A legujabb statisztikai közlemenyek Pozsony város lakosságáról

download unter www.zobodat.at

A legujabb statisztikai közlemenyek Pozsony város lakosságáróL E l o a f li a a toruiés/.etlucloiuányi s z a k o s z l á l y n a k 18!J3. Ok tober lió ](¡-án t a r t o t t iiléscbcn

¥)r. 'Fischer Ja hub.

Tisztelt szakosztály! Egyesületünk egyik czélját képczi az, bogy „Pozsonyt és vidékét tcrmészettudományi és orvosi szcmpontból kutassuk és ismertessük és hogy az orvos- meg természettudományokat szélesebb körben terjeszszük és népszerüsítsttk.“ Hogy azonban sikeresen müködhessünk, meg kell elbbb ismcrkednünk avval a körrel, a melyben mííküdni akarunk, meg kell ismerkednünk tehát városunk „embcranyagával“. Egyrészt ez a szempont, másrészt meg az a feltevésem, bogy a t. szakosztályt Pozsony városának népmozgalmi adatai érdekclni fogják: indítottak engem arva, bogy az orsz. magy. kir. statisztikai bivatalnak a legutóbbi népszámlábís eredményeit íeltünteto kozlcményeibdP kibongészszem mindazt, ami Pozsony városára, illetve annak lakosságára vonatkozik. Eloadásomban lebetoleg megmaradok abban a sorrendben, mely a kozleményekben található. Hogy pedig eloadásom tvilságos bosszfira nc nyúljék, olyan esetekben, midon a külombségek kitüntet-ése végett más városokkal való osszebasonlítás válik szükségessé, Budapestnek és többnyire még csak 5 vidéki városnak statisztikai adatait vettem e ezélra igénybe. Ez az 5 vidéki város név szerint: Debreczen, Kassa, Szeged, Temesvár, Sopron. Az elsd három közelebbröl azért érdekel bennünket, inert, mint „egyetemre aspirans“ városok, a viszonyainkkal való összebasonlítást egyenesen kibivják. Temesoárt a bozzánk basonló viszonyok teszik az osszehasonlításra alkalmassá, végiil Sopront mint közel szomszédot vettem fel a városok listájába. Hogy a statisztikai számok mennyi tanulságot foglalnak magukban, az már a következdkböl is ki fog derülni: „Magyar statisztikai közlemcuyek“ új folyani I. kötet, szerkeszti az orsz. in. kir. .statisztikai hivatal. Budapest 1893.


93

Az 1890. nepszamlalas alkalmaval Pozsony polgari ndpessdge 52.411 ldlek volt, ami 1880-hoz viszonyitva, a miclon a lakossag szama 48.006 ldlek volt 9 18°/„ szaporodast jelent. Varosunknak ez a szaporodasa sokkal jelentekeiiyebb mint az elmult evtizedekben, mivel 1850— 18(37-ig a szaporodas 4 \ ,s, 1857—1869 - ig 6 ,0, 1869—1880-ig 3 ' , f> szazalekot tett ki. De bar a szaporodas folytonos, mdg sem tartott ldpdst m;is varosok szaporodfisaval, ögy hogy Pozsony, mely 1850-ben, sdt meg 1857-ben is polgari lakossaga szamara nezve hazank negyedik varosa volt, 1870-ben az ötödik, sdt 1890-ben a hatodik väros lett. Osszehasonlitäsra szolgaljon a következd tsiblazat:

Az összes lelekszäm volt: A varos neve 1850-ben 18(>9-ben 1880-ban 1890-beu Budapest 156.506 254.476 360.551 491.938 Pebreczen 30.906 46.111 51.122 56.940 13.034 Kassa 21.742 26.097 28.884 Kolozsvar 29.923 16.886 26.382 32.756 42.064 46.540 48.006 Pozsony 52.411 21.108 23.222 27.213 Sopron 16.726 Szeged 73.675 50.244 70.179 85.569 32.223 33.694 Temesvar 17.669 39.884 56.323 Szabadka 48.126 61.367 72.737 Hddmezd- V asarhel y 49.153 52.424 55.475 33.090

ec o

Szaporodas szäzalrkokban: 1850—18(19 1809-1880 1880-1890 1850-1890 A vsivos neve 214 33 Budapest 62 ,ö 36 44 41 ns Debreezen 47 84 21 11 38 10-87 121 f), 20 Kassa 66'8n 10-08 9' Kolozsviir 93.98 13 4i 66'2.i Pozsony 3 34-s„ 0 ,8 »c, Sopron 17' 62" 7o 26 |9 10 V, Szeged 39'c7 16 Yi 4 98 Temesvar 82 *37 125-73 18-37 4 ’57 18' Szabadka. 51 M 3 9 0 17*08 Hddmezd-V asarhely 67 or, 6 ' nr. 82 32-os


-

!>4

-

Az utóbbi két várost azért vettem be a táblázatba, raivel ma ami a polgári lakosság számát illeti — Pozsony t megeló'zik. Szándékosan használom a polgári szót, mivel a katonasággal együtt viszonyaink kissé javulnak. Osszes — polgári és katonai — lélekszámot tekintve a. fenti városok igy következnek egymás után:

Osszes

p o l g á r i ós

katonai lólckszám :

Budapest. Szeged Szabadka Debreczen Pozsony Hódmezo -ATásárhely Temes vár Kolozsvár Kassa. Sopron

5 0 5 .7 6 3

(1 3 .8 3 5 )

87*410

(1841)

7 3 .5 2 6

(789)

5 8 .9 5 8

(2 0 1 2 )

5 6 .0 4 8

(3 6 3 7 )

5 5 .6 2 6

(151)

4 3 .4 3 8

(3 5 5 4 )

3 4 .8 5 8

(2 1 0 2 )

3 2 .1 6 5

(3 2 8 1 )

2 9 .5 4 3

(2330)

A zárjel alatti számok a katonai népesság lúlekszámát jelentik. Láthatú ezekbol, hogy Pozsony mar 1850 ota liatározott vissznes£st töntet fel, mclynek oka kátségtelenül fbleg a politikai viszonyok változásában rejlett, melyek a hajdani koronázb varos jelentdségét nagy fokban leszállították, íígy hogy városnnk, mely még 1848-ban is az ország központja volt, lassanként csak egy megye székhelye maradt. Játszottak-e más okok is küzre, liogy Pozsony városa népességtlnek szaporodása más városokeval aránybnn nem áll, az talán a késobbi adatokból Ibg kiderülni. Foglalkozzunk egy el ore avval, liogy elemezzük azt a kcvés szaporodást, melyet városnnk feltüntet. Tudvalcvoleg, a városok népességc kétféle módon szaporodbatik. Direkt úton íígy, hogy a születések száma felülmulja a halálozást es a kettd közötti külömbözet adja a népesség direkt szaporodását vagy indirekt úton, hogy a népesség bevándorlás által szaporodik.


Km* nez vc a következd tablazat ad felvilagositast : Szaporodas V àros

neve

a n é p in o z g a lin i

a d a to k sze rin tlS S O -iS D U -ig (a

sziilelé se kb ô l eseteket

Budapest Debreczen. Kassa Pozsony Sopron Szeged. Ternes var

a

lia là l-

lov o n va )

25.211 lélek 3.076 622 -1 .8 1 9 „ 1.337 10.144 -5 4 7

A D ire k t népszaporod às 1880 iSO O -ig s z à z a le k o k b a n

be v an do rlas

irjà n

lo rlé rit

szaporodas

szàza

lé k o k b an 1880 - 1 8 0 0 -ig

6-99 601 2-38 - 3 69 5-76 1377 -1 -6 2

29-45 537 8-30 12 87 11-43 237 19-99

A bevandorlas altal tôrtént szaporodas szazalékat ûgy kaptuk, liogy az összes szaporodasbôl a direkt népszaporodasi létszîimot levontuk. Magatôl értctddik, liogy a bevandorlas ennél sokkal nagyobb, csakhogy mennyivel nagyobb, azt nem tudhatjuk, mivel a kivandorlök szamat nem ismerjük. De ez a tabhizat igy is nagyon sok érdckes és tanulsägos dolgot foglal magaban. Mindenekeldtt azon szomorû tényt kell konstatalnunk, hogy Pozsnyban évrol êcre a haldlozdsok szdma a születêseké.t felülmulja. Ennek okat lia kutatjuk, ügy azt tôbb tényezdben talaljuk meg. A halalozas szokatlan nagy szamaban szerepelnek ugyanis többek között azok a hullak, a mclycket Pozsonvban a Dunabdl kifognak es melyek legnagyobb részbcn béosi eredetüek. Tgy példaul 1880 —1890-ig SOI huilât fogtak ki a Dunabol. Nôvelik a halalozasi szamot az ôngyilkosok is, a kiknek legalabb is a fele nem pozsonyi szokott lenni. A jelzett iddszakban 134 üngyilkossag tôrtént. Nem szabad tovabba figyebnen kiviil hngyni a Pozsonyban nagy szamban létezo kdrhazakat sem és ezek köziil különösen az orszagos kdrlnizat, a hova vidékrdl évente tôbb szaz beteg vétetik Tel és ha ezek elhalnak, szintén varosunk halalozasi szamaban szerejielnek. Nem kis tényezô tovabba a babaképzd-intézet sem, a melyet különösen vidékrdl sokan keresnek fel. Itt megszülnek és a cseesemdket itt hagyjak. Hogy az anyai gondozast nélkülôzd csecsemdkre mi sors var, hogy a halandôsag ezek között milyen nagy, az kônnyen elképzelheto. Végiil arrôl a körülményrdl sem szabad megfeledkeznftnk, hogy Pozsonvban


aranylag sok öreg nyugdijas 61, akik között a balalnak persze könnyebb az arattfsa. A baltflozasokkal szembcn allanak a születesek. Ezeknek aranyszama a fentiek szerint persze kisebb mint a balalozasoke. Ha p6ldtf.nl, bogy ujabb adatokkal szolgtfljunk, az 1891. 6vet veszszük, ugy ebben az esztendöben Pozsonyban sziiletett 1918, mig meghalt 2020 lelek a külömbözet 107 vagyis 1000 lelekre 3 6'5 szület6s 6s 38'5 halalozas esik. Pozsony lakdssaga tebtft ami a tiszta n6pszaporodast illeti, 1891 -ben ininden ezer emberbdl kettet veszitett. Hasonlitsuk eztössze a többivtfrosokkal:

1891-ben esett 1000 lelekre: A v.iras ueve Halalozas Szaj)orod;is Sziiletes Budapest 3 7'5 8*5 29-0 Debreczen 6-0 38-4 32-4 Kassa 36-7 3-3 40-0 Pozsony 38 5 -2 0 36 5 Sopron 8-0 26 6 34*6 Szeged 42-7 12-8 29-9 Temesvar o-o 30-8 30-8 Ltftbatjuk ebbdl a tablazatbol, bogy bozztfnk basonld viszonyok esakis Temesvarott leteznek. Amilyen szomorii az a t.6ny, bogy a direkt nepszaporodas nalunk tulajdonkepen nepfogyast jelent, olyannyira örvendetes lebet rank nezve a bevandorlas statisztikajanak elemzese, A bevandorlas többnyire annak a vonzerdnek a jele, melyet egy vtfros az idegenekre gyakorol. Hogy Pozsonyt nemesak term6szeti fekvese, term6szeti oldnyei teszik m6ltova arra az eldszeretetre, melylyel az itt letelepeddk irtfnytfban viseltetnek, banein bogy ebben nagy resze van varosnnk knlturalas eldrebaladottsagtfnak is, azt k6söbb fogjuk felismerni, middn varosnnk knltnrtfjtft a többi varosokeval össze fogjuk basonlitani. Hogy az indirekt szaporodasban Budapest mint bazank fd- 6s szekvtfrosa balad legeldl, az csak term6szetes. Utana Temesvar 6s Pozsony következnek. Utanunk van Sopron. A többiek messze mögöttünk maradnak. Legkisebb vonzeröt gyakorol, tigy ltftszik, Szeged, mely alig mutat batodannyi bevtfndorlöt, mint Pozsony. A bc-, illetve kivandorlast külömben


a nipessignek születisi es illetdsegi helye szerint val<5 megoszlasabol fogjuk legjobban kitiintetbetni. Miclon alihoz bozza fogok, bogy a statisztikai közlemenyek alapjan varosunk lakossagi nak születdsbely is illetosig szerint eloszlasat tüntessem fei, m ir elöre is ki kell jelentenem, bogy az illetosigi aclatok valösigiban erös k^telyem van. Ennek oka pedig abban rejlik, bogy hazankban az illetosignek hivatalbdl valo megallapitasa gyakran egyike a legbonyolultabb eljarasoknak, annal kevesbe kipcs niba az egyes egyin illetosigiröl helyes felvilagositast adni. Negative azonban az adatok migis felbasznalhatok, t. i. ba ncm is tartjuk valamennyit pozsonyi illetosigunek, aki annak jelentette magat, de azokat, kik mas helyisigbe vald illetbsdgüeknek vallottik magukat, batran tekintbetjiik nem pozsonyi illetosdgiieknek. Mieldtt reszletesen attdrnek lakossagunk sziiletdsi, illetve illetösdgi helyeire, elobb iltalanossagban aranyszamokban akarom feltiintetni a viszonyokat összebasonlitva a többi varosokdval.

38 17 8. 09 44 ■„ 62- 08 14- 09 21 80 40- 55 16- 8' 34 8& 47 45 17 87 19 ,,o 51 51 23- 00 15 88 79- 78 3- 99 14 3, 41 •90 15 30 34-„

— O' 80 1 23 1 o- 70 o- 71 l 17 8

vo lt

s z iile ti's h e ly re

e$(•> — h-o V)N 1 'rt> fl? c o> Ä

0 03 — 0-0, 9 (j3 0„, O-o 0-«,

0-5, 7 0 ‘oo 0 0 ", 4 5 0 VO12 0 "30 7 0-17 0 0 "50 5

nezve :

Üausztriai

szä z a le k a

mas megyebeli

häny

fiumei

Budapest Debreezen Kassa Pozsony Soprou Szeged Temesvir

azon megyebeli

A varos neve

la k o ssä gn a k

helybeli

A

2 37

84 89 83

91 78 43

1 21 0 14 0- 44 1 06 0- e1 0. 18 1 11

illetosegi e n e z v e

09

53

0 0 0 0 0 0

Ob, 38 94 — 93 0 01 04 — 42 0 01 0 ’oi 09

0 • 39 5 99 0 91 0 0 "02 0 0 ■,2 6 02 0 15 0 89 0 0 KG 0\vi 1 0 33 0 0 0 "20 2 7 30

07

42

23

03 33

O

49' 12 6' 61 36 g(i 78- IP 9- 81 10 99 49- 73 14- 28 28-, 3 43 90 19- 07 19 gg 86- 58 9- 83 2 „ 90- 03 I* 80 7V„. 728- 02 15

o QD

Budapest. Debreezen Kassa Pozsony Sopron Szeged. Temesvir

07

69

G4


Kz a két táblázat rendkívül érdekes és tamdságos. — Látbató ebbdl, hogv mig Pozsonyban 100 ember kózül 44 vallotta magát pozsonyi illetóségíínek, addig 100 ember kózül 56 csak idcszakadt, de serami esetre sem pozsonyi illetóségü. Lássuk evvel szemben Szegedet. Itt 100 ember kózül 90 Szegedre illetó és csak 10 vallotta magáról, bogy illetósége más helyen koresendo. ügyancsak Szegeden 100 ember kóziilkozel 80, Pozsonyban 47 ember „helybeli“ születcsn, ami kétségtelennl annak a jele, bogy Pozsony városának jiépességében nagyobb a keveredés. Hogv pedig a keveredés a knltnrával áll arányosságban, azt a külómbózo fuvárosoknak — kóztük Bndapcstnek is — példái mntatják. „A. kózlekedési eszkózók fejlddésével — olvassuk a statisztikai kózleményckben — az ipar Indadásával, czivilizáezió okozta síírííbb érintkezéssel, mindnagvobb azok száma, kik elbagyva szülofalujukat vagy városukat, akár ideiglencsen, akár véglegesen más kózségben telepednek meg. A nagy kózlekedési ntaktól félre eso helyeken, bová a czivilizáezió bullámvcrései csak erótlennl érkeznek rendesen csaknem kizárólag a bennszülótt népesség teszi az ósszes lakosságot; mig a oárosokhan, az ¿parí és forgálmi élet cRomápontjain, nagyon erós a keveredés “ Hogy Pozsonyban 10 év ota e tekintetben is minó'-lialadás mntatkozik, bizonyítja az, bogy míg 1880-ban a lakosságnak 49',^ százaléká volt belybeli sznletésü, addig 1890-ben már csak 47*45 százalék, tiz év eldtt. 57*S() °/o vallotta magát pozsonyi illetóségnnek, 1890-bcn csak 43*í)0°/o* ^ külómbség természetesen a balálozásra vagy kivándorlásra csik. Hogv az ósszobasonlított városok kózül nálnnk telepedett meg a legtóbb ausztriai bonos, az legnyngotibb fckvésiinknek kószónbetó; bogy a vidéki városok kózül aránylag nekünk van legtóbb továrosi és külfóldi lakosnnk, az batározottan városnnk fejlett ipnri és egyéb kulturális viszonyainak kószónbetó. Azalábbiakban részletesen kózóljük a városnnkban tartózkodó és nem pozsonyi illetóséggel biró lakosságának származási belyeit. Pozsony városának 52.411 lakosa kózül: Abauj -Torna mcgyéból származik S9 férfi 44 no Alsó-Febér 5 5 Arad 82 20


99

Árva megyébdl származik 30 férfi 37 no Bács-Bodrog 71 33 Baranya 44 32 Bars 111 116 Békés 21 19 Bercg 6 5 Besztercze-Naszód 4 2 Bihar 41 29 Borsod 23 16 Brassó 13 8 Csanád 3 1 Csík 6 3 Csongrád 14 13 Esztergom 41 48 Fejér 63 56 o Fogaras O 3 Gömör 39 20 Gydr 96 147 Hajdíi 10 12 Haromszék 10 5 Hoves 23 18 Hont 67 69 11 Hnnyad 7 Jász-Nagy-Kún-Szolnok 16 17 Kis-Küküllö 3 1 17 14 Kolozs 151 187 Komárom Krassó-Szorény 19 17 Liptó 27 25 Máramaros 18 7 « Maros-Torda 2 5 592 Moson 757 Nagy-Kükülld 10 3 N ógrád 49 25 1549 Nyitra 2063 Pest-Pilis-Solt-Kis-Kíín 80 75 227 Budapeströl 269 4294 Pozsony 5711 „ 7*


100

Saros Somogy Sopron Szabolcs Szatmar Szeben Szepes Szilagy Szolnok Doboka Temes Tolna Torda-Aranyos Torontid Trencsdn Turdcz Udvarhely Ugocsa Ung Vas Veszprem Zala Zempldn Zdlyom Ismeretlen

megydbol szarmazik

36 fdrfi 24 245 15 34 8 64 11 9 32 103 6 55 498 39 4 7 19 148 81 41 26 22 —

32 no 30 219 8 17 27 68 8 3 48 59 3 39 643 45 1 — 10 150 83 35 17 34 —

Latliatd obbdl az osszoallitasbol, bogy legtobben tartdzkodnak varosunkban Pozsony niegyeiek szamszerint 10.00b-on, azutiin Nyitra niegyeiek szamszerint 3612-en, TYonesdn niegyeiek 1141-en, Budapestrbl 496-an, Moson niegyeiek 494-en, Sopron megyeiek 464-en, Komarom megyeiek 338-an, Vas megyeiek 298-an, Gyor megyeiek 237-en, a tobbi megyebdl a szam nom dri el a 200-at, legkevesebb ember tartbzkodik varosunkban, Csanad ds Kis - Kiikiilld megydkbbl, melyek mindegyike csak 4—4 emberrcl van varosunkban kepviselve. Horviit-Szlavonorszagbdl szarmazot.t varosunkba 62 fdrfi, 56 no, Fiumdbdl 6 fdrb, Ausztriabdl val<5 volt 3.690 fdrfi ds 4.184 no, kiilfoldrdl 220 fdrfi ds 248 no, mig 13 fdrfindl ds 3 nondl az, bogy lionnan szarmaztak, kiderithetd nem volt. Az osztr^k honosok koziil:


101

Alsó-Ausztriából származott F elsó-A usztri ából Salzburgból Stáj erországból Karinthiából Krajnából Trieszt és teriiletéból Gorz és Gradiskából Isztriából Tirolból Vorarlbergból Cseherszágból Morvaországból Sziléziából Galicziából Bukovinából Dalmácziából

793 férfi 66 7 96 11 38 1 22 —

37 2 1073 1224 131 174 12 3

911 97 8 97 24 33 3 6 1 29 1 1042 1535 168 214 12 3

Ezek szerint az osztrák honosok kozt legtobb volt a morva, szám szerint 2759; utánuk kovetkezett 2115 cseh, 1704 alsóausztriai, 388 galicziai és 299 sziléziai. Kétségtelenül úgy ezek mint a nagyszámú nyitra- és trencsénmegyeiek a munkások contingensét teszik ki. A külfoldiek kozül tartózkodik városunkban 397 németországi, 62 olasz, 36 svájczi, 21 orosz, 12 franczia, 11 szerb, 10 torok, 9 angol, 3 bosnyák és 2 román. Sajnos, hogy a statisztikai kózleményekben az a korülmény, bogy hány pozsonyvárosi illetoségíl egyén tartózkodik más megyékben és városokban, kitüntetve nincsen, úgy, hogy e tekintetbcn a „viszonosság“ ki nem mutatható. Vizsgáljuk most Pozsony város lakosságát nemek szerint. Városunknak 52.411 lakosa kozül 23.702 tartozik a férfi és 28.709 a nói nemhez. Yagyis Pozsonyban 1000 férfiura 1211 no esik és a nói nem osszesen 5007 lélekkel mulja feliil a férfinemet. Hasonlítsuk óssze a viszonyokat más városokkal: Varos nevé:

Budapest Debreczen Kassa

Ezer férfiura esik no:

1066 1073 1229


102 A v tiros neve:

Ezer foriuira csik no :

1211 Pozsouy 1072 Sopron Szeged 1028 Temesvar 1191 Magyarorszägon atlagosan 1015 nö jut 1000 förfiura. A legtöbb varos tulbagja ezt az atlagot. Egyik mäsik azonban az atlagon innen marad, söt peldaul Hödmezö-Vasarhelyen 1000 ferfmra csak 988 nö esik. — Hogy a värosok közül Budapest, Kassa, Pozsony, Temesvar foglaljäk el az elsö helyet, ennel oka ismet csak eme värosoknak kultimilis elörehaladottsaga mellctt tanusit, minthogy a nöknck több alkalmat nyujtanak a kenyerkeresesre, mint a többi varosok. Legelenkebben illusztralhatjuk ezt avval, ba kiemcljük az egyes varosokban elö nöi napszamosnök es cseledek sziimat. A varos n e v e :

A nöi lakossäg absolut szama:

Ezek közül nap szamos es cseled

A nöi napszamo sok es cseledek szA'.aleka a nöi lakossagban.

Budapest 253.830 23*79 60.398 Debrcezen 29.469 3.684 12*50 Kassa 15.928 3.527 -m Pozsony 28.709 5.646 19-6. Sopron. 14.081 2.753 19*55 Szeged. 43.385 4.896 1 1 *27 Temesvar 21.677 4 675 21-50 Ebb öl a tablazatböl kivehetö, bogy Budapest, Kassa, Temesvar, Pozsony, Sopron aninylag majdnem ketszer annyi nöi munkast foglalkoztatnak, mint akar Debrcezen vagy Szeged. Es mivel mar fentebb cmlitettem Hödmezö-Yasarhelyt is, ügy ennck a viszonyait is fei akarom tüntetni. Hödmezö - Vasiirhclyen ugyanis 27.497 nö közül csak 1876 nöi napszamos es cseled van, ami egeszben veve a nöi lakossagnak csak 5 szazalekiit köpezi. Erdekes adatokat kapunk akkor is, ba esupan a bözi eselödeket veszszük szämitiisba. Ezek Budapesten a nöi lakossagnak 16 szäzalekat kepezik, Kassan 16*4, Sopronban 13'74, Pozsonyban 12‘g, Tcmesvarott ll*(i, Debreezenben 8.71, Szegeden 5.7 es Höclmezö-Vasarhelyen 8., szazalökiit. A nagyobb szamü cseledek kötstlgtelenül azt jelentik, hogy azokban a varosokban a jölet is nagyobb. 2 2


loa Terjünk rn;ir most ¡it a lakossag koroiszonyaira. Ttt ismet altalanossagban — összehasonlitas kedveert eldbb aranyszämokban fogunk beszelni ds a reszletekre osak majd kesöbben tdrünk at.

0

A väros ne v e :

iV'i'ti 2 6 - Gt

25

- 78

26-,,

5 0 70

50.73

CO

70

-„a 25 ‘

44-,s

4 6 *72

27 74

42

43

o

42

98

32

31

31

87

43

4b

,8

43

' ,0

38

3 6 '7g

37-40

37

39

,l 5

38

3

28

3 0 ' 28

40-0.

44

05

4 2 - 51

3 3 -56

31

33

28

30

32

93

,6

66

' 71

10-- 0 0 eves no

Budapest Debreczen Kassa Pozsouy Sopron Szeged Teniesvar

5 0 gg

3 2 *G 30

fi3

o

Budapest Debreczen Kassa Pozsony Sopron Szeged Teniesvar

A lakossiig häny szazaleka v o lt: l ö —lO e v e s —15 eves HO ferti nii összesen összesen

36

11

42-2, 45-38

i

00-on feliil

összesen

ferfi

17-

17-82

4 60

17-58

18-0.

6

1 6 - 21

17-82

17-,o

5 78

18-7,

20 73

1 9 83

7

17-37

17-4,

0

68

7

79

7- 26

*6-55

17- 55

0 (in

7

21

6-05

19 -00

20-ü8

6

fei'fi 17 nr. 18

17-07 20 | 8

76

nö 0

06

7

•, 8

7

,3

10-08

OS

7 2.7

összesen 5

34

7 -,4 0

69

9- 47

7 ’ .8

A lent! tablazatbdl kitilnik, bogy Pozsonyban Budapest utan aranylag legkevesebb a 15 even aluliak szama, aminek oka egyreszt az, bogy nalunk a gyermekbalanddstig meglelietds nagy es masrdszt, bogy a lakossag bevandorlok Altai gyarapodik, miir pedig a bevandorlok rendszerint mar elelmedettebb koruak. Egy masik nem kevesbe orvendctes teny, bogy a 60-on fcliili lakossag aranyszama nalunk a legnagyobb, jcleiil annak, hogy vdrosunk a nagy gyermekhalandosdg da czar a egy ike a legeyeszsegesebb vdrosoknak. — Meg kell meg jcgyeznem, bogy neincsak a fentemlitett viirosok kozott, de Magyarorszag valamcnnyi varosa kozott Pozsonyban van aranylag a legtobb dreg ember es csak 8 crddlyi varmegye szarnyalja tul Pozsonyt, de esak alig egy fel szazalekkal. Pozsony varosa lakossaganak korviszonyai a kovetkezd reszletekbdl deriilnek k i:


104

léi'll -1 éveskorig volt 1116 1132 552 535 2 528 509 3 4 492 492 0 460 411 6 468 481 7 430 465 432 425 8 364 419 9 10 449 440 11 456 457 12 482 450 13 530 473 14 574 516 15 650 608 16 613 602 585 646 17 484 673 18 19 500 591 20 456 628 370 554 21 22 334 564 338 491 23 24 367 593 25 417 502 26 409 575 27 392 460 28 372 505 29 354 401 30 386 469 31 378 403 32 338 444 33 332 418 34 351 416 35 289 395 36 334 438 37 332 364

38 éveskorig volt 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74

férfi nü 352 423 301 323 337 435 290 321 288 372 249 291 236 310 265 355 281 349 219 284 234 356 191 215 231 377 215 246 193 283 209 282 211 297 170 286 187 244 169 238 142 227 122 185 161 327 121 171 136 219 127 162 100 201 105 199 121 213 96 151 106 175 83 106 151 212 65 122 71 112 82 53 94 63


lOo

75 eves korig volt 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88

48 51 40 45 31 27 19 15 7 11 7 9 3 4

96 79 68 52 41 37 46 19 19 11 17 7 6 7

89 6ves korig volt 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 „ „ „ Ismeretlcn koru

foifi 3 2 — — 1 2 — — — — — — 2

3 6 1 2 — 1 1 — — — — --

Ezek szerint I’ozsonyban 1703 ferfi es 2753 no, bsszesen 4456 ember cl, ki a 60 eves kort mar tiilelte; 577 ferfi, 944 no, osszesen 1521 ember till van a 70-en; 83 ferfi, 161 no, bsszesen 244-en till vannak a 80 eves koron es 3 ferfi, 5 no mar a 90-et is tiillialadta. Ami a csalddi dllapotot illeti, ligy Pozsonyban a 16 even feliili polgari nepessegct szamitva a kbvetkezb aninyszamokat kapjuk. A ferfiak koziil notlen volt 42*3>0/„, nos 53‘,9°/(l, ozvegy 4*29°/o elvalt Q'-in%, nok koziil liajadon volt 40>."/»> ferjes 40'42O/ ozvegy 18*S7"/,P es torv^nyesen elvalt O' 9"/0Hasonlitsuk e sziimokat ossze a tobbi varosokeval:

A varos neve : Budapest Debreczen Kassa . Pozsony Sopron. Szeged Temesvar

notlen

46-90 31*75 ' l l *06

43m 1^*81 2 8 ’92

37‘ts

Ferfiak: nos 3b, 19-02 60-T2 1*24 3*43 pl*48 5 3 19 4*20 5 1 4i 4*67 37*30 3*60 ^7*50 P*0 ‘2

elvalt

0-37 0*2!) 0*|3 0 b„ 0 *,, 0*«8

0*30


10(3

Mik: A varos

Budapest Dcbreczcn Kassa. Pozsony Sopron Szeged Tomes var

hajadon

ÍL'i-jes

Özv.

15*89

30*„, 2 6 * s5

5 6

3 5 * 10

45*33

(,9

40* 38*91 2 0 ,6

40*42 48'e,

32*, „

4 7 . ,o

64*30

16*3,

19*2, 18*87 12*32 15*42 20*29

töi'v. elvált 0*61 0*9S 0.28 0*29 0 *lo

0*,2 0*42

Micldtt ennek a táblázatnak mélt atasara átmennék, constatalni kell, hogy a lakossag percentuatiojiiban a esalacli viszonyok mas t-drv&iy ahi esnek, ha a vid^k es mas, ha a varosok lakes sagat vizsgiiljuk. A nagy varosokban sokkal tobben vannak, kik nem lepnek be a htizas eletbe, reszben mivel az ig&iyek a varosban sokkal nagyobbak, a megellietesi viszonyok pedig a nagy konkurrenczia miatt sokkal nehezebbek, masreszt meg mivel a varosokba a bevandorlok egy resze olyan elorehaladott korban van mar, a melyben a hazassagra mar magat nehezen szanja, vegre mint psychologiai momentum az a koriilm^ny is hozzajarul, hogy az egyediilldt kellemetlensegeit nagyobb varosban kevdsbii erzik mint a kisebben. Ezert a varosokat nem tekintve, videken az arany kovetkezo: Magyarorszag felndtt lakossaga koziil 25*7(,%~a notlen fdrfi, 16,93°/0-a hajadon leiiny, 69'y8°/(,-a luizas ferfi, 67*6,% -a ferjes no, 4\, ,%-a ozvegy f‘6rfi, 15*35%-a ozvegy no, 0*()8"/o az elv^lt f‘6rfi, 0*,,% az elvalt no. Hasonlitsuk osszc ezcket. az adatokat a fenti tablazatban levo aranyszamokkal, a kiildmbseg rogton szembc otlik. Kiilbndsen feltiino, hogy meg Budapestet is hele szdmttva, ndlunk van ardnylag a leglobb hajadon es a legl ecesebb ferjes no. Mennyiben

van itt befolyassal varosunknak annyit emlegetctt dragasaga, azt czuttal kutatni nem akarom, de mint erdckes tenyt. ki kell emclnem. Egy tovabbi, szinten erdekes momentum az, hogy annal tobb no megy ferjhez a varosokban, amennel kevesebb a ndk szama a ferfiakehoz viszonyitva. Mar akkor, middn a kiilombozd nemekrdl szoltuuk, emlitettiik, hogy Vasarhelyt 1000 ferfi lira csak 983 no esik. Szegeden 10*26, Debreczcnben 1073, mig Pozsonyban 1211. Ennek megfeleloleg Yasarhelyen a ndk koziil


107

csak 12‘n °/,i a bajadon, Szegeden 20',fi, Debreczenben 26'ss es nalunk 40’42 °/(l. Szamokban kifejezve van Pozsonyban 14.616 nbtlen, 8334 bazas, 672 ozvegy es 31 torvbnyesen elvalt fbrfiu, a kikkel szembeu 16.242 hajadon, 8431 fbrjes, 3935 ozvegy bs 61 elvalt no all. Az arany, bogy 1000 ferfiura 1211 bolgy esik, sokkal kevezotlenebbe valilt, ba akovetkezbbsszeallitast teszsziik. Szembe allitjuk ugyanis a fbrfiakat 20—50 eves korig, a 16—40 eves koru bolgyekkel es akkor azt talaljuk, hogy 3874 ferfiura nem kevesebb mint 7550 bolgy esik. A csaladi allapotot a korral osszevetve a kovetkezo adatokat nyerjuk. N ollen illctve hajario n volt no ferfi eves korig

0 -1 5 7983 1 6 -2 0 2635 2 1 -2 5 1577 973 2 6 -3 0 786 3 1 -4 0 340 41—50 5 1 -6 0 171 60-on felfil 144 Ismeretl. korfi 7

7811 2995 1947 1115 1030 573 419 352 —

lJazas ferfi —

2 240 920 2472 2033 1442 1220 5

Ozvegy no i

141 734 1228 2643 1926 1168 590 ____

no —

1 5 20 60 95 144 347 —

l 4 21 61 350 706 1009 1783 —

Elvalt no —

—

—

—

—

10 7 12 2

2 6 18 16 14 5

—

—

—

Ez a tablazat is kello szembeallitas mellett rendkiviil erdekes adatokat szolgaltat. Igy peldaul, bogy Pozsonyban bsszesen 5844 no van 16—25 6ves korig ^s czek koziil 4942, vagyis 8 4 u/o 11 bajadon, a 21 —25 eves koru holgyek koziil a liajadonok szama 4 5 "/(). Erdekes adat az is, bogy a legfiatalabb bazas no meg nem volt 16 eves es bogy az ozvegyek koziil is egy 15 ^ves no talalbato, masr^szt meg 2 fdrfiu m^g nem volt 20 eves, midon mar bazassagra lepett. Tdrjiink at most varosunk hitfelekezeti viszonyaira. Itt legfolebb csak az erdekelbet benniinket, bogy az egyes felekezetek mennyiben szaporodlak az utolsd 10 ev alatt. Varosunkban a legutolso nepszamlalas alkalmaval volt rdmai katbolikus: 17.016 lerfi -f- 22.004 no, osszesen 39.020; gorog katbolikus 23 ferfi -j- 16 no = 39; brmbny 0 ferfi - f 1 no = 1; gorog keleti 26 fbrfi 15 no = 41;


108

ag evang. 3475 férfi -f- 3872 no = 7347; cv. reformatas 276 férfi -f- 249 no = 525; unitarius 11 férfi 7 no = 18; egyéb keresztény bitvallasn 12 férfi -j- 12 no = 24; zsidd 2863 férfi -f- 2533 no = 5396. A hitfelekezetek szaporodasat az utolsd 10 év alatt a kôvetkezd szamok mutatjak. A lakossagnak bany szàzaléka volt: gbr. k a t h . gbr. k e l e t i

à g o s ta i

0.'

rom. katli

zsii lo

r e fo r m a tus

bsav.t s

polg.

neprsseg

,„aj,yai.

ro

1

1870-ben 74-59 0*38 1890-ben 10%9 74%, 14%2 1*00 Ezekbdl a szamokbdl latbatjuk, bogy csakis a reformatusok és a zsiddk szaporodtak, még pedig amazok 0'62, emezek 0%, szazalékkal, ûgy bogy tulajdonképcn lényeges valtozas mas nom igen észlelbeto, mintbogy az agostai evang. felekezct 1%0 szazalékkal fogyott. Foglalkozzunk ezek utan egyik legfontosabb kérdéssel, t. i. a lakossagnak anyanyelvével és nyelcismeretévd — Megjegyzem, hogy nyelvismeret alatt a statisztikai kozleményekben csakis a bazai nyelvek (magyar, német, tot, olab-orosz, liorvatszerb, rutbén, vend) isineretét dolgoztak fel. A külômbôzd nemzetiségek létsziima Pozsonyban kôvetkezd: ulàh

OJ

rullién

LorvàL-sz

egyéb °*7

1890-ben 52.411 10.433 31.404 8709 18 16 232 1599 1880-ban 48.006 7537 31.492 7537 144 1296 Osszehasonlitva az 1880-ban talalt viszonyokkal, a haladast igen ôrvendetesnek kell mondanunk. Mert mig 1890-ben az osszes polgari népesség csak 9-,s szazalékkal szaporodott, addig a magyarsag szaporodasa 38%2 szazalékot tesz ki, a németek 0\>Rü/o~al fogytak, de a totok 15%, °/0-al szaporodtak. A lakossagboz viszonyitva a nemzetiségeket, a kôvetkezd aranyszamokat kapjuk. Az osszes polgari népességbol volt: ni a g y a r

nc u i e t

tôt

h o r v à t -s z e r b

egyéb

1880-ban 65% 0 15%0 15*70 2*70 0*30 1890-ben 59%2 0*44 19%, 3% 5 16*62 Ebbdl az osszeallitasbdl latbatd, bogy a magyarsag bdditasa mégsem oly nagy, mint azt varni lebetett volna. A lakossâg arànyaban egészben csak 4'ai ° 0-kal szaporodott.


109

Lattuk tehat, liogy mennyien vallottak anyanyelvüknok a magyart, kutassuk azt most, liogy a népszamlalasi lapnak arra a masik kérdésére, liogy anyanyelvén kivül, melyik hazai nyelvet beszéli még, banyan feleltok avval „magyar nyelvet“. Osszehasonlitas czéljabol az 1880. és az 1890. népszàmlalast veszem, liogy a baladas észrevehetd legyen: . , Az iclcgen nvelviiek kü/.iil A magyarul beszélbk J magyarul beszel osszes szama magyar nein magyar szàin szcrinl s/.âzalékban szâm.szerint szâzalékban 1880-ban 7.518 40.488 7.619 18*K2 15.167 31.-(3 1890-ben 10.433 41.978 10.847 25*8., 21.280 40*6o Ezek szerint mig az osszes lakossiig 1880-toi 1890-ig 4410 lélekszammal szaporodott, addig a magyarsag szaporodasa 6143 lélek, vagyis mig Pozsony varos lakossaga 9.l8'7„-al gyarapodott, addig a magyarsag gyarapodiisa 40"/,,-ot tesz ki. Akarmilyen örvendetes is ez a tény., megis mas vilagitas ala esik, ha a magyar nyelvi viszonyokat mas varosokkal összehasonlitjuk. A lakossâgnak bany Mas anyanyelviiek Osszesen a lakossâgnak szâzaléka közül bâny szâzalék hâny szâzaléka beszélt A vâros neve magyar beszél magyarul mâmagyarul 18b0-ban 1890-bcn 1880-ban 1890-ben anyanyelvü 34*42 45',8 Budapest 71-70 81 66 35 33-05 Debrcezen 98*0i 99*33 99*C () 80-i8 71-95 1’99 Kassa. 50-i)7 ÖS*,, 71 "39 42-81 49-03 31-1« 80 „0 25 *8| 18-9. 31-53 40*,;o Pozsoiiy 19*1 Sopron 25-20 31-0, 40'o, 51*rlft 70-2, 29-7S Szeged 98-05 99*, 3 96-, a 77-, 1 G 3-97 Ô1-05 Temesvar 73-2S 43*45 54-05 26-7i 27-27 37-50 Liitliatd ebbol, bogy i1 magyar anyanvel viiek Pozsonyban vannak aranylag legkisebb szamban, do bogy a magyarsag baladasa megis majdnem egyenld aranyban all a tobbi varosokeval. Nem lesz erdektelen a nyelvi viszonyolcat a liit.felekezetek szerint kutatni ¿s ba ezt tcszsziik, figy a kovetkezd ¿rdekes adatokat nyerjiik: M a g y a r a n y a n y e lv U vnlt a rb m

k atli.

a g . ev a n g .

reform.

zsiclbk kiiziil

1880-ban 15*9G 12‘53 54*fi0 1 3 73 1890-ben 20-08 13*12 80*57 21 -T, Ebbol lathatd, bogy a magyarosodasban az bsszes felekezctek kiizott a reforunitus egylniz jar legelol, ntana jonnek a zsidok, majd a rom. katholikusok, vdgiil pedig az eyangelikusok.


110

Városunk lakossága nyelvismeretek szerint a következö részlctes statisztikai adatokat szolgáltatja : A magyar anyanyelvüek közül : Csak magyarul beszél 967 férfi 1485 no — 2452 = 7287 Magyarul és németül 3692 3595 Magyarul és tótul 413 = 659 246 15 5 Magyarul és oláhul 10 Magyarul és ruthénul = 1 1 = 3 Magyarul és horvátul 1 2 = 2 Magyarul és szerbül 2 — Magyarul és egyéb nyelven 11 = 14 3 A német anyanyelvüek közül magyarul isbeszél 4871 férfi és 4041 no = 8912; a tót anyanyelvüek közül magyarul beszél 948 férfi és 731 no = 1674; az oláhok közül 10 férfi és 4 no = 14 ; a horvátok közül 26 férfi és 15 no = 41 ; a szerbek közül 13 férfi és 6 no = 19; a vend anyanyelvüek közül 1 férfi és 1 no = 2 ; vég’iil az egyéb nyelvüek közül 120 férfi és 66 no ■= 186. Mindencsetrc jcllemzd, bogy míg a magyar anyanyelvüeknek közel 70 szazaléka beszéli a német nyelvet, addig a német anyanyelvüek közül esak 28 szazaléka beszél magyarul. A tótok közülközel 20 szazaléka beszél magyarul is, mig a magyarok között esak 6 szazaléka van olyan, aki tótul is tud. Vessük végiil össze az anyanyelvet a külömbözö hitfelekezetekkel : liitfelekezct

anvanyelví; m agyar

uém et

római katholikus 3.305 férfi 4.530 nö, 9.775 férfi 12.306 gürügés orrnény katli. 11 1 9 3 görög és orrnény keleti 2 4 2 1 ág. evang. 2.740 528 2.430 436 ev. reform. 226 35 42 197 unitárius 7 5 2 3 egyéb keresztény hitf. — 3 3 7 zsidó 428 745 2.021 2.030


Ill eg-yéb OC

CC

O

H—

I ii t f e l c k e z e t

római katholikus görög és ormény kath. ö-örög és orménv keleti ág. evang. ev. reform. unitárius egvéb koreszténv Iiitf. zsidó

férfi 4.851 nó,

1

8 8 8

2

férfi

8 1 7

1 0

3

—

2 0

12

6 7 0

25

2 6

2

8

7

2

4

3

2

66

62

31

13

—

4 9 2 8

—

1

—

Ebbdl a táblázatból is látható, hogy az arán yiag magyarabb hitkôzség az ev. reformatas, míg a zsidó hitkôzségben aránvlag a lcgtöbb német van, a római katholikusoknál pcdig aránylag a legtöbb tôt. Térjünk át ezek után a statisztikai adatok legfontosabb részére, a miivellségi viszonyokra. Ezek persze a müveltség legprimitivebb követelmenyeire terjednek ki, még pedig az irni es olvasni tudásra. Természetesen csak a 6 éven felüli lakosság az, mely ezen kérdés megvitatásánál számba jön és ha a következdkben százalékokról beszélünk, úgy ez alatt csak a tí éven felüli lakosság százalékát. kell hogy értsiik. Itt is mielótt részletekre kiterjeszkednék, clóbb általánosságban akarom kiemelni, hogy milyen a müveltség foka Pozsonyban és milyen evvel összehasonlitva a többi városokban. Ezeket a viszonyokat a küvetkezó táblázat mutât ja:

Semirni sem Olvasui és irni tud: Csak olvasui fuel : olvasn i nemtud férfi no férfi no férfi no Budapest 88'cí 75*22 16*98 22*57 5*40 2*9, Debreozen 78*95 72*79 20*45 25*31 O'eo 1 90 82V; Kassa 17,0 3 3 * 89 61*64 6*89 4*47 Pozsony 77 1 9 7 0*67 2*81 1 1 .8 Sopron 83*44 87 12*5, 0*40 1*98 14*58 Szeged 54*13 6 9 * c9 29*55 43*76 0*76 2*n Temesvár 79*38 65'08 Ok. 19*9, 32*92 *oo Ez a táblázat mindjárt elsó pillantásra meglepo eredményeket tüntet fel. Kétségtelenné teszi, hogy ami a férfiuk miiveltségét illeti, Budapest utdn mindjárt Pozsony küvetkezik, a nók müreltségére nézve pedig Pozsony túlszárnyalja Budapestet. A

8 8 * 15

*4 7

*1)3

2


112

Sopronnak dicseretöre välik, hogy a palmat meg tdlünk is elragadja, ügy, liogy Sopront mög nömileg Budapest ele is lehet helyezni. A többi varosok messze mögöttünk maradnak. A „Statisztikai közlemdnyek“ is möltänyolja ezt a dicsdretiinkre vald helyzetet, midon konstatalja, hogy „atlag vöve ma Budapest, Sopron ös Pozsony tekinthetdk Magyarorszag legmiiveltebb varosainak'.“ A täblazatböl kitünik az is, liogy az egyctemi kdrdesben velünk konkurrald Szeged, nepessegenek miiveltsegere ndzve, mennyire hatra van meg. Mig luiluuk 1U förfiü közül esak 1 nem tud sem irni, sem olvasni, addig Szegedeu 10 közül 3 analfabeta ferfi akad ds mig nalunk 10 no közül kettö az analfabeta, addig Szegedeu majduem mindeu nuisodik asszony kenytelen kcresztet esinalni, ha neve alainisat kdrilc. Azt hiszem, hogy Szcgeden egyelöre több elemi iskolanak felallitasara sürgösebb szüksög volna, mint az egyetemre. Nagyon tanulsagos lesz rank nözve, ha most mar Pozsony varosara ndzve a müveltsögi viszonyokat röszletesebben taglaljuk. Mindenekelött konstatdlni akarom, hogy e tekintetben is az utolsö evtizedekben mind haladast tettiink? 1869-ben olvasni-irni tudott 79-24 terü ds 05’,r, no 1880-ban 85*75 70-3f, 1890-ben 88-l5 77*4T Lathald ebbdl, hogy a haladas nalunk folytonos, de hogy meg mindig nagyon jdl tur el meg nagyobb fbkokat is. Persze szamba kell venni, hogy a müveltsögi viszonyok alakuhisara nagy befblyassal van a bevandorlas, melynek nagy eontingenset munkasok köpezik, akik odahaza nein rdszesültek a kello oktatasban ds igy varosunkban az analfabetak szsimat szaporitjak. Hindi nagyobb a rögliöz ragaszkodd ndpessdg, an mil nagyobbnak kellene lenni azoic szamanak, akik a müveltsdg alapelemeit megtanultak, mivel a legosekdlyebb követelmöny, melyet egy varoshoz tesziink, hogy nemesak kello' szamü iskoläkat allit, de kelloen ellenorzi is, hogy a lakossag kivdtel nölkül a megfelelö oktatüsban rdszesüljön. Varosunk müveltsegi fokat vessülc össze most a korral.


113

. lakussag: ,, ' A

irni olvasni tud : férfi no G éven aluli — 24 6 - 1 0 éves 1650 1618 11—15 2564 2372 16 20 2482 2860 2 1 -3 0 3405 4281 31—40 2962 3104 4 1 -5 0 2155 2272 51 60 „ 1469 1711 60-on felül 1422 1637 Ismeretlen korn 10 Összesen. 18119 19879

csak olvasni tud: férfi — — 8 13 3 8 4 35 20 107 25 110 32 155 17 128 169 24 — 720 138

tien! irni sem olvasni nem tud férfi no 3148 3055 480 604 124 125 152 245 314 726 357 845 803 297 293 776 932 277 2 — 5445 8110

Tanulségos ezen téblézat, mivel i*éla loolvashatjuk, hogy a mar iskolazott, tehat 11—!20 éves lakossag küznl aninylag milyen kevés az analfabeta. 10328 ilyen koriî egyén kôziil esak 646 volt olyan, aki soin irni, sem olvasni nem tudott, ami 6 szazaléknak felel meg. Ezcket vagy iskolakeriib; gyermekeknek vagy olyanoknak tartbatjnk, kik az irast vagy olvasést, egyaltalaban meg nem tanulhattak. A 6 —10 éves kovban levô analfabetitkrol batran feltelietjük, hogy ezcknek a szama még nagy on fog apadni. a :21 —40 éves analfabetak nagy szamat valöszinüleg az ebben a korban viirosnnkba tödnlö cselédség és munkas nép okozza. A 40., 50. és 60. életévben levô analfabetak szämära bizonyära az a kôriilmény lebetett befolyassal, hogy gyermek-, illetve serdüld korukban az iskolaztatiis olyan ältalanos, mint manapsag, nem volt. Vessük össze a müveltségi fokoi az anyanyelvvel és ekkor a következd adatokat nyerjük : A lakossag anyanyelve :

magyar ném et. tôt oläh ruthén-vend horvàt-szerb. egyéb nyelvü.

olvasni irni tud férfi

1K) 3974 4174 10877 12558 2475 2529 3 13 10 6 81 94 511 693

csak olvasni tud fé rfi

13 58 56 —

1 1 9

110 150 235 292 — —

5 38

sein irni sem olvasni nem tud férfi no

1285 4335 2270 — 2 5 1 22 29 153 188

837 3341 1087

8


114

Ez az osszeállítás iigy fug osalc bennünket érdckclni, ha az anyanyelv szerint megoszlott lakosságból a 6 éven aluli létszsímot levonjuk, ugyanezt a létszámot tcrmészetesen lo kcll hogy vonjuk az olvasni és írni nem tiulók létszámábél és akkor azutiín küvetkezd érdekes adatokat nyerjük: 6 éven feliil magyar anyanyelvíí volt 4824 férfi, 5609 ni!, an alfabeta volt 252 férfi, 686 no, vagvis 5\¿2" férfi 12*.,:,% no. 6 éven feliil német anyanyelvíí volt 14.276 férfi és 17.128 ni!, analfabeta 1236 férfi, 2279 no, vagyis 8-(;r/7o féi’fi és 13-„7„ i»«. 6 éven feliil tét anyanyelvíí volt 8.618 férfi és 5.091 no, an alfabeta 676 férfi, 1888 no, vagyis 18*(.8°/„ férfi és 37-lt8% no. Valóban mint ürvendetes tényt kell kiemelniink, liogy városunkban, az írás-olvasást. tekintve, a magyar elemot illeti a vezérszcrep, utana következik a német és jéval iitana a tét anyanyelvíí lakossííg. Végiil vizsgáljiik a müveltségi viszonyokat városnnk hitfelekezetei szerint. Hogy tíilságos hosszíira ne nyuljon az eldadásom, esupán csak 4 felekezetre szorítkozom, a tübbiek íigy is elcnyészí! számban élnek közöttünk. V allásfelekezet

rém. kath. ¡ígost. evang. . ev. reformât us zsidó

olvasni irni tud férfi no

12786 2796 238 2237

14752 2959 204 1922

esupán olvasni tud no férii

;02 28 1 7

623 74 7 14

anal fabola férfi lili

4128 651 37 619

6629 839 38 597

Sajnos, hogy az egyes hitfelekezetek a korviszonyok szerint nincsenek kitiintetve, figy, hogy nem vagynnk képesek megtudni, hogy a 6 éven aluli lakosság hitfelekezetek szerint liogyan oszlik el. Kénytelenek vagynnk tehát, ha. az egyes hit felekezetek müveltségi fokát százalékokban akarjuk kifejezni, a hitfelekezctckhcz tartozó összes népességet számba venni. Az analfabeták arányszáma így nagyobb lesz ugyan, de az egyes hitfelekezetek közti kiilümbségek azért így is k¡ fognak tiinni.


115 Val lasfelekezet

] ;iuy szazalek Uul Vagy csak olvasni irni os olvasni

75%4 ferfi 81'•jo 86\,n 78v

69*S7 no 78'33 CO 4* CO O-

rdm. kath. ag. evang.. ev. reform. zsidd

1

llan y analt'abeta

24\,n fdrfi 18%.’, 13%, 21-03

31*,3 no 2P(;: 15%7 23 v7

Ezek szerint a legmiiv eltebb felekezet, Pozsonyban az ev. reformsitus, utana kovetkezik a/ ag. evang., utana a zsidd es vdgiil a rdmai katholikus hitfelekezet. Terjiink at, most lakossagunk eqe.szsegi dllnpotdra. Az 1890. nepszamlalas alkalmaval Pozsonyban 381 ferii ds 625 noi beteget irtak dssze, j6 felonyivel kevesebbet mint 1880-ban, mert mig 1880-ban 1000 lakosra 49 beteg jutott, 1890-ben csak 19. Mas varosokkal osszehasonlitva az eredmdny kovetkezo: 1890-ben 1000 lakosra talaltak beteget 1880-ban Bud a] test 21 30 Hebreezen 12 14 Kassa 37 18 49 19 Pozsony Sopron 13 25 Szeged 15 14 Tcmesvar 15 35 Bar drvendetes a haladtts, melyet Pozsony 1880 ota tet-t, mi don a betegek ldtszamat per mille 49-rdl 19-re csokkentette, do meg igy is a betcgeddsi szarn a tobbi varoshoz aranyitva eldg nagy, tigy hogy mindjart Budapest utan mi kdvetkeziink. Hogy a betegeddsi arany 1880 ota annyira javult, azt batran a javult hygieniai viszonyoknak koszonhetjiik. Hogy matt ne emlitsek, ott van a vizvezetdk, melynek aldasos hatasat a viiros lakossaga az elmult decennium nagyobb rdszdben mar dlvezhette ds mely most, hogy kotelezovd lett, bizony^ra mdg fokozni fogja az altalanos egdszsdgi allapot javuHsat. Ugyancsak nagy haladdst jclent a csatornazas rendezdse is, iigy hogy nem kdtelkedem, miszerint az 1900. ndpsziimlalas mdg szebb eredmdnyeket fog feltiintetni. Hogy azonban a betegeddsi aranyszam mdg mindig nagyobb lesz nalunk, mint peldiiul Hebreczenben vagy Szegeden, azt cldre lehet mondani. Ennek okat abban 8*


talaljulc, liogy cgyrészt varosunk régi épitlcczése nem fclei mcg a bygieniai viszonyolcnak, masrészt meg a virosnnlcat aranylag nagy szamban ellepô proletarius nép. nemcsak rossz lalcassal bir, de élelmezése is biànyos és igy a megbetegedéseknelc jobban Ici van tévc. Egy tovibbi tényezô, mely varosunk betegedési szamat noveli, abban keresendd, bogy varosunlcat a vidélci bctegek egész seroge lepi el, alcik bajnlc ellen — kiilonosen a Pozsonyban nagy szimban létezd gydgyintézelekben - lceresnek orvoslast. Igy példaul Pozsonyban 1890. deezo.mber 31-én 1006 beteget. szambiltalc üssze, alcik koziil az orszégos kdrbazban 3ô5 apoltatoti. Ezen apoltalc lcüzütt pedig csak 32 volt ]>ozsonyi illetdségu, a tbbbi mashonnan — tobbnyire Pozsonymegyébdl keriilt a lcdrlnizba. Nem lesz érdektelen a betegség tartainat. is kiemelni, bar ez a betegeknek nagy on is kétes értékii bemondasan alapszilc. Osszes beteg létszam 381 férfi 625 no =

1006.

A betegség tartott: 1,

2,

3 luHig

1 hônaijig1

2 —4 liûig

17 f. 16 n.

25 f. 25 n.

27 f. 35 n.

47 f. 66 n.

83 f. 105 n.

G hoig

21 f. 37 n.

1—5 évig

G 10 évig

10 évnél régebben bizonytn-lan iilci

104 f. 185 n. 17 f. 41 n. 23 f. 46 n. 17 f. 69 n.

Lsithato ebbdl, bogy a bejclentett betcgségelc legnagyobb szàma idült eset, és bogy a betegek kozott a ndk a férfialcnalc praevale^lnak. Ami a testi és szellemi fogyatkozâsokat illeti, ngy a népszamlal^snal csak a valc, siketnéma, elmebetcg és btilye cgyénclcre voltaic telcintettel és ezelcre vonatlcozolag lcôvetlcezo adatolcat lcaptunk. vak A vâros neve

Budapest Debreczen Kassa Pozsony Sopron. Szeged Ternes vir

siketnéma férfi

férfi

clmebeteg

no

hi'ilye

férfi

no

férfi

no

2 6 9

19 4

2 5 4

185

891

7 1 6

151

87

3 8

4 5

2 5

27

14

18

33

2 4

5

2

12

6

9

13

4

8

1 7

27

7

2 0

4 2

4 8

1 8

1 6

rr

i

3

6

2

4

1

7

6 4

68

3 4

27

51

4 9

3 6

19

2 4

13

34

14

9

11

2 3

9

1


117

Ami a vakokat illeti, ugy azok szama milunk aranylag nagyon csckelynek mondhatd, mivelhogy a 44 vak kozott cgy tekintelyes szam az orszagos korhiizban kezelt viddki lakossagra csik. A siketndmak aranyaval is meg lehetiink eldgedve. Az elmebetegek nagyobb szamaban ismet az orszagos kdrhaznak van rdsze, mclynek elmebajos osztalyan csak kevds pozsonyi apoltatik, a legnagyobb resz viddkrdl jon be az intezetbe. Hogy kulomben az elmebetegek ds hiilydk szamlahisa milyen nehdzsegekbe iitkozik es bogy ej)i)en ezert milyen ketes drtekiiek az ideviigd statisztikai adatok, erre ndzve csak ismdtelbetem azt, amit„Azelmebetegngy Magyarorszagban“ czirnii ertekezdsembem (Kozegeszsegiigyi Szemle 1890. ds 1891. dvfolyam) irtam: „Mielott a hazankban felvett elmebeteg-statisztikaval foglalkoznam, ki kell jelentenem, bogy dn az elmebetegeket ds a liiilydket ezen nev alatt „elmebajos“ foglalom ossze. Statisztikusaink ugyanis megkulonboztetik az elmebeteget a biilydtdl, a ndlkiil azonban, bogy azt maguk a statisztikai szamok megcngednek, inert bonnan meritik a szamokat? A nagykozonsdg szolgaltatja dket, mar pedig a publikum e tekintetben meglekctdsen megbizhatatlan. Hiszen ha hiilye alatt a veleszuletett bntasagot ertjiik, ugy a szakember sem kdpes- minden esetben megbatarozni a butasag ezen alakjat, lionnan tndna tehat a nagykozonsdg megbatarozni, bogy adott esetben a butasag vele sziiletett-e vagy szerzett, mikor a velesziiletett butak gyermekkorban a laikusok Altai fel nem ismerbetok, sot dppen ndha mdg „csodagyermek“ sziimba is mennek. De van a statisztikanak egy lmisik bibaja is, t. i. bogy messze a vald mdgdtt. marad. Oka ennek az, bogy a csaladtagok az elmebetegseg iranti elditdlet kdvetkcztdben eltitkoljAk az eseteket, szegyelik azt, bogy egyik koziildk elmebajos es ha csak nagyon nem ismeretes masok eldt-t is mar, bogy az egyik bozzatartozojuk ilyen bajba esett, bizonyara keriilni fogjak azt a statisztikai lapok megfelelo rovataba beirni.“ Kutassuk most azokat az adatokat, melyek nyilvanvalova teszik, hogy varosunk lakossaga bogyan lakja azt a teriiletet, melyet elfoglal ds hogy mikepen oszlik el nepessdgiink a kiilombozo foglalkozasi agak szerint.


118

A. kovetkezo tablazatbdd a viszonylagos nepesseg es nep~ töinörides vcbeto ki. Miutan tcriiletben nem valtoztunk, a ndpesseg azonban szaporodott, termdszctes, bogy a ndptömörülds is nagyobb lesz.

Budapest Debreezen Kassa Pozsony Sopron. Szeged Temesvar

Teriilel Q km

201 957 93 75 133 816 36

lakos

Q

Viwzonyl. nepesseg; cgy km.-re eselt häny 1890-ben 1869-ben IRSO-ban

1.346*69 °o

A vaios neve

233*78 620-53 158*7, 86-00 895-os

1 • 793*79 53*42 280*fil 640*(18 174*6(, 90*29 935*9 1

2.447*4, 59*50 310*,8 698*8t 204*6l 104-S6 1.107 *S9

Latbatd ebbol a tablazatbdl, bogy legsiirnbb a nepesseg Budapestcn; ntana Temesvarott cs Pozsonyban, mig nagyternletii alfoldi viirosainkban a ndpessdg aranytalanul ritkdbb. Ezt a tanyak okozzdk, melvek mdg a varoshoz, peldanl Debrcezenbez, tartoznak ds melyek a varos hatarat joval kiszdlesbitik. Igy esbctik meg, bogy Debreczennek vagy Szegednek 4 —5-szor akkora a teriilete, mint Bndapestnek. Ami a kiilombozd foglalkozclsi dgahat illeti, ugy az erre vonatkozd adatokat a statisztikai kozlemdnyek masodik kdtetdbcn talaljuk feldolgozva. A kiilombozd foglalkozasok kovetkezo csoportokra oszlanak: 1. Ertelmisegi kereset: a) bivatasbeliek, b) alkalmazott szolgak. 2. Ostermeles. 3. Banydszat, ipar ds forgalom. 4. Jaradekbol eldk (tdkesek, nyugdijasok, bazbirtokosok, maganzdk). 5. Napszamosok. 6. Hazi cselddek. 7. Hdztartas. 8. Egydb foglalkoziisuak. 9. Foglalkozas ndlkiiliek: a) 14 dven alul, b) 14 even feliil. 10. Letartdztatottak. 11. Ismeretlen foglalkozasnak. A nepesseg foglalkozasanak megbatarozasanal az elsb erdekes kerdest az kepezi, hogy a lakossagnak hany szazaleka teszi tulajdonkdpen a termeld, a kereso reszt ds mennyi evvel szemben az eltartott, tehat a kereso resztdl fiiggb egydnisdg? Erre nezve a kovetkezo adatokat talaljuk


HÜ

e

K

r e

s ö

Budapest Debrcczcn Kassa. Pozsony Sopron Szeged Temesvar

166.118 17.773 8.061 14.703 7.884 25.135 11.959

k: Kgyiill

Nök

Ferli ak a ferli nepesseg %,-äban

a nöi üZcVm szerint nepesseg "¿-äbau

69-77 64*70 62*22 62*(13 60*ol 59vs 6 5 (!s

63.018 24*83 4.737 16\)7 4.350 27*3, 9.223 32,3 3.236 22*98 8.031 18*5, 5.956 27'|S

i/, ibpessbg - aban

46 öS 39 53 42 07 45 H5 40 Sü 38 7
229.136 22.510 12.411 23.926 11.120 33.166 17.915

K 1t a r t o t t a k : A varos neve

Budapest Debreczen Kassa Pozsony Sopron Szeged. Temesvai

Nb

Egyiitt

190.812 24.732 11.578 19.486 10.845 35.354 15.721

262.802 34.430 16.473 28.485 16.093 52.403 21.969

Ferli

71.990 9.698 4.895 8.999 5.248 17.049 6.248

Ezer keresöre esik eltartott: A varos neve

Budapest Debreezen Kassa Pozsony Sopron Szeged Temesvar A varos neve

Budapest Debreczen Kassa Pozsony Sopron Szeged Temesvar

häztartäsban foglalkozo nök

liazi cseleclek

365 560 358 329 387 503 388

188 132 221 165 186 78 150

11

foglalk. nelküliek even alul 14 evtn feiü 1

497 740 624 562 693 869 590

letartöztatoltak

üsszeseu

ebböl ferli

4 6 18

1.147 1.530 1.327 1.191 1.447 1.580 1.226

314 431 394 376 472 514 349

1 1

69 24 9

93 92 106 124 112 106 89 nö

833 1.099 933 815 975 1.066 847


120

Ezekból a táblázatokból kiderül, bogy a noi népcsség koziil nálunk van aránylag a lcgtobb kereso és bogy a férfi népcsség kozott is tekintélyes arányszám keresi a maga kenyerét, úgy bogy ami a keresók számát az osszes népességbcz viszonyitva illeti, Pozsony mindjárt Budapest után kovetkezik. Magától értetódik, hogy ezt a kedvezo viszonyt Pozsonynak kifejlett ipara okozza. Erdekes megfigyeléseket tehetiink, ha az eltartottakat vizsgáljuk. Mindenekelótt feltiinik, bogy nálunk van a legkevesebb no a háztartásban elfoglalva. Ennek okát megtaláljuk egyrészt abban a korülményben, bogy nálunk a nok koziil a legtekintélyesebb szám maga is kereso, tehát báztartási teenddket nem végezhet, másrészt meg emlékezziink vissza azokra az adatokra, mclyeket a családi viszonyok taglalásánál kaptunk, ami don kiemeltük, bogy az osszehasonlitott városok koziil Pozsonyban van aránylag a legtobb bajadon no és legkevesebb férjes asszony Az osszefüggés ezen viszonyok kozott konnyen értbeto. Egy további erdekes szám a foglalkozás nélkül sínlddd 14 even fclttli lakosság száma, mely nálunk 1000 kcresdre 124-ct tesz ki. A tobbi városokboz viszonyitva oly nagy szám ez, liogj viéltán megérdamli az ¿lletékes 1orok jigj/elmát. Kár bogy kor szerint a foglalkozás nélküliek fel nem tiintethctdk, külomben kitünnék, bogy mennyi van ezek kozül olyan korban, amelyben még keresetképes, inert, sajnos, városunkban nagy azoknak a száma, akik a munkát kerülik és más embereknek vagy pedig jótékony egyesületeknek terbére esnek. Ez utóbbiak oly nagy számban vannak itt Pozsonyban, hogy az csak dieséretére válik városunk jó szivének, de másrészt annak az aggodalomnak is kifejezést kell adni, amelyet egy barátom egyszer e szavakkal fejezett ki; „Nálunk a sok jótékonysági egyesület tcnyészti a szegényeket“. Alkalomszerünek találom a foglalkozás nélkülieket mindjárt e helyen részletezni. A 14 éven aluli foglalkozás nélküliek koziil 6-an kozségi segélyból 120-an intézetek, egyesiiletek terbére tartattak el. A 14 éven fetüliekból 85-en alamizsnából éltek, 1.74-en kozségi segélyból és 218-an intézetek terhére tartattak el. Az így eltartottak az osszes keresók százalékában 2'r)2-et tesznek ki, oly számot, melyet Magyarországon csak 3 város: Gyór, Nagyvárad és Szatmár-Németi szárnyalnak tul. Még egyet kell felemlítenem,


121

mely talán szintén magyarázatát adja annak, miért van városunkban annyi foglalkozás nélküli dem, t. i. azt, liogy az összes vármegyék között Pozsonymegyében van aránylag a legtöbb koldus, már peclig értbeto, bogy az a nagy fluctuatio, mely megyénk és városunk lakossága között létezik, városunkba sodorja a foglalkozás nélküli elemeket is. Lássuk most már a fofoglalkozásokat, melyeket fentebb csoportok szerint osztottnnk fel. Az összes népesség "/„-ban volt: A varos nevo

Budapest Debrcczen Kassa Pozsony Sopron Szeged Temesvár

Értelm iségi kereset

E rtelm iségi kere.setnél a lk a lm a /. o t t sz olgák

Ost e r m e lé s

7-9*

2-37

2 ‘:fo

5-7«

1*03

9’«« <‘r¿ b-.v;

2*48 3 .7

lián yászat, par és Járadékosok fo rg a l o m

i

Napszámosok

5t 41-3«

4*83

13*83

4*33

11*86

3 * o5

59*21

7*23

1 0 * 42

3 ‘ go

5 5 *„

8-7«

1 2 * io

3 0 - 8o

’3 3

*a!) 4 -,s 2*74 19-as 20*58 1-76 4 0 Y * 5 2 * 8(! 19'on ( ’no 2*i s 7 2*75 Mcgjegyzendö, bogy ebben az értelmiségi keresetben csak a tidajdonképeni értelmiségrol van szó, amelynek tñlnyomó részét a köztisztviselök, egybázi, tanügyi személyzet és az u. n. szabad foglalkozások képezik. Ha a többi foglalkozási ágnál alkalmazott tisztviselöket számítjuk akiket pedig szintén az értelmiségbez lehet számítani, a viszonyok ekkép alakulnak: d 'lO

1 5 * tíl

4 5 \,6

6* i,

1 0

.,2

A varos neve

Budapest Debreczen Kassa Pozsony Sopron Szeged Temesvár

Az összes népesség n/n-ábao összes órtelmiség 15*26 9 ’ |2 13*60 11*36 11*80 6*75

13*07

Látbatjuk tehát, hogy az értelmiségi kereset nálunk nem oly nagy, mint azt talán vártuk volna. Hogy nem nagyobb, mint például Temesvárott, Sopronban vagy Kassán, azt annak


122

lehet bet.ndni, hogy czok a városok szintén olyan kulturális kozpontok, mint a mino Pozsony, de kcvesebb lévén a lakosság száma, természetesen a kultnrális intézeteknél alkalmazottak a népességhez viszonyítva nagyobb arányszámot tesznek ki. Az óstermelés nálunk, mint akiknek lakossága túlnyomóan iparral és kereskedelemmel foglalkozik, nem lehet oly nagy, mint például az alfoldi városokban, ellenben ezekben az iparosok és kereskedók vannak kisebb számban. Ami az ipart illeti, mi meglehetos magas számot teszünk ki. Hogy miért van Kassán aránylag a legtdbb iparral fbglalkozó egyén, ezt — a statisztikai kbzlemények szerint doluíny-gyárának koszónheti, melynek munkás személyzete az illetd városoknak aránylag nem nagy népességében az i])arosok százaltíkát jelentékenyen felszdkteti. Ami a járadékosokat illeti, úgy esak brommel láthatjuk a feuti táblázatból, hogy azok Magyarországon aránylag legnagyobb számban Pozsonyban élnek. Orvendetes jele ez annak a vonzcronek, melyet városunk gyakorol. Vegyük a járadékoso kat szám szerint:

Járadékokból éldk szám szerint: A varos nove


keresok

eltartottak

ös.szesen

10.287 1.033 889 2.180 815 1.040 1.284

13.471 1.373 1.199 2.380 938 1.309 1.516

23.758 2.406 2.088 4.560 1.753 2.349 2.800

Ebbdl a táblázatból látható, hogy Pozsonyban Budapest után nemesak aránylag több a járadékos, hanein szám szerint is több van, mint akár Debreczenben, Szegeden, akár Kassán vagy Temesvárott. Akárminó tanulságos volna is az egyes foglalkozások részletezése, de ez —■különösen mi az ipart és kereskedelmet illeti — inkább oly egyesületeket érdekelhetné, a melyek az


123

anyagi érdekek istápolását tíízték ki czélul. Bennünket íoleg az „értelmiség“ dreickel es bar távol van toiem az drtclmisdget azoldól megtagadni, kiknck az a szó szoros drtelmdben ncm a kcnycrük, mégis csak az értelmiségi keresethez tartozó egydneket óhajtom kimutatni, mivel kétségtelenül ezck vannak hivatva városunk szellemi életében a vezérszerepet játszani.

A vacos neve

Budapest Debreczen Kassa Pozsony Sopron Szeged Temesvár A Yiiros

CV6

11


Az értelmiségi kereset osztályozva: Tocvény Kiizigazga Igazságügj a Küzegészségtási Tauiigy szolgálar, hozas •>gy szolgálat lio fécfi fécfi fécfi fécfi te ■ fi nö 154 3.753 2.334 1.009 539 1.474 1.907 74 52 328 166 153 64 172 54 30 105 145 168 187 178 280 83 48 — 67 179 37 17 167 95 57 150 341 233 87 67 37 294 177 1

1

1 2 0

1

1 2 0

1

6 6

1 0 2

1

Egvház i szolgálat t'écft

292 35 49 128 33 43 58

110 476 — 33 133 98 14 105

Tiulimiánvos hilézetek és lácsulatok fécfi nii

206 14 5 13 8

15 1 — 3 —

6

2

1 0

-

lcodalom és miivészct fécfi

E gy

589 146 27 30 2 1

2 1

568 179 7 3 15 24 1

47 25 23 12 37 22 41 25

1 0

Az értelmiségi kereset összegezve: A vacos neve

Budapest Debree zen Kassa Pozsony Sopron Szeged Temes vár

fécfi

nii

10.379 3.262 = 805 150 -582 190 = 931 397 579 196 = 896 195 = 764 260 =

Ó

lelmiség fécfi

Ósszesen 1

3.641 955 772 1.328 775 1.091 1.024

1 2

2

19 14

5 6


124

Lift]into ebbdl ;i tablazatbdl, bogy az ertelmisdgi kercsetlie/ tartozd egyenck Budapestet nera szamitva szam szerint is tbbben vannalc Pozsonyban mint a tobbi varosokban os kfdbnos meltanyhissal emellietem ki, bogy a taniigy es egeszsegiigy emberei szam szerint is tbbben vannak Pozsonyban mint a tobbi varosban, pdlddul Szegeden, mely pedig Pozsonynril tobb mint 30.000 ldlekkcl nagyobb. Az ertelmisdgi keresetet osztiflyozva mntattuk be a fenti tablazatban. Erdekelbetnek benniinket ennek az osztalyozasnak a rdszletei is : A) A tdrvmyhozds osztdlydban kimntatott egybn egy akkor itt tartdzkodott dijnok. B) A kozigazgcitds csztdlydba tartozott 1 1 1 allami tisztviseld es 8 dijnok, 54 megyei tisztviselo ds 5 dijnok, 89 varosi tisztviselo es 1 1 dijnok, 1 korjegyzd es 1 jegyzdsegdd. C) Az igazsagszolgdltatds osztalydba tartozott 15 bird, 3 iigyesz, 40 cgyeb tisztviselo, 7 dijnok, 2 korjegyzd, 6 korjegyzbseged es jelolt, 2 irnok, 57 rigyved, 18 iigyvedjelolt ds segdd, 18 irnok. I)j A I.ozegeszsegiiyyi szolgdlathoz szamittatott: 45 orvos, 6 korbazi tisztviselo, 2 dijnok, 8 gydgyszerdsz, 19 seged, 3 iillatorvos ds 48 sziilbsznb. F) d taniigy szolgdlatdban ifllanak: Tanari ds tanitbi szemdlyzet: Felsd tanintdzetekndl 19, a kozdpiskolaknal 52, szakiskolakn^l 18 fdrfi, 9 no, tanitdkdpzdknel 4 fdrfi, 4 no, polgari es felsobb ndpiskobiknal 1 no, ndpiskolaknal 58 fdrfi, 34 no, kisdedovd-intdzeteknel 21 no, bnmanisztikns jellegii tanintdzetekndl 1 fdrfi es 2 no, magantan^rok illetve tanitok : 1 1 nyelvtanitdnd, 15 zenetamir ds 17 zenetansirnd, 16 nevelo, 64 neveldnd, kuldmbdzo iigyessegeket 2 fdrfi ds 1 no tanit, kozelebbi megjeldles ndlkiil esak mint tanar vagy tanitd szerepel 2 fdrfi, 8 no es vegiil tanintdzettulajdonos van 6 no. F) Az egyhdzi szolgdlathoz tartozott: 13 piispok es prelatus, 10 lelkdsz, 6 segedlelkdsz, 9 hitoktato, 75 szerzetes, 14 cgyInizi szolgalatban alld vildgi tisztviselo, 1 dijnok ds 133 apacza. (i) Az ivodalom miireszettel foglalkozott 12 hirlapird ds szerkesztd, 2 masfele ird, 4 festesz, 1 zenemiivesznd, 29 szindsz, ds 24 szindszno.


H) Az eyyeb ertelmisey között szerepel: 8 maganm^rnök ¿s 8 magiintisztviseld, toväbba minden közelebbi meghataroziis n£lkül 16 förfi es 2 nö. Bar nein tartozik a lakossäg statisztikajahoz, de az£rt nein hagyhatom emlitös rndkiil, varosunk e.pületstatisztikdjdt sein, a nielyre vonatkozö adatokat a „Magyar statisztikai közlemenyek“ nj folyamsinak IH. kötete tartalmazza. Mindenekeldtt bonstataljuk, bogy Pozsony viirosüban 1890. deezeinber 31-en 8042 ¿pulet allott. Ezeb közül volt 2285 lakdbaz, 100 eseledlak, 263 ezekliez hozza epitett ¿s 175 különülld gazdasiigi ¿piilet, 133 gyar vagy nnis ¡pari epiilet, 19 templom, 26 iskola, 2 iskola es teni]dom egy tetd alatt, 11 bdrliaz es gydgyint^zet, 2 fiirdd, 19 laktanya, 7 egyeb ¿pület. Ami a lakasviszonyokat illeti, rendelkez^sre iillott 12.404 lakiis; ezek közül 1067 üzletlielyisögül is szolgalt. A lakasok közül 32 a pinczeben, 8046 a földszinten, 197 a felo.meletcn, 2.952 az I., 969 a II., 178 a IIT, 21 a IV. vagy V. emcleten es 9 a padhison volt. A lakasokban volt: 24.910 szoba, 305 lnilöfülke (alkov), 2.792 vak szoba (kamara', 808 elöszoba es 12404 konyha. Ha mar most a lakasviszonyokat aranyszamokban fejezzük ki, figy, összebasonlitva a többi vsirossal, a következd erdekes adatokat kapjuk: Az összes lakasok °lu-dban vannak: s p a dl . A lakasok I I I. I V . cm . A ii. p i n e z e f ö ld s z i n ti fei es I. lakasok összes szäm a Budapest 1 0 4 .0 4 7 9 ’5 ,| 0 . » 5*o9 5 9 - 7S 2 0 * „ 9*2, Debreczen — — — — 9 .6 7 0 0*18 1-50 — Kassa 5 .3 1 2 o 73 7 8 . 54 18.3, 2*30 9 ’o8 12.404 0 * 2 6 C4*87 25*33 7*si 1*48 0 * , 7 0 * 0 7 Pozsony Sopron 4 .4 0 3 — 76-33 1 9 * 4 0 0*18 Szeged 1 9 .2 4 9 8 6 -g,, — 0*02 — 9*92 0 2*43 Temesvar 4 .9 0 7 0*3, 8 i "3 5 9*oi 8 * 4 0 1 ’lG lakäsra esik: 1 0 0 CjD QO

4*37

4*09

79

2*07

szoba,


Pozsony

helyiseg ältaläban

1 82

2 8 9

2 0 3

361

2 3 5

4 0 8

201

332


126

lakasra esik szoba, lielyis¡ég âltalàban Sopron 216 368 297 Szeged 146 Temesviir 187 316 Ha ezt a lablazatot vizsgaljiik, mindjart feltiinik nekiink, bogy Rndapest utan naliink van aranylag a legkevesebb földszinti baz és legtöbb emeletes épiilet. Ilogy a többi varosoknal absolut szamokban is több emeletes épiiletünk van, ez a következö bis összebasonlitiisböl latbatö: 100

I emeleti

II. emeleti

III emeleti IV ’lakas e “ eleti

Debreozenben volt Kassau

136 17 — — 949 122 4 Pozsonybnn 2952 969 178 21 Sopronban 854 180 8 — Szegeden 153 1606 3 Temesvarott 750 240 31 — Ezek szerint Pozson ynak van absolut szamokban is legtöbb elsö emeleti lakasa, söt töbl» II. meg III. emeleti lakasa van mint Debreczennek, Kassanak, Sopronnak, Szegednek es Temesvarnak együtt véve. Ami az épiiletek jellegêt illeti, vigy varosunknak 3042 épiilete közül magïinépület 2.675, egybazi és iskolai épiilet 101, tôrvénybatosagi 124, allami es katonai 8 8 és magantarsiilati 54. Aranyszamokban kiiéjezve és a többi varosokkal összehasonlitva az eredmény következö: Az összes épiiletek °/0 -aban: A v dr os neve.

M ag i’u i

E g y l u i z i s i s k o la i

tii r vé n y îa t ô s à g i

à l a m l és m a g â u t à r s u k a t o n a i lati é p i i l e t e k

Budapest 89-G6 8*82 8*42 1*98 1*12 O . Debreczen 95*24 0*GG 0*08 1*00 Ä 9G Kassa 8 8 *,, 0’42 8*33 0 -4 7 2’g3 2^-S9 Pozsony 87-93 3-3» 1*78 ■l'os Sopron IO -44 82-38 2 G5 1*49 Szeged 9 8 -4 2 0*09 0* 2 9 0*7.) 0*49 Temesvar 95 -97 — 1*88 1*2 G 0* 8 9 Ha az épiiletek nemei szerint teszszii k az összebasonlitast, a következö érdekes adatokat kapjnk :


127

A varos neve

Az összes épületek °/0 -aban: k g a z il a s â g i lakohàz c s pl é dl a

V. m à s

20*14 41*97 16*47 14-.0 19*33 40*80 20-4,

G(IG 1 ni 3 GS 4 37 2 93 1 43 3 01

ppülctrk

Budapest Debreczcn Kassa

6 6 - ll7

4-9'oi 72’so 75*,, 74*87 63*8:j 69*10

Pozsony Sopron Szeged Temesviir


t p m p lo m

iskola

0 *3, 0*o8 0*38

9*63 0*32 9*70 0 -s, 9*04 9*m 0*49

Pozsony

0*,;2

Sopron Szeged Ternes var

0*33 0*o4 0*33

2*48 6*03 2*8.3 3*29 9*88 3*(,3 2-7-, templnm i s k o l a pg-y ko r l ià z W ô al att

9*03 — 0*03 — — 9*02

fiirdo

9*33 9 o4 9*38

0*,3 9 01 —

0*3«

0*„7

0*1G 9*oi 9*09

—

ip a ri

ile t

laktan ya

9*32 9 03 1*49 0 G2

9*ï 8 0*09 0*27

p gy é b

é p ü l e te k

3*28 — 2*29 0*23 9*28 — 3*49

Mi sem mutatja jobban Pozsony varosanak kultnralis haladasat, mint ez az épülct-statisztika, mely ismét. csak azt bizonyitja, bogy varosnnk, lia lakossagânak szamara nézve nem is, de ami müveltségét, ipariit, egész forgalmat illeti, batran tekintbeto baziink masodik varosanak Nem tudom mai* bol olvastam, bogy valaki a mai kor jellemzésére azt bozta fel, bogy bajdan az volt a nagy vdros, bol az idegen mar messzirdl sok tornyot latott kiemelkedni, ma pedig az a nagyobb vàros, melynek tôbb kéménve magaslik ki miir a messzeségbôl. Nos a mi varosunk mindenképen megftti a nagy varos mértékét. Budapesttôl eltekintve tôbb gyari épiilete van, mint a tôbbi vàrosoknak, ami pedig templomait illeti, ûgy arànylag tôbb temploma van még Budapestnél is és szsim szerint is tôbb temploma van, mint a tôbbi vele ôsszehasonlitott vtirosnak. Amire pedig külônôsen biiszkék lehetünk, azok az iskol-ik. Eltekintve Soprontôl, mely lakosainak müveltségére nézve is, bennünket megelôzôtt, aranylag tôbb az iskolai épület nalnnk mint akarmelyik mas magyar varosnal, Budapestet beleértve. Nemesak bazafiui érzésbôl, nemcsak lokalpatriotizmnsbôl


128

oriillietünk ennek a ténynek, de orülhetünk neki mint ez egyesiilet tagjai is, mert. az iskolának jótékony liatását meg lehet érezni minden téren, kihat az meg egyesiiletünknek szerény mííkbdésére is, mert az iskola késziti eld azt a talajt, amelyben mi szantani és vetni akarunk, azt a talajt, amelybe a mi egyesületünk a tudományok iránti szeretetnck, a természettudomanyok iránti érdeklbdésnek nemes fáját oliajtaná beoltani. Vajlia az a fa megteremné gyíimblcseit, melyek messze foldre hirdessék, hogy Pozsony városa, lia nines is mar neki az a politikai jelentosége, mint. a minore] hajdan mint. koronázási varos bírt, de kiiltnráját megtartotta és gyarapítotia és Ira a politikai vezérszereprdl le is mondott, van ral ami, amiról solía le nem mondott és lemondani soha sem foy, ez a kulturális szerepe.

A legujabb statisztikai közlemenyek Pozsony város lakosságáról

Recommend Documents