Új szolgálat A közszolgálati tisztvisel kr l szóló törvény Tulip Inn - 2012 III.13. Dr. Horváth István ügyvéd, c. egyetemi docens PhD, ELTE ÁJTK
Egy perces–management tanfolyam Egy pap felajánlja egy apácának, hogy elviszi kocsival. Az apáca beül és keresztbe teszi a lábát, ami miatt a ruhája felhúzódik, és így láthatóvá válik a combja. A pap ezt meglátja és kis híján karambolt okoz. Miután egyenesbe hozza az autót, a pap lassan az apáca combjára teszi a kezét. Az apáca azt mondja: „Atyám, emlékszik mit mond a 129. zsoltár?” A pap erre elveszi a kezét. De amikor sebességet vált, akkor a keze újra az apáca combjára téved. Az apáca megint azt mondja: „Atyám, emlékszik mit mond a 129. zsoltárt?” A pap elveszi a kezét és menteget zik: „Sajnálom, n vér, a test könnyen b nbe esik.” Amikor megérkeznek, a n vér nagyot sóhajt és kiszáll. Amikor a pap visszaér a templomba, szalad, hogy megnézze a 129. zsoltárt. Meg is találja:
…a poén és tanulsága „Menj tovább és keresgélj, mert ott feljebb megtalálod a megdics ülést.” A történet tanulsága: Ha nem vagy jól informált a munkáddal kapcsolatban, akkor könnyen elszalaszthatsz egy nagyszer lehet séget.
Mit (köz)vetítek? A Kttv. hatálybalépése el tt – változások január 1-t l Az újdonságokra és fontos „régiségekre” fókuszálunk Nem háttérjogszabály a Munka Törvénykönyve – szabályozási következmények Ki kicsoda? Általános magatartási követelmények Jognyilatkozatok – email – közlés – képviselet A Magyar Kormánytisztvisel i Kar A jogviszony létesítés és teljesítés A köztisztvisel kre vonatkozó eltér szabályok A közigazgatási munkavállalók A szakszervezeti jogok
2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztvisel kr l A törvény szerkezete Els rész – Általános rendelkezések Második rész – közszolgálati személyzeti igazgatás – a Magyar Kormánytisztvisel Kar Harmadik rész – A kormányzati szolgálat jogviszonyban állók Negyedik rész – Közszolgálati jogviszonyban állók Ötödik rész – A közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalók
Preambulum a rendszerváltás után
A társadalom közmegbecsülését élvez , demokratikus közigazgatás feltétele, hogy a közügyeket pártpolitika-semleges, törvényesen köd , korszer szakmai ismeretekkel rendelkez , pártatlan köztisztvisel k intézzék –
És 20 évvel kés bb … Az er s, de az indokoltnál nem nagyobb, a változásokhoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni képes – a nemzeti érdekeket el térbe helyez állam olyan közszolgálatra alapozható – amely élvezi a társadalom közmegbecsülését, hatékony és költségtakarékos , demokratikus, pártsemleges, törvényesen m ködik, tagjai korszer szakmai ismeretekkel rendelkeznek, Magyarország érdekeit és a közjót pártatlanul és hazaszeretettel szolgálják Célunk ezért, hogy el mozdítsuk az er s nemzettudatra épül és értékelv közszolgálati tisztvisel i hivatás megteremtését, és kiszámítható életpályát nyújtsunk amelynek szabályai segítik a tisztvisel ket a hivatalukhoz méltó, kötelességtudatos magatartás tanúsításában
Szervi és személyi hatály A közszolgálati tisztvisel kr l szóló törvény [Kttv.] hatálya Els csoport – a még hatályos Ktjv. • Központi államigazgatási szervek - Miniszterelnökség, a minisztérium, a kormányhivatal, a központi hivatal • Államigazgatási szervek - a kormányhivatal és a központi hivatal területi, helyi szerve, a megyei, f városi kormányhivatal, valamint területi szerve, továbbá a megyei intézményfenntartó központ, • a rend rség, a büntetés-végrehajtás és a hivatásos katasztrófavédelemi szerv központi és területi szervei kormánytisztvisel jének és kormányzati ügykezel jének kormányzati szolgálati jogviszonyára
Folytatódik a hatály – a megosztás megmarad Második csoport - a szakmai vezet k • a Miniszterelnökség, a minisztérium • közigazgatási államtitkára és helyettes államtitkára • szolgálati jogviszonyára, valamint Harmadik csoport – a képvisel -testület hivatala (helyi önkormányzat képvisel -testületének hivatala és hatósági igazgatási társulása, közterület-felügyelete, a körjegyz ség köztisztvisel jének és közszolgálati ügykezel jének közszolgálati jogviszonyára terjed ki .
Személyek – duplikált ki kicsoda? Közszolgálati tisztvisel : a kormánytisztvisel , kormányzati ügykezel , köztisztvisel ,közszolgálati ügykezel ; kormánytisztvisel , köztisztvisel : a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörében eljáró vezet és ügyintéz , • aki el készíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve – • felhatalmazás esetén – a döntést kiadmányozza, kormányzati, illetve közszolgálati ügykezel : • a közigazgatási szervnél közhatalmi, irányítási, ellen rzési és felügyeleti tevékenység gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatot lát el; És a funkcionális személyzet? Mire lehet munkaszerz dést kötni?
Mikor köthet megbízási vagy vállalkozási szerz dés? Megbízási, vállalkozási, illetve munkaszerz dés nem köthet olyan feladat elvégzésére, amelyre csak kormánytisztvisel i, köztisztvisel i kinevezés adható. Az e körbe nem szerepl feladat ellátására megbízási, illetve vállalkozási szerz dés abban az esetben köthet , ha • a) a szolgáltatás – vállalkozás esetében az eredmény – tárgya jogügyletileg korlátozott, és a szerz désben el re pontosan meghatározható, és • b) a feladat jellege lehet vé teszi, hogy a közigazgatási szervet, mint megrendel t, illetve megbízót kizárólag korrekciós jelleg , az érdekközvetítést szolgáló utasítási jog illesse meg, és • c) a feladat a megbízott, vállalkozó saját anyagainak, illetve eszközeinek felhasználásával teljesíthet , és • d) a feladat teljesítésének helye nem szükséges, hogy a közigazgatási szerv székhelyén, telephelyén legyen, azt a megbízott, illetve a vállalkozó maga választhatja meg, illetve az a feladat ellátásához igazítható.
Csak közszolgálati jogviszonyban - hány munkavállaló lehet? Csak közszolgálati jogiszony - A közigazgatási szerv • közhatalmi, irányítási, ellen rzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefügg , valamint ügyviteli feladat ellátására • kizárólag kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszony létesíthet . És a funkcionális feladatokat ellátók? Munkavállalói létszám - A közigazgatási szervnél a tárgyévben a munkaszerz déssel foglalkoztatott személyek aránya együttesen nem haladhatja meg az engedélyezett létszám tíz százalékát. E mérték alól a közigazgatásért és igazságügyért felel s miniszter indokolt esetben mentesítést adhat. Mire kellhet ennyi munkavállaló?
El menetel - besorolás A közszolgálati tisztvisel besorolásánál (116. §) a munkavégzésre irányuló jogviszonyban, különösen • a munkaviszonyban, állami vezet i szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati, illetve munkaviszonyban, ügyészségi, hivatásos (szerz déses) szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, • a 47. §-ban meghatározott ösztöndíjas jogviszonyban, • bedolgozói munkaviszonyban, a munkavégzési kötelezettséget magában foglaló szövetkezeti tagsági viszonyban, a szakcsoporti tagsági viszonyban, • a vállalkozási és megbízási szerz désen alapuló, valamint a személyes közrem ködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági vagy egyéni cég tagjaként végzett tevékenységre irányuló jogviszonyban, továbbá • az ügyvédi és az egyéni vállalkozói tevékenységre irányuló jogviszonyban töltött id t kell alapul venni.
Továbbra is besorolunk DE - a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó id tartamból hat hónapot kell beszámítani. DE A sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat, a tizennégy éven aluli gyermek ápolására, gondozására, illetve a tartós külszolgálatot teljesít dolgozó házastársa által igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes id tartamát figyelembe kell venni. PLUSZ az 1992. július 1-jét megel en munkaviszonyban töltött id ként jogszabály alapján elismert id tartamból - tekintet nélkül arra, hogy annak ideje alatt munkavégzésre irányuló jogviszony fennállt-e, vagy ilyen jogviszony fennállása esetén érvényesült-e munkavégzési kötelezettség - hat hónapot be kell számítani. Képvisel k - Az országgy lési, az európai parlamenti, az önkormányzati képvisel i és a polgármesteri megbízatás id tartamát - ha e megbízatás megsz nését követ en ismételten közszolgálati jogviszonyt, létesít - a közszolgálati jogviszonyban töltött id nek kell tekinteni Önkéntesek - A közszolgálati tisztvisel besorolásánál (116. §) az önkéntes tartalékos tényleges katonai szolgálatteljesítés idejét kétszeres id tartammal kell figyelembe venni.
Általános magatartási követelmények Általában - A kormányzati szolgálati jogviszonyban és a közszolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: közszolgálat) • a köz szolgálatának els dlegessége alapján és • a jó (?) közigazgatásba vetett társadalmi bizalom fenntartásának szem el tt tartásával kell eljárni. Hogyan ne viselkedjünk munkaid n kívül? A közszolgálati tisztvisel a munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely — • különösen munkakörének jellege, • a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján — • közvetlenül és ténylegesen alkalmas • munkáltatója helytelen megítélésére, az általa betöltött beosztás tekintélyének, a munkáltató jó hírnevének, a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalomnak, valamint a közszolgálat céljának veszélyeztetésére .
„Régi” elvek Együttm ködési kötelezettség és tájékoztatás - keres képtelenség, összeférhetetlenség, adatváltozás Rendeltetésszer joggyakorlás - Határozott id k, kiválasztás létszámleépítéskor, ítéletek végrehatása Jóhiszem és tisztességes joggyakorlás - Miként éljünk saját jogunkkal?
A közszolgálati tisztvisel ellen rzése Mi ellen rizhet ? A munkáltató a közszolgálati tisztvisel t csak a közszolgálattal összefügg magatartása körében ellen rizheti. Hogyan? A munkáltató • ellen rzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek • nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. Tabu - A közszolgálati tisztvisel magánélete nem ellen rizhet . Tájékoztatás A munkáltató el zetesen tájékoztatja a közszolgálati tisztvisel t • azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, • amelyek a közszolgálati tisztvisel ellen rzésére szolgálnak DE! Ha a rend rségr l szóló törvény a Kttv-ben meghatározott munkavégzési szabályra külön ellen rzési lehet séget teremt az államigazgatási szerv kormánytisztvisel i tekintetében, a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésének és fenntartásának feltétele az ellen rzéshez való hozzájárulás .
Egyenl bánásmód A közszolgálattal, így különösen az illetménnyel kapcsolatban az egyenl bánásmód követelményét meg kell tartani. Közvetlen és közvetett diszkrimináció – a 2006-os csoportos létszámcsökkentés egy tanulsága Megsértésének orvoslása nem járhat más közszolgálati tisztvisel jogának megsértésével, vagy csorbításával Illetménynek min sül minden, • a közszolgálat alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott • pénzbeli és természetbeni juttatás . A munka egyenl értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, min ségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi er feszítést, tapasztalatot, felel sséget, a munkaer -piaci viszonyokat kell figyelembe venni .
Jognyilatkozatok, jogorvoslati kioktatás és az elektronikus üzenet Az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat — ha e törvény eltér en nem rendelkezik — érvénytelen . Az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek egyez akaratából teljesedésbe ment, és ez nem jár a közérdek sérelmével . Jogorvoslati kioktatás - A munkáltató az az igény érvényesítésének módjáról — és ha az elévülési id nél rövidebb —, annak határidejér l a közszolgálati tisztvisel t ki kell oktatni . A határid l való kioktatás elmulasztása esetén hat hónap elteltével az igény nem érvényesíthet (nem igényérvényesítés). Elektronikus dokumentum - A kinevezés és módosítása, a közszolgálat megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozat, a fegyelmi, kártérítési ügyben hozott határozat, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítás és a fizetési felszólítás kivételével írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattev személyének és a jognyilatkozat tétele id pontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban kerül sor .
Az egyoldalú jognyilatkozat Egyoldalú jognyilatkozatból csak törvényben és közszolgálati szabályzatban meghatározott esetben származhatnak jogok vagy kötelezettségek. Hatályossá válás - Az egyoldalú jognyilatkozat a címzettel való közléssel válik hatályossá, és - e törvény eltér rendelkezésének hiányában - csak a címzett hozzájárulásával módosítható, vagy vonható vissza. A felmentés nem korrigálható Joglemondás - A jogról lemondó vagy abból enged nyilatkozatot nem lehet kiterjeszt en értelmezni. A jognyilatkozatnak nem min sül nyilatkozatok – jogi következménnyel járhatnak
A jognyilatkozat közlése Mikor közölt? Az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthet közöltnek, • ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, illetve • az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhet vé válik. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza. Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhet vé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehet sége nyílik arra, hogy annak tartalmát a közszolgálatból ered kötelezettsége teljesítésével összefüggésben megismerje.
Kézbesítési vélelem A postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot, • ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta, vagy • a címzett által bejelentett elérhet ségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján, • egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követ ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
A Magyar Kormánytisztvisel i Kar – a köztisztvisel knek nem lesz „karjuk” A Magyar Kormánytisztvisel i Kar jogállása, feladata és hatásköre Mi az MKK? A Magyar Kormánytisztvisel i Kar (MKK) a kormánytisztvisel k önkormányzattal rendelkez , • közigazgatási szakmai, • érdekképviseleti köztestülete . Belépjek? Nem kérdés! Az MKK kötelez tagsági viszony alapján ködik. Mi a forma? Az MKK jogi személy . Álljunk meg egy szóra…
Mi a köztestület és mi a szakszervezet? Ptk. 65. § A köztestület • önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkez szervezet, • létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illet leg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy. Köztestület különösen a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar M vészeti Akadémia, a gazdasági, illetve a szakmai kamara A köztestületre - ha törvény eltér en nem rendelkezik - az egyesületre vonatkozó szabályokat kell megfelel en alkalmazni. Kttv. szakszervezet: munkavállalói érdek-képviseleti szerv. A közszolgálati tisztvisel k minden olyan szervezete, amelynek els dleges célja a közszolgálati tisztvisel k kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos érdekeinek el mozdítása és megvédése;
A köztestület és a társadalmi szervezet közötti különbség Társadalmi szervezet céljai - a jogszabály tilalmait kell, hogy figyelembe vegye, bármilyen célra létrehozható, amely célkit zés nem ütközik jogszabályba. – társadalmi szervezet egyik legf bb jellemz je az önkéntesség Köztestület - csak közcélok érdekében hozható létre, minden esetben közfeladatot kell ellátnia, amely feladatot korábban az állam vagy a helyi önkormányzat látott el, vagy kellett volna ellátnia. – a köztestület alapítását törvény rendeli el [Ptk. 65. § (2)-(4) bekezdés]. Mindkét szervezet önigazgató jelleg , személyegyesülés, miáltal önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal kell, hogy rendelkezzen. Ezért is mondja ki a törvény, hogy a köztestületekre - ha a törvény eltér en nem rendelkezik - az egyesületekre vonatkozó szabályokat kell megfelel en alkalmazni [Ptk. 65. § (6) bekezdés].
Szemezgessünk az MKK hatáskörében, mintha … ellátja a kormánytisztvisel i hivatás gyakorlásával összefügg ügyekben az érdekképviseletet; védi a Kormánytisztvisel i Kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, valamint a kormánytisztvisel jogait; véleményét ki kell kérni • a kormányzati szolgálati jogviszonnyal összefügg kérdésekben, kezdeményezheti a Kormánynál a kormánytisztvisel k élet-és munkakörülményeit, valamint foglalkoztatási feltételeit és a hivatás gyakorlását érint jogszabályok megalkotását, illetve módosítását; a kormányzati szolgálati jogviszony tekintetében meghatalmazás alapján képviseli tagját a bíróság vagy más hatóság el tti eljárásban
…mintha szakszervezet is lenne A
városi, megyei illetékesség államigazgatási szerv vezet je köteles kikérni a területi szinten m köd MKK véleményét a kormánytisztvisel k • munkavégzésére, munka- és pihen idejére, • jutalmazására, valamint juttatásaira vonatkozó, a munkáltató hatáskörébe utalt szabályozásról. A területi szinten m köd MKK jogosult véleményezni • a kormánytisztvisel k csoportját érint városi, megyei illetékesség államigazgatási szerv által hozott munkáltatói intézkedést vagy annak tervezetét (pl. leépítés), • ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni . DE – nem résztvev je az MKK egyetlen, a Kttv-ben nevesített érdekegyeztet fórumnak, tisztvisel inek nem jár munkaid kedvezmény és munkajogi védelem
Az MKK szervezete, m ködése Az MKK szervezete képviseleti, ügyintéz i testületekb l, valamint tisztségvisel kb l és ügyintéz i szervb l áll.
Legf bb képviseleti, döntéshozó szerve az Országos Közgy lés, szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni . M ködése rendjét az Alapszabály állapítja meg . Az MKK legf bb ügyintéz i testülete az Országos Elnökség, tagjai: az Elnök, az alelnökök ; a F titkár; az Országos Pénzügyi Ellen rz Bizottság elnöke; az Országos Etikai Bizottság elnöke .
Központból a területre, a Becsületbíróság A területi szinten a Területi Közgy lés által megválasztott Területi Elnökséget és Területi Etikai Bizottságot kell alakítani. A vezetés A Területi Elnökség elnökb l, alelnökb l, és a Területi Etikai Bizottság elnökéb l áll. A Területi Etikai Bizottság az Alapszabályban meghatározott tagból álló Becsületbíróságként jár el, melynek feladata az els fokú etikai eljárás lefolytatása Etikai vétség gyanúja esetén az MKK a tagja ellen etikai eljárást folytat le.
A tagsági jogviszony – belépéskényszer Tag, akit kineveztek - Az MKK tagja az a magyar állampolgár, aki államigazgatási szervnél kormánytisztvisel i kinevezést kapott. A munkáltató írásban tájékoztatja az Országos Irodát a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésér l. Az Országos Iroda az MKK tagját nyilvántartásba veszi . Az Országos Iroda az MKK tagságról igazolást állít ki Megsz nik a MKK tagsági viszonya annak, akinek a kormányzati szolgálati jogviszony a megsz nt. nt Beléphet máshová is Az MKK tagság nem zár ki más kamarai tagsági viszonyt. Tagi kötelezettség - Az MKK tagjának kötelezettsége, hogy megtartsa az MKK m ködésére vonatkozó szabályokat. Hová lehetne kizárni?
Tisztségvisel k, ügyintéz testületek tagjai Gyakorlat és limit - Az MKK tisztségvisel je legalább öt éves közigazgatási gyakorlattal rendelkez kormánytisztvisel lehet. Az MKK tagja azonos tisztségre legfeljebb két egymást követ alkalommal választható meg. És kés bb? Összeférhetetlenség - Az MKK tisztségvisel je, az ügyintéz i testületek nem tisztségvisel tagja nem lehet : • politikai párt tagja ; • a központi államigazgatási szervekr l, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti állami vezet , valamint a hivatali szerv vezet je; • más kamara tagja, • az Országos és a Területi Elnökség, az Országos Pénzügyi Ellen rz Bizottság és az Országos és a Területi Etikai Bizottság tagjai nem lehetnek egymás hozzátartozói . • ugyanabban a testületben nem lehetnek tagok, akik kormánytisztvisel i munkakörükben egymás alá-fölérendeltjei.
A munkáltatói jogkörgyakorlás – utólagos jóváhagyás Ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, • eljárása érvénytelen, kivéve, • ha a jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot hat hónapon belül írásban jóváhagyta. Jóváhagyás hiányában is érvényes a jognyilatkozat, ha a kormánytisztvisel a körülményekb l alappal következtethetett az eljáró jogosultságára . Másfel l - Jogkörtúllépés - A munkáltató akkor hivatkozhat arra, hogy képvisel je jogkörét túllépve járt el, ha a kormánytisztvisel a körülményekb l nem következtethetett alappal az eljáró jogosultságára.
A kormányzati szolgálati jogviszony létesítése – a határozott id Általános szabály Kormányzati szolgálati jogviszony • tartósan távollev kormánytisztvisel helyettesítése céljából • vagy esetenként szükségessé váló feladat elvégzésére, illetve • tartós külszolgálat ellátására létesíthet határozott id re. Mennyiben más mint a meghatározott feladat? Hogy nem lehet határozott id t kikötni? A jogviszony megsz nésének id pontja nem függhet kizárólag • az államigazgatási szerv, illetve a kormánytisztvisel akaratától, • ha a felek a jogviszony id tartamát nem naptárilag határozták meg. A kormányzati szolgálati jogviszonyt határozatlan idej nek kell tekinteni, ha a határozott id re történ kinevezés nem felel meg a törvényi feltételeknek .
A próbaid Általános szabály - A kinevezésben a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésekor legalább három, de legfeljebb hat hónapig terjed próbaid t kell kikötni . A próbaid nem hosszabbítható meg . A próbaid tartamát a pályakezd nél a gyakornoki id be be kell számítani . A próbaid alatt a kormányzati szolgálati jogviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti . Újdonság - A három hónapnál rövidebb idej kinevezés esetén a felek megállapodhatnak a próbaid kikötésér l azzal, hogy a próbaid legfeljebb a határozott idej kinevezés id tartamának a fele lehet .
Egyoldalú munkakör-módosítás A közszolgálati tisztvisel munkakörét, munkavégzésének helyét a munkáltató a kormánytisztvisel hozzájárulása nélkül módosíthatja. Nincsen a munkáltató m ködésével összefügg törvényi el feltétele Feltételek: A munkakört és a munkavégzés helyét abban az esetben módosíthatja a munkáltató egyoldalúan, ha • az új munkakör megfelel a kormánytisztvisel iskolai végzettségének, képzettségének, • az új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történ oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevel kormánytisztvisel esetében a másfél órát nem haladja meg
További feltételek A kinevezésben a munkakört és a munkavégzés helyét abban az esetben módosíthatja a munkáltató a kormánytisztvisel belegyezése nélkül, • ha a kormánytisztvisel re nézve • különösen beosztására, besorolására, egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel • aránytalan sérelemmel nem jár. A vezet re ez a szabály nem alkalmazandó. Kérdés: Hol van „beosztás” a közszolgálatban?
Ha nem tetszik az új munka vagy munkahely Felmentési kérelem - A kormánytisztvisel t a kinevezés-módosítástól számított öt munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére fel kell menteni. Kérdés: Kimenthet -e a határid elmulasztása? Mi jár? A kormánytisztvisel felmentése esetén a kinevezésmódosítást megel en betöltött korábbi munkakörében megállapított illetményét kell alapul venni a felmentési id re járó kereset, a végkielégítés összegének, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározáskor.
A jogviszony megsz nése – tipikus esetek a kinevezésben foglalt határozott id lejártával , a kormánytisztvisel halálával , e törvény erejénél fogva az e törvényben meghatározott esetekben, a 70. életév betöltésével, a prémiumévek programban történ részvétel, illet leg különleges foglalkoztatási állományba helyezés esetén az erre vonatkozó külön törvény szabályai szerint , az államigazgatási szerv jogutód nélküli megsz nésével , a hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel,
„Öregem” - mehetsz Ha a kormánytisztvisel • a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és • az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati id t megszerezte, • kivéve, ha a kormánytisztvisel kérelmére és hivatali érdek alapján a munkáltató a jogviszonyt fenntartja . Még szaladgálhat is - A kormánytisztvisel köteles bemutatni a munkáltatónak e feltétel megállapításához szükséges, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv külön jogszabály szerinti határozatát . És ha nem mutatja?
Ki min sül nyugdíjasnak? A Kttv. alkalmazásában a kormánytisztvisel , köztisztvisel nyugdíjasnak min sül, ha • a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati id vel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság) , • b) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése el tt öregségi nyugdíjban részesül, • c) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a Magyar Alkotóm vészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján megállapított öregségi nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi , felekezeti nyugdíjban, öregségi járadékban vagy növelt összeg öregségi járadékban részesül, • d) a 63 . § (2) bekezdés f) pontja alapján (40 éves szolgálati jogviszonnyal rendelkez ) a felmentését kéri . b) vagy c) pont - ha az ellátást joger sen megállapították. Tájékoztatási kötelezettség a munkáltató felé – ha nyugdíjasnak min sül.
A felmentés – mint lehet ség A kormánytisztvisel i jogviszony felmentéssel akkor szüntethet meg, ha • az Országgy lés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezet je, az államigazgatási szerv vezet je döntése alapján az államigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a kormánytisztvisel további foglalkoztatására nincs lehet ség; • megsz nt az államigazgatási szervnek az a tevékenysége, amelynek körében a kormánytisztvisel t foglalkoztatták; • átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált; • a kormánytisztvisel nyugdíjasnak min sül - kivéve az öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett kormánytisztvisel esetében [Kttv. 60. § (1) bekezdés j) pont]). A munkáltató a határozatlan id tartamú jogviszony felmentéssel történ megszüntetését nem köteles indokolni, ha a kormánytisztvisel nyugdíjasnak min sül.
A kötelez felmentés A kormánytisztvisel i jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a) a kormánytisztvisel hivatalára méltatlan; b) a kormánytisztvisel munkavégzése nem megfelel ; c) a kormánytisztvisel egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlan - feltéve, ha a hivatali szervezetben vagy annak irányítása alatt álló közigazgatási szervnél a képzettségének, besorolásának és egészségi állapotának megfelel betöltetlen munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez a kormánytisztvisel nem járul hozzá.; d) Egyoldalú munkáltatói kinevezés-módosítás esetén a kormánytisztvisel azt kérelmezi ; e) a kormánytisztvisel vezet jének bizalmát elveszti; f) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997 . évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésben foglalt feltételekkel a felmentési id leteltekor rendelkez kormánytisztvisel kérelmezi.
Ki méltatlan a hivatalára? Hivatalára az a kormánytisztvisel méltatlan, aki olyan magatartást tanúsít • akár a hivatali munkájával (munkavégzésével) összefüggésben, • akár munkahelyén kívül amely alkalmas arra, hogy • az általa betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét , illetve • a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja, és emiatt nem várható el, hogy a munkáltató a jogviszonyt fenntartsa. Védekezési lehet ség - A méltatlanság címén való felmentés közlése el tt lehet séget kell adni a kormánytisztvisel nek a felmentés indokainak megismerésére és az azokkal szembeni védekezésre, Kivéve: ha az eset összes körülményeib l következ en ez a munkáltatótól nem várható el.
Azonnali hatállyal… A méltatlanság jogcímén történ felmentés jogát az ennek alapjául szolgáló okról való • tudomásszerzést l számított tizenöt napon belül, • legfeljebb azonban az ok bekövetkeztét l számított egy éven belül, • ncselekmény elkövetése esetén a büntethet ség elévüléséig lehet gyakorolni. Ha a méltatlanság jogcímén történ felmentés jogát testület jogosult gyakorolni, a tudomásszerzés id pontjának azt kell tekinteni, amikor a felmentés okáról a testületet — mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet — tájékoztatják. Jogveszt határid k Erre a jogcímre a felmetési tilalom és a felmentési id kezdetének „csúszására” vonatkozó szabály [70-71. §] nem alkalmazható
Felmentés nem megfelel munkavégzés miatt A felmentésre akkor kerülhet sor, ha • a munkáltató által végzett min sítése alapján a kormánytisztvisel munkaköri feladatainak ellátása nem megfelel színvonalú, és • az államigazgatási szervnél nincs másik felajánlható munkakör, vagy a • kormánytisztvisel a felajánlott munkakört nem fogadta el. Szükségtelen „bemerevítés”: szakmai munka értékelése után itt a min sítés Így ez „nem megfelel munkavégzés” – hanem szakmai alkalmatlanság A kormánytisztvisel számára a felmentését megel en az államigazgatási szervnél — feltéve, ha ilyennel rendelkezik — másik megfelel kormánytisztvisel i munkakört kell felajánlani. Érdekes: átszervezés esetén nincs munkakör-felajánlás.
Munkakör-felajánlás Döntés: A felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik . A nyilatkozat hiányát a munkakör elutasításának kell tekinteni, kivéve, ha a késedelem a kormánytisztvisel önhibáján kívüli okból következett be . Meddig mentheti ki? Elfogadó nyilatkozata esetén az új munkakörnek megfelel en kell besorolni és besorolásának megfelel illetményre jogosult. Nem lehet megfelel nek tekinteni azt a munkakört, amelynek ellátásához a szakmai munka értékelése során nem megfelel nek min sített szakmai követelmény szükséges . Felmentés - ha a kormánytisztvisel • a felajánlott állást elutasítja, vagy • ha a munkáltatónál megfelel munkakör nincs.
Jogorvoslat – nem új, de járatlan út 1. lépcs : A kormánytisztvisel a munkaértékelés tartalmának, illetve a felajánlott munkakör megfelel ségének vizsgálata iránt a Kormánytisztvisel i Dönt bizottsághoz fordulhat . 2. lépcs : A Kormánytisztvisel i Dönt bizottság határozatával szemben kizárólag jogi tények vizsgálata tekintetében, jogszabálysértésre hivatkozással — hibás vagy valótlan ténymegállapításának megsemmisítése iránt — a kormánytisztvisel közszolgálati jogvitát kezdeményezhet a bíróságnál . A bíróság nem pontozhat újra!!!! Melyek a jogi tények?
Ha elvész a bizalom – ok vagy következmény? Bizalomvesztésnek min sül, ha a kormánytisztvisel a Kttv. 76. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget. A bizalomvesztés indoka kizárólag • a kormánytisztvisel magatartásában, illetve • munkavégzésében megnyilvánuló és • bizonyítható tény lehet. Kérdés: Lehetne-e más?
Ha nem vagyunk szakmailag lojálisak Mit üzen a Kttv. 76. § (2) bekezdése? A köztisztvisel vezet i iránti szakmai lojalitással köteles ellátni feladatait . Szakmai lojalitás alatt kell érteni különösen • a vezet által meghatározott szakmai értékek iránti elkötelezettséget, • a vezet kkel és a munkatársakkal való alkotó együttm ködést, szakmai elhivatottsággal történ , fegyelmezett és lényeglátó feladatvégzést . Elég egy nézeteltérés a szakmai vitán vezet és beosztott között? A bizalmatlanság mint indok nem lehet személyes szimpátia vagy antipátia kérdése, ilyenként csak a magatartásban vagy munkában megnyilvánuló és bizonyítható olyan objektív tények szolgálhatnak, amelyek kell magyarázatát adják annak, hogy a vezet nem hagyható a beosztásában [BH2002. 116. ]. Kérdés: a vezet szakmai értékei és az objektív tények?
Felmentési tilalmak A munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg a jogviszonyt • a) a várandósság, • b) a szülési szabadság , • c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság , illetve – a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermek hároméves koráig terjed , • d) a beteg gyermek ápolása címén fennálló keres képtelenség, • e) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint • f) a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefügg kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdését l számított hat hónap id tartama alatt.
Tilalmi magyarázatok A védelem alkalmazása szempontjából a felmentés közlésének id pontja az irányadó . Várandósság - a kormánytisztvisel csak akkor hivatkozhat, ha err l a munkáltatót a felmentés közlését megel en tájékoztatta. A c) pontja szerinti védelem a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szül t illeti meg, aki • a fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette, • az anyát illeti meg, ha a fizetés nélküli szabadságot mindkét szül igénybe veszi .
A felmentési id kezdetének „csúszása” A munkáltató általi felmentés esetén a felmentési id legkorábban az alábbiakban meghatározott id tartam lejártát követ napon kezd dik: • a) betegség miatti keres képtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követ egy év, • b) a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság . A védelem nem vonatkozik a kormánytisztvisel jogviszonyának felmentéssel történ megszüntetésére, ha nyugdíjasnak min sül . Mikor min sül nyugdíjasnak? És a tilalmak?
Tanulás saját elhatározásból – engedéllyel és ledolgozással Saját elhatározásból - Ha a kormánytisztvisel képzésben vesz részt és ez érinti a munkaidejét, köteles ezt engedélyeztetni a munkáltatójával. Engedélyeztetés - A munkáltató engedélye alapján a kormánytisztvisel mentesül a tanulmányok folytatásához szükséges id re a munkavégzési kötelezettsége alól, amelynek id tartamára a kormánytisztvisel illetményre jogosult. Ledolgozza - A kormánytisztvisel - tanulmányi szerz dés vagy közszolgálati szabályzat eltér rendelkezése hiányában köteles ledolgozni a tanulmányi célú mentesítés id tartamát. Mentesülési id - A mentesítés mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelez iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat id tartamáról szóló igazolásnak megfelel en állapítja meg. Vizsgánként - ha egy vizsganapon több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként - a vizsga napját is beszámítva négy munkanapra köteles a kormánytisztvisel t mentesíteni a munkavégzési kötelezettsége alól.
Hivatásetikai alapelvek A hivatásetikai alapelvek különösen a ség és elkötelezettség, a nemzeti érdekek el nyben részesítése, az igazságos és méltányos jogszolgáltatás, a méltóság és tisztesség, az el ítéletekt l való mentesség, a pártatlanság, a felel sségtudat és szakszer ség, az együttm ködés, az intézkedések megtételére irányuló arányosság és a védelem . Ezeken túlmen en a vezet kkel szemben további etikai alapelvek különösen a példamutatás, a szakmai szempontok érvényesítése és a számonkérési kötelezettség . Aki etikátlan lenne - A hivatásetikai elvek megsértése esetén az MKK etikai eljárás lefolytatására jogosult. Az etikai eljárás eredménye alapján az MKK fegyelmi eljárást kezdeményezhet a kormánytisztvisel munkáltatójánál.
Összeférhetetlenség Hozzátartozói - Nem létesíthet kormánytisztvisel i jogviszony, ha a kormánytisztvisel ezáltal hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellen rzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne (Külszolgálatban a miniszter különösen indokolt esetben felmentést adhat.) Helyi közhatalmi - a kormánytisztvisel nem lehet helyi önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati képvisel annál az önkormányzatnál, amely az t alkalmazó államigazgatási szerv illetékességi területén m ködik. További jogviszony - A kormánytisztvisel további jogviszonyt tudományos, oktatói, m vészeti, lektori, szerkeszt i, valamint jogi oltalom alá es szellemi tevékenység (gyakorolható tevékenység), továbbá a közérdek önkéntes tevékenység kivételével - csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának el zetes engedélyével létesíthet.
A gyakorolható tevékenység különös szabályai – a pártatlanság De bejelentés, - ha a gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszony, valamint a közérdek önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszony a kormánytisztvisel munkaköri feladataival közvetlenül összefügg. De el zetes engedély – ha a gyakorolható tevékenység, továbbá a közérdek önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszony keretében a munkavégzés id tartama részben azonos a kormánytisztvisel beosztás szerinti munkaidejével. Hivatali méltatlanság, „párt”atlanság - A kormánytisztvisel • nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné; • pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében az országgy lési, az európai parlamenti, illetve a helyi önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve közszereplést nem vállalhat;
Gazdasági összeférhetetlenség Nem lehet gazdasági társaságnál vezet tisztségvisel , illetve felügyel bizottsági tag, kivéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke - a t kepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva - legalább ötven százalék. Nem keletkeztet összeférhetetlenséget az olyan állami befolyás gyakorlása következtében gazdasági társaságban vagy más szervezetben keletkez vezet tisztségvisel i, illetve felügyel bizottsági, audit bizottsági tagság, amelynek alapja az államháztartás, illetve a pénzügyi közvetít rendszer stabilitásának er sítése érdekében hozott állami intézkedés, különös tekintettel az állami t keemelésre, kölcsönnyújtásra, kezesség-, illetve garanciavállalásra.
Új vezet i összeférhetetlenség A vezet i munkakört betölt kormánytisztvisel a gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszony kivételével további jogviszonyt nem létesíthet . Ett l eltér en a vezet i munkakört betölt kormánytisztvisel a munkáltatói jogkör gyakorlójának az el zetes engedélye alapján • a) viselhet egyesületben, érdekképviseleti szervezetben, valamint szövetkezetben tisztséget , • b) folytathat közérdek önkéntes tevékenységet, • c) lehet alapítvány, közalapítvány kezel szervezetének tagja, illetve elnöke .
Munkaközi szünet és heti pihen napok Ha a napi munkaid • a hat órát meghaladja, a kormánytisztvisel részére a munkaid n belül – a munkavégzés megszakításával – napi harminc perc, valamint • minden további három óra munkavégzés után a kormánytisztvisel részére legalább húsz perc munkaközi szünetet kell egybefügg en biztosítani . A beosztás szerinti napi munkaid be a rendkívüli munkaid tartamát be kell számítani. Pihen napok - A kormánytisztvisel t hetenként két egymást követ pihen nap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie (heti pihen nap) . Nem túl rugalmatlan a pihen napi szabályozás?
Nem túlóráznánk egy kicsit…? Rendkívüli esetben a kormánytisztvisel a beosztás szerinti munkaidején felül is köteles munkahelyén munkát végezni. – És ha otthon dolgozik? Rendkívüli munkaid • a munkaid -beosztástól eltér munkaid , • a munkaid kereten felüli munkaid , • az ügyelet tartama, továbbá • a készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezést l a munkavégzés befejezéséig - ha több helyen kell munkát végezni, az els munkavégzési helyre érkezést l az utolsó munkavégzési helyen történ munkavégzés befejezéséig - terjed id tartam. Nem min sül rendkívüli munkaid nek, ha a kormánytisztvisel az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza.
Fels határ és számítás Teljes napi munkaid esetén naptári évenként kett száz óra rendkívüli munkaid rendelhet el. Miért nem 300? Arányosítás A 200 órás mértékre vonatkozó szabályt arányosan kell alkalmazni, ha • a) a kormányzati szolgálati jogviszony év közben kezd dött, • b) határozott id re, illetve • c) részmunkaid re jött létre.
A rendkívüli munkaid ellenértéke Szabadid k - Rendkívüli munkaid teljesítése esetén annak id tartamával azonos mérték szabadid illeti meg. Ett l eltér en • a) a heti pihen napon teljesített rendkívüli munkaid ellenértékeként a munkaid id tartama kétszeresének, • b) a munkaszüneti napon teljesített rendkívüli munkaid ellenértékeként a munkaid id tartama háromszorosának megfelel mérték szabadid jár. Rendszeresen rendkívüli munkaid t teljesít kormánytisztvisel számára legfeljebb évi huszonöt munkanap szabadid átalány állapítható meg . A vezet i munkakörben lév kormánytisztvisel részére akkor jár a rendkívüli munkaid ért szabadid , illetve szabadid átalány, ha ezt a közszolgálati szabályzat megállapítja.
Aki munkával ünnepel – ha az id mégis pénzzé válik… Munkaszüneti napon rendes munkaid ben történ munkavégzésre kötelezett kormánytisztvisel t a teljesített munkavégzés id tartama kétszeresének megfelel mérték szabadid illeti meg . A szabadid t • a rendkívüli munkaid , illetve a munkaszüneti napi rendes munkaid teljesítését követ en legkés bb harminc napon belül kell kiadni, • ha ez nem lehetséges, meg kell váltani . A megváltás mértéke a kormánytisztvisel kifizetéskori illetményének a szabadid re járó arányos összege.
A szabadság – jogszerz id k A munkában töltött id alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll . Ezen túl szabadság jár • a) a munkaid -beosztás alapján történ munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, • b) a keres képtelenséget okozó betegség , • c) a szülési szabadság, • d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság [111 . §, 113 . § (1 ) bekezdése] els hat hónapjának, • e) a hozzátartozó ápolása miatt kapott harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság, • a külön jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefügg , egészségügyi intézményben történ kezelés, • g) az önkéntes vagy létesítményi zoltói szolgálat ellátásának id tartamára, • h) a bíróság vagy hatóság felhívására vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges id tartamra,
Még két jogcím i) a különös méltánylást érdeml személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét id tartamára, valamint j) minden olyan munkában nem töltött id re, amelyre a kormánytisztvisel illetményre jogosult .
Pótszabadság – a gyermekt l a rehabilitációig A kormánytisztvisel nek a tizenhat évesnél fiatalabb gyermeke után pótszabadság jár. Egyéb jogosultsági szabály alapján mindkét szül nek. Az apának gyermeke születése esetén, legkés bb a születést követ második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelel id pontban kell kiadni . A kormánytisztvisel nek, ha a rehabilitációs szakért i szerv legalább ötven százalékos mérték egészségkárosodását megállapította, évenként öt munkanap pótszabadság jár .
Szabadság – pénzbeli megváltás, visszafizetés, és ha többet adtak ki Megváltás A jogviszony megsz nésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani . A gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság megsz nését követ en, ha a kormánytisztvisel a gyermek ápolása, gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság els hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is (?) meg lehet váltani . Visszafizetés - Ha a kormánytisztvisel a kormányzati szolgálati jogviszonya megsz néséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami az államigazgatási szervnél töltött id re megilletné , a különbözetre kifizetett illetményt köteles visszafizetni – kivéve: ha a jogviszony a kormánytisztvisel nyugdíjasnak min sülése miatt, vagy halála, illetve az államigazgatási szerv jogutód nélküli megsz nése miatt sz nt meg. Ha elszámolták - az esedékesség évében a megállapított szabadságnál többet adtak ki, a következ ben arányosan kevesebb jár.
A fizetés nélküli szabadságok igénybevétele Igénybejelentés - A kormánytisztvisel a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban köteles írásban bejelenteni. Visszatérés - A fizetés nélküli szabadság a kormánytisztvisel által megjelölt id pontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlését l számított harmincadik napon sz nik meg. A fentiek nem alkalmazandók • A beteg gyermek otthoni ápolására és • Az önkéntes tartalékos katonai szolgálattal kapcsolatos fizetés nélküli szabadságra
A munkaid nyilvántartása A munkáltató köteles nyilvántartani • a) a rendes és rendkívüli munkaid , • b) a készenlét, • c). a szabadság, valamint • d) az egyéb munkaid -kedvezmények • id tartamát . A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaid , valamint a készenlét kezd és befejez id pontjának is . Kivétel - az a) pont szerinti nyilvántartás az el bbiekt l eltér en – • az írásban közölt munkaid -beosztás hónap végén történ igazolásával és • a változás naprakész feltüntetésével is vezethet . Az „X”-ek és az elektronikus nyilvántartás
A vezet i munkakör – a marsallbot elvesztésének kockázata A szervezeti egység vezetésére -A kormánytisztvisel osztályvezet i, f osztályvezet -helyettesi, f osztályvezet i munkakör betöltésére is kinevezhet államigazgatási szerv, illetve a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység vezetésére. Akinek nincs egysége -A osztályvezet helyettesítésére szervezeti egység vezetése nélkül - egy osztályvezet -helyettesi munkakör tölthet Ki vezethet? Vezet i kinevezést csak fels fokú iskolai végzettség , jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a szakvizsga alól adott, az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnökségének teljes kör mentesítésével rendelkez kormánytisztvisel kaphat. Kivételes „vezet i engedély” ha a vezet a kinevezéskor nem rendelkezik jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, azt a kinevezést l számított két éven belül le kell tennie. Ha ezt e határid n belül felróható okból elmulasztja, kormányzati szolgálati jogviszonya e törvény erejénél fogva megsz nik.
„Vezessünk” még egy kicsit Kétéves határid be nem számít bele a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság vagy keres képtelenség, továbbá a harminc napot meghaladó kiküldetés id tartama. Id tartam - törvény eltér rendelkezése hiányában a vezet i kinevezés határozatlan id re szól. DE - Vezet i kinevezés helyettesítés céljából határozott id re is adható. A helyettesítés céljából adott határozott idej vezet i kinevezés meghosszabbítható. DE - tartós külszolgálat id tartamára vezet i kinevezés határozott id re is adható. A bukás - Ha a kinevezés módosítása következtében a vezet • alacsonyabb vezet i munkakört tölt be, alapilletményét az új vezet i munkaköre szerint, • nem vezet i munkakört tölt be, alapilletményét a besorolás szabályai szerint kell megállapítani.
Teljesítményértékelés, min sítés TÉR - A kormánytisztvisel munkateljesítményét el re meghatározott teljesítménykövetelmények alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében eljárva írásban értékeli A teljesítményértékelésnek vannak kötelez és ajánlott elemei. A munka-magatartást minden részértékeléskor értékelni kell . Mikor kell értékelni - Legalább négy teljesítményértékelés eredménye együttesen adja a kormánytisztvisel min sítését. Min síteni az els teljesítményértékelést l számított egy évet követ en kell . Mi jár? A teljesítményértékelés alapján jutalom fizethet . A jöv - A min sítés alapján szakért i, illetve vezet i utánpótlás adatbázisba helyezhet a kormánytisztvisel . Jogvita A teljesítményértékelés, min sítés tartalma hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sért megállapításának megsemmisítése iránt a kormánytisztvisel közszolgálati jogvitát kezdeményezhet .
Díjazás – ami új Minimálbér - Az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegének legalább a garantált bérminimum összegét el kell érnie. Illetmény-eltérítés tárgyévi módosítása- Az eltérítésr l a hivatali szervezet vezet je minden év február 28-áig dönt . Az így megállapított eltérítés mértéke a tárgyévben egy alkalommal a megállapítástól számított hat hónapot követ en a teljesítményértékelés alapján módosítható, azzal a feltétellel, hogy a kormánytisztvisel korábban már megállapított alapilletménye legfeljebb 20%-kal csökkenthet . A f osztályvezet alapilletményének eltérítése - a f osztályvezet alapilletményét — min sítésükt l, ennek hiányában teljesítményértékelésükt l függ en — legfeljebb 50%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg :
Az év közben érkez k – attól függ, hogyan jönnek Áthelyezés - A kormánytisztvisel év közben történ végleges áthelyezése esetén – eltér megállapodás hiányában – a korábbi munkáltató által megállapított eltérítés mértékére jogosult az áthelyezést kér szervnél is . Ha nem áthelyezés - bemerevítés – nem lehet eltéríteni az alapilletményt, ha a köztisztvisel kinevezése év közben történik,
A jubileumi jutalom Jogszerzés - A kormánytisztvisel 25, 30, 35, illetve 40 évi kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött id után jubileumi jutalomra jogosult . Esedékesség - A jubileumi jutalom az említett kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött id betöltésének a napján esedékes . Összeg - A jubileumi jutalom • a) 25 évi jogviszony esetén kéthavi , • b) 30 évi jogviszony esetén háromhavi, • c) 35 évi jogviszony esetén négyhavi, • d) 40 évi jogviszony esetén öt hav i • illetménynek megfelel összeg.
Jogszerz id k – nincsenek kedvezmények A jubileumi jutalomra jogosító id megállapításánál • A Kttv., a Ktv. a Ktjv. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közszolgálati és kormánytisztvisel i jogviszonyban eltöltött id t, • a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött id t, • a hivatásos szolgálati jogviszony id tartamát, továbbá • d) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint • e) a hivatásos nevel szül i jogviszonyban, • f) az e törvény, a Ktv., Ktjv ., illet leg a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban , • g) az állami vezet i szolgálati jogviszonyban • töltött id t kell figyelembe venni . • A kormánytisztvisel nem jogosult jubileumi jutalomra, ha másik foglalkoztatási jogviszonyban azt már megkapta .
A kormánytisztvisel vétkességen alapuló kárfelel sége A kormánytisztvisel , ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, a kormányzati szolgálati jogviszonyából ered kötelezettség megszegésével okozott kárért kártérítési felel sséggel tartozik . Mértékek: nem haladhatja meg a kormánytisztvisel négy havi illetményét, Szándékos és súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni . Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt el re látható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget . A munkáltató vétkes magatartásának kell különösen tekinteni, ha a kár olyan utasítás teljesítéséb l keletkezett, amelynek következményeire az utasított kormánytisztvisel az utasítást adó figyelmét el leg felhívta.
Munkáltatói kárfelel sség – a jogi alapok A munkáltató a kormánytisztvisel nek a kormányzati szolgálati jogviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel . Mentesül a munkáltató a felel sség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt • ellen rzési körén kívül es olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa • vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta . Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a kormánytisztvisel vétkes magatartása idézett el . Egyetemleges felel sség - A kormánytisztvisel kirendelése, kormányzati érdekb l történ kirendelése vagy határozott idej áthelyezése esetén a munkáltatók felel ssége egyetemleges.
Kormánytisztvisel i jogvita A kormánytisztvisel a kormánytisztvisel i jogviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében közszolgálati panaszával a Kormánytisztvisel i Dönt bizottsághoz fordulhat. Mikor fordulhatnak a bírósághoz? A Dönt bizottság döntésével szemben a kormánytisztvisel , illetve a munkáltató bírósághoz fordulhat. Ha a Kormánytisztvisel i Dönt bizottság a jogszabályban el írt határid n belül nem bírálja el a panaszt, akkor a kormánytisztvisel , illetve a munkáltató közvetlenül a bírósághoz fordulhat keresetével. Az érdekképviseleti szerv az e törvényb l származó igényét bíróság el tt érvényesítheti .
Határid k – 30 nap vagy 3 év A közszolgálati panaszt a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedésr l szóló irat kézbesítését l számított 30 napon belül lehet a Kormánytisztvisel i Dönt bizottsághoz benyújtani • a) a kormánytisztvisel i jogviszony megszüntetésével ; • b) az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítással ; • c) a min sítés, a teljesítményértékelés és a szakmai munka értékelésének megállapításaival ; • d) a fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozattal ; • e) a kinevezés egyoldalú módosításával ; • j) a fizetési felszólítással – apropó - illetménylevonás • g) a vezet i pótlék csökkentésével kapcsolatos ügyekben. Egyéb esetekben az elévülési id n belül.
Eljárási kérdések Mérlegelési jogkörbe tartozó döntés A munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelési jogkörébe tartozó döntése ellen kormánytisztvisel a Kormánytisztvisel i Dönt bizottsághoz, illetve a bírósághoz akkor fordulhat, ha e törvény megengedi. Határid megtartása A panasz, illetve a keresetlevél beadására megállapított határid t megtartottnak kell tekinteni, ha a Kormánytisztvisel i Dönt bizottsághoz, illetve a bírósághoz intézett panaszt, illetve keresetlevelet legkés bb a határid utolsó napján postára adták. Ha a fél a panasz, illetve a keresetlevél beadására megállapított határid t elmulasztja, igazolással élhet . Anyagi – kontra - eljárási határid k Halasztó hatály: fizetési felszólítással és az összeférhetetlenség ügyében.
Munkáltatói jogellenes megszüntetés – mikor nincs visszahelyezés A munkáltató kérelmére a bíróság mell zi a kormánytisztvisel eredeti munkakörbe történ visszahelyezését, feltéve, ha a kormánytisztvisel továbbfoglalkoztatása a munkáltatótól nem várható el . Ilyennek min sül különösen, ha • a) a kormánytisztvisel munkaköre megsz nt, • b) a munkakörét betöltötték, • c) a szervnél létszámcsökkentést hajtanak végre az ítélet joger ssé válásakor, • d) a szervnél nincs üres álláshely .
A közigazgatási munkavállaló A közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókra a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A munkaviszony létesítés el feltételei - büntetlen el élet , cselekv képes, a munkakör betöltésére külön jogszabályban megállapított képesítési követelménynek, illetve biztonsági feltételeknek megfelel személlyel létesíthet . A munkavállaló írásbeli titoktartási nyilatkozatot tesz, amelynek megtételéig nem állítható munkába. Felmondási id , végkielégítés - A munkáltató m ködésével összefügg okból történ felmondás esetén a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenl részletben jogosult, a végkielégítést pedig a felmondási id utolsó napján kell kifizetni.
Még a munkavállalókról Elhelyezkedés a felmondási id alatt - A munkavállaló, ha a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaid s munkaviszonyt létesít, • a) ezt a tényt munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni, • b) a felmondási id l hátralév id re távolléti díjra nem jogosult, • c) végkielégítésre nem jogosult, azonban az új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló id tartam számítása során a felmondással megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is figyelembe kell venni. Összeférhetetlenség - A munkavállaló nem létesíthet munkaviszonyt azzal a helyi önkormányzattal, amelynek képvisel je.
Bérkorlát és kizárt szabályok A munkavállaló a tárgyév március 1-jét l a következ év február végéig terjed id szakra vonatkozó havi munkabére nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a tárgyévet megel évre vonatkozó nemzetgazdasági átlagos havi bruttó munkabér tízszeresét. Az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyára az Mt. 94/A-H. §-a (csoportos létszámcsökkentés) és a 100-101. §-a nem alkalmazható. (a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei) Esetükben e törvény 67. §-át és 193-194. §-át kell alkalmazni.
A választott szakszervezeti tisztségvisel k védelme - visszavonulás Egyetértési jog – nem jár minden szervnek és minden „választottnak” A közvetlen fels bb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges • az államigazgatási szervnél m köd szakszervezetnél • választott tisztséget betölt és a szakszervezet által megjelölt kormánytisztvisel kormányzati szolgálati jogviszonyának az államigazgatási szerv által felmentéssel történ megszüntetéséhez valamint a kinevezést l eltér foglalkoztatásához . A megjelölt - A szakszervezet legfeljebb egy kormánytisztvisel t jogosult megjelölni . Ha több a telephely - az államigazgatási szervnek több telephelye van, a szakszervezet telephelyenként jogosult legfeljebb egy kormánytisztvisel t megjelölni .
Még az egyetértési jogról Jól gondolják meg a megjelölést - A szakszervezet akkor jogosult az egyetértési jog tekintetében védelemre jogosult kormánytisztvisel helyett másik kormánytisztvisel t megjelölni, ha a kormánytisztvisel • kormányzati szolgálati jogviszonya vagy • tisztsége megsz nt. Közlés - A szakszervezet az egyetértést igényl munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját az államigazgatási szerv írásbeli tájékoztatásának átvételét l számított nyolc napon belül (!!!) írásban közli. Egyet nem értés – sz kül indokok - a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása a szakszervezet érdekképviseleti tevékenységében történ közrem ködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne . Hallgatás – beleegyezés – 8 napon belül a szakszervezet véleményét nem közli - úgy kell tekinteni, mintha egyetértene .
Mikor nem kell egyetértést kérni? Ha a kormányzati szolgálati jogviszonyt felmentéssel a kormánytisztvisel hivatalára méltatlansága miatt sz ntetik meg.
Munkaid -kedvezmény – a fogyó id A törvény dönt – A szakszervezetnél választott tisztségvisel és az egyetértési jogra megjelölt kormánytisztvisel t • a beosztás szerinti havi munkaideje tíz százalékának megfelel munkaid -kedvezmény illeti meg, • ezen túlmen en a konzultáció id tartamára mentesül a munkavégzési kötelezettség alól . További feltétel: kormánytisztvisel i közül legalább 10%-ának a tagságával – de legalább harminc f kormánytisztvisel nek a tagságával – rendelkezzen a szakszervezet Fizetés és megválthatatlanság A munkaid -kedvezmény tartamára illetmény jár. A munkaid -kedvezményt megváltani nem lehet.
A munkaid -kedvezmény igénybevétele Bejelentés – A munkaid -kedvezmény igénybevételét legalább tíz nappal korábban be kell jelenteni . Kivétel Ha a kedvezmény igénybevételét megalapozó indok a kormánytisztvisel önhibáján kívüli okból ennél kés bb jut a tudomására, a tudomásszerzést követ en köteles haladéktalanul bejelenteni a munkaid -kedvezmény igénybevételére vonatkozó szándékát. Ekkor - Az államigazgatási szerv különösen indokolt esetben tagadhatja meg a munkaid -kedvezmény igénybevételét.
Tagdíjfizetés 197. § (6) A munkavállalói érdek-képviseleti tagdíjfizetés önkéntességér l szóló 1991. évi XXIX. törvényt l eltér en az államigazgatási szerv a kormánytisztvisel k illetményéb l a szakszervezeti tagdíjat az államigazgatási szerv és a kormánytisztvisel erre vonatkozó megállapodása esetén vonja le. És ha nincs megállapodás?
Mikortól jött és jön a Kttv? 2012 . március 1-jén lép hatályba. 2012 . július 1-jén lépnek hatályba az MKK-ra vonatkozó szabályok – apropó: honnan (!) építkezik a Kar? A Kormánytisztvisel i Dönt bizottságra vonatkozó rendelkezéseket 2012 . július 1-jét l kell alkalmazni A Kttv-hez kapcsolódó módosító és átmeneti rendelkezésekr l külön törvény rendelkezik .
Mit l indul be az MKK? 2012. évi V. törvény A Kttv. hatálybalépésének napján az, aki kormánytisztvisel , az MKK tagjává válik . A munkáltató az általa foglalkoztatott kormánytisztvisel k adatairól értesítést küld az MKK El készít Bizottságának . 2012. decemberéig az MKK Országos Közgy lése alakuló ülést tart, amelynek összehívásáról a miniszter gondoskodik . Az alakuló Országos Közgy lés dönt az MKK Alapszabályának elfogadásáról, megválasztja az MKK tisztségvisel it. Kint a végeken - Az MKK Területi Közgy lés tisztségvisel inek és bizottságainak megválasztását az Országos Közgy lés alakuló közgy lését követ három hónapon belül kell megtartani . Felülr l építkeznek Országos Közgy lés tagjainak megválasztására, lebonyolítására, továbbá a Területi Közgy lés tisztségvisel inek és bizottságainak megválasztásával összefügg feladatok ellátására, 15 tagú el készít Bizottság alakul, amelynek tagjait és Elnökét a miniszter jelöli ki .
Köszönöm megtisztel figyelmüket!
[email protected]
