Tudományos kommunikáció és pályázatírási ismeretek Biológus MSc kurzus 2011/2012 tanév
Tudományos kommunikáció Formák: írásbeli, szóbeli, képi (elektronikus média, poszter) n „Műfajok”: – általános köznapi, ismeretterjesztő, oktatási célú, széles szakmai, szűk szakmai n Célközönség: a társadalom minden rétege n Segédeszközök: könyvtárak és adatbázisok – output: vmilyen publikáció n
Pályázatírási ismeretek Milyen célból? n Mekkora feladatot - mekkora összegért? n Kitől? n Milyen hatókörben, milyen partnerekkel? n Milyen alapvető saját adatokkal, paraméterekkel kell rendelkezni? n Milyen beszámolási kötelezettségek vannak? n
Kommunikációs formák FORMÁK: szóbeli, írásbeli, képi (poszter, elektronikus média) n SZÓBELI: Előadás – köznapi, általános közönség előtt Időtartam: 20-60 perc (intejú – beszélgetés nem képi médiában – rádió – két- vagy többoldalú kommunikáció) n
Köznapi célközönség megnyerése I. Téma megjelölése – címadás fontossága Pl.: őssejt-botrány, dinoszaurusz-leletek, stb. - Felvezetés a feltételezett általános tudásszint figyelembevételével – közönségkontaktus megteremtése - Feltételezett új tartalom kibontása a szakkifejezések minimumon tartása mellett n
Köznapi célközönség megnyerése II. Ki lehet használni a közönségbe kikérdezés, visszakérdezés (Értik? Vagy esetleg mondjam el még egyszer?) lehetőségét n Mindenképpen kell részösszefoglalásokat tartani! n Hagyjunk időt a közönség kérdéseire a tervezett időtartamon belül! n
Ismeretterjesztő előadás ismérvei Kötetlen forma, bőséges (de nem túlzó) szemléltetés (20-90’) n Közös szakmai minimum létrehozása a közönséggel, majd fontolva haladás n Tudatos szerkesztés, információk egymásra építése, időnként kitekintés a tudomány mai állása irányába n Konklúzió, kérdésekre idő – válaszok! n
(Felső)oktatási célú előadás n
No ez az a dia, amit szeretném, ha együtt szerkesztenénk meg!
Előadás széles szakmai körnek I. (pl. intézeti szeminárium, PhD munkabeszámoló) n
n n
n
Elsődleges az időtartam pontos meghatározása! Hajlamosak vagyunk túlbeszélni, ezért fontos a próbálás! Max. 1 dia/percet tervezzünk, különben biztos, hogy túllépjük az időt! Ne éljünk vissza a közönség idejével, mert az ideje mindenkinek drága! Idegen helyen szokás a szeminárium előtt ismertetni az előadó életútját (még ha ismert személy is az illető) Bátorítsuk az előadás formális befejezése utáni külön szakmai diszkussziót, mert abból az előadó is sokat okulhat! Mindenképpen mutassuk be egy dián a közreműködőket!
Előadás széles szakmai körnek II. n
n
Rövid előadás (max. 20 perc): mindenképpen az eredményekre fókuszáljon (min. 60%-ában az időnek). Legyen egyértelmű célkitűzés és összefoglalás! A módszertani részletek csak akkor ismertetendők, ha igen speciális a vizsgálatunk. Hosszú előadás (45-60 perc): Fontos a téma széles megalapozása, az eredményekre való fokozatos ráközelítés! Világosan el kell választani a mások által felfedezett (és bemutatott) ismereteket a saját vizsgálataink eredményétől! Elvárt ilyen előadásokon a részletes köszönetnyilvánítás!
Szűk szakmai előadás ismérvei n n n -
Helyszin: általában konferencia Formák: plenáris, szekció, workshop A plenáris előadás: általában felkérésre Időtartama fix: 30 – 60 perc, (néha kérésre röv.) Bőséges bevezetés, áttekintés – irodalmi hivatkozásoknak helye van – elvárt! Kevés és nem túlságosan részletezett saját eredmények, módszertan kevés vagy semmi Vagy az elején vagy a végén elvárt valami hipotézis, ami köré épül az előadásban az
Szűk szakmai előadás ismérvei n -
-
Szekcióelőadás, workshop prezentáció: Időtartam itt is fix (10-25’); nem illik túllépni, mert a többiek rovására megy; általában 5’ vitaidő van Rövid bevezetés (az időtartam max. negyede, referencia lehet benne) után élesen a témára térünk Az eredményeket RÉSZLETESEN ismertetjük. Ha az eredmények megkívánják a módszertan ismertetését, akkor a metodikai részleteket az eredmények előtt iktatjuk be. Mindenképpen foglaljuk össze az eredményeket és vonjunk konklúziót!
Írásbeli kommunikációs formák Konferenciákhoz: - előadáskivonat (abstract, summary) - teljes előadásszöveg (proceedings) n Hoszabb tudományos szövegek: - Eredeti közlések: rövid cikk – (short communication), szakcikk (article – ismeretterjesztő vagy tudományos), áttekintő cikk (review) - Követő közlés (könyvfejezet, könyv) n
Ismeretterjesztő könyv, tankönyv, kézikönyv, szakkönyv, értekezések (PhD, DSc)
Előadáskivonat (abstract, summary) n n n n n
Szerkesztési elvei a konferencia szekcióelőadáshoz hasonlóak Referenciák használatát a minimumra szorítjuk! Pontosan követjük a konferenciaszervezők által megadott formátumot! Mindenképpen feltüntetjük a kutatást anyagilag támogató szervezeteket! Posterlátogatás a folyosón (Növénytan, Állattan)!
Teljes előadásszöveg (proceedings) n -
-
-
Ritka, de keresett műfaj (miért is?) Megjelenhet folyóiratszámban vagy könyvfejezetként, tagolása általában megegyezik a folyóiratcikkekével (lásd ott) Általában korlátozott oldalszámú (4-12 oldal, tudományterülettől és megjelenési formától függően Rendszerint korlátozzák a közölhető ábraszámot, de előfordul, hogy pl. a referenciák számát is Figyelni kell a szerzők azonosságára! – itt is be kell tartani a közlési etika szabályait (lásd később, a szakcikkekre vonatkozó szabályokat)!
Hoszabb tudományos szövegek I. Eredeti közlések: rövid cikk, szakcikk, áttekintő cikk -
További műfajok: Letter to the Editor, Commentary
– de a részletezés előtt fontos, hogy: - Mit közöljünk? – téma és terjedelem megválasztása - Mikor közöljünk? – Hol és mikor végződik egy kutatás? - Hol közöljünk? – tudományos lapok erőssége, impakt faktor -
Kenézy Könyvtár honlapja - http://kenezy.lib.unideb.hu/ , Institute for Scientific Information (ISI), Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ), Web of Science (WOS), Scopus, Science Direct, Spingerling, Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT)
Hoszabb tudományos szövegek II. -
Folyóirat minősége és megjelenési formája (papír, elektronikus)
-
Hogyan közöljünk? – közlési stratégia kialakításnak fontossága, új folyóiratok megjelenésének követése
-
Kivel közöljünk? – a közlési etika általános szabályai
Az impakt faktorról és más scientometriai paraméterekről I. n
Journal Impact Factor The journal Impact Factor is the average number of times articles from the journal published in the past two years have been cited in the JCR year. (a citálás folyóiratszintjén történhet önmagára is)
n
5-Year Journal Impact Factor The 5-year journal Impact Factor is the average number of times articles from the journal published in the past five years have been cited in the JCR year. It is caclulated by dividing the number of citations in the JCR year by the total number of articles published in the five previous years.
n
Impact Factor Trend Graph The Impact Factor Trend Graph shows the Impact Factor for a fiveyear period. To view the graph, click the Impact Factor Trend button at the top of the Journal page.
Az impakt faktorról és más scientometriai paraméterekről II. n
Aggregate Impact Factor Az aggregált impact faktort tématerületenként értelmezzük. Az egy tématerület „divatosságának” a mértéke. A Impact Factor Medián egy adott tématerület összes folyóirata impakt faktorának medián értéke.
n
Az Impact Factor a citációs gyakoriságokat
hasonlítja össze és kiküszöböli a nagy folyóiratok nagy publikációszámból adódó előnyeit. Because the journal impact factor offsets the advantages of size and age, it is a valuable tool for journal evaluation.
Az impakt faktorról és más scientometriai paraméterekről III. Eigen-faktor Az Eigen-factor kiszámítása nagyjából megegyezik az 5 éves impakt faktor kiszámításának módjával, de „..but it also considers which journals have contributed these citations so that highly cited journals will influence the network more than lesser cited journals.”
Az Immediacy Index
Azt jelzi, hogy milyen gyorsan kerül be a tudomány vérkeringésébe egy cikk „… is the average number of times an article is cited in the year it is published” A gyakran megjelenő periodikák előnyben vannak e mérőszám kiszámításánál. Amagas impaktú folyóiratok értékelésénél ez a paraméter fontos szempont
G (Egghe)- és H (Hirsch)-index G-index: „Given a set of articles ranked in decreasing order of the number of citations that they received, the g-index is the (unique) largest number such that the top g articles received (together) at least g2 citations.” Szavakkal: …a g-index 20 akkor, ha a legjobb 20 cikkre együtt legalább 400 citációt kaptunk. n
H-index: „A scientist has index h if h of [his/her] Np papers have at least h citations each, and the other (Np − h) papers have at most h citations each.” n
Szavakkal: „…a scholar with
an index of h has published h papers each of which has been cited by others at least h times.”
Shanghai Egyetemi Rangsor (ARWU) Criteria Indicator/Code/Weight n Quality of Education - Alumni of an institution winning Nobel Prizes and Fields Medals Alumni 10% n Quality of Faculty/Staff of an institution winning Nobel Prizes and Fields Medals Award 20% n Highly cited researchers in 21 broad subject categories 20% n Research OutputPapers published in Nature and Science 20% n Papers indexed in Science Citation Index-expanded and Social Science Citation IndexPUB 20% n Per Capita Performance/Per capita academic performance of an institution 10%
Az eredeti közlemények értékelésének folyamata n
peer review http://www.elsevier.com/ wps/find/homepage.cws_home ; majd Elsevier Journals
n
Brain Research Bulletin
n
Login to the editorial system
n
RGabriel-357 gabriel4633
n
Regulatory Peptides
n
Login to the editorial system
n
RGábriel-968 gbriel66873
n
Rövid cikk n n n n n n n
Erre szakosodott folyóiratban vagy más folyóirat rövid közlemények szekciójában Szigorú formai szabályok Szigorúan kötött oldalszám, ábraszám referenciaszám Gyors közlés (Neurosci. Lett. bemutatása) www.elsevier.com Aims and Scope, 10 most cited, most downloaded Prioritást biztosíthat Nem lehet kizárólagos közlési forma!!!
Szakcikk I. n
n -
Mekkora lehet a terjedelem? (De: Nature, Science, PNAS, Proc. R. Soc., Phyl. Trans. R. Soc., Compte Rendus, Naturwissenshaften) Fejezetek: (+ abstract) Introduction Materials and methods Results Discussion (Conclusions) References Acknowledgements (Appendix)
Szakcikk II. Milyenek legyenek az arányok a fejezetek között? (harmadoló szabály) n Milyen illusztrációkat alkalmazzunk? - Fotográfiák - Gélek ábrázolása, szekvenciák - Grafikonok - Rajzok - Folyamatábrák - Táblázatok n Mely fejezet(ek)ben? Mennyit? n
Áttekintő közlemény (review) n n -
Általában felkérésre vagy előzetes, szerkesztővel történő egyeztetés (egyezkedés) után Fejezetek (terjedelemtől függően): Introduction Aims Sections (sorszámozva) Conclusions References (Acknowledgements, Appendix)
Elektronikus szerkesztői rendszerek Elsevier Editorial System n Manuscript Central n Szerzőként n Reviewerként n
A követő közlés szabályai n n n n
Műfajok: Ismeretterjesztő könyv, tankönyv, kézikönyv, szakkönyv Szerepek: könyvfejezet, könyv – szerzőként vagy szerkesztőként Általánosan: szerencsés (legtöbbnyire kötelező) a lektoráltatás Copyright szabályok betartása (korábban közölt anyagok utánközlésének jogilag korrekt engedélyeztetése – úgy saját, mint idegen szellemi termék esetében – copyright transfer form)
Nagy könyvkiadók a tudományban Elsevier - Web of Science n Springer – Springerlink n Wiley-Liss n Karger n Blackwell Scientific n Egyetemi és akadémiai kiadók: - Oxford, MIT, Cambridge, Harvard, Akadémiai Kiadó n
Disszertációk I. PhD értekezés (benyújtás feltételei) -Fejezetek mint a szakcikkekben -Szintézis már a bevezetőben elvárt; ki kell térni az értekezésben tárgyalt összes résztémára, de figyelembe véve a fontosságot a tárgyalás mélységében - Hangsúlyos és pontos célkitűzések - Részletes anyagok és módszerek, amelyek alapján a munka minden részlete megismételhető! n
Disszertációk II. n n n
n
Az eredmények leírása legyen pontos és részletes A diszkusszió legyen részletes, de ne redundáns! Egy résztémát csak egyszer vitassunk meg! A referenciák legyenek bőségesek, de nem túltengőek! Soroljuk fel a disszertáció alapjául szolgáló közleményeket! Mindenképpen foglaljuk össze az eredményeket! Készítsünk tézisfüzetet magyarul és angolul!
Disszertációk III. Értekezés az MTA Doktora címért (feltételek, bírálati eljárás) -tézises (csatolmányok fontossága) -teljes szövegű -bírálati szempontok -a bíráló bizottság -a nyilvános vita szabályai n
Képi kommunikáció Tv interjú/portré/film – ritka műfaj, nehezen írható le egységes keretben – a legfontosabb a szöveg és a vágóképek összahangba hozása – visszaellenőrzés! - (Wilhelm rövidfilm, Hámori portré bemutatása) n Poszter: - Tartalom: az előadáskivonat alapján - Méret: szervezők által meghatározott - Szöveg és képi információ aránya kb. 1:1, bőséges ábraaláírás, ami nem ismétlendő a szövegben - Fejezetei: mint egy cikk esetében – Results és a Discussion összevonható - Kevés referencia, mindenképpen legyen köszönetnyílvánítás! n
Pályázatírási ismeretek (ismétlő dia) Milyen célból? n Mekkora feladatot - mekkora összegért? n Kitől? n Milyen hatókörben, milyen partnerekkel? n Milyen alapvető saját adatokkal, paraméterekkel kell rendelkezni? n Milyen beszámolási kötelezettségek vannak? n
Mekkora összegek pályázhatók? (mindig kevés!!!)
n n n
n
Idehaza: Néhány 10 ezer forinttól több milliárd forintig (PTE Science Building – 6,5 Mrd Ft) Európai Unióban: néhány 100 EUR-tól néhány millió EUR-ig Európán kívül: Elsősorban az USA-ban vannak lehetőségek: néhány ezer dollártól néhány millió dollárig Ne vállaljuk túl magunkat feladatokkal, de ne igérjünk túl keveset sem!
Kitől (I.)? Idehaza: - OTKA (külön foglalkozunk ezzel a szervezettel), - ETT, NKTH, NFÜ, TéT, vállalati grantok n Európában n EU: - Erasmus (www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=578) , Marie Curie – mobilizási és kutatási ösztöndíjak (http:// ec.europa.eu/research/mariecurieactions/) -Framework Programok – kutatási pénz - Európai Kutatási Infrastruktúra grantok (spallációs neutronforrás – Debrecen; ELI: Szeged, esetleg Pécs is?) - European Space Agency (http://www.esa.int/esaCP/ index.html) n
Az OTKA felépítése Kuratórium n Három kollégium (természet-, élő-, társ. tud.) n Szakzsűrik, OTKA Iroda (www.otka.hu) n Pályázati formák (F, K, NK, CNK) n Honlap n Elektronikus benyújtás n Beszámoltatás n
A pályázatok esszenciális elemei Személyes adatok n Kutatási koncepció (benne előzmények és a használni kívánt módszerek) n Várható eredmények n Munkaterv (éves bontásban) n Költségvetés (éves és fejezetek szerinti bontásban) n Mellékletek (ezek nélkül nem érvényes) n
Kitől (II.)? EU tagországok: - Németországban: DFG (www.dfg.de) , DAAD (www.daad.de) – magyarul is! (www.daad.info.hu) - Nagy-Britanniában: MRC (www.mrc.ac.uk) , NSF n Japán: - HFSPO (www.hfsp.org) n USA: n
-
NIH (lásd később)
-
NSF (www.nsf.gov) NASA (www.nasa.gov) Alapítványok: legnagyobbak HHMI (www.hhmi.org) , BMGF (www.gatesfoundation.org) saját szakmámban: RPB (www.rpbusa.org/rpb) , FFS
-
National Institutes of Health I. Washington DC mellett, Bethesdá-ban, a világ legnagyobb professzionális kutatóintézete, több mint 3000 kutatóval (a posztdoktorok fele külföldi! – van egy kis magyar közösség is!) n Intramurális és extramurális programok – összes költségvetés mintegy 30 milliárd USD = 6 ezer milliárd forint = a teljes magyar költségvetés ¼-e! n
National Institutes of Health II. (www.nih.gov) Extramurális programok az egyetemeken és a K+F szférában (kis és középméretű cégek) n Intramurális programok a Campus intézeteiben (pl. NCI, NEI, NIMHDS) n Számos szolgáltatás az egész tudományos közösség számára (megmutatom a PUBMED-et!) n
Milyen hatókörben, milyen partnerekkel? n n n n n n n
n
Egyéni Kis csoportos Nemzetközi együttműködésben Kutatási hálózatban Kutatási konzorciumban Vállalkozásként – spin off Mindig megfontolandó, hogy ki legyen a vezető kutató (PI) és kik legyenek a fontosabb együttműködő partnerek (co-PI) FTE munkaidő számítása, jelentősége
Milyen alapvető saját adatokkal, paraméterekkel kell rendelkezni? n
n
n n n
Szakmai CV (legyen kéznél magyar és angol verzió is) – pontos, minden részletre kiterjedő, de nem terjengős (bemutatom a sajátomat) Teljes publikációs lista, 10 legfontosabb publikáció, kumulatív impakt faktor, citációs lista (bemutatom a sajátomat), Hirsch-index (bemutatom az ISI Citation Idex-et) Nemzetközi ismertség: egy adott tématerületen min. 20 cikk, kb 100 kumulatív impakt, H >10 Első és utolsó szerzős cikkek jelentősége Szabadalmak, know-how-k, egyéb szellemi termékek
Milyen beszámolási kötelezettségek vannak? Részbeszámoló, Végső beszámoló (megmutatom az OTKA honlapot) n Pénzügyi beszámoló n Archiválási kötelezettség n Értékelés a zsűri részéről n
