Buskó András
Vitéz Nagybányai Horthy Miklós A Magyar Királyság kormányzója
(Kenderes, 1868. jún. 18. – Estoril, Portugália, 1957. febr. 9.)
Budapest, 2009.
Vitéz Nagybányai Horthy Miklós A Magyar Királyság kormányzója
(Kenderes, 1868. jún. 18. – Estoril, Portugália, 1957. febr. 9.): tengerésztiszt, Magyarország kormányzója. Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.) az Osztrák–Magyar Haditengerészet tengerésztisztje, 1909–1914 között Ferenc József szárnysegédje, ellentengernagyként a flotta utolsó főparancsnoka volt. Az uralkodó a világháború végén altengernaggyá léptette elő. Az első világháborút követő proletárdiktatúra összeomlása után megszilárdította az államhatalmat. 1920. március 1-jétől 1944. október 15-éig ő volt a Magyar Királyság kormányzója. Portugáliai emigrációban halt meg 1957-ben. 1993. szeptember 4-én temették újra Kenderesen. Hivatali idő 1920. március 1. – 1944. október 16. Előd
József főherceg
Utód
Szálasi Ferenc
Született
Kenderes, 1868. június 18.
Elhunyt
1957. február 9. (88 évesen) Estoril (Portugália)
Házastárs
Purgly Magdolna
Végzettség
Tengerésztiszt
Vallás
református
I. Származása: Régi beregmegyei családból származott. E néven Debrecenben András 1570-ben, János 1573-ban, Lőrinc 1594 és 1608 táján, István 1606-ban élnek István kolozsvári lakos 1628-ban Debrecenben pereskedik; János (+1663 előtt) 1634 és 1649 körül szintén Debrecenben szerepel. Az utóbbi István és János minden valószínűség szerint azonos személyek azzal a Horti Istvánnal és Jánossal, akik 1635-ben címeres levelet kaptak. Kerek egy évszázada tartott már a magyar királyság három részre szakítottsága, Erdély trónján az utolsó sikeres fejedelem, felsővadászi I. Öreg Rákóczi György (Szerencs, 1593. június 8. – Gyulafehérvár, 1648. október 11.) ült, a magyar trónon pedig II. Ferdinánd, mikor két testvér, bizonyos Horti István és János, valamint előbbinek fiai, István, János, Lőrinc és András II. Ferdinánd királytól1 címeres nemeslevelet nyertek. Az 1635-ben kelt oklevél nem az első írásos dokumentum a székely eredetű, de akkor már Északkelet-Magyarországon élő családról, Debrecen város jegyzőkönyvei már a 16. század végén említést tesznek Hortiakról. Nem játszottak jelentős szerepet. Tudjuk még, hogy a nemesítést – a családi hagyomány szerint jóval korábbi székely nemesség megerősítését – Kolozs megye hirdette ki 1657. június 21-én. Megalapítójának a család a címeres levelet nyert két testvér közül Horti Istvánt tekintette, amire alapot ad, hogy a legidősebb fiú István névre keresztelésének hagyománya egészen a 20. századig fennmaradt. Horti István Bereg vármegye egyik legrégibb és legtekintélyesebb családjának sarját, Daróczi Daróczy Annát, az 1512-ben magyar bárói rangra emelt Daróczy Ferenc erdélyi kancellár és Bereg vármegyei főispán rokonát vette feleségül; ők a Nagybányai Horti család ízenként igazolható hiteles ősei, s a család a legújabb Időkig bírta a Daróczy Anna révén szerzett beregdaróci birtokot. Címer Álló, csücsköstalpú kék pajzsban hármas zöld halom középsőjén jobbrafordult páncélos kar könyököl, a markában három aranykalászt tart, a pajzson lévő, jobbra fordított, koronás, nyílt lovagsisak dísze a pajzsbeli kar. A sisak takarója: jobbról kékarany, balról vörös-ezüst. A család 1695 óta állandóan ezt a nemesi címert használja. A családi címer mintha a család majdani felemelkedését vetítette volna előre, heraldikai szimbólumai olyan sokatmondóak: hármas halom fölött páncélos kar tart három búzakalászt. A hármas halom a magyar országcímer fontos eleme, a páncélt viselő kar így mintha az egész ország fölé emelkedne, azt védelmezőn. Kezében az élet, a béke jelét tartja. A szimbólumot így oldhatjuk fel: fegyveres karommal megvédem az országot, és békét adok neki.
1
II. Ferdinánd (Graz, 1578. július 9. – Bécs, 1637. február 15.) német-római császár, magyar és cseh király, az ellenreformáció és az abszolutizmus képviselője.
A címerszerző Horti Istvánnak az 1630 körül született, szintén István (1630-1689) nevű fia volt az, aki a század végén református püspökségig emelkedett. Róla tudjuk, hogy előbb gyulafehérvári református főiskolán, majd külföldi egyetemeken tanult, majd rektor (valójában iskolamester) volt Nagybányán. Tehetséges ifjú lehetett, hiszen egyháza 1652-ben két évre az utrechti egyetemre küldte tanulni, honnan visszatérve 1657-től a nagybányai református főiskola igazgatója. Az akkor a királyi Magyarországhoz tartozó Nagybányáról azonban az ellenreformáció "kizavarta", így 1659-től misztótfalusi, 1663-tól nagybányai, majd 1674-től fogarasi református lelkipásztor lett. 1684-ben erdélyi református püspökké és gyulafehérvári lelkipásztorrá választották, mely hivatalt 1689-ben bekövetkezett haláláig töltötte be. Nagybányán háza és szőlőbirtoka volt. Felesége, nemes Szerencsy Anna (+1690) révén rokonságba került a Máramaros vármegyében tekintélyes szerepet betöltő Szigethi Szerencsy-Hajnal családdal. Tudjuk még, hogy az ő 1655 körül született, István nevű fia (+1710) 1695-től az erdélyi nagyobb kancellária jegyzője, 1698-tól 1702-ig levéltárnoka, 1708-ban II. Rákóczi Ferenc fejedelem udvari titkára. Ő volt az első, aki 1697-től a nagybányai előnevet használta, bizonyára mert ott született. Előbb Gyulafehérváron, majd Máramaros vármegyében Nagy-Kirván lakott, ott tekintélyes birtokos volt, vagyonának értékét 60.000 forintra becsülték, felesége a Bereg vármegyei törzsökös családból származó Nagyilosvai Ilosvay Juliánna (+1711) volt. Az előnév fölvétele arra utal, hogy abban az időben a nemes Horti családnak több ága is élt Magyarországon. Tudjuk például, hogy Rákóczi György fejedelem hitvesének, Lórántfy Zsuzsannának (Ónod, 1600 – Sárospatak, 1660. április 18.) egyik nagyanyja Horti lány volt. Fiukat, Lászlót (*1709, +1776 előtt), 1717-től Nagykirvai nemesi előnévvel is említik, 1755-ben Szöllösvégardóból felvették Ugocsa vármegye birtokos nemeseinek összeírásába; először Sáros Magyar Borkeszi Katona Druzsiánnát (+1729), másodszor Dralepszkai Horváth Juliannát (+1757 előtt), harmadszor Szunyoghi Szunyogh Klárát vette nőül. Két fia volt: Sámuel (*1747, +1796), aki 1779-ben a gr. Hadik-ezredben szolgált és 1796-ban a franciák elleni háborúban esett el, felesége Darvai Darvay Sára volt; s László (*1761). Horthy László (ő már így írta a nevét) Ramocsaházára telepedett, 1791-től 1795-ig az ottani református egyházközség főgondnoka, 1792-ben Szabolcs vármegye táblabírája volt. Először a Szabolcs megyei Szolnoki és Jármi Jármy Annát (*1771, +1797). vette feleségül, és hozzá, pontosabban annak szüleihez költözött a Ramocsaházával egybeépült, utóbb egyesült Jánosfalvára. Itt születetett Juliánna, Ilona (csecsemőkorban meghaltak), Terézia, István, és László - a két fiúról tudjuk, hogy utóbb a sárospataki jogakadémia diákjai voltak. Jármy Anna azonban István születése után két évvel, 1797-ben meghalt. Horthy László nem sokáig maradt egyedül a három gyerekkel, feleségül vette az akkor 18 éves
Tiszaújhelyi Újhelyi Polixéniát (*1781, +1818), és – mivel az új asszonyt aligha vihette volt anyósa házába – a népes család visszaköltözött Szőlősvégardóra. Ebből a második házasságból újabb fiú született, Sándor. Ö lett a család úgynevezett fiatalabb, szintén a 20. századig fennálló ágának megalapítója. Horthy Lászlónak a házasságaiból két fia maradt: István és Sándor. Az apa halála után Sándoré lett a szőlősvégardói birtok, Terézia, István és László (akinek utódairól nem tudunk) pedig anyai örökségként a ramocsaházi fóldeket kapták. A nagyapa: A jogvégzett István – Horthy Miklós nagyapja – fiatalsága egybeesett a reformkorral. Horthy István (*1795, +1857), a sárospataki református főiskolán tanult, 1829-től 1832-ig a ramocsaházi református egyházközség főgondnoka, majd haláláig presbitere, 1840-ben Szabolcs vármegye táblabírája. A forradalom és szabadságharc alatt bizonyára gazdálkodott, és a megyei ügyekben vállalt kisebbnagyobb szerepet. A családi hagyományokhoz híven viszonylag későn házasodott, 1827-ben vezette oltárhoz Bizáki Puky Amáliát (*1806, +1839), kitől két lánya – Amália és Jolanda –, valamint István fia született. És itt jelenik meg a család életében a nevezetes kenderesi birtok. A település a hódoltság után valójában három falu, Kakat, Kér és Bánhalma lazán összekapcsolódó, lassan benépesülő csoportja volt. Rákóczi szabadságharca idején, 1704-ben szerb szabadcsapatok (ahogy akkor mondták: rác martalócok) mindhárom falut kirabolták és fölégették. A pusztítás után Kenderes néven (Egyházas)Kér támadt föl, a másik két falut magába olvasztotta (Kenderesnek azt a részét, ahol a Horthy-kastély áll, ma is Kakatnak nevezik). A három falu megmaradt lakosaihoz újabbak csatlakoztak, többek között a nemes Borbély család – Puky Amália anyai ági elődei. A fennmaradt dokumentumok szerint az 1830-ban született (második) István az apai örökségből vásárolt birtokot Kenderesen, amit megerősít, hogy valóban apja halálát követően települt oda. Anyai örökségből volt már ott földje. Ez alapján érthető az is, hogy miért éppen kenderesi lányt vett feleségül – a birtok ügyeit intézve járhatott ott korábban, és ismeretségbe kerülhetett a Kenderesen honos nemes Halassy családdal. Arra a kérdésre tehát, hogy idősebb fiúként miért nem maradt a ramocsaházi birtokon, logikus válasz adható: saját kenderesi örökségét, amely körülbelül 400 hold szántóból és 50 hold rétből állt, egyesítette felesége hozományával (ezen feküdt a ma is álló kastély elődje), testvérei pénzben megváltották ramocsaházi örökrészét, és abból még kikerekítette az Új birtokot. Összességében a család igen tekintélyes, 1400 holdas birtok gazdája lett. Igaz tehát a vásárlás is, de valójában a kormányzó sem tévedett, mikor a család régi kenderesi birtokosságáról beszélt. Bár Miklós nem ismerhette apai nagyapját, hiszen tizenegy évvel annak halála után született, a nagyszülői hagyomány bizonyára hatással volt arra a családra is, amelyben felnőtt. Ez a hagyomány egyfajta állandóság, stabilitás, örök ismétlődés, a szélsőségektől való tartózkodás lehetett - a birtok jelentősen nem nőtt, nem csökkent, a fiúk (a legidősebb rendszerint István) mind jogakadémiára mentek, és nem váltak sem többé, sem kevesebbé, mint az apjuk. A Horthy család a megyei középbirtokos nemesség másfél évszázad alatt alig változó életét élte, erős magyar nemesi öntudattal, a felsőbbség és a rend iránti tisztelettel, az iskolázottság iránti igénnyel, de erős kötődéssel a földhöz, a gazdálkodáshoz. Szülei: Horthy Miklós apja, Horthy István (1830–1904)2, a sárospataki református főiskolán tanult, kenderesi nagybirtokos, a heves-nagykunsági református egyházmegye gondnoka, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés tagja, a Magyar Főrendiház tagja, egy 1500 holdas birtok tulajdonosa igen szigorú ember volt – még gyermekeivel is. Bár a legfogékonyabb korban, tizennyolc évesen érte a forradalom, majd a szabadságharc, abban semmilyen szerepet nem vállalt. Mindössze 27 éves volt, mikor Kenderesre költözött, és attól kezdve, a fia szavaival: teljesen birtoka kezelésének élt. Apja halála évében, 1857-ben kötött házasságot dévaványai Halassy Paulával (1839–1895)3. Érdemes megemlíteni, hogy a házassággal egy három 2 3
Bibó István: Válogatott tanulmányok. A magyar demokrácia mérlege. 6. Fertálymágnás bekezdés. MEK Rubicon Történelmi Magazin 2007/10. szám; Bencsik Gábor: Homo Monarchicus – Az első 25 év. 54-56 oldal
generáción át folytatódó tradíció vette kezdetét: a református Horthy István katolikus lányt vett feleségül. Nincs okunk kételkedni a kölcsönös vonzalomban, de azért éppen eléggé földönjáró volt a választás: felesége örökrésze határos volt az ő földjeivel. A ma is álló (azóta többször bővített) kúriát ily módon meglehetős jólétet biztosító, akár nagybirtoknak is nevezhető földterület ölelte körül - nagyjából fele Kenderesen, fele pedig az óra járásnyira eső Hosszúháton. Horthy István akár azt is megengedhette volna magának, hogy egy életmód-szinttel feljebb lépve a gazdálkodás irányítását gazdatisztre bízza, és a szántóföldeket parkkal, kerítéssel távolítsa el a család mindennapi életétől. Horthy István azonban nem változtatott az évszázados hagyományokon. A mezei munka vezetésére csupán parasztgazdát tartott, és a ház körüli kertet mindössze sövénnyel választatta el a szántótói – talán hogy a házból kilépve rögtön lássa, rendben mennek-e a dolgok.
1. ábra Horthy szülei Kilenc gyermekük született (sorban: István, Zoltán, Béla, Paula, Miklós, Erzsébet, Szabolcs, Jenő [kétéves korában meghalt], Jenő).4
István (*1858, +1937), vitéz, m. kir. lovassági tábornok, a honvéd lovasság felügyelője, a Johannita Lovagrend lovagja, neje Borsodi és Katymári Latinovits Margit (*1866, +1926); az ellenforradalom idején Székesfehérvárott szolgált, és támogatta öccse törekvéseit, visszavonulásától haláláig pedig Jász-Nagykun-Szolnok vármegye törvényhatóságának képviselője volt.5 Zoltán (1860), Béla (*1862, +1880), tengerésztisztnek készült, 18 éves korában egy hadgyakorlaton balesetet szenvedett és vaktöltény által okozott sebesülésben meghalt; Paula (1863), Miklós (*1868), vitéz, Magyarország főméltóságú kormányzója, a vitézek főkapitánya, volt cs. és kir. altengernagy, kamarás, a Máltai Lovagrend nagykeresztese, a Johannita Lovagrend tb. kommendátora, hitvestársa Purgly Magdolna (*1881); Erzsébet (1871), Szabolcs (*1873, +1914), vitéz, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja, elesett 1914. november 22-én az orosz harctéren; Jenő (1874, +1876); Jenő (*1877), Afrika-utazó, vadászati (ró, gr. Bethleni Bethlen Róza (1882) férje.
Horthy Miklós családja: Horthy Miklós 1901. július 22-én Aradon kötött házasságot jószáshelyi Purgly Magdolnával (1881– 1959), Purgly János és Vásárhelyi Ilona leányával. Négy gyermekük született6: 4
Horthy Miklós emlékiratai. 11.oldal 3. jegyzet Horthy István a Magyar Életrajzi Lexikonon 6 Rubicon Történelmi Magazin 2007/10. szám; Olasz Lajos: A kormányzói család 22-35. oldal 5
1. Magdolna (Póla, 1902–1918), fiatalon meghalt vörhenyben; 2. Paulette [Paula] (Póla, 1903–1940), előbb vitéz Fáy László földbirtokos, majd gróf Nagykárolyi Károlyi Gyula neje; 3. Vitéz nagybányai Horthy István, (Póla, 1904. december 9. – Alekszejevka, 1942. augusztus 20.), Horthy Miklós kormányzó idősebb fia, kormányzóhelyettes, gépészmérnök, miniszteri tanácsos, a m. kir. állami vas, acél és gépgyárak vezérigazgató-helyettese, repülő főhadnagy, a MÁV gépgyár főmérnöke, rövid ideig kormányzóhelyettes. Hadirepülőgépszerencsétlenségben halt meg Ukrajnában. Felesége: Edelsheim-Gyulai Ilona (1918.), 1940ben házasodtak össze; 4. Ifjabb Horthy Miklós (Póla, 1907. február 14. - Lisszabon, Portugália, 1993. március 28.), feleségül vette Nagykárolyi Károlyi Consuela grófnőt (1905–1976), egykor az Angol-magyar Bank R. T. és a Magyar-Egyiptomi R. T. igazgatója volt.
Családfa7: István Nagybányai Horthy, neje: Szigeth Berencsy Zsófia o István, (1630-1689); neje: Julianna (Nagybányai) István, (*1655); neje: ? László, (*1706); neje: Szunyoghy Szunyogh Klára László, (1748-1776. előtt); 1.neje: ismeretlen; 2.neje: ismeretlen; 3.neje: ismeretlen Sámuel (2. házasságból) László; (3. házasságból) 1.neje: Szolnoky Jármy Anna (+1797), 2.neje: Újhelyi Polixene Julianna, (1. házasságból), (+fiatalon) Ilona, (1. házasságból), (+fiatalon) Terézia (1. házasságból) István, (1. házasságból), (1795. december 2.-1857. július 17.); neje: (1827. június 4.) Bizáky Puky Amália Amália, (1829. március 13.-1881. július 28.); férje: Draskóczy Dolinay Károly István, (Ramocsaháza, 1830. február 13. - Kenderes, 1904. június 24.); neje: (Kenderes, 1857. október 30.) dévaványai Halassy Paula (*Kenderes, 1839. március 18. - Kenderes, 1895. február 26.) István, (Kenderes, 1858. december 21. - Budapest, 1937. szeptember 22.; neje: (1891. május 12.) Katymáry Borsody Latinovics Margit (1866. február 21. 1926) Zoltán, (*1860) neje: (1903) Eiler Hermina Márta, (*1905) Paula, (1863. december 22. - 1906); férje: (1882. július 15.) Poroszlóy Graefl Jenő (*1853. november 17.) Miklós Nagybányay Horthy, Magyarország kormányzója (1920-1944), (Kenderes, 1868. június 18. - Estoril, 1957. február 9.); neje: (Arad, 1901. július 22.) jószáshelyi Purgly Magdolna (Sofronya, 1881. június 10. - Lisszabon, 1959. január 8.) Magdolna, (Póla, 1902. június 5. - 1918) Paula, (Póla, 1903. augusztus 11. - Budapest, 1940. június 26.); 1.férje: (Budapest, 1922. április 3.) (elvált) Fáj Fáy László (*1894. december 5.); 2.férje: (Budapest, 1930. november 14.) Nagykárolyi Károlyi Gyula gróf (1907. május 12. - 1942. szeptember 2.) István, Magyarország alkormányzója (1942), (Póla, 1904. december 9. Alexejevszka, 1942. augusztus 20.); neje: (Budapest, 1940. április 2.) EdelsheimGyulai Ilona grófnő (*Budapest, 1918. január 14.) o István, (*Budapest, 1941. január 17.); neje: (London, 1960. szeptember 17.) Henrietta Josephine Chamberlain (*London, 1932. július 15.) Leonhard István, (*London, 1961. szeptember 1.) Ilona Linda, (*London, 1963. augusztus 4.)
7
http://hu.wikipedia.org/wiki/Horthy_csal
Henry, (*London, 1965. július 29.) Marianne, (*London, 1967. július 14.) Stuart, (*London, 1971. június 28.) Miklós, (Póla, 1907. február 14. - Lisszabon, 1993. március 28.); 1.neje: (Budapest, 1926. augusztus 4.) (elvált 1930) Nagykárolyi Károlyi Consuela grófnő (1905. április 10. - 1976. április 21.); 2.neje: Helen Lindsay-Lewis (*1916. február 14.) o Zsófia, (1. házasságból), (*Budapest, 1928. május 23.); 1. férje: Henry Freytag (*1913. december 25.); 2. férje: Charles Filliettaz (*1909. január 10.) o Nicolette, (1. házasságból), (*Kenderes, 1929. augusztus 4.); férje: (Lebring, 1958. május 19.) Georg Frhr Bachofen von Echt Erzsébet, (Kenderes, 1871. október 3. - Keszthely, 1955. március 13.; 1.férje: (Kenderes, 1894. október 16.) Pécsújfalui Péchy György (Sárközújlak, 1866. október 30. - Budapest, 1909. november 7.); 2. férje: (Bécs, 1916. január 25.) Arthur Czernin von Dirkenau (Graz, 1880. november 19. - Bécs, 1941. május 27.) Szabolcs, (1873. január 28. - 1914. november 28.) Jenő, (1874 - 1876) Jenő, (Kenderes, 1877. január 8. - Lausanne, 1953. november 20.); neje: (Bonyha, 1906. október 20.) Bethleni Bethlen Róza grófnő (Bonyha, 1882. szeptember 4. Hátszeg, 1955. április 29.) Jolán vagy Jolanda, (1832. május 3. - 1890. január 17.); férje: (1855. szeptember 20.) nagysarlói Magyary-Kossa István (1823 - 1894) István, neje: Uray Etelka bárónő Béla, kamarás, neje: Neitzenstein Pia Margit bárónő István, Reitzenstein, neje: váraji Návay Alice Géza, kamarás Pál Ödön László (1. házasságból) Sándor, (2. házasságból) (*1802. május 27.); neje: Guthy Anna Gyula, (1827 - 1893); neje: Komlóssy Ilona Ilona, (1854 - 1901); férje: Buzinkay Gábor Mária, (1865 - 1903) Erzsébet, (*1867. augusztus 8.); férje: Palóczy Horváth Lajos Gyula, (*1873) neje: Bay Ida László, (1830 - 1889); neje: Kölcsey Róza Margit, (*186?); férje: Buttkay Ferenc Sarolta Béla, (*1873) István, (*1880) Jolán Pál, (1832 - 1883); neje: Bay Katalin Katalin; férje: Matavonszky Béla Emma; férje: Székely Kálmán Irén Sándor, (*1878) Judit; férje: Palóczy Horváth Miklós Elek, (*1840) Vilmos, (*1842. szeptember 8.); neje: (1867. szeptember 1.) Bizáky Puky Mária Ágnes, (*1868. május 25.); férje: (1891. június 2.) Szentpály Béni o János o Lőrinc o András János
