Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást Végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Pedagógiai Program

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást Végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Pedagógiai Program

2017.

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola

Tartalom Bevezető .............................................................................................................................. 10 1. Az intézmény önmeghatározása, helyzetképe ............................................................. 10 2. Az intézmény alapfeladatai ........................................................................................... 11 3. Az intézmény küldetésnyilatkozata, koncepciója, egyéni arculata ........................... 12 4. Az intézmény története .................................................................................................... 14 5. Az intézmény hagyományai .......................................................................................... 17 6. Az intézmény makro- és mikrokörnyezete .................................................................. 20 I. Az Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást Végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Nevelési Programja ........................................ 22 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai ....................................................... 22 1.1. Az egyes fogyatékossági csoportokhoz rendelt célok ....................................... 22 1.1.1. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók általános iskolai képzésének alsó és felső tagozataihoz rendelt célok ............................................................................................ 22 1.1.2. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók fejlesztésének céljai ....................... 23 1.1.3. A súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók speciális fejlesztésének céljai ..... 24 1.1.4. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók speciális fejlesztésének céljai... 24 2. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka alapelvei, értékei ............................ 26 2.1. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelésének-oktatásának alapelvei ..... 26 2.2. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók nevelésének-oktatásának alapelvei ...................................................................................................................................... 29 2.3. A súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei, feladatai ....................................................................................................................... 31 2.4. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei, feladatai ....................................................................................................................... 32 3. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka feladatai.......................................... 34 3.1. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka általános feladatai ................... 34 3.2. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók fejlesztésének kiemelt feladatai .. 35 3.3. A súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztésének kiemelt feladatai36

2

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola 3.4. Az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek fejlesztésének speciális feladatai ....................................................................................................................... 36 3.5. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .................................... 36 3.6. Utazó gyógypedagógusi hálózat működtetése ................................................... 37 4. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai .......................... 39 4.1. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eszközei .................................... 39 4.2. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eljárásai ................................... 39 5. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................... 42 6. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ......................................... 43 6.1. Az iskola környezeti és egészségnevelési programja ........................................ 43 7. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ......................................................................................................................... 47 7.1. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ...................................................... 47 7.2. A közösségi nevelés színterei intézményünkben ............................................... 47 8. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai .................................................................................................... 51 9. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje .............................................................................................................................. 54 9.1. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenységek ........... 54 9.1.1. Beilleszkedési zavarok, magatartási problémák, enyhítését szolgáló tevékenységek .............................................................................................................. 55 9.2. A tehetséggondozással, képességek kibontakoztatásával összefüggő tevékenység ................................................................................................................. 56 10. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje .................................................................................................... 58 10.1. A diákönkormányzat létrehozása, szervezete ................................................. 58 10.2. A diákönkormányzat működési feltételei ........................................................ 59 10.3. A diákönkormányzat célja, feladata ................................................................ 59 10.4. A diákönkormányzat hatásköre ....................................................................... 60 10.5. A diákönkormányzat kötelessége ..................................................................... 61 11. Az iskola szereplőinek - a szülő, a tanuló, a pedagógus -együttműködésével kapcsolatos feladatok és az intézmény partnereinek kapcsolattartásának formái .. 62 3

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola 11.1. Együttműködés, kapcsolattartás a fenntartóval ............................................. 63 11.2. A szülőkkel való együttműködés, kapcsolattartás rendje, formái ................ 63 11.3. A tanulókkal való együttműködés, kapcsolattartás rendje, formái .............. 64 11.4. A pedagógusokkal való együttműködés, kapcsolattartás rendje, formái ..... 64 11.5. Együttműködés, kapcsolattartás egyéb intézményekkel ............................... 65 12. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai................................................................. 66 13. A felvétel és az átvétel helyi szabályai .................................................................... 67 13.1. A belépés általános feltételei ............................................................................. 67 13.2. Óvodai felvétel, átvétel ...................................................................................... 67 13.3. Iskolai felvétel, átvétel ....................................................................................... 68 13.3.1. Felvétel az iskola első évfolyamába ................................................................. 69 13.3.2. Beiratkozás intézményünkbe a 2. évfolyamtól ................................................. 69 13.4. Készségfejlesztő iskolai felvétel ........................................................................ 70 14. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ... 71 II. Az Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást Végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola helyi tanterve................................................... 76 1. A helyi tanterv elkészítéséhez használt kerettanterv megnevezése ....................... 76 1.1. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók alapfokú nevelésének-oktatásának szakasza, alsó tagozat (1-4. évfolyam) ...................................................................... 77 1.2. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók alapfokú nevelésének-oktatásának szakasza, felső tagozat (5-8. évfolyam) ..................................................................... 79 1.3. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók általános iskolájának helyi tanterve ........................................................................................................................ 82 1.4. A súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelés-oktatásának helyi tanterve .............................................................................................................. 85 1.5. A tantárgyak óraszámai a Készségfejlesztő Speciális Szakiskola 9-10. évfolyamai számára .................................................................................................... 87 1.6. A tantárgyak óraszámai a Készségfejlesztő Speciális Szakiskola 11-12. évfolyamai számára .................................................................................................... 90 1.7. A tantárgyak óraszámai a Készségfejlesztő Iskola 9-10. évfolyamai számára 2018-tól ........................................................................................................................ 91

4

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola 1.8. A tantárgyak óraszámai a Készségfejlesztő Iskola 11-12. évfolyamai számára 2017-től ........................................................................................................................ 92 2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei...................................................................................................... 94 3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai ........................................................................... 94 4. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ........................ 98 5. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módjai, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei .......................................... 99 5.1. A nevelő-oktató munka ellenőrzési és értékelési rendszere ............................. 99 5.1.1. A tanulók ellenőrzése ....................................................................................... 101 5.1.2. A tanulók értékelése ......................................................................................... 104 5.2. A tanuló magatartásának, szorgalmának minősítése a házirend szerint ..... 119 5.3. Értékelés módja és formája a súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók esetében ..................................................................................................................... 128 5.3.1. Gyógypedagógiai értékelőlap ........................................................................... 128 5.3.2. Fejlődést értékelő lap........................................................................................ 136 6. Választható tantárgyak, foglalkozások, a pedagógusválasztás szabályai............... 140 6.1. Választható tantárgyak, foglalkozások............................................................ 140 6.2. A választható órák eljárásának rendje ............................................................ 141 6.3. A pedagógusválasztás szabályai ....................................................................... 143 7. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag ............................................ 143 8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .............................. 147 9. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ........................................................... 150 9.1. Alsó tagozat ....................................................................................................... 150 9.2. Felső tagozat ....................................................................................................... 157 9.3. Környezeti nevelési program ............................................................................ 158 9.4. Egészségnevelési program ................................................................................ 159 9.5. Tudatos fogyasztóvá nevelési program............................................................ 161 5

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola 10. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ........................... 163 11. A tanuló jutalmazással összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek ............................................................. 166 11.1. Jutalmazás ......................................................................................................... 166 12. Szakmai Program az értelmileg akadályozott, autista és halmozottan sérült tanulók szakmai képzéséhez ........................................................................................... 169 12.1. A szakmai képzés célja ...................................................................................... 170 12.2. Előképzettség, alkalmasság ............................................................................. 181 12.3. A szakmai képzés szerkezete............................................................................. 183 12.4. A képzés tartalma ............................................................................................ 185 12.5. Munkaterületek leírása ................................................................................... 186 12.5.1. Szövött-tárgy készítő ...................................................................................... 186 12.5.2. Agyagtárgy-készítő ........................................................................................ 187 12.5.3. Háztartástan-életvitel ...................................................................................... 188 12.5.4. Udvaros .......................................................................................................... 190 12.5.5. Habilitációs célú munkavégzés ...................................................................... 191 12.5.6. Kert- és parkápoló .......................................................................................... 192 12.5.7. Kisegítő takarító ............................................................................................. 194 12.5.8. Konyhai kisegítő............................................................................................. 195 12.5.9. Mézeskalács-sütő ............................................................................................ 196 12.5.10. Palántanevelő ................................................................................................ 197 12.5.11. Papírtermék készítő ...................................................................................... 198 12.5.12. Textil- és fonalmentő.................................................................................... 199 12.6. Kompetenciák, közvetítendő értékek ............................................................ 200 12.7. Iskolai tanműhelyek eszköz és felszerelési jegyzéke ..................................... 202 12.7.1. Szövött tárgy-készítő ...................................................................................... 202 12.7.2. Kerámia agyagmegmunkáló (agyagtárgy-készítő) ......................................... 202 12.7.3. Háztartástan (önálló életkezdésre, életvezetésre felkészítés) ......................... 203 12.7.4. Udvaros .......................................................................................................... 204 7.5. A kert és parkápoló .............................................................................................. 204 6

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola 12.7.6.Kisegítő takarító .............................................................................................. 206 12.7.7 Konyhai kisegítő.............................................................................................. 206 12.7.8. Mézeskalács-sütő ............................................................................................ 207 12.7.9. Palántanevelő .................................................................................................. 208 12.7.10. Papírtermék készítő ...................................................................................... 209 12.7.11.Textil-és fonalmentő...................................................................................... 210 12.8. A képzési eredményesség (minőség) biztosításának feltételei ...................... 214 12.9. A tantárgyi rendszer, az egészségfejlesztés, a fogyasztóvédelem és a környezetvédelem kapcsolata .................................................................................. 214 12.10. Értékelés, minősítés ....................................................................................... 215 12.11. Záróvizsga ...................................................................................................... 216 13. Az iskolaváltás, a tanuló átvételének szabályai ...................................................... 218 14. Intézményünkben alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek ............................. 218 15. A napközis és az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ............................................................................... 225 16. A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltételei .............................................. 227 17. A szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései a szakiskolára vonatkozóan ............................................................................................... 227 18. A fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő program ........................ 229 Jognyilatkozatok a Pedagógiai Program elfogadásáról ............................................... 247

7


Az intézmény pedagógiai programja a következő dokumentumok alapján készült: 

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről,



2012. évi törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról,



A többször módosított 1993. évi LXXIX. közoktatásról szóló törvény,



A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,



2012. évi LXXI. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosításáról,



A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény,



A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet,



A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) kormányrendelet,



Az Nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.28.) kormányrendelet,



Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról,



Az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a „Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve” és a „Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve” kiadásáról,



Az emberi erőforrások minisztere 22/2013.(III.22.) EMMI rendelete egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról,

 

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról A Montágh Imre Általános iskola, Óvoda és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola Alapító Okirata,



Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata,



Az Intézményi Minőségirányítási Program,



Az intézmény Házirendje,



Az intézmény tárgyi eszköz leltára, szertári szakleltára, könyvtári állománya, 8

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola 

Az intézmény működtetésével kapcsolatos egyéb törvények, rendeletek (Pl. tűzvédelemmel, balesetvédelemmel, egészségvédelemmel kapcsolatban),

Pedagógiai programunk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe vettük: 

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.), a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve (a továbbiakban: Irányelv) sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató iskolákra vonatkozó előírásait, a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit,



a fővárosi, kerületi feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelésfejlesztési tervet,



a szülők elvárásait,



és az általunk nevelt tanulók sajátosságait.

9


Bevezető Pedagógiai Programunk a jelenlegi Szakmai Alapdokumentumunkra épül. Az intézmény hivatalos elnevezése: Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást Végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Az intézmény fenntartója: Dél-Budai Tankerületi Központ 1116 Budapest, Fehérvári út 126-128.

1. Az intézmény önmeghatározása, helyzetképe Az intézmény földrajzi működési területe: Budapest XI. kerülete Az intézmény tényleges beiskolázási körzetének földrajzi megjelölése: Budapest XI. kerülete, és annak vonzáskörzete (azok a szomszédos kerületek és települések, ahol nincs hasonló intézmény) Az intézmény vezetője, a program benyújtója: Györeiné Boross Csilla, igazgató Az intézmény székhelye: 1119 Budapest, Fogócska u. 4. Az intézmény telephelye: 1116 Budapest, Rátz László u. 73-75. Tel.: 204-7032 Az intézmény elérhetőségei: Levelezési cím: 1119 Budapest, Fogócska u. 4. Tel.: 208-5814 Tel/Fax: 464-3321 e-mail cím: [email protected] web-lap cím: www.montagh-bp.sulinet.hu

10


2. Az intézmény alapfeladatai Intézményünk alapfeladatai: 1. óvoda, 2 csoportban (ezen belül enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos, autista és halmozottan sérült fogyatékos gyermekek szegregált nevelése), 2. enyhe értelmi fogyatékosok általános iskolája: 8 évfolyam (az enyhe értelmi fogyatékos, az enyhe értelmi fogyatékos autista és az enyhe értelmi fogyatékos halmozottan sérült tanulók számára), 3. középsúlyos értelmi fogyatékosok általános iskolája: 8 évfolyam (középsúlyos értelmi fogyatékos, középsúlyos értelmi fogyatékos autista és középsúlyos értelmi fogyatékos halmozottan sérültek számára), 4. készségfejlesztő iskola 2+2 évfolyam (9-10.+11-12.) évfolyam középsúlyos értelmi fogyatékos, középsúlyos értelmi fogyatékos autista, középsúlyos értelmi fogyatékos halmozottan sérült tanulók számára, 5. készségfejlesztő iskola 2017 szeptemberétől azok az enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára, akik a speciális szakiskolák 9. évfolyamának tantervi követelményeit nem tudták teljesíteni, 6. fejlesztő nevelés-oktatás súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók számára, 7. utazó gyógypedagógusi hálózat működtetése a kerület intézményeiben.

11


3. Az intézmény küldetésnyilatkozata, koncepciója, egyéni arculata Jelmondatunk:"... nem két fajta: ép és fogyatékos ember, hanem sokféle ember van, s nincs kétfajta bánásmód, csak egyféle: emberi bánásmód." (dr. Gordosné dr. Szabó Anna) Az Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást Végző Iskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola 2013. január 1-jétől a KLIK fenntartásában működik. Többcélú, összetett gyógypedagógiai nevelési és oktatási intézmény. Az intézmény szemléletére jellemző – a gyermekekkel szembeni elkötelezettség mellett – az új befogadására, az innovációra való hajlam. Ennek is köszönhető, hogy feladatvállalásunk sokrétű, szakmai képzettségünk változatos, a gyógypedagógia számos területét felölelő. Évek óta stabil tanulói létszámmal dolgozunk. Tanítványaink a XI. kerületből, Budapest más kerületeiből és Budapest vonzáskörzetéből érkeznek. Eltérő családi, szociokulturális és anyagi háttérrel rendelkeznek. Intézményegységeinkben a következő szakfeladatokat látjuk el: óvodai nevelés; enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók általános iskolai nevelése-oktatása; fejlesztő nevelés-oktatás; készségfejlesztő speciális szakiskolai képzés; utazó gyógypedagógiai hálózat működtetése. 2011 óta alapfeladatunk utazó gyógypedagógusi hálózat működtetése a kerület intézményeiben, az integráltan nevelt– oktatott sajátos nevelési igényű gyermekek megsegítése céljából. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. Gyógypedagógiai tevékenységünk alapelve a normalizációselv, mely szerint minden akadályozott ember számára olyan életmintát és hétköznapi életfeltételeket kell teremteni, 12

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola melyek a társadalom megszokott feltételeinek és életmódjának a lehető legnagyobb mértékben megfelelnek, amelyben a sérült ember a lehető legnagyobb önállósággal élheti az életét. Intézményünk a sérült tanulók testi-, szellemi-, szociális hátrányait a gyógypedagógia legfejlettebb eszközeivel, módszereivel igyekszik leküzdeni. Biztosítani kívánja számukra minden gyógypedagógiai szükségletük magas színvonalú, szakszerű kielégítését, az állapotuktól függő optimális személyiségfejlődés megvalósításával a szociális integráció érdekében, a Gyermekek Jogairól Szóló Egyezményben (1989. november 20., New York) foglaltakkal összhangban. 1. „Az Egyezményben részes államok elismerik, hogy a szellemileg vagy testileg fogyatékos gyermeknek emberi méltóságát biztosító, önfenntartását előmozdító, a közösségi életben való tevékeny részvételét lehetővé tevő, teljes és tisztes életet kell élnie. 2. Az Egyezményben részes államok elismerik a fogyatékos gyermeknek a különleges gondozáshoz való jogát, és a rendelkezésükre álló forrásoktól függő mértékben, az előírt feltételeknek megfelelő fogyatékos gyermeknek és eltartóinak, kérelemre, a gyermek állapotához és szülei vagy gondviselői helyzetéhez alkalmazkodó segítséget biztosítanak. 3. Tekintettel a fogyatékos gyermek sajátos szükségleteire, a 2. bekezdés értelmében nyújtott segítség a gyermek szüleinek vagy gondviselőinek anyagi erőforrásait figyelembe véve, lehetőség szerint ingyenes, és úgy kell alakítani, hogy a fogyatékos gyermek valóban részesülhessen oktatásban, képzésben, egészségügyi ellátásban, gyógyító-nevelésben, munkára való felkészítésben és szabadidős tevékenységben oly módon, hogy ezek biztosítsák személyisége lehető legteljesebb kibontakoztatását kulturális és szellemi területen egyaránt.” Mindehhez olyan iskolai légkört teremtünk, amelyben a gyermek jól érzi magát, ahol az emberi, a társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, különbözősségét, miközben a másik ember másságát is elfogadja.

13


4. Az intézmény története 1934. Kisegítő osztályok alakultak a XI. kerületi Soproni úti iskolában az enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára. Később a kerület más iskoláiban is szerveződtek kisegítő osztályok. 1948. A főváros önálló Gyógypedagógiai Iskolát létesített a XI. ker. Bánát utca 1. szám alatt a Soproni úti és a környező iskolák kisegítő osztályaiból. A távolabbi iskolákban néhány kis létszámú osztály tovább működött, de igazgatási szempontból azok is a Bánát utcához tartoztak. Ide már középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók is jártak. A felvételt az alkalmi Áttelepítő Bizottság végezte. 1964. Az iskola elnevezése Kisegítő Iskola lett. Enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulókkal foglalkozott. 1966. A meglévő feladatok mellett az iskola tanárai a kerületi általános iskolákban logopédusként is dolgoztak. 1969. A meglévő feladatok mellett folytatódott a kerületi beszédjavító- és logopédiai hálózat kiépítése. 1973. További feladatbővítésként a Főváros engedélyével két éves Továbbképző Tagozat létesült a nyolcadik osztályt végzett, kisegítő iskolai tanulók részére. A tanulók a környező gyárakban kaptak szakmai felkészítést, az iskola gyógypedagógusai pedig a közismereti tárgyakat tanították. A képzés betanított munkási vizsgával zárult. 1975. Újabb feladatbővítésként az Oktatásügyi Minisztérium és a Főváros utasítására megalakult a Fővárosi 1. számú Állandó Áthelyező Bizottság. Itt végezték a komplex gyermekorvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai vizsgálatot, melynek alapján az értelmi fogyatékos gyermekek beiskolázása, illetve az általános iskolából a kisegítő iskolába való áthelyezése történt. Az Állandó Áthelyező Bizottság a többségi általános iskolába való visszahelyezésről is döntött.

14

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola 1979. Nagy változásként az iskola a jelenlegi épületébe (Fogócska u. 4.) költözött az összes részlegével együtt. 1984. Növekedett a kerületi logopédiai körzetek száma és az egyik, az értelmi fogyatékosokat látta el az intézményen belül. 1985. Az iskola az életbe lépő Oktatási Törvény szellemének megfelelően az Általános Iskola és Speciális Szakiskola elnevezést vette fel. A Fővárosi 1. számú Állandó Áthelyező Bizottság új neve Fővárosi 1. számú Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság lett. Az Oktatási Törvény miatti elnevezés módosítások szakmai feladatnövekedéssel is együtt jártak. 1986. A szülők igénye alapján az iskola a tanulók számára hathetes nyári tábort szervez sok kirándulással, érdekes programokkal. 1990. Az intézmény fogad autista és halmozottan sérült tanulókat is. A Speciális Szakiskola önálló épületbe, a Fehérvári út 188-ba költözött. A Kondorosi-úti uszoda megnyitása után fellendült az úszásoktatás. 1991. Újabb feladatbővítésként Óvoda, valamint Munkára Felkészítő Csoport (az általános iskolai tanulmányait befejezett középsúlyos értelmi sérültek és autisták számára) alakult a Rátz László utca 73-75-ben. 1992. Újabb változás történt, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság a Rátz László utcai épületbe költözött. 1993. Az intézményben feladatcsökkenés következett be. A Speciális Szakiskola önálló intézménnyé vált, melyben az enyhe értelmi fogyatékos továbbtanulni vágyó gyermekeink folytatták tanulmányaikat. 1994. Az iskola felveszi a híres beszédpedagógus, Montágh Imre nevét. Az intézmény új neve: Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Logopédia. 1996. Újabb feladatcsökkenésként a kerületi Logopédiai Hálózat a Bocskai István Általános Iskolához csatlakozott Beszédjavító Központ néven. A Fővárosi 1. számú 15

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságot átvette a főváros. Így szakszolgálatunkban három logopédus, és egy gyógytornász maradt az intézménynél. 1996-tól megkezdtük az informatika és az idegen nyelv oktatását is. 1997. Felavattuk Montágh Imre mellszobrát és ápoljuk nyelvművelő hagyományait. Intézményünk ettől az évtől kezdve iskolapszichológust is alkalmaz. 2001. Iskolánk belső felépítése megváltozik: 

2 csoportos Óvodai intézményegység az értelmileg sérült, a halmozottan sérült és az autista gyermekek számára



8 évfolyamos Általános Iskolai intézményegység az enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára



8 évfolyamos Általános Iskolai intézményegység az értelmileg akadályozott, autista és halmozottan sérült tanulók számára



4

évfolyamos

Készségfejlesztő

Speciális

Szakiskolai

intézményegység

a

középsúlyos értelmi fogyatékos, autista és halmozottan sérült tanulók számára. A

gyógypedagógusok

munkáját

három

logopédus,

két

gyógytornász,

egy

fejlesztőpedagógus, és az iskolapszichológus segíti. A Rátz László utcai telephelyünk bővült a Készségfejlesztő Speciális Szakiskola csoportjaival, műhelyeivel. 2007. Intézményünk Rátz László utcai telephelyén, egy csoportszoba és tornaszoba létesült a hozzátartozó kiszolgálóhelyiségekkel együtt. 2011. Alapító Okiratunkba újra bekerült kerületi utazó gyógypedagógiai szolgáltatás. 2013. Intézményünk fenntartója megváltozik. Az eddigi XI. kerületi Önkormányzattól a fenntartói feladatokat átveszi az állam. Az önkormányzat továbbra is ellátja a működtetői feladatokat. 2013. szeptember 1-jétől Szakmai Alapdokumentumunk kiegészül a fejlesztő iskolai oktatással. 16


5. Az intézmény hagyományai

A hagyományok megteremtése és megőrzése hozzájárul az iskola hírnevének növeléséhez és arculatának formálásához, erősítik az iskolához való kötődést, jelentős szerepet játszanak egymás tiszteletében, megbecsülésében. Az iskolai hagyományok fontosak a szülők és az iskolán kívüli társadalmi környezet iskoláról alkotott megítélésében és véleményének formálásában. Ezek a hagyományok az iskolai, pedagógiai gyakorlat jelentős értékei. Megőrzésük és továbbfejlesztésük az iskola jövője szempontjából rendkívül fontos. Ünnepi rendezvénynaptárunk: 

Október 6-án megemlékezés az Aradi Vértanúkról, osztály- vagy iskolai szinten.



Az október 23-ai megemlékezés iskolai ünnepély keretében történik.



Októberben szüreti mulatságot rendezünk.



Novemberben Halloween-party-t tartunk a napköziben.



Márton napi vígasságok - lámpás felvonulás zajlik az iskolában.



Liba-bál - fergeteges verses mulatság.



XI. kerületi nap - vetélkedő kerületünk életéről.



Tanulóink egyik kedvence a Mikulás ünnepség, még a nagyobbak is izgatottan várják a meglepetést.



Luca napi népi hagyományokat ápolunk.



Adventi naptárkészítő versenyt rendezünk.



Decemberben karácsonyi kézműves kiállítást rendezünk a gyerekeknek és szülőknek.



A téli szünet előtti utolsó tanítási napon tartjuk a közös, iskolai karácsonyt. Ez az egyik legbensőségesebb rendezvényünk.



Vince Napi teaház a szakiskolában.



Farsangkor vidám műsorral egybekötött jelmezversenyt és tombolahúzást tartunk, ahová a szülőket is szeretettel várjuk.



Február 25-én osztályszinten emlékezünk meg a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatairól.

17


A március 15-ei közös iskolai ünnepélyre színvonalas műsorral készülnek a tanulók.



Április 16-án osztályszinten megemlékezünk a holokauszt áldozatairól.



Iskolai szinten húsvéti kézműves foglalkozást és kiállítást szervezünk.



Föld napja rendezvény „Nem minden szemét, ami annak látszik” kiállítással egybekötve.



Anyák napja alkalmából elsősorban az alsó tagozatos tanulók köszöntik műsorral, virággal, maguk készítette ajándékkal az édesanyákat, nagymamákat.



Montágh napon ünnepi műsorral emlékezünk meg iskolánk névadójáról.



A Nemzeti Összetartozás Napjáról június 4-én emlékezünk meg, osztály- vagy iskolai szinten.



Bár az iskolai élethez kapcsolódik, mégis igazi ünnep a mindenkori végzősök ballagása. Tanulóink színvonalas műsorral köszönnek el végzős társaiktól.

Az iskolai élethez, tanulmányi munkához kapcsolódó szokások, hagyományok  Tanévnyitó ünnepség, tanévnyitó szülői értekezlet.  Szóban és írásban is tájékoztatunk minden szülőt a tanév feladatairól, a tanév rendjéről, valamint az iskola házirendjéről.  Az első tanítási nap kiemelt feladatai: a házirend ismertetése, baleset- és tűzvédelmi oktatás.  Minden hónap utolsó péntekén napközis klubdélutánt tartunk.  Minden év szeptemberében kihasználjuk a lehetőséget, és a nyílt napon közösen ellátogatunk a Fővárosi Állatkertbe.  Októberben felsős tanulmányi versenyt indítunk, ami májusig tart.  Készülődés a Koncz-versenyre - iskolai forduló.  Már februárban megkezdődik a legjobb diákok felkészítése a Fővárosi Komplex Vetélkedőre.  Háztartási ismeretek versenyt rendezünk.  A 6-7. évfolyamos tanulók a tavaszi Komplex tanulmányi versenyen mérik össze tudásukat a budapesti speciális iskolák tanulóival.  Énekversenyek az általános iskolai részlegünknek.

18

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola  Tanulóink rendszeresen részt vesznek a speciális iskolák részére rendezett budapesti kulturális- és sportversenyeken, és mindig szép eredményekkel térnek haza.  A gyermekek ugyancsak szívesen vesznek részt legszebb rajzaikkal különféle rajzpályázatokon.  Évente megrendezzük a Gyermeknapot és az iskolai sportnapot.  A tanév utolsó tanítási napján búcsúztatjuk a végzős tanulókat.  A tanévzáró ünnepélyen összegezzük a tanév eredményeit, és oklevéllel, illetve jutalomkönyvvel ismerjük el legjobb diákjaink éves munkáját. A pedagógus közösségre vonatkozó hagyományok: 

Tanévnyitó

értekezlet:

a

tanév

legfontosabb

feladatainak

ismertetése,

munkacsoportok megalakulása, munkaközösségek megbeszélései. 

Az új kollégák szakmai segítése egész éves feladat.



Év elején minden új kollégát tájékoztatunk az iskola működéséről, hagyományairól és az adminisztrációs feladatokról.



Havonta egy alkalommal, illetve szükség szerint iskolavezetési értekezletet tartunk. Ennek tárgya az elmúlt időszak eredményeinek összegzése, illetve a következő hónap feladatainak ismertetése. Ekkor kerül sor az aktuális problémák megbeszélésére és a közös megoldáskeresésre.



Nyílt napot tartunk minden év februárjában és márciusában a leendő elsősök szüleinek.



Kerületi szakmai napokon veszünk részt.



Több évtizedes hagyomány, hogy a gyógypedagógiai főiskolai hallgatók gyakorlati képzésében tevékenyen részt vállalunk. Néhány éve a gyógypedagógiai asszisztens és a gyermekfelügyelői képzés gyakorlati terepeként is működünk.



Természetesen kötetlen programokra is sor kerül év közben, amelyek a kollegiális kapcsolatok elmélyítésére is lehetőséget adnak: a karácsonyt és a pedagógus napot közösen is megünnepeljük.

Az évfordulók ünneplése, a hagyományok ápolása - akárcsak a családban - az iskolában is erősítik az összetartozást, építik és erősítik a közösséget. Célunk, hogy a szakmai felkészültség mellett, nevelőtestületünk együttműködő és empatikus közösség legyen. 19


6. Az intézmény makro- és mikrokörnyezete A XI. kerület Budapest legnagyobb népességszámú kerülete. Újbudán a hat nagy lakótelepen kívül több családi és hétvégi házas negyed található. A belső részek lakásai többnyire 1945 előtt, lakótelepei az 1960-as és ’70-es években, míg a családi házas területek épületeinek többsége az 1980-as években épültek. Korösszetétel alapján a 0-14 évesek aránya a kerületben az átlagosnál 1 %ponttal, a 15-64 éves korosztály aránya 2,5 %ponttal alacsonyabb. A lakónépesség gazdasági aktivitását tekintve kedvezőbb a budapesti átlagnál. Az idősek magasabb arányából adódóan a foglalkoztatottak és a munkanélküliek rátája alacsonyabb, az inaktívak és az eltartottak aránya pedig magasabb. A lakosság körében a kerületek közül itt a legalacsonyabb a munkanélküliség. Ez valószínűleg összefügg azzal, hogy a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező népesség rátája is meghaladja a fővárosi átlagot. A regisztrált – mind a társas, mind az egyéni – vállalkozások számát tekintve a XI. kerület az első a fővárosban. Az átlaghoz igazodva a legtöbb vállalkozást az ingatlanügyek, a gazdasági szolgáltatások, a kereskedelem, és az ipar területén találjuk. A kerület tiszta levegőjű, parkos, sok játszótérrel, kevés ipari jelenléttel. Rendelkezik saját kórházzal, valamint számos templom, szálloda, uszoda, színház, sportpálya található itt. Jelentős értelmiségi lakosság talált otthonra a kerületben. Az iskolarendszer fejlett, 23 óvoda és 18 iskola működik. Ezen kívül két pedagógiai szakszolgálat és egy pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény segíti a kerület kötelező és vállalt oktatási feladatainak ellátását. A Budapesten tanuló általános és középiskolás gyerekek 7%-a tanul ezekben az intézményekben. Egyetem és főiskola is található kerületünkben pl. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), Eötvös Loránd Tudományegyetem lágymányosi campusa, Corvinus Egyetem Államigazgatási Kara és Budai Campusa, Általános Vállalkozási Főiskola, Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola. Önkormányzatunk célként és alapelvként kiemelt feladatának tartja a nevelésben és az oktatásban a társadalmi egyenlőtlenségek kiegyenlítését, a szolidaritás megerősítését. Az oktatási rendszer legfőbb feladatának a tudás és a műveltség megszerzésének lehetőségét tartja fontosnak – mindenki számára elérhető módon. 20

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Az intézményünkbe járó tanulók nagyon eltérő szociokulturális helyzetűek. A jól együttműködő szülők tevékenyen részt vesznek az iskola nevelési arculatának a kidolgozásában. Gyermekük fejlődéséért - a gyógypedagógusok segítségét is igénybe véve - mindent megtesznek. Ők az iskolánk elvégzése után megkeresik gyermekeik számára a legoptimálisabb továbbtanulási lehetőséget. Az egymástól eltérő fő szülőtípusok abban megegyeznek, hogy igénylik a gyermekeikkel kapcsolatos törvények, rendeletek naprakész információit. A gyermekek számára igénylik a nevelési-oktatási célok teljesítésén felül a szabadidős tevékenységeket, a szakköri foglalkozásokat, a sportolási lehetőségeket, az informatikai képzést, a nyári táborokat, a szünidei ügyeleteket.

21


I. Az Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást Végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Nevelési Programja 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai Intézményünk általános céljai és feladatai megegyeznek az Nkt. “A törvény céljai és alapelvei” című fejezetében kinyilvánított alapelvvel, mely szerint a köznevelés kiemelt feladata a sajátos nevelési igényű tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése. Intézményünk az Nkt. 7. § (g) bekezdése szerint a köznevelési rendszer intézményei közé sorolt gyógypedagógiai intézmény. Ennek értelmében célja és egyben feladata is, hogy gyógypedagógiai ellátás keretében biztosítsa a vele jogviszonyban lévő gyermekek sajátos nevelési igényéből adódó speciális iskolai nevelést, oktatást, fejlesztést, a mindenkori rendelkezésre álló terápiák alkalmazását. Célja továbbá, hogy a tanulók életkorának, állapotának, egyéni képesség-struktúrájának figyelembe vételével - a gyógypedagógiai nevelés-oktatás eredményeként - eljuttassa őket saját képességeik maximumára.

1.1. Az egyes fogyatékossági csoportokhoz rendelt célok 1.1.1. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók általános iskolai képzésének alsó és felső tagozataihoz rendelt célok Céljaink: 

a NAT műveltségi területeivel, a kerettanterv tantárgyainak mindegyikével foglakoztatva lehetőleg jusson el saját képességeinek maximumára,



a jól működő képességek fejlesztése, a sérült funkciók kompenzálása,

22


az enyhe értelmi fogyatékosok osztályaiban integráltan nevelődő autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók egyéni fejlesztési terv szerint jussanak el saját képességük maximumára,



a különböző érdeklődésű, eltérő érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú gyermekek együttnevelését segíteni,



hogy minden tanuló - speciális igényeinek figyelembevételével - gyógypedagógiai megsegítéssel jusson el az alapfokú nevelés-oktatás szakaszának eredményes befejezésére,



a pályaválasztásra való felkészítés a tanulók érdeklődésének, egyéni képességének megfelelően,



a személyiség érzelmi és akarati oldalának fejlesztése, stabilizálása,



az önismeret, önértékelés erősítése,



a testi-lelki egészség megőrzése, a környezetvédő attitűd megalapozása,



felkészítés a felnőtt életbe való beilleszkedésre, a társadalmi és szülői elvárások alapján,



a tanulók önálló életvitelre, eredményes szocializációra, társadalmi szerepekre történő felkészítése,



a megfelelő együttműködési és kommunikációs készség elsajátítatása, ezáltal a társadalom szociálisan érzékeny, toleráns tagjává válásának elősegítése,



a harmonikus, egészséges, kulturált önálló életre való nevelés,



hogy a tanuló igazodjon el és illeszkedjen be a közvetlen és a tágabb környezetébe, ismeretei és képességei alapján,



a szokások, hagyományok elfogadására és más értékek tiszteletére való nevelés.

1.1.2. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók fejlesztésének céljai A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók nevelésének és oktatásának legalapvetőbb célja a minél teljesebb szociális és társadalmi beilleszkedés megvalósítása. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók nevelése, oktatása, fejlesztése céljaiban illeszkedik a NAT-ban megjelenő kulcskompetenciákhoz, de figyelembe veszi a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók sajátosságait. 23

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Fejlesztési területek: 

Anyanyelv és kommunikáció,



Természeti környezet,



Társadalmi környezet,



Művészetek,



Életvitel és gyakorlati



Informatika,

ismeretek,



Testi nevelés.

Középfokú oktatás Cél az ismeretek megerősítése, rendszerbe illesztése, alkalmazása, a védő-irányító, de az önálló személyiséget is kibontakoztató fejlesztés. Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz A készségfejlesztő iskola az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását nyújtó szakképzést folytat. A cél olyan ismeretek és készségek elsajátítása, amelyek elősegítik, hogy a tanulók önmagukat minél jobban el tudják látni, környezetükben képesek legyenek tájékozódni és tevékenykedni, képességeikhez mérten munkavállalóvá válni. 1.1.3. A súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók speciális fejlesztésének céljai

Alapvető céljaink: 

a tanulók életminőségének javítása és jó közérzetének biztosítása, másfelől egyre meghatározóbbá válik szociális és érzelmi nevelésük



a minél magasabb szintű életminőség kialakítása, fenntartása, közösséghez tartozás megélése.

1.1.4. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók speciális fejlesztésének céljai 

A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek fejlettségi szintjén elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése.



A fogyatékos készségek kompenzálása a tanulási, szociális és munkahelyzetekbe való beilleszkedés, viselkedés elsajátításához. 24


Az iskolai és a mindennapi gyakorlati életre felkészítő tananyag speciális módszerek segítségével történő elsajátítása.



A jellegzetes gondolkodás rugalmatlansága miatt külön kiemelt fejlesztési feladat az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása, az ismeretek folyamatos használata a fenntartás biztosítására, valamint a változatos problémamegoldási módszerek tanítása.



A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanított képesség egész életen át megfelelő alkalmazhatósága. A tanuló túlterheltségének elkerülése érdekében a felesleges információkat szűrni kell, mert a tipikusan fejlődő gyermek által spontán, ösztönösen elsajátított nagy mennyiségű információ és készség az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek számára nehéz tananyagot jelent.

A NAT és a kerettantervek alkalmazása az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulóknál A NAT szakaszaihoz rendelt célok elérésére szükség esetén hosszabb időtartamot kell biztosítani, egyes, az alábbiakban részletezett tartalmak hangsúlyosabban jelennek meg. A többlettartalmakat, mint az önismeretet, a társas viselkedést, a spontán, funkcionális kommunikációt, az egészségnevelést és a munkakészségeket speciális rehabilitációs tantárgyként javasolt tanítani. A kerettantervek adaptálása szempontjából az autizmus súlyosságát, az intelligenciát és a nyelvi képességeket egyaránt figyelembe kell venni. A tananyagot mennyiségi és minőségi szempontból módosítani és redukálni kell a tanulók speciális szükségletei szerint. A tananyag elsajátításához speciális módszerek és eszközök használata szükséges.

25


2. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka alapelvei, értékei 2.1. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelésének-oktatásának alapelvei Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelése során a fejlesztési területek megegyeznek a NAT-ban leírtakkal, de azok mélysége, kialakíthatóságuk időigénye, módja az egyéni sajátosságokhoz igazodóan módosul. a) Alsó tagozaton:  a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére helyeződik a hangsúly,  a tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének módosítása az aktuális igényeknek megfelelően,  egyre önállóbb tanulási tevékenység lehetővé tétele a tanulók számára,  a

személyiség

biztonságérzetének

megteremtésével,

az

egyéni

diagnosztikára épülő funkcionális képességfejlesztéssel elérni az egyénhez viszonyítva azt a legoptimálisabb adaptív állapotot, amely elégséges előfeltétele a tantárgyi rendszerű fejlesztésnek,  a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichikus funkciók olyan szintre hozása – a gyógypedagógia

eszközrendszerének,

módszereinek,

terápiáinak

felhasználásával -, hogy a tanuló az alapvető kultúrtechnikák elsajátítására a sérülésének, állapotának megfelelő idő biztosítása mellett felkészült legyen,  a tanulókat fogékonnyá, befogadóvá tétele a környezet, a közvetlen megtapasztalható természet és a társas kapcsolatok iránt, miközben tág teret adunk az életkori sajátosságoknak, a fejlettségnek megfelelő gyermekjátéknak és mozgásnak, mindezzel felkeltve érdeklődésüket a tanulás iránt,  az alapvető képességek és alapkészségek fejlesztése a tanulók egyéni háttértényezőinek figyelembevételével, a pszichés funkciók fejlesztésének 26

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola stratégiáját tartalmazó egyéni fejlesztési tervek alapján, a tantárgyi rendszerben végzett intenzív fejlesztési folyamatban,  a személyiség érésének, az önismeret fejlődésének elősegítése a tanulási, viselkedési szokások elsajátításával, magatartási normák közvetítésével,  a sérülésből, a fogyatékosságból eredő tanulási nehézségek leküzdésének, a jól

működő

funkciók

továbbfejlődésének

segítése

individualizált

programok, terápiák, differenciáló pedagógiai eljárások alkalmazásával. Fejlesztési területek: 

erkölcsi nevelés,



nemzeti öntudat, hazafias nevelés,



állampolgárságra, demokráciára nevelés,



az önismeret és a társas kultúra fejlesztése,



a családi életre nevelés,



a testi és lelki egészségre nevelés,



felelősségvállalás másokért, önkéntesség,



fenntarthatóság, környezettudatosság,



pályaorientáció,



gazdasági és pénzügyi nevelés,



médiatudatosságra nevelés,



a tanulás tanítása.

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés: 

anyanyelvi kommunikáció,



idegen nyelvi kommunikáció,



matematikai kompetencia,



természettudományos és technikai kompetencia,



digitális kompetencia,



szociális és állampolgári kompetencia,



kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia,



esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség,



hatékony, önálló tanulás, 27

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola b) Felső tagozaton:  a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül,  hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység,  a tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is,  a tanulói képességek mind magasabb szintre fejlődjenek az egyénileg meghatározott lehetőségek határain belül. Fejlesztési területek: 

nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés,



állampolgárságra, demokráciára nevelés,



az önismeret és a társas kultúra fejlesztése,



a testi és lelki egészségre nevelés,



családi életre nevelés,



felelősségvállalás másokért, önkéntesség,



fenntarthatóság, környezettudatosság,



pályaorientáció,



gazdasági és pénzügyi nevelés,



médiatudatosságra nevelés, a tanulás tanítása.

Kulcskompetenciák: 

anyanyelvi kommunikáció,



idegen nyelvi kommunikáció,



matematikai kompetencia,



természettudományos és technikai kompetencia,



digitális kompetencia,



szociális és állampolgári kompetencia,



kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia,



esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség,



hatékony önálló tanulás. 28


2.2. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók nevelésének-oktatásának alapelvei A fejlesztés szokásos módszereit módosítani kell a kommunikáció és a beszéd fejlődésének sajátos útja, a megismerő funkciók késleltetettsége, a lassúbb tanulási tempó, a figyelem ingadozása és az alacsonyabb fokú terhelhetőség miatt. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási jellemzői A fejlődési ütem eltérése az iskoláskort elért gyermeknél szükségessé teszi a korai fejlesztés és óvodai nevelés során alkalmazott fejlesztő eljárások folytatását. A tanulók eredményes fejlesztése - együttműködve a szülői házzal - folyamatos, egymásra épülő

gyógypedagógiai

tevékenységet

igényel.

A

nevelésnek

elsődlegesen

a

kommunikációs, a szocializációs képességek, a pszichés funkciók fejlesztését és a mozgásállapot javítását kell biztosítania. A tanítás-tanulás sikerességének feltétele a jól átlátható, tagolt és motiváló tanulási környezet, a kis lépésekben történő haladás, a gyakori ismétlés. A gyógypedagógiai nevelésnek támaszkodnia kell a tanulók meglévő képességeire, pozitív tulajdonságaikra és érzelmi kötődéseik gazdagságára. Ezek folyamatos fejlesztése, aktivizálása valamennyi nevelési helyzetben az alábbiak figyelembevételével történik: a) Folyamatos segítség és irányítás az ismeretszerzés, a feldolgozás és az alkalmazás során. b) A fejlesztés során eredményesen használható a képi rávezetés és a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzés. c) Az ismeretszerzés tervezésénél számolni kell a figyelemkoncentráció zavarával, a verbális tanulás nehezítettségével, az alacsony motiváltsággal. d) Fokozott mennyiségű és eltérő helyzetekben végzett gyakorlás, valamint az ismeretelsajátításra szánt idő növelése szükséges. e) Folyamatosan szem előtt kell tartani a szociális képességek területén jelentkező akadályozottságokat,

valamint

a

társuló

egyéb

fogyatékosságok

személyiségfejlődést befolyásoló hatásait. Törekedni kell ezek korrekciójára. A pedagógiai folyamat során tág teret kap a hátrányok leküzdése, az egyéni bánásmód. 29

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Alapelvek, feladatok A képzés során a tanulók egyéni képességeihez igazodva kell elsajátíttatni minden olyan tevékenységet, amellyel az iskolai oktatás befejeződése után találkozhatnak. A személyiség alakítására a játék van a legnagyobb hatással, ezért fontos az alkalmazása a képzés minden területén. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók oktatásának és nevelésének legalapvetőbb célja a minél teljesebb szociális és társadalmi beilleszkedés megvalósítása. Ennek érdekében a nevelés-oktatás feladata: a) a személyiség harmonikus fejlődésének biztosítása, b) a szocializációs képességek kiemelt fejlesztése, c) a tanulói aktivitás serkentése, a folyamatos motiváció biztosítása, d) gyakorlatorientált képzés, e) az életvezetési technikák elsajátíttatása, gyakorlása, f) a képességek korrekciója és fejlesztése egyéni és kiscsoportos formában, g) egyénre

szabott

terápiás

eszközök,

eljárások

alkalmazása

a

hátrányok

csökkentésére, h) az épen maradt, kevésbé sérült részképességek feltárása és fejlesztése, i) a személyiség gazdagítása: az önelfogadásra, mások elfogadására, toleráns magatartásra való nevelés, j) az eredményes társadalmi integrációra törekvés. A halmozottan sérült középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók oktatása Az egyéni fejlesztési tervekben a társuló fogyatékosságok leküzdésének tervét, módszereit is ki kell dolgozni, esetenként egyéni teljesítmény elvárásokat rögzíteni. A nevelés-oktatás során alkalmazni kell minden olyan segédeszközt, amelyet a tanuló használni képes, figyelemmel kell lenni a gyógyászati segédeszközök használatának megtanítására, az igénybevétel folyamatosságára, a balesetvédelemre és a biztonságra.

30


2.3. A súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei, feladatai A komplexitás, a személyiségközpontúság, a szükségletorientáltság és a rehabilitáció elve:  az oktatás-nevelés egyénre szabottan, egyéni felmérés alapján történik,  multidimenzionális ellátás (oktatás-nevelés, terápia, ápolás, gondozás),  magas szinten felkészült szakemberek részvétele,  múlt-jelen-jövő egymásra épülése a fejlesztő oktatás-nevelés során,  a részvétel, az átélés, befogadás élményének átadása a tanuló számára. A kommunikáció és az interakció elve:  interperszonális távolság csökkentése,  kölcsönös párbeszéd megvalósítása,  szociális kapcsolatok építése, csoportban nevelés, motiváció biztosítása. A kooperáció és a tudatosság elve:  a világ közös megélése a tanulókkal együtt, aktív részvétel biztosítása,  partnerség kialakítása, team-munka az oktatási színtéren,  információ és tapasztalatcsere a résztvevők között. A differenciálás és az individualizáció elve:  pedagógiai szemlélet és gyakorlat: tanári érzékenység jelenléte, a különbségekhez való alkalmazkodási képesség,  differenciált oktatás – egyénre szabott nevelés megvalósítása. A normalizáció és a participáció elve:  a környezet formálása a tanulók igényének megfelelően,  a képességekhez mérten a lehető legmagasabb szintű társadalmi beilleszkedés biztosítása,  olyan szolgáltatások biztosítása, ahol minden tanuló megtalálja a helyét. Módszertani elvek:    

cselekvéses tanulás és kommunikációs beágyazottság, kis lépésekben haladás, folyamatos motiváció, differenciálás, ismétlés, állandóság.

31


2.4. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei, feladatai Az autizmus spektrum zavar lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulóra legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén tapasztalható gondolkodási képesség sajátos hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil. Fejlesztési területek Első szakasz: 

kommunikáció, szociális viselkedés,



fejlődési funkcióelmaradások, önkiszolgálás,



kognitív fejlesztés,



viselkedésproblémák kezelése.

Második szakasz: Az első szakasz fejlesztési területei az alábbiakkal egészülnek ki: 

képességek szinten tartása,



önállóság fejlesztése,



házimunka,



munkára nevelés megalapozása,

Harmadik szakasz: Az első és második szakasz feladatai a következőkkel egészülnek ki: 

önszervezés, önállóság,



táguló szociális integráció,



munkára nevelés, pályaorientáció.

32

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók a tanítási módszerek és a tanítás tervezése szempontjából kiemelkedő jelentőségű tulajdonságai  A másik személy szándékának, érzéseinek, gondolatainak, szempontjainak megnemértése, az önmagára vonatkoztatás hiánya.  A szociális megerősítés jutalomértékének hiánya, illetve a belső motiváltság gyengesége - gyakran teljes - hiánya.  A beszéd korlátozott megértése, még látszólag jó beszédprodukció mellett is.  Egyenetlen képességprofil, pl. a szigetszerű ismeretek, képességek és az önellátás vagy a mechanikus és a személyes memória közötti szakadékszerű különbség.  A változásokkal, újdonsággal kapcsolatos ellenállás, szorongás.

33


3. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka feladatai 3.1. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka általános feladatai 

a verbális és nonverbális kommunikáció fejlesztése,



differenciált eszközrendszer, az egyéni megsegítés, individualizált oktatás alkalmazása,



olyan követelményrendszer kialakítása, melyben megjelennek a speciális eljárások, fejlesztések lehetőségei,



a NAT-ban felsorolt kiemelt fejlesztési feladatok érvényesülése,



az általános műveltség ismereteinek szélesítése, megerősítése,



az önálló tanulás, a megismerés módszereinek elsajátítása, alkalmazása a tanulók életkorának, fejlettségének megfelelően,



az érdeklődés, az aktivitás, a tevékenység iránti igény felkeltése,



a személyiség értelmi, érzelmi, akarati oldalának pozitív tulajdonságainak erősítése, stabilizálása,



egészségmegóvó, környezetóvó attitűd kialakítása,



a szociokulturális környezet eltéréséből fakadó hátrányok csökkentése,



az egyéni különbségek, a másság elfogadása kortárscsoportban, közösségben,



humánus magatartásminták, szokások megerősítése,



felkészítés a társadalmi szerepre, a magánélet szerepeire, a konfliktusmentes kapcsolatépítésre, szocializációra,



az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjainak, lehetőségeinek megismerése, gyakorlása.

A feladatokat az alábbi szolgáltatások keretein belül látjuk el: 

tanórák,



napközis foglalkozások,



óraközi szünetek,



pszichológiai konzultáció,



rehabilitációs – foglalkozások,



tehetséggondozás,

34


terápiák: o egyéni terápiák, o csoportos terápiák, o gyógytorna, o gyógyúszás, o logopédiai terápiák, o pszichológiai terápiák,



mindennapos testnevelés,



osztálykirándulások,



múzeumok és egyéb létesítmények látogatása,



ünnepélyek, rendezvények,



sportnapok,



szakkörök,



klubdélutánok.

3.2. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók fejlesztésének kiemelt feladatai 

a személyiség harmonikus fejlődésének biztosítása,



a szocializációs képességek kiemelt fejlesztése,



a tanulói aktivitás serkentése, a folyamatos motiváció biztosítása,



gyakorlatorientált képzés,



az életvezetési technikák elsajátíttatása, gyakorlása,



a képességek korrekciója és fejlesztése egyéni és kiscsoportos formában,



egyénre

szabott

terápiás

eszközök,

eljárások

alkalmazása

a

hátrányok

csökkentésére, 

az épen maradt, kevésbé sérült részképességek feltárása és fejlesztése,



a személyiség gazdagítása: az önelfogadásra, mások elfogadására, toleráns magatartásra való nevelés, döntési képesség kialakítása,



az eredményes társadalmi integrációra törekvés.

35


3.3. A súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztésének kiemelt feladatai    

Segíteni a tanulók testi, értelmi és szociális képességeinek kibontakozását. Elősegíteni az önmaguk, szűkebb és tágabb környezetük megismerését. Az önrendelkezés elismerése és feltételeinek kialakítása. Közösségfejlesztés, közösséghez tartozás megélése.

3.4. Az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek fejlesztésének speciális feladatai  a jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt külön kiemelt fejlesztési feladat az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása, az ismeretek folyamatos használata a fenntartás biztosítására, valamint a változatos, probléma-megoldási módszerek tanítása,  tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanított képesség egész életen át megfelelő alkalmazhatósága.

3.5. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Iskolánkban gyermekvédelmi felelős segíti a pedagógusok munkáját. A gyermekvédelmi felelős az osztályfőnök jelzése alapján, a veszélyeztető tényezők észlelése esetén az osztályfőnökkel együtt feltérképezi a család környezetét, szociális helyzetét, a segítségnyújtás lehetőségeit. Az intézményben dolgozó segítő szakemberek – pszichológus, gyermekorvos, védőnő lehetőségeikhez mérten bekapcsolódnak a problémák megoldásának kezelésébe. A gyermekvédelmi felelős szükség esetén felveszi a kapcsolatot külső szakemberekkel, az illetékes gyermekjóléti szolgálattal, a családgondozóval. Az iskolai gyermekvédelem kiemelt feladatai a következők: 

Általános segítő és megelőző tevékenység.



Tájékoztatás, tanácsadás.



Hátrányos helyzetű tanulóink segítése.



Tanórákról való igazolatlan hiányzás kezelése törvényben meghatározott módon, szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál. 36


Veszélyeztető körülmények esetén tanítványunk bejuttatása a gyermekvédelmi alapellátásba.



Kapcsolattartás a tanulók lakóhelyén illetékes gyermekjóléti központtal.



Összekötő szerep az iskola – gyerek – család – segítő intézmények

között.

Fontosnak tartjuk a bizalmon alapuló kapcsolattartást, az információcsere szabad áramlását a segítségnyújtás

érdekében

(az

adatvédelmi

törvény

és

a

titoktartási

törvény megsértése nélkül), valamint a felmerülő problémák hatékony, több oldalról való megközelítését, a megoldás több oldalról való támogatását.

3.6. Utazó gyógypedagógusi hálózat működtetése Az intézmény, alapító okiratának megfelelően, utazó gyógypedagógusi hálózat működtetésével a Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola gyógypedagógusai segítségével látja el a kerületi intézményekben integráltan oktatott SNI kategóriába tartozó értelmi (enyhe és középsúlyos)-, és érzékszervi fogyatékos (hallási, látási fogyatékos), a megismerő funkciók és a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő, illetve autista) tanulókat. A gyógypedagógus egyeztetett időpontban, heti rendszerességgel, órarend szerint, az óvodában, az iskolában terápiás és rehabilitációs fejlesztő munkát végez. A gyógypedagógus az integráltan oktatott gyermekek speciális fejlesztését a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok szakvéleménye alapján végzi. Az állapotfelmérés eredményét egyéni megbeszélés formájában közli a szülőkkel. Elkészíti a tanuló egyéni fejlesztési tervét, a foglalkozásokat egyéni fejlődési lap formájában dokumentálja. A foglalkozás eredményességéről évente legalább egy alkalommal írásbeli tájékoztatást ad. Megszervezi és vezeti a gyógypedagógiai foglalkozásokat. A gyermek életkora és fogyatékosságának típusa szerint, egyéni, kiscsoportos rehabilitációs fejlesztő foglalkozást tart. A foglalkozásokon való részvétel feltétele a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok adott tanévre érvényes szakvéleménye és a szülő beleegyező nyilatkozata. Szakszerű tájékoztatással segíti az óvodát, az iskolát és a családot, tájékoztatja az érintetteket a gyermek haladásáról, illetve esetleges hiányzásairól. 37

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Az utazó gyógypedagógus az integrációs feladatok megvalósításához, az SNI gyermekek integrált neveléséhez, szakmai segítséget nyújt speciális fejlesztő eszközök, tankönyvek, módszertani segédanyagok ajánlásával, tapasztalatcserét és óralátogatást szervez, javaslatot tesz a pedagógusok önképzésére, továbbképzésére. Az utazó gyógypedagógusok habilitációs-rehabilitációs tevékenységét támogatja a TÁMOP-3.4.2.A-11/1-2012-0011 együttműködése

pályázatban

Egyedül

beszerzésre

nem került

megy és

–

befogadó

kialakított

intézmények

eszközkölcsönző

működtetése. Az utazó gyógypedagógusok tanórákra való felkészülését segítí az intézményben a TÁMOP-3.4.2.A-11/1-2012-0011

Egyedül

nem

megy

–

befogadó

intézmények

együttműködése pályázat során kialakításra került feladatbank. Az együttnevelés jó gyakorlata adaptációja során a TÁMOP-3.4.2.A-11/1-2012-0011 Egyedül nem megy – befogadó intézmények együttműködése pályázatban a jó gyakorlat „A gyógypedagógus és a befogadó pedagógus együttműködésének lehetőségei az általános iskolában és az óvodában“ című tematikai egység adaptálása történik intézményünkben, az utazó gyógypedagógusok tevékenységében.

38


4. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai 4.1. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eszközei Intézményünk rendelkezik az előírt kötelező (minimális) eszközökkel és felszerelésekkel. Az eszközök és felszerelések tételes jegyzéke az intézményi leltárban található.

4.2. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eljárásai A NAT és az egyéni fejlesztési tervek a gyermek egyéni képességeihez igazodva alkotják a pedagógiai munka eljárásait: 

tanulóink csoportban és csoporton kívüli, egyéni megfigyelése,



szülő igényeinek figyelembevétele,



a Szakértői Bizottság valamint az osztályfőnök egyéni fejlesztési javaslatai,



félévi fejlődés-felmérési eredmények,



a pedagógus-továbbképzés tapasztalatainak beépítése az oktató munkákba,



folyamatos szakmai kapcsolattartás – team munka.

Differenciálás

A differenciálás a tanulók egyéni különbségeinek figyelembevétele a tanítás folyamatában. Az egyéni különbségek lehetnek, a szociális háttérből adódóak (értékrend, hozott ismeretek, szokásrend, vallási, etnikai különbségek stb.), veleszületett adottságbeli különbségek (szomatikus, vegetatív, idegrendszeri), a tanuló személyiségéből adódó különbségek (attitűd, érdeklődési kör, motiváció stb.). A differenciált feladatok kiválasztása, személyre szóló összeállítása mindig diagnosztikus tájékozódás után történik. Figyelembe kell venni a szakvéleményben megfogalmazottakat, az egyéni fejlesztési tervet. Differenciálásnál a feladatokat különböző szempontok szerint állíthatjuk össze. Az ismeret elsajátítása szerint a hiányok pótlására alkalmas feladatok, az ismeret rögzítésére alkalmas feladatok, és a rögzített ismeret elmélyítésére, felhasználására szolgáló feladatok. A hagyományos didaktikai felosztás szerint a differenciálásnak több típusa van: tartalom, érdeklődés, tempó, a tanár-tanulókra fordított ideje, a tanítás stílusa, csoportalkotás, stb

39

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Egyéni fejlesztés A fejlesztés egyéni fejlesztési tervek alapján történik. A tervkészítés részletes pedagógiai diagnosztikus vizsgálatokon alapul. A fejlesztés célja: a személyiség biztonságérzetének megteremtésével annyi, és olyan jellegű tevékenység biztosítása, amennyi a gyermek adott fejlettségi fokán szükséges ahhoz, hogy valamely ismeret, képesség biztos készséggé váljon nála. Saját lehetőségeinek megfelelő, optimális szintre hozása. A fejlesztés feladata a sérült funkciók korrigálása és a hiányzó funkciók kompenzálása. A fejlesztés területei: 

motoros és orientációs képességek (izomtónus, egyensúlytartás, nagy- és finommozgás, mozgáskoordináció, dominancia, cselekvés- és irányítástervezés, térbeli- időbeli tájékozódás),



kognitív képességek (észlelési folyamatok, figyelem, emlékezet, koncentráció),



a beszéd alaki és tartalmi részének fejlesztése (tiszta beszéd, helyes nyelvi rendszer),



grafomotoros képességek fejlesztése,



rendszerezési képességek fejlesztése.

A fejlesztéshez a következő módszereket, fejlesztő eljárásokat alkalmazzuk: 

Alapozó terápia motoros és orientációs képességek fejlesztésére,



Sindelar program a részképesség gyengeségek terápiájához,



zeneterápia,



Meixner-féle diszlexia prevenció,



szenzomotoros integrációs terápia,



logopédiai terápiák,



terápiás gyógyúszás.

A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók fejlesztésének speciális eljárásai a) Játékosság A játék nevelő fejlesztő hatása a munkatevékenységbe beágyazódik, a tanórai és 40

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola azon kívüli foglalkozásokban egyaránt meg kell mutatkoznia. A játék segít az énkép kialakításában, a viselkedési normák bensővé válásában, a tanulók ismereteket nyernek környezetükről, környezetük tárgyairól. Játékos keretben alakul ki a közösségi érzés, egymás segítésének tudata. b) Cselekvésbe ágyazott ismeretelsajátítás Tapasztalataink és a gyógypedagógia tudományos vizsgálataink alapján tanulóink ismeretelsajátítását és az ismeretek rögzítését legjobban a gyakorlat segíti. Minden ismeretet cselekvésbe ágyazottan kell tanítani és gyakoroltatni. c) Folyamatos gyakoroltatás: A tematikus és folyamatos ismétlés az ismeretek elsajátításának alapvető feltétele. A súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztésének speciális eljárásai     

kommunikációt segítő eszközök, módszerek használata, megfelelő testhelyzetek kialakítása pozícionálás és segédeszközök segítségével, hely-és helyzetváltoztató mozgást segítő eszközök használata, komplex gyógypedagógiai fejlesztés egyéni és csoportos foglalkozásokon, gondozási helyzetek bekapcsolása a fejlesztésbe.

Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók fejlesztésének speciális eljárásai a) A nevelés, a fejlesztés tervezése a mért szociális alkalmazkodás, a fejlettségi kor, illetve a mért intelligencia szintje és a kommunikációs színvonal alapján történik, az egyenetlen képességprofil, valamint a tanulási képességek miatt egyénhez igazodó módon. b) Protetikus környezet és eszköztár kialakítása. c) Speciális, egyéni motivációs és jutalmazási rendszer kialakítása. d) Vizuálisan segített kommunikációs rendszer. e) Előnyben kell részesíteni az információ átadására leginkább alkalmas, a gyermek megértési szintjének megfelelő módszereket és médiumokat. f) A fejlesztésben, a tanításban és a viselkedésproblémák kezelésében alapvető a kognitív-viselkedésterápia módszereinek alkalmazása. 41


5. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A speciális nevelés legfontosabb feladata olyan elfogadó környezet kialakítása, ami a sérült gyermekek

másságát

elfogadja,

fejlesztési

lehetőségeit

feltárja,

a

gyermekek

próbálkozásait megfelelően értékeli. Legfőképpen pedig jól átgondolt szilárd motivációs bázisra alapozva a helyes jutalmazás és büntetés rendszerének kidolgozására törekszik. A gyermeki személyiséget a biológiai tényezők és környezeti hatások egymással szoros kölcsönhatásban határozzák meg. Fejlődését három tényező befolyásolja: az öröklés, a környezet és a nevelés. A személyiség kialakulása az örökletes és a környezeti hatások, valamint ezek interakciójának, egymásra hatásának eredménye. Az egyéni adottságok, mint diszpozíciók jelennek meg. A környezeti hatások, a társadalmi tényezők, a nevelési intézmények, a családi környezet befolyásolják azt, hogy az adottságokból, mi és milyen mértékben valósul majd meg. Legjelentősebb a nevelés-oktatás személyiség formáló hatása. Célja a megfelelő szociális magatartásformák elsajátítatása, a kognitív kompetencia fejlesztése, az önszabályozó funkciók alakítása. A szociális magatartásformák közül cél: 

az önismeret, az önelfogadás, az önértékelés, a pozitív énkép kialakítása,



a közösségi érzés alakítása, a személyiség autonómiájának erősítése,



az emberi kapcsolatok, a másság tolerálása,



a felelősség vállalás – mindezt elfogadó attitűddel, oldott légkör megteremtésével.

Kognitív kompetencia esetében cél: 

a megismerési, a felfedezési, az alkotási vágy fejlesztésével,



az önkifejezési lehetőségek biztosításával,



a saját szükségletek kifejezésének képességével,



az önfejlesztő magatartásra ösztönzéssel,



a döntés, a választás, a rugalmas gondolkodás segítségével,



az egyénre szabott tanulási technikák, metódusok megismertetésével valósulhat meg.

42

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Az önszabályozó funkciók közül cél: 

a belső kontroll kiépítésének megkísérlése,



a társadalmi környezet iránti érzékenység fejlesztése,



a mintakövetés, az utánzás, az azonosulás, a képességének pozitív, követendő minták felmutatásával jöhet létre a személyiség fejlesztése.

Jó gyakorlat – konfliktuskezelés drámatechnikákkal A TÁMOP-3.4.2.A-11/1-2012-0011 Egyedül nem megy – befogadó intézmények együttműködése

pályázatban

adaptálta

intézményünk

a

konfliktuskezelés

drámatechnikákkal című jó gyakorlatot. Ennek keretében az intézmény pszichológusa és egy drámapedagógiában, vagy vitakezelésben járatos kolléga vezetésével a rászoruló tanulóknak lehetőségük van konfliktuskezelésre és indulataik levezetésére. (A tematikus terv az intézmény egyéb dokumentumaiban fellelhető.)

6. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Napjainkban nagyon időszerűvé vált a környezetvédelem és az egészségnevelés. Egyre nagyobb méreteket ölt a környezet szennyezése, fokozottan szükséges lenne a környezettudatos szemlélet minél előbbi kialakítása a gyerekekben, mert ha a természet rombolása ilyen mértékben halad, visszafordíthatatlan folyamatoknak nézünk elébe. Ha a környezettel nem élünk összhangban, az egészségünkre is kihat. A mai világ kihívásainak pedig csak teljes testi és lelki egészségben tudunk megfelelni. A mindennapok során mindehhez tudatosan kell figyelnünk a táplálkozásunkra, a kellő fizikai aktivitásra, a pihenésre, az egészségünket veszélyeztető káros hatások kiküszöbölésére, valamint a megfelelő öltözködésre.

6.1. Az iskola környezeti és egészségnevelési programja A környezet és az egészség egymástól elválaszthatatlan fogalmak. A természet és a környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-, környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza saját szervezete működésére. Az ismereti háttér átadása mellett a 43

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola környezeti- és egészségnevelés főként személyiségfejlesztő feladat, az értékrendszer és a magatartás fejlesztésén keresztül. Általános célok: 

Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt.



A Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés.



A bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése.



A testi-lelki egészség megőrzése.

Pedagógiai célok Az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása során az alábbiakra törekszünk: 

az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése,



a rendszerszemléletre való nevelés,



a holisztikus szemléletmód kialakítása,



a fenntarthatóságra nevelés,



a környezetetika hatékony fejlesztése,



az érzelmi és értelmi környezeti nevelés,



a tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés,



a tolerancia kialakítása,



a környezettudatos magatartás és életvitel segítése,



az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése,



a helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések megláttatása,



a problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség kialakítása,



a globális összefüggések megértése,



az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása,



az ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát,



az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás,



a családi életre nevelés fejlesztése, 44


az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése.

Konkrét célok 

Természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése.



Helyi értékek és problémák feltérképezése, helyi célok megfogalmazása (pl. fásítási akcióban részvétel, faültetés, madárvédelem, szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság, stb.).



Lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás módjai).



Hagyományok védelme, azonosságtudat fejlesztése: család – iskola – település – nemzet szinteken.



A szülőkkel, az iskola életének résztvevőivel, a környezetünkben élőkkel a kommunikáció fejlesztése.



A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó együttműködést.



Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére.



Megvalósítani a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások, a viszonyulások, az értékrend, a pozitív jövőkép és a környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élményhelyzetek biztosításával.



Lehetővé tenni a problémák, a jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását.



Felkészíteni a gyerekeket, ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben.



Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodást, megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit.



A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba, amely lehetővé teszi, hogy az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat

könnyebben

megértsék

több

tudomány

eredményeinek

felhasználásával, sokoldalú megközelítéssel. 

Valóságos természeti és humán környezet megtapasztalását biztosító programok szervezése: erdei iskola, jeles napok megünneplése, stb.

45


A tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezzenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, testilelki egészséges életvitelhez.



A legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése.



Az egészségre káros szokások biológiai, élettani, pszichés összetevőinek megismertetése.



Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás kialakítása.



A mindennapi testedzés megvalósítása.



Az iskolai környezet még barátságosabbá, tisztábbá, otthonosabbá tétele.



A növényápolási munkák folyamatosabbá tétele.

Az egészségnevelés színterei az iskolában: 

hagyományos tanórai oktatásszervezés,



nem hagyományos tanórai oktatás,



tanórán kívüli tevékenység,



testi nevelés, mindennapos testedzés programja.

Az egészségre nevelés feladatai a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók és az autizmus spektrum zavarral élő tanulók esetében: 

a szobatisztaság kialakítása,



a személyi higiénés szokások és igényének kialakítása,



az egészséges táplálkozásra nevelés,



a mozgás szeretetére nevelés,



a megfelelő öltözködési szokások kialakítása.

46


7.

A

közösségfejlesztéssel,

az

iskola

szereplőinek

együttműködésével kapcsolatos feladatok 7.1. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok „..közösségnek az emberek olyan együttélését nevezem, amelyet a következő négy tényező köt össze: közös érdek, közös cél, közös értékrend és a fenti három tényező meglétének tudata, vagy más szóval a „mi” tudat.” (Hankiss Elemér) A szocializáció pedagógiai megvalósulása az iskolai közösségbe való beilleszkedés. A közösség fejlesztése az egyén fejlesztésére épül. Az egyén egyidejűleg több kisebbnagyobb kollektívának is tagja (család, baráti kör, osztály, iskola stb.), melyben erős ösztönző hatás, cselekvésre indító szuggesztív erő rejlik, amelynek személyiség formáló hatása van. Az egyén a közösségben erősebbnek, boldogabbnak érzi magát. A közösség védettséget jelent az egyénnek. Ha a tanuló átéli az együttes élmény erőt sugárzó érzéseit, egyre inkább szocializálódik, érzelmi biztonságot szerez. Intézményünk célja, hogy olyan iskolai közösséget hozzon létre, amelyben a tanulók, tanárok és a szülők egyaránt jól érzik magukat, amely érzelmi biztonságot teremtve lehetőséget ad a közösségben a személyiség kibontakozására.

7.2. A közösségi nevelés színterei intézményünkben Tanórák Számos lehetőség nyílik a csoportmunka megvalósítására, kooperatív tanulási módszerek alkalmazására, tanulópárokban történő közös tanulásra. Minden tanévben projekteket szervezünk, melyek eltérnek a hagyományos tantárgyi oktatástól, lehetőséget biztosítanak a szülők, a pedagógusok, a tanulók közös munkájára, melybe a napközi is bekapcsolódik. A projektek témája korosztályhoz kapcsolódva évente változik.

47

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Tanórán kívüli programok A közösségi élet egyik színtere a napközi, hiszen a gyermekek délután kötetlenebb formában tudnak együtt lenni. Fontos, hogy a tanulók a közösség részeként is jól érezzék magukat, szívesen vegyenek részt a közös programokon, képesek legyenek a csoportjukkal együttműködni. Az intézményben szinte minden osztály önálló délutáni napközis csoportot alkot. A gyermekeknek mindössze 4-5%-a nem napközis. A napköziben is megvalósulnak azok a fejlesztési feladatok, amelyek a gyermekek társadalomba való integrálódásához elengedhetetlenül szükségesek. Ilyenek például az önkiszolgálás, az egészséges életmódra nevelés, a társas kapcsolatok erősítése és a tehetséggondozás. Jó gyakorlat – konfliktuskezelés drámatechnikákkal A TÁMOP-3.4.2.A-11/1-2012-0011 Egyedül nem megy – befogadó intézmények együttműködése

pályázatban

adaptálta

intézményünk

a

konfliktuskezelés

drámatechnikákkal című jó gyakorlatot. Ennek keretében az intézmény pszichológusa és egy drámapedagógiában, vagy vitakezelésben járatos kolléga vezetésével a rászoruló tanulóknak lehetőségük van konfliktuskezelésre és indulataik levezetésére. (A tematikus terv az intézmény egyéb dokumentumaiban fellelhető.) Szabadidős programok Az intézmény minden tanulója érdeklődésének megfelelően részt vehet bármely szakkör munkájában a tanulási idő után. A szakkörök típusa minden évben a gyermekek elvárásaihoz, érdeklődéséhez igazodik. Minden hónap utolsó péntekén klubdélutánt tartunk, ahol környezeti nevelés és kézműves foglalkozások váltják egymást. A kézműves foglalkozások témája mindig valamely ünnephez kapcsolódik (pl. advent, karácsony, farsang, húsvét, anyák napja).

Iskolán kívüli programok Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink a délutáni szabadidős tevékenységek keretében ne csak az iskola falain belül, hanem azon kívül is lehetőséget kapjanak ismeretszerzésre, kikapcsolódásra. Így változatosabb és színvonalasabb programokat tudunk biztosítani számukra,

és

a

közvetlen

tapasztalatszerzésre

is

alkalmuk

nyílik.

Évről-évre

hagyományosan megvalósuló programjaink: múzeum- és színházlátogatások, koncertek, cirkuszi előadás, állatkert, kerületi karácsonyi kézműves foglalkozás, tanulmányi séták. 48

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Minden évben szervezünk több napos tanulmányi kirándulást, osztálykirándulást, melyek során szinte észrevétlenül kapcsolódik össze az ismeretszerzés és az élményben gazdag kikapcsolódás. Emellett fontosnak tartjuk ezeknek a programoknak a közösségformáló szerepét, hiszen ilyenkor a gyermek és a pedagógus pár napig szinte családként él együtt. Az erdei iskola pedagógiai programunk szerves része, környezeti nevelésünk egyik színtere. A tanév során több osztály vesz részt erdei iskolai programban, mely az őszi vagy a tavaszi hónapokban kerül megszervezésre (3-4 napig tart). Ezt a programot egy-egy osztály, illetve annak osztályfőnöke, vagy egy egész tagozat is kezdeményezheti. Minden esetben kijelölésre kerül egy felelős szervező, de az időpont és a helyszín kiválasztásában, a programok tervezésében, előkészítésében és lebonyolításában valamennyi pedagógus és asszisztens részt vesz, aki a gyerekekkel odautazik. A résztvevő gyermekek kiválasztását - a szülők anyagi hozzájárulásával, támogatásával - az érintett pedagógusok végzik. A részvétel feltétele a minimális önállóság, illetve az önkiszolgálási feladatokban tanúsított együttműködés, szóval, vagy az iskolában is használt kommunikációs eszközzel való irányíthatóság és a megfelelő magatartás. Az erdei iskola alatt tanulóinknak lehetőségük nyílik a természetes környezet megfigyelésére, a tanév során megszerzett elméleti ismereteiket kiegészíthetik gyakorlati tapasztalatokkal. A megismerés folyamatában előtérbe kerül a cselekvés és a felfedezés, melyre egész évben nagy hangsúlyt fektetünk. Az értelmi fogyatékos (enyhe és középsúlyos) gyermekek szituációtól független, elvont gondolkodása eltérő mértékben, de minden esetben sérült, ezért a közvetlen megtapasztalásnak nagy jelentősége van. A gyermekeknek alkalmuk van arra, hogy felfedezzék és megértsék a természet, a közösség és az egyén kapcsolatait, összefüggéseit. Ezáltal fejlődnek azok a készségeik, képességeik, amelyek elősegítik környezettudatos magatartásuk kialakítását. Az erdei iskolának fontos szerepe van a személyiség- és közösségfejlesztésben. Egyben szocializációs színtér is, ahol a gyermekek elsajátítanak kommunikációs és viselkedési szokásokat. Megtapasztalják az egymásra figyelés és felelősségvállalás kiemelkedő szerepét. Gyakran előfordul, különösen a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók esetében, hogy a gyermek először van távol szüleitől, tölti az éjszakát otthonán kívül. Ez jelentős fejlesztési lehetőség az önállóság, önellátás terén. Ezért kiemelten fontos a program előkészítő 49

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola szakasza is, ahol már hetekkel az indulás előtt részletesen beszélünk az utazásról, a csomagolásról, a szükséges felszerelésről és a megfelelő viselkedésről. A csoport közösen csomagolja össze a kiválasztott játékokat, sportszereket. Lehetőség és képesség szerint a gyermekek kiveszik részüket a reggeli és az uzsonna elkészítéséből, esetleg már az alapanyagok beszerzéséből is. Az erdei iskolák mindig valamilyen produktummal (napló, beszámoló, gyűjtemény) zárulnak. A hazatérést követően feldolgozzuk, rendszerezzük a látottakat, a csoport képességeinek megfelelően képes, vagy írott formában, esetleg gyűjtemények, tablók készítésével. Az erdei iskola ezek mellett jó alkalom a szocializáció fejlesztésére, az egymáshoz való alkalmazkodás

gyakorlására,

a

csoportok

összekovácsolódására,

a

barátságok

elmélyítésére. Tanítványainknak egy, a tanóraitól független helyzetben való megfigyelése a pedagógus számára is sok hasznos információt nyújt. A TÁMOP-3.4.2.A-11/1-2012-0011 Egyedül nem megy - befogadó intézmények együttműködése pályázat keretében működő Kapcsolda program lehetőséget biztosít intézményünk tanulóinak többségi iskolákba járó diákokkal való közös szabadidő eltöltésére. A program célja a sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelésének támogatása, társadalmi integrációjukkal kapcsolatos problémák csökkentése. További cél, hogy a projekt eredményeként kialakult kapcsolatok, szakmai együttműködés a későbbiekben is fennmaradjanak.

50


8. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Főbb felelősségek és tevékenységek: 

az osztály vezetőjének legfontosabb feladata: az iskoláztatás kezdő szakaszában a gyermekek iskolai életre való szocializálása, kötelességtudatuk és feladattudatuk kialakítása, alapkészségek fejlesztése, az egészséges életmódnak megfelelő szokások, követelmények megismertetése, gyakoroltatása, fejlesztő foglalkoztatása,



ismeri a Közoktatási Törvény, Köznevelési Törvény alapvető rendelkezéseit, az SZMSZ-t, a Kjt-t, az iskola alapdokumentumait,



törvény adta joga, hogy a tanításhoz maga választhatja meg a felhasználni kívánt taneszközöket és módszereket, azonban tekintettel kell lennie arra, hogy munkájával a tantestület által kialakított pedagógiai koncepciónak megfeleljen,



tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkozásokra,



tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi,



a tanórákra való felkészülést segítí az intézményben, a TÁMOP-3.4.2.A-11/1-20120011 Egyedül nem megy – befogadó intézmények együttműködése pályázatban beszerzésre került és kialakított eszközkölcsönző működtetése,



a tanórákra való felkészülést segítí az intézményben, a TÁMOP-3.4.2.A-11/1-20120011 Egyedül nem megy – befogadó intézmények együttműködése pályázatban kialakításra került feladatbank,



szükség esetén időben szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez,



betartja az iskolai Pedagógiai Programban és a Helyi Tantervben rögzített követelményeket,



gondoskodik arról, hogy minden tanuló – ha különböző ütemben is – megszerezze a kerettantervben és az iskolai Pedagógiai Programban, a Helyi Tantervben rögzített

követelményekben

meghatározott

megfelelő ismereteket,

51

alapkészségeket,

képességeknek


az osztályfőnökök támogatják a tanulók egyéni átvezetését óvodából többségi általános iskolába, általános iskolából többségi iskolába, általános iskolából gimnáziumba/szakközépiskolába (Egyéni átvezetési és utánkövetési terv minták az intézmény egyéb dokumentumaiban fellelhetőek) a TÁMOP-3.4.2.A-11/1-20120011 Egyedül nem megy – befogadó intézmények együttműködése pályázatban kidolgozottak alapján.



mint a nevelőtestület tagja köteles részt venni a testületi értekezleteken, megbeszéléseken; joga van véleményével a közös döntésekhez hozzájárulni,



szakmai munkaközösség tagja, annak programjaira javaslatot tehet,



tanításában kiemelten kezeli a szóbeli és írásbeli kommunikatív képességek fejlesztését,



a tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi,



jelzi a gyermekvédelmi felelősnek, ha bármilyen problémát észlel,



biztosítja a tanuló egészség- és balesetvédelmét,



tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez,



tiszteli a gyermek emberi méltóságát; a másik ember tiszteletét megköveteli a tanulóktól is,



részt vesz mérésmetodikai felmérésekben,



a félévi és év végi felméréseket, témazáró dolgozatokat legkésőbb egy héttel a jegyek lezárása előtt megíratja,



gondoskodik a felvett szertári anyag megfelelő tárolásáról, megőrzésről,



szeptemberben megnyitja az osztálynaplót, októberben az anyakönyvet, a tanulók tájékoztató füzeteit,



ismerteti és dokumentálja a házirendet és a tűz- és balesetvédelmi oktatást,



szülői értekezletet tart, a szülőkkel rendszeresen kapcsolatot tart,



a

kerettantervben

és

a

pedagógiai

programban

meghatározottak

szerint

érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékeli a tanulók munkáját, 

mint osztályfőnök, havonta köteles tájékoztatni a szülőt gyermeke előmeneteléről – a 2. évfolyam második félévétől – a tájékoztató füzetbe történő jegyek beírásával,



felelős a naplók naprakész vezetéséért, vezeti továbbá a tanulók tájékoztató füzetét,



kötelessége a közös iskolai rendezvényeken való részvétel, 52


kötelessége az iskolai munkatervben rá osztott feladatok végrehajtása, ügyeletesi teendők ellátása,



naponta 15 perccel az első tanítási órája megkezdése előtt köteles munkahelyén megjelenni, akadályoztatása esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti munkáltatóját,



a törvényben meghatározott módon beosztható az iskolavezetés utasítására helyettesítésre,



köteles tanmenetet használni, melyet minden évben a saját csoportjára /-jaira/ formál,



folyamatosan, pontosan, az adott határidőre elvégzi az összes adminisztrációt,



nevelési programja az osztályközösség fejlődését szolgálja,



az iskola pedagógiai programjában rögzített és elfogadott célkitűzések szerint nevel-oktat, vezeti osztályát,



a pedagógiai program szerint magas színvonalú pedagógiai munkát végez,



lehetősége van érdeklődésének és szakmai felkészültségének megfelelő pályázatok írására,



részt vesz kötelező és egyéni továbbképzéseken.

Különleges felelőssége Vagyon 

áttekinti a tantermében bejegyzett változtatásokat,



anyagilag felel a reá bízott eszközökért.

Tervezés 

határidőre elkészíti az éves programot, és véglegesítésre átadja a szakmai munkaközösség-vezetőjének,



elkészíti az reá bízott tanévi ünnepségnek a tervét, felkéri a segítőket,



figyelemmel kíséri a meghirdetett versenyfelhívásokat,



felkérésre bemutató tanítást tart,



egyéni fejlesztési tervet készít a tehetséges tanulók fejlesztésére, a lemaradó tanulók felzárkóztatására,



együttműködik a munkaközösség-vezetővel, valamint az iskolavezetés tagjaival.

Ellenőrzés módjai 

rendszeresen ellenőrzi és értékeli: 53

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola o az általa vezetett osztály tanulóinak tanulmányi és közösségi teljesítményét, o az adminisztrációt, o az évfolyamának felméréseit összeállítja, megíratja és értékeli, 

amennyiben közérdek, beszámol a munkaközösségének,



ellenőrzi a kiemelt feladatok teljesítésének ütemét,



tudásszint felmérést végez feladatlapos módszerrel,



félévkor és év végén szóban beszámol a követelmények teljesítéséről az elért eredményekről, kudarcokról az osztályozó értekezleteken.

Kapcsolatok

9.



szükség szerint a munkaközösség vezetőjével, az iskolavezetéssel,



a könyvtárossal,



napi szakmai-pedagógiai kapcsolatot tart valamennyi kollégájával,



az osztálya szülői közösségével,



a gyermekvédelmi felelőssel,



a Szakértői Bizottsággal,



a védőnővel.

A

kiemelt

figyelmet

igénylő

tanulókkal

kapcsolatos

pedagógiai tevékenység helyi rendje Az Nkt. 4. § 12. pontja alapján kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: a. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, b. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, c. kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló.

9.1. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenységek A magatartás-szabályzók hiányánál, fejletlenségénél, a labilis értékrend megszilárdításánál kiemelkedőek az alábbi tevékenységek: 54


a viselkedési szabályok betartására való nevelés,



az erkölcsi normák megismertetése és azok elfogadtatása,



az értelmes életvitel tudatosítása.

A kommunikációs és beilleszkedési zavaroknál kiemelten fontos: 

a társas kapcsolatok, érzelmek, viselkedés terén mutatkozó gátlások oldása,



felkészítés a mentális egészségkárosító, veszélyeztető tényezőkkel szembeni védekezésre,



az illem és etikett szabályainak megismertetése és betartatása,



mindezeken felül teret adunk a színes, sokoldalú életnek, tanulásnak, játéknak és munkának.

9.1.1.

Beilleszkedési

zavarok,

magatartási

problémák,

enyhítését

szolgáló

tevékenységek 

szülőklub (kötetlen beszélgetés aktuális problémákról),



fogadóórák,



szülői értekezletek,



pszichológiai tanácsadás szülőknek, gyermekeknek,



terápiás tanácsadás szülőknek, gyermekeknek,



kirándulások,



erdei iskolák,



kóruséneklés és kórustáborok,



zeneterápiás foglalkozások,



hangszeres szakkör,



iskolai és iskolán kívüli szereplések,



könyvtárhasználat,



számítógépes foglalkozásokon való részvétel, internet használat.

Jó gyakorlat – konfliktuskezelés drámatechnikákkal A TÁMOP-3.4.2.A-11/1-2012-0011 Egyedül nem megy – befogadó intézmények együttműködése

pályázatban

adaptálta

intézményünk

a

konfliktuskezelés

drámatechnikákkal című jó gyakorlatot. Ennek keretében az intézmény pszichológusa és egy drámapedagógiában, vagy vitakezelésben járatos kolléga vezetésével a rászoruló 55

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola tanulóknak lehetőségük van konfliktuskezelésre és indulataik levezetésére. (A tematikus terv az intézmény egyéb dokumentumaiban fellelhető.)

9.2. A tehetséggondozással, képességek kibontakoztatásával összefüggő tevékenység Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 138. § (5) bekezdésének alapján - a különleges bánásmódot igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó eltérő szabályként - az általános iskola felső tagozatán, a nevelőtestület döntése alapján, a habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások legfeljebb ötven, a középfokú iskolában

legfeljebb

hetvenöt

százaléka

a

sajátos

nevelési

igényű

tanulók

tehetséggondozására, a tantárgyi követelmények eredményes teljesítését szolgáló felzárkóztatásra is fordítható. Ennek értelmében, intézményünkben a habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások 50%-át tehetséggondozásra, a tantárgyi követelmények eredményes teljesítését szolgáló felzárkóztatásra fordítjuk. Döntésünket félévenként a fenti jogszabály előírásainak megfelelően felülvizsgáljuk, és a tanulók fejlődésének ismeretében megerősítjük vagy módosítjuk. Intézményünk tanulói között - csakúgy, mint a többségi iskolák tanulói között - találunk tehetséges diákokat. A tehetség időben történő felismerésének és a pedagógus széleskörű tehetségfejlesztő munkájának fontosságát eddigi pedagógiai gyakorlatunk igazolja. A tehetségfejlesztő munka áthatja a különböző művelődési blokkokat, a tantárgyakhoz, tevékenységi területekhez kapcsolódó, mind tanórai, mind tanórán kívüli foglalkozásokat. Alapelv: a tehetséges gyermeknek mást és másképpen kell tanítani, hiszen kreativitásuk, személyiségfejlődésük, iskolai teljesítményük a tanári követelmények függvényében alakul. A tehetséggondozás célja: 

a speciális tehetségnek a felkutatása, kibontakoztatása és folyamatos gondozása,



a személyiség kibontakoztatása, 56


a gyermek általános értelmi képességeinek fejlesztése,



megtalálni minden gyermekben a speciális tehetséget.

A tehetséggondozás kiemelt területei iskolánkban: a) Művészeti tehetségek fejlesztése a. ének-zenei tehetséggondozás b. képzőművészeti tehetséggondozás c. tánc tehetséggondozás b) Sporttehetségek fejlesztése Intézményünkben a tehetséggondozás feladatainak megvalósítása - tanítási órákon, valamint a tanórákon kívüli foglalkozások keretében - differenciálással történik. Tehetségfejlesztés a tanórákon: 

differenciálást szolgáló tartalmak (a tantervben foglalt tartalmakat szintben, témakörökben meghaladó, dúsító, gazdagító jellegű programok),



differenciálás

a

tanulásszervezésben

(képesség

és

érdeklődés

szerinti

csoportbontás; tartalmi különbségtétel; követelmények differenciálása), 

a differenciálást segítő taneszközök biztosítása (pl. számítógépes programok, multimédia),



egyéni rehabilitációs foglalkozások,



választható speciális fejlesztések,



könyvtári órák,



léptetés, gyorsítás (akcelerációs program: egy-egy tanuló osztályt ugorhat).

A tanórán kívüli tehetséggondozás színterei: szakkörök, énekkar, 

napközis klubfoglalkozások,



kerületi sportversenyek,



rajzpályázatokon való részvétel,



gazdagítás, dúsítás: órán kívüli felkészítések a különböző tanulmányi versenyekre, 57


házi versenyek (tanulmányi, sport, ének, rajz, versmondó, memória) ,



kerületi- és országos sportversenyeken való részvétel,



fővárosi tanulmányi és kulturális versenyeken való részvétel.

10. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Diákönkormányzat A diákönkormányzat tevékenységét az iskola keretein belül végzi, a tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, jogaik érvényesítésére a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére. Jelentősége, hogy átfogja az iskolában tanuló diákok többségét. Rendkívül alkalmas arra, hogy a tanulói öntevékenység maximálisan előtérbe kerüljön. Szervezeti keretei, vezetési mechanizmusa, tartalmi tevékenysége alkalmas arra, hogy a gyermekek e kereteken belül tanulják meg a közösséghez tartozás és alkalmazkodás formáit. Lehetőséget ad a közösségi élet kialakítására, a közösségi lét, a demokrácia játékszabályainak elsajátításának.

10.1. A diákönkormányzat létrehozása, szervezete A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg. Iskolánk diákönkormányzatát (továbbiakban DÖK) az osztályok választott képviselői alkotják. Tagjai 4-8. évfolyamig osztályonként 2 fő. A DÖK megújításáról minden évben, legkésőbb szeptember 30-ig – a tisztújító diákönkormányzati közgyűlés összehívásával, – a DÖK vezetőjének kell gondoskodnia. A tisztújító közgyűlésen megválasztott tisztségviselők a választást követő első tanítási naptól gyakorolják a jogaikat. A diákönkormányzati választáson csak olyan jelölt állítható, aki a jelölést vállalja. Megbízatása visszavonható, ha azt az osztály egyik tagja indítványozza, s az osztály a javaslatot – egyszerű szótöbbséggel – elfogadja. A diákönkormányzati képviselő joga, hogy lemondjon a tagságáról, ebben az esetben az osztálynak új diákönkormányzati tagot 58

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola kell választania. A tisztségviselők választják meg a DÖK elnökét. A szavazás nyílt szavazással történik, a szavazásra vonatkozó általános szabályok szerint.

10.2. A diákönkormányzat működési feltételei Az iskola biztosítja – a fenntartó által – a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A DÖK az intézmény helyiségeit, berendezéseit az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzata, és a Házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. A DÖK köteles előre bejelenteni a hely, illetve eszközhasználati igényét, hogy az intézmény működése és a DÖK igényei összehangoltak legyenek. A DÖK a működéséhez szükséges forrásokat pályázati vagy más úton elnyert eszközökkel is biztosíthatja.

10.3. A diákönkormányzat célja, feladata A diákönkormányzat célja, hogy  a tanulók érdekeinek hatékony képviseletét ellássa (a tanuló joga, hogy a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért), 

részt vegyen az intézmény szabadidős és kulturális programjaiban,



támogassa a diákkörök munkáját.

A diákönkormányzat feladata: 

kísérje figyelemmel a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését,



megállapításairól, tevékenységéről tájékoztassa a diákokat,



éljen a jogszabályban meghatározott jogaival,



az iskolai munka segítése,



a problémák megfogalmazása – mindenki által elfogadható módon,



részt vegyen az iskolai élet alábbi területeinek segítésében, szervezésében: o

szakkörök, sportkörök, erdei iskolák, kirándulások kiválasztásának véleményezése, részvétel a szervezésben és a lebonyolításban,

o

a heti „Tisztasági Verseny” pontozásában, értékelésében,

o

az iskola, az iskolaudvar rendjének, tisztaságának megőrzésében, takarításának szervezésében, 59

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola o

a „Kulturált Étkezési Verseny” pontozásában,

o

az iskolai versenyek zsűrijében való részvétel,

o

ünnepségek, szabadidős programok megszervezésében, csatlakozás a kerületi rendezvényekhez,

o

a kicsik és gyengék segítésében,

o

a szülők és a tanárok felé az elképzeléseik közvetítésében,

o

diákpanaszok felvállalásában, iskolavezetés elé vitelében,

o

versenyek, vetélkedők szervezésének segítésében,

o

őszi és tavaszi papírgyűjtések szervezésében, az abban résztvevő gyermekek aktivizálásában,

o

kulturális programok szervezésében,

o

az iskola dekorációjában való segítségnyújtásban, az aula díszítésében, ünnepélyekre való berendezésében, faliújság készítésében,

o

az ügyeleti rendszerben diákügyeletesek segítsék a pedagógusok munkáját.

10.4. A diákönkormányzat hatásköre A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját

közösségi

életük

tervezésében,

szervezésében,

valamint

tisztségviselőik

megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt a) saját működéséről, b) a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, c) hatáskörei gyakorlásáról, d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról,

60

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola e)

az

iskolai

diákönkormányzat

tájékoztatási

rendszerének

létrehozásáról

és

működtetéséről. A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat véleményét – az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl – a) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, d) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, e) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, g) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni.

10.5. A diákönkormányzat kötelessége A diákönkormányzat kötelessége: 

a jogkörébe tartozó ügyekben döntését legkésőbb az iktatástól (iktatás hiányában a kézhezvételétől) számított harmincadik napot követő első ülésén meghozza, – biztosítsa a tanulóknak a diákönkormányzat tevékenységében való közreműködés lehetőségét,



a diákok jogi és erkölcsi védelme, – a DÖK tagjaihoz fordulhatnak az iskolai élettel kapcsolatos problémáikkal a tanulók,



évenként munkatervet készíteni, melyet az iskola vezetőségével egyeztet;



végrehajtsa a munkatervében megjelölt feladatokat (az esetleges változtatást indokolja), 61


a diákok igénye szerint szabadidős és kulturális programokat szervezzen,



a házirendet betartsa, és betartassa.

11. Az iskola szereplőinek - a szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésével kapcsolatos feladatok és az intézmény partnereinek kapcsolattartásának formái A partneri kör meghatározása alapvető fontosságú intézményünk minőségirányítási rendszerében. Ismernünk kell pedagógia munkánk „fogyasztóit” és „részeseit”, akik számára szolgáltatást kívánunk nyújtani. A partnerközpontú működés középpontjában a partnerekkel

folytatott

folyamatos

kommunikáción

alapuló

fejlesztés

áll.

A

partnerazonosítás, és kapcsolattartás nélkül nem jöhet létre nevelő-oktató munkánk folyamatos fejlődése. Az elkötelezettség partnereink felé fontos számunkra, a partneri visszacsatolások segítik a további minőségirányítási munkánkat. Intézményünkben 2000 őszén a COMENIUS 2000 közoktatási Minőségfejlesztési Program keretén belül megtörtént a partnerek azonosítása. Az így összegyűjtött partnereket közvetlen és közvetett csoportokra osztottuk, meghatároztuk a kapcsolattartás formáit és gyakoriságát. Közvetlen partnereink: 

fenntartó,



szülők, tanulók,



alkalmazotti kör (pedagógusok, oktatást segítő munkatársak, technikai személyzet).

Közvetett partnereink: 

óvodák: ahonnan beiskolázásra illetve óvodai áthelyezésre kerülnek a gyermekek,



középiskolák: ahol végzős tanulóink továbbtanulnak,



támogató személyek, civil szervezetek,



fővárosi, illetve kerületi pedagógiai intézetek,



nevelési tanácsadók,



tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottságok,



szociális foglalkoztatók, egészségügyi otthonok, lakóotthonok, ahová a végzős értelmileg akadályozott tanulóink kerülnek,



kerületi kulturális intézmények, 62


a TÁMOP-3.4.2.A-11/1-2012-0011 „Egyedül nem megy - befogadó intézmények együttműködése” pályázatban résztvevő intézmények.

A részletes partnerlistát az Intézményi Minőségirányítási Program tartalmazza. Intézményünk figyelembe veszi és betartja mindazon törvényeket és rendelkezéseket, amelyek a gyermekek, a szülők jogait és kötelezettségeit tartalmazzák. Célunk, hogy erősítsük, kiszélesítsük és javítsuk a kapcsolatokat a gyermekek, a szülők és a pedagógusok között. 11.1. Együttműködés, kapcsolattartás a fenntartóval A fenntartó biztosítja az intézmény költségvetési kereteit, ellenőrző, irányító szerepe lényeges. A fenntartóval az iskola vezetése folyamatos kapcsolatot tart iskolaszervezési és gazdálkodási területen egyaránt. A kölcsönös tájékoztatáson, együttműködésen alapuló kapcsolat fenntartására törekszünk. Mindkét oldalról történő kölcsönös segítőkészség, együttgondolkodás és együttműködés segítette eddig is az iskola munkáját, ami mindkét félnek alapvető érdeke. 11.2. A szülőkkel való együttműködés, kapcsolattartás rendje, formái A szülőket partnernek tekintjük. Meggyőződésünk, hogy csak együtt, a szülők aktív bevonásával tudunk eredményes munkát végezni. Szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok keretében (és bármikor, ha szükséges) tartjuk a kapcsolatot. Várjuk őket a karácsonyi ünnepélyen, az anyák napi műsorokon, a Montágh napon, az iskolai projektzáró délutánon, a pályaválasztással kapcsolatos szülői értekezleteken, szülőklubokon. Fontos felhívnunk a szülők figyelmét arra, hogy az intézmény célja és feladata iránti elkötelezettségük, együttműködésük nélkülözhetetlen. A szülőkkel való kapcsolattartás módjai a tanév folyamán: 

szülői értekezletek: szeptember, január hónapban tartjuk osztályonként,



rendkívüli szülői értekezletek egy adott probléma megvitatására,



fogadóórák: minden hónapban,



rendszeres írásbeli tájékoztatók az üzenő füzeten keresztül,



tájékoztatás telefonon, illetve személyesen,



nyílt napok az óvodában és az iskolában. 63

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Ezeken kívül egyéni fogadóórákat tartunk igény szerint, előzetes időpont-egyeztetés után. A szülőkkel való kontaktust jónak tartjuk, iskolánk nyitott a felmerülő problémák megoldására.

11.3. A tanulókkal való együttműködés, kapcsolattartás rendje, formái A tanulókat partnernek tekintjük. Az intézmény életéről, az iskolai munkatervekről, illetve az aktuálisfeladatokról az intézmény igazgatója, a diákönkormányzatot segítő tanár, a diákönkormányzat tagjai és az osztályfőnökök tájékoztatják a diákokat. A tanulót (és a tanuló szüleit) a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a pedagógusok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató, ellenőrző füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőivel, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. Az együttműködés továbbfejlesztésének egyik lehetséges formája, a jövőben a tanulók fokozottabb bevonása a különböző iskolai programok szervezésébe, az iskolai élet koordinálásába.

11.4. A pedagógusokkal való együttműködés, kapcsolattartás rendje, formái 

Nevelési értekezlet: az intézmény összes pedagógusa és a pedagógiai munkát segítő munkatársak részvételével.



Osztályozó értekezlet: félévente. Az osztályozó értekezleten minden érintett pedagógus részt vesz.



Szakmai

munkaközösségek

ülései:

intézményegységeken

belüli

és

intézményegységek közötti oktató – nevelőmunka összehangolására. 

Minőségfejlesztési team ülései: intézményegységen belüli és intézményegységek közötti minőségfejlesztés összehangolására.



Team

munkák:

aktuálisan

szervezett

kisebb

csoportban

megbeszélések szervezése egy adott probléma megoldása érdekében.

64

megvalósuló


11.5. Együttműködés, kapcsolattartás egyéb intézményekkel Az együttműködés, a kapcsolattartás módjai: 

Vezetői szinten: programokon való részvétel, vezetői értekezletek, telefonos és személyes vezetők közötti kapcsolat.



Kollégák szintjén: programokon való részvétel, kerületi bemutató órák és előadások látogatása, tanfolyamokon való részvétel.



Kapcsolat a kerületi közoktatási intézményekkel: korrekt munkakapcsolatot sikerült kialakítani a kerületi közoktatási intézmények vezetőivel, főként az utazó gyógypedagógusi hálózat működtetése során. Különösen az óvodavezetőkkel, iskolaigazgatókkal.



Tanulóink érdekében folyamatosan együttműködünk, kapcsolatot tartunk a Kerületi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal, a tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottságokkal.



TÁMOP-3.4.2.A-11/1-2012-0011 Egyedül nem megy - befogadó intézmények együttműködése pályázatban részt vevő intézmények pedagógusaival, diákjaival.

65


12. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A tanulmányok alatti vizsgák (a továbbiakban: vizsga) a következők: a) javítóvizsga, b) osztályozó vizsga, c) különbözeti vizsga, d) pótló vizsga. Vizsgaforma, vizsgarészek: 

szóbeli vizsga,



írásbeli vizsga.

Az osztályozó, illetve javító és köztes vizsgák időpontjáról előre értesítést küld az iskola a szülőnek. Ha a megadott időpontban a tanuló nem jelenik meg, sikertelen vizsgának minősül. A vizsgán az iskolát három pedagógus képviseli.

A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend: 

A vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban (vizsgaidőszak) lehet tenni. Az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet.



A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki, melyet a helyben szokásos módon valamint az intézmény honlapján az éves munkatervben közzétesz.



A vizsga időpontjáról (év, hónap, nap, óra, perc) és helyszínéről (cím, épület, terem száma) a vizsgázó, illetőleg a kiskorú tanuló esetén a szülő (gondviselő) minimum a vizsga kezdete előtt 10 nappal postai értesítést kap.



A vizsga követelményeit az iskola helyi tantervében foglaltak határozzák meg. A tantervi minimum követelmények az iskola honlapján közzétett házirendben, valamint a helyi tantervben tekinthetők meg.



A vizsgakötelezettség a tanulónak az évfolyam követelményeiben megállapított valamennyi tantárgyra vonatkozhat. Ez alól felmentést csak a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak alapján, az igazgató adhat engedélyt.

66


13. A felvétel és az átvétel helyi szabályai 13.1. A belépés általános feltételei Intézményünk gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat lát el. Az Nkt. 15. § (1) bekezdése alapján a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben való ellátás a szakértői bizottság véleménye alapján vehető igénybe. Intézményünk kijelölése a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok és az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet ellátó bizottságok révén történik - a szülő kérelmére, illetve az általunk kiadott befogató nyilatkozat alapján. Az intézményünkbe felvett, átvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról – a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével – az igazgató dönt. Az óvodánkba felvett gyermekek csoportba való beosztásáról - a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett - szintén az intézmény vezetője dönt. A beiratkozás során alkalmazásra kerülő eljárások: 

a szakértői vélemény elemzése,



az előző intézményből hozott dokumentumok vizsgálata,



a szülő gyermekével együtt való bemutatkozása,



beszélgetés a szülővel,



szükség esetén a gyermek megfigyelése foglalkozás közben.

13.2. Óvodai felvétel, átvétel Óvodai intézményegységünkbe a felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel.

67

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos. A felvételről, átvételről az intézmény vezetője dönt. Férőhely hiányában a gyermeket előjegyzésbe vesszük. a) A beiratkozáshoz szükséges iratok: 

a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye, mely tartalmazza intézményünk kijelölését,



a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító,



a lakcímet igazoló hatósági igazolvány (lakcímkártya),



társadalombiztosítási hatósági igazolvány (TAJ kártya),



szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványa.

b) A beiratkozás időpontja Óvodai intézményegységünkbe a beiratkozás folyamatos, a szakértői vélemények elkészülésének idejétől függ.

13.3. Iskolai felvétel, átvétel Az Nkt. 45. § (2) bekezdése alapján a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. Az Nkt. 45. § (3) bekezdése szerint a tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanuló osztályba vagy csoportba való beosztásáról – a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével – szintén az igazgató dönt. 68

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre, a tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait ettől az időponttól kezdve gyakorolhatja. 13.3.1. Felvétel az iskola első évfolyamába a) Beiratkozáshoz szükséges iratok: 

a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye, mely tartalmazza intézményünk kijelölését,



a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító,



a lakcímet igazoló hatósági igazolvány (lakcímkártya),



társadalombiztosítási hatósági igazolvány (TAJ kártya),



a

szülő

személyazonosítására

alkalmas

igazolványa

(ingyenes

tankönyvigényléshez). b) A beiratkozás időpontja Az adott évben tanköteles korba lépő sajátos nevelési igényű gyermeket a szülő a szakértői bizottság véleményében vagy a kormányhivatal jogerős határozatában megjelölt időpontig köteles beíratni a kijelölt iskolába. Ennek értelmében intézményünkbe a beiratkozás folyamatos, a szakértői vélemények elkészülésének idejétől függ.

13.3.2. Beiratkozás intézményünkbe a 2. évfolyamtól a) Beiratkozáshoz szükséges iratok: A beiratkozáshoz szükséges iratok megegyeznek az 13.3.1. a) pontban felsorolt iratokkal, az alábbi kiegészítéssel: 

a befogadó nyilatkozat kiadásához az év végi bizonyítvány, év közben pedig az aktuális intézmény által kiállított igazolás, amely rögzíti a tanuló mindenkori évfolyamát.

b) A beiratkozás időpontja: Átvétellel történő tanulói jogviszony létesítés tanév közben bármikor lehetséges.

69

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola 13.4. Készségfejlesztő iskolai felvétel Készségfejlesztő iskolai intézményegységünkbe többnyire belső beiskolázással kerülnek a tanulók, a nyolcadik évfolyam sikeres befejezése után. Beiratkozáshoz szükséges iratok: A beiratkozáshoz szükséges iratok megegyeznek az 13.3.2. a) pontban felsorolt dokumentumokkal, okiratokkal.

70


14.

Az

elsősegély-nyújtási

alapismeretek

elsajátításával

kapcsolatos iskolai terv Az egyén és a társadalom számára egyaránt fontos és egyre szélesebb körben felismert szükséglet, hogy minél több állampolgár legyen képes a saját illetve mások testi épségét, egészségét veszélyeztető állapotot felismerni, szaksegítséget hívni és a hivatásos segélynyújtó helyszínre érkezéséig megfelelően, elsősegélyben részesíteni az arra rászorulókat. Cél: 

Az élet megmentése.



A további egészségkárosodás megakadályozása.



A gyógyulás elősegítése.

71


Szám

Cím

Téma

Szemléltetés, gyakorlat,

Szakkifejezés

irodalom 1.

Az

Az elsősegélynyújtás fogalma, Szeml.: garfikonok,

elsősegélynyújtás Elsősegélynyújtási

Tantárgyi

Szüks. eszközök

kapcsolat Elsősegélynyújtás,

Számítógép és

táblázatok

projektor vagy

kötelezettség,

írásvetítő

Elsősegélynyújtás helyzete Magyarországon, A segítségnyújtás fokozatai, 2.

Vérzések

A vérzések típusai,

Szeml.: anatmómiai ábra, Hajszáleres vérzés,

A vérzéscsillapítás

számítógépes ábrák;

vénás vérzés, artériás ember

számítógép és

lehetőségei,

Gyak.: fedőkötés

vérzés, artériás

keringési

projektor, Betadine,

Fül-, orr-, szájvérzés,

készítése, nyomókötés

nyomópont, artéria,

szervrendszere mull-lap, mull-pólya

Egyszerűbb kötözési módok

készítése, fejkötés

véna, hajszálér,

készítése;

fedőkötés,

Irod.: Internet, szakkönyv nyomókötés

72

Biológia: az

Anatómiai ábra,


3.

Légutak

Szabad légutak vizsgálata, Szeml.: imitátor;

Hármas érzékelés, Biológia: az ember

Mull-lap,

légúti akadályok

fej hátraszegés,

polifoam vagy

Irod.: szakkönyv

eltávolítása,

Heimlich-féle

szabad légutak biztosítása

műfogás, Rautek-

légzési szervrendszere

takaró

féle műfogás, stabil oldalfektetés 4.

Utcai balesetek

Helyszínbiztosítás,

Szeml.: imitátor;

Helyszínbiztosítás,

Polifoam vagy

betegvizsgálat,

Gyak.: helyszínbiztosítás,

eszméletlen,

takaró

állapot stabilizálás,

stabil oldalfektetés,

reflexek,

mentőhívás

mentőhívás;

légzésvizsgálat,

Irod.: szakkönyv

keringésvizsgálat, stabil oldalfektetés

5.

Mozgásszervek

A csontrendszer sérülései, Szeml.: imitátor,

sérülései

ellátásuk

Törés, ficam,

számítógépes ábrák, képek; rándulás, nyílt Gyak.: kéz kötözése

törés, zárt törés

Biológia: az ember

Háromszögletű

vázrendszere

kendő, Betadine, mull-

háromszögletű kendővel

lap, mull-pólya,

Irod.: szakkönyv

számítógép és projektor

73


6.

Égési sérülések

Égési sérülések típusai,

Szeml.: digitális képek,

Elsőfokú égés,

Biológia: az ember

Számítógép és

égési sérülések ellátása,

imitátor

másodfokú égés,

kültakarója

projektor, mull-

népi babonák az égési

Gyak.: fedőkötés

harmadfokú égés,

lap, mull-pólya,

sérülések ellátására

Irod.: szakkönyv

negyedfokú égés,

Betadine

folyadékvesztés

7.

Mérgezések

Mérgezések fogalma,

Szeml.: számítógépes

Mérgezés, szén-

Biológia: az ember

Számítógép és

gázmérgezések,

animáció

monoxid, szén-

emésztő szervrendszere projektor

gyógyszermérgezés,

Gyak.: szituáció

dioxid,

Kémia: szén-monoxid,

alkoholmérgezés

Irod.: szakkönyv

hemoglobin, metil- szén-dioxid, alkoholok alkohol, etilalkohol

8.

Vegyszer okozta

Vegyi anyagok a

Szeml.: digitális képek

Sav, lúg, sósav,

Biológia: az ember

Számítógép és

sérülések

háztartásokban, vegyi

Gyak.: szimuláció

kénsav,

kültakarója, az ember

projektor

anyagok a bőrön, vegyi

Irod.: szakkönyv

salétromsav,

emésztő szervrendszere

akkumulátorsav,

Kémia: savak és lúgok,

vízkőoldó, hypo,

kémhatás

anyagok a tápcsatornában

9.

Az Országos

Szeml.: számítógépes ábrák

Mentőszolgálat szervezeti felépítése 74


10.

11.

Magyarország

Szeml.: látogatás a

mentőtörténelme

Mentőmúzeumban

Központi Irányító

Szeml.: látogatás a

Csoport munkája

Központi Irányító Csoportnál

12.

13.

Mentőautók

Szeml.: egy mentőautó

felszereltsége

megtekintése

Gyakorlati

Segélynyújtási szituációk

számonkérés 14

Elméleti

Feladatlap és záró kérdőív

számonkérés

kitöltése

75


II. Az Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást Végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola helyi tanterve 1. A helyi tanterv elkészítéséhez használt kerettanterv megnevezése Az intézményi helyi tantervet a miniszter által kiadott Kerettanterv alapján készítettük el.

A nevelőtestület a tantárgyi órakeret 10%-ának felhasználásáról az általános iskolai évfolyamokon a következőképpen döntött: a helyi tantervben nem írt elő további tananyagot, helyi jelentőségű tartalmakat, nem választott a választható tantárgyakból, hanem az egyes tematikai egységek között osztotta el a rendelkezésre álló időkeretet az alkalmazható tudás megszerzése vagy a képességek fejlesztése céljából.

76


1.1. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók alapfokú nevelésének-oktatásának szakasza, alsó tagozat (1-4. évfolyam) A tantárgyak óraszámai az enyhe értelmi fogyatékos tanulók alsó tagozata (1-4. évfolyam) számára Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv és irodalom Matematika Etika/Hit-és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Rendelkezésre álló órakeret Szabadon tervezhető órakeret Tervezhető további időkeret (egyéb foglalkozás) Az osztályok számára engedélyezhető időkeret

7 5 (4+1 sz.t.) 1 2 2 1 -

8 (7+1 sz.t.) 5 (4+1 sz.t.) 1 2 1 2 -

7 (6+1 sz.t.) 4 (3+1 sz.t.) 1 2 2 2 1

8 (7+1 sz.t.) 5 (4+1 sz.t.) 1 2 2 2 1

2 (1+1 sz.t.)

1

1

1

5

5

5

5

25

25

25

27

2

2

2

3

27

27

27

28

52

52

52

55

Az osztály számára engedélyezett foglalkozási órakeret a törvényben meghatározottak szerint a kötelező és a választható tanórai foglalkozásokon (rendelkezésre álló órakereten) felül tartalmazza a további tanórákra, osztálybontásra és egyéb foglalkozásra (pl. rehabilitáció, választható speciális fejlesztés, szakkör, napközi, sportkör, zeneterápia, logopédia, gyógytorna, fejlesztő pedagógia, osztály- és csoportbontások, pszichológiai foglakozás) tervezhető időkeretet.

77

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola A 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 8. § (1) bekezdése alapján a tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási napon nem lehet több a) hat tanítási óránál az első-harmadik évfolyamon, b) hét tanítási óránál a negyedik évfolyamon. A fent hivatkozott rendelet 9. § (1) bekezdése kimondja, hogy a tanuló napi és heti terhelésével összefüggésben meghatározottak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni a) a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözete terhére megszervezett egyéb foglalkozások, b) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (5)–(8) bekezdése alapján szervezett foglalkozások, c) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet E oszlopában foglaltak alapján szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás óraszámait. Intézményünkben a sajátos nevelési igényű tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges, illetve amennyit a szakértői bizottság a szakértői véleményben javasol. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkeretét az Nkt. 6. melléklete határozza meg. A tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete alsó tagozaton: Évfolyam

Értelmi

Gyengénlátó

Vak,

Siket

és Egyéb

fogyatékos

nagyothalló,

autista

(enyhe)

mozgás

és

beszédfogyatékos első

3

7

8

10

3

második

3

7

8

10

3

harmadik

3

7

8

10

3

78

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola negyedik

3

7

8

11

3

1.2. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók alapfokú nevelésének-oktatásának szakasza, felső tagozat (5-8. évfolyam) A tantárgyak óraszámai az enyhe értelmi fogyatékos tanulók felső tagozata (5-8. évfolyam) számára Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret Természetismeret Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Rendelkezésre álló órakeret Szabadon tervezhető órakeret Tervezető további időkeret (egyéb

5. évf. 5 (4+1 sz.t.) 4 1

6. évf. 5 (4+1 sz.t.) 4 1

7. évf. 5 (4+1 sz.t.) 2 4 1

8. évf. 4 2 5 (4+1 sz.t.) 1

2

2

2

2

1 2 2 2 1

2 1 2 2 1

4 2 (1+1 sz.t.) 1 1 1

4 2 1 1 1

2 (1+1 sz.t.)

2 (1+1 sz.t.)

2

2 (1+1 sz.t.)

5 1

5 1

5 1

5 1

28

28

31

31

2

2

2

2

23

23

25

26

79

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola foglalkozás) Az osztályok számára engedélyezhető időkeret

51

51

56

56

Az osztály számára engedélyezett foglalkozási órakeret a törvényben meghatározottak szerint a kötelező és a választható tanórai foglalkozásokon (rendelkezésre álló órakereten) felül tartalmazza a további tanórákra, osztálybontásra és egyéb foglalkozásra (pl. rehabilitáció, választható speciális fejlesztés, szakkör, napközi, sportkör, zeneterápia, logopédia, gyógytorna, fejlesztő pedagógia, osztály- és csoportbontások, pszichológiai foglakozás) tervezhető időkeretet. A 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 8. § (1) bekezdése alapján a tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási napon nem lehet több hét tanítási óránál az ötödik–nyolcadik évfolyamon. A fent hivatkozott rendelet 9. § (1) bekezdése kimondja, hogy a tanuló napi és heti terhelésével összefüggésben meghatározottak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni a) a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözete terhére megszervezett egyéb foglalkozások, b) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (5)–(8) bekezdése alapján szervezett foglalkozások, c) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet E oszlopában foglaltak alapján szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás óraszámait. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkeretét az Nkt. 6. melléklete határozza meg. A tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete felső tagozaton: Évfolyam

Értelmi fogyatékos

Gyengénlátó

Vak,

Siket

nagyothalló,

autista

80

és Egyéb

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola mozgás

(enyhe)

és

beszédfogyatékos ötödik

3

8

9

11

3

hatodik

3

8

9

11

3

hetedik

4

8

10

12

4

nyolcadik

4

8

10

12

4

81


1.3. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók általános iskolájának helyi tanterve Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, általános iskola, 1–8. évfolyam Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok A nevelésoktatásfejlesztés területei Anyanyelv és kommunikáció

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

5 (4+1 sz.t.) 2

5 (4+1 sz.t.) 2

5 (4+1 sz.t.) 3

5 (4+1 sz.t.) 3

4

4

5

5

4

4

Számolás-mérés

2

2

4 (3+1 sz.t.)

4 (3+1 sz.t.)

3 (2+1 sz.t.)

3 (2+1 sz.t.)

3 (2+1 sz.t.) 2

3 (2+1 sz.t.) 3

Játékra nevelés

3 (2+1 sz.t.) 2

3 (2+1 sz.t.) 3

1

1

2

2

Tantárgy Kommunikáció

Olvasás-írás

Társadalmi környezet

Társadalmi ismeretek Életvitel és gyakorlat

Önkiszolgálás

3 (2+1 sz.t.)

3 (2+1 sz.t.)

Életvitel és gyakorlat

Természeti környezet Művészetek

Környezetismeret

Informatika

Információs eszközök használata

Testi nevelés

Ének-zene Ábrázolás-alakítás

Mozgásnevelés Testnevelés Összesen Tervezhető további időkeret (egyéb foglalkozás) Szabadon tervezhető órakeret

2 3

5

2 3

5

3 (2+1 sz.t.)

4 (2+2 sz.t.)

4 (2+2 sz.t.) 1

4 (2+2 sz.t.) 1

5 (3+2 sz.t.) 2

5 (3+2 sz.t.) 2

2 2

2 2

2 3 (2+1 sz.t.)

2 3 (2+1 sz.t.)

2 2

2 2

2 (1+1 sz.t.)

2 (1+1 sz.t.) 5 31 25 4

5

5

5

5

25 27

25 27

25 27

26 29

28 23

28 23

5 31 25

3

3

3

4

4

4

4

82

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Az osztályok számára engedélyezhető időkeret

52

52

52

55

51

51

56

56

Az osztály számára engedélyezett foglalkozási órakeret a törvényben meghatározottak szerint a kötelező és a választható tanórai foglalkozásokon (rendelkezésre álló órakereten) felül tartalmazza a további tanórákra, osztálybontásra és egyéb foglalkozásra (pl. rehabilitáció, választható speciális fejlesztés, szakkör, napközi, sportkör, zeneterápia, logopédia, gyógytorna, fejlesztő pedagógia, osztály- és csoportbontások, pszichológiai foglakozás) tervezhető időkeretet. A 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 8. § (1) bekezdése alapján a tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási napon nem lehet több a) hat tanítási óránál az első–harmadik évfolyamon, b) hét tanítási óránál a negyedik évfolyamon, c) hét tanítási óránál az ötödik–nyolcadik évfolyamon. A fent hivatkozott rendelet 9. § (1) bekezdése kimondja, hogy a tanuló napi és heti terhelésével összefüggésben meghatározottak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni a) a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözete terhére megszervezett egyéb foglalkozások, b) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (5)–(8) bekezdése alapján szervezett foglalkozások, c) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet E oszlopában foglaltak alapján szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás óraszámait.

83


A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete 1-8. évfolyamig az Nkt. 6. melléklete alapján: Évfolyam

Értelmi fogyatékos (középsúlyos)

Gyengénlátó

első

3

7

Vak, Siket nagyothalló, autista mozgás és beszédfogyatékos 8 10

második

3

7

8

10

3

harmadik

3

7

8

10

3

negyedik

3

7

8

11

3

ötödik

3

8

9

11

3

hatodik

3

8

9

11

3

hetedik

4

8

10

12

4

nyolcadik

4

8

10

12

4

84

és Egyéb

3


1.4. A súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelés-oktatásának helyi tanterve Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok: Életkor

Pedagógiai szakasz

Javasolt heti óraszám

6-12 évesek

Alsó (kezdő alapozó) szakasz

20

13-17 évesek

Középső (fejlesztő) szakasz

20

18-23 évesek Felső (orientációs és szocializációs) szakasz

20

Az óraterv heti 20 órára készült. A törvény által előírt 20 óra magába foglalja a fejlesztő nevelésoktatással összefüggő iskolai foglalkozásokat. Az étkezéssel kapcsolatos feladatok, az önkiszolgálás, a személyi higiénia fejlesztése a foglalkozások szerves részét képezik. Konkrét foglalkozás csoportokkal dolgozunk, amelyeket az Irányelvekben meghatározott fejlesztési területekkel összhangban alakítottunk ki. Az Irányelvekben meghatározott fejlesztési területek

Az intézményben szervezett (vagy működő) foglalkozások

Heti óraszám

1. Kommunikáció

a) Reggeli kör

5 4

3. Az érzékelés-észlelés fejlesztése

b) Konduktív mozgásfejlesztő foglalkoz

4. Kognitív funkciók fejlesztése

c) Környezet foglalkozás

2

2. Mozgásnevelés

85

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola 5. Játékra, munkatevékenységre nevelés d) Anyanyelv foglalkozás 6. Érzelmi és szociális nevelés

4

e) Kézműves foglalkozás

1

f) Ének, zene foglalkozás

2

g) Játék-stimulációs foglalkozás

2

7. Önkiszolgálásra nevelés 8. Rekreációs tevékenységre, egészséges életmódra nevelés

86


1.5. A tantárgyak óraszámai a Készségfejlesztő Speciális Szakiskola 9-10. évfolyamai számára

Megszilárdító szakasz Fejlesztési terület

Tantárgy

9

10

Anyanyelv és kommunikáció

Kommunikáció

4

4

Számolás-mérés

3

3

Társadalmi ismeretek és gyakorlatok

3

3

Természeti környezet

Környezet és egészségvédelem

3

3

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Életvitel és gondozási ismeretek

4

4

Informatika


2

2

Ábrázolás-alakítás

2+1

2+1

Ének-zene

1

1

Tánc-dráma

1

1

Testi nevelés

Testnevelés

2+3

2+3

Szakmai tantárgy

Szakmai előkészítő ismeretek

2

2

Tanóra összesen

31

31

26

26

3

3


Művészetek

Tervezhető további időkeret (egyéb) foglalkozás Választható tantárgyak óraszámai

87

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Az osztályok számára engedélyezhető időkeret

57

57

Az osztály számára engedélyezett foglalkozási órakeret a törvényben meghatározottak szerint a kötelező és a választható tanórai foglalkozásokon (rendelkezésre álló órakereten) felül tartalmazza a további tanórákra, osztálybontásra és egyéb foglalkozásra (pl. rehabilitáció, választható speciális fejlesztés, szakkör, napközi, sportkör, zeneterápia, logopédia, gyógytorna, fejlesztő pedagógia, osztály- és csoportbontások, pszichológiai foglakozás) tervezhető időkeretet. A 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 8. § (1) bekezdése alapján a tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási napon nem lehet több nyolc tanítási óránál a kilencedik–tizenkettedik évfolyamon. A fent hivatkozott rendelet 9. § (1) bekezdése kimondja, hogy a tanuló napi és heti terhelésével összefüggésben meghatározottak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni a) a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözete terhére megszervezett egyéb foglalkozások, b) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (5)–(8) bekezdése alapján szervezett foglalkozások, c) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet E oszlopában foglaltak alapján szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás óraszámait.

A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete 9-10. évfolyamokon az Nkt. 6. melléklete alapján:

88

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Évfolyam

Értelmi

Gyengénlátó

Vak,

Siket

fogyatékos

nagyothalló,

autista

(középsúlyos)

mozgás

és Egyéb

és

beszédfogyatékos kilencedik

4

9

10

13

4

tizedik

4

9

11

14

4

89


1.6. A tantárgyak óraszámai a Készségfejlesztő Speciális Szakiskola 11-12. évfolyamai számára Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz Fejlesztési terület Szakmai gyakorlati program (egyenkénti szakmai óraszám) Anyanyelv és kommunikáció


Szakmai elmélet Művészetek Testnevelés

Tantárgy

1/11

2/12

Háztartástan-életvitel

20

20

Szövött-tárgy készítő

20

20

Agyagtárgy készítő

20

20

Udvaros

20

20

Kommunikáció

1

1

Számolás-mérés

1

1

Társadalmi ismeretek és gyakorlatok

1

1


2

2

Szakmai ismeretek

2

2


1

1

Tánc-dráma

1

1

Testnevelés

2

2

31

31

Kötelező óraszám összesen:

90


1.7. A tantárgyak óraszámai a Készségfejlesztő Iskola 9-10. évfolyamai számára 2018-tól

A nevelés – oktatás fejlesztés területei



9 – 10. évfolyam Tantárgy

Kommunikáció

9. évfolyam

10. évfolyam

5

5 360

Számolás-mérés

5

5

360

Társadalmi ismeretek

1

1

72

1

1

1

1

4

4

Erkölcstan

72

Osztályfőnöki óra



2 tanéves óraszám

72

Életvitel és gyakorlat Gyakorlati képzés előkészítése

288 144

2

Környezet- és egészségvédelem

2

144 2

91

2

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Ének-zene Művészetek

126 1,5

2

2

2


144

Informatika


2

2

Testnevelés

Testnevelés

5

5

360

Szabad időkeret

3,5

4

270

35

36

144

Összesen

2556

Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs óraszám: 4óra/hét

1.8. A tantárgyak óraszámai a Készségfejlesztő Iskola 11-12. évfolyamai számára A nevelés - oktatás fejlesztésterületei

Tantárgy


11

12

Heti

Heti

2 éves

Kommunikáció

2

2

144

Számolás-mérés

1,5

1,5

108

Erkölcstan

1

1

72

92

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Társadalmi környezet Osztályfőnöki

1

1

72


Környezet és egészségvédelem

1

1

72

Testnevelés

Testnevelés

5

5

360

Szabadon választott

1,5

1,5

108

Közismeret összesen

13

13

936

20

20

óra/hét

óra/hét

Szabad készségfejlesztő időkeret

2

2

144

Készségfejlesztő időkeret összesen

22

22

1 584

Összesen

35

35

2 520

Gyakorlati tevékenység

Készségfejlesztő kerettantervek

Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs óraszám: 5 óra/hét

93

1440


2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Intézményünk minden tanulója részére biztosítja az ingyenes tankönyvet. A hivatalos tankönyvjegyzékben szereplő tankönyvet rendel. A tankönyvrendelés során a tartós tankönyvek közül választ, különös tekintettel van a tankönyvek grammban kifejezett tömegére. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának során fő elvként a tanuló fogyatékossági típusához és osztályfokához igazodunk. Törekszünk a részképességeket, különböző készségeket széleskörűen fejlesztő munkafüzetek, feladtlapok megrendelésére. A kiválasztott tankönyveknek, taneszközöknek a kerettanterv alapján elkészített helyi tanterv sajátosságainak is meg kell felelniük.

3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Fejlesztési területek Énkép, önismeret Az önismeret keretében a tanulók megismerkednek élettörténetükkel, saját maguk és családjuk történetével, külső és belső tulajdonságaikkal, aktuális személyiségükkel, szűkebb és tágabb kapcsolatrendszerük jellemzőivel. Az önismeret tanulásának célja a tanulók önismeretének, társismeretének, szociális helyzetfelismerő képességének erősítése, hatékony életvezetési, szociális probléma megoldási stratégiák, megküzdési módok kiépítése és ezáltal az alkalmazkodó és önérvényesítő képességeik

94

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola fejlesztése. A folyamatos önismereti munka a tanulók többségénél segíti a pozitív énkép, a differenciált, reális önértékelés kialakulását. Hon- és népismeret Fontos feladat a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és a szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. Tanulóink

a

tanórákon,

múzeumlátogatások)

valamint

keretében

tanórán

szerezzenek

kívüli

ismereteket

foglalkozások

(kirándulások,

Magyarország

történelméről,

kultúrájáról, nemzeti értékeiről, melynek során 

megismerik országunk földrajzát, lakóhelyük szűkebb és tágabb környezetét.



megismerik a városi és a falusi élet jellegzetességeit.



bepillantást nyernek a hazánkban élő etnikumok életébe, kultúrájába.

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. Fontos, hogy a tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, működéséről, ismerjék országait. Elemi szinten olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani a diákokat, hogy világképük kinyíljon, nyitottá és elfogadóvá váljanak más kultúrák, szokások és életmódok iránt. Ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőséget. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Intézményünk típusából adódóan figyelembe kell venni a tanulók gyógypedagógiai-pszichológiai jellemzőit, ezért előnyben kell részesíteni a sajátélményű tevékenységeket. A személyes élmény 95

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola segíti annak a belátását is, hogy a jelen eseményei nagymértékben a múlt eseményeinek eredményei, és mai életünk hatást fog gyakorolni a jövő nemzedékek sorsára is, azaz a történelemnek, a társadalom eseményeinek mi magunk is részesei vagyunk. Gazdasági nevelés A gazdasági nevelés a gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás átadását foglalja magába. A gazdasági nevelés célja, hogy a tanulók megértsék a gazdaság alapvető összefüggéseit és a javakkal képesek legyenek okosan gazdálkodni, valamint pozitív attitűd alakuljon ki bennük az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatot, a hasznot vagy a költségeket. Elősegíti továbbá, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is, valamint hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés: a jövő „környezeti polgárának” nevelése, aki életében tudatosan egyezteti a környezet fenntarthatóságának érdekeit a gazdasági és technikai vonatkozásokkal. A környezettudatosságra nevelés színterei az iskolában: az összes tantárgy tanórai foglalkozásai, a nem hagyományos tanórai foglalkozások (erdei iskola, kirándulás, stb.), tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök, rendezvények, versenyek, stb.). Diákjaink kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. A tanulás tanítása A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell 96

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola sajátítaniuk

a

könyvtári

ismeretszerzés

technikáját,

módszereit

mind

a

nyomtatott

dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. Testi és lelki egészség Az iskola minden tevékenységével szolgálja a tanuló egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésére szolgál, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet tiszteletére is nevel. Ezek megvalósítása az iskolai nevelés valamennyi színterét érinti. Intézményünkben a nevelési-oktatási tevékenységünk során e követelmények komplexen megvalósulnak. A tárgyi környezet megfelelően és kielégítően szolgálja a tanulók testi, lelki fejlődését. Az egészséges életre nevelés a napköziben és oktatás során is fontos szerepet kap. Az iskolai gyermekvédelem aktívan részt vesz a drogprevenciót célzó tevékenységben. Felkészülés a felnőttlét szerepeire Tudatosítani kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön-és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabbfolyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul.

97


4. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja Intézményünk a heti időkereten belül biztosítja a mindennapos testnevelés megvalósulását. Azokon a napokon, amikor a tanulók órarendje szerint nincs testnevelés, a délutáni foglalkozások keretében biztosítjuk a mindennapos testnevelést. A 2012-2013-as tanévtől intézményünk első és ötödik évfolyamán a jogszabályi előírásoknak megfelelően, felmenő rendszerben, szervezzük mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében. A mindennapos testmozgást iskolánk többi tanulója számára részint a testnevelés órákon,

részint

a

napközi

otthon

foglalkozásain

biztosítjuk.

Célunk,

hogy

a

testnevelés/testmozgás az alapvető mozgáskészségek gyakorlásával járuljon hozzá a gyerekek testképének fejlesztéséhez, mozgáskultúrájuk javításához, a bennük felgyülemlett feszültség levezetéséhez, érzelemviláguk, szellemi-fizikai kitartásuk fejlesztéséhez, a mozgás iránti szeretetük továbberősítéséhez, hosszú távú fenntartásához. A mindennapos testnevelés/testmozgás fő feladata iskolánkban az, hogy a gyermekek minél sokrétűbb mozgáskultúrára tegyenek szert. Intézményünkben több mozgástevékenység is folyik, ezek egymást kiegészítve segítik elő a gyermekek testképének, térbeli mozgásának és tájékozódásának, finommotorikájának, szem-kéz, szem-láb koordinációjának, a statikus, dinamikus és az egyensúlyozó képességüknek fejlesztését. A mindennapos testnevelés az autizmussal élő tanulók számára a rehabilitációs célú szenzoros integrációs szemléletű mozgásfejlesztés órák beépítésével valósulhat meg. A fenti foglalkozásokon a gyermekek ingyenesen vehetnek részt a szülők beleegyezésével. 98

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Montágh Diáksport és Táncegyesület A Magyar Speciális Olimpiai Bizottság felszólítására (hivatkozva a közoktatásról szóló többször módosított - 1993. évi LXXIX, törvény 124. § (13.) bekezdésének c. pontjára) megalapítottuk a Montágh Diáksport és Táncegyesületet, mely Cégbírósági bejegyzés alatt áll. A Montágh Diáksport és Táncegyesületet a következő területeken működik: atlétika, labdarúgás, tánc (néptánc és moderntánc).

5. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módjai, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei

5.1. A nevelő-oktató munka ellenőrzési és értékelési rendszere Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának és személyiségük fejlődésének folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az ellenőrzés célja a tanulóink jártasságainak, készségeinek és személyiségfejlődésének megszilárdítása. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők - az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően - a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik.

Tanulóink ellenőrzése, értékelése egységes elvek alapján történik. Jellemzői: 

mindig a tanuló teljesítményének és társas viselkedésének megfigyelésén alapul,



az intézmény pedagógiai programjára épül,



folyamatos és motiváló hatású, a tanuló állapotának megfelelően differenciált,



egyénre szabott, konkrét és az egész személyiséget figyeli, 99


a személyisség fejlődés mérése megfigyelésen alapulva, társas kapcsolataik, a közösségért végzett önzetlen munkájuk alapján,



pontosan feltárja a pozitívumokat és a hiányosságokat a tanulási képességek területén,



a szóbeli és írásbeli értékelés, ellenőrzés komplex egységet alkot.

100

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola 5.1.1. A tanulók ellenőrzése Az iskolai ellenőrzési módszerei: 

a tanulók munkájának folyamatos megfigyelése (figyelme, aktivitása, részvétel a közösségi munkában, szorgalma),



szóbeli ellenőrzés – beszélgetés, szóbeli felelet,



írásbeli ellenőrzés, o témazáró dolgozat, o év eleji, félévi év végi felmérés, o röpdolgozat, o feladatlapok,



a tanulók tudásának gyakorlati tevékenységük alapján való ellenőrzése,



a tanuló felmérése személyiségállapota, képességstruktúrája, viselkedéskultúrája, családi háttere, fejleszthetősége alapján,



személyiségük fejlődésének mérése – szociometriai mérés.

Az ellenőrzés során a pedagógusok: a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik, 

az egyes témakörök végén a tanulókkal - az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó - témazáró dolgozatot íratnak,



a mérőanyag összeállításánál figyelembe veszik a tanulók egyéni képességeit, az enyhe értelmi fogyatékos tanulók egyéni haladási ütemét,



a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében rendszeresen ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában – egy témakörön belül minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban,



összevetik a tanuló teljesítményét az elvárt tantervi minimális követelményekkel,



a gyermek fejlődését összehasonlítják előző fejlődési szintjével.

101

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola A tanulók tudásának, képességeik fejlődésének, fejlettségének mérésére feladatlapokat használunk, amelyeket az SNI-s tanulók számára központilag meghatározott kerettantervi és a helyi tantervi követelményekre építve állítunk össze. Évenként felülvizsgáljuk és a tanulóink képességei, készségszintjei szerint módosítjuk, kiegészítjük. A mérések a következőkre terjednek ki:  a félévi és az év végi teljesítménymérések,  a diagnosztikus mérések,  a tananyagrészek, tananyag témaköreinek, követelményeinek megfelelő tudásszintmérések. A félévi és év végi méréshez használt feladatlapok elkészítésének szempontjai: 

a feladatok a begyakorolt, a megerősített ismeretanyagra épüljenek,



különféle teljesítményszintekhez készüljenek, adjanak lehetőséget a differenciálásra,



elemekre

bontott

értékeléssel

és

százalékra

megadható

teljesítményszinttel

rendelkezzenek a feladatok, 

az ismereteken túl mérjék a tanuló önállóságát, munkatempóját, írásbeli munkájának külalakját, a tevékenységének szintjét, motiváltságát, feladattudatát, feladat megértési képességét,



a mérőeszköz csak a tanuló által megismert, elsajátított munkaszokásokat, tanulási módokat és eszközhasználatot kérje számon,



eredmények meghatározása a teljesítmény %-ában történik, amit érdemjegyre kell átváltani.

Diagnosztikus mérést alkalmazunk helyzetfeltárás céljából tanév elején, vagy egy-egy új tanuló érkezésekor. Diagnosztikus méréssel információkat szerzünk a tanulók képességeiről, előzetes tudásáról, ismereteiről. Ezek hatékony segítséget nyújtanak a pedagógiai tervező munkához, a tanmenetek, és a fejlesztési tervek írásához. A diagnosztizálás a tanítás-tanulás folyamatát végig kísérő gyógypedagógiai tevékenység. A diagnosztikus mérések értékelése a teljesítmény %-ában 102

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola történik. A félévi és év végi mérések eredményeivel történő összehasonlítása további szempontokat ad a tanulók egyéni fejlesztéséhez. Tudásszint-mérésnél arról kapunk képet, hogy az egyes tantárgyak tanulása során a tanulók milyen szinten sajátították el a tananyagot. Ezt a célt szolgálják az év közben bizonyos tananyagrészek végén az összefoglalás és rendszerezés után végzett tudáspróbák. Ezek értékelése érdemjeggyel történik, figyelembe véve a tanulók önmagukhoz mért fejlődését. Az írásbeli beszámoltatás formái: 

tanév eleji-, félévi-, és év végi tantárgyi felmérések,



témazáró dolgozatok,



napi rendszerességgel jelenlévő írásbeli munkák.

Az írásbeli beszámoltatás rendje:  A tanulók eredményes felkészülésének érdekében: o egy tanítási napon belül legfeljebb kettő, o egy tanítási héten maximum három témazáró dolgozatot lehet íratni. o Az alsó tagozaton csak a készségtárgyak szakosítottak, így nem fordulhat elő a napi többszöri írásbeli számonkérés. 

A témazáró dolgozatokat a pedagógus köteles egy héttel előbb a tanulóknak bejelenteni.



Az írásbeli számonkérési formáknál az értékelés pontozással történik. Feladatonként előre megállapított pontszámok alapján értékelünk. Az elért pontszámot a maximális pontszámmal arányítjuk, az érdemjegyet pedig a tantárgy sajátos követelményeinek figyelembevételével alakítjuk ki.



Az írásbeli felelet érdemjegye a szóbeli feleletével egyenrangú.



Bizonyos esetekben a szóbeli és írásbeli számonkérés aránya eltolódhat az írásbeli számonkérés felé, ha ezt a tanulóinknál meglévő fogyatékosságok indokolttá teszik (pl. mozgássérültség, autizmus, beszédsérültség, stb.).



Iskolatípusunkból adódóan a számonkéréseket differenciáltság jellemzi. 103


5.1.2. A tanulók értékelése A tanulók értékelése az írásbeli munkák, és az oktatás egész folyamatában jelenlevő szóbeli megnyilvánulások alapján történik. Ezért az értékelésben mindenkor a meglévő, komplex tudásszint a fő szempont. Az értékelési rendszer tág teret biztosít a tanulók egyéni minősítésére, minden esetben lehetőséget adva a szöveges kiegészítésre. A tanulók teljesítményének értékeléséhez rendelkezésünkre állnak a tanulás-tanítás folyamatában alkalmazott ellenőrzések, mérések eredményei. Iskolánkban az értékelés elsődlegesen a tanuláshoz való viszony és a motiváltság pozitív irányú elmozdulását segíti. Hozzájárul az önismeret képességének alakításához, az önelfogadáshoz, a szülői elfogadáshoz. A tanuló értékelése, és ennek a tanuló és a szülő felé való visszajelzése a tanév során folyamatos. A folyamatosságot, a rendszeres kapcsolattartást az üzenő füzet biztosítja. A szülőket havi rendszerességgel tájékoztatjuk a tájékoztató füzeten keresztül gyermekük tanulmányi eredményeiről. Ezt a tájékoztatást egészítik ki a szülői értekezletek, a fógadóórák, valamint a mindennapos kapcsolattartás a szülői házzal. Az értékelés fajtái: 

tudás, ismeret értékelése (szövegesen, illetve osztályzatban kifejezve),



nevelési eredmény értékelése (szövegesen),



képességfejlődés értékelése (szövegesen).

Az értékelés típusai: a) Formatív értékelés, melynek célja: 

tanulási nehézségek feltárása, 104


tanulási nehézségek segítése,



azonnali korrekció,



megerősítés,



ösztönzés,



folyamatos visszajelzés a tanulónak, pedagógusnak.

b) Szummatív értékelés: 

egy-egy nagyobb témakör lezárásakor,



félévkor, év végén,



egy tantárgy tanulásának befejezésekor,



funkciója az eredmények megállapítása, összesítése a kitűzött célokkal.

Értékelés módja és formája az enyhe értelmi fogyatékos tanulók esetében

Az értékelés formái és rendszeressége: 

A tanítási órákon rendszeres és folyamatos szóbeli ellenőrzés történik, így a tanulók állandó visszajelzést kapnak tanulmányi munkájukról.



A jelenleg érvényben lévő törvényi rendelkezések meghatározzák, hogy az enyhe értelmi fogyatékosok általános iskolai intézményegységében az első évfolyamon félévkor, tanév végén, valamint a második évfolyamon félévvel bezárólag, szöveges értékelés alkalmazható. Ennek függvényében a tantárgyi szöveges értékelés rendje az alábbiak szerint alakul: Tantárgyi szöveges értékelés: o Kitűnően megfelelt – a dicséretes o Nagyon jól megfelelt – jeles (5) o Jól megfelelt – jó (4) o Közepesen felelt meg – közepes (3) o Gyengén felelt meg - elégséges (2) o Felzárkóztatásra szorul 105


A 2. évfolyam második félévétől félévkor és év végén a tanuló értékelése a naplóban tantárgyanként érdemjegyekkel történik.



A tanuló haladását rendszeresen osztályzatokkal (havi egy – két jegy, kivéve a heti egy órás tantárgyak esetében havi egy jegy) értékeljük.



A bizonyítványba és a tájékoztató füzetbe félévkor az érdemjegynek megfelelő egyszavas szöveges értékelés kerül - tantárgyanként - a következők szerint: o jeles/kitűnő – ha érdemjegye 5 o jó – ha érdemjegye 4 o közepes – ha érdemjegye 3 o elégséges – ha érdemjegye 2 o elégtelen – ha érdemjegye 1



A bizonyítványba és a tájékoztató füzetbe félévkor tantárgyi dicséret esetén a jeles minősítés kitűnőre változik, melyet az osztályzathoz írunk be. A megjegyzésekhez így nem kell a dicséret szövegét külön beírni.



A tanuló – a második évfolyamtól kezdődően – magasabb évfolyamra akkor léphet, ha sikeresen teljesítette az adott évfolyamon előírt minimális tanulmányi követelményeket.



A magatartást, szorgalmat hagyományosan értékeljük: Szorgalom:

Magatartás:

példás (5)

példás (5)

jó (4)

jó (4)

változó (3)

változó (3)

hanyag (2)

rossz (2)

106


1. évfolyamon félévkor a következő szöveges értékelést alkalmazzuk: A tanuló első félévi szöveges minősítése 1. osztály Magatartás • Társaival: barátságos – együttműködő – közömbös – gyakran kerül konfliktusba – segítőkész – nem segítőkész • .......................................................................................................................................................................... • Közösségében: aktív – passzív – zárkózott – kezdeményező – hátráltató – konfliktust okozó. ...................... • Felnőttekhez: udvarias – tisztelettudó – közvetlen – tartózkodó – bizalmatlan ............................................... • Magatartása: példás – jó – változó - rossz ........................................................................................................

Szorgalom • Munkáját: önállóan – kevés segítséggel – kizárólag segítséggel végzi ............................................................. • Probléma esetén: segítséget kér – nem kér segítséget ...................................................................................... • A közösségi munkát: ötletekkel segíti – utasításra teljesíti – gyakran hátráltatja ............................................ • Tanulmányi feladatainak teljesítése: pontos, hiánytalan – ritkán hiányos – gyakran hiányos. • Tanítási órákon: figyel – nem figyel – sokat jelentkezik – mással foglalkozik – a többiekkel együtt halad – a többiektől gyakran lemarad ....................................................................................................................... • Szorgalma: példás – jó – változó - hanyag ....................................................................................................... Magyar nyelv és irodalom Beszéd: • Tiszta, érthető – a……………….. hang képzése bizonytalan, a ……………………hang képzése hibás. • Szóbeli kifejezőkészsége: korosztályának megfelelő– korosztályáénál szerényebb. ........................................ • .......................................................................................................................................................................... • .......................................................................................................................................................................... 107

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Olvasás: • A tanult betűk felismerése és olvasása: biztos – bizonytalan - tévesztő. • Olvasása: folyamatos – szótagoló –betűző……………………………………………………………………… • A szavakat, rövid mondatokat: megérti – csak segítséggel érti meg – nem érti meg. • Az olvasott szöveg tartalmát: pontosan – pontatlanul – csak segítséggel - segítséggel sem mondja el ......... • .......................................................................................................................................................................... • .......................................................................................................................................................................... Írás • Ceruzafogása: megfelelő – bizonytalan ……… ................................................................................................ • Vonalvezetése, írásmozgása: biztos – bizonytalan ........................................................................................... • Füzetvezetése: tiszta - rendezett - rendezetlen .............................................................................................. • Betűismerete: biztos – bizonytalan – gyakran tévesztő ..................................................................................... • Írásának tempója: megfelelő – lassú – kapkodó ............................................................................................... • ..........................................................................................................................................................................

Matematika • Számfogalma: biztos – bizonytalan ................................................................................................................ • A számok tulajdonságainak felismerésében és megnevezésében: önálló – segítséget igénylő ......................... • Tájékozódása a számegyenesen : jó – pontatlan ............................................................................................... • A tanult matematikai jelek ( <, >, =) ismerete és alkalmazása: biztos - bizonytalan ....................................... • A 10-es számkörben műveletet: önállóan - kevés segítséggel – sok segítséggel tud elvégezni ........................ • Csökkenő és növekvő sor felállítására: önállóan - segítséggel - segítséggel sem képes ................................... • ......................................................................................................................................................................... Erkölcstan • A tanuló személyi adatait : pontosan fel tudja sorolni - pontatlanul sorolja fel ................................................ • Külső tulajdonságairól : önállóan beszél - segítséggel beszél ........................................................................... • Társaihoz, felnőttekhez: barátságosan viszonyul - közömbösen viszonyul - néha agresszívan viszonyul ...... • Szűkebb környezetének tagjaival : - jól kommunikál - segítséggel kommunikál ............................................ • Érzéseit, gondolatait: rajzban, mozgással és szóban is ki tudja fejezni - még kevesebb eszközzel tudja kifejezni……….......................................................................................................... .............................. • A természet szépségeit : felismeri - rávezetéssel ismeri fel…………………............................. ..................... Erkölcstan/Hit- és erkölcstan Kitűnően megfelelt; nagyon jól megfelelt; jól megfelelt; közepesen felelt meg; gyengén felelt meg; felzárkóztatásra szorul 108

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Környezetismeret • A tanult napok, hónapok és évszakok neveit: ismeri

- nem ismeri .............................................................

• Néhány ház körül és erdőben élő állatot, növényt: meg tud nevezni - nem tud megnevezni ......................... • A helyes tisztálkodás szokásait : ismeri - nem ismeri -

alkalmazásukban bizonyítani ...........................

• Megfigyelései: pontosak - felületesek - pontatlanok ....................................................................................... • Az összefüggések felismerésében: önálló – segítségre szorul .......................................................................... • ......................................................................................................................................................................... Ének-zene • A tanult dalokat el tudja énekelni: önállóan – segítséggel – csoportban............................................................ • A dalokat: szívesen – csak biztatásra énekli ...................................................................................................... • A hallás után, egyszerű ritmus visszaadására: képes – bizonytalan – nem képes .............................................. • A közös éneklésben, dalos játékokban: szívesen – vonakodva vesz részt ......................................................... • .......................................................................................................................................................................... Rajz és vizuális kultúra • A rajz és festés iránti érdeklődése: élénk – mérsékelt – közömbös ................................................................... • Munkáját: önállóság – ötletszerűség – segítségvárás jellemzi ......................................................................... • Az eszközöket : jól – megfelelően - bátortalanul használja ........................................................................... • Színhasználata: változatos - egyhangú .......................................................................................................... • A rajzfelület kitöltésére: törekszik - nem törekszik ...................................................................................... • .......................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................... • .......................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................... Technika és életvitel • Munkái: szépek – igényesek – pontosak - gyakran pontatlanok ....................................................................... • Az eszközökkel és anyagokkal: ügyesen - biztonságosan - bizonytalanul bánik ............................................. • Kézügyessége: kiváló – jó - korának megfelelő - koránál fejletlene ................................................................ Testnevelés • Az órákon, foglalkozásokon: aktív – együttműködő – közömbös ................................................................... • Erőnléte, állóképessége: kiváló – korának megfelelő – csak kis terhelést bír .................................................. • A szabályokat: önként, pontosan – csak utasításra – ritkán utasításra sem tartja be ........................................ 109

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola • Mozgása: harmonikus – összerendezett – koordinálatlan ................................................................................ • Különösen ügyes: ............................................................................................................................................. • .......................................................................................................................................................................... • .......................................................................................................................................................................... Egyéb tantárgy: .................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................................

Megjegyzések: ............................................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................................

............................................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................................. A ……………………………………………………………………tantárgyból dicséretes teljesítményt nyújtott. A második félévben

……………………………………………… tantárgyból fokozott segítséget igényel.

Kelt: …………………………………, ………. év ………………………. hó………….nap ……………………………………osztályfőnök

110


1. évfolyamon év végén: A tanuló év végi szöveges minősítése 1. osztály Magatartás  Társaival: barátságos – együttműködő – közömbös – gyakran kerül konfliktusba – segítőkész – nem segítőkész  ..........................................................................................................................................................................  Közösségben: aktív – passzív – zárkózott – kezdeményező – hátráltató – konfliktust okozó. ........................  Felnőttekhez: udvarias – közvetlen – tartózkodó – bizalmatlan – tiszteletlen .................................................  Magatartása: példás – jó – változó - rossz ........................................................................................................

Szorgalom  Munkáját: önállóan – kevés segítséggel – kizárólag segítséggel végzi.............................................................  Probléma esetén: segítséget kér – nem kér segítséget ......................................................................................  A közösségi munkát: ötletekkel segíti – utasításra teljesíti – gyakran hátráltatja ............................................  Tanulmányi feladatainak teljesítése: pontos, hiánytalan – ritkán hiányos – gyakran hiányos.  Tanítási órákon: figyel – nem figyel – sokat jelentkezik – mással foglalkozik – a többiekkel együtt halad – a többiektől gyakran lemarad .......................................................................................................................  Szorgalma: példás – jó – változó - hanyag .......................................................................................................

Magyar nyelv és irodalom Beszéd: Tiszta , érthető – a ……………….. hang képzése bizonytalan, a ………………… hang képzése hibás.  Szóbeli kifejezőkészsége: választékos – korosztályának megfelelő– korosztályánál szerényebb. ...................  ..........................................................................................................................................................................  .......................................................................................................................................................................... Olvasás:  A tanult betűk felismerése és olvasása: biztos – bizonytalan - tévesztő.  Olvasása: folyamatos – szótagoló – betűző ......................................................................................................  A szavakat, rövid mondatokat: megérti – csak segítséggel érti meg – nem érti meg.  Az olvasott szöveg tartalmát: pontosan – pontatlanul – csak segítséggel - segítséggel sem mondja el .........  ..........................................................................................................................................................................  .......................................................................................................................................................................... 111

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola  A tanév végi minimális tantervi követelményeknek ……………………………………………… felelt meg. Írás  Ceruzafogása: megfelelő – bizonytalan .................................................................................................................  Vonalvezetése, írásmozgása: biztos – bizonytalan ................................................................................................  Füzetvezetése: tiszta - rendezett - rendezetlen ..................................................................................................  Írástempója: megfelelő – lassú – kapkodó ............................................................................................................ Tollbamondást: önállóan – kevés segítséggel – kizárólag segítséggel – segítséggel sem végzi ......................  ..........................................................................................................................................................................  ..........................................................................................................................................................................  A tanév végi minimális tantervi követelményeknek …………………………………………………felelt meg.

Matematika  A számfogalma az adott számkörben : biztos – bizonytalan ..........................................................................  A számok tulajdonságainak felismerésében és megnevezésében: önálló – segítséget igénylő .........................  Tájékozódása a számegyenesen: jó – pontatlan ...............................................................................................  A Tanult matematikai jelek ( <, >, =) ismerete és alkalmazása: biztos - bizonytalan ......................................  A tanult számkörben műveletet: önállóan - kevés segítséggel - segítséggel sem képes .............................  Csökkenő és növekvő sor felállítására: önállóan - segítséggel - segítséggel sem képes ...........................  .......................................................................................................................................................................... A tanév végi minimális tantervi követelményeknek ………………………………………………… felelt meg. Erkölcstan • A tanuló személyi adatait : pontosan fel tudja sorolni - pontatlanul sorolja fel ................................................ • Külső tulajdonságairól : önállóan beszél - segítséggel beszél ........................................................................... • Társaihoz, felnőttekhez: barátságosan viszonyul - közömbösen viszonyul - néha agresszívan viszonyul ….…………………………………………….................................................................................... • Szűkebb környezetének tagjaival : - jól kommunikál - segítséggel kommunikál ............................................ • Érzéseit, gondolatait :- rajzban, mozgással és szóban is ki tudja fejezni - még kevesebb eszközzel tudja kifejezni ............................................................................................................................................................... • A természet szépségeit : felismeri - rávezetéssel ismeri fel ............................................................................. Erkölcstan/Hit- és erkölcstan Kitűnően megfelelt; nagyon jól megfelelt; jól megfelelt; közepesen felelt meg; gyengén felelt meg; felzárkóztatásra szorul

112

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Környezetismeret  A tanult napok, hónapok és évszakok neveit: ismeri

- nem ismeri .............................................................

 Néhány ház körül és erdőben élő állatot, növényt: meg tud nevezni - nem tud megnevezni.. ......................  A helyes tisztálkodás szokásait : ismeri - nem ismeri  Megfigyelései: pontosak

-

felületesek

-

alkalmazásukban bizonytalan.

pontatlanok ..........................................................................

 ……………………………………………………………………………………………………………........  …………………………………………………………………………………………………………………  A tanév végi minimális tantervi követelményeknek …………………………………………………felelt meg. Ének-zene Éneklés  Éneklési képesség: felszabadult–visszafogott – változó, pontos dallam – kis hangterjedelem, figyelme hosszú – rövid ideig tartó – változó, aktív – motiválni kell  Ritmushoz való viszony: ritmust pontosan– pontatlanul ad vissza – dallüktetést biztosan érzi– néha érzi – dalritmust pontosan– bizonytalanul tapsol, külső ritmushoz igazodik/– nem igazodik, aktív– motiválni kell ………………………………………………………………………………………………………………… Hangszerhasználat: egyéni önkifejezése kreatív – bátortalan, hangszerhez közeledik, de nem játszik, hangszer nem érdekli – figyelmét rá fókuszálja, pár hangon – egy szólamban – két szólamban – önállóan – segítséggel használja a színkottát, meg. Rajz és vizuális kultúra  Munkáját: önállóság – ötletszerűség – segítségvárás jellemzi .........................................................................  Az eszközöket: jól – megfelelően - bátortalanul használja ..............................................................................  Színhasználata: változatos - egyhangú .............................................................................................................  A rajzfelület kitöltésére: törekszik - nem törekszik ..........................................................................................  ..........................................................................................................................................................................  ..........................................................................................................................................................................  A tanév végi minimális tantervi követelményeknek ……………………………………………….. felelt meg. Technika és életvitel  Munkái: szépek – igényesek – pontosak - gyakran pontatlanok ......................................................................  Az eszközökkel és anyagokkal: ügyesen - biztonságosan - bizonytalanul bánik .........................................  Kézügyessége: kiváló - jó

- korának megfelelő

-

koránál fejlettebb .................................................

 .......................................................................................................................................................................... 113

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola  .......................................................................................................................................................................... A tanév végi minimális tantervi követelményeknek……………………………………………felelt meg.

Testnevelés  Az órákon, foglalkozásokon: aktív – együttműködő – közömbös ...................................................................  Erőnléte, állóképessége: kiváló – korának megfelelő – csak kis terhelést bír ..................................................  A szabályokat: önként, pontosan – csak utasításra – ritkán utasításra sem tartja be  Mozgása: harmonikus – összerendezett – koodinálatlan  Különösen ügyes:  A tanév végi minimális tantervi követelményeknek …………………………………………………felelt meg.

Egyéb tantárgy: ...................................................................................................................................................... .. ............................................................................................................................................................................. .. ............................................................................................................................................................................. .. ............................................................................................................................................................................. Megjegyzések: ....................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................ A ……………………………………………………………………tantárgyból dicséretes teljesítményt nyújtott. A második tanévben

……………………………………………… tantárgyból fokozott segítséget igényel.

Kelt: ………………………, ………………év ………………….hó……….nap

………………………………. osztályfőnök

114


2. évfolyamon első félév végén: A tanuló első félévi szöveges minősítése 2. osztály Magatartás • Társaival: barátságos – együttműködő – közömbös – gyakran kerül konfliktusba – segítőkész – nem segítőkész • ……………………………………………………………………………………………………………………….... • Közösségben: aktív – passzív – zárkózott – kezdeményező – hátráltató – konfliktust okozó. …………………..... • Felnőttekhez: udvarias – tisztelettudó – közvetlen - tartózkodó – bizalmatlan – tiszteletlen ……………………..... • Magatartása: példás – jó – változó – rossz ……………………………………………………………………………

Szorgalom • Munkáját: önállóan – kevés segítséggel – kizárólag segítséggel végzi ……………………………………………… • Probléma esetén: segítséget kér – nem kér segítséget ………………………………………………………………... • A közösségi munkát: ötletekkel segíti – utasításra teljesíti – gyakran hátráltatja ………………………………….. • Tanulmányi feladatainak teljesítése: pontos, hiánytalan – ritkán hiányos – gyakran hiányos. • Tanítási órákon: figyel – nem figyel – sokat jelentkezik – mással foglalkozik – a többiekkel együtt halad – a többiektől gyakran lemarad ……………………………………………………………………………………….. • Szorgalma: példás – jó – változó – hanyag …………………………………………………………………………... Magyar nyelv és irodalom Beszéd:  Tiszta, érthető – a ……………. hang képzése bizonytalan, a …………hang képzése hibás.  Szókincse: gazdag - életkorának megfelelő - hiányos…………………………………………………………… • Szóbeli kifejezőkészsége: kiváló– korosztályának megfelelő – korosztályáénál szerényebb …………………. • Összefüggő beszédre önállóan: képes - nem képes. …………………………………………………………...... • .......................................................................................................................................................................... • .......................................................................................................................................................................... Olvasás: • Olvasás iránti érdeklődése: élénk-mérsékelt- közömbös. ................................................................................. • Felkészülés után 5-6 mondatos szöveget hangosan: hibátlanul- kevés hibával- jól hallhatóan – halkan – érthetően - alig érthetően - élőbeszéd közeli tempóban – lassan - írásjelek figyelembevételével – írásjelek figyelembevétele nélkül olvassa. ........................................................................................................ • Az olvasott szöveg tartalmát: pontosan – pontatlanul - csak segítséggel - segítséggel sem tudja felidézni ..... • .......................................................................................................................................................................... • Az olvasott szöveghez kapcsolódó feladatokat írásban: egyedül – segítséggel - segítséggel sem 115

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola oldja meg……………………………………………………………………………………………………………… Írás: • Füzetvezetése: tiszta – áttekinthető – rendezett – rendezetlen • Vonalvezetése, írásmozgása: biztos – bizonytalan ........................................................................................... • Írásának tempója: lendületes – lassú – kapkodó • Betűalakítása, betűkapcsolása: szabályos – szabálytalan – szép - nehezen olvasható ...................................... • Helyesírása: kiváló – megfelelő – gyakran tévesztő ......................................................................................... • .......................................................................................................................................................................... • ..........................................................................................................................................................................

Matematika • Számfogalma a százas számkörben: kialakult – biztos – kialakulatlan. • A mennyiségekkel kapcsolatos feladatok (mérés, összehasonlítás, mértékváltás) elvégzése: hibátlan -bizonytalan – pontatlan – eredménytelen …………………………………………………………………………………………….. • A négy alapműveletet: önállóan – kevés segítséggel – sok segítséggel tudja elvégezni. • Az összetett szám- és szöveges feladatokat: eszköz nélkül – eszközzel – hibátlanul – hibásan – önállóan – segítséggel oldja meg. • A síkidomok, testek felismerése, előállítása, tulajdonságaik megállapítása: biztos – bizonytalan segítség nélkül sikertelen • Fejszámolásban: gyors – lassú – pontos - pontatlan • ………………………………………………………………………………………………………………………… • ……………………………………………………………………………………………………………………….... Erkölcstan • A tanuló személyi adatait : - pontosan fel tudja sorolni - pontatlanul sorolja fel - segítséggel sem tudja felsorolni • Külső tulajdonságairól : - önállóan beszél - kevés segítséggel beszél - sok segítséggel beszél…………………….. • Társaihoz, felnőttekhez: - barátságosan viszonyul - közömbösen viszonyul - néha agresszívan viszonyul ….……………………………………………................................................................................................... ............ • Szűkebb környezetének tagjaival : - jól kommunikál - segítséggel kommunikál - szinte egyáltalán nem kommunikál …………………………………………………………………………………………………………... • Érzéseit, gondolatait : - rajzban, mozgással és szóban is ki tudja fejezni - még kevesebb eszközzel tudja kifejezniigen kevés eszközzel fejezi ki ………………………………………………………………………………………... • A természet szépségeit : - felismeri - rávezetéssel ismeri fel - nem ismeri fel ………………………………………. Erkölcstan/Hit- és erkölcstan Kitűnően megfelelt; nagyon jól megfelelt; jól megfelelt; közepesen felelt meg; gyengén felelt meg; 116

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola felzárkóztatásra szorul Környezetismeret • Az élő és élettelen környezettel kapcsolatos tájékozottsága: kiváló - megfelelő – hiányos. • Megfigyelései: pontosak – felületesek – pontatlanok • Az összefüggések felismerésében: önálló – bizonytalan – segítségre szorul • A gyalogos közlekedés elemi szabályait: ismeri – nem ismeri – alkalmazza – nem alkalmazza • .......................................................................................................................................................................... • .......................................................................................................................................................................... Ének-zene • Ritmikai készsége: fejlett – megfelelő – kialakulásban lévő ............................................................................ • Zenei hallása: kiváló – jó – fejlődő – bizonytalan ............................................................................................ • Közös éneklésben, dalos játékokban: szívesen – vonakodva vesz részt • .......................................................................................................................................................................... • .......................................................................................................................................................................... Rajz és vizuális kultúra • A vizuális kultúra körébe tartozó alkotótevékenységek iránt érdeklődése: élénk – mérsékelt – közömbös ..... .......................................................................................................................................................................... • Munkáját: önállóság – ötletszerűség – segítségvárás jellemzi ......................................................................... • Színhasználata: bátor – változatos – egyhangú ................................................................................................. • Fantáziája, kifejezésmódja: színes – színtelen – változatos – egyhangú – egyéni – fejletlen. • .......................................................................................................................................................................... • .......................................................................................................................................................................... Technika és életvitel • Anyag- és eszközismerete: alapos – megfelelő – hiányos. • Az eszközökkel és az anyagokkal: ügyesen – biztonságosan – bizonytalanul bánik ....................................... • Munkái: szépek – igényesek - pontosak – gyakran pontatlanok • Kézügyessége: kiváló – jó – korának megfelelő – koránál fejletlenebb .......................................................... • .......................................................................................................................................................................... • .......................................................................................................................................................................... Testnevelés • Az órákon, foglalkozásokon: aktív – együttműködő – közömbös – erőszakos 117

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola • Erőnléte, állóképessége: kiváló – korának megfelelő – csak kis terhelést bír • A szabályokat: önként, pontosan – csak utasításra – ritkán utasításra sem tartja be • Mozgása: harmonikus – összerendezett – összerendezetlen – bizonytalan • Különösen ügyes: • ..........................................................................................................................................................................

Egyéb tantárgy: • .......................................................................................................................................................................... • .......................................................................................................................................................................... • .......................................................................................................................................................................... • .......................................................................................................................................................................... • .......................................................................................................................................................................... Megjegyzések: .................................................................................................................................................... • .......................................................................................................................................................................... • .......................................................................................................................................................................... A ……………………………….. tantárgyból dicséretes teljesítményt nyújtott. A második félévben ………………………… tantárgyból fokozott segítséget igényel. Kelt: ………………………, ………………év ………………….hó……….nap ………………………………. osztályfőnök

118


5.2. A tanuló magatartásának, szorgalmának minősítése a házirend szerint Magatartásból Példás magatartású a tanuló, ha: 

iskolai és iskolán kívüli viselkedése példamutató,



felelősségérzettel van a közösség iránt, megtartja a házirendet, és arra törekszik, hogy mások is megtartsák azt,



önként vállal munkát a közösségért és azt megbízhatóan teljesíti,



nincs fegyelmi büntetése,



nincs igazolatlan hiányzása.

Jó magatartású a tanuló, ha: 

az előbbi kritériumok valamelyikének nem felel meg kifogástalanul,



magatartáskultúrája esetenként kifogásolható.

Változó magatartású a tanuló, ha: 

osztályfőnöki vagy igazgatói büntetése van,



a házirend ellen ismételten vétett,



a közösségi munkából nem szívesen vállal részt,



indulatait nem mindig képes fékezni, hangneme kifogásolható,



igazolatlan órája van.

Rossz magatartású a tanuló, ha: 

a házirend szabályait nagyon hiányosan vagy gyakran nem tartja be,



kivonja magát a közösségi feladatokból,



rossz hatással van a közösségre, munkájuk eredményességét is gátolja,



rossz példát mutat, bomlasztja a közösséget,



a felnőttekkel és társaival szemben nem őszinte, durva, tiszteletlen,



iskolán kívüli magatartása erősen kifogásolható, esetleg törvénybe ütköző, 119


iskolai, ill. iskolán kívüli viselkedéséért fegyelmi felelősségre vonásban részesült.

Szorgalomból Példás szorgalmú a tanuló, ha: 

munkáját rend, fegyelem, pontosság jellemzi,



a tanítási órákra képességeihez és körülményeihez mérten maximálisan és rendszeresen felkészül,



az órákon aktívan bekapcsolódik az osztály munkájába,



képességeihez mérten részt vesz tanulmányi, sport, egyéb versenyeken.

Jó szorgalmú a tanuló, ha: 

az előbbieknek nem felel meg kifogástalanul, de jó szándékkal igyekszik ezek betartására.

Változó szorgalmú a tanuló, ha: 

iskolai és otthoni munkájában csak időnként igyekszik;



kötelességét ismételt figyelmeztetés után teljesíti, gyakran nem ír házi feladatot, hiányos felszereléssel jön iskolába.

Hanyag szorgalmú a tanuló, ha: 

képességeihez, körülményeihez mérten keveset tesz fejlődése érdekében,



kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan.

Értékelés módja és formája a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók esetében

Az értékelés módja A gyerekek képességstruktúrájától függően az értékelés alapját az írásbeli és/vagy szóbeli felmérés, illetve a gyakorlati munka adja. Az értékelés formája 120

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola 1. Diagnosztikus értékelés A diagnosztikus értékeléshez a 4. osztályig használható PAC és a 4. osztálytól használható HKI (Heidelberi Kompetencia Inventár) teszteket alkalmazzuk, feladatlapos formában, amennyiben képességei lehetővé teszik. Felmérést készítünk anyanyelv és kommunikáció és társadalmi környezet területekről. 2. A fejlesztő értékelés A fejlesztő értékelést minden hónapban a tájékoztatófüzetbe írjuk, az év végi értékelésnek megfelelően. 3. Szummatív értékelés Az év végi szummatív értékelést a tesztek eredményei és, ha képességei engedik akkor a tantárgyi felmérő (írásos, szóbeli vagy gyakorlati) adja. Szöveges értékelés az 1. évfolyamon és a 2. évfolyam első félévének végén

Olvasás- írás Olvasás: Soralkotás ritmusát: utánozza, nem utánozza, segítséggel utánozza. Térirányokat: (előtte, közötte, mögötte, mellett, lent, fönt) felismeri, nem ismeri fel, alkalmazza, segítséggel alkalmazza. Képolvasásnál sor elejét és végét felismeri, megnevezi, sorváltást tudja, nem tudja. Magánhangzókat szájállásról felismeri, nem ismeri fel. A tanult mássalhangzókat hívóképről felismeri, nem ismeri fel. Írás: Nyomatéka: megfelelő, erős, gyenge. Íráselemeket: átírja, próbálja, önállóan alakítja. Kommunikáció 121

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Beszél, nem beszél, alternatív kommunikációs eszközt használ, használatát tanulja. Kommunikációja: mondatokkal, szavakkal történik. Beszédértése megfelelő, szituációhoz kötött. Tanult személyes adatait tudja, nem tudja. Kérdésre adott válasza adekvát, nem adekvát. Testrészeit, érzékszerveit megnevezi, képen megmutatja, saját testén megmutatja. Főfogalom alá rendez, nem rendez (növények, állatok, játék, bútor, tanszerek, ruhaneműk). Környezetismeret témaköreinek szókincsét használja, érti, nem érti. Mondókát, rövid verset önállóan felidéz, segítséggel felidéz, nem tud mondani. Számolás-mérés Tulajdonságokat megnevez, felismer, nem ismer fel.(szín, nagyság, hosszúság, forma: kör, háromszög, négyzet) Tulajdonság alapján csoportosít, nem csoportosít. Azonosságot és különbözőséget megnevez, felismer, nem ismer fel. Sok, kevés, semmi fogalmát használja, megmutatja, nem tudja. Ugyanannyi, ugyanolyan fogalmát használja, megmutatja, nem tudja. Két elemű sort létrehoz, nem hoz létre. Térirányokat: felismeri, nem ismeri fel, alkalmazza, segítséggel alkalmazza. Tárgyakat 3-ig megszámlál, nem számlál meg. Önkiszolgálás Öltözködés: önállóan, kis segítséggel, öltöztetni kell. WC használat: önállóan, kis segítséggel, nem szobatiszta. Tisztálkodás (kézmosás, fogmosás): önálló, felszólításra önálló, segítséget igényel. Étkezésnél: önálló, tiszta – önálló- segítséget igényel csak kanállal eszik – kanalat, villát használ. Zsebkendőt önállóan használ, felszólításra használ, segítséggel orrot fúj, nem tud orrot fújni. Saját holmiját, játékokat önállóan rendben tartja, felszólításra rendben tartja, nem tartja rendben. Közösségi feladatokat önállóan ellát, segítséggel ellát, nem lát el. 122

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Környezetében megfelelően tájékozódik, kis segítséggel tájékozódik, nem tájékozódik. Ábrázolás-alakítás Színeket megnevezi, felismeri, egyezteti, nem ismeri fel. Színezésnél a vonalhatárokat betartja, nem tartja be, nyomatéka megfelelő, gyenge, erős. Színezésnél több színt, két színt, egy színt használ. Gyurmából egyszerű formát (gömbölyítéssel, sodrással) önállóan készít, segítséggel készít, nem készít. Nagyméretű gyöngyöt felfűz, nem fűz fel. Ének-zene Ritmust érzi, nem érzi. Egyszerű ritmust letapsol/kopog, segítséget igényel, nem tud. Rövid mondókákat önállóan mond, kis segítséggel mond, nem tud. Gyermekdalokat önállóan énekel, együtt énekel, nem tud. Körjátékokba bekapcsolódik, nem kapcsolódik be. Játékra nevelés Önállóan, társaival, felnőttel játszik Játékokat rendeltetésszerűen, önállóan használ; segítséggel játszik; nem játszik Figyelme leköthető, nem terelődik el - leköthető, könnyen terelődik - rövid időre köthető le nehezen leköthető. Szabályokat betart, felszólításra tart be, nem tart be. Mozgásnevelés Tudja a helyét a tornasorban. – Segítséggel sorakozik. Az órákon aktív, bíztatni kell. Alapállásokat/helyzeteket (zártállás, terpeszállás, hasonfekvés, hanyattfekvés) tudja, segítséggel tudja, nem tudja.

123

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Szóbeli utasítás alapján dolgozik. – Bemutatás után dolgozik. – Bemutatás és segítség is kell a gyakorlat végrehajtásához. Mozgása koordinált. – Mozgáskoordinációja fejlesztésre szorul. Labdát gurítani tud, nem tud. Labdát dobni tud, nem tud. Labdát pattogtatni tud, nem tud. Szöveges értékelés a 3. évfolyamos tanulók számára

Olvasás-írás Olvasás: Az adott szavakat letapsolja, nem tapsolja le. Adott szóval mondatot alkot, nem alkot, segítséggel alkot. A tanult téri helyzeteket megnevezi, felismeri, alkalmazza. Az irányokat síkban megnevezi, felismeri, nem ismeri fel. A tanult betűket megnevezi, téveszti, nem nevezi meg. Hangot betűvel egyeztet, nem egyeztet. Írás: A tanult betűket önállóan írja, próbálja, átírja. A tanult betűket hallás után önállóan írja, nem írja. Kommunikáció Bővített mondatokat használ, tőmondatokat használ, szavakat mond. A számára szükséges segítséget felismerni és igényelni képes, nem képes. Gyűjtőfogalmak alá rendez, nem rendez.(zöldség- gyümölcs, háziállat-vadon élő állat, közlekedési eszközök differenciálása, élelmiszerek differenciálása) Időben tájékozódik, segítséggel tájékozódik, nem tájékozódik ( évszakok, hét napjai, napszakok, hónapok). Mondókát, verset önállóan felidéz, segítséggel felidéz, nem tud mondani. Környezetismeret témaköreinek szókincsét használja, érti, nem érti. 124

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Eseményképről mondatot alkot, szavakat felsorol, tárgyakat kérésre megmutat. Eseményképeket időrendi sorba rendez, nem rendez. Számolás-mérés Tulajdonságok szerint csoportosít önállóan, segítséggel, nem csoportosít. (szín, méret, forma) Két tulajdonság alapján halmazalkotásra önállóan képes, segítséggel képes, nem képes. Számfogalma 5-4-3 körben kialakult, bizonytalan, nem alakult ki. Relációs jelet használja, nem használja, relációt felismeri, nem ismeri fel. Rész-egész viszonyt felismer, nem ismer fel. Számjegyeket (5,4,3,2,1,0) megnevezi, mennyiséggel egyezteti, megnevezi, nem egyezteti, nem ismeri fel. Számjegyeket (5,4,3,2,1,0) önállóan írja, átírja, nem írja. Életvitel és gyakorlat Öltözködés önállóan, kis segítséggel, öltöztetni kell. WC használat: önállóan, kis segítséggel, nem szobatiszta. Tisztálkodás (kézmosás, fogmosás): önálló, felszólításra önálló, segítséget igényel. Étkezésnél: önálló, tiszta – önálló- segítséget igényel, csak kanállal eszik – kanalat, villát használ. Zsebkendőt önállóan használ, felszólításra használ, segítséggel orrot fúj, nem tud orrot fújni. Saját holmiját, játékokat önállóan rendben tartja, felszólításra rendben tartja, nem tartja rendben. Közösségi feladatokat önállóan ellát, segítséggel ellát, nem lát el. Környezetében megfelelően tájékozódik, kis segítséggel tájékozódik, nem tájékozódik. Ábrázolás-alakítás Minta alapján önállóan hajtogat, segítséggel hajtogat, nem hajtogat. Eszközöket (olló, ecset, ragasztó) önállóan használ, segítséggel használ, nem használ. Egyszerű gyurmafigurát létrehoz, nem hoz létre. Kisebb méretű gyöngyöt felfűz, nem fűz fel. 125

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Ének-zene Egyszerű ritmust letapsol, segítséget igényel, nem tud. Hangszereket megnevez, felismer, nem ismer. Gyermekdalokat önállóan énekel, együtt énekel, nem tud. Körjátékokba bekapcsolódik, nem kapcsolódik be. Kiszámolókat önállóan mond, segítséggel tud, nem tud.

Játékra nevelés Szerepjátékot játszik, irányítással játszik, nem játszik. Játékot kezdeményez, nem kezdeményez. Társasjáték szabályainak következetes alkalmazására képes, felszólításra képes, nem képes. Építőjátékból egyszerű alakzatokat épít, segítséggel épít, nem épít. Mozgásnevelés A különböző járásmódokat utasítás után, bemutatás után, segítséggel hajtja végre. Kartartásokat (magas tartás, mélytartás, oldalsó középtartás, mellső középtartás) utasításra, bemutatás után, segítséggel tudja. Csapatjátékban az egyszerű szabályokat betartja, törekszik rá, nem tartja be. A különböző labdadobásokat (kétkezes alsó, felső) tudja, bemutatás után tudja, nem tudja. Kézi szerrel ügyesen dolgozik, motiválásra szorul. Az órákon aktív, bíztatni kell. 2. évfolyamon év végén, 3. évfolyamon és 4. évfolyamon félévkor a naplóba és az anyakönyvbe az alábbiak kerülnek: 

kiválóan megfelelt



jól megfelelt



megfelelt



gyengén felelt meg



nem felelt meg 126

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola 4. évfolyamon év végén, 5. 6. 7. és 8. évfolyamokon a naplóba és az anyakönyvbe az alábbiak kerülnek: Olvasás-írás és számolás-mérés tantárgyakból érdemjegy, a többi tantárgyból rövid szöveges értékelés történik. 

kiválóan megfelelt



jól megfelelt



megfelelt



gyengén felelt meg



nem felelt meg

Értékelés a 4. évfolyamos tanulók számára

Életvitel és gyakorlat Az évszaknak megfelelő öltözéket kiválasztja, nem tudja kiválasztani. Étkezésnél kést használ, nem használ. Terítés, asztal leszedése: önállóan, irányítással, segítséggel. Seprűt, lapátot használ: önállóan, irányítással, segítséggel Ábrázolás-alakítás Minta alapján önállóan hajtogat, segítséggel hajtogat, nem hajtogat. Eszközöket (olló, ecset, ragasztó) önállóan használ, segítséggel használ, nem használ. Egyszerű gyurmafigurát létrehoz, nem hoz létre. Kisebb méretű gyöngyöt felfűz, nem fűz fel. Ének-zene Egyszerű ritmust letapsol, segítséget igényel, nem tud. Hangszereket megnevez, felismer, nem ismer. Gyermekdalokat önállóan énekel, együtt énekel, nem tud. Körjátékokba bekapcsolódik, nem kapcsolódik be. Kiszámolókat önállóan mond, segítséggel tud, nem tud. Mozgásnevelés 127

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola A különböző járásmódokat utasítás után, bemutatás után, segítséggel hajtja végre. Kartartásokat (magas tartás, mélytartás, oldalsó középtartás, mellső középtartás) utasításra, bemutatás után, segítséggel tudja. Csapatjátékban az egyszerű szabályokat betartja, törekszik rá, nem tartja be. A különböző labdadobásokat (kétkezes alsó, felső) tudja, bemutatás után tudja, nem tudja. Kézi szerrel ügyesen dolgozik, motiválásra szorul. Az órákon aktív, bíztatni kell. A tantárgyi dicsérőket a megjegyzés rovatba írjuk.

5.3. Értékelés módja és formája a súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók esetében

5.3.1. Gyógypedagógiai értékelőlap

Gyermek neve: ______________________________________________________________ Születési ideje: ______________________________________________________________ Diagnózis: __________________________________________________________________ Megfigyelés ideje: ____________________________________________________________

Megjelenés 

Testileg korához képest megfelelően fejlett/fejletlenebb

Magatartás Beilleszkedés  

a csoportba jól beilleszkedett nehezen illeszkedett be 128


nem tudott beilleszkedni

Kapcsolata társaival       

a csoportban irányító szerepet tölt be társaival kapcsolatot kezdeményez a kialakult játékban részt vesz egy gyerekhez kötődik társaival kapcsolatot nem kezdeményez szinte nincs kapcsolata a gyerekekkel, félrehúzódó, társaival egyáltalán nincs kapcsolata társaival agresszív: nyíltan/titokban

Kapcsolata felnőttekkel      

minden felnőttet szívesen, szeretettel fogad számára ismerős felnőtteket szereti, idegenekkel tartózkodó egyes felnőttekhez nagyon erősen kötődik mindenkivel tartózkodó, de lassan feloldható minden kapcsolatot elutasít felnőttekkel agresszív

Csoportos foglalkozásokon         

jó és állandó kapcsolat tartható vele, aktív, együttműködő folyamatos kapcsolat tartható vele, de gyakran noszogatni kell hangulatától függően részt vesz szuggesztív irányítás mellett vonható be a foglalkozásokba nem együttműködő, nem kapcsolódik be figyelme kiterjed az egész foglalkozásra (20-30 perc) figyelme néha ellankad, ilyenkor személyesen kell hozzá fordulni figyelme rövid ideig köthető le, hamar kifárad figyelme állandóan elkalandozik

Egyéni foglalkozásokon   

aktív, érdeklődő, jól foglalkoztatható aktív, de kevéssé érdeklődő a csoportoshoz képest fáradékonyabb

129

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Jutalmazásra    

örömmel reagál változóan, hangulatától függően reagál közömbös marad elutasítja

Beszéd Beszédértés        

alacsony szintű társalgás kialakítható vele összetett utasításokat megért egyszerű utasításokat megért erősen tagolt szóbeli közlést megért gesztusokkal kísért közlést ért meg a sokat használt, általa ismert felszólításokat érti meg csak a nevére reagál nevére nem reagál

Beszédutánzó készség      

a tanult fogalmakat, szavakat ügyesen utána mondja csak nehezen tanulja meg a szavakat, sok hibával mondja a felnőtt után hibásan utánoz, spontán nem javít irányításra sem javítja a szavakat után mondás helyett csak a száját mozgatja nem mondja a felnőtt után

Beszédkésztetés     

szívesen kommunikál, van közölnivalója magától ritkán beszél, kérdésekre válaszol csendes, halkan, bizonytalanul beszél, főleg kérdésekre ad rövid választ van közölnivalója, de nem tudja kifejezni magát nincs, vagy alig van mondanivalója

Beszédprodukció, önkifejezés (tartalmi elemzés)  

kerek, egész mondatokban beszél (magáról egyes szám első vagy harmadik személyben beszél) töredékes mondatokban beszél 130

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola      

agrammatikus mondatokban beszél főleg szavakban, néha mondat értékű szavakban beszél csak néhány szót ejt, inkább gesztusokkal, jelekkel fejezi ki magát csak hangokat ad ki és mutogat semmilyen hangot nem hallat sírással, nyugtalansággal fejezi ki magát

Beszédérthetőség (alaki elemzés)    

beszéde viszonylag tiszta, érthető elmosódottan, de érthetően beszél beszéde nehezen érthető beszéde nem érthető, csak hangokat hallat

Játék  új játékot kezdeményez  a játékban irányító szerepet tölt be  egy-egy társával szeret játszani leginkább  többnyire egyedül játszik, de mások közeledését elfogadja  többnyire egyedül játszik, mások közeledését nem fogadja el Kedvenc játéktevékenysége spontán helyzetben: Játéktárgy-használat  

a játékokat rendeltetésszerűen használja nem rendeltetésszerűen használja (pl. dobál vagy rág)

Kitartás     

hosszú ideig játszik egy játékkal elmélyülten (20-25 perc) hosszú ideig játszik, de több játékkal játékát hamar elunja (5-10 perc) és másikat keres játéka kapkodó, szétszórt (1-2 perc) semmilyen játéktárgy nem köti le figyelmét

Irányított játékban   

szívesen vesz részt bevonható nem szívesen vesz részt, gyakran kiáll 131


nem vonható be

Mozgás Spontán tartások     

biztosan áll kapaszkodva áll támasz nélkül ül talajon/széken támasztékkal ül spontán helyzetben hanyatt/hason fekszik

Járás, futás  biztosan jár, nehezített (egyenetlen) talajon is  járása harmónikus  széles alapon, „mackósan” jár, de biztosan  teli talpra lép  járása ingatag, bizonytalan  kapaszkodva/vezetve jár (egy kézzel – két kézzel)  biztosan, ütemesen fut  nem tud futni Ugrálás, ugrás       

páros lábbal egy helyben ugrál páros lábbal előre haladva ugrál nem tud ugrálni földre lefektetett zsinórt vagy karikát átugrik zsámolyról leugrik után lépéssel próbál ugrani nem tud ugrani

Járás lépcsőn   

felfelé: kapaszkodással/kapaszkodás nélkül/váltott lábbal/mellélépéssel lefelé: kapaszkodással/kapaszkodás nélkül/váltott lábbal/mellélépéssel nem tud lépcsőn járni

A játékos utánzógyakorlatokat 

ügyesen utánozza 132

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola    

néhány elemét utánozza beszéddel kíséri beszéddel olykor kíséri beszéddel nem kíséri

Finommotorika Eszközhasználat      

rendeltetésüknek megfelelően használja, segítség nélkül kevés segítséggel használja sok segítséggel használja helytelenül használja, de segítséget nem tűr nem használja, nem keltik fel az érdeklődését lesöpri az asztalról

Spontán rajza     

lengővonalas firka körkörös firka az ábrázolás szándékával „rajzol” (megnevezi), de még nem felismerhető felismerhető figurális nem tud rajzolni

Nyomatéka   

túl erős megfelelő gyenge

Emberábrázolás       

kezdetleges fej-láb ember rajzán minden főbb testrész megtalálható rajzán apróbb részletek is megtalálhatók (pl. arc részei, ujjak) rajza korának teljesen megfelelő diktálásra ábrázol minta után ábrázol (másol) nem ábrázol

Papírhatárt 133

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola  

betartja nem tartja be

Ceruzafogása    

megfelelő három ujjas marokfogás nem fog rá ceruzára

Lateralitás  

kialakult: bal/jobb kezes még nem alakult ki

Megismerő tevékenység Szín ismerete  négy alapszínt felismeri, megnevezi  bizonytalanul ismeri fel, megnevezésben néha téveszt  színt színnel egyeztet  egy-egy színt ismer:  színeket nem ismer Három alapformát (kör, négyzet, háromszög)   

jól differenciál bizonytalanul differenciál nem differenciál

Egyeztetés    

képet képpel egyeztet képet tárggyal egyeztet tárgyat tárggyal egyeztet nem egyeztet

Testséma ismeret  

főbb testrészeket magán/máson/babán/képen megmutat főbb testrészeket megnevez 134

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola  

egy-egy testrészt felismer: testrészeket nem ismer fel

Önkiszolgálás Szobatisztaság     

toalett használathoz semmilyen segítséget nem igényel szükségletét szóban/gesztussal jelzi rendszeres ültetés mellett száraz marad rendszeres ültetés mellett sem marad mindig száraz pelenkás nappalra is/csak éjszakára

Étkezés         

villával önállóan eszik kanállal önállóan eszik kanállal, segítséggel eszik etetni kell pohárból önállóan iszik pohárból csak segítséggel iszik itatni kell darabos ételt jól rág nem rág, pépeset eszik

Öltözködés     

önállóan öltözik, vetkőzik segítséggel öltözik, de önállóan vetkőzik segítséggel öltözik, vetkőzik teljes kiszolgálást igényel, de együttműködő nem együttműködő

Általános tájékozottsága      

szülei nevét megmondja társai nevét megmondja/társait névről felismeri társai jelét megmondja/társai jelét tudja nevét megmondja jelét megmondja/felismeri nevére reagál 135


Budapest, 20

____________________ Gyógypedagógus

5.3.2. Fejlődést értékelő lap Szociális készség Kapcsolat felnőttel:   

több területen tapasztalható változás részterületeken tapasztalható változás kevés változás tapasztalható

Kapcsolat gyerekekkel:   

több területen tapasztalható változás részterületeken tapasztalható változás kevés változás tapasztalható 136


Kommunikáció Preverbális készségek:   


Beszédértés, irányíthatóság:   


Beszédhasználat:   


Metakommunikáció:  több területen tapasztalható változás  részterületeken tapasztalható változás  kevés változás tapasztalható Alternatív kommunikáció:   


Tanulási készségek Szűkebb-tágabb környezet:   

több területen tapasztalható változás részterületeken tapasztalható változás kevés változás tapasztalható 137

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Esztétikai nevelés:   


Ritmus és dallamfejlesztés:   


Játékra nevelés:   


Önkiszolgálás Szobatisztaság:   


Étkezés:   


Öltözködés:   


Tisztálkodás: 138

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola   


Mozgás Finommozgás:   


Nagymozgás:   


Munkavégzés Kézimunka asztalnál:   


Házimunka alapjai:   


Viselkedésproblémák:

139


Dicséret:

Budapest, 20

________________________ Gyógypedagógus

6. Választható tantárgyak, foglalkozások, a pedagógusválasztás szabályai 6.1. Választható tantárgyak, foglalkozások A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tanítási óra. A tanulónak joga van – a kötelező órán felül – a választható tantárgyak közül tantárgyat választani. 140

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola A választott tantárgyak órái délután is tarthatóak a tantárgyfelosztás függvényében. A választható tantárgyak, foglalkozások tanévenként változhatnak az aktuális igényeknek megfelelően.

6.2. A választható órák eljárásának rendje Általános tudnivalók: 

A választható órák száma: helyi tantervben évfolyamonként jelölve.



A választott tantárgyat/foglalkozást mindig az a pedagógus tanítja/tartja, aki az azonos kötelező tantárgyat is tanítja.



Jelentkezni a választandó tantárgy(ak)ra írásban kell – a szülő ellenjegyzésével.



A megadott tantárgyak tananyaga lehet felzárkóztató és haladó (speciális) jellegű.



Jelentkezés esetén a részvétel a tanórán az adott tanévben kötelező!



A választható tantárgyak jegyzékének megjelenése: adott év áprilisa.

Jelentkezési határidő: adott év május 20-a.

Választható tantárgyak az enyhe értelmi fogyatékosok intézményegységében: 

Matematika (felzárkóztató/speciális),



Magyar (felzárkóztató/speciális),



Angol nyelv (idegennyelvi készségfejlesztő),



Informatika (informatikai jártasságokban való készségek fejlesztése),



Természettudományi tantárgyak (felzárkóztatás/speciális),



Történelem (felzárkóztatás/speciális).

Választható tantárgyak a középsúlyos értelmi fogyatékosok intézményegységében: 141


Vizuális kultúra,



Tánc-dráma,



Kommunikáció,



Ének-zenei fejlesztés,



Tantárgyi felzárkóztatás.

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei az enyhe értelmi fogyatékosok 8 évfolyamos általános iskolájában: A tanulók életkor alapján (1-2 éves tűréshatárral), tanulási képesség és speciális nevelési szükségletek alapján tanulócsoportokba szerveződnek. A csoportba szervezés első osztályos gyermekek esetében a szakértői javaslat alapján történik. Minden évfolyamon a tanulók csoportba szerveződésén felül, sérültségi területeknek megfelelően terápiás fejlesztések, választható speciális fejlesztések és rehabilitációs órák – egyéni vagy csoportos szinten – valósulnak meg. Erkölcstan tantárgy óráit szülők igénye szerint bontjuk Erkölcstan/Hit- és erkölcstan tantárgyi órákra – szülők írásbeli nyilatkozata alapján /a leendő elsősök szülei beiratkozásnál nyilatkoznak/.

Csoportbontások szervezésének elvei a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók különböző osztályfokain: A középsúlyos értelmi fogytékos gyermekek különböző fejlődési útjai miatt a tanulók képesség szerinti differenciált foglalkoztatása válik az egyéni képességek fejlesztésének egyik legfontosabb eszközévé. Felső tagozaton a kultúrtechnikák oktatása a tanulók haladási tempója alapján osztott csoportokban történhet. A csoportok kialakítását félévente az oktató tanárok, az osztályfőnökök felülvizsgálják.

142

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók speciális fejlesztésének szervezési feltételei A fejlesztés formái 

Speciális csoportban: egyéni és kiscsoportos formában.

Speciális csoportsajátosságok 

A szükséges pedagógus létszám függ a csoportlétszámtól, a csoporttagok közti hasonló

szükségletektől,

az

egyéni

fejlesztési

szükséglettől

és

a

viselkedésproblémák súlyosságától, gyakoriságától. 

A szükséges egyéni fejlesztés csak megfelelő létszámú és képzettségű szakember jelenlétében biztosítható.



Törekedni kell a csoport homogenitására. Az egyéni fejlődési eltérések az általános

értelmi,

viselkedésproblémák

önállósági, jellege

beszédképességi

szerint

további

szint,

csoportbontást

illetve

a

tehetnek

szükségessé.

6.3. A pedagógusválasztás szabályai Intézményünkben pedagógusválasztásra nincs mód.

7. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag

Újbuda a főváros legnépesebb kerülete: lakossága 145 510 fő ezzel – Budapestet nem számítva – Magyarország ötödik legnagyobb települése lehetne. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a lakosság 92,4%-a magyar. A legnagyobb kerületi kisebbség a németeké (1,3%), a többi etnikum (cigány, görög, horvát, lengyel, román, szerb, szlovák, ukrán, egyéb) létszáma a fél százalékot nem éri el. 143

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola A XI. kerületben bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb és szlovák kisebbségi önkormányzat alakult. Célunk, hogy tanulóink 

a fenti nemzetiségek népművészetét megismerjék képek, könyvek, filmek, népköltészet, zene, képzőművészeti alkotások, népszokások, hagyományok segítségével,



ismerjék meg, hogy mit jelent a kisebbségi önazonosság megőrzése, az erre való törekvés joga, a nemzetiségek saját hagyományaiknak ápolása, anyanyelvük megőrzése,



a nemzetiségi kultúrák megismerésével növeljék tolerancia képességüket, a másság elfogadását és megbecsülését,



a térképen legyenek képesek megtalálni a kerületi nemzetiségek anyaországait.

Az interkulturális tanulás segítségével rávilágítunk a nyelvi és kulturális sokszínűség előnyeire, valamint a saját és más kultúrák megbecsülésére nevelünk. Tekintettel tanulóink képességeire, a nemzetiségek kulturális értékeinek megismertetését az alábbiak szerint tervezzük.

Múzeum Nemzetiségek

Foglalkozások témái

látogatások, kirándulások

1.

Bolgár

Bolgár népmesék, dalok, népi ruházat; Bolgár

Ortodox

Bolgárok története;

Egyház-

Bolgár kertészek hazánkban;

Ferencváros

Rusze (testvérvárosunk) megismerése;

144


2.

Cigány

Cigány mesék, dalok, szokások;

Roma

A cigányok vándorlása Indiából;

kiállítás

Állandó

VIII. ker.

3.

Görög

Görög népmesék, mondák;

Népművészeti

Görögök története, hagyománya, ruhái;

Múzeum

Görög kultúra hatása;

4.

Lengyel

Lengyel népmesék, dalok, népi viselet; Hadtörténeti Közös történelmünk –

Múzeum

Bem – Sobieski – Jagellók; Ustron (testvérvárosunk) megismerése;

5.

Német

Sváb népmesék, dalok, szokások;

Hadtörténeti

A svábok betelepülésének története;

Múzeum

Német származású nagy magyarok – Hermann Ottó, stb. kerülete

Stuttgart-BadCannstatt (testvérvárosunk) megismerése;

6.

Örmény

Örmény

mesék,

dalok,

szokások; Néprajzi Múzeum

Történetük, üldöztetésük; Örmények hazánkban – Kiss Ernő;

7.

Román

Román népmesék, dalok, szokások; 145

Néprajzi Múzeum

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola A román-magyar közös történelem; Erdély; Románok- Hunyadiak; Kézdiszentlélek,

Marosvásárhely

(testvérvárosaink) megismerése;

8.

Ruszin

Ruszin népmesék, dalok, szokások;

Néprajzi Múzeum Budapesti Ruszin Könyvtár XIV. ker.

9.

Szerb

Szerb

népmesék,

dalok,

szokások, Szentendrei

népművészet;

egyházművészeti

Szerb történelem;

gyűjtemény

Jeles szerbek – pl.: Damjanich János;

könyvtár

és

Ada (testvérvárosunk) megismerése;

10.

Szlovák

Szlovák népmesék, dalok, szokások, Néprajzi Múzeum népviselet; Közös történelmünk; Nádszeg

(testvérvárosunk)

megismerése;

11.

Horvát

Horvát népmesék, dalok, szokások, Néprajzi Múzeum népviselet; Trogír (testvérvárosunk) megismerése;

146


8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Iskolai részlegünkben évente két alkalommal, ősszel és tavasszal mérjük tanulóink fizikai állapotát. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok

elkészítéséhez,

lehetőséget

biztosítva

az

egészségileg

hátrányos

helyzet

megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére és megtartására.

147

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Iskolánk a tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérésére a Hungarofit tesztsort használja. Mivel intézményünk sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését és oktatását látja el, ezért nagyon fontos, hogy olyan tesztet válasszunk, mely az alábbi kritériumoknak megfelel: 

egyszerűen végrehajthatóak legyenek a gyakorlatok,



minimális eszközt igényeljenek,



a tesztek végzése semmilyen egészségkárosító hatást nem válthat ki,



feleljenek meg a tudományos kritériumoknak,



elsősorban az egészségben meghatározó szerepet játszó összetevőket mérje: o kardio-respiratorikus állóképességet, o az erőt, az izomerő állóképességét.

Mivel az értelmi képességek sérülése mellett sok esetben a motoros státusz is érintett diákjainknál, ezért nem mindenki képes a tesztek szabályos kivitelezésére. Náluk is elvégezzük, jelölve a hibákat és később, mint összehasonlító adatok szerepelnek. A vizsgálatok megszervezése: 

A vizsgálatot a testnevelő tanár végzi.



A teszteket évente kétszer, a tanév elején és végén kell végeztetni (október, május hónapok).



A motiváció növelése miatt rendkívül fontos, hogy a teszt levezetője tisztában legyen, miért végeztetjük el a teszteket, és hogyan értelmezzük az eredményeket.



Az összehasonlíthatóság érdekében a tesztek végrehajtási körülményeinek hasonlónak kell lenniük minden diáknál, minden részletben (helyszín, eszköz, hőmérséklet, stb.).



A tesztek eredményeit minden gyermeknek személyre szólóan kell megadni.

A referenciatáblázatot nem alkalmazzuk a fent említett okok miatt. A teszteket a 4. évfolyamtól végezzük.

148

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola A mérés általános szempontjai A tanulók valamennyi tesztet testnevelési/sportfelszerelésben hajtják végre. 

Valamennyi tesztet, ha erre lehetőség van, jól szellőző, nagy teremben kell elvégeztetni. Csúszásmentes padló szükséges.



A tesztek egymás után következése a körkörös rendszerben is szigorú sorrendiségű.



Az ülésben előrenyúlás tesztnél nem lehet bemelegíteni, vagy nyújtási gyakorlatokat végezni.



A tesztek között a tanulók pihenjenek.



A tanulók nem próbálhatják ki a teszteket előre, kivéve, ha a teszt végrehajtási utasításában nincs erre külön utalás.



A mérések során fontos bátorítani a tanulókat.

Az általunk használt motoros tesztek, és végzési sorrendjük 1. Hajlékonysági teszt:

ülésben előrenyúlás

2. Dinamikus láberőt mérő teszt:

helyből távolugrás

3. Törzserőt mérő teszt:

sit-up teszt, felülések

4. Funkcionális karerőt mérő teszt:

függés hajlított karral

5. Futási sebességet, fürgeséget mérő teszt:

10 x 5 m ingafutás

1. teszt: Ülésben előrenyúlás A vizsgált tényező: Hajlékonyság. A teszt leírása: Ülő helyzetben a lehető legtávolabbra nyúlás. Felszerelések: Megfelelő méretű tesztasztal vagy doboz, 30 cm hosszú vonalzó. 2. teszt: Helyből távolugrás A vizsgált tényező: Explozív erő A teszt leírása: Álló helyzetből távolugrás Felszerelés: Csúszásmentes kemény felület (pl.: tornaszőnyeg), kréta, mérőszalag 3. teszt: Sit-up teszt, felülések 149

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola A vizsgált tényező: A törzs ereje (hasizom erő – állóképesség). A teszt leírása: A fél perc alatti maximális számú felülés. Felszerelés: Két szőnyeg, stopperóra, asszisztens (segítő). 4. teszt: Függés hajlított karral A vizsgált tényező: Funkcionális erő (a kar és a váll izomerő állóképessége). A teszt leírása: Megtartani a hajlított karú helyzetet rúdon való függés közben. Felszerelések: 2,5 cm átmérőjű, kör keresztmetszetű, vízszintes rúd, stopperóra, szőnyeg a rúd alatt a leugráshoz, törlőruha és magnéziumkréta, szükség szerint pad vagy szék. 5. teszt: 10 x 5 méteres ingafutás A vizsgált tényező: Futási sebesség, fürgeség. A teszt leírása: A maximális sebességű futás, fordulás szintje. Felszerelések: Tiszta, csúszásmentes padló, stopperóra, mérőszalag, kréta vagy szigetelőszalag, jelzőbóják. Az eredmények értékelésénél nem használjuk az OM által megadott értékelő táblázatokat, tanulóink mozgásos státusza miatt. Az évente kétszer végzett vizsgálatokat hasonlítjuk össze, és az alapján készül a fejlesztőprogram, mely további munkánkat segíti.

9. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek

Egészségnevelési, környezeti nevelési és tudatos fogyasztóvá nevelési program az enyhe értelmi fogyatékosok 8 évfolyamos általános iskolájában

9.1. Alsó tagozat 150

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Iskolánk, a sajátos nevelési szükségletű gyermekek ellátásában és nevelésében, egyéni specifikumokkal rendelkezik. A környezeti, egészségügyi, valamint a helyes fogyasztói kultúra tudatos kialakítása, iskolatípusunk alsó évfolyamaiban nem különül el élesen. Ezek a programok a mindennapi oktatási és nevelési gyakorlatban, minden tantárgyban folyamatosan jelen vannak, az életkornak és a fejlettségi szintnek megfelelően, egyre szélesedő körben bővülnek, építvén az előző évfolyamokban elsajátított ismeretek egységére, egészére. A fent említetteket igazolja, az iskolánk alsó tagozatára jellemző intenzív tantárgyi koncentráció jelenléte is. Ezért szükségtelennek tartjuk a beépítendő programok osztályfokonkénti lebontását. a) A nevelés területei 

A külső természeti környezethez való viszony alakítása – természeti nevelés; az élet tisztelete; természeti viszonyok, kölcsönhatások felismerése; az ember-természet, a természet-társadalom kapcsolata;



A belső természeti környezet alakítása – testünk, egészségünk; életviteli szokások megalapozása és gyakorlása;



A külső, ember alkotta környezet alakítása – emberi és tárgyi kapcsolatok; emberek munkájának szépsége;



A belső személyes világ alakítása – önértékelésünk, énképünk és a konfliktusaink okozta feszültségek.

b) A program célja 

Biztosítani a tanulók egészséges testi és mentális fejlődését.



Felismertetni a rendszeres testmozgás fontosságát, egészségmegőrző szerepét.



Kialakítani bennük azt az igényt, hogy a tanulás mellett egyik legfontosabb elfoglaltságuk a sportolás legyen. 151


Beláttatni, hogy nagyon sok betegség előidézője a mozgásszegény életmód.



Az egészségnevelési program során a tanulók ismerjék meg a káros, egészségre ártalmas szokásokat és azoknak következményeit, illetve kikerülésének lehetőségeit.



Váljon igényükké a tiszta, higiénikus környezet kialakítása.



Erősíteni kell a tanulók egészséges életszemléletét tanórákon és különböző iskolai és iskolán kívüli foglalkozásokon, rendezvényeken.



Környezettudatos magatartás kialakítása.



A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.



Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá.



Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

c) Követelmények, elvárások, feladatok 

Az egészség fogalmának megismertetése,



Az egészséges életmódra nevelés: o a testmozgáshoz való pozitív viszonyulás, a mindennapos testmozgás jelentősége, o rendszeres, egészséges táplálkozási szokások kialakítása, o igény kialakítása a személyes higiéniára, a tisztaság egészségmegőrző szerepének felismerése,



A környezeti nevelés és az egészségnevelés kapcsolata o környezet tisztaságának egészségmegőrző szerepe, hatása, o környezet védelme,



az egyén szerepe egészségének alakulásában és a környezetének védelmében tudatos fogyasztóvá nevelés alapozása

d) A program megvalósítása tanórai keretek között:

Magyar nyelv és irodalom 152


szűkebb és tágabb környezeti és természeti értékek bemutatását szolgáló irodalmi alkotások (pl.: mese, mondóka, vers, népdal, olvasmányok, stb.) ismerete, feldolgozása,



az anyanyelv minél mélyebb elsajátítása, alkalmazása, „védelmezése”,



környezet, természetvédelmi és egészségvédelmi olvasmányok, tájékoztatók, leiratok feldolgozása (pl.: dramatizálás, szituációs játékok, stb.),



a mindennapi életben való megfelelő tájékozottság elősegítése, fejlesztése.



kulturális értékeink, hagyományaink tisztelete, életkornak megfelelő ismerete,



reklámnyelvek, feliratok, jelek, szimbólumok felismerése, megfigyelése és helyes értelmezése,

Matematika 

a környezet mennyiségi és térbeli viszonyainak megfigyelése, értelmezése, alkalmazása,



a logikus gondolkodás sokirányú fejlesztése, az élet minden területén,



jó tájékozódási képesség a szűkebb és tágabb környezetben,



környezeti adatok gyűjtése és feldolgozása,



számolási készség fejlesztése,



becslés, mérés intenzív gyakorlása,



az egészséges életmód tudatosítása, erősítése a szöveges feladatok keretein belül,



a gazdaságosság és takarékosság fogalmának ismerete, s ezek gyakorlati alkalmazása,



a fogyasztói szférából merített szerep és szituációs játékok alkalmazása,



a pénz értékének ismerete, a pénzkezelés és a pénzváltások gyakorlása,



a mértékegységek, mérési eszközök ismerete és használata,



mérési tapasztalatok szerzése a mindennapi életben,



vásárlási gyakorlatok mindennapok során.

Környezetismeret 

ismerkedés a szűkebb és tágabb környezettel,



az élő és élettelen természet ismerete az életkornak megfelelő szinten,



biológiai és a víz körforgásának fejlettségi szintnek megfelelő értelmezése, 153


a víz értékének ismerete,



a környezetszennyezés szerepe az egyensúly felbomlásában,



szűkebb, tágabb környezetünk, valamint a növény és állatvilág védelme, óvása,



környezetvédő magatartás kialakítása,



a környezetvédelemmel, növényekkel és állatokkal kapcsolatos „jeles” napokról való megemlékezések,



a közvetlen környezet rendje, védelme, ápolása,



környezetkárosító tényezők ismerete,



környezeti szennyezések elkerülése,



a szelektív hulladékgyűjtés jelentősége és alkalmazása,



a saját test felépítése, működése és az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzői,



az egészség és a betegség fogalmainak ismerete,



ismerje és alkalmazza az egészséges életmód szabályait (pl.: helyes táplálkozás, higiéniás szabályok, megfelelő tisztálkodás, testedzés, mértékletesség az élet minden területén, stb.),



tanulmányi séták, szakkörök, kirándulások, piaci és üzleti séták a helyes fogyasztói kultúra elsajátítása érdekében,



mezőgazdasági és ipari termékek vizsgálata,



kulturált viselkedési szokások kialakítása az élet minden területén,



a fogyasztásban felmerülő igények és a realitások sokoldalú összehangolásának megismertetése.

Életvitel és gyakorlati ismeretek 

a technika okozta környezeti károsodások megelőzése,



környezetbarát technológiák alkalmazása,



a természetes és környezetkímélő eszközök, tárgyak ismerete, használata,

154


szelektív hulladékgyűjtés jelentőségének ismerete, alkalmazása a mindennapi gyakorlatban,



balesetvédelmi szabályok ismerete, betartása az egészséges táplálkozás alapelveinek ismerete, alkalmazása, az egészséges életmód igényének kialakítása,



az emberi test felépítésének, működésének ismerete az osztályfoknak megfelelően,



a tisztálkodási szabályok ismerete és biztos alkalmazása,



kritikus fogyasztói magatartás fokozatos kialakítása,



az egyéni fogyasztói igények és a valós szükségletek ideális összehangolásának képessége,



a takarékosság fogalmának bevezetése, megismertetése,



a biztonságos közlekedési szabályok megfelelő alkalmazása,



közlekedési kultúra kialakítása a gyakorlatban.

Ének-zene 

a természet és a környezet zenei ábrázolása,



a

népzene,

népdalok

világának

ismerete,

szeretete,

becsülése,

értékeinek,

hagyományainak tisztelete, 

az élő és élettelen természet akusztikus hatásainak észrevétele, megismerése,



természeti környezetben szerzett zenei élmények gyakoriságának szorgalmazása, aktivizálása,



a zene közösségformáló erejének összetartó szerepe,



komolyzenei ismeretek fokozatos bővítése, s az ezek iránti igény felkeltése,



kritikus zenehallgatóvá nevelés fontosságának hangsúlyozása,



minőségi válogatás a tanulókat érő zenei hatások kínálatából.

Testnevelés 

az egészséges környezet igényének kialakítása,



az egészséges életmódra nevelés rendszeressége, 155


az egészség-megelőzés lényegének ismerete,



a rendszeres, mindennapi sport szeretete,



a helyes táplálkozás, az egyénre szabott mozgáskultúra, és az egészség szoros összefüggéseinek megértése,



a szabad levegőn végzett testedzés fontossága,



a mindennapos sportolás, a testmozgás építő hatásának előnyös hatásai,



figyelem felhívása a lehetséges balesetek megelőzésére, elkerülésére,



egészségvédő, kondicionáló eszközök életközelivé tétele, rendszeres használata az adott lehetőségek keretein belül.

Rajz-és vizuális kultúra 

a természeti és művészeti szépség észrevétele, felfedezése, élvezete, belsővé válása,



természeti esztétikumok képzőművészeti ábrázolása a tanulók képességeinek megfelelően,



hagyományok, a népi kultúra megbecsülése, szeretete,



környezeti emlékek ápolása, óvása,



a környezetvédelmi szabályok ismerete, betartása,



az egészséges életmóddal kapcsolatos jelenségek valós ábrázolása, megjelenítése a művészeti eszközök segítségével,



természetes, környezetbarát anyagok, eszközök használatának jelentősége,



az egészségre ártalmatlan, környezetkímélő technikák alkalmazása,



esztétikai szempontok figyelembe vétele a fogyasztási szférában,



a reklám, érték, valóság megfigyeltetése, szerepe az élet egészében,



a minőség, esztétikum és a forma észrevételének fontossága.

e) Megvalósítás tanórán kívüli keretek között: Iskolán belül: 

napközis foglalkozások, 156


klubdélutánok,



kézműves foglalkozások,



sportnapok,



szakkörök,



„Jeles napok”,



projektek,



egészségügyi szűrések.

Iskolán kívül: 

tanulmányi séták,



piaci és üzleti séták a helyes fogyasztói kultúra elsajátítása érdekében,



kirándulások,



múzeumlátogatások,



iskolafogászat.

9.2. Felső tagozat Az egészségnevelés, a környezeti nevelés és a tudatos fogyasztóvá nevelés megvalósításának közös célkitűzései: 

új ismeretek közlése,



a meglévő ismeretek kiegészítése, elmélyítése, rendszerezése, új ismeretekkel való összekapcsolása,



tanulóink kritikus és problémamegoldó gondolkodásának fejlesztése,



toleranciára nevelés,



konfliktuskezelő képességük kialakítása,



annak felismerése, hogy az ember is a természet része.

Nevelési programunk megvalósításának színterei: 

tanóra – tantervi anyagba, tantárgyakba beépítve,



napközis foglalkozások – napközis munkatervek részeként, 157


táborok,



kézműves foglalkozások,



pályázatok,



kiállítások rendezése,



osztálykirándulások



tanulmányi kirándulások,



versenyek,



szakkörök,



DÖK-nap,



jeles napok megtartása,



erdei iskola,



sportnapok,



egészségügyi intézmények,



élelmiszerüzletek, piacok, bevásárló központok.

9.3. Környezeti nevelési program A környezeti nevelés során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. A környezeti nevelés céljai: 

a környezet aktív megismerésére irányuló képességek fejlesztése,



a környezet változásainak megismertetése, összefüggéseinek felismertetése,



a környezetvédelemmel kapcsolatos kreatív gondolkodás kialakítása,



a környezettudatos magatartás kialakítása,



a környezetóvó attitűd kialakítása,



a természetes és mesterséges környezetünk megismerése,



az ökológiai gondolkodás elemeinek megismertetése. 158

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola A környezetnevelés témakörei: 

Közlekedés,



Légszennyezés,



Szelektív hulladékgyűjtés,



Energiatakarékosság,



A természet megóvásának módszerei a háztartásban,



Vizek védelme,



Talajvédelem,



Növény és állatvédelem,



Tudatos környezetvédelmi magatartás,



Tisztaság megóvása.

A környezetneveléssel kapcsolatos feladatok: 

gyalogos és kerékpáros közlekedésbiztonsági ismeretek átadása, bővítése,



szemétszedés, szelektív hulladékgyűjtés, papírgyűjtés fontosságának hangsúlyozása



tisztaságmegóvásra való nevelés,



növénygondozási, növényápolási ismeretek elsajátítása,



madáretető készítése, kihelyezése,



takarékoskodás az energiaforrásokkal – jó példák megismertetése,



talaj- és vízszennyezés megelőzésének lehetőségei,



környezetbarát tisztítószerek megismertetése, használata,



programok szervezése a jeles környezetvédelmi napokon,



a környezettudatos nevelés beépítése a tananyagba.

9.4. Egészségnevelési program Az egészségnevelés céljai: 

tanítványaink testi-lelki egészségének megőrzése, 159


alapvető egészségvédelmi ismeretek elsajátítása,



egészségkárosító szokások leküzdése,



mindennapi testnevelés megvalósítása,



egészségmegőrző attitűd kialakítása,



ismeretszerzés kiegészítése egyéni tapasztalatszerzéssel,



az egészség és a környezet közötti összefüggés feltárása,



az egészséges életvitelhez szükséges alapkészségek kialakítása,



a családi életre nevelés.

Az egészségnevelés témakörei: 

Testünk felépítése,



Testi, lelki egészség,



Egészséges táplálkozás,



Higiéniás szükségletek,



Mozgáskultúra,



Egészség, betegség,



Egészségmegőrzés,



Elsősegélynyújtás,



Gyógynövények,



Egészségre ártalmas anyagok,



Családi életre nevelés,



Szexuális felvilágosítás,



Drogprevenció.

Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok: 

életmód, táplálkozás és az egészség összefüggéseinek felismerése, felismertetése,



egészségkárosító anyagok felismerése, elkerülése,



egészségügyi problémák megbeszélése,



védőnői tanácsadások megszervezése, 160


egészségügyi ellátás igénybevételének lehetőségei,



elsősegélynyújtás a gyakorlatban,



egészséges élelmiszerek fogyasztására nevelés, egészséges táplálkozási szokások kialakítása,



kulturált étkezési szokások kialakítása,



személyiség érzelmi, akarati oldalának megerősítése,



testünk működésének megismerése,



testápolás, higiéniai szokások kialakítása,



rendszeres testmozgás beépítése a mindennapokba,



gyógynövények megismerése és annak hatása az egészségmegőrzésre.

9.5. Tudatos fogyasztóvá nevelési program Tudatos fogyasztóvá nevelés céljai: 

tanulóink fogyasztói kultúrájának fejlesztése,



tudatos, kritikus fogyasztói magatartásuk kialakítása,



fogyasztói érdekérvényesítési lehetőségeiknek tudatosítása,



család bevonása a tudatos fogyasztóvá nevelésbe.

Tudatos fogyasztóvá nevelés témakörei: 

Egészséges élelmiszerek,



Élelmiszerek szavatossága,



Vásárlási szokások, pénzhasználat,



Vásárlói magatartás,



Reklám, média, marketing,



Tudatos, kritikus fogyasztó



Fogyasztóvédelem,



Magyar áruk, termékek,



A csomagolás üzenete, 161


A család értékformáló szerepe,



Újrahasznosítás.

Tudatos fogyasztóvá nevelés feladatai: 

a tudatos és kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése,



a kívánság és a szükséglet fogalmának kialakítása,



a helyes étrend megismerése,



a tájékozódási képesség fejlesztése,



a döntési helyzetek felismerése,



a minőség és a biztonság szerepének fontossága a fogyasztás során,



a gazdaságos, takarékos vásárlási szokások kialakítása,



megoldások a felmerülő fogyasztói problémákra,



a magyar áruk fogyasztásának előtérbe helyezése,



az egészségkárosító anyagok kerülése,



az élelmiszerek lejárati idejének figyelembe vétele,



a családi költségvetés és fogyasztói szokások összekapcsolása,



az áruk csomagolásának, tartalmának és árának összehasonlítása,



a szelektív hulladékgyűjtés, a papírgyűjtés megszervezése.

162


10. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Intézményünk egyik alapvető célja – az iskola oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, a tanulói összetétel vizsgálatával – a diszkriminációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának előmozdítása, a következő prioritásokat szem előtt tartva: 

Az oktatás során meg kell előzni és meg kell akadályozni a tanulók hátrányos megkülönböztetését az egyenlő bánásmód elvének figyelembevételével.



Intézményünk megvalósítja az egyenlő bánásmód követelményét, miszerint a közoktatásban minden gyermeknek, tanulónak joga, hogy – a vele összehasonlítható helyzetben lévő más személyekkel – azonos feltételek szerint részesüljön azonos színvonalú ellátásban.



A megkülönböztetés tilalma vonatkozik tanulóink bárminemű diszkriminációjára.



Tiszteletben tartjuk a gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát, jogait, és védelmet biztosítunk a fizikai és a lelki erőszakkal szemben.



Fontos feladatnak tekintjük a megfelelő intézményi légkör kialakítását, az alapvető értékek megőrzéséhez és megerősítéséhez való hozzájárulást.



Intézményünk a nevelés-oktatás során nem tesz különbséget a társadalmi helyzetre, nemre, nemzetiségre, etnikai hovatartozásra, családi vagy egészségi állapotra, vallásra vonatkozóan. 163

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Mindezek biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani az egyenlő esélyek biztosítására a beiratkozásnál, az oktató-nevelő munka egésze során, a gyermekek egyéni fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, a tanulói előmenetelben, a fegyelmezés gyakorlatában, a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, a továbbtanulásban, a pályaorientációban, a humánerőforrás-fejlesztésében, a pedagógusok szakmai továbbképzésében, valamint a partnerség építésében és a kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és a társadalmi környezettel. Intézményünkben – a szakértői vélemény alapján – a speciális ellátásra jogosult gyermekek szakellátását

gyógypedagógusok,

logopédusok,

gyógytornászok,

fejlesztőpedagógus,

zeneterapeuta látja el. Az iskolapszichológus a speciális nevelési problémák szakszerű ellátását végzi. A gyermekek a szakvéleményben leírt, jogszabályilag meghatározott óraszámú fejlesztő foglalkozásban, illetve ehhez kapcsolódó speciális megsegítésben (mozgásterápia, pszichológiai foglalkozás, közösség-, személyiségfejlesztő foglalkozások) részesülnek. Elmondható, hogy az iskolában minden gyermek nevelésének–oktatásának és szakszerű ellátásának a feltételei adottak. Az intézmény pedagógusai közül az elmúlt években többen vettek részt továbbképzéseken. Továbbra is nagy hangsúlyt kell fordítani arra, hogy nevelőtestületünk tagjai közül minél többen szerezzenek korszerű nevelési és módszertani ismereteket. Tanórán kívüli programok sokszínű választékával nyújtunk – szakkörök, énekkar, kézműves és sportfoglalkozások – igényes délutáni elfoglaltságokat tanulóink részére. Az iskolánkban évek óta kiemelt szerepet kap a nevelő-oktató munkában a testnevelés és a sport. Sikeresen bevezetésre került minden tagozaton a mindennapos testnevelés. A sport, a labdarúgás igen nagy népszerűségnek örvend tanulóink és szüleik körében egyaránt. A sporttevékenységek minden gyermek számára hasznos délutáni elfoglaltságot jelentenek, szolgálják az egészséges életmódra való nevelést. Az épületben belső számítógépes hálózat működik, így minden tanterembe jut számítógép. Informatikát harmadik osztálytól kezdődően heti egy alkalommal illetve szakkör formájában oktatunk. Örvendetes tény, hogy a tanórán kívüli programokat igen széles körben látogatják a hátrányos helyzetű tanulók is. 164

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Intézményünk különös figyelemmel kíséri a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók helyzetét, folyamatosan kapcsolatot tart és együttműködik a szociális és gyermekjóléti ellátások tekintetében illetékességgel és hatáskörrel bíró intézményekkel, szervezetekkel, részt vesz a gyermekvédelmi

jelzőrendszer

működtetésében.

Az

elmúlt

években

jól

működő

kapcsolatrendszere alakult ki az iskolánknak a nevelési tanácsadókkal, a szakértői bizottságokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, a családsegítővel, a pályaválasztási tanácsadókkal, az iskolaorvosi szolgálattal. Különösen nagy hangsúlyt helyezünk a kerületi óvodákkal és a környező oktatási intézményekkel való együttműködésre és rendszeres kapcsolattartásra, mely további fejlesztésre szorul. A fejlesztő megsegítés mellett a tehetséggondozás is az iskolában folyó nevelő-oktató munka fontos iránya. Főbb formái: szakkörök, művészeti csoportok, diáksportkör, énekkar, informatikaoktatás, futball. Az intézmény, vezetőjén keresztül folyamatosan jelzi a fenntartó felé az intézmény épületeinek elérését nehezítő esetleges körülményeket, különös tekintettel a közutak akadálymentességével és a helyi tömegközlekedéssel kapcsolatos problémákra.

Az iskola akadálymentes. Könnyen megközelíthető, rámpával rendelkezik mind a két bejárata. Az épületen belül a mozgássérültek számára kialakított mosdóhelyiség van, valamint egy emelő lift üzemel, amely biztosítja a halmozottan sérült tanulóink feljutását az emeletre.

165


11.

A

tanuló

jutalmazással

összefüggő,

a

tanuló

magatartásának,

szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek 11.1. Jutalmazás Iskolánk azon tanulója, aki tanulmányi munkájában, magatartásában, szorgalmában a követelményeket kiemelkedően teljesíti, aki az iskola hírnevét tanulmányi-, sport-, kulturális-, diákmozgalmi tevékenységével öregbíti, jutalomban részesül. A jutalmazás célja a munka elismerése mellett a további ösztönzésen, példamutatáson van. Jutalmazások formái: 

osztályfőnöki/szaktanári szóbeli dicséret,



osztályfőnöki/szaktanári írásbeli dicséret,



igazgatói szóbeli dicséret,



igazgatói írásbeli dicséret,



nevelőtestületi dicséret.

Jutalmazások elvei: 1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten: 

példamutató magatartást tanúsít,



vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,



az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken vesz részt,



vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti.

2. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók: 

szaktanári dicséret,



napközis nevelői dicséret,



osztályfőnöki dicséret,



igazgatói dicséret,



nevelőtestületi dicséret. 166

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola 3. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén: 

szaktárgyi teljesítményért,



példamutató magatartásért,



kiemelkedő szorgalomért,



példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

4. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet, illetve jutalmat kap, melyet az iskola közössége előtt vehet át: 

Montágh Célba dobóverseny,



Iskolai Csocsóverseny,



Iskolai Táncverseny,



Énekversenyek az általános iskolai részleg tanulói,



Informatikai memóriaverseny,



Háztartási ismeretek verseny,



Iskolánk Jeles napjaihoz kapcsolódó versenyek: o Farsangi jelmezverseny győztesei,



Iskolánk Diákönkormányzata által meghirdetett versenyek: o „Hónap tanulója” verseny győztesei.

5. Az iskolán kívüli versenyeken, pályázatokon eredményesen szereplő tanulók jutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. 

A budapesti speciális iskolák tanulóinak rendezett áprilisi tanulmányi versenyen részt vevő tanulóink.



A speciális iskolák részére rendezett budapesti kulturális- és sportversenyeken részt vevő diákjaink.



Különféle rajzpályázatokon részt vevő gyermekek.

6. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni: 167


Iskolánk Jeles napjaihoz kapcsolódó versenyek győztesei o adventi naptárkészítő verseny, o csoportos farsangi jelmezverseny.



Iskolánk Diákönkormányzata által meghirdetett versenyek: o heti „Tisztasági Verseny”, o „Kulturált Étkezési Verseny”, o őszi és tavaszi papírgyűjtési verseny, o „Hónap tanulója” verseny.

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A tájékozató füzetbe tanév közben az osztályközösségért végzett kiemelkedő közösségi munkáért osztályfőnöki, az iskoláért végzett tevékenységért igazgatói dicséretben részesítjük /részesíthetjük/ tanulóinkat.

168


12. Szakmai Program az értelmileg akadályozott, autista és halmozottan sérült tanulók szakmai képzéséhez

A Szakmai Program szabályozásának jogi háttere: 

a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény



2012. évi LXXI. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosításáról



a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény



a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet



az emberi erőforrások minisztere 3/2012. (VI. 8.) EMMI rendelete a 2012/2013. tanévrendjéről



a

nevelési-oktatási

intézmények

működéséről

és

a

köznevelési

intézmények

névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet 

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosítása: 36/2012 (XI. 14.) EMMI rendelet



a

Nemzeti

köznevelési

törvény

végrehajtásáról

szóló

229/2012.

(VIII.

28.)

kormányrendelet 

a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény



az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény



26/2011. (V.27.) NEFMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V.20.) OM rendelet módosításáról



a Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola Alapító Okirata, Szervezeti és Működési Szabályzata, Intézményi Minőségirányítási Programja



53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet

169


12.1. A szakmai képzés célja 

A szakmai képzéshez tartozó részmunkafolyamatokhoz szükséges kompetenciák elsajátítása.

 A tanulókkal - képességeik függvényében – el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat. (szakmai készségek, képességek, szakmai ismeretek, személyes, társas és módszerkompetenciák). 

A szakmai követelmények teljesítésén túl a személyiség formálása, szocializációs funkciókra való felkészítés.



A szakmával összefüggő társadalmi gyakorlat megismertetése.

A képzés pedagógiai és szakmai céljai egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs célokat is tartalmaznak. Ezen célok megvalósítását a képzés során fejlesztő foglalkozások, szocializációs programok segítik. A szakmák körén belül teret kapó művészeti nevelés, közvetlen habilitációs hatásán kívül terápiás fejlesztési lehetőségeket is rejt magában. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó gyengébb vagy sérült funkció korrigálására, kompenzálására, felzárkóztatásra, az eszköz tudás, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetés megtanulására, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentésére irányul. A felkészítés lehetőséget nyújt arra, hogy a szakmai kompetenciák megszerzésével egyéni képességeik alapján – szegregált, védőmunkahelyen végzett munkán túl – ép emberek között, a nyílt munkaerő piacon a fiatalok egyéni megsegítéssel felnőttként munkát vállaljanak.

170

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola A 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet értelmében 2017 szeptemberétől a készségfejlesztő iskola képzési céljai és feladatai: Célok és feladatok a 9-10. évfolyamokon A készségfejlesztő iskola 9-10 közismereti évfolyamai az általános iskolai nevelés-oktatás koncepcionális folytatása. A nevelés-oktatás célja az általános iskolában elsajátított életkezdéshez, pályaválasztáshoz kapcsolódó ismeretek megerősítése, a gyengébb vagy sérült funkciók fejlesztése, kompenzálása, a felnőtt életben elérhető munkatevékenységek iránti motiváció felkeltése, a gyakorlati tevékenységek elsajátításához szükséges kompetenciák, magatartásformák kialakítása, a gyakorlati képzés sikerének megalapozása. A tanuló megismeri a gyakorlati

évfolyamok

munkatevékenységeit, felkészül

a gyakorlati

ismeretek és

tevékenységek elsajátításának megkezdésére. A képzés során a tanuló megismeri, fokozatosan magáévá teszi és elfogadja a reális, képességeit, érdeklődését, lehetőségeit figyelembe vevő, számára elérhető életperspektívát, kialakítja életcéljait. Megismeri és alkalmazza a segítségkérés és elfogadás aktuális helyzethez szükséges formáit, társas kapcsolataiban és kommunikációjában kialakul a megfelelő önbizalomra épülő bátorság, a helyes önértékelésen alapuló közösségi magatartás. Az eltérő tanulási képességek miatt szükséges az egyéni megsegítés és bánásmód alkalmazása, folyamatosan szem előtt tartva a gyakorlati felkészítés eredményességének megalapozását. Különösen nagy hangsúlyt kell helyezni a gyakorlati tevékenységekkel és a munkavállalással kapcsolatosan a kommunikáció fejlesztésére a beszéd értése és a beszédprodukció,

illetve

alternatív

kommunikációs

eszközök

területén

egyaránt.

A

tevékenységek elsajátításának érdekében fontos a nagymozgásos fejlesztés a megfelelő állóképesség kialakulásához, a finommotoros koordináció fejlesztése a sikeres munka- és feladatvégzéshez. A készségfejlesztő iskola olyan nyitott szellemiségű, befogadó intézmény, amelyben minden tanuló számára lehetővé válik a képességeinek megfelelő ismeretek elsajátítása, a munkatevékenységekben rejlő sikerélmény biztosítása, az eltérő adottságok elfogadása és a tanulói közösség ösztönző erejének, lendületének kiaknázása.

171

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Fejlesztési területek - nevelési célok A tanuló a készségfejlesztő iskola 9-10. évfolyamain erkölcsi nevelés területén megismeri a felnőtt életet strukturáló szabályrendszereket, a szabályok betartásának fontosságát. Felismeri a cselekvéseket és döntéseket befolyásoló értelmi és érzelmi motívumokat, megkülönbözteti a kívánatos és a nem megfelelő viselkedési formákat a társas érintkezésben. Folyamatosan alakulnak ismeretei a társait érintő érzelmi kapcsolatokról, megéli és tudatosan irányítja saját érzéseit, kiemelten a türelem, az együttérzés, a segítőkészség területén. A képzés során fejlődnek a tanuló ismeretei a nemzeti öntudat és hazafias nevelés területén a társadalom szerkezetéről, a hétköznapi életben végzett munkatevékenységek társadalmi hasznosságáról, a közös nemzeti értékteremtésben az egyének munkavégzési feladatáról. Erősödik szűkebb környezetével és közösségével való együttműködése. Aktívan részt vesz társadalmi rendezvényeken és külsőségeiben is megjeleníti a társadalmi ünnepek, megemlékezések szimbólumait. Az állampolgárságra, demokráciára nevelés területén a tanuló felkészül a felnőtt élettel összefüggő állampolgári és demokratikus jogok és kötelességek gyakorlására, megismeri a támogatott

döntéshozatal

lehetőségét.

Iskolai

keretek

között

felkészül

a

döntések

meghozatalában való felelősségre, igyekszik saját jogainak és érdekeinek megfelelő keretek között érvényt szerezni és ebben segítséget igénybe venni. Az önismeret és társas kapcsolati kultúra terén a képzés lehetőséget nyújt a felnőtt életben betöltendő feladatokkal kapcsolatos reális énkép és önismeret kialakulására, a vágyak és lehetőségek összehangolására. Bővül a társas kapcsolatok szintje, folyamatosan alakul a reális énkép, felismeri az elsajátítható kompetenciák mértékét. Erősödik a fiatalokban a kritikus helyzetek felismerésének képessége és a megoldás érdekében a megküzdési stratégiák alkalmazása. Képessé válik saját emlékeinek feldolgozására, kialakul az ön- és az énazonosság tudata.

172

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola A testi és lelki életre nevelés során a készségfejlesztő iskolai képzés közismereti tantárgyai között túlsúlyban lévő testnevelés kiemelten fontos szerepet játszik a helyes életmódra nevelésben, a felnőttként követendő életvitel megalapozásában. A képzés során folyamatosan szem előtt kell tartani a megfelelő állóképesség kialakulásához szükséges erőnlét biztosítását, a munkafolyamatok során esetlegesen kialakuló tartási és mozgásos rendellenességek megelőzését. A tanuló megismeri a testi erőnlét, az egészség és a lelki egyensúly közötti összefüggéseket, tőle telhető módon és mértékben igyekszik a károsító, veszélyeztető hatásokat elkerülni. A családi életre nevelést a középfokú oktatás időszakában megerősíti, hogy a tanuló megismeri a felnőtt életében megtapasztalható családi kapcsolatokat, felkészül a családban elfoglalt helyének és képességeinek megfelelő részvételre a családi munkamegosztásban. Megismeri a hétköznapi élethelyzetek lehetőségeit családban, lakóotthonban, bővülnek ismeretei az együttéléssel, családi kapcsolatokkal járó konfliktusok kialakulásáról és a megoldások lehetőségéről. A felelősségvállalás másokért, önkéntesség területén a tanuló ismeretei bővülnek a közösségek tagjainak különbözőségéről, igényli az önkéntes segítségnyújtást a rászorulóknak, átéli a személyes fontosság érzését. Kialakul felelősségérzete a rábízott feladatokkal kapcsolatban, körültekintően jár el tevékenységeiben. A

készségfejlesztő

iskolai

képzés

során

erősödik

a

tanulóban

a

fenntarthatóság,

környezettudatosság területén a környezete megóvására való igény, megismeri és elkerüli a környezetet károsító tevékenységeket. Odafigyel hétköznapjaiban az anyagokkal, energiával történő takarékosságra, igényeit a szükségletekhez és lehetőségeihez hangolja. A 9-10. évfolyamok során a pályaorientációt segíti a tanuló szűkebb és tágabb környezetének megismerése, saját képességeinek, érdeklődésének kritikus értékelése, kialakul a tanulóban a számára megfelelő gyakorlati munkavégzés, a munkadarab létrehozásának igénye. Motiválttá válik

az

elérhető

munkatevékenységek

elsajátítására,

gyakorlására

munkavégzésre. Örömét leli a munkával létrehozott érték megteremtésében.

173

és

a

folyamatos

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola A gazdasági és pénzügyi nevelés területén a tanuló megismeri a társadalmi munkamegosztás alapjait, a munkabér és más támogatások beosztásának fontosságát, a gazdálkodással összefüggő ügyintézések formáit. Tovább formálódnak ismeretei a pénz értékéről, a beosztó családi költségvetés betartásáról. A készségfejlesztő iskolai tanuló a médiatudatosságra nevelés eredménye képpen gyakorlottan használja az elektronikus információ hordozókat, képes tevékenységeihez, szórakozásaihoz a megfelelő felhasználás alkalmazására. Óvatosan kezeli a médiumok felhasználásában az információk hitelességét, vigyáz személyiségének védelmére. A szabadidő eltöltése során ügyel a média túlsúlyának elkerülésére. A képzés során a tanulás tanítása területen a tanuló felkészül az iskolai oktatás alatt elsajátított ismereteinek felnőtt életkorban történő folyamatos megújítására, kialakul igénye az önművelésre. Megerősödik benne, hogy a környezet változásait figyelemmel kell kísérni. Felismeri, hogy érdeklődésének kielégítése folyamatosan új ismeretekhez juttatja, amelyek megkönnyítik számára az életben történő eligazodás Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés A készségfejlesztő iskolai közismereti képzés az anyanyelvi kommunikáció terén támogatja a felnőtt élet során a munkavállaláshoz, a felnőtt társas kapcsolatokhoz és a társadalmi szerepvállaláshoz szükséges kommunikációs formák rögzülését, a közösséggel és környezettel kapcsolatos véleményalkotást. Tovább fejlődik a beszédértése és egyre pontosabbá, változatosabbá válik a beszédprodukció. Képes közölni, verbális vagy nem verbális módon, átélt érzelmeit és az eseményekhez kapcsolódó véleményét. Társas kommunikációs kapcsolatokban aktív, a kommunikációt az információszerzés eszközeként használja, minél kevésbé alkalmaz fölösleges echoláliákat. A képzés során a matematikai kompetencia területen az alapfokú oktatásban elsajátított logikai, matematikai ismeretek rendszerezése történik. A tanuló kognitív képességeinek megerősítése a 174

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola problémamegoldás területén a minél nagyobb önállóság elérését célozza és támogatja. Készségszintűvé válik a hétköznapokban és a munkatevékenységekben egyaránt fontos szerepet játszó mértékegységek használata és a téri tájékozódás. Felismeri az idő, és a pénz szükségszerű beosztásának elveit, törekszik ezek betartására. A természettudományos és technikai kompetencia területen a tanuló megismeri a hétköznapokban előforduló legfontosabb természeti jelenségeket és a leggyakoribb technikai eszközök szerepét, működését. Képes egyszerű ok-okozati összefüggések felismerésére és értelmezésére. Tudatosul az emberi tevékenységek természetre gyakorolt hatása. Az elvárható óvatossággal mozog környezetében, képes a változásokat megfigyelni és megmutatni vagy megfogalmazni. Tisztában van a legfontosabb egészség- és balesetvédelemmel összefüggő ismeretekkel, ezeket betartja és helyesen alkalmazza. A digitális kompetenciaterület fejlesztésével készségszintűvé válik a napi tevékenységek során alkalmazott infokommunikációs eszközök használata. A tanuló óvatosan és magabiztosan kezeli a hétköznapokban előforduló, háztartásban, a munkához, és a szórakozáshoz használt elektronikus eszközöket. Különösen figyel a médiatartalmak megválogatására, a kapcsolatokban személyiségének védelmére. A tanuló képessé válik szociális és állampolgári kompetenciáinak megélésére, a családi munkamegosztásban a felnőtt szerep betöltésére, közösségi környezetében igényeinek, jogainak érvényesítésére, kötelezettségeinek teljesítésére. Megismeri és támogatott döntéshozatallal igénybe veszi a demokratikus államszervezet intézményeit. A kezdeményező képesség és vállalkozói kompetenciaterület fejlesztésével a tanuló kiismeri magát a társadalmi kapcsolatrendszer elemi szintjén, képes egyre önállóbb interakciók kezdeményezésére. Megismeri képességének terét, elfogadja, összehangolja igényeit, vágyait és lehetőségeit.

175

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Kialakul

a

tanulóban

az

esztétikai-művészeti

tudatosság

és

kifejezőképesség

kompetenciaterületen a környezetének és megjelenésének igényességére törekvés, tudatosul önálló ízlésvilága, mindennapjaiba beépül a praktikummal párosuló esztétikum és harmónia. A hatékony, önálló tanulás iránti igény kialakításával a képzés során a tanuló minden elsajátított eszköz és módszer igénybevételével felkészül a felnőtt élet mindennapjaiban szükséges alkalmazkodásra és önfejlesztésre. Folyamatosan igényli az új lehetőségek megismerését, kíváncsi a változásokra és érdeklődik környezete iránt. Célok és feladatok a 11-12. évfolyamokon A készségfejlesztő iskola tanulói számára készült kerettanterv célja az egyéni sajátosságokhoz igazodóan a képességeknek és érdeklődésnek megfelelő gyakorlati tevékenységek kiválasztása, a minél teljesebb körű felkészítés az iskola utáni gyakorlati feladatok ellátására. Az évfolyamok közismereti tantárgyai a 9-10. évfolyamokon elért tudásra építenek, azt megerősítik a gyakorlati képzés céljainak és feladatainak függvényében. A képzés célja, hogy kialakítsa a tanulóban az igényt a felnőtt életben szükséges tevékenységek elsajátítása, ellátása és minél önállóbb gyakorlása iránt, támogassa a gyakorlati műhelyekben elengedhetetlen praktikus készségek, figyelem, fegyelem, motiváció, pontosság, türelem kialakulására. A képzés feladata a munkafolyamat ellátásának, a munkatevékenységeket támogató készségeknek tudatos, célorientált fejlesztése, a kitartás megalapozása. A képzés során törekedni kell az egyéni képességstruktúra feltérképezésére és minél teljesebb körű fejlesztésére az eltérő szükségletek alapján. A gyakorlati oktatás során szem előtt kell tartani a hétköznapi életben előforduló felhasználások bemutatását, a gyakorlatias elsajátítást, a tevékenységek szükségességének példáit a felnőtt életben előforduló helyzetekben. A képzés alatt minél több lehetőséget kell adni a szituációs helyzetekben történő megértésre, gyakorlásra. A készségfejlesztő iskola 11-12. évfolyamain a gyakorlati tevékenységek elméleti ismereteit, alapjait is a gyakorlatban, folyamatos bemutatás, ismétlés, gyakorlás keretében célszerű elsajátíttatni. Törekedni kell az egyéni különbségekből, sajátos nevelési igényből adódó tevékenységválasztásra és az egyéni életutak alakulásában szerepet játszó lehetőségek minél teljesebb körű felismertetésére és elfogadására. Kiemelt figyelmet kell fordítani a munkavégzéshez szükséges szociális készségek, kommunikáció, a közösségi magatartás, a kölcsönös segítés, a csapatszellem fejlesztésére. 176

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Mindezek eléréséhez fontos a tevékenykedésre, az aktív felnőtt életre ösztönző, cselekvéseken alapuló, a szellemi és fizikai aktivitásra ösztönző, motivált légkör megteremtése. Fejlesztési területek, nevelési célok A készségfejlesztő iskolai tanuló a gyakorlati évfolyamokon az erkölcsi nevelés területén szociális kapcsolataiban felkészül a munkahelyi közösségbe történő beilleszkedésre, megismeri a munkatársi kapcsolatok kialakításához szükséges alapelveket. Képes társas kapcsolataiban a közösségi magatartás alapvető formáinak megtartására, alkalmazására, fejlődik feladatainak elvégzéséhez szükséges kötelességtudata. Megismeri és elfogadja az egyéni különbségekből adódó praktikus lehetőségeket, kialakul az egymás segítése iránt érzett igény. Nemzeti öntudat és hazafias nevelés területén a tanuló érdeklődik környezete szokásai és hagyományai iránt, bővülnek ismeretei a társadalom és az őt körül vevő közösség ünnepeiről, jeles helyszíneiről. Kötődik és aktívan részt vesz a helyi megemlékezéseken, felismeri a haza legfontosabb értékeit és szimbólumait. A tanuló az állampolgárságra, demokráciára nevelés terén megismeri és iskolai keretekben gyakorolja a demokratikus döntési szabályokat, igényli a saját hétköznapi életét meghatározó körülmények megismerését, a befolyásoló tényezőket figyelembe vevő választás lehetőségét, az önálló döntés szabadságát, aktívan részt vesz a közösség döntéshozatalában. Törekszik a társadalmi elvárásoknak megfelelő magatartásformák, jogok és kötelezettségek betartására. A tanuló önismeretének és társas kapcsolati kultúrájának fejlesztése során megismeri és elfogadja reális életlehetőségeit, kialakul igénye a felnőtt élet kapcsolatai iránt, tudatosan gyakorolja a különböző helyzetekben szokásos viselkedésformákat. Fejlődik önbizalma, önértékelése, felismeri az érzelmi élet fontosságát és irányíthatóságát. Személyes kapcsolataiban kerüli a túlzott bizalmaskodást, kialakul magatartásában a felnőttes mértéktartás.

177

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola A tanuló tudatosan törekszik a testi és lelki egészségre nevelés területén az egészséges életmód szabályainak

betartására,

ismeri

és

kerüli

a

káros

hatásokat.

Megalapozódik

a

munkatevékenységek megkezdéséhez szükséges fizikai és lelki alkalmasság, fejlődik a kitartás, a tevékenységek végig vitelének igénye. A készségfejlesztő iskolai évfolyamokon a tanulóban mélyül a családi életben elfoglalt szerepének ismerete, társas kapcsolataiban felismeri az érzelmi kötődések és kapcsolatok új formáit. Megismeri felnőtt élete családi életlehetőségeit, a családi, lakóotthoni együttélések alternatíváit. Gyakorolja a konfliktushelyzetek megoldásának lehetőségeit, törekszik a nézeteltérések kulturált megoldására, a kialakult kompromisszumokat elfogadja. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség területén a tanulóban megerősödik az másokra való odafigyelés igénye, szívesen törekszik közösségében a segítségnyújtásra. Felismeri gyakorlati tevékenységében az önmaga és mások testi és lelki épségének megóvása érdekében szükséges körültekintő magatartás fontosságát. A fenntarthatóság, környezettudatosság területén a készségfejlesztő iskolai nevelés-oktatás tovább tudatosítja a tanulóban az egyén és a környezet egymásra hatásának jelentőségét, a környezet kímélésének fontosságát. Felkészít a munkatevékenységek végzése közben és a mindennapi felnőtt élet tevékenységeiben felmerülő környezeti hatások megértésére, a káros jelenségek elkerülésére, az elvárható óvatosság és mértéktartás szem előtt tartására. A pályaorientációs fejlesztés során a tanuló felkészül a gyakorlati képzést követően a számára elérhető munkatevékenységben történő részvételre, amelynek része az alapvető képességek és készségek feltérképezése mellett az egyéni motivációk és elképzelések összehangolása. A képzés fő felelőssége a tanuló érdekében a pályaorientáció terén egyénre szabott megoldásokkal az érdeklődés, az alkalmasság és lehetőségek függvényében a megfelelő képzési profil kialakítása. Gazdasági és pénzügyi nevelés terén a tanuló ismeretei bővülnek a felnőtt társadalom munkamegosztásának rendjéről, a családban elvárható feladatokról és a személyes felelősségi 178

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola körébe tartozó lehetőségekről. Tudatosul az anyagokkal és energiával történő takarékosság fontossága, az életvitel tervezésének, a gazdálkodásnak a jelentősége a mindennapi életben. A médiatudatosságra nevelés során a tanuló elsajátítja az elektronikus információhordozók célszerű és szükségszerű felhasználását, felismeri a virtuális valóság és „igazi” valóság közötti eltéréseket, fenntartással fogadja a médiahíreket. Megismeri a munkatevékenységekhez szükséges információk elérésének lehetőségeit. Tanulás tanítása terén a tanuló igényli a gyakorlatba ágyazott ismeretelsajátítást, elfogadja a folyamatos önképzés szükségességét a változó világhoz történő alkalmazkodás érdekében. Fejleszti és alkalmazza az önképzésben az iskolai pályafutása során elsajátított tanulási technikákat. Megőrzi kíváncsiságát a környezet változásai iránt és igyekszik a változásokat beépíteni ismereteibe, alkalmazni az új lehetőségeket. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés A készségfejlesztő iskola az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterület fejlesztése során eléri,

hogy a

tanuló

bekapcsolódik

kommunikációs

helyzetekbe,

alkalmazza

társas

kapcsolataiban az elsajátított érintkezési formákat. Fejlődik beszédértése, főleg a gyakorlatban szükséges nyelvi kompetenciák terén, beszédprodukciójában igyekszik a pontos, érthető információk átadására. Az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterület fő felelőssége a beszédbátorság fejlesztésén, az alternatív kommunikációs eszközök minél pontosabb használatán, a megértés és az önmaga megértetésének támogatásán van. A matematikai kompetenciaterület fejlesztése során a tanuló gyakorolja a mindennapi élethelyzetekben lényeges logikai, matematikai ismereteket, elsajátítja és a gyakorlati feladatok elvégzésénél alkalmazza a szükséges matematikai ismereteket. Fontos a kompetenciaterület ismereteinek folyamatos, gyakorlati tevékenységekkel történő megerősítése az elméletieskedés elkerülése. A tanuló ismeretei elmélyülnek az őt körülvevő világ térbeli és időbeli viszonyairól. 179

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola A természettudományos és technikai kompetenciaterület fejlődésére jellemző, hogy a tanuló érdeklődik a környezet jelenségei iránt, képessé válik megfigyelésekre és a történések pontos megfogalmazására. Különösen nagy hangsúly helyeződik a gyakorlati képzéssel összefüggő természeti és technikai ismeretek támogatására. A

tanuló

képes

a

digitális

kompetencia

terület

fejlesztésének

eredményeként

az

infokommunikációs eszközök megfelelő segítségnyújtás melletti alkalmazására, felismeri a digitális technika értékeit. Megfelelő mértéktartással, a személyes információk megóvásával, kontrollálva használja az informatikai eszközöket a tanulásban és szabadidejében. Szociális és állampolgári kompetenciaterületen tanuló felismeri helyét és szerepét szűkebb környezetében, képes a környezet kapcsolatrendszerében elhelyezni önmagát. Megerősödik a másokra való odafigyelés és a segítőkészség igénye, fejlődi toleráns, elfogadó magatartása. Igényli a közösség életében való aktív részvételt, iskolai környezetben gyakorolja a döntési helyzeteket. Megalapozódnak ismeretei az állam és az önkormányzat demokratikus intézményrendszeréről, tájékozott az ügyintézések és segítségnyújtó ellátások elérhetőségéről. A kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia területén a tanuló megismeri és megtapasztalja a tevékenységek megkezdéséhez és elvégzéséhez szükséges erőfeszítés értékét, kialakul a munkatevékenységek befejezése iránti igény. Az esztétikai és művészeti tudatosság terén tovább fejlődik a tanuló önálló ízlésvilága, kialakul az igény a társadalmi normákon belül a saját stílusra környezetében, megjelenésében. Különösen nagy hangsúly helyeződik a gyakorlati ismeretekhez szükséges szín- és formaismeret terén szükséges differenciálásra, tapasztalatokra, megfigyelésekre.

180

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Hatékony, önálló tanulás területen a tanuló motiválttá válik és képességeinek megfelelő mértékben megismeri és alkalmazza az önálló ismeretszerzés eszközeit, megfigyeli és igyekszik értelmezni környezete jelenségeit, a környezetében élők tevékenységét. Képes segítséget kérni és megfelelő formában elfogadni, próbálja és meri kérdéseit megfogalmazni. Egységesség és differenciálás A készségfejlesztő iskolában az egységesség és differenciálás elve az azonos életkori csoportokban történő oktatási rendszerben is biztosítja az egyéni haladási ütemnek, az eltérő képességeknek, a reális életlehetőségeknek a figyelembe vételét, az adaptív oktatás alkalmazását. Az adaptív oktatás lehetőséget ad az eltérő képességű, másodlagos sérülésekkel is küzdő tanulók számára egyéni tanulási utak kijelölésére, a habilitációs és rehabilitációs foglalkozások támogató jellegének tervezésére. A fejlesztésben a fő hangsúly nem a műveltségtartalmak elsajátításán, hanem a meglévő képességelőnyökre építve az alapvető kompetenciák kialakításán van. Az évfolyamokon a tanulók felkészülnek az eltérő érdeklődés és kompetenciastruktúra szerint a felnőtt életben betölthető eltérő lehetőségek megismerésére, kiválasztására. Az gyakorlati évfolyamok során a differenciálást legfőképpen az egyéni életlehetőségek, képességek felismertetésén keresztül az eltérő felnőtt életkori tevékenységek és a különböző életcélok kitűzésével kell elérni.

12.2. Előképzettség, alkalmasság A tanulók felvételének feltételei Iskolai előképzettség: A képzésben azok a tanulók vehetnek részt, akiket, a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján értelmileg akadályozottak intézményeibe utaltak, elvégezték a 8., illetve 9-10. osztályt vagy betöltötték a 16. életévüket. 2017 szeptemberétől azok a tanulásban akadályozott fiatalok, akik a Speciáli Szakiskolák 9 évfolyamát nem tudták teljesíteni, szintén felvételt nyerhetnek intézményünkbe. 181

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Egészségügyi és munkaalkalmasság: 

egészségi állapotukban a képzéssel kapcsolatos egészségügyi kizáró tényező nem áll fenn,



megfelelő önkifejező, kommunikációs és esetleg írásbeli kifejezőkészség,



alapfokú számolási és mérési ismeretek,



pozitív viselkedési és magatartási normák,



együttműködő készség,



önellenőrző képesség,



négy illetve hat órás kitartó munkavégzéshez szükséges állóképesség.

Mozgáskoordináltsága legyen olyan szinten, mely képessé teszi az akaratlagos munkavégzésre. Egészségügyi és munka-alkalmassági vizsgálat ajánlott (az esetleges allergén, pszichés stb. tünetek váratlan megjelenésének elkerülésére). A készségfejlesztő speciális szakképzésre jelentkező tanulóknál figyelembe kell venni egyéni, aktuális állapotukat és az adott munkatevékenységre való alkalmasságukat. Szakmai előképzettség nincs.

182


12.3. A szakmai képzés szerkezete Személyi feltételek

Az elméleti és gyakorlati képzést a jelenleg hatályos köznevelési törvényben szabályozott feltételekkel rendelkező olyan pedagógusok végezhetik, akik ismerik a tanítási programot, egyetértenek annak tartalmával, alkalmasak a szakmai feladatok megoldására, valamint ismerik a korosztály életkori sajátosságait, rendelkeznek azokkal a gyógypedagógiai, didaktikai, pszichológiai ismeretekkel, melyek az eredményes oktatás nélkülözhetetlen elemei. Javasolt egy fő gyógypedagógiai asszisztens, vagy gyermek-és ifjúsági felügyelő alkalmazása. Szakmai követelmények: 

osztálylétszám: 13 fő



szakmai gyakorlati foglalkozáson a csoport létszáma: minimum 5 fő



képzési idő tartama: 2 + 2 év.

Két év készségfejlesztő iskola 9. és 10. évfolyama, ahol a közismereti tárgyakon kívül pályaorientációs és szakmai ismereteket, jártasságokat és készségeket is elsajátítanak a tanulók. A tantárgyi rendszer és óraterv kialakításánál a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételeket, az intézmény típusára vonatkozó szabályokat és irányelveket követtük, tekintettel voltunk a NAT ajánlására, a műveltségi területek százalékos arányaira. A 9-10. évfolyamon a kötelező óraszám tartalmazza a kötött és a szabadon tervezhető órákat, ezek belső tartalma kerül a műveltségi területek alá. A Szakmai előkészítő ismeretek és az Életvitel és gondozási ismeretek elnevezésű tantárgyakban szakmai előkészítés, szakmai alapozó oktatás történik. Tulajdonképpen itt kezdődik el a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók középfokú képzése, noha ezen a két évfolyamon tanított ismeretek és gyakorlatok teljes kontinuitást jelentenek az általános iskolai tantervvel.

183

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola 2 év szakmai gyakorlat: egyszerű munkafolyamat elsajátítása 11-12. évfolyam Óraszám:

12 óra elmélet 20 óra gyakorlat

Gyakorlati évfolyamok: 11-12. évfolyam. Szakmai tantárgyi programok: 1. kerámia, agyagmegmunkáló (heti 20 óra), 2. szövött tárgy-készítő (heti 20 óra), 3. háztartástan - önálló életkezdésre, életvezetésre felkészítés (heti 20 óra), 4. udvaros (heti 20 óra). Összefüggő szakmai gyakorlat: az összefüggő szakmai gyakorlat célja annak bemutatása, hogy a tanuló az elsajátított szakmai ismereteket az önállóság és minőség milyen fokán érte el. Továbbá célja, hogy szintetizálja az elméletben megtanultakat, elmélyítse azokat. Törekedni kell a minél önállóbb munkavégzésre. Nyári összefüggő szakmai gyakorlat a 11. évfolyamot végzett tanulóknak 2 hét.

184


12.4. A képzés tartalma A képzés gyakorlatorientált, differenciált, személyiség központú. Fejlesztő jellegű, ami a tanórai foglalkozások, kiegészítő programok során valamennyi képző és az igény szerint közreműködő egyéb szakemberek folyamatos, együttes munkája eredményeként érvényesül. Fejlesztési területek: 

anyanyelv és kommunikáció,



társadalmi környezet,



életvitel és gyakorlati ismeret,



szakmai ismeret,



testnevelés.

Tantárgyak: 

kommunikáció,



számolás-mérés,



társadalmi ismeretek és gyakorlatok,



életvitel és gondozási ismeretek,



ábrázolás-alakítás,



tánc-dráma,



testnevelés.

Kötelező szakmai gyakorlat: 

szakmai elméleti alapismeretek,



szakmai alapgyakorlatok,



nyári összefüggő szakmai gyakorlat.

185


12.5. Munkaterületek leírása

12.5.1. Szövött-tárgy készítő (2017 szeptemberétől heti 8 órás szakmai modulként is) Szakmai elméleti alapismeretek: 

Anyag és eszközismeret,



Tervezés,



Népművészeti ismeretek,



Esztétika,



Néprajz,



Munka-, környezet- és balesetvédelem.

Szakmai alapgyakorlatok (iskolai tanműhelyben): 

Anyag és eszköz ismeret,



Szakmai ismeretek,



Tervezés,



Szövési technikák, fonási módok,



Szövés technológiai folyamata,



Csomagolás,



Tárolás,




Követelmény: 

Ismerje fel a szövéshez szükséges nyersanyagfajtákat, az anyag színeit, minőségét, milyenségét.



Ismerje a fonásmódokat.



Ismerje a szövőszékek fajtáit, részeit, működésüket.



Ismerje a felvetés módját.



Alkalmazza a szövésmintákat.



Tudjon harmonikus szín- és mintavázlatokat készíteni minta alapján. 186


Ismerje a szövés termékeket, alkalmazási módjukat.



Sajátítsa el az alapvető népművészeti ismereteket.



Tanuljon meg önállóan szőni, használati termékeket készíteni.



Legyen tudatában az alapvető higiéniai és balesetvédelmi előírásoknak.

12.5.2. Agyagtárgy-készítő (2017 szeptemberétől heti 8 órás szakmai modulként is) Szakmai elméleti alapismeretek: 

Anyag és eszközismeret,



Tervezés Népművészeti ismeret,



Esztétika,



Néprajz,




Szakmai alapgyakorlatok (iskolai tanműhelyben): 

Az alapanyagokat használja és előkészíti.



Tanulmányozza az elkészített vagy megkapott tervdokumentációt/alaprajz/.



Tervdokumentáció alapján elkészíti az adott tárgyat vagy részt vesz az egyes munkafolyamatokban.



Az elkészült tárgyat értékeli, amennyiben szükséges, javítja.



Díszítéshez kézi eszközöket használ.



A kész munkát szárítja, kiégeti.



Egyszeri égetés után mázzal díszíti.

Követelmény: A munkatevékenység ismerete szintjén tudja: 

a munkavédelmi és higiéniai feltételek, követelmények betartását,



a tűzrendészeti előírások betartását,



a munkavégzéshez használatos eszközök kiválasztását,



a nyersanyagtárolás feltételeit, 187


a termékgyártás szakaszait,



a termékek típusait, fajtáit,



a legfontosabb mázak alkalmazását,



a díszítéshez szükséges anyagok, eljárások kiválasztását,



a késztermék csomagolását.

12.5.3. Háztartástan-életvitel (2017 szeptemberétől heti 8 órás szakmai modulként is) A felkészítés szerkezete moduláris, valamennyi modulon belül fellelhetők a kapcsolódási pontok. Jellemzője a komplexitás; ezt az elsajátítás módszerei, eszközei, feltételei, szervezési és időkeretei határozzák meg. Témakörök: 

konyhatechnika,



takarítás,



mosás, vasalás,



varrás,



virágápolás,



lakáskultúra.

Szakmai elméleti alapismeretek: 

önismeret fejlesztése,



viselkedési normák, erkölcsi felelősség,



egészségmegőrző technikák,



elsősegély-nyújtási ismeretek,



takarékos háztartásvezetés,



környezetvédelem,



ésszerű munkamegosztás,



takarékosság,



piktogramok, 188


baleset-és tűzvédelmi ismeretek,



kerti munkák és eszközeik,



munkavédelmi és higiéniai ismeretek.

Szakmai alapgyakorlatok (tankonyhában, tanteremben, tankertben): 

szituációs helyzetgyakorlatok,



problémamegoldó gyakorlatok,



könyvtárlátogatás,



séták (kerületi intézmények, piac stb.),



testi higiénés gyakorlatok,



mérési gyakorlatok (tömeg, magasság stb.),



mozgásos tevékenységek,



elsősegély-nyújtási gyakorlatok,



telefon használat,



takarítási gyakorlatok,



ruházat gondozása,



környezetkímélő gyakorlatok,



konyhai alapanyagok kiválasztása,



nyersanyag helyes feldolgozása,



ételek tárolása,



terítés, tálalás,



mosogatási gyakorlatok,



talajmegmunkálás,



növényápolás.

Követelmény: 

Egyre nagyobb önállósággal legyen képes tevékenységei után környezetében rendet rakni.



A társadalmi és családi ünnepeket ismerje.



Alakuljon ki a munkafegyelme. 189


Alapvető balesetvédelmi szabályokat ismerjen.



A tanult munkafolyamatokat vagy részmunkafolyamatokat tudja önállóan illetve segítséggel elvégezni.

12.5.4. Udvaros (2017 szeptemberétől heti 4 órás szakmai modulként is) Minimális elméleti ismeret elsajátítása elsősorban gyakorlati tevékenységbe ágyazott ismeretszerzéssel. Szakmai elméleti ismeretek: 

anyag és eszköz ismeret,



éghajlati ismeretek,



talajtani ismeretek,



parkfenntartási ismeretek.

Szakmai gyakorlati alapismeretek (iskola kert, park): 

termőtalaj megmunkálása,



kerti munkák,



növénytermesztési ismeretek,



eszközök szakszerű használata, tisztántartása, tárolása,



munkatevékenységhez szükséges eszközök karbantartása,



munkavédelmi előírások,



higiéniai követelmények.

Követelmények: 

Szerezzen jártasságot a talaj megmunkálás folyamatában.



Ismerje a kerti szerszámokat és tudja azokat használni.



Szerezzen jártasságot az udvar-, parkgondozásban.



Tudja a kerti szerszámokat karbantartani, tisztítani.



Ismerje meg a kerttervezés módszereit. 190


Tudjon tájékozódni a környezeti feltételekről.



Ismerje fel a környezetbarát és a környezetkárosító tevékenységeket, anyagokat.



Tudjon a közösségben társaival összhangban dolgozni.



Törekedjen az esztétikus környezet kialakítására.



Ismerje meg a biogazdálkodás alapjait.

2017 szeptemberétől a készségfejlesztő iskolában folyó gyakorlati képzés az alábbi munkaterületekkel bővül: 12.5.5. Habilitációs célú munkavégzés - Integrált munkavégzésre nem képes tanulók számára – (heti 4 óra) Célok 

Megértetni a felnőtté válás és a munkavégzés „törvény- és életszerű” kapcsolatát.



A tanulót lehetőségeinek függvényében ösztönözni az elmélyült, kitartó feladatvégzésre.



Megismertetni a „munka világával”, illetve a saját munkalehetőségeivel, adottságaival, képességeivel, ezáltal hozzájárulni a reális énkép kialakításához.



Fejleszteni a manuális tevékenységekben az eszközhasználatot és a feladatok végrehajtásában az igényességet.



A már meglévő kognitív, érzelmi és motoros funkciókra építeni és fejleszteni azokat.



A szociális készségeket fejleszteni iskolán belül végzett munkatevékenységeken keresztül.



Megértetni, hogy a felnőttkori pozitív életérzést, a hasznosságtudatot jelentősen meghatározza a munkavégző képesség.



Kialakítani az igényt a pontos munkára és a kitartó munkavégzésre.



Bővíteni a környezetről kialakult tárgyi és fogalmi ismeretkört.

Feladatok 

Iskolai műhelyekben a balesetvédelmi szabályok betartásával munkatevékenységek gyakorlása, munkatapasztalatok szerzése. 191


A szociális készségek és képességek (együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia) valamint az énkép és az önismeret fejlesztése, reális önértékelés kiépítése.



A verbális és nonverbális kommunikáció és az információ szerző, átadó képesség fejlesztése.



Az eszközhasználat színvonalának emelése.



A munkatevékenységekhez kapcsolódó elméleti ismeretek és gyakorlati tapasztalatok körének bővítése.

12.5.6. Kert- és parkápoló (heti 12 óra) Célok 

A kert és parkápoló tevékenységek végzése közben a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó gyengébb vagy sérült funkciók korrigálása, kompenzálása, a szakma tanulásához, munkába álláshoz szükséges motiváció megteremtése.



A kompetenciák fejlesztésében megkülönböztetett figyelmet fordítani a személyes, a szociális, a kommunikációs és az életvezetési kompetenciákra; minden tananyagtartalmat a gyakorlati életben előforduló problémák, helyzetek megoldásához kapcsolva.



Olyan elméleti és gyakorlati ismeretanyagot nyújtani és megtanítani, amelyek nélkülözhetetlenek a kert és parkápolás munkafolyamatai során az adott feladatok közvetlen elvégzéséhez.



A

tevékenységközpontú

tanulásszervezés

segítségével

a

tanulók

segítése

szocializációjukban, a munkavégzéshez szükséges kötöttségek, szabályok elsajátításában, a későbbi rehabilitáció, illetve védett munkahelyen történő munkavégzés képességének elősegítésében. 

A tanulók figyelmének, érdeklődésének felkeltése saját és közvetlen környezetük igényes kialakítására.



Kialakítani bennük a rend iránti igény, a rend megteremtésének és fenntartásának, valamint megőrzésének képességét.

192


Szeressék a természetet, segítséggel tudják vonzóvá tenni környezetüket, szívesen tartózkodjanak, és dolgozzanak a jó levegőn, az időjárásnak megfelelő öltözködés felismerésével.



A kert és parkápoló munkák megismertetésével és gyakoroltatásával lehetőséget biztosítani a fiatalok számára a teljesebb élet, a társadalomba és a termelőmunkába való bekapcsolódáshoz.



Ismerjék a parkot, kertet, mint munkaterületet, ahol tevékenykedniük kell, tudjanak tájékozódni a munkaterületen, és tudjanak utasításokat nehézségi fok szerint végrehajtani.



Sajátítsák el, és irányítással, képességeikhez mérten minél önállóbban végezzék a házi kertek, közterületek, parkok gondozási, ápolási munkálatait.



A munkavégzés során legyenek képesek a megfelelően előkészített szerszámokat, eszközöket, gépeket rendeltetésszerűen használni, figyeljenek önmaguk és társaik testi épségére.



Legyenek képesek családban, szociális ellátásban, esetleg munkavállalóként egyszerű konyhakerti és parkápolási munkák végzésére (konyhakerti növények ültetésére, ápolására, betakarítására, egyszerű feldolgozására, egy – és kétnyári virágok kiültetésére fák, cserjék gondozására, fűnyírásra, sövénynyírásra).



Legyenek képesek kitartóan, huzamosabb ideig végezni a kijelölt munkát, vegyék észre a hibát és igyekezzenek azt korrigálni.



Sajátítsák el minimális szinten a másokkal való együttműködést a feladatok végzése során.

Feladatok 

A képességek függvényében a szakma minél eredményesebb elsajátíttatása.



Egyszerű feladatok esetében önálló munkavégzés elősegítése utasítások alapján. Amennyiben erre nem képes, akkor segítséggel tudja megoldani feladatait.



Képességekhez

igazodó,

rendszeres

gyakorlás

biztosítása

a

mindennapi

munkatevékenységekben. 

Balesetvédelmi és munkavédelmi ismeretek nyújtása a munkafolyamatok végzése során.

193


A konyhakert és a gyümölcsöskert ápolási, gondozási tevékenységeinek megismertetése, gyakoroltatása.



Dísznövények és parkok ápolási,

gondozási tevékenységeinek megismertetése,

gyakoroltatása. 

Vágott és cserepes növények gondozásának elsajátíttatása.



Csoporton belüli együttműködési lehetőségek nevelési hatásának felhasználása a szocializáció érdekében.

12.5.7. Kisegítő takarító (heti 12 óra) Célok 

A tanulók munkavégzéshez kapcsolódó pozitív attitűdjének fejlesztése, és a felnőttkori munkavégzésre, a családi munkamegosztásban való részvételre való igényük kialakítása.



Mindennapos

élethelyzetekben

megjelenő

takarítói

munka

jellegű

gyakorlati

tevékenységek végzése, ismeretek nyújtása, és gyakorlási lehetőség biztosítása. 

A már tanult takarítási tevékenységek felelevenítése, újak bemutatása, megtanítása, gyakorlása az ehhez szükséges készségek elsajátítása és önálló – részben önálló alkalmazása.



A tanuló legyen képes különböző egyszerű takarítási munkák betanulására, önálló, folyamatos munkavégzésre, önellenőrzésre.



Ismerje a területet, (ahol tevékenykedik) tudjon tájékozódni a munkaterületen.



Képes legyen huzamosabb ideig végezni a kijelölt munkát, a szükséges öltözék és eszközök kiválasztásával, használatával.



Megfelelően használja a munkavégzéshez szükséges eszközöket.



Tudjon utasításokat végrehajtani.



Legyen képes elfogadni és betartani a munkahelyi elvárásokat, szabályokat.



Alakuljon ki megfelelő munkatartása, munkafegyelme.



Megfelelően tudjon alkalmazkodni a különféle munkahelyi légkörökhöz, munkahelyi elvárásokhoz.



Legyen képes együttműködni. 194


Tudjon elfogadni kritikát, igyekezzen hibáit kijavítani.

Feladatok 

A

takarítói

munkatevékenységek

során

használt

eszközök

és

tisztítószerek

megismertetése. 

A takarító eszközök, és gépek hatékony, rendeltetésszerű használatának elsajátíttatása.



A tisztítószerek fajtáinak megismertetése, körültekintő, balesetvédelmi előírásoknak megfelelő használatuk elsajátíttatása.



A szelektív hulladékgyűjtés alapjainak bemutatása, elsajátíttatása.



Ruhagondozási műveletek – mosás, vasalás, varrás – gyakorlása és elsajátítása, a textíliáknál tanult előzetes ismeretek alkalmazása, piktogramok helyes értelmezésének megtanulása.



Vágott és cserepes növények gondozásának elsajátíttatása. Virágápolási, udvartakarítási ismeretek nyújtása, gyakorlási lehetőségek biztosítása.



Lakáskultúrával kapcsolatos ismeretek bővítése, ápolt, tiszta, rendezett környezet iránti igény kialakítása.



Munka és balesetvédelmi, egészség- és környezetvédelmi ismeretek nyújtása a munkafolyamatok végzése során.



Képességekhez igazodó, rendszeres gyakorlás biztosítása a részmunkaterületeken, a mindennapi munkatevékenységekben.



Leendő saját munkaterületek/külső munkahelyek területeinek meghatározott időnkénti nagytakarítása.

12.5.8. Konyhai kisegítő (heti 12 óra) Célok 

A készségfejlesztő kerettanterv elsajátításának célja a tanuló konyhai kisegítői munka ismereteinek elsajátítása, a fejlesztett kompetenciák mentén a minél teljesebb munkahelyi integráció elérése és a tanuló munkaerő-piaci felkészítésének támogatása. 195

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Feladatok 

A készségfejlesztő kerettanterv feladata, hogy korszerű szakmai ismereteket nyújtson a konyhai kisegítő tevékenységek körében, megfelelő szaktudással támogassa a gyakorlati képzés eredményességét.



Alakuljon ki a konyhai kisegítő munka gyakorlatával kapcsolatban pozitív hozzáállás, hivatástudat, érezzék, hogy munkájuk fontos, fejlődjön a felelősségtudatos munkavállalói magatartás. A tanulók ismerjék meg és kövessék a pontos, fegyelmezett, technológiailag helyes munkavégzés szabályait, tudjanak segítséget kérni és elfogadni a számukra ismeretlen, problémás helyzetekben. Érezzék, hogy tevékenységükkel a közösség érdekeit segítik, minél önállóbb munkájukat környezetük elismeri.

12.5.9. Mézeskalács-sütő (heti 8 óra) Célok 

Fejleszteni a rendszeres, folyamatos és kitartó munkavégzéshez szükséges megismerő funkciókat, szociális készségeket és képességeket.



A mézeskalács készítés elméleti ismeretinek elsajátítása, annak megfelelő alkalmazása a gyakorlati munkatevékenységek során.



A mézeskalács készítéséhez szükséges anyagok, eszközök, technikák és azok alkalmazásának megismerése, begyakorlása az önálló munkatevékenységek során.



Képességekhez mérten minél kevesebb segítséggel esztétikus, mutatós mézeskalácsproduktumok létrehozása.



A tanulók tanulják meg értékelni a saját és mások alkotó munkáját, illetve annak eredményeit.

Feladatok 

A képességek függvényében a mézeskalács készítés technikájának minél teljesebb elsajátítása. 196


A mézeskalács-készítés anyagainak, eszközeinek megismerése, adekvát használatának kialakítása.



Mennyiségek és mérések gyakorlati alkalmazása a munkatevékenységek során.



A mézeskalács-készítés műveleti sorrendjének megismerése, gyakorlása, elsajátítása.



Jártasság kialakítása a díszítési technikák alkalmazásában és a kész termékek csomagolásában.



A sütőberendezés biztonságos üzemeltetésének elsajátítása.



A higiéniai, munka- és balesetvédelmi követelmények megismerése és betartása a munkafolyamatok végzése során.



A manipulációs készségek, kreativitás, az ízlésvilág és esztétikai érzék fejlesztése.



Lehetőségek biztosítása az egyéni ötletek megvalósítására és önkifejezésre.



A munkavégzéshez szükséges monotónia tűrés és kitartás fejlesztése.

12.5.10. Palántanevelő (heti 12 óra) Célok 

az alapvető kertészeti tevékenységeket,



elsajátítják a szükséges készségeket egyéni képességek szerinti differenciálás és a szükséges irányítás és segítségnyújtás mellett,



bővülnek a tanulók munkavállalói alapismeretei,



a gyakorlatok során megismerkednek a munkaerő-piaci lehetőségekkel



a tanulókban olyan jól hasznosítható szakmai tudást alapoz meg, amely lehetőségeik függvényében adaptálható mindennapi életükbe



személyi

specifikumaihoz,

lehetőségeikhez

igazítottan

kialakul

a

potenciális

munkavállalói réteghez tartozás érzése és lehetősége

Feladatok 

elmélyíteni, kiegészíteni a 9-10. évfolyamon megszerzett általános műveltséget 197


feltárni és segíteni az épen maradt részképességeket, támogatni az érdeklődés és tehetség alapján kialakuló tanulói tevékenységeket



alapfokú növénytani ismeretek elsajátítása, a praktikus kertészeti tevékenységek elvégzéséhez



váljon képessé az egyszerűbb kerti munkafolyamatok lehetőség szerinti minél önállóbb kivitelezésére



elmélyül és automatizálódik a kertészeti tevékenységek során megismert eszközök, kellékek rendeltetésszerű adekvát használata



természetessé válik az óvatos eszközhasználat és munkavégzés, a balesetvédelmi szabályok betartása

12.5.11. Papírtermék készítő (heti 12 óra) Célok 

a papírtermék készítő tevékenységekhez szükséges készségeket az egyéni képességek szerinti differenciálással



a

munkavállalói

alapismereteket

a

készségfejlesztő

kerettanterv

elsajátításával

megszerzett képességek függvényében 

a gyakorlatok során megismerkedjen a munkaerő-piaci lehetőségekkel



a készségfejlesztő kerettanterv megalapoz a tanulókban olyan, hasznosítható szakmai tudást, amellyel a munkaerőpiacon sikeressé válhatnak, amely elősegíti társadalmi integrációjukat.

Feladatok 

elmélyíteni, kiegészíteni a 9-10. évfolyamon megszerzett általános műveltséget



feltárni és segíteni az épen maradt részképességeket, támogatni az érdeklődés és tehetség alapján kialakuló tanulói tevékenységeket



alapfokú papírtermék készítő ismeretek elsajátítása, a praktikus tevékenységek elvégzéséhez 198


legyen képes az egyszerűbb papírtermék készítő munkafolyamatok lehetőség szerinti önálló kivitelezésére



a papírtermék készítő tevékenységek során megismert eszközök adekvát használatának elmélyítése



balesetvédelmi szabályok betartása melletti munkavégzés



a papírtermék készítő műhelyben a technológiai sorrendek, eszközök, gépek rendeltetésszerű használata



szakkifejezések megismerése

12.5.12. Textil- és fonalmentő (heti 8 óra) Célok A tanulók részére a textil- és fonalmentő tevékenységek bemutatása, megtanítása, gyakorlása, a szükséges készségek elsajátítása és önálló - részben önálló alkalmazása. 

Olyan szakmai elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek ellátni

a

készségfejlesztő

kerettanterv

munkaterületének

megfelelő

munkatevékenységeket, munkaköröket.

Feladatok 

A textil- és fonalmentés során az alapanyagok és felhasználásuk megismerése, a gépek rendeltetésszerű használatának elsajátítása, egyszerű használati tárgyak elkészítése, munkahelyi szokások kialakítása.



Textilek bontásával és feldolgozásával kapcsolatos teendők gyakorlása (tervezés, kellékek és eszközök kiválasztása, a feldolgozás során felmerülő problémák kezelése), kulturált viselkedési szokások elsajátítása.



Textilmentés során felhasznált eszközök hatékony használata, fonalak és anyagok fajtáinak megismerése, körültekintő, balesetvédelmi előírásoknak megfelelő használata, szelektív hulladékgyűjtés alapjainak elsajátítása.

199


Ruhagondozási műveletek – mosás, vasalás, varrás – gyakorlása és elsajátítása, a textíliáknál tanult előzetes ismeretek alkalmazása, piktogramok helyes értelmezésének megtanulása.



A varráshoz használatos eszközök, alapanyagok, öltésfajták megismerése, ruhajavítás és egyszerűbb munkadarabok készítése segítséggel.



Lakáskultúrával kapcsolatos ismeretek bővítése, rendezett környezet iránti igény kialakítása, textíliák hasznosításának újragondolása.



Balesetvédelem a munkafolyamatok végzése során.



Képességekhez

igazodó,

rendszeres

gyakorlás

biztosítása

a

mindennapi

munkatevékenységekben

12.6. Kompetenciák, közvetítendő értékek Alkalmazkodó képesség fejlesztése 

Ismerje a területet, ahol tevékenykedik, tudjon tájékozódni a munkaterületen.



Képes legyen huzamosabb ideig végezni a kijelölt munkát, a szükséges öltözék és eszközök kiválasztásával.



Tudjon utasításokat végrehajtani.

Egészséges életmódra nevelés 

Törekedni kell a kitartó, folyamatos munkavégzésre.



Sajátítsa el a fiatal az egészség megóvásához szükséges egészségügyi alapismereteket az alapvető higiéniai szokásokkal együtt.



Mindennapi élete és munkája során törekedjen az egészséges és a tiszta, környezetszennyezéstől mentes életmód megtanulására és közvetítésére. 200

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Szociális beilleszkedésre nevelés 

A magatartást szabályozó viselkedésformákat kell kialakítani és megszilárdítani.



Ismerje meg a különböző élethelyzeteket, a fiatal fokozatosan tudjon megfelelni a rá váró (képességeihez mért) feladatok elvégzésére.



Tudja emberi kapcsolataiban az egyet nem értést kezelni, és kevésbé sérüljön a vitákban. Forduljon bizalommal szűkebb- és tágabb környezetéhez amennyiben segítségre van szüksége.

Érzelmi nevelés 

Szükséges, hogy a munkáját szeresse, a tevékenysége eredményét képes legyen magáénak érezni, érzelmileg kötődjön társaihoz, tanáraihoz, nevelőihez, ami a munkavégzés folyamatában nélkülözhetetlen számára.

Esztétikai érzék fejlesztése 

A szépre és jóra való fogékonyság kialakítása és fejlesztése.



A népművészeti tárgyak és a népi hagyományok megismerése, a bennük rejlő értékek megismerése és megjelenítése.



Segítséggel tegye vonzóvá környezetét, tudjon dolgozni megfelelően előkészített helyszínen és munkaeszközökkel.



Vegye észre, hogy a rend és a tisztaság a szűkebb és a tágabb környezetet széppé teszi, és egyben fokozza a munkabiztonságot.

Munkára nevelés 

A rend igényének, a rend megteremtésének és fenntartásának, valamint megőrzésének képessége alakuljon ki. A tervezett munkakövetelmények teljesítése valamint a vezetői utasítások figyelembevétele egyaránt fontos legyen számára.



A társakkal való

együttműködés elvárható

munkavégzésében. Testi nevelés 201

szinten legyen jelen mindennapi


Fontos, hogy kialakuljanak az egészséges életmódhoz tartozó higiéniás szokások és a fiatal a maga szintjén vigyázzon egészségére.



A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása.



Egyszerűbb testedző és egészségmegőrző eszközök és gyakorlatok ismerete.

12.7. Iskolai tanműhelyek eszköz és felszerelési jegyzéke Az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő számban:

12.7.1. Szövött tárgy-készítő 

munkaasztal, szék,



nyüsttel ellátott szövőállvány, szövőkeret és azok tartozékai (vetélő, leverővilla),



varrógép,



szalagszövő,



anyagalakító és díszítő eszközök: tű, hurkoló és kötő eszközök, ollók (balkezes is),



különböző funkciójú tárgyak készítésére alkalmas anyagok: textilek, fonalak, gyapjú,



tervezéshez: kartonok, színes papírok, zsírkréták, színes ceruzák, ragasztók, vonalzók, rajzlapok, nagyító lencse, mérőszalag,



tároló dobozok,



audiovizuális eszközök.

12.7.2. Kerámia agyagmegmunkáló (agyagtárgy-készítő) - az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő számban: 

munkaasztal, szék,



mintázó állvány,



mintázó eszközök, segédeszközök (mintázó fa, mintázó gyűrű, ecset, edény, fólia), 202


gipszező kézi szerszámok, gipszkeverő,



gipszforma készítő alap,



fazekas korong,



mázazó eszközök (merőkanál, mázszűrő, műanyag edények),



mérő eszközök máz készítéshez,



kézi korong-forgó korong,



díszítő eszközök (íróka, kaparó-véső fémkés, festőecset, festékszóró),



különböző kerámia alapanyagok, mázak, festékek, engobeok,



égetőkemence,



munkakötény, pormaszk, védőkesztyű, védőszemüveg,




12.7.3. Háztartástan (önálló életkezdésre, életvezetésre felkészítés) - tankonyha a szükséges eszközökkel, és anyagokkal: 

mosogatógép,



hűtőszekrény,



fürdőszoba,



tisztító és takarító eszközök,



porszívó,



tisztálkodási eszközök,



mosógép,



vasaló,



szárító,



kerti szerszámok, eszközök,



védő-és munkaruhák,




203

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola 12.7.4. Udvaros 

kerti szerszámok (talaj megműveléshez, kertrendezéshez),



fűnyíró,



talicska,



sövényvágók,



metszőollók,



ültetőfa,



locsolótömlő, öntöző kannák,



lombgyűjtő eszközök és edények,



söprűk és hólapátok,



vetőmagok, szaporítóanyagok,



műtrágyák, növényvédő szerek,



vödrök, vízgyűjtő hordók,



műanyagrekeszek,



különböző méretű létrák,



munkaruha, sapka, bakancs,



védőszemüveg, védőkesztyű, pormaszk, gumicsizma,




 2017 szeptemberétől a készségfejlesztő iskolai gyakorlati képzés új munkaterületeinek anyag- és eszközigénye: 12.7.5. A kert és parkápoló A létszámnak megfelelően kényelmes székekkel, munkaasztalokkal berendezett szaktanterem, növényház, raktár, konyha- és gyümölcsöskert, park, melegágy, vagy melegház szükséges. A képzéshez szükséges anyagok, eszközök •

Vetőmagok, szaporítóanyagok

•

Műtrágyák, növényvédő szerek 204

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola •

Ásó, gereblye, kapa, sorkihúzó

•

Kézikocsi, talicska, komposztrosta, komposztáló

•

Ültetőfa, öntözőkanna, zsineg

•

Vödör, lapát, vasvilla, lombseprű

•

Műanyag rekesz, metszőolló

•

Sorkihúzó, aprómagvető

•

Ültető lapát, ültetőfa

•

Kézi és motoros fűnyíró, fűszegély nyíró

•

Kézi és gépi sövénynyíró

•

Fűrész, fejsze

•

Virágcserepek, köztéri edények

•

Különböző méretű létrák

•

Munkaruha, sapka, bakancs

•

Védőszemüveg, védőkesztyű

•

Gázmaszk, pormaszk, gumicsizma

•

Motoros kapa, kézi vetőgép

•

A kert és a játszóterek berendezéseinek, műtárgyainak állagmegóvásához szükséges anyagok, eszközök

•

Tereprendezéshez szükséges eszközök: kitűzők, mérőszalagok, szintezők

Szemléltető eszközök •

Tankönyvek, kertészeti könyvek, kertészeti folyóiratok, kiadványok, filmek.

•

A tevékenységekkel kapcsolatos fotók, folyamatábrák, képek a munkafázisokról és minta munkadarabok.

•

IKT- eszközök (számítógép, televízió, táblagép, DVD- lejátszó, kamera,)

205


12.7.6.Kisegítő takarító Eszközigény Személyenként: 

munkaköpeny, gumikesztyű,3 féle söprű (cirok, vessző, lomb,) partvis, lapát, felmosó szett (vödör, felmosó rúd, felmosó fej), felmosó kocsi, szivacs, vileda, törlőkendő (száraz, nedves), kisméretű vödör vagy lavór, ablak lehúzó



varró cérnák, tűk, gyűszű, olló



locsolókanna, ásó, kapa, gereblye, hólapát

Csoport szinten: 

teleszkópos portörlő/pókhálózó, gyökérkefe, poroló, mosogató szivacs, dörzsi szivacs, üvegmosó, létra, WC kefe, WC pumpa, porszívó, takarító gép, mosogatógép



lavór/teknő/kád, mosógép (hagyományos, automata), centrifuga, ruhacsipesz, teregető- és vasaló állvány, vasaló



gombok, különböző színű varró- és hímző fonalak



fűnyíró, ágvágó, cipőtisztító készlet



díszítő tevékenységhez szükséges eszközök (szövőtüske, előrajzolt terítő/ párna, stb.)

Anyagigény A kerettantervben felsorolt takarító/ tisztító szerek folyamatos biztosítása lehetőleg változatos formában.

12.7.7 Konyhai kisegítő 206

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola A létszámnak megfelelően felszerelt világos, jól szellőztethető tanműhely szükséges, a tanulók testméretének

és

ergonómiai

szempontoknak

is

megfelelő

kényelmes

székekkel,

munkaasztalokkal felszerelve. Eszközigény 

tűzhely sütővel



hűtőszekrény



mosogató



tisztítószerek és -eszközök



mosogatószerek és -eszközök



tárolóedények



csomagolóanyagok



főzési alapanyagok



konyhai eszközök

12.7.8. Mézeskalács-sütő A létszámnak megfelelően felszerelt világos, jól szellőztethető tanműhely szükséges, a tanulók testméretének

és

ergonómiai

szempontoknak

is

munkaasztalokkal felszerelve. Eszközigény 

tűzhely sütővel



szagelszívó



hűtőszekrény



mosogató



gyúrótábla, sodrófa, ütőfák, kiszúró formák



tálak, tálkák, tányérok, szita,



habverő (kézi- és gépi), írókás-zacskó, 207

megfelelő

kényelmes

székekkel,


konyhai mérleg

12.7.9. Palántanevelő 

vetőmagok, szaporítóanyagok, fűszermagok, palántanövények



műtrágyák, növényvédő szerek, permetszerek



kézi- és háti permetezőgép



talajművelő eszközök (ásó, kertészeti gereblye, lombseprű )



kézikocsi, talicska



ültetőfa, öntözőkanna, zsineg



szaporító láda, lehúzó-fa, cserép



vödör, lapát, vasvilla



lombseprű, vesszőseprű, cirokseprű



hulladékgyűjtő – és tároló edények szelektív hulladékok gyűjtésére, tárolására



műanyag rekesz, metszőolló



kézi és motoros fűnyíró



kézi és gépi sövénynyíró (fű szegélynyíró olló, virágolló)



rotációs kapa



mosó – fertőtlenítő berendezés



meszelő – és festő szerszámok



kerti esőztető berendezések



különböző méretű létrák



munkaruha, sapka, bakancs



védőszemüveg, védőkesztyű



gázmaszk, pormaszk, gumicsizma



teleszkópos ablakmosó



cirokseprű 208


vízlepergető



vileda



fűszerháló



fűszerzsák



üvegcsék,tégelyek, spatula (olajok, kenőcsök készítéséhez)



zsineg



tárolási eszközök (dobozok, zacskók, tálcák)



paprikacsumázó



fóliahegesztő



gumikesztyű

12.7.10. Papírtermék készítő A munkavégzés szerszámai: -

Vágó, daraboló szerszámok

-

Hajlító, nyomó, hajlítást segítő szerszámok

-

Vágó és hajlító, illetve vágást és hajlítást jelölő, valamint összeállító sablonok.

-

Ragasztó szerszámok és eszközök

-

Összeállítást, ragasztást segítő nyomató szerszámok.

-

Rajzoló, jelölő, mérő eszközök.

A munkavégzéshez szükséges anyagok: -

Különféle típusú a célnak megfelelő papíranyagok és kiegészítő anyagok (eszközök pl. kapcsok, betétek stb.).

-

Ragasztó anyagok

-

Csomagoló anyagok az adjusztáláshoz

-

Kézi nyomdai eszközök, címkék.

209

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Az oktatást segítő szemléltető eszközök: -

írásvetítő, illetve egyéb kivetítést lehetővé tevő eszközök (például diavetítő, vagy számítógép képernyővel stb.)

-

kivetíthető információhordozók a papír, a papírgyártás, a papírfeldolgozás, illetve a munkavégzés algoritmizálásának szemléltetésére.

-

rajzos – írásos munka-algoritmus táblák.

-

tanári adminisztrációt, anyag és eszköznyilvántartást segítő eszközök.

-

hagyományos taneszközök (tábla, kréta stb.)

-

hangtechnikai eszköz (pl.: magnó, rádió stb.)

Egyéni védőeszközök, védő felszerelések: -

munkaköpeny

-

védő (gumi) kesztyű (egyes ragasztásokhoz)

12.7.11.Textil-és fonalmentő A munkatevékenység végzése történhet a teljes képzési idő alatt az iskolai tanműhelyben, illetve a képzési idő egy részében, gazdálkodó szervezetnél megfelelő személyi segítők biztosításával (pl. csoportos gyakorlat vagy egyénenként munkahelyi gyakorlat program során). 

A tárgyi feltételeknek biztosítaniuk kell a sajátos nevelési igény és az egyéni szükséglet kielégítését a megfelelő gyakorlatorientált, differenciált képzés lehetőségével.



A tananyag elsajátításának feltétele a jól felszerelt gyakorlóhely.



A gyakorlati képzés helyszíne legyen világos, tágas, jól szellőztethető. Rendelkezzen megfelelő berendezéssel: kényelmes székekkel, megfelelő méretű asztalokkal, kellő hellyel a munkavégzéshez, raktározáshoz.



A megfelelő felszereltség biztosításához alapvető a jó minőségű eszközök megléte.



Kiemelten fontos a saját munkaeszköz szükségessége minden tanuló részére. Ez elengedhetetlen a munkafolyamatok tanulásához, gyakorlásához, figyelemmel arra, hogy sok esetben szükséges speciális eszköz alkalmazása is (pl. balkezeseknek). 210


Lényeges a mérőeszközök, csomagolóeszközök és a raktározáshoz megfelelő, biztonságos terület kialakítása, különösen tekintettel arra, hogy a feldolgozásra kerülő anyagok éghetőek.



A tanórák jelentős részét a műhelyben töltik a tanulók. Hasznos, ha többször van módjuk fonalboltban, textiláruházban tanulmányi látogatásokon, műhelylátogatásokon részt venni.



Az információhordozó- és szemléltetőanyagok használatához szükség van audiovizuális eszközökre (vetítővászon, írás-, mozgó- és diafilmvetítő, video lejátszó, tévé). Elhelyezésük módjával biztosítani kell egyszerű és gyors alkalmazhatóságukat. Ezért megfelelő méretű üveg- illetve zárt ajtós szekrényekben célszerű elhelyezni azokat.

A szaktanterem felszerelési tárgyai: 

munkaasztalok, támlás székek



nagyméretű falitábla



nagyméretű mágnes tábla mágnes lapokkal



digitális, interaktív tábla, DVD-, videó lejátszó, CD-s magnó



polcok, polcrendszerek, szekrények

Raktár felszerelési tárgyai: 

polcrendszer (félkész-, kész áruknak, segédanyagoknak, kellékeknek)



célnak megfelelő tároló rekeszek, dobozok, fiókok, kosarak



létra

Szemléltető anyagok: Anyaggyűjtemények: 

férfi,- női,- gyermek alsó és felső ruházat



lakástextíliák



gazdasági textíliák



kötött és horgolt (hurkolásos technikával készített) textíliák 211


kellékek

Nyersanyaggyűjtemény: 

növényi eredetűek



állati eredetűek



vegyi szálak

Fonál- és cérnagyűjtemény: 

szövő-, kötőipari fonalak, cérnák



varrófonalak, varrócérnák



hímzőfonalak, hímző cérnák

Falitáblák, diaképek, fotók, írásvetítő fólia ábrák: 

textilipari gépek egyszerűsített vázlatai



gyártási eljárások folyamatábrái



hangtechnikai- és képtovábbító eszközök /rádió, magnó/, projektorok

Szabványok, szakkönyvek, szakfolyóiratok Munkavégzés eszközei, szerszámai: 

vágó szerszámok, élezők, vágó gép, körkés, kézimunka-, szabász-, bontó olló, bontó-tű



varró szerszámok: varró-, kötő-, hímző-, subázó-, horgoló-, merkelő-, gombos-, biztosítótű



simító- és gőzölő eszközök, vasaló állvány



mosógép, mosó- és tisztító szer, fertőtlenítő, fehérítő, keményítő



varrógép



kötőgép



kiegészítők és segédeszközök: tűbefűző, patent, húzózár, tépőzár, kapcsok, gombok, gyöngyök, damil, emlékeződrót,

damil, válltömések, fémkarikák, gyermekjáték- és 212

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola figurák kellékei (maci szemek, orrok) , gumik, madzagok, szalagok, szegőpántok, zsinórok, tejszűrő papírmerevítő, vasalható közbélés, gyűszű, tűpárna, felvető fonal, szövő- kötő- horgoló fonalak, rongy csíkok textilből, tömőanyagok, textilfilc, ruhafesték rajzoló-, jelölő-, mérő eszközök: szabókréta, vonalzó, illanófilc, mérőszalag, sablon, mintaív tároló eszközök: zacskók, dobozok, címkék: műanyag, papír, üveg, fém, textil csomagoló anyagok fóliázó-, kézi nyomdai eszközök, címkék, ragasztó anyagok kisváltós, álló típusú szövőszék asztali, fekvő típusú szövőszék, szövőkeretek lábítós övszövő szalagszövő madzag kötélverő fonálsodráshoz vetélő, leverő villa szálfeszítő karmantyúk, tarisznyaszövő asztalra szerelhető szövőléc: szövő tüske, szövő léc, felfogató kar gáztűzhely, elektromos főzőlap természetes és vegyi festékek Védőeszközök, védő felszerelések: 

munkaköpeny



pormaszk



gyűszű



kártevők elleni védelem: molyirtó, penész gátló, fertőtlenítő



poroltó készülék



szociális helyiség: WC, mosdó, öltöző



munka cipő



sötétítő textília: reluxa, szalag függöny, redőny



nagyító 213


12.8. A képzési eredményesség (minőség) biztosításának feltételei A szakképzés során folyamatosan szükség van az oktatás megfelelő (eredményes) és hasznos folyamatának ellenőrzésére. Az iskola egyik partnere ebben a szülő, aki megfogalmazza igényét és elvárásait az iskolával szemben, hogy ez az igény minden esetben a realitáson alapuljon harmonikus szülő-iskola együttműködésre van szükség. Ezt segíthetik a szülőklubok, nyílt napok, közös rendezvények, ünnepélyek. Partnerre van szükség a tágabb környezetben is, hogy a tanulók az elsajátított ismereteiket, készségeiket a környezetüknek megmutathassák. Ezek a partnerek lehetnek társintézmények, üzemek, vállalatok, önkormányzatok (kiállítások rendezése, tisztasági, takarítási, szépítési akciókban való részvétel, rendezvényeken való bemutatkozás). Az osztályfőnökök támogatják a tanulók egyéni átvezetését a készségfejlesztő speciális szakiskolából a munkaerőpiacra (Egyéni átvezetési és utánkövetési terv minták az intézmény egyéb dokumentumaiban fellelhetőek) a TÁMOP-3.4.2.A-11/1-2012-0011 Egyedül nem megy – befogadó intézmények együttműködése pályázatban kidolgozottak alapján. Sikeres átvezetés esetén elvégzik a tanulók utánkövetését. Szakmai versenyeken való részvétel (helyi- és iskolák közötti). A hatásfok növelését segítheti a rendszeres visszajelzés a partnerek megelégedettségéről.

12.9. A tantárgyi rendszer, az egészségfejlesztés, a fogyasztóvédelem és a környezetvédelem kapcsolata Az egészségfejlesztéshez tartozó feladatok, mint a betegségmegelőzés, gyógykezelés, egészséget károsító hatások, káros szenvedélyek kivédése, lelki problémák megelőzése, baleset-megelőzés 214

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola tanítása – kötelező tananyag a 9-10. évfolyamon a következő tantárgyak témaköreiként: Környezet és egészségvédelem, Társadalmi ismeretek és gyakorlatok, a gyakorlati évfolyamokon a Társadalmi ismeretek és gyakorlatok, az Életvitel és gondozási ismeretek, a Háztartási ismeretek, az Életvitel és gondozási ismeretek, a Munkavállalói ismeretek és gyakorlatok tantárgyban. Valamennyi évfolyamon, minden tanórán kívüli iskolai tevékenység során nevelésioktatási feladat a helyes életmód és szokások kialakítása, a mozgás igénylése és szeretete. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok a Szakmai előkészítő ismeretek tantárgyban és az egészségfejlesztésnél leírt tantárgyak témaköreiben (elsősorban ezeknek a gyakorlati részében: vásárlás, tankonyha, üzletek felkeresése stb.) jelenik meg. A környezetre vonatkozó ismeretek és a környezetvédelem a Környezet és egészségvédelem és a Társadalmi ismeretek és gyakorlatok tantárgyakban kerülnek oktatásra, a gyakorlatban pedig a szűkebb intézményi környezet megóvására, szépítésére történő következetes nevelésében és elvárásokban.

12.10. Értékelés, minősítés Az értékelés szempontjai: 

a képességek fejlődése,



az önmagához mért fejlődés,



a magatartási normáknak való megfelelés.

Az értékelés formái: 

szóbeli pozitív megerősítés és a hiányosságok feltárása,



érdemjegyek: 5 jeles, példás 4 jó 3 változó, közepes 2 gyenge, elégséges 1 nem megfelelő, elégtelen



teljesítmények elemzése,



egy-egy produktum bemutatása. 215

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola A szöveges értékelés formái: 

a követelményt kiválóan teljesítette,



a követelményt jól teljesítette,



a követelményeknek csak részben felelt meg,



a képzésben részt vett.

12.11. Záróvizsga A záróvizsga célja: annak megállapítása, hogy a vizsgázó elsajátította-e a szakmai programban meghatározott alapvető elméleti és gyakorlati ismereteket, jártasságokat, készségeket, képes-e ezeket a gyakorlatban alkalmazni. A beszámolás rendje a szakmai ismeretek megszerzéséről

Gyakorlati vizsga: a gyakorlati tevékenység során már előkészített munkadarab önálló elkészítése, illetve részfeladat elvégzése. A szakmai követelmények megvalósulásáról a képzési folyamat során tapasztaltak alapján ad számot a tanuló. A minősítést az oktató team végzi. A team tagjai az intézmény pedagógus dolgozóiból választott vizsgaelnök, elnökségi tag, kérdező tanár. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló korlátai miatt írásbeli és szóbeli elméleti vizsgát tenni általában nem képes, ezért annak letétele nem szükséges. Szakmai vizsga: A legalább 2 tanéves képzés és az összefüggő gyakorlat teljesítése után a tanulók az elsajátított ismeretekből és gyakorlatokból szakmai vizsgát tesznek. A képzőhely által a szakmai tantárgy tananyagából összeállított vizsga elemei: 

elkészült tanulói munka bemutatása (lehet fényképpel dokumentált),



balesetvédelmi ismeretek,



gyakorlati ismeretek alkalmazása, bemutatása,



egyszerű elméleti ismeretek.

Elvárt teljesítmény: 216

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola 1. A tanuló képességeihez mérten sajátítsa el a tanult szakmákat. 2. Legyen képes egyéni szükségleteihez mért differenciált támogatással viszonylag önálló életet élni (napközbeni foglalkoztatással, illetve védőmunkahelyi vagy részmunkaidőben integrált munkában). 3. Legyen képes egyszerű, betanítást igénylő munkákat ellátni. Jusson el az önkiszolgálás minél magasabb fokára, lakhatási lehetőségének függvényében lakóközösségébe, lakókörnyezetébe történő integrálódásra. 4. Legyen igénye és képessége kapcsolatok létesítésére és fenntartására, a kulturális értékek befogadására, az egészséges életmódra, a környezete megóvására. A vizsga végén a tanuló számára érthetően értékelni kell a teljesítményét szóban. Az írásbeli értékelésnél a valós képességeket és kompetenciákat kell rögzíteni.

A vizsgáról vizsgajegyzőkönyvet kell készíteni.

Vizsga időpontja: május utolsó, június első hete.

A záróvizsga vizsgabizottság előtt történik. Tagjai: elnök, tagok-kérdező tanár (2 fő), jegyző A készségfejlesztő speciális szakiskola befejezésekor a Bizonyítvány mellé a tanuló Vizsga Bizonyítványt kap. Az osztályfőnökök támogatják a tanulók egyéni átvezetését a készségfejlesztő speciális szakiskolából a munkaerőpiacra. (Egyéni átvezetési és utánkövetési terv minták az intézmény egyéb dokumentumaiban fellelhetőek) a TÁMOP-3.4.2.A-11/1-20120011 Egyedül nem megy – befogadó intézmények együttműködése pályázatban kidolgozottak alapján.

217


13. Az iskolaváltás, a tanuló átvételének szabályai

Az iskolaváltás, a tanuló átvételének szabályait a Pedagógiai Program I./13. fejezete tartalmazza, mely kiegészül az egyéni segítségnyújtással.

14. Intézményünkben alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek 218

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Intézményünkben az oktatási módszerek alkalmazásának fő szempontja, hogy a pedagógusok azokat a nevelési-oktatási módszereket alkalmazzák, amelyek kielégítik a tanulók eltérő igényeit. Ehhez figyelembe veszik: 

diákjaink sajátos nevelési szükségleteit,



az eltérő szociokulturális hátteret,



az emocionális különbségeket,



az eltérő tanulási stílusokat.

Továbbá: 

A tanulók haladási ütemének megfelelően tervezik a munkát.



A tanítási folyamatban megjelenik a fejlesztő értékelés.



Pedagógusaink segítenek a tanulónak önismerete fejlesztésében annak érdekében, hogy képessé váljon saját tanulása hatékony irányítására.



Az egy osztályban tanító pedagógusok folyamatos interakcióban vannak egymással tanulóink eredményes előrehaladása érdekében.



Pedagógusaink együttműködnek a szülőkkel a hatékony nevelés-oktatás érdekében.

Intézményünkben a gyermekek nagyon eltérő képességekkel rendelkeznek. Ehhez igazodva változatos oktatási módszereket alkalmazunk. Az óvodai részlegünkben az egyéni és a csoportos fejlesztésre egyaránt nagy hangsúlyt helyezünk. Az autista csoportok beépítik munkájukba az autista specifikus módszereket. Az enyhe értelmi fogyatékosok általános iskolai részlegünknél az olvasás-írás tanítása a Meixnerféle dyslexia prevenciós módszerrel történik. Valamennyi évfolyamon alkalmazzuk a differenciálás módszerét, az egyéni haladási tempóra való alapozást. A rehabilitációs órákon egyéni és csoportos fejlesztés zajlik speciális fejlesztési terv szerint. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulóknál szintén nagy hangsúlyt kap az egyéni és csoportos fejlesztés. A készségfejlesztő speciális szakiskolában a gyakorlati élethez szükséges kompetenciák fejlesztése kap kiemelkedő szerepet.

219

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Az új pedagógiai módszerek közül több részlegünkben kipróbálásra került a projektoktatást, és a kooperatív módszer alapozása. Minden oktatási folyamatunkhoz kapcsolódnak a hagyományos pedagógiai módszerek is, melyek közül kiemelkedő jelentőséggel bír a szemléltetésre és cselekedtetésre épített ismeretelsajátítás.

Szemléltetés A hagyományos és a korszerű pedagógiai módszerek egyike sem nélkülözheti a szemléltetést. A hagyományosan frontális megerősítő módszer mellett a csoport- vagy egyéni munkában is használjuk. A verbális közlés mellett fontos a tárgyak, jelenségek észlelése, elemzése. A szemléltetésnek a korszerű pedagógiában számos, a modern technikát is felhasználó formáját ismerjük. Az alsós osztálytermekben mindennapos, megszokott látvány, hogy hívóképes betűk és számok, később mértékegységek, nyelvtani szabályok díszítik a falakat. Az idősebb korosztálynál a tantárgy jellegének megfelelő faliképek, ábrák találhatók a termekben. Modellek, gépek, metszetek, preparátumok, ásványok, kitömött állatok, hangszerek és ritmushangszerek stb. – valamennyi a közvetlen szemléltetést célozza. A modern kor számos új technikai berendezéssel siet segítségünkre, ilyen a számítógép, a projektor és az interaktív táblák. Annál hatékonyabb a szemléltetés, minél közelebb kerül a gyermekhez a megtapasztalható valóság.

Meixner-féle dyslexia prevenciós módszer A módszer Meixner Ildikó nevéhez kötődik. A tananyag aprólékosan felépített, a fokozatosság elvére épül, sok ismétléssel. A többi olvasástanítási módszertől eltérő betűsorrendet tanít. Ez a sajátos sorrend különös gondot fordít arra, hogy egymástól a lehető legtávolabbi pontokon tanítsa az egymással bármilyen tekintetben hasonló, ezáltal könnyen összekeverhető betűket, a Ranschburg-féle homogén gátlás kialakulásának megelőzésére. betűtanítás

hármas

asszociációs

kapcsolatának

kialakítására

Nagy hangsúlyt fektet a (akusztikus,

vizuális,

beszédmotoros), a gondolkodás merevségének (rigiditás) elkerülésére, valamint csak pozitív megerősítést, fejlesztő értékelést alkalmaz („elfogadva követel”). Az olvasástanítással 220

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola párhuzamosan kissé késleltetve, halad az írástanítás. Az írás előkészítésének, a motoros képességek fejlesztésének kiemelt szerepe van. A tollbamondás nagy jelentőségű az írástanítás folyamatában, a betűk, szótagok, rövid szavak tanulásánál párhuzamosan és rendszeresen kell alkalmazni. Az olvasás tanításának megkezdése előtt nagy gondot fordít a beszédfejlesztésre (szókincs bővítése, hanganalízis-szintézis gyakorlása, mondatgyakorlatok alkalmazása), a beszédmozgás tudatosítására

megfigyelése,

(ajakmozgások

zöngés-zöngétlen

mássalhangzók

megkülönböztetése) és az irányok gyakorlására (mozgásirányok megfigyelése, írásgyakorlatok mozgással, olvasás iránya, sorváltás, téri relációk verbalizálása, tájékozódás a vonalrendszerben).

Szerepjáték, drámapedagógiai módszerek A drámapedagógiai módszerek kísérletet tesznek a tudás személyesebbé tételére. A szerepeken keresztül interakcióba lép a tanuló és a karakter személyisége, ami élményszerű, tartós tudást biztosít. A helyzetek megélése fejleszti az empátiát és a kreativitást. A fiktív vagy valódi történetekhez kapcsolódó játékformák, etikai problémahelyzetet hordozhatnak. A történetet meghallgatva kell bizonyos kérdésben dönteni vagy a szereplők cselekvését megítélni, az egyéni döntéseket pedig közösen megbeszélni. A szituációs játékok a döntési helyzetektől abban különböznek, hogy itt el is kell játszani a szituációt.

Individualizált munka A pedagógus figyelembe veszi a gyermek egyéni haladási ütemét, adottságait, jártasságát, tanulási

stratégiáját,

előzetes

ismereteit

és

az

egyéb

ismeretszerzési

képességeiben

megnyilvánuló különbségeket. Pozitív viszony van a tanuló és a pedagógus között, aki minden gyermek számára biztosítani tudja a képességeihez, sajátosságaihoz mért sikert. Az értékelés az önmaga eredményeihez képest végzett előrehaladáson alapul. Nincs kapcsolat a társakkal, sem a folyamat során, sem az értékeléskor.

Projekt

221

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola A projekt a gyermekek teljes személyiségét, érzelmi, értelmi, motorikus adottságaikat is figyelembe veszi a tanítás folyamatában, céltudatos tevékenységgé alakítva a gyermeki kíváncsiságot, képzelőerőt. Olyan tanulási egység, amelynek központjában a probléma áll. A projekt azon az alapelven nyugszik, amely szerint a tanulás komplex folyamat, amely a tanárt, a tanulót és a tanulási környezetet is magában foglalja. Ebbe a folyamatba a tanuló magával hozza előzetes ismereteit, tapasztalatait, és ezek közé egyéni módon kapcsolja be az új ismereteket. A tanuló tehát a projekt során aktív, alkotó részese a tanítási folyamatnak, mely alatt egész személyisége formálódik és az új ismeret befogadásához szükséges kompetenciái fejlődnek. A tanítás tematikus megközelítése a gyermek fejlődésének intellektuális, szociális, érzelmi és fizikai oldalait helyezi előtérbe. Megszűnik a verbális képességek előnye, és a különböző képességek azonos súllyal vehetnek részt a közösen választott probléma megoldásában.

A kooperatív tanulási módszer A kooperatív tanulási forma a tanulók kiscsoportos tevékenységén alapszik. Szerepet játszik a tanulók intellektuális képességeinek, valamint a szociális- és együttműködési képességeinek kialakulásában és fejlődésében. A konstruktív tanulás elméletre épül, vagyis az ismeretek elsajátítása nem befogadó, hanem alkotó módon történik. A kooperáció nem azt jelenti, hogy a tanulók csoportokba rendeződnek, és a saját feladatukkal foglalkoznak. A hangsúly a közös munkán, az együttműködésen van. A szociális készségek területén képzetlen tanulók nem tudnak közösen együttműködni. Meg kell nekik tanítani azokat a technikákat, melyek az együttműködéshez szükségesek. A csoportok általában heterogének. A gyengébben teljesítő tanulók esélyt kapnak, hogy ne maradjanak le, a jobb képességűek tanítva tanulhatnak, így tudásuk mélyebbé válik. Mivel a tanulás tevékenységhez kötődik, a motiváció erős. A diákok megtanulják, hogyan viszonyuljanak egymáshoz. Ez növeli önbizalmukat, erősíti kritikai érzéküket, elősegíti a szocializációt. A kooperativitás alapelvei: 

Párhuzamos interakciók Az együttműködés során egyidejű interakciók zajlanak.

222

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Az egy főre jutó aktív idő sokszorosára nőhet pl. párhuzamos óravezetést alkalmazunk, a tanulók párokban dolgoznak, az osztály fele egyszerre beszélhet. 

Egyéni felelősség Az értékelés egyéni haladási ütem szerint történik. A csoport munkáját az egyéni teljesítmény alapján kell értékelni.



Építő egymásrautaltság Az egyének vagy csoportok fejlődése szorosan összefügg egymással. A feladatok eszközök, célok stb. szükségessé teszi az egymásra utaltságot, egymás tudásának, munkájának kiegészítését. A csoport tagjai érdekeltek egymás sikerében.



Egyenlő részvétel Akkor lehet egyenlő részvételt biztosítani, ha a munka megosztása differenciálással párosul. A különböző nehézségi fokozatok, szintek közül a legmegfelelőbbet kapja minden gyerek.

Ha az alapelvek közül bármelyik nem valósul meg, akkor csak csoportmunkáról beszélünk.

Autizmus-specifikus módszerek A kommunikáció, a szociális készségek és a rugalmas viselkedésszervezés fejlesztésére irányulnak. A protetikus környezet Az autizmussal élő gyermekeknek nagy szüksége van az érzelmileg biztonságos, bejósolható és érthető környezetre, – számára a vizuális támogatás a megértés kulcsa. A szociális partnerek által nyújtott nyelvi és metakommunikatív információk, jelzések nem adnak elegendő támpontot a társas helyzet megértéséhez, viselkedésük megszervezéséhez. A nyelvi instrukciók, a társadalmi elvárásokra, szabályokra való hivatkozás nem vezet eredményre. A hagyományos tanulási-tanítási stratégiák kudarcot vallanak. Az élő nyelv és a szociális közvetítés helyettesíthető és kiegészíthető vizuális környezeti támpontokkal. Az önálló és sikeres tevékenykedéshez a gyermekeknek feltétlenül ismerniük kell, hogy „Mit csináljanak? Hol? Mikor? Meddig? Hogyan? Miért?” Ezekre a kérdésekre

223

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola válaszolnak az egyénre szabott vizuális környezeti támpontok. Az érzelmi biztonság megteremtése a hatékony tanítás feltétele. A jól érthető, kiszámítható környezet elemei: a tér strukturálása, a napirend, a tevékenységszervezés, és egyéb vizuális segítségek. A vizuális segítségek használatának feltétele, hogy a gyermek értse, hogy a tárgyak, képek vagy feliratok egy tevékenységet vagy tevékenységek sorát jelképezik. Szociális történetek A „Szociális történetek” gyűjteménye az egyik leghasznosabb eszközrendszer az autizmus terápiájában, mivel rendkívül rugalmasan alkalmazható a szociális megértés fejlesztésére. Az autizmus spektrum zavar esetében minőségi sérülés mutatható ki a szociális interakciók, a kölcsönös kommunikáció, valamint a rugalmas viselkedés területén. Az érintett személyek minden esetben típusos nehézségekkel küzdenek a szociális jelzések megértésében, ezek alapján más emberek szándékainak, gondolatainak, érzéseinek elképzelésében, „olvasásában”, értelmezésében, várható viselkedésük megjósolásában, s az azokhoz való gyors, rugalmas alkalmazkodásban. A fentiek miatt az autizmussal élő gyermekek, felnőttek eredményes fejlesztése szempontjából kulcsfontosságú, hogy rendelkezésre álljanak olyan módszerek és eszközök, melyek kifejezetten a szociális helyzetek megértését segítik, valamint a különféle társas helyzeteknek megfelelő, elfogadható viselkedések tanítását szolgálják. A történetek különféle szociális helyzeteket ismertetnek, többek között alkalmasak szociális jelzések azonosítására, a kívánatos, helyes viselkedések szabályként való megfogalmazására, az új helyzetekben való megfelelő viselkedés előzetes begyakorlására, illetve a kudarccal végződött helyzetek korrigálására. Használatuk módja sokféle lehet: feldolgozhatók önállóan, kiscsoportos vagy

egyéni

fejlesztő

foglalkozás

keretében.

Alkalmasak

konfliktushelyzetek,

viselkedésproblémák kezelésére, megelőzésére.

Augmentatív és alternatív kommunikáció Az augmentatív és alternatív kommunikáció a beszédükben, vagy beszédértésükben súlyosan akadályozott emberek nem beszéden alapuló kommunikációja. Célja, hogy lehetővé tegye, 224

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola illetve segítse a sérültek beilleszkedését, a sérült kommunikáció által okozott hátrányok csökkentését érzelmi, értelmi és szociális téren. Támogatja a különféle kommunikációs módszerek használatát a minél pontosabb és gazdagabb kommunikáció érdekében. Ha rendelkezésre áll a beszéd is, akkor azt is igyekszenek a lehető legjobban kihasználni. Ez az elv a totális kommunikáció elve. A gyermekek a mindennapi kommunikációjukhoz úgynevezett kommunikációs táblákat, vagy kommunikátorokat használnak. Ezeken az üzenethordozókon lehetnek képek, grafikus ábrák, Bliss-jelképek, betűk, stb.

15. A napközis és az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei: 

Az alsó tagozatban e feladatok elvégzésére szánt idő 1 óra, felső tagozatban 1,5 óra.



A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása legyen.



A feladatok új ismereteket nem tartalmazhatnak



A szóbeli és írásbeli feladatokat a tanulók képességeinek megfelelően differenciáltan kell feladni.



A jobb képességű tanulók fejlődését és a gyengébb képességű tanulók felzárkóztatását egyénre szabott, differenciált feladatokkal segítsék elő.



A tanulók kommunikációs képességének fejlesztése érdekében a szóbeli és írásbeli feladatok helyes aránya a szóbeliség dominanciáját erősítse.



A feladatokat a tanuló teljes önállósággal, vagy az egyénre szabott differenciált segítségnyújtással végezzék el.



A tanulók a napközis foglalkozás és az otthoni felkészülés ideje alatt teljesíthető, kellőképpen előkészített feladatot kapjanak.



A házi feladat mennyiségét és minőségét a délutános kontrollálja és visszajelzést ad az osztályban tanítóknak. 225


Az otthon elvégzendő feladatok sem léphetik át a fenti időkeretet.



A házi feladatok kijelölésénél figyelembe kell venni az adott tanítási nap összes tanóráját, valamint a tanulásra fordítható időkeret arányos megosztását a tantárgyak között.



A szakköri és egyéb délutáni elfoglaltságok miatt elmaradt feladatok elkészítése, pótlása a tanuló otthoni kötelessége.



Szorgalmi (nem kötelező) feladatot a gyerekek kaphatnak a hétvégére és a tanítási szünetek idejére is.



Speciális esetben (tartós hiányzás, nagymértékű lemaradás) egyénileg meghatározott, reálisan elvégezhető szóbeli és írásbeli feladat adható a hétvégére és a tanítási szünetek idejére is a felzárkózás érdekében.



A hétvégére és a szünetekre ötletekkel, javaslatokkal látjuk el a tanulókat, hogy hogyan tölthetik hasznosan szabadidejüket.

Korlátok: 

A feladatok mennyiségénél és minőségénél figyelembe kell venni a rendelkezésre álló időkeretet és a tanulók képességeit, továbbá, hogy o a gyerekek fáradtabbak, o a figyelmüket nehezebb lekötni, megtartani, o a feladattartásuk gyengül, o a munkafegyelmük csökken, o a magatartási problémák fokozódhatnak, o a mozgásigényük nagyobb.



A hét utolsó tanítási napján feladott házi feladatok esetében fokozottan figyelembe vesszük, hogy a tanulók végezzék el azokat a napközi keretében.



Munkaszüneti napokra és hétvégére nem adható sem szóbeli, sem írásbeli feladat, biztosítva a tanulók szabadidejét. Ezen kitétel a tanítási szünetekre is vonatkozik.

226


16. A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltételei A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltételei a Helyi Tantervben és a Szakmai Programban tantárgyanként meghatározott minimumkövetelmények teljesítése.

17. A szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései a szakiskolára vonatkozóan Szakiskolai intézményegységünkbe a felvétel kizárólag a sajátos nevelési igényt megállapító szakértői bizottsági szakvéleménye alapján történik. Az általános iskola (osztályfőnök) október 31-ig tájékoztatja a hetedik évfolyamra járó tanulók szüleit arról, hogy gyermekük iskoláztatásával kapcsolatos kérdésben a szülőknek közösen kell dönteniük, valamint arról, hogy ha az iskolaválasztással kapcsolatban a szülők között vita van, annak eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik. Az osztályfőnök október 31-ig tájékoztatja a nyolcadik évfolyamra járó tanulókat, szülőket a felvételi eljárás rendjéről. Amennyiben a tanuló saját intézményünkből kíván szakiskolánkban továbbtanulni, úgy belső beiskolázással nyer felvételt, nem szükséges a KIFIR rendszeren keresztül jelentkeznie. 

A továbbhaladás feltétele a nyolcadik évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány.



Felvételi eljárás nélkül iratkozhat be a 9. évfolyamba.

227


Lehetőség van arra, hogy az a tanuló, aki betöltötte a 16. életévét és sikeresen elvégezte a nyolcadik évfolyamot, a készségfejlesztő speciális szakiskola szakképző évfolyamának 11. évfolyamán kezdje meg tanulmányait.

228


18. A fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő program Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak, akik

az

idegrendszer

funkcióképessége,

illetve

biológiai a

és/vagy

kedvezőtlen

genetikai környezeti

okra

visszavezethető

hatások

folytán

gyengébb

tartós,

átfogó

akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal állapítható meg a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések. Részképesség Részképesség alatt a komplex teljesítmények kivitelezését lehetővé tevő kognitív és motoros funkciókat értjük, amelyek a kultúrtechnikák és más tevékenységek alapját képezik. Egybehangolt működésük szükséges a komplex teljesítmények létrejöttéhez. A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az enyhe értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg.

229

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola A fejlesztő programok készítésekor figyelembe kell venni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás és eszközrendszer miként tud hozzájárulni a pszichikai és a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből, a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez. A fejlesztés alapelvei: 

a lemaradás helyének és mértékének megállapítása, a fejlesztési cél meghatározása,



a komplexitás elvén alapuló fejlesztési terv kidolgozása,



a fejlesztés módszerére a többirányú ráhatás, rávezetés, az egyes részfunkciók megerősítése, vagy szükség szerinti újratanítása jellemző,



a fejlesztés tartalmában közeledhet a pedagógiai követelményekhez, de a fejlesztő tevékenység soha nem lehet rátanítás vagy korrepetálás.

A fejlesztés komplexitása nemcsak a tanuláshoz szükséges képességek minden területének fejlesztésében nyilvánul meg, hanem abban is, hogy egy adott képesség célzott fejlesztése közben egy másik képesség is aktivizálódik. A fejlesztés során alkalmazkodni kell az életkori sajátosságokhoz és az egyéni szükségletekhez. A foglalkozások felépítésének tervezése: 

a foglalkozások analógiára épüljenek,



egyik a másiktól csak kevésben térjen el,



változatosság a feladatokban,



pontos munkakezdés, munkabefejezés.

A foglalkozások menete: 

nagymozgás fejlesztés,



iránygyakorlat,



testséma fejlesztés – sokáig összekapcsolva a téri tájékozódással,



percepció fejlesztés: foglalkozásként alkalmazva a vizuális, auditív és verbális fejlesztést,



kognitív fejlesztés, 230


finommozgás fejlesztésére gyakran a percepció fejlesztésénél kerül sor,



fejlesztő játékok.

A fejlesztés területei: 1. Mozgásfejlesztés 1.1. Nagymozgások 1.2. Finommozgások 2. Testséma fejlesztés – téri tájékozódás 3. Percepció fejlesztés 3.1. Vizuális percepció 3.2. Auditív percepció 3.3. Taktilis észlelés 3.4. Kinesztetikus észlelés 4. Verbális fejlesztés 5. Figyelem fejlesztés 6. Emlékezet fejlesztés 7. Gondolkodás fejlesztése

1. Mozgásfejlesztés A mozgásfejlesztési gyakorlatok fejlesztik a fizikális állapotot, a testsémát, a téri tájékozódást, az egyensúlyérzéket, a lateralitást, a ritmusérzéket. Segítik a kezdeményezőképesség növekedését, az állóképességet. Ez a motoros aktivitás kihat a közérzetre, a reális önértékelés alakulására, az egész személyiség alakulására. 1.1. Nagymozgások Az ún. elemi mozgásformák az agynak egy-egy területét fejlesztik. A mozgás segítségével járódnak be az idegpályák, és fejlődnek az agy megfelelő központjai. A mozgásfejlődési szakaszok kimaradása és a megfelelő mozgások begyakorlásának hiánya esetén a hozzátartozó agyi központok nem fejlődnek megfelelően, melynek következtében tanulási zavar, tanulási akadályozottság léphet fel. A nagymozgásos gyakorlatok tervezésének fő jellemzője a 231

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola fokozatosság, a korai mozgásformák gyakoroltatásával kezdve. A felsőbb évfolyamokon a nagymozgás fejlesztését a már elért szintről folytatjuk. A fejlesztés eszközei: többnyire minden iskolában megtalálható testnevelési és sporteszközök. 1.2. Finommozgások A rajzolás, az írás elsajátításához a kéz izomzatának megfelelő fejlettsége szükséges. Alapvető feltétel a laza kézmozgás, a kézfej és az ujjak izomzatának megfelelő fejlettsége. A biológiaifiziológiai fejlődés során mindezek csak hét éves kor körül alakulnak ki. Továbbá szükséges a síklapon való biztonságos téri tájékozódás is a betűk vonalrendszerben történő elhelyezésére. Mindennek megfelelően a finommozgások fejlesztésénél megtalálhatók a kézlazító és a síkban való tájékozódást szolgáló feladatok. Alsóbb évfolyamokon több kézlazító gyakorlattal dolgozunk, felsőbb évfolyamokon egyre több téri tájékozódást is fejlesztő feladattal. Kézizomlazító gyakorlatok: 

tárgyak tapogatása,



képek illesztése,



gyurmázás,



gyöngyfűzés,



színezések,



ujjtorna-gyakorlatok.

Téri tájékozódás feladatlapon, írásmozgás koordináció: 

sorkövetés, vonalkövetés, átírások



pontok összekötése, formák másolása



négyzetrácsban elhelyezett alakzatok másolása

Papír-ceruza gyakorlatok: 

színezések: határvonalak betartása, laza kézmozgás, egyirányban történő színezés

Labirintus feladatok, vonalkövetések Pontok összekötése, négyzetrácsos ábrák másolása 232

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola A fejlesztés eszközei: érzékelő zacskó, lyukas tábla, színes papír, összevágott képek, manipulatív játékok stb.

2. Testséma fejlesztés – téri tájékozódás A két terület kezdetben szorosan összekapcsolódik. A téri tájékozódás tanulása összefügg a gyermek saját személyi zónáinak, testrészeinek megismerésével, a saját testén való tájékozódással. Ezután lesz képes saját magához viszonyítva meghatározni a környezetében lévő tárgyak helyét, majd ezt követően egymáshoz viszonyítva is. Csak hosszú tanulási, tapasztalási, gyakorlási folyamatban válik tudatossá a gyermekekben, hogy ők maguk hogyan töltik be a teret, csak saját magukhoz viszonyítva képesek érzékelni a rajtuk kívüli világot. A test szimmetriájának tudatosításával tapasztalja meg saját személyi zónáit, érti meg a jobb – bal fogalmát. A téri tájékozódás fejlesztése kapcsolódik a nagy és finommozgásokhoz is, hiszen megjelenik a térben való, helyváltoztatásokkal összefüggő tevékenységekben, a síkban történő téri eligazodás gyakoroltatásában. A tanulók térpercepciós zavarai okozzák a betűk, szavak, számok hibás észlelését, fordítva olvasását. Ezek a hibák a téri helyzet, téri viszonyok pontos észlelésének kialakításával korrigálhatók. Testséma fejlesztése A testséma fejlesztésének fokozatai: 

főbb testrészek megnevezése, megmutatása,



a testrészek részeinek megismerése,



a testrészek funkcióinak megnevezése,



felsőbb évfolyamokon az érzékszervek funkcióinak megismerése.

A testséma fejlesztése fokozatosan nehezedő feladatokkal történik. 1. A tanuló saját tükörképe alapján elmondja, milyennek látja magát, megmutatja testrészeit, feladatlapon testrészek berajzolása tapasztalati úton.

233

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola 2. Testséma mondóka: a testrészek megérintésével, megmutatásával történik a testsémaismeret tudatosítása. 3. Bal – jobb fogalma, tudatosítása. 4. Oldaliság fejlesztése: azonos oldali testrészek megérintése nyitott majd csukott szemmel; keresztirányú érintések nyitott majd csukott szemmel. 5. Testrészek megérintése, azok funkcióinak megnevezése alapján. Azonos oldali, majd keresztirányú megérintés. Nyitott, majd csukott szemmel. 6. Társ testrészeinek megérintése. A fejlesztés eszközei: saját és társa teste, tükör. Téri tájékozódás fejlesztése A térészlelés kialakulását, a téri irányok felfogását alapvetően meghatározza a mozgás fejlettsége és a testséma tudatossága. A testséma és a bal – jobb fogalmának megismerésével egyidejűleg kezdjük a téri orientáció és a tér észlelésének kialakítását, már az első foglalkozástól kezdődően. A téri tájékozódás biztonságát minél előbb célszerűbb síkban is gyakoroltatni, a könyvben, füzetben történő eligazodás végett. A térészlelés fejlesztésében nagy szerepe van a verbális tudatosításnak. A differenciált irány-megkülönböztetés elengedhetetlen feltétele, hogy a tanuló szókincsében meglegyenek az adekvát kifejezések: pl.: alatt, fölött, előtt, mellett, mögött, között, mellé, fölé, elé, alá stb. A relációs szókincs fejlettsége informál a térészlelés fejlettségéről is. A foglalkozások tervezésénél gondolni kell: 

a testséma fejlesztéssel összefüggő nagymozgásos térészlelés alakítására,



a percepció fejlesztéssel összefüggően a síkban való téri tájékozódásra.

A téri tájékozódás fejlesztése: 1. a tér bemozgása a térben ténylegesen elfoglalt helyünk megtapasztalására, 2. a térben „hozzám”viszonyított tárgyak, dolgok helyének meghatározása, 3. síkban való téri tájékozódás: iránygyakorlatok, feladatlapok, 4. téri helyzet, téri irány felismerése,

234

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola 5. téri összefüggések észlelése: ponthálóban, négyzetrácsban, lyukas táblán alkalmazott kirakásos, másolásos feladatok. A fejlesztés eszközei: a tér bemozgásához használatos eszközök, feladatlap a síkban való téri tájékozódáshoz. 3. Percepció fejlesztés A tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek nagy többségének percepciós (észlelési) zavaraik vannak. Az alap kultúrtechnikák elsajátításához nélkülözhetetlen a totális érzékelő apparátus kisiskolás kornak megfelelő életkori szintű fejlettsége, az egyes érzékelő csatornák pontos, összehangolt működése. A négy észlelési csatorna a vizuális, az auditív, a kinesztetikus és a taktilis képességek megfelelő szintű fejlettsége, és a keresztcsatornák működésének hiányában tanulási zavarok lépnek fel. Nagyon fontos a keresztcsatornák tudatos fejlesztése, mivel zökkenőmentes működésük a tanulás elengedhetetlen alapfeltétele. Az olvasás-írás elsajátításához szükséges: 

az alak-forma azonosságainak és különbözőségeinek észlelése,



az alak és háttér megkülönböztetése,



a Gestalt-látás fejlettsége,



a szem és kéz együttmozgása,



a hangok-betűk tisztánlátása, ejtése, azonosítása, megkülönböztetése, analizálása, szintetizálása,



megfelelő szókészlet, mondatalkotás képessége, gondolatok szóbeli kifejezése.

Az észlelés fejlesztése direkt módon történik. A percepciófejlesztés a foglakozások fő részeit képezi, mivel több területen is történik a fejlesztés. 3.1. Vizuális percepció A vizuális percepció fejlesztésében a formafelismeréseket gyakoroltatjuk. Az azonosság – különbözőség

felismerésének

képessége

a

betűk

felismerésében,

azonosításában,

megkülönböztetésében fontos szerepet játszik. Nincs eredménye az olvasás-írás tanulásnak az alak-forma állandóság, az alak-háttér megkülönböztetésének képessége, a rész-egész (Gestalt235

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola látás) viszonyának helyes észlelése nélkül. A vizuális percepciós képességek zavarai esetén a tanuló nem ismeri fel ugyanazt a betűt, ha más színű, más méretű, vagy más helyzetű (forma azonosság). Nem ismeri fel az egyes szavakat a mondatokban, a betűket a szavakban. Nehezen igazodnak el a könyv, a füzet lapjain. Nem képes a lényeges és lényegtelen megkülönböztetésére (alak - háttér). Mindezeket a tévesztéseket az alapfunkciók kialakításával lehet kiküszöbölni. Vizuális észlelés fejlesztésének területei: 1. Azonosságok és különbözőségek: alak, méret, szín összehasonlítása. 2. Az alak állandóságának felismerése: mérettől, színtől, mintától függetlenül. 3. A vizuális ritmus észlelése: ritmikusan ismétlődő minták folytatása. 4. A sorbarendezés, a szerialitás képességének fejlesztése: betűk értelmes szavakká rendezése. 5. Az alaknak a háttérből történő kiemelése: „pókháló” mögül vagy egymásra rajzolt ábrákból. 6. A vizuális zártság észlelése. 7. A Gestalt-látás – hiányos ábrák, betűk, szavak egységes egészként való felfogása. 8. A rész és egész összetartozásának, a dolgok közötti összefüggéseknek az észlelése. 9. A vizuális emlékezet fejlesztése. 10. Szem - kéz koordináció: labirintus feladatok, vonalkövetések. 3.2. Auditív percepció A hangok pontos észlelése, a jó hallás, a tiszta kiejtés, a hangok egymástól való megkülönböztetésének képessége szükséges az olvasás-írás megtanulásához. Az auditív percepció fejlesztése során a tanulók „belső hallásának” javulását tapasztalhatjuk. A „belső hallás” nagy szerepet játszik az olvasás kezdeti szakaszában (hangösszevonás, betűösszeolvasás). Az auditív percepció hiányosságaira vezethetők vissza a tanulók helyesírási problémái (időtartam helytelen jelölése, hibás szótagolások). A szavak rendszeres ritmizáltatásával a szótagolást segítjük, az időtartam gyakorlatokkal a rövid-hosszú hangok megkülönböztetésének képességét. Az auditív fejlesztés utolsó szakaszában a feladatok összekapcsolódnak az olvasással (szótagok párosításával szavak alkotása). 236

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Auditív észlelés fejlesztésének területei: 1. Zörejek egymástól való megkülönböztetése. 2. Hangutánzások: járművek, állathangok. 3. Hangok azonosítása, a hang állandóságának felismerése. 4. Hangok megkülönböztetése: időtartam és zöngésség szerint. 5. Auditív alak-háttér: a hang kiemelésének a képessége (pl. szóból). 6. Auditív ritmus: a szavak, mondatok belső lüktetésének felismerése (a szótagolás feltétele). 7. Auditív sorba rendezés: a hangok egymásutániságával szóalkotás (a betűkihagyások, cserék megelőzésére). 8. Auditív zártság: szavak felismerése részeiből, hiányos betűsorból. 9. Auditív emlékezet: hallás utáni élmények rövid-hosszútávú megtartása. 3.3. Taktilis (tapintásos) észlelés A taktilis képesség a kézzel történő tapogató mozgás, a látás kizárásával történő tapintásos tapasztalatszerzés. A taktilis csatornák fejlesztése főként a finommozgásoknál és egyes tapintást igénylő játékoknál jelenik meg. A fejlesztés eszközei: érzékelő zacskó, formaberakásos játék, puzzle. 3.4. Kinesztetikus észlelés A kinesztetika a testnek a látás kizárásával történő mozgása, a látás kizárásával végzett mozgások észlelése. Gyakorlatok: becsukott szemmel végzett nagymozgások, „vakvezetés”, Mit rajzoltam a hátadra? 4. Verbális fejlesztés Egyre nagyobb szükség van arra, hogy az iskola felvállalja a verbális fejlesztés szinte egész körét. A szülők nem beszélgetnek a gyermekekkel, szókincsük szegényes, artikulációjuk hibás, gondolataikat nem tudják összefüggően kifejezni. Hiányos szókinccsel, alakilag hibás beszéddel

237

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola lehetetlen az ismeretszerzés. A gyermek szókincse, fogalmi rendszere csak a közvetlen kommunikáció kapcsán alakulhat ki. A beszédfejlődés az auditív képességek függvénye, mivel a beszéd milyenségében nagy szerepe van a hallás utáni utánzásnak. Csak azt képes megtanulni a gyermek, amit hallás után leutánozhat. Csak inger gazdag környezetben kap modellt az őt körülvevő világ megismeréséhez, tanulja meg a dolgok nevét, tágítja ismereteit, fogalomrendszerét. A beszéd fejlődésével együtt a gondolkodás

is

fejlődik.

A

fejlesztő

foglakozások

során

számos

alkalom

adódik

szómagyarázatra, szókincsbővítésre. A verbális fejlesztés területei: 1. Artikulációs gyakorlatok: hangoztatás, időtartam, zöngésség. 2. Helyes ejtési gyakorlatok: szavak utánmondása, kiejtés, ritmus. 3. Szókincsfejlesztés: szavak értelmezése mondatalkotással; azonos alakú, rokon értelmű, ellentétes jelentésű szavak használata; szavak gyűjtése, csoportosítása, főfogalom meghatározása; szószerkezetek alkotása párosítással. 4. A kifejezőképesség fejlesztése: közmondások, szólások értelmezésével; mondatalkotások – a mondat belső összefüggései, ritmusa felismerésével, szavak számozásával, sorba rendezésével, szöveg mondatokra tagolása, mondat szavakra tagolása, mondatok szóval való kiegészítése, összetartozó mondatrészek párosítása. 5. Verbális emlékezet: tanult mondókák, versek, mesék felidézése; közmondások tanulása. 5. Figyelemfejlesztés A figyelem önmagában nem létezik, az érzékeléssel, észleléssel együtt jelenik meg. A tanulási folyamatban a figyelem, az érzékelés, az észlelés, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd az a képesség együttes, amely a megismerést végzi. A tanulási zavarral küzdő, könnyen elterelhető figyelmű

gyermekeknek

szükségük

van

a

koncentrálóképességüket,

emlékezetüket,

gondolkodásukat fejlesztő tréningekre is a mozgások, a percepció és a verbális fejlesztés mellett. A tudatos figyelem hatására pontosabb lesz a megfigyelés, az érzékelés, az észlelés, könnyebb

238

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola lesz a dolgok, jelenségek közötti összefüggések felismerése, mélyebben rögzülnek a szerzett információk, hatékonyabb lesz az emlékezet. A figyelem fejlesztés területei: 

koncentráció,



tartósság.



megosztás,



terjedelem.

Figyelem fejlesztését segítő gyakorlatok: 

egy tárgy megfigyelése,



emberi arc megfigyelése,



két tárgy megfigyelése,



két gyerek arcának megfigyelése,



több tárggyal végzett megfigyelések (Mi változott?),



mozgássor megfigyelése,



egy adott tárgy, dolog megfigyelése.

A fejlesztés eszközei: tárgyak, társasjáték, kártya, feladatlapok stb. 6. Emlékezet fejlesztése A gyermek számára gondot jelent az ingerek (tárgyak, tárgyképek, szavak, mondatok, utasítások) tárolása, azonnali vagy késleltettet felidézése. Nem elégséges a tárolási kapacitásuk. Minőségében a tárolás felszínes, konkrét vizuális vagy akusztikus ingerek megjegyzésére törekszenek, nem relációkat, műveleteket, információtömböket tárolnak. Előhívási stratégiáik nem hatékonyak. Az emlékezet fejlesztés területei: 

motoros emlékezet,



vizuális emlékezet,



hallási emlékezet,



formaemlékezet, 239


verbális emlékezet.

7. Gondolkodás fejlesztése A gondolkodás a legfejlettebb lelki tevékenység. Első szakasza a szenzomotoros vagy érzékelő gondolkodás, majd ezt követi a képszerű gondolkodás szakasza kb. a kisiskoláskor kezdetén. Ezért szükséges a lehető legtöbb élményt nyújtani a tanulásukhoz. A 9-10. életév környékén alakul ki a nyelvi-logikai gondolkodás. Mivel a biológiai érés, a pszichés fejlődés személyenként nagyon eltérő lehet és nem egyenletes, nem mindenkinél ugyanabban az időben jelentkeznek az életkorra jellemző egyes fejlettségi mutatók. Az enyhe értelmi fogyatékos gyermekeknél iskolába lépéskor még fellelhető az érzékelőmozgásos gondolkodás. Ők feltétlenül igénylik a mozgásos megtapasztalást, az ismeretek elsajátításához

a

manipulációt.

Az

idegrendszer

fejlődésével

összhangban,

a

sok

tevékenykedtetés hatására kialakult és megőrzött emlékképek segítségével gondolkodásuk folyamatosan fejlődik és válik képszerűvé. A tanulási zavarral küzdő gyermekek a konkrét feladatok szintjén elfogadhatóbban teljesítenek. A problémák akkor jelentkeznek, amikor a feladat absztrakt fogalmakat és formális gondolkodást igényel. Gondolkodási nehézséget jelent: 

a relációk megfordíthatóságának felismerése,



a dolgok állandó tulajdonságainak megőrzése,



a generalizáció,



a téri, idői soralkotás,



a rész-egész, bennfoglalás, alá-fölérendeltségi, ok-okozati összefüggések felismerése,



a negatív és másodlagos absztrakció (lényegtelen információk közepette, illetve más feladathelyzetben alkalmazni az elsajátított és felismert megoldási elvet).

A gondolkodás fejlesztés területei: 

soralkotás, sorbarendezés, 240


számfogalom kialakítása,



mennyiségi relációk,



gondolkodási műveletek

Zeneterápia A zenének alapvető jelentősége van a gyermekek intellektuális és érzelmi fejlődésében. Az élet a ritmus, a hang és a dallam összhangzatából áll, kisebb-nagyobb disszonanciákkal. A zeneterápia fejleszti a gyermek kapcsolatát önmagával és társaival. A zenei elemek elősegítik a sérült funkciók korrekcióját, valamint a kompenzációs átszerveződés folyamatát. Az átélt zenei élmény fokozza a tanulási teljesítményt, a jobb életminőséget, támogatja a mentális egészséget. A közös éneklés és hangszerezés fejleszti az együttműködést, a szabályok betartását, így segíti az egyén szocializációját. A zeneterápia kétféle lehet: a. aktív (éneklés, hangszerezés) b. passzív (zenehallgatás összekapcsolva mozgással, képzőművészettel) Az éneklés kihat a gyermek mozgására, légzésére, figyelmére, érzékelésére. Az éneklés által a gyermek közvetlen kapcsolatban áll érzelmeivel, melynek spontán kifejezése belső energiáit mozgósítja. Az éneklés ritmusa, dallama rendezi a gondolatokat, a légzést, az érzelmeket. A pszichés zavarok legtöbbször nem egy esemény, hanem az eseménnyel járó fel nem dolgozott, elfojtott érzelmeknek a következményei. Tehát az éneklés szabad érzelemkifejezése egyszerre megelőző és gyógyító hatású. A hangszeres improvizáció, mint a nonverbális kommunikáció eszköze segíti a verbális kommunikáció kialakulását valamint a gyermekek kapcsolódási sajátosságainak megismerését (megküzdő-, konfrontációs-, önkifejező képesség). Emellett megtanítja a gyermeket saját érzelmeinek kifejezésére és felismerésére (önészlelés), valamint társaira való ráhangolódásra (empátia fejlesztése). A hangszerek különböző megszólaltatási módja sokoldalúan fejleszti a gyermekek mozgáskultúráját is. A hallás fejlesztéséhez a különböző hangszínek felismerése és

241

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola használata bőséges lehetőséget biztosít. A színkotta használata pedig növeli a gyermek értékesség tudatát, egészséges önbizalmát, figyelemre és fegyelemre szoktat. Az aktív és passzív zeneterápia egyaránt aktivizálja a jobb és a bal agyféltekét, harmóniát hoz létre a fizikum – értelem – érzelem között. Eszközt ad a gyermeknek saját feszültségének szabályozásához (nyugtat, vígasztal, lelkesít). A zene olyan közvetítő közeg, amely a gyermek valamely hiányzó kapcsolatát szimbolizálja, ezért minden zenei tapasztalata egyben gazdagítja kapcsolatrendszerét is. A személyiség a környezettel történő interakciókban és ezek észlelésein keresztül fejlődik, melynek fontos területe a hangszerekkel, saját és mások hangjával való kapcsolat. Lovasterápia Iskolánk tanulói 2000 óta járnak lovasterápiára. A gyógypedagógiai célú vagy fejlesztő lovaglást és lovastornát pszichés problémák, kommunikációs, viselkedésbeli, tanulási zavarok, valamint értelmi fogyatékosság (enyhe és középsúlyos), autizmus esetén javasolják. Lehet egyéni vagy csoportos

foglalkozás

lovasterapeuta

végzettségű

gyógypedagógus

vagy pszichológus

vezetésével. Itt a ló mindhárom jármódját igénybe veszik a kezelések alatt, a résztvevők nyereggel, szőrén vagy voltizshevederrel is lovagolhatnak. Voltizsálás során a paciensek tornagyakorlatokat sajátítanak el álló, illetve járó lovon. A gyógypedagógiai lovaglás során az ember-ló együttműködése eredményeképpen létrejövő pszichológiai értékek kerülnek előtérbe az egyén fejlesztése érdekében. A terápia során a legfontosabb a lóval való közvetlen kontaktus, a testének a melege, puhasága, járásának ringatása, melyek segítenek kikapcsolni a káros külső és belső ingereket. Ezt a közelséget játékos gyakorlatokkal, különféle utasításokkal lehet elérni. A ló közelségének pozitív hatása miatt a kezelések nemcsak lovaglásból, hanem a foglalkozások előtti/utáni simogatásokból, lóápolásból is állnak. A terápia szerves része a ló gondozása, ápolása, ami komoly pedagógiai hatást vált ki, hiszen növeli a gyermek felelősségtudatát, kötelességtudatát, és fejleszti szociális érzékét. A terápiás lovaglás fejleszti a sérült pszichés funkciókat (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás), a motoros funkciókat (nagy és finommozgások fejlesztése, helytelen mozgások 242

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola korrekciója, adekvát mozgások kialakítása, tartási hibák csökkentése, egyensúly fejlesztése), pozitívan befolyásolja az érzelmi, akarati életet, a viselkedést. Elősegíti a szocializációt, fejleszti a kommunikációt, a testtudatot és a térérzékelést, a téri tájékozódást. Sikerélményekhez juttatja a gyermekeket. Lovasterápián a gyermekek kizárólag orvosi javaslattal vehetnek részt. Rehabilitációs úszás A vízben végzett rehabilitációs foglalkozások a gyógypedagógiai nevelésben fontos résztevékenységek. A fogyatékos személyek rehabilitációjában is jól hasznosítható a hidroterápia, illetve annak egyes részei. Kiemelten fontos minden olyan esetben, amikor a mozgásszervrendszer működésének javítása a cél. A víz fizikai és termikus tulajdonságain túl, a személyiség pozitív irányú befolyásolásával kedvezően hat az önbizalomra, a szenzoros, kognitív, pszichés és szociális képességekre egyaránt. A mozgásigény vagy a mozgásigény aktivizálásában is szerepet játszik. A víz eltérő fizikai, termikus tulajdonságai olyan komplex hatásokat biztosítanak a vízben tartózkodó személy számára, melyek egyéb körülmények között nem tapasztalhatóak. A vízben végzett mozdulatok általában kevesebb erőt kívánnak, állandó egyensúlyozásra késztetnek, különös tapintási, akusztikus és vizuális élményt nyújtanak. A víz terápiás hatásának összetevőit a károsodott tartási- és mozgásfunkciók korrekciójára, kompenzációjára, a fiziológiás mozgások kialakítására alkalmazzuk, a terápiás célnak megfelelően különböző testhelyzetekben, különböző terápiás céllal összeállított mozgásanyag útján. A funkcionális képességek javulása a testtartás, a helyváltoztatás, a végtagok működésének javításában vagy stabilizálásában jelentős. Ebben egyértelműen nyilvánulhat meg a testtartás-prevenció, a helyes testhelyzet korrekciója, vagy a stabilizálása. A vízbiztonság kialakítása és a vízben végzett különböző mozgásos feladatok segítik a koordinációs és kondicionális képességek fejlődését. A víz – mint más közeg – olyan pozitív tapasztalatot adó sajátos színtér, amelyben az alkalmazott játékok fokozottabban elősegítik az erő, az ügyesség, a gyorsaság és az állóképesség fejlődését. Az úszás a kondicionális képességek megőrzése, fejlesztése szempontjából jelentős. A víz a mozgásos élmények, a mozgáskorrekció lehetőségén túl különleges szenzoros élményt nyújt. A 243

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola levegővel ellentétben a víz látható, átlátszó, a felszínén hullámok kelthetők, buborékokat lehet fújni; loccsan, csobban, különleges akusztikus érzékletet nyújt; lehet tapintani, húzni, tolni, fröcskölni vele, hideg, meleg érzetet kelt stb. Mindezek gazdagítják a személyiséget, felbecsülhetetlen tapasztalatot adnak, javítják a pszichés közérzetet. A sikerélmény, a magabiztosság, az örömök az érzelmi élet gazdagításán keresztül a szociális érettség, a szocializáció formálói. A közösségi érzések, élmények, az alkalmazkodó képesség aktivizálása uszodai körülmények között az integrációt is elősegíti. A víz hatása a személyiség szenzoros, pszichés és szociális képességeire kiemelkedően fontos, ezért a gyógypedagógiai nevelés és oktatás minden területén jól alkalmazható. Gyógytorna Intézményünkben gyógytornász végzettségű kolléga végzi a gyógytornászi feladatot. Év elején felméri azon tanulók csoportját, akik egészségi állapotváltozásaik miatt gyógytornára szorulnak. Ellátja az iskolai testnevelés alól átmenetileg vagy véglegesen felmentett tanulók körét, valamint azon tanulókkal is foglalkozik, akik rendszeresen részt vesznek testnevelés órán, de gyógytornára is szükségük van. A kategorizálás időtartama általában ½ - 1 év. Év közbeni csoportváltozás azon esetekben történhet, amikor a tanuló egészégi állapotában bekövetkezett változás átsorolást tesz szükségessé. A csoportbeosztás megváltoztatásánál a fokozatosság elvét kell szem előtt tartani. Az elbírálás mindig egyedileg, a körülmények mérlegelésével, a testnevelő tanár véleményének figyelembevételével történik. Az ellátás formája: csoportos foglalkozás (diagnózis és kategória szerint) és egyéni torna. A csoportos gyógytorna diagnózisokra adaptált, megelőző, javító és rehabilitációs célú korrekciós foglalkozás. A foglalkozások többnyire az alábbi problémák orvoslását szolgálják: 

láb statikai rendellenességek: lúdtalp, lábboltozat eltérések, boka, térd, csípő rendellenességek,



gerinc,

mellkas

deformitások,

aszimmetriák,

testtartáshibák,

gerincferdülés,

gerincbetegségek, 

ízületi, - csontrendszeri betegségek, műtétek utáni meghatározott állapotok, 244


képesség és készségfejlesztés,



mozgáshibák,



testtartás korrekciója, fejlesztése.

Táncos mozgásfejlesztés és művészeti nevelés (TMMN) „A mozgás nem pusztán egy lehetőség a fejlesztések között, hanem a fejlesztések központi közege, tehát minden fejlesztésnek a mozgásból kell kiindulnia „ (Bárczi Gusztáv) Az agy a tevékenység és a környezeti ösztönzés hatására fejlődik. Az ember agyműködésében megfelelő ösztönzéssel változásokat lehet okozni. A gyógypedagógiai tevékenységünk nem a fogyatékossághoz való alkalmazkodás, hanem tudatos törekvés a defektus által károsult funkciók helyreállítására, korrigálására, vagy helyettesítésére az épen maradt funkciók erősítésével. A képességfejlesztés célja a tanulás sajátosságainak erősítése, az oktatásba bekerülő diákok tényleges képességeinek figyelembevételével. A tanulók alacsony transzfer- és általánosítási képessége miatt fontos a sikerélmény folyamatos biztosítása, az állandó motiválás. A figyelem ingadozása miatt lényeges az élő, harmonikus, testközeli kapcsolat. E feladat megvalósulásában vállal kiemelkedő szerepet a mozgástanítás. Mozgástanítás lépései: 1. Mozgásra tanítás 2. Mozgásritmus tanítás 3. Mozgásfejlesztés 4. Táncos mozgásfejlesztés A legbonyolultabb mozgásösztönzés a táncmozgás, mely egyenletesen biztosítja a kondicionális, a koordinációs, az emocionális, a kognitív képesség érvényesülését.

245

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola A táncmozgás komplexitása révén kiegészül a plasztika (tér), a ritmika (idő) és a dinamika (erő) fogalmi/gyakorlati megjelenésével. Ideális testképzési rendszer, mivel minden alapvető mozgásformát érint, egyben az észlelés, érzékelés, egyensúly, figyelem, emlékezet, gondolkodás, tanulás, kreativitás és akarat képességeket javítja, és tág teret nyit az önkifejezésnek, önmegvalósításnak. Összességében pozitívan hat a közismereti tantárgyak, s a praktikus ismeretek elsajátítására is. A Táncos mozgásfejlesztés és művészeti nevelés (továbbiakban TMMN) a kis lépések elvét alkalmazva, a gyermekekre jellemző cselekvésbe ágyazott gondolkodást figyelembe véve olyan képességfejlesztést valósít meg, amely kellő időt, alkalmat biztosít: 

az alapmozgások kialakítására, fejlesztésére,



a minimális kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztésére,



a beszédindításra,



az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítására,



az adekvát eszközhasználat elsajátítására,



a kognitív funkciók fejlesztésére.

A TMMN egyidejű fizikai és szellemi képzést jelent. A magyar táncfolklór gazdag mozgáskincséből merít. A tánc testképzés rendszerére épülő testtudati fejlesztés. Nagy keresztmozgásaiban jelen van a Delecátó módszer, a keringések-, forgások-, forgatásokban pedig az Ayres terápia (szenzoros integráció). Az érintésék, összefogódzások a bazális stimulációt eredményezik, mely az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek fejlesztésében játszik döntő szerepet. A TMMN komplexitása tág lehetőséget kínál a diákok önkifejezésére, önmegvalósítására, egyéni-, egynemű csoportos-, páros formákban. Ezek a táncos megnyilvánulások megjelennek az iskolai ünnepségeken, míg a kulturális versenyeken, fellépéseken az iskola hírnevét gazdagítják.

246


Jognyilatkozatok a Pedagógiai Program elfogadásáról

247


248


249


250


251


252


253


254

Újbudai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást Végző Iskola és Készségfejlesztő Iskola Pedagógiai Program

Recommend Documents