111
Köztér
Valkay Zoltán
Az adorjáni sarlós boldogasszony-templomról, a helybeli katolikus plébániáról, a temetőről és a kálváriáról „Parochia erecta 1863. Matriculae adsunt ab. Anno 1864. Ecclesia (18 ½ m. longa 10 m. lata) e piis ejatum et. Ó-Kanizsaeusium fidelium oblatis 1858. ad. B.M.V. Elisabeth Visi Lauteus Strueta. In. Tető-Kis-Hegyes mul tus divinus in oratorio internali (schola) honor S. Mi chael Archang. Dicato asserv. Patronus Communitatis Ó-Kanizsa eusi chatolica – ling. Hun.”
T
udomásom szerint egészen mostanáig a Tisza-parti Adorján katolikus templomáról és vallási komplexumáról részletesebb építészeti leírás még nem született. Rövid írásommal – melyben csak alapjaiban érintem a falutörténet néhány szegmensét – e vázlatos hiánypótlás mellett szeretnék megemlékezni a templomocska 150 éves évfordulójáról, a közvetlenül mellette lévő 145 éves iskolából kialakított plébániáról, a kb. szintén ilyen idős helybeli katolikus temetőről, a 95 éves adorjáni keresztútról és kápolnáról, valamint a falu ősének, a középkori monostoros-templomos Adorján településnek 810 évvel ezelőtti első írásos megemlítéséről.1 A mai Adorján falu őse régi és híres középkori település több templommal, monostorral, melyet a török kor pusztított el. Belőle 1700-ra csak egy praedium maradt, amit akkortájt a zentaiak használtak. A tiszai határőrvidék megszervezésének idején került a puszta a kanizsai sánc birtokába, s mint ilyent, szőlőskertként kezdték hasznosítani. A határőrvidék felszámolása után a szőlőpásztorok kunyhói lassan szaporodni kezdtek. 1
A különböző szakrális épületek építéstörténetét és alakulását az I. világháború ideéig követi e tanulmány nyomon.
112
án Valkay Zolt Szerző
Egy 1787-es összeírás szerint Adorján-kertségben már 79 ház volt, de azokat csak ideiglenesen lakták, nyári munkaidőben.2 Volt azonban egy kétszobás csárdája, amely jószerével a gyéren lakott telep első középületének számított. 3 A fejlődés jeleként a szállástelepülésen a XIX. század elején megjelent az első zugiskola,4 majd az 1800-as évek közepe táján természetszerűleg feléledt a faluvá fejlődés nemes igénye is. A hatvan házból álló, jórészt halászok és szőlősgazdák lakta településen ekkorra alakult ki a révhez, illetve a Tópart felé vezető utca, illetve dűlő (később Oroszlán, azaz Tito marsall utca), és az ezek által kialakított kereszteződés elővetítette a falumegszilárduláshoz elengedhetetlen templom építésének jótékony gondolatát.5 A templomhelynek alkalmas térré szélesedő utca adott ugyanis a későbbiekben építészeti keretet a szőlőtelep helyén gyökeret verő vallási-szellemi és gazdasági faluközpontnak. Itt alakult ki a kitéglázott piac6, melyet a kocsma, a templom és a plébánia épületei szegélyeztek, s igen közel esett az 1853-ban épített adorjáni iskolaépület is.7
Gyetvai Péter: A tiszai korona-kerület telepítéstörténete I. Kalocsa, 1992. 369. o. 3 Dobos János és mások: Kanizsa monográfiája I. Kanizsa, 1995. 337. o. 4 Virág Gábor: Ezer év. Bácsország, 2002/I-III. 39–51. o. 5 Harkai Imre – Klamár Zoltán: Adorján népi építészete, Kanizsa, 1997. 17–18. o. 6 Történelmi Levéltár, Zenta (a továbbiakban: TLZ) F:004.6. 1876.11.15/173. A templom és az iskola között téglajárdát készítettek. Hasonlóan Sodor Kiss István házától a régi temető kiskapujáig. 7 Papp György – Varjú György szerk.: Adorján 800 éves (1198– 1998). Kanizsa, 1998. 24. o. Ez az első valóban iskolának épített építmény az úgynevezett plébánia-iskola építéséig egzisztált.
2
Az adorjáni Sarlós Boldogasszony-Templom 113
113
Az adorjáni templom építése 1857–58-ban Az alakuló településen a már említett kiszélesedő térség szélén 1850–51-ben állítottak térszakralizáló fakeresztet, ahol a Kanizsáról kijáró lelkipásztor szentbeszédeket tartott.8 Valószínűleg az első harangot (értsd haranglábat) is itt állították fel 1853-ban.9 Ahhoz azonban, hogy a valamikori szőlőtelepen a falumegszilárdító templom megépüljön, nagy szükség volt Wagner Tóbiás ókanizsai katolikus plébános jóakaratú beleegyezésére, valamint a városi képviselő-testület szívélyes közreműködésére.10 Első lépésben, 1853-ban a város egyház építésére alkalmas üres telek vásárlásával adott jelet templomépítési szándékáról.11 Ezt követte két évvel később az adorjániak azon beadványa, „hogy ők egy Kápolnát építeni szándékoznak”, persze a község segítségével, miért is 50 000 darab ingyen téglát kérnének a városi téglakészletből.12 Mivel egy település életében a faluvá válás igen komoly lépés – melyhez elengedhetetlen a közösségi létet kifejező templomépület –, felsőbb parancsra a templomot vályog helyett téglából határozták felépíteni, mihez Kanizsa város szolgált 50 000 darab égetett téglával a városi téglakészletből.13 A helybelieknek csak a téglaégetéshez szükséges szalmát kellett elszállítaniuk az ókanizsai téglaverő helyre.14 8 9
A templom előtti fakeresztet 1913-ban kőkereszttel váltották fel. Silling István: Adorján vallási életének sajátosságai. In Papp György szerk.: Adryantól Adorjánig. Tóthfalu, 2004. 45–46 o. A harang később bekerült a templomba, ahol 1866. november 29én egy kisebb, 83 kilogrammos lélekharangot is felszereltek. A lélekharangot 1808-ban Pesten öntötték. A templom harmadik, 412 kilogrammos harangját 1956 őszén vásárolták. 10 Appel Ede: Ó-Kanizsa nagyközség történelmi, helyrajzi, gazdasági, népismei és statisztikai ismertetése. Szabadka, 1886. 34. o. 11 TLZ F:004.2. 1853.5.14/62. 12 TLZ F:004.2. 1855.10.14/130. 13 TLZ F:004.3. 1857.4.23/29. 14 Harkai–Klamár, 18. o.
116
Valkay Zoltán
Az 1857–58 folyamán kanizsai községi segélyből és közadakozásból emelt adorjáni templom 18,5 méter hosszú és 10 méter széles. Míg magassága 8 méter, addig tornya mintegy 25 méterre nyúlik a magasba.15 Külsejében és belsejében is az egyszerű lapos faltükrös díszítőosztás uralkodik. Az exteriőrben ez A–B–B–A ritmust fed, míg a belső templomtérben négy pszeudotraverzes térfelosztást. Az egyhajós templom félköríves szentélyzáródású, hajóját egyenes plafon fedi. Van kórusa, és északi oldalához sekrestye simul. A templomocska hivatalos neve Mária látogatása Szent Erzsébetnél, de népiesen csak Sarlós Boldogasszony templomaként emlegetik, és évfordulóját is július első vasárnapján, Sarlós Boldogasszony napján ünneplik.16 Ez már csak azért is érdekes, mert a középkori Alsó-Adorjánon az 1300-as években szintén volt egy Boldogasszony tiszteletére épített monostor, ezért könnyen lehet, hogy a kései utód-hívők új templomukkal erről is szerettek volna megemlékezni. Az adorjáni templom kegyura Magyarkanizsa katolikus hitközsége. Filiáléja a középkori Felső-Adorján helyén álló Tetőhegyes, azaz mai nevén Oromhegyes.17 Első plébánosa Opitz Sándor volt, aki 1863–68 között látta el a lelkészi feladatokat a
15 16 17
Szabó Palócz Attila: Az adorjáni Sarlós Boldogasszony százötven esztendeje. Magyar Szó, LXV. évf. (2008) 213. sz. 46. o. Egy 1884-ben készült falutérképen a templom mellé a Sz. Mária nevet írták. A Sarlós Boldogasszony ünnepe megfelel az áldott állapotú Mária Erzsébetnél tett látogatásának is. Iványi István: Bács-Bodrog vármegye földrajzi és történelmi helynévtára. Szabadka, 1909. 5–9. o., valamint Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza A–CS. Budapest, 1966.
Az adorjáni Sarlós Boldogasszony-Templom
117
faluban.18 A plébániát még az ő idejében emelték 1863-ban.19 Anyakönyveket 1864-től kezdve vezetnek. A plébániaépület építéstörténetét az alábbiakban külön fogjuk tárgyalni. Kisebb javítások 1869 és 1896 között Opitzot 1868-tól Appel Ede követte.20 Így már ő kérvényezte az adorjáni templomon és a lelkészlakon szükségesnek látszó javítások elvégzését. A főleg külső kőművesmunkákból álló feladat megvalósítása tavaszra halasztódott, és a kezdeti 162,50 forintos összeg az újabb költségvetés szerint 359,68 forintra emelkedett, ezért a munkát kénytelenek voltak árlejtésre bocsátani. Ez alkalommal a templom melletti sekrestye megnagyobbítása is szóba került, ezért további 20 forinttal emelkedett a tatarozó munkák kikiáltási ára.21 1878-ban az orgonajavításhoz kért 26 forintot Appel Ede plébános, amit a védnök község meg is adott.22 Szintén ő nyújtotta be igényét a következő, 1879-es évben megrepedt 4 mq-s nagyharang újbóli öntése költségeinek megtérítésére, mivel a pesti harangöntő 252 forintot számított fel a harang kicserélése fejében.23 18 19 20 21 22 23
1864. április 5-én Opitz Sándor személyében lelkészt kapott a falu. (Silling, 45–58 o.) Opitzot 1868-ban Adára helyezték át. (TLZ F:004.4. 1868.5.5/43.) 1862-ben Ókanizsa mezőváros a templom melletti telken iskolát és tanítói lakást épített, ide került 1864-től a plébánia. (Silling, 45–58 o.) Appel Ede a 4. huszárezred káplánja volt. (TLZ F:004.4. 1868.7.4/51.) Adorjánon 1869 és 1888 között plébánoskodott. Őt Névery Sándor követte. TLZ F:004.4. 1868.10.13/68, F:004.4 1869.5.22/27, F:004.4. 1869.8.19/51. TLZ F:004.7. 1878.4.10/54. TLZ F:004.8. 1879.8.19/181, F:004.8. 1879.9.4/193.
118
Valkay Zoltán
1884-ben a templom sekrestyéjét kellett javítani.24 Ami kisebb baj volt ahhoz képest, hogy három évvel később a templom zsindelytetejének újrafedéséhez kellett Csuka Sándor községi mérnöknek költségvetést készítenie.25 De nem történt semmi komolyabb lépés, mert 1890-ben újból felkérték Csuka mérnököt, hogy egy bizottsággal karöltve az adorjáni templom jó karba helyezéséről mondjanak véleményt.26 1892 és 1893 között Szalay Gyula székesfehérvári orgonaművész a templom orgonáját javította meg és hangolta fel 150 forintért.27 1894-ben dr. Névery Sándor plébános, valamint Varga Pál közgyűlési képviselő kérelmére, hogy az adorjáni templomtoronyba toronyórát helyezzenek – mivel a városi közgyűjtés véleménye ezzel kapcsolatban lehangoló volt – a válasz elmaradt, pedig még gyűjtést is szerveztek a faluban.28 1896-ban a templom dőlőfélben lévő sekrestyéjének újjáépítésére megtartott árlejtésen a vonatkozó mérnöki terv szerint 580 koronáért Törtei János kanizsai vállalkozó nyert.29 Az 1902-es nagy renoválás Witt Ignácz adorjáni helyettes lelkész kérelmére a templom belsejének és a plébánialak külsejének kijavítására 1897-ben Csuka Sándor mérnök, Bábinszki István és Varga Pál képviselők javaslatot nyújtottak be. Ezt novemberben a sekrestye kijavításával toldották meg.30 1901-ig – úgy látszik, régi jó szokáshoz híven – semmi érdemleges nem történt, mivel a templom és a plébánialak kijavítása tárgyában Witt plébános újbóli jelen
24 25 26 27 28 29 30
TLZ F:786. 1884.8.18/177. TLZ F:004.15. 1887.7.3/3. TLZ F:004.18. 1890.1.2/4. TLZ F:004.20. 1892.12.5/363 és F:004.21 1893.2.1/57. TLZ F:004.22. 1894.6.26/263. TLZ F:004.24. 1896.8.19/274, F:004.24 1896.11.25/422. TLZ F:004.25. 1897.3.26/117, F:004.25 1897.4.21/181,442.
Az adorjáni Sarlós Boldogasszony-Templom
119
tést tett, miszerint a templomtorony beázik, ablakai – hasonlóan a plébánia ablakaihoz – elkorhadtak, szükségesnek ígérkezik a szentély újrameszelése, a kórus gyenge deszkakorlátjának vaskorlátra való cserélése és hasonlók. A kérdéses épületek jó karba helyezésére Csuka Sándor a következő év elején készített költségvetést.31 Ennek alapján a plébániajavítás költsége mintegy 1084,74 koronát tett, ami magának a templomnak javítási költségeihez képest elenyésző volt. A szentély és a templom oldalának festése és plafonjának kijavítása 300 koronába került, a rozoga karzat kijavításához és kiszélesítéséhez összesen 954,24 korona volt szükséges, melybnek 1/3 részét maga a vasgerenda tette ki, míg a többi asztalos- és kőművesmunka volt. 32 Az új színekben pompázó templomba nyilván ekkor helyezték el a Mária és Erzsébet találkozását ábrázoló új oltárképet, melyet Linhart Vilmos 1897-ben festett meg Budapesten.33 Ahhoz, hogy teljes legyen a megújulás, id. Hoffmann József nyugalmazott tanító 40 korona jutalomért megtisztította és használható állapotba hozta a régi templomi orgonát. 34 Ezentúl az orgona fújtatóinak karbantartásához havi két korona segélyt biztosított a város.35 A nagy renoválás utózöngéjeként 1904-ben javították ki a haranglábállványt, majd Hlavinka Ferenc 94,86 koronáért kipadlózta a sekrestyét, s ugyanide egy 24 koronát érő vaskályhát helyeztek el.36 31 32 33 34 35 36
TLZ F:004.29. 1901.10.12/301, F:004.30 1902.1.31/81. TLZ F:004.30. 1902.3.18/129, F:004.30 1902.6.29/309. A legutóbbi két alkalommal a templomot Horváth Lajos festette ki 1958-ban és 1983-ban. Van még egy értékes képe a templomnak, a Szent Család (Popis, slikarskih i vajarskih dela u društvenom posedu i u privatnoj svojini na području Bačke. Novi Sad, 1986. 58. o.) TLZ F:004.31. 1903.1.30/18. TLZ F:004.31. 1903.9.12/443. TLZ F:004.32. 1904.3.18/97, F:004.32 1904.6.11/255, F:004.32. 1904.8.2/358.
120
Valkay Zoltán
Az 1912-es tetőtatarozó munkák A következő nagy javításokig alig egy évtizednek kellett elmúlnia, miközben csak kerítésjavítások történtek.37 Szabados Pál adorjáni helyettes plébános a templom korhadt zsindelytetejének és tornyának, valamint a templom falainak javítását, kimeszelését, a tetőnek cseréppel való fedését, a torony bádoggal való borítását és ablakzsaluzat készíttetését javasolta. Az előrelátott kivitelezendő munka költségbecslései a következők voltak: ácsmunka 365, kőművesmunka 858,60, a bádogos munka 315, a cserépszükséglet 420,50, a téglaszükséglet 95, a bordacserép 31,60 korona, ami összesen 2285,70 koronát tesz ki a kert kerítésfalának kijavításával együtt. A templomnak és tornyának újrafedésére az 1911es költségvetésben 2500 koronát láttak elő.38 Ami nyilvánvalóan nem vett mindent számításba, hiszen Porgányi Gyula városi mérnöknek az adorjáni templom restaurálására vonatkozó immár 10000 koronás költségvetése alapján 1911-ben írták ki először a cserepező-, bádogos- és ácsmunkákra az árlejtést.39 Az ajánlatot adó ifj. Bata Sándor, illetve Csikós János kőművesek egységárai azonban oly magasak voltak, hogy elfogadni nem lehetett őket. Menten fel is merült a cserepezőmunka házilag való elvégzése. Az ácsmunkákra pályázó Apczi Lukács viszont tűrhető egységáraival azokat meg is kapta. A bádogozás vállalkozója Bózsó Lajos lett, akit a megegyezés szerint teljesített munka után fizettek volna. A munkák követéséért felelős városi mérnöknek azonban a következő év augusztus 12-én újabb árlejtést kellett megszerveznie. Ekkor kőművesmunkára az 1021,60 koronás kikiáltási ár 37 38 39
TLZ F:004.34. 1906.3.30/41, F:004.34. 1906.9.1/449, F:004.34. 1906.10.22/540. TLZ F:004.40. 1910.6.27/178. TLZ F:435 (Kanizsai Újság 1911.8.26/59–61). Szabados Pál a templomot például bővíteni is szerette volna! Lásd TLZ F:004.42. 1911.9.18/345, F:004.45. 1912.5.31/223 és az IASE F:435 (Kanizsai Ellenőr 1912.3.31/14.).
Az adorjáni Sarlós Boldogasszony-Templom
121
ellenében anyagért és 500 koronás munkabérért Versegi János kanizsai kőműves, cserepezőmunkára a 697,40 koronás költségvetéssel szemben anyagért és 440 koronáért Vajda Tamás kőműves, asztalosmunkákra 120 korona előirányzat ellenében Bosznai Gyula, illetve 175 korona anyagért és munkáért Kovács György asztalosmester tett legolcsóbb ajánlatot. Az ácsmunkáknál Apczi Lukács és társa, Mányi Gergely tartották régi, 1238,30 koronás ajánlatukat, míg a bádogosmunka 403 koronáért továbbra is Bózsó Lajos bádogos javára lett írva.40 A kivitelezés folyamán mindössze annyi történt, hogy az időközben elhalálozott Apczi és Mányi helyett ugyanazon feltételek mellett Nagy István végezte az ácsmunkát, illetve Vajda Tamás nem tudta biztosítani a cserepezéshez szükséges anyagot, ezért a fedést házilag végezték el (a leszedett zsindelyt 17,43 koronáért adták el). Változást jelentett a kőművesmunkáknál megjelenő pótmunka 40 koronás ára, ami két új sekrestyeablak betollazását és a plébániaudvar, valamint a kert kerítésének tapasztását és meszelését fedte.41 Most, hogy újfent megújult az adorjáni templom, Ollay Sándor képviselő a templomtorony órával való ellátásának rég óhajtott javaslatával állt elő. Mivel erre a költségvetésben nem volt pénz, ugyanakkor a torony szerkezete fa és alacsony, javaslatát simán elutasították.42 A templom felszereléséről Mielőtt rátérnénk a templom melletti plébániaépület építéstörténetének taglalására, meg kell említenünk a templom felszereléséhez tartozó harangokat, oltárképeket s egyházi témájú szobrokat. A templom előtti fakereszt mellé már 1853-ban állítottak haranglábat, melyen egy 450 kilogrammos, Ókanizsán 60 forintért 40 41 42
TLZ F:004.46. 1912.9.30/507. TLZ F:435 Kanizsai Ellenőr 1912/14 és az IASE F:004.46. 1912.9.30/508, 1912.9.30/509, 1912.3.30/510, 1912.9.30/518. TLZ F:004.46. 1912.10.19/555.
122
Valkay Zoltán
vásárolt harang szólt. E harangot a templom felépítése után a harangtoronyba helyezték. Ugyanide került 1866. november 29én a Pesten öntött 83 kilogrammos lélekharang is. A templom harmadik, 412 kilogrammos harangját 1956 őszén vásárolták.43 A templom oltárképe, mint azt már említettük Szűz Mária látogatása Erzsébetnél, azaz a Visitatiót ábrázolja. Az oltártól balra eső festményen Szent Anna, Szent Joákim és lányuk, a kis Szűz Mária látható. A templomban több szobor is helyet kapott: a főoltár melletti Jézus szíve szobor 1888-ban, a Mária szíve szobor 1897-ben került a helyére. A Szent Antal-szobor 1906-ban, a Szent József-szobor pedig 1912-ben érkezett a templomba. A tiroli típusú szobrokat Milutinovits Antal nagygazdának köszönhetjük. A hordozható Mária szobrot dr. Ellinger Jenő zentai ügyvéd ajándékozta. Található még a templomban egy Fájdalmas Szűzanya-szobor, egy lourdes-i Mária-szobor és egy kis Szent Vendel-szobor is.44 Az adorjáni plébánia (1862) Eddigi ismereteink szerint az adorjáni templom melletti plébánia nyugodt architektúrájú épületét 1862-ben iskolának építették Franz Loosy zombori királyi mérnök és Verba József ókanizsai építőmester tervei szerint.45 A saroképületbe 1864 43 44 45
Silling, 45–46. o.
Silling, 47. o.
TLZ F:004.4. 1862/148 és az 1862/alisp 5331 számok szerint. 1860-ban még a régi iskola bővítésére készített elképzelést Pistitz Ferenc ácsmester, amit a felsőbb hatóság nem tartott elfogadhatónak, s helyette egy saroktelekre Franz Loosy királyi mérnökkel készíttetett egy 19,2 × 4,4 öles csinos iskolatervet. Időközben, miután megoldódott az új iskola helye (a templom tőszomszédságába helyezték). Loosy tervét már Verba József kőművesmester alakította az új telekadottságokhoz. Az L alakú, 10 × 15,9 × 3,4 öles épület építését Selmetzi János kanizsai mes ter vállalta el 524 forintért.
ben költözött a lelkész, amikor egy szélvész alkalmával a régi lelkészlak annyira megrongálódott, hogy ott lakni már képtelenség volt.46 Így az anyakönyvezés itt folytatódhatott. 1866ban Opitz értesítette a községet, hogy a mostani lakásul adott épületnél egy istálló és félszer volt ugyan, de az ott lakó tanító által ideiglenesen építtetett, és ez használhatatlan, miért egy alkalmas új istállót és félszer építését kéri, amit meg is ígértek neki.47 Az iskolából lett lelkészlakon legkorábban (a templommal együtt) 1869-ben végeztek kisebb javításokat.48 A rákövetkező, 1870-es évben, amikor a Tiszán mindenfele nagy vizek voltak, az adorjáni plébánia és iskola udvarának vert falú kerítése kidőlt, ezért széldeszkából rendelték el újbóli felépítését.49 Ezzel kapcsolatban a következő évben egy kis bonyodalom támadt, mert a plébános újfent kérte a beomlott kerítés megjavítását, amit a város ezúttal megtagadott, minthogy a plébános ama kijelentést tette, hogy ő tartja karban a kerítést. Appel tiltakozása ellenére minden maradt a régiben.50 1875-ben Appel Ede a községtől nyert 100 forintos kölcsönből négyszögölenként 50 forintért megvette a 200 négyszögöles, szomszédos, Körmöczi Pál-féle telket.51 1876-ból van adatunk arról, hogy a régi, megromlott deszkakerítés helyett új kerítést kapott a plébániakert.52 1879-ben a plébániánál árlejtésre kellett bocsátani bizonyos munkákat. 53 Kisebb javító 46
47 48 49 50
51 52 53
Papp György: Múltba vesző nyomokon. Új Kanizsai Újság, 2004/14. 8. o. A kántortanítónak a templom alsó részén vásároltak egy házat, melyhez egy tantermet építettek. Iskolaterem egyébként a plébániánál is maradt. TLZ F:004.4. 1866.4.5/27. TLZ F:004.4. 1869.5.22/27 és F:004.4. 1869.8.19/51. TLZ F:004.5. 1870.3.17/40. TLZ F:004.5. 1871.3.30/37 A kerítést egyébként vert falúra készítették 1870-ben, s ez is részét képezte a város ellenvetésének, hisz deszkakerítést rendeltek. TLZ F:004.6. 1875.8.21/81. TLZ F:004.6. 1876/57, F:004.6 1876.10.12/141. TLZ F:004.8. 1879.8.19/173.
A szegény- és árvaház (Csuka Sándor)
123
ȍ ȍ
Az adorjáni Sarlós Boldogasszony-Templom
Az adorjáni plébánia
126
Valkay Zoltán
munkák történtek 1891-ben is, amikor az istálló és mosókonyha tatarozását végezték el.54 1895 tavaszán az adorjáni plébánialak jó karba helyezésének megvizsgálására Csuka Sándort és egy bizottságot küldtek ki. A mérnöki előterjesztés a javításokra 317 forintos költséget mutatott.55 A faanyagot Deutsch Fülöp és fiai szolgáltatták.56 A plébániakülső 1897-ben felmerült helyrehozatalára egészen 1902-ig kellett várni, amikor is, a templomjavítások mellett a plébánia elkorhadt ablakainak kicserélését is szóba hozták.57 Egy helyszínelés után Csuka Sándor mérnök megállapította, hogy a paplak és kántorlakásnál 22 darab új spalettás ablakra van szükség.58 Elkészítésüket Ottmár Sándor asztalos 596, üvegezésüket Kókai György 240 koronás ajánlatával nyerte el. Mindez mellett a plébánia folyosóján 156,74 koronáért gránit terazzo, konyhájában 86 koronáért cementlappal burkolt padló készült, amivel 1084,44 koronára emelkedett a plébánia költségeinek összege.59 1903-ban a plébánialak egyes helységeinek kitisztítására és kifestésére 60, kőművesmunkákra 80,48, ácsmunkákra 105,30 koronát számoltak fel.60 1904-ben Szabados Pál adminisztrátor kérésére a plébániának és tanítói laknak egy-egy cserépkályhát vásároltak 90-90 koronáért.61 Legközelebb 413,30 korona költségen, a községi épületek javítása címén 1906-ban lett javítva a plébániaépület-, az istálló-, az alsókonyha tetőzete, illetve a plébániakert kerítése.62 Szabados Pál pedig irodahelységébe egy 160 koronát érő kályhát kapott, 54 55 56 57 58
59 60 61 62
TLZ F:004.19. 1891.8.2/161. TLZ F:004.23. 1895.3.30/92, F:004.23. 1895.5.31/162. TLZ F:004.24. 1896.8.19/275, F:004.24. 1896.11.25/423. Hasonlóan a Mihály-féle iskolakerítéshez. TLZ F:004.25. 1897.3.26/117,F:004.25 1897.4.21/181. IASE F:004.29. 1901.10.12/301. A plébánia egyik pincéje is beomlott. (F:004.30. 1902.1.31/81, F:004.30. 1902.3.18/129.) TLZ F:004.30. 1902.6.29/309. TLZ F:004.31. 1903.7.28/333. TLZ F:004.32. 1904.8.2/358. TLZ F:004.34. 1906.3.30/41, F:004.34. 1906.9.1/449.
Az adorjáni Sarlós Boldogasszony-Templom
127
míg az ott lévőt a Mihály-féle iskolába helyezték át.63 1911-ben és 1912-ben újfent felmerült a plébánialak tetőzetének javítása, de a plébános kérelméből csak a plébániakert és plébániaudvar kerítésének vakolására és kimeszelésére futotta.64 Az adorjáni katolikus temető (kialakítva 1864-től) Miután a faluvá emelkedett Adorjánon templom és plébánia épült, valamint folyt az anyakönyvek vezetése, a helyben lakás megszilárdulásának mintegy természetszerű folytatásaként került sor a temető kialakítására. E célból a településtől délre 1864. április 27-én Kiss Antal helyi birtokostól 1 ¼ lánc temetőföldet felvett kölcsönből megvásároltak. Még aznap Kanizsáról áthozták a kanizsai úton lévő fakeresztet, és másnap Bende József főtisztelendő esperes a „megalapított” adorjáni temetőt felszentelte.65 Appel Ede plébános 1877-ben halottas kamrát kért az ador jáni temetőhöz. Az 50 forintos költséget megszavazták.66 A következő évben felépült a csősz- és boncház, illetve a kelléktár. 63 64 65
66
TLZ F:004.34. 1906.10.22/540. TLZ F:435 (Kanizsai Újság, 1911/64, 1912/18; Kanizsai Ellenőr, 1912.4.28/18) és F:004.46. 1912.3.30/510. Klamár Zoltán: Halálban is közösség – az adorjáni temető vizsgálata. In Papp György szerk.: Adryantól Adorjánig. Tóthfalu, 2004. 73–130. o. Ebben az időben Adorjánon 129 ház volt és ös�szesen 789 katolikus, 7 oláh és 10 zsidó. (Lásd még TLZ F:004.4. 1866.2.21/21.) 1866-ban az adorjániaknak a temetőföld megvásárlásához kölcsönadott 350 forintból még 150 forint hátravan. Mivel az utóbbi évekbeli aszály az adorjániakat is érintette, a hátraléktól eltekintettek, sőt egy évvel később, mivel temetőhelyet a község köteles adni, a befizetett 222,10 forintot is visszakapták, a temetőföldet ugyanis községi kölcsönből vásárolták meg a falusiak. TLZ F:004.7. 1877.4.16/44.
128
Szerző
Adorjáni temetőrészlet
130
Valkay Zoltán
1899-ben Witt Ignác plébános új sírkert kijelölése tárgyában kereste fel a községet.67 1901-ben több eredménytelen próbálkozás után a sírkert kijelölésével megbízott bizottságot felszólították a sírkert megállapítására.68 Az adorjáni temető bővítéséhez 1901-ben közvetlenül a temető mellett húzódó, Borsos István tulajdonát képező 385 négyszögölet, a Varga Pál tulajdonát képező területből 348 négyszögölet és a Sóti József tulajdonát képező 412 négyszögölet, vagyis összesen 1145 négyszögölet négyszögölenként 1,40 koronáért megvásárolni határozták.69 Miután az adorjáni temető bővítéséhez szükséges 2 lánc földterületet a kérdéses tulajdonosok nem voltak hajlandók eladni, pontosabban magasabb árat kértek érte, felmerült az 1145 négyszögölet kitevő terület kisajátításának lehetősége.70 A függőben maradt temetőbővítéshez Borsos István hajlandó volt a tulajdonát képező ókanizsai 2860-as számú betétben 501 kat. szám alatt felvett ingatlanját 2800 koronáért eladni, amit telekkönyveztek, és a kiadásából befolyó bérösszeget az adorjáni temetőalapba helyezték. Az elképzelés szerint addig, míg temetési célokra nem használják, a bérbeadás gyakorlatát folytatni fogják.71 1905 tavaszán Szabados Pál plébános jelentette, hogy az adorjáni temetőben levő hullakamra rossz állapotba került, tetőzete teljesen elrohadt, falai megrepedeztek s vakolat nélkül maradtak. Úgy döntöttek, hogy téglából, cserépfedéssel új hullaházat építenek.72 Az új hullakamra a költségvetés szerint 1442,61 koronába került. A tervet Csuka Sándor községi mérnök készítette.73 Az építést nyilvános árlejtésen Muhi Pál
67 68 69 70 71
72 73
TLZ F:004.27. 1899.11.17/338. TLZ F:004.29. 1901.5.10/101. TLZ F:004.29. 1901.8.5/197. TLZ F:004.30. 1902.6.29/308 és F:004.31. 1903.10.23/515. TLZ F:004.31. 1903.12.21/577 és F:004.32. 1904.2.20/72 és 1904.10.21/433. TLZ F:004.33. 1905.4.29/170. TLZ F:004.33. 1905.7.26/229.
Az adorjáni Sarlós Boldogasszony-Templom
131
nyerte el 1265 koronáért.74 1907-ben az adorjáni temetőügy rendezéséhez szükséges lett volna, hogy Varga Lajos a földje végében lévő lakóházát átengedje a községnek.75 Az adorjáni temető csere útján való rendezése mérnök hiányában nem volt lehetséges, mivel a szétosztásnál térrajzot kellett készíteni.76 Az adorjáni új temetőföldet 1910-ben 24 parcellában egy termőévre 124,20 koronáért bérbe adták.77 1910 végén elrendelték az új temető bekerítését, annak külső oldalán és végén árokkal. Az árokpartba glédics lenne ültetendő, a rétpart felőli oldalon pedig, mivel ott házak is vannak, 4 láb magas deszka- vagy léckerítést készítenének.78 1912-ben a temető haszonbérbe adása 200 négyszögöles parcellákra osztva, mérnökileg felmérve és térképezve egy termőévre történt meg.79 1913-ban az évi bére 158,80 koronát tett ki.80 Ekkor a régi temetőrészben „Isten dicsőségére” özv. Ladóczki Pálné szül. Mucsi Ilona keresztet emeltetett. Három évvel később az újabb temetőrész is megkapta a maga keresztjét, melyet Kalmár András és neje, Zsilinszki Rozál állított 1916-ban. A temető lélekharangját 1924-ben Szabadkán öntötték.81 1914-ben az adorjáni temetőhelyet 195 koronáért adták ki.82 Ugyanakkor a temető bekerítésekor a temető mellett elvonuló Konkoly utca kiszélesítésére a temetőből 1 ölnyit kihasítottak. Magát a temetőt a Tündér utca folytatásában látták el kerítéssel, tehát mintegy 80 méter hosszú és 58 méter széles terület bekerítetlenül hagytak. A régi temető és az új temető 74
75 76 77 78 79 80 81 82
TLZ F:004.33. 1905.7.29/317 és F:004.34. 1906.4.7/199. A vármegye jóváhagyása. TLZ F:004.35. 1907.11.29/769. TLZ F:004.38. 1909.8.27/419. TLZ F:004.40. 1910.4.30/175. TLZ F:004.41. 1910.12.30/473. TLZ F:004.45. 1912.5.31/295. TLZ F:004.48. 1913.5.13/241. Klamár 2004, 73–130. o. TLZ F:004.51. 1914.4.8/39.
Az adorjáni kálváriakápolna
134
Valkay Zoltán
500 méter hosszú, 60 centiméter magas téglaalapon 2 méteres betonoszlopokkal ellátott sodronykerítésére a költségszámítás 2600 korona, az útkiszélesítésre pedig 200 korona, ami összesen 2800 koronát eredményezett. A tanács a betonoszlopok helyett inkább akácfaoszlopokat javasolt, s így az előállítási költségek csupán 1400 koronát tettek ki.83 Az év májusában az adorjáni temetőt szabályos alakban hasították ki, a város tulajdonát képező magyarkanizsai 5379. sz. betétben 5018/1/c helyrajzi szám alatt felvett 42 négyszögöl ingatlant pedig 84 korona vételárban Repeczki Sándornak és nejének, Körmöczi Orsolyának eladták.84 1915-ben annak rendje módja szerint az adorjáni temetőhelyet ismét bérbe adták.85 Az adorjáni Kálvária kápolna (1913) Az adorjáni térszakralizációs építmények közül utoljára maradt a Keresztút és kápolnája. Az adorjáni Kálvária kápolnát az adorjáni 4585. és 4586. helyrajzi számú földjén Jézus szenvedésének emlékére a helybeli „nömös” Milutinovics Ferenc Antal és társa emeltette 1913-ban. A 14 stációból és egy kisebb kápolnából álló kálvária fenntartásáról, mivel a város nem vállalta el, maguk az alapítók voltak kénytelenek gondoskodni.86 Nincs különösebb építészeti értéke, de a falu stílhű épületei közé sorolható, és ezért mégis megemlítjük e klasszikus manírban épített félrotundát. Főhomlokzatán hatalmas fronton a kálváriákra jellemző három kereszt uralkodik monumentálissá téve az amúgy méreteiben kicsiny építményt. A kápolnabensőben, a kápolnaoltáron Mária Magdolna, balról a Fájdalmas Szűzanya, jobbról Szent János Apostol szobra található.87
83 84 85 86 87
TLZ F:004.51. 1914.4.8/126. TLZ F:004.51. 1914.5.27/193 és F:004.54. 1915.12.27/473. LZ F:004.53. 1915.3.20/171. TLZ F:004.50. 1913.12.13/566.
Silling, 50. o.
