„Uram! (...) Hitem által kezet nyújtok a másik ember felé. (...) Élni, hinni és szeretni csak közösen lehet.” (Szent II. János Pál pápa)
43. szám
REMÉNY XXVII. évfolyam
2016. október 23. – Évközi 30. vasárnap
E mai nap...
www.katolikus.sk • www.remeny.sk Ára: 0,70 Eur 7
9 13
Szabadságharc Ünnepség – a megmaradás jegyében Fischer-Colbrie Ágoston-szobrot avattak
Egy viszályt békíts el! Egy elfelejtett jóbarátot keress fel! Egy gyanút oszlass; bizalomra változtasd! Írj levelet neki, mert oly régen hiányol! Egy ifjút bátoríts, ki hitet vesztett! Mit rég ígértél, végre tedd meg! Egy vén neheztelést ma ejts el! Mit másoktól kívánsz, azt nézd át és rövidítsd a „listát”! Egy igaz elvért síkra szállj! Egy jóért hálás szót találj! A régi félszed győzd le! Két percet szánj a szép természet arcán gyönyörködve! Mondd néki meg, hogy szereted! És mondd megint, megint s megint...
EZ TÖRTÉNT VATIKÁN
Testvéreink támogatásával folytatni tudjuk imánkat! Október 16-án a vasárnap délelőtti szentmise keretében Ferenc pápa hét új szentet avatott. Beszédében a szentmise olvasmányaiból kiindulva az ima példaképeként állította őket a hívek elé.
lefáradni” (Lk 18,1). Ez a keresztény cselekvés módja: szilárdnak lenni az imában, hogy szilárdak maradjunk a hitben és a tanúságtételben. Ismét megszólal bennünk egy hang: „Uram, hogyan lehetséges, hogy ne fáradjunk el? Emberek vagyunk… Mózes is „Teremts bennünk nagylelkű és hűséges szívet, elfáradt!” Ez igaz, mindnyájan elfáradunk. De nem hogy mindig készséges akarattal és tiszta szívvel vagyunk egyedül, egy test részei vagyunk! Krisztus szolgáljunk téged”. testének, az egyháznak vagyunk a tagjai, amelynek Mi, a magunk erejéből nem vagyunk képesek ar- karja éjjel-nappal ki van tárva az ég felé, a feltámad ra, hogy ilyenné alakítsuk szívünket; csak Isten te- Krisztus és az ő Szentlelke jelenlétének köszönhetőheti meg, ezért kérjük ezt az imádságban, ezért tőle en. Egyedül az egyházban és az egyház imájának kérjük ajándékként, az ő „teremtéseként”- mondta köszönhetően maradhatunk szilárdak a hitben és a homíliájában a Szentatya. tanúságtételben. Azok a szentek, akik avatására itt egybegyűltünk, Hallottuk Jézus ígéretét az evangéliumban: Isten már célba jutottak, szívük az imának köszönhetően igazságot szolgáltat majd választottjainak, akik éjjelnagylelkű és hűséges volt: minden erejükkel imád- nappal hozzá kiáltanak (vö. Lk 18,7). Láthatjuk tekoztak, küzdöttek, és győztek. hát az ima titkát: kiáltani, soha el nem fáradni, és ha Tehát imádkoznunk kell. De nem szórványos, elfáradunk, segítséget kérni, hogy karunk kitárt manem hébe-hóba mondott imáról van szó, hanem radjon. Ez az az ima, amelyet Jézus kinyilatkoztatott olyanról, amilyenről Jézus tanít a mai evangélium- és nekünk ajándékozott a Szentlélekben. Az imádban: „szüntelenül kell imádkozni, és nem szabad be- kozás nem azt jelenti, hogy egy eszményi világba
menekülünk, vagy hogy egy hamis, önző nyugalomba vonulunk vissza. Ellenkezőleg: az imádkozás küzdelmet jelent, és hagynunk kell, hogy a Szentlélek is imádkozzon bennünk. A Szentlélek az, aki megtanít minket imádkozni, aki vezet minket az imában, és segít, hogy Isten gyermekeiként tudjunk imádkozni. A szentek olyan férfiak és nők, akik egészen behatolnak az ima misztériumába. Ez a hét tanúságtevő is, akiket ma szentté avattunk, az imával harcolták meg a hit és a szeretet jó harcát. Ezért szilárdak maradtak a hitben, nagylelkű és hűséges szívvel. Példájuk által és közbenjárásukra Isten nekünk is adja meg, hogy az ima emberei legyünk, hogy éjjel-nappal kiáltsunk Istenhez anélkül, hogy belefáradnánk, hogy hagyjuk a Szentlelket imádkozni bennünk, és hogy támogassuk egymást az imádságban, hogy karunk kitárt maradjon, míg ki nem vívja a győzelmet az Isteni Irgalmasság. Magyar Kurír
FATIMA
VILÁGEGYHÁZ
Megáldották a magyar nyelvű táblát
Az élelmiszer nem csak üzlet Az élelmezés világnapját október 16án, vasárnap tartjuk. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) októben 14-én különböző kezdeményezésekkel irányította a figyelmet a világnapra. A Szentatya az élelmezés világnapjára, október 16-ára írt üzenetében új felhívással él az éhezés leküzdésére. Politikai cselekvés, életstílusváltás, a szolidaritás előmozdítása: többek között ezeket a területeket emeli ki üzenetében a pápa, ezek által hatékonyan felléphetünk az éhezés ellen. Az üzenet foglalkozik a klímaváltozás témájával is, valamint annak hatásával a mezőgazdaságra és – ennek következtében – emberek millióinak táplálkozására. A Szentatya annak a kívánságának ad hangot, hogy a párizsi egyezmények ne maradjanak puszta szavak, hanem alakuljanak át bátor döntésekké. A pápa különösen is elítéli a fogyasztás és a „mindenáron” való termelés logikáját, amely módosítja és kockázatnak teszi ki a különböző állat- és növényfajokat. Előállítani valamit, amely a laboratóriumban kitűnő eredményeket mutat, előnyös lehet egyesek számára, de pusztító hatású lehet másoknak. Az elővigyázatosság alapelve nem elegendő, szükség van a kiegyensúlyozott és becsületes cselekvésre.
A növények genetikai szelekciójánál figyelembe kell venni a földet, amely elvesztheti termelőképességét és az állattenyésztőket, akik nem tudják hol legeltetni állataikat. A klímaváltozás hatásairól szólva pedig emlékeztet azokra az emberekre, akik éppen ennek következtében váltak migránsokká, és akiknek száma egyre növekszik. Nem elegendő meglepődni azon, akinek nincs meg a mindennapi kenyere, és sajnálkozni rajta. Olyanfajta termelést alakítsunk ki, amely biztosítja az élelmet mindenki számára, egyenlően elosztva – kéri Ferenc pápa. Majd felteszi továbbá a kérdést: folytathatjuk-e így, hogy a piac logikája csak a profit útját követi? Az ember sohasem lehet kísérleti eszköz, ahogy az élelmiszer-termelés sem lehet pusztán gazdasági üzlet, amelynek feláldozzuk még a rendelkezésre álló ételt is. A Szentatya végül felhívást intéz mindenkihez, a politikai felelősöktől a termelőkön keresztül a mezőgazdasági munkásokig, hogy fogjanak össze az igazságosabb elosztáshoz vezető irányváltás érdekében, hogy a megtermelt javak ne maradhassanak csak a hatalmasok birtokában. Magyar Kurír
Magyar nyelvű tábla jelzi immár a zarándokoknak, hogy honnan indul a Mindszenty József bíborosról elnevezett fatimai magyar keresztút Portugáliában. Az 52 éve felszentelt Calvário Húngaro, azaz magyar kálvária kezdete eddig csak más nyelveken, például portugálul, németül, lengyelül volt feltüntetve, noha külföldi magyar közösségek adományaiból épült Kondor Lajos és Kardos Illés atyák több mint tíz éven át tartó szervezőmunkája nyomán – hangsúlyozta Breuer Klára nagykövet, hozzátéve, hogy „a diaszpóra magyarság összefogásáról tanúskodik a fatimai magyar kálvária”. A nagykövet felidézte: a katolikus papok célja az volt, hogy „imádsággal forduljanak Isten felé Magyarország kommunizmus alóli felszabadulásáért”. 1956, a levert forradalom egy nagyon erős lökést adott annak a gyűjtőmozgalomnak és annak a szervezőmunkának, ami korábban már elindult. A magyar nyelvű táblát, amelyet a Portugál–Magyar Együttműködési Egyesület készíttetett, Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök áldotta meg október 11-én, majd misét mutatott be a kálvária kápolnájában. Az 1956-os Emlékbizottság támogatásával Juhász-Laczik Albin pannonhalmi bencés szerzetes tanulmányt készített a kálvária keletkezésének történetéről a fatimai egyházi levéltárban őrzött iratok alapján, amelyet több nyelvre lefordítanak, és elküldenek a keresztút megépülését adományokkal támogató, például pittsburgh-i, clevelandi, chicagói magyar közösségeknek. A mintegy félóra alatt végigjárható, összesen 15 stációból álló keresztút azon úton mentén található, melyet a pásztorgyerekek, akiknek 1917. május 13-án megjelent a Szűzanya, nap mint nap megjártak. A jelenések, melyek a következő öt hónap 13-án is megismétlődtek, Fatimát a katolikus világ egyik legfontosabb zarándokhelyévé tették. Magyar Kurír
Támogatta a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala - Nemzeti kisebbségek kultúrája 2016 program — Realizované s finančnou podporou Úradu vlády Slovenskej republiky program Kultúra národnostných menšín 2016
REMÉNY katolikus hetilap
Főszerkesztő: Herdics György Főszerkesztő-helyettes: Albán József,
[email protected] Tel.: +421 (0)948 057 510
Felelős szerkesztő: Bertha Éva e-mail:
[email protected] Telefon: +421 (0)948 057 509 Szerkesztők: Orbánné B. Mária,
[email protected] Telefon: +421 (0)948 057 506 Gál Mészáros Réka (0948 063 373)
Hirdetésfelvétel: Blahóné Kamenár Gabriella e-mail:
[email protected] Tel.: +421 (0)905 255 154 Kiadja: Glória Társulat, Jilemnického 4., 90301 Senec IČO: 00678066
• ÉVKÖZI 30. VASÁRNAP • 2016. OKTÓBER 23.
A szerkesztőség címe: REMÉNY, Žiacka 4., 821 06 Bratislava Tel.: 02/4552 3682, 4564 4598 (hétfőn és csütörtökön) Fax: 02/4552 3684 e-mail:
[email protected] Grafika: namedia – Nagy Attila
Nyomja: PETIT PRESS, Bratislava. Terjesztik a plébániák. Megjelenik 7000 példányszámban. Index: 49574 ISSN 1335-6534. Nyilvántartási szám: EV 242/08. A kéziratok szerkesztési jogát fenntartjuk! Kéziratokat nem őrzünk meg.
EZ TÖRTÉNT KIRÁLYHELMEC KOMÁROM
Keresztény találkozó Bodrogköz és Ung-vidék történelmi egyházai - a bodrogszerdahelyi görögkatolikus esperesi kerület, a zempléni református egyházmegye, valamint a nagykaposi római katolikus esperesi kerület – október 8-án a helyi önkormányzat társszervezésében harmadik alkalommal rendezték meg a keresztény találkozót Királyhelmecen. A találkozó előadója a magyar közmédia ismert egyénisége, Süveges Gergő volt. Az előadások három témakörben hangzottak el. Az első a döntésekről szólt és arról, hogy mindig van választás. Mindannyiunknál ott van az ószövetségi alapdöntés: Istennel, vagy nélküle. Üdvös, ha ehhez párosul az újszövetségi önmagunkért vagy másokért vállalt élet is. A második a fordulópontokról szólt, s hogy mit kezdünk a változásokkal. Az előadás fő mondanivalója, hogy istenkapcsolatunk és az emberekkel való viszonyaink mindig javíthatók. Végül az irgalmasság témájára került sor. Az örömteli hangulathoz a helyi alapiskola tanulói is hozzájárultak, akik József történetét adták elő. Susko Mihály
ALSÓLÁNC
Templomszentelési évforduló Szeptember 23-án és 25-én ünnepi szentmisékben emlékeztek meg a hívek templomuk felszentelésének 15. évfordulójáról, búcsúünnepéről. A helyi plébános felkérésére az ünnepi szentmiséket Takács Dénes jánoki plébániai kormányzó mutatta be. Szentbeszédében elmondta, szükségünk van egy helyre, ahol együtt vagyunk az Istennel, ez a hely pedig a templom. Minden templomszentelési évfordulón ki kell hangsúlyozni, hogy a kőből épült templom az Isten háza, ahol Istenhez közel kerülhetünk az őszinte imádságok és a szentmiseáldozat bemutatása által. Ezért arra kérte a jelenlévőket, szeressék templomunkat, ragaszkodjanak hozzá és ne féljenek áldozatot hozni érte. Legyen a templom, az Isten háza második otthonuk! Az ünnepi szentmise körmenettel, szentségi áldással és a himnuszok eléneklésével zárult. Kovács Margó
BUZITA
Búcsúi szentmise
Családok miséje Az új iskolaévben ismét kezdetét vették a családmisék, melyekre már hagyományosan minden második pénteken kerül sor. Néhány évvel ezelőtt a lelkes hívek egy csoportja elhatározta, hogy havonta egy alkalommal zenei és lektori szolgálattal is bekapcsolódik a szentmisébe. Az eredeti elképzelés szerint a helyi egyház nagy családjából egy-egy házaspár s egy általuk felszólított, ugyancsak hitét gyakorló személy – legyen az bármilyen életállapotú – vállalt feladatokat. Minden iskolaévben egy-egy tematikus plakát is készül a családmisék időpontjával. Ez idén sincs másképp, s az új tanév témája a már végéhez közeledő irgalmasság éve. A legutóbbi alkalomra október 14-én került sor. A szentmise főcelebránsa Kiss Róbert püspöki helynök, komáromi esperesplébános volt. Szentbeszédében Szent I. Kallixtusz pápa és vértanú életén keresztül a becsületes keresztényi életre hívta fel a figyelmet. Elmondta, Isten szemében mindenki egyforma, elengedhetetlen az őszinte bűnbánat, ugyanakkor fontos a megértés is embertársainkkal szemben. A szentmise koncelebránsa Lépes Lóránt atya volt. A zenei szolgálatot a helyi fiatalok és gyerekek vállalták. Végezetül közösen elmondták a Családok imáját, melynek szerzője Bíró László püspök. Gál Mészáros Réka
Szeptember 14-én, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén búcsúi szentmisét celebrált Száraz János plébános, majd szeptember 18án, vasárnap ismételten megtartották a buzitai anyaegyház búcsúünnepét. A helyi plébános felkérésére az ünnepi szentmisét Balázs Patrik csoltói plébániai kormányzó, a Rozsnyói Egyházmegye katolikus ifjúsági referense mutatta be és vállalta az igehirdetés szolgálatát. Szentbeszédében kiemelte a kereszt fontosságát. Feltette a kérdést, miért fontos az ember életében Krisztus keresztje, milyen a mi kapcsolatunk vele, s vajon mi felmagasztaljuk-e Krisztus Urunk keresztjét személyes életünkkel. Felszólította a híveket, tekintsenek a keresztre, s nem azért mert muszáj, hanem személyes akaratból. Az ünnepi szentmise kántori szolgálatát Schreiber István végezte, aki a szentségi körmenetet odaillő énekekkel vezette és tette gazdagabbá. Dobos Mónika • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK
AMIRE HITÜNK TANÍT
Gondolatok az erkölcsről
Az igazságosság Napjainkban talán a legtöbbet emlegetett és leginkább félreértett erények egyike. Az igazságosság minden közösségi együttélés, minden társadalmi viszony alapja: ez biztosítja, hogy a munkáért bér járjon, hogy a pénzért megfelelő áru stb. Amint egy kortárs gondolkodó megfogalmazta: igazságosság majd akkor lesz, ha csinálunk. Jó, jó, de milyen igazságosság? Alapvetően három tartalmat társíthatunk ehhez a fogalomhoz. Sokan a kortársak közül matematikai igazságosságban gondolkodnak, azaz egyenlően elosztani mindent. Mindenkinek ugyanannyi jár, vagy még hangzatosabban „mindenki igényei szerint részesüljön a közös javakból” - saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy az ilyen jellegű osztás nem igazságos. Vagy igazságos-e az a családanya, aki a levesből férjének, kamaszgyerekének és kisgyerekének is pontosan egy merőkanállal mer? Nyilvánvalóan nem: az igazságosság nem azonos a matematikai egyenlőséggel. Egy következő vonatkozása az, amit az ókori görögök is úgy fogalmaztak meg, hogy megadni min-
denkinek, ami jár. Ez hangzatos, de könnyen is cáfolható: megkapta-e a munkás a neki járó bért akkor, amikor a szerződésben foglaltakat átutalták neki? Nyilvánvalóan nem, ha ő és a családja képtelen belőle
tisztességesen megélni. Ebben a megközelítésben a szó latin eredetije, a justitia tükröződik, vagyis a „jog szerinti”. Ez persze sokkal több annál, amikor a jogot és a kötelességet semmibe veszik, de épp a
jog, a törvény és a szerződés írott betűje mögé bújva lehet a legnagyobb gazságokat, igazságtalanságokat elkövetni. Ki határozza meg, hogy mennyi jár? Az állam, netán a többség vagy az erősebbek akarata? A keresztény erkölcs a fenti meghatározást kiegészíti egy apró, ám egyáltalán nem lényegtelen pontosítással: ami jár, de a szeretettől megvilágosított mérték szerint. Eszerint igazságos megtenni azt is, ami nem kötelesség vagy ami nem kifizetődő. Ez nem matematikai mértéket tart szem előtt, nem is azt, hogy a másik erre vagy arra jogot formálhat-e, hanem szembemegy a ténybeli egyenlőségekkel. Ez más szóval nem más, mint a méltányosság, ami adott esetben eltekint a törvény betűjétől, a jogok és a tények diktálta mértéktől, túllép a „jogosan jár” nemegyszer gépiesen embertelen rendszerén. Ez az, amit Isten felénk is gyakorol: ő igazságtalan, bármely meglepő is leírni ezt. Igazságtalan, mert nem a törvényt nézi, nem azt, hogy az ember mennyi érdemmel rendelkezik, mert pusztán ennek alapján senki sem üdvözülhetne. Az Ő igazságossága szeretettől vezérelt: sokkal többet ad, mint ami jogszerűen járna: üdvösséget ajánl nekünk.
A lelkipásztor válaszol Kedves Atya! A barátomnak említettem, hogy megyek a székesegyházba. Ő kijavított, mondván, hogy az már nem székesegyház, hanem bazilika. Valójában mi hát a helyzet? Kedves Fiatal Barátom – mindkettőtöknek igaza van olyan értelemben, hogy mindkét elnevezés teljesen jogos szép bazilikánkat illetően. A „székes”-egyház, latin-görög kifejezéssel „katedrális”, a megyés püspökök templomának hívatalos megnevezése. A „kathedra” a püspök „tanítószéke” (az iskolai katedra elnevezése innen származik, de már nem ebben az értelemben használatos). Székesegyházunkban a szentély északi oldalán, a baldachin alatt van ez a bizonyos „szék”. A püspöknek, mint az egyházmegye legfőbb tanítójának, most is joga volna prédikálni is ebből a székből. Tekintettel arra, hogy a bazilikában most is ott van ez a szék, megmaradt jogosan a „székes”-egyház elnevezés. A bazilika elnevezés más. Eredetileg Rómában Konstantin császár adott
át a kereszténység felszabadításakor állami épületeket, amelyeket ott akkor „bazilikák”-nak, királyi épületeknek neveztek, egyházi használatra. Ezeket alakították át templomokká. Építészeti stílus is alakult azután ezeknek az építészeti jellegzetességei alapján. Basilica Maiornak, nagyobb bazilikának nevezték és nevezik azóta is a római bazilikák legjelentősebbjeit, különösen a lateráni Szent János (ez a pápának, mint Róma püspökének a fenti értelemben vett „székes”-egyháza), a S. Maria Maggiore-bazilika a Szűzanya tiszteletére, a Szent Péter-bazilika és a Falakon Kívüli Szent Pál-bazilika tartozik ide. Rajtuk kívül jelentősebb templomokat régóta neveznek bazilikának. Később aztán a pontosabb különbségtétel céljából Basilica Minor, „kisebb bazilika” elnevezést kaptak a többiek, s ezt az elnevezést mint „rangot”, újabb korban a pápák külön adományozzák, mintegy kitüntetésképpen. Magyarországon ily bazilikák az esztergomi székesegyház, a budapesti Szent István-bazilika (ez bazilika, de nem székesegyház), a székesfe-
• ÉVKÖZI 30. VASÁRNAP • 2016. OKTÓBER 23.
hérvári, veszprémi s (pár év óta) a győri székesegyház is ebbe a sorba tartozik, továbbá a pannonhalmi, zirci és máriapócsi bazilikák, melyek tehát nem püspöki székesegyházak is egyben.
BESZÁMOLÓ
Zarándoklat Lourdes-ba A Misszió Tours szervezésében szeptember 19–25-ig zarándokúton vettünk részt a franciaországi Lourdes-ban. Lelki vezetőnk Száraz János atya volt, a Kassai Főegyházmegye Buzita községéből. Hosszú utunkat kényelmes autóbusszal tettük meg, Szlovénián és Észak-Olaszországon át, oda- és visszaútban egy olaszországi szállás közbeiktatásával. Lourdes-ba a második napon a késő esti órákban érkeztünk, tartalmas lelki programmal eltöltve a hosszú utazást. Úti célunk, Európa és a világ legnagyobb kegyhelyének, a Máriajelenés helyszínének megtekintése volt, hogy átéljük és kövessük a Szent Szűz üzenetében foglaltakat, bejárjuk a szent helyet. Ismerjük a történetet, hogy egy szegény, tanulatlan 14 éves lánynak, Soubirous Bernadette-nek 1858. február 11-én jelent meg először a Szent Szűz a városka melletti Masabielle barlangnál. Amint ő elmondta, a szép hölgy hófehér ruhát viselt kék övvel, lábát aranyrózsa díszítette, kezében rózsafüzér. Ezt követően tizennyolc alkalommal jelent meg a kislánynak július 12-ig bűnbánatot és engesztelést kérve. Március 25-én árulta el nevét „Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás”. A látomás híre gyorsan terjedt, egyre nagyobb embertömeg látogatta a jelenés helyét és az ott fakadó forrást. A forráshoz látogató betegek egyre többen tapasztaltak jelentős javulást, sőt gyógyulást. Az elmúlt több mint 150 évben az egyházi és világi hatóságok vizsgálták a jelenést és a csodás gyógyulásokat, de természetes okokkal nem találtak rá magyarázatot.
Harmadik napunkat szentmisével kezdtük a barlangnál, más katolikus közösségekkel, angol nyelven. Majd meglátogattuk Bernadette szülőházát, lakóházát, a malmot, ahol a család szegénységben, de mély vallásos hitben élt. Bejártuk a főteret, átmentünk az Irgalmasság kapuján, majd a modern húszezer főt befogadó Bazilikát tekintettük meg, ahol egy függő kép formájában a mi Szent István királyunk is helyet kapott. A forrás feletti sziklára épült hármas tagolású Szeplőtelen Fogantatás és Rózsafüzér bazilikák, majd a Kripta különböző korokban a stílusok összehangolásával épültek, teljesítve a Szent Szűz kérését, hogy épüljön kápolna e helyen. Este részt vettünk a gyertyás körmeneten. A nemzetközi kórusban öt útitársunk is énekelt, János atya által kétszer is elhangzott az Üdvözlégy, és a sok-
nemzetiségű körmenetben a magyar zászló is felbukkant. Negyedik napunkat magyar nyelvű szentmisével kezdtük a Bazilika melletti kápolnában, majd a hegy lejtőjére épült keresztúttal folytattuk. Itt kiemelném a tízedik állomást, amit magyar katolikusok támogatásával állítottak fel 1912–ben. Magyar vonatkozású a betegek keresztútja, amit Maria de Faykod szobrásznő alkotott carrarai márványból 2003 és 2008 között. Mindkettő végigjárása különös lelki élményt nyújtott. A délutáni szabad program alkalmat adott mindenkinek a látottak ismételt megtekintésére, vagy igénybe vehette a rituális fürdőt, ahol a zarándokok bűnbánati tisztító fürdőt vehettek. Néhány útitársunk élt is a lehetőséggel, de kis beszámolóm terjedelme sem lenne elég a ceremónia leírására. Lehetőség nyílt szeretteinknek ajándék vásárlására, pihenésre, városnézésre… A lelki programjainkon túl, turistalátványosságként odaútban megtekintettük Carcassone lovagvárát, visszaútban Avignont, a pápák városát, középkori hangulatot árasztó katedrálisukban szentmisén vehettünk részt. A megtett útért, az átélt élményekért köszönet illeti az Utazási Irodát, a mindenre felkészült idegenvezetőnket, Kovács Józsefné Katikát, a kosdi kántor Katikát énekéért, és lelki vezetőnket, az atyát, akik tartalmassá, széppé varázsolták az együtt töltött napokat. A jövőbeli útmutatást is megkaptuk az Evangélium szavaiból: „Ne féljetek!” Morvay Márta zarándok
Évforduló a Sziklatemplomban Huszonöt éve, 1991. október 13-án Angelo Acerbi érsek, a Szentszék magyarországi nunciusa szentelte fel a pálosok budapesti Sziklatemplomának oltárát. Az évfordulón Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius mutatott be ünnepi szentmisét a Gellért-hegyi templomban. A Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelt Sziklatemplom rendszerváltás utáni újranyitásakor Rubovszky András, a Széchenyi Társaság főtitkára ajánlotta fel a Magyar Pálos Rendnek az új oltárt, az ambót, valamint a szentélyben található padot. A liturgikus berendezési tárgyakat, melyek a pécsi Zsolnay-gyárban készültek, Sikota Győző keramikus tervezte. Az oltár felállításának évfordulóját közös hálaadó szentmisével ünnepelte a Széchenyi Társaság és a Magyar Pálos Rend. Az ünnepi szentmise kezdetén Györfi Szabolcs pálos szerzetes, a Sziklatemplom igazgatója köszöntötte Alberto Bottari de Castellót, majd felidézte, hogy az oltár szentelésekor Aczél László Zsongor volt a templomigazgató, aki aztán sokszor beszélt róla, hogy szeretne majd ünnepi szentmisével emlékezni a szentelés nagy évfordulóján, melyre meghívná a nunciust. „Zsongor atya 2014-ben elhunyt, és én úgy éreztem, ezzel az ünneppel tartozom neki is, és a jótevőinknek is.” Rubovszky András, a Széchenyi Társaság főtitkára köszöntőjében elmondta, az oltár felszentelése óta a társaság minden év október 13-án a magyar hazáért ajánl fel szentmisét. A latin nyelvű hálaadó szentmisén mondott szentbeszédében Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius kiemelte: öt éve, mikor megérkezett Magyarországra, a Sziklatemplom az elsők között volt, melyet meglátogatott. Ez a templom szép, egyéni, ugyanakkor Budapestről beszél és a teljes magyar történelemről. Sok vendégemet hoztam már el ide, de először mutathatom be itt a legszentebb áldozatot – tette hozzá a nuncius. – Huszonöt évvel
ezelőtt, amikor újra diplomáciai kapcsolatba került egymással a Szentszék és Magyarország, és amikor kinyitották ezt a templomot, nagy jelentősége volt annak, hogy Angelo Acerbi érsek eljött ebbe a templomba, és megáldotta az oltárt és a berendezést. A Szűzanya hónapjában mutatjuk be a legszentebb Eucharisztiát. Amikor beléptem ide, és körbenéztem, több Mária-szobrot is láttam. Ez megmutatja a Szűzanya iránti szereteteteket és ragaszkodásotokat. Itt van velünk Szűz Mária, aki által és akivel együtt eljutunk Krisztushoz. Ti, magyarok, ismeritek a Szűzanyát, imádkoztok hozzá, szeretitek. Öt év alatt, mióta itt vagyok Magyarországon, többször körbejártam azokat a bazilikákat és templomokat, melyek az ő tiszteletére lettek szentelve, a liturgiában pedig tapasztaltam a tiszteleteteket a Szűzanya iránt, mely engem mélyen meghat – vallotta meg homíliájában Alberto Bottari de Castello. Majd egy tanúságtételt idézett arról, hogy Szent II. János Pál pápa mennyire szerette és hogyan imádkozta a rózsafüzért. „Ez egy egyszerű ima, de ebben az egyszerű imában rejlik az a csoda, melyben Krisztus misztériumát láthatjuk. Amikor ezt imádkozzuk, és ismételjük: »Üdvözlégy Mária«, az olyan, mintha gyermekként az édesanyánk ölében ülnénk, s hívnánk őt – mutatott rá a nuncius. – Ebben az egységben élt Szűz Máriával Szent II. János Pál pápa, ezért szerette annyira a rózsafüzért imádkozni, és ezért választotta jelmondatául: »Totus Tuus«, azaz teljesen a tiéd, Szűz Mária.” A szentmisében a hívek könyörgéseit Széchenyi István imáiból, fohászaiból válogatták és olvasták fel a Széchenyi Társaság elnökségének tagjai. A társaság főtitkára a szentmise után egy Széchenyi István születésének 225. évfordulójára kibocsátott emlékérmet ajándékozott Alberto Bottari de Castello apostoli nunciusnak és Györfi Szabolcs templomigazgatónak. MK • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK
LELKI TÁPLÁLÉK
Évközi 30. vasárnap
VASÁRNAP ról ra
Szakál László mai evangéliumi jelenet nemcsak egy farizeust állít elénk, hanem egy szűk zsidó vallási csoportnak magatartását, melynek tagjai vallásos, istenfélő emberek hírében álltak, mivel nemegyszer kínos aprólékossággal tartották meg a vallási előírásokat. Az Úr Jézus a mai evangéliumi jelenetben pszichológus módjára szemlélteti és a lélek orvosaként festi meg mindenkori hallgatói elé a farizeusi magatartást. Szerinte az ilyen lelkületű ember mindig kihúzza magát Isten és a templomban levő emberek előtt, mert dicsekedni akar vallásosságával. Imája gőgtől feszül, hiszen ő nem valamilyen kegyért fohászkodik, hanem csak Isten tudtára akarja adni, hogy kicsoda is valójában. A farizeus mindig megvetéssel szól a többiekről, és csak önmaga teljesítményeivel dicsekszik, Isten előtt, mások rovására, mintha azt akarná mondani: Nézz csak rám, Isten, nekem nincs is rád szükségem, mert önmagamtól is megigazult vagyok… Szent Lukács evangéliuma kimondja, hogy a farizeusi lelkületű ember imája csak monológ. Szinte Istenre akarja erőltetni a „külsőt”, a látszatot, a színfalakat, a „rendezést”, amellyel bemutatja törvénytiszteletét és tökéletes jóságát. Istent azonban nem lehet dicsekvéssel meghatni. A farizeusi magatartás megnyilatkozásai és fajtái mindig is jelen voltak az Egyházban. Ne féljünk kimondani, hogy a hitüket nem gyakorló anyakönyvi katolikusaink minimalizmusa és vallási közömbössége éppen a mindenkori farizeusi gőgben, farizeusi önteltségben és a farizeusi önimádásban gyökerezik és keresendő. A mai vasárnapon értük is imádkoznunk kell, mert a megkeresztelt és vallásukat nem gyakorló testvéreinknek meg kell érteniük, hogy a farizeusi gőg vakította el őket. Isten a kevélyeknek ellenáll és az alázatosaknak kegyelmet, életet és boldogságot ad. Ha az evangéliumi jelenet negatív hősében önmagunkra
A
ismerünk, nem elég szigorú önkritikát gyakorolnunk, hanem a Szentlélekre kell hagyatkoznunk, hogy gyógyító kegyelmével elsorvassza bennünk farizeusi látványosságainkat, külsőségeinket, és segítséget kell kérnünk Tőle, hogy a Lélek gyümölcseiben gazdagodhassunk. Benedek pápa a papokat gyakran óvta egy farizeusi hibától, amit ő „túlzott aktivizmusnak” nevezett. Szomorúan látta, hogy a papok közül többen úgy gondolják, csak akkor értékesek, ha látványos rendezvényeket szerveznek, lótnak-futnak, hogy a mai emberközpontú, sekély és felületes gondolkodású világ kedvében járnak. A Szentatya szerint az ilyenekre nagyon sokszor igaz a mondás, hogy olyannyira gyorsak, hogy a lelkük elmarad a lábuktól, és amikor papi életük túlságos látványosságaiba belefáradnak, az emberekben és az Egyházban csalódva, teljesen elzárkóznak, vagy esetleg szolgáltatásképpen elvégzik a minimumot. Mindnyájunknak, papoknak és híveknek, tudatosítanunk kell, hogy a vallásosság külső jelei nem bizonyítanak semmit. Jézus világosan megmondta, hogy csak a gyümölcseiről lehet megismerni a fát. Ha a Szentlélek gyümölcsei (szeretet, öröm, béke, türelem, kedvesség, jóság, hűség, önmegtartóztatás) láthatók az életünkben, tekintet nélkül arra, milyen helyzetben vagyunk, akkor biztosak lehetünk abban, hogy Isten az, ki az életünket irányítja. Enzsöl Ellák pap költőnk azt írta egyik versében, hogy „félek a tökéletes emberektől. Mert ők azt gondolják, hogy vannak, pedig nincsenek.” Versével bizonyára rá akart mutatni, hogy az alázat manapság nem túl népszerű erény, de nekünk mindezek ellenére alázatosakká kell válnunk. Szólítsuk és kérjük a Szentlelket, a leghatékonyabb gyógyítót, aki kegyelmével minket sosem kínoz, de nem is kímél, hogy alakítsa szívünket Jézus Szívéhez mindinkább hasonlóvá!
• ÉVKÖZI 30. VASÁRNAP • 2016. OKTÓBER 23.
Olvasmány Sirák fia könyvéből (Sir 35,15b-17. 20-22a) Az Úr igaz bíró: nem nézi az ember személyét, nem részrehajló a szegény kárára; s meghallgatja azt, aki a balsorsban kéri őt. Nem utasítja el az árvák könyörgését, sem az özvegyet, ha tele van panasszal. Aki szívből szolgálja, azt elfogadja az Úr, az ilyenek imádsága a felhőkig hatol. A nyomorgók jajszava áthatol a felhőkön, és nem csendesül, míg el nem éri célját. Nem tágít, amíg rá nem tekint a Fölséges, és míg nem szolgáltat neki igazságot. És az Úr nem késlekedik.
Sőt, az Úr ezután is megszabadít minden gonosz cselvetéstől, és átment menynyei országába. Dicsőség legyen neki mindörökké! Ámen.
Evangélium Szent Lukács könyvéből (Lk 18,9-14) Abban az időben: Az elbizakodottaknak, akik magukat igaznak tartották, másokat pedig megvetettek, Jézus ezt a példabeszédet mondta: „Két ember fölment a templomba imádkozni, az egyik farizeus volt, a másik vámos. A farizeus megállt, és így imádkozott magában: »Istenem, hálát adok neked, Válaszos zsoltár hogy nem vagyok olyan, mint a többi (Zsolt 33,2-3.17-18.19 és 23) ember, rabló, igazságtalan, házasságtörő, Válasz: A szegény felkiáltott az Isten- mint ez a vámos is. Kétszer böjtölök hehez, és Isten meghallgatta őt. tenként, és tizedet adok mindenből, amim van.« Szentlecke A vámos pedig távolabb állt meg, és a Szent Pál apostolnak szemét sem merte az égre emelni, hanem Timóteushoz írt második leveléből a mellét verve így szólt: »Istenem, légy (2 Tim 4,6-8.16-18) irgalmas nekem, bűnösnek!« Az én véremet nemsokára kiontják álMondom nektek, hogy ez megigazuldozatul. Eltávozásom ideje közel van. A tan ment haza, amaz viszont nem. Mert jó harcot megharcoltam, a pályát végig- mindazt, aki magát felmagasztalja, megfutottam, a hitet megtartottam. alázzák, aki pedig megalázza magát, azt Készen vár rám az igazság győzelmi felmagasztalják.” koszorúja, amelyet az Úr, az igazságos Bíró megad nekem azon a napon. De nemcsak nekem, hanem mindenkinek, aki örömmel várja az ő eljövetelét. Első védekezésem alkalmával senki sem állt pártomra, mindenki cserbenhagyott. Ne számítson nekik bűnül! Ám az Úr mellém állt, és erőt öntött belém, hogy befejezzem az evangélium hirdetését, és tudomást szerezzen róla minden pogány. Így megmenekültem az oroszlán torkából.
Liturgikus naptár Október 23. Évközi 30. vasárnap (Kapisztrán János, Gyöngyi, Koppány, Jozefina, Odett) Október 24. Hétfő. Köznap (Claret Antal Mária, Salamon, Gilbert) Miseolvasmányok: Ef 4,32-5,8; Zsolt 1,1-2. 3. 4 és 6; Lk 13,10-17 Válaszos zsoltár: Mint Isten kedves gyermekei, legyetek az ő követői! Október 25. Kedd. Emléknap (Pécsi Boldog Mór, Blanka, Bianka) Miseolvasmányok: Ef 5,21-33; Zsolt 127,1-2. 3. 4-5; Lk 13,18-21 Válaszos zsoltár: Íme, ilyen áldásban részesül, aki féli az Urat.
Október 26. Szerda. Köznap (Armand, Amanda, Demeter, Dömötör, Örs) Miseolvasmányok: Ef 6,1-9; Zsolt 144,10-11. 12-13ab. 13cd-14; Lk 13,22-30 Válaszos zsoltár: Hűséges az Isten, megtartja mind, amit ígér. Október 27. Csütörtök. Köznap (Szabina, Antonietta) Miseolvasmányok: Ef 6,10-20; Zsolt 143,1. 2. 9-10; Lk 13,31-35 Válaszos zsoltár: Áldott legyen az Úr, ő az én segítségem! Október 28. Péntek. Ünnep (Simon és Júdás Tádé apostolok, Alfréd, Szimonetta) Miseolvasmányok: Ef 2,19-22; Zsolt 18,2-3.4-
5; Lk 6,12-19 Válaszos zsoltár: Minden földre elhat szózatuk. Október 29. Szombat. Köznap (Melinda, Anita, Nárcisz, Őzike) Miseolvasmányok: Fil 1,18b-26; Zsolt 41,2. 3. 5bcd; Lk 14,1. 7-11 Válaszos zsoltár: Istent szomjazza lelkem: az élő Istent. Október 30. Évközi 31. vasárnap (Wolfgang, Farkas, Rodrigó, Alfonz) Miseolvasmányok: Bölcs 11,22-12,2; Zsolt 144,1-2. 8-9. 10-11. 13cd14; 2 Tessz 1,11-2,2; Lk 19,1-10 Válaszos zsoltár: Istenem és királyom, magasztallak téged, szent nevedet áldom örökkön-örökké.
LELKI TÁPLÁLÉK
Szabadságharc
Csendkóstoló
HÉT
ről re
Jakubecz Márta „Isten szereti, ha erős akarattal csendet tudunk teremteni magunkban… Találjunk rá e belső csendre, hogy rátalálhassunk igazi örömeinkre, s hogy közelebb érezzük magunkat Istenünkhöz… Ebből nem kerget ki erőszak, s nem csal ki a bohó világ, s ha jár is körülöttünk csél-csap gondolatok és érzések turista-serege, de az ajtón be nem jöhet.” (Prohászka Ottokár)
Dicsekedni az Úrban Napjaink elsöprő erejű dicsekvési hullámában már szinte észre sem vesszük, hogy a kérkedés és öndicséret mennyire gyakori, s emiatt nem nézünk kellőképpen szembe annak negatív voltával. Vannak, kik látványosan, mások kevésbé észrevehető módon, „visszafogottabban” dicsekszenek, de lényegét tekintve nincs köztük különbség. A szelfi útján készült felvételek elárasztják a világhálót, hemzsegnek tőlük a különféle közösségi portálok, s mindezt a legtöbb ember ártatlan dolognak véli. „Íme, a házam, idilli nyaralóm, ez vagyok én egy exkluzív kiránduláson, itt vagyok a legelőnyösebb szerelésben a barátaim, a kutyám, macskám társaságában, ilyen remek ételt főztem, ily kreatívan terítettem meg az ünnepi menühöz…” És hosszasan sorolhatnánk, mi minden áll a büszkélkedések listáján, mind virtuálisan, mind a valós találkozások során. „Letettem már valamit az asztalra” – ugye ismerős ez a mondat? Egyaránt elhangzik családi körben, munkahelyeken, holott az lenne szerencsés, ha mások ismernék el munkánk gyümölcseit. Divat lett a „leltárkészítés”, s ezzel párhuzamban a magánélet kitálalása, büszkélkedéssel vegyítve. „Fecseg a felszín, hallgat a mély”?! Arra nem is gondolunk, hogy életünk mozaikkockái nagyrészt nem tartoznak másra, kizárólag Istenre, a szűkebb értelemben vett családra vagy a baráti körre… A dicsekvés visszatetsző, arról nem is beszélve, hogy ezzel másokat a tizedik parancsolat elleni vétségbe sodorhatunk. Nem mindenkinek van háza, nyaralója, kertje, betevő falatja vagy könnyebb sorsa, kiegyensúlyozott élete! Ennélfogva mások szívét fájdíthatjuk kérkedésünkkel, az irigység kísértésébe, sőt bűnébe taszítva embertársainkat. A mindennapjainkkal való szembenézés, a „számadás” kiemelkedően fontos, de elsősorban önmagunk számára, ráadásul lelkiismeret-vizsgálattal kiegészítve… Ez az önvizsgálat, majd lelki térképünk számbavétele pedig nem kirakatba való, s főleg nem dicsekvéssel színezve. Szabad-e egyáltalán valamivel dicsekednünk? – vetődik fel bennünk, s ebben is megbízható eligazítást nyújt a Szentírás. Például Szent Pál világosan felsorol-
ja, minek kapcsán illik ezt megtennünk: „… dicsekszünk a reménységgel, hogy az isteni dicsőség részesei lehetünk. De nemcsak ezzel, hanem még szenvedéseinkkel is dicsekszünk, mert tudjuk, hogy a szenvedésből türelem fakad, a türelemből kipróbált erény, a kipróbált erényből reménység. Reményünkben nem csalatkozunk, mert a nekünk ajándékozott Szentlélekkel kiáradt szívünkbe az Isten szeretete.” (Róm 5,2-5) A Krisztus-követés megvilágítja előttünk, mire lehetünk pozitív értelemben büszkék – s ez nem más, mint a kereszt tudatos vállalása, s az ebből fakadó türelem és egyéb erények birtoklása. Ez a dicsekvés azonban nem saját személyünkre, hanem Krisztusra fókuszál: „Aki dicsekszik, az Úrban dicsekedjék” (1Kor 1,31). Keresztény emberként nem szabad magunkat felmagasztalni, ugyanakkor lebecsülni sem – ezek a kerülendő végletek. Istenre kellően figyelve sikerül megtalálnunk a helyes mértéket. Napi kapcsolatba lépve vele tudjuk elérni, hogy ne legyünk egocentrikusak, és sohase veszítsük el reménységünket. A remény kellő lelki szinten tart bennünket, hogy sohase essünk kétségbe, de ne is szálljunk el magunktól, „meghatódva saját nagyszerűségünktől”. A számunkra perspektívát felvázoló, példamutató szentek életéből látjuk, hogy teljes egészében távol állt tőlük a dicsekvés, sőt, saját gyarlóságuk tudatában sikerült szerénynek és alázatosnak maradniuk – így váltak sugárzóvá, elhozva környezetükbe a Fényt. Mindannyian tehetségesek vagyunk valamiben, mindenki kapott valami különlegeset az Úrtól – ezt fel kell kutatnunk, s továbbfejlesztenünk, erről szól a körültekintő pályaválasztás is. Ám bármilyen lelki-tudásbeli kincs birtokosai lettünk, tudatosítanunk kell, hogy azt ajándékba kaptuk, nem minket illet a dicséret, hanem Istent, akitől a kegyelmeket bölcs felhasználás céljából kaptuk. Ezért olyan helytelen dicsekedni, s ha mégis megteszszük, akkor felnőtt kereszténységünk egyik fokmérője lesz, hogy vajon tudunke „dicsekedni az Úrban”. Ez a helyénvaló, hívőhöz méltó dicsekvés, mely valójában nem más, mint a Teremtő Isten magasztalása.
gyértelműen kijelenthető tény, hogy a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye az 1956-os szabadságharc volt, melynek hatását, utórengéseit mind a mai napig érzi nemzetünk, sőt, az egész középeurópai térség. Az 1956-os események népünknek a sztálinista terror és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca volt. A harcokban statisztikai adatok szerint 2652 magyar állampolgár vesztette életét. Az ehhez hasonló események mély nyomokat hagynak egy-egy nép, nemzet történelmében, ugyanis a diktatúrák rideg valósága felőrli az emberi élet alapvető szabadságjogait, s ennek meg nem szű-
rá jellemző töretlen hittel szembeszállt a kommunista politikával, ragaszkodott az egyház társadalmi szerepének megőrzéséhez, tudta ugyanis, hogy az egyház szabadsága veszélyben van. Nyilvánosan emelt szót az 1947. évi választási csalások, az egyházi iskolák államosítása ellen. Az uralmon lévő politikai rendszer számára az ilyen „hangos lelkiismeret” nem volt kedvező, ezért 1948 karácsonyán letartóztatták, a következő évben pedig életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. Nem véletlen tehát, hogy az 1956-os szabadságharc idején kiszabadítása, érseki tisztének helyreállítása az egyik általánosan elterjedt követelés volt. Mindszenty az
nő veszélyére emlékeznünk, emlékeztetnünk kell. 1956-ot sokféleképpen értelmezték. A forradalom leverése után a hatalmon lévők évtizedekig ellenforradalomról, majd népfelkelésről beszéltek. A megcáfolhatatlan tények azonban rámutatnak a valóságra: a nép szabadság utáni vágya öltött testet 1956-ban. A szabadság ugyanis olyan érték, melyért az ember bármire képes. A magyarországi kommunista diktatúra egyik leginkább üldözött alakja, Mindszenty József bíboros, prímás kezdetektől fogva felhívta beszédeiben a közvélemény figyelmét a kommunista eszmék veszélyeire. A
1956-os események emblematikus alakjává vált. 1956. október 31-én, amikor szabadulása után a budai Prímási Palotába megérkezik, megáldja a harcosokat, majd másnap az első nyilvános beszédében, a „világtörténelemben páratlannak” nevezi a szabadságharcot. Kezdettől fogva tudta, hogy a nép szabadságért folytatott harca nem csupán forradalom. Híres rádiós szózatában, melyet a nemzethez intézett, egyenesen így fogalmaz: „a lefolyt harc nem forradalom volt, hanem szabadságharc.” Ez a szabadságért folytatott harc tört össze sorsokat, családokat, de a nemzet tartását, szabadságát ez vívta ki igazán.
E
• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK
BESZÁMOLÓ
A kilencvenedik találkozó A Szlovák Püspökkari Konferencia Kateketikai és Iskolai Bizottságának Magyar Kateketikai Albizottsága szervezésében került sor a 2016/2017-es tanév első hitoktatói találkozójára, amely már a 90. volt. A hitoktatók a pozsonyi Szalézi Rendházban találkoztak. Tóth László püspöki helynök, a találkozó bevezetőjeként elmondta, hogy a Magyar Hitoktatási Központ - amely a mai MAKAB elődje - volt az első, Szlovákiában megalakult hitoktatási központ, valamint az első, amely hitoktatóképzést folytatott. S most az első állandó magyar diakónus is a köréből kerül ki, Olgyay Csaba személyében, akinek szentelésére november 5-én kerül sor a komáromi Szent András-templomban. A szentmise után előadásra került sor. Az idei Bibliaolimpia könyveiről (Teremtés könyve, Bírák könyve, Dániel könyve, Efezusi levél) dr. Harmai Gábor, az Esztergomi Hittudományi Főiskola tanára adott elő. A Szentírással kapcsolatban két ősi megközelítési módot ismerünk. Mi ma az egyikkel foglalkozunk, amely hozzánk közelebb áll. Ez a tipológia – mondta bevezetőjében az előadó, majd így folytatta: A tipologikus módszer az antióchiai iskola képviselője, Antióchiai Szent Ignác tanítására épül. Az ő tanítása ma is időszerű, friss, és ma is használják. Azt
vizsgálja, hogy az adott szentírási részben mi a tipikus, mi az örök emberi. Mi az, ami ma is érvényes, ami rám nézve is aktuális. Hogy ezt megértsük, elmélyült szövegértésre van szükségünk. Értsük, hogy mit ír a Szentírás! Sietve nem lehet olvasni. Csendesedjünk le, amikor olvassuk. Figyeljünk nagyon oda, hogy megértsük. Lassú és alapos elmélkedésre van szükség ahhoz, hogy életünkre vonatkoztatni tudjuk azt, amit a szentíró mondani akar. Az érvényes tanítás az, ami az én életem szempontjából tipikus. A hitoktatónak pedig azt is figyelembe kell vennie, hogy a gyermek életében mi a tipikus. A Szentírás olvasásakor az is fontos, hogy az imádkozó ember meggyőződése: Isten őt is tanítja.
Noé példáján elgondolkodva, elmélkedve, az imádkozó ember felvetése: Miért engedi Isten a bűnt? Istennek is fáj az, ami az embernek. De Isten ad neki esélyt. Az Ószövetség nem a kinyilatkoztatás teljessége. Ez Jézus Krisztus. Az Ószövetség tele van kérdéssel, amelyre Jézus Krisztus a válasz. Hogyan tűri Isten? Nehezen! Erre Jézus a válasz. Ám a szentíró nem ismerte Jézust, semmit sem tudott róla. Az író Isten sugalmazására leírt egy utat. A pusztulás váratlansága. Váratlanul jön a büntetés. A bűnöket folyamatosan követjük el, és hirtelen süllyedünk el. Ha Isten késlekedik a büntetéssel bűneink miatt, azt ne tartsuk gyengeségnek, hanem kegyelemnek. Isten ad még egy esélyt, ad még időt! Az ember bűneinek következményei tipikusak. Jézus legyőzi a különbségeket. Mindenki számára egyenlőséget hirdet. Nincs férfi, nő, gazdag, szegény… A Szentírás megértéséhez első dolog, amit mindenkinek tudnia kell, hogy az Isten szava! Ezért van szükség az elmélyült szövegértésre. Minden szavára külön odafigyelve olvassuk. Elgondolkodva azon, hogy mit jelent a szöveg a szerző szerint, és én mint imádkozó ember milyen kérdéseket vetek fel. Továbbá a gyermekek szempontjából mi tipikus, számukra mi a fontos, nekik hogyan világítsuk meg az egyes részeket. Isten kegyelme működik. Isten mindenkit üdvözíteni akar. Isten titka…
Miért kiabálnak egymással az emberek? Az interneten találkoztam a címben feltett kérdéssel foglalkozó és felettébb elgondolkodtató írással. Szívem szerint ide másolnám az egész szöveget mindannyiunk okulására, de néhány gondolat kiragadásával is jól lehet érzékeltetni a kérdésre adandó válasz lényegét. Mint a cikk szerzője elöljáróban megjegyzi, konfliktusaink többségét azért nem tudjuk megoldani, mert indulatból próbáljuk kezelni azokat. És ugye nagyon is ismerős a folytatás: ettől idegesek leszünk, elkezdünk egymással ordítozni, ettől még idegesebbek leszünk, és végleg elfajul a veszekedés. De vajon mi az oka annak, hogy kiabálással próbáljuk a másik tudtára adni, amit közölni akarunk? Ennek illusztrálására a cikkíró egy tanmesével ad nagyon szép magyarázatot. Érdemes rajta elgondolkodni mindannyiunknak. A történet szerint egy hindu bölcs tanítványaival sétálva arra lett figyelmes, hogy a közelben egy család tagjai kiabálnak egymással. A bölcs megkérdezte tanítványaitól, hogy miért kiabálnak egymással az emberek, amikor dühösek. A tanítványok elgondolkodtak, majd kis idő múltán
így szólt az egyikőjük: „Azért, mert amikor elveszítjük a nyugalmunkat, kiabálni kezdünk.” „De miért kellene kiabálni – kérdezte a mester –, hiszen a másik ember ott áll melletted. Halkan is el tudnád mondani neki azt, amit akarsz.” Néhányan a tanítványok közül szintén megpróbáltak válaszolni a kérdésre, de egyikőjük sem tudott olyan választ adni, amivel mindenki egyetértett volna. Végül a mes-
• ÉVKÖZI 30. VASÁRNAP • 2016. OKTÓBER 23.
ter elmagyarázta: „Amikor két ember dühös egymásra, akkor a lelkük eltávolodik egymástól. Ezért kezdenek el kiabálni, hogy megpróbálják áthidalni ezt a hatalmas távolságot. Minél messzebb kerülnek egymástól lélekben, annál nagyobb hangon kiabálnak, hogy meghallják egymást. Mi történik akkor, ha két ember egymásba szeret? Nem ordítoznak egymással, hanem lágy hangon beszélnek, mert a lelkük nagyon közel van egymáshoz. Ha nagyon szeretik egymást, akkor sokszor csak suttognak, amikor pedig igazán közel kerülnek egymáshoz, akkor már meg sem kell szólalniuk, mert egymás tekintetéből is megértik egymást.” A bölcs még hozzátette: „Amikor vitatkoztok valakivel, soha ne hagyjátok, hogy a lelketek eltávolodjon egy-
mástól. Ne mondjatok olyan dolgokat, amik még jobban eltávolítanak a másik embertől, különben egy napon majd olyan távol kerültök egymástól, hogy a lelketek már soha többé nem talál vissza egymáshoz.” Sajnos, sok keresztény családban is találkozni egymással veszekedő házastársakkal, egymással veszekedő testvérekkel és ami még sajnálatosabb, egyre gyakrabban előfordul, hogy gyerekek hangoskodnak indulatosan szüleikkel, és ami ennél is fájóbb, bizony gyakran megesik, hogy kezet is emelnek rájuk. Holott jó volna, ha tudatosítanánk, amint azt a cikkíró is megjegyzi: a veszekedés az egyik legkevésbé hatékony, mégis nagyon gyakran használt konfliktuskezelési stratégia. Olyan stratégia, amivel mindenképpen túl nagy áldozatot hozunk egy olyan siker érdekében, amiben jó eséllyel nem lesz részünk. Mert minden veszekedéssel csak távolabb kerülünk egymástól. Még ha meg is bánjuk utólag, még ha ki is engeszteljük azt, akit szeretünk, a veszekedés akkor is maradandó nyomot hagyhat a másik ember lelkében. Illusztrációs fotó: Világháló
FOHÁSZ
Ünnepség – a megmaradás jegyében Kisgyarmat község, a falu védőszentjének, Szent Mártonnak közelgő ünnepe alkalmából, a Szent Mártonév tiszteletére, ünnepséget rendezett október 8-án, Magyarok Nagyasszonya ünnepén. Ebből az alkalomból a Szent Korona hiteles másolatát köszönthette a helyi, az anyaországból és a régióból érkezett közösség. Az ereklyét a Magyar Koronaőrök Egyesületének tagjai hozták el a négyszázötven lelket számláló kisközségbe. A Szikince–patak mellett, a történelmi Esztergom, Hont és Bars vármegyék határán fekvő ősi település polgármester asszonya, Gróf Katalin fontosnak tartja a keresztény–nemzeti gyökerek életben tartását és megerősítését. Ezért is található több emlékjel a községben, köztük a Szent Márton-szobor, az új Kálváriadomb, a cserkészemlékmű és az ünnepség alkalmából felavatott emléktábla, Szent István király és a Nagyboldogasszony tiszteletére. A Szent Korona–körmenet a kultúrház elől indult a Kálváriadombra. Kísérői voltak az egyházi és világi méltóságok, helyi és a régióból érkezett hagyományőrzők, kulturális csoportok és a hívő közösség. A történelmi egyházak képviselőinek áldása után ünnepi beszédet mondott Szabó József, a pozsonyi magyar nagykövetség tanácsosa, aki Szent István király intelmeit és érdemeit hozta fel örök érvényű példaként, megmaradásun-
kért pedig az összetartozást és a múlt őrzését ajánlotta Kisgyarmat és a felvidéki magyarság számára. A polgármester asszony rendkívüli és felemelő eseménynek titulálta az ünnepséget, olyan napnak, mely az ember életében talán csak egyszer adatik meg. A Szent Korona jelenlétében a legnemesebb érzések és a legszebb gondolatok fogannak meg a jelenlévőkben - mondta, majd azt kívánta, hogy a Garam és az Ipoly menti falvak üresen álló házai teljenek meg tiszta lelkű, nemes gondolkodású, becsületes magyar emberekkel, és éltessen bennünket a megmaradás reménye. Az ünnepség az emléktábla avatásával folytatódott:
Az értékesen töltött vasárnap tízparancsolata 1. Kezdjük el az ünnepet előző este. Ez ősi keresztény szokás (vesperás, vigília). Készítsük ki a másnapi, ünnepi ruhákat. Ez a gyerekekre különösen is hatással van. Zene, olvasás, játék, vidámság, a szokottnál kissé ünnepélyesebb vacsora jellemezze a szombatot. 2. Vasárnapra tegyünk félre minden kenyérkereső, pénzgyarapító munkát. A testi-lelki felüdülés legyen a cél. 3. A szentmise legyen a nap központi cselekménye. 4. Forduljunk e napon mások felé. Szerezzünk másoknak örömet, adjunk tovább valamit lelki derűnkből. 5. Zsidó közmondás: ,,Bűn, ha valaki ünnepnapon szomorú.” Örüljünk mindennek, aminek örülhetünk, igyekezzünk másoknak vigasztalást nyújtani, ha van beteg ismerősünk, látogassuk meg.
Ďurás Márk atya áldotta meg Smidt Róbert, szőgyéni fafaragó alkotását. Ezt követően szentmisét mutatott be a Pécsről érkezett Balla Péter Barnabás pálos rendi atya, akinek kisgyarmati gyökerei vannak, és a felvidéki Kiskeszi szülötte. Jelen volt több lelkipásztor: Vanda Károly, Gombík Róbert, Hupka Jozef és a helyi lelkiatya, Kovács Ferenc. Velük imádkozott Ambrus Erika református lelkész is. A szentmisében keresztény és nemzeti identitásunkért, a családokért és gyermekáldásért imádkoztak, majd a Szent Korona hiteles másával átvonult az ünneplő közösség a Kálváriadomb melletti, 13. századi, román stílusú Szent Márton-temp-
lomba. Alkalom adódott az ereklye szabad megtekintésére, kegyeletadásra és fotózásra a koronaőrök társaságában. A délutáni órákban kulturális műsorral folytatódott az ünnepség. Elsőként a helyi Dédapáink Nyomában Társaság hagyományőrzői mutatták be a messze földön híres kisgyarmati kurtaszoknyás népviseletet. Az újonnan varrott népviseleti ruhák mellett volt százhúsz éves ruha is, melyet Mészáros Júlia és csoportja őriz. Isten áldása kísérje a szervezők munkáját. Legyen még sok ilyen és ehhez hasonló, keresztény-nemzeti gyökereinket erősítő rendezvény az elnéptelenedő falvakban.
6. Tartóztassuk meg magunkat az epés kritikától. A vasárnap a ,,pozitívumok napja'' legyen, amikor csak a jó és a szép felé akarunk nyitottak lenni. 7. Keressük az emberi közösséget, ne húzódjunk vissza magányunkba. Baráti vagy rokoni körben közös asztal, közös kirándulás, igényes szórakozás ennek is ideje a vasárnap. 8. De legyen időnk a csendes imára is. A meditáció a lélek vonzódása a ,,központ'' felé. Biztosítsuk a lélek meghitt, ünnepi találkozását Istennel. Az ájtatosságok halmozása azonban nem szerencsés, sokkal többet ér, amit másokért teszünk. 9. A házaspárok kettesben sétáljanak egy nagyot. Beszélgessék át a hetet, figyelmesen hallgassák meg egymást, és határozzák meg az elkövetkező hét célkitűzéseit. 10. Mi oltja ki az ünnep meghitt, békés hangulatát? Minden hajsza és minden agyon-jóllakás, ami nemcsak az evés-ivásra vonatkozik, de minden léha szórakozásra is. (szepi.hu)
A hét imája Ima a Szűzanyához Az út szélén áll egy szobor, Szűz Mária szobra. Odamegyek alkonyatkor, lehajlok a porba. Bűneimnek terhe alatt összecsuklik térdem: Imádkozzál bűnösökért, imádkozzál értem.
Megvallom a bűneimet, lerogyok a földre. Ó, ne engedj, Szűz Mária elveszni örökre. Szánj meg engem, édesanyám, szent kezed nyújtsd felém. Szobrod előtt megfogadom, hű leszek örökké. Elcsendesül a föld zaja, nyugodtabb a lélek.
Elköszönök Máriától, De még visszatérek. Mosoly ül az arcán, mintha boldog lenne. Mária nem hagy el senkit, aki bízik benne. Reményt öntött a szívembe Mária mosolya. Tudom, engem is meghallgat és nem hagy el soha.
Velem lesz majd, ha szememre visszaszáll az álom. És akkor is, ha majd egyszer örökre lezárom. (Ismeretlen szerző) Beküldte: Slanička Éva, Csallóközcsütörtök
• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK
OLVASÓINK ÍRJÁK gyon jót beszélgettünk, megvacsoráztunk, majd este indultunk haza. Hálát adunk a Jóistennek, hogy a sátán próbálkozásai ellenére is csodálatosan sikerült minden. Gáspár Hencsi, Nagymegyer
Levelet kaptunk
Remény
Hogyan jutottam el Petőházára… Az első győrújbaráti lelkigyakorlaton volt a csoportunkban egy bizonyos Piroska nevű hölgy, aki nagyon szimpatikus volt nekem, talán mert a nagymamám is Piroska és épp oly lábfájós... De
a nap végére rájöttem, nem azért, hanem mert őszinte, igaz szeretet árad belőle. Mikor azt mondta nekem, „gyere kis unokám”, nagyon boldog voltam. Évről évre terveztük, hogy meglátogatjuk. Most erőt vettünk magunkon és kitűztünk egy szombati dátumot. Mivel nem sikerült mikrobuszt intéznünk, autóval indultunk. Édesanyám, édesapám, kisfiam, én és legjobb barátom, a sofőr. Az ördög soha nem alszik. Azon a héten fiam belázasodott, az autóval is gondok voltak, s az általunk készített fánkok, rétesek sem sikerültek elsőre. Ha ez még nem lenne elég, már egy hónapja rebesgették, hogy lezárják a vámosszabadi hidat. Végre szombat reggel lett, és minden megoldódott. Korán útnak indultunk „Petiházára”- ahogy fiam, Tibi nevezi. Az ördög most is éber volt, hiszen először rossz helyre hajtottunk be, de végül célba értünk. Mikor kiszálltam, könnyes szemekkel csak ennyit tudtam kinyögni: Kicsit nehézkesen, de az Úrnak hála, Eljutottunk mi egy kedves falucskába. Arcomon mosoly, szívemben hála, Légy üdvözölve, drága Petőháza! „Nagyiék”reggelivel és sütivel vártak minket. Ebéd után cursillós imaórára készültünk. Az ördög azt hitte, jól kiszúrt velünk, mert egész nap szakadt az eső, de hát mire jó a Suzuki! Az imaóra hálaadó énekekkel zárult. A kedvenc dalomat is elénekelték. Ezután „nagyi” hazavitte az asszonyokat, majd elvitt minket egy ún. „városnézésre”. Délután na-
Temetőlátogatás Egy őszi vasárnapon, a szentmise után a templomból hazaérve elindultam a temetőbe, hogy meglátogassam az ott nyugvó szeretteimet, ismerősöket, akik már nem lehetnek közöttünk. Ottlétem alatt elgondolkodtam egy-két sír felett, különösen azoknál, akiket fiatal korukban ért a halál. Még éltükben volt, hogy megkérdezték: „Józsi bácsi, maga idős, mennyit kell még nekünk dolgozni, hogy elérjük ezt a kort?” Én csak azt feleltem rá, sosem tudhatjuk, ki meddig él, Isten kezében vagyunk mindannyian. Csak ő tudja, ki meddig élhet. Közben megálltam az emlékműnél, ahol az első és a második világháborúban maradtak névsora található. Ők nem ebben a temetőben pihennek, sőt, ki tudja, hol leltek végső nyughelyet. Egy Miatyánkot mondtam értük, és tovább-ballagtam Takács József plébános sírjáig. Őt 74 éves korában szólította magához az Úr. Jól ismertem, hisz gyermekként részt vettem a szentelésén is. A kommunista rendszer alatt, kik olyan funkciókat töltöttek be, mint például a tanítók, nem járhattak templomba. Ő megkeresztelte gyermekeiket, szentáldozásban is részesítette, nem törődve azzal, hogy kidobják a papságból. Élt szerényen mint Isten szolgája. Búcsúzásomkor a kapu felé ballagva megálltam a halottasháznál, belegondolva, hogy lassan letelik ez a hosszú élet, amit a Jóisten adott nekem és feleségemnek. Immár 67 éves házasságunk után is együtt élhetünk, együtt öregedhettünk meg, jóban-rosszban, betegségben, nehéz és boldog időkben mindig az ima ereje segített bennünket. Mindig is a Jóisten kezébe bíztuk életünket, a továbbiakban is, akármit hoz a jövő. Id. Csáky József, Kelenye
va végzi mindennapi munkáját, ott semmi sem lehetetlen, mert mindenki tudja a helyét, dolgát, nincs viszály, széthúzás, csak szorgalmas, építő munka, mely meghozza a maga gyümölcsét, melynek az egész közösség haszonélvezője. Ahol a pap, tanár, nevelő, szülő jó példát mutat a gyereknek, nem lesznek nagy kilengések a nevelés terén, mert a jó példa követendő. Mindnyájan tudjuk, hogy gyermekeink, unokáink zavaros, hangos, magamutogatós világban élnek, de mind a tartós jóra, szépre vágynak, ami pedig Isten nélkül nem elérhető. Sokat kell imádkoznunk, hogy ebben a zűrzavaros korban az Úr szavát is meghallják, és soha semmilyen körülmények között Őt el ne hagyják, hanem alapkövük legyen, mert csak akkor jön el a boldog jövő, amire vágynak. Kérjük az Urat, hogy ebben az iskolai évben is vigyázza gyermekeink életét, védje és oltalmazza őket minden gonosztól, és áldja meg azokat is, akikre rábíztuk őket. Bugyi Mária, Nagymácséd
Termésáldás Az őszi napokban a legtöbb plébánián hálát adnak az Úrnak a jó termésért, és áldását kérik a további munkához. Ez a hálaadás, köszönet mindannyiunk számára örömteli esemény. A kiállított őszi termést október 2-án Szlovákgyarmaton, a Szent Imre tiszteletére felszentelt római katolikus templomban is megáldotta a helyi plébános úr, Kováč László. Az egybegyűlt hívek imádsággal, énekkel fejezték ki hálájukat az Úrnak, hogy az elmúlt esztendőben is megáldotta és megajándékozta kezük munkáját a kertekben és földeken gyümölcsökkel, zöldségekkel. Köszönjük, hogy az Úr ily módon is kimutatja irántunk szeretetét. Örvendetes, hogy a helyi hívek már hagyományosan készültek és hozták a kis templomunkba a gyönyörű betakarított termést.
Őszi gondolatok Gyermekeink, unokáink megkezdték az új iskolai évet, rábíztuk őket tanáraikra, nevelőikre. De vajon Isten oltalmába is ajánlottuk őket? A zsoltáros azt mondja, hogy „boldog az a nép, kinek az Úr az Istene.” Nagyon kevés az egyházi iskola, de boldog lehet az a szülő is, akinek gyereke ugyan nem egyházi iskolába jár, de az egész iskola, a tanári karral az élen, a tanévet a templomban kezdi és júniusban ott is fejezi be. A mi gyerekeink is ebben a szerencsés helyzetben vannak, habár mindegyikük nem jár rendszeresen szentmisére vasárnaponként, de a hittanórákat mindnyájan látogatják. Mindnyájan Isten gyermekei vagyunk, az Ő útján kellene járnunk, parancsait megtartva, pedig mennyi iskolából, sőt sok családból is kiűzték Istent! Próbálják Őt helyettesíteni más istenségekkel, de Vele csak együttműködni lehet, lecserélni nem. Amelyik közösség Istenbe kapaszkod-
• ÉVKÖZI 30. VASÁRNAP • 2016. OKTÓBER 23.
Külön köszönet illeti Mária Kováčovát, Helena Balážovát, Alžbeta Kilmajerovát, Batta Mariannát és Valéria Bujdošovát. Kísérje őket Isten áldása! Szlovákgyarmati hívek Kérjük olvasóinkat, hogy – ha csak egy mód van rá – leveleiket és a hozzájuk tartozó képeket a
[email protected] e-mail-címre küldjék be a Levelet kaptunk c. rovatunkba. A villámpostán érkezett írásokat hamarabb közzé tudjuk tenni a Reményben.
MOZAIK
Testestől-lelkestől –
Műsorajánló
Szerzetes és pszichológus párbeszéde Október 11-én, a budapesti Útkeresés Házában, az Osztó-Pontok című programsorozat keretében beszélgetett Varga Kapisztrán ferences szerzetes és Kántor Árpád pszichológus a testben élő emberről az intézmény munkatársa, Vigh Noémi pszichológus vezetésével. Nem véletlen, hogy Isten megalkotta, és pont ilyennek alkotta az emberi testet. Érzéseink, tapasztalataink, amelyeket testünk részeiként, jelzéseiként élünk meg, miről szólnak? Távolabb vagy közelebb visznek Istenhez, esetleg önmagunkhoz? Van velük dolgunk, vagy csak annyi, hogy minél inkább függetlenedjünk tőlük? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a résztvevők. A beszélgetés során szóba került, a testben élő ember kérdése eleve azt feltételezi, hogy a test és a lélek két különálló létező. Mindez egy olyan attitűdöt jelez, amelyből világossá válik, hogy nem egyértelmű a viszonyunk a testhez. A „testemben élek” kifejezés elszakít attól a gondolattól, hogy én magam lennék a testem.
Kántor Árpád elmondta, a pszichoterápiás kezelések alkalmával sokszor találkozik azzal a jelenséggel, hogy páciense olyan testi problémákkal jelentkezik nála, amelyekre az orvosok nem találnak magyarázatot, ezért pszichoszomatikus tüneteknek minősítik. Ekkor a gyógyulási folyamat érdekében elengedhetetlen, hogy a beteg elfogadja a saját testét olyannak, amilyen. Sokszor ennyi is elég ahhoz, hogy a betegség tünetei eltűnjenek. Kántor Árpád rámutatott arra, hogy sok betegségnek, zavarnak az az oka, hogy nincs harmonikus viszonyban a test és a lélek. Varga Kapisztrán kiemelte, a kereszténység egyik legnagyobb misztériuma a testtel kapcsolatos, hiszen karácsonykor letérdelve mondjuk: „és az Ige testté lett”. A Hiszekegyben pedig megvalljuk a test föltámadásába vetett hitünket. A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanára kifejtette, az ókorban létezett egy olyan felfogás, mely szerint a test a rossz princípium, amelyből a lelket ki kell szabadítani. Az őske-
resztény időkben a gnosztikusok sem tudták értelmezni Krisztus keresztre feszített és feltámadt testének gondolatát. Szent Pál ezzel szemben beszél a test és a lélek cselekedeteiről. Ő a lélek szerint élő embert akadályozó tényezőt látta a testben. Varga Kapisztrán rávilágított arra, hogy később ezekből a szemléletekből született az aszkézis, amely a testet le akarja győzni. Évszázadokon keresztül azt gondolták a keresztények, hogy az aszkézis csupán a test gyötrése. A 20. században jelentősen megváltozott ez az álláspont, s elkezdett közelíteni ahhoz a nézethez, hogy testünknek és lelkünknek egységet kell alkotnia. A ferences szerzetes hangsúlyozta, betegségre vall, ha valaki a biológiai testére ellenségként tekint, nem tudja elfogadni azt. Kántor Árpád szerint az orvostudományban manapság úgy tekintenek e kettőre, melyek szövevényesen függenek egymástól, érzelmi világunk összefügg testünk állapotával. MK
Magyar Katolikus Rádió Hallható az interneten, az Eurobird 9A műholdról a 11958 MHz-es frekvencián, valamint néhány kábeltv-hálózaton.
Mária Rádió Október 30., szombat 10.00 Hitünk és életünk. Katekézis Lépes Lóránt atyával 17.35 Tanúságtétel Október 31., vasárnap 9.30 Szentmise Veresegyházról 14.00 Perikópa. Jelenits István atya szentírás-magyarázata 22.00 Felvidéki beszélgetés
Duna Tv Október 30., szombat 5.55 Hazajáró Korponai-erdő 2. - Végvárak a Felvidék határán
Imaest a tiszta szerelemért Az egri Eszterházy Károly Egyetem kápolnájában október 12-én imaestet tartottak a tiszta szerelemért az Egri Római Katolikus Egyetemi Lelkészség és a Főegyházmegyei Ifjúsági Iroda közreműködésével. Eger is csatlakozott a „Tiszta szerelem! Lehetséges?” mottóval meghirdetett országos kezdeményezéshez, melynek keretében több magyar városban: Budapesten, Piliscsabán, Szombathelyen, Hódmezővásárhelyen, Kecskeméten, Győrben, illetve a határon túl Érsekújváron, Brassóban, Csíkszeredán mutattak be szentmisét a fiatalok tisztaságáért, a szentségi házasságokért és az abortuszok során megölt gyermekekért október 12-én. Az egri imaesten fiatalok sokasága vett részt a város kollégiumaiból, egyházközségeiből és oktatási intézményeiből, akiket Füleczki István, az Eszterházy Károly Egyetem lelkésze köszöntött. Beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a mai világban az egyik legfontosabb imaszándék az, ha valaki az ifjúság tisztaságáért és a
Agapé
szentségi házasságokért imádkozik, valamint hangsúlyozta, hogy a tisztaság nem más, mint a megbánás nélküli életmód, amikor szabadon, örömmel és szeretettel éljük meg az Úrtól kapott ezen ajándékunkat. Az egri líceumban tartott esten Bakos Tamás sárospataki káplán mutatott be szentmisét, koncelebráltak Kakuk Ferenc érseki titkár, Koós Ede szemináriumi prefektus, Philippe-Marie Van Dael OSM kisegítő lelkész és Füleczki István egyetemi lelkész. Bakos Tamás szentbeszédében kiemelte, hogy a tiszta szerelem, akármennyire is lehetetlen küldetésnek tűnhet a mai világban, Isten segítségével mégis lehetséges, ehhez azonban a tiszta szív elengedhetetlen, mert általa leszünk Krisztus ikonjai ebben a világban. A szentmisét követően szentségimádásban imádkoztak a jelenlévők a tisztaság kegyelméért. Az estét kötetlen beszélgetés és agapé zárta. MK
Hozzávalók: 1,5 kg pulykahús, 2 érett birsalma (birskörte is jó), 2 kápia paprika, 2 vöröshagyma, 5 gerezd fokhagyma, 10 dkg húsos szalonna, 2 ek vargányagombapor, 1 tk borsikafű, 1 tk oregánó, 2 ek zsír (kacsa, liba stb.), 5 dl főzőtejszín, 2 dl száraz fehérbor, 5 cl konyak, 1 ek keményítő, só Elkészítése:
Pulykatokány birsalmával
A húst vékony csíkokra (tokányra) vágjuk. Az apróra vágott vöröshagymát a zsíron megdinszteljük, majd hozzáadjuk a felaprított szalonnát, és kissé megpirítjuk. Végül a zúzott fokhagymával együtt még 1-2 percig pirítjuk.
6.30 Világörökség Portugáliában Az Alcobaca-i kolostor Október 30., vasárnap 4.55 Isten kezében. Az Isten szíve csücske 5.20 Isten kezében. Fati 5.55 Rome Reports - Vatikáni híradó 6.20 Így szól az Úr! 6.25 Útmutató 9.00 Isten kezében 9.25 Kereszt-Tények 9.40 Katolikus krónika
Ezután hozzáadjuk a húst, beleöntjük a konyakot, sózzuk, rászórjuk a fűszereket és a gombaport is. Felöntjük a borral, és a hús puhulásáig fedő alatt pároljuk, néha megkeverjük. Ha a hús megpuhult, hozzáadjuk a magházától megfosztott és felaprított birsalmát, fedő alatt tovább főzzük, most már óvatosan keverjük, hogy a hús ne törjön. Amikor a birs elveszítette roppanósságát, hozzáadjuk a csíkokra vágott kápia paprikát, és pár percig főzzük. Végül a tejszínt elkeverjük a keményítővel, és hozzáöntjük a húshoz, összeforraljuk. Ha nagyon besűrűsödik, vízzel hígítjuk. Kóstolás után még sózzuk, fűszerezzük, ha szükséges. Galuskával vagy kifőtt tésztával tálaljuk. • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK
KUCKÓ
Szólj a Napnak! Szólt a Madár, és hajnal lett a kertben. Néztem a fölkelő napot s álmomban énekeltem. (Rónay György: Hajnal) Volics Tibor, 1. A, Speciális Alapiskola, Ekecs
Mészöly Miklós:
Csir ide, csur oda Lukovics Dániel, 2. A, Speciális Alapiskola, Ekecs
Készítette: Hagony János
Rejtvény
Csir ide, csur oda, Kuckó városában élt egyszer egy gyönyörűséges baba. Mindene ép volt, mindene szép volt, mégis szomorú volt. Ha feküdt, lehunyta a szemét, ha felült, kinyitotta. Éppen csak nevetni nem nevetett soha. Kuckó városának ő volt a királykisasszonya. Három szolga leste parancsát a szépséges babának. Egyik volt az üvegszemű Őz, a másik a gesztenyefejű Bohóc s a harmadik egy félkarú Ólomhuszár. Mind nagyon szerették a királykisasszonyukat. Vele búsultak, vele virrasztottak. Már-már leragadt a szemük az álmosságtól, de aludni mégse mertek. Egyre csak azt várták, mikor kacag fel végre az úrnőjük. De sehogy sem tudták megnevettetni. Pedig mi mindent megpróbáltak! Az Őz úgy kacsingatott, mintha gyémántszeme volna. A Bohóc úgy emelte fejét, mintha aranyalma volna. Az Ólomhuszár úgy fogta a kardot, mintha két karja volna. De a királykisasszony el se mosolyodott. Ha feküdt, lehunyta a szemét, ha felült, kinyitotta. Ennyi volt az egész. A nagy szomorúságtól még beszélni is elfelejtett a három hűséges szolga. Egy nap aztán történt valami – maguk se tudták, mi. Nagy zörgetést hallottak – valaki megzörgette Kuckó város kapuját. S mire felocsúdtak, már nyílt is a kapu, és belépett rajta egy szépséges kislány! Hajszálra olyan volt, mint a királykisasszony, csak sokkal-sokkal nagyobb. Éppen hogy csak befért a kicsike kuckóba. Aztán ásított egy hatalmasat – és odafeküdt közéjük. A királykisasszonyt maga mellé vette, az Őzet, a Bohócot meg az Ólomhuszárt a párnájára tette, és így szólt: – Csir ide, csur oda, eljöttem aludni Kuckó városába! Avval fogott egy nagy dunyhát, és mindannyiukat betakarta. S valahányan csak voltak Kuckó városában, mind álmodtak valami szépet. Őz azt álmodta, hogy a szeme gyémánt. Bohóc azt álmodta, hogy a feje aranyalma. A kicsi Ólomhuszár a karját visszakapta. S a királykisasszony! – úgy mosolygott álmában, mint egy igazi, élő baba. Meghatározások: 1. Kavics; 2. Fohász; 3. Mély, bánatos lélegzetvétel; 4. Idős férfi; 5. Ilyen nemzetiségű város Róma (utolsó betű kettős); 6. „Táncol” a tűz; 7. Piros vagy sárga bélű, zöld vagy sárga héjú gyümölcs (4. betű kettős); 8. Üreg, „mókuslakás”; 9. Végtelen gát! Megfejtés: Szűz Mária egyik megnevezése.
Dibusz Ágnes, 2. C, Speciális Alapiskola, Ekecs
Ferenc és teremtett világ: Jaruska Réka, 2. B, Czuczor Gergely AI, Érsekújvár Ferenc és a természet: Rycheľ Jázmin, 2. B, Czuczor Gergely AI, Érsekújvár Ábrahám János, 7. osztály, Szent János Egyházi Alapiskola, Dunaszerdahely Weiss Jessyca, 9. osztály, Szent János Egyházi Alapiskola, Dunaszerdahely A helyes megfejtést nyílt levelezőlapon vagy villámpostán október 28-ig küldjétek el szerkesztőségünk címére: Re1 2 mény, P. O. BOX 54, 930 05 Gabčíkovo vagy
[email protected]. A borítékra vagy tárgymegnevezésbe írjátok: Kuckó, és küldjétek el levelezési címeteket is!
A nyertes: Nagy Joakim, Nádszeg. Gratulálunk, az ajándékot postán küldjük!
3
4
5
6
7
8
Megfejtés A 40. számban közölt rejtvény megfejtése: Havas Boldogasszony.
• ÉVKÖZI 30. VASÁRNAP • 2016. OKTÓBER 23.
A
Ú J
E
9
MOZAIK
Fischer-Colbrie Ágostonszobrot avattak Régi adósságot törlesztettek a zselíziek azzal, hogy a város egyik jelentős szülöttének, Fischer-Colbrie Ágostonnak emeltek szobrot a Szent Jakab-plébániatemplom előtti téren. A szobor felavatása hosszas előkészületek eredménye, fő kezdeményezője Csonka Ákos, aki saját bevallása szerint még egyetemi történelemtudományi tanulmányai idején tűzte ki célul, hogy valamilyen formában emléket állít e jeles személyiségnek. „Bár mindig is elkötelezett lokálpatrióta voltam, Fischer-Colbrie Ágostonról csak az egyetemen hallottam először. Megdöbbentett, hogy egy ilyen embernek nemhogy kultusza nincsen a szülővárosában, de a lakosok nagy részének még csak fogalma sincs róla, hogy ki volt és mit alkotott. Ekkor úgy döntöttem, hogy ezen sürgősen változtatni kell, és méltó emléket kell állítani neki. A
Előadóest a boldogfai templomban A XLVII. Szenczi Molnár Albert Napok keretében, október 15én, a boldogfai katolikus templomban önálló esttel lépett fel Papadimitriu Athina magyar színművész és lánya, Magyar Réka.
kivitelezés nem volt egyszerű, de hosszas kutakodás után végül sikerült megtalálni a megfelelő forrásokat és a segítőkész, tenni akaró embereket” – mondta el a szoborállítás körülményeiről. A mellszobrot Túri Török Tibor készítette, aki az ügy iránti elköteleződés jegyében a zselízieknek adományozta a művet. „Öröm, hogy ilyen tenni akaró, nemzetüket becsülő emberekkel hozott össze a sors, és a művemmel segíthettem nekik áldozatos munkájukban. Sok ilyen emberre lenne szükség a Kárpát-hazában, hiszen így építhetünk magyar jövőt közösségünknek” – nyilatkozta a szobor megalkotója. A szobor talapzata Tóth Gyula kőfaragómester munkáját dicséri, aki ugyancsak elkötelezett a helyi értékek támogatását illetően. Az avatóünnepséget mint a városi napok záróakkordját tartották. A méltató beszédet Molnár Imre történész, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója mondta, aki Esterházy János életének és munkásságának kutatójaként foglalkozott Esterházy párttársa,
Fischer-Colbrie Ágoston munkásságával is. Kiemelte, hogy FischerColbrie egy olyan korban tett tanúbizonyságot humanizmusáról, amikor arra a legnagyobb szükség volt. Nem véletlenül maradhatott egyedüli magyarként püspöki hivatalában Trianon után. Az egyházi, a közösségi és a politikai életben egyaránt maradandót tudott alkotni, jelleme és személyisége pedig méltán állhat példaként a 21. század embere előtt is. Csonka Ákos beszédében köszönetet mondott mindazoknak, akik bármilyen jellegű hozzájárulással, támogatással segédkeztek az impozáns emlékmű létrehozásában. Külön kiemelte, hogy a város vezetése, az egyház és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet nélkül mindez nem valósulhatott volna meg, de a helyiek oroszlánrészt vállaltak abban is, hogy a szobor környezetét a püspök szellemiségéhez méltóvá varázsolják. Az ünnepi szavak után Juhász András, a város polgármestere, illetve Túri Török Tibor leplezték le a műalkotást, végül Illés Stanislav esperes megáldotta a mellszobrot. AS
A „Hazaszeretet, szeretet, haza” című összeállításban a magyar költészet gyöngyszemei, többek között istenes versek és lélekmelengető dallamok szólaltak meg. A műsor fő gondolata a szeretet, hűség, összetartozás volt. A felemelő, lelkesítő előadáson a meghatott hallgatóság pompás élményekkel lett gazdagabb. Remélhetőleg az esten hallottak még nagyon sokszor eszünkbe jutnak. A művésznő az előadás után szinte gyermeki örömmel és nagy érdeklődéssel tekintette meg az ősrégi templomot. Blahóné Kamenár Gabriella
Erdélyi Jánosra emlékeztek Nagykaposon Szoboravatóval és kórustalálkozóval ünnepelték szeptember 24-én a nagykaposi Erdélyi János Vegyes Kar megalakulásának 20. évfordulóját. Petőfi Sándor mellszobrát a Dobó István téren avatták fel, melyet Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke, a mű alkotója, Túri Török Tibor szépmíves és Gabri Rudolf, a Csemadok Nagykaposi Alapszervezet elnöke leplezett le. Bárdos Gyula ünnepi beszédében kiemelte: „Történelmünk bizonyítja, hogy közösségként csak akkor lehetünk valóban sikeresek, ha vállaljuk identitásunkat, gyökereinket, tehát önmagunkat.” Az alkotást Pándy Árpád református lelkész áldotta meg.
A műsor az ünnepélyes szoboravatót követően a IV. Kárpát-medencei Kórustalálkozóval folytatódott. Az esemény egyben az Erdélyi János-emlékév rendezvénysorozatának részét is jelentette. A jubileumi rendezvényeket a költő és néprajztudós híres művének, a Magyar népköltési gyűjtemény első megjelenésének 170. évfordulója alkalmából szervezték meg. A közönség elé lépő szepsi Egressy Béni Vegyes Kar, a Csurbeláj népi zenekar, a mokcsamogyorósi Búzavirág Dalkör, az Albertirsai Vegyes Dalkör, a nagykaposi Cantabile kamarakórus és a házigazda szerepét is betöltő Erdélyi János Vegyes Kar színvonalas zenei előadása méltóvá, magasztossá és egyben elgondolkodtatóvá is tette az ünnepet. Pankovics Miklós • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK
REJTVÉNY
GONDOLKODÓ
Boldogságunk egyetlen biztosítéka bármilyen élethelyzetben, társadalmi rétegben is élünk, hogy szívemben Jézus szeretete él. Hagynunk kell, hogy a Szív üzenete egészen a szívünkbe hasson, hogy Jézus Szívének szeretete lakozzék bennünk. Rejtvényünk fő soraiban – F/28., F/29., V/27. – Szent Pál egyik gondolatát rejtettük el. A megfejtést nyílt levelezőlapon vagy villámpostán 2016. október 28-ig küldjék el szerkesztőségünk postai: Remény, P. O. BOX 54, 930 05 Gabčíkovo vagy e-mail-címére:
[email protected] Ne felejtsék el a pontos postai címüket is megírni! A levelezőlapra írják rá: GONDOLKODÓ Vízszintes: 1. Határozószó. 3. Sertések tartására való építmény. 5. Göngyöleg. 7. Fogalmazvány. 9. Hátsó fertály. 10. Község a Laborc folyó jobb partján. 12. Állatövi jegy. 14. Kicsinyítő képző. 15. Angol sarkkutató ( John). 17. Állami illeték. 18. ... Casas, spanyol pap, krónikás, hittérítő. 19. Opus, röv. 21. Északi férfinév. 23. Schütz ..., komika. 25. Evőeszköz. 26. Száz – szlovákul. 27. Rejtvényünk befejező része (zárt betű: T). 32. Indulatszó. 33. Lángelme. 34. Olasz költő (Giovanni). 35. Dzsúsz. 37. Fizimiska. 39. A kóser szó közepe. 40. Orosz férfinév. 41. Tojás – németül. 42. Gyermeki énekhang. 44. ...ium, titok, rejtély. 45. Iskolai, röv. 46. A teanövény alkaloidja. 47. Az abszolút vagy teljes nyomás egysége. 49. Régi űrmérték. 50. A múlt idő egyik jele. 51. Rachmaninov egyfelvonásos operája. 53. Tangens, röv. 54. Jótékonykodó. 55. Szóösszetételek előtagjaként: kép. 57. Női név.
Függőleges: 1. Magyar író (Sándor). 2. A római légiók kis egysége. 3. Időegység. 4. Kétfülű főzőedény. 5. A légnyomás egyik mértékegysége. 6. Fiúnév. 7. Tejszerű savankás folyadék. 8. Ragadozó madár. 9. Kolduló hindu szerzetes. 11. Magyar költő (Endre). 13. Zeneművek leírására használt jelrendszer. 14. Miseruha – latinul. 16. Futva maga mögött hagy. 18. Közlekedés jelzője. 20. Költő – szlovákul. 22. Francia labdarúgó (Patrice). 24. Kártyajáték. 25. Kenőcs – régiesen. 26. Valamely zsiger kitüremkedése a testüreg falán. 27. A kén és a hidrogén vegyjele. 28. Rejtvényünk első része (zárt betű: B). 29. Rejtvényünk második része (zárt betű: T). 30. Mustárgáz. 31. A szabadba. 26. Létezett. 38. Ón. 40. Szivacsos szerkezetű szerv. 41. Napszak. 43. A vietnami holdújév. 45. Fe-
Megfejtés A 41. számunkban közölt rejtvény megfejtése: „A kereszt erősíti a gyengét és szelídíti az erőset.” A helyes megfejtők közül sorsolással ajándékot nyert: Sándor Zsuzsanna, Kolon. Gratulálunk! hérnemű. 47. Ilyen képzés is van. 48. Ászokhordó nyílása. 51. A ladik közepe. 52. A hozomány része! 56. Arra a helyre.
SOKSZÍNŰ EGYHÁZ Nagy szükség van az adományra Claudio Gugerotti, Ukrajna apostoli nunciusa október 6-án látogatást tett annál a bizottságnál, amely az ukrán nép megsegítésére összegyűjtött adományok szétosztására jött létre. A bizottság alig négy hónappal ezelőtt alakult, a nuncius harmadik alkalommal nézte meg tevékenységüket. Közvetítette Ferenc pápa üdvözletét és áldását Jan Sobilónak, Zaporizhia püspökének, a bizottság elnökének. Elmondta neki, hogy a Szentatya sokat gondol az országra, különösen a keleti – az Oroszországgal fennálló konfliktus által leginkább sújtott – területek lakosságára. Április 24-én Ferenc pápa felhívására Európa minden egyházmegyéjében gyűjtést rendeztek a konfliktus sújtotta ukrán lakosság javára. Ezt követően az összegyűlt adományoknak egy számlát nyitottak, amelyet június közepén Pietro Parolin szentszéki államtitkár ukrajnai látogatásakor bocsátottak a bizottság rendelkezésére. Az ország keleti régióiban – Donyeck, Luhanszk, Harkov, Dnyipro, Zaporozhia – a civil lakosság körében nagyon magas a háborús menekültek száma. • ÉVKÖZI 30. VASÁRNAP • 2016. OKTÓBER 23.
A szeparatisták és az ukrán reguláris hadsereg közti összecsapások folyamatosan zajlanak, ezért ezek a területek „szürke zónának” számítanak, ahol a civil lakosság állandóan az erőszak fenyegetettségében él, amelynek tragikus következménye a nyomor, az éhínség. Az anyagi források elosztásánál az volt a prioritás, hogy azok az egyházmegyék részesüljenek belőle, ahol a legnagyobb számban vannak a menekültek: ahol sürgető szükség van élelmiszerre, gyógyszerre és orvosi ellátásra. Sobilo püspök a helyi sajtónak elmondta, hogy a bizottság feladatai közé tartozik a menekültek befogadásával, ellátásával foglalkozó plébániák, szervezetek projektjeinek elbírálása, a menekültek ellátására vonatkozó tervek vezérelveinek kidolgozása. „Ferenc pápa kezdeményezése konkrét jele az ukrán nép iránti szeretetének” – mondta Jan Sobilo, majd hozzátette: „Látogatása során Gugerotti nuncius hosszan időzött a rászorulókkal, azokkal, akiket a legnagyobb veszteség ért, akiknek el kellett hagyniuk otthonaikat… A nuncius látogatása megerősíti bennünk a pápa közelségét, szeretetét, amelyet kinyilvánított országunk iránt ezzel a nagylelkű gesztussal.” Magyar Kurír
APRAJA-NAGYJA Fizetett hirdetések Sok szeretettel köszöntjük 70. születésnapja alkalmából sekrestyésünket,
KÖSZÖNTŐ
Születésnapja alkalmából őszinte szeretettel köszöntjük kedves jó lelkiatyánkat, ĎURÁS MÁRKOT. Minden jóért sok-sok köszönet és hála, ezer áldás szálljon lelkiatyánkra! Mivel is háláljuk meg végtelen jóságát, az értünk való sok-sok fáradozását? Nem is tudjuk, mit mondhatnánk, méltó szavunk nincsen, oly sok az, mit érettünk tett, áldja meg az Isten! Életének minden perce áldozat érettünk, köszönjük a Jóistennek, hogy itt van közöttünk. Szívből kívánunk erőt, egészséget, kitartást, a Szentlélek erejét és a Szűzanya oltalmát. Kérjük az Úr Jézust, hogy nagyon sokáig tartsa meg közöttünk a drága jó Márk atyát! Hálás szívvel a koloni és a csitári hívek
Október 19-én töltötte be 90. életévét PATHÓ ILONA (született KOZMA) Muzslán. Sok erőt, egészséget, örömet kíván családod körében öcséd, felesége, keresztlányod, Ildikó és keresztfiad, Szilárd családjukkal
özv. JAVORKA GYULÁNÉ SOREC MARGITOT Bényben. Hálásan köszönjük áldozatos munkáját, melyet nagy szorgalommal, fáradhatatlanul végez a mi 800 éves templomunkban! Kérjük a Jóistent, hogy továbbra is tartsa meg őt jó erőben,egészségben, lelki derűben! Vigyázzon rá őrangyala és a Boldogságos Szűz Mária! Szeretettel a bényi hívek Sok szeretettel köszöntjük október 22-én 90. születésnapja alkalmából KOVÁCS ERZSÉBETET Somorján. Kérjük a Jóistent, hogy tartsa meg őt továbbra is közöttünk jó erőben, egészségben! Fia, Jenő, lányai, Ila, Erzsi és Kati családjukkal
FELHÍVÁS Kérjük azon előfizetőink és hirdetőink figyelmét, akik még nem rendezték tartozásukat, hogy mielőbb tegyék azt meg. Köszönjük!
GONDOLATOK AZ 1956-OS SZABADSÁGHARC 60. ÉVFORDULÓJÁRA „A szabadságharc azért folyt, mert a nemzet szabadon akart dönteni arról, hogy miképpen éljen. Szabadon akar határozni sorsa, államának igazgatása, munkájának értékesítése felől.” Mindszenty József (1956) „…A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem.” Bibó István (1956) „A nemzeti függetlenség és a társadalmi rend demokratikus felépítése: ez a magyarság vágya.” Tamási Áron (1956) „A magyar vér oly nagy értéke Európának és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét.” Albert Camus (1957) (Kamenár Gabriella felvételén a budapesti Nagy Imre-bronzszobor)
Felhívás Felhívjuk a külső munkatársak figyelmét, akik a Glória Kiadótól rendszeresen honoráriumot kapnak, küldjék el a mellékelt villámposta címére a születésük időpontját. Ezt a pontos címmel együtt szükséges megjelölni az adóhivatalba küldött nyomtatványon. Megértésüket köszönjük! E-mail:
[email protected]
MEGEMLÉKEZÉS
Október 26-án, halálának 20. évfordulóján el nem múló szeretettel emlékezünk a szeretett édesapára, ifj. SZABADKO ISTVÁNRA Alsóláncon. A múltba vissza nézve valami nagyon fáj. Valakit keresni, aki nincs közöttünk már. Szívünkben élni fogsz mindörökké! Lánya a családjával, valamint két fia a családjukkal SZOLGÁLTATÁS
Templombelsők díszítő festése, külsők felújítása, oltárok, szobrok, képek restaurálása, aranyozási munkák. Orgonák javítása és felhangolása. Százszázalékos minőség, többéves jótállás, árkedvezmény. Tel.: 035/659 6139, 0905/389 162, www.reart.eu Kitanult orgonaépítő felajánlja a síporgonák hangolását, javítását és restaurálását. Ján Novák – Bánov Tel.: 0910 276 795 e-mail:
[email protected]
Lelkigyakorlatok Máriabesnyőn November 4-6. „Mária, Jézus anyja irgalmasságra tanít.” Lelkigyakorlat minden korosztály számára Vezeti: Kemenes Gábor atya November 24-27. „Ne félj, nem ítéllek el!” Lelkigyakorlat abortusz miatt szenvedők részére. A jelentkezéseket bizalmasan kezelik! Vezeti: Kovács Ferenc diakónus, Kovácsné Treer Mária mentálhigiénés lelkigondozó November 24-27. Kiss Ulrich SJ vezetői szemináriuma – MbJ (Management by Jesus), keresztény vállalkozóknak és vállalati vezetőknek Interaktív vezetői tréning Márk evangéliuma alapján. Jelentkezés:
[email protected] Elérhetőségek: Mater Salvatoris Lelkigyakorlatos Ház, 2100 Gödöllő-Máriabesnyő, Kapucinusok tere 3., Telefon: 0036/28/420-176, fax: 0036/28/510-742, mobil: +3630/999-6463 e-mail:
[email protected],
[email protected], web: www.matersalvatoris.hu • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK
REMÉNY
Léleksimogató Szent II. János Pál gondolataiból Kimondani a titkot, s ugyanakkor szemlélni egy képet, ami azt megjeleníti, olyan, mint amikor a színházban fölmegy a függöny és a figyelem a színpadra irányul. A szavak vezetik a képzeletet és a lelket Krisztus életének meghatározott eseményére vagy mozzanatára. Az Egyházban kialakult lelkiségek – mint a képek tisztelete, mint az érzékelhető jelekben gazdag ájtatosságok, sőt a Loyolai Szent Ignác lelkigyakorlataiban javasolt módszer is – láttató és a képzeletet megmozgató elemekhez (a hely elképzelése) folyamodtak, mert nagy segítséget láttak bennük ahhoz, hogy a lélek a misztériumra tudjon koncentrálni. Ez az a módszer egyébként, mely megfelel a megtestesülés logikájának: Isten Jézusban emberi vonásokat akart magára ölteni. És az Ő testi valósága vezet el minket az isteni misztériumával való kapcsolatra. E foghatóság igényének felel meg a rózsafüzér titkainak kimondása is. Kétségtelen, a titkok nem helyettesítik az evangéliumot, s nem is idézik föl teljes egészében. Ezért a rózsafüzér nem helyettesíti a lelki olvasmányt (lectio divina), épp ellenkezőleg, föltételezi és elősegíti azt. De ha a rózsafüzérben szemlélt titkok, kiegészítve a világosság titkaival is, csak a Krisztusban való élet leglényegesebb elemeire szorítkoznak is, általuk a lélek könnyen utakat találhat az egész evangéliumhoz, főként, ha a rózsafüzért a tartós öszszeszedettség különleges állapotában imádkozzák. Annak érdekében, hogy az elmélkedés szentírási alapot kapjon és mélyebb lehessen, hasznos, ha a titok kimondása után fölolvasnak egy, a körülményeknek megfelelő rövidebb-hosszabb szentírási részt. Az egyéb emberi szavak ugyanis soha nem érik el a sugalmazott szavak sajátos hatékonyságát. Ezeket ugyanis azzal a bizonyossággal hallgatjuk, hogy Isten szava, mely a ma számára, az „én számomra” hangzik el. Így hallgatva a szentírási részt, az beépül a rózsafüzér ismételgető módszerébe, s nem jelentkezik az unalom, melyet egyébként a nagyon jól ismert formula egyszerű ismétlése okozhat. Ugyanis nem ugyanannak a dolognak puszta fölidézéséről van szó, hanem a lélek engedi „beszélni” Istent. Közös és ünnepélyes alkalmakkor a Szentírás szavait rövid magyarázat is követheti. Az odahallgatás és az elmélkedés a csendből táplálkozik. Jó, ha a titok kimondása és a Szentírás szavai után megfelelő időre megállunk, hogy tekintetünket a szemlélendő titokra szegezzük, mielőtt elkezdjük a szóbeli imát. A csend értékének újrafelfedezése az egyik titka az elmélkedés és a szemlélődés gyakorlásának. Egy technológiákkal és hírközlő eszközökkel erősen áthatott társadalomban a csend egyre nehezebben található meg. De miként a liturgiában is ajánlott néhol a csend, úgy a rózsafüzér imádkozásakor is jó rövid szünetet tartani Isten Igéjének meghallgatása után, s közben a lélek az adott titokhoz kapcsolódhat. (Rosarium Virginis Mariae apostoli levél a szent rózsafüzérről 29-31.)
Remény elérhetőségek Főszerkesztő-helyettes: Albán József Tel.: +421 (0)948 057 510 Felelős szerkesztő: Bertha Éva Tel.: +421 (0)948 057 509 Szerkesztő: Orbánné B. Mária Tel.: +421 (0)948 057 506
www.remeny.sk
[email protected] Hirdetésfelvétel: Blahóné Kamenár Gabriella Tel.: +421 (0)905 255 154
[email protected]
Lapterjesztés (hétfőtől csütörtökig 9.00–15.00 óráig): 0945 /450 426 Könyvrendelés: 0948/057 vagy
[email protected] 508 KÖNYVRENDELÉS:
Irgalmasság délutánja Komáromban Az irgalmasság éve befejezése alkalmából november 5-én 15.00 órai kezdettel Irgalmasság délutánjára kerül sor a komáromi Szent András-templomban a következő programmal: 15.00 Isteni irgalmasság rózsafüzére 15.15 Fábry Kornél atya előadása 16.00 Az irgalmasság megtapasztalása: szentgyónás, szentségimádás, áthaladás az irgalmasság kapuján, közbenjáró ima 17.00 Az irgalmasság ünneplése: szentmise, főcelebráns: Mons. Orosch János nagyszombati érsek.
Máriavölgyi lelkigyakorlat A magyar nyelvű lelkigyakorlat a pozsonyi magyar katolikus közösség szervezésében az Istennel különösképpen intenzív módon megélt kapcsolat ideje kíván lenni. Helyszín: Máriavölgy (Marianka) – lelkigyakorlatos ház Időpont: 2016. november 14. – november 17. Lelkivezető: P. Sajgó Szabolcs jezsuita atya A lelkigyakorlat keretében szentmisét mutat be Haľko József, a Pozsonyi Főegyházmegye segédpüspöke. Részvételi díj: 95 €, amely tartalmazza a szállást és a napi háromszori étkezést. Jelentkezés:
[email protected] e-mail-címen, illetve személyesen Molnár Tamás atyánál a pozsonyi magyar szentmisék alkalmával.
Megújulási nap Bacsfa-Szentantalon az irgalmasság szentévében a jubileumi szent kapunál Időpont: November 17. (csütörtök), 9.00 óra Előadó: Ft. P. Dr. Barsi Balázs OFM, Sümeg Helyszín: bacsfa-szentantali kastély Program: 9.00-16.00 elmélkedések; 12.00 szentmise; 13.00 ebéd; 16.00 befejező áldás Jelentkezési határidő: október 31. Részvételi díj: 10 euró (ebéd, frissítő, előadó) Elérhetőségek: telefon: 0650 400 140, e-mail:
[email protected]
Figyelem! Megváltozott a telefonszámunk! Felhívjuk figyelmüket, hogy a lapterjesztéssel (példányszámváltozás, reklamáció) kapcsolatban ezentúl a 0945 450 426-os telefonszámot hívják. Hétfőtől csütörtökig 9:00-15:00 óráig tudjuk fogadni hívásaikat. Egyúttal tájékoztatjuk Önöket, hogy a lap példányszámának megváltoztatását a IV. negyed-évre szeptember 20-ig tudtuk figyelembe venni.
• ÉVKÖZI 30. VASÁRNAP • 2016. OKTÓBER 23.