TURAI HIRLAP XXI. évfolyam 3. szám

INGYENES KÖZÉLETI HAVILAP

TURAI HIRLAP 2012 ÁPRILIS

XXI. évfolyam 3. szám

NEVELÉSI INTÉZMÉNYEK FEJLESZTÉSE Tura Város Önkormányzata a KMOP-4.6.1-11 kódszámú, „Nevelési intézmények fejlesztése” című pályázatra a Többsincs Óvoda bővítésével, felújításával nyújtott be pályázatot. A pályázat során elnyerhető támogatási összeg maximuma 120 millió Ft, a pályázat támogatási intenzitása 95%, így önerőként 6.3 millió Ft szükséges.

Látványtervek: Szikura Tamás, építészmérnök

folytatás a 7. oldalon

CRITICAL MASS TURÁN 2012. április 19-én (csütörtökön) 15.30 órától

Május első vasárnapja:

Talaj - teher, avagy még drágább az életed...

10 Rozsdaporos a levegő...

7 Városunkban

Nevelési Intézmények Fejlesztése

12 Mindszenty József

18 Tavaszi programajánló

9 Március 15. emlékezete

14 Régi házak – Puhos Pista

24 CRITICAL MASS Turán

6

120 éve született

16 Anyák napja

2012/04

Turai Hírlap

2

ÖNKORMÁNYZATI HÍREK

Tájékoztató a Képviselő-testület üléséről A Képviselő-testület 2012. február 3-án 9,00 órakor tartott soron kívüli ülést. 20/2012.(II.3.) határozat szerint a Képviselő-testület elfogadta a meghívóban szereplő és az elhangzott napirendek tárgyalását. 21/2012.(II.3.) határozattal elfogadta a Képviselő-testület Tura Város Településszerkezeti Tervét. A Településszerkezeti Terv a város honlapján olvasható. 2/2012(II.3.) rendeletet alkotott a Képviselő-testület Tura Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről. A rendelet olvasható a város honlapján. A Képviselő-testület 2012. február 10-én 9.30 órakor tartott soron kívüli ülést. 22/2012.(II.10.) határozatával elfogadta a Képviselő-testület a napirendek tárgyalását. 23/2012.(II.10.) határozat tartalma alapján az államháztartásról szóló törvény 29. § (3) bekezdése és a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 3. § (1) bekezdése szerint, Tura Város Önkormányzata az adósságot keletkeztető fizetési kötelezettségeit valamint Tura Város Önkormányzata fizetési kötelezettségeinek a 2012. évi költségvetési évet követő három évre várható összegét fogadta el a Képviselő-testület. 3/2012.(II.11.) rendeletet alkotott Képviselő-testület Tura város 2012. évi költségvetéséről és a gazdálkodással összefüggő egyes feladatokról. A Képviselő-testület Tura város 2012 évi költségvetését 1.575.562 E Ft költségvetési bevétellel, 985.216 E Ft konszolidált költségvetési bevétellel, 1.592.226 E Ft költségvetési kiadással, 985.216 E Ft konszolidált költségvetési kiadással 16.664 E Ft költségvetési hiánnyal hagyta jóvá. A teljes költségvetési rendelet olvasható a város honlapján. 4/2012.(II.11.) rendeletet alkotott a Képviselő-testület az egyes szociális ellátásokról szóló 5/2011.(II.10.) rendelete módosításáról. A rendelet módosítása szerint a hivatalból nyújtott újszülött segély, valamint a hivatalból nyújtott temetési segély folyósítását a 2012. évben megszüntetésre került, tekintettel az önkormányzat korlátozott anyagi lehetőségeire. A Képviselő-testület 2012. február 29-én 16.00 órakor tartott munkaterv szerinti ülést. 25/2012.(II.29.) határozattal elfogadta a Képviselő-testület a napirendek megtárgyalását és a zárt ülésre tett javaslatot. 26/2012.(II.29.) határozattal a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról szóló jelentést fogadta el a Képviselő-testület. 27/2012.(II.29.) határozatával a Gödöllői Rendőrkapitányság 2011. évben végzett munkájáról szóló beszámolót fogadta el a Képviselőtestület és köszönetét fejezte ki a rendőrségnek áldozatos munkájáért. Az ülésen a Rendőrség részéről részt vett Tóth Csaba rendőr alezredes, Gódor Ferenc rendőr őrnagy, Csillag Krisztián zászlós. 28/2012.(II.29.) határozat szerint a Képviselő-testület tudomásul vette Baranyi Miklós önkormányzati képviselő bejelentését, miszerint a KMOP-2010-3.3.1/B „Belterületi csapadékvíz elvezetése Turán” elnevezésű projekt közbeszerzési eljárásában ajánlattevőként részt kíván venni. A Képviselő-testület elfogadta személyes érintettségre vonatkozó bejelentését és fenti közbeszerzési eljárással kapcsolatos valamennyi döntéshozatalból a képviselőt kizárta. 29/2012.(II.29.) határozat tartalma alapján a „Belterületi csapadékvízelvezetés Turán” tárgyú KMOP-3.3.1/B-10-2010-0023 azonosítójú projekthez kapcsolódó kivitelezési munkák tárgyában lefolytatandó építési beruházás közbeszerzés ajánlati felhívásának tartalmát jóváhagyta a Képviselő-testület és a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásban az alábbi ajánlattevőket hívta meg, AQUAGAS Építőipari Kft., 2252 Tóalmás, Béke u. 34., MIDDLE COURSE Kft.,

3412 Bogács, Viola u. 18., Bácskai Elemér, 2194 Tura, Kossuth Lajos utca 147., Baranyi Épker Kft. 2194. Tura, Akácos út 1. Az ajánlattételi határidőig (2012.03.20.) három ajánlat érkezett. 30/2012.(II.29.) határozat szerint a KEOP-2.2.3/A/09-2010-0010 azonosító számú „Turai vízbázis biztonságba helyezése” tárgyú projekthez hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásban közbeszerzés ajánlati felhívásának tartalmát hagyta jóvá. A közbeszerzési eljárásban az alábbi ajánlattevőket hívta meg, Smaragd GSH Kft. Gondár Károly ügyvezető 1114 Budapest, Villányi út 9., Aquaplus Kft. György Zoltán ügyvezető 6762 Sándorfalva, Sövényházi út 1., Aquifer Kft. Nagy András ügyvezető 1041 Budapest, Károlyi István u. 21-23. Az ajánlattételi határidőig (2012.03.20.) három ajánlat érkezett. 5/2012.(III.1.) rendeletet alkotott a Képviselő-testület a 2012. évi költségvetéséről és a gazdálkodással összefüggő egyes feladatokról szóló 3/2012.(II.11.) rendelet módosításáról. A módosítás lényege, hogy a Többsincs Óvoda és Bölcsőde valamint a Kastélykerti Óvoda 2012. február 20-án eljuttatott dolgozói kérése –mely szerint a havi keret éves keretként legyen megállapítva, hogy havonta szabadon, az Szja tv. határain belül –a dolgozók késésének megfelelően legyen az étkezési hozzájárulás mértéke felhasználva. A módosítás másik oka, hogy a Városüzemeltetési Csoportnál a szakfeladaton jóváhagyott 6 fő lét-számot 1 fővel növelni kellett, az eredeti előirányzatban betervezett megbízási díjas gépkezelő közalkalmazotti státuszba kerülése okán 6/2012.(III.1.) rendeletet alkotott Tura város 2011. évi költségvetéséről és a gazdálkodással összefüggő egyes feladatokról szóló 4/2011.(II.10.) rendelet módosításáról, amely a 2011. évben szükségessé vált előirányzat módosításokat tartalmazza. 7/2012.(III.1.) rendeletet alkotott a Képviselő-testület a vásárok és piacok rendjéről szóló 10/2009. (VIII. 27.) rendelet módosításáról, Juhász Sándor alpolgármester önálló képviselői indítványára, mely az egyes díjtételek változását tartalmazza. 2012. március 15-től, illetve az egyik díjtétel 2012. március 7-től módosult. 8/2012.(III.1.) rendeletet alkotott az egyes szociális ellátásokról szóló 5/2011.(II.10.) rendelet módosításáról. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításával szükségessé vált az egyes szociális ellátásokról szóló helyi rendelet egyes pontjainak módosítása. 2012. január 1. napjától, a helyi rendelet szerinti aktív korúak ellátásán belül, a bérpótló juttatást a foglalkozást helyettesítő támogatás váltja fel. A törvény módosítását követően megszűnt a helyi rendeletben szabályozott helyi lakásfenntartási támogatás, valamint az önálló ellátásként nyújtott lakásfenntartási támogatás is, így annak hatályon kívül helyezéséről kellett intézkedni. 9/2012.(III.1.) rendeletet alkotott a Képviselő-testület a 2012. évi vízdíj hatósági árának megállapításáról szóló 21/2011. (XII. 15.) rendelete hatályon kívül helyezéséről. 10/2012.(III.1.) rendeletet alkotott a szennyvízdíj 2012. évi hatósági árának megállapításáról szóló 22/2011. (XII. 15.) rendelet hatályon kívül helyezéséről. Mindkét rendelet hatályon kívül helyezésének oka, hogy a viziközmű-szolgáltatásról szóló 2011.évi CCIX. Törvény 2011. december 31. 23.00 órakor hatályba lépő 65. § (1) bekezdése és 2012. 07.01-én hatályba lépő 74. § (2) bekezdés 3. pontja alapján a közműves ivóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és – tisztítás hatósági díját a továbbiakban a közmű-szolgáltatásért felelős miniszter jogosult megállapítani rendeletében. Ezzel egyidejűleg a viziközműszolgáltatásról szóló törvény 93. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte a települési önkormányzat képviselő-testületének az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. Törvény mellékletének „I. Legmagasabb ár”. „B. Szolgáltatások „ alpontjában foglalt táblázatban meghatározott az ömnkormányzati tulajdonú viziközműből szolgáltatott ivóvíz díjának, valamint az önkormányzati tulajdonú viziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíz tisztítás és – kezelés díjának

3

ÖNKORMÁNYZATI HÍREK megállapítására vonatkozó rendeletalkotási felhatalmazását. 11/2012.(III.1.) rendeletet alkotott az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 23/2000.(XII.19.) rendelet módosításáról szóló 20/2010.(XII.16.) rendelet hatályon kívül helyezéséről. Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. Törvény 2012. január 1-én hatályba lépett 196. § (2) bekezdése a Hgt.-t az alábbi 57. §-al egészítette ki: „57. § (1) A hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértéke 2012. évben nem haladhatja meg a települési önkormányzat képviselő-testülete által rendeletben 2011. évre megállapított hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét. (2) Ha az egységnyi díjtétel mértéke nem éri el 2011. évre a települési önkormányzat képviselőtestülete által rendeletben megállapított közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét, a közszolgáltatási díj legmagasabb mértéke 2012. évben nem haladhatja meg a 2011. december 31-én alkalmazott díjat.” A fenti szabályozásból következik, hogy az önkormányzatnak a hulladékszállítási közszolgáltatásért fizetendő díjat megállapító rendeletét úgy kellett felülvizsgálnia, hogy az abban 2012. évre megállapított díj nem lehet magasabb a 2011. évi díjnál. 12/2012.(III.1.) rendeletet alkotott a Képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 22/2003.(X.7.) rendelete módosításáról. Magyarország 2012. évi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 68. § (1) bekezdése szerint: „A helyi önkormányzatok, települési és területi nemzetiségi önkormányzatok tekintetében a nemzeti vagyonról szóló törvényben előírt versenyeztetés kötelező, ha az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 25,0 millió forintot meghaladja. A helyi önkormányzat rendeletében, valamint a települési és területi nemzetiségi önkormányzat határozatában ennél kisebb értékhatárt is meghatározhat. „ A fenti rendelkezés lehetőséget nyújt arra, hogy a vagyon hasznosítását illetően értékhatár kerüljön megállapításra a helyi önkormányzat rendeletében. A rendelet módosításával 5 millió forintos értékhatár került megállapításra. 13/2012.(III.1.) rendeletet alkotott a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyonelemekről. A rendelettel a Képviselő-testület az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező vagyonból, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősítette a Galgahévíz-Tura Kommunál Kft.-ben, a Szelektív Kft.-ben és a Galgamenti Víziközmű Kft.-ben fennálló gazdasági részedését. Az Országgyűlés 2011. december 23-i ülésnapján fogadta el a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényt, melynek 18. § (1) bekezdése kimondja, hogy „ a helyi önkormányzat a rendelete alapján forgalomképtelennek minősülő vagyonából - az e törvény hatályba lépésétől számított 60 napon belül - rendeletben köteles megjelölni azokat a tulajdonában álló vagyonelemeket, amelyeket az 5. § (4) bekezdés szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősít. „ A hivatkozott 5. § (4) bekezdése szerint: „Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül a 2. mellékletben meghatározott, valamint törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében ekként meghatározott a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyonelem. „ A törvény 2. mellékletének II. rész b) pontja szerint: „II. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó vagyonelemek … b) Többségi önkormányzati tulajdonban álló, közszolgáltatási tevékenységet, valamint parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló társasági részesedés. ” 14/2012.(III.1.) rendeletet alkotott a Képviselő-testület a homok kitermelés szabályozásáról szóló 9/1996.(IV.30.), a Neszűr ivóvíz díjáról szóló 12/1999.(VII.27.), a reklámtevékenységről szóló 9/2000.(IV.14.) rendeletek hatályon kívül helyezéséről. A rendeletek hatályon kívül helyezésének indokai: a homokbánya jelenleg üzemen kívül helyezett, az ivóvízdíj egységesen kerül rendeletben meghatározásra, közterületekre kihelyezett önkormányzati reklámhordozók nincsenek. 31/2012.(II.29.) határozattal elfogadta a Képviselő testület a 2012. I.

félévi munkatervét. 33/2012.(II.29.) határozat szerint döntött a Képviselő-testület az 1.000.- Ft alatti adótételek törléséről. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 43. § (8) bekezdésében foglaltak szerint az adózó adószámlájának egyenlege és a tartozása, valamint az azok után felszámított késedelmi pótlék vonatkozásában az adószámlán az 1000 forintot meghaladó összegű tartozást vagy túlfizetést kell csak figyelembe venni. 34/2012.(II.29.) határozattal az elévült adótételek törléséről döntött a Képviselő-testület. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000.(XII.24.) Kormányrendelet vonatkozó részei szerint behajthatatlan követelés: az a követelés, amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 162. §-a, 164. § (6) bekezdése szerint az adóhatóság a behajthatatlan adótartozást „a végrehajtáshoz való jog elévüléséig ezen a jogcímen tartja nyilván”, „az adótartozás végrehajtásához …… való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el”. Fentiek alapján az önkormányzati adóhatóság feladatai közé tartozik minden adóév lezárásakor az elévült tételek kivezetése, törlése, ennek megfelelően a 2005.12.31-ig keletkezett túlfizetések és hátralékok kerültek 2011.12.31.-i dátummal törlésre. 35/2012.(II.29.) határozat tartalma alapján arról döntött a Képviselőtestület, hogy a Tura, 4756 hrsz.-ú ingatlant, valamint a Tura, 5692/1 és 5692/2 hrsz.-ú ingatlanok ½-ed tulajdoni hányadát, - amennyiben a Magyar Állam képviseletében az MNV Zrt. az elővásárlási jogáról lemond - eladja Miszori Lászlónak a beszerzendő értékbecslés szerinti, de legalább 700 Ft/m2 áron, 5 éves beépítési kötelezettséggel és 5 éves visszavásárlási joggal. 36/2012.(II.29.) határozatában a Képviselő-testület döntött, hogy a TURAWELL Kft. kérelmére a Tura 5679/3 és 5679/7 hrsz-ú ingatlanokon történő tereprendezéshez és üvegházak, valamint azok kiszolgáló létesítményeinek építéséhez tulajdonosi hozzájárulását megadta. 37/2012.(II.29.) határozattal elfogadta a Képviselő-testület Tura Város Közbeszerzési Szabályzatát. 38/2012.(II.29.) határozatában az Önkormányzat és a Kommunál Kft. között 2009. november 2-án kelt tagi kölcsönszerződésből eredő 6.600.000 Ft tagi kölcsön visszafizetési határidejét 2031. december 31ig meghosszabbította a Képviselő-testület a szennyvíztelep működésének zavartalan biztosítása miatt. 39/2012.(II.29.) határozattal hozzájárult a Képviselő-testület a KÖVISec Kft. kérelmére ahhoz, hogy a Tura, Rákóczi u. 120. szám alatti, 2856 hrsz.-ú ingatlanra antennát helyezzen el. 40/2012.(II.29.) határozat tartalma alapján a KEOP-1.1.1/2F/092010-0008 pályázata kapcsán felveendő áfa megelőlegező hitelhez 2335 hrsz-ú, Tura Táncsics Mihály u. lakóház elnevezésű forgalomképes ingatlanát ajánlotta fel a Képviselő-testület, melynek ingatlanvagyonkataszter szerint becsült értéke 8.988.000 Ft. 41/2012.(II.29.) határozatában a Turai Hírlap felelős szerkesztői teendőivel Tóth Anitát (2 D Design Grafikai Stúdió, 2194. Tura, Vasút út 34.) bízta meg a Képviselő-testület. A felelős szerkesztő díjazása: 30.000,- Ft /lapszám (szolgáltatásként, számla ellenében fizetendő). A Képviselő-testület felhatalmazta a polgármestert a felelős szerkesztővel közösen a szerkesztőségi tagság felállítására. A Képviselő-testület a Turai Hírlap sokszorosítandó példányszámát 3000 db-ról 2900 db-ra csökkentette. A Képviselő-testület felhatalmazta a felelős kiadót, hogy Tóth Anitával (2D Design Grafikai Stúdió, 2194. Tura, Vasút út 34.) árajánlata szerint a tördelés nyomdai előkészítésre és az újság terjesztésére (szolgáltatásként, számla ellenében fizetendő) a szerződést megkösse 2012. évi további megjelenésekre vonatkozóan. 42/2012.(II.29.) határozattal a KMOP-2010-3.3.1/B „Belterületi csapadékvíz elvezetése Turán” tárgyú projekt közbeszerzési eljárásához a Bírálóbizottság tagjaivá az alábbi személyeket választotta ki a Képviselőtestület; Tóth István Tura, József Attila u.-i lakos elnök, Papné Juhász Ildikó tervező tag, Dolányi Mihály Tura, Éva u.-i lakos tag, A Bí-

2012/04

Turai Hírlap

2012/04

Turai Hírlap

4

ÖNKORMÁNYZATI HÍREK rálóbizottság tagjai közül Papné Juhász Ildikó tervező rendelkezik a beszerzés tárgya szerinti szakértelemmel. A Bírálóbizottság feladatellátásához előírt közbeszerzési, jogi szakértelmet a Nox Beruházó és Fővállalkozó Zrt. Biztosítja. 43/2012.(II.29.) határozat szerint a Képviselő-testület – a Galga-mente Ivóvízkészletét Védő és Megőrző Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodásának IV. fejezete 1., 2. pontjában kapott felhatalmazása alapján – a KEOP-2.2.3/A/09-2010-0010 azonosító számú „Turai vízbázis biztonságba helyezése” tárgyú projekt közbeszerzési eljárásához a Bírálóbizottság tagjaivá az alábbi személyeket választotta ki: Tóth István Tura, József Attila u.-i lakos elnök (pénzügyi szakértelem), Horváth Péter püspökhatvani lakos tag (vízellátási, csatornázási mérnök, közműfejlesztési szakmérnök), Dolányi Mihály Tura, Éva u.-i lakos tag (gépészmérnöki szakértelem). A Bírálóbizottság tagjai közül Horváth Péter (vízellátási, csatornázási mérnök, közműfejlesztési szakmérnök) rendelkezik a beszerzés tárgya szerinti szakértelemmel (a Galgamenti Víziközmű Kft. műszaki vezetője). A Bírálóbizottság feladatellátásához előírt közbeszerzési, jogi szakértelmet a Nox Beruházó és Fővállalkozó Zrt. Biztosítja. 45/2012.(II.29.) határozat tartalma alapján a Képviselő-testület magánszemély részére önkormányzati hatósági ügyben közterület használati engedélyről döntött. 46/2012.(II.29.) határozattal 2012. március 1. napi hatállyal kinevezte a Képviselő-testület Kovács Jánost határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyba, nehézgépkezelői munkakörbe a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 83/A. § alapján. A Képviselő-testület 2012. március 28-án 16,00 órakor tartott munkaterv szerinti ülést. 47/2012.(III.28.) határozattal a Képviselő-testülete elfogadta a meghívóban szereplő és az elhangzott napirendek megtárgyalását. 48/2012.(III.28.) határozatával a testület elfogadta a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról szóló jelentést. 49/2012.(III.28.) határozattal Tura Város Önkormányzata Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Közoktatási Intézkedési Tervét fogadta el. 50/2012.(III.28.) határozatával a Többsincs Óvoda és Bölcsőde főépületének, KMOP-4.6.1-11 pályázati anyaghoz tartozó tervdokumentáció elkészítésére, Szikura Tamás építészmérnök egyéni vállalkozóval kötött szerződést utólagosan jóváhagyta. 51/2012.(III.28.) határozatával döntött arról, hogy a KMOP – 4.6.1 – 11 számú, Nevelési intézmények fejlesztése Tura Többsincs Óvoda és Bölcsőde bővítése elnevezésű projekt kapcsán 6.315.789.-Ft önrész biztosításához - eredményes pályázat esetén az Európai uniós fejlesztéshez - pályázati önerőhitelt kíván igénybe venni. 52/2012.(III.28.) határozattal fogadta el az Önkormányzat 2012.évi közbeszerzési tervét, mely szerint az alábbi közbeszerzéssel járó

fejlesztések megvalósítását tervezi: 1) KMOP 3.3.1/B. 2010 "Belterületi csapadékvíz- elvezetés Turán" tárgyú projekt - építéssel kapcsolatos közbeszerzési Eljárás, becsült teljes költsége: 64.258.885 Ft 2) KEOP-2.2.3/A/09-2010-0010 azonosító számú „Ivóvízbázis-védelem – Üzemelő, sérülékeny vízbázisok diagnosztikai vizsgálata” tárgyú projekt. Becsült teljes költség: 98.825.000 Ft 53/2012.(III.28.) határozata szerint a Képviselő-testület megismerte Krekács Mihály ingatlan cseréjére vonatkozó javaslatát. A turai 693 hrsz alatt lévő kivett beépítetlen 1282 m2 nagyságú területért cserébe az általa felajánlott turai 720 hrsz alatt lévő kivett beépítetlen 1912 m2 nagyságú területet nem fogadta el. 54/2012.(III.28.) határozatával döntött arról, hogy 1. Tura Város Képviselő-testülete a TURAQUA Kft. tagjaként Lányi Béla tag üzletrészére vonatkozó elővásárlási jogával élni kíván. 2. A Képviselő-testület felhatalmazza Juhász Sándor alpolgármestert, hogy a 2012. március 29-i taggyűlésen az önkormányzatot képviselje. 15/2012.(III.29) rendelete a vásárok és piacok rendjéről szóló 10/2009. (VIII.27.) rendelete módosításáról szólt, mely szerint az alábbi díjtételek módosultak: (a módosult tételeket a módosítás oszlop tartalmazza) 1.számú melléklet Az árak megkezdett mértékegységenként értendők, a parkolójegyek esetében a 27%-os Áfa-t tartalmazzák! Kispiaci helybérletek (melyek nem tartalmazzák a helypénzt, amit külön kell fizetni!)

2012 díj

Asztalról történő árusítás havi díja (Ft/m) Éves bérlet (Ft/m) Földről történő árusítás havi díja (Ft/m) Éves bérlet (Ft/m)

módosítás

1.200 7.000 1.400

1.100

8.000

5.000

Kispiaci helypénzek: Asztalról és földről történő árusítás után fizetendő díjak (helypénz)

2012 díj

Asztalról történő árusítás (Ft/m)

250

Földről történő árusítás (Ft/m)

300

módosítás

250

Erdélyiné Imró Ildikó aljegyző KISTÉRSÉGI HÍREK

A TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁS TANÁCSA FEBRUÁR 15-I ÜLÉSÉRŐL Ez évi második ülésén a Társulási Tanács elsőként a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól a munkaszervezet működési kiadásaira kapott 1 millió forint támogatásról szóló beszámolót és pénzügyi elszámolást fogadta el. A Tanács egyhangúlag elfogadta a Társulás 2012. évre vonatkozó költségvetését. A tavalyi évhez képest eltérő szerkezetben készült el a költségvetés, megfelelve a gazdálkodásra vonatkozó új jogszabályoknak. A tervezett bevételek és kiadások összege 127,4 millió Ft. A bevételi oldal tartalmazza az állami normatív támogatást (101,6 m Ft), az önkormányzatoktól átvett pénzeszközöket (18,8 m Ft), és a műkö-

dési bevételeket (0,7 m Ft). Ezen kívül a 2011. évi pénzmaradvány (6,4 m Ft) igénybevételére is sor kerül az év folyamán, amelynek előzetes felosztása is megtörtént. A főbb kiadások a következők: önkormányzatoknak feladatokra (Kartal és Iklad: közoktatás, Aszód: szociális és gyermekjóléti alapellátás) átadott pénzeszközök (44 m Ft), az önkormányzatok felhatalmazásából a Társulás által ellátott feladatok kiadásai (8,6 m Ft), a munkaszervezeti feladatok ellátása (19,3 m Ft) és az Aszódi Kistérség Egységes Pedagógiai Szakszolgálata működése (55,5 m Ft). Az engedélyezett költségvetési létszámkeret a Kistérségi Irodánál 4 fő, a Pedagógiai Szakszolgálatnál 17 fő. (www.aszodikisterseg.hu)

dr. Kórós Tímea kistérségi referens

Turai Hírlap

Fotó: Tóth Anita

RÖVID HÍREK

ÚJ UTAKON TURA VÁROSÁBAN Hivatalosan is a végéhez közeledik városunk úthálózat fejlesztésének második üteme. Lapunk hasábjain korábban már beszámoltunk a kivitelezés folyamatáról és a hátra lévő munkálatokról. A helyszíni bejárás során kiemelkedően súlyos problémát nem tapasztaltak. Elsősorban felületi hibák voltak, azokat kezelték, az Aradi utca alsó részén és a Hősök útja végén 20-25 m hosszan kialakult szemcsésedést már kijavították, illetve folyamatosan javítják. Több helyen az útpadka nem felel meg az elvárásoknak, ez szintén javításra vár. A hivatalos átadó ünnepségre 2012 április 19.-én 11 órakor az Iskola u. és a Délibáb u. kereszteződésében magas rangú vendégek jelenlétében kerül sor, ezen időpontig bezárólag a padok is kihelyezésre kerülnek.

ÁZUNK – FÁZUNK, BUSZRA VÁRUNK? Örömteli hírről számolhatunk be olvasóinknak: elkészült 3 db exkluzív, fa szerkezetű buszmegálló pavilon, melyek a Pest Megyei Állami Közútkezelő Kht.-vel történő helyszínbejárás és egyeztetések után - reményeink szerint hamarosan - kihelyezésre kerülnek városunk különböző pontjain. Bővebb információval és fényképes beszámolóval a TH májusi számában jelentkezünk. T.A.

Az elmúlt hetekben megszaporodtak az ELMÜ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. emelőkosaras autói és szakemberei - városunk különböző pontjain felbukkanva. Gyorsan, dinamikusan végezték a feladatukat. Fejlesztettek? Javításokat, karbantartásokat végeztek? A TH szerkesztősége felkereste a területileg illetékes, felelős személyt, Bartos Csabát, aki készséggel állt rendelkezésünkre: - Régióközpontunk ellátási területén folyamatosan hálózatfelméréseket végzünk és a felmérések alapján minősítjük a hálózati elemeket megbízhatóságra, várható élettartamra. Törekszünk arra, hogy 1-1 transzformátor körzetben (ami 2-3 hosszabb utcát jelent) általában minden olyan munkát elvégezzünk, ami az elkövetkező 10-15 évben szükségessé válik, hogy a munkálatok után hosszabb ideig tervszerű munka miatt ne zavarjuk a településrész lakóit. Egy olyan nagy településen, mint Tura, szinte minden évben tervezünk hálózat felújítási munkát, idén ez a 3;4;16 transzformátor körzetekben történt, ami tulajdonképpen az Aradi, Hősök, Tüzér, Toldi, Thököly utcákat, valamint a Kossuth és a Táncsics utcák egy szakaszát jelenti. Ezekben az utcákban a rossz műszaki állapotú - elsősorban fa - oszlopokat cseréltük beton oszlopokra illetve a csupasz síktartókon és szigetelőkön vezetett kisfeszültségű szabadvezetéket cseréltük szigetelt kötegelt szabadvezetékre. A vezetékcserék a tapasztalatok szerint nem csak esztétikailag javítják az ott lakók komfortérzetét, de az időjárás behatásaira is kevésbé érzékenyek. A vezetékcsere után ritkábban fordul elő a szél miatti vezeték összeverődésből eredő ún. szakaszhiba, ill. a vezeték közelében lévő fák gallyai is ritkábban okoznak problémát. Kevesebb alkalommal kell a fák ágait levágni, ami jogszabály szerint az ingatlan tulajdonosának (Önkormányzat vagy lakosság) kötelessége, de kevesen veszik magukra, inkább az áramszolgáltató ilyen irányú tevékenységét szeretik minősíteni (túl sokat vágott le, nem lett szép a fa stb.). A munkálatok 2012.02.27.-től 03.30.-ig folytak, ezalatt kb. 50 oszlop cseréjére és 3,4 km hosszban vezetékcserére került sor. A munkálatok értéke 20 millió forint. Remélhetőleg a mellékelt fotók láttán mindenkinek az a véleménye, hogy megérte.

Fotó: Bartos Csaba

PIACI KÖRKÉP AZ ÁRUSOK SZEMSZÖGÉBŐL Kissé felkavarta a port Tura Város Képviselő-testületének 2012. március 28.-án életbe lépett 15/2012.(III.29.) számú rendelete, mely a piaci díjtételek módosításáról szólt. A teljes körű tájékoztatásért felkerestük Juhász Sándor Alpolgármester Urat, aki készséggel állt munkatársunk rendelkezésére, egyúttal pontos információval szolgált az érintett árusok, lakosok részére. Az Alpolgármester Úr elmondta, hogy a tervezett – és tavaly felavatott – Főtér munkálatai miatt a piac bérleti díjai évek óta változatlanok voltak, a környékbeli településekhez képest is lényegesen alacsonyabb áron lehetett árusítani. Az áremelés elkerülhetetlen, de ésszerű gazdasági lépés volt. A jelenlegi koncepción egy külön stáb dolgozott. Képviselők, piacfelügyelőség, pénzügyi előadók és árusok több körös egyeztetésének eredményeképpen az árak emelkedtek ugyan, de még mindig 30-35%-al az országos átlag alatt vannak. Lényeges módosítás a korábbi gyakorlathoz képest, hogy fakk helyett a jövőben folyóméter alapú díjszámítás lesz érvényben. A Képviselő-testülettel egyet értve a piaci díjakból származó – megnövekedett - bevételt a lehetőségek szerint minél hamarabb visszaforgatják a terület fejlesztésére, a javaslatok között szerepel a parkolóhelyek számának növelése, WC rekonstrukciója, parkosítás, virágágyások, illetve padok kihelyezését is tervezi az Önkormányzat.

ELEKTROMOS HÁLÓZAT FELÚJÍTÁSI MUNKÁK

Városunk lakossága nevében köszönjük a tájékoztatást! a TH szerkesztősége

ELEKTRONIKAI HULLADÉKGYÛJTÉS A Hevesy György Általános iskola szervezésében elektronikai hulladékgyűjtés

lesz

MÁJUS 2-án és 3-án 8-18 óráig a Hevesy úti épület udvarán. Leadható használt elektronikai hulladékok: pl. televízió, számítógép, barkácsgépek, lámpák, háztartási gépek, telefonok, stb.

2012/04

5

2012/04

Turai Hírlap

6

MI AZ ADÓ ALAPJA?

KÖZÉRDEKŰ

Talaj-teher a v a g y m é g d r á g á b b a z é l e t e d … Rosszul járnak azok, akik, bár lehetőségük lett volna, mindeddig nem csatlakoztak a kiépített szennyvízhálózatra. Tízszeresére emelkedett ugyanis egy kormányrendelet értelmében idén február 1-től az úgynevezett talajterhelési díj. A változás értelmében, tehát ettől az időponttól kezdődően minden egyes elfogyasztott köbméter ivóvíz után legalább 1200, legfeljebb 3600 Ft-ot fizet az ingatlantulajdonos – attól függően, milyen besorolású az adott terület. Erről nem az adott önkormányzat, hanem a szaktárca hivatott dönteni. Turán eddig is a legmagasabb díjat fizettük, ez így is marad. Településünk ugyanis úgynevezett érzékeny besorolású terület, így az alapdíj (1200 Ft) háromszorosával, azaz 3600 Ft-tal kell számolni. E téren nincs mozgástér. A törvényalkotó azt mondja, a jogszabály célja, hogy arra késztesse az ingatlantulajdonosokat, hogy csatlakozzanak a csatornarendszerhez. A minisztérium azzal indokolta az emelés mértékét, hogy a talajterhelési díj évek óta nem emelkedett, még az infláció mértékével sem. A 2003-ban megállapított köbméterenkénti 120 forintos egységdíj ma már nem szolgálja az eredeti célkitűzést, nem ösztönöz a

szennyvízcsatorna-rákötésekre, ezáltal rontja a szennyvízelvezető hálózat és a tisztítómű hatékonyságát, valamint a gazdaságtalanabb üzemeltetés költségeit azokkal fizetteti meg, akik valóban igénybe veszik a szolgáltatást. Az önkormányzatoknak befizetett talajterhelési díj egyébként a helyi környezetvédelmi alapba kerül, ezt az összeget pedig a talaj-, valamint a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelmére használhatják fel. Azzal azonban kevéssé számoltak, hogy talán a legrosszabbkor, hiszen a csatlakozás költségeit manapság nem egyszerű kigazdálkodni, és úgy tűnik, ezesetben átmeneti felkészülési időt sem hagytak az érintetteknek. Aki tehát mindeddig nem csatlakozott a rendelkezésre álló szennyvízcsatorna-hálózatra, választhat: Ÿ vagy megfizeti a megemelt díjat, ami átlagos 12 m3 vízfogyasztással számolva havonta 43.200,- Ft is lehet Ÿ vagy kigazdálkodja a csatlakozás - esetenként többszázezer forintra rúgó - költségeit. A jogszabály értelmében a fogyasztónak kell bevallania és megfizetnie ezt a díjat, a tárgyévet követő év március 31-ig. Így a magasabb díjakkal legkorábban egy év múlva szembesülhet az ingatlantulajdonos. Ha valaki nem fizeti ezt a díjat, az adózás rendjéről szóló törvény előírásait kell alkalmazni. Pálinkás Ildikó

Nem a teljes felhasznált víz után kell megfizetni a talajterhelési díjat, hanem azután a mennyiség után, melynek elszállítását nem tudja igazolni a tulajdonos. A vízórán mért köbméterekből levonandó a szippantott szennyvíz menynyisége, és a kettő különbözete adja a talajterhelési díj alapját. Ez tovább csökkenthető a locsolási mérő által mutatott köbméterek 60 százalékával is.

MENTESSÉG 1. Mentesül a talajterhelési díj megfizetése alól - kérelemre - az egyedül élő 70 éven felüli kibocsátó, amennyiben havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át. 2. 50%-os talajterhelési díjkedvezményben részesíthető - kérelemre - az a kibocsátó, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, egyedül élő, illetőleg gyermekét egyedül nevelő szülő esetében a 150%-át. 3. A meghatározott díjmentesség, illetőleg kedvezmény a jogosultsági feltételek fennállása esetén is csak abban az esetben állapítható meg, ha a kibocsátónak, illetőleg családjának vagyona nincs. A mentesség, illetőleg a kedvezmény megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a jövedelem kiszámítása alapjául szolgáló jövedelemigazolásokat.

AKIT MÉG AZ ÁG IS HÚZ… Úgy tudni, Turán mintegy 500 érintett ingatlantulajdonost értesített a hivatal a jogszabályváltozásról, tehát legalább ennyien vannak, akiknek az emelt díjfizetésen, vagy a bekötésen el kell gondolkodnia. Egyik sem egyszerű… Nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy ma kevesen tudnak kigazdálkodni 40.000 Ft talajterhelési díjat havonta, de ha a bekötés mellett döntenek, akkor is kérdés, honnan teremtik elő azt a mintegy 230.000 Ft-ot, amennyibe ez hozzávetőlegesen kerül. Turán. Mert bizony kétszeresen is nehéz helyzetben van a település. Egyrészt, mert az érzékeny besorolású terület miatt itt a legmagasabb díjat kell megállapítani, másrészt, mert a sajátos rendszerű csatornahálózatra történő rákötés jóval drágább, mint a hagyományos gravitációs rendszerek esetében. (Pécsett pl. 40-60 ezer forintból, plusz 8000 Ft szakfelügyeleti díjból megúszható a rákötés) Turán azonban olyan plusz költségek, (aknafedél, szivattyú, szerelvénysor…) adódnak, melyek másutt nincsenek. Erről persze nem a fogyasztó tehet, de a levét már ő issza meg. És mivel az önkormányzatok többsége nincs abban a gazdasági helyzetben, hogy anyagi segítséget nyújtson az ingatlantulajdonosoknak, más megoldást kell keresni. A település vezetése tárgyalásokat kezdett a Turai Takarékszövetkezettel arra vonatkozóan, hogy kedvezményes hitel lehetőséget nyújtson a rákötni szándékozóknak. Úgy tudjuk, az tárgyalások bíztatóak. Remélhetőleg hamarosan arról számolhatunk be, hogy vállalható feltételek mellett egyre többen tudtak úgy dönteni, hogy csatlakoznak a szennnyvízcsatornahálózathoz. Mert hát a végcél valójában ez volna… Pálinkás Ildikó

A Kommunál Kft. a befizetés napjával leigazolja a beüzemelést, így ettől az időponttól nem kell a megemelt díjjal számolniuk az ingatlantulajdonosoknak.

LAPZÁRTA: a Turai Takarékszövetkezet 2012. április 10-én meghirdette a KEDVEZMÉNYES KÖZMŰ BERUHÁZÁSI ÉS ÚTÉPÍTÉSI HITEL konstrukcióját. Részletek a 16. oldalon.

7

PÁLYÁZATOK

ESZKÖZBESZERZÉS ÉS FEJLESZTÉSEK PÁLYÁZAT ÚTJÁN

Fotó: Benke Sándor

Valami Európa!

A KEOP-1.1.1/2F/09-2012-0008 sz. „Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése Tura és Térségében” című projekt megvalósítása során folyamatosan érkeznek az eszközök a Szelektív Kft. telephelyére. A projekt kedvezményezettje a Tura és Térsége Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás.

Eseménydús volt március hónapja a regionális hulladéklerakón. A folyamatos üzemeltetés mellett kellett elvégezni a hulladékválogató csarnokban a válogató berendezés hulladékbefogadó garatának átalakítási műveleteit. Munkánk eredményeképpen a garat a padozattal került egy szintbe, így könnyebbé válik a hulladékok mozgatása. A kivitelezést a barcsi székhelyű Avermann - Horváth Kft. végezte. A komposztáláshoz szükséges aprító berendezés március 12-én érkezett, melynek már a próbaüzemeltetése is megtörtént. A berendezés szállítója a budapesti székhelyű Doppstadt Hungária Kft. volt. A legnagyobb eseményt a három darab vadonat új Renault gyártású, Prémium típusú hulladékgyűjtő célgépek megérkezése jelentette. Az új autók Euró 5-ös motorral, környezetkímélő kipufogó rendszerrel vannak felszerelve. Teljesítményük 2 m3-el nagyobb, mint a korábbiak. Csendesebbek, ezért a jövőben már nem lehet arra apellállni, hogy majd„ meghalljuk az autót és akkor teszük ki a hulladékgyűjtő edényzetet”. A új autókat várhatóan május hónapban láthatjuk a településen. Az autókat a Renault Trucks Hungária Kft. szállította, a hulladékgyűjtő felépítményt a szintén barcsi székhelyű Seres Gépipari és Kereskedelmi Kft. készítette. Benke Sándor

NEVELÉSI INTÉZMÉNYEK FEJLESZTÉSE Tura Város Önkormányzata a KMOP-4.6.1-11 kódszámú, „Nevelési intézmények fejlesztése” című pályázatra a Többsincs Óvoda bővítésével, felújításával nyújtott be pályázatot. A pályázat során elnyerhető támogatási összeg maximuma 120 millió Ft, a pályázat támogatási intenzitása 95 %, így önerőként 6.3 millió Ft szükséges. A főépület 1976-ban épült, négy csoport számára. Az intézmény eredetileg négy óvodai csoportra szabott kiszolgálóhelyiségekkel rendelkezik, közösségi helyiség nincs, jelenleg egy-egy helyiség több funkciót lát el, amely nehezíti az egyéni fejlesztésre szoruló gyermekek szakszerű ellátását, a jelenleg hat óvodai csoporttal működő intézményben dolgozóknak sem biztosít megfelelő munkakörnyezetet. A meglévő épületben a hatályos jogszabályokban előírt kiszolgáló helyiségek nincsenek kialakítva, az egyetlen kiszolgáló helyiség - mely 10 m2 - óvodavezetői iroda, helyettesi iroda, logopédiai szoba, fejlesztő szoba, orvosi szoba, elkülönítő szoba, szülői fogadó és élelmezésvezetői iroda is egyben. A meglévő csoportszobák és kiszolgáló helyiségei rendelkezésre állnak, de az épület rossz műszaki állapota (régen felújított, hőszigeteletlen lapostető, korszerűtlen fűtési rendszer, hőszigeteletlen födém és külső falak, korhadó, rossz állapotú, balesetveszélyes nyílászárók, elhasználódott, balesetveszélyes burkolatok, járdák) miatt halaszthatatlan a felújítás. A meglévő konyha helyiségei nem felelnek meg a már jelenleg is kiszolgálandó gyereklétszámnak. A Turán meglévő magas talajvízszint miatt az épület pinceszintjén lévő kazánok több alkalommal vízbe kerültek, a fűtési rendszer átépítése, a kazánok földszintre helyezése emiatt is indokolt. Az 1976-ban épült főépületben a vízvezetékek nem kerültek felújításra, egyre gyakrabban fordulnak elő csőtörések. A radiátorok, bojlerek, szerelvények csak karbantartásra kerültek, cserére nem, javításuk miatt magasak a karbantartási költségek. A tervezett fejlesztés során funkcióváltással, illetve új építéssel a következő megoldás optimális feltételeket jelentene a 3-7 éves korú gyerekek település szintű ellátásában: a férőhelyhiány megoldását egy 20 férőhelyes csoportszoba építése jelentené. A bővítés során az érvényben lévő szabványok és rendeletek előírásainak megfelelően egy vezetői iroda, egy nevelői/vezető helyettesi szoba, egy logopédiai/fejlesztő szoba, egy csoportszoba, egy gyermeköltöző, egy mosdó, egy irattári helyiség, egy többcélú helyiség (amely szülői fogadó, illetve, tornaszoba, közösségi helyiség, továbbképzések helyszíne is lenne), egy akadálymentes/szülői WC, mosdó, egy felnőtt WC, mosdó kialakítására kerül sor. A tervezett felújítás, fejlesztés során a pincében lévő kazánok cseréjére, áthelyezésére

is sor kerül. Így a pincében egy szertár alakítható ki, melyet a padlószinttől 20-30 cm magas lábakon álló polcrendszerrel védenénk az esetlegesen betörő magas talajvíztől.

Tervezzük a meglévő épületen a külső falak hőszigetelését, a külső nyílászárók cseréjét, a födém hőszigetelését, magastető építését, a gépészeti vezetékhálózat és berendezések, szaniterek felújítását, cseréjét, a padlóburkolatok és a fali csempe burkolatok felújítását, továbbá megújuló energia hasznosítását, napelemes rendszer telepítésének formájában. Az épület körül új járda készül és biztosításra kerül az épületbe való akadálymentes bejutás. Müller G.

2012/04

Turai Hírlap

2012/04

Turai Hírlap

8

A HEVESY GYÖRGY ÁLTALÁNOS ISKOLA HÍREI

Iskolánkban március 14-ével szerencsére véget ért egy hosszú, „szünetmentes” időszak. A téli szünet óta diákjaink egyetlen pihenőnapot sem kaptak, két hónapon és sok-sok hideg napon keresztül próbálták elviselni a második félév kezdődő (és/vagy folytatódó) fáradalmait. Azóta több szüneti napot is „elfogyasztottunk”, és mire ezek a sorok megjelennek, már a rövid tavaszi szünetről is csak múlt időben beszélhetünk. De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen diákjaink a február végi - márciusi időszakban is igen szép eredményeket értek el versenyeken, rendezvényeken. Március 14-én minden iskolaépületben méltó megemlékezést tartottunk a március 15-ei eseményekről. A felsős diákoknak Lakatos Gyula tanár úr vezetésével 7-8. osztályos tanulók szavaltak forradalmi verseket. Előadásukból nem maradhatott ki a 12 pont és a Nemzeti dal sem. Kis Anita tanárnő vezényletével katonadalokat, Kossuth-nótákat énekelt az iskola énekkara. A műsor befejezéseként a Galábos zenekart hallgathattuk. Unger Balázs tanítványait a közönség igencsak megtapsolta, sőt ráadást is kért a hallgatóság. Ennek feltétele - a zenekar vezető kérésére - a közös éneklés volt, sokan tapssal kísérték a népzenei dallamokat. A Bajza József Gimnázium által megrendezett Geoszféra természetismereti vetélkedőn is sikerrel szerepeltünk, a jelentkező 22 iskola csapata közül az előkelő 4. helyezést érte el a 8. c osztályból verbuválódott csapatunk. A 3. szóbeli fordulót március 23-án rendezték a gimnázium dísztermében a továbbjutott 7 csapat között. 8 feladatot kellett megoldani és csak 1 ponttal maradtunk le a dobogóról. Jutalmuk egy egész napos kirándulás lesz. Gratulálunk a szép eredmény eléréséért a következő tanulóknak: Lukács Adrienn, Bazán Máté, Csorba Norbert, Kánai Ádám. Köszönjük felkészítő tanáruk, Kis Gábor munkáját. A kistérségi versenysorozat játékos sportverseny fordulója február 22-én zajlott Aszódon a Csengey Gusztáv Általános Iskolában. „Az ünnepélyes megnyitó után elkezdődött Aszód, Bag, Domony, Galgahévíz, Galgamácsa, Hévízgyörk, Iklad, Kartal és Tura csapata közötti versengés. Csapatunk 2. helyezést ért el. Nagyon boldogok A Geoszféra vetélkedő turai csapata voltunk, amikor a nyakunkba akasztották az ezüstérmeinket. A lelkiismeretes, kitartó munka és a sportszerű versenyzés meghozta a sikert.” – írta a lelkes csapat felkészítő tanára, Pászti Éva. A csapattagok Sára Péter, Czégény Cintia, Kátai Enikő, Nagy Boglárka, Petióky István, Sallai Gergely, Újvári Lajos, Gólya Ádám, Csörgi Andrea, Tóth-Máté Tamás, Tóth TekAz elsősök egyik díjazott csoportja la, Mészáros Áron, Sára Dávid, Szabó Petra, Benke Dorottya, Csorba Zsanett és Pócs Réka voltak. A fent említett kistérségi vetélkedő keretein belül Domonyban, a Koren István Általános Iskolában találkoztak a tehetséges diákok a mese- és prózamondó versenyen. 4 kategóriában 8 tanuló képviselte iskolánkat. Csapatunk tagjai: Kajári Kitti, Petrovics Sára, Gáspár Kiara, Pápai Gergő Szénási Mónika, Gáspár Zoltán, Szénási János, Martonosi Márk. Szénási Mónika, Kajári Kitti és Pápai Gergő különdíjat kapott. Gáspár Zoltán a 1-2. kategória 1. helyezését szerezte meg! Szénási János a 7-8. kategóriában szintén 1. helyezést ért el, míg Martonosi Márk ugyanitt a 2. helyet szerezte meg. Gratulálunk tanulóinknak és köszönjük a felkészítő tanítók, tanárok, szülők segítségét! Véget ért a Bendegúz Gyermek- és Ifjúsági Akadémia idei versenye. Tanulóink a feladatok megoldásáért, tudásuk csiszolásáért arany-, illetve ezüst fokozatú oklevelet érdemeltek ki matematika, anyanyelv, irodalom, történelem és rátermettség kategóriákban. A versenysorozatban részt vevő diákok: Magyar Donát 7.d, Mekes Cintia 7.d, Barabás László 8.b, Bertók Ákos 8.b és Sára Szilvia 8.b osztályos tanulók. Köszönjük felkészítő tanáruk, Jónás Sándorné munkáját!

A március 15-ei megemlékezés

A felsős Ki Mit Tud? résztvevői

2012. február 18-án, szombat délután zsúfolásig megtelt busszal 56-an utaztak Budapestre, hogy megtekintsék Varró Dániel darabját, a Túl a Maszat-hegyen című előadást. A diákokat Maczkóné Fehér Ildikó, Demeter Dóra, Heltai Bálintné, Bertókné Kurucz Ildikó és Hubert Zoltánné tanárnő kísérte el. A felsősök és negyedik évfolyamosok alkotta csapat egyöntetű véleménye: remek előadást láttak. Ebben a tavaszi időszakban került sor az egész iskolát átfogó, 3 korcsoportban zajló Ki Mit Tud? seregszemlére is. Külön versenyeztek az 1-2., a 3-4. évfolyam tanulói, valamint a felső tagozatosok. Nagyon sok kis- és nagydiák nem sajnálta a szabadidejét felkészülésre fordítani, és vette a bátorságot, hogy produkcióját a többi tanuló előtt bemutassa ének, tánc, vers, mese, zene, játék kategóriákban, melyet az izguló szülőkkel és pedagógusokkal kiegészült közönség örömmel és tapssal fogadott. Köszönjük a résztvevő diákok és a felkészülésben segítséget nyújtó valamennyi szülő és pedagógus munkáját! A sok-sok fellépőt terjedelmi okok miatt elég nehéz lenne itt felsorolni, ezért az érdeklődők figyelmébe ajánlom az iskola honlapját (www.hevesytura.hu), valamint az innen elérhető E-Hevesyt, ahol a rendezvények képeit bárki megtekintheti. A 27. Telekom Vivicittá Városvédő Futáson iskolánkat 125 diák és 42 felnőtt - szülők és tanárok - képviselte. Ezzel a létszámmal, immár harmadszor nyertük el a „Vidéki iskolák közül legtöbb tanulót mozgósító iskola” címét. A dicsőségen túl 100.000 Ft-os vásárlási utalványt is nyertünk, amelyek ezúttal is sporteszközök vásárlására fordítunk. A kellemetlen szeles idő szerencsére senkit sem riasztott el. A rendezvény helyszíne – a Margitsziget legszebb arcát mutatta. A buszokkal a Parlament előtt parkoltunk, sok diákunk először látta az Országházat, s a gyönyörű dunai panorámát. Köszönjük a Turai Tanulókért Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány utazáshoz nyújtott támogatását. Itt szeretném megköszönni a szülők és munkatársaim segítségét, áldozatos munkáját, akik tanulóink versenyeztetésében, utaztatásában, felkészítésében önzetlenül segítettek! Tóth Mihály

9

NEMZETI ÜNNEP

Március 15. emlékezete A 2012-es esztendőben is méltóképpen megemlékeztünk Turán az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseiről - a Bartók Béla Művelődési Ház jóvoltából - a főtéri zenepavilonnál.

Fotó: Csilla Fotó

Táncjáték

A Nemzeti dal, a 12 pont vagy a hadiesemények dicsőséges és véres időszakainak kronologikus felsorolása helyett most a nemzeti függetlenségért vívott harcok fontosabb lélektani pillanatait idéztük meg egy táncjáték segítségével. A félelem, az elválás, az elvágyódás, a hazáért való lelkesedés, a kitartás, a hűség, a gyász mind-mind mozgássá lényegültek át, segítségül hívva a kárpátmedencei magyarság változatos, autentikus táncmotívumait és népdalkincsét. A dramaturgiai rendezőelvet Petőfi Sándor forradalmi költészetének kevésbé ismert darabjai jelentették, ennek vázára épültek fel a jelenetek, melyet a tavaly ősszel alakult ifjúsági-felnőtt néptánccsoport tagjai vittek színpadra. A „Van-e mostan olyan legény…” c. táncjáték alkotói: Műsorötlet, szerkesztés - Seres Tünde. Hangszeres közreműködők - Unger Balázs, Boda Gellért, Mucsinyi Dániel. Énekes közreműködők - Szita Eszter, Sára Gábor, Nagy Roland, Unger Balázs. Versmondás - Sára Gábor.

Hangmérnök - Nagy Roland. Koreográfus - Szokolik Szabolcs. Táncosok - Gyenes Orsolya, Nagy Dóra, Pecze Katalin, Pecze Krisztina, Sápi Ildikó, Szokolik Melinda, Drégeli Miklós, Farkas Ákos, Gyenes Tamás, Kovács Zoltán, Pintér Zsolt, Szokolik Szabolcs. Az elmúlt évi nagyszabású főtér-felújítási projekt keretében elmozdításra került az 1849. július 20-i turai csata emlékét őrző oszlop, Szele Andor és 17 honvédtársának egyik kegyeleti helye. Jelenleg a zenepavilon magasodik a területén. A köztéri emlékmű ismételten felállításra került, most a főtér Posta melletti parkrészén, s e nemzeti ünnepünkön nyílt először alkalma itt tisztelegni a szabadságharc hősei előtt. A hivatalos önkormányzati ünnepség keretében Tura Város Önkormányzata, a Vigyázó Kör Egyesület Turáért, a FIDESZ turai szervezete és a Tura 2003 Civil Egyesület koszorúzott, majd ünnepségen kívül a Jobbik turai szervezete helyezte el koszorúját.

Az ünnepi program a művelődési házban folytatódott irodalmi összeállítással és kiállításmegnyitóval. Magyarságtudatú költőink közül kiemelkedik Erdély egyik legrégebbi nemesi családSzele Andor emlékmű jának leszármazottja, Czegei Wass Albert (1908-1998) író és költő, akinek termékeny irodalmához csak a rendszerváltást követően juthatott hozzá a magyar közönség. Prózai művei közül közismertté vált A funtinelli boszorkány, az Adjátok vissza a hegyeimet, vagy a Kard és kasza. Az Üzenet haza vagy a Láthatatlan lobogó c. versei ugyancsak közkedveltté tették, nemzeti példaképpé emelték. A Czegei Wass Albert Alapítvány, Simó József elnök és Cs. Szabó István színész személyében, nagy lélegzetű zenés-irodalmi műsort készített, melyben nemcsak műveit interpretálják, hanem életrajzi adalékokkal is szolgálnak, értelmezik ars poetica-ját, mély őszinteséggel hangsúlyokat kapnak Wass Albert gondolatébresztő szavai, mint nemzet, haza, lelkiismeret, istenhit, család, szeretet és az ezekről szóló vélekedések mai olvasata. „A hazaszeretet ott kezdődik, amikor egymást szeretik azok, akik egy hazában élnek. De ezt olyan nehezen értik meg az emberek.” – fogalmazott az író, akinek március 15-ére külön üzenete volt a kora fiatal generációja számára: „Fiatal véreim, határokon innen és túl… Ti vagytok a nemzet jövendője. Veletek él vagy pusztul a magyar… Nekünk, magyaroknak az Úristen különösen gazdag és színes nemzeti örökséget adott… Átmentettük azt földrengésen, világégésen, nemzetpusztító, lélekgyilkoló nemzetköziség mesterséges tanainak szennyes özönvizén keresztül. Ha egyebet nem tudtunk értetek tenni, de ezt megtettük s becsülettel őrködünk fölötte, ameddig élünk. De a többi már a ti dolgotok és a ti felelősségetek. Egyet ne feledjetek el: amig magyarok vagytok s az ősi kultur-örökség erkölcsi alapján álltok, addig Isten által kijelölt helyetek és szerepetek van a világban. De ha eldobjátok magatoktól ezt az örökséget, ha magyarságotokból kivetkőztök, akkor senkik se lesztek, csupán egy halom szemét, amit ide-oda sodor a szél, míg végül is elmerültök a semmiben.” Petrás Mária moldvai csángó keramikus iparművész nemcsak fájdalmas szépséggel, ízes magyarsággal, archaikus nyelvhasználattal, eredeti népviseletben felcsendülő népénekeivel idézte elő a lélegzet-visszafojtott csendet, hanem szakrális témájú művészi munkáiból rendezett kiállításával is. Ábrázolásai nem elidegenítik, hanem emberközelivé teszik Árpád-házi szentjeinket, Krisztus szenvedéstörténetét, Szűz Mária személyét, akiben egyszerre testesül meg a szentként áldott Madonna és a gyermeket keblére ölelő, tápláló ősanya archetípusa. Az égetett samott színtelenségének és keménységének a gyöngyházfényű mázak, az aprólékos kidolgozási mód kölcsönöznek könnyedséget és ünnepélyességet egyszerre. A Diószénben született, felsőfokú tanulmányai révén a kismagyarországi fővárosba került, munkáival a világot bejárt művésznőnek egész lénye a családközpontúságot sugározza. Megtartó erőként és hitvallása lényegeként is a moldvai gyökereket, az ünnepekről, a közösségről alkotott felfogást állítja a középpontba, mely többet mond el róla, mintha szakmai elismerésekben gazdag életrajzát vennénk sorra: „Abban a világban, amelyben születtem, imádságos harangozással kezdődött a nap, és avval is ért véget. A családok gazdagságát nyolc-tíz-tizenkét gyermek jelentette. Az öt évestől a legöregebbekig mindenkinek nélkülözhetetlen szerepe volt. Hétköznap azért dolgozott az ember erővel és szorgalommal, mert előtte állt egy-egy ünnep. Az ünnep előtt mindig nagy készülődések voltak. Az emberek kitisztították lelküket, életüket, házukat, istállóikat, ólaikat, kertjeiket, falujukat, megbocsátottak, megbékültek, misére mentek szép ünneplő ruhában, és délután megjárták egymást. Az ünnepek nagy örömmel teltek, mindent meg tudtak teremteni maguknak úgy, hogy nem voltak senkinek a szolgái. Tudták, hogy mi a rendje a világnak, mert a nap, a hold, a csillagok, az időjárás és a mélységes hitük útba igazították őket.” S. T.

Wass Albert műsor Petrás Mária

2012/04

Turai Hírlap

2012/04

Turai Hírlap

10

MEGKÉRDEZTÜK

Rozsdaporos a levegő ... „ROSSZ SZOMSZÉDSÁG: TÖRÖK ÁTOK” (Arany János: A fülemile) A Turai Hírlap idei első száma „Itt valami bűzlik!” címmel egy hulladékgyűjtő telep megnyitásáról adott hírt. A volt Tüzép helyén megkezdett tevékenységet egyre többen kifogásolják és egyre többen kérdezik, hogyan juthattunk idáig? Hol siklott félre az engedélyezés? Mi folyik egyáltalán a telepen? Milyen lépések történtek eddig a környezetszennyező tevékenység megakadályozására? Két és fél hónap tapasztalatairól nyilatkozott néhány turai lakos március közepén. Először Győriné Szécsényi Mária beszélt az ME-FERRO Kft. telep szomszédság történetéről: Mindíg egy Tüzép-telep szomszédságában laktam, tudom milyen egy tüzelő és építőanyaggal kereskedelmet folytató cég mellett élni. A szomszédunkban a telep 2010-ben bezárt, nem bérelték tovább a területet. A telep tulajdonosa Szilágyi László, aki korábban lányával már működtette a Tüzépet. Szeretném kihangsúlyozni, hogy sem velük, sem a későbbi bérlővel, a Takács családdal nem volt semmilyen konfliktusom! 2011. tavaszán találkoztam Szilágyi Lászlóval, aki elújságolta, hogy valószínűleg új bérlője lesz a telepnek. Érdeklődésemre elmondta, hogy egy lőrinci illetőségű személy akarja kibérelni, aki haszonvastelepet akar itt működtetni. Kétségbeesésemben azonnal Szendrei Ferenc Polgármester Úrhoz siettem és megkérdeztem, hogyan lehetséges családi házas övezetben haszonvas-telepet működtetni? Ilyen megtörténhet? A Polgármester Úr kijelentette, hogy ez lehetetlen, nem engedi a Helyi Építési Szabályzat sem! A szomszédos telepen egész nyáron nem történt semmi, néhány rendezésen és gazégetésen kívül. Késő ősszel viszont felgyorsultak az események. Emberek jöttek, szereltek, festettek, stb. Azt gondoltam, sikerült valami normális csapatnak kiadni a telepet. Egyébként erről engem, mint közvetlen szomszédot nem tájékoztatott senki! Decemberben váratlanul a telep kerítésére plakát került ki: színesfém- és vasfelvásárlás! Döbbenten álltam a plakát előtt. Kétségbeesve fordultunk segítségért a Jegyző Asszonyhoz és a Polgármester Úrhoz. Az internetről egyre többet tudtunk meg az ME-FERRO Kft.-ről. Közben megtudtam, hogy a veszélyes anyagok begyűjtéséhez szükséges engedély kiadatását a Polgármester Úr egy fellebbezéssel akadályozta meg. Félő, hogy ez csak átmeneti akadály! 2012. január 09.-én megkezdte a működését a telep. Hatalmas feliratokkal jelezve, hogy mivel foglalkoznak és akkumulátorokat is átvesznek. Ekkor már egyre többen látták, hogy nagy a baj, tiltakozni kell. Sok beadványt juttattunk el illetékes helyekre, segítségül hívtuk a turai lakosságot, a civil szervezeteket, a Szép Turáért Egyesületet és a Vigyázó Kört. Sikerült elérni, hogy a január 16-i szemlén a Környezetvédelmi Hatósággal mi, mint szomszédok is bemehettünk a telep területére. Erről a bejárásról jegyzőkönyv készült, ezt azonban a KDV-től a mai napig nem kaptuk meg. A telep változatlanul működik, a tulajdonosok nincsenek tekintettel a lakosság nyugalmára. Fittyet hánynak mindenre. Hetente 2-3-szor pakolnak dupla szerelvényű kamionra. Szerintem ekkora jármű nem is közlekedhetne a város belterületén, mert akkora, hogy sem befordulni, sem kifordulni nem tud rendesen a telepről. A rakodás óriási zajjal jár. A rakodógép a markolójával jó magasról ejti le a teherautóra a vasat, hogy tömörödjön! A rozsdapor száll, belep mindent, belepi a kertben termesztett növényeket, belepi a kiteregetett ruhákat is, nem csak nálunk, hisz a szél messzire elviszi. A Madách utca lakói jobb, ha ajtót–ablakot bezárnak, mert kibírhatatlan a zaj és a por, amikor a telepen hátul pakol a kamion! A Nyárfa utca lakói a megnövekedett forgalomtól nem merik kiengedni a gyerekeket az útra, mert az autósok

úgy mennek, mint a versenypályán. Ez mind sajnos nem számít, senki nem törődik a lakosok jogos igényével! A normális, nyugodt, falusi élethez szokott édesanyám is egyre nehezebben viseli, már megélt 83 évet, de a kialakult helyzetet nem bírja feldolgozni! Eddig, ha kiment a kertbe, ápolta a virágjait, megnyugodott, kikapcsolódott. A virágai éltették, élvezte a jó levegőt. Jelenleg nem mer kimenni az udvarra sem. Az egyre elviselhetetlenebb zaj behallatszik a csukott ajtón át, a por mindent belep. Már az ablakon se mer kinézni, mert a telepen történtek látványától is rosszul lesz. Idegileg teljesen kiborult, kórházba kellett vinnem. Bele sem merek gondolni, mi lesz ezután. Jön a jó idő. Hoznak még több hulladékot, jönnek majd a rágcsálók, egerek, patkányok? Félünk a fertőzéstől! Kérdés: 2012-ben miért mentünk vissza az időben ötven évet? Itt tart a ME-FERRO Kft. telep szomszédjainak kálváriája most! Boda Sándor a másik szomszéd, aki – akár akarja, akár nem – kénytelen szembesülni a telepen történtekkel. Ablakaiból rálát az ott folyó tevékenységre: Ha jól emlékszem, december 12-én jelent meg az ME-FERRO Kft. első plakátja színesfém és vas felvásárlásról, melyet a tiltakozásunk után az önkormányzat leszedetett. A következő kiírás a január 9-i nyitásról szólt és többek között az akkumulátor átvétel is szerepelt a felsorolásban. Mi, szomszédok semmilyen tájékoztatást nem kaptunk, kész tények elé voltunk állítva. Egy házépítésnél a szomszédok kapnak hivatalos értesítést, egy ilyen veszélyes, hulladékgyűjtő telep indításánál viszont nem? Van olyan nap, amikor a reggel 7 órás nyitástól szinte folyamatos a beszállítás. Előfordult, hogy munkaidő után is dolgoztak a telepen, de tapasztaltuk már a szombati, sőt vasárnapi munkát is. Beszállítás is volt. Sajnos halljuk és látjuk is a nagy zajjal és porral járó pakolást. Látjuk, hogy milyen hulladékot hordanak. Szennyezett dróthálót, koszos fóliát, robbanómotort olajteknővel és olajszűrővel, hűtőgépet, mosógépet, különféle hordókat, stb. Az elszállítás pótkocsis kamionnal történik, amit valamilyen darus emelővel pakolnak. Az emelő - amennyire tudja - felemeli a magasba és ráejti a platóra a sok rozsdás, koszos anyagot. Ezt nemcsak a szomszédok, hanem a következő utcákba lakók is hallhatják és ha fúj szél, kapnak a rozsdás porból is. Órákig tart a rakodás, hetente többször megismétlődik. Egy autóra 25-30 tonna anyagot biztosan felpakolnak, mindez ablakoktól alig harminc méterre. Közben száll a por, a rozsda és a dieseles üzemű rakodógép füstje. Nem lehet se ajtót, se ablakot nyitni. Nem tudom mi lesz velünk nyáron. A hulladékot elszállító pótkocsis kamion igen hosszú, a telepre történő be és kifordulás nagyon körülményes. Rátolatnak a Nyárfa útra vezető hídra, nem tudom meddig fogja bírni a terhelést. Közben áll a forgalom. Azt a szemetet, amit nem vettek át a telepen, sokszor a mellettünk lévő árkokba dobálják el. Gyakran rendszám nélküli személykocsikkal közlekednek. Nem merek az udvaron hagyni semmilyen fémet, még fém csirkeitatót sem. Az ismerőseimtől hallottam, hogy amikor a Tüzép telep létesült, az ÁFÉSZ részéről megkérdezték: mit szólnak a telep létesítéséhez. Most nem kérdeztek semmit... Sára Tamás, a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke: Idén január 11-én, a képviselő-testületi ülés végén értesültem a hulladékgyűjtő telepről. A Jegyző Asszony adott tájékoztatást arról, hogy a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KDV) lakossági bejelentésre helyszíni szemlét tart január 16-án a ME-FERRO Kft. telephelyén. A Polgármester Úr is kérte, hogy

11

Fotó: Csilla Fotó

MEGKÉRDEZTÜK minél többen vegyünk részt. Én a testületi ülést követően már másnap megnéztem a telepet és tesztelésként vittem néhány festékes fémdobozt, ami veszélyes hulladéknak minősül, hogy átveszik-e? Átvették, sőt számlát is adtak róla! Olyan hulladékot vettek át, amire tudtommal nem volt engedélyük! A január 16-i szemlén megnéztük a telepet. A KDV képviselőin kívül jelen voltak a közvetlen szomszédok, az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal képviselői is. Meglepett, hogy a KDV-t képviselő négy személy sem jegyzőkönyvet, sem hangfelvételt nem készített, csak néhány fotót. A szemle után egyeztetés, megbeszélés volt a házasságkötő teremben, ahol összegeztük a tapasztalatokat. A KDV képviselői csak a többszöri kérésre kezdtek el jegyzőkönyvet írni. Az is kellemetlen volt számomra, amikor gúnyosnak tűnő megjegyzést kaptam azért, mert az aláírás előtt végigolvastam az általuk leírtakat. Négyen voltak a KDV-től és jelen volt az a szakember is, aki az ME-FERRO Kft. részére készített környezetvédelmi tanulmányt. Az utóbbi jegyezte meg a Jenei Csabáné által elmondott környezetvédelmi kifogásokra, hogy itt „versenyszellem van”. Ez a jegyzőkönyvbe is belekerült, egyébként ebből a jegyzőkönyvből a mai napig nem kaptam másolatot. A meghallgatás után a Jegyző Asszonytól iratbetekintést kértem, átolvastam a Hivatalban rendelkezésre álló iratokat az engedélyezési eljárásról, majd január 23-ra összehívtam a Településfejlesztési Bizottságot. Meghívtam Benke Sándort, a Szelektív Kft. ügyvezető igazgatóját, Győriné Szécsényi Mária, közvetlen szomszédot és Jenei Csabánét, a Szép Turáért Egyesület elnök asszonyát is. Az ülésen megtárgyaltuk az ME-FERRO Kft. telephely megnyitásának előzményeit és meghallgattuk a telep szomszédságában lakók véleményét is. A bizottság nehezményezte, hogy az akkor érvényben lévő HÉSZ-ben, vagyis a 16/2006. rendelet 17.§. és a 24.§.(5) bekezdésében található előírások nem lettek kellően kihangsúlyozva. A Bizottság felkérte Szendrei Ferenc Polgármestert, hogy tájékoztassa Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkárt a kialakult helyzetről és kérje segítségét az engedélyek felülvizsgálatához. Ezt a Képviselő-testület is megerősítette a 15. számú határozatában. A Bizottság megbízott engem, mint elnököt, hogy felkérjem a Vigyázó Kört és a Szép Turáért Egyesületet, írjanak levelet a hatóságoknak, érdeklődjenek a kormányrende-

letben előírt környezethasználati engedélyezési eljárás nyilvánosságáról. Az általam összeállított anyagot eljuttattam több országgyűlési képviselőnek, köztük Tóth Gábornak is, de válasz egyenlőre nem érkezett. Tudomásom szerint Tóth Gábor már érdeklődött a Felügyelőségnél, név szerint Dolla Eszter igazgatónál az eljárással kapcsolatban.

Jenei Csabáné, a Szép Turáért Egyesület elnöke: Tavaly év végén értesültem a telep megnyitásáról. Néhány nap múlva hívott Győriné Széchenyi Mária, akinek megkeresésére január 3-án levelet írtam a Környezetvédelmi Felügyelőségnek: nem szeretnénk, hogy zajjal, környezetszennyezéssel járó ipari tevékenységet folytassanak a Szent István út 53 sz. alatt lévő telephelyen. Itt ugyanis néhány méterre élő víz található, egy patak, illetve többcélú tó, a közvetlen szomszédságban lakóépületek. Tura városában és környékén a szelektív hulladékgyűjtés és kezelés európai színvonalú, így nincs szükség új hulladék begyűjtő helyre. Leírtam azt is, hogy tudomásunk szerint vas és színes fém begyűjtése mellett akkumulátort, mint veszélyes hulladékot is átvesznek. A telephely a veszélyes hulladék begyűjtésére és tárolására alkalmatlan, mert a régi Tüzép telepről megmaradt részben nyitott fészer még ajtóval ellátva sem felel meg a maróanyagok tárolására. Január 24-i dátummal a két egyesület, a Vigyázó Kör és a Szép Turáért Egyesület elnöke írt levelet a Közép Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek. Többek között jeleztük, hogy a ME-FERRO Kft. engedélyének kiadására vonatkozó eljárás elindításáról szóló tájékoztatást nem találtunk honlapjukon, ezt pedig szerintünk kormányrendelet írja elő. Írtunk levelet az aszódi jegyzőnek is, az arra adott válasz a Turai Hírlap első számában olvasható. Február 12-én 17 gyűjtőívet 420 aláírással átadtunk a Jegyző Asszonynak. Ilyen sokan támogatták Győriné Szécsényi Mária és társainak tiltakozó levelét! Továbbra is gyűlnek az aláírások. Többen jelezték, hogy szeretnének csatlakozni aláírásukkal, megtehetik a Városi Könyvtárban, Művelődési Házban nyitvatartási időben, valamint a Zágoni CBA boltban is. Remélem a turaiak többsége összefog lakóhelyünk védelme érdekében! K.J.

ME-FERRO KFT. HELYREIGAZÍTÁSI KÉRELME Tisztelt Olvasók! A ME-FERRO Kft. 2012. február 29-én levelet írt szerkesztőségünknek, melyben a TH január-februári számának címlapján, ill. 6-7. oldalain olvasható „Itt valami bűzlik” c. cikkel kapcsolatban több pontban kérte a helyreigazítást, általuk pontosan megfogalmazott „közlemény”-szerű módon. Mivel a cikk a márciusi lapzárta után érkezett, nem volt módunk azt kezelni az aktuális számban, melyet a kézhezvételtől számított 8 napon belül jeleztünk is a levél feladójának. Azóta a Tura Hírlap felelős kiadója és szerkesztősége nevében válaszlevélben küldtük el cáfolatainkat, ill. véleményünket a ME-FERRO Kft. jogi képviselőjének. A fenti cikk keretében a 2012 január-februári számban külön keretes írásban adtunk hírt Tura Város Önkormányzata Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságának 2012. január 23-án megtartott üléséről. Az ülésen meghívottként részt vett a lakosság képviseletében Győriné Szécsényi Mária, aki a bizottsági ülésen elhangzottak alapján arról tájékoztatta lapunkat, hogy az ülésező bizottság minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel igyekszik közbenjárni, hogy az engedélyt visszavonják a ME-FERRO Kft.-től. A MEFERRO Kft. helyreigazítási kérelmében az alábbi szövegezés szerepel: „A valóság ezzel szemben az, hogy a Tura, Szent István út 53. szám alatti MEFERRO Kft. által működtetett telephelyre a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, továbbá az illetékes további hatóság a jogerős engedélyt kiadta, az engedélyezési eljárások a hatályos és vonatkozó jogszabályok maradéktalan betartásával folytak le, az engedélyek jogszerűségéhez semmilyen kétség sem fér.”

Lapunk a következőt válaszolta 2012. március 31-én kelt levelében (eltérő betűtípussal jeleztük): A lapban megjelent mondat cáfolatára továbbra sincs megnyugtató bizonyíték. Tura Város Polgármestere 4672-7/2011-es számon levélben fordult a KDV-KTVF-hez a ME-FERRO Kft. által folytatott tevékenység végzésére kiadott engedély felülvizsgálatát kérve, megfellebbezve annak 3208616/2011. számon a Magyar Köztársaság területére veszélyes hulladékok begyűjtésére, szállítására kiadott engedélyt, továbbá 5-6/2012 sz. levelében fordult a Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárságához, dr. Illés Zoltán államtitkárhoz, hogy vizsgálja meg az engedélyezési eljárás jogszerűségét, körülményeit. Annyiban valóban pontatlan a megfogalmazásunk, hogy mindezidáig a szabálytalanságokat nem tényként, csak alapos gyanúként állíthatjuk. Ennek pontosítására vonatkozó helyreigazításnak maradéktalanul eleget is teszünk, ha időközben a gyanú nem nyer bizonyítást. Jelen levelünkkel párhuzamosan a Turai Hírlap nevében minden illetékes hatósághoz levélben fordulunk, hogy az új Alaptörvényben szereplő jogokra hivatkozva közérdekű adatszolgáltatást kérjünk azzal a céllal, hogy Tura lakossága bizonyosságot nyerhessen arról, hogy fennállhat-e valamilyen környezeti ártalom rájuk nézve a ME-FERRO Kft. által folytatott tevékenységből kifolyólag. Mivel a közérdekű adatok megszerzése még folyamatban van, így jelen állás szerint fenntartjuk, hogy helyt adunk a megfelelő tartalmi és formai követelményekkel végrehajtott helyreigazításnak, ha bizonyítást nyer, hogy Tura lakossága nincs semminemű környezeti ártalomnak kitéve. a Turai Hírlap szerkesztősége

2012/04

Turai Hírlap

2012/04

Turai Hírlap

12

EGYHÁZI ÉLET

120 ÉVE SZÜLETETT 1915-ben szentelték pappá, 1945-től lett esztergomi érsek, bíboros, Magyarország prímása. Mint az ország legfőbb egyházi méltósága, keményen szembeszállt a Szovjetunióból importált bolsevista terrorral, az egyházat és a vallást üldöző kommunista hatalommal, amiért Rákosiék bosszúját vonta magára. 1948 karácsonyának másodnapján a kommunisták őrizetbe vették, majd a következő év februárjában az első koncepciós perben kémkedés, valutaüzérkedés, hűtlenség és hazaárulás vádjával életfogytiglani fegyházra ítélték. A magyar szabadságharc szovjet tankok által történt kegyetlen leverése után a megtorlás elől menekülnie kellett, hiszen a Kádár-kormányzat a törvénytelenségeket folytonossá tette, és őt sem engedte visszatérni érseki székébe. Menekült

MINDSZENTY JÓZSEF

(1892–1975)

státusban élt 15 évig a budapesti Amerikai Nagykövetségen. Tizenöt év eltelte után, 1971ben a Vatikán és a Magyar Állam között létrejött megállapodás értelmében Nyugatra távozott. Ettől kezdve Bécsben élt, és innen látogatta a nyugati világban szétszóródott magyarokat. 1975ben Egyháza mindvégig hűséges fiaként halt meg Bécsben. Mint nagy Mária-tisztelőt, a gyönyörűséges ausztriai búcsújáróhelyen, Mariazellben temették el. Végakaratának megfelelően földi maradványait az orosz megszállás megszűnte után, illetve – ahogy emlékirataiban maga fogalmazott: „Ha Mária és Szent István országa felett lehull a moszkvai hitetlenség csillaga, vigyék testemet az esztergomi bazilikai sírboltba.” – 1991-ben hozták haza.

BESZÉLGETÉS SZŐKE JÁNOS SZALÉZI SZERZETESSEL Beszélgetés (amely az „Erdélyi Napló”-ban jelent meg) Szőke János szalézi szerzetessel, Mindszenty József bíboros boldoggá avatási ügyének poszutlátorával. (kérelmező: boldoggá és szentté avatási eljárásoknak a megyéspüspök vagy illetékes elöljáró által kinevezett tisztviselője. Feladata összegyűjteni az Isten szolgája életével kapcsolatos minden adatot, megfogalmazni az indokokat, melyek alapján a boldoggá, ill. szentté avatás kérhető. Tanúkat állít az ügy bizonyítására.) Mindszenty József hercegprímás létrehozott egy alapítványt a saját hagyatékának ápolására. A bíboros halála után hogyan folytatódott az alapítvány munkája? Az alapítvány a boldoggá és a szentté avatási eljárásra az actor szerepét vállalta, mely a felperes szerepének felel meg. A hercegprímás boldoggá avatásának gondolata már a temetésen felmerült (1975-ben). Az egyre szélesedő és mélyülő lelki igény az 1980-as években az első hivatalos lépésekhez is elvezetett. Ez így volt helyes, mert a vatikáni előírások szerint a boldoggá avatási eljárást csak öt évvel Isten szolgáinak halála után lehet hivatalosan bevezetni. A Mindszenty Alapítvány munkatársai már a nyolcvanas évek elején kezdték összegyűjteni azokat a személyeket, akik mint szemtanúk vallomást tehettek Mindszenty bíboros életszentségéről. Ezt egy vatikáni értesítés alapján természetesen nagyon csendben és feltűnés nélkül kellett végezni, nehogy az Egyházügyi Hivatal lépéseket tegyen a Vatikánban, és leállítsák a munkát. Az aggodalom reális volt, mert egy bolgár püspök esetében a per leállítása bekövetkezett. Mindszenty bíboros földi maradványainak hazahozatala óta (1991) nyíltan foglalkozhatunk az üggyel.

Hol tart Mindszenty József boldoggá avatási ügye? Az írásos dokumentumok elkészültek. Mindszenty bíboros aktáit 1996. október 17én vittem el Rómába. Azóta tanulmányozzák az ügyét. A munka folyamatában többféle nehézségbe ütköztünk, például az amerikai titkos levéltárat hosszú ideig nem tárták fel, tehát nem kutathattuk Mindszenty bíboros életében azt a hosszú időszakot, 1956-tól 1971-ig, melyet az amerikai követségen töltött. Pótlólag annyi kiegészítő írást küldtünk az iratanyagához, hogy az eredeti 3600 oldal biztosan a duplájára növekedett. Van a boldoggá avatási eljárásnak egy egyedülálló jellegzetessége. Az erények hősies bizonyítása után kell egy csoda, ha nem vértanúról van szó. A római tapasztalat szerint a legtöbb boldoggá avatásra azért kell várakoznunk, mert nincs csoda, vagyis az a természet törvénye által meg nem magyarázható esemény, amely bizonyítja, hogy közbenjárására Isten egy kiválasztott gyermekén milyen módon segített. Mindszenty bíboros ezen az úton is egyedülálló egyéniség: 1. Van már közbenjárására egy szakemberek által elismert, rákos betegségből való csodás gyógyulás Budapestről 2. Kivizsgálás alatt áll egy második hasonló eset 3. Külföldről küldtek Rómába jelentést egy csodás gyógyulásról. A vizsgálatot mégis nekünk kell elkezdeni. A távolság miatt időigényes, az idegen nyelv miatt több utánajárással jár, de bízunk abban, hogy találunk megfelelő munkatársakat és támogatókat. Római források szerint a boldoggá avatások jelentős része azért késik, mert nincs megfelelő csoda. Mindszenty esetében három csoda is van!

VI. Pál pápa 1971-ben a Vatikánban fogadja Mindszenty Józsefet MTI Külföldi Képszolgálat

Jelenleg itt tart a boldoggá avatási folyamat: Rómában vizsgálják a 270 dossziéban leírtak mellett a Mindszenty József bíboros életéhez kapcsolódó két csodás gyógyulás elismerését is, orvos csoport segítségével. Ez a folyamat 2012-ben lezárulhat. Az eljárás további menete, hogy a pápa kihirdeti az első dekrétumot „az erények hősies fokon való gyakorlásáról”, valamint a csodák elismeréséről. Erre remélhetőleg még 2013-ban sor kerül. Templomunkban a bíboros születésének 120. évfordulóján szentmisét mutattunk be és imádkoztunk a boldoggá avatásáért, hogy még egy magyarral több imádkozhasson értünk Isten országában, az üdvözültek között. Palya János plébános

Turai Hírlap

Fotó: Sára Viktor (2008) 13

EGYHÁZI ÉLET

A körmenet kialakulása Az ember személyiségének nélkülözhetetlen velejárója, hogy kifejezze és cselekedetekbe öltse belülről fakadó érzelmeit: örömét illetve bánatát. Ősi közmondás: „A megosztott bánat fél bánat, a megosztott öröm dupla öröm.” Ezen elgondolás szerint vizsgáljuk meg a körmenetek kialakulásának gyökereit, amelyek nem keresztény eredetűek, hiszen már a pogányok és az izraeliták szertartásaiban is megvoltak. (A XX. század pogány körmenete pl. május 1-én a felvonulás.) A körmenetek kollektív jellegűek, tehát közösség nélkül elképzelhetetlenek. A „körmenet” a latin „processio” szóra vezethető vissza, amely rokon értelmű a „demonstrare”-val (demonstráció), ami egy olyan mozgalmas összejövetelt jelez, amely az összegyűlt emberek érdekeit, céljait akarati síkon, békés módon érvényre juttatja. Erről a polgári jogban találhatunk jogszabályokat. A körmenetek az istentisztelet sajátos megnyilatkozásai, amikor a katolikus keresztények a vallásuk, illetve áhítatuk kifejezésére kivonulnak az utcára, földekre, mezőkre. Vallásos jellegű ünnepi vonulást értünk a körmenet alatt. A katolikus Egyházban csak 313 után találkozunk körmenetekkel. A 4. századból való a nagyszombat éjjeli, pontosabban a HÚSVÉT VIGÍLIÁJÁNAK körmenete, amikor a keresztelő kápolnából vonultak a templomba. (Akkor a keresztelő kápolna még nem volt egybeépítve a templommal.) Rómában ősrégiek a stációs napokon tartott körmenetek. (Stációs nap alatt az őskeresztény Egyházban szokásos heti böjti napokat értjük: szerda és péntek illetve Nyugaton még a szombat is. E napokon csak

olvasmányokból, imákból és zsoltárokból álló istentiszteletet tartottak szentmise nélkül.) A körmeneteket fejlesztette a középkori elgondolás szerinti vértanúk tisztelete, amikor ereklyéiket egyik őrzőhelyről a másikra vitték. A 13. században csak szórványosan, a 14. századtól már Európa-szerte általános és az Úrnap ünnepéhez köthető. Valamilyen veszély elhárítása érdekében tartott könyörgő, engesztelő körmenetek is léteztek (Szt. Márk napi búzaszentelő pestisjárvány idején). Résztvevők: egyháziak és világiak egyaránt részt vehettek nemre, korra való tekintet nélkül, azonban szigorú rangsorrend jellemzi ezeket a körmeneteket. Megkülönböztetjük az eukarisztikus körmeneteket a nem eukarisztikus körmenetektől. Az eukarisztikus (theophorikus) körmenet, amikor az Oltáriszentséget viszik ünnepélyes menetben pl. a feltámadási, illetve az úrnapi körmeneten. Nem eukarisztikus körmenet a gyertyaszentelői, vagy a virágvasárnapi körmenet. Az eukarisztikus körmenetben természetesen az Oltáriszentség van a középpontban, ebből következően az Oltáriszentségtől való távolság tükrözte a különböző személyek rangját. Egy érdekesség: az 1424-es barcelonai körmenetben a következő rangsor volt: a trombitások nyitották a menetet, majd a 10 legrangosabb templom zászlaját vitték. Ezután a gyertyavivők következtek: a jobb oldalon a dóm gyertyáját, míg a bal oldalon a város gyertyáját vitték; majd a vakok, sánták, molnárok, pékek, halászok stb. következtek ugyancsak gyertyákkal. A negyedik részt a kereszthordozók alkották. Ezt követően vonult a klérus (különböző rangú papok). Az Oltáriszentséget hordozó püspök előtt énekesek, ministránsok vonultak gyertyával, őket

a név szerint felsorolt prominensek (főrangúak), végül a hívek tömege követte. Fontos szerepük volt a baldachinozóknak, akik különböző rangú személyek, egyháziak és civilek egyaránt lehettek, mégis a legtöbb városban a városi elitből kerültek ki. Kiemelkedő alkalmakkor uralkodók, királyok látták el a feladatot. Viennében az első úrnapi körmenet alkalmával a baldachint IV. Fülöp francia, I. Lajos navarrai, II. Eduard angol és II Jakab aragóniai király vitte. A jelentős körmenetekhez tartoztak a muzsikusok is mindenféle hangszerekkel. A lobogók hordozása valószínűleg abból alakultak ki, hogy a különböző céhek zászlait is vitték a körmeneteken. A körmenetek azonban nem kötelezőek, ezért nem minden Egyházközségben tartják meg azokat. Turán régóta hagyomány a körmenet, de megszűnt az a fajta rangsor, amely jellemezte mondjuk a 40-50 évvel ezelőttieket, ahol az Egyháztanács, a nők, a férfiak, a gyermekek meghatározott sorrendben vonultak. Az úrnapi körmenetnél az utóbbi időben az változott, hogy a virágot szóró gyermekek az Oltáriszentség előtt vonulnak, hiszen a virágszőnyeg az Oltáriszentségben jelenlevő Krisztusnak szól. A nép pedig az Oltáriszentség előtt, ill. után vonul, mert nem bámészkodók kellenek egy körmeneten, hanem hitvalló keresztények. Ezért fontos, hogy a körmenetek ne váljanak külsőséggé életünkben, hanem őszinte hitvallássá fejlődjenek. Amikor ezeken a körmeneteken imádkozva, énekelve veszünk részt, azzal kifejezzük Krisztushoz való tartozásunkat. Arra kell törekednünk, hogy a körmenetek annak szimbólumává váljanak, hogy Istennek Krisztuson és az Egyházon keresztül kiárasztott kegyelme az egész teremtett világot megszenteli. Palya János plébános

SIMA LÁSZLÓNÉ ILONKA

1949-2012 Hát elment. Itt hagyott minket, akinek mindene volt a család. Azért, hogy összetartsa, képes volt sok mindenről lemondani. Ha ez nem teljes mértékben sikerült, nem csak rajta múlott. Nehéz volt, mert az élet néha produkált olyan helyzeteket, amikor a két rossz lehetőségből lehetett csak választani és Ő mindig a kevésbé rosszat választotta. Az unokái voltak az Ő szemefényei. Zsombor, Boglárka, Krisztike, Franciska, Lacika és legkisebb Zénóka. A közös sütések - főzések és a munka sem maradhatott el, kertünk ugyanis tele van hibiszkusszal, ami igen nehéz feladat elé állította Őt, elkelt a család segítsége. A virágokat velem, a férjével együtt nagy szeretetben nevelte, aminek bevételéből a szűkös családi kasszát pótoltuk. A személyiségéből

fakadóan nem tudott rosszat tenni senkivel sem. A családjáért, az utódokért képes volt mindenét odaadni, csak nekik jó legyen. De nem csak a családjához volt jó, segítette a környezetét ahol tudta. Sok embernek adott tanácsot az egészség megőrzésével kapcsolatban, pozitív gondolkodásra ösztönzött mindenkit. A Turai Hírlap olvasóit mindig meglepte az ételreceptjeivel. Imádott főzőcskézni. Országos napilapok, tévék jöttek el hozzá interjút kérni. Aki ismerte és a környezetében volt, soha nem távozhatott korgó gyomorral, rövid időn belül finomabbnál finomabb ételeket tálalt elé, és búcsúzóul mindenki kapott ajándékba egy kis virágot. Senki sem szomorkodhatott a környezetében, mosolyt csalt mindenki arcára. Halála váratlanul ért minket, hiszen tele volt tervekkel a jövőre vonatkozóan, de hát a sors kegyetlenül közbeszólt. Emlékét mély fájdalommal családja és akik szerették - örökké őrizni fogják. Köszönetünket fejezzük ki mindenkinek, aki tiszteletét tette és utolsó útjára elkísérte Sima Lászlóné Ilonkát. Isten veled! Sima László és családja

2012/04

Turai Hírlap

14

FOLKLÓR

A Puhos-féle ház A Puhos-féle ház napjainkban

Tura kulturális életének helyszínei a kocsmák és báltermek voltak az 1920-as évektől kezdve.Több, mint egy tucat helyszínen szórakozhattak a turai emberek. A falu központjában táncterem, kocsma, biliárdszalon, mozi várta szórakozni vágyókat. Ez volt a Puhos-féle vendéglátóhely, aminek a történetéről, ahogy mondani szokták, regényt lehetne írni. Ennek a regénynek a lapjai közé pillantunk most be. Apósom kocsmája ott volt ahol most százforintos bolt van. Az volt a családi házuk. Itt élta családjával Tóth István, vagy ahogyan Turán hívták a „Puhos Pista”. Az 1920-30-as évek vége felé tizennégy kocsma is várta a betérő vendégeket Turán, ezen egyike volt apósomé. - kezdi a múltidézést Tóth Lászlóné Mariska néni. - Apósom első felesége meghalt fiatalon, ő Pecze Mária volt. Ebből a házasságból született három lány Máris, Erzsébet, és Ilonka. Apósom egyedül maradt a három gyerekkel. A rászakadó feladatokkal nem tudott volna megbirkózni, így újra megházasodott, második felesége Tóth Zs. Mária volt. Ő lett az én anyósom. A második házasságából született két fiú, István és László. 1928-ban ott született Pista a 100 forintos boltnál lévő házban. Laci, a leendő párom már nem ebben az épületben látta meg a napvilágot. Elköltözött a család. Mi volt az oka a váltásnak? Apósom megvásárolta ezt a házat, ahol most beszélgetünk. Amennyiben az emlékeim nem csalnak - Bárdi Istvánné Róza néni lakott itt, aki koporsós volt régen, mai szóval élve temetkezési vállalkozó. Volt itt Hangyaszövetkezet is. Eladó volt a ház és valószínű az is közre játszott, hogy a központban volt és a főút mellett jobban betértek az emberek a kocsmába. Az én férjem, Tóth László már itt született 1931-ben. Csak kocsma működött itt ebben az épületben? A ház első részében az utcára néző részen volt a kocsma, közvetlenül mellette a biliárdszalon, a hátsó részen pedig táncterem. Még az én szüleim is ide jártak mulatságokba. Fiatalon itt táncoltak a bálokban. Lassan, lépésről-lépésre építettek fel mindent. A tánctermet már ők építették. 1930-as évek elején költöztek át ide. Az egész család bekapcsolódott a vendéglátós iparba? A lányok anyósommal sütöttek-főztek, a fiúk pedig bekapcsolódtak a pultos szakmába. Az egész család dolgozott. Arra emlékszem, amikor az 1948-as szabadságharc 100. évfordulóján nagy ünnep volt Turán. A falu népe kiment a honvéd sírhoz koszorúzni, emlékezni. Visszafelé megálltunk itt a Puhos- féle vendéglátóhelyen. Óriási forgatag volt, rengeteg evő - ivó - mulatozó emberrel. Mai szóval élve jól menő hely volt ez. Az apósának honnan volt ehhez érzéke, tanulta valahol a vendéglátós szakmát? Apósom gyerekkorában napszámos, később arató, summás volt a Báró Hatvani féle uradalmában. A hatvani cukorgyárban gyári munkásként dolgozott. Gyalog jártak a munkába. Mindig keményen dolgozott. Turán akkoriban még zsidó családok is éltek, akik a kereskedelemhez, vendéglátós szakmához kitűnően értettek. Apósom először csapos, iccés volt a Ficser és Hanófer féle kocsmában. Ezeket Fischer Jakab, Hanofer Károly működtette. Csak a turaiak így nevezték el őket. Tőlük tanulta meg a szakmát és nyitotta meg első kocsmáját 1924-ben. A nagy mulatságok gondolom az ünnepnapokon voltak itt? Akkoriban minden vasárnap mulatság volt. Tévé, rádió nem lévén ez maradt a szórakozás a településen élőknek. Cigányzene volt természetesen, akkor más muzsikaszó nem kellett az embereknek. Az öreg Berci, Vidák Bertalan muzsikált a bandájával. Jöttek éjjeli zenét adni, névnapok, születésnapok elengedhetetlen részvevői voltak. Pezsgő társadalmi élet

alakult ki itt a faluban. Például a színjátszók, Tóth József, Dóra Géza, Galambos Endre már a front előtt egyfelvonásos színdarabokat adtak elő itt a „Puhos Pista” bácsi báltermében. Azokban az években még nem volt kultúrháza Turának. A kulturális élet mellett a turai iparosok is tartottak itt összejöveteleteket? Valóban sokszor tették itt tiszteletüket 1939-től kezdve. Tartottak ismeretterjesztő előadásokat, társas estélyeket, mulatságokat. Az egyik fénykép meg is őrizte őket. Itt a belső udvaron készült a fotó, ahol az ablak, az oszlop és a ház szerkezete a mai napig ugyanaz. Az első cigánybálok is innen indultak el. Vidák Béla kontrás (Lötyögő) 1942-ben kezdte el szervezni a cigánybálokat itt a bálteremben. Ez mindig a turai búcsút követő hétfőn volt megrendezve. Ez egészen a második világháború végéig tartott. Utána már a fia szervezte, de más kocsmákban. A második világháború mennyire viselte meg a családot, mind emberileg és gazdaságilag? A család túlélte a háborút. Mint mindenki, mi is megszenvedtük a világégést. Az épület sarka találatot kapott. Sokáig sátorponyva védte a házat az esőtől. Lassan azonban minden visszazökkent a régi kerékvágásba. Nem sokáig tartott ez az állapot! Változott a rendszer és nem kegyelmezett senkinek! A második világháború lezárása után még három évig minden rendben zajlott. Mivel Magyarország a vesztes országok közé tartozott, az oroszok fennhatósága alá kerültünk. Az élet, a társadalmi szabályok az ő iránymutatásuk alapján működött. A helyi iparosok által üzemeltetett kocsmák, a földjeik, állataik, javaik államosításra kerültek. A kocsma 1948ban bezárt. Mindent elvettek a családtól? Szinte mindent. 1949-ben államosítottak itt ebben a családban. Az épületet is el akarták venni, végül csak a hátsó bálterem részét vették el. Az első kocsmarész maradt a családnak, de csak lakóépületként. Hogyan folytatódott az élet ezután? A földeken dolgoztak, már ami megmaradt. Volt itt egy pálinkafőzde, azt is elvették, de annak apósom lett a vezetője. Állást kapott a saját portáján. Akkor ön már itt élt a családdal? A párommal, Lacival 1951. szeptember 15.-én házasodtunk össze. Mindkettőnk családja kuláknak lett minősítve. A nagyapám is kulák volt, a lagzinkkor a Juliska tanácselnök, mi csak így hívtuk, jött ki egy turai illetővel megnézni, hogy honnan van a hús a lakodalomba. Én népviseletes menyasszony voltam, a vallás és a hagyományok ápolása szent volt a családunkban. A Tabánban volt a családi házunk. Még a kukoricát is lesöpörték a padlásról, mindent elvittek. Az apám ezután ment el Pestre dolgozni. Apám, Szilágyi Mihály 1909-ben született. Az anyám Ondreász Rozália 1912. április 8.-án született. Hárman vagyunk testvérek. Én vagyok a legidősebb. 1930-ban születtem, Mihály 1933, Sándor 1937-ben született. A lagzijuk is különösen alakult, hiszen nem a megszokott napon tartották meg! Az államosítás után az épület hátsó részében a tanács mozit üzemeltetett. A tánctermet és az istállót egybenyitották, ez volt a mozi terem emelkedő padsorokkal. Óriási forgalom volt. Magyar filmeket többször vetítettek. Szerda, csütörtök, szombat és vasárnap volt filmvetítés. Semmi közünk nem volt ehhez, ha be akartunk menni, nekünk is fizetni kellett. Itt volt a bejárat a konyha részen. Kint az udvaron Fehérné árusította, itt bent Kardos Manci néni szedte a jegyeket. Mivel a mozi a fent említett napokon üzemelt, kedden volt a lakodalmunk, mert akkor volt üres az udvar.

ÖNKORMÁNYZATI HÍREK

A szeretett anyós, mama

Cigányzenészekkel, a hegedűvel fekszik Tóth László, Puhos

Hogyan folytatódott az életük a házasságkötés után? A földeken dolgoztunk. Ebben nőttünk fel, ezt folytattuk. A cigánysorról sokan jártak ide dolgozni. Kuka Rozi néni családja szinte családtaggént végezte a rábízott munkát. A férjem gyerekkori jó barátja volt Rozi néni fia, a Szénási Karcsi „Kulacs”. A lovakat hajtotta a földeken. Az államosítás előtt vásárokba járt ki velük a mozgó kocsmával. A vásárok a magtár mellett voltak megtartva. Készítettek hurka-kolbászt. Ott ételt-italt árusítottak. Itt a munka és vallás volt az első. De a házasságunk története rövid idő után fordulatot vett. Mi történ Önökkel? Lacit besorozták katonának. Fél év együttélés után 1952 februárjában vitték el munkaszolgálatra, nem foghatott fegyvert a kulák volta miatt. Ercsibe vitték, onnan Mezőtúrra, aztán Dorogra a bányába. Majd jött a fordulat, amikor ketten maradtunk anyósommal. 1952 nyarán történt. Egyik este jöttek az ávósok (államvédelmi hatóság) Pestről. Mindent átkutattak, a házban is végigtúrtak mindent, zörgették a padlót puskatussal, végig túrták a házat. Meg sem mertük mozdulni. Mit kerestek, nem mondták? Nem szóltak semmit. Már az udvaron kutattak, amikor kiderült, hogy mit kerestek. A pálinkafőzde mellett volt egy farakás. Azt teljesen széttúrták és meglepetésünkre egy fegyvert találtak. Valaki oda rejtette el a puskát és kihívta az ÁVO-t. Ezért vitték el éjjel apósomat. Ment a mozi éppen, de itt mindig nyitva volt a kapu a pálinkafőzde miatt is. Hozták a cefrét, törkölyt, állandó mozgás volt. Bárki elrejthette. Ketten maradtunk itthon anyósommal. A lányai keresték, kutatták, de jó ideig nem tudtunk róla semmit. Pesten volt valahol, azt tudtuk. Valakivel kijuttatott egy levelet a börtönből. Tudom, hogy egy turai volt még bent. Ő hozta el levelet. 1953ban került haza. Soha nem beszélt arról, hogy mi történt a börtönben. Biztos, hogy bántották is, de senkinek nem mondta el. Félt, hogy nagyobb baj lesz belőle. Még anyósomnak sem beszélt róla. Közben a párom is leszerelt. Újra kellett építeniük az egész életüket? Anyósom olyan volt, mint a második anyám. Nagyon szerettem. Tartottuk egymásban a lelket. Ők a nulláról kezdték. Lépésről lépésre haladtak. Mindent ők építettek, és a semmibe veszett. Amikor idekerültem, már a földeken dolgoztunk. A szőlőben sok munka volt. A párom, Laci a vasútnál dolgozott. Ő vitte volna tovább a kocsmát, apósom neki szánta, de nem így történt. Apósom 1957-ben halt meg 62 évesen. Megviselte az államosítás, a meghurcolás, az élete volt a kocsma és minden, amit elért. Szó szerint belerokkant az egészbe. Soha nem beszélt róla, de néha a csend sokkal erősebb a szavaknál. Anyósom 1999-ben, 96 évesen hunyt el. Több, mint negyven évig élt apósom után. A párom előbb hunyt el, mint az édesanyja, 1995-ben 64 évesen.

Szilágyi Mária és Tóth László esküvője, 1951

A gyerekek és az unokák azért sok mindenben kárpótolták Önöket! Valóban így van. Két lányunk született. Marika 1953-ban, Kati 1955ben. Marikának három gyereke van, egy fiú és két lány, Katinak három lánya van. Marikának négy unokája van, most várjuk az ötödiket. Katinak öt unokája van, ott most várjuk a hatodikat. Névnapok, szüli-napok, amikor le tudunk ülni együtt, mindig megtartjuk. Nagy család a miénk. A gyerekeim, unokáim mind sikeresek, tanult, megbecsült embe-rek. A központ mindig is ez volt - a Puhos-féle ház - és ez is marad. Itt min-dig olyan nyüzsgés van, jönnek gyerekek, unokák, most is Húsvéti nagytakarítást tartunk, besegítenek. Rengeteg kudarcon, csalódáson mentek keresztül, mégsem látom, hogy elégedetlen lenne, vagy megbánt volna valamit is az életében? Innen sosem akartam elmenni. Nekem a család az első. Összenőttem ezzel a családdal, hiszen mindenki csak Puhos Mariskának ismer. Ezt büszkén vállalom. Volt sok rossz és jó is az életünkben. Nem foglakozom ezekkel, mindig is előre nem néztem. Nem haragszom senkire a múltban történtekért. Az üzleti vénát valaki örökölte a családból? Senki nem akarta újra éleszteni a Puhos-féle vendéglátóhelyet? Marcsi unokámban van meg ez a vérvonal, az ő tervei között szerepel. De most a világ legcsodálatosabb dolga történik vele. Babát vár. Mire ezek a sorok megjelennek, valószínűleg megszületik a tizedik unokám. Nem csak az unokák, a felnőttek istápolása is az ön feladata ebben a családban! Valóban így van. Anyósomat, Bözsi nénit én ápoltam végig. Amíg bírom, teszem a dolgom. Soha nem éreztem ezeket tehernek. A kert most is gyönyörű. Ezt szeretem, ebben nőttem fel. Nem bírom megállni, hogy ne tevékenykedjek a kertben. Most az édesanyám is itt él velünk. Szellemileg teljesen friss, de az ápolása rám vár. Az édesanyámmal és családdal nagy ünnepre készülünk Húsvétkor, ugyanis 1912. április 8.-án született és pont ezen a gyönyörű ünnepen tölti be a 100. életévét. Köszönöm a beszélgetést és a szerkesztőség nevében gratulálok a gyönyörű évfordulóhoz! Szénási József

Zenészekkel a 40-es években

Turai iparosok az udvarban

Tóth István, Puhos

Tóth László vadászöltözetben

Turai Hírlap

Turai Hírlap

CIVIL OLDALAK

Május első vasárnapja: ANYÁK NAPJA

ANYÁK NAPJÁRA

Ajándék Színes ceruzával rajzoltam egy képet, anyák napján reggel, Édesanyám néked. Lerajzoltam én egy aranyos madarat, aranyos madárra aranyos tollakat. Elkészült a madár, Nem mozdul a szárnya… Pedig hogyha tudna, a válladra szállna. Eldalolná csöndben tenéked egy dalban, amit anyák napján mondani akartam.

Május első vasárnapja egyik legbensőségesebb ünnepünk, amely kivétel nélkül minden jóérzésű embert személyesen megérint. Hiszen mindenki anyától született, illetve a nők többsége gyakorló édesanya, vagy az anyaság előtt álló „kiválasztott” személy. A magyarság ősi hármas jelszava: Isten, Haza, Család! A Család alapvető intézménye pedig az Anyaság. Férfi és nő őszinte érzelmi és testi kapcsolatának következményeként az anyaság már az „áldott” állapottal indul, majd anya és gyermek magzati kapcsolata után a természet egyik csodájába: az új élet születésébe torkollik. Az édesanya és kisgyermek kapcsolatát mindenki személyesen élheti át, mely az emberi létnek és a személyiség kialakulásának egyik legmeghatározóbb mozzanata. Ezen a jeles ünnepnapon tulajdonképpen az anya és gyermek között kialakuló titokzatos és

utánozhatatlan összetartó erőnek: a Szeretetnek, és az ezért megszenvedő édesanyáknak adózunk! Mindnyájan könnyen rájöhetünk, hogy a világ csak úgy működhet igazán jól, ha a magunkkal hozott, szereteten alapuló kapcsolatot egész életünkre próbáljuk kiterjeszteni. Ezért emeljük fel most szívünket, készítsünk egy színes rajzot, mondjunk el egy szép verset, nyújtsunk át egy csokor friss virágot, adjunk egy őszinte ölelést, simogatást, csókot. S ha már ezt nem tehetjük meg, úgy hajtsuk meg fejünket, és gondoljunk szülőanyánk féltő gondoskodására, közös emlékeinkre, vagy akár felejthetetlen főztjére. Isten éltesse tehát a Szeretetet magukban hordozó és részünkre tovább adó Édesanyákat! Az élet ajándéka, az őszinte tiszta hálás gyermeki érzés, és a gondolat ereje mindig legyen velünk, és segítsen át bennünket életünk rögös útjain! Pető János

Donászy Magda

TURAI TAKARÉKSZÖVETKEZET H-11/2012. számú HIRDETMÉNY

2012. április 10-től Termékazonosító: 691

KEDVEZMÉNYES KÖZMÛ BERUHÁZÁSI ÉS ÚTÉPÍTÉSI HITEL A hitel összege: Hitel lejárata: Kamat: Kezelési költség: Zárlati költség: Hitel-ügyintézési díj:

100.000,- – 350.000.- Ft -ig 13 – 60 hóig évi, változó 16% egyszeri 5% 1.500,- Ft/év egyszeri 1%

THM 350.000,- Ft hitelösszegre, 60 hóra 23,7220%

A kölcsönfeltételekkel kapcsolatban dolgozóink készséggel adnak tájékoztatást. A THM meghatározása az aktuális feltételeknek, illetve a hatályos jogszabályok figyelembevételével történt és a feltételek változása esetén a mértéke módosulhat. A THM mutató értéke nem tükrözi a hitel kamatkockázatát. A Takarékszövetkezet az egyedi elbírálás jogát fenntartja.

Turai Takarékszövetkezet Igazgatósága

2194, Tura, Bartók tér 21. Tel.: (28) 466-002 Fax: (28) 468-025 Web: www.turaitakarek.hu E-mail: [email protected]

17

TESTI - LELKI EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS

12”SZŰRŐVIZSGÁLAT AZ ÉLETÜNKÉRT

„

1. TŰDŐSZŰRÉS Fertőző TBC szűrésre, gyulladásra, daganatmegelőzésre kötelező. Tüdődaganat, mikor már jól látható tüneteket produkál, szinte mindig áttétet is képez. 40 év felett évente kötelező és ingyenes, egyéb esetekben fizetős. 2. VÉRCUKORSZINT MÉRÉS Magas vércukorszint, visszafordíthatatlan érkárosodást okoz. Szívizom elhalás, agyi érelzáródás, vesék leállása, vakság, végső esetben végtag-amputáció áll be, ha nem kezelik. Ideális érték éhgyomorra: 4-5,5 mmol/l között. Évente szűrni, ha tünetmentesek vagyunk, akkor is. 3. BŐRRÁKSZŰRÉS Ha anyajegyeink változnak méretben, színben, alakban, netán véreznek, váladékoznak, azonnal forduljunk bőrgyógyászhoz. A legnagyobb veszélyforrást a nap káros sugarai jelentik. Végezzünk önvizsgálatot. Elhanyagolva, aggresszív növekedés, gyors áttétképződés lehet, odafigyelve maradéktalan a gyógyulás. 4. OSTEOPORÓZIS (csontritkulás) A nők veszélyeztetettebbek, a menstruáció elmaradása után nagyobb az esély a kialakulására, de ugyanúgy lehet férfibetegség is. Tünetmentesen kezdődik, egy esetleges csonttörésnél derülhet ki. Fájdalommentesen szűrik, gyógyszerrel megakadályozzák a romlást. Ideális a (-)1,5SD feletti érték. 5. MÉHNYAKRÁKSZŰRÉS Szexuálisan aktív nőknél létfontosságú. Papilloma vírus okozza, ami a sejtekben rákos elváltozást indíthat. Leánygyermekeknél az aktív nemi élet megkezdése előtt védőoltás javasolt. A szűrést nőgyógyász végzi, 25 év felett évente ajánlottan. 6. UROLÓGIAI SZŰRÉS Hormonális változásra indulhat, lassan, tünetmentesen fejlődik. Urológus szakrendelés szűri kitapintással, vérvizsgálattal, ultrahanggal. 40 év feletti férfiaknak évente ajánlott. 7. KOLESZTERIN MÉRÉS A jó koleszterin (HDL) az ereket tisztítja és a felesleges koleszterint bontja. A rossz koleszterin (LDL) érfalra rakódik, az ereket elzárja, érelmeszesedést okoz. A szív és érrendszert, agyat, vesét, szemet stb. károsítja, teljes érelzáródás után szívrohamot, infarktust, szélütést, agyi történéseket okozva.

8. MAMMOGRÁF Emlődaganat megelőzésére. Gyakori önvizsgálattal megelőzhető. 45 év felett ingyenesen, behívásos alapon szűrik. A kezeletlen mellrák hamar áttétképző lehet a nyirokcsomókba, csontba, tüdőbe, stb., minden szervbe. Éljünk a felkínált szűrés lehetőségével. 9. VASTAG- ÉS VÉGBÉLRÁK SZŰRÉS Székelési szokások megváltozásakor (székrekedés – hasmenés) és vérzéskor. Szűrés hiányában nehezen felismerhető daganattá alakulhat. Laboratóriumi székletvizsgálattal, gasztroenterológiai műszeres vizsgálattal, végbél és ultrahangos vizsgálattal megelőzhető. Ajánlott szűrés kétévente, vagy bárminemű elváltozáskor. 10. SZÁJÜREGI DAGANATOK SZŰRÉSE Elhanyagolt szájhigiéniájú, dohányzó, alkoholizáló emberek (többségében férfiak) betegsége. Nem gyógyuló szájsebek, fekélyek a kiindulópontok, hamar áttétképző, nyirokcsomóba, nyelőcsőbe, tüdőbe, májba stb. Rendszeres fogorvosi kezeléssel megelőzhető, a már kialakult betegséget szájsebész gyógyítja. 11. VÉRNYOMÁSMÉRÉS A vérnyomás mutatja meg, hogy mekkora nyomás terheli az érfalakat. A kezeletlen magas vérnyomás szívinfarktust, agyi érkárosodást okozhat, melynek következtében az agy létfontosságú részei visszafordíthatatlanul elhalnak. Gyógyszerrel, rendszeres ellenőrzéssel jól karbantartható. 12. HIV teszt Az AIDS nevű betegséget a HIV vírus okozza. Legyengíti az immunrendszert (a védő rendszert), szinte minden betegség megtámadja a szervezetet. A megsérült nyálkahártyán át vérrel, nyállal, ondóval terjedő vírus. Veszélyeztetettek az intravénás drogfogyasztók, és azok akik nem megfelelő védekezés mellett gyakran váltogatják a szexuális partnerüket. Bőr és nemibeteg gondozó intézményekben és a Szent László kórház ambulanciáján anonim módon (névetlenül) is szűrik. Jelenleg nem gyógyítható, de felelős életvitellel, gyógyszerekkel a betegség folyamata lelassítható. HIÁBA VAGYUNK TÜNETMENTESEK, MEGESHET, HOGY BETEGSÉG LAPPANG A SZERVEZETÜNKBEN. IDŐBEN ÉSZREVÉVE MARADÉKTALANUL GYÓGYÍTHATÓ. KÍSÉRJÜK FIGYELEMMEL TESTÜNK SZOKATLAN VÁLTOZÁSAIT!

Jó egészséget mindenkinek! Lendvai Mártonné

KÖNYVSAROK Nora Roberts: Nyomkövetők Fiona Bristow kutyakiképző egy megrázó emléktől menekülve új életet kezd Orcasszigetén. Felejteni és gyászolni érkezik a csendes kisvárosba, ahol barátokra és békére talál családja és három hűséges kutyája társaságában. A múlt árnyai elől azonban nem menekülhet. A brutális sorozatgyilkos a börtön rácsai mögött ülve is megtalálja a módját, hogy bosszút álljon a lányon, aki börtönbe juttatta. A barátai és egy nem várt és nem keresett szerelem segítségével a fiatal nő leszámol a kegyetlen gyilkossal, miközben meg kell harcolnia a fájó emlékekkel és egy szenzációhajhász újságírónővel. (L.K.)

Kozma Mária: Régiségek Csíkországból Kozma Mária 1948-ban született Csíkkarcfalván. Iskoláit Csíkszeredán, Kolozsváron járta, tevékenykedett múzeumigazgatóként, könyvtárosként, napjainkban pedig szerkesztőként és íróként munkálkodik. Szinte egész életében a Csíkságban élt, korábbi művei alapján pedig állíthatjuk, hogy történelmi mítoszok iránti érdeklődése nem újkeletű. Jelen kötetben a 17 regét elsősorban gyermekolvasók számára állította össze az írónő. Minden egyes történetet Mezey Ildikó egy-egy színvonalas, színes illusztrációja díszít. (SZ.A.)

Vásárhelyi Tamás – Kárpáti Andrea (szerk.): Múzeumi tanulás

Ildefonso Falcones: Fátima keze

Ebben a könyvben többféle nemzetiségű elismert szakember osztja meg ismereteit, tapasztalatait a múzeumi pedagógiával kapcsolatban. Megtudhatjuk, napjainkra mennyire összetetté vált egy ilyen intézmény feladata, és hogyan válhat pedagógiai szempontok figyelembevételével érdekes és izgalmas kalanddá egy múzeumlátogatás, milyen fontos szerepet tölthet be egy ilyen program az iskolai nevelésben. Remélhetőleg sok pedagógus, vagy akár az érdeklődő szülők is meríthetnek új ötleteket, hogy a múzeumlátogatás még maradandóbb, még tartalmasabb legyen a diákság számára. (SZ.A.)

A XVI. század második felében, a csodálatos Andalúziában járunk. A lebilincselő történet főhőse Hernando, akit már félig muzulmán, félig keresztény származása is a küzdelmes életre kényszerít. Részt vesz a moriszkók elnyomása ellen kirobbanó felkelésben, és itt találkozik a szerelemével, Fatimával is. A felkelés leverését követően egész életében azon munkálkodik, hogy a muzulmán vallás visszanyerje méltóságát, és két kultúra békében élhessen egymás mellett. Falcones regényére a maximális történeti hűség jellemző, emellett a szenvedélyes szerelem és gyűlölet sodró lendületet ad a történetnek, ez teszi letehetetlenné a könyvet. (S.M.)

Szeretettel várjuk régi és új olvasóinkat! Cím: Bartók tér 3., Tel: (28)580-530 Nyitva: H 13-18, K 9-12, 13-18, Cs 9-12, 13-18, P 13-18, Szo 9-12.

2012/04

Turai Hírlap

2012/04

Turai Hírlap

18

PROGRAMAJÁNLÓ

TURAI AMATŐR MŰVÉSZEK KALANDOS IDŐTÖLTÉS C. KIÁLLÍTÁSA Cserhát Művészkör turai képző- és iparművész tagozatának munkái Helyszín: Bartók Béla Művelődési Ház, Tura Időpont: április 15-30-ig Nyitvatartás: hétköznap 9-16 óráig, szombaton 9-12 óráig, vasárnap 13-17 óráig

TURAI MOZGÓ NOSZTALGIA VIDEÓFILMKLUB

Helyszín: Bartók Béla Művelődési Ház, Tura Időpont: április 22., vasárnap 15.00 Műsoron: Benke István filmarchívumából az 1990-es évek felvételei Az emlékezés képei - Úrnapi körmenet - Székely estek - Galga menti Népművészeti Napok Hévízgyörk - Galga menti Népművészeti Napok Kartal A SZENT KORONA ÉRTÉKREND követői tisztelettel meghívják előadásukra az érdeklődőket! Helyszín: Bartók Béla Művelődési Ház, Tura (Bartók tér 3.) Időpont: 2012. április 28. (szombat) 17 óra Az előadás címe: A GONDOSKODÓ MAGYARORSZÁG ÉS AZ AZT MŰKÖDTETŐ SZENT KORONA ÉRTÉKREND Előadó: PATAKI ANTAL, a Szent Korona Értékrend tanítója Turai házigazda: Kiss Mária Katalin A Szent Korona Értékrend királyok és pártok nélküli alulról építkező gazdasági és társadalmi modell. Általa minden szinten az a döntés születik meg, amely minden létező legjavát szolgálja.

TURAI ROCKMAJÁLIS

Helyszín: Bartók Béla Művelődési Ház Tura, majd Főtér Időpont: május 1., kedd 17.00 Program: - A legenda tovább él"ne" c. KIÁLLÍTÁS Illés Lajos és Pásztori Zoltán emlékére - Az Illés zenekarok 1957-82-ig (A kiállítást megnyitja a gyűjtemény tulajdonosa: Mohai Sándor) - "Rockterítő" - GRAFFITI VERSENY - ÉLŐ KONCERTEK: Illés emlékzenekar, Helo Zep!, Idegen Világ, Ismeretlen Előadó, ROCKIN'ROCKCATS

NÉPZENEI KONCERT: MESTEREK ÉS TANÍTVÁNYOK

Helyszín: Hagyományok Háza (Budapest, I. Ker., Corvin tér 8.) Időpont: Május 10., csütörtök, 19:00 Fellépők: Dűvő, ZAGYVA BANDA Belépődíjas!

XXXVI. BÁRDOS LAJOS ZENEI HETEK X. TURAI NÉPZENEI- ÉS KÓRUSTALÁLKOZÓJA

Helyszín: Tura, Főtér - Zenepavilon Időpont: 2012. május 25., péntek 18.30 Fellépők: - Kakucsi Bárdos Lajos Kamarakórus - karnagy: Nits Márta - Mezőkeresztesi Kamarakórus - karnagy: Birtalan Judit - Erdőkertesi Kamarakórus - karnagy: Iványi Magdolna - Magyarok Nagyasszonya Turai Templomi Kórus karnagy: Tóth Péter László - Turai Világi Női Kórus - karnagy: Kis Anita - Hevesy György Általános Iskola gyerekkórusa - karnagy: Kis Anita - Galgahévízi Pávakör - vezető: Gregori Éva - Köles Éva népdalénekes, zeneakadémia növendék - Őszirózsa Nyugdíjas Népdalkör - Pünkösdi királynéválasztás - VIGANÓ AMI turai néptánc tagozata - Galábos zenekar

A BENCZEBUSZ és KÁLNA TIBOR PROGRAMJAINAK IDŐPONTVÁLTOZÁSA

1. Szilvásvárad – Szalajka-völgy: április 30. (szabad hétfő) Részvételi díj: 3 700 Ft. 2. Isztriai üdülés (5 nap az Adriai-tengeren) június 25-29. Részvételi díj: 48 000 Ft. (12 év alatti gyermekeknek: 38 000 Ft.) Fakultatív program: hajóval Velencébe/hajóval a környező szigetekre 3. Erdély rejtett útjain: Kalotaszeg, Bihari-havasok, Torockó, Székelyföld és Szászföld 4. 5 nap a történelem és természet csodái között: augusztus 11-15. Részvételi díj: 53 000 Ft. (12 év alatti gyermekeknek: 42 000 Ft.) 5. Plitvicei tavak és Zágráb: 3 nap „Tündérországban" szeptember 28-30. Részvételi díj: 38 000 Ft. (12 év alatti gyermekeknek: 30 000 Ft.) 6. Prága és Pozsony: 3 napos „sörhabos középkori mesetúra” Részvételi díj: 34 000 Ft. 7. Bécs Advent idején: Részvételi díj: 8 000 Ft. További részletes információ: Benczéné Vidi Erika: 30 4219 083, Bencze Tibor: 30 2855 047, Kálna Tibor: 20 2002 411

Szalajka-völgy, Millenniumi kilátó Tavaszi ébredés a Bükk legfestőibb völgyében Utazás a BENCZEBUSSZAL

MÚZEUMOK MAJÁLISA

Helyszín: Nemzeti Múzeum Budapest Időpont: 2012. május 19-20. A TURAI FALUMÚZEUM sátorkiállításának témája: Szakralitás és népi vallásosság Kísérőrendezvények: kézműves foglalkozás, egyházi népénekek bemutatója, élő népviseleti bemutató, ételkóstoló A belépés díjtalan!

ISMÉT!!! - KIHÍVÁS NAPJA 2012 TURAI VERSENYRENDEZVÉNYE

Központi helyszín: Tura, Főtér Kísérőhelyszínek: Tura közintézményei és egyéb közterületei Időpont: 2012. május 23., szerda 0-24 ó Részletes program a Turai Hírlap májusi számában! Sporttevékenység-vezetők, ötletgazdák, támogatók jelentkezését várjuk! Tel.: 06-30-638-4603, e-mail: [email protected]

ÁPRILIS 30., hétfő (szabadnap)

Indulás 8:00-kor (a lakhelyhez közeli megállókból egyeztetés szerint) Várható érkezés: 21:00 körül

Részvételi díj: 3.700,- Ft

Jelentkezés és bővebb információ: Benczéné Vidi Erika 06 30 4219 083 Bencze Tibor 06 30 2855 047, Kálna Tibor 06 20 2002 411

19

CIVIL OLDALAK

Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL-1585 Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01-0169-07

AZ ALAPOZÓ PROGRAM TAPASZTALATAI

Muzsik Andrea egyike azoknak az ügyfeleknek, akik a Kontakt Alapítvány szervezésében részt vesznek az Európai Unió által támogatott TÁMOP-5.3.1-C09/1-2010-0005 azonosító számú Alapozó projektben. A programon belül angol nyelvtanfolyamon, alap- és haladó számítógépes ismeretek oktatásán, gyártósori operátori képzésen és Te(a)Házon vesz részt, amelynek célja az önismeret fejlesztése és a munkába állás támogatása. Andreát most a tapasztalatokról kérdezem: Mesélj magadról egy kicsit iskolai végzettség, munkatapasztalat. Hogyan érezted magad, mit csináltál a programba való bekerülés előtt? Muzsik Andrea vagyok, 22 éves turai lakos. Itt élek, szüleimmel és élettársammal. Az általános iskola után szakmunkásképzőbe jártam, ahol megszereztem női-ruha készítő szakmát. A program előtt iskolába jártam, így pályakezdő munkanélküli vagyok. Általában otthon a háztartási munkákba segítettem be szüleimnek. Mellette ismerősöknek, rokonoknak kisebb – nagyobb ruhajavításokat végeztem. Egyhangúan teltek napjaim. Mindig is érdekelt az új dolgok, mindig szerettem kipróbálni számomra ismeretlen vagy kevésbé ismert dolgokat. Szerettem volna nyelvet tanulni, de sajnos ez saját erőből, támogatás nélkül nem valósult volna meg. Honnan, kitől kaptál információt a programról? Egy kedves ismerősöm látogatott meg minket, ő mesélt a programról. Említette, hogy keressem fel a családsegítőt, ahol bővebb tájékoztatást tudnak nekem adni a lehetőségekről. A munkatársak pedig Molnár Margóhoz, a Kontakt Alapítvány munkatársához irányítottak. Az elmondottak alapján úgy gondoltam szimpatikus számomra a program és örömmel csatlakozom hozzá. Milyen szolgáltatásban veszel részt a programon belül? Tavaly augusztusban részt vettem egyéni tanácsadáson több alkalommal. Heti rendszerességgel járok egy „beszélgetős” csoportba, ahogy mi nevezzük Te(a)házba. Ezen alkalmakkor a csoportvezető segítségével különböző témákat dolgozunk fel. Például: gyakoroljuk a helyes beszélgetést, azzal foglalkozunk, hogy merjünk kapcsolatokat kialakítani, önmagunkért kiállni, felnőtt fejjel tanulni, milyennek látom önmagam, egy adott problémát milyen lépésekben lehet megoldani. Részt veszek továbbá minden hétfőn egy kezdő angol nyelvtanfolyamon is. Ezen kívül járok még gyártósori operátorképzésre, mert sohasem lehet tudni, hogy mikor kerülök el egy gyárba szalagra dolgozni, és akkor hasznos lesz ez a tudás, nem lesz ismeretlen a munkavégzés. A legfontosabb számomra az informatika tanulása. Otthon nagyon sokszor használom az internetet, beszélgetek különböző közösségi oldalakon, de természetesen ez nem egyenlő az informatika biztos használatával. Alap csoporttal kezdetem, ahol megismertük a számítógép felépítést, az alap programokat. Megtanultuk magabiztosan

használni a Word, Excel és egyéb programokat. Sikeres vizsgatétel után már a haladó csoportba járok, ahol bővebben foglakozunk a tananyaggal, és új ismeretekre teszünk szert. Nagyon tetszik, hogy megtanuljuk az irodai gépek használatát, pl. nyomtató, fax, scanner, stb. Mindig jó érzéssel jövök a foglalkozásokra, néhány órára kiszakadok az otthoni gondokból, szürke hétköznapokból, kikapcsolódok. Odafigyelést, nyugalmat, megerősítést, feltöltődést kapok minden alkalommal. Mit vársz a programtól? Fejlesszem az angoltudásomat, mert az életben soha sem tudhatja az ember, hogy mikor kell váratlan helyzetben angol nyelven megszólalnia. Számomra ez egy nagy lehetőség. Nem lehet tudni, hogy milyen munkakörhöz kérik az angol nyelvtudást. Az informatika az irodai munkára való felkészülésben segít. A Te(a)ház pedig a kommunikációs készségben és az emberekkel való viszonyomban, és a csoportban történő munkára készít fel. A gyártósori operátor képzésén pedig betekintést nyerünk a gyárakon belüli munkafolyamatokról, megtanuljuk, hogy milyen szabályok vannak, hogyan viselkedjünk. Megtanuljam, hogyan érdemes állást keresnem, és akkor előbb vagy utóbb, remélem a megfelelő állást is megtalálom. Milyen terveid vannak a jövőre vonatkozóan? Az év végéig szeretnék elhelyezkedni, dolgozni ott, ahol megbecsülik a munkámat, ahol sikerélményhez jutok, ahol megtapasztalhatom az együttműködés fontosságát, ahol a munkámért fizetést kapok. Olyan munkát szeretnék végezni, amit szeretek, ahová örömmel megyek be, nem csak kényszerből. Álmom, hogy egy olyan üzletben tudjak dolgozni, ahol hasznosíthatom a szakmámat, mint női-ruha készítő. Amennyiben lehetséges bármikor belevágnék még egy programba, és azt is végig csinálnám. Kinek ajánlod a programot? Mindenkinek, aki szeretne egy kicsit okosodni, tanulni, emberileg jó irányba változni. Akinek kilátástalan a helyzete a munkavállalás területén. Ezen a helyen, őszintén megpróbálják veled együtt megoldani a problémát, nem csak szembesítenek vele. Köszönöm a beszélgetést! Kontakt Alapítvány Tura, 2012.február TÁMOP 5.3.1-C-09/1-2010- 005

Hatalyák OPTIKA 2194 Tura Bartók tér 5. Tel.: 06 70 360 4386

Fényre sötétedő műanyag lencsék

20% kedvezménnyel!

A Turai Tanulókért Kiemelkedôen Közhasznú Alapítvány

ADÓSZÁM: 18673120-1-13

RENDELKEZZENEK IDÉN IS A MI JAVUNKRA!

COMPUTERES SZEMVIZSGÁLAT ÁPRILIS 21-én

Kérjük adója 1%-val támogassa Alapítványunkat!

Az akció időtartalma: ápr.1-30.

Alapítványunk működéséhez különösen értékes támogatást kaptunk azoktól, akik tavalyi jövedelemadójuk egy százalékával segítettek. Köszönjük!

Kérésünk:

2012/04

Turai Hírlap

2012/04

Turai Hírlap

20

PAP TAMÁS ÉS A TURA SZERETNE A SZEZON VÉGÉN IS A DOBOGÓN ÁLLNI!

SPORT - NBIII. LABDARÚGÁS

Turawell-Tura VSK hírek TAVASSZAL VERETLENÜL - DE FOGY AZ ELŐNY Március második hétvégéjén minden korosztály számára megkezdődött versenyszezon. Felnőtt csapatunk a rossz előjelek ellenére jól kezdett. A lejátszott 4 mérkőzésből az elsőt győzelemmel, a következőket döntetlennel zártuk. A csapat teljesítménye romlani kezdett nehéz úgy mérkőzést játszani, hogy a sérültek nagyon lassan épülnek és mérkőzésről mérkőzésre nem tudunk frissíteni, változtatni. A harmadik mérkőzés után Blaubacher Gergő is megbetegedett és mivel 1 hét után edzeni kezdett, az első edzésén orvosi segítséget kellett igénybe venni rosszulléte miatt. Így már biztos, hogy az 5. mérkőzésen Ő sem lép pályára. 16. forduló: Turawell-Tura VSK - Felsőtárkány 4-2 (2-1) Gól: Pap Tamás (12'), Nagy J. (32'), Less K. (70' b.), Nagy K. (90'). Helyzetünket tekintve ( ezer sebből vérzünk, létszámunk nagyon csekély a sérülések miatt) rettentően fontos volt, hogy egy önbizalomnövelő győzelemmel kezdjük a tavaszt. A jó erőkből álló Felsőtárkány legyőzésével, igazi csapatmunkával teljesítettünk ezt. 17. forduló: FC Hatvan - Turawell-Tura VSK 2-2 (1-0) Gól: Less K. (57'), Nagy J. (74') Az FC Hatvan a bentmaradás érdekében a téli átigazolási időszakban jelentősen megerősítette keretét 12 új játékos leigazolásával. Mi még mindig alaposan megcsappant létszámmal vágtunk neki a mérkőzésnek. Az első 30 percben 3 olyan ziccer is adódott támadóink előtt, amely sikeres befejezés esetén összeroppantotta volna a hatvaniak önbizalmát. De ahogyan lenni szokott, a kimaradt helyzetek bosszúállóak, így a hazaiak szereztek vezetést a 45. percben. A második félidőre minden koncentrálóképességet összeszedve és fáradtságot legyűrve Less Krisztián és Nagy János góljaival megfordítottuk a mérkőzés állását, de frissíteni nem tudtunk a sérüléshullám okozta üres kispad miatt. A hazaiak a 81. percben egy vitatható büntetővel tudtak egyenlíteni. 18.foruló: Turawell-Tura VSK - Ózdi FC 0-0 (0-0) Ezen a mérkőzésen a szerencsének és Nagy Gábor kapusunknak köszönhettük a pontszerzést. 19. forduló: Dunakeszi Vasutas - Turawell-Tura VSK 2-2 (0-0) Gól: Pap T. (56'), Kurilla A. (69') Folytatódott az előző heti rossz kezdés. Az első félidőben nagyon gyenge teljesítményt nyújtva ismét a szerencse és Nagy Gábor védései mentették a menthetőt. A második félidőre már egy más felfogásban játszó csapat lépett a pályára és Pap Tamás valamint Kurilla András találataival két gólos előnyre tettünk szert. Az előny azonban elfogyott, mert a pályára lépő, sérülésből épp hogy felépülő cserejátékos sajnos ismét megsérült, emiatt nem tudott megfelelő teljesítményt nyújtani.

Átalakult télen a Tura kerete, ráadásul sérüléshullám sújtja a csapatot, így még az is csoda, hogy első négy meccsükön veretlenek maradtak. Igaz, három döntetlenjük mellett, mindöszsze egyszer nyertek, ám ebben a helyzetben ezt nem élheti meg kudarcként a keret. A hétvégi, Dunakeszi elleni 2-2 alkalmával gólt szerző Pap Tamással beszélgettünk együtteséről, találatáról és terveiről. Már több, mint egy éve a Turában játszol. Jól érzed magad a csapatnál? Igen, nagyon jól érzem magam. Jó a közösség és a hangulat a csapaton belül. Mindenki jó viszonyban van a társaival. Sokat köszönhetek a klubnak. Két térdműtét után kerültem Turára Soroksárról. Itt, előző csapatommal ellentétben az első perctől kezdve bíznak bennem és ez jólesik. Sok munkámba és időbe telt, de kezdek az a Pap Tomi lenni, aki a két műtét előtt voltam. Ebben legfőképp a családom segített, ám sokat köszönhetek a turai klubnak, Lilik Pál edzőnek és Horák Mária elnöknőnknek, akik visszaadták a magamba és a futballba vetett hitemet. Télen nagy volt a jövés-menés az együttesnél. Erősödtetek vagy gyengültetek az átigazolási szezonban? Jó kérdés. Szerettük volna, ha egyben marad az őszi brigádunk. Az év végére nagyon jól összeállt a gárda, mindenki megtalálta a helyét. Minden poszton harc volt a csapatba kerülésért. Szerintem ezért is szerepeltünk ilyen jól ősszel. Sajnos, különböző okok miatt nem tudtuk megtartani a tavalyi keretünket, de a mostani is jó, csak még össze kell érnünk és le kell tisztulnia a fejekben, kinek mi a feladata. Nem kezdtetek rosszul, mivel még veretlenek vagytok tavasszal. Igaz, egy győzelem mellett, háromszor is remiztetek. Ti elégedettek vagytok az eddigi produkciótokkal? A felkészülésünk nem úgy sikerült, ahogy azt elterveztük. A körülményeket figyelembe véve azt mondhatom, hogy a begyűjtött pontokkal elégedettek lehetünk, a mutatott játékkal nem. Két héttel a bajnoki rajt előtt öt játékosunk dőlt ki hosszabb időre, közülük két labdarúgót műteni kellett. Az első két meccsünket úgy játszottuk, hogy egy mezőnyjátékos cserénk volt. Folyamatosan kapcsolódnak be a munkába a sérültek, remélem mindenki gyorsan felépül és a játékunk is javulni fog. Hétvégén gólt lőttél a Dunakeszi elleni, 2-2-re végződő mérkőzésen. Leírnád néhány szóban, hogy született a találatod? Emlékeim szerint szögletet rúgtunk, az első felszabadítást Tóth Tibi rúgta vissza, de az ő lövése még lepattant egy védőről. Elém került a labda, én pedig a jobbösszekötő helyéről - 17 méterről - kapásból lőttem a rövid sarokba. Mik a csapat és a te saját terveid idén? Elsődleges célunk mindig a soron következő meccsünket megnyerni, hosszú távon pedig megtartani a dobogós helyezésünket. Személy szerint szeretném minél jobb játékkal és gólokkal segíteni a csapatomat.

GYEREKFOCI U 6-7 Folyamat torna Tápiószentmárton 2012.03.18. EZÜSTÉREM !!! A csapat legjobbja: Kis Kornél Tápószentmárton I. - Tura 1-1, Tura-Tápiószecső 5-1, Tápószentmárton II. - Tura 0-1, Tura - Pilis 1-1 A csapat: Morvai Máté, Barsi Misi, Balázs Tomi, Bagó Normi, Kis Kornél, Szilágyi Ákos. Edző: Sukaj Zsolt Fotó: Horák Mária

Bozsik torna Gödöllő 2012. március 31. Hévízgyörk-Tura 2-3, Dány-Tura 4-0, Isaszeg-Tura 4-3 A csapat: Morvai Máté, Barsi Misi, Balázs Tomi, Bagó Normi, Sima Levi, Szilágyi Ákos, Győri Dominik. Gólok: Sima Levi 2, Morvai Máté, Bagó Normi,Szilágyi Ákos és Győri Dominik. A csapat legjobbja: Sima Levi Horák Mária

www.harmadikvonal.hu

21

SPORT - GYEREKFOCI

5. FORDULÓ, MÁRCIUS 3. NAGYKÁTA U11 – 4. helyezés. Tura- Nagykáta 0-2, Tura Sülysáp 2-0 (Gól: Kakucska K., Gólya B.) Tura-Tápiószentmárton 0-2 U13 – 4. helyezés. Tura – Nagykáta 0-3, Tura – Sülysáp 1-0 (Gól: Kakucska K.), Tura – Tápiószentmárton 1-2 (Gól: Szabó B.)

6. FORDULÓ, MÁRCIUS 10, TÁPIÓSZENTMÁRTON U11 – 2. helyezés. Tura – Sülysáp 7-0 (Gól: Kakucska K. 3, Tóth M. T., Gólya Á., Szabó N., Sallai G.) Tura – Maglód 2-1 (Gól: Kakucska K., Dolányi Cs.) Tura – Tápiószentmárton 2-4 (Gól: Gólya Á., Kakucska K.) U13 – 2. helyezés. Tura – Sülysáp 2-0 (Gól: Szabó B., Kakucska K.) Tura – Maglód 1-0 (Gól: Sára D.) Tura – Tápiószentmárton 0-4 A végső sorrend a 6 forduló alapján: U11 - 1. Nagykáta 40 pont, 2. Tápiószentmárton 40 pont, 3. Tápiószecső 33 pont, 4. Tura 30 pont, 5. Maglód 18 pont, 6. Sülysáp 6 pont U13 - 1.Tápiószentmárton 50 pont, 2.Nagykáta 34 pont, 3. Tápiószecső 32 pont, 4. Maglód 26 pont, 5.Tura 14 pont, 6. Sülysáp 12 pont Az U11-es korosztályban a torna legjobb kapusa Sára Dávid (Tura) lett. A tornasorozat lezárását az U13-asok válogatottja – Edzők válogatottja mérkőzés jelentette. Minket Szabó Bence és Szél Martin képviselt. Az edzők csapatát erősítette a magyar válogatott csapatkapitánya Juhász Roland, ami a gyerekeknek nagy élmény volt. A mérkőzés igazságos 2-2vel végződött.

III. TETŐTECHNIKA KUPA U11 -2012.03.11. Kartal – 5. helyezés. Tura – Hatvan „A” 1-2 (Gól: Kakucska K.), Tura – Kartal „B” 5-0 (Gól: Tóth, Baranyi, Gólya B., Sallai G, Kiszely), Tura – Kartal „A” 1-2 (Gól: Baranyi), Tura – Fót 0-1, Tura – Hatvan „B” 0-2 FOLYAMAT TORNA – U9 2012.03.17. TURA – Elmaradt mérkőzések: Tura – Monor 3-1 (Gól: Gólya Á. 2, Sallai G.) Tura – Tápiószentmárton 7-0 (Gól: Gólya Á. 2, Sima D. 2, Sallai G. 2, Sára P.) Versenyen kívül: Tura – Monor 1-0 (Gól: Gólya Á.), Tura – Tszmárton 0-1. A csapat legjobbja: Gólya Ádám. 2012.03.24. TURA – 3. forduló: Tura – Sülysáp 3-0 (Gól: Gólya Á. 2, Sallai G.), Tura – Üllő 8-0 (Gól: Sima D. 2, Sallai G. 2, Szabó N. 2, Gólya Á. 1, Sára P. 1) Versenyen kívül: Tura – Sülysáp 8-0 (Gól: Sára P. 4,

0:1 0,5:0,5 0:1 1:0 0:1 1:0 0,5:0,5 1:0 0,5:0,5 1:0

Sára Dávid

Rajzinger Ákos

EDZŐMÉRKŐZÉSEK: U11 - 2012.03.18. Hatvan –Tura 1-11 (Gól: Kakucska 5, Gólya Á. 4, Kiszely 1, Gólya B. 1) U11 – 2012.03.24. Tura – Hatvan 10-0 (Gól: Dolányi M. 2, Gólya Á. 2, Gólya B. 2, Szabó B. 2, Varjú B., Mészáros Á.) Tóth M. Imre

Áncsa Botond

ÁPR. 28-án JÓTÉKONYSÁGI BÁL a Turai Gyerekfociért Kérjük lehetőségeihez képest segítse tevékenységünket. Ezt megteheti úgy, hogy jegyet vesz a bálra és részt vesz az eseményen, pártolójegyet vált részvétel nélkül illetve tombola ajándékot ajánl fel. Segítő szándékát előre is köszönjük! SPORT - SAKK

Galgavidék – Göd 5,5:4,5 1. Tóth Máté 2. Kuthi Balázs 3. Tóth Dániel 4. Bényi András 5. Kronovetter M. 6. Téglás Mátyás 7. Kapitz Tibor 8. Kapitz Dominik 9. Steyer Ferenc 10. Szabó Zoltán

Áncsa B. 1, Sallai G. 1, Sima D. 1, Gólya Á. 1). A csapat legjobbja: Szabó Norbert. BOZSIK TORNA, Tavaszi 1. forduló U9 – 2012.03.31. Gödöllő: Tura- Gödöllő 0-1, Tura – Dány 32-0 (Gól: Sallai G., Sima D. ), Tura- Isaszeg 1-0 (Gól: Szabó N.), Tura – Bag 5-0 (Gól: Áncsa B., Szabó N., Sallai G., Sima D.), Tura – Galgagyörk 4-0 (Gól: Áncsa B., Sima D.) A csapat legjobbja: Áncsa Botond U11 (2001-es csapat) – 2012.03.31. Gödöllő: Tura – Gödöllő 2-2 (Gól: Rajzinger Á., Baranyi L. ), Tura – Kerepes 2-0 (Gól: Kakucska K., Baranyi L.), Tura – Dány 2-1 (Gól: Csányi G., Rajzinger Á.) A csapat legjobbja: Baranyi László U11 (2002-es csapat) – 2012.03.31. Gödöllő: Tura – Gödöllő 1-4 (Gól: Kakucska K.), Tura – Hévízgyörk 4-1 (Gól: Rajzinger Á. 2, Csányi G., Kiszely T.), Tura – Aszód „B” 5-0 (Gól: Sára D. 3, Mészáros Á., Kakucska K. ) A csapat legjobbja: Rajzinger Ákos

Fotó: Tóth M. Imre

T.T.T.T. KUPA - ZÁRÓ FORDULÓK

ITTHONI GYŐZELMÜNKRŐL

Küzdelmes játszmákban az első öt tábla esetében egyedül Bényi András tudott nyerni az általa kedvelt Királycselt alkalmazva. Nem akármilyen játszma volt, minthogy Andris az első 20 lépésen belül kétszer is tisztet áldozott. A „nagylelkű” áldozatokat azonban nem lehetett elfogadni, mert az ellenfél vezérvesztése elkerülhetetlen lett volna a „huszárvillák” miatt, így a kissé „megkavart” ellenfél királya már a 26. lépésben szolidan mattba sétált. Téglás Matyi is gyorsan kihasználta ellenfele passzív játékát, és szép támadást vezetve döntő előnyre tett szert, amit biztos kézzel (és ésszel!) győzelemig fokozott. A kisebbik Kapitz ezúttal kockázatos gyalogáldozatokat vállalva használta ki a szemben ülő gödi sakkozó bizonytalanságait. Az ellenfél figyelmét elkerülte ugyan egy-két jó lehetőség, ami nem csoda, hiszen fiatal sakkozónk óriási pozíciós nyomás alatt tartotta őt az általa (egyre jobban) játszott Katalán rendszerben. Aztán Dominik aktív vezérszárnyi

2012/03

Turai Hírlap

gyalogrohama, melybe ráadásul „belesáncolt” az ellenfél, rövidesen tisztelőnyt eredményezett, amit a mi jobb végjáték kezelésünkkel nem volt nehéz érvényesíteni. Végjátékból már többedszer ötöst kell adnunk fiatal játékosunknak. Szabó Zoli az utolsó táblán egyből a megnyitást megnyerve lépésről-lépésre fokozta előnyét, majd mindezt végig megtartva, ellenfelét feladásra kényszerítette a 47. lépésben. Gratulálunk győzelmet elért játékosainknak, akik többségükben a junior korosztályt képviselik. Megemlítendő, hogy lényegében nyerve voltunk az első és a hetedik táblán is, de mindkét esetben egy figyelmetlen lépés miatt nem sikerült a játszmanyerés. Az első táblán a végig hátrányosabb állásban küzdő ellenfél elhelyezett (kínjában) egy-két csapdát, amelybe e sorok írója gyanútlanul (szoktuk mondani: önként és dalolva!) belelépett, így aztán máris gratulálhatott ellenfelének. A hetediken Kapitz Tibor két gyalog előnyös végjátékában szintén egy figyelmetlen gyaloglépés következtében úszott el a győzelem, ugyanis egy elméleti döntetlen állás alakult ki ellenkező színű futókkal, ami nem esett jól Tibornak, de itt legalább a fél pontot beírhattuk. Ezt kellett tennünk Kuthi Balázs és Steyer Feri esetében is. Szükségünk volt e három döntetlenre, hiszen így tudtuk megnyerni a találkozót. Ezúttal tehát gratulálnunk kell három remiző sakkozónknak is. tóthmáté

2012/04

Turai Hírlap

22

HIRDETÉS

Tisztelt betegeink, támogatóink! A Legyen az Ön Szívügye is Alapítvány főbb bevételei az Önök jóvoltából az alábbiak szerint alakultak: 2011: - 340.300.- Bankszámlára történt kisebb összegű befizetésekből - 510.000.- Aszód jótékonysági délután - 300.000.- Iklad jótékonysági délután - 130.000.- Iklad Evangélikus Egyház gyűjtéséből - 190.000.- Galgahévíz jótékonysági est 2012: - 250.000.- Hévízgyörk jótékonysági est - 306.000.- Domony jótékonysági rendezvény Köszönjük a fent felsorolt települések vezetőinek, hogy vállalták a rendezvény megszervezését, lebonyolítását és lakosainak felkérését a támogatásra! Ilyen jelentőséggel bír a természetben felajánlott juttatás: - A rendelőintézet betegvárójának festése - mázolása - A világítótestek cseréje a folyosókon - A tetőcserepek szükség szerinti cseréje, a tetők javítása, mind a Tüdőgondozón, mind a Rendelőintézeten - A vízvezeték rendszer szakaszos javítása, a melegvíz ellátás optimalizálása A festést Tégen Gábor szobafestő szervezte meg - felkérve néhány szobafestő kollégát, akit névszerint az alábbiak: Gregus István, Gács

Kálmán, Majoros János, Majoros Péter, Urr László, Kaspár Krisztián, Kovacsik Balázs. A festési munkák díja összesen 400.000.- forint lett volna. A festéshez szükséges anyagokat biztosította Péter Lajosné festékbolt (lakótelep), Búzás János Vörpi üzlet, Márta Árpád, Deko festék diszkont, Vaigel Zoltné Galgafesték 96 Kft, Langa Gábor Verseg tüzép. Anyagköltség hozzájárulásuk fejenként 20.000.- forint érték. A festés utáni takarítási munkákban jelentős szerepet vállalt Németh Tibor Kartalról. Tóth József Kartalról a tetők javításával, ácsmunkával 250.00.- Ft értékben támogatott, Bodó Gyula Kartalról a vízvezeték szereléssel 30.000.- Ft értékben segítette meg a Rendelőintézetet. Deli József Bagról a villanyszerelési munkákkal és az ahhoz szükséges anyag biztosításával szintén jelentősen támogatta az intézetünket és ezen keresztül Önöket. Az elvégzett munka értéke 220.000.- Ft. A természetbeni felajánlásoknak köszönhetően az alapítvány rendelkezésére álló pénze elég volt a – régen aktuálissá vált – várótermi padok cseréjére, az ANTSZ előírásainak megfelelően a textil függönyök kiváltására. Legközelebbi tervünk a betegmosdók rendbetétele. A későbbiekben is örömmel vesszük felajánlásaikat, legyen az pénz, szakipari vagy segédmunka, beépíthető anyag. Minden változás, amit már most is látható a betegek komfortját javítja, az ellátás színvonalát emeli, Önöknek az Önök pénzéből hajtjuk végre. Az alapítvány kuratóriuma ebben a folyamatban csak közvetítői szerepet tölt be. Köszönettel tartozunk mindenkinek, aki bármilyen formában is a pozitív változások mellé állt és állni fog! Az alapítvány kuratóriuma és a rendelőintézet összes dolgozója nevében köszönjük mindenki segítő támogatását! Aszód, 2012. március 3.

Az alapítvány kuratóriuma

Alternatív Technológia Bemutató Központ nyílik május végén a Galgahévízi Ökofaluban 2012. május 18-19-én ünnepélyes keretek között megnyitja kapuit - komplexitását tekintve Európában is egyedülálló Energia hatékony technológiákat felvonultató multifunkcionális bemutatóközpont pár, amely egész évben várja a látogatókat. „Élő múzeum”-szerűen bemutatásra kerül többek között: szilárd és folyékony biomassza rendszer, napkollektorok, szélgenerátorok, fotovoltikus áramtermelés, földhő rendszer, természetes építőanyagok (Helyi és bontott építőanyagok, vályog és szalmaépítészet) biológiai víztisztítási rendszer, precíziós ökológiai mezőgazdaság, permakultúra kert, szerves hulladékok feltárási lehetőségei.

Ismerkedjen meg velünk! Bemutatjuk minden hónap első vasárnapján 10 órától a Galgafarmot és a Galgahévízi Ökofalut, Nyílt Napok keretében. A mindenkori programok felől kérjük, érdeklődjön elérhetőségeink egyikén: [email protected], 2193 Galgahévíz, Fő út 83. www.gaiaalapitvany.hu Ingyenesen hívható zöld számunk: +36 80/880-015 www.husk.gaiaalapitvany.hu Fax.: 06 28/ 591- 611

23

HIRDETÉS

Kedves Olvasók! Tisztelt Vásárlók! Engedjék meg, hogy bemutassam 8-15 óráig 06 70 260 6015 társaságunkat, a 15-19 óráig 06 70 770 1383 JOMA-Fakereskedelmi Kft-t. 2011-ben alakult a cég munkahely teremtés céljából. Fő tevékenységünk a tűzifa feldolgozása, és Tura térségében a tűzifa értékesítése. Célunk, hogy a vásárlóink elégedettek legyenek hosszú távon termékeinkkel, illetve szolgáltatásunkkal egyaránt. Ebben a cikkben az a szándékom, hogy Önöket kedves Olvasók és leendő Vásárolóink megismertessem azokkal az előnyökkel illetve hátrányokkal, ami felmerülhet a tűzifa vásárlásakor. Jellemzően sokan kifejtik az elképzeléseiket, véleményüket a tűzifáról, az ezzel kapcso-

latos tudnivalókról különböző változatokban. Az ősidőkből hagyományos fűtő anyag igazából mindig rejteget titkokat, amiről szó esik a továbbiakban. Most, amikor a fűtési szezon végén járunk, mindenki felméri a kiadásait és gazdaságos számításokkal tervezi a jövő téli költségeit, teszek egy kísérletet annak reményében, hogy erre a folyamatosan újratermelődő energiaforrásra egy más szemszögből közelítsek rá, hogy ezeket az információkat felhasználva gazdaságosan használhassák a családi költségvetés elkészítésekor. Így Önök, kedves leendő Vásárlók, hivatalos forrásból eredő információval tájékozódhatnak a természet teremtette tűzifa tulajdonságairól, értékeiről és emberi szokásokról, ami az értékesítéssel illetve méréssel kapcsolatos... Vágjunk az erdő közepébe, és lássuk mi is az, amit fontos tudnunk...!

AMIT A TŰZIFÁRÓL ÉS A TŰZIFA VÁSÁRLÁSRÓL TUDNI ÉRDEMES!

Fizetett hirdetés

A tűzifa tökéletesen helyettesíti a gázt, bár kényelmi szempontból nem, de fűtés szempontjából még jobb hőérzetet is biztosít. Környezetvédelmi szempontból sem elhanyagolható az a tény, hogy a fa évről-évre újratermelődik. Több helyről hallani, hogy tűzifát köbméterre kell vásárolni. Miért is, és milyen köbméterre? Normál köbméter: 1m × 1m × 1m kiszerelésről beszélünk, általában ömlesztve, hasítva, teherautó platóján mérve. Kalodában a tűzifa mindig drágább lesz, mert a tűzifát általában sorba rakva kapjuk meg, így ugyanabban a köbméterben több fa elfér, továbbá a vásárló fogja kifizetni a kalodakészítés árát is. Erdei köbméter: 1m × 1m × 1,7m, erdészeteknél, méteres hosszra vágott tűzifáknál

(ágfáknál, ölfáknál) használják, ami annyit jelent, hogy az 1 méter hosszra vágott tűzifák 1,7 méter magasra, sarangba vannak rakva, és ebből veszünk 1 méter hosszúságot. Ez körülbelül 10-13 mázsa keményfának felel meg, fafajtától és nedvességtől függően. 1 mázsa (q), azaz 100 kg: A legtöbben a régi hagyományok miatt még mindig mázsában szeretnek tűzifát vásárolni, pedig sok tűzifa árusító, forgalmazó helyen nem áll rendelkezésre hiteles mérőeszköz, ezért legtöbbször a vásárlók, de még a kiszállítók sincsenek tisztában az adott mennyiség súlyával. Arról nem is beszélve, hogy sokan sajnos lopott tűzifával üzletelnek, sokan pedig a kiszállított mennyiséggel csapják be vásárlóikat, abba pedig már bele se merek gondolni,

Miért érdemes MOST hasogatott tűzifát vásárolnom? A frissen kivágott tűzifa nedvességtartalma akár a fa súlyának a 60%-át is elérheti. Ez a nedvességtartalom jelentősen rontja a tűzifa fűtőértékét, ha közvetlenül a kivágás után kerül felhasználásra. Az égés folyamán a tűzifában lévő víz elpárologtatása, jelentős energiát von el a fa fűtőértékéből. Ennek eredményeként kevesebb energia marad a valódi fűtésre. A fűtés költséghatékonyságának szempontjából, az lenne az ideális, ha a tűzifa nedvességtartalma nem haladná meg súlyának a 20%-át. Ezért arra kell törekednünk, hogy száraz tűzifával fűtsünk, mert csak így lehetünk takarékosak. Viszont száraz tűzifához hozzájutni a fűtési szezonban, mindig nehéz és költséges, főképpen akkor, ha szárítóban szárított tűzifáról van szó. Mit tegyünk akkor? Mi a megoldás? Készletezzünk előre!!! Vegyük meg most, szezon után, rögtön a következő szezonra a tűzifát, ha lehet, akkor hasogatva, konyhakészen. Miért? Egyszerű a válasz, hogy legyen ideje kiszáradni! Ha lehet, ne rönkbe, ne méterbe, ne tuskóba, vásárolja meg a tűzifát, hanem hasogatva! A hasogatott tűzifa, hosszméreténél és átmérőjénél fogva, akár 3-szor gyorsabban képes a tavaszi és a nyári hónapokban leadni a vizet, mint a rönkben vásárolt, fel nem dolgozott fa! Mi ilyen hasogatott, konyhakész tűzifát kínálunk Önnek most Akciós áron! Megéri - e? A válasz: igen! A hasogatott tűzifa mellett, igaz, csak egyszer melegszik meg az ember, mert az már konyhakész, tűzre-kész fa. Nincs vele munka! Nincs verejték! Nem törik el a fejsze nyele, nem ugrik ki a hasítóék a fából, nem szorul be a láncfűrész lánca és zúgó hangja sem bosszantja a szomszédot, és még sorolhatnánk! Ezeket a kellemetlenségeket a haso-

amikor ezt a kettő „tevékenységet” egyszerre gyakorolják. Ennek tudatában véleményem szerint nem mindig a legolcsóbban, mázsára árult tűzifát kell előtérbe helyezni a vásárlásnál, mivel a régi, jól ismert közmondásunk szerint is „Olcsó húsnak, híg a leve”. Ha pedig száraz fát szeretne vásárolni mázsára, becsületesen, akkor két lehetőség maradt: • Megveszi azt sokkal drágábban, esetenként másfél, kétszeres áron, mivel csak így lehet becsületesen, haszonnal értékesíteni. (Ugye, hogy nem ezt fogja választani, a sok hirdetés közül?) • Megvásárolja köbméterre!!! Akár méterben, akár hasítva, ömlesztve, sorba rakva, szerintem így jár a legjobban!

VÉGÜL NÉHÁNY JÓ TANÁCS: • Aki teheti legkésőbb nyáron szerezze be az éves tűzifa készletét és rakja fedett, de nem teljesen zárt helyre tárolni a végfelhasználás méretére aprítva. Amennyiben megteheti, legjobb, ha egy évvel előre gondolkodik az ember, így mindig az egy éve megvásárolt, felaprított, felrakott fával tüzel. • Pincébe vagy teljesen zárt helyre csak száraz fát szabad berakni, mivel ellenkező esetben bepenészedik. • Abban az esetben, ha mégis valamilyen okból későn sikerül beszerezni a tüzelőt, akkor érdemes mindig, egy-két napi tűzifát a kályha, kazán tetejére, fölé rakni, hogy mire eltüzelésre kerül, nagyjából kiszáradjon. gatott tűzifa megvételével megúszhatja! Mi levesszük a válláról a terhet! Mi hasogatunk! Önnek csak fűtenie kell! Amiért ilyen kedvezően tudjuk ezt Önnek adni: • A tűzifa közvetlenül a gyártótól/erdészetből/ származik, így a haszon Önnél, nem pedig a kereskedőknél marad! • Nincs csomagolási költség, mint a bálás tűzifánál, ezáltal újabb forintokat takaríthatunk meg! Kedves Vásárlók! Visszatekintve az elmúlt évekre az energiahordozók folyamatosan drágultak. Valószínű, hogy a tűzifa ára is követi az energiahordozók áremelkedését a továbbiakban. Válassza a legjobb minőséget, a megfelelő áron! Győriné Sima Mária JOMA-FA. KFT

2012/04

Turai Hírlap

2012/04

24

TÖRD A FEJED!

CRITICAL MASS TURÁN LAPZÁRTA A FÖLD NAPJA alkalmából

A Szép Turáért Egyesület és a Turai Tekergôk 2012. április 19-én (csütörtökön) 15.30 órától Tura város körbe kerékpározására hívja a lakosságot 10-99 éves korig. A cél, hogy a mindennapos kerékpározás fontosságára hívjuk fel a figyelmet. A kerékpáros közlekedés célja a városközpontot érő forgalomterhelés csökkentése. Szeretnénk megmutatni, hogy kerékpárral is el lehet jutni a város egyik végéből a másikba, a kerékpározás nem környezetszennyező és sportolási lehetőség is egyben. Aki csatlakozni szeretne a felvonuláshoz, készítse elő üzemképes állapotba a kerékpárját, szerezzen be zöld pólót és láthatósági mellényt.

Gyülekező: Indulás: Útvonal:

15.00-tól a Sportpálya előtt 15.30 Sport út - Vácszentlászlói út - Aradi u. Délibáb u. - Iskola u. - Vörösmarty u. Kossuth L. út - Piactér M Itt rövid pihenő és a kerékpárok magasba emelése. Azon résztvevők között, akik végigkerékpározzák az egész távot, kerékpárkiegészítők kerülnek kisorsolásra. Az útvonal bármelyik részén lehet csatlakozni kerékpárral! Mindenki saját felelősségére vesz részt a rendezvényen! 10 éven aluli gyermekek csak szüleik kíséretében vehetnek részt! Az utakon a biztonságos haladást a Polgárőrség segíti.

TALÁLKOZZUNK ÁPRILIS 19-ÉN! Jenei Csabáné

Kis Gábor

a Szép Turáért Egyesület elnöke, a Szép Turáért Egyesület tagja, a Zöldszives Környezetvédelmi Szakkör vezetője a Turai Tekergők túraszakkör vezetője

Nem tartjuk fel a forgalmat - MI VAGYUNK a forgalom!

DUGULÁS ELHÁRÍTÁS - VÍZVEZETÉK SZERELÉS KŐMŰVES - BURKOLÓ - FESTŐ ÉS ÁLLVÁNYOZÁSI MUNKÁT VÁLLALOK KORREKT ÁRAKKAL

E LÉRHETŐSÉG : 06 70 209 6239 APRÓHIRDETÉS Tura belterületén saját tulajdonú 16 férőhelyes, 3 éve működő autókereskedésemhez környékbeli ÜZLETTÁRSAT KERESEK 3-6 mFt forgótőkével, közreműködéssel. Jó kommunikációs készség, korrekt hozzáállás szükséges, minden más tőlem betanulható, 10 éve dolgozom ebben a szakmában. 06 30 210 0410 Tura központjában 65 m2, két és fél szobás családi ház hosszú távra KIADÓ. 40000.-/hó + rezsi. 06 30 210 0410

HIRDESSEN A TURAI HÍRLAPBAN! A hirdetési díj kifizetése történhet átutalással, csekken vagy személyesen Tura Város Polgármesteri Hivatala pénztárában (hétfőtől-csütörtökig: 9-12 és 13-15 óráig, pénteken 9-12 óráig).

1/1 oldal 1/2 oldal 1/4 oldal 1/6 oldal 1/8 oldal 1/16 oldal apróhirdetés

34 500 Ft 17 250 Ft 8 625 Ft 6 000 Ft 4 800 Ft 3 200 Ft 60 Ft/szó

LAPZÁRTA: ÁPRILIS 23. KÖVETKEZŐ MEGJELENÉS: MÁJUS MÁSODIK HETÉBEN A megjelenés napja a lap internetes változatának felkerülése a www.tura.hu honlapra, majd a megjelenéstől számított 5 munkanapig tart a nyomtatott újság terjesztése.

1

2

3

4

8 10

5

6

7

9 11

12

13

N 14

15

17

18

16 19

20

21

22

23 26

24

25

27

ÉVFORDULÓK VÍZSZINTES 1. Apró rágcsáló rágószerve 8. Kegyeletet, tisztelet szokták 9. Izzó 10. 100 éve, 1912. április 5-én született a Tóték szerzője (István, +1979) 13. Szén vegyjele 14. „Te … élet.” Filmcím (Bacsó, 1983) és betétdal a Csárdáskirálynő c. operettből (Kálmán, 1915) 17. „… ura fakó, József császár nem királyunk!” (Bercsényi, 1707) 18. Köszönés az ókori Rómában 20. Ellentétes kötőszó 21. 75 éve, 1937. április 6-án halt meg a magyar költő (Ferenc, 1883) 22. Japán autók jele 23. Úrnak szólít 24. …, kapa, nagyharang – szólás 26. 100 éve, 1912. április 15-én süllyedt el egy híres hajó FÜGGŐLEGES 1. Bizonyos irányba eredményesen halad 2. Germánium vegyjele 3. Érkezett (röv.) 4. Vés 5. 100 éve, 1912. április 30-án született kedvelt operettek, slágerek szerzője (Szabolcs, +1986) 6. Fogy az elején (!!) 7. Néprajzi tájegység a Zalai dombság központi részén 11. Az NDK-s IFA-gyár kisbusza 12. Lobog 15. Meglepetést, felháborodást kifejező indulatszó 16. Afrikai nyelv az Aranyparton (ocsi), az asantik beszélik 19. Vágott virág kerül bele 24. –én rag párja 25. Kócdarab (!) 27. Jód vegyjele Beküldendő a V10., V21., V26., F5. sorok megfejtése. A megfejtéseket postai úton a szerkesztőség címére vagy a művelődési ház postaládájába várjuk április 27-ig. Márciusi rejtvényünk helyes megfejtése: V15. Kabos Gyula, F5. Kassák, F16. Berény A szerencsés nyertes: Benke Istvánné (Aradi út 76.) Gratulálunk! Nyereménye egy 2.500 Ft értékű GRAFIT Papír- és Írószerbolt vásárlási utalvány, melyet az értesítést követően személyesen vehet át a Művelődési Házban.

TURAI HIRLAP KÖZÉLETI HAVILAP

Felelős kiadó: Tura Város Önkormányzata Bartók Béla Művelődési Ház Levélcím: Bartók Béla Művelődési Ház 2194 Tura, Bartók tér 3. Telefon: 06-28/580-581 vagy 06-30/638-4603 Felelős szerkesztő: Tóth Anita Szerkesztőségi tagok: Pálinkás Ildikó, Seres Tünde, Szénási József, Takács Pál Tördelés: 2D Grafikai Stúdió E-mail: [email protected], [email protected], [email protected] Nytsz: B/BHF/567/P/91 Készült 2900 példányban a JuhászPrint2003 Kft. nyomdaüzemében Hatvanban Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Nyomtatott változat: ISSN 2061-4063, Online változat: ISSN 2061-4071 www.tura.hu