Új infrastruktúrán az oktatási szektor központi adatbázisa A „Hatékony informatikai infrastruktúra a közoktatásban” projekt (TIOP 1.1.2) fejlesztéseit bemutató kiadvány
Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2011 Budapest
Jelen kiadvány a „Hatékony informatikai infrastruktúra a közoktatásban” projekt (TIOP 1.1.2) kiemelt program keretében készült. A projekt kódja: TIOP – 1.1.2-08/1-2009-0001 Főkedvezményezett: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.
Szerkesztette: László Zoltán
Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Kerékgyártó Sándor ügyvezető 1122 Budapest, Maros utca 19–21. Telefon: (06 1) 477 3100 Fax: (06 1) 477 3136 e-mail:
[email protected] internet: www.educatio.hu Nyomdai munkák: Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen György Géza vezérigazgató
Tartalomjegyzék 1.
Bemutatkozás: hatékony informatikai infrastruktúra a közoktatásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
2. 2011-ben megújul a központi adminisztráció az oktatásban – a projekt rövid ismertetője . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 3. A projekt informatikai infrastruktúrájának bemutatása . . . . . . . . . . . . 10 3.1 Szolgáltatásközvetítő rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 4. Tartalomcsere központ a közoktatás modernizációjának szolgálatában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 5. A projektben érintett rendszerek bemutatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 5.1 Közoktatási Információs Rendszer (KIR) és Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 5.2 Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 5.3 Szolgáltatói kosár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 5.4 Felvi.hu . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 5.5 Vezetői információs rendszer a felsőoktatásban (AVIR) . . . . . . . . . . . . 22 5.6 Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25
3
1. Bemutatkozás: hatékony informatikai infrastruktúra az oktatásban Kiadványunkkal, amelyet Ön most a kezében tart, bemutatjuk az Európai Unió támogatásával indított Hatékony informatikai infrastruktúra a közoktatásban (TIOP 1.1.2/08/01) Hatékony projekt eredményeit. informatikai infrastruktúra A Társadalmi Infrastrukturális Operatív Program a huaz oktatásban mán közszolgáltatások fizikai infrastrukturális feltételeinek fejlesztésével kíván hozzájárulni a Társadalmi Megújulás Operatív Programok (TÁMOP) sikeres végrehajtásához, valamint megteremti az érintett ágazatok intézményrendszerének fejlesztéséhez szükséges fizikai infrastrukturális előfeltételeket, így biztosítva egyenlő hozzáférést a minőségi szolgáltatásokhoz. A projekt megvalósítását vezető Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérintézménye. A cég feladata, hogy hatékony, korszerű informatikai szolgáltatást nyújtson az oktatásban. Ezen belül a központi oktatásügyi szolgáltatások fejlesztését és üzemeltetését végzi, a magyar köz- és felsőoktatás tartalmi, módszertani megújítását segíti, a szakmapolitika szereplőinek, illetve a magyar köz- és felsőoktatási rendszer minden érintettjének nyújt szolgáltatásokat, állami és európai uniós források hatékony felhasználásával foglalkozik. A most bemutatni kívánt projekt fejlesztései az érintett rendszereken keresztül több százezer felhasználóhoz jutnak el. Valljuk, hogy e fejlesztések révén a hazai oktatás informatikai támogatása lényegesen fejlődik.
TIOP 1.1.2.
5
2. 2011-ben megújul az oktatás központi adminisztrációja– a projekt rövid ismertetője Az oktatási ágazat központi adminisztrációját kezelő Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. (Educatio Nonprofit Kft.) 2011 első felében olyan kiemelt informatikai fejlesztést hajt végre, mely több százezer személy adatainak kezelését érinti. Az Európai Unió csaknem kétmilliárd forintos támogatásával létesül a cég legújabb szerverterme, melynek segítségével az oktatási ágazat központi rendszerei, adatbázisai a kor igényeinek megfelelő, biztonságosabb környezetbe kerültek. A „Hatékony informatikai infrastruktúra a közoktatásban” (TIOP 1.1.2) néven futó projekt kedvezményezettje az Educatio Nonprofit Kft. és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI). A projekt célja döntően a TIOP 1.1.1 „A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése” című pályázat keretében megvalósuló, nagyarányú informatikai eszközfejlesztés hasznosításának támogatása annak érdekében, hogy az intézmények a támogatásban megkapott eszközök minél jobb kihasználtságát érhessék el, részben a TÁMOP keretében zajló tartalmi fejlesztésekhez kapcsolódóan. További cél a már meglévő és majdan kialakítandó különböző oktatási rendszerek hatékony teljesítményének hosszabb távú biztosítása költséghatékony megoldásokkal. A projekt hozzá kíván járulni a közoktatás ágazati szintű irányításának, tervezésének hatékonyabb működéséhez azáltal, hogy biztosítja a központi adminisztrációs rendszerek, illetve a felsőoktatási ágazat rövid és hosszú távú tervezését támogató statisztikai és adattárház rendszerek szolgáltatásainak hozzáférhetőségét. Továbbá támogatja az országos mérés-értékelési feladatok lebonyolításához, az adatok gyűjtéséhez, feldolgozásához, valamint publikálásához szükséges központi infrastruktúra megteremtését. Ez az eszközrendszer adja az alapját számos TÁMOP, illetve EU-s támogatási rendszeren kívüli közoktatási fejlesztési program megvalósításához nélkülözhetetlen infrastruktúrának, így elsősorban a kompetenciafejlesztő oktatásnak, az intézmények közötti hálózatosodásnak, valamint a mérés-értékelő programok megvalósításának: biztosítja a kompetencia-alapú oktatáshoz szükséges informatikai és hálózati feltételeket, költséghatékony, előnyös feltételeket teremt a szükséges eszközök beszerzésében (pl. nagyobb tömegű beszerzés árcsökkentő hatása),
6
gyorsítani képes a párhuzamosan futó alkalmazás-, illetve módszertani fejlesztések bevezetését, mentesíti azokat a redundáns, szigetszerű hardver-szoftver beszerzésektől, a szolgáltatások központi menedzselése – a fokozott adatvédelmi követelmények mellett – biztosítja stratégia célok megvalósulásának folyamatos nyomon követését, a technológiailag egységes központi infrastruktúra létrejöttével költséghatékony üzemeltetést tesz lehetővé.
A projekt kiemelt céljai: a köz- és felsőoktatási informatikai rendszerek (KIR, FIR stb.) megnövekedett igényeit kiszolgálni képes infrastruktúra megvalósítása, mely skálázható, (költség)hatékonyan képes teljesítményelosztást megvalósítani, az oktatás területén megvalósuló szolgáltatások legyenek alkalmasak az IKT eszközöket is alkalmazó állampolgári igények kiszolgálására, a szolgáltatások elektronikus úton történő igénybevételére; eddig meglévő központi adminisztrációs rendszerekkel szemben mutatkozó emelt szintű igények kielégítése (pl. elektronikus aláírás hitelesítés hardverigénye, az intézményi adminisztrációs rendszerekkel online kapcsolat kialakítása), az intelligens iskola oktatási eszközrendszeréhez illeszkedő tartalom és pedagógiai-módszertani támogatás, az oktatás területén a központi adminisztráció terén megvalósuló szakmai fejlesztéseknek megfelelő infrastruktúra kialakítása. A beszerzések szervereket, hálózati elemeket és egyéb tároló eszközöket érintenek.
A feladatok és az ütemezés A nagyszabású feladatokat hosszas tervezés előzte meg. Az igények felmérése után a megfelelő hardverek kiválasztása következett, melyekkel szorosan összefüggött a szükséges szoftveres és hálózati igények meghatározása. Ezt követte a meghatározott eszközök megvásárlása. Ugyancsak fontos része volt a projektnek az igényeknek megfelelő ingatlan kiválasztása. Az eszközök beszerzése és az ingatlan kijelölése után indulhatott el a projekt talán legintenzívebb időszaka, a gép- és szerverterem felépítése. A projekt vezetése az eszközbeszerzést és az ingatlan kiválasztását 2010 végére ütemezte. Az eltelt időszakban megtörtént az eszközvásárlás is. 2011 első felében megtörtént az eszközök beüzemelése, a gyorsabb munkára foghatóság érdekében egyelőre ideiglenes helyen. A végleges szerverközpont kialakítása szintén 2011 első félévében indult meg.
7
Költségvetés Az utóbbi évek legnagyobb oktatási szerverberuházásának pontos költségvetése 1 963 783 977 Ft, ebből 500 000 000 Ft jut az OFI által elvégzett feladatokra. A konstrukció az Európai Unió támogatásának köszönhetően az Új Magyarország Fejlesztési Terv TIOP 1.1.2-es projektjének keretében valósul meg.
Költségek megoszlása PLQĘVpJEL]WRVtWiV WHV]WHOpV tervezés 3% ingatlan 16%
hálózat 2%
gépterem kialakítása 16%
hardver infrastruktúra 47%
szoftver infrastuktúra 16%
Közel ötven oktatási rendszer A fejlesztés körülbelül ötven oktatással kapcsolatos informatikai rendszert érint. A támogatásoknak köszönhetően gyorsabb, biztonságosabb infrastrukturális hátteret kapnak többek között a Közoktatási Információs Rendszer (KIR), a Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR), a Diákigazolvány igényléséhez és kiadásához szükséges rendszer, a felsőoktatási felvételi adatbázis és a Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) alá tartozó informatikai alrendszerek. Az új szerverpark előnyeit élvezi majd több, szintén az Európai Unió támogatásával létrehozott oktatási szektort segítő fejlesztés is. A TÁMOP 3.1.1 közoktatási fejlesztései között a taneszközöket, intézményi jó gyakorlatokat, továbbképzéseket és tanácsadói szolgáltatásokat bemutató Szolgáltatói kosár, valamint a Fejlesztési Nyomonkövető Felület (FNF), mely a TÁMOP pályázatokban nyertes intézmények számára nyújt lehetőséget arra, hogy bemutassák a pályázatban vállalt fejlesztéseiket. A TÁMOP 4.1.3 pályázat keretében létrejövő Diplomás Pályakövető
8
Rendszer (DPR) és Adattár alapú Vezetői Információs Rendszer (AVIR) szerverei ugyancsak Győrben üzemelnek. Míg a DPR a hazai pályakövetéses vizsgálatok eredményeit összegzi és tartja nyilván, addig az AVIR a felsőoktatási döntéshozók munkáját segítő vezetői információs rendszer. (A projektben érintett rendszerek bemutatását lásd a 13. oldaltól.)
Bővebb információ a projektről: http://www.educatio.hu/tiop112
9
3. A projekt informatikai infrastruktúrájának bemutatása A projekt segítségével megvalósuló beruházások érdekes technikai részletei derülnek ki abból az interjúból, mely Cseh Gábor IT üzemeltetési irodavezetővel és Varjasy Gábor IT fejlesztési osztályvezetővel készült. Mi volt az oka, hogy az oktatási ágazat vezetői a központi rendszereket kiszolgáló szerverpark megújításáról döntöttek? Varjasy Gábor (VG): A projektnek informatikai részről az az alapvető célja, hogy rendelkezésre álljon egy szerverekkel feltöltött adatközpont, amit használatba tudunk majd venni a rendszereink számára. A korábbi szervertermünket kinőttük mind a géppark teljesítménye tekintetében, mind pedig befogadóképesség és minőség tekintetében. Cseh Gábor (CsG): A kiíró célja az volt, hogy olyan infrastruktúrát teremtsen a közoktatási és felsőoktatási informatikai rendszerek számára, amelyek hosszútávon is stabilan biztosítják a felhasználók kiszolgálását. Miért lett a projekt megvalósításának helyszíne Győr? CSG: Budapestet nem választhattuk, mivel Közép-Magyarország hazai viszonylatban a fejlett régiókhoz tartozik, így az Európai Unió ezt nem támogatta. Mivel Győrben már van egy céges telephelyünk – közoktatási információs irodánk működik itt –, ezért kézenfekvő volt, hogy oda helyezzük a szerverparkot. Hány munkatárs szükséges a szerverpark fenntartásához? CsG: 24 órás operátori felügyeletet kell biztosítani, ezt a munkát hat kollégánk végzi majd. Ők folyamatosan ott lesznek a szerverterem operátori helységében. Ezen kívül szükség van biztonsági őrzésre-védésre, ezt valószínűleg külső szolgálat látja majd el. Milyen gépekből áll a géppark? A megvásárolt hardver eszközök mennyiben mások, mint az eddigi szerverterem gépei? CSG: Nagy teljesítményű, klaszterbe szervezett számítógépek látják majd el a rendszerek kiszolgálását. Ez azt jelenti, hogy több gép van egy klaszterbe köt-
10
ve, az erőforrás így jobban kihasználható, illetve nagyobb a biztonsági – az ún. redundancia – szintje a rendszereknek. Ha az egyik gép meghibásodik, akkor a többi gép át tudja tőle venni a feladatot, illetve jól lehet osztani a feladatokat attól függően, hogy melyik rendszernek milyen erőforrás-szükséglete van. Ha bizonyos rendszereket intenzívebben használnak, akkor több erőforrást lehet neki adni. Mi az informatikai jelentősége a projekt megvalósításának? Milyen előnyei vannak, mit profitálhatnak a rendszerek és a felhasználók a szerverpark létrejöttéből? CSG: Ennek megértéséhez tudni szükséges, hogy mennyire fontos és közhiteles adatbázisok vannak itt a cégnél. Azt is el lehet mondani, hogy a korábbi szervertermünkben elértük a maximumot, nem tudtunk volna tovább bővülni. Már csak azért sem, mert ott 40-60 m2-en működtünk, ami majdnem fele az új létesítménynek, ráadásul egy irodaházban, ami nem kimondottan ideális helyszín egy ekkora méretű adatközpontnak. A korábbinál jóval nagyobb szolgáltatási szintet szeretnénk, épp ezért óriási segítség, hogy uniós forrásból tudtunk létrehozni egy ilyen adatközpontot, ami már azt a szolgáltatási szintet tudja képviselni, amit az Oktatási Hivatal, a minisztériumok, illetve maguk az állampolgárok: a diákok, hallgatók, tanárok és oktatók elvárnak a rendszereinktől. Felhasználói szemmel azt lehet elmondani, hogy nagyobb megbízhatóságúak lesznek ez eddigi rendszerek, mint eddig voltak. Fontos megjegyezni, hogy ebben a projektben nem az alkalmazásokat fejlesztjük, amik ezeken a szervereken futnak, hanem a magukat a szervereket, mondhatnánk a „vasat”. Milyen rendszereket fog kiszolgálni ez a szerverterem? VG: A fejlesztés körülbelül félszáz oktatási rendszert, adatbázist érint. Gyorsabb, biztonságosabb infrastrukturális hátteret kap többek között a Közoktatási Információs Rendszer (KIR), a Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR), a Diákigazolvány igényléséhez és kiadásához szükséges rendszer, a felsőoktatási felvételi adatbázis, a Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) alá tartozó informatikai rendszerek is. Az új szerverpark előnyeit élvezi majd több, a TÁMOP 3.1.1 közoktatási fejlesztései között a taneszközöket, intézményi jó gyakorlatokat, továbbképzéseket és tanácsadói szolgáltatásokat bemutató Szolgáltatói kosár, valamint a Fejlesztési Nyomonkövető Felület (FNF), mely a TÁMOP pályázatokban nyertes intézmények számára nyújt lehetőséget arra, hogy adminisztrálják a pályázatban vállalt fejlesztéseiket. A TÁMOP 4.1.3 pályázat keretében létrejövő Diplomás
11
Pályakövető Rendszer (DPR) és Adattár Alapú Vezetői Információs Rendszer (AVIR) is Győrbe kerül.
3.1. Szolgáltatásközvetítő rendszer A projekt során megvalósított SOA (Szolgáltatás Orientált Architektúra, szolgáltatás közvetítő rendszer) lehetővé teszi különböző alkalmazások számára az adatok cseréjét, üzleti folyamatokban való részvételét függetlenül attól, hogy milyen operációs rendszer alatt futnak, vagy mely programozási nyelven készültek. A szolgáltatás busz biztosítja a folyamatok vezérlését, az adatok szállítását, transzformációját és további egyéb alapszolgáltatásokat, mint például az azonosítást, jogok ellenőrzését, címtárszolgáltatást. Lényegében közvetít, fordít az egyes meglévő rendszerek között. Az ilyen elven felépülő rendszerben egy-egy új egység bekapcsolása nem jelent gondot, a meglévő rendszerek változtatása nélkül megoldható. Új szolgáltatás a meglévő elemi szolgáltatásokból, nagyon rövid idő alatt, kevés erőforrás ráfordítással fejleszthető. A párhuzamos szolgáltatások megszűnnek, ami költséghatékonyságot és egyszerű felépítést eredményez. Könnyen belátható, hogy például a gyakori jogszabályváltozások gyors követhetősége érdekében az oktatás központi adminisztrációs rendszerei esetében modularitására van szükség. Korábban minden egyes rendszer egyedileg kapcsolódott a többi rendszerhez, kapcsolatuk egyedileg megtervezett, lefejlesztett volt, ami nehézkessé tette karbantartásukat. Egy módosítási igény miatt sok helyen, egyesével kellett a változtatásokat elvégezni. Több azonos funkció (például azonosítás, jogosultságkezelés) mindegyik rendszerben külön-külön valósult meg, és sok párhuzamos megoldást tartalmazott. Az oktatási ágazat központi szolgáltatás buszának kialakítása az Educatio Nonprofit Kft. FIR rendszerében már korábban is működő szolgáltatás busz fejlesztésében és üzemeltetésében szerzett tapasztalatokra építve történt meg. További alkalmazások, más rendszerek könnyen és igen gyorsan tudnak a szolgáltatás buszhoz kapcsolódni, és ott szolgáltatást nyújtani vagy igénybe venni. A technológia jellemzőjéből kifolyóan a változtatások könnyen megoldhatók. A hasonló feladatú funkciók gyors karbantarthatósága érdekében a rendszerek az azonos funkciójú szolgáltatásokat közösen használják. Az egyes rendszerek központi rendszerek szolgáltatásaira épülnek. A szolgáltatások felhasználók számára megjelenő felülete egységes, a gyakran alkalmazott, hasonló funkciók azonos módon érhetőek el a különböző tartalmú felületeken is, ennek megfelelően a felhasználók könnyen el tudják sajátítani az újabb alkalmazások használatát.
12
Példák az oktatási ágazat szolgáltatás busz használatára: az oktatási szolgáltatás buszra kapcsolódó rendszerek közötti kapcsolat: például a FIR-be új hallgató adatainak felvétele előtt a KIR-ből lekérdezhető, hogy milyen adatok vannak róla ott már nyilvántartva (oktatási azonosítója, alapadatai stb.), oktatási és más szolgáltatás busz közötti kapcsolat: két különböző ágazati szolgáltatás busz összekapcsolásával a szolgáltatások kontrollált módon vehetők igénybe, például az Ügyfélkapu (egyik szolgáltatás busz) és a felsőoktatásban nyilvántartott adatok (oktatási szolgáltatás busz) között az e-felvételi során a FIR-ben tárolt adatok, pl. oktatási azonosító, személyes adatok, hallgatói jogviszony) átadhatók, a szolgáltatás buszon szolgáltatás igénybevétele az oktatási ágazat szereplői számára: például felsőoktatási tanulmányi rendszeren (ETR, Neptun) vagy a közoktatási tanulmányi rendszeren (Taninform) keresztül az intézmény lekérdezi a FIR-ben / KIR-ben nyilvántartott összes hallgatóját / tanulóját, vagy adatokat szolgáltat a FIR / KIR részére, a szolgáltatás buszon szolgáltatás igénybevétele tetszőleges más ágazati rendszer részéről: a szolgáltatás busz bevezetésével lehetősége nyílik más ágazati rendszereknek, hogy egységesen elérjék az oktatási szolgáltatásokat (pl. kincstári jogosultság ellenőrzés, OEP jogviszony ellenőrzés, közlekedési kedvezmények ellenőrzése), azonosítás/jogosultság: nem kell minden egyes rendszerben külön felhasználókat létrehozni, hanem a meglévő oktatási azonosítókra, illetve ügyfélkapu szolgáltatásokra kell építeni egy felhasználó azonosítás szolgáltatást, így minden a szolgáltatás buszra kapcsolt rendszert egységesen tudnák használni a rendszerek szereplői.
13
)HOVĘRNWDWiVL,QIRUPiFLyV 5HQGV]HU
7DQXOPiQ\L5HQGV]HUHN 1HSWXQ(757DQLQIRUP
2.0YH]HWĘLLQIRUPiFLyV UHQGV]HU
ZZZIHOYLKX ZZZNLUKX
6XOLQRYDDGDWEDQN
2NWDWiVLV]ROJiOWDWiVEXV]
SDT
.|]RNWDWiVL,QIRUPiFLyV 5HQGV]HU
KSH
,QIRUPiFLyVSRUWiO
(..V]ROJiOWDWiVEXV]
2(3
hJ\IpONDSXD]RQRVtWiV
ÈOODPSROJiU
Oktatási szolgáltatás busz lehetséges kapcsolódó rendszerekkel
A már meglévő oktatási rendszerek szolgáltatás buszra illesztése által a rendszerek közötti kommunikáció egyszerűsödik. Jóval kevesebb munkával és hibalehetőséggel jár az adatok cseréje. A fő rendszereken (KIR, FIR) belül minden elemi adat csak és kizárólag egyszer kerül begyűjtésre, ezt követően minden egyéb közoktatási rendszer a begyűjtött adatokat elektronikus formában kérheti le a megfelelő jogosultság birtokában. Az államigazgatásban természetesen továbbra is működnek oktatási intézményeket érintő párhuzamos nyilvántartások. Éppen ezért a közoktatás információs rendszerében tárolt hatósági adatokat elektronikus formában publikálni lehet a teljes államigazgatási szféra részére.
14
4. Tartalomcsere központ a közoktatás modernizációjának szolgálatában Az utóbbi években főként uniós támogatásokból megvalósuló oktatási fejlesztések lehetővé tették az iskolai pedagógiai gyakorlat korszerűsítését mind tartalmilag, mind módszertanilag. E fejlesztésekhez kapcsolódik szervesen a projekt keretében megvalósuló Tartalomcsere központ is, amely az elért eredmények megosztását segíti elő. A magyar közoktatás modernizációját, megújítását támogató uniós forrásokból operatív programok (TÁMOP, TIOP) indultak el hazánkban, melyek közös feladata, hogy összekapcsolják a hagyományos pedagógiai értékeket az új fejlesztések eredményeivel. Az elmúlt években megvalósuló közoktatási fejlesztések talán legnagyobb hozadéka, hogy az intézményi-iskolai gyakorlatban, a tantermi tanítás szintjén is sikerült módszertani és tartalmi megújulást elindítani. Lehetővé válik, hogy az intézmények megosszák egymással a gyakorlatban sikeresnek bizonyult módszereiket, innovációikat, hogy az intézményi „jó gyakorlatok” a hálózati tanulás legfontosabb eszközeivé váljanak. A cél egy olyan Tartalomcsere központ kialakítása, amelyben az iskolák számára elérhetővé, alkalmazhatóvá, tanulhatóvá válnak a korszerű infokommunikációs technológiára (IKT) épülő tartalmak és módszerek, a már bizonyított intézményi jó gyakorlatok.
Tudásmegosztás, a pedagógiai innováció támogatása A Tartalomcsere központ a technikai, informatikai feltételeit teremti meg annak, hogy a felhasználók (elsősorban a pedagógusok, oktatási szakemberek és tartalomfejlesztők) publikussá tehessék a gyakorlatban bevált, IKT-ra épülő minőségi oktatási anyagaikat. A tervezett oktatási portál többek között pedagógiai innovációkat bemutató adatbázis, mely háttérszolgáltatásaival segítséget nyújt a felhasználóknak a különböző pedagógiai tartalmak, módszerek kiválasztásában, megismerésében, megosztásában, és az intézményi innovációk széleskörű elterjesztésében. A Sulinet portál a közösségi tanulás színterét is megteremti. Tervezett funkcióival szakmai kommunikációt, eszmecserét, együttműködést inspirál, amely hoszszabb távon lehetővé tenné egyfajta közös tudásépítés kultúrájának kialakítását, melyben a felhasználók nemcsak megosztják egymás között a tartalmakat, hanem
15
aktívan közreműködnek abban a szakmai hálózatépítésben, mely a legnagyobb hatást gyakorolhatja a közoktatás megújítására.
A hálózati tanulás lehetősége Kiemelt szempont, hogy a Tartalomcsere központ minél szélesebb körű hozzáférést biztosítson a felhasználó tanárok számára, hiszen a korszerű és minőségi tartalmak így kerülhetnek be a mindennapi oktatási gyakorlatba. A portál nem csupán egyfajta megosztást, cserét tesz lehetővé, hanem fejlesztést is: alapcél, hogy a felület dinamikus, interaktív működést biztosítson a felhasználók között, ne csupán passzív felhasználói legyenek a feltöltött tartalmaknak, hanem aktív résztvevőként maguk is fejlesszék, saját intézményük, tanulócsoportjuk igényeinek megfelelően adaptálják azokat.
Konklúziók Az infokommunikációs technológiára épülő tartalmak és módszerek napjaink leggyorsabban fejlődő oktatási és pedagógiai eszköztárát jelentik, melyek új lehetőségek sokaságát nyitják meg a nevelés és oktatás valamennyi területén. Az IKT egy olyan lehetőség a pedagógiai munkában, mely az oktatási munkát hatékonyabbá, színesebbé, érdekesebbé teszi. A tervezett Tartalomcsere központ fontos állomás a magyar közoktatás megújításában és modernizációjában. Kihasználja a XXI. század nyújtotta pedagógiai, kommunikációs és technikai lehetőségeket, szervesen illeszkedik azokhoz a fejlesztésekhez, melyeknek közös célja, hogy minden gyermek számára minőségi oktatást biztosítsanak a közoktatás egyéni sorsot nagyban meghatározó színterén.
Tudásbázis, hírportál és tartalomcsere központ egy közösségi felületen A Tartalomcsere központ az átalakulás előtt álló Sulinet portál részeként üzemel majd. A cél egy olyan e-tanulás portál létrehozása, ahol az internet világában megszokott szolgáltatások és rendszerek újakkal kiegészülve jelennek meg, miközben a tartalmak közösségi alapon születnek és terjednek. A fejlesztések fontos része a Sulinet és a vele párhuzamosan létrehozott online oktatási tananyag tár, a Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) korszerűsítése, ezen belül is első sorban a „webkettes”, közösségi alapon szerveződő aktivitások támogatása,
16
másrészt a portál infrastrukturális hátterének és szerkesztőségi rendszerének megújítása. A közösségi tevékenységek és tartalomfejlesztés szempontjából a következő újdonságok jellemzik a Sulinet portált: információ és tartalom megosztásra lesz lehetőség, dokumentumtár is lesz az új szolgáltatások között, amelyből minden tananyagot, dokumentumot letölthetnek az érdeklődők, az új portál célja az oktatási terület szereplőinek (tanárok, diákok, szülők, intézmények, piaci szereplők) összefogása, aktivizálása és egy önfenntartó rendszer alapjainak megteremtése, a megújult Sulinet e-tanulás portállal egy közösségi hírmagazin is létre jön, amely az oktatási szakma képviselőinek és a diákoknak, érdeklődőknek egyaránt szól.
Tanítást, tanulást segítő alkalmazások A megújult e-tanulás portál szolgáltatásai közé tartozik majd a dokumentum/ tanagyag tár, és a saját tananyagok szerkesztését lehetővé tevő dokumentumszerkesztő. A Tartalomcsere központ lehetőséget nyújt saját készítésű anyagok megosztására, publikálására és a felhasználók általi kommentelésére. A portál a feladatmenedzselés lehetőségét is biztosítja (feladat kiosztás, számonkérés, naptár) lehetőséget nyújt a közvetlen kommunikációra (fal, chat, üzenetküldés, igénybejelentés), esemény szervezésére, nyomon követésére valamint megteremti a felhasználó értékelés kereteit (userranking).
17
5. A projektben érintett rendszerek bemutatása A projektben létrejövő szerverterem körülbelül ötven informatikai rendszer tárolását szolgálja. Ezek közül mutatunk be néhányat.
5.1 Közoktatási Információs Rendszer (KIR) és Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) A KIR mára a közoktatás szakterületén belül nélkülözhetetlen szereplővé vált, hiszen szinte az összes közoktatási tanügy-igazgatási rendszer részére információs és informatikai támogatást nyújt. A rendszert az Educatio Nonprofit Kft. fejleszti és üzemelteti a közoktatás szereplői és érintettjei számára. A KIR projekt az alapfeladataihoz kapcsolódóan adatszolgáltatást végez, valamint a beérkező adatmódosítási kérelmek ügyviteli és informatikai feldolgozását is ellátja. A KIR részét képezi több kiemelt fontosságú adatbázis, mint például a Középfokú Intézmények Felvételi Információs Rendszere, ismertebb nevén a KIFIR, vagy éppen a kétszintű érettségi és a középiskolai felvételi vizsgák adminisztrációjának hátteréül szolgáló rendszerek. A FIR a felsőoktatás központi nyilvántartása, amely az intézmények, hallgatók, oktatók adatait tartalmazza, és biztosítja az intézményi adatok jogszabályban előírt nyilvánosságát. A rendszer legfőbb feladata nyilvántartani a jogszabály által előírt, a felsőoktatásra vonatkozó adatokat: a személyi nyilvántartásban a felsőoktatásban részt vevő hallgatók és oktatók személyes és jogviszony adatait, az intézményi nyilvántartásban pedig a felsőoktatási intézmények, Magyarországon akkreditált képzések és a felsőoktatási intézményekben indítható képzések adatait. A KIR-ben kb. 1,3 millió tanuló és 200 ezer pedagógus szerepel aktív státusszal, a FIR kb. 360 ezer aktív hallgató és 30 ezer aktív oktató adatait kezeli. A rendszerekkel közvetlenül kapcsolatban álló ügyfelek és felhasználók a közoktatási és felsőoktatási intézmények, valamint az Oktatási Hivatal, akik feladata egyrészt az adatok bejelentése, másrészt a nyilvántartások felügyelete. A közvetlen felhasználók száma több ezer fő.
18
Társaságunk feladata a fenti rendszerekhez kapcsolódó hardver és szoftver környezet, az ügyfélszolgálati infrastruktúra biztonságos üzemeltetése és fenntartása, valamint az Oktatási Hivatal által meghatározott igények alapján a továbbfejlesztésének specifikációja és fejlesztése. A fenntartási és üzemeltetési munkákat nagyban segíti a jelen projekt során megvalósuló szerverfejlesztés, mely stabil hátteret biztosít a KIR és a FIR működtetéséhez. A biztos működés kiemelten fontos azért is, hiszen a rendszerben több ezer intézmény, több százezer diákjának adatai szerepelnek, melyek kapcsán gyakran jogszabály által meghatározott adat-bejelentési határidők is kapcsolódnak
5.2 Sulinet Digitális Tudásbázis A 2004 szeptembere óta elérhető Sulinet Digitális Tudásbázisra (sdt.sulinet.hu; SDT) már több mint 50 ezren regisztráltak, és a számok azt mutatják, hogy nemcsak tanároknak, hanem diákoknak is hasznos információs központ az SDT. A 2011-ben új felhasználói felületen elérhető SDT a műveltségi területek, tantárgyak oktatásához nagy mennyiségű digitális tananyagot tartalmazó elektronikus tananyag-adatbázis és egyben tartalomkezelő rendszer, mely tanároknak és diákoknak egyaránt hasznos. Az SDT fő feladata tananyagok, illetve egyéb, oktatásban felhasználható tartalmak létrehozásának, szerkesztésének, elérhetővé tételének és felhasználásának megvalósítása. Lefedi a tananyagkészítéstől kezdve az egyszerű órai használatig bezárólag a tananyagkezelés minden fázisát, és képes az oktatásban egyértelműen felhasználható tartalmakat (gyűjteményjellegű tartalmakat, mint például történelmi képgyűjtemények, tánc- vagy népdalgyűjtemények) is mindenki számára elérhetővé tenni. A legfontosabb cél azonban az, hogy a pedagógusok számára lehetővé tegye az előre elkészített tananyagok testre szabását, illetve teljesen új tananyagok készítését és publikálását. A rendszer szakmai fejlesztésében szerepet kaptak pedagógusok, diákok, szakmai szervezetek, e-learning cégek, tartalomfejlesztők és könyvkiadók. Nagy mennyiségű digitális tananyagot és újrafelhasználható tananyagelemeket nyújt a pedagógusok és a diákok részére, de megbízható társa lehet mindenkinek, aki egyedül vagy csoportosan szeretne tanulni. A tudásbázis lényegesen több mint komplett tankönyvek digitalizált változata. A rendszer egy vagy több tanórát felölelő foglalkozásokat, otthoni elsajátításra készült anyagokat, valamint 5-45 perces elektronikus blokkokat kínál a hagyományos tanítási folyamat kiegészítésére. A felhasználók ezen túl a központilag létrehozott és szakmailag ellenőrzött törzsanyagokon kívül a már meglévő és/vagy általuk lét-
19
rehozott új elemekből saját tananyagokat is készíthetnek, amelyeket a rendszeren belül online vagy onnan letöltve offline használhatnak a tanórán. A felhasználói aktivitást ösztönzik majd azok a fejlesztések is, melyek a felhasználók számára előreláthatólag 2011 második részében válnak elérhetővé. A tudásbázis integrálódni fog a szintén új szintre lépő Sulinet portálba, amelyen tartalomcsere központ és közösségi szolgáltatások is segíteni fogják a munkát. Sulinet Digitális Tudásbázis linkje: http://sdt.sulinet.hu
5.3 Szolgáltatói kosár
SZOLGÁLTATÓI KOSÁR
A Szolgáltatói kosár az Educatio Nonprofit Kft. 2010-ben elkészült elektronikus információs rendszere, mely elsősorban a TÁMOP 3.14 . keretében megvalósuló „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” (TÁMOP 3.14 . ) című pályázat keretében megvalósuló fejlesztések megvalósítását támogatja.
A rendszer egyúttal segítség más szereplők számára is azzal, hogy összegyűjti és csoportosítja a szakmai információkat, termékeket és szolgáltatásokat, így a jó gyakorlatok széles körben ismertekké válhatnak. A folyamatos információáramlással, a bejáratott útvonalak és bevált gyakorlatok ismertetésével az Educatio Nonprofit Kft. azt szeretné elérni, hogy a fejlesztésekből minél többen részesüljenek, hogy a pályázatok minél eredményesebben valósulhassanak meg. Az adatbázis a termékek és szolgáltatások kínálatát négy nagy csoportban rendszerezi: továbbképzések, tanácsadói szolgáltatások, taneszközök, intézményi innováció. Az akkreditált pedagógus-továbbképzéseket tartalmazó blokkban a képzési programok adminisztrációs és részletes szakmai leírása érhető el. Az adatbázis segíti a felhasználókat annak eldöntésében, hogy pályázatuk megvalósításának támogatására, képzési kötelezettségeik teljesítésére mely szolgáltató képzési programját vegyék igénybe. Az adatbázisban az Educatio Nonprofit Kft. által alapított továbbképzések mellett az akkreditált pedagógus továbbképzéseket tartó szolgáltatóknak is lehetősége van arra, hogy saját képzéseiket is feltöltsék a rendszerbe.
20
Az adatbázis „Tanácsadói szolgáltatások” pontja az innovációban résztvevő intézmények és azok pedagógusai számára megjeleníti az igénybe vehető szaktanácsadói szolgáltatások típusait és a típushoz rendelt szaktanácsadók jegyzékét. A szaktanácsadók felkészítését az Educatio Nonprofit Kft. folyamatosan végzi, és a szaktanácsadói listát folyamatosan frissíti. A kompetenciafejlesztés eredményessége érdekében elengedhetetlen a komplex taneszköz rendszer megújítása, bővítése. Az adatbázis „Taneszközök” pontja a javasolt eszközi elemeket tartalmazza majd, amelyek elősegítik az óvodák és iskolák fejlesztési céljainak megvalósítását. Az adatbázis a taneszközök beszerzését, a kínálatban való eligazodást segíti azzal, hogy lehetőséget ad a különböző taneszközök gyártóinak, forgalmazóinak, fejlesztőinek termékeik bemutatására. A közoktatás megújításának fontos eleme, hogy az iskolák megismerhessék, átvehessék egymás pedagógiai „jó gyakorlatait”. Az adatbázis „Intézményi innováció” pontja lehetőséget biztosít az intézményeknek a kipróbált, sikeres jó gyakorlataik, illetve saját innovációjuk feltöltésére, bemutatására. A befogadó intézmények így könnyebben megtalálhatják a bevált pedagógiai gyakorlatokat. A jó gyakorlatokon, saját innovációkon túl e felületen kerül majd közzétételre azon referenciaintézmények listája, melyektől szolgáltatások igényelhetők mintaértékű programjuk bemutatása, átadása céljából. A Szolgáltatói adatbázis linkje: http://kosar.educatio.hu
5.4 Felvi.hu Az ezredforduló környékén elindított Felvi.hu a hazai elektronikus közigazgatás (e-government) egyik sikertörténete. A portál indulása óta megvalósuló folyamatos tartalom- és szolgáltatásfejlesztés eredménye, hogy a hazai felsőoktatási felvételi elektronikus támogatása a kor kívánalmainak megfelelően, felhasználóbarát módon történik. Az oldal a felvételiben betöltött szerepe mellett „Minden, ami felsőoktatás”, vagyis igyekszik a felsőoktatás összes érintettje, elsősorban a hallgatók és frissen végzettek számára is információkat, szolgáltatásokat nyújtani. A portál központi feladata mégis a központi felsőoktatási felvételi támogatása, hiszen ez a felvételi hivatalos honlapja. Ezt a feladatát a jelentkezéstől a ponthatárok megállapításáig számos szolgáltatással segíti, melyek közül az utóbbi években a legfontosabbá vált az e-felvételi. A regisztrációval elérhető felületen keresztül a felhasználók hivatalosan jelentkezhetnek felsőoktatási intézményekbe (alapképzési, egységes, osztatlan és mesterképzési szakokra, illetve felsőfokú szakképzé-
21
sekre) a felsőoktatási felvételi keretében. Ezen felül a rendszer elektronikus ügyintézési felület is, vagyis a dokumentumbeküldésre, adatmódosításra és a – jelenleg a jelentkezés után egyszer biztosított – felvételi sorrendmódosításra is lehetőséget biztosít. Az elektronikus ügyintézési felület 2003-ban indult, azóta folyamatosan nő mind az e-felvételizők, mind pedig az eljárás során az elektronikus ügyintézést választók száma. A 2011-es általános felvételi eljárás jelentkezési adatai alapján átbillent a mérleg az elektronikusan jelentkezők javára. A 140 ezernél is több jelentkező közül mintegy 81 ezren választották az e-felvételit, vagyis már többen vannak azok, akik az online megoldás mellett tették le a voksukat. A portálon az e-felvételi mellett olyan szolgáltatások segíti a felvételizőket, mint a sokáig csak könyv alakban megjelenő felvételi tájékoztató kötet online változata, a szakleírások és szakkereső blokk, a pontszámító kalkulátor, az eljárásidíjkalkulátor, és az önismereti tesztek rendszere, mely a pályaorientáció modern eszközeivel igyekszik segíteni a felvételi döntést. A felsőoktatási felvételi ponthatárok közzététele napján a Felvi.hu látogatottsága kiugróan magas: 2010-ben ezen az egy napon csaknem 345 ezer látogatást és 3,2 milliónál több oldalmegtekintés érkezett az oldalra (Google Analytics). A portál zavartalan működéséhez ekkor kiemelten fontos a megbízható informatikai háttértámogatás. A portál linkje: http://www.felvi.hu
5.5 Vezetői információs rendszer a felsőoktatásban (AVIR) Az Európai Uniós támogatásból megvalósuló felsőoktatási Adattár alapú Vezetői Információs Rendszer (AVIR) célja, hogy ezen ágazat döntéshozói számára segítséget, pontos és naprakész információkat nyújtson az ágazatban zajló folyamatokról, a különféle területeken zajló adatforgalmakról, tranzakciókról. Régóta létezik az igény egy olyan rendszer iránt, amelynek segítségével egyszerűen nyomon követhetők a felsőoktatásban zajló folyamatok. Az ágazat min-
22
denkori vezetésének érdeke, hogy pontosan láthassa az adatokat, és döntéseihez naprakész információk álljanak rendelkezésre. Ezáltal látható és átlátható, középés hosszútávon tervezhető és a lehető legteljesebb mértékben nyilvános legyen az ágazat működése. Ez az igény hívta életre a felsőoktatásban az Adattár alapú Vezetői Információs Rendszert, az AVIR-t, melynek részletes kidolgozását és megvalósítását az Educatio Nonprofit Kft. 2008-ban induló és 2011 első negyedében lezáruló fejlesztési szakaszban, „A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése” (TÁMOP 4.1.3) néven futó kiemelt program keretében meg is kezdte. Az AVIR rendszer a felsőoktatásban már meglevő intézményi, ágazati adatbázisokat és az államigazgatás más területein jelenlevő felsőoktatáshoz kapcsolódó adatok összekapcsolására, együttkezelhetőségére, aggregálására épül a személyes adatvédelem kiemelt figyelembevétele mellett. A korábban párhuzamosan üzemelő rendszerekből származó információk olyan adatbázist hoznak létre, mely az érintett intézmények, szervezetek, döntéshozók munkáját nagyban segíti majd. Az AVIR elsődleges célközönsége az ágazati vezetők, döntéshozók és munkatársaik, kutatók, az egyetemek, főiskolák vezetői, az Oktatási Hivatal, a Felsőoktatási Tudományos Tanács, a Magyar Akkreditációs Bizottság, a Magyar Államkincstár és a társminisztériumok. Alapvetően minden olyan a felsőoktatási ágazatban érintett szervezet, akiknek a jövő céljainak meghatározásában, az oda vezető út lépéseinek megtervezésében és végig vitelében döntő szavuk van. A központi adattárban szereplő adatok tervezett forrásai1: Educatio Nonprofit Kft-ben működő nyilvántartások Felsőoktatás FIR Felvételi rendszer Országos Doktori és Habilitációs Nyilvántartás Közoktatás KIR KÉNY 1
Egyéb központi nyilvántartások
Intézményi nyilvántartások
Diákhitel Tempus Bursa Hungarica Balassi Intézet MÁK KSH MAB Kincstári Vagyonkezelő Intézet K+F nyilvántartások
Tanulmányi ETR, Neptun, ETN
Gazdálkodási SAP, Tüsz, EGR, Oracle, Microsoft Munkaügy Nexon, EGR, SAP
tervezett forrásai: kiemeléssel jelöltük, amelyek megvalósultak, a többi forrásrendszer az AVIR továbbfejlesztésekor kerülhet bevonásra
23
Educatio Nonprofit Kft-ben működő nyilvántartások Diákigazolvány
Egyéb központi nyilvántartások
Intézményi nyilvántartások
FIR-STAT Egyéb minisztériumok
Ingatlan FELIR Kézi adatbevitel
A TÁMOP 4.1.3 AVIR projektjében megvalósuló ágazati és intézményi AVIR-ok szerkezeti felépítése, működési modellje:
oktatási ágazat
ágazati adattár Átmeneti adatkezelés (Stage1, Stage2)
Egyéb adatok
Adatbevitel
Mutatók
FIR más központi adatok
külső rendszerek
VIR (riportok)
Központi adattár
külső adatok
elemzés modellezés
intézményi adatok
intézményi adattár Tanulmányi rendszerek
Gazd. adatok
K+F progr. mgt
K+F Infrastr.
Facility Management
FOI adatfeladás
központi adatok és mutatók feladás
Tanulm. adatok
Gazdasági rendszerek
Stratégiai mutatók
Mutatók Felsőoktatási intézmény egyedi adattár
Stratégiai mutatók
VIR (riportok) elemzés modellezés
Egyéb
Adatbevitel Egyéb adatok
Az ágazatban végbemenő folyamatok nyomon követése teszi lehetővé, hogy a közösség számára szolgáltatásokat nyújtó felsőoktatási szféra hatékonyan működhessen. Az ágazati vezetők elsősorban pontos, naprakész statisztikák készítésére, a felsőoktatásban történő folyamatok nyomon követésére és szükség esetén ellenőrzésére, továbbá a tervezett döntések hatásának modellezésére használhatják majd a rendszert. Az intézményvezetőket segíti, hogy saját egyetemüket, főiskolájukat elhelyezhessék a magyar felsőoktatás palettáján. Átfogó statisztikákat készíthetnek egy-egy képzésről, megnézhetik, hogyan alakul a felvettek aránya a többi
24
intézményben, összehasonlíthatják, hogy hányan morzsolódnak le a képzés során. Mindezek az információk azonban nem csupán az egyetemek, főiskolák vezetőinek, hanem a nagyközönség és a sajtó számára is érdekesek lehetnek. Az AVIR segítségével képet alkothatunk majd a magyar felsőoktatás legfontosabb mutatóiról. Az AVIR rendszer és a kapcsolódó honlap linkje: http://www.avir.hu
5.6 Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) Az AVIR felállítása mellett „A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése” (TÁMOP 4.1.3) projekt másik fontos feladata a hazai diplomás pályakövetés gyakorlatának fejlesztésére indított Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) létrehozása volt. 2008 májusában elindultak a központi Diplomás Pályakövető Rendszer megvalósulását előkészítő munkálatok. Az intézményi pályakövető rendszereket szakmailag és módszertanilag támogató központi fejlesztések részben folyamatosan nyomon követik és támogatják a hasonló céllal működtetett intézményi rendszereket, másfelől a meglévő központi és intézményi adatokat dolgozzák fel és közvetítik az államigazgatás, a felsőoktatásba jelentkezők, a hallgatók, az intézmények, valamint a munkaerőpiac számára. A Diplomás Pályakövető Rendszer hozzájárul ahhoz, hogy a felsőoktatás és a munkaerő-piaci igényei közelítsenek egymás felé, elősegítve a felsőoktatási intézmények versenyképességének javítását és a hazai felsőoktatás minőségorientált fejlesztését. A projekt során folytatott központi és intézményi kutatások eredményei a diplomantul.hu oldalon olvashatóak, kiegészítve az intézményi pályakövető rendszerek működtetését segítő szakmai támogatási információkkal. A DPR keretében létrehozott portál ezen felül frissen végzettek számára is segítséget nyújt többek között pályaorientációs célú önismereti tesztekkel, szakok karrierlehetőségeinek bemutatásával és az újrafelvételizést segítő szolgáltatásokkal (pl. mesterszak kereső). A jelentkezők, leendő hallgatók ugyanezeket az információkat a pályaorientáció, az intézmény, a képzés kiválasztásánál hasznosíthatják, ezek segítségével képet alkothatnak arról, hogy mire lesz jó egy adott intézmény diplomája a végzés után.
25
Emellett a végzettekre épülő adatgyűjtés az ágazati, kormányzati szerveknek, valamint a munkaerő-piaci szereplőknek is fontos mutatókat biztosít. A portál linkje: http://www.diplomantul.hu
26
TÁMOP 3.1.8 Rövid összefoglalás a 2010. 09. 27-én benyújtott projektterv alapján Forrás: Projekt adatlap A projekt a közoktatás minőségének, hatékonyságának és eredményességének fejlesztésére irányul. A fejlesztés első 21 hónapjában a fő tartalmi komponensek a tanulói tudásszintmérési standardok fejlesztése, a közoktatási szolgáltatások elszámoltathatósági rendszeréhez, a szakmai támogató-ellenőrző rendszer kidolgozásához szükséges helyzetelemzés, majd a fejlesztések elindítása, a központi és helyi oktatásirányítás szereplői tevékenységének támogatásához szükséges képzési anyagok, továbbá standard eljárások kidolgozása. A fejlesztés a megvalósítás 2010-2012-es szakaszában a céljai elérését szolgáló képzésekre, az adatbázisok előállítására, elemzésére és a különböző standardok kialakítását előkészítő helyzetfeltáró diagnózisokra összpontosít. A projekt a tanulói teljesítménymérés rendszerét érintő fejlesztéseket indít, továbbá felkészíti az iskolákat és fenntartókat a helyi mérési eredmények befogadására, értelmezésére, támogatja a mérési folyamatok elektronikus alapokra történő helyezését, a hazai, továbbá nemzetközi tudásszintmérésekhez kapcsolódó kutatásokat, másodelemzéseket végez. A projekt tartalmazza az intézményi önértékelésben és a külső értékelésben alkalmazható modellek (kompetencialisták, értékelési eszközök, standardok) fejlesztését, a szakmai elszámoltathatósági és visszacsatolási rendszer fejlesztését, továbbá az indiktárorrendszeren alapuló elemzések és kiadvány közzétételét. Hozzájárul a pedagógiai hozzáadott érték elemzésén alapuló intézményfejlesztés támogatásához. Egyik tartalmi összetevője a közoktatásban hiányzó program- és projektértékelés standard elemeinek kidolgozása. A minőségfejlesztési tevékenységek magukban foglalják a minőségirányítás helyzetének feltárását, az alulteljesítő intézmények támogatását célzó eljárásrend kialakítását és a helyzetelemzésre épülő intézményfejlesztés standardjainak kidolgozását. A projekt keretében sor kerül az Európai Képesítési Keretrendszer kritériumaival összhangban az Országos Képesítési Keretrendszer szintleírásait kidolgozó tevékenységekre is.
27
