Új városok TELEPÜLÉSÜGY. Jászkisér: új főteret kap a város. Rákóczifalva: vonzó, élhető kisvárost építünk

Új városok

TELEPÜLÉSÜGY Július elsejével 22-vel gyarapodott és immár 329 városa van Magyarországnak. A folyamat, bár lassú, ám megállíthatatlan, hiszen a települések létszámától nagyrészt független a lehetőség, hogy közigazgatásilag egy lépcsőfokkal feljebb lépjenek. Talán nem tud sokkal többet nyújtani a gyakorlati életben ez a cím, ám ad öntudatot, segít abban, hogy a nagyközség lakosai és vezetése végiggondolja az eddigi fejlődést, a megtett út helyes és esetleg sikertelen lépéseit, kitérőit, és azt is, hogyan, merre lépjenek tovább, milyen célokat érdemes kitűzni közép- és hosszú távon. Persze számolva a megvalósíthatósággal és a közösség támogatásával.

A polgármesterek többsége, akikkel beszéltem, megjegyezte, nem mindenki örült a városi címnek, volt – és mindig van – aki erre alkatilag képtelen, mások viszont – mint az állattartásból élők például – lehetőségeik megnehezedésétől tartanak. Fokozottan figyelni kell az utóbbiakra, hiszen lehet, hogy fenntartásaik könnyen eloszlathatóak. Harmincegy nagyközség pályázott a városi címre, a várossá nyilvánítási kezdeményezéseket elbíráló bizottság döntése után végül az önkormányzati miniszter huszonkettőt terjesztett a köztársasági elnök elé, aki július 1-i hatállyal az érintett nagyközségeknek városi rangot adományozott*. Ám a sok évtizedes beidegződés nem tűnik el egy pillanat alatt, sokszor és sokan fognak még az érintett településeken nagyközséget mondani város helyett, majd gyorsan javítva és biztos, hogy büszkén, hiszen munka van az elért cím mögött, kiigazítják: már város vagyunk.

Az érintett települések polgármestereit szólaltatjuk meg lapunkban; a nyaralási idény és a lapzárta közelsége miatt azonban most csak elkezdjük, és következő számunkban folytatjuk a kérdéseinkre adott válaszok közlését.

Rákóczifalva: vonzó, élhető kisvárost építünk

– Már 2005-ben megfogalmazódott az igény a település fejlesztési koncepciójának öszszeállításakor, hogy Rákóczifalva a helyi társadalom hoszszú távú érdekeit érvényesítő, harmóniaigényeit kielégítő, a településkörnyezeti rendszer tudatos fejlesztését előtérbe helyező, fenntartható kisvárossá váljék. Kistérségi és mikrotérségi szerepünk biztosítja a hosszabb távú fejlődés lehe-

* Lásd a Csalódottak című cikkünket a júniusi ÖN-KOR-KÉP 6. oldalán

tőségét. Környezetünkben „mezőváros” település nincs, és Rákóczifalva mezőgazdasági múltja és jelene lehetővé teszi az ilyen irányú fejlesztés megvalósítását. Rendelkezünk minden olyan követelménnyel, amely a várossá váláshoz szükséges: a rendezett utcakép, a lakosság polgári mentalitása, a közösségért felelősséget vállaló, lokálpatrióta szellemiség jellemzi az itt élőket, ez napjainkban a rendkívül tevékeny és nagyszámú civil szervezetben realizálódik. A település sokat fordított, illetve áldoz az infrastruktúra fejlesztésére. Rákóczifalva lakói a térségben közismerten szorgalmasak, vállalkozó szelleműek, képesek és hajlandóak az értelmes erőfeszítésekre. Megragadnak minden lehetőséget, amivel a településen fejlesztő folyamatokat tudnak generálni. Rákóczifalva Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete alapos előkészítő munka után kezdeményezte a várossá nyilvánítást. A városi cím és rang sok-sok feladatot ad a közösségnek, előtérbe kell, hogy kerüljön a pozitív gondolkodás, amely képessé tesz bennünket az előttünk lévő akadályok minél hatékonyabb leküzdésére. A felelősség mellett a városi címmel lehetőséget is kaptunk a településkép, az infrastruktúra és az intézményrendszer fejlesztésére, felújítására. Hoszszabb távon pedig biztosítja településünk számára önállóságának megőrzését. Történelmi múltunk és jelenünk kötelez bennünket arra, hogy a

www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

jövő generációja számára egy vonzó, élhető kisvárost építsünk fel – ismertette Tóth Lajos polgármester.

Jászkisér: új főteret kap a város – A képviselő-testület a sikertelen tavalyi pályázatot követően most második alkalommal nyújtotta be a várossá nyilvánítás iránti kezdeményezést. A település 1818-ban kapta meg először a városi rangot, melyet később elvesztett. Jászkisérnek az 1990-es éveket követő fejlődése, az infrastruktúra teljes kiépítése, a térségi szerep erősödése folytán alakult ki a nagyközség vezetőiben az elképzelés, hogy Jászkisér visszaszerezze városi rangját. Jelenleg mintegy 5800 lakosunk van. Folyamatosan fejlesztjük az úthálózatot, és – bár középiskolával nem rendelkezünk – kiemelném a helyi alapfokú oktatás magas színvonalát. 2007-ben iskolafenntartói társulást létesítettünk Pély községgel, illetve megalakult Jászkiséren a Köztestületi Tűzoltóság, ami közel 40 ezer ember biztonságára ügyel, ezzel is erősítve a térségi szerepet. A városban működő mentőállomás, fizikoterápia, a kiemelkedő fogorvosi ellátás az egészségügyi színvonalat növeli. A település életében meghatározó szerepet töltenek be a civil szervezetek és az általuk szervezett rendezvények, ilyen például a Nemzetközi Pendzsom Folkfesztivál, a Civil Majális. A városi önkormányzat rendezvényei közül különösen fontos a Pünkösdi Vigadalmi Napok. | 2009. július ÖN • KOR • KÉP

5

TELEPÜLÉSÜGY Szinte a várossá nyilvánítással egy időben kaptuk meg a támogatói döntéseket, így örömmel tudathatom, hogy Jászkiséren és Pélyen nagyarányú iskola- és óvodaépület-felújítási, illetve fejlesztési projekt indul meg 2009ben. Ez a nyertes TÁMOP pályázattal együtt csaknem 600 millió forintos beruházási értéket jelent. Megújulnak az iskola, az óvoda épületei, illetve befedetjük az eddig csak nyáron üzemelő iskolai tanmedencét is.Továbbá terveket készíttetünk a város új főterének kialakítására is. A városavatás 2009. augusztus 21-én lesz. Kapcsolódik a XVI. Pendzsom Nemzetközi Néptáncfesztiválhoz (augusztus 19–20.), így a várossá nyilvánítást csaknem háromnapos rendezvény keretében ünnepelhetjük meg – válaszolta dr. Gócza Tamás, Jászkisér város jegyzője kérdéseinkre.

Csanádpalota: folyamatban van a szennyvízberuházás előkészítése

– Első alkalommal került sor a kezdeményezés benyújtására. Csanádpalota térségközponti szerepének erősítése, a pályázati lehetőségek bővülése szempontjából volt fontos elsősorban a városi cím elnyerése. De jelenti az uniós pályázati lehetőségek kiteljesedését, a vállalkozásfejlesztést, a személyi jövedelemadó helyben maradó részének emelkedését.

6

ÖN • KOR • KÉP 2009. július

A pályázatot pályázatíró cég készítette el, a polgármesteri hivatal és az önkormányzat intézményeinek aktív közreműködésével. Csanádpalota lélekszáma 3144 fő. Fontosnak tartjuk a közel 600 éves múltat, valamint azt, hogy a település történelme során többször is képes volt új helyen megtelepedni és fejlődni. A lakosság kedvezően fogadta várossá nyilvánításunkat. Elsősorban a helyi gazdaság fellendülését, munkahelyek létesülését várják a közigazgatási rangban bekövetkezett változástól. A településen folyamatban van a szennyvízberuházás előkészítése, pályázat útján nyert támogatással. A csatornahálózat kiépítésének és a szennyvíztisztító megépítésének kivitelezése várhatóan 2010-ben elkezdődik. Másik előkészítés alatt álló beruházásunk az egyik volt iskolaépület átalakítása óvodai nevelés céljaira. A pályázat eredményének függvényében a kivitelezés ez év decemberében elkezdődik. Önkormányzatunk tervezi még a bölcsőde másik épületbe történő áthelyezését, ezáltal a férőhelyszám növelését. E célkitűzés megvalósítására a pályázat előkészítése folyik. A fentieken kívül az önkormányzat 2007–2013 közötti évekre szóló fejlesztési tervében egyéb infrastrukturális fejlesztések megvalósítása, többek közt a piactér átépítése, a lezárt régi temető kegyeleti parkká történő átalakítása, belterületi kerékpárút létesítése is szerepel. | www.onkorkep.hu

A városavató ünnepséget a korábbi Csanádpalotai Napok elnevezésű rendezvénysorozat keretében, 2009. augusztus 15-én tartjuk. Avatónak Varga Zoltán önkormányzati miniszter urat kértük fel, aki vállalta ezt – tudtuk meg Kovács Sándor polgármestertől.

Zsámbék: célunk a saját rendőrőrs telepítése

– Másodszor pályáztunk a városi rangra. Tavaly formai hiba miatt nem bírálták el a beadványunkat. Zsámbék évek óta kisvárosként működik. Intézményhálózatunkat, orvosi ügyeletünket, zeneiskolánkat, középiskoláinkat, regionális munkaügyi központunkat, regionális tourinform irodánkat kilenc környező település is használja. A városi ranggal lehetőséget kapunk az ezzel járó előnyök kiaknázására, valamint kedvezőbb feltételekkel pályázhatunk az uniós és hazai forrásokra is. Évek óta minden feltételnek megfelelünk. A törvény egyébként csak azt írja elő, hogy nagyközségnek kell lenni, illetve a kisebbségi önkormányzatok támogatását kéri. A városokkal szemben támasztott követelmények így kevéssé kézzelfoghatóak, azokat egy szakmai bizottság értékeli minden

| www.onkornet.hu

aspiráns esetében. Zsámbék a négy legjobb pályázó között volt idén. 5074 állandó lakosunk van, a bejelentett lakosokkal együtt pedig 5404-en vagyunk, de sokan nem jelentkeztek még át az új lakóövezetekből. Nehéz kiválasztani egyetlen„legfőbb értéket”Zsámbékon. A leghíresebb műemlékünk a XIII. századi Romtemplom, de négy múzeumot is működtetünk. Többek között a világhírű Lámpamúzeumot és a Hadtörténeti Múzeumot. Büszkék vagyunk a Zsámbéki Szombatok nyári színházi fesztiválra, a Zsámbék Jazz Openre, a Színházi Bázisra és hosszan sorolhatnám még… Kevés kivételtől eltekintve a lakosság támogatta a várossá válási kezdeményezést. Ennek előnyeit elég könnyű volt belátni. Következő célunk a város térfigyelőrendszerrel való ellátása és a városőrség kialakítása mellett saját rendőrőrs telepítése. Másik nagy feladatunk a városközpont felújítása. A városi rang többek között segít abban, hogy városként tízszeres öszszegre pályázhatunk a központ felújítására. Augusztus 20-tól 23-ig ünnepelünk. A várossá válási ünnepség mellett ekkor tartjuk nálunk Pest megye fennállásának 1000. évfordulóját. Partnerkapcsolati megállapodást kötünk az erdélyi Homoródszentpállal, és ekkor lesznek a hagyományos Lovasnapok is – mondta a várossá válásról, terveikről, lehetőségeikről Lovas Lajos, Zsámbék polgármestere. Hajós Anna

TELEPÜLÉSÜGY – FEJLESZTÉSPOLITIKA

A húszéves város

ÉPÜL, SZÉPÜL

Martfű, az egykor virágzó cipőipari nagyfoglalkoztató település egyesek szerint megtorpant a fejlődésben, mások szerint most is gyarapodik. Tény, hogy a turizmusélénkítő fürdőfejlesztéstől sokat várnak. Ha nem is minden területen látványosan, de napjainkban is épül, szépül Martfű, a 7200 lakosú Tisza-parti kisváros. – Amikor a települést átvettem 2006-ban, nagyon komoly racionalizálással és pénzügyi korrekcióval kellett kezdenem, hogy újra lehessen dinamizálni a várost, amihez a mostani viszonyok kevésbé kedveznek, noha ez általános, nem martfűi sajátosság – mondja dr. Bakonyi Péter polgármester.

– Mennyire maradt meg az 1989-ben városi rangot kapott Martfű iparváros jellege napjainkra? – A Tisza Cipőgyár az 1940-es évek elejétől kezdett termelni, az ország legnagyobb cipőgyáraként. E köré szerveződött a település, korszerű elvek szerint. Fénykorában az üzem több mint ötezer embert foglalkoztatott. Kihelyezett leányvállalatai működtek az ország különböző részein. Komoly visszalépés volt a gazdasági rendszerváltás, amikor megtörtént ennek a hatalmas cégnek a szétdarabolása. Jelenleg a Tisza Cipőgyár Kft. áll felszámolás alatt. Lezajlott egy privatizáció, amit elleneztünk, hiába kértük az ÁPV Rt.-t, ne adja magánkézbe a céget, mert nem biztos, hogy pozitív eredményekkel jár. Sajnos,

ez be is következett. A Tisza ipartelepen ennek ellenére még mindig ezer embernek van munkahelye. – Szerencsére nem csak a cipőipar honosodott meg Martfűn. – Az 1970-es években idetelepült egy növényolajgyár, ami Közép-Európa legnagyobb növényolajgyárává vált, és most az ország egyetlen ilyen működő gyára. 1984-ben megépült az Első Szövetkezeti Sörgyár, amely ma a Heine-

ken Hungária Sörgyárak Zrt. egyik hazai gyára. Az élelmiszeripar hazai privatizációja nem volt sikertörténet. Martfűn, még ha idegen kézben is, de megmaradtak ezek az üzemek. A rendszerváltáskor bevezetett iparűzési adó 1990–98 között komoly fejlődést jelentett a városnak, amit másként ítéltek meg a martfűiek és másként a kívülállók. Időközben a szabályok változtak, mint ahogy változott az önkormányzatok helyzete is. 1998-tól lényegesen romlottak a lehetőségek az adóváltozások miatt. – A város gazdálkodásáról készített legutóbbi pénzügyi beszámolóban is ol-

vasható: a helyi adóbevétel továbbra is nehezen tervezhető, bizonytalan és így kiszolgáltatottá teszi az önkormányzatot. – Nem szerencsés ez a körülmény, ennek ellenére nagyon örülünk a helyi adónak, mert nagyon fontos a város további fejlődése szempontjából. Próbálkozunk Martfű ipari jellegét megőrizni, további beruházásokat idecsábítani. A ciklus eddig eltelt két és fél évében inkább a rehabilitációs foglalkoztatás terén voltak sikereink. Úgy tűnik, a Tisza ipartelep helyzete stabilizálódik. Másfél milliárdos költségvetésünk van, ez egy kisvárosnál jónak mondható.

Segít-Hetek? tábor Martfűn. A Hetednapi Adventista Egyház július második hetében Segít-Hetek? tábort szervezett Martfűn. A Miskolcról, Debrecenből, Abonyból, Szolnokról érkezett egyetemista és középiskolás fiatalok ingyen dolgoztak, ellenszolgáltatás nélkül, a munka öröméért és hogy segítsenek a településen – mondta lapunknak Jónás Tibor táborvezető. Az önkéntesek a főút melletti virágágyásokat gyomlálták és az általános iskola tantermeinek falait készítették elő festésre, illetve a művelődési központban működő 62 ezer kötetes városi könyvtárban zajló festéssel összehangolt állományrendezésbe kapcsolódtak be. Különösen ez utóbbi helyen fogadták örömmel őket, mert – amint Pápai Jánosné könyvtáros fogalmazott – 12 éve nem volt ilyen horderejű munkára lehetőségük, a fiatalok pedig lelkesek, szorgalmasak voltak, nagyban megkönnyítették ezt a munkát. Dr. Bakonyi Péter polgármester is örömmel vette a fiatalok jelentkezését a városszépítő önkéntes munkára, a táborozókat olcsó kollégiumi szállással segítette. www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

| 2009. július ÖN • KOR • KÉP

7

TELEPÜLÉSÜGY – FEJLESZTÉSPOLITIKA 350 millió forintos működési célú folyószámlahitellel vettem át a települést, az volt a célom, hogy ezt lefaragjam. Az adósság idén lecsökkent 70 millióra, amit igyekszünk tovább faragni, hogy kipréselhessük néhány beruházás önrészét. – Milyen megvalósult vagy tervezett fejlesztésekről tud beszámolni? – Zajlanak az útfelújítások, átadtunk egy igényes, többgenerációs játszóteret, a Szolnok–Martfű kerékpárút hiányzó szakaszai most épülnek. A szennyvíztisztító és az ipari park beruházással  Kisváros – nagy városházával  A Termálhotel impozáns épülete  Szent István szobra és a katolikus templom a főtéren  Uszoda magánerős beruházásból

8

ÖN • KOR • KÉP 2009. július

Magánerős fürdőfejlesztés A Martfűi Rekreációs Központ részeként néhány hete adták át az impozáns Gyógyfürdő és Uszodát. A Toma Bau Zrt. nevű magánvállalkozás nagy ívű fejlesztésekbe kezdett: 2005-ben megnyitotta a Martfű Gyógykempinget, azt követően felújította a Kastélyszálló Panziót, két évvel ezelőtt pedig megépítette a Termálhotelt. A mostani uszodamegnyitóval egy ötéves fejlesztési projekt zárult le. A fedett fürdőben, a régióban is hiánypótlónak számító, trambulinnal felszerelt 33 méteres sportmedence, gyógymedencék, tan-, illetve gyermekmedence található. A fürdőfejlesztés kültéri medencék, wellness központ építésével tovább folytatódik. A fürdő- és uszodaberuházás magánerőből valósult meg, állami támogatásként ötmillió forintot nyert a Toma Bau. A korábban átadott szálloda 200 millió forintos uniós támogatásban, a gyógykemping 37,4 millió forintos hazai vissza nem térítendő támogatásban részesült. még adósak vagyunk. Sajnos a külső környezet romlik, három éve nem nőnek az állami normatívák, nem túl bíztató a tervezett kilencszá-

| www.onkorkep.hu

zalékos elvonás sem a normatívából. Van egy turisztikai vállalkozás is a városban, igaz nem önkormányzati kézben, de folyton fejleszt, és bíztató együttműködési lehetőségek körvonalazódnak az önkormányzat és az üzemeltető cég között, amely gyógykempinget, szállodát, kastélyszállót és legutóbb egy uszodát is épített. – Élhető városnak ítéli meg Martfűt? – Feltétlen, hiszen a feszültségek talán kisebbek, mint máshol, az infrastruktúra elég fejlett, a város elhelyezkedése a négy kistérség határán igen kedvező. A település továbbra is fiatalnak számít az átlagéletkor alapján, de már elkezdődött az „öregedése”, ezért szeretnénk helyben tartani a fiatalokat. Ehhez megfelelő munkahelyek kellenek, de telekkialakítással is próbálkozik az önkormány-

| www.onkornet.hu

zat. Sajnos, a csökkenő gyereklétszám miatt a korábbi kettő helyett már csak egy általános iskolát működtetünk. A város kulturális élete nagyon gazdag, harmonikus a generációk együttélése. A nyugdíjasok aktív, kreatív tevékenységet folytatnak, a fiataloknak sok programot kínál a művelődési központ. A közbiztonság jó, annak ellenére, hogy a szomszédos településekről kedvezőtlen jelenségek is – mint a kukázás, kábítószerezés, uzsora – be-beszivárognak. Bízom a jövőben, szeretném, ha minél többen ellátogatnának Martfűre, és a város megtalálná a helyét a térségben a többi településsel együttműködve. A környék szép, közel van Cserkeszőlő, a Tiszakürti Arborétum, és itt folyik a Tisza. Kép és szöveg: Simon Cs. József

TELEPÜLÉSÜGY

Két éve a kistérség polgármesterének, 2002-ben az Év Polgármesterének választották

Az aranytojást tojó tyúkot finanszírozni kell Egy megyei statisztikai felmérés szerint Babák Mihály, Szarvas polgármestere volt a Békés megyei országgyűlési képviselők közül a parlament tavaszi ülésszakában a legaktívabb képviselő, 35 alkalommal kért szót.

– Elégedett a javaslatainak hatékonyságával? – Hiába aktív egy képviselő, ha a hozzászólásait nem követik konkrét változások. Az erdményt a gyakorlat mutatja meg. A kormány nem volt befogadó a jobbító kritikák iránt, így ellenzéki képviselőként nehéz volt kicsikarni még a legésszerűbb engedményeket is. Legtöbbször csupán elbizonytalanítottam a kormányzó oldalt, szemléletváltás nem következett be. Ennek ellenére nem vagyok frusztrált, amit a lelkiismeretem diktált a helyi és az országos ügyekkel kapcsolatban, azt elmondtam. – Hogyan látja, az országos és a helyi ügyek összeegyeztethetők? – Túl sok kapkodó változtatás éri mostanában az önkormányzatiságot a kormány részéről. Törvények sokasága kerül átgondolatlanul a Tisztelt Ház elé. Köztudott, hogy Magyarországon az államkassza pukkant ki, nem a bank-lufi, ellentétben a nagy uniós államokkal. A kormánynak ezért nagyon kellemetlen döntéseket kell meghoznia. A kiadási oldal nagyon nagy és a költekezés nem az emberek megsegítésére irányul, hanem magára az állami működési mechanizmusra.

Brüsszel, IMF, konvergenciaprogram: egy többcsatornás kényszerpálya, ahol a mozgástér minimális. Erre rájön negatívumként még a megszorítási politika, és innen nézve megkérdőjelezhető a törvényhozás függetlensége. – Szarvason jobbak a politikai dialógus feltételei? – Igen. Akár jobbról vagy balról jön egy javaslat, a helyi közérdek dönti el, hogy elfogadjuk vagy elutasítjuk. Helyben a döntések 95 százalékban egységesen születnek meg. A parlamentben az ellenzék szinte egyetlen törvényjavaslatot sem tudott megszavazni. A kormányzati megszorítások pedig tovább gyűrűztek az olyan szolgáltató ágazatba is, mint az önkormányzat. A közvilágítást, a köztisztaságot, a közegészségügyet, az oktatást szolgáltatni kell az állampolgároknak válság idején is. Innen nem lehet egy határon túl elvonni. A kormány 120 milliárdot akar elvenni az önkormányzatoktól, meg is kérdeztem a minap a pénzügyi tárca vezetőjét, hogyan gondolja ezt? Nincs olyan terület, ahonnan ez bomlás-romlás, szétesés nélkül elvehető lenne az önkormányzati szférából. Az önkormányzatok vagyonfeléléssel, szolgáltatások lecsökkenésével, megszüntetésével, anya-

Kik azok a csicskák? Huszonegyedik századi rabszolgák, akiket éhbérért éjjel-nappal dolgoztatnak. Szállásuk legtöbbször az istálló vagy a fáskamra. Társadalombiztosítást, nyugdíjjárulékot nem fizetnek utánuk. Rendszerint Romániából áttelepült munkanélküliek, de a szociális otthonból megszökött nyugdíjasok sem ritkák. A fő baj az, hogy a csicskák papírjaira a gazdák hiteleket vesznek fel és utána elbocsátják becsapott „védenceiket”. A csicskáztatás jelenségéről nyilatkozva Babák Mihály, törte meg a csendet május végén, amikor azt állította, hogy a dél-alföldi városban 100–150 csicskáról tudnak. A jelenség Babák szerint nem új keletű, de ez az „újfajta üzeltág” néhány éve olyan mértékben szaporodott el, hogy az már igencsak szemet szúrt a helyieknek.

20

ÖN • KOR • KÉP 2009. július

| www.onkorkep.hu

gi gondokkal és bankoknak való kiszolgáltatottsággal küzdenek. Mi nem így csináljuk. – A gazdálkodás terén Szarvasnak jó híre van?. – Igen. Kizárólag fejlesztési hiteleink vannak, tudjuk törleszteni őket. Szarvas városnak működési hiánya, működési hitele nincs. Aki nézi a helyi televízióban a képviselő-testületi üléseket, tanúsíthatja, hogy döntéseink állampolgárközpontúak, a köz javát szolgálják. Szarvason nagyon ritkák a politikai csatározások. Bevált a közmunkaprogram, magam is fontosnak tartom, hogy munkához kössük a segélyeket. Így az emberek jobban megbecsülik a pénzt és nem esnek össze lelkileg sem. A tétlenség pszichoszomatikus módon áttevődik és betegséggé alakul, ha huzamosabb ideig sérül az önbecsülés. Folyamatosan javul az idegenforgalom is, sok látogatót vonz az Arborétum, a fürdő, a fesztiválok, és maga a város ékszerdoboz-jellegét is kedvelik a látogatók. Nekem ebben is az a fontos, hogy az itt lakók profitáljanak ebből. A munkanélküliség tekintetében sem tragikus az arány a többi nagyvároshoz képest. Átlagjövedelem tekintetében harmadik helyen vagyunk a megyében, Békéscsaba és Gyula után. Nálunk továbbra is az a koncepcionális elv, hogy lépjünk meg dolgokat azonnal, amikor szükség van rá. Ezért helyben is a gazdaságélénkítés a fontosabb, nem a megszorítások, mert különben leáll a bevétel növekedése. Az aranytojást tojó tyúkot finanszírozni kell. Növekedésorientáltak vagyunk. Nyolcszáz kis vállalkozásnak mentességet adtunk adó szempontból

| www.onkornet.hu

azért, hogy itt tartsuk őket. Tizennyolcezer lakosunkra 1800 cég jut. A Területi Integrált Szakképzésre, a TISZK-re 210 millió forintot nyert a város, 900 millióra pályázunk még ezen kívül. Minden iskolánk felújított, vagy felújítás alatt áll, nálunk nem aktuális ügyek vannak, hanem folyamatos fejlesztési munka zajlik. – Milyen negatív tendenciák vannak? – Csökken a lakosság létszáma, a születések aránya évente egyre kisebb. Az ellátórendszer viszont egy megadott gyermeklétszámhoz kötődik, így sorra került az integráció az intézményeknél. Szerencsére egyelőre megoldódnak az ügyek elbocsátások nélkül, hisz minden évben mentek nyugdíjba néhányan, de az általános iskola, a gimnázium tekintetében lehetőség nyílt az átjárásra, áttanításra. Ez megoldotta az óraszám problémákat egy darabig. – A szennyvízzel kapcsolatban is van egy fiaskó.... – Igen. A szennyvíz kérdésben még rosszul állunk. Kétszer pályáztunk és egyszer sem nyertünk. Most adtuk be harmad ízben a pályázatunkat az Európai Unióhoz. Nagyon remélem, most meglesz az eredménye. Esély van rá, hiszen jó szakemberek készítették a pályázatot. – A „csicska” ügyre több napilap is felfigyelt, a téma nyilvánosságot kapott, mi lehet a megoldás? – Szarvasra mindig más, esetleg egészen távoli településekről, szociális otthonokból érkeznek ezek a szerencsétlen emberek. Rendőrségi, gyámhatósági vélemények szerint is legtöbbször éppen szenvedélyük miatt környékezik meg őket. Történhet ez az intézményhez közeli kocsmában, ahol maga a leendő „csicska” dicsekedik el magas nyugdíjával, de előfordulhat az is, hogy egyes gondozók „hajtják fel” az alkalmas jelölteket a csicskatartóknak. Meggyőzésük után önként és indoklás nélkül távoznak a szociális otthonból, amit a hatályos szabályok szerint nem lehet megakadályozni. A legtöbben természetesen megbánják ezt. Az APEH és a rendőrség kerüli az ütközést, a nyílt konfliktust ez ügyben, de a megyei önkormányzat elnöke és jómagam szorgalmazzuk a további „felderítést”. Kántor Zsolt

TELEPÜLÉSÜGY Szűts Ildikó, a Magyar Posta vezérigazgatója – Miért van szüksége a Magyar Postának egy újabb logisztikai központra? – A postai piac 2013-ban teljesen nyitott lesz, kiélezett harc várható majd az ügyfelekért. Ahhoz, hogy 2013 után is versenyben maradjunk növelnünk kell a versenyképességünket, tovább kell javítani a szolgáltatásaink minőségén. – Valós veszély lehet a Magyar Postára a piacnyitás? A verseny milyen előnyökkel jár majd az ügyfeleknek? – Az eddigi európai tapasztalatok szerint alapvetően a nagyfeladókért folyik majd a verseny, nem pedig a lakossági ügyfelekért. Angliában az új piaci szereplő TNT az ottani piacnyitást követően megkaparintotta az angol posta 20 legnagyobb feladóját. Erre lehet majd számítani a térségben is, és erre kell felkészülnie a Magyar Postának. Igyekszünk megtartani nagyfeladóinkat, de természetesen a lakossági ügyfelek minél jobb kiszolgálására is figyelmet fordítunk. – A logisztikai központ megvalósítása miként szolgálja a felkészülést? – A mintegy hatmilliárd forintos beruházás a társaság számára biztosítja az európai postákkal azonos szintű küldemény feldolgozási képességeket. Hozzájárul ahhoz, hogy ugyanolyan minőségben tudjunk szolgáltatni, mint például az osztrák posta. Célunk, hogy az elsőbbségi levelek 95–96 százalékát már másnap kézbesítsük a jelenlegi 93 százalék helyett. A közönséges levelek 95 százalékát pedig a feladást követő kettő munkanapon belül szeretnénk eljuttatni a címzettekhez. Látszólag nem tűnik nagy feladatnak 93 százalékról 96-ra jutni, de újabb gépesített központ nélkül ez biztosan nem megvalósítható. Ráadásul egy újabb logisztikai központ a feldolgozás hatékonyságának javítása mellett nagyobb fokú

700 új munkahely Gödöllőn Új logisztikai központot épít a 2013-as piacnyitásra készülő Magyar Posta. A társaság versenyképességének javítását szolgáló, a tervek szerint mintegy 6 milliárd forintos beruházást Gödöllőn valósítja meg a posta. A feldolgozó 700 gödöllői és környékben élő embernek nyújt majd munkát. A központ helyéül szolgáló telek megvásárlásáról a felek július közepén írták alá a szerződést. A beruházás kapcsán Szűts Ildikót, a Magyar Posta vezérigazgatóját és dr. Gémesi György gödöllői polgármestert kérdeztük. üzembiztonságot is jelent a Magyar Posta számára, hiszen akármelyik meghibásodása esetén a másik biztosítani tudja a zavartalan küldemény-feldolgozást az egész ország területén. – Mikortól áll üzembe az új logisztikai bázis? – A központ építése a közbeszerzési eljárás lefolytatása után már 2010-ben megkezdődhet, és várhatóan 2011 második felében már Gödöllőn fogják feldolgozni a küldeményforgalom jelentős részét. Gödöllő város polgármestere a város testületének támogatásról biztosított, így nem lehet akadálya a beruházás megvalósításának.

Gémesi György, Gödöllő polgármestere – A szerződés aláírásakor azt mondta, hogy Ön egy boldog polgármester… – Igen az vagyok, hiszen egy sikeres várost vezethetek. Bárki eljön Gödöllőre és körültekint, akkor látja a város folyamatos fejlődését. Jelenleg több mint egy tucat fejlesztési projektünk fut. Mindezek mellett most egy újabb beruházásról írtunk alá

szerződést. A Magyar Posta épít logisztikai központot a város határában. – Kiemelne a fejlesztések közül párat? – A Gödöllői Királyi Kastély átépítése negyedik, legnagyobb szabású szakaszához érkezett és külön öröm, hogy az 1 milliárd 660 millió forintba kerülő beruházást hamarosan újabb fejlesztések követhetik. Az épület mintegy 2000 négyzetméteres területen kap új arculatot. A kastélypark 52 ezer négyzetméteren nyeri vissza régi pompáját, megszépül a Bástya alatti tér, valamint megújul az Erzsébet-terasz illetve -lépcső is. Szándéknyilatkozatot írtunk alá Révész T. Mihállyal, a kastély igazgatójával a Lovarda és a Barokk Istálló helyreállítására. Közös ugyanis a szándék, hogy 2011ben, amikor Magyarország fél éven át betölti az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, a történelmi terek alkalmasak legyenek kulturális rendezvényközpontként az európai uniós elnökségi helyszín céljaira is. A kastély rekonstrukci-

www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

ójának hírére máris megnőtt az érdeklődés a város iránt. Két-három éven belül a teljes pompájában vendégeket fogadó kastélynak, illetve Gödöllő átfogó fejlesztési stratégiájának köszönhetően turisztikai szempontból még kiemelkedőbb szerepet kaphat a térség, ami a városban további fejlesztéseket generálhat. A kastély felújítása mellett megemlíthetném még, hogy alig pár hete tettük le egy új óvoda alapkövét. Az 500 millió forintból megépülő óvodával szomszédos telken egy általános iskola bővítését végzik jelenleg is. De hamarosan megújul Gödöllő Főtere és több műemléke is. Mindezek mutatják, hogy Gödöllő fejlődik és továbbra is egy élhető, szerethető város. – A további fejlődéshez a postai beruházás hogyan járulhat hozzá? – Nagyon büszke vagyok, hogy a Magyar Posta Gödöllőt választotta az új logisztikai központjának helyszínéül. A most értékesített telekre egyébként vásárlási opciója volt egy nagy cégnek, de miután nem élt az elővásárlási lehetőségével értékesíteni tudtuk a posta számára. Semmi esetre sem akartuk elvesztegetni a területet. Mi több megígérhetem, hogy az eladásból befolyt 180 millió forintot is a város fejlesztésére fordítjuk. A postai beruházással 700 új munkahely jön létre Gödöllőn, ahol egyébként a munkanélküliség aránya jobb az országos átlagnál. Az új munkahelyek tovább csökkenthetik a 3 százalékos munkanélküliségi arányt, ráadásul munkalehetőséget biztosít a környék településein élőknek is. A logisztikai központ egyébként jól egészíti ki a törekvéseinket. Budapest mellett egyrészt kulturális turisztikai központtá, másrészt egy logisztikai központtá szeretnénk válni. Cs. Kó.

| 2009. július ÖN • KOR • KÉP

21

Oroszlányi

LÖGY

A legjobbakat keresik –

Példát átadó gyakorlatok pályázata 2009 Az önkormányzatoknak 2009-ben is lehetőségük van bemutatni azokat a jó példáikat, projektjeiket, megvalósított ötleteiket, amelyek másutt is alkalmazhatóak. A TÖOSZ és partnerei (Magyar Faluszövetség, Magyar Önkormányzatok Szövetsége, Budapesti Nyílt Társadalom Intézet, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Környezetvédelmi Minisztérium, Önkormányzati Minisztérium, Energiaklub és a program módszerét adó Európa Tanács) még áprilisban meghirdették a témákat, amelyekben várják a pályázatokat 2009. október 15-ig. Az elismeréssel kategóriánként egymillió forint jár az első helyezetteknek. A témák – Közösségi összefogással a helyi fejlesztésekért a LEADER-program keretében – Roma integráció a társadalmi kohézió erősítésére – Megújuló energiaforrások használata és/vagy energiahatékonysági legjobb gyakorlatok

POLGÁRMESTEREK FIGYELMÉBE

A részletes pályázati felhívás a TÖOSZ honlapján található: www.toosz.hu.

Pályázati felhívás az Önkormányzati kapacitásépítési program norvég tapasztalatok alapján 2009–2010 című projekt keretében, az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok támogatásával, 2009 októberében induló Polgármester Akadémia képzésén való részvételre. Az akadémia képzési tematikája, a részletes pályázati feltételrendszer és az adatlap letölthető a TÖOSZ honlapjáról, a www.toosz.hu oldalról. A pályázatot a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének kell benyújtani elektronikusan a [email protected] e-mail címre vagy az alábbi levélcímre: 1368 Budapest 62., Pf.: 908 A kísérleti évfolyamon a képzés ingyenes. A pályázat benyújtási határideje: 2009. augusztus 31. A pályázat elfogadásáról a Polgármester Akadémia Irányító Bizottsága 2009. szeptember 18-i ülésén dönt, amelyről az érintetteknek írásos értesítést küld.

22

ÖN • KOR • KÉP 2009. július

| www.onkorkep.hu

Júliusban tizenegyedik alkalommal rendezte meg a helyi önkormányzati lapok szerkesztőinek egyhetes továbbképzését a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Helyi Lapok Szakosztálya. Az idei első képzés helyszíne Oroszlány városa volt, a képzésen részt vett szerkesztőségünk két munkatársa is. Nyolc megyéből érkeztek helyi újságok, települési és intézményi honlapok szerkesztői, munkatársai, PR-menedzserei, akiket Rajnai Gábor oroszlányi polgármester köszöntött az első napon. A résztvevők az egy hét során ötven órában hallgattak a helyi lapszerkesztéshez elengedhetetlen ismereteket, majd vizsgamunkaként interjút készítettek a város közszereplőivel. Az elkészült interjúkat a hallgatók önállóan dolgozták fel, majd a megadott határidőre leadták. Az elkészült írásokat mindenki véleményezhette, ezt követte az alapos korrektúra, majd a tördelés. A képzés Oroszlány 55 éves várossá nyilvánításának jubileumi sorozatába illeszkedett, ennek köszönhetően a hallgatók „éles” újságot készíthettek. Írásaik és fotóik megjelennek az oroszlányi kistérség havilapjában, a Térségi Tájoló augusztusi számában. A résztvevők sikeresen teljesítették a kitűzött feladatokat. A tanfolyam utolsó napján dr. Eötvös Pál, a

| www.onkornet.hu

MÚOSZ elnöke minden hallgatónak átadta a képzés elvégzését igazoló tanúsítványokat, akik ezzel felvétel nélkül juthatnak be a Bálint György Újságíró Akadémiára. A vizsgamunkák teljes terjedelemben a www. oroszlany.hu és a mediafalu.blog.hu honlapokon olvashatók. Szájbély Emese, Kolin Péter. Fotó: Ivák István, Winkler András

i pillanatok Képaláírás  A megnyitón részt vett dr. Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára, aki előadásában a településmarketing fontosságát hangsúlyozta.  Kleer László (a MÚOSZ Helyi Lapok Szakosztályának elnöke) fotóriporter, a fotózás alapjait ismertette meg a hallgatókkal.  A város önkormányzata anyagilag is támogatta a képzés megrendezését. A képen Rajnai Gábor, Oroszlány polgármestere.

 Görög Ibolya tizenkét éven át hét miniszterelnök protokoll- főnöke volt, előadásában az általános és a közéleti protokollról beszélt.  Dr. Halák László, a MÚOSZ etikai bizottságának elnöke előadását gyakorlati példákkal is illusztrálta.  Porcsin Zsolt, újságíró-blogger a műfajismeretről, a helyi lapok és az internet szerepéről, összefüggéseiről tartott előadást. – Szerkesztőségünk munkatársai átveszik az elismerő okleveleket.

Képzés helyi lapok szerkesztőinek Földesen A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Helyi Lapok Szakosztálya, a Bálint György Újságíró Akadémia szakmai egyetértésével, Földes Nagyközség, a MÚOSZ, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, az ÖNkormányzat című folyóirat és az ÖNkorNET Önkormányzati Közéleti Hírportál támogatásával bentlakásos, 50 órás tanfolyamot szervez településmarketing témakörben, települési újságok, honlapok szerkesztői, munkatársai, valamint azon kollégák részére, akik munkakörükben kommunikációs és/vagy pr-menedzseri feladatokat látnak el. A tanfolyam elvégzéséről a hallgatók tanúsítványt kapnak a szakmai támogató intézmények vezetőinek igazolásával, és felvételi nélkül juthatnak be a Bálint György Újságíró Akadémiára. Jelentkezési határidő: 2009. augusztus 10.

www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

A képzés programja: helyi sajtó feladata a település elért eredményeinek, meglévő problémáinak kommunikálásában; műfajismeret (elmélet és gyakorlat): hír, tudósítás, riport, interjú, karcolat, gloszsza, portré stb.; tördelés és látvány, a fotók hatása, szerepe; a kommunikáció új lehetősége: internetes újságírás, honlapok készítése és gondozása; sajtóetika, sajtójog, szakmai erkölcs; általános és közéleti protokoll; egy újság készítése a képzés ideje alatt valamennyi hallgató közreműködésével Előadók: neves újságírók, főszerkesztők, egyetemi oktatók, fotóriporter, tipográfus, tördelőszerkesztő, olvasószerkesztő, protokollszakértő A képzés időpontja: 2009. augusztus 30. és szeptember 5. között A képzés vezetője és szervezője: Gönczi Mária, a MÚOSZ Helyi Lapok Szakosztályának titkára, a MÚOSZ Választmányának tagja. Tel.:(52) 492431 vagy 06 30 664 34 84. E-mail: gonczi. [email protected] A jelentkezési lap letölthető: www.muosz.hu, www.onkornet.hu, www.toosz.hu

| 2009. július ÖN • KOR • KÉP

23