s Q t r W k XV. évfolyam 7. szám
KÜRTÖS Közéleti havilap
2017. július
Ára 0,40 EUR 150,- Ft
Ugri tanta perpatrata caede - 907 A magyarok nagy gyõzelmet arattak Történetírásunk ugyancsak hallgatott a honfoglalás korának egyik legnagyobb fegyveres összecsapásáról, a 907-es évi pozsonyi csatáról. Honfoglaló õseink 895-tõl kezdve fokozatosan megszállták a Kárpát-medence akkoriban lakható területeit. A Keleti Frank Birodalom féltékenyen figyelte az új, egységes, erõs hatalom kialakulását, ezért elhatározták, hogy katonailag semmisítik meg a magyarokat, akik azonban hatalmas gyõzelmet arattak. A Polgárok Balassagyarmatért és a Palócságért Alapítvány emlékmûvet avatott Árpád fejedelem tiszteletére a 907. július 5tõl 7-ig vívott sorsdöntõ, gyõztes pozsonyi csata emlékére. Az avató beszédet dr. Bakay Kornél régész, õstörténész, nyugalmazott tanszékvezetõ professzor tartotta, aki bõ félórás beszédében emlékezett meg a történelmi körülményekrõl és tényekrõl, valamint a jelenkori veszélyekre hívta fel a figyelmet, amelyek ugyan más eszközökkel „harcolnak“, de nem mondtak le a magyarság likvidálásáról. Az alábbiakban beszédébõl idézek. A pozsonyi csata, akár a trianoni gyásznapunk, jelenkori mindennapjainkban messze nincs az õt megilletõ helyen. Június 4-e nemzeti gyásznapunk kellene legyen, s ha már emlékmûvet akar a kormány, ezt kellett volna megépíteni ott, a Szabadság téren, ahol egykor is álltak a szobrok és az ereklyés országzászló! Július 5-e pedig nemzeti ünnepünk kellene legyen, a Kárpát-Haza valódi születésnapja, hiszen 907. július 5-i sorsdöntõ gyõzelmünk után 123 esztendeig idegen katona nem merte a lábát betenni hazánk földjére, s így ki tudott épülni egy erõs állam, amely félezer évig ellenált minden hódítási kísérletnek. Napjainkban kezdünk magunkra találni, kezdünk feleszmélni. A nemzet nagyobb része ugyan még vigasztalásra szorul,
a vegetáló sokadalom számára még semmit nem jelent a felemelõ múlt, mert sokan még kedvelik a szolgaságukat. Sokan még nem látják, hogy a nemzetegyesítés csak szólam marad, ha kivásárolják alólunk a földet, ha elfogyunk, ha szüntelenül az idegenek és az idegen szívûek kedvében járunk, s csak õket ajnározzuk. „Az emberi természet sajátja, hogy amikor a múltat idézi, mindig a jövõben reménykedik, s a hazaszeretet reményei csak a haza emlékeivel enyészhetnek el, mert amikor szeretünk, hiszünk a halhatatlanságban!“ (báró Eötvös József) El kellene tehát kezdenünk felkészülni a jövendõ újabb nagy pozsonyi csatájára, amelyben csak két fegyverünk lehet: a magyar asszonyok méhe és a magyar lélek legyõzhetetlen erejébe vetett hitünk. A hamis szónak oltárt ne építsünk. Vigyázzunk a szellemi mérgezõkre. Szun Cu A háború mûvészete c. mûvében már kétezer évvel ezelõtt megmondta, hogyan lehet legyõzni az ellenséget: „el kell venni a hitelét mindannak, ami érték az ellenséges országokban, meg kell tépázni az uralkodó osztályok jó hírét, minden eszközzel meg kell zavarni a kormányzat mûködését, ellentétet kell szítani a polgárok között.“ Vegyük példának Pozsonyt, amelynek elsõ említése 1001bõl való, Bratislava elsõ említése pedig csak 1837-bõl ismert! A Preslava névalak erõltetése szlovák túlhajtás. 1920 elõtt Pozsony lakosságának 70 %-a volt magyar, ma 5 %. A Felvidék magyarjainak száma 1920-ban több, mint 900 ezer volt, ma nem éri el a 460 ezret. A nagy magyar nemzet-egyesítés közben a felvidéki magyarok közül a magyar állampolgárságot nagyon kevesen kérték! (Folytatás a 7. oldalon)
„ Boldog Isten, nézz ránk a magas egekből, / áraszd ránk mosolyod fénylő napszemedből.
Nemzetek Istene! Add nekünk e földet! / Magyarok Istene! Tarts meg itt bennünket! Évezredeken át, áldd meg életünket, / viharban és vészben oltalmazz meg minket! Adj szívünkbe békét, derűs boldogságot, / ne érezzük soha a hontalanságot. Duna, Tisza partján magyar szóval áldjunk, / ez legyen örökre a mi Szent Országunk. Legyen minden magyar a Te Fény gyermeked, / pihentesd meg rajtunk áldott tekinteted." Árpád imája
2 Kürtös
Közélet
2017. július
Az év borásza
Talán kevesen tudják, hogy a bor, a szõlõ erjesztésével készült alkoholos ital Mezoptámiából indult el világhódító útjára Európába, Afrikába, majd a 16. században a spanyolok által Amerikába, majd végül Ausztráliába és Új-Zélandra. Magyarország területén már a honfoglalás elõtt is termesztettek szõlõt, így a honfoglaló õseink fejlett szõlõtermesztõ és borkultúrát találtak. Szûkebb pátriánkban is találni néhány híres borvidéket, ahol évszázados hagyományai vannak a szõlõmûvelésének és a borkészítésnek. Az éves csapadékmennyiség határozza meg a szõlõtermés /és így a bor/ menynyiségét, a napsütéses órák száma pedig a cukorfokot. A minõségi borok meghatározott termõterületrõl, úgynevezett „borvidékrõl“ származó szõlõbõl készülnek. Ezek egyike a nagykürtösi székhelyû MOVINO Kft. szõlészeti és borászati üzem. A szlovák mozaikszó magyar jelentése: kékkõi borvidék. Itt találkoztunk Celleng András mérnökkel, a cég ügyvezetõ igazgatójával, akit annak apropóján kerestünk fel, hogy a Szlovák Szõlõtermesztõ és Borkészítõ Szövetség 2016-ban az „ÉV BORÁSZA“ megtisztelõ díjjal tüntette ki. A csábi születésû és máig ott élõ Celleng András találkozásunkkor elárulta, lassan ötvenöt éve, hogy otthon, gyerekként szülei, nagyszülei mellett a szõlõhegyen „belekóstolt“ a szõlõtermesztéssel és borkészítéssel járó munkába. Pozsonyban a Vegyészeti és Élelmiszeriapri Fõiskola elvégzése után a fiatal szakember az egykori Lukanényei Egységes Földmûves-szövekezetben kezdett el dolgozni, ahol annak idején indult virágzásnak a szõlészet és borászat. - Elmondhatom, hogy a múlt század hetvenes éveinek végén a szövetkezet
csábi pincegazdasága a legprogresszívebb volt egész Csehszlovákiában - idézi a múltat Celleng mérnök. - Új technológiával, új módszerek, például mikrobiális szûrõk alkalmazásával az egész országban mi készítettünk elsõként rozé, illetve száraz fajta tiszta borokat, ami nem volt jellemzõ annak idején. Még a rendszerváltás elõtti idõszakban, de még utána is egy ideig olyan országokba exportáltunk bort, mint Ecuador, Hollandia, Svédország, Norvégia, Svájc vagy a távoli Japán. Amikor beérni látszott igyekeztünk gyümölcse, a privatizáció során az akkor élenjáró szövetkezet több részre osztódott, és maradt is belõle valami, meg nem is. Bár a csábi pincegazdaság megmaradt, de idõvel megvásárolta a MOVINO. Tulajdonképpen így került a már akkor is jó hírû borász szakember a nagykürtösi borfeldogozó üzembe. - Amikor idejöttem, lédig bort gyártottak az üzemben, évente csak mintegy 100 ezer palackozott bort - emlékszik vissza Celleng András. - Egy évre rá már 150 ezer palackozott bort szállítottunk havonta hazai piacra és Csehországba. Az volt a célom, hogy erõteljesen foglalkozzunk szõlészettel. Jelenleg 220 hektárnyi szõlészettel rendelkezünk, amely területeket az idõvel tönkrement szövetkezetektõl vásároltuk fel három lokalitásból, mégpedig Csáb és Pribél, Lukanénye és Bussa. Éves bortermelésünk kb. 2,5 millió liter bor. - Milyen volt a tavalyi szõlõtermés? - Valamivel gyengébb volt, mint a 2015-ös, fagykárok is voltak, fõleg Bussán. A minõség jó közepesnek mondható. - Milyen fajta borokat készítenek? - Fehér burgundi, olasz és rajnai rizling, kékfrankos, tramini, cabernet ezek dominálnak. Egyébként Szlovákiában évente 65-70 millió liter bor fogy el, és ebbõl 35 millió a szlovák bor, holott 90 elõtt az egész szükségletet fedezte, és még exportra is jutott belõle. Ennek oka pedig, hogy nagyon lecsökkent Szlovákiában a szõlõterület. Celleng Andrástól megtudtuk, a MOVINO tulajdonképpen kilépett a járás kereteibõl, és immár közép-szlovákai borvidéket jelent, amely Ipolyságtól Tornaljáig terül el, és ezekrõl a területekrõl, de magyarországi gazdaságokból is vásárolnak fel szõlõt.
A borüzem irodaházában a folyosók falait borversenyeken kapott oklevelek borítják. A sok-sok elismerés és díj közül melyikre legbüszkébb az ügyvezetõ igazgató? - Valóban, számtalan versenyen és kiállításon mutatkoztunk be termékeinkkel, és nem is egy aranyérmet gyûjtöttünk be. Amire méltán büszkék lehetünk, az a 2016-os nagy aranyérem, amelyet az olaszrizlinggel nyertünk Brüsszelben a világkiállításon, Közép-Európából egyedüliként. A 100 pontos skálán a bornak min. 92 pontot kell elérnie, hogy nagy aranyérmet szerezzen. Ez a díj annál is értékesebb, mert ennek kapcsán meghívtak Magyarországra, egy borversenyre, egy borbemutatóra, ahol csak olaszrizlingek mutatkoztak be a Corvinus Szállóban, s ahol a 120 olaszrizlingbõl egyedüli külföldiként az elsõ helyet szereztük meg. - Az elmúlt idõszakban komoly beruházásokra került sor az üzemben. Ezzel kapcsolatban mit tart fontosnak elmondani? - Valóban, számos felújítást sikerült megvalósítani a pincészetünkben, és a jövõben is folytatódik a rekonstrukció. Csupáncsak érzékeltetésképp említem, hogy tíz év alatt 6-7 millió euró befektetésrõl van szó, amihez természetesen pályázunk uniós alapokból. Tervünkben szerepel a mostani szõlõterületet 300 hektárra növelni, ahol nem rentábilisak az ültetvények, azokat felújítani. - Minek köszönhetõ az év borásza megtisztelõ cím elnyerése? - Mondjam azt, hogy eddigi borászati munkám, pályám elismeréseként kaptam ezt a kitüntetést, és ezen a területen ennél nagyobb elismerést nem lehet kapni. - Van-e úgymond, ars poeticája a borásznak? - A jó borásznak tulajdonképpen az a feladata, hogy minden jót, ami a szõlõben van, átmentse a borba. Sok minden múlik a technológián, a feldolgozáson, ezekre a borásznak oda kell figyelnie, optimális hõmérsékletnél erjedjen a bor, és minél kevesebb beavatkozással jó bort készítsen. Bodzsár Gyula
Oktatás
2017. július
Kürtös 3
Tanévzárás előtt Az Ipolyi Arnold Alapiskola életéből
Június közeledtével megszaparodnak az iskolai rendezvények, kirándulások az oktatási intézményekben, hisz ebben az
Hagyománya van az iskolában, hogy dicséretben részesítsék, kiemeljék a legjobb diákokat, akik valamilyen téren sokat vagy többet tettek, nyújtottak az iskolában, mint esetleg osztálytársaik. Minden évfolyam tanulói között voltak kiemelkedõ diákok, ám a kiértékelésen leginkább az Ipolyi Arnold-díjban részesülõ tanuló(ka)t emelte ki az iskola igazgatósága és tantestülete. Ezt a díjat minden évben egy kilencedikes diák kapja meg kiváló tanulmányi elõmenete-
tett Toldi kötet átadására is, amelyet Magyarország Kormányának jóvoltából a Kárpát-medence összes végzõs diákja megkapott. Az ajándék az idei Arany János-emlékév alkalmából mintegy fõhajtás Arany páratlan alkotói munkássága elõtt. A tanév utolsó napján pedig a megszokott rend szerint búcsúztattuk kimaradó kilencedikeseinket. Reggel közös szentmisén vettek részt az iskola tanulói és tanítói, majd következtek az utolsó
léért, szorgalmáért, aktivitásáért, iskolán kívüli tevékenységéért és a versenyeken elért eredményeiért. Idén a kilencedikesek osztályfõnökének javaslatára az iskola pedagógiai kara két diákot talált érdemesnek arra, hogy ebben a díjban részesüljön, mégpedig Csáky Mátét és Oroszlány Natáliát, hiszen mindketten szorgalmas tanulók, különbözõ versenyeken eredményesen képviselték az iskolát, és aktivitásukkal is kiemelkedtek a többiek közül. Ezen a napon került sor a Jankovics Marcell filmrendezõ, mûvelõdéstörténész Arany-illusztrációival díszí-
osztályfõnöki órák a bizonyítványosztással, és ezt követõen a ballagók utoljára végigjárták a tantermeket, hogy búcsút vegyenek attól a környezettõl, amely hosszú évekig szinte második otthonuk volt. A búcsúzó szövegek és a ballagási dalok hangjai után pedig elcsöndesedtek az iskola termei, bezárultak kapui, hogy két hónap elteltével újra élettel, vidámsággal és nagy hanggal töltsék meg azt az elkövetkezõ tanévben a régi és új diákok.
idõszakban már mindenki - tanár s diák egyaránt - a tanév végét, pontosabban a vakációt, ill. a pihenést várja. Bár egyegy év végi nagydolgozat, témazáró írásbeli vagy éppen a jobb jegy elérését célzó felelet még várta a diákokat, azonban fokozatosan ezek helyét átvette a szabadabb, kötetlenebb együttlét. Ipolybalogon, az Ipolyi Arnold Alapiskolában az utolsó hónap valóban a közös élmények-
rõl szólt. Kezdve a gyermeknappal, az erdei iskolában való részvétellel, folytatva a természetvédelmi nappal, melynek célja az apafalvai kilátó volt, egészen az osztálykirándulásokig, hogy mindezt az utolsó héten a hagyományos évértékelõ nap, majd a ballagás, a kilencedikesek búcsúzása zárja.
-ná-
4 Kürtös
Közélet
2017. július
Összefoglaló az inámi Mézfesztiválról
A régió egyik legrangosabb rendezvénye Tizennyolc évvel ezelõtt Bodzsár Gyula kezdeményezésére elõször szervezte meg az Inámi Önkormányzat a Mézfesztivált, hogy Inám települése így tisztelegjen Sõtér Kálmán emléke elõtt, aki 1847-ben egy országos hírûvé lett méhgazdaságot alapított Inámban. Benne tisztelhetjük a „Méh és világa“ címû kétkötetes mû íróját, melyet ma is a méhészkedõk „bibliájaként“ tart számon a szakirodalom. Ezen kívül sok cikket írt szaklapokba, a Méhészet c. lap fõmunkatársa volt. A fesztivál évrõl évre sikeresebb lett, és egyre bõvült, nem beszélve arról, hogy az inámiaknak és az idelátogató vendégeknek a hétköznapi munkából egy kicsit eltávolodva fesztiváli hangulatot teremtett, és egész napos szórakozási lehetõséget biztosított. Azóta ez a rendezvény kinõtte magát, és ma már külföldrõl is érkeznek szép számban vendégek csakúgy, mint az ország legtávolabbi pontjairól, és ma már e régió legrangosabb rendezvényeként tartják számon. Július 8-án kellemes, egész napos program várta mindazokat, akik Inámba látogattak a XVIII. alkalommal megrendezésre kerülõ Mézfesztiválra. Több helyszín csábította a vendégeket mézédes élvezetekre. A kínálat különféle mézfajták, mézeskalácsok, cukrászati különlegességek bemutatása, kóstolása és vására volt. Mindannyian tudjuk, hogy a méz az egészség szimbóluma, az inámi fesztiválon kínált méz és mézbõl készült különlegességek garantáltan megbízható termelõktõl származnak, a méhészeink arcukat, nevüket adják a termékeikhez. A vásárlók egyúttal számos információhoz juthattak a mézrõl és különlegességeknek számítottak a csokoládéval, kakaóval, levendulával, gyümölccsel ízesített mézek legkülönfélébb fajtái. Ezen a napon sem hiányzott a kínálatból a finom házi rétes, mely az inámi asszonyok kezemunkáját dicséri, és hírneve messze túlmegy a falu határain. Ez az inámi specialitás a három nõvér, Buris Magda, Nagypál Margit, Nagy Erzsébet, valamint Sógor Gizella, Skulec Erzsébet, Nagy Erzsébet és Bolgár Karolin - aki a fiatal korosztályt képviselte, ügyessége révén került a fesztivál gasztronómiai kínálatába. De megízlelhettük a helyi specialitásokat, vásári finomságokat, mint a sült kolbászt, kürtõskalácsot és sorolhatnám még tovább. A fesztivál igencsak tarka programot tartogatott minden idelátogató számára. A rendezõk több helyszínen a legkülönfélébb programokat és attrakciókat kínálták Mindenki megtalálta számítását,
kezdve a legkisebbektõl egészen az idõsebb generációig. A legkisebbeket ingyenes gyermekprogramok várták, volt lovaskocsikázás, arcfestés, makramézás, kézmûves-foglalkozások, buborékkészítés és táncház. Kedvencnek számított az ugrálóvár a helyi sportpályán. A rendezvényen ünnepélyes fesztiválköszöntõt mondott Régi Zsolt polgármester, aki örömmel üdvözölte a vendégeket, helybeli lakosokat, szereplõket, árusokat és mindazokat, akik megtisztelték jelenlétükkel a fesztivált. A nap elsõ felében méhészeti szakmai fórum folyt, ahol a határon inneni és túli méhészek eszmecserét folytattak a méhészettel kapcsolatban. A jelenlevõk megkoszorúzták Sõtér Kálmán emléktábláját, melyet 2000-ben avattak fel a neves méhész tiszteletére, aki lerakta a méhészet alapjait Inámban és környékén. Ez a nap jeleskedett a méz-, mézborés mézessütemények versenyében is. A szakmai zsûri eredményt hirdetett az „Év akácméze 2017“ versenyben is, és az elõkelõ elsõ helyezést Oravec Gyula szerezte meg Zsélybõl, a második helyezést az inámi Bugyi Gábor nyerte el, harmadik helyen végzett Petrovics Pál Terbegecrõl. A legfinomabb mézessütemény kategóriában az elsõ helyen végzett Nagy Veronika Zsélybõl, a második helyet az inámi Csáki Barbara nyerte el, harmadik helyen végzett Gömöry Szilvia Ipolykeszirõl. Minden versenyzõ jutalmat kapott a községi hivatal felajánlásában, a sok-sok cukrászati finomságokból minden fesztiválozó kóstolót kapott. A szakmai zsûri külön kiemelte Nagypál Sándor, inámi versenyzõ finom mézessüteményét, aki egyedül képviselte a mezõnyben a férfiakat. A mézborok versenyében a díjazottak a következõk: elsõ helyen végzett Babka Gábor Leszenyérõl, a második helyet Skerlec Albin nyerte el Inámból, míg a harmadik helyen Annus Norbert végzett Iploybalogról. A mûsor fénypontja a mézkirálynõ és udvarhölgyei megválasztása volt. A mézkirálynõi korona az inámi Tóth Tímea fejére került, aki egy évig viselheti majd a koronát, és lesz hivatott településünket képviselni különbözõ méhészeti rendezvényeken országon belül és kívül. A két udvarhölgye Bélik Vivien Nagycsalomjáról és Básti Alexandra Ipolybalogról. A falu különdíját a bájos inámi Zatyko Boglárka nyerte el. A délutánon a kikapcsolódás és a jókedv volt a mérvadó, színes szórakoztató mûsor mindenkinek sok-sok meglepetésvendéggel. A színpadon operett-,
nóta- és népdalénekesek váltották egymást, hallhattunk hagyományõrzõ énekcsoportokat, ismét bemutatkozott az inámi UNICUM kórus, mely a rendezvény legsikeresebb produkcióját mutatta be. A konferanszié szerepét ezúttal is Bodzsár Gyula vállalta fel, aki ízes humorral fûszerezte az egyes produkciókat, megalapozva a jókedvet a nézõk körében. Késõ délután Delhusa Gjon szórakoztatta a vendégeket, õt követte a MIEZ-ILLÉS emlékzenekar élõkoncertje. Késõ este pedig a 3+2 vajdasági zenekar koncertjét tekinthette meg a közönség. A népszerû zenekar elõadásában mindenki örömére megelevenedtek a színpadon a legkedveltebb lakodalmas nóták, fülbemászó slágerek. A zenekar igazi fesztiválhangulatot teremtett. Az együttes rekordszámú nézõközönség elõtt lépett színpadra, és óriási sikert könyvelhetett el fellépésével. A nagyszabású koncert után mézédes vigasság folyt a falu utcáin egészen hajnalig. A táncolni és jó zenére vágyók színes kavalkádja birtokába vette a szabadtéri színpad és környéke tereit, utcáit. A DJ Kuti Retro Disco sztárvendége Hevesi Tamás elõadómûvész volt. Elmondhatjuk, hogy a 2017-es Mézfesztivál Inám életében rendkívül tartalmas, mozgalmas és sokszínû volt. Az inámi képviselõ-testület Régi Zsolt polgármesterrel az élen, valamint a helybeli lakosok, aktívan kivették részüket a nagy nap megszervezésébõl, lebonyolításából. Napokkal a rendezvény elõtt óriási csapatmunka folyt a kultúrház és környéke szépítésében, felemelõ érzés volt látni azt a páratlan összefogást és társadalmi munkát mindazok részérõl, akik azért dolgoztak, hogy ez a nap sikeres és méltó legyen Inámhoz. Bízunk abban, hogy a Mézfesztivál vendégei szép emlékekkel távoztak Inámból, amihez hozzájárult az inámi vendégszeretet, a sok finom gasztronómiai specialitás, a színvonalas, tarka mûsor, a jó szervezés és kellemes hangulat. NM /Fotó: Balga Ferenc/
2017. július
Közélet
Kürtös 5
INÁM, a mi kis falunk 2014-ben lezárult egy korszak Inám település életében, és a helyhatósági választásokkal megindult egy új önkormányzati ciklus Régi Zsolt polgármesterrel és a megújult képviselõtestülettel a falu élén. Egy új korszak kezdõdött, mely elsõsorban a kemény munkáról szól, legfõképpen arról, hogy behozzuk a hosszú tizenhét év alatt észlelhetõ lemaradást a faluban. Az elmúlt két esztendõ minket, választókat igazolt, amikor a változás mellett voksoltunk a faluban. A polgármesternek sikerült minõségi szintre emelni a hivatal munkáját. Egy korszerû, reprezentatív hivatalt hozott létre, mely értünk, polgárokért van és nem fordítva. Egy modern, szabványoknak megfelelõ tárgyalótermet alakított ki, pályázati programból nyert pénzen pedig modernizálni tudta a számítógép- és nyomtatóállományt a hivatalon belül. Joggal élvezi a falu bizalmát, és ez fordítva is jellemzõ. Példaértékû összefogás jött létre a polgármester és képviselõtestület között. Számtalan alkalommal bizonyították rátermettségüket, hogy jogos tulajdonosai a képviselõi mandátumnak, amikor egyes rendezvények megszervezésekor tömegeket mozgattak meg, példa volt erre a községi hivatal és környéke tereprendezése, a szabadtéri színpad felújítása, a színpad felújítása a kultúrházban, a játszótér környéke szépítése, a munkálatok a helyi sportpályán, és sorolhatnám még tovább. A polgármester és az önkormányzat között létrejött egy olyan együttes, egy olyan hadra fogható csapat, amely hisszük, hogy elõbbre viszi a falut, és nagyon sok munkát meg tud oldani, és mi, az itt élõk érezni is fogjuk ennek hatását. Egy nyitott közösséget alkotnak, ahol megvan az akarat, a jó szándék a problémák orvoslására a faluban. Ez év februárban megjelent az Inámi Hírmondó elsõ száma, melyben ízelítõt kaptunk az önkormányzat elmúlt két évben végzett munkájáról. Dióhéjban az elvégzett munkálatokról: támfal kiépítése és parkosítás a halottasház körül, orgona vásárlása a halottasházba, hogy elhunytainktól méltó módon búcsúzzunk; a község beszerzett egy személyautót, amellyel sokkal több munkát el lehet végezni, így a hivatali munka ellátása sokkal gördülékenyebb. A szolgálati autó az idõsek napközi otthonának is szolgál, és a mozgáskorlátozottak szükségleteit is kielégíti; sikerült megépítenie a kamerarendszert községünkben; felújítottuk a faluban lévõ közlekedési táblákat; tereprendezés a kultúrház környékén, kibõvítettük a kultúrház bejáratát egy kényelmes terasszal; felújításra került a volt iskola épülete, ahol februárban megnyílt az idõsek napközi otthona; megújult a közvilágítás a faluban, az összes égõ le lett cserélve takarékos fogyasztású égõkre, mellyel a falu villanyfogyasztása kevesebb lesz, ami a költségvetés szempontjából nagyon fontos tényezõ;felújításra került a színpad a kultúrházban, megújul a padlózata,
burkolata, kijavításra került a mennyezet, és új függönyöket kapott a színpad, hogy méltó legyen a kulturális rendezvények lebonyolítására; felújítottuk a szabadtéri színpad alapjait, és faburkolatot kapott a színpad elsõ része; pályázati pénzbõl különbözõ eszközöket vásároltunk egyrészt a kultúrház konyhájába, így edényeket, hûtõszekrényt, tûzhelyeket; vásároltunk továbbá a Mézfesztiválhoz szükséges kellékeket, sátrakat, asztalokat, padokat, technikai felszerelést a rendezvények hangosításához. A választások óta rendkívül gazdag, színvonalas és tartalmas Inám település kulturális élete. Ehhez nagymértékben hozzájárul az önkormányzat szoros együttmûködése a társadalmi szervezetekkel a faluban. Kiemelkedõ figyelem illeti meg az Csemadok Inámi Alapszervezetével való együttmûködést Nagy Amália elnökkel az élén, akinek nevéhez fûzõdik a számtalan esztrádmûsor és rendezvény megvalósítása, de ugyanilyen figyelem illeti meg Régi Anikót, aki az MKP Inámi Helyi Szervezetének elnöke és nevével fémjelzett számos magas rangú rendezvény létrejötte a faluban. Nagy tervekkel, bizakodva nézünk a jövõbe. Az önkormányzat több pályázatot nyújtott be, és minden erejével azon van, hogy amennyiben ezek pozitív elbírálásban részesülnek, megvalósításra is kerüljenek. Fontosnak tartja a focipálya és környéke rendezését, ennek elsõ részében már folyamatban van a játszótér kialakítása, ahol egy kellemes, biztonságos tér lesz kialakítva a legkisebbeknek. Folytatódik a kultúrház udvarának és alsó teraszának felújítása, valamint a tavaly vásárolt hûtõház lefedése és üzembe helyezése. Tárgyalások folynak a falu csatornahálózatának kiépítésérõl, melyre a falunak égetõ szüksége van. Bízunk abban, hogy több település összefogásával ez is kivitelezhetõ lesz a régióban. Inám település egyik legszebb gyöngyszeme a Szent György római katolikus templom. S bár jogilag nem tartozik a községi hivatalhoz, ebben az évben Régi Zsolt polgármester aktív befolyásával, hosszas, komoly utánajárásával sikerült megteremteni a hiányzó pénzösszeget a külsõ homlokzat felújítására, és így elkezdõdhettek a felújítási munkálatok. Mivel a falu polgárai szívükön viselik a templom problémáit, ez a hír felvillantotta a reményt, a bizakodást a hívökben, hogy Isten háza Inámban méltó hajlékká válik. Hogy, ez valósággá váljon, mind a képviselõ-testület tagjai, mind az önkéntesek a lakók sorából aktívan kivették részüket a külsõ burkolat bontásában. Nem lehet név szerint mindenkit megemlíteni, de mindenképpen figyelemre méltó Balík Róbert és Csáky Szabolcs, Nagy Amália és Skerlec Mária önzetlen segítsége, akik a férfiaknak is becsületére váló munkában helyetálltak. NM
Kultúra
6 Kürtös
FALUNAPI
VIGADALOM
2017. július
IPOLYHÍDVÉGEN
Ahogy az már megszokott, ismét fergeteges, programokban gazdag falunapi ünnepséget tudhat maga mögött Ipolyhídvég községe. A lelkes és ügyes szervezõk mindent megtettek azért, hogy aki július 1-jén Ipolyhídvégre látogat, garantáltan jól érezze magát. Az idei falunapot még ünnepélyesebbé tette, hogy hagyományteremtõ szándékkal, az elsõ alkalommal a falunaphoz kötõdve díszpolgári cím átadására került sor. Az elismerõ, nagymértékben kiérdemelt címet Rákos Szabolcs, testvértelepülésünk, Bátonyterenye polgára kapta, aki községünk és
annak lakossága érdekében kiemelkedõen hasznos munkásságával maradandót alkotott, tevékenységével, életpályájával, jelentõs áldozatvállalásával elõsegítette Ipolyhídvég fejlõdését, növelte jó hírét, tekintélyét. A rendezvény ünnepélyes szentmisével vette kezdetét, majd a díszpolgári cím átadása következett, amelyet falunk polgármestere, Lestyánszky Viktor vezetett le díszoklevél és emlékplakett átadásával. Az ünnepélyes átadást követõen megkezdõdött a falunapi mûsor, amelyben többek között felléptek a VIKTÓRIA, QUALITON és a ZEUS zenekarok, SZÕLLÕSY SÁNDOR mulatós, a bátonyterenyei és a hídvégi énekkarok. A mûsorok alatt többféle gulyásból és más ételekbõl kóstolhattak az idelátogatók. Az est sztárvendégei az IRIGY HÓNALJMIRIGY, a zeneparódiák királyai voltak. A hajnalig tartó buli talpalávalóját a ZEUS zenekar szolgáltatta. Közel 1500 látogatót számlálhattunk a rendezvényen, amely több szempontból is igen sikeresnek mondható. Köszönet mindenkinek, aki bármilyen módon hozzájárult a falunap megszervezéséhez. Záhorsky Zsuzsanna
Közélet
2017. július
Ugri tanta perpatrata
Kürtös 7
Hídavatás Kőkesziben
caede − 907 − A magyarok nagy győzelmet arattak
2017.június 11-én, vasárnap délután hídavatást tartottunk Kõkesziben. Az ünnepségen a falubelieken kívül jelen volt Jámbor László, megyei képviselõ és Korcsok Anikó, megyei képviselõjelölt.
Folytatás az elsõ oldalról
Mi az oka ennek a döbbenetes rejtõzködésnek? A latin közmondás igaz ugyan: Bene vixit, qui bene latuit - Jól él, aki jól rejtõzködik! De ekkora lenne a közöny? Ismerve az elõzményeket, a magyar holokauszt felvidéki rémségeit, mindazt, ami 1946-ban s utána történt, magyarázatot lehet találni, de mentséget nem! Mindaz, amit a magyarok ellen elkövettek a Felvidéken, a Délvidéken, Kárpátalján és Erdélyben, égbekiáltó szörnyû bûntett, valódi népirtás volt. Olyan népirtás, amely mindmáig büntetlen maradt. 1944 után valóra vált a németek és a Habsburgok, valamint a szlávok õsi álma: Ugros eliminandos esse! (Irtsátok ki a hungurokat!)
Mire tanít bennünket a sorsdöntõ pozsonyi gyõzelem? Arra, hogy fogadjuk meg õsapáink mindörökre szóló intelmét, amelyet Liutprand jegyzett fel az Antapodoszisz (Megtorlás) c. mûvében: „Viriliter enim pugnando occumbere non est mori, sed vivere! Férfiasan harcolva elesni nem halál, hanem élet. Hanc famam tantam, hanc clironomian, id est hereditatem, út a patribus nostris aceppimus, nostris etiam relinquamus heredibus. Nagy hírnevünket, dicsõ örökségünket, amelyet atyáinktól kaptunk örökül, nekünk kell átadnunk az utódainknak!“ Ez a mi küldetésünk, ez a mi feladatunk, ez a mi kötelességünk. Balogh Gábor
Az új, modern fahidat, amely a patak melletti két utcát köti össze, lelkiatyánk, Parák József püspöki helynök úr áldotta meg. Mivel a szentelést megelõzõ napon Szent Margit emléknapja volt, a hidat az õ oltalmába ajánlottuk. Köszönet azoknak, akik június 11-én velünk ünnepeltek, de külön köszönöm azoknak az embereknek, akik segítettek a híd körüli munkáknál. A délutáni program ezzel még nem ért véget, mert a hídavatás után átvonultunk a kultúrházba, ahol bemutatásra került a Csáky Pál által írt „Hit és hûség - történelmi viszszapillantás 1889 - 1989“ címû színpadi játék.
A darabban a kitûnõ színészek, mint Boráros Imre Kossuth-díjas színmûvész Petrécs Annával és Tarics Péterrel elénk tárták a felvidéki magyarság XX. századi küzdelmes történetét. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a színészekkel együtt a darab szerzõje, Csáky Pál európai parlamenti képviselõ úr is ellátogatott kicsi falunkba. Pixiades L.
8 Kürtös
50 éves osztálytalálkozó Ipolynyéken
Amikor 50 évvel ezelõtt elbúcsúztunk iskolánktól, a nagybetûs Élet mindannyiunkat csábított szirénhangjával, majd kit a vizek fõ árama felé, kit a zátonyos part felé sodortak az évek és az események. Sokáig nem törõdtünk gyermekkorunk kedves színhelyével, és valljuk be õszintén, egymással sem, hiszen mindenkinek megvoltak a maga örömei, gondjai, a jövõnek kellett élnünk nem pedig a múltnak. Fél évszázad nagy idõ, a gyermekeinket már felneveltük, szárnyukra bocsájtottuk, a pályánk nagy részét befutottuk, kissé talán meg is fáradtunk, de egyre gyakrabban ébredeznek az emlékek, mindannyiunkat egyre inkább megérint egy édes-bús érzés, a nosztalgia. Ezen gondolatoktól vezérelve kezdték volt osztálytársaink szervezni az 50 éves találkozót, s hogy menynyire sikeresen, bizonyította az a tény is, hogy a távolabb lakók is eljöttek. Mindannyian izgatottan vártuk a találkozást. Az iskola elõtt csoportokba verõdve vártuk egymást, a találkozón a boldogság, ölelkezés volt a sorrend, majd közösen részt vettünk a hálaadó istentiszteleten az ipolynyéki templomban. A hálaadó szentmise után nem feledkeztünk meg azokról sem, akik már sajnos nem lehettek velünk. A templomkertben a Szent János-szobornál gyújtottunk mécsest elhunyt tanáraink és diáktársaink emlékére. A találkozó aztán tovább folytatódott az osztályfõnöki órával, volt tantermünkben. A találkozót megtisztelte az iskola három volt pedagógusa, az osztályfõnöki órát Cservócs Sándor, nyugalmazott tanár tartotta. Számtalan közös iskolai élményt felelevenítettünk, így a múlt egyegy diákélményét, eseményét. Minden résztvevõ a múlt és jelen között utazva számolt be életének legfontosabb eseményeirõl. A beszámolókból az is kiderült, hogy az egykori diákok hálásak alma materüknek az itt kapott útravalóért. Felidéztük a gyermekkorunk színhelyeit, eseményeit és szereplõit. Egyszer csak azon vettük észre magunkat, hogy gondolatban az ifjúság szép tündérkertjében vagyunk, s ha csak egy kis idõre is, gyermekké változtunk, és eltörpültek a szürke hétköznapok. Az osztályfõnöki óra után következett a közös vacsora és a felhõtlen szórakozás. A finom étel, ital és jó élõ zene mellett késõ éjszakáig folytatódott az emlékek felidézése. A jó hangulat segített elfeledni az élet gondjait és örülni egymásnak. A találkozó után úgy érzem, hogy mindannyian feltöltõdtünk, erõt merítettünk a továbbinduláshoz. Köszönjük a szervezõknek, hogy ilyen színvonalasan megszervezték az ünnepséget. Szívbõl ajánlom mindenkinek az ilyen jellegû találkozásokat, mert nincs szebb az életben, mint együtt emlékezni, nem csak jó, de lelki feltöltõdést is ad. NM
Közélet
2017. július
Értékeltek a lukanényei rokkantnyugdíjasok Járásunkban a Rokkantnyugdíjasok Szlovákiai Szövetségének egyik legnagyobb /164 tag/ és legtevékenyebb szervezete Lukanényében mûködik. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt évben 17 taggal bõvült a tagsági állomány, állapította meg a nemrégiben megtartott évzáró taggyûlés bevezetõjében Božena Ferenèíková elnök asszony, aki közel húsz éve irányíta a szervezetet. Megtisztelte jelenlétével az értékelõ összejövetelt Milan Lavrík járási elnök és Kuzma Zoltán, a község polgármestere is. Beszámolójában Božena Ferenèíková örömének adott hangot, hogy tavaly is hagyományosan kivették részüket a faluban zajló akciókból, fõleg a községi hivatal és az egyházközség által szervezett rendezvényekbõl. Ezek közé tartozott az elmúlt évben is a falunapi ünnepség, amelyre a szervezet asszonyai, több mint harmincan, finom süteményekkel kedveskedtek a hazai és külföldi vendégeknek. Tavaly a lukanényei rokkantnyugdíjasok elõbb Párkányban, majd Podhajskán voltak fürödni, elzarándokoltak Mátraverebély-Szentkútra, a búcsúba. Egyhetes rekondíciós gyógykezelésen 18 tag vett részt Gyûgyfürdõn. A helyi szervezet 5-5, a járási szervezet pedig 10-10 euróval járult hozzá a résztvevõk költségeihez. A járási szervezettõl a súlyosan mozgássérültek pedig karácsonyi ajándékként 20-20 euró szociális támogatást kaptak. Jó hangulatban telt el a községi önkormányzat által szervezett nyugdíjasnapi találkozó, amelyért köszönet jár a képviselõ-testületnek. Az idei év elsõ felében is hallattak magukról a rokkantnyugdíjasok, hiszen több mint húszan meglátogatták a kékkõi vármúzeumot, Szklabonyán a Mikszáth-emlékházat, Nagycsalomján pedig a Pusztatemplomot. Május végén részt vettek a Hrušovban rendezett járási sportnapon, amelyen a szervezet tagjai, név szerint is, Molnár Viktória, Híves Katalin, Tóth Magdaléna és Híves Tamás kimagaslóan jó eredményeket értek el az egyes versenyszámokban. Egyébként a rendezvényen résztvevõ szervezetek közül a lukanényeiek gyûjtötték be a legtöbb elismerést. Az évzáró értékelésen Božena Ferenèíková köszönetét fejezte Kuzma Zoltán polgármesternek és a község önkormányzatának mind az anyagi, mind az erkölcsi támogatásért. Hasonlóképpen Milan Lavríknak is köszönetet mondott a járási tanácstól kapott segítségért, támogatásért és nem utolsósorban a tagoknak egész évi aktivitásukért. B.F.
Kultúra
2017. július
Kürtös 9
Két napon át szólt a zene a s z e d e r F E S Z T- e n Két teljes nappal régiója legnagyobb zenei fesztiváljává nõtte ki magát a szederFESZT. Csábra ezúttal is igényes élõ zenével „csábították“ a látogatókat, ahol minden korosztály megtalálhatta a számára legjobb programot. Szombat kora délután gyermekprogramokkal és élményparkkal indult a fesztivál, melynek végén a kisszínpadon a Paramisi Társulat bemutatta A kiskakas gyémánt félkrajcárja címû mesét egy kreatív, zenés elõadás keretein belül. Ezután beindult a zene a nagyszínpadon, melyet elsõként a hazai Unlimited Souls foglalt el.
Klasszikus rockdalokat és újdonságok rockfeldolgozásait hallhatunk tõlük. Õket követte a Balassagyarmatról érkezõ kitûnõ Music Jam Band az elmúlt évtizedek legismertebb magyar slágereinek igényes feldolgozásaival az Illéstõl az LGT-ig. Az estét a fiatalok egyik kedvenc fesztiválzenekara, a Kelemen Kabátban indította el, akik ismert slágereikkel megtáncoltatták a közönséget. Majd a Royal Ladies tánccsoport látványos bemutatója és a hajnalig tartó Retro Video Disco zárta az elsõ napot. Vasárnap délelõtt Szeder Fábián íróra, szerzetesre, a palócok elsõ kutatójára emlékeztek, délután pedig folytatódtak a programok. A helyi gyerekek, fiatalok után a Szeder Kórus is bemu-
tatkozott a fesztiválon Za•ko Veronika vezetésével, majd a színpadot újabb zenekarok foglalták el. Elsõként a pozbai LMRetro Band hozta el a magyar és angolszász rockzene nagyjainak slágereit az Omegától a Totón át, egész a Deep Purpleig. Kora este lépett színpadra a hétvége legismertebb elõadója, Péter Szabó Szilvia, aki jubileumi turnéja keretében adott koncertet Csábon zenésztársaival. Különleges akusztikus verzióban hallhattuk a legismertebb szólódalait és az egykori NOXslágereket is. A fesztivált pedig több mint kétórás igazai Abba Show zárta, ahol a legendás, máig közkedvelt dalokra szórakozott, táncolt a lelkes közönség. A Mamma Mia, a Dancing Queen vagy a Thank You For The Music a kassai Abba Slovakia elõadásában egy nagy pont volt az i-re. A látogatók száma évrõl évre növekszik, ami mutatja, hogy
van közönsége az igényes élõ zenének. Az egyre bõvülõ program, a kísérõrendezvények, a helyszín és a szervezõk munkája is érzékelteti, hogy jó úton halad a szederFESZT, melyrõl remélhetõleg még sok éven át fogunk hallani. Za•ko Ervin
falunap Ipolykérben
Július 1-jén került megrendezésre a falunapi ünnepség Ipolykérben. A megnyitó beszédet Suchánsky Pál, falunk polgármestere mondta. A köszöntõ és méltató szavak után ünnepi szentmisén vehettek rész Ipolykér lakosai és vendégei. Majd a napsütötte szép délutánon kezdetét vette a szórakozás. Kis falunknak utcáiban muzsikaszó hallatszott,
amelyet a helyi Csemadok tagjai, az ipolykéri asszonykórus Bavko Margit vezetésével varázsolt füleinkbe. Ének után jöhet a tánc, amit a salgótarjáni tánccsoport mutatott be. A mûsort Poór Péter mûvész úr folytatta, aki régi slágerekkel és közkedvelt mulatós dalaival szórakoztatta a nézõközönséget. Dalcsokorral lépett fel falunk énekes pacsirtája is, Lavrík Tiffany, akit zongorán kísért Rédly József tanár úr. Közös dallal készültek Tiffany és Velebny Dávid, aki szintén falunk kis virtuóza. Sok jó nyári slágert halhattunk Kozma Gábor és Kitty elõadásában, akik szívvel-lélekkel a zene rajongói és egyben falunk
Csemadoktagjai. A mûsort Ress Hajnalka mûvésznõ folytatta, aki nagy sikert aratott jelenlétével. Sztárvendégként a Dolly Roll lépett fel. Természetesen a zenébõl és szórakozásból sosem elég, így hajnalig táncmulatságot biztosított a Fénix zenekar. Lavrík Zsanett
10 Kürtös
Közélet
2017. július
MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA − NAGYCSALOMJÁN HARMADSZOR Június 24-e, az év legrövidebb éjszakájú napja az idén szombatra esett, így valóban Szent Iván napján szervezhette meg a község önkormányzata a Csemadok-alapszervezettel karöltve az immár hagyományossá váló rendezvényt. 7 órakor szabadtéri szentmisével kezdõdött az este a Pusztatemplomnál, amit Gyönyör László, ipolyhídvégi plébános mutatott be Szent László tiszteletére, lovagkirályunk emlékéve alkalmából. Ez jó alkalom volt a diákoknak és tanároknak, hogy hálát adjanak az iskolaév (remélem sikeres) befejezéséért, és a mezõgazdászoknak egy fohászt küldeni az ég felé a kenyérnekvaló zökkenõmentes betakarításáért. A már szürkületben kezdõdõ mûsor megkezdéséig mindenkinek volt ideje megtekinteni a romtemplom falain elhelyezett „Szent László ábrázolása Szlovákia középkori templomaiban“ c. kiállítást. Merem állítani, hogy méltóbb helyen nem is lehetett volna bemutatni ezeket a képeket. A kultúrmûsor elsõ részében helybeli mûkedvelõink léptek fel. Takáè Tímea és Petrík Mária a zongorából, Gubrán Nagy Anna a fuvolából, Villant Dávid pedig a gitárból csalt ki csodás dallamokat. Márkuš Vivien és Bolerac Poljak Ljubka elbûvölõ hangjukkal nyûgözték le a nagyérdemût. A mûsor második felében meghívott vendégszereplõink mutatkoztak be. Híves Mária elõadásában gyönyörû áriákat hallhattunk Baráz Ádám zongorakíséretével, õket követte Nagykürtösrõl a Nádej (Remény) nõi énekkar, amely szintén a helyszínhez illõ, többnyire a közönség által is ismert mûveket adott elõ. Az éjszakába nyúló rendezvényt Agócs Gergely zárta, aki a tárogatóját szólaltatta meg. Az õsi hangszerbõl kiáradó dallamok messzire elhangzottak az éjszaka csendjében. Köszönet illeti Petrík Máriát, aki szépen levezette a mûsort és mindenkit, aki bármiben is segített a Múzeumok Éjszakája megrendezésében. Természetesen ezen az éjszakán a falumúzeum is nyitott ajtókkal várta az érdeklõdõket, akik reméljük, évrõl évre többen lesznek. Vanda Zsófia
2017. július
Közélet - Hitélet
Kürtös 11
Pölhös Árpád emlékére (1936 - 2017)
A csend nyelve
Pölhös Árpád egyik meghatározó személyisége volt a Nagykürtösön élõ magyarságnak. A 89-es rendszerváltás után aktívan bekapcsolódott a város politikai életébe, alapító tagja volt az Együttélés politikai mozgalom helyi szervezetének, majd a három magyar párt egyesülése után pedig az MKP alapszervezetének volt hosszú éveken át tevékeny elnöke. Errõl a tisztségrõl idõsebb korában lemondott, de változatlanul és élénk érdeklõdéssel látogatta taggyûléseket és rendezvényeiket. A munkahelyén és a civil életben is megállta a helyét, népszerû ember volt sok ismerõssel, baráttal. A politikai hitvallásán kívül a társadalmi életben is szerepelt vállalt. A múlt század 80-as éveiben egyike volt azoknak, akik a Csemadok-szervezet megalakítását szorgalmazták Nagykürtösön. Alapító tagja, a késõbbiek során pedig agilis elnöke volt az alapszervezetnek. Nevéhez fûzõdik Nagykürtösön a néhai Csemadok-bálok megszervezése, jól mûködött a Mikszáth Kálmán Klub, melynek létrehozásában szintén szerepet vállalt. Mindezekbõl kitûnik, hogy szívügyének tartotta a nagykürtösi magyarság összefogását, megbecsült tagja volt a város magyar közösségének, és sokat tett megerõsödése érdekében. Távozása veszteség a Csemadok-szervezetnek, az MKP-nak és az itteni magyarságnak egyaránt. Az MKP és a Csemadok szervezetei köszönik áldozatos munkáját, amelyet az itt élõ magyarságért tett. Nyugodjon békében!
Robert Sarah bíboros, az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció prefektusa legújabb, La Force du scilenceContre le dictature du bruit (A csend ereje: A zaj diktatúrája ellen) c. könyvében a csend erejét méltatja. „Isten elsõ nyelve a csend“ - vallja az afrikai származású bíboros. Ezt a titokzatos nyelvet, a csend nyelvét vagyunk hivatottak mi is felfedezni zajos világunkban. Megtanulni beszélni a csend nyelvét, otthon a családban, a munkahelyen, barátok közt, de még a nyári vakáció során is. A csend nyelvét beszélni! A nyár arra hív bennünket, hogy merjünk belépni a csendbe, találjuk meg Istent, hiszen nélküle illúziókban élünk csupán, csak Õ tudja megelégedéssel megtölteni szívünket. Korunk nagy problémáira számos kutatócsoport, a politikai-gazdasági nagyhatalmak, vagy akár különbözõ önkéntes csoportok is nagy erõvel keresik a megoldást, próbálnak azokon valamilyen módon enyhíteni, de mindhiába… A probléma lényegét valahol mélyebben kell keresni! Felszínessé vált világunkban, ahol a „rikácsoló“ média, a pénz és a hatalom „ordító oroszlán módjára ott kószál mindenütt, és keresi, kit nyeljen el“ (1Pt 5,8), sokan elfordulnak istentõl, úgy élnek, mintha nem is létezne, önmagukba fordulnak, sokszor egoista módjára csupán önmaguknak élnek, az önmegvalósítás végeláthatatlan labirintusában botorkálnak, így nem jut idõ az elcsendesedésre, magára a csendre. Ebben áll a probléma lényege. Az Istennel való találkozás, a csendben való egyesülés képes értelmet adni létünknek, mindennapjainknak. Isten a csend szerelmese. A csenden keresztül szól hozzánk, és a csenden keresztül hallhatjuk meg szavát. Isten csendje nem alibizmus, nem kínos hallgatás. Isten csendje az ember szívébe kiált. Isten sokszor velünk szenved, részt vesz szenvedésünkben, csendesen velünk van akkor is, amikor nagyon fáj, amikor úgy érezzük, magunkra maradtunk, és minden ellenünk fordult. Ady Endre Az Úr érkezése c. versében ezt így fejezi ki: „Mikor elhagytak, / Mikor a lelkem roskadozva vittem, / Csöndesen és váratlanul / Átölelt az Isten. / Nem harsonával, / Hanem jött néma, igaz öleléssel, / Nem jött szép, tüzes nappalon / De háborus éjjel. / És megvakultak / Hiú szemeim. Meghalt ifjuságom, / De õt, a fényest, nagyszerût, / Mindörökre látom.“. Isten a csenden keresztül lép be az ember életébe, és ott felejthetetlen nyomokat hagy, melyekbõl egy életen át kell tudni táplálkozni. A nyár folyamán tanuljunk meg csendben lenni, hiszen a csend Istenhez emel munka vagy akár pihenés közben. Így életünk minden pillanata Istennel való nagy találkozás lehet számunkra.
XIII. Szent Korona Ünnep
2017. augusztus 6. Ipolybalog
10.00 Az ünnepség megnyitója a község fõterén Közremûködnek: Ipolybalogi Mûvészeti Alapiskola, Morvai Máté, Hlavács Réka, Lõrincz Aranka Sarolta, Szent Korona Kórus Körmenet a Szent Korona-másolattal a Kápolna-dombra 10.30 Ünnepi szentmise Fõcelebráns: dr. Márfi Gyula, veszprémi érsek Ünnepi beszéd: Eperjes Károly, Kossuth- és Jászai-díjas színmûvész Szent Korona-emlékérem átadása Közremûködik: Salgótarjáni Doráti Kamarazenekar, Ipolybalogi Szent Korona Kórus, szóló: Celeng Mária operaénekes orgona: Balázs Ottó, vezényel: dr. Tardy László KÁPOLNA-DOMB 14.30 Ipoly-udvar Ipolybalogi óvodások mûsora, Pákozdi Napraforgók Néptánccsoport, Bukréta hagyományõrzõ csoport, Íjászati bemutató, Pákozdi Napraforgók Néptánccsoport, „Réparetekmogyoró“ duó Veresegyház, Budapesti Utcaszínház, A gulyásfõzõ verseny kiértékelése PÁRHUZAMOS PROGRAMOK: Lovaglás, íjászat, katonai bemutató, solymászat Kézmûves-foglalkozás és vásár, arcfestés, képeslap-kiállítás ÁRPÁD-KORI TEMPLOM 14.30 Halmay Tivadar festõmûvész kiállításának megnyitója 15.00 Magyar szentek litániája 18.00 A muzsika szárnyain: Salgótarjáni Doráti Kamarazenekar, Celeng Mária operaénekes SZABADTÉRI SZÍNPAD 19.00 QUALITON KONCERT 21.00 R E P U B L I C KONCERT - belépõ 5 € 22.30 Nosztalgiadisco
Balga Zoltán
12 Kürtös
Közélet - Ajánló
A Rá da y -k r i p t a f e l ú j í t á s a Losoncon
2017. július
Könyvajánló Borzák Tibor:
P. S. Titkok a barguzini csontváz körül
Többéves fontolgatás után jó döntést hozott Losonc önkormányzata, amikor mûemlékké nyilvánította a temetõben található Ráday-kriptát. Ez lehetõvé tette, hogy nemcsak magánszemélyek védjék és ápolják a helyet, hanem hivatalosan is védetté váljon. A reformáció 500. évében nemzetközi összefogással felújították a kriptát és környékét, majd Ráday Pál születésének 340. évfordulóján át is adták. A magyar kormány és a Dunamelléki Református Egyházkerület 7,5 millió forinttal járult hozzá a kripta felújításához, Losonc városa pedig a kripta környezetét hozta rendbe. A kripta állagának eddigi megõrzésében, majd felújításában nagy érdemei vannak a Csemadok Losonci Alapszervezetének és Böszörményi István történésznek, középiskolai tanárnak, aki egy publikációt is írt Ráday Pál életérõl. Az ünnepi rendezvényen, amely a losonci református templomban tartott ökumenikus istentisztelettel kezdõdött, részt vettek a magyar kormány, a református egyház, az evangélikus egyház, Losonc város elöljárói, politikai pártok, társadalmi szervezetek képviselõi, intézmények vezetõi és más nagyszámú résztvevõ, akik tiszteletüket fejezték ki a nemes férfiú elõtt. Ráday Pál 1677. június 2-án született Losoncon. A tudományok alapjait a losonci református iskolában sajátította el, majd további tanulmányok és hadiszolgálat után Nógrád vármegye jegyzõjévé választották. 1703-ban II. Rákóczi Ferenc szolgálatába állt, a fejedelem bizalmas titkára lett. Õ szerkesztette a magyarországi elsõ, latin nyelvû folyóiratot, melyben haditudósításokat közöltek. A szabadságharc bukása után Losoncon, Ludányban, majd Pécelen élt haláláig. 1712-15 között Nógrád vármegye képviselõjeként, illetve immár a református egyház elsõ gondnokaként az országgyûlésben a protestánsok jogvédõjeként tevékenykedett. Megalapozta a fia, Gedeon által utóbb híressé fejlesztett könyvtárat. A mélyen hívõ, bibliaolvasó Ráday Pál imádságok, vallásos költemények, énekek szerzõjeként is maradandót alkotott. Pécelen halt meg 1733. május 20-án, de kívánságának megfelelõen Losoncon temették el az özvegye által épített családi kriptába. Balogh Gábor
Petõfi Sándor halála a segesvári csatában 1849. július 31-én mindeddig megválaszolatlan kérdés maradt. No de meghalt-e Segesvárnál? Ha igen, hogyan halt meg, és hol a sírhelye? Ha mégsem halt meg, akkor mi lett vele? Megmenekülhetett-e, sebesülten, ájultan elvitte-e valaki gyógyítani, esetleg kerülhetett-e fogságba? Elhurcolták-e az oroszok hadifogolyként? Rengeteg a kérdés, amire válasz egyelõre nemigen van. Csak az a biztos, a szemtanúk ellentmondásos vallomásokat tettek. És ugyancsak ellentmondásosak a költõ életének utolsó óráit taglaló tanulmányok is. Pontosabban: a legtöbb irodalomtörténész, kutató szinte csak addig a pontig foglalkozik Petõfi feltételezett halálával, amíg az Ispán-kútnál (?) leszúrták a kozákok. De mi történt utána? Egyáltalán: hogyan történt? Már Ferenczi Zoltán, Petõfi életrajzírója is idézett kortársi véleményeket a költõ eltûnésérõl szóló könyvében, Petõfi utolsó (?) perceirõl pedig megállapította, hogy csupán utólagos feltevéseket, képzelõdések által kialakult homályos képeket ismerünk. Dienes András neves Petõfi-kutató szintén bevallja: a költõt nem látta senki meghalni, mert a csatatér azon helyén esett el, ahol rajta és az ellenséges katonákon kívül nem volt más. Az is igaz: akik látták elesni Petõfit, azokról vallomásuk alapján nem sokkal sorra kiderült, hogy ott sem voltak. A teljes igazságot sosem sikerült felgöngyölíteni, hiába próbálkoztak idõrõl idõre hivatásos és amatõr kutatók, noha ez elsõsorban a tudományos intézmények kötelessége lett volna. 1989 júliusában egy Petõfi-expedíció indult Barguzinba, melynek tagja volt a könyv szerzõje is, hogy végére járjanak egy legendának, miszerint Petõfi Sándor a távoli Szibériában élte le élete hátralévõ éveit, s Barguzinban helyezték örök nyugalomra. A Magyar Tudományos Akadémia mindmáig elzárkózott az eddig felmutatott eredményektõl, nem járult hozzá más hivatalos szervekkel egyetemben a Petõfi család sírjának felbontásához egy DNS vizsgálathoz szükséges csontminta vételhez, amely lehetõvé tette volna a barguzini lelet és a költõ édesanyja, Hrúz Mária csontja DNS azonosítását. A közel ötszáz oldalas, képekkel illusztrált könyv felér egy krimivel, nagyon izgalmas és tanulságos olvasmány, ajánlom mindenkinek, aki Petõfit szereti. A szerzõ másik könyve a ROKONOM, PETÕFI pedig Petõfi szülei testvéreinek oldalági vonalán lévõ Hrúz és Petrovics rokonságot sorolja fel számos családfával, mivel a költõ fia, Zoltán korai halálának az egyenes ági leszármazás megszakadt. Olvashatók benne a legérde-kesebb családtörténetek is. Mindkét könyvet vegyük, mint egy idõutazást, megéri a fáradságot. „Az idõ igaz, s eldönti, ami nem az!“ (Petõfi Sándor) Balogh Gábor
2017. július
Sport - Közélet
Kürtös 13
XXX. Szécsénykovácsi Lovasnap
2017. június 17-én került megrendezésre a XXX. Szécsénykovácsi Lovasnap. Az immáron hagyományossá vált rendezvény fõ szervezõje Jancsó Flórián, fõtámogatói: Besztercebánya Megye Önkormányzata, a helyi önkormányzat és az Agroipel Kft., cégek és magánszemélyek közremûködésével jött
létre. Az eseménynek a község tulajdonában álló lovaspálya adott otthont. A szervezõk színes rendezvénysorozattal várták az érdeklõdõket. A programban szerepelt lószemle, fogathajtás, és a legkisebbek nagy örömére pónilovaglás és kocsikázás egy gyönyörû hófehér, piros bõrüléses, két fehér ló által húzott hintón. Idén egy különleges újdonság, a voltízs (lovastorna) bemutató tette színesebbé az eseményt. Ennek keretében kisgyerekek mutattak be lovas ügyességi és akrobatikus mutatványokat lóháton. De volt itt még ugrálóvár és játékárus, édességsátor, és a kézmûveseknél lehetett készíteni apró ajándéktárgyakat. A lovasversenyek öt kategóriában zajlottak nemzetközi mezõnnyel. Elõször a fiatal lovak és kezdõ lovasaik mérték össze tudásukat, majd egyre több és magasabb akadályt kellett leküzdeniük a versenypárosoknak. A verseny
fõdíját, az Ipoly Kupát a rimaszombati CARMINA lovasklub versenyzõje, Aliaksandr SERAKOV nyerte meg.
Filip József polgármester köszönetét fejezi ki a támogatóknak a rendezvény megszervezésében nyújtott segítségért, és mindenkinek, aki bármilyen mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az Ipoly mentén már 30. alkalommal sikerült hagyományosan színvonalas versenyt és gazdag kísérõrendezvényt megszervez-
ni, amelyrõl nem hiányozhattak a finom ételek és italok sem, hogy az idelátogatók 30. alkalommal is jókedvûen, teli hassal és élményekkel gazdagodva mehessenek haza, és türelmetlenül várják az Ipoly Kupa jövõ évi, 31. évfolyamát. Filip József
A Felvidéken is gyûjtik a búzát a Magyarok Kenyeréhez. Ez olyan jótékonysági program, amely magyar gyermekeket segítõ szervezeteket támogat a Kárpát-medencében. A magyarlakta területekrõl nemzeti összefogással búzagyûjtés folyik a segítõkész adományozóktól, s a felajánlott búza egy részét liszt, a másik részét pedig kenyér formájában juttatják el a rászorulókhoz. A program még 2011-ben indult, az összegyûjtött liszt egy részébõl készül augusztus 20-ra, az államalapítás ünnepére a Magyarok Kenyere, a másik részét pedig jótékonyságra fordítják. Tavaly a Dévai Szent Ferenc Alapítvány, a nagydobronyi Református Irgalmas Szamaritánus Gyermekotthon és a budapesti Oltalom Karitatív Egyesület kapott a lisztbõl és az elkészült kenyérbõl. A Magyar Közösség Pártja fontosnak tartja a Magyarok Kenyere program eszmeiségét és felajánlását, ezért idén is felhívással fordul a felvidéki gazdákhoz, hogy csatlakozzanak a programhoz, és ajánlják fel búzatermésük egy kis részét. Ezzel a magyarság együtt segíthet a rászoruló gyerekeken. A tavalyihoz hasonlóan a Felvidéken a búzagyûjtés koordinálását a gazdák körében a Gazda Polgári Társulás nevében Pikáli Róbert irányítja, akinél az adományozók a következõ elérhetõségeken jelentkezhetnek: Pikáli Róbert, pikali@bionissk, tel: 00421944945165. A búzát több helyütt is le lehet adni. A Nagykürtösi járásban Nagycsalomján, Pölhös Vendel mérnöknél /elérhetõsége: 0905-403945/. A gyûjtõk a gazdáktól 20 kilogramm vagy annál több búzát várnak, legkésõbb 2017. július 31-ig.
14 Kürtös
Életmód
2017. július
A nyár árnyoldalai A napfény, a nyár a természetbe csábít, felszabadult pillanatokkal és sok örömmel ajándékoz meg, ugyanakkor egészségünkre nézve kellemetlen meglepetéseket is tartogathat. A nagy melegre szervezetünk verejtékezéssel reagál, fenntartva ezzel az állandó hõmérsékletet, de kellemetlenné válhat, ha túlzott mértékû. Az orvosi zsálya teája az elfogyasztást követõen három órán belül hat, és hatása három napig tart: 1 teáskanálnyi növényt 5 percig fõzünk 2,5 dl vízben, majd leszûrjük, és már ihatjuk is. A petrezselyem szintén hatékony izzadás ellen. Nyersen elrágcsálva csökkenti az izzadságszagot, teaként pedig segít megelõzni a verejtékezést: 1 teáskanálnyi apróra vágott friss petrezselymet leforrázunk 2,5 dl vízzel, 5 percig állni hagyjuk, majd leszûrjük. Az izzadást elõsegítik a zsíros, csípõs ételek, a koffein és az alkohol is, ezért ezt érdemes kerülnünk. A verejtékezés külsõleg is megelõzhetõ: apróbojtorján, tölgyfakéreg és zsálya keverékébõl készítsünk fõzetet. 4 evõkanálnyit felforralunk 1 liter vízben, leszûrjük, majd a fürdõvízhez adjuk. Felületi kezelésre alkalmas az almaecet vagy citrom leve is. Bekenjük az izzadt bõrfelületet, amelynek megváltozott kémhatása elpusztítja a szagokat okozó baktériumokat. Ha izzad a láb Segít a gyakori szódabikarbónás lábfürdõ, amelyet 1 liter langyos víz és 2 evõkanál szódabikarbóna keverékébõl készítünk. Kerüljük a mûszálas zoknit és harisnyát, cipõnket fertõtlenítsük ki formalinos vattával. Hagyjuk benne 2 napig majd szellõztessük ki.
Visszeres panaszokra Kánikulában kitágulnak az erek, lassul a vérkeringés, és fokozódik a pangás, amely felerõsíti a visszérbetegek kellemetlen tüneteit. Érdemes napközben is kompressziós harisnyát hordani, még ha kellemetlen is a nagy melegben. A kerékpározás, hidegebb vízben való úszás, a naponta 2-3 perces lábtorna, hideg vizes lábzuhany csökkenti a tüneteket. Természetes segítség a reggeli, esti almaecetes borogatás, sós fürdõ, valamint vadgesztenye-, körömvirág- és feketenadálytõkészítmények használata. Gyomorbántalmak Gyomorrontás esetén tartani kell a nehéz ételeket, tojást és tejterméket mellõzõ diétát. Segítenek a keserû anyagokat tartalmazó gyógynövények - az ezerjófû, angyalfû, amelyek teáit étkezés elõtt 20-30 perccel kell meginni, ízesítés nélkül. Hányinger, hányás esetén legnagyobb segítség a B6vitamin. Hasmenés esetén szedjünk széntablettát, de segítenek a gyógynövényekbõl készített teák is. Rovarok ellen Rovarcsípésre alkalmas a borsmentás borogatás: 3 evõkanál szárított gyógynövényt 1 percig fõzünk 2 dl vízben, 15 percig állni hagyjuk, majd leszûrjük. A viszketés csökkentésére használhatunk teafa- és levendulaolajat. Kullancscsípés esetén a kullancs eltávolítása után fertõtleníteni kell a csípés helyét. Méhcsípésre kiváló a jeges borogatás, amely a vérkeringés lassításával gátolja a méreganyag felszívódását. Ajánlott továbbá az útifüves, petrezselymes vagy propoliszos bedörzsölés, de segít az is, ha egy friss hagymaszeletet a csípésre helyezünk. -ber-
Sportnap Ipolyszécsénykén
2017. május 27-én szervezte meg a falu önkormányzata a gyermekek és felnõttek részére a sportnapot. A reggeli gyülekezõ és készülõdés után a tûzoltók bemutatójára került sor. Megismerhettük a kis tûzoltók versenyfeladatait, illetve birtokba vehettük a vadonatúj tûzoltóautót. A gyerekek és néhány felnõtt is kipróbálhatta az ügyességét, mivel párosával versenyeztek az elõkészített
pályán. Mindannyian jól szórakoztunk. Mint minden évben, most is a különféle versenyfeladatok várták a kicsiket és nagyokat. Az ügyességi és szórakoztató játékok lekötötték és egyúttal elfárasztották a résztvevõket. Számos kiegészítõ program várta a kisgyerekes szülõket,
mint az ugrálóvár, tollaslabdázás, régi játékok. A szervezõk hot dogot, fris-
sítõket kínáltak a jelenlévõknek. Délután együtt fociztak a falu fiataljai és idõsebbjei. A lányok és az asszonyok a röplabdával voltak elfoglalva. Fáradtan, de jókedvûen tért mindenki haza. Reméljük, jövõre legalább ilyen jól sikerül ez a rendezvény, és talán még többen eljönnek. Kelemen Mária
2017. július
Gondolatébresztő 2014-ben indítottuk el azt a sorozatot, melyben egy-egy „gondolatébresztõ“ témával foglalkozunk. Mostani témakörünk:
A válságos tízpercekrõl Arról, hogy a betegség pihenés A lustaságról
Kürtös 15
Közélet
Régi nóta, híres nóta Járásunkban az idén 18. alkalommal rendezzük meg a magyarnóta-énekesek országos versenyét Õszirózsa címmel. Úgy gondoltuk, hogy a magyar nóta népszerûsítését havilapunkban is vállaljuk azzal, hogy minden számunkban leközlünk majd egy-két nótát, melyek közt lesznek örökzöldek, népszerûek, de kevésbé ismertek vagy ismeretlenek is. Akik ismerik majd a közreadott nótákat, azok énekeljék vagy dalolják, akik nem, azok igyekezzenek ezt másoktól megtanulni és eldalolni.
Minden életkornak, minden életszakasznak, igen, minden napnak vannak válságos tízpercei, mikor mindaz, amit addig tûrhetõen elviseltél: munkád, környezeted, hiányérzeteid, vágyaid, természeted - egyszerre, átmenet nélkül elviselhetetlennek tetszik. Ez a válság erõs, mint egy robbanás. Munkád fölé hajolsz, s egyszerre érzed az eddig elvégzett feladat tökéletlenségét, a reád várakozó feladatok méreteinek és igényeinek tûrhetetlen reménytelenségét. Életed fölé hajolsz, s mint a vízbe fúló, látod mindazt, összesûrítve, egyetlen pillanat örvényében, amihez gyáva, lusta, hazug vagy önzõ voltál, s ami most áradással és fulladással fenyeget. Ez a válság, ezek a tízpercek, ezek az élet- és munkaveszélyes pillanatok a múló idõvel mind hevesebben térnek vissza. Megesik, hogy naponta. Ilyenkor tudjad, a válságok idõhöz kötözöttek; figyeld szíved és órád mutatóját. Mint akit roham kínoz, s tudja: a rohamoknak ütemük és kimért idejük van. Hagyj föl rövid idõre munkáddal, lazíts napjaid rendjén, iparkodj hanyag és alázatos lenni. A tízperc elmúlik. A munka és az élet, amíg közük van egymáshoz, megmaradnak. Az élet rettenetes versenyében legtöbb ember csak akkor pihen meg, ha beteg. A betegség, a francia költõ szavával, nemcsak a szegények utazása, hanem a szegények nyaralása, téli Rivierája, Tátrája és Egyiptoma is. A lázas kedélyekre a betegség igazi lázat küld, hogy kissé megnyugodjanak. A becsvágyó és kielégületlen ámokfutó, aki - mint Kleist, a költõ - „váltogatja a városokat, mint a lázbeteg a vánkosokat“, csak a betegágyban eszmél igazi vágyaira, reménytelen szenvedélyeire. A betegség pihenés is, ez közhely. Ezért elõzd meg a természet parancsát, a kényszerû betegszabadságot, s iktass életed iramába apró, mesterséges betegségeket, hogy megpihenjél. Makkegészségesen õrizd néha egy napon át az ágyat. Farkasétvágyad van, a szöget is megrágnád: koplalj önként egy-két napot. Szíved nem zsörtölõdik még a nikotin miatt: jutalmazd meg azzal, hogy parancsoló szükség nélkül abbahagyod három napra a cigarettát. A szervezet oly hálás a legcsekélyebb figyelemért! S ezek az apró, mesterséges, a betegség parancsa nélkül felidézett betegségi és gyógyítási állapotok, önkéntes diéták, megvonások és pihenések felérnek egy keleti úttal vagy egy vakbélmûtéttel. Kíséreld meg. Csodákat látsz majd. Kétféle lustaság van: vízszintes és függõleges. Van ember, aki csak élete nagy távlataiban lusta; a tervekben; abban, hogy elodázza elhatározásait, döntéseit; lustán építi fel élete munkáját, mindent az idõbe épít, a nagy messzeségbe. Aztán van a másik, a függõleges lustaság, mikor a pillanat elõtt maradunk lusták, mikor nem gondoljuk, mondjuk vagy cselekedjük azt, amit abban a pillanatban lehetne. Nem nyújtjuk ki a kezünket valami után, amit megszerezhetnénk, különösebb fáradság nélkül, s késõbb talán csak nagy áldozatokkal tudunk megszerezni, nem megyünk a telefonhoz, nem írjuk meg azt a levelet, vagy nem jegyezzük fel azt a gondolatot, rögtön, akkor, abban a pillanatban. Ez az utóbbi fajta lustaság a veszedelmesebb. Ilyen elmulasztott, lustán elhanyagolt pillanatokon múlik az élet. (Márai Sándor: Füves könyv)
Élt a Maros partján valahol egy aranyhajú lány, Minden tavasz estén kiszökött a házuk kapuján. Csókos, piros ajkán ragyogott a napsugár, Remegve várja, jön-e a párja, egy vidám, tüzes huszár. Nem lehet azt parancsolni senkinek: Azt szeresse, kit a szíve nem szeret. Amíg lesz egy piros rózsa, Amíg lesz egy magyar nóta, Felejteni parancsszóra nem lehet. Lent, a Maros partján árva lett az aranyhajú lány, Csend van dalos ajkán, és az arca igen halovány. Künn már virág sincsen, a régi kert csupa gyom, Kinéz a kertre, s a kis szívébe valami fáj még nagyon... Nem lehet azt parancsolni senkinek: Azt szeresse, kit a szíve nem szeret. /:Amíg lesz egy piros rózsa, amíg lesz egy magyar nóta, Felejteni parancsszóra nem lehet.:/
Nincsen pénzem, de majd lesz Mikor Hortobágyon vásár lesz! Eladom a szürkét meg a feketét, Ölelem a barna menyecskét. Eladom a szürkét meg a feketét, Ölelem a barna menyecskét. A sámsoni csárdában Ott mulat egy betyár magában. Azért mulat szegény magában, Elhagyta a kedves babája. Azért mulat szegény magában, Elhagyta a kedves babája. Most jöttem én Párizsból, Abból az idegen városból Megtanultam benne három magyar szót, Nyisd ki csárdás kis angyalom az ajtót.
Programajánló
16 Kürtös
2017. július
F a l u n ap és gyerm ek n ap Szlovákgyarmat, 2017. augusztus 12-én Mûsor 13.00 ugrálóvár, arcfestés, hajfonás, vattacukor, lovaglás, kézmûves-foglalkozás /minden ingyenes!/ 14:30 Megnyitó, vendégek üdvözlése 15:00 Senzi Senzus 16:30 Ihos Jószef, Kató néni - kabaré (H) 17:15 Desperado zenei együttes (H)
18:30 19:15 20:00 21:00 22:30 00:00 00:30
Felvidéki Mulatós Sanci (H) Monika Rigová, Senzi TV Robo Kazík TEAM Revival Utcabál a dacsókeszi AXIS együttessel Tûzijáték Mulatság reggelig - AXIS
X. PALÓC ÉTELEK FESZTIVÁLJA Kõkeszi, 2017. július 22. Program: 11.30 - Ünnepi megnyitó 11.30 - Fõzés kezdete 13.00 - Jó ebédhez szól a nóta - fellép Básti János nótaénekes, kíséri Jónás László és zenekara 15.00 - Szabadtéri kultúrmûsor 17.00 - Értékelés 18.00 - Tombolasorsolás 19.00 - Solymos Tóni mûsora 20.00 - Falusi mulatság Mindenkit szeretettel vár a rendezõség! Benevezés a fõzõversenybe az alábbi telefonszámon: 0907-651571
A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya 2017. október 7-8-án rendezi meg a XVIII. ÕSZIRÓZSA magyarnóta-énekesek országos versenyét. Zenei kíséret: Mezei Zsolt és zenekara - Dunamocs
Az MKP Ipolykeszi Helyi Szervezete szeretettel meghívja Önt az Ipoly Menti Lecsófõzõ Vigasságra 2017. szeptember 9-én, 15.00 órai kezdettel Helyszín: a kultúrház udvara
A nótaénekesek versenyébe 2017. szeptember 10-ig azok jelentkezését várjuk, akik betöltötték 16. életévüket, felsõ korhatár nincs. A versenybe 2 magyar nótával – hallgató, csárdás – lehet jelentkezni írásban név, elérhetõség (pontos lakcím, e-mail, telefonszám) valamint a nóták címének és hangnemének feltüntetésével a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmány címén:
A helyben készített lecsókülönlegességek kóstolása mellett hagyományos módon készített tájjelegû ételekkel várjuk a kedves vendégeket. A rendezvény ideje alatt színes kultúrmûsor, kóstolók és Ress Hajnalka, a budapesti Madách Színház mûvésznõje szórakoztatja a közönséget
Oblastný výbor Csemadoku 991 28 Vinica, Nekyjská 397/27 e-mail:
[email protected], A borítékra írják rá: „ÕSZIRÓZSA“
Fõzni vágyok - egyénileg vagy csapatban - jelentkezését várjuk az alábbi telefonszámokon: Korcsok Anikó - 0908-138764 Kosík Lilla - 0907-646665 Jelentkezési határidõ: augusztus 28.
Az érdeklõdõk bõvebb tájékoztatást kérhetnek a Csemadok NTV telefonszámán: 0907 85 62 96. A jeletkezõknek részletes információt küldünk. A jelentkezési lapok letölthetõk a Csemadok honlapjáról (www.intezet.sk; www.csemadok.sk; www.csemadok-hu.eu).
A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányának Facebook-profilja: https://www.facebook.com/csemadokNTV/ A Csemadok honlapja: www.csemadok-hu.eu; A Szlovákiai Magyar Mûvelõdési Intézet honlapja: csemadok.sk/intezet
E lapszám megjelenését a Bethlen Gábor Alap és a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala támogatta. havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula, telefon: 0905/71 77 76.
Szerkesztõk: Hrubík Béla, Balogh Gábor. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Nekyjská 397/27. E-mail:
[email protected]: 0907/85 62 96. Nyilvántartási szám: EV 1419/08. ISSN 1336-3972. IÈO 00 419 621. Nyomda: Csemadok OV Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 0,40 EUR. Megjelenik 800 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk.
