UNIÓS PÁLYÁZAT 2009. A
TÁMOP-3.3.3-08/1/KMR KIÍRÁS 2009. március 26.
Felhívjuk tisztelt pályázóink figyelmét, hogy megjelent a TÁMOP-3.3.3-08/1. illetve: TÁMOP-3.3.3-08/1/KMR jelű, „Integrációs közoktatási referencia intézmények minőségbiztosítása, szakmai szolgáltató hálózatokkal történő együttműködésük támogatása” című pályázat dokumentációja. A pályázati kiírás célja olyan közoktatási intézményi hálózat kialakítása, amely hálózati tanulás, „hospitáció” révén hozzájárul a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatását segítő, pedagógiai módszertanok széles körben történő alkalmazásához. Az iskolai modernizációs folyamat fontos eleme az egymástól tanulás, valamint a szakértői, mentori szintű minőségbiztosítás.
RÉSZLETEK
AZ UNIÓS PÁLYÁZAT I ANYAGBÓL
Több éve szoros munkakapcsolatban vagyunk a jánoshidai Petőfi Sándor Általános Iskolával. Külső gyakorlóhelyünk: az integrációt elősegítő módszertani kultúra elemeit az itteni látogatásokon, gyakorlatokon ismerhetik meg a tanító és a szociálpedagógia szakos hallgatóink. S itt szereznek hospitálási élményeket az inkluzív pedagógiát tanuló és a differenciáló-fejlesztő pedagógiai kurzust végző hallgatóink is. Nagy öröm és kihívás ezért most ez a pályázat: modellezhetjük, részletezhetjük, kibővíthetjük és több funkcióba állíthatjuk eddigi tevékenységeinket. Mi az, amit mindenképp szeretnénk is és kell is csinálnunk e konzorcium tagjaként? *A képzési és továbbképzési szükségletek és lehetőségek alaposabb feltárása érdekében rendszeresen részt veszünk és feladatokat vállalunk az integrációs referencia intézményi találkozókon és a kistérségi szintű szakmai fejlesztő műhelyekben. *Közreműködünk az általános iskola kijelölt vezető tanárának és pedagógusainak a felkészítésében a csoportos és önálló tanítási gyakorlat megszervezésében, irányításában, a hospitálási szempontok és a konzultációs terv kidolgozásában. *A hallgatók motiválásának, figyelemfelkeltésének érdekében a hospitálások meghirdetésénél és a hallgatók rendszeres informálásánál színes tájékoztatókat dolgozunk ki, az egyéni lehetőségek figyelembe vételével alakítjuk ki a hallgatók projektben való részvételének tartalmát, formáit és lehetőségeit. *A projektidőszak végére az általános iskolával közösen kidolgozzuk az integrációs referencia intézményi gyakorló iskolai rendszer fenntartható modelljét, s javaslatokat fogalmazunk meg arra vonatkozóan, miként érhető el, hogy a hallgatók az integrációs referencia intézményt válasszák gyakorló ill. hospitációs helynek.
*Két integrációt támogató módszertani programcsomagot vezetünk be, - melyet a HEFOP 2.1.1. program keretében fejlesztettek ki. Várhatóan a kooperatív tanulás ás a projektoktatás lesz ez, de a 11 kínálatból a programban részt vevő hallgatók választanak majd.
5.1. Indokoltság, szükségletek A közoktatásunk jelenlegi működése nem csökkenti, hanem újratermeli a társadalmi esélykülönbségeket: növeli a tanulók induló hátrányait. Az hamar belátható, hogy a sikeres integráció szubjektív és objektív feltételeinek megteremtése hosszú távú feladat lesz, de van már mire építenünk, hisz a HEFOP és a TÁMOP pályázati programjai által támogatott, működő IPR bázis iskolai gyakorlat terjesztésre érdemes. A hátrányos helyzetű tanulók eredményes integrált nevelése szempontjából fontos, hogy a pedagógusok megszerezzék az integrált neveléshez és a differenciáláshoz szükséges kompetenciákat. A pedagógiai kultúra azon elemeit kell alkalmazniuk, amelyek figyelembe veszik a tanulók eltérő szociokulturális hátterét, alkalmasak a különböző helyzetű tanulók együttnevelésére és a személyre szabott fejlesztési és értékelési rendszer kialakítására. Ez a tanulási folyamat sok iskolában elindult már: több iskola végzi HHH-s tanulók integrált nevelését modell értékű tevékenységrendszer kialakításával. Így mód van arra, hogy mind a pedagógusok, mind a pedagógusjelöltek betekinthessenek ezen integrációs referencia intézmények munkájába, majd partnerségi kapcsolataik és az egymástól tanulás révén bővüljön pedagógiai kultúrájuk. Ezeket a szükségleteket főiskolánk is több éve felismerte már, így járhattak hallgatóink Jánoshidára mint egy külső gyakorló iskolába hospitálni, tanítani, szabadidős programokat szervezni stb., s közben tanulni az integrációs az inkluzív hatásrendszer „működésének” elméletét és gyakorlatát. Ezt a hallgatói igényt fejezik ki a főiskolán szabadon választható tárgyak kedveltségi mutatói: a hatékony pedagógiai metodika reménye is motiválja őket, amikor a „Differenciáló-fejlesztő pedagógia” és az „Inkluzív nevelés” kurzusokra jelentkeznek. Az tudatosodik bennük, hogy az integrált nevelés, a differenciált hatásrendszer, a sokféle tanulásszervezési mód alkalmazása megtanulható és eredményeket hozó: „Az együtt tanuló gyerekek együtt élni tanulnak.” A tanítóképzés elméleti és gyakorlati képzése ma már nem nélkülözheti az inkluzív pedagógiai szemlélet és praxis formálását. Jól tudjuk, hogy nem csak a HHH-s vagy SNI-s tanulók hatékony fejlesztése miatt van szükség az egyénre szabott pedagógiai munkára, hanem mindenegyes tanuló törvény adta joga, hogy egyéni szükségleteinek megfelelő nevelésben-oktatásban lehessen része. Így minden hallgatót fel kell (kellene) készítenünk erre a differenciáló munkára. A befogadó iskolák és az együttnevelés gyakorlatát vállaló „műhelyek” széles horizontra tekintve, sokszínű metodikával vállalják az „egyszerre differenciálunk és integrálunk” elvét. A jánoshidai szakmai gyakorlatokon minden hallgató számára új közegben is átélhetővé válik szakmai kompetenciáinak és pedagógiai énképének a formálódása. Tanszékünk azért érzi fontosnak, hogy bekapcsolódjon ebbe a pályázati tevékenységbe, mert
egy több éve megkezdett úton kell – most már „hivatalosan is – tovább haladnunk, • tapasztalataink s bevált gyakorlat-elemeink alapján ma már kidolgozható egy mások számára is használható gyakorlati képzési modell, mely alkalmassá teszi a jánoshidai iskolát az integrációs referencia intézmény szerepeinek felvállalására, szolgáltatási rendszerének kialakítására. • Tanszékünk is megkezdett úton járhat: van némi gyakorlatunk a hálózatépítésben. Sokáig eredményesen működött térségünkben a Jászsági Pedagógiai Műhely, melynek sokszínű, sok székhelyű munkáját tanszékünk fogta át. Hozzásegítette a jászsági iskolákat a rendszerváltás idejére eső pedagógiai paradigmaváltáshoz, az alternativitás szemléleti elemeinek az elsajátításához, a helyi pedagógiai programok és tantervek kidolgozásához, az egyedi iskolai színek és sajátosságok kiműveléséhez stb. • Biztosak vagyunk benne, hogy az akkor kiépülő „kapcsolati tőke” újra aktivizálható és bővíthető, s módot ad az együttműködés „új terepén”, az integrált nevelést megvalósító iskolai gyakorlatban való tapasztalatszerző, egymástól tanuló tevékenységrendszer kiszélesítésére. •
A fejlesztés/ projekt célja Tanszékünk hosszú távú céljai: Egy külső hálózatba illeszkedő, az egymástól való tanulás elvét kiemelten érvényesítő gyakorlati képzési modell kidolgozása a pályázat által kipróbált folyamat-tapasztalatok alapján. Erre alapozva olyan hospitálási – tanítási – vizsgatanítási gyakorlat meggyökereztetése, melyet egy integrált referencia intézményben végeznek a tanítójelöltek. Mindehhez szükség van egy IPR alapú inkluzív és minőségi oktatást nyújtó intézmény – esetünkben a Petőfi Sándor Általános Iskola – gyakorló hellyé fejlesztésére, majd egy olyan hálózatba való betagolására, mely összefogja a halmozottan hátrányos helyzetű/roma tanulókat oktató, szolgáltató intézményeket, szakmai műhelyeket és pedagógusképzéssel foglalkozó kutatási és képzési központokat. PhD fokozattal rendelkező oktatóink a kutatásban, hallgatóink a Tudományos Diákköri munkában tudják tapasztalataikat tudományos dolgozatokban feldolgozni, majd szakdolgozatok útján tudják tanáraikkal együtt segíteni a disszeminációt. Rövid távú, közvetlen céljaink a képzés eredményes beindítása érdekében: • A jánoshidai iskola nevelőit felkészíteni a tanítójelöltek fogadására, hospitációk és konzultációk vezetésére, próbatanítások és vizsgatanítások megszervezésére és elemző értékelésére, az összefüggő iskolai gyakorlatok irányítására. • Főiskolánkon a tanítójelölt hallgatók között „népszerűsíti” ezt a képzési területet és gyakorlati modellt (lehetőségek és feltételek). • Tanszékünkön 3 munkacsoportot alakítása:1.a főiskolai képzési háttér speciális többleteinek a kimunkálására -- 2. a jánoshidai gyakorlati színtér elméleti és gyakorlati segítésére – 3. a kapcsolatépítés, hálózatépítés, disszemináció működtetésére. • Honlapunkon online felületet működtetni a képzésben részt vevő és a tájékozódni kívánó oktatók és hallgatók számára.
Számszerűsíthető eredmény számunkra az lesz, ha évente egyre több hallgató jelentkezik erre a képzési kurzusra, s ha térségünkben egyre több iskola kapcsolódik az IPR-hez.
A projekt célcsoportja
Pályázati programunk széles alapú társadalmi célrendszerre épül, sok tényezős, s több szinten tevékenykedő embercsoportokat érint. A pályázatban részt vevők köre is igen nagy, így a közvetlen haszonélvezők mellett közvetetten mindenki szakmai hasznot remél a közös munkából. A pályamunka tanítóképzést érintő célrendszere, tevékenységi és kapcsolati hangsúlya közvetlen haszonélvezőknek a hallgatókat tekinti, hiszen értük, szakmai kompetenciáik gazdagításáért, s egy általuk is, rajtuk is kipróbált gyakorlati képzési modellt szeretnénk kidolgozni. Ugyanakkor a hallgatók integrációs képzettsége, gazdagabb és színesebb metodikai kultúrája a HHH/ roma tanulókat is közvetlen haszonélvezőkké avatja, hiszen iskolai elfogadottságuk, presztizsük és eredményességük segítik őket hátrányaik „ledolgozásában”. Ha azt a pályázati feladatot emeljük ki, mely szerint egy modell értékű gyakorlatot dolgozunk ki az integrált nevelést megvalósító integrációs referencia intézmények számára, akkor viszont célcsoportnak tekinthető számunkra a jánoshidai iskola nevelőtestülete, különösen az iskolavezetés, az IPR menedzsment és a fejlesztő/szolgáltató munkacsoport tagjai, akikkel szinte heti egyeztetésekkel kell a gyakorlati képzési folyamatot alakítani és segíteni. S mivel a bölcsek köve nincs a birtokunkban, ez a pályázati munka minket, főiskolai oktatókat/kutatókat is új helyzetek elé állít. Nagyon sok újat fogunk addig megtanulni – a jánoshidai kollégáktól, a hálózati tanulás és a műhelymunkák új kihívásaiból, hallgatóink örömeiből és gondjaiból, javaslataikból stb., így közvetett haszonélvezőként tételezzük magunkat, főiskolai oktatókat is. A célcsoportok számára ismerős ez a pályázati közeg, hallgatóink is voltak már csoportos látogatásokon Jánoshidán – az iskolában és az óvodában egyaránt -, s az ottani nevelők is gyakran megfordulnak tanszékünkön képzések, szakmai megbeszélések alkalmából. Jó munkakapcsolatban vagyunk, így természetes, hogy a projekt tervezéséhez sok ötletet kaptunk a kollégáktól és a hallgatóktól is.
A fejlesztés szakmai tartalma A projekt fő tevékenységei
A tevékenységek eredménye
1.Az IPR alapú intézményfejlesztéshez kapcsolódó tevékenységek Tanszéki mikrocsoportok megalakulása: 1. Képzési, elméleti háttér 2. Tanítási, iskolai gyakorlatok 3. Kapcsolatok, hálózat, disszemináció
Hozzájárulása a projekt céljához
Elindul a projektmunka minden képzési részterületen, s minden tanszéki oktató végez műhelymunkát. Tanulva tanítunk – tanítva tanulunk.
Informáljuk a hallgatókat a projektben való részvétel lehetőségeiről és feltételeiről. Segítjük a hallgatók és a gyakorló helyek közötti kapcsolat létrejöttét. A képzési és továbbképzési szükségletek és lehetőségek alaposabb feltárása. Az inkluzív és minőség oktatást biztosító intézményi feltételek fejlesztése.
Bevezetünk a kötelezően választható tárgyak körében 2db HEFOP 2.1.1. keretében kifejlesztett módszertani programcsomagot, mely az integrációt támogatja.(Várhatóan a Kooperatív tanulás és a Projektoktatás programokat.) Mindkét módszerrel megtanulható az önálló tanulói választásokra épülő differenciált munka. (Nem a pedagógus differenciál, hanem maga a tanuló.) Tudatos készülés az új pedagógiai szerepek kialakítására és elsajátítására.
II. A szolgáltatóvá válást elősegítő tevékenységek Tanítási gyakorlatvezetők felkészítése a pedagógushallgatók fogadására, hospitációk és konzultációk, vezetésére. Próba- és vizsgatanításokra történő segítés módjának kidolgozása. Képzési anyag – részletes terv - készítése. Szupervíziók szervezése . Kialakulnak elméletben és gyakorlatban a gyakorlati képzési modell egyes elemei. Formálódnak a szolgáltatóvá válás funkcióelemei és szakmai- módszertani „szabályai”.
A jánoshidai iskolával közösen kidolgozzuk az IPR elemeire épülő csoportos és egyéni hospitálás éves tematikus időtervét, hospitálási szempontokat és konzultációs tervet a hallgatók és oktatók számára. Hospitálási útmutató összeállítása. Szemléleti és cselekvési rendszer. A tenni tudás és az elemezni tudás kompetenciáinak alakítása és önalakítása. A hangsúly áthelyeződik az óraközpontú tervezésről és fejlesztésről a folyamatközpontú és személyközpontú tervezésre, szervezésre és értékelésre.
Szakmai szolgáltatások igénybe vétele az integrációs stratégiához és integrációs cselekvési feladattervekhez kapcsolódóan, valamint a szaktanácsadás és a képzések területén. Segítség az integrációs stratégiák és cselekvési feladattervek kidolgozásához, tartalmi és metodikai tervezéséhez, az egyéni fejlesztéshez. Az egymástól tanulunk elvére támaszkodva, a közösen vállalt értékekért cselekedve tanulunk.
III. Szolgáltatással összefüggő tevékenységek • Csoportos hospitálás Jánoshidán. • Egyéni hospitálások szervezése Jánoshidára. • Találkozók segítése. A gyakorlóiskolai szakvezetői munka lényegi elemeinek a saját integrációs gyakorlatba ültetése, a specializációk kidolgozása. A hálózati tanulás módszerei bővülnek. Tanítva tanulás – egymástól tanulás.
IV. Közoktatási fejlesztési hálózathoz történő kapcsolódást, a hálózati és horizontális tanulást segítő tevékenységek. Találkozók szervezése, lebonyolítása bekapcsolódás más integrációs referencia intézmények által szervezett programokba és szakmai műhelyek munkájába. Nyitó- és záró konferencia szervezése.
Rendszeresen részt veszünk és feladatokat vállalunk az együtt- és egymástól tanulás érdekében. Az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód pedagógiai alapértékeinek a konkrét iskolalátogatásokban, megbeszéléseken való érvényre jutása.
V. A támogatható tevékenységek minőségbiztosítással, minőségirányítással összefüggő elemei Modell-kidolgozás. A projektidőszak végére az általános iskolával közösen kidolgozzuk az integrációs referencia intézményi gyakorló iskolai rendszer fenntartható MODELL-jét. Javaslatok megfogalmazása: Miként érhető el, hogy a hallgatók az integrációs referencia intézményt válasszák gyakorló ill. hospitációs helynek? A MODELL elkészülése. A felsőoktatás-pedagógia tartalmi és metodikai bővítése. Gyakorlatvezető tanítók képzése. Hallgatói gyakorlat kidolgozása. A Neveléstudományi Tanszék oktatói szakmai felkészültségének bővülése a program megismerésével s annak a pedagógiai kultúrájukba való beépítése. A hallgatók témaspecifikus munkájának a támogatása. A projekt legfontosabb célja, a sokszintű együttműködés eredménye az integrációs gyakorlati képzési modell, mely szintézise a részcélok megvalósulásának.
Fenntarthatóság Terveink szerint a kidolgozott képzési modellünk – az elkészített képzési segédanyaggal, útmutatóval együtt - beépül a tanítóképzés általános gyakorlati képzési rendjébe, alternatív, választható megoldásként. Külön költség a főiskola számára főként a hallgatók busszal való utaztatása lesz a 20 km-re lévő jánoshidai iskolába. (Diákigazolvánnyal nem jelenthet nagy összeget.) Az oktatói és gyakorlatvezetői többletköltségek vagy
túlmunkadíjként vagy órakedvezményként számolhatók el. (Mai átalakuló körülményeink között nehezen megjósolható, melyik illik be a „hivatalos” rendbe.) A fenntarthatóság érvényesítése mellett szól mindenképp az a pedagógiai, társadalmi „haszon”, mely humán értékekben, tanulási eredményekben, esélyegyenlőségekben, a helyi társadalmi feszültségek mérséklődésében, a pedagógiai kultúra inkluzív erőinek növekedésében jelentkezik, s mely „minden pénzt megér” remélhetően a 2010 utáni évek döntési helyzetben lévő vezetői számára is.
Erdészné dr. Molnár Marietta tanszékvezető főiskolai tanár
Dr. Fábiánné dr. Kocsis Lenke főiskolai tanár
Egyéni komplex pedagógiai gyakorlat IPR-es iskolában – I. félév Helyszín: Jánoshida, Petőfi Sándor Általános Iskola
A komplex pedagógiai gyakorlat célja: • Óvodai és iskolai légkörben megfigyelni, megtapasztalni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek viselkedését, interakcióit, kommunikációs képességeit. • Megfigyelni, megtapasztalni a pedagógusok fejlesztési lehetőségeit és módszereit az integrált és differenciált bánásmód keretében.
Hospitálás : HHH-s gyermekek körében - 2 nap (10 óra) A hospitálás szempontjai: I. Átmenet az óvoda és az iskola között 1. Az óvodai látogatás •
Az óvodai légkör - tárgyi feltételek, berendezés, dekoráció - személyi feltételek; felnőttek, gyerekek interakciói
•
A választott csoport megfigyelése: összetétel, a HHH-s gyermekek aránya A foglalkozás elemzése Az óvónő személyisége, szerepei, módszerei (mintaadó, értékátadó, szervező, irányító…stb.) A gyermekek tevékenységei (együttműködés, kommunikáció, kreatív technikák … stb.)
2. Az első osztály - Az osztály bemutatása (tárgyi feltételek, összetétel…) - Az első osztályba szoktatás eredményei A pedagógus személyisége II. A választott osztály bemutatása --- (ahol tanítani fog) 1. - Az osztály légköre, tárgyi feltételei… A tanulók - létszám, szocializációs szint, családi körülmények, HHH-s gyermekek - iskolakészültség, tanulmányi motivációk, alapképességek … - egyéni fejlesztést igénylő tanulók 2. A foglalkozások elemzése
-
együttműködési területek, diákok közötti kapcsolatok, a foglalkozások és tanítási órák tevékenységei, a tanuló és a gyermekek viszonya …
-
A pedagógus tevékenységköre az SNI-s gyermekek motiválása az egyéni fejlesztések metodikája differenciált tanulásszerezés és az integrált nevelés elemeinek elemzése szabadidős foglalkozások, a szülőkkel való kapcsolattartás lehetőségei
III. Tevékenységem, tapasztalataim Elképzeléseim a következő pedagógiai gyakorlatra, melynek időpontja: 2009. november 6. témája: Együtt a gyerekekkel! – szabadidős foglalkozás. Az I. félév további gyakorlatai: 2009. november 6.
Együtt a gyerekekkel –szabadidős foglalkozás
2009. november 20. Csoportos és egyéni fejlesztés a szakvezető segítségével 2009. december 4.
Játszóházi foglalkozás a Mikulás várása jegyében
A félév zárása: gyakorlati jegy Jászberény, 2009. szeptember 23. Nyíri Mihályné sk.
