TUDOMÁNY VAGY GAZDASÁG?

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali Tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány

TUDOMÁNY VAGY GAZDASÁG? ELEMZÉS AZ ORVOSKONGRESSZUSOK HAZAI PIACÁRÓL

készítette: Felföldi Julienne Budapest, 2003.

3


TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ...................................................................................................................................... 3 BEVEZETÉS ......................................................................................................................................................... 5 I.

AZ IDEGENFORGALOM JELENTŐSÉGE ........................................................................................... 8 I.1. Turizmus a világban ................................................................................................................................ 8 I.2. A turizmus hazai jelentősége ................................................................................................................. 10 II. A HIVATÁSTURIZMUSTÓL A KONFERENCIÁK VILÁGÁIG ....................................................... 14 III. A KONGRESSZUSIPAR ....................................................................................................................... 17 III.1. Trendek a világon ............................................................................................................................... 18 III.2. Trendek Magyarországon ................................................................................................................... 23 IV. ORVOSKONGRESSZUSOK................................................................................................................. 25 IV.1. Speciális jellemzők .............................................................................................................................. 28 IV.2. Hagyományok...................................................................................................................................... 29 V. HAZAI PIACELEMZÉS ........................................................................................................................ 33 V.1. A kongresszusturizmus feltételei ........................................................................................................... 33 V.2. Magyarország, mint az orvoskongresszusok desztinációja .................................................................. 35 V.2.1. Infrastruktúra, technikai felszereltség.............................................................................................................36 V.2.2. Vonzerő ..........................................................................................................................................................38 V.2.3. Megközelíthetőség..........................................................................................................................................40 V.2.4. Konferenciaszervezés .....................................................................................................................................41 V.2.5. Éttermek .........................................................................................................................................................42 V.2.6. Költségek........................................................................................................................................................42 V.2.7. Közbiztonság, biztonság.................................................................................................................................42 V.2.8. Tudomány a gazdaságért ................................................................................................................................43

V.3. Piacszegmentáció az orvoskongresszusok hazai piacán....................................................................... 44 V.3.1. Kínálati oldal ..................................................................................................................................................45 V.3.1.1. Magyar kongresszusi központok? ..........................................................................................................47 V.3.1.2. Kongresszusi szállodák ..........................................................................................................................49 V.3.1.3. Egyéb helyszínek ...................................................................................................................................49 V.3.1.4. Kiállítások ..............................................................................................................................................50 V.3.2. Keresleti oldal.................................................................................................................................................51

V.4. Gazdaság és politika............................................................................................................................. 52 V.4.1. Kereskedelmi haszon......................................................................................................................................53 V.4.2. Turisztikai haszon...........................................................................................................................................56 V.4.3. Tudományos haszon .......................................................................................................................................58 V.4.5. Politikai jelentőségük .....................................................................................................................................61

VI. VERSENYTÁRSAK .............................................................................................................................. 62 VII. AZ ORVOSKONGRESSZUSI PIAC SWOT-ANALÍZISÉNEK EREDMÉNYEI ........................... 65 VII.1. Erősségek........................................................................................................................................... 67 VII.2. Gyengeségek ...................................................................................................................................... 67 VII.3. Lehetőségek........................................................................................................................................ 68 VII.3. Veszélyek............................................................................................................................................ 68 VIII. AZ EURÓPAI DIEBETES TÁRSASÁG KONGRESSZUSA .......................................................... 70 IX. TERVEK? ............................................................................................................................................... 75 ÖSSZEGZÉS ....................................................................................................................................................... 79 MELLÉKLETEK................................................................................................................................................ 82 ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE ....................................................................................................... 93 IRODALOMJEGYZÉK ..................................................................................................................................... 94

4


BEVEZETÉS Szakemberek és a közvélemény szemében is a turizmus napjainkban már a gazdaság egyik legfontosabb ága – a WTO adatai szerint a szektor folyamatosan bővül. A turizmusnak gazdasági hatásai a foglakoztatásra illetve a jövedelmekre egyaránt jelentős, sőt az ország fizetési mérlegében vállalt „szerepe” sem elhanyagolható. A turizmusban az évek során kiéleződött a verseny és a vendégösszetétel is megváltozott: ma a csoport- és tömegturizmus hajnalán, a kongresszusturizmus az idegenforgalom egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata világszerte. Magyarország nemzetközi idegenforgalmi jelentősége csökkent az utóbbi években, ezért újabb idegenforgalmi ágazatok kialakítására van szükség: fel kell ismernünk olyan fejlődő területek jelentőségét, mint a rendezvények és a kongresszusoké, melyeknek kiaknázásához szükséges alapvető adottságokkal, feltételekkel hazánk rendelkezik. A kongresszusturizmus az országokról alkotott kép meghatározó tényezőjévé vált, és elengedhetetlen szegmensévé a tudomány és gazdaság számára fontos információknak áramoltatásának. Olyan sajátos termékről beszélünk, amely alkalmas a gazdasági növekedés élénkítésére és a gazdasági egyensúly javítására, valamint elősegíti az ország világpiaci versenyképességének javítását. A orvoskongresszusi és a konferenciaturizmus alappillérei a kutatóintézetek, a szakmai társaságok, a kongresszusi központok, a kórházak és azok a szállodák, amelyek rendelkeznek a megfelelő kondíciókkal, mint például a megfelelő méretű és felszereltségű előadótermek meglétével. Magyarországon meglehetősen sok akadályt kell áthágniuk azoknak, akik kongresszusszervezésbe vágnak, mivel a szükséges kapacitással rendelkező helyszínek meglehetősen korlátozott számban állnak rendelkezésre, ráadásul egy bizonyos

létszám

felett

egyáltalán

nincs

megfelelő

befogadó

képességű

rendezvényhelyszínünk. Példaképpen érdemes megemlíteni a 2002 szeptemberében Magyarországon tartott EASD kongresszust, az Európai Diabetes Társaság 38. évi kongresszusát, amely a 12 ezer regisztrált résztvevővel – a hely hiányosságait a szervezők szerencsére ki tudták küszöbölni, ezért a résztvevők semmilyen hátrányt, hiányosságot nem észleltek.

5


Ebből a rendezvényből nemcsak a hazai diabetológia profitált, hanem az egész ország gazdasága: a 2002. évi idegenforgalmi mérleget a felelős államtitkár nyilatkozata szerint az Európai Diabetes Társaság „rendezvénye húzta ki a kátyúból”. Magyarország turisztikai vonzerejét jelentheti a kongresszusturizmus, ami turisztikai húzóágazattá tehető: ehhez az szükséges, hogy a nemzetközi piac térképén, mint vonzó turisztikai célpont jelenjen meg kicsiny hazánk. Turisztikai vonzóerővé alakítható egy jól működő rendezvény-gazdaság, nemzetközi szempontból a kongresszus-gazdaság. A kongresszusturizmusban már meglevő kvalitásainkat mindenképpen ki kell használnunk: rendezvényszervezőink, valamint tudósaink orvosaink nemzetközi hírneve kiaknázatlan, jól fejleszthető alapot jelent az ágazat nyugati színvonalú kiépítéséhez. Fel kell ismernünk a magyar orvosi szakma tekintélyét, amellyel a szakma kongresszusai iránti erősödő igény növelhető: Magyarországon a legtöbb valamint a legmagasabb létszámú kongresszusok orvosi témájúak voltak. Ahhoz, hogy a kongresszusiparból származó bevételektől ne essünk el, tisztában kell lennünk azokkal a lehetősekkel, amelyeket kihasználhatunk, illetve problémákkal, amelyeken javíthatunk. Ugyanis a piac hatalmas és óriási lehetőségek vannak. Meg kell látnunk azokat a szakterületeket, melyek már elismertek, és azok segítségével vonzóvá tehetjük országunkat, hiszen „a mai gazdaság számára sem a természeti erőforrások, sem az olcsó munkaerő, sem a tőke nem olyan fontos, mint az innováció, amely új elgondolásokra, új tudáselemekre épül” – mondta Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a 2003. november 10-ei World Science Forumot záró beszédében. Dolgozatom célja, hogy bemutassa Magyarországot, mint az orvoskongresszusok desztinációját. Ahhoz, hogy Magyarország a jövőben sikeresen pályázhasson az orvoskongresszusok megrendezési jogáért, illetve otthont adhasson minél több ilyen típusú rendezvénynek a jövőben, tisztában kell lennünk saját értékeinkkel és gyengeségeinkkel. Fel kell ismernünk potenciális versenytársainkat, az ágazatban rejlő lehetőségeket. Tisztában kell lennünk a megrendelők igényeivel, elképzelésivel és azokkal a tényezőkkel, amelyek a helyszín kiválasztásakor meghatározóak.

6


Ismertetni kívánom az orvoskongresszusi turizmus illetve a kongresszusturizmus, mint idegenforgalomba illeszkedő turisztikai ágazat gazdasági és politikai jelentőségét. Az orvoskongresszusok piacában rejlő fejleszthetőségi lehetőségek kiaknázatlanok: a piac infrastrukturális és egyéb hiányosságainak pótlása nem tűr halasztást.

7


I.

AZ IDEGENFORGALOM JELENTŐSÉGE

A turizmus jelentősége és egyben sajátossága, hogy alkalmas a gazdasági növekedés élénkítésére és a gazdasági egyensúly javítására. Olyan húzóhatással rendelkező ágazat, mely segít az elmaradott régiók felzárkóztatásában. Az idegenforgalom egy országra nézve különbözőképpen hat, attól függően, hogy az idegenforgalmi mérlege aktívumot vagy passzívumot mutat. Hozzájárulhat a fejletlen területek felzárkóztatásához, a devizabevitel által pedig javíthatja a fizetési mérleget. A turizmus jelentőségét továbbá aláhúzza multiplikátor, termelési értékteremtő és foglalkozatási funkciója is.

I.1. Turizmus a világban A határok átjárhatósága, a globalizáció erősödése, a tudományok és a gazdaság fejlődése mind hozzájárult ahhoz, hogy a világon egyre több terület vált turisztikailag elérhetővé, és került fel a turisztikai desztinációk „listájára”. Ennek haszonélvezői közé tartozott Közép- és Kelet-Európa, valamint többnyire hazánk is. Az idegenforgalom szerepe az utóbbi fél évszázadban felértékelődött – gazdasági és politikai válságok időszakának kivételével – a turizmus az egyik legdinamikusabban növekvő ágazat: 1999-ben már a világon megtermelt GDP-nek közel 12 százaléka a turizmusból származott, és az ágazatban megközelítőleg 200 millió ember dolgozott. A World Tourism Organisation (WTO) felmérése szerint 2000-ben a világturizmus 7,4 százalékkal növekedett, mely a világgazdaság erőteljes fejlődésének és a millennium megünneplésével kapcsolatos eseményeknek tudható. Európában a nemzetközi érkezések száma is folyamatosan bővül. A balkáni konfliktus végetérése Magyarország turizmusára is pozitívan hatott: jelentős forgalomnövekedést hozott. Az európai nemzetközi utazások száma 2000-ben már megközelítette a 400 milliót. A KözépEurópába utazó európaiak száma is nőtt: közel 7 százalékkal emelkedett 1999-hez képest. Az európai nemzetközi érkezések számának növekedése valószínűleg arra is visszavezethető,

8


hogy az Unió állampolgárai szabadon utazhatnak, egyre kedveltebbé váltak az Európai Unión belüli utazások.

Az idegenforgalom átszőtte Európa hétköznapjait: a legfontosabb fogadó és küldő kontinenssé vált a II. világháború után. A Magyar Turizmus Rt. közzétett adatai szerint 2000ben 403 millió látogatót regisztráltak Európában, ami a nemzetközi érkezések 57,8 százalékát teszik ki. A kelet-európai térség az összes Európába irányuló útból összesen 14 százalékban részesült. A Magyar Turizmus Rt. felmérései szerint a régióba történő utazások motivációja nem a kikapcsolódás, hanem gazdasági okokra vezethető vissza – a térség versenyképességét árai jelentik. A fenti adatokat és felméréseket figyelembe véve elmondható, hogy az Európai Unióban az idegenforgalom az egyik legnagyobb iparággá nőtte ki magát és jelentős foglalkozató ágazattá vált. World Travel & Tourism Council vizsgálatai alapján az összes munkavállaló 3 százaléka dolgozott az ágazatban, 2001-ben becslések szerint ennek növekedése várható. Noha ez az érték a közel-kelet-európai régióban meghaladja a világátlagot (2001-ben a foglalkoztatottak aránya 3,2 százalék volt), a GDP-hez való hozzájárulás mértéke azonban kisebb. 2001-ben az idegenforgalmi ágazat a világ GDP-jének 4,2 százalékát jelentette, míg a térségben 2,9 százalék volt.1 A WTO felmérése szerint a világ turizmusa 2002-ben mintegy 3 százalékkal emelkedett: a nemzetközi turistaérkezések száma 2,7 százalékkal (a 2001. évi 0,5 százalékos visszaesés után-), a turisztikai bevételek pedig 0,3 százalékkal nőttek. 2002-ben továbbra is bizonytalanság jellemezte a világ legjelentősebb küldőpiacait, amely hátterében a terrorizmustól való félelem, illetve az iraki háború állt. Mindemellett a világgazdaság vártnál lassabb javulása is hozzájárult ahhoz, hogy néhány fő küldőpiac kiutazásai átrendeződtek: a világ kiutazó turizmusa a fejlett országokba koncentrálódott - Európába, Amerikába és Délkelet-Ázsiába -, ugyanakkor növekedés volt megfigyelhető Ázsia egyéb térségeiben, Közép- és Kelet-Európában, a Közel-Keleten és Dél-Afrikában is. 2001. szeptember 11.-e leginkább Amerika részesedésére volt hatással, ahol a nemzetközi turistaérkezések 2001 és 2002 között 10 százalékkal csökkentek. Ezen a területén Európa továbbra is őrzi vezető szerepét, a nemzetközi érkezések 57 százalékát regisztrálta 2002-ben, ami 2%-os növekedést

9


jelent az előző évhez képest. A turisztikai bevételek elérték a 474 milliárd USD-t (501 milliárd euró), az egy főre jutó kiadás átlagosan 675 USD-t tett ki a világon. A WTO becslései szerint a következő tíz évben a nemzetközi érkezések növekedni fognak: az érkezések elérhetik az 1600 milliót. A turizmus ma már számtalan területen az egyik legjelentősebb export bevételi forrássá vált, szemben a külkereskedelmi bevételekkel. A WTO előrejelzései szerint 2010-re a világturizmus bevételei átlagosan évi 4-5 százalékkal növekedhetnek, és megközelíthetik a 6800 milliárd dollárt.2

I.2. A turizmus hazai jelentősége Magyarország a turizmust, mint egyik sikerágazatát tartja számon: 1990 és 1999 között az ágazatból származó devizabevételek megnégyszereződtek, mely összeg 1999-ben már a külkereskedelmi mérleg háromnegyedét fedezték hozzájárulva a fizetési mérleg hiányának csökkentéséhez. Megközelítő becslések szerint a hazai GDP 10 százaléka már a turizmusból származik, és az ágazatban 250 ezer fő dolgozik. A Budapesti Turisztikai Hivatal (BTH) az 1999-es évre vonatkozóan végzett felmérést arról, hogy Budapest gazdasági életében milyen szerepet tölt be a turizmus: becsléseik szerint 450-500 milliárd forintnyi turisztikai bevétel képződött. Ez önmagában is alátámasztja a turizmus jelentőségét.3 Magyarország kedvező feltételekkel rendelkezik a fejlesztés szempontjából, Európához való közelsége nagy előnyt jelent. Magyarország is profitált a turisztikai desztinációk elérhetőségének bővüléséből: 2000-ben Magyarország a turistaérkezések számát tekintve a világrangsorban a 13. helyet foglalta el. 1950-ben Magyarország a legkedveltebb célországok évente készülő ranglistáján nem szerepelt, azonban 1970-ben már a 11. helyet kapta. Az 1990-es évek elején Magyarország az 5. legkedveltebb országnak számított, de hazánk turizmusát a Balkán-konfliktus kedvezőtlenül érintette, így 2000-ben a 13. helyre esett vissza, azonban az európai rangsorban a kilencedik helyet foglalta el. De ami legfontosabb, hogy Magyarország az első 15 „legkedveltebb” ország között maradt. A desztinációs célok és

1 2

Dr. Behringer Zsuzsanna, Mester Tünde, Turisztikai trendek a világban, Turizmus Bulletin, 2001. szeptember Indra Dániel, A 2001. szeptember 11-i események hatása a világ turizmusára, Turizmus Bulletin, 2001. Április

3 Milliárdok Budapesten az idegenforgalomból, Turizmus bulletin, IV évfolyam, 18. szám

10


területek elérhetővé válása azonban magával hordozta azt a tényt is, hogy egyre nagyobb a verseny az országok között is, így Magyarországnak is egyre több versenytársa van. Az idegenforgalom legfontosabb funkciója a fizetési mérlegben valósul meg, ami Magyarországon a következőképpen alakult: 2002-ben idegenforgalom jogcímen 3448 millió euró bevételt regisztráltak a nemzetközi fizetési mérlegben, amely 18 százalékkal marad el a 2001-ben, és 8 százalékkal a 2000-ben realizált bevételnél. 1995-től ’97-ig az idegenforgalmi bevételek és kiadások egyenlege dinamikusan nőtt, majd 2000-ig stagnált. 2000-ről 2001-re az idegenforgalomban realizált bevételek növekedtek, majd 2002-ben folyamatosan csökkentek. 1995 óta az idegenforgalmi kiadások folyamatosan emelkedtek: 2002-ben 1818,8 millió eurót tettek ki Az idegenforgalmi aktívum 2002 júliusában és augusztusában már meghaladta a 200 millió eurót, a többi hónapokban azonban alatta maradt. Az idegenforgalmi mérleg alakulását mutatja be az 1. és 2. számú melléklet. A folyó fizetési mérleg idegenforgalmi aktívuma 2001-ben meghaladta a 2500 millió eurót, ami 2002-re 37 százalékkal csökkent, 1629 millió eurót tett ki, ezt ábrázolja az alábbi diagram. 1. számú diagram Az idegenforgalmi mérleg alakulása 1995 és 2002 között

3000 2500 2000 1500 1000 500 0 Egyenleg

1995

1996 1997

1998 1999

2000 2001

2002

1100

1660 2060

1934 1909

2245 2596

1629

Forrás: KSH

Az idegenforgalom – a fizetési mérlegben betöltött funkciója mellett – más nemzetgazdasági ágazatok teljesítményéhez is hozzájárul. A legnagyobb mértékben a szálláshely-

11


szolgáltatáshoz és vendéglátáshoz, mely ágazatokra a kisvállalkozók voltak jellemzőek – 2002-ben

összesen

40,8

ezer

vállalkozást

regisztráltak.

A

szálláshely-szolgáltató

nemzetgazdasági ágban, 2002-ben visszaesés volt kimutatható: csökkentek a nemzetközi forgalomból származó szállásdíj-bevételek. Az ország szállodáinak összes bevétele 2002-ben meghaladta a 158 milliárd forintot, ami 5 százalékkal, mintegy 6,2 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál. A vendéglátás bevételei 11,5 százalékkal nőttek, és megközelítették a 2001-es bevételek 41 milliárd forintos emelkedését.

Magyarország turizmusának főbb mutatói a 2001. év óta folyamatos változást mutatnak. A hazánkba érkező vendégek száma 2000 óta csökken, ami az átutazó vendégek számának csökkenésének tudható, ugyanis a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma stabil növekedést mutat. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása növekedést mutat és a vendégéjszakák száma is növekedett 2002-ben. Mindezen kívül nőtt a szállodák vendéglátásból és egyéb szolgáltatásból származó bevétele is. 2002-ben a szállodák – szállásdíjból származó bevételeik csökkenése miatt – igyekeztek forgalmuk fenntartására, és ennek érdekében olyan új piacokra szert tenni, mint amit a konferenciák jelentenek. A 4 és 5 csillagos szállodák forgalmukat kizárólag a hivatásturizmusból származó bevételekkel voltak képesek növelni: a szállodák árbevételében, ezáltal a szálláshely nemzetgazdasági ágban a konferenciaturizmusból származó bevételek növekedtek. Ez leginkább 2002-ben mutatkozott meg, amelynek oka két óriásrendezvény volt: az egyik az Európai Diabétesz Társaság 2002. szeptemberében, Magyarországon tartott éves kongresszusa (EASD = European Association for the Study of Diabetes), amely 12.000 regisztrált résztvevővel, öt napon át tartott, és megközelítőleg 2-3 milliárd forint plusz bevételt hozott az országnak; a másik a 2002 júniusában 2100 egészségügyi dolgozó számára rendezett Egészségügyi Világjátékok voltak, mely 250 millió forinttal növelte az éves turisztikai bevételt.4 Ezt támasztja alá az alábbi két ábra is, ami rámutat arra, hogy a szabadidő és az egyéb üzleti utazási motivációk háttérbe szorulásával a konferencia, mint utazási motiváció a szállodai árbevételekben már 30 százalékot tett ki ebben az időszakban. 1. számú ábra 4

Forrás: VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda

12

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A szállodai árbevétel alakulása az utazás motivációja szerint

Forrás: KSH

Az elmúlt években a főbb küldő országok pozíciója hazánk esetében is jelentősen átalakult: 1999-ben a listát az osztrákok, 2001-ben már a románok vezették (az összes látogató 16 százaléka). A német vendégek száma csökkent, de egyre több lengyel, cseh, ukrán és a volt Jugoszlávia területéről származó vendég érkezett Magyarországra. A turizmus nemcsak a szakértők, de a közvélemény szemében is Magyarország húzóágazatává válhat. Az ETC (European Travel Comission) és az ETAG (European Travel and Toursim Group) vizsgálatai szerint az elkövetkezendő évtized növekvő szegmensei a következők lesznek: a seniorok, az aktív turizmus, a városi turizmus, a téli „sunshine” és egynapos utak, a kombinált, üzleti és üdülési célú utazások, a kalandtúrák, a falusi turizmus, a távoli országokat célzó utak. A jövő másik növekvő szegmenseként tartják számon a szakmák, társaságok számára szervezett utakat. Az egyik legdinamikusabb ágazat a jövőben az üzleti ágazat, amely olyan speciális csomagoktól függ, mint a konferenciák vagy kiállítások. Az utóbbi növekedési potenciálja szinte kizárólag a marketing- és pr-tevékenységtől, illetve az ország háttéradottságaitól függ. A 20. század második felében – a gazdaság, a politika és a tudományok egyre erősebb nemzetközi szerepe és a technika fejlődése következtében – egyre rohamosan fejlődő, új turisztikai terület jött létre, a konferenciaturizmus. A konferenciákra épülő turizmusban

13


rengeteg lehetőség van. A világon és az Európai Unióban évről évre egyre több kongresszust rendeznek, és mint leendő tagország, kedvező földrajzi pozícióban vagyunk. Miután egy növekvő piacról van szó, az EU-csatlakozás várhatóan növekedni fog Magyarországon is a konferenciák száma. Napjainkban a kongresszusi, az üzleti, az incentív és a kiállítási turizmus már megkülönböztetett szerepet játszik az Európai Unió országainak turisztikai kínálatában és keresletében. Magyarország számára kiváló lehetőséget nyújt a hazai idegenforgalom két fő problémájának orvoslására. Alkalmat biztosít a hazai idegenforgalom szezonalitásának megoldására, ezenkívül a nemzetközi viszonylatban jellemző, alacsony jövedelemtermelő képesség problematikájának feloldására, ugyanis Magyarország a legkedveltebb desztinációk 15. helyét őrzi, azonban a turisztikai bevételek nagysága szerint a 38. helyet foglalja el.5

II.

A HIVATÁSTURIZMUSTÓL A KONFERENCIÁK VILÁGÁIG

A turizmusra gondolva sokan szabadidőre, pihenésre asszociálnak, és megfeledkeznek az idegenforgalom másik fontos ágazatáról: a turizmus egyre nagyobb jelentőséggel és dinamikusan növekvő, rohamosan fejlődő „iparágáról”, a hivatásturizmusról. Kétfajta turizmust különböztetünk meg: az egyik a szabadidőturizmus, a másik pedig témánk szempontjából fontos hivatásturizmus. Megkülönböztető jegyük a turizmus keresletét szabályozó egyik legfontosabb tényező, a motiváció. A hivatásturizmus vagy rendezvényturizmus gyűjtőnév, a munkával, megélhetéssel összefüggő utazásokat jelöli. Ebben az esetben az utazást a munkáltató fizeti, és az út munkaidőben történik. A hivatásturizmusnak három fajtáját ismerjük: az üzleti turizmust, a konferenciaturizmust és az incentív turizmust. Mindhárom eset speciális tudást igényel a szervező részéről.6 A rendezvényturizmus speciális területeként ismert konferenciaturizmus a hivatásturizmus legdinamikusabban fejlődő területe. A konferenciaturizmus vagy kongresszusi turizmus 5

Az elemzés a Gazdasági Minisztérium, az idegenforgalom szerepe a nemzetgazdaságban; illetve a Központi Statisztikai Hivatal, A turizmus összefoglaló eredményei c. felmérése alapján készült. 6 Dr. Faragó Hilda, Idegenforgalmi rendezvények és kongresszusok szervezése, 1999.

14


köznyelvben használt gyűjtőneve az ülés, melynek alkalmával kisebb elnökség ül szemközt a hallgatósággal, a témákhoz pedig jelentkezés alapján lehet hozzászólni. Az ülések a múlt században terjedtek el, ahol a különböző testületek és helyi, országos illetve később nemzetközi szervezetek valamely szakmai téma megvitatásának céljából üléseztek. Ily módon honosult meg az ülések két fajtája: a testületi ülések illetve az egyesületek, szervezetek ülései. Ezek alapján felbontható a hazai és a nemzetközi kongresszusi piac. Az előbbihez tartoznak a gazdálkodó szervek rendszeres, illetve időközönként tartott értekezletei. Az egyesületek, szervezetek üléseihez tartoznak a kormányközi és nem kormányközi szervek, illetve a nonprofit szervezetek ülései. Az ülések fokozatos elterjedéséhez kapcsolódik a kongresszusi turizmus kibontakozása. Ma már konferenciát a világon mindenhol tartanak, és a kommunikáció mindennapos eszközévé vált. A konferenciaturizmust külön üzletágként, sőt „iparágként” tartják számon, elterjedésének, népszerűvé válásának indítékai között elsősorban a téma, másodsorban a kapcsolatteremtés, harmadsorban pedig a széleskörű társadalmi programok szerepelnek. Ahhoz, hogy a konferenciaturizmussal, mint „iparággal” megismerkedjünk, a kongresszusok, konferenciák közötti különbséget szükséges felismerni. Habár a laikus közönség szemében a kongresszus és a konferencia szavak egymás szinomímájaként használhatóak, valójában – és az alábbi definíciók alapján –, legalábbis méretüket tekintve különbséget kell tenni közöttük. A Magyar Rendezvényszervezők Szövetsége (MARESZ) a következő definíciókat adja a kongresszusra és a konferenciára: „A kongresszus egy nagy, általános témában összehívott tanácskozás, míg a konferencia egy szűkebb szakmai témában összehívott tanácskozás; a konferencia egy szűkebb szakmai témában életre hívott összejövetel.”7 Ez a definíció azonban pontosítható: konferenciának számít minden olyan egyesület, szervezet, csoport által szervezett összejövetel, amely előre meghatározott napirend és program szerint zajlik annak céljából, hogy nézeteiket megvitassák, megoszthassák egymással. A konferenciák azonban a kongresszusoknál kisebb létszámú és rövidebb időtartamú összejövetelek, kevesebb kérdés is kerül megvitatásra. A kongresszus olyan szakmai, kulturális, vallási vagy más csoport 7

Arany – Hajnal – Kőrössy – Nagy – Novák - Temecskó, Üzleti rendezvényszervezés I., 2002., 29.o.

15


formális összejövetele, amely több száz vagy akár több ezer képviselő rendszeres találkozási formája. Többnyire tudományos vagy szakmai információcsere céljából tartják, egy konkrét téma megvitatására hívják össze, és csak a szervezet tagjai vehetnek részt rajta. Meghatározott gyakorisággal rendezik meg, általában egy vagy több napon át tart, és általában párhuzamos szekciókban folyik. Időtartama és a résztvevők száma előre meghatározott ugyan, de gyakorisága nem kötött. A legtöbb nemzetközi kongresszus körülbelül 4-5 napig tart (bár az utóbbi években tendenciaként jelentkezett a kongresszusok időtartamának rövidülése), a regisztrált résztvevők száma pedig akár több ezer is lehet. Mindezt tehát úgy foglalhatjuk össze, hogy a kongresszusok és konferenciák közötti különbség nem csupán a létszámban fogalmazódik meg, legfontosabb megkülönböztető jegyük, hogy a konferenciák általában egy témához kapcsolódnak (vagyis témaorientáltak), mindig egy adott, meghatározott téma köré fűződnek, csoportosulhatnak tudományos, vagy akár üzleti téma köré is. A kongresszusok szervezése annál inkább szervezetekhez kapcsolódik. Akár politikai, akár szakmai szervezetek kongresszusairól legyen szó, beszámolók, eredmények és tervek kerülnek megvitatásra. A kongresszusi turizmus a minőségi turizmus egyik fajtája: speciális igényeket elégít ki, és ezért magas színvonalú, összetett, többfajta idegenforgalmi szolgáltatást kínál. A konferencia tehát a kommunikációnak olyan eszköze, ahol a tudás közvetítésére és az ismeretek szerzésére kerül sor. A tudomány gyors fejlődésének szempontjából a konferenciákon lehetőség van arra, hogy ismereteket, információkat, tapasztalatokat cseréljenek a szakemberek az adott témában. Alkalmat biztosít egy esetleges szakmai együttműködésre, személyes ismeretség, kapcsolat kiépítésére, mindarra, amire a telefonon, faxon, e-mailben nincsen lehetőség. Olyan előadókkal találkozhatnak a résztvevők, akik nevét könyvekből, szakmai cikkekből ismerték csak korábban.8

8

Dr. Faragó Hilda, Idegenforgalmi Rendezvények és Kongresszusok Szervezése, 1999.

16


III.

A KONGRESSZUSIPAR

A rendezvények az emberiséggel egy időben születtek meg az első társadalmak, kultúrák létrejöttével. Minden történelmi korban más formában jelentkeztek, attól függően, hogy a korszak számára mit jelentett összegyűlni a többi emberrel. Ezek korábban természetesen még nem voltak a szó szoros értelmében vett ülések. Megjelenésük az I., de tömegesen a II. világháborút követően az USA-ban kezdődött. A konferenciaipar fejlődéséről a 60 évektől kezdődően, a II. világháború után beszélhetünk, amikor egyre nagyobb igény jelentkezett a nemzetközi és hazai szakmai tapasztalatok, információk, vélemények, eredmények cseréjére. Bár igazi jelentőséget csak a nyolcvanas évek után tulajdonítottak ennek az ágazatnak. Nemzetközi statisztikák alátámasztják, hogy a nemzetközi kongresszusok iránti igény folyamatosan növekszik, amit az innovációhoz szükséges személyes kapcsolatok tesznek szükségessé. A konferenciaturizmus dinamikus fejlődését jelzi, hogy amíg 1975-ben világszerte összesen 3300 nagy – több mint 300 résztvevő jelenlétével lebonyolított – nemzetközi rendezvényt tartottak, addig számuk két évtized múlva,

1998-ban

már

9500-ra

emelkedett.

Magyarország számára kedvező, hogy Európában található a nemzetközi szervezetek székhelyének közel 72 százaléka, és itt tartják a nagy nemzetközi rendezvények 57 százalékát is. Az ágazat jelenleg a GDP 10 százalékát adja, 300 ezer embert foglalkoztat, s emellett a turizmus növekedési dinamikája kétszerese a magyar gazdaságénak.9 Az ülések piaci részesedése 1992-ben 61,4 milliárd dollárt tett ki a Succesful Magazin (amerikai szaklap) szerint. Évente 37 millió ember vesz részt rajtuk, és körülbelül 24 ezer nemzetközi szervezetet, 112 ezer vállalatot, egyesületet és 136 ezer aktív szövetséget, egyesületet regisztráltak, akik rendszeres üléseket szerveznek.10 A kongresszusturizmus „bölcsői” a nemzetközi szervezetek, amelyek magukkal hozták az összejövetelek elterjedését. A világon közel 50 ezer szervezet van, ami nem tartalmazza a szakmai társaságokat, egyesületeket – a piaci rés illetve a piac határai meghatározhatatlanok.

9

www. somogytourism.hu, 2003. november 12. Dr. Faragó Hilda, Idegenforgalmi Rendezvények és Kongresszusok Szervezése, 1999.

10

17


A rendezvény-gazdaságon belül a legtöbbet az orvosok, építészek üléseznek. Külön, növekvő számú kategóriát jelentenek a tudományos események.

III.1. Trendek a világon

Annak ellenére, hogy a konferenciaipar dinamizmusa már a hatvanas évektől kezdődően jelentkezett, komoly szerepet csak az elmúlt évtizedben tulajdonítottak neki. Azóta viszont a kongresszusi piacon az összejövetelek száma megsokszorozódott. Ennek tudható be az, hogy pontos, megfelelő statisztikai mutatók egyelőre nincsenek, mivel mindenhol csak a nemzetközi konferenciákat tartják számon. A felmérések sem pontosak mindig, mert a rendszeres felméréseket készítő Nemzetközi Szervezetek Szövetsége (UIA), valamint a Kongresszus- és Konferenciaszervezők Nemzetközi Szövetsége (ICCA) esetében a statisztikai számbavétel nem azonos. Trendekben azonban annál inkább jellemezhető! Az ICCA nemzetközi konferenciának tekint minden olyan rendezvényt, ahol minimum 50 fő vesz részt, és amit legalább négy országban felváltva, de rendszeresen rendeznek meg. Az UIA kritériumai eltérnek ettől: minimum 300 fős, 40 százalékos külföldi részarányú, legalább 5 nemzetiség képviselteti magát, és minimum 3 napig tart. A globalizációs folyamat által a tudományos élet nemzetközisége is egyre erőteljesebben jelentkezett. A tudományágak kifejlődése és bővülése, a kommunikáció iránt növekvő igény mind hozzájárult ahhoz, hogy a szakágak egyesületei, szervezetei üléseket, konferenciákat tartsanak, ahol a szakemberek eszmecserét folytathatnak, gondolataikat, eredményeiket megoszthatják egymással, és ismertethetik kutatási eredményeiket, tapasztalataikat. A politika és a tudományok nemzetközi szerepe hozzájárult egy új turisztikai ágazat kialakulásához. Az összejövetelek Amerikában a legnépszerűbbek, de Európában is egyre gyakoribbaknak mondhatóak. Az UIA adatai szerint 1960-ban 1856, ’75-ben 3235, ’83-ban 4864, ’94-ben 9069, ’97-ben 9273, ’98-ban pedig már 9500 nemzetközi kongresszust regisztráltak – a konferenciák iránti kereslet tehát folyamatosan növekszik. A kongresszusok rohamos elterjedése a nyolcvanas években ért véget; a piacot lassuló tendencia jellemezte az elmúlt

18


évtizedben, ami hozzájárult a megrendezési jogért folytatott „küzdelem” felerősödéséhez. E harcban egyre több ország kíván részt venni. Európa részesedése a kongresszusi piacon a kilencvenes évek óta csökken, 1993-ban az ’89-es szintre csökkent. Ennek oka egyrészt az európai recesszió, másrészt a piac átstrukturálódása volt. A piacon újabb, egzotikumnak számító országok jelentek meg: az elmúlt tíz évben növekedés észlelhető az ázsiai országok esetében, közülük a legkiemelkedőbb Szingapúr és Japán, ami a beruházások és promóciók növekedésére vezethető vissza, de kiemelkedő előnyüknek számít, hogy korszerű, technikailag jól fölszerelt termeket alakítanak ki. A konferenciaturizmusban „vívott harcról”, azokról az azokról az országokról, amelyek a legtöbb kongresszust rendezik, az UIA minden évben rangsort készít. Külön sorrendet állítanak fel a legtöbb konferenciát rendező országokról, illetve városokról, mivel nem feltétlenül foglal el azonos pozíciót adott ország és városa. A listát évek óta vezeti az USA, ezt követi Franciaország, Anglia, Németország majd Anglia. Európa nagy előnye az ágazatban, hogy a legtöbb nemzetközi szervezet székhelye a kontinensen található (a nemzetközi szervezetek 72 százaléka!), és ezek összejöveteleinek 80 százalékát Európában is tartják. Noha Európa jelentősége folyamatosan csökken, a rangsort még mindig vezeti a nemzetközi kongresszusok piacán. 2002-ben továbbra is a stagnálás volt jellemző, kisebb mértékű csökkenés mutatkozott a kongresszusi turizmusban. 2002-ben az előző évhez képest 1,45 százalékos, 1999-hez képest 3,20 százalékos visszaesés mutatható ki. A kontinensek viszonylatában ez a következőképpen néz ki: Észak-Amerikában (4,19 %-os), Ázsiában (0,68 %-os) és Afrikában (0,24 %-os) növekedés volt kimutatható, azonban Ausztráliában (0,34 %-os), Dél-Amerikában (0,59 %os), Európában (1,77 %-os) visszaesés tapasztalható.11 Az UIA 1999-ben és 2002-ben publikált felmérése a kontinensek részarányának megoszlását mutatja be, amit az alábbi táblázat értékel. 1. számú táblázat A kontinensek részaránya a nemzetközi kongresszusok száma alapján (%)

1990 11

1994

UIA, International meetings 2001 and longer-term trends, 2002.

19

1998

2002


Afrika Amerika Ázsia Ausztrália Európa

4,2 19,5 12,0 2,2 62,1

5,1 20,4 12,9 1,8 59,8

4,7 20,8 13,4 4,2 56,9

4,6 21,2 13,7 3,8 56,7

Forrás: UIA 1999, 2002.

A felmérés rámutat arra, hogy Európa részarányának csökkenése mellett Amerika, Ázsia és Ausztrália jelentősége fokozatosan nő, ámbár az utóbbi részesedése még mindig elhanyagolható. Afrika esetében stagnálás figyelhető meg az elmúlt 4 évben, ahol a vezető szerepet a Dél-Afrikai Köztársaság és Marokkó tölti be. Noha Európa a kongresszusok „bölcsője”, „hazája” mégis az Egyesült Államok: az országonkénti összevetésben vezeti a listát, bár szeptember 11-e erősen befolyásolta piacát. Az Egyesült Államok óriási előnyét infrastrukturális háttere jelenti. Ugyanakkor Ázsia erősödése a piacon egyre inkább meghatározó, majdnem 10 százalékkal növelte részesedését: az ázsiai országok között DélKorea, Vietnám, Libanon, Japán, Kína, Szingapúr, Thaiföld erősödött. A statisztika alapvetően kimutatja, hogy a kontinensek között Európa részesedése a legmagasabb, bár piaca erősen stagnáló és koncentrált, változások igen lassan mennek végbe. 2001-ben és 2002-ben a két vezető ország Franciaország és Nagy-Britannia volt, és folyamatos erősödés volt megfigyelhető a svéd, dán és finn piacon. Németország, Olaszország kongresszusi turizmusa ebben az időszakban alulmúlta a korábbi évekét. Az UIA felméréseiben kitér arra, hogy a volt Szovjetunió országai és az EU-hoz csatlakozni kívánó országok kongresszusi ágazata erősödik, egyre több kongresszus megszervezésére kerül sor ezekben az országokban. Meglepő, de az Európai Unió megbízásából 1996-ig nem készült vizsgálat: az ekkor készült első elemzés a tizenötök Európáját, valamint Norvégiát és Izlandot térképezi fel, valamint utal Európa ágazati szerepére. A 17 országban 261 olyan konferenciaközpont van, mely méretét tekintve 300-nál több fő befogadására alkalmas. A vizsgált országokban egyértelműen kimutatható az a trend, hogy a tudományos illetve technikai konferenciák iránti igény és érdeklődés egyre nagyobb. Az országok piaci részesedének 2001-es alakulását a 3. számú melléklet mutatja be.

20


A ranglistában szerepelő húsz ország képviseli a kongresszusi piac háromnegyedét, ami magasfokú koncentrációra utal. 2002-ben az európai piac rangsorának élére Franciaország került, 12,1 százalékos piaci részesedést kihasítva magának, majd ezt követi Nagy-Britannia 11,96 százalékos részesedéssel. A legutóbbi, 2002-es évről szóló UIA felmérésben a meetingek piacán az első 10 országba tartoztak: az USA, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Spanyolország, Olaszország, Belgium, Ausztrália, Kanada és Hollandia. A világranglista élén az utóbbi években már olyan városok állnak, mint Lisszabon, Boston, Stockholm, Amszterdam, London, Párizs és Melbourne.12 Az ázsiai országok jelentőségét bizonyítja, hogy a rangsor első húsz városa között szerepel Hong-Kong, Peking, Szöul, Manila, Kuala Lumpur és Bangkok is. 2002-ben pedig Párizs, Brüsszel, London, Bécs, Szingapúr, Koppenhága Barcelona, Genf, Berlin és Sydney került az élmezőnybe. A városok és országok ranglistáját a 4. számú melléklet mutatja be. Az ágazat „újoncaiként” emeli ki az UIA azokat az országokat, amelyek 1993 és 2002 között több mint 50 százalékkal növelték piaci részesedésüket: Izland (+173 %), Szlovénia (+83 %), Fidzsi-szigetek (+140 %), Dél-Korea (+125 %), Thaiföld (+69 %), Kuba (+56 %) és Törökország (+54 %). A kongresszusturizmus nemzetközi jelentőségét nemzetközi szervezetek sora támasztja alá, melyek közül a legjelentősebbek az alábbiak: •

Az amerikai orientáltságú Kongresszusi és Látogató Irodák Nemzetközi Szövetsége (IACVB) a turizmus illetve a kongresszusipar általános hasznáról készít tanulmányokat.

•

A

Kongresszusszervezők

Nemzetközi

Szövetsége

(IAPCO)

a

világ

legjobb

rendezvényszervezőit tömöríti. •

A legtöbb szervezetet összefogó szervezet a Kongresszus- és Konferenciaszervezők Nemzetközi Szövetsége (ICCA).

•

Az ülések mennyiségbeli vizsgálatát a Konferencia-megrendelők Nemzetközi Szövetsége (MPI) végzi.

12

www. uia.org, 2003 szeptember 15.

21


•

A magasan kvalifikált tolmácsokat a Konferenciatolmácsok Nemzetközi Szövetsége (AIIC) tömöríti.

•

Az üzleti és kongresszusturizmus kormányszintű elismertetéséért az Európai Kongresszusi Városok Szövetsége (EFCT) küzd, melynek 1995-ben magyar vezetőségi tagja is volt.

•

Technikai, biztonsági kérdésekben a Kongresszusi Központok Nemzetközi Szövetsége (AIPC) készít évente felméréseket.

•

Az ázsiai konferenciaipar vizsgálatait a Kongresszusi és Látogató Irodák Ázsiai Szövetsége (AACVB) végzi.

•

Statisztikai felméréseket a Nemzetközi Szervezetek Szövetsége (UIA) készít évente.13

A szervezeteknek magyar szervezetek is tagjai, mint a Magyar Kongresszusi Iroda, a Budapesti Kongresszusi Központ illetve a Budapesti Turisztikai Hivatal. Mindezek mellett fontos megvizsgálni a konferenciák illetve a kongresszusok létszámát is, ugyanis méretük befolyásolja a belőlük származó haszon mértékét; a regisztrált résztvevők száma is fokozatosan nő. A konferenciák többségét jelentő, kisebb létszámmal megrendezett ülések száma folyamatosan csökken, ugyanakkor jelentősen nő az 1000 és 3000 főnél több résztvevővel zajló kongresszusok száma. Az orvoskongresszusok „mérete” is hasonlóan alakult ’89-ig, a tudományos rendezvényeket jellemző részvételi szám folyamatosan nőtt. Ezt mutatja be a 2. számú táblázat. 2. számú táblázat A ko n g r es sz u sok m eg o sz lá sa a r és z tv e vők száma szerin t

Résztvevők száma

1996

1997

1998

- 100

14,65 %

13,45 %

12,78 %

101 – 500

59,22 %

57,16 %

54,7 %

501 – 1000

13,47 %

16,09 %

17,17 %

1001 – 3000

9,36 %

10,16 %

11,21 %

3000 -

3,3 %

3,14 %

4,14 % ICCA, 1998

13

Dr. Faragó Hilda, Idegenforgalmi Rendezvények és Kongresszusok Szervezése,1999.

22


A 2002. évi felmérés azonban rámutatott arra, hogy az utóbbi időben inkább a 100 és 500 fős rendezvények mutattak növekvő a tendenciát, és a magasabb létszámú rendezvények száma a felére csökkent ebben az időszakban. A legtöbb kongresszust késő tavasszal illetve kora ősszel rendezik meg, amit alátámaszt az ICCA által 1998-ban készített felmérés. 3. számú táblázat A ko n g r es sz u sok h a von kén ti mego szlása

Ç

Március

7,13 %

Ç

Szeptember

15,11 %

Október

14,69 %

Ç

Április

6,93 %

È

Június

12,35 %

È

Július

6,91 %

È

Május

11,49 %

È

Február

3,49 %

È

November

8,35 %

È

December

3,32 %

È

Augusztus

7,31 %

È

Január

2,92 %

È ICCA 1998

III.2. Trendek Magyarországon Magyarország már korán felismerte a konferenciaturizmusban rejlő lehetőségeket, de ahogy a volt szocialista országok esetében általában, a gazdasági és politikai nyitottság hazánkban is előfeltétele volt a konferenciaturizmus térhódításának. Budapest a rendszerváltás óta rengeteg elismerésben részesült. Ha megnézzük a korábbi évtizedeket, világosan látszik, hogy egyre több kongresszust rendeznek Magyarországon: 1960-ban még csak 8 konferenciát rendeztünk, mely szám 15 év alatt majdnem megtízszereződött, 1990-ben pedig már a 26-szoros szorzóval számolhattunk. Az évente készülő rangsor alapján Magyarország 1996-ban a 15. helyen állt, 2,66 százalékos piaci részesedést magának tudva, de 1997-re újra visszaesett a 22. helyre. Előkelő helyét Magyarország, valamint Budapest is megőrizte a nemzetközi konferenciaturizmusban: Magyarország 2001-ben a 24., Budapest a 16. helyet foglalta el. Magyarország számára kedvező, hogy Európában található a legtöbb nemzetközi szervezet, illetve Európa magas, 57 százalékos részesedése a kongresszusi piacon. Magyarország sokat

23


nyert a nemzetközi konferenciapiacon, de nagy hátránya, hogy nincs nagy létszámot befogadó, az európai elvárásoknak megfelelő kongresszusi központja, és ezért az ország évente több tucat rendezvénytől, így jelentős mennyiségű bevételtől esik el. A kongresszusi turizmus kibontakozásában mindig is meghatározó szerepe volt a fővárosnak. Ha kizárólag Budapestet vizsgáljuk, mint kongresszusi desztinációt, akkor az élmezőnyben mindenképp megtalálható. Mint kongresszusszervező, a már említett vizsgált városok között a 8-20. helyet tölti be, vagyis az összes nemzetközi rendezvény háromnegyedének húsz ország ad helyszínt, és Magyarország ezen a ranglistán 1999-ben a 15. helyen állt. Olyan városok előzik meg fővárosunkat, amelyek infrastruktúrája kedvezőbb, mint Budapesté (Párizs, London, Genf, Bécs és Brüsszel). Magunk mögött hagyjuk Berlint, Barcelonát, térségünkben pedig a konkurens desztinációnak számító Bécs és Prága városát. Hazánkban (de világszerte is) az utóbbi évtizedben erősen stagnál a konferenciapiac: 1996ban 212 nemzetközi konferenciát rendeztek, a verseny pedig azóta is egyre csak erősödik. A már említett, 2002. évi UIA felmérésben Budapest a 22. helyet foglalja el, azonban az ICCA vizsgálata szerint a 6. helyet javítja, ami arra enged következtetni – a már említett eltérő kritériumrendszer alapján –, hogy Magyarországon a kisebb létszámú konferenciák kerültek előtérbe ebben az évben. A hazai kongresszusiparban a legnagyobb desztinációt Budapest jelenti: 1996-ban vidéken feleannyi konferenciát rendeztek, mint Budapesten. Budapest mellett a vidéki egyetemi városok jó helyszínnek bizonyulnak, mivel megfelelő kulturális és kirándulási lehetőségeket kínálnak, amihez a városok szellemi, tudományos élete is hozzájárul. Hasonlóan jó helyszínt jelentenek vidéki kastélyaink. A Központi Statisztikai Hivatal Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóságának legutóbbi, 2002. évi felméréséből kiderül, hogy a konferenciaturizmus eddig nem kapott elég figyelmet a megyék idegenforgalmi fejlesztésében, és ez az oka annak, hogy Budapesten realizálódott a nemzetközi és hazai kongresszusoknak közel 70-75 százaléka. A további hazai konferenciáknak viszont leginkább a Közép-dunántúli Régió adott otthont, miközben az orvoskongresszusok szempontjából nagy egyetemi városaink is meghatározóak voltak. Több rendezvényszervező megfigyelése szerint a magyar konferenciaszervezésben kétéves ciklusok váltakoznak: jellemzően minden páros évben erős a piac, a páratlanokban nem. A résztvevők számát tekintve itthon is a nemzetközi tendenciákhoz hasonlóan alakult a kongresszusi piac. A magyar részvételi számok bíztatóak, a kongresszusok divatkorszakát

24


éljük. A kongresszusokon való részvételek száma folyamatosan nő. Magyarországon 42 ezer látogatót regisztráltak a kongresszusokon, amelynek majdnem felét orvoskongresszusokat látogatók teszik ki. Hazánkban

a

kongresszusok

kibontakozásában

különleges

szerepe

volt

az

orvoskongresszusoknak: a Magyarországon rendezett nemzetközi kongresszusok körülbelül 40 százaléka orvosi témájú, de egyre több ülést tartanak az orvostudomány területén kizárólag magyar résztvevők számára is. Egy nagyobb konferencia megrendezésének joga egyben az adott szakma, tudomány nemzetközi elismerését jelenti. Körülbelül 2-3 évente rendeznek nagyobb létszámmal kongresszust, átlagosan 100-300 fő körül mozog létszámuk; nemzetközi viszonylatokban is ez tapasztalható.

A

hazánkban

megrendezett

legnagyobb

világkonferenciák

többsége

orvoskongresszus volt, de az összes hazai rendezvény többségét is ezek adják. Otthont adtunk többek között 1986-ban a 6000 fős Rákkongresszusnak, 1992-ben a 7000 fős Nemzetközi Immunológiai

Kongresszusnak,

1993-ban

a

3000-es

létszámú

Gerontológiai

Világkongresszusnak. 2002-ben pedig több mint 10.000 fő részvételével tartották meg az EASD-t, az Európai Diabétesz Társaság évi tudományos kongresszusát Budapesten, mely a valaha tartott legnagyobb tudományos ülés volt Magyarországon.

IV.

ORVOSKONGRESSZUSOK

A kongresszusok többsége Magyarországon is tudományos témájú. A tudományok viharos fejlődésének korszakában a szaktudás hamar elavul, ha nem bővül tudományos ismertekkel és tapasztalatokkal, amely ismeretek bővítéséhez járulnak hozzá a szakmai tanácskozások, ülések és kongresszusok. Habár egyre több kongresszust rendeznek az ipar, a kereskedelem új vívmányai megvitatására, a legtöbb kongresszust még mindig tudományos területen rendezik. A tudományos célú összejövetelek rangsorát ma az orvosi témájú ülések vezetik Magyarországon. A továbbiakban hazánkat, mint orvoskongresszusi desztinációt kívánom bemutatni, de természetesen az orvoskongresszusi turizmus tulajdonságai, lehetőségei megegyezhetnek a kongresszusi turizmus általános jellemzőivel.

25


Elég, ha a 2002-ben rendezett tudományos világkonferenciára, a tizenkétezer orvost megmozgató EASD Kongresszusra emlékezünk, amelynek a sok nívós pályázó közti versengés eredményeképpen, a győztes Budapest adhatott otthont. Emellett szép számmal akadtak kisebb létszámmal megrendezett tudományos konferenciák is, amelyek szintén jelentős eredményeket hoztak az egész ország számára – akár ezer, kétezer, esetleg csupán néhány száz regisztrált résztvevőt láttak is vendégül. Dolgozatomban már kitértem a konferencia és a kongresszus sajátos jellemzőire és különbségeire. Természetesen ezen különbségek valósulnak meg az orvostudomány területén is. Felméréseim alapján, valamint a konferencia és kongresszus definíciója szerint, az orvostudomány területén a következő üléseket különböztethetjük meg: •

orvoskongresszus

•

orvoskonferencia

•

továbbképzési rendezvény

•

tájékoztató ülés vagy sajtótájékoztató

•

tanácskozások14

Ezeken a résztvevők a megbeszélésre kerülő témát jól ismerik, legtöbbször a téma specialistái; nagyobb nemzetközi orvoskongresszus esetében pedig megtaláljuk a széles szakmai közönséget. Az orvostudomány területén megrendezett események közül a legnépszerűbbek az orvoskongresszusok, orvoskonferenciák illetve egyéb továbbképző ülések, amiket többnyire a szakmai szervezetek bonyolítanak le. Az egy-egy területet megcélzó konferenciákat vagy kongresszusokat a szakterületet tömörítő szervezetek rendezik. Az ilyen típusú ülések költségvetéséhez a szakmához tartozó cégek szponzorálás útján járulnak hozzá, felhasználva a lehetőséget saját termékeik széleskörű megismertetésére. Az ilyen jellegű támogatások nélkül lehetetlen lenne kongresszusokat rendezni, Magyarországon ugyanis a betegszervezetek nem tudják biztosítani az ülések anyagi kereteit, az állami költségvetésből pedig orvoskongresszusokra sajnos nem különítenek el pénzösszegeket. Az orvoskongresszusok végső célja általában a szakmai tájékozódás és tájékoztatás. A nemzetközi kongresszusok, szemináriumok, továbbképző előadások mind hozzájárulnak a

14

Saját összeállítás

26


szakemberek ismeretanyagának gyarapításához, mivel világunk „információözönében” már egyetlen szakember sem állíthatja magáról, hogy tökéletesen ismeri szakterületét. Ami a legfontosabb, hogy egy orvoskonferencia alkalmával lehetőség nyílik információs kapcsolatok

megteremtésére.

Ezen

felül

alapvető

mozgatórugója,

hogy

az

orvoskongresszusok a szakma számára hivatalos továbbképző, pontszerző továbbképzésnek számítanak. A képzési jellegű rendezvények elsődleges célja információ átadása, az orvosok továbbképzéséhez szükséges oktatás. Ez a cél valósul meg a tanácskozások alkalmával is, amelyek általában kisebb létszámú ülések. Tájékoztató ülések alkalmával a célzott közönség az aktuális, innovatív eredményekről értesülhet. Az orvoskongresszusok piacának bővülése, a szakmai kongresszusok számának növekedése várható, ugyanis a személyes találkozások, az egyes kísérletek, eredmények, hatásmechanizmusok ismertetése és bemutatása iránti igény erősödik.

Összefoglalva tehát az orvoskongresszusok az információcserét szolgáló

szakmai

rendezvények. A rendezvény szervezésének elsődleges szempontja adott szervezők szakmai hitelessége, ezután veszik figyelembe a rendezés előrelátható költségeit, majd az egyéb tényezőket. Egy orvoskongresszus szakmai hitelességét elősegíti, ha a szponzorok között több szponzoráló gyógyszergyártó céget is találunk, nem csupán egynek termékei köré szerveződik a rendezvény. Az orvoskongresszusok általában nyílt kongresszusok, azaz a sajtó, állami szervek képviselői, egyéb látogatók is részt vehetnek rajta. A kisebb és közepes méretű, hazai közönségnek szánt ülések nagy részét vidéken rendezik, ami részben a vidéki szállodák alacsonyabb árszínvonalának, és az itt jellemző állandó szabad kapacitásoknak tudható be. Mindazonáltal tökéletesen alkalmasak lehetnek arra, hogy ezen összejövetelek helyszínéül szolgáljanak: kisebb előadótermeik, szekciótermeik kedvezőek a kisebb létszámú orvosi ülések számára.15

15

Forrás: VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda

27


IV.1. Speciális jellemzők Az

orvoskongresszusok

nem

nyereségorientált

rendezvények;

általában

non-profit

egyesületek, szakmai társaságok szervezik őket. Szakjellegű csoportosításuk alapján tudományos összejöveteleknek minősülnek, és az alábbi menet szerint szerveződnek: Az előzetes munkafolyamatok során a megrendelő szakmai társaság egy ún. absztrakt kötetet készít, ami tartalmazza a kongresszus összes tervezett előadását (ehhez persze az előadóknak is tartaniuk kell magukat ahhoz az általános előíráshoz, hogy a kongresszust megelőzően időben leadják előadás-, ill. posztervázlatukat). Az absztrakt kötet olykor a társaság szakmai lapjának aktuális számaként jelenik meg. A tudományos események tulajdonképpen változatos esemény-sorozatot jelentenek, melynek programját a szakmai szervezet által delegált szervezőbizottság állítja össze. Ők bírálják a beérkező tudományos előadásokat, döntenek a felkérni kívánt előadókról – a válogatási szempont persze szakmánként eltérő. Az orvoskongresszusok alapvető összetételét szimpóziumok, szemináriumok, illetve poszterkiállítások adják. A szimpózium: meghatározott témában felkért előadók és szakértők 10-20 perces előadása a témában jártas hallgatóság előtt, amit követően vita alakulhat ki a témában a hallgatóság és az előadó között, a hallgatók kérdéseket tehetnek fel, ajánlásokat adhatnak. A szeminárium: olyan oktató jellegű, problémamegoldó összejövetel, ahol szakember vezetetésével és a közös érdeklődésű – a kérdésektől eltekintve – passzív hallgatóság segítségével egy téma megvitatására kerül. A létszám általában kicsi, a megértést audiovizuális eszközökkel (projektor, írás- és diavetítő, videó stb.) segítik. Poszterkiállítás alkalmával tudományos kutatások prezentálására kerül sor. Az e célra kijelölt termekben, illetve ha ilyen nincs, vagy kisebb méretű a rendezvény, a folyosókon ún. posztertáblákat függesztenek ki, melyekre minden résztvevő feltűzheti, kiragaszthatja munkásságának legutolsó eredményeit, esetleg a kiállító cég itt is fogadhatja az érdeklődőket.16 A poszterszekció olyan tudományos konferenciákon népszerű, mint az orvosi

16

Arany – Hajnal- Kőrössy – Nagy – Novák – Temecskó, Üzleti rendezvényszervezés I., 2002.

28


kongresszusokon, ahol a kísérletek, eredmények vizuális bemutatásának nagy szerepe van, és többet mond egy tárgy vagy röntgenkép kihelyezése, mint egy-egy hosszú előadás. Az orvoskongresszusok gyakorisága és hossza eltérő, a szakmai társaságok témáinak megbeszélésre érdemes újdonságaitól, eredményeitől függ: kisebb létszámú orvosi ülések egy-két naposak, míg a nagyobb létszámú, több eredmény bemutatására szolgáló orvosi kongresszusok általában 4-5 napon át tartanak. A Magyar Kongresszusi Iroda által készült felmérésből megállapítható, hogy Magyarországon a legtöbb kongresszus megrendezésére késő tavasszal (május, június) illetve szeptemberben, októberben kerül sor. Ez a tendencia jellemző az orvoskongresszusokra is. Az egyetemeken vagy főiskolákon megrendezni kívánt kongresszusokra általában nyáron kerül sor, és egyébként is jellemző tendencia, hogy a nyáron tartott üléseket a felsőoktatási intézményekben szervezik (olcsóbb!). Fontos megjegyezni, hogy a különböző szakmai társaságok által megrendezett nemzetközi orvoskongresszusok részvételi díja meglehetősen magas – ez igaz az összes nemzetközi szervezet konferenciáira is, így sok egyéb szolgáltatás is beletartozik a regisztrációs és részvételi díjba. Itt kell megjegyezni, hogy azok az orvosok, akiknek továbbképzéséhez feltétlenül szükséges a részvétel, kedvezményesen regisztrálhatnak. Az orvostudomány területén megrendezett konferenciák szervezésének ideje jellegükből adódóan hosszabb az „áltagos” konferenciákénál – az előre leadott előadás és poszter tervek elbírálása is viszonylag hosszú időt vesz igénybe. Néhány évvel korábban történik a felkérés, de a tapasztalatok alapján eltérő időtartamot, akár öt évet is igénybe vehetnek a szervezési munkálatok.

IV.2. Hagyományok Ebben a fejezetben arról kívánok szólni, hogy a magyarországi orvoskongresszusoknak milyen hagyományai vannak, ehhez meg kell vizsgálnunk a magyar orvosi társulások történetét – az orvosi társulások hívják össze a kongresszusokat, ők a piac megrendelői.

29


Magyarországon az orvosi társulások megalakulása közel 150 évre nyúlik vissza. A hazai tudományos orvostársasági élet formáinak kialakulásában vitathatatlanul befolyásoló szerepet játszott a külföldi példa, az orvostovábbképzés megoldatlansága. Az egyesületiek megalakításának igénye a hazai orvostársadalomban már a 18. század végén jelentkezett, noha több sikertelen kísérlet után valójában az 1837-ben megalakult Budapesti Királyi Orvosegyesület megteremtésében érett meg. Azóta sorra alakulnak az orvosi, gyógyszerészeti, egyéb szakmai egyesületek. Az országos „anyaegyesület” gondolata 1839-ben született meg, mely a tudományos érdeklődés nyilvános fórumainak, országos találkozóinak megszervezését szolgálta volna. A létrehozás mellett szólt a vidéki egyesületek gyér száma, az alacsony taglétszámok és az egyesületek székhelyének igen nagy távolságai a fővárostól. Ettől függetlenül élénk kapcsolatban álltak egymással, kölcsönösen látogatták egymás tudományos üléseit; országos találkozókra, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók évente más-más helyen megrendezésre kerülő vándorgyűlései nyújtottak lehetőséget, amelyek 1841-től a szabadságharcig, majd 1861-től az első világháború végéig folyamatosan jelentkeztek. Ezeken külön orvosi szakosztály működött, ami előre meghatározott tudományos témában hívta találkozóra az ország orvosait. A vándorgyűlés nagy esemény volt a hazai orvostársadalom életében, ahol előadni, hozzászólni megbecsülést jelentett. Az orvostársadalom létszámának növekedésével fontosabbakká váltak a találkozók. Az államhatalom még a 18. század derekán a közegészségügyet, az orvosképzést és az egészségügyi igazgatást az államigazgatás falai közé emelte, aminek korszerűsítése, az európai formákhoz történő közelítése a múlt század hatvanas éveiben sürgető feladattá vált. Az orvostudomány fejlődése egyre inkább a szakterületekre bontott országos társaságok megalapítását igényelte, az ekkor lerakott alapok később az országos alapon szervezett szaktársaságok magját jelentették. A szaktársasági szervezkedés elsőként azokon a szakterületeken indult meg, melyek egyetemi képzése még rendezetlen volt, vagy a hazai orvostársadalom egy-egy jelentősebb rétegét – például a vidéki körzeti vagy hatósági és a kórházi orvosok társadalmát – tömörítették. Innen gyökerezik napjaink számos vidéken tartott kongresszusa. A hagyománynak számító vándorgyűlések szűk keretek közötti kapcsolatok építésére szolgáltak. Az 1897-ben megalakult Országos Orvosszövetség működésében viszont a tudományos élet rendezvényeinek szervezése háttérbe szorult.

30


E század első negyedében 33 országos jellegű orvostársaság alakult, melyek bekapcsolódtak az európai orvosi társaságok tudományos közéletébe. A két világháború közötti időszak egyik fontos kérdésévé vált, miként lehetne a sok orvosi társaság részére olyan országos találkozót szervezni, ahol a kongresszusi jelleg mellett kapcsolatépítésre, és valóban a tudomány érdekében történő tanácskozásokra is sor kerülhet. A Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetségének feladata lett a negyvenes évektől hagyománnyá vált füredi Orvosnapok

szervezése,

témakörének

meghatározása

és

hazai

orvoskongresszusok

kezdeményezése. 1945 után új korszak kezdődött: előbb csak korlátozták az orvosi társaságok működését, 1948-ban

viszont

feloszlatták

őket.

Továbbélésüket

az

Egészségügyi

Dolgozók

Szakszervezetén belül kialakított szakcsoportok tették lehetővé, ami azonban csak látszatát adta a társasági életnek. Szinte megszakadtak ekkor kapcsolataink a nemzetközi tudományos társasági közélettel, aminek következményei sok tekintetben a mai napig érezhetők. Ezen változtatott az 1966-ban életre hívott Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ), amelynek adminisztratív felügyeletét lehet bírálni, de külkapcsolatépítő és kongresszusszervező munkájának jelentősége aligha vitatható. E testület korszerűsödve, megújulva ma már valóban azt a szerepet töltheti be, amit egykoron – 1934ben is – hasonló gondolatokkal foglalkozó elődeik megálmodtak. 17 Noha Magyarországon az orvoskongresszusoknak hagyományai vannak, a gazdasági stabilitás, és legfőképpen a politikai nyitottság alapfeltétele a kongresszusi piacnak, kibontakozása a nyolcvanas évekre tehető. Magyarországon a tudományok irányában tanúsított nyitottság viszont az elmúlt 50 évben már kevésbé ütközött akadályba, ezért a tudományos kongresszusok, és – elsősorban az orvostudományok terültén való kiemelkedő szerepe által – az orvoskongresszusok mindig jelentősebbek voltak a kongresszusok egyéb fajtáinál. Ennek is tudható be, hogy a Magyarországon megrendezett kongresszusoknak körülbelül 40 százaléka orvoskongresszus.

17

Összeállítás: Kapronczay Károly, Magyar Orvostársaságok kialakulása és fejlődése a 19/20. Században, 1979. Kapronczay Károly, Magyar Orvosi Társulások Története, Orvosi Hetilap, 132. Kapronczay Károly, Orvosi érdekvédelem a múlt század végén, 1982. Kapronczay Károly, A vidéki Orvosok Társasága, 1979.

31


A gazdasági nyitás illetve politikai stabilitásunk mellett az Európai Unióban már régóta bevett gyakorlathoz

hasonlóan

bevezetett

kreditrendszer

a

hazai

orvoskongresszusok

elszaporodásához vezetett. Ma már egy orvos praktizálási jogának egyik feltétele, hogy bizonyos időközönként meghatározott mennyiségű kreditet megszerezzen (ez jelenti a továbbképzés egyik formáját), de a szakvizsgákhoz is adott kreditszám szükséges. A kreditek megszerzésének egyik legjellemzőbb módja a kongresszusokon, konferenciákon történő részvétellel

valósul

meg.

Az

ily

módon

„kikényszerített”

továbbképzéssel

az

orvoskongresszusok jelentősége jócskán megnőtt, hiszen a hazai látogatók száma egycsapásra meghatványozódott. Ma már az orvosi munkának szerves része a részvétel különféle tudományos rendezvényeken és konferenciákon, amivel biztosítottá vált a gyógyító szakma folyamatos tájékoztatása a legújabb, legkorszerűbb alkalmazásokról, készítményekről.

32


V.

HAZAI PIACELEMZÉS

A konferenciák megrendezési jogáért a szervezők között nagy verseny folyik mind nemzetközi, mind hazai szinten. Vagyis a különböző országok illetve a hazai szervezők a konferenciaturizmusban is egymás versenytársaivá váltak. Hiszen egy orvoskongresszus megszervezése nem csupán gazdasági, de tudományos haszonnal is jár, ráadásul óriási megtiszteltetésnek, szakmai presztízsnek számít. Mint minden gazdasági ágazatban, a konferenciaturizmusban és orvosszakmai ágazatában is érezhetőek a gazdaság konjunkturális ingadozásai. A konferenciaturizmus utóbbi években tapasztalható stagnálásához világszinten mind a gazdasági hatások, mind pedig a terrorcselekmények (természetesen leginkább a szeptember 11-ei eset) hozzájárultak. Magyarországon a konferenciák száma az éra fejlődésének megfelelően, folyamatosan nőtt, ám jelenleg mind a kongresszusok, mind pedig az orvoskongresszusok piaca stagnál. Magyar sajátosság a rendezvényszervező piacon tapasztalható koordinálatlanság, ami a piacot kaotikussá teszi, rontja helyzetét, versenyképességét. Ahogy már említettem, az orvoskongresszusok megrendezéséhez az állam nem járul hozzá, a szakmai társaságok mellett alapítványok, de leginkább gyógyszer és orvosi műszer gyártó cégek szponzorációjára van szükség, azaz piacalapú finanszírozási rendszer jellemzi. Így nem nehéz elképzelni, hogy az ilyen jellegű rendezvények szervezése több milliárdos üzletnek minősül, jelentősége a külföldi

tőke

beáramlásával,

a

gazdasági

növekedéssel

párhuzamosan

nő.

A

konferenciaturizmus fejlődésében a forint jelentősége egyre hangsúlyosabb, ugyanis a nemzeti valuta konvertibilitása által a hazai események felértékelődnek.

V.1. A kongresszusturizmus feltételei A konferenciaturizmus nemcsak magas fajlagos adót, hanem egyúttal tőkeigényes beruházásokat is igénylő ágazat. (A nemzetközi konferenciák kétötöde a speciálisan erre a célra kiépített kongresszusi központok szolgáltatásait keresik.) A nemzetközi tapasztalatok szerint a konferenciaturizmusba egy-egy ország csak hosszabb felkészülési periódus és

33


viszonylag

jelentős

beruházások

után

képes

sikeresen

bekapcsolódni,

mivel

a

kongresszusturizmus piacán is egyre nagyobb a kínálat: a különböző helyszínek, rendezvényszervezők, társaságok egymás konkurenseiként jelennek meg. Annak érdekében, hogy egy ország vagy város a kongresszusrendezés lehetőségével élhessen, különböző kritériumoknak kell megfelelnie. Ezek persze nem túl szigorú feltételek, csupán előnyt jelenthetnek, ha megvannak, és semmiképpen sem járulhatnak egy ország vagy város hátrányára a pályázás során, de akkor sem, ha esetleg nem nyerik meg a rendezés jogát. A megrendezési jogért ugyanis pályázni kell. Megfigyelhető trend, hogy alig van már szervezet, amely mindig ugyanazon a helyszínen vagy városban tartaná üléseit, ezáltal a versenytársak még inkább ösztönözve vannak egymás túllicitálására. Fontos szempontok a helyszínek kiválasztásakor: kapcsolat legyen az ülés helyszíne és témája között; jelentős előnyt jelent, ha a szervezetben képviselő van az adott országból vagy városból; a költséghatékonyság nem utolsó szempont. Az olyan városok, mint Genf vagy Brüsszel, stratégiai jelentőséggel bírnak, mivel nemzetközi szervezetek, egyesületek székhelyeinek adnak otthont. Rendkívüli jelentősége van annak, hogy az adott ország az ülés témáját jelentő ágazatban, szakmájában mennyire elismert, illetve rendelkezik-e nemzetközi szaktekintélyekkel. Az eseményt megelőzően a helyszínt kiválasztó bizottság a pályázatok ismeretében megtekinti a helyszíneket, és javaslatot tesz a döntéshozóknak a felmerülő lehetőségek közül. A technikai feltételek bemutatásán túl ekkor tájékoztatják őket a társadalmi programokról; az adott város kiválasztásakor egyre fontosabb tényező, hogy mennyire nyújt egyedi, különleges programokat a majdani résztvevők számára. Ugyanis sosem konkrét helyszínt választanak meg, hanem elsősorban a várost, országot jelölik ki, ezen belül a rendezvény helyszíneként a szervező cég ad alternatívákat. Ilyenkor óriási előnyt jelentenek azok az adottságok (mint a jó technikai körülmények, színes társadalmi programok, stb.), amelyek kiemelik a jelöltet a többi közül. A konferencia- vagy kongresszusturizmushoz és annak fejlesztéséhez nem kizárólag a klasszikus értelemben vett turisztikai adottságok szükségesek, hanem a fogadó ország követelményei – jó adottságnak számít egy iparágban vagy tudományágban való nemzetközi elismertség. A kongresszusi helyszín kiválasztása tehát igen gondos, körültekintő munka

34


eredménye, melynek során olyan fontos elemeket vesznek figyelembe, amelyek mellet az ár csupán másodlagos tényező. A konferencia sikeressége szempontjából a kilencvenes években készült egy felmérés az amszterdami RAI kongresszusközpontban. A résztvevőket felkérték arra, hogy értékeljék azokat a tényezőket, amiket fontosnak tartanak a konferencia szempontjából. A vizsgálatot az 5. számú melléklet mutatja be. A 4-es a legfontosabb, az 1-es a legkevésbé fontos tulajdonságot jelöli a diagrammon. A résztvevők által említett tényezők a már említett három csoportba sorolhatók: téma, kapcsolatteremtés, társadalmi programok – ez utóbbi jelenti Magyarország és Budapest fő vonzóerejét. A felmérés rámutat arra, hogy a konferenciaturizmusban a téma az elsődleges motivációs tényező, szigorúan ez után következik a másik két csoport. Ide vezethető vissza a tudományos illetve orvoskongresszusok iránti igény és érdeklődés. Prioritása van az előadások minőségének, tartalmának, az előadók előadásmódjának, az új témák felvetésének. Rangsorban ezt követi a kollégákkal való informális találkozás lehetősége. Alapvető a résztvevők számára az utazás költségei, a részvételi díj nagysága, értékei 2,5-3 között vannak. Nagy jelentősége van, hogy a konferenciát melyik városban rendezik meg; a vendégváró város közlekedésének, kulturális értékeinek, elhelyezkedésének óriási szerepe van. A vizsgálat összességében kimutatta, hogy a konferenciák kommunikációs csatornaként működnek.

V.2. Magyarország, mint az orvoskongresszusok desztinációja A vélemények megoszlanak arról, hogy Magyarország mennyire számít vonzónak a nemzetközi kongresszusok, valamint az orvoskongresszusok piacán. A verseny óriási a piacon, ahol a turisztikai vonzerőn túl a tudományos háttér is meghatározó. Magyarország vonzereje a nyolcvanas években a vasfüggöny mögé zárkózott civilizált országban, valamint a jó közbiztonságban rejlett. Ma már vonzerőnk kizárólagosan a tudományos életben rejlik – főként az orvostudományokban –, amely képviselőinek pályázata mellett szívesen döntenek a külföldi szakmai szervezetek. Egy tudományos szimpózium vagy konferencia felkérésének

35


számos oka lehet, ahogy az esemény is sokféle módon és helyszínen tartható. Ezért az országoknak,

mindamellett

Magyarországnak

is,

mint

sikeres

orvoskongresszusi

desztinációnak ún. „követelményhalmaznak” kell megfelelnie. A már említett kedvező pozíció ellenére Magyarországon szűk keresztmetszetek akadályozzák az ágazat fejlődését. A központi kérdés, hogy egy-egy nemzetközi konferencia szervezésében – mint például az anyagi háttér megteremtésében – miként lehet segíteni a különböző szakmai szervezeteket. Ehhez mind az állam, mind az önkormányzatok hozzájárulásához is szükség van. A kedvező helyzet fenntartására elengedhetetlen, hogy a következő fejezetekben felsorolt tényezőkkel rendelkezzünk.

V.2.1. Infrastruktúra, technikai felszereltség

A megvalósítás legfontosabb feltétele a széles körben értelmezett infrastruktúra: térbeli (zárt és szabadtér), tárgyi (berendezések, technikai felszerelések, installációk és díszletek), gazdasági (finanszírozás és ügyviteli rendszer). Ehhez kapcsolódnak az infrastrukturális szolgáltatások (energia, közlekedés, szállítás, közegészségügyi és biztonsági szolgáltatások). A kongresszusok szervezésekor fontos infrastrukturális tényező az ülés létszámához igazodó, megfelelő kapacitású kongresszusi központ. Fontos, hogy az épület könnyen, a szekciók méretéhez igazítható legyen. A kongresszusokhoz közvetlenül kapcsolódó kiállításokhoz, bemutatókhoz szükség van kiállítási területre is. Alapvető kritérium, hogy a helyszín megfeleljen az ülés jellegének, vagyis az épületnek biztosítania kell a kongresszus összes üléséhez tartozó termet, kiállítási területet, valamint ezekhez a megfelelő technikai berendezéseket. A kongresszus sikerének szempontjából az évek során egyre fontosabb tényezőknek számítanak a korszerű technikai és kényelmi eszközök: technikai szoba telekommunikációs eszközökkel, telefonvonalak, projektorok, tolmácsberendezések, légkondicionálás stb. Alapvető elvárás, hogy a kongresszuson a megfelelő színvonalú telekommunikációs eszközöket – mikrofonokat, projektorokat, írás- és diavetítőket,

videoberendezéseket,

vetítővásznakat,

számítógépeket,

fénymásolókat,

standokat– a város, illetve a szervezők biztosítani tudják. Mindemellett az épület befogadóképességének igazodnia kell a város, illetve annak közvetlen vonzáskörzetében levő

36


szállodai kapacitásokhoz. A szálláslehetőségek elegendő, bőséges kínálata szükségesszerű, hogy a látogatók választani tudjanak a különböző kategóriájú szállodák között. A helyszín közvetlen közelében pedig szálláslehetőséget kell biztosítani a magasabb kategóriájú szállodákat előnyben részesítő szervező és vezetőségi tagoknak. A konferenciaturisták legnagyobb hányada 3 és 4 csillagos szállodákban száll meg, mely alátámasztja, hogy a konferenciavendég presztízsfogyasztó. Ezt mutatja be 2-es számú diagram.

2. számú diagram Konferencia célú szállodai vendégek Magyarországon (fő)

60000 50000 40000 30000 20000 10000 0

*****

****

***

**

* Forrás: MKI

Az orvoskongresszusokon résztvevő egyetemi hallgatók és diákok a 2-3 csillagos szállodákat, valamint a diákszállókat részesítik előnyben. A fővárosi szálláshelyi kapacitásáról a 6-os számú melléklet számol be. A legjelentősebb szállodáink közé tartoznak a Budapest Hilton, Budapest Mariott, Kempinski Hotel Corvinus, Aquincum Corintia Hotel stb. Magyarország kongresszusturizmusának fejlődését akadályozza, hogy nincsenek nagy befogadóképességű, komplex kongresszusi központok; versenyképességét azonban az jelenti, hogy a térségünkben az elsők között építettünk megfelelő kapacitású és színvonalú szállodákat.

37


V.2.2. Vonzerő

A fogadó ország vonzerejét a kongresszusi turizmus szempontjából teljesen más adottságok jelentik, mint egyéb turisztikai ágazatok esetében; azonban a kongresszusi látogatók számára az is szempont, hogy hol töltik el szívesen szabadidejüket. A kongresszusok szempontjából olyan tényezők játszanak szerepet, mint a fogadó ország földrajzi fekvése, történelmi öröksége, a fogadó ország lakosságának vendégszeretete, vagy földrajzi adottságai. Természetesen hasonló szempontok érvényesülnek az orvoskongresszusi desztinációk esetében is. A helyszínnek turisztikailag is vonzónak kell lennie, meghatározóak a fogadó ország illetve város által felkínált társadalmi programok, valamint a város pezsgő kulturális élete. A helyszín kiválasztásakor szempont az ország kulturális életének vonzereje, látnivalóiban rejlő különlegessége. Ezentúl a kongresszusnak otthont adó városnak lehetőséget kell nyújtania hosszabb, rövidebb kirándulásoknak. A város megrendezési jogáért való pályázáskor figyelembe

vett

tényezők:

a

kirándulási

lehetőségek,

természeti

vagy

építészeti

látványosságok. Ezt igazolja az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium Turizmus főosztályának 1997-ben készült felmérése, amelyben vonzerő szempontjából 3132 települést vizsgált. Ezt ábrázolja a 7-es számú melléklet. Magyarország a konferenciák és kongresszusok szempontjából fontos turisztikai vonzerővel rendelkezik, azonban a megrendelők hazánk mellett való döntésekor nem a legmeghatározóbb tényező. Jelentős szubjektív elbírálási tényező a fogadó ország imázsa és lakosainak vendégszeretete. Ebben rejlik az egzotikumnak számító ázsiai országok, habár az orvoskongresszusok szempontjából nem jelentenek konkurenciát, hiszen nem rendelkeznek hasonló, hagyományokban gyökerező tudományos háttérrel, vonzerővel rendelkeznek. Befolyásoló tényező a lakosság és a szervezetek hozzáállása is a konferenciákhoz. A Magyarországról kialakult „közömbös” országkép rontja az ország turisztikai vonzerejét. Magyarország elvesztette kuriózumát, a szocialista ország és arról alkotott kép elvesztette jelentőségét a rendszerváltás után. Éppen ezért fontos az országimázs építése: egyedülálló

38


lehetőséget nyújt, hogy a orvoskongresszusok stagnáló hazai piaca kilábaljon. Hogy ennek milyen óriási jelentősége van és ebben milyen lehetőségek vannak, ebben a következő fejezetben kívánok kitérni. A tudományos szimpóziumok, ülések látogatottságának számos oka lehet, azonban legfontosabb vonzerejét szakmai programja jelenti. Orvoskongresszusok esetében (de más tudományos kongresszusok esetében is) a fogadó országnak rendelkeznie kell – a nemcsak vonzerőnek számító – tudományos háttérrel, ugyanis a konferenciák megrendezési jogáért a szakmai társaságok pályáznak. Ebben a megközelítésben Magyarország vonzereje főként az orvostudományokban rejlik; a legtöbb orvosszakmai rendezvényt pedig diabetológiai, kardiológiai és életmód témában rendeznek. Hazánkban ezeken a területeken havonta legalább 4-5 rendezvény van.

39


V.2.3. Megközelíthetőség

A kongresszusok, valamint az orvoskongresszusok alapvető célja: az információcsere, a szakmai kapcsolatok ápolása és kialakítása. Ennél fogva számos országból, kontinensről érkeznek látogatók: a fogadó országnak, városnak, valamint helyszínnek könnyen megközelíthetőnek kell lennie; nemzetközi reptér, sűrű légi járatok, (jó) autópályák és közutak szükségesek. Az UIA felmérése alapján megközelíthetőség szempontjából Budapest a 36. helyet kapta. Azóta a Ferihegy 2 megépülésével nőtt a közvetlen járatok száma, már közel 50 városba indít a Malév járatokat. A legtöbb kongresszusi vendéget küldő Németország szinte összes nagyobb városába van légi összeköttetés: sőt a régióban első helyen szerepelünk – Prága illetve Bécs kevesebb légi összeköttetéssel rendelkezik Németországgal. Magasabb létszámú nemzetközi kongresszus esetén alapvető feltétel, hogy olyan országban rendezzék meg a kongresszust, ahol nincsenek a beutazást diszkriminatív intézkedések. Megközelíthetőség szempontjából figyelembe veszik a helyi közlekedést is. Sajnos, úthálózat szempontjából Magyarországnak a régión belül hátul marad. Út- és vasúthálózatunk Budapest-centrikus, ezért is kerül a legtöbb kongresszus Budapesten megrendezésre, valamint oka annak, hogy a legnagyobb létszámú orvoskongresszusoknak szinte kizárólag fővárosunk ad otthont és csak kisebb létszámú kongresszusokat rendeznek meg vidéken. Bár a fővárosi közlekedést illetően a szállítás az egyes helyszínek között elég nehézkes és szintúgy megoldásra vár. A kongresszus problémamentes lebonyolításának szempontjából jelentős a fogadó városban található parkolóhelyek elhelyezése, azok száma a helyszín közvetlen környezetében, valamint az érkezésekhez és távozásokhoz szükséges sűrű buszjáratok. Felmérések

szerint

a

nemzetközi

szervezők

pozitívan

ítélik

meg

Magyarország

megközelíthetőségét, noha Magyarországban, mint kongresszusi desztinációban – részben a közutak állapotának köszönhetően – elsősorban Budapestet látják.

40


V.2.4. Konferenciaszervezés

Minden kongresszusnak vannak szervezői, technikai és lebonyolítási részletei. Azok, akik már több ilyen konferencián résztvettek, netán szerveztek is ülést, tudják, sokszor apró technikai részletek határozzák meg azt, hogy a résztvevő kellemes vagy netán kevésbé jó emlékekkel távozik. Természetesen az említett „finomságok” javarészt a szervezők felkészültségén és munkáján múlnak. Tehát ahhoz, hogy egy orvoskongresszus sikeres legyen, a neves kutatók és előadók mellett professzionális, nemzetközileg elismert kongresszusszervezőkre van szükség. Ezek lehetnek konferencia-és kongresszusszervező cégek, utazási irodák, rendezvényszervező cégek, pr-tevékenységet végző cégek, catering cégek, party service cégek, technikai szolgáltató cégek valamint speciális szolgáltatók, akik mind hozzájárulhatnak a fogadó ország neves referenciáihoz. Elvárás, hogy az adott város felkészült legyen a résztvevők fogadására, elegendő tapasztalatokkal rendelkezzen. A megrendelőnek felkészült tárgyalókkal kell szembenéznie, ők ugyanis (leginkább nemzetközi kongresszusok esetében) nem ismerik a helyszínt, néhány esetben a várost sem. Magyarország az orvoskongresszusok, de egyéb kongresszusok esetében is jó referenciákkal rendelkezik. A kongresszusok megrendezésekor fontos a szolgáltatók összehangolt munkája, mely még mindenképpen kívánnivalót hagy maga után Magyarországon. Ezenkívül fontos a szervezésben résztvevő szervezet illetve a technikai személyzet szakmai felkészültsége és tapasztalata, és ezen túl a személyzet nyelvismerete, beszéli-e a konferencia hivatalos nyelvét. A legfontosabb kongresszusszervezők listáját a 8-as számú melléklet sorolja fel. A valóságos piac nem nagyon határolható be, közel 15-20 cég foglalkozik nemzetközi konferenciaszervezéssel, akik referenciákkal rendelkeznek. Meg kell jegyezni, hogy számos rendezvényszervező cég alakult meg az utóbbi évtizedben, szerencsére nagyobb orvoskongresszusok megrendezési jogáért kizárólag referenciákkal rendelkező cégek pályázhatnak, ugyanis a konferenciaszervezést meghívásos pályázaton lehet elnyerni. A 15-20 cég közül piacvezető az, aki abban az évben nagy konferenciát szervezett. Bár ezen a „kis létszámú” piacon a piacvezetésnek nincs is szerepe; 2002-ben az EASD által a Blaguss Iroda

41


volt a legkiemelkedőbb.18 A kongresszusi piac az Európai Unióhoz való csatlakozás kimenetele jórészt attól függ, hogy a konferenciaszervezők mennyire tudnak felkészülni.

V.2.5. Éttermek

A kongresszus megrendezésekor alapvető feltétel, hogy elegendő számú, magas színvonalú, bőséges kínálattal rendelkező éttermek álljanak rendelkezésre a helyszínen és közvetlen vonzáskörzetében. Széles kínálat a vendéglátásban csak a kongresszus sikeréhez, illetve eredményes munkájához járulhat hozzá. Az épületen belül is biztosítani kell az étkeztetést, a megfelelő cateringet a szünetekben. Vonzerőnek számítanak a helyi specialitásokat, magyaros ételeket felvonultató éttermek, melyek Magyarország jó hírnevét is erősítik. Fővárosunk gasztronómiai kínálata megfelelő számú és kapacitású.

V.2.6. Költségek

A helyszín megválasztásakor rendkívül fontos szerepe van a fogadó ország nemzeti valutájának, hiszen értéke meghatározza a résztvevőknek és látogatóknak a rendezvényen kiadott költségeit, vagyis megszabja a részvételi díj nagyságát, az ellátás és a helyszínen való kiadások nagyságát. Meg kell jegyezni, hogy a kongresszusi turizmusban nem feltétlenül az ár a döntő tényező: minőségi piacként inkább az árhoz igazodó minőség meghatározó. Magyarország orvoskongresszusi piacának ár és minőségi kapcsolatáról a következő fejezetben térünk ki.

V.2.7. Közbiztonság, biztonság

Alapvető elvárás az ország, a város illetve a helyszín megfelelő biztonsága. Az utóbbi évtizedek magukkal hozták a közbiztonság és a biztonság felértékelődését. Egy város vagy ország pályázásakor már szigorúan figyelembe vett kérdés a biztonság, ugyanis a helyszín 18

Zilahy Zsuzsanna, Egy hihetetlenül nagy üzlet, 2003. november 25.

42


kiválasztásakor egyre nagyobb jelentősége van a biztonságos és politikailag stabil környezetnek. Sajnos közbiztonságunk nem örvend nagy hírnévnek. Ma már a kongresszusoknak otthont adó épületek biztonságáról külön rendszabályok rendelkeznek, mely alapján az épületben található berendezések, abban található anyagok, az épület megközelítése és abban való tartózkodás biztonságáért a kongresszusi központ, a kongresszusi szálloda vagy egyéb intézmény felel. A biztonsági intézkedések széles körben értelmezendők,

mind

a

kongresszusi

központok

épületére,

mind

azok

közvetlen

vonzáskörzetére.

V.2.8. Tudomány a gazdaságért

Befolyásoló tényezők a helyszín kiválasztásakor a szakmai és nemzetközi kapcsolatok. A már említett szervezeti tagok és kapcsolataik illetve az ország nemzetközi kapcsolati meghatározóak a helyszín kiválasztásakor. A fogadó ország tudományos területen szerzett hírneve, az egyetemeinek nemzetközi elismertsége erősen összefügg az országban megrendezett kongresszusokkal – és azok számával. Tükörképei az ország tudományos életének és annak fejlődésének, valamint egyenes arányban ösztönzik egymást. Magyarországnak illetve Budapestnek évszázados hagyományai vannak az orvostudományok területén. Ennek ellenére a kutatásokra fordított összegek már régóta nem elégségesek, ami részben hozzájárult ahhoz, hogy a tudományos kongresszusok száma csökkent, az orvoskongresszusok piaca pedig stagnál. A gazdasági nyitottság előfeltétele a kongresszusi piac fejlődésének. Habár az elmúlt 50 év éppen ellenkezőleg tanúskodott az orvoskongresszusok piacával kapcsolatban, ahol inkább a tudományok

irányába

való

nyitottság

járult

az

orvoskongresszusok

piacának

kibontakozásához. Azonban a gazdasági nyitottságunk bizonyosan nem vált a piac hátrányára. Gazdasági és politikai nyitottságunk által az ország nemzetközi megítélése az utóbbi évtizedben jelentősen javult és javítja esélyeinket mind a kongresszusi, mind az orvoskongresszusi piacon. Fontos, hogy az orvoskongresszusok piacán való stagnálás egyik

43


oka, hogy a konferenciák hozatalában jelentős szerepet vállaló szakmai szervezetek anyagi lehetőségei korlátozottak!

V.3. Piacszegmentáció az orvoskongresszusok hazai piacán A kongresszusturizmus sajátossága, hogy a kínálat hozza maga után a keresletet. „Ha van 5-6 ezer fõ befogadására alkalmas terem, megfelelõ kapacitás, kapcsolódó programok, akkor errõl tudni fognak, és ide is fogják hozni a konferenciát. Ennek megfelelõen: ha tudják, hogy nincs ilyen, akkor eszükbe sem jut érdeklõdni” – állítja Hegymegi János, a Horvath Consulting ügyvezető partnere. Az orvoskongresszusi piac kínálati és keresleti oldalának szereplőit a 4. számú táblázat csoportosítja.19 4. számú táblázat Az orvoskongresszusi piac kínálati és keresleti oldala

Kínálati oldal

Keresleti oldal

•

Kongresszusi központok

•

Állami rendezvények

•

Szállodák

•

Szakmai társaságok kongresszusai

•

Sportlétesítmények, vásárcsarnokok

•

Egyesületek konferenciái

•

Egyetemek, főiskolák

•

Non-profit szervezetek rendezvényei

•

Kórházak

•

Konferencia-és kongresszusszervező cégek

•

Utazási irodák

•

Rendezvényszervező cégek

•

PR tevékenységet végző cégek

•

Catering cégek

•

Party service

•

Technikai szolgáltató cégek

•

Speciális szolgáltatók

44


V.3.1. Kínálati oldal

A 4. számú táblázat csoportosítása alapján a kínálati oldalhoz tartoznak: a kongresszusi központok, a szállodák, a konferencia-és kongresszusszervező cégek, az utazási irodák, a rendezvényszervező cégek, a pr-tevékenységet végző cégek, a catering cégek, a party service illetve technikai szolgáltató cégek, a speciális szolgáltatók, a kórházak, a sportlétesítmények, valamint egyetemek, főiskolák tartoznak. Teljes vagy majdnem teljes körű szolgáltatást nyújtó rendezvényszervezőknek minősülnek a rendezvényszervező

cégek,

a

pr-tevékenységet

végző

cégek,

a

konferencia

és

kongresszusszervező cégek, illetve az utazási irodák. Rendezvényszervező cégek között megkülönböztetünk általános rendezvényszervező cégeket illetve rendezvényügynökségeket. Általános rendezvényszervezők közé tartoznak azok a szervezők, akik nemcsak egy adott szakmában vállalnak rendezvények szervezését, hanem több fajta rendezvény szervezését vállalják. Rendezvényügynökségek kisebb kapacitással rendelkeznek, így csak kisebb rendezvények szervezésében segédkeznek – nagyobb események estében alvállalkozókat alkalmaznak. Pr-tevékenységet végző cégek a rendezvény kommunikációját szervezik, vagy maguk is szervezhetnek orvoskonferenciákat. Nagyobb létszámú kongresszusokat azonban már – a legnagyobb forgalmat lebonyolító – konferencia és kongresszusszervező cégek rendeznek, valamint olyan utazási irodák, melyek profiljában szerepel a kongresszusszervezés. Azok a szervetek, amelyek kongresszusok vagy konferenciák megrendezésére szakosodtak, többnyire más szervezeteket, alvállalkozókat alkalmaznak a teljes körű szolgáltatás érdekében. Ez azokra a szervezőkre is érvényes, akik már specializálódtak orvoskongresszuskra vagy orvoskonferenciákra. A kínálati oldalon találhatunk még saját, „szellemi kapacitással rendelkező” cégeket, akik a konferencia egy részét valósítják meg. Itt szerepelnek party servicek (vendéglátás-szolgáltató cégek) illetve catering cégek és technikai szolgáltató cégek. Ilyen teljes, vagy majdnem teljes szolgáltatást nyújtó cégek általában magasan kvalifikált személyzettel rendelkeznek.20

19 20

Saját összeállítás Endrődy Gábor – Kozma Kálmán, Rendezvényszervezés I, 1998. alapján Arany – Hajnal – Kőrössy – Nagy – Novák – Temecskó, Üzleti rendezvényszervezés I., 2002.

45


Az orvoskongresszus megszervezésében különböző speciális szolgáltatók is részt vesznek, akik egy részterület elvégzést vállalják el: hangtechnikusok, nyomdák, dizájnerek, dekoratőrök, műsorirodák stb. Az ülések piacából világszerte 55 százalékban a kongresszusi központok, 24 százalékban a szállodák; 17 százalékban az egyetemek, főiskolák, illetve további 4 százalékban egyéb helyszínek – sportcsarnokok, vásárcsarnokok területén – részesültek. Európában módosulnak az arányok: a kongresszusok 52 százalékát kongresszusi központokban, 21 százalékát szállodákban, 21 százalékát felsőoktatási intézményben, valamint 6 százalékát egyéb helyszíneken tartották. 21 A kongresszusok több mint felét kongresszusi központokban szervezik- annak tudván, hogy a legkényelmesebb ülésezést kínálják, ezért a kongresszusi központok kapacitásának óriási szerepe van abban, hogy az adott országban hány és mekkora létszámú konferenciát tartanak. Habár kiemelendő, hogy a nemzetközi és hazai tapasztalatok alapján a kongresszusi központok veszteségesek, ugyanis az amortizáció illetve a korszerűsítésből származó költségekre a bevételből már nem marad. Ez az oka annak, hogy ezek a központok a turisztikai szervek kezében vannak és a város hivatalos szervei vállalják építtetésüket. Előnyei közvetetten is érvényesülnek: más turisztikai ágazatok erősen érzékelik hatását. A magyar kongresszusturizmus kínálati oldalán óriási rés van: egy megfelelő kapacitású kongresszusi központ megépülése nem tűr halasztást és remélhetőleg várható a közeljövőben. Magyarországon a legtöbb ülést szállodákban rendezik, ami valószínűleg annak is tudható be, hogy a kongresszusi központok kapacitása kicsi, azonban – jó referenciáik mellett – nem alkalmasak több ezres létszámú kongresszusok szervezésére. A szekciótermekben bővelkedő magyar egyetemek és főiskolák az olcsó terembérleti díjak előnyét kihasználva jelentenek konkurenciát a kongresszusi központok és legfőképpen a szállodák számára. Orvoskongresszusok – de tudományos kongresszusok esetében is – biztosítják a tudományos hátteret, mely a pályázás és a rendezés során óriási előnyt jelent.

46


V.3.1.1. Magyar kongresszusi központok? A legtöbb kongresszust kongresszusi központban rendezik meg, hiszen az ülések céljához, típusához mérve könnyen átalakítható. A kongresszusi központok megléte elengedhetetlen a pályázáskor – a fogadó országnak megfelelő kapacitású kongresszusi központtal kell rendelkeznie. Ennek ellenére Magyarországon még kevés kongresszusi központ van (BKK, ELTE, SOTE, stb.), sőt Budapesten sem épült még olyan központ, mely komolyabb konferenciát fogadni képes (lásd 6-os számú melléklet!). A legnagyobb kapacitású központok a

fővárosban

találhatók,

ezért

a

legnagyobb

kongresszusokat,

valamint

óriás-

orvoskongresszusokat eddig a fővárosban rendezték. A legnagyobb kapacitással bíró kifejezetten kongresszusi központ, a Budapest Kongresszusi Központ (BKK) 1985-ben készült el, megközelítőleg 11.000 négyzetméteres alapterülettel. Könnyen megközelíthető, a belvárosi negyed zöldövezetében található; tömegközlekedési eszközökkel könnyen elérhető, a parkolóhelyek száma is elégséges. Technikai felszereltsége is megfelelő: termei légkondicionáltak, rádió és tévéközvetítésre, szinkrontolmácsolásra alkalmasak. Nagyterme 1750 fős, hat kisebb terme 30-300 fő befogadására alkalmas; bővítéséről sajnos az évek során kizárólag tervezetek készültek. A BKK a Novotel Budapest Centrummal összekötött, folyosó vezeti a vendégeket a szállodába. Catering szolgáltatatásai is választékosak, kirándulási és társadalmi programok bőséges választékát kínálja. Azonban a magasabb létszámú orvoskongresszusokat mégsem a BKK-ban rendezték meg. Hátránya, hogy nem elegendő az orvoskongresszusok szempontjából szükséges szekciótermek száma és a nélkülözhetetlen, plenáris ülésekkel arányos kapacitású kis termek száma sem elégséges. Kapacitása a térségi és nemzetközi viszonylatban is elég alacsonynak számít, ezért Magyarország sokszor kiszorul a nagyobb létszámú kongresszusok piacáról.22 Sajnos ilyen okok miatt nem rendezték meg Magyarországon a Nemzetközi Biokémiai Kongresszust sem. Ennek tudható be, hogy a Magyarországon megrendezett orvoskonferenciák javarészt kisebb létszámúak, mert országunk a nagyobb rendezvényekre nem fogadóképes. Ezenkívül ezer fő fölött a vendéglátás sem megoldott. Az orvoskongresszusok szempontjából rendkívül fontos,

21 22

Dr. Faragó Hilda, Nemzetközi rendezvények és kongresszusok szervezése VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda

47


a poszterkiállításokhoz szükséges kiállítási terület, ami szintúgy nem megoldott a BKK épületében. Magyarországon a legnagyobb kapacitással rendelkező Vásárcsarnoka (Hungexpo), valamint a Budapest Sportaréna nem felel meg a nemzetközi kongresszusok központok színvonalának: nem megoldott technikai felszereltségük, a vendéglátás, és a szekciótermek száma sem elégséges. Legnagyobb hátrányuk, hogy a kiállítási területek és a teremkapacitások nem arányosak egymással – még a Hungexpo területen sem, amely a leginkább kiállításokra használható, de nagyobb konferenciák megrendezésére gyenge teremkapacitásából fakadóan alkalmatlan, csakis magas költségek árán alakítható. 2000-ben bővítésre került a Hungexpo egy újabb pavilonnal, a kiállítási felületet pedig növelték Így kerülhetett sor 2002 szeptemberében a közel 12 ezer főt megmozgató EASD-re a Vásárcsarnok területén. Jelenleg kizárólag ez a két helyszín kerülhet szóba nagyobb létszámú orvoskongresszusok esetében. „Egy 20 ezer lakosú marokkói kisvárosnak 4 ezer fõs konferenciaterme van, miközben Budapestnek, egy világvárosnak 1500 fõs termekbe kell szétszórnia a konferenciára érkezõket. A legutóbbi óriásrendezvényen, a Hungexpo területén szervezett Diabetes konferencián 11 ezer résztvevõ volt, miközben Budapesten összesen 3200 ötcsillagos szállodai szoba van” – szemlélteti egy példán keresztül a város fogadókészségének korlátait Wolff Péter, a Magyar Szállodaszövetség elnöke.

Világviszonylatban a nemzetközi

konferenciák közel felét kongresszusi központban tartják, azonban ma Magyarországon ez az arány 10 százalék körül van! Egy biztos, fejlesztés nélkül hazánk presztízséből veszíteni fog!

48


V.3.1.2. Kongresszusi szállodák A kongresszusoknak a központokon kívül a kongresszusi szállodák adnak otthont és egyre több szálloda terjeszti ki profilját a csoportos turizmus hajnalán kongresszusi turizmusra. Becslések szerint minden ötödik konferencia kerül kongresszusi szállodában megrendezésre, a statisztikai felmérések pedig bizonyítják, hogy egyre több konferenciát rendeznek meg szállodákban: a konferenciák egyharmadát ma már szállodákban tartják. A szállodák szolgáltatás-szemlélete a kongresszusi központokhoz viszonyítva erőseb: előnyük közé tartoznak a kiváló vendéglátás szolgáltatásai, a kényelmi szempontok és a kedvező árak. Ezekben a szállodákban legalább egy nagyobb terem van, mely az ülések megtartására alkalmas. Ennek ellenére a technikai színvonala a szállodáknak nem olyan magas, bár business szolgáltatásaik egyre kiterjedtebbek. A kongresszusi szállodák az esetek többségében három- négy- vagy ötcsillagosak. Ezek a tényezők a leginkább a kisebb létszámú orvoskongresszusoknak kedveznek, ahol adott esetben egy vizsgálat eredményeit mutatják be, vagy egy kisebb szakmai ülést tartanak. A verseny fokozódott a kongresszusi központok és a szállodák között, bár szolgáltatásaik és szemléletük eltérő. A szállodák másik előnye, hogy bevételük fő forrása nem a terembérleti díjakból származik, hanem a szobafoglalásokból, így sokszor a teremárból kedvezményeket adnak, esetleg elengedik azt; fokozva ezáltal versenyképességüket, amivel a kongresszusi központok nem élhetnek, hiszen egyetlen bevételi forrásuk a terembérleti díj. A kongresszusszállodák további előnye – azáltal, hogy a rendezvény és a szállás egy helyben van, hogy a presztízsfogyasztó vendégek „házon belül” költik pénzüket a különböző szolgáltatásokra, ami további jelentős pénzforrást jelent a szállodáknak

V.3.1.3. Egyéb helyszínek A kongresszusi központokon és kongresszusi szállodákon kívül további konferenciák a következő helyszíneken kerülnek megrendezésre: •

Egyetemek, főiskolák

•

Kórházak, intézetek 49


•

Egyéb helyszínek

Egyre több főiskola és egyetem kíván otthont adni kongresszusoknak: arányuk fokozatosan növekszik. Kisebb létszámú kongresszusokat sokszor kórházakban, intézetekben rendezik. A helyszínek piaci megoszlásának alakulását szemléltei a 9-es számú melléklet. Európában a tudományos kongresszusok közel egynegyedét egyetemeken és főiskolákon rendezték meg. Magyarországon erről még nem készült felmérés; részesedésük, becslések szerint valamivel alacsonyabb lehetett. Leginkább közepes létszámú tudományos és orvoskonferenciák megrendezésére alkalmasak. Magyarországon az orvoskongresszusok megrendezése mellett szól a két neves orvosi egyetemünk nemzetközi hírneve. Mindemellett rendkívül alkalmas szekciók, szemináriumok megrendezésére: az épület kisebb termekben bővelkedik. Az egyetemek mellett az ár szól: jelentősen olcsóbbak, mint más kongresszusi helyszínek. Az orvoskongresszusok megrendezése szempontjából fontos épületek közé tartozik a jól megközelíthető Semmelweis Orvostudományi Egyetem, mely előadótermének kapacitása közel 600 fő, valamint biztosítja a különböző kutatási vizsgálatok eredményének bemutatásához szükséges technikai hátteret. A SOTE-n kívül a kongresszusi helyszínek sora között tűnik fel a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Lóránt Tudományegyetem, a Közép-Európai Tudományegyetem és a legutóbbi tudományos konferenciának helyszínéül szolgáló Budapesti Műszaki Egyetem. A kórházak és intézetek kisebb létszámú tájékozató ülések vagy tanácskozásoknak adnak otthont.

V.3.1.4. Kiállítások A kiállítások a kongresszusok szerves részét képezhetik, szerepük nemzetközileg fokozatosan nő: egyre több olyan konferenciát tartanak, melyhez közvetlenül kapcsolódik kiállítás, szinte nincs olyan nemzetközi kongresszus, amelyhez ne tartozna közvetlenül. A kiállítások szerepe a hosszabb időtartamú és magas létszámú rendezvényeknél, óriáskongresszusoknál nő. A kiállítások típusa a kongresszus témájától függ; tudományos illetve orvoskongresszusokra a poszterkiállítások jellemzőek. A poszterkiállításokhoz szükséges pavilonok, kiállítási területek beruházása óriási költségeket jelent, ezt az ipari kamarák illetve a szakma képviselői

50


finanszírozzák. Európai viszonylatban, Németország rendelkezik a legfejlettebb kiállítási területekkel. Számokban mérve, a világon legnagyobb kiállítási területet az Amerikai Egyesült Államokban találhatjuk: a Mc Cormick Place 200 ezer m² fedett területtel rendelkezik. Európában a genfi Palexpo a legnagyobb: kiállítási területe 90 ezer m². Magyarországon a legnagyobb kiállítási terület a Budapesti Nemzetközi Vásár, melynek területe 40 ezer m².23

V.3.2. Keresleti oldal

A konferenciaszervezés keresleti és kínálati oldalán a – csoportosításban felsorolt – kategóriák változására nem kell számítani a közeljövőben, bár azok eltolódása annál valószínűbb, ami az egyre kiélezettebb versenynek tudható be. A kereslet folyamatosan a minőség javára változik, amihez a kínálati oldal is párhuzamosan igazodik. A kongresszusturizmus piacán a minőség óriási jelentőséggel bír, ezért specializáció megindulása

várható.

A

rendezvény-

és

konferenciaszervező

cégek

várhatóan

szakterületüknek megfelelően, keresleti körük alapján rendeződnek. A kongresszusi turizmus minőségi piac, ahol a legfontosabb elvárás, hogy az ár a minőséghez igazodjon. Ugyanis az alacsony árak ezen a piacon nem párosulnak versenyelőnnyel; azt a már felsorolt tényezők jelentenek ezen a piaci szegmensen. Ugyanis a kongresszus látogatói és résztvevői presztízsfogyasztók, sokat költenek, amiért elvárják a minőséget. Az orvoskongresszusi piacon is ez jellemző, így az első kérdés az, hogy milyen szegmensekre osztható a piac: az orvoskongreszusok piacának keresleti oldala ár és minőségi szempontok alapján csoportosítható. Vizsgálataim szerint első csoportba tartoznak azok az orvoskonferenciák, ahol a rendelkezésre álló pénz korlátozza a minőségi tényezőket, vagyis az ár ebben az esetben meghatározó. Ide soroljuk az egyesületek és non-profit szervezetek által szervezett konferenciákat, amihez a kínálati oldalon a kisebb rendezvényszervező cégek tartoznak. 23

www. hungarytourism.hu, 2003. szeptember 29.

51


A második csoportba tartoznak azok a kongresszusok, amelyek szervezése szempontjából már nemcsak az ár, hanem a minőség is döntő szerepet játszik. Ide tartoznak a szakmai társaságok konferenciái, esetleg a hazánkban ritkábbnak számító állami rendezvények. Méretük szempontjából közepesek, akár óriásrendezvények is lehetnek. Hazánk nagyobb létszámú nemzetközi kongresszusaira is az ár-minőség „arány” volt jellemző. A harmadik szegmens a luxuskongresszusok piaca, melyek nem igazán jellemző az orvoskongresszusokra. Az ár és a minőség hazai arányait vizsgálva Magyarország MKI felmérések szerint olcsónak számít: a konferenciavendég napi szükségletét jelentő fogyasztói kosár értéke Bécsben 100, Prágában 60, Budapesten csak 57. Sajnos, Magyarországon a kínálati oldalon a rendezvényszervezők saját versenyképességüket rontva egymás alá licitálva adják meg áraikat: a túlságosan alacsony árakhoz viszont a megrendelőnél a rossz minőség párosul. Az évek folyamán az árak magasabbak lettek, amihez nem mindig párosultak a minőségi tényezők. Ez az eltolódás hosszú távon rontja versenyképességünket az orvoskongresszusi és a kongresszusi turizmus piacán egyaránt.

V.4. Gazdaság és politika A konferenciák megrendezése rengeteg haszonnal jár a fogadó ország és a résztvevők számára mind politikai, mind gazdasági szempontból. Ennek mértékét hangsúlyozza, hogy szakértők véleménye szerint miután Magyarország infrastrukturális fejlesztések hiányában nem tud nagyobb létszámú üléseket fogadni, az ország és a fõváros elesik jelentõs adóbevételi többlettõl, valamint európai szintû régióközponti szerepétõl illetve új munkahely-teremtési lehetőségektől. A konferenciaturizmus számos előnnyel rendelkezik, mely több szempontból vizsgálható: kereskedelmi, turisztikai és tudományos megközelítésből.24

24

Dr. Faragó Hilda, Idegenforgalmi rendezvények és kongresszusok szervezése, 1999.

52


V.4.1. Kereskedelmi haszon

A kongresszusok kereskedelmi hatása messzemenően érezhető: a kongresszusi turizmusnak multiplikátor hatása van a turizmusra és egyéb gazdasági ágazatokra. Lehetőség van az üzleti kapcsolatok személyessé tételére, hosszútávú együttműködésekre, kapcsolatok újraélesztésére. Egy orvoskongresszus alkalmával a szakterületek specialistáinak lehetőségük nyílik az információs kapcsolatok kiépítésre, ami a további munkájukhoz és informálódásukhoz elengedhetetlen. Mindemellett a kongresszusturizmushoz, mint minden más gazdasági ágazathoz, új módszerek kapcsolódnak. Annak ellenére, hogy a konferenciák egy város számára külön beruházást jelentenek, a bevételből rengeteg ágazat profitál. Általános tendencia nemzetközi és hazai viszonylatban a kongresszusi központok előretörése a nyolcvanas évek óta. Bizonyítottan jól megtérülő befektetésnek számítanak a kongresszusi központok a városokra nézve. A kongresszusi városokban külön háttéripar épült ki a kiegészítő szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, amit a konferenciaturista vesz igénybe tartózkodási ideje alatt. Eszközök, termékek konferenciákon való szükségessége külön „iparág” kialakulásához járultak hozzá, a konferenciák újabb technikai eszközök, újdonságok, kényelmes berendezési tárgyak, audiovizuális eszközök megjelenését szorgalmazták. A kiegészítő szolgáltatásokból származó haszon közvetlenül jelentkezik különböző adók formájában a költségvetésben. A kongresszusturizmushoz külön szolgáltatói ágazat is kapcsolódik, szolgáltatások sora tartozik

a

kongresszusok

szervezéséhez:

utazási

szolgáltatások,

kiállításszervezők,

reklámügynökségek szolgáltatásai; catering, légitársaságok, közúti és vasúti szállítók, hajóstársaságok, biztosítótársaságok, bankok szolgáltatásai; tolmácsok, fordítók és hostessek közvetítői irodái. Tudományos illetve orvoskongresszusok esetében – témától függően – erős lehet az ipari háttér, ezért egyre divatosabb intézménnyé vált a szponzorálás. A szponzorálásra egyre inkább szükségszerű, mely egyrészt a vendégek számára biztosít alacsonyabb részvételi díjakat, másrészt lehetőséget biztosít a szponzornak arra, hogy célcsoportját közvetlenül elérje, innovatív termékeit bemutathassa a szakma képviselőinek. A kongresszus látogatói presztízsfogyasztók, a külföldi delegátusok pedig leginkább a 4 és 5 csillagos szállodákra tartanak igényt. Ennek tudható, hogy Budapesten az elmúlt években a

53


legtöbb szállodai beruházás ilyen kategóriájú szállodákra esett, ezért kerülhetett sor a Hilton West End, Holiday Inn, Four Seasons stb. szállodák megépülésére. A háttéripar és a kiszolgáló ágazat kialakulásával nem utolsósorban munkahelyteremtő ágazattá vált a kongresszusturizmus. A turizmus multiplikátor hatása a kongresszusturizmusra is jellemző, ugyanis a kongresszusturizmusból származó bevételek is többszörös jövedelmet képeznek. Kisebb létszámú konferenciák szervezése útján lehetősége van kisebb településeknek is a versenybe való bekapcsolódásnak, ugyanis egy jól sikerült kisebb konferencia visszhangja évekig vonzóvá teheti a régiót és járulhat hozzá a háttéripar és a hozzá kapcsolódó ágazatok kiépüléséhez, még azon települések estében is, amelyeket a kormányzat nem tekint kiemelt turisztikai célpontnak – bár nem kis hátránnyal indulnak. Előnyük, hogy a konferenciáknak helyszínt adó településeken növekednek a közvetlen és közvetett adóbevételek. Ezt felismerve törekszenek a megyék egyre inkább promóciós munkájukkal arra, hogy a vásár- és konferenciaszervezés

a

megyék

marketingjének

fontos

részévé

váljon;

külkapcsolataiban az eddiginél nagyobb hangsúlyt igyekeznek helyezni a konferenciaturizmus propagálására. Szerencsére hazánkban is felismerték, hogy ahol kedvezőbb feltételeket biztosítanak a kongresszusi turizmusnak, ott élénkül a beruházási kedv és javul a foglalkoztatottság, a település-fejlesztés részét képezheti. Noha több pénzt és energiát kellene fektetni a vidéki térségekre, ezek fejlõdésére, hiszen az európai uniós projektekre is csak régiós szinten lehet pályázni majd. A nagyobb létszámú kongresszusok nagy devizabevitelt is jelentenek, mely elősegíti az idegenforgalmi mérleg aktívumát. Azonban Magyarország még nemzetközi viszonylatban alacsony jövedelemtermelő képességgel rendelkezik, melynek orvoslását az átlagos turistánál többet költő konferenciaturisták jelenthetnek. A háttéripar megjelenésével, a jövedelemtermelő és munkahelyteremtő hatása által a kongresszusturizmus hozzájárul az ország gazdasági helyzetének javításához. A kongresszusi turizmus egyik legnagyobb előnye a szezonalitásban rejlik, ezért sokszor a kongresszusi turizmust harmadik szezonnak is nevezik. A kongresszusi turizmus jól irányítható: kisebb kongresszusok időpontját hónapokkal, nagyobb létszámú kongresszusok

54


dátumát már évekkel előtte kijelölik. Ez hozzájárul a szolgáltató intézmények nagyobb és jobb kihasználtságához, ugyanis szabadidő-turizmusunk recessziós időszakait lenne képes áthidalni. Ma Magyarországon a kongresszusturizmust az Országos Idegenforgalmi Bizottság támogatja: 1997 óta kiírt pályázatokkal kívánja ösztönözni, melyeket új kongresszusi központok tervezésére illetve technikai berendezésekre írtak ki. A Budapesti Kongresszusi Központ megépülése közvetett gazdasági hatásokkal járt mind a szállodai kihasználtság területén, és az utazási irodák bevételét – profiluk bővítésével – növelte.

55


V.4.2. Turisztikai haszon

A kongresszusok kereskedelmi haszna mellett, turisztikai hasznuk sem vitatott. Mivel a kongresszusi turizmus a minőségi turizmus egyik fajtája, sokkal nagyobb bevételt jelent, hiszen a konferencia vendégei sokkal többet fogyasztanak a szabadidő-turistánál. A konferenciát látogató vendégek három-négyszer annyit költenek, mint egy átlagos turista. Azonban kimutatták, hogy Magyarországon ez az érték ennek hatszorosa, nyolcszorosa is lehet. Az általában magas részvételi díjat legtöbbször a munkaadó fizeti, és ekkor számlájuk kiegyenlítését is a küldő cégek, egyesületek vállalják. A részvételi díjon felül a teljes ellátás és a szállás költéségét is többnyire a munkáltató vállalja, olykor még napidíjat is kapnak a konferencia látogatói. Nagyobb létszámú kongresszusok esetében, melyek legnagyobb hányada Magyarországon az orvostudományok területén volt, magasabb rangú, politikai illetve gazdasági személyek kerülnek kongresszusi védnökként való kinevezésre vagy meghívásra. Ezért külföldi delegátusok is meghívásra kerülnek, akik nagy bevételi forrást jelentenek. A delegátusok kiadásait több nemzetközi szervezet vizsgálja; a delegátusok kongresszusokra szánt kiadásai folyamatosan növekednek. Rövidebb, 3- 4 napos tartózkodás esetén körülbelül 400-700 ezer közé esik átlagosan a támogatás mértéke. Ezek közül a legnagyobb támogatásokat a kiállítással összekapcsolt konferenciákhoz fűződnek. A konferenciát látogatók idejük nagy részét a kongresszuson illetve szállásukon töltik, így különös fontosságúak a kiegészítő programok és turisztikai szolgáltatások. A látogatók számára olyan exkluzív programokon való részvétel biztosított, amelyeken egy átlagos turista nem biztos, hogy részt vehet. A Kongresszus- és Konferenciaszervezők Nemzetközi Szövetségének (ICCA) 1993-as szerint az átlagos konferenciavendég az 5-os számú táblázatban megnevezett szolgáltatásokra költi pénzét.

56

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 5. számú táblázat Az á tlago s konferencia v endég kö ltésének m egoszlása (%)

Szállás Vásárlás Szállodai étterem Egyéb étterem Speciális lakosztály Kocsibérlés Helyi közlekedés

46,09 12,96 12,1 12,3 3,31 2,61 1,93

Belépők Városnézés Üzemanyag Rekreáció Sport Egyéb Összesen

1,72 1,51 1,44 0,78 0,39 2,86 100 Forrás: ICCA

A táblázat alátámasztja a kongresszusturizmushoz kapcsolódó háttéripar kibontakozásának szükségességét. A kongresszusi turizmus nem kizárólag a kongresszusi központban realizálódik, kizárólag 25 százalék csapódik le ott. A maradék 75 százalék jelenik meg a táblázatban felsorolt formában! Egy jól, sikeresen megrendezett konferencia az ország megítélését nemzetközi szempontból javíthatja. Az országimázs javításában, esetleg kialakításában óriási szerepe van a kongresszusi turizmusnak, akár egyetlen kongresszus is meghatározó lehet. Nagyobb létszámú nemzetközi kongresszusok alkalmával mód van az országkép javítására, illetve felépítésére. Emiatt is éleződött ki a kongresszusi turizmusban a verseny, hiszen egyedülálló lehetőséget kínálnak az ország hírnevének alakítására: egy sikerre vitt kongresszus évekig visszhangot kelt, ami az orvosi szakmédiában is megnyilvánul. Ezt hívják a „Beszéljen róla az egész város, az egész világ” effektusnak.25 A konferenciaturizmus jelentőségét a Magyar Turizmus Rt. hazai és külföldi kommunikációjában ennél fogva egyre erőteljesebben hangsúlyozza. Az orvoskongresszusok piacán való versenyképesség megőrzése érdekében intenzív és tartós pr-munkára, valamint marketingkommunikációs tevékenységre van szükség. Ez nemcsak az ország reklámozására terjed ki, hanem rendkívül fontos, hogy az ország arculatát vonzóvá alakítsuk. A Magyar Kongresszusi Iroda egyik fő tevékenységére, „Magyarország, mint kongresszusi desztinációjának” kommunikációjára kevés pénzt fordítanak,

ám

munkájának

„gyümölcsei”

57

jelentősek.

Magyarország

kongresszusi


kommunikációjára 1998-ban 70 millió forintot, 1999-ben már csak 65 milliót (!) forintot szántak. A kongresszusi helyszínek marketingjére pedig 133 ezer dollárt költöttek 1996-ban.26 Csak összehasonlításképpen: a konkurenciát jelentő Bécs 900 ezer dollárt szánt kongresszusi turizmusának kommunkációjára. A Magyar Turizmus Rt. vizsgálatai szerint a megfelelő kommunikációra ennek az összegnek a négyszeresét kellene fordítani. Sajnos, a magyar orvostudományok hazai és nemzetközi kommunikációja egyáltalán nem megoldott. Ha egy jól sikerült konferencia megfelelő visszhangot kelt, és még évekkel később is beszélnek róla, mindenképpen növeli a beutazási kedvet. A visszatérő vendégek pedig – mely ebben az estben szaktekintélyeket, delegátusokat is jelenthetnek – újabb, magasabb turisztikai valamint ahhoz kapcsolódó bevételeket indukálhatnak, illetve újabb fejlesztésekhez járulhatnak hozzá.

V.4.3. Tudományos haszon

Az orvoskongresszusok túlmutatnak a turizmus keretein. „Az orvoskongresszusok igazi haszna, hogy a szakma legjelesebb képviselői olyan eljárásokat, módszereket is megosztanak egymással, olyan „trükköket” is elmondanak, amelyek az orvosi közleményből kimaradnak”mondta

dr.

Seffer

István,

a

Seffer-Renner

Magánklinika

VI.

Nemzeti

Orvosi

Lézerkongresszusi beszédében - no, meg az is, hogy a résztvevők egyúttal megmérettetnek, képet kapnak az adott szakterület élmezőnyéről.” A kongresszuson való részvétel oka és fontossága elsősorban az ismeretszerzésre vezethető vissza. Ugyanis elsődleges céljuk az ismeretek

cseréje.

Az

Idegenforgalmi

Közlemények

szaklap

kongresszuson való részvétel indítékai sorrendben a következők: 1. Információszerzés (34,4%) 2. Tapasztalatok, szakmai kapcsolatok szerzése (23,9%) 3. Nemzetközi kapcsolatok (13,8%) 4. Pihenés (10,1%) 5. Vitán való részvétel (7,7%) 25

Endrődy Gábor- Kozma Kálmán, Rendezvényszervezés I, 1998.

58

felmérése

szerint

a


6. Baráti kapcsolatok (5,55) 7. Tanulás (4,6%) A felmérés bizonyítja, hogy a kongresszuson való részvétel legkiemelkedőbb motivációja az információszükséglet, erősítve a konferenciák tudományos hasznát. A témánk szempontjából fontos orvoskongresszusok alkalmat biztosítanak az információ, az új kísérletek eredményeinek, illetve az innovációk továbbítására. Ahogyan erre a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Vizi E. Szilveszter a World Science Forumot záró, 2003. november 10.-i beszédében utalt, hogy a mai gazdaság számára mindenek feletti haszna a tudományos innováció. Az orvosok számára pedig legfontosabb az információ szabad áramlása, amihez közvetlenül kapcsolódik, és szükséges a kétirányú információáramlás. Ezek közé tartoznak a kísérletek, a bizonyítások, valamint a meggyőzések. A kongresszusok nélkülözhetetlen

helyszínt

teremtenek

az

emberi

kapcsolatoknak,

illetve

az

információcserének. Otthont adnak a különböző kísérletek bemutatásának, eredmények felmutatásának, orvosok, kutatók gondolatainak cseréjére. „Ha valaki fel akarná kutatni a legeredetibb gondolatok felvetésének helyszínét, meglepő módon a kongresszusi központok kávézójának sarkában találná magát.”.27 Habár az orvoskongresszusok általában nem elsősorban a tudományos vívmányokra fókuszálnak, inkább lehetőséget biztosítanak arra, hogy fórumokon, akár a kávézóban érintkezni lehessen az ismert szakértőkkel. Egy jól megszervezett orvoskonferencia általában hírértékű, nem beszélve arról ha nemzetközi kongresszus. Alkalmat és lehetőséget nyújt, hogy a média felhasználásával hírt adjuk nemcsak országunkról, hanem a szakterület eredményeiről is. Ugyanis egy ilyen típusú konferencia elsődleges céljai között az innovációk átadása szerepel. Alkalmat nyújtanak a szakmában

újdonságnak

számító

termékek,

gyógyszerek,

programok,

innovációk,

hatásmechanizmusok ismertetésére. Számos orvos pedig azért vesz részt ezeken az üléseken, hogy elsajátítsa a legmagasabb szintű, legkorszerűbb eljárásokat, technikákat, eredményeket, vizsgálatokat.

26 27

www. hungarytourism.hu, 2003. szeptember. 29 Dr. Faragó Hilda, Nemzetközi rendezvények és kongresszusok szervezése, 1999.

59


Minden egyes orvoskongresszus új ismereteket és kapcsolatokat jelent a témául szolgáló tudományág, gazdasági terület számára; hozzájárul annak nemzetközi hírnevéhez és elismertetéséhez. Az orvosi ülések jelentősen túlmutatnak a turizmus keretein.

60


V.4.5. Politikai jelentőségük

A nagyobb létszámú nemzetközi konferenciáknak politikai vetülete is van. Kiemelkedő fontosságú kongresszusok esetében a város vagy az ország vezetői személyes jelenlétükkel, esetleg anyagi hozzájárulással kiemelik az eseményt. Kiemelheti a konferencia jelentőségét egy jól megválasztott védnök vagy elismert helyi szaktekintély, politikai személy beszéde, mely rangot ad az eseménynek. A konferencia mérete, nemzetközi volta minősíti az ország nyitottságát, társadalmi nyilvánosságát. A konferencia minősége, színvonala a kongresszusturizmus piacán megjelenő verseny mértékét is minősíti, ezáltal részben tanúskodik a piacgazdaság fejlettségéről. A szaktémájú kongresszusok száma pedig árulkodik a demokrácia fejlettségi szintjéről is. Figyelembe kell venni, hogy a rendszerváltás előtt, mint minden gazdasági területet a kongresszusturizmus piacát sem a szabadpiaci mechanizmusok uralták. A folyamatos nyitás a rendezvény-gazdaságon belül különösen a kongresszusok számának növekedéséhez járult hozzá. Egy nagyobb nemzetközi konferenciának imázs-formáló hatása lehet, a demokrácia megvalósulást is tükrözi, amiről a szakmai hitelesség is tanúskodik.

61


VI.

VERSENYTÁRSAK

Arról, hogy a piacról teljes képet kapjunk, meg kell vizsgálnunk, hogy mely országok jelentenek konkurenciát hazánk számára. A közép-európai piac a világ konferenciapiacának függvényében rendeződik: térségünkben a piac ahhoz hasonlóan stagnál. Magyarország illetve Budapest legnagyobb versenytársa Bécs illetve Prága. A stagnáló piac ellenére térségünkben – a világpiaci tendenciákhoz hasonlóan – megjelentek újabb piaci szereplők: Lengyelország és Horvátország. A térség legnagyobb jelentőségű városa Bécs, mely legnagyobb vonzóereje ENSZ központja. Előnye, hogy a térség első számú nyugati színvonalú konferenciavárosa volt a kilencvenes évek elejéig, valamint minőségben, színvonalban a mai napig is első a térségben. A volt szocialista országok hátrányát múltjuk jelentik, ugyanis a kongresszusi turizmus – főleg infratsrukturális – feltételeinek megvalósulását akkor nem tartották szükségszerűnek. A fejlesztések által a kongresszusi piac közép-európai „térképén” megjelent Ljubljana, Varsó és Zágráb is. Legnagyobb

versenytársaink

azonban

továbbra

is

Bécs

és

Prága,

habár

az

orvoskongresszusok piacán az USA mellett olyan országok is megjelentek, mint Szingapúr, India Thaiföld és Hong-Kong. Bécs előnyét „kedvezőbb” múltjában túl az jelentette, hogy Ausztria hamarabb jelentőséget tulajdonított a kongresszusi turizmusnak, és ezáltal biztosította azokat a tényezőket és kritériumokat, amelyek a kongresszusturizmus meghonosodásához szükségesek. Másik erőssége, hogy számos nemzetközi szervezetnek, többek között az ENSZ-nek illetve az OPEC-nek is központja. Mindemellett évtizedek óta tudatosan építi országimázsát is. Budapesthez viszonyítva Bécs kapacitása sokkal nagyobb: több kongresszusi központja közül a legnagyobb Austria Center Vienna közel 9500 fő fogadására képes és bővítésére, fejlesztésére minden évben fordítanak. Orvoskongresszusok szempontjából is a legnagyobb konkurenciánk. Előnye, hogy fogadni képes a mega-rendezvényeket egyéb költségek ráfordítása nélkül. A szolgáltatók a betegszervezetekkel összefognak, amit az aktív marketingtevékenységgel összehangolnak. Ez jelentősen hozzájárul, hogy a nagyobb rendezvények helyszínéül a nemzetközileg elismert Bécset választják a megrendelők. Így

62


rendezték meg például Bécsben a 13 ezer orvost és szakértőt megmozgató Gastroenterológiai Világkongresszus. Budapest másik legnagyobb versenytársát Prága jelenti. Ráadásul Prága és Budapest rendezvényeinek száma között fordított arányosság van: amikor Budapesten sok kongresszus van, akkor Prágában kevesebb és fordítva. Budapest említett hátrányai ellenére versenyképességét árai jelentik, mind Béccsel, mind Prágával szemben. Ezt erősíti a már említetett fogyasztói kosár, amely szerint Bécs közel kétszer olyan drága, Prága árai pedig megközelítik Budapest árait. Prága előnye az aktívabb országmarketing és Németországhoz, mint a legfontosabb küldő országhoz való közelsége. Nyugati szemmel Prága és Budapest hasonló, ezért lenne fontos, hogy hazánk kommunikációjában hangsúlyt fektessen a két ország közti különbségekre, valamint Budapest infrastrukturális előnyeire Prágával szemben, ami leginkább Budapest kedvezőbb megközelíthetőségében nyilvánul meg. A BTH elnöke viszont a csehek erősödő és sikeres promóciós tevékenységére hívja fel a figyelmet. 28 A térség legnagyobb piaci részesedését Ausztria tudhatja magáénak. Sorrendben ezt követi: Magyarország illetve Csehország. A rendszerváltás után Magyarország a részesedése majdnem elérte Ausztriáét, de 1997-ben visszaesés mutatható ki. Csehországban ez a tendencia már 1995-től megfigyelhető. Ez valósul meg a három város toplistán való „szereplésében” is, amit a 3-as számú diagram mutat be. 3. számú diagram A térség városainak helyezése az üléseket rendező ranglistán

28

Milliárdok Budapesten az idegenforgalomból, Turizmus bulletin, IV évfolyam, 18. szám

63


1990

0 5

4

16

20 25 30 35

2 9

10 15

1991

1992

3 11 12

1993

3

1994

1995

2

3

8

19

1996

2

1997

4

1998

4

8 12

13

19

19

25

19

14 17

20 23

Bécs Budapest Prága

33

Forrás: UIA

A 2001-es ICCA által készített ranglista alapján térségünkben Ausztria, városok szempontjából pedig kizárólag Bécs előzi meg fővárosunkat, azonban szinte azonos helyen áll Csehországgal.

64


VII. AZ ORVOSKONGRESSZUSI PIAC SWOT-ANALÍZISÉNEK EREDMÉNYEI Ebben a fejezetben kívánom Magyarország, valamint Budapest orvoskongresszusi desztinációjának lehetőségeit és veszélyeit ismertetni. Ebben a szektorban is fel kell ismernünk saját értékeinket, gyengeségeket, amellyel országunk rendelkezik. Fel kell térképeznünk a veszélyforrásokat illetve lehetőségeket. A kongresszusoknak csak előnyére válhat, ha a már említett kritériumoknak megfelel, hátránya csakis magasabb költségekkel járhat. Ahhoz, hogy Magyarország a jövőben a konferenciaszolgáltatók élmezőnyében találhassa magát, megőrizhesse pozícióját az orvoskongresszusi piac „térképén”, fel kell ismernünk saját értékeinket, gyengeségeinket. Ezt foglalja össze a 6-os számú táblázat.29

29

Saját összeállítás

65

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 6. számú táblázat Az orvoskongresszusi piac SWOT-analízisének eredményei

Erősségek •

Gyengeségek

Az ország kedvező földrajzi fekvése és

•

Infrastruktúrában rejlő hiányosságok

éghajlata

•

Konferencia-kapacitások gyengesége: az

•

Kelet-nyugat közötti „kapcsolattartó erő”

egyetlen kongresszusi központ alacsony

•

Politikai stabilitás: NATO integráció

kapacitása

•

Gazdasági nyitottság, közeledő EU-tagság

•

Nem megfelelő technikai színvonal

•

Magyarország kulturális, gasztronómiai és

•

Szolgáltatások egyenetlen színvonala

turisztikai vonzereje

•

Rossz közbiztonság

A magyar rendezvényszervezők nemzetközi

•

Higiénia

elismertsége

•

Magyarországról kialakult „közömbös”

• •

Az elmúlt évtizedek jó referenciái

•

A konferenciák szakmai hátterét képező aktív

•

Közlekedés

tudományos élet

•

Sok új kisebb vállalkozás „képzetlensége”

magyar orvostudományok nemzetközi

•

A személyzet és a lakosság nyelvismerete

elismertsége

•

A szolgáltatók közreműködési hajlandósága

•

Az orvoskongresszusok gyenge PR és

•

országkép

marketingkommunikációja; a kommunikációban való rés

Lehetőségek •

Veszélyek

EU- csatlakozás: a határok megnyílása

•

Kiéleződött verseny a kongresszusi piacon

(megkönnyíti a konferencialátogatók utazását

•

Konkurens országok és városok erősödése a

és részvételét) •

•

A kelet felé való erősebb kommunikáció

térségben •

Versenyképesség elvesztése fejlesztések, a

lehetősége: kelet-nyugat közötti „hídszerep” a

minőség javításának és a megfelelő

tudományban

kommunikáció hiányában

PR és marketingkommunikáció: erősebb

•

Közbiztonság további romlása

országimázs és kongresszusi marketing

•

Specializáció hiánya

•

További konferenciák megszervezése

•

Minőség

•

Új kongresszusi központok, fogadóképesség növelése

•

Település-fejlesztés

•

Az orvostudományok aktív marketingje

66

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. •

K+F- re fordított összegek növelése

VII.1. Erősségek Magyarország, mint orvoskongresszusi desztináció mindenképpen számos adottsággal rendelkezik. Magyarország az elmúlt évtizedben a kongresszusoknak otthont adó országok élmezőnyében megtalálható volt, amit kedvező földrajzi fekvésének, politikai stabilitásának és gazdasági nyitottságának köszönhette. Hazánk vonzerejét részben kulturális, éttermi és turisztikai kínálata jelenti. Az elmúlt évtizedek meglehetősen jó referenciái és a rendezvényszervezőink hazai és nemzetközi elismertsége nagy érték a pályázáskor. Budapestben sokszor a kelet-nyugat hídszerepet látják a külföldi megrendelők, ennek az arculatnak a megőrzése és erősítése további tudományos konferenciák megrendezését segíthetné,

mint

a

keleti

és

nyugati

szakmai

társaságok

üléseinek

helyszíne.

Orvoskongresszusok szempontjából óriási előnyünk az aktív tudományos élet és az orvoskongresszus

szakmai

hátterét

képező

magyar

orvostudományok

nemzetközi

elismertsége. Mindamellett, hogy a kongresszusi piac szolgáltatói nem különösen hajlandóak még ma Magyarországon együttműködni, a betegszervezetek egyre nagyobb szerepet kívánnak vállalni ebben.

VII.2. Gyengeségek Magyarország gyenge pontja, hogy nem rendelkezik megfelelő kapacitású kongresszusi központtal, alacsony fogadóképessége, az infrastrukturális hiányosságok, az alacsony technikai színvonal, a szolgáltatások egyenetlen színvonala mind visszaüt a pályázáskor. Magyarország a rendszerváltás során elveszítette szocialista országképében rejlő kuriózumát, nem megfelelő országmarketingünk pedig hozzájárult ahhoz, hogy hazánkról egyfajta közömbös kép alakulhatott ki.

67


Hátrányunk abban is rejlik, hogy a különböző szolgáltatók nem hajlandók együttműködni egymással, ezentúl olykor a személyzetnek és a lakosságnak hiányos a nyelvismerete. Ezenkívül a közbiztonság és a városok higiéniájának problematikája sem megoldott. Orvoskongresszusok piacának gyengesége, hogy gyenge a piac pr-je, valamint a marketingkommunikációja.

VII.3. Lehetőségek Magyarországon, a kongresszusi piacon rengeteg kilátás van, a piac lehetőségei szinte kiaknázatlanok. A közeledő EU- csatlakozás által a határok megnyílása megkönnyíti majd a konferencialátogatók beutazását és részvételét. Ez különösen fontos, hiszen a hazánk konferenciavendégeinek szempontjából a legfontosabb küldő ország, az EU egyik tagállama, Németország.

Az

követelményeken

erősebb való

országimázs

javítás,

a

és

kongresszusi

fogadóképesség

marketing,

növelése

az

új

a

minőségi

kongresszusi

központ/központok további lehetőségeket vetnek fel; a jövőben nagyobb esélyeket jelentenének a kongresszusi és orvoskongresszusi turizmusban. Másik lehetőség, az Európai Unió által is felvetett regionalitásban rejlik, ugyanis a kongresszusi turizmus a településfejlesztés részévé tehető. Az orvoskongresszusok kilátásai: a kongresszusi turizmus alapvető lehetőségein túl, a már említett kelet-nyugat közötti tudományos hídszerep és az orvostudományok aktív marketingje. A magasabb kutatás-fejlesztésre fordított összegek által több vizsgálat és eredmény erősítené a magyar kutatók és orvosok nemzetközi és hazai szerepvállalását – a gazdaság és az orvoskongresszusi turizmus számára legfontosabb az innováció.

VII.3. Veszélyek A nemzetközi és hazai piacon egyre erősebb a verseny. A térképen egyre több kongresszusi desztináció jelenik meg. Versenytársat hazánk számára elsősorban a térségben található Bécs és Prága jelent, erősödésük a piacon mindenképpen veszélyt jelent hazánknak. Fejlesztések, a

68


minőség javítása és a megfelelő kommunikáció hiányában mindenképpen veszíteni fogunk versenyképességünkből. További veszélyt jelentő tényező a közbiztonság további romlása.

A kongresszusoknak otthont adó „térképen” egyre több ország jelenik meg, mely a kiéleződött versenyben inkább a specializációra kényszeríti az országokat és városokat. Magyarországon az évszázadok óta, hagyományokba gyökerező orvostudományokban rejlik lehetőség erre, amit Magyarországnak is figyelembe kell vennie. Ha ezt nem vesszük figyelembe, csak hátrányt jelenthet. Magyarország elveszítheti versenyképességét fejlesztések hiányában. Ezt a nézetet vallja, Wolff Péter a Magyar Szállodaszövetség elnöke is. Szerinte Budapesten elengedhetetlen egy minimum hatezer fõt befogadó kongresszusi központ megépítése, különben hiába a város többi vonzereje, a szervezõk máshova viszik majd a nagyszabású rendezvényeket. Egy ilyen kongresszusi központ megépülése nélkül nemcsak a versenytársak kerülnének előtérbe, hanem azzal a veszéllyel is járhat, hogy Budapest kiszorul a piacról. Magyarországon

a

konferenciaturizmusban

elért

kedvező

pozíció

ellenére

szűk

keresztmetszetek akadályozzák az ágazat fejlődését. Egyfelől hiányoznak a nagy befogadóképességű, komplex kongresszusi központok, ahol egy fedél alatt, egy időben lehet lebonyolítani a plenáris és szekcióüléseket, kiállítást és árbemutatót, az ültetett és álló formájú étkezéseket. Másfelől a konferenciaturizmus fejlődését hátráltatja a konferenciák hozatalában jelentős szerepet vállaló szakmai szervezetek korlátozott anyagi lehetősége.

69


VIII. AZ EURÓPAI DIEBETES TÁRSASÁG KONGRESSZUSA Miután megvizsgáltuk részletesen a piacot, arra térnék ki, hogyan is néz ki ez a gyakorlatban, milyen problémákkal kell szembenéznie Magyarországnak egy nagyobb létszámú kongresszus megrendezésekor. Magyarországon a valaha megrendezett legnagyobb kongresszus orvosi témájú volt: 2002 szeptemberében hazánk otthont adhatott az Európai Diabetes Társaság éves kongresszusának. Az EASD konkrét példáján keresztül szeretném bemutatni, hogy milyen hátrányaink és előnyeink is vannak az orvoskongresszusok piacán, hogyan is néz ki egy ilyen méretű kongresszus. A Magyarországon valaha megtartott legnagyobb orvoskonferencia a diabetológiai témában rendezték: az Európai Diabétesz Szövetség, European Association for the Study of Diabetes (EASD) ez évi tudományos, 38. kongresszusát Budapesten tartotta 2002. szeptember 1-5-e között a Hungexpo területén. Szervezői, résztvevői, és a média szerint is kiemelkedő jelentőségű eseménynek számított, és számít mind a mai napig. A rendezvényre a szervezők több mit 10 ezer, a világ minden tájáról érkező szakembert vártak: összesen 113 országból érkezett több mint 11,000 szakember vett részt. A rendezés jogát a Magyar Diabetes Társaság pályázaton nyerte el, ami méltó elismerése a diabétesszel kapcsolatosan hazánkban végzett munkának. A Magyar Diabetes Társaság vezetősége a konferencia előtt 6 évvel pályázott, 5 évvel előtte pedig megkapta a rendezés jogát, amihez a hazai szakmai társaság elismertsége volt szükséges. Ezután került sor az Európai Diabetes Társaság helyszínlátogatására az akkori elnök és főtitkár képviseletében. A két társaság együtt határozott úgy, hogy a konferencia a Vásárvárosban lesz. A rendezvénnyel kapcsolatos teendők ellátására kilenc neves szakemberből álló helyi Szervező Bizottság jött létre, melynek elnöke Prof. Dr. Halmos Tamás, főtitkára pedig Prof. Dr. Jermendy György volt. A testület feladata volt, hogy – a pályázati úton kiválasztott közreműködők

segítségével

–

megoldja

Magyarország

eddigi

legnagyobb

orvos

kongresszusának zavartalan lebonyolítását, mely a szervezés alatti 4 évben állandó telefonkapcsolatban állt az Európai Diabetes Társasággal.

70


Hogy mekkora jelentősége van egy ilyen méretű nemzetközi kongresszusnak, és milyen akadályokba ütközik egy ilyen kongresszusnak, jelképezi, hogy a kongresszus megszervezése 3 évet vett igénybe. Szervezését a Blaguss utazási és rendezvényszervező iroda kivitelezte, mely már számos magas színvonalú orvosszakmai rendezvényt szervezett. 4 évvel a megrendezés előtt a Magyar Diabetes Társaság pályázatot írt ki, melynek eredményeként nyerte el a Blaguss Kongresszusi Iroda a konferencia rendezési jogát. Ahhoz, hogy ezt a pályázatot megnyerhettek, tudományos, technikai és turisztikai követelményrendszernek kellet megfelelnünk: 10 ezer főre szálláshelyet kellett biztosítani, a kongresszus helyszínét pedig technikai szempontból is megvizsgálták. A tudományos részt illetően: szintén évekkel ezelőtt kijelölték a fő-és melléktémákat, tudományos bizottság értékelte a pályázatokat, a leadott előadásterveket, posztereket. Infrastrukturális hiányosságaink erősen éreztették hatásukat: rengeteg plusz erőfeszítésbe került – összegben több száz millió forint ráfordítást jelentett a Hungexpo területének felkészítése, a helyszín a kongresszushoz való alkalmassá tétele. A kongresszus „sikere” elsősorban az alvállalkozóknak és a Blaguss Irodának volt köszönhető. Szerencsére a résztvevők nem észlelték, hogy kongresszusokhoz nem alkalmas területen került megrendezésre, habár a technikai feltételek szegényesek voltak. A Vásárcsarnok területét ugyanis kongresszusi központtá kellett átalakítani. A „B” pavilont 4000 fős plenáris ülésteremmé alakították át, a számozott 5 pavilont 600 illetve 900 fős szekcióülésre alkalmas teremmé kellett átépíteni. A „D” pavilont alakították a poszterszekciók helyszínévé, ahol 922 tudományos eredményt tartalmazó poszter került elhelyezésre, amit szóban is előadtak az adott téma szakértői. Az „F” pavilon a csoportos és egyéni regisztrációk helyszínévé, az „A” pavilon pedig a legújabb kutatási eredmények helyszínévé vált. Az utóbbiban állítottak ki a gyógyszergyártó cégek is, ahol 69 cég 4639 négyzetméter területen képviseltette magát. Ezenkívül problémát jelentett a résztvevők elszállásolása, hiszen a főleg orvosokból álló vendégek 4-5 csillagos szállodákban kívántak megszállni, amire nem volt lehetőség, ezért 3 csillagos szállodákban kellet megszállniuk, illetve a főváros közvetlen vonzáskörzetében található szállodákban.

71


A kongresszusok politikai jelentőségét alátámasztja, hogy a kongresszus fővédnöke Mádl Ferenc a Magyar Köztársaság elnöke volt. Az esemény védnökei között szerepeltek Csehák Judit egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, Demszky Gábor Budapest főpolgármestere, Dr. Sótonyi Péter a Semmelweis Egyetem rektora és Vizi E. Szilveszter a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Azonban a hazai elismerés és a hazai fogadtatása lehetett volna magasabb színvonalú is.30 A kongresszus célja volt, hogy a világon népbetegséggé váló cukorbetegség gyógyítása érdekében megfelelő fórumokat biztosítson a vezető szakemberek, orvosoknak, tudósoknak, kutatóknak,

hogy

kutatási

eredményeiket

megvitathassák,

egymás

munkásságának

eredményeit megismerhessék, és lehetőség nyíljon a fiatalabbak fejlődésére. A tudományos program egyedülálló áttekintést nyújtott a diabetológia legújabb tudományos eredményeiről, a kapcsolódó kiállításon pedig a legmodernebb kezelési módszerek és eszközök is bemutatkoztak. Ez a kongresszus sem a tudományos vívmányokra koncentrált – noha itt tartottak előadást néhány olyan komoly új, tartós inzulinok témájában. A kongresszust megelőző napokban, augusztus 28-30. között Budapesten tartott kongresszust a cukorbetegekkel foglalkozó szaknővérek és ápolók Szövetsége (FEND) posztgraduális kurzusok részeként, amelyen több mint 400 szakértő vett részt. A kongresszust megelőző napokban is sor került 21 szimpóziumra 400-1750 fő részvételével, amit az EASD kutatócsoportjai és több amerikai és európai székhelyű multinacionális gyógyszergyár tartottmely nem tartalmazta a hivatalos program részét. A kongresszust 20 szimpózium és 7 egyéb tudományos találkozó, ülés kísérte. A nemzetközi tudományos programnak számos magyar vonatkozása és előadója volt, amiből talán érdemes kiemelni (a négy legfontosabb előadás egyikét) a „Somogyi Lecture”-t, amit Prof. Dr. Soltész Gyula tartott meg és az eseményt kísérő események közül a két, zömmel magyar szakemberek tudományos és operatív közreműködésével megvalósulót: a diabéteszes terhességet tanulmányozó

munkacsoportét,

valamint

a

diabéteszes

neuropátiával

foglalkozó

munkacsoportét. A kongresszust követően, szeptember 5-7.-e között alkalom nyílt a Study Group képzésre, azonban ezek már vidéki helyszíneken kerültek megrendezésre. Természetesen a magyar szakma is profitált a rendezvényből, de annak volt a legnagyobb jelentősége, hogy lehetőség volt a világ vezető diabetológusaival személyesen érintkezni, 30

Interjú Prof. Dr. Halmos Tamással, Magyar Orvos, 2003. november

72


problémákat, kérdéseket feltenni az erre megfelelő fórumokon, a kávézóban, a folyosón. A résztvevők a tudományos program során négy nap alatt 250 előadást hallgathattak meg és közel ezer posztert – a hozzákapcsolódó prezentációval – tekinthettek meg, de számos társadalmi esemény is választható része volt a programnak. Az EASD 2002 a Budapesti Vásárközpont területén valósult meg: összességében mintegy 40 ezer négyzetméter alapterületen. Ennek része a 4500 négyzetméter területű kiállítás volt, ahol több mint 50 kiállító mutatkozott be. Kulturális és társadalmi programokat az EASD keretében 3 részből álltak: nyitófogadásból, zárófogadásból, valamint opcionális társadalmi programokból. A nyitófogadás a kongresszus legjelentősebb társasági eseménye volt, melyet a Felvonulási téren a Műcsarnok mögött felállított sátrakban rendeztek szeptember 1-én 20.00 órakor. A sátrak berendezése, a műsor és a menü áttekintést adott magyar történelem egyes szakaszairól, a honfoglalástól napjainkig, kiemelt tekintettel a magyar tudósokra és találmányokra. Az est fő műsorszáma a 100 Tagú Cigányzenekar műsora volt, melyet nagyszabású tűzijáték zárt. A nyitófogadás előtt és alatt a résztvevők ingyenesen tekinthették meg a Szépművészeti Múzeum tárlatát. A zárófogadásra szeptember 5-én került sor, a záróülést követően a helyszínen szervezett eseményként, melynek témája a magyar borkultúra volt. Ennek tükrében a fogadás borfesztivál jellegűen került megrendezésre, melyen a – Köles András sommelier által kiválasztott – borok mellé leginkább illő ételek kerültek felszolgálásra. Opcionális társasági programok közé tartoztak az operett est a Magyar Állami Operettszínházban illetve a Honvéd Művészegyüttes „Nagyapáink tánca” című műsora a Budapest Kongresszusi Központban. A regisztráció az „F” pavilonban zajlott, ahol az orvosok kézhez vették az ún. „passt” vagy kitűzőt a regisztrációs anyaggal, ezenkívül kaptak absztrakt kötetet - amely tartalmazta az összes előadást, különböző szóróanyagokat, „taxikártyát”, táskát stb. Az EASD résztvevői a kongresszus idejére érvényes BKV bérletet kaptak, amit a részvételi díj tartalmazott. A közlekedést a következőképpen oldották meg: sűrű buszjáratokat indítottak a Vásárcsarnok és a belváros, illetve Budapest közvetlen vonzáskörzetébe, ahol elszállásolták a látogatókat. A közlekedést sűrített BKV járatokkal oldották meg az Örs Vezér Tere és a

73


Vásárcsarnok között. Habár itt kell megjegyezni a lakosság nyelvismertének és hozzáállásának fontosságát: néhány orvosnak kézzel-lábbal sem sikerült elmagyarázni a BKV ellenőröknek, hogy a regisztrációkor kapott kitűző és bérlet feljogosítja a járművön való utazásra. Mint minden nagyobb konferencia alkalmával az EASD-n is külön engedélyeket kellett kérni, átmeneti útlezárásokat kellett alkalmazni, és még így is folyamatosan dugóba kerültek a szállítóbuszok, ettõl pedig csúszhatott a program. A rendezvény ideje alatt az étkezés biztosított volt: a Gála Party Service egy teljes pavilonnal gondoskodott a látogatókról. A kongresszuson tájjellegű és magyaros ételek kerültek tálalásra. A kongresszus ideje alatt a Hungexpo „A” (Alföld) pavilonjában kialakított étteremben a szervezők szendvicsbüfé jellegű ebédet napi két kávészünetet biztosítottak. Ezen kívül, a Hungexpo „E” pavilonjának első emeletén a’la carte étterem, míg az „F” pavilonban kávézó üzemelt. A kongresszuson tájjellegű és magyaros ételek kerültek tálalásra. Mivel a Vásárközpont közvetlen környezetében nem sok kereskedelmi, vagy szolgáltató egység volt megtalálható, a szervezők igyekeztek azokat a Hungexpo-ra telepíteni. Az „F” (Folk Art) pavilonban a posta, gyorsposta, fénymásoló, Malév mellett helyet kapott a Budapesti Turisztikai Hivatal, a Budapesti Rendőrfőkapitányság, illetve több kézműves bemutatóval egybekötött vására. Összességében elmondható, hogy a kongresszus az elvárásoknak megfelelt, sikeres volt. Tudományos szempontból a Magyar Diabetes Társaság és hazai diabetológia presztízsét emelte. Gazdasági szempontból vizsgálva pedig a becslések szerint összesen 2- 3 milliárd forint plusz bevételt jelentett a turisztikai ágazat számára. A Miniszterelnöki Hivatal turisztikai ügyekért felelős államtitkára szerint a 2002-es magyar idegenforgalmat az EASD „húzta ki a kátyúból”. Már az egyetlen rendezvény aláhúzza az orvoskongresszusi turizmus felkínálta gazdasági, és tudományos lehetőségeket! A záróülésen az Európai Diabetes Társaság elnöke minden elismerésben részesítette a tudományos szervezőbizottság és a kongresszusszervező iroda, a Blaguss-Volánbusz Kft-t munkásságukért. 31

31

Forrás: VM komm. Kommunikációs Tanácsadó Iroda és Prof. Dr. Halmos Tamás interjúja alapján készült

74


IX.

TERVEK?

Az elképesztõ mennyiségű turista koordinációja sokkal könnyebben ment volna az EASD esetében is, ha Budapesten lenne egy minimum 6 ezer fõt befogadó konferenciaterem és ehhez kiszolgáló infrastruktúra. Ez azonban az utóbbi tíz évben csak tervek szintjén létezett. Márpedig amennyiben a fõváros szeretne masszívabb szeletet kihasítani az uniós csatlakozás után egyre terebélyesedõ konferenciaturizmusból, rövidesen kész fogadóközpontokat kell produkálni. A fővárosban egyelőre a legnagyobb konferenciateremben is mindössze 1400 ülõhely van, amibe csak kisrendezvénynek számító eszmecserét lehet megrendezni. A másik kulcskérdés a szállítás az egyes helyszínek között, amely a fõvárosi közlekedést ismerve szintén megoldásra vár. A legszegényebb képet viszont vidéki városaink mutatják, ahol még az infrastrukturális problémák sem megoldottak. A konferenciaturizmus jelentőségének felismerését jelentette, hogy Széchenyi-terv azt turisztikai fejlesztési programjának alprogramjává tette. A konferenciaturizmus fejlesztési alprogram célkitűzései között szerepeltek: a fogadókapacitás bővítése, a nemzetközi rendezvények számának növelése, valamint Magyarország, mint konferenciaturisztikai célterület népszerűsítése. A terv a fogadóképességben és a marketingnek kíván szerepet tulajdonítani; az államnak pedig a koncentráció elvét kell érvényesítenie, mely alapján magasabb létszám befogadására képes kongresszusi központnak megépülése Budapesten kell, hogy megvalósuljanak, vidéken pedig a kisebb konferenciáknak otthont adó épületeknek. A Széchenyi terv olyan helyszíneket részesített előnyben, ahol a szállodai kapacitás és megközelíthetőség mellett a szellemi háttér is biztosított volt.

Kongresszusi központok

kiépítésekor – legalább 500 millió forint összegű beruházások esetében, ahol a saját forrás legalább 25 százalék – vissza nem térítendő támogatást biztosított, amely a fejlesztési kiadások maximálisan 33 százalékát nem haladhatták meg. 32 Idegenforgalmi szakértõk szerint, ha nem kezdõdik el hamarosan az új helyszín építése és a közlekedés könnyebbé tétele, a szintén Európa közepének mondható Bécs, Prága és a számos helyszínnel rendelkezõ Varsó könnyedén elcsábíthatja a szervezõket, és ezzel az egyik 32

Széchenyi terv, 2000. szeptember

75


legértékesebb, sokat fogyasztó turistacsoportot veszíthetjük el. A kormány és az egyetlen tervet benyújtó Tri-Gránit Kft. között azonban még nincs megállapodás. A Tri-Gránit Rt. illetve a koncepciót kidolgozó Duna-Sétány Kft. tervei szerint a Millenium Városközpontba képzelt Kongresszusi Központ esetében olyan turisztikai és kulturális szolgáltató központja alakulhatna ki a fõvárosban, amely mentesíthetné a túlzsúfolt belvárost, éves

rendezvényeivel

pedig

állandó

kínálatot

biztosítana

a

hazai

és

külföldi

városlátogatóknak. Megoldható lenne itt a dunai nemzetközi hajózás infrastruktúrájának bõvítése és a városi közlekedési kapcsolatok kulturált kialakítása is. A Nemzeti Színház mellett épülő kongresszusi központ kielégítené befogadóképességével a közepesen nagy nemzetközi és hazai kongresszusok igényeit (kb. 5 ezer fõ), s helyet adhatna igényes fogyasztói vásároknak és kiállításoknak, valamint nagy létszámú, ültetett rendszerû gasztronómia rendezvényeknek. A Gazdasági Minisztériumhoz tartozó Turisztikai Államtitkárság szerint eddig ez az egyetlen teljesen kidolgozott és a megvalósításhoz közeli terv, ezért nagyon valószínű, hogy hamarosan megindulhat az építkezés. A terv várhatóan szeptemberben kerül a kormány elé, és onnantól számítva másfél év a kongresszusi központ felépítése. Az egyeztetés részletei egyelőre nem nyilvánosak, a kérdés az, hogy a beruházás költségeit hogyan osztja meg az állam, illetve a magánbefektető és az üzemeltetési szerződéses partner. Lényegesen nehezebb lesz változtatni a kongresszusi turizmus második fő problémáján: Budapest közúti közlekedésén. Ahhoz, hogy egy nagyszabású rendezvényt zökkenőmentesen le lehessen bonyolítani, elengedhetetlen a résztvevők gyors mozgatása a városon belül, ami a nappali fővárosi utakat ismerve szinte lehetetlen vállalkozás. „Kifejezetten kellemetlen, hogy a rendezvényekre érkezők nagy eséllyel már a repülőtérről a város felé vezető úton belebotlanak a dugókba, a helyzet a belvárosban pedig csak tovább romlik” – említ egy újabb hiányosságot Wolff Péter. „A fővárossal folyamatosan tárgyalunk évek óta, hogy valamilyen módon alakítsanak ki olyan nagy csomópontokat, ahol több turistabusz is megállhat, és együtt lehet mozgatni egy nagyobb embertömeget, de nem történt semmi” – panaszkodik Wolff Péter. Budapesten ugyanis nem a tömegközlekedéssel van baj, hanem a közutakkal, ami a távolsági busszal érkezőket zavarja. Ezért nagyon fontos lenne, hogy egy olyan új kongresszusi központ kerüljön megépülésre, amely közutakon is könnyen megközelíthető.

76


A konferenciaturizmus kívánatos fejlesztésében azonban az utóbbi években már tapasztalható változás: számtalan beruházás kezdődött, habár azok mind a Balaton partján, ahol az infrastrukturális problémák nem meghatározóak. Például Tapolcán kétszáz férőhelyes, Balatonalmádiban ötszáz férőhelyes, Balatonvilágoson 300 személyes konferenciaközpont épült. A hazánk befogadóképességének problematikájának megoldását jelentheti az épülő, 5000 fős budapesti Millenium City Centre illetve a vidéken (Keszthelyen, Debrecenben, Sopronban) nyíló 500-1000 fős konferenciaközpontok Az épülő kongresszusi központokról és azok kapacitásáról a 7-es számú táblázat számol be. 33 7. számú táblázat Új kongresszusi helyszínek Magyarországon

Név

Város

Építtető

Max.

Terem- Nyitás Kiállítási

kapacitás szám

terület

Nádor szálló

Pécs

Danubius Hotels Rt.

500 fő

4-5

2003

nincs

Hotel Auróra

Balaton-

Almádi Fürdő Rt.

500 fő

3

2003

van

Észak-Balaton

620 fő

6

2003

van

almádi Balatonfüredi

Balatonfüred

Kongresszusi

Regionális Konferencia-

Központ

központ

Balaton

Keszthely

Városi Önkormányzat

511 fő

4

2002

nincs

Sopron

Városi Önkormányzat

750 fő

9

2003

van

Budapest

Trigránit Rt.

5000 fő

20

2005

van

Budapest

Corinthia Hotels

700 fő

16

2002

van

Kongresszusi Központ Liszt Ferenc Kongresszusi Központ Millenium City Centre Corinthia Grand Hotel Playa Forrás: Magyar Turizmus Rt.

33

www. hungarytourism.hu, 2003. szeptember 29.

77


Mindezek mellett a kongresszusi piacnak új lehetőségeket, azonban a globalizációval összefüggő veszélyeket is jelent a közelgő Európai Uniós csatlakozásunk. Elsősorban a kongresszusi központoktól függ, hogy pénzügyi vagy szakmai kézbe kerülnek. Azonban, hogy rendezvényszervezőink mennyire tudnak felkészülni, és tudják felvenni a versenyt külföldi kollégáikkal jelentősen meghatározza majd a piac arculatát. Ugyanis ha erre nem készülnek fel, nemzetközi kongresszusszervező cégek fogják átvenni a helyüket. Ennek megoldása a magyar érdekeltségű cégek és az állam összefogása lenne, ahogy ez külföldi példákon is megvalósul, mint Ausztráliában – ahol az ott adófizetők kedvezményben részesülnek.

78


ÖSSZEGZÉS Az utóbbi évtizedben a konferenciaturizmus növekvő tendenciát mutat mind Európában, mind Magyarországon. A konferenciaturizmusnak kialakultak az alapfeltételei, azonban a konferenciák számának növelése érdekében nagyon fontos a fizikai feltételrendszer, illetve a már

meglévő

létesítmények

továbbfejlesztése,

újak

létrehozása,

továbbá

a

konferenciaturizmushoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások színvonalassá tétele. Alapvető célkitűzésünk kell legyen, hogy a régióba a szakmai konferenciák keretében érkező turisták számát növeljük, és javítsunk a minőségi hátteret biztosító feltételeken. Rövidtávon fel kell mérnünk lehetőségeinket, és fejlesztenünk kell szolgáltatásainkat, középtávon pedig infrastrukturális hátterünket. Hazánk, mint kongresszusi desztináció kedvező helyen áll, viszont a piac stagnál és a piaci szereplők száma egyre nagyobb. A kongresszusi turizmus hazánk idegenforgalmi bevételeinek 10 százalékát, a kereskedelmi szálláshelyek értékesítéséből származó bevételeknek 2002-ben már 30 százalékát jelentette. Politikai és gazdasági nyitottságunk alapfeltétel volt a konferenciák, kongresszusok számának növeléséhez, egyáltalán a kongresszusturizmus, mint iparág felfejlesztéséhez. A rendezvényszervezés a rendszerváltás után óriási léptékben kezdett fejlődni, habár még mindig jócskán elmaradunk a fejlett rendezvénypiacoktól. Magyarországnak fel kell ismernie a konferenciaturizmus jelentőségét: a rendezvényszervezés illetve azon belül a konferenciaturizmus, mint a harmadik szektor egyik gazdasági ágazata fontosságát, amelyhez közvetlenül egyéb gazdasági ágak is kapcsolódnak. Ahhoz, hogy szabadon fejlődhessen, a politikai befolyást lehetőség szerint teljesen ki kell küszöbölni! A kongresszusturizmus gazdasági hatásai a turizmus alapvető gazdasági hatásainak függvényében alakulnak. A nemzetközi specializáció megindulásával Magyarországnak is folyamatosan táguló lehetősége nyílik a rendezvény ágazatán belül különböző területek fejlesztésére. A rendszerváltást követő gazdasági és politikai szerkezetváltás által Magyarországon is felgyorsult a tudományos élet. A jó referenciák, a magyar szervezők nemzetközi és hazai elismertsége, a jól szervezett tudományos háttér mind hozzájárul Magyarország orvoskongresszusokra történő magas színvonalú specializációjához.

79


A kongresszusturizmus, de az általánosságban vett hivatásturizmus sem korlátozódik a klasszikus turisztikai szezonokra, sőt kerüli a fő- és csúcsszezont. Ezáltal lehetővé teszi a közlekedési és szállodai kapacitások éves szinten egyenletes kihasználtságát, illetve az ahhoz kapcsolódó munkerőigényt. Ahhoz, hogy Magyarország ne veszítsen versenyképességéből, az elkövetkezendő években infrastrukturális fejlesztésekre van szükség, mivel az ország legjelentősebb hiányosságát főként a megfelelő kapacitású kongresszusi központok hiánya, illetve az utak, közlekedés, egyéb infrastrukturális ágak elmaradottsága jelentik. A szakmédiában már közismert tény, hogy ha Magyarország a jövőben nem akar elesni a költségvetés mind nagyobb jelentőséggel bíró forrásaitól, akkor országos szinten is, de elsősorban Budapesten elengedhetetlenül szükséges egy új, komplex kongresszusi központ létrehozása. Erre azonban csak részben jelentene megoldást az említett BKK-fejlesztés. Szakértők véleménye szerint Magyarországon az ideális kongresszusi központot 4-5 ezer fő fogadására kell alkalmassá tenni. A piac helyzetét egyéb fejlesztések is javíthatnák: ilyen a higiéniás problémák megoldására a zöldövezetek kialakítására, az út- és vasúthálózat, valamint a városi közlekedés fejlesztésére tett erőfeszítések. Magyarország másik nagy hátránya versenytársaival szemben az aktív és tartós ország- illetve kongresszusi marketing részleges hiánya. A jövőre nézve tehát nélkülözhetetlen, hogy tudatosan

alakítsuk

országképünket,

–

jelen

aspektusból

vizsgálva

–,

mint

az

orvoskongresszusok lehetséges desztinációját. Magyarország a történelmi sodrásban elveszítette „szocialista” kuriózumában rejlő imidzsét, a „keleti blokknak” most már csupán egyik országát jelenti a többi között a megrendelők szemében. Ennek függvényében olyan átfogó kampányra van szükség, ami pozitív irányba tereli, tisztázza az országunkról a külföld szemében kialakult képet, illetve a szakmai társulatok, és az orvostudományok területén működő egyesületek, szervezetek szempontjából is, mint lehetséges desztináció jelenjen meg. Mindehhez társul a magyar orvosi szakma marketingjében rejlő kommunikációs rés szükséges pótlása. Talán ez utóbbi a legnagyobb kihívás Magyarország számára, ugyanis ennek segítségével tudjuk hatásosan megkülönböztetni magunkat térségbeli versenytársainktól. Kongresszusi turizmusunk kommunikációját mind újabb célországokra kell kiterjesztenünk,

80


de eközben koncentráltan kell figyelnünk a már meglévő, fő küldő országok konferenciavendégeinek megőrzésére. Mindkét – a potenciális és a már meglévő – piacon egyaránt erősebb, aktívabb kampányra van szükség. Az orvoskongresszusok piacán stagnáló helyzet megoldásának kulcsa – a már fent említett problémák megoldásán túl – az aktív prmunkában és a sikeres marketingkommunikációban rejlik. Ahhoz, hogy a közvéleménnyel megismertessük, illetve tudományos és orvoskongresszusok esetében a szakma tudomására hozzuk egy-egy rendezvény jelentőségét, először a sajtó figyelmét kell felkeltenünk; Magyarországnak

az

új

évezredben

egy

megváltozott,

kommunikációigényesebb,

interaktívabb kampányra van szüksége konkurenciáinak legyőzése érdekében. Miközben a konferenciaturizmus Európa-szerte az iparág egyik húzóágazata, Budapesten még mindig nem épült komolyabb méretű konferenciát befogadni képes központ, ezzel elszalaszthatjuk az uniós csatlakozás kínálta lehetőségeket. A nemzetek feletti tudomány, az információ áramlásának legelőnyösebb és leghasznosabb eszköze a konferenciaturizmus. Az emberi kapcsolatokat nem lehet mással helyettesíteni, a kutatásban, a tudományban a kétoldalú eszmecsere hozta eddig a legtöbb eredményt. Sajnos infrastrukturális problémáink mindenhol előkerülnek, nem csak az orvoskongresszusok alkalmával. Ha lenne olyan kongresszusi központunk, amely lehetővé tenné, hogy kulturált körülmények között, erőfeszítések nélkül tudjunk 6-8 ezer embert fogadni, igencsak lenne alkalmunk kihasználni. Azonban sosem késő, elég lenne tudnunk, hogy 2008-ra esetleg elkészül egy új kongresszusi központ – a 2008-as orvoskongresszusokra most lehet pályázni!

81


MELLÉKLETEK

82


1. számú melléklet Az idegenforgalmi bevételek és kiadások a fizetési mérlegben

Forrás: KSH

83


2. számú melléklet Az idegenforgalmi bevételek és kiadások a fizetési mérlegben havonta, 2002

84


Forrás: KSH

85


3. számú melléklet Az országok piaci részesedése 2001-ben (%)

30

28

25

20

15

14

10 7 5

5

5

5

5

5

4

4

0 Forrás: UIA

86

3

3

3

3

USA Nagy-Britannia Németország Ausztrália Spanyolország Olaszország Svédország Hollandia Kanada Dánia Görögország Argentína Belgium Franciaország


4. számú melléklet Vezető kongresszusszervező országok és városok és részesedésük 2002-ben Város

USA Franciaország Nagy-Britannia Németország Spanyolország Olaszország Belgium Ausztrália Kanada Hollandia Svájc Ausztria Japán Dánia Kína Finnország Svédország Szingapúr Portugália Dél-Korea Görögország Dél-Afrikai Köztársaság Norvégia Brazília Thaiföld Lengyelország Oroszország Magyarország India Hong Kong Strasbourg

Piaci részesedés (%)

Város

Piaci részesedés (%)

2002 12,5 Párizs 6,2 Brüsszel 5,5 London 5,3 Bécs 4,3 Szingapúr 4,1 Koppenhága 3,4 Barcelona 3,1 Genf 3,1 Berlin 2,9 Sydney 2,8 Amszterdam 2,7 Stockholm 2,5 Washington 2,1 Montreal 2,0 Szöul 1,8 Madrid 1,8 New York 1,5 Roma 1,4 Lisszabon 1,4 Prága 1,3 Helsinki 1,3 Budapest 1,2 1,1 1,1 1,1 1,1 1,1 1,0 0,6 0,6

Bankok Melbourne Peking Vancouver San Diego Orlando Isztanbul Hong Kong Strasbourg

2,5 2,1 1,9 1,8 1,5 1,5 1,4 1,2 1,2 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 0,9 0,9 0,9 0,8 0,8 0,8 0,8 0,8 0,7 0,7 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 Forrás: UIA

87


5. számú melléklet A konferenciák résztvevői által fontosnak tartott tényezők és fontossági sorrendje

Tényezők

Fontosság (1 - 4)

Az előadások minősége(tartalom) Az előadók előadási módja Új témák felvetése Az audiovizuális prezentáció milyensége A program időbeosztásának tartása A kollégákkal való informális találkozás lehetősége Az írásos kongresszusi anyagokhoz való hozzáférés lehetősége A kongresszusi stáb szolgáltatásai A kongresszusi központ szolgáltatásai A vendéglátó város helyi közlekedése Az aktív részvétel lehetősége Az utazás költségei A városközeli konferenciaközpont A vendéglátó ország politikai stabilitása A szállodai elhelyezés minősége A részvételi díj nagysága Alacsony ott-tartózkodási költségek A vendéglátó ország/város kulturális értékei A vendéglátó város hírneve, imázsa A konferencia melletti szakmai kiállítás Az otthonról való utazási idő hoszúsága A vendéglátó ország klímája Vámmentesség Egynél több hivatalos munkanyelv Szakmai kirándulások a kongreszusi programban A vendéglátó város szórakozási lehetőségei és éjszakai élete Ülés és szállás egy helyütt Turisztikai kirándulások a konferencia idején Vásárlási lehetőségek Lehetőség sportra és szabadidős tevékenységre Forrás: Dr. Faragó Hilda, Idegenforgalmi rendezvények és kongresszusok szervezése, 1999., 14.o.

88

3,7 3,6 3,4 3,3 3,2 3,2 3,1 3,1 3,1 2,9 2,8 2,8 2,8 2,8 2,7 2,7 2,6 2,6 2,5 2,4 2,3 2,3 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,1 2,0 1,7


6. számú melléklet Rendezvényhelyszínek Budapesten a legnagyobb terem kapacitása szerint

Helyszín

Kapacitás/fő

1. Budapest Sportcsarnok, jelenleg: Sportaréna

15000

2. Hungexpo Kiállítási Központ

8000

3. HIT Stadion

6900

4. Budapest Kongresszusi Központ – Novotel

1750

5. Építők–Eravis Kongresszusi Központ

1200

6. Pesti Vigadó

660

7. Budapest Hilton

650

8. Hotel Mariott

650

9. Semmelweis Orvostudományi Egyetem

600

10. Villányi úti Konferenciaközpont

578

11. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem

500

12. Bara Hotel és Konferenciaközpont

500

13. Magyar Honvédség Művelődési Háza

484

14. Hotel Kempinski

450

15. Atrium Hyatt Hotel

400

16. Danubius Hotel Gellért

400

17. Danubius Thermal Hotel Helia

400

18. Park Hotel Flamenco

400

19. Rubin Aktív Hotel

390

20. BM Duna Palota

320

21. Magyar Tudományos Akadémia

320

22. Gundel étterem

320 Forrás: Meeting venues in Hungary, Turisztikai Hivatal Budapest 1998

89


7. számú melléklet Potenciális turisztikai vonzerők Magyarországon

0

500

1000

2000

2500

2161

Kulturális turizmus

1028

Természetjárás Kastélytúrák

842

Falusi turizmus

831 601

Vallási turizmus

310

Vadászat

229

Bortúrák Termálturizmus

150

Gyógyturizmus

137

Konferenciák, kongresszusok

97

Vásárok, kiállítások

86

Bevásárló turizmus

1500

59

Incentive turizmus

29

Kaszinóturizmus

13

Forrás: IKIM,1997.

90


8. számú melléklet A legfontosabb budapesti kongresszusszervezők listája

Nagyobb rendezvények

Kongresszusszervező

száma

1999. május-december Blaguss Volánbusz

4

Compexpo

2

Conference Tours

3

Congress Kft.

2

Congress&Hobby Service

2

Contours

4

Convention Kft.

2

Coopcongress

3

Diamond Congress

4

K&M Congress Kft.

4

Malév Airtours

2

Meeting

1

MOTESZ

4

Pannónia Tourist Service

4

SCOPE Kft.

2

Forrás: International conferences and exhibitions in Hungary MKI 1999

91


9. számú melléklet A kongresszushelyszínek megoszlása Európában 1994-1996 között

Kongresszus helyszínek megoszlása Európában 1994-1996 100% 80%

Egyéb

60%

Egyetemek

40%

Hotelek

20%

Konferenciaközpontok

0%

1994

1995

1996

Forrás: ICCA

92


ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE

1. SZÁMÚ ÁBRA: A SZÁLLODAI ÁRBEVÉTEL ALAKULÁSA AZ UTAZÁS MOTIVÁCIÓJA SZERINT…………………10

1. SZÁMÚ DIAGRAM: AZ IDEGENFORGALMI MÉRLEG ALAKULÁSA 1995 ÉS 2000 KÖZÖTT………………………9 2. SZÁMÚ DIAGRAM: KONFERENCIA CÉLÚ SZÁLLODAI VENDÉGEK MAGYARORSZÁGON………………………34 3. SZÁMÚ DIAGRAM: A TÉRSÉG VÁROSAINAK HELYEZÉSE AZ ÜLÉSEKET RENDEZŐ RANGLISTÁN……………...56

1. SZÁMÚ TÁBLÁZAT: A KONTINENSEK RÉSZARÁNYA A NEMZETKÖZI KONGRESSZUSOK SZÁMA ALAPJÁN…… 17 2. SZÁMÚ TÁBLÁZAT: A KONGRESSZUSOK MEGOSZLÁSA A RÉSZTVEVŐK SZÁMA SZERINT…………………… 20 3. SZÁMÚ TÁBLÁZAT: A KONGRESSZUSOK HAVONKÉNTI MEGOSZLÁSA………………………………………. 20 4. SZÁMÚ TÁBLÁZAT: AZ ORVOSKONGRESSZUSI PIAC KÍNÁLATI ÉS KERESLETI OLADALA……………………. 40 5. SZÁMÚ TÁBLÁZAT: AZ ÁTLAGOS KONFERENCIAVENDÉG KÖLTÉSÉNEK MEGOSZLÁSAI………………………51 6. SZÁMÚ TÁBLÁZAT: AZ ORVOSKONGRESSZUSI PIAC SWOT-ANALÍZISÉNEK EREDMÉNYEI…………………..59 7. SZÁMÚ TÁBLÁZAT: ÚJ KONGRESSZUSI HELYSZÍNEK MAGYARORSZÁGON…………………………………...70

93


IRODALOMJEGYZÉK

1. A feltételeken javítani kell, Világgazdaság, 1997. február 26. 2. A németek szeretik Budapestet, Népszabadság, 1998. április 7. 3. A.V.A. : Lemaradunk a konferenciákról, Népszabadság, 2003. január. 27. 4. Arany - Hajnal - Kőrössy - Nagy - Novák –Temecskó, Üzleti rendezvényszervezés I., VATEL Rendezvényszervező Iskola, Budapest, 2002. p.21-103. 5. Dr. Behringer Zsuzsanna – Mester Tünde, Turisztikai trendek a világban, Turizmus Bulletin, 2001. szeptember 6. Bonta Miklós, Kongresszusturizmus, Üzleit 7, 1998. november 30. 7. Dr. Faragó Hilda – Karikás Eszter, A konferenciák világa, Turizmus Bulletin, 2000. március 8. Dr. Faragó Hilda, Idegenforgalmi rendezvények és kongresszusok szervezése, KIT Képzőművészeti Kiadó és Nyomda, Budapest, 1999. p. 13-45., 58-85., 124-132. 9. Dr. Wolff Péter, Trendek és kihívások, Heti Turizmus, 1998., 47. Melléklet 10. Endrődy Gábor – Kozma Kálmán, Rendezvényszervezés I, KVIF, Budapest, 1998. p.14-23., 42-65. 11. Gazdasági Minisztérium, A turizmus összefoglaló eredményei 2002., www. gm.hu, 2003. október 12. 12. Ghislaine de Connick, UIA 2002 meeting report, /Nemzetközi Szervezetek Szövetségének 2002-es ülésekről szóló publikációja/ www. uia.org, 2003. november 29. 13. Hajdú Mária, A turizmus forgalma 2001-ben, Turizmus Bulletin, 2002. január

94


14. Ifjú György, Fejlesztésekre szükség van, Világgazdaság, 1999. május 6. 15. Indra Dániel, A 2001. szeptember 11-i események hatása a világ turizmusára, Turizmus Bulletin, 2001. április 16. Interjú Prof. Dr. Halmos Tamással, Magyar Orvos, 2003. november 17. Jó üzlet (lehet) a kongresszusi turizmus, Magyar Nemzet 1998. december 1. 18. Kapronczay Károly, A magyar Orvostársaságok kialakulása és fejlődése a 19/20. században, Orv. Tört. Közlöny, 1979, p. 87-88. 19. Kapronczay Károly, A vidéki Orvosok Társasága, Orvosi Hetilap. 120. 1979. 28 sz. 20. Kapronczay Károly, Magyar Orvosi Társulások története, Orvosi Hetilap, 132. 16. P.871-872. 21. Kapronczay Károly, Orvosi érdekvédelem a múlt század végén, Orvosi Hetilap. 123. 1982. 38. sz. 22. Konferenciaturizmus Zalaegerszegen, 2002. január 24., www. zalamedia.hu/archiv, 2003. szeptember.26. 23. Kongresszusi Központ a régió hídja: A konferenciaturizmus sikeres ágazata az idegenforgalomnak, Magyar Hírlap, 2000. április. 01. 24. Központi Statisztikai Hivatal : Az Idegenforgalom szerepe a nemzetgazdaságban, 2002., www. ksh.hu, 2003. október 12. 25. Lázár Ildikó, Még benne vagyunk az első húszban, Világgazdaság, 1997. június 26. Magyar Turizmus Rt., Publikálásra került az ICCA és az UIA 2002-es kongresszusi statisztikája, www. hungarytoursim.hu, 2003. szeptember 29. 27. Magyar Turizmus Rt. Kutatási és Fejlesztési Igazgatóság, A turizmus forgalma 2002 első három negyedévében, Turizmus Bulletin, 2002. április 28. Magyar Turizmus Rt. Kutatási és Fejlesztési Igazgatóság, A turizmus forgalma 1999-ben, Turizmus Bulletin, 2000. január 29. Magyar Turizmus Rt., Új kongresszusi helyszínek Magyarországon,

95


www. hungarytoursim.hu, 2003. szeptember 29. 30. Milliárdok Budapesten az idegenforgalomból, Kreatív, IV. évfolyam, 18. szám

96


31. Óriáskongresszus szálloda és központ nélkül, Kreatív, 2002. szeptember. 4. 32. Ötszörösére nőhet a bevétel, Világgazdaság, 1997. november 7. 33. Prof. Dr. Claude Kaspar, Turisztikai Alapismeretek 1. füzet, Kereskedelmi és Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, Budapest, 1996. p. 39-104. 34. Prof. Dr. Claude Kaspar, Turisztikai Alapismeretek 2. füzet, Kereskedelmi és Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, Budapest, 1996. p.5-34. 35. Román Balázs - Böhm Kornél, Kell egy ház, Kreatív, 2003. 09. 01. 36. Széchenyi Terv Turizmusfejlesztési Programja – 2000 szeptember, Turizmus Bulletin, 2001. január 37. UIA, International meetings 2001 and longer-term trends, 2002. /Nemzetközi Szervezetek Szövetségének 2001-es nemzetközi ülések és azok hosszú távú trendjeinek felmérése/, www. uia.org, 2003. szeptember 15. 38. WTO, World Tourism Highlights, 2003. /világturisztikai trendek/, www. hungarytourism.hu, 2003. november 29. 39. Zilahy Zsuzsanna, Egy hihetetlenül nagy üzlet, www. esemenymenedzser.hu, 2003. november 25.

97


Felhasznált honlapok: 40. www. icca.org, 2003. szeptember 15. 41. www. medicalconferences.org, 2003. szeptember 15. 42. www. bmva.hu, 2003. szeptember 29. 43. www. btl.hu, 2003. szeptember 29. 44. www. euuzlet.hu, 2003. szeptember 29. 45. www. hungarytourism.hu, 2003. szeptember 29. 46. www. pusztaregion.hu, 2003. október 2. 47. www. gm.hu, 2003. október 12. 48. www. ksh.hu, 2003. október. 12. 49. www.plasztikai.net, 2003. október 21 50. www. eksze.hu, 2003. november 3. 51. www. somogytoursim.hu, 2003. november 12. 52. www. uia.org, 2003 szeptember 15, 2003 november 29.

Ezúton szeretnék köszönetet mondani, hogy közvetve és közvetlenül hozzájárultak dolgozatom megírásához: a VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda munkatársainak, különös tekintettel Cseh Vanda pr-munkatársnak; Nagy Ákos Attila pr-igazgatónak; valamint Vidor Eszter ügyvezető igazgatónak.

98

TUDOMÁNY VAGY GAZDASÁG?

Recommend Documents