Tudásalapú érdekképviselet (TAÉK)

Tudásalapú érdekképviselet (TAÉK) OKTATÁSI ÉS TRÉNING SEGÉDANYAG (AZ OKTATÁSI ÉS TRÉNING SEGÉDANYAGHOZ POWER-POINT DIASOROZAT, ÖNÁLLÓ MUNKAKÉNT RENDELKEZÉSRE ÁLL)

AZ OKTATÁSI ÉS TRÉNING SEGÉDANYAG A STRATOSZ IRÁNYMUTATÁSAI ALAPJÁN KÉSZÜLT

EZEN OKTATÁSI ÉS TRÉNING SEGÉDANYAG TELJES KÖRŰ FELHASZNÁLÁSI JOGÁNAK TULAJDONOSA A STRATOSZ

Budapest, 2006. szeptember

Tudásalapú érdekképviselet (TAÉK) OKTATÁSI ÉS TRÉNING SEGÉDANYAG (AZ OKTATÁSI ÉS TRÉNING SEGÉDANYAGHOZ POWER-POINTOS DIASOROZAT, ÖNÁLLÓ MUNKAKÉNT RENDELKEZÉSRE ÁLL) AZ OKTATÁSI ÉS TRÉNING SEGÉDANYAG A STRATOSZ IRÁNYMUTATÁSAI ALAPJÁN KÉSZÜLT EZEN OKTATÁSI ÉS TRÉNING SEGÉDANYAG TELJES KÖRŰ FELHASZNÁLÁSI JOGÁNAK TULAJDONOSA A STRATOSZ. Ennek az oktatási és tréning segédanyagnak és a hozzátartozó oktatási és tréning diasorozatnak az a célja, hogy kiindulási koncepcióként és megvalósítási irányelvként, valamint oktatási anyagként szolgáljon a STRATOSZ e témával kapcsolatos munkáihoz. Ez az oktatási és tréning segédanyag a STRATOSZ megrendelésére, az általa rendelkezésre bocsátott elektronikus és szóbeli információk, valamint az általa is ajánlott irodalom tanulmányozása alapján, a megrendelő által előírt formai és szerkesztési szempontok figyelembevételével. Készült. Ezen oktatási és tréning segédanya teljes körű felhasználási jogának tulajdonosa a STRATOSZ. Az anyag bármilyen felhasználásához a STRATOSZ előzetes írásbeli engedélye szükséges. Ezen oktatási és tréning segédanyag kidolgozója kötelezettséget vállal arra, hogy az anyag felhasználásához, a megrendelővel történő újabb megállapodás alapján, 2010 végéig további munkákat vállal. Budapest, 2006. szeptember

Tudásalapú érdekképviselet (TAÉK) 2006. szeptember

-2/45-

Tartalom

1. BEVEZETŐ A TUDÁSALAPÚ ÉRDEKKÉPVISELETI ISMERETEKBE ------------ 5 2. GAZDASÁGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK-------------------------------------------------- 7 2.1. Főbb gazdaságirányítási irányzatok ----------------------------------------------------------- 7 3. A TANULÁS ÉS A TUDÁSA JELENTŐSÉGE----------------------------------------------- 9 3.1. A) „A tanulás mindennek a forrása” ---------------------------------------------------------- 9 B) „Gazdálkodás a tudással” ------------------------------------------------------------------------ 10 4. A TUDÁS, MINT AZ ÚJGAZDASÁG ALAPJA--------------------------------------------- 13 4.1. A használt főbb fogalmak ----------------------------------------------------------------------- 13 5. A FIZIKAI ÉS SZELLEMI TEVÉKENYSÉG RÉSZARÁNYÁNAK ALAKULÁSA AZ ÉRTÉKTEREMTÉSBEN ----------------------------------------------------------------------- 15 6. A TANULÁS ÉS A TANÍTÁS, MINT ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMAT ------------- 18 7. AZ INFORMÁCIÓTÓL A TUDÁSIG VEZETŐ ÚT --------------------------------------- 19 8. A TUDÁSALAPÚ ÉLETSTÍLUS --------------------------------------------------------------- 22 8.1. A tudásalapú életstílus alapjai ----------------------------------------------------------------- 22 9. AZ E-HULLÁM------------------------------------------------------------------------------------- 25 10. A TUDÁS STRUKTÚRÁJA -------------------------------------------------------------------- 27 11. A TANULÁS ÚJ FUNKCIÓJA ÉS MÓDSZEREI ----------------------------------------- 29 12. A TUDÁSALAPÚ GAZDASÁG ÁLTALÁNOS VÁLLALATI SZEMPONTJAI --- 30 12.1. A vállalati versenyképesség forrásai -------------------------------------------------------- 30 12.2. A vállalatok tudástőke összetétele ----------------------------------------------------------- 31 12.3. A vállalati tudás fajtái-------------------------------------------------------------------------- 32 13. „TUDÁSGYÁR”----------------------------------------------------------------------------------- 33 Tudásalapú érdekképviselet (TAÉK) 2006. szeptember

-3/45-

14. A TUDÁSALAPÚ GAZDASÁG VÁLLALAT-VEZETÉSI SZEMPONTJAI -------- 34 14.1. A tudásalapú gazdaság előkészítése a vállalatok szintjén ------------------------------- 34 14.2. A tudásmenedzsment célja -------------------------------------------------------------------- 34 14.3. A tudásmenedzselés folyamata --------------------------------------------------------------- 34 14.4. Tudásmenedzsment (TM) (tudásgazdálkodás)-------------------------------------------- 35 14.5. A tudásmenedzsment (TM) bevezetésének főbb lépései --------------------------------- 35 14.6. A tudásmenedzsment bevezetési stratégiájának próbaprojektje egy üzletág területén ------------------------------------------------------------------------------------------------- 35 15. A TUDÁSTÖBBLET KONCEPCIÓ LÉNYEGE------------------------------------------- 38 15.1. A személyi tudástöbblet megszerzése és fenntartása ------------------------------------- 39 16. A TUDÁSALAPÚ ÉRDEKKÉPVISELET--------------------------------------------------- 40 16.1. A tudástöbblet szerepe az érdekképviseletben -------------------------------------------- 40 16.2. Kultúraváltás az érdekképviseletben-------------------------------------------------------- 40 16.3. Az érdekképviseleti kultúraváltás főbb jellemző és módszerei------------------------- 41 Professzionális e-érdekképviseleti rendszer (PEÉR) (PE-ÉR) (rövid ismertető)---------- 42 17. IRODALOMJEGYZÉK ------------------------------------------------------------------------- 44


-4/45-

1. Bevezető a tudásalapú érdekképviseleti ismeretekbe

Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy miért, és miért pont most célszerű foglalkozni a tudásalapú érdekképviselet kérdéseivel. A miért kérdésre nagyon egyértelműen azt a választ lehet adni, hogy a gazdaságban megállíthatatlanul terjedő tudásgazdálkodás mellett a munkaadók érdekképviseletét ellátó szervezet a tudásgazdálkodás alapjainak ismerete és gyakorlati alkalmazása nélkül nem képes megfelelő szinten ellátni érdekképviseleti munkáját. A tudásalapú érdekképviselet megteremtését a lehető legkorábban meg kell kezdeni, mert a fejlődés olyan iramú, hogy minden késlekedés hatványosan hosszabbítja meg a felzárkózáshoz szükséges időt. A tudásalapú érdekképviselettel kapcsolatban az is gyakran felvetődő kérdés, hogy milyen gyakorlati eredményt lehet várni a módszer alkalmazásától. A tudásalapú érdekképviselet megteremtése kétségtelenül egy költséges, fáradságos hosszútavú befektetés, de számos közvetlenül alkalmazható gyakorlati haszonnal is jár. A tudásalapú érdekképviselet számos olyan új személyi magatartásformára, új munkamódszerre, és a hatékonyságot növelő módszerre és eszközre hívja fel a figyelmet, és segíti elő azok elterjedését, melyek gyakorlati alkalmazásának haszna azonnal érzékelhető. A tudásalapú érdekképviselet rendszeres alkalmazásának bevezetésekor tudatában kell lennünk annak, hogy az rendkívül komoly személyi és intézményi erőfeszítéseket igényel. Az új stílusú érdekképviseleti munka mindenek előtt jelentős személyi szemléletváltást igényel. A szemléletváltás egyik alapvető tétele annak elfogadása, hogy a korszerű érdekképviselet az egy rendkívül összetett, nagy felkészültséget igénylő, önálló szakma, amit igazán eredményesen nem lehet "mellékfoglalkozásként" végezni. A választott tisztségviselők mellett egyre nagyobb arányban önálló, jól felkészült érdekképviseleti szakértők alkalmazására van szükség. A szemléletváltás másik jelentős momentuma az érdekképviselet proaktív, kezdeményező jellegének elismerése. Az úgynevezett követő érdekképviselet ideje lejárt, az egyre kiszélesedő EU piacon és az egyre inkább professzionálissá váló érdekképviseleti munkában csak akkor várható hatékony érdekképviseleti munka, ha az érdekképviselet kezdeményező. A professzionális tudásalapú érdekképviselet professzionális érdekképviseleti szervezetet és szervezeti módszerek alkalmazását igényli. A felsoroltak alapján érthető, hogy a tudásalapú professzionális érdekképviselet megteremtése egy meglehetősen hosszadalmas folyamat, melynek első lépése a személyi és szervezeti tudatformálás. A jelenlegi oktatási segédanyag elsődleges célja a tudatformálás megalapozása, elméleti és bizonyos speciális gyakorlati ismeretek megszerzésének segítése. A nemzetközi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a tudásalapú professzionális érdekképviselet megteremtésével szemben - főleg az érdekképviselet területén dolgozó idősebb korosztályok és az alacsony képzettségűek körében - meglehetősen nagy ellenállás tapasztalható. Igen gyakori hiba és nagyon veszélyes jelenség az is, hogy néha még maguk az érdekképviseleti vezető tisztségviselők is kétkedve fogadják az egyébként is túlterhelt érdekképviseleti alTudásalapú érdekképviselet (TAÉK) 2006. szeptember

-5/45-

kalmazottak és szervezetek terhelését átmenetileg tovább növelő tudásalapú professzionális érdekképviselet bevezetését. Az érdekképviseleti munkát komolyan vevő, felelősségteljes vezetők többsége szerencsére gyorsan megérti, hogy az érdekképviselet hatékonyságának növelése elodázhatatlan és annak egyik, talán a legmegfelelőbb útja a tudásalapú professzionális érdekképviselet mielőbbi megteremtése.


-6/45-

2. Gazdaságtörténeti előzmények

2.1. Főbb gazdaságirányítási irányzatok Az elmúlt két évtizedben három jelentős gazdaságirányítási irányzatot ismerhettünk meg. Ez első a Total Quality Management (TQM) volt, majd azt követte a reengineering és most a tudásmenedzsment. Ezek a gazdaságirányítási irányzatok szinte megrengették a világgazdasági életet, és minden bizonnyal így lesz ez a tudásmenedzsment esetében is. A tudásgazdálkodás lényegében egy vállalatirányítási szemlélet, melynek lényege, hogy az anyagi természetű javakkal, mint a föld, nyersanyag, pénz stb. történő gazdálkodás mellett, bevezeti a tudásvagyonnal történő gazdálkodást is. A tudásvagyonnal történő gazdálkodás azonban lényegesen eltér az anyagi javakkal történő gazdálkodástól, ami bizonyos értelemben forradalmasíthatja az egész vállalati tevékenységet. A tudásgazdaság forradalmasító hatása abból ered, hogy a vállalatot belsőleg nyitottá teszi, és szabad teret enged a jó, és hasznos eszmék vállalati terjedésének, sőt ösztönzi azokat, és ez által olyan termelési erőket szabadít fel, melyek jelentősen hozzájárulhatnak a vállalat hatékonyságának, versenyképességének növeléséhez. A tudásgazdaság első jelentős eredménye az kell hogy, legyen, hogy feltárja a vállalat szellemi erőit, és azokat mozgásba hozza azáltal, hogy terjeszti az azok által nyújtható kibontakozási lehetőségeket az egész vállalat szintjén, és megteremti a progresszív erők egymásra találási lehetőségét. A vállalati progresszív erők aktivizálása nem minden vezetésnek tetszik, mert az átlagosnál nagyobb vezetői figyelmet igényel, ha kézben akarjuk tartanai folyamatokat. Ezért is mondják a tudásgazdálkodás bevezetésével foglalkozók, hogy a tudásgazdálkodás bevezetését a vezetők fejében történő elfogadtatásával kell kezdeni, mert e nélkül teljesen értelmetlen ennek a munkának neki kezdeni. A tudásalapú gazdaság kérdéseivel foglalkozó szakirodalom részletesen foglalkozik azzal, hogy hogyan lesz az információból tudás, hogyan épül be a tudás termékeink és szolgáltatásaink értékébe. A gazdasági szakértők egybehangzóan állítják, hogy termékeink és szolgáltatásaink értékében a tudás értékének részaránya folyamatosan növekszik, és ezért előbb-utóbb meg kell kezdeni a termékekben szereplő anyagok mellett a termékekbe beépülő tudással történő aktív gazdálkodást is. A vállalatoknál a tudással történő gazdálkodást a vállalatvezetők szemléletének megfelelő alakításával kell kezdeni, mert ma még nagyon sokan vannak, akik számára a termelési tényezők között az anyag, a terület és a munkaerő jelenti a legfontosabb feladatot, és nem érzik szükségét a vállalati tudással történő gazdálkodásnak. Arra van szükség, hogy a vállalatvezetők, a vállalkozók nyelvén mondjuk el, hogy mit is jelent a tudásalapú gazdaság és hogyan lehet a tudásgazdálkodást a napi vállalati vezetési munka szerves részévé tenni. Olyan tananyagra van szükség, ami a témával kapcsolatos legfontosabb kérdésekre választ ad, anélkül, hogy terjedelmével és bonyolultságával elijesztené még azokat is, akik érdeklődnek a téma iránt. Ebben a tanulmányban ennek megfelelően először röviden összefoglaljuk a témával kapcsolatos legfontosabb fogalmakat, és bemutatásra kerülnek a tudással történő gazdálkodás legfőbb módszerei. Tudásalapú érdekképviselet (TAÉK) 2006. szeptember

-7/45-

A tanulmányban tisztázzuk azt is, hogy tudásgazdálkodást nem feltétlenül a legfejlettebb vállalatoknak kell elsőként bevezetni, mint ahogyan azt sok vezető gondolja. A viszonylag kevésbé fejlett, és kevés tudásvagyonnal rendelkező vállalatoknak legalább olyan érdeke fűződik a tudásgazdálkodás bevezetéséhez, mint a nagyon fejlett és nagy tudásvagyonnal rendelkezőknek, hiszen a kevés tudásvagyonnal még inkább gazdálkodni kell. A mindennapi gondokkal küszködő magyar vállalatok jelentős része nem tud kellő figyelmet szentelni a holnap bekövetkező követelményekre történő felkészülésre. A tudásalapú gazdaságra történő felkészülés különösen távol esik a legtöbb magyar vállalattól, ami a későbbiekben sok hátrányt jelenthet. A jelen, az OFA-STRATOSZ PROJEKT keretében készült tanulmány azt tűzte ki céljául, hogy az a tudásgazdálkodásra irányuló figyelemfelhívó szerepet töltsön be. Egy ilyen rövid tanulmány természetesen nem helyettesítheti az alapos felkészülést, de arra mindenesetre elegendő lehet, hogy legalább a legfogékonyabb vezetők figyelmét ráirányítsa a tudásalapú gazdálkodás aktuális kérdéseire.


-8/45-

3. A tanulás és a tudása jelentősége

A témakör érdemi tárgyalása előtt célszerű elolvasni két egymástól, talán 100, vagy még több évvel is eltérő időből származó írást, melyek a tanulással és a tudással foglalkoznak, és bizonyos mértékig, az akkori kor ez irányú eszményképének is tekinthetők. 3.1. A) „A tanulás mindennek a forrása” „A tanulás mindennek a forrása. Ezt szó szerint kell érteni, mert tanulás nélkül semmit nem lehet elérni. Megszületésünk után azonnal megkezdődik a tanulás és tart, amíg csak élünk. Életünk minősége attól függ, hogyan sikerült megtanulnunk tanulni. Nincs biztosabb forrása a bőségnek és az új lehetőségek kiteljesedésének, mint a jól kiművelt emberi elme, és a haladásnak, boldogulásnak nincs nagyobb akadálya, mint az előítéletek és a korlátoltság által bilincsbe vert emberi elme. Mert nincs olyan probléma, amit ne lehetne megoldani józanul gondolkodó jóakaratú emberek között, ha kihasználjuk elménk teljes lehetőségét, és azután megosztjuk egymással mindazt, amit a szabad és gondolkodó közösségek kifejlesztettek. XIX. SZÁZADI ESZMÉNYKÉP BÉKESSÉG

A

TANULÁS

K NE EN ND I AM ÁS RR O F

A FORRÁSA MINDENNEK AF OR RÁ SA MIN DE NN EK

TUDÁS

BŐSÉG ÉS JÓLÉT

A tanulás eredménye a tudás, a természetnek egy igazságosan elosztott kincse, amit nem lehet kiváltsággal megszerezni, mindenki annyit tanulhat meg, amennyit akar, amennyiért hajlandó megdolgozni. Mindenki rendelkezik valami olyan tudással, tapasztalattal, amivel a másik ember nem rendelkezik, sőt olyan tudással, amit csak ő tud. Ezért nagyon fontos, hogy minden ember a maga tudásával vegyen részt az emberek problémáinak megoldásában. Nem létezik egyetlen ember sem, aki ezt a tudást a maga összességében egyedül bírná. Az életben szerencsére nincs is erre szükség, hisz a feladatok is elosztva jelentkeznek, és legtöbbször ott kell megválaszolni őket, ahol felmerültek. Az is igaz, hogy számos olyan résztudás van, amit teljes hatékonysággal csak ott lehet hasznosítani, ahol rendelkezésre is állnak. A tudás, egy bizonyos határon túl, nem halmozható fel egyetlen egy élőlényben sem, hisz az ember halálával a fejében lévő tudás is elveszik. Az emberek természetesen sok tudást meg tudnak örökíteni, de ez még mindig nagyon kevés a teljességhez. Tudásalapú érdekképviselet (TAÉK) 2006. szeptember

-9/45-

A tanulás nem valami életidegen dolog, hanem része az életünknek, amit életünk minden pillanatában gyakorolnunk kell, és nem lehet szüneteltetni. Tudásunk akkor lesz valódi tudás, ha azt rendszeresen felújítjuk. Az a tudás, amit megszereztünk, de nem gondoskodunk annak megújításról, az elkopik és elveszíti értékét.” B) „Gazdálkodás a tudással” Bár a magyar vállalati viszonyokat nem lehet az amerikai vállalatokéhoz hasonlítani, mégis hasznos lehet megismerni az amerikai vállalatok véleményét a tudásgazdálkodásról, ezért rövidített formában ismertetünk egy cikket, ami ezzel a kérdéssel foglalkozik. XXI. SZÁZADI ESZMÉNYKÉP VERSENYKÉPESSÉGE

HATÉKONY TANULÁS

SA RÁ OR F A

EK NN DE N MI

A FORRÁSA MINDENNEK AF OR RÁ SA MIN DE NN EK

TUDÁSGAZDÁLKODÁS

FENNTARTHATÓ NÖVEKEDÉS

„Manapság egy intellektuális vállalatirányítási irányzat terjed az Egyesült Államokban, Japánban és Európában, amely feje tetejére állítja vállalatokat és a szervezeteket. Ezt az irányzatot tudásmenedzsmentnek hívják, amelynek a hívei az állítják, hogy egy szervezetnél az emberi képességek, tapasztalatok és a kapcsolatok jelentik a legértékesebb forrást. Ez a vagyon azonban gyakran elvész az irányítási bürokráciában, mert amikor a vállalat egy új kihívás előtt áll, gyakran nem a megfelelő menedzser lép elő, míg az, aki a társaságnál az ügy igazi szakértője, nem is hall a feladatról. A vállalatok ilyen jellegű problémáinak elhárítására új típusú vezetőre van szükség: a tudásigazgatóra. Erre a magas beosztású személyre hárul az a feladat, hogy lebontsa a nem mindig kívánatos vállalati, intézményi hierarchiákat, feltárja az alkalmazottak tudását és képességeit, és különböző csatornákon, így főként az Interneten hozzáférhetővé tegye ezt a vagyont. A tudásmenedzsment folyamán azt kell felmérni, hogy az emberek mit tudnak, vagy mit kellene tudniuk, és hogyan használják a tudást, hogyan adják el, mondja Lawrence Prusal, az IBM Corp. fő tudásguruja. A társaságok a jövőben vagy megértik ezt az üzenetet, vagy lemaradnak.” „A vállalatok úgy kapaszkodnak a tudásmenedzsmentbe, mint valami mentőövbe. Az amerikai Conference Board gazdasági kutatóintézet tavalyi (2001) felmérése során 158 multinacionális cég 200 vezetőjének 80 százaléka mondta azt, hogy folyamatban vannak náluk tudásmenedzsment-projektek, és a vállalatok jelentős része nevezett ki már külön igazgatót ezek irányítására, vagy szerződött tudásmenedzsment-tanácsadókkal. Az International Data Corp. prognózisa szerint a tanácsadó cégek 2003-ban több mint 8 milliárd dollárt fognak kasszírozni tudásmenedzsment-szolgáltatásokból, ez négy és félszerese az 1999-es bevételnek. Ez az öszszeg még nem tartalmazza az e-business szoftvercsomagokban található tudásprogramok árát. Tudásalapú érdekképviselet (TAÉK) 2006. szeptember

-10/45-

Maguk a tanácsadók szintén vagyonokat költenek önmaguk megreformálására. A KPMG százmillió dollárnál jóval többet adott ki olyan számítógépes rendszerekért és eljárásokért, amelyekkel felmérheti szakértőinek tudását. A McKinsey, az Andersen, a Boston Consulting, és a három éve működő Los Angeles-i Scient - mások mellett - a világ legszofisztikáftabb és legdrágább belső adatbázisait hozta létre. Mindegyik a web kínálta lehetőségekre épít oly módon, hogy hiperlinkekkel kapcsolja össze a dokumentumokat, az esettanulmányokat, a belső kommunikációt és a fő híreket. S mindegyiknek közös célja, hogy jobban feltérképezze, és ez által a szervezet egésze számára hasznosíthatóvá tegye a belőlük kibányászható tudást. A tudásmenedzsment bevezetése könnyűnek látszik ugyan, de a tudásmenedzserek tapasztalata szerint a folyamat az emberi magatartás olyan mérvű változásán múlik, amilyet legutóbb a pszichoanalízis megjelenése hozott magával a 19. század végén. A dilemma a következő: A nagy és bonyolult szellemi projektek - egy globális kereskedelmi hálózat megteremtése például, vagy egy hanyatló teljes ágazat felélesztése – széleskörű együttműködést igényelnek. Ugyanakkor, a nagy ötletek általában kivételes egyénektől származnak, akik többnyire kevéssé hajlamosak a csapatmunkára. A legambiciózusabbakban - a "sasokban", ha úgy tetszik csekély a késztetés, hogy megosszák szakismereteiket. Ahogy C.K. Prahalad, a Michigani Egyetem Üzleti Iskolájának professzora fogalmaz: "a sasokat nehéz rávenni arra, hogy alakzatban repüljenek." A tudásmenedzserek a technológiát hívják segítségül az akadály leküzdésére. A KPMG erre a célra a kaliforniai Palo Alto-ban működő Tacit Knowledge Inc. Knowledge Maii nevű programját választotta. A szoftver kielemzi az alkalmazottak által küldött összes e-mailt, leszűri belőlük, hogy az egyes használók milyen szintű szakismerettel rendelkeznek a különböző területeken, és mindezt személyes profillá rendezi, melyet a küldő megszerkeszthet a maga számára. A kollégák azután a rendszer segítségével tudakozódhatnak arról, hogy a szervezetnél ki lehet képes adott problémák megoldására. Saját profilját mindenki elolvashatja, másokéhoz viszont nem férhet hozzá. Ha valakinek a hálózaton belül szakemberre van szüksége, a rendszer javasolhat neki egy munkatársat, de csak miután az illetőtől engedélyt kapott erre. "A társaságoknak be kell látniuk azt, hogy ha meg akarjuk tudni, hogy valójában mit tudunk, az azon múlik, hogy ki, és hogyan teszi fel a kérdést – mondja a Tacit alapítója és vezérigazgatója. Az értékes emberektől ugyanis nem lehet elvárni, hogy valamiféle lerakatban helyezzék el önként mindazt, amit tudnak." A vállalati tudásszint és tudásvagyon reális felméréséhez olyan technikákat kell alkalmazni, melyek lényegében a személyektől függetlenül képesek a legfontosabb információkat összegyűjteni, és megfelelően rendezni. A tudásalapú gazdaságban létfontosságú a legjobb elmék megtartása, s ha a szakértelem nem lelhető fel házon belül, a társaságoknak fizetniük kell azért, hogy megszerezzék. Amikor például a Cisco Systems. Inc. felvásárol egy vállalatot, az árajánlatnál nem annyira az üzemeket, mint inkább a humántőkét veszi tekintetbe. Legutóbbi akvizícióinál a vételáron felül 500 ezer, és több millió dollár közti összeg jutott egy műszaki alkalmazottra. A Microsoft Corp. 300 embert foglalkoztat teljes munkaidőben csak azért, hogy folyamatosan figyeljék a számítástechnikai szakok utolsó évfolyamain tanulókat az összes amerikai egyetemen, interjút készítsenek évente mintegy 25 ezer leendő diplomással, és állásajánlatot tegyenek a legjobb ötszáznak. Amit a Cisco és a Microsoft keresnek, az valami sokkal kevésbé kézzelfogható, mint az álláskiírásokban szereplő elvárások.”


-11/45-

Az „ELŐJÁTÉK” cím alatt bemutatott két cikk után sorra vesszük a témával kapcsolatos legfontosabb fogalmakat és kifejezéseket, hogy a tanulmány során ezeket egyformán értelmezzük, és részletesen foglalkozunk a tudásalapú gazdaság legalapvetőbb kérdéseivel.


-12/45-

4. A tudás, mint az újgazdaság alapja

4.1. A használt főbb fogalmak Az Információs Társadalom korában igen sokszor emlegetjük az információgazdálkodást, és a tudásgazdálkodást, de csak igen lassan haladunk előre ezeknek a fogalmaknak a megértése, és főleg tartalmi részeik alkalmazása területén. Az információ és a tudás nagyon szoros összefüggésben állnak egymással, ami az alábbi fogalomértelmezésekből is kiderül. Adat Objektív tény, amely valamelyik informatikai adatbázisunkban tárolásra kerül. Információ Adat, amely egy céllal kapcsolatban jelentéssel rendelkezik, relevanciával bír. A tudás definíciója Ahhoz képest, hogy a tudással és a tudásmenedzseléssel viszonylag igen sok könyv és folyóirat foglalkozik, a tudás definíciója közel sem olyan egyértelmű. Minden bizonnyal ez is okozója annak, hogy a téma fontossága ellenére viszonylag kevesen alkalmazzák valóban hatékony módon a tudásmenedzselést. Itt felsorolunk egypárat, a leginkább ismert definíciókból, melyeket a jobbak közé sorolhatóknak tartunk: •

A tudás kontextusba helyezett információ. Tapasztalatok, információk összessége, amely a megalapozott döntéshozatalnak szükséges és elégséges feltétele.

•

A tudás az információ-felismerési képesség.

•

A tudás az a képesség, hogy felismerjük a dolgok közötti kapcsolatokat, az ok és okozati összefüggéseket, hogy ennek alapján olyan döntéseket hozzunk, melyek hatékony folyamatokat, sikeres üzleti akciókat eredményeznek.

•

A tudás, körülhatárolt tapasztalatok és értékek, összekapcsolt információk heterogén és folyton változó keveréke, ami keretet ad az új tapasztalatok elsajátításához.

Szervezeti Tudásbázis Egy szervezetben elérhető tudás összessége. Intranet/Internet Portál Eszköz, amely lehetővé teszi, hogy egy adott személy számára releváns információk, elemző felületek, és anyagok egységes, személyre szabott, könnyen kezelhető felületen legyenek elérhetőek. A tudásmenedzsment informatikai támogatásának egyik fontos eszköze. Adattárház Az üzleti intelligencia technológiai alapja. Az adattárházban (az információszolgáltatásra optimalizált módon) kerülnek tárolásra azon információk, amelyeket a vállalatok operatív (napi működést biztosító) rendszereiből nyerünk ki.


-13/45-

Üzleti Intelligencia Az üzleti intelligencia célja a vezetői döntéshozatalhoz szükséges információk, elemzések előállítása, első sorban a vállalatok napi működése során képződő adatok alapján. Információgazdálkodás Az információgazdálkodás célja annak biztosítása, hogy a megfelelő információk a megfelelő személyhez, a megfelelő kontextusban, a megfelelő időben jussanak el. Az információmenedzsment üzleti folyamatok összessége, amely jelentős informatikai támogatást igényel. A felsorolt fogalmakat összegezve elmondható, hogy a tudás forrása az információ, a tudás viszont az információ-felismerés feltétele, alapja. A tudás nem más, mint információfelismerési képesség. A legújabb információs technológiák soha nem látott széles körben teszik lehetővé az információkhoz történő hozzájutást, de csak korlátoltan rendelkezünk az információ felismeréshez szükséges tudással, képességgel. Az információ lényegében adatok valamilyen célszerűen rendezett halmaza, amely alkalmas arra, hogy meglévő tudásunk struktúrájába beillesztve tudásunk tovább bővüljön, pontosabb és általánosabb érvényű legyen. Ugyanakkor viszont a tudás lényegében azt mutatja, hogy milyen információhoz jutottunk már korábban hozzá és azokat, amikor ismételten találkozunk velük, milyen mértében tudjuk felismerni, más információktól megkülönböztetni, és más információkkal kapcsolatba hozni és ez által azoknak is megfelelő értelmet, tartalmat adni. Meglehet, hogy ez a tömör összefoglaló nagyon is szakzsargonnak tűnik, de az élet azt mutatja, hogy ezekkel a fogalmakkal egyre többet kell foglalkoznunk. A tudás, mint a termékekbe és szolgáltatásokba beépülő érték Termeink és szolgáltatásaink szinte kivétel nélkül, anyagi és szellemi értéket foglalnak magukban. A világ fejlődésére az a jellemző, hogy a termékek és szolgáltatások egyre több szellemi értéket tartalmaznak. A termékek és szolgáltatások értékének tudásaránya olyan gyors ütemben növekszik, hogy hamarosan azt kell megállapítanunk, hogy legjelentősebb nyersanyagunk a tudás, amit a termékeinkbe be kell építeni.


-14/45-

5. A fizikai és szellemi tevékenység részarányának alakulása az értékteremtésben

A FIZIKAI ÉS A SZELLEMI TEVÉKENYSÉG RÉSZARÁNYÁNAK ALAKULÁSA AZ ÉRTÉKTEREMTÉSBEN SZELLEMI TEVÉKENYSÉG

VOLUMEN

FIZIKAI TEVÉKENYSÉG

IPARI TÁRSADALOM

TUDÁSALAPÚ GAZDASÁG

KOROK

A dián láthatjuk, hogy a tudás részaránya olyan ütemben növekszik termékeinkben és szolgáltatásainkban, hogy ha nem akarunk helyrehozhatatlan mulasztást elkövetni, halaszhatatlanul meg kell kezdeni az információval és a tudással történő vállalati és intézeti szintű gazdálkodást. A TUDÁS RÉSZARÁNYÁNAK ALAKULÁSA A TERMÉKEKBEN ÉS SZOLGÁLTATÁSOKBAN A TUDÁS RÉSZARÁNYA

NÖVEKEDÉSI ÜTEM


2000

2002

2004

IDŐ

Ugyanakkor szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy a megszerzett információ és tudás értéke szintén gyorsan elévül, ahogy az a 8. dián látható.


-15/45-

A TUDÁS ELÉVÜLÉSÉNEK TENDENCIÁJA VOLUMEN

ÉRTÉK

ELÉVÜLÉS

IDŐ

A TUDÁS RÉSZARÁNYÁNAK ALAKULÁSA A TERMÉKEKBEN ÉS ELÉVÜLÉSI TENDENCIÁJA A TUDÁS RÉSZARÁNYA

ELÉVÜLÉS

NÖVEKEDÉSI ÜTEM

ELÉVÜLÉSI ÜTEM 2000

2002

2004

IDŐ

Az emberi termékek és szolgáltatások értékében egyre nagyobb részt tesz ki a szellemi tőke, az információtartalom. A termékekbe és szolgáltatásokba beépíthető információt, tudást azonban előbb meg kell szerezni, ki kell termelni, aminek természetesen költségei vannak. AZ INFORMÁCIÓ KÖLTSÉGE ÉS ÉRTÉKE (TENDENCIÁK) VOLUMEN

KÖLTSÉG

PONTOSSÁG

ÉRTÉK

IDŐ


-16/45-

A tudásmenedzsment lényegében az információk gyűjtéséből, rendezéséből, feldolgozásából, elosztásából és átalakításából, valamint az új és átalakított információk terjesztésből, értékesítéséből áll, ami történhet a szolgáltatások és termékekbe történő beépítésből, az információk közvetlen és közvetett eladásából, vagy terjesztéséből. A tudással, mint termékeinkbe és szolgáltatásaiba beépítendő nyersanyaggal, más anyagokhoz hasonlóan gazdálkodnunk kell. A tudásgazdálkodás azonban jelentősen eltér más anyagok gazdálkodásától. A tudás egy olyan speciális nyersanyag, mely különleges kezelést, különleges gazdálkodást igényel. A tudásnak, mint nyersanyagnak legfőbb jellemzői: •

A tudás egyik legfontosabb jellemzője, hogy emberhez, emberek csoportjaihoz tartozik, kapcsolódik. A tudás csak személyeken keresztül tud érvényesülni,

•

A tudás másik sajátos tulajdonsága, hogy a radioaktív anyagokhoz hasonlóan „lebomló”, az idő múlásával értékét vesztő nyersanyag, melynek felezési ideje általában nagyon rövid (néhány hónap, esetleg néhány év) és egyre rövidebb lesz.

•

A tudás újratermelése a személyekben bonyolódik le. A tudást viszonylag gyors értékvesztése miatt, lehetőleg a termékekbe és szolgáltatásokba történő beépítéshez minél közelebbi időben kell létrehozni, megteremteni.

•

Viszont, a tudás igen kedvező tulajdonsága, hogy szinte kopás nélkül többször is felhasználható.


-17/45-

6. A tanulás és a tanítás, mint értékteremtő folyamat

A tudásnak, mint termelési nyersanyagnak az előállítása tanítással, tanulással, vagy személyes tapasztalatszerzéssel történik. A vállalatok ma még nem fordítanak megfelelő figyelmet tudásalapú nyersanyaguk előteremtésére. A vállalatoknak fel kell ismerniük, hogy a tudással történő gazdálkodásra az eddiginél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani. Az átlagos vezetők úgy gondolkoznak, hogy a személyzeti munka lényegében megoldja a tudással történő gazdálkodást, de ebben tévednek. Tekintettel arra, hogy a tudásvagyon a vállalatok tisztségviselőihez és alkalmazottaihoz kötődik, a személyzeti munka valóban nagyon közel áll a tudással történő gazdálkodáshoz, de nem szabad a két dolgot összetéveszteni, a tudással történő gazdálkodás lényegesen több, mint a hagyományos személyzeti munka. A vállalatok legfontosabb feladatai a tudásalapú gazdaságra történő felkészülés területén: •

fel kell mérni a vállalat tudásállományát, és értékelni kell annak állapotát,

•

meg kell határozni a tudástermelés menetét és a követelményeknek megfelelően fel kell újítani, frissíteni.

Arra van szükség, hogy a vállalat minél több vezetője, alkalmazottja ismerje fel, hogy a folyamatos tanulás a munka szerves, elengedhetetlen része. Ez nem könnyű feladat, de ez az első, amit a vállalat felső vezetésének el kell érni, ha versenyképes akar maradni.


-18/45-

7. Az információtól a tudásig vezető út

Az IT egyik, és talán a legjelentősebb hatása, ami alapjaiban formálja át az egész életünket és természetesen a vállalatok tevékenységet, az a tény, hogy rendkívül gyorsan változó választékú termékeink és szolgáltatásaink létrehozásában, tartalmában, majd értékesítésében állandó üzleti tényezővé társul az információ. A vállalatok versenyképességét végső soron egyre inkább a hozzákapcsolódó információtartalom határozza meg. Már ma sem lehet semmit megfelelő, pontos információ nélkül eladni, és ez a jövőben még inkább így lesz. Az információ azonban nem csak értéket hordoz, de előállítása, megtermelése jelentős költséggel jár. A jövőben a vállalatoknak egyik legmeghatározóbb feladata a mainál hatékonyabb, és egyben az igényt kielégítő információ előállítása, megszerzése lesz. A vállalatok közötti verseny egyre fokozottabban az információért folyó versenyben csúcsosodik ki, melynek során a vállalati menedzsment legfontosabb feladata a kormányzati, vállalati és piaci információkkal történő gazdálkodás lesz. Új információfeldolgozási és információelemzési módszerek kerülnek alkalmazásra, melyek sok esetben más tudást képviselő embernek is munkalehetőséget adnak. A vállalatok vezetőinek célszerű átfogó programot kidolgoztatni a vállalati információáramlás, az információgazdálkodás és az információfeldolgozás hosszú távú megalapozására. Tudástőke Az Információs társadalom kialakulása új értékrend megjelenésével párosul, a tudás minden eddiginél jobban felértékelődik. A tudás, szinte új típusú tőkeként, tudástőkeként jelenik meg, amelynek megszerzése, gyarapítása és alkalmazása sajátos ,,iparággá" válik. Vállalataink sikeres bekapcsolódása, és részvétele ebben a már létező és fejlődő ,,tudásiparban" csak tudatos felkészüléssel valósítható meg. Az új követelményeknek megfelelő tudás megszerzéséhez és ,,kamatoztatásához" új oktatási és továbbképzési módszerekre, intézményrendszerre van szükség. A vállalati tudástőke, a versenyképesség alaptényezőjévé vált, ezért annak gyarapítása, tudatos védelme a vállalatok alapvető érdeke. A tudásszint fenntartása különösen fontos a fejlesztés területén dolgozók számára, mert e területen az elévülési folyamatok még gyorsabbak lesznek, és megfelelő szintentartás nélkül a hagyományosan kiemelkedő magyar szellemi erőforrás gyorsan háttérbe szorulhat, leértékelődhet. A korszerű tudásszint megszerzéséhez és fenntartásához az idegen nyelvismeret - elsősorban angol - elengedhetetlen. A nyelvi képzés területén az utóbb időben jelentős fejlődés tapasztalható, de a tömeges képzés területén még sokat kell tenni. Lehetőségeinket növeli mind az EUn belüli és azon kívüli országok nyelvének és kultúrájának ismerete.


-19/45-

AZ INFORMÁCIÓTÓL A TUDÁSIG VEZETŐ SPIRÁL SZÍNVONAL

SZÉL ERDŐ TŰZ HEGY IDŐ PERIÓDUSOK

A ránk zúduló sok információ gyakran olyan hatással van ránk, mint az erdőben a fák, hogy nem látjuk tőlük az erdőt, azaz nem látjuk a sok információtól a lényegét, a valóban hasznos információt. Az erdő példánál maradva, ezen a helyzeten úgy próbálunk segíteni, hogy „felmászunk” valamilyen magaslatra és egyre távolabb kerülve a fáktól, kezd kirajzolódni előttünk az erdő körvonala, míg egyszer csak teljesen megvilágosodik előttünk az erdő képe, aminek alapján pontosan meg tudjuk határozni helyzetünket és az esetleges utat, amin haladni akarunk. A hatékony tanulás lényegében az információk gyűjtéséből, azok értékeléséből és ennek alapján végrehajtott akcióinkból, valamint a tanulságok levonásából áll. A hatékony tanulás négy elemét az alábbiakkal szimbolizáljuk: •

a szél

információ gyűjtés és nyitottság

•

az erdő

koncepcióalkotás

•

a tűz

akció

•

a hegy

reflekció és megújulás

A szél Annak érdekében, hogy a sikeres érdekképviselethez, a sikeres üzlethez, a legalkalmasabb információkhoz hozzájuthassunk, szükség van arra, hogy minél több információt ismerjünk meg. A ránk zúduló információ-özönt fel kell vállalnunk, előle nem szabad elzárkózni, hanem arra nyitottnak kell lenni és mindig az információ szélirányába kell fordulnunk, hogy minél jobban érezzük az információ kellemes áramlását. Az erdő Tudásszintünk folyamatos fenntartása, növelése érdekében elképzeléseinket folyamatosan meg kell újítani, hogy mindig magukba foglalják a legújabb információkat, még akkor is, ha azok látszólag jelentéktelenek. A folyamatosan felújított terveket rendszeresen meg kell vitatni az érintettekkel, hogy azt maguk is magukénak érezzék. Terveinknek kell, hogy legyen egy olyan alapkoncepciója, ami eligazítást ad az információ-özönben történő tájékozódáshoz. Arra van szükség, hogy lássuk a fáktól az erdőt, hogy az információ-özönből azonnal felismerjük a mi céljainknak megfelelő részeket, vagy korrelációt találjunk olyan információ között, amelyek esetleg mások számára teljesen függetlenek, esetleg ellentmondanak egymásnak. Tudásalapú érdekképviselet (TAÉK) 2006. szeptember

-20/45-

A tűz A felgyülemlett felismerést a lehető leghamarabb próbának kell alávetni, hogy tapasztalati tudásra tegyünk szert. Az az információ, amely kiállja a tűzpróbát, olyan saját tudáshoz segít, amely tartósan hasznosítható lesz. A hegy A tanulás, a tudás csak akkor lehet eredményes, ha elősegíti megújulásunkat, hogy magasabb szintről tudjuk szemlélni az újabb és újabb információ-özönt, amellyel egy új tanulási és tudásszerzési folyamat indul el egy magasabb szinten. Az információnak ilyen jellegű feldolgozását az „információtól a tudásig vezető spirálnak” szokás nevezni. Az információs spirál mentén történő tanulás egyaránt érvényes az egyénekre és a vállalatokra.


-21/45-

8. A tudásalapú életstílus

A bennünket körülvevő világ gyors változásainak megfelelően magunknak is rendszeresen meg kell újulnunk. A tudásalapú társadalomban magunknak is tudásalapú életstílust kell kialakítanunk. Az életstílus módosítása, váltása mindig nehéz feladat, de különösen nehéz, amikor egy teljesen új körülményekhez igazodó változást kell megvalósítanunk.

TUDÁSALAPÚ ÉLETSTÍLUS ALAPJAI INFORMÁCIÓ ORIENTÁLTSÁG

ÉLETEN ÁT TÖRTÉNŐ TANULÁS

GLOBÁLIS SZEMÉLYI KÉPESSÉGFEJLESZTÉS

Mi is az a tudásalapú életstílus? A legegyszerűbb válasz az, hogy életünk minőségét, lefolyását alapvetően a tudásunk határozza meg. Napjainkban az információ olyan széles körben áll szinte mindenki rendelkezésére, hogy ma már az információ önmagában nem biztos, hogy érték, de az információkból táplálkozó tudás viszont a legnagyobb hatalom és érték. Az Információs Társadalomban az érvényesülés legalapvetőbb feltétele a tudás. 8.1. A tudásalapú életstílus alapjai 1) Információorientált személyiség 2) Az életen át történő tanulás folyama 3) A személyi képességek globális fejlesztése A tudásalapú személyiségi típus egy új, a mai viszonyoknak megfelelő, kreatív sikermódszerekkel teremti meg eredményességét. A Tudásalapú Társadalom új kihívásokat hoz, amelyeknek egyaránt meg kell felelni az egyéneknek, vállalatoknak, vezetőknek és beosztottaknak. Információ-orientáltság Az új társadalmi rendben az az ember lesz képes sikeresen élni, aki alapvetően információorientált. Az információ a mindennapi élet olyan velejárója, amely elől senki sem térhet ki, de nem is szabad kitérni, hisz az információ fogja képezni a megélhetésünk, a gazdálkodás alapjait. Minden tevékenységünk az információból indul ki és információval ér véget. Életünk nagyobb részét információ-előállítással és feldolgozással töltjük el. Alkotásaink értékét túlnyomó részt a bennük rejlő információk értéke határozza meg. Tudásalapú érdekképviselet (TAÉK) 2006. szeptember

-22/45-

Az információ-orientáltság olyan alapvető elvárás lesz, mint az elemi iskolai végzettség. A mindennapi életben ugyanúgy, mint az üzleti életben az az ember lesz sikeres, aki minden iránt érdeklődik, aki kiépíti magának az információ-szerzési és feldolgozási rendszerét, és azt folyamatosan továbbfejleszti. A rendkívül gyorsan változó körülmények között nem tudhatjuk mi az, ami holnap fontos lesz a számunkra. Az információ-orientáltság azt jelenti, hogy kifejlesztjük magunkban az információk iránti természetes vonzódásunkat, megtanuljuk azt, hogyan kell az információt összegyűjteni, rendszerezni, feldolgozni és hasznosítani. Meg kell tanulnunk, hogyan tudunk az információból tudást és értéket teremteni. Az információ-orientáltsághoz egyre újabb és újabb eszközök és technikák állnak rendelkezésünkre, melyek segítenek az elektronikus és az írott sajtó, és más hírforrások rendszeres feldolgozásában. Életen át tartó tanulási folyam Az információs társadalom, mint a tudás társadalma általánossá teszi az életen át tartó tanulás szükségességét. Az életen át történő tanulási folyam egy teljesen új tanulási eljárás, ami a napi munkához hasonlóan beépül mindennapjainkba. A létrejövő új infokommunikációs kultúra új eszközöket, formákat és módszereket teremt az életen át tartó tanuláshoz. Az információs társadalomra, a tudásalapú társadalomra jellemző az információ mennyiségének és tartalma változásának rohamos növekedése, amelyek a megszerzett ismeretek gyorsuló elévülését idézik elő. Ez az iskolai képzésből frissen kikerülőket és a felnőtt korosztályt egyaránt érinti. A megszerzett iskolai ismeret gyakorlati használhatósága általában 2-3 évenként feleződik, ami azt jelenti, hogy szinte egész életünkben arra leszünk kényszerülve, hogy újabb és újabb tudásanyagot szerezzünk, azaz általánossá válik az életen át tartó tanulás. Az életen át tartó tanulás a maitól alapvetően eltérő módszerek alkalmazását követeli meg az iskolai, intézményi oktatástól és az önképzéstől egyaránt. Az életen át tartó tanulást ugyanakkor megkönnyítik az információs társadalom nyújtotta új technológiai és technikai lehetőségek, a távoktatás, a virtuális egyetemek és más oktatási intézmények. Az új oktatási formák és módszerek gyors elterjedése nagy feladatot ró a mindenkori kormányzatra, hogy időben megtörténjen ezek összehangolása és szabályozása a hagyományos intézményrendszerrel. A proaktív tanulás a belső indíttatás, a szükségszerűség felismerése alapján történő tanulás, mely a mindennapi fejlődéshez tartozó új fogalmak megismeréséből, az új fogalmaknak a korábbi ismeretekbe történő beillesztéséből áll, melynek végső célja: eredeti új gondolatok, új információk "termelése". Az életen át tartó tanulás jelentős hatással lesz az életvitelre is, mert az egyfelől a munka részét, másfelől a szabad idő egy részének más formában történő igénybevételét jelenti. Kívánatos, hogy a tanulás az egész élet folyamán olyan szerves része legyen mindennapi tevékenységeinknek, mint az étkezés, a pihenés és a szórakozás. Globális személyi képességfejlesztés Személyi képességeink génjeinkben vannak meghatározva, melynek ma általában csak néhány százalékát hasznosítjuk. Tudatos fejlesztéssel megsokszorozhatjuk képességeinket. A tanulás és képességfejlesztés az Információs Társadalom két legfontosabb értéktermelési forrástartaléka.


-23/45-

A jövőben tudatosan kell foglalkozni szellemi képességeink folyamatos fejlesztésével, hogy ez által az információ és tudásgazdaság új területei nyíljanak meg számunkra, szellemi képességeink kiteljesülésével. A tanulási folyamat fontos része az is, hogy a megszerzett tudást, hogyan és milyen biztonsággal lehet értékre, ha úgy tetszik pénzre váltani. AZ EMBERI KÉ KÉPESSÉ PESSÉGEK

TUDATOS KÉPESSÉ PESSÉGEK MA T

EM AT

TESTI KÉ KÉPESSÉ PESSÉGEK TAPINTÁS

SZELLEMI KÉ KÉPESSÉ PESSÉGEK

IKA

ON LÉK HA J

I

ZENEI KÉPESSÉGEK

IMMUNRENDSZER

PS

ZÍ

KÉ

PE

SS

ÉG EK

VÉ R

LEHETSÉGES, DE MÉG NEM ISMERJÜK MÁR ISMERJÜK HASZNOSÍTHATNÁNK


G YSÁ

IZOM MOZGÁSOK

INTUÍCIÓ

TUDATALATTI KÉPESSÉ PESSÉGEK

KÜLSO LSO KÉPESSÉ PESSÉGEK

EL

LÁ T

ÓR EN

DS ZE R

BELSO BELSO KÉPESSÉ PESSÉGEK

TÉNYLEGESEN HASZNOSÍTJUK

-24/45-

9. Az e-hullám

Az IT egyik legjelentősebb megnyilvánulása az e-hullám, amely első közelítésben az elektronizáció széleskörű kiterjesztését jelenti, de ennél valójában lényegesen több.

E-HULLÁM A TUDÁSSZERZÉS ESZKÖZE INFO. INFO. FORRADALOM + ELEKTRONIZÁCIÓ+INFOKOMMUNIKÁCIÓ

E-MANAGEMENT E-LEADERSHIP E-GUIDE e-teaching e-learning e-knowledge

- e-books - e-writing - audible books - voice recognition recognition - write recognition - shape recognition - text recognition - e-conversations

INFORMÁCIÓINFORMÁCIÓ-ORIENTÁLTSÁG ÉLETEN ÁT TÖRTÉNŐ TANULÁS

Az e-hullám az elektronizáció, az infokommunikáció és az információs forradalom elveinek, módszereinek együttes megjelenése a társadalom és a gazdaság minden területén. A vezetéssel foglalkozó szakirodalomban az e-business, e-kereskedelem, e-gazdaság mellett egyre gyakrabban kerülnek elő az alábbi fogalmak, elnevezések: •

e-teaching

e-tanítás

•

e-learning

e-tanulás

•

e-knowledge

e-tudás

•

e-books

e-könyv

•

e-writing

e-írás

•

audible books

hangos-könyvek

•

voice recognition

hangfelismerés

•

write recognition

írásfelismerés

•

shape recognition

alakfelismerés

•

text recognition

szövegfelismerés

•

e-conversations

e-konverzió

•

e-translations

e-fordítás

Ismételten hangsúlyozni kell, hogy ezek a fogalmak nem egyszerűen a tevékenységek elektronikus eszközökkel történő végzését jelentik, hanem annál jóval többet, amire jó példaként említhető az e-books, vagy magyarosan e-könyvek. Az e-books alkalmazása azon túl, hogy kisebb könyvtárnyi könyvet hordozhatunk a laptopunkban, lehetőséget nyújt arra, hogy a Tudásalapú érdekképviselet (TAÉK) 2006. szeptember

-25/45-

könyvbe könyvjelzőket helyezzünk el, hogy könnyen visszakereshessük a fontos részeket, feljegyzéseket, de akár rajzos illusztrációkat is készíthetünk, anélkül, hogy a könyv eredeti alakját megváltoztatnánk. Az e-books módszer természetesen lehetőséget teremt arra is, hogy idegen nyelvű könyvet olvasva azonnal megnézhessük egy ismeretlen szó jelentését, tetszés szerint változtathatjuk az olvasandó rész betű formáját és nagyságát, és előre kikerestethetjük azokat a fogalmakat, szavakat, melyek számunkra fontosak. Az audible books még ennél is többet nyújt, hisz mindezek mellett a könyvet olvasás helyett hallgathatjuk is, ami sok esetben háttér információk szerzését is elősegíti. Előtérbe kerül a közvetlen szóval történő kommunikáció a számítógépek, és más eszközök használata esetében is. A hang és kézírás gépfelismerése általánossá válik, felgyorsítva ezzel a legkülönbözőbb tevékenységeket. A vállalati versenyképesség és hatékonyság növelése érdekében ezeknek a módszereknek és eszközöknek a használatát tanácsos mielőbb és minél szélesebb körben elkezdeni. Azok a vezetők, és tisztségviselők, akik nem tudnak, vagy nem akarnak ezekkel a módszerekkel dolgozni, előbb-utóbb kiszorulnak a vezetésből, a társadalmi tisztségekből, mert képtelenek lesznek hatékonyságukat olyan mértékben növelni, mint ahogyan arra az ezeket az eszközöket használók képesek lesznek. A vállalatok vezetőinek és jelentősebb munkatársaiknak mielőbb használatba kell venni ezeket az eszközöket, ha valóban lépést akarnak tartani a fejlődéssel.


-26/45-

10. A tudás struktúrája

A tudás részben tanult tudásból, részben tapasztalati tudásból, valamint a génjeinkben magunkkal hozott képességekből áll. A három tudásfajta a mindennapi életben együttesen jelenik meg és érvényesül. A különböző tudásfajták szinte egymásra épülnek és egy úgynevezett tudáspiramist képeznek, amely a 15. dián látható. A szakirodalomban találkozhatunk még több más megfogalmazással is, melyekből az alábbiakat említjük meg: Intuíciós tudás, tapasztalati tudás, reagálási tudás. AZ EMBERI TUDÁS PIRAMISA AZ ELŐDÖKBEN FELGYÜLEMLETT, ÖRÖKÖLHETŐ KÉSZSÉGEK

A SZEMÉLYES TAPASZTALATOKBÓL SZÁRMAZÓ TUDÁS

ÖRÖKÖLT TUDÁS TAPASZTALAT ALAPJÁN SZERZETT TUDÁS

TANULÁSSAL SZERZETT TUDÁS

A TANULÁSSAL SZERZETT LEGFRISSEBB TUDÁS

Az egyének tudása mellett nagy jelentősége van az embercsoportok együttes tudásának, a szervezeti és intézeti tudásnak, mert ezek jelentős része nem egyszerűen az egyének tudásának összegét jelentik, hanem egy szinergikus hatás következtében ezekben olyan tudásrészek is megjelennek, melyek az egyének tudásában nem érzékelhető. Ezt ábrázoljuk a 16. és 17. diákon. AZ EMBERI EGYÜTTMŰKÖDÉSBŐL SZÁRMAZÓ TÖBBLETTUDÁS PIRAMISA

EGYÜTTMŰKÖDÉSBŐL SZÁRMAZÓ TÖBBLETTUDÁS

ÖRÖKÖLT TUDÁS

ÖRÖKÖLT TUDÁS

TAPASZTALAT TAPASZTALAT ALAPJÁN ALAPJÁN SZERZETT TUDÁS SZERZETT TUDÁS

TANULÁSSAL TANULÁSSAL SZERZETT TUDÁS SZERZETT TUDÁS


-27/45-

A VÁLLALATI, INTÉZMÉNYI EGYÜTTMŰKÖDÉSBŐL SZÁRMAZÓ TÖBBLETTUDÁS PIRAMISA

A VÁLLALATI, INTÉZMÉNYI EGYÜTTMŰKÖDÉSBŐL SZÁRMAZÓ TÖBBLETTUDÁS


-28/45-

11. A tanulás új funkciója és módszerei

A munka és a tanulás egymáshoz erősen kötődő tevékenységek. Eddig, az új értékteremtés fő forrása a munka volt, de most elérkezett a fordulópont és ezután az érték fő forrása a tanulás lesz. Az ipari társadalomban a munka eredménye a termék, vagy szolgáltatás volt, amely áruként eladható volt. Az információs társadalomban az érték forrása a tanulás, melynek terméke a tudás, amely áruként közvetlenül, vagy közvetetten eladható. A vállalatoknál folyó tevékenységekben a hétköznapi munkát, a „hétköznapi” tanulás váltja fel. Egyre gyakrabban lehet tapasztalni, hogy a vállalakozók, befektetők „hivatásos tanulókat” keresnek és alkalmaznak, akik vállalják, hogy munkaidejük jelentősebb részét rendszeresen újabb és újabb eljárások megtanulásával és továbbtanításával, azok alkalmazásával töltik. Ez a tanulás, azonban alapvetően eltér az iskolai tanulástól. Ennek a tanulásnak az a célja, hogy a tanulás során megszerzett tudással a vállalat versenyképességét biztosítsa. Az új társadalmi viszonyok közepette, a vállalatok kénytelenek voltak tudomásul venni, hogy egyre több energiát és egyre több időt kell fordítani a tanulásra, de hamarosan rádöbbentek arra is, hogy a tanulásra fordítható idő és energia is korlátozott, hisz a megtanult dolgokat még hasznosítani is kell, hogy dolgaik jobban menjenek. A vezető vállalatok hamarosan megtanulták, hogy versenyképességük megőrzése érdekében, mindenek előtt meg kell tanulniuk, hogy hogyan lehet jobban, hatékonyabban tanulni és tanítani. Ez a magyarázata annak, hogy előtérbe kerültek a hatékony tanulás módszerei, köztük az úgynevezett e-hullám eszközei, a villámolvasás és más tanulási módszerek.


-29/45-

12. A tudásalapú gazdaság általános vállalati szempontjai

Áttekintve a tudásalapú gazdaság alapelveit, áttérünk a tudásalapú gazdaság általános vállalati hatásainak ismertetésére. A tudásalapú társadalomban a vállalatok tevékenysége alapvetően átalakul, megváltoznak a stratégiai célok, megváltoznak a versenykövetelmények, amivel együtt megváltoznak a szervezeti és kapcsolati formák is. A vállalati tudásvagyonnal történő foglalkozásnak megfelelően átalakul a szervezeti hierarchia, új tevékenységek és funkciók kerülnek alkalmazásra. A vállalatok átalakulásában egyaránt várhatók gyors és lassú átalakulási folyamatok, attól függően, hogy a piaci viszonyok melyik vállalatot milyen út követésére szorítják. A piacvezető vállalatok, vezető szerepük megtartása érdekében kénytelenek lesznek drasztikus átalakulásokat felvállalni, míg a kisebb és főleg hagyományos termékeket és szolgáltatokat gyártó és nyújtó vállalatok átalakulása kiegyensúlyozottabb lesz. A tanulmány további részeiben áttekintjük a várható változások legjellegzetesebb részeit, és bemutatunk egy felkészülési programot, amelyet a vállalatok a maguk viszonyainak megfelelően, konkrét felkészülési programjukhoz felhasználhatnak. 12.1. A vállalati versenyképesség forrásai 1) Hagyományos források: •

föld, nyersanyagok, műhelyek, szerszámok,

•

piaci pozíciók,

•

technológiák,

•

pénzügyi lehetőségek,

•

üzemméret.

2) Új források: •

tudás, képesség, tapasztalat,

•

tudásforrások menedzselése.


-30/45-

12.2. A vállalatok tudástőke összetétele AZ INTELLEKTUÁ INTELLEKTUÁLIS TŐKE ÖSSZETÉ SSZETÉTELE EMBERI TŐKE A vezető vezetőkben, kben, alkalmazottakban felhalmozó felhalmozódott informá információ ciók, szaké szakértelem, rtelem, tapasztalatok és ké képessé pességek összessé sszessége, ge, STRUKTURÁ STRUKTURÁLIS TŐKE A vállalatok kialakult szervezetei, szervezetei, straté stratégiá giái, eljá eljárási mó módszerei, dszerei,

ÜGYFÉ GYFÉLKAPCSOLATI TŐKE Az ügyfelek kö köre, re, a kapcsolati rendszerek, rendszerek,

A vállalati tudástőkét gyakran nevezik „intellektuális tőkének” is. Az intellektuális tőke összetétele: 1) Emberi tőke A vezetőkben, alkalmazottakban felhalmozódott információk, szakértelem, tapasztalatok és képességek összessége, 2) Strukturális tőke A vállalatok kialakult szervezetei, stratégiái, eljárási módszerei, 3) Ügyfélkapcsolati tőke Az ügyfelek köre, a kapcsolati rendszerek. Az intellektuális tőke a termelés azon meghatározó tényezője, mely valamilyen módon a tudáshoz kapcsolódó termelési tényezőket jelenti. A tudástőke nagysága, részaránya viszonylag nehezen számszerűsíthető és ez nagyon megnehezíti a vele történő gazdálkodást, létezésének általános elismertségét. Sok vállalat kizárólag az ingó és ingatlan vagyon kezelésével foglalkozik, és jelentéktelen figyelmet fordít a tudástőke kezelésére.


-31/45-

12.3. A vállalati tudás fajtái A SIKERES TUDÁSMENEDZSMENT ALKALMAZÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA

VISSZASZORULÓ TUDÁSGAZDÁLKODÁS HAGYOMÁNYOS VÁLLALAT

VERSENYKÉPES

„TUDÁSGYÁR” FENNTARTHATÓ NÖVEKEDÉS

1) Explicit tudás: A szavakkal, számokkal, ábrákkal kifejezhető adatok, formulák, specifikációk, kézikönyvek stb. formájában megjeleníthető, formálisan átadható tudás. 2) Hallgatólagos tudás: A személyes, nehezen formalizálható és kommunikálható tudás, amely jórészt ösztönökből, megérzési, intuíciós képességekből és rutinszerűen kialakult tapasztalatokból áll.


-32/45-

13. „Tudásgyár”

A tudásmenedzsment sikeres alkalmazásával, a vállalat szinte egy tudásgyárrá alakul át, de ehhez biztosítani kell a szervezet, a vállalati kultúra, az infrastruktúra és a megosztani kívánt tudás összehangolását. A tudásmenedzsment alkalmazása azt kívánja meg, hogy szabad utat nyissunk a tudás áramlásának és hasznosítsuk mindazt a tudást, amely a vállalati szinten feltárható, biztosítva hozzá a szükséges szervezeti és infrastrukturális feltételeket. A tudásgyár szerűen működő vállalat tevékenységi köre általában kibővül és olyan termékek és szolgáltatások kerülnek a vállalati választékba, melyek korábban esetleg messze estek a vállalat eredeti profiljától, de az új szituációban hozzájárulnak a versenyképesség emeléséhez, sőt nélkülük a vállalat nem fejlődhetne tovább. A „tudásgyár” elnevezés azt kívánja érzékeltetni, hogy a vállalat tevékenységében a termékekben és a szolgáltatásokban megjelenő értékek közt vezető szerep jut a tudásértéknek. A vállalat arra törekszik, hogy versenyképességének megőrzése, erősítése érdekében egyre újabb és újabb ismereteket alkalmazzon, melyhez eredeti, új információkat és tudást használ fel. A „tudásgyár” vezetőinek és alkalmazottainak többsége az új tudás előteremtésével foglalkozik, ami részben sajátos vállalati tanulás formájában, részben új „tudásforrások”, sajátos képzettségű, új munkaerő beszerzésével történik.

„TUDÁSGYÁR”

z

- az üzleti célok, és a szervezet összehangolása z

Szervezet

Kultúra: – a közösségen belüli kulturális különbségek integrálása

Tudás

Kultúra

z

Infrastruktúra: – a közös munkához szükséges rendszer, infrastruktúrára kialakítása

z

Infrastruktúra

Szervezet:

Tudás – a megosztani kívánt tudáshalmaz, információ

of thetudásgazdálkodáshoz four elements AzBalancing eredményes biztosítani kell a négy elem kiegyensúlyozottságát


-33/45-

14. A tudásalapú gazdaság vállalat-vezetési szempontjai

A tudásalapú gazdálkodás bevezetésének legjelentősebb terhei a vállalati vezetésre nehezednek, mert nem csak a stratégiai célokat és a szervezeteket kell megreformálniuk, hanem saját maguknak is meg kell barátkozniuk egy teljesen új szemlélettel, és személyes magatartásformával. A tudásalapú gazdaságban „a menedzser szerepe sokkal inkább egy katalizátorhoz hasonlítható, mint egy hajóskapitányhoz.” A tudásmenedzsmentnek, mint a vállalat vezető erejének, bár maga is jelentős tudást képviselhet, végső soron munkatársaik tudásával történő hatékony gazdálkodás a feladata. 14.1. A tudásalapú gazdaság előkészítése a vállalatok szintjén Egyetlen vállalat sem térhet ki a tudásalapú gazdaság bevezetése elől. A vállalati tudásvagyonnal, a vállalkozói tudással minden vállalatvezetésnek, minden vállalkozónak foglalkozni kell. A tudásmenedzsment-módszerek alkalmazásának mielőbbi megkezdése még a legelmaradottabb vállaltoknál, vállalkozásoknál is lehetséges és elvitathatatlanul hasznos tevékenység. A vállalatban meglévő tudás hatékony hasznosítása viszonylag egyszerű eszközökkel és módszerekkel is megkezdődhet. 14.2. A tudásmenedzsment célja A tudásmenedzsment célja, hogy a vállalatnál felhalmozott tudást elérhetővé, több területen felhasználhatóvá tegye, és ezzel járuljon hozzá a cég hatékonyságának és versenyképességének növeléséhez.

A TUDÁSMENEDZSMENT CÉLJA

A TUDÁSMENEDZSMENT CÉLJA, HOGY A VÁLLALATNÁL FELHALMOZOTT TUDÁST ELÉRHETŐVÉ, TÖBB TERÜLETEN FELHASZNÁLHATÓVÁ TEGYE, ÉS EZZEL JÁRULJON HOZZÁ A CÉG HATÉKONYSÁGÁNAK ÉS VERSENYKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSÉHEZ..

VÁLLALATI TUDÁS FELTÁRÁSA. SZÉTOSZTÁSA

HATÉKONYSÁG, VERSENYKÉPESSÉG NÖVELÉSE

14.3. A tudásmenedzselés folyamata •

A tudás megszerzése, megteremtése,

•

a tudás rögzítése, rendezése, archiválása,

•

a tudás célszerű megosztása, egyesítése,

•

a tudás átadása, átalakítása, felhasználása, közvetlen, vagy közvetett felhasználása.


-34/45-

A TUDÁS MENEDZSELÉS FOLYAMATA ·

*A TUDÁ TUDÁS MEGSZERZÉ MEGSZERZÉSE, SE, MEGTEREMTÉ MEGTEREMTÉSE

·

*A TUDÁ TUDÁS RÖ RÖGZÍ GZÍTÉSE, SE, RENDEZÉ RENDEZÉSE, SE, ARCHIVÁ ARCHIVÁLÁSA, SA,

·

*A TUDÁ TUDÁS CÉ CÉLSZERŰ LSZERŰ MEGOSZTÁ MEGOSZTÁSA, SA, EGYESÍ EGYESÍTÉSE, SE, * A TUDÁ TUDÁS ÁTADÁ TADÁSA, ÁTALAKÍ TALAKÍTÁSA, KÖZVETLEN, VAGY KÖ KÖZVETETT FELHASZNÁ FELHASZNÁLÁSA

A tudásmenedzselés egy jól meghatározható munkafolyamat, mely alapvető jelentőséggel bír a vállaltok termelésében, piaci szereplésében. 14.4. Tudásmenedzsment (TM) (tudásgazdálkodás) A tudásmenedzsment, az az új vállalatirányítási megközelítés, amely lehetővé teszi egyének, csoportok és egész szervezetek számára, hogy tudást kollektíven és rendszerezetten hozzanak létre, osszanak meg és alkalmazzanak az üzleti célok lehető legteljesebb elérése érdekében. 14.5. A tudásmenedzsment (TM) bevezetésének főbb lépései 1) A tudásmenedzsment alkalmazási koncepciójának kidolgozása. 2) A vállalati tudásszint felmérése. 3) A tudásmenedzsment bevezetési stratégiájának kidolgozása. 4) A tudásmenedzsment bevezetési stratégiájának próbaprojektje egy üzleti területen. 5) A tapasztalatok alapján a vállalati tudástőke struktúrájának kidolgozása. 6) A tudásmenedzsment bevezetési stratégiájának általános végrehajtása, bevezetése. 7) Az eredmények ellenőrzése, a szükséges korrekciók végrehajtása. 14.6. A tudásmenedzsment bevezetési stratégiájának próbaprojektje egy üzletág területén 1) A felső vezetés támogatásnak biztosítása 2) A felelős vezető megbízása (a tudásmenedzsment igazgató) (CKO) 3) A megfelelő projektterület kiválasztása 4) A pilotprojekt fő céljainak meghatározása 5) A pilotprojekt végrehajtása 6) A pilotprojekt eredményeinek ellenőrzése


-35/45-

A JÖVŐ VÁLLALATI VEZÉRKARA BUSINESS WEEK, WEEK, 2000.VÉGE

VEZÉRIGAZGATÓ CHIF OF EXECUTIV OFFICER (CEO)

ÜZEMVITELI IGAZGATÓ CHIF OPERATIING OFFICER

TUDÁSGAZDÁLKODÁSI IGAZGATÓ CHIF OF KNWLEDGE OFFICER

PÉNZÜGYI IGAZGATÓ CHIF FINANCIAL OFFICER

KAPCSOLATI IGAZGATÓ CHIF OF RILATIONSHIPS OFFICER

GLOBALIZÁCIÓS IGAZGATÓ CHIF OF GLOBALIZATION

INFOKOMMUNIKÁCIÓS IGAZGATÓ CHIF OF WEB OFFICER

Mi a feladata a tudásmenedzsernek (CKO)? A tőke mellett az emberi tudás, a képességek, a belátás és bölcsesség válnak a társaságok legértékesebb forrásává. A tudásmenedzser dolga az, hogy ezt a vagyont szétterjessze a vállalat egészére, és megfelelő innovációkban kamatoztassa. 1) A csúcsvezetői szinten a CKO feladata, hogy rendszeresen ismertesse, és tartsa élőn a tudásgazdálkodás filozófiáját és fontosságát, az igazgatóság tagjai, és a felső vezetés körében. Fontos feladata, hogy forrásokat biztosítson a tudásmenedzsment- projektek finanszírozásához. 2) A CKO a társaság egészénél a rugalmas munkavégzést ösztönzi, hogy azok az emberek, akik jó ötletekkel állnak elő, hamar meg is valósíthassák elképzeléseiket. 3) A tudásmenedzserek az összes szinten igyekeznek átjárhatóvá tenni a divíziók közti határokat. A cél az, hogy a vállalatnál mindenki gyorsan megtudhassa, mely területnek kik a szakértői az egyes területeknek a házon belül és lehetőleg kívül is.



-36/45-

TUDÁSMENEDZSMENT (TM) BEVEZETÉSÉNEK FŐBBL BBLÉPÉSEI * A tudásmenedzsment alkalmazási koncepciójának kidolgozása * A vállalati tudásszint felmérése * A tudásmenedzsment bevezetési stratégiájának kidolgozása * A tudásmenedzsment bevezetési stratégiájának próbaprojektje, egy üzletágterületén * A tapasztalatokalapjána vállalati tudástőke


-37/45-

15. A tudástöbblet koncepció lényege

A dinamikus piacképes tudásszint A tudástöbblet koncepció lényege, hogy a tudásalapú gazdaságban a versenyelőny a tudástöbblet alapján alakul ki. A piacképes tudásszint egy vonatkoztatási alap, ami önmagában is egy mozgó referencia, hisz nap-mint nap emelkedik. A piaci előnyhöz a versenyképes tudásszinthez képest többlettudásra van szükség. A piacképes tudásszint folyamatosan növekszik, ha úgy tetszik, változik a többlettudással. A piacon maradáshoz ezért a többlettudást mindenkinek előbb- utóbb el kell sajátítani, de versenyelőnyre az tesz szert, aki előbb szerzi meg a többlettudást. A többlettudásnak kétirányú elévülése van: az egyik a piacképes tudásszint folyamatos növekedése, a másik a technológia változása. A mindenkori piaci tudásszint megtartása egy életen át tartó tanulást és a tanuló szervezeti forma elterjedését igényli. Amíg eddig csak szlogenekként beszéltünk az életen át történő tanulásról és a tanuló szervezetekről, most haladéktalanul valós tartalommal kell megtöltenünk ezeket a formákat. A vállatok és intézmények vezetői számára gyakran végzetesen úgy tűnik, hogy az életen át történő tanulás és a tanuló szervezetek spontán is kialakulnak és nincs szükség vezetői beavatkozásra. Valóban, a piachoz történő igazodás bizonyos mértékig spontán is kialakul, de semmiként nem elég a stabil talpon maradáshoz és egyáltalán nem elég a piacvezető szerep eléréséhez. Ezek előrebocsátásával részletesebben is beszélhetünk a működőképes vállalati, intézményi életen át történő tanulásról és a tanulószervezeti formákról. A fő kérdés, honnan és hogyan szerezzük meg a szükséges többlettudást. Személyi tudásszint A személyi tudásszint vonatkozási szintje az érvényesülés tudásszintje, amely azt a lexikális és tapasztalati tudást jelenti, amely lehetővé teszi, hogy valaki a maga szakterületén érvényesülni tudjon. A személyi többlettudás amely a sikeres érvényesüléshez kell. A vállalati piacképes tudásszint az alkalmazottak személyi érvényesülési tudásszintjeinek öszszegét jelenti. A személyi többlettudásnak nagy jelentősége van az egyén magánéletében és hivatali életében egyaránt. Amikor ösztönösen megkérdezzük a másikat, hogy mi újság, burkoltan arra vagyunk kíváncsiak, hogy rendelkezik-e valamilyen többlettudással. Az az egyén, aki mindig rendelkezik valamilyen többlettudással, több és nagyobb figyelmet kap. Az, aki soha nem tud semmi újat mondani, érdektelenné válik. Tudásalapú érdekképviselet (TAÉK) 2006. szeptember

-38/45-

15.1. A személyi tudástöbblet megszerzése és fenntartása A személyi tudástöbblet forrása nagyon sokirányú lehet. A szakmai lapokban, az interneten, előadásokon, tréningeken és még számos más módon lehet többlettudást szerezni. Nagy kérdés, hogy melyik az a többlet tudás, amely a legértékesebb lehet a számunkra. Bár erre a kérdésre egyértelmű választ nem lehet adni, azért elmondható, hogy a szakmai érdeklődési kör, a foglalkozásunk jelentősen behatárolja, hogy milyen szakmai területeken kell keresnünk a többlettudás forrásait. A gyakorlati életben kialakul az a mód és forrás, amellyel a többlettudást beszerezhetjük. Ez az egész többlettudás koncepció egyszerű hókusz-pókusz lenne, ha nem lépnénk tovább. Lényegében eddig is tudtuk, hogy a megszerzett tudás idővel elévül, de most lényegesen többről van szó, mint a tudásunk karbantartásáról. Most a tudásunkat folyamatosan aktualizálni kell. A személyi többlettudás biztosítja számunkra, hogy valamivel többet tudunk, mint a munkatársaink és versenytársaink. A mindennapi személyi többlettudás megszerzéséhez új módszerekre és eszközökre van szükség. Nyilvánvaló, hogy a napi többlettudásunkat nem a reguláris oktatási formákban tudjuk megszerezni. Ki kell alakítani a többlettudás-szerzés programját. Azaz, a napi időnk egy meghatározott részét rendszeren a többlettudás megszerzésére kell fordítani. Egyre több módszert és egyre több lehetőséget kell megteremteni többlettudás megszerzéséhez. Az eszközök tekintetében a számítógépek, laptopok, PDA-k és más elektronikus eszközök lépnek előtérbe. A mindennapi használat a gyors információ-szerzés nagyon előtérbe helyezi a mobil eszközök egyre kiterjedtebb használatát. A személyes többlettudás olyan érték, amelyet csak később tudunk igazán felbecsülni. Az életen át történő tanulás a napi élet részévé kell, hogy váljon.


-39/45-

16. A tudásalapú érdekképviselet

Az érdekképviselet alapvetően információkkal dolgozik. Az érdekképviseletben a legfontosabb a versenyképes tudásszint és a tudástöbblet, amely biztosítja előnyüket a partnerekkel szemben. Az érdekképviseleti tudásszint az a lexikális tudás és érdekképviseleti tapasztalat, amely biztosítja az érdekek eredményes képviseletét. Napjainkban elengedhetetlen, hogy az érdekképviseleti szövetségek a gazdasághoz hasonlóan a tudásalapú tevékenységre alapozzák munkájukat. 16.1. A tudástöbblet szerepe az érdekképviseletben Annak érdekében, hogy az érdekképviseleti tisztségviselők és szakértők eredményesen tudják végezni érdekképviseleti munkájukat, elengedhetetlen, hogy egy eredményes érdekképviseleti tudásszinttel rendelkezzenek. A kiemelkedő szintű érdekképviseleti munkához elengedhetetlen egy érdekképviseleti többlettudás. A tudástöbblet-koncepció lényege, hogy a tudásalapú gazdaságban a versenyelőny a tudástöbblet alapján alakul ki, a tudásalapú érdekképviseletben az érdekérvényesítési előny az érdekképviseleti tudástöbblet alapján alakul ki. Az érdekérvényesítési tudásszint egy vonatkoztatási alap, amely önmagában is egy mozgó referencia, hisz nap-mint nap emelkedik. Az érdekérvényesítési előny megszerzéséhez a versenyképes tudásszinthez képest többlettudásra van szükség. A érdekérvényesítési tudásszint folyamatosan nő, ha úgy tetszik, változik a többlettudással. A piacon maradáshoz ezért a többlettudást mindenkinek előbb-utóbb el kell sajátítani, de versenyelőnyre az tesz szert, aki előbb szerzi meg a többlettudást. Míg eddig csak szlogenekként beszéltünk az életen át történő tanulásról és a tanuló szervezetekről, most haladéktalanul valós tartalommal kell megtöltenünk ezeket a fogalmakat. 16.2. Kultúraváltás az érdekképviseletben EU szintű vélemények a szociális partnerek felkészültségéről Az európai szintű szociális partnerek, a UNICE, a CEEP, az EUMP és az ETUC úgy nevezett INTEGRÁLT PROGRAMOT indított el az új tagállamok szociális partnereinek támogatására. Az európai szintű szociális partnerek az elmúlt évben végzett vizsgálatok alapján azt állapították meg, hogy az új tagállamok szociális partnerei nem rendelkeznek olyan felkészült érdekképviseleti szakemberekkel, akik képesek lennének országaik érdekeit eredményesen képviselni ez európai szociális párbeszéd fórumain. A helyzet javítása érdekében az európai szintű szociális partnerek több akciót indítottak, köztük az érdekképviseleti alkalmasság javítását szolgáló személyi fejlesztési terv széleskörű alkalmazását. Tudásalapú érdekképviselet (TAÉK) 2006. szeptember

-40/45-

Európai Uniós tagságunk lehetőségei Az Európai Uniós tagságunk új, minden eddiginél nagyobb lehetőségeket nyitott meg a munkaadói és munkavállalói, valamint a civil érdekképviseletek előtt. Az új lehetőségekkel azonban csak a professzionális érdekképviseletek tudnak élni. A hagyományos érdekképviseleti módszerek ideje lejárt, professzionális érdekképviseletekre van szükség. Érdekképviseleti kultúraváltásra van szükség A professzionális érdekképviselet meghonosításához érdekképviseleti kultúraváltásra van szükség. Az új érdekképviseleti kultúra alkalmazásához új ismeretekre, új érdekképviseleti stratégiára, új módszerekre és eszközökre, korszerű technológiákra van szükség. A versenyszféra évtizedek óta nagy figyelmet fordít a minőségre és ennek eredményeként jelentős eredmények születtek. A TQM alkalmazása és az auditált minőségi szintek jelentős marketing tényezővé váltak. Az érdekképviselet nem várhat tovább, a jelentős minőségi kvalifikácókkal rendelkező érdektulajdonosokat már nem lehet tovább átlagos szintű érdekképviselettel képviselni. A Teljeskörű Minőségi Érdekképviselethez (TMÉ) professzionális érdekérvényesítés kell. Az érdekérvényesítés színvonala felbecsülhetetlen politikai és gazdasági érték, ezért az érdekképviseleti munkában haladéktalanul ki kell alakítani az érdekképviseleti sajátosságokkal rendelkező minősítési rendszert. 16.3. Az érdekképviseleti kultúraváltás főbb jellemző és módszerei Érdekképviseleti stratégiaváltás •

A követő, véleményező érdekképviseletet fel kell, hogy váltsa a proaktív, kezdeményező érdekképviselet.

•

A stagnáló, egyszintű érdekképviseletet fel kell, hogy váltsa a dinamikus. intenzív, többszintű érdekképviselet.

•

A "társadalmi munka" jellegű érdekképviselet mellett kell, hogy erősödjön a hivatásszerűen végzett érdekképviseleti munka.

A hagyományos és az új kultúrájú érdekképviselet főbb jellemzői Hagyományos érdekképviselet

Új kultúrájú érdekképviselet

Elégséges

Minőségi

Követő

Kezdeményező

Beszűkült

Kibővült

„Társadalmi munka”

Professzionális munka

Papír-domináns

Internet-domináns

Védelem domináns

Proaktív domináns

Egyeztető

Harmonizáló

"Ingyenes" állami juttatás

Értéktermelő szolgáltatás (melynek ára van)


-41/45-

A ma ismert főbb professzionális érdekképviseleti metodikák: 1) Korszerű érdekképviseleti ismeretek 2) EU-kultúra érdekképviseleteknek 3) Tudásalapú érdekképviselet 4) Minőségbiztosítás az érdekképviseletben 5) Az e-kultúra módszereinek a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti munkában történő alkalmazásának megalapozása 6) E-learning (elektronikus tanulás) a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletben 7) Az életen át történő tanulás szerepe és lehetőségei az érdekképviseleti munkában, 8) A munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szövetség internetes érdekképviseleti távoktatási központjának kialakítása 9) A munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szövetség internetes érdekképviseleti tanácsadó szolgálatának kialakítása 10) Projekt-menedzsment a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti munkában 11) A távmunka alkalmazása a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti munkában. 12) A munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szövetség internetes érdekképviseleti közös véleményalkotó rendszerének kialakítása. 13) A munkaadói és munkavállalói érdekképviseltek tárgyalásainak és megbeszéléseinek előkészítő informatikai módszere. 14) Az EU intézményeivel történő mindennapi gyakorlati kapcsolattartás módszerének kialakítása és folyamatos működtetésében történő együttműködés. 15) A munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szövetségnél alkalmazható PPP lehetőségek bemutatása és megvalósításában történő közreműködés. 16) A munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szövetségnek a NFT kidolgozásában történő eredményes részvételéhez szükséges módszerek kidolgozása és rendszerbe állítása. 17) A munkaadói és munkavállalói érdekképviseltek tárgyalásainak és találkozóinak emlékeztetőit készítő és rendező módszer. 18) Telefonos napló-rendszer munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti tisztségviselőknek, 19) A hazai és nemzetközi munkaadói és munkavállalói érdekképviseltek „jó gyakorlatok” átvételét segítő internetes rendszer kidolgozása és bevezetése. Professzionális e-érdekképviseleti rendszer (PEÉR) (PE-ÉR) (rövid ismertető) A Professzionális E-Érdekképviseleti Rendszer az új kultúrájú professzionális érdekképviselet, Internet-Protokolra épülő infókommunikácios rendszer. A PEÉR egy multifunkcionális, dominórendszerűen változtatható érdekképviseleti szolgáltatási portfoliót nyújtó, komplex hatékonyság és versenyképesség növelő rendszer.


-42/45-

A PEÉR alapkiépítésben 6 érdekképviseleti szolgáltatást biztosít, amelyet újabb, és újabb 6 új szolgáltatással lehet bővíteni. A bővíthetőség legkisebb egysége három új szolgáltatás. A PEÉR szűkített alapkiépítésében az a három legfontosabb érdekképviseleti szolgáltatás vehető igénybe, amelyek megalapozzák az utat a professzionális érdekképviselet felé. A PEÉR szűkített alapkiépítésében az alábbi szolgáltatások szerepelnek: •

érdekképviseleti adminisztrációs rendszer (A lépcső),

•

érdekképviseleti e-learning rendszer,

•

internetes érdekképviseleti távoktatási rendszer.

A PEÉR alapkiépítésben az alábbi szolgáltatások szerepelnek: •

érdekképviseleti adminisztrációs rendszer (A lépcső),

•

érdekképviseleti E-learning rendszer,

•

internetes érdekképviseleti távoktatási rendszer,

•

internetes közös véleménykialakítási rendszer,

•

internetes érdekképviseleti tanácsadó rendszer,

•

internetes érdekképviseleti távmunka központ.

A felsorolt szolgáltatásokból látható, hogy a PEÉR alapkiépítési rendszerének alkalmazásával gyökeresen megnő az érdekképviseleti munka hatékonysága, amely megalapozza a kezdeményező képesség jelentős növelését, a reagálási idők csökkentését. A PEÉR alkalmazásával megszüntethető az érdekképviseleti tisztségviselők és szakértők krónikus túlterheltsége, és ezáltal jelentősen növelhető az érdekképviseleti munka tartalmára fordított figyelem. A PEÉR alapkiépítés jelenleg az alábbi szolgáltatásokkal rugalmasan bővíthető: •

érdekképviseleti adminisztrációs rendszer (B, C lépcső);

•

érdekképviseleti E-learning rendszer oktatási tananyag bázisának bővítése

e-kultúra érdekképviselteknek,

EU-kultúra érdekképviselteknek,

tudásgazdálkodási alapelvek KKV részére;

•

Internetes érdekképviseleti virtuális brüsszeli képviselet;

•

Internetes érdekképviseleti partnerkereső rendszer;

•

a legjobb érdekképviseleti módszerek figyelő rendszere.

A PEÉR rendszerben alkalmazott érdekképviseleti szolgáltatások egymással logikai kapcsolati rendszerben alkalmazhatók, és ez által együttes hatásuk tovább növeli a rendszer hatékonyságnövelő tulajdonságát. A PEÉR felépítése és elérési lehetősége A PEÉR egy harmadik generációs Internet-Protokol alapon működő infokommunikácios technológia rendszerből, és egy a szolgáltatási portfolió alkalmazási leírását tartalmazó elektronikus és papír alapú dokumentációs csomagból áll. A PEÉR legfontosabb tulajdonságai közé tartozik, hogy gyorsan kiépíthető, az adott szövetség sajtosságaihoz adaptálható, és alkalmazásba vételét rugalmasan lehet ütemezni. Tudásalapú érdekképviselet (TAÉK) 2006. szeptember

-43/45-

17. Irodalomjegyzék

Jürgen Kluge – Wolfram Stein – Thomas Licht: Knowledge unplugged, McKinsey & Company, 2001. Mihaly Csikszentmihalyi: Good business, 2003. Susan A. Jackson – Csíkszentmihályi Mihály: Sport és flow, Vince Kiadó, 2001. Peter Morath: Survival @ e-speed, 2001. Michael de Kare-Silver: E-shock 2000, 2000. Stephen R. Covey: The 7 habits of highly effective people, New York, 1990. Csíkszentmihályi Mihály: Flow - Az áramlat, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1997. Csíkszentmihályi Mihály: És addig éltek, amíg meg nem haltak, Kulturtrade Kiadó, Budapest, 1998. Paddy O' Brien: Assertiveness, London, 1992. Noszlopi László: Emberismeret és emberekkel való bánás, Panteon Kiadó, 1994. T.J. Peters - R.H. Waterman: A siker nyomában, Kossuth Könyvkiadó, 1986. OG Mandino's: University of Success, New York, 1982. Marcia B. Cherney - Susan A. Tynan: Communicoding, New York, 1989. Samwel A. Cypert: Believe and achieve, Canada, 1991. Alan Loy Mc Ginnis: The power of optimism, New York, 1990. Maxwell Maltz: Pszichokibernetika, Bagolyvár Könyvkiadó, 1994. Napoleon Hill: Gondolkozz és gazdagodj!, Bagolyvár Könyvkiadó 1993. Thorwald Deth Lefjen: A sors mint esély, Akvárium Kiadó, 1992. Vera Pfeiffer: Positive Thinking, 1990. Dr. Michael Ben-Menachen: Szuggesztió Dr. Kenneth Blanchard - Dr. Spencer Johnson: Az egyperces menedzser, 1982. Dr. Stan J. Katz - Aimee E. Liu: Success Trade, New York, 1990. Klas Mellander: The Power of learning, Homewood, Illinois, 1993. Godprey Golzen: Going Freelance, London, 1989. Lothar I. Seiwert: Time is money, save it, Great Britain, 1989. Dr. Arthur Jackson: Stress Control, 1989. Adelaide Bry: Visualization, New York, 1976. Jane Ciabattari: Winning Moves, New York, 1990. Marilyn Vos Savant - Leonore Fleischer: Brain Building, 1991. Karl Albrecht: Brain Power, New York, 1980. Tudásalapú érdekképviselet (TAÉK) 2006. szeptember

-44/45-

Harry Lorayne - Jerry cucas: The Memory Book, United States of America, 1974. IQ ConsultinG tréning 2002: „a kommunikáció szerepe és jelentősége az érdekképviseletben „ EURÓPAI LEVELEZŐ OKTATÁS: Pszichológia és önismeret BBC WORLD SERVIS.COM: BUSINESS COMMUNICATION Duke, Chris, Teachers and new ICT in teaching and learning: Modes of introduction and implementation: Impact and implications for teachers, ILO Sectoral Activities Working Paper, Geneva, 2002. Eurydice, Basic Indicators on the Incorporation of ICT into European Education Systems: Facts and Figures, 2000/01 Report, Brussels, 2001 [email protected], Brussels, 2001. Lifelong Learning: the contribution of education systems in the Member States of the European Union, Brussels, 2000. ILO, Joint Meeting on Lifelong learning in the twenty-first century: The changing role of educational personnel, Geneva, 2000. Note on the proceedings, Joint Meeting on Lifelong learning in the twenty-first century: The changing role of educational personnel, Geneva, 2000. OECD, Where are the Resources for Lifelong Learning?, Paris, 2000. Education at a Glance: OECD Indicators, Paris, 2001.


-45/45-

Tudásalapú érdekképviselet (TAÉK)

Recommend Documents