A Rába Jármûipari Holding lapja
LVIX. évfolyam 1. szám 2007. január www.raba.hu
Kedves Olvasó!
Új év, új kilátások A 2007. évi központi bérmegállapodás 8–9. oldal
A tudásközpont sikeres elsô éve
10–11. oldal
Bizonyára meglepôdve vette kezébe a Rába Magazin 2007. évének elsô számát. A lapnak nemcsak a formája, hanem a külleme is megváltozott. Bízunk benne, hogy a magazin olvashatóbb lett, könnyebb kézben tartani, táskába tenni, hogy aztán újból elôvéve ismét csak hírekrôl tájékoztasson. Az ünnep alatt megújult a Rába Magazin, új kiadóhoz került. Egyvalamiben azonban változatlan lesz az újság: továbbra is száz százalékban a Rábáról szól, rábásoknak, remélhetôleg minél több jó hírt tud közvetíteni a vállalat életérôl. A jó hírek mellett persze szembenézünk a realitásokkal, ha kell, kérdezünk, ha a szükség úgy diktálja, elemzünk, s persze mindenekelôtt informálunk. Ebben a számban például arról, hogy a változások az idén is folytatódnak a Rábánál, s ahogy Pintér István elnök-vezérigazgató interjújában fogalmazott, a növekedés és a hatékonyság lesz a két kulcsszó 2007-ben a vállalatnál.
Mit várnak dolgozóink az idei évtôl? 12–13. oldal
2 Interjú 2007-BEN A NAGY INTÉZKEDÉSEK HELYETT AZ APRÓ, NAPRÓL NAPRA TÖRTÉNÔ FOLYAMATOS JAVULÁSON LESZ A HANGSÚLY. EZ PEDIG MÁR NEMCSAK MENEDZSMENTKÉRDÉS, HANEM ÉRINTI A VÁLLALAT VALAMENNYI, HÁROMEZER DOLGOZÓJÁT.
„
PINTÉR ISTVÁN ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ
amerikai piac negatív, az összes többi semleges vagy pedig pozitív lesz 2007-ben. Ami a belföldet illeti: óriási nyomás nehezedik a vállalatra, mivel növekednek az energiaárak, feltehetôleg az infláció is magasabb lesz. A versenyhelyzet miatt azonban az árak emelkedését nem tudjuk áthárítani a vevôinkre, ezért a növekedés mellett a hatékonyság lesz az a fókuszpont, amelyre az idén folyamatosan koncentrálnunk kell. – Ha nem ígérkezik kedvezônek a nemzetközi és a hazai gazdasági környezet, hogyan tud a Rába mégis növekedni? – A Rába igyekszik kihasználni azokat az új kapcsolatait, amelyeket az elmúlt években épített. Ez különösen igaz Európára és a FÁK-országokra, valamint Magyarországon a Suzukira. Ezek az új kapcsolatok jelentik a növekedés forrásait. A megoldást nem kívül, hanem belül kell keresni. Az elmúlt években átfogó hatékonyságjavító intézkedéseket hoztunk és hajtottunk végre. 2007ben a nagy intézkedések helyett az apró, napról napra történô folyamatos javuláson lesz a hangsúly. Ez pedig már nemcsak menedzsmentkérdés, hanem érinti a vállalat valamennyi, háromezer dolgozóját. Mindenkitôl elvárjuk, hogy ma jobban dolgozzon mint tegnap, és holnap jobban dolgozzon, mint ma. Ahhoz, hogy az eredményességjavító intézkedéseket hatékonyan tudjuk a vállalat valamennyi szintjén mûködtetni, attitûd- vagy hozzáállás-változásra van szükség. – Mit ért ezalatt? – Költségérzékenységet, nagyobb hangsúlyt a minôségen, szállítási pontosságot és a kulcstechnológiák fejlesztését.
Rába: A növekedés és a hatékonyság a két kulcsszó 2007-ben
A változás folytatódik -ben a változás nem fejezôdik be, hanem folytatódik, ez látszik a Rába Magazin arculatán is, új a forma, új a tartalom, s megújul rövidesen a Rába internetes oldala is – jelentette ki lapunknak adott interjújában Pintér István elnök-vezérigazgató, aki hangsúlyozta azt is, a növekedés mellett a hatékonyság lesz az a fókuszpont, amelyre az idén folyamatosan koncentrálni kell.
2007
– Milyennek ítéli meg azt a nemzetközi és hazai gazdasági környezetet, amelyben a Rábának helyt kell állnia? – A nemzetközi gazdaság sok bizonytalansággal kénytelen szembenézni. Vannak olyan stratégiai piacaink, ahol növekedésre számítanak s olyanok is, ahol inkább a stagnálás, rosszabb esetben a csökkenés lesz a jellemzô. Ilyen körülmények között is szeretnénk folytatni azonban a cégcsoport növekedését, ezt határoztuk meg
ugyanis a stratégiai tervekben. Vagyis a piac nem nô, hanem csökken, s ennek ellensúlyozására, kompenzálására új vevôket kell találnunk. – Nevesíthetôk a piacok, hogy hol számít a Rába növekedésre és hol csökkenésre? – Az Egyesült Államokban a nehéz-teherautók piacán közel harmincszázalékos csökkenést prognosztizálnak, a Rába idáig szerencsés volt és sikeres, mert a visszaesést a Marmon–Herring-
– Ön szerint mi lesz a legnagyobb kiton szerzôdéssel kompenzálni tudtuk. Amerikában a szinten tartást hívás a Rába számára idén? – 2007-ben szeretnénk elérni, tûztük ki célul. Futómûüzletágunk Európában és a FÁK-országok pia- hogy a Rába valamennyi üzletága cán számol növekedéssel, alkat- üzemi szinten nyereséges legyen.
„
A RÁBA IGYEKSZIK KIHASZNÁLNI AZOKAT AZ ÚJ KAPCSOLATAIT,
AMELYEKET AZ ELMÚLT ÉVEKBEN ÉPÍTETT. EZ KÜLÖNÖSEN IGAZ EURÓPÁRA ÉS A FÁK-ORSZÁGOKRA, VALAMINT MAGYARORSZÁGON A SUZUKIRA. EZEK AZ ÚJ KAPCSOLATOK JELENTIK A NÖVEKEDÉS FORRÁSAIT.
– 2006-ról azt mondta, a változás részüzletágunk számára pedig a növekedés forrását a Suzuki-eladá- éve lesz. 2007-et hogyan jellemezné? – 2007 az eredményességnövelés és sok növelése jelentheti. Vagyis öszszességében azt mondhatom, az a tulajdonosi értékteremtés éve lesz.
Interjú 3
A tavalyinál kétszer akkora pozitív eredményt terveznek
Felfutás közben az Alkatrészgyártó Kft. IDÉN A SUZUKI ÚJ TÍPUSÁRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS JELENT NAGY FELADATOT. A GYÁRTÁS KEZDETE A MOSTANI TERVEK SZERINT OKTÓBER VÉGÉN LESZ. HOGY ENNEK A KIHÍVÁSNAK MEGFELELJÜNK, JELENTÔS, 320 MILLIÓ FORINTOS BERUHÁZÁST KELL VÉGREHAJTANUNK: HEGESZTÔROBOTOKAT, PRÉSGÉPEKET, VARRÓGÉPEKET VÁSÁROLTUNK. EZZEL KAPCSOLATBAN, 2008-BAN LÉTSZÁMBÔVÜLÉS IS VÁRHATÓ MÓRON.
„
URBÁNYI LÁSZLÓ ÜGYVEZETÔ IGAZGATÓ, RÁBA JÁRMÛIPARI ALKATRÉSZGYÁRTÔ KFT. 2006-os tervnél csaknem kétszer nagyobb pozitív eredményt tervezett erre az évre a Rába Jármûipari Alkatrészgyártó Kft. Urbányi László ügyvezetô igazgató a nehézségek ellenére – mint amilyen az erôs forint, a drasztikusan emelkedô energiaárak – teljesíthetônek tartja a célt. A cég együtt lendül a Suzukival és a NAF-fal.
A
– A Rába Jármûipari Alkatrészgyártó Kft. két gyárának három telephelyén több mint ezren dolgoznak. Melyek lesznek az év legfontosabb feladatai Móron? – A móri gyár legnagyobb megrendelôje továbbra is az esztergomi Magyar Suzuki Zrt. Nálunk készülnek az autók ülésalkatrészei. Ezeken kívül más hegesztett szerkezeteket is gyártunk. Ehhez tartozik egy esztergomi online üzem mintegy félszáz alkalmazottal, ami az azonnali kiszolgálást biztosítja az autógyárnak. Cégünk az idei esztendôre egymilliárd forinttal több árbevételt tervez, mint 2006ra. Ez a jelentôs fejlôdés elsôsorban éppen Mórról származik és a Suzuki növekedésével függ össze: 2006-ban 163 ezer autó gördült le a szalagokról, s a szám 2007-ben várhatóan 200–220 ezerre nô. – A szûkülô hazai autópiac nem befolyásolja negatívan ezt az üzletet? – A hazai autópiac ugyan szûkül, de a Suzukikra hatalmas a kereslet. Az SX4 és az új Swift iránti igény az egekben van, elôfordul, hogy hónapokat kell várni egy új kocsira. Belátható, hogy ez a helyzet könnyen az
üzlet kárára mehet, mert a vevô idôközben meggondolhatja magát, és esetleg olyan típust vesz, amit gyorsabban megkap. Ezért látszik szükségesnek egy nagy ugrás a Suzukinak: 2008-ban már 300 ezer jármûvet tervez gyártani. Abban az évben debütál az új típus, amelynek a neve még nem ismert, egyelôre egyszerûen NWA-nak nevezik. Jellemzô, hogy SX4-bôl tavaly az eredeti tervhez képest jelentôsen több készült, s a tendencia várhatóan idén is folytatódik. – A kft. sárvári gyára is hasonlóan jó helyzetben van? – Igen. Az említett árbevétel-növekedésbôl terveink szerint mintegy 400 millió forint Sárvárról származik majd. A növekedés legfontosabb tényezôje a boogie-hajtómûveket gyártó német NAF, amelynek részben alkatrészeket, részben szerelt részegységeket szállítunk. A NAF idén folytatja a tavaly látott felfutást. Ebbôl az üzleti kapcsolatból a 2006os szinthez képest plusz két számjegyû százalékos többletbevételt remélünk. – Mi jelenti a legnagyobb feladatot a móri gyárban?
– Az egyik ilyen a Suzuki minor change-hez, magyarul kis változáshoz kapcsolódik. Az autóiparban általában minden második évben ráncfelvarrást végeznek az egyes típusokon. A Suzuki is ezt teszi idén októberben, amelynek során változik az ülésszerkezet, az eddigitôl eltérô ülésstruktúrában másféle hátsó vázszerkezet lesz. Erre komolyan kell készülnünk. Ezenkívül a Suzuki új típusára való felkészülés jelent nagy feladatot. A gyártás kezdete a mostani tervek szerint október végén lesz. Hogy ennek a kihívásnak megfeleljünk, jelentôs, 320 millió forintos beruházást kell végrehajtanunk: hegesztôrobotokat, présgépet, varrógépet vásárolunk. Ezek szükségesek ahhoz, hogy bírjuk a tempót, és támogatni tudjuk a Suzuki 2008-ra tervezett 300 ezres autógyártását. Ezzel kapcsolatban 2008-ban létszámbôvülés is várható Móron. – Az elôbb azt mondta, hogy az új típus, a „NWA” 2008-ban debütál, a gyártás mégis már az idén elkezdôdik. Miért? – Az év végén várhatóan ezer autóhoz gyártunk ülésalkatrészeket. Ezzel az a célunk, hogy elinduljanak azok a gépek, amelyek majd a tömegtermelést szolgálják. Ekkor még elegendô idô van a hibák kiküszöbölésére, apróbb módosításokra, hogy késôbb minden zökkenômentesen menjen. Ehhez adalék: a 2007 végi
ezer darab után 2008-ban 140 ezer autóhoz gyártunk üléseket, azaz havonta mintegy 12 ezerhez ebbôl az új típusból. Ez azért meglehetôsen agresszív felfutás. – Sárváron is terveznek beruházásokat? – Ez attól is függ, hogy a NAF 30 százalékos növekedése pontosan mire bomlik le, tôlünk milyen termékeket igényelnek. Persze vannak más, kisebb vásárlóink, amelyeknél ugyancsak növekedést várunk. Tervbe van véve egy megmunkálóközpont és egy eszterga vásárlása. A kollégáim ennek az elôkészítését végzik. – Milyen nehézségekre számít 2007-ben? – Egy nehézség adott, mégpedig az euró-forint árfolyam. Az erôs forint lehet, hogy jó az országnak, de az exportáló cégeknek nem. A közvetett és a közvetlen költségekben is komoly nyomás alatt vagyunk, mert vásárlóink árcsökkentést várnak el tôlünk. Nagy feladat az energiaköltségek nagymértékû emelkedésének az érvényesítése árainkban. Mostanra kidolgoztunk egy olyan rendszert, amin keresztül ezt át tudjuk vetíteni a vevôinkre. A 2006-os tervnél csaknem kétszer nagyobb pozitív eredményt terveztünk az idei évre, amit ezen nehézségek ellenére is teljesíthetônek tartok.
4 Interjú
A sikeres évvárás megalapozott a Futómûben emcsak a napi rutint várjuk a kollégáktól, hanem a kreativitást, a belsô erôk mozgósítását is, mert ezek segítenek abban, hogy eredményesek legyünk – fogalmazott lapunknak adott évindító interjújában Kocsis Sándor. A Rába Futómû Kft. operációs és minôségügyi igazgatója szerint mindenki megértette, hogy csak úgy nyerhet, ha az egész cég nyer.
N
– Milyen volt a 2007-es indulás? – Az év eleji indulásra mindig is nagy hangsúlyt helyezett a cég. A korábbi évek közepes kezdéseihez képest a decemberben megtervezett és megalapozott januári indulás – bár nem azt állítom, hogy abszolút zökkenômentesen, de – sokkal jobban sikerült, mint a korábbi években és csak néhány tekintetben maradt el az elvárásainktól. Decemberben úgy dolgoztunk, hogy megteremtsük az indulás feltételeit, a tavalyi tapasztalatok alapján nagy figyelmet fordítottunk a beszállítóink leállása okozta problémák és az induláshoz szükséges elôgyártmány-ellátásban felléphetô problémák megelôzésére, így az ellátási láncban nemigen volt szakadás. Ez azért nagyon lényeges, mert olyan feszített üzleti terv mellett, mint az idei, egyetlen hónap sem lehet gyenge, a januárnak ugyanolyan erôsnek kell lennie, mint bármely más hónapnak. – Mire alapozzák a 2007-es év sikerét? – A 2007-es év egy folyamat része. A külsô tényezôk aligha fognak bennünket segíteni. Az energiaárak növekedése mellett számolunk az amerikai piacon bizonyos piaci szegmensek csökkenésére és lassulására, bár reményeink szerint nem lesz jellemzô az egész évre. Az árfolyamok cég számára kedvezôtlen alakulására is fel kell készülnünk. Ha ezeket nézzük, akár borúlátóak is lehetnénk, de mégsem vagyunk azok. Üzleti terveink több körben kidolgozottak, a realitások talaján állnak. A külsô tényezôket tényként fogadjuk el, ezekre építve történt a 2007-es feszes terv megalkotása is. Az elmúlt évben terveink, elôrejelzéseink ha nem is fillérre pontosan, de teljesültek, ami rendbe hozta a cég hitelességét. Ez 2007-nek is erôssége kell legyen. Egymástól távol esô régiókban vannak a piacaink, amelyek szerencsésen kompenzálják egymást. Megalapozottan mondhatjuk, hogy idén nem csökkenünk, hanem növekedünk. Továbbra is fontos a piacok fejlesztése: az elmúlt év e tekintetben sikeres volt, 2007-et is ilyennek tervezzük. Nagy nevekkel vettük fel a kapcsolatot, komoly üzletek körvonalazódnak, elég, ha a Scaniát vagy a Volvót említem. Markánsabb lesz a nyugat-európai jelenlétünk és a futómû-értékesítésünk is szépen fejlôdik mind Oroszországban és a szovjet utódállamokban, mind az amerikai piacokon. A 2007-es évet a tavalyi évben megkezdôdött javulások irányában és azoknak tanulságai mentén szeretnénk végezni. A tavaly megkezdett munkakörnyezet- (épület- és gyártócsarnok-) rendezés idén módszeresen folytatódik, az ergonomikusabb munkakörnyezet kialakításának terén a 2007-es évben áttörést akarunk elérni. Folyatódik a havonta tartandó energetikai bejárás, mely elsôdleges célja a mûködést biztosító feltételek ellenôrzése, illet-
ve az energiafogyasztással kapcsolatos takarékossági lehetôségek feltárása. – Említette, hogy egyre több kollégában találnak partnerre. Mit tesznek ezért? – 2007 a tavalyinál sokkal magasabb fordulatszámú év lesz, kevesebb erôforrással akarunk nagyobb eredményt hozni. A megvalósítás egyik zálogát éppen a humán területen zajló projektjeink jelentik. A cél, hogy ne csak szervezeti ábra alapján beszélhessünk egységekrôl, hanem olyan csapatok dolgozzanak a cégnél, amelyek tagjai nehéz, néha bonyolult feladatokat hatékonyan, megbízhatóan, pontosan olda- KOCSIS SÁNDOR nak meg. Ennek egyre több a látható jele. Fon- OPERÁCIÓS ÉS MINÔSÉGÜGYI tos, hogy tavaly elkezdô- IGAZGATÓ, RÁBA FUTÓMÛ KFT. dött a Rába Tudásakadémia, ami a középvezetôi utánpótlást segíti. Kel- runk bevetni. A másik fókuszpont a pontosság, lemes meglepetésünkre nagy volt az érdeklô- amellyel még mindig akadnak gondjaink, noha dés, és sikeres képzésekrôl beszélhetünk. Az itt sokat javultunk. Rendkívül széles a termékpakapott tudás és új szempontrendszer a dolgozók lettánk, egy hónapban sokféle terméket sokféRábával kapcsolatos képét is javította. Ezt a fo- le alapanyagból kell létrehoznunk, és a betervelyamatot tovább akarjuk vinni. Nemcsak a napi zett határidôket nem százszázalékosan tudjuk rutint várjuk a kollégáktól, hanem a kreativitást, tartani. A csúszások egy része „csupán” házon a belsô erôk mozgósítását is, mert ezek segítenek belül okoz bonyodalmat, de néhány szélsôséges esetben a vevô is megérzi, és szankcionálja is. Ezt abban, hogy eredményesek legyünk. Tavaly indult a folyamatos fejlesztési prog- rendszerszinten szeretnénk kezelni úgy, hogy a ram, amit szervezetileg is beágyaztunk a cégbe. gyártás-termelés feltételeit 100 százalékos biztonEnnek keretében kisebb-nagyobb léptékû prog- sággal legyünk képesek teljesíteni, másrészt megramokat indítunk, amelyek célja minden eset- erôsítjük az ezzel kapcsolatos tervezési tevékenyben gazdaságilag is kifejezhetô javulás kell legyen. séget. A cég nagy része mostanra hozzászokott, A programokba a fejlesztendô területeken dol- hogy a piaci körülmények folyamatosan változgozókat vonjuk be, s így azt is biztosítjuk, hogy nak. Egy beszállító viszonyulása csak az lehet, azt a munkát, innovációt, amit beviszünk a rend- hogy ezeket a legelôrelátóbban kövesse. Rugalszerbe, magukénak érzik és folytatni fogják. A ta- masságunk még nem fejlôdött arra a szintre, valyit tanulóidôszaknak tekintettük, a pénzben amit elvárnánk, de jó úton haladunk. Nem hikifejezhetô eredményekhez képest még jelentô- vatkozhatunk arra, hogy a vevô és a piac rángat sebb hozadéknak, hogy ennek keretében szá- bennünket, örülnünk kell annak, hogy van piac mos munkatársunk mutatta meg abbéli képes- és vevô. – Lesznek nagy értékû beruházások? ségét, hogy esetenként komplex, bonyolultabb – Igen, de ezekrôl akkor számolok be, ha már programoknak is gondos és felelôsségteljes gazdája lehet. Ebben van a CIP erôsödésének a zá- megvalósítás elôtt állnak. Tudatosan költjük el a forintokat, úgy, hogy megtérülésük biztosított loga is, idén azt várom, hogy megerôsödjön ez a tevékenység, ami akkor fejti ki igazi hatását, ha legyen. Gépparkunk nem fiatal, ezért a mûszaki szinten tartásra is gondolnunk kell. ennek a folyamatnak a cég összes alkalmazottAz operációs és minôségügyi igazgató úgy véli, ja közvetve vagy közvetlenül a részese, és egyre hogy gazdaságosság és eredményesség szemponttöbb olyan munkatársunk lesz, akik ezeket a programokat globálisan és „jó gazdaként” tud- jából optimistán tekinthetnek az idei év elé. – Szerencsére egyre több kolléga érti meg, ják vezetni. – A 2007-es üzleti tervben bizonyos tényezôket hogy egy vállalat csak kemény munkával vihetô sikerre. Úgy érezzük, hogy a folyamatos javukiemeltek, és ezek egyike a minôség. Miért? – Azért, mert meghatározó szerepe van az üz- lást a tôzsde, a vevôink és a tulajdonosok egyaránt észlelik. leti eredményességben, hiányának jelentôs neMint mondta: nagyon sok részmunka elvéggatív hatásai vannak. Mind kevesebb hibával dolgozunk, egyre gyakoribb, hogy elsôre jót és zése után megalapozottnak látják, hogy az idei megbízhatót gyártunk, ennek ellenére ez az a te- sikeres esztendôként kerüljön be a Rába Futórület, ahol 2007-ben mind nagyobb erôket aka- mû Kft. történelemkönyvébe.
Interjú
Decemberre átköltözött a teljes jármûgyártás égiós viszonylatban szinte példátlan méretû belsô átrendezésen van túl a vállalat, amely tíz hónap alatt a teljes jármûgyártást áthelyezte a reptéri telephelyre. A holding vezetôsége szerint a csaknem egymilliárd forintos beruházás következtében a dolgozók munkakörülményei is javultak.
R
A jármû és a futómû kft. alkalmazásában álló dolgozók elôször nyilvánvalóan annyit érzékeltek a költözésbôl, hogy többet kell utazniuk. A vállalat reméli, hogy azóta a telephely-áthelyezés jótékony hatásai is jelentkeztek, fôként az, hogy a gyártási terület koncentráltabbá tételével jóval kevesebb mozgást igényelnek az egyes munkafolyamatok. A gyártáshoz szükséges terület több ezer négyzetméterrel csökkent, amíg a régi vasúti jármû telephelyen 25.800 négyzetmétert foglaltak el a jármûszerelde, az alkatrészgyártás és a festôsor gépei és berendezései, a 28.000-es csarnokban a jármû kft. alkalmazottjai 18.000 négyzetméteren dolgoznak és 2000 négyzetméter marad további fejlesztési területként. A maradék területen továbbra is futómûveket gyárt a testvérvállalat. Egy szó mint száz, óriási projekten van túl mindegyik társaság valamennyi dolgozója, akárcsak a ter-
vezôk, kivitelezôk és a programot közvetlenül irányító vezetôk. Mint közismert, a vállalat a futómûüzletágat szolgáló berendezések és gépek jelentôs részét a 28.000-es csarnokból a 67.000-esbe költöztette, s így a második fázisban a teljes jármûüzletág a felszabadult csarnokba került a régi gyárterületrôl. Szabó József, a Rába Holding vagyongazdálkodási igazgatója a Rába Magazinnak számokkal érzékeltette, milyen nagyszabású programnak számít csak egyedül a jármûgyártás áthelyezése. Tájékoztatása szerint 200 gépet és nagy berendezést kellett áttelepíteni a régi gyárterületrôl a reptérre, illetve a 28.000-es csarnokból a 67.000-es csarnokba. 105 feleslegessé vált gépet értékesített a Rába Nyrt. A költözés megkezdése elôtt a kiürített területet – akár az új lakóra váró szobát – felújította a társaság, csak éppen nem szobaméretekben kell gondolkodni. A 28.000-es csarnokban 60.000 négyzetméternyi
mennyezetet és oldalfelületet, valamint 24.500 négyzetméter csarnokpadozatot kellett megtisztítani. Szintén beszédes adat, hogy a telephely áthelyezése során 900 tonna acélszerkezetet bontottak le, míg 50 tonnányit újraépítettek. Természetesen mind a két nagy projekt százmilliós nagyságrendû beruházást jelent, hiszen csak a forgácsoló gyártósorok és a szerelde áthelyezésének költsége sok tízmilliót emésztett fel. Nagy feladatot jelentett a hôkezelô területének átrendezése és csökkentése, hiszen a felszabadított területen kellett elhelyezni a 28.000-esbôl áttelepített forgácsoló gyártósorokat. Tovább nehezítette a munkát, hogy mindezeket mûködô üzem mellett kellett elvégezni. A szeptemberig elvégzett költözés még csak a munka kisebb hányadát jelentette. Ezután jött csak a 28.000es csarnok betelepítése, amelynek köszönhetôen a régi gyárterület jó része felszabadult, helyet adva az itt folytatott ingatlanprojektnek. Szabó József szerint mind a 28.000es csarnok, mind a vasúti jármû kiürítésének számos megtakarítást köszönhet a Rába. Már említettük, hogy
SZABÓ JÓZSEF SZERINT A NAGY MÚLTÚ RÁBA-GYÁR TÖRTÉNETÉBEN MINDENKÉPPEN PÉLDA NÉLKÜLI MÉRETÛ VOLT A KÖLTÖZÉS.
az üzletágak áttelepítésével jelentôs terület szabadult fel, így rövidültek a szállítási utak, és a munkafolyamatok kevesebb kommunális energiát igényelnek. A vagyongazdálkodási igazgató fontos elôrelépésnek tartja azt is, hogy a projektnek köszönhetôen mind a mûszaki színvonal, mind a termelés hatékonysága javult, de jobb lett a humán munkaerô hatékonysága is, s kevesebb költséget igényel mind a gondnokság, mind a logisztika, mind a vagyonvédelem, mind pedig a karbantartás. A megtakarítások mellett nem elhanyagolható az a – csaknem százmilliós – bevétel sem, amelyre az amortizációs értékesítés révén sikerült szert tenni. Szabó József szerint a nagy múltú Rába-gyár történetében mindenképpen példa nélküli méretû volt ez a költözés, érthetô, hogy a projekt során számos alprojektet és ezen belül számtalan munkafolyamatot kellett összehangolni a programot közvetlenül irányító tizenöt felelôsnek. A vezetôk ezért a tíz hónap alatt minden héten értekezletet tartottak, a nagyszabású munkafolyamat minden mérföldkôjénél beszámoló készült, hogy az alprojekteket koordinálni lehessen. A tervezô Géfiraab Kft.-n kívül kilenc cég vett részt a költözésben, a kivitelezést nagyrészt olyan társaságok végezték, akik a Rábának is alvállalkozói. Az acélszerkezetekért az Unicentrál Kft., a villamos munkáért a Villkor Kft., az építômunkákért az Integrál Penta és a Globál Kft., a jármû-diagnosztikáért az Energotest, a telepítésért az Ipartechnika Kft., az épületgépészeti munkáért a Komplex Kft., a festôsor áttelepítéséért a Vanex Kft., a tartályos gáz telepítéséért pedig a Linde Kft. vállalt felelôsséget. Szabó József szerint az igénybe vett idô rövidsége annak is köszönhetô, hogy a munkában részt vevôk többsége régi rábás volt, akik pontosan ismerték a rájuk váró feladatokat. Ez a körülmény is közrejátszott abban , hogy 3 százalékkal a tervezett költség alatt sikerült megvalósítani a projektet. Így is csaknem milliárdos nagyságrendû volt a majd minden Rábadolgozót érintô beruházás, amelynek során a gyártócsarnokok csaknem felét átrendezték, s az 1028 gép egyharmadát megmozgatták. A holdingigazgatóság tervei szerint a teljes beruházás költsége mintegy három és fél alatt megtérül.
5
6 Interjú
A Rába Jármû Kft. a civil termékekkel is olyan sikeres akar lenni, mint a katonaiakkal RAJTUNK AZ MÚLIK, HOGY AMIRE KÖTELEZETTSÉGET VÁLLALUNK, AZ JÓ LEGYEN. A MINÔSÉG NEM LEHET KÉRDÉS, UGYANIS HA VALAKI VÁSÁROL, NEM SZÁMOL HIBÁKKAL. A MÁSODIK, HOGY BETARTSUK A SZÁLLÍTÁSI HATÁRIDÔKET, KÜLÖNBEN SAJÁT HITELÜNKET KOCKÁZTATJUK.
A minôség nem lehet kérdés
„
TORMA JÁNOS ÜGYVEZETÔ IGAZGATÓ, RÁBA JÁRMÛ KFT.
akmai szempontból igény van az általunk gyártott katonai jármûvekre, amelyek a kft. árbevételének több mint felét jelentik. Azt kell elérni, hogy a civil termékek tekintetében is legalább ilyen biztonsággal lássunk – állítja Torma János, a Rába Jármû Kft. ügyvezetô igazgatója.
Sz
– Milyen esztendô elôtt áll a kft.? – Tevékenységünk két fô részre bontható: az egyikbe a Magyar Honvédség számára készített katonai terepjárók tartoznak, a másikba minden egyéb termék, legyen az autóbuszalváz vagy vasszerkezet egy építôipari géphez. Mindkét területen számos dolog tôlünk függ, a többi a bennünket mint céget befolyásoló környezeten. Rajtunk az múlik, hogy amire kötelezettséget vállalunk, az jó legyen. A minôség nem lehet kérdés, ugyanis ha valaki vásárol, nem számol hibákkal. A második, hogy betartsuk a szállítási határidôket, különben saját hitelünket kockáztatjuk. Nem kevésbé fontos az ár sem, amely megegyezés kérdése, de én a harmadik helyre teszem. Azonban ez az a paraméter, ahol a verseny általában eldôl, tehát itt mérôdik meg az, hogy amit teszünk a hatékonyság javításáért, az hova pozicionál bennünket. Itt vannak jelentôs tennivalóink és itt rajtunk múlik a javulás. A külsô tényezôk jelentôsen befolyásolnak minden céget, például a devizaárfolyamokra nem sok hatást tudunk gyakorolni, de a várható hatásukkal számolunk. Ilyen külsô tényezô a katonai termékek értékesítésénél a költségvetés teherbíró képessége is. – Akkor nem lehet túl optimista. – Reális vagyok. Nincs direkt összefüggés a megszorító intézkedések és a katonai megrendelések között, annál is inkább, mivel tavaly márciusban további két évre megállapodtunk a honvédséggel. Az idei év így ismert, és nem
marad el a tavalyitól. Nem hiszem, hogy a költségvetés nehézségei negatívan érintenének élô szerzôdéseket. Abban is bízom, hogy a rossz idôszak után jobb periódus jön. Az utóbbi hetekben politikai vita volt arról, hogy Magyarország teljesíti-e vállalt kötelezettségét. Remélem, hogy az ország elôbb-utóbb mindenre többet tud költeni. – Látom, megtalálja az ilyen híreket. – Muszáj, ebben élünk. A Magyar Honvédség átalakul. A hadseregben tudatosan tervezik az életüket. Folyamatban van egy olyan végleges nagyságú haderô felállítása, amely megfelelô képességekkel rendelkezik. Ennek a szintnek az eléréséhez a gépjármûveket tekintve is szükség van fejlesztésre, hiszen a jelenlegi gépjármûpark nagyon régi, elavult. A katonaság szakmai szempontjai szerint igény van ezekre a jármûvekre, amelyek a kft. árbevételének több mint felét jelentik. Tizenöt éves keretszerzôdésünk van; az ötödik év teljesítését kezdjük meg, tehát minimum egy évtized még hátravan. Stratégiai idôszakunkat 2009-ig terveztük, most lépünk tovább 2010ig. Azt kell elérni, hogy a civil termékek tekintetében is legalább ilyen biztonsággal lássunk. – Azokkal mi a helyzet? – Komplett gyártmánycsaládunk az önjáró autóbuszalváz, amely az Ikarus Egyedi Autóbuszgyár karosszériáját hordozva kerül piacra, például Lettországban, Norvégiában, Görögországban, de még Izlandon is. Ezzel kapcsolatban van a legnagyobb bizonytalanság, amikor a következô idôszakot tervezzük: ha meg akarjuk tartani a piacokat, olcsóbbá kell tennünk az elôállítást. Ez nagy feladat. Eddig olyan helyeken vásárolták, ahol igényes a piac. A karosszáló és a buszok vevôi is azt jelzik vissza, hogy termékeink mûszakilag kivételes adottságúak, bennük van a Rába több évtizedes tapasztalata – de nagy mennyiségben éppen
az áruk miatt nehezen eladhatók. Emiatt felül kell vizsgálnunk mûszaki, konstrukciós és gyártási szempontból az alvázat, és minden lehetôséget meg kell ragadnunk, amivel csökkenthetjük a költségeket. Emellett összetett, hegesztett szerkezeteket is gyártunk, az angol Terex Benford építôipari gépeket gyártó cég beszállítói vagyunk. Képességeinkbôl, kapacitásainkból többre futná, ezért ezt az ágat erôsítjük. Elkezdtünk ilyen irányban üzletet fejleszteni, szeretnénk ezen a területen is növekedni. Folyamatosan keresünk elsôsorban haszongépjármû-gyártó partnereket, és már találtunk is. Itt ki tudjuk használni azt, hogy jármûveket készítünk – ha vevôje vagyok valakinek, akkor beszállítójává is könnyebben válhatok. Az idei tervben ezek az üzletek több százmillió forinttal szerepelnek. Visszakanyarodnék oda, hogy mi múlik rajtunk: az például, hogy hogyan dolgozunk. – Milyen fejlesztésekre lesz szükség idén? – A tavalyi év arról szólt, hogy a Vasúti Jármûbôl a reptéri telephelyre költöztünk. Az elsô gépek augusztusban mozdultak meg, és most már csak a befejezô simítások vannak hátra. Ez nagy fegyvertény volt. Az alkatrészgyártás képességfejlesztéséhez, hatékonyságának javításához még szükségünk van új berendezésekre, ezeknek a helye az új környezetben biztosított, hamarosan elindítjuk a beszerzéseket. A látványos szakasz után jön a nehezebb, a sokkal több kitartást igénylô: hatékonyan mûködni úgy, hogy a stratégiai tervben szereplô termékek piacképesek legyenek. Mindenkiben tudatosodnia kell, hogy ez nap mint nap kihívás, és aprólékos, következetes munkát igényel. Ezt kértem valamennyi kollégámtól az év végén. Ezt is olyan jól kell csinálni, mint a katonai jármûveket. Tudom, hogy képesek vagyunk rá.
Piacgazdaság 7
DR. SZÔCS KÁROLY
A Rába Futómû Kft. forgalma idén tovább nô az exszovjet térségben
Magasabb fokozatban a keleti piacon égy év alatt megnégyszerezte Oroszországba és a szovjet utódállamokba irányuló forgalmát a Rába Futómû Kft. Dr. Szôcs Károly üzletfejlesztési igazgató idén további növekedést vár.
N
A Rába számára Kelet-Európa hagyományos piac, ahol a cég idestova négy évtizede van jelen. Ennek köszönhetôen a Rába Futómû Oroszországban és a szovjet utódállamokban, azaz a Független Államok Közösségében igazi márkanév. Dr. Szôcs Károly üzletfejlesztési igazgató szerint ez a tény lehetôségeket hordoz magában, de kötelezettségeket is jelent, mert magasak az elvárások a céggel szemben. „Tolerálják, hogy drágábbak vagyunk, mint a hazai konkurensek, de tartósan jobb – és egyre javuló – minôséget, megbízhatóságot várnak tôlünk, ugyanis ezt szokták meg. Futómûveink úgy váltak híressé, hogy a közismerten nehéz körülmények között mindig megbízhatóan, kevés karbantartással és extrém hoszszú élettartammal voltak üzemeltethetôk” – fogalmazott. Ezt a piacot a Rábának háromszor kellett a nulláról vagy csaknem a nulláról újraépítenie. Elôször a kezdetekkor, másodszor a Szovjetunió széthullása után 1992-ben, majd az 1998-as valutaválság idején. Az utóbbi években viszont dinamikus volt a növekedés, 2003 és 2006 között majd négyszeres. Jelzésértékû adat, hogy a tavalyi forgalom értéke a tervezett 15 millió euró helyett a 20 milliót is meghaladta. Dr. Szôcs Károly elmondta: emögött elsôsorban két tényezô állt. Egyrészt a Rába „betört” a nálunk elsôsorban a teherautóiról ismert, de autóbuszokat is gyártó Kamazhoz: a Kamaz alvázra épített Nyefaz városi buszok ma kizárólag gyôri futómûvekkel készülnek. A másik tényezô az
alacsony padlós trolik térnyerése volt Oroszországban és Fehéroroszországban, amelyhez a Rába nemcsak futómûvet, hanem felfüggesztéselemeket is szállít. A Rábának egyébként a Kamaz mellett a GAZ-csoport a másik kulcsvevôje (és egyben legnagyobb vevôje a térségben), amely az orosz gépjármûpiac egyik legnagyobb szereplôje. A verseny különösen kemény, mert a GAZ-nak saját futómûgyártása is van. „Hogy ennek ellenére nagy mennyiségben építik be a termékeinket, az annak köszönhetô, hogy a felhasználók közül egyre többen – elsôsorban a megbízhatóság, a reklamációk alacsony száma miatt – ragaszkodnak a mi futómûvünkkel készülô jármûvekhez” – tette hozzá az üzletfejlesztési igazgató. Dr. Szôcs Károly arról is beszélt, hogy az utóbbi években számos fegyvertényt sikerült végrehajtaniuk ebben a régióban. Ezek egyike, hogy míg korábban mindenkitôl dollárban kapta meg az értékesített termékek ellenértékét a Rába, mostanra már valamennyi partner euróban fizet. Miután az amerikai fizetôeszköz nagymértékû gyengülése jelentôs hátrányt jelentett, ez a lépés egyértelmûen elônyös volt a cégnek. További fontos fejlemény, hogy a Rába Futómû Kft. sikeresen egységesítette termékkínálatát. „Számos kisebb vevônk is van sajátos igényekkel, ennek ellenére el tudtuk érni, hogy a nagyméretû városi autóbuszok és trolik hajtottfutómû-igényét egyetlen egységesített termékcsaláddal fedjük le. Ezek alkatrészei 80–85 százalékban azonosak, ami csökkenti költségeinket és még versenyképesebbé tesz bennünket” – magyarázta a szakember. A Rába jelenlétét az exszovjet térségben továbbra is az autóbusz-futómûvek határozzák
meg, a kft. a nagy szóló és csuklós városi buszoknál és a trolibuszoknál a hajtott futómûveket tekintve piacvezetô. Lényeges elôrelépés, hogy a cég sikeresen bôvítette üzleti kapcsolatait a 7–9 méteres midibuszok gyártóival. Ez azért fontos, mert óriási piaci szegmenset jelent: a keleti piacon évi 20–22 ezer busz készül, amibôl 15–16 ezer midi. Ráadásul a midibuszokhoz nemcsak hátsó, hajtott futómûvet, hanem mellsô, független felfüggesztést és jó néhány kiegészítô alkatrészt, felfüggesztésés hajtásláncelemet is vásárolnak a Rábától. „Ez azért is nagy elôrelépés, mert erre a piacra korábban hagyományosan csak futómûveket szállítottunk. Most viszont azoknál a partnereinknél, amelyek fejlesztettek, új jármûveket dobtak piacra, általában megjelent az az igény is, hogy mi szállítsuk a felfüggesztés alkatrészeit, a légrugót, a lengéscsillapítót vagy akár a kormányzási rendszert. Ahogy nô az egy jármûhöz beszállítható termékmennyiség, úgy lesz nyilván nagyobb a forgalom. Ráadásul a buszgyártóknál az is gyakorlat volt, hogy a mûszakilag bonyolultabb, igényesebb, nehezebben elkészíthetô hátsó, hajtott futómûvet tôlünk vették meg, míg a mellsôt megoldották helyi beszállítókkal.” Dr. Szôcs Károly szerint a cég elôtt álló feladat oldani azt a képet, hogy kizárólag autóbusz-specialistaként jelenik meg ezen a piacon. Ennek érdekében kapcsolatokat építettek ki például a cseljabinszki útépítôgép-gyárral, de tárgyalnak további munkagépgyártókkal is. A Rába Futómû arra törekszik, hogy a meglehetôsen nagy volument képviselô teherautógyártásba is bekapcsolódjon, ha nem komplett futómûvekkel, akkor részegységekkel vagy alkatrészekkel. Ha sikerül, akkor ez is a növekedés egyik motorja lehet.
8 Szerzôdés
IZSA JENÔ – FUTÓMÛ SZERELDE
A 2007. évi központi – ha gyári (üzemi) szinten teljemunkáltatók nevében a Rába Jármûipari Holding Nyrt. vezérigazgatója – úgy is, mint a Rába Nyrt. által alapított leány- sül, akkor az adott gyárban (üzemvállalatok tulajdonosi képviselôje – és a megállapodásra jogo- ben) hajtható végre, – ha költséghely (team, üzemsult szakszervezetek a 2007. évre szóló munkadíjazási elvekrôl az alábrész) teljesíti, akkor az adott költbi megállapodást kötik.
A
Jelen központi megállapodás a Kollektív Szerzôdés mellékletét képezi. A megállapodás hatálya az alábbi munkáltatókra terjed ki (továbbiakban Rába Csoport): – Rába Jármûipari Holding Nyrt. – Rába Futómû Kft. – Rába Jármû Kft. – Rába Jármûipari Alkatrészgyártó Kft. – Rába Vagyonkezelô Kft. A munkavállalók képviseletében jelen megállapodás kötésére jogosult érdekképviseletek: – Rába Rt. Munkavállalók Szakszervezete. – Rába Mór Vasas Szakszervezet. – Jármûipari Dolgozók Móri Független Szakszervezete. – Rába Sárvár Kft. Vasas Szakszervezeti Szövetség alapszervezete. 2007. évi munkadíjazás elvei a Rába Csoport tagjainál: 1. A felek megállapodnak abban, hogy a Rába Nyrt. a Rába Csoport tagjainál 1.1. 2007. április 1-jével 3%os alapbérfejlesztést hajt végre.
1.2. 2007. július 1-jétôl további 3% alapbérnek megfelelô mozgóbér-kifizetés történik (egyénileg kiosztva), a 2007. 01–06. havi és a 2007. éves adatok utólagos visszamérésével az alábbi feltételekhez kötve: 3% bér a betegség miatti hiányzási ráta mutatóihoz kötve. Betegség miatti hiányzási ráta (%): a vizsgált idôszak betegség miatti hiányzásainak összege és a törvényes munkaidôalap hányadosa %-ban: betegnapok száma ⁄ (átlaglétszám x munkanapok száma x 8 óra), – fizikai területeken abban az esetben hajtható végre a fejlesztés, ha a hiányzási ráta nem haladja meg a 2,5%-ot, – szellemi területen abban az esetben hajtható végre a fejlesztés, ha a hiányzási ráta nem haladja meg az 1,5%-ot. A betegség miatti hiányzási rátához kötött mozgóbérfizetés végrehajtása: – ha üzletágszinten teljesül, akkor az egész üzletágban végrehajtható,
séghelyen (teamben, üzemrésznél) hajtható végre, – ha egyik szervezeti formációban sem teljesül, akkor azon dolgozók részesülhetnek a 3% alapbérnek megfelelô mozgóbérben, akiknek betegrátája fizikai területen a 2,5%-ot (6 nap⁄fô⁄év), szellemi területen az 1,5%-ot (3 nap⁄fô⁄év) nem lépte túl. A teamek hiányzási rátájáról a munkáltató havonta tájékoztatást ad a munkavállalóknak a helyben szokásos módon (heti vezetôi értekezlet, faliújság). Amennyiben az 1.2. pontban meghatározott célok 2007. 01–06. hóra utólagos mérés alapján teljesülnek, a mozgóbért a munkáltató 2007. 07. 01-jei hatállyal, legkésôbb a 2007. augusztus havi bérrel (2007. 09. 10-én) fizeti ki a munkavállalóknak. Amennyiben valamelyik szervezeti egységnél a 2007. 01–06. havi célok nem teljesülnek, de az éves célokat elérik, a mozgóbér legkésôbb a 2008. február havi bérrel (2008. 03. 10-én) visszamenôlegesen 2007. 07. 01-jei hatállyal kifizetésre kerül.
A szakszervezet nevében Alper László elmondta: a legnagyobb sikernek azt tartja, hogy végre van bérmegállapodás a cégen belül. A cél az volt, hogy a magyar családokat érintô megszorító csomag hatását mérsékelni tudják, de tudomásul kellett venniük, hogy a megszorítások a munkáltatót ugyanúgy érintik. Az optimális esetben 6 százalékos bérfejlesztéssel az inflációt tudják követni a fizetések, ez a munkáltatók által elôször felajánlott nulla százalékhoz képest sok, a remélt 8–10 százalékhoz képest persze kevés. Ennek tükrében nem meglepô, hogy a szakszervezetek között nem volt teljes az egyetértés, de többségi szavazással végül mégis rá tudtak bólintani az itt olvasható bérmegállapodásra.
Szerzôdés Ha az éves betegségiráta-mutatók teljesülnek, a kifizetett mozgóbér 2008. 01. 01-jétôl alapbéresítésre kerül. A 2007. évi bérfejlesztés végrehajtásának szabályai jelen megállapodás 4. pontjában kerülnek részletesen szabályozásra. 2. A felek 2006. 12. 05-én részmegállapodást kötöttek, mely szerint: – az egészségpénztári hozzájárulás mértéke (VBK-keret) 2007. évre 120.000 Ft⁄fô⁄év. A VBK-igénybevételi lehetôség bôvül a helyi járati bérlet térítésével az szja-törvény szerinti szabályok szerinti elszámolással. Az igénybevétel részletes szabályait az érdekképviseletekkel egyeztetett VBKszabályzat tartalmazza. – Csak 2007. évre az önkéntes nyugdíjpénztár munkáltatói hozzájárulásának mértéke az alapbér+mûszakpótlék 8%-a, de maximum az adómentes határ (2007ben 32.750 Ft⁄hó). 3. Egyéb juttatás: a VBK-keret 2007. évre +10.000 Ft-tal (130.000 Ft⁄évre) emelkedik, melyet a VBK szabályai szerint lehet felosztani.
tésre 2007. november 1-jéig nem kerül sor, az érintett munkavállaló a jelen megállapodásban foglalt szabályok szerint visszamenôlegesen részesül bérfejlesztésben; – akik a bérfejlesztések idôpontjáig jelezték munkaviszony-megszüntetési szándékukat; – akik 2007. évben kerültek felvételre; – akik 2007. évben béremelésben (alapbér és⁄vagy mozgóbér) részesültek. A bérfejlesztési alapot nem képezô munkavállalók bérfejlesztésben nem részesülnek. 4.5. Az új béreknek órabéres dolgozóknál 5 Ft-tal oszthatónak, havidíjas munkavállalóknál 1000 Ftra végzôdônek kell lenniük. Ennek biztosítására a kerekítés szabályait kell alkalmazni. 4.6. A bérfejlesztések végrehajtásáról valamennyi munkavállaló írásos értesítést kap, azon munkavállalók is, akik bérfejlesztésben nem részesültek. 4.7. A bérfejlesztések végrehajtásáról a munkáltató a megvalósítást követô 45 napon belül tájékoztatja az érdek-képviseleti szerveket. 4.8. A jogfolytonos állományban lévô munkavállalók személyi alap-
bére A munka törvénykönyvében meghatározott módon és jelen megállapodás szabályai szerint az aktív állományba való visszatérésük idôpontjában kerül rendezésre.
MUNKÁLTATÓK RÉSZÉRÔL: PINTÉR ISTVÁN 5. A felek megállapodnak abban, RÁBA JÁRMÛIPARI hogy az újonnan felvett munkaHOLDING NYRT. vállalók alapbére az adott szakterüVEZÉRIGAZGATÓ leten, munkakörben foglalkoztatottak alapbérátlagának megfele- ÉRDEKKÉPVISELETEK RÉSZÉRÔL: lôen kerüljön megállapításra. Az ALPER LÁSZLÓ, irányadó alapbérátlagot jelentôsen HAJBA JÓZSEF meghaladó alapbér speciális és RÁBA RT. MUNKAVÁLLALÓK magas szintû szaktudás esetén, vagy SZAKSZERVEZETE a munkaerôpiac által (bizonyíthatóan) igazolt egyedi esetekben álZSIGMOND LAJOS lapítható meg. Errôl a munkáltató RÁBA SÁRVÁR KFT. VASAS évente egy alkalommal tájékoztat- SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉG ja az érdekképviseletet. ALAPSZERVEZETE 6. 2007. évi a premizált kör részé- MAGYARNÉ MAGYARY MÓNIKA re a munkáltató 2007. március 31JÁRMÛIPARI DOLGOZÓK ig prémiumfeladatokat ír ki. Az érMÓRI FÜGGETLEN vényes prémiumkitûzés a premiSZAKSZERVEZETE zált körbe kerülést jelenti. Azon munkavállalók, akik 2007. április NÉMETH MIKLÓS 1-jén bérfejlesztést kapnak, 2007. RÁBA MÓR VASAS évben csak munkakörváltozás eseSZAKSZERVEZETE tén lehetnek premizáltak. A premizált körbe tartozókra a jelen bérmegállapodás nem vonatkozik. Kelt Gyôr, 2007. január 15.
bérmegállapodás 4. 2007. évi bérfejlesztés megvalósításának irányelvei (mindkét lépcsô esetén): 4.1. 2007. évben bérgazdálkodási egységek nem kerülnek meghatározásra, tekintettel a bérfejlesztés szerkezetére. A bérfejlesztés üzletáganként központilag, a HR-szervezetek koordinálásával történik. 4.2. A bérfejlesztés mellett az üzletágak a szakszervezettel egyeztetett ösztönzô rendszert mûködtethetnek, melyben a minôségi célok kiemelten kerülnek figyelembevételre. 4.3. 2007. évben helyi bérmegállapodásokra nem kerül sor. 4.4. Az alapbéremelés vetítési alapja a bérfejlesztés idôpontjában, bérfejlesztésre jogosult munkavállalók személyi alapbértömege, kivéve azon munkavállalók bére, – akik a felmondási idejüket töltik; – akikkel szemben a munkaviszonyukból származó kötelezettségük megszegése miatt 2006. április 1-jétôl a bérfejlesztések idôpontjáig munkáltató intézkedést vagy eljárást kezdeményezett velük szemben és a munkavállalót elmarasztaló határozat született; – akiknek a munkaviszonyának megszüntetését a munkáltató tervezi, és a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat átadásra került legkésôbb a bérfejlesztések idôpontját megelôzô napig. Amenynyiben a munkaviszony-megszünte-
VISSI FERENC, A RÁBA HOLDING HR IGAZGATÓJA: „Hosszas és nehéz, de eredményes tárgyalássorozat lezárásaként született meg a mindkét fél számára elfogadható bérmegállapodás. Köszönöm mindenkinek a munkáját, aki hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan már aláírt bérmegállapodással kezdhessük az évet. Az általános gazdasági tényezôkön túl elsôsorban a társaság mindenkori gazdasági helyzete határozza meg a végrehajtható béremelést és a választható béren kívüli juttatások mértékét. Az ér-
dekképviselet tudomásul vette, hogy az egyéb területekrôl származó terheket a versenyszféra nem tudja átvállalni, a megállapodásban pedig ezúttal is elmentünk addig a határig, amit a 2007-es üzleti terv megenged. Annak érdekében, hogy minél jobb gazdasági alapot és megfelelô fedezetet teremtsünk a dolgozói javadalmazás növelése érdekében, idén is fokozottan figyelnünk kell a munkavégzés hatékonyságának folyamatos javítására a költségérzékenység és minôségszemlélet elôtérbe helyezésével.”
9
10 Kutatás
A kutatások eredménye minôségjavulás és termelékenységnövekedés
A tudásközpont sikeres elsô éve redményes elsô évet zárt a tavaly januárban megalakult Jármûipari Regionális Egyetemi Tudásközpontot (JRET) alkotó egyetemi-vállalati konzorcium. A Széchenyi István Egyetem, a Rába Futómû Kft., a Borsodi Mûhely Kft., valamint a SAPU Bt. öszszefogásával mûködô szervezet induló évére jellemzô eredmények közül érdemes kiemelni: huszonhét új termék, szolgáltatás és technológia jött létre. A kutatások által vonzott többletárbevétel 182 millió forint, míg a konzorciumi partnervállalatok 140 millió forint költségcsökkentést értek el.
E
A konzorciumban kiemelkedô szerepet vállaló Rába Futómû Kft. üzletfejlesztési igazgatója, dr. Szôcs Károly projektvezetô a JRET lényegét elemezve elmondta lapunknak: – A tudásközpont azzal a céllal jött létre, hogy a gazdasági szférával együttmûködve, a Pázmány Péter-program által kínált állami támogatás lehetôségét is kihasználva jármûipari tudományos és technológiai innovációs centrumként mûködjön, a régióban kiemelkedô kutatási-fejlesztési hálózatot mûködtessen, támogassa a térség gazdasági fejlôdését. Ennek szükségességét és egyben létjogosultságát megerôsítve az igazgató kiemelte, hogy a hazai autóiparban foglalkoztatottak 57 százaléka a közép- és nyugat-dunántúli régióban dolgozik, ezen belül GyôrMoson-Sopron megye autóipari te-
– A tudásközpont a térségi és az európai jármûipar fejlôdésével összhangban három szempontot tart fontosnak, a biztonságot, a környezetbarát mûködést és a gazdaságos gyártás érvényesülését. E célok megvalósulását szolgálja a jármûgyártáshoz kapcsolódó korszerû anyagok és technológiák ku-
AZ ELSÔ ÉV SÚLYPONTJAA KUTATÁSI TÉMÁKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁTFOGÓ ISMERETEK MEGSZERZÉSE ÉS A KUTATÁSI INFRASTRUKTÚRA LÉTREHOZÁSA, A KEZDETI KUTATÁSI EREDMÉNYEK ELÉRÉSE. A MÁSODIK ÉVBEN A FEJLETT KUTATÁSI INFRASTRUKTÚRÁRA ÉS SZAKÉRTELEMRE TÁMASZKODVA IPARILAG HASZNOSÍTHATÓ EREDMÉNYEK ÉS ÚJ ALKALMAZÁSOK JÖNNEK LÉTRE, MAJD A HARMADIK ÉVBEN EZEK TOVÁBBFEJLESZTÉSÉVEL NEMZETKÖZI SZINTEN IS JEGYZETT ÚJ ELJÁRÁSOK ÉS BERENDEZÉSEK FEJLESZTÉSE VALÓSUL MEG. vékenysége 4,7-szerese az országos átlagnak. Nemzetközi vonatkozásban a közép-európai autógyárak 2010-re 4–5 millió jármû és 3 millió motor elôállításával számolnak. Ennek a térségnek egyik természetes központja Gyôr, ahol a termelés fellendülésével párhuzamosan a K+F (kutatási-fejlesztési) tevékenység iránti jelentôs igénnyel kell számolni a jövôben.
tatása, valamint új funkciók megjelenítése a végtermékek konstrukciójában – magyarázta dr. Szôcs Károly. Az átfogó célokat megvalósító technológiai kutatások felölelik a jármûiparban használt legfontosabb elôgyártási technológiákat és a befejezô megmunkálásokat. A konstrukcióhoz kötôdô kutatások a
jármûrészegységek fejlesztésének elméleti alapjait és több prototípus konkrét megvalósítását tartalmazzák. A technológiák fejlesztésében és a konstrukcióban egyaránt kulcsszerepe van a számítógépes szimulációnak, amely mind a technológiai folyamatok modellezésében, mind a jármûvekben lejátszódó bonyolult áramlási és hôvezetési feladatok megoldásában hasznosul. – A tudásközpont hároméves programja a fokozatos építkezés elvén alapul. Az elsô év súlypontja a kutatási témákhoz kapcsolódó átfogó ismeretek megszerzése és a kutatási infrastruktúra létrehozása, s a kezdeti kutatási eredmények elérése. A második évben a fejlett kutatási infrastruktúrára és szakértelemre támaszkodva iparilag hasznosítható eredmények és új alkalmazások jönnek létre, majd a harmadik évben ezek továbbfejlesztésével nemzetközi szinten is jegyzett új eljárások és berendezések fejlesztése valósul meg. Ezek lehetôvé teszik újabb hazai és nemzetközi projektek indítását, új eljárások, szabadalmak kifejlesztését és a tudásközpont önfenntartó mûködését – vázolta fel a JRET programját Szôcs Károly.
ÉLÔ PÁL
Kutatás 11
A projektvezetô tájékoztatása szerint a program elsô évében a kitûzött célok megvalósultak. Létrejöttek az egyetemen a teljes konzorcium fejlesztéseit kiszolgáló korszerû laboratóriumok, de a Rába Futómû Kft. is új mérôrendszerekkel és számítógépes szimulációs szoftverrel gazdagodott. A konzorciumi partnerek teljesítették a 2006-ra tervezett kutatási feladatokat. Közöttük a Rába Futómû Kft. közremûködött az elôgyártási technológiák fejlesztésében, és projektvezetôként irányította a „Korszerû jármûkonstrukciók fejlesztése” címû komplex tevékenységet.
is bizonyít. A jármûipari alkatrészek gyártástechnológiájának kutatása során minôségjavulást és termelékenységnövekedést eredményezô megoldások jöttek létre az alakítási technológiák – többek között a számunkra is nagyon fontos kovácsolás – számítógépes szimulációja során – tájékoztatott dr. Szôcs Károly. Az igazgató elmondta, hogy olyan számítástechnikai háttér és szakértelem alakult ki, amely hatékonyan képes támogatni az új termékek bevezetését (kevesebb szerszámmódosítás, rövidebb átfutási idô), illetve a folyó gyártás során keletkezô problémák megoldását (alacsonyabb se-
A KUTATÁSOK ÖSSZEFOGLALÓ EREDMÉNYEIT JELLEMZÔ MUTATÓK KÖZÜL KIEMELÉSRE ÉRDEMES, HOGY 14 ÚJ, ABBÓL 9 KUTATÓI MUNKAHELY LÉTESÜLT. HUSZONHÉT ÚJ TERMÉK, SZOLGÁLTATÁS ÉS TECHNOLÓGIA JÖTT LÉTRE, MÍG A KUTATÁSOK ÁLTAL VONZOTT TÖBBLETÁRBEVÉTEL 182 MILLIÓ FORINT, EBBÔL 75 MILLIÓ AZ EXPORT. EZZEL PÁRHUZAMOSAN 140 MILLIÓ FORINT KÖLTSÉGCSÖKKENTÉST ÉRTEK EL A KONZORCIUMI PARTNERVÁLLALATOK. – Társaságunk érdekeltsége a kutatás-fejlesztésben meglévô hagyományai miatt is nyilvánvaló, melyet több innovációs díj elnyerése
lejtszám, hosszabb szerszámélettartam). Ezek felhasználásával a Rába Futómû Kft.-nél nagy bonyolultságú, egybekovácsolt tengelytest so-
rozatgyártása indult meg. A regionális tudásközpont éves jelentése szerint ezen tevékenységekkel a korszerû jármûfôegységek fejlesztése témakörben, mind a konstruktôri munkát megalapozó alkalmazott kutatásokban, mind pedig az új fôegység létrehozásában jelentôs eredmények születtek. A kísérleti technikában a zajmérés és elemzés területén sikerült új információk birtokába jutni, melyek a futómûvek és az egész jármû zajszintjének csökkenését eredményezik majd. A mezôgazdasági erôgépek és a haszonjármûvek fôegységeinek fejlesztése során két-két új termék született, s további termékek fejlesztési elôkészületei indultak meg. Az értékesített új termékek már eddig 65 millió forint árbevétel-növekedést eredményeztek a Rába Futómû Kft.-nél. A technológiatranszfer-tevékeny-
ség leglátványosabb eredménye a Tech4Autó jármûipari nemzetközi konferencia és kiállítás volt, melyben a tudásközpont 11 elôadásban mutatta be a 2006. évi fejlesztési eredményeket. A kutatásokról összesen 35 publikációban és 30 konferencia-elôadásban számoltak be a tudásközpont munkatársai, ebbôl 14 külföldi folyóiratcikk és 5 nemzetközi konferencia-elôadás volt. A kutatások összefoglaló eredményeit jellemzô mutatók közül kiemelésre érdemes, hogy 14 új, abból 9 kutatói munkahely létesült. Huszonhét új termék, szolgáltatás és technológia jött létre, míg a kutatások által vonzott többletárbevétel 182 millió forint, ebbôl 75 millió az export. Ezzel párhuzamosan 140 millió forint költségcsökkentést értek el a konzorciumi partnervállalatok.
12 Dolgozóink
Mit vár 2007-tôl? MOLNÁR LÁSZLÓNÉ, SEGÉDMUNKÁS – Jobb lenne, ha több volna a munka, mert így több pénzt is kereshetnék. Persze tudom, ehhez szükséges, hogy a piaci feltételek is javuljanak. Két lányom és két unokám van, szeretném, ha a megszorítások és az energiaárak emelkedése ellenére könnyebb lenne az életük s a boldogulásuk, mint tavaly volt.
BORBÉLY JÁNOS, VILLAMOSMÉRNÖK – Elsôsorban a három lányomnak kívánok sok sikert erre az évre. Boldogulásukat ugyanis most keresik az egyetem, illetve a fôiskola elvégzése után. A legnagyobb lányom egy gyógyszergyárban helyezkedett el, s családalapítás elôtt áll. A legkisebbik mûszaki menedzserként szeretne boldogulni.
KONDÁSZ ÁDÁM, CNC-GÉPKEZELÔ – A megélhetés nemcsak nekem, hanem másoknak is talán a legnagyobb kihívás ebben az évben. Számos megszorítás vár ránk, így abban bízom, idén sikerül viszonylag stabilan tartani az eddigi életszínvonalat. Hosszú távon gondolkodom ebben a munkakörben, szeretnék még jó ideig itt dolgozni.
PINTÉR FERENC, FÚRÓS – Egy tizenhárom éves lányom és egy tizennégy éves fiam van, remélem, nekik is jó lesz ez az év. Szurkolok ezenkívül a bezi futballcsapatnak, és – bármennyire is furcsán hangzik – a helyi önkormányzatnak, hogy a tavaly megkezdett beruházásokat be tudja fejezni, illetve kezdhessen bele az idén is.
TÉNER KÁROLY, WP-FESTÔ – Gázzal, fával és villannyal is fûtök, így az energiaárak emelkedése fontos kérdés számomra. Az állam, a kormányzat részérôl több odafigyelést és szavahihetôséget várok, mint eddig. Ha a gazdaság stabilizálódik, a mi munkahelyünk is biztosabb lesz.
DIÓSI LÁSZLÓ, FÉNYEZÔ – Nyugdíj elôtt állok, bár néhány évem még hátravan. Olyan biztos hátteret szeretnék, amelyben kiszámítható a jövô: lehet hitelt felvenni, évekre elôre tervezni. Ezt nem is elsôsorban magamnak, hanem felnôtt gyerekeimnek és unokáimnak kívánom.
VARGA ZOLTÁN, SZÁLLÍTÁSI CSOMAGOLÓ – Mindenekelôtt azt szeretném, ha a szakmunkásokat jobban megbecsülnék mind a cégnél, mind pedig az országban. Kiszámítottuk, hogy a háromszázalékos béremelés napi szinten öt kiflit jelent – ez azért nem sok. Jobb életszínvonalban bíznék, de a megszorítások mellett ez nem könnyû kérés.
KASZÁS GÁBOR, SZÁLLÍTÁSI CSOMAGOLÓ – Barbacsról járok be dolgozni, ezért nekem a legnagyobb álmom most egy autó vásárlása. Naponta harmincöt kilométert utazom, nem mindegy, hogy mivel járok. Itt a cégnél a munka minôsége már európai színvonalú, abban bízom, hogy a bérekben is sikerül felzárkózni az európai szinthez.
NYÁRI CSABA, SZÁLLÍTÁSI CSOMAGOLÓ – Négyéves kislányom van, középsô csoportos óvodás. Neki szeretnék boldog jövôt s egészséget kívánni, illetve valamennyiünknek. A családban sok volt a betegség, remélem, ô egészségesen fog felnôni. Anyagi biztonságra is szükség van, ha rajtam múlna, a tizenharmadik havi fizetés járna a szakmunkásoknak is.
Dolgozóink 13
VIDA GÁBOR, VILLANYSZERELÔ – A hírek másról sem szólnak, mint a vizit- és receptdíjról, ezért mi mást is kívánhatnék elsôsorban, mint egészséget. Szeretném ezenkívül, ha több szabadidôm lenne, a másfél éves gyermekkel ugyanis szeretnék több idôt együtt tölteni. A boldoguláshoz pénz is kell, nem bánnám, ha 2007-ben kicsit több jutna a családnak.
JÁRÓKA TAMÁS, GALVANIZÁLÓ – Két éve vagyok a Rábánál, jó lenne, ha a kollégák között nagyobb lenne az összetartás, s idén nem lennének akkora konfliktusok, mint korábban voltak. A felsôvezetôk is nyitottabbak lehetnének a beosztottak iránt. Szeretnék az édesanyámnak jobb egészséget kívánni, remélem, 2007 meghozza ezt neki.
SIMON JÓZSEF, ÜZEMFENNTARTÁSI ELÔADÓ – Júliusban diplomázom gépészmérnök szakon, a gyôri Széchenyi-egyetem hallgatója vagyok ugyanis. Remélem, jó eredménnyel zárok, s jók lesznek az elhelyezkedési lehetôségeim ezzel a diplomával. A Rábánál szeretnék maradni a továbbiakban is, nagyon bízom abban, hogy szükség lesz rám itt a cégnél.
SOMOGYI TAMÁS, TERMELÉSI ELÔADÓ – Lányom a közgázon, fiam a mûszaki egyetemen tanul, elsôsorban nekik próbálok biztos jövôt garantálni. A megszorítások és a gázáremelések ellenére is szeretnék jobb anyagi körülmények között élni, mint tavaly, nem lesz ez könnyû feladat a háromszázalékos béremelés ismeretében.
AKARÓ GERGELY, VILLAMOSMÉRNÖK – A magánéletemben várok változást 2007-ben, korábbi kapcsolatomat lezártam, s abban bízom, hogy a következôben megtalálom a boldogságot. Szeretnék megállapodni, de idén nem egy életre szóló beruházásban – például lakásban –, legfeljebb egy autóban gondolkodhatok. Ezt is teszem.
HARTVÉG JÁNOS, NC-KEZELÔ – Mindkét gyerekemnek sikereket kívánok a rájuk váró vizsgákhoz, mindegyik a tanulmányai közepén tart. Egyiküket a jogi pálya érdekli, másikuk még gimnazista. A létbiztonság a legfontosabb a család számára, az országnak pedig azt kívánom, csökkenjen a munkanélküliek száma.
KOVÁCS LÁSZLÓ, CNC-GÉPKEZELÔ
– Kónyban lakom, a szüleim lakását szeretnénk idén felújítani. Ezenkívül párommal – aki egyetemista – azt tervezzük, hogy Gyôrbe költözünk albérletbe. Nem könnyû feladat ezt a kettôt együtt teljesíteni, de bízom benne, idén sikerül. Ehhez persze jobb fizetés is kellene.
T ÓTHNÉ VARGA T ÜNDE , CNC-GÉPKEZELÔ – Az idei év akkor lesz szerencsés számomra, ha a fiamnak jól sikerül az érettségi s felveszik az egyetemre. Építészmérnök szeretne lenni, s mi mindenben támogatjuk. Az egészség sok szempontból fontos a családban, nekem is, hiszen a cégnél tervezett béremelést akkor kapom meg, ha minél kevesebbet vagyok táppénzen.
RITZE JÓZSEF, LÉZERVÁGÓ-KEZELÔ
– Három gyerekem van, a legkisebb ötéves, a középsô kilenc, a legnagyobb pedig tíz. A házunkat szeretném felújítani ebben az évben, ehhez négymillió forint kell, amit szerencsére a szocpolból ki tudunk fizetni. A nagycsaládosoknak nem könnyû most a megélhetés, remélem azért, hogy 2007-ben valóra tudjuk váltani a terveinket.
ÔSZ ANTAL, ESZTERGÁLYOS – A piaci lehetôségektôl függenek a megrendelések, így a mi túlóráink száma is. Ezért biztos piacban és megrendelôkben bízom ebben az évben. Elsôsorban a gyermekeim miatt szeretnék elôbbre jutni, ôk még családalapítás elôtt állnak. Az egyik huszonkettô, a másik tizennyolc éves, elôttük a jövô.
14 Tudásakadémia
Tudásakadémia: a humánerôforrás-szervezetrôl A Rába Tudásakadémia III⁄2. moduljának hallgatói számára a következô kérdésre kértünk választ: Véleménye szerint miért fontos egy vállalat életében a humánerôforrás-szervezet? Hogyan járul hozzá az üzleti célok eléréséhez? MAJOR BALÁZS: – Hasonlóan a többi szervezethez, erôforrásokat rendel különbözô feladatokhoz, összességében pedig a vállalat üzleti céljainak megvalósításához. Ráadásul a legértékesebb erôforrással kell gazdálkodnia, az emberekkel. Az üzleti célok sikere pedig alapvetôen a vállalaton belüli emberanyagon, illetve azok „minôségén” múlik. PÓNÁCZ ZOLTÁN: – Fontos, mert a vállalkozások egyik jelentôs elemét jelenti a megfelelô munkaerô. A humánerôforrás-szervezet alapvetô feladata a szervezeti célok megvalósításához szükséges munkaerô biztosítása úgy, hogy a megfelelô helyen, megfelelô idôben mindig rendelkezésre álljon a megfelelô nagyságú, összetételû és felkészültségû munkaerô. Gyakorlatilag meg kell valósítaniuk a „Just in time” rendszer sajátos alkalmazásával egy speciális termelési tényezô, az emberi erôforrás hatékony foglalkoztatását. A humánerôforrás-szervezet egyik legfontosabb feladatának tartom a dolgozói elkötelezettség növelését. Ennek egyik eszköze a vállalatra szabott képzési rendszer mûködtetése, amely a vállalathoz telepített iskolarendszerû képzés és a vállalati célok igénye szerinti vállalati tanácsadás kombinációja. Ennek kitûnô példája például a most folyó RTAképzés is. FAJKUSZ JÓZSEF: – A humán erôforrás feladata a szakemberutánpótlásról gondoskodni. A létszámarányok hatékony kezelésével, képzésekkel, továbbképzésekkel járul hozzá az üzleti célok eléréséhez.
BOGNÁR ZOLTÁN: – A humánerôforrás-szervezet feladata a vállalat érdekeinek képviselete és érvényesítése. Ezek közül fontos terület a megfelelôen képzett szakembergárda biztosítása úgy, hogy közben a vállalat gazdasági és minôségi érdekeit minél magasabb színvonalon tudja érvényesíteni. Nagyon fontosnak tartom még az oktatás kérdését is. A HR ezzel tudja biztosítani, hogy a cég az állandóan változó feltételek mellett is meg tudja ôrizni, illetve még tovább tudja javítani piaci versenyképességét. REICHARDT RÓBERT: – Kapcsolat kiépítése a munkavállaló és a vállalat között, a felmerülô igények kielégítése. Munkaszerzôdések, bérgazdálkodás, oktatás, munkaerôgazdálkodás, öszt ö n z ô r e n d s z e r. Ezek tervezése, mûködtetése, fejlesztése a piaci igények figyelembevételével. Kapcsolattartás az érdekvédelmi szervezetekkel. Tevékenységével segítse elô a vállalat stratégiáját, versenyelôny megteremtését és annak megtartását. Tervezéssel hatékony bér- és munkaerô-gazdálkodást folytat. HORVÁTH ISTVÁN: – Egy mûködô szervezet, vállalat életében öt alapfontosságú erôforrás létezik (munkaerô, pénz, anyag, eszköz, információ), melybôl véleményem szerint az emberi erôforrás a legfontosabb. Emiatt kell a helyén kezelni igazgatói szinten az emberi erôforrással kapcsolatos kérdéseket is. A munkakörömbôl adódóan a hozzám eljutó információk alapján számomra
ennek megítélése elég nehéz. Annyi bizonyos, az üzleti célok meghatározásához, elérhetôségéhez nagy részt kell vállalnia minden szervezetnek a vállalaton belül. KIS GÁBOR: – A humánerôforrás-szervezet biztosítja a termeléshez szükséges egyik legfontosabb, legdrágább és legkevésbé kiszámítható „termelôeszközt”, az embert. Feladata nemcsak a vállalatnál dolgozók felvétele és elbocsátása, hanem a szükséges oktatások megszervezése is, illetve a távozó szakemberek tudásának vállalatnál tartása és az utánpótlás képzése. Megfelelô képzettségû és optimális mennyiségû dolgozói állomány nélkül lehetetlen elérni a kitûzött célokat. A szükséges igények felmérése után ennek biztosítása a HR-szervezet feladata. TIBOLD ISTVÁN: – A HR-szervezet azért fontos, mert a vállalat különbözô területeire biztosítani kell a megfelelô képzettségû és számú munkaerôt. Továbbá gondoskodni kell a meglévô létszám tudásának fejlesztésérôl, szinten tartásáról. A fenntartható versenyelôny a piaci szereplôknél már a tudásban rejlik. Fontos a létszámgazdálkodással kapcsolatos törvényi elôírások, jogszabályok ismerete. Az üzleti célok eléréséhez a következôképpen járul hozzá: belsô kommunikáció; ösztönzô⁄motivációs stratégiák szigorúan a vállalat érdekeit képviselve a létszámgazdálkodásban. MAGYAR ZOLTÁN: – Egy vállalat életéhez, mûködéséhez nemcsak az anyagi, hanem a szellemi tôkét is kell „kezelni”.
Tudásakadémia 15 Ezt is csak egy profi szervezet képes a vállalat üzleti céljainak megfelelôen „mozgatni”, „befektetni”. A humán erôforrásokat csak elôre átgondolt stratégia szerint lehet kiképezni, fejleszteni, karbantartani, hogy mindig a leghatékonyabb erôként állhassanak a szükséges feladatok végrehajtására. Megfelelô kultúra kialakításával az emberi kapcsolatokat is ápolja. RETTESI ISTVÁN: – A humánerôforrás-szervezet elsôdleges feladata a gyártási és kereskedelmi tevékenységekhez a megfelelô számban biztosítani a megfelelôen képzett szakembereket, és a teljesítmények alapján a dolgozók béreinek, túlóráinak kifizettetése. Fontos feladat a belsô, illetve külsô képzések, szakképzések szervezése, bonyolítása is. E feladat a vállalat jelenlegi helyzetében egyre erôsebben elôtérbe fog kerülni, mert vevôink nemcsak a jó munkát követelik meg, hanem egyes munkakörökben a dolgozók képzését, rendszeres továbbképzését, illetve minôsítését is. A vezetô-utánpótlás is ad feladatokat a HR-szervezetnek, mert a feladatok teljesítéséhez szükség van a tudás és információ mellett vezetôi készségekkel bíró emberekre is. Ezek a vezetôi készségek azonban nem veleszületett tulajdonságok. Ugyan minden felelôs munkavállalóban valamilyen szinten léteznek, de fejlesztésük egy vezetôi pozícióban szükséges. Felkészült és elfogadott vezetôk nagyban hozzá tudnak járulni a vállalat eredményes mûködéséhez azáltal, hogy a rájuk bízott feladatokat hatékonyan oldják meg és a kollégákat megfelelôen irányítják.
MOLNÁR ISTVÁN: – Véleményem szerint azért, mert ez az a szervezet, amely biztosítja a termeléshez szükséges munkaerôt, gondoskodik a képzésérôl. Feladata továbbá a munkaerô- és vezetô-utánpótlás megoldása. Ez a szervezet szabja meg a munkavégzéssel, bérezéssel kapcsolatos szabályokat. Az üzleti célok eléréséhez úgy járul hozzá, hogy a legjobb tudása szerint elvégzi az általa létrehozott eljárásutasításokban felsorolt feladatokat. Figyelembe veszi a hozzá beérkezô létszám-, képzési és bérigényeket, a vállalat különbözô távú céljait, a lehetôségeket, majd dönt. KALMÁR ANDRÁS: – A humán erôforrás elsôsorban nem a dolgozók érdekeit tartja szem elôtt, hanem a vállalat érdekeit képviseli. Ezért a HR feladata, hogy kiszolgálja a gyártást a megfelelôen képzett szakemberekkel, és a teljesítményük alapján a dolgozók béreinek, túlóráinak kifizettetése, valamint a dolgozókon keresztül a vevôi igények kielégítése. A HR feladatai közé tartozik a belsô, ill. külsô képzések, szakképzések szervezése, bonyolítása is. Mert a vevôink nemcsak a minôséget, a jó munkát, hanem a rendszeres továbbképzéseket és a minôsítést, a szakembereket is megkövetelik.
VILLÁM SÁNDOR: – Azért tartom fontosnak, mert a humánerôforrás-szervezet feladata az üzleti eredmények elérése érdekében a feladatokhoz megfelelô létszámú munkaerô biztosítása a megfelelô tudásszinttel. Ezzel hozzájárul az üzleti célok eléréséhez. Fejleszti a munkavállalók tudásszintjét a megfelelô munkakörök ellátásához. Szerepet vállal a munkakultúra fejlesztésében. H E G E D Û S GYULA: – Szerintem a humánerôforrásszervezet lehet a vállalat és a munkaerôpiac közötti „ügynök” minden cégnél. Ilyen módon ez a szervezet is kereskedik, gyárak esetében ez az emberi munkaerôvel való – jó értelemben vett – kereskedelmet jelenti, és ezen a piacon szigorú szabályok uralkodnak, például társadalmi szabályok, törvények. Ezek ismerete egy szakma, egy szakterület, amely nem hiányozhat egyetlen termelô cég kompetenciájából sem. A másik fontos dolog, hogy ezen a piacon is jó áron venni egyre nehezebb, és a felmerülô költségek hosszú távon határozhatják meg minden vállalat stratégiáját. Szerintem ez a két gondolatkör vitathatatlanná teszi a HR szükségességét, és megvilágítja, hogy mekkora szerepe van a sikerekben és kudarcokban.
Megtakarításokkal kalkulált a Gleason Team z elfekvô gyártmányoknak a futó gyártásnál való felhasználásával, a sorozatgyártásnál használt készülékek praktikus elhelyezésével, valamint a forgácsból visszanyert vágóolaj összegyûjtésével jelentôs megtakarítással számol a Kaisen Blitz 16. csapata, a „Gleason Team”.
A
A Koroknai István, Kovács Balázs, Szûcs József, Kalmár András és Koczur Miklós alkotta team tagjai a hajtókúpkerék- és tányérkerékgyártó soron vizsgált 16 megtakarítási ötletükbôl egy hét alatt 12-t megvalósítottak. A napokban a menedzsment elôtt bemutatott záró prezentáción 75 százalékos eredményességet jelentett a csapat, ami azt jelenti, hogy a megmaradt 4 felvetett problémát házi feladatként kell a hátralévô négy hétben megoldaniuk. A célok között szerepelt az általános rend és tisztaság megvalósítása. A felmérés során negatívumként merült fel a gyártás során keletkezett forgács kezelése, ami jelentôsen befolyásolja a gyártósor rendjét. Javító ötletként terelôlemezek felszerelését javasolta a team, ez meggátolná, hogy a forgács
visszahulljon a gépekre. Az áttekinthetôség és könnyebb hozzáférhetôség biztosítása érdekében a tányérkerék-fogazó készülékek tárolására megfelelô állvány felállítását, a szereléshez elôkészített tányérkerék-készülékek tárolóhelyének megerôsítését, a dokumentációk kezelésének megváltoztatását javasolták a csapat tagjai. A team dolgozói folyamatosan felülvizsgálják a készülékeket és a megszûnô gyártmányok gyártó- és bemérôeszközeit visszaszállítják a raktárba. Ehhez kapcsolódóan az elfekvô elôgyártmányokat – amennyiben azok mérete, anyaga azokat arra alkalmassá teszi – a termelésben futó gyártmányoknál használnák fel. Ez ugyancsak megtakarítást eredményezne. A Gleason csapat a megtakarítási lehetôségek között kiemelten foglalkozott a termelés segédanyagául szolgáló vágóolaj felhasználásának csökkentésével. A kúpkerékfogazó gépeken 2006-ban 12 ezer kilogramm vágóolajat használtak fel, aminek az értéke 5,7 millió forint. A team javasolta a forgácselvonó központi forgácscentrifugájának üzembe helyezését, felújítását.
Emellett egy ülepítôberendezést terveztek meglévô eszközök felhasználásával. A várható megtakarítás 20 százalék, ami 1,14 millió forintot jelent. A team által javasolt megtakarítások összesen 4,12 millió forintot tennének ki. A prezentáció végén a menedzsment rövid értékelésében többek között elismerte, hogy a javasolt olajlecsöpögtetô, -visszanyerô rendszer jó ötlet, az más üzemi területen is hasznosítható. Hiányolták viszont, hogy a prezentációból a technológiai, átszerelési idôkkel nem foglalkozott a team, ezt a csapat a házi feladat során pótolja majd.
16 Szórakozás
Rába-bálra szól a meghívó primôr savanyúság. Hideg ételek: malacpástétom; mozaikos sertéskaraj; csirke gyümölccsel; zöldségkocsonya; gyôri tojás; mexikói saláta; tojásos burgonyasaláta; öntetek, zsemle. Desszert: gesztenyealagút; vargabéles; pohárkrém; mákos, káposztás, almás rétes. Éjfélre: sült csülök Pékné módra; fôtt füstölt csülök mustárral, tormával; sajtos salátacoctail; gyümölcs. Italválaszték: vörös- és fehérbor 7–7 féle, sör 4-féle; üdítôk, pezsgôk, valamint kávékészítmények, röviditalok teljes választéka, alkoholos és alkoholmentes koktélok. Érdekesség, hogy a bálra 1600 lapostányér, 400 mélytányér, 1600 kistányér, 800 pezsgôspohár, ezer boros-, ugyanannyi vizespohár és legalább 3 ezer üdítôs-, sörös-, röviditalos pohárral készül a vendéglátó. A felszolgáláshoz még 1600 kés, villa, 800 süteményvilla, 400 mokkás garnitúra áll majd rendelkezésre.
RÁBA MAGAZIN – A RÁBA JÁRMÛIPARI HOLDING HAVONTA
Képünk illusztráció. Rába-bál évek óta rangos esemény a farsang idején. A szervezôk ez évben is színes szórakoztató programmal várják a vendégeket. A rendezvényen fellép Csepregi Éva, éjfél után B. Tóth László lemezlovas csalja elô a slágereket a korongok barázdáiból.
A
A szervezôk az egyetemi csarnokban rendezik meg a Rába-bált február 17-én. A rendezvény évek óta rangos esemény a gyôri farsangi bálok sorában, tavaly közel 900 vendég érezte jól magát, s a végén a „jövôre újból eljövünk” gondolatával tért haza. Idén este 7 órakor üdvözlôitallal fogadják a vendégeket a szervezôk, majd negyed 8-kor a társaság elnök-vezérigazgatója, Pintér István ünnepi köszöntôvel nyitja meg a bált. Ezt követôen az ízletes vacsorát a Rábakész Kft. csapata készíti és szolgálja fel a vendégeknek. A hideg ételeket, kiegészítô fogásokat a Hotel Konferencia és a Klastrom Szent István éttermének mesterszakácsai készítik. Érdekesség, hogy 60 fôs személyzet dolgozik össze az este sikeréért, szlogenjük:
ÉRDEKESSÉG, HOGY A BÁLRA 1600 LAPOSTÁNYÉR, 400 MÉLYTÁNYÉR, 1600 KISTÁNYÉR, 800 PEZSGÔSPOHÁR, EZER BOROS-, UGYANANNYI VIZESPOHÁR ÉS LEGALÁBB 3 EZER ÜDÍTÔS-, SÖRÖS-, RÖVIDITALOS POHÁRRAL KÉSZÜL A VENDÉGLÁTÓ. A FELSZOLGÁLÁSHOZ MÉG 1600 KÉS, VILLA, 800 SÜTEMÉNYVILLA, 400 MOKKÁS GARNITÚRA ÁLL MAJD RENDELKEZÉSRE. a produktumnak ötcsillagosnak kell lennie. A vacsorát követôen kezdôdik a mulatság, amihez a 2003-ban a zenemûvészeti középiskolában végzett, fiatalos lendületet képviselô hallgatókból alakult Dzsemm zenekar szolgáltatja a zenét. Fél 10-kor a Neoton együttes énekeseként közismert Csepregi Éva közel háromnegyed órás elôadásában elôadott slágerekkel szórakoztatja a vendégeket. Ez évben is – már hagyományosan – kiosztják a „Rábaleg” díjakat. A tavaly elindított kezdeményezés azért jött létre, hogy erkölcsi elismerésben részesüljenek azok, akik a legjobban hozzájárulnak a Rába sikeréhez. A bálozók szórakoztatásáról s a
táncparketten mulatozók talpalávalójáról B. Tóth László, a lemezlovasok doyenje, a népszerû rádiós zenei mûsor, a Poptarisznya egykori mûsorvezetôje gondoskodik. Lemezjátszóin évtizedes slágerek forognak majd. A jegyek a futómû irodaépületének földszinti 3-as számú irodájában, illetve a kijelölt helyeken vásárolhatók meg. Ezzel kapcsolatos információk a 96⁄624-668-as, illetve a 624-329-es telefonszámokon kérhetôk. A báli vacsora meleg ételeinek választéka: sertésborda bakonyi módra; sült csirke (vagy töltött); marhapörkölt túrós csusza; gordon bleu, karfiol rántva; rizs, petrezselymes burgonya, zöld köret,
MEGJELENÔ LAPJA A MUNKATÁRSAK ÉS A PARTNEREK SZÁMÁRA. FELELÔS KIADÓ: CSAJBI BERNADETT
A RÁBA NYRT. MEGBÍZÁSÁBÓL KIADJA A LAPCOM KFT. (9021 GYÔR, ÚJLAK U. 4⁄A) ÜGYVEZETÔ IGAZGATÓ: SZAMMER ISTVÁN FELELÔS SZERKESZTÔ: KOLOSZÁR TAMÁS TERVEZÔSZERKESZTÔ: SUDÁR ÉVA MUNKATÁRSAK: HANCZ GÁBOR, LACZÓ BALÁZS, SUDÁR ÁGNES, TÓTH GYULA FOTÓ: H. BARANYAI EDINA SZERKESZTÔSÉG: 9021 GYÔR, ÚJLAK U. 4⁄A. TELEFON: 96⁄504-444, FAX: 96⁄504-414. E-MAIL:
[email protected] NYOMÁS: SZÉCHENYI NYOMDA, GYÔR A RÁBA NYRT. KOMMUNIKÁCIÓS SZERVEZETE: 9027 GYÔR, MARTIN U. 1. TELEFON: 96⁄624-462
