A VÁROSVÉDÔ. Ön mit tesz az élõ világért? Támogatóink: ÉRD M EGYEI J OGÚ V ÁROS

III. évfolyam 11. szám

Megjelenik havonta

2007. november

A VÁROSVÉDÔ honlap: www.avarosvedo.hu • drótposta: [email protected]

Ön mit tesz az élõ világért?

ZELK ZOLTÁN:

EZ MÁR AZ ÕSZ Ez már az õsz. Itt-ott még egy tücsök dalt próbál szegény, a füvek között. Szakad a húr, szétfoszlik a vonó nem nótaszó ez már, de búcsúszó. Ez már az õsz. Borzongva kél a nap. Közeleg a rozsdaszínû áradat. Átzúg kertek, erdõk, hegyek fölött elnémul a rigó, el a tücsök. Mily korán jõ, mily korán tör felénk hogy kortyolnánk még a nyár melegét! Be üres is volt idén a pohár, be hamar elmúlt ajkunktól a nyár! S hallod, õk is, hogy szürcsölik a fák az õszi ég keserû sugarát. Hiába isszák, nem ad már erõt, csügged az ág, sárgára vált a zöld. Csügged az ág, ejti leveleit. Ó, ha az ember is a bûneit így hullatná! s lomb nélkül, meztelen, de állhatnék telemben bûntelen!

Bárkivel beszélgetek, kiderül, hogy környezettudatosan él, takarékoskodik vízzel-gázzal-elektromos árammal, mûanyaggal és papírral, védi az állatokat, eteti a madarakat, nem szenynyezi a levegõt és szelektíven gyûjti a hulladékot. Hogy mégis minden tele van eldobált szeméttel, hogy illegális hulladéklerakók keletkeznek, hogy a szelektív hulladékgyûjtõben újszülött állatokat találnak, hogy a madarakat légpuskával lövöldözik, hogy a gépkocsik – még a viszonylag újak, nem kétütemûek is – pöfögik a fekete felhõt, hogy a szennyvizet az utcára nyomják, hogy a zöldhulladékot (s nemcsak azt) égetik, nos, mindezt fantomok tehetik csak. De mit tesz Ön személy szerint az élõ világért? Gyermekként, szülõként, nagyszülõként, munkaadóként, munkavállalóként, diákként, tanárként? Mit tesz Ön, kedves Föld-lakó azért, hogy a természet, az állat- és növényvilág és az ember életminõsége ne romoljon, hogy a Földünk tiszta és sértetlen maradjon? Hogyan takarékoskodik a fûtéssel, világítással, ivóvízzel? Hogyan takarékoskodik a konyhában a mûanyaggal, az irodában a papírral, festékkel? Tanárként, szülõként hogyan neveli a gyermekeit, járnak-e kirándulni? Virágot gyûjtenek, vagy termést, levelet, követ? Mit jelent Önnek gyerekként, nyugdíjasként, egyedülállóként, kertes házban vagy tömbházban lakóként a háziállat – kutya, macska, csacsi, kecske vagy tyúk? Az érdi Környezetvédõ Egyesület PÁLYÁZATOT hirdet ÖN MIT TESZ AZ ÉLÕ VILÁGÉRT? címmel. Kérjük írja le – részletesen, max. 3 gépelt oldalon (kb. 5000 leütés) –, hogy Ön mit gondol a környezettudatosságról, konkrétan mit tesz a környezet – ember, állat, növény, épített környezet – megóvásáért. A beérkezett munkákat folyamatosan közzé tesszük honlapunkon és A Városvédõ újságunkban – a legjobbakat értékes ajándékokkal jutalmazzuk. Eredményhirdetés: 2008. május 10én, a Madarak és Fák napján. Beküldés folyamatosan [email protected] e-mail címre vagy személyesen minden hónap elsõ keddjén a Szepes Gyula Mûvelõdési Központban.

Az ÉRDI KÖRNYEZETVÉDÕ EGYESÜLET minden hónap elsõ keddjén, 17-19 óráig várja az érdeklõdõket a Szepes Gyula Mûvelõdési Központban. Kérdése, problémája, javaslata, felvetése van? Ossza meg velünk, keressük együtt a megoldást! Szeretettel várunk mindenkit!

Támogatóink: É R D M E G Y E I J O G Ú V Á R O S www.erd.hu • www.erdilap.hu www.erdcenter.hu • www.tonerhaz.unas.hu

A VÁROSVÉDÕ

2

2007/11

ADATGYÛJTÉS

Eltûnik Csepelrõl a galvániszap

TERMÉSZETI ÉRTÉKEKRÕL

Elkezdõdött a Csepelen illegálisan tárolt 1200 tonnányi galvániszap elszállítása. A sok vitát gerjesztõ ügy csillapodni látszik: Fodor Gábor szakminiszter visszavonta a tárca korábbi, Illés Zoltán fideszes szakpolitikus ellen rémhírterjesztés miatt tett büntetõfeljelentését. November 8-án - csaknem háromnegyed éves jogi huzavona után - megkezdõdött az egykori Csepel Vas- és Fémmûvek területén illegálisan tárolt 1200 tonnányi mérgezõ galvániszap elszállítása. A munkálatokat a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium koordinálja, az állami szerepvállalásra a szaktárca már hónapokkal ezelõtt ígéretet tett, ám a végrehajtás útjában az a felszámolási eljárás állt, amely az ellen a vállalkozás ellen zajlott, amelyik a veszélyes anyagot még évekkel ezelõtt Csepelre vitte. Az elõkészítés és az átcsomagolás után tegnap elindult az elsõ különleges teherjármû abból a 70-bõl, amellyel Dunaújvárosba szállítják az 1200 tonna veszélyes hulladékot. A teljes mennyiségbõl 40-60 tonnányi mennyiség csapadékvízzel hígult; ezt elõször Szolnokra, majd a kezelés után szintén Dunaújvárosba, a legújabb európai uniós elõírásoknak megfelelõ veszélyeshulladék-lerakóba szállítják. Ez lesz a sorsa a láthatóan szennyezett, mintegy 220 tonnányi földnek is. A közbeszerzési pályázat nyertese karácsonyig megtisztítja a szennyezéssel érintett teljes csepeli területet. A galvániszap elszállításával pont kerülhet a közelmúlt egyik legnagyobb környezetvédelmi veszélyét jelentõ, s számos szakmai-politikai vitát is kiváltó ügyének a végére. Az indulatok csillapodására utal, hogy Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter meghívására a tegnapi eseményen a tárcavezetõ mellett részt vett Illés Zoltán, a Fidesz környezetpolitikusa, valamint Németh Szilárd, az ellenzéki párt csepeli frakcióvezetõje is. Mindketten a kezdetektõl szorgalmazták a galvániszap azonnali elszállítását. Többször is szándékos idõhúzással vádolták meg a XXI. kerület szocialista vezetését, szerintük ugyanis, tekintettel a lakosságot és a Dunát fenyegetõ veszély nagyságára, a városrésznek magára kellett volna vállalnia a megtisztítást, megelõlegezve annak költségét. Az MSZP és Tóth Mihály polgármester mindannyiszor visszautasította a Fidesz vádjait, és utalva a már említett felszámolási eljárásra, cáfolta, hogy bármilyen módon közvetlenül beavatkozhatna az ügybe. Ugyanakkor a közvetítésben a kerület mindvégig részt vett. Az országos vita odáig fajult, hogy a szaktárca korábbi vezetése büntetõfeljelentést tett Illés Zoltán ellen, mondván a veszélyhelyzet nagyságát eltúlzó kijelentései kimerítik a rémhírterjesztés vádját. Ez a sokak felháborodását kiváltó, már-már abszurd lépés is a múlté: a tegnapi eseményen Illés megköszönte Fodor Gábornak, hogy személyesen gondoskodott a feljelentés visszavonásáról. Németh Szilárd lapunknak azt is elmondta, üdvözlik az új miniszter fellépését galvániszap ügyben, a tárcavezetõ ígéretet tett ugyanis a felelõsök felkutatására, megbüntetésére és a kártalanításra fordított közpénz behajtására. Fodor Gábor elmondta: a szennyezés megszüntetése annak a cégnek a felelõssége lett volna, amelyik a galvániszapot a helyszínre szállította. Mivel azonban a cég ellen felszámolási eljárás folyt, s amíg volt esély arra, hogy saját költségén megoldja a problémát, addig a tárca nem léphetett. Ennek lezárulta után a minisztérium még augusztusban közbeszerzési pályázatot írt ki. A munkálatok költsége 62 millió forint.

Az érdi Környezetvédõ Egyesület 2007. november 1- tõl 2008. november 1. idõszakban ZöldÉrd címmel adatgyûjtést szervez az Érd közigazgatási határain belül fellelhetõ természeti értékek felmérésére. Olyan magán- vagy köztulajdonban levõ (1) idõs fák, fasorok, parkok (pl. közintézmények, templomok udvarai), kertek, telkek, utcák, kert-, telek-, utcarészletek, útszélek, mezsgyék, vasúti töltések; (2) erdõk, gyepek, erdõ-, gyepmaradványok, vizes élõhelyek (pl. tó, patak, forrás, árokpart, patakpart, mocsárrét); (3) magángyûjtemények (pl. kaktusz-, pozsgásgyûjtemény, stb.) (4) geológiai alakzatok, stb. pontos elõfordulási adatait várjuk, amelyek eddig elkerülték a természetvédelem figyelmét, de megóvásra érdemesek. A jelentkezéshez az alábbi adatok szükségesek: 1. adatszolgáltató neve, telefonszáma, e-mail címe, 2. tulajdonos (amennyiben nem azonos az adatszolgáltatóval) neve, telefonszáma, e-mail címe, postacíme, 3. természeti érték rövid bemutatása (Ön miért tartja értékesnek?) 4. természeti érték pontos címe, helyrajzi száma, elhelyezkedése. A beérkezett adatokat a helyszínen szakemberek bevonásával felmérjük, bemérjük, archiváljuk (fénykép- és videofelvétel készül), majd adatbázisban rendezzük, értékeljük és a a honlapunkon (www.avarosvedo.hu), kiadványainkban, kiállításokon, illetve a médián keresztül közkinccsé tesszük. A továbbiakban a legértékesebb természetvédelmi értékek helyi védelem alá helyezését kezdeményezzük – a tulajdonos egyetértésével. A program koordinátorai: dr. Kállayné Szerényi Júlia, dr. Szerényi Gábor, Ispány Judit, Czabai Balázs és az Egyesület elnöke. Az adatlap kitölthetõ november 15-étõl a honlapunkon, illetve elküldhetõ e-mail címünkre: [email protected], postacímünkre: 2030 Érd, Bölömbika u 6., további információ: 06-30-328-2750, illetve személyesen minden hónap elsõ keddjén 17-19 óráig a Szepes Gyula Mûvelõdési Központban.

A VÁROSVÉDÕ III. évfolyam 11. szám Kiadó: Környezetvédõ Egyesület Érd Felelõs kiadó az Egyesület elnöke Szerkesztõ: Bartos Kornélia Csilla

www.avarosvedo.hu drótposta: [email protected] Telefon: 06-30-328-2750

http://nol.hu/budapest/cikk/470709/

2007/11

A VÁROSVÉDÕ

3

RÁTZ TANÁR ÚR DÍJ SZERÉNYI TANÁR ÚRNAK Nemzeti Tankönyvkiadó Rt-vel, a Mûszaki Kiadóval, a Korona Kiadóval, a Scolar Kiadóval áll napi munkakapcsolatban. 1990 óta tagja a Természet Világa címû folyóirat szerkesztõbizottságának. 1992 és 1995 között írta az általános iskolások számára készült „Ûrgammák" címû ismeretterjesztõ televíziós filmsorozat biológia szakanyagait. 1994-1998 között a Magyar Televízió „Repeta biológia" címû ismeretterjesztõ, felvételi-elõkészítõ mûsorának egyik szakírója és tanár-mûsorvezetõje. Eközben másfél évtizedig a TIT Stúdió által kétévenként megrendezésre kerülõ „Csak egy Földünk van" országos környezet- és természetvédelmi vetélkedõ feladatainak összeállítása és a verseny döntõjének levezetése volt a feladata. Húsz éve dolgozik az a TIT Stúdió középiskolások számára évenként megrendezésre kerülõ Bugát Pál Verseny szakmai elõkészítésén, zsûrijében, valamint játékvezetõje a szóbeli döntõnek. Természetfotózik, felvételei több könyv illusztrációjául szolgáltak. Diákkorától tagja a Magyar Rovartani Társaságnak. Ma is szenvedélyes rovarász. Szakterülete a bogarakon belül a lemezescsápúak, valamint a cincérek és a levélbogarak csoportjai. Mintegy 30 000 darabos magángyûjteménye van. Szerényi Tanár Úrnak gratulálunk a megtisztelõ kitüntetéshez! Szerényi Gábor 1971-ben szerzett biológia-kémia szakos gimnáziumi tanári diplomát az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Természettudományi Karán. Azóta az érdi Vörösmarty Mihály Gimnáziumban tanít és Érden él. 1978-ban tudományos doktori fokozatot szerzett ökológiából és növényföldrajzból. 1971-tõl részt vállalt munkahelyén az akkor szervezés alatt álló tagozatos biológia-kémia oktatás megvalósításában, a laboratóriumok megtervezésében és kivitelezésében. Ezzel egyidejûleg egy iskolai állat- és növényházat alakította ki, amely ma is a gimnázium büszkesége és országosan egyedülálló.1972-tõl folyamatosan szervez környezet- és természetvédelmi tábort diákjaik számára. 1972-tõl bekapcsolódott a hazánkban akkor kibontakozó környezeti nevelési kezdeményezésekbe. Az egyedi programok szerint dolgozó szakkörök és diákcsoportok munkájáról számos fórumon számolt be, ezek közül legrangosabb az 1980-as UNESCO szeminárium volt. Ezen a területen azóta is dolgozik, egyik szerzõje volt a Környezeti Nevelési Stratégiának. Az egyetem befejezését követõen kapcsolatba került a tudományos ismeretterjesztéssel. Elsõ ismeretterjesztõ írása 1975-ben jelent meg, a Búvár folyóiratban. Ezt azóta több mint 200 követte az Élet és Tudomány, a Természet Világa, a Természetbúvár, az Iskolakultúra és a Biológia tanítása hasábjain. A nyolcvanas évek elején több éven keresztül a Magyar Rádió Ugróiskola címû ifjúsági természettudományos vetélkedõmûsorának szakírója volt. Eddig 21 könyve jelent meg, egy részük tankönyv, (részben társszerzõségben) illetve feladatgyûjtemény. Szakmai lektorként korábban valamennyi nagy könyvkiadónak dolgozott, ma a Kossuth Kiadóval, a

A RÁTZ TANÁR ÚR DÍJ ALAPÍTVÁNY A MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYOS OKTATÁSÉRT

Három cég – Ericsson Magyarország, Graphisoft, Richter Gedeon– képviselõi 2000. december 1-én ünnepélyes keretek között jelentették be, hogy a három nagyvállalat közös alapítványt hozott létre a Magyar Természettudományos Oktatásért. Az alapítvány kuratóriuma évente ítéli oda a Rátz Tanár Úr Díjat összesen mintegy 6 millió Ft értékben. Az alapítvány díjazottai azok a középiskolai és általános iskolai tanárok, akik az alapítók tevékenységi köréhez szorosan kapcsolódó magyarországi matematika-, fizika-, kémiaoktatás területén kimagasló szerepet töltenek be a tantárgyak népszerûsítésében és tehetséggondozásban. Az alapítvány elsõdleges célja a magyarországi középiskolai természettudományos oktatás támogatása, ezen belül a középiskolák természettudományos oktatással kapcsolatos személyi feltételei kiépülésének támogatása és az e tevékenységgel kapcsolatos változások megfigyelése. A három nagyvállalat közös kezdeményezésének célja továbbá, hogy tisztelettel adózzon azon pedagógusok elõtt, akik áldozatos szakmai munkájukkal kiemelkedõ eredménnyel képezik a jövõ tehetségeit. Az Ericsson, a Graphisoft és a Richter életmûdíjjal kíván hozzájárulni a magyarországi természettudományos oktatásban végzett tanári munka rangjának, erkölcsi és anyagi megbecsülésének növeléséhez. Ezek a célok napjainkban különösen nagy hangsúlyt kapnak, mivel a tanári szakma egyre kevesebb tiszteletet és megbecsülést kap a társadalomtól.

4

A VÁROSVÉDÕ

2007/11

ÕSSZEL A LEGSZEBB Nehezen tudnám elkezdeni elmesélni a Tiszakürti Arborétum történetét, ha magáról a faluról nem mondanék pár szót. Kürt, mint szinte minden tiszazugi település pleisztocén dunai eredetû lösz-homok dombra települt. A község írásos emlékek szerinti elsõ említése az 1075ben keletkezett garamszentbenedeki apátság adománylevelében, II. András királyunk adományaként szerepel. A község neve maga is az egyik honfoglaló törzs nevébõl eredeztethetõ. A falunévvel megõrzött törzs ellenõrizte a valószínûleg forgalmas és emiatt értékes gázló- és révátkelõhelyet. Késõbb valószínûleg stratégiai megfontolásból királyi birtok. A teljesség igénye nélkül sorolom fel az esetlegesen ismertebb birtoktulajdonosokat: Magyar Beninga, Kinizsi Pál, Steösszel Kristóf, Tige Lajos /Tizs/, gr. Bolza Péter, Bolza József. A Tige család volt az, aki elõször Tiszakürtön egy kisebb vadászkastélyt épített, majd otthonául is e községet választotta. Gróf Tige Lajosnak egyetlen lánya született, akit a szarvasi birtokkal rendelkezõ hadmérnök gr. Bolza József fia kért feleségül. Az ifjú pár Pozsonyban élt, de nagyszabású terveket szõttek a tiszakürti birtokon, udvarházat kezdtek el építeni a régi vadászlak helyén a református templom melletti nagy, falusi telken. A szomszéd református egyházzal való viaskodás, birtokvita iratai õrizték meg csak a grófi kert alapításának bonyodalmait. A református templom a Tisza magaspartjának szélén épült. A templom alatti erdõs mocsaras kb. 27 kh területû (17 ha), a Tisza rendszertelen kiöntései miatt szinte hasznosíthatatlan birtok megszerzése után, a világot járt Bolzák ebbe fõúri kertet álmodtak bele. A XIX. század elejétõl Magyarországon egyre-másra szaporodtak a több és több szolgáltatással tervezett kastélyok, fõúri lakok és európai mintára szinte divattá vált ezen épületek pihenést szolgáló kertekkel való öszszekapcsolása. A fõúri kertre utaló elsõ hivatalos irat Fényes Elek Helységnévtárában olvasható: “E községben nevezetes, jelenlegi tulajdonos gróf Bolza Péter úr úri lakása, udvari kertje”, mely 1864ben keletkezett a szerzõ által készített kérdõív alapján

vármegyei felszólításra. Ebben az is megemlíttetik, hogy az elmúlt ínséges esztendõben elkészült a tiszai töltés, mely mentesítette a területet az árvizektõl és tervezhetõvé tette a park telepítését. Az akkor tervezett kerteket általában nem szántóföldeken telepítették, hanem egy már erdõként létezõ birtokrészen, - annak átalakításával. Ugyanilyen formában történt ez Tiszakürtön is. A grófi kert alapjául a református egyháztól megvásárolt erdõs-mocsaras birtokrész szolgált, melyen a megközelíthetetlen mocsárnak köszönhetõen szinte érintetlen formában megmaradt a Tisza magasabb térszintjének tölgy-szil-magaskõris alapú erdõrészlete. A tulajdonba adást követõen erdõt látott és erdõben gondolkodni tudó embert bíztak meg az alapok megvetésével. Csak annyit tudni róla, hogy Erdélybõl jött és Tompa Mihálynak hívták. Elképzelése nagyon egyszerû volt. Meghagyni az értékeset és eltávolítani az építendõ kert számára értéktelent. Ezzel egyidejûleg tágas tisztásokat alakíttatott a soha tarvágást nem látott tölgyerdõben. Igazi erdõt értõként szabta a gróf úr igényeinek megfelelõen a rábízott értéket. Milyenek is voltak a kívánalmak? Elsõsorban legyenek a fõúri létet kiszolgáló kerti létesítmények, és másodsorban legyen lehetõség, az eredeti honos növényanyag kísérete mellett, külhoni növények telepítésére is. Mindkét kívánalom nagyon fontos szerepet töltött be az igényesebb fõurak körében, mert az egymás közötti kapcsolattartás, egymás vendégül látása alkalmával a kert fenntartásának minõsége és az ültetett fajok ritkasága növelte a tulajdonos társadalmi megítélését. De a mindennapok életében is jelentõs szerepet töltött be a hûs lombú kert, hiszen itt családi eseményekre, rendszeres napi tevékenységek végzésére, - sportolásra és pihenésre - nyílt alkalom. Így létesültek lovaglásra alkalmas utak, teniszpálya, pergolák, imahelyek, a konyhát kiszolgáló zöldséges- és gyümölcsöskert is. Az alapjaiban kialakított kert lehetõséget adott a külhoni fajok telepítésére is. A kb. 130 éve elindult exóta telepítéskor platánok, hársak, amerikai tölgyek, fenyõfajok kerültek elültetésre, de helyet kaptak az ország és Európa más vidékeirõl származó növények is (nehézszagú boróka, luc-, fekete-, erdei és jegenyefenyõk). Különösen kedvesek voltak a Tompa által szülõföldjén begyûjtött fenyõk, melyeket a kor szállítóeszközein földlabdával ökrös szekéren szállítottak Tiszakürtre. Bolza Péter 1879-ben idõsebbik fiának, Bolza Józsefnek adta át a birtok kezelését. A kert fejlõdése szempontjából a két világháború közötti idõszak nem volt jelentõs, mert a társadalmi átalakulások a család szegényedéséhez vezettek. Fejlesztésre nem, csak fenntartásra jutott a grófi költségvetésbõl, melyet leginkább nem termelésbõl,

2007/11

A

A VÁROSVÉDÕ

5

TISZAKÜRTI ARBORÉTUM

hanem a hûbéri rendszer fellazulása utáni liberalizált földpiacon forgalomba hozott birtok részek felélésébõl fedeztek. József gróf 1941-ig élt. Ettõl az idõponttól gyakorlatilag a fenntartó személyzet (kertészbojtárok) megszokottságból eredõ lendülete vitte 1944 októberéig a kertet, amikoris a szovjet csapatok fõhadiszállásként jelölték meg a kastély épületét és telepítették ki a bennlakó tulajdonosokat. A lakás nélkül maradt grófkisasszonyokat az eddig õket szolgálók fogadták be falusi házaikba. Szinte kivédhetetlenek voltak az orosz katonák okozta károk. Leginkább tüzelõnek használták fel az általuk jobban ismert és könnyebben kivágható fenyõfajokat. A front tovább haladtával a birtok a néphatalom kezébe került. A kert is. Az eddig a falusi lakosság számára tiltott és titokzatos park az eddig kizárt embereknek lehetõségeket kínált és szinte mindenki akart valamit belõle A helyi hatalom gyorsan rájött, hogy nem engedheti szétlopni ezt az értéket és már 1946-ban kerülõket alkalmazott a falopások megelõzésére. A kastély épülete az oroszok kivonulása után kis idõre visszakerült a faluban lakó kisasszonyok tulajdonába, amíg 1946 tavaszán a parkkal együtt állami tulajdonba került. Ezt követõen közfeladatokat látott el, elõször mûvelõdési ház, majd az éppen megalakult szövetkezet székháza és ezután a háborús idõkben árván maradt fiúgyerekek költözhettek be. A Fiúnevelõotthonnak hosszú ideig adtak otthont ezek a falak (1998-ig). A park értékeirõl már 1948-ban tájékoztatást kapott a helyi tanács, mert a Mûemlékvédelmi Hivatal lelkes értékmentõ munkatársa, Pap József felméréseket készített a magyarországi fõúri kertek értékeirõl. Tiszakürt környezetében is akadt lelkes értékmentõ Varga Lajos, a tiszaföldvári gimnázium földrajz tanára, aki újságcikkeivel, beadványaival bombázta a Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságát. A beadványok hatására 1953-ban napirendre is került a parkfenntartás gondjainak megoldása, de az abban az évben bekövetkezett pozitív politikai fordulat a figyelmet elterelte az ehhez képest kicsinyke tiszakürti kert megoldásai felõl. De azért véglegesen nem került “szõnyeg alá” az 1953-as határozat, mert 1956 szeptemberében a forradalom elõtti politikai szélcsendben újratárgyalták, és újabb, a politikai helyzet alakulása miatt végrehajthatatlan határozat született. Közben szünetelt a parkfenntartás és elindultak a tiszai tájra jellemzõ természetes erdõalakító folyamatok, vagyis a

természetes flóra elemei erõsebbnek bizonyultak a telepített külhoni növényeknél és õserdõ jelleggel burjánzani kezdtek. Persze megszülettek a kert hasznosítására a helyi gondolatok, és hasonlóan számtalan magyarországi fõúri kerthez szabadtéri színpad, focipálya kialakítására került sor. Ezek az objektumok ugyan a mûvelõdést szolgálták, de használatuk inkább a kert állapotának rosszabbodásához vezetett. Olyanynyira, hogy a park legszebb terén kialakított focipálya “versenyképesebbé” tételén kialakult vita még a Megyei Tanácsülés elé is került. Ugyanis a tér két oldalán álló két legértékesebb fa, a hármas platán és a bíbortölgy ágai olyan mértékben nyúltak a pálya fölé, hogy azok akadályozták a játékot és a játékvezetõk nem tartották alkalmasnak további “hivatalos” mérkõzésekre, amíg a fák csonkolása meg nem történik. A helyi tanács - ismeretében az elõzõleg hozott Megyei Tanácsi határozatoknak - nem tartotta magát döntésképesnek ebben a témában és a Megyei Tanácsülésre felterjesztette. Itt született meg a végleges döntés 1961-ben a park rendszeres állandó létszámmal való fenntartásáról és a kiváltó ok, - a focipálya - végleges áthelyezésérõl a parkon kívülre. A határozat szerint 6 fõ alkalmazására kerülhetett sor. Még ebben az évben elkezdõdött a terület teljes bekerítése. A kertészbrigád szervezésével édesapámat, Tálas Istvánt bízták meg, aki gyakorlott szõlõ- és gyümölcskertész hírében állott. Csak visszatekintve furcsállom a választást, mert õ egyike volt azoknak, akiket ’56-ban közfelkiáltásra, - a kommunista faluvezetés elzavarása után – a közösségben elismert emberként a faluvezetésbe választottak és ezért a kijáró verést és a család rendszeres zaklatását a forradalom bukása után megkapta. A felállított brigád 1962 januárjában kezdte meg a munkát a Tanácsházán, mert még helyük sem volt, ahol télen melegedhettek volna. A tavasz beköszöntével otthonról hozott szerszámokkal elkezdõdhetett a rekonstrukció. A döntés adott volt, grófi parkból arborétumot kell létrehozni. De hogyan? És ekkor újra összekapcsolódhatott a két Bolza testvér, József és Pál szellemi örökségeként ránk hagyományozott tiszakürti és szarvasi kert. A rekonstrukció és az átalakítás terveinek kidolgozására a helyi Tanács Bauecker Alajost a szarvasi arborétum vezetõjét kereste meg. Õ nemcsak a terveket készítette el, de 1984-ben bekövetkezett haláláig ellátta a rendszeres szaktanácsadó szerepét is. Megalkotta a közfeladat ellátására alkalmas feltáró útrendszert és a meglévõ, szinte dzsungellé változott erdõbõl kihámozta az értékeset, a megmaradót. A tiszai táj életerejét sugárzó üde zöld, hatalmas tisztásokon álló óriás fák, és a tisztásokat egykor szegélyezõ virágzó cserjefoltok kaphattak újra levegõt. Több ezer növényegyedet ültettek ki és a rendszeres és következetes munka eredményeként a park gondozott arborétummá kezdett válni. Saját faiskolát is indítottak a szükséges növények felnevelésére, de jutott innen növény a környezõ falvak szépítésére is. 1968-ra gondozott gyepfelületek, fehér murvával felhintett utak várták az ide-

Folytatás a 6. oldalon

6

A VÁROSVÉDÕ

2007/11

A TISZAKÜRTI ARBORÉTUM látogatókat. Az elért eredmények láttán 1971-ben Megyei Tanácsi határozattal az arborétumot megyei védett területté nyilvánították és ezt követõen a megyei vezetõk már a bõvítésen gondolkodtak. Így valósulhatott meg 1975ben - Tiszakürt község rendelkezésére álló állami tartalék földek felhasználásával – az eredeti arborétum 17 ha-os területének, 10 haral való kibõvítése. A kapcsolódó határrészlet a helyi termelõszövetkezet kezelésében volt szántóföldi mûvelési ágban. Teljesen új kihívás, melyet szintén Bauecker Alajosnak kellett megoldania. Elgondolása szerint az ide telepíthetõ hazai erdõtársulások és egy amerikai vöröstölgyes alkalmazásával, kedvezõ klíma megteremtése érdekében szegélyerdõt kell telepíteni. A keletkezett belsõ szabadtereken, híres botanikusunk Soó Rezsõ növényrendszertanának felhasználásával rendezte el a fás szárú növénycsaládok nemzetségeit. Mereven az óra járásának megfelelõ elrendezésben jelölte ki a magyarországi klímában ültethetõ családok helyét, ezért elkövette azt a hibát, – amely csak késõbb jelentkezett hogy a mikrodomborzathoz nem alkalmazkodotott a kiültetés. A talajt valamikor a Tisza szendvicsként rakta össze és ebben vannak homokosabb rétegek is. Nagyobb árvizek esetén, a két gát közé szorított folyó medrében a nagy nyomás hatására ezek a rétegek kissé vízvezetõvé válnak és a laposabb részeken, összegyûlik a víz. Ez nem kedvez azoknak a növényeknek, melyek éppen bele lettek ültetve ebbe az alkalmi mocsárba. Legszemléletesebb példa erre, hogy a mikrodomborzaton adódó “magaslatra” a vízkedvelõ amerikai mocsárciprusokat és a laposabb területre melléjük a pangóvizet alig elviselõ fenyõféléket ültettek. Friss diplomásként 1979-ben jöttem elsõ munkahelyemre dolgozni, haza Tiszakürtre. Hamar magamra maradtam a szakmai döntésekben, mert apám 1982 elején nyugdíjba vonult és elsõ igazi tanítómesteremmel Bauecker Alajossal való kapcsolatom korai, 1984ben bekövetkezett halálával megszakadt. 1986-ig kerestem azokat a lehetõségeket, melyek segíthetnek az átalakí-

tás szakmai támogatásában. 1986-ban megtaláltam a szakmai támaszt is a Természettudományi Múzeum munkatársaiban Dr. Debreczy Zsolt és Dr. Rácz István személyében. Õk, miután megismerték az arborétum fejlesztésével való problémáimat szinte azonnal szárnyaló és nagyszabású tervekkel állottak elõ, felhasználva e táj történelmében említett tényt, hogy a középkorban ezen a tájon hatalmas tölgyes erdõk voltak. Elsõ lépésként mást nem terveztek, csak ennek visszaállítását és dajkaerdõként való felhasználását. A késõbbiekben pedig, egy sugárút rendszer keretein belül mérsékelt övi tölgy fajokkal való kiegészítését. A fejlesztések elõsegítésére a kor színvonalának megfelelõ géprendszer támogatását is megkaptuk. Az infrastruktúra fejlesztésére is sor kerülhetett. Így épülhetett meg a már meglévõ kibõvítésével és kiegészítésével az igazgatási és szociális épület, az altalajba épített öntözõrendszer és a terület 4, 2 km hosszú kerítése is. Az erdõfoltok kimérése már 1987 végén megtörtént és az õsz folyamán a régi arborétum részek saját genetikai anyagából - tölgymakk vetésével - elkezdõdött a telepítés, mely az összes erre kijelölt felületen 1989-re be is fejezõdött. A sorokba vetett makkok ápolását a falubeli emberek végezték a sorközökbe vethetõ kukorica termésének fejében. 1990. január elsejétõl a Tiszakürti Arborétum a Szolnok Megyei Tanács költségvetésébe beépülve teljesen önálló intézmény lett. A elsõ önálló neve az intézménynek: Szolnok Megyei Tanács VB. Arborétuma Tiszakürt. A rendszerváltás viharai az elsõ idõben szinte alig értek el ide. Jó ideig mûködött és hatott az elõzõ rendszerben kapott lendület. A politikai élet teljes átalakulásával egyszer szembe kellett nézni, mert a korábban megadott pénzügyi kondíciók a fenntartó JászNagykun-Szolnok Megyei Közgyûlés számára tarthatatlanná váltak. A folyamatos költségvetési szûkítések leginkább a munkaerõ vonatkozásában jelentkeztek. A területek növekedésével folyamatosan megnövekedett a munkaerõ szükséglet is. Az 1987-ben kapott alkalmazási lehetõség szerint 21 fõ láthatta el az arborétum gondozását, de a szûkítések hatására 1993-ban 6 fõvel csökkenteni kellett a létszámot. Nem hanyagolható el az a tény sem, hogy a fenntartásra szánt öszszeg az idõnként megugró inflációval egyre csökkent. 1996-97 években sikerült az intézmény fenntartására szánt összeget és benne a fenntartás személyi hátterét is stabilizálni. 2001. szeptemberében az 1996-ban Országos Védelemre beadott beadványunkat elfogadták és azóta a park területe (60 ha) Országos Természetvédelmi Terület. Az 1987-ben megtervezett nagyszabású gyûjtemény alapjai ezzel megteremtõdtek. Mára minden feltétel adott arra, hogy a jövõben országosan is meghatározó fásszárú növénygyûjtemény jöhessen létre és a következõ generációk is gyönyörködhessenek és pihenhessenek a Tisza-vidék életerõt sugárzó fái alatt. szöveg: Tálas László fotó: Orlai Sándor

2007/11

A VÁROSVÉDÕ

7

Árvízek és szélsõséges idõjárás vár hazánkra?

Ha valóban a globális felmelegedés korszakát éljük, komoly problémát jelent, hogy sok erdõt kivágtak a vízgyûjtõkön, és a patakmedrek szabályozása miatt a csapadék gyorsan eljut a nagyobb folyókba. A hirtelen levonuló árvizek pedig növelik az árhullámokat. Vissza kell tehát állítanunk a korábbi vagy az ahhoz hasonló természeti környezetet. A mezõgazdaságban a szélsõségekhez alkalmazkodni képes növényi kultúrák telepítése a megoldás, vélekedik JUHÁSZ ÁRPÁD geológus. A neves szakembert az egyre szeszélyesebbé váló idõjárás lehetséges okairól és következményeirõl faggattuk. – Ha a híradásokból indulunk ki, úgy érezzük, megszaporodtak a Földön a természeti katasztrófák. Kijelenthetjük, hogy a természet „viselkedésének” átalakulásáról van szó? – Úgy tûnik, az utóbbi években megnövekedett a száma, valamint a „szezonja” is kitolódott bizonyos természeti jelenségeknek. Gondoljunk csak a hurrikánokra és a tájfunokra. Mindkettõ trópusi ciklon, csak az elõbbi általában a Mexikóiöböl térségében, az utóbbi Ázsiában keletkezik. Ezeknek a nagy örvénylõ rendszereknek a létrejöttéhez a tengermedencék vizének felszínén tartósan legalább 26,5 fokos hõmérséklet szükséges. Az Egyenlítõtõl tíz fokkal északra és délre ez mind az északi, mind a déli félgömbön adott. Napjainkban azt is tapasztalhatjuk, hogy nem a korábban megszokott idõszakban, szeptember végén, illetve október közepén, hanem november végén vagy decemberben ér csak véget a hurrikánok és a tájfunok idõszaka. Ez összefüggésben lehet a tengerek vizének felmelegedésével, vagyis a globális éghajlatváltozással. – A geológus a múltból következtet a jövõre. – Kijelenthetjük: a Föld éghajlata folyamatosan változik. 100 millió éven át például a mainál legalább tíz fokkal melegebb volt légkörünk átlaghõmérséklete. Ebben a korban uralták földünket a dinoszauruszok. Csupán néhány millió, illetve néhány tízmillió évig tartott a nagyobb lehûlések korszaka, ekkor a Földön a jégsapkák is megjelentek. A leghidegebb idõszakokban nagymértékben csökkent a tengerek szintje. Az utolsó eljegesedés végén, körülbelül 10 ezer évvel ezelõtt (tehát amikor az emberi civilizáció kifejlõdött), a Föld hõmérséklete melegedõ fázisban volt. Ez a tendencia napjainkig szinte megszakítás nélkül tart. Háromszáz éve újabb melegedési folyamat kezdõdött, tehát még az ipari forradalom, és az

ezzel összefüggõen megnövekedett szén-dioxid-kibocsátás elõtt. A jégtömegek olvadása miatt emelkedik a tengerek szintje. Grönlandon például három kilométer vastag jégpáncél található, így nem csoda, hogy egy-egy leszakadó jégtömb akkora is lehet, amibõl ki lehetne elégíteni New York egyévi ivóvízigényét. A felmelegedésrõl ugyan nem, de arról vitáznak a szakemberek, hogy ebben mekkora szerepe lehet az emberiségnek. Úgy gondolom, a globális felmelegedést tagadók véleménye manipuláció eredménye. Megálljt kell parancsolnunk a nagymértékû szén-dioxid-kibocsátásnak – bár amikor az USA, Kína és India egyedül annyi káros anyagot bocsát ki, mint a többi ország együttvéve, akkor sejteni lehet, hogy a klímaegyezmények nem hozzák meg a kívánt eredményeket. – Mi várhat ránk, ha nem sikerül megfékeznünk a szén-dioxid-kibocsátást? – A következõ ötven évre vonatkozó elméletek szerint legalább két, de akár hat fokkal is melegebbé válhat légkörünk átlaghõmérséklete. A magasabb hõmérséklet fizikailag szeszélyesebb jelenségeket produkálhat, ezért a hazánkban tapasztalható szélsõségekrõl elmondható, hogy a több csapadék, a gyakoribbá váló szélviharok éppúgy tarkíthatják idõjárásunkat, mint az aszály. Sok ilyet láttunk az utóbbi években, de kétséget kizáróan nem bizonyítható, hogy ezek a globális felmelegedés következményei; rövid idõn belül egymást követõ szélviharok például a múltban is számtalanszor elõfordultak már. Úgy gondolom, függetlenül a klímaváltozás mértékétõl, Magyarországon a szélsõséges idõjáráshoz alkalmazkodni képes növényi kultúrák telepítése a megoldás. Természetesen ezután is vizsgálnunk kell, hogy éghajlati és mezõgazdasági szempontból mit hozhat számunkra a jövõ. Véleményem szerint a klímaváltozás miatt itthon az árvizek okoznak majd komoly nehézségeket a szakembereknek. Az elmúlt tíz évben láttunk olyan példákat, hogy adott vízgyûjtõ területen sok csapadék esett. Ez az árvizek pusztításának mértékét és gyakoriságát is befolyásolja. Ha valóban a globális felmelegedés korszakát éljük, komoly problémát jelent, hogy sok erdõt kivágtak a vízgyûjtõkön. A patakmedrek szabályozása miatt a csapadék gyorsan eljut a nagyobb folyókba. A hirtelen levonuló árvizek pedig növelik az árhullámokat. A Tiszánál például ez reális veszély. Vissza kell tehát állítani a korábbi vagy az ahhoz hasonló természeti környezetet. Problémáinkat fõképp ez orvosolhatja. Kleinhappel Miklós www.gportal.hu/kleinhappel www.zoldvirtus.hu

Dévai Szent Ferenc Alapítvány Bankszámlaszám: 10300002-20145639-00003285 www.devaigyerekek.hu

8

A VÁROSVÉDÕ

2007/11

KÖRNYEZETVÉDELEM OTTHONUNKBAN ÁRTALMATLANÍTTASSUNK ENGEDÉLLYEL RENDELKEZÕ CÉGEKNÉL!

A háztartási hulladék végleges ártalmatlanítására ma két technológia vált általánossá. 1./ A hulladék magas, legalább 1200 Co-on való égetése. Ekkor a keletkezõ hõenergia hasznosítható, ugyanakkor a füstgáztisztítási maradék elhelyezése további problémát vet fel. 2./ A hulladék végleges elhelyezése szigorú elõírásoknak megfelelõ, mûszaki védelemmel ellátott lerakókban. Mindkét megoldás magas beruházásai költséggel valósítható meg. Üzemeltetésük, a lerakók 30 éven át történõ folyamatos ellenõrzése további jelentõs költségráfordítást igényel. HASZNOSÍTSUK AZ ÚJRAHASZNOSÍTHATÓT! A világ nyersanyagkészletei végesek. Az energia mind szûkösebb és drágább lesz. Nincs elegendõ és megfelelõ hely a hulladék végleges tárolására. Úgy tûnik a dilemma megoldása a “recycling”. Ez azt jelenti, hogy a hulladékot ismét visszavezetjük a termelési folyamatba. Így az egyirányú gazdaság helyett körforgást teremtünk. A recycling mellett a következõ érvek is szólnak: a nyersanyag és energia-megtakarítás, kevesebb ártalmatlanítandó hulladék keletkezik, a lakosság környezettudata erõsödik. Tudnunk kell azonban, hogy nem minden terméket lehet teljes mértékben újrahasznosítani és nem minden újrahasznosított termék azonos értékû az eredetivel. Az újrahasznosítás alkalmazása azonban hozzájárul a környezeti terhelés csökkenéséhez. FIGYELJÜNK A CSOMAGOLÁS MÓDJÁRA! Egyre ritkábban találkozunk olyan áruval, amely nincs gondosan csomagolva. A tejet dobozban, az almát fóliában, az italt alumínium dobozban árusítják. A csomagolás eredeti célja, hogy az árukat szállításra, raktározásra alkalmassá tegye, az élelmiszereket megóvja a romlástól. A vásárlói szokások változásával változott a csomagolás módja, szerepe is. Egy nagy önkiszolgáló üzlet csak akkor képes mûködni, ha a lehetõ legtöbb árut és vele együtt a csomagolást adja el. A csomagolás mai feladata, hogy mint “néma eladó” ígéretet tegyen az emberi szükségletek, a szépség, az elismerés, a fiatalság, a kényelem utáni vágy kielégítésére. Így inkább az áruról közvetített kép áll elõtérben, mint az áru maga. Ennek tulajdonítható, hogy például a luxuscikkek többnyire gondosabban csomagoltak, mint az egyszerû használati cikkek. MI A KÖVETKEZMÉNY? A csomagolóanyag mennyiségének rohamos növekedése. Ez a jelenség természetesen tükrözõdik a háztartási hulladék mennyiségének növekedésében is. A csomagolóanyagok többsége egyszeri használat után a szeméttárolókban köt ki. Így az a nyersanyag és energia, amely elõállításukhoz szükséges volt, szintén veszendõbe megy. A csomagolóanyagok kitüntetett képviselõje a PVC, amelyet szintén gyakran használnak. A PVC azonban nem csupán az elõállítás során tartozik a problematikus anyagok közé, hanem a késztermék felhasználása is vitatott, ártalmatlanítása pedig különös gondot igényel. A csomagolóanyagok mennyiségét növeli a poliuretánhab

is, a számítógépek, televíziók szállító dobozainak bélése. Ártalmatlanítása csak magas hõmérsékletû hulladékégetõkben lehetséges. Alacsony hõmérsékletû égetése során mérgezõ hidrogéncianid gáz szabadul fel. SZEMETELÉSI INTELMEK! A hulladékkérdést nem a lerakók és hulladékudvarok oldják meg, hanem mi ha megelõzzük annak keletkezését. Ha a természetben töltjük napot, vigyünk magunkkal szemetes zsákot. Soha ne dobjunk ki szemetet az autó ablakán. Ne kísérletezzünk mûanyag hulladék “házilagos” égetésével. A magas fûtõértékkel szemben az általunk okozott légszennyezés óriási ártalma áll, amely a tökéletlen égés következménye. A heti bevásárláskor gondoljunk arra is, hogy mennyi hulladékot cipelünk haza a csomagolóanyaggal. Az ajándék becsomagolása felesleges, inkább dugja a háta mögé vagy kérje meg kedvesét, hogy csukja be szemét egy pillanatra. Minden használati tárgyunk a Föld kincseibõl készül. Ezek akkor is értékesek maradnak, ha nekünk már nem kellenek. VÁSÁRLÁSI JÓ TANÁCSOK. • Elõbb javítson, azután vásároljon gépet, ruhanemût. • Vigyen a boltba kosarat, ne fogadjon el mûanyag zacskót. • Válassza az egyszerûen csomagolt árut. • Tartós, javítható terméket keressen az eldobható bóvli helyett. • A hajtógázas aeroszolok helyett hajtógáz nélküli permeteket vegyen. • A kartondobozt ne vigye haza, hagyja az áruháznál. • Ha választhat új vagy újrafeldolgozott termék között, válassza az utóbbit. • Vegyen sûrítményt, a vizet otthon is hozzá lehet önteni. • Ne dõljön be a csábos csomagolásnak. Üvegben forgalmazott italokat válasszon, és ha vissza-váltható, váltsa vissza. • Ha kevésbé feldolgozott terméket vásárol nagy kiszerelésben egyszerû vagy utántöltõ csomagolásban, nemcsak pénztárcája de környezete is jól jár. • Keressen olyan árukat, amelyeket nem kell több ezer kilométerrõl szállítani. • Ne vegye meg azokat a termékeket, amelyekbõl veszélyes hulladék lesz. Ha nem nélkülözhetõk csak keveset vegyen belõlük, és minél ritkábban használja õket. ENERGIAHASZNÁLAT ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM Néhány évtizeddel ezelõtt gazdasági szakemberekben az a tévhit élt, hogy egy ország fejlettsége egyenes arányban van az elhasznált energia nagyságával. Iskolás tankönyvekben füstölgõ gyárkémények szemléltették a “haladást”. Egyre nagyobb méretû energiatermelõ egységeket építésére törekedtek, teljesen átalakítva azok környezetét, megszüntetve sok ott növény és állat eredeti élõhelyét, miközben az energia felhasználása rossz hatásfokkal pazarló módon történt. Valójában nem az energiafelhasználás mértéke jellemzi a

2007/11

A VÁROSVÉDÕ

9

KÖRNYEZETVÉDELEM OTTHONUNKBAN fejlettséget, hanem a felhasználással elállított szolgáltatás minõsége. Fényre, melegre vagy éppen hûtésre van szükségünk, jól élvezhetõ TV képet akarunk látni, közömbös számunkra, hogy mekkora energiaráfordítással valósul az meg. Azaz dehogyis közömbös. Az a jó, ha ugyanolyan, vagy még jobb minõségû szolgáltatást kisebb energiafelhasználással tudunk biztosítani, a fejlõdést ez jelenti. Az energiának ugyanis ára van, és nem csak pénzben értve, hanem az energiatermelés az egyik legkörnyezetpusztítóbb tevékenység. Amikor távfûtött lakásunk melegét élvezzük vagy elektromos készüléket csatlakoztatunk a konnektorba, az energiahasználatot teljesen tisztának véljük. Azonban a vezetékek másik végén ott vannak az erõmûvek, amelyek legfõképpen fosszilis energiahordozókat használnak fel. Ezek amellett, hogy környékükön helyi károsító hatásaik vannak (füst, por, korom, salak- és meddõhányók), a globális környezeti problémáknak, elsõsorban a széndioxid miatt az üvegházhatás fokozódásának is fõ elõidézõi. Fenntartható világunk érdekében ezeket a káros hatásokat meg kell szüntetnünk, mértéküket csökkenteni kell. A feladat a fosszilis energiahordozók használatának csökkentésével teljesíthetõ, aminek (egymást nem kizáró) lehetõségei: • az energiahatékonyság növelése • a megújuló energiaforrások alkalmazása Az energiahatékonyság növelésével azonos vagy kisebb megtermelt energiával biztosítjuk ugyanazt vagy a még jobb minõségû szolgáltatást (fényt, meleget, munkát). Ezt korszerûbb, jobb hatásfokú, megfelelõen karbantartott eszközökkel lehet elérni (beleértve épületeink kialakítását is). A megújuló energiák lényegében a napsugárzás energiájának különbözõ, közvetlen vagy közvetett formában való felhasználását jelentik. A környezetvédõk ezeket tartják az egyetlen tiszta, környezetkímélõ energiaforrásoknak. A megújuló energiák használati arányának növelése az energiaforrások között az energiarendszer környezetkímélõbbé tételének legfontosabb lehetõsége. Ha van rá lehetõségünk (családi ház, üdülõ, magángazdaság), törekedjünk ennek megvalósítására. Közösségi szinten (lakótelep, önkormányzat stb.) lobbizzunk a megújuló energiák terjedéséért! A napsugárzás energiájából közvetlenül hõt vagy elektromos energiát állíthatunk elõ. A szél erejével szivattyút mûködtethetünk vagy áramot termelhetünk. A vízi energia ugyancsak megújuló energia, de ennek hasznosítása csak olyan földrajzi feltételek mellett javasolható, ahol a táj ökológiai háborítása nélkül lehetséges. Megújuló energiaforrás a biomassza, az élõlények által termelt hasznosítható szervesanyag is. FÛTÉS, VILÁGÍTÁS A háztartásokban használt energia 2/3-át a fûtésre fordítjuk, az itt elért megtakarítással tudjuk leglátványosabban csökkenteni fogyasztásunkat. A hõ a lakásból a nyílászárókon, falakon keresztül szökik meg. Túlfûtött lakásból a nagyobb külsõ-belsõ hõmérséklet különbség miatt több hõ távozik. Úgy fûtsünk, hogy akkor és ott legyen meleg, amikor

arra szükségünk van. A hõszigetelés javításával csökkenthetõ a fûtött terek hõvesztesége. Legkönnyebben a nyílászárók utólagos résszigetelése oldható meg. Az éjszakai hõveszteség redõnnyel és sötétítõfüggönnyel is nagymértékben csökkenthetõ az ablakokon. A rossz hõszigetelésû falak is javíthatók utólagos szigetelõréteg felvitelével. Ez nem túl olcsó, és szakember kell a kivitelezéshez - viszont gyorsan megtérül és kedvezményes kölcsönt is lehet kapni hozzá. Ablak alatti fûtõtestek esetén ügyeljünk arra, hogy a függöny ne lógjon rá a fûtõtestre, mert az az ablakon át kiirányítja a szabadba a meleget. A fûtõtest mögötti a falra hõvisszaverõ fóliát ragasztva javítható a fûtés hatásfoka. SZELLÕZTETÉS: friss levegõre a fûtési szezonban is szükségünk van. Az energiaveszteség csökkentése érdekében szellõztessünk naponta többször, alaposan, biztosítva a teljes légcserét, de röviden. A fûtésszabályozás könnyebben megoldható központi fûtés esetén, de környezetkímélõen fûthetünk hagyományos tüzelõberendezésekkel is. A cserépkályhánál meg kell említeni a jó hõtároló képességet. Alkalmas fa vagy biobrikett eltüzelésére is, amik a megújuló energiák körébe tartoznak - globálisan ezek a legtisztább energiák. Karbantartással, megfelelõ huzat beállításával jó hatásfok és minimális füstkibocsátás érhetõ el. Háztartásunkban sok energiatartalmú hulladék is keletkezik, ezek házi elégetésével azonban csínján bánjunk. A papír, ha másra nem alkalmas, elégethetõ a hagyományos tüzelõberendezésekben, de pl. a mûanyagtartalmú csomagolóanyagok elégetése szigorúan tilos, ezekbõl mérges gázok, rákkeltõ vegyületek keletkezhetnek az égéskor. A VILÁGÍTÁSra fordított energiafelhasználás kisebb tétel energiaháztartásunkban, de jelentõs megtakarítást itt is elérhetünk. A jobb hatásfokú, korszerûbb fényforrások a hagyományos izzólámpáknál 60-80 %-kal kevesebb energiával adnak azonos fényt. Lakás belsõ terébe elsõsorban a kompakt fénycsõ ajánlható, akkor, ha naponta legalább 3-4 órát szükséges használni. Magasabb ára a nagyobb élettartam és a kis fogyasztás miatt rövid idõ alatt megtérül. A fényforrásokat és burkolatukat tartsuk tisztán, a por, szennyezõdés jelentõsen csökkenti a fényerõt. Az ELEKTRONIKUS BERENDEZÉSEK közül egyre többnek van úgynevezett standby (tartalék) üzemmódja. Ilyenek például a videók és a TV készülékek a programozási és távvezérlési lehetõség miatt, vagy a fénymásoló gépek. Ilyenkor ezek az eszközök valóban jóval kevesebbet fogyasztanak, mint tényleges mûködés közben, de az sem elhanyagolható. Egyes típusok 10 W-nál is nagyobb teljesítményt vesznek ilyenkor fel, fogyasztásuk hosszú idõtartamon keresztül így is jelentõs lehet. Ezért ha hosszabb ideig nem használjuk, nem is programoztuk be, akkor kapcsoljuk ki a fõkapcsolójukkal ezeket a berendezéseket. Következõ számainkban folytatjuk

Szendi Gábor Esztergomi Környezetkultúra Egyesület

10

A VÁROSVÉDÕ

2007/11

MADÁRVENDÉGEK ELLÁTÁSA

A TUDATOS VÁSÁRLÓ 12 PONTJA

Az idõjárás zordabbra fordulása, a nappali hõmérséklet csökkenése félreérthetetlenül jelzi, hogy közeledik a tél, amely a legkritikusabb idõszak a vadon élõ madarak számára. Emberi segítséggel, egy kis törõdéssel és etetéssel gondoskodhatunk arról, hogy tollas barátaink közül minél többen éljék meg a jövõ évi tavaszt. Az etetést akkor kell elkezdeni, amikor nappal tartósan 0 Celsius fok köré vagy alá csökken a levegõ hõmérséklete. Fontos körülmény a téli csapadék is: ha ugyanis hótakaró borítja a földet, akkor a madarak nem vagy csak nagyon nehezen találnak maguknak eleséget. Emiatt alapvetõen az ember segítségére szorulnak. A téli madáretetés alapvetõ szabálya, hogy ha elkezdtük, akkor folyamatosan etessük a kertben, házunk környékén élõ madarakat. Õk ugyanis hamar megszokják a segítséget, és "számítanak" rá! Etetni általában február végéig, március elejéig szükséges, az idõjárás fölmelegedésével föl kell hagyni a mesterséges táplálással. A kistestû madarak (cinegék, vörösbegy, zöldike, csuszka, pintyek) elõszeretettel fogyasztják a különbözõ magvakat. Ideális táplálék számukra a héjas napraforgó (szotyola) vagy a kereskedelemben, piacokon is kapható magkeverék: általában napraforgó, búza, köles és kukorica elegye. Ha van a kertben madáretetõ, oda kell beszórni az eleséget; ha nincs, akkor bokrok aljába is kitehetõ. Utóbbi esetben fontos, hogy ne járjanak a közelben macskák! Kenyérrel, kenyérmorzsával ne etessünk, mert az megsavanyodik a madarak begyében, és könnyen a pusztulásukat okozhatja! Romlott, penészes vagy sózott eleséget soha ne adjunk a madaraknak, mert végzetes lehet rájuk nézve. Kis énekesmadaraink etetésére nagyon megfelelnek a szupermarketekben, gazdaboltokban kapható, kis hálóban forgalomba hozott gombócok is. Ezek zsiradékba (általában fagygyúba) préselt különbözõ magvakat tartalmaznak, tehát nagy energiatartalmúak, így képesek pótolni a fagyos idõben elszenvedett energiaveszteséget. Fák, bokrok magasabb ágaira akasztva nem csak a madarakat táplálják, de egyben lehetõséget nyújtanak a kert tollas vendégeinek megfigyelésére és fényképezésére is. Kis ügyeskedéssel házilag is készíthetõ "madárkalács" marhafaggyúból és magokból, szotyolából. A megolvasztott 2-3 dl faggyúhoz kell keverni két maréknyi magot, majd az egészet egy mûanyag (tejfölös, joghurtos) pohárba önteni, és madzagot lógatni bele. Amikor megdermedt, a pohárból kiszedve föl lehet akasztani egy fára vagy bokorra, s máris jöhetnek a madarak. Meggyvágók, harkályok és rigók ritkábban merészkednek az etetõkre (esetleg nem is férnek be oda). Számukra megfelelõ eleség az etetõ vagy bokrok alá kiszórt almagerezdek, csutkák, fõtt krumpli és fõtt, aprított sárgarépa. www.greenfo.hu

1. A PÉNZEDDEL SZAVAZOL! A vásárlás a Te döntésed. Eldöntheted, mit és kit támogatsz, mit nem. Nem kell támogatnod a környezetszennyezést, vegyszerezést, gyermekmunkát, a buta, káros és felesleges dolgok tömeges gyártását. 2. A SZEMÉT A LEGDRÁGÁBB! A szemét értelmetlen pénzkidobás Neked és terhelés a környezetnek: mindig gondold végig, mennyit dobsz majd ki abból, amit megveszel. 3. CETLI Vásárlás elõtt írd össze, mire van szükséged. A nagy üzletek profi módszerekkel csábítanak felesleges pénzköltésre. Ne hagyatkozz 'polctrükkökre'. 4. HELYBEN A nagy bevásárlóközpontok helyett vásárolj piacon, vagy helyi boltban. Kutasd fel a jó helyeket. 5. MENNYI MÛANYAGOT VISZEL HAZA? Vigyél magaddal táskát, szatyrot, ne fogadj el zacskót mindenhol. Válaszd az egyszerûen csomagolt árukat. Keresd a visszaváltható, illetve újrahasznosított csomagolást. 6. KERESD AZ EREDETIT! Ne dõlj be a szép külsõnek és a vicces dumának: kerüld a nem természetes alapanyagból, vegyszerek segítségével, gyárilag elõállított ételeket. 7. OLVASD EL A CÍMKÉKET! Az élelmiszerek és kozmetikumok rengeteg káros (és felesleges) anyagot tartalmazhatnak. Ne kezeld magad vegyszerrel, se kívülrõl, se belülrõl, ha vegyszer nélkülit is kaphatsz. 8. ERÕSZAKMENTES SZÉPSÉG Válassz olyan kozmetikumokat, amelyeket állatkínzás nélkül tesztelnek, illetve nem tartalmaznak állati eredetû anyagokat. 9. TARTÓS HASZNÁLAT! Kerüld az eldobható dolgokat, ezek tömeges elõállítása és kidobása energiapazarlással és környezetszennyezéssel jár. 10. FRISSET Friss, hazai idényzöldséget és -gyümölcsöt vegyél az üvegházi, több tízezer kilométert utaztatott, mesterségesen érlelt, agyoncsomagolt és tartósított áruk helyett. 11. HELYI TERMÉKEKET VEGYÉL Keresd a lakóhelyed közelében készülõ dolgokat. Így a helyi környezetedet támogathatod, valamint kevésbé járulsz hozzá a szállítással járó környezetterheléshez. 12. NEM MINDEGY! Ha nincs is tökéletes termék, keresheted mindig a jobbat. Legyél tudatos: járj utána, hogy ki állítja elõ, mit tartalmaz, mibe csomagolják, hová kerül.

MUSTÁRMAG

2007/11

11

AZ ALKOHOL ÉS A RÁK Az alkoholizálással társult rákféleségek leggyakoribb típusa a májrák. Az erõs krónikus italozás és dohányzás együttesen a szájüregi és nyelvrák kialakulásának kockázatát 15-szörösére, a nyelõcsõrákét pedig 25-szörösére növeli. Ezenkívül jól megalapozott gyanú van arra is, hogy az alkoholfogyasztás nõknél az emlõrák elõfordulás gyakoriságát is növeli. Az alkoholizmus és az alkoholista fogalmának pontos meghatározása nehéz és a meghatározás kritériumai szerzõk szerint elég széles határok között mozognak. Általában úgy tartják, ha az egyén napi alkoholfogyasztása 40 gramm tiszta alkoholnál magasabb, az már alkoholizmusnak minõsül. Egy pohár szeszes ital kb. 12 g tiszta alkoholt tartalmaz. Ha a rendszeresen elfogyasztott napi szeszes italok (függetlenül azok jellegétõl) összalkohol tartalma 40-80 g között van, mérsékelt, ha pedig 80 g-nál magasabb, az nagyfokú alkoholizmusnak minõsül (ezen menynyiségek egészségkárosító hatása egyénenként változó - egyeseknél már kisebb mennyiség is nagyfokú alkoholizmusnak minõsülhet!). Az alkohol egészségkárosító hatása, így a rákos megbetegedések elõfordulásának gyakoriságára kifejtett hatása is, lényegében független attól, hogy azt milyen formában (bor, sör, pálinka, whisky stb.) fogyasztják. A szeszes italok elsõsorban azon szövetekre fejtenek ki rákkeltõ hatást, amelyekkel a fogyasztás során közvetlen érintkezésbe kerülnek, vagyis a szájüreg, garat, felsõ légutak nyálkahártyáján érvényesül elsõsorban az alkoholhatás. A májat, ahol az alkohol lebontása, anyagcseréje, feldolgozása történik, a mértéktelen alkoholfogyasztás szintén súlyosan érinti. A szeszes italok a nyálkahártyák (garat, szájüreg, nyelõcsõ, gyomor, bél) sejtjeit irritálva azokat érzékenyebbé teszik más forrásból - például a dohányzásból - származó karcinogén anyagok rákkeltõ hatása iránt. Egyértelmûen bizonyított, hogy az alkoholfogyasztás fokozza más rákkeltõ tényezõk rákkeltõ hatását. Különösen erõs egymás rákkeltõ hatásának erõsítése, ha az alkoholizálás dohányzással társul. Szakmai körökben bizonyítottnak tekintik, hogy az alkoholizálás a gége-, szájüreg-, garat-, nyelõcsõ- és májrák vonatkozásában oki tényezõként szerepel. Ezenkívül jól megalapozott gyanú van arra is, hogy az alkoholfogyasztás nõknél az emlõrák elõfordulás gyakoriságát is növeli. Szájüregi- és nyelvrák keletkezésében az alkoholizálás és dohányzás bizonyított kockázati tényezõk. Mértékadó tanulmányok szerint a rák kialakulásának kockázata a naponta fogyasztott alkohol mennyiségével arányosan növekszik. A szájüreg és nyelvrákok férfiaknál 35%-ban, nõknél 27%-ban a rendszeres alkoholizálásnak tulajdoníthatók. Hasonló a helyzet az egyébként ritka garatrák vonatkozásában is. Hazánkban az ajak-, szájüregiés garatrák (melyeket együtt tartanak nyilván) miatt elhunytak száma évrõl-évre emelkedik. A KSH adatai szerint 1996-ban ez

MUSTÁRMAG Magyar Rákellenes Liga Érdi Szervezet www.rakliga.hu • [email protected] telefon: 06-20-56-55-208 számlaszám: 12001008-00102329-00400001 kiemelkedõen közhasznú egyesület adománya 150 százalékát levonhatja az adóalapból Lelkisegély telefonszolgálat a 06-80-505-675 ingyenes zöld számon hétfõtõl szombatig 9-21 óráig.

volt a halálok 1485 esetben, ennek több mint 1/3-a tekinthetõ olyannak, mely alkoholizálással kapcsolatos. Ha az alkoholizálás még dohányzással is társul - amely úgyszólván rendszeres - e rákféleségek kialakulásának kockázata még meredekebben növekszik. Az, hogy a gégerák kialakulásában a dohányzásnak oki szerepe van, ma már széles körben ismert. Az viszont kevésbé, hogy a gégerák vonatkozásában az alkoholizálás is igen komoly kockázati tényezõ. Skandináv országokra vonatkozó újabb keletû felmérések adatai pedig egyértelmûen bizonyítják, hogy a naponta elfogyasztott pohár italok számával (0-4,8-16) arányosan a gégerák fellépésének kockázata 2-3, ill. ötszörösére nõ. Még meredekebben nõ a rák kialakulásának kockázata az elfogyasztott italok számával a nyelõcsõrák vonatkozásában: 2,54, illetve 7-szeresére az elfogyasztott pohár italok száma szerint. Ugyancsak skandináv országokra vonatkozó felmérés szerint a férfiak nyelõcsõrákos megbetegedésének 40%, a nõk nyelõcsõrákos megbetegedésének 30%-áért az alkoholizálás a felelõs. Az USA-ból ennél is ijesztõbb adatok is kerültek közlésre. Ezek szerint az erõs krónikus italozás és dohányzás együttesen a szájüregi és nyelvrák kialakulásának kockázatát 15-szörösére, a nyelõcsõrákét pedig 25-szörösére növeli. www.daganatok.hu

Pályázat diákoknak „Ne vessz el a füstben, válaszd az életet!"címmel a Magyar Rákellenes Liga pályázatot hirdet az általános és középiskolások részére. Bizonyára mindannyian tapasztaljátok környezetetekben az egyre terjedõ egészségkárosító szokásokat. Sokan vannak, akik elszomorító módon önpusztító életet élnek. Gondoljunk csak a dohányzásra, amellyel a "füstölgõk" nem csak önmaguk, de a környezetükben élõk egészségét is rombolják. De van esélyünk arra, hogy egy tisztább, egészségesebb, mosolygósabb világban éljünk! Nem legyõzni, hanem meggyõzni kívánjuk barátainkat! RAGADJ TOLLAT, CERUZÁT, ECSETET! KÉSZÍTS PLAKÁTOT! Egy plakát ezreket érinthet meg, és ösztönözhet jó elhatározásra. Korosztályok: I. Általános iskola alsó tagozat II. Általános iskola felsõ tagozat III. Középiskola A plakát hátuljára kérjük, írd rá adataidat (neved, pontos lakcímed irányítószámmal, telefonod, e-mailed, iskolád neve, címe, tanárod neve). Beküldési határidõ: 2008. március 30. Beküldési cím: Magyar Rákellenes Liga 1507 Budapest, Pf.: 7. Eredményhirdetés: májusban Jutalom: értékes sporteszközök, könyvek, játékok Információt kérhetsz Ulbrich Balázstól a 06-1-321-7445-ös telefonszámon, vagy a [email protected] e-mail címen.

Szíves figyelmükbe

12

2007/11

Sirius Állat – és Természetvédelmi Közhasznú Alapítvány Telefon: 06 30 276-6071 (Böjtös Andrea) • 06 30 910-6987 (Böjtös Éva) Email: [email protected] • Bankszámlaszám: • 10403136-49534949-49521015

Jogsegélyszolgálat A Városvédõ és Városépítõ Egyesület minden héten pénteken 17 és 19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart. Helyszín: Érd, Diósdi út 4/1 (a Ritmus Áruház mellett, a vasút felõli bejárat) Dr. Szabó Ferenc ügyvéd. Tel.: 06 30 352-1275

SZENNYVÍZSZIPPANTÁS DUGULÁSELHÁRÍTÁS, CSATORNATISZTÍTÁS NAGYNYOMÁSÚ

WOMA AUTÓVAL.

FÜLÖP SÁNDOR VÁRJA

Hirdetésével az érdi Környezetvédõ Egyesületet támogatja! A

VÁROSVÉDÕ

HIRDETÉSSZERVEZÕT KERES. JELENTKEZNI:

[email protected] 06-30-328-2750

MEGRENDELÉSEIKET!

Telefon: 23-377-062, 06-20-9368-062

MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕ

KONTÉNERES SZÁLLÍTÁS sitt • kommunális hulladék • lomtalanítás HÁZ – ÉS LAKÁSFELÚJÍTÁS • ács, tetõfedõ, bádogos munkák • hõ – és hangszigetelés • gipszkarton szerelés • víz-, gáz-, gázkészülék és fûtésszerelés • burkolás, kõmûvesmunkák • festés, mázolás • épületek és vasszerkezetek bontása • gépi földmunka I + M UNIVERSAL Bt. 2030 Érd, Kossuth L. u. 176. Telefon: 06-20/386-7579, 06-30/254-5180, 06-70/389-6874 • Fax: 06-23/362-939

TELEFON: 06-30-850-3047

HAGYOMÁNY, KÉZMÛVESSÉG, NÉPMÛVÉSZET

Egyedi kerámiák igényes kivitelben, nagy választékban a készítõtõl. SZÛCS LÁSZLÓNÉ keramikus 2030 Érd, Fürdõ utca 32. Telefon, fax: 06-23-374748