ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA. HELYI TANTERV IV. Környezetismeret 1-4 Természetismeret 5-6 Földrajz 7-8

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA

HELYI TANTERV IV. Környezetismeret 1-4 Természetismeret 5-6 Földrajz 7-8 2013


HELYI TANTERV 2013 TARTALOMJEGYZÉK

KÖRNYEZETISMERET 1-4. ............................................................................................................................................................................................................................................................................ 3 KÖRNYEZETISMERET 1-2......................................................................................................................................................................................................................................................................... 5 Környezetismeret 1. .............................................................................................................................................................................................................................................................. 6 Környezetismeret 2. .............................................................................................................................................................................................................................................................. 9 KÖRNYEZETISMERET 3-4...................................................................................................................................................................................................................................................................... 13 Környezetismeret 3. ........................................................................................................................................................................................................................................................... 14 Környezetismeret 4. ........................................................................................................................................................................................................................................................... 19 TERMÉSZETISMERET 5-6. Természetismeret 5. .......................................................................................................................................................................................................................................................... 25 Természetismeret 6. .......................................................................................................................................................................................................................................................... 36 FÖLDRAJZ 7-8. ............................................................................................................................................................................................................................................................................................... 52

2


HELYI TANTERV 2013 KÖRNYEZETISMERET 1-4. évfolyam

Ahogyan a gyermek értelme fejlődik, úgy válik benne egyre erősebbé az igény arra, hogy saját testét, illetve szűkebb-tágabb környezetét megismerje, annak egyes elemeit néven nevezze, és az ezekkel kapcsolatos miértekre választ találjon. A környezetismeret tantárgy célja, hogy a gyermek természetes kíváncsiságára építve előbb a szűk, később az egyre tágabb környezet dolgait, jelenségeit és történéseit megismerje, ezek megértéséhez támpontokat adjon, további megfigyelésekre ösztönözzön és fenntartsa a magyarázatkeresés igényét. Környezetünk jelenségei összetettek, gyakran a tudomány számára is nehezen megfoghatók. A környezetismeret tantárgynak nem célja, hogy ezeket mélyen, részleteiben magyarázza, illetve tudományos igénnyel modellezze. Ugyanakkor ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a bonyolultnak tűnő témákat is – egyszerű modellek segítségével, a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő módon – értelmezze. Ezek továbbfejtése a felsőbb évfolyamok munkája. A környezetismeret tantárgy keretében az ezzel kapcsolatos gondolati sémák kialakítása és a nyitott megfigyeléshez, kutakodáshoz szükséges érzelmi háttér biztosítása a cél. Fontos érzékeltetni a megfigyelő szerepét, mint ahogyan azt is, hogy a környezet folyamatai megmagyarázhatók, és a feltett kérdésektől és az előzetes tudástól függően egyre részletesebben érthetők meg. A környezetismeret (annak ellenére, hogy törekszik az élőlények megnevezésére, az érzékszervi tapasztalatok megfogalmazására, a természeti és épített környezet elemeinek mind pontosabb megjelölésére) nem leíró tantárgy: a gyermek által megfigyelt jelenségekhez kötve, az azok kapcsán felmerülő kérdésekre keres válaszokat. A problémákból kiindulva egyúttal a természettudományos megfigyelés, valamint a tudományos gondolkodásmód: kérdésfelvetés, bizonyítás és érvelés megalapozása is célja. Mindezek következetes alkalmazása, az aktív tanulás formáival támogatva, a természettudományos műveltség kialakításának első lépcsőfokát jelenti. A gyermekek életkori sajátosságaiból adódóan a megismerés folyamatában a pedagógus egyszerre irányít és példát ad. Felelőssége abban is kiemelkedő, hogy a válaszkeresésben maga is nyitott a jelenségek rendszerszintű értelmezése, a saját tapasztalás, az újszerű megoldások keresése, illetve a napi élet problémái iránt. A problémák iránti érzékenység a természettudományos műveltség megszerzésének egyik alapja. A tudás folyamatos (a felső tagozatban, majd a középiskolában szaktárgyakhoz kötött) bővítéséhez elengedhetetlen, hogy a pedagógus a tanulók motivációját, érdeklődését és a környezettel, a természettel, a testük működésével kapcsolatos attitűdjeit is formálja a közös tanulás során. A kerettanterv ezt a tanulók érzelmi viszonyulását is befolyásoló témaválasztással és problémafelvetéssel támogatja. Mindezek azonban csak akkor válnak élővé, ha a tananyag-feldolgozás folyamatában a tanulók számára adott pillanatban is releváns problémákat vetünk fel. Ez akkor érhető el, ha a helyi tanterv a helyi környezet adottságaira, az aktuális történésekre, a tanulók által valóban megtapasztalható problémákra épít. Ily módon a környezetismeret rávezet a természet szépségének és az épített, technikai környezet értékeinek szeretetére és tiszteletére. A tanulás során a tanító abban segítheti növendékeit, hogy a gyermeknek a közösen értelmezett jelenségekhez tartozó naiv magyarázatait megerősíti, pontosítja vagy – új modellek felépítésével – korrigálja. A tanórákon alkalmazott változatos módszerek, az ezekhez kötődő értékelési formák, különösen a folyamatközpontú, segítő értékelés és a tanulók önreflexiójának fejlesztése nemcsak a tantárgyi tartalom elsajátítását és a fejlesztési követelmények megvalósítását segítik, de hozzájárulnak a gyermekek egyéni tanulási stílusának kialakulásához, önismeretük fejlődéséhez is. A fejlesztő munka célja, hogy a gyermek megtalálja azt a számára legalkalmasabb módot, ahogyan a környezetével megismerkedhet, tudását bővítheti, megerősítést nyerve abban, hogy képes saját testének rejtélyeit feltárni és a környezetében érzékelt folyamatokat értelmezni: vagyis elindult azon az úton, hogy eligazodjon a világban. A környezetismeret sikeres tanulása nemcsak a természettudományos tárgyak szeretetét alapozhatja meg. A környezetét tudatosan figyelő (és azt érzékenyen alakító), az életet tisztelő, a saját szervezetének jelzéseire figyelő, egészségét óvó és a tudományos-technikai újdonságokra fogékony, ugyanakkor kritikus felnőtt magatartása is formálódik ebben az életszakaszban. 3


HELYI TANTERV 2013 A környezetismeret tantárgy javasolt óraszáma, óraterve

1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

Heti óraszám: 1 óra 1,5 óra 1,5 óra 1,5 óra

Éves óraszám: 32+5 óra 51+4,5 óra 51+4,5 óra 51+4,5 óra

Javasolt óraterv 1. évfolyam

Óraszám: 8 óra 6 óra 5 óra 6 óra 7 óra 5 óra 37 óra

2. évfolyam

Óraszám: 8 óra 12 óra 15 óra 15 óra 5,5 óra 55,5 óra

3. évfolyam

Óraszám: 12 óra 10 óra 8 óra 6 óra 10 óra 4 óra 5,5 óra 55,5 óra

Az iskola Az iskolás gyerek Mi van a teremben? Hóban, szélben, napsütésben Élőlények közösségei Összefoglalás, ismétlés Éves óraszám:

Tájékozódás az iskolában és környékén Anyagok körülöttünk Mi kerül az asztalra? Élőlények közösségei Összefoglalás, ismétlés Éves óraszám:

A mezőn Megtart, ha megtartod Egészség és betegség Az a szép, akinek a szeme kék? Merre megy a hajó? Tájékozódás a tágabb térben (lakóhely) Összefoglalás, ismétlés Éves óraszám:

4


HELYI TANTERV 2013

4. évfolyam A kertben Mennyi időnk van? Miért érdemes takarékoskodni? Vágtat, mint a paripa Önismeret és viselkedés Tájékozódás a tágabb térben (Magyarország) Összefoglalás, ismétlés Éves óraszám:

Óraszám: 10 óra 6 óra 6 óra 7 óra 5 óra 15 óra 6,5 óra 55,5 óra 1–2. évfolyam

Az iskolába kerülő növendékek környezetükkel, a természettel kapcsolatos saját élményei, megfigyelései és ezekre talált magyarázatai egy-egy tanulócsoportban nagyon sokfélék. A környezetismeret tantárgy tanulása abban segít, hogy egy-egy ismeretelemen keresztül a csoport közös nyelvet, közös magyarázatokat találjon, párbeszédet kezdjen, mérsékelve a különböző családi, illetve szociokulturális háttérből adódó különbségeket. A közös dialógus élményén túl cél a közvetlen környezetben való biztonságos tájékozódás, valamint a saját szervezet tudatos megfigyelése, az érzékelt tapasztalatok megfogalmazása és annak megerősítése, hogy a környezet, az életmód és a testi jelzések kapcsolatban állnak egymással. Ebben az életszakaszban a kisgyermek már számos jelenséget érzékelt szűkebb-tágabb környezetében. A rendszeres megfigyelés, a módszeresség, a kérdések felvetésének (a miértek megfogalmazásának) és a válaszkeresésnek, a magyarázatok indoklásának az igényét itt alakítjuk ki. Itt figyelünk fel az ok-okozati kapcsolatokra, a rendszer-részrendszer viszonyra, az állandóság és változás létére, a természetben megtalálható ritmusokra. Ezeknek aprólékos magyarázatára még nem vállalkozhat a tantárgy, de a probléma elhelyezése, a megfigyeléseken és tényeken alapuló megokolás itt válik a vizsgálódás részévé. A természeti jelenségek fürkészése, a környezet iránti pozitív attitűd megtartása vagy kialakítása, a természet és az élőlények szépségének (önmagáért való értékének) felfedezése ahhoz teremt kedvet, hogy a gyermek az ezekkel kapcsolatos tudását fejlessze. Az élő természet vizsgálata (egyes részletek puszta észrevétele is) számos olyan készséget igényel, melyeket csak közvetlen tapasztalásokon keresztül lehet fejleszteni, ezért a tanulói vizsgálódásra, a természettel való közvetlen kapcsolatra fordított idő bőven megtérül abban, hogy tanítványaink nemcsak felmondják, de értik is (sőt átérzik) a tanultakat. A technikai, épített és szociális környezet vizsgálata éppen ilyen fontos: a helyükre kerülő elemek a gyermek biztonságérzetének, bizalmának erősödését éppúgy szolgálják, mint tudásának gyarapodását. A foglalkozások, a környezeti elemek, a ház körüli teendők, vagy éppen a közlekedés vagy településszerkezet megismerése olyan tájékozottságot adnak a kisgyermeknek, amelyek – ha közvetlenül nem is mindig vagy nem azonnal hasznosítja életében – világképének stabilitását szolgálják. Az iskolába lépés a kisgyermek életében számos változással jár. Különösen az első hónapokban jelent nehézséget az új környezet, az új feladatok teljesítése és az iskolai elvárásoknak való megfelelés. A környezetismeret – a többi tantárgyhoz szorosan kapcsolódva – segíthet, hogy a gyermek a környezetében tapasztalt változásokat elhelyezze, új környezetét elfogadja, és abban biztonságot leljen. Az iskolával és környezetével kapcsolatban a gyermek által hozott, illetve a helyi közösségekben élő narratívák beépítése a helyi tantervbe emiatt is kívánatos. A környezet jelenségeire való rácsodálkozás adja a közös munka alapját. A saját tapasztalatokkal és magyarázatokkal való szembesülés, ezek más tapasztalatokkal és indo5


HELYI TANTERV 2013

kokkal való szembesítése teremti meg a gyermekben az igényt az ok-okozati összefüggések megtalálására, az érvelésre, indoklásra, a tények felismerésére. A tanulás folyamatában való aktív részvétel fejleszti a kezdeményezőkészséget és a felelősségtudatot, a tartalmak pedig szerepet játszanak az azonosságtudat és a hagyományokhoz való kötődés erősítésében, az állampolgári felelősségérzet előkészítésében és az önismeret kibontakoztatásában is. Az ember szervezetével kapcsolatos ismeretek formálják az egészséges életmóddal kapcsolatos szemléletet és a megvalósítás gyakorlatát, hozzájárulnak az önismeret fejlődéséhez, formálják a tanulónak a családhoz és a tágabb közösséghez való viszonyát. A tematikai egységek általában 8 illetve több órára tervezettek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nyolc héten keresztül egy témával kell foglalkozni. A tanulásszervezés során kifejezetten ajánlott az egyes témakörök integrált feldolgozása, illetve az egyes témáknak az első, illetve a második évfolyam közötti szétosztása. 1. évfolyam – 37 óra Órakeret: 8 óra Tematikai egység: Előzetes tájékozottság A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

AZ ISKOLA Látogatás az iskolában A megismerési módszerek folyamatos alkalmazása (megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, mérés). A térbeli tájékozódás fejlesztése. A mindennapi környezetben előforduló jelek, jelzések felismerése és értelmezése. A jelekből álló információkhoz kapcsolódó kommunikáció fejlesztése. Az iskolás élettel kapcsolatos életmódbeli szokások tudatosítása, gyakoroltatása. A természeti és az épített környezet megfigyelése, megkülönböztetése az iskolai környezetben. Környezetérzékenység alapozása

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan tájékozódunk az iskola épületében és környékén? Kikkel találkozunk az iskolában? Mi a különbség az óvoda és az iskola között? Az iskolai élet rendje. Hogyan öltözködünk az iskolában? Mi van az iskolában? Élő, vagy élettelen? Milyen élőlények vannak a tanteremben, az iskolában, az iskola udvarán? Miért nem akar sok szülő házi kedvencet otthonra? Ismeretek: Az iskolában található jelek, jelzések, piktogramok. A helyiségek funkciójának megismerése. A környezetünkben előforduló anyagok érzékelhető tulajdonságai. Az időjárást jelző piktogramok.

Fejlesztési követelmények: Személyes érzelmi biztonság kialakítása az iskolában. A kortársak és a felnőttek megfelelő köszöntésének, a megszólítás nyelvi formáinak illemtudó használata. Tájékozódás az iskola épületében. Az iskola épületében és a környéken található jelek, jelzések értelmezése. Törekvés az iskola helyiségeinek környezetbarát használatára. Az osztályterem, ahol szeretek lenni: az osztályteremben található tárgyak, bútorok, megnevezése. Jellemző tulajdonságaik összegyűjtése, csoportosításuk különböző szempontok szerint. Az élőlényekre jellemző tulajdonságok bizonyítása növény, állat, ember esetében. Élő és élettelen összehasonlítása. Egyszerű növényápolási munkák elvégzése (ültetés, öntözés, talajlazítás) és a hozzájuk tartozó néhány eszköz nevének megismerése és használatuk.

Kapcsolódási pontok:

Vizuális kultúra: színek, formák. Matematika: nagyságrendek, távolságok megnevezése, becslése, mérése. Technika, életvitel és gyakorlat: helyes öltözködés

6

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA Életjelenségek. Az élőlények tulajdonságai. A szobanövények és a házi kedvencek gondozása

Kulcsfogalmak:

HELYI TANTERV 2013 A házi kedvencek, a házban és ház körül élő állatok megnevezése, egy-egy (az ember számára) jellemző tulajdonságának megismerése. Az időjárás megfigyelése, az időjárásnak megfelelő öltözködés megtervezése

Növény, állat, élő, élettelen

Órakeret: 6 óra Tematikai egység: Előzetes tájékozottság A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

AZ ISKOLÁS GYEREK Az állandóság és változás szempontjából a napi, és éves ritmus felismerése, mintázatok keresése. A megfigyelés, a mérés, és a tapasztalatok rögzítése. Az ember megismerése és egészsége szempontjából a saját test megismerése

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi a különbség az iskolás és az óvodás gyerek napirendje között? Mivel telnek a hétköznapok, a hétvégék és az ünnepek? Hogyan, mikor, és mennyit tanulunk? Hogyan tájékozódunk a környezetben? Mit, mikor, hogyan, és mennyit együnk? Mi a különbség a felnőttek és a gyerekek között? Ismeretek: A napszakok, évszakok váltakozása. napok és a hónapok. Napirend és napszakok. Az emberi test külső képe. Az ember főbb testrészei. Legfontosabb érzékszerveink és szerepük a környezet megismerésében. Védelmük fontossága és módjai Kulcsfogalmak: Idő, ritmus, érzékszerv, testrész Órakeret: 5 óra Tematikai egység: Előzetes tájékozottság A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai H-modul - 2.ó.: Közvetlen épített környezet

Fejlesztési követelmények: Napi- és heti rend tervezése, a megvalósítás értékelése. Helyes testtartás. A megvilágítás szerepének felismerése tanulás közben. A helyes táplálkozási szokások tudatosítása, alkalmazása a mindennapi gyakorlatban. Osztálytárs, fiatalabb és idősebb testvér, szülő, illetve más felnőttek testméreteinek mérése. Az adatok összehasonlítása, relációk megfogalmazása. Ismétlődő jelenségek (ritmusok) megfigyelése az ember életében, a test működésében.. Példák gyűjtése. A mozgás hatásának megfigyelése a pulzusra és légzésszámra. Az érzékszervek védelmét biztosító szabályok, helyes szokások megismerése, gyakorlása, alkalmazása

Kapcsolódási pontok: Magyar nyelv és irodalom: mondókák, versek, dalok a testrészekkel kapcsolatban. Ének-zene: a ritmus szerepe a zenében. Matematika: az előtte, utána, korábban, később megértése, használata; folyamat mozzanatainak időbeli elrendezése; időrend kezelése

MI VAN A TEREMBEN? Az osztályterem bútorzata, és tárgyainak megnevezése Az anyag, energia, információ; a felépítés és működés kapcsolata, illetve az állandóság és változás szempontjából kapcsolat keresése az anyagi tulajdonságok, és a tárgyak felhasználása között. A felelős, körültekintő munkavégzés és viselkedés erősítése

7

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen tárgyak vesznek körül bennünket? Hogyan függenek össze a tárgyak anyagi tulajdonságai a felhasználásuk módjával? Ismeretek: Tárgyak (anyagok) tulajdonságai (átlátszóság, keménység, rugalmasság, érdesség, simaság, forma, szín). Mesterséges és természetes anyagok a környezetünkben található tárgyakban Kulcsfogalmak: Anyagi tulajdonság, felhasználás Órakeret: 6 óra Tematikai egység: Előzetes tájékozottság A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

HELYI TANTERV 2013 Fejlesztési követelmények: A tanteremben található tárgyak csoportosítása különböző szempontok szerint (érzékszervi tapasztalatok, anyag, méret, felhasználás). Természetes és mesterséges anyagok megkülönböztetése a környezet tárgyaiban. Kapcsolat keresése az anyag tulajdonságai és felhasználása között egyszerű példák alapján


Technika, életvitel és gyakorlat: az anyagok megmunkálhatósága

HÓBAN, SZÉLBEN, NAPSÜTÉSBEN Melegítés, hűtés. Az időjárás- előrejelzésben alkalmazott néhány gyakori piktogram jelentése A felépítés és működés szempontjából az időjárás jellemzői és az évszakok kapcsolatának felismertetése. Az ember megismerése és egészsége szempontjából az évszakokhoz kötődő helyes táplálkozási szokások, az egészségvédelem jelentőségének megértése. A környezet és fenntarthatóság szempontjából kapcsolat felismertetése a növények állapota és az állati viselkedés, valamint a környezeti változások között. Annak felismertetése, hogy az időjárás befolyásolja az ember és más élőlények állapotát is

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Fejlesztési követelmények: Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan határozza meg az öltözködésünket az időjárás? Hogyan védjük testünket a hideg, a meleg, a szél és a csapadék Időjárási napló készítése . ellen? Mi jellemzi táplálkozásunkat a különböző évszakokban? Az időjárás élőlényekre gyakorolt hatásának megfigyeléHogyan viselkednek a növények és az állatok különböző időjárási se,konkrét példák gyűjtése. körülmények között? a víz halmazállapotai és a csapadékformák összekapcsolása. Ismeretek: Évszakokhoz kötődő étrendek összeállítása. Évszakok, és jellemző időjárásuk. A nyári megnövekedett folyadékigény magyarázata. Az időjárás elemei. A Celsius skála, hőmérséklet. A csapadék forA réteges öltözködés szerepének megértése. mái (eső, köd, hó). Az évszaknak megfelelő helyes öltözködés. Öltözködési tanácsok megfogalmazása előzetes időjárás Az egészséges táplálkozás jellemzői a különböző évszakokban. A előrejelzés alapján. folyadékfogyasztás szerepe. Napi és éves ritmus megfigyelése a növény - és állatvilágban, a Példák a növények fényviszonyokhoz, az állatok változó hőmértapasztalatok rögzítése rajzzal, vagy írásban sékleti viszonyokhoz történő alkalmazkodására. Az élőlények, energiaszükséglete és életmódja közötti kapcsolat Kulcsfogalmak: Időjárás, évszakos változás, egészségvédelem


Technika, életvitel és gyakorlat: öltözködés, időjárás, egészséges táplálkozás. Vizuális kultúra: évszakok kifejezése rajzban

8

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA Órakeret: 7 óra Tematikai egység: Előzetes tájékozottság A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai H-Modul - 2.ó. Közvetlen természeti környezet

HELYI TANTERV 2013

ÉLŐLÉNYEK KÖZÖSSÉGEI Növény, állat A rendszerek, illetve a felépítés és működés szempontjából az életközösségek kapcsolatainak megismerése. Annak felismerése, hogy az egyes fajok környezeti igényei eltérőek. A mesterséges és természetes életközösségek összehasonlítása. Az élőlények óvásának felismerése

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Fejlesztési követelmények: Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Egy, az iskola környezetében található jellegzetes életközösMi a hasonlóság és a különbség a mesebeli állatok, és a valóságos ség megfigyelése, jellemzése. állatok tulajdonságai között? Természetes életközösség megfigyelése, állapotának leírása, a Tarthatnánk - e oroszlánt hobbiállatként? változások követése, bemutatása és megbeszélése. Miért van szükség állatkertekre? Mesterséges és természetes életközösség összehasonlítása Ismeretek: (sokféleség, változatosság, mintázatok alapján). Életközösség: mesterséges és természetes életközösség. Az életközösségek összetettségének felismerése. Az egyes állat és növényfajok igényei. Annak magyarázata, miért nehéz az állatok megfelelő állatkerÉlőhely. ti tartása. Az állat-és növénykertek környezetmegőrző jelenVeszélyeztetett fajok. tőségének felismerése. Az állatkertek legfontosabb feladata (az állatok megismertetése, Az élővilág sokféleségének tisztelete kutatás, megőrzés). Kulcsfogalmak: Életfeltétel, környezeti igény, sokféleség, életközösség

Kapcsolódási pontok: Magyar nyelv és irodalom: versek, mesék, mondókák növényekről, állatokról. Ének-zene: állatokkal kapcsolatos dalok, zeneművek. Vizuális kultúra: állat és növény ábrázolások, életképek.

2. évfolyam – Éves órakeret: 55,5 óra Órakeret: 8 óra Tematikai egység: Előzetes tájékozottság A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai H-modul – A belváros néhány nevezetessége 2.ó.

TÁJÉKOZÓDÁS AZ ISKOLÁBAN, ÉS KÖRNYÉKÉN Természetes hosszmértékek és léptékek A környezet és fenntarthatóság szempontjából a felelős felhasználói magatartás megalapozása, erősítése. Az anyag, energia, információ szempontjából az energiatakarékos üzemeltetés jelentőségének felismertetése. Megbecsülés kialakítása az iskolában dolgozó felnőttek iránt. Léptékek felismerése, becslés és mérés alkalmazása

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan jutunk el az iskolába? Mitől működik az épület? Hogyan őrizhetjük meg az épületek és berendezéseik idő előtti

Fejlesztési követelmények: Becslés, mérés. Természetes mértékek (lépés, arasz) használata. Alaprajz készítése az osztályteremről, vázlatrajz az iskoláról. Útvonalrajzok készítése a lakhely és az iskola között. Egy-egy

Kapcsolódási pontok: Matematika: halmazok, rész -egész viszony, becslés. Vizuális kultúra: 9


HELYI TANTERV 2013

állagromlását? konkrét példa összehasonlítása. Becslés és mérés alkalmazáIsmeretek: sa. Hosszmértékek. Az iskola helye a településen, és a település térképén. A földfelszín formakincsének elemei. (hegy, völgy, domb, síkság, A környék földfelszíni formakincseinek megnevezése. folyó, tó). Az energiatakarékosság lehetséges módjainak keresése az A helyi közlekedés. iskolán belül. Alaprajz, vázlatrajz. Alaprajz készítése a lakásról, szobáról. Fűtőberendezések, világítás, szellőztetés, étkező -, raktár - és kiAz iskola és a háztartás összehasonlítása (léptékkülönbség szolgálóhelyiségek az iskolában. felismerése). A fűtés lehetséges módjai Előnyök és hátrányok mérlegelése: érdemes - e az iskolába Energiaforrások a háztartásban. gépkocsival jönni. A készülékek energiatakarékos üzemeltetésének módjai. Az állagmegőrzés, takarítás, karbantartás és a felelős hasznáA közlekedés és az energiatakarékosság. lat jelentőségének felismerése. Kapcsolat felismerése a haszAz épületek karbantartásával, állagmegőrzésével kapcsolatos legnálat intenzitása, a kopás, állagromlás és a karbantartási felafontosabb munkák az iskolában és otthon. datok szükségessége, gyakorisága között Kulcsfogalmak: Alaprajz, lépték, energiatakarékosság, felelősség Órakeret: 12 óra Tematikai egység: Előzetes tájékozottság A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

tájképek. Technika, életvitel és gyakorlat: fűtés, háztartási munkák, közlekedés, energiatakarékosság

ANYAGOK KÖRÜLÖTTÜNK Anyagok megismert tulajdonságai Az állandóság és változás szempontjából a halmazállapot - változások értelmezése. Tömeg és űrmértékek használata. A felépítés és működés kapcsolatában a víz mint oldószer alkalmazása. Ok-okozati összefüggések feltárása a napi gyakorlataink és az anyagi átalakulások jellemzői között. Kapcsolat keresése az égés feltételei, és a tűzoltás szabályai között

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Önthető-e a mák, a liszt? Csak a folyadékok önthetők? Miért mérik kilóra a krumplit, dekára a mákot, literre a tejet? Miért tesznek a friss zúzódásra jeget? Miért esik jól nyáron a fagyi? Megrepesztheti-e a víz a sziklát? Hogyan lehet megelőzni a tűzeseteket? Mit lehet tenni tűz esetén? Ismeretek: Halmazállapotok. a légnemű anyagok (gázok) kitöltik a rendelkezésre álló teret; a folyadékok térfogata változatlan, de felveszik az edény alakját; a szilárd anyagok megtartják formájukat.

Fejlesztési követelmények: Különböző - a környezetünkben leggyakrabban megtalálható -anyagok összehasonlítása halmazállapotuk szerint. Köznapi folyadékok és szilárd anyagok tulajdonságainak érzékszervi vizsgálata. A tapasztalatok megfogalmazása szóban. A környezetünkben előforduló kristályos anyagok csoportosítása: például: kvarc –az üveget karcolja, kalcit –az üveget nem karcolja és körömmel sem karcolható). Példák keresése kristályokra (ásványok). Annak magyarázata, miért célszerűbb a folyadékok térfogatát, és a szilárd anyagok tömegét megadni. Tömeg -és űrmértékek leolvasása (élelmiszeripari termékekről illetve mérőeszkö-

Kapcsolódási pontok: Magyar nyelv és irodalom: versek, mesék, találós kérdések, szólások, közmondások a gőzzel, vízzel, jéggel kapcsolatosan. Vizuális kultúra: önkifejezés: táj ábrázolása, életképek. Matematika: becslés, mérés, mértékegységek. 10


HELYI TANTERV 2013

Az önthetőség nem jelenti önmagában azt, hogy egy anyag folyékony halmazállapotú. Környezetünk legkeményebb anyagi a kristályok.: ilyenek a drágakövek, a gyémánt. Térfogat-és tömegmérés, mértékegységek (deciliter, liter, dekagramm, kilogramm). A víz halmazállapot –változásai (olvadás, fagyás, párolgás, lecsapódás), és kapcsolatuk a hőmérséklet változásával. Oldat. Vízben való oldhatóság. A melegítés és hűtés a mindennapokban. Az égés folyamata (égési feltételek, éghető és éghetetlen anyagok, égéstermékek). Éghető anyagok a környezetünkben. A gyufa használata. Irinyi János, mint a gyufa feltalálója. Tűzvédelem, a tűzoltás alapelvei, eszközei

Kulcsfogalmak:

zökről), kapcsolat keresése a deciliter és liter, illetve a gramm/dekagramm, valamint a dekagramm/kilogramm között. Kapcsolat keresése a víz halmazállapot-változásai és köznapi alkalmazásai között (például hűtés jégkockával, melegítés gőzzel). Tömeg és térfogatmérés víz fagyasztása és olvadása során. Példák keresése a víz halmazállapot-változásaira a háztartásban és a természetben. Különböző anyagok viselkedésének megfigyelése a vízben. Oldatok készítése. Az anyagok csoportosítása vízben való oldhatóság szerint. A meleg és hideg vízben való oldódás öszszehasonlítása. Folyadékok és a levegő hőmérsékletének mérése. A környezetben található tárgyak, anyagok csoportosítása éghetőségük szerint. Égés vizsgálatán keresztül az égés feltételeinek megállapítása. Kapcsolat keresése az égés feltételei, és a tűzoltás módja között. Felkészülés vészhelyzetre. A pontos, felelősségteljes munkavégzés fontosságának felismerése a tűzoltók munkája során Halmazállapot, halmazállapot-változás térfogatmérés, tömegmérés, oldódás, égés, tűzvédelem, tűzoltás


MI KERÜL AZ ASZTALRA? Napszakok, táplálkozás Az ember megismerése és egészsége szempontjából az egészségtudatos táplálkozási szokások kialakítása, minőségi és mennyiségi szempontok figyelembe vételével. Az élelmiszer higiénia jelentőségének felismerése. Megfelelő szemlélet, egészségtudatos magatartás alapozása az egészség megőrzésére. Annak felismerése, hogy számos szokásnak biológiai alapja, magyarázata van. Az egészség értékének tudatosítása

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért leszünk éhesek? Miért fontos a rendszeres étkezés? Milyen élelmiszerekből mennyit fogyasszunk? Milyen élelmiszereket csomagoljunk egy egész napos kirándulásra?

Fejlesztési követelmények: A rendszeres, nyugodt táplálkozás szerepének felismerése. Élelmiszerfajták csoportosítása energiatartalmuk (magas, alacsony), illetve tápanyagtartalmuk alapján. A helyes és helytelen étrend, az egészséges és egészségtelen ételek, italok felismerése, csoportosítása. A táplálkozás, az életmód és az ideális testsúly eléré-

Kapcsolódási pontok: Technika, életvitel és gyakorlat: a főzés, illetve ételkészítés; az élelmiszerek, ételek tárolása; egészséges táplálkozás, étrend. Ének-zene: 11


HELYI TANTERV 2013

Mit tegyünk a maradék étellel? se/megtartása közötti kapcsolat felismerése. Ismeretek: Az étkezéssel kapcsolatos szokások gyűjtése, elemzése, véleAz éhség, mint a szervezet jelzése: energiára, tápanyagra van szük- mények megfogalmazása. ségünk. Az étkezéssel kapcsolatos szokások (például nyugodt környeA leggyakoribb élelmiszerek energiatartalma (alacsony, magas), a zet, levesek, folyadékfogyasztás) felismerése. tápanyagok fajtái (fehérje, zsír, szénhidrát). A helyes étkezési szokások megismerése, betartása, gyakorláTáplálékpiramis. sa. Az ideális testsúly jelentősége: az elhízás, az alultápláltság követA gyorsétkezés előnyeinek és hátrányainak összegyűjtése, kezményei. Példa a hiánybetegségekre: skorbut. mérlegelése. Szent-Györgyi Albert úttörő szerepe a C –vitamin előállításában. Egy hagyományos helyi étel elkészítésén keresztül a főzési Az étkezések rendszeressége, időpontjai, a helyes táplálkozás. Az folyamat lépéseinek értelmezése. étkezés körülményei: tiszta környezet, terített asztal, evőeszközök Az ételek tárolásával kapcsolatos alapvető szabályok megishasználata, alapos rágás, megfelelő testhelyzet, nyugalom. Elegenmerése és betartása. dő folyadék fogyasztása. A tiszta, jó ivóvíz fogyasztásának jelentőÉtelek csoportosítása eltarthatóságuk szerint. sége.. Javaslat készítése: milyen ennivalót vigyünk magunkkal hoszAlapvető konyhai műveletek: aprítás, melegítés, hűtés, fagyasztás, szabb utazás, vagy kirándulás alkalmával télen, nyáron. szárítás, forralás. A konyhai higiénés szabályok. Az ételmérgezés tüneteinek felismerése, veszélyeinek megérA maradék étellel kapcsolatos higiénés szabályok. tése Az ételmérgezés okai és következményei. Kulcsfogalmak: Egészségtudatos magatartás, élelmiszer-higiéné, táplálkozási piramis, étkezési szabály Órakeret: 15 óra Tematikai egység: Előzetes tájékozottság A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai H-modul - Az erdő élővilága 2.ó.

az étkezéssel kapcsolatos dalok. Vizuális kultúra: gyümölcsök, ételek ábrázolása

ÉLŐLÉNYEK KÖZÖSSÉGEI Növény, állat A rendszerek, illetve a felépítés és működés szempontjából az életközösségek kapcsolatának megismerése. Annak felismerése, hogy az egyes fajok környezeti igényei eltérőek. A mesterséges és természetes életközösségek összehasonlítása. A természetvédelem jelentőségének felismerése

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Élhetne-e róka a kertben? Mi a különbség a vadon élő és az ember által gondozott állatok életmódja között? Ismeretek: Életjelenségek, életfeltételek. Egy választott élőlény leírása testfelépítés, életmód, környezeté-

Fejlesztési követelmények: Összefüggések megértetése az életjelenségek és életfeltételek között. Az életközösség növényei és állatai közötti jellegzetes kapcsolatok felismerése. Egymásrautaltságuk bizonyítása egyszerű táplálkozási kapcsolatok összeállításával. Állatok csoportosítása (ragadozó, növényevő, mindenevő).

Kapcsolódási pontok: Magyar nyelv és irodalom: versek, mesék, mondókák egyes állatfajokkal kapcsolatban. Ének-zene: állatokról szóló dalok, zeneművek. 12


HELYI TANTERV 2013

nek kölcsönhatása alapján. Egyed, csoport, életközösség megkülönböztetése konkrét Táplálkozási kölcsönhatások: ragadozás, növényevés. Összefüggés esetekben. az élőlények energiaszükséglete, és életmódja között. A természetvédelem jelentőségének felismerése. Az élővilág Veszélyeztetett fajok sokféleségének tisztelete Kulcsfogalmak: Környezeti igény, életfeltétel, természetvédelem, sokféleség, életközösség, táplálkozási kapcsolat

Vizuális kultúra: életközösségek ábrázolása

A fejlesztés várt eredménye a két évfolyamos ciklus végén:          

Alapvető tájékozódás az iskolában és környékén. Az évszakos és napszakos változások felismerése és kapcsolása az életmódbeli szokásokhoz. Az emberi test nemre és korra jellemző arányainak leírása, a fő testrészek megnevezése. Az egészséges életmód alapvető elemeinek ismerete és alkalmazása. Mesterséges és természetes életközösség összehasonlítása. Az élővilág sokféleségének tisztelete, a természetvédelem fontosságának felismerése. Az időjárás elemeinek ismerete, az ezzel kapcsolatos piktogramok értelmezése; az időjárásnak megfelelő öltözködés. Használati tárgyak és a közvetlen környezetben gyakran előforduló anyagok felismerése, megnevezése, csoportosítása, és felhasználásuk lehetséges módjai. Összefüggések felismerése a az anyagok tulajdonsága és felhasználhatóságuk között. Mesterséges és természetes anyagok megkülönböztetése. A halmazállapotok felismerése. Egyszerű megfigyelések végzése a természetben, egyszerű vizsgálatok és kísérletek kivitelezése. Az eredmények megfogalmazása, ábrázolása. Ok-okozati összefüggések keresésének igénye a tapasztalatok magyarázatára. Életjelenségek, életfeltételek. Az életkornak és ismereteknek megfelelő környezettudatos magatartás tanúsítása a mindennapi életvitel során. 3–4. évfolyam

Ebben a képzési szakaszban – az életkori sajátosságokhoz illeszkedve – tágul a megismerendő környezet: az iskola világából kitekintünk a felnőttek világa felé, miközben a szűkebb környezetből a tágabb környezetbe lépünk. Ennek kapcsán egy-egy jelenséggel kapcsolatos múltbeli elképzelések és modern magyarázatok, régi és mai alkalmazások vizsgálatára és értelmezésére is alkalom nyílik. A 3–4. évfolyamon az egyszerűbb vizsgálatok mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a módszeresebb megfigyelések. A rácsodálkozástól a tapasztalatok mind szabatosabb megfogalmazásáig jutunk el: innen vezet majd az út azok rögzítéséig, rendszerezéséig és a természethez intézett kérdéseknek megfelelő kísérletek megtervezéséig a magasabb évfolyamokban. Mindez megalapozza az igényt az információkeresésre, az önálló munkavégzésre. Az emberi test működésével kapcsolatban a leíró megfigyelésen túllépve egyre fontosabbá válik az ok-okozati összefüggések feltárása. Emellett a divattal, szokásokkal kapcsolatos kritikus állásfoglalás, a tudás alkalmazásának igénye, az érvek és ellenrévek keresése és összevetése is fontos szerepet kap. Mindez a természettudományos műveltség megalapozásához elengedhetetlen. Az élő és élettelen természeti jelenségek rendszerbe foglalásán, a kölcsönhatások feltárásán keresztül a megértés igényére helyezünk hangsúlyt. Kiemelt szerepet kap a környezettudatosság, illetve az ember és a természet harmonikus együttélési módjainak tisztelete, ilyen megoldások értékelése és keresése. Az egyes foglalkozások, szakmák megismerésén keresztül azok tisztelete, a munka értékének megbecsülése, a kezdeményezőkészség és a segítő magatartás (önkéntesség) 13


HELYI TANTERV 2013

fejlesztése jelenik meg kiemelt nevelési célként. A visszatérő témák lehetőséget adnak az ismeretek elmélyítésére, miközben a tanulók megtapasztalhatják, hogy a már elsajátított ismeretek, készségek, a már megszerzett tudás (legyen az még egyelőre bármilyen töredékes vagy esetleges is) hasznosíthatók az újabb ismeretek megszerzésekor. A közvetlen környezetben, a mindennapi életben megtapasztalható jelenségekből kiinduló, a problémák megértését célzó tanulás a természettudományos gondolkodás fejlődése mellett segíti az egyéni tanulási stílus kialakítását is. Ezzel alapozzuk meg az igényt a tudás folyamatos bővítésére, a tudomány fejlődésének követésére, a környezeti jelenségek megfigyelésére, a magyarázatok megtalálására. Az önálló és kritikus információszerzés a természettudományos műveltség megalapozásának kulcseleme, de jelentős szerepe van a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztésében, illetve az állampolgárságra, demokráciára való nevelésben is. A megvalósítást változatos tevékenységek: projektmunka, az érveken, tényeken alapuló vita, a különböző kollaboratív feladatok, szerepjátékok stb. segíthetik. Érdemes az írott információk mellett a különböző multimédiás és infokommunikációs források adta lehetőségeket is kihasználni. Ez a korosztály a képi információkra különösen fogékony, és képek segítségével igen hatékonyan fejezi ki magát. Erre építve nemcsak a hatékony, önálló tanuláshoz, hanem az esztétikai-művészeti tudatosság fejlődéséhez is hozzájárulhatunk. A tantárgyi tartalmak és az aktív, problémaalapú tanulás módszerének alkalmazása jelentős szerepet játszanak a testi-lelki egészség alakulásában, a fenntarthatóság és a környezettudatos szemlélet fejlesztésében, a hatékony, önálló tanulás különböző technikáinak megismerésében és gyakorlásában. A lakóhely és az ország főbb nevezetességeinek megismerése és bemutatása, egy választott nemzeti park vagy tájvédelmi körzet megismerésének kapcsán fejlődik az azonosságtudat, valamint a hazához és a lakóhelyhez való kötődés, a tudománytörténeti elemek pedig a tudomány és technika fejlődésének felismerését, az egyes találmányoknak az emberiség fejlődésében betöltött szerepének értékelését segítik elő. A jeles napokkal kapcsolatos szokásoknak a természet változásával való összekapcsolása hozzájárul annak megértéséhez, hogy hagyományaink segítenek a természettel való kapcsolat újrafelfedezésében, megélésében és egyúttal életünket is strukturálják. A legtöbb tematikai egység 8 illetve attól több órára készült. A feldolgozás során azonban ezek az egységek két évfolyamra bontva is megvalósíthatóak. A megismerési folyamat irányításában általában, de a terepi látogatások és az önálló munka során különösen is fontos a tanító facilitátori szerepe és a segítő értékelés formáinak az alkalmazása. 3. évfolyam – Éves órakeret: 55,5 óra Órakeret: 12 óra Tematikai egység: Előzetes tájékozottság A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai H-modul - 3.ó. Vizek, vízpartok élővilága

A MEZŐN Életfeltételek, tápanyagok, táplálék, évszakok A felépítés és működés kapcsolatában az élőlények csoportosítása, a haszonnövények fogyasztható részeinek megnevezése

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen növények és állatok élnek a mezőn?

Fejlesztési követelmények: Az élővilág szerveződési szintjeinek felismerése. A megfigyelt élőlények csoportosítása: növények, állatok (ízeltlábúak, halak,

Kapcsolódási pontok: Magyar nyelv és irodalom: a kenyérrel kapcsolatos mesék, szólások, 14


HELYI TANTERV 2013

Hogyan kerül a kenyér az asztalra? madarak, emlősök). Ismeretek: A mező (szántóföld -rét - legelő). Néhány jellegzetes állatnyom tanulmányozása, lerajzolása. Néhány jellemző vadon élő és termesztett növény felismerése, Életnyomok gyűjtése a terepi látogatás során. Állatnyomok hasznosítása . megismerése. Hazai vadon élő állatok (rókalepke, kárász, csuka, mezei pocok, Az emberi beavatkozás hatásának felismertetése, az ember mezei nyúl, fácán,). természet átalakító tevékenységének következményei. Szaporodás: pete, tojás, elevenszülő. Kenyérsütés: búza, liszt, és kenyér példáján a nyersanyag, termék, Példák gyűjtése kenyérfajtákra, összehasonlításuk különböző késztermék fogalma, a rostálás, szitálás, az őrlés, a kelesztés és a szempontok szerint. A kenyérsütés példáján a természet tisztedagasztás folyamata. letének felismerése a hagyományos életmód egyszerű cselekvéAz üzletekben kapható kenyerek és adalékok szerepe. Kenyérsütés seiben házilag. Kapcsolódás az új kenyér ünnepéhez, a kenyérrel kapcsolatos hagyományok Kulcsfogalmak: Életközösség, növényi szerv, életciklus, napenergia, kenyérsütés Órakeret: 10 óra Tematikai egység: Előzetes tájékozottság A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

közmondások. Vizuális kultúra: Életközösség megjelenítése. Ének-zene: az élőlényekkel, a kenyérsütéssel kapcsolatos dalok. Technika, életvitel és gyakorlat: gyártási folyamat; alapanyag, nyersanyag, késztermék

MEGTART, HA MEGTARTOD Növények, állatok, természetes és mesterséges környezet A hagyományos életmód, és a helyi tudás jelentőségének megláttatása a környezet és fenntarthatósághoz kötődően. A környezet- és természetvédelem szerepének felismertetése. Az ember-természet kapcsolat, mint rendszer értelmezése konkrét példák segítségével. A tapasztalati tudás értékelése. A természeti ritmusok és ünnepeink, jeles napjaink közötti kapcsolatok felismerése. A környezettudatos életvitel megalapozása

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen kapcsolat van az ünnepek és az évszakok között? (Pl. farsang, húsvét, pünkösd, karácsony). Miért szükséges ápolni hagyományainkat? Lehet-e tanulni egy iskolázatlan embertől? Miért fontos a természetvédelem? Ismeretek: A hazai vizek, vízpartok néhány jellemző élőlénye. Jeles napok, ünnepek kapcsolata a természet változásaival. A lakóhely hagyományai. A gazdálkodó ember természeti és épített környezetének kölcsönhatása az ártéri fokgazdálkodás példáján.

Fejlesztési követelmények: Élőhely, testfelépítés, életmód kapcsolata. Kalendárium készítése, jeles napok, és természeti történések, népdalok, népköltések és versek, szépirodalmi részletek megjelenítésével. Példák keresése arra, hogyan látták el az ártéri gazdálkodásból élő emberek táplálék igényüket (növények, tenyésztett állatok, halászat, vadászat). Hogyan készítették és tartósították ételeiket, melyek voltak a használati tárgyaik anyagai. Hogyan éltek együtt a természettel, hogy hosszútávon biztosítani tudják megélhetésüket. Néhány anyag feldolgozása (pl. agyag, fűzfavessző, gyógynövényszárítás). Annak megértése, hogy a helyi sajátosságokra,

Kapcsolódási pontok: Magyar nyelv és irodalom: többjelentésű szavak: a fok szó jelentései. Ének-zene: népdalok. Vizuális kultúra: népművészet. Erkölcstan: a természet tisztelete, a hagyományok jelentősége. 15


HELYI TANTERV 2013

Haszonállatok: mézelő méh, szürke marha, mangalica, racka. problémákra a hagyományos tudás kínálja a legmegfelelőbb Ártéri gyümölcstermesztés (alma, meggy), őshonos ártéri szőlémegoldásokat. szet. Vadon élő állatok: kárász, csuka, nemes kócsag, fehér gólya, A körültekintő, természetbarát emberi beavatkozások jelentőseregély, rókalepke, feketerigó. Gyógy- és fűszernövények: galago- ségének felismerése. A vízvédelem szerepének belátása. nya, szeder, menta. Az iskolához legközelebb található nemzeti park vagy tájvédelA hagyományos házak anyagai (nád, sás, fűz, agyag, vályog), a tele- mi körzet megismerése, értékmentő feladatának megértése. A pülések mérete. természetvédelem és a fenntarthatóság kapcsolatának felismeA folyószabályozás hatása és a vizek védelme rése Kulcsfogalmak: Fenntarthatóság, fokgazdálkodás, természetvédelem, vizes élőhely, tapasztalati tudás, egyensúly Órakeret: 4 óra Tematikai egység: Előzetes tájékozottság A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Technika életvitel és gyakorlat: a ház részei, építőanyagok, anyagok felhasználása, megmunkálása; élelmiszerek tartósítása

EGÉSZSÉG ÉS BETEGSÉG Testrészek, egészséges táplálkozás elemei, hőmérséklet Az ember megismerése és egészsége, illetve a felépítés és működés kapcsolata szempontjából a betegségtünetek felismerésének képessége. A kezdeményezőképesség fejlesztése, az egészségtudatos életmód kialakítása és gyakorlása. A felelősségtudat erősítése. Az egészség értékének tudatosítása

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Fejlesztési követelmények: Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért betegedhetünk meg? Az egészségünket károsító és védő szokások csoportosítása. Hogyan kerülhetjük el a betegségeket? Példák gyűjtése aktív és passzív pihenésre. Melyek a betegség jelei? A betegségtünetek felismerésének gyakorlása esettanulmányoMitől függ a gyógyulás? kon keresztül. Mi a teendő baleset esetén? A fertőzés megelőzési módjainak gyakorlása. Ismeretek: Az egészségügyi dolgozók munkájának elismerése, tisztelete. Az egészséges életmód (táplálkozás, aktív és passzív pihenés, ölSzabályok betartása, viselkedéskultúra az egyes egészségügyi tözködés, személyes higiéné, rendszeres testmozgás, lelki egésintézményekben. zség). A betegség megelőzés fontosságának felismerése. A betegség (nátha, influenza, bárányhimlő) tünetei. a mentők munkájának értékelése, tisztelete. Testhőmérséklet, láz mérése. Teendők és a segítségkérés módjainak megismerése baleset A betegség okai: fertőzés, örökletes betegség, életmód. esetén A gyógyítás. A háziorvos és a kórház feladatai. A gyógyszertár. A védőoltások szerepe Kulcsfogalmak: Egészségmegtartás, betegség, gyógyítás, gyógyulás, baleset, fogyatékkal élő emberek Órakeret: 4 óra Tematikai egység: Előzetes tájékozottság

Matematika: rész-egész kapcsolat.


Testnevelés és sport: a rendszeres testmozgás szerepe. Magyar nyelv és irodalom: szólások, közmondások, mesék az egészséggel és a betegséggel kapcsolatban. Technika, életvitel és gyakorlat: a betegség tünetei, teendők betegség esetén

AZ A SZÉP, AKINEK A SZEME KÉK? Testrészek, emberi tulajdonságok 16

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

HELYI TANTERV 2013

Az ember megismerése és egészsége szempontjából az alkat, a külső és belső tulajdonságok különbözőségének elfogadtatása. Az öröklődés szerepének felismertetése példákon keresztül. A toleráns és segítőkész magatartás megalapozása, erősítése

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek:

Fejlesztési követelmények: Példák, illusztrációk gyűjtése különböző korok, kultúrák szépProblémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: ségideáljaira. Annak felismerése, hogy nem minden szépségideMiért látunk valakit szépnek? ál vagy divat hat pozitívan egészségünkre.. Egyes szokások Csak a szupermodellek lehetnek szépek? kifejezetten károsak (tűsarkú cipő, fűző, stb.) Ismeretek: Az emberek közötti testi különbségek és hasonlóságok megfiEmberábrázolás a művészetben. gyelése. Az öröklött tulajdonságok megértése példák alapján, Különböző korok szépségideáljai. csoportosításuk. Külső és belső tulajdonságok. A helyes és rendszeres testápolási szokások megismerése, gyaSzerzett és öröklött tulajdonságok. korlása. Annak felismerése, hogy a divat nem mindig az egésAz ápolt külső szebbé tesz: a testápolás módjai: (tisztálkodás, haj, zséges testápolási szokásokat közvetíti. Gyakran felesleges, köröm, bőr és fogápolás). vagy káros szokásokat is erőltethet. Személyes tapasztalat szerA divat és a testápolás kapcsolata. zése az érzékszervi és a mozgásszervi fogyatékkal élők életéről. Fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességű emberek A fogyatékkal élők elfogadása, segítése Kulcsfogalmak: Testalkat, testi adottságok, személyes higiéné, öröklődés Órakeret: 8 óra Tematikai egység: Előzetes tájékozottság A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Kapcsolódási pontok: Vizuális kultúra: portré, és karikatúra. Magyar nyelv és irodalom: a jellemzés; hasonlatok, metaforák a szépséggel kapcsolatban. Ének-zene: pozitív és negatív testi tulajdonságot megéneklő népdalok. Technika, életvitel és gyakorlat: a testápolás módjai, egészséges életmód

MERRE MEGY A HAJÓ? Halmazállapot-változások, oldódás, kölcsönhatás Az anyag, energia, információ szempontjából a mágnesesség szerepének felismerése és kölcsönhatásként való értelmezése; hang - és fényjelenségek tanulmányozása. Az állandóság és változás megfigyelése saját vizsgálatok értelmezésén keresztül. A tudomány, technika, kultúra szempontjából az egyes jelenségek gyakorlati alkalmazásának megismerése

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan talál vissza a fecske tavasszal, az ősszel elhagyott fészkére? Hogyan tájékozódtak a hajósok régen, és hogyan tájékozódnak ma? Miért színes a szivárvány? Miért lehet szomjan halni a tengeren? Ismeretek: Tájékozódás csillagképek alapján. A Göncölszekér legendája. Tájékozódás iránytűvel: a Föld mágneses tere, a mágneses vonzás, taszítás.

Fejlesztési követelmények: Példák keresése az állatok tájékozódására. A Göncölszekér csillagkép felismerése. Rajz készítése szabadon választott csillagképről. A csillagkép nevével kapcsolatos gyűjtőmunka végzése. Vizsgálatok a mágnesességgel kapcsolatban (vonzás, taszítás, kölcsönösség felismerése.) Az iránytű működésének értelmezése. Annak megértése, miért jelentett az iránytű feltalálása hatalmas segítséget a hajósoknak. Konkrét jelenségek (rezgő húrok, megütött vizespohár, rezgő vonalzó stb.) vizsgálatán keresztül annak megtapasztalása, hogy a hangot a levegő rezgésén keresztül érzékeljük. Fénytö-

Kapcsolódási pontok: Magyar nyelv és irodalom: csillagképekhez kötődő mítoszok, legendák, a hajózással kapcsolatos ismeretterjesztő szövegek, kalandos olvasmányok. Vizuális kultúra: képek a vizekről, hajókról. Ének-zene: A hangszerek hangja, hangmagasság; a hajózáshoz kapcsolódó dalok. 17

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA Példák hang- és fényjelenségekre. Keverékek és oldatok. Megfordítható (fagyás-olvadás, oldódás-kristályosítás) és nem megfordítható folyamatok (égés). Körfolyamat: a víz körforgása a természetben. Sós víz, édesvíz. Az édesvízkészlet mennyisége a Földön a sós vízhez viszonyítva

Kulcsfogalmak: Órakeret:

HELYI TANTERV 2013 rés és szóródás vizsgálatán keresztül annak felismerése, hogy a fehér fény a különböző színek keveréke. Példák gyűjtése a környezetből keverékekre, oldatokra. A sós vízzel végzett kísérletek során annak megtapasztalása, miért fagy be nehezebben a tenger, mint az édesvíz. A víz körforgásának folyamata során a már ismert fizikai változások (párolgás, lecsapódás) bemutatása, az ellentétes irányú folyamatok felismerése. Annak felismerése, hogy a vizek tisztaságának védelme, és a vízzel való takarékosság a földi élet jövőjét biztosítja

Matematika: Tájékozódás a külső világ tárgyai szerint; a tájékozódást segítő viszonyok megismerése. Számok, mértékegységek

Tájékozódás, kölcsönhatás, a víz körforgása 10 óra

Tematikai egység: Előzetes tájékozottság A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai H-modul - 3.ó. Munkahelyek, int. városunkban

TÁJÉKOZÓDÁS A TÁGABB TÉRBEN (A lakóhely) Fő világtájak, tájékozódás vázlatrajz alapján, saját település neve, környezete A helyi azonosságtudat megalapozása, alakítása. A lakókörnyezettel kapcsolatos pozitív attitűd megalapozása. A közlekedéssel kapcsolatos tudás bővítése. A térbeli tájékozódás fejlesztése, a térképhasználat előkészítése

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Melyik országban-megyében élek? Hol helyezkedik el lakóhelyem Magyarország térképén? Miért szeretek itt élni? Mit tehetünk lakóhelyünk szépítéséért, környezetének védelméért? Ismeretek: Alaprajz, nagyítás, kicsinyítés. A földfelszín formakincsének elemei (hegység, dombság, alföld, tó, folyam, folyó, patak, tenger). A lakóhely természeti környezete. Lakóhelyünk és lakókörnyezetünk néhány jellemző természeti és kulturális nevezetessége. A lakóhely történetének néhány fontosabb eseménye. Közlekedés, tömegközlekedés. A vízi, szárazföldi és légi közlekedési eszközök

Fejlesztési követelmények: A felszínformák megfigyelése a lakókörnyezetben, filmen, képeken, kialakításuk terepasztalon. A lakóhely felszínformái, és kialakításuk terepasztalon. a fő világtájak megnevezése, és elhelyezése a térképvázlaton, térképen. Tájékozódás a közvetlenkörnyezetben iránytű segítségével. A fő világtájak meghatározása. Saját település elhelyezkedésének meghatározása hazánk térképén, bejelölése a térképvázlaton. Közös bemutató készítése a lakóhely kulturális és természeti értékeiről. A természeti és mesterséges fogalompár alkalmazása a lakóhely értékeinek leírásában

Kapcsolódási pontok: Technika életvitel és gyakorlat: közlekedés, utazás, közlekedési eszközök. Matematika: Síkbeli tájékozódás. Távolságok, nagyságrendek becslése, mérése. Magyar nyelv és irodalom: A lakóhelyhez és környezetéhez kötődő irodalmi alkotások. Ének-zene: A lakóhelyhez kötődő népdalok. Vizuális kultúra: nemzeti szimbólumaink 18

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA Kulcsfogalmak:

HELYI TANTERV 2013

Távolságbecslés, térkép, Magyarország, település, közlekedési eszköz, tömegközlekedés

A fejlesztés várt eredménye a 3. évfolyam végén:         

Az egészséges életmód alapvető elemeinek alkalmazása az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére. Az életkornak megfelelően a helyzethez illő felelős viselkedés segítségnyújtást igénylő helyzetekben. Képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására. A fenntartható életmód jelentőségének magyarázata konkrét példákkal. A hagyományok szerepének értelmezése a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, illetve felépítésében. Az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak bemutatása. Az élőlények csoportosítása tetszőleges és adott szempontsor szerint. Egy természetes életközösség bemutatása. Egy konkrét gyártási folyamat kapcsán a technológiai folyamat értelmezése, az ezzel kapcsolatos felelős fogyasztói magatartás ismerete. A lakóhely elhelyezkedése Magyarország térképén, néhány jelentős kulturális és természeti értékének és hagyományának ismerete. Informatikai és kommunikációs eszközök irányított használata az információkeresésben, és a problémák megoldásában. 4. évfolyam – Éves órakeret: 55,5 óra


A KERTBEN Életfeltételek, tápanyagok, táplálék, évszakok A felépítés és működés kapcsolatában az élőlények csoportosítása, a haszonnövények fogyasztható részeinek megnevezése

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mit érdemes vásárolni a piacon? Honnan származik, és mire utal a növény elnevezés? Mitől növekszik a növény? Ismeretek: A Nap mint energiaforrás. A napsugárzás hatása az élővilágra. Gombák, növények, állatok. Zöldségek, gyümölcsök. A növény részei (gyökérzet, szár, levél virág, termés). A mag. Ehető növényi részek. Életszakaszok, csírázás, fejlődés, növekedés, öregedés. Háziállatok (kutya, macska), haszonállatok (tyúk, kacsa). Lebomlás, komposztálás, rothadás

Fejlesztési követelmények: Az élővilág szerveződési szintjeinek felismerése. A megfigyelt élőhely élőlényeinek csoportosítása (gomba, növény, állat, zöldség, gyümölcs). Látogatás a piacon, a tanyán, vagy a kertben. Az idényzöldségek, idénygyümölcsök felismerése, csoportosítása aszerint, hogy mely ehető növényi részt fogyasztjuk. Példák keresése magra, termésre. Naptár készítése az idénygyümölcsökről és idényzöldségekről. A növények fejlődésének megfigyelése. A megfigyelt élőhelyen talált növények csoportosítása aszerint, hogy mely életszakaszban voltak. Lebomlás vizsgálata. A komposztálás szerepének felismerése. Szerves hulladékok csoportosítása komposztálhatóságuk szerint.

Kapcsolódási pontok: Magyar nyelv és irodalom: Versek zöldségekről, gyümölcsökről. Vizuális kultúra: életközösségek (kert) megjelenítése; zöldségés gyümölcscsendéletek. Ének-zene: az élőlényekkel kapcsolatos dalok. Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges táplálkozás 19


Kulcsfogalmak:

Összefüggések felismertetése a növénytermesztés módja, és az egészséges táplálkozás között Életközösség, növényi szerv, életciklus, napenergia, kenyérsütés.


MENNYI IDŐNK VAN? Idő, napszakok, évszakok Az anyag, energia, információ, a rendszerek, illetve az állandóság és változás szemszögéből az idő fogalmának megértése, az időegységek alkalmazásának fejlesztése, az időfogalom mélyítése. A felépítés és működés, illetve a környezet és fenntarthatóság szempontjából a Föld, a Nap, a Hold kapcsolatának felismertetése. A tudomány, a technika fejlődésének felismertetése példák alapján, a találmányok jelentőségének megláttatása a távcső példáján

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek:

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért épp 24 órából áll egy nap? Mióta használnak órát az emberek? Hogyan mérték az időt régen, és hogyan mérhetjük ma? Ismeretek: Az idő mérése. Az időmérés alkalmi és szabványegységei. Az idő kifejezése a mindennapi kommunikációban. Emberi életszakaszok. Születés és halál. A Föld mozgásai. Föld, Nap, Hold. A holdfázisok képének megismerése. A távcső, mint a távoli objektumok megfigyelésének eszköze

Kulcsfogalmak:

HELYI TANTERV 2013

Fejlesztési követelmények: Időmérő eszköz készítése, kalibrálása. Napóra megfigyelése. Időmérő eszközök csoportosítása pontosság, használhatóság, esztétikum szerint). Annak felismerése, leírása, hogy ilyen jelei vannak az idő múlásának az emberi egyedfejlődés egyes szakaszaiban? A születéssel, gyermekvárással, elmúlással kapcsolatos gyermeki elképzelések megbeszélése. A Föld mozgásának modellezése elképzelés alapján (forgás, Nap körüli keringés). Annak felismerése, hogy a Földön nem mindenütt egyszerre van nappal és éjszaka. Az időzónák megsejtése. Kapcsolat keresése a Föld mozgásai, és a naptár elemei között. Képek gyűjtése, csoportos tabló készítése az égitestek szépségének szemléltetésére. Az egyes holdfázisok rajzolása, elhelyezése a naptárban,a ciklikus ritmus felismerése. Annak megsejtése, hogy a különböző időszámítási módszerek miatt eltérések adódhatnak. A távcső működésének vizsgálata. Konkrét példák alapján annak megértése, miért jelentett a távcső felfedezése hatalmas mérföldkövet a tudomány fejlődésében


Magyar nyelv és irodalom: szólások, közmondások, találós kérdések, metaforák, hasonlatok az idővel kapcsolatosan. Vizuális kultúra: Az idő képi ábrázolása, az égitestek képi ábrázolása. Ének-zene: ütem, ritmus, metronóm. Matematika: folyamat mozzanatainak időbeni elrendezése; időrend kezelése

Időmérés, égitest, naptár

Órakeret: 5 óra Tematikai egység: Előzetes tájékozottság

MIÉRT ÉRDEMES TAKARÉKOSKODNI? Hőmérséklet, az anyagok tulajdonságai 20

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

HELYI TANTERV 2013

Az anyag, energia, információ szempontjából az energiatakarékos magatartás erősítése. A papírgyártás megismerésén keresztül az ipari folyamat főbb lépéseinek megértése, a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása, a szelektív gyűjtés fontosságának felismertetése. A múzeumok munkájának értékelése

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Fejlesztési követelmények: Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Fogyasztanak-e áramot az elektromos berendezések készenléti Megfigyelések, vizsgálatok a hó terjedésével kapcsolatosan. üzemmódban? A megújuló és nem megújuló energiaforrások megkülönbözMiért szükséges a hagyományos izzókat energiatakarékos izzókra tetése konkrét példák alapján. cserélni? Különböző papírfajták vizsgálata megadott szempontok alapMi minden készülhet a környezetünkben papírból? ján. Készíthetünk-e otthon is papírt? Példák gyűjtése a papír felhasználására. A gyűjtött példák Ismeretek: alapján az egy hét alatt felhasznált papír mennyiségének méA hőátadás. rése. A háztartási gépek, eszközök, és készülékek energiatakarékossága. Ismerkedés a papír történetével. Merített papír készítése. A Az elektromos készülékek üzemeltetése a hőtermelés miatt veszpapírgyártás, a papírkészítés példáján a házi és ipari előállítás teséggel is jár. különbségeinek megfigyelése. A megújuló és nem megújuló energiaforrások. Az újrahasznosítás, az újrahasznosításra gyűjtött példák alapA papír szerepe mindennapi életünkben. ján a tudatos fogyasztói magatartás szerepének felismerése. A papírgyártás: az ipari gyártás vázlata (a termék előállítása: Az egyes csomagolóanyagok összehasonlítása különböző nyersanyag, késztermék, hulladék; a papírgyártás vízigényes foszempontok szerint (esztétikus, gazdaságos, környezetkímélő, lyamat). energiatakarékos, újrahasznosítható, eldobó, pazarló). Használati tárgyak és alkotások újrahasznosított papírból. Múzeumlátogatás után beszámoló a szerzett tapasztalatokról A papír mint csomagolóanyag. előre megadott vagy választott szempontok alapján (szóban, Egyéb csomagolóanyagok. írásban, vagy rajzban). Példák a papír, műanyag, fém újrahasznosítására Kulcsfogalmak: Papírgyártás, újrahasznosítás, energiaforrás, energiatakarékosság 7óra Tematikai egység: Előzetes tájékozottság


Vizuális kultúra: műveletek különféle papírfajtákkal (ragasztás, kasírozás, kollázs), papírmasé. Technika, életvitel és gyakorlat: gyártási folyamatok. Erkölcstan: egyéni felelősség kérdése. Matematika: halmazok

Órakeret:

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

VÁGTAT, MINT A PARIPA Testrészek A mozgásjelenségek tanulmányozása során az állandóság és változás ás kapcsolatuk felismertetése. Az ember megismerése és egészsége szempontjából a mozgás szerepének felismertetése az egészségmegőrzésben, a mozgás-szervrendszer működésének alapvető megértetése. A felépítés és működés kapcsolatának beláttatása a ló testfelépítésének és mozgásának példáján. Az egészségünket védő és károsító szokások felismertetése

21

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek:

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért vágtat sebesen a paripa? Kiből lesz a jó rövidtávfutó? Kiből lesz a jó hosszútávfutó? Hogyan fejleszthetjük mozgásunkat? Ismeretek: A mozgásfajták megkülönböztetése (egyenletes és gyorsuló mozgás, ütközés). A csontok, izmok, ízületek szerepe: hajlékonyság, erő, rugalmasság gyorsaság, ügyesség. Az edzés és a bemelegítés. A testalkatnak,testi adottságoknak megfelelő mozgásformák. A tánc, mint mozgás. A mozgás, mint aktív pihenési forma. A mozgásszegény életmód veszélyei. A ló leírása: testfelépítés, életmód, alkalmazkodás a környezethez. A ló mozgása: ügetés, poroszkálás, vágta. Az egészségünket védő és károsító szokások.

Kulcsfogalmak:

HELYI TANTERV 2013 Fejlesztési követelmények: Mozgásjelenségek vizsgálata játékos kísérletekkel: kérdések megfogalmazása a mozgások jellemzőivel kapcsolatban. A jelenségek megfigyelése az állandóság és a változás szempontjából. Változások megfigyelése, adott szempontú besorolása (a mozgás gyorsasága, iránya). Példák gyűjtése mozgással kapcsolatos rekordokra. A rendszeres testmozgás jelentőségének felismerése. Esettanulmányok, példák feldolgozása arról, hogy a rendszeres testmozgás hogyan fejleszti az akaraterőt, állóképességet, ügyességet. A bemelegítés fontosságának és a fokozatosság betartásának belátása az edzés során. Lehetőségek keresése a lakóhelyen a rendszeres testmozgás gyakorlására. A kapcsolat felismerése a ló testfelépítése és életmódja, illetve természetes környezete között. Annak magyarázata, miért elterjedt haszonállat a ló. Példák keresése a ló és az ember kapcsolatára. A ló mozgásának megfigyelése, és különböző mozgásformáinak összehasonlítása. A már megismert egészségünket védő szokások összegyűjtése képekben, tablókészítés. A dohányzás, az alkohol, a drog fogyasztás káros hatásának megértetése példákkal

Kapcsolódási pontok: Vizuális kultúra: a mozgás megjelenítése a művészetekben, mozgókép készítése.. Ének-zene: népdalok, zeneművek a ló és az ember kapcsolatáról; a ritmus és a mozgás kapcsolata (tánc). Testnevelés és sport: a rendszeres testmozgás. az edzés, a bemelegítés; világcsúcsok, nemzeti rekordok különböző sportágakban, lovassportok. Magyar nyelv és irodalom: a mozgás leírására szolgáló rokon értelmű szavak, hasonlatok a mozgás kifejezésére; mozgás, illetve a ló mozgásának megjelenítése irodalmi alkotásokban, mondókákban. Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód, egészséges testmozgás

Mozgásszerv, mozgásforma


ÖNISMERET ÉS VISELKEDÉS Az önismeret és önreflexió fejlesztése a viselkedési helyzetek tanulmányozásán keresztül. Az ember megismerése és egészsége szempontjából az emberi magatartásformák megfigyelése, hasonlóságok és különbségek keresése az állati kommunikációval. A kapcsolatok és a közösség jelentőségének felismertetése az ember életében

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Igaz-e, hogy „ugatós kutya nem harap?”

Fejlesztési követelmények: A kutya magatartásának megfigyelésével példák vizsgálata az állati kommunikációra.

Kapcsolódási pontok: Magyar nyelv és irodalom: szólások, közmondások, metaforák az emberi 22

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA Van-e hasonlóság az emberi és az állati viselkedés között? Hogyan „olvashatunk” mások jelzéseiből? Hogyan kerülhetjük el a sértődéseket, veszekedéseket? Hogyan őrizhetjük meg barátságainkat? Ismeretek: Kommunikáció az állatvilágban: a kutya tájékozódása, területvédő és behódoló magatartása. Az emberi kommunikáció: beszéd, testbeszéd. Mosoly, fintor, bólintás, hunyorítás, testtartás szerepe. Magatartásformák, szabályok, viselkedési normák különböző élethelyzetekben. Példák a helyes és helytelen viselkedésre. Együttélés a családban. Baráti kapcsolatok, iskolai közösségek Kulcsfogalmak: Órakeret:

HELYI TANTERV 2013 Hasonlóságok és különbségek keresése az állati és az emberi kommunikáció között. Az emberi kommunikáció elemeinek vizsgálata filmrészletek, fotók segítségével.. A mimika és a testtartás szerepének jellemzése egy-egy példán. A megállapítások kipróbálása, ellenőrzése szerepjátékkal. Emberi magatartásformák megfigyelése különböző helyzetekben. Helyzetgyakorlatok elemzése. Példák csoportosítása (helyes és helytelen viselkedés), érvek és indokok keresése. Az együttélés alapvető szabályainak megbeszélése

és az állati viselkedéssel kapcsolatosan. Vizuális kultúra: arckifejezések, testbeszéd ábrázolása művészeti alkotásokon. Ének-zene: emberi konfliktusok megjelenése dalokban. Matematika: hasonlóságok és különbségek. Erkölcstan: emberi kapcsolatok, közösség, a helyes magatartás

Kommunikáció, metakommunikáció, együttélés 16 óra TÁJÉKOZÓDÁS A TÁGABB TÉRBEN (Magyarország)

Tematikai egység: Előzetes tájékozottság H-modul - 3.ó. Szülőföldünk természeti adottságai

Fő világtájak, tájékozódás vázlatrajz alapján, a földfelszín formakincsének elemei

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai H-modu l- 3.ó. Várostörténet

A rendszerben való gondolkodás fejlesztése: a rész-egész kapcsolat értelmezése hazánk földrajzi helyzetén belül. A helyi és nemzeti azonosságtudat megalapozása, alakítása. A hazánkkal kapcsolatos pozitív attitűd megalapozása. A közlekedéssel kapcsolatos tudás bővítése. A térbeli tájékozódás fejlesztése, a térképhasználat előkészítése

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hol találjuk meg Magyarországot a Föld bolygón? Hogyan tervezhetünk meg egy utazást? Ismeretek: Magyarország helyzete: államhatárok, felszínformák, vizek, főváros, települések, útvonalak, szomszédos országok. Magyarország elhelyezkedése: Föld bolygó, Európa kontinens, Közép-Európa, Kárpát-medence.

Fejlesztési követelmények: A fő világtájak megnevezése, elhelyezése a térképen. Az alapvető térképjelek megnevezése Magyarország térképén. A szomszédos országok felsorolása. Magyarország nagy tájegységeinek megnevezése és helyük meghatározása a térképen. Irányok, távolságok leolvasása. Kutatómunka végzése egy tájegységgel kapcsolatosan: képek, információk, történetek keresése. Térképmásolás.

Kapcsolódási pontok: Magyar nyelv és irodalom: Magyarország értékeinek, szépségének megjelenítése a szépirodalomban. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés, utazás, közlekedési eszközök. Ének-zene: a tájegységekhez kötődő népdalok, zenemű23

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA A települések infrastruktúra rendszere: nagyváros, város, falu, tanya. Külváros, kertváros, belváros. Vonzáskörzet. Magyarország nagy tájegységei. Hazánk néhány főbb természeti és kulturális nevezetessége. Közlekedés, tömegközlekedés Kulcsfogalmak:

Néhány jellegzetes magyar nevezetesség megismerése képekről és a multimédia segítségével. Utazás tervezése a lakóhelyről az ország egy nevezetes pontjára. A látnivalók megtervezése. Térképhasználat: úti cél megkeresése, közbenső állomások felsorolása. Távolság és időtartam becslése. A tömegközlekedési rendszer jelentőségének, környezeti hatásának elemzése Rész-egész viszony, távolságbecslés, Magyarország, település, tömegközlekedés

HELYI TANTERV 2013 vek. Vizuális kultúra: az egyes tájegységekhez kötődő jelképek

A fejlesztés várt eredményei a 4. évfolyam végén:         

Az egészséges életmód alapvető elemeinek alkalmazása az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében. Az életkornak megfelelő viselkedéskultúra, önállóság és segítségnyújtás a szükséges élethelyzetekben. A hosszúság és idő mérése, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslése. Képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására. A fenntartható életmód jelentőségének magyarázata konkrét példákkal. A hagyományok szerepének értelmezése a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, illetve felépítésében. Az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak bemutatása, az élőlények csoportosítása tetszőleges és adott szempontsor szerint. Egy konkrét gyártási folyamat kapcsán a technológiai folyamat értelmezése, az ezzel kapcsolatos felelős fogyasztói magatartás ismerete. Magyarország elhelyezkedése a földrajzi térben, néhány jelentős kulturális és természeti értékének ismerete. Informatikai és kommunikációs eszközök irányított használata az információkeresésben és a problémák megoldásában.

24


HELYI TANTERV 2013 TERMÉSZETISMERET 5. évfolyam Éves óraszám: 74 óra, Heti óraszám: 2 óra Óraszámok

I. Élet a kertben

13

II. Anyagok és változások a környezetünkben

9

III. Tájékozódás a térképen és a természetben

12

IV. Az éghajlat és az időjárás

13

V. A felszín alatti és a felszíni vizek

11

VI. Állatok a házban és a ház körül

13

VII. Helyismeret beillesztve az egyes témakörökbe Összesen: I. Élet a kertben Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

3 74

Élet a kertben

Órakeret 13 óra

A növény testének részei, a fás- és a lágyszár, a növények tápanyagai és táplálékkészítése. A szerkezet és a működés összefüggéseinek felismerése a virágos növények testfelépítésén keresztül. A zöldség- és gyümölcsfélék szerepe az egészséges táplálkozásban, fogyasztásuk egészségvédelmi szabályainak megismerése. A növények környezeti igénye, termesztése, valamint szerveinek felépítése, működése közötti oksági összefüggések feltárása, magyarázata. A felépítés és a működés kapcsolatának megfigyelése a növények testfelépítésének példáján. A fenntarthatóságot segítő szemlélet megalapozása a kártevők elleni védekezés kapcsán. A rendezett és szép környezet iránti igény felkeltése. Az ember személyes felelősségének felismertetése a környezet alakításában.

25

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: gyümölcsök, zöldségfélék ábrázolása a festményeken. Magyar nyelv és irodalom: szövegértés: a Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés Mire van szükségük a növényeknek ahhoz, hogy szépek, egészséA növények életfeltételeinek igazolása kísérletekkel. felismerése; a szövegben elszórt, explicite gesek legyenek, és bő termést hozzanak? A kerti növények jellemzése algoritmus alapján. megfogalmazott információk azonosítása, Miért egészséges a zöldség- és gyümölcsfélék fogyasztása? Az egyes fajok/fajták környezeti igényei és gondozási módja összekapcsolása, rendezése: a szöveg elemei Miben különbözik a konyhakert a virágos kerttől? közötti összefüggés megismerése. közötti ok-okozati viszony magyarázata; egy Milyen növényi részt fogyasztunk, amikor zöldséget, gyümölcsöt Zöldség- és gyümölcsfélék ehető növényi részeinek összehason- hétköznapi probléma megoldása a szöveg eszünk? lítása. A termény és a termés megkülönböztetése konkrét példá- tartalmi elemeinek felhasználásával; hétMi a veszélye a kártevők vegyszeres irtásának? kon keresztül. köznapi kifejezés alkalmi jelentésének felisMiért találkozunk sok földigilisztával és csigával eső után? A főbb növényi szervek és a módosult növényi részek azonosítá- merése. Miért képes az éti csiga sértetlenül átjutni az éles borotvapengén? sa. Történelmi, társadalmi és állampolgári ismeIsmeretek: A kártevők alapvető (ország szintű) besorolása és a kártevők retek: Amerika felfedezése. A növényi test felépítése, a szervek működése, a növények életfelhatására bekövetkező elváltozások értelmezése. Matematika: tételei. A vegyszermentes védekezés fontosságának tudatosítása, a bio- Fogalmak egymáshoz való viszonya. Gyümölcs- és zöldségfélék (őszibarack, dió, burgonya, vöröshagylógiai védekezés lehetőségeinek és jelentőségének felismerése. Rendszerezést segítő eszközök és algoritmuma, paprika, káposztafélék) környezeti igényei, termőhelye, testA kert életközösségként való értelmezése. sok. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönfelépítése, ehető részei, élettartama, felhasználása. A virág felépítésének vizsgálata; a tapasztalatok rögzítése. böztetés. Osztályozás egy és egyszerre két A zöldség- és gyümölcsfélék szerepe az egészség megőrzésében. Növények telepítése, gondozása az osztályteremben, iskolaudva- (több) saját szempont szerint, adott, illetve Fogyasztásuk higiénés szabályai. ron, a növények fejlődésének megfigyelése. elkezdett válogatásban felismert szempont A gyümölcs- és zöldségfélék kártevői: burgonyabogár, káposztaA földigiliszta és az éti csiga megfigyelése, összehasonlítása. szerint. lepke, házatlan csigák, monília. A kerti madarak szerepének bemutatása a kártevők megfékezé- Matematikai modellek (hierarchikus kapcsoA kártevők elleni védekezés. A vegyszerhasználat következményei. sében. latok ábrázolása). Technika, életvitel és gyakorlat: zöldség- és gyümölcsfélék felhasználása. Informatika: információkeresés az interneten. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Fejlesztési követelmények

Zöldség, gyümölcs, virág, mag, termés, fő- és mellékgyökérzet, főeres, mellékeres levél, virág, takarólevél, lepellevél, ivarlevél, csonthéjas, bogyótermés, módosult növényi rész, egynyári, kétnyári, évelő növény, gyűrűsféreg, bőrizomtömlő, puhatestű, köpeny, zsigerzacskó, átalakulás nélküli fejlődés, tápláléklánc A témakör témái 13 óra A virágos növények felépítése (petúnia). A növények életfeltételei és gondozásuk alapismeretei Az almafa A szilvafa és egyéb csonthéjas termésű fák (diófa, őszibarack) A szőlő. Gyümölcseink kártevői A burgonya és a burgonyabogár A vöröshagyma


HELYI TANTERV 2013

A paprika és a paradicsom A fejes káposzta és egyéb káposztafélék. A zöldségfélék kártevői és a kártevők természetes ellenségei. A sárgarépa és egyéb zöldségféléink A földigiliszta, az éti csiga és a májusi cserebogár Rendszerezzük ismereteinket! II. Anyagok és változások a környezetünkben Tematikai egység/ Állandóság és változás környezetünkben – Anyag és közeg Órakeret 9 óra Fejlesztési cél Anyagok érzékszerveinkkel észlelhető (megfigyelhető) és mérhető tulajdonságainak felismerése, mérése, természetes (arasz, láb, nap, év) és mesElőzetes tudás terséges mérőeszközök használata. Halmazállapotok és halmazállapot-változások megkülönböztetése. A közvetlen környezet egyes anyagainak felismerése, megnevezése, bizonyos tulajdonságaik alapján történő csoportosítása, előre megadott halA tematikai egység nevelési- mazképző fogalmak alapján. fejlesztési céljai A kísérlet mint bizonyítási módszer alkalmazása anyagok tulajdonságainak meghatározásában, jelenségek felismertetésében. Gyakorlottság kialakítása a mennyiségi tulajdonságok mérésében. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Környezetünk tárgyainak érzékelhető tulajdonságai. Hasonlóságok és különbségek keresése. Élőlények megkülönböztetése az élettelen tárgyaktól, életjelenségek felismerése. Mi különbözteti meg a természetes és a mesterséges anyagokat? Hányféle halmazállapotban fordulhat elő ugyanaz az anyag? Mi minden készíthető a természetben megtalálható anyagokból? Ismeretek: Élettelen tárgyak és élőlények tulajdonságai. Fizikai tulajdonságok Az anyagok különféle halmazállapotai (szilárd, folyékony és légnemű) Természetes és mesterséges anyagok Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan hasonlíthatunk össze különböző tárgyakat, élőlényeket? Milyen tulajdonságaikat tudjuk számszerűen is jellemezni? Miért van szükség mérésre? Milyen mérhető tulajdonságokat ismerünk? Mi lehet a mérték egysége? Hogyan mérjünk – hosszúságot; térfogatot; tömeget; időt?


Kapcsolódási pontok

A természet anyagi egységének felismerése. Élettelen tárgyak és élőlények megkülönböztetése. Az egyes halmazállapotokra jellemző fizikai tulajdonságok felismerése. A fizikai test fogalmának használata. Természetes és mesterséges anyagok megkülönböztetése. Annak felismerése, hogy a természetes anyagok a mesterséges anyagok alapanyagai.

Mindennapi élet: – környezetünk élettelen tárgyai és élőlényei – a környezetünkben megfigyelhető fizikai változások – különböző halmazállapotú anyagok a természetben és közvetlen környezetünkben – természetes és mesterséges anyagokból készült eszközeink, használati tárgyaink Ipar: – alapanyagok és a belőlük készült mesterséges anyagok (például: fa – papír)

Mérés. A mérendő mennyiség és a mértékegység tudatos megkülönböztetése. A hosszúság, a térfogat, a tömeg és az idő mérése; a leggyakrabban használt mértékegységek ismerete. Mérések önálló elvégzése, a mérési eredmények rögzítése, értelmezése. A mérésekben és a mértékegységek használatában való jártasság fejlesztése. Mértékegységek átváltása. Közvetlenül nem mérhető tárgyak, élőlények méreteinek, töme-

Mindennapi élet: – mérések és mértékegységek mindennapjainkban (mérés és mérőeszközök a háztartásban, a boltban, a piacon, az orvosnál) – nagyobb távolságok mérése (kertben, utcán, építkezésnél) – utazás: járművek méretei, állomások megállók) távolsága 27

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA Ismeretek: Mérés; mérendő mennyiség; mértékegység, mérőeszköz. Hosszúság; a hosszúság leggyakrabban használt mértékegységei. Térfogat; a térfogat leggyakrabban használt mértékegységei. Tömeg; a tömeg leggyakrabban használt mértékegységei. Idő; az idő leggyakrabban használt mértékegységei. Egyszerű mérőeszközök használata.

HELYI TANTERV 2013 gének becslése. Összehasonlítása az ember méreteivel, tömegével.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mit jelent a keverés szó? Mikor használjuk? Mi a keverés „végeredménye”? Milyen keverékekkel találkozhatunk a mindennapi életben? Hogyan készíthetünk keverékeket? Hogyan tudjuk valamiről eldönteni, hogy keverék-e vagy sem – hogyan lehet a keverékek és az oldatok alkotórészeit szétválasztani?

Keverékek készítése és szétválasztása; annak felismerése, hogy a keverékekben az alkotórészek megőrzik eredeti tulajdonságaikat. Természetes és mesterséges keverékek megkülönböztetése. Oldatok készítése; az oldat, az oldószer és az oldott anyag megkülönböztetése. Az oldódást befolyásoló külső tényezők (keverés, hevítés) hatásának felismerése. Oldatok szétválasztása. Keverékek és oldatok egyszerű szétválasztási módjainak gyakorlati ismerete.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A hőmérséklet és mérése. Mihez viszonyíthatjuk egy test hőmérsékletét? Hogyan kell szabályosan használni a folyadékos hőmérőt? Hogyan ábrázolhatjuk egy test hőmérsékletének változását? Ismeretek: Hőmérséklet, hőmérő. A folyadékos hőmérő részei. A Celsius-féle hőmérsékleti skála.

Annak felismerése, hogy a hőmérséklet a testek fizikai tulajdonsága. A folyadékos hőmérő ismerete, szabályszerű használata. A mérésekben és a mértékegységek használatában való jártasság fejlesztése. A mérési eredmények rögzítése táblázatban. A táblázat adatainak feldolgozása grafikonon.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Van-e kapcsolat egy anyag halmazállapota és hőmérséklete között? Mikor kíséri hőfelvétel, mikor hőleadás a halmazállapot-változást? Változik-e az anyag hőmérséklete fagyás, illetve forrás közben? A természetben található víz halmazállapot-változásai. Ismeretek:

A víz halmazállapot-változásainak ismerete: – olvadás – fagyás – párolgás – forrás – lecsapódás Az olvadás és az oldódás közötti különbség. Hőfelvétel és hőleadás a halmazállapot-változás során. A természetben végbemenő halmazállapot-változások felismerése; a víz körforgása a természetben.

Élet a kertben és a ház körül: – különböző növények és állatok méretei, tömege Matematika: – a méréssel és a becsléssel kapcsolatos ismeretek – mértékegységek átváltása Mindennapi élet: – keverékek és szétválasztásuk a konyhában (például szitálás; cukor oldódása meleg teában és hideg vízben; só oldódása vízben) – természetes keverékek (például levegő; ivóvíz) – különböző oldatok a természetben (például édes víz – sós víz; verejték), Technika: – mesterséges keverékek az építkezésben (habarcs, beton) – természetes keverékek (például kőzetek) felhasználása Mezőgazdaság, mindennapi élet: – talaj Matematika: – az adatok rögzítése – grafikon készítése – az adatok közötti kapcsolat vizsgálata Mindennapi élet: – különböző hőmérsékletű testek a környezetünkben – az évszakok és a levegő hőmérsékletének kapcsolata Természetismeret: – különböző élőlények testhőmérséklete Mindennapi élet: – fizika a konyhában (főzés; fagyasztás) – használaton kívüli vízvezetékek, víztároló edények őszi víztelenítése – időjárási jelenségek (például a természetes vizek fagyása; hava28

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA Halmazállapot-változások: – olvadás, fagyás, ,párolgás, forrás, lecsapódás Hőfelvétel és hőleadás halmazállapot-változás közben A víz körforgása a természetben

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mivel lehet fűteni? Éghető és nem éghető anyagok. Az égés folyamata és feltételei. A fa égése és korhadása: – mik a különbségek? – van-e hasonlóság? Hogyan lehet eloltani a tüzet? Ismeretek: Éghető és nem éghető anyag Az égés feltételei. Miért táplálja a levegő az égést? Gyors és lassú égés. Mi a teendő tűz esetén? A tűz oltása Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Összenyomható-e a levegő? Van-e a levegőnek nyomása? Az időjárás és a légnyomás változása. Összenyomható-e a víz? Van-e a víznek nyomása? Mit eredményez a talaj egyszerű fizikai vizsgálata? Ismeretek: A levegő részleges összenyomhatósága A légnyomás. A légnyomás mérésére szolgáló eszköz a barométer. A víz összenyomhatatlan. A víz nyomása. A talaj keverék. Kulcsfogalmak/ fogalmak

HELYI TANTERV 2013 A víz „rendellenes” fagyása.

Éghető és nem éghető anyagok felismerése, tüzelőanyagok. Az égés folyamatának ismerete, átalakulások az égés során. A levegő szerepe az égésben. Gyors-és lassú égés megkülönböztetése, hasonlóságok és különbségek keresése. A tűzoltás. Cselekvés vészhelyzetben. Annak felismerése, mikor nem szabad vízzel oltani a tüzet

A levegő összenyomhatóságának elemi szintű értelmezése. Egy Öveges-kísérlet elvégzése: következtetés a levegő nyomására. A légnyomás változása szerepet játszik az időjárás alakulásában. A víz összenyomhatatlanságának elemi szintű értelmezése. Egyszerű kísérlet elvégzése: következtetés a víz nyomására. A talaj – keverék. Egyes összetevői egyszerű módszerekkel szétválaszthatók.

zás; felhőképződés) Közlekedés: – rossz minőségű útburkolatok felfagyása – fagyálló hűtőfolyadék használata Természetismeret: – a víz körforgása a természetben – kőzetek aprózódása Mindennapi élet: – éghető és nem éghető anyagok a környezetünkben – tüzelőanyagok a háztartásban – balesetvédelem – teendők tűz esetén; különböző tüzek oltása Természetismeret. – lassú égés a természetben például korhadás) Technika: – a vas rozsdásodása, védekezés a rozsdásodás ellen Mindennapi élet: – kerékpártömlő felpumpálása, luftballon felfújása Technika: – légzőkészülékek (tűzoltók, búvárok) Időjárás: – időjárás-jelentés: légnyomás-adatok – légnyomásmérő eszközök (barométerek) Mezőgazdaság: – a talaj egyes összetevői

Anyag, élő-élettelen, halmazállapot, keverék, légnyomás, talaj, kőzetek aprózódása A témakör témái 9 óra Bevezetés Miből vannak a testek? 29


HELYI TANTERV 2013

Mivel jellemezhetők a testek? Keverékek és oldatok A hőmérséklet és mérése A halmazállapot-változások és a hőmérséklet változása Égés és tűzoltás Veszélyes anyagok, biztonsági eszközök Rendszerezzük ismereteinket! III. Tájékozódás a térképen és a természetben Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Tájékozódás a valóságban és a térképen

Órakeret 12 óra

Iránytű, alaprajz, fővilágtájak, térképvázlat, térkép. A térbeli tájékozódás fejlesztése valós környezetben, térképen és földgömbön. A földrajzi tér hierarchikus kapcsolatainak felismertetése. Átfogó kép kialakítása Magyarország világban elfoglalt helyéről. A valóság és a térképi ábrázolás összefüggéseinek megláttatása, a térképi ábrázolásmód korlátainak belátása. A különböző térképek jelrendszerének megismerése, értelmezése, felhasználása az információszerzés folyamatában. Az elemi térképolvasás lépéseinek alkalmazása, a szemléleti térképolvasás megalapozása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan készül a térkép? Miért van szükség térképre? Hogyan segíti a térkép jelrendszere ismeretlen tájak megismerését? Iránytű használata. Tájékozódás térképvázlattal. Útvonaltervezés térképen. Távolság mérése. Település- és turistatérképek használata. Ismeretek: Iránytű. Fő- és mellékvilágtájak. A valós tér átalakítása, alaprajz, térképszerű ábrázolás. A térábrázolás különböző formái – útvonalrajz, térképvázlat. A térképi ábrázolás jellemzői: égtájak, szín- és jelkulcs, névírás, méretarány, aránymérték. Térképfajták: domborzati, közigazgatási, turista- és kontúrtérkép.



Irány meghatározása a valós térben. Az iránytű működésének mágneses kölcsönhatásként való értelmezése. A térkép és a valóság közötti viszony megértése. Eligazodás terepen térképvázlattal. A térábrázolás különböző formáinak összehasonlítása. Térképvázlat készítése a lakóhely részletéről. Felszínformák – alföld, dombság, hegység, völgy, medence – ábrázolásának felismerése a térképen. A térkép jelrendszerének értelmezése. Különböző jelrendszerű térképek elemzése, információ gyűjtése. Irány és távolság meghatározása (digitális és nyomtatott) térképen. Méretarány és az ábrázolás részletessége közötti összefüggés megértése. A különböző térképek ábrázolási és tartalmi különbségeinek megállapítása. Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási térképén. Tájékozódás a földgömbön és a térképen. Földrészek, óceánok felismerése különböző méretarányú és ábrázolásmódú térképeken.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: földrajzi felfedezések. Matematika: térbeli mérési adatok felhasználása számításokban. Becslés. Nagyítás, kicsinyítés. Mérés, mértékegységek használata. Koordináta-rendszer, aránypár. Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés. – a speciális jelrendszerek (pl. térkép) magyarázata, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése. A hétköznapi kifejezés alkalmi jelentésének felismerése. Informatika: keresés az interneten, alkalmazások használata. 30

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA Hazánk nagytájai, szomszédos országaink. Bolygónk térségei: földrészek és óceánok. Helymeghatározás: földrajzi fokhálózat. Európa helyzete, határai. Hazánk helye Európában. Kulcsfogalmak/ fogalmak Topográfiai ismeretek

HELYI TANTERV 2013 A nevezetes szélességi körök felismerése a térképen. Földrajzi helymeghatározás különböző tartalmú térképeken. Európa és Magyarország tényleges és viszonylagos földrajzi fekvésének megfogalmazása.

Fő- és mellékvilágtáj, alaprajz, útvonalrajz, térképvázlat, térkép. Térképi jelrendszer, domborzati, közigazgatási, turista- és kontúrtérkép, keresőhálózat, turistajelzés. Alföld, Kisalföld, Északi-középhegység, Dunántúli-középhegység, Dunántúli-domb- és hegyvidék, Nyugati-peremvidék. Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria. Baktérítő, Ráktérítő, Déli-sark, Déli-sarkkör, Egyenlítő, Északi-sark, Északi-sarkkör, kezdő hosszúsági kör. Atlanti-óceán, Csendes-óceán, Indiai-óceán, Jeges-tenger, Földközi-tenger, Afrika, Amerika, Európa, Ázsia, Ausztrália, Antarktika, Közép-Európa. A témakör témái 11 óra Milyen irányban van? Hogyan lesz az alaprajzból térkép? Mit kell tudni a térképről? A domborzat és a vizek ábrázolása a térképen Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási térképén Tájékozódás a természetben Rendszerezzük ismereteinket!

IV. Az éghajlat és az időjárás Tematikai egység/ Fejlesztési A Föld és a Világegyetem Órakeret 13+1 óra cél Előzetes tudás A Nap látszólagos napi járása, a Nap mint energiaforrás, időjárás, hőmérséklet, csapadék, szél. A térbeli tájékozódás, a térfogalom fejlesztése átfogó kép kialakításával a Naprendszer felépítéséről, Földünknek a világegyetemben elfoglalt helyéről. A rendszerszemlélet fejlesztése a Nap, a Föld és a Hold mozgásai, a közöttük levő kölcsönhatások és következményeik vizsgálata során. Az oksági gondolkodás fejlesztése a természeti környezet jelenségeinek – a Hold fényváltozásainak, a napszakok, évszakok és az éghajlati övezetek A tematikai egység nevelésikialakulásának – magyarázata, a légköri alapfolyamatok közötti oksági összefüggések feltárása során. Természeti törvények felismerése, alkalmafejlesztési céljai zása a hétköznapi jelenségek értelmezésekor. Különböző típusú információforrások használatának gyakoroltatása éghajlati diagramok, tematikus térképek révén. A klímaváltozás és az emberi tevékenység közötti összefüggés felismerése, a személyes felelősség tudatosítása. A tudományos megismeréshez kötődő történeti szemlélet formálása.

31

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan állapítható meg éjszaka iránytű nélkül az északi irány? Miért látjuk másnak a csillagos égboltot a különböző évszakokban? Miért van a sarkvidékeken hideg, a trópusokon meleg? Hogyan készül az időjárás-jelentés? Miért váltakoznak az évszakok és a napszakok? Miért hosszabbak a nappalok nyáron, mint télen? Hogyan keletkezik a szél és a csapadék? Hogyan védhetjük magunkat villámláskor, hóviharban, hőségben, szélviharban? Ismeretek: A Föld helye a Naprendszerben és a Világegyetemben. Égitest, csillag, bolygó, hold. Sarkcsillag, csillagképek. A Naprendszer. A Nap jelentősége. A Nap, a Föld és a Hold egymáshoz viszonyított helyzete, mérete, távolsága, mozgása, kölcsönhatása. Kopernikusz hipotézisének tudománytörténeti jelentősége. A Föld alakja. A tengely körüli forgás és a Nap körüli keringés következményei. Föld gömbhéjas szerkezete. Éghajlati övezetek. Időjárás, éghajlat és elemeik: napsugárzás, hőmérséklet, csapadék, szél. Légköri alapfolyamatok: felmelegedés, lehűlés, szél keletkezése, felhő- és csapadékképződés, csapadékfajták, a víz körforgása és halmazállapot-változásai. Éghajlat-módosító tényezők: földrajzi szélesség, óceántól való távolság, domborzat. Magyarország éghajlata: száraz és nedves kontinentális éghajlat. Veszélyes időjárási jelenségek: villámlás, szélvihar, hóvihar, hőség. Baja és környéke éghajlata

HELYI TANTERV 2013 Fejlesztési követelmények A Föld, a Nap és a Világegyetem közötti hierarchikus kapcsolat ábrázolása. A csillag és a bolygók közötti különbség felismerése. A sarkcsillag és egy-két csillagkép felismerése az égbolton. Érvek gyűjtése arról, hogy a Nap csillag. A holdfogyatkozás és a Hold fényváltozásainak értelmezése modell vagy más szemléltetés alapján. A napközpontú világkép egyszerű modellezése. A Föld mozgásai és a napi, évi időszámítás összefüggéseinek megértése. Az éghajlati övezetek összehasonlítása. Az évszakok váltakozásának magyarázata. Nap és a Föld helyzetének modellezése a különböző napszakokban és évszakokban. A Föld gömb alakja, a napsugarak hajlásszöge és az éghajlati övezetek közötti összefüggés felismerése. Időjárás-jelentés értelmezése, a várható időjárás megfogalmazása piktogram alapján. A csapadék és a szél keletkezésének leírása ábra vagy modellkísérlet alapján. A fizikai jelenségek (nyomásváltozás, hőmérséklet-változás, halmazállapot-változások) bemutatása a csapadék és a szél keletkezésében. Az időjárási elemek észlelése, mérése. A mért adatok rögzítése, ábrázolása. Napi középhőmérséklet, napi és évi közepes hőingadozás számítása. Időjárás és a gazdasági élet közötti kapcsolat bizonyítása konkrét példák alapján. Éghajlat-módosító tényezők felismerése a példákban. Éghajlat jellemzési algoritmusának megismerése és használata. Éghajlati diagramok és éghajlati térképek információtartalmának leolvasása, az adatok értékelése. A légkör általános felmelegedésének helyi és globális következményeinek felismerése példákban. A veszélyes időjárási helyzetekben való helyes viselkedés szabályainak összegyűjtése.


Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya. Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása. Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint. Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása). Magyar nyelv és irodalom: szövegértés: – a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemei közötti ok-okozati, általános-egyes vagy kategória-elem viszony magyarázata. Informatika: információkeresés az interneten.

32


Kulcsfogalmak/ fogalmak Topográfiai ismeretek

HELYI TANTERV 2013

Világegyetem, égitest, csillag, bolygó, hold, holdfázis, tengelyferdeség, évszak, gömbhéjas szerkezet, éghajlati övezet, éghajlat, napi és évi középhőmérséklet, napi hőingadozás, évi közepes hőingadozás, csapadék. Naprendszer, Nap, Jupiter, Föld, Mars, Merkúr, Vénusz, Neptunusz, Szaturnusz, Uránusz, Hold. A témakör témái 14 óra Az időjárás és az éghajlat A napsugárzás és a hőmérséklet A szél A csapadék Mi jellemzi hazánk éghajlatát? Rendszerezzük ismereteinket!

V. A felszín alatti és a felszíni vizek Tematikai egység/ Felszíni és felszín alatti vizek Órakeret 11+2 óra Fejlesztési cél Előzetes tudás A víz szerepe, előfordulása a természetben, a víz tulajdonságai. Állóvizek, folyóvizek. Vízszennyezés. A Környezet és fenntarthatóság fejlesztési terület részeként hazánk felszíni és felszín alatti vizei és jelentőségük megismerése, a nemzeti azonosság és a hazaszeretet erősítése. A vízkészletre kifejtett egyéni és társadalmi-gazdasági hatások, a belőlük adódó problémák felismerése, megoldási módok keresésére való törekvés erősítése, a felelősségtudat erősítése egyéni és közösségi szinten. A tematikai egység nevelésiA takarékos vízhasználat szokásának megalapozása. fejlesztési céljai A hazánk vízrajzáról való átfogó kép kialakítása során a szemléleti térképolvasás fejlesztése. Az összefüggések, törvényszerűségek alkalmazása a logikai térképolvasás elemi lépései során. A természetföldrajzi és társadalom-földrajzi folyamatok időléptéke közötti különbségek érzékeltetésével az időbeli tájékozódás, az időfogalom fejlesztése. Az érdeklődés felkeltése a közvetlen környezet szépségeinek, értékeinek megismerése és a környezeti problémák iránt. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hol található hazánkban gyógyfürdő? Melyek a vízszennyezés forrásai lakóhelyeden (környékén)? Milyen jelek utalnak a víz szennyeződésére? Milyen károkat okozhatnak az árvizek és a belvizek? Mi veszélyezteti hazánk ivóvízkészletét? Melyek az egészséges, jó ivóvíz tulajdonságai? Hogyan takarékoskodhatunk az ivóvízzel otthon és az



Helyi környezeti problémák felismerése. Információgyűjtés tanári irányítással a lakóhely (környéke) vizeinek minőségéről. Következtetések levonása. Felszín alatti vizek összehasonlítása, vizek különböző szempontú rendszerezése. A felszíni és a felszín alatti vizek kapcsolatának igazolása példákkal. Az időjárás, a felszínforma és a belvízveszély közötti kapcsolat bizonyítása.

Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés – a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése: a szöveg elemei közötti ok-okozati viszony magyarázata; egy hétköznapi probléma megoldása a szöveg tartalmi elemeinek felhasználásával; 33

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA iskolában? Ismeretek: Felszín alatti vizek: talajvíz, hévíz, ásványvíz, gyógyvíz jellemzői, jelentősége az ember életében, gazdasági életében. A belvizek kialakulásának okai és következményei, az ellene való védekezés formái. Felszíni vizek: hazánk legjelentősebb állóvizei, folyóvizei. A folyók útja a forrástól a torkolatig. Vízgyűjtő terület, vízválasztó, vízjárás, folyók felszínformálása. Árvizek kialakulásának oka, az ellene való védekezés formái. Állóvizek keletkezése, pusztulása. Legnagyobb tavunk: a Balaton (keletkezése, jellemzése). A folyók, tavak haszna, jelentősége. Vízszennyezés okai, következményei, megelőzésének lehetőségei. Vizek védelme. A Balaton-felvidéki vagy a Fertő-Hanság Nemzeti Park értékei. Víztisztítási eljárások. Baja élővizei H (Duna, Sugovica) Kulcsfogalmak/ fogalmak Topográfiai ismeretek

HELYI TANTERV 2013 A legjelentősebb hazai álló- és folyóvizek, a főfolyó, a mellékfolyó és a torkolat felismerése a térképen. A felszín lejtése, a folyó vízhozama, munkavégző képessége és a felszínformálás közötti összefüggés magyarázata. Az éghajlat és a folyók vízjárása közötti összefüggés magyarázata. Egy választott nemzeti park vizes élőhelyének, természeti értékeinek bemutatása önálló ismeretszerzés, információfeldolgozás alapján. A víz mint természeti erőforrás hatásainak vizsgálata a társadalmi, gazdasági folyamatokra konkrét példák alapján. Személyes és közösségi cselekvési lehetőségek összegyűjtése az emberi tevékenység által okozott környezetkárosító folyamatok káros hatásainak csökkentésére. Különböző vizek fizikai-kémiai tulajdonságainak vizsgálata. Ipari víztisztítás megfigyelése helyi víztisztító üzemben.

hétköznapi kifejezés alkalmi jelentésének felismerése. A táj, a természeti jelenségek ábrázolásának szerepe. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: folyami kultúrák. Technika, életvitel és gyakorlat: vízfelhasználás, víztisztítás, víztakarékosság.

Felszíni, felszín alatti víz, talajvíz, belvíz, hévíz, gyógyvíz, ásványvíz, folyóvíz, állóvíz, főfolyó, mellékfolyó, vízgyűjtő terület, vízválasztó, vízjárás, felszínformálás, vízszennyezés, vízvédelem. Balaton, Fertő tó, Velencei-tó, Duna, Tisza, Körös, Dráva, Rába, Szigetköz, Szentendrei-sziget, Csepel-sziget, Mohácsi-sziget.

VI. Állatok a házban és a ház körül Tematikai egység/ Állatok a házban és a ház körül Órakeret 13 óra Fejlesztési cél Előzetes tudás Háziállat, ízeltlábú, életjelenségek: mozgás, táplálkozás, légzés, szaporodás, fejlődés. A felépítés és a működés kapcsolatának bemutatása a házban és a ház körül élő állatok testfelépítésének, életmódjának vizsgálatán keresztül. A tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztése az élőhely–szervezet–életmód, a testfelépítés–működés–egyedfejlődés közötA tematikai egység nevelésiti oksági összefüggések feltárásával. A rendszerszemlélet fejlesztése az állatcsoportok jellemzőinek összegyűjtésével, a lényeges jegyek kiemeléfejlesztési céljai sével. A hierarchikus rendszerezés elvének megismerése és alkalmazása. Az ember és az állatok sokrétű kapcsolatának megláttatása, a felelős állattartás igényének kialakítása, szokásrendszerének formálása. Az egészséges életmódra való törekvés erősítése az állati eredetű táplálékok fogyasztásával kapcsolatos egészségügyi szabályok megismertetésével. Növényi eredetű táplálékok.

34

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

HELYI TANTERV 2013 Fejlesztési követelmények


Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: őskor. Magyar nyelv és irodalom: szövegértés: a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés Önálló kutatómunka a kutya háziasításával kapcsolatban. felismerése; szövegben elszórt, explicite Az állattartás, az állatok védelme iránti felelősség megértése. megfogalmazott információk azonosítása, A megismerési algoritmusok alkalmazása az állatok megfigyelése és összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemei bemutatása során. közötti ok-okozati, általános-egyes vagy A testfelépítés–életmód–élőhely összefüggésének felismerése, magyarákategória-elem viszony felismerése. zata. Matematika: Fogalmak egymáshoz való viA környezethez való alkalmazkodás bizonyítása példákkal, a megfigyelés szonya. Rendszerezést segítő eszközök és Ismeretek: eredményének rendszerezése, következtetések levonása. algoritmusok ismerete. Háziállatok: kutya, sertés, szarvasmarha, házityúk testfel- Az állatorvosi felügyelet jelentőségének felismerése az ember egészséÖsszehasonlítás, azonosítás, megkülönbözteépítése, életmódja, hasznosítása. Az állatok életfeltételeigének védelmében. tés; különbségek, azonosságok megállapítáhez illeszkedő felelős állattartás. Gerinces és gerinctelen állatok testfelépítése közötti különbségek azonosa. Az állati eredetű tápanyagok szerepe az ember táplálkozá- sítása. Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját sában. Állati eredetű anyagok felhasználása (toll, bőr). A megismert állatok csoportosítása különböző szempontok szerint. szempont szerint, adott, illetve elkezdett A házban és a ház körül élő állatok: házi veréb, füstifecske, A madárvédelem évszakhoz kötődő tennivalóinak elsajátítása, gyakorláválogatásban felismert szempont szerint. házi légy testfelépítése, életmódja, jelentősége. sa. Matematikai modellek (hierarchikus kapcsoAz állatok szerepe a betegségek terjesztésében. A megelőlatok ábrázolása). zés lehetőségei. Technika, életvitel és gyakorlat: állati eredetű Madárvédelmi alapismeretek. táplálékok szerepe. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan vált háziállattá a kutya? Mi a kérődzés? Milyen szerepet töltenek be a háziállatok az ember életében? Hogyan védekezhetünk az állatok által terjesztett betegségek ellen? Miért költöznek el egyes madarak a tél beállta előtt? Miért és hogyan védjük télen a madarakat?

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Háziállat, gerinces, gerinctelen, madár, emlős, patás, összetett gyomor, kérődző, ragadozó, növényevő, mindenevő, ízeltlábú, rovar, teljes átalakulás. A témakör témái 13 óra A szarvasmarha A házi sertés A házi ló A házi tyúk és a pulyka A házi kutya és a házi macska A fecskék és házi veréb A házi légy Az állattartás szabályai 35


HELYI TANTERV 2013

Betegségterjesztő állatok a lakóhelyen Madárvédelmi alapismeretek. A madártelepítés Rendszerezzük ismereteinket! Természetismeret 6. évfolyam Éves óraszám 92 óra, Heti óraszám 2,5 óra

I. Az erdő életközössége II. Kölcsönhatások és energia vizsgálata III. A Föld és a Világegyetem IV. A földfelszín változása V. Hazai tájakon VI. A füves területek életközössége VII. Vizek, vízpartok életközössége VIII. Az ember szervezete és egészsége VII. Helyismeret beillesztve az egyes témakörökbe Összesen: I. Az erdő életközössége Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Óraszámok 12 9 11 8 16 8 11 14 3 92

Az erdő életközössége

Órakeret 12+2 óra

Életközösség, lombhullató, örökzöld, porzós és termős virág, megporzás, telepes test, állatok csoportjai különböző tulajdonságaik alapján, összetett gyomor, kérődző állat, állandó madár, gerinctelen állatok egyedfejlődési típusai, élőlények bemutatásának algoritmusa, a környezet– szervezet–életmód és a szervek felépítése, működése közötti összefüggés. A rendszerszemlélet fejlesztése, a rendszerfogalom mélyítése az erdő életközösségének, az élőlények szerveződésének, sokoldalú kapcsolatrendszerének ökológiai szemléletű vizsgálatával. A környezeti tényezők és az életközösségek szerkezete közötti összefüggés feltárása és magyarázata a hazai erdők példáján. Egészséges életmódra nevelés a természetjárás iránti igény felkeltésével, a természeti környezet védelmét szolgáló magatartás– és viselkedéskultúra fejlesztése. A környezet–szervezet–életmód, a szervek felépítése, működése közötti oksági összefüggések feltárása, bizonyítása az életközösség élőlényeinek megismerése során. Az emberi tevékenységnek a természetes életközösségére gyakorolt hatásainak elemzése; az erdőpusztulás okainak és következményeinek megismerése. Aktív természetvédelemre ösztönzés. 36

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan változik a hegyvidéki erdők képe a magasság emelkedésével? Milyen jelei vannak az élőlények egymás közötti versengésének az erdőben? Miért kedvelt táplálék a vadhús és az erdei gomba? A gombák gyűjtésének és fogyasztásának szabályai. A kullancsok által terjesztett betegségek, jellemző tüneteik. A megelőzés és védekezés formái. Az erdőjárás magatartási szabályai. Ismeretek: Hazai erdőségek földrajzi helye, kialakulása, gyakori erdőtípusainak jellemzői. Az erdő mint életközösség. Az erdő szintjei, a környezeti tényezők függőleges irányú változásai. Az erdőszintek legjellemzőbb növényeinek (kocsánytalan tölgy, gyertyán, bükk, erdei fenyő, gyepürózsa, erdei pajzsika, nagy seprűmoha) környezeti igényei, faji jellemzői, testfelépítése, hasznosítása, az életközösségben betöltött szerepe. Az erdőszéli csiperke és a gyilkos galóca faji sajátosságai. A (bazidiumos) gombák testfelépítése, táplálkozása, szaporodása. A gombák szerepe az életközösségekben, az egészséges táplálkozásban. A gombafogyasztás szabályai. Az erdő gerinctelen és gerinces állatainak (szarvasbogár, gyapjaslepke, erdei vöröshangya, koronás keresztes pók, közönséges kullancs, széncinege, nagy tarkaharkály, gímszarvas, vaddisznó, erdei fülesbagoly, róka) külleme, teste, élete, szerepe az erdő életében. A kullancsok által terjesztett betegségek, az ellenük való védekezés. A kullancseltávolítás fontossága, módszerei. Táplálkozási láncok, táplálékhálózat. A vadgazdálkodás szerepe, jelentősége. Az erdő szociális, környezetvédő szerepe; veszélyeztetettsége. Az erdőjárás szabályai. Herman Ottó munkásságának jelentősége. Gemenc növény és állatvilága

HELYI TANTERV 2013 Fejlesztési követelmények

A természetjárás viselkedési szabályainak megfogalmazása. Hazai erdők életközösségének ökológiai szemléletű jellemzése. Az élő és az élettelen környezeti tényezők szerepének bemutatása az erdők kialakulásában, előfordulásában és az erdők függőleges tagolódásában. A növények környezeti igénye és előfordulása közti oksági összefüggések bemutatása konkrét példákon keresztül. A tölgy-, bükk- és fenyőerdők összehasonlítása. A megismerési algoritmusok alkalmazása az állatok és a növények faji sajátosságainak bemutatásakor. Az ehető és mérgező gombapárok összehasonlítása. A mohák, harasztok, nyitvatermők és zárvatermők összehasonlítása jellegzetes képviselőik példáján. Az erdő növényeinek különböző szempontú csoportosítása. A növények és gombák táplálkozása közötti különbségek magyarázata. A pókszabásúak, a rovarok, a lepkék és a bogarak összehasonlítása. Az orvoshoz fordulás eseteinek felismerése. Erdei táplálkozási láncok összeállítása. A vadállomány szabályozása és az élőhely védelme közötti kapcsolat megértése. A környezetszennyezés, az élőhelypusztulás következményeinek bemutatása konkrét példákon. Erdei életközösség megfigyelése terepen, vagy jellegzetes erdei növények, növényi részek vizsgálata, a tapasztalatok rögzítése. A kullancsfertőzés elleni védekezés alkalmazása természetjárás során.


Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés – a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemei közötti ok-okozati, általános–egyes vagy kategória–elem viszony magyarázata. Az erdő megjelenítése irodalmi alkotásokban. Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya. Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása. Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint. Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása). Technika, életvitel és gyakorlat: állati eredetű táplálékok szerepe; a fa megmunkálása; a betegség tünetei. Informatika: információkeresés az interneten.

37

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA Kulcsfogalmak/ fogalmak

HELYI TANTERV 2013

Erdő, zárvatermő, nyitvatermő, haraszt, moha, virágtalan növény, gomba, spóra, barkavirágzat, makktermés, tűlevél, tobozvirágzat, cserje, pókszabású, rovar, bogár, lepke, csáprágó, pödörnyelv, kúszóláb. vésőcsőr. A témakör témái 12 óra A hazai erdők típusai, kialakulásuk környezeti feltételei. Az erdő szintjei A tölgy- és a bükkerdő. A gyertyán Az erdei fenyő. Gombák az erdőben Cserjék és a gyepszint lágyszárú virágos növényei Virágtalan növények az erdőben: az erdei pajzsika és a mohák Gímszarvas és a vaddisznó A róka és a sün Az erdei fülesbagoly és a héja Nagy tarkaharkály és az énekesmadarak az erdőben Ízeltlábú állatok az erdőben (szarvasbogár, a gyapjaslepke és az erdei vöröshangya, koronás keresztes pók, a kullancs Az erdő mint életközösség. Az erdő és az ember kapcsolata Rendszerezzük ismereteinket!

II. Kölcsönhatások és energia vizsgálata Tematikai egység/ Kölcsönhatások és energia vizsgálata Órakeret 9 óra Fejlesztési cél Kölcsönhatások felismerése a hang, a fény és a hő terjedésével kapcsolatban. Napenergia, látható fény. Hőmérséklet. Előzetes tudás Energiaforrások, energiafajták. A mindennapi környezetben előforduló kölcsönhatások felismerése, jellemzése, bizonyítása kísérletek elvégzésével. A tematikai egység nevelésiA kölcsönhatásokat kísérő energiaváltozások során az energia-megmaradás elvének megtapasztalása, elfogadása. fejlesztési céljai Környezettudatos, energiatakarékos szemléletmód megalapozása. A tanultaknak a hétköznapi életben tapasztalható jelenségek, változások során való felismerésére, alkalmazására való képesség fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mozgás, mozgásállapot-változás. Mi változtatja meg egy test mozgásállapotát? Hogyan mozognak az asztalon egymásnak ütköztetett pénzérmék? Miért esnek lefelé – és csak lefelé – az elejtett vagy elhajított testek?

Fejlesztési követelmények Mozgásállapot megfogalmazása. Hely- és helyzetváltoztatás megkülönböztetése. Erőhatás és mozgásállapot-változás. Az erőhatás kölcsönösségének felismerése egyszerű kísérletekkel. A gravitációs kölcsönhatás következményeinek felismerése hétköznapi jelenségekben. A fogalom kiterjesztése a Naprendszerre. Műholdak, űrállomás, Eötvös-inga elemi szintű ismerete.

Kapcsolódási pontok Mindennapi élet: – „hétköznapi” mozgások, közlekedés, sport Természetismeret–csillagászat: Föld–Hold-rendszer, Naprendszer Űrkutatás – mindennapi élet: mesterséges égitestek mozgása (hírközlő mes38


HELYI TANTERV 2013

Mi tartja Föld körüli pályán a mesterséges égitesteket? Mi „tartja össze” a Földet és a Holdat? Mi „tartja össze” a Naprendszert? Ismeretek: Mozgás, mozgásállapot-változás. Erőhatás. Mechanikai kölcsönhatás. Gravitáció. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi történik, ha összeöntünk hideg és meleg vizet? Hogyan változik az egyik, hogyan a másik vízmennyiség hőmérséklete? Hogyan melegíti fel a kályha a szobát? Hogyan melegszik fel a tűzhelyre tett edényben a víz? Miért érezzük hideg időben is a napsugarak melegét? Miért nem szabad kánikulában, felhevült testtel hideg vízbe ugrani? Hogyan hűt a klíma, és hogyan a hűtőszekrény? Ismeretek: Termikus kölcsönhatás A fűtés és a hűtés alapismeretei. A hőterjedés módjai. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért emeli fel a frissen mosott hajat a műanyag fésű; a papírszeletkéket a megdörzsölt vonalzó? Miért pattog a műszálas pulóver, miközben levetjük? Hogyan jön létre a villám? Az elektromos kölcsönhatás: vonzás, taszítás. Miét tudja megmutatni iránytű az északi irányt? Miért lehet mágnessel összeszedni szétszóródott vasszegeket? A mágneses kölcsönhatás: vonzás, taszítás. Ismeretek: Elektromos állapot. Az elektromos kölcsönhatás: vonzás, taszítás. Elektromos mező. Mágneses tulajdonságok A mágneses kölcsönhatás: vonzás, taszítás. Mágneses mező, iránytű. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

terséges holdak, telefon, internet, GPS) Tudomány- és technikatörténet: Eötvös Loránd és az Eötvös-inga (nyersanyagkutatás)

Egyszerű kísérletek a termikus kölcsönhatás vizsgálatára. Annak megfigyelése, hogy meddig tart a hőmérséklet-változás? A közös hőmérséklet fogalmának kialakítása. A mért adatok leolvasása, rögzítése értéktáblázatban. Grafikon szerkesztése, értelmezése. Egyszerű kísérletek elvégzése a hőterjedés vizsgálatára. A hőterjedés különböző módjainak felismerése a mindennapokban

Egyszerű dörzselektromos kísérletek – a testek elektromos állapotának felismerése. + és – elektromos állapot. Elektromosan semleges testek. Vonzás, taszítás – az elektromos kölcsönhatás közben megfigyelhető jelenségek elemi szintű magyarázata. A villám keletkezésének magyarázata egyszerű kísérlet segítségével. A mágneses kölcsönhatás megfigyelése. Vonzás és taszítás jelenségének kísérleti vizsgálata, a megfigyelhető jelenségek elemi szintű magyarázata. A mágneses mező láthatóvá tétele; az iránytű működése.

Matematika: – adatok rögzítése – grafikon készítése – az adatok közötti kapcsolat vizsgálata Mindennapi élet: – fürdővíz készítése, vízhőfok beállítása keverőcsappal – forró ételek hűtése – hideg ételek melegítése – kályhák, fűtőtestek, kazánok – hűtőszekrény, klíma – a fürdőzés szabályai Mindennapi élet: – statikus elektromosság mindennapjainkban (fésülködés, műszálas ruhák, műszálas kárpitok stb.) Időjárás: – felhőképződés, villámok keletkezése, Mindennapi élet: – mágnesek gyakorlati alkalmazásai Természetismeret, tájékozódás: – az iránytű működése, használata Történelem; tudomány és technikatörténet: – felfedezések

A mechanikai energia fogalmának kialakítása egyszerű kísérle-

Mindennapi élet: 39


HELYI TANTERV 2013

Hogyan lehet megváltoztatni a testek mozgásállapotát? Mi lesz a változás következménye? Mit értünk energia alatt? Energiafajták Energia-átalakulások, kölcsönösség. Hogyan használta fel régen az ember a természet mechanikai energiáit? Hogyan használjuk fel ma ezeket az energiákat?

tek segítségével. Annak megértése, hogy a megfigyelt kölcsönha- – mechanikai energia-változások a mindentások során az egyik test energiája csökken, a másiké növekszik. napokban (mozgások, rugalmas alakváltozások, emelés) A természet mechanikai energiáinak felismerése (szél- és vízSport: energia). – mechanikai energia-változások különféle sporttevékenységek során (súlyemelés; futóA természet mechanikai energiáinak átalakítására szolgáló esz- és dobószámok; íjászat; labdajátékok, stb.) közök, berendezések elemi szintű ismerete. Technika, ipar: Ismeretek: Környezetbarát működés felismerése. – a szél- és vízerőművek szerepe az energiaelMechanikai energia látásban Az energiaváltozás kölcsönössége – nagyobb hazai szél- és vízerőművek A természet mechanikai energiáinak átalakítása és az erre szolgáKörnyezetvédelem: ló eszközök. – szél- és vízerőművek működése Történelem; tudomány- és technikatörténet: – a vízikerék és a szélkerék feltalálása, alkalmazása, elterjedése Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan magyarázhatjuk azt, hogy a termikus kölcsönhatás során a hidegebb test felmelegszik, a melegebb pedig lehűl? Mindennapi élet: Van-e a testeknek a mechanikai energián kívül más energiája is? – tüzelés, fűtés; különböző tüzelőanyagok a Egyszerű kísérlet a termikus kölcsönhatásra. A megfigyelt jelenBelső energia – hőenergia. háztartásban ség elemi szintű magyarázata. Mik azok a hőerőművek? Miért fontosak számunkra? Miért – az égéstermékek elvezetése/elhelyezése;a Belsőenergia. mondjuk azt, hogy a hőerőművek működése nem környezetbatüzelés környezeti vonatkozásai Annak felismerése, hogy a termikus kölcsönhatás során is enerrát? Technika, ipar: gia-átadás történik. A hőenergia. Lehet-e a tüzelőanyagokon kívül mással is „fűteni” egy hőerőmű– hőerőművek működése, környezeti probléA tüzelőanyagok égése – a hőerőművek működése és annak vet? mák környezetvédelmi vonatkozásai. Atomerőmű. – atomerőművek működése, környezeti probAtomerőművek működésének elemi szintű magyarázata; az Ismeretek: lémák atomerőmű működésnek környezetvédelmi vonatkozásai. Belsőenergia. – nagyobb hazai hőerőművek és a Paksi Hőenergia – belsőenergia-változás. Atomerőmű Tüzelőanyagok, hőerőművek. Atomerőmű Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mindennapi élet: Példák a napenergia közvetlen hasznosítására. Fűtés egy távoli „hőerőmű” segítségével. – a napsugárzás közvetlen hasznosítása (napHogyan „működnek” a csillagok? kollektorok, napelemek) Hogyan jut el hozzánk a napsugárzás? Mi a napkollektor, és mi a napelem? Mezőgazdaság: A Nap – és a csillagok – „működésének” elemi szintű magyarázaHogyan melegíti fel a Nap a levegőt? üvegházak, fóliasátrak ta. Űrkutatás, technika: 40


HELYI TANTERV 2013

Ismeretek: Csillag Nap, napsugárzás Napkollektor, napelem

– mesterséges holdak, űrállomások energiaellátása Hírközlés, technika: – napelemes telefonok, mérőállomások, menetrend-táblák

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mivel fűtünk, ha begyújtunk? Hogyan keletkezett a szén, a kőolaj és a földgáz? Mennyi van belőlük? A Nap szerepe a növények életében. Mi mozgatja a szelet? Mi a Nap szerepe a víz körforgásában? Ismeretek: Megújuló és nem megújuló energiaforrások. Energiatakarékosság Kulcsfogalmak/fogalmak III. A Föld és a Világegyetem Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


A háztartásban használatos energiaforrások. A tüzelőanyagok eredete, a Nap szerepe jelenlegi „energiaellátásunkban” Megújuló és nem megújuló energiaforrások – a nem megújuló energiaforrások véges volta. Gazdálkodás az energiával – az energiatakarékosság fontossága Környezetvédelem

Mindennapi élet: – tüzelés szénnel, gázzal, fával – égéstermékek, környezetvédelmi problémák – napkollektorok és napelemek a háztartásokban – Mi mennyibe kerül? – Melyik fűtés mennyire hatékony? – Hogyan lehet takarékoskodni?

Hőmérséklet, mozgás, hely- és helyzetváltoztatás, mágnes, vonzás, taszítás, gravitációs kölcsönhatás, hőterjedés, energia, energiaforrás, energiahordozó, energiagazdálkodás, energiatakarékosság. A Föld és a Világegyetem

Órakeret 11 óra

A Nap látszólagos napi járása, a Nap mint energiaforrás, időjárás, hőmérséklet, csapadék, szél. A térbeli tájékozódás, a térfogalom fejlesztése átfogó kép kialakításával a Naprendszer felépítéséről, Földünknek a világegyetemben elfoglalt helyéről. A rendszerszemlélet fejlesztése a Nap, a Föld és a Hold mozgásai, a közöttük levő kölcsönhatások és következményeik vizsgálata során. Az oksági gondolkodás fejlesztése a természeti környezet jelenségeinek – a Hold fényváltozásainak, a napszakok, évszakok és az éghajlati övezetek kialakulásának – magyarázata, a légköri alapfolyamatok közötti oksági összefüggések feltárása során. Természeti törvények felismerése, alkalmazása a hétköznapi jelenségek értelmezésekor. Különböző típusú információforrások használatának gyakoroltatása éghajlati diagramok, tematikus térképek révén. A klímaváltozás és az emberi tevékenység közötti összefüggés felismerése, a személyes felelősség tudatosítása. A tudományos megismeréshez kötődő történeti szemlélet formálása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan állapítható meg éjszaka iránytű nélkül az északi irány? Miért látjuk másnak a csillagos égboltot a különböző évszakokban? Miért van a sarkvidékeken hideg, a trópusokon meleg?

Fejlesztési követelmények A Föld, a Nap és a Világegyetem közötti hierarchikus kapcsolat ábrázolása. A csillag és a bolygók közötti különbség felismerése. A sarkcsillag és egy-két csillagkép felismerése az égbolton. Érvek gyűjtése arról, hogy a Nap csillag.

Kapcsolódási pontok Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya. Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönbözte41

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA Hogyan készül az időjárás-jelentés? Miért váltakoznak az évszakok és a napszakok? Miért hosszabbak a nappalok nyáron, mint télen? Hogyan keletkezik a szél és a csapadék? Hogyan védhetjük magunkat villámláskor, hóviharban, hőségben, szélviharban? Ismeretek: A Föld helye a Naprendszerben és a Világegyetemben. Égitest, csillag, bolygó, hold. Sarkcsillag, csillagképek. A Naprendszer. A Nap jelentősége. A Nap, a Föld és a Hold egymáshoz viszonyított helyzete, mérete, távolsága, mozgása, kölcsönhatása. Kopernikusz hipotézisének tudománytörténeti jelentősége. A Föld alakja. A tengelykörüli forgás és a Nap körüli keringés következményei. Föld gömbhéjas szerkezete. Éghajlati övezetek. Időjárás, éghajlat és elemeik: napsugárzás, hőmérséklet, csapadék, szél. Légköri alapfolyamatok: felmelegedés, lehűlés, szél keletkezése, felhő- és csapadékképződés, csapadékfajták, a víz körforgása és halmazállapot-változásai. Éghajlat-módosító tényezők: földrajzi szélesség, óceántól való távolság, domborzat. Magyarország éghajlata: száraz és nedves kontinentális éghajlat. Veszélyes időjárási jelenségek: villámlás, szélvihar, hóvihar, hőség.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Topográfiai ismeretek

HELYI TANTERV 2013 A holdfogyatkozás és a Hold fényváltozásainak értelmezése modell vagy más szemléltetés alapján. A napközpontú világkép egyszerű modellezése. A Föld mozgásai és a napi, évi időszámítás összefüggéseinek megértése. Az éghajlati övezetek összehasonlítása. Az évszakok váltakozásának magyarázata. Nap és a Föld helyzetének modellezése a különböző napszakokban és évszakokban. A Föld gömb alakja, a napsugarak hajlásszöge és az éghajlati övezetek közötti összefüggés felismerése. Időjárás-jelentés értelmezése, a várható időjárás megfogalmazása piktogram alapján. A csapadék és a szél keletkezésének leírása ábra vagy modellkísérlet alapján. A fizikai jelenségek (nyomásváltozás, hőmérsékletváltozás, halmazállapot változások) bemutatása a csapadék és a szél keletkezésében. Az időjárási elemek észlelése, mérése. A mért adatok rögzítése, ábrázolása. Napi középhőmérséklet, napi és évi közepes hőingadozás számítása. Időjárás és a gazdasági élet közötti kapcsolat bizonyítása konkrét példák alapján. Éghajlat-módosító tényezők felismerése a példákban. Éghajlat jellemzési algoritmusának megismerése és használata. Éghajlati diagramok és éghajlati térképek információtartalmának leolvasása, az adatok értékelése. A légkör általános felmelegedésének helyi és globális következményeinek felismerése példákban. A veszélyes időjárási helyzetekben való helyes viselkedés szabályainak összegyűjtése.

tés; különbségek, azonosságok megállapítása. Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint. Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása). Magyar nyelv és irodalom: szövegértés – a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemei közötti ok-okozati, általános–egyes vagy kategória–elem viszony magyarázata. Informatika: információkeresés az interneten.

Világegyetem, égitest, csillag, bolygó, hold, holdfázis, tengelyferdeség, évszak, gömbhéjas szerkezet, éghajlati övezet, éghajlat, napi és évi középhőmérséklet, napi hőingadozás, évi közepes hőingadozás, csapadék. Naprendszer, Nap, Jupiter, Föld, Mars, Merkúr, Vénusz, Neptunusz, Szaturnusz, Uránusz, Hold.

A témakörhöz az alábbi kerettantervi egység tartalmai kerültek be: 42

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA Tematikai egység/ Fejlesztési cél A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

HELYI TANTERV 2013 Tájékozódás a valóságban és a térképen

Órakeret 2 óra

A térbeli tájékozódás fejlesztése a földgömbön. A földrajzi tér hierarchikus kapcsolatainak felismertetése. Átfogó kép kialakítása Magyarország világban elfoglalt helyéről.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Bolygónk térségei: földrészek és óceánok. Helymeghatározás: földrajzi fokhálózat. Európa helyzete, határai. Hazánk helye Európában.


Tájékozódás a földgömbön és a térképen. Földrészek, óceánok felismerése különböző méretarányú és ábrázolásmódú térképeken. A nevezetes szélességi körök felismerése a térképen. Földrajzi helymeghatározás különböző tartalmú térképeken. Európa és Magyarország tényleges és viszonylagos földrajzi fekvésének megfogalmazása.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: földrajzi felfedezések. Matematika: térbeli mérési adatok felhasználása számításokban. Becslés. Nagyítás, kicsinyítés. Mérés, mértékegységek használata. Koordináta-rendszer, aránypár. Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés – a speciális jelrendszerek (pl. térkép) magyarázata, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése. A hétköznapi kifejezés alkalmi jelentésének felismerése Informatika: keresés az interneten, alkalmazások használata.

Topográfiai ismeretek

Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria. Baktérítő, Ráktérítő, Déli-sark, Déli-sarkkör, Egyenlítő, Északi-sark, Északi-sarkkör, kezdő hosszúsági kör. Atlanti-óceán, Csendes-óceán, Indiai-óceán, Jeges-tenger, Földközi-tenger, Afrika, Amerika, Európa, Ázsia, Ausztrália, Antarktika, Közép-Európa. A témakör témái 9 óra A Naprendszer A Föld helye a Naprendszerben A „kék bolygó” Tájékozódás a gömb alakú Földön: a szélességi és a hosszúsági körök A Föld forgása A Föld keringése Az éghajlati övezetek 43


HELYI TANTERV 2013

A Föld éghajlatát alakító tényezők Rendszerezzük ismereteinket! IV. A földfelszín változása V. Hazai tájakon VI. A füves területek életközössége Tematikai egység/ Hazai tájakon (Alföldi tájakon) Órakeret 9+1 óra Fejlesztési cél Síkság, alföld, élőhely, életközösség, madár, emlős, ízeltlábú, rovar, táplálkozási lánc, táplálkozási hálózat, környezetszennyezés, környezet– Előzetes tudás szervezet–életmód összegfüggései, élőlények bemutatásának algoritmusa, tájékozódás a térképen, diagramok, tematikus térképek értelmezése. Átfogó kép kialakítása alföldi tájaink természetföldrajzi jellemzőiről, természeti-társadalmi erőforrásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti állapotáról. A tematikai egység nevelési- A természeti, társadalmi-gazdasági értékek megismerésén keresztül a hazához való kötődés erősítése, a nemzettudat fejlesztése. fejlesztési céljai Az alföldek keletkezésének vizsgálata során a folyamatok sorrendjének, időléptékének érzékeltetése. A szemléleti térképolvasás elemi készségeinek fejlesztése. A környezetre kifejtett egyéni és társadalmi hatások és a belőlük adódó problémák felismertetése, megoldási módok keresése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan alakultak ki hazánk alföldjei az egykori tenger helyén? Mi a futóhomok? Hogyan lesz a búzából kenyér? Melyik hungarikum köthető az Alföldhöz? Gyógyítanak-e a gyógynövények?

Fejlesztési követelmények A Kisalföld, a Kiskunság és a Nagykunság természeti adottságainak összehasonlítása. A tájjellemzés algoritmusának megismerése, gyakorlása a megismert tájak bemutatása során. Információk leolvasása különböző diagramokról, tematikus térképekről. A megismert életközösségek ökológiai szemléletű jellemzése. Ismeretek: A növényi szervek környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodáHazai alföldjeink keletkezése. sának bemutatása konkrét példákon. A Kisalföld és az Alföld tájai, természeti adottságai. A környezet–szervezet–életmód összefüggéseinek bemutatása A füves puszták jellegzetes növényei: fűfélék, gyógy- és gyomnö- konkrét példákon vények, jellemzőik, jelentőségük. A megismerési algoritmusok használata az élőlények jellemzése Az életközösség állatai: sáskák, szöcskék, gyíkok, fácán, mezei során. pocok, mezei nyúl, egerészölyv szervezete, életmódja. Állatok különböző szempontú csoportosítása. A Kiskunsági vagy a Hortobágyi Nemzeti Park természeti értékei. Táplálékláncok készítése a megismert növényekből és állatokAlföldek hasznosítása, szerepük a lakosság élelmiszerellátásában. ból. Termesztett növényei: búza, kukorica, napraforgó; jellegzetes Egy választott nemzeti park természeti értékeinek, vagy ősi maszerveik, termesztésük, felhasználásuk. gyar háziállatok bemutatása önálló kutatómunka alapján. A növénytermesztés, állattenyésztés és az élelmiszeripar összeA természeti és a kultúrtáj összehasonlítása. A gazdasági tevéfüggései. kenység életközösségre gyakorolt hatásának bemutatása példá-

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés – a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése. Szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemi közötti ok-okozati, általános-egyes vagy kategóriaelem viszony magyarázata. Alföld megjelenítése irodalmi alkotásokban. Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya. Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok ismerete. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása. Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint. Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása). Történelem, társadalmi és állampolgári ismere44

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA Gemenc – Tájvédelmi Körzet Kulcsfogalmak/ fogalmak Topográfiai ismeretek

HELYI TANTERV 2013 kon.

tek: a honfoglaló magyarok háziállatai.

Síkság, alföld, feltöltődés, természeti erőforrás, fűféle, koronagyökér, takarólevél nélküli virág, fészek-, kalász-, torzsavirágzat, szemtermés, kifejlés, kétéltű, hüllő, rágcsáló. Alföld, Kisalföld, Duna-Tisza-köze, Tiszántúl, Mezőföld, Kiskunság, Nagykunság, Hortobágy, Szeged, Kecskemét, Debrecen, Győr.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Hegyvidékek, dombvidékek

Órakeret 7 óra

Jellegzetes felszíni formák (síkság, alföld, dombság, hegység, völgy, medence), a folyók felszínformálása, kőzetek (homok, lösz) és ásványkincsek (barnaszén, feketekőszén, kőolaj, földgáz), környezetszennyezés, talajpusztulás. A növény jellegzetes szervei, fő típusaik, egynyári, kétnyári, évelő növény. Természeti erőforrások – társadalmi, gazdasági folyamatok összefüggései, éghajlati diagramok, éghajlati térképek értelmezése. Az egyensúly és stabilitás fogalmának mélyítése a külső és belső erők egyensúlyának a földfelszín mai képének kialakításában való szerepének megismerésével. A természeti erőforrások és a társadalmi-gazdasági folyamatok összefüggéseinek bizonyítása, következtetések levonása. A logikai térképolvasás megalapozása. A tematikai egység nevelésiA hazaszeretet elmélyítése hazai tájaink szépségeinek és értékeinek bemutatásával. fejlesztési céljai A földrajzi tér megismerési módszereinek továbbfejlesztése. Az információgyűjtés és feldolgozás fejlesztése a térképek, diagramok, adatsorok használatában való jártasság és a szemléleti térképolvasás készségeinek fejlesztésével. A földfelszín kialakulása és az ember termelő tevékenysége során végzett tájátalakítás időléptéke közötti különbség érzékeltetése. Az emberi tevékenység által okozott károk és a megelőzés lehetőségeinek megismerése, a személyes felelősségérzet erősítése. Előzetes tudás

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan keletkeztek a hegységek? Hogyan működnek a vulkánok? Mi az oka annak, hogy a Bükkben csak a hegy lábánál találunk forrásokat? A biodízel mint energiaforrás. Használatának előnyei és hátrányai. Mire használják a bazaltot és a mészkövet?

Fejlesztési követelmények A gyűrődés, vetődés, vulkáni működés megfigyelése egyszerű modellkísérletekben. Példák a különböző hegységképződési folyamatok eredményeként létrejött formakincs kapcsolatára. Aprózódás és mállás, külső és belső erők összehasonlítása. Néhány jellegzetes hazai kőzet egyszerűen vizsgálható tulajdonságainak megállapítása, összehasonlításuk, csoportosításuk. Példák a kőzetek tulajdonságai és felhasználásuk közötti összefüggésekre. Ismeretek: Az Északi-középhegység és a Dunántúli-középhegység megadott Hazai hegységeink keletkezése, a belső erők szerepe a hegységszempontok szerinti összehasonlítása. képződésben: gyűrődés, vetődés, vulkánosság. Önálló ismeretszerzés, információ feldolgozás a nemzeti park A külső felszínformáló erők: víz, szél, jég, hőmérsékletingadozás bemutatása során. hatásai. A lepusztulás – szállítás – lerakódás – feltöltődés kapcso- Az alföldek és a hegyvidékek éghajlatának összehasonlítása, a lata. különbségek okainak bemutatása az éghajlati diagramok, temaKőzetek vizsgálata. Az andezit, bazalt, mészkő, homok, lösz, bar- tikus térképek elemzésével.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: szövegértés – a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemi közötti ok-okozati, általános–egyes vagy kategória– elem viszony magyarázata. Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya. Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok ismerete. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása. Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válo45

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA nakőszén, feketekőszén jellegzetes tulajdonságai, felhasználásuk. Az Északi-középhegység és a Dunántúli-középhegység természeti adottságai, tájai. Bükki Nemzeti Park természeti értékei. Élet a hegyvidékeken: A természeti erőforrások és az általuk nyújtott lehetőségek. Az erdő gazdasági jelentősége, napsütötte déli lejtők: szőlőtermesztés, borászat, ásványkincsek és ipari felhasználásuk. Az ember gazdasági tevékenységének következményei. A táj arculatának változása. A dunántúli domb- és hegyvidék, a nyugat-magyarországi peremvidék természeti adottságai, tájai. Élet a dombvidéken. Természeti erőforrások. Termesztett növényei: lucerna, repce testfelépítése, termesztése, felhasználása. A növénytermesztés, állattenyésztés és az élelmiszeripar kapcsolata. A mezőgazdaság hatása a környezetre: talajpusztulás, környezetszennyezés. Kulcsfogalmak/ fogalmak Topográfiai ismeretek

HELYI TANTERV 2013 A mészkő– és vulkanikus hegységek vízrajza közti különbségek indoklása. A természetes növénytakaró övezetes változásának magyarázata. Természeti erőforrások és a társadalmi-gazdasági kapcsolatok bemutatása konkrét példák alapján. Az emberi tevékenység kárt okozó hatásainak bizonyítása konkrét példákon keresztül. Az ország nyugati tájai éghajlatának összehasonlítása az Alfölddel éghajlati térképek, diagramok felhasználásával. Az eltérés indoklása. A víz felszínformáló szerepének bemutatása a dombvidék felszínének formálásában. Példák az ásványkincsek és az ipar összefüggéseire. Egy adott tájon termeszthető növények bemutatása a növény környezeti igényei, valamint a talaj és az éghajlati adottságok alapján. A mezőgazdasági környezetszennyezés formáinak és hatásainak bemutatása konkrét példákon.

gatásban felismert szempont szerint. Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása). Technika, életvitel és gyakorlat: anyagok megmunkálása.

Gyűrődés, vetődés, rög, lépcsős felszín, beszakadt árok, vulkán, kráter, kürtő, magma, magmakamra, láva, vulkáni hamu, andezit, bazalt, mészkő, belső erő, külső erő, bauxit, lignit. Gyökérgümő, pillangós virág, gumó. Dunántúli domb- és hegyvidék, Dunántúli-középhegység, Északi-középhegység, Nyugat-magyarországi peremvidék, Bakony, Vértes, Dunazughegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység, Aggteleki-karszt, Kékes, Alpokalja, Zalai-dombság, Somogyi-dombság, Tolnaihegyhát, Mecsek, Miskolc, Veszprém, Pécs. A témakörök témái A földfelszín változása A vulkánok Hogyan keletkeznek a hegységek Az aprózódás és a szél felszínformáló munkája A folyóvizek és a jég felszínalakító tevékenysége A hegységek formakincse Az alföldek kialakulása Hogyan alakítja az ember a környezetét? Rendszerezzük ismereteinket! Hazai tájakon Magyarország földrajzi helyzete

8 óra

17 óra 46


HELYI TANTERV 2013

Az Alföld tengersík vidékén Hazánk éléstára Duna menti tájunk a Kisalföld Dombvidék a Dunántúlon Az Alpokalja A Dunántúli középhegység Az Északi-középhegység Hazánk fővárosa: Budapest Rendszerezzük ismereteinket! A füves területek életközössége A füves puszták kialakulása, jellegzetes növényei Ízeltlábú állatok a füves területeken A fürge gyík és a vakond A mezei pocok, a hörcsög és a mezei nyúl A fácán, az egerészölyv és a vércsék Termesztett növényeink: a búza, a kukorica és a napraforgó Termesztett növényeink: a lucerna és a repce Rendszerezzük ismereteinket!

8 óra

VII. Vizek, vízpartok életközössége Tematikai egység/ Vizek, vízpartok élővilága Órakeret 11 óra Fejlesztési cél A víz jelentősége a földi élet szempontjából; az állatok csoportosítása különböző szempontok szerint, az állatok jellemzésének szempontjai vízElőzetes tudás szennyezés forrásai, következményei. Az élő és élettelen környezeti tényezők sokoldalú kapcsolatrendszerének megismerése a vizek, vízpartok életközösségében. Az élőhely–szervezet–életmód összefüggéseinek magyarázata a víz, a vízpart élőlényeinek vizsgálata során. A természetszeretet és természetvédelem iránti elkötelezettség elmélyítése az élővilág változatosságának, sokszínűségének. sérülékenységének A tematikai egység nevelésitudatosításával. A természet jelzéseinek felismertetése, értelmezése, az okok és következmények elkülönítése az emberi tevékenységek és az fejlesztési céljai élettelen környezet közötti kapcsolatrendszer elemzésével. A helyi környezeti problémák iránti érdeklődés felkeltése. A személyes felelősség tudatosítása a vízkészlet tisztaságának megőrzésében. A tanulók aktív cselekvésre ösztönzése a természet védelmében egyéni és közösségi szinten. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Meleg, nyári napokon olykor tömegesen pusztulnak a halak a Balatonban. Mi ennek az oka? Mire mondják, hogy virágzik a Tisza?

Fejlesztési követelmények A vízi és a szárazföldi élőhely környezeti tényezőinek összehasonlítása. Egysejtű élőlények megfigyelése, összehasonlításuk. A növények környezeti igényei és térbeli elrendeződése közötti

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: szövegértés – a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, 47

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA Miért félnek az emberek a kígyóktól, békáktól? Mi a „kígyóing”? Mit tehetünk, hogy kevesebb szúnyog fejlődjön ki környezetünkben? Ismeretek: A vízi élőhely jellemző élettelen környezeti tényezői. Vizek egysejtűi: zöld szemes ostoros, papucsállatka, baktériumok testfelépítése, életmódja. Vízi, vízparti növénytársulások vízszintes tagozódása: lebegő, gyökerező hínár, nádas mocsárrétek, ártéri erdők jellegzetes növényeinek testfelépítése, életmódja jelentősége. A vízi, vízparti életközösség jellemző gerinctelen és gerinces állatai: tavi kagyló, orvosi pióca, kecskerák, szúnyogok, szitakötők (tiszavirág), ponty, lesőharcsa, kecskebéka, vízisikló, tőkés réce, barna réti héja, fehér gólya külleme, teste, élete, jelentősége az életközösségben, az ember életében, védettségük. Kölcsönhatások az életközösségben: táplálkozási láncok, táplálékhálózatok. Az életközösség veszélyeztetettségének okai, következményei: tápanyagdúsulás és a méreganyag koncentrálódása. Az életközösség védelme. Kulcsfogalmak/fogalmak

HELYI TANTERV 2013 összefüggés bemutatása egy konkrét vízi vagy vízparti társulás példáján. A megismerési algoritmusok alkalmazása a lágy- és fásszárú növények leírása és a gerinces és a gerinctelen állatok bemutatása során. A növényi szervek környezethez való alkalmazkodásának bemutatása konkrét példákon. A vízparti növények környezetvédelmi és gazdasági jelentőségének bemutatása konkrét példákon. Az állatok különböző szempontú csoportosítása. A vízi élethez való alkalmazkodás példákkal történő illusztrálása. Táplálkozási láncok összeállítása a megismert fajokból. Az emberi tevékenység hatásainak elemzése, a környezetszenynyezés és az ember egészsége közötti összefüggés felismerése. Az állatok egyedszáma, veszélyeztetettsége és védettsége közötti összefüggés elemzése. Terepgyakorlat: egy vízi, vízparti életközösség megfigyelése.

összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemei közötti ok-okozati, általános-egyes vagy kategória-elem viszony magyarázata. Technika, életvitel és gyakorlat: fűzfaveszszőből, nádból készült tárgyak a környezetünkben. Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya. Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása. Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint. Hierarchikus kapcsolatok ábrázolása.

Egysejtű, sejtszervecske, baktérium, moszat, telepes test, gyöktörzs, kétlaki növény, hínárnövényzet, gerinctelen, gyűrűsféreg, puhatestű, kagyló, ízeltlábú, rovar, rák, gerinces, hal, kopoltyú, úszóláb, lemezes csőr, gázlóláb, tépőcsőr, markoló láb, lágyhéjú tojás, átalakulásos fejlődés, átváltozás, átalakulás nélküli fejlődés, költöző madár, téli álom, változó testhőmérséklet. A témakör témái 11 óra A vízi élőhelyek jellemzői. Egysejtűek a vizekben: zöld szemes ostoros, papucsállatka, baktériumok testfelépítése, életmódja A vizek, vízpartok lágyszárú növényei A vízparti fák, a ligeterdők A tavi kagyló és az orvosi pióca Ízeltlábúak a vízben és a vízparton Halak (ponty, lesőharcsa) Békák a vízben és a vízparton A vízisikló és a mocsári teknős A vizek, vízpartok madarai: a tőkés réce, fehér gólya és a barna réti héja A vizek, vízpartok életközössége Rendszerezzük ismereteinket! 48

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA VIII. Az ember szervezete és egészsége Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

HELYI TANTERV 2013

Az ember szervezete és egészsége

Órakeret 14 óra

Testrész, életjelenség, csont, izom, táplálkozás, érzékszerv, érzékelés, betegség, egészség, életszakasz. Az emberi test felépítésével és működésével kapcsolatos meglévő ismereteik rendszerezése. Az egészséget veszélyeztető tényezők felismerése, az egészséges életvitel szokásrendszerének formálása. Az ember személyes felelősségének tudatosítása egészségének megőrzésében, sorsának, életpályájának alakításában. A környezet–szervezet–életmód–egészségi állapot közötti összefüggés feltárása, a higiénés kultúra fejlesztése. A betegségek megelőzésének, az időbeni orvoshoz fordulás jelentőségének tudatosítása. A reális énkép, önismeret fejlesztése, az alapvető emberi értékek, erkölcsi normák elfogadása, a velük való azonosulás. Az egészségvédelemmel kapcsolatos információk iránti érdeklődés felkeltése, megfelelő szintű jártasság kialakítása az információk feldolgozásában, értelmezésében. A fogyatékkal élő emberek elfogadása, segítése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi a serdülőkori változások oka? Miért gyakoriak a konfliktusok a serdülők életében? Hogyan oldhatók fel? Mi a különbség a fiúk és a lányok nemi működése között? Mit jelent a függőség és melyek a tünetei? Milyen hatást fejt ki a serdülő szervezetére a cigaretta, az alkohol és a kábítószer? Hogyan befolyásolják a barátok, a család a fiatal életét? Fiatalkori bűnözés adatai. Helyes és helytelen testtartás. Ismeretek: Testkép, testalkat, testtájak. Az emberi test méretének, arányainak változásai az egyedfejlődés során. A mozgás szervrendszere. A vázrendszer és az izomzat fő jellemzői. A mozgás-szervrendszer felépítése és működése közötti kapcsolat. A kamaszkori elváltozások okai, következményei, megelőzésük lehetőségei. A táplálkozás, a légzés, a kiválasztás és a keringés legfontosabb szervei. Kapcsolatok az anyagcsere életjenségei, szervrendszerei között. Az egészséges táplálkozás alapelvei. A táplálék mennyisége és minősége. Az étkezések száma, aránya.

Fejlesztési követelmények A kamaszkori változások jeleinek és okainak összegyűjtése. Adatok elemzése a 10–12 éves fiatalok egészségi állapotáról (túlsúly, alultápláltság, tartáshibák, lúdtalp, stb.) az okok elemzése következtetések levonása. A testarányok és méretek összehasonlítása a különböző életszakaszokban. A divat és a média szerepének tudatosulása a testkép kialakításában. A külső megjelenés összetevőinek, jelentésének és hatásainak felismerése. A mozgás és a fizikai, szellemi teljesítőképesség összefüggéseinek bizonyítása példákon. A táplálkozás, a légzés és a mozgás közti kapcsolatok bemutatása konkrét példákon. Egyszerű kísérletek a mozgás, a pulzus, illetve a légzésszám közötti kapcsolatra. Az adatok rögzítése és értelmezése. Táplálékpiramis összeállítása. Táplálkozási szokások, étrendek elemzése, javaslatok megfogalmazása. A túlsúlyosság és a kóros soványság veszélyeinek bemutatása. Nemi szervek működésének serdülőkori változásai, a testalkat és a lelki tulajdonságok összefüggéseinek elemzése. Férfi és női szerepek megkülönböztetése, fiúk és lányok jellemző tulajdonságainak összehasonlítása, kapcsolatba hozása a

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés – a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemei közötti ok-okozati, általános-egyes vagy kategória-elem viszony magyarázata. Család, baráti kapcsolatok ábrázolása az irodalomban. Informatika: információkeresés, adatgyűjtés és adatértelmezés. Vizuális kultúra: az emberi test ábrázolása, a szép test fogalma a különböző korokban. Technika, életvitel és gyakorlat: elsősegélynyújtás; betegjogok, egészségügyi ellátás.

49

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA A férfi és a női nemi szervek felépítése és működése. Serdülőkori változások. A két nem testi és lelki tulajdonságainak különbségei. A nemi szervek egészsége, személyi higiéniája. Az egyedfejlődés szakaszai. Méhen belüli és méhen kívüli fejlődés. A serdülő személyiségének jellemző vonásai. Az ember értelmi képességének, érzelmi intelligenciájának alapvonásai. Az önismeret és az önfejlesztés eszközei. Viselkedési normák, szabályok jelentősége az ember életében A családi és a társas kapcsolatok jelentősége. Veszélyforrások és megelőzésük lehetőségei a háztartásban, közlekedésben, sportolás közben. Az érzékszervek szerepe. A látó és hallószerv károsító hatásai. megelőzésük módja. Elsősegélynyújtás elemi ismeretei. Környezet és az ember egészsége. Fertőzés, betegség, járvány. A leggyakoribb fertőző betegségek tünetei és megelőzésük módjai. Lázcsillapítás és diéta. Orvosi ellátással kapcsolatos ismeretek. Káros szenvedélyek. Az alkohol, a dohányzás, kábítószerek hatásai az ember szervezetére, személyiségére. Kulcsfogalmak/ fogalmak

HELYI TANTERV 2013 nemi szerepekkel. Az egyes életszakaszok legfontosabb jellemzőinek bemutatása. A kommunikáció jelentőségének bizonyítása különböző szituációkban. A konfliktusok okainak és következményeinek elemzése, a feloldás formáinak megismerése. Veszélyhelyzetek, kockázatok azonosítása különböző szituációkban. A viselkedés és a balesetek közötti oksági összefüggések vizsgálata. Az érzékszervek védelmét biztosító szabályok és szokások megismerése, alkalmazása. Az ájult beteg ellátása. A sebellátás, vérzéscsillapítás gyakorlata. A környezet és az ember egészsége közötti kapcsolat felismerése. Az eredményes gyógyulás és az időbeni orvoshoz fordulás öszszefüggéseinek belátása. A személyes felelősség, a család és a környezet szerepének bemutatása (irodalmi példák) a függőségek megelőzésében. A kipróbálás és a függőség összefüggéseinek megértése.

Csont, izom, ízület, mozgásszervi elváltozás, tápcsatorna, emésztés, felszívódás, tápanyag, normál testsúly, túlsúly, alultápláltság, légzés, tüdő, vér, szív, kiválasztás, vese, petefészek, here, nemi hormon, ivarsejt, magömlés, menstruáció, nőies, férfias jelleg, érzékszerv, egészség, betegség, fertőzés, járvány.

A témakör témái 14 óra Az ember bőre. Bőrünk egészségvédelme Az ember mozgásszervrendszere. A mozgásszervrendszer egészségvédelme A táplálkozás. Az emésztés szervrendszere Az egészséges táplálkozás. Az emésztőrendszer betegségei Az ember légzőszervrendszere. A légzőszervrendszer egészségvédelme Vérkeringés és a kiválasztás. A vérkeringés egészségmegőrzése A nemi szervek felépítése és működése Az ember egyedfejlődése. A serdülőkor testi és lelki változásai Az idegrendszer alapműködése. Érzékszerveink: a látás és a hallás A fertőzés és a járvány. A betegségek megelőzése 50


HELYI TANTERV 2013

Az elsősegélynyújtás alapismeretei. Az orvosi ellátás Rendszerezzük ismereteinket! Rendszerezzük ismereteinket! A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén        

A tanuló tudjon anyagokat, kölcsönhatásokat, fizikai, kémiai változásokat felismerni, jellemezni. Értelmezze a jelenségeket az energiaváltozás szempontjából Ismerje az emberi szervezet felépítését, működését, serdülőkori változásait és okait. Tudatosuljanak az egészséget veszélyeztető hatások, alapozódjon meg az egészséges életvitel szokásrendszere. Formálódjon reális énképe, értse a családi és a társas kapcsolatok jelentőségét, élete irányításában kapjon döntő szerepet az erkölcsi értékrendnek való megfelelés. Legyen embertársaival empatikus és segítőkész. Ismerje hazánk termesztett növényeit, a házban és ház körül élő állatait. Értse az élő és élettelen környezeti tényezők kölcsönhatását. Ismerje fel a környezet–szervezet– életmód, valamint a szervek felépítése és működése közötti összefüggéseket. Tudjon tájékozódni a térképeken. Értelmezze helyesen a különböző tartalmú térképek jelrendszerét, használja fel az információszerzés folyamatában. Ismerje fel szűkebb és tágabb környezetében az emberi tevékenység környezeti hatásait. Anyag- és energiatakarékos életvitelével, tudatos vásárlási szokásaival önmaga is járuljon hozzá a fenntartható fejlődéshez. Legyen képes egyszerű kísérleteket, megfigyeléseket, méréseket önállóan, illetve. csoportban biztonságosan elvégezni, a tapasztalatokat rögzíteni, következtetéséket levonni. Legyen nyitott, érdeklődő a világ megismerése iránt. Az internet és a könyvtár segítségével legyen képes tudása bővítésére. Legyenek saját ismeretszerzési, ismeretfeldolgozási módszerei.

51


HELYI TANTERV 2013 FÖLDRAJZ

A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzőivel, folyamataival, továbbá a környezetben való tájékozódást, eligazodást segítő alapvető eszközökkel és módszerekkel. Vizsgálódásának középpontjában a természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek, azok kölcsönhatásai, illetve napjaink gazdasági, környezeti eseményei állnak. A földrajz tantárgy a természet- és társadalomföldrajz, valamint a regionális tudomány mellett számos földtudományágat képvisel a közoktatásban, integrálja a földtani, a légkörtani, a hidrológiai, a talajtani és a planetológiai tudást. Tantárgyi előzménye az alsó tagozatos környezetismeret, illetve 5–6. évfolyamon a természetismeret, így annak követelményrendszerére épül, amelynek teljesítését feltételezi. 7–8. évfolyam A földrajzi tartalmak feldolgozása során fejlődik a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodása, helyi, regionális és globális szemlélete. Megértik, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él, és ez megköveteli az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást. Az oknyomozó tudásszerzés elvéből kiindulva a tananyag feldolgozása során a tanulók minden tényt, jelenséget és folyamatot elsődlegesen térbeli, emellett időbeli változásában, fejlődésében ismernek meg, megláttatva azok okait és lehetséges következményeit is. Így fokozatosan kialakulhat felelős magatartásuk a szűkebb és a tágabb természeti, illetve társadalmi környezet iránt. A helyi és a regionális gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok értékelésével és a globális folyamatok érzékelésével lehetővé válik, hogy a tanulók megismerjék az emberiség egész bolygónkra kiterjedő tevékenységét, valamint az ebből fakadó, szintén világméretű természeti, társadalmi és környezeti problémákat. A tartalmak feldolgozása a szűkebb és a tágabb környezet földrajzi jellemzőire épül. Elsődleges célja a térbeli intelligencia fejlesztése. Kiemelt része a haza és környezete földrajzi-környezeti jellemzőinek megismertetése, amelynek során megalapozódik a hazához és a magyarsághoz való kötődés. Az Európai Unió, valamint a távoli országok természeti és társadalmi-gazdasági sajátosságainak bemutatásával hozzájárul az eltérő kultúrák megismerése iránti igény, a nyitott és befogadó magatartás, illetve szemlélet kialakulásához. Mindezt úgy valósítja meg, hogy közben elősegíti a természeti és a kulturális értékek iránti tisztelet, illetve a következő nemzedékek számára történő megőrzésük iránti igény kialakulását. Ezzel hozzájárul a felelős és tudatos környezeti magatartás, a jövő generáció érdekeit is szem előtt tartó gondolkodás fejlődéséhez. A hazáról, a földrészünkről és a távoli földrészekről való tudásszerzés mellett nagymértékben segíti a tanulók képességeinek fejlődését. A más anyanyelvű országok és kultúrák megismerése elősegítheti a tanulókban az adott célnyelven történő kommunikáció igényének kialakulását, ez pedig megkönnyítheti az idegen nyelvi kommunikáció fejlődését. A különféle szóbeli és írásbeli ismeretközvetítő, illetve értékelési módszerek alkalmazásával segíti az anyanyelvi kommunikáció fejlődését. A természeti és a környezeti folyamatokban megfigyelhető kölcsönhatások feltárásával a földrajzoktatás hozzájárul a természettudományi szemlélet és gondolkodásmód kialakulásához. Folytatja az 5–6. évfolyamon megkezdett integrált tudásszerzést és az egységes természettudományi szemlélet alakítását. Az állandóság és a változás látszólagos ellentmondásosságát, a rendszerek törvényszerűségeit, a struktúra és a funkció összefüggéseit, az anyag, az energia, az információ különböző formáit regionális megjelenésükben vizsgálja. A természeti jellemzőkhöz mindig hozzákapcsolja azok társadalmi-gazdasági felhasználását, illetve egymáshoz illeszti a társadalmi élet és a gazdaság elemeit is, ezáltal megveti a társadalomtudományi szemlélet alapjait is. Szüntelenül változó és globalizálódó világunk természeti, környezeti és társadalmi-gazdasági folyamatainak megismeréséhez és megértéséhez elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás és információszerzés, valamint a nyitott gondolkodás. Ezért a tartalmi elemek elsajátítása elképzelhetetlen a tanulók egyre önállóbbá váló információkezelő tevékenysége nélkül. Így a tanítási-tanulási folyamatban nagy hangsúlyt kap az információszerzés és az információfeldolgozás képességének fejlesztése, különös tekintettel a tapasztalati és a digitális világ nyújtotta lehetőségek felhasználására. Mivel a földrajz tantárgy feladatának tekinti a tanulók megismertetését a helyi, a regionális és a globális környezetükkel, a valóság pedig gyorsan változik, ezért a tanulók kénytelenek állandóan önállóan frissíteni ismereteiket. A távoli tájak megismerésében nagy szerepet kapnak a mediatizált kommunikációs eszközök (nyomtatott sajtó, televízió, internet) által szerzett információk. A földrajz tantárgynak tehát célkitűzése, hogy ösztönözze a médiumok által közvetített világ kritikus elemzését, értelmezését, megértesse a tanulókkal, hogy a világ itteni ábrázolása nem azonos a valósággal, az eseményeknek és a jelenségeknek az alkotók által konstruált változatát láthatják. 52


HELYI TANTERV 2013

A tanítási-tanulási folyamat kiemelt célja a folyamatos önképzés iránti igény felébresztése, valamint az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása. Hazánk és a világ társadalom-földrajzi jellemzőinek bemutatásával a tantárgy elősegíti a szociális és állampolgári kompetenciák fejlődését. Napjaink társadalmi-gazdasági folyamatainak megismertetése nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók a gazdasági élet eseményeiben eligazodó aktív, kreatív, rugalmas és vállalkozóképes állampolgárrá válhassanak. A tantárgy komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaválasztását, eligazodását a munka világában, illetve felkészíti őket a szakirányú középfokú tanulmányokra. Hozzájárul ahhoz, hogy az általános iskolából kilépő diákok képesek legyenek felelős döntéshozatalra az állampolgári szerepek gyakorlása során. A földrajztanulás során a tanulók megszerzik a szemléleti térképolvasás képességét, és jártasságot szereznek az okfejtő térképolvasásban (különféle méretarányú és ábrázolásmódú térképeken). A dokumentum topográfiai és kulcsfogalmi listája csak az adott témában újonnan megjelenő és azokat a fogalmakat tartalmazza, amelyek a kerettanterv tartalmi és szemléleti újdonságainak pontosítása érdekében szükségesek, a korábbi életkori szakaszban vagy a megelőző témák során feldolgozottakat tudottnak feltételezi. A kerettantervben a javasolt óraszám hetedik évfolyamon heti 1 óra, vagyis 37 óra/tanév, míg nyolcadikban heti 2 óra, azaz 74 óra/tanév. 7. osztály Óraszámok 8 20 7 2 37

A földrajzi övezetesség alapjai Afrika és Amerika földrajza Ausztrália, a sarkvidékek és az óceánok földrajza Helyismereti modul beillesztése a témakörökbe Összesen: 8. osztály

A szilárd Föld anyagai és folyamatai Gazdasági alapismeretek Ázsia földrajza Európa általános földrajza Észak- és Mediterrán-Európa földrajza Atlanti-Európa földrajza Kelet- és Közép-Európa földrajza A Kárpát-medencevidék földrajza Magyarország természeti és kulturális értékei Magyarország társadalomföldrajza Helyismereti modul beillesztése a témakörökbe Összesen:

Óraszámok 8 5 10 7 5 10 7 5 5 10 2 74 53

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


HELYI TANTERV 2013

Órakeret 8 óra Szemléleti kép a Föld belső gömbhéjairól. Megfigyelések és vizsgálódások alapján szerzett tapasztalatok a szűk környezetben található szilárd anyagokról. A belső és külső erők, hatásaik felismerése, modellezése. A talajképződés lényege hazai talajtípusok vizsgálata alapján. Emberi és természetföldrajzi időléptékek, időtartamok érzékelése. Konkrét, lakóhelyhez közeli példák ismerete környezetalakító tevékenységre, természeti értékek védelmére. A térszemlélet fejlesztése az ember által tapasztalható méretek (pl. hegyek) és a Föld méretviszonyainak összehasonlítása révén. Az időfogalom, az időbeli tájékozódás fejlesztése az ember által tapasztalható időtartamok és a földtörténeti időegységek arányainak érzékeltetésével. A felfedeztető tanulási stratégia alkalmazása (megfigyelések, vizsgálódások, mérések megadott szempont alapján tanári irányítással), a balesetmentes és biztonságos eszközhasználat gyakoroltatása, a tapasztalatrögzítés önállóságának fokozatos növelése. Az oksági gondolkodás erősítése, mélyítése több ok együttes hatására bekövetkező jelenségek vizsgálata során. A szükségletek kielégítése és a fenntarthatóság közötti egyensúly lehetőségének bemutatása, a környezettudatos gondolkodás, a fenntarthatóság iránti elkötelezettség megalapozása. A természet mint megbecsülendő és védendő érték beláttatása a talaj példáján. A szilárd Föld anyagai és folyamatai

Ismeretek/fejlesztési követelmények Környezetünk anyagainak vizsgálata Ásványokból összetett természetes (kőzetek, ércek) és mesterséges anyagok (pl. beton, tégla) összehasonlítása egyéni és csoportos vizsgálódással. A legfontosabb bio- és ércásványok, kőzetalkotó ásványok, drágakövek, magmás, üledékes és átalakult kőzetek (vas- és rézérc, bauxit, agyag, márvány) tulajdonságainak megfigyelése, mérése, vizsgálata; csoportosításuk. A talaj anyagainak és szerkezetének megismerése különböző talajtípusok vizsgálata, összehasonlítása során. A talajkeletkezési folyamat és a talaj tulajdonságainak összekapcsolása. A földtani képződmények védelmének megismerése környékbeli példákon közvetlen tapasztalatszerzéssel. A folyamatosan változó bolygó és környezet A földövek és méreteik, a kőzetöv és a kőzetlemezek felépítésének megismerése. A földtani és a természetföldrajzi kontinensfogalom összekapcsolása. Geológiai (belső) erők megnyilvánulásainak megértése a kőzetlemezek mozgásának és következményeinek összekapcsolásával (hegyláncok felgyűrődése, gyűrődés; mélytengeri árkok és óceáni hátságok keletkezése; vulkánosság és földrengés; emelkedés és süllyedés, vetődés, rögösödés; magmás, átalakult kőzetek keletkezése). A földrajzi (külső) erők felismerése folyamatokban (aprózódás és mállás; lepusztulás és felhalmozódás, feltöltődés; üledékképződés, üledékes kőzetek keletkezése). A geológiai erők és a földrajzi erők harcának értelmezése. A kontinensek területét gyarapító és fogyasztó folyamatok megkülönböztetése. A szárazföldek és a tengerek mindenkori földgömbi helyzete természetföldrajzi és környezeti következményeinek felismerése a mai földrészek kialakulásához vezető állapotok példái alapján Tájékozódás a földtörténeti időben Tájékozódás a geológiai mozgások, változások időskáláján egyes események időpontjának, folyamatok időtartamának elhelyezésével, idővonalzó készítésével.


Kémia: Szerves és szervetlen anyag, keverék, szilárd anyag, egyes ásványok és kőzetek összetétele. Halmazállapotok. Biológia-egészségtan: élő anyag. Matematika: Képzeleti mozgatás, szétvágások. Időegységek, időtartammérés, számok a számegyenesen. Fizika: úszás, sűrűség, erőhatások, szilárd testek fizikai változása.

54

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


Kőzetöv; ásvány, kőzet, érc; magmás, üledékes és átalakult kőzet; ősmaradvány; építőanyag, nyersanyag, energiahordozó anyag. Geológiai (belső) és földrajzi (külső) erő. Óceáni és kontinentális lemez, magma, vulkán, láva, földrengés. Szilárdhulladék-lerakó, földtani természetvédelem. Geológiai idő, földtörténeti időegységek. A földrajzi övezetesség alapjai

Időjárási elemek, jelenségek. A besugárzás és a felmelegedés, a víz körforgása és halmazállapot-változásai, a felhő- és csapadékképződés jelenségek felismerése. Példák hozatala az időjárási elemek térbeli és időbeli változásaira, az éghajlat-módosító tényezők megnyilvánulására. A nedves és a száraz kontinentális éghajlat jellemzése, társadalmi-gazdasági hatásainak felismerése hazai példákon. A Föld gömb alakjának és az éghajlati övezetek kialakulásának összekapcsolása. A modellszemlélet alapozása a földrajzi övezetességi rendszer elemeinek példáival a regionális földrajzi tanulmányok előtt. A földrajzi és az éghajlati övezetesség különbségének megértetése. A földrajzi övezetesség elemeinek összeillesztése különböző típusú összefüggéseket mutató ábrák (diagramok, modellek, magyarázó ábrák) elemzése során. A kutatásos stratégia alkalmazása (természeti adottságok értékelése a társadalom szempontjából, társadalmi-gazdasági hatásaik, környezeti következményeik meglátása példákban). Az övezetek, övek bemutatási szempontjainak és a tipikus tájak jellemzési algoritmusának megismertetése. Szociális nevelés a környezet és az életmód kapcsolatának felfedezésével. Családi életre nevelés a más kultúrákban jellemző családi életmódok bemutatásával.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Éghajlati alapismeretek Az éghajlati elemek, az éghajlatot alakító és módosító tényezők érvényesülésének felismerése, magyarázata; az éghajlat övezetességét kialakító tényezők értelmezése; éghajlati diagram olvasása. A forró övezeti földrajzi-környezeti kapcsolatok feltárása Esőerdő-vidék (a felszálló légáramlás következménye, jellemzői, erdőirtás és termőföld-erózió); szavannavidék (az évszakos esőzés következményei, legelőváltó gazdálkodás, az elsivatagosodás folyamata); sivatag (a leszálló légáramlás uralma, jellemzői, napenergiakészlet). A mérsékelt övezeti földrajzi-környezeti kapcsolatok értelmezése A mediterrán táj és a mediterrán gazdálkodás jellemzése; a természetföldrajzi jellemzők a földrészek belseje felé való változásának felismerése a valódi mérsékelt övben, a füves területek és a vegyes szántóföldi gazdálkodás összefüggéseinek bemutatása; a tajgavidék és az erdőgazdálkodás jellemzése. A hideg övezeti földrajzi-környezeti kapcsolatok feltárása A megvilágítás évszakos különbsége következményének felismerése a szélsőséges természeti viszonyokban. A függőleges földrajzi övezetesség A természetföldrajzi adottságok függőleges változásának és a hegység éghajlat- és vízválasztó szerepének felismerése; a magashegységi táj jellemzése; a vízenergia-hasznosítás modellszerű értelmezése; helyes magatartás lavinaveszélykor.


Órakeret 8 óra

Kapcsolódási pontok Fizika: fény, hullám, hőmérséklet, halmazállapot, csapadék. Matematika: modellek és diagramok megértése, adatleolvasás. Biológia-egészségtan: életfeltételek, életközösségek, biomok, ökológiai kapcsolatrendszerek. Informatika: adatgyűjtés az internetről, időjárási térképek, előrejelző rendszerek.

Vízszintes és függőleges földrajzi övezetesség, földrajzi övezet és öv. Szélrendszer (passzát, nyugatias, sarki); éghajlat (egyenlítői, szavanna-, forró övezeti sivatagi, mediterrán, óceáni, tajga); éghajlat- és vízválasztó hegység; vízjárás. Sivatagi váztalaj, szürke erdei talaj. Elsivatagosodás, hóhatár, gleccser. Vízenergia, napenergia. Tipikus táj (esőerdő-, szavanna- és tajgavidék, sivatag, mediterrán és magashegységi táj). Gazdálkodás (erdő-, vegyes szántóföldi és legelőváltó gazdálkodás).

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Tantárgyi fejlesztési célok

HELYI TANTERV 2013 Gazdasági alapismeretek

A gazdaság természeti feltételeinek, a gazdasági ágazatok tevékenységeinek felismerése példákban. A családi bevétel és kiadás példáinak ismerete. Közgazdasági szemlélet alapozása az üzletekben vásárolható termékeket előállító gazdasági ágazatok tevékenysége közötti szoros kapcsolat és az egyes termékek árát befolyásoló sokféle tényező felismertetésével. A kreatív gondolkodás fejlesztése a piac működési alapelvének, a kereslet és a kínálat szerepének köznapi gyakorlati példákon keresztül történő megértetése során. Gazdasági és pénzügyi nevelés, a felelős gazdálkodás megalapozása a családi gazdaság működésének helyzetgyakorlatokban való bemutatásával.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A gazdaság értelmezése A gazdasági ágazatok feladatának, szerepének megismerése egy ország életében; a szolgáltatás és a mindennapi élet kapcsolatának meglátása (lakóhelyen és a világhálón igénybe vehető szolgáltatások); az országok és a gazdasági fejlettség alapadatainak megismerése. Pénzügyi alapismeretek  Egy termék árát befolyásoló tényezők (ráfordítások, kereslet, kínálat) és kapcsolatuk megértése. A pénz és szerepe, típusai, fizetési módok megismerése.  A piac működési alapelvének, a kiadás-bevétel rendszer megértése egyszerű köznapi példákban. A kölcsön veszélyeinek felismerése. A takarékosodás és a megtakarítások lényege.  Nemzeti és közös valuták, árfolyam egyszerű értelmezése, a valutaváltás eljárásának megismerése helyzetgyakorlatokban.  Nemzetközi együttműködések: A nemzetközi együttműködések szükségességének felismerése különböző típusú szervezetek példáin (EU, ENSZ, WHO, UNESCO, WWF, regionális és civil szervezetek). Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 5 óra

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a gazdasági ágak történelmi kialakulása; nemzetközi együttműködések. Matematika: mennyiségek összehasonlítása, százalékszámítás, egyenes arányosság. Informatika: adat- és ténygyűjtés az internetről.

Gazdasági ágazat és ág, gazdasági szerkezet. Kereskedelem, vám. Pénz, kiadás, bevétel, kölcsön, megtakarítás. Valuta, árfolyam. Afrika és Amerika földrajza

Órakeret 20 óra

A földrészek szerkezetfejlődési modelljének ismerete. Eligazodás a földtörténeti időben. A vízszintes és a függőleges földrajzi övezetesség rendszere, az övek főbb természeti adottságainak és környezeti problémáinak összefüggései. A földrajzi övek és a tipikus tájak földrajzi jellemzési algoritmusának használata. A földrészek és az óceánok megnevezése. Átfogó kép kialakítása Afrika és Amerika természetföldrajzi jellemzőiről a Föld fejlődéséről és a földrajzi övezetességi rendszerről való tudás alkalmazásával. Térszemlélet fejlesztése az ábrázolt térben való tájékozódással. A valós térbeli viszonyok megismertetése térkép alapján, a szemléleti térképolvasás A tematikai egység nevelési- képességének fejlesztése. fejlesztési céljai A kritikai gondolkodás fejlesztése a földrészek társadalmi-gazdasági jellemzői és a természeti adottságok, a történelmi események, a világban zajló gazdasági folyamatok elemzésével, illetve a földrajzi tényezők életmódot meghatározó szerepének, a gazdasági fejlettség területi különbségeinek, okainak, társadalmi és környezeti következményeinek megláttatásával. Az ország jellemzés algoritmusának alkalmaztatása. A környezeti szemlélet fejlesztése a regionális társadalmi-gazdasági és környezeti problémák világméretűvé válásának érzékeltetésével, az emberiElőzetes tudás

56


HELYI TANTERV 2013

ség közös felelősségének megértetésével a környezet állapotában, valamint a hosszú távú természeti, környezeti folyamatok példákban való felismertetésével. Családi életre nevelés a más kultúrákban lévő életmódok megismertetésével. A kommunikációs képességek fejlesztése a szövegbeli speciális jelrendszerek működésének megfigyelésével, valamint különböző jellegű információs anyagokban való célszerű kereséssel, tabló-összeállítással és beszámoló-készítéssel (ország csoportok, országok bemutatása). Ismeretek/fejlesztési követelmények Afrika természetföldrajza Afrika domborzatának és tájainak megismerése. Erőforrások: a földtani szerkezet és az övezetesség következményeinek, valamint az ásványkincs- és energiahordozó-készletek területi és gazdasági ellentmondásosságának értelmezése. Afrika társadalomföldrajza. Emberfajták, népek és kultúrák találkozása. A népességrobbanás, a fiatal népesség és következményeinek összekapcsolása esetleírásokban (etnikai feszültségek, országok közötti és polgárháborúk). A trópusi mezőgazdaság változatos formái (talajváltó, ültetvényes, oázis- és legeltető gazdálkodás) és az azokhoz kötődő életmódok különbségeinek feltárása. Száhel, az éhezés és a szegénység földje: a természeti, társadalmi, egészségügyi veszélyhelyzetek (pl. menekültek, járványok, túllegeltetés), ökológiai katasztrófa okozati megismerése, nemzetközi segítségnyújtás szükségességének felismerése. Egyiptom: az ősi kultúra és a globális világ ellentmondásainak megértése. Amerika természetföldrajza A földrész szerkezeti tagolódásának, a szerkezetfejlődési múlt gazdaságot és életmódot meghatározó szerepének megismerése. Észak-, dél- és közép-amerikai tájtípusok összehasonlító elemzése. A természetföldrajzi övezetesség, az É-D-i nyitottság és K-Ny-i zártság következményeinek, veszélyhelyzeteinek felismerése. Az aszimmetrikus vízgyűjtő terület következményeinek megismerése, a vízrendszer-hasznosítás modellezése. Amerika társadalomföldrajza A földrész népességföldrajzi tagolódásának megismerése; a népességkeveredésből fakadó társadalmi-gazdasági előnyök, hátrányok felismerése példákban. A népességkoncentrációk, a városodás és a városiasodás, a település-együttesek, az agglomerációs zóna kialakulási folyamatának értelmezése példákban. A farmgazdálkodás modellezése, a mezőgazdasági övezetesség átalakulásának értelmezése (pl. elmetérképezéssel). Az erőforrás-gazdálkodástól a tudásalapú társadalomig való fejlődési út értelmezése; a technológiai övezet jellemzése. Amerika országföldrajza Eltérő szerepű országok (világgazdasági nagyhatalom, felzárkózó erőterek, banánköztársaságok) földrajzi összehasonlítása. Amerikai Egyesült Államok mint világgazdasági vezető hatalom; Brazília mint gyorsan fejlődő ország.



Biológia-egészségtan: A forró övezet élővilága. Városi ökoszisztéma. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Gyarmatosítás, ókori öntözéses kultúrák. Amerika meghódítása. Urbanizáció, technológiai fejlődés. Erkölcstan: lokális cselekvések és globális problémák.

Tagolatlan és tagolt partvidék; gyűrt- és röghegységrendszer, szárazföldi árokrendszer. Hurrikán, tornádó; vízesés, időszakos folyó, artézi kút, tóvidék, sivatagtípus. Emberfajta, bennszülött. Túlnépesedés, éhségövezet, menekült, járvány, túllegeltetés, ökológiai katasztrófa. Gyűjtögetés, talajváltó, ültetvényes és oázisgazdálkodás, vándorló és istállózó állattartás, monokultúra, vadfoglalás, farmgazdaság. Egyoldalú gazdaság, banánköztársaság, gazdasági 57


HELYI TANTERV 2013

befolyás, bérmunka, világcég, tudásalapú társadalom, világgazdasági nagyhatalom. Tipikus táj (ültetvény, farm, rezervátum, menekülttábor, technológiai övezet, urbanizáció, városövek, városövezet, agglomerációs zóna).


Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


Afrikai- és Kanadai-ősföld, Atlasz, Andok, Appalache, Sziklás-hegység, Dél- és Kelet-afrikai- magasföld, Brazil-felföld, Mexikói-fennsík, Amazonasés Kongó-medence, Szahara, Szudán; Mississippi- és Paraná-alföld, Préri, Floridai- és Kaliforniai-félsziget; Száhel. Amerika részei. Vörös-tenger, Guineai- és Mexikói-öböl, Amazonas, Kongó, Mississippi, Nílus, Orinoco, Paraná; asszuáni Nagy-gát; Nagy-tavak, Panama-csatorna. Egyiptom, Amerikai Egyesült Államok, Brazília, Mexikó, Venezuela; Alexandria, Atlanta, Brazíliaváros, Chicago, Houston, Kairó, Los Angeles, New Orleans, New York, Rio de Janeiro, San Francisco, São Paulo, Szilícium-völgy, Washington. Ázsia földrajza

Órakeret 10 óra

A földrészek szerkezetfejlődési modelljének ismerete. Eligazodás a földtörténeti időben. A vízszintes és a függőleges földrajzi övezetesség rendszere, az övek főbb természeti adottságaival és környezeti problémáinak összefüggései. A sivatag, a tajgavidék, a magashegység, az agglomeráció és a technológiai park tipikus tájak jellemzői, az országok jellemzési algoritmusának használata. Oksági gondolkodás fejlesztése Ázsia természetföldrajzi jellemzőinek okaival, társadalmi-gazdasági következményeivel és a világ gazdasági folyamataival való összefüggésekben történő feldolgozásával. A földrajzi tényezők életmód-meghatározó szerepének felismertetése. Prognosztikus szemlélet fejlesztése az ázsiai gazdasági fejlettség területi különbségeinek és okainak megláttatásával, a társadalmi és környezeti következményeik elképzeltetésével. Környezeti szemlélet fejlesztése a regionális társadalmi-gazdaság, környezeti problémák világméretűvé válásának példákban való érzékeltetésével, az egészséges környezet megőrzésében a társadalmi felelősségének bemutatásával. Az időbeli tájékozódás fejlesztése a rövidebb időtartamú társadalmi és környezeti folyamatok példákban való felismertetésével. A szemléleti térképolvasás fejlesztése különböző tartalmú térképeken való önállóan tájékozódással, az információk közötti összefüggések indoklásával.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Ázsia természetföldrajza A „legek” földrésze: óriástájak és szerkezeti egységek, változatos éghajlat és termőföldhiány, vízbőség és vízszegénység kontrasztjának, okainak megismerése. Természeti veszélyhelyzetek (földrengés, vulkánkitörés, cunami, tájfun) felismerése, a helyes magatartás megismerése. Belső-ázsiai sivatagok: kontinens belseji zárt fekvés következményeinek megértése. Monszun vidék és terület: a kialakító okok összehasonlítása a forró és a mérsékelt övezetben, jellemzésük, az öntözéses monszungazdálkodás modellezése. Ázsia társadalomföldrajza Népek és kultúrák jellemzőinek, népességkoncentrációk kialakulási okainak és következményeinek megismerése. Az ősi kultúrák, a világvallások társadalmat, gazdaságot, környezetet befolyásoló szerepének felismerése példákban. Területi fejlettségi különbségek felismerése. A világ új fejlődési és gazdasági pólusa, felgyorsult gazdasági növekedés, technológiaátvitel-folyamat értelmezése. Ázsia regionális földrajza

Kapcsolódási pontok Matematika: ok-okozati gondolkodás, modellezés. Fizika: légköri jelenségek fizikai törvényszerűségei, természeti katasztrófák. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ókori jelentős ázsiai kultúrák, napjaink gazdasági fejlődése; a gazdasági hatalomváltás. Biológia-egészségtan: biotechnológiai forradalom, életfeltételek. 58


HELYI TANTERV 2013

Eltérő szerepkörű ország csoportok: olaj országok, mezőgazdasági alapanyag-termelők, összeszerelő-beszállítók, újonnan iparosodott országok, új gazdasági hatalmak megismerése. India: a hagyományos zárt társadalom és az informatikai társadalom ellentmondásai. Japán: a termőföld-, energia- és nyersanyagszegénység; a biotechnológián és elektronikán alapuló gazdasági hatalom; a természeti katasztrófahelyzetek földrajzi alapjai, életmódbeli és környezeti következményei. Kína: a világ meghatározó gazdasága; a tengerparti és a belső területek fejlettségkülönbségének természeti alapjai, életmódbeli és környezeti következményei. Kulcsfogalmak/ fogalmak


Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


Vulkáni szigetív. Kontinentalitás, szélsőségesen szárazföldi terület, monszunvidék és monszunterület; mérsékelt övezeti sivatagi, forró és mérsékelt övezeti monszun éghajlat, tájfun, cunami, talajpusztulás. Népességrobbanás, világvallás, zarándokhely. Öntözéses gazdálkodás, zöld forradalom, technológiaátvitel, csúcstechnológia, informatikai társadalom. Eurázsia, Ázsia részei, Közel- és Távol-Kelet; Arab-félsziget, Fülöp- és Japán-szigetek, Indokínai-félsziget, Indonéz-szigetvilág, Dekkán- és Középszibériai-fennsík, Dél-kínai-hegyvidék, Himalája, Pamír, Csomolungma, Fuji, Góbi-sivatag, Hindusztáni-, Kínai- és Nyugat-szibériai-alföld, Mezopotámia, Tajvan, Takla-Makán, Tibet, Tien-san, Urál; Fekete-, Japán- és Kaszpi-tenger, Perzsa-öböl, Aral- és Bajkál-tó, Boszporusz, Brahmaputra, Indus, Jangce, Gangesz, Mekong, Ob, Sárga, Urál-folyó, Tigris. Dél-Korea, India, Japán, Kína, Kuvait, Szaúd-Arábia, Thaiföld, Törökország; Hongkong, Kalkutta, Kanton, Mumbai, Peking, Sanghaj, Szingapúr, Szöul, Tokió, Újdelhi. Ausztrália, a sarkvidékek és az óceánok földrajza

Órakeret 7 óra

A szerkezetfejlődési folyamatok által létrehozott képződmények példái. Eligazodás a földtörténeti időben. A forró és a hideg övezet és öveik főbb természeti adottságainak, környezeti problémáinak ismerete. Az óceánok és a tengerek tulajdonságainak elkülönítése, a földrészek és az óceánok megnevezése. Átfogó kép alkotása Ausztrália és a sarkvidékek természetföldrajzi jellemzőiről, az okok és a jellemzők közötti összefüggések felismertetése a Föld fejlődéséről és az övezetességi rendszerről való tudás alkalmazásával. A környezetgazdálkodási szemlélet fejlesztése a tengeri erőforrások globális folyamatokban betöltött szerepének felismertetésével példákban, sérülékenységének és következményeinek megértetésével. A modellszerű gondolkodás fejlesztése elméleti modellalkotással a térség problémáiról. Az információszerző stratégia fejlesztése a tengert ábrázoló térképeken való tájékozódással, információleolvasással.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Ausztrália, a kontinensnyi ország Elszigetelt fekvés, ellentmondásos természeti adottságok (sivatag és artézivíz-készlet, termékeny alföldek és hegyvidék) és következményeik ismerete. A sarkvidékek földrajza Az Északi- és a Déli-sarkvidék összehasonlító földrajzi jellemzése; az ózonréteg-elvékonyodás okainak és következményeinek átlátása; a sarkvidék mint speciális élettér értelmezése; az Antarktika szerepének, a kutatóállomások jelentőségének megismerése. A világtenger földrajza

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: nagy földrajzi felfedezések; hajózás. Kémia: ózon; sósvíz és édesvíz; vízszennyezés. Biológia-egészségtan: életfeltételek, a hideg 59


HELYI TANTERV 2013

Az óceánok és tengerek földrajzi jellemzőinek, a tengeráramlások szerepének, a világtenger mint erőforrás (ásványkincsek, árapályenergia, halászat) és mint veszélyforrás (szökőár) megismerése; a veszélyeztető folyamatok (pl. vízszennyezés, túlhalászás) egyszerű értelmezése. Szigetvilág az óceánban (Óceánia), a speciális fekvés gazdasági, társadalmi és környezeti következményeinek (hajózás, idegenforgalom stb.) megismerése. Kulcsfogalmak/ fogalmak Topográfiai ismeretek Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


övezet és a tengerek élővilága. Fizika: Felhajtóerő, hőszigetelés. A tengermozgások fizikai alapjai (hullámok vízfelületen).

Állandóan fagyos és tundraéghajlat, fahatár, belföldi jégtakaró, jéghegy, ózonréteg, korallzátony, jégsivatag. Világtenger; tengeráramlás; árapályenergia, túlhalászás, kutatóállomás. Őslakos, bevándorló. Ausztráliai-alföld, Nagy-Artézi-medence, Nagy-Vízválasztó-hegység, Nyugat-ausztráliai-ősföld, Új-Guinea, Grönland, Hawaii; Murray. Ausztrália, Új-Zéland; Melbourne, Perth, Sydney. Északi-sarkvidék, Déli-sarkvidék (Antarktisz). Európa általános földrajza

Órakeret 7 óra

Szerkezetfejlődési folyamatok által létrehozott képződmények felismerése példákban. Eligazodás a földtörténeti időben. A földrajzi övezetesség rendszere, az övek főbb természeti adottságai, környezeti problémái. A szélrendszerek éghajlatot meghatározó szerepe. A földrészek és ország csoportok szerepe a világgazdaságban. Az Európa-tudat megalapozása az integrációs folyamat céljainak megismertetésével, napjaink törekvéseinek érzékeltetésével. A tanulni tudás képességének fejlesztése az előzetes (a távoli földrészekkel kapcsolatos) tudás előhívásával és alkotó felhasználásával. Az analizáló képesség fejlesztése Európa természetföldrajzi adottságai és az azokból következő társadalmi-gazdasági lehetőségek, környezeti veszélyek feldolgozásával. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése az európai kulturális sokszínűség földrajzi okainak és a népességkeveredés következményeinek elemzése során. A közös európai kultúra, főként földrajzi alapjainak ismerete és a megőrzésére irányuló igény kialakítása. Az információszerzési képesség fejlesztése adatok, egyszerű adatsorok, diagramok értelmezésével, elemezésével, a földrajzi övek jellemzési szempontjainak önálló használatával.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Európa általános természetföldrajzi képe Szerkezetalakító folyamatok és a külső erők felszíni következményeinek, a domborzati adottságok következményeinek és a nagytájak mozaikjának megismerése. Európa változatos és szeszélyes éghajlatának, a nyitottság a többi természetföldrajzi tényezőre való hatásának megismerése. A természeti adottságok szerepének meglátása az európai társadalmi-gazdasági életben. Európa társadalomföldrajzi képe és folyamatai Európa változó társadalmi erőforrásainak, az elöregedő társadalom gazdasági következményeinek megismerése. Az európai erőtér gyengülő világgazdasági szerepének felismerése, az új válságjelenségek (növekvő eladósodás, munkanélküliség) értelmezése; a transzkontinentális infrastruktúra szerkezetének térképezése. Az Európai Unió földrajzi lényegének megértése; az országok és térségek változó szerepének felismerése az integrációs folyamatban.

Kapcsolódási pontok Fizika: erőhatások. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: A természeti adottságok és a történelmi események kapcsolata. Európa mint évszázadokon át a Föld legfejlettebb és vezető térsége; az integráció története, intézményrendszere; infrastruktúra és fejlődés. Biológia-egészségtan: életkor.

60

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA Kulcsfogalmak/ fogalmak Topográfiai ismeretek Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


HELYI TANTERV 2013

Kaledóniai-, variszkuszi- és alpi hegységképződés; eljegesedés. Időjárási front. Öregedő társadalom; indo-európai nyelvcsalád; soknemzetiségű ország; uniós polgár, állampolgár; letelepedési engedély, munkavállalási engedély. Gazdasági és politikai integráció; euró-övezet, Schengeni övezet. Európa részei; Észak-atlanti-áramlás. Az Európai Unió tagállamai és fővárosuk; Strasbourg, Vatikán. Észak- és Mediterrán-Európa földrajza

Órakeret 5 óra

Áttekintő kép Európa természetföldrajzi adottságairól és az azokból következő társadalmi-gazdasági lehetőségekről. A hideg mérsékelt és a meleg mérsékelt öv, a mediterrán táj és gazdálkodás jellemzőinek, a vándorló állattartás lényegének ismerete. Az Európai Unió országai és fővárosuk megnevezése. Lényegkiemelő és összehasonlító képesség fejlesztése a két kontinensrész közös és egyedi földrajzi-környezeti vonásainak, azok okainak és következményeinek feltárásával. Gyakorlatorientált szemlélet fejlesztése az ismert világ folyamatos tágulása a fejlődésben máig érzékelhető hatásainak, valamint a természeti és gazdasági körülmények, hagyományok gondolkodásmódot, életmódot befolyásoló hatásának felismertetésével. Az információfeldolgozás képességének fejlesztése ismeretekről való leírás készítésével segédeszközök használatával, tanári irányítással. A szociális kompetencia fejlesztése az ország csoportok környezeti problémáinak irányított projektmódszerrel történő feldolgozásával.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A tenger, a tagolt partvidék szerepe az észak- és dél-európai népek életében A tengerparti fekvés elszigetelő és a világ más részeivel összekötő szerepének, az életmódra gyakorolt hatásának belátása. Észak-Európa földrajza: az északi fekvés következményeinek megismerése; az eltérő jellegű természeti tájak, az adottságaikhoz igazodó munkamegosztás modellezése; országai jóléte, gazdagsága okainak, összetevőinek értelmezése. Mediterrán-Európa földrajza Dél-Európa természetföldrajzi jellemzése; a napfényövezet, a kikötőövezet és az üdülőövezet földrajzi-környezeti modelljének megalkotása. Az országok gazdasági életének, a szolgáltató ágazatok súlyának megismerése. A népességmozgások és a menekültáradat kialakulási okainak és következményeinek értelmezése Olaszország példáján. A környezetben lejátszódó események, folyamatok, helyzetek bemutatása helyzetgyakorlatokban. A Balkán-térség A térség természetföldrajzi jellemzése, a karsztvidékek modellezése; a kultúrák találkozási következményeinek felismerése példákban.


Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Földrajzi fekvés szerepe a világgazdasági helyzetben; nagy földrajzi felfedezések; munkamegosztás. Gyarmatosítás következményei (gyarmattartók). Kultúrák ütközése. Informatika: bemutató készítése.


Fjord, moréna. Kikötőövezet, üdülőövezet, karsztvidék, tengeri bányászat, vízerőmű, földhőerőmű. Kereskedelmi flotta, bérfuvarozás, parasztgazdaság, földbérleti rendszer, mezőgazdasági szövetkezet, munkamegosztás, vendégmunkás, munkaerő-vándorlás, időszakos idegenforgalom.


Adriai-, Balti- és Északi-tenger; Appenninek, Appennini-, Balkán-, Pireneusi (Ibériai)-, Skandináv-félsziget, Izland, Kréta, Szicília. Balti-ősföld, Balkán-, Dinári- és Skandináv-hegység, Pireneusok, Dalmácia, Etna, Finn-tóvidék, Vezúv; Pó. Norvégia; Bergen, Helsinki, Oslo, Várna, Velence, olasz ipari háromszög. 61

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


HELYI TANTERV 2013 Atlanti-Európa földrajza

Áttekintő kép Európa természetföldrajzi adottságairól és az azokból következő társadalmi-gazdasági lehetőségek, környezeti veszélyhelyzetek ismerete. A valódi mérsékelt öv természetföldrajzi jellemzői, az óceáni éghajlat. A tenger szerepe a társadalom életében. Az Európai Unió országai és fővárosuk megnevezése. A kritikai gondolkodás fejlesztése az öregedő társadalom, a túltermelés és a társadalom nagymérvű környezet-átalakító tevékenysége következményeinek feltárásával (mentális térképkészítés). A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a termelés más kontinensekre való áthelyezése következtében kialakuló válsághelyzet és az új fejlődési pályák választása konfliktusának elemzésével. A környezeti szemlélet alakítása a környezeti állapot javítására tett kezdeményezések bemutatásával, a regionális és a a globális szemlélet összekapcsolása. Földrajzi-környezeti tartalmú, különböző céloknak megfelelő, másodlagos információhordozók kiválasztása tanári irányítással. A térbeli intelligencia fejlesztése az országok népességi, gazdálkodási adatai egymáshoz való viszonyának, nagyságrendjének érzékeltetésével.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Atlanti-Európa földrajzi jellemzői és problémái A nyugati fekvés földrajzi következményeinek felismerése, Nyugat-Európa természetföldrajzi jellemzése. A fosszilis energiahordozó és ásványi nyersanyag-készletek fogyása következményeinek felismerése. Bányavidékek és ipari körzetek átalakulási folyamatának és a gazdasági szerkezet modernizációjának értelmezése. A szélenergia-hasznosítás; a környezet savanyodása, a vízszennyeződés okozati és prognosztikus értelmezése. Nyugat-Európa meghatározó országai Regionális földrajzi sajátosságaik megismerése összehasonlító elemzéssel. Egyesült Királyság (a gyarmattartó szigetország, a világ műhelye és a profilt váltó iparvidékek). Franciaország (az élelmiszertermelés és a könnyűipar hagyományainak, a modern ipar kialakulásának földrajzi összefüggései). Kulcsfogalmak/ fogalmak Topográfiai ismeretek Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


Órakeret 10 óra

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: gyarmatosítók, ipari forradalom, technológiai váltás. Matematika: kritikai gondolkodás, nagyságrendi viszonyítás.

Multikulturalizmus. Bányavidék, átalakuló ipari körzet, szélpark, savas ülepedés és eső, a környezet savanyodása. Brit-szigetek, Francia-középhegység, Londoni- és Párizsi-medence, Mont Blanc, Pennine; La Manche, Rhône, Szajna, Temze. Anglia; Birmingham, Glasgow, Lyon, Manchester, Marseille; Közép-angliai-iparvidék. Kelet- és Közép-Európa földrajza Órakeret 7 óra Áttekintő kép Európa és Ázsia északi része természetföldrajzi adottságairól és az azokból következő társadalmi-gazdasági lehetőségek, környezeti veszélyhelyzetek. A hideg és a valódi mérsékelt öv földrajzi jellemzőinek, a kontinentalitás térbeli változásának ismerete. A mérsékelten szárazföldi és a szárazföldi terület természetföldrajzi jellemzői, a hegyvidéki függőleges övezetesség és hatásuk az életmódra. Magashegység, tajgavidék, bányavidék, átalakuló ipari körzet, kikötőövezet mint tipikus tájak, tájjellemzési algoritmus. Az Európai Unió országai és fővárosuk megnevezése. Az oksági gondolkodás fejlesztése a nyersanyagban való gazdagság, szegénység és a függőség, valamint a történelmi, politikai változások és a társadalmi-gazdasági hatások felismertetésével. A tájfejlődés társadalmi összetevőinek, illetve a térbeli kölcsönhatások és érdekek érvényesülésének felismertetése (a különböző adottságú tájak átalakítása kultúrtájakká). A közép-európai regionális tudat megalapozása hazánk közvetlen környezetének európai összefüggésben való megismertetésével, a közép62


HELYI TANTERV 2013

európai országok és hazánk kapcsolatának értelmezésével. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kelet-Európa, kapocs Ázsia és Európa között A kontinensbelseji fekvés és a hatalmas kiterjedés természet- és társadalom-földrajzi következményeinek felismerése (összehasonlító tematikus térképolvasás). A termelési kapcsolatrendszerek (ásványi nyersanyag-, energiahordozó-kitermelés és feldolgozóipari ágazatok; energiagazdaság, erdőgazdálkodás és fafeldolgozás; eltérő célú mezőgazdasági termelés) megértése. Oroszország Az európai és ázsiai erőközpont sokszínű természeti és társadalmi alapjai, nagy területi fejlettségkülönbségek. A hegyvidéki Közép-Európa: a közép-európai magashegyvidék természetföldrajzi jellemzői társadalmi életet befolyásoló hatásának bizonyítása; a tej- és az erdőgazdaság, az idegenforgalom meghatározó szerepének igazolása. A medencei Közép-Európa A gazdasági-társadalmi élet eltérő jellegű feltételeinek feltárása a Közép-európai-sík- és rögvidék feltöltött alföldjein, dombvidékein, középhegységi tipikus tájain. A közép-európai országok összefonódó gazdasági múltjának és jelenének értelmezése. A vegyipari és a gépipari kapcsolatrendszerek felismerése. Lengyelország és Csehország összehasonlító komplex földrajzi jellemzése. Németország földrajza, az európai gazdaság motorjának elemzése (esetelemzés, mentális térképkészítés). Kulcsfogalmak/ fogalmak Topográfiai ismeretek Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Technológiai kapcsolatok. Szocialista világrend, hidegháború, Szovjetunió. OsztrákMagyar Monarchia, világháború. Biológia-egészségtan: életközösségek.

Természetátalakítás, kultúrtáj. Katonai és politikai nagyhatalom, tervgazdálkodás, gazdasági körzet, nagyüzemi gazdálkodás, családi mezőgazdálkodás, energiagazdaság, hegyi turizmus. Alpok, Kaukázus, Lengyel- és Német-középhegység, Szudéták, Cseh-medence, Kelet-európai-síkság, Német–Lengyel-alföld, Kaszpi-mélyföld; Ruhr-vidék, Szilézia; Boden-tó, Dnyeper, Don, Duna–Majna–Rajna vízi út, Visztula, Volga. Oroszország, Svájc; Brno, Frankfurt, Gdańsk, Hamburg, Katowice, Köln, Krakkó, Moszkva, München, Plzeň, Stuttgart, Szentpétervár, Volgográd. A Kárpát-medencevidék földrajza

Órakeret 5 óra

A földszerkezetet alakító folyamatok. Éghajlatot alakító és módosító tényezők, a vízhálózat. Áttekintő kép Európa és benne Közép-Európa természetföldrajzi adottságairól és az azokból következő társadalmi-gazdasági lehetőségekről, környezeti veszélyhelyzetekről. A magas- és a középhegyvidék, a dombvidék és a feltöltött síkság tipikus tája. A közép-európai és a magyarországi nagytájak ismerete. Az oksági gondolkodás fejlesztése a medencejelleg közvetlen és közvetett földrajzi következményeinek, az ember életmódját meghatározó feltételeknek az összekapcsolásával, illetve prognosztizálással. A kritikai és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése stratégiai tervezéssel társadalmi, környezetvédelmi témájú feladatmegoldásban tanári útmutatással. Időszemlélet fejlesztése különböző léptékű földtani, földrajzi, környezeti folyamatok elemzésével (a Kárpát-medencevidék kialakulása, az ember környezet-átalakító tevékenysége). A szociális kompetencia fejlesztése a medencevidék népeinek, országainak együttműködésében rejlő lehetőségek, az együttműködés szubjektív korlátainak felismertetésével. A digitális kompetencia fejlesztése digitális prezentációs kiselőadás készítésével. 63

Ismeretek/fejlesztési követelmények A Kárpát-medencevidék természetföldrajzi egysége A Kárpát-medence szerkezetének, domborzatának összekapcsolása a földtani fejlődési folyamatokkal; a medencejelleg modellezése. A medencejelleg következményeinek bizonyítása az éghajlatban, a vízrajzban és vízkészletekben, a környezeti állapotban. A medencevidék nagytájainak földrajzi jellegzetességei, az azokból adódó környezeti különbségek, veszélyhelyzetek értelmezése. A Kárpát-medencevidék társadalom-földrajzi egysége A medencejelleg társadalmi hasznosításának, a tájátalakításnak és következményeinek az ok-okozati rendszerű megismerése, prognosztizálása. A Kárpát-medencei népesség összetételének értelmezése, a Magyarország határán túli néprajzi tájegységek és földrajzi alapú népszokásaik megismerése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Topográfiai ismeretek Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


Kapcsolódási pontok Fizika: fizikai folyamatok a földkéregben. Magyar nyelv és irodalom: tájjal, szülőfölddel kapcsolatos irodalmi művek. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Magyar Királyság, magyar kultúra. Erkölcstan: nép, nemzet, nemzetiség, etnikum.

Földtani alapszerkezet, medencejelleg, szeszélyes időjárás és vízjárás, aszályveszély, árvízveszély, vízrendezés, vízkészlet, földcsuszamlás, kultúrpuszta, szikesedés; földhőenergia, biomassza. Vásárvonal, vásárváros, hídváros. Magyarság, nemzetiség, nemzeti kisebbség, etnikum, néprajzi csoport, néprajzi táj, nyelvsziget; székely, csángó. Kárpát-medencevidék, Kárpátok; Erdélyi-hegyvidék, Erdélyi-medence; Király-hágó, Vereckei-hágó. Délvidék, Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Székelyföld, Őrvidék, Partium. A hazánkkal szomszédos országok földrajza

Órakeret 6 óra

Áttekintő kép Közép-Európa és benne a Kárpát-medence, Kelet-Európa és a Balkán térség természetföldrajzi adottságairól és az azokból következő társadalmi-gazdasági lehetőségekről. A magas- és középhegyvidék és a feltöltött síkság tipikus tájainak, a kárpát-medencei nagytájak ismerete. A magyarság kárpát-medencei múltjának, jelen helyzetének ismerete. A nemzeti öntudat fejlesztése a szomszéd országok hazánkkal való múltbeli és jelenlegi kapcsolatának tudatosításával, a magyarsághoz kapcsolódó országrészeik földrajzi-környezeti jellemzőinek megismertetésével. Oksági gondolkodás fejlesztése az országok földrajzi jellemzőinek rendszerezésével (összehasonlító táblázat, mérlegelés, logikai sorok, idő- és térsorok, folyamatvázlatok, sémák stb.). A kritikai gondolkodás fejlesztése tényelemzéssel (országok földrajzi-környezeti jellemzői). A tanulni tudás képességének fejlesztése az előzetes (a Közép-Európával kapcsolatos) tudás előhívásával és alkotó felhasználásával. Médiatudatosságra nevelés és a digitális kompetencia fejlesztése internetalapú szolgáltatások célirányos használatával (pl. tények, adatok, képek, idegenforgalmi ajánlatok keresése). A kommunikatív és a művészi kifejezőkészség fejlesztése ország bemutatás során (tanulói kreatív módszerek).

Ismeretek/fejlesztési követelmények A Kárpát-medence magashegységi keretének országai Az alpi és a kárpáti országok természet- és társadalom-földrajzi jellemzőinek összehasonlítása; történetelmondás hazai és külföldi utazások átélt élményeiről. Ausztria, mint a legfejlettebb gazdaságú alpi szomszéd földrajzi jellemzése. Magyar szórványok, Őrvidék; a hazánkkal való társadalmigazdasági kapcsolatok. Szlovénia, mint a legfejlettebb délszláv térség és Szlovákia mint a fiatal kárpáti ország (a Felvidék) földrajzi jellemzőinek megismerése és bemutatása. A keleti termékeny vidékek országai

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Trianoni szerződés és következményei. Szovjetunió. Jugoszlávia, délszláv háború.


HELYI TANTERV 2013

Románia gazdag természeti erőforrásokra épülő útkereső gazdaságának bemutatása; Erdély és Partium földrajzi jellemzése. Ukrajna, mint Kelet-Európa potenciális éléstára, energiaszolgáltatója földrajzi-környezeti kapcsolatrendszereinek feltárása; Kárpátalja földrajzi jellemzése. A déli hegyvidékek országai Horvátország és Szerbia: hasonló nyelv, eltérő vallás és kultúra (országok összehasonlító természet- és társadalom-földrajzi jellemzése); a Vajdaság, Délvidék magyarlakta termékeny tájának földrajzi jellemzése. Kulcsfogalmak/ fogalmak Topográfiai ismeretek Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


Bécsi-medence, Duna-delta, Grazi-medence, Isztria, Magas-Tátra, Hargita; Maros, Olt, Vág. Horvátország, Szerbia, Ukrajna; Vajdaság; Arad, Belgrád, Brassó, Fiume, Graz, Kassa, Kijev, Kolozsvár, Marosvásárhely, Munkács, Nagyvárad, Salzburg, Újvidék, Ungvár, Temesvár, Zágráb. Magyarország természeti és kulturális értékei

A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi jellemzői, nagytájai. Magyarország nagytájai és egyes középtájai, megyéi, néhány városa. A hegységek és a felszín alatti vizek típusai. A középhegység, a karsztvidék és a feltöltött alföld tipikus táj. A térszemlélet fejlesztése Magyarország földjének a Kárpát-medencevidék egészében való földrajzi értelmezésével. Az oksági gondolkodás fejlesztése az országrészek, tájak földrajzi jellemzőinek összevetésével (az összehasonlító földrajzi elemzés módszerével, a jellemzők okainak és következményeinek összekapcsolásával). A szülőföld és a haza szeretetének megalapozása a mikrokörnyezet megismerésétől induló, egyre bővülő tudásszerzéssel; a haza- és a nemzettudat formálása. Környezettudatosságra nevelés a természet-, környezet- és értékvédelem alapvető céljainak, közös és sajátos feladatainak megismertetésével, illetve információgyűjtéssel, és az azokkal kapcsolatos személyes és közösségi cselekvési lehetőségek felismertetésével.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A magyarországi nagytájak A medencei fekvés nagytájanként eltérő következményeinek értelmezése; az alföldi, a dombvidéki és a középhegységi nagytájak természet- és társadalom-földrajzi jellemzése, a természeti adottságok felhasználásának értelmezése és a táj átalakításának modellezése. A magyar nemzeti kultúra: a magyarországi néprajzi csoportok és földrajzi alapú hagyományaik értelmezése; a magyar földrajzi felfedezők, utazók és tudósok kiemelkedő teljesítményeinek bemutatása tanulói kutatómunka alapján. Természeti, kulturális és történelmi értékvédelem, eredetvédelem A védettség különböző fokozatainak és jellegének összehasonlítása helyek, objektumok példáin; a védelem lényegének megértése, a védett helyeken engedélyezett tevékenységek megismerése; kulturális hungarikumok megismerése projektmunkában. Kulcsfogalmak/ fogalmak Topográfiai ismeretek

Órakeret 5 óra

Kapcsolódási pontok Hon- és népismeret: nemzeti kultúra, néprajzi csoport, népszokások. Magyar nyelv és irodalom: szöveges információgyűjtés. Biológia-egészségtan: ökológia és természetvédelem.

Hordalékkúp-síkság, löszvidék, árterület, szikes puszta, dombvidék, hegységközi medence, romhegység, tanúhegy, karsztosodás. Világörökségi védettség, nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék, történelmi emlékhely, a törvény erejénél fogva védett terület és érték, bioszféra-rezervátum, Ramsari terület, termék-eredetvédelem. Aggteleki-karszt, Badacsony, Balaton-felvidék, Baradla, Bükk-fennsík, Budai-, Kőszegi-, Soproni-, Tokaj-Eperjesi- (Zempléni-), Villányi-hegység, Cserehát, Cserhát, Gerecse, Pilis, Vértes, Baranyai-, Somogyi- és Tolnai-dombság, Bodrogköz, Dráva menti és Pesti-síkság, Győri-, Marcal- és Tapolcai-medence, Hajdúság, Hegyalja, Jászság, Őrség; Szigetköz, Mohácsi- és Szentendrei-sziget, Tihanyi-félsziget; Hévízi-tó, Ipoly, Kis-Balaton, 65


HELYI TANTERV 2013

Sajó, Sió, Tisza-tó, Zagyva, Zala. A magyarországi világörökség helyszínek és nemzeti parkok. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Magyarország társadalomföldrajza

A Kárpát-medence társadalom-földrajzi jellemzői. Magyarország megyéi, néhány városa. A gazdasági ágazatok szerepe az országok életében és kapcsolataik különböző példái. Reális tudáson alapuló nemzettudat kialakítása a magyar gazdaság világgazdaságban és az európai gazdasági erőtérben változó helyzetének értelmezésével. Gazdasági nevelés a gazdasági ágazatok jellegzetességeinek, értékeinek, gondjainak problémaközpontú megközelítésével, gondolatvázlatok készítésével és stratégiai tervezéssel. A kreativitás, a kezdeményező- és vállalkozóképesség szerepének felismerése a társadalmi-gazdasági fejlődésben regionális és hazai példákon. A földrajzi környezetben, a köznapi életben való eligazodás és a konfliktuskezelés képességének fejlesztése. Állampolgárságra nevelés a hírek földrajzikörnyezeti tartalmú információinak értelmezésével, nézetek megfogalmazásával, kifejtésével. A tanulni tudás képességének fejlesztése kooperatív módszerekkel, hálózatos tanulással. A gyakorlati életre nevelés az internetalapú szolgáltatások (pl. adattárak, menetrendek, idegenforgalmi ajánlatok) használatával, a szerzett ismeretek másokkal való digitális megosztásával, valamint a tudatos vásárlói magatartás jellemzőinek bemutatásával.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Népesség és településhálózat A népességfogyás értelmezése; a népességszám-csökkenés és a társadalom öregedése okainak, következményeinek feltárása; népességszerkezet megismerése. A településfajták, a településhálózat átalakulásának értelmezése; lakókörnyezetek és életmódbeli jellemzők (nagyvárosi, városi, falusi települések, természeti, épített és emberi környezet, gazdasági, szociális eltérések). A régiók és Budapest földrajzi jellemzése, változó súlyuk okainak elemzése; a falusias térségek válsághelyzetének, felzárkózásuk lehetőségeinek megismerése. Magyarország gazdasági szerkezete Magyarország gazdasági szerkezetének elemzése; a fejlettség és az életmód kapcsolata, a regionális különbségek megismerése. A fogyasztási szokások változásának belátása, okaik feltárása és következményeik megvitatása. A magyar gazdaság főbb működési területei. Az átmenő forgalom jellemzői és infrastruktúrája; a térben és szerkezetében változó külgazdasági kapcsolatok. Az idegenforgalom szerepe a gazdaságban, elérő jellegű körzetei (okozati és prognosztikus bemutatás). Hagyományos mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, ételek; a hagyományok földrajzi alapjai. A magyar mezőgazdaság helye a globális gazdaságban, európai integrációban. A húzóágazatok (autóipar, gyógyszeripar, kommunikációs ágazat) szerepe, jövőbeli lehetőségei. A tudásipar feltételei és jellemzése; az ipari és infoparkok szerepe. Kulcsfogalmak/ fogalmak Topográfiai ismeretek

Órakeret 10 óra


Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Népesedési ciklus, infrastruktúrafejlődés a történelmi Magyarországon. Kommunikációs és technológiai fejlődés. Matematika: Modellek megértése. Adatok jegyzése, ábrázolása. Informatika: internetalapú szolgáltatások használata.

Fogyó társadalom, településhálózat, régió, eurorégió, tranzitország, menekültstátusz, termelői támogatási rendszer, kistermelő, vállalkozás, fogyasztói kosár, idegenforgalmi körzet, gyógyturizmus, bor- és gasztronómiai turizmus, falusi turizmus, szolgáltatáskereskedelem, tudásipar, infopark. Magyarország megyei jogú városai. Balatonfüred, Gyöngyös, Gyula, Hajdúszoboszló, Hatvan, Hévíz, Kalocsa, Keszthely, Komárom, Kőszeg, Mohács, Paks, Röszke, Siófok, Százhalombatta, Szentendre, Szentgotthárd, Tihany, Tiszaújváros, Visegrád, Visonta, Záhony. 66


HELYI TANTERV 2013

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén 



 

 

A tanulók átfogó és reális képzettel rendelkezzenek a Föld egészéről és annak kisebb-nagyobb egységeiről (a földrészekről és a világtengerről, a kontinensek karakteres nagytájairól és tipikus tájairól, valamint a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű országcsoportjairól, országairól). Legyen átfogó ismeretük földrészünk, azon belül a meghatározó és a hazánkkal szomszédos országok természet- és társadalomföldrajzi sajátosságairól, lássak azok térbeli és történelmi összefüggéseit, érzékeljék a földrajzi tényezők életmódot meghatározó szerepét. Birtokoljanak reális ismereteket a Kárpát-medencében fekvő hazánk földrajzi jellemzőiről, erőforrásairól és az ország gazdasági lehetőségeiről az Európai Unió keretében. Legyenek tisztában az Európai Unió meghatározó szerepével, jelentőségével. Ismerjék fel a földrajzi övezetesség kialakulásában megnyilvánuló összefüggéseket és törtvényszerűségeket. Legyenek képesek alapvető összefüggések, tendenciák felismerésére és megfogalmazására az egyes földrészekre vagy országcsoportokra, tájakra jellemző természeti jelenségekkel, társadalmi-gazdasági folyamatokkal kapcsolatban, ismerjék fel az egyes országok, országcsoportok helyét a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban. Érzékeljék az egyes térségek, országok társadalmi-gazdasági adottságai jelentőségének időbeli változásait. Ismerjék fel a globalizáció érvényesülését regionális példákban. Ismerjék hazánk társadalmi-gazdasági fejlődésének jellemzőit összefüggésben a természeti erőforrásokkal. Értsék, hogy a hazai gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok világméretű vagy regionális folyamatokkal függenek össze. Tudják példákkal bizonyítani a társadalmi-gazdasági folyamatok környezetkárosító hatását, a lokális problémák globális következmények elvének érvényesülését. Legyenek tisztában a Földet fenyegető veszélyekkel, értsék a fenntarthatóság lényegét példák alapján, ismerjék fel, hogy a Föld sorsa a saját magatartásukon is múlik. Rendelkezzenek a tanulók valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. Tudjanak nagy vonalakban tájékozódni a földtörténeti időben. Legyenek képesek természet-, illetve társadalom- és gazdaságföldrajzi megfigyelések végzésére, a különböző nyomtatott és elektronikus információhordozókból földrajzi tartalmú információk gyűjtésére, összegzésére, a lényeges elemek kiemelésére. Ezek során alkalmazzák digitális ismereteiket. Legyenek képesek megadott szempontok alapján bemutatni földrajzi öveket, földrészeket, országokat és tipikus tájakat. Legyenek képesek a tanulók a térképet információforrásként használni, szerezzék meg a logikai térképolvasás képességét. A topográfiai ismereteikhez tudjanak földrajzikörnyezeti tartalmakat kapcsolni. Topográfiai tudásuk alapján a tanulók biztonsággal tájékozódjanak a köznapi életben a földrajzi térben, illetve a térképeken, és alkalmazzák topográfiai tudásukat más tantárgyak tanulása során is. Legyenek képesek a társakkal való együttműködésre. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan tovább gyarapítsák földrajzi ismereteiket.

67

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA. HELYI TANTERV IV. Környezetismeret 1-4 Természetismeret 5-6 Földrajz 7-8

Recommend Documents