Lehet-e?
ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval
A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett politikai radikalizmus újabb provokációval borzolta fel a másik póluson álló politikai radikalizmust. A provokációt a Jobbik kezdte azzal, hogy a Hazatérés templomának elnevezett épületben felállított Horthy szobrot leleplezték, vagyis felavatták. Köztudott, hogy Horthy kormányzó nevét, 25 éves regnálását, becsületét mind a vörös diktatúra, mind a postkommunista neoliberális politika tudatosan elferdítette, megrágalmazta, sőt nácibarát, antiszemita jelzőkkel bemocskolta. Sajnos a hazai és a nemzetközi zsidó közösségek is ugyanezt teszik, annak ellenére, hogy történészek, politikai elemzők dokumentumok százaival, köztük korabeli zsidók vallomásaival cáfolták a rágalmakat, és bizonyították az ellenkezőjét. Az Indítlak honlapomon féléve olvashatók a cáfolatok. Azóta elhangzott az ügy koronatanújának, özv. Horthy Istvánnénak több órás televiziós interjúja a Duna TV-ben. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az ott elhangzottak írásban rögzített másolata a birtokomban van. Ennek a megrendítő vallomásnak szerkesztett anyagát az alábbiakban mindenki olvashatja szó szerint, ahogy elhangzott. Mindössze a keret változott oly értelemben, hogy az alább közölt szövegben a dőlt betűkkel írt mondatok özv.Horthy Istvánné interjújából valók, az én közbeiktatott mondataim pedig mindig alá vannak húzva. Az itt közreadott rövid tanulmányom szerves része a Horthy korszakról szóló kutatásaimnak. A jelekből jól lehet látni, hogy a meghamisított történelmet a tömeg (olykor csőcselék) agyában helyreigazítani reménytelen vállalkozás. Megismétlődik a pilátusi nagypéntek: hiába akarta kiszabadítani Jézust a csőcselék karmai közül, és hiába ajánlotta fel cserébe Barrabást, a gyilkost, a félrevezetett tömegnek Jézus vére kellett. Hiába áll a mostani örjöngő tömeg elé Horthy kormányzó menye, vallomást téve a zsidók százereit mentő apósáról, nem hisznek neki.
özv. Horthy Istvánné: Kállay miniszterelnök arra kérte a kormányzót, utazzon el Svájcba, ne maradjon itt. De a kormányzó ezt elutasította, mondván hogy a parancsnok nem hagyhatja el a süllyedő hajót, hanem utolsó percig kitart a helyén. Ki fogja megvédeni a zsidókat, a lengyel menekülteket, ha ő elhagyja a helyét. Lehet, hogy nem tud megvédeni mindenkit, de sokat tehet, és hiszi, hogy tud még használni, és el tudja érni, , amit rajta kívül senki más. Magyarország a német megszállás miatt elvesztette szuverenitását: Azt hihetnénk 44. március 19. után is, hogy Horthy, mint aki helyén marad, az tulajdonképpen a magyar szuverenitást is jelenti. Holott ez semmiképpen sincs így. Magyarország egy megszállt állam 1944. március 19-től, és egy megszálló hatalom hajtja végre azokat a cselekményeket, amelyeket magyarországi zsidók és nem zsidók életébe fognak kerülni. Megtévesztő hazugságok a zsidók deportálásáról: A németek hivatalos jelentést tettek a kormányzónak, hogy munkásokat visznek Németországba, mert a németek mind kint harcolnak Oroszországba. A fortélyos megtévesztésre megrendítő példa, a német birodalom megállapodást kötött a Sztójay kormánnyal, hogy a Németországba elhurcolt magyar zsidó munkások élelmezésére milyen mennyiségű élelmiszert szállítsanak Németországba. És ezt meg is kapták. A vonatok titokban indultak Magyarországról és apósom próbálta megtudni, hogy honnan mennek és kiket visznek munkára. Először csak annyit tudtunk meg, hogy zsidókat visznek. Később azt hallottuk, hogy öregeket és gyerekeket is visznek. Amint ezt megtudtuk, felvettem a vöröskeresztes egyenruhámat, elmentem a hivatalos autón a német követségre érdeklődni. Azonnal kaptam a választ. Hogy köztudomású, hogy milyen családszeretőek a zsidók, és jobban fognak dolgozni, ha a család is velük van.
A kormányzó és felesége számos zsidóval tartott jó kapcsolatot:
Talán itt lenne szükséges megemlíteni apósom véleményét a zsidókról. Nemegyszer hallottam tőle, ha egy zsidó rendes, akkor egészen kiváló. Viszont, ha gazember, akkor abban is végletekbe megy. A Horthy családnak nagyon sok zsidó kapcsolata volt. Nemcsak barátai között, Chorin, Weiss, Pathy családok, akiknek köszönhetjük a háború utáni megélhetésünket, zsidó volt az egész család sebészorvosa, a kiváló dr.Ádám Lajos. Anyósom kalaposa, varrószalonja és cipésze a kedves Kovács Bertalan, aki a háború után halálos ágyán barátok jelenlétében kérte, hogy vegyék ki zsebéből az ott lévő levelet, az utolsót, amit a kormányzóné neki írt, s adják a kezébe, mert azzal akar meghalni.
A magyarországi zsidó tanács nyilatkozata a kormányzó zsidó-mentő tevékenségéről A háború után Miklós sógorom titkára, Dr. Ónody Dezső révén kért a német megszállás alatti magyarországi zsidó tanács vezetőitől egy nyilatkozatot, az ő és apja viselkedéséről. Ezt ők meg is adták. Ebből idézek: "Alulírott Stern Samu, aki Magyarországnak 1944. március 19-én történt német megszállás után a magyarországi zsidó tanács elnöke volt, alulírott Dr. Wilhelm Károly és Dr. Pethő Ernő akik a tanács vezető tagjai voltak 1944. október 16-ig, ezennel bizonyítjuk, hogy Dr. Ónody Dezső úr a kabinetirodai titkár velünk állandó kapcsolatban volt és a magyar zsidóság érdekében írt memorandumainkat ő vitte fel személyesen ifj. Horthy Miklós követhez, aki volt szíves ezeket a kérelmeket a kormányzó úrhoz továbbítani. Dr. Ónody Dezső sok alkalommal titokban vitte fel Dr. Pethő Ernő ügyvédet, a tanács egyik vezető tagját a várba ifj. Horthy Miklós követhez és rajta keresztül tudtuk az államfőt, a zsidóságot oly súlyosan érintő dolgokról tájékoztatni, és ez által számos esetben németeknek a zsidóság ellen tervbe vett akcióikat megakadályozni. Ónody Dezső doktor mindenkor ismert volt humánus érzéseiről és ez volt az egyik ok arra, hogy a Gestapo 1944. október 16-án letartóztatta, bebörtönözte, majd pedig Németországba deportálták. özv.Horthy Istvánné megtagadja zidó orvosok deportálását Akkoriban történt az is, hogy bejelentette magát hozzám Incze orvos kormánybiztos, hogy meggyőzzön arról, milyen szükség van a fronton a Szikla kórházban működő nyolc munkaszolgálatos zsidó orvosra és beleegyezésemet kérte eltávolításukra. Nagy türelemmel megmagyaráztam neki, hogy nekünk is nagy szükségünk van rájuk a Szikla kórházban, ahol a budapesti bombasérülteket kell ellátni. Akkor azt kérdezte tőlem a kormánybiztos, hogyha én bombasérült lennék, mit szólnék, ha sérülten arra ébrednék, hogy zsidó orvos kezel. Kissé elcsodálkozva mondtam neki, ezt örömmel venném, mert rendszerint nagyon jók a zsidó orvosok. Aztán én tettem fel neki a kérdést. Tegyük fel, ha a kormánybiztos úr megsebesül a fronton, akkor ott nem fog elcsodálkozni, hogy zsidó orvos kezeli? Elvörösödött. Én azonban nem vártam meg a választ. Azt mondtam, hogy ezt a nyolc orvost még egyszer megkísérli eltávolítani, egyenesen a kormányzóhoz megyek, és akkor nem az orvosok lesznek eltávolítva. Felugrott a székéből, kiviharzott és becsapta maga után az ajtót. Szokatlan viselkedés a várpalotában. Amíg mi a várban voltunk, az orvosainkat senki sem bántalmazhatta. És utólag megkönnyebbülve hallgattam, hogy mindannyian megmenekültek. Ma már mindent tudunk a szerencsétlen zsidók sorsáról, de akkor senki sem gyaníthatta az igazságot. Így azoknak, akik nem voltak ott, ma nehéz beleélni magukat az akkori helyzetbe. Mert ki tudta volna elképzelni, hogy lehet ezerszámra elgázosítani embereket. Két megszökött auschwitzi fogoly fedte fel a gázkamrák borzalmát 1944 áprilisában A gázkamrák tényéről 1944. áprilisáig senkinek nem volt tudomása,és minden német, aki ebben részt vett, tudta, hogy a fejével játszik. Tehát a gázkamrák tényéről csak akkor tudott meg valamit a világ, amikor két auschwitzi fogolynak sikerült átmenekülnie Szlovákiába, sikerült nekik fölvenni a kapcsolatot a szlovákiai ún. zsidó tanáccsal, amelyik rögtön csinált jegyzőkönyvet, rögtön áthozták Magyarországra, az itteni követségekre, és Horthy Miklós kormányzó úr kezéhez került. A kormányzó 1944 július 3-án kapta kézhez a megszökött zsidó foglyok jelentését
Tudom, hogy vannak, akik saját elképzelésük szerint kétségbe vonják hogy az igazságot a zsidók sorsáról mi csak júliusban tudtuk meg, amikor két szlovák zsidó megszökött Auschwitzból és leírták hogy ott mi történik. Ezt az írást Török Sándor próbálta elhelyezni, de süket fülekre talált. „Zsidó hisztéria, kitalálás”- mondták neki. És ezért hozta el hozzám titkos úton a várba. Ami veszélyes volt, mert le kellett vegye a sárga csillagot. Naplóm szerint Török Sándor július 1-jén jött fel hozzám először. Ez volt a próbalátogatás, második látogatása két napra rá, július 3-án, naplómban alá van húzva. Ez volt az emlékezetes nap, amikor elhozta az auschwitzi jegyzőkönyvet. Török Sándor jelenlétében olvastam ezt a borzalmas írást, és nem tudtuk visszafojtani a könnyeket. Ezután én vittem el apósomnak megmutatni. A kormányzó megrendülve olvasta és kérdezte. Te ezt elhiszed? Én azt feleltem, én érzem, hogy minden szava igaz, mert ilyesmit kitalálni nem lehet. És akkor azt mondta, hogy, hát már sokszor gondoltam arra hogy milyen módon lehet leállítani a deportálásokat, de most ennek vége. A budapestiek szolidaritása zsidó honfitársaik iránt Olyan erős volt a nem zsidó magyarok szolidaritása zsidó honfitársaik iránt, hogy amikor a német Gestapo kezébe vette a zsidók deportálásának elkezdését, a keresztény magyarok siettek a bajba jutott zsidók segítségére,a és megkísérelték védelmezni és elrejteni őket, megőrzésre átvenni otthonaikat és értékeiket, és segíteni őket menekülési kísérleteikben. Mint katolikus, mint protestáns lelkészek állítottak ki hamis keresztleveleket abban a reményben, hogy ezáltal megmentik védenceiket az üldöztetésektől. A városok utcáin gyakran lehetett látni fiatal keresztény lányokat karon fogva sétálni, Dávid-csillagot viselő zsidó fiatalemberekkel. Nürnbergi per. Sztálin kiáll Horthy Miklós kormányzó mellett Rákosiék ellenében A vacsora végén felállott Sztálin és hosszabb pohárköszöntőt mondott. Szovjet Oroszország nem kívánt háborúba keveredni Magyarországgal. Az ország vezetői azonban hadat üzentek, amelynek ilyen körülmények között védekeznie kellett. 1944-ben a Szovjetunió szívesen fogadta Horthyék fegyverszüneti ajánlatát - mondta Sztálin, de Horthy gyenge volt és nem tudott érvényt szerezni a megbízottai által aláírt ideiglenes fegyverszüneti egyezménynek. A vacsora utáni feketézésnél Sztálin hozzám fordult. Mi van Horthy kormányzóval? Nem tudunk róla többet, mint amennyi hír beszivárog Magyarországra - feleltem. Kérem, ne ítéljék el Horthyt - mondta Sztálin a társaság általános elképedése közben. Először is Horthy öregember már, azután pedig nem szabad elfelejteni neki, hogy mégiscsak fegyverszüneti ajánlatot tett 44 őszén. A társaságban ülő néhány magyar kommunista elvörösödve hallgatta Sztálin nagylelkű kijelentését Horthyról. özv. Horthy Istvánné 1944.december 17-én csatlakozik a kormányzó családjához December 17-én elbocsátottak a nürnbergi fegyházból. Éjjel háromnegyed kettőkor zárkámban váratlanul kigyulladt a villanylámpa és ismeretlen amerikai tiszt lépett be hozzám. Felszólított, hogy holmimat gyorsan csomagoljam össze, a gépkocsi már útra készen vár. Hová utazunk?- kérdeztem. Nem mondhatom meg - volt a felelet, s ez ismét nyugtalanságot keltett bennem. A nagy csukott személykocsiban aztán odasúgta nekem az amerikai: Weilheim! Ez volt az a hely, ahol a családom tartózkodott.
