Útban a Sportoló Nemzet felé

Útban a Sportoló

Nemzet felé

Sport Szakállamtitkárság Budapest, 2008

Sport_repi_v4.indd 1

2008.01.10. 10:46:13

Készült: az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkárságán

Összeállította: Bardóczy Gábor Paczuk Roland

A kézirat lezárásra került 2007 decemberében

A kiadványhoz a fotókat a Budapest Sportiroda Kft., a Magyar Szabadidősport Szövetség, a Magyar Diáksport Szövetség, a NUSI, az Advantage Sportegyesület, a BMSK Zrt. és a Sport Szakállamtitkárság képarchívuma biztosította.

Kiadja: ÖTM Sport Szakállamtitkársága Felelős kiadó: Elbert Gábor, sport szakállamtitkár


2008.01.10. 10:46:18

Tartalom

I. Köszöntő ... 5

II. Bevezető ... 7 III. Helyzetértékelés ... 11 A. A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia helyzetértékelése ... 11 1. Iskolai testnevelés és diáksport ... 11 2. Szabadidősport ... 12 3. Versenysport, utánpótlás-nevelés ... 12 4. Létesítményellátottság ... 13 5. Finanszírozási rendszer ... 14 6. A sport szervezetrendszere ... 15 B. Sporttörvény ... 17

IV. Versenysport ... 19 a. Hazai rendezésű világversenyek ... 19 B. Vezetőképzés, sportmenedzsment ... 21 C. Dopping ... 21

V. Utánpótlás-nevelés ... 25 A. Sport XXI. Program ... 25 B. Héraklész Bajnok és Csillag Program ... 27 c. Patrónus Program ... 31 d. Sportiskolai rendszer ... 31

VI. Szabadidősport ... 33 a. Mozdulj, Magyarország! Program ... 33 b. 10 000 Lépés Gyalogló Program ... 37 c. Tárt Kapus Létesítmények Program ... 37 d. Óvodai programokba történő bekapcsolódás, sport szakmai hálózat kiterjesztése ... 38 1. Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata ... 38 2. Gondolkodj Egészségesen! óvodai program ... 38 e. Iskolai testnevelés és diáksport ... 39 f Egyetemi, főiskolai sport ... 41 g. Olimpiai Ötpróba Peking 2008 ... 42 h. Az üdülési csekk sportcélú felhasználása ... 43

VII. A fogyatékosok sportja ... 45 VIII. Létesítményhelyzet ... 47 a. A PPP konstrukcióban megvalósuló projektek (2004–2007) ... 48


2008.01.10. 10:46:24

IX. A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiából következő irányok, tervek ... 51 a. Létesítményfejlesztés – multifunkcionális terek ideája ... 51 b. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkárságának és a Települési Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulásai sportcélú együttműködési lehetőségei ... 52 1. Nemzeti Sportinformációs Rendszer projekt ... 57 2. Kistérségi Sportinformációs Rendszer (KSR) ... 58 c. Szakmai, monitoring rendszer – sportszakmai, sporttudományos, sportorvosi teamek, az egységes sportindikátor rendszer kialakítása ... 59 d. A sport és a tudástársadalom összekapcsolódása ... 60 1. Összefoglaló a 2007 tavaszi sporttudományi konferenciasorozatról ... 60 2. Hálózati Kutatási Projekt ... 61 3. A szakképzés területén elért eredményeink ... 64 4. A Nemzeti Sport Indikátor Rendszer kialakítása és a sport életminőségre ható vizsgálata ... 65 5. A Sport életminőségre ható vizsgálata ... 66 6. Szabadidő és eltöltési módjai ... 68

X. A sport és a gazdaság összefüggései ... 71 a. Sport és gazdaság, sport és turizmus ... 71 b. Versenyképesség és foglalkoztatottság ... 71

XI. A közeljövő feladatai ... 73 a. Paradigmaváltás ... 73 b. Versenysport ... 74 c. Diáksport ... 74 d. Szabadidősport: ... 75

XII. Néhány esemény a Sport Szakállamtitkárság másfél évéből ... 77 XIII. Melléklet ... 95


2008.01.10. 10:46:29

Útban a Sportoló Nemzet felé

I. Köszöntő

Kedves Családtag! Ön most bizonyára meglepődik a fenti megszólításon, de feltehetően azonnal ráérez annak tartalmára. Elismerem: nem könnyű olvasmány az, amit a kezében tart, ám nem is az volt a célunk a megjelentetésével, hogy azt bárki is egy ültében végigolvassa. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy mindazok, akik időnként belelapoznak, szeretik a sportot, és minimum szurkolóként tesznek is érte. Ha pedig így van, akkor valamennyien szereplői annak a sportcsaládnak, amelynek – tradicionális sportnemzet lévén – hazánkban alighanem többmilliós tagja van. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy mi „családtagok”, megőrizzük sportnagyhatalmi státusunkat a nagyvilágban, de valamennyien tisztában legyünk annak a fontosságával, hogy Magyarország a jövőben sportnemzet mellett, „Sportoló Nemzetté” is váljon! Ez össztársadalmi érdek. Ez a cél a mottója a Parlament által 2007-ben, ötpárti konszenzussal elfogadott Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiának, és ez a mi legfontosabb közös feladatunk az elkövetkezendő években, évtizedekben. Ebben a kötetben, igyekeztünk egyfajta szintézisét adni mindannak, amely a megvalósulás garanciájául szolgál. A siker azonban csak teljes összefogással lehetséges. Ha Ön aktív szereplője a honi sportéletnek, a különböző fejezetek között megtalálja azt a területet, amely segíti a hétköznapi munkát. Hiszen a különböző akciók, rendezvénysorozatok, előadássorozatok mellett, útmutatást talál a létesítményfejlesztés, a sporttörvény módosítás, a dopping-ellenes küzdelem, a szabadidősport, az életmód, a sportinformációs rendszer, az utánpótláshelyzet feladatairól, az elvégzett és elvégzendő munka módszereiről. Összességében tehát egyfajta tükröt tartunk magunk és Önök elé. Egy olyan tükröt, amelynek fénye a jövőt is világossá teszi. Folytassuk közös utunkat ezen az úton, és próbáljunk további „rokonokat” toborozni ebbe a csodálatos családba. Ha Ön ebben partnerünk, akkor ez a kiadvány nem hiányozhat a polcáról, hiszen – reményeink szerint – hasznos munkaeszközként szolgál az elkövetkezendő években.

Elbert Gábor Sport szakállamtitkár


2008.01.10. 10:46:38


2008.01.10. 10:46:44


II. Bevezető

„Ha nem tudod, hogy melyik kikötőbe tartasz, semmilyen szél nem jó!” Seneca A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia Magyarország jövőjét a versenysportban elért eredményeit megbecsülő, „Sportnemzet” rangjára büszke „Sportoló Nemzetként” határozza meg. Számunkra, a központi sportigazgatás számára ez azt jelenti, hogy a versenysport területén a jelenlegi színvonal fenntartását, javítását kell megcéloznunk. Természetesen e területen is van számos teendőnk, hiszen szélesítenünk kell az utánpótlás-rendszer bázisát, a korábbiaknál jobban kell koncentrálnunk a valóban sikeres sportágakra, át kell alakítanunk a finanszírozást, ezen belül pedig különösen fontos a magántőke bevonása, a szponzoráció gyakorlatának általánossá tétele, csakhogy a legfontosabbakat kiemeljem. Ennél is sokkal nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk azonban annak érdekében, hogy „Sportoló Nemzetként” tekinthessünk önmagunkra, és mások is akként tekinthessenek ránk. A szabadidősport téren ugyanis sokkal nagyobb a lemaradásunk az ún. fejlett világ országaihoz – különösen Nyugat-Európához – de a környező, velünk többé-kevésbé azonos történelmi-gazdasági-kulturális hagyományokkal rendelkező kelet-közép-európai, volt szocialista államokhoz képest is. Közhelyszerű, hogy Magyarországon nagyon sok az elhízott ember, és az obezitással, a kóros testzsír-felhalmozódással küzdők között egyre több a gyermek és a fiatal. Ha ezt a trendet nem állítjuk meg, és nem fordítjuk rövid időn belül vissza, már rövidtávon is drasztikusan csökkenhet az egészséges munkaképes korúak száma. Talán nem szükséges rávilágítani, mit jelent ez a társadalombiztosítás, vagy a nyugdíjrendszer számára. Ami viszont sokkal fontosabb, az az, hogy a rendszeres testmozgás nagyban hozzájárul az emberek életminőségének javításához. Nekünk ezen a téren van első sorban feladatunk. Ezt kell az emberekkel megértetnünk, ezt velük elfogadtatnunk. A sportstratégia arra is rávilágít, hogy a többség tisztában van a mozgás fontosságával, azonban valamiért mégsem hajlandó tenni saját egészségéért. Mondhatnánk, akkor nem is olyan rossz a helyzet, hiszen csak arra kell rábírnunk embertársainkat, hogy a gyakorlatban is vállalják fel azt, aminek a szükségességét egyébként is vallják. A helyzet sajnos nem ilyen egyszerű. A fogyasztói társadalom, és annak minden kísérő jelensége a reklámoktól a plázákig akaratlanul is „ellenünk dolgozik”. A nagy rohanásban szülő és gyermek egyaránt választja inkább a passzív pihenést az aktív helyett, ha az iskola, a munkahely okozta fáradtságot enyhíteni, a stresszt oldani szeretné. „Tudom, hogy kellene mozogni, de nincs rá időm”, hangzik az ismerős válasz. A Sport Szakállamtitkárság ez ellen a magatartás ellen, de az emberek, a társadalom, a majdani „Sportoló Nemzet” érdekében hirdetett küzdelmet akkor, amikor belekezdett a 2007-2020 közötti időszak sportra vonatkozó céljait, programját lefektető stratégiába, és annak a teljes politikai vertikum egyetértésével történt elfogadását követően a stratégiai célok megvalósításához elengedhetetlen gyakorlati lépések előkészítésébe és megvalósításába. Másfél év persze nem nagy idő, de arra éppen elegendő, hogy leltárt készítsünk az elvégzett munkáról. Erre több okból is szükség van: egyrészt igazodási pontot jelenthet mindazok számára, akik a „felelősséget éreznek” a magyar sportélet és egy egészségesebb társadalom iránt. Hiszen azzal, hogy bemutatjuk az elvégzett feladatokat, egyszersmind támpontot is adunk azok számára, akik csatlakozni akarnak, akik részt kívánnak venni benne, esetleg van javaslatuk arra, hogy mivel lehetne bővíteni, javítani projektjeinket. Másrészt számvetés a magunk számára is, amiből láthatjuk, honnan indultunk, miket végeztünk el, hol vannak hiányosságok, hol kell javítani, változtatni. Tisztában vagyunk azzal, hogy a sportra fordított állami, önkormányzati és magánszférából származó anyagi források határozott emelkedése nélkül csak nehezen valósíthatók meg céljaink. Éppen ezért apró, de meggyőződésünk szerint hasznos, sőt elengedhetetlen lépéseket tettünk és teszünk a sport majd’ minden területén. Mivel


2008.01.10. 10:46:50


e kötet célja ezeknek a lépéseknek a bemutatása, elöljáróban csak néhány gondolatot szeretnék a konkrétumokkal kapcsolatban megosztani az olvasóval. A „sport és egészség” összefüggéseinek feltárása komplex válaszokat igényel, a motiváció- és attitűdváltás hosszabb folyamat eredménye lesz, most a kezdeti változtatási pontokat jelöltük ki. A „sport és tudástársadalom összekapcsolása” kifejezés 2006 nyarának végén megkezdett országjárásunk elején még idegenül hangzott, de a sportban tevékenykedők többsége az év végére már felismerte az ezen a téren jelentkező feladatok sürgető jellegét. A sportszféra területén meghonosítandó, más tudományterületekről származó ismeretek nélkül ma már nem képzelhető el korszerű sporttevékenység. A világ nagyon nagyot fejlődött ezen a téren: nemcsak a válogatottak mellett dolgoznak teamek, hanem a szabadidősport különböző területein is. A szabadidő-gazdaság néhány képviselője már felismerte, mekkora lehetőség rejlik ebben, de még messze nem mondhatjuk, hogy széles körben elterjedt lenne. Azon társadalmi rétegek, akik kedvező anyagi helyzetüknek köszönhetően képesek artikulálni sporttal kapcsolatos igényeiket, használják ezeket a lehetőségeket, ők a mindennapi fogyasztók. Feladatunk van a közösségi kohézió erősítésében, az esélyegyenlőtlenség felszámolásában, a különféle sporttevékenységek megismertetésében is. Ennek érdekében építjük az ún. „sport civil hálót” (pl. az informatika eszközeinek felhasználásával), gyorsítjuk az információ áramlását, a források eljutását a sport lokális, helyi szintereire. A sport civil háló segítségével visszajelzést kaphatunk a helyi szintről, amire nagy szükségünk van. A finanszírozási mechanizmus tökéletesítése, feloldása ugyanis megköveteli a sportágak speciális területi jellegzetességeinek ismeretét. A „sport és tudástársadalom összekapcsolása” nélkül nem képzelhető el hatékony tudásdemokratizálás, tudásmegosztás, hozzáférés biztosítás, szolgáltatói szemléletű tájékoztatás. A most kialakításra kerülő Nemzeti Sportinformációs Rendszer azt a célt szolgálja, hogy az olyan alapvető információktól kezdve, mint a létesítmények elhelyezkedése, nyitva tartása, az adott kistérségben élő sportszakemberek névsora, elérhető, aktuális programok egészen a sporttudomány legújabb kutatási eredményeiig minden elérhető legyen a sport iránt érdeklődők számára. A már működő Kistérségi Sportinformációs Rendszer horizontális szakmai hálót felépítő törekvésével pedig lehetővé tette a szakmai diskurzusok elindítását, a „legjobb gyakorlatok” kialakítását. Sportstratégiánk része, nemcsak egy informatikai stratégia (telekommunikáció, internet, számítástechnikai ellátottság, eszközök bővítése) megalkotása volt, hanem egy információs stratégia (infrastruktúra- és feladatfejlesztés) kialakítása is. A sport és szabadidő-eltöltés fejlesztését célzó stratégiánk, végül egy információs társadalmi stratégiával egészül ki, válik teljessé. Az információ és tudás megszerzésének programjához, a lakosság életminőségének javításához, a tudás alapú társadalom építéséhez, a fenntartható fejlődés folyamatosságának biztosításához a sport is hozzájárul. A „sport és a humánterületek tudatos összekapcsolása” azt jelenti, hogy ha erős szabadidősportot szeretnénk, akkor azt nem választhatjuk el ennyire élesen az oktatás, a kultúra, az aktív turizmus, a hétköznapi élet biztonsága által felvetett kérdésektől. Meg kell szűnnie annak a dilemmának, ami a sport és a tanulás közötti választásra kényszeríti az egyéneket, fiatalokat, szülőket. A diáksport, különösen a délutáni, hétvégi és a szünidei tevékenységek komplex szabadidős formái ennek talán a leghatékonyabb eszköze lehetnek. A létesítményfejlesztés területén fenntartható modellek kidolgozása szükséges, ebben a magántőke lehet az egyik legfontosabb partner. A sport intézményeinek eleget kell tenniük a multifunkcionalitás követelményeinek. Bennük a sport minden területének helyet kell kapnia, de az épületek nem lennének fenntarthatóak az oktatás, a kultúra, az egészség, a turisztika, és a hétköznapi élet biztonsága területei által nyújtott szolgáltatások hozzáadott értéke nélkül. A szakemberképzésben az új szemléletmód kialakítására, és az azt megtestesítő szabadidő menedzserek, sportmenedzserek sokoldalú, komplex képzésére van szükség. 2007-es évben kísérleti képzést indítottunk a régiókban, amit szeretnénk rendszeressé tenni. Ezen túlmenően a „bolognai” folyamattal kapcsolatos, és a szakképzésben végbemenő átalakuláshoz kapcsolódó tananyag korszerűsítés is égető feladat. Hosszú távú, átlátható, a magántőke számára kiszámítható, állami forrásokkal támogatott programjainkat folytatjuk és újakat indítunk. A programok közös vonása, hogy önfejlesztők, innovatívak. A korábbi gyakorlattól eltérően az állami források hasznosulását hatástanulmányokkal kívánjuk nyomon követni, mert úgy látjuk, hogy csak ez által garantálható a szervezett szabadidősportban résztvevők számának határozott emelkedése.


2008.01.10. 10:46:55


Nem a programok mozaikszerű, rendszertelen sorozatára van szükség, hanem tudatosan ismételt, tökéletesített, szakmailag alátámasztott projektekre. A népesség sporttal szembeni attitűdjét, szemléletformálással és a szabadidős mozgásformák kínálatának bővítésével is kívánjuk befolyásolni, de fontos szempont az is, hogy a már működő, bevált és hatékony programokat megőrizzük, illetve továbbfejlesszük. Az, hogy 2006-ban a sport önálló szakállamtitkárságként az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumba tagolódott, kedvező helyzetet teremtett a sport és a turizmus, a sport és a területfejlesztés, valamint a sport és önkormányzatok együttműködésére, és az ebből származó kölcsönös előnyök kihasználására. A hazai rendezésű nemzetközi versenyek például egyértelműen hozzájárulnak a turizmusból, azon belül is vendéglátásból élők jövedelmének, de az állam számára adók formájában befolyó bevételek növekedéséhez, miközben a magas színvonalú ellátás a sport számára is biztosítja a nézőszám és a bevételek növekedését, miközben számos egyéb előnnyel jár (pozitív országkép stb.). A területfejlesztésben elindult reformok viszont a sportvezetést is arra ösztönözték, hogy nyisson a kialakuló új igazgatási-tervezési egységek, a régiók és kistérségek felé. A fejlesztések gyakorlati alapját első sorban is az utóbbiak jelentik, itt számos projektet indítottunk el az eltelt időszakban, melyekről a könyvben több fejezetben is szó lesz. Számunkra a sport nemcsak gyakorlat, hanem filozófia is egyben, melynek középpontjában a kooperáció és a lehetséges szinergikus lehetőségek állnak – azoknak az egymást erősítő elemeknek az összefűzése, amely elősegíti a sport gazdagodását, gyarapodását, társadalomformáló erőként való megjelenítését és elfogadását, ami által több lesz a sport, és ami által „Sportoló Nemzetté” válhatunk.

Györfi János főosztályvezető Sport és Stratégia főosztály


2008.01.10. 10:47:02


2008.01.10. 10:47:07


11

III. Helyzetértékelés

A. A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia helyzetértékelése A sport általános megítélése a magyar társadalomban pozitív, a társadalom véleménye szerint kiemelkedő fontosságú a sport minden területe, az iskolai testnevelés, a szabadidősport – beleértve a diáksportot – valamint a versenysport. 1. Iskolai testnevelés és diáksport A gyermekkori sportolás bizonyítottan pozitív hatással van a felnőttkori sportolási hajlandóságra. Az iskolai testnevelés és diáksport jelentőssége tehát a korosztály fogékonyságában rejlik. A közel másfél millió diák többsége kizárólag iskolai keretek között, a testnevelés órán, illetve a tanórán kívüli sportfoglalkozásokon végez rendszeres testmozgást, pedig itt kellene tudatosítani a sportos, egészséges életmód fontosságát. A testnevelésóra elsődleges célja a gyermekek mozgáskultúrájának fejlesztése, megfelelő fizikai kondíciójának megteremtése, miközben a diáksport foglalkozások szabadidős célokat szolgálnak, élvezetes sportolási lehetőséget biztosítanak. Sajnálatos tény azonban, hogy a gyermekek 75%-a kizárólag a testnevelésóra keretében végez rendszeres testmozgást, mely nem alkalmas minden, a korosztály szempontjából jelentős feladat ellátására. Ennek elsődleges okai között találjuk a testnevelő tanárok motivációjának hiányát, és a pénzügyi, adminisztrációs nehézségeket. A tanórán kívüli sportfoglalkozások rendszere nem egységes szemléletű, és ebben az esetben ez egyértelműen a minőség és a célok elérését akadályozza. A diákolimpia versenyrendszerében a diákok 19%-a vesz részt… Sportegyesületi keretek között a szövetségi versenyrendszerben 90 ezer 18 éven aluli versenyengedéllyel rendelkező versenyző sportol, vagyis a diákok csupán 6%-a. A két rendszerben résztvevők között van átfedés, de a nagyobb számú igazolt versenyző csak a diákolimpiai országos döntőkön jelentkezik (35-40%). Problémát jelent az igazolt és nem igazolt versenyzők közös versenyeztetése. A diákolimpia tömegeket megmozgató volta ellenére nem kényszeríti eléggé a diákokat a rendszeres testmozgásra. Az életkor emelkedésével csökken a sportolási intenzitás. A magyar serdülők nemzetközi viszonylatban is nagyon keveset mozognak, melynek következtében állóképességük is romló tendenciát mutat. Ennek elsősorban a XX. század végén megjelenő szocio-kulturális okai vannak. Míg korábban a sport „konkurenciája” csupán a továbbtanulás volt, mára a számtalan szabadidő eltöltési lehetőség miatt kevesebbet mozognak a diákok (mozi, számítógép, televízió, pláza stb.). Az igazolt sportoló fiatalok fizikai állapota is romlott az elmúlt években. Ezt a szakemberek a korai sportági specializációnak és a környezeti hatásoknak tulajdonítják.


A tanórán kívüli sportfoglalkozások rendszere nem egységes szemléletű...

2008.01.10. 10:47:14

12


2. Szabadidősport

Közel 900 ezren szeretnének valamilyen formában rendszeresen mozogni.

Az emberek alacsony sportolási hajlandóságukat elsődlegesen a szabadidő hiányával magyarázzák. Ugyanakkor a szabadidő eltöltésekor a sportolás nem élvez prioritást, szemben például az otthoni TV-nézéssel, amelyre a felnőtt lakosság 144 percet fordít naponta. A felnőtt népesség csupán 16%-a végez sporttevékenységet, ha azonban szűkebb értelemben vesszük a sportolást (min. heti 2 alkalom és legalább fél óra alkalmanként), akkor a felnőtt népesség mindössze 9%-a sportol. Egyes kutatási eredmények ennél alacsonyabb részvételi hányadot is mutatnak. A jelenleg nem sportolók 38%-a szeretne valamilyen formában sportolni. Ez egy minimum 900 ezer fős mozgósítható, megerősítésre és lehetőségre váró potenciális réteget jelent. A rekreációs sporttevékenységet végzők (szabadidő-sportolók) nagy része nem szervezeti keretek között végez testedzést. Az ő elérésük a sportpolitika által eddig esetleges volt. Jelenleg még a népesség kis hányada képes megfizetni az utóbbi években fejlődésnek indult, a specializálódott szolgáltatók által nyújtott sportolási lehetőségeket (pl. fitness terem, squash pálya). A valóban aktívak számára a sportolás vásárolt szolgáltatás lett. Szintén probléma, hogy a munkaadók még nem kellő mértékben ismerték fel azt, hogy a munkavállalók egészségének megőrzése közös érdek, amelynek fontos eszköze lehet a rekreációs sporttevékenység. 3. Versenysport, utánpótlás-nevelés Jelenleg Magyarországon a versenysportot az olimpia-centrikusság jellemzi. Magyarország az Olimpia eddigi történetében összesen 452 érmet szerzett, valamint 430 helyezést ért el. Az érmek számát az országok méretéhez és gazdasági helyzetéhez viszonyítva ezzel a legjobb hat között szerepelünk. A sportban a legjelentősebb világesemény a világszerte óriási média-érdeklődéssel kísért olimpia, amelyen több mint 200 ország versenyzői vesznek részt. A száztíz éves Magyar Olimpiai Bizottság meghatározó szerepet tölt be a magyar sportéletben, az olimpiai felkészülésben, az olimpián való részvétel biztosításában. Hazánkban a versenyengedéllyel rendelkező sportolók száma körülbelül 200 000, ennek mintegy fele gyermek. A legnépszerűbb, legnagyobb közösségteremtő hatással bíró, legtöbb gyermeket és felnőttet megmozgató sportágak nemzetközi szinten is a labdajátékok. A hazai hagyományokkal rendelkező hat labdajáték (jégkorong, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda, vízilabda) versenyengedéllyel rendelkező sportolóinak száma összesen mintegy 138 000 fő. A sportági szövetségek feladatainak ellátásához szétosztott, a sportágaknál összegszerűen megjelenő állami támogatások összege 2003-ban 4 milliárd forint volt. Az egy főre


2008.01.10. 10:47:21


jutó támogatás összegének szórása sportáganként jelentős, 3000-300 000 Ft/fő támogatás között mozog. A verseny-élsport minőségi utánpótlásnevelés céljainak széles tömegbázis megteremtését biztosító Sport XXI. Utánpótlásnevelési Programban 70-75 ezer gyermek, a tehetséggondozásra létrehozott Héraklész Bajnok Programban 1300 tehetséges sportoló, illetve 112 edző, a Héraklész Csillag programban pedig mintegy 400 tehetséges sportoló vesz részt. Az utánpótlás-nevelésből kieső, a versenysportból lemorzsolódó gyermekek sportolási lehetősége nem biztosított, azaz az átjárás a szabadidősport irányába jelenleg megoldatlan. Az állam fenntartja példaértékű jutalmazási rendszerét, ennek megfelelően elismerésben és megbecsülésben részesíti a ki emelkedő eredményeket elért sportolókat és szakembereket. A fogyatékkal élők sportja eszköz kell legyen a társadalmi integrációban. Az integráció egy hosszabb folyamat eredménye, melyben érintett és érdekelt a társadalom minden tagja, a fogyatékkal élők és az épek egyaránt. A fogyatékkal élők sportjában – éppúgy, mint az épek sportjában – a versenyengedéllyel rendelkező sportolók esetében beszélünk versenysportról, számuk jelenleg hazánkban 3000 fő körül mozog. Hazai versenyeiket többnyire a fogyatékos-specifikus sportszövetségek és tagszervezeteik rendezik. Egyes sportágakban azonban az épek versenyrendszerében is megjelennek a fogyatékkal élő sportolók. A sport ezen területén nemzetközi tendencia a sportági integráció, melyre Magyarországon is hajlandóság mutatkozik. A fogyatékkal élők sportjában két fő irány van kibontakozóban: egyrészt a versenyorientált, elitsport jellegű-, másrészt a szabadidősport jellegű, de nemzetközi eseményeket is rendező egyéb sérülés-specifikus mozgalmak. A fogyatékkal élők nemzetközi versenyrendszerei között vannak kvalifikációs (mint például paralimpia mozgalom) és nevezéses versenyek. Nemzetközi versenysport eseményeknek azok tekinthetők, melyek versenysorozaton alapuló, folyamatos versenyzést igénylő nemzetközi események, hasonlóan az épek sportjához. Az egyéb események elsősorban szabadidősport jellegű sportok versenyei.

13

Perei Gergely

A versenyengedéllyel rendelkező fogyatékos sportolók száma 6500 fő körül mozog.

4. Létesítményellátottság A települések, illetve a sportágak nagy része – mind a létesítmények számát, mind pedig a meglévők állapotát tekintve – jelentős létesítménygondokkal küzd. Ugyanakkor kulcsfontosságú kérdés a sportolási terek létének megoldása.


2008.01.10. 10:47:29

14

A soproni stadion


Nagy hiány mutatkozik az iskolai tornatermek terén. Az 5500 általános- és középiskola közül 600 nem rendelkezik sportcélra alkalmas fedett létesítménnyel. Nagy problémát jelent az uszodák hiánya: 34 kistérségben egyáltalán nincsen, 91 kistérségben nincsen fedett uszoda – ebből 15 kistérségnek a népessége meghaladja az 50 ezer főt. A téli sportok hátrányos helyzetét jól mutatja, hogy jelenleg csupán 17 műjégpálya üzemel az országban, ebből mindössze 9 fedett. A sportélet a kistelepüléseken a legkevésbé biztosított, de a nagyobb városok – eltérő módon – szintén létesítmény-ellátottsági problémákkal küzdenek A versenysport centrumai, azaz az olimpiai központok jelenlegi minőségi és felszereltségi állapota nem felel meg az igényeknek, korszerűtlen, egyes létesítmények műszaki állapota csupán 22– 25%-os. Továbbá jelenleg egyetlen, az UEFA előírásoknak maradéktalanul megfelelő stadion sincs az országban, mely alkalmas lenne világverseny rendezésére. A sportlétesítményekre általánosságban jellemző magas működési költségek miatt nagy teher hárul az üzemeltető önkormányzatokra. Erre a területre szükséges egy korszerű finanszírozási rendszer kidolgozása a helyi modell értékű épületek fenntarthatósága érdekében, melyben fontos szerepet játszik a magántőke bevonása. 5. Finanszírozási rendszer A magyarországi sportfinanszírozás modellje, struktúrája jelenleg még eltér az Európai Unióban sikerrel alkalmazott modellektől. A közösségi sportfinanszírozás nálunk is - közel azonos mértékben - az állami és önkormányzati forrásokra épül, ugyanakkor a sportgazdaság szerepe és hozzájárulása még jelentősen elmarad például a szomszédos Ausztria – egyébként példaértékű - mintájától is. A sport működési mechanizmusainak eddigi jellemzői, történeti kialakulási folyamatai miatt, a közvetítési jogdíjakból, és a szerencsejáték bevételekből (pl. Olaszország mintája) befolyó összegek nem tudták jelentősebb mértékben kiváltani az állami szerepvállalást. A magántőkével történő együttműködési modellek (pl. PPP konstrukciók) önmagában még nem tudják, „lefedni” a korábbi évtizedekben kialakult hiányosságokat, strukturális deformációkat. A jelenlegi finanszírozási modellben a még gyenge mecenatúra rendszere mellett, a szponzoráció különböző variáció (pl. arculatvásárlás) egyre nagyobb mértéket ölt, de még mindig nem nyújt elegendően erős finanszírozási támaszt a versenysportoknak, látványsportoknak. A munkahelyi sport rendszerének, rendszerváltozást követő összeomlásával, nem szerveződött újjá – néhány modern kezdeményezéstől eltekintve – a munkahelyhez kötődő sporttevékenység, így sajnálatos módon a munkaadók csak nagyon ritkán, és áttételesen vállaltak fel sporttámogatási funkciókat dolgozóik körében. A háztartások szerepe a sportfinanszírozásban, az ismert gazdasági – társadalmi problémák miatt még nem elég jelentős, egy vékony társadalmi réteg képes csak jól artikulálni és kielégíteni a rendszeres testedzésre irányuló szükségletét, bár ehhez kapcsolódóan jelezni kell a szülői, családi kiadások, hozzájárulások - főképpen az utánpótlássportban - jelentős növekedését. A sport horizontális, életminőséget meghatározó hétköznapi színterei mentén az európai gördülő tervezési technikák megismerése kapcsán vetődött fel a fokozottabb mértékű ágazati forráskoncentráció igénye, a gyakorlat kialakítása még a jövő feladata.


2008.01.10. 10:47:36


15

A stratégia kialakításának során a jelentős gazdasági – társadalmi – szervezeti átalakulási folyamatok közben, kétségtelenül mutatkozó forráshiány mellett, a finanszírozás eddig kialakult „szokásrendszerében” több olyan tétel mutatkozott (pl. működési költségek magas százalékos aránya a program-, illetve pályázati alapú finanszírozással szemben, szinergiák keresésének és megtalálásának hiánya, a források felhasználásának hatékony nyomon követésén keresztül, az elszámolások szakmai értékelését követően a bázis alapú tervezés túlsúlya helyett, a sport valódi igényeinek megfelelő feladatokhoz történő forrásallokáció), ami a sportba áramló források felhasználásában mutatkozó kiaknázatlan belső tartalékokat mutatta. A hatékonyságnövelés, költséghatékonyság szándéka, a sport versenyképességének fokozása, paradigmaváltó logika kialakítását követeli meg. 6. A sport szervezetrendszere A sport szervezeti felépítése túlstrukturált. A sportirányítást tagolt, de nem decentralizált szervezeti felépítés jellemzi, az egyes területeken egy-egy központi köztestület működik. A sport részterületei (szabadidősport/rekreációs sport, versenysport, olimpiai és paralimpiai sportágak, fogyatékkal élők sportja) között nem biztosított az átjárás, ugyanakkor szervezeti-igazgatási szempontból több tekintetben átfedés tapasztalható. A jelenlegi jogi-gazdasági környezet nem ösztönzi az integrációt, azt, hogy például egy sportági szövetség karolja fel a szabadidősportot, illetve a fogyatékkal élők sportját. Valamennyi szintet a vertikális és horizontális kommunikáció nehézségei, és az együttműködés hiánya jellemzi. A finanszírozás átláthatósága és ellenőrizhetősége elmarad az ideálistól, a források hatékony felhasználásának garantálása és ellenőrzése nem kellően részletes. A sok szervezet összességében nagyszámú apparátussal és aránytalanul magas működési költséggel tevékenykedik. Az eddigi finanszírozási és igazgatási rendszer a piramis csúcsát támogatta, ami az alacsonyabb szervezeti egységek függőségéhez vezetett. Központi szervezeti és irányítási rendszer A központi sportirányítást a paternalista gondoskodást elváró sportszféra „pénzosztónak” tekintette. Ennek oka többek között a régi rendszerben kialakult magatartásformák, az állami feladat pontos meghatározásának tisztázatlansága, valamint a sport egészének alulfinanszírozottsága. A jelenlegi tagolt szervezeti struktúra konzerválja a sport területeinek elkülönü- A magyar sport kiválóságainak köszöntése. lését. Külön köztestülettel rendelkezik a szabadidősport (Nemzeti Szabadidősport Szövetség), a fogyatékkal élők sportja (Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége), valamint a versenysport (Nemzeti Sportszövetség), továbbá az olimpiai sportágak (Magyar Olimpiai Bizottság), valamint a paralimpiai sportok (Magyar Paralimpiai Bizottság). Együttműködés helyett a rivalizálás jellemző. A finanszírozási rendszer pedig manifesztált hatalmi helyzetbe hozta a köztestületeket, kényszerítve az alacsonyabb szervezeti egységeket a belépésre. Az állami támogatási rendszert kiegészítve két közalapítvány, a Wesselényi Miklós Sportközalapítvány, illetve a Mező Ferenc Sportközalapítvány tevékenyke-


2008.01.10. 10:47:45

16


dik. Előbbi a szabadidősport támogatásának, a sportösztöndíj rendszer működtetésének feladatait látja el, utóbbi pedig a kiemelkedő sporteredményeket elérő nyugdíjasok és özvegyeik, és az eredményekben közreműködő sportszakemberek erkölcsi és anyagi megbecsüléséről gondoskodik. A szövetségek egy része mindennapi működési és anyagi problémákkal küzd. Többségüket a koncepció nélküli működés jellemzi, nem rendelkeznek fejlesztési stratégiákkal, illetve operatív tervekkel, holott ez törvényi elvárás velük szemben. Ezek kidolgozásához és különösen a végrehajtásukhoz nincsenek meg a személyi, tárgyi és anyagi feltételeik. A sportirányítás ösztönzésére a sportágak jelentős része elkészítette sportágfejlesztési stratégiájának első változatát 2005 végére. Egyes jól működő szövetségek az állami támogatások mellett a magánszférából is képesek a tevékenységükhöz jelentős forrásokat bevonni. Ezen szövetségek esetében az állami támogatás aránya 8–10%, míg az állami támogatást leginkább elváró, hatékony működésre képtelen szövetségek esetében a támogatás a teljes bevétel 80–90%-át is kiteszi. Egyes szövetségek feladataikat magas működési és személyi költségekkel látják el. Erre átlagosan a teljes kiadások 36%-át fordítják, azonban ez esetenként meghaladhatja a 60, sőt 80%-ot is, miközben kevés a fejlesztésre, programra fordítható pénz. Problémát jelent az is, hogy a szakszövetségek az egyesületek helyett gyakran csak a „csúcs” érdekeit képviselik, ezen a gyakorlaton mindenképpen változtatni szükséges. Területi sportigazgatás és szervezés A közigazgatási rendszer jelenlegi felépítésének megfelelően a sportigazgatás is az országos-megyei-települési struktúrára épül. A megyei sportigazgatás korábbi jól felépített és működő rendszere az elmúlt 15 év alatt azonban folyamatosan leépült. Városi szinten is egyre kevesebb helyen, a kistelepüléseken pedig egyáltalán nincs az önkormányzatoknak sportigazgatási munkakörben foglalkoztatott szakembere. Az önkormányzati törvény értelmében a helyi közszolgáltatások körében többek között a sport támogatása is a települési önkormányzatok feladata, ezt a sporttörvény általános felsorolással részletezi.

Az ÖTM Sport Szakállamtitkárságnak helyet adó épület (Budapest V. ker., Hold utca 1.)


2008.01.10. 10:47:57


17

A nevesített feladatok ellátásához, azonban nincs mellérendelve kötött felhasználású állami normatíva, ezért a nem kötelező feladatok vállalása esetleges. A központi sportirányítás továbbra is kapcsolatot tart a megyei, valamint a megyei jogú városok még működő sportigazgatási egységeivel. A sportirányítás vertikális és horizontális kapcsolatrendszerének újragondolása a kialakulóban lévő regionális és kistérségi közigazgatási szervezetek együttműködésével képzelhető el. Gyakorlati sportszíntér A szervezeti struktúra legalsó, a sportolás valódi színterét képező egyesületek szintjén valósulhat meg leginkább az integráció a sport egyes területei között A gazdasági és jogi környezet változásai az utóbbi években elindították az egyesületek alkalmazkodási folyamatát: megszűnőben vannak a sok szakosztályos nagyegyesületek, helyükre a néhányvagy a csupán egy szakosztályt működtető egyesületek lépnek. Az egyesületi szféra igen heterogén. A sportági szakszövetségeknél bejegyzett sportegyesületek száma 12 év alatt harmadára, 1500-ra csökkent. Ezzel szemben nőtt a versenyrendszerben nem szereplő egyesületek száma, jelenleg 7500 körüli bejegyzett sportegyesület van Magyarországon. Az egyesületből gazdasági társasággá átalakult sportvállalkozások száma közel 100-ra tehető, melyek jellemzően csapatsportágakban tevékenykednek, főleg a sportágak látványsport jellegét kívánják kihasználni.

B. Sporttörvény A sportról szóló 2004. évi I. törvény (Stv.) 2004. március 13-án lépett hatályba. A 2007. június végén egyhangúlag elfogadott, széles társadalmi és politikai támogatottságot élvező Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia kijelölte a magyar sportélet számára a fejlesztés irányait, melynek mentén a Sporttörvény módosítása is időszerűvé vált. Az ehhez szükséges előkészítő munkálatok jelenleg zajlanak. A törvénymódosítás célja egyrészt a Sportstratégiában foglalt, törvényi szabályozást igénylő célkitűzések teljesítése, valamint az Stv. hatálybalépése óta tapasztalt és jogszabály-módosítást igénylő jogalkalmazási, gyakorlati A sportstratégiát problémák rendezése. A Nemzeti Sporttanács 2007. február 22-ei ülésén létrehozta a Sporttörvényez kap- minden parlamenti párt támogatta. csolódó módosítási javaslatokat koordináló ad hoc bizottságot. A törvénymódosítás tervezetét a Nemzeti Sporttanács 2007. szeptember 25-ei és október 10-ei ülésén megvitatta, és támogatta a tervezet társadalmi és államigazgatási egyeztetésének megkezdését. A szakmapolitikai egyeztetés az ősz folyamán lezajlott. A törvénymódosítást az Országgyűlés – amennyiben a társadalmi és államigazgatási egyeztetés eredményesen befejeződik – vélhetően a 2008. évi tavaszi ülésszakán tárgyalhatja meg és fogadhatja el. A sportszféra jelenlegi állapotának, helyzetének értékelését részletesen tartalmazza a Sportstratégia és a hozzá kapcsolódó Háttéranyag.


2008.01.10. 10:48:03


2008.01.10. 10:48:08


19

IV. Versenysport

„ Az archaikus kultúrákban a versenyek szent ünnepek részei voltak és mint szent és üdvös hatású cselekvések nélkülözhetetlenek.” J. Huizinga: Homo Ludens

a. Hazai rendezésű világversenyek Az új kormányzati struktúra, a közös minisztériumi irányítás révén a sport és a turizmus szakterületei között a korábbinál szorosabb együttműködés alakult ki. A nagy nemzetközi sportrendezvények lehetnek azok az események, amiből a sportszféra és a sportot szerető közönség, illetve a turisztikai ágazat kölcsönösen profitálhat.

Ennek érdekében a két szakállamtitkárság áttekintette azokat a 2007-ben Magyarországon megrendezésre került nemzetközi sporteseményeket, amelyek a turizmus szempontjából is jelentőséggel bírhatnak, és közös javaslatot tett a rendezvények összehangolt támogatására. A sikeres együttműködés folytatását tervezzük 2008-ban is.


A Széchy Tamás uszoda

2008.01.10. 10:48:18

20


Támogatott sportesemények 2007-ben A rendező szervezet neve Magyar Kajak-Kenu Szövetség Magyar Kajak-Kenu Szövetség Magyar Úszó Szövetség Magyar Öttusa Szövetség Magyar Öttusa Szövetség Magyar Triatlon Szövetség Magyar Sumo Szövetség Magyar Vitorlás Szövetség Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség Magyar Tájékozódási Futó Szövetség Magyar Értelmi Fogyatékosok Sportszövetsége Magyar Torna Szövetség

Az esemény neve Felnőtt Síkvízi Kajak-Kenu Világkupa Felnőtt és Ifjúsági Maraton Világbajnokság Rövidpályás Európa-bajnokság Férfi Világkupa Ifjúsági Férfi és Női Világbajnokság ITU Duatlon Világbajnokság Európa Bajnokság FD Európa-bajnokság ISU Rövidpályás Gyorskorcsolya Csapat Világbajnokság Ifjúsági Tájékozódási Futó Európa-bajnokság

Az esemény időpontja 2007. 05. 25–2007. 05. 27. 2007. 08. 20-23. 2007. 12. 07. 2007. 05. 10.–2007. 05. 13. 2007. 08. 15.–2007. 08. 20. 2007. 05. 19.–2007. 05. 20. 2007. 09,07. 2007. 06. 02.–2007. 06. 09. 2007. 03. 10.–2007. 03. 11.

Az esemény helyszíne Szeged Győr Debrecen Budapest Budapest Győr Balatonföldvár Budapest

2007. 06. 21.–2007. 06. 30

Eger

INAS-FID Kosárlabda EB

2007. 09. 12-16.

Pécs

Aerobik EB

2007.11. 23-25.

Szombathely

Kovács Katalin


2008.01.10. 10:48:25


21

B. Vezetőképzés, sportmenedzsment A rendszerváltás után eltelt idő bebizonyította, hogy csak azok az egyesületek, szövetségek képesek önállóan, minimális állami ráfordítás mellett is működőképessé válni, ahol a megfelelő magántőke mellett a menedzsment rendelkezik a modern, piacgazdasághoz igazodó pénzügyi-számviteli felkészültséggel, ahol képesek a vezetők menedzserként keA záró találkozón zelni a szervezetet. Ezt felismerve indította el 2007-ben a Sport Szakállamtitkárság vezetőképző programját, melynek célja a sport üzleti (vállalati) működtetéséhez, a szakmai a képzési programot a és a gazdasági életben való képviseletéhez szükséges szakszövetségi vezetői sportgazdasági szervezők a résztvevőkkel közösen értékelték ismeretek bővítése. A képzés során a szövetségi vezetők – mind a versenysport, mind a szabadidősport területét tekintve – korszerű, a mindennapokban jól hasznosítható, a nyugat-európai és észak-amerikai sportgazdaság mintáit feldolgozó, ugyanakkor a magyar sajátosságokhoz, adottságokhoz igazodó ismeretekhez juthattak. A hétről hétre, alkalmanként 6 órás foglalkozásokon a szakszövetségek főtitkárai, munkatársai többek között üzleti alap bevételi forrásokra, számvitelre, sportmédiára, sportmarketingre, sportszponzorációra vonatkozó ismeretekkel gyarapodhattak. A záró találkozón a képzési programot a szervezők a résztvevőkkel közösen értékelték, és meghatározták, hogy a későbbiekben mely területeken kell változtatni. Komoly igény jelentkezett a folytatásra, de néhány szempont figyelembe vétele mellett. A versenysport és a szabadidősport igényei, illetve működési és működtetési feltételrendszerei eltérőek, ezért az eltérő üzleti és menedzsment tapasztalatokat figyelembe vevő csoportalkotásra van szükség. Maguknak a sportvezetőknek is fórumot kell kapniuk a többi sportág számára is hasznosítható eredményekről szóló beszámolók megtartására, az egymás közötti kapcsolatépítést és információcserét is segítő találkozókat kell szervezni. Végül pedig folytatni kell az üzleti szféra vezető képviselőivel való közvetlen találkozás és információcsere folyamatát. Eredményként azt várjuk, hogy a képzésben résztvevők a jövőben üzleti szemmel tekintsenek a közvetlen irányításuk alá tartozó szervezetekre. Dolgozzanak ki koncepciót a klubok és a szövetségük együttműködésére, a bevételek megosztására, a közös fellépésre és piacépítésre, valamint a versenyegyensúly alapjainak megteremtésére, illetve üzleti tervet saját szövetségük számára.

C. Dopping Az elmúlt évek doppingbotrányai, nehezen értelmezhető és kezelhető esetei arra ösztönözték a Nemzeti Sporthivatalt és a jogutód Sport Szakállamtitkárságot, hogy a korábbiaknál sokkal hatékonyabban, kezdeményezőleg lépjen fel a dopping visszaszorítása érdekében. A szakállamtitkárság által kidolgozott komplex doppingellenes cselekvési terv két fő területre, a doppingellenes nemzetközi együttműködésben való részvételre, valamint a doppingellenes tevékenység szabályozásának felülvizsgálatára, a szükséges módosítások elvégzésére terjed ki. A 2007. február 1. óta hatályos, az UNESCO keretében, Párizsban elfogadott nemzetközi doppingellenes Egyezményhez – melynek előkészítésében mi magunk is részt vettünk – Magyarország is csatlakozott. Az Egyezmény célja, hogy elősegítse a doppingolás megelőzését és a nemzeti doppingellenes tevékenységek összehangolását, valamint a közös nemzetközi gyakorlat kialakítá-


2008.01.10. 10:48:32

22


sát. Kiemelt figyelmet fordít a nevelés-felvilágosítás fontosságára, a tudományos kutatásokra, valamint a doppingellenőrzések során való nemzetközi együttműködés szükségességére. Támogatja a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség, a WADA Doppingellenes Szabályzatát, az ún. WADA Kódexet, mellékletében benne van a WADA tiltó listája és a gyógyászati célú mentességi szabályok. Az utóbbiakban bekövetkező változásokat az Egyezmény folyamatosan nyomon követi. Az Egyezmény keretén belül létrejött az Önkéntes Pénzalap, amelynek célja a hatékony doppingellenes programok elősegítése világszerte, de esetlegesen finanszíroz egyes, az Egyezmény működésével kapcsolatos kiadásokat is. Az Alap bevételi forrásai a tagállamok, magán- vagy közjogi szervezetek, egyének által önként felajánlott befizetések, adományok, továbbá pénzgyűjtési akciókból származó összegek. Az Európa Tanács keretében Strasbourgban, 1989. november 16-án létrejött, a tiltott teljesítményfokozó szerek és módszerek használata elleni Egyezményhez, illetve annak Kiemelt figyelmet fordít Varsói Kiegészítő Jegyzőkönyvéhez szintén csatlakozott Magyarország. Az Egyezmény a nevelés-felvilágosítás aláíró államai vállalják, hogy alkotmányos kereteiken belül megalkotják azokat a rendelfontosságára, a tudomá- kezéseket, amelyek a tiltott doppingszerek és dopping-módszerek sportban való hozzányos kutatásokra... férhetősége és alkalmazása visszaszorítását szolgálják. Az aláíró államok képviselőiből álló Megfigyelő Csoport jött létre, amelynek munkájában Magyarország is részt vesz. Az aláíró államok kölcsönösen elismerik a sport- vagy nemzeti doppingellenes szervezetek jogát arra, hogy az Egyezmény más tagállamából érkező sportolókon olyan doppingellenőrzéseket végezzenek, amelyek a fogadó állam nemzeti előírásainak megfelelnek. Elismerik továbbá a WADA és más, az irányítása alatt működő doppingellenőrző szervezetek jogát arra, hogy területükön, vagy azon kívül, versenyen kívüli ellenőrzéseket végezzenek sportolóikon. Az Egyezmény alkalmazását a Megfigyelő Csoport által kinevezett tagokból álló értékelő csoport felügyeli. A Sport Szakállamtitkárság képviselőinek aktív részvételével, féléves rendszerességgel megtartott értekezletek célja az európai uniós sportpolitika leendő irányvonalainak kialakítása, valamint konzultáció a tagországok sportigazgatási szervezetei között, a különféle problémák és megoldási lehetőségek megvitatása, az álláspontok egyezteté...a tiltott doppingsze- se. Mindez segítette a sport uniós szintű szabályozását megalapozó Fehér Könyv előkérek és dopping-módszítését végző Európai Bizottság Sport Osztályának munkáját. szerek sportban való A doppingellenes küzdelemmel összefüggésben az EU feladata közös tagállami álláshozzáférhetősége és pont kialakítása, a WADA-n belüli egységes fellépés. Ennek érdekében a 2007. I. félalkalmazása visszaszo- évében soros német elnökség megkezdte a doppingolással, a tiltott szerek gyógyászati rítását szolgálják. célú alkalmazásával, illetve kereskedelmének szankcionálásával kapcsolatos tagállami álláspontok megismerését, összeggyűjtését. Hazánk részt vett az Európa Tanács szervezésében a WADA Doppingellenes Szabályzatának felülvizsgálatáról szóló 2007. februárjában tartott amszterdami, illetve a szabályzatot elfogadó novemberi, a WADA III. Világkongresszusának is helyt adó madridi konferencián. A doppingolás mind szélesebb körű felderítése és visszaszorítása érdekében sor került a doppingellenes szabályok és büntetések szigorítására. Ennek keretében a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetnek a nem fogyasztói, használói magatartásokra (pl.: adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, ellenőrzés elmulasztása, manipulációja stb.), azok bizonyítására, büntetésére, valamint a versenyzők doppingellenes tevékenységbe (doppingesetek felderítésébe) történő bevonására.


2008.01.10. 10:48:39


A doppingtól a szankcionálás útján való elrettentés, visszatartás mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a felvilágosításra és a nevelésre, valamint a sportolók jogainak és a kiskorú sportolók helyzetének védelmére. A konferenciákon elvárásként fogalmazódott meg a doppingellenes szervezetek és a kormányzati szervek fokozottabb együttműködése, mivel számos, a doppingolással ös�szefüggő jelentős információval jelenleg csak a kormányzati szervek rendelkeznek (pl.: csempészettel kapcsolatos nyomozati anyagok), valamint a doppingellenes állami és civil szabályozás összhangjának biztosítása. A dopping területére vonatkozó jogalkotási munka idei legfontosabb előrelépése volt, hogy előkészítettük és a Kormány elfogadta a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló 55/2004. (III. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 88/2007. (IV. 26.) Korm. rendeletet. Ennek elvi, tartalmi háttere a Nemzeti Sporttanács által korábban már egyhangúlag, teljes támogatással elfogadott Nemzeti Doppingellenes Stratégia. Célja, hogy biztosítsa az összhangot a nemzetközi doppingellenes együttműködés követelményeivel. A jogalkalmazás gyakorlati tapasztalataira figyelemmel pontosítottuk a doppingellenes tevékenységben résztvevő állami és civil szervezetek feladat- és hatásköreit. Ezáltal világosabbá és egyértelműbbé vált a doppingellenes tevékenység folyamata, egyes elemeinek végrehajtása, és az azokért való felelősségi rendszer. Mindazonáltal a módosítással egyetlen szervezetnél sem jelent meg olyan új feladat, amelyért az a korábbiakban ne lett volna felelős. Megerősítettük a doppingellenes tevékenységben résztvevő szervek (állami és civil oldal) partneri együttműködését. A 2008-as Pekingi Nyári Olimpiai és Paralimpiai Játékok közelségére figyelemmel, különösen fontossá vált ugyanis a Magyar Olimpiai Bizottsággal való szoros szakmai konszenzuson alapuló doppingellenes politika. A szervezeti strukturálódás és a napi operatív működés jellege igényelte a jogilag is önálló, hazai „nemzeti doppingellenes szervezet” (National Anti-doping Organization, NADO) formális létrehozását is, melynek során a NADO feladatait jelenleg ellátó Magyar Antidopping-csoport hazai és nemzetközi presztízsének, szakmai nívójának megtartása elsődleges szempont volt. Az előzőekben vázolt komplex, doppingellenes cselekvési programmal célunk, hogy a sport ezen különösen fontos szegmensében kiemelten érvényesüljön az érintett, doppingellenes tevékenységben résztvevő felek (állami, köztestületi, civil oldal) szakmai konszenzusra törekvő, együttműködő, partneri viszonya, átlátható, a folyamat minden fázisában nyomon követhető, világos felelősségi rendszer kialakítása mellett. Az intézkedések végrehajtásával a 2008-as Pekingi Nyári Olimpiai és Paralimpiai Játékokat megelőzően hazánk a doppingellenes küzdelem területén minden elvi feltételt teljesít a „fair play” szellemében való felkészülés gyakorlati biztosítása érdekében.


23 ... a Magyar Antidopping-csoport hazai és nemzetközi presztízsének, szakmai nívójának megtartása elsődleges szempont volt.

2008.01.10. 10:48:44


2008.01.10. 10:48:50


25

V. Utánpótlás-nevelés

A. Sport XXI. Program A Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet által működtetett Sport XXI. egységes utánpótlás-nevelési program a jövő élsportolóit a lehető legszélesebb körből, az ország összes sportoló gyermeke közül igyekszik kiválasztani. A korábbiakhoz hasonlóan 2007-ben is 13 sportágban zajlott a program. Ezek az atlétika, kosárlabda, labdarúgás, tenisz, kajak-kenu, kézilabda, vízilabda, ökölvívás, vívás, sakk, röplabda, triatlon, és az úszás. Az egységes utánpótlás-nevelési rendszer lényege, hogy a gyerekeknek és fiataloknak egyenlő esélyt nyújt: a tehetséges fiatalokat eljuttatja a versenysportig és az élsportig, a versenysportból kiesett fiatalokat pedig más rendszerben működtetett, állandó sportolási lehetőségek felé irányítja. Célja, hogy a sportági alapok szélesítése érdekében 6 éves kortól 14 éves korig minél több gyereket vonjon be a rendszeres testedzésbe, valamint az, hogy bázist nyújtson a Héraklész Bajnok Programhoz. A Sport XXI. Program irányítása, szervezése, pénzügyi feltételeinek biztosítása, lebonyolításának ellenőrzése az NSH, illetve jogutódja az ÖTM Sport Szakállamtitkárság háttérintézményeként működő NUPI feladata volt, amelyet 2007. január 1-jével NUSI-UPI folytat. A megállapodást aláíró sportszövetségek a program szakmai tartalmáért, a versenyrendszerek kialakításáért, a programban résztvevő iskolák és egyesületek kiválasztásáért felelnek. A program népszerű és nagy támogatást élvez azoknál az önkormányzatoknál, amelyek egyesületei és oktatási intézményei bekapcsolódtak abba. Ezek az önkormányzatok saját forrásaikból is – az állami hozzájárulás mértékétől függően – további támogatást biztosítanak a program sikeres végrehajtásához.


Szabó Dániel

2008.01.10. 10:48:56

26


A SPORT XXI. Program 2007. évi költségvetése a 2006. évi adatok tükrében 2006

2007

Sportág Labdarúgás Atlétika Kajak-kenu Kézilabda Kosárlabda Tenisz Vízilabda Vívás Ökölvívás Sakk Röplabda Triatlon Úszás

Összeg (Ft) 280 000 000 80 000 000 55 000 000 55 000 000 50 000 000 28 000 000 38 000 000 28 000 000 28 000 000 34 000 000 25 000 000 25 000 000 25 000 000

ÖSSZESEN

751 000 000

Sportág Labdarúgás Atlétika Kajak-kenu Kézilabda Kosárlabda Tenisz Vízilabda Vívás Ökölvívás Sakk Röplabda Triatlon Úszás Központi tartalék ÖSSZESEN

Összeg (Ft) 400 000 000 60 000 000 50 000 000 50 000 000 45 000 000 27 000 000 35 000 000 28 000 000 25 000 000 30 000 000 25 000 000 25 000 000 25 000 000 20 100 000 845 100 000

SPORT XXI. Program 2006-os szerződés és létszám adatok SPORTÁG ATLÉTIKA KAJAK-KENU KÉZILABDA KOSÁRLABDA ÖKÖLVÍVÁS RÖPLABDA SAKK TENISZ TRIATLON ÚSZÁS VÍVÁS VÍZILABDA LABDARÚGÁS ÖSSZESEN


ISKOLAI SZERZŐDÉSEK megkötött szerz. (db) létszám (fő) 112 3 000 0 1 000 115 3 800 0 1 600 0 0 0 0 0 0 20 600 0 0 0 0 0 0 7 300 225 6 000 479 16 300

EGYESÜLETI SZERZŐDÉSEK megkötött szerz. (db) létszám (fő) 20 1 800 35 2 300 81 3 000 45 2 000 15 350 17 700 44 1 300 26 450 36 600 32 1 300 28 850 9 800 185 15 000 573 30 450

2008.01.10. 10:49:02


27

B. Héraklész Bajnok és Csillag Program A hazai utánpótlás-nevelés helyzete nehezen áttekinthető. A sportolók száma a legtöbb sportágban csökken, sok a lyukas évfolyam és korosztály, számos esetben sportiskolák, egyesületek szűnnek meg. Ha rövid időn belül nem sikerül a kedvezőtlen folyamatokat megállítani és megfordítani, nemzetközi eredményességünk esetlegessé válhat. A Héraklész program olyan tehetséggondozási rendszer, amely a kiválasztástól az olimpiai felkészülésig segíti az utánpótlás legtehetségesebb versenyzőit. A minőségi élsport egységes és megalapozott utánpótlás-nevelési rendszerének kialakításához minden sport iránt érdeklődő gyermekre, pedagógusra, sportszakemberre szükségünk van. A Héraklész Bajnokprogram 2001. ősze óta sikeresen működik. Jelenleg húsz sportág csaknem ezerötszáz sportolója alkotja a Héraklész-keretet. A programban résztvevő sportolók és edzők személyét az egyeztetett elvek figyelembe vételével a szakszövetségek határozzák meg. A kiválasztott sportolók felkészítése alapvetően továbbra is az egyesületükben történik, emellett rendszeresen sor kerül központi foglalkozásokra is. A Héraklész Bajnokprogram legfontosabb célja a tradicionálisan eredményes, illetve a dinamikusan fejlődő olimpiai sportágakban azoknak a serdülő, ifjúsági korú sportolóknak a felkutatása, gondozása, akik a magyar sport jövőbeli eredményességének zálogát jelenthetik. A program jól definiálható szakmai feladata szerint a felnőtt kor küszöbére a nemzetközi színvonalnak megfelelő versenyzőket kell felnevelni. A Héraklész Bajnok Program 2001-es indulása óta céljai, működési elvei, munkaformái és finanszírozási rendje nem változtak. A Csillagprogram 2006. évi elindítása mindemellett a Bajnok Program működését is kedvezően befolyásolta. Jelentős előrelépést jelent, hogy az utánpótlás-nevelési rendszer immár valamennyi korosztály számára a korábbinál tervezhetőbb, stabilabb feltételrendszert tud biztosítani. 2007-ben 820 millió Ft támogatást fordítottunk a program megvalósítására. A felnőtt élversenyzővé válás időszakában a nemzetközi szintű eredményesség elérése mellett komoly nehézséget jelent a sportpályafutás utáni időszak egzisztenciális megalapozása. A Héraklész Csillag Program a Magyar Olimpiai Bizottsággal szorosan együttműködve, nemzetközi eredmények eléréséhez kíván hozzájárulni. A programban résztvevő szövetségekkel kötött szerződés alapján a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet speciális szolgáltatásokat biztosít a versenyzőknek a hatékony felkészülés érdekében. A Csillag program bevezetésével teljessé vált a sport megszerettetésétől az olimpiai kerettagságig valamennyi korosztályt átölelő utánpótlás-nevelési rendszer. A sportolók számára megjelenő új, erőteljes motivációs tényező már az eltelt rövid idő alatt – például a lemorzsolódások csökkenésével – is éreztette hatását. Több figyelem és anyagi forrás jutott a legfiatalabb, 15-16 éves korosztályra.


...a tradicionálisan eredményes, illetve a dinamikusan fejlődő olimpiai sportágakban azoknak a serdülő, ifjúsági korú sportolóknak a felkutatása, gondozása, akik a magyar sport jövőbeli eredményességének zálogát jelenthetik.

2008.01.10. 10:49:08

28


Sportolói létszámok – Héraklész Bajnok Program Sportág Asztalitenisz Atlétika Birkózás Evezés Jégkorong Judo Kajak-kenu Kézilabda Kosárlabda Ökölvívás Öttusa Röplabda Sportlövészet Súlyemelés Tenisz Torna (férfi) Torna (női) Triatlon Úszás Vívás

Jelenleg húsz sportág csaknem ezerötszáz sportolója alkotja a Héraklész-keretet.


Vízilabda

Összesen

2003 30 125 105 55 53 96 90 103 40 37 60 45 50 40 30 20 53 55 72

Sportolói létszám 2004 2005 2006 30 30 30 125 100 82 105 105 103 58 58 58 50 60 60 70 70 70 110 105 104 90 90 90 90 90 91 60 60 60 37 37 37 60 60 60 47 47 46 50 50 50 40 40 40 30 30 30 25 25 25 53 50 50 55 58 58 72 72 72

2007 30 100 105 58 60 70 105 90 90 60 37 60 47 50 40 20 25 50 58 72

90

95

95

95

95

1 249

1 352

1 332

1311

1322

2008.01.10. 10:49:15

29


A sportágak pénzfelhasználása (2007. szeptember 13-ai zárással) Sportág Asztalitenisz Atlétika Birkózás Evezés Jégkorong Judo Kajak-kenu Kézilabda Kosárlabda Ökölvívás Öttusa Röplabda Sportlövészet Súlyemelés Tenisz Torna ffi Torna női Triatlon Úszás Vívás Vízilabda Összesen


Előirányzott 8 400 000 14 750 000 18 000 000 10 000 000 11 000 000 9 000 000 20 500 000 14 500 000 12 500 000 7 750 000 6 800 000 12 000 000 8 000 000 8 000 000 7 500 000 5 200 000 3 500 000 7 300 000 43 000 000 10 500 000 12 500 000 250 700 000

Edzőtábor Lekötött Számla összege 1 113 532 2 371 413 6 449 612 1 221 800 2 012 000 7 639 660 1 550 914 3 537 903 1 763 400 6 389 839 1 607 910 2 993 527 4 866 940 4 315 106 4 639 214 7 683 068 921 420 8 998 632 3 337 898 32 000 1 912 174 2 550 000 666 320 7 440 205 1 064 840 2 146 702 1 966 470 4 374 820 1 420 129 3 219 507 698 643 165 900 2 145 786 309 219 556 000 4 518 830 0 138 400 2 547 429 482 784 900 800 8 457 304 40 330 631 78 986 619

Szabad keret 4 915 055 7 078 588 10 159 140 4 911 183 2 846 761 4 398 563 11 317 954 2 177 718 2 579 948 4 380 102 2 337 826 3 893 475 4 788 458 1 658 710 2 860 364 4 335 457 1 044 995 2 225 170 42 861 600 7 469 787 3 141 896 131 382 750

A kiválasztott sportolók felkészítése alapvetően továbbra is az egyesületükben történik...

2008.01.10. 10:49:22

30


A Csillagprogram által támogatott szövetségek 2007-ben: Sportág Asztalitenisz Atlétika Birkózás Evezés Jégkorong Judo Kajak-kenu Kézilabda Kosárlabda Ökölvívás Öttusa Röplabda Sportlövészet Súlyemelés Tenisz Torna női Torna ffi Triatlon Úszás Vívás Vízilabda Műugrás Taekwondo Összesen

HCS I. 4 000 000 10 150 000 10 150 000 5 800 000 3 620 000 7 680 000 27 550 000 8 700 000 0 8 700 000 4 000 000 7 250 000 6 500 000 4 350 000 4 350 000 – 4 000 000 3 900 000 8 000 000 9 400 000 6 900 000 – – 145 000 000

HCS II. 1 500 000 3 850 000 4 350 000 3 200 000 1 880 000 3 320 000 450 000 3 300 000 12 000 000 4 300 000 3 000 000 1 750 000 1 500 000 1 650 000 2 150 000 4 500 000 1 500 000 2 100 000 6 000 000 4 600 000 3 100 000 0 0 70 000 000

HCS összesen 5 500 000 14 000 000 14 500 000 9 000 000 5 500 000 11 000 000 28 000 000 12 000 000 12 000 000 13 000 000 7 000 000 9 000 000 8 000 000 6 000 000 6 500 000 4 500 000 5 500 000 6 000 000 14 000 000 14 000 000 10 000 000 – – 215 000 000

A Csillagprogram által támogatott sportolók száma 2007-ben Sportág Asztalitenisz Atlétika Birkózás Evezés Jégkorong Judo Kajak-kenu Kézilabda Kosárlabda Ökölvívás Öttusa


Sportolók száma 6 43 21 11 31 12 51 20 43 15 13

Sportág Röplabda Sportlövészet Súlyemelés Tenisz Torna ffi Torna női Triatlon Úszás Vívás Vízilabda Összesen

Sportolók száma 18 12 8 6 12 7 12 10 29 40 420

2008.01.10. 10:49:27


31

A Csillag program bevezetésével teljessé vált a sport megszerettetésétől az olimpiai kerettagságig valamennyi korosztályt átölelő utánpótlás-nevelési rendszer.

c. Patrónus Program Az utánpótlás-nevelésben résztvevő szakemberek anyagi megbecsülésének növelése és a korszerű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező, nemzetközi szinten is eredményes versenyzők felnevelésére képes fiatal edzői kör kialakítása a sportirányítás régi vágyai közé tartozik, amit a Nemzeti Sportstratégia is deklarál. Ennek érdekében indítottuk útjára 2007-ben a Patrónus Programot. A kezdeményezés révén az állam egyrészt a már szaktekintélynek számító tapasztalt, eredményes edzők anyagi megbecsüléséhez, másrészt pedig az utánpótlás-nevelés területén dolgozó ifjú szakemberek főállásban történő alkalmazásához nyújt támogatást az egyesületeknek. A program elsődleges célja az edzői státuszok megteremtése és az edzői életpálya vonzóvá tétele. A tapasztalt mester (Patrónus) havi bruttó 90 000 forint, az ifjú patronált pedig havi bruttó 200 000 forint támogatáshoz jut. A fedezetet a szakállamtitkárság biztosítja. Összesen 21 sportág 23 edzőpárosa részesül állami támogatásban. A sportági szakszövetségek előzetes javaslatai alapján 2007-ben 46 szakember vehette át a Patrónus Programban való részvételt igazoló „diplomát”. A program továbbfejlesztésének legfontosabb iránya az egy mester köré szerveződő fiatal, tehetséges edzőkből álló közösség kialakítása.

Patrónus Program – „diplomaátdás”

d. Sportiskolai rendszer A Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet irányításával elkészült és 2007 februárjában kihirdetésre került a sportiskolai kerettanterv. A közismereti tárgyak tananyaga a Csanádi Árpád Általános Iskola és Gimnázium, míg a jelenlegi 27 sportági modul a sportági szakszövetségek gondozásában készült el. Pályázati úton kiválasztottak közoktatási intézményeket, amelyekben ez év szeptemberétől indult el az új típusú kerettanterv szerinti oktatás. A közismereti blokk különlegessége, hogy a testnevelés és sport műveltségterület az első helyen szerepel, és a testnevelés gyakorlati tananyaga mellett elméleti ismereteket is tartalmaz. A testnevelés és sport elméleti kérdéseivel a sportismeretek, sportági ismeretek, sportpszichológia, sporttörténet, küzdelem és játék tantárgyak foglalkoznak. A sportági modulok tartalmi és formai felépítése ugyanolyan szigorú szabályok szerint készült, mint a közismereti tantárgyaké. A sportági blokk egyelőre 27 sportágat tartalmaz, amelyek a következők: asztalitenisz, atlétika, birkózás, evezés, fitness, jégkorong, judo, kajak-kenu, kerékpár, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, ökölvívás, öttusa, rögbi, röplabda, sportlövészet, súlyemelés, teke, tenisz, torna férfi, torna női, triatlon, úszás, vívás, vízilabda, vitorlázás A kerettantervi dokumentum közel 2 500 oldal terjedelmű.


2008.01.10. 10:49:34

32

...ez év szeptemberétől indult el az új típusú kerettanterv szerinti oktatás.



2007. szeptember 1-jétől 47 közoktatási intézményben az első, ötödik és kilencedik évfolyamon, összesen 82 osztályban kezdődhetett meg a sportiskolai képzés. A pályázat útján kiválasztott 56 iskola lefedi az országot, hiszen minden megyében legalább egy 12 évfolyamot átölelő intézményben vagy intézmény párban folyik az oktatás. A felmenő rendszerű képzés négy tanév alatt terjed ki minden évfolyamra. A rendszerben akkor mintegy 10-11 ezer sportiskolás fog tanulni. A Sportstratégiából fakadó célok és feladatok szerint a közoktatás típusú sportiskolák működtetése mellett az egyesületi sportiskolák működésének korszerűsítését is el kell végezni. A sportági tantervek elkészültek, amiket adaptálni, használni kell az egyesületekben, így a közoktatási és egyesületi típusú sportiskolák munkája összehangolható. A két sportiskola együttműködése feltételezi egymást, optimális esetben az eredményes együttműködés alapja, kialakításának bázisa lehet az utánpótlás-nevelési centrumoknak. Az együttműködő sportiskolákba és utánpótlás-nevelési sportcentrumokba kell koncentrálódniuk a Héraklész Programba kiválasztott tanuló-sportolóknak. A sportiskolai kerettanterv biztosítja a tanulók tankötelezettségének teljesítését is. A közoktatás típusú sportiskolák megjelenésével újfajta intézmény jelent meg, amely megnyitja a sportszakmai fejlődés lehetőségét.

2008.01.10. 10:49:41

33


VI. Szabadidősport

„a munka és a szabadidő ugyanannak az életfolyamatnak egymást kiegészítő részei, és csak azon az áron lehet különválasztani őket, hogy elrontjuk a munka örömét és a szabadidő boldogságát.” Schumacher, Ernst F., német közgazdász

a. Mozdulj, Magyarország! Program A programot 2007-ben negyedik alkalommal hirdettük meg. A Sport Szakállamtitkárság szakmai céljainak megfelelően olyan eseményeket támogatunk, amelyek nagy tömegeket mozgatnak meg (min. 1000 fő), vagyis több korosztály számára kínálnak lehetőséget a mozgásra, családoknak közös programon való részvételre, és sportolási lehetőséget biztosítanak fogyatékos és szociálisan hátrányos helyzetű emberek számára is. A Mozdulj Magyarország! Program keretében támogatott események száma (2005–2007)

100 80

63

76

83

60 40 20 0

2007-ben a program keretében 83 szabadidősport-eseményt támogattunk, amely előzetes becsléseink alapján mintegy 200 000 fő szabadidős tevékenységét tette lehetővé. A sportesemények valós száma azonban ennél jóval magasabb, hiszen több alkalommal is egy eseményként regisztráltunk egy több helyszínen, több alkalommal lezajló eseménysorozatot (mint például a Streetball országos program, amely road-showszerűen több vidéki nagyvárost is érintetett, vagy a Mozdulj, Balaton! Program, amely 9 héten keresztül várta a résztvevőket 33 település strandján). A teljesség igénye nélkül kiemelésre érdemesek az országos szintű megmozdulások, mint például:

A Mozdulj, Magyarország! Program több korosztály számára kínál lehetőséget a mozgásra...

 a Világ Gyalogló Nap;


2008.01.10. 10:49:50

34


A Világ Gyalogló Nap

 az évről évre fejlődő Mozdulj, Balaton! Program, melynek keretében 2007. júni-

us 16. és augusztus 11. között, 9 hétvége alatt már 32 balatoni település strandján összesen 330 szervezett sporteseményre került sor, és a program alatt összesen 32 304 fő sportolt; A "Mozdulj, Balaton!" programsorozaton résztvevők száma 2004 és 2007 között

32 304

35 000

27 412

30 000 25 000

20 749

20 000 15 000 10 000

6455

5 000

a Kihívás Napja, amely eseményen (...) 154 000 fő vett részt.

0

 a Kihívás Napja, amely eseményen csak a kategória győztes

településeken 154 000 fő vett részt;

 a Budapesti Sportiroda Kft. által szervezett nagy futóverse-

nyek, ahol éves szinten körülbelül 40 000 futó állt rajthoz, és az újításként elindított fitness napok (Flóra Női Futó és Mozgásfesztivál, Nike Budapest Nemzetközi Félmaraton, Plusz Budapest Nemzetközi Maraton, Coca-Cola Női Futógála, Fitt-Aréna Fitness Nap stb.);  az évtizedek óta sikeresen megrendezett, és immár komoly nemzetközi hírnévnek örvendő Coca-Cola Balaton-átúszás;  a nőket, mint a család életének és értékrendjének fő meghatározóját „megcélzó” és megmozgató Női mozgásfesztivál;  az idősek sportját népszerűsítő Szépkorúak Sportfesztiválja, amelyen 2007. augusztus 22-én már közel 1 000 nyugdíjas vett aktívan részt;


2008.01.10. 10:49:59


35

...nagy futóversenyek, ahol éves szinten körülbelül 40 000 futó állt rajthoz...

...a komoly nemzetközi hírnévnek örvendő Balaton-átúszás.

...a nőket (...) „megcélzó” és megmozgató Női mozgásfesztivál...


2008.01.10. 10:50:09

36


 az Adidas Streetball országos prog-

ram, melynek keretében 7 helyszínen 3 700 fő hódolhatott kosárlabda szenvedélyének több mint 800 csapatban;  a hagyományosan Tiszaújvárosban megrendezésre kerülő Triatlon Nagy hét;  Margit-szigeti Sziget Sportvarázs, ahol számos sportág mutatkozott be idén is, és közülük többet ki is lehetett próbálni a helyszínen.  illetve a nagy múltra visszatekintő Gerecse 50 Teljesítménytúra, amelyen közel 2000 fő vett részt. ...az idősek sportját népszerűsítő Szépkorúak Sportfesztiválja...

...az Adidas Streetball országos program...

...az Adidas Streetball országos program...

A Tiszaújvárosban megrendezésre kerülő Triatlon Nagyhét


2008.01.10. 10:50:21

37


b. 10 000 Lépés Gyalogló Program A program célja olyan életforma és szemlélet elterjesztése, amely a társadalom széles rétegei számára teszi szokássá a mérsékelt fizikai aktivitást. Erre a legalkalmasabb mozgásforma a gyaloglás. A résztvevők egy lépésszámláló (pedometer) segítségével számolják rendszeresen, a csoportfoglalkozások alkalmával megtett lépéseiket. A lépésszámláló mellé motivációs táblázatot, lépéstervet és naplót is adunk. Az országos program negyedik éve fut, a programban 110, főleg nyugdíjasokat tömörítő szervezet vesz részt, ez közel 12 500 fő rendszeres közösségi túrázását jelenti. Kiosztott lépésmérők a 2004–2007-ig terjedő időszakban (db) 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0

8500

4500 Nordic walking 600

450

A program továbbfejlesztéseként terveket készítünk a hazánkban is egyre ismertebb botsport, a nordic walking mozgalom elindítására.

c. Tárt Kapus Létesítmények Program A lakosság egészségi állapotának javítása érdekében fő célunk a rendszeres fizikai aktivitás, azaz a rekreációs célú sportolás széleskörű lehetőségének biztosítása volt. A programot 2006-ban indítottuk a „3 Lépés a Nemzeti Sportstratégia jegyében a Sportoló Nemzetté válásért” programban biztosított forrásból. A program a meglévő sportlétesítmények hétvégi (esti) nyitva tartását támogatja, ezáltal túlnyomórészt ingyen vehetik igénybe a különféle sportlétesítményeket a különböző korosztályok, baráti és munkahelyi társaságok, lakóközösségek, családok. A létesítmények kapuinak megnyitása mellett a kijelölt koordinátoroknak képzett szakembereket kell biztosítaniuk a programok lebonyolításához. A szakemberek a sporteszközök és a létesítmények rendeltetésszerű használatát is ellenőrzik. Kezdetben megyei szinten 8-10, megyei jogú városonként 2-4 létesítményben biztosítottunk sportolási lehetőséget a mozogni vágyóknak, így 2006-ban összesen 311 helyszínen folytak programok. A központi forrás kisebb mértékű csökkenése mellett 2007-ben 360 helyszínre tudtuk növelni a sportolni, kikapcsolódni vágyókat váró létesítmények számát, nem utolsó sorban a helyi önkormányzatok és intézmények jobb szervezési munkájának és nagyobb hozzájárulásának köszönhetően. A Szakállamtitkárság elképzelését minden megyében pozitívan fogadták. A program sikerességét mutatja, hogy sok helyszínre már az első évben nagy


A sportlétesítményeket túlnyomórészt ingyen vehetik igénybe a különböző korosztályok, baráti és munkahelyi társaságok, lakóközösségek, családok.

2008.01.10. 10:50:28

38


érdeklődés és részvétel volt jellemző. E pozitív fogadtatást a 2007. évi visszajelzésekből még erőteljesebben érzékeltük. Voltak megyék, megyei jogú városok, ahol az általunk támogatott programok mellett az iskolai szünetek idejére is szerveztek tárt kapus programokat a diákoknak, és ehhez az önkormányzat és helyi szponzorok támogatását is sikeresen elnyerték. A programot a következő években is szeretnénk folytatni. A még nagyobb kihasználtság eléréséhez azonban szükség van a lakosság hatékonyabb tájékoztatására, ami első sorban kommunikációs feladat.

d. Óvodai programokba történő bekapcsolódás, sport szakmai hálózat kiterjesztése 1. Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja az óvodáskorú gyermek egészséges életmódjának kialakítását célozza.

Az ember életében több olyan időszak van, amely egy újabb életszakaszra készít fel. Ilyen jelentős életszakasz az óvodáskor, hiszen az ekkor kialakuló, személyiségre jellemző tulajdonságok akár egy egész életen át meghatározó jelentőségűek maradnak. Különösen jelentős ez az életkor az egészséges életmódra történő felkészítés szempontjából, hiszen ebben az életszakaszban megszerzett ismeretek, készségek és szokások a későbbi attitűdöt is jelentősen befolyásolják. Ezt vette figyelembe az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, amikor az óvodai nevelés általános feladatai között első helyen emelte ki az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítését, az egészséges életmód kialakítását. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja az óvónők „iránytűje” lett. Összefoglalja a gyermek testi képességeinek fejlesztését, egészségének védelmét és edzését. Az óvodai egészségvédelem továbbfejlesztése, a kisgyermekek egészséges életmódra nevelése érdekében alakult meg az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata egyesületi formában. Csak képzés (tanúsítvány) után szervezhető alternatív programok a Szív Kincsesláda program, a Tartásjavító-program, az Asztmás gyermekeket segítő program és a Dohányzás megelőzését célzó program. A Sport Szakállamtitkárság örömmel csatlakozott a „Mozogni jó!” elnevezésű komplex egészségfejlesztő mozgásprogramhoz, amely az óvodás gyermekek, óvodapedagógusok és szülők részvételével zajlik. 2. Gondolkodj Egészségesen! óvodai program A Gondolkodj Egészségesen! Alapítvány a betegségek elleni küzdelemben, a megelőzésben, vagyis az egészséges életmódra való nevelésben látja a megoldást. Ezért egy olyan program kidolgozásához és megvalósításához fogtak, amely már az óvodás évek alatt útmutatást nyújt mind a gyermekeknek, mind szüleiknek. A program neve Gondolkodj Egészségesen! Óvodai Egészségzsák program. A Program első lépéseként 2006. szeptemberében 35 000 darab Egészségzsákot juttattak el közel 900 óvodába (Budapest 22 kerülete, Győr, Pécs, Székesfehérvár, Sze-


2008.01.10. 10:50:34


39

ged, Debrecen és Nyíregyháza). Az óvoda-csomag tartalmának célja az egészséges életmód és fejlődés megalapozása. A tornazsákban elhelyezésre került egy szakmai szervezetek (OKM, EÜM, KVVM, OÉTI, OEFI) által tartalmilag ellenőrzött, praktikus, gyakorlatias, közel 80 oldalas kézikönyv, amely segít eligazodni az egészséges életmód szerteágazó témáiban. A fenti kiadvány mellett helyet kaptak az egészséges életmódra, helyes táplálkozásra, higiéniára felhívó kiadványok és termékek is. 2007. szeptemberében 55 000 db egészségzsákot adtak át a programhoz csatlakoGondolkodj Egészségezott 1 500 óvodában. A beérkezett visszajelzések alapján 2007. szeptember 29-én rendezték meg a Margit-szigeti Nagyréten az első sen! Óvodai Egészségingyenes „Gondolkodj Egészségesen! Napot”, melyre több mint 15 000 gyermek, szülő, zsák program nagyszülő, óvónő látogatott el. A programot a Sport Szakállamtitkárság is támogatta.

e. Iskolai testnevelés és diáksport „A sport, az nemcsak testnevelés, hanem a léleknek is a legerőteljesebb és legnemesebb nevelő eszköze.” Szent-Györgyi Albert (Szeged 1930) Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 1997-ben leszögezte: minden gyermeknek legalább napi egy óra aktív mozgásra van szüksége. Bizonyított tény, hogy a korai halálozáshoz, valamint a munkaképesség csökkenéséhez vezető civilizációs népbetegségek megelőzhetők, és ennek az egyik fontos eleme a gyermekkorban elkezdett rendszeres testmozgás. Az utóbbi évek kedvező és kedvezőtlen tapasztalatai hazánkban is egyértelművé tették, hogy a nemzet általános fizikai állapotromlásának megállítása csak a nevelésioktatási intézményekre, a pedagógustársadalomra alapozva valósítható meg. Ennek legfontosabb záloga a korszerű, jól szervezett iskolai testnevelés és diáksport. Hosszú távon meg kell teremtenünk az iskolákban a mindennapos testnevelés és testmozgás lehetőségét, valamint az ehhez szükséges infrastrukturális és szakmai feltételeket. Ebben a sportirányítás előtt jelentős feladatok mutatkoznak. Mivel a di-


A civilizációs népbetegségek megelőzhetők, és ennek fontos eleme a gyermekkorban elkezdett rendszeres testmozgás.

...legfontosabb záloga a korszerű, jól szervezett iskolai testnevelés és diáksport.

2008.01.10. 10:50:44

40

Középtávon a délutáni, hétvégi és szünidei szabadidősport lehetőségeket kell bővíteni.


Fontos az olyan események támogatása, melyek az élményeket tekintve vetekednek egyéb szabadidős tevékenységekkel...

ákok nagy része csupán a testnevelésórákon végez rendszeres testmozgást, szükség van arra, hogy a tanóra keretében az életen át tartó rekreációs sporttevékenység igényét is megalapozzuk. Középtávon a délutáni, hétvégi és szünidei szabadidősport lehetőségek bővítésével kell a sportolással töltött idő növelését megoldani. Ehhez elengedhetetlen egy olyan támogatási forma kialakítása, ami a tanórán kívüli sportfoglalkozások ösztönzését célozza. Nagy hangsúlyt kell fektetni a szakpedagógusok kulcskompetenciáinak fejlesztésére, ennek részeként a szakpedagógus-képzés korszerűsítésére, a gyakorló testnevelő tanárok, továbbá a tanítók és az óvodapedagógusok felkészültségének fejlesztésére. Fontos az olyan események támogatása (táborozások, kirándulások, extrém sportok, síelés stb.), melyek az élményeket tekintve vetekednek egyéb szabadidős tevékenységekkel, hogy a sport a későbbiekben is az életmód meghatározó része legyen.

Magyar Diáksport Szövetség A Magyar Diáksport Szövetség 1987ben alakult meg. Jelenleg az ország alap- és középfokú oktatási intézményeiben működő iskolai diáksport körök és diáksport egyesületek 97 %-a tagja a szövetségnek. Feladata a diákolimpiai versenyrendszer működtetése, a diáksporttal kapcsolatos feladatok ellátása. A diákolimpia egyik célja az utánpótlásnevelés, támogatva ezzel a sportági szakszövetségek rendszerét. A szakszövetségek igényének megfelelően hat korcsoportban vannak felmenő rendszerű versenyek (helyi szinttől a megyei döntőkön, országos elődöntőkön keresztül az országos döntőkig). A meghirdetett, MDSZ által szervezett sportágak jelenleg az asztalitenisz, az atlétika, a mezei futás, a grundbirkózás, a játékos sportverseny, a kézilabda, a kosárlabda, a labdarúgás, a teremlabdarúgás, a röplabda és a torna. Bizonyos sportágakban a szakszövetségek vállalják a diákolimpia megrendezését, ilyenek az evezés, a floorball, a kajak-kenu, a ritmikus sport gimnasztika, a sakk, a sízés, a sportlövészet, a tollaslabda, a torna, az úszás és a karate. E szintet egyedülálló módon egészíti ki a „Dr. Mező Ferenc Szellemi Vetélkedő”, melyhez három éve az általános iskolás csoportok is csatlakozhatnak. A versenyrendszerben több mint 300 000 diák vesz részt, a diákolimpia országos döntői 800-1200 fős sportünnepek. A 200 tanuló alatti létszámmal rendelkező, kis iskolák versenyében atlétika, kézilabda és labdarúgás sportágakban van megyei és országos szintű bemutatkozási lehetőség.


2008.01.10. 10:50:52

41


A szövetség felismerte, hogy az utánpótlás-nevelési feladatok mellett a diákok szabadidősportban végzett mozgásra is egyre nagyobb figyelmet kell fordítani. Ezért a 2007–2008-as tanévben olyan diák szabadidősport erőpróbákat is meghirdettek, mint az utcai futóversenyek, diákturisztikai találkozók, extrém sportok találkozója, sportmászás, strandröplabda, streetball, szabadidős tornaprogramok (CSIVIT, Tornászni öröm). A diákolimpiai versenyrendszer megreformálása elsősorban a versenyengedéllyel nem rendelkező diákok számára biztosít lehetőséget (főképp az 1-6 évfolyamon), miközben nem zárja ki az igazolt sportolók részvételét (egyéni sportágakban a két kategória elkülönülésével, csapatsportágakban az igazolt sportolók számának egy csapaton belüli korlátozásával). 2008-ban diáksport modelljének tökéletesítése érdekében közel 50 kistérségi/kerületi amatőr edzés és ver senyeztetési kísérlet indul, az 1-6 évfolyamban, az utazási költségek problematikájának megoldását is kezelve. A tapasztalatok alapján a modell tökéletesítése, kiterjesztése 2008 végén, illetve 2009-ben várható.

A 2006/2007. évi diákolimpián résztvevő tanulók száma

A diákolimpia országos döntői sportünnepek

A diákok szabadidős sportban végzett mozgásra is egyre nagyobb figyelmet kell fordítani.

64 562 238 979

Általános iskola

Középiskola

f. Egyetemi, főiskolai sport A felsőoktatási intézményekben a testnevelési tanszék (csoport, sportközpont) a testnevelés és sport bázisa. Az intézményrendszer átalakulásának eredményeként a tanszékek immár nem csak a tanórai testneveléssel kapcsolatos feladatokat látják el, hanem szervezik az intézményen belüli és az intézmények közötti minőségi sportéletet is. Ma még bizonyos mértékben kényszerpálya a „kötelező” testnevelés, az önkéntes sporttevékenységre kell helyezni a hangsúlyt. Néhány sportágban az egyetemi sport, az egyetemi egyesületek a magyar élsportban is meghatározó szerephez juthatnak, részben


2008.01.10. 10:50:59

42


az élsport közvetlen utánpótlását képezhetik, részben pedig a sportolói középmezőnyt erősítik. A felsőoktatásban kínálat-bővítéssel vonzóbbá kell tenni a testnevelést, amelyet tantárgyként vehetnek fel a diákok a kreditrendszerű (a felsőoktatási intézmények döntései alapján) oktatásban. A sportfoglalkozások ösztönzésének legkézenfekvőbb módja a tényleges taglétszám alapján történő pályázati felsőoktatási sporttámogatás. A főiskolákon és az egyetemeken érdemes megfontolni a sportági specializáció támogatását. Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportszövetség A 2007-ben 100 éves Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség (MEFS) 1991-ben alakult újjá. 41 felsőoktatási intézmény alkotja, ahol a testnevelést, illetve a sportot a hallgatók életvitelének, életminőségének szolgálatába állítják. Alapszabálya szerint a felsőoktatási intézmények által a közös hazai és nemzetközi feladatok – Universitas Kupa, MEFOB, Universiadék – ellátására létrehozott szövetség. A decentralizáció elvével élve 3 regionális irodát működtet a szövetség, amelyek az alapfokú versenyrendszert szervezik viszonylagos önállósággal. Az elmúlt években a MEFS is végrehajtott egyfajta irányváltást és egyre nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy a hallgatókat amatőr versenyrendszerbe vonja be, elősegítve ezzel a rendszeres mozgást. Az Universitás Kupák alapvetően a háziversenyekre épülnek, amelyek az intézményen belül valósulnak meg. E fölött vannak a két-három intézmény összefogásával megrendezett versenyek, majd a regionális szintű események következnek. A tervek szerint itt meg is állt volna a rendszer, de igény merült fel az országos döntők megrendezésére is, amelyeket a hallgatók szerveztek meg. Emellett a szervezet versenysporttal is foglalkozik. Fontos feladatnak tekinti az egyesületek műhelytámogatását, a Magyar Egyetemi-Főiskolai Országos Bajnokságok szervezését, illetve a téli és nyári Universiádékon, a főiskolai VB-ken való részvételt. Ez utóbbi események megrendezésében is jelentős szerepet vállal a szövetség. Évente mintegy 30 000 hallgató mozdul meg a versenyeken.

g. Olimpiai Ötpróba Peking 2008 Idén tavasszal, a pécsi gyalogtúrával indult útjára az Olimpiai Ötpróba Peking 2008. A több mint két évtizedes hagyományokkal rendelkező program nyitórendezvényére a Bártfa Utcai Általános Iskolánál került sor. A szabadidősportos programsorozat ezúttal is a hagyományos, jól bevált sportágakból állt, a résztvevők gyalogtúrákon, futó-, kerékpár-, úszó- és triatlonpróbákon gyűjtögethetik a pontokat. Az olimpiai ötpróba program szinte mindenki számára házhoz megy, hiszen a 21 központi helyszínen minden hónapban legalább egy próbát Az olimpiai ötpróba program szinte mindenki számára házhoz megy...


2008.01.10. 10:51:06

43


tartanak. Így az év végéig összesen 150 esemény várja a sportolni vágyókat. A résztvevők – felkészültségüknek megfelelően – három táv közül választhatnak az egyes programhelyszíneken. Az eseménysorozathoz hagyományosan kapcsolódik az iskolák versenye, amelyhez mintegy 500 iskola csatlakozott új, önállóan szervezett, iskolai próbákkal.

h. Az üdülési csekk sportcélú felhasználása A sportvezetés régi álma volt egy, a sportba bevonható források lehetőségét kibővítő utalványjellegű fizetőeszköz. Ez 2007-ben az üdülési csekk lett, mely kibővítette szolgáltatási területeit a szabadidős sportok irányába. A regisztrált szabadidősport-szolgáltatók száma (2007)

140

121

120 100 80 60

53 39

40 20 0

6 január

március

április

A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány 2007. augusztus 31ei adatai alapján az országban 3044 olyan szálláshely működik elfogadóhelyként, amelynél sportszolgáltatás is igénybe vehető, és 121 olyan sportszolgáltató, amelyek szálláshellyel nem rendelkeznek, de elfogadják az üdülési csekket. Mindemellett 83 olyan fürdő, vagy uszodai szolgáltató üzemel, ahol a vendégek szintén élhetnek az üdülési csekk használatának lehetőségével. A fent említett időpontig az üdülési csekk közvetlenül sport, illetve szabadidősport célú felhasználása mintegy 900 millió forintot tett ki, míg a szálláshelyhez köthető sportolási célú felhasználás összege megközelítette az 500 millió forintot. Ha kifejezetten csak a sportrendezvényeket tekintjük, ez az összeg 80 millió forint.


augusztus

...az országban 3044 olyan szálláshely működik elfogadóhelyként, amelynél sportszolgáltatás is igénybe vehető...

2008.01.10. 10:51:14

44


Az üdülési csekk felhasználása a szabadidősport területén (millió Ft)

80

Közvetlen szabadidősport felhasználás

500 900

Szálláshelyhez kötődő szabadidősport felhasználás Sportrendezvények

Azok az intézmények, illetve szabadidősport-szolgáltatók, akik vállalják, hogy az általuk szervezett lakossági programokat és szolgáltatásokat üdülési csekkel is igénybe lehet venni, – az MNÜA javaslata alapján – további támogatásokban részesülnek.

Az üdülési csekk, sport és szabadidősport célú felhasználása egyaránt megvalósítható.


2008.01.10. 10:51:21


45

VII. A fogyatékosok sportja

A Sport Szakállamtitkárság osztja azt a nézetet, miszerint nincsen különböző sport, csak egyfajta, a fogyatékos személyeket képviselő sportszervezetek speciális volta miatt mégis érdemes külön fejezetben foglalkoznunk a fogyatékosok sportjával. Ahogy az épek szabadidősportjában, úgy a fogyatékosoknál is a cél a szemlélet- és attitűdváltás, valamint az egészséges és mozgásban gazdag életmód igényének elterjesztése. A fogyatékos emberek számára első sorban a rehabilitáció nyithat utat a mozgás, a sport irányába. Ez később elvezethet a mozgásgazdag életmódhoz. Az állam elsősorban a csúcsszervezeteken (köztestületeken: FONESZ, MPB) keresztül támogatja a fogyatékosok sportjában tevékenykedő, fogyatékossági ágak szerint szerveződő országos sportszövetségeket. A fogyatékosok sportjának mind szervezeti felépítése, mind gyakorlata fogyatékosság specifikus, a célunk ennek megfelelően a differenciált sportágkezelés. A kiegyensúlyozott sportág-portfolió kiépítése a fogyatékosok sportjában csak a sportági integráció útján valósulhat meg. Az első lépéseket az ún. adaptált sportágak – pl. röplabdaülőröplabda, úszás, atlétika – területén kell megtennünk, megtartva a szegregált versenyrendszert mind hazai-, mind pedig nemzetközi szinten. Erre olyan sportágak szolgálnak jó példával mint a judo, a tenisz és a vívás, ahol sportszervezeti szinten az integráció teljes, de a versenyeztetés figyelembe veszi a fogyatékosság specifikumait. A fogyatékos emberek szabadidősportjának szervezetei szintén szegregált jelleggel működnek (megyei szinten létrejött fogyatékosok szabadidősportjáért felelős önálló szervezetek), mert a sajátos igényeket begyűjteni, a fogyatékos embereket kellő érzékenységgel megközelíteni ezek a szervezetek képesek. Ugyanakkor megfigyelhető egy szoros együttműködés a helyi sportszervezetek és a fogyatékosok sportjáért felelős szervezetek között. Ennek eredményeképp nyitottak a helyi, területi sportesemények a társadalom egésze számára. Az egészségmegőrzés és egészségfejlesztés a Sportstratégia legfontosabb célkitűzései közé tartozik. A versenysport területén az elért eredmények megőrzése mellett fokozott erőfeszítéseket kell tennünk az iskolai és diáksport minőségének javítása, a lehetőségek bővítése, és a jelenleginél jóval nagyobb szá-


A versenyeztetés figyelembe veszi a fogyatékosság specifikumait.

2008.01.10. 10:51:28

46


mú népesség szabadidősportba történő bevonása érdekében. Éppen ezért a hangsúlyt a nagy költségvetésű versenyek támogatásáról egyrészt a hazai versenyrendszer fejlesztésére, másrészt hazai rendezésű nemzetközi versenyek, valamint a szabadidősport támogatására kell helyezni. A hazai, a területi – különösen az integrált – sporttevékenység prioritást kell, hogy élvezzen a nemzetközi versenyek támogatásával szemben. Az eredményesség növelése érdekében indokolt a hazai versenyrendszer megerősítése, a szabadidősportban pedig a fogyatékos emberek sportolási lehetőségeinek kistérségi szintű és rendszerű megszervezése. A versenysport és szabadidősport közöt ti súlypontáthelyezést a következő időszakban kell megoldania az állami sportirányításnak. A jelenlegi, versenysportra fókuszáló forráselosztási rendszert át kell alakítani egy, a fogyatékosok százezreinek mozgását lehetővé tevő szabadidős és rehabilitációs sportot támogató rendszerré.

Az eredményesség növelése érdekében indokolt a fogyatékos emberek sportolási lehetőségeinek kistérségi szintű és rendszerű megszervezése.


2008.01.10. 10:51:37


47

VIII. Létesítményhelyzet

A III. fejezetben már írtunk arról, hogy Magyarországon mind a szabadidősport, mind pedig a versenysport területén nagy a lemaradás a létesítmények meglétét, állapotát tekintve. A 2006. évi úszó Európa-bajnokság létesítményfejlesztési programja keretében megvalósultak a Széchy Tamás Uszoda komplexum garanciális- és utómunkálatai, továbbá megtörtént a létesítmény műszaki színvonalának továbbfejlesztése. A téli időszakban történő üzemelés biztosítására létesítendő sátor 2007. végére elkészült. A 2006. évi 35. Kajak-kenu világbajnokság után a Maty-éri Olimpiai Központ további fejlesztésére és korszerűsítésére, továbbá az eseményt követően műszaki felújítási munkálatokra került sor, és elkészült az evezőspálya komplex fejlesztésének terve. A Budapesti Olimpiai Központ létesítményfejlesztési programjához kapcsolódóan magántőke bevonásával 2006 szeptemberében adtuk át a SYMA Rendezvénycsarnokot. 2007-ben elkészült a Puskás Ferenc Stadion és Létesítményeire vonatkozó kerületi szabályozási terv, és a projekt-előkészítő bizottság kidolgozta a beruházás menetrendjét meghatározó főbb döntési pontokat, amelynek alapján a beruházás kereteit kijelölő kormányhatározat is elfogadásra kerülhet. A „Beruházás a 21. századi iskolába” programra vonatkozóan 2007. novemberére elkészült egy olyan on-line monitoring rendszer, amely lehetővé teszi az eddigi pályázatok hatékony ellenőrzése mellett a további pályázatok eredményesebb lebonyolítását is. A Stadion-rekonstrukciós Programban érintett 19 stadion közül 18-ban már befejeződött a beruházás. Ezek a BKV Budapest, Marcali, Dunaújváros, Zalaegerszeg, Kaposvár, Pápa, Monor, Nyíregyháza, Kaposvár Sopron, Celldömölk, Kecskemét, Dorog, Hévíz, Székesfehérvár, UTE, Győr, Békéscsaba, Miskolc, míg egy létesítmény (Pécs) rekonstrukciója folyamatban van. A beruházási program végrehajtásával – a Puskás Ferenc Stadion mellett – Székesfehérvár, Zalaegerszeg és a budapesti UTE stadion már az UEFA elvárásoknak is megfelel. A kiemelt egyesületek működtetésének támogatása keretében ingyenesen került sor a Budapest Honvéd sporttelep tulajdonjogának a XIX. ker.-i önkormányzatnak történő átadására a létesítmény felújítására, illetve a Bozsik József Labdarúgó Akadémiával történő bővítésére.


2008.01.10. 10:51:46

48


Egyedi létesítményfejlesztési támogatások keretében a Miskolci Tanuszoda építéséről, a Szombathelyi sportcsarnok beruházás támogatásáról, a Győri Stadionrekonstrukció támogatásáról, a Salgótarjáni Városi Sportcsarnok felújításáról 2006 végén, a Békéscsabai Tanuszoda építéséről 2007 végén döntött a Kormány.

a. A PPP konstrukcióban megvalósuló projektek (2004–2007) A Sport XXI Létesítményfejlesztési Program keretén belül megvalósuló állami és önkormányzati tulajdonú sportcélú ingatlanfejlesztések voltak az első olyan sportcélú beruházások Magyarországon, amelyek részben PPP konstrukció keretében valósultak meg. A Sport XXI Létesítményfejlesztési Program keretprogram, melynek részei a következők:  A „Korszerű tornatermet mindenhol” és „Tanuszodát minden kistérségben” program keretében a hiányzó tornatermek és kistérségi tanuszodák pótlása kezdődött meg.  A „Sporttal a közösségekért” program alapján megyénként egy multifunkcionális sportcsarnok vagy fedett uszoda felépítése valósulhat meg.

A „Sporttal a közösségekért” program során megyénként egy fedett uszoda felépítése valósulhat meg.


Az ÖTM PPP Projektirodája a projektek megvalósítását alapvetően a szükséges állami elfogadási eljárás lebonyolításával (projekttervek elkészítésével), a közbeszerzési eljárás mintadokumentumainak (pl. a szolgáltatási szerződések) kidolgozását is magába foglaló szakmai támogatásával, és a szolgáltatás nyújtásának időszaka alatt az ÖTM szolgáltatásidíj-hozzájárulás biztosításával támogatja. Az évenkénti állami hozzájárulás mértéke a tanuszodák és tornatermek esetében a létesítményi modellekhez rendelten 50%, míg a megyei csarnokok esetében fix összegű. A PPP konstrukcióban megvalósuló projektek jelenleg a megvalósítás különböző fázisaiban vannak, a projektek egy részében a szolgáltatás is megkezdődött, míg van még néhány olyan projekt, amely esetében a sikeres közbeszerzési eljárást követő szerződéskötés jelenleg is folyamatban van. A konvergencia program tarthatósága érdekében a 2008. évre meghatározott állami díj hozzájárulási limit betartása esetén – legkésőbb 2008. december 31-éig – PPP konstrukcióban összesen 37 projekt valósulhat meg, ami 1 megyei sportcsarnok, 18 tornaterem és 18 tanuszoda létesítmény megépítését és üzemeltetését teszi lehetővé. A szolgáltatás nyújtás az alábbi projektek esetében kezdődött meg (zárójelben a szolgáltatás megkezdés dátuma):  Debreceni Tornaterem Projekt (2007. január 1.)  Magyaratádi Tornaterem Projekt (2007. január 1.)  Szennai Tornaterem Projekt (2007. január 1.)  Somogyjádi Tornaterem Projekt (2007. január 1.)  Kozármislenyi Tornaterem Projekt (2007. február 1.)  Nagybajomi Tornaterem Projekt (2007. március 20.)

2008.01.10. 10:51:56

49


 Mohácsi Tanuszoda Projekt (2007. június 1.  Bácsalmási Tanuszoda Projekt ( 2007. szeptember 1.)  Kiskunfélegyházi Sportcsarnok Projekt (2007. október 1. napjával)

A következő táblázatok a településeken megvalósuló létesítmények modellválaszték szerinti struktúráját mutatják be. TANUSZODÁK Település Mohács Bácsalmás Lengyeltóti Marcali Nagyatád Tab Szigetvár Ibrány Bátaszék Gönc Ózd Kiskőrös Bicske Iváncsa Aba Újfehértó Acsa Tata

TORNATERMEK Település Debrecen Magyaratád Szenna Somogyjád Kozármisleny Nagybajom Dédestapolcsány Hódmezővásárhely Dévaványa Csurgó Kiskőrös Felsőzsolca Salgótarján Nagykáta Balassagyarmat Cigánd Miskolc Aba

MEGYEI CSARNOK Település Modell Kiskunfélegyháza Multifunkcionális csarnok (6000 m2), 2000 fős nézőtér, akadálymentes játéktér: 32,6 x 52,8 m, a játéktér 3 térrészre osztható (leválasztható)


2008.01.10. 10:52:01


2008.01.10. 10:52:07


51

IX. A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiából következő irányok, tervek

a. Létesítményfejlesztés – multifunkcionális terek ideája A rendszerváltó közép-kelet európai államok egyik legégetőbb problémája a sportlétesítmények leromlott állapota, illetve hiánya. Sajnos egyelőre a fizetőképes kereslet sem éri el a nyugat-európai szintet, így a meglévő épületek sincsenek megfelelő mértékben kihasználva, és nagy gondot jelent a fenntarthatóságuk, karbantartásuk is. A Sportstratégia megalkotásakor éppen ezért a fenntartható modellek keresésére fektettük a hangsúlyt. A probléma megoldására számos jó példa akad szerte a világban. Jelenlegi ismereteink szerint Magyarország számára a leginkább járható út a finn és a japán modellekben keresendő. Ezekben az országokban sikerrel alkalmazzák az ún. multifunkcionális humán szolgáltató központokat, amelyekben a preventív egészségügyi, mentálhigiénés, kulturális, oktatási-távoktatás, esélyegyenlőségi, szociális szolgáltatások mellett többek között helyet kapnak a szabadidő tartalmas eltöltésére szolgáló sportolási terek is. Az épület egy központi, nagy, átrendezhető (legalább 50x50 m-es) térrel rendelkezne. Egy ilyen épületkomplexum – különösen kistérségi vonzáskörzetekben – lehetőséget teremthet a családok, kisközösségek számára, hogy több tevékenységet is folytathassanak egy helyben, egy térben. A kistérségi multifunkcionális humán szolgáltató centrumokkal elérhető távolságba kerülnek magas színvonalú, koncentrált szolgáltatások, miközben a magántőke bevonásával, valamint uniós források felhasználásával közvetlenül is jelentősen csökkenthetők az állam és a fenntartó önkormányzatok terhei. Elképzeléseink szerint a központi sportirányítás átvállalná a tervezési költségek jelentős részét. A létesítmény megvalósítható mind zöld mezős, mind pedig barnamezős beruházásként. Arra mindenképpen ügyelni kell, hogy az épület környékén biztosítható legyen a vállalkozások számára megfelelő mennyiségű és minőségű beépíthető szabad terület, ami lehetővé teszi számukra a csatlakozást, befektetést.


2008.01.10. 10:52:14

52


b. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkárságának és a Települési Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulásai sportcélú együttműködési lehetőségei A Nemzeti Sportstratégia különös figyelmet fordít a sport területi kapcsolatrendszerének újjászervezésére, a horizontális szintek megerősítésére. A Nemzeti Sportstratégia programelemeinek megvalósítása, az operatív feladatok ellátásának megszervezése – a méretgazdaságosság, a költséghatékonyság és a szakmai szempontok tekintetében is – a szereplőkhöz legközelebb álló szinteken lehet a legeredményesebb. Ezért a Sport Szakállamtitkárság a Települési Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulásait stratégiai partnerének tekinti. A kistérségekkel olyan együttműködés kialakítására törekszünk, amelynek eredményeként felgyorsítható a kétirányú információ-áramlás folyamata, megvalósítható az erőforrások koncentrációja, létrehozható a „szolgáltató sportigazgatás” új területi struktúrája. A sportfeladatok ellátásának vállalása a kistérségekben, 2006. december 75 kistérség 11%

20%

27% 42%

önálló

rész

tervezik

nem tervezik

A sportfeladatok ellátásának vállalása a kistérségekben, 2007. október 102 kistérség 25%

31% 45%

önálló

rész

nincs

A humánerőforrás fejlesztését célzó program keretein belül az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkársága, valamint az Országos Fejlesztési és Programiroda együttműködésében kistérségi sportmenedzser képzésre került sor. A mind a hét régióban lezajlott tanfolyamon olyan sportszakemberek


2008.01.10. 10:52:20

Útban a Sportoló Nemzet felé

Recommend Documents