UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19.
A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági politika mozgásterét és lehetőségeit. - Az Európai Unión belüli külkereskedelem dominanciája miatt a közös kereskedelmi politika a magyar külkereskedelemnek 20-25 százalékát befolyásolja. - A harmadik országokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatok esetében az importszabályozás teljes egészében közösségi hatáskörbe került. - Megmaradt a kereskedelemfejlesztés (exportösztönzés), az idegenforgalom és a befektetési politika viszonylagos önállósága
Az EU-n kívüli kereskedelem súlypontjai – Kelet-Európa, különösen Oroszország és Ukrajna. – Az ázsiai térség, benne Kína, India, az ASEAN országok, továbbá Japán és DélKorea. – A NAFTA országok, különösen az USA. – A Balkán országai, akik potenciális közösségi tagok.
Ukrajna, mint kereskedelmi partner • Ukrajna regionális középhatalom egy, a nagyhatalmak és politikai-katonai szövetségek által nem kizárólagosan uralt térségben. • a legnagyobb szomszédunk (46 milliós lakossággal), jelentős természeti erőforrásokkal és nagy belső piaccal • az ezredfordulót követően, jelentős ingadozásokkal ugyan, de beindult a növekedés, az életszínvonal javulás • a magyar-ukrán kereskedelmi kapcsolatok erőteljes fejlődésbe kezdtek, és 2005-től már magyar aktívum figyelhető meg.
A kapcsolatok keretfeltételei • Ukrajna szerepe az elmúlt években geopolitikai és nemzetközi szempontból is felértékelődött. • Négy szomszédos ország (Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Románia) EU csatlakozása miatt közvetlenül határos lett az európai integrációval. • Ukrajna legfontosabb kereskedelmi partnere már az EU, de az EU az ország legfontosabb donora is.
Magyar – ukrán kapcsolatok • magyar külgazdaság elmúlt másfél évtizedének sikertörténete a magyar-ukrán kapcsolatok alakulása • dinamikusan bővült a forgalom (évi átlagban kb. 30-40%-kal), és már közelít a 4 Mrd USD-hez, magyar aktívummal. • Export partnereink között a 14. helyen van Ukrajna, míg az importot tekintve a 19. helyen. • Az áruforgalom szerkezete megfelel a két ország adottságainak, lehetőségeinek és érdekeinek.
Magyar – ukrán kapcsolatok 2. • A kétoldalú kapcsolatok sajátos területe a határmenti együttműködés. A magyar-ukrán határmenti régió kiemelt kezelését támasztja alá az a tény is, hogy kb. 160-200 ezer fős magyar kisebbség van a határmentén. • Növekedett a kétirányú működőtőke mozgás is: az országaink közötti tőke-kapcsolatok erősítik a kereskedelmet
A világgazdasági válság és kapcsolataink • A 10 éve tartó dinamikus bővülés 2008 őszén a kedvezőtlen világgazdasági környezet és az ukrán belgazdasági folyamatok változásának eredményeként megtört. • 2009-ben akár jelentősebb visszaesés is prognosztizálható
A magyar-ukrán kapcsolatok jövője Az EU – Ukrajna kapcsolatok megfelelő alakulása jó hátteret jelentenek bilaterális kapcsolatainkra nézve. Mindkét ország érdeke a kapcsolatok fejlődése. A kapcsolatépítés középpontjában a gazdasági kérdések állnak.
Milyen érvek szólnak a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok további fejlesztése mellett? • Ukrán gazdasági növekedés, jelentős elhalasztott kereslet, nagy import igény. • A magyar kivitel diverzifikált volta, a két ország gazdasági, ipari szerkezete. • A magyar EU tagság erősítheti a kapcsolatokat. Magyarország a kapu szerepét töltheti be az ukrán termékek számára az EUs piacokra való kijutáshoz • Ukrajna WTO tagsága- csökkennek a vámok. • A gazdaságdiplomáciai erőfeszítések jelentősek mindkét fél részéről. Jó a kamarák közötti együttműködés.
. • Erősödő működőtőke-kapcsolatok. • A magyar-ukrán határmenti régió kiemelt szerepe. 160 ezer fős magyar kisebbség. • Az állam egyre növekvő szerepet vállal a kereskedelmi kapcsolatok bővítése érdekében (MEHIB, Export-Import Bank, ITDH) • A földrajzi közelség, a magyar vállalkozók vízummentes beutazása, Ukrajna számos kiaknázatlan piaci szegmense és Magyarország hagyományosan jó imázsa további lehetőségeket biztosítanak a kétoldalú kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok bővítéséhez. • Ukrajna „ugródeszka” szerepét töltheti be további FÁK-piacok irányába a magyar külgazdasági tevékenységet folytató vállalatok számára. És azt sem szabad elfelejtenünk, hogy keleti szomszédunk még mindig potenciális piaca lehet az EU közös piacáról kiszoruló termékeinknek.
