KATONAI LOGISZTIKA ÉS KÖZLEKEDÉS
BODORÓCZKI JÁNOS százados
ÚJ KIKÉPZÉSI KÖVETELMÉNYEK A KÜLÖNLEGES ERİKET TÁMOGATÓ KATONÁK SZÁMÁRA NEW TRAINING REQURIMENTS FOR LOGISTIC SOLDIERS OF THE SPECIAL FORCES Az írás fı célja, hogy az olvasó számára rávilágítsak a különleges mőveleti erıket kiszolgáló logisztika kiképzési problémáira. Kísérletet teszek, annak a bemutatására, hogy milyen fontosnak tartom az új kiképzési elgondolás bevezetését a különleges erıket támogató logisztikus katonák számára. Az írásban röviden bemutatom a Különleges erık alkalmazási elveit, és néhány különleges mővelet - specifikus támogatási eljárást. Kulcsszavak: Különleges erı, kiképzés, logisztika, támogatás.
The main goal of the publication is to highlight to the training problems of Special Force’s Logistical support. My attempt is to call attention that how important is to create a new metodology of logistic training to the Special Forces. I will also demonstrate some metodology of training. At the end of thise publication I will try to make an attempt to create a new training strategy of the SF’s logistic soldiers. In additon to this I am describing the metodology of the SF SOTU’s application, and some special logistic method of the SOTU’s support. Keywords: Special Forces, training, logistic, support.
1. Bevezetés A különleges erıket kiszolgáló logisztikának — hasonlóan a konvencionális erıket kiszolgáló logisztikához — ugyanolyan rugalmasnak kell lennie, mint a különleges mőveleti csoportoknak, hogy megfelelıen tudják tartani a mőveletek során a lépést, a feladatot végrehajtó csoportokkal. A már rendelkezésre álló tapasztalatok szerint a mőveleti területen a logisztikai alegységeknek nemegyszer olyan, alaprendeltetésüktıl eltérı feladat kell végrehajtaniuk, mely közelebb áll a harci feladathoz, mint a logisztikaihoz. E tendencia a különleges erık alkalmazása során fokozot65
tan jelentkezik. A fentiekbıl látható, hogy a konvencionális alegységek támogatásától eltérı feladatok miatt, és a speciális rendeltetéső alegységek támogatása miatt szükséges a logisztikai szakbeosztású katonák más, harcbiztosítási-, harctámogatási feladatokra való felkészítése is.
2. A különleges erık harcászati feladatai, küldetései 2. 1 Különleges felderítés, megfigyelés Célmeghatározás, területértékelés, csapás utáni felderítés. Különleges felderítési mőveletek során a különleges mőveleti alegységek felderítı, megfigyelı tevékenységet hajtanak végre önállóan vagy ellenálló, illetve helyi erıkkel együttmőködve. A különleges felderítés célja, hogy az ellenség erejérıl, tevékenységérıl, szándékáról információkat megszerezzen, illetve a meglevı információkat megerısítse, vagy elvesse. Szintén különleges felderítési feladat lehet az atom, vegyi és biológiai helyzetrıl felderítési adatok megszerzése, valamint adott terület meteorológiai, geológiai, hidrológiai felderítése, elemzése, értékelése. Különleges mőveleti alegységek különleges felderítés végrehajtása során általában a harcászati felderítést végrehajtó technikai eszközök hatótávolságánál mélyebben kerülnek alkalmazásra, hogy stratégiai, hadmőveleti fontosságú információt győjtsenek Válsághelyzetekben a különleges mőveleti alegységek általában stratégiai szintő, míg kis intenzitású konfliktusok esetén hadmőveleti szintő információt győjtenek. Háború esetén a különleges mőveleti alegységek általában a Megnevezett Érdekeltségi Területeken kerülnek alkalmazásra és elégítik ki a hadmőveleti, stratégiai színtő parancsnok Elsıdleges Információ Igényét. Fontos, hogy különleges mőveleti alegységek ne hajtsanak végre harcászati szintő felderítést csak olyan esetben, amikor ez hadmőveleti, vagy stratégiai fontossággal bír. Minden más esetben célszerő a hagyományos felderítı alegységek alkalmazását elıtérbe helyezni ilyen mőveletek végrehajtása során. 2. 2 Közvetlen mőveletek Rajtaütés, Lesállás, Mesterlövészek alkalmazása, Robbanó eszközök telepítése, Fegyverrendszerek célpontra irányítása. A különleges mőveleti 66
KATONAI LOGISZTIKA ÉS KÖZLEKEDÉS
alegységek közvetlen mőveletei általában rövid idejő, korlátozott célú mőveletek, melyek magukban foglalják a csoportok behatolását az ellenséges területre, célpont (ok) támadását, majd az elıre megtervezett kivonást. Bizonyos körülmények között tartalmazhatják a hosszú idıtartamú hátrahagyás mőveletét is. A közvetlen mővelet meghatározott, stratégiai vagy hadmőveleti célok elérése érdekében, általában a hagyományos fegyverrendszerek és manıver erık alkalmazási távolságán kívül kerülnek végrehajtásra, és a különleges mőveleti alegységek által végrehajtott speciális kijuttatási módot vagy feladat-végrehajtási képességet igényelnek. A különleges mőveleti erık közvetlen mőveletei: — Kritikus célpontok támadása; — Utánpótlási, összeköttetési vonalak, illetve egyéb célrendszerek zavarása, bénítása; — Meghatározott személyek (saját, ellenség), eszközök megszerzése, visszaszerzése, kimenekítése; — Felderítı rendszerek, valamint az információs hadviselés eszközeinek kihelyezése. A közvetlen mővelet végrehajtása a különleges mőveleti alegységek képességeinek teljes kihasználásával történik. A hadmőveleti, stratégiai parancsnok akkor alkalmaz különleges mőveleti alegységeket közvetlen mővelet végrehajtására, amikor hagyományos erıkkel a feladatot nem képes megoldani, illetve amikor a feladat illeszkedik a különleges mőveleti erık feladat rendszerébe. A közvetlen mővelet, rövid idıtartamú rajtaütések és egyéb korlátozott kiterjedéső támadó mővelet melyek célja összefoglalva, hogy megsemmisítsen, megrongáljon meghatározott ellenséges célpontokat vagy, hogy elfogjon, visszaszerezzen, megsemmisítsen meghatározott eszközöket, személyeket. 2. 3 Katonai segítségnyújtás A katonai segítségnyújtás egy tág fogalom, amely általában egy másik ország hadseregének nyújtott valamennyi támogatási formát magában foglalja. A katonai segítségnyújtás csak akkor kerülhet végrehajtásra, ha azt a fogadó nemzet kéri. A támogatás általában technikai eszközök biztosítását, illetve kiképzık biztosítását foglalja magában. Szintén a katonai segítségnyújtás kategóriájába tartozik a koalíciós támogatás feladatainak végrehajtása. 67
3. A különleges mőveleti alegységek speciális logisztikai támogatása A zászlóalj alkalmazáson lévı csoportjainak logisztikai utánpótlása négy módszerrel kerül végrehajtásra. Ezek lehetnek: — Automatikus. Az automatikus logisztikai utánpótlás azon készleteket tartalmazza, amelyek nem kerültek a csoportokkal egy idıben kijuttatásra. Ezek a készletek általában hosszabb idıtartamú mőveletek esetén elıre betervezésre kerülnek a kijuttatott készletek felhasználásának függvényében. Az automatikus utánpótlás ideje, helye, tartalma, azonosítási rendszere elıre megtervezésre és megszervezésre kerül. A zászlóalj támogató központja automatikusan küldi ezt az elıkészített utánpótlást, hacsak az alkalmazott csoport nem kéri annak törlését, idıpontjának, esetleg tartalmának módosítását. — Vészhelyzeti. A vészhelyzeti logisztikai utánpótlás azon készleteket tartalmazza, amelyek kritikusak a csoport feladat végrehajtása illetve túlélése érdekében. A vészhelyzeti utánpótlást a csoport állítja össze a feladat végrehajtás megkezdése elıtt. A zászlóalj támogató központja akkor küldi a vészhelyzeti utánpótlást, ha a csoport nem jelentkezik be a beszivárgást követıen meghatározott idınormán belül (általában 72 óra), vagy ha a csoport a feladat végrehajtás után nem jelentkezik be a meghatározott idıpontban. — Hívásra történı. Nem kerültek a csoportokkal egy idıben kijuttatásra, a csoport állítja össze a készletet, a mővelete során juttatják ki egyeztetés szerint. — Hátrahagyott. A logisztikai utánpótlás hátrahagyása egy alternatív módja a csoportok ellátásának. A hátrahagyást általában saját területen alkalmazzuk, ahol a megkívánt anyagokat és eszközöket rejtetten (föld vagy víz alá) helyezzük el pontos koordinátával és készletjegyzékkel. Az így elhelyezett anyagokat a mőveletek során a csoportok „megbontják” és a számukra szükséges mértékben az ott elhelyezett anyagokat felhasználják, a hátrahagyás helyét visszaállítják eredeti helyzetnek megfelelıen. Abban az esetben, ha a hátrahagyás más csoport részére lett kialakítva a hadszíntér különleges mőveleti parancsnokának felhatalmazása szükséges, a felhasználáshoz. 68
KATONAI LOGISZTIKA ÉS KÖZLEKEDÉS
4. A logisztikus katonák mőveleti kiképzése A hagyományos logisztikai felkészítés mellett, e kiképzéseket nem mellızve át kell gondolni a különleges erıket támogató logisztikai szakbeosztású katonák kiképzését. A kiképzés során a lehetı legmesszebb menıkig szem elıtt kell tartani a különleges mőveleti követelményeket. A lehetı leggyakrabban ajánlatos együtt mozgatni a különleges mőveleti csoportot és a támogató elemet. A kiképzést — hasonlóan a különleges mőveleti csoportok kiképzéséhez — alap-, illetve haladó szinten lehetne végrehajtani önálló alegységként, majd a valós logisztikai biztosításba ágyazva. Ennek megfelelıen a különleges mőveletet kiszolgáló szaklogisztika kiképzésének illeszkednie kell a Magyar Honvédség kiképzési rendszerébe, azonban a zászlóalj feladatai, a feladat végrehajtás körülményei miatt speciális kiképzési feladatok végrehajtása is szükséges. A kiképzési rendszer esetleges felülvizsgálata során az alábbi kiegészítéseket javaslom megfontolni a logisztikai katonák számára: A hadmőveleti követelmények logisztika számára Speciális kiválasztás, kiképzés, felszerelés; Korlátozott létszám viszonyok, feladatorientált végrehajtás, kezdeményezıkészség; Légi/vízi/szárazföldi kijuttatási és bevonási képessége a mőködési területre; Túlélıképesség ellenséges területen; Túlélés, szökés, menekülés végrehajtása ellenséges területen; Feladat végrehajtás a magyar kulturális — vallási — etikai környezettıl eltérı környezetben; Saját csapatok védelme. Kiképzési követelmények. A mőveleteket legyenek képesek végrehajtani bármely napszakban, bonyolult idıjárási viszonyok között, elzárt, illetve ellenséges területen, nyíltan. Az alkalmazásra tervezett erık legyenek képesek a hazaitól eltérı földrajzi-, nyelvi-, etnikai-, vallási környezetben alaprendeltetésbıl adódó feladataikat ellátni, valamint alapfeladatainak oktatására. E kiképzési követelmény bevezetésének különösen nagy hasznát vennénk a logisztikai iskolában Afganisztánban. 69
4.1 A kiképzés végrehajtása A zászlóalj kiképzési rendszere a kiválogatást, a különleges mőveleti alapképzést (az egyes harcos kiképzést, a szakirányú felkészítését, az összekovácsolást, a szakharcászati felkészítést), a hazai és külföldi gyakorlatokon való szereplést, a század és zászlóaljtörzs felkészítését, a támogató elemek szakkiképzését, a kiképzıi állomány továbbképzését, valamint a kialakított képességek szinten tartását foglalja magába. Ennek megfelelıen a következı öt kiképzési ciklust tartalmazza. A kiképzési fázisok tartalma: — Kiválogatás. Hasonlóan a különleges mőveleti katonákhoz, a támogató erıket is fel kell mérni, hogy alkalmasak-e az emelt pszichikai terhelés elviselésére. Meg kell ismerni a legalapvetıbb harc-, és egyéb eljárásokat, a különleges mőveleti logisztikának megfelelı terhelési szinten. A cél olyan katonák kiválasztása, akik fizikálisan, pszichikailag és mentálisan alkalmasak különleges mőveleti feladatok támogatására. — Logisztikai-, és egyéb szakképzés. Cél a beosztásba helyezést követıen, olyan katona képzése, aki alap szinten képes a különleges mőveleti feladatok logisztikai támogatására. (Szakbeosztásnak megfelelıen például: szakanyag raktáros) Az egyes támogató elemek kiképzési szempontjai. Minden logisztikai szakbeosztású katona legyen képes: — Telephely, valamint javító mőhely kialakítása és mőködtetése; — Vezetési gyakorlatok végrehajtására; — Vezetésre nappal-, és éjszaka sík terepen-, emelkedıvel, lejtıvel rendelkezı, forgalommentes földúton, berendezett menetvonal szakaszon; — Vezetésre nappal-, és éjszaka gázlós, mocsaras terepen, természetes és mesterséges akadályokkal berendezett gyakorlópályán; — Szállítóeszközre való felállásra (Amennyiben a mőveleti környezet megköveteli. Pl.: A vasúti szállítóeszközre való felállás elhagyható afganisztáni alkalmazás esetén a vasúthálózat hiánya miatt); — Vezetésre nappal-, és éjszaka rendszeresített vontatmánnyal; — Vontatás-, önvontatásra, elakadt jármő mentésére; — Vezetésre menetoszlopban, alegységkötelékben, nappal és éjszaka; — Javítási feladatok végrehajtására fıdarab cseréig; 70
KATONAI LOGISZTIKA ÉS KÖZLEKEDÉS
— Ismerje a Magyar Honvédség szállítási feladataira vonatkozó, illetve belföldi szállításokra vonatkozó szabályzókat; — Rendelkezzen legalább „C” kategóriás jogosítvánnyal; — Ismerje a rendszeresített gépjármővek tárolását és kiszolgálását; — Vegyen részt alapszintő elsısegély felkészítésen; — Szakbeosztásukban gyakorolva eredményes részvétel minimum egy különleges felderítési, egy közvetlen mőveleti és egy katonai segítségnyújtási gyakorlat logisztikai kiszolgálásán. Raktározási elem legyen képes: — Raktárak létesítésére és mőködtetésére; — A zászlóalj készletébe tartozó szakanyagok raktározására és ismerje a vonatkozó raktár mőveleteket; — Végezze el az alap raktárosi tanfolyamot; — Szakbeosztásukban gyakorolva eredményes részvétel minimum egy különleges felderítési, egy közvetlen mőveleti és egy katonai segítségnyújtási gyakorlat logisztikai kiszolgálásán. Törzstámogató elem legyen képes: — A törzs kiképzési feladatainak támogatására, kiszolgálására; — Bázis ırzés-védelmi feladatok ellátására, ismerje a jármő és személy ellenırzı-áteresztı pont létesítésének és mőködtetésének elméleti alapjait, legyen képes béke ırszolgálati feladatok végrehajtására; — Táborszolgálatok létesítésére és mőködtetésére; — Szakbeosztásukban gyakorolva eredményes részvétel minimum egy különleges felderítési, egy közvetlen mőveleti és egy katonai segítségnyújtási gyakorlat logisztikai kiszolgálásán. Élelmezés ellátó elem legyen képes: — Század ellátó pont létesítésére és mőködtetésére. — Élelmiszer átvételére, raktározási és raktár mőveletek elvégzésére. — A zászlóalj teljes személyi állományának egyidejő élelmezési ellátására. — Végezze el az alap raktárosi tanfolyamot. — Szakbeosztásukban gyakorolva eredményes részvétel minimum egy különleges felderítési, egy közvetlen mőveleti és egy katonai segítségnyújtási gyakorlat logisztikai kiszolgálásán. Egyéni és kötelék különleges mőveleti alegységgel közösen végrehajtott harcászati szakfelkészítések. A kiképzési fázis célja a logisztikai szakképzést végrehajtott katonák felkészítése a különleges mőveleti feladatok 71
speciális körülmények között történı támogatására, a különleges mőveleti csoporttal közösen. Ide tartoznak azok az egyéni, illetve kollektív kiképzések, melyek a különleges mőveleti csoport képességeit specializáltan növelik meghatározott feladatok végrehajtására (feladat-végrehajtás hegyi terepen, túlélı kiképzés, téli kiképzés, különleges lıkiképzés, plusz valós logisztikai biztosítás, gyakorlatok keretében). Szállító és javító elem: — Hajtson végre típus átképzéseket. — Vegyen részt munkagép, és egyéb mőveleti területen rendszeresített gépkezelıi tanfolyamokon. — Legyen képes gépjármővezetésre repülıtéren. — Legyen képes gépjármővezetésre veszélyes és vészhelyzetben-, — Legyen képes agresszív gépjármővezetésre. — Legyen képes HMMWV, MRAP, egyéb páncélozott személy-, tehergépjármő vezetésére Ismerje ezek kiszolgálását, legyen képes azt végrehajtani. — Legyen képes MEDEVAC/CASEVAC kérésre. Törzstámogató elem. Legyen képes a különleges mőveleti alkalmi harci kötelék (SOTG) létrehozásának támogatói feladatainak végrehajtása. Egyéb, a különleges mőveleti alegységgel közösen végrehajtott harcászati szakfelkészítések. A logisztikai alegységeket fel kell készíteni a mőveleti csoportok támogatására a hagyományos utánpótlási eljárásokon felüli utánpótlás kijuttatási feladatokra: — Légi úton. Repülıgéppel - ejtıernyıs után dobással; Helikopterrel ejtıernyıs után dobással; — Vízi úton kijuttatás csónakkal (motorral, vagy motor nélkül) vízfelszíni és víz alatti, földalatti utánpótlás hátrahagyásra; — Gépjármővel; — Hátrahagyással. A közvetlen katonai mőveletekre történı felkészítés — Lesállás; — Rajtaütés; — Harci kutatás-mentésben való részvétel. A katonai segítségnyújtás feladatra történı felkészítését — Nyelvi felkészítés; — Oktatói ismeretek; — VIP személyvédelem. 72
KATONAI LOGISZTIKA ÉS KÖZLEKEDÉS
A más kultúrákkal való együttmőködésre való felkészítésnél szükséges a csoportok kulturális felkészítés végrehajtása is. 4.1.1 Logisztikai kereszt-, és továbbképzések Egyéni és kötelék különleges mőveleti alegységgel közösen végrehajtott harcászati szakfelkészítést végrehajtott állomány által, a csoporton belüli szakfelkészítés alapszintő végrehajtása, ahol a szakbeosztásuk ellátására felkészített katonák képzik a csoport többi tagját, alap szakfeladatok végrehajtására (raktárosi feladatok ellátása, gk vezetı képzés nem gjmő vezetı állomány számára). Idetartozhat az elımeneteli iskola, és a nyelvtanfolyam is. A kereszt-, és továbbképzésben szerepet kaphat nem rendszeresített technikai kezelésére irányuló kiképzés is. (Például különbözı rendeltetéső vontatóra-, egyéb, a mőveleti területen a fegyveres erık, és a civil lakosság körében használt jármőre) Az ilyen képzettségnek akkor láthatjuk majd elınyét, ha a zsákmányolt technikai eszközöket kívánjuk felhasználni feladataink végrehajtására. Ebbe a kiképzési fázisba célszerő sorolni az elımeneteli-, és nyelvtanfolyamokat is. 4.1.2 Szintentartó felkészítések Cél a katonák szakmai ismereteinek bıvítése, a katonák és csoportok alkalmazhatósági körének bıvítése céljából. Itt a speciális-, és szituációs lövészeteket, rohamlövész képzést, oktatói képzést, elöljáró által szervezett eü-, mőszaki-, robbantás vezetıi-, híradó-, nemzetközi csereképzésen való részvételre lesz lehetıség, miután a korábbi képzéseket sikeresen végrehajtották. A lövészetek alkalmával elınyben kell részesíteni a gépjármőrıl való feladat végrehajtást a gyalogsági lövészetekkel szemben. A szituációk kidolgozása során törekedni kell a mőveleti területeken elıforduló lıfeladatok szimulálására, különös tekintettel a lesállásos szituációs lövészetekre. Az ilyen feladatok biztonságos végrehajtására külön lıszabályzat kidolgozása válhat szükségessé. A felkészítési sorozat természetesen nem pótolhatja az alkalmazás elıtti célfelkészítést. A kiképzési ciklus idejére meghatározott követelmények teljesítéséhez szükséges idıt, az egyes kiképzési ágakra fordítható idımennyiséget a zászlóalj elsıdleges logisztikai végrehajtást szervezı tisztje (nem feltétlen 73
a logisztikai fınök!), az egyes tárgykörökre és azok feldolgozására fordítandó órák számát az alegység parancsnok határozza meg. A kiválogatás végére a katonák terep és idıjárási viszonyoktól függetlenül (a sarkvidéki és dzsungel viszonyok kivételével) képessé válnak a meghatározott logisztikai támogatási feladatok készségszintő végrehajtására. Egyéni és kötelék különleges mőveleti alegységgel közösen végrehajtott harcászati szakfelkészítések végére a katonák terep és idıjárási viszonyoktól függetlenül (a sarkvidéki és dzsungel viszonyok kivételével) képessé válnak mőveleti csoport érdekében különleges mőveleti feladatok jártasság szintő támogatására. 4.2 A kiképzés tervezése, okmányai A még érvényben levı szabályzók szerint a kiképzés tervezésének alapját a Kiképzési Programban meghatározott feladatok, az elöljáró logisztikai parancsnokok intézkedései és utasításai, az éves feladatterv, valamint az adott kiképzési idıszakra tervezett kiemelt kiképzési feladatok képezik. A kiképzés tervezésekor a feladatokat levezetési tervben — vázlatban — kell rögzíteni, a foglalkozások levezetéséhez foglalkozási jegyet kell készíteni. Elkészítésüknél figyelembe kell venni a vonatkozó módszertani segédletek, szakutasítások elıírásait. Az alegységszintő gyakorlatok (komplex foglalkozások) terveit legalább egy héttel, a foglalkozási jegyeket azok megkezdése elıtt két nappal a fı foglalkozásvezetı (gyakorlatvezetı) hagyja jóvá. Az elkészített foglalkozási jegyek többszöri felhasználása — az aktuális pontosítások elvégzésével — megengedhetı. A részletes tervek tartalmazzák a naponkénti a kiképzési feladatokat tárgykörökre és foglalkozásokra való bontásban, az azokra fordítandó kiképzési idıt, a foglalkozások helyét, vezetıjét, a technikai eszközök típusát és számát, valamint a felhasználandó kilométer és üzemóra mennyiséget, a kiképzés egyéb anyagi szükségletét, az állomány győlések idejét. 5. Összegzés A különleges erık hatékony feladat végrehajtásának alapfeltétele az önálló logisztikai támogatás, a különleges erık önálló logisztikájának alapvetı feltétele a kiképzés, és az önálló logisztikai támogatás megalkotása. Ezek alapján a legfontosabb alapfeltételként definiáltam az önálló, és 74
KATONAI LOGISZTIKA ÉS KÖZLEKEDÉS
sikeres logisztikai támogatást, mert ennek létén, vagy nemlétén múlik a változó körülményekhez igazodó, képesség alapú különleges mővelet, hosszú távú sorsa. Az alkalmazásra tervezett logisztikai erık az új kiképzési elvek alkalmazásával hatékonyabban képesek a hazaitól eltérı földrajzi-, nyelvi-, etnikai-, vallási környezetben alaprendeltetésbıl adódó feladataikat ellátni, valamint alapfeladatainak oktatására. E kiképzési követelmény bevezetésének különösen nagy hasznát vennénk a logisztikai iskolában, Afganisztánban. Felmerülhet a logisztikai kiképzıtiszt foglalkoztatása az S4, vagy az S7 részlegen belül. E beosztás integrálhatná a logisztikai-, logisztikai szakkiképzı-, és a különleges mőveleti ismereteket is a hatékony logisztikai szakkiképzés tervezés érdekében.
75
Felhasznált irodalom
76
1.
A különleges mőveleti zászlóalj Alkalmazási elvei Honvédelmi Minisztérium, Honvéd Vezérkar kiadványa 2006.
2.
Magyar honvédség különleges mővelet doktrínaHonvédelmi Minisztérium, Honvéd Vezérkar kiadványa 2006.
3.
Kézikönyv a különleges mőveleti tervezéshez- A Magyar Honvédség kiadványa 2008.
