TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TAGAJANLASOK 1945-BEN KÉZIRATUL BUDAPEST. l 9 4 5

MAGYAR

TUDOMÁNYOS

AKADÉMIA

TAGAJANLASOK 1945-BEN

KÉZIRATUL

BUDAPEST l

9

4

5

В 110034

Igazság nyomda Budapest, V., Horn Ede-utca 9-11 — Felelős: Lengyel Lajos

/

TAGAJÁNLÁSOK 1945-ben. AZ I. OSZTÁLYBA T IS Z T E L E T I TA G N A K : ZOLNAI GYULA rendes tagot az első osztályba tiszteleti ta g n a k aján lju k . H add hivatkozzunk ezú ttal a ta v a ly nyo m tatásb an is m egjelent tag a ján lá su n k ra , am elyben bővebben ism er­ te ttü k és m é lta ttu k a já n lo ttu n k n a k ú jab b n y elv tö rtén eti k u tatá sait, v a la m in t nagyszabású nyelvm űvelő m unkás­ ságát. M egism ételjük azt a m eg á lla p ítá su n k a t, hogy »a tiszteleti tag ság nem csak egy lelkes tu d ó s nagy érde­ m einek lenne m éltó jutalm azása, h an em ösztönző é rté­ kelését jelentené an n a k a nyelvm űvelő kezdem ényezés­ nek is, am elyet nyelvi eredetiségünk, m űveltségi egyé­ niségünk bizto sítása végett éppen a M ag y ar T udom á­ nyos A kadém ia lá to tt szükségesnek megszervezni.« Zsirai Miklós 1. t. Nagy J. Béla 1. t. Ligeti Lajos 1. t. Sági, István 1. t. Bárczi Géza 1. t. Kniezsa István 1. t.

P a is Dezső r. t. Ném eth G yula ig. és r. t. Szinnyei Ferenc r. t. Viezota Gyula r. t. H nszti József r. t. Tamás Lajos 1. t.

AZ I. OSZTÁLY A ) ALOSZTÁLYÁBA RENDES TAGNAK: LAZICZIUS GYULÁT, a b udapesti T udom ányegye­ tem ny. r. ta n á r á t, az első osztály A ) alo sztályába ren ­ des tagnak a já n lju k . Laziczius G y u lát A kadém iánk 1935-ben v álaszto tta meg levelező ta g já n a k . Az azóta e lte lt tíz esztendő a la tt az önálló m űveknek és tan u lm á n y o k n a k egész sorával

2 g azdagította az á lta lá n o s nyelvészet, a fonétika és a m ag y ar nyelvészet tu d o m á n y á t. Önállóan m egjelent m ű v ei közül kiem eljük a követ­ kezőket. Á ltalános n yelvészet 1. A lapelvek, m ódszertani k é r ­ dések (Akad. É rtek. Ny. Sz. к. X X V , 2, Bp. 1942, 115 1.) e. m űvében az á lta lá n o s nyelvészetnek a d ja a külföldi szakirodalom ban is p á r já t ritk ító a n értékes, korszerű szintézisét. B rilliá n s k ritik a i készséggel bonckés a lá veszi külföldi szakem berek sok pontban v ita th a tó n é ­ zeteit, elfogadva belőlük azt, am i elfogadható, hozzá fűzve önálló k u ta tá s a in a la p u ló eredm ényeit s úgy t á r j a a tudós olvasó elé az á lta lá n o s nyelvészetről v a llo tt, k ris tá ly tis z ta rendszerét. E nagyjelentőségű m u n k a II. és I II . részének a k é z ira ta is elkészült. Számos kisebb, de m in d en k o r a dolgok velejéig h ató tan u lm á n y a és cikke u tá n fonétikai k u ta tá s a in a k is fontos állo m á sá ra érk ezett F onétika c. (Bp. 1944, 256 I., K irá ly i M ag y ar E gyetem i N yom da kiadása) könyve kiadásával. A M agyar N y e lv tu d o m á n y K é zikö n y v é -Ъеп (I, 11. füzet) ő ír ta meg a M agyar n yelvjá rá so k at (1936, 58 1.). E rendeltetése szerin t ered etileg összefoglaló jellegű m ű ­ ben is töm érdek a m o n d anivalója, korábbi, főleg fonoló­ giai ta n u lm á n y a a la p já n a m ag y a r n y e lv já rá so k a t te l­ jesen ú j szem pontok sz erin t osztályozza. A m a g y a r n yelvtörténet sokat feszegetett, m egnyugtató e re d ­ m ényre nem ju to tt nagy kérdés-kom plexum át teszi k r i­ tik a tá rg y á v á E g y nagy por felú jítá sa c. ta n u lm á n y á ­ ban (M NyTK. 65, Bp. 1943, 39 1.), am elyben a r r a keres és ta lá l feleletet, hogyan h an g zo tt a m ag y ar n y elv az Á rpád-korban. E zenkívül szám os kisebb-nagyobb dolgozata, é rte k e ­ zése lá to tt nap v ilág o t a kövétkező folyóiratokban: M a­ g y ar Nyelv, N yelv tu d o m án y i Közlem ények, A rch iv u m E urópáé C entro-O rientalis, E gyetem es P hilologiai K öz­ löny, A thenaeum , A cta L inguistica, A rchiv f ü r die gesam te P h o n etik , A rch iv f ü r vergleichende P h o n etik , U ngarische Ja h rb ü c h e r, a londoni és a ghenti n y elv é­ szeti kongresszusok ak tái. Laziczius nagym űveltségű, széles látókörű, erős k r i­ tik a i érzékű, eredeti gondolkodású kutató, aki nem csak idehaza foglal el előkelő h e ly e t a tudom ány m űvelői között, hanem a külföldi szakkörök is igen n a g y ra be-

3 csü lik s ennek láth a tó jelek én t az A cta L inguistica és az A rchiv fü r die gesamte P h o n e tik nem zetközi szer­ kesztőbizottság ta g ja i sorába is m eghívták. Mindezek a la p já n tisztelettel jav a so lju k Laziczius G yulának A kadém iánk rendes ta g já u l való m egválasz­ tá s á t. Zsirai Miklós 1. t. A lszeghy Zsolt 1. t. Moravcsik Gyula 1. t. L igeti Lajos 1. t. Sági István 1. t. Bárczi Géza 1. t.

N ém eth Gyula r. t. P a is Dezső r. t. H uszti József r. t. K niezsa István 1. t. Tam ás Lajos 1. t. Gáldi László 1. t.

MORAVCSIK GYULÁT, A kadém iánk lev. ta g já t 1944-ben az I. osztály A) a lo sz tály á b a rendes taggá je ­ löltük. Ezt a jelölésünket, a m e ly az akkori viszonyok között nem k e rü lh e te tt eldöntésre, jelenleg is változat­ lan u l fen tartju k . Zsirai Miklós 1. t. Szidarovszky Ján os 1. t. Ligeti Lajos 1. t. Sági István 1. t. Bárczi Géza 1. t. K niezsa István 1. t.

Láng Nándor t. t. N ém eth Gyula ig. és r. t. Förster Aurél r. t. H uszti József r. t. P a is Dezső r. t.

Az első o sztály A) a lo sz tály á n ak egyik üresedésben levő rendes tag sá g i helyére — m ultévi ja v a s la tu n k a t m eg ú jítv a — a já n lju k ZSIRAI MIKLÓS egyetem i ny. r. ta n á r t, A kadém iánknak 1932 ó ta levelező ta g já t és N yelvtudom ányi B izottságának előadóját. Az előző a já n lá s részletező ad ato lással és m élta tá s­ sa l kapcsolatban m u ta to tt rá a r r a , hogy levelező tag g á való m egválasztása óta Zsirai o ly an értékes és gazdag tudom ányos m unkásságot f e jte tt ki,, hogy a finn-ugor és az ettől elv á lasz th ata tla n m a g y a r n y elvtudom ánynak eu ró p ai viszonylatban is egyik legjelentősebb tényező­ jévé, irá n y ító já v á em elkedett. Ebből az időből való m u n k ássá g á n ak term ékei közül m egem lítjük, hogy Finn-ugor ro ko n sá g u n k cím ű m űvét, mint. korunk finn-ugor nyelvészetének m ag y ar nyelven m egjelent legnagyobb szabású és legnagyobb hatású aN

4 k ö tá sá t (1937) a M. Tud. A kadém ia 1940-ben N a g y ju ta l­ m áv al tü n te tte ki. A ta v a ly i a já n lás óta lá to tt nap v ilág o t a vallás- és közoktatásü gyi m inisztérium tám o g atásáv al A kadé­ m iánk k iadásában a R eg u ly -k ö n y v tár 1. szám aként O sztjá k hősénekek, R e g u ly A . és P ápay J. hagyatéka. I. kötet, X V II. 488 lap. E bben a k itű n ő k iad v á n y b a n egy p o n ta tla n sá g o t ta lá lu n k csak, a cím a la tt ezt: »Közzé­ teszi Z sira i Miklós«. A »közzéteszi« szó ugyanis távolról sem felel m eg адпак az önfeláldozó és sokágú szellem i erőfeszítésnek, am ellyel Z sira i a m aga tudós egyénisé­ gét r itk a szerénységgel teljesen h á tté rb e szorítva a m a­ g y a r n y elvtudom ány egyik tra g ik u s főhősének, R eguly A n ta ln a k nagyszerű gy ű jtésév el kapcsolatos rejtély e k et m eg fejtette és P á p a y József p árh u zam o s gyűjtem ényé­ nek k íséretéb en a tu d o m án y szám ára hozzáférhetővé tette. E z a m űve a F inn-ugor rokonságunk-kai e g y ü tt ékesen szóló cáfolata a n n a k a főképpen bizonyos k ü l­ földi körökben egyre jobban láb ra k ap ó felfogásnak, hogy a m ag y a rság n a k egyszersm indenkorra le kellene m on­ dani a rró l a vezető szerepről, am ely et rokonnépeink és n y elv ein k tan u lm án y o zása te ré n nem rég még v ita th a ta t­ lan u l betöltött. V alóban tudom ányosságunk Zsirai M iklóssal az élén tu d ja, m i a kötelessége a finn-ugorsággal szem ben és telje síte n i is képes kötelességét, h a a kellő a n y a g i eszközöket rendelkezésére bocsátják. Ily e n irá n y ú törekvéseink sz ám á ra k é rjü k az erkölcsi elism e­ rést Z sira i M iklós rendes ta g g á való m egválasztásával. P a is Dezső r. t. Ligeti Lajos 1. t. Sági István 1. t. Bárczi Géza 1. t. K niezsa István 1. t. Tamás Lajos 1. t. Nagy J. Béla 1. t.

P ais Dezső r^ t. M elich János ig. és r. t. Ném eth Gyula ig. és r. t. M oravcsik Gynla 1. t. Szidarovszky János 1 t.

LEV ELEZŐ TA G N A K : В Е К Е ÖDÖN gim názium i ta n á r t az A kadém ia I. osztály án ak A ) alosztályába levelező tag n ak aján lju k . A já n lo ttu n k az idősebb m a g y a r nyelvésznem zedék n ag yérdem ű tag ja, ak i több m in t négy évtizede ta rtó lelkes m u n k ásság a a la tt m in t any ag g y ü jtő , földolgozó, értelm ező a m agyar, v a la m in t a finn-ugor nyelv- és

/

5 néptudom ány te ré n eg y a rá n t k im agaslót alk o to tt. Szo­ rosabb értelem ben v e tt m a g y a r nyelvtudom ányi m u n ­ k á i közül legm aradandóbb becsű a pápavidéki népnyelv m onografikus földolgozása és az a tanulságos cikksoro­ zat, am elyet fárad ság o s egyéni g y ű jté s a la p já n több­ n y ire néprajzi vonatkozású ritk á b b tájszav ain k ró l, szó­ lásain k ró l készített. Веке igazi tudom ányos sú ly p o n tja azonban fin n ­ ugor terü letre esik. M áiglan nélkülözhetetlen m űve a F innugor határozás szerkezetek, a R eguly—P áp ay -féle szövegek szótári földolgozásából keletkezett É sza ki­ o sztjá k szójegyzék, v a la m in t tüzetes C serem isz n y e lv ­ ta n -а. Ez utóbbi m u n k a á tv e z e t bennünket Веке leg­ sajátosabb k u tató te rü le té re , fin n -u g o r tu d o m á n y tö rté ­ neti jelentőségének színterére. Az első v ilágháború id e­ jé n a M agyar T udom ányos A kadém ia m egbízásából olyan nyelvi meg népköltészeti an y ag o t sik e rü lt a hoz­ zánk vetődött cserem isz hadifoglyok a jk á ró l lejegyeznie, am ely m ennyiség és m inőség tek in tetéb en e g y a rá n t r i t ­ k ítja p á rjá t. S ajnos, ennek a n ag y érték ű g y ű jte m é n y ­ nek eddig csak egy kis részét tu d ta külföldi tudom ányos társaság o k áldozatkészségéből üggyel-bajjal k iadni, m ost teh á t meg kell neki a d n u n k a lehetőséget a rra , hogy fo ly tath assa an y ag a földolgozását és v á rv a -v á rt közkinccsé tételét. Még több k ö tetre rúgó szöveggyűjte­ m énye és nagyszabásúnak ígérkező cserem isz szó tára rég ó ta érzett h iá n y t pótol és m inden bizonnyal díszére v á lik m ajd a m a g y a r tudom ányosságnak. Sági István 1. t. Laziczius Gyula 1. t. K niezsa István 1. t.

Zsirai Miklós 1. t. N ém eth Gyula ig. és r.; t. P a is Dezső r. t.

4

FUCHS (FOKOS) R. D A V ID gim názium i igazgatót az A kadém ia első osztály án ak A) alosztályába levelező lag n ak aján lju k . Fuchs (Fokos) im m ár négy évtizedet tö ltö tt el a nyelvtudom ány áldozatos szo lgálatában s b ár külső e l­ ism erés alig-alig érte, igazságkereső hevülete nem h ű lt le: sok m indenért k árp ó to lta a h iv a tá s tu d a t belső v ig a ­ sza és az az e lv ita th a ta tla n tén y , hogy becsületesen vég­ z e tt m u n k áján ak eredm ényei szem látom ást fölszívódtak egyre fejlődő szak tu d o m án y án ak vérkeringésébe. Itth o n és külföldön m egjelent nagyszám ú cikke, t a ­ n ulm ánya, k ia d v á n y a m ajdnem egytől egyig finn-ugor

б nyelvészeti kérdésekkel foglalkozik. A k ad n ak köztük az egész n y e lv c s a lá d ra kiterjedők, sőt a finn-ugorság körén túlvezetők (»A fig u ra etym ologica«), v a n n a k obi-ugor érdeküek (»A vogul-osztják tá rg y a s igeragozásról«, »Egy vogul-osztják névutó«, ilyen a P a tk an o v -féle föl jegyzé­ sek a la p já n k é szü lt »Laut- und F o rm e n le h re der südostjakischen D ialekte), de F u ch s (Fokos) tudom ányos k u ta tá s a in a k középpontjában a p e rm i nyelvcsoport, k ü ­ lönösen a z ű rjé n áll. Ez utóbbi rokonnéphez 1911-ben és 1913-ban ta n u lm á n y u ta t is te tt, am ely rő l gazdag zsák­ m ánnyal té r t vissza. Azóta szám os z ű rjé n vagy perm i kérdési v izsg á lt m eg és rendesen d ö n tö tt el s »Zűrjén népköltészeti m utatványok«, illetőleg »Zűrjén szövegek« címen k é tk ö te tn y i szöveganyagot is sik e rü lt közkézre adnia. B ővizű, ü d ítő forrásai ezek a gyűjtem ények az összehasonlító finn-ugor nép- és n yelvtudom ánynak, könnyű te h á t b elátnunk, m ilyen fontos érdekünk az eddig m ég k ia d a tla n gyüjtem ényrészek m ielőbbi közzé­ tételének leh ető v é tétele: csak az efféle friss an y ag g y ű j­ tésétől, földolgozásától, értékesítésétől v á rh a tju k fin n ­ ugor ta n u lm á n y a in k föllendülését, a m ag y arság tu d o ­ m ány k o rszerű m egalapozását és m indennek term észetes következm ényeképpen a nem zetközi tudom ányos szak­ körök érdeklődését, megbecsülését. M ivel e d d ig i tudom ányos telje sítm é n y ei és m u n k a­ készsége a la p já n Fuchs (Fokos) n y ilv á n v a ló a n rászol­ gált az e lism e résre és bizalom ra, tisz te lettel k é rjü k az A kadém ia ta g já v á való m egválasztását. Sági István 1. t. Laziczins G yula 1. t. Eniezsa István 1. t.

Zsirai M iklós 1. t. Ném eth Gyula ig. és r. t. Pais Dezső r. t.

GYÖRKE JÓZSEF egyetem i m a g á n ta n á rt, a M a­ gyar N em zeti M úzeum k ö n y v tárn o k á t az A kadém ia első osztályának A) alosztályába levelező tag n a k a já n lju k . Györke Jó z se f a finn-ugor m o n d a tta n terü letén kezdte m eg tu d o m án y o s pály áját, m a jd a készültségének, kutató eg yéniségének leginkább m egfelelő m un k ak ö rt fölism erve, m in d e n érdeklődésével az u rá li szóképzés és igeragozási re n d sz e r bonyolult k érdései felé fordult. N éhány szerén y eb b igényű cikk u tá n 1935-ben T a rtu b a n — öt évig az é sz t egyetem m ag y a r lek to rak é n t m űkö­ dött és a M a g y a r Tudom ányos In té z e te t is vezette i t t —r

7 k ia d ta »Die W o rtbildungslehre des U ralisch en . P rim ä re B ildungssuffixe« e. könyvét, am elynek kezdem ényező jelentőségét és pozitív érdem eit a legszigorúbb szak­ k ritik a is készségesen elism erte. A szerző nem elégedett meg a k ia k n á z a tla n u l szétszóródott korábbi alk alm i egyeztetések összegyűjtésével, k ritik a i m egrostálásával, banem szorgos k u tatá sain a k m eglepő eredm ényeképpen az elsődleges finn-ugor képzők egész so rának sik erü lt szam ojéd m egfelelőit k im u tatn ia. B ízv ást elm ondhatjuk, hogy a vizsg álati kör ilyetén üdvös kibővítésének igen nagy hasznát lá tju k m ind egyes ősi képzőink k o rára, tö r­ téneti viszontagságaira, m ind pedig az ered eti szóalkotás­ módok elvi kérdéseinek tisz tá z á sá ra irá n y u ló búvárlataiban. É rtékes u rá li szófejtéseit, több ritk á b b m ag y a r képző eredetéről ír t cik k eit s a finnségi le ige kiegészüléses a la k ja iv a l foglalkozó szép dolgozatát ezúttal mellőzve általán o s nyelvészeti szem pontból is igen becses három ta n u lm á n y á t k ív á n ju k n y o m aték o san kiem elni. Az egyikben azt a régi nyelvtudom ányi v itá t dönti el, volt-e a m agyarban —и—, —ü— p raeteritum -képző, a m ásikban a szam ojéd igeidő-alakok különösségeit, a freq u en tatív d u ra tív és a m om entan történésm inőségű form ák egy­ m ástól elütő viselkedésének re jté ly é t oldja meg, h a rm a ­ dik ta n u lm á n y á b a n pedig jórészt eddig ism eretlen pél­ dák vagy figy elem re alig m é lta to tt esetek helyes é rte l­ mezése a la p já n a tő, képző és ra g egym áshoz való viszo­ nyát, a g ra m m a tik a i jelülésm ódok és eszközök keletkezé­ sét, tö rtén eti k iala k u lá sá t v ilá g ítja m eg. Joggal rem él­ hetjük, hogy ez a finom m egfigyelésekben bővelkedő és következtetései logikájával m eggyőző ta n u lm á n y term ékenyítőleg h a t további k u ta tá sa in k ra . Jeles készültségét ism erve, eddigi tudom ányos ered­ m ényeit nagyrabecsülve és jövendő m u n k ásság a újabb sikereiben bízva m elegen a já n lju k G yörke József levelező tag g á való m egválasztását. Zsirai Lajos 1. t. N ém eth Gyula ig. és r. t. P ais Dezső r. t.

Sági István 1. t. Laziczius Gyula 1. t. K niezsa István 1. t.

A lu líro tta k tisztelettel a já n lju k az I. osztály A) al osztályába levelező tagul MARÓT KAROLY szegedi egyetem i c. ny. rk. ta n á rt, a M. Tud. A kadém ia Klaszszikus F ilológiai B izottságának m eg h ív o tt ta g já t. M arót K áro ly im m ár négy évtizede óta fo ly ta t gaz-

8 dag tudom ányos m unkásságot a görög szellem i élet és m odern kap cso latai területén. M ag y ar és idegen nyelven m egjelent dolgozatai oly n a g y szám úak és olyan széles kört ölelnek fel, hogy e z ú tta l csak k u ta tá sa in a k főbb pro­ blém áira és m u n k ásság án ak főbb irá n y a ira m u ta th a tu n k rá p éldaként em lítve egy-egy kim agaslóbb ta n u lm á n y á t. Érdeklődésének középpontjában m indig elvi és m eto d ik ai kérdések á llta k , s kiv ált etn o g ráfiai, v a llá stö rté n e ti és m ű fa jtö rté n e ti problém ák foglalkoztatták. M odern össze­ hasonlító e tn o g rá fia i és v a llá stö rté n e ti szem pontok a lk a l­ m azásával v izsg á lta a hom erosi eposzokat. Idevonatkozó eredm ényeit a külföldi tu d o m á n y is elism eréssel fogadta (Zur religionsgeschichtlichen W ertung H om ers, L und 1924.; D er E id als Tat, Szeged 1924.). A görög v a llá s tö rté ­ netet nem csak egyes részletkérdések ú j m eg v ilág ítása (K ronos und die T itanen, B ologna, 1932.), hanem a vallástö rté n eti k u ta tá s elvi és m ódszertani kérdéseinek m eg­ v ita tá sa ú tjá n is (K ultus und M ythos, E P h K 61:131—334.) gazd ag íto tta. E g y ik nagyobb tan u lm á n y á b a n (R efrigerium , Szeged 1937.) egy a n tik szó, illetve fogalom tö rté ­ n e té t k íséri nyom on a m odern időkig fe ltá rv a a n n a k m ély v a llá stö rté n e ti h á tte ré t. Feldolgozta az a n tik görög iro d alm at a Dézsi-féle »V ilágirodalm i Lexikon«-ban, értékes észrevételeket közölt a görög irodalo m tö rtén eti k u ta tá s m ai állásáról, k i-k ité rt egyes a n tik görög író k v izsg á latá ra (így pl. H erodotos prózája, E P h K 67:1—25.) s á lta lá n o s m ű fa jtö rté n e ti problém ákkal is foglalkozott. H iányos lenne e vázlatos kép, h a nem em lítenénk meg, hogy m in t a klasszikus ta n u lm á n y o k n a k lelkes m űvelője, m eggyőződéses híve, több érték es tan u lm á n y b a n fe jte ­ gette egyrészt a klasszika-filológiai tan ulm ányok je le n ­ tőségét és m ai helyzetét, m ásrészt az a n tik v itá s eleven erejét s a görög életeszm ény érté k ét és jelentőségét m ai m odern k u ltú rá n k szám ára. M eggyőződésünk szerin t M aró t K ároly m ár régen k i­ érdem elte az akadém iai tag sá g b a n rejlő k itü n te té st s A kadém iánk valóban egy buzgó kutató fá ra d h a ta tla n , eredm ényekben gazdag, k ü lfö ld i szakkörökben is m éltá ­ nyolt m u n k ássá g á t ism erné el azzal, ha őt levelző ta g ja i közé v álasztan á. Huszti József r. t. Láng Nándor r. t. Pais Dezső r. t. Viszota G yula r. t.

B risits Frigyes 1. t. Ligeti Lajos 1. t. M oravcsik Gyula 1. t. Förster Aurél r. t.

9 AZ I. OSZTÁLY (В) ALOSZTÁLYÁBA R E N D E S TA G N A K : A lu líro tta k BARTÓK BÉLÁT, A kadém iánknak 1935 ó ta levelező ta g já t, rendes tag n ak a já n lju k az I. osztály, B) alosztályába. Im m á r épp negyven éve, hogy 1905—6-ban B artók, K o d ály Z oltánnal eg yütt, m egkezdte teljes tudom ányos felkészültséggel a m ag y a r n épdalkincs feltárását, am e­ lyet később szlovák, rom án, arab , tö rö k s napjainkban a m e rik a i indián vidékeken végzett g yűjtések követtek. T udom ányos népd alg y ü jtő i m u n k ásság a teh át útjelző fontosságú az európai zenetudom ányban: a Dunam edence s különösen D élkelet-E urópa népzenéje elsősorban B a rtó k kiad v án y ai révén k e rü lt a m ai zeneíolklore elő­ terébe. 1937-ben fra n c iá u l m egjelent összefoglaló ta n u l­ m á n y a (Népzenénk és a szomszéd népek zenéje, m agya­ ru l m á r 1934-ben) a külföld szám ára is tanúságot te tt a m ag y a r népzene sugárzóerejéről, v a g y is a m agyarságot környező népek zenéjére g y akorolt eleven hatásáról. E nagy, szintétikus feladatok m egoldása m ellett azon­ ban B artók az a n a litik u s m unka á lla n d ó továbbépítésé­ ről sem feledkezett m eg: Legutóbb m a g y a r népi d a lla ­ m ok ú j p á rh u z a m a ira a messzi A n ató l iában bukkant, ezen a m agyar szem pontból eddig szám on sem ta rto tt terü lete n , am i ékes bizonysága a n n a k , hogy népzenénk ősi gyökereinek fe ltá rá sa csakis a közel- és távolkeleti népek m inél szélesebb körének b e v o n ásáv al lehetséges. M int zeneszerző, B artó k m ár a század eleje óta a m odern zene európai jelentőségű ú ttö rő je . Nem téve sem m iféle engedm ényt a közízlés m a ra d isá g á n ak , á lla n ­ dóan új, előtte nem is se jte tt zenei szépségek felé tö r: nevéhez m a m ár egy m inden ízében k o ru n k szelleméből s a rja d t s a népi ih le té st többnyire csak távolról sejtető zenei form anyelve m egterem tése fűződik. M int a zon­ gorairodalom nagy klasszikusainak szigorú erőben szinte egyedülálló tolm ácsolója, klasszikus szigorúságot, töké­ letesen lezárt a rá n y o k a t é rv én y esít legújabb zongora­ szerzem ényeiben is (M ikrokozm osz); em ellett azonban zenekari m űvei, kórusszerzem ényei s m ás szólóhangsze­ rek szám ára íro tt kom pozíciói szin tén állandó feszült­ séggé fokozzák az újszerűséghez fűződő sajáto s varázst. 1943-ban bem u tato tt hegedűversenyét a zeneirodalom ш а m á r e m űfaj fejlődésében valóságos szintézisnek te-

f

10 k in ti: B a rtó k összefoglalja m in d a z t, — mégpedig s a já t legszem élyesebb zenei nyelvén — am i lényegeset ezen a hangszeren m ondottak. B ach és B eethoven hegedűverse­ nyétől, B rah m so n át, egyenes v o n al vezet az új B a rtó k műhöz. Az elm ondottak a la p ján jo g o sn ak látszik te h á t az a rem ény, hogy a hazánktól jele n le g távollévő B a rtó k , m in t alkotó m űvész és m in t zen ek u tató , más, szám u n k ra m ég ism eretlen , de talán időközben m á r elkészült je le n ­ tős m ű v ekkel is jogot ta r t h a t a r r a , hogy A kadém iánk rendes ta g ja i közt fo ly ta th a ssa különösen nag y érték ű , ko rszak alk o tó m unkásságát. Németh! G yula ig. és r. t. P ais Dezső r. t. Zsirai M iklós 1. t. M oravcsik Gyula r. t.

L igeti Lajos, 1. t. K n iezsa István 1. t, E ckhardt Sándor 1. t. Tam ás Lajos 1. t.

A lu líro tta k KODÁLY ZOLTÁN 1. tagot rendes ta g u l a já n lju k az A kadém ia I. o sz tá ly á n a k B) alosztályába. K o d ály zeneszerzői és zen etu d o m án y i m űködése m a m á r n em zeti jelentőségében m in d e n k i előtt tisz tá n áll. Ö volt az, a k i népzenei k u ta tá s a iv a l párhuzam osan, az u tó ro m a n tik a és az im presszionizm us fárad t kifejezésfor­ m á it a nép ősi zenéjének fris s ihletésével v á lto tta fel s aki, a m ag a dallam terem tő e re jé t klasszikus m űgonddal érték esítv e, a m ai m agyar zene legnagyobb m elodikus tehetségévé em elkedett. E g y sz e rsm in d a népzene m élysé­ geiben gyökerező m ag y arság áb a tu d ta olvasztani m in d ­ azt, a m it N yu g at zenei k u ltú r á já tó l kapott. »Egyik k e­ zü nket •— ír j a egy h ely ü tt — m ég a kozák-tatár, a v o tjá k , cserem isz fogja, m ásikat B ach, P a lestrin a. F e la d a tu n k összehozni a távoli világokat, E u ró p a és Ázsia k u ltú r á ja közt híd, összekötő szárazföld lenni.« E hatalm as sz in té ­ zisre é p ü lt K odály jellegzetes zenei világa, am ely a zenei szim bolika teré n is új tá v la to k a t n y itó , mélyen szem élyes m űvészet. A lkotóerejének tö re tle n lendületét B alassa és P ető fi-v ersek re szerzett leg ú ja b b kompozíciói, v a la m in t 1942-ben í r t és 1944-ben n a g y s ik e rre l bem utatott orgona- # m iséje bizonyítják. E gyszersm ind pedig az a K odály, aki 40 év k u ta tó ­ m u n k á ja á lta l, B artók B é lá v a l e g y ü tt legtöbbet te tt az igazi m a g y a r népdalkincs m egm entésére — 1934 ó ta B a r ­ tó k k al e g y ü tt szerkeszti A k a d é m iá n k nagy nép d alg y ü jtem én y ét — az utóbbi évek so rá n valóban n em zetünk

11 legnagyobb nevelői közé em elkedett. Abból a gondolatból kiindulva, hogy az idegen n ép ek közé ékelt m agyarság szám ára elemi létérdek legnem zetibb tu la jd o n a in a k lehe­ tőleg töretlen m egóvása, ő, a k i zeneszerzői ihletésében is m indenkor hajszálpontosan k ö v e tte a nyelv term észetes ritm u sá t, egész m ozgalomm á em elte a jó m agyar ejtés ügyét. A m a g y a r zenei közízlés á ta la k ítá s á t is ő m u n ­ k á lja a legnagyobb sikerrel. A zenei m űveltség a la p já u l szolgáló iskolai énektanítás telje s refo rm ját célozzák gyerm ekkórusai (Bicinia H u n g a ric a , 1937—1942, Iskolai énekgyüjtem ény, 1943.), s a m a zenei ünnepélyek, am elye­ k e t évről-évre az ország különböző iskolai én ek k arain ak élén m egjelenő K odály a v a t igazi üneppé, teljes egység­ ben m u ta tjá k e nagy m űvész és n ag y nem zetnevelő ko­ ru n k g y ak o rlati szükségeihez oly közel álló s mégis klaszszikusan kiegyensúlyozott, n em es egyéniségét. N ém eth G yula ig. és r. t. P a is Dezső r. t. Z sirai Miklós 1. t. M oravcsik G y u la 1. t.

L ig e ti Lajos 1. t. K n ie z sa Istv á n 1. t. E c k h a rd t S ándor 1. t. T a m ás Lajos 1. t.

LEVELEZŐ TA G N A K : A lu líro ttak m egújítjuk a já n lá su n k a t, am ellyel a m eg nem ta r to tt 1944. évi n a g y g y ű lé s tag v á lasz tása i elő­ készítéséül az I. osztály B) alo sztály áb a levelező tag u l a já n lo ttu k GALAM B SÁNDORT, a budapesti P ázm án y P é te r Tudom ányegyetem irodalom történész m a g á n ta ­ n á rjá t. A jánlásunkból ta g tá rs a in k szíves em lékezetébe idéz­ zük, hogy G alam b Sándor az irodalo m tö rtén et m ódsze­ reirő l is önállóan gondolkodik; tan u lm á n y a in ak egy része a m ag y a r líra stílu sk érd éseiv el foglalkozott: az irodalm i népdal kifejlődésével, a kiegyezés u tán virágzó lír a m otívum divatjával, a m o d ern lírá n a k egyik P ető fire visszavezethető form ai sa já tsá g á v a l. É rdeklődésének másik te rü le te a m ag y ar novella és ra jz ; az utó b b in ak első fejlő d ésrajz á t neki köszönhetjük, az előbbinek vizsgálata n é h á n y nagy írónk n o v ellater­ m ésének (V örösm arty, G yulai) új m egállapításokban gazdag m é lta tá sá ra serkentette. Legbővebb a m agyar d r á m a tö rtén etére vonatkozó m unkássága. A részlettanulm ányok term ékeny sora

12 u tá n A m agyar drám a tö rté n e té t ír ta meg a B ésánjutalo m á lta l ju ta lm a z o tt p ály am ű b en 1867-től 1896-ig. E rrő l idéztük C sászár E lem ér k ritik á já n a k m eg á lla p ítá ­ sát, am ely kettőben em eli B a y e r d rá m a tö rté n e ti össze­ foglalása fölé: színészettörténeti a d a ta ié rt és a tá rg y a lt d rá m á k n a k színpadi értékeléséért. V égül u ta ltu n k a rra , hogy G alam b szép író p ály ájá­ nak is v a n n a k szép sikerei: a N em zeti Színház színpa­ dán előadott, önálló vagy m e g ifjíto tt drám ái. M indezek a lap ján G alam b S án d o rt levelező ta g n a k a já n lju k . Viszota Gyula r. t. Huszti József r. t. P ais Dezső r. t. Kéky Lajos r. t.

A lszeghy Zsolt 1. t. B risits Frigyes 1. t. Laziczius Gyula 1. t. Láng Nándor t. t.

A lu líro tta k tisztelettel levelező tagul a já n lju k az 1. osztály B) alosztályába ILLYÉS GYULÁT, az író t és költőt. Illy é s G yula korunk iro d a lm á n a k egyik legelism er­ tebb vezéregyénisége. E rre k e ttő k épesíti: a falu népéből kiem elkedő sajáto s költői tehetsége és nagy irodalm i k u ltú rá ltsá g a . Az előbbi szab ja m eg egész gondolkodá­ sá t: h a tá ro z o tt h iv a tá sv á lla lá sá t, am ellyel a m ag y ar íöldm ívesnép lelki és a n y a g i felsz ab a d ítá sá ra kötelezte el m ag át, s am ellyel író to llá t e lélekkel v á lla lt életfel­ a d a t b etöltésére szentelte. M inden idegszála és m inden em léke e h iv a tá s irodalm i m eg v a ló sításá ra kényszerí­ te tte ; költészetéből népének ínsége, lélektom pító élet­ nyom ora, keserves küzdelm e s iv ít felénk, a nép szem é­ nek tüzéből a keserűségből táplálkozó gyűlölet szik rája csap felénk. K épek sorakoznak gazdag; költői változatos­ sággal a leikébe ivódott népi alakok emlékeiből, nem iro d a lm i céllal felidézettek, h an em szívéből életrekelők. M aga is nem es elszántsággal és tiszteletrem éltó hűség­ gel v á lla lja a közibiiktartozás tu d a tá t és ezért lírá já n a k legm elegebb term ékei a h a z até ré s á tfű tö tt h an g u la táb a n születtek. K öltészete h iv a tá s á n a k tá m o g a tá sá ra szolgál a c salá d já n a k élete köré é p íte tt fa lu k u ta tó tan u lm á n y : A p u s z tá k népe és tágabb fa lu é le te t bem utató a d a tg y ű j­ tése: a M agyarok. Nem a p o litik a i célzat, hanem az eg y ü ttérzés és sorsm egértés bensősége em eli ezt a két könyvet a fa lu k u ta tá s d iv ato s term ékei fölé; és épp e két m ozzanat m agyarázza meg, hogy idegenkedik m in-

den túlzástól, hangoskodástól. S zubjektív em lékekkel regényessé szövődik e fa lu ra jz a K ora tavasz két köteté­ ben, ahol a sa já t életso rsa átköltésével a r r a vet világot, hogyan válik a falu fia a falu sorsának társa d alm i h a r ­ cosává. N agy irodalm i k u ltu rá ltsá g a elsősorban fran cia m ű ­ v eltséget jelent, a m irő l a V ilágirodalom kincsesházában a francia irodalom b em u tatásáv al s itt egyben to l­ m ácsolásával tesz é rté k es bizonyságot. A sa já t poézise is fra n c ia hatások a la tt in d u lt, de form ai ú jságai h a m a ­ ro sa n a m agyar népi költészet ihlető erejében frissülnek ú jszerű m agyar költői form ává. M odern ez a költészet, de az olvasó egyre érzi, hogy valam i ősm agyar költőiség ü d ítő írissesége lü k te t benne, m int a tóban a benne fakadó források gyöngyöző bugyborékolása. Iro d a lm i m űveltsége sajátos m a g y a r iro dalm isággá nem esedik és épp ebben van igazi irodalm i értéke írá sa in a k . M int korunk iro d a lm á n a k egyik legértékesebb m u n ­ k á sát, tisztelettel a já n lju k A kadém iánk I. osztályába. «

H uszti József r. t. Ném eth Gyula r. t. P ais Dezső r. t.

Ligeti' Lajos 1. t. Zsirai Miklós 1. t. Alszeghy Zsolt 1. t. Laziczius Gyula 1. t.

TURÓCZI-TROSTLER JÓZSEFET az A kadém ia I/B osztályába levelező tag n a k a já n lju k . Szinte egy életet tö lt ki az a sokoldahi és m indig értékes m unkásság, am elynek elism erő érdem éül kérjü k , hogy az A kadém ia fogadja be tag jai so rá b a T uróczi-T rostler Józsefet. Az a m unkakör, am elyen T uróczi-T rostler József az irodalom történet és tu d o m án y gondolatát szolgálta, szé­ les terü leten oszlik el. K iterjed a ném et-m agyar filológia, az összehasonlító iro d alom történet, a m esekutatás, a szövegkiadás n y ú jto tta p roblém ákra és az európai eszmeá ra m la to k m ag y a r so rsán ak m eg világítására. B iztos tárg y ism eretek en a la k u ló tudom ányos lelkiism erete, szé­ les látókörű tá rg y lá tá sa , fegyelm ezett módszere, m élyen szemlélődő elm éjének finom fénye m indig szilárd és m eg­ n y u g ta tó eredm ényekhez vezetik. Részletezve m u n k áin a k , tan u lm á n y a in ak irá n y a it, ezeknek egy része bizonyos tá rg y tö rtén eti m otívum ok sa já to s ú tjá t dolgozza fel. Ide tarto zn a k : Nosce te ipsum ,

14 János p ap o rszág a. Fenékkel fe lfo rd u lt világ. T ótágast álló világ. A m it fü l nem h allo tt, a szem meg nem já ra . A F ülem üle és a B ánk bán tém a tö rté n e te. Az e u ró p a i és az antik e szm eáram lato k n ak a m ag y a r szellemi é le tre alak ító h a tá sá t v izsg á lja : M agyari I s t­ ván: Az o rszág o k b an való sok ro m lá so k n a k okairól. M a­ gyar C a rte siá n u so k . K eresztény S eneca. K eresztény H e­ rakles. A m a g y a r szellem eu ró p aizáló d ásán ak első form ái. A m ag y a r n y e lv felfedezése c. tan u lm á n y a ib a n . Id e ta r­ toznak szö v eg k iad ásai is: Ének a barátság ró l. A nyúl éneke. L a u s P o d ag rae. A m a g y a r irodalom önállósodásának, az európai pél­ dáknak hozzá hasonuló fo ly a m a tá t fig y eli meg e nem ű ta n u lm á n y a ib a n : Faludi. A B alassa-v ersszak eredete. A m agyar sz em é ly i költészet első képviselője (ném etül). A m ag y ar tö rté n e ti próza kezdetei. T erm ék en y és ú j m egvilágításhoz vezető szem ponto­ kat vet fel s j u t el friss eredm ényekhez a m esekutatással foglalkozó ta n u lm á n y a ib a n : M esenyom o ka 19. sz. m agyar irodalm ában. H istó riá k és m esés fa b u lá k . A m ese fe lfe ­ dezése és a m a g y a r mese a 18. században. T árgy történet, m esetörténet, stílustörténet. Egészen e g y é n i törésen h a la d n a k azok a m u n k álatai, am elyekben a m ag y a r irodalom és szellem i élet európai útjait, te rje sz k e d é sé t k u tatja : M a g ya r elem ek a 16—17. század n é m e t irodalm ában. Dózsa G yörgy a ném et köl­ tészetben. B á n k bán, Széchy M ária, Z rín y i, a költő. Iréné, Petőfi tá r g y tö rté n e te a ném et költészetb en . Ebben az irányban h a la d n a k azok az értekezései, am lyekben a né­ met irodalom v ilá g a felől v ilá g ítja m eg a m agyar iro­ dalm i élet e g y e s tényeit: K e rtb e n y K á ro ly n a k a ném et írókkal f o ly ta to tt levelezése. A dy n ém et fordításairól. C zvittinger D. ném et visszhangjáról. E zt a kapcsolatot m élyíti el A m a g y a r irodalom n ém et forrásaihoz c. for­ ráskutató ta n u lm á n y á b a n . V iszont n ag y o n becsesek azok a cikkei összefoglalásai is, am ely ek b en a ném et szellem i életet tá jé k o z ta tja a m agyar iro d alo m törekvéseiről, irá ­ nyairól és tö rté n e té rő l: A m a g y a r irodalom tö rtén ete (németül). A m a g y a r irodalom tö rté n eté n ek vázlata. (Wells v ilá g tö rté n e té n e k fo rd ítása m ellett.). 1910 óta állandóan is m e rte tte a külföld sz á m á ra a m ag y ar iroda­ lom és a szellem i tudom ányok m a jd n e m m inden fonto­ sabb m o zz a n a tá t a P ester Lloydban. K ülönleges érdeküek és é rté k ű e k a ném et írókkal *

15 foglalkozó esszéi. Ezek között kiem elkednek Goethe m a­ g y a r h a tá s á t k u ta tó tan u lm án y ai. Becses szolgálatot végzett az irodalom tudom ány elm élete te ré n is. Az elsők egyike volt, aki összefoglalta az újabb iro d alo m tö rtén eti m ódszerek főbb irá n y a it: Ü jabb irá n y o k a ném et iro d alo m tö rtén eti k u tatá sb an . Form en europäischer E in sa m keit. T hom as M anns W eg zu m M ythos. E sszéíró képességének, m űvészi fogékonyságának és finom ult ízlésének szolgáljanak tan ú sá g tev ő iü l A dyról, B abitsról, K osztolányiról, H a u p tm a n n ró l és G. K ellerről szóló szellem i arcképei. Az iro d alo m tö rtén et és a szépirodalom h a tá rv o n a lá n áll két átdolgozása: M agyar R obinsonok. — M agyar S im p licissim u s. • A pozitív eredm ényekben gazdag és a szellem i élet m agasabb v o n u la ta it egyénien lá tta tó m unkásság n a­ gyon értékes összefoglalását tü n te ti fel T uróczi-T rostler József tudósí pályaképe. Az A k ad ém ia értékes m u n k a tá r­ sa t nyer benne, aki bizonyára még tevékeny m űködésé­ vel hűségesen és term ékenyen fogja szolgálni az A kadé­ m ia eszméit. Brisits F rigyes Horváth János Huszti József r. Zsirai Miklós 1.

1. t. r. t. t. t.

A lszeghy Zsolt 1. t. M oravcsik Gyula 1. t. K niezsa István 1. t. Tamás Lajos 1. t. Gáldi László 1. t.

T isztelettel a já n lju k az A kadém ia I/B ) osztályába levelező ta g u l ZILAHY LAJOS szépírót. Ezzel az a já n lá ssa l nem csak Z ilah y Lajos m unkás­ ságának m éltó elism erését k é rjü k az A kadém iától, h a­ nem e g y ú tta l az A kadém ia nem es h ag y o m án y át is kí­ v án ju k szolgálni, am ellyel m indenkor elism erő tiszteletadással fo g ad ta tag ja i sorába az irodalom kim agasló jeleseit. Zilahy L ajo s írói m űködését m in t költő kezdte. (Ver­ sek, 1915.) A n n ak id ején Beöthy Zsolt elism erése és teh e t­ ségébe v e te tt bizalm a vezette be első könyvét az iro d a­ lomba. Z ila h y írói értéke, m ag át véglegesen m eghatá­ rozó egyénisége azonban a regény- és drám airodalom terü letén bontakozott ki m indinkább m élyülő vonások*

16 kai. E le in te bizonytalanul és egy kissé sú ly ta la n u l is kereste irá n y á t (H alálos szerelem . Regény. 1922.), de c sa k h a m a r rá ta lá lt ö n m ag á ra s egyre szilárdabb és é rté ­ kesebb erővel fejlődött tovább. Az első v ilá g h á b o rú t követő társad alo m vajúdó, sz éth u llo tt és lázas a n y a g á ­ ban ta lá lta meg azt az ih lető fo rrást, am elyből felépí­ tette a m ag a egészen egyéni lá tá s ú világképét. R egényés d rá m a a la k ja in a k lelki rengései, tá rsa d a lo m ra jz á n a k ellen tétek tő l feszülő összeütközései, az élet k ieg y en líté­ séért harco ló szociális len d ü le te m ind tele v an n ak oltva a h á b o rú u tá n i m agyar v ilá g szenvedéseivel s ezek m eg­ o ld ásain ak jobbra és tö b b re kívánkozó vágyódásával. (L. ezekre vonatkozólag legkiem elkedőbb m ü v eit: H aza­ járó lélek. Színm ű. 1923. S ü t a nap. Színm ű. 1924. Z ene­ bohócok. Színm ű. 1925. A k é t fogoly. Regény. 1927. A fe ­ hér szarvas. Színmű. 1927. A tábornok. Színm ű. 1928. V a la m it v is z a víz. R egény 1928. A lélek k ia lszik . R e ­ gény. 1932. A feg y v e re k visszanéznek. Regény. 1936. A szű z és a gödölye. S zínm ű. 1937..) Tém am egfogása m indig pontos és élesen k ö rv o n ala­ zott, bele v an sü rítv e a ko r te rh e lt levegője, de m egol­ dása sokszor v ita th a tó és n y u g ta la n sá g b a n is h a g y ja az olvasónak kiegyenlítésre v á ró igényét. A regényíró és a d rá m a író nem m indig k ü lö n ü ln ek el egym ástól benne, m ódszereikkel egym ásba n y ú ln a k át. Ez azonban csak a m űfajo k hagyom ányosan értelm ezett tisz ta sá g á t za­ v a rja . M ásrészt viszont en n ek a kölcsönös felv á ltá sn a k köszönhetik regényei a lelki élet elem zéseinek d rám ai m enetű és izgalm ú g azd ag ság át, drám ái pedig a cselek­ m ényesség árad ó bőségét. íg y alakul ki a Z ilahy-féle m ű alk o tá sn a k az a sajáto s egyénisége, hogy — b á r esz­ m ei légkör lengi körül — m in d ig az erős és az egész élet ta la já b ó l h a jt ki, em b erei pedig koruk problém ái­ nak k itű n ő valóságérzékű hordozói. A lk o tása in ak kényes feszültségét m űvészi egyen­ s ú lly a l o ld ja fel m indig ü d e és term észetes könnyedségű elbeszélő készsége, párbeszédeinek finom d rám a i d iale k ­ tik á ja , nyelvének napfényes tisztasága, de m indenek fölött az a nem es em beri m a g a ta rtá sa , am ellyel az élet eléje v e te tt kérdéseire válaszol. A tények nem m onda­ n ak el n ek i m indent. E zek en felül m agának is m indig van m ondani, b írálni és h ird e tn i valója. E z é rt azonban sohasem lesz sem elrontója, sem m egbántója m űvészeté­ nek. Legjobb képességeivel alk o tó an hisz az irodalom

17 m agasabbrendű h iv atá sáb a n , hogy több és nagyobb gyen, m int az élet. Viszota Gyula r. t. P ais Dezső r. t. Zsirai Miklós 1. t.

le­

Laziczius Gyula 1. t. Ligeti Lajos 1. t. Brisits Frigyes 1. t. A II. OSZTÁLYBA

T IS Z T E L E T I TAGNA K: BOLGÁR ELEKET, a rosztovi egyetem ta n á rá t, tiszte le ti tagnak a já n lju k . B olgár E lek a szociológiai irodalom nak régi kiváló, nem zetközileg elism ert m un­ kása, a k ire most n á lu n k különös h iv atá s v á r az orosz tudom ányos kapcsolatok kiépítésében is. Élesen átható, m ódszeresen dolgozó, lényeglátó elm e m indig friss prob­ lém aérzékkel és ú jsz e rű m egoldásokkal. Első m u nkája 1906-ban jelent meg N évjogok a polgári társadalom ban ■címen. V izsgálta a gazdasági m unkásm ozgalom fejlődés­ ta n á t s a választójog rendszereit. B ehatóan elem ezte H obhouse ta n á t az erkölcsi élet fejlődéséről. K ülön m un­ k á t í r t a m odern szocializm usról az E g y esü lt Á llam ok­ ban (E n tirickhtngsgeschichte des modernen Sozialism us in den V ereinigten Sta a ten . B ern, 1910.), m ajd a községesítési mozgalom kérdése kötötte le figyelm ét A m eriká­ ban. K i kell em elnünk A községi k u ltú rp o litik a felada­ tairól szóló jelentős tan u lm á n y á t. K ülön m unkákban v izsg á lta D urkheim ism eretelm életét, m ajd szociológiá­ já t (1917) s a szociológiai szintézis term észetét. Az első v ilág h áb o rú u tán K rie g und P roletariat (1923), R edner der französischen R e v o lu tio n (1928) cím ű m űveket írta . A N agy Orosz E nciklopédiában ő írta meg az 1848-as és 1918-as m ag y ar fo rrad alo m tö rtén etét hig g ad t és tá rg y i­ lagos form ában. Az a m e rik a i w orcesteri Clark-egyetem en T he in d u stria l characteristics of modern society cím en előadásokat ta r to tt. Tudós szem élyisége A kadé­ m ián k értékes g y a ra p o d á sá t jelentené. Szekfű Gyula r. t.

Kornis Gyula ig. és t. t.

A lu líro tta k m ú lt évi ajá n lásu k a t, m ellyel POLNER ÖDÖN rendes tag o t a II. osztályba tiszte leti tag n ak jelöl­ ték, m eg újítják. Tom csányi Móric r. t. Balogh Jenő ig. és t. t. F inkey Ferenc t. t.

Kuncz Ödön 1. t. Búza László 1. t. Kolosváry Bálint ig. és r. t.

18 A II. o sz tá ly b an tiszteleti ta g n a k a já n lju k dr. VÁMBÉRY RUSZTEM ET, a büntetőjog és a szociológia régi jeles m ű v elő jét. Nagyobb m unkái közül A házasság vé­ delm e a büntetőjogban (1901; 492 1.), B ü ntetőjog és e tik a (1907 ; 200 1.), B ü n tető jo g (1913; I. 273, II. 187 1.) és a B ü n tető p e rre n d ta rtá s (492 1.) cím űeket em eljük ki. K i­ sebb ta n u lm á n y a in a k és cikkeinek — am elyeket k ite r­ jedt n y e lv tu d á s a folytán külföldi folyóiratokban is m eg­ je le n te tett — szám a légió. M űvei széles jogtörténeti, összehasonlító-jogtudom ányi és szociológiai alapon épül­ nek fel. T a rta lm u k a t eredeti és világos gondolkodás, v alam in t éles jogászi logika, fo rm á ju k a t szellemes, könnyed és élvezetes stílus jellem zi. Szociológiai felfogá­ sán S pencer filozófiájának h a tá sa érzik. E felfogás a la p ­ ján ta rto z o tt a »Huszadik Század« (1900—1919) c. folyó­ ira t szellem i irá n y ító i közé. A b u d a p e sti egyetem jogi k a rá n m in t m a g á n ta n á r s rövid ideig m in t a K árolyi-korm ánytól kinevezett ny. rendes t a n á r m űködött. Az a n n a k id e jé n bekövetkezett politikai v á lto z ás véget v etett ta n á r i m űködésének, de irodalm i m u n k ássá g á n ak nem. E z t fo ly ta tta gyakorló ügyvédi tevékenysége m ellett is, különösen m in t az 1925ben a la p íto tt »Századunk« c. társad alo m tu d o m án y i szemle szerkesztője. M ajd egyik a m erik ai egyetem től előadások t a r t á s á r a kapván m eghívást, M agyarországról eltávozott. H a p o litik a i körülm ények e k k én t bele nem játsz an a k életsorsának a la k ítá sá b a, az A k ad ém ián ak bizonyára m ár régen ta g ja volna. Szladits K ároly r. t.

Moór Gyula r. t.

A II. OSZTÁLY A ) ALOSZTÁLYÁBA R E N D E S TA G N A K : A lu líro tta k a II. osztály A) a lo sztály áb a a m ű it év­ ben rendes ta g n a k jelölt BARTÓK GYÖRGY a já n lá s á t fen n ta rtju k . Moór G yula r. t.

Dékány István 1. t. Prohászka Lajos 1. t.

A lu líro tta k a II. osztály A) a lo sztály áb an betöltésre váró rendes ta g sá g i helyek egyikére a já n lju k HOLUB JÓZSEF levelező tagot. N

19 H olub a m a g y a r jogtörténelem kiváló m űvelője. Le­ velező taggá tö rté n t m egválasztása ó ta is (1923) élénk tevékenységet fe jte tt ki. K i kell em elnünk Zala m egye története a középkorban c. nagy m u n k á já t (488 1.), am ely a középkori m egyei és közigazgatási életnek rendkívül becses forrásm űve. A leánynegyedről szóló tan u lm án y ai élénk visszhangot k eltettek a jo g tö rté n e t m űvelői köré­ ben, am ely a z u tá n e kérdés részleteinek tisz tá z á sá ra veze­ tett. A k irá ly i várm egyék eredetéről, a korm ányzói m éltó­ ságról szóló ta n u lm á n y a i ugyancsak figyelem re m éltók. A T olna v árm egye m últjáró l cím ű sorozat szerkesztésével a m egye tö rté n e te irá n t érdeklődőknek te tt jelentékeny szolgálatot. S z á m ta la n kisebb cikke és b írá la ta tanúsko­ dik arról, hogy a m agyar történelem nek sokoldalú és sze­ rencsés m űvelője, aki tudom ányos m u n k ásság án ak ered­ m ényeit a m ú lt évben m egjelent A m a g ya r alkotm ány története c. m űve I. kötetében é rté k esíte tte . M egválasz­ tá s a egy tudós élet méltó ju ta lm a z á sá t jelentené. Eckhart Ferenc r. t. Domanovszky Sándor ig., 1.1. Hodinka A n tal r. t. Madzsar Imre r. t. H ajnal István r. t. LEVELEZŐ T A G N A K : A M agyar T udom ányos A kadém ia I I . A) osztályának levelező ta g já u l a já n lju k dr. H O R V Á TH BARNÁ-t, a ko­ lozsvári B^erenc József T udom ányegyetem nyilvános rendes ta n á rá t. Dr. H o rv á th B a rn á t elsősorban az ism eretelm élet, a m ódszertan és a tudom ányelm élet kérdései foglalkoztat­ ják. Ezek m egoldásától rem éli a jogelm élet haladását. M agát a jogelm életet a szociológiába illeszti bele, de s ú ly t helyez a lélektani m egalapozásra is. A jogot szem­ léleti tünem énynek, tényelem ek és értékelem ek gondo­ la ti k ap cso latán ak ta rtja . G ondolkodása a tiszta jogtan, az angol p lu ra liz m u s és az am erik ai ú jrealizm us irá n y ­ z a ta iv a l ta r t fenn kapcsolatokat. M űködésének jelenté­ keny része ta n tö rté n e ti jelentőségű, b ehatóan foglalkozott az ókori görög jogelm élettel is. E gyetem i nyilvános ta n á rrá 1929-ben lett, m iu tán m a g á n ta n á rá v á h a b ilitá ltá k nem csak a jogbölcseletnek, hanem 1927-ben a budapesti P ázm án y P é te r Tudom ány­

20 egyetem bölcsészettudom ányi k a r á n az etikának is. M eg­ h ív o tt ta g ja A kadém iánk filozófiai bizottságának. A M. Tud. A kadém ia jo g tu d o m án y i bizottságának kiad v án y so ro zatáb an jelent m eg az 1943. évben n ag y sza­ bású A n g o l jogelm élet c. m u n k á ja (X. X 657. L), ezt m eg­ előzően, 1942-ben pedig A g é n iu sz pere (Kolozsvár, 1942, 226 1.), m ely k ét v ilágtorténeti jelentőségű peren k ív á n ja bem u tatn i p jog szociológiai és lé le k ta n i szerepét: a szi­ gorít jo g tétel m indig bizonyos erő szak o t tesz a jogeset gé­ niuszán, viszont épp ez ad a lk a lm a t arra , hogy a m é ltá ­ nyosság végre á ttö rje a szigorít jogot. 1942-ben jelent m eg A k ö zvé lem é n y vizsgálata (K olozsvár, 167 1.) is, a közvéle­ m én y k u ta tá s m ódszereinek b e m u ta tá sa . K orábbi m űvei közül a következőket em eljük k i: A z erkölcsi norma term ésste (Bp., 1926, 195 1.), m ely et A kadém iánk a G orove-díjjal ju ta lm a z o tt. Les Seurces d u D roit p o sitif (P áris, 1934. A n n u a ire de lT n stitu t I n te r n a ­ tional de P hilosophie du D roit e t de Sociologie J u rid iq u e 132—144 c). re fe rá tu m á t az e m líte tt intézet párizsi kon­ gresszusán o lv asta fel. R echtssoziologie (Berlin, 1934. 331 1.) c. m űvében m ódszertani és tudom ányelm életi vizsgáló­ dást fo ly ta t a jogszoeiológia W dom ányjellegét illetően, m ajd az ennek eredm ényeként n y e r t egybevető — szünoptik u s — m ódszert a jogszociológia néhány fő kérdésére alkalm azza és az eljárási jogelm élet m ellett foglal á llá st. E m űvének rö v id francia k ia d á s a Sociologie J u rid iq u e et Théorie Processuelle du D roit cím en jelent meg (A rchives de P hilosophie du D roit et de Sociologie Ju rid iq u e, 182— 242). Az 1937-ben P árizsban t a r t o tt D escartes-kongresszus k iad v á n y á b a n jelen t meg La ré a lité , la valeur et le d ro it c. ta n u lm á n y a (42—48). További fontosabb m űvei: A jog­ elm élet vá zla ta (Szeged, 1937. X X V I. 265 1.), L ’ a ven ir de Г organisation internationale (Sofia, 1939. É tudes de d ro it en ho n n eu r de V. Ganefí. 99—119 bolgár és 121—139 f r a n ­ cia nyelven), Der Sinn der U to p ie (Zeitschrift fü r öffent­ liches H echt. X X . 194. 1. 198—230. 1.), A jogszociológia ú tja (T ársadalom tudom ány, X X I. 1941. 43—74. 1.). M indezek a la p ján tisz te lettel a já n lju k a M agyar T u ­ dom ányos A kadém iának dr. H o rv á th B arna levelező taggá v á la sz tá sá t. Sziadits K ároly r. t.

B alás P. Elemér 1. t. Marton, Géza 1. t. ifj. Boér Elek 1. t. H eller Erik 1. t.

21 A lu líro tta k tisz te lettel a já n lju k a II. osztály A) alosz­ t á l y á b a levelező ta g n a k dr. SZ E M E R E SAM U tan ü g y i főtanácsost, az Orsz. Izr. Tanítóképző In té z e t nyug. igaz­ g a tó já t, a filozófiának kiváló m űvelőjét és finom ízlésű írót. Szemere iro d a lm i m unkássága h á ro m ágú. Ja v a ré s z ­ ben a filozófia tö rté n eté re irá n y u l; így m in d já rt első n a ­ gyobb m u n k ája, am ely Giordano B rú n ó v a l foglalkozik (M. Tud. A kad. 1917.) és irodalm unkban m áig ez írónak legjobb m onografikus feldolgozása. E hhez csatlakoznak dolgozatai D escartesról, Leibnizről, Spinozáról, K an tró l, Hegelről, S chleierm acherről, S chopenhauerről, B ergson­ ról, Spenglerről, továbbá A jelenkori filozófia főbb irá ­ n y a i című (1923), az utolsó félszázad filozófiai m ozgalm ai­ ról tájékoztató m űve. M unkásságának m ásik ága az e sztétik áb a nyúlik. D oktori értekezésétől kezdve (A z e szté tik a i játékelm élet, 1904) számos ta n u lm á n y a az e szté tik á n ak egy-egy fontos fejezetét dolgozza ki (A tragikum , Szellem esség és k o m i­ k u m , A m űvészet m in t valóságértelm ezés, stb.). Végül m u n k ássá g a harm ad ik cso p o rtja általános filo­ zófiai és pedagógia irányú. (Tudom ányos gondolkodás és filozófiai gondolkodás, Történetfilozófia, P edagógia és filozófia stb.). Id e sorolhatjuk fordítói tevékenységét is (Giordano B runo, Pestalozzi, J . Dewey). E zt a sokágú és gazdag m u n k ásság o t m indam ellett egységes alapszem lélet h a tja át, am ely kiv áltk ép p en értékíilozófiailag m eghatározott, a nélk ü l azonban, hogy ennek pszichológiai m ozzanatait elhanyagolná. E nnek kö­ szönheti, hogy tö rté n e ti tárg y ú feldolgozásai objektív m ódszerük m elle tt is finom beleérző készségéről ta n ú s ­ kodnak, meg hogy esztétikai m unkái nem légüres térben mozgó konstrukciók, hanem esztétikai élm ények filozófiai szellem ű in te rp re tá c ió i. Szemere m egválasztásával az A kadém ia nem csak rég m egérdem elt k itü n teté sb en fogja részesíteni filozófiai iro ­ dalm unknak ezt a valóban k itűnő m űvelőjét, hanem sze­ m élyében o ly a sv a la k it nyer, aki frissesége ellenére is egy A kadém iánkon rég ó ta m űvelt irá n y n a k — am elyet va­ laha Beöthy és A lexander képviselt — a folytatója. Tóth Zoltán r. t. /

K o m is G yula ig. és t. t. P rohászka Lajos 1. t.,

22 A II. o sztály A) alosztályába dr. TH EISS EDE m ű­ egyetem i m a g á n ta n á r levelező tag g á való m últ évi a já n ­ lását fe n n ta rtju k . Heller Farkas r. t. Navratil Ákos r. t.

Surányi-Unger Tivadar 1. t. Abay Gyula 1. t. ifj. Boér Elek 1. t. K ováts Ferenc 1. t. Balás K ároly 1. t.

A II. osztály A) alo sztályába dr. VARGA ISTVÁN c. ny. ren d k ív ü li ta n á r levelező tag g á való m últ évi a já n ­ lását fe n n ta rtju k . Baranyai Lipót ig. és t. t. Heller Farkas r. t. Navratil Ákos r. t. Kováts Ferenc 1. t.

Kenéz Béla 1. t. Balás K ároly 1. t. Surányi-Unger Tivadar 1. t. Abay Gyula 1. t. ifj. Bőén Elek 1. t. »

A II. OSZTÁLY B ) ALOSZTÁLYÁBA -J 'S ir* '

f...

R E N D E S TA G N A K : A II. o sztály B) alo sztályában m eg ü rü lt egyik rendes tagsági h e ly re b átorkodunk a já n la n i ALFÖLDI ANDR AS levelező tagot, a k i m egválasztása, 1933 óta, ren d k ív ü l ki­ terjed t m u n k ásság o t fe jte tt ki. íg y nagyszám ú dolgozata jelent meg P a n n ó n ia és D ácia tö rté n eté n ek és k u ltú rtö rté ­ netének problém aköréből, m elyekhez ta n ítv á n y a i k itű n ő rokontárgyú disszertációi csatlakoznak. Készülő nagy szintézise az ókori M agyarország tö rtén etérő l nem késhet m ár sokáig; e lő fu tá ra ennek az 1942-ben m egjelent B u d a ­ pest története az ókorban cím ű nagy tan u lm á n y a . M ás­ részt több tu c a tn y i cikke jele n t meg a K r. u. I II. század történelm ének fo rrá s k ritik a i és egyéb kérdéseiről; e k o r­ szak legjobb ism e rtje k é n t őt bízták m eg az akkori nagy világkrízis á b rá z o lá sá v a l a C am bridge A ncient H isto ry X II. kötetében (1939). A R óm a v áro sá b a n újévkor és a két nappal későbbi nagy császárünnepen osztogatott a já n ­ dékpénzekről szóló két könyve (1937 és 1942) a következő évszázad róm ai történelm ének új szintézisét készíti elő e jelentékeny ú j forráscsoportok k iak názásával, illetve fel­ fedezésével. E szintézis első fejezetei az Olasz Szem lében

23 (1942—1943) m egjelent K o n stan tin -tan u lm án y o k ; az utolsó n a g y pannon császárról, I. V alentinianusról szóló m ono­ g rá fiá ja is befejezés előtt áll. A róm ai császári jelvé­ n y ekről és a m o n arch ik u s e tik e ttrő l íro tt m űve (1934— 1935) standard m űve le tt a jo gtörténeti és régészeti, m ű ­ vészeti stb. irodalom nak. N éhány fejezet az eu rá z ia i lovaspásztornépek k u ltú rm o rfo ló g iájá t tárg y aló nagy m u n k á ­ já n a k is m egjelent az utóbbi években. E p ig rá fia i, num iz­ m a tik a i, v a llá stö rté n e ti dolgozataira m ost nem is té rh e ­ tü n k ki; oeuvre-e részletes m élta tá sá t M arót K á ro ly n a k a h azai ó k o rk u ta tást á tte k in tő dolgozata adja. A külföld is n ag y elism eréssel adózott Alföldi A n d rás eredm énydús tnunkásságának. íg y levelező ta g já u l v álaszto tta a v a ti­ k á n i P áp ai R égészeti A kadém ia, a B olgár Tudom ányos A kadém ia és a B a jo r Tudom ányos A kadém ia; tiszteleti ta g ja lett a K ir. S kót Régészeti T ársaságnak, a F in n R é­ gészeti T ársaságnak, a spanyol Régészeti, A thnológiai és A nthropológiai T á rsu la tn a k és több nagy num izm atikai tá rsu la tn a k , — hogy csak 1933 u tá n n y e rt k itü n teté seit em lítsük. Gerevich Tibor r. t. Madzsar Imre r. t. H ajnal István r. t. Tóth Zoltán r. t.

Nagy Lajos 1. t. Domanovszky Sándor íg., 1.1.

A II. osztály B) alosztályába rendes tag n a k a legm e­ legebben a já n lju k dr. RÉVÉSZ IMRE refo rm átu s püspö­ köt, levelező ta g u n k a t. N agy irodalm i m unkásságából a M agyar reform átus egyház történetének nagyszabású és m ély szem pontok szerin t m egírt kitűnő szintézise m ellett i tt egészen röviden csak két újabb ta n u lm á n y á t a k a rju k kiem elni: egy igen finom analízisen felépült értekezését a Századok 1936. évi folyam ából: Debrecen lelki válsága 1561—1571 és a M agyar M űvel ődéstörténelem III. köteté­ ben m egjelent R eform áció és ellenreform áció cím ű össze­ foglalását. Révész Im ré t az an y ag g y ű jtés alapossága m ellett, szem pontjainak eredetisége, gondolatainak fi­ nom sága és íté le té n ek elfogulatlansága jellem zik, olyan tulajdonságok, am elyek a kutató tu dósnak és földolgozó­ n a k legfőbb díszei. Szentpétery Imre r. t. Eckhart Ferenc r. t.

Domanovszky Sándor ig., 1.1. Hajnal István 1. t.

24 LEV ELEZŐ T A G N A K : A T om pa F eren c h a lá láv a l a II. osztály B) alosztá­ lyában m e g ü rü lt levelező tagsági h e ly re ú jra a m ag y ar régészet t a r t ig ényt. A nnál inkább, m ert m űvelői közül m ár szám osán elérték azt a színvonalat, am ely m egvá­ lasztásu k at in d o k o lttá teheti. R oska M árton, O roszlán Zoltán, R a d n ó ti A ladár, Szilágyi Já n o s, N agy Tibor, P á rducz M ihály és C sallány Dezső m ellett elsősorban B A N ­ NER JÁN O S szegedi egyetem i ta n á r em elkedik ki so­ rainkból. B a n n e r m űködésének nagy jelentősége nem an n y ira egyes cikkeiben vagy könyveiben rejlik, m in t abban a h áro m évtizedes, szívós és nagyeredm ényű m un­ kásságban, am ellyel D élkelet-M agyarország őskori kultrirá it n ag y szab ású ásatások és ren d k ív ü l k ite rje d t p u b lik á ­ ciós tevékenysége á lta l elsőízben tá r t a fel. M űködése jelentőségét a külföldi szaktudom ány — így például az angol k u ta tá s — is nag y ra é rté k eli; kétségtelen, hogy a boldogult T om pa F erenc u tá n ő a legkiválóbb praehistorilm sunk. M eg v álasztását m ély tisz te le tte l a já n ljá k : Gerevieh Tibor r. t. Nagy Lajos r. t.

Alföldi András 1. t.

A II. osztály B) alosztályába levelező tag n ak a já n lju k dr. DEÉR JÓZSEF m űegyetem i ny. r. ta n á rt, a M agyar T ö rté n e ttu d o m án y i Intézet ig azg ató ját, a k it m á r 1941-ben és 1943-ban is ajá n lo ttu n k , s ak in ek a já n lá sá tó l 1944-ben csak az ő k ife jez e tt k ív án sá g á ra á llo ttu n k el. Tudom ányos m u n k ásság át a k k o r k ife jte ttü k és u ta lu n k az ott elm on­ do ttak ra. A zó ta m egjelent m unkáiból a M agyar T örténettudom ányi In té z e t 1943. évi évkönyvében m egjelent A rom ánság eredetének kérdése a középkori m agyar tö rté­ netírásban cím ű ta n u lm á n y á ra k ív án u n k u taln i, kiem elve még D eér Józsefnek a nevezett in tézet szervezése körüli érdem eit is. Hajnal István r. t. Szekfii G yula r. t. Szentpétery Im re r. t. Eckhart Ferenc r. t.

Váczy P éter 1. t. Dom anovszky Sándor ig., 1.1.

A II. osztály B) alosztályába a já n lju k levelező tagul dr. EM BER GYŐZŐ egyetem i m a g á n ta n á rt, a m ag y ar

25 közigazgatás- és k o rm á n y z attö rté n et kiváló b ú v árát. M un­ k ásság át az 1942. és 1944. évi a já n lása in k b an ism e rte ttü k s u talu n k ak o tt elm ondottakra. Dom anovszky S ándor ig., 1.1. H a jn a l Istv á n r. t. S zentpétery Im re r. t. Szekfii G yula r. t. G erevich Tibor r. t. M ályusz E lem ér r. t. E c k h a rt F erenc r. t. Váczy T’éter 1. t.

GENTHON ISTV Á N dr. m űvészettörténészt, egye­ tem i m a g á n ta n á rt, a Szépm űvészeti M úzeum főigazgató­ já t, az A kadém ia I I. osztályának B) alosztályába leve­ lező tagul a já n lju k . Genthon Is tv á n a legkiválóbb, legképzettebb és leg­ eredm ényesebb m űvészettörténészeink egyike. K u ta tá s a i­ n a k fő terü lete a régi m ag y ar m űvészet, különösen festé­ szet a középkortól a X IX . századig. A régi m ag y ar festő­ m űvészet c. kötete az első rendszerezési kísérlet 1350—1550 között készült k é p tá b lá in k ra vonatkozóan. Régi szárn y as­ o ltá ra in k legalaposabb ism erője. Közép- és reneszánszkori régészetünket is értékes eredm ényekkel g y a ra p íto tta . Feldolgozta a bécsi m ű tö rté n e ti regeszta anyagot s a p á r ­ huzam os em lékek fe lk u ta tá sá v a l több, addig ism eretlen ® m agyar m ester m űködését d e ríte tte fel. Az utóbbi évek­ ben nagy buzgalom m al lá to tt hozzá az olaszországi m a­ g y a r m űkincsek felkutatásához. De dolgozott az olasz m űvészettörténet terén is. Nagyobb kötetben dolgozta fel az újabb m a g y a r festőmű vészetet a klasszicizm ustól m áig, s ez egyik legkiválóbb m űve; an y ag án tökéletesen uralkodik, széles k o rtö rté n e ti h á tté r előtt, finom elem zés­ sel ism erteti festészetünk utolsó századának á ra m la ta it és m u ta tja be, helyes m éretezéssel kim agasló egyéniségeit. Az újabb m űvészet kiváló ism erőjének m utatkozik egyes m űvészekről és a m odern m űvészet kérdéseiről finom to llal íro tt tan u lm á n y a ib a n és k ritik á ib an . N em csak k iv áló tudósa szakm ájának, hanem tehetséges író is. Irodalm i m u nkásságának, a m ú lt évi tagajánláshoz csatolt jegyzékéhez ik ta tju k még, a m ag y ar falfestészetrő l íro tt, alapvető, nyom dakész m ű v ét és M agyarország M űem léki T op o g ráfiáján ak sa jtó a la tt lévő, valóban m intaszerű I. kötetét. Genthon Is tv á n t tudom ányos érdem ei, egész

eddigi

26 gazdag m unkássága m éltóvá teszik az akadém iai sá g ra ; m eg választását a legm elegebben aján lju k .

ta g ­

Gerevich Tibor r. t. A lföldi András 1. t. Dom anovszky Sándor ig., 1.1. N agy Lajos 1. t. Szentpétery Imre; r. t. Lépőid A ntal 1. t. H ajnal István r. t. V áczy Péter 1. t. Szekfii Gyula r. t. A I I. osztály B) alo sztály áb a levelező tag n ak a já n l­ ju k dr. KUMOROWITZ BERN AT egyetem i m ag á n ta ­ n á rt, p rem o n tréi kanonokot, a tö rté n e ti segédtudom ányok különösen a sp h ra g istik a érdem es m űvelőjét. T udom á­ nyos m u n k ásság át az 1942. ,1943. és 1944. évi a já n lá sa in k ­ b an részletesen ism e rte ttü k s u ta lu n k az o tt elm ondot­ ta k ra . Dom anovszky Sándor ig., Gerevich Tibor r. t. Eckhart, Ferenc r. t. Madzsar Imre r. t. H ajnal István r. t.

t. Váczy Péter 1. t. Jánossy Dénes 1. t. Szekfü Gyula r. t. M ályusz Elemér r. t. Szentpétery Imre r. t.

ORTUTAY GYULA dr„ egyetem i m a g á n ta n á rt az A kadém ia TI. osztályának B) alo sztály áb a levelező ta g u l* a já n lju k . O rtu ta y G yula m u n k ásság a az összehasonlító néprajz .ps fo lk lo risztik a tárg y k ö rét öleli fel. V izsgálódásait a nép­ ra jz tö rté n e ti, lélektani és tá rs a d a lm i kérdéseire is k ite r­ jesztette. M agyarországon ő a lk a lm a z ta először az ú. n. egyéniségvizsgáló m ódszert, am ely szak ít a népi „közös­ ségnek“ a ném et faji ro m a n tik á b a n gyökerező p rim itív m itoszával, a néprajzban az alkotó egyéniség m u n k ájá t is k eresi és stílu sv iz sg ála ta iv al m á r nem csak korszakot, nem zetiségi h a tá so k a t tu d m egkülönböztetni, hanem az eddig n év telen alkotásokban az egyéniség jegyeit is m eg­ figyeli. É p p a n n y ira új szem pontú, m in t széleskörű nép­ rajz i g y ű jtése k iterjed a n é p b a llad á k ra , különböző vidé­ kek parasztm eséire, tré fá s szó lásaira; összefoglaló m űve­ ket szentelt parasztság u n k életének, a m ag y ar népism e­ retn ek , népköltészetnek és népm űvészetnek. G yűjtése nem m erő leírás, adathalm az; k ia d v á n y a in a k terjedelm es beve­ zető ta n u lm á n y a ib a n a n y a g á t s tílu s k ritik a i vizsgálat a lá veszi, szám baveszi az egyéni léle k ta n i erőket, a tö rtén eti

27 és szociális tényezőket, a nem zetközi összehasonlító a n y a ­ got. K ia d v á n y a it számon ta r tja a k ü lföldi irodalom s azok lényegesen h o zzájárulnak n é p ü n k helyesebb és igazabb m egism eréséhez. K ötetein, m ag y a r s idegen fo ly ó irato k b an m egjelent ta n u lm á n y a in k ív ü l, 1942-től E c k h a rd t S á n d o rra l együtt szerkeszti, az 1935-ben tőle m eg in d íto tt „M agyarságtudo­ m án y “ c. fo ly ó ira to t; továbbá az „U j M ag y ar Népköltési G y ű jtem ény“ sorozatát, m elyből eddig 6 k ö tet jelent meg. Ê sorozat m odern m ódszerekkel egyenes fo ly ta tá sa a Gyu­ lai P á l és A ra n y László in d íto tta M a g y ar Népköltési G yűjtem énynek és így a legnem esebb m a g y a r költészeti és iro d alm i hagyom ányok m esgyéjén h alad . O rtu ta y érdem e, hogy m egszervezte és irá n y íto tta a M agyar R ádió és a N éprajzi M úzeum közös néprajzi hanglem ez-akcióját, m elynek zenei részét B artók, K odály és L a jth a László vezette. A háború p u s z títá s a it átvészelt ez a g y ű jte m é n y m egbecsülhetetlen és p ó to lh atatlan é r­ ték, s K özép-E urópában nincs p á rja . H a beszélhetünk a k tu ális tu d o m án y ró l, nincs olyan, m ely m a fontosabb, népünk jövőjére ráv ilág ító b b volna, m in t az, am ely et O rtu ta y G yula oly k iv áló eredm énnyel, széles síkon, eredeti szellemmel és biztos célkitűzéssel m üve). M egválasztását legm elegebben a já n lju k a T. A ka­ dém ia figyelm ébe. Szekfü Gynla r. t. Gerevich Tibor r. t.

Eckhardt Sándor 1. t.

SU P K A GÉZA dr.-t, a M agyar N em zeti Múzeum elnö­ két az A kadém ia II. osztályának B) alo sztály áb a levelező ta g u l a já n lju k . S u p k a Gézának, m integy félszáz ta n u lm á n y t, cikket, önálló k ö tete t felölelő tudom ányos m űködése a m űvészettö rté n et, régészet és érm észet széles k ö rét öleli fel, az óke­ resztény m űvészettől a késő reneszánszig. Főként a m a­ gy aro rszág i anyagból, m ag y ar és idegen nyelven, számos fontos em léket te tt közzé s illesztett m űvészeti összefüggé­ sein k ívül k u ltú rtö rté n e ti keretbe. T udom ányos módsze­ ré re jellem ző, hogy az emlékek gondos szám bavételén, az apró k u tató m u n k án túl, nagy tá v la to k b a tekint. K im a­ gasló érdem e, hogy a középkori euró p ai m űvészet k iala ­ k u lásáb an szakirodalm unkban elsőnek vette figyelem be a keleti h atáso k n ak , előtte itt-o tt csak szórványosan ész­

28 lelt, sokszor döntő szerepét, a m it jó részt hazai em lékeken m u ta to tt ki. Ü ttörő volt ebben a tekintetben nem csak nálunk, de k u ta tá s a i a külföld figyelm ét is felkeltették. M űvei közül kiem eljük a L e h e l kü rtjérő l szólót, m e­ lyet a szaracén m űvészettel hoz összefüggésbe; a nagyszen tm ikló si kinccsel foglalkozó tan u lm á n y a it, am lyekben e fontos és sokat v ita to tt hazai lelet belső ázsiai eredete m ellett tö r lán d zsát; a bu ila felh évízi Szenthárom ság tem plom m o n ográfiáját, am elyben a sa já t á sa tá sa it m in ­ taszerűen egyezteti a tö rté n e ti ad ato k k al, köztük addig közzénem tett okm ányokkal. Legfontosabb, alapvető m űve M otívum vándorlás a korábbi középkorban cím et viseli; ebben az e u rá z ia i régi k u ltú rte rü le te k m otívum kincsének v á n d o rú tját, 'részben hazai em lékanyagon követi nyom on a n épvándorlás k orától a ro m á n stílusig. Egyéb m u n k ái a bizánci k u ta tá so k a t m é ly íte tté k ki és a m oham edán m űvészet ism e re tét vezették be irodalm unkba. S upka Géza, a m ag y ar tu d o m á n y b a n hézagot pótló m űködésével m á r rég rászo lg ált az akadém iai ta g sá g ra ; m egválasztásával régi adósságot ró n án k le s jövő m u n ­ kánkhoz értékes, kiváló, m a is tö re tle n erőt nyernénk. Domanovszky Sándor r. t. Gerevich Tibor r. t. Lukinich Imre ig. és r. t. Szekfü Gyula r. t. A II. osztály B) alo sztály áb a levelező tagnak a leg­ m elegebben a já n lju k dr. V ISK Y KÁROLY egyetem i n y il­ vános r. ta n á r t, a m agyar n é p ra jz régi és nagyérdem ű m űvelőjét. Tudom ányos m u n k á ssá g á t az 1943. és 1944. évi a já n lá sa in k b a n behatóan m é lta ttu k s utalu n k az o tt el­ m ondottakra, hangsúlyozva, hogy ennek a régi n a g y ­ érdem ű tu d ó sn ak sorainkban n a g y h iá n y á t érezzük, s hogy m u n k á já ra különösen szükségünk van, m in th o g y m a szak ján ak e g y á ltalá n n incs képviselője A kadém ián­ kon. H ajnal István r. t. V áczy Péter 1. t. Szekfü Gyula r. t. Szentpétery Imre r. t. Domanovszky Sándor ig., t.t. Gerevich Tibor r. t. Eckhart Ferenc r. t.

29 А II. osztály В) alo sztályába a já a lju k levelező tagul dr. WELLMANN IM RE egyetem i m a g á n ta n á rt, az újabb m a g y a r m űvelődés- és különösen a m ezőgazdaságtörténet finom tolló érdem es m u n k ását. T udom ányos m unkásságát az 1942. és 1944. évi a já n lása in k b an ism e rte ttü k s u ta lu n k az o tt elm ondottakra. H ajnal István r. t. Váczy Péter 1. t. Szekfü Gyula r. t. M ályusz Elemér r. t. Szentpétery Im re r. t. Domanovszky Sándor ig., 1.1. Gerevich Tibor r. t. Eckhart Ferenc r. t.

А III. OSZTÁLYBA T IS Z T E L E T I TAGNAK: A lu líro ttak az A kadém ia III. osztályába tiszte leti tag u l a já n lju k dr. H EVESSY GYÖRGY fizikokém ikust. Hevesy G yörgy igen gazdag irodalm i m űködését nem részletezzük, de kiem eljük, hogy érdem eit az elm últ evben a N obel-díjjal ju ta lm a z tá k . Jelenleg S tockholm ban foly­ ta tja k u tatá sait. Gróh Gyula r. t. Mauritz Béla ig. és t. t.

Kerékjártó Béla 1. t. Buzágh Aladár 1. t. Schulek Elem ér 1. t. Erdey-Grúz Tibor 1. t.

A lu líro tta k а III. osztályba m últ eszentdőben tiszte ­ le ti tagnak jelö lt VENDL ALADÁR rendes tag a já n lá sá t fe n n ta rtjá k : M auritz Béla ig. és t. t. Vitális István 1. t. Zimmermann Ágoston t. t. Telegdi Roth K ároly 1. t. Marek József ig. és t. t. Schréter Zoltán 1. t. Schulek Elemér 1. t. Zemplén Géza r. t. Jávorka Sándor r. t.

30 A III. OSZTÁLY A ) ALOSZTÁLYÁBA R E N D E S TA G N A K : A I I I . osztály A) alo sztályába BAY ZOLTÁN leve­ lező ta g n a k rendes tag g á való m ú lt évi a já n lá s á t fen n ­ ta rtju k : Rybár István r. t. Mauritz B éla ig. és t. t. Mikola Sándor r. t,

Békésy György 1. t.

A I II . osztály A) alo sztály áb an dr. KERÉKJÁRTÓ BÉLA 1. ta g n a k rendes tag g á való m ú lt évi jelölését fe n n ta rtju k . Fejér Lipót r. t. Rybár István r. t. Riesz Frigyes r. t.

Egerváry Jenő 1. t.

T isztelettel a já n lju k a I I I . osztály A) alosztályba rendes ta g u l dr. SCHULEK ELEMÉR levelező tagot. Ő m int az O rszágos Közegészségügyi In tézet kém iai osztá­ lyának vezetője, nem elégedett m eg a hozzá beérkező leg­ különfélébb gyógyszereknek sablonos vizsg álatáv al. E l­ lenkezőleg, m inden különleges és kom plikáltabb összeté­ telű szerves vegyületek keverékeinek szétválasztása és kom ponenseinek m ennyileges m eg h atáro zására ú j elve­ ken alapuló önálló m ódszereket dolgozott ki. E z á lta l ren d ­ kívüli tu dom ányos m unkásságot fe jte tt ki, m elynek m éltó ju ta lm a leszen a rendes tagság. Zemplén Géza r. t. Vendl A ladár r. t.

Varga József 1. t. Széki Tibor 1. t.

T isztelettel a já n lju k a I I I . A) osztályba rendes tag u l dr. SZÉKI TIBOR levelező tagot. Ö a szerves és gyógy­ szerészeti k ém ia sz ak a v a to tt m űvelője. É vtizedeken ke­ resztül n a g y hozzáértéssel dolgozott írá sb a n és szóban szép eredm énnyel e tárg y k ö rb en és nevelt kiváló ta n ítv á ­ nyokat. R endes tag g á való v á la sz tá sa úgy neki, m in t a k a ­ dém iánknak csak nyereség lehet. Zemplén Géza r. t. Vendl A ladár r. t.

Varga József 1. t. Gróh Gyula r. t.

31 LEV E L E Z Ő TA G N A K : T isztelettel a já n lju k COTEL ERNŐT, a József nádor m ügyetem ny. r. t a n á r á t az A kadém ia I I I . A) osztályába levelező tagnak. N evezett a vas- és fém kohászat kiváló m űvelője, aki m ély elm életi tu d ása a la p já n különösen a vasfeldolgozás tech n o ló g iájáb an te tt a tud o m án y n ak é rté ­ kes szolgálatot. Több könyve és számos, belföldi és kül­ földi folyóiratban m eg jelen t ta n u lm á n y a és értekezésé tá ­ m o g atja a já n lá su n k a t. M egválasztása m éltó elismerése lenne m unkásságának. V endl Aladár r. t.

Varga József 1. t. Verebély László 1. t.

T isztelettel a já n lju k a I II. A) osztályba levelező ta g ­ nak dr. KOTSIS IV A N m űegyetem i nyilv. rendes ta n á rt. Dr. K otsis Iv á n m in t tervező építész — a klasszikus stílusok nemes tra d íc ió ib a n nevelkedve — a m odern épí­ tészeti irá n y előharcosa lett és m ind m intaszerű, úttörő m űegyetem i oktató és nevelő m űködésével, m ind építészeti a lk o tásaiv al (bogiári tem plom , budapesti közegészségügyi intézet, siófoki lialbiológiai intézet stb.) ezen m odern épí­ tészeti irá n y fejlődését hatalm asan elősegítette. Vendl Aladár r. t.

M ihailich Győző 1. t.

A lu liro tta k a M a g y ar T udom ányos A kadém ai III. A) osztályába levelező ta g u l a já n lju k dr. NÂRAY SZABÓ ISTVÁN m űegyetem i ny. r. ta n á rt, vegyészm érnököt. N á ra y Szabó Is tv á n fizikai-kém iai m unkálatokon kí­ vül legfőképpen röntgenspektroszkópiával foglalkozott, ennek segítségével k u ta tv a a k ristály o k szerkezetét. Ezen a tére n számos közlem énye jelent meg, külföldi szakfolyó­ ira to k b a n is, részben m esterével, B rag g professzorral együttesen. N á ra y Szabó u. i. huzam osabb időt töltött B ragg intézetében. Gróh| Gyula r. t. Zemplén Géza r. t.

Széki Tibor 1. t. Buzágh Aladár 1. t. Erdey-Grúz Tibor 1. t.

A M agyar T udom ányos A kadém ia I I I . A) osztályába levelező tagul a já n lju k dr. PATTANTYÚS A. GÉZA ok­ leveles gépészm érnököt, a József N ádor M űegyetem en a

32 gépszerkezettani ny. r. ta n á rá t. P a tta n ty ú s az emelő és szállítóberendezések, valam int a vizierőgépek kiváló fe l­ készültségű, ü g y es invenciója, elm életi és g y a k o rla ti szakértője, a k i nagy szorgalom m al és eredm ényesen m ű ­ veli a s z a k iro d a lm a t is. V ízszo lg á lta tá s m é lyku ta kb ó l k ü ­ lönös te k in te tte l az A lföld v íze llá tá sá ra című, M atem a­ tikai és T erm észettudom ányi É rte sítő b e n m egjelent t a ­ n u lm á n y á t az A kadém ia a H o r th y M iklós-pályadíjjal ju ta lm a z ta . M in t a Gépészeti Z sebkönyv társszerzője a M agyar M érnök- és É pítészegylet ezüstérm ét n y e rte el. E gyetem i elő ad ásaiv al összefüggő k é t nagy m u n k á ja : E m előgépek üzem tana és szerk e zetta n a (1928) és G épek üzem tana (1944). Szakcikkeinek szám a m eghaladja a fél­ százat. P a tta n ty ú s szaktudása széles te re t ölel fel, s ezért m u n káiban a m űszaki kérdéseket m in d ig eredeti elgondo­ lások s z e rin t tá rg y a lja , am inek következtében azok a m a ­ gyar m ű sz a k i irodalom értékes — hézagpótló term ékei. M indezen okoknál fogva P a tta n ty ú s t m éltónak t a r t ­ juk a rra , h o g y az A kadém ia ta g ja in a k sorában h ely et foglaljon. Zemplén Géza r. t. Vendl A lad ár r. t.

V erebély László 1. t.

A lu líro tta k a III. osztály A) alosztályába levelező tagnak je lö lt dr. PLANK JENŐ vegyészm érnök, m űegye­ temi r. t a n á r m ú lt évi a já n lá s á t fe n n ta rtju k . Zemplén Géza r. t. Vendl A lad ár r. t.

D oby Géza 1. t. Széky Tibor 1. t.

A lu líro tta k az A kadém ia III. osztályának A) alosz­ tály á b a le v e le ző tagul a já n lju k dr. SCHAY GÉZA fizikokém ikust, eg y etem i c. rk. ta n á r t. S ch ay G éza gazdag iro d alm i m űködéséből kiem eljü k azokat, m ely e k az alkálifen-halogén lángokra vonatkozó v izsg á lata it ism ertetik. Szám os ta n u lm á n y a kém iai k in e ­ tikai tá rg y it. Értekezései m a g y a ru l és ném etül, utóbbiak főként a Z e its c h rift für p h y sik a lisc h e Chemie-ben jele n ­ tek meg. S ch ay G éza jelenleg egyik g u m ig y á r fizikai k u ta tó ­ la b o ra tó riu m á n a k vezetője. Gróh G yula r. t. Mauritz B é la ig. és t. t. Kerékjártó B éla 1. t.

B uzágh Aladár 1. t. Sehulek Elemér 1. t. Erdey-Grúz Tibor 1. t.

33 A I I I . osztály A) alosztályába levelező tag n ak a já n l­ juk dr. SZÖKEFALVI NAGY BÉLÁT, a szegedi Polgáriiskolai T anárképző Főiskolán a m a te m a tik a rendes ta n á ­ rá t, aki a valós analízisben, a valós függvények elm életé­ ben fo ly ta to tt n ag y sik erű v izsg á lata iv a l nem zetközileg ism e rtté tette n ev ét s m inden tek in te tb e n rászojgált a rra , hogy A kad ém ián k n ak ta g ja legyen. M ivel m eggyőződésünk szerint S zőkefalvi Nagy Béla m u n k ásság a értékesen illeszkedik bele A kadém iánk m un­ kásságába, tisztelettel a já n lju k levelező tag g á való vá­ lasztását. Kerékjártó Béla 1. t. E gerváry Jenő 1. t. A III. OSZTÁLY B ) ALOSZTÁLYÁBA R E N D E S TA G N A K : A lu líro tta k a I II . osztály B) a lo sz tály á b a a m últ év­ ben rendes tag n ak jelölt ISSEKUTZ BÉLA levelező tag a já n lá s á t fe n n ta rtju k . Illyés Géza r. t. Zimmermann Ágoston t. t. Marek József ig. és t. t. Herzog Ferenc r. t.

Balogh Ernő 1. t.

A I II . B) osztályba tisztelettel rendes tagnak a já n l­ juk PRINZ GYULA 1. tagot, a kolozsvári egyetem en az álta lá n o s és fizikai földrajz rendes ta n á r á t, a m agyar fö ld rajztu d o m án y h iv a to tt m űvelőjét és középázsiai ku­ ta tó utazót. P rin z G yulának levelező tag g á való választása óta (1935) m egjelent jelentős és közkézen forgó m unkái a „M agyarország fö ld rajza“ m ellett az E g y e tem i Nyom da H ungarológiai sorozatában m egjelent M a g y ar föld — m a­ g y a r faj. I —I II. (1936—1938, gr. Teleki P á l, C holnaky Jenő és P rin z G yula együttes szerzőségével) szám os fejezete, legutóbb pedig a „H at világrész fö ld ra jz a “ (1943). P rin z G y ulának m indem e m unkái szorosan kapcsolódnak egy­ m ásba és az időszerű, tö b b irán y ú földrajzi kutatások, így különösen em berföldrajzi, településföldrajzi eredm ényei­ nek szintétikus egybefoglalását ad ják , m in d e n ü tt a szerző tág látókörű m agas szem pontú felfogásával átszőve.

34 E zek a m u n k ák a hazai földrajz-irodalom nak m in d e n ­ esetre házagpótló term ékei. P rin z G yu lát ezért, m in t a h a z ai földrajztudom ány m űvelőinek egyik hangadó, vezető egyéniségét, tis z te le t­ tel a já n lju k A kadém iánk ren d es ta g ja i közé. Jávorka Sándor r. t. Zimmermann Ágoston t. t. A M a g y ar Tudom ányos A k ad ém ia III. osztályának B) alo sz tály á b an m egüresedett rendes tagsági helyek e g y i­ kére tisz te le tte l ajánlom SOÓS LAJOS levelező ta g o t a M agyar N em zeti M úzeum ny. igazgatóját, A kadém áink levelező ta g já t. Levelező taggá tö rté n t m eg v álasztása óta fokozott buzgalom m al fo ly ta tta c éltu d ato s, alapos, részletekbe menő, tü re lm e s k u tató és g y ű jtő m unkásságát, m elynek valóban kim agasló eredm énye az a nagyszabású, h a ta l­ m as, pom pás m ű, m ely A k a d é m iá n k áldozatkészségéből m eg in d u lt „M agyarország te rm ész e tra jz a “ cím ű k ia d ­ ván y so ro zat á lla tta n i részének első köteteként A K á r p á t­ m edence M ollusca-faunája, V I I I. 478 oldalon 30 tá b la fénykép-felvételeivel és 27 szövegképpel 1943-ban je le n t meg. A n ag y terjed elm ű , nagybecsű, kiváló mű a szó szo­ ros értelm éb en életm űve tu d ó s szerzőjének, m elyben hosszú évekre terjedő, tüzetes m u n k ásság a szerves egész­ ben bontakozik ki, zoológiái iro d a lm u n k egyik büszke­ sége, m elyhez fogható, egyik h iv a to tt bírálója szerint, a v ilág m egfelelő m üvei között sincsen. Soós L ajos tudom ányos m u n k ássá g a m éltó elism erést nyerne, széles látókörű, éles íté le tű , elmélyedő k u ta tó tevékenysége m egérdem elt m egbecsülését jelentené re n ­ des ta g g á való m egválasztása. Zimmermann Ágoston t. t. V ITÁ LIS ISTVÁN 1. tag o t a I II . B) osztályba rendes ta g n a k a já n lju k . V itá lis Istv á n A kadém iánk egyik legszorgalm asabb tag ja , a k it igen gyak ran v a n alk a lm u n k az előadó asz­ taln á l h a lla n i. K ülönösen a m ag y aro rszág i barn aszén tele­ pek fe lk u ta tá sa terén szerzett h e rv a d h a ta tla n érdem eket. Az e rre vonatkozó földtani k u ta tá s a in a k eredm ényeit M agyarország szénelőfordulásai és M agyar szenek cím ű m o n o g ráfiák b an foglalta össze. E m onográfiák nem a ré ­

gebbi számos k u ta tá s eredm ényeit ism étlik, hanem a szerző s a já t vizsg álataib ó l leszűrt eredm ényeket á llítjá k az olvasó elé. E m űvek m inden geológus és bányász szá­ m á ra valódi fo rrá sm u n k á k . M indezek a fö ld tan i és bányá­ szati k u tatá so k egyben számos, értékes ő slén y tan i ered­ m ényre is vezettek. A szorgalm as és eredm ényes tudom ányos búvárkodás­ ban eltöltött hosszú élet m egköveteli a m éltó elism erést. Mauritz Béla ig. és t. t. Vendl Aladár r. t.

Schréter Zoltán 1. t. Tokody László 1. t.

LEV ELEZŐ TA G N A K : T isztelettel a já n lju k A kadém iánk I I I . osztályának B) alosztályába levelező tag n ak dr. br. A N D R EÁ N SZK Y GÁBOR egyetem i c. nyilv. rk. ta n á rt, az Országos Term é­ szettudom ányi M úzeum n ö v é n y tá rán a k ig azg ató ját, az­ elő tt a Tudom ányegyetem növényföldrajzi tanszékének hosszú éveken á t a d ju n k tu sá t. A ndreánszky G ábor (szül. 1895, A lsópetényben) tudo­ m ányos m űködése korábban főleg a Földközi-tengervidék növényföldrajzi k u ta tá s á t öleli. Az o tta n i szárazsági és havasi fa h a tá ro k közti érdekes törvényszerűségek m eg­ á lla p ítá sá ró l szól a B aum w uchs und seine klim atischen G renzen in N o rd a frika (E nglers B otanische Jah rb ü ch er) cím ű tan u lm á n y a . É szakafrikai négy ú tjá n a k további eredm ényeiről P lantae in A frica boreali lectae címen az In d ex H orti Bot. U niv. B udapest szám ol be. A növények biológiai sp ek tru m án ak fejlődéstörténete értelm éről a Szent Istv á n A kadém ia É rtesítő jéb en te tt közlést. A N övény és É lete II. kötetében ír t „A növények elterjedése“ c. szép fejezetében, továbbá a F ö ld ta n i É rte ­ sítőben is figyelem rem éltó elm életei v a n n a k egyes nagy­ levelű k ih a lt növénytípusok k ih alá sán a k okairól. A ndreánszky G ábort azonkívül m in t k itű n ő előadót, az egyetem i h allg ató ság szeretetteljes jó a k a ró já t és tám o­ g a tó já t is érdem esnek ta rtju k , hogy A kadém iánk tag jai sorába jusson. Zimmermann Ágoston t. t. Jávorka Sándor r. t.

Tokody László 1. t.

36 A lu líro tta k a III. osztály В) alosztályába levelező tag n ak je lö lt Ábrahám A M B R U S ANDOR jász ó v á ri p re­ m ontrei kanonok, egyetem i ny. r. ta n á r a já n lá s á t fenn ta rtju k . Zimmermann Ágoston t. t. Miskolczy Dezső 1. t. Géléi József r. t. Varga Lajos 1. t. Dudich Endre r. t. Soós Lajos 1. t. A lu líro tta k tisztelettel a já n lju k a III. osztály B) a l­ osztályába dr. B EZN A K A L A D Á R -t, a budapesti Pázm ány-egyetem en az é le tta n n a k ny. r. ta n á rá t, levelező tagul. B eznák A la d á r ta n á r a é le tta n i tudom ányoknak k i­ m agasló, az élen haladó h a z ai és angliai m űvelői oldalán szerezte e lő ta n u lm á n y ait és itth o n , m int kiváló egyéni ügyességű ex p erim en tato r is legm odernebb színvonalú iskolát nevelt. M agyar és főként angol szaklapokban közölt szám os, eredeti m eg állap ításai közül elism ert jelentőségűek pl. a belső elv álasztású (vegyi szervezői) m irigyekre, — az acetylcholin h a tá sa ira vonatkozó k u tatási eredm ényei. A m ellékvese, pajzsm irigy, — agyfüggelék, — m ellékpajzs­ m irigyek képezték b ú v á rla ta in a k tárg y á t. U tóbbiak ki­ irtá s á ra pl. a vörös v é rte ste k süllyedési sebességének a fokozódását d e ríth e tte ki. V a la m in t azt is, hogy ekkor az izom ingerlékenységet egyre továbbm enően az növeli, hogy a vér amúgy, is ala c so n n y á vált, C a -ta rta lm á t az izom összehúzódáskor a k reatin fo szfo rsav széteséséből fel­ szabaduló szervetlen foszfát továbbm enően csökkenti. Az 1938—41-ben írt kétk ö tetes, 960 oldalnyi: O rvosi éleltan tan k ö n y v e hazai orvosi szakirodalm unknak ékes büszkesége. Illyés Géza r. t. Herczog Ferenc r. t.

Balogh Ernő 1. t.

A lu líro tta k tisztelettel a já n lju k dr. ENTZ BÉLÁT, a pécsi E rzséb et T udom ányegyetem en a kórbonctan ny. r. ta n á rá t a I I I . osztály B) a lo sz tály á b a levelező tag u l. E n tz B éla ta n á r, négy évtizedes tudom ányos m u n ­ k ásság ra te k in th e t vissza. P a lta u f ta n á r bécsi in tézeté­ ben végzett tan u lm á n y a i a la p já n írta az első ala p v e tő és m aradandó é rté k ű értekezését, a veleszületett v é rb a ju a k kóroktani — kórszövettani vonatkozásairól. A to v ábbiak

37 sorából különösen kiem elkednek eredetiségükkel is: a m áj-m étely (fasciola hepatica) okozta cirrh o sis b iliaris első, egyetlen em beri esetéről, — a csecsem őkori béldaga­ nato k ró l szólóak stb. Az általános kórbonctan fontos fejezeteit felölelő, — m ásodik kiad ásb an is m egjelent K órboncolási technika c. (Johan B élával írt) tankönyveivel, kórszövettani — g y a k o rla ti kom pendium ával, m int hézagpótló m űvekkel g y a ra p íto tta a h a z a i orvosi szakirodalm at. Illy és Géza r. t. Herczog Ferenc r. t.

Balogh Ernő 1. t.

A lulírottak tisz te le tte l a já n lju k a I I I . osztály B. alosz­ tá ly á b a dr. FR IG YESI JÓZSEFET a budapesti P á z m á n y P é te r T udom ányegyetem ny. r. ta n á rá t, az I. sz. szülészeti és nőgyógyászati k lin ik a igazgatóját levelező tagul. N e­ v ezett több szakegyesület elnöke volt s a fra n c ia nőorvostá rsa sá g n a k tisz te le ti tag ja. A P ázm ány-egyetem e. i. R ec­ to r M agnil'icusa. Sok, külföldön is m egjelent és külföldi tudom ányos társa sá g o k b a n is előadott dolgozat szerzője. Ezek közül különösen kiem elkednek azok a k ísérleti t a ­ nulm ányokon a la p u ló m unkái, illetve az érzéstelenítésről szóló könyve, m elyben a nagy nőgyógyászati h a sű ri m ű ­ tétekről végzendő e ljá rá s a it írja le. Ezen m ódszerének tan u lm á n y o z á sára úgyszólván valam ennyi ném et egye­ tem orvosai és asszisztensei ki voltak küldve n éh án y h é tre a vezetése a la tt álló k lin ik ára s így ezeket m a m á r általán o san elfogadták. Száznál jóval több m u n k ája közül a külföldi irodalom is általánosan elfogadta a terhesség tú lh o rd ásáv al és az ezzel kapcsolatos tennivalókról szóló m egism erését, v a la m in t az adnex tum orok m eg n y itá s­ nélk ü li gyökeres m ű té tre való előkészítésével foglalkozó m u n k áját. Külföldön is ism e rt s n a g y ra b c sü lt hírnevének kö­ szönhető, hogy a londoni orvosi továbbképző tan fo ly am m eghívására elő adásokat ta rto tt Londonban s o tt több intézetben m ű té te k e t is végzett. Angol professzorokból és főorvosokból a la k u lt W isiting-Society három napos e g y ü t­ tes látogatást te t t k lin ik ájá n és tan u lm án y o zta m ű té ti e ljá rá sa it. Ezekkel h azánknak is nagy szolgálatot tett. Illyés Géza r. t. Herczog Ferenc r. t.

Balogh Ernő 1. t. . '4

38 A lu líro tta k tisz te lettel a já n lju k dr. HAYNAL IM ­ RÉT, a ko lo zsv ári tudom ányegyetem en a belgyógyászat ny. r. ta n á r á t, a belklinika igazg ató ját, a kolozsvári o r­ vostudom ányi k a r e. i. dék án ját a I I I . osztály B) alosz­ tályába levelező tagul. H aynal Im re sokáig dolgozott K o rá n y i Sándor k lin i­ káján, m ajd R ockefeller-ösztöndíjjal S ir Thom as Lew is londoni k u tató in tézetéb en . Tudom ányos m unkássága a belgyógyászat több á g á t öleli fel. A keringési rendszer pato ló g iáján ak te ré n insulin-dolgozatai fén y t vetnek a diabeteses kó m a insulinkezelése a la tt lé tre jö tt h a lá l bizo­ nyos eseteire, s ennek ism eretében elk erü lésü k et is lehe­ tővé teszi. A tü d ő n ek és m ájn ak a szívtelődésben való szerepével k ísé rle tile g eredm ényesen foglalkozott. A h a j­ szálérbeidegzés és kisér tónus teré n S ir Thom as Lewisszel eg y ü tt v ég zett vizsgálatai jelentősek, m ert azon m eg­ állapításhoz v ezettek , hogy a h ista m in -re fle x p irt kiv áltó axonreflex e ffe k te r végződései nem a hajszálerekben fog­ lalnak helyet. A fertőző betegségek te ré n a d y sen terián ak serum schock rév é n való g y ó g y íth ató ság át ism ertette. H ay n al Im re m in t a kolozsvári tudom ányegyetem e. i. dékánja h a z án k őszi válságos idejében az egyetem i tan á c s néhány ta g já v a l e g y ü tt az egyetem székhelyén m a ra d t, ezáltal a kolozsvári egyetem nek m in d k ét féléven á t való m űködését leh ető v é tette, a kolozsvári m ag y a r egyetem létének m inden körülm ények közt való bizto sítását lénye­ gesen elősegítette. Illyés Géza r. t.

Balogh Ernő 1. t.

A lu líro tta k a M agyar Tudom ányos A kadém ia I II . osztályának B) alosztályába levelező ta g n a k a já n lju k dr. LÓCZY LAJOS közgazdasági egyetem i ny. r. ta n á rt, a M. K ir. F ö ld ta n i In té z e t igazgatóját. Lóczy L ajo s 1891 jú n iu s 5-én B u d ap esten született. Középiskolai ta n u lm á n y a it a budapesti p ia rista g im n á ­ zium ban végezve, az 1909—1914. évek között a zürich i m űegyetem , illető leg tudom ányegyetem term észettu ­ dom ányi k a rá n ta n u lt, ahol 1914 m á ju s h av á b an a geoló­ giából és m ellék tárg y aib ó l k itü n teté sse l doktorált. Az 1916—1923. évek között a K ir. M. P á z m á n y P é te r T udo­ m ányegyetem fö ld ta n i tanszékén tan á rseg é d volt, ahol 1919-ben a te k to n ik a i geológia m a g á n ta n á rá v á k ép esítet­ ték. 1923-ban a gróf T e lk i Páltól szervezett közgazdasági

39 e g yetem en a gazdaság-geológiai tanszék uy. r. ta n á rá v á nevezték ki, am ely á llá sá b a n m áig m űködik. Az 1920—*■ 1930. évek között szám os nagy expedícióban v e tt részt; b eu ta z ta K elet-In d ia szigetvilágát, hosszabb időt tö ltö tt Tiél- és É szak-A m erikában, am ely u tazásain főkép p etró­ leum -geológiai k u tatá so k k al foglalkozott. A „R oyal D utchS h ell“ nagy v á lla la t sz ám á ra m élyfúrásokkal szám os kő­ olajm ezőt tá r t fel. Az 1931. évben Böckh Hugó h a lá la u tá n a M. K ir. F ö ldtani Intézet igazgatói állásáb a lépett, s világszerte szerzett ta p a s z ta la ta it hazánk ásványkincsének fe lk u ta ­ tá s á ra gyüm ölcsöztette. Tizenötéves igazgatói m űködése a la tt a F ö ld ta n i I n té ­ zetet K özép-Európa egyik legnagyobb geológiai központ­ já v á fejlesztette, ahol a geológus és ta la jk u ta tó szakférfiak egész sora dolgozik h azán k közgazdaságának fejlesztésén. E zóta az intézet tudom ányos k iadványai egész k ö n y v tá rt alk o tn ak . Lóczy Lajos szám os jeles tudóst nevelt a F öld­ tan i Intézetben, többek között az ő ta n ítv á n y a gróf Teleki Géza jelenlegi ku ltu szm in iszter is. Lóczy Lajos tudom ányos m unkássága n a g y a rá n y ú . H arm incéves b úvárkodása a la tt csaknem 100 értekezése jele n t meg. Nagyobb m u n k á i közül fölsoroljuk a követke­ zőket: A V illá n y i és B á n i hegység geológiai viszo n ya i (1915), A V illá n y i C allovieni am m onitesek m onográfiája (1919), a B a la to n ielvid ék h egyszerkezete (1916), Geológiai kutatásaim , N yugat-Szerbiában (1921), K u ta tá sa im K eletClebesben (holland n y elv en 1933). A X V I. nem zetközi geológiai kongresszuson 1933-ban W ashingtonban h azán ­ k a t képviselte, s k iad v á n y a i között 2 angol nyelvű é rte ­ kezéssel szerepel. M indezek a la p já n tisz te lettel javasoljuk, hogy Lóczy L ajo st levelező taggá v á lasztan i m éltóztassék. Papp K ároly 1. t. Szentpétery Zsigmond 1. t. Schréter Zoltán 1. t.

Vendl Aladár r. t. Mauritz Béla ig. és t. t.

A lu líro ttak dr. MOESZ GUSZTÁV botanikus, nyug. m. n. m úzeum i igazgató m ú lt évi levelező tag g á a já n lá s á t a I II . osztály B) alo sztály áb a fen n tartju k . •

Tokody László 1. t. Soós Lajos 1. t. Jávorka Sándor r. t.i

»

Zimmermann Ágoston t. t. Mauritz Béla ig. és t. L : -, Dudich Endre r. t. .>

40 i P A P P SIM ON egyetem i nyilv. r. taD árt a I II . B) alo sztály b a levelező ta g n a k a já n lju k . A já n lo ttu n k 59 éves; 1909-től 1920-ig m inti tanársegéd, m ajd m in t geológus, bányatanácsos a m ag y a r állam szol­ g á la táb a n á llo tt; a hazai o lajk u ta tá sb a n Böckb H ugónak volt a belső m u n k a tá rsa . 1920—1933 között külföldi o laj­ k u ta tó v á lla la to k főgeológusa g y a n á n t Ju g o szláv iáb an , R om ániában, A lbániában, Törökországban, A u sz trá liá ­ ban, U j-G uineában, K an ad áb an , az É szak am erik ai E gye­ sü lt Á llam okban, A n g liában és N ém etországban végzett olaj- és g á z k u ta tá so k a t. 1933 ó ta idehaza az E uropean Gas e t E le ctric Com­ p an y és a M ag y ar A m erikai O lajipari R t. főgeológusa, m ajd ügyvezető ig azgatója és alelnöke. F ö ld ta n i tudom á­ nyos k u ta tá s a i a zalam egyei olajm ezők és az északerdélyi gázm ezők fe ltá rá s á ra vezettek. Ezek az eredm ények h a­ zánk közgazdasági szem pontjából ren d k ív ü li jelentősé­ gűek, hiszen h azán k m a m á r olajk iv iteli felesleggel ren ­ delkezik. A já n lo ttu n k 1941 óta a M agyarhoni Földtani, T á rsu la t elnöke és 1944 óta a József N ádor E g y etem nyilv. r. ta n á ra , ahol az ú jo n n a n szervezett o la jk u ta tá si és o laj­ b á n y á sz a ti tan szék et tö lti be. T udom ányos fö ld tan i m unkássága túlnyom órészt az o la jk u ta tá ss a l foglalkozik; szám os erre vonatkozó érteke­ zése és ta n u lm á n y a főként e tárg y k ö rb en mozog. P app Sim on az olaj- és fö ld g ázk u tatás terén külföldön á lta lá ­ nosan e lism e rt szak tek in tély . Maurita Béla ig. és t. t. Vendll Aladár r. t. A lu líro tta k a I II . osztály B) alo sztály áb a m ú lt évben levelező ta g u l jelölt dr. SURÁNYI JÁNOS egyet. ny. r. ta n á r a nö v én y term esztéstan tudom ányos m űvelőjének a já n lá s á t fe n n ta rtju k . B oby Géza 1. t.

Jávorka Sándor r. t.

A lu líro tta k tisztelettel a já n lju k dr. RUSZNYÁK IST­ VÁNT, a szegedi tudom ányegyetem ny. r. ta n á r á t, a sze­ gedi helgyógyászati k lin ik a ig azg ató ját a I I I . osztály B) a lo sz tály á b a levelező tag sá g ra. R u szn y ák Istv á n , ki a K o rán y i S ándor vezetése a la tt álló b elk lin ik á n a k volt hosszú időn á t a d ju n k tu sa , m ár o tta n i idejében, de különösen később szegedi intézetében

41 nagy és kiváló tudom ányos m űködést f e jte tt ki s élénk részt vesz abban a tudom ányos életben, m ely e t o tt SzentG yörgyi A lbert h o n o síto tt meg. K ite rje d t vizsgálatokat végzett a szervezet h ista m in reak ció jáv al, m elyek végül is tisz tá z tá k a tra u m á s schock m ech an izm u sát és lehetővé te tté k a m ű té ti schock megelőzését. Id e ta rto z n a k azok a vizsgálatok is, m elyek a histam in szerepére vonatkoznak a h eteroprotein h a tá sb a n . V itam in v izsg álato k b an SzentG yörgyivel e g y ü tt sik e rü lt a c itrin t (P -v itam in ) felfe­ dezni és B enkővel e g y ü tt a flazenok v ita m in je lle g é t bebi­ zonyítani. V izsg álato k at végzett a p lasm a feh érjék fizikokém iai tu la jd o n sá g a iv a l, m elyek végül az oedem a és az a lb u m in u ria keletkezésének tisztázásához vezettek. Meg kell m ég em líte n ü n k vizsg álatait a v érnyom ásm érés k ri­ tik á já v a l és a m ag a s vérnyom ás kezelésével, valam int m ikrokém iai e ljá rá s a it a chlor, a n a triu m , a húgysav, és a plasm a fehérjék m eghatározásán a vérben. Balogh Ernő 1. t. v

Herczog Ferenc r. t. Illyés Géza r. t.

Tisztelettel javasolom dr. VADÁSZ ELEM ÉR levelező tagul való megválasztását. V adász E lem ér szü letett 1885-ben és a b u d ap esti tudo­ m ányegyetem en v égzett tan u lm án y ai u tá n 1907-ben bölceészetdoktorátust te tt. Ugyanezen időtől kezdve, m int K och A n tal egyik legkiválóbb ta n ítv á n y a , a budapesti egyetem föld- és ő slén y tan i intézetében, m in t gyakornok, tan árseg éd és a d ju n k tu s m űködött 1919-ig, a m ik o r a buda­ pesti egyetem ő slé n y ta n i tanszékére, n y ilv á n o s rendes ta n á r r á nevezték ki. A p o litikai fo rd u la t következtében, ettől az állásátó l m egfosztották, azóta á lta lá n o s elism e­ ré st a ra tv a , m űködik a g y akorlati fö ld ta n te ré n és a m a­ g y a r kőszén- és b a u x itk u ta tá so k k ö rü l igen nagyjelentő­ ségű hasznot h a jto tt közgazdaságunknak. E m ellett, m in­ den p o litik ai és tá rs a d a lm i m ozgalom tól tá v o lta rtv a m a­ gát, úgy m in t azelő tt is, szigorúan kizáró lag a tudom ányos k u ta tá sn a k élt. S o rra jelentek meg h azai és külföldi szakfolyóiratokban dolgozatai és önálló nagyobb m u nkái, me­ lyekkel a tudom ányos világ általános elism erését v ív ta ki. M a ő a m ag y ar fö ld ta n első rep re z en tá n sa in a k egyike, ezért levelező ta g u l a já n la n i nekem, ak i a tudom ányos életben te tt első lépései óta m u n k a tá rsa v o ltam , erkölcsi kötelességem. Prinz Gyula 1. t.

Jávorka Sándor r. t.

/

. .

i) il !í '

*

л ,/ J!

"J

! ■! • , i

'Az 1945-ben ajánlott belső tagok névsora: Oldal

A lföldi A n d r á s ..................................................................... 22 báró A ndreánszky G á b o r ................................................. 35 Á brahám A m b r u s ................................................................ 36 B a n n e r Já n o s ..................................................................... 24 9 B artó k B é l a ......................................................................... B artó k G y ö r g y ..................................................................... 18 B ay Z oltán ......................................................................... 30 В еке Ödön ......................................................................... 4 B eznák A l a d á r ..................................................................... 36 B olgár E l e k ......................................................................... 17 Cotel E rn ő ......................................................................... 31 24 D eér J ó z s e f ......................................................................... E m ber G y ő z ő ................................................................................24 E n tz B é l a .............................................................................. 36 F rig y e si József . . . . * ............................................ 37 F u ch s (Fokos) Dávid ...................................................... 5 G alam b S á n d o r .................... ................................................ 11 G enthon I s t v á n ..................................................................... 25 G yörke J ó z s e f ..................................................................... 6 38 H a y n a l I m r e ......................................................................... H evesi G y ö r g y ........................ 29 H olub J ó z s e f ......................................................................... 18 19 H o rv á th B a r n a ..................................................................... Illy é s G y u l a ......................................................................... 12 ..................................................................... 33 Issek u tz B éla K erék já rtó B é l a ............................. 30 K odály Z o l t á n ..................................................................... l0 K otsis I v á n ......................................................................... 21 K um orovitz B e r n â t ........................................................... 26 Laziczius G yula ................................................................ 1 38 Lóczy L a j o s ......................................................................... M arót K á r o l y ................................................ 7 Moesz G u s z t á v ..................................................................... 39 M oravcsik G y u l a ................................................................ 3 N áray-Szabó I s t v á n ........................................................... 31

44 Ortntay Gyula ................................................................: 26 P a p p S i m o n ................................................................................40 P a tta n ty ú s Á. G é z a ................................................................. 31 .................... 32 P la n k J e n ő .................................. . . P o ln e r Ödön , ............................ 17 P rin z G y u l a ............................................................... 33 Révész I m r e ............................. 25 R u sz n y á k I s t v á n ...................................................................... 40 Schay G é z a ................................................................................32 S chulek E le m é r ......................................................................30 34 Soós L ajo s .............................................................................. S upka G é z a ............................................ , ........................ 27 S u rá n y i J á n o s ............................. ; . ..................................40 Szem ere S a m u .................................. , ............................. 21 Széki T i b o r ...................................... 30 Szőkefalvi N agy B é l a ............................................................ 33 Theiss E d e ......................................................................... 22 T u róczi-T rostler J ó z s e f ...................................................... 13 V adász E l e m é r ...........................................................................41 V a rg a I s tv á n ..................................................... 22 V ám béry R u sztem ........................................................... 18 V endl A la d á r ...........................................................................29 V isky K á ro ly ........................ 28 V itális I s tv á n ...........................................................................34 ................... .... ..................................' . 29 W ellm ann Im re Z ilahi L a jo s ........................................................................... 15 Zolnai G y u l a ..................................................................... 1 Z sirai M i k l ó s ............................ 3

Alulírottak a II. osztály В. alosztályában betöltésre váró levelezőtagsági helyek egyikére ajánljuk B állá A n tal törté­ netírót és publicistát. Bállá Antalt már két ízben ajánlották а II. osztály tagjai. Minden ajánlás kiemelte Bállá nemzetgazdasági s történet­ írói működésének tudományos értékét, továbbá azt a sok­ oldalúságot, mely az ő publicisztikai munkásságát jellemzi. A lib era lizm u s történetéről, az utolsó szá z év történetéről, a legújabbkor vilá g tö rtén etérő l és g azdaságtörténetéről, végül а I I . R á kó czi F erencről és az E g y e s ü lt Á lla m o k történetéről

írott nagyobb művei több kiadásban forognak közkézen. Is­ mertté tették Bállá nevét kitűnő fordításai is, melyekkel fon­ tos külföldi műveket tett hozzáférhetőkké a magyar olvasóközönség számára. Publicisztikai cikkei és tanulmányai, me­ lyek a napilapokban és a folyóiratokban láttak napvilágot, belekapcsolódnak ugyan itt-ott a napipolitikába is, de alkal­ mid szolgáltak neki tudományos történetpolitikai tanulságok levonására is. Megválasztatásával osztályunk egy érdemek­ ben gazdag tudományos életet tüntetne ki. Lukinich Im re r. tag Szekfíí G yula r. tag N a g y M iklós 1. tag

45.Ö01. — E g y e te m i N y o m d a .

A lu líro tta k dr. Szászy Istvánt, a kolozsvári F e re n c Jó z se f T u d o m án y eg y etem en a m a g y a r m ag á n jo g nyilvános ren d es ta n á r á t tisz te le tte l a já n lju k a M a g y a r T udom ányos A k a ­ d ém ia I I . o sz tá ly a A alo sztály áb an m eg ü re sed e tt egyik lev e ­ lező ta g sá g i h ely re. Jo g i ta n u lm á n y a it a b u d a p e sti K ir. M. P ázm án y P é te rT u d o m án v eg y etem en végezte, m a jd több éven á t külföldön: P á riz sb a n , B e rlin b e n , H á g á b a n és L o n d o n b an ta n u lt tovább. P á riz s b a n m egszerezte az École L ib re des sciences P olitiques oklevelét. H a z a té rv e le te tte a d ip lo m áciai felvételi és a k ü l­ ügyi fogalm azói v izsg át és két éven á t a k ü lü g y m in isz té riu m ­ ban te lje s íte tt szo lg álato t. A bírói és ügyvédi vizsga leté te le u tá n tö rv én y szék i b író v á nevezték ki és az igazságügym inisz­ tériu m nem zetközi jogi o sz tá ly áb a re n d e lté k be, ahol tíz éven á t m űködött. M in isz té riu m i szolgálata so rán m in iszte ri osz­ tály ta n á c so s, m a jd k ir. ítélő táb lái bíró lett. K özben m eg­ k ezdte jo g ta n á ri m űködését: 1931-ben a P á z m á n y P é te r T u ­ dom ányegyetem jogi k a rá n „A m ag á n jo g nem zetközi v o n a t­ k o z á sa i“ tárg y k ö rb ő l m a g á n ta n á rrá h a b ilitá ltá k és u g y a n itt 1940 n y a rá n egyetem i ny. rk. ta n á r i cím et k apott. K ülföldön is ta r to tt előadásokat. T a n u lm á n y a i és hiv atáso s m u n k á s s á g a eg y a rá n t a nem ­ zetközi jog és az összehasonlító jog tudom ányos m űvelésére késztette. Iro d a lm i m u n k ásság a re n d k ív ü l k ite rje d t; egyik legszorgalm asabb és legterm ékenyebb szak író n k . A la p v e tő n a g y m o n o g rá fiá k egész so rá v a l g a z d a g íto tta iro d a lm u n k a t, am elyeknek jellem ző vonása a n a g y k u ltú rn em zetek tu d o m á­ nyos iro d a lm á n a k lelkiism eretes feldolgozása m ellett az ö n ­ álló, elm élyedő és sok kérdésben ú ttö rő b ú v á rla t.

2 E ls ő m űvei a nem zetközi közjog' tárg y k ö réb e v á g n a k . E lső e tá rg y ú könyve A z á llam ok k ö zö tti utódlás elm élete c. 719 la p r a te rje d ő n a g y m o n o g rá fiá ja (1928), am ely en n ek a nehéz és bonyodalm as p ro b lém ak ö rn ek m inden rész leté t m eg­ v ilá g ítja és a p árizsk ö rn y ék i békék k o rszak áb an n é lk ü lö zh e­ te tle n fo rrá s m ű lett. H a so n ló a n a nem zetközi közjog körébe v á g n a k é rté k e s kisebb ta n u lm á n y a i: A terü le te n k ív ü lisé g a m a g y a r jogban (1930. 43 la p ) és A z országgyűlés szerep e a n e m ze tk ö zi szerződések kötésénél a m a g y a r közjog s z e r in t (1932. 80 la p ). M ár első n a g y m ű v éb en feltű n ik h iv a to tts á g a a nem zetközi m agánjog nehéz p ro b lém áin ak m ély reh a tó elem ­ zésére. T o v á b b i irodalm i m u n k á s s á g á n a k g erin cét c sak u g y a n idevágó m u n k á i alkotják. E ls ő e tá r g y ú önálló m űve A szerszerződő fe le k jo g sza b á lyvá la sztó joga a nem zetkö zi k ö te lm i jo g b a n (1929. 397 lap), a m e ly e t kiegészítenek A z a lk a lm a ­ zandó jog m eghatározása a n e m z e tk ö z i vé te li szerződéseknél (1930. 62 lap ) és A m in ő sítő jo g sza b á lyo k összeütközései a n e m ze tk ö zi m agánjogban (1932. 24 lap ) ; m indezek a n e m z e t­ közi m a g á n jo g rendszerének legfin o m ab b k iág a z á sa ira te r ­ je sz tik ki b ú v á rla tá t. S o k o ld a lú sá g á t e té re n m u ta tjá k K ia d a ­ tási jog (1933. 218 lap) és C lea rin g - és fiz e té s i e g y ezm én y e k a n e m ze tk ö zi fiz e té s i fo rgalom ban (1936. 288 lap ) cím ű mono­ g ra fik u s feldolgozásai, az előbbi a nem zetközi b ü n tető , az utó b b i a n em etközi v áltójog köréből. N em zetközi m ag ánjogi ré s z le tta n u lm á n y a it három n a g y összefoglaló m űve teszi teljessé. A z egyik N em zetkö zi m a g á n ­ jo g cím m el, m in t a .M . T ud. A k a d é m ia jog tu d o m án y i b iz o tt­ ság án ak k ia d v á n y a jele n t m eg 531 la p terjed elem b en : ez a m u n k a a nem zetközi m ag án jo g telje s rendszerének elm életi a la p v e té s é t n y ú jtja . E zt k ö v e tte M a g y a r n em zetkö zi m a g á n ­ jog cím m el a S z lad its sz erk e szte tte h a tk ö te te s m ag y a r m a g á n ­ jog első k ö teté b en 122 lapon a té te le s m a g y a r m agánjog nem ­ zetközi v o n a tk o z á sain a k k itű n ő összefoglalása. B etetőzi m in d ­ ezeket a D roit in tern a tio n a l p r iv é com paré (P a ris, 1940) cím ű 592 la p r a te rje d ő kötet, m elyhez L a m b e rt E d u a rd , a ly o n i összehasonlító jogi intézet n a g y n e v ű ig a z g a tó ja ír t előszót, A nem zetközi m agánjog u g y a n is nem egységes világjog, m in ­ den egyes n em zeti jo g re n d sz ern e k m eg v a n a m aga s a já tla g o s

3 nem zetközi m ag án jo g a. A különböző nem zetközi m agánjogi rendszerek ö ssze h a so n lítása és m in teg y csú csren d szerb e fog­ lalá sa v a ló sá g g a l ú ttö rő m unka, an n á l is in k áb b , m ert fel­ öleli az e g y ip to m i és m uzulm án jo g ren d szerek eddig még alig feldolgozott nem zetközi vonatkozásait. E z a m ű külföldön, is fe ltű n é s t k e lte tt. A nem zetközi m ag án jo g csak eg y ik á g a z a ta az ú. n. kollíziós norm arendszereknek. C sak term észetes, hogy Szászy Istv á n figyelm e k ite rje d t az in te r te rr ito r iá lis , v ag y is a belső jogterületközi jo g ra , m elyet nem zetközi m a g á n jo g á b a n tá rg y a l és az ú. n. in te rte m p o rá lis, időközi, h e ly eseb b en átm en eti jo g ra , a m e ly 'a rég i és az ú j jogszabályok összeütközéseit ren­ dezi. A z u tó b b it elm életileg L es c o n flits de loi dans le tem ps (P a ris , 1935. 107 lap) cím ű m o n o g rá fiá já b a n dolgozta fel, am ely a h á g a i nem zetközi akadém ián t a r t o t t előadásainak rendszerbe fo g lalása, m íg a m a g y a r té te le s időközi jogot u g y an csak a S z la d its szerkesztette m a g y a r m agánjog első kötetében tö m ö r összefoglalásban tá r g y a lja (25 lap). L eg u tó b b n y o m ta tá sb a n m egjelent A k ö te lm i jog á lta lá ­ nos tanai cím m el egyetem i elő a d á sain a k m ag a szerkesztette jegyzete (325 1.), am ely érdekes k ísé rle t a tételes m agánjog­ n ak a főbb id eg en jogrendszerekkel szem behelyezett össze­ hasonlító tá r g y a lá s á ra és sokat ígérő k ilá tá s t n y ú jt a szerző­ nek ily tá rg y ú to v áb b i irodalm i m űködésére. C sak m ellékesen jegyezzük meg, hogy S zászy Is tv á n n a k h azai és k ü lfö ld i (angol, fra n c ia , n ém et és olasz) jogi folyó­ ira to k b a n n a g y szá m ú kisebb ta n u lm á n y a je le n t meg, am elyek­ nek felso ro lása m eg h alad n á ezen a já n lá s k e reteit, am elyek azonban m in d értékes adalékokat n y ú jta n a k szerzőjük tu d o ­ m ányos m unkásságához. Széleslátókörű tudom ányos egyénisége és m á r eddig fel­ h alm o zo tt h a ta lm a s irodalm i telje sítm é n y e m éltán érdem essé teszik az a k a d é m ia i tag sá g g a l való k itü n te té s re . K uncz Ödön 1. t. B úza László 1. t. M arion Géza 1. t. Gajzágó László 1. t.

F in k e y Ferenc t. t. K olosváry B álint r. t. M oór G yula r. t. Szladits Károly r. t.

/

-

Í

Л

45 .901 . — E g y e t e m i N y o m d a .

A lu líro tta k a M a g y ar T u d o m án y o s A kadém ia TIT. osz­ tá ly á b a tiszteleti ta g u l a já n lju k Szent-Gyürgyi A lbert egye­ tem i ny. r. ta n á rt, a biokém ia jeles m űvelőjét. S zent-G yörgyi tudom ányos m u n k ássá g a nem szo ru l mél­ ta tá s r a , m inthogy N o b el-díjas lévén, tudom ányos érdem ei közism ertek. B u d a p e st, 1945. m áju s 10-én. D r. D r. D r. Dr.

Cróh Gyula r. tag Széki Tibor 1. t. Buzágh Aladár 1. t. Erdey-Grúz T ibor 1. t.

45 .901 . — E g y e t e m i N y o m d a.