SAJTÓKÖZLEMÉNY UNIÓS TÁMOGATÁS SEGÍTSÉGÉVEL ÉPÜL MEG AZ AGÓRA TERMINÁL – A 21.SZÁZAD ÚJ FÉNYE SZOLNOKON 2011. december 8. Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata az Új Széchenyi Terv „Oktatásinevelési intézmények fejlesztése” tárgyú pályázati konstrukciójában „Agóra Terminál – a 21. század új fénye Szolnokon” című pályázatával 1.716.280.443 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült, így valósítja meg a 1.848.543.750 Ft összköltségű projektjét.
Az Aba-Novák Kulturális Központ épülete 1979-ben épült Zoltai István tervei alapján. Az épület elrendezése a Népművelési Intézet által szorgalmazott „nyitott ház” koncepciót követi, az egyes funkcionális elemeket tartalmazó tömbök önállóan állnak egy üvegfallal kerített térben. Az eredetileg világszínvonalon felszerelt épület 25 év alatt amortizálódott, felújítása elengedhetetlenné vált. Az átépítés terveit - az eredeti tervező hozzájárulásával – Deák László készítette. A 2004-2006-ig tartó rekonstrukció során az épület összképe nem sokat változott – sikerült megőrizni a ház szinte valamennyi építészeti értékét – működési koncepciója azonban lényegesen átalakult: az általános közművelődési funkció rovására előtérbe került egy speciálisan zenei-, és konferenciaközpont jelleg. Ez a profil elsősorban a polgári középosztály igényeit célozza meg, bár az épületben jelenleg is helyet kapnak ezen túlmutató kezdeményezések. A ház főként nagy és közepes méretű terekből áll, és bár bizonyos pontokon flexibilisen átrendezhető, a rétegigényeket kielégítő, vagy kiscsoportos foglalkozásoknak néha nehéz helyet találni benne. A felújítás során a gépészeti berendezéseket teljes egészében kicserélték, de a szűk költségkeret miatt az épület szcenikai felszereltsége (hang-, és fényrendszer, stb.) olyan szerény, hogy emiatt a ház egyes adottságai kihasználatlanok maradnak. A fenntarthatóság irányába tett tervezői elképzelések is csak részlegesen valósultak meg. Például a földszint egyes szakaszain megmaradtak az eredeti egyrétegű üvegek és a fémmunkás típusú, hőhidas acélportálok. Mindemellett az épület - némi technikai fejlesztéssel és bővítéssel - kiváló alapot ad egy integráló jellegű, regionális kultúrközpont kialakításához. A megbízó az Agóra pályázat keretén belül jelentős fejlesztést kíván megvalósítani a területen, ezért a pályázat első fordulójához egy 200-as szintű, a tervezési programot és a jogszabályi kötöttségeket tisztázó tanulmánytervet készítettünk. Jelen engedélyezési terv a korábbi koncepcióterv átdolgozott és kiegészített változata.
Tervezési program: A részletes tervezési programot egy szakemberekből álló munkacsoport állította össze a helyi igények és lehetőségek figyelembe vételével. Az alapvető cél a város minél szélesebb rétegeinek és különböző korcsoportjainak megszólítása, valamint a város vonzáskörzetében lévő települések kulturális aktivitásának részbeni integrálása, kiszolgálása. A korábbi koncepcióhoz képest új igényként merült fel a városban jelenleg is működő szolgáltatások bevonásával a kultúra működtetési költségeinek csökkentése. A program a meglévő épületben (ANKK) olyan fejlesztéseket irányoz elő, amelyek az előző – támogatott – rekonstrukcióban nem szerepeltek. Az új épületben pedig főleg kis-, és közepes méretű, egymástól függetlenül is használható termeket kíván elhelyezni, melyek részben speciális funkciókat szolgálnak (gót-siló, terminos, egészségkultúra központ), részben flexibilis berendezéssel sokféle rendezvény befogadására alkalmasak (multi-tér, drámapedagógiai tér). A tervezett épület működése csak a külön mellékletet képező részletes szakmai program ismeretében érthető meg. Elrendezés: ANKK: Az épületet két hosszúkás, vizesblokkokat is tartalmazó lépcsőházi mag szervezi. Ezek a magok egyben a térrácsos tetőszerkezet alátámasztására, a tetőn kívül pedig a gépészet elhelyezésére is szolgálnak. A két tömb közé feszül be a földszinten az aula, az emeleten a koncertterem. A lépcsőházaktól északra és délre két önálló épületkubus áll, melyek 3 szinten kisebb klubtermeket, szekciótermeket, kiállítási tereket tartalmaznak. Mindezt az épület keleti oldalán a kiszolgáló-, öltöző-, és adminisztrációs helyiségek traktusa egészíti ki. Az épületben kisebb - nem engedélyköteles - átalakításokat és egyes terek funkcióváltását, átrendezését terveztük. Az aulát új installációs rendszerrel többfunkcióssá tesszük. Az északra néző ifjúsági tér helyére irodák kerülnek, jelenlegi funkciója átkerül az új épületrészbe. A déli oldalon a frissen kialakított kávézó megmarad. Az első emeleten a színházteremben hang-, és fénytechnikai fejlesztést terveztünk. A kamaraterem (Erkel-terem) előtti közlekedőterületet kismértékben átalakítjuk, hogy az új épületbe vezető hidat meg lehessen közelíteni. A 2. emeleten a korábbi időszakos kiállítások helyére kerül a Találmányok Háza elkülönített előadótérrel és saját raktárral. Az időszaki kiállításoknak az új szárnyban biztosítunk helyet. A 2. emeleti kistermek (Kodályterem, Bartók-terem), valamint az irodák helyén a Városi TV helyiségeit alakítjuk ki. TERMINÁL: A funkcionális egységek egy 3 szint magas, felülvilágított aula köré szerveződnek. Ez a tér az épület központja, az általános információs pult mellett, itt rendezzük be az ökotudatosságot közvetítő Gaia-pontot, valamint itt helyezzük el - az aula keleti falán - az audio-vizuális emlékfalat (AVE). Az aulát az utcáról a szélfogón keresztül, vagy a mélygarázsból lépcsőn, vagy lifttel lehet megközelíteni. Az épület déli szárnyában kapott helyet egy multifunkcionális tér, mely koncertek, kiállítások, állófogadások, ifjúsági programok stb megtartására alkalmas. Ide kapcsolódik a büfé, mely saját fogyasztóterén kívül a Multi terét és az épület előtti kerthelyiséget is kiszolgálja. Az épület északi szárnyában több
korosztályt kiszolgáló gyermekjátszó, a sarkon pedig függetlenül is működtethető információs zóna található, melyet különféle speciális adatbázisokat kínáló (eü, kistérségi, erikanet, rokka, munkaügy, stb.) pultokkal rendezünk be. Ebben a részben kapott helyet a ruhatár. Az épület keleti, telekhatár menti sávjába csoportosítottuk a kiszolgáló helyiségeket (vizesblokkok, melléklépcső, lift, raktárak). Az 1. emeletre az aula terében futó, kétkarú, egyenes vonalvezetésű főlépcsőn lehet feljutni, ahol a különböző funkcióegységek az aulát körítő kerengő-folyosóról nyílnak. A déli szárnyban van a stúdiószínház melybe - a többcélú hasznosítás érdekében - összetolható, fiókos nézőteret terveztünk. A tér felszereltsége lehetővé teszi, hogy alkalmanként TV-stúdióként is működhessen. Mellette egy kisebb ruhatár található, a nyugati oldalán pedig egy önálló megközelítésű kiállítótér. Az északi blokkban az intézmény számítógépes központja, a Terminos kapott helyet, míg a sarki egységben kistérségi és adminisztrációs irodák, oktatótermek, továbbá a speciális zenehallgatást szolgáló gót-siló található. A kettő közötti közlekedőről indul az ANKK emeletére vezető híd. A keleti zóna ezen a szinten is a kiszolgáló helyiségeké: a színháznál öltözők és díszletraktár, az irodákhoz kapcsolódóan személyzeti wc-k és tárgyaló, középen pedig lépcső, lift és vizesblokkok. A 2. emeleten hasznos funkció csak a keleti szárnyban van, amelyet teljes egészében az egészségkultúra-központ foglal el. A lépcsőháztól délre a masszázs, a szolárium, valamint a fittnessz, tőle északra az öltözők, a szauna, és a pihenő-oktatótér található. Ez utóbbihoz tetőterasz kapcsolódik. A szint többi részét a gót-siló, az aula és a színház légtere, illetve egy szcenikai híd tölti ki. A 3. emeleten szellőző-gépház és személyzeti öltözők találhatók. A telek teljes egészében alápincézett. Az alagsorban a szükséges parkolókat, hulladéktárolót és gépészeti helyiségeket helyeztünk el. Az épülethez szervesen kapcsolódik egy közterületen álló objektum is. Az „audio-vizuális harangtorony” vetíthető médiafelületekkel, térzenét sugárzó hangszórókkal van felszerelve. Építészet: A telek a város 60-as, 70-es években kiépített központjában fekszik. Mind a terület városépítészeti kialakítása, mind a környező épületek magukon viselik a kor jellegzetességeit. A Zoltai-féle művelődési házon kívül, olyan értékes épületek állnak a közelben, mint Koltai József és Simon Judit Pelikán szállója (1974), vagy Sallai Mihály pártszékháza (1965), amely ma irodaházként működik. Igaz a terület kiépítése torzó maradt és az épületeken ma már látszanak az akkori építőipar korlátai, a hely szellemét mégis ezek a házak teremtik meg. Ehhez a helyzethez egy új beavatkozás esetén még akkor is igazodnunk kell, ha e sajátos génius loci máig nem érinti meg a város laikus közönségét. Az új épület tervezésénél az ANKK tömbszerű szerkesztésmódjából indultunk ki. A funkcionális egységeket önálló tömegekbe szerveztük, de míg az előkép a kubusok körüli teret keríti be üvegfallal nagyvonalú tereket alkotva ezáltal, mi éppen fordítva a tömbök között kimaradó zónákra koncentráltunk. Az egységek között itt is hidakon lehet közlekedni, a formálás azonban – a cizellált program és a szabályozási kötöttségek miatt – oldottabb, mint az ANKK-nál. A különböző
tömegeket a meglévő épülethez hasonlóan itt is egységes anyaghasználattal igyekeztünk közös nevezőre hozni, de erre a célra (fenntarthatósági okokból) mi nem az üveget választottuk, hanem függönyszerűen irdalt, rendkívül tartós HPL homlokzati lemezt. Az épület hangulatára vonatkozóan a megbízói oldalról számos instrukció fogalmazódott meg, melyek közül a „kulturális erőmű” hasonlat bizonyult a leginkább követhetőnek. Fenntarthatóság: Az épület tervezésénél alapvető szempont volt a fenntarthatóság kérdése. Ennek főbb elemei a következők: a külső szerkezetekben a szokásosnál jóval erősebb (az előírásokat meghaladó) hőszigetelést alkalmazunk. A falakon 15, a pincefödémen 10 cm ásványgyapot, a tetőn 25 cm roofmate minimálisra csökkenti a téli energiaigényt. A nyári hőterhelést átszellőztetett homlokzatburkolattal és nagy tömegű, jó hőcsillapító képességű fal-, és tetőszerkezettel (20 cm beton) mérsékeljük. A nyílászárók arányát minimalizáltuk, az állandó használatú tereket (irodák, tárgyaló) északra tájoltuk. A déli és nyugati üvegfelületeket árnyékoltuk. Tapasztalataink szerint ezekkel az eszközökkel a klimatizálás költségei jelentősen csökkenthetők. A lapostetőkön extenzív zöldtetőt alkalmazunk, mely jótékony ökológiai és klimatikus hatása mellett mérsékli a csapadékcsatorna terhelését. Az épület energiaellátását elsősorban hőszivattyús rendszerrel valamint napkollektorokkal oldjuk meg. Környezetrendezés: Jelenleg a telken egy parkoló található, melynek zöldfelületi értéke nincs. Az építkezés miatt 3 db csekély értékű, 20-30cm törzsátmérőjű fát ki kell vágni, melyeket az épület nyugati oldalán visszapótlunk. A parkoló területén 11 db nemrégiben ültetett facsemete található, melyeket a városközpont más területeire – pl. az ANKK elé át kell ültetni. A szabályozás a terület belvárosi jellege miatt nem ír elő kötelezően kialakítandó zöldfelületet, ennek ellenére szükségesnek tartjuk a növényzet extenzív és intenzív zöldtető formájában történő telepítését. Az épület körüli burkolatokat a meglévő díszburkolatokhoz igazítjuk. a déli oldalon lévő szintkülönbséget új rámpával és tereplépcsővel hidaljuk át. A Baross út menti parkoló a szabályozási tervben meghatározott irányelvek szerint épül át. A Fehér-ház bővítéseként tervezett étterem, valamint a Terminál épülete előtt díszburkolatos, vegyes forgalmú területet alakítunk ki, mely elsősorban a gyalogosoké, de a mélygarázshoz és a felszíni parkolókhoz behajthatnak az autók is. A Fehér-ház bejáratához évente 2 alkalommal nyerges vontatónak is be kell tolatnia, ezért a Baross úti csatlakozást szélesebbre építjük. Az irodaház és a Terminál előtt 6.0 m széles tűzoltósági felvonulási terület található, melyet a burkolaton jelölni kell. A terület átalakításáról lásd a közlekedési tervfejezetet. A Fehér-ház gazdasági feltöltése az érintettekkel való egyeztetés alapján a Ságvári körút irányából lesz megoldva, melynek terveit külön dokumentáció tartalmazza (hrsz:2090/13). A Terminál a kulturális szolgáltatóházak újfajta építészeti megjelenését képviseli.
Fontos elem a természetes anyagok felhasználása, valamint a posztmodern idézetek mellett az épület egészének egyfajta vizuális gazdagsága, mely pl. a fény útjának rafinált kijelölésében, a burkolatok bátor harmóniájában testesül meg: a Terminál típusú épületek az otthon kényszerű takarékossága helyett a stílusosan bátor otthonosság érzetét keltik: az épület egésze időtlen, mint a piramisok, élményszerű, mint a középkori templomok, organikus, mint egy japánkert, lendületes, mint egy modern üvegtorony, belsőépítészetileg pedig letisztult, mint egy modern magángaléria, és otthonos, mint egy „öblös karosszék”. A Terminál épülete ezért már az épület esztétikájában is magában hordozza az új típusú művelődés koncepcióját. Szellemi gyűjtőpont, szakmai gyújtópont, generációkat összehozó találkozási pont. Folytonosan megújuló, a plebejus szemléletet és az elitista luxust közös platformra hozó szellemi program és akcióterv – referenciahelyként pedig a következő évtized szakmai megújulásának egyik lehetséges modellje… Mi a Terminál? Egyszerre épület és program. Mint épület: a közösségi, felnőttképzési és élményfunkciók, a művelődés és a felzárkóztatás új szellemiségű helye, szocio-kulturális és élményszerző központ, digitális templom, Generációk találkoztatásának új típusú helyszíne, mely egy költséghatékonyan üzemeltethető energia-tudatos épület formájában jelenik meg. Mint program: Komplex művelődési program az általános iskolai korosztálytól a felnőtt korosztályig Közoktatási és közművelődési programok összekapcsolásával oktatási-és felnőttképzést is integráló és felzárkóztató, a környező kistérségek közművelődési intézményeivel együttműködő partneri program A Terminál, mint mozaikszó: T = tudásközpontúság E = energiatudatosság* R = referenciahely M = multifunkcionalitás I = információközpontúság N = nemzetközi kapcsolatrendszer Á = átalakíthatóság (transzformer szerkezet) L = lokalitás *
A Terminál energia-ház is, a környezettudatos, jövőbe néző, a közösségiséget újfajta módon megcélzó művészeti-oktatási tér. A Terminál a megépítése után képes a gazdaságos működésre, télen-nyáron egyaránt a szükséges és elvárható komfortot nyújtva. A beruházást követően nem ró túlzott terhet a fenntartó önkormányzatra - a jelentős üzemeltetési költségektől megszabadulva, a
menedzsmentnek esélye lehet arra, hogy körültekintő üzletpolitikával a szolgáltatás/érték arányt figyelembe véve igen kedvezővé tegye a Terminál működését, sőt, a működés második ötéves ciklusának végére elérhetővé válhat a nullszaldós működés is: teljessé téve ezzel az intézmény energetikáját – a Terminál ugyanis minden vonatkozásban önfenntartó pályára állhat. A Terminál tere A Terminál kialakítása igényes, mert a célközönség igényeit mind a szórakoztató élményfunkciók, mind a képzési funkciók (kistérségi, felnőttnevelés-képzés) terén minden szociális réteg számára elérhető, vonzó épített környezetet kínál: a Terminál tehát ebben a vonatkozásban egyet jelent az igényes körülmények között megvalósuló kreatív művelődéssel. Fontos momentum ez már csak azért is, mert korunk egyik városépítészeti problémája a közterek kiüresedése: a fiatalok otthon, a számítógépek előtt ülve élnek közösségi és lelki életet, szerzik első, életre szóló „virtuális” tapasztalataikat. A virtuális agora tereiről visszahódítani őket a polis háromdimenziós tereire, és ott is tartani őket: ez az előttünk álló évtizedek egyik legnagyobb szakmai feladata. A hagyományos terek ebben a versenyben eleve hendikeppel indulnak. A Terminál mint építészeti jel A Terminál épülete egyszerre emlékeztet az elmúlt korok szellemiséggel telt helyeire: egyiptomi piramisok (nagy, sima, rusztikus kőfelületek), középkori kolostorok (alkóvos megoldások, boltívek), és a ma világára (üveg, fém) A Terminál mint kommunikációs jel A Terminál épülete minden napszakban felhívja magára a figyelmet: nappal szokatlan építészeti megoldásaival, napnyugta után pedig a sugárzott fényekkel, reklámokkal, vizuális művészeti jeleivel, vetített performanszaival. A Terminál a nap 24 órájában kommunikál. Energia-ház, amely soha le nem áll. A Terminál ugyanakkor, mint jel egyúttal arra is utal, hogy a képzés nem eldugott, szegregált helyeken valósul meg, hanem egy adott közösség frekventált presztízshelyén – a Terminál így egyet jelent a sikeres pályakorrekció ígéretével. Felvállaltan kettős funkciót hordoz: egyrészt integránsan van jelen a lokális programokban, mélyrehatóan kapcsolódva minden életkorhoz, nemzethez, örökséghez, másfelől viszont – a középkori kolostorokhoz hasonlatosan, melyek a tudás „világítótornyai” voltak, határozottan el is kíván különülni környezetétől, és egy egyetemes „tudás”, internacionalitás, világvárosiság érzetét kívánja kelteni – így lesz valóban kapcsolódási pont. A Terminál és a közösségépítés Különleges építészeti térben, különleges, csak a Terminálra jellemző programok, életkor-specifikus rendezvénykínálat, egyes programcsoportok köré tudatosan
épített törzsközönség, kis hallgatói létszámban is megtapasztalható élmények akár különleges időpontokban is, ezek segítik elő azt, hogy a Terminál napi rendszerességgel látogatott közösségi színtér legyen – agora, mely a szegregáció korában újra közösségi élményhez segít. Ez az élmény pedig nem más, mint a kultúra eszközrendszerével közvetített közösségiség luxusa. A Terminál azonban civil tudásközpont is, előadások, szemináriumok, képzések helye, mely segít megszerezni az egyének társadalmi érvényesüléséhez szükséges kompetenciát. Ezen túlmenően esélynevelő központ is, mely a lokális teljesítményeken túl kistérségi szintű koordinációval segíti a szolgáltatásokhoz történő hozzáférést, erősíti a szakmai hálózatok együttműködését, ezzel pedig az esélyegyenlőséget, és mindezek eredményeként a valódi, sorsvállaló, felelős közösségben való létezés elemi élményét. A Terminál tehát egy olyan multifunkcionális egység, amely egyszerre a képzés, a spontán és szervezett közösségi együttlét helye is.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Cím: 5000 Szolnok, Kossuth tér 9. Tel: 06-56/503-503 E-mail:
[email protected] www.szolnok.hu www.ujszechenyiterv.gov.hu
