Universcity of Miskolc Faculty of Law and Political Sciences 3515 Miskolc-Egyetemváros
THESIS SELF-REGULATION-, MEDIA- AND INFORMATION-LAW IN THE US BASKETBALL LEAGUES
Written by Dobos Árpád Faculty of Law
Consultant: Dr. Majtényi László Professor University of Miskolc Faculty of Law and Political Sciences Legal History Department Head of Department
Budapest, 2014
1
MISKOLCI EGYETEM ÁLLÁM- ÉS JOGTUMÁNYI KAR 3515 Miskolc-Egyetemváros
SZAKDOLGOZAT
AZ AMERIKAI KOSÁRLABDA-BAJNOKSÁG ÖNSZABÁLYOZÁSA, MÉDIA ÉS INFORMÁCIÓS JOGA
Készítette: Dobos Árpád Jogász szakos hallgató
Konzulens: Dr. Majtényi László Egyetemi tanár Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet Tanszékvezető
Budapest, 2014
2
Tartalomjegyzék Bevezetés ................................................................................................................................................ 4 Szabályozói környezet összehasonlítása ..................................................................................... 5 I. A kosárlabda, NBA története, szabályok, szervezetek ......................................................... 8 A kosárlabda története, szabályok ........................................................................................................... 8 A FIBA, mint nemzetközi szervezet ........................................................................................................ 11 NBA története, szervezete ......................................................................................................................... 12 Az NBA szervezete ........................................................................................................................................ 18 II. A Franchise jogok .......................................................................................................................... 22 III. Alapszakasz, rájátszás ................................................................................................................ 25 IV. NCAA ................................................................................................................................................. 29 Az NCCA kosárlabda divízíó I. ................................................................................................................... 32 Média közvetítési jogok az NCAA-‐ban .................................................................................................... 33 V. Draft ................................................................................................................................................... 35 VI. Free Agency .................................................................................................................................... 43 VII. Hall of Fame -‐ Hírességek csarnoka .................................................................................... 46 VIII. Az NBA és a TV társaságok kapcsolata, a média közvetítési jogok .......................... 47 IX. NBA.com, NBA TV ......................................................................................................................... 50 Az NBA. com privacy poitikaja ................................................................................................................. 51 X. Statisztika, mint döntést támogató rendszer fejlődése .................................................... 54 XI. Európai kitekintés -‐ Európai Uniós és OECD adatvédelmi írányelvek, a Magyarországi adatkezelés elvei .................................................................................................. 58 Európai Unió adatvédelmi irányelvei .................................................................................................... 58 OECD adatvédelmi irányelvei ................................................................................................................... 59 Magyarországi adatkezelés elvei ............................................................................................................ 59 Irodalomjegyzék: ............................................................................................................................... 61
3
Bevezetés Öt évvel ezelőtt munkámból fakadóan belekerültem az NBA világába, amely szervezettségével, közönséget kiszolgáló tevékenységével, hihetetlen környezetével magával ragadott és ez azóta is tart. 2013-ban már foglalkoztatott a szakdolgozat témája és amikor kezemben foghattam a 2008as Larry O’Brian trófeát a Boston Celtics otthonában az első gondolatom az volt, hogyan lehetne az NBA világáról megírni a szakdolgozatot. Köszönettel tartozom Dr. Majtényi László tanár úrnak, aki elvállalta a konzulensi feladatot, segített a dolgozat elindításában és rengeteg jó tanáccsal látott el. Bíztam benne, hiszen nála kompetensebb szakembert a média világában aligha lehet ma találni Magyarországon. Dolgozatomban bemutatom a kosárlabda történetét, szabályait, szervezetét valamint az amerikai férfi profi- és egyetemi bajnokság felépítését, a szervezet média és információs jogait, az általuk használt információs rendszereket. Sor kerül kritikai észrevételek megfogalmazására a játékosok jogait szabályozó kollektív szerződéssel kapcsolatosan, kiemelve a franchise bevételek megosztását. Napjainkban különös figyelmet igényel a téma hiszen a sport egyik legfontosabb népszerűsítési lehetősége, valamint bevételi forrása a televízió és egyéb média megjelenések. Az Amerikai Egyesült Államokban a sport kitüntetett szerepet játszik, ezen belül is a Major sportok (MLB, NFL, NBA, NHL) emberek millióit vonzzák a televíziók és az internet elé. A sportolók kitüntetett szerepe az élet minden területén megjelenik bárhol jelennek is meg, népszerűségük töretlen, gyerekek milliói szeretnének profi sportolóvá válni, amerikai elnökök a Fehér Házban fogadják a bajnokságot nyert sportolókat. Végezetül pedig szeretnék bemutatni néhány érdekes, statisztikai feldolgozás során keletkezett adatot valamint a csapatokat segítő döntéstámogató rendszert. Munkámból fakadóan rengeteg statisztikai adattal rendelkezem a játékosok pályán történő mozgásával és viselkedésével kapcsolatosan, amelyek szorosan kapcsolódnak az információs jogokhoz.
4
Szabályozói környezet összehasonlítása Az Egyesül Államokban érvényben van a Ted Stevens Olympic and Amateur Sports Act (36 U.S.C. Sec. 220501), amely az olimpiai és amatőr sportot szabályozó törvény, ennek nem alanya a profi sport. Ted Stevens alaszkai szenátor támogatásával lett elfogadva a törvény 1998-ban. A törvény kizárólagos jogot ad az Amerikai Egyesült Államok Olimpiai Bizottságának a speciális szabályok megállapítására a tagjai részére.1 Tehát a major sportok inkább önszabályozó rendszerben működnek, a ligák és a franchise tulajdonosok valamint a játékos szakszervezet megállapodása alapján. A ligát és a csapattulajdonosokat a közöttük fennálló franchise szerződés, a csapat és a játékos jogviszonyát pedig generálisan a Kollektív Pénzügyi Szerződés (CBA,
Collective Bargaining Agreement)
szabályozza, illetve a csapat köt a játékossal egy játékosszeződést. Ennek összhangban kell lennie a kollektív szerződéssel. Ebben definiálva van a szerződés időbeli hatálya, amely csak határozott időpontra köthető, a kompenzáció mértéke, a játékos sporttal kapcsolatos kötelezettségei, marketing és kereskedelmi célt szolgáló megjelenési kötelezettségei. 2 A fényképek és videofelvételek készítése során játékosokat ért személyiség jogi problémával kapcsolatban született egy bírósági döntés (Portland Trail Blazers v. Darnell Valentine and Jim Paxson, Decision 86-2 (August 13, 1986)), amely döntés alapja mind a kollektív pénzügyi szerződésnek, mind a játékosszerződéseknek. Ebben szabályozva van, hogy a játékosok kozzájárulnak, hogy a csapat, az NBA, és minden NBA-vel kapcsolatos társaság fényképeket, videókat készítsen bármilyen méltányolható időpontban, nem számít, hogy egyedül vagy többen vannak a felvétleken. A felvételeket a csapat, a liga és a ligával kapcsolatban álló cégek használhatják, nyilvánosságra hozhatják és felhasználhatják kereskedelmi célokra. A képek jogai a csapathoz, a ligához és a ligához kapcsolódó társasághoz tartoznak. A játékos médiamegjelenéseihez, legyen az televizió, rádió, magazin, illetve a játékos saját szponzorának érdekében tett megjelenés a csapat írásos engedélye szükséges. A csapat engedélye szükséges továbbá, bármilyen felvétel, illetve írásos, magazinban, újságban megjelenő sztori készítéséhez. 1 http://www.teamunify.com/eznslsc/UserFiles/File/Background%20%20Amateur%20Sports%20Act%20of%201978.pdf 2014.02.26. 13:26 2 http://www.nbpa.org/sites/default/files/EXHIBIT%20A.pdf 2014.02.26. 13:36
5
Kizárólag akkor nem szükséges az írásos engedély, ha a megjelenés a csapat vagy a liga érdekében történt. A játékos kötelezve van továbbá, hogy kérésre megjelenjen a média képviselői előtt interjú céljából.3 Ezzel szemben a magyar szabályozás a sportról szóló törvényen (2004. évi I. törvény) keresztül generálisan szabályozza a játékosok jogait és kötelezettségeit. A törvény megkülönböztet szponzorálási és arculat-átviteli (piacépítési) szerződést. A szponozorási szerződésben a szponzor arra vállal kötelezettséget, hogy pénzben vagy természetben támogatja a sportoló, a sportszervezet, sportszövetség sporttevékenységét a szponzorlát pedig lehetővé teszi, hogy sporttevékenységét a szponzor a marketingtevékenysége során felhasználja. Tehát ez egy visszterhes szerződés, amelyben az egyik fél értékesít egy jogot, a másik fél pedig fizet ezért a jogért. Vannak a felhasználási feltételek, amelyeket a törvény szabályoz. Ilyen, hogy egészségre ártalmas életmóddal vagy szolgáltatással, illetve egészségre ártalmas más tevékenységgel, valamint környezetveszélyeztető és -károsító magatartással összefüggésben nem lehet felhasználni. Az arculat-átviteli (piacépítési) szerződés esetén megjelennek sajátos személyiségvédelmi jegyek, mint a sportoló neve, fényképe, a sportszervezet neve, jelvénye, ezért itt a törvény a sportoló előzetes írásbeli hozzárjárulasát teszi szükségessé ha a sportszervezet köti a szerződést a felhasználóval. Ezzel ellentétes megállapodás semmis. A sporttörvény kimondja, hogy a sporttevékenység, ennek bármilyen módon történő rögzítése, közvetítése, kereskedelmi célú engedélyezése, a bajnoság lebonyolítása vagyoni értékű jogot képez. A sporttevéekenységgel összefüggő vagyoni értékű jog a sportolót illeti meg, de a fennálló sportszervezeti tagsági jogviszonyára tekintettel ez a vagyoni értékű jog a sportszervezetet illeti meg a törvény erejénél fogva, tehát erre vonatkozóan nem kell a sportolóval megállapodást kötni. A válogatott események és a bajnokság kiírásával, lebonyolításával kapcsolatos vagyoni értékű jogok pedig a sportszövetséget illeti meg. Tehát ezt a jogot a törvény erejénél fogva magához vonja és ő állapodik meg a média képviselőivel. Ezt természetesen nem teheti ellenérték nélkül, fizetnie kell a sportszervezeteknek a közvetítések számát, nézettségét, a bajnokságban elért eredményét, és 3
http://www.nba.com/media/CBA101_9.12.pdf 2014.02.26. 13:46
6
más
csapatok
támogatásának
szükségességét
(szolidaritás,
amatőr
sport
támogatása)
figyelembevéve. A sport törvény szabályoz egy másik személyiség jogi problémát is, mégpedig a nézők kamerával történő megfigyelését. „74. § (1)248 A szervező - rendező alkalmazása esetén a rendező - képviselője a normál és fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény ideje alatt - annak helyszínén, a beléptetésre váró szurkolók által elfoglalt közterületen és a nézők részére kijelölt parkolókban - a résztvevők személyi és vagyonbiztonsága érdekében jogosult, a labdarúgás sportág tekintetében a fokozott, valamint valamennyi kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény ideje alatt köteles a résztvevőket a rendőrség által meghatározott helyszínekre, a rendőrség által meghatározott számban elhelyezett, a résztvevők egyedi azonosítását lehetővé tevő minőségű felvételt biztosító kamerával megfigyelni és a felvételt rögzíteni. (2)249 A kamerával való megfigyelésről, a kamerák elhelyezkedéséről és a rögzített adatok kezeléséről a nézőt a sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható hirdetményen, a belépőjegyen, bérleten, illetve a klubkártyán piktogramok felhasználásával, valamint magyar, angol, német és a külföldi vendég sportszervezet országa szerinti nyelven is tájékoztatni kell. (3)250 A szabálysértési, valamint a büntetőeljárás megindításához és lefolytatásához szükséges adatok és információk biztosítása céljából a sportrendezvény befejezését követően a szervező köteles a rendőrség által a sportrendezvény befejezését követő 72 órán belül megtehető felszólításban megjelölt ideig megőrizni a sportesemény biztosítása során rögzített felvételeket. A rendőrség a szervezőt vagy a rendezőt a felvételeknek a felszólítást követő legfeljebb 30 napig történő tárolására szólíthatja fel. Amennyiben a felszólításra nem kerül sor, a szervező vagy a rendező a rögzített adatokat a rögzítést követő 72 óra elteltével megsemmisíti. (4) Amennyiben a rendőrség a kamerák által rögzített valamely adatot igényli, ennek a szervező haladéktalanul köteles eleget tenni. (5)251 Az (1) bekezdés szerint rögzített felvételekből a jogszabályban meghatározott nemzetbiztonsági, bűnüldözési, szabálysértési, illetve igazságszolgáltatási feladatai ellátása céljából a nemzetbiztonsági szolgálat, a rendőrség, a szabálysértési hatóság, az ügyészség és a bíróság, valamint az érintett személy igényelhet adatot.
7
(6)252 A kamerával felvett adatokat a sportrendezvény területén erre a célra létesített helyiségben a szervező, a rendező, illetve a rendező szerv képviselője egyidejűleg és folyamatosan figyelemmel kíséri. A rendőrség, illetve a nemzetbiztonsági szolgálat e feladattal megbízott képviselője ennek során jelen lehet. Amennyiben a rendőrség, illetve a nemzetbiztonsági szolgálat igényli, a szervező, a rendező, valamint a rendező szerv képviselője a sportrendezvény ideje alatt köteles biztosítani a hozzáférést a kamerával történő megfigyeléshez.“4
I. A kosárlabda, NBA története, szabályok, szervezetek A kosárlabda története, szabályok A kosárlabda 123 éves története egy véletlen felfedezéssel indult az Egyesült Államokból és rövid időn belül meghódította az egész világot. 1891 decemberében a Massachusetts-i Springfieldben egy főiskolai tanár, bizonyos dr. James A. Naismith szeretett volna kitalálni a futballcsapatnak a téli hónapokban is játszható beltéri ügyességi sporttevékenységet. Amikor az igazgató az irodájába hívta hirtelen a sarokban lévő őszibarackos kosárba dobta a kezében lévő labdát. Mikor visszajött tudatosan kezdte dobálni a kosárba a labdát és látta, hogy a diákjainak ez nagyon tetszik. Ezután a tornaterembe mentek és Naismith a kosarat feltette az erkélyre, amely 10 láb magasságban volt. Az erkély felől pedig egy palánkkal védte, hogy a nézők ne tudjanak belenyúlni a dobásokba. A magasság olyannyira megfelelő volt minden szempontból, hogy a mai napig nem változott. Jelenleg is 3.05m (10 láb) magasan van a gyűrű, palánkkal elválasztva. Érdekes egybeesés, hogy az amerikai futballban is pontosan 10 lábon van a kapu alsó oszlopa. Kezdetben a teljes futball csapat játszotta 2X25 fővel a játékot, majd 2X9 főre csökkent a létszám, amíg kialakult a mai 2X5 fős játékrendszer. Naismith a szabály kidolgozásakor 5 alapelvből indult ki: 1. A játékot gömbölyű labdával játsszák 2. Nincs a játékosok között szignifikáns személyi kontaktus 4
2004. évi I. Törvény a sportról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0400001.TV 2014.02.26. 13:46
8
3. A játékosok a pályán bárhol elhelyezkedhetnek 4. A játékosok nem futhatnak a labdával 5. A kosár vízszintesen nyílik és a játékosoknál magasabban helyezkedik el. 1891. december 21-én lejátszották az első meccset, melynek végeredménye 1-0 lett. Hatalmas sikert aratott az új játék. Naismith a sikert látva a szabályok pontosításába kezdett, melyet 13 pontban foglalt össze és “New game” néven jelentetett meg a Triangle magazin 1892. január 15-i számában. A szabályok kidolgozásánál meghatározó szempont volt, hogy inkább ügyességi játék legyen mint fizikai. Napjainkban természetesen már nemcsak ügyességi játék, hanem komoly fizikai munka is. A Triangle magazinban az első szabályok a következők voltak: 1. “A labda bármely irányba dobható egy vagy két kézzel. 2. A labda üthető bármely irányba egy vagy két kézzel (sohasem ököllel). 3. A játékos nem futhat a labdával. A játékosnak arról a helyről kell eldobnia a labdát, ahol elkapta; engedmény tehető annak a játékosnak, aki futás közben kapja el a labdát. 4. A labdát kézzel kell megfogni. A labda tartására a karok vagy a test nem használható. 5. Tilos az ellenfelet bármilyen módon vállal vagy kézzel lökni, megfogni, gáncsolni vagy ütni. A szabály megsértéséért első alkalommal személyi hibát kell ítélni, a második alkalommal a következő kosár eléréséig a játékost ki kell állítani a játékból, vagy abban az esetben, ha nyilvánvalóan sérülést akart okozni ellenfelének, akkor az egész játékból ki kell zárni, és a helyére csere sem állhat be. 6. Személyi hibának számít a labda ütése ököllel, illetve a 3., 4. pontbeli, valamint az 5. szabályban leírtak megsértése. 7. Ha bármelyik csapat három egymást követő személyi hibát követ el, az úgy számít, mintha a másik csapat kosarat ért volna el. (Egymást követő azt jelenti, hogy eközben a másik csapat közben nem követ el személyi hibát). 8. Kosarat akkor érnek el, amikor a labdát a földről a kosárba dobják vagy ütik, és az a kosárban marad, feltéve, hogy azok, akik a kosarat védik, nem érintik, vagy mozdítják
9
meg a kosarat. Ha a labda a kosár szélén van, és az ellenfél megmozdítja a kosarat, akkor a kosár érvényes. 9. Amikor a labda határvonalon kívülre kerül, akkor az a játékos dobhatja be a játéktérre, aki azt először megfogja, vitás esetben a játékvezető dobja be a játéktérre. A bedobásra 5 másodperc áll rendelkezésre. Ha a játékos ez idő alatt nem végzi el a bedobást, akkor az ellenfélre száll át a bedobás joga. Ha bármelyik csapat szándékosan tovább késlelteti a játékot, a második játékvezető személyi hibát ítél ellene. 10. A második játékvezető feladata, hogy a játékosokat figyelje és jegyezze a személyi hibákat, és értesítse az első játékvezetőt, amikor egy csapat a harmadik egymást követő személyi hibáját követte el. Az ő feladata, hogy kizárja az 5. pontban vétkesnek talált játékosokat. 11. Az első játékvezető feladata a labdát figyelni. Ő ítéli meg, hogy mikor van a labda játékban, határvonalon belül, melyik csapat hozhatja játékba, valamint ő méri a játékidőt. Ő ítéli meg a kosarakat, és számon tartja az eredményt, azokon a feladatokon túlmenően, amelyek természetes feladatai az első játékvezetőnek. 12. A játék kétszer 15 perces félidőkből áll, közte 5 perces szünettel. 13. Az a csapat a győztes, amelyik ez idő alatt több kosarat ér el. Abban az esetben, ha az eredmény döntetlen, a játék
a csapatkapitányok egyetértésével
folytatható a
következő találat eléréséig”5 1892. márciusában a tanárok és a diákok lejátszották az első nyilvános mérkőzést a Massachusetts-i iskolában, ahol a diákok nyertek 5-1 arányban. Innen pedig világhódító útjára indult töretlen sikerrel, 10 éven belül már az összes iskolában játsszák. Európában is az 1900-as évek elején kezdik játszani. Egy USA-ban tanult diák Mel Rideout hozzá át a tengerentúlról Franciaországba a kosárlabdát. 1919-ben lejátsszák az első nemzetközi mérkőzést az Egyesült Államok és Franciaország között, amelyet a katonákból összeállított amerikai csapat nyert meg 93:8 arányban. A győztesnek járó elismerést és kupát a kosárlabda feltalálója Naismith adta át, amelyet később a Hall of Fame-ben,
5
http://sagv.gyakg.u-szeged.hu/tantargy/test/KOSAR.HTM 2014.02.12. 09:15
10
a Hírességek Csarnokában állítottak ki. Ez a mérkőzés megnyitotta az utat a világbajnokság szervezése és az olimpiai elismertség előtt. 1935-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság felveszi a hivatalos sportágak közé a kosárlabdát, ezzel megnyílik az út az 1936. évi berlin-i olimpiai szereplés előtt. 1936. augusztus 1-én játsszák először olimpián, 1950-ben pedig a Buenos Aires-i világbajnokságon a kosárlabdát. A nemzetközi játékszabályokat a FIBA vezetősége hagyja jóvá, legutóbb 2012. április 29-én Rio de Janeiro-ban fogadták el a hivatalos kosárlabda szabályokat. A FIBA szabálykönyvve nagyon részletesen 80 oldalon 50 bekezdésben és további 5 mellékletben szabályozza a kosárlabdát mint sportágat. Ezt a tagjai kötelesek átvenni és a nemzeti bajnokságban alkalmazni. A kézikönyv 8 nagy szabálycsoportra tagozódik. 1. A játék meghatározása 2. A pálya és a felszerelések meghatározása 3. A csapatokkal, játékossérülésekkel, csapatkapitányok feladataival, edzők lehetőségivel kapcsolatos meghatározások 4. Játékszabályok meghatározása 5. Szabálysértések 6. Hibák (Fouls) 7. Általános rendelkezések 8. A hivatalos személyzet feladatai
A FIBA, mint nemzetközi szervezet 1932. június 18-án megalapítják a FIBA-t nyolc ország nemzeti szövetségének részvételével. Az alapító tagok Argentína, Csehszlovákia, Görögország, Olaszország, Lettország, Portugália, Románia és Svájc. A FIBA a nemzetközi kosárlabdát irányító független, non-profit szervezet. Jelenleg 213 nemzeti szövetség tagja van. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) által elismert, kizárólagos hatáskörrel rendelkező szervezet a kosárlabda nemzetközi világában. Hatáskörébe 11
tartozik a kosárlabda globális stratégiájának és szervezeti rendszerének kialakítása, IT- és létesítmény infrastruktúra, játékostranszfer szabályainak meghatározása, a bírók kinevezése. Meghatározza a médiával és a szponzorokkal való kapcsolat módját. Kialakítja a globális marketing stratégiát. Információkat nyújt a nemzeti szövetségeknek a legújabb edzés- és erőnlétfejlesztési módszerekről. Támogatást ad egészségügyi kérdésekben. Székhelye Svájcban található Mies városban. Elnöke: Yvan Mainini
NBA története, szervezete Az Amerikai Egyesült Államok egyik kisvárosában – Trentonban (New Jersey állam) -1896. november 07-én lejátszottak egy kosárlabda mérkőzést, amely meghatározónak bizonyult. Az újdonságnak és izgalmasnak ígérkező mérkőzést, az amerikai kisváros több száz lakosa kísérte figyelemmel, melyet a helyi kedvenc, a Trenton Basketball, és a vendég Brooklyn YMCA vívott egymással. Az összecsapást, melyet a Masonic Temple fedett csarnokban rendezték meg, zsúfolásig megtelt helyi és vendég szurkolóval. A tomboló nézőtér előtt levonuló helyi gladiátorok 6:1 nyerték meg ezt a sorsdöntő mérkőzést. A sorsdöntő szó kissé fellengzősen hangzik, de ne felejtsük el, hogy Amerikában vagyunk az 1800-as években, ahol ugyanúgy, mint ma is első helyen áll az üzlet. A nézők számából, hangulatából és a szünetekben elfogyasztott étel-ital mennyiségéből következtetve, a helyi üzletemberek támogathatónak, mai értelemben szponzorálhatónak ítélték a sportágat. A kezdeti szerény összegű belépődíj szedése mellett a játékosok is mintegy 15 dolláros javadalmazásban részesültek mérkőzésenként, tehát megjelentek a profizmus kezdeti csírái. Lebron James korunk legértékesebb (MVP) kosárlabdázója több, mint 19 millió dollárt keres évente. Az egyre intenzívebb érdeklődés, és a mérkőzések számának növekedése egyenes következményeként 1898-ban megalakult a National Basketball Leauge (Nemzeti Kosárlabda Liga) néven bejegyzett, első professzionális szervezet, amely New Jersey, Pennsylvania és New York államok területén szervezte meg a bajnokságot. A kezdeti lelkesedés azonban nem tartott sokáig, mert a már kezdetektől meglévő pénzügyi-szakmai viták 1900-ban a Liga megszűnéséhez vezettek. Ezután a csapatok a helyi bajnokságokban szerepeltek, de játszottak mérkőzéseket spontán érkező, illetve meghívott csapatokkal is. A szervezett bajnokságok hiánya 12
ellenére is alakultak remek játékosokat felvonultató együttesek, melyeknek teljesítménye AllStar válogatottnak volt tekinthető. Az első ilyen jellegű csapat volt az 1895-ben alakult Buffalo Germans, mely 111 egymást követő mérkőzésen veretlen maradt, és amikor 1929-ben feloszlott (okaira a későbbiek folyamán még visszatérünk) 792 győzelmük mellett, mindössze 86 vereségük volt. Ezért a teljesítményért méltán kerültek be a halhatatlanságot biztosító Hall of Fame–be (Kosárlabda Hírességek Csarnoka). A kor másik hasonlóan kiemelkedő sztárcsapata volt az 1918-ban James Furey által alapított New York Original Celtics. Ez a csapat már magán viselte a napjainkban is tapasztalható igazi profizmus kezdeti jegyeit. Az alapító–tulajdonos összevásárolta a legkitűnőbb játékosokat és a pénzdíjas mérkőzésekért beutazták az országot, nem csatlakozva a szerényebb díjazású Ligabajnoksághoz. Jellemzően évi 150-200 mérkőzést játszottak és ennek mintegy 90%-t meg is nyerték. E kitűnő játékosok között találjuk Henry „Dutch” Dehnert - akit 1969-ben választottak be a Hall of Fame-be - a sarkazásos játék feltalálóját és egyedüli alkalmazóját, vagy a testalkatával és fizetésével is kiemelkedő Joe Lapchick-et, aki szintén Hall of Fame tag. Az egyéni, és a csapat teljesitménye alapján igen sokan kerültek be méltán a Hall of Fame-be, mégis hanyatlásnak indult az együttes. Ennek okait teljes mértékben feltárni e fejezet keretei között lehetetlen, így csak utalhatunk a pénz, a dicsőségvágy, a kötöttségek elutasítása, valamint a feltörekvő csapatok érdekeinek és törekvéseinek figyelmen kívül hagyására. Az újonnan szerveződött csapatok között találjuk az 1922-ben alakult New York Renaissance Five-t, (alias) Rens együttesét, a csapat rövidesen elhódítja a Celtics elsőségét és dicsőségét. Bár a faji diszkrimináció miatt afro-amerikaiak nem játszhattak a profi ligákban, de játéktudásuk, szervezettségük, és akaraterejük a sportág ikonjaivá tette őket. Teljesítményükre jellemző, hogy az 1949-es feloszlásukig 2588 győzelem mellett csak 539 vereségük volt. 1932-1934 között, amikor nem rendeztek bajnoki döntőket, őket nyilvánították a sportág bajnokának. Ekkor nyerték meg az akkori legrangosabb kosárlabdatornát is, a Chicago-i World Basketball Tournamententet (Kosárlabda Világtornát). Itt győzték le az új profiliga, az NBL bajnokát az Oshkosh AllStars-t is. A csapat 1963 óta Hall of Fame tagja. Az egész sportágat átfogó professzioniális bajnokságot az 1925-ben megalakult American Basketball League szervezte és írta ki. Ez a szervezet több–kevesebb sikerrel, kisebb-nagyobb 13
megszakításokkal 1955-ig működött. Igazán jó teljesítményt akkor nyújtott, amikor olyan sztárcsapatok is csatlakoztak hozzá, mint pl. az Original Celtics. De közbeszólt sajnos, az 1929ben elindult, majd rövidesen az egész világon végigsöprő globálissá dagadt a gazdasági válság. A világgazdaság az összeomlás szélére került és ez véget vetett az ABL vezető szerepének is, de maga a sportág is komoly veszteségeket szenvedett. Klubok, csapatok szűntek meg, szurkolók, szponzorok, támogatók váltak egyik napról a másikra fizetésképtelenné és földönfutókká. A Liga tevékenysége azonban nem múlt el nyomtalanul. Számos intézkedése, - a mai kornak megfelelő formában - ma is érvényben van, melyek kiterjedtek a garantált szerződésekre, pénzügyi elszámolásokra, a játékjogokra. Több játékszabályt is bevezettek, mint például a három másodperces szabályt, vagy az ötödik személyi hiba utáni kipontozódást. Több ma is regnáló klub is büszkén viseli az akkori nevét. 1937-ben alakult meg az új Liga, a National Basketball League (Nemzeti Kosárlabda Liga, NBL) néven, melynek működési feltételeit az akkori nagyvállalatok, ma már multinacionális óriásvállalatok biztosították (Firestone, General Electric, Goodyear). Ebben az időben már a meglévők mellé számos kisebb-nagyobb csapat is megalakult és csatlakozott a Ligához. Ezek főleg olyan nagyvárosokban jöttek létre, mint pl. Chicago, Baltimore, Cleveland, Detroit, míg mások a Nagy Tavak környéki településeken. A klubok anyagi feltételeit az önerő, valamint eredményes működés esetén - a város gyárai biztosították. Innen származnak a mai elnevezésekhez is hasonló a gyári termékeket népszerűsítő (reklámozó) elnevezések, mint például a Pistons (Dugattyúk), Gears (Sebváltók) klubnevek. A Liga felfelé ívelő tevékenysége 1941-re megtorpant. Az Egyesült Államok belépése a második világháborúba, hasonlóan az 1929-es gazdasági világválsághoz, új helyzetet teremtett. Csapatok, klubok szűntek meg, az anyagi erőforrások elapadtak, a játékosokat, szurkolókat korosztályoktól függően besorozták katonának. Ezekben a háborús években, komoly, szervezetszerű, sporttevékenységről nem beszélhetünk, hiszen minden erőforrást, úgy a humánt, mint a gazdaságit felemésztette a háború. A háború befejezésével 1946-ban új, vetélytárs jelent meg, a Basketball Association of America - röviden BAA - (Amerikai Kosárlabda Szövetség). A bajnoki szezon kezdetén az NBL-nek még komoly esélye volt a háború előtti hegemónia visszaszerzésére, de szervezettségében, tőkeerőben és nem utolsósorban egy bizonyos George Mikant nevű úr - a Chicago Gears, majd a 14
Minneapolis Lakers játékos-menedzserének áldásos tevékenysége folytán az NBL elvesztette ezt a vezető szerepet, és így a két szervezet fúziónált, majd megalakul National Basketball Association (Nemzeti Kosárlabda Szövetség) néven, röviden NBA. Az egyesült új szervezetben természetesen megjelent az új tulajdonosi szerkezet is, melynek képviselői döntő többségében a nagyvárosi sportcsarnokok tulajdonosaiból tevődött össze. Többségüknek már volt más sportágakban is érdekeltsége, csapataik az NHL-ben (National Hockey Leauge, Nemzeti Jégkorong Liga) vagy az AHL-ben (American Hockey League, Amerikai Jégkorong Liga) vívták a jól szervezett és minden szempontból eredményes mérkőzéseiket. A bajnokság lebonyolításának a rendszere is megváltozott. Hasonlóan az NHLhez itt is bevezették az alapszakaszos és rájátszásos rendszert, melynek megvalósítója és fő irányítója Maurice Podoloff, segítője Walter J. Kennedy volt. Az ukrán emigráns családból származó ügyvéd 1963-ig tartó tevékenysége olyan eredményes volt, hogy ma is a róla elnevezett trófeát kapja az alapszakasz legértékesebb játékosa. Működése alatt alakult ki a sportág jelenlegi arculata és vált Amerika szimbólumává. Természetesen az alapértékek megőrzése mellett folyamatossá tették a megújulást és végrehajtották a szükséges szerkezeti változtatásokat is mind a bajnokság szervezeti rendszerében, mind a pénzügyi premizálási rendszerben. Ezek a változtatások viszonylag gyakori és sűrűn előforduló mozgást idéztek elő a csapatok körében is. Már az 1946-47-es bajnoki évad után az alapító tagok közül négy feloszlott, majd ezek száma 1951-re háromra csökkent. Az ötvenes évek végére a többszöri átalakulások, megszűnések után kialakult egy nyolc csapatból álló stabil bajnoki keret. (Boston Cseltics, New York Kniks, Philadelphia Warriors, Detroit Pistols, Minneapolis Lakers, Rochester Royals, Milwaukee Hawks, Siracuse Nationals). Ezek a csapatok ma is szereplői az NBA-nek. Ebben az időszakban döntöttek olyan szabálymódosításokról is amelyek dinamikusabbá és izgalmasabbá tették a játékot. Ekkor vezették be a 24 másodperces támadóidős szabályt, amely véget vetett az unalmas és időhúzó labdatartásnak. Ezen idő alatt a támadó csapatnak kosárra kell a labdát dobni, ellenkező esetben az ellenfél kapja meg a támadás jogát. Ez a matematikailag kiszámított, tér-idő összefüggésén alapuló idő biztosítja az állandó, gyors mozgást és a kombinatív játékot. További szabálymódosításként került bevezetésre a keleti és a nyugati csoportbeosztás melynek lényege, 15
hogy a csapatok az alapszakasz befejezése után továbbra is ezekben a csoportokban küzdenek a rájátszás elnevezésű szakaszban. Ezután a két csoport győztese dönti el a bajnoki cím sorsát a nagydöntőben. Ez a megoldás megnövelte a bajnoki találkozók számát is, mely kedvezően hatott mind a szakmai fejlődésre mind az üzleti életre. A csapatok népszerűsítése mellett nagy gondot fordítottak a kiemelkedő tudású játékosok népszerűsítésére is. Az idősödő szupersztárok – mint George Mikan - árnyékában már feltűnnek az olyan csodacenterek, mint Bill Russell és Wilt Chamberlain. Az ő csodálatos játékuk már önmagában is garancia volt a nézőtér megtöltéséhez. Ezekben az években már természetes volt az afroamerikai játékosok jelenléte is. A csapatok dinamikus és gyakori mozgása ellenére, melyek nem egy esetben városból-városba való költözéssel is járt, hosszú időn keresztül három csapat, a New York, a Los Angeles és a Boston játéka határozta meg a Liga arculatát. Évről-évre, szezonról-szezonra közülük került ki a bajnokság győztese. E fenti három csapat utánozhatatlan játéktudása szinte minden évben eldöntötte a bajnoki cím sorsát, azonban ez sem csökkentette az érdeklődést a sportág iránt, inkább komoly igény mutatkozott a minőségi kosárlabdázás iránt. Ezeknek az igényeknek a kielégítésére alakultak meg, illetve alakultak át olyan csapatok, mint a Baltimore-ba költözött Bullets, a Chicago Bulls, a Houston Rockets, a Phoenix Suns, a Los Angeles Clippers. Ennek a gyors és dinamikus terjeszkedésnek a fő oka azonban az az új vetélytárs megjelenése volt, aki veszélyeztette a hegemóniát és ezzel a piaci részesedést.6 Az ABA (American Basketball Association) 1967-ben alakult meg, első vezetője az a George Mikan volt aki játosként is, szervezőként is kiemelkedőt produkált, illetve alkotott. Nevéhez fűződik a Nemzeti Kosárlabda Szövetség megalapítása, és Ő volt a modern kosárlabda első szupersztárja is. Ez a szervezet függetlennek nyilvánította magát, nem fogadta el az NBA fennhatóságát, sőt a meglévő játékszabályokat is módosította. Ennek folyamodványaként 30 másodpercre emelte meg a támadóidőt, bevezette a hárompontos dobásokat, hivatalossá tette a piros-fehér-kék csíkos labdát, de egyéb újitásokat is bevezetett. Stratégiájuk a támadójáték volt, melyben zsonglőri labdamutatványokkal szórakoztatták a közönséget. Olyan kimagasló személyiségeket találunk a játékosok között, mint Julius Erwing, az atletikus kosárlabda megalapítója, Moses Malone, a szélvészgyors center, vagy George Gervin, a szabaddobások 6
http://en.wikipedia.org/wiki/NBA_history#History 2014.02.12. 13:15
16
végrehajtásának mestere. A Liga működési területe elsősorban azok a városok, illetve területek voltak, amelyeket az NBA nem igazán fedett le. Népszerűségük ellenére ez a szervezet pénzügyi okok miatt 1976-ban feloszlott. A Liga csapatai és játékosai csatlakoztak az NBA mezőnyéhez, ezzel új színt és játékfelfogást vittek a bajnokságba. A vetélytárs megszűnésével az NBA megszilárdította egyeduralmát és ma már ez a szervezet az Egyesült Államok profi kosárlabdasportjának egyedüli letéteményese. Professzionális módon szervezi és irányítja ezt a csodálatos sportágat. Az igazi fellendülés a 80-as évektől folyamatosan tart, amely Michael Jordan feltűnésével tovább szilárdult. Ez a kivételes képességű játékos volt az első, aki újonc létére egymillió dolláros szponzori szerződést kötött a Nike spotszergyártó céggel. Napjainkra az NBA élsportolói igazi médiaszemélyiségekké és reklámok hordozóivá váltak. 1996-ra a csapatok logójával, a játékosok nevével piacra dobott tárgyak, használati eszközök, ruházati és egyéb kellékek 3.1 milliárdos bevételt generáltak az NBA-nek.7 1988 és 1995 között csatlakozott még két floridiai csapat, a Miami Heat és az Orlando Magic, majd a Charlotte Hornets (Ma már Charlotte Bobcats, tulajdonos Michael Jordan) ÉszakKarolinából, a Minnesota Timberwolves és két kanadai csapat a Toronto Raptors és a Vancouver Grizzlies. 8 2001-ben a Vancouver átköltözött Memphisbe, így már csak a Toronto maradt egyedüli kanadai csapatként. Jelenleg az NBA-ben 30 franchise van, 15 keleti és 15 nyugati konferenciára osztva.9 Az 1998/1999-es szezonra a tulajdonosok és a játékosok nem tudtak megállapodni az új kollektív pénzügyi szerződésben, amely a játékosok részesedését szabályozza a bevételből és lockout-ot hírdettek. Ilyenkor a játékosok nem használhatják a létesítményeket, a meccsek elmaradnak. A szerződést 1999. januárjára sikerült tető alá hozni és elindulhatott a csonka szezon. 1999-es év magyar szempontból is egy különleges év volt, Dávid Kornél személyében és azóta egyedüliként sikerült bekerülnie magyar kosarasnak a világ legnépszerűbb ligájába. 1999. január 21-én aláírta
7
Türk Attila: Az NBA gazdasági működésének bemutatása http://elib.kkf.hu/edip/D_15191.pdf 2014.02.13. 18:35 8 http://www.nba.com/heat/history 2014.02.13. 18:35 9 http://en.wikipedia.org/wiki/NBA_history#History 2014.02.13. 18:35 7
17
szerződését a 6-szoros NBA győztes Chicago Bulls-hoz. A Bulls a megelőző 8 évben 6-szor nyerte meg a Larry O’Brien trófeát.10 A 2000-es években meghatározó volt a Los Angeles Lakers és San Antonio Spurs dominanciája. 2008-ban az NBA két legsikeresebb csapata csapott össze a döntőben, a Los Angeles Lakers és a Boston Celtics, amely a Celtics győzelmével zárult és ezzel 17-re bővítette a trófeái számát. 2011. július 1-én az NBA tulajdonosai bejelentették az újabb lockout-t, de ezt sikerült 2011. december 8-én megállapodással lezárni, így a szokásos 82 meccs helyett ebben az évben 66 meccset játszottak. Összefoglalóként megállapíthatjuk, hogy az Amerikai Egyesült Államok kosárlabda sportága olyan kivételes, és a világon egyedülálló pénzügyi-gazdasági és média befolyással rendelkezik, melynek hatása mára már globális méretűvé terebélyesedett.
Az NBA szervezete A National Basketball Association (NBA) az egyik major liga Észak-Amerikában. 30 franchisezal rendelkezik, ebből 29 az USA területén található egy pedig Kanadában. A National Basketball Association, Inc (NBA), mint anyacég székhelye New York Cityben, Manhattanben található az 5. utcai Olympic Tower-ben. Az NBA anyacégnek több leánycége van, amelyek a különböző jogokat birtokolják és különböző tevékenységeket végeznek.11 Az NBA Properties 1967-ben alapították a marketing és licenc feladatok végzésére. Ez a cég adja a licencet a különböző sporthoz és nem a sporthoz kapcsolódó termékek gyártásához. Az engedélyével lehet NBA logós pólókat, sapkákat, cipőket gyártani. Tartják a kapcsolatot a szponzorokkal, üzleti partnerekkel, meghatározza, hogyan lehet használni a bejegyzett védjegyeket.12 10
http://en.wikipedia.org/wiki/Korn%C3%A9l_D%C3%A1vid 2014.02.13. 21:35 http://en.wikipedia.org/wiki/Nba 2014.02.13. 20:50 12 http://investing.businessweek.com/research/stocks/private/snapshot.asp?privcapId=4762333 2014.02.17 15:50 11
18
Az NBA Entertainment, Inc irányítja az NBA TV, a film, Internet, nyomtatott média és a kosárlabda eseményekhez kapcsolódó feladatokat az USA-ban és nemzetközi szinten egyaránt. 1982-ben alapították, székhelye New Yersey-ben található és az NBA Properties, Inc leányvállalataként működik. Az NBA-t napjainkban 46 nyelven 216 országban közvetítik. Az NBA Media Ventures, LLC egy kisebb leanycég, az NBA.com jogait birtokolja a Turner Sport Digatallal. Szintén az NBA Properties az anyacége. 2010-ben megalapította az NBA Africat, amely egy kisebb munkavállalói stábbal működteti az Afrikai kontinens-i jelenlétet. Az NBA-t 2014-től Adam Silver irányítja, aki David Stern-t váltotta a vezetői testületben. David Stern 30 évig írányította a szervezetet, vezetése alatt vált az NBA egy sikeres globális üzleti vállalkozássá. Bevételét tekintve - 5 millárd dollárral - 2013-ban a 3. legjövedelmezőbb sportág volt a major ligák között. Ennél többet az NFL (9 milliárd) és az MLB (7,5 milliárd) ért el. Stern búcsúbeszédében a fejlődés irányaként Kínát, Afrikát, Törökországot és Brazíliát jelölte meg.13 Az NBA szervezete dolgozza ki és vezeti be a játékszabályokat, előírásokat, útmutatásokat készít mind a csapatok mind a szurkolók részére. Nagyon pontosan szabályozza a játék minden elemét, a követendő magatartásokat. Felügyeli és fejleszti az NBA brand-et, a promóciókat, közönségtalálkozókat szervez. Összefogja a teljes Észak-Amerikai profi kosárlabda sportot. Az NBA nagyon fontosnak tartja a társadalmi felelősségvállalást. Az NBA Cares felkarol támogatandó szociális problémákat, gyermekeket, alapítványokat, beteg embereket. Fontos társadalmi kérdésekkel foglalkozik, mint az oktatás, ifjúság-védelem és az egészség. 2005. évi bevezetése óta több, mint 280 millió dollárt költött támogatásokra és 2,8 millió órát töltöttek munkavégzésre és több, mint 860 helyet építettek gyermekek részére, ahol tanulni, játszani tudnak.
13
http://www.nba.com/2012/news/11/13/stern-nba-revenue.ap/ 2014.02.17. 15:57
19
Kiemelt programok:14 1. Coaches for Kids 2008/2009-es szezonban indult a kezdeményezés. A gyerekek találkozhatnak a csapatok vezetőivel, edzőivel és tanulhatnak beszélgethetnek velük. 2. NBA Fit Egészséges, sportban gazdag életmód bemutatása és ösztönzése. 3. NBA Green Partnerségben a Natural Resources Defense Council-lal az NBA felhasználja az ismertségét, hogy még több cég működjön környezettudatosan és támogatokat keres a környezetvédelemi erőfeszítésekre. 4. Basketball without Borders A kosárlabda határok nélkül elnevezésű projekt az NBA és a FIBA közös fejlesztési programja, amely a sport által szeretne pozitív társadalmi változást hozni az oktatás és az egészség területén. Táborokat szerveznek, melyekben a gyerekek legkiválóbb játékosokkal, edzőkkel találkozhatnak. 5. Kia Community Assist Közösségi visszajelzések alapján a végső díjat az a játékos kapja, aki a legtöbb jótékonysági erőfeszítést tette a szezonban. A díjat havonta is kiosztják annak a játékosnak, aki az adott hónapban vállalja a legnagyobb szerepet jótékonysági akciókban.15 A 2012-13 szezonban “Seasonlong Kia Community Assist” elismerést Dwyane Wade a Miami Heat kosárlabdázója kapta meg.16 Az All-Star hétvége Az NBA az All-Star hétvégét minden évben az alapszakasz közepén tartja. All-Star szünetnek is hívják, mert ez egy szabadhétvégének indult, ebből nőtte ki magát egy globális eseménnyé, 14
http://www.nba.com/cares/programs.html 2014.02.17. 17:57 http://www.nba.com/cares/programs.html 2014.02.17. 19:05 16 http://www.nba.com/heat/news/dwyane-wade-receives-2012-13-seasonlong-kia-community-assistaward 2014.02.17. 19:29 15
20
amelyet a világ kosárlabda szurkolói izgatottan várnak. Itt csap össze a Keleti és a Nyugati csoport legjobbjaiból álló válogatott. Rendeznek különböző ügyességi, hárompontos dobó, zsákoló versenyeket. A játékosoknak is nagyon nagy elismerés ha bekerülhetnek az All-Star válogatottba, a karrier statisztikájuk között elismert helyet foglal el, hogy hányszor választották All-Starnak. Larry Bird a Boston Celtics vezéregyénisége, aki az egyik legkiválóbb hárompontos dobó volt, egyik All-Star hétvégén bement az öltözőbe és megkérdezte a többieket, hogy ki akar a 2. lenni? Az edzők szintén nagyon komolyan veszik és nekik is nagyon nagy presztízs értéket képvisel All-Star edzőnek lenni. Annak ellenére, hogy nem számít az eredmény a bajnokság szempontjából, a játékosok nagyon komolyan veszik. Természetesen figyelemmel vannak a közönség szórakoztatására is és rengeteg trükköt, speciális mozdulatot mutatnak meg, amelyet bajnokin mérkőzésen ritkán látni. Az NBA szabályzatai: 1. Az NBA hivatalos szabályzata Ez a szabályzat tartalmazza az összes irányadó előírást a játék minden elemére, 12 pontból áll és 18 mellékletből. “1. Pályaméretek és berendezések 2. Tisztségviselők és feladataik 3. A játékosok, póttagok és az edzők 4. Fogalommeghatározások 5. Eredmény és játékidő 6. A labda elhelyezése a játékban - élő / halott labda 7. 24 másodperces óra 8. Kiütött labda és bedobás 9. Szabaddobás 10. Szabálysértések és büntetések 11. Kosárlabda interferencia - Védés 12. Szabálytalanságok és büntetések 2. Aréna irányelvek 3. Szurkolói magatartáskódex”17 17
http://www.nba.com/about/game.html?ls=iref:nba:gfooter 2014.02.17 15:58
21
II. A Franchise jogok Jelenleg az NBA-nek 30 működő franchise szerződése van, a csapatok Keleti és Nyugati konferenciára vannak osztva. Keleti konferencia: Franchise név
Alapítás
Működés (év)
Nyert mérkőzések
Vesztett mérkőzések
Bajnoki cím
Atlanta Hawks
1949
65
2530
2583
1
Boston Celtics
1946
68
3127
2159
17
Brooklyn Nets
1976
38
1281
1756
0
Charlotte Bobcats
2004
10
273
502
0
Chicago Bulls
1966
48
2002
1855
6
Cleveland Cavaliers
1970
44
1605
1926
0
Detroit Pistons
1948
66
2534
2642
3
Indiana Pacers
1976
38
1507
1530
0
Miami Heat
1988
26
1068
985
3
Milwaukee Bucks
1968
46
1903
1791
1
New York Knicks
1946
68
2635
2647
2
Orlando Magic
1989
25
995
979
0
Philadelphia 76ers
1949
65
2695
2418
3
Toronto Raptors
1995
19
609
871
0
Washington Wizards
1961
53
1898
2359
1
22
Nyugati konferencia: Franchise név
Alapítás
Működés (év)
Nyert Vesztett mérkőzések mérkőzések
Bajnoki cím
Dallas Mavericks
1980
34
1373
1339
1
Denver Nuggets
1976
38
1488
1549
0
Golden State Warriors
1946
68
2430
2851
3
Houston Rockets
1967
47
1937
1840
2
Los Angeles Clippers
1970
44
1340
2193
0
Los Angeles Lakers
1948
66
3190
1989
16
Memphis Grizzlies
1995
19
576
904
0
Minnesota Timberwolves
1989
25
787
1186
0
New Orleans Pelicans
1988
26
984
1070
0
Oklahoma City Thunder
1967
47
2023
1756
1
Phoenix Suns
1968
46
2042
1651
0
Portland Trail Blazers
1970
44
1878
1653
1
Sacramento Kings
1948
66
2392
2785
1
San Antonio Spurs
1976
38
1860
1179
4
Utah Jazz
1974
40
1731
1471
0
A csapatok és az NBA klasszikus franchise szerződéssel szabályozzák jogviszonyaikat. Első lépésként egy regisztrációs adatlapot kell kitölteni. Ezt követően kerülhet sor a franhise szerződés megkötésére. Jelenleg az NBA nem ad új franchise jogot az USA-ban, az utolsó expanziós franchise a Charlotte Bobcats volt a 2004/2005 szezonban. 2002-ben a Charlotte Hornets elköltözött New Orleans-ba - aréna bérleti viták miatt - és ekkor az NBA vezetői megígérték Charlotte város vezetőinek, hogy kapnak egy 2 éven belül. Rengeteg befektető
23
szeretett volna alapítani egy csapatot, de végül Robert L. Johnson, a Black Entertainment Television alapítója kapta meg a jogot.18 2004. június 22-én megkezdődött a Charlotte expanziós draftja. Ez egy speciális eljárás az új alapítású csapatok részére. Egy új franchise alapítása kb. 300-600 millió dollárba kerül. Johnson 2003-ban a Charlotte expanziós draft jogáért 300 milló dollárt fizetett. Johnson az évek során tetemes adósságot halmozott fel, míg végül 2010. február 27-én bejelentette, hogy 175 millió dollárért eladta a franchise-t Jordannak, aki az első olyan csapattulajnos lett korábban NBA játékos volt. A Charlotte jelenlegi érékét 410 millió dollárra becsülik, amelyet az elérhető piac nagyságából, a létesítmények állapotából, a jegyárbevételből és egyéb bevételből, valamint a brand értékéből számolnak.19 A Sacramento franchise 2013-as eladása 534 millió dollár bevételt hozott a Maloof családnak, jelenlegi értéke már 550 millió dollár.20 Jelenleg a New York Knicgs a legértékesebb franchise, amelynek piaci értéke 1,4 milliárd dollár. A Chicago Bulls 1966-os franchise joga még 1,2 millió dollárba került, míg a 12 játékos bére 180.000 dollár21 Az NBA és a csapatok között létrejött franchise szerződés szabályozza a felek összes jogai és kötelezettségét. Részletesen meghatározza a védjegyek használatát, ismerteti az összes szabályzatot. Bevétel-megosztási terv alapján osztják szét az NBA televiziótársaságoktól kapott bevételét. A franchise kizárólagos területi jogot ad, azaz meghatározásra kerül, hogy milyen távolságban nem lehet újabb franchise-t értékesíteni, szabályozza a média jogokat. Meghatározza a franchise díjat, amely két részből áll. Egy kezdeti azonnal fizetendő és egy éves royality díjból. Szabályozza továbbá a tulajdonosok és a játékosok kapcsolatát. 18
http://en.wikipedia.org/wiki/Charlotte_Bobcats 2014.02.18. 21:28 http://stats.nba.com/history.html 2014.02.18. 21:30 19 http://www.forbes.com/teams/charlotte-bobcats/ 2014.02.18. 21:41 20 http://www.forbes.com/teams/sacramento-kings/ 2014.02.18. 21:57 21 http://articles.latimes.com/1988-11-08/news/ss-374_1_season-ticket 2014.02.18. 22:57 18
24
Elmondható, hogy a franchise szerződéssel a csapatok tulajdonosai egy teljesen kész, piacképes terméket kapnak, amelynek működtetésének kockázata hárul csak rájuk. Ehhez szükség esetén oktatást, tanácsadást kapnak. A legértékesebb franchise-ok:22
Franchise
Piaci érték (millió usd)
New York Knicks
1400
Los Angeles Lakers
1350
Chicago Bulls
1000
Boston Celtics
875
Brooklyn Nets
780
Houston Rockets
775
Miami Heat
770
Dallas Maverics
765
Golden State Warriors
750
III. Alapszakasz, rájátszás23 A szezon nyári táborral kezdődik, ahol a draftolt és leigazolt játékosok kapnak lehetőséget képességeik bemutatására. Itt egy bővített kerettel vesznek részt a csapatok, 18-19 játékossal. A szezont maximum 15 igazolt játékossal lehet megkezdeni. A nyári tábort követően rendeznek két nyári ligát, ahova már több csapat érkezik és egymás ellen játszanak. 2013-ban a nyári liga Las Vegasban és Orlandoban volt. A Las Vegas-i mini bajnokság közönségesemény volt, míg az Orlandoban megrendezésre kerülő esemény inkább szakmai.
22 23
http://www.forbes.com/nba-valuations/list/ 2014.02.19. 19:39 http://en.wikipedia.org/wiki/NBA_history#History 2014.02.19. 19:49
25
Minden év októberében elindul az előszezon, amelyek eredményei még szintén nem számítanak be a bajnokságba. Ezeket a mérkőzéseket nemcsak az Egyesült Államokban játsszák, hanem a tengerentúlon is. Az NBA sztárok ellátogatnak európai, ázsiai városokba ezzel is népszerűsítve a az amerikai kosárlabdát. 2013-ban a Philadelphia 76ers volt Angliában és Spanyolországban, a Houston Rockets pedig ázsiai túrát vállalt. Novemberben indul az alapszakasz, ennek során a csapatok 82 mérközést játszanak, felét otthon, felét idegenben. A 30 csapatos bajnokság két konferenciára (Keleti-Nyugati) és 6 divízióra (Atlanti, Délnyugati, Középső, Északnyugati, Délkeleti, Csendes-óceáni) van osztva.
Atlanti
Délnyugati
Középső
Északnyugati Délkeleti
Csendes-óceáni
Boston
Dallas
Chicago
Denver
Atlanta
Golden State
Brooklyn
Houston
Cleveland
Minnesota
Charlotte
Los Angeles C
New York
Memphis
Detroit
Oklahoma
Miami
Los Angeles L
Philadelphia
New Orleans
Indiana
Portland
Orlando
Phoenix
Toronto
San Antonio
Milwaukee
Utah
Washington
Sacramento
Az alapszakasz során a csapatok a saját divíziójukban 4 alkalommal találkoznak egymással, ez 16 mérkőzés. A konferenciájukon belül a másik két divízióban lévő 10 csapatból 6-tal négyszer (24 mérkőzés) 4 csapattal pedig 3-szor (12 mérkőzés) játsszanak. Végül pedig játszanak a különböző konferenciában lévő csapatok egymással 2 alkalommal (30 mérkőzés). Így az NBA alapszakasz összesen 2460 meccsből áll, amely természetesen komoly igény bevételt jelent a játékosoknak, edzőknek. Az NHL (profi jégkorong liga) mellett az NBA-ben van ilyen játékrenszer, hogy a liga összes csapata legalább egyszer találkozik egymással az alapszakasz során. Az NBA az egyetlen major bajnokság, amelyben van karácsonyi mérkőzés. Ez szintén a közönség maximális szórakoztatása miatt tették a naptárba. Nagyon népszerűek ezek a mérkőzések, hiszen egyik bajnokságban sem játszanak és ilyenkor kizárólag az NBA-ra irányul a teljes amerikai figyelem.
26
Februárban, a szezon közepén játsszák az All-Star hétvégét, amely 2014-ben New Orleans-ban kerül megrendezésre. Az All-Star hétvégét követően van az úgynevezett “trade deadline”, innentől kezdve már nem cserélhetnek játékost a csapatok egymással. Áprilisban kezdődik a szavazás az egyéni elismerésekről. Ekkor derül ki, hogy ki lesz a legértékesebb játékos (MVP), az év legjobb újonca (Rookie of the Yea), az év legtöbbet fejlődő játékosa (Most Improved Player), az év legjobb edzője (Coach of the Year), az év legjobb managere (Executive of the Year) Rajátszás Az NBA rájátszásában a Keleti és a Nyugati konferencia első nyolc helyezettje mérkőzik meg egymással kieséses rendszerben. A rájátszás első körében a Nyugati konferencia ranglista vezetője játszik a Keleti konferencia utolsó csapatával. A konferencia 2. helyezettje játszik az utolsó előttivel és így tovább. A párharcok 4 nyert mérkőzésig tartanak, tehát maximum 7 meccses fordulók lehetnek egy párharc során. Aki eléri a 4 nyert mérkőzést, az jut a következő fordulóba és játszik a saját konferenciájában a többi továbbjutó csapattal meghatározott sorrendben, míg végül egyedül marad a konferenciában és várja a másik konferencia győztesét. A két konferencia győztese játssza a nagydöntőt, amelyet minden év júniusában rendeznek meg. Ez az egyik legnézettebb műsor a Super Bowl után. A nagydöntő szintén 4 nyert mérkőzésig tart. Aki előbb éri el a 4 nyert meccset, az kapja meg a Larry O’Brien trófeát, illetve a bajnoki gyűrűt. Bill Russell a Boston Celtics korábbi játékosa nyerte a legtöbb bajnoki gyűrűt, 11-gyel tartja a behozhatatlannak tűnő rekordot. 24 A legtöbb bajnoki gyűrűt nyert játékosok: Játékos
Bajnoki gyűrű
Bill Russell
11
Sam Jones
10
Tom Heinsohn, K. C. Jones, Satch Sanders, John Havlicek
8
Jim Loscutoff, Frank Ramsey
7
Bob Cousy, Kareem Abdul-Jabbar, Michael Jordan, Scottie Pippen
6
24
http://en.wikipedia.org/wiki/National_Basketball_Association 2014.02.19. 19:55
27
Csapatként szintén a Boston Celtics nyerte a legtöbb bajnoki nagydöntőt, 17 trófeája van. Legutóbb 2008-ban volt az NBA bajnoka. A bajnokság megnyerése nemcsak a játékosoknak különleges elismerés, hanem az egész stábnak, az edzőktől a csapat vezetőin át a statisztikusokig, hiszen egy ilyen trófea megnyeréséhez különleges csapatmunkára és hosszú évekre, illetve természetesen nagyon nagy szerencsére van szükség. A sikerhez vezető út nagyon hosszú és költséges és még ez sem garantálja a sikert. Minden apró részletnek össze kell állnia, hogy valakiből bajnok legyen. A Miami Heat Dwyane Wade felfedezésével ért fel arra a szintre, hogy bajnok tudjon lenni, ráadásul 2 egymást követő évben. A rájátszásban szintén megválasztják a legértékesebb játékost, aki ezzel az egész szezon legértékesebbje lesz (MVP). Ez a bajnoki gyűrű után a legnagyobb presztízs egy játékos számára. Legtöbb bajnokságot nyert csapatok:
Franchise név
Bajnokságok száma
Boston Celtics
17
Los Angeles Lakers
16
Chicago Bulls
6
San Antonio Spurs
4
Philadelphia 76ers
3
Detroit Pistons
3
Golden State Warriors
3
Miami Heat
3
New York Kincks
2
Houston Rockets
2
Washington Wizards
1
Atlanta Hawks
1
28
IV. NCAA A National Collegiate Athletic Association (NCAA) egy non-profit egyesület, amely arra hivatott, hogy az egyetemeket, főiskolákat bajnokságba szervezze a legkülönfélébb sportágakban. 1939-ben alapították, jelenlegi székhelye Indianapolisban található, elnöke Mark Emmert. Az összes major sport megtalálható a kínálatában, de ezek mellett szervezik az európai futballt, a lacrosse-t, bowling-ot, sí-t, úszást, gyakorlatilag az összes olyan sportágat, amelyre kereslet van. Több, mint 1200 iskola tagja van, 700.000 tanulóval. Az iskolákat 3 divízióba sorolták, Divízió I., Divízió II., Divízió III. Ez a hármas felosztás biztosítja, hogy kiegyenlített tud maradni az összes bajnokság, mert közel azonos költségvetéssel rendelkező iskolák vannak azonos divízióban. A Divízió I. és a Divízió II. kínál sport ösztöndíjat. A legnagyobb iskolák versenyeznek a Divizíó I-ben, a legkisebbek pedig a Divízió III-ban. Ezt a felosztást 1973-tól alkalmazzák és nagyon jól kitalált, népszerű rendszerré vált. A résztvevő iskolák vállalják, hogy a sport mellett komoly hangsúlyt fektetnek az iskolai tudás elsajátítására is, folyamatosan figyelemmel kísérik a diákok tanulási eredményeit is és aki nem elégségesen teljesít, az nem vehet részt bajnoki eseményeken. Így biztosítják, hogy akiknek nem sikerül profi sportolókká válni, azok a munkaerőpiacon is sikeresek legyenek és azonnal munkát találjanak, több, mint 100 millió dollárral támogatják a sportot, a diákok utazását, sportfelszerelésük megvásárlását, biztosítását, orvosi ellátásukat, felkészítésüket a profi sportra és a lexikális tudásuk elsajátítását. Az iskoláknak adminisztrációs segítséget, vezetői oktatásokat, edző képzést nyújtanak. 25 Az NCAA rendszeréhez történő csatlakozással az iskoláknak szigorúan meghatározott szabályzatokat kell betartaniuk az együttműködés minden területén, belértve a brand éptését, média és információs jogokat, pályák és felszerelések állapotát, a mérkőzések lebonyolítását. Az NCAA Divízió I-ben 350 amerikai főiskola és egyetem 6000 csapattal, 170.000 dikákkal vesz részt a 89 bajnokságban 23 féle sportban. Ezekben 44 női és 42 férfi bajnokságot rendeznek. A futballban a divízión belül aldivíziók is vannak az esély kiegyenlítése érdekében. 25
http://www.ncaa.org/about?division=d1 2014.02.20. 11.00
29
A Divízió II-ben is több, mint 300 felsőoktatási intézmény van 150.000 diákkal. Ebben a dívizióban is sport ösztöndíjjal vannak a diákok, biztosítva van a magas szintű tanulás és sportolás lehetősége. Divízió III-ban 444 főiskola és egyetem 170.000 diákja között rendezik meg a bajnokságokat, jellemzően a kisebb költségvetéssel rendelkező iskolák részvételével, illetve itt már nincs sport ösztöndíj, már nem annyira cél a profi karrier, mint a divízió I-ben, inkább a tanulmányokra helyezi a hangsúlyt.26 A profi csapatok is komoly erőkkel figyelik az NCAA bajnokságait és versenyt futnak a kiemelkedő képességű sportolókért. Figyelemmel követik évről évre a fejlődésüket, családi hátterüket és mindent, ami a jövőbeni leigazolásukhoz szükséges. Professzionális elemző szoftverekkel, video elemzésekkel és játékosmegfigyelőkkel elemzik teljesítményüket. Kiemelten figyelik a játékosok magánéletét, koncentrálva a kábítószerhasználtara. Ezt az iskolák is nagyon komolyan veszik és sokat ellenőrzik. Ezzel kapcsolatosan volt egy komoly privacy probléma, amiről a legfelsőbb bíróságnak kellett
dönteni. Megfigyelhető az Egyesült
Államokban, hogy a privacy problámában nem egységesek a döntések. Volt egy érdekes eset az egyik iskolában, ahol az egyik diák-sportoló beperelte az intézményt személyiség jogainak megsérétésért. Ebben az ügyben azt kellett vizsgálni, hogy vajon az iskola kérhet-e véletlenszerű vizeletvizsgálatot a sportoló-tanulóktól anélkül, hogy gyanúja lenne a kábítoszerhasználatról, nem ütközik-e az eljárás az alkotmány 4. kiegészítésébe, amely tiltja az indokolatlan kutakodást, lefoglalast. Az érintett diákok ugyan elszenvedték a személyiségjogi sértést, de ez méltányolható volt, mert nekik egyébként is csökentett személyésigjogi elvárásaik vannak, mondta ki a bíróság. Azok a diákok, akik versenyszerűen sportolnak, nem szégyenlősek, egymás előtt zuhanyoznak, az iskolában a zuhanyfejek egymás mellett vannak a falon és nem választja el egymástól semmi, nem mindegyik toiletnek van ajtója, az öltözőben egymás előtt öltözködnek, ahol szintén nincs semmi elválsztó függöny. A pályán úgy kell viselkedniük, ahogy az edző üvöltözik velük, sokkal keményebb szabályok szerint élnek, mint a csak tanuló diákok. Ennek eredményeként megállapítható, hogy nekik csökkentett személyiségjogi elvársaik vannak. Az Egyesült Államok 26
http://www.ncaa.org/about?division=d1 2014.02.20. 12:00
30
felebbviteli bírósága korábban kimondta, hogy a sportprogramok része közösségi öltöködés. Wayne Acton válasza erre az volt, hogy az iskola az előszezonban kitöltetett egy mindenre kiterjedő fizikai, mentális tesztet, amelynek részeként adni kellett vizeletmintát is. Ez szükséges volt a a biztosítás megkötéséhez is és a teszt a vezetőedző, a sportigazgató és az iskola igazgatója által is jóvá volt hagyva. A diákokat ugyanolyan normál személyiségi jog illet meg, mint bárki mást. A csökkentett személyiségjogi elvárás csak az érvelés egyi alapja volt, a bíróság kimondta tovább, hogy a sportoló-diákok vezetők voltak a droghasználatban, illetve a droghasználat fokozottan befolyásolja a sportsérüléseket, mivel nem érzik a fájdalmat. Tehát a bírósági érvelés alapja 3 lábon állt, a csökentett személyiségjogi igény, a negatív modell a többi diák előtt és a sérülés kockázata. 27 Az NCAA major sportokban szervezett bajnokságai napjainban az egyik legjövedelmezőbb üzleti vállalkozás. A televízió társaságok egymást túllicitálva próbálják megszerezni a közvetítési jogokat. A játékosok teltházas stadionok előtt játszanak, a szurkolók ugyanolyan rajongással vannak az egyetemi sportolók iránt, mint a profik esetében. A két legértékesebb televizíó közvetíési jog a Divízió I. kosárlabda és a Divízió I. futball rájátszás. Nagyon komoly vita van jelenleg arról, hogy kapjanak-e fizetést a játékosok. Jelenleg nem kaphatnak a szabályzat szerint, ha valaki ezt megsérti rendkívüli büntetésre számíthat. Volt egyetem, amelyik több, mint 170.000 millió dollár bevételt termelt az NCAA-hez kapcsolódó tevékenységéből. Az iskola edzője vette fel, hogy ez nem teljesen korrekt megoldás, hogy a sportoló diákjaik ekkora bevételt termelnek és nem kapnak fizetést. Más vélemények szerint amennyiben fizetés járna a játékosoknak, nem lennének ilyen motiváltak, nem lenne ekkora színvonal a bajnokságban. Az amerikai közönség is azért van ekkor feltétlen bizalommal és támogatással az egyetemi sport iránt, mert játékosokat teljesen már motivációk hajtják, mint a 27
Amerikai Legfelsőbb Bíróság, 95-590 számú ügy, Veronica School District 47J, Petitioner, v Wayne Acton, et, ux., etc http://www.law.cornell.edu/supct/html/94-590.ZO.html 2014.02.20 13:30 Michael K. McChrystal: Privacy in Sports: Recent Developments in the Federal Courts http://scholarship.law.marquette.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1215&context=sportslaw 2014.02.20 13:30
31
profikat. A cégek szintén hihetetlen mennyiségű pénzt költenek hirdetésekre ezeken az eseményeken.28 A hirdetési árbevételt ábrázoló grafikon:
Az 1. oszlop az NCAA kosárlabda, a 2. az amerikai futball (NFL), a 3. az amerikai kosárlabda (NBA), a 4. a baseball (MLB) és az 5. oszlop a jégkorong liga (NHL) TV reklámbevételét mutatja.
Az NCCA kosárlabda divízíó I. A kosárlabda bajnokságokat szintén 3 divízióban rendezik meg, a profi sport szempontjából a divízió I a legfontosabb célpont. Itt találhatóak azok az egyetemek, főiskolák amelyekből jellemzően kikerülnek a profi sportolók. Ebben a divízióban 32 konferencia van, több száz csapattal, de van 68 csapat, amely elnyerte a jogot, hogy egy kieséses rendszerű bajnokságban mérje össze tudását. Április elejére 4 csapat marad, ekkor játsszák a Final Fourt. Itt 4 csapat 28
https://d28wbuch0jlv7v.cloudfront.net/images/infografik/normal/ChartOfTheDay_1014_TV_ad_revenue_ during_postseason_sports_in_the_US_n.jpg 2014.02.20. 13.37
32
játssza a végső döntőket, a bajnokság megnyeréséért. 2014-ben Észak Texasban rendezik meg április 5-7 között. Vannak kiemelt konferenciák, amelyekben az 68 csapat játszik, akik a kieséses bajnokság főtábláján szerepelnek. A bajnokság rettentően népszerű az amerikai szurkolók körében. Minden meccset teltház előtt játszanak, nagyon nehéz belépőjegyet vásárolni egy bajnoki mérkőzésre is. Legtöbb bajnokságot nyert konferenciák:29
Konferencia neve
Alapítás éve
Nyert bajnokságok
Pacific-12 Conference
1915
16
Atlantic Coast Conference
1953
13
Southeastern Conference
1932
11
Big Ten Conference
1896
10
1979 (2010)
8
Big 12 Conference
1994
5
Big East Conference
1979
3
Mountain West Conference
1938
2
West Coast Conference
1952
2
American Athletic Conference
Média közvetítési jogok az NCAA-ban A hatalmas szurkolói és hirdetési érdeklődés eredményeként a nagy televízió társaságok is sorban állnak a közvetítési jogokért. A legutóbbi megállapodást az NCAA a CBS és a Turner Sporttal kötötte rekordot jelentő 10,8 milliárd dollárért. A kontraktus 14 évre szól és 68 csapatot foglal magában, ez évi 771 millió dollár bevételt jelent a kosárlabda Divízió I-nek.
29
http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_NCAA_Men%27s_Division_I_Basketball_champions 2014.02.20. 14:19
33
A CBS és a Turner szerette volna ha 96 csapat van a közvetítési kosárban, de az NCAA kialkudta a 68-at. Az új megállapodás kiterjed 4 televízió hálózatra (CBS, TNT, TBS, truTV). A Truner és CBS megosztja a mérkőzéseket a regionális döntőkben és a Final Fourban. Az összes mérkőzés pedig elérhető lesz on-line közvetítésben is. Ezzel folytatódik a trend, hogy a nagy amerikai sportesemények közvetítési jog átkerül a kábel televíziós társaságokhoz. Az ESPN is ajánlatot tett, de nem tudták tartani az agresszív CBS/Turner páros ajánlatát. Az ESPN tovább fogja közvetíteni a női bajnokságokat és további 20 bajnokságot. A 3 éves jog 55 millió dollárba kerül. Illetve tárgyalásokat folytat további 60 bajnokság közvetítési jogáról. Az egyetemeknek, főiskoláknak ez nagyon komoly bevétel, amelyből tovább tudják fejleszteni sportlétesítményeiket, felszereléseiket és minden olyan tevékenységüket, amely a sporthoz és tanuláshoz szükséges. Az NCAA meghatározott elszámolási rendszerben juttatja vissza az általa generált bevételt. Ez a rendszer segíti az alacsonyabb költségvetéssel rendelkező intézményeket és honorálja a nagyobb nézettséget elérőket is. Vannak szkeptikusok is, akik szerint ezek az óriási bevételek arra fogják ösztönözni az iskolákat, hogy csak erre fokuszáljanak és egy olyan versenyhelyzeti spirálba kerülnek, mint a profi csapatok. Ennek eredményeként pedig el fog veszni az egyetemi sport tisztasága. Vannak, akik pedig pont az ellenkezőjét gondolják és még a diák sportolóknak is fizetnének, mert szerintük ők generálják a bevételek jelentős részét és ezt honorálni kell. A játékosok is szeretnének fizetést kapni, hiszen gyakorlatilag ugyanakkora terhelés alatt vannak, mint a profik. Egyenlőre nincs semmilyen szinten szó a profi szerződések bevezetésére a főiskolai bajnokságban, persze a csapatok kezdetben megprobálták kijátszatni a szabályt és támogatni a játékosokat. Bevett szokás volt a szülök, közvetlen csaladtagok támogatása, de ezt a liga nem nézte jó szemmel és azonnal betiltotta.
34
Az NCAA televíziós média jogok bevételének alakulása:30
V. Draft A draft egy olyan, minden év júniusában megrendezendő kiválasztási esemény ahol az NBA franchise-zal rendelekező tulajdonosok játékosokat tudnak fiatal kezdő játékosokat tudnak szerződtetni az amerikai főiskolákról, egyetemekről. Azok a főiskolások, akik elvégezték az iskolát automatikusan jogot szereznek a draft-on való részvételre. Azok a nemzetközi játékosok, akik elmúltak 22 évesek, szintén automatikusan jogosultak a részvételre. Akik nem végezték el a főiskolát azoknak egy speciális nyilatkozatot kell tenni a drafton való kandidáláshoz. Végül a 2006-os módosítással elérhetővé vált azoknak a középiskolásoknak is a draft, akik elmúltak 19 évesek és megszerezték az érettségit egy speciális jelentkezési nyilatkozat kitöltésével és nem 30 http://leastthing.blogspot.hu/2011/09/what-is-ncaa.html 2014.02.22. 9:20 35
feltétlenül kell főiskolás kosárlabda tapasztalat. Sokan bírálták ezt a módosítást, mert féltették a bajnokságot a tapasztalatlan középiskolásoktól, erre Kobe Bryant és Lebron James, Amar'e Stoudemire, Kevin Garnett karrierje rácáfolt és ezek a szkeptikus hangok elhallgattak. 31 A nemzetközi játékosok, akik nem Amerikában születtek, mára hatalmas piaca lett az NBA-nek. Ezt többféle szempont is befolyásolja, egyrészt az NBA népszerűsítésének kihagyhatatlan lehetősége, illetve megjelentek a nagyon nagy tehetségek és professzionális gondolkodással rendelkező játékosok az USA-n kívül is. Ez a trend még 1984-ben kezdődött a Houston Rockets Hakeem Olajuwon kiválasztásával, aki kétszeres NBA bajnok, kétszeres MVP és 12-szeres AllStar lett. Érdekesség, hogy a Houston 1. kiválasztási jogát használta Olajuwon alkalmazására, itt még nem teljes mértékben beszélhetünk a nemzetközi befolyásról, hiszen Hakeem Olajuwon amerikai főiskolára járt, igaz nem USA-ban született. A következő évben a New York választása Patrick Ewing, aki szintén nem az USA-ban született, erősítette a nemzetközi jelleget. Az első igazán nemzetközi játékos, aki nem rendelkezett amerikai főiskolai tapasztalatokkal Dirk Nowitzki volt 1998-ban, a Milwaukee Bucks választotta ki és azonnal eladta a Dallas Mavericksnek, azóta NBA bajnok lett a Dallassal. A következő Paul Gasol volt 2001-ben, Őt az Atlanta Hawks vette fel 3. kiválasztási jogát használva. Az első nemzetközi játékos, akit első kiválasztási joggal választottak és számított a marketing szempont is a kiválasztásában, Yao Ming volt, Kínából, Őt a Houston választotta ki 2002-ben. Azóta a Kínai piac az NBA következő nagy célpontja lett mind játékoskiválasztás, mind közönség, marketing szempontból. Nagyon nehezen tudja azonban áttörni a nagy kínai falat, mert Kína nagyon zárt ország. Üzleti szempontból hatalmas siker volt, de teljesítménye alapján nem 1. kiválasztási joggal alkalmazott játékos kategóriájába esik. Az Ő nevéhez fűződik egy különös szabály az NBA-ben, a sérült játékos nem számít bele a fizetési sapkába, ezt igazolnia kell a Liga orvosának. A Houston Rockets Ming esetében élt ezzel a kivétellel és leigazolt a helyére egy korlátlanul igazolható játékost (free agent), Mingnek nem volt más választása, minthogy visszavonult. Ezzel kapcsolatban szintén egy nagyon komoly privacy problémával találkozunk az NBA-ben, mégpedig a sérülések nyilvánosságra hozatalát. Ming kálváriaja teljes mértékben a nyilvánosság előtt zajlott, minden sérülését lehetett tudni, hogy pontosan mi akadályozta a játékban, mikor fog újra játszani, 31
http://en.wikipedia.org/wiki/NBA_draft 2014.02.22. 9:20
36
szezonra lebontba, hogy mennyit és mikor volt sérült. Az NFL-ben sok évvel ezelőtt felmerült, hogy azért hozzák nyilvánosságra a sérüléseket, hogy a fogadásokhoz tippeket adjanak. Ezt természetetesen nem lehet egyértelmű igazságként kezelni. Viszont az tény, hogy Las Vegasban egyetlen major franchise sincs és nem is lesz. Az információs önrendelkezés joga biztosítja az egyén számára, hogy saját maga rendelkezzen személyes adataival. Ezek közé tartoznak az egészségügyi állapottal, orvosi kezeléssekkel összefüggő adatok is. A sport világában ezen adatok nyilvánosságra hozatala teljesen természetes. Jó példa erre Michael Schumacher esete is, akit síbaleset ért és kezelése gyakorlatilag a nyilvánosság előtt zajlik. De van sajnos egy szomorú magyar vonatkozású példa is, Fehér Miklós esete, akinek ügyében Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos is megszólalt. Fehér a portugál Benfica játékosa volt és 2004-ben összeesett a pályán és meghalt. Ezeknek a képeknek a nyilvánosságra hozatala ügyében fejtette ki álláspontját az adatvédelmi biztos. Igaz, hogy az adatvédelmi biztos kompetenciája megszűnik a személy halálával, hiszen személyes adatok védelméhez fűződő joga élő embernek van, de szerinte a kegyeleti jog alapján a hozzátartozók felléphetnek, hiszen a halál után is megilleti, ha nem is az elhunytat de az emlékét a kegyeleti jog, amely az emberi méltóság vonatkozó kitejesztése. Szerinte ezeknek a felévételeknek a közléséhez szükség lett volna a hozzátartozók engedélyére. Az újságírokat is ösztönözték, hogy alakítsanak ki egy önszabályozást az etikus, jogszerű adatkezelésre, de ha ez nem megy akkor a bíróságoknak kellene súlyosabb kártérítések megítélésével a piacot szabályozni.32 Az NBA-ben Round:1/Pick:1 (1/1)-nek hívják és rendkívüli elismerésnek számít. Ezzel kapcsolatban az egyik legnagyobb melléfogás Michael Jordan kiválasztása volt, Őt csak 3. játékjogos kiválasztással emelte ki a Chicago Bulls, aki ezután 6-szoros NBA bajnokot csinált a franchise-ból. Ekkora melléfogás nem történt azóta sem a draftok során, mindig a legjobb játékost választják ki elsőként. A Houston mentségére fel lehet hozni, hogy Hakeem Olajuwon-t választotta 1. választás jogával, amely kiváló döntés lett volna, ha nem lett volna ott Michael Jordan. A 2.
32
http://www.tvarchivum.hu/?id=139082 2014.02.22. 11:10
37
választási jog a Portlandnél volt és Sam Bowie-t választotta vele, aki abszolút nem váltotta be a hozzá fűzött reményt, teljesen érthetetlen volt a választása.33 Kezdetben egy úgynevezett területi kiválasztási rendszer működött. A draft alapjai a bevezetése óta nem változott. Akik nem jutottak a rájátszásba, azok fordított sorrendben jogosultak a drafton választani, azaz az utolsó először az első utoljára és ezt finomították az évek során. Az NBA megalakulása óta nagyon figyelt arra és ez a mai napig nem változott, hogy teljes mértékben kiszolgálja a közönséget. Mindig is törekedett az esélykiegyenlítő rendszer fenntartására és nem habozott belenyúlni szabályok átalakításával vagy akár lobbi erejét felhasználni játékosok adásvételénél. Ilyen volt például Shaquille O’Neal 2004. évi igazolása a Los Angeles Lakersből a Miami Heatbe, ekkor már a keleti főcsoport sokkal gyengébb szintet képviselt, mint a nyugati és valamit tenni kellett ennek érdekében. Jelenleg is sokkal könnyebb a keleti főcsoportból a rájátszásba jutni, mint a nyugatiban. A dolgozat készítésekor 2014.02.22-én a keleti főcsoport 8. helyezettjének, ami még rájátszást ér 25 győzelem elég, míg a nyugatiban ugyanez a szám 33. Érdekesség, hogy az elmúlt években a bajnok viszont a keleti főcsoportból érkezett.34 A területi kiválasztás lényege az volt, hogy a csapatok az elsőkörös draft jogukat elcserélhették egy olyan játékos alkalmazási jogára, akik a csapat 50 mérföldes körzetében lakott, így helyi szurkolók nap mint nap láthatták kedvenceiket. Hihetetlen sikeres volt ez a rendszer, hiszen az NBA népszerűsége komoly mértékben nőt és nem mellékesen a 22 üzletben részvevő játékosok közül 11 játékos később bekerült a Hall of Fame-be. Ilyen draftrendszer részese volt Wilt Chamberlain kétszeres NBA bajnok, MVP, 13-szoros All-Star. 1966-ban az NBA bejelentette a pénzfeldobásos draftrendszert. Ennek lényege volt, hogy a saját divíziójában lévő két utolsó csapat között pénzfeldobás dönt az első választás jogáról. Majd ezután fordított sorrendben választanak, itt meg kellett határozni, hogy aki elvesztette a sorsolást, az választ másodjára, hiszen ha a pénzfeldobás után azonnal a fordított sorrend lett volna, akkor sohasem tudott volna második draft jogot nyerni. Így viszont a két legrosszabb csapatnak 50-50 százalék lett az esélye. Ez a rendszer egészen 1985-ig működött. 33
http://en.wikipedia.org/wiki/1984_NBA_draft 2014.02.22. 11:20 http://www.nba.com/standings/team_record_comparison/conferenceNew_Std_Cnf.html?ls=iref:nba:gnv 2014.02.22. 11:20 34
38
Az 1985-ös szezonban vezették be a sorsolásos lottó előfutárát, a borítékos sorsolást, amely a mai napig működik apróbb változtatásokkal. Erre azért volt szükség, mert a Houston Rockets szándékosan elvesztette az alapszezonbeli meccseit, hogy elsőként választhasson a drafton. Ez a törekvés kicsit szofisztikáltabb módon, de megfigyelhető jelenleg is azoknál a csapatoknál, amelyek csapatépítés mellett döntöttek. Ráadásul a 2014-es draft nagy izgalmakat fog hozni, mert nagyon régóta nem volt ilyen ígéretes évfolyam a főiskolákon. A csapatok nagy erőkkel és trükkök sokaságával készülnek, illetve felszabadul rengeteg meghatározó játékos játékjoga, pl Lebron James is szabad lesz. Az 1985-ös sorsolásban még a rájátszásba be nem jutott csapatoknak egyenlő esélye volt az első választás jogára. Beletették borítékokba a csapatok nevét és kihúzták. Ezt 1987-ben módosították úgy, hogy már csak az első három draftjogot sorsolták, majd ezt követően a szokásos győzelem/vereség arány fordított sorrendjében kapták a csapatok a kiválasztás jogát. Az első sorsolást a New York Knicks nyerte és ki tudta választani Patrick Ewing-ot, aki év újonca lett és 11 szeres NBA All-Star. Nem nyertek vele bajnokságot, viszont nagyon megerősödött a New York vele. Az NBA-t megvádolták, hogy ezt a szisztémát a Knicks érdekében csinálta. Ezért az NBA 1989-ben kénytelen volt leváltani a borítékos sorsolást és bevezetni a súlyozásos lottó rendszert. Az 1990. évi draft volt a súlyozási rendszer debütálása. Ekkor a rájátszásba be nem jutott 11 csapat között sorsolták ki a 1. kiválasztás jogát (1/1). Ezt olyan módon tették, hogy 66 számot felírtak ping-pong labdára és 11 darabot odaadtak az utolsónak, 10 darabot az utolsó előttinek és így tovább, az első aki lemaradt a rájátszásról 1 labdát kapott. Így az utolsónak 16,7% esélye volt az 1. kiválasztás jogának megnyerésére, az elsőnek a 11 csapatból pedig 1,5%. Ezen a rendszeren apróbb módosítást kellett végrehajtani, mert az Orlando Magic megnyerte az 1992. évi draft után az 1993. évit is. Az 1992. évi drafton választották ki Shaquille O’Neal-t, aki később 4-szeres NBA bajnok, 3-szoros MVP, 15-szörös All-Star lett. Miután megnyerték az 1993. évi lottót is, egy ilyen mértékű erősítés után az NBA már nem nézhette tétlenül, hogy
39
ekkora előnyhöz jussanak. Ezért tovább növelve az utolsó esélyét finomította a lottó rendszert és 25%-ra növelte az utolsó nyerési esélyét. Draft jogok esélyei:
Csapat
Kapott kombináció
Esély a 1. választás jogára
1
250
0,250
2
199
0,199
3
156
0,156
4
119
0,119
5
88
0,088
6
63
0,063
7
43
0,043
8
28
0,028
9
17
0,017
10
11
0,011
11
8
0,008
12
7
0,007
13
6
0,006
14
5
0,005
Az új rendszerben már 1000 számkombinációt osztanak ki a rájátszásba be nem jutott 14 csapat között. 250 darabot az alapszakasz utolsó helyezettjének, 199 darabot az utolsó előttinek, 156-ot az azt megelőzőnek és így tovább. Ezután 1-től 14-ig beszámozzák a labdákat és berakják egy tálba. Kihúznak egyszerre 4 számot, akinél ez a számkombináció van, az lesz a nyertes és ő választhat először. Ebből a 14 darabos számsorból a négy számból álló kombinációt 1001 féle képpen lehet kihúzni. Ha pont olyan kombinációt húznak ki, amely nincs senkinél, akkor újrahúzzák. Miután megnyerte valaki az elsőt, jön a második és a harmadik húzás. Amikor meg 40
van a 3 nyertes, befejezik az eljárást és innentől már a győzelem/vesztes meccsek arányában dől el fordított sorrendben. 35 Nem Amerikában lennénk, ha ezekkel a draftjogokkal ne lehetne kereskedni. A csapatok kereskedhetnek egymással, amibe bevonhatják a draftjogukat. Nagyon sokszor előfordul, hogy egy-egy játékos adásvételénél a szerződés tárgya a draftjog is. 2004-ben a Charlotte Bobcats is csatlakozott egy expanziós draft nevű eljárással az NBA-hez. Ez egy nagyon speciális eljárás, melynek során feltöltik egy új franchise játékoskeretét. A Bobcats 300 millió dollárt költött erre, az eljárás a következő volt: “1. A Charlotte-nak minimum 14 játékost kellett vennie, de maximum 29-et választhatott. 2. Minden csapatból maximum 1 játékost választhatott 3. Egy csapat maximum 8 játékost védhetett le 4. Egy csapatnak minimum 1 játékost szabadon kellett hagynia 5. Korlátozás nélküli free agent (szabad ügynök) nem volt levédhető és nem is volt választható 6. Korlátozott (restricted) szabadügynökök védhetõk és választhatók is voltak, de ha a Charlotte korlátozott
szabadügynököt
választott,
akkor
az
automatikusan
korlátozás
nélküli
szabadügynökké vált, úgy hogy közben a Charlotte megtarthatta a játékos Bird-jogait (ha voltak neki). 7. A fizetési sapka nem korlátozta a Charlotte-ot az expanziós drafton, annyi és akkora szerzõdést választhattak, amennyit csak akartak, tekintet nélkül a fizetési sapkára. (Az expanziós draft után a Charlotte fizetési sapkája az NBA fizetési sapkájának 2/3-a lett. 8. Az NBA csapatok ajánlhattak draftjogokat és/vagy más játékosokat és/vagy készpénzt a Charlotte-nek azért, hogy egy játékost válasszon vagy éppen ne válasszon. 9. Ha a Charlotte még a következõ idény kezdete elõtt (2004. július 1.) szabadlistára helyezett az expanziós drafton választott játékost (akármilyen hosszú szerzõdéssel rendelkezõt is), akkor a játékos fizetése nem számított bele a csapat összfizetésébe, bár a játékosnak kötelesek voltak fizetni a bérét.”36
35 36
http://en.wikipedia.org/wiki/NBA_draft_lottery 2014.02.22. 15:58 http://www.nba1.hu/index.php?lap=archivumcikk&uin=7 2014.02.22 16:00
41
A Charlotte sajnos nem tudott élni az expanziós draft adta lehetőséggel és azóta sem vált meghatározó csapattá. Talán a mostani 2013/2014. évi szezonban bejut a rájátszásba. A draft ceremónia szintén nagyon népszerű esemény, a média kitüntetett figyelme nem maradhat el, a júniusi sportesemények egyik legnézettebb műsor Amerikában. A csapatok egy teljes információs és informatikai központot rendeznek be mind a helyszínen mind a saját fő hadiszállásukon. A teremben az összes csapat játékosának fizetéseivel, a más csapatok által figyelt játékosokkal, a nyári tábor résztvevőivel. A draft egy igazi háború fegyverek nélkül, ki hogyan tudja megszerezni a másik titkát és ezzel saját lehetőségeit erősíteni. Érdekességként lehet megemlíteni a legnagyobb nyerteseket, milyen véletleneket produkál az élet, 2008-ban a Chicago Bulls 1,7% eséllyel nyerte meg a lottót, 17 kombinációt kapott az 1000ből.37 Pedig amikor átálltak a 66-os szisztémáról az 1000-es kombinációsra pont az Orlando Magic 1993-as 1,5%-os nyerési esély játékjogra váltása miatt tették. A rendszer nem tökéletes, viszont törekszik rá és nagyban hozzájárul a kisebb csapatok erősödéséhez és a bajnokságban résztvevő franchise-ok esélykiegyenlítéséhez, ezáltal nézhetőbbé és szórakoztatóbbá tételéhez. Az utóbbi 10 év lottónyerteseit vizsgálva érdekesség, hogy kizárólag egyszer nyert a leggyengébben teljesítő csapat. Az alábbi táblázat mutatja utóbbi az utóbbi 10 év lottónyerteseit, esélyeiket valamint a választott játékosokat:38
Év
Csapat
Esély
Név
2004
Orlando Magic
25.00%
Dwight Howard
2005
Milwaukee Bucks
6.30%
Andrew Bogut
2006
Toronto Raptors
8.80%
Andrea Bargnani
2007
Portland Trail Blazers
5.30%
Greg Oden
37 38
http://en.wikipedia.org/wiki/NBA_draft_lottery 2014.02.22 16:11 http://en.wikipedia.org/wiki/NBA_draft_lottery 2014.02.22. 16:27
42
2008
Chicago Bulls
1.70%
Derrick Rose
2009
Los Angeles Clippers
17.70%
Blake Griffin
2010
Washington Wizards
10.30%
John Wall
2011
Los Angeles Clippers
2.80%
Kyrie Irving
2012
New Orleans Hornets
13.70%
Anthony Davis
2013
Cleveland Cavaliers
15.60%
Anthony Bennett
VI. Free Agency Szabadon igazolható játékos (Free agent) az, akinek nincs érvényes szerződése a következő szezonra. Nemcsak a 2014-es draft lesz az utóbbi évek legizgalmasabb börzéje, hanem a free agency-ben is nagy harc lesz, rengeteg sztárjátékos lesz Free Agent. Lebron James, Carmelo Anthony, Dwyne Wade, Chris Bosh, Dirk Nowitzki. Gyakrolatilag a Miami Heat összes meghatározó játékosa. Ha őket nem sikerül megtartani akkor a Miami nagyon meg fog gyengülni a következő szezonra. Két fajátja van a szabadon igazolható játékosnak , van a korlátozásokkal igazolható (Restricted Agen) és a korlátlanul igazolható játkékos (Unrestricted Agent). 1. A korlátlanul igazolható játékos bárhova szabadon eligazolhat. 2. A korlátozásokkal igazolható játékos jogaival a csapata rendelkezik, ami azt jelenti, hogy aláírhat ajánlatot más csapattal, de a jogaival rendelkező franchise-nak visszautasítási joga van, de ebben az esetben 3 napon belül ajánlatot kell tennie legalább a másik csapat által ajánlott fizetési szinten. A másik csapatnak legalább két éves szerződést kell ajánlania. Korlátozásokkal igazolható játékos az, aki elsőkörös drafjoggal lett kiemelve és újonc szerződésének 4. utáni évében jár, valamint az a veterán játékos, aki legfeljebb 3 évet töltött az NBA-ben. Az első körös draftjoggal felvett korlátozásokkal igazolható játékos akkor válik korlátlanul elérhetővé, ha a saját csapata lehívta a 4. évre az opciót és ajánlott neki egy újonc szerződés 43
szerinti fizetést a 4. év utáni évre. A többi korlátozásokkal igazolható játékos akkor lesz elérhető, ha a saját csapata az előző évi fizetésének 125%-át vagy a minimum fizetés 200.000 dollárral növelt összege közül a nagyobbat ajánlja.39 A Free Agency során a korlátlanul elérhető játékosokkal és a korlátozásokkal igazolható játékosokkal kereskednek a csapatok. Természetesen a játékosok jogait nagy komolyan védik és érdekeiket érvényesítik a CBA (Collective Bargaining Agreement) alapján. Ez a szerződés szabályozza hogy a játékos mikor korlátlanul elérhető, mikor korlátozott, milyen minimum fizetést kell neki adni, mennyi a csapatok által kifizethető minimum és maximum összfizetés, másnéven (salary cap), mennyi a luxus adó, amennyiben túllépik a fizetési sapkát. Tartalmazza továbbá a kivételeket, mint pl. a Bird jogokat, a draft szabályai, a nemzetközi játékosok fizetését. A legutolsó megállapodást 2011-ben fogadták el és 2021. június 30-ig szól. Szabályozza továbbá, hogy a milyen garantált és nem garantált szerződést kell a játékosoknak adni, illetve, hogy a játékosok szerződése mennyi időre szóljon. Van kettő, négy és öt éves garantált szerződés attól függően, hogy a játékos minimum fizetéssel rendelkezik, újonc szerződése van (rookie scale contract), Bird joggal rendelkező játékos, vagy veterán. A fizetési sapka alóli kivételek egyike a Bird exception. Larry Bird, egykori Boston Celtics játékosról kapta a nevét. Aki ilyen joggal rendelkezik, annak a fizetése nem számít bele a fizetési sapkába. Ez azokat a szabad ügynököket illeti meg, aki legalább 3 egymást követő évben az adott csapatnál játszottak és újra aláír korábbi csapatához.40 Meghatározza a szerződés az elsőkörös újonc szerződések minimum fizetését, amelyet a következő táblázat foglal össze:
Felvétel (Pick)
1. éves fizetés
1
4.436.900
2
3.969.800
3
3.565.000
39 40
http://www.nba.com/media/CBA101_9.12.pdf 2014.02.22. 22:41 http://www.nba.com/media/CBA101_9.12.pdf 2014.02.22. 23:49
44
4
3.214.200
5
2.910.600
6
2.643.600
7
2.413.300
8
2.210.900
9
2.032.300
10
1.930.600
11
1.834.100
12
1.742.400
13
1.655.300
14
1.572.600
15
1.493.800
16
1.419.200
17
1.348.200
18
1.280.800
19
1.223.200
20
1.174.200
21
1.127.200
22
1.082.200
23
1.038.900
24
997.300
25
957.500
26
925.700
27
899.000
28
893.500 45
29
887.000
30
880.600
A szerződés meghatározza a játékosok részesedését is a kosárlabdából származó bevételekből (BRI, Basketball Related Income). Ez jelenleg nem lehet 49%-nál kevesebb, de 51%-nál több sem. A fizetési sapka a 2013/2014-es szezonban 58.044.000 millió dollár, ennek minimum 90%át köteles a csapat kifizetni.41 Ezen az arányon nagyon komoly vita van minden alkalommal, amikor ezt a kollektív szerződést újrakötik. A franchise tulajdonosok minden alkalommal lockout-t hirdetnek, mikor ez a kollektív szerződés lejár és probálják alacsonyabb szinten meghatározni a BRI értékét, illetve a fizetési sapka értékét. A média is folyamatosan napirenden tartja a játékosok fizetését, mert túlzónak tartja már az összes kompetens szereplő, persze kivétel a játékosok, akik azzal érvelnek, hogy nélkülük nincsen kosárlabda és nem lenne ekkora nézettsége ezáltal bevétele a franchise tulajdonosoknak.
VII. Hall of Fame - Hírességek csarnoka Teljes nevén Naismith Basketball Hall of Fame tagjai azok a kosárlabdával kapcsolatban állt személyek, akik kivételes képességekkel rendelkeztek a sportág területén. Játékosok mellett kiváló edzőket és bírókat is be szoktak választani a hírességek csarnokába. Nevét a kosárlabda kitalálójáról kapta Dr. James Naismith főiskolai tanárról és a Massachusetts-i Springfieldben található. Amikor valakit beválasztanak, akkor egy nagy beiktatási eseményt szerveznek köré. Olyan személyt lehet beválasztani, aki már legalább 5 éve nyugdíjba vonult. A Hall of Fame minden sportágban megválasztja a saját halhatatlanjait. A kosárlabda Hall of Fame tagjai: Wilt Chamberlain, Larry Bird, Kevin E. McHale, Moses E. Melon, Earvin Magic Johnson, Robert L. Parish, Michael Jordan.42
41
http://www.nba.com/media/CBA101_9.12.pdf 2014.02.23. 00:49 http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_players_in_the_Naismith_Memorial_Basketball_Hall_of_Fame 2014.02.23. 01:12 42
46
VIII. Az NBA és a TV társaságok kapcsolata, a média közvetítési jogok A
major
sportok
közvetítésének
elnyeréséért
iszonyatos
versenyfutás
van
a
nagy
televíziótársaságok között. Az ABC, CBS, Espn, Turner Sport egymás ajánlatait túllicitálva próbálják megszerezni a jogot a sportok közvetítésére. A major sportok közvetítésével jutnak legközelebb az amerikai emberekhez a médiatársaságok, ez természtesen nemcsak reklám szempontjából nagyon fontos, hanem ezáltal tudják a legnagyobb befolyást, véleményformálást elérni. Természetesen a reklámok biztosítják számukra a tőkét a jogdíj vásárlásához. Egy-egy lejáró ligaszerződésnél ugrásra készen állnak és pénzt nem kímélve licitálnak a közvetítési jogokért. Nagyon speciális kapcsolat van a kormányzat és a liga, valamint a liga és televíziótárasáságok között. A médiaközvetítési jogok nagyon komoly szabályozáson ment keresztül az NBA történetében. Az NBA csomagban értékesíti az összes franchise mérkőzéseinek közvetítési jogát hosszú évekre, ez a gyakorlat felveti a trösztellenes törvények megsértését. A Kongresszus az SBA (Sports Broadcasting Act) elfogadásával hagyta jóvá ezt a gyakorlatot, ez a törvény garantálja a ligák számára, hogy ilyen módon értékesíthetik a közvetítési jogot. Az 1950-es évektől lett érdekes a televíziózás számára a kosárlabdasport, ekkor vált hatalmas tömegeket megmozgató eseménnyé. Valószínűleg ma már a médiaközvetítésekből befolyó pénz nélkül nem tudná az NBA fenntartani ezt a szervezettséget és minőségi szintet, ugyanis ez a bevétel vált a legfontosabb bevételi forrássá a bajnokságban. A játékosok mezein a mai napig nincs reklám, a franchise-oknál nincs névadó szponzor. A pár évvel ezelőtt indult MLS (Major League Soccer) már nem tudta megoldani, hogy ne legyen névadó szponzor a csapatoknál. Az NBA az első hosszú távú szerződését az NBC televíziórársasággal 1954-ben írta alá és a Boston Celtics New York Knicks mérkőzés közvetítésével megkezdődött a bajnokság televíziós közvetítése. Bírósági perek sokasága követte a megállapodást, 1961-re a Kongresszusnak lépnie kellett az ügyben és szeptember 30-án elfogadta az SBA-t, amely garantálta a sportligáknak a Sherman féle anti-trösztellenes törvény alóli kivételt a média közvetítési jogok értékesítési szerződései esetére. Az SBA speciálisan, a sportligák (MLB, NFL, NBA, NHL) média szerződéseit szabályozza. A ligáknak megengedi a közvetítési jogok csomagban való hosszú távú 47
értékesítését, ezáltal megkönnyítette a médiából származó bevétel útját, az egyéni értékesítést pedig nem támogatta. Az NBA és a franchise-ok között folyamatosan dúlt a háború a közvetítési jogok körül, hiszen a franchise-nak érdeke lett volna eladni a saját jogait és ezzel közvetlenül jogdíjhoz jutni, az NBA-nek pedig az volt az érdeke, hogy egyben értékesítsék a jogokat hosszú távra, mert így a kisebb csapatok, akinek nem olyan nézettek a mérkőzéseik is, fenn tudnak maradni. 1980-as évekre az NBA-nek újra lépnie kellett, mert voltak rájátszásbeli mérkőzések, amelyeket nem közvetítettek, illetve a nagydöntőt is késleltetéssel sugározták. Ekkor az NBA előírta a minimális infrastruktúrális követleményeket, titkosítási eljárásokat. David Stern NBA vezető bevezette a “less is more, a kevesebb az több” stratégiát, amely hatékonyabban kontrolálja a közvetítések számát és elhelyezését a műsorstruktúrában. Ismét felmerült az egyéni értékesítések problémája és az NBA igazgatótanácsa úgy döntött, hogy azokon a területeken, ahol a ligaszerződéssel rendelkező társaság nem éri el a nézőket, értékesítheti a csapat egyénileg is a jogokat. Ennek eredményeként a New York Knincks aláírt egy 1,5 milliárd dolláros 3 éves szerződést az USA Network társasággal 1979-1982-ig. Közben az NBA folytatta a “less is more” stratégiáját és limitálta a meccsek egyéni értékesítését 41-re. Ennek megint pereskedés lett a vége, mert előfordult, hogy az egyéni értékesítések korlátozták a liga és az országos hálózattal rendelkező társaságok érdekeit. A TV társaságok is perelték a ligát (pl. WGN), ezért a ligának újra át kellett gondolnia a médiaközvetítéssel kapcsolatos stratégiáját. Ennek eredményeként leültek a résztvevő szolgáltatókkal és hétről-hétre megtervezték a mérkőzések időpontját és úgy helyezték el a naptárban, hogy ne legyenek ütközések a közvetítésekben, illetve a hétvégi meccseket és a csütörtöki meccseket megosztották a nagy társaságok között, az ESPN megkapta a vasárnap esti mérkőzéseket az USA pedig a csütörtökieket. E közben a WGN nem nyugodott bele a korlátozásba, övé volt a Chicago Bulls jogai, ekkor Michael Jordan jóvoltából szárnyalt a Bulls, a hirdetési bevételek az egekben voltak, a WGN 31%-os piaci részesedést szerzett. Az 1990-es években a WGN és a Ted Turner nevével fémjelzett Turner Sports - a mikrohullámú átviteli technológiának köszönhetően - (superstation) tv állomása két féle jelet tudott egyszerre sugározni, egyet a helyi lakosoknak, egyet pedig az egész országba. Ez a lehetőség a reklámbevételek szempontjából hihetetlen előrelépés volt, 48
gyakorlatilag reklámokat egyediesíteni tudták. A WGN és a Turner Sport, valamint a Liga elkeseredett harcot vívott a jogokért, ugyanis a WGN nem fizetett az NBA-nek jogdíjat. A Liga és a Turner sport azt állította, hogy ezzel a technológiával nemcsak helyi szinten sugárzott a WGN. A bíróság kimondta, hogy a WGN és a Bulls nem sértette meg a Liga jogait. Az NBA teljesen átalakította a naptárát és felosztotta a közvetítéseket a TNT/TBS és az NBC között.43 A közvetítési jogok körüli harc napjainkra lecsillapodott és a felek kapcsolata kiegyensúlyozottá vált. A franchise tulajdonosok értékesíthetik a közvetítési jogokat a helyi szolgáltatóknak, az NBA pedig az országos lefedettségű, valamint a nemzetközi társaságoknak. A jelenlegi médiaszerződés a ligának átlagosan 930 millió dollárt hoz az Espn/ABC és a TNT társaságoktól. A franchise-ok attól függően, hogy milyen érdeklődés van irántuk, mekkora piacot tudnak megmozgatni tudják értékesíteni a helyi szolgáltatóknak a média jogaikat. A Los Angeles Lakers tavaly egy 3,6 milliárd dolláros szerződést kötött 20 évre egy helyi szolgáltatóval. A Lakers értéke azonnal felugrott 1,35 millárd dollárra.44 A média hatalmas befolyással és lobbi erővel rendelkezik mind a csapatoknál, mind a Ligánál, hiszen a tőlük származó bevételek az értékük alapja. Egy franchise adás-vételénél meghatározó jelentőségű információ média szerződéseinek értéke, lejárata. Nem véletlenül a leköszönő David Stern is legfontosabb feladatának tekintette a közvetítési szerződések kezelését. A Kongresszus számos alkalommal foglalkozott a sport média környezetének szabályozásával, és segített feloldani a számtalan konfliktust, ami a közvetítési jogok körül robbant ki. A kormányzat, a liga és a médiaszolgáltatók szorosan együttműködik a szabályozási környezet kialakításában és ez meghatározza speciális kapcsolatukat. Az NBA médiapertnerei az ABC, a TNT, az Espn, AZN és az NBA TV. A mérkőzések médiaközvetítési jogai az ABC-nél és a TNT-nél vannak. Előbbi 30 alapszakaszbeli, utóbbi 52 alapszakaszbeli meccset közvetít. Az Espn pedig az összeset közvetíti. A társaságoknak jelenlegi szerződésük 2016-os szezon végéig szól. 45 43
John A. Fortunato: The NBA Strategy of Broadcast Television Exposure: A Legal Application http://www.forbes.com/sites/kurtbadenhausen/2014/01/22/as-stern-says-goodbye-knicks-lakers-setrecords-as-nbas-most-valuable-teams/ 2014.02.24. 12:12 45 http://www.nba.com/features/tv_partners.html 2014.02.24. 12:22 44
49
IX. NBA.com, NBA TV Az internet kilencvenes évek végi sikertörténetének egyik alapja volt a profi sport által kínált változatos tartalom. A nba.com volt az egyik első komoly ligaoldal, amely részletes, élő információkkal szolgált a szurkolók számára és maga mellé állított sok, a sportághoz korábban nem kötődő internetezőt is. Az oldalt az NBA és a Turner Sports Digital a Turner Sports & Entertainment Digital Network leányvállalatával közösen üzemelteti. A Turner Sport az egyik kiemelt média partnere az NBAnek. Az oldal úgy van felépítve, hogy a csapatok elérhetősége az NBA site-on keresztül lehetséges. (www.nba.com/heat). A csapatok internetes ajándékboltjaiba szintén ezen keresztül lehet belépni. Az oldal promótálja az összes NBA által szervezett bajnokságot, D-League, WNBA.46 A legismertebb amerikai ligák nem pusztán saját brandjüket erősítették a világhálón, de meghatározták a franchise tagok webes megjelenését is. Ennek köszönhető, hogy jó előre lefoglalták az össze releváns domain nevet és csapat specifikus tartalmi oldalakat hoztak létre. Az egyesületek a mai napig nem rendelkeznek saját, teljesen egyedileg szerkesztett weboldallal. Nagyobb szabadságot hozott a kluboknak a közösségi oldalak robbanásszerű térhódítása. A vezetők, játékosok azonnali üzeneteikkel bepillantást engednek legszemélyesebb életterükbe, élővé, közvetlenné téve a kapcsolatot több millió követőjükkel. Emlékezetes negatív példa is akad a twitter használatára. 2012-ben Lewis Hamilton, a McLaren Formula-1-es csapatának pilótája a Belga Nagydíj időmérője után fontos és titkos telemetriai adatokat adott ki az említett csatornán, hogy bizonyítsa mennyivel rosszabb autót kapott a csapattól, mint csapattársa. A versenyző pár perc elteltével törölte az üzenetet, de az addigra futótűzként terjedt az interneten, megmutatva a világháló félelmetes erejét. Természetesen a folyamatos online kapcsolatnak előnyei is vannak, ami a sport és a média kapcsolatában is új dimenziókat nyitott. Amíg 20-30 éve egy-egy mérkőzést legjobb esetben a 46
http://www.nba.com/news/privacy_policy.html 2014.02.24. 13:12
50
televízió közvetített, addig ma már saját webes csatornákkal rendelkezik minden jelentősebb liga. Az NBA TV üzemeltetésével a Liga élen jár ebben a szolgáltatási szegmensben. Ma már teljesen jogszerűen – időszaki díj megfizetésével – bárki megtekinthet szinte minden sporteseményt online, szinte bármilyen netes eléréssel rendelkező eszközén. Ez a folyamat az egyébként is nehéz helyzetben lévő sport tv-k sorsát is megpecsételheti. Az NBA TV az NBA.com/TV menüben érhető el. Lehetőség van egész éves elérhetőséget venni, de választható 4 havi hozzáférés is a bajnokság mérkőzéseihez. Az NBA TV-t szintén a Turner Sporttal üzemelteti a Liga, de média partnere a Getty Images is, aki a photo store-t üzemelteti. Természetesen bármilyen eszközön és operációs rendszeren elérhető a médiaszolgáltatás, legyen az okostelefon, számítógép vagy tablet. A szolgáltatás tartalmaz elő mérkőzés mérkőzésközvetítést, archívumot, statisztikákat, elemzéseket reklám megjelenés nélkül. A közösségi oldalakat felhasználva egészen extrém ötletekkel is előállnak a látványsportban érdekelt klubok. Felmerült például annak a lehetősége, hogy egy NFL mérkőzésen a stadionban lévő szurkolók mobileszközeik segítségével dönthessenek a következő támadás stratégiájáról. Ebből a példából is jól látszik, hogy az információtechnológia ezernyi lehetőséget kínál az innovatív sportszakembereknek még érdekesebbé téve a modernkori gladiátorok küzdelmeit.
Az NBA. com privacy poitikaja Az NBA.com privacy politikája deklarálja a személyes és nem személyes adatok kezelésének módját. Az NBA.com használatával a felhasználó hozzájárul az adatainak kezeléséhez. Ez lehet keresztnév, vezetéknév, lakcim, születési idő, emailcím, hitelkártya száma, hitelkártya lejárati ideje, szállítási cím, számlázási cím, vásárlási szokást, használt IP cím, használt böngésző, operációs rendszer típusa, használt eszköz fajtája (mobiltelefon, tablet típusa). Közösségi médián keresztül is elérhetővé teheti magát a felhasználó, ekkor ezen keresztül személyre szabottan tud kommunikálni a ligával. Alapesetben az NBA partnerei megkapják a felhasználó elérhetőségét, hacsak nem jelzi, hogy nem szeretné az adatátadást. 13 évesnél fiatalabb felhasználó adatait nem kezeli, ezért ők csak korlátozottan férhetnek hozzá bizonyos szolgáltatásokhoz. A Turner Sports leánycégei megkereshetik emailben az oldal felhasználóját, 51
illetve a Yahoo-val való együttműködés eredményeként a felhasználó böngészési szokásait elemzi Turner Sports. Aki nem ért egyet az adatkezeléssel annak egy lehetősége van, mégpedig az, hogy ne használja az oldalt.47 Érdemes megemlíteni két normát amely szabályozza elektronikus úton való marketing célú közvetlen megkeresést és a privacy jogokat. Az elektronikus úton való marketing célú közvetlen megkeresést Egyesült Államokban a 2003. évi CAN-SPAM (CAN-SPAM Act of 2003, Long title
Controlling the Assault of Non-Solicited Pornography And Marketing Act of 2003)
törvény szabályozza. A törvényt George W. Bush írta alá 2003. december 16-án. A törvény megalkotta az Egyesült Államok első nemzeti szabványát a kereskedelmi célú elektronikus közvetlen megkeresésre és megbízta a Szövetségi Kereskedelmi Bizottságot (FTC, Federal Trade Commission) ennek érvényesítésére. A törvényt szokták gúnynevén Te-Tudsz-Spammelni (YOU-CAN-SPAM) törvénynek is hívni, mert olyan szabályozást hozott, amely bizonyos esetekben a kéretlen levelet kapó személynek még hátrányosabb az egyes államok szabályozásához képest. Például felülbírál eddig egyes államokban meglévő jogorvoslati lehetőségeket, nincs szükség előzetes engedélyre az email küldöjének a marketing tartalmú üzenet küldéséhez, azt is akadályozza, hogy az egyes államok elfogadjanak erősebb kéretlen level küldésével kapcsolatos törvényt, néhány kivételtől eltekintve tiltja a kéretlen levél küldőjének beperlését. 2004-ben a küldött kereskedelmi célú elektronikus levelek 1%-a felelt meg a törvénynek. A törvény előírja, hogy az FTC évente számoljon be a tapasztalatokról és tegyen javaslatot változtatásokra ha szükséges. Az FTC feladata továbbá, hogy a fogysztókat védje a kéretlen mobiltelefon reklámoktól. Az FTC egy évvel később készült jelentésében áttörésről beszélt, elismerve azt, hogy a törvényi szabályozás mellett segítettek a legújabb antispam technológiák, amelyek megakadályozzák a kéretlen levelek beérkezését a beérkező üzenetek közé. A törvény definiálja a kereskedelmi elektronikus üzenet fogalmát úgy, mint minden kereskedelmi elektronikus üzenetnek számít aminek elsődeleges célja reklám, vagy promóció, amely árut vagy szolgáltatást hírdet. A törvény megengedi a küldőknek, hogy küldjék a kéretlen kereskedelmi elektronikus üzenetet, amíg a betartanak három alapkövetelményt a küldésre 47
http://www.nba.com/news/privacy_policy.html 2014.02.24. 13:22
52
vonatkozóan. Ezek a követlemények: Leíratkozás lehetősége, levél meghatározott tartalmi követelményeinek való megfelelőség és a küldés módjának való megfelelés. Amennyiben egy felhasználó leíratkozik, akkor az emailcímét már nem lehet értékesíteni, és 30 napon belül a leiratkozási procedúrának le kell futnia a küldőnél. Meghatározza a törvény, hogy mi minősül bűncselekménynek: Eltérített számítógépről küldés, több IP használatával megtévesztetni az elektronikus kereskedelmi email címzettjét, fejlécben hamis információk használata.48
A másik törvény, amely a privacy-t szabályozza a Privacy Act of 1974. Ez a szövetségi törvény szabályozza a kormányzat adatgyűjtési, adatkezelési és adatátadási gyakorlatát. Meghatározza a szövetségi ügynökségek adatlekérési jogosultságait, Meghatározza a törvény, hogy a szövetségi ügynökségek milyen esetekben használhatják a személyes adatokat, ezek a speciális kivételek, amelyek lehetnek statisztikai célúak, rutin célú használat a kormányzati ügynökségek részéről, archiválás érdekében, amelynek célja fontos értékmegőrzés, bűnüldözési célra, kingresszusi vizsgálat és egyéb adminisztrációs cél érdekében. A törvény előírja, hogy minden amerikai kormányzati ügynökségnek, hogy lennie kell adminisztratív és fiziakai védelmi rendszernek és a személyes adatok jogosulatlan kezelésének megakadályozására.49 A
magyaroszági
elektronikus
kereskedelmi
szolgáltatások,
valamint
az
információs
társadalommal összefüggő szolgáltatások szabályozásban (2001. évi CVIII. törvény) szintén benne van az előzetes engedélyezést kizáró elv. “Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtásának megkezdéséhez, illetve folytatásához előzetes engedély vagy bármely ezzel azonos joghatású hatósági határozat nem szükséges” 50 Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás más részes államai területén letelepedett szolgáltató által a Magyarország területére irányuló szolgáltatás nem korlátozható, kivéve az alábbi esetekben: a közrend, különösen a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése 48 http://en.wikipedia.org/wiki/CAN-SPAM_Act_of_2003 2014.02.25. 23:22 49 http://en.wikipedia.org/wiki/Privacy_Act_of_1974 2014.02.25. 23:52 50 2001.
évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0100108.TV&celpara=#xcelparam 2014.02.26. 14:12
53
és üldözése, ideértve a kiskorúak védelmét és a faji, nemi, vallási vagy nemzeti alapú bármilyen gyűlöletre uszítás és az egyének emberi méltóságának megsértése elleni fellépést, a közegészség, a közbiztonság, ideértve a nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekeket is, a fogyasztók vagy a befektetők érdekei.51
X. Statisztika, mint döntést támogató rendszer fejlődése A profi sport világában a statisztika, mint objektív teljesítménymérő eszköz már az 1900-as évek elején megjelent, az erre legalkalmasabb szakágakban. Eleinte a baseball, később a kosárlabda és a többi labdajáték-edzők használták, mára viszont nincs olyan olimpiai sport, ahol ne találkoznánk ezekkel a mérőszámokkal. Talán nem véletlen, hogy az Egyesült Államokban az a négy sportág emelkedett ki leginkább (baseball, amerikai futball, kosárlabda, jégkorong), amelyek objektívek, rengeteg látványos, jól megfogalmazható és értékelhető cél van. A sok gól, az eseménydús mérkőzések, a látványos szerelések amellett, hogy rengeteg nézőt vonzanak, a sportszakmai és jogi döntéstámogatásban is az élen járnak. Egy-egy játékos leigazolásakor több millió dollár sorsa forog kockán. A megalapozott döntések meghozatalához szükséges kimutatásokat pedig erre a célra alakított statisztikai divíziók végzik napjainkban. A statisztikusok felelőssége nagy, egész klubok sorsa múlik a munkájukon. A profi baseball ligában szereplő Oakland Athletics általános igazgatója, Billy Bean a 2000-es évek elején a teljes egyesületet a statisztikák alapján alakította át elérve, hogy 41 millió dolláros játékoskeretével harcra tudott szállni például a 120 milliós kerettel dolgozó New York Yankeeszel is. A híres general manager fenekestül forgatta fel előbb saját sportágának mindennapjait, majd az ő rendszerét követő egyéb ligákét is. A munkájáról szóló közönségfilm – a Moneyball – végül 60 millió dolláros profitot hozott.
51 2001.
évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0100108.TV&celpara=#xcelparam 2014.02.26. 14:12
54
A Beanhez hasonló gondolkodású vezetők megjelenése előtt a szakvezetők legtöbbször ajánlások alapján küldték ki megfigyelőiket, akik csak szubjektív módon térképezték fel a kiszemelt játékosok képességeit. Nagy előrelépésnek számított a megfigyelői hálózatok kialakulása, majd az általuk készített riportok egységesítése, ezt követően a digitális technika térhódítása. A papír alapú jelentéseket E-mailek váltották fel, majd saját CRM rendszereket vásároltak, vagy alakítottak ki az egyesületek. A klubvezetők egy-egy fontos kulcseseménykor (draft, játékospiac zárásának napja) már döntően ezekre az információs rendszerekre támaszkodnak a rendelkezésükre álló néhány percben, eldöntve az adott játékos sorsán keresztül a klub jövőjét és a befektetők pénzének profitabilitását is. A rohamosan fejlődő sportinformatikai iparág jóvoltából a nyers adatok korlátlan mennyiségben állnak a döntéshozók rendelkezésére. A számok alapján igazolnak és menesztenek játékosokat, edzőket, árazzák az egyesületek legértékesebb tulajdonát – az ülőhelyeket. A számok önmagukban természetesen nem sokat érnének, ha nem lennének adat-vizualizációs megoldások, amelyek a vezetők számára is feketén-fehéren megmutatják egy játékos és csapat erősségét, vagy éppen gyengeségét. Jóval nehezebb helyzetben vannak azon sportágak, amelyek esetében az objektív mérések nehézkesek, vagy lehetetlenek. A legkirívóbb példa a teljes országok GDP-jének megfelelő összeggel gazdálkodó labdarúgás, amelyben a cél – a gólszerzés – ritka, néhány poszton a játékosok teljesítménye csak szubjektív módszerekkel mérhető és értékelhető. A közelmúltban, ebben a népszerű játékban is áttörést hozott a technika, a nagyfelbontású és nagysebességű kamerák és számítógépek serege. Ma már minden topligás mérkőzésen valós időben követhető a játékosok futómennyisége, futósebesség-eloszlása lebontva az utolsó labdaérintésre és párharcra. A nemzetközi példák kis késéssel hazánkban is elfogadottá válnak. Kosárlabdában több, mint tíz éve létezik egy formula, amely a játékosok posztjai közötti különbséget hivatott eltüntetni. Ez a mérőszám a legtöbb csapatnál a fizetések megállapításában is döntő szerepet játszik. A nagy áttörés még nem érkezett el viszont a magyar futballvezetők esetén, elsősorban a nagy költséget igénylő rendszerek hiánya miatt, de lassítja a statisztika alapú szemlélet elterjedését az informatikai háttér hiánya is. 55
A profi sport világában megfigyelhető versenyhelyzetet az is katalizálja, hogy az ötvenes, hatvanas évekkel szemben ma már egy sportegyesület egy befektetési lehetőség, a tulajdonosok így profitot-, számokkal egyértelműen alátámasztható eredményeket várnak el a pénzükért cserébe. Temészetesen a játékosok teljesítményadatainak gyűjtése, kezelése, ebből elemzések készítése felveti a privacy problémáit. Tudtuk nélkül kerülnek be olyan cégek adatbázisába, akiket nem is ismernek és engedélyt sem adtak a személyes adataik kezelésére. A stadionok bejárátánál és a belépőjegyeken is fel van tüntetve, hogy tilos rögzíteni a mérközéseket. Ez inkább a közvetítési jogok sérelmének elkerülése miatt van, hiszen óriási pénzeket fizetnek egy-egy közvetítési jogért a televízió társaságok. Ezt a tiltás valószínűleg rendezni kell a közeljövőben, hiszen minden harmadik, negyedik ember felvételt készít a mobiltelfonjával és ezt már képtelenség tiltani egy húszezer fős stadionban. A játékosok személyiségi jogai ugyancsak érintettek a statisztikai célú gyűjtéssel és elemzéssel, ennek pontos jogi szabályozása is várat egyenlőre magára. A következő ábra azt mutatja, hogy Lebron James adott helyről milyen pontossággal dob. Minél zöldebb annál pontosabb a dobás, és minél nagyobb a hatszög, annál többször próbálkozott az adott helyről dobáskísérlettel. Jól látható, hogy inkább a palánk alatt veszélyes. Ilyen elemző szoftverekkel dolgoznak az NBA csapatai, ezekkel az elemzésekkel képesek arra, hogy egy csapat teljes játékosállományát, valamint a csapat stratégiáját feltérképezzék és hatékonyan védekezzenek, támadjanak, az adott játékos, illetve az ellenfél ellen. Ezt az elemzést kitűnően lehet használni mind a draft, mind pedig edzés során, hiszen minden olyan adat rajta van, amely segíti a döntés meghozatalát. Ez a pillanatkép jelenleg csak egy szezon adatát mutatja, de természetesen szűrni lehet, bármennyi szezonra, és bármennyi játékosra. Ezzel pedig már korrekt képet kapunk a játékban használt stratégiáról, a dobások pontosságáról. Léteznek olyan szoftverek is, amelyek egy játékos teljes mozgását, pályán lévő pozícióját határozza meg tetszőleges időközökkel, ebben az esetben már olyan összefüggéseket is elemezni lehet, hogy ki hogy viselkedik a mérkőzés folyamán különböző terhelések alatt. 56
Lebron James (Miami Heat) dobástérképe:
57
XI. Európai kitekintés - Európai Uniós és OECD adatvédelmi írányelvek, a Magyarországi adatkezelés elvei Európai Unió adatvédelmi irányelvei Az Európai Unióban sokkal pontosabb és egységesebb szabályozással találkozunk az adatvédelem területén. “A személyes adatok védelme tekintetében az európai szintű referenciaszöveg a 95/46/EK irányelv. Olyan szabályozási keretrendszert hoz létre, amelynek célja az egyének magánéletének magas szintű védelme és a személyes adatok Európai Unión (EU) belüli szabad áramlása közötti egyensúly megteremtése. Ennek érdekében az irányelv szigorúan korlátozza a személyes adatok gyűjtését és felhasználását, és minden tagállam számára előírja egy az ilyen adatok védelmével foglalkozó független nemzeti szerv létrehozását.“52 Az irányelve célja, hogy maximálisan biztosítsa az egyén személyes adatainak védelmét. Az adatok minősége: Az adatok gyűjtése csak meghatározott célból (célhoz kötöttség) történhet, Megfelelő minőségben és törvényes módon lehet feldolgozni. Személyes adatok csak abban az esetben dogozhatók fel ha ahhoz az érintett kifejezeten hozzájárult. Tilos az adatot feldolgozni, ha azok szexuális életre, faji, etnikai hovatartozásra, politikai belállítottságra, egészségi állapotra vonatkoznak. Érintett adathozzáférési joga: Tájékoztatni kell, hogy az érintett tudomást szerezhessen arról, hogy róla az adatkezelés folyamatban van és biztosítani kell a jogot az érintettnek, hogy az adatokra vonatkozóan helyesbítést, törlést vagy zárolást kérhessen ha az adatkezelés nem felel meg az irányelveknek. Fontos a jogorvoslati jog biztosítása.53
52 http://europa.eu/legislation_summaries/information_society/data_protection/l14012_hu.htm 2014.02.25. 23:52 53 http://europa.eu/legislation_summaries/information_society/data_protection/l14012_hu.htm 2014.02.25. 00:32 58
OECD adatvédelmi irányelvei Az OECD irányelvei személyes adatokra vonatkoznak függetlenül attól, hogy állami vagy privát szektorban jelennek meg és feldolgozásuk során az egyén szabadságjogait veszélyeztetik. Alapelvek Nemzeti alkalmazás alapelvei: Korlátozott adatgyűjtési alapelv, Adatminőség alapelv, Szándékmegjelölési alapelv, Felhasználási korlátozás alapelv, Biztonsági garancia alapelv, Nyitottság alapelv, Egyéni részvétel alapelv, Felelősségre vonhatóság alapelv. Nemzetközi alkalmazás alapelvei: Szabad áramlás és a törvényes megszorítások54
Magyarországi adatkezelés elvei “Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek. Az adatkezelés során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét és - ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges - naprakészségét, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani. A személyes adatok kezelését tisztességesnek és törvényesnek kell tekinteni, ha az érintett véleménynyilvánítási szabadságának biztosítása érdekében az érintett véleményét megismerni 54 http://www.oecd.org/sti/ieconomy/15590228.pdf
2014.02.25. 00:37
59
kívánó személy az érintett lakóhelyén vagy tartózkodási helyén felkeresi, feltéve, hogy az érintett személyes adatait e törvény rendelkezéseinek megfelelően kezelik és a személyes megkeresés nem üzleti célra irányul. A személyes megkeresésre a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napon nem kerülhet sor“55
2011. évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100112.TV×hift=1 2014.02.25. 00:37
55
60
Irodalomjegyzék: http://www.teamunify.com/eznslsc/UserFiles/File/Background%20%20Amateur%20Sports%20Act%20of%201978.pdf 2014.02.26. 13:26 http://www.nbpa.org/sites/default/files/EXHIBIT%20A.pdf 2014.02.26. 13:36 http://www.nba.com/media/CBA101_9.12.pdf 2014.02.26. 13:46 2004. évi I. Törvény a sportról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0400001.TV 2014.02.26. 13:46 http://sagv.gyakg.u-szeged.hu/tantargy/test/KOSAR.HTM 2014.02.12. 09:15 http://en.wikipedia.org/wiki/NBA_history#History 2014.02.12. 13:15 Türk Attila: Az NBA gazdasági működésének bemutatása http://elib.kkf.hu/edip/D_15191.pdf 2014.02.13. 18:35 http://www.nba.com/heat/history 2014.02.13. 18:35 http://en.wikipedia.org/wiki/NBA_history#History 2014.02.13. 18:35 http://en.wikipedia.org/wiki/Korn%C3%A9l_D%C3%A1vid 2014.02.13. 21:35 http://en.wikipedia.org/wiki/Nba 2014.02.13. 20:50 http://investing.businessweek.com/research/stocks/private/snapshot.asp?privcapId=4762333 2014.02.17 15:50 http://www.nba.com/2012/news/11/13/stern-nba-revenue.ap/ 2014.02.17. 15:57 61
http://www.nba.com/cares/programs.html 2014.02.17. 17:57 http://www.nba.com/cares/programs.html 2014.02.17. 19:05 http://www.nba.com/heat/news/dwyane-wade-receives-2012-13-seasonlong-kia-communityassist-award 2014.02.17. 19:29 http://www.nba.com/about/game.html?ls=iref:nba:gfooter 2014.02.17 15:58 http://en.wikipedia.org/wiki/Charlotte_Bobcats 2014.02.18. 21:28 http://stats.nba.com/history.html 2014.02.18. 21:30 http://www.forbes.com/teams/charlotte-bobcats/ 2014.02.18. 21:41 http://www.forbes.com/teams/sacramento-kings/ 2014.02.18. 21:57 http://articles.latimes.com/1988-11-08/news/ss-374_1_season-ticket 2014.02.18. 22:57 http://www.ncaa.org/about?division=d1 2014.02.20. 11.00 http://www.ncaa.org/about?division=d1 2014.02.20. 12:00 Amerikai Legfelsőbb Bíróság, 95-590 számú ügy, Veronica School District 47J, Petitioner, v Wayne Acton, et, ux., etc http://www.law.cornell.edu/supct/html/94-590.ZO.html 2014.02.20 13:30 Michael K. McChrystal: Privacy in Sports: Recent Developments in the Federal Courts http://scholarship.law.marquette.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1215&context=sportslaw 2014.02.20 13:30
62
https://d28wbuch0jlv7v.cloudfront.net/images/infografik/normal/ChartOfTheDay_1014_TV_ad_ revenue_during_postseason_sports_in_the_US_n.jpg 2014.02.20. 13.37 http://leastthing.blogspot.hu/2011/09/what-is-ncaa.html 2014.02.22. 9:20 http://en.wikipedia.org/wiki/NBA_draft 2014.02.22. 9:20 http://www.tvarchivum.hu/?id=139082 2014.02.22. 11:10 http://en.wikipedia.org/wiki/1984_NBA_draft 2014.02.22. 11:20 http://www.nba.com/standings/team_record_comparison/conferenceNew_Std_Cnf.html?ls=iref: nba:gnv 2014.02.22. 11:20 http://en.wikipedia.org/wiki/NBA_draft_lottery 2014.02.22. 15:58 http://www.nba1.hu/index.php?lap=archivumcikk&uin=7 2014.02.22 16:00 http://en.wikipedia.org/wiki/NBA_draft_lottery 2014.02.22 16:11 http://en.wikipedia.org/wiki/NBA_draft_lottery 2014.02.22. 16:27 http://www.nba.com/media/CBA101_9.12.pdf 2014.02.22. 22:41 http://www.nba.com/media/CBA101_9.12.pdf 2014.02.22. 23:49 http://www.nba.com/media/CBA101_9.12.pdf 2014.02.23. 00:49 http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_players_in_the_Naismith_Memorial_Basketball_Hall_of_F ame 2014.02.23. 01:12
63
John A. Fortunato: The NBA Strategy of Broadcast Television Exposure: A Legal Application http://www.forbes.com/sites/kurtbadenhausen/2014/01/22/as-stern-says-goodbye-knicks-lakersset-records-as-nbas-most-valuable-teams/ 2014.02.24. 12:12 http://www.nba.com/features/tv_partners.html 2014.02.24. 12:22 http://www.nba.com/news/privacy_policy.html 2014.02.24. 13:12 http://www.nba.com/news/privacy_policy.html 2014.02.24. 13:22 http://en.wikipedia.org/wiki/CAN-SPAM_Act_of_2003 2014.02.25. 23:22 http://en.wikipedia.org/wiki/Privacy_Act_of_1974 2014.02.25. 23:52 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0100108.TV&celpara=#xcelparam 2014.02.26. 14:12 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0100108.TV&celpara=#xcelparam 2014.02.26. 14:12 http://europa.eu/legislation_summaries/information_society/data_protection/l14012_hu.htm 2014.02.25. 23:52 http://europa.eu/legislation_summaries/information_society/data_protection/l14012_hu.htm 2014.02.25. 00:32 http://www.oecd.org/sti/ieconomy/15590228.pdf 2014.02.25. 00:37 64
2011. évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100112.TV×hift=1 2014.02.25. 00:37 http://europa.eu/legislation_summaries/information_society/data_protection/l14012_hu.htm 2014.02.25. 23:52 http://europa.eu/legislation_summaries/information_society/data_protection/l14012_hu.htm 2014.02.25. 00:32 http://www.oecd.org/sti/ieconomy/15590228.pdf 2014.02.25. 00:37 2011. évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100112.TV×hift=1 2014.02.25. 00:37
65
