Ujabb gazdasági gépek és eszközök. XII. Mayer E. Fiai legujabb szabadalm. „Duplex” darálógépe. Bár tőrhetı kézi darálógépek léteznek öntésbıl vagy aczélból készült tárcsákkal vagy hengerekkel, melyek igényeinket kielégitik, de nem ismerünk eddig oly járgányra alkalmas s a középbirtokosok daraszükségletét elıállitani képes ércztárcsás darálót, mely a czélnak jól megfelelne. Mert valljuk meg ıszintém, a legnagyobb elterjedésnek örvendı Schméja pat. „Excelsior” új korában elég jó, de ha egy kicsit megvásott, akkor úgy munkabirás, mint vonóerı dolgában nem kielégitı, mert az egymásba vágó fogak, ha kissé megtompulnak, oly surlódást hoznak létre, hogy az ezáltal beállt vesztett munka nagyban csökkenti az „Excelsior” gazdasági értékét. Igen nagy vonóerı-többlettel vajmi szerény és megcsökkent hasznositott munka áll szemben. Új tárcsát pedig ugyancsak nem vehetünk minden két hétben az „Excelsior”-ra, mert ezeknek párja 10–12 frt. Az eddigi fémdarálók hátránya a kıdarálókkal szemben az, hogy a fémdaráló nem szerkeszthetı elég nagyra, mert a surlódás a nagyobbitott tárcsafelülethez képest négyzetes arányban növekszik s a munkabirás nem szaporodik ezen arányban. A kıdaráló – legyen a kı henger- vagy malomkıszerü, vagyis hengeres oldalfelületén vagy két sík lapján ırlıkı – minden esetben a kopás után olcsón élesíthetı. A fémbıl való ırlı pedig, ha aczélból van, csak költséges módon, – ha öntésbıl van, sehogysern élesíthetı. Továbbá legtöbb érczbıl való daráló egymásba illı fogakkal végzi a darálást, a kı mindig csak redızött, de egymásba nem vágó sík felületével darál. Mayer E. Fiai, midın az itt ismertetett darálót szerkesztették, úgy látszik, tisztában voltak az itt fölemlitett nehézségek mindegyikével s azokat a következı módon oldották meg: A „Duplex”-nél nem egymásba vágó fogu, hanem a malomkövet inkább megközelitı redızött kéregöntésbıl való tárcsákat, helyesebben győrőket használnak. A tárcsák vagy győrők a lehetı legolcsóbb módon vannak elıállítva üvegkemény aczélöntésbıl. Egy pár kétszer fordítható tárcsa ára 1 frt 20 kr. Tehát ha mindkét lapja elvásott már a tárcsának, olcsóért pótolhatjuk azt újjal, sıt olcsóbbért, mint amennyibe egy pár kı megvágása kerül. Az új tárcsák behelyezése nehézséggel nem jár, mert a fölerısitı csavar nyilása egyformán van öntve a győrőkbe. Mayer E. Fiai „Nonplus-ultra” kézi darálója egyik legmegbízhatóbb kézi daráló. Tehát alap-typus gyanánt ez szolgálhatott. A kézi daráló tárcsájának megnagyobbitása bár legegyszerőbb lett volna, de az átmérı nagyobbitása – mint emlitettük – négyzetesen növelte volna a surlódást, de a munkabirást nem, így veszteség állott volna be a hasznositott munkában. Igen szerencsés módon úgy oldották meg tehát a kérdést, hogy egy pár darálótárcsa helyett két párt helyeztek el egy tengelyre egymásmellé, anélkül, hogy a tárcsa átmérıjét nagyobbitották volna. A „Duplex” fontosságát ezzel megjelölve, szerkezetének leirására térhetünk át. Mint a 124. átmetszeti ábrán látjuk: A garat, melyre a gabonát feltöltik, közepén osztóval bir, melyen az L szíjkerék által hajtott E keverıtengely halad át. A gabona két részre válva, B B garatokba jut. A gép fırészét a D tengelyre huzott két forgó darálótárcsa b és az F alapra szilárdan felcsavart a a állótárcsák képezik; F tartó, biztos fekvés okáért, a gép asztallapján gyalult felületen nyugszik.
A központfutó erı a B garaton beérkezı gabonát most már az a b tárcsák közt látható ékidomu nyiláson készteti át, miközben a szemek megdaráltatnak a kemény, redızött darálófelületen. A dara kihull az ırlıtárcsák közül s ismét egy csatornán egyesülve, hagyja el a gépet. D tengely jobb oldalán a darálószerkezetet magában foglaló köpenyen kivül tehát por- és lisztmentes helyen van a fémcsapágy-perselylyel fölszerelt csapágytartó P olajozóval ellátva. Azután a D tengelyen egy lenditıkerék N és végül a szíjkerék O következik. Balról egy kisebb L szíjtárcsát látunk a tengelyen, mely a fent leirt keverıtengelyt lassitott mozgással szíj által hozza mozgásba. A gép baloldalán van a másik P csapágy olajozóval és fémperselylyel. A D tengely e két P csapágyban forog, az álló darálótárcsák F F tartóján pedig úgy van áteresztve a D tengely, hogy a tengely és tartó közt 1 m/m hézag van, s így tengelysurlódás e helyen nem állhat elı. A csapágy-tartó külsı felén van a G állitócsavar két billenı rögzitıvel. E csavar segélyével szoríthatjuk a D tengelyt és a ráerısitett forgótárcsákat, b b-t, az álló a a tárcsák felé; ezáltal szabályozzuk a dara finomságát. Ha be van állítva a finomság, úgy a rögzitık valamelyikével rögzítjük a G csavart és kézzel utánahajtjuk a H tokot. A tengely K csapját öntésbıl való győrő veszi körül. A gép külsı nézetét ábrázoló (125. ábra) rajzunkon a darálószerkezetet fedı vasköpenyen ajtócskát látunk, amelyen át benyúlhatunk a köpeny belsejébe, ha valami igazitani való volna ott. A. gép kezelése igen egyszerü. Fıdolog, hogy álló helyzetben kézzel körben forgatva állítsuk a legszorosabb helyzetbe a b tárcsákat, hogy azután esetleg csak tágitani kelljen azokon. Mert ha menet közben egymásba csavarjuk a tárcsákat és ezek foga összeharap, az érthetı okoknál fogva nem tesz jót a tárcsák éles redızetének; fıleg a győrő végpontjánál, ahol a legjobbnak kell lenni a fogaknak. Az olajozók igen jól kéznél vannak, tehát alig feledkezhetünk meg kenésükrıl. A gép munkabirása a következıkbıl itélhetı meg:
Kis gazdaságunkban évek óta használunk egy „Mayer E. Fiai-féle Nonplus-ultra” kézi darálót, mely télen 10–14 hizónak tengerijét, esetleg egész éven át egyéb czélokra zabot zúz meg. Ennek hajtására egy erıs férfi vagy két nımunkás elég. A gép egy évig dolgozott ugyanazon tárcsákkal. Munkabirása ezen egyszerü kis kézigépnek óránkint, kényelmesen kezelve, 60–70 k/g szemestengeri-darálásra tehetı.
Ilyen két gépbıl van összetéve a „Duplex”, de lovasjárgányra jár, így forgása sebesebb, a mozgató erı nagyobb s a gép a kézi gép kétszeresénél sokkal több munkát végez. Mielıtt a „Duplex” áruba bocsáttatott volna, az elsı számu gép gazdaságukban volt négyhavi használatra megfigyelések és kisérletek végett. Bár a gép, melyet használtunk e kisérleteknél, távolról sem oly bevégzett példány, mint amit a mellékelt rajzokban bemutatunk s amit a nevezett czég ma készít, de annál kevésbé csalódhatik bárki az eredményekben, melyek az általunk felhozott kisérletnél gyengébb eredményt alig fognak szolgáltatni. 1888 januártól május hóig terjedı kisérleteinkbıl álljon itt e néhány adat: A „Duplex”-et egy, „Mayer E. Fiai”-féle egylovas járgánynyal hoztuk mozgásba. A járgányba két gyengébb gazdasági ló volt fogva, melyet képesek voltak 3–4 óra hosszat darálni nagyobb mérvü kifáradás nélkül; természetes, szünetet néha kell tartani, mert a körbenjárás ily huzamos idın át nagyon széditi a lovakat. A kisérleteknél átlag 20 percz alatt darált a gép egy zsák (60 k/g) tengerit. Midın az itt körülirt kisérletet tettük, a lovak a második óra végén hajtották a darálót s az utolsó 20 perczben 58 k/g tengerit darált a gép. Egy órára tehát 58 X 3 = 174 k/g esik.
A tengeridara finomságát meghatároztuk a teljesen megbízható Kahl Amandus-féle szitákon, melyeket Thomas-salak-porfinomság meghatározásához használunk. A dara olyan volt, mint aminıt gazdaságunkban göbölyhízlalásra használunk. 1 k/g darában találtatott:
Ezen darát a gép akkor szolgáltatta, mikor már ugyanazon tárcsaoldalakkal 40–50 q gabonát daráltunk rajt. Árpát igen jól darál, sıt rozsocsút is képes megdarálni. A zab zuzására szintén kielégitı. A járgány közlımüvén a darálóhoz a rendesnél nagyobb szíjkereket alkalmaztunk. A közlımőnek szíjkereke 110 c/m átmérıjü, perczenkint 70-szer fordult. A daráló szíjorsója 24 c /m átmérıjü. Tehát átlag 370 perczenkinti fordulattal járt. A daráló tárcsája legföljebb 400 fordulatot tegyen perczenkint. A gép gazdasági értéke most már a következı: 10 munkaóra alatt, folytonos járatot számítva, 18 q-ra tehetı az egy nap elvégezhetı darált jószág. Nálunk a malmok 40 kr átlag-árban darálnak, még 3–5 % porzást is levonva a szemesjószág sulyából. Tehát e gép egy pár lóval, egy lóhajtó gyermekkel és a kocsissal, ki a gépre felügyel, 7 frt 20 kr napi kiadást ment meg; talán a porzásból, mit a malomból megtakaritunk, kikerül a gép jókarbantartása és az olaj. Ha egynapi fogat stb. 4 frtra van számítva, egy, még mindig szép összeg marad a gép javára. Mayer E. Fiai „Duplex” darálójának sulya 180 k/g. Ára Szombathelyen, két pár póttárcsával együtt, 125 frt. A gépet a nagy-kırösi gazdasági kiállitáson haladás-éremmel tüntették ki. Herényi Gothard Sándor. XIII. Umrath és Társa amerikai szeges cséplıgépe. Az idei nagy-kırösi kiállitáson egy amerikai rendszerü cséplıt állitott ki az Umrath czég, mely a rendes cséplıktıl lényegesen eltérı szerkezettel bir.
E gép a tengeren túl több év óta forgalomban van, nálunk azonban csak a mult év folyamán kezdett elterjedni. Mint gépujdonságot a következıkben ismertetjük: E cséplı átmetszeti rajzát a mellékelt 126. ábra mutatja. Mint látjuk, a gép rendes szegesrendszerü dobbal van ellátva, melynek hossza 460 m/m (17½″), a kosár négy sor foggal a dob fölött van elhelyezve. A cséplıszerkezetet elhagyó szalma s egyéb anyag a gép különlegességét képezı szalmarázóra jut. Mint tudjuk, kezdetben a szalmarázók fogakkal ellátott hengerek vagy tengely körül forgó hasábok voltak. Amerikában a szeges léczekkel fölszerelt végtelen ponyva van elterjedve; continensünkön a rázóládákból álló hintázó szalmarázók vannak alkalmazva 3–4–5–7 rázóládával. E gép szalmarázója egyik rendszerhez sem hasonló, alakja szerint leghelyesebben villás szalmarázónak nevezhetjük el azt. Két könyöktengelyre c c-vel jelölt rudak vannak elhelyezve. E rudak a megfelelı görbülető könyökökön lévén fölerısítve, mint a rajzon látjuk, minden pontjukban körszerő mozgást végeznek. c c rudakon szám szerint 7 kétágu villa van elhelyezve és csavarházzal fölerısítve. E kétágu villák most már a rúddal együtt körszerü mozgást végezve, – miután a könyöktengelyeknél jelzett nyil irányában mozognak, – a szalmát gyorsan kifelé késztetik. A szalma eközben egy félkör-idomulag lyukasztott s a félkörhajlásu részek felgörbitése által nyilásokkal és egyenetlen felülettel ellátott rázóbádogon vonul keresztül. A rázólemez fölött c1 c1 c1, tengelyük körül fölemelkedı gereblyék vannak alkalmazva, melyek a szalmát három izben egymás után emelgetik. Hogy a szalma ne rohanjon túlgyorsan a szalmarázón át, a szalmavillák fölött nehéz bırbıl készült függı ellenzık vannak elhelyezve több sorban. A rázólemez I I-vel jelölt felfüggesztés folytán K tengely által jön rázó mozgásba. Miután e gépnél a rendes hintázó szalmarázók fölfelé irányuló erıs ütése hiányzik s ezt csak a c1-gyel jelölt gereblyék eszközlik, kérdés: képes-e oly tisztán kirázni a szalmát, mint a hintázó szalmarázók? A szerkezet combinált mozgása azonban mőködés közben meglepıen szép. A kicsépelt szem, törek és polyva most már E lejtın át az F-el jelölt lyukasztott bádogból készült törekrostára, innét G polyvarostára jut. K szelelı erıteljes széláram által kifújja a polyvát és port J nyiláson át. A széláram erıssége az 1, 2, 3-ma1 jelölt elfordítható gátlapok által szabályozható. Minél többet nyitunk fel e lapokból, annál erısebb a széláram. A mag a szél által súly, a H-nál levı szemrosták által nagyság szerint osztályozva, az a, b, c hengerszegment-idomu csatornákon hagyja el a gépet.
Mint látjuk, e gépen kétféle rázó mozgás van a géprészeken, melyek mindegyike K tengelyrıl jön. Az egyiket leirtuk, az a szalmarázó alatt elterülı lemezt rázza. A másik az összes rostákat magában foglaló rázószekrényt rázza; e szekrény II II-vel jelölt függı rugókon hintáz, a rázórugó helyzetét K tengelytıl huzott pontozott vonal jelzi. A cséplı munkabirását Umrath naponkint 60 kereszt gabona kicséplésére becsüli. Sulya 950 k /g. Gyárjegye FSPD. Ára Budapesten 340 frt. A gép egészen új lévén continensünkön, azt munka közben látni nem volt alkalmunk, így kizárólag szerkezeti leirására szorítkozhattunk. Herényi Gothard Sándor.
