Újvári Boglárka Környezettudományi szakos hallgató Témavezető:
Dr. Kovács József Egyetemi docens
Áttekintés Témaválasztás indoklása Célkitűzés A hulladék definíciója A szelektív hulladékgyűjtés A lakossági kérdőív A kérdőív kiértékelésének módszere, a klaszter- és a
diszkriminancia analízis A kapott eredmények összegzése Konklúzió
Miért a lakossági kérdıív? A fogyasztói oldalon megjelenı hulladék kezelése egy olyan pont,
ahol ütköznek az egyes társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi érdekek A különbözı érdekek egyeztetése, az optimum megtalálása elkerülhetetlen a fenntartható fejlıdés megteremtése érdekében Az egyes szabályozások, direktívák, szerzıdések létrehozatalának közepette a szakemberek sokszor nagyon messze kerülnek az „egyén”--tıl „egyén” Ami a rendszer elején kis hibának számít, az a végén, a végrehajtás szakaszában az egész folyamatot tönkreteheti
Célkitőzés o A kerület lakosságának szelektív hulladékgyőjtéssel kapcsolatos
ismeretének felmérése o Annak felmérése továbbá, hogy a lakosság mely „területén” (korosztály, foglalkoztatottság) mutatkozik nagyobb fokú hiányosság o Elırevetítve ezzel azt, hogy mely területeken és milyen változtatásokra van szükség a lakosság környezettudatosabbá tételének érdekében
A hulladék Olyan tárgy vagy anyag, amelyet az adott műszaki, gazdasági, társadalmi feltételek között a tulajdonosa sem felhasználni, sem értékesíteni nem tud, illetve nem kíván, megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles és ezért kezeléséről gondoskodni kell a környezet szennyezésének megelőzése érdekében.
A szelektív hulladékgyűjtés Alkalmazásának céljai: A hasznosítható összetevők feldolgozó iparba történő visszaforgatása, A veszélyes összetevők elkülönített kezelésével a települési szilárd hulladék által okozott környezetterhelés csökkentése, A szelektív gyűjtéssel elért hulladékmennyiséghulladékmennyiségcsökkenés következtében a szükséges ártalmatlanítási kapacitások megtakarítása.
A kerületi lakossági kérdőív
A kérdıív kiértékelése Klaszter--analízis segítségével: Klaszter sokváltozós adatelemző módszer feladata a vizsgálat tárgyát képző objektumok
csoportosítása azok hasonlóságai és közös tulajdonságai alapján kódolási művelet. Az analízis során kapott 4 csoport létezésének ellenőrzése diszkriminancia analízissel
Diszkriminancia analízis
Az egyes kérdésekre adott válaszok kiértékelése: 1. kérdés: Mennyire tartja fontosnak a háztartási hulladék szelektív módon való győjtését?
II. kérdés: Ön szerint mit jelent maga a szelektív hulladékgyőjtés?
III. kérdés: Kérem említsen meg néhány, Ön szerint veszélyes háztartási hulladékot!
IV. kérdés: Hallott-e már a szelektív hulladékgyőjtı szigetekrıl?
V. kérdés: Amennyiben hallott a szelektív hulladékgyőjtı szigetekrıl, használtae már?
VI. kérdés: Ha hallott a szelektív hulladékgyőjtı szigetekrıl, de mégsem használja, miért nem?
VII. kérdés: Milyen, visszaváltható formában is kapható termékeket ismer?
VIII. kérdés: Hogyan bánik a háztartásban elıforduló veszélyes hulladékokkal?
X. kérdés: Amennyiben van rá lehetısége, a visszaváltható palackosat vásárolja-e meg?
XI. kérdés: Amennyiben a nem visszaválthatót vásárolja meg, mi ennek az oka?
XII. kérdés: A napi bevásárlás alkalmával szokott-e magával vinni bevásárlószatyrot?
A kapott eredmények összegzése
Az egyes csoportok vizsgálata alapján: A 1818-34 és a 3535-50 közötti korosztályok, valamint a tanulók és
szellemi foglalkozásúak egyaránt környezettudatosnak bizonyultak Ezen két korcsoport esetén egyaránt jellemzı volt a témához való pozitív hozzáállás és a legnagyobb mértékő tájékozottság A nyugdíjas korosztályra ezzel szemben a tájékozatlanság és az inkább negatív hozzáállás a jellemzı A nemeket tekintve a nık azok, akik a környezet védelmére nagyobb gondot fordítanak
Az összes válaszadót tekintve : o
o o
A kerület lakosainak ismeretei nem elégségesek a háztartási hulladék fogalmával és győjtésével kapcsolatosan A kérdés fontosságával tisztában vannak, de ennek jelentısége nem tudatosul kellı mértékben A kérdésekre kapott válaszokból a gyakorlatban történı tenni akarás kevéssé volt érzékelhetı
Konklúzió A települési hulladék problémájának megoldására irányuló rendszerek gyakorlati megvalósulásához a lakosság együttműködésére is szükség van Ehhez megfelelő tájékoztató rendszerekre és a motivációt hatékonyan elősegítő társadalmi szemléletre van szükség
Köszönöm a figyelmet!
