UTIRO LEADER Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

UTIRO LEADER Egyesület – Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011

UTIRO LEADER Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégia munkaanyag Utolsó frissítés dátuma: 2011. 02.28

2011.

1.


Tartalom 1.

2.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................ 3 1.1

A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe............................................................................. 3

1.2

Főbb célkitűzések .................................................................................................................... 3

1.3

A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja ..................................................... 3

1.4

A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők .................... 3

1.5

A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások ................................................................ 4

HELYZETELEMZÉS ......................................................................................................... 5 2.1

3.

A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése ............................................ 5

2.1.1

A térség általános jellemzői ............................................................................................. 5

2.1.2

A földrajzi jellemzői, földhasználati módok, térség környezeti állapota ........................ 6

2.1.3

Demográfiai helyzet ........................................................................................................ 8

2.1.4

Gazdasági környezet ........................................................................................................ 9

2.1.5

Társadalmi környezet .................................................................................................... 11

2.2

A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség ........................................................... 13

2.3

A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése .............................................. 13

2.4

A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága ...................................... 14

2.5

SWOT elemzés ....................................................................................................................... 15

HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA .................................................................................... 18 3.1

A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe........................................................................... 18

3.2

A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez ............................ 18

3.3

A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései .................................................................. 18

2.


1 1.1

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe

„EGÉSZSÉGES UTAK RÉGIÓJA” egy olyan együttműködő vidéki térség, amely természeti értékeit, kulturális örökségét és turisztikai hagyományait megőrizve, minőségét javítva, innovációra nyitott, fenntartható társadalmi-gazdasági környezetet épít ki, ahol az itt élő lakosság és az idelátogató vendégek egészségét és feltöltődését garantálják.”

1.2

Főbb célkitűzések

I. A turisztikai, a mezőgazdasági és a kulturális ágazat kooperatív és piacképes fejlesztésével új jövedelemszerzési lehetőségek teremtése. Az integrált vidékfejlesztésünk fő célja a természeti és kulturális adottságok hasznosításával és a helyi minőségi mezőgazdasági termékek értéknövelésével egy minőségi és versenyképes turisztikai kínálat és térségi specialitás kialakítása. II. Továbbá célunk a helyi erőforrások, értékek megőrzése és fejlesztése, egy fenntartható, környezettudatos és együttműködő vidéki élettér kialakítása, amely biztosítja a lakosság nyugodt életvitelét és mindent elkövet a helyi fiatalok fejlődésének és letelepedésének érdekében. Ezen fő célkitűzésen belül a következő fejlesztési prioritásokat fogalmazódtak meg:

1.3

A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja

A HVS felülvizsgálat indoka a helyi, hazai, és globális gazdasági és társadalmi környezetben bekövetkezett folyamatok, valamint a HVS végrehajtásának előrehaladása és a HVS által a felülvizsgálatig elért eredmények. A HVS felülvizsgálat célja, hogy az említett változásokra a HVS adekvát válaszokat tudjon adni. A HVS felülvizsgálata lehetőséget nyújt a 2006-os tervezésekhez képest a térségben mára megvalósított fejlesztések figyelembevételére, és azok integrálására a térség gazdasági és társadalmi előrehaladása érdekében. Továbbá a 2010-es évben kedvezően változtak a helyi termékek előállításáról illetve versenyképességének növeléséről szóló szabályozások, amelyek az „Egészséges Utak Régiója” HVS-ben már 2006-ban kiemelt prioritással szerepeltetett fejlesztéseknek még nagyobb teret és forrásátcsoportosítást tesz szükségessé és lehetővé.

1.4

A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők

3.


A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások

1.5

A felülvizsgálat során az alábbi módosítások kerültek elfogadásra: 

Az eredeti HVS-ben 11 Leader HPME került meghatározásra, amelyből első körben 5 db került meghirdetésre. A fejlesztési elképzelések, a beérkezett projektötletek, valamint a minisztérium általi előírások alapján a HPME-k száma módosításra kerültek.



Csökkentésre és pontosításra kerültek a HPME-k.



Az első körös meghirdetés során nem érkezett be gazdaságfejlesztési pályázatok, a kiírások, a pályázható fejlesztések konkretizálása vált szükségessé a beérkezett projektötletek alapján.



Pontosításra és konkretizálásra kerültek a helyi termékek előállítására szóló elképzeléseink, ill. eljárások megnevezése (pl. aszaló, palackozó), ami elősegítheti a gazdasági pályázatok számának növekedését.



A Leader intézkedések esetében a fejlesztési források 45 %-os arányának elérése érdekében, és az eléréshez megfelelő fejlesztési forrás átcsoportosítása szükséges, ill. a minimális projektméretek csökkentése indokolt.



Az IH előzetes iránymutatása alapján lehetővé válik a kisléptékű projektek kiírása, amelyek egy gyorsított eljárással akár 2-3 hónap alatt elbírálásra kerülhetnek.



„A turizmus és idegenforgalom innovatív fejlesztése” célkiűzést az időközben elkészült fejlesztések alapján innovatív helyett integrált fejlesztést igényelnek, amely egységbe fogja és egységesen értékesíti a térségi erőforrásokat.

4.


2 2.1 2.1.1

HELYZETELEMZÉS A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése A térség általános jellemzői

Az "Egészséges Utak Régiója" térséget az Írott-Kő Ereje Leader (kőszegi) és csepregi együttműködő kistérségek kezdeményezték, hogy a térség természeti, kulturális és vidéki élettér örökségeit megőrizve és hasznosítva egy fenntartható társadalmi-gazdasági környezetet építsenek ki. A Leader térséget alkotó 30 település (17.036 fő lakossal) a Nyugat-Dunántúlon, Vas megyében, a megye északi részén terül el, két osztrák határátkelőhellyel (Kőszeg, Bozsok). Szomszédos kistérségei: északon a soproni, keleten-délkeleten a sárvári, délen a szombathelyi térségek. A térség erősen aprófalvas szerkezetű. A 30 településből 26 lakossága nem éri el az ezer főt, közülük 23 lakossága 500 fő alatti. Csak Bük, Csepreg, Gyöngyösfalu, Lukácsháza tartozik a nagyobb települések közé, lakosságuk 1-5 ezer fő közötti. A kistérségben két város, Csepreg és Bük- a megye legifjabb városa (2007) - található. 2 településén működik középiskola és csak 2 településen piac és 4 településen benzinkút. A térséget a 84-es és a 87-es számú főútvonalak szelik át, jelentős forgalommal. A 30 település 8 körjegyzőséghez 2 többcélú kistérségi társuláshoz tartozik. A térségben az önkormányzatok együttműködése elsősorban: hatósági, igazgatási, közoktatási, közművelődési, háziorvosi és házi gyermekorvosi társulások, valamint fogászati ellátás céljából szerveződtek. Egyéb szolgáltatások csak a környező városokban érhetők el. Térségünk gyógyvízkincsét, az Európa hírű Bükfürdő biztosítja. A közös gyökerek, erős családi kapcsolatok, nemzetiségi kötődések miatt megindultak a határon átnyúló együttműködések a szomszédos Burgenlanddal, eurégiós partnerünkkel. A legfontosabb problémák a következők: ▪

A természeti, kulturális, történelmi adottságok (épített, a tárgyi és szellemi) jelentős része még mindig kihasználatlan, hiányzik a kihasználtsághoz szükséges nagyobb beruházások, az összehangolt és integrált turisztikai fejlesztések, valamint a humán és pénzügyi források mértéke alacsony.

▪

A mezőgazdasági termékek feldolgozása és értékesítés terén a meglévő együttműködések pénzügyi forrásai korlátozottak, hiányoznak az együttműködések bővítéséhez és az új minőségi helyi specialitás termékek bevezetéséhez az újabb helyi termelők.

▪

A turisztikában érdekelt vállalkozók tőkehiánnyal küzdenek, hiányzik az innovatív turisztikai kínálat. Nincsenek összehangolva a mezőgazdaság (termékek), a kultúra (nemzetiségi kultúra, helyi népszokások) és a környező tájegységek által nyújtott lehetőségek. 5.


A legfontosabb lehetőségek ill. kihívások a következők:

2.1.2

▪

Jól működő helyi információs rendszerek és az „Egészséges Utak Régiója” márkanév alatt egységes marketinggel biztosítani a helyi kisvállalkozói hálózatok, szövetkezetek (értékesítő-, beszerző-, feldolgozó-) versenyképességét és ezzel új munkahelyek létrejöttét;

▪

A turisztikai, mezőgazdasági, kulturális szolgáltatókat összefogó hálózatok működtetése és a kidolgozott integrált vidékfejlesztési koncepciók – a falusi-, lovas-, öko-, családi turizmus iránti keresletnövekedéssel összefüggésben a mezőgazdasági tevékenységek, a falusi életmód elemeinek felértékelése a helyi lakosság körében, amely kiegészítő jövedelemszerzésre biztosít lehetőséget;

▪

A felújított és felújításra szoruló műemlék házak és gazdasági épületek folyamatos felújítása, közösségi, gazdagazdasági célú hasznosítása.

A földrajzi jellemzői, földhasználati módok, térség környezeti állapota

 5 országos jelentőségű természetvédelmi terület és  1 országos jelentőségű tájvédelmi körzet található a térségben.  28 a helyi jelentőségű védett természeti területek száma.  A terület gazdag védett növény (84 faj)- és állatfajokban (166).  A fokozottan védett fajok száma 16.  Natura 2000 területei: a Kőszegi-hegység, a Gyöngyös-patak és Kőszegi Alsórét, valamint az Ablánc-patak völgye, mint kiemelt jelentőségű, különleges természetmegőrzési területek.  Egyedülálló szubalpin klíma, vonzó természeti környezet és különleges természeti értékek.  Levegőtisztaság jó, nincsenek térségben szennyező ipari üzemek.  Vizek állapota általában jó. Fő vízfolyása a Répce és a Gyöngyös, az Alpok keleti lábainál eredő kis folyók. A pannon korú rétegek és a rájuk települő kavicsos hordalékkúpok is jelentős mennyiségű réteg vizet tárolnak a két folyó övező vidék kiemelt vízbázisnak tekintett védett terület. A felszíni vízfolyások vízminősége I. osztályba sorolható.  Híres foglalt források találhatók(Hét vezér forrás)  A patakok esetében a mocsarasodás jelent problémát, a lefolyás biztosítása megoldásra vár.  Zajártalom a megengedett határon belül.  Közúttal kapcsolatos szennyezés csak a 84-es és 87-es számú főútvonal menti 4 települést érinti. 6.

UTIRO LEADER Egyesület – Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011  Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság fennhatósága alá tartozik a terület.  Környezetvédelmi programot több településen bevezették.  A szelektív hulladékgyűjtés a kőszegi kistérségben megoldott, a csepregiben nem, valamint és a lakossági veszélyes hulladék elhelyezése nem megoldott.  A szabadban történő égetés a levegőtisztaság védelme érdekében szabályozott.

A természeti erőforrások közül ki kell emelni a Bük határában 1957-ben szénhidrogén kutatás közben feltárt termál karsztvizet. Az ezer méteres mélységből, a devon korú dolomitból feltörő 58 C-os Ca-Nahidrogénkarbonátos jellegű, fluorid-tartalmú, 35,5 nkf keménységű és 3000-4500 mg/l összes oldott anyag tartalmú termálvíz kiválóan alkalmas gyógyászati célokra. Lényegében erre a bázisra települt a büki gyógyfürdő - gyógyidegenforgalom, melynek hatása döntő a térség fejlődésére. Nagy lehetőséget rejt a Répce és Gyöngyös patak, valamint a tervezett lukácsházi víztározó, Bük-Gór-Bő víztározó bővítheti az idegenforgalmi kínálatot, mint a vízi turizmus potenciális helye. Kedvező természeti erőforrásként értékelhető a Kőszegi-hegység szubalpin éghajlata a gyógyés bakancsos turizmus szempontjából, valamint a táj kiegyensúlyozott éghajlata. Heterogén a térség talajtípusa, ami az öntéstalajtól az erdőtalajig minden megtalálható. Legfontosabb problémák és kihívások:  Környezettudatos szemléletmód fejlődése és a megújuló energiák hasznosítása lassú, valamint az önkormányzatok és vállalkozások környezetkímélő technológiák alkalmazása csekély.  Nem hangsúlyos az óvodákban és az iskolákban a környezeti nevelés, de felnőtt társadalom jelentős része sincs tisztában a környezetvédelem jelentőségével.  Sok az illegális hulladéklerakás és szemetelés.  A műveletlen kis gyümölcsösök és földterületek száma magas. A földhasználat nagyrészt néhány nagyom gazdálkodó ill. gazdasági társaság kezelésében van (500-től 4000 hektáros kezelésekben. Nem jelentéktelen a kb. 500 hektáros biogazdálkodás megléte sem. A megtermelt mezőgazdasági termékek csak kis mértékben kerülnek a helyi üzemekben feldolgozásra, nagyrészük az Európai Unió területén kerül értékesítésre. Szinte teljes mértékben visszaszorult a földhasználathoz kötött állattartás, a kistermelők esetében ennek a száma szinte csak jelképesnek mondható. Eddig csak néhány fiatal gazdálkodó ismerte fel ennek jövőbeli jelentőségének növekedését.

7.


2.1.3

Demográfiai helyzet

 A térségbe érkezők és azt elhagyók száma kiegyenlített.  A probléma az, hogy a távozók a fiatal, kvalifikált réteg képviselői, míg a letelepedők idősebb, a nyugalmat, pihenést keresők köréből kerülnek ki.  Az értékesítésre kerülő ingatlanok 25 % - át külföldiek vásárolják meg.  A sokféleségben rejlik a térség etnikai és kulturális azonossága. Békében és hagyományai megőrzésével él együtt a többséget alkotó magyar ajkú lakosság mellett a határvidék gradistyei horvát lakossága, a német és a cigány kisebbség.  Az országos helyzettől eltérően viszonylag kis számban és elszórtan telepedtek meg cigányok.  Az egyedülálló idős korúak száma magas a térségben, egyébként hátrányos helyzetű társadalmi csoportok nem jellemzőek A lakosság korösszetétele mellett annak iskolai végzettsége ill. - az ezzel szorosan korreláló – képességek, kompetenciák és készségek szintje – az, ami leginkább képes meghatározni egy térség versenyképességét. Az alábbi számok jól mutatják a térség a humán erőforrás fejlettségének hiányát. Ezért is kell prioritásként kezelnünk a vonzó élettér kialítását, a képzett rétegek (kiemelten fiatalok) helyben tartást és munkahelyteremtését, valamint a helyi iskolák képzési színvonalának emelést. Felsőfokú végzettségű a népesség

7%-a

Középfokú végzettségű a népesség

21%-a

Általános iskolai végzettségű a népesség

52%-a

Végzettség nélkül a népesség

20%-a

Lakónépessége 2006-ban 17036 fő, 2007-ben 17130 fő, népességszáma az ezredforduló környékétől örvendetesen növekszik. Népsűrűsége alacsony, noha kissé növekedett, az egyik legritkábban lakott kistérség. A kistérségen belül igen nagy különbségek vannak a lakosságszám változását tekintve. A vizsgált időszakban a 30 település közül Bük, Lukácsháza, Gyöngyösfalu, Gór népessége növekedett, a többié változó mértékben csökkent vagy stagnált. Amíg a rendszerváltozást megelőző évtizedekben erősen negatív volt a térség vándorlási egyenlege, addig 1990-től pozitív, vagyis többen telepednek le a kistérségben, mint amennyien elköltöznek onnan. Tehát le lehet szögezni, hogy a térségben természetes módon fogy a népesség, ugyanakkor nagy az idevándorlás, s a két ellentétes irányú demográfiai folyamat lényegében kiegyenlíti egymást. Nemcsak a belföldi vándorlási egyenlege pozitív a kistérségnek, hanem a 8.

UTIRO LEADER Egyesület – Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011 nemzetközi is, különösen az elmúlt néhány évben. Sok – elsősorban német nyelvű – külföldi állampolgár települ le a térségben. A falvak elöregedettek és nagyon alacsony az élveszületési ráta, néhány helyen még az 5 ezreléket sem éri el (Lócs, Nemesládony), máshol viszont jóval a térségi átlag feletti (Chernelházadamonya, Tömörd). A térség feminitási indexe 1062, amely megyén belül viszonylag kedvező, de a tendencia kedvezőtlen. 1990-hez képest növekedett a nőtöbblet, bár kisebb mértékben, mint a megyében. A kistérség vándorlási pozitívuma okot ad a bizakodásra, hiszen a bevándorlás valamelyest javítja, a nemek arányát, mivel a vándorlók többsége férfi és fiatalabb korösszetételű. A legfontosabb problémák és kihívások a következők:  a lakosság megtartásához szükséges munkahelytermtés és munkahelymegőrzés,  a családbarát településfejlesztés és lakáshozjutás biztosítása  a magasan kvalifikált visszacsalogatása

szakemberek

elvándorlásának

megakadályozása

ill.

 a gyerekvállalási kedv növelése

2.1.4

Gazdasági környezet

Eredményes együttműködéseket valósítottak meg a térség települései közműberuházások (vezetékes víz, gáz, szennyvíz, telefon) során:  Teljesen kiépített a kőszegi kistérségben a vezetékes víz, szennyvízcsatorna, földgáz, telefon, kiépített belterületi csapadékvíz elvezető árokrendszer, aszfaltozott járda- és úthálózat. A csepregi kistérségben 11 településen nem!  A csepregi kistérségben a térség lakásainak 60%-ban szennyvízelvezetés nem megoldott.  A lakásállományok több mint fele használ vezetékes gázt. Bár ebben néhány település mutatói elmaradnak a térségi átlagtól.  Általános a széles sávú Interenet, a kábel tv.  A kistérség közúti hálózata megfelelő sűrűségűnek mondható, a települések közti összeköttetés és a főutak elérése megoldottnak mondható – mindamellett természetesen vannak települések, melyek megközelítése a periférikus helyzet következtében nehezebb/lassabb. Előnyös a megyeközpont gyors elérhetősége. Probléma: Az utak és járdák 50%-a felújításra szorul. Kerékpárutak hiánya és a szomszédos osztrák települések nehéz megközelíthetősége. A térség oktatási intézményrendszere alapvetően nem tér el az országos ellátottsági szinttől, s tükrözi az ugyancsak országosan hasonló kedvezőtlen demográfiai folyamatokat. A 9.

UTIRO LEADER Egyesület – Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011 jellemzően alacsony gyermeklétszám miatt nem minden településen, csupán 13 településen található óvoda és 10 településen általános iskola, melyek intézményfenntartó társulások finanszírozásában működnek. Felújításra, korszerűsítésre szorulnak. A térség közszolgáltatási és egészségügyi, szociális alapellátásai, alapszolgáltatásai a nagyabb települések kivételével nehezen biztosítják a hozzáférhetőségi esélyegyenlőséget. Munkaügyi kirendeltség : 1 db, (Kőszegen) Postahivatal: 9 db Háziorvosi székhely: 8 db Gyógyszertár: 5 db Fogászati szakrendelés: 5 db Idősellátó intézmény: 4 db Gyermekjóléti Szolgálat: 2 db kistérségi hatáskörrel Hulladékgazdálkodás  Kommunális hulladéklerakók: a kőszegi kistérségben megoldott, a csepregi kistérségben 4-5 nagyobb illegális hulladéklerakó található.  Szelektív hulladékgyűjtés nem megoldott a térségben Nagyarányú az új lakások építése a térségen belül, bár ezek a nagyobb településekre (Bük, Gyöngyösfalu) és a legvonzóbb természeti fekvésű településekre koncentrálódnak. A térségben a turisztikához kapcsolódóan jellemzőek a vendégházak, magánszálláshelyek, üdülőházak, csárdák, éttermek, borkóstolóhelyek. Probléma, hogy a falusi szálláshelyek és vendéglátóhelyek színvonalemeléséhez szükséges erőforrások nehezen teremthetők elő.

panziók,

szolgáltatásainak

A kulturális örökség részét képezi az épített környezet is, mely komoly értékeket rejt, számos idegenforgalmi kapcsolódási lehetőséggel. Számos műemlék, műemlék jellegű épület található itt, de azok tulajdonviszonyai, romló állaguk és hasznosításuk ellentmondásossága legalább annyi probléma forrása, mint amennyi közvetlen előnnyel ittlétük jár ma. Probléma, hogy az épített örökségek jelentős része kihasználatlan, veszélyben van, és hiányzik a kihasználtsághoz szükséges kooperáció.

10.


2.1.5

Társadalmi környezet

Munkanélküliség, foglalkoztatottság  A térségben kevés a munkahely. A munkaképes korú lakosság 6105 fő.  A 10 legnagyobb foglalkoztató összesen 1700 főt alkalmaz.  A mikro vállalkozások nagy része kényszervállalkozó.  Az önkormányzatok és az általuk fenntartott intézmények foglalkoztatnak még nagyobb számban munkaerőt.  A felsőfokú és középfokú végzettségűek számára a térségben nagyon kevés a munkahely, ők elvándorolnak, vagy ingáznak a környező városokba.  A regisztrált munkanélküliek aránya 4,09 %. A tényleges adat ennél magasabb 7,5 %.  Iskolázottság alapján legnagyobb százalékban az általános iskolai és szakmunkás végzettségűek köréből kerülnek ki a munkanélküliek. Munkaerő piaci szempontból egyértelműen kedvezőtlen, hogy csökken a népesség gazdasági aktivitása. Mindez a népesség folyamatos elöregedése – egyre többen vannak a 60 év felettiek, a nyugdíjasok, vagyis inaktívak – másrészt a munkába állás kitolódása okozza. Mindeközben folyamatosan csökken a gyermeklétszám, egyre több az eltartott. A népességnek csupán 42,2 százaléka aktív. A rendszerváltás után a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma közel 2%-ra csökkent, gyakorlatilag minden három munkahelyből kettő megszűnt az elmúlt években. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya még rosszabb képet mutat annak ellenére, hogy a mezőgazdaságban az egyéni vállalkozás új munkahelyeket adott. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak jövedelmi viszonyai a rendszerváltás előtt is közel 20%-kal elmaradtak nettó keresetben az iparétól, de ez a lemaradás az elmúlt években tovább fokozódott. A foglalkoztatottság kedvezőbb összképét a vendéglátással, idegenforgalommal kapcsolatos adatok alapozzák meg. A térségben jelentős az ingázók száma települések között is, de elsősorban a képzettebb, ill. szakmunkát végzők keresnek a térségen kívül, jelentős számban Ausztriában munkát. A legfontosabb probléma és kihívás a munkahelyteremtés, a magasan kvalifikáltak megtartása. Civil szervezetek, közösségi élet A civil szféra térségi működésének megerősítése fontos cél, mert a civil szervezetek és szerveződések nagyban fokozhatják a lakossági aktivitást, hozzájárulhatnak a színes települési-térségi kulturális élet kialakulásához; és partneri viszony esetén nagy segítséget nyújthatnak a helyi önkormányzatoknak is – sok esetben átvállalva ill. megkönnyítve azok feladatellátását is. 11.


Jelentős probléma jelenleg:  Probléma, hogy a civil szervezetek lakosság bevonó- megszólító- érdekegyeztetőkooperatív- és koordináló képessége gyenge.  A civil társadalom megszerveződésében kulcsszereplő értelmiségiek szűk része vesz részt a közéletben, civil szervezetek, közösségi programok munkájában.  A szervezetek által nyújtott programok és leginkább a hagyományokon alapuló (települési, nemzetiségi, egyházi) programok csak szűk kört tudnak bevonni.  Legtöbb településen hiányzik a közösségi élet szervezéséhez, civil szervezetek működését segítő közösségi tér.  Jelentős forráshiány. A térségben 92 civil szerveződés alakult. Ebből aktívan 3 olyan térségfejlesztő szervezet működik, amelyek céljaik között megjelenik az integrált vidékfejlesztés és a környezeti fenntarthatóság is, de kevés gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek ezek alkalmazásában. (Kőszeg Város és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás, Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás, Írottkő Natúrparkért Egyesület) A szervezetek többsége hagyományőrző, kézműves, asszonykórus, kertbarát, borbarát, vallási, kulturális, sport, környezetvédő, és időseket felkaroló céllal tevékenykednek. A civil szféra aktivitása a térségben főleg a nagyobb településeken koncentrálódik. Több településen egyáltalán nem (pl. Pusztacsó, Kiszsidány és Kőszegpaty, Iklanberény, Lócs,) rendelkezik civil szervezettel, és néhány településen csak egy-egy szervezet alakult. A térség kulturális arculatának alakításában a nagyszámú horvát és német nemzetiségi és az egyházakhoz kapcsolódó szervezetek igen gazdag, komoly értékeket foglalnak magukba. A legjelentősebb szervezetek: a Tűzoltó Egyesületek, a Csepregi Irodalmi Kör, Csepreg Város Fúvószenekar Egyesülete, Csepregi Vegyeskar Egyesület, Csintalan Ifjúsági és Turisztikai Egyesület, a Farkas Sándor Egylet, a Szépítő, Kegyelethelyeket Ápoló és Környezetvédő Egyesület, a Csepreg Kultúrájáért Alapítvány, a Szt. Katalin Alapítvány, a Répcevidék Kultúrájáért Alapítvány, Csepregi Ifjúsági Egyesület, Írottkő Natúrpark Egyesület Kőszeghegyaljai Idegenforgalmi Egyesület, Skorus Hagyományőrző és Környezetvédő Egyesület, Horvátzsidányért Alapítvány, Lukácsházi SE, Vas Megyei Lisztérzékenyek Érdekvédelmi Egyesülete, Csepregi Szőlőhegytulajdonosok Egyesülete. Működnek olyan térségi szintű elsősorban turisztikai koordinációt és turisztikai vonzerők fejlesztését végző szervezetek, akik jelentős szerepet tölthetnek be a helyi civil szervezetek összefogásában, hazai és nemzetközi együttműködések kialakításában, valamint a térségi identitás és vonzerő megerősítésében (pl. Írottkő Natúrparkért Egyesület, Bük és Környéke Idegenforgalmi Társulat).

12.


2.2

A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség

Az UTIRO LEADER Egyesület 2008-ban két kistérség (a kőszegi és a csepregi kistérség) bevonásával alakult, úgy, hogy a kőszegi kistérség meghatározó települése Kőszeg, nem vehetett részt a programban. Az egyesület 73 taggal alakult, jelenlegi tagjainak a szám 75 fő. Az alapítástól kezdve 9 fő lépett ki és 11 tag lépett be, elsősorban a helyi termelők köréből. Az Egyesület fő célja a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia helyi szintű végrehajtása, valamint a HVS-n túlmutató közösség- és hálózatépítő együttműködések kialakítása, a helyi termékek népszerűsítése, vásári megjelenések szervezése a helyi termelőkkel. Az Utiro Leader Egyesület aktívan részt vett a Kőszegi és a Felső-Répcementi Foglalkoztatási paktum létrehozásában, stratégiai tervezésében, a Kőszeg és Vidéke Vállalkozói Platform és a Csepregi Kistérség Gazdasági Platform kialakításában.

2.3

A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése

Az UTIRO LEADER Egyesület az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. és IV. tengely intézkedéseinek végrehajtására III. tengely 4 intézkedésére a 147/2007 (XII.4.) FVM rendelet értelmében 1 903 048 Euro, míg a LEADER támogatásokra 429 008 Euro fejlesztési forrás áll rendelkezésre a 2007-2013 megvalósítási időszakában. A 147/2007 (XII.4) FVM rendelet 8.§-nak értelmében a fejlesztési forrás min. 45%-át tengelyenként gazdaságfejlesztési intézkedések megvalósítására kell fordítani, ez a III. tengely tekintetében ezek a Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése, valamint a Turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímeket jelenteti. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia helyi szintű végrehajtása 2008. decemberében kezdődött, a célkitűzéseknek megfelelően eddig a III. tengelyes intézkedések fejlesztési forrásaira két, míg a IV. tengely célkitűzéseire egy alkalommal nyílt lehetőség támogatási kérelmeket, illetve pályázatokat benyújtani. ÚMVP III. tengely I. körös pályázati időszak eredményei (benyújtási időszak: 2008. december – 2009. január) Az ÚMVP III. tengely I. körös pályáztatási időszakában az akciócsoporthoz összesen 42 támogatási kérelem került benyújtásra, ebből Falumegújítás- és fejlesztés jogcímre 15 db, Vidéki örökség megőrzése 10 db, Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése 6 db, Turisztikai tevékenységek ösztönzése 11 db támogatási kérelem érkezett be. A támogatási rangsorba a beérkezett 42 db kérelem közül - a kérelemkezelést követően - 35 db került, ebből összesen 15 db kérelem került támogatásra, összesen: 227 968 716 Ft értékben. (Az I. körös eredményeket az egyes intézkedések között az 1-2-3. sz. diagramok tartalmazzák) A 147/2007. (XII.4.) FVM rendelet előírásai a források elosztása során figyelembevételre kerültek, gazdaságfejlesztési intézkedésre összesen az I. kör során: 246 071 821 Ft lett allokálva, amely a kiosztott forrás 46,3%-a. Az I. kör eredményei alapján a 2007-2013-as időszak III. tengelyes fejlesztési forrás 42%-a került felhasználásra. 13.


ÚMVP IV. tengely I. körös pályázati időszak eredményei (benyújtási időszak: 2009. október-november) Az ÚMVP IV. tengely I. körös pályáztatási időszakában a Döntéshozó Testületi döntés értelmében 5 db HPME-ből készült célterület (pályázati felhívás), amelyek az alábbiak:  Leader rendezvény jogcím – Helyi identitást erősítő programok célterület  Leader rendezvény jogcím – Hazai Ízek rendezvény célterület  Leader vállalkozás alapú fejlesztés jogcím – Helyi márkák kialakítása célterület  Térségen belüli együttműködés jogcím - Szabadidős és ifjúsági programok  Térségen belüli együttműködés jogcím - Turisztikai együttműködések A IV. tengely I. körös pályázati időszakában összesen 6 db pályázat – mind a Helyi identitást erősítő programok célterületre - érkezett be. A beérkezett 6 db pályázat közül összesen 5 db került támogatási rangsorba és részükre támogatás megítélve. A IV. tengely I. körében meghirdetett 5 célterületre allokált keretösszeg mértéke összesen: 116 012 343 Ft volt, ebből lekötésre került kötelezettségvállalás összege: 14 429 424 Ft, így a meg nem hirdetett és a lekötésre nem került forrás mértéke a következő fordulókra 101 582 919 Ft. Az I. körben kiosztott fejlesztési forrás a 2007-2013-as időszak fejlesztési forrásának a 12 %a.

ÚMVP III. tengely II. körös pályázati időszak időközi eredményei (benyújtási időszak: 2009. november-december) Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengely II. körös pályáztatási időszakában az akciócsoporthoz összesen 21 db támogatási kérelem került benyújtásra, ebből Falumegújítás- és fejlesztés jogcímre 8 db, Vidéki örökség megőrzése jogcímre 7 db, Turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímre 6 db támogatási kérelem érkezett be. Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése jogcímre nem érkezett be támogatási kérelem. Támogatási rangsorba a beérkezett 21 db kérelemből - a kérelemkezelés után - 17 db került. A II. kör eredményének kihirdetésére a támogatási rendelet megjelenését követően fog megtörténni. (A beérkezett kérelmek megoszlását az egyes intézkedések között a 4. sz. diagram tartalmazza.)

2.4

A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága

A helyi vidékfejlesztési stratégia megvalósítása során szerzett tapasztalatok igazolják azt a koncepciót, miszerint a térség fejlesztési gerince a turisztika, amihez elengedhetetlen a helyi termékek fejlesztés és elérhetőségük biztosítása. A közös vásári megjelenések tapasztalatai azt 14.

UTIRO LEADER Egyesület – Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011 is igazolják, hogy a helyi rendezvények (kb. 30 km-es vonzáskörzetben) megfelelő eszközöknek minősülnek a helyi termékek népszerűsítésére, értékesítésére, természetesen az egyéni termelői értékesítő helyek mellett. Az is bizonyítottnak vehető, hogy az egyes rendezvények minősége (összeállított programok, vásárosok szelekciója, a rendezvény marketingjének minősége) nagyban hatással van a rendezvényen eladott helyi termékek mennyiségére, ill. a helyi termékek pozitív megítélésére. A HVS megvalósítása során a visszajelzésekből azt a következtetéseket vonhatjuk le, hogy a pályázók és a helyi szereplők nem a stratégiai szintekből, hanem sokkal inkább a részletes pályázati/projekt kiírásokból értik meg a fejlesztési irányokat. Ezért a HVS felülvizsgálatában a HPME-k átfogalmazását tette szükségessé. A forrásallokációt is át kell gondolni a felülvizsgálat során, mivel az eredeti tervezések során az akkor még aktív és jelentősnek látszó vállalkozások részben a gazdasági válság, részben egyéni és magánéleti döntések hatására vagy nem nyújtottak be pályázatot, vagy az elnyert pályázatokat nem valósítják meg. 2.5

SWOT elemzés Erősségek

▪

▪

▪

Gyengeségek ▪

A turisztikai szereplők infrastruktúra fejlesztéseinek a hiánya

▪

A helyi termékek népszerűsítését segítő vásári megjelenések, rendezvények száma

A vidéki, falusi élet, gazdálkodás népzerűtlensége

▪

A fenntartható, környzetebarát gondolkodás hiánya

Vállalkozói, termelői és határon átívelő együttműködések

▪

Civil és önkormányzati szervezetek forráshiánya

Jelentős természeti, kulturális és épített örökség áll rendelkezésre a turizmus számára

Lehetőségek ▪

▪ ▪

Növekvő piaci igény és kedvező törvényi háttér a helyi termékek előállítására, Térséget népszerűsítő márka és marketing tevékenység fejlesztése Öko-, és egészségturizmus vendégeit kiszolgáló kulturális program, rendezvény

Fenyegetettségek

▪

A települések elnéptelenedése

▪

A vállalkozói kedv visszaszorulása

▪

A vállalkozások és a civilek pályázati aktivitásának csökkenése ill. forráshiánya

15.


HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

3

A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe

3.1

Az „EGÉSZSÉGES UTAK RÉGIÓJA” egy olyan együttműködő vidéki térség, amely természeti értékeit, kulturális örökségét és turisztikai hagyományait megőrizve, minőségét javítva, innovációra nyitott, fenntartható társadalmi-gazdasági környezetet épít ki, ahol az itt élő lakosság és az idelátogató vendégek egészségét és feltöltődését garantálják.” A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez

3.2

A helyi vidékfejlesztési stratégia és a helyi szükségletek kapcsolódását a következő probléma és célfa szemlélteti: 1. Ábra: PROBLÉMA ÉS CÉLFA – „EGÉSZSÉGES UTAK RÉGIÓJA“

FÖ CÉLKITÜZÉS

Célunk a helyi erőforrások, értékek megőrzése és fejlesztése, egy fenntartható, környezettudatos és együttműködő vidéki élettér kialakítása, amely biztosítja a lakosság nyugodt életvitelét és mindent elkövet a helyi fiatalok fejlődésének és letelepedésének érdekében.

3.3

… HR hiánya: 1. Gyakorlati helyzetek tudatosítása. Sok az illegális hulladéklerakás és szemetelés. 2. Nem alakultak ki beszerző és értékesítő szervezetek

..infrastruktúra hiánya: 1. A megújuló energiák hasznosítása alacsony 2. A mezőgazdasági és a turisztikai ágazat megújításához és fejlesztéséhez hiányzik a megfelelő humán és pénzügyi erőforrás. 3. Sok az illegális hulladéklerakás és a szemetelés.

..szolgáltatások hiánya: 1. Nincs az iskolákban hangsúlyos környezeti nevelés, felnőtt lakosság tájékozottsága a témában csekély mértékű, hiányos. 2. Nincsenek innovatív mezőgazdasági termékek 3. Nincsenek összehangolva a mezőgazdaság (termékek), a kultúra (nemzetiségi kultúra, helyi népszokások) és a környező tájegységek által nyújtott lehetőségek. Hiányoznak a fejlesztési koncepciók.

...humáneröforrás hiánya: 1. Régi mesterségek kivesznek 2. Nincs ágazatok közötti együttműködés. Jelentős a szakképzett munkaerőhiány. Nagy a szakképzetlenek aránya. 3. Vállalkozók között alacsony szintű az összefogás.

Kulináris régió – „Ínyencek útjai“

A KULTÚRÁLIS ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK KIHASZNÁLATLANSÁGA

ÖSSZEHANGOLT TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEK HIÁNYA

II. A TÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS TERMÉSZETI EREJÉNEK MEGŐRZÉSE ÉS FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSE

..infrastruktúra hiánya: 1. A történelmi örökségek adottságai nem kihasználtak 2. Magas technológiai igényű termékek gyártási feltételeinek hiánya 3. Innovatív, fejlett technika ritka. 4. Kevés ipari termelésre alkalmas terület van.

… szolgáltatások hiánya 1.Hiányoznak a fejlesztésekhez szükséges hosszú távú koncepciók, mind térségi, mind üzemi, mind gazdasági szinten. 2. Hagyományokon alapuló programok szűk körben történő terjesztése 3. A kulturális örökségek és a hagyományok nem kellően bemutatottak, és nincsenek összekapcsolva.

..HR hiánya: 1. Lakosság folyamatos elöregedése és a képzettebb fiatalok elvándorlása. Jelentős a szakképzett munkaerőhiány minden ágazatban. Alacsony a lakosság iskolázottsága, kevés a középiskolát, de még inkább a főiskolát-egyetemet végzettek aránya. 2. Nincs egységes térségi identitástudat, gyenge a térségi összefogás

..infrastruktúra hiánya: 1. Nem átgondolt és összehangolt az együttműködés a kőszegi és büki idegenfogalmi stratégiai elképzeléseivel. 2. Nem megoldott az illegális hulladéklerakó helyek felszámolása és megelőzése.

... Szolgáltatás hiánya 1. Kevés innovatív, az egészségturizmus és az ökoturizmus adta lehetőségeket kihasználó turisztikai attrakció áll rendelkezésre 2. A turisztikában érdekelt vállalkozók tőkehiánnyal küzdenek, hiányzik az innovatív turisztikai kínálat.

...humáneröforrás hiánya: 1. Hiányzik a kihasználtsághoz szükséges kooperáció, humán és pénzügyi forrás. 2. Nincsenek elkötelezett és tapasztalt közösségfejlesztők. 3. A meglévö civil szervezetek aktivitása a térségben főleg a nagyobb településekre koncentrálódik

EGYÜTTMÜKÖDÖ ÉS FENNTARTHATÓ KULTURÁLIS ÉLETTÉR HIÁNYA

I. VIDÉKI ÉLET MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA

Innovatív régió – „Fejlesztés útjai“

Aktív régió – „Egészség útjai“

FÖ PROBLÉMÁK

PRIORITÁSOK

I.

...infrastruktúra hiánya: 1. Jó minőségű közösségi terek hiánya. 2. A természeti, kulturális, történelmi adottságok (épített, a tárgyi és szellemi) jelentős része kihasználatlan és rossz állapotban van.

PROBLÉMÁK

Kulturális régió – „Kultúrák útjai“

… szolgáltatások hiánya 1. Közszolgáltatások hozzáférhetősége és minősége nagyon változó. 2. Sok településen kevés a közösségi program 3. A kulturális örökségek és a hagyományok nem kellően bemutatottak, és nincsenek összekapcsolva

TÉMÁK

KÖRNYEZETTUDATOSSÁG HIÁNYA, AZ INNOVÁCIÓ HIÁNYA MG-I TERMÉK- ÉS SZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉSEKBEN

A turisztikai, a mezőgazdasági és a kulturális ágazat kooperatív és piacképes fejlesztésével új jövedelemszerzési lehetőségek teremtése. Az integrált vidékfejlesztésünk fő célja a természeti és kulturális adottságok hasznosításával és a helyi minőségi mezőgazdasági termékek értéknövelésével egy minőségi és versenyképes turisztikai kínálat és térségi specialitás kialakítása. Célunk olyan ágazatokat összefogó termelői és együttműködési csoportok, szolgáltatási csomagok kialakítása (pl. Ínyencek útjai), amelyek fenntarthatók és elősegítik a mikro-vállalkozások erősödést, valamint civil és önkormányzati szervezetek aktív és megtérülő részvételét a fejlesztésékben.

III. TELEPÜLÉSEK VONZEREJÉNEK NÖVELÉSE: FALUMEGÚJÍTÁS ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS

IV. A TURIZMUS ÉS IDEGENFORGALOM INNOVATÍV FEJLESZTÉSE

V. PRIORITÁS: GAZDASÁGI INNOVÁCIÓ (GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS)

VI. PRIORITÁS: A MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZAT VERSENYKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSE

A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései A turisztikai, a mezőgazdasági és a kulturális ágazat kooperatív és piacképes fejlesztésével új jövedelemszerzési lehetőségek teremtése. Az integrált vidékfejlesztésünk fő célja a természeti és kulturális adottságok hasznosításával és a helyi minőségi mezőgazdasági termékek értéknövelésével egy minőségi és versenyképes turisztikai kínálat és térségi specialitás kialakítása. Célunk olyan ágazatokat összefogó termelői és együttműködési csoportok, szolgáltatási csomagok kialakítása (pl. Ínyencek útjai), amelyek fenntarthatók és elősegítik a mikro-vállalkozások erősödést, valamint civil és önkormányzati szervezetek aktív és megtérülő részvételét a fejlesztésékben. Ezen fő célkitűzésen belül a következő fejlesztési prioritásokat fogalmazódtak meg: ▪

„A turizmus és idegenforgalom integrált fejlesztése”

16.

UTIRO LEADER Egyesület – Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011 A helyi vidékfejlesztési stratégia készítésekor 2006-ban a térségi szereplők javaslataira és a térségi erőforrásokra való tekintettel a térség az „Egészséges Utak Régiója” márkanevet választotta. Az elmúlt 5 évben Európai Uniós forrásokból több túraútvonal kiépítése kezdődött meg, ill. tart. Ilyen pl. a Celldömölkből Csepregen, Kőszegen áthaladó és Mariazellbe tartó zarándok úthálózat (Mária út), vagy a Szent Márton út, amely Szombathelyről Lukácsházán át Kőszegre, majd további tervezett szakasza Pannonhalmára érne. Szintén a térségünkben ér véget az Alpannónia túraútvonal (Semmering-Kőszeg-Bozsok), vagy a Kámi arborétumot, Szombathelyet és az Írott-kő kilátót összekötő túraútvonal is. Az UTIRÓ Leader Egyesület civil összefogással egy lovas, bakancsos útvonalhálózatot épített ki, amely a Leader térségünk legtöbb települését érinti. Az említett útvonalak mentén, a kijelölésekkel párhuzamosan több turisztikai fejlesztés készült el, pl. Lukácsházán a Biotájház, Chernelházadamonyán a Simon Kúria Vendégház, ill. több műemlék templom felújítása valósult meg pl. Bőben a római katolikus templom vagy a Simaságon a római katolikus templom. A büki gyógyfürdő, mint a térségünk egyik legnagyobb turisztikai szereplője, a megvalósult fürdőfejlesztésével és a hozzá kapcsolódó Bük-Bő között 2011 májusára megvalósuló új kerékpárút szakasszal is nagymértékben módosítja a turisztikai lehetőségeket a 2006-os tervezésekhez viszonyítva. A 2011-re megvalósult fejlesztések a következő 2-3 évben egy integrált vidékfejlesztési szemléletet tesznek szükségessé.

▪

„Gazdasági innováció (gazdaság- és vállalkozásfejlesztés)”

A térség gazdasági környezete is másként alakult a tervezett 2006-ban előre látott paraméterekhez képest. Kedvező változásnak mondható az időközben létrejött vállalkozói együttműködések (Kőszeg és Vidéke Gazdasági Platform, Csepregi Kistérségi Gazdasági Platform, a Kőszegi és a Felső-Répcementi Kistérségek Foglalkoztatási Paktuma), viszont kedvezőtlenül hatottak a visszaeső gazdaság az egyéni mikro-vállalkozási fejlesztésekre. Az elnyert UMVP III. tengelyén támogatott projektekből eddig csak a bozsoki Cukrászüzem fejlesztés valósulhatott meg, a többi fejlesztés elhalasztásra, vagy teljes elnapolásra kerülnek. A gazdaságfejlesztés és a vállalkozásfejlesztés a térség elemi érdeke, viszont a fejlesztések nagy része nem az UMVP, hanem a Széchényi terv ill. más nagyobb fejlesztési források keretében valósulhat meg. A már lekötött és újra felhasználható források elsősorban közös vállalkozói együttműködésre épülő tanulói gyakorlóhelyek kialakítására, eszköztárának fejlesztésére fókuszál, mindamellett, hogy lehetőséget biztosít a mikro-vállalkozások fejlesztésére is.

▪

„A mezőgazdasági ágazat versenyképességének növelése”

A helyi termékek ismertsége lényegesen megváltozott, amelyet az elmúlt két évben folytatott egységes és közös megjelenéseknek („Egészséges Utak Régiója” 17.

UTIRO LEADER Egyesület – Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011 helyi termékei), valamint a helyi termelők egyéni termékfejlesztésének is köszönhető. A helyi termelői összefogás tartósnak mondható, viszont a helyi termékeket előállítók száma stagnál, ezzel szemben a kereslet a termékek iránt az elmúlt években megnövekedett. A vásárlói igények is differenciálódtak, fontos a mennyiség, az ellenőrizhető származási hely, a termékminőség állandósága, amely a termelőket komoly kihívások elé állítják. A törvényi háttere a helyi termékek előállításának is változott, amely a térségünkre jellemzőbb őstermelőknek, kistermelőknek kedvezőbb keretrendszert biztosít. Célunk a helyi termékek előállítását végzők fejlesztése és kiemelt támogatása. II.

Továbbá célunk a helyi erőforrások, értékek megőrzése és fejlesztése, egy fenntartható, környezettudatos és együttműködő vidéki élettér kialakítása, amely biztosítja a lakosság nyugodt életvitelét és mindent elkövet a helyi fiatalok fejlődésének és letelepedésének érdekében. Ezen fő célkitűzésen belül a következő fejlesztési prioritásokat fogalmazódtak meg: ▪

„Vidéki élet minőségének javítása” Az eltelt fejlesztési időszakban több játszótér valósult meg, viszont hiányoznak azok a kisebb felújítási munkálatokat lehetővé tevő projekttámogatások, amelyek kisebb közösségi, ifjúsági, vállalkozói, kulturális ill. senior klubok felújítását lehetővé tenné.

▪

„A térség kulturális és természeti erejének megőrzése és fenntartható fejlesztése” Térségünkben még mindig kevés az olyan rendezvény, amely a térség jellegzetességeire, értékeire épít, és mind a program kialakításában, mind a vásárosok, vásári portékák kínálatában minőségi szelekciót végezne. Ezen célkitűzés keretében új rendezvények, vásárok, fesztiválok kialakítását ill. a meglévők továbbfejlesztését kívánjuk elősegíteni.

▪

„Települések vonzerejének növelése: falumegújítás és településfejlesztés” A jövőképben megfogalmazottaknak megfelelően több település új és újonnan megválasztott képviselőtestületei dolgoznak azon, hogy a településeiket családbaráttá alakítsák az újonnan közművesített telkek kialakításával, mindezt kedvező telekvásárlási feltételek mellett, ezt a célt szolgálják az újonnan kiépített játszóterek és közösségi terek megléte is. A további fejlesztések azon településekre fókuszálnak, ahol ezek a folyamatok még nem kezdődtek meg, így számukra továbbiakban is nyitva állnak a falufejlesztési támogatások. Azon települések, amelyek több falufejlesztési fejlesztést valósítottak meg, első sorban a korábbiakhoz képest kisebb léptékű felújításokra, a meglévő közösségi terek átalakítására, ill. gazdasági hasznosítás megvalósítására nyílik lehetőség (pl. a felújított tájházakban helyi termékboltokként, információs pontokként, a helyi termékfeldolgozás bemutatóhelyeként, vagy akár a feldolgozó manufaktúra egy üzemeként) funkcionálhatnának. Néhány példa az

18.

UTIRO LEADER Egyesület – Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011 ilyen épületekre: a büki Kócián ház, a Cáki pincesor, a Lukácsházi „Mayer” tájház vagy Hegypince, a Répceszentgyörgyi magtár, stb.

19.


20.

UTIRO LEADER Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

Recommend Documents