2013.04.10.
13:38
Page 1
február 2013. március
2013_02_oldalak:Layout 1
2013_02_oldalak:Layout 1
2013.04.10.
13:39
Tartalom
Page 2
Köszöntő
„Rossz vér”? 3
Az alapvető képzés önbizalmat is ad Beszélgetés Kun László vezető oktatásszervezővel
4
Önelnevezések tanulságai Beszámoló a csapatépítő, közösségformáló ötletbörzéről
6
Jogtolmács Fókuszban a komplex orvosszakértői minősítés és a továbbfoglalkoztathatóság összefüggései
7
A Hónap dolgozói Gyáregységenkénti eredményhirdetés, fotókkal, indoklással
8
Kerekesszékes szépségkirálynő Vanda szót emelt az akadálymentesítésért Címlap: Dolgozói fórum a TÁMOP képzésekről. Az asztalnál (balról jobbra): Jádi Krisztina, Kiss Ákos, Szabó György
Impresszum
Címlapfotók: Jenei Sándor
Sok olyan fotó került be ebbe a lapszámba is, melyen munkavállalóink láthatók. Egy komlói kép például azt rögzíti, hogy az ottani kollégák önkéntesen vért adnak. Kicsit összevág ez a húsvéttal, amelyen ugyan túljutottunk, ámde a húsvéti ünnepkör tovább tart, egészen pünkösdig. Az, hogy valakik adnak a vérükből rászoruló betegeknek, balesetet szenvedetteknek, némileg emlékeztet a nagypénteki eseményre, amikor is a keresztények Újszövetségre támaszkodó hite szerint Jézus Krisztus szintén mások javára engedte kiömölni a vérét. Ott, a golgotai vesztőhelyen mint tökéletes és bűntelen „áldozati bárány”, kiengesztelte Istent az emberek bűnéért. E hit szerint azért tölthetjük földi életünk után jó helyen az örökkévalóságot, mert az Atya a Fiú vérére tekintve megkegyelmez nekünk. Vagyis üdvösséget ad. A keresztény húsvétnak fontos előzménye a páska, pontosabban a pészach, Mózes második könyvében, amely ugyanúgy szent irata zsidóknak, mint keresztényeknek. Ott is központi jelentősége van a vérnek. Az egyiptomi náció körében él rabszolgasorban Izráel népe. Utóbbi végre a saját istenét akarja ünnepelni – aki történetesen az egyetlen Isten, dacára az egyiptomiak bálványisteneinek –, de a fáraó nem engedi a héberek elvonulását. Az Úr – amint a Bibliából kiderül – kilenc csapás után egy tizedikkel is sújtja Egyiptomot. Meghalnak az elsőszülött gyermekek minden házban, kivéve a zsidókéit. Ők, hallgatva Mózes prófétára, az Úr rendelkezése szerint előzőleg levágnak egy páskabárányt, s annak véréből ajtófélfájukra kennek. Amelyik házon ott az áldozati bárány vére, ott elmarad csapás. Elkerülés ünnepe, ezt jelenti a pészach, ez a „zsidó húsvét”. A történetből kihámozható, hogy sújthatta volna ítélettel Isten a zsidókat is, de ők elfogadták a kegyelmet úgy, ahogy azt az Örökkévaló felkínálta. Meg is menekültek, és ki is szabadultak az egyiptomi fogságból. A vér számos ősi vallás szerint szent dolog. Persze az elvallástalanodott fogyasztói társadalom szemében sokszor csak mulatság, gondoljunk a krimikre, az akció- vagy épp a vámpíros filmekre. Hogy kinek van igaza, majd eldönti az idő. De azért hadd említsem itt az ünnep kapcsán: mint hírlapíró sokat foglalkoztam a magyarországi cigánysággal is. Egyszer egész riportkörutat tettem azért, hogy megismerhessem kis keresztény roma gyülekezetek életét vidéken. A megtért cigány emberek közül a korábbi bűnözők is példás életre tudtak áttérni. Legalábbis érdekes: a gyökeres változást egyértelműen a Megváltó értük is kiömlött vérének tulajdonították. Visszanyerték emberi méltóságukat. Megjegyzem, becslések szerint Társaságunk munkavállalóinak is legalább egynegyede, sőt, akár egyharmada roma származású. „Rossz vér” ? – kérdezhetné valaki cégarcunk, Bill után szabadon, de előítélettel. Semmi esetre sem! Ez a soktelephelyes cég, foglalkoztatási és képzési küldetésével sokszorosan igyekszik bizonyítani, hogy emberi méltóságunk egyforma, legyünk bár fogyatékossággal élők vagy „egészségesek”, romák vagy „nem romák”… Joó István főszerkesztő
FŐKEFE HÍRMONDÓ – A FŐKEFE Nonprofit Kft. havilapja Kiadja a FŐKEFE Rehabilitációs Foglalkoztató Ipari Nonprofit Kft. H–1145 Budapest, Laky Adolf u. 41–49. • Telefon: +36 1 251-3288 Felelős kiadó: Szabó György ügyvezető igazgató Főszerkesztő: Joó István • E-mail:
[email protected] Művészeti vezető: Gulyás Viktor Nyomdai munkák: FMB Kft., Nyomdaipari Üzletág FŐKEFE Online szerkesztő: Polgár Ernő
2013_02_oldalak:Layout 1
2013.04.10.
13:39
Page 3
Vezérkar
Az alapvető képzés önbizalmat is ad - mondja Kun László vezető oktatásszervező - Ön Társaságunknál a felnőttképzési tevékenységéért felelős vezető, a TÁMOPprojekten belül pedig a cég vezető oktatásszervezője. Mi mondható el az alapvető képzések elindulásának pillanatában? Elegendően jelentkeztek? – A tervezett létszám csaknem teljes egészében összeállt, mintegy 1100-an tettek szándéknyilatkozatot és kötelezték el magukat a képzésen való részvételre. Feltehetően némely helyen kis csúszással további körülbelül száz munkavállalónk lép még be az alapvető képzésbe. Várakozáson felüli eredmény, hogy a megváltozott munkaképességű állomány egyharmada kész bekapcsolódni. Azt hiszem, kifejezetten elégedettek lehetünk ezzel… Bár a szakmai képzések csak augusztusban, illetve november folyamán indulnak, ott is csaknem az ideális létszámban jelentkeztek, hogy részt vennének ezeken az összesen 420 főre tervezett tanfolyamokon. - Mi az, ami élénkké tette az érdeklődést? - Tájékoztatóink, toborzásaink hatásosnak bizonyultak. Félszáz út áll mögöttünk; a többes számot természetesen Jádi Krisztina rehabilitációs osztályvezető és további rehabilitációs munkatársak miatt használom. Az emberek felismerték érdeküket abban is, hogy a képzések zömmel saját telephelyeiken valósulnak meg, nem kell tehát utazniuk, illetve várniuk az utazási költségek ellentételezésére. Továbbá sokat nyomhatott a latban Szabó György ügyvezető úr rendelkezése, amely szerint a képzésbe bevontak semmivel sem kapnak kevesebb jövedelmet, mint eddig. S ez nem csak az időbéresekre vonatkozik. A teljesítménybér esetén majd úgy számolják ki a jövedelmet, hogy a ténylegesen munkával töltött időben mutatott teljesítményt vetítik az egész munkaidőre, vagyis amelyben a képzésre elkülönített időszak is szerepel. De éppoly jótékony hatású volt egy rémhírnek az eloszlatása is, miszerint aki elvégzi a képzést, annak meg kell válnia a FŐKEFÉ-től. Hadd szögezzük le újra: erről szó sincs! Csak arról, hogy aki a képzésektől függetlenül egyszer kikerül ebből a rendszerből, például mert a tranzitfoglalkoztatás szabályai lesznek érvényesek rá, vagy mert ő maga szeretne távozni, akkor mentálisan és szakmailag sokkal felkészültebb állapotban kísérelheti meg a külső elhelyezkedést. Arról nem is beszélve, hogy a FŐKEFÉ-nél is valószínűleg jobb teljesítményre lesz képes, növekszik a munka iránti motiváltsága. - Erre azt mondhatnák némelyek, nekik nincs szükségük ilyen motiváció-növekedésre. - Rossz megközelítés volna ez. Másról van szó: egy 480 órás képzési program aligha fejeződhet be úgy, hogy a személyiségen ne hagyna pozitív nyomot. Mert aki egy ilyen szisztematikus alapvető képzésen részt vesz, az nem csak üldögélni fog, hanem aktív lesz, így javul a kommunikációs készsége, nyitottabb lesz a világra, nagyobb lesz az önbizalma. Kikerül a mindennapi skatulyából, amelybe mások zárták, illetve amibe önmaga
zárta saját magát. Hogyne hatna ez vissza a munkateljesítményre is, még akkor is, ha az addig sem volt kifogásolható? - A képzés sikeréhez jó trénerek is kellenek… - Nos, beszélgetésünk idején már javában zajlik a trénerek 80 órás képzése, amelyen az oktatást végző kollégák módszertani felkészítést kapnak a „Munkavállaláshoz szükséges képességek fejlesztése” elnevezésű alapvető képzés tananyagegységeinek megtartására. Az alapvető képzéseket illetően nekik valóban döntő szerepük lesz abban, hogy a képzésbe vontak „belső falai” leomoljanak, megszerezvén a dolgozók – akik talán sok évtizeddel ezelőtt szocializálódtak – bizalmát, feloldván a szorongást, illetve a fásultságot. Kimondható: e képzés egyik célja az, hogy ne úgy tekintsenek ezek az emberek önmagukra, mint elesettekre. Amiben csaknem mindannyiunknak erősödnünk kell, az a távlatos gondolkodás. Nem csak a holnapot kell túlélni, nemcsak rövid távon kell gondolkodni. - De kik lesznek cégünk TÁMOP-os trénerei? - Nálunk a trénereket speciálisan „rehabilitációs oktatóknak” nevezzük, utalva ezzel is arra, hogy melyik az a célcsoport, amelyeknek a legjobban szükségük van a mentális fejlesztésre. Oktatóink erre szakosodó szociálpedagógusok, gyógypedagógusok, szociális munkások, mentálhigiénés szakemberek, gyógypedagógiai asszisztensek, nem egy esetben már eleve képzett trénerek. - Ami a szakmai képzéseket illeti, 2011. november és 2012. január között e téren is megtörtént az előzetes képzési igényfelmérés. Mennyire van ez összhangban a jelentkezések irányultságával? - Nem mindig fedi teljesen egymást a kettő, az biztos. Van, aki mást írt be akkor, és máshova jelentkezik most. De a különbség áthidalható mértékű, annál is inkább, mivel itt van még idő a szervezésre. - Elég szélesnek tartja a szakmafajták palettáját? - Konzorciumi partnereink közül messze a mi kínálatunk a legszélesebb. - Mi bizonyult a legnépszerűbbnek? - A legnagyobb „sláger” a számítógép-kezelő, alap-, illetve haladó fokon. Háromszoros a jelentkezés ahhoz képest, ami létszámot eredetileg beállítottunk. Az emberek nyilván felismerték, hogy számítógépes ismeretek nélkül ma már egyre nehezebb boldogulni. Természetesen a hallássérülteket más módszerekkel kell oktatni, mint az egyéb sérülésspecifikus csoporthoz tartozókat. Ugyanez a helyzet a látássérültekkel: az ő számítógépeikre képernyőnagyító-programot telepítünk, a vakokéra képernyő-felolvasó Jaws-programot. A második legnépszerűbb képzés alanyai betanított papírtermék-készítők lesznek… - Vannak OKJ-s szintű képzések is - parkgondozó, takarító. Viszont az úgynevezett program-akkreditált képzések mennyire lesznek érdemiek?
- A programakkreditált képzések is országos minősítést jelentenek; a képzés elvégzéséről szóló papír tehát mindenképpen értékes lesz. Ráadásul bőséges óraszám van hozzájuk rendelve, a megváltozott munkaképességűeknek megfelelő lassúbb ismeretanyag-átadás végett. Az óraszámok szinte minden szakmai képzésünknél felérnek egy-egy OKJ-s rész-szakképesítés óraszámával. - Önnek legendásan sok az adminisztrációs munkája. Született irodista? - Korántsem. Úgy szoktam mondani, hogy egy busz alól indulva jutottam el oda, ahol vagyok. Bár műszaki szakoktató a végzettségem – amely pedagógiai irányultsága miatt alapot jelent a jelenlegi tevékenységem végzéséhez –, karosszérialakatos az eredeti szakmám. Emlékszem, életem első munkahelyén lángvágóval vágtam szét egy buszt… - Kellemesebb egy 2x4 méteres szobában, melyet meg is kell osztania egy szintén ott dolgozó kollégájával? Azért bírja, mert sok vidéki utat is le kell bonyolítania? - Igen, ez is közrejátszik. Egyébként negyvenkét éves vagyok, huszonöt éve dolgozom, sok – szakmailag egymástól teljesen független - szakterületet megjártam már, mindenütt sok tapasztalatot szerezhettem, ez is erőforrás. Lelkiismeretesnek tartom magam, maximálisan próbálom elvégezni a rám bízott feladatokat. Az intézmény-akkreditációs előírásoknak megfelelő, magam felépítette rendszerben dolgozom, a képzési folyamatok kívülről megkövetelt dokumentálása érdekében. Ugyancsak erőt ad munkámhoz a megváltozott munkaképességű emberekhez való kötődésem. - Ez hogyan alakult ki? - Valaha a Nemzetközi Pető Intézetben is dolgoztam, mozgássérült gyermekek között. Közvetlenül ott találkoztam először fogyatékkal élő emberekkel, és tapasztaltam meg azt a szeretetet és kötődést, amelyet ezek az emberek nyújtani tudnak. Adódott a lehetőség, hogy sokuknak készítsek személyre szabottan olyan eszközt, amellyel járni tanulhatnak. Érthetően nagy volt az örömöm, amikor azt láttam, hogy az a gyermek, aki addig fel sem tudott állni, az általam készített eszköz segítségével „indult meg a nagyvilág felé”…
3
2013_02_oldalak:Layout 1
2013.04.10.
13:39
Page 4
Terep
Csapatépítő, közösségformáló ötletbörze
ÖNELNEVEZÉSEK TANULSÁGAI Közmeghallgatást tartott nemrégiben a TÁMOP-projektről Szabó György ügyvezető, Kiss Ákos vezető projektkoordinátor és Jádi Krisztina rehabilitációs osztályvezető. A Laky Adolf utcai központban ezután rendhagyó közösségformáló játék zajlott le Joó István kommunikációs munkatárs moderálásával mintegy kétszáz ember részvételével. A közvetlen cél az volt, hogy az úgymond megváltozott munkaképességűek, illetve fogyatékossággal élő munkavállalók maguk találjanak ki valamiféle rétegmegnevezést, csoportmegszólítást önmagukra. Valójában azonban a képzések előtti csapatépítésről szólt ez a derűs rendezvény, illetve arról, hogy egyénileg, közösségileg nagyobb önismeretre jussunk. Egy moderátor dilemmái A moderátornak előzőleg nem kis főfájást okozott, hogyan bonyolítsa le a játékot. Annyi látszott biztosnak, hogy ennek mindenképpen meg kell történnie a (főként európai uniós forrású) TÁMOP-projekt keretében, mert ez projekt-előírás, „kötelezően megvalósítandó belső kommunikációs cselekmény” volt a „célcsoport közösségi összetartó erejének növelésére”. Azt egyáltalán nem szerette volna a kommunikációs munkatárs, hogy az ellenkező hatást érje el, mivel netán érzékenységeket sért, vagy esetleg a munkatársaknak egyszerűen nincs kedve játszani. Sokat jelentett azonban neki, hogy Jádi Krisztina rehabilitációs osztályvezető minden előzetes segítséget megadott számára. Úgyhogy mégiscsak jó reménységgel helyezte el a JÁTÉKOS ÖTLETBÖRZE feliratú kartonurnát a portán, több nappal a rendezvény előtt. E doboz az ilyen csapatépítő játék fontos előfeltétele, persze minekutána sokan a ládikába dobták ötletüket a szóban forgó társadalmi réteg, munkavállalói csoport önmegnevezésére – hogy aztán jöjjön a közös szavazás. S hogy mi az értelme ennek a szavazásnak? Tény és való, hogy a kö-
4
zéletben és a sajtóban megváltozott munkaképességűeknek, illetve fogyatékossággal élőknek hívják ezeket az embereket, de nincs-e valami olyan fogalom-, kifejezésötlet, ami ezt felülírhatná? Jegyezzük meg, nem volt várható, hogy Társaságunk APTA-műhelyében olyan szintű önmegnevezés születik, ami egyszer országosan kiszoríthatná a ma „hatályos” hivatalos fogalmakat. Előre látszott: vagy nem lenne kellően hivatalos íze és nem fedné le az egész – igen változatos összetételű – réteget, vagy hiányozna belőle az erkölcsi jelentéstöbblet. A játék szempontjából egyébként ennek megléte volt a fontosabb… Eljött február 15. Meglepetésként érte a rendezvény reggelén a leendő
moderátort, hogy igen sok cédulát, kifejezés-javaslatot talált az urnában! Javaslatok özöne Voltak persze olyan nevek, melyek több-kevesebb pesszimizmust sugalltak, vagy melyek arról tanúskodtak, hogy a javaslattevő kolléga (szükségtelenül) negatívan, kishitűen látja magát és rétegét. Szélsőséges példa erre: „Totálkárosak”, „Zárlatosak”, „Műszaki hibás kategóriások”. Persze lehet, hogy ebben csak valamiféle önirónia-kísérlet volt, mint a „Zizik” gyűjtőnévben is. Ám nyilvánvaló: a javaslattevő is felháborodna, ha kívülről, szeretetlenül neveznék őt „zárlatosaknak”. Volt aztán sok olyan beérkezett ötlet, amely nem az egész közösség megnevezésére vonatkozott, csak annak egy részére. Ilyen volt például a „Látásban akadályozottak” kifejezés, ami azonban mégis hordoz értéket, jogos kritikát: a bevett „látássérült” szóban az érintettek okkal kifogásolhatnák a „-sérült” szóelemet. Jó néhány munkatárs csak a cég kollektíváját igyekezett körvonalazni, mások régen vagy máshol használt kifejezéseket elevenítettek fel – „Hendikepesek”, „csökkent munkaképességűek” stb.
Fotók: Jenei Sándor
Szabó György ügyvezető igazgató közmeghallgatást tart
2013_02_oldalak:Layout 1
2013.04.10.
13:39
Page 5
Terep
Kiss Ákos vezető projektkoordinátor
Voltak aztán olyan ötletek, melyek méltán kerültek ki a rendezvény szavazótáblájára. Nevekben rejlő erkölcsi plusz „Segítséggel élők”: ez például más emberekre is mutat, nem fogyatékosságot állít, hanem az összetartozás-tudatot állítja, erősíti azokkal, akik nem sorstársak, de jóérzésűek. „Eltérő munkaképességűek”: ez talán annyiban jobb, mint a „megváltozott munkaképességűek”, hogy azokat is magában foglalja, akik eleve hátránnyal születettek. Az „Egymást segítők” nyilván az adott réteg együvé tartozását fejezi ki, s a széthúzást utasítja el. Talán a hangulatos „Fecskefészek” szó is a hasonló sorsúak közelségét emeli ki. „Maradandó állapotúak”: ez a név arra a nehézségre céloz, hogy a terhet életfogytig hordozni kell. Vitatható azonban, hogy mindenben maradandó-e az emberi állapot. Van, amiben változhatunk, fejlődhetünk, például megváltozhat a dolgokhoz való hozzáállásunk, mondjuk rájövünk: lehetünk boldo-
gok nehéz körülmények között is…Említést érdemel a „Normális emberi lények” ötlet is. Hasonló ehhez a „Mi is emberek vagyunk” elnevezés-kísérlet, mely egyébként a helyszínen érkezett be. Ezek kifejezik, hogy a megváltozott munkaképességű ember nem alávalóbbak másoknál, hiszen vagy mindenki fogyatékos valami miatt (csak ezt a fogyatékosságot nem annak hívják), vagy nem fogyatékos senki. Azt szuggerálják ezek, hogy a kívülállók lássák be: felebarátként kell viszonyulni minden tisztességes emberhez. S aki pedig a „Rehabik” szót dobta be az urnába? Nos, nyilván egy becéző formulát alkotott, olyat, mint amilyen a „rokik”, amely a rokkantak szóra megy vissza. Van, aki tárgyilagos pontosságra törekedett ötletével: „Támogatott munkaképességűek”. Igazán a teljesség igénye nélkül említhetők az olyan segélykiáltásszerű önelnevezésvagy mozgalminév-kísérletek, mint amilyen például az „Élni akarunk!”, vagy a lelki értékek lényegi voltára utaló „Szívvel élünk” kifejezés. Volt, aki a frappáns rövidíthetőségre törekedett: „FÉK - Fogyatékossággal Élők Közössége”.
éppen a jó munkateljesítményre való konok törekvésben hősök ők – szembeszállva rendszeresen a fizikai-lelki nehézségekkel! Hasonló felfogás állhat egyébként az „Erős akaratú emberek” névkísérlet mögött. (Persze az efajta ötletek, amellett, hogy erkölcsi tartalmat sugallnak, eléggé általánosak, hiszen mások más miatt hétköznapi hősök, illetve más miatt kényszerülnek erős akaratot kifejleszteni.)
Hétköznapi hősök
A jó hangulatú, oldott légkörű játék igazi célját a moderátor végül a következőkben foglalta össze: játszani a felnőtteknek is kell, erre már József Attila is felhívta a figyelmet a szabadsággal összefüggésben („játszani is engedd…”). A névadási ötletekben felbukkantak szorongásaink, kishitűségünk vagy éppen jó értelemben vett elszántságunk, emberi méltóságunk igénye, illetve öntudatra és összefogásra való vágyunk, készségünk. Persze az is kiderült az ötletbörze megvalósítása során, hogy igen nehéz volna öszszefoglaló nevet adni. Igen, nincs két megváltozott munkaképességű ember, még két gyengénlátó sem az. De talán az is világos lett a játék során, hogy fokozott összetartozástudatra van szükség! Pusztán ennek felismerése is közösségformálás…
A helyszíni játék lényege a szavazás volt a beérkező szópályázatok elemzésén túl. A győztes elnevezés a „Hétköznapi hősök” lett, amelyet Pék Anita, a csomagoló műhely dolgozója alkotott. Ő pezsgőt és Milka-csokit vehetett át, többen mások szintén édességet. De mi minden sűrűsödik össze a legtöbb szavazatot kapott szóösszetételben? Kifejezi, hogy az érintettek nem lesznek ugyan celebek, ismert sztárok, nem övezi őket viharos elismerés, népszerűség, de mégis kitartanak, nagy csatákat vívnak és nyernek meg napról-napra. Például a bejárásban – lásd akadálymentesítetlen tömegközlekedés, kívülről érkező szeretetlen gesztusok az ügyintézés során és a többi…Vagy
Pék Anita, a győztes névadó
5
2013_02_oldalak:Layout 1
2013.04.10.
13:39
Page 6
Jogtolmács
Tisztelt Munkavállaló! A megváltozott munkaképességű személyek támo- pírokat az illetékes Rehabilitációs Szakigazgatási gatási rendszerének átalakítása miatt a következő Szervhez, ezáltal remélhetőleg 60 napon belül felülvizsgálatra kerülhet sor. fontos változásra szeretném felhívni a figyelmet. A következő egészségkárosodással rendelkező munAz idevágó kormányrendelet az alábbiak szerint ha- kavállalóknak javasoljuk a mielőbbi intézkedést, tárolja be munkavállalóknak azon körét, akik foglal- mert nekik még nincs beadott komplex felülvizsgálati kérelmük: koztatásához támogatások nyújthatóak1: - fogyatékkal élők, rokkantsági járadékban, rokkantaki a komplex minősítés alapján rehabili• sági ellátásban részesülők, valamint akik 5 éven belül tálható (B1, C1 kategória), vagy betöltik a nyugdíjkorhatárt, ugyanis sajnálatos • akinek rehabilitációja nem javasolt (B2, módon a munkáltatónak a törvény értelmében ezekC2, D kategória) től a munkavállalóktól is szüksége van komplex oraki 2011. december 31-én III. csoportos • vosszakértői véleményre. rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugTermészetesen mindenkinek jogában áll eldöndíjban, rendszeres szociális járadékban teni, hogy részt vesz-e a felülvizsgálaton, vagy részesült és az öregségi nyugdíjkorhatárt sem. Nekünk azonban kötelességünk tájékoztatni több, mint öt év múlva éri el és kérte munkavállalóinkat a változásokról és veszélyeka komplex minősítését, ről. • aki rehabilitációs járadékban részesül, • aki 2011. december 31-én az 1991. évi A felmerülő kérdéseket telefonon várjuk. IV. törvény 42. és 42/B. §-a szerint megváltozott munkaképességű munkavállalóKöszönettel: Jádi Krisztina nak minősült, vagy foglalkoztatása alaprehabilitációs osztályvezető ján a munkáltató 2011 decemberében költségvetési támogatásban részesült. Mindez a megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő munkavállalók számára azt jelenti, hogy 2014. január elsejétől csak azok után a megváltozott munkaképességű dolgozók után részesül vállalatunk támogatásban, akik rendelkeznek komplex orvosszakértői minősítéssel. Annak érdekében, hogy a továbbfoglalkoztathatósága biztosított legyen a munkavállalóknak, a Rehabilitációs osztály szeretne segítséget nyújtani, hogy még az idei évben sikerüljön beszerezni a komplex orvosszakértői véleményt. Munkavállalói feladatok: Első lépésben a háziorvost szükséges felkeresni és a felülvizsgálathoz előírt beutalót kitöltetni, valamint az egészségkárosodással kapcsolatos 3 hónapnál nem régebbi leleteket beszerezni. Majd amennyiben nem tudja kitölteni a komplex minősítéshez szükséges további nyomtatványokat, keresse fel a rehabilitációs mentort! Lehetőséget nyújtunk arra, hogy akik meghatalmazzák a FŐKEFÉT, azoknak benyújtjuk az összeállított orvosi pa-
1
Ülésezett a Központi Üzemi Tanács. A KÜT március 7-i ülésén Szabó György ügyvezető igazgató adott tájékoztatást a tavalyi évről. Eszerint a hasonló profilú három állami nagyvállalat közül a FŐKEFE zárta viszonylag a legjobb eredménnyel a 2012-es évet. Ez többek között a gyártás-üzemeltetés hatékonyabbá tételének is köszönhető. Jelentős előrelépésként adta hírül, hogy cégünk a mezőgazdasági tevékenységekre önálló leányvállalatot hozhat létre, mely által az állami közmunkaprogramból is részt vállalalunk; mindez hozzájárulhat Társaságunk jövőjének megszilárdulásához. Szabó György elmondta azt is, hogy majdan, a közbeszerzési törvény elfogadása után a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató 100 %-ban állami tulajdonú társaságok várhatóan pozitív diszkriminációban részesülnek bizonyos megrendelések terén. Elhangzott az is, hogy a komplex felülvizsgálat után a rehabilitációs ellátásra jogosultaknál úgymond a termelés hatékonysága, egyáltalán a Társaság gazdasági érdeke nem teszi lehetővé a 4 órára történő munkaszerződés módosítást. Ugyanakkor a cégvezetés, óraszámemeléssel, a 6 órás munkavállalást szeretné kieszközölni mindazokon a telephelyeken, ahol a munka mennyisége indokolja.
A meghatározások a 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törtvények módosításairól (Mmtv.) szabályozásán alapulnak. Megjegyzendő, hogy az Mmtv. 38.§-ának módosításáról, pontosabban a benne szereplő dátumok módosításáról a T/8889. számú törvényjavaslat 72.§-a rendelkezik, amely törvényjavaslat határozathozatal előtt áll.
6
2013_02_oldalak:Layout 1
2013.04.10.
13:39
Page 7
Premier plán
2013.
március
Körmend
Budapest - Füzér u.
Cegléd
Teca, a körmendi telephely egyik csoportvezető-helyettese több mint tíz éve dolgozik a körmendi üzemben. Kezdetben betanított munkásként a telephelyen folyó sokféle munkából vette ki részét. A mára egyértelmű sikertörténetként elkönyvelhető infúziószerelék-gyártás elindulásánál viszont már vezetőként működött közre. A varrodarészlegben a mopvarrás is az ő felügyelete alatt kezdődött el. A telephelyvezető (betegségből adódó) távolléte alatt immár hónapok óta ráhárulnak a körmendi közösség adminisztrációs feladatai, illetve azok koordinálása is. Belátható: az alapmunka mellett kilencven kolléga ügyes-bajos dolgaival napi szinten foglalkozni nem kis kihívás! Ő azonban erőn felül is teljesít, mondván, „a munkának mennie kell”, a készárut szállító kamionok, a külföldi megrendelők nem várnak. Hogy mindeddig sikerült az üzemnek naprakészen teljesíteni, nagyban köszönhető az ő hozzáállásának is.
Ez a Füzér utcai dolgozó nem a szomszéd utcából, hanem Üllőről jár be dolgozni. A kora hajnali kelés ellenére mindig pontosan érkezik. Kollégái rendkívül ügyes és szorgalmas munkatársuknak tartják. Természetesen azt is értékelik, hogy szükség esetén mindenkinek segít, amiben tud, legyen szó szakmai vagy emberi tényezőről. (Arról nem is beszélve, hogy adott esetben a derű is segítség lehet. Említsük meg, hogy Burjus Tiborné Julcsi ezzel, illetve jó humorral egyaránt rendelkezik.) Leggyakrabban zsugorfóliázó vagy BOPP-fóliázó gépnél látni, nagy húzóerőnek számít. Feltűnik az excenter műhelyben is, mostanában például gyorsfűzők műanyagszerkezetének lyukasztása végett. Szívesen áll párban is egy géphez, ami azt jelenti, hogy adott esetben képes egyéni teljesítményét alárendelni a vállalati érdekének, lásd határidőtartás.
Nem is olyan magától értetődő, ha egy hajdani kőműves – esetünkben a hatvan felé közelítő Csizmadi Ferenc – keze kifinomult mozgást igénylő munkát is kiválóan végez. Márpedig a hetven fős ceglédi telephelyen most ilyen „meló” van, ami ráadásul fokozott türelmet, figyelmet, jó szemet is megkövetel. Hiszen itt alumíniumöntvények sorjázása helyett immár új szőnyegek tisztítása zajlik egy örkényi megrendelő cég számára. Szóval ez is jól megy Feri bátyánknak, holott végig kell tapogatni a gyapjútermék minden négyzetcentiméterét, és kis fogókkal kell eltávolítani a makacs szemetet. Övé az egyik legjobb, legalaposabb teljesítmény, sőt, segítőkészségre szintén futja… Hat év óta mindig nyitott az új munkafolyamatok betanulására, ha kell, meósként is hadra fogható. (Az is volt egykor.) Munkatársai iránt rendkívül barátságos, klasszikus közösségi ember.
Sikeres kokárdaszezon. Tucatnyi telephelyünkön összesen mintegy 570 ezer kokárdát gyártottak Társaságunk munkavállalói az idei március idusára. A kokárdakészítés a cég egyik szezonális bérmunkája, amely sok helyütt bevethető más irányú bérmunka-megrendelések időszakos szüneteiben is.
Véradás Komlón. Harminchárom FŐKEFE-dolgozó adott vért Komlón március elsején tudatta a Hírmondóval Vojtek Aurél, a helyi termelési központ üzemvezetője. A nagylelkű, áldozatkész munkatársak a komlói Vöröskereszt szervezésében vettek részt az akción.
7
2013_02_oldalak:Layout 1
2013.04.10.
13:40
Page 8
Színező
Kerekesszékes szépségkirálynő M
ég csak öt hónapja került kerekesszékbe Vasas Vanda, de máris (március 9-én) megnyerte a Miss Colours Hungary szépségversenyt. A húszéves lány nem szeret beszélni balesetéről a sajtónak. Bizonyára azért nem, mert időben nagyon-nagyon közel még a trauma. A fényképfelvételeken és a Magyar Televízió Ma reggel című adásában azonban boldognak látszik. És persze tényleg szépnek. E sorok írója bevallja, úgy önmagában nem sok fantáziát lát a szépségversenyekben. A szépség olyan adottság, amihez nem sok közünk van, nem tehetünk érte sokat, hogy rendelkezhessünk vele. Vagy hogy megőrizhessük mondjuk egy baleset során. Gondoljuk el, hányan nem mondhatják el, hogy szépek, azok közül, akik a fogyatékossággal élők nagy közösségébe születtek vagy kerültek. Kevesebbek ők az által, ha nem vonzók egy szakavatott zsűri szemében? Az én húszas éveim legszebb órái egy budapesti felekezeti ifjúsági közösségben teltek. Közel esett a Marcibányi tér, a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja. Számos hívő fiatal között nekem is az volt az egyik önkéntes szolgálatom, hogy bejártam a mozgássérültekhez beszélgetni, illetve eltoltam némelyiküket a pasaréti református templomba. Szépek voltak? Azt kell mondjam, első pillantásra egyáltalán nem. Dehogyis nyertek volna kerekesszékes szépségversenyt – már ha lett volna ilyen a késő-Kádár-
Vanda szót emelt az akadálymentesítésért
korban. De ahogy mélyültek ezek a barátságok, egyre szebbnek láttam őket – belső lelki értékeikért. A belőlük áradó szeretet és hála ült ki az arcukra, akkor is, ha azt történetesen kezdettől elváltoztatta a Little-kór, a magzatkori agykárosodás. Bizonyos, hogy kölcsönösen sokat épültünk egymás által. Mégis azt mondom, megérte a szóban forgó szépségverseny. Nemcsak azért, mert Vandának e sikerrel nyilvánvalóan könnyebb az új élethelyzet feldolgozása. Hanem azért is, mert mégiscsak ráirányítja a közfigyelmet a kerekesszékesekre. A lány semmit nem bíz a véletlenre, a rokonszenves szépségkirálynő minden nyilatkozatában kiáll szép és kevésbé szép kortársai ezreiért, sürgeti, hogy ahol csak lehet, történjék meg az akadálymentesítés. Talán nem korai, ha leírjuk a hírt: Vasas Vanda, ez a kerekesszékes szépség elvállalta a díszvendég reprezentációs feladatkörét a (cégünknél is futó) TÁMOP-projekt ünnepélyes nyitórendezvényén. Így kerek a világ! J.I.
