ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT BESZÁMOLÓ. Újszász, november. Készítette: Szabó Gyızı igazgató

ÚJSZÁSZI ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA, BÖLCSİDE, PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT

NEVELÉSI KÖZPONT

BESZÁMOLÓ AZ INTÉZMÉNY 2007/2008-AS TANÉVBEN VÉGZETT MUNKÁJÁRÓL

Készítette: Szabó Gyızı igazgató

Újszász, 2008. november

Beszámoló az Újszászi Nevelési Központ 2007/2008-as tanévben végzett munkájáról

TARTALOMJEGYZÉK I.

AZ ÖNKORMÁNYZAT ELVÁRÁSAI AZ INTÉZMÉNNYEL SZEMBEN ........................................ 3

II.

AZ INTÉZMÉNY ÁLTAL MEGFOGALMAZOTT CÉLOK................................................................ 5

III.

LÉTSZÁMADATOK BEMUTATÁSA ................................................................................................ 6

IV.

AZ INTÉZMÉNY MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK MŐKÖDÉSE ............................. 6

V.

AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSA A 2007/2008-AS TANÉVBEN.................................................. 8

VI.

AZ EGYMÁSRA ÉPÜLİ INTÉZMÉNYEGYSÉGEK SZAKMAI EGYÜTTMŐKÖDÉSE ....... 10

VI.1. VI.2.

BÖLCSİDE – ÓVODA ........................................................................................................................... 10 ÓVODA – ÁLTALÁNOS ISKOLA ............................................................................................................ 10

VII.

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS A KÖZÉPISKOLA SZAKMAI EGYÜTTMŐKÖDÉSE............ 12

VIII.

A BÖLCSİDE SZAKMAI MUNKÁJA............................................................................................. 12

IX.

A BÖLCSİDE KIHASZNÁLTSÁGI MUTATÓI............................................................................. 13

X.

AZ ÓVODÁBAN FOLYÓ TEHETSÉGGONDOZÁS........................................................................... 15

XI.

AZ ÓVODÁBAN FOLYÓ HÁTRÁNYKOMPENZÁCIÓ ............................................................... 15

XII.

AZ ÓVODÁBAN FOLYÓ KÖRNYEZETTUDATOS NEVELÉS .................................................. 16

XIII.

AZ ÓVODÁS GYERMEKEK EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉSE................................. 17

XIV.

AZ ÓVODÁSOK MOZGÁSFEJLESZTÉSE .................................................................................... 17

XV.

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŐ GYERMEKEK ÓVODAI INTEGRÁLT NEVELÉSE ........ 18

XVI. A HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŐ GYERMEKEK ÓVODAI INTEGRÁLT NEVELÉSE ......................................................................................................................................................... 18 XVII.

AZ ÓVODA SZAKMAI MUNKÁJÁN BELÜL A GYERMEKEK NEVELÉSE...................... 18

XVIII.

ÓVODAI CSOPORTLÉTSZÁMOK, ÓVODA KIHASZNÁLTSÁGI MUTATÓI ................... 19

XIX.

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN FOLYÓ TEHETSÉGGONDOZÁS............................................ 20

XX.

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN FOLYÓ HÁTRÁNYKOMPENZÁCIÓ ..................................... 21

XXI.

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŐ TANULÓK ISKOLAI INTEGRÁLT NEVELÉSÉVE ......... 22

XXII. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŐ TANULÓK ELTÉRİ TANTERV SZERINTI NEVELÉSÉVE.................................................................................................................................................... 23 XXIII. A HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŐ TANULÓK ISKOLAI INTEGRÁLT NEVELÉSE ......................................................................................................................................................... 24 XXIV. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA MUNKÁJÁN BELÜL AZ IDEGEN NYELVEK OKTATÁSÁNAK HELYZETE ........................................................................................................................ 24 XXV. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA MUNKÁJÁN BELÜL AZ INFORMATIKA OKTATÁS HELYZETE......................................................................................................................................................... 26 XXVI.

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁS TANULÓK EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉSE ........ 26

XXVII.

A SPORT HELYZETE AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN .......................................................... 27

XXVIII.

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁS TANULÓK KÖZÉPISKOLAI FELVÉTELI EREDMÉNYEI. 28

XXIX.

A KOMPETENCIA MÉRÉSEK EREDMÉNYEI........................................................................ 29

XXX.

A MŐVÉSZETI NEVELÉS HELYZETE AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN ............................ 29

XXXI.

AZ ISKOLAI MUNKA STATISZTIKAI MUTATÓI.................................................................. 31

XXXII.

A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS BEVEZETÉSE AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN.. 35

XXXIII.

A TANÉV MUNKÁJÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE .............................................. 36

2. oldal


I.

Az Önkormányzat elvárásai az intézménnyel szemben Az intézmény 2005. augusztus 1-jén alakult azzal a céllal, hogy a jogelıd intézményekben (Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Városi Óvodai Intézmény, Városi Bölcsıde) folyó színvonalas munka egységes szakmai koncepcióra épülve még hatékonyabban tudja szolgálni a lakossági igényeket. Az Önkormányzat a minıségirányítási programjában 2004-ben fogalmazta meg az intézményegységekkel szembeni elvárásait, melyek azóta sem változtak: Általános elvárások 1. Együttmőködés eredményességének fokozása 2. egymásra épülı intézménytípusok szakmai együttmőködésének bıvítése 3. az egyes intézmények közötti szakmai koordináció fejlesztése 4. Intézményi minıségirányítási rendszer mőködtetése 5. Tehetséggondozás 6. Hátránykompenzáció 7. Környezettudatos nevelés 8. A gyermekek, tanulók egészséges életmódra nevelése, kiemelt figyelemmel a sport szerepére 9. Integrált nevelés fejlesztése Intézményvezetıkkel szembeni elvárások Elvárás Sikerkritérium Az intézmény imázsának Partneri igény, elégedettség mutatói javulnak erısítése Támogatók, szponzorok Az intézmény külsı forrásból származó megnyerése hozzájárulások értékének mutatói dokumentáltak humán- és tárgyi források adományok természetbeni juttatások Az intézmény jelképrendszere zászlóval bıvül Pályázatok készítése a forrás Az intézményi pénzügyi források reális kiegészítéséhez kihasználásával a benyújtott pályázatok számának növelése.

Elvárások az óvodával szemben Elvárás Egymásra épülı intézménytípusok szakmai együttmőködésének bıvítése Az egyes intézmények közötti szakmai koordináció fejlesztése Intézményi minıségirányítási rendszer mőködtetése Tehetséggondozás Hátránykompenzáció

Sikerkritérium Az együttmőködése területeinek száma és azok tervezettsége, eredményessége azonosítható az éves munkatervben és beszámolóban Dokumentált információs hálózat mőködik Dokumentáltan képes a rendszeres önértékelésre, az arra épülı folyamatos fejlesztésre A diagnosztizált tanulási és beilleszkedési zavaros gyermekek lényegi fejlıdést mutatnak a felzárkóztatási idıszak végén történı méréseken.

3. oldal

Beszámoló az Újszászi Nevelési Központ 2007/2008-as tanévben végzett munkájáról A hátrányos, veszélyeztetett gyermekek számára teljes körően biztosított az óvodai elhelyezés. A gyermekek, tanulók egészséges életmódra nevelése, kiemelt figyelemmel a sport szerepére Integrált nevelés fejlesztése

Az óvoda szakmai munkájában alapvetı feladatának a nevelést tekintse A környezettudatos nevelés, továbbá az egészséges életmódra nevelés legyen a nevelési program része

Az Óvoda programjában megjelenik az tervezett és dokumentált integrációs fejlesztı munka rendje. Az eredményesség mutatói növekednek az egyéni fejlesztés területén A kitőzött nevelési célok és a gyakorlat közötti különbség csökken

Elvárások az általános iskolával szemben Elvárás Sikerkritérium Egymásra épülı intézménytípusok szakmai Az együttmőködése területeinek száma és azok együttmőködésének bıvítése tervezettsége, eredményessége azonosítható az éves munkatervben és beszámolóban Az egyes intézmények közötti szakmai Dokumentált információs hálózat mőködik koordináció fejlesztése Egységes értékelési rendszer mőködik Intézményi minıségirányítási rendszer Dokumentáltan képes a rendszeres önértékelésre, az mőködtetése arra épülı folyamatos fejlesztésre Tehetséggondozás Dokumentáltan tervezett a tehetséggondozás nyilvántartás a résztvevı tanulókról nyilvántartás a nívócsoportokról egyéni fejlesztési tervek elvárt eredménymutatókkal Az elmúlt három év tanulmányi versenyeredményeinek szinten tartása Hátránykompenzáció A diagnosztizált tanulási és beilleszkedési zavaros gyermekek lényegi fejlıdést mutatnak a felzárkóztatási idıszak végén történı méréseken. A szocio-kulturálisan hátrányos helyzető tanulók eredményessége nem rosszabb, mint társaiké. Integrált nevelés fejlesztése Az iskola programjában megjelenik az tervezett és dokumentált integrációs fejlesztı munka rendje. Az eredményesség mutatói növekednek az egyéni fejlesztés területén Az angol és a német nyelvoktatás elsıdlegessége Az országos méréseken az intézmény teljesítménye az országos átlagot eléri Informatikai képzés elsıdlegessége A csoportbontásban oktatott tantárgyak esetén Hagyományırzésen alapuló mővészeti oktatás kimutatható a jobb tanulói teljesítmény. elsıdlegessége Környezettudatos nevelés elsıdlegessége A tanulók egészséges életmódra nevelése – a sport eszközével – elsıdlegessége Középiskolákba történı beiskolázás Az intézmény pályaorientációs tevékenysége eredményességének követéses vizsgálata dokumentált A helyi középiskolába jelentkezık aránya nem csökken az elmúlt évhez viszonyítva A lemorzsolódások aránya kimutathatóan csökken

4. oldal


II.

Az intézmény által megfogalmazott célok Az intézmény dolgozói és vezetıi testülete a fenntartói elvárásoknak megfelelıen fogalmazta meg az intézmény elé kitőzött célokat. Ezt legszemléletesebben a szervezet minıségpolitikája fejezi ki.

MINİSÉGPOLITIKÁNK

Az Újszászi Nevelési Központ minıségpolitikájának középpontjában az egyénre szabott tehetséggondozás, személyiségfejlesztés, a város sajátos adottságaiból eredı hátrányok csökkentése áll. Ennek érdekében olyan többcélú intézményként szeretnénk mőködni, amely a törvényi kötelezettségbıl adódó és a helyi nevelési, pedagógiai programban vállalt feladatait partnerei megelégedésére látja el; a gyermeki boldogság, testi- lelki egészség megóvását, a személyiség fejlesztését a szülıi házzal közös munkálkodás eredményeként valósítja meg; olyan nevelési környezetet biztosít, amelyben a szeretet, tolerancia, a másság elfogadása, az együttmőködés, a világ iránt való érdeklıdés a meghatározó szellemi és emberi érték; minden gyermeket és tanulót hozzásegít a benne rejlı tehetség felismeréséhez és fejlesztéséhez; vállalja az alapvetı erkölcsi normák közvetítését, a helyi hagyományok ápolását; színvonalas nyelvi és számítástechnikai képzéssel, mentális képességek fejlesztésével igyekszik megfelelni a kor speciális kihívásainak; nevelı- oktató alkotómőhelyként szakmai kihívást jelent minden munkatársa számára; elkötelezett a partneri igény és elégedettség folyamatos mérésére épülı minıségfejlesztési rendszer mőködtetése mellett. Elkötelezzük magunkat javítása mellett.

munkatársaink

munkahelyi

közérzetének

folyamatos

Szakalkalmazotti közösségünk az intézményi célok megvalósítása érdekében kész a folyamatos szakmai megújulásra, pedagógiai innovációra, a minıség iránt elkötelezett vezetés támogatása mellett.

5. oldal


III.

Létszámadatok bemutatása Intézményünk a 2007/2008-as tanévet a következı személyi feltételekkel kezdte: Szervezeti egység

Dolgozók száma

Munkakörök

2 fı

Igazgató: Intézményi titkár: Rendszergazda:

15 fı

Gazdasági vezetı: Gazdasági ügyintézı: Takarító: Karbantartó: Konyhalány: Portás:

46 fı

Vezetı: Vezetı helyettes: Pedagógus: Iskolatitkár:

30 fı

Vezetı: Vezetı helyettes: Pedagógus: Dajka: Gyógyped. asszisztens: Óvodatitkár:

Városi Bölcsıde

11 fı

Vezetı: Gondozó: Szakács: Konyhalány:

Összesen:

104 fı

Asszisztens

1 fı

Központi feladatok

Gazdasági csoport

Vörösmarty Mihály Általános Iskola

Városi Óvoda

1 fı 0,5 fı 0,5 fı 1 fı 1 fı 7 fı 2 fı 3 fı 1fı 1 fı 2 fı 42,5 fı 0,5 fı 1 fı 1 fı 17 fı 9 fı 1 fı 1 fı 1fı 8 fı 1 fı 1 fı

Munkaügyis támogatással

Ez a létszám nem tartalmazza az óvoda és bölcsıde épülethez szükséges takarítókat, ami nagy gond az intézményünk számára. Ugyan dajkák és gondozók a csoportszobákat takarítják, de a közös helyiségek takarítása már nagy terhet jelent a számukra. Ugyancsak probléma az Iskola úti épület, hiszen ott csak 1 konyhai dolgozó és 1 takarító volt, akiknek az egész épület takarítása, illetve a konyhai tálalás, mosogatás idınként megoldhatatlanul nagy feladatot jelentett.

IV.

Az intézmény minıségirányítási rendszerének mőködése Az intézményben folyó minıségirányítási munkát 4 fıs minıségirányítási csoport koordinálta. A minıségirányítási csoport egy vezetıbıl és intézményegységenként 1-1 fıbıl állt. Ehhez a csoporthoz kapcsolódtak az intézményegységekben mőködı minıség teamek.

6. oldal

Beszámoló az Újszászi Nevelési Központ 2007/2008-as tanévben végzett munkájáról A csoport egyrészt az intézmény mőködését befolyásoló szabályzatok kidolgozását készítette elı, másrészt a partneri elégedettségvizsgálatot, és az intézményi önértékelést végezte. A 2007/2008-as tanévben nagy feladatot jelentett a pedagógusok teljesítményértékelési rendjének kidolgozása. Ez a munka azonban nagyon eredményesnek bizonyult, hiszen elindult az óvodában és az iskolában is a pedagógus teljesítményértékelés, illetve az erre épülı teljesítménymotivációs pályázaton e tanévre jelentıs anyagi támogatás – 12 millió Ft – nyert az intézmény. Emellett az intézményi klíma vizsgálat és a Kossuth úti pedagógus ügyelet jelentett nagy feladatot a minıségügyi csoportnak, melyet sikeresen be is fejezett. A 2007/2008-as tanév munkatervében beterveztük az intézményi önértékelést, amit csak részben sikerült elvégezni. Az adottságok terület értékelését elvégezte az iskola és az óvoda is, de az eredmények értékelésére már nem maradt idı. Ezt a munkát ebben a tanévben kell befejezni. Az iskolában elvégzett tanulói elégedettségvizsgálat minden kérdésében egyértelmő elégedettséget mértünk a vizsgálat 4-es, 6-os és 8-os tanulók körében. Tanulói elégedettségi mutatók 2007/2008-ban 100%

90%

80%

70%

60%

Elégedetlen Elégedett

50%

40%

30%

20%

10%

0% 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

Az érintett tanulók szülei körében elvégzett elégedettségi vizsgálat egy kérdés kivételével a diákokéhoz hasonló szülıi véleményt jelzett.

7. oldal


Szülıi elégedettségi mutatók 2007/2008-ban 100%

90%

80%

70%

60%

Elégedetlen Elégedett

50%

40%

30%

20%

10%

0% 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

A megkérdezett szülık többsége elégedetlen az iskolai fegyelemmel (17. kérdés). E téma alapos körüljárása a 2008/2009-es tanév fontos feladata lesz.

V.

Az intézmény gazdálkodása a 2007/2008-as tanévben Az intézmény gazdálkodását nem tanévre, hanem naptári évre tudom bemutatni. 2008. évi költségvetésünk eredeti elıirányzata 363.503 eFt 2008. 06.30-ig a kiadásaink az alábbiak szerint teljesült: Személyi juttatások:

52,13 %

Járulékok:

51,82 %

Dologi kiadások:

66,16 %

Egyéb mők. célú kiadások:

10,73 %

Intézmény mők. bevétel:

55,15 %

Finanszírozásunk:

55,93 %

Finanszírozás tartalmazza július hónapra járó nettó bérre történt átutalást: 2008. 09.30-ig költségvetésünk módosított elıirányzata 365.522 eFt. Kiadásaink az alábbiak szerint alakultak: Személyi juttatások: Járulékok:

76,75 % 76,82 %

Dologi kiadások:

65,23 %

Egyéb mőködés célú kiadások: 47,03 % Ellátottak juttatása:

95,05 %

Intézmény mők. bevétele:

70,74 %

Átvett pénzeszköz:

105,67 % (HEFOP; M.ügyi Hivatal, Pályázat)

8. oldal

Beszámoló az Újszászi Nevelési Központ 2007/2008-as tanévben végzett munkájáról Finanszírozásunk: hónapra járó nettó bérre történt átutalást.

78,40 % ami tartalmazza az október

Járulékok teljesítésének %-a azért magas, mert jelentısen megnıtt a táppénzhozzájárulás összege (kismamák táppénzes állománya miatt). 2007. évben ingyenes tankönyvellátásban részesült 294 tanuló, 2008-ban 302 tanuló. Szolgáltatási kiadások közül jellemzı költség a vásárolt élelmezés 58,74 %-a, energia fogyasztás: 24,52 %-a. Szállítói tartozásunk

2008. 06.30-án:

2.302 eFt

09.30-án:

518 eFt

Szolgáltatások kiemelkedı nagyságú tételeinek vizsgálata 2007 évre: 2007 évi ellátottak közétkeztetése az alábbiak szerint alakult: Bölcsıdénél:

12,8 %

50 %-os kedvezménnyel étkezı

48,8 %


38,4 %

teljes térítési díjat fizet.

Étkezık megoszlása: Óvodánál:

14 %


55 %


31 %


Normatíva elszámolás szerint: Átlagosan 22,54 fı

Iskolánál:

87,72 fı

Ingyenes étkezı

49 fı

teljes térítési díjat fizet

25 %

Átlagosan:

50 %-os térítési díjat fizet

50 %-os kedvezménnyel étkezik,

43 %

100 %-os kedvezménnyel étkezik,

32 %


55,63 fı

50 %-os térítésidíj fizetı,

95,49 fı

Ingyenesen étkezı

71,77 fı

Teljes térítési díjat fizet.

Átlagszámításnál osztószám: Bölcsıdénél: 251 nap Óvodánál:

220 nap

9. oldal

Beszámoló az Újszászi Nevelési Központ 2007/2008-as tanévben végzett munkájáról Iskolánál:

185 nap

A kedvezményes étkezık száma 2008. szeptember 1-tıl bıvült, mert a gyermekvédelmi ellátásban részesülı 5. osztályos tanulók is igényelhetik a kedvezményt. Energia felhasználásra fordított összeg növekedése a korszerőbb tágasabb minden igényt kielégítı épületek használatba vételének következménye. Minden épület korszerő melegítıkonyhával és tágas ebédlıvel rendelkezik. Főtés és melegvíz ellátás gázüzemő.

VI.

Az egymásra épülı intézményegységek szakmai együttmőködése

VI.1. Bölcsıde – óvoda A bölcsıde részérıl A gondozók és az óvónık kölcsönösen megismerik egymás gondozási, nevelési elveit, Szakmai látogatásokat szervezünk, Közös szülıi értekezletet tartunk a leendı óvodásoknak az intézményegység vezetık közremőködésével, Többszöri látogatást szervezünk a bölcsisekkel az óvodába, ahol ismerkednek az épület, a szobák, a játékok adta lehetıséggel, és az óvónıkkel, Az intézményváltás elsı napjait a gondozónık együtt töltik a volt bölcsıdésekkel az óvodában. Az óvoda részérıl Az intézményegységekben folyó gondozó, nevelı, pedagógiai munka alapdokumentumait, alapelveit, céljait, feladatait teljes mértékben megismertük. Feltérképeztük azokat a területeket, ahol segíteni tudnánk az átmenet folyamatát (napirend, gondozási feladatok). Folyamatszabályozást dolgoztunk ki közösen az intézményegységekben megvalósítandó tennivalókról, feladatokról. Szülıs beszoktatást a bölcsıdés gyermekek esetében is elvárásként kezeljük. Szakmai konzultációval, tapasztalatcserével biztosítjuk az együttmőködés hatékonyabbá tételét (gyermek fejlıdése, magatartása, viselkedése és szokásai stb.).

VI.2. Óvoda – általános iskola Az óvoda részérıl A közoktatási törvény elıírásainak figyelembe vételével és a már elkészített folyamatszabályozás, programterv továbbfejlesztésével, tartalmi és formai elemekkel való kibıvítésével még eredményesebbé tettük e pedagógiai munka megvalósítását.

10. oldal

Beszámoló az Újszászi Nevelési Központ 2007/2008-as tanévben végzett munkájáról A Városi Óvoda intézményegységében ún. új elemként beépítettük: 2007. októberétıl tehetséggondozó, illetve felzárkóztató játékos iskolaelıkészítı foglalkozásokat 2-2 csoportban, kidolgozott tematika szerint, a kistérségi feladatellátást végzı gyógypedagógus – pszichológus aktív, illetve tanácsadói segítségével. 2008. januárjától csoportközi foglalkozás keretében minden nagycsoportos játékos foglalkozáson vett részt heti egy alkalommal. Célunk, a tanuláshoz szükséges alapkészségek fejlesztése, nagyobb, illetve heterogén csoportban történı együttmőködésre, kooperativitásra nevelés mellett az is volt, hogy tanórai osztálykeretbe történı ismeretszerzésre, életvitelre is felkészítsük a gyerekeket. Fokozottabb figyelmet fordítottunk az elemi alapkészségek játékos fejlesztésére, a gyermekek neveltségi szintjére. Átadtuk az iskolának a gyermekek „személyi anyagát”. Beiskolázás elıkészítése 2007/2008 nevelési évben Jelenleg tanköteles korba lépı óvodás gyermekek száma Óvodában marad még egy évet

ebbıl HHH

Iskolába kerül nem SNI gyermek

ebbıl HHH

SNItanulóként kerül iskolába

22

10

64

17

1

ebbıl HHH

A beiskolázásra kerülık közül óvodába járt 1 évet

ebbıl HHH

2 évet

ebbıl HHH

3 vagy több évet

ebbıl HHH

0

0

0

0

65

17

Az iskola részérıl A 2006/2007-es tanévben kidolgoztuk az óvoda-iskola átmenet lépéseit. A kialakított rendszer jól mőködött, így a 2007/2008-as tanévben is a kipróbált keretek között szerveztük meg a szülıknek és a leendı iskolásoknak szóló Iskolahívogató programot, az alábbiak szerint: 1. Szülık-nevelık egymás közt. (Szülıi értekezlet). Ismerkedés egy csésze tea, kávé mellett, beszélgetés közös dolgainkról. 2. Nyílt napok. Betekintés az iskola világába; tanítási órák, foglalkozások megtekintése. 3. Ovis informatika (heti 1 alkalommal irány a számítógépes terem). 4. Ismerkedés a leendı elsıs tanítónénikkel, délutáni foglalkozásokon. Programelemek: énekes, táncos játékok, kézmőves foglalkozások, kalandozás a számok világában, mesedélután, drámajátékok, hagyományırzés, stb.

11. oldal

Beszámoló az Újszászi Nevelési Központ 2007/2008-as tanévben végzett munkájáról A fentiek nagyszerő alkalmat biztosítottak arra, hogy a pedagógusok a számtalan találkozás alkalmával a lehetı legjobban megismerhessék leendı tanítványaikat, s hónapokkal a tanévkezdés elıtt megkezdhessék a felkészülést a közösségalakításra, s kiválaszthassák a legoptimálisabb eszközöket, módszereket. Rózsaszín köd festése nélkül állíthatom, a gyerekek boldog várakozással tekintettek az iskolába lépés felé. (Kár, hogy némely szülı megzavarta a gyerekek fejét!) Hagyományosan – már 2. éve – a tanévnyitó mősort az elsısök és az ötödik osztályosok adják. A felkészülés már augusztus közepétıl folyik, tekinthetı egyfajta stafétaátadásnak is.

VII.

Az általános iskola és a középiskola szakmai együttmőködése Hatékonyabb s rendszeresebb együttmőködés elérése a célunk. Figyelemmel kísérjük egymás tevékenységét s a múlt tanévben néhány közös rendezvényünk is volt (pl. Zenei Világnap). Örömmel kapcsolódtunk be a közlekedés történeti vetélkedıbe s a reneszánsz év rendezvénysorozaton szép számmal képviseltük iskolánkat akár pedagógus, akár tanulói szinten. Kölcsönös érdeklıdést tapasztaltunk a középiskola részérıl is. Pl. a pedagógiai napok, vagy a szabadidıs tevékenységek kapcsán. Az idei karácsonyi koncertünknek a középiskolások is részesei lesznek.

VIII. A bölcsıde szakmai munkája A Szolnok Megyei Jogú Város jegyzıje a bölcsıde mőködését 2008. december 31-ig engedélyezte. A határozatlan idejő mőködési engedély megszerzésének feltételei a következık: - Gondozónık számának 8 fıre való emelése. Ez idıközben megtörtént. -

A szakképzetlen gondozók szakképzettségének megszerzése: a gondozónık a pusztamonostori Oktatási és Szakértı Bt. szervezésében indított képzésre járnak, a vizsga várható idıpontja: 2009. február hó. Sikeres vizsga esetén eleget teszünk a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet „személyek szakmai feladatairól” szóló szakképzettségi feltételek elıírásának.

-

Udvari és szobai játékok bıvítése: a játékállomány mobilis játékeszközökkel bıvült az Újszász 2000 Alapítvány és a bölcsıde dolgozói segítségével.

-

Gyermekek edényzetének bıvítése: az év folyamán pótlásra kerültek, sıt néhány fızıedény vásárlására is sor került.

Szakmai munkánkban irányadó dokumentumok az Országos Módszertani Intézet által kibocsátott módszertani levelek, a szakmai programunk, az éves munkaterv. Ezek a dokumentumok meghatározzák a gondozási év célkitőzéseit, kiemelve a megjelölt feladatokat: -

Különös gonddal kezeljük az 1; 1,5 éves korú gyermekek higiénés ellátását, étkeztetésüket, pihenésüket, miközben nyugodt, ingergazdag környezetet alakítunk ki számukra.

12. oldal

Beszámoló az Újszászi Nevelési Központ 2007/2008-as tanévben végzett munkájáról -

A 2-3 éves korú gyermekek esetében a gondozás-nevelés célja: az óvodaérettség szintjének elérése: o szobatisztaság, ágytisztaság, o önállóság, önellátás elérése, o higiénés és kultúr-higiénés szabályok kialakítása, belsı igénnyé válása, o társas kapcsolatok kialakulásának segítése, o mondókák, énekek elsajátíttatása, o kreatív foglalkozások gyakorlása.

-

Felvállaljuk a fejlesztésre szoruló gyerekek ellátását, a megalakult Pedagógiai Szakszolgálat szakembereinek közremőködésével. Jelenleg 1 gyermekkel foglalkozik fejlesztı pedagógus, heti 2 alkalommal.

-

Különösen nagy figyelmet fordítunk a hátrányos helyzető gyermekekre. Esetükben fontos a prevenció, a fizikális szükségleteik biztosítása, a családdal való szoros kapcsolat kialakítása, a szülık felvilágosítása, esetleges tanácsadás gondozási, nevelési, törvényi elıírások terén.

Szakmai munkánkat fejlesztı tevékenységek - Szakmai napok, mőhelymunkák, továbbképzések, -

Belsı továbbképzés keretén belül aktuális szakmai elıírások megvitatása,

-

Ön- és társértékelés,

-

A minıségbiztosítási feladatok koordinálása, végrehajtása. Az év sikeres eseményei A kihasználtsági mutatók megfelelık: nemcsak a beíratott, de a ténylegesen jelenlévı gyerekekhez képest is, Környezı települések érdeklıdése az ellátás iránt, Rugalmas nyitvatartási rend, Szakmai bemutatót szerveztünk a Megyei Pedagógiai Hetek rendezvénysorozatának keretén belül, a „Föld Napján” mályvacserjéket ültettünk a bölcsıde épülete elé a gyerekekkel közösen, Nagyszabású gyermeknapi kerti partit szerveztünk a bölcsıde udvarán, Az ünnepeket a hagyományokhoz híven tartottuk, Az erdélyi Csíkszereda, Székelyudvarhely és Székelykeresztúr bölcsıdéjének dogozói többnapos látogatási tettek szakmai tapasztalatcsere céljából. Ennek a látogatásnak az elıkészítése a 2007/2008. gondozási évben történt. A bölcsıde játszócsoportos szolgáltatást kínál a lakosságnak, de tapasztalatunk azt mutatja, hogy nagyon kevesen érdeklıdnek e szolgáltatás iránt. Esetenként 1-1 gyermek veszi igénybe.

IX.

A bölcsıde kihasználtsági mutatói A bölcsıdei felvétel a gondozási év alatt folyamatos. A felvételt elsısorban a szülık, de külsı szakemberek is kezdeményezhetik. A 40 férıhelyre jelenleg felvett gyermekek száma: 50 fı, melybıl a „vidéki” gyermekek aránya 14 %.

13. oldal

Beszámoló az Újszászi Nevelési Központ 2007/2008-as tanévben végzett munkájáról Felvételre várakozó vagy elutasított gyermek nincs. A 2007/2008. gondozási évre vonatkozó kihasználtsági adatokat az alábbi táblázat tartalmazza. Felvett Névleges gyerekek kihasználtság száma (beiratott/férıhely)

Nyitvatartási napok száma

Gondozási napok száma

Tényleges Tényleges kihasználtság kihasználtság I. II. (kapacitáshoz (felvettekhez képest) képest)

Hónap

Férıhely

Szeptember

40

34

85%

20

529

66%

78%

Október

40

39

98%

23

601

65%

67%

November

40

40

100%

20

570

71%

71%

December

40

38

95%

15

367

61%

64%

Január

40

40

100%

22

571

65%

65%

Február

40

42

105%

21

654

78%

74%

Március

40

45

113%

20

696

87%

77%

Április

40

50

125%

22

745

85%

68%

Május

40

55

138%

19

751

99%

72%

Június

40

56

140%

21

881

105%

75%

Július

40

56

140%

23

889

97%

69%

Augusztus

40

52

130%

6

221

92%

71%

Átlag

40

46

114%

19

623

81%

71%

Bölcsıde kihasználtsága a 2007/2008-as tanévben 140% 130% 120% 110% 100%

Névleges kihasználtság (beiratott/férıhely)

90% 80% 70%

Tényleges kihasználtság I. (kapacitáshoz képest)

60% 50% 40%

Tényleges kihasználtság II. (felvettekhez képest)

30% 20% 10%

Át la g

tu s

Jú liu s

Au gu sz

Jú ni us

áj us M

Áp ril is

ár ci us M

Fe br uá r

Ja nu ár

ec em be r

be r

D

N ov em

kt ób er O

Sz ep te m be r

0%

A névleges kihasználtság azt fejezi ki, hogy a 40 férıhelyhez képest hány gyermek iratkozott be a bölcsıdébe, a kapacitás viszonyított kihasználtság pedig azt, hogy a 40 férıhelyhez képest, havonta hány gyermek veszi ténylegesen igénybe az ellátást. A bölcsıdében természetes jelenség, hogy a felvett gyermekek nem járnak folyamatosan,

14. oldal

Beszámoló az Újszászi Nevelési Központ 2007/2008-as tanévben végzett munkájáról sok a hiányzás betegség és a szülı egyéb programjai miatt. A cél az, hogy a férıhelyhez viszonyított kihasználtságunk megközelítse a 100%-ot. Ezt úgy próbáljuk elérni, hogy a férıhelyhez képest több gyermeket veszünk fel, számolva az esetleges hiányzásokra. Emiatt az is elıfordulhat, hogy egy-egy napon 40-nél több gyermek is elıfordul a bölcsıdében, vagyis a kihasználtság 1005% fölé emelkedik. Ha a tényleges igénybevételt a felvettekhez viszonyítjuk, akkor látszik jól a beíratott gyermekek hiányzási mutatója. Az adatok azt mutatják, hogy a beíratott gyermekek, kb. 70%-ban veszik igénybe a bölcsıdei ellátást

X.

Az óvodában folyó tehetséggondozás A tehetséggondozás leginkább óvodáskorban akkor valósul meg ideálisan, ha legfontosabb elemének az esélyegyenlıséget tekintjük, hiszen valamihez minden gyermeknek van tehetsége, azért arra kell törekedni, hogy a szunnyadó a látható tehetséggel együtt kerüljön felszínre. Mindezek értelmében: feladatunknak tekintettük az ösztönzı környezeti feltételek biztosítását; változatos, színes tevékenykedtetési, tapasztalatszerzési, cselekvési lehetıségek biztosítását; a motiválás, érdeklıdés, kíváncsiság, tudásvágy fenntartását; a gyermekek olyan irányú személyiségfejlesztésére törekedtünk, hogy ı is akarjon sikeres lenni valamiben, akarjon tudni; erısítettük énképüket, önismeretüket, önértéküket. A tehetséggondozás speciális, s nagy szakértelemmel, empátiával kezelhetı módja, formája volt intézményünkben, hogy óvodásaink különbözı helyzetekben megmutathatták tehetségüket, elért fejlettségi szintjüket:

XI.

o

szakmai bemutatók,

o

ovi-galéria,

o

néptánc,

o

óvodánkba látogató vendégek mősorral történı fogadása,

o

óvodai rendezvények,

o

Zenei Világnap a helyi középiskolában,

o

Szolnok Városi Sportcentrum óvodai sorversenye,

o

a Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár szavalóversenye,

o

Coop Áruházlánc Karácsonyi rajzpályázata,

o

Városi Könyvtár tavaszi vers-illusztrációs pályázata.

Az óvodában folyó hátránykompenzáció A hátránykompenzáció pedagógiai feladatrendszerét tudatosan, tervszerően, bevált gyakorlatunk új elemekkel történı beépítésével valósítottuk meg. A hátrányos helyzető gyermekek aránya 50 %-hoz közelítı, a kisebbséghez tartozóké pedig 25 %-ék fölötti.

15. oldal

Beszámoló az Újszászi Nevelési Központ 2007/2008-as tanévben végzett munkájáról A hátránykompenzáció feladatai közül fokozott figyelmet fordítottunk: a családi, szocio- és szubkulturális körülmények feltárására, másság kezelésére, az alapos mérésekkel is alátámasztott aktuális fejlettségi szint megállapítására, s az erre épülı személyiség- és készségfejlesztésre, nevelésre, elıtérbe helyeztük az egyéni, páros fejlesztési formát, színes, változatos programokat szerveztünk, de pl. kirándulásra saját bevételbıl forrást biztosítottunk, hogy az érintett gyermekek közül is minél többen részt vehessenek, illetve 12 gyermek teljes költségét egyesületi pénzbıl fedeztük, a csoportokban maximálisan odafigyeltünk az egyéni bánásmód és a differenciálás elvének érvényesülésére, felzárkóztató és fejlesztı játékos iskola-elıkészítı mikroés makrocsoportos foglalkozásba vontuk be a gyerekeket, alternatív programjainkkal a még eredményesebb, tudatosabb, célirányosabb fejlesztıpedagógiai munkát segítettük.

XII.

Az óvodában folyó környezettudatos nevelés A környezettudatos nevelés eredményes megvalósítása érdekében arra törekedtünk, hogy a természeti, az épített, a társas környezet fenntarthatósága érdekében szükséges ismereteket, magatartásmintákat, értékeket, életviteli szokásokat minél hatékonyabban átadjuk, megtanítsuk. Figyelembe vettük: az életkori sajátosságokat, az érzelmi és értelmi nevelés összhangjából adódó körülményeket, az állandóság, tervszerőség fontosságát. Biztosítottuk: az élményszerő tapasztalatszerzést, és az élıtermészettel való szoros kapcsolattartást (kecskeméti, szilvásváradi, vadasparki kirándulás; kenderesi almáskert – tangazdaság; séták – parkok; háztáji gazdaságok és természetvédelmi terület; erdei óvoda – parkerdı …), természethez, egészséghez, az élethez és az egyéb témához kapcsolódó irodalmi mőveknek a meghallgatását, elemzı feldolgozását a lehetı legtudatosabban, környezet- és természetvédelemre, környezet esztétikumának alakítására irányuló tevékenységek rendszerét, egészségvédelemhez, egészséges életmódhoz kapcsolódó ismereteket, játékos versenyeket, az óvoda belsı-külsı esztétikumának alakításában való részvételt, régi és új életformához kapcsolódó ismeretszerzést (múzeum, beszélgetés, könyvtár), emberi együttélés normáinak megalapozását, értékrend és szemléletformálást, projektpedagógiával a komplex környezettudatos nevelés eredményeinek fokozását.

16. oldal


XIII. Az óvodás gyermekek egészséges életmódra nevelése E részterület nevelési célja a gyermekek egészséges életviteligényének alakítása, testi fejlıdésük segítése. Nagy gondot fordítottunk a gyermekek gondozására, testi szükségletük kielégítésére: a szokások megalapozásával, igényformálással,

mélyítésével,

önállóságra

neveléssel,

maximálisan alkalmaztuk az egyéni bánásmód, differenciálás (tisztálkodási – evıeszközök használata, ételmennyiség, megjelenés),

elvét

rugalmas napirenddel, de mégis azonos idıpontokkal rendszeresség biztosítására az életvitelben, életritmusban, önállóság fokozására, a gyermekek önkontrolljának fejlesztésére. Az egészségvédelem, edzettség biztosítása érdekében: a higiéniai elıírásokat maximálisan betartottuk, betartattuk, az egészséges, vitamindús táplálkozáshoz gyümölcsnapokat, zöldségnapokat szerveztünk, különös figyelmet fordítottunk a szabadlevegın tartózkodásra, idıtartamára, a mindennapos testnevelésre, testedzésre, udvari mozgásos játékok, sport és ügyességi versenyek szervezésére, családi sportprogramokat az Erdei óvodában is szerveztünk, s itt is biztosítottuk a sportolás, mozgásos játéktevékenység maximális feltételrendszerét. A gyermekek fejlıdéséhez szükséges egészséges környezet megteremtése területén a szellıztetésre, a csoportszobák és kiszolgáló helyiségek rendjére, esztétikumára fokozott figyelmet fordítottunk.

XIV. Az óvodások mozgásfejlesztése Helyi Nevelési programunkban is kiemelt feladat, melyet a mindennapos testnevelés 30-40 percesre növelése mellett, az udvari mozgásfejlesztés lehetıségeinek folyamatos bıvítésén túl: testnevelés foglalkozással, Mozgáskotta program megvalósításával, óvodai szervezéső családi sport és mozgásprogramokkal, más intézmények által szervezett sportversenyeken való részvétellel, gyógytestnevelés, tartásjavító torna szervezésével eredményesen valósítjuk meg.

17. oldal


XV. A sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai integrált nevelése Sikerült inkluzív integrált nevelést, nevelıkörnyezetet biztosítani óvodai csoportjainkban az SNI-s gyermekek sajátos nevelési, fejlesztési, rehabilitációs, habilitációs megsegítéséhez. A 2007/2008-as nevelési évben 9 SNI-s gyermek járt óvodai csoportjainkban. Gondot jelent, hogy csoportban történı megoszlásuk aránytalan. A kezdeti nehézségek után, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet gyógypedagógusa, logopédusa végezte szakszerő, törvényi elıírásoknak megfelelı ellátásukat, megbízásos szerzıdés alapján. Az óvodai csoportokban különös figyelmet fordítottunk: a beilleszkedésükre, szocializációjukra, elfogadásukra, fejlesztésükre, ellátásukra, felügyeletükre, önállóságra nevelésükre, közösségre gyakorolt, sokszor problémát okozó érzelmi megnyilvánulásaik, én és társveszély magatartásuk kezelésére. A feladatellátáshoz együttmőködtünk a szakemberekkel, s egy közhasznú pedagógiai asszisztens is segítette a munkánkat.

XVI. A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek óvodai integrált nevelése A közoktatási törvény módosítása értelmében valósítottuk meg a 2007/2008-as nevelési évtıl elıírásszerően. Meghatároztuk az érintettek körét, ellenıriztük a beóvodázás mutatóit. Elkészítettük a feladattervet/folyamatszabályozást, munkatársaink munkaköri feladatmegosztását, célfeladatát. Szorosabb együttmőködést alakítottunk ki az elıírt intézményekkel, szolgáltatást végzıkkel, kisebbségi önkormányzattal. A csoportokba dolgozó óvodapedagógusok elkészítették a gyermekek fejlesztési tervét, megszervezték a szülıi tájékoztatásokat. A gyermekek fejlesztési egyéni és mikrocsoportos, alternatív program alapján felzárkóztatással, tehetséggondozással eredményesen megvalósult. Fokozott figyelmet fordítottunk az egyéni adottságokból fakadó, minél jobb iskolakészültségi szint elérésére, illetve a magatartási, beilleszkedési, tanulási zavarra utaló tüneteknél a prevencióra, vizsgálat kezdeményezésére. Az önkormányzat, e tárgyú sikeres pályázata nyomán, fejlesztı és játékeszköz ellátottságunk jelentısen javult, s mód nyílt a feladatellátásban résztvevı alkalmazottak anyagi elismerésére.

XVII. Az óvoda szakmai munkáján belül a gyermekek nevelése Az óvoda elsıdlegesen nevelı intézmény, ennek tudatában szervezzük és valósítjuk meg pedagógiai munkánkat.

18. oldal

Beszámoló az Újszászi Nevelési Központ 2007/2008-as tanévben végzett munkájáról A neveléshez érzelmi biztonságot nyújtó családias, szeretetteljes légkört biztosítunk, hogy a gyermek-gyermek, felnıtt-gyermek kapcsolatok pozitív érzelmi töltésőek legyenek. Gyermekismerettel, empátiával igyekszünk elérni, hogy a kapcsolatteremtı és megtartó képességeiket formáljuk, erısítsük a társas kapcsolatokat, segítsük a közösségi szocializációt. Elértük, hogy a gyerekek: szeretnek óvodába járni, ragaszkodnak csoportjukhoz, társaikhoz, felnıttekhez; egyre inkább igényükké válik a viselkedés és szokásszabályainak betartása életkoruknak megfelelıen;

helyes

cselekvés

a konfliktushelyzetek nagy részében egyezkednek, igyekeznek legyızni a felmerülı problémákat;

segítséget

kérnek,

segítenek egymásnak, s a kisebbeknek, együtt éreznek, toleránsak, elfogadják a másságot; betartják a játékszabályokat versenyszellem jellemzi ıket;

–

fejlettségük

tükrében

–

egészséges

reális az ön- és társértékelésük, ön- és beszédfegyelmük kialakul; érdeklıdıek, nyitottak, fogékonyak; adottságaiknak megfelelıen fejlıdnek az elemi alapkészségeik; tudnak elmélyülten, kitartóan játszani; elsajátítják a személyes higiéniai, kulturált étkezés szokásait; jellemzı rájuk a kreativitás, alkotási vágy, kooperativitás; tudnak kérni, megköszönni, köszönni és megfelelıen viselkedni az óvoda által preferált szabályok szerint. A gyermekek minél sokoldalúbb személyiségfejlesztésére, minél eredményesebb nevelésére maximálisan úgy törekszünk, hogy tudjuk, mindig van mód arra, hogy fejlıdést, eredményt érjünk el, s mindez csak türelem, szeretet, megértés és kitartás kérdése a szakmai felkészültségen, a szülıkkel történı együttmőködésen túl.

XVIII. Óvodai csoportlétszámok, óvoda kihasználtsági mutatói Az óvodai csoportok maximális létszáma a közoktatási törvény szerint 25 fı, de a csoportok szervezésénél figyelembe kell venni a szakértıi bizottság szakvéleményét, mely szerint egy-egy tanulót, sajátosságától függıen két- vagy három gyermeknek kell számítani. Egy-egy csoportba felvett gyermekek száma folyamatosan eléri, több esetben meghaladja a felvehetı maximális létszámot. A gyermekek óvodai jelenléte azonban ingadozó – hiszen még itt is kisgyermekekrıl van szó – emiatt a gyakorlati kihasználtság elmarad az elvileg elérhetı 100%-tól. Az alábbi diagramon azt mutatjuk meg, hogyan alakul a gyakorlati kihasználtság, ha a ténylegesen óvodában töltött napokat a felvett, illetve a maximálisan felvehetı számokhoz viszonyítjuk.

19. oldal


Az óvoda kihasználtsági mutatói 2007/2008-ban 100% 90%

Felvett gyermekek számához viszonyított kihasználtság

80% 70% 60% 50% 40%

Kapacitáshoz viszonyított kihasználtság

30% 20% 10%

s Au gu sz tu s

Jú liu

us M áj

ilis Áp r

Jú ni us

Sz ep t

em

be r O kt ób er N ov em be r De ce m be r Ja nu ár Fe br uá r M ár ci us

0%

Ezek a számok a 9 csoport teljes nyitva tartásához viszonyítanak, így érthetı, hogy a nyári hónapokban a kihasználtság rendkívül alacsony.

XIX. Az általános iskolában folyó tehetséggondozás Az általános iskolában folyó tehetséggondozás területei: a.) Tanórán belül: a. Differenciált feladatok adásával, b. önálló tanulás módszerének elsajátíttatásával, fejlesztésével, melynek során megtanítjuk a gyermeket önállóan tanulni, gondolkodni, véleményt alkotni, kreativitást kibontakoztatni, c. segédeszközök használatának megtanításával i. győjtı munka, ii. kutató munka, iii. könyvtárhasználat. d. kiscsoportos tanulásnál csoportszervezéssel, csoportirányítással, e. tantervi tartalmat elmélyítı, széles látókört biztosító órai tananyaggal, f. fejlesztı programok felhasználásával, b.) Tanórán kívül: a. szakkörök (nemcsak tantárgyakhoz, kötıdı!) b. elıkészítık c. játszóház, táncház, énekkar, d. újságírás e. versenyek, f. kiállítások A 2007/2008-as tanévben a következı tanórán kívüli foglalkozásokat szervezetük: Szakkörök: -

matek, informatika,

20. oldal


torna, foci, atlétika, rajz, tőzzománc, újságírás, sakk (szülı vezetésével!) énekkar, néptánc (beépülve az iskolaotthonba!) német, angol

Középiskolai elıkészítık: magyarból, matematikából, idegen nyelvbıl. Tanulmányi versenyek: Jellemzıen a Vörösmarty-hét rendezvénysorozatához kötıdıen kerültek megrendezésre, matekból, angolból, németbıl, biológiából, magyarból mérték össze tudásukat a felsısök. Bár nem konkrétan tantárgyhoz kötıdıen, de igen komoly dolgokban mérték össze tudásukat a környezetvédelmi projektnapon alsósok, felsısök egyaránt. Az alsó tagozatosak mesevetélkedı sorozata több héten (hónapon) át tartott. A megyei versenyrıl 6.helyezéssel tértek haza. A felsıben széles körben zajlottak a továbbjutásos versenyek magyarból, matekból. A Zrínyi matematikaverseny megyei fordulóján 60 tanuló vett részt, az ószılıi matematikaversenyen 24-en képviselték iskolánkat. Néhány eredmény a legjobbak közül: Hevesi György kémia: o Farkas János 8. oszt. országos 2. (Kállóné Szabó Erzsébet) Zrínyi Ilona matematika verseny: o Farkas István 4. oszt. megyei 5. (Csajbókné Nyári Erzsébet) o Kovács Gábor 6. oszt. (Kállóné Szabó Erzsébet, Utasi Katalin) Ószılıi matematika verseny: o Kurdi Krisztina 8. oszt. megyei 3. (Bogárné Simon Klára) Simonyi Zsigmond helyesírási v.: o Farkas János 8. oszt. megyei 12. (Balkovicsné Vágó K.) Szép Magyar Beszéd: o Bakó Dóra 8. oszt. megyei 2.

XX. Az általános iskolában folyó hátránykompenzáció Iskolánkban jelentıs azon tanulóink száma, akik komoly szociokulturális hátránnyal rendelkeznek. A halmozottan hátrányos helyzető tanuló aránya több mint 20 %. A szülıi háttér nem motiválja kellıképpen a gyermekeket a tanulásra: Ha a kötelezı pedagógiai optimizmusom elhagyna azt mondanám: behozhatatlan hátrányokkal kezdik meg iskolai tanulmányaikat. Ennek a hátránynak a felszámolása – csökkentése – igen komoly pedagógiai, szakmai munkát követel az intézmény valamennyi pedagógusától. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységeink: - egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, - napközi, iskolaotthon, - diákétkeztetés, - felzárkóztató foglalkozások, - iskolai könyvtár,

21. oldal


-

-

tanár és diák közvetlen-személyes kapcsolata családlátogatások, továbbtanulás irányítása, segítése, iskolai gyermekvédelmi felelısök tevékenysége, tankönyvvásárláshoz nyújtott segély – ingyen tankönyvek, jó kapcsolat a gyámüggyel - gyermekjóléti szolgálattal, hátrányos helyzető tanulók integrációs és képesség kibontakoztató felkészítése. 2003. szeptember 1-jétıl a tanulók szociális helyzetébıl és fejlettségébıl eredı hátrányainkat ellensúlyozására, egyéni képességeik, tehetségük kibontakoztatására, tanulási, továbbtanulási esélyeik növelésére vezettük e ezt a formát, a közoktatási tv. 95.§-a alapján kiadott pedagógiai rendszer alkalmazásával. A program bevezetése óta már minden osztályban alkalmazzuk. Különféle preventív programokkal törekszünk a lemorzsolódás megelızésére. Az Útravaló Ösztöndíj programba a kezdettıl fogva benne vagyunk. A 2007/2008-as tanévben 18 halmozottan hátrányos helyzető tanuló mentorálását végezték tanáraink. A kompetencia alapú oktatás bevezetése kiválóan szolgálja a hátránykompenzációs tevékenységünket.

XXI. A sajátos nevelési igényő tanulók iskolai integrált neveléséve Intézményünkben a 2007/2008. tanévben október 1-jei állapotnak megfelelıen: integrált nevelésben – oktatásban részesülı sajátos nevelési igényő tanuló 34 fı, szakvéleménnyel 34 tanuló rendelkezik, eltérı tanterv alapján tanulók száma 12 fı. Rehabilitációs csoport alakult, melynek tagja az óvoda fejlesztı pedagógusa, illetve valamennyi, ezen tanulók fejlesztésével foglalkozó gyógypedagógus, fejlesztı pedagógus. A csoport célja, ezen tanulóink folyamatos nyomon követése, szocializációjuk, képességbeli hiányosságuk pótlása, illetve fejlesztése. A többségi és a speciális iskolai képzés több ponton érintkezik. A sajátos nevelési igényő gyermekek nevelésében és oktatásában részt vevı intézményeknek programjaik elkészítésekor az óvodáskortól kezdve figyelembe kell venniük a sajátos nevelési igényő gyermekek nevelésérıl, oktatásáról kiadott irányelveket. Az alapjaiban a többségi iskolákéval azonos tanterv lehetıvé teszi az azonos általános iskolai képzettség elérését és így a közép- és felsıfokú továbbtanulást a sajátos nevelési igényő gyerekek számára is. Az integrált oktatáshoz a következı dokumentumok alapján készült el pedagógiai fejlesztı programunk: Habilitáció és rehabilitáció: 2/2005. MKM r. alapján ezen belül: o NAT-ban leírt fejlesztési feladatok – fejlesztési terv o egyéni fejlıdési terv, o egyéni fejlıdési lap, o haladási napló. A sajátos nevelési igényő tanulók integrált oktatási feltételeinek biztosítása igen sok, a szabályozáson túlmenı eszköz alkalmazását is szükségessé teszi. Ezek közül a

22. oldal

Beszámoló az Újszászi Nevelési Központ 2007/2008-as tanévben végzett munkájáról legfontosabbak az integráció tárgyi, technikai, környezeti és személyi feltételeinek a megteremtése, az integráló oktatás pedagógiai módszertanának kialakítása, az integráló pedagógusok képzésének meghonosítása, a pedagógusok szociális érzékenységét növelı, attitődjeiket átalakító képzések biztosítása. A sajátos nevelési igényő tanulók integrált nevelése és tanulásszervezése, értékelési gyakorlata egymástól elválaszthatatlan. Az egyéni fejlıdés lehetıségét biztosító, az egyéni sajátosságokat figyelembe vevı, rugalmas, differenciált tanulásszervezés és tananyag-elrendezés, az árnyalt értékelési rendszer kialakítása kell, hogy az elkövetkezendı idıszak pedagógiai feladata legyen. Intézményünkben a megfelelı számú gyógypedagógus fejlesztı munkájával, a szakpedagógusoknak nyújtott konkrét segítségnyújtással tud e folyamatban aktívan részt venni. A tárgyi, technikai eszközök az elmúlt évekhez képest szaporodtak. Környezeti feltétel a következı tanévtıl látszik biztosítottnak, miután átadásra kerül iskolánk új szárnya. Partnerkapcsolat – együttmőködés továbbfejlesztése érdekében SWOT analízissel helyzetértékelés készült, mely konkrét célok és feladatok megfogalmazásával tudatos csoportmunka szervezését teszi lehetıvé.

XXII. A sajátos nevelési igényő tanulók eltérı tanterv szerinti neveléséve Alapító Okiratunk szerint iskolánk az integráció mellett fogadja azokat az enyhe fokban értelmi sérült sajátos nevelési igényő tanulókat is, akikrıl a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi Bizottság megállapítja, hogy szegregáltan nevelhetık. Ezek a tanulók az eltérı tanterv szerint tanulnak, összevont tanulócsoportban. A 2007/2008-as tanévben az alábbi megoszlás szerint: 1. osztály

-

2 fı

4. osztály

-

2 fı

5. osztály

-

1 fı

6. osztály

-

3 fı

7. osztály

-

2 fı

8. osztály

-

1 fı

+ egy középsúlyos tanuló. A csoport mőködése igen sok nehézségbe ütközött (ütközik), hiszen az összevonás legfeljebb 3 egymást követı évfolyam tanulóiból hozható létre. Ám sajnálatosan megbízhatatlan az iskolába járásuk, igen magas a hiányzásuk – fıleg igazolatlan – így egy korrekt óratervet, munkarendet nehéz kialakítani. A készségtárgyak óráin összevontan vesznek részt, az egyéb órákon pedig csoportbontást alkalmazunk, alsós és felsıs csoportra bontva ıket. Az osztály vezetıje egy gyógypedagógus kolléga, akinek a munkáját tanítók és szaktanárok egészítik ki. Valamennyi gyermek számára biztosítottuk a gyógypedagógusok által tartott fejlesztı, habilitációs-rehabilitációs foglalkozásokat is.

23. oldal

Beszámoló az Újszászi Nevelési Központ 2007/2008-as tanévben végzett munkájáról A közülük rendszeresen iskolába járók jól érzik magukat a többiek között. Valamennyi tanórán kívüli programunknak részesei. 1 tanuló remek sportoló, kiváló eredményeket ér el a lábtollban s van egy másik, akinek igen jó a kézügyessége. Rájuk a szokásosnál is nagyobb figyelmet fordítunk. A szegregáltan nevelhetı SNI tanulók ellátást az Alapító Okiratunk rögzíti, de ennek a feladatnak nem tudunk szakmailag és pénzügyileg kifogástalanul megfelelni az érintett gyermekek kis létszáma miatt. Az érintett tanulók szempontjából is jobb megoldás lenne, ha ellátásukat nem vállalná fel az Önkormányzat.

XXIII. A halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai integrált nevelése A 2007/2008-as tanévben minden osztályra kiterjedıen folytattuk a 2003-ban bevezetett hátrányos helyzető tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítését. Mint ahogyan az elızıekben vázoltam, ezen program keretén belül nyílik lehetıség a tanulók szociális helyzetébıl és fejlettségébıl eredı hátrányaik ellensúlyozására, egyéni képességeik, tehetségük kibontakoztatására, tanulási, továbbtanulási esélyeik növelésére. A készségtárgyak kivételével valamennyi tárgyból biztosítunk számukra korrepetálást, felzárkóztató foglalkozást, tehetségük kibontakoztatására pedig a különféle szakkörök szolgálnak. Alsós évfolyamon biztosítsuk az egyéni felkészítést a lemorzsolódás elkerülése érdekében. Az ebbe a körbe tartozó családokkal való kapcsolattartást kiemelten fontosnak tekintjük. Legtöbbjük nehezen csalogatható be az iskolába, de fáradhatatlanul küzdünk s reméljük az eredményt. A háromhavonkénti értékeléseken kívül 2 alkalommal tartottunk szülıi értekezletet, s 2 alkalommal hirdettünk szülık akadémiáját s rendszeresen tartottunk fogadóórát. A kiemelkedést segíti, a lemorzsolódást csökkenti s továbbtanulási esélyeiket növeli az Útravaló Program, amelynek 2005 óta vagyunk részesei 7. és 8. osztályos tanulók mentorálását végzik szép számmal. (11 pedagógus 19 diák) A programba bekapcsolódó gyerekek közül az 5 év alatt mindösszesen 2 gyermek morzsolódott le. Sajnos nem találtunk partnerre a szülıi házban.

XXIV.Az általános iskola munkáján belül az idegen nyelvek oktatásának helyzete A Nemzeti Alaptanterv szellemiségének értelmében az alapfokú idegen nyelv oktatás legfıbb értékei a demokratizmus, az egyén tisztelete és fejlıdése, a tolerancia és a közösségek együttmőködése. Igen fontos szerepet kap az idegen nyelv oktatásában a hagyományok tisztelete és fejlesztése, az európai értékrendre való összpontosítás, amelyek az Európához való tartozásunkat erısíti. A NAT kiemelten fontosnak tartja a különbözı kultúrák iránti nyitottságot, népek hagyományainak, szokásainak, életmódjának, nyelvének megismerését. Az iskolai pedagógiai munka középpontjában a tanulók képességeinek és személyiségének fejlesztése áll ezáltal ösztönözve ıket az élethosszig tartó önálló tanulás képességeinek elsajátítására.

24. oldal

Beszámoló az Újszászi Nevelési Központ 2007/2008-as tanévben végzett munkájáról Az alapfokú idegen nyelv oktatás legfıbb célja a tanulók érdeklıdésének felkeltése és a motiváltság fenntartása a választott idegen nyelv iránt és az, hogy képessé tegye ıket a korosztályukkal történı sikeres kommunikációra az élet különbözı területein. A NAT a 4. évfolyamot jelöli meg a kötelezı nyelvoktatás kezdetének. Iskolánkban az elızı évekhez hasonlóan a gyermekek és szüleik az angol és német nyelv közül választhatnak, mint elsıdleges idegen nyelv. A választást segítendı iskolánk lehetıségként kínálja, hogy a 3. évfolyamon tanuló gyermekek szakköri formában heti egy órában ismerkedjenek a választott nyelvvel, nyelvekkel, ha kedvünk tartja, akár mindkettıvel is. Ezáltal kívánunk lehetıséget nyújtani arra, hogy majd amikor 4. évfolyamon választani kell, tapasztalataik alapján tegyék azt meg és ne sztereotípák alapján. Ezen kínálatát iskolánknak a 3. évfolyamos tanulók mintegy 50 % igénybe vette a tavalyi tanévben is. A 3. évfolyamon kezdıdı kisgyermekkori idegen nyelv tanulás alapvetı célja egyszerre kedvet ébreszteni a nyelvtanulás és más népek kultúrája iránt, sikerélményhez juttatni ıket és megalapozni a késıbbi nyelvtanulást, fıként a kommunikatív készségek fejlesztése által. Az idegen nyelv oktatás tárgyi és személyi feltételei Az idegen nyelv tanulói csoportok alakulása 4.-8. évfolyamig a következı eloszlásban alakult. Mivel a tanulók egy osztályon belül is választhatnak más-más nyelvet, ezért a csoportbontások elkerülhetetlenek. Idegen nyelvi csoportok alakulása a 2007/2008-as tanévben: 4. évfolyam: 5. évfolyam: 6. évfolyam: 7. évfolyam: 8. évfolyam:

1 német 2 angol 2 német 2 angol csoport 2 német 2 angol 2 német 3 angol 3 németet tanuló osztály

Az idegen nyelv oktatás személyi feltételei a tavalyi tanévben: Angol szakos nyelvtanár 3 fı volt állományban, aktív dolgozó 2 fı, 1 fı szülési szabadságát töltötte. Német szakos nyelvtanár 2 fı volt állományban, aktív dolgozó 2 fı. Tanórán kívüli tevékenységek az idegen nyelv oktatás területén. A nyolcadik évfolyamokon minden tanévben lehetısége nyílik a tanulóknak nyelvi elıkészítı foglalkozásokon való részvételre, ez heti két plusz órát jelent számukra. Ezeken az órákon részben a középiskolai felvételire másrészt pedig a középiskolára történik a gyermekek felkészítése. A tanulók körében ezek a foglalkozások igen népszerőek és a visszajelzések a középiskolákból mind a gyerekek, mind a kollégák részérıl pozitívak. Évekre visszamenıleg tudunk felmutatni a Varga Katalin, és a Verseghy Ferenc gimnáziumban is a német speciális osztályba felvett és ott a követelményeket

25. oldal

Beszámoló az Újszászi Nevelési Központ 2007/2008-as tanévben végzett munkájáról eredményesen teljesítı diákokat. Ez a tavalyi tanévben is így történt, egy tanulónak sikerült eredményes felvételi vizsgát tennie a Verseghy Ferenc gimnázium német nyelv szakára. Azt a tényt is sikerként könyveljük el, hogy a tanulóink jelentıs része folytatja középiskolában is azt a nyelvet, amelyet általános iskolában tanult és az itt szerzett alapok nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a középiskolákban néhány év alatt sikeres középfokú nyelvvizsgát tegyenek, valamint vannak olyan diákjaink is, akik az általános iskolában elkezdett idegen nyelvvel kívánnak foglalkoznia késıbbiekben is.

XXV. Az általános iskola munkáján belül az informatika oktatás helyzete Személyi és tárgyi feltételeink adottak. 3 informatika szakos tanár és egy minden igényt kielégítıen felszerelt számítástechnika terem szolgálja a nívós oktatást. 3. osztálytól kezdıdıen épül a tantervbe az informatika. az érdeklıdı gyermekek számára szakkört és ECDL vizsgára felkészítı tanfolyamot szervezünk.

XXVI.Az általános iskolás tanulók egészséges életmódra nevelése Iskolánk nevelıtestülete nagy gondot fordít a tanulók egészséges életre nevelésére. A felsı tagozatos tananyagon belül a biológia, a természetismeret, a technika, az osztályfınöki és az egészségtan órák biztosítják a tanulók egészséges életre nevelését. Az egészségtan tanításának célja, hogy a tanulók korszerő ismeretekkel és a gyakorláshoz szükséges tudni valókkal rendelkezzenek egészségük védelme érdekében. Ösztönözzük a diákokat arra, hogy kialakuljon bennük az önmagukkal szembeni felelısségérzet. A 2009/2010 tanévtıl az egészségtan tanítását a mindenkori hatodikos osztályfınök végzi. Az iskolánkban folyó kompetencia alapú oktatáson belül is lehetıség nyílik a tanulók figyelmét felhívni a környezetünkben élı gyógynövények jótékony hatására. Ezek ismerete is az egészség megırzését erısíti. A tananyag adta lehetıségen kívül az iskolavédınık bevonásával diákjaink elıadásokat hallgatnak az egészséges táplálkozásról, a káros szenvedélyek hatásairól és a helyes fogápolásról. A DADA program megvalósítása a rendırök bevonásával történik. November az egészség hónapja. Élj egészségesen c. faliújságot készítettünk, figyelem felhívó prospektusokkal, egészséges ételreceptekkel. A tanulók rajzokat készítettek ezzel kapcsolatban. Meghívtuk az iskolavédınıt és a fogorvost ezzel a témával kapcsolatos elıadások tartására. Jó példával szolgált a Kertvárosi iskolaegységben 3 évenként megtartott Egészséges élet c. rendezvény, ahol a tanulók versenyeztek, egészséges ételeket készítettek és ezzel kínálták társaikat. Rendszeres jó kapcsolatot alakítottunk ki az iskolaorvossal, védınıkkel. Elıadásokat, foglalkozásokat tartottak a helyes táplálkozásról és a családi életre neveléssel kapcsolatos témákban. Tervezett ütemben zajlottak az egészségügyi szőrıvizsgálatok. Biztosítjuk a tanulók mindennapos testmozgását. A szép környezet, az iskola munkarendje elısegíti a higiéniás szokások kialakítását, gyakorlását.

26. oldal


XXVII.

A sport helyzete az általános iskolában

Iskolánk helyi tanterve az 1-4 évfolyamon 3, az 5-8 évfolyamon átlagosan 2,5 órát biztosít a testnevelésre (2008/2009-tıl ott is heti 3!) A napközis csoportok napirendjében szerepel, az iskolaotthonos osztályok napi programjában a sport, a játék, Az úszásoktatást évrıl évre megszervezzük. Korábban az 1. osztályosok részére, a 2007/2008-as tanévtıl kezdıdıen a 2. évfolyamosok tanulnak úszni. A tömegsport foglalkozásaira biztosítjuk az óratömeget. Alsó és felsı tagozat részére évi több alkalommal került megszervezésre sportnap: -

focibajnokság,

-

futófesztivál (nyuszi futás)

-

váltóversenyek, stb.

Atlétikában jelentıs eredményeket értek el tanulóink. Különösen népszerő sportág tanulóink körében is a lábtoll-labada: A tanulóifjúság csaknem 15 %-a hódolója ennek a sportágnak. Fontos: személyi és tárgyi feltételeink egyértelmően adottak ahhoz, hogy az iskolaorvos által kiszőrt tanulók részt vehessenek a számukra szervezett speciális foglalkozásokon, a gyógytestnevelés órákon. Megfelelıen képzett jó szakemberek végzik ezt a tevékenységet alsó tagozatban és felsıben egyaránt. (Joó Zoltánné, Sándor Judit, 2008/2009-tıl Tóth Gábor) A csarnok sajnos szőknek bizonyul különösen télen, ill. rossz idı esetén. A 20 tanulócsoport számára 60 testnevelés órát – plusz közel 20 gyógytestnevelés órát kellene megtartani. Sajnos ez még úgy sem valósítható meg maradéktalanul, hogy az alábbi praktikákat alkalmazzuk: - az 1. 2. osztályosok visszajárnak az ovi tornaszobájába, - azonos idıben 2 osztálynak van testnevelés órája.

27. oldal


XXVIII. Az általános iskolás tanulók középiskolai felvételi eredményei A középiskolai felvételi eredményeket az alábbi táblázat mutatja be: Gimnázium (%)

Tanév

összlét számo n belül

HH / HHHtanulók körében

2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007

17 41 22 22

8/3 20/14 14/11 20/8

2007/2008

31,3

1/2

országos átlag 2005/2006

Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%)

SNI tanuló összlétsz ámon k körébe belül n


4

58 28 50 57

31/16 18/17 23/16 5/2

0

34,3

4/5

36,6%

Szakiskolai képzés (%)

SNI összlét tanul számo ók n köré belül ben


5

21 20 16 10

14/8 11/10 11/8 8/5

6

20,7

4/2

43,1%

SNI tanu lók köré ben

3

Speciális szakiskola (%) összléts zámon belül


5 6 8

5/5 8/8 3/0

9,1

2,5/3

19,0%

Nem tanult tovább (%)

SNI tanuló összlét számo k köréb n belül en

0

4 6 6 3

4/4 6/6 8/8 1,6/1,6

4,5

0,5/0

1,3%

Továbbtanulási mutatók a 2007/2008-as tanév végén.

2

3 19

17 Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Nem tanul tovább Nem vették fel

25

28. oldal


SNI tanulók körében

0


XXIX.A kompetencia mérések eredményei Az országos kompetenciamérés eredménye az intézményen belül

Országos kompetenciamérés eredménye

2003.

Iskola átlaga

2004.

Országos átlag

Iskola átlaga

2006.

Országos átlag

Iskola átlaga

HHH tanulók átlaga

2007.

Országos átlag

Iskola átlaga

HHH tanulók átlaga

Országos átlag

512

488

422

516

497

444

415

497

493

451

395

500

494

418

384

491

Szövegértés 4. évfolyam 6. évfolyam

500

509

8. évfolyam

-

500

500

505

-

500

496

Matematika 4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam

440

483

XXX. A mővészeti nevelés helyzete az általános iskolában Tantárgyunk látni és láttatni tanít. Átfogó szakmai célja, a tanulók látáskultúrájának megalapozása. Feladata vizuális megismerı, befogadó, alkotó képességeik fejlesztése, a kommunikáció köznapi, mővészi, mőszaki és tudományos módjainak, a közlés és kifejezés képi formáinak megismertetése. A tantárgy különösen a látvány mélyebb tartalmának, jelentésének, esztétikai üzenetének megértéséhez járul hozzá. Lehetıvé teszi a gyerekek számára a látható, tapintható tárgyi valóságban, a képi világában való eligazodást, és személyes alkotói utak bejárására bátorít. Fejleszti képi-plasztikai ábrázoló, kifejezı, közlı, alakító, konstruáló képességeiket; a gondolatban és érzelmekben gazdag tevékenységek által a világ érzéki – tapasztalati birtokbavételére nevel, feladata a látás és a kéz intelligenciájának kimővelése. A térszemlélet, a forma-, szín- dinamikai és szerkezeti érzék, az anyagismeret képességei a tantárgy fejlesztı hatására emelkednek magasabb szintre. A megsokszorozódott vizuális hatások, technikai információk korában általános nevelési célokhoz a kreativitás, a problémafelismerı és-megoldó képesség, a képzelet, a képi gondolkodás, az ízlés, a nyitottság, az empátia, az érzelmi élet gazdagításával járul hozzá. A mővészeti nevelés értékközvetítı, értékteremtı, egyben személyiségformáló szerepet tölt be, jelentısen hozzájárul a kultúra értékeit becsülı, környezettudatos magatartás formálásához. Legfıbb célunk a zene szeretetére nevelés, a zenei mőveltség megalapozása, készségképességfejlesztés. Iskolánkban a rajz és ének tanítása a pedagógiai programban elfogadott óraszám szerint történik. Alsó és felsı tagozatban a heti rajz és ének órák száma átlagosan 1.

29. oldal

Beszámoló az Újszászi Nevelési Központ 2007/2008-as tanévben végzett munkájáról Sajnos a rajz órák 45 perce nagyon kevésnek bizonyul, szinte senki sem készül el óra végére a rajzzal, festéssel. Az új iskolában munkánkat segíti a rajz szakterem, könnyen átrendezhetı asztalokkal, székekkel. Itt bátrabban próbálhatjuk ki a különbözı technikákat (festés, pasztell, szén, anyag). Itt kapott helyet az égetıkemence és az agyagozókorong is. Az órarendi órákon kívül az érdeklıdı, tehetséges tanulók több mővészeti szakkörön vehetnek részt: - mazsorett alsóban – felsıben egy – egy csoport, - néptánc oktatás alsóban (A felsı tagozatban is szorgalmazni kellene a néptánc – népdal tanulását.), - rajz szakkör 5 – 8. osztályosoknak, de alsós gyerekek is részt vesznek, - énekkar felsıben, - tőzzománc szakkör, ahová gyakran visszajárnak a volt diákjaink. A mazsorett csoportok és az énekkar rendszeresen fellép a különbözı iskolai és városi ünnepségeken, növelve azok színvonalát (évnyitók, október 23., karácsonyi koncert a templomban, alapítványi bál, ballagás, pedagógus nap, évzáró, lábtoll versenyek, Vörösmarty – gála). A mővészeti munkaközösség tagjai nagy részt vállalnak az ünnepségek, rendezvények dekorációinak elkészítésében, az új iskola belsı dekorációjának megtervezésében és megvalósításában. Ezekbe a munkákba lehetıség szerint a tanuló ifjúságot is bevonjuk, remélve, hogy így jobban értékelik és vigyáznak a szép, új környezetükre. Minden évben szervezünk rajzversenyt az alsó tagozatban, rajz kiállítást a felsıben az éves munkákból. Részt veszünk a helyi, megyei, országos rajz pályázatokon. A Takarékszövetkezet minden évben rajzpályázatot hirdet a „vörösmartysoknak”, amelyre nagyon sok gyermek lelkesen rajzol, és gazdag jutalomban részesül. A helyi kiállításokat mindig megnézzük, és megbeszéljük, de a szolnoki Munkácsy, debreceni Leonardo kiállításra is szerveztünk csoportokat. Lengyelországban megrendezett gasztronómiai és kulturális nemzetközi diáktalálkozón vettünk részt, általános és gimnáziumi tanulókkal, ahol diákjaink a népdal és néptánctudásukat mutatták be, majd a magyar étel és ital különlegességeket vonultattunk fel nagy sikerrel. Pár nap alatt összekovácsolódott a két korosztály. A jó barátság eredményeként az idén már az általános iskolában is tanulhatják a gyerekek a citerázást. Már hagyománynak számít a Zenei Világnap 4. alkalom történı megrendezése dalversennyel és zenei vetélkedıvel. Diákjaink szép eredményt értek el Cserkeszılın a „Mi is tudunk muzsikálni” – zenei vetélkedın (2. hely). Tanulóinknak ezeken kívül alsóban a Pinokkió gyermekszervezet, felsıben a DÖK szervez kézmőves foglalkozásokat (karácsonyi, adventi koszorúkészítés, húsvéti tojásfestés).

30. oldal


XXXI.Az iskolai munka statisztikai mutatói Az általános iskolába járó tanulók létszáma az elmúlt 5 évben folyamatosan csökkent évente 20-30 tanulóval.

Tanulók létszámának alakulása 600 550 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

583

563

2003-2004

2004-2005

540

526

2005-2006

2006-2007

496

2007-2008

A következı adatsor a 2007/2008-as tanév munkáját mutatja be,. Tanulólétszámok alakulása 1-3. évfolyamon

Osztályozatlan

Osztályozott

18 20 22 21 17 23 17 16 21 5

1

1

1

1

6

2

2

1

1

Össz.

188

180

8

8

3

2

1

Bukott

18 20 22 21 18 23 17 17 21 11

Létszám

1.a 1.b 1.c 2.a 2.b 2.c 3.a 3.b 3.c ETO

Bukott

Osztályozott

Osztályozatlan

Magántanulók

Létszám

Osztály

Osztály összesen

3 1 1 1

31. oldal

0


Tanulólétszámok alakulása 4-8. évfolyamon

308

Bukott

318

Osztályozatlan

Össz.

Osztályozott

25 22 21 20 19 24 22 21 26 24 21 20 17 26

Létszám

25 23 22 21 19 25 23 21 26 26 21 21 18 27

Magántanulók

Bukott

Osztályozott

4.a 4.b 5.a 5.b 5.c 6.a. 6.b 6.c 7.a 7.b 7.c 8.a 8.b 8.c

Osztályozatlan

Létszám

Osztály

Osztály összesen

1 1 1

1 3

1 1

1

1 1

1 4

1 1

1 1

1 1

2

1 5

1 3

1 3

1

8

7

1

1 1 1 10

15

1

3

Kitőnı tanulók száma 12

10

8

6

4

2

0

1.a 1.b

1.c

2.a 2.b

2.c

3.a 3.b

3.c ETO 4.a 4.b 5.a 5.b

32. oldal

5.c 6.a. 6.b

6.c 7.a 7.b

7.c

8.a 8.b

8.c


Bukások száma 2007/2008-as tanév végén

Oszt. v. nem jelent meg

Hiányzása miatt

Szülı kérésre

3 vagy több tamtárgyból bukott

2 tamtárgyból bukott

1 tamtárgyból bukott 0

2

4

6

8

10

12

14

16

Bukások száma tantárgyanként Földrajz Kémia Biológia Fizika Természetismeret Környezetismeret Informatika Matematika Angol Német Történelem Magyar nyelvtan Magyar irodalom 0

1

2

3

4

33. oldal

5

6

7

8

9

10


Osztályok tanulmányi átlaga 5

4,5

4

3,5

3

2,5

2

1,5

1

0,5

0

4.a

4.b

5.a

5.b

5.c

6.a.

6.b

34. oldal

6.c

7.a

7.b

7.c

8.a

8.b

8.c


XXXII. A kompetencia alapú oktatás bevezetése az általános iskolában Az Újszászi Nevelési Központ pedagógiai értékrendje összhangban van a HEFOP célkitőzéseivel. Az egész életen át tartó tanulós közoktatásbeli megalapozása biztosítja a tudás alapú társadalom és gazdaság létrejöttének feltételeit. A célok elérése érdekében szükséges a pedagógiai kultúra átalakítása. A ma jellemzı frontális és zömmel lexikális ismeretközlı eljárásokat fokozatosan fel kell váltania az iskolarendszer egészére kiterjedı, kompetencia alapú nevelési, oktatási módszereknek. A Vörösmarty Mihály Általános Iskola 2006. októberétıl kezdte meg a kompetencia alapú oktatásra történı felkészülést. Ennek érdekében hét pedagógus folyamatos módszertani képzéseken vett részt és több tantárgy tanítási óráin, illetve tanórán kívüli foglalkozáson indult el a kompetencia alapú oktatás. Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterületen az akkori 2. ab- osztályok napközis foglalkozásain Vargáné Dora Márta, illetve a 7.a-b osztályok magyar óráin Balkovicsné Vágó Katalin kolléganık kezdték meg a munkát. Matematika-logikai kompetenciaterületen Kállóné Szabó Erzsébet az 5.b osztályban végezte az új módszerek bevezetését. Idegen nyelvi kompetenciaterületen az 5.ab, valamint a 7.a osztály német óráin vezette be az új módszereket Makainé Zérczi Zsuzsa. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterületen Kézérné Kis Mária a 7.a osztályos biológia óráin jelent meg az új tartalom. Info-kommunikációs technológia (IKT) kompetenciaterületen Pomázi Melinda hetedikes informatika, illetve Utasi Katalin hetedikes matematika óráin folyt az a munka. (Ezekben a csoportokban folytatódik jelenleg is.) A 2006/2007. tanév feladata az új módszerek és eszközök bevezetése volt. A 2007/2008. tanévben részben a megkezdett munka folytatódott, részben új kollégák és osztályok bevonásával bıvült a tevékenység. A projekt folytatásába bekapcsolódó kollégák: Kormos Szilvia, Juhászné Lengyel Mária, Petrik Ferencné, Sándor Judit, Sulyok Marianna, Kurdiné Tóth Melinda. Célunk a kompetencia alapú oktatás teljes körő bevezetése mind az óvodai, mind az iskolai munkába. Meggyızıdésünk, hogy tanulóink középiskolai, felsıoktatási, munkaerı piaci eredményessége nagymértékben függ attól, hogy az alapozó években milyen mértékben tudnak felkészülni a folyamatos ismeretszerzésre, az önálló feladatteljesítésre, a társakkal való együttmőködésre. Mennyire tudják alkalmazni és követni az info-kommunikációs változásokat.

35. oldal


XXXIII.

A tanév munkájának összefoglaló értékelése

Összességében megállapítható, hogy mindhárom intézményegységben tartalmas, színvonalas munka folyt az elmúlt tanévben. Az Önkormányzat Minıségirányítási Programjában megfogalmazott elvárásokat idıarányosan sikerült teljesíteni. Befejezésként az intézményegységekben folyó munka legfontosabb eredményeit és a jövıre vonatkozó feladatait szeretném kiemelni. Bölcsıde Legfontosabb eredmények: 1. Elindult a dolgozók szakképzése, minden dolgozóra kiterjedıen. 2. Mind a lakosság, mind a szakmai felügyelet elégedett a bölcsıde mőködésével. Jövıre vonatkozó kiemelt feladatok: 1. A megkezdett gondozónıi szakképzés sikeres befejezése. 2. A korai fejlesztési igény felmérése a és a korai fejlesztés elindítása a rászoruló gyermekek körében, a szakszolgálattal és a családsegítıvel közösen végzett munka keretében. Városi Óvoda Legfontosabb eredmények: 1. Óvoda-iskola átmenetben szoros együttmőködés az általános iskolával. 2. Alternatív programok megvalósítása (Mozgáskotta, Kedvesház) 3. Új módszerek (projektpedagógiai), integrációs pedagógiai rendszer alkalmazása. Jövıre vonatkozó kiemelt feladatok: 1. Diagnózisra épülı egyéni fejlesztések rendszerének továbbfejlesztése. 2. Kompetencia alapú óvodai programcsomagok megismerése és bevezetése az óvoda munkájába. Vörösmarty Mihály Általános Iskola Legfontosabb eredmények: 1. Óvoda-iskola átmenetben szoros együttmőködés az óvodával. 2. Kompetencia alapú oktatás bevezetése, ehhez kapcsolódóan módszertani megújulás. 3. Tehetséggondozás. Jövıre vonatkozó kiemelt feladatok: 1. A kompetencia alapú oktatás kiterjesztése. 2. Szabadidıs foglalkozások számának növelése. 3. Az iskolai kudarcok csökkentése. 4. Az egyéni fejlesztésre, személyes tanulói mentorálásra épülı tehetségfejlesztés, hátránykompenzáció.

Újszász, 2008. november Szabó Gyızı igazgató

36. oldal

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT BESZÁMOLÓ. Újszász, november. Készítette: Szabó Gyızı igazgató

Recommend Documents