1 23,0 33,7 27,8 32,2 24,2 11,1 42,9 48,7
10,8 10,0 14,8 6,7 17,2 9,1 13,1 16,2 8,1 – 14,3 9,5 5,2 13,1 8,5 13,9 3,3 1,8 7,1 5,9 18,4 6,7 1,9 8,9 7,6 5,5 3,2 1,6 15,8 15,2
12,6 14,1 13,7 11,6 28,0 3,0 14,3 16,2 14,2 7,1 5,3 8,2 12,7 17,6 10,5 14,3 8,1 3,7 7,8 8,0 11,4 8,3 3,5 7,7 6,3 8,6 8,7 3,3 17,6 18,4
11,7 12,2 14,2 9,2 23,0 6,0 13,7 16,2 11,4 3,4 9,1 8,8 8,1 15,6 9,5 14,1 5,7 2,8 7,4 6,9 15,1 7,5 2,7 8,2 7,0 7,2 6,0 2,5 16,7 16,8
1,1
0,8
1,0
96,5
94,6
95,5
30,6
40,0
35,3
9,1
10,8
10,0
55
A népesség gazdasági aktivitás és nemek szerint, 2011-ben az UTIRO LEADER Egyesület tervezési területén
Gazdasági aktivitás Település Foglalkoztatott Bük Csepreg Bozsok Bő Cák Chernelházadamonya Gór Gyöngyösfalu Horvátzsidány Iklanberény Kiszsidány Kőszegdoroszló Kőszegpaty Kőszegszerdahely Lócs Lukácsháza Mesterháza Nagygeresd Nemescsó Nemesládony Ólmod Peresznye Pusztacsó Répceszentgyörgy Sajtoskál Simaság Tompaládony Tormásliget Tömörd Velem Tervezési terület összesen:
Munkanélküli
Inaktív kereső
Eltartott
Összes lakosság
Összes lakosból férfiak száma
Összes lakosból nők száma
Foglalkoztatottakra jutó munkanélküliek aránya
1 544 1 436 152 312 116 70 122 531 336 12 38 106 77 199 62 501 63 115 119 46 36 214 72 42 133 222 132 150 126 128
105 80 9 20 12 5 6 29 22 – 5 9 5 19 3 35 7 8 10 5 5 13 5 5 4 16 10 12 8 11
867 942 109 233 74 67 93 278 267 17 25 71 84 129 52 247 58 106 95 50 27 292 38 53 223 278 117 94 60 113
785 828 72 120 72 46 73 288 170 7 17 60 45 123 16 252 21 39 74 28 27 126 33 16 51 97 44 53 70 73
3 301 3 286 342 685 274 188 294 1 126 795 36 85 246 211 470 133 1 035 149 268 298 129 95 645 148 116 411 613 303 309 264 325
1 628 1 560 166 347 133 98 152 547 390 18 37 123 127 237 65 513 72 136 142 65 52 315 68 52 211 291 153 157 137 162
1 673 1 726 176 338 141 90 142 579 405 18 48 123 84 233 68 522 77 132 156 64 43 330 80 64 200 322 150 152 127 163
6,8% 5,6% 5,9% 6,4% 10,3% 7,1% 4,9% 5,5% 6,5% 0,0% 13,2% 8,5% 6,5% 9,5% 4,8% 7,0% 11,1% 7,0% 8,4% 10,9% 13,9% 6,1% 6,9% 11,9% 3,0% 7,2% 7,6% 8,0% 6,3% 8,6%
7 212
483
5 159
3 726
16 580
8 154
8 426
7,5%
56
A népesség nemzetiség szerint, 2011-ben az UTIRO LEADER Egyesület tervezési területén A nemzetiség, az anyanyelv, a családi, baráti közösségben használt nyelv válaszok legalább egyike szerint Település
Bük Csepreg Bozsok Bő Cák Chernelházadamonya Gór Gyöngyösfalu Horvátzsidány Iklanberény Kiszsidány Kőszegdoroszló Kőszegpaty Kőszegszerdahely Lócs Lukácsháza Mesterháza Nagygeresd Nemescsó Nemesládony Ólmod Peresznye Pusztacsó Répceszentgyörgy Sajtoskál Simaság Tompaládony Tormásliget Tömörd Velem Tervezési terület összesen:
magyar
cigány (romani, beás)
bolgár
horvát
lengyel
német
román
szlovén
hazai nemzetiségek együtt
ukrán
2 655 2 811 323 545 251 184 247 930 729 29 79 202 93 412 106 887 139 255 284 101 83 570 144 109 370 468 291 291 243 284
– 4 – – – – – – … – – – … – – – – – – – – – – – – – … – – –
78 62 – – … 5 – – … – – – – – – – 6 – – – – – – – … 30 11 – – –
26 62 … 3 – … – 15 440 – … … – 3 – 3 – – … – 48 231 … – … – … … 6 …
… … – – – – – 6 – – – … – – – – – – – – – – – – – – – – – –
114 50 17 29 32 6 11 43 15 11 45 7 … 31 12 28 5 6 6 – 6 16 3 8 16 5 10 5 … 9
6 … – … – – … … – – – … 3 … – 5 – – – – … – – – 5 – – … – …
– 4 – – – – – … 3 3 … – – – – – – – – – … – – – … … – 3 … …
3 – – – … … – – – – – – – – – – – – – – – … – – … … – – – –
230 186 20 34 34 13 12 69 461 14 47 10 5 36 12 36 11 7 8 … 55 250 4 8 30 36 22 11 8 13
14 115
4
192
837
6
546
19
13
3
1 682
57
Vendéglátóhelyek száma az UTIRO LEADER Egyesület tervezési területén 2012. június
Település
Bozsok Bő Bük Cák Chernelházadamonya Csepreg Gór Gyöngyösfalu Horvátzsidány Iklanberény Kiszsidány Kőszegdoroszló Kőszegpaty Kőszegszerdahely Lócs Lukácsháza Mesterháza Nagygeresd
Egyéni vállalkozók által üzemeltetett egységek száma
Egységek száma
Nonprofit és egyéb vállalkozások által üzemeltetett egységek száma
Társas vállalkozások által üzemeltetett egységek száma
7 5 84 1
1 4 14 1
6 1 68
2
9 1 7 6
6 1 2 3
2
1
1 1 2
1 1
5 1 1
1 1 1
5 3
1 1 4
58
Nemescsó Nemesládony Ólmod Peresznye Pusztacsó Répceszentgyörgy Sajtoskál Simaság Tompaládony Tormásliget Tömörd Velem Tervezési terület öszszes:
1
1
4 1 1 2 4 3 1 2 4
2 1 1 1 2 2 1 2 2
1
1
1 1 1
1
154
52
97
2
59
5
Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma 2012. december
Mutatók
Csepregi térség
Kőszegi térség
Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (db) Vendégek átlagos tartózkodási ideje (éjszaka) Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Belföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Külföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (db) Belföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (db) Külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje (éjszaka) Belföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje (éjszaka)
60
11129
773
36085
1891
3,2
2,4
4974
28
6155
745
17151
121
18934
1770
3,4
4,3
3,1
2,4
5.1.6. A térségre vonatkozó egyéb stratégiák listája
Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013 Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója és Programja 2007-2013 Országos Ökoturizmus Fejlesztési Stratégia Kőszegi és Felső- Répcementi Kistérségek Gazdasági és Foglalkoztatási Stratégiája Bük Város Integrált Fejlesztési Stratégiája Nyugat- dunántúli Régió Átfogó Fejlesztési Programja 2007-2013/2020 Felső-Répcementi Kistérségi komplex területfejlesztési koncepció és program Bük, Bük-fürdő Közhasznú Turisztikai Egyesület Stratégiája Írottkő Natúrparkért Egyesület Stratégiája
61
5.1.7. Fenntarthatósági alapelvek Környezeti szempontok
Természetmegőrző vidékfejlesztés: Egyértelműen támogatnia kell a természeti értékek, a biológiai sokféleség, a genetikai állomány és a természetes térszerkezet megőrzését; Ökologikus vidékfejlesztés: A gazdálkodási tevékenységek, valamint a föld- és tájhasználat során az erőforrás-igény és környezethasználat vegye figyelembe a környezet korlátozott eltartóképességét és a helyi természeti adottságokat; Szennyezés megelőzés, minimalizálás: Törekedjen a szennyezések és a hulladékok kibocsátásának megelőzésére, illetve ahol ez nem lehetséges, e kibocsátások minimalizálására (a helyi környezetet csak az eltartó-képességéig terheli); Tovagyűrűző negatív hatások minimalizálása: Mérsékelnie kell a mezőgazdaság okozta kedvezőtlen környezeti hatásokat; különösen nem erősítheti az elsivatagosodás, az éghajlatváltozás, a szélsőséges vízjárás, a talajpusztuláskedvezőtlen környezeti hatásait, továbbá nem vezethet a különböző környezeti rendszerek közötti szennyezés-átterhelésekhez; Dematerializáció: A felhasznált ipari nyersanyagok (pl. műtrágya, növényvédő szer, agrotechnika) és energiahordozók mennyiségét, a szállítási és raktározási igényeket minimalizálni kell; Újrahasznosítás: Az intézkedéseknek elő kell segíteniük a szennyvizek, a hígtrágyák és a hulladékok, mezőgazdasági melléktermékek újrahasznosítását; Takarékosság a kimerülő készletekkel: A meg nem újuló természeti erőforrások és lételemek igénybevételét minimálisra kell szorítani; Értékvédő gazdálkodás a megújuló erőforrásokkal: A feltételesen megújuló természeti erőforrások és környezeti elemek készleteit, állapotát és önszabályozó képességét fenn kell tartani és ezeket csak megújuló képességük mértéke és üteme figyelembevételével lehet igénybe venni; Ágazati integráció: Segítse elő a fenntartható közlekedéspolitika, fenntartható energiapolitika, az ökológiai szemléletű tájgazdálkodás érvényre juttatását.
62
Gazdasági szempontok
Prosperáló vidéki gazdaság: Segítse elő a magas hozzáadott értéket előállító gazdálkodást, a mezőgazdasági ágazat tőkehiányának mérséklését, a gazdálkodás stabilitását és kiszámíthatóságát; Integrált termékpolitika: Segítse elő az integrált termékpolitika érvényesülését azáltal, hogy a termelői és fogyasztói mintázatok átalakításának iránya az anyag és energia intenzív termékek és szolgáltatások körétől, az anyag és energia szegény, inkább tudás és kultúra alapú termelés és fogyasztás irányába mutasson; Decentralizált vidékfejlesztés: Nem vezethet a mezőgazdasági vállalkozások indokolatlan koncentrációjához, és elő kell segítenie a vállalkozások sokszínűségét, verseny-egyenlőségét ; „Termelj helyben, fogyassz helyben”: Segítse elő a helyi piacra jutást, a közösségi önellátást, támogassa a helyi élelmiszer-termelést és forgalmazást; „Dolgozz helyben”: Segítse elő a helyben foglalkoztatást, a helyi kisvállalkozások fejlődését, a családi, kisközösségi gazdálkodási formák elterjesztését, támogassa a falusi életmód, a hagyományokon alapuló megélhetési formák térnyerését; Minőségi termékek, innováció: Segítse elő a mezőgazdaságban az innovációt, az innovatív gazdálkodási technikák elterjesztését és a minőségi agrártermelést; Diverzifikált vidéki termék kínálat: Segítse elő a sajátos értékesítésű, egyedi minőségű termékek (pl. hungarikum) előállítását; Térségen belüli termelési együttműködések: Erősítse a térségen, településen belüli termék feldolgozási láncolat kialakítását, a termelők, gyártók egymásközti kereskedelmi kapcsolatainak javítását.
Társadalmi szempontok, kritériumok
Helyi ökoszociális érdekeltség és társadalmi felelősség vállalás: Segítse elő, hogy az erőforrások használata felelősségtudatos körülmények között történjen, és a helyi közösségek érdekeit szolgálja. Társadalmi méltányosság: Járuljon hozzá a vidéken élők megélhetésének javításához, a szegénység leküzdéséhez, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkózásához; Tudásalapú vidékfejlesztés: Segítse elő a mezőgazdaságban dolgozók képzését, hozzáférését az információhoz és a tudáshoz, segítse a gazdálkodást támogató helyi szellemi kapacitások, szolgáltatások kiépítését; 63
Társadalmi kohézió: Segítse, hogy a vidéki közösségek kitalálják saját jövőképüket, identitásukat, továbbá támogassa a térségek, települések társadalmi probléma importjának kikerülését (pl. városról kiköltözők vidéki szegregációja); Szolidaritás, területi kohézió: Segítse elő az élelmiszertermelő és fogyasztó egymásra utaltságának felismerését, valamint a gazdaközösségek és a helyi társadalom kapcsolatának javítását; Nemzedékek közötti igazságosság és társadalmi esély egyenlőség: Az erőforrások értékvédő, takarékos, hosszú távú szempontokat szem előtt tartó gazdálkodását kell megvalósítani, oly módon, hogy a nők, gyermekek, idősek, fogyatékkal élők esélyegyenlősége is biztosított legyen; Társadalmi részvétel: Segítse a gazdatársadalom és az érintett helyi közösségek, civil és szakmai szervezetek részvételét a vidékfejlesztési döntésekben, támogassa a vidéki civil társadalom önszerveződését és fejlődését;
64
5.2 A HVS LEADER Terv megvalósítására vonatkozó fejezete, a LEADER Intézkedési Terv és felépítése
LEADER Intézkedési Terv Intézkedések az UTIRO LEADER Egyesület Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében
1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése:
1.2.Kapcsolódó HVS célkitűzés:
Térségi turisztikai termékek, szolgáltatások kialakítása, fejlesztése és a hozzá kapcsolódó marketing tevékenység támogatása A turizmus és idegenforgalom integrált fejlesztése
1.3.HVS intézkedés leírása:
Az UTIRO LEADER Egyesület Helyi Akciócsoport illetékességi területén új turisztikai termékek, szolgáltatások kialakítása, a meglévők fejlesztése. A projekt kapcsolódhat a turizmus bármely területéhez pl: turisztikai szálláshelyek kialakítása, fejlesztése, egészségturizmus, örökségturizmus, vallási turizmus, lovas,- gasztronómia,- és borturizmus, falusi,- és agroturisztikai szolgáltató tevékenység, aktív turizmus stb.. A turisztikai fejlesztést marketing fejlesztéssel is ki kell egészíteni.
1.4. Támogatási kritériumok: -
-
A pályázónak vállalnia kell, hogy a fejlesztés tárgyát képező turisztikai terméket, szolgáltatást annak népszerűsítése érdekében marketing tevékenységgel vagy marketing eszközök alkalmazásával is kiegészíti és erre támogatást is igényel! A kötelező marketingre tervezett kiadás arányának az 1.6 pontban meghatározott minimum támogatási összeg legalább 5%-át el kell érnie. A Helyi Bíráló Bizottság csak a fejlesztési cél elérése szempontjából egyértelműen indokolt, költséghatékony, a gazdasági-, társadalmi- és környezeti fenntartható65
-
ság elveinek megfelelő projektjavaslatot részesítheti támogatásban. A projektgazda köteles a projekt adatlaphoz a következő dokumentumokat csatolni: Amennyiben a projekt tartalmaz építési beruházást, úgy részletes műszaki leírás, építési tervdokumentáció, Építési Normagyűjtemény (ÉNGY) alapján munkanemenként összesített tervezői költségvetés, 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap (TakarNet-es elfogadható) Amennyiben a projekt tartalmaz eszköz-gépbeszerzést, úgy részletes műszaki leírás, 2 db árajánlat Amennyiben a projekt tartalmaz szolgáltatást, a szolgáltatás részletes leírása, 2 db árajánlat Marketing tevékenység vagy marketing eszköz részletes leírása, 2 db árajánlat A projekt indokoltságának, költséghatékonyságának és előfinanszírozásának bemutatása Horizontális szempontok érvényesülése a projektben (társadalmi, gazdasági, környezeti fenntarthatóság pl: megújuló energia hasznosítás, akadálymentesítés, esélyegyenlőség stb..) Megvalósítás pénzügyi ütemezése (a megvalósítás legkésőbbi időpontja 2014. december 31.) Elszámolni kívánt nettó kiadás összege tevékenységenként és összesen, valamint a kalkulált támogatás összege. Figyelem! A Helyi Bíráló Bizottsághoz (HBB) beterjesztett projektjavaslaton szereplő tervezett kiadások öszszege és a kalkulált támogatás összege nem térhet el a HBB pozitív döntését követően benyújtott pályázat betétlapjain szereplő összegektől! (Kizárólag negatív irányú eltérés fogadható el a HBB döntéséhez képest, maximum 20%-os mértékben!)
1.5. Az intézkedés típus szerinti besorolása: Vállalkozásfejlesztés Közösségi célú fejlesztés
1.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: Minimum támogatási összeg:
1.000.000 Ft
Maximum támogatási összeg:
15.000.000 Ft
1.7. Ügyfélkör: települési önkormányzat, települési nemzetiségi önkormányzat, önálló jogi személyiséggel rendelkező 66
önkormányzati társulás nonprofit szervezet egyház induló vagy működő mikro-, kis- és középvállalkozás természetes személy aki vállalja, hogy az első kifizetési kérelem benyújtásáig egyéni vállalkozóként nyilvántartásba veteti magát őstermelő (amennyiben a fejlesztés saját előállítású vagy helyi termék feldolgozására, valamint piacra jutásának elősegítésére irányul) 1.8.Támogatható települések köre: Bozsok, Bő, Bük, Cák, Chernelházadamonya, Csepreg, Gór, Gyöngyösfalu, Horvátzsidány, Iklanberény, Kiszsidány, Kőszegdoroszló, Kőszegpaty, Kőszegszerdahely, Lócs, Lukácsháza, Mesterháza, Nagygeresd, Nemescsó, Nemesládony, Ólmod, Peresznye, Pusztacsó, Répceszentgyörgy, Sajtoskál, Simaság, Tompaládony, Tormásliget, Tömörd, Velem 1.9. Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok: Az 1.4-es pontban foglalt dokumentumok
67
2. számú intézkedés
2.1. HVS intézkedés megnevezése:
A térség gazdaságának és gazdasági környezetének fejlesztéséhez kapcsolódó nagyprojektek támogatása térségen belüli együttműködések kialakításával
2.2. Kapcsolódó HVS célkitűzés Gazdasági innováció (gazdaság- és vállalkomegnevezése: zás fejlesztés) 2.3. HVS intézkedéshez kapcso- HACS: Helyi Akciócsoport lódó fogalom Térség: az UTIRO LEADER Egyesület HACS magyarázat: illetékességi területe. Térségen belüli együttműködés: az UTIRO LEADER Egyesület illetékességi területén működő partnerek közötti együttműködés.
2.4.
HVS intézkedés leírása:
2.5.
Támogatási kritériumok:
-
-
Az UTIRO LEADER Egyesület illetékességi területén gazdaságélénkítő fejlesztésekkel a vállalkozások versenyképességének javítása, térségen belüli együttműködések létrehozásával. A helyben foglalkoztatás elősegítése, a termék előállítási, feldolgozási láncok kialakítása, a kereskedelmi kapcsolatok javítása érdekében.
A pályázónak vállalnia kell, hogy a gazdaságfejlesztésre irányuló projektjét kiegészíti térségen belüli együttműködések kialakításával. A pályázónak a projekt adatlaphoz be kell nyújtani olyan együttműködési szándéknyilatkozatok eredeti vagy hiteles másolatát, amely tartalmazza: a) az együttműködő partnerek nevét, székhelyének címét és adószámát, b) az együttműködő partnerek hivatalos képviselőjének nevét, c) az együttműködés tárgyát, d) az együttműködés időtartamát, e) az együttműködő partnerek vállalt kötelezettségeit, és f) az együttműködő partnerek cégszerű aláírását. Figyelem! Nem tekinthető együttműködésnek a beszállítói, kivitelezői 68
vagy egyéb üzleti tárgyú szándéknyilatkozat, amennyiben a projekt tartalmi megvalósításához nem kötődik! -
-
A Helyi Bíráló Bizottság csak a fejlesztési cél elérése szempontjából egyértelműen indokolt, költséghatékony, a gazdasági-, társadalmi- és környezeti fenntarthatóság elveinek megfelelő projektjavaslatot részesítheti támogatásban. A projektgazda köteles a projekt adatlaphoz a következő dokumentumokat csatolni: Amennyiben a projekt tartalmaz építési beruházást, úgy részletes műszaki leírás, építési tervdokumentáció, Építési Normagyűjtemény (ÉNGY) alapján munkanemenként összesített tervezői költségvetés, 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap (TakarNet-es elfogadható) Amennyiben a projekt tartalmaz eszköz-gépbeszerzést, úgy részletes műszaki leírás, 2 db árajánlat Amennyiben a projekt tartalmaz szolgáltatást, a szolgáltatás részletes leírása, 2 db árajánlat Együttműködés bemutatása, a partnerekkel kötött együttműködési megállapodások benyújtása A projekt indokoltságának, költséghatékonyságának és előfinanszírozásának bemutatása Horizontális szempontok érvényesülése a projektben (társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi fenntarthatóság pl: megújuló energia-hasznosítás, akadálymentesítés, esélyegyenlőség stb..) A megvalósítás pénzügyi ütemezése (a megvalósítás legkésőbbi időpontja 2014. december 31.) Elszámolni kívánt nettó kiadás összege tevékenységenként és összesen, valamint a kalkulált támogatás összege. Figyelem! A Helyi Bíráló Bizottsághoz (HBB) beterjesztett projektjavaslaton szereplő tervezett kiadások összege és a kalkulált támogatás összege nem térhet el a HBB pozitív döntését követően benyújtott pályázat betétlapjain szereplő összegektől! (Kizárólag negatív irányú eltérés fogadható el a HBB döntéséhez képest, maximum 20%-os mértékben!)
2.6. Az intézkedés típus szerinti besorolása: Vállalkozásfejlesztés
2.7. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: Minimum támogatási összeg:
5.000.001 Ft
Maximum támogatási összeg:
25.000.000 Ft 69
2.8. Ügyfélkör:
induló vagy működő mikro-, kis- és középvállalkozás természetes személy aki vállalja, hogy az első kifizetési kérelem benyújtásáig egyéni vállalkozóként nyilvántartásba veteti magát őstermelő (amennyiben a fejlesztés saját előállítású vagy helyi termék feldolgozására, valamint piacra jutásának elősegítésére irányul) 2.9. Támogatható települések köre: Bozsok, Bő, Bük, Cák, Chernelházadamonya, Csepreg, Gór, Gyöngyösfalu, Horvátzsidány, Iklanberény, Kiszsidány, Kőszegdoroszló, Kőszegpaty, Kőszegszerdahely, Lócs, Lukácsháza, Mesterháza, Nagygeresd, Nemescsó, Nemesládony, Ólmod, Peresznye, Pusztacsó, Répceszentgyörgy, Sajtoskál, Simaság, Tompaládony, Tormásliget, Tömörd, Velem 2.10. Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok: A 2.5-ös pontban foglalt dokumentumok
70
3. Számú intézkedés
3.1. HVS intézkedés megnevezése:
3.2.Kapcsolódó HVS célkitűzés:
A térség gazdasági fejlesztéséhez kapcsolódó kisprojektek és marketing tevékenységek támogatása Gazdasági innováció (gazdaság- és vállalkozás fejlesztés)
3.3 HVS intézkedéshez kapcsolódó fo- Térség: az UTIRO LEADER Egyesület Helyi galom Akciócsoport illetékességi területe magyarázat:
3.4.HVS intézkedés leírása:
Az UTIRO LEADER Egyesület illetékességi területén gazdaságélénkítő fejlesztésekkel, újszerű megoldások és technológia alkalmazásával, induló vállalkozások létrehozása, működő vállalkozások versenyképességének javítása, elsősorban gépek, eszközök beszerzésével, amelyet a vállalkozás piaci pozíciójának megerősítését szolgáló marketing fejlesztéssel is ki kell egészíteni.
3.5. Támogatási kritériumok: -
-
-
A pályázónak vállalnia kell, hogy a gazdaságfejlesztésre irányuló projektjét, annak népszerűsítése érdekében marketing tevékenységgel vagy marketing eszközök alkalmazásával is kiegészíti és erre támogatást is igényel! A kötelező marketing kiadás arányának a 3.7 pontban meghatározott minimum támogatási összeg legalább 5%-át el kell érnie. A Helyi Bíráló Bizottság csak a fejlesztési cél elérése szempontjából egyértelműen indokolt, költséghatékony, a gazdasági-, társadalmi- és környezeti fenntarthatóság elveinek megfelelő projektjavaslatot részesítheti támogatásban. A projektgazda köteles a projekt adatlaphoz a következő dokumentumokat csatolni: Amennyiben a projekt tartalmaz építési beruházást, úgy részletes műszaki leírás, építési tervdokumentáció, Építési Normagyűjtemény (ÉNGY) alapján munkanemenként összesített költségvetés, 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap (TakarNet-es elfogadható) Amennyiben a projekt tartalmaz eszköz-gépbeszerzést, úgy részletes műszaki leírás, 2 db árajánlat 71
Amennyiben a projekt tartalmaz szolgáltatást, a szolgáltatás részletes leírása, 2 db árajánlat Marketing tevékenység vagy marketing eszköz részletes leírása, 2 db árajánlat A projekt indokoltságának, költséghatékonyságának és előfinanszírozásának bemutatása Horizontális szempontok érvényesülése a projektben (társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi fenntarthatóság pl: megújuló energia hasznosítás, akadálymentesítés, esélyegyenlőség stb..) A megvalósítás pénzügyi ütemezése (a megvalósítás legkésőbbi időpontja 2014. december 31.) Elszámolni kívánt nettó kiadás összege tevékenységenként és összesen, valamint a kalkulált támogatás összege. Figyelem! A Helyi Bíráló Bizottsághoz (HBB) beterjesztett projektjavaslaton szereplő tervezett kiadások összege és a kalkulált támogatás összege nem térhet el a HBB pozitív döntését követően benyújtott pályázat betétlapjain szereplő összegektől! (Kizárólag negatív irányú eltérés fogadható el a HBB döntéséhez képest, maximum 20%-os mértékben!) 3.6. Az intézkedés típus szerinti besorolása: Vállalkozásfejlesztés
3.7. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: Minimum támogatási összeg:
500.000 Ft
Maximum támogatási összeg:
5.000.000 Ft
3.8. Ügyfélkör: induló vagy működő mikro-, kis- és középvállalkozás természetes személy aki vállalja, hogy az első kifizetési kérelem benyújtásáig egyéni vállalkozóként nyilvántartásba veteti magát őstermelő (amennyiben a fejlesztés saját előállítású vagy helyi termék feldolgozására, valamint piacra jutásának elősegítésére irányul) 3.9.Támogatható települések köre: Bozsok, Bő, Bük, Cák, Chernelházadamonya, Csepreg, Gór, Gyöngyösfalu, Horvátzsidány, Iklanberény, Kiszsidány, Kőszegdoroszló, Kőszegpaty, Kőszegszerdahely, Lócs, 72
Lukácsháza, Mesterháza, Nagygeresd, Nemescsó, Nemesládony, Ólmod, Peresznye, Pusztacsó, Répceszentgyörgy, Sajtoskál, Simaság, Tompaládony, Tormásliget, Tömörd, Velem 3.10. Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok: A 3.5-ös pontban foglalt dokumentumok
73
4. számú intézkedés
4.1. HVS intézkedés megnevezése:
Helyi termék előállítását, feldolgozását, piacra jutását segítő nagyprojektek és marketing tevékenységek támogatása
4.2. Kapcsolódó HVS célkitűzés A mezőgazdasági ágazat versenyképességémegnevezése: nek növelése 4.3. HVS intézkedéshez kapcsolódó fo- Helyi termék: az UTIRO LEADER Egyesület galom tervezési területén előállított, a térségben magyarázat: honos vagy ott megtermelt, előállított alapanyagból, hagyományos vagy újszerű technológiával, eljárással készült termék. Helyi kézműves termék: az UTIRO LEADER Egyesület tervezési területén előállított, hagyományos technológiával vagy újszerű technológia alkalmazásával készült kézműves vagy népművészeti termék. 4.4.
HVS intézkedés leírása:
Helyi termék, helyi kézműves termék előállításához, feldolgozásához, bemutatásához, népszerűsítéséhez, értékesítéséhez kapcsolódó nagyprojektek támogatása. A helyi termékfejlesztést marketingfejlesztéssel is ki kell egészíteni.
4.5 Támogatási kritériumok: A pályázónak vállalnia kell, hogy a helyi termékfejlesztésre irányuló projektjét, annak népszerűsítése érdekében marketing tevékenységgel vagy marketing eszközök alkalmazásával is kiegészíti és erre támogatást is igényel! A kötelező marketing kiadás arányának a 4.7 pontban meghatározott minimum támogatási összeg legalább 5%-át el kell érnie. A Helyi Bíráló Bizottság csak a fejlesztési cél elérése szempontjából egyértelműen indokolt, költséghatékony, a gazdasági-, társadalmi- és környezeti fenntarthatóság elveinek megfelelő projektjavaslatot részesítheti támogatásban. A projektgazda köteles a projekt adatlaphoz a következő dokumentumokat csatolni: Amennyiben a projekt tartalmaz építési beruházást, úgy részletes műszaki leírás, építési tervdokumentáció, Építési Normagyűjtemény (ÉNGY) alapján munkanemenként összesített költségvetés, 30 napnál nem régebbi tulajdo74
ni lap (TakarNet-es elfogadható) Amennyiben a projekt tartalmaz eszköz-gépbeszerzést, úgy részletes műszaki leírás, 2 db árajánlat Amennyiben a projekt tartalmaz szolgáltatást, a szolgáltatás részletes leírása, 2 db árajánlat Marketing tevékenység vagy marketing eszköz részletes leírása, 2 db árajánlat A projekt indokoltságának, költséghatékonyságának és előfinanszírozásának bemutatása Horizontális szempontok érvényesülése a projektben (társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi fenntarthatóság pl: megújuló energiahasznosítás, akadálymentesítés, esélyegyenlőség stb..) A megvalósítás pénzügyi ütemezése (a megvalósítás legkésőbbi időpontja 2014. december 31.) Elszámolni kívánt nettó kiadás összege tevékenységenként és összesen, valamint a kalkulált támogatás összege. Figyelem! A Helyi Bíráló Bizottsághoz (HBB) beterjesztett projektjavaslaton szereplő tervezett kiadások összege és a kalkulált támogatás összege nem térhet el a HBB pozitív döntését követően benyújtott pályázat betétlapjain szereplő összegektől! (Kizárólag negatív irányú eltérés fogadható el a HBB döntéséhez képest, maximum 20%-os mértékben!)
4.6. Az intézkedés típus szerinti besorolása: Vállalkozásfejlesztés
4.7 Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: Minimum támogatási összeg:
1.000.001 Ft
Maximum támogatási összeg:
15.000.000 Ft
4.8.Ügyfélkör: induló vagy működő mikro-, kis- és középvállalkozás természetes személy aki vállalja, hogy az első kifizetési kérelem benyújtásáig egyéni vállalkozóként nyilvántartásba veteti magát őstermelő (amennyiben a fejlesztés saját előállítású vagy helyi termék feldolgozására, valamint piacra jutásának elősegítésére irányul)
75
4.9.Támogatható települések köre: Bozsok, Bő, Bük, Cák, Chernelházadamonya, Csepreg, Gór, Gyöngyösfalu, Horvátzsidány, Iklanberény, Kiszsidány, Kőszegdoroszló, Kőszegpaty, Kőszegszerdahely, Lócs, Lukácsháza, Mesterháza, Nagygeresd, Nemescsó, Nemesládony, Ólmod, Peresznye, Pusztacsó, Répceszentgyörgy, Sajtoskál, Simaság, Tompaládony, Tormásliget, Tömörd, Velem 4.10.Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok: A 4.5-ös pontban foglalt dokumentumok
76
5. Számú intézkedés
5.1. HVS intézkedés megnevezése:
5.2.Kapcsolódó HVS célkitűzés:
Helyi termék előállítását, feldolgozását, piacra jutását segítő kisprojektek és marketing tevékenységek támogatása A mezőgazdasági ágazat versenyképességének növelése
5.3. HVS intézkedéshez kapcsolódó fo- Helyi termék: az UTIRO LEADER Egyesület galom tervezési területén előállított, a térségben magyarázat: honos vagy ott megtermelt, előállított alapanyagból, hagyományos vagy újszerű technológiával, eljárással készült termék. Helyi kézműves termék: az UTIRO LEADER Egyesület tervezési területén előállított, hagyományos technológiával vagy újszerű technológia alkalmazásával készült kézműves vagy népművészeti termék. 5.4.
HVS intézkedés leírása:
Helyi termék, helyi kézműves termék előállításához, feldolgozásához, bemutatásához, népszerűsítéséhez, értékesítéséhez kapcsolódó kisprojektek támogatása. A helyi termékfejlesztést marketingfejlesztéssel is ki kell egészíteni.
5.5. Támogatási kritériumok: -
-
-
A pályázónak vállalnia kell, hogy a helyi termékfejlesztésre irányuló projektjét, annak népszerűsítése érdekében marketing tevékenységgel vagy marketing eszközök alkalmazásával is kiegészíti és erre támogatást is igényel! A kötelező marketing kiadás arányának az 5.7 pontban meghatározott minimum támogatási összeg legalább 5%-át el kell érnie. A Helyi Bíráló Bizottság csak a fejlesztési cél elérése szempontjából egyértelműen indokolt, költséghatékony, a gazdasági-, társadalmi- és környezeti fenntarthatóság elveinek megfelelő projektjavaslatot részesítheti támogatásban. A projektgazda köteles a projekt adatlaphoz a következő dokumentumokat csatolni: Amennyiben a projekt tartalmaz építési beruházást, úgy részletes műszaki 77
leírás, építési tervdokumentáció, Építési Normagyűjtemény (ÉNGY) alapján munkanemenként összesített költségvetés, 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap (TakarNet-es elfogadható) Amennyiben a projekt tartalmaz eszköz-gépbeszerzést, úgy részletes műszaki leírás, 2 db árajánlat Amennyiben a projekt tartalmaz szolgáltatást, a szolgáltatás részletes leírása, 2 db árajánlat Marketing tevékenység vagy marketing eszköz részletes leírása, 2 db árajánlat A projekt indokoltságának, költséghatékonyságának és előfinanszírozásának bemutatása Horizontális szempontok érvényesülése a projektben (társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi fenntarthatóság pl: megújuló energiahasznosítás, akadálymentesítés, esélyegyenlőség stb..) A megvalósítás pénzügyi ütemezése (a megvalósítás legkésőbbi időpontja 2014. december 31.) Elszámolni kívánt nettó kiadás összege tevékenységenként és összesen, valamint a kalkulált támogatás összege. Figyelem! A Helyi Bíráló Bizottsághoz (HBB) beterjesztett projektjavaslaton szereplő tervezett kiadások összege és a kalkulált támogatás összege nem térhet el a HBB pozitív döntését követően benyújtott pályázat betétlapjain szereplő összegektől! (Kizárólag negatív irányú eltérés fogadható el a HBB döntéséhez képest, maximum 20%-os mértékben!)
5.6. Az intézkedés típus szerinti besorolása: Vállalkozásfejlesztés
5.7. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: Minimum támogatási összeg:
200.000 Ft
Maximum támogatási összeg:
1.000.000 Ft
5.8. Ügyfélkör: induló vagy működő mikro-, kis- és középvállalkozás természetes személy aki vállalja, hogy az első kifizetési kérelem benyújtásáig egyéni vállalkozóként nyilvántartásba veteti magát őstermelő (amennyiben a fejlesztés saját előállítású vagy helyi termék feldolgozására, valamint piacra jutásának elősegítésére irányul) 78
5.9.Támogatható települések köre: (kötelező adattartalom) Bozsok, Bő, Bük, Cák, Chernelházadamonya, Csepreg, Gór, Gyöngyösfalu, Horvátzsidány, Iklanberény, Kiszsidány, Kőszegdoroszló, Kőszegpaty, Kőszegszerdahely, Lócs, Lukácsháza, Mesterháza, Nagygeresd, Nemescsó, Nemesládony, Ólmod, Peresznye, Pusztacsó, Répceszentgyörgy, Sajtoskál, Simaság, Tompaládony, Tormásliget, Tömörd, Velem 5.10. Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok: Az 5.5-ös pontban foglalt dokumentumok
79
6. számú intézkedés
6.1. HVS intézkedés megnevezése:
Térségi nagyrendezvények támogatása a helyi termelők együttműködésével
6.2 Kapcsolódó HVS célkitűzés meg- A térség kulturális és természeti erejének nevezése: megőrzése és fenntartható fejlesztése 6.3. HVS intézkedéshez kapcsolódó Térségi rendezvény: az UTIRO LEADER fogalom Egyesület tervezési területén megvalósított magyarázat: egy-, vagy többnapos rendezvény, rendezvénysorozat. Helyi termelő: az UTIRO LEADER Egyesület tervezési területén működő helyi terméket előállító személy, vállalkozás. Helyi termék: az UTIRO LEADER Egyesület tervezési területén előállított, a térségben honos vagy ott megtermelt, előállított alapanyagból, hagyományos vagy újszerű technológiával, eljárással készült termék. Helyi kézműves termék: az UTIRO LEADER Egyesület tervezési területén előállított, hagyományos technológiával vagy újszerű technológia alkalmazásával készült kézműves vagy népművészeti termék. 6.4. HVS intézkedés leírása:
6.5. -
A helyi történelmi és kulturális örökség értékeire, hagyományaira építő térségi nagyrendezvények támogatása a helyi termelők bevonásával. Az UTIRO LEADER Egyesület térségi értékei ismertségének növelése, a helyi termékek népszerűsítése, az együttműködések ösztönzése, a vidéki közösség kapcsolatainak erősítése, a térség turisztikai vonzerejének növelése
Támogatási kritériumok: A pályázónak vállalnia kell, hogy az általa szervezett nagyrendezvényen együttműködés keretében biztosítja a helyi termelők által előállított termékek bemutatását és értékesítését. A pályázónak a projekt adatlaphoz be kell nyújtani olyan együttműködési szándéknyilatkozatok eredeti vagy hiteles másola80
-
-
-
tát, amely tartalmazza: a) az együttműködő partnerek nevét, székhelyének címét és adószámát, b) az együttműködő partnerek hivatalos képviselőjének nevét, c) az együttműködés tárgyát, d) az együttműködés időtartamát, e) az együttműködő partnerek vállalt kötelezettségeit, és f) az együttműködő partnerek cégszerű aláírását. A Helyi Bíráló Bizottság csak a fejlesztési cél elérése szempontjából egyértelműen indokolt, költséghatékony, a gazdasági-, társadalmi- és környezeti fenntarthatóság elveinek megfelelő projektjavaslatot részesítheti támogatásban. A Helyi Bíráló Bizottság az intézkedés keretében 1 projektjavaslat támogatását tervezi beérkezési sorrend alapján. A támogatni tervezett projektszám elérését követően beérkező projektjavaslatot a Helyi Bíráló Bizottság elutasíthatja. A projektgazda köteles a projekt adatlaphoz a következő dokumentumokat csatolni: Amennyiben a projekt tartalmaz a rendezvényhez kapcsolódó építési beruházást, úgy részletes műszaki leírás, építési tervdokumentáció, Építési Normagyűjtemény (ÉNGY) alapján munkanemenként összesített költségvetés, 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap (TakarNet-es elfogadható) Amennyiben a projekt tartalmaz eszköz-gépbeszerzést, úgy részletes műszaki leírás, 2 db árajánlat Amennyiben a projekt tartalmaz szolgáltatást, a szolgáltatás részletes leírása, 2 db árajánlat Együttműködés bemutatása, a helyi termelőkkel kötött együttműködési szándéknyilatkozatok Programterv A projekt indokoltságának, költséghatékonyságának és előfinanszírozásának bemutatása Horizontális szempontok érvényesülése a projektben (társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi fenntarthatóság pl: megújuló energiahasznosítás, akadálymentesítés, esélyegyenlőség stb..) A megvalósítás pénzügyi ütemezése (a megvalósítás legkésőbbi időpontja 2014. december 31.) Elszámolni kívánt nettó kiadás összege tevékenységenként és összesen, valamint a kalkulált támogatás összege. Figyelem! A Helyi Bíráló Bizottsághoz (HBB) beterjesztett projektjavaslaton szereplő tervezett kiadások összege és a kalkulált támogatás összege nem térhet el a HBB pozitív döntését követően benyújtott pályázat betétlapjain szereplő összegektől! (Kizárólag negatív irányú eltérés fogadható el a HBB döntéséhez képest, maximum 20%-os mértékben!) 81
6.6. Az intézkedés típus szerinti besorolása: Közösségi célú fejlesztés
6.7. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: Minimum támogatási összeg:
5.000.000 Ft
Maximum támogatási összeg:
10.000.000 Ft
6.8. Ügyfélkör:
települési önkormányzat, települési nemzetiségi önkormányzat, önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás nonprofit szervezet egyház 6.9.Támogatható települések köre: Bozsok, Bő, Bük, Cák, Chernelházadamonya, Csepreg, Gór, Gyöngyösfalu, Horvátzsidány, Iklanberény, Kiszsidány, Kőszegdoroszló, Kőszegpaty, Kőszegszerdahely, Lócs, Lukácsháza, Mesterháza, Nagygeresd, Nemescsó, Nemesládony, Ólmod, Peresznye, Pusztacsó, Répceszentgyörgy, Sajtoskál, Simaság, Tompaládony, Tormásliget, Tömörd, Velem 6.10. Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok: A 6.5-ös pontban foglalt dokumentumok
82
7. Számú intézkedés
7.1. HVS intézkedés megnevezése:
7.2. Kapcsolódó HVS célkitűzés:
Térségi rendezvények támogatása a helyi termelők együttműködésével A térség kulturális és természeti erejének megőrzése és fenntartható fejlesztése
7.3. HVS intézkedéshez kapcsolódó fo- Térségi rendezvény: az UTIRO LEADER galom Egyesület tervezési területén megvalósított magyarázat: egy-, vagy többnapos rendezvény. Helyi termelő: az UTIRO LEADER Egyesület tervezési területén működő helyi terméket előállító személy, vállalkozás. Helyi termék: az UTIRO LEADER Egyesület tervezési területén előállított, a térségben honos vagy ott megtermelt, előállított alapanyagból, hagyományos vagy újszerű technológiával, eljárással készült termék. Helyi kézműves termék: az UTIRO LEADER Egyesület tervezési területén előállított, hagyományos technológiával vagy újszerű technológia alkalmazásával készült kézműves vagy népművészeti termék.
7.4. HVS intézkedés leírása:
A helyi történelmi és kulturális örökség értékeire, hagyományaira építő térségi rendezvények támogatása a helyi termelők bevonásával. Az UTIRO LEADER térség értékei ismertségének növelése, a helyi termékek népszerűsítése, az együttműködések ösztönzése, a vidéki közösség kapcsolatainak erősítése, a település turisztikai vonzerejének növelése.
7.5. Támogatási kritériumok: -
A pályázónak vállalnia kell, hogy az általa szervezett rendezvényen együttműködés keretében biztosítja a helyi termelők által előállított termékek bemuta83
-
-
-
tását és értékesítését. A pályázónak a projekt adatlaphoz be kell nyújtani olyan együttműködési szándéknyilatkozatok eredeti vagy hiteles másolatát, amely tartalmazza: a) az együttműködő partnerek nevét, székhelyének címét és adószámát, b) az együttműködő partnerek hivatalos képviselőjének nevét, c) az együttműködés tárgyát, d) az együttműködés időtartamát, e) az együttműködő partnerek vállalt kötelezettségeit, és f) az együttműködő partnerek cégszerű aláírását. A Helyi Bíráló Bizottság csak a fejlesztési cél elérése szempontjából egyértelműen indokolt, költséghatékony, a gazdasági-, társadalmi- és környezeti fenntarthatóság elveinek megfelelő projektjavaslatot részesítheti támogatásban. A Helyi Bíráló Bizottság az intézkedés keretében 4 projektjavaslat támogatását tervezi beérkezési sorrend alapján. A támogatni tervezett projektszám elérését követően beérkező projektjavaslatot a Helyi Bíráló Bizottság elutasíthatja. A projektgazda köteles a projekt adatlaphoz a következő dokumentumokat csatolni: Amennyiben a projekt tartalmaz a rendezvényhez kapcsolódó építési beruházást, úgy részletes műszaki leírás, Építési Normagyűjtemény (ÉNGY) alapján munkanemenként összesített költségvetés, 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap (TakarNet-es elfogadható) Amennyiben a projekt tartalmaz eszköz-gépbeszerzést, úgy részletes műszaki leírás, 2 db árajánlat Amennyiben a projekt tartalmaz szolgáltatást, a szolgáltatás részletes leírása, 2 db árajánlat Együttműködés bemutatása, a helyi termelőkkel kötött szándéknyilatkozatok Programterv A projekt indokoltságának, költséghatékonyságának és előfinanszírozásának bemutatása Horizontális szempontok érvényesülése a projektben (társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi fenntarthatóság pl: megújuló energiahasznosítás, akadálymentesítés, esélyegyenlőség stb..) A megvalósítás pénzügyi ütemezése (a megvalósítás legkésőbbi időpontja 2014. december 31.) Elszámolni kívánt nettó kiadás összege tevékenységenként és összesen, valamint a kalkulált támogatás összege. Figyelem! A Helyi Bíráló Bizottsághoz (HBB) beterjesztett projektjavaslaton szereplő tervezett kiadások összege és a kalkulált támogatás összege nem térhet el a HBB pozitív döntését követően benyújtott pályázat betétlapjain szereplő 84
összegektől! (Kizárólag negatív irányú eltérés fogadható el a HBB döntéséhez képest, maximum 20%-os mértékben!) 7.6. Az intézkedés típus szerinti besorolása: Közösségi célú fejlesztés
7.7. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: Minimum támogatási összeg:
1.000.000 Ft
Maximum támogatási összeg:
2.500.000 Ft
7.8. Ügyfélkör: települési önkormányzat, települési nemzetiségi önkormányzat, önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás nonprofit szervezet egyház 7.9.Támogatható települések köre: Bozsok, Bő, Bük, Cák, Chernelházadamonya, Csepreg, Gór, Gyöngyösfalu, Horvátzsidány, Iklanberény, Kiszsidány, Kőszegdoroszló, Kőszegpaty, Kőszegszerdahely, Lócs, Lukácsháza, Mesterháza, Nagygeresd, Nemescsó, Nemesládony, Ólmod, Peresznye, Pusztacsó, Répceszentgyörgy, Sajtoskál, Simaság, Tompaládony, Tormásliget, Tömörd, Velem 7.10. Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok: A 7.5-ös pontban foglalt dokumentumok
85
8. számú intézkedés
8.1. HVS intézkedés megnevezése:
Közösségi terek-, létesítmények- intézmények-, szolgáltatásaik létrehozása, fejlesztése és a hozzá kapcsolódó rendezvények támogatása
8.2. Kapcsolódó HVS célkitűzés Települések vonzerejének növelése, a vidéki megnevezése: élet minőségének javítása 8.3. HVS intézkedéshez kapcsolódó fo- Önkormányzat által kötelezően biztosítandó galom feladat: magyarázat: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2013ban nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló VM rendeletben meghatározott feladat, amelyre a települési önkormányzat nem vehet igénybe támogatást. 8.4.
HVS intézkedés leírása:
8.5.
Támogatási kritériumok:
-
-
Közösségi terek, létesítmények, intézmények létrehozása, külső és/vagy belső felújítása, bővítése, korszerűsítése, az érintett ingatlanhoz kapcsolódó telekhatáron belüli kisléptékű infrastruktúra fejlesztése, közösségi szolgáltatások létrehozása, fejlesztése. A települési önkormányzat nem vehet igénybe támogatást az önkormányzat által kötelezően biztosítandó feladatok ellátására! A fejlesztéshez kapcsolódnia kell legalább egy rendezvény megvalósításának. A támogatásban részesült IKSZT címbirtokosok nem jogosultak pályázat benyújtására.
A pályázónak vállalnia kell legalább egy, a fejlesztéshez kapcsolódó rendezvény megvalósítását és erre vonatkozóan támogatás igénylését! A kötelező rendezvény kiadás arányának a 8.7 pontban meghatározott minimum támogatási összeg legalább 5%-át el kell érnie. A 8.7 pontban meghatározott maximum támogatási összegből (10.000.000.Ft) szabadidős tevékenységet szolgáló játszótéri célú beruházás megvalósítá86
-
-
sára, eszközök beszerzésére, telepítésére kizárólag Bük és Csepreg városok területén működő, a jelen intézkedés 8.8. pontjában meghatározott ügyfélkör jogosult minimum 1.000.001 Ft és maximum 6.000.000 Ft támogatási összegre pályázatot benyújtani. A Helyi Bíráló Bizottság csak a fejlesztési cél elérése szempontjából egyértelműen indokolt, költséghatékony, a gazdasági-, társadalmi- és környezeti fenntarthatóság elveinek megfelelő projektjavaslatot részesítheti támogatásban. A projektgazda köteles a projekt adatlaphoz a következő dokumentumokat csatolni: Amennyiben a projekt tartalmaz építési beruházást, úgy részletes műszaki leírás, építési tervdokumentáció, Építési Normagyűjtemény (ÉNGY) alapján munkanemenként összesített költségvetés, 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap (TakarNet-es elfogadható) Amennyiben a projekt tartalmaz eszköz-gépbeszerzést, úgy részletes műszaki leírás, 2 db árajánlat Amennyiben a projekt tartalmaz szolgáltatást, a szolgáltatás részletes leírása, 2 db árajánlat A rendezvény programterve és megvalósításának költségei (2 db árajánlat) A projekt indokoltságának, költséghatékonyságának és előfinanszírozásának bemutatása Horizontális szempontok érvényesülése a projektben (társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi fenntarthatóság pl: megújuló energiahasznosítás, akadálymentesítés, esélyegyenlőség stb..) A megvalósítás pénzügyi ütemezése (a megvalósítás legkésőbbi időpontja 2014. december 31.) Elszámolni kívánt nettó kiadás összege tevékenységenként és összesen, valamint a kalkulált támogatás összege. Figyelem! A Helyi Bíráló Bizottsághoz (HBB) beterjesztett projektjavaslaton szereplő tervezett kiadások összege és a kalkulált támogatás összege nem térhet el a HBB pozitív döntését követően benyújtott pályázat betétlapjain szereplő összegektől! (Kizárólag negatív irányú eltérés fogadható el a HBB döntéséhez képest, maximum 20%-os mértékben!)
8.6. Az intézkedés típus szerinti besorolása: Közösségi célú fejlesztés
8.7. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: Minimum támogatási összeg:
1.000.001 Ft
Maximum támogatási összeg:
10.000.000 Ft 87
8.8. Ügyfélkör: települési önkormányzat, települési nemzetiségi önkormányzat, önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás nonprofit szervezet egyház 8.9. Támogatható települések köre: Bozsok, Bő, Bük, Cák, Chernelházadamonya, Csepreg, Gór, Gyöngyösfalu, Horvátzsidány, Iklanberény, Kiszsidány, Kőszegdoroszló, Kőszegpaty, Kőszegszerdahely, Lócs, Lukácsháza, Mesterháza, Nagygeresd, Nemescsó, Nemesládony, Ólmod, Peresznye, Pusztacsó, Répceszentgyörgy, Sajtoskál, Simaság, Tompaládony, Tormásliget, Tömörd, Velem 8.10. Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok: A 8.5-ös pontban foglalt dokumentumok
88
9. Számú intézkedés
9.1. HVS intézkedés megnevezése:
9.2.Kapcsolódó HVS célkitűzés:
Közösségi célú tevékenységeket szolgáló kisprojektek támogatása térségi együttműködések kialakításával Települések vonzerejének növelése, a vidéki élet minőségének javítása
9.3. HVS intézkedéshez kapcsolódó fo- Önkormányzat által kötelezően biztosítandó galom feladat: magyarázat: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2013ban nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló VM rendeletben meghatározott feladat, amelyre a települési önkormányzat nem vehet igénybe támogatást. Térségi együttműködés: az UTIRO LEADER Egyesület illetékességi területén működő partnerek közötti együttműködés. 9.4.
HVS intézkedés leírása:
Közösségi célú tevékenységeket szolgáló elsősorban eszköz,- gépbeszerzések, szolgáltatások létrehozásának és fejlesztésének támogatása. A települési önkormányzat nem vehet igénybe támogatást az önkormányzat által kötelezően biztosítandó feladatok ellátására! A fejlesztéshez kapcsolódnia kell térségi partneri együttműködések létrehozásának. A támogatásban részesült IKSZT címbirtokosok nem jogosultak pályázat benyújtására.
9.5. Támogatási kritériumok: -
-
A pályázónak vállalnia kell térségi partnerekkel kötött együttműködések kialakítását. A pályázónak a projekt adatlaphoz be kell nyújtani olyan együttműködési szándéknyilatkozatok eredeti vagy hiteles másolatát, amely tartalmazza: a) az együttműködő partnerek nevét, székhelyének címét és adószámát, b) az együttműködő partnerek hivatalos képviselőjének nevét, 89
-
c) az együttműködés tárgyát, d) az együttműködés időtartamát, e) az együttműködő partnerek vállalt kötelezettségeit, és f) az együttműködő partnerek cégszerű aláírását. Figyelem! Nem tekinthető együttműködésnek a beszállítói, kivitelezői vagy egyéb üzleti tárgyú szándéknyilatkozat, amennyiben a projekt tartalmi megvalósításához nem kötődik!
-
A Helyi Bíráló Bizottság csak a fejlesztési cél elérése szempontjából egyértelműen indokolt, költséghatékony, a gazdasági-, társadalmi- és környezeti fenntarthatóság elveinek megfelelő projektjavaslatot részesítheti támogatásban. A projektgazda köteles a projekt adatlaphoz a következő dokumentumokat csatolni: Amennyiben a projekt tartalmaz eszköz-gépbeszerzést, úgy részletes műszaki leírás, 2 db árajánlat Amennyiben a projekt tartalmaz szolgáltatást, a szolgáltatás részletes leírása, 2 db árajánlat Együttműködés bemutatása, a partnerekkel kötött együttműködési szándéknyilatkozatok A projekt indokoltságának, költséghatékonyságának és előfinanszírozásának bemutatása Horizontális szempontok érvényesülése a projektben (társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi fenntarthatóság pl: megújuló energiahasznosítás, akadálymentesítés, esélyegyenlőség stb..) A megvalósítás pénzügyi ütemezése (a megvalósítás legkésőbbi időpontja 2014. december 31.) Elszámolni kívánt nettó kiadás összege tevékenységenként és összesen, valamint a kalkulált támogatás összege. Figyelem! A Helyi Bíráló Bizottsághoz (HBB) beterjesztett projektjavaslaton szereplő tervezett kiadások összege és a kalkulált támogatás összege nem térhet el a HBB pozitív döntését követően benyújtott pályázat betétlapjain szereplő összegektől! (Kizárólag negatív irányú eltérés fogadható el a HBB döntéséhez képest, maximum 20%-os mértékben!)
-
9.6. Az intézkedés típus szerinti besorolása: Közösségi célú fejlesztés
9.7. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: Minimum támogatási összeg:
500.000 Ft
Maximum támogatási összeg:
1.000.000 Ft 90
9.8. Ügyfélkör: települési önkormányzat, települési nemzetiségi önkormányzat, önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás nonprofit szervezet egyház 9.9. Támogatható települések köre: Bozsok, Bő, Bük, Cák, Chernelházadamonya, Csepreg, Gór, Gyöngyösfalu, Horvátzsidány, Iklanberény, Kiszsidány, Kőszegdoroszló, Kőszegpaty, Kőszegszerdahely, Lócs, Lukácsháza, Mesterháza, Nagygeresd, Nemescsó, Nemesládony, Ólmod, Peresznye, Pusztacsó, Répceszentgyörgy, Sajtoskál, Simaság, Tompaládony, Tormásliget, Tömörd, Velem 9.10. Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok: A 9.5-ös pontban foglalt dokumentumok
91
5.2. PROJEKT ADATLAP PROJEKT ADATLAP
Az UTIRO LEADER HACS-hoz a LEADER jogcím keretében tervezett projektjavaslat benyújtásához
1. Ügyfél adatai (sorok bővíthetők): Ügyfél neve: Képviseletre jogosult neve: Ügyfél székhelye/lakcíme: Ügyfél
telephe-
lye/fióktelepe: MVH regisztrációs szám: Adószám: Alkalmazotti
átlaglétszám
(utóbbi 12 havi): Alkalmazotti átlaglétszám a fejlesztést követően: Kapcsolattartó neve: Kapcsolattartó telefonszáma, email- címe:
1.1. Ügyfél minősítési kódja (csak 1 jelölendő!): 1 - Belföldi természetes személy; 2 -Mikrovállalkozás; 3 - Kisvállalkozás; 4 - Középvállalkozás; 5 - 1-4-be nem tartozó vállalkozás; 6 - Nonprofit szervezet államháztartáson belül; 7 - Nonprofit szervezet államháztartáson kívül.
92
1.2. Ügyfél által választott értesítési mód: (Az elektronikus értesítés kézbesítési ideje a munkaszervezet általi kiküldés időpontja.)
Postai levelezési címre: Elektronikus postafiókba: Kizárólag csak egy értesítési mód választható!
2. Projektjavaslatra vonatkozó információk:
2.1. Fejlesztés megnevezése (projekt javaslat címe):
2.2.
HVS cél megjelölése (kizárólag csak 1 cél választható!): A turizmus és idegenforgalom integrált fejlesztése Gazdasági innováció (gazdaság- és vállalkozásfejlesztés) A mezőgazdasági ágazat versenyképességének növelése A térség kulturális és természeti erejének megőrzése és fenntartható fejlesztése Települések vonzerejének növelése, a vidéki élet minőségének javítása
2.3.
HVS intézkedés megjelölése: 1.1 Térségi turisztikai termékek, szolgáltatások kialakítása, fejlesztése és a hozzá kapcsolódó marketing tevékenység támogatása 2.1 A térség gazdaságának és gazdasági környezetének fejlesztéséhez kapcsolódó nagyprojektek támogatása a térségen belüli együttműködések kialakításával
2.2 A térség gazdasági fejlesztéséhez kapcsolódó kisprojektek és marketing tevékenységek
3.1 Helyi termék előállítását, feldolgozását, piacra jutását segítő nagyprojektek és marketing tevékenységek támogatása 3.2 Helyi termék előállítását, feldolgozását, piacra jutását segítő kisprojektek és marketing 93
tevékenységek támogatása 4.1 Térségi nagyrendezvények támogatása a helyi termelők együttműködésével 4.2 Térségi rendezvények támogatása a helyi termelők együttműködésével 5.1 Közösségi terek-, létesítmények-, intézmények-, szolgáltatásaik létrehozása, fejlesztése és a hozzá kapcsolódó rendezvények támogatása 5.2 Közösségi célú tevékenységeket szolgáló kisprojektek támogatása térségi együttműködések kialakításával
2.4.
Támogatható tevékenységek megjelölése:
(Több tevékenység is bejelölhető a projektjavaslat alapján) építés gépbeszerzés eszközbeszerzés rendezvény előkészítése és megvalósítása képzés előkészítése és megvalósítása tanulmánykészítés marketing egyéb
2.5.
Megvalósítás tervezett helyszíne:
2.6.
A tervezett projekt célja(max. 500 karakter):
2.7.
A tervezett fejlesztés részletes, tényszerű bemutatása Kérem, itt fejtse ki a LEADER Intézke-
dési Terv adott intézkedés támogatási kritériumában kötelezően teljesítendő vállalását is! (max. 2500 karakter)
94
2.8.
Költségvetés (sorok száma a fejlesztésnek/beruházásnak megfelelően bővíthető!) Nettó (Ft)
Bruttó (Ft)
1. építés (munkanemenként) 2. gépbeszerzés (gépenként) 3. eszközbeszerzés
(eszkö-
zönként) 4. rendezvény előkészítése és megvalósítása (tételeses) 5. képzés
előkészítése
és
megvalósítása (tételesen) 6. tanulmánykészítés (tételesen) 7. marketing (tétesen) 8. egyéb (tételesen) Elszámolni kívánt nettó kiadás (tervezett): Kalkulált
támogatás
összege
(tervezett):
2.9. Kérem, mutassa be a projekt indokoltságát, költséghatékonyságát és előfinanszírozását! (max. 1000 karakter)
95
2.10. Kérem, mutassa be a projekt gazdasági-, társadalmi- és környezeti fenntarthatóságát! (akadálymentesítés, esélyegyenlőség, stb.) (max. 1000 karakter)
2.11. Kérem, mutassa be a fejlesztés/beruházás pénzügyi ütemezését táblázat formájában! ( ! Figyelem: a pályázat megvalósításának legkésőbbi időpontja 2014.12.31. ! ) (Amennyiben Ön természetes személy vagy 1-es ÁFA-kóddal rendelkezik akkor ezt az adatblokkot a beruházás ÁFA-t tartalmazó bruttó költségadataival töltse ki, amennyiben 2-es és 3-as ÁFA-kóddal rendelkező pályázó, akkor ezt az adatblokkot a beruházás nettó költségadataival töltse ki.) Az elszámolások benyújtásának ideje (időszak) és az elszámolás értéke (Forint) I.
el-
II.
számolási
molási
időszak
szak
elszáidő-
III. molási szak
ÉV Időszak
sor-
száma 1. építés 2. gépbeszerzés 3.
eszközbe-
szerzés 4.
rendezvény
előkészítése és megvalósítása 5.
képzés
előkészítése és megvalósítása 6.
tanul-
mánykészítés 7. marketing 96
elszáidő-
IV. molási szak
elszáidő-
Összesen
8. egyéb Elszámolható
összesen
(1+2+3+4+5+6 +7+8) ebből EMVA
támo-
gatás
Képviselő neve:
Aláírás: ........................................
p.h
Dátum:
* A nyilatkozattételi és az adatszolgáltatási kötelezettség a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 6. és 7. §-on alapul
97
5.2.3 PROJEKT ADATLAP KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ
Az UTIRO LEADER EGYESÜLET LEADER HACS-hoz a LEADER jogcím keretében tervezett projektjavaslat benyújtásához
Ügyfél adatai Ügyfél neve: Ebbe a mezőbe írja be a természetes személy, a vállalkozás (cég) nevét, amelyet az ügyfélregisztrációhoz megadott. Ha az ügyfél szervezet, akkor feltétlenül adja meg a cégformát is! Képviseletre jogosult személy neve: Az ügyfél képviseletére a létesítő okirat alapján képviseletre jogosult neve (amennyiben releváns). Ügyfél székhelye/lakcíme: Az ügyfél bírósági bejegyzésében szereplő székhely, magánszemély esetén az állandó lakcím. Ügyfél telephelye/ fióktelepe: Az ügyfél cégbírósági bejegyzésében szereplő telephelye/fióktelepe, amenynyiben nem a székhelyen valósul meg a fejlesztés, beruházás. MVH regisztrációs száma: az MVH által kiadott ügyfél-regisztrációs igazoláson szereplő 10 jegyű azonosító szám. Amennyiben nem rendelkezik ügyfél-regisztrációs számmal, ezt a rovatot hagyja üresen, és csatoljon a kérelméhez a folyamatban lévő regisztráció esetén a korábban benyújtott Regisztrációs lap másolatát. A formanyomtatvány letölthető a www.mvh.gov.hu weboldalról. Adószám: Az ügyfél cégbírósági/ bírósági bejegyzésében, őstermelői nyilvántartásban szereplő 11 jegyű adószáma. Természetes személy, magánszemély esetén az adóazonosító jele. Alkalmazotti átlaglétszám (utóbbi 12 havi): adja meg alkalmazottainak létszámát a benyújtást megelőző 12 hónap átlagában. Egyéni vállalkozók esetében az önfoglalkoztatás is beleszámít az itt megadott értékbe. Az átlagos állományi létszám számítása: Az átlagos állományi létszám az alkalmazásban állók (teljes és nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak) folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján számított mutató. Az átlagolást a tényleges létszám alapján kell elvégezni, vagyis minden személyt a munkaidő hosszától függetlenül, egy-egy egész főnek kell tekinteni. Kerekítéskor az általános szabályok az irányadók, a kerekítés 4-ig lefelé, 5-től felfelé történik. Az átlagolást havonta kell elvégezni az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével, vagyis a naponkénti állományi létszámok összegét, a munkarend szerinti pihenőnapokra és ünnepnapokra az azt megelőző munkanap létszámát véve figyelembe, el kell osztani a hónap napjainak számával. Az adott hónap naptári napjainak számával kell osztani abban az esetben is, ha a szervezet csak a hónap egy részében működött. Az éves átlagos állományi létszám a leírtak alapján már kiszámított havi átlagos létszámadatok egyszerű számtani átlaga, vagyis éves átlagszámítás esetén 12-vel kell elosztani a havi átlagos létszámadatok összegét. Természetesen az átlagolást abban az esetben is így kell elvégezni, ha az adatszolgáltató működése a vonatkozási időszaknak csak egy részére esett.
98
20-nál kevesebb főt foglalkoztató szervezetek esetében az előbbiektől eltérően az átlagszámítás a havi nyitó és záró létszámból is történhet az alkalmazásban állók folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján. Nem tartoznak a statisztikai állományi létszámba: • a szülési szabadságon lévők, a szülési szabadság első napjától, • a különböző gyermekgondozási ellátásban részesülők a fizetés nélküli ilyen jogcímű szabadságuk első napjától (kivéve, ha a munkáltató az 1998. évi LXXXIV. törvény alapján a gyest igénybe vevőt részmunkaidőben foglalkoztatja), • a keresőképtelenné vált munkavállalók egyhavi folyamatos betegség után, • az egyhavi távollétet követően a fizetés nélküli szabadságon lévők, (pl. beteggondozás, építkezés, tanfolyam, iskolarendszerű képzés, tanulmányút miatt), • a tartalékos katonai szolgálatra bevonultak, egyhavi távollétet követően, • az állásukból felfüggesztett személyek az első naptól, • a felmondási idő alatt a munkavégzés alól felmentett munkavállalók, a munkavégzés alól történő felmentés első napjától, • a nem teljes munkaidőben, havi átlagban 60 munkaóránál alacsonyabb óraszámmal foglalkoztatottak. Alkalmazotti átlaglétszám a fejlesztést követően: a pályázatban szereplő fejlesztés(ek) megvalósítása után – a megadott alkalmazotti átlaglétszámmal együtt – összesen hány fő alkalmazását vállalja. Ha a vállalt (tervezett) alkalmazotti létszám a fejlesztés hatására nem bővül, akkor ebbe a rovatba ugyanazt a létszámot írja be, amit az Alkalmazotti átlaglétszám (utóbbi 12 havi) rovatba írt. Ha a létszám várhatóan csökken, akkor természetesen a csökkentett létszámadatot adja meg. Kapcsolattartó neve: Ebbe az adatblokkba írja be a kapcsolattartó személy nevét. Kapcsolattartó telefonszáma, email- címe: Ebbe az adatblokkba írja be a projekt kapcsán felelős kapcsolattartó személy telefonszámát, email – címét. Ügyfél minősítési kódja: a szervezeti formájának megfelelő kód jelölése (csak 1 jelölendő!) Ügyfél által választott értesítési mód: Kizárólag egy értesítési cím jelölhető be! Tegyen X-et a kiválasztott értesítési mód előtti négyzetbe! Az elektronikus értesítés kézbesítési ideje a munkaszervezet általi kiküldés időpontja. Kérjük ezt figyelembe venni az értesítés módjának kiválasztásánál. Amennyiben mindkét cím feltüntetésre kerül, úgy az elektronikus cím alkalmazandó kapcsolattartásra. Projektjavaslatra vonatkozó információk: Fejlesztés megnevezése: A tervezett fejlesztés, rövid, átfogó megnevezése, címe. HVS cél megjelölése: A HVS-ben a LEADER HACS által meghatározott célkitűzés megnevezése. (Csak 1 cél választható!) HVS intézkedés megjelölése: A HVS-ben a LEADER HACS által, a célkitűzések elérése céljából megfogalmazott intézkedés megnevezése.
99
Támogatható tevékenységek: A LEADER rendelet 2.§. (3) bekezdésében felsorolt tevékenységek közül kell kiválasztani a fejlesztés keretében tervezett tevékenységet/tevékenységeket. Több tevékenység is megjelölhető. Megvalósítás tervezett helyszíne:A LEADER HACS illetékességi területén lévő település megnevezése, ahol a projektjavaslatban szereplő fejlesztést kívánják megvalósítani. A tervezett projekt célja (500 karakter): Annak rövid bemutatása, hogy a fejlesztés, illetve program megvalósításával milyen célokat kívánnak elérni és ez közvetve hogyan segíti elő a HVS-ben a LEADER HACS által meghatározott célkitűzések elérését. A tervezett fejlesztés rövid, tényszerű bemutatása (2500 karakter): A konkrét fejlesztés és a projektkörnyezet bemutatása, a fejlesztés indokolása, a várható eredmények bemutatása. Kérem, itt fejtse ki a LEADER Intézkedési Terv adott intézkedés támogatási kritériumában kötelezően teljesítendő vállalását is! Költségvetés: A projekt teljes költsége nettó és bruttó bontásban az elszámolni kívánt kiadással és a kalkulált támogatással együtt. Kérjük, tételesen szíveskedjék kifejteni 1-8-as pontokat! Elszámolni kívánt nettó kiadás: A projekt teljes költségvetésén belül a LEADER forrásból igényelt támogatás összege. Kalkulált támogatás összege: az intézkedési tervben található adott, ügyfélre vonatkozó intenzitás és a tervezett beruházási költségek szorzata. Projekt indokoltsága, költséghatékonysága és előfinanszírozása (1000 karakter): Mutassa be a projekt indokoltságát, költséghatékonyságát és az előfinanszírozását! Projekt gazdasági-, társadalmi- és környezeti fenntarthatósága (1000 karakter): Mutassa be a projekt gazdasági-, társadalmi- és környezeti fenntarthatóságát! Lásd UTIRO LEADER Egyesület 2013 felülvizsgált HVS 7.5 HVS mellékletek 1.7 pontja. Fejlesztés/beruházás pénzügyi ütemezése: A pénzügyi tervezés célja, hogy valós képet kapjon mind a támogatást igénylő, mind pedig a finanszírozó arról, hogy az adott beruházás pénzügyileg is életképes, annak végrehajtása nem fenyegeti a napi tevékenységet! Töltse ki a beruházásának a mérföldkő táblázatát. Egy éven belül kettő, míg két éven belül megvalósuló beruházások esetén négy támogatásigénylési időszakkal kalkulálhat. A támogatás igénylési időszakok megbontása azért lehet az Ön számára fontos, mert így Önnek nem kell a teljes beruházást előfinanszírozni, az egyes támogatás igénylési időszakokban a már megvalósult és pénzügyileg rendezett elemekre igényelheti a támogatást. Amennyiben Ön a 23/2007 (IV.17.) számú FVM rendelet 19.§ (11) bekezdése alapján természetes személy vagy 1-es ÁFA-kóddal rendelkezik akkor ezt az adatblokkot a beruházás ÁFA-t tartalmazó bruttó költségadataival töltse ki! 100
Ha a fenti rendelet 23/2007 (IV.17.) 19.§ (11) bekezdése alapján 2-es és 3-as ÁFA-kóddal rendelkező pályázó, akkor ezt az adatblokkot a beruházás nettó költségadataival töltse ki! Az Év sorban adja meg annak az évnek a számát, amelyikre az adott oszlopban található kifizetési kérelem benyújtási időszak vonatkozik. Az Időszak sorszáma sorban adja meg azt az időszakot (az időszak sorszáma 1-től 2-ig), amelyikben el kíván számolni. A LEADER jogcímek esetén a kifizetési kérelmeket 2012. évtől kezdődően évente az alábbi időszakokban lehet benyújtani: - 1. időszak: február 1-május 31. - 2. időszak: augusztus 1-december 31. 1. építés: adja meg a beruházás ingatlanok építésével, felújításával kapcsolatosan tervezett, egy adott időszakhoz kapcsolódó költségeit forintban. 2. gépbeszerzés: adja meg a beruházás gép/technológiai berendezés beszerzésével kapcsolatos tervezett, egy adott időszakhoz kapcsolódó költségeit forintban. Ezt a sort az építéssel járó technológia támogatása esetén is ki kell tölteni az adott technológia kivitelezési költségeit megbontva az 1. és 2. sorok között! 3. eszközbeszerzés: adja meg a 2. gépbeszerzés sorban fel nem tüntetett, egy adott időszakhoz kapcsolódó eszközbeszerzés költségeit forintban. 4. rendezvény előkészítése és megvalósítása: adja meg a rendezvény előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos tervezett, egy adott időszakhoz kapcsolódó költségeit forintban. (pl: eszközbérlések, előadói tiszteletdíj, stb.) 5. képzés előkészítése és megvalósítása: adja meg a képzés előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos tervezett, egy adott időszakhoz kapcsolódó költségeit forintban. (pl: eszközbérlések, előadói tiszteletdíj, stb.) 6. tanulmánykészítés: adja meg a tanulmány előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos tervezett, egy adott időszakhoz kapcsolódó költségeit forintban. 7. marketing: adja meg a fejlesztés/beruházás marketingjének előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos tervezett, egy adott időszakhoz kapcsolódó költségeit forintban. 8. egyéb: adja meg az 1,2,3,4,5,6,7,8. sorokban fel nem tüntetett, a tervezett időszakhoz kapcsolódó egyéb költségeit forintban. Képviselő neve, aláírás: Az ügyfél cégbejegyzés szerinti hivatalos képviselőjének neve és aláírása.
101
5.2.4 HITELESSÉGI ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁSI NYILATKOZAT
102
103
104
5.2.5 ÖSSZESÍTŐ ADATLAP
105
106
107
5.3 Probléma és célfa – „Egészséges Utak Régiója”
108
109
