UNGARISCHER FORSTVEREIN - MAGYAR ERDÉSZEGYLET - ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET Kolossváry Szabolcsné

35

UNGARISCHER FORSTVEREIN - MAGYAR ERDÉSZEGYLET ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET Kolossváry Szabolcsné

"Az Országos Erdészeti Egyesület 1866. deczember hó 9-én alakult meg Pesten, a magyar földbirtokos osztály és az erdészeti és mezőgazdasági szak arány­ lag véve kevés számú, de buzgó képviselőinek kezde­ m ényezésére. Tulajdonképpen nem uj egyesület a la ­ kult meg ezen a napon, hanem az eddig fennállott "Magyar Erdészeti Egylet" változott át a mai "O rszá­ gos Erdészeti Egyesület"-té, még pedig anélkül, hogy a régi egylet megelőzőleg feloszlott volna". Az Országos Erdészeti Egyesület története. (Statisztikai adatok a szellem i és anyagi fejlődésről). Budapest, 1900.

A szabadságharc leverése után Magyarországon 1850-től a világ haladó közvéleményének nyomására a nyilt katonai diktatúrát osztrák pol­ gári kormányzat váltotta fel. A kormányzati alapelvek a Schwarzenberféle terven alapultak, amelynek célja a birodalom központositása és ebbe Magyarország teljes beolvasztása volt. A hivatalos nyelv a német, a t e lj­ hatalmú ur Bach Sándor birodalmi belügyminiszter lett. Az osztrák önkényuralom, minthogy . alapjában véve a polgári rendszer talaján állott, nem törekedett az 1848-as forradalom fő tá rsa ­ dalmi vívmányainak m egsem m isítésére. E lism erte a jobbágyfelszabadí­ tást és a közterhek általános v iselését. A földbirtokosoknak erdeik után adót kellett fizetniük. Ezért a rra törekedtek, hogy az eltörölt úrbéri szo l­ gáltatások pótlására erdeikből jövedelemhez jussanak. Az erdőgazdálko­ dás fejlesztését a szolgálatukban állott szakemberektől várták, akiknek többsége német és cseh volt *

Európában az erdőgazdaság és az erdészeti tudomány terén Németország úttörő szerepet töltött be, amelyet az első világháborúig őrzött meg m a­ radéktalanul. A német erdészeti tudomány elsőbbségének m egterem tésé­ ben döntő jelentőségű volt, hogy a XVIII. század végén és a XIX. század 68/8363

36

Az erdőgazdálkodás fejlesztésének szükségessége vetette fel a Magyarországon élő erdészeti szakemberek egyesületének gondolatát, mivel ebben az időben Morva- és Csehországban, Galiciában és FelsőAusztriában alakult erdészeti egyesületek működésének eredményeként nagy lendületet vett az erdőgazdálkodás ügye, ^ Az egyesület létrehozására az első lépést Szmetacsek Ferenc (Franz Smetaczek), az esztergomi primás erdőm estere tette, aki 1851ben felhívást intézett az erdészeti tiszti karhoz, hogy kapcsolódjanak a

elején az erdészeti tudomány német "klasszikusai" - H, Cotta, G, L. Hartig, F .W . L. Pfeil, J. Ch. Hundeshagen, C. I, Heyer - gyakorlati ta ­ pasztalataik és felkészültségük eredményeként először foglalták össze és rendszerezték mindazokat az ism ereteket, amelyek addig az erdők k e­ zeléséből leszürhetők, valamint azokat, amelyek a kam eralisták és term é­ szettudósok munkássága eredményeként az erdőgazdaság szám ára elméleti vonatkozásban értékesek voltak. Németországban a XIX. század első felében tiz nyilvános és több magánerdészeti felsőoktatási intézmény volt és ezenkívül az egyetemeken is erdészeti tanfolyamokat voltak. Greiner Lajos (Fekete Zoltán: Száz év távlatából. Erdészeti Lapok, 1939. 1099-1100.) megállapítása szerint Magyarországon a Selmecbányái egyetlen erdészeti tanintézetet olyan keve­ sen látogatták, hogy "igy Magyarországnak sohasem lesz megfelelő számú hazai nevelésü szakem bere. " Greiner a selm eciek nagy előnyéül tudta be nyelv- és helyismeretüket, "sajnos szakism ereteik nem voltak olyan sok­ oldalúak, mint az idegeneké. Munkakedvük sem egészen megfelelő, amelynek oka abban keresendő, hogy Magyarországon az erdészeti szakot még általában nem értékelik eléggé.

2

Erdészeti Lapok, (EL) 1867. 35-51, old, Barta Béla felszólalása

68/8363

37

cseh egyesülethez. Felhívása kellő visszhangra nem talált, 1851, március 30. -ára többeket meghívott annak m egbeszélésére, vajon az előbbi m eg­ oldást vagy egy külön magyar egyesület felállítását tartják -e helyesnek, A résztvevők elfogadták az erdészeti egyesület gondolatát, az alakuló ülés 1851. junius 30. -án folyt le Esztergomban, 61 fő jelenlétében, akiken kivül még 110-en küldték meg belépési nyilatkozatukat. A tagság egyrésze ide­ gen egyesülethez kívánt csatlakozni, másik része önálló magyar erdészeti egyesület létrehozását kívánta. Az utóbbiak között foglalt helyet Greiner Lajos (Ludwig Greiner) és Rowland Vilmos (Wiliam Rowland) is. Az ülés külön magyar egyesület felállítását határozta el és ennek elnökévé Gustav Königsegg-Aulendorf grófot, ügyvezetőjévé pedig Szmetacsek Ferencet választotta. Az egyesület alelnöke Greiner Lajos^ lett. A politikai körülmények azonban annak a pártnak kedveztek, amely egy idegen egyesülethez csatlakozás híve volt. Az egylet harmadik ülésén - 1852. szeptember 9-10. -én a Nemzeti Muzeumban - - bejelentették,hogy az akkor 683 főt számláló Ungarischer Forstverein az Osztrák Birodalmi Egyesülethez csatlakozik önállóságának fenntartása m ellett. 5

3

Greiner Lajos (1797-1882) 1828-ban került M agyarországra, ezelőtt a Coburg hercegi uradalmak stájerországi részén volt erdőrendező. Magyarországra -helyezésével 31 éves korában az itteni Coburg-uradalmak erdőgazdaságának igazgatásával bízták meg. A több mint 140 ezer kát. holdas erdőbirtok 7 vármegye területére terjedt ki, Greiner a gondo­ zására bízott erdőgazdaságban az erdők rendszeres használatát nagysza­ bású erdőrendezői munkával biztosította, amelynek hatása az egész m a­ gyar erdőgazdaságban érvényesült.- Az 1873-ban megjelent Coburg h erce­ gi faterm ési táblák anyagát közel 50 évi céltudatos munkával gyűjtötte • össze. Ezeket még ma is használják Magyarországon (Fekete Z. i.m .) 4

Az Osztrák Birodalmi Erdészeti Egyesület megalapítása Rudolf Feistmantel nevéhez fűződik, aki 1835-től - Henrik Dávid Wilckens után - 1847-ig volt a Selmecbányái Erdészeti Tanintézet tanára. Ettől kezdve a különböző bécsi kormányzati hatóságokban téljesitett szőlgálatot és amikor az 1848-as idők után felállították Bécsben a földművelésügyi és bányászati minisztériumot, Feistmantelt bízták meg az erdészet ügyei­ nek intézésével. Osztálya, amely egyben szellem i központja volt a b iro ­ dalmi erdészetnek, újjászervezte az állami erdők kezelését és elválasz­ totta a bányászati adminisztrációtól. Osztálya dolgozta ki az 1852. évi á l­ talános osztrák erdőtörvényt, amelyet császári nyiltparancs Magyaror­ szágon 1858-ban életbeléptetett, de amelynek hatályát az 1861-ben tartott országbírói értekezlet javaslatára Magyarországra vonatkozóan megszün­ tettek. Feistmantel fő müve, az erdészeti tudományról irt összefoglaló 68/8363

38

4 kötetes munkája (D ie Forstw irtschaft nach ihrem ganzen Umfange und mit besonderer RUcksicht auf die österreichischen Staaten, Wien 1835, 1836 1837) korának egyik legkiemelkedőbb tankönyve volt. Ebben az erdőgazdál­ kodást kifejezetten állami feladatnak nyilvánitotta (III. r . ) Az 1854-ben k é­ szített egyetemes faterm ési tábláit az 1882-1918 évek között évenkint k i­ adott Erdészeti Zsebnaptár is közölte. (Leseriyi F . : A Selmecbányái Erdé­ szeti Tanintézet története 1808-1846. Az Erdészettudományi Közlemények 1958. 2. sz. m elléklete, 75-114. old.) R .: Entstehung und Entwicklung des ungarischen Forstvereines. Mittheilungen des ungarischen Forstvereines, Pressburg, 1854. 1. f. 1-10. old.

Az alapszabályokat^ az 1851. október 2 0 - 2 1 .-én tartott ülésen dolgozták ki és 1855. augusztus 4. -én erősítették meg felsőbb helyen. "E rős a hitem - irta Roxer Vilmos^ - m iszerint az akkori kormány alatt "valóságos magyar erdészeti egylet" alapszabályai, ha azok magyarul t e r ­ jesztetnek be s a magyar nyelv mondatott volna ki hivatalos nyelvnek, meg­ erősítést nem nyertek volna és igy kezdeményezésnek az "Ungarischer Fo rstv erein "-t is az akkori nyomasztó viszonyok között üdvözölni kellett, m ert sok olyan egyéniség állott annak élén, akiktől a jő szándékot, a hazafiságot kétségbe vonni nem lehetett". Az egyesület feladatává a magyar erdőgazdálkodás fejlesztését tűz­ te ki és ezt - mint az alapszabályokban kifejtette - a következőkkel kívánta elérni: időszakonkinti összejövetelek : rendezésével, ahol a nézeteket és a tapasztalatokat kicserélik; tudományos közlemények, gyakorlati tapaszta­ latok és javaslatok közreadásával; az illetékes hatóságoknak erdészeti tö r ­ vényekre és igazgatási intézkedésekre javaslattétellel; erdészeti iskolák felállításával; kísérletek és tanulmányutak támogatásával; erdőgazdasági eszközök és tudományos müvek gyűjtésével; egyesületi folyóirat kiadásával, végül az egyesületi tagdíj fizetésével. Az egyesület elnökségének székhelye Pozsonyban volt. Az egyesület munkásságának lényeges része kiadványának m egjelen­ tetése volt. Ez "Mittheilungen des ungarischen Forstvereines" cím alatt Pozsonyban először 1854-ben jelent meg. Terjedelmének túlnyomó többsé­ gét a közgyűlések lefolyásának jegyzőkönyvszerü közlése foglalta el, kisebb részben cikkeket és különböző közléseket tartalm azott. Bizonyos időközök-

^Mitth. d. Ung. Forstvereines, 1854. 1. f. 11-19. old. ? EL 1882. 148. old. 68/8363

39

ben közölte a tagok névsorát, majd a tagdíjfizetések állását is . A cikkek köztll viszonylag kevés volt az eredeti munka, inkább külföldi szerzők közléseit, valamint ezek nyomán irt cikkeket tartalm azott. A kiadványt az egyesület ügyvezetője, majd titkárai szerkesztették, akik viszonylag sürün váltakoztak. Az egyesület működésének leglényegesebb része a közgyűlések rendezése volt. Ezek időrendjét és tárgyköreit az 1. táblázat közli. A szokásos ügyviteli jelentéseket nem tartalm azza. A kimutatás a "Mittheilungen des ungarischen Forstverein es" 1854-1865 évfolyamaiban megjelent közlések alapján készült.

68/8363

40 1. táblázat Az Ungarischer Forstverein, illetve a Magyar Erdész-egylet közgyűlései

Időpont

Hely város

Jelen voltak

1

2

3

1.1851. jun. 30.

Esztergom

61

II. 1851. okt. 20-21

Buda

72

Úrbéri faizás, szolgalmak (legeltetés) megváltása.

III. 1852. szept. 9-11.

Pest

77

Osztrák Birodalmi Erdész-Egylethez csatla­ kozás. Kiadványok m egjelentetése. Az e r ­ dei kihágásokról szóló törvény revíziójának kérése a Helytartó Tanácstól

IV. 1853. jun. 22-24.

B eszterce­ bánya

V. 1854. jun. 19-21.

Pécs

VI. 1855 jun. 18-20.

Pozsony

VII. 1856. jul. 15-18.

68/8363

Tárgy 4 Alakuló Illés.

Késmárk

121

Úrbéri szolgalmak megváltása. Német nyelvű egyleti közlöny alapitása. A makk- és gubacsterm ő erdők elterjed ése, haszonvétele. Cser kéreghántó erdők kezelése, hozadéka. A Biermann-féle ültetési móddal szerzett ta ­ pasztalatok. Statisztikai adatok.

80

Gubacstermés. A Duna alsó folyása menti erdők kezelése, használata, értéke. A B ier­ mann-féle ültetési e ljá rá s. Az erdei szolgal­ mak megváltása. Hamuzsirtermelés az Uszögi uradalomban. Erd ei- és feketefenyő telepítés. Hol lakjék az erdőőri személyzet: az erdőben vagy községekben? Fiókegyletek alakítására javaslat.

124

Erdei szolgalmak megváltása. Tőzegterm e­ lé s, érték esítés. Gubacstermelés. Tisztások beerdősitése. A tüzifaszállitás módjai, é rté ­ kesítése. Makktermés és értékesítés Nógrád megyében. Erdeifenyő telepítési módszer tisztásokon.

191

Erdei szolgalmak megváltása. Tölgymakk és gubacsterm és. Az erdő és a vad fenntar­ tása. A kárpáti erdők felújítási módszerei. Kopár tisztások erdősítése. A tüzifaszállitás ésszerű módjai. Fűrészmalmok üzeme, teljesítm énye. Fenyvesek hótörés okozta ká­ rosodása. Az erdőhatár alább szorulása a Kárpátokban. A vörösfenyő elterjed ése. A magán erdőgazdálkodás fejlesztésének lehe­ tőségei.

41 1. táblázat(folytatás)

1

2

3

VIII. 1857 aug.4-6

Ungvár

111

IX. 1858. jul. 20-23.

Sopron

96

Erdei szolgalmak megváltása. A döntési idő hatása a fa tartósságára, impregnálás. Telepítési módszerek. Az erdők hozadéka (főleg a gubacs és a makk). Tőzegterm elés, p réselési eljá rá s bevezetése.

X . 1860. szept. 4 7.

A rad

110

Az 1853. évi pátens végrehajtása. Az 1857. évi erdőtörvény alkalmazása M agyarorszá­ gon. Erdőművelési tapasztalatok. Az aradi erdőségek állapota. Homokfásitási eredm é­ nyek. Erdőn kivüli fásitások, telepitendő fafajok. A vadgazdálkodás népgazdasági j e ­ lentősége. A hasznos madárvilág védelme, különböző fafajok növedék- és fatömegszám itása.

XI. 1861. szept. 10-13.

Oravicza

68

Az 1853. évi pátens végrehajtása. Az 1857. évi erdőtörvény alkalmazása M agyarorszá­ gon. Erdőművelési tapasztalatok. Homokkö­ tések. A vadállomány kezelése. Faim pregnálás. Tölgyerdők kezelése. Szénégetés. Bükkszálerdők felújítása, A fe ­ nyőfélék elterjed ése a Bánátban. Viharkárok.

XII. 1862. okt. 6-7

Gödöllő

49

Az alapszabályok módosításának m egbeszé­ lése. A magyar közlöny kiadásának Ugye. Uj vezetőség választás. Bejárás Isaszeg környékén.

XIII. 1863. aug. 25-28.

Veszprém

142

A lu c-, erd ei- és vörösfenyő term esztési tapasztalatai. A síkvidéki uj erdőtelepíté­ sek jogi védelme (erdei kihágások). A bakonyi erdőkből szárm azó csekély pluszjövedelem fokozható lenne-e más gazdasá­ gi módszerek bevezetésével ? A cserzőkéreghántás és a mellékhaszonvételek gazda­ ságossága. A tölgy talpfaterm elés terén szerzett tapasztalatok. Erdőművelési ta ­ pasztalatok. M észégetés.

68/8363

4 Erdei szolgalmak megváltása. Erdőtelepitési módszerek, éghajlati viszonyok, az e r ­ dők állapota. Fausztatás. Fűrészek üzemel­ tetése. A döntési idő hatása a fa tartósságá­ ra , impregnálási kísérletek.

42 1. táblázat (folytatás)

1

2

3

X IV .1864. szept. 5-7

Selmec

95

XV. 1865. szept. 18.

Bazin

XVI. 1866. dec. 9.

68/8363

4 Kopár erdei tisztások és más sovány földek értésé (erdősítése). Szukárok. A községi erdők feletti állami felügyelet kérdése. A vegyi gyárak kigőzölgésének hatása az erdei növényzetre. Fenyőszálerdők kezelése. Az erdei termények eladásának legelőnyö­ sebb módjai. A községi erdők kezelése. Tapasztalatok az erdőültetés és gazdászat körül.

43

Uj vezetőség választás. Az alapszabályok módosítása. Az egylet átalakulása.

43

A közgyűléseken általában annak a vidéknek az erdőgazdálkodását tárgyalták, ahol a közgyűlést tartották. Egy-egy tárgysorozati pontot több vidék vonatkozásában tapasztalatcsere formájában beszéltek meg. Minden közgyűlésen ism ertették a vidék jellem ző éghajlati, fatenyészeti adottságait, az erdők állapotát (elemi károk, rovarkárok, erdei kihágások), valamint az 50-es évek második felétől próbatermetek alapján adatokat kö­ zöltek a faterm ésről. A m érések és becslések az osztrák pénzügyminisz­ tériumnak 1856-ban az erdészeti földm érésről, becslésről és üzemrendezésről kiadott utasításának megfelelően történtek. Erdészeti politikai vonatkozásban a közgyűlések egyik visszatérő tárgysorozati pontja az úrbéri szolgalmak megváltása, előadója és alapos ism erője Greiner Lajos volt. Rendszeresen foglalkoztak az erdei kihágások­ kal, a mezőrendőrség problémáival, valamint az elhanyagolt illetve tulhasznált községi erdők kérdésével és az ezek feletti állami felügyelet szükséges­ ségével. Az osztrák erdőtörvénynek M agyarországra kiterjesztését az Osztrák ' Birodalmi Erdészeti Egyesületnek az egylet vezetőségében helyet foglalt képviselői terjesztették elő. Az egyesület megalakulása utáni első időszakban a fő figyelem a tölgymakk- és gubacsterm ésre, a cserzőkéregre és bizonyos mértékben a hamuzsir előállításra irányult. A későbbiekben az erdei mellékhaszonvé­ telek jelentősége csökkent, a közgyűléseken elhangzott előadások és hozzá­ szólások többsége a faterm és növeléséhez és a gazdálkodási módszerek tökéletesítéséhez kapcsolódott. A gazdálkodás középpontjában a tölgy állott. A felvidéki terü lete­ ken term észetesen a fenyők kerültek az előtérbe, A tágabb értelemben vett erdőhasználat (fahasználat és erdei m ellékhasználat) a mai Magyarország területét tekintve, a tölgyesekre irányult. A magyar főerdőfel ügyel ős égnek a fürészmalmok üzemének szabá­ lyozásáról 1857-ben kiadott körrendeletével kapcsolatban a felvidéki közgyű­ léseken megvitatták ezek üzemeltetését és teljesítm ényét. Foglalkoztak a fausztatás lehetőségéivel is. Megtárgyalták a döntési időnek a fa tartósságá­ ra kifejtett hatását és Poschl selm eci bányatanácsos beszámolt impregnálási kísérleteirő l. Rendszeres tárgysorozati pont volt a kopár tisztások beerdősitése. Ezzel kapcsolatban főleg a fenyőknek a lomblevelű erdőkbe beviteli lehető­ ségét és ezeknek a hozadék növelésében betöltött jelentőségét tárgyalták. Erdőtelepítési vonatkozásban a közgyűlési anyagok adalékokat szolgáltatnak az ország déli részén végzett homokkötésekről és fásításokról. Elénk e s z ­ m ecsere folyt az erd ei- és feketefenyő, valamint a nyárak és az akác alkal­ mazásával szerzett tapasztalatokról az aradi és az oravicai gyűléseken. Az 68/8363

44

előbbin 1860-ban Ambrőz Tamás Brezováről az erdőn kivllli fásítások gaz­ dasági jelentőségéről tartott beszámolót Békés és Csongrád megyék vonatko­ zásában. Ugyanezen a közgyűlésen vetették fel a szabályozott vadgazdálko­ dás szükségességét, a vadállomány megfelelő kezelésének gazdasági je len ­ tőségét. Az Ungarischer Forstverein az 50-es években többször fordult felirattal a Helytartó Tanácshoz az erdei szolgalmak megváltásának rende­ zése, valamint az. erdészeti kihágások elleni törvényes rendelkezések meg­ tétele Ügyében. Javaslatai nyomán azonban lényeges változások nem történ­ tek. A 60-as években már inkább a Helytartó Tanács fordult leirattal az egylethez és kérte fel jav aslattételre. Ennek alapján foglalkoztak a községi erdők feletti állami felügyelet megoldási lehetőségeivel, a megyékben fe lá l­ lítandó erdőfelügyeleti szervekkel, valamint a vadászat szabályozásával. Az egyesület rendes tagjai erdészeti szakemberek, továbbá orvo­ sok, gyógyszerészek, jogászok és különböző hivatalnokok voltak. T isztelet­ beli tagjainak részben az osztrák tartományok vezető erdészeti szem élyisé­ geit, részben pedig néhány arisztokratát és földbirtokost választott. Ez utóbbiak száma - mint az egyesületi kiadványban közzé tett névsorok mutat­ ják - kevés volt. A vezetőségben rendszeresen helyet foglalt a Birodalmi Egyesület egy vagy két vezető szem élyisége is (Josef W essely, Albert Thieriot). Az egyesület irányát tekintve az OEE későbbi vezetősége a kö­ vetkező nézeteket vallotta: "A Magyar Erdészeti Egylet, mely 1851-ben alakult meg, néhány főur kivételével az erdészeti szak művelőiből állott, kiknek nagyrésze csak rövid idővel előbb költözvén be külföldről, idegen nyelvet beszélt s oly e s z ­ méket követett, melyek Magyarországon nem verhettek gyökeret; és bár czélja és feladata ennek az egyletnek is a magyarországi erdőgazdaság é r ­ dekeinek előmozdítása volt, sohasem gyakorolt hatást a rra az osztályra, melynek érdekeit tulajdonképpen képviselni és védelmezni lett volna hivat­ va. Annál sajnálatosabb volt pedig az, m ert a magyar erdőbirtokosok eb­ ben az időben már nem voltak közömbösek az erdei gazdaság Ugye iránt®, " 9 Bedő Albert véleménye szerint az egylet munkássága nem alkal­ mazkodott a magyar nemzeti érdekhez, "vezető férfiai abban a hitben talál ­ tak megnyugvást, hogy a Magyarországon élő összes nemzetiségek Ügyét kell

8

Az Országos Erdészeti Egyesület története, Budapest, 1900, l.o ld .

9EL 1906. 68/8363

913. old.

45

szolgálniuk, s hogy m ég 1863-ban is úgy vélekedtek, m is z e rin t fig y e le m ­ m el kell lenniük a r r a , hogy az egylet ö s sz e s tagjainak alig egyhatod r é s z é t te sz ik ki a m agyar nem zetiség ű ek ". A m agyar nem zeti m ozgalom élén Divald Adolf se lm e c i e rd ő m e s ­ te r és W agner K ároly se lm e c i erd ő ak ad ém iai ta n á r á llo tt. 1 8 6 1 --ben a V adász és V ersenylapban, a G azdasági Lapokban, v alam in t külön füzet f o r ­ m ájában "A m ag y ar e rd é s z e ti irodalom ügyében" cim en e lő fiz e té si f e l­ h ívást tettek közzé az E rd ő sz e ti L apokra. Ez n em csak e g y sz e rű en egy m ag y ar nyelvű és irányú e rd é s z e ti szaklap m e g alap ítá sát h ird e tte m eg, hanem m ag y ar p ro g ram is v o lt. A lap c é ljá t képező egyik feladatnak a "m eg alk o tan ­ dó m agyar e rd é sz -e g y le t utjának üdvös e sz m e c s e ré k á lta li eg y en g etését" is m egjelölték. Felhívásuk nyomán az U n g arisch er F o rs tv e re in 1861. évi o ra v ic ai közgyűlésén nyílt ö ssz e c sa p á s következett be a sajtóban pedig v ita alakult ki Divald és Helm E rvin között az E gylet m ű k ö d ésérő l. ^ E rdődi (Divald) azt kifogásolta az Egylet m űködésében, hogy 11 év a la tt se m m it sem te tt a m agyar irodalom m e g te re m té se érdekében, az e rd é sz e ­ ti m ü szó tár m unkálatai is elhúzódtak. A m ikor 1860-ban azt jav aso lták , hogy W agnerrel 6 hónapig ingyen v á lla lják az egylet m ag y ar fo ly ó iratán ak s z e rk e s z té s é t, jav aslatu k at elfek tették . Divald egy uj eg y esü let fe lá llítá sá t jav aso lta , főleg a m agyar irodalom m e g te re m té se érdekében, Divald és W agner fe llé p ése a S ch m erlin g -féle p ro v iz ó riu m id e jé ­ re e s e tt, am elyet - m int is m e re te s - Bécs addig kívánt fe n n ta rta n i, am ig a m agyar középosztály beadja a d e re k á t az 1848 elő tti helyzet v is s z a á llítá s á ­ hoz. Az e rd é s z e ti nem zeti tö re k v é se k e t az O rszág o s M agyar G azd asá­ gi E gyesület (OMGE) és a H ely tartó T anács is tám o g atta. Ez utóbbi 1862-ben le ira tta l fordult az O M GE-hez, tá m o g a ssa a m ag y ar e rd é s z e ti szaknyelv m e g te re m té s é t, e rd é s z e ti szakm unkák k ia d ásá t, v alam in t a m a ­ gy ar erdőgazdálkodás ügyét, hogy "a helybéli talajh o z k é p esti fa te rm e lé s o rsz ág o san előm ozdítva legyen valam in t a H ely tartó T anács k é re le m ­ m el fordult a k irály h o z, já ru ljo n hozzá, hogy az akadém ia e rd é s z e ti tan fo ­ lyam án m ag y ar tan szék ek et á llitsan a k fel a m ag y ar e rd é s z e ti szak k ép zés e lő ­ s e g íté se é r d e k é b e n .^

A llgem eine F o rst und Jagdzeitung, 1862. 4. f. 21, old, 11

M itth .d . Ung, F o rstv e re in e s, 1862, 2 -3 , sz . 1-16. old 12EL 1862. 188 -193. old. 13EL 1862. 68/8363

384-386, old,

14 EL 1862. 256-257, old,

46

Az O rszág o s M agyar G azdasági E gyesület fel is k a ro lta az e r d é ­ sz e t ügyét. 1864-ben közgazdasági és e rd é s z e ti sza k o sztá ly a i közös ü lé ­ sén m egvitatták a H elytartó T anács k ív á n sá g á ra az erdők fe n n ta rtá sa és m egóvása érdekében, v alam int a v a d ász ati és h a lá sz a ti jog szab ály o zása tárg y áb an adandó vélem ényeket. A v álasztm án y b izo ttság o t állito tt fel az e rd é s z e ti tö rvényhozási intézkedések e lő k é s z íté s é re . Elnöke Lónyay G ábor, tag ja i D ivald Adolf, Hajós József, Szathm áry K ároly, W ágner K ároly és Beiwinkler K ároly voltak. 15 e z a b iz o ttság k é sz íte tte elő az 1879 évi e rd ő tö rv é n y -ja v a sla to t. Az e rd é s z e ti sza k o sztá ly , am elynek 37 tag ja, elnöke g ró f Pálffy Pál, alelnöke g ró f Zichy Nép. János v o lt, fe lk é rte D ivaldot és W ágnert egy e rd é s z e ti tankönyv és egy g y ak o rlati kézikönyv m e g írá s á ra . 16 A nem zeti tö rek v ések m egingatták az U n g arisch er F o rstv e rin t. Az egyesület m ag y ar nyelvű k é re lem m el fo rd u lt az á lta la eddig elhanyagolt erdőbirtokosokhoz anyagi tá m o g a tá s é rt. íg é re te t te tt a r r a , hogy Divald és W agner bevonásával egy m ag y ar e rd é s z e ti-v a d á s z a ti term in o ló g ia k id o l­ g o z á s á ra bizo ttság o t alakit és m agyar nyelvű e rd é s z e ti szak isk o lák at lé te ­ s ít. 17 A m ag y ar je lle g k id o m b o ritása érdekében az 1862 évi közgyűlésen uj v ezető ség et v á lasz to tta k , az alapszab ály o k at m ag y ar nyelven is kiadták és az egylet felv ette a M agyar E rd é sz -E g y le t n evet. Elnöke, g ró f Königsegg A ulendorf, aki m agyarul nem tudott, lem ondott. Uj elnöknek ifj. h e rc eg E ste rh á z y Pált v á lasz to ttá k m eg, aki ezt a tis z tsé g e t az 1865 évi bazini közgyűlésig ta rto tta m eg. Az alapszabályok s z e rin t a két alelnök közül az egyiknek e rd é s z e ti szakem bernek k e lle tt lennie. E zt a funkciót 1858-ig G re in e r L ajo s, ezután W essely József, m ajd T h ierio t A lbert tö ltö tte be. 1865-ben - E ste rh á z y Pál lem ondásak o r - elnököt nem v á lasz to tta k , a tis z ts é g e t az e lső alelnök, g ró f Pálffy István lá tta el. D ivald és W agner az E rd é s z e ti Lapok ré v é n olyan o rg án u m ra tettek s z e r t, am ellyel tö re k v é se ik e t is m e rte tté k és n é p sz e rű síte tté k , m á s ré s z t ezzel a m ag y ar nyelvű e rd é s z e ti irodalom fe jle s z té s e is lehetővé v á lt. Mint Bedől® ir ta , 1864-ben a lap anyagi h elyzete m ia tt a r r a a m eggyőző­ d é s re jutottak, hogy helyesebb, ha a lap - s z e rk e s z té s függetlenségének m e g ta rtá sá v a l - a M agyar E rd é sz -E g y le t k ö réh ez csatlak o zik , 1864-től

15 EL 1864. 183, old. 16 E L 1865. 61-66. old. *7M itth. d. Ung. F o rs tv e re in e s , 1861. 1. f. 103-109. 18 EL 1906.

68/8363

913-934. old.

47

az E gylet a zo k é rt a tag o k ért fiz e te tt elő e r r e a la p ra , akik a ném et nyelvit közlöny helyett ezt kivánták. Ebben az évben a 732 egyleti ta g közül 158 k é rte a m agyar folyóiratot, ebből 95 csak a m ag y ar lapot k é rte , 63 pedig m indkettőt - 1865-ben az E rd é s z e ti Lapoknak 187 re n d e s elő fizető je volt és az egylet m ég 128 tag ja fiz e te tt elő. A lap az eg y esü let közlönyeként j e ­ lent m eg és az egylettel kötött m egállapodás é rte lm é b en "az egylet é r d e ­ keiben működik, közli a választm án y i ülések és közgyűlések jegyzőkönyveit és e z é rt az egylet évenkint 150 Ft tis z te le td ija t fiz e t" . 20 1865-ben a kiegyezés je le i m utatkoztak. D ivald és W agner úgy h a ­ tá ro z ta k , hogy 1866-től az E rd é s z e ti Lapok k iad ásáv al P e stre k ell jönni és ebben a m ezőgazdasági ism e retek n e k a földbirtokosok bevonása és az e rd é s z e tre befo ly ással levő g azd atisztek m e g n y e ré s é re té r t kell nyitni és " E rd é s z e ti és G azdászati Lapok" cim a la tt kiadni. A körülm ények a r r a is m utattak, hogy kézbe lehet venni egy uj e rd é s z e ti eg y esü let a la k ítá s á t, vagy a ré g i á ts z e rv e z é s é t. É r r e kedvező alkalom volt, m e rt 1865 végén a M agyar E rd é sz -E g y le t elnöke és e ls ő alelnöke lem ondott, az egyleti titk á rt Budára helyezték. Divald uj elnöknek g ró f K eglevich Bélát n y e rte m eg, a titk á ri á llá s r a pedig - m ivel az e ls ő p ály ázó v is sz a lé p e tt - Bedő A lb ertet nevezte ki az eg y esü leti v álasztm án y , Mint Bedő 1906-ban m eg jelen t v issz a em lék e zé séb e n ir ja , úgy lá ttá k , c élsz erű b b , ha a te rv e z e tt re n d k í­ vüli közgyűlést Pesten, a m eginduló n em zeti tevékenység szín h ely én t a r t ­ ják. A közgyűlést m egelőző héten sze m é ly ese n igyekeztek az egylet ú jjá ­ s z e rv e z é sé h e z m inél több hivet s z e re z n i és a közgyűlésen ré s z v é te lre f e l­ k é rn i. Bedő a Pesti Napló 1866. decem b er 1-én m eg jelen t szám áb an cikket is közölt "A m agyar e rd é s z e t érdekében" cim en, am elyben az e rd é s z e t és v ad ászat irá n t érdeklődőket a közgyűlésen v aló ré s z v é te lre és az egyletbe b e lé p é sre k é rt fel. 21 A M agyar E rd észeg y letn ek O rszág o s M agyar G azdasági E gyesület közgyűlési te rm é b en (K öztelkén) 1866. d ecem b er 9. -én ta rto tt re n d k ív ü ­ li k ö z g y ű l é s e 2 2 a követelm ényeknek m egfelelően a kiküldött k irá ly i b izto s jelenlétében folyt le . 43-an voltak jelen és az e ln ö k sé g re , v alam in t a 12 választm án y i ta g ra adott szavazatok legnagyobb szá m a 38 v o lt. A m e g ­ v á la sz to tt elnökség a következő lett: elnök g ró f K eglevich Béla, e ls ő alelnök: g ró f Pálffy István, m ásodik alelnök: W agner K ároly. V á la sz tm á ­ nyi tagok: P illér Gedeon földbirtokos, B érczy K ároly fö ld b irto k o s,

19 EL 1865.

239-249. old.

20EL 1865. 404-406.

old.

21 EL 1906. 913-934. 22 EL 1867, 68/8363

35-51. old.

48

Ném et Samu ügyvéd, g ró f Zichy Nép. János fö ld b irto k o s, T isz a Lajos fö ldbirtokos, B arta Béla jogtudor, G ervay Nándor jogtudor, Hidegháthy Antal fö ldbirtokos, Inkey József földbirtokos, Prindl A n d rás, Divald Adolf e rd ő m e s te r ÍVukovár,, Haske Em il K assa, v á ro s fő e rd é sz e . Az átalak u lá sk o r a M agyar E rd é s z e ti Egyletnek 755 re n d e s, 4 alap itő és 17 tis z te le tb e li tag ja v o lt. A h á tra lék o s tagdijak 4275 Ft 13 k r -t tettek ki. A v á la s z tá s után az egyleti célok e lő m o z d itá sá ra teendő jav aslato k at D ivald Adolf adta elő. K ifejtette, hogy az eg y esü let célk itű zé sei, a m e ­ lyek a m ag y ar erdőgazdálkodás fe jle sz té sé b e n foglalhatók ö ssz e , v á lto z ­ nak. Jav aso lta, hogy az egyesület szék h ely ét Pozsonyból P e stre tegyék át, ügyvitele m ag y ar nyelven tö rtén jé k , kiadványai m agyarul jelenjenek:\:m eg. B arta Béla a lá tá m a sz to tta D ivald ja v a s la tá t és azt aján lo tta, sző litsá k fel az e rd ő b irto k o so k at, legyenek az egylet alap itő ta g ja i. Az alapítványt 100 Ft készpénzben, vagy 5 %-os kam atozó kötvényben leh et leten n i. Az uj v álasz tm á n y e ls ő ü lésén az alapszabályokkal foglalkozott, am ely elvileg azonos m a ra d t a ré g ie k k e l, valam in t m e g sz e rk e sz te tte az O rszág o s E r ­ d é sz e ti E gyesület alapítványi k ötelezv én y eit. A XIX. szá z ad e ls ő feléből az o rs z á g eg ész e rd ő te rü le té rő l pon­ to s adat nem áll re n d e lk e z é s re . Az erdőgazdálkodás jö v ed elm ező ség ét a h a m u zsir e lő á llítá s és az e rd e i m ellék h aszn álato k - - ezek közül főleg a c se rz ő an y a g te rm e lé s - b iz to síto ttá k . Feldolgozó ip a r hiányában, és M agyarországnak A u sz triátó l v aló p o litik ai és g azd aság i függőségére t e ­ k in te tte l az e rd e i te rm é k ek n a g y ré sz é t A u sz trá liá b a v itték ki. G a lg ó c z y 2 ^ s z e rin t 1822-1827-ig b e z á ró la g M ag y aro rszág az o sz trá k örökös tartom ányokba 234.636 q, m ás állam okba 5044 q h a m u zsir s z á llí­ to tt. Maga az O sz trák -M a g y ar M onarchia 1851-1860 évi h a m u zsir k e r e s ­ kedelm ében az évi átlagos behpzatal 8145 q, a k iv itel 22.556 q v o lt.24 Ez utóbbi M ag y aro rszág E rd ély , Bukovina, G a lícia, K arin tia f:el nem tá r t bükköseiből s z á rm a z o tt. A jöv edelm ezőséget igen nagy m é rték b en a tölgyesek k ih a sz n á lá ­ sával é rté k e l. Az e rd e i term ék ek k el folytatott k eresk ed elem b en a tölgygubacs á llt az e ls ő helyen, am elyet talp b ő r c s e r z é s r e g u b a c sllsz t: f i r m á ­ jában é rté k e s íte tte k . Ebből az o s z trá k tartom ányokba 1831-1840 között évenkint átlag o san 152.000 q -t, 1845-1847-ben pedig 130.000 q -á t vittek ki. A g u b acsk eresk ed elem fő p ia c a Pest, Sopron, Pécs és Bécs v o lt. A p e s ti piac évenkint 40.000 q -t v ett fel, ebből helyben kb. 25.000 q -t h a sz ­ náltak fe l. Egyes erdőbirtokok b ev ételét k ifejezetten a g u b a c sé rté k e sité s szo lg á lta tta . így a végvidék brő d i ezred én ek m integy 75.000 k át. hold

G algőczy K ároly: Az erdőségek és a b e fá sitá s fontossága M agyarországon ......... Budapest, 1877. 24 EL 1864. 338-340. old. 68/8363

49

g u b a cste rm ő erd ő ség ei az 1862-1867 évek átlagában 7994 fo rin to t jö v ed el­ m eztek . A vukovári uradalom ban, ahol a g u b a c ste rm ő erdők m integy 5000 kát. holdat foglaltak e l, az 1860-1865 években ennek a m ellék h aszn álatnak évi jövedelm e 5155 fo rin t volt. Mivel azonban a g u b accsal k ik é ­ s z íte tt bő r nem vetekedhetett a N ém etországban, Svájcban és Belgiumban tölgykéreggel c s e rz e tt b ő r m inőségével, az o s z trá k b iro d alo m tím á rja i is ezt k e re sté k , sőt ezzel k ite rje d t k e re sk e d é s t is folytattak, am elybe a m a g y a ro rsz á g i e rd ő ség ek et is bevonták. Például a S c h m itt-te stv é re k a Vág és a G aram völgyében 1860-1866-ban nagy töm egben v á sá ro ltá k fel a c s e r z ő k érg et. Ebből 1866-ban m integy 100.000 q -t v ettek és ennek k éth arm ad át N ém etországba: sz á llíto ttá k . ^ A XIX. század d erek án kezdődött m eg a d o n g ak eresk ed elem , a fra n c ia donga e lő á llítá s, am elyet ekkor ugyancsak külföldi keresk ed ő k k ü l­ földi m unkásokkal v é g e z t e t t e k . 27 K iv itelérő l csak az 1867 évi g azd aság i kiegyezés utáni adatok állnak je le n leg re n d e lk ez é sü n k re . A u sz tria és M ag y aro rszág között az 1867-ben kötött k ie g y ez é sse l lé tre jö tt az O sztrák -M ag y ar M onarchia. A kiegyezés s z e rv e s ré s z e volt a g azdasági k ieg y ezés, am ely 10 é v re b iz to síto tta A u sz tria és M ag y aro rszág között a v ám közösséget, a p é n z re n d sz e r és a jegybank a zo n o sság át. E zt a k ieg y ezést 10 évenkint m egújították. A k ieg y ezés leh ető ség et adott M agyaro rszág o n a k a p ita lista fejlődés m e g g y o rs ítá sá ra , a p o lg á ri álla m b eren d e z és k ia la k ítá s á ra és ebben az érte lem b en a m últhoz k ép est e lő re lé p é s t je le n te tt. A m egalakult A ridrássy korm ány e ls ő felad atai közé ta rto z o tt az á llam ap p arátu s k ié p íté se . S o rra alakultak a m in isz tériu m o k , az á llam i h i­ vatalok. 1867-ben az állam i erdők irá n y ítá s á t Divald Adolf v ette át. A p énzügym inisztérium ban a koronajavak és a b á n y ak in c stár erd ein ek k e z e ­ lé sé t egyesítették'?8 A m agánosok és jogi szem élyek e rd e i fe le tti felü g y e­ let a földm űvelésügyi m in is z te r h atásk ö réb e ta rto z o tt, a közalapítványi e r ­ dők k e z e lé sé t pedig a vallásügyi m in is z te r e lle n ő riz te .

O C

^

/

E rdői A .: Tölgyeink a ra n y sz a g á ró l - a g u b a csrő l. Az OEE Évkönyve Pest, 1867. 51-56. old. 26 E rdődi A .: A gubacs v e té ly tá rs a - a tölgykéreg. E rd é s z e ti és G azdasági Lapok, 1867. 61-71. old. 27 M. K .: A fra n c z ia dongák g y á rtá s á ró l. E rd é s z e ti és G azdászati Lapok, 1867. 331-336. old. 28 E rd é s z e ti és G azdászati Lapok, 1867. 492-498. old.

68/8363

50

1872-ben a p énzügym inisztériu m b an az állam i erdőgazdálkodás irá n y ítá s á ra e rd é s z e ti főosztályt s z e rv e z te k , am elynek é lé re Divald Adolfot nevezték k i. Ugyanekkor Bedő A lb e rte t is ide fő e rd ő m e stern ek n e ­ vezték ki és a főo sztály egyik osztály án ak , am ely a m ag y ar és e rd ély i ügyeket in té z te , le tt a v ezető je. M iután Divald Adolf 1873-ban k ilép ett az állam i szo lg álatb ó l, hogy a szlav ó n iai k in c s tá ri erd ő ség ek é rté k e s íté s e céljából alakult ré s z v é n y tá rs a s á g v e z e té sé t átvegye, a fő o sztály élén -1879ben bekövetkezett h aláláig - W agner K ároly á llt. Az 1881-ben újonnan s z e rv e z e tt e rd é s z e ti közigazgatás é lé re o r ­ szágos fő e rd ő m e stern ek Bedő A lb ertet nevezték k i, aki ebben a m inőségben szo lg ált 1895-ig, am ik o r á lla m titk á r le tt. Ezt az á llá s t 1896 ő széig töltötte be, akkor az apatini v á la sz tó k e rü le t o rsz ág g y ű lé si kép v iselő jév é v á la s z to t­ ta és e zz e l p o litik ai p á ly á ra lé p ett. A következő v á la s z tá s i ciklusban a s z é k e ly k e re s z tu ri k e rü le te t k ép v ise lte . E zután v isszav o n u lt a p o litik ai é le t­ ből. 1867-től az e ls ő világháborúig ta r tó k o rsz a k erd ő g azd aság át a fa ­ k e re sk e d e le m , és az ezzel k ap cso lato s fa k ite rm e lé si és é rté k e s íté s i te v é ­ kenység je lle m e z te , annak a felfogásnak m egfelelően, hogy "a m ag y ar fö ld ­ b irto k egyik e lső ren d ű jövedelm i ágát az erdők k é p e z ik ". 29 1875-ben az o rs z á g e rd ő ség e i 14,78 8 .0 0 0 k át. holdat foglaltak el, ebből 11,803.000 k á t. hold a m agánosok, kö zség i és te stü le te k tu lajd o n á­ ban v o lt. Az e rd ő te rü le t 25 %-át fenyők, 20 %-át tölgyek, 55 %-át bükk és m ás lom bfa alk o tta. Az évi ö s sz e s fa te rm é s t 9 ,1 3 1 .5 9 0 no rm ál ölben h a ­ tá ro z tá k m eg. Az évi k ite rm e lt fatöm eg 800.000 n o rm ál öl m űszaki fa (eb­ ből 400 e z e r öl fenyő, 300 e z e r öl tölgy, 100 e z e r bükk és m ás lom bfa), v avalam in t 6 ,0 0 0 .0 0 0 no rm ál öl tű z i- és szén fa v o lt. A m űszaki fának több m int a fe lé t k ülföldre sz á llíto ttá k . 1874-ben a fenyőfának m integy 60 %-át N ém etországba, a tölgy 70 %-át hordódongának feldolgozva T rie s z te n át F ra n c ia o rsz á g b a v itté k . 30 A v é d ő v á m re n d sz e rre á tté ré s s e l az e rd e i term ék ek fő felvevő p ia ca is , - éppen úgy, m int a m ezőgazd aság i te rm ék ek é -, A u sz tria le tt. Az 1882-1917 években az ö s sz e s fakivitelnek é rté k s z e rin ti 7 1 ,4 -8 1 ,1 %-a A u sz triáb a irán y u lt főleg n y e rs és félk ész te rm é k alakjában. Az o rs z á g fa ip a ra , am ely a XIX. szá z ad u to lsó évtizedében alakult ki, nem volt je le n ­ tő s. Maga A u sz tria -M a g y a ro rsz á g külk eresk ed elm éb en a század fo rd u ló utáni években a fakivitel évi átlagos é rté k e 250 m illió korona le tt, és m e g ­ haladta a te n y é sz - és vonóállat, a cukor, a to já s, a b a rn a sz én és a konfek­ ció cikkek k iv ite lé t. 31 29 EL 1871. 317-328. 30 EL 1875. 489-495. old. 31 Engel M .: Ö ste rre ic h -U n g a rn Holzhandel und H olzexport. Wien, 1910. 68/8363

51

Az 1875-ig te rje d ő időszakot véve, az O rszág o s E rd é s z e ti E g y esü ­ let elnöke g ró f K eglevich Béla, e ls ő alelnöke 1869-ig g ró f Pálffy István, ezután pedig T isz a L ajos, m ig a m ásodik alelnöke W agner K ároly vo lt. Az egyesület titk á ra 1865 végétől 1880-ig Bedő A lb ert v o lt, aki ezután e lső alelnök le tt. 1867- r e az alap itő tagok szám a 4 -rő l 1 0 2 -re növekedett és ezek 17,050 Ft alapítványt te tte k 32. Az 1867 év v é g é re a re n d e s tagok szám a 653, az alapítványt tevő tagoké 113 le tt és ezzel az eg y esü leti vagyon 34.000 k o ro n á ra növekedett. Az egyesü let "az erdőgazdálkodásban le g in ­ kább érd ek elt erdőbirtokosok m e g n y e ré sé re fe k tette a fő sú ly t", e m e lle tt a kívülálló körök tám o g a tásá t is élv ezte. így alapítványt tevő tagjainak szám a 1875-re 2 9 0 -re nőtt, az eg y esü leti vagyon pedig 180.000 K orona le tt. 33 Az egyesület tag létszám án ak a lak u lását az 1851-1875 év ek re a 2. táb lázat közli.

32 E rd é s z e ti és G azdászati Lapok, 1867. 420-428. old. 33 Az O rszág o s E rd é s z e ti E gyesület tö rté n e te , Budapest, 1900. ; E rd é s z e ti és G azdászati Lapok 1867. 481. old.

68/8363

52 2. táblázat Az U n g a risch e r F o rstv e re in , a M agyar E rd ész eg y le t, illetv e O rszág o s E rd é s z e ti E gyesület ta g lé tsz á m a 1851-1875.

R endes tag

T is z te le tbeli ta g

1851. jun.

171

1851. okt.

271

1852. sze p t.

683

1852/53

827

11

1853/54

846

13

1854/55

900

13

1855/56

961

14

1856/57

1096

15

1857/58

1091

20

1859

960

19

1860

1028

16

1861

1021

20

1862

976

20

1863

820

19

1864

732

20

1865x

786

A lapitó tag

17

1866

755

1867

653

113

1868

529

143

1870717 1875** 760

E gyesületi vagyon Korona

17

194 290

34.000

86.000 108.000

x M agyarországo n 1865-ben (H o rv áto rszág és* E rd ély nélkül) az á llam i e r d é s z ­ tisz te k szám a 127, a gyakornokoké 18, az erd ő ő rö k é 610 volt (E. L. 1865. 249. o ld .). xx 1875-ben az eg ész M agyar Birodalom á llam i erd ein ek k e z e lé s é re alkalm azott tis z ti sze m é ly ze t (b eleértv e a gyakornokokat is) 445 fő volt, az erd ő ő rö k l é t ­ szá m a 1.592. (E rd é sz e ti Lapok, 1875. 5 81-582.) 68/8363

53

Az 1862-ben alap íto tt E rd é s z e ti Lapok e g észen 1873-ig D ivald és W agner tulajdonában volt, csak ekkor k e rü lt tén y leg esen az E gyesület tu la j­ donába, b á r 1867-től m int az O rszág o s E rd é s z e ti E gyesület közlönye jelen t m eg. 1860-1870-ben Selm ecen adták k i, s z e rk e s z té s é t W agner K ároly v é g e z ­ te . 1871-ben a s z e rk e s z té s t Bedő A lbert v e tte át, D ivald és W agner a s z e r ­ k e sz tő fő m unkatársai lettek . 1867-től 1873-ig az egyesület közgyűléseinek jegyzőkönyveit és m ás közlem ényeit "Az O rszágos E rd é s z e ti E gyesület Évkönyve" c. kiadvány­ ban tették közzé, am ely e z a la tt 5 kötetben je le n t m eg, Bedő A lb ert s z e r ­ k e sz té sé b e n . Az 1867-1870 évekről m eg jelen t évkönyvek két azonos sz ö v e ­ gű m ag y ar és ném et ré s z b ő l állta k . A k ia d ást 1873-től - m iután az E g y esü ­ let az E rd é s z e ti Lapok tulajdonát m egv álto tta - m eg szü n tették . Az egyesület szakm ai tevékenységének középpontjában szakkönyvek kiadásának tá m o g atása és közgyűlések re n d e z é se á llt. M ivel Divald és W agner 1865-ben négy k ö te te sre te rv e z e tt e r d é s z e ­ ti tankönyve nem jele n t m eg, h elyette 1864-ben e rd é s z e ti seg éd táb lák at boc sá jto tta k k ö z re , m ajd ezt alapos átd o lg o zással 1871-ben ism é t k iadták. Ugyancsak kettőjük sz e rk e sz té sé b e n 1869-ben m a g y a r-n é m e t nyelvű e r d é ­ sz e ti m ü sz ő tá r je le n t m e g :. 1871-ben Illés Nándor " E rd ő ten y é sz té stan " -a és L ázár Jakab " E rd é s z e ti k ézikönyv"-e, 1873-ban Fekete L ajos és Illés Nándor "K ö zerd ész", 1874-ben Fekete Lajos ", i E rd ő é rté k s z á m itá s ta n ". 1 és Bedő A lbert " E rd ő -ő r" c. könyve, v alam in t Hoffmann Sándor s z e r k e s z ­ téséb en "S zaknaptár" jele n t m eg. Ugyancsak az 1875-ig te rje d ő időszakot véve, a közgyűlések tá rg y so ro z a ta it a 3. táb lá za t közli.

3. táb lázat Az O rszág o s E rd é s z e ti E gyesület közgyűléseinek tá rg y s o ro z a ta 1867-1875-ben

A közgyűlések ideje és helye___________________ 1867. aug. 7-10. Losonc

68/8363

, ^

Az egyesület fe lk é ri a k o rm án y t, hogy az o rs z á g e rd é s z e ti ügyeit vegye egységes m ütani v e ze té s a lá. K észüljön egy tö rv é n y ja v asla t az erdőadó tárgyában és egy v a d ász ati tö rv é n y ja v asla t.

54

A közgyűlés ideje és helye_________

T árg y S zervezzenek egy seg ély ező és nyugdíj intézm ényt, amely a tagoknak szü k ség e se té n b e fizetéseik a r á ­ nyában seg ély t vagy nyugdijat ad. K ihirdették a >\ jóváhagyott alap szab ály o k at. Az egyesület 200 Ft p ály ad ijat tűz ki az alsóbb ren d ű kezdő erdőszök s z á m á ra íran d ó e rd é s z e ti kézikönyvre.

1868. sze p t. 20-24. D ebrecen

A b ih a ri és szo m széd o s m egyék e rd é s z e ti v isz o nyai. A községi erdők le ro m lá s a az e rd é sz e ti szolgálm ányok m e g v áltása Szerém m egyében. Az e rd é s z e ti ig azg atás és szá m v ite l e lv á la sz tá sa a m ezőgazd aság tó l. " E rd é s z e ti k istü k ö r" k ia d á ­ sának ügye. Az e rd ő tö rv é n y ja v asla t. A k ö zlek ed é­ s i eszközök g y ártásáh o z m ilyen épületi és s z e r ­ szám fák használhatók fel. Bihar és Szabolcs m e ­ gyék fá sításá n ak k é rd é s e i. T ö lg y sarjerd ő k k e z e ­ lé se és a c s e rk é re g te rm e lé s .

1869. sz e p t. 26-29. K a ssa.

A k a ss a i erdők állap o ta. A v a d ász ati tö rv én y jav a sla t m egv álto ztatásán ak k é rd é se . A tö lg y e r­ dők felújítása.'; A hazai fa k e resk e d és fe jle sz té se . Az e rd e i le g e lte té s .

1870. dec. 18. Pest

Az " E rd é s z e ti K ézik ö n y v "-re b e é rk e z e tt p ály ázatok m e g tá rg y a lá sa - n y e rte s Illés Nándor és Fekete L ajo s. Az " E rd é s z e ti k istü k ö r" pály ázat n y e rte se Bedő A lb ert. K iadják Illés Nándor " E rd ő te n y é sz té s ta n " -á t. Az e rd ő tö rv é n y ja v a s­ lat k é rd é se : D ivald és Bedő tárg y a ljá k m eg az OM GE-vel és közösen nyújtsák be a ja v a sla to t. Buda főváros a kopár ré s z e k e rd ő s íté s é re sza k vélem ényt k é r. Jav aslat a m in isz te rh e z az erd ély i e rd é s z e ti alapnak e rd é s z e ti c élo k ra és ö sztö n d í­ ja k ra fo rd ítá s á ra . Illés Nándor indítványa a m a ­ g y ar Alföld e rd ő s íté s e tárg y áb an .

1871. d ecem b er 16. Pest

Nyílt levél a hazai fa k e resk e d és ügyében. A Bécsben ta rta n d ó v ilá g k iá llítá sra b iz o ttság a la ­ k ítá s a . Az eg y esü let házat kiván venni. A fu tó ­ homok m egk ö tése. Az A m erikában alk alm azo tt

68/8363

55

faburkolatu utak b e v ez e tése . Szakoktatás és ösztöndíjak, szakkönyvek k ia d ása . 1 8 7 2 .a u g .20-26. T o rd a és P etrozsény

V e ze tő ség v á la sz tá s. Mi módon lenne a M ezőség vidékének k o p ár, és sovány leg elő t a lig s z o lg á l­ ta tó ta la ja b eerd ő siten d ő . F e lir a t a m in is z te rh e z az erd ő tö rv én y m ielőbbi m eg alk o tása Ügyében. Futőhom ok m in ta fá sitá s Ugye. Javaslat a K özm unkatanácshoz, hogy az utakat fenyőburkolattal é p itte s s e . Az e rd é ly i erdők állap o ta, a kopárok, a kőom lások m egkö­ té s e .

1874. okt. 4 -6 . K alocsa

Az erdőadő Ugye. A k a lo csa i hom okkötés és erd ő g azd aság is m e rte té s e . Az 1873. és 1874. éy! p én z- és h ite lv á lsá g b efo ly ása az e rd ő g a z ­ d a sá g ra , a te rm e lé s , s z á llítá s és é rté k e s íté s szem pontjából. Az e rd é s z e ti k ís é r le ti á llo m á ­ sok k é rd é se hazánkban. A tö lg y erd ő m U velése és h a sz n á lata .

1875.sze p t. 20-22. P ilism aró t

V e ze tő ség v á la sz tá s. A p ilis m a ró d közalapítványi u rad alo m erd ő g azd aság án ak is m e rte té s e , c s e r k é re g te rm e lé s b e m u ta tá sa . A k ö zép erd ő Üzem a lk a lm a z á sa . C élszerU -e a se lm e c i e rd ő a k a d é ­ m ián fennálló un. szab ad ta n re n d sz e r és k ív á ­ n a to s-e a z, hogy az erd ő ak ad ém ia a bud ap esti egyetem m el egyesüljön ? M ilyen e rd é s z e ti k í s é r ­ letek m eg in d ítása és m egfigyelések té te le volna c é ls z e rű a je le n viszonyok között és m ilyen m ó ­ don. A községi erdők fe n n ta rtá sá n a k b iz to s ítá ­ s á r a az e rd ő b irto k o s községek r é s z é r e m ilyen szab ály zat . lenne m egállapítandó.

Az O rszágos E rd é s z e ti E gyesület tevékenyen ré s z tv e tt az e r d é ­ sz e ti törvények és re n d eletek kidolgozásában. A v iz sg á lt - 1875-ig te rje d ő - időszak e rd é s z e ti törvényhozásának egyik legvitatottabb k é rd é se a v a d á sz a ti tö rv é n y ja v asla t v o lt, am elly el m á r a M agyar É rd őszegylet is foglalkozott. Itt B arta Béla3^ v á lasztm án y i tag az E rd é s z e ti Lapokban "külön vélem én n y el" élt a b iz o ttsá g ad ta v élem én y ­ nyel szem ben és a r r a m utatott r á , hogy a v a d ász ati tö rv én y ek et az 1848-ban s z e n te s íte tt sze m é ly - és b irto k sz ab a d ság elveivel k ell összhangba hozni. 34 EL 1864. 72-78. old. 68/8363

56

Az O rszág o s E rd é sz e ti E gyesületben 1868-ban a v ad ászati tö rv é n y te lő k ész itő b iz o ttság elnöke T isz a L ajo s, titk á ra Bedő A lb ert volt. A k id o l­ gozott tö rv é n y ja v asla t 35 a la p e lv e : " a v a d ász at a földbirtok kifolyása és annak egyedüli f o r r á s á t a föld b irto k a k ép ezi". Ehhez a felfogáshoz Illés Nándor (N yulassy F a rk a s 3^ js hozzászólt: "A v a d ász ati jog egyéni é lv e z e ­ te csak a 300 holdat kitevő vagy k ellő leg m ás b irto k tó l e lz á rt te rü le te k u r á ­ nak engedtetik m eg, m ig a szegény földm űves m eg a k isb irto k o s r á van k é n y sz e ritv e v a d á sz a ti jogát b é rb e adni. Ez m ás szavakkal nem egyéb, m int hogy a v a d ász at csak a nagy birtoknak k ifo ly ása, m inthogy a k is b irto ­ kos nolle v elle kénytelen m ásnak engedni e jogát, ha nem b irja azt a rá n y ta ­ lan nagy áldozatokkal m eg v áltan i". Az E gyesület tö rv én y elő k észitő m unkájának legfontosabbika az e rd ő tö rv é n y ja v asla t v olt, am elyet az O rszág o s M agyar G azdasági E g y esü let­ te l együtt 1868-ban te r je s z te tt be a földm üvelésügyi m in is z te rh e z . Ez a t ö r ­ vény 11 évi e lő ze te s tá rg y a lá s után k e rü lt jó v áh ag y ásra. É rté k e lé se te k in ­ tetéb en hivatkozom Kaán K árolynak az E rd é s z e ti Lapok 1920-as évfolyam á­ ban "Eddigi erd ő g azd aság i politikánk" c. tan u lm án y ára, ugyanebben az é v ­ ben m egjelent "E rd ő gazdaságpolitikai k é rd é se k " c. könyvére, valam int L esenyi F eren cnek Az E rd ő 1962. 402-404. oldalán m egjelent m e g állap í­ tá s a ir a .

35 EL 1868.

2 4 1 -2 5 6 ., 373-383. old.

36 E L 1868. 312-316. old.

68/8363