UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára

UEFA B

Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára

UEFA B A pedagógia fogalma: Kettős

értelemben

használt

komplex

fogalom.

Egyrészt

a

nevelés

elmélete,

neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati megvalósulása jelölésére szolgál.

A nevelés fogalma: Az a tevékenység, amellyel a nevelők úgy kívánnak hatni a felnövekvőkre, hogy azok optimálisan fejlődjenek, megerősödjenek abban, amit a nevelők kívánatosnak tartanak és maradandóan változzanak meg mindabban, amik a nevelőik szerint nem kívánatos (Zrinszky, 2002).

A nevelés, mint folyamat:  tudatos  tervszerű  értékközvetítő  értékteremtő  fejlesztő hatású  színtereken megvalósuló  bipoláris

A pedagógia és a nevelés egyik alapvető feladata, célja a nevelt személyiségének hatékony fejlesztése az érett személyiség kialakítása érdekében. Így az érett személyiség jellemző jegyei:  a valóság reális érzékelése  önelfogadás és harmónia magával szemben  spontán és kreatív viselkedésrepertoár  erős etikai alapokon nyugvó feladatközpontúság  függetlenség a környezettől, ugyanakkor erős szociális érzés  intimitás  végtelen horizontok Pedagógiai cél-és feladatrendszer a labdarúgásban:  A labdarúgók személyiségfejlesztése

UEFA B  A labdarúgó személyiség kialakítása  A motiváció

A pedagógiai tudás jellege:  Elméleti  Gyakorlati  Nézet Nézet: A nézetek olyan pszichikailag alátámasztott feltételezések, propozíciók a világról, amelyeket igaznak vélünk, amelyek befolyásolják ítéleteinket, mások megítélését, a melyeket felhasználunk döntéseink során.

Egy edzőnek munkája során folyamatosan meg kell újulni, a sikeresség érdekében fontos a pedagógiai nézetein alakítani vagy változtatni. Ehhez a képzés alatt szerzett tudás és tapasztalatok döntőek, de csak abban az esetben, ha reflexió kapcsolódik hozzá.

A reflexió folyamata:

CSELEKVÉS

VISSZATEKINTÉS A CSELEKVÉSRE

LÉNYEGES MOZZANATOK TUDATOSÍTÁSA

ALTERNATÍV CSELEKVÉSMÓDOK KITALÁLÁSA

KIPRÓBÁLÁS

A reflektív edző jellemzői:  Képes a teljes személyiséget folyamatosan felmérni, és fejlesztésének technikáit készség szinten birtokolja  Módszereket ismer, melyek segítenek a problémák megoldásában (kooperatív technikák)  Reflektív gondolkodást fejlesztő technikákat, módszereket ismer  Állandó, tudatos reflektív-önreflektív viszonyulásmód jellemzi  Szakmai autonómia jellemzi Egy edző életében a reflexió folyamata abban az esetben lehet igazán eredményes, ha kapcsolódik hozzá edzői hitvallás!

UEFA B Az edzői hitvallás: Edzői belső tudat, szemlélet a nevelésről és képzésről: edzői hitvallás. Filozófia:  Gondolatok, értékek, tudás, hozzáállás  Folyamatosan változik (alkalmazkodnunk kell)  Átgondolt és megalapozott filozófiára építhető csak a program Lényegében:  Mit tanítunk  Hogyan tanítunk  Hogyan értékelünk Lépesei:  Mások hitvallását tanulmányozni  Saját célok, érzések és tapasztalatok elemzése  Visszajelzés másoktól

A labdarúgó edzői életpálya szakaszai: 1. Pályaválasztástól a döntésig tartó szakasz  „kaotikus pedagógiai élmények szakasza”  gyermekkor, serdülőkor és kora ifjúkor  pozitív élmények szerepe meghatározó, edző személyisége, edzői ideál 2. A képzés időszaka  a pályafejlődés legintenzívebb szakasza  természettudományi és társadalomtudományi és sportszakmai képzés  tanári képzés → korábbi pedagógiai tapasztalat nélkül  edzőképzés → gyakorlati tapasztalat általában van  tanári/edzői reprezentáció, belső tudat, szemlélet a nevelésről  egyéni problémamegoldás kialakulása 3. A pályavitel szakasza  a pályavitel első évei pályakezdési nehézségekkel  gyakran más képet vizionáltunk  váratlan, megoldhatatlannak tűnő problémák, módszertani bizonytalanságok

UEFA B  pályakezdés nehézségei, praxis-sokk  a munkába állás bizonytalanságai az 1-2 évben jelentkeznek  3-5 évig pályakezdők  5-10 év: pozitív fordulat, magabiztosság kialakulása, működőképes stratégia kialakítása, fejlődésre még képes szakember  a rutin időszaka a pályavitel 15-25. éve között figyelhető meg  az utolsó szakaszában az energiák fogynak, érdeklődés csökken és kiégés következik be

A labdarúgó edző, sportszakember képe a tudomány tükrében Első körben fontos beszélnünk az edzői pályára való alkalmasság kérdéseiről.  Sprenger szerint a nevelői személyiségvonások nem belátáson alapulnak, tehát nem tanulhatók. Szerinte az edzői hivatásra születni kell!  Mások ezzel szemben azt állítják, hogy a pedagógusi, edzői szakma is egy mesterség, mely tanulható, melyet bárki képes megtanulni illetve gyakorlás útján elsajátítani.  Caselmann szerint nem szükséges vizsgálni, hogy az edzői személyiség genetikailag determinált vagy tanulható, hanem topologizálni szükséges az edzőket. Így Caselmann (1949) két edzői alaptípust különböztet meg: 1. Logotrop edző:  a sportág felé fordul  azért lett sportszakember, mert a sport határozza meg a tevékenységét  sportszakmai kérdéseket fontosnak tartja  magas követelményeket támaszt  szakmailag fejlődik  a nevelés kérdéseit gyakran nem tartja fontosnak  nem szervezi a közösséget, nem foglalkozik az egyéni problémákkal  csak a sportolók képzési feladataival törődik 2. Paidotrop edző:  a sportoló felé fordul  szeret emberekkel foglakozni  engedményeket tesz a követelményekben

UEFA B  nem a sportági tökéletesség a vezérelve  kiváló közösségépítő  kellemes légkört teremt  valódi nevelő, emberi kapcsolatokat alakít ki A szakirodalom szerint az a jó edző, aki alapvetően logotrop típusú, de hajlik a paidotrop felé.

Irodalomjegyzék: 

Bíróné Nagy Edit (2004): Sportpedagógia, Dialóg- Campus, Budapest-Pécs



Gombocz János (2008): Sportolók nevelése, ÖTM, Sport Szakállamtitkárság, Budapest



Bognár József (2010): Pedagógiai és sportpedagógiai ismeretek, Jegyzet, OKJ sportszakember képzés számára, Budapest