,Tt f,"f,i.^jk ^ Vs-~M í "V^r

.,Tt

f ,"f,i.^jk

Debreceni Egyetem Egyetemi es Nemzeti Könyvtár

^ Vs-~M í "V^r..

Jelzet: 762.693

Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár

Jelzet: 762.6

Debreceni Egyetem Egyetemi é

KAZINCZY FERENCZ'

M

U

N

S Z É P

K

A

J

L I T E R A T Ú R A ,

KYOLCZADIK KÖTET.

I

Debreceni Egyetem Egyetemi


NON ES T M O R T A L E QIXOD O P T O

Debreceni Egyetem Magyar Irodalmi Szeminárium

I

K A Z I N C Z Y

lÊRENOZ' j

SZÉP

i .

it'lTERATÚRA.

^fECZEN/f^> W A J ? IRODALMI 'NÁRlvM

• • R E S T E N , - - — - '

TRATTNER JÁNOS TAMÁSNÁL, l8l6.

4>. tv-i

Debreceni Egyetem Egyetemi é

r.-Vr^-^v.

A ' S Z A L A M A D RÍ N - . É S . E

G

M

O

N

T

H e Í m e c z i ' ügyelése alatt.


.

A'

S Z A L A M A N D R Í N ÉS A ' KÉPSZOBOR.

EGMONT,* S z o m o r - j á t é k .

m | .

l u

m l&Sf


ti!

A'SZALAMANDRÍNE ÉS A' KÉPSZOBOR.

TÖBB

MINT

HEGE.

é C / 7 m

M k

*0*m**rn4m

NYÓLCkA^m KüTEf.

f+tá*


, A z éggy rekkent nap* estén vala midőn t . a' reménytelen fergeteg eggy vándor Idegentjkinek külsője inkább hagya szilkölködést feltenni mint k é n y e n - l é t e t , eggy alkalmasan sivatag 's egészen isméretlen tájon kapá - elő 4 's ollyatéri , hely után kéjszerít© széllyeltekintenijhol j % a' rettenetes vész előtt menedéket talál- 1 hatna. A' setét fenyvesnek természeti homálya, még nagyobbá téve a' zivatar' - felhőjinek feketeségek által melly az ég' boltozatját messzére bévonta v a l a , Őtet eggyszerre olly borzasztó éjbe b o r í t y hogy* a' villámok' vakító fénye* nélkül • húsz lépésnyire sem láthatott volna jna* ga előtt. Szerencsére ez ijesztő fény' segédjével eggy régi , félig már omla* dékká vált tornyot láta - meg , 'melly eggy nem szinte' nagy halom' ormán;

ceni Egyetem Egyetemi

?

4

A' S Z Á L A Ál A N D K í N fi

vad surjányból n y ú l a - f e l , 's n e k i , ha hogy oda eljutnia lehetne, óhajtott szállást fogott volna adhatni. ( E' pillantattal a' Vándor' lelkébe az örömnek eggy sugára szállott; olly ? , örömjmelly elragadtatássá váltj midőn i j j j eggy ú j , igen tiszta lobbanás veié azt látatá] hogy a' toronynak széllyeldölt j •> fokai közzül három még épen máradott. V é g r e , igy k i á l t a - f e l , végre féltaláltam a' mit hasztalan' olly régen keresek ! Mert lehetetlen hogy engemet Kalaszírisz megcsalt légydn. Kétségen kivül e' torony az]hol teljesítve fogom meglátni kívánságaimat. Ekkor e g g y keskeny ösvényt sejtemeg)melly a' bokrok köztt a' t o r o n y i g j j látszott felkerülgetni a* halom' oldalát. 'Szerencsés j e l e n s é g ! úgymond. 'S ez az ösvéSy őtet valóban olly kurta 'úton vivé isjhögy nem sok pillantatok múlva a' töronyhoz ért, egyetlen maradványához eggy régi várnakjmellynek királyi | ? — á l t a l s z ő v e repkény- és szederi- r t t o j f r

ES A KEP SZOB OH.

j

n a k k a l , csudás vadon alakokban elszór( va feküdtenek. A ' Vándor , kinek a' zuhanó eső nem hagya időt e' sivatag szépségeket nézeilem, sietett eljutni a' táron-álló toronyhoz, 's rüár a'boltozott tág tor- ( náczban leié m a g á t | m e l l y , az ajtón és kőfal' keskeny nyilat felülről a' vastag s á n , csak épen annyi világot vevejhogy- j ; e g g y csiga grádicsot sejthete-meg. Mind . azon örvendetes kimenetel mellett mellyet neki lelke sugalla, megszállá eggy < bizonyos neme a' rezzenésnek ; szíve dübögött, mint annak szokott a' ki remény és csüggedés köztt megyen elle- , nébe sorsa' elválásának , midőn $ setét 1 CL grádicson, mind két kezével tapogatván a ' f a l a t , felballaga. Az lassu emelkedéssel 's lépcsők nélkül háromszor fonódott körül'a' t o r n y o n , 's a' mi Vándorunkat eggy kisded Előpalotába vezetéj melly olly gyenge világot k a p a , hogy abban semmit nem lehete egyebet kiismérnie eggy kőpadnál az eggyik oldalfal mellett, és azon keskeny n y i l á s t j ^


6

A'tzALAMANDHÍKE

m e l l y b ő l az a l k o n y o d ó l a g - f é n y l ő szűk világ síkla - be. A ' V á n d o r b e - betekinte ^ e' n y í l á s o n J 's a 5 mit jezen benézéssel , j m e g l á t o t t , az várásának eggyszerre o l l y b i z o n y s á g o t ada h o g y v i s s z a d ö b b e n t , 's csendesebb ütéseit várván szívének , a' s z ő n y e g g e l beterített p a d o n helyt foga. V é g i g - pillanta ö l t ö z e t é n , 's szégyelni k e z d e azt a' szomor a l a k o t j m elly et a b - ] j b a n csinált. V a l ó b a n ez neki s e m m i j u s t n e m látszék adni h o g y illy n a g y készű- ^ l e t ü s z o b á b a lehessen. E g g y fakó fe1rti-léf3 h a j n é g y n y ü s t ü vászonból] melly ő t e t [ 7 j 7 n y a k á t ó l fogva bokáiglan fedve t a r t á , 's e g g y e l n y ü J J , szélein szakadozni kezdő k é k - p o s z t ó - k ö p e n y , szíjhevederrel szorítva véknyához , vala egész ,öltözete. L á b a i n fűzött félsaru volt , 's mutatta h o g y széllyelfesléséhez| hosszas s z o l g á - ] ^ latja miatt] közel vagyon J fejét pedig e g g y szürke n a g y s ü v e g b e temette - e l j , m e l l y s á p a d t - b a r n a , f o n n y a d t , ránczos k é p é b ő l csak annyit hagya látnija' menn y i elég vala m é g visszásabbá tenni tekintetét, M i n d e z , e g g y szintén a* ha-

ÉS A'KÉPSZOBOR.

?

sáíg lenyúló rőt szakállal, eggy egészet csinála]mellyet az első megpillantással koldusnak fogott volna minden venni, és a' melly semmire nem vala alkal- ^ matlanabbjmint eránta szívet és szemet ^ megnyerni. Mind e'mellett, minthogy ő magát ezen figurával eggy teljes esz, tendő olta # keresztül verte e' v i l á g o n , . néki-bátorpdék szerencséjét próbálni, mint fogadtatand azon ragyogó szobábanJ; mellynek ajtaja előtt álla. Belépett, 's úgy hitte] hogy e g g y j ; Istenné' alvó - hajlékában vagyon. A' deszkázat aranyfonalokból szőtt pamlaggal vala beterítve, 's a' falakat bágyadtzöld atlasz tableltek zárták - be , körülfogva aranyzott véseményekkeljmellyek- '^ , ről vastagon- font természeti virágkoszorúk J u | t e n e k . Illyenekkel voltak a' sá- • torforma királyi nyugvó - ágy' rózsaszínű kárpitjai is felaggatva, m e l l y , néhány ezüsttel - tűzött bágyadt-sárga atlaszpárnákkal a' falak k ö r ü l , a' szobának-egyedül való bútorai voltanak. Ez eggy oválmetszésü nagy ablaknak sok-

iceni Egyetem Egyetemi

g

A SZALAMANDRINE

szín ü v e g k a r i k á j i által v a l a m e l l y törtf é n y ' v i l á g o s í t á s á t v ette, melly a'Jegked" v e s e b b behatást csinálá, 's a' szép lakot e g g y titkos b o l d o g s á g ' ki n e m kémlelhető t e m p l o m á v á rendelni látszék. B á r melly váratlannak tetszett ez a' m i V á n d o r u n k előtt e g g y o m l a d á s n a k indult régi vár' t o r n y á b a n , de m é g vá- ^ r a t l a n a b h vala n e k i j h o g y itt] annak he- Jpjy . l y é b e a' mit találni r e m é l t , e g g y fiat a l - e m b e r t láta a' pihenőn e l n y ú l v a , ki az ő belépésére f e l e g y e n e s e d é k , 's őreá e g g y h o m á l y o s de n y u g o d t tekintetet v e t e , a' n é l k ü l h o g y e g g y illy r o s s z - j e l e n s é g ü alaknak véletlen felléptén a m e g z a v a r o d á s n a k v a g y f é l e l e m n e k jelét ' adta v o l n a . A ' fiatal - e m b e r e g g y n y ű t t sarlach- / posztózatba vala l e p l e z v e ; h a j a i , a' leg- I L Szebb szöghajak m e l l y e k e t látni lehetett,, g o n d n é l k ü l '$ hosszú természeti fürtökb e n fesledeztek vállain ; szemei m é l y e n ültek f e j é b e n ; színe halvány volt és bet e g e s , 's egész valóságán a' bánat' szen" Tedssének k i n y o m á s a ö m l ö t t - e l , m e l l y

ESAKEFSZOBOR.

9

a' hervadó de még mindég ritka szépség' maradványainak eggy kibeszéllhetlen érdeklést kölcsönöze. Az Idegen első pillantással olly erősen érezé magát a' szeretetre-méltó Ismeretlen felé vonattatni, 's olly me* leg részvétellel tölt-el erántajhogy nem p lele szót kimondani a' mit mondani 6-> hajtott. Elkezdé dadogni mentegetését , de a' mellyet az Ifjú nem engede néki vinni. T e , a' mint külsőd t végiglen sejteti velem , ú g y m o n d , nem sokkal ' Játszol tartozni a' Szerencsének. Ha szerencsétlen v a g y , testvérem vagy nekem , 's szeretettel fogadlak , akárki légy. Én Vándor v a g y o k , felele e z ; a zivatar mélly az erdőben reám jöve, ide Üergetett. Körültekintettem hol lehetne JgfZ védhelyt találnom, 's megpillantana e' tornyot; 's az előttem a' legcsudálatosabb , hogy ez épen azjmellyet már öt hat holnap olta e földön keresek. E* szókra még inkább felemelkedék a' szép I f j ú , hogy az Idegent kettőzött


30

A Sz AL A M A NDR I N K

figyelemmel nézejhesse. Ennek bár »^ melly visszatoló vala is külsője, úgy tet- ' t szett neki/hogy szavának zengése leg- « belsőbb rejtekeiben visszahangzik az ő szívének, és egyedül ezen zengés' ked- f véért| melly őbenne eggyszerre verte- j * fel a' legédesebb 's legkínosabb emlékezeteket, érzé megnyílni szívét az Idegen eránt, a' ki neki, a' nélkül hogy megmondani tudta volna miért, valami egészen másnak látszott mint a' mit ^ külsője ismerni h a g y ^ f | . Rövideden , j kevés perczek alatt olly jó barátjai levé-^ nek e|gymásnak|mintha rég olta voltanak j * volna öszveforradva. A ' s z é p ifjú n y u g vójának szélén hagyá leülni az öreget, 's felkelejliogy eggy rejtekből a' falban p . , g y ü m ö l c s ö t , kenyeret eggy palac| '•£&. * Cypriai bort: vegyen-elő. E' palacz , 1 ú g y m o n d , immár néhány nap olta bontatlan' áll ; nem fordíthatom jobbra mintha vele téged enyhítlek. Úgy láts z i k , barátom, szükséged van reá; éu eggy holnap olta vízzel s k e n j érrel élek.

liS A' KEPSZ'OBOK.

H

Az öreg a' legszívesbb részvétel' tekintete által köszönte jóságát, és, hogy legalább azt bizonyítsam, ú g y m o n d , , hogy óhajjnék általad hálátlannak nem találtatni, azon kezdem j hogy tulajdon " alakomban lépek - fel előtted* E' szókhal felolda szakáié alatt eggy titkos zsineget, 's süvegével eggyütt levoná bar- f , j i a , ránczos m^miaképét a' rőt szakái- Ú ] a l , melly csak eggy mesterségesen készült ^larcz v o l t r lelökte k ö p e n y é t , 's v"? eggy barnahajú, vele eggykoru ifjú álla o t t , ki szépségben egyedül ennék volt kénytelen engedni , noha szint úgy mint amaz, inkább bánat mint az út'alkalmatlanságai által, sokat szenvedett. , ^ Az Ismeretlen e'szavak alatt: „ h o g y ^ tulajdon alakomban lépjek - fel előtted " olly mozdulatba téved ej mellyet nem tuda e l r e j t e n i : de jóllehet eggy perez múlva reményeibenjmellyek lelkét élesz- , tették, megcsalatva látá m a g á t , valami olly rendkívül v a l ó t , olly vonszót lele , a' szép Idegen arczában(hogy nézellésé- j j ben el nem telhete. Végre nem bírt

12

A SZALAMAUDRINE

m a g á v a l ; felszökött , általölelte annak n y a k á t , hévvel szorította meliyéhez , '3 k ö n n y e i n e k árjával öntötte-el orczájit. « * A z | d e g e n azon illetődés mellett i s m el l ye t az elhevülésnek ez a' hirtelen és k ü l ö n ö s kifakadása b e n n e támasztott , n e m titholhatá- el a l a k j á n azon álmélk o d á s t ' m e l l y e t a' t o r o n y ' ifja igen is fel- j fogott. Mindent m e g fogsz é r t e n i , u g y m o n d a neki e z , ú j r a n y a k á b a b o r u l v á n ? d e elébb e s k ü d j , ha k ü l ö m b e n a k a r o d h o g y ismét k e d v e l j e m az életet , h o g y tőlem soha el n e m válsz , hogy haláligl a n e g g y ü t t m a r a d u n k . E s k e m a z t , felele az IdegenJ félig e l f o j t ó d o t t szózattalj1 's elnedvesült s z e m e k k e l ; eskem n e k e d annak életére}a' kiért pihengek , a' kitjy olly rég olta keresek és itt lelni remélI t t , 0' t o r o n y b a n ? kiálta &' m á s i k , tetszetős mozdulattal. D e , ú g y tetszik , azt már előbb is m o n d o t t a d . Szavaidb a n , arczvonásaidban 's a b b a n hogy itt akadánk - öszve , valami titkost lelek. M o n d d - e l , kényszerítlek t é g e d , ki

ÉS A* KÉPSZOBOR.

.*

,

•

;

1$

v a g y ? kit keressz itt? 's nyíltságodat ( visstonozni f o g o m f 's eggy titkot té» ^ szek - le kebledben jmelly az enyémből / ? még soha ki nem jöttjés a' melly tői él- # lemnek sorsa függ. E g g y önkénytelen sympathie vonsá f • feléd miólta szemeim a' tiédet fellelték , j f , , , felele az jdegen;, mit f o g h a t n é k - ^ e* .* i/J iől[ed, bolott m i n d e n pillantathat! kész ' vagyok hajlandóságomat erántad élelemnek előterjesztése által bizonyítani ? De légy eggy rendkívül való történetnek hallásához elkészülve; Rendkívül valóbb mint a' mellyet ttiajd én beszéllek , ha elébb te teijesítended a' mit ígérsz, felele a m a z , nern lehet. ^ ^ Az alatt m | g a' két j f j ü , inkább w i elfogva^~önn-magától és a' másikától .mint hogy egyéjpbre is ügyelhessen, e' besíédeket tartá, két egészen a' szemei i g elfedezett Lovancz érkezek - m e g , kiket a' még mindég tartó fergeteg hasonlóul itt kényszeríte védet keresni* Lovaikat szolgájokra h a g y v á n , fellépdel-

14

A

Sz A L A MA N D R I N E

tek a' csigagrádicson. De minekelőtte az ElŐpalotába értek*, vették észre hogy |iem magok vágynák, és hogy a' szomszéd szobában alkalmasan fenn szóval foly a' beszéd. Szerénység vagy az a' kívánság hogy tudják mi történ ottan, •vagy a' mi e g y é b lenni akart, tartózta- f i á c&etja' két Isméretlennek társalko<íá- | « fiát megháborítani. A'nélkül tehát h^gy amazoktól megsejtettek volna', leültek a' kőpadon|közel a ' szoba' nyílt ajtaja- , ? hoz, újra bevonták magokat köpenyei k b e , 's merengő fülekkel 's fenn-tar- ^ tott lélegzettel figyeltekjhogy a' beszéd- . 7 bői eggy szót is el ne veszítsenek. A'-hely a' hol születtem, így kezdé beszédét az Idegen, Memphisz , Egyipth e n , 's a z ' a t y á m Ralaszírisz F ő - P a p ottan 's Helytartója a' Királynak. Mit hallok ? kiáltó a' torony' ifja ^ X az atyád tehát Ralaszírisz, 's te Oszznandyasz vagy ? H o g y a n ? kérdé álmélkodva az Egyipti i f j ú ; 's te ismersz bennünket?

é s A' k í p s z o b o h .

15

E n g e d j - m e g , Oszmandyasz, felele a' másik; többé szavaidat meg nem szaggatom. Mindent fogsz hallani. De most folytassd beszédedet. • Az Oszmandyasz és Ralaszírisz nevek a' két elburkoltakat is az Eiőpalotában olly különös mozdulatba tették]7 hogy jelenlétek bizonyosan el fogott volna árúitatni, ha a'fcét Ifjú épen azon pillantatban alkalmatlanná nem tétetett ? » volna j érteni '$ hallani a' mi kivűlttek _ 7 történék. De rezzenésekből hirtelen magokhoz tértek, intettek egymásnak hogy lennének n y u g t o n , 's valamivel még közelebb vonultak az ajtóhoz hogy mindeggyik füleikkel figyelhesseÚgy látszik, te Egyipttel nem vagy ismeretlen, mondá az Idegen, 's e szerént nem lesz szükség e l m o n d a n o m , mint neveltetnek Fő-Papjainknak gyermekeik. A' mint tizenhatodik évemet meghaladtam, az atyám engemet, hogy nevelésemnek ezen utolsó pompáját is 4 m e g t e g y e m , eggy öreg Pap' vigyázása *

lő

A' s z A L A M A N D R Í N E

álatt Görög-országba küide, h o g y a'Kab í r i , OrpheuSzi's Eleüsiszi mystérekbe avattassam, 's így MemphiSzben és Szá-^ iszban gyűjtött ívméreteimet a' v i l á g - . £ nak legrégibb korabeli titkok felőljmel- ^ ,]yek ^ a' mint ő hitté, a' később korok•jíiak minden tudományaikat messze hagyják magok megett , tökéletre vig y e m . Két évnél többet töltöttem-el ezen ú t á m b a n , 's mindent eltanulván 6' mit nekem a' Mystagógok Samothj- J 1 r á k é b e n , Crétában, L e m n o s z b a n , Eíeiisiszben és más helyen mondani tudt a k , azon meggyőződéssel tértem vissza f honnombajhogy m i n d a b b ó l a' m i t ? tudni mindenek felett vágy-' tam, épen annyit tudék mint á n n a k e l ő 11 e. Az atyám engem igen n a g y szeretettel fogadott, V e i nem hibítva látván útazásomnak czélját, nyilván hogy a'fiátal-embereknek szokott elbittségektől, kik úgy hiszik hogy sokat t u d n a k , megó j j o n y tülájdon munkát esi nála magán a k , velem minden szerzett ismereteim-

ÉSA'KEPSZOBOR.

17

nek h i ú s á g o k a t éreztetni. De mit tudsz !«* , tehát m i n d e' n a g y o k n a k - nézett titkaid• r .»dál ?-kérdé. Az îgazi Bölcs nem az a* "•'* »ki szavalni tudja a' mit kevés tud 's tud* hi senki nem v á g y , sem tudni szükség e s n e k n e m t a r t ; hímem az , a' ki tök é l e t é s b b életet él mint a' k ö z ö n s é g e s , e m b e r e k , a z , a' ki a' természet' erejét * . a' m a g á é v á t u d j a teniii , 's ezek által tetteket t e s z j m e l l y e k e t a' t u d a t l a n ^ va. . f ázsiatoknak 's c s u d á k n a k szokott -néz•- 4 íii. A z i'g'U t i M y s t é r é k j m e l l y e k h e z t é g e d j ; csak sokévi szorgalom 's elfáradhatatlari vizsgálatok készíthetnekj, a' Végezetek- j-t*-; nek kevésszámú kedvenczei' h ű s é g é r e !s b ö l c s e s é g é r e b í z a t t a t t a k , 's m é g e' titkolt is csak g y a r l ó m a r a d v á n y a i annafcj 3 a' mit az e m b e r e k é g g y k o r tudtak és t e t t e k , m í g p l a n é t á n k n a k u t o l s ó cataátrophja ezen n e m é s b b e m b e r f a j n a k vég e t hozott. L á t n i , f o g o d annak almélk o d á s t - é r d e m l ő p r ó b á j i t ; p e d i g csak i- f g e n kisded részei annakâ' mit azok vi-j ; hetnek véghez j a ' kik valóságos birtoká- ' • > b a n v á g y n á k az ő mindén erejehriek. JNÍYOLCZADIK KÖTET.

.*

Ifi

A SSALAJM A N D R I N E

Hlyeién beszédek által igyekezett engem Kalaszírisz, a' mint ugyan bi- t s z e m , a' tanulásra gyúlasztani? s e g g y 4 . ' szorgalomra buzdítanijmelly nélkül nem "? ' fogna lenni bennem azon titkokra mel- j lyek e'nevet érdemlik, elfoghatóság. De úgy tetszik , a' Végezetek engemet nem rendeltek örökösévé az ő bőlcseségének. E g g y szenvedelem| raellyet ő minden phílo.sophiajával meg n e m íuda gátlani — a' legkülönösebb, Iegesztelenebb, ha úgy akarod, mefly valaha e g g y halan- ^ dónak képzeletét elfoglalta — rabjává tette egész valóságomat, Y semmivé tette életemnek minden plánjait, minden igyekezeteimet hogy érdemesnek találtassam a' Kalaszírisz' oktatásaira, midőn engemet eggy — képszobor' lábaihoz tüze. , Eggy képszoboréhoz ? kérdé a' torony' Ifja nevette 's álmélkodva. Hallgass-ki , monda Osmándyász, 's m e n t s - k i , vagy kárhoztass a z u t á n , ' a ' m i n t szíved sugallandja.' Mert a'szív' dolgai felett csak szív ítélhet. Azolta


É s A' K É P S Z O B O K .

i«y

hógy megjöttem Memphiszből, Kalaszírisz nekem szabad belépést engtede sí' maga szobájába, hova annakelőtte csak ollyankor léphettem j mikor ő h í v a - j j tott. Ezen szoba mellett e g g y cabinet valaj mellyel emberei közzül senki és 1 7 semmi árért nem mert volna megnyitni^ , ámbár ez inkábbára záratlan tartatott. , - t M e r t úgy hitte feikijhogjj aijtaján vala- í * melly Lélek áll ő r t , melly az atyámon kivül mindent a' ki azon belépni merészlene, tüstént megölne. Reám na- , g y o b b hatása vol^fr az atyám' tilalmá-j^"* nak mint a' Lélek' rettegésének, mert arra szoktattattam kisded kororn oltá ; ; hogy parancsait 's tilalmait tágíthatatlan^, törvényeimnek tekintsem. De minthogyg 6 nekem ez ejránt semmit nem h a g y o t t , érőt veve a' v á g y á s , látnijmi lehet e' tit-/j kos rejtekben, áz eszméletnek minden , sugallatán, 's hasznomra forditána mingyárt az első órátj mellyben bizonyos -» % valék hogy reám nem jövend. Megvallom, reszketek minden fete-

20

A S Z A L A MA N D K I N E

De a' rettegett Leiek eléggé jó vala beereszteni; 's az első a* m i , midou elmémet csendbe szedem , szemembe öt l e , sok egyéb csujda dolgokkal e g g y ü t t , eggy öreg-ember v o l t , papi öltözetben, kinek tiszteletes alakja 's szelíden-komoly tekintete annyira megzavart, hogy .lábai' elébe fogtam volna psni , ha moz- ( dúlatlan volta] melly nem látszott ter- , ^ mészetesnek, vissza nem tartott volna. Ha ez nem valami egyéb e mint csak képszobor? kérdém magamat. Egész bátorságomat elő kélle vennem hogy magamat ezen gondolat' valósága felől meggyőzhessem; de megfoghatatlan mar a d a , miként tudott a' Mesterség illy éökéletes mívet képzeni , 's a' holt anyagnak miként adhatá ezt a* lihegő ér let' játékát. Még ezen elmélkedések fogtak vala el[ midőn a' cabinet' más szögében 7 eggy kibeszéllhetetlenül szép ifjú leány tűnt szemembe, ki n y u g v ó - á g y á n ül- f v é n ] e g g y galambbal játszott, melly é t * , ; két az ő szép kezeiből ette. A ' leány


li 5 A

K E P S í O B O fi.

Ígeo gyengéd 's arany csíkokkal ékes byszusz - tunikába vala öltözve J melly vállain gombbal akasztatott-meg , vék- f nyához pedig| mingyárt a' kevéssé elfe- ( dett "s domborodni még csak kezdő # . melly alatt arany zsineggel csat la' tott* Karjai s vállai lepz|jetlen hagyat- \h, t a k , 's a' vékony patyolat," noha Szé? pem , sl Keletieknek szokkásokként , igen illendően vala öltözve, e | y e t sem i Q$ vona-el szemeim elől a' Iegtökéletesbb ' symmetrie szerént alkotott test' gyönyörű formájiból. Bámultam hogy illy szépségű személyt Kalaszírisznek titkos cabinetjében találok, noha bölcsesége, kora 's méltósága őtet e részben túl emelé minden gyanún j és ám- Jf bár épen most láttamj mennyire mehet j ? a' Mesterség a' természet' mímelésében: az első tekintet még is másod ízben csaja - meg ; 's az a^gondolatjhogy a' .szép « leány is csak szobor, nem fére hozzám elébb jnaint midőn mozdulhatatlau[Sága J j velem azt tökéletesen elhiteté.

iceni Egyetem Egyeterr

Bt

A' SZALAMANDRÍN E

Nem vagyok képes elbeszéllni neked mi történt velem e' pillantatban ; a* t i ezt megfogni akarná, annak az én akkori állapotúmat magájiak kellett vol- f na próbálni. Nem lehete kétségem'hogy f i j & mit láték vala, nem egyéb mint l Y?J r *'*• lélektelen k é j j ; 's szívem makacsul még is azt hitte]hogy él és pihegés hallja a' mit mondok. Phantasiem segédjére kele csábúlásomnak , 's ez a' csábúlás olly nagy volt] hogy fél óráig térdeltem előt-jy te*'s mind mondottam neki a' mit tisztelet és szerelem a ? leghevesebb szeretővel mondathatnak, a' nélkül hogy őtet illetni merészeltem volnajhogy érezzem, .7 l á s s a m , hogy ő lélektelen anyag. Oh ez a' szép leány csak ide van varázsolv a ! m o n d á m ; é l , noha nem p i h e g ; hall, noha nem felelhet; nem fog maradni örökké érzéketlen azon határt nem , ismerő szerelem erántjmellyel engem is ^ ; elbájola ; szenvedelmem* állandósága meg fogja hatni, 's ki tudja nem én va- f gyok e az a' szerencsés] a' ki széllyel « fogja oszlathatni « varázsUtotjmelly ér- '7


ÍÉ S A ' K Í P S Í O B Ó E .

zékeit lekötötte | 'á akkor osztán jutái* , mul nekem adja magát, 's karjai köztt , «n leszek a' legboldogabbika minden ha, - landóknak. Értem én hogy szenvedelmem előt-^ ted úgy jő - ki] mint a' legesztelenebb t ; melly valaha emberi agyhoz és szívhez férhete, 's igazlására nem mondhatok f néked egyebet] mint hogy én , történt legyen a' mint akart, azon pillantat olta hogy a' mennyei - alakú leány' képét megláttam , nem voltam hatalmombj ^ Mltöbbé. Glly annyira nem valék többé f a b b a n j hogy végre e l l e n t - n e m - á l l ó de j ah! nem is érző kezét megkapárr , 's szint úgy félénk és szint úgy hétszerelemmel n y o m t a m ajakimhozímint ha é- ; ? lő leány volt volna. Azon pillantatban az atyám b e l é p e ? cabinetbe| 's engemet a' lélektelen ^ (a * leány előtt térdelve 's képemmel az ő eggyik karjára hajolva talált. Megrend ü l t e m látására, 's azt vártam hogy kem é n y e n meg fog feddeni: de szerencsémre megcsalám. m a g a m a t ; tekintetéi


24

A SíALAMANURINE

ben nem volt semmi neheztelő. T e a' Görögök köztt nagy csudálójává levél a' Mesterségnek , Osmandyasz ? monda , m o s ó i é v á . — S e m m i t nem láttam gyö- * i i y " > r b b e t f e l e l é k elpirult képpel. — Gynnyörbbet? kérdé Kalaszírisz , figyelem nel tekintvén szemeimbe. — Illy , tökéletest, akarám m o n d a n i , a t y á m . — Az nem lehetetlen, felele; nagy M»vész* m u n k á j a ; *s ezzel félbe szakasztá a' beszéllgetést. Ha melly igen óhajtottam i$ holmi kérdéseket tenni nekie, nem . mertem eggyikét is szóig jőni hagyni; olly nagy vala a' tisztelet roellyhez eránta kisded éveim olta szoktattatám. Soha nem vala szabad valamelly dolog felől többet akarnom kérdések által tudni mint a' mennyit Ő velem tudatni Önnkényt akart. Kiléptem a' cabinetbŐl, de szívem a'szép szobornál maradt- mellynek most j ^ egészen más nevet ada. Mindég inkább inkább g y ő z t e m - m e g magamat csábúl á s o m b a n j h o g y az való személy a' va- | i rázslatnak valamelly megfoghatatlan ál-

ES

AKEPSZOBOH,

. lapotjában. E'csábúlás bizelkedék szenvedelmemnek,'s'kevés napok alatt olly tetőre emelte-feli hogy semmiről nem tudtam egyébről gondolkozni, é s , mint. hogy egyebet nem tehetek a' mi vele • függésben lehetett , való értelemben semmit nem csináltam. Az atyám néhány hetekig nem szól- # la a' történetről. Sőt ú g y teyej mintha ~ nem s e j t e n é j b o g y szokott dolgaimról 's V mulatságaimról l e m o n d o t t a m , ' s a'bús- ' ^ » íakodasnak eggy nemébe estem- melly • velem ,a' legmagányosbb helyeket keresleté 's minden társaságokat kerültete. Azonban tőle látszék j ő n i j hogy nem , kaptám alkalmat bémenni cabinetjébe. Végre elváltozásom olly nagy lőni hogy ,« - az nem kerülhette-el az ő észre-v étét; • oda leve minden kedvem , nem ehetéji, JH; nem alhatéjí, szemeim körül karikák tá-'ffrt./ m a d t a n a k , 's magam is alig ismértem • magamat* Egyedül Kalaszírisz "látszott ' meg nem sejteni" a' mi velem "történt. De öiost véletlen' ismét kaptam aíkal• mat egésg órákig múlatni rejtekében.


2 fi

t

A ' S s A L A M A N D l t í NE

Elragadtatásomat' mellyel legelső- j h e n , midőn e' szerencse ismét ére , a' szeretett leánynak lábaihoz r o g y é k , mellyel általfogám térdeit, és hogy neki ^ miket m o n d é k j ' s melly szerencsésnek érezém magamat, képzelhetni fogod ha valaha szerettél. O h , igen is ismérem ! kiálta az Tfju a' t o r o n y b a n , mélyen húzott felsóhajtással. A másodszori eggyütt lét olly hatást teve elmémre 's egésségemrej hogy 1 * eggyszerre ismét más emberré váltnak kellé látszanom. Kalaszírisz ekkor sem sejte s e m m i t ; de én nyolcz kilencz nap mindég találtam eggy eggy órát'mel-^# lyet az örülésig - szeretett leány' lábainál tölthettem. Voltak pillantatok^mel-^ j lyebben bódultságom annyira m e n t ' ; hogy őtet könnyeimtől ellágyulni kép-' zeltem, s úgy hittem hogy ajkai moz- f d ú l n a k j ' s felelni akar szavaimra. H i j - ^ j ^ temj hogy nem életlenj hanem csak va- j rázslott leányjaz által természet szerint 'ú j erőt k a p a ; 's végre nem tartóztatha'-


E5 A

REPSZOBOR.

IF

tám magamat, gyanításomatímelly nem •» „ látszott kétségbe-vehetőnek , a a-atyáah ' * elébe tenni.| > Kalaszírisz csenddel hallá szavat- f mat | de a'midőn véget é r t e m , komoly tekintettel pillanta r e á m , ' s ezt mond a : I g e n is hogy itt el vagyon varázsolva valaki, a' mint l á t o m , 's az senk 1 ^ „ * nem egyébj/ mint te magad. I d e j e ^ * <•>," Osmandyasz, hpgy nevetségre - méltó játszásod véget l e l j e n ; mert mit gondolsz, hova viszen téged utoljára szerelmed jmellyet eggy szobor eránt for-j ; ralsz ? Á m b á r az atyámnak ezen most eggyszerre felvett keménysége engem ^ megzavart, örültem még is hogy $ ma-|^Z, ga nyujta nekem hatalmat, szívem' állapotját előtte felfedni. Szenvedelmemnek árjai eggyszerre keresztül [ törék mostan azt a rakonczátjmellybe őket a* /? gyermeki tisztelet szorította volt ; lerogytam lábaihoz, kértem szánná-meg , szenvedéseimet, 's a' legerősbb kifejezésekkel tetteqa vallást előtte, hogy szer

«8

A' S Z A L A M A N D K Í N E

relmem, bár melly esztelennek látszik f sajegész szerencséjét vagy szerencsétlen- * Gégét fogja tetini* éAeífc miiek; A ' szenvedelem az illy esetekben * ( nem szokott szavakban szegény lenni. Kalaszírisz azonban engem nagy tűrés- f sel hallgata v é g i g , 's azon tűz általjmel-* , lyel szóllék , nem látszott megbánta' 4 \ o t t n a k . Mindazáltal mind elmondá nekem a mit az illy bölcseségü embernek mondania lehet, ki a' maga szeretett és êggyetlen fiját az észnek és szívnek az * ( ő s z e m e i b e n , és kétség' kívül minden másnak szemeiben i s , ennyire nevetséges megtévedéséből magához hozni igyekezik. Végre elvitt a' megnémúlá% s i g , fle nem a' meggyőződésig , 's szelídséggel ereszte- el magától; de eggynémelly kifejezéseivel ne% szersmínd - heztelésének, hogy olly kévéssé igyek, szem eszemnek illy illetlen és nevetséges gyengeségén megszerzeni a' diadalt. Ezen idő olta több hetek multanakel a' nélkül hogy a' dolog felől höfzttünk szó esett volna. Most ritkábban

E S A

K E P SZÓ B O R .

lelék alkalmat szenvedelmem' tárgyát láthatni; ellenben Kalaszírisz nekem ann á l többeket nyújtott oHyanokatj mel- . f ( > l y e k b e n , a' mint hitte, érzékeim elszóratthatnak 's képzeletem más intézetet kaphat. Ollykor holmi parancsaival tisz- f tele - m e g | mellyek - miatt Memphiszből el kellé távoznom , ollykor kiküldött hajón múlatni magamat a' Nílen. De mind ezen gyógyító szerek épen ellenkezőleg hatottak reám mint ő remélte .vala. . Akárhol volt testem, lelkem an* , nál vala a'kiért lángolék, 's egyedül a^ zé«t tűrtem valamelly megadással távollétem' kínjait , mert eggy negyed ja' .szeretett szobor' nézejtében töltve, m i n - j i l dent jóvá tettes olly szerencsének látszótt^ melly ért sókkal nagyobb gyötrel- j y meket is kész voltam vólna kiállani. f , Okaim jöttenek azt hinni | hogy Ka*, , .laszírisz semmi alkalmat nem hagyá elmenni használatlanul] hol Memphisznek legszebb leányait láthatám. Nébi-óhajt• va közelített ísisz Istennének nagy innepe. E g g y áhítatos búcsú Memphisz-

30

A SEAL A M A N D R I N E

nek és a' szomszéd tájnak minden leá í nyait fátyol nélkül és az ő legszebb ékekben vezeté-el szemeim előtt. Lát- f tam néhányat j kik úgy nézettetének t * mint első rendű szépéének, de az én szemem őrajtok vagy elsiklott Vagy válni különöst épen nem talá3t. Az a* tyám kapa ezen alkalmon. Enyelgőleg kérdé tőlem, 's én e' hangot nem szoktam vala őnála hallani, ha e' szép személyek* sokaságában nem leltem e fel originálját szobromnak. Nem eggyet f is , felelék u g y a n - a z o n hangbanj a' ki j > méltó volná szolgálatot tenni körül|(e. F á j l a l o m , felele Kalaszírisz komolybb k „ hanggal, mert e szüzek közölt azt is "láthatádja' kit én nődnek* választottam* t •» Nekem e ^ atyám ? kérdem elrettenve kinyilatkoztatásán, mellyhez épen nem valék elkészülve. O mindnyájok közit a' szeretetre legméltóbbjés, ha szemeim .meg nem csalnak ^ eggyszersmind a' legszebb is; legalább minden bizonnyal Szebb e' zománczozo't - agyagu S z é p n é l ' kin te olly felette csuda ízlést leléL Aa

ÉS A' K S P S Z O E O E .

31

lehetetlen, a t y á m ! kiálték. Ha az volna is, Osmandyasz, m o n d a ; eszes em. bert nem a' szépség határozza - meg a* nőválasztásban. 'S épen azért, minthogy te nem értesz a' választáshoz, ek^ ként folytatá nagy komolysággal szavait, én választottam neked. Én érzé_ keimnél vagyok 's bírok velek ; én tu_ , ^ ^ o m mi illik tehozzád és én hozzám , J s. v nem lehet szavad ellenére e* választásE' szó mint eggy villám cfsápa-le áz atyám' lábaihoz. Ha képzeled hogy , ; é n mindenek felett szerettem as^én szo* b r o m á t , hogy szenvedelmem 4, . minden k é p t e l e n s é g e m e l l e t t , minden / tulajdonaival bírt a' legvalóbb, leghe- ^ v e s b b J legelhatárazottabb szerelemnek f , melly valaha emberi szívet g y ú l a s s t o t t * ' * el fogod könnyedén érteni[mit mondot- j 7 tam mindent^'s mit tettem ho^y érde- [7 kelhessfem az atyám' szívé tj's elvonhas- J» sam azon szándéktól^mellyet illy szem- ^ be-ötlő keménységgel fede-fel előttem; Nyugalommal hallgatá sokáig ssavaináaf,


32

A' S Z A L A M A N D R Í N E

s látván, hogy. inkább vagyok megin- dúlva mint hogy az ész' sugallatait követhetném , felkölt , magamban hagya j 's intett^ szedném - öszve magamat ; hogy majd midőn visszajövend, neki végső szavamat adhatnám e\ dolog eAlig méné - ki a' cabinetből, 's 1p_, . ömlék kedvelt szobromnak elébe, 's elhevüiésemben| mellyhez hasonló forró- ságot soha m é g nem tapasztaltam , örök hűséget eském n e k i , ha annak következése egész éltem' szerencsétlenségé vagy Sgg3ff kegyetlen halál lenne is. I ' Mostan veve erőtt-először indulatom* heve azón tartózkodáson {meílyből ed- ^ . dig még ki nem léptem vala , és a' melly soha többét nekem m é g nem en" gede/mint általfogni lábait, vagy szá-j ^ . mat tenyerébe nyomni. Most a' legforróbb szerelemmel estem k a r j a i b a , keblemet hideg keblébe nyomtam , mennyeisen mosolygó arczát elborítottam könnyeimmel *s csókjaimmal , " s őfűléSem annyira m e n t j hogy elhitet-

ÉSA'KÉPSZOBOR.

33

tem magammal mintha öleléseim köztt melegülni kezdene. A* csalódás nem tarthata sokáig, 's szerencséje főmnek hogy azt m e g s e j | f - [ vT tém. De bár melly békétlen vala is szívem az eszmélettel, csábult szerelmes e m e n az semmit nem váltaztata ; 's " midőn Kalaszírisz ismét bfelépett , inkább elszántnak talált mint eddig min* dég > ha külőmben nem lehetne, mindent feláldozni. Ezen elhatározással tekintetemben 's h a n g o m b a n , elébe mellék. Atyám , mondám , m e g vagyok győződvejhogy e' szóborban és a' melly j ? indulatokat ez bennem támaszt, valami rend kívül váló vagyon. V a g y varázslat által tétetett valaki ez állapotba, vagy ha ez csak holt a n y a g , bizonyosan él e g g y ..személyi a* ki példánya volt ennek j j az észt és érzéket csaló tökéletes mívűek. Mind e' két esetben életem' szerencséje e' személytől f ü g g ; ő lesz utolsó pihentemig tárgya legforróbb szeret e t e m n e k , s hasztalan igyekezet v o l n a j ? tőlem a' lehetetlent kívánnod. É n csak NYOLCZADIK


KÖTET.

.

$

A' S Z A L A M A N D R Á N K

halálommal szűnhetek-meg őtet szeretn i , 's a' ki lelkemből elűzni igyekszik az ő birtokának ó h a j t á s á t , elébb szívemét Jepje-ki e' mellyből. Engedd , at y á m , h o g y életemnek mellyet te adt á l , szerencséjét is neked köszönhes-^ sem. B i z o n y o s v a g y o k e r á n t a j h o g y

És A'KÉPSZOBOR.

35

nézéssel/melly nekem több részvétet . mutatott mint keménységet, '$ intett hogy távozzak. Eljöttem t ő l e , tisztelettel, de olly f bánykódások közttjmellyeket neked raj- j ^ zolni nem igyekszem. A' várakozás elnyelte minden gondolataimatj's minden j j perez míg a' nap lement és ismét felj ö t t , engem eggy kifeszítendő csigázáshoz lassandan látszék kísrófolni akarni. Alig kezde szürkülni az é g , 's én * már az atyám' előszobájában állék; de m é g eggy aeonhosszaságu óráig kelle várakoznom. Számláltam érütéseimet, azon pont felé fordulván a' hol a' nap kilövellendi sugarait 's sorsomnak meghat árz ás a' óráját felhozandja. Végre feljőve a' n a p , az ajtó megnyílt, 's az atyámat a' tiszteletes Öreg előtt találtam 17 e g g y fordulatban (melly velem ollyfor, ' mát gyanítatottjminthá vele? titkos be-1 ? széllésben állott volna. Minthogy háttal álla felém 's nem látsza reám ügyel' ' n i , éltem a' pillantat' szerencséjével 's s a ' kedves leány' szobrához vonultam. 3*'

30

A' S Z A L A M A N D I U N E

Ez nyájasbban látszott reám tekinteni mint valaha, 's a' mint ajkamat kezéhez n y o m t a m , igen világosan érzém h o g y kezem az ötétől gy$ngédeden szorítatott - meg. E' pillantatban felém fordúla az at y á m . Úgy akarod, fiam, mondá nyu- t ( galmasan|'s eggy hangban] melly nekem . , jót látszék jövendölni; el kell válnánk. Az olly-csudálatos szerelemnek mint a' tiéd[ minden próbát ki kell állhatni, . vagy ^ csak varázslat és csalódás volna. J e r , Osmandyasz, öltsd-fel e' könt ö s t , V rejtsd e' lárva alá arczodat. Aki é n t fogsz kinézni bennek mint e g g y • szűkölködő v é n - e m b e r , 's így senki nem lel okot ólálkodni utánad , 's ha .bajban lészesz , mindenhol inkább a,kadsz szánakozóra. í/ne a' v á n d o r b o t , • ' s i t t e g g y erszény)mellyben annyi d r a c h - y * .ma v a g y o n j a ' mennyi napot fogsz vén- j dorságodban tölteni. M e n j , fiam, 's » szerelmednek Géniusza kísérje lépteidet B u j d o s s á l | mindaddiglan éjszakai-nyu- j ^ got f e l é j m í g a* Galluszok' földjére érsz, •<

ŰSA'KEPSZOBOR.

GY

's eljutván Armorikának határához, keressd-fel azt a' régi tornyot|mellynek már csak három foka áll fenn. Ott Ielended végét bujdosásodnak 's kívánságaidnak czélját. Midőn az Egypti ifjú e' szókat monjdá, amaz a' toronyban eggyszerre mély # eimerülésbe látszék sülyednij's Osman- ; j ,dyasz elhallgatott. De amaz feleszmélt elhallgatására, ismét felderült, 's kérte ő t e t j l j s g y folytatná szavait. /tA Felöltözém, 's Kalaszírisz tulajdon kezeivel köté képemre az álarczotjmelly | ^ olly mesterségesen vala készülve , 's képemre olly igen illettj hogy azt kíki tu- j y lajdon arczomnak veheté vala , kivált' hogy í g y senki sem kaphata nagy ked- , •etjélesen és .sokáig nézni szemeim köz- j . aé. Éátom hogy nyelveden kérdések lebegnek , f i a m , monda Kalaszírisz midőn így útamhoz készíte, de ne tudak o l j semmit , 's vessd vaktában alája magadat sorsodnak. 3Ve hagyd - el mag a d ' , 's úgy Géniuszod sem hagyand-el. Szívem jót jövendői. Szerencsét ú i £


G8

A'SZALAMABDRINE

ra, Osmandyasz. Meg fogjuk egymást látni. E' szókra sok szeretettel megöíele , ( homlokomra nyoma áldój csókját, 's pa- vy rancsolta hogy e' lépten kezdjem vándorságomat. . - , Eltele tíz hó miolta Memphiszt elhagyám. Hosszú bujdosásom* alkalmatlanságai eggy szernél többszer Öszve fogtak volna nyommasztani, vagy arra bír- . " tak^volnaj hogy visszaforduljak, .ha az &' remény indított vala el hogy koro• : a á t találandofc. De a'mit én kerestem, szívemnek becslése szerint, nem vásá- roltathaték-meg elég drágán. Tűréseimnek vjutaluiokat a' szeretett szobor' . karjai köztt kelle feltalálnom. A n n a k • ^ bírtam bíztató szavait e' részben | kinek j 7 szavait isteni szózat gyanánt szoktam vala tekinteni, ,'s bizonyos valék beteljesedések felől, noha módja *s eszközei jnegfoghatatlanok, homályosok voltak előttem. Ma reggel a d á m - k i utolsó drachmámat, 's a' torony mellyet ker t t é k , mindég elvoná szemeim elől ma-


É s A' K E P s z o b o r ,

39

gát. Midőn nem is álmodám , eggy , vész' segédjével kelle azt feltalálnom, és ebben eggy barátot kit nem reméltem. De ah, óhajtásaimnak határczél' ja • • • Talán közelebb van hozzád műit tnint v é l e d , í g y szakasztá félbe szavait , ^ a torony' j f j á . Legalább nagy okod f * •agyon ezt hinni [minekutána az egyéb Í ? környülmények tiszteletes ^ atyádnak jő, vendől éseivél olly pontbag ütődtek-ösz• ve. Adnák az egeltj hogy nekem n , volna több okftifl'az elcsüggedésre mint f n é k e d ! T e m a g a d , Oszmandyasz, nem .ellehetnél szerencsésebb a' tégedet-szererető képszobor' feléledt karjaiban mint én v o l t a m , volnék és mindég lehettem , v o l n a j h a h o g y tulajdon hibám miatt — j j ^ tnert mi^t nyernék velejha érette a' Végezéseket vádolnám ? — annak kipótol, hatatlan elvesztése által a' mi^t egyedül Jtk szeretek, a' legboldogtalanabb halandóvá lettem volna ! f ^ Azonban míg a' torony' j f j a ezt el- • „* fúladt hangzattal nyögte - k i , arczával


40

,

A* SZ AL A M A N D R Í NS

\

eggy v á n k o s r a e s e t t | m e l l y mellette a' ? falna,k támasztva áll v a l a , hogy elrejtse t k ö n y ű j i n e k ö z ö n é t | m e l l y e b n e k előtörő , « erejeket n e m tudta m e g g á t l a n i . Osm a n d y a s z a n n y i r a meeillettetett b a r á t - , /, j | | n a k szenvedései á l t a l j h o g y felettek fe-^*^ * l e d é a' magáéjit. Közelebb m é n e f e l é , m e g f o g t a c s ü g g ő k e z é t , ré&zvéve szorít o t t a - m e g , s ekként* álla J o ideig mellette m i n d e n szó nélkül. ' \a A ' szép | f j u n e m sokáig m a r a d a ér- ^ « k e t l e n a' m a g a ú j barátjának r é s z v é t e , ' e r á a t . Ú g y tetszeltj pirult szertelen l á g y s á g á é r t / 's öszve - szedé m a g á t h o g y s z e n v e d e l m é n valamivel t ö b b erőt v e h e s s s e n . V é g r e m i d ő n őtet O s m a n d y a s z n y u g t a b b n a k l á t t a , e k k é n t szólla h o z z á : A ' szorongatott szív ollykór e n y - ^ ' het t a l á l j ha barát' k e b e l é b e n öntheti - kí j ? f á j d a l m a i t . Ha ú g y h i s z e d j h o g y e' szer ' j rajtad k ö n n y í t h e t , f e d d - f e l okát b á a a * t ó d n a k m e l l y tőj emésztetni látlak. T a . Ián h o g y f e k v é s e d nem olly csüggesztő a' m i l l y e t é n n e k azt a' b á n a t és szenved é s által b ú s s á tett képzelet festi. T * .


ES A KEP SZOB 0 R.

41

Ján hogy a' barátság; csendesbb szemei lelhetnek va amelly nyílást a' hol azt magad nem lelhetsz. Halljad tehát történetemet, 's ítéldmeg m a g a d , vagyon e még mit remélnem. Megígértem neked^'s tartozom j 9 vele nyíltságodnak. Oszián még annak ^ • * , is | a' ki örökre elvesztette szívének j j "boldogságát, öröm az midőn eggy részvevő lénnyel eggy kori szerencséjét emlegetheti. -s A* természet nekem lágy szívet a/ d o t t / ' s eggy hajandoságot, inkább élniJ szép ideák' világában mint a' minden- ° napi emberek' tolongásai köztt, és az ő visszásán egymásba - ütköző szenvedelmeiknek tisztátalan gőzkörében. Nevelésem még táplálta hajlandóságomat , noha. énnekem fő • születés j u t o t t ; mert én igen magányos életbea nőttem-fel ; 's ennek is az lön fcözetkezésé, hogy be«/. / lépvén a' f é j f i j ^ s á g ' k o r á b a , szokatlan j f J H U idegenséget érzék magamban az emberek* asszonyaik 's leányaik erántj kiket J ? látni alkalmam v a l a ; annál különösbb


42

A SlALAMANDRINE

jelenség, mivel nejiezen talábatní halan» d ó t , kinek gyengédebbek volnának érzései mind az eránt a' mi szép , 's több elfoghatósága volna a' legtisztább, legfenntebb szeretethez mint nekem. , Történetből azon régi és ritka Rézá r a t o k ' Gyüêményében mellyel az,a-, , t y á m j p ő - Druídja e' tartománynak, ösz- ^ ve - szedett, néhány ollyate'n esett kez e m b e , mellyekből a' t i s z t a E l e m e k ' lakójit tanultam ] ismerni ; eggy . , Közlénynek nemét Emberek és ^zellemek között, kik engem , mihelytt velek 'ezen Írások által megismerkedem, egészen más kecsekkel vontanak magokhoz mint a' durvább agyagból gyúrt lakóji^ Armorikának. ítéld - meg Önn - magad j j ha az a' mit én az Elemi iVymphek' szép voltok és tökéijeteik felől vettem, alkal-^t^ mas vala e fogyasztani honnom* leányai eránt idegenségemet, 's volt e valami természetesbb, minekutána bizon y o s s á lettem hogy ezen felsőbb lényeknek barátságáig 's iegszorosbb szövetségéig eljuthatok, mint az az elhatározás

É s A' K Í P S í o B o n ,

43

somj mellynél tizennegyedik évem olta t * hű maradtamjhogy az emberek leányai- ; nak társaságáról általjában l e m o n d o k , 's a' Bölcsek' tanácsaik szoros követess ^ által érdemessé teszem, magamat] hogy ; i eggykor valamelly Szylphíde vagy Sza,. lamandríné áltál szerettessem. \ A z a n y á m , eggy nagyszépségü 's , t é n y ü a s s z o n y s á g , ' s e g g y e t l e n húgom, " V eggy fiatal l e á n y , valóságos mása az aliyátrinak, voltak egyedül kivéve ezen f o g a d á s o m b ó l ; amaz, mert elhitettem vala magammal hogy ő maga is eggyiJse ezen f e l s ő b b - n e m ű l é n y e k n e k , 's • erről nem hagyának kételkedni mind af . i o n tulajdonok] mellyekkeá ő minden^; más nők felett a* kiket, valaha láttam , ékeskedett, mind az a' n a g y tekintet]* mellyel eránta olly példátlan Bölcs mint az a t y á m , viseltéték. Minthogy neveltetésem j mellyet én eggy magányos jy Druídházban v e v é k , csak ritkán és röv i d ideig engedte - meg a' véle - létei* öc ö m é t , e' vélekedés annál inkább megerősödött e l m é m b e n ; 's minthogy én


44

A'

S Z A L A M A N D R I N E

• ^ ezen i p e n úgy tiszteletes miqjt igett $zép asszonyban megszoktam " vala látni a' Sylphídet, azon képzetek mellyek phan, tasiemban ezen Szellemszépségek felől támafitanak , annál több tisztaságot és életpt k a p t a k , 's annál erősebben ha, tottak szívemre, mint e' nélkül fogtak volna. A'miket történetejU tanító kony- /C^veimből a' nagy - városok' asszonyaik. ( „ nak romlottságok felől t u d t a m , a | en-.,£űV gémet még eltolji tőlök, 's annyira vivének bogy ez végre testi csömörré lön b e n n e m , , cs hogy elérvén tizenhét's ti, zennyolczadik évemet , lehetetlen volt az asszonyi r körökben léteit csak e g g y ^ . óra negyedig is tűrhetnem. i A ^ atyám phantasiemnak ezen fo. u - n á k s á g á t , a' mint nevezni szokta volt * alig sejtette - meg , 's azonnal kárhoztatni látszott azt, 's okokat horda-fel eloszlatására; a' húgom pedig* minden alkalmakkal tréfát űze érzéketlenségem* B ő i , 's nemének bosszújával kezde fenyegetni ; de nálam eggyikének ú g y nem vaja sikere mint a' másikának.


ÉS A' KEPSZ OBOH.

4J

ÍTgy hittem hogy az a t y á m csak kísért-; ,a' húgom p e d i g , Isit a z o m b a n szívesen - s z e r e t é k , igen csekély hatalommal bírt f e l e t t e m , m e r t ő öszve l é v é n szőve né; m e l l y földszülte l e á n y o k k a l , elvesztette minden pisait szorosbb bízodalmom* M i n t e g y nyolcz v a g y kilencz .hete , ',,most'|hogy eggyikén azon m a g á n y o s sé- , 7 t á l á s a i m n a k j m e l l y e k e t néha e' t á j o n | j tenni szoktam volt , e g g y szokatlan # s z é p s é g ű g a l a m b | m e l l y közel hozzám • a'cs.alitban felröppenő, m a g a ú t á n men' ni k i s z t e t e t t , olly szelídnek látszván 's olly k ö n n y ű 's rövid szökdelleteket tév é n , *s előttem g y a k o r t a olly közel száll- f # ván - alájhogy reményem lehete|megfog- ! , »hatni. U g y t e t s z e t t , játékot csinált ma- ' ' gának a b b ó f [ h o g y e n g e i ű két v a g y há- j 4 romezer l é p é s n y i k ö r b e n ide 's tova csal o g a t h a t , m é g v é g r e , leszállván az e s t , 1 előlem e g g y s z e r r e eltűnt. Olly vadon r e n g e t e g b e n lelém mag a m a t , h o g y , á m b á r az n e m vala távol . / az a t y á m n a k Druídvárát|»I, n e m emlé- j 0

40


kezein hogy valaha illy mélyen jutót* tam volna 4 be ez erdőségbe. Már setétebb vala j mint hogy azt lehetett volna j remélnem hogy belőle ki fogok érhetni; 's é' helyett egyedül az vala óhajtásom | j hogy valamelly kalibát vagy barlangot találhassak, mellyben az é j t , melly a' legrövidebb szokott lenni m o s t , tölthes- ^ s e m j m i d ő n magamat e' torony' kapuja j j előtt lelem. Úgy hittem, a' közbülső ' emeleten világot l á t o k ; és ámbár az a' puszta csend melly benne és körülte u'ralkodott, lelkemben bllykor szökevény f borzadást támaszta , vágy ék t u d n i j m i az a\ mit itten lelni f o g o k , 's engedtem vágyásomnak. Beléptem a' kapun. A" grádics' nyilasa felett függő lámpa mu• tatá » útat. Elindúlék rajta , 's a' pa- ^ lotába értemjmellyet eggy hajnalló fény-,j; tői találtam felvjlágítva, de nem láttam, a* fény honnan ered. Valóban arra nem is vala időm, mert eggy fiatal Asszonys á g j ki e* nyugvón szunnyadozék, min- • 7 gyárt a* hogy felléptem v a l a , elfogá tekinteteimet. Őtet szintén lábaiig eggy


á s A'KÉPSZOBOR.

47

* jángszínü selyém lepel fedte - b é . Az * görög szabás szerint vala redőlve, 's f keble alattj mellynek szépségét a* hajairól lefüggő bíborszínű fátyol f e d t e - b e , , f g g y csillogó övvel volt testéhez szorít- j O va. ' , 0 Eggyike az £lőpalotában űlő bebur- j ^ , költ személyeknek e' szókra ezt mondá a' másikának: Fenn ideje hogy útinkhoz lássunk. *S ezzel felkölt, 's elővonván posztózatja alól eggy kisded palaczk o t , felsullanta a' torony' felsőbb emeletébe; de hamar visszatért, 's társával olly meg nem sejtve ment - el í a' mint j j jöttenek Volt. E g g y Görög azt fogta volna hinni, , mondá a' torony' j f j a j h o g y Aurórának j g j j éjjeli szobájába j u t o t t : énbennem a' mit láték 's érezek, nem hagya más gondolatot felkelni | mint hogy előttem azon Nympheknek eggyike v a g y o n , kiknek ideájok elégséges volt jelölni mind azon Í j behatásokat! mellyeket reám a* földszülte ^ szépségek tehettek volna. Azon ki nem 1 beszélhető , érezésekj mellyeket szívem- j 7

;ceni Egyetem Egyetemi

48

A' SÍ A L A M A N D R Í N E

ben a' szép Ismeretlened meglátása tá- J ^ roásztott, e gondolatomat a' bizonyos, ságig emelte. Az eggy édes zavarja volt . az egészen ú j , a' soha nem-ismert érezéseknek, eggy villámsebessegii felvál•» togatásai a' hévnek 's f a g y n a k , a' meg" iborzadásnák és Iegtetősbb örvendésnek mellyre az emberi természel k é p e t , a* - » nye^ szót nem talál. Azt tehát előtted , | fa* barátom-Osmandyasz, leírni haszontalan volná. 'S eggyszersmind szükségtelen, ugy• monda .Osmandyasz, mert a' mit te ér, zél ekkor, nem lehet sem szertelenebb sem tisztább és erősebb annál| a' mit én • * az én szobrom* első meglátakor érez.* tem. . A* torony' fff a épen valamit ajkara J J , mondani^ríiáőn eggy hirtelen eszmélet \ * ajkait zárva tartá. — Igázod v a g y o n , • u g y m ó n d eggy rövid pauze u t á n ; az . efféle tapasztalások nem szentednek sem * V leírást sem hasonlítást. A ' ki őket le- f Írni a k a r j a , arra kényszeríti hallgatóját j j K h o g y vagy semmit ne g o n d o l j o n , v a g y . ' hogy


É s A KIPSZOBOR.

49

p h o g y azt v e g y e annak a' mit a* tfpásiha tapasztalt, mértékéül és képéül a' mit az illy n e m b e n ő éreze. Neked nerh csak az é n h e l y e m b e n , néked önn» m a g a m n a k kellene lenned^ h o g y azon 11 leírhatatlan szenvedelmet megértsd^mel- j j l y e t ez a' m e n n y e i S z é p j m é g aluvá is^ j y ' s arczán áHtíl,égészen eílfedve., b e n n e m tudott'gyulasztani. , , t O s m a n d y a s z , a' ki; mindét* csábú* lása mellett e g g y s z o b o r é r t , philozo•phabb valatimint róla feltenni, lehetuej, c s e n d e s javalatot m o s o l y g a . a' t o r o n y ' f | f j á n a k ; ez pedig ekként f o l y t a t á félbe- ^ szakasztott beszédét; ; • _ 1' , . > V a n n a k é r e z é s e k j meliyek oÜy tisz^j^ ták 's eggyszemefc]'s a' lelket úg@r eltol- j y C | tik^hogy e h i h j á k a t időitek 'minden meg^fogását. A z a'mellybé'a® ehjr^rn széílye!, - . f o l y t , midőn inkább, neki - báto^,-1 WWW j | í o d v á u | j a s s ü léptekkel 's tartóztatott pihe- jt*J? géssel az alvó Isiennéhez közélítettém| J# j ? g y ö r í y ö r r e l e l t ö l ^ é k i n t e t e k k e l rrtozdufíia*6 V tatlan állék előtte, k é t s é g e n kivül iilyert n e m ű lehetett; mert m e g némi rriöndhaNroLCZADIK KÖTET.

4

50

A , S Z A L A M A N Dlií N E

tom]íjta e g g y óráig maradtam e vagy kettőig vagy még tovább, ezen elragadt tatásban;, de midőn a' mennyei jelenés eltűnt, a l z n e k e m csak eggy pillantat' | nak látszéííJj • -• Szegény barátom I,-mondá Osmanjj.yasz. A z tehát csak álom vala? , Csalatkozol, Kedves, feleíe a' másik. De ő felébrede, felemelkedék nyugovóé ján , jTwtóiiiy. pillantatoHig álmélkodva •nézett engem* 's eggy bizonyos intést tévén bíd jávai", tnelly seb'eabb: vala minf » f hogy vií»g®s^n< látbatlami's elérhettem V 4 volna , elfoszüo# ^kémeiÁ előtt. Itt áU t l é k , körülfogva a' legsűrűbb setéttői, 's • ijedtemben JÖszve'fogtam>oloa r o g y n i , . « ' ha]épen midőn elvesztem eszméletemet, J ? ' ' látatlan kascok által nem tartattam voW$ feli' Midőn ismét magambog tértem $ J ópetl azoa nyugvón leltem níágamat] *' j ? "mellyen szendergő Dámát láttám volt; fc'j virradni ketdő nap bágyadt fényt lö*. ^ velle által ' V festett karikákon ; álmél. kodva tekiatjék - körül*,''s reá ismertem a' helyre; de magának n(éki nem ma-


&SA'KÉPSZOBOR.

JÍ

t.^rafía egyéb nyc^raa| mint a' kép mel- • f Jyet lelkemben találtam, és az ai egészen ú j élet mellyel belém lehelle. Elhagyám a' t o r n y o t , 's visszament tem az atyám' házához, hol' kinnmaradásom mindent gondokba hozott. Elbeszélltem miként történt elkésődésem * és hogy tévelygéseim után sokára véletl e n ü l eggy toronyra akadék az erdőben, r » t h d l áz éjet legalább nem olly alkalmat- f , t ö l t | m | mint az ég alatt fogtam j £ t latiúl Volna. De a' mi engem ott ére , [arról hállgaték. Senki sem tüda a' torony fe,101 , de arczomon minderiék valamelly f t elváltozást afcarának lelni '& tartalékja, ife által hogy engem valami baj érhetett* * < Sok alkalmatlanságomra voltak. Kivájfm magamat kezeik közzül a* , hogyati leheté < V a' napot csuda törté: rietemeri taí-tott élmelkédesfeim köztt töl, téria - el. Az áz' ő hitelék] hogy az el- ^ tnúlt éjjel néra fogtam magamat kinyug-' hatni, ürügyet ada n é k e m , hamarabb tnenni ágyba mint szoktam volt. Mód' f ját találtam éllopóskodni'^'s siettem ae j ? 4*


A

SZ A L A M AN DH I X E

. erdő f e l é , 's kerest,emja' m e n n y i r e az ^ alkony é n g e d t e j a z útat melly tegnap a' | ? toronyhoz vezérle; de nevekedvén a'hom á l y , nehezen boldogulhattam volna szándékombán , ha két háromszáz lépésnyire magam előtt e g g y fényt nem láttam volna m e g , mellyel eltökélém h o g y követni f o g o k . A z szüntelen^ lebegett előttem , 's valamelly sokkal k u r t á b b ú^ t ton olly,közel vive t o r / n y o m h o z , hogy ^ : ^ S l ! azt %nnák i n ká b b nem lehetefeltéveszten e m j mivel azonban a' hold felkele , 's | j atz erdőa-ekêggyik nyilásán igen tiszta világot .v/etett -.eggy. részére az omladé-^ h ó k n a k | melly ék közzül-a torony fel- ^ ^ nyúlt. > . KépzslíHmit éreztem j midőn b(ipz > ^ harraines lépésnyi távolságra^ valamelly f j eldőlt oszlopnak e g g y darabján ugyan- ' azt az A s s z o n y s á g o t látám ü l n i j k i t t e g - ' j % ' nap éjjel a,' n y u g v ó n találtart? vala. Öltözete u g y a n , az voltjazonfelül hogy h á - j ; t r a - v e t e t t f á t y o l a , ámbár még messzebb , voltam mint hogy eléggé kiismerhette,m S volna arczvonásait, velem a legszebb


KSA

KÜPSZOBOIT.

. t főt hagyá Játni] mellyet valaha hiszem , ' l * hogy iattam. Bal karjára könyökölve ü i t , 's a holdnak meresztette szemeit ^ .mintha abban kedvesének képét keres* ' te volna. Elientállhatatlan kecseij mel- « lyeket neki e' könyöklés ada, szárnyailó sietéssel fogtak volna vetni lábaihoz, ha u g y a n - a z o n időben alakjának felséges volta és az a' meggondolás hogy *, <mi ő , vissza nem rettentettj és e n g e m j ; -r"»,tQÍe tiszteletes távolságban nem tartott Mihelytt engem közelíteni látott , elfedé magát a' bíborszín fátyollal, 's felkele hogy eJőrnbe jöjjön. Te itt va, «lakit keressz, Klódion ? kérdé eggy szó- f ^ * f zattalj melly lelkem' mélyében vissza- ^ .zengett. Rit kereshetnék mást mint té..*V gedet ? félétek-neki. Ez csapodárkodás , e vagy szívnek érezése ? kérde mosolyg,-va. E g g y tekintet| mellyet szívembe . 7 ? vethetnél, így válaszqlék n e k i , legjobban felelhetne szavadra , mert a' tegnapi est olta melly nekem a' te látásod' szerencséjét a d á , képed minden más

A'SzALAMANDKINE behatások' nyomait eloltotta abban. JEz t , 8ok , u g y m o n d j e g g y ismeretségre' melly ^ legalább részedről még igen is hijános; mert a' mi engem illet, kénytelen va- # , gyök"neked vallásttennijhogy a' történet kedvezőbb vala erántam mint erántad; én téged rég olta ismérlek ; és ha magadat az én szemeimmel láthatnád , ú g y fel fognád leim feleletemet ezen állata. somban a' magadéra. / t Lábaihoz omljfm , 's nekem n y u j - j ^ t tott gyönyörű kezét az öröm' és szerel e m ' egét* szédelgésével csókolám-öszye. Mit mondottam neki boldog őrűl é s e m b e n , azt magam sem tudom ; de ő jónak leié cgak hamar jrisszahozni ma- f gamhoz. Parancsolta J ko

,

ÉS

A' K É P SZOBOH,

ösvényein járánk fel és alá sok ideig , , 's rajtok majd tágas 's virágszélek kel kö• % rülfogott hantpiaczokhoz , majd e g g y halkal-kellő keskeny úton magas fákkal és surjánnyal benőtt szirtfalakhoz jutánk , hol magunkat véletlenül bezár, va leltük ; majd kiss völgyek fogtanak^ f e l , hol -a zuhogó csermelyek elszórt -1 fák ég bokrok' gröuppjai koztt csapon- f gottak^'s végre egjsíy tóban gyűltek - ősz-j* -; 4 ve, melly a' kertoek eggy félsziget j képét adá. 'S a* g y ö n y ö r ű hely a' maga minden lépten változó szépségeivel , a' hold' m | g i a i világosrtásában , a' legvidá" m a b b legtisztább légnél, 's karján Ist e n n é m n e k , olly különös behatást teve érzékeimre, hogy magamat valamelly _ tünc^értájra álíal^zállítva hivem; e g g y ] • t j g o n d o l a t , melly,ezen állapotban annál » termeszetesbb vala , mivel meg nem ma: , gyarázhatáröÍ mint lehetett ez] szom, szédjában a j átyám' l a k j á n a k , előttem ckkoriglan ismeretlen, , , Szép Ismeretlenem azonban m | g e' J l varázskertben hol járánk hol eggy moh-

jő

A'szALAMANDRÍ&K

padon eggy kies erdőben ülést fogánk , ezer meg' ezer dolgokkal 's olly mód- t dal nmlattata engemetjmelly nékem lel- ^ 1 kének szépsége 's ismereteinek kiterjedtsége felől a' legfentebb ideát adá , 's ,#Hy nyíltsággal 's biztossággal, mintha ^ egymást örökké ismertük volna. V é g r e eggy hídonj^W*, melly által vala lökve j t y az eren, vissza menénk az e r d ő b e ^ , 's öy «;,én magamat eggyszerre a' torony' om^ ladék'ai mellett l e l é m j h o l elébb ő t e t j j 'megláttam vala. A' hajnal immár fel kezde. tűnni. El kell válnunk , monda V jgzép Ismeretlen; de ha neked* kedves talál lenni a ' ' v e l e m - l é t e i , rajtad álland -valamikor kedved tartandja, engem ug y a n - a z o n órában &'mellyben ma jövél , Öszve velem , a" toronyban lelni- S ezzel J eggy más oldalon] eggy az erdőn keresztül-vágott út' nyilás.ához vezetett] , . melly } behány görbüléseken által] ke- j j p vesbb idő alatt mint eggy n e g y e d , lakomba vissza hoza. Jó dara^big eggyütL • jőve velem , 's úgy tűjíne- el megsejtetle-


ÉSAKEPSZOBOH.

riül, hogy néhány lépésnyire haladtam^míg észre lehete vennemjhogy magam- ^ ban hagyott. IN'em szükség mondanom, kedves Osmandyasz, ha azon felszabadításnak]^ mellyel tőle n y e r é k , vettem e hasznát. Szerencsémre, úgy tetszett, sem atyám , sem senki'más a''háznál nem ügyel dolgaimra. Majd kisétálást , majd vadászatot , majd látogatásokat hordoítamfel szépítésekül éjjeli kimaradásaimnak | J $ * 's mindenek meg valának nyugtatva j a' j j nélkül hogy azok eránt kérdéseket tennének , v á g y j hogy* most a' nappalok | A f a t 1 « 4 első felét elalszom, az éjeket pedig máshol töltöm, csudálkozgattak volna. Ekként én néhány hetekig istenéjeket éltem Ismeretlenemnek titkos tárQ saságában. Szabad vala mind elmondanom a' mit értté érezek, 's viszont ő is> * megengedé hogy olvassak az ő szívé«j»'ben. * 'S ámbár tiszteletem és maga*viselete kívánságaimat olly szoros korlátban tartották| hogy a' felett a' mit ne- j « kem ő engede, meg nem fogott volna


58

A'

8 ZA L A MANDIIÍNE

pirulhatni: mindazáltal annyi becset tuda tenni a' legapróbb szabadságokra i s , 's olly kimeríthetetlen vala mulattatásaib a n , elmésségeiben 's kedveiben, hogy • teljes okom volt a' legboldogabb halandónak tartani magamat. Boldog eggyüttléteinknek ezen órá* ^ jiban megvallá nekem] hogy azon első t ? pillantat olta mellyben meglátott, elvégezte] hogy engem szívének 's személyé-y nek birtokába teszen, hahogy e' sze- ^ rencsére(charakteremnek bővebb kitanít* lása u t á n | érdemesnek találand. Nem J j t csinála titkot belőle[ hogy. idegenségem j j & föld' leányai és hajlandóságom az Ele* mi Szépek eránt engemet őnála nem kevéssé ajánlottak. Azonban tántoríthatatlan maradott mind addig nem tu-s . datni velem nevét 's mivoltát, míg ele- i & gendő okai IeendenekJszerelmem' állha- Jy tatossága 's valósága felől jobb vélekedést venni] mint a' mellyet a' f é k l a p J f f , szeretete közönségesen érdemel. _ Minthogy én őtet valóban szerett e m , könnyű vala kitenaein magamak


"fis A K.EPSZGBOK.

£2

minden próbának mellyre vonszani kí- f vánand; de olly nagy vala tiszteletem^ <» és az a' rettegés hogy tüzes kívánságaim az illy lényü Szépnek felette gyengéd 'érzékenységét megbánthatnák, hogy so- . • ha nem merészlettem próbaidőmnek j 7 melly nekem szint olly szükségtelennek tetszett mint alkalmatlan és kedvetlen » ' vala, megrövidítését kérni. Még a'gyíi5 lölt fátyol is melly előttem arczának fe- , . lénél többjét fedte - e l , igen nagy tartózkodásokkal említetett. Mert, minthogy ^ azon próbák erántjmellyek alá szerelme-j y met vetni készült, nem magyarázta-ki magát világosan , ki felelhetett róla, ha nem az vala e azon kísértésj mellyen j7 látni akarhatá , mennyire fognám a% & kisded szeszei 's makacskodásai eránt terjeszthetni kedvezéseimet. Mintegy négy vagy öt.hetek fogytak vala e l | miolta szerelmem a' szép Jy Ismeretlenhez, noha csaknem egyedül . lelki eledellel táplálva, naponként nevekedett, 's végire a' Iegtüzesbb szerelem' egész erejét vette ; midőm e g g y k o r , e-


S Z ALAMANDRINE gészen szokása ellen, sem az omladé- kokj sem az eggyik vagy a' másik ernyőben vagy valamellyik Tempelében a' f Varázskertnek, hanem a' toronyban]u- j g y a n - a z o n nyugvón l e l e m , hol legelső- ^ - ben látám vala. É g g y lassú e s ő j m e l l y ^ j az estve permetezek, azt rettegteté vele, , a' mint m o n d á , hogy a'híves és nedves jf ártásomra lehetne, 's úgy látszott j j i hogy ő itt olly keveset tárta szenvedelmemtőljmint azon helyeken a'hol eddig j , minden éjjel néhány órákat tölténk egc gyütt. Tisztelő magam - viselete igazlá bizodalmát; azonban beszélgetésünk ész» re - vétlenül g y e n g é d e b b lön mint gddig lenni szokott vala. O maga valóban gyengédebbnek tetszett; hangja mellyel szollott, a' szerelem' zengése v o l t , 's .szemeinek szép tüze általvilláncilgata %zon kettős fátyolonj melly homlokáról j j mellyére ^láfüggött. Elragadtatva szóllék szerelmem' örörneiről['s azon reméül? nyékről mellyekre maga ő szabadíta-fel, S s most először merészlettem neki &' legt

•is A' KÉPSZOBOR.

61

szerelmesbb kifejezésekben eggy beket- 1 lenséget mutatnij mellytől nem l á t s z é k ^ megbántottnak. Csak , még hét napot! monda. Hét szazadok ! kiálték , lerogy\án lábainak elébe. p . >••* : Vqgre megengedé kérlelni magát) ,, hogy a' hetet háromra szájítja. Ajándék . U kozzd még e' hárpn; n#pot rettegésem* n e k , hógy eggy állhatatlant t a l á l d bol-J ^ , d u g í t a n i , monda kérlél&< hanggal; 'S -te 'magad is fordítsd éz időt szíred' vizsgálatára, ha képes vagy e olly tiszta, olly h í v ' s olly állandó szerelemre]a' millye-j j tént kedveseiktől fajom'JÉisjseá kívánnak. l e ú w J i l l u Ne higyd hogy e'vizsgálat felesleges , ' s * szaimot tê tarts szívem' ellágyúlására >ha ' valaha^-erántanv hüsfegtelen lenni: találnál. A? •ugyan ^nwip'/fojgíria nekend ke-^ gyetlen, bosszút enge.dnijde soha meg- % látni ném fognál.. Én egyedül éretted élek.; elje-nben ftót kívánomjhogy szíved 4 7 egészen enyém- légyfen 's egyedül en y ém légyen. Ha birtokomat érdemesnek nézed illy áldozatraj's erősnek véled j ^ magadakjluáíiani > mind azon próbákat

6i

A' S l A L A M A N D H I N E

mellyekre biteszlek jer ide a' harmadik éjjel , 's cseréljük-fel Őrök hűségünk' eskeit5 ma pedig hagyj -el* Klodion! Ne kívánd ezt, imádott asszonya , szívemnek ! Kiáltékv általfogván a* legforróbb szeretet* lángozásában térdeit; engedd hogy itt lábaidnál . . . E' pillantatbán elhak-a' b á j o s haj- ^ nalfényjmelly eddig éltöltve tartá a' s z o - S hát s 's szurok-föketeségíi setétté változott, j 's az ismeretlen Szép kistihana szeftieim • közzül. Hajába kiáltozám, lenne ismét }átts.\ hatóvá^ hijábA-^épögáttam korul a' szoba' falait ij ^ékünt,?s ké'öytelen vaíek azon reménnyel enyhíteni báKarömatj hogy har- 7 mad nap múlva a' legteljesebb, leggazda-' gaibb pótolékot kapom * meg most szen* vedett kínzásaiérti A ffia. és holnap- után váló " k ö z - 4 szörnyű héâg vala élfetterribfeh. tísak f úgy existáltam mint valámelly órajfíVelly j j . negyedet, minutumot 'ssecúndákat szátíi- 4 Iái. Az örök számolás alatt végre élét; kezékja' régen óhajtott e s t , s ttiost Kd(


É S A ' K. J£ P S Z O B O R.

63

rábhan sietterh az erdő félé mint szók* taai volt. De történt légyen az a' m i i t akart, reá neúa tudtam akadni az ú t r a j j meilyet nekem a' szép Ismerétlen mi,* tátott. Végre eltévedtem az erdőben ismeretlen ösvényéken vesztettem-el mag a m a t , megfordultam hogy ú j útakra á•! k a d j a k j a ' nélkül hogy a' tornyot, l e g - [ j í»ékétlenfebb óhajtásaim' határéíélját, éghettem volna. Végre eggy fényt Játék - rSegfVfe^ j ; i» léje tartottam , azt remélvén, erősen hí**" vén {hogy a^z engem elvezet a' való útra» ' JVlinékűtána sokáig mintegy labyrinthbenkéréngeni hagy dfty éggyszer a' mennyire ki lehetett ismernem a' setétbén, , eggy pompás palota' pbrtálja előtt látárti magBtía3t. ' ,t . E g g y jólöltözött cseléd , égŐ fáklyával k é z é b é n , e l ő j ő v e , elnézelleit, 's tisztélettel ezt feéráé : Nemzetes Úr , k te neved ftem-Klodion e ? Én nem "az *1 vagyok a' tinék szo&a&a megtagadni nev é t , még midőn a' kérdést rendesriék találom, i s ; de alig feleltem igennel * 's


<54

A ' s z A L A MANDIil NE

a'cseMd megfordult, 's a' legelevenebb öröm' sikoltásaival repült a' palotába. Kevés pillantatok alatt megnyiltanak a' kapu' hét szárnyai. Hat igen szép öltözetű Szüzek » ' kiknek hat rabszolga "ugyan-annyi viászszövétnekkel világit ó t t , kijövének^ idrvezlék megérkezése. njet , *s tisztelettel nyúltak kéjeimhez! * ' hogy a' palotába vigyenek. Rérteiri, tartanának kimentve, 's elbeszéllértr hölgy • megtévedtem, hogy épen nem ott vágyok a'hoI várattatom|'s hogy eggy piliantiatom ^ » t sincs a' mit veszthetek; B o | s ',ss - i y e g , f £ Nemzetes Ú r , mondá, áz eggyib Szűz , ' nekünk kibeszélhetetlen örörn-ünkre néf e n ott vagy a' hol m á r rég oltá fájdalommal várattatoh r A z lehetetlen, mífdám; játéktobati űzitek belőlem^'s nincs időm itt Aulát- ( 4 ni. E' , szókkal sietve abarék kifejtőWni kezeikből; de a' rabszóigák fákiyájikkal elzárták előttem az utat y »' léáríyöft f >ídre buktanak körüljjem , 's a legidősbb t ^ közöttök kényszeríte annak életére a' kit szívem szeret, hogy otet csak eggy per-


I S A' K É P S Z O B O R .

6J

czig hallgatnám - ki. A' mit mi tetőled k é r ü n k , nagylelkű Lovancz, úgymond, azt egyedül te adhatod 's telieted ; nem fog tovább késlelni eggy negyednél, s f olly dológ|mellyet ennyi szerencsétlen t j téréseinek eggy férjfi sem tagadhat-meg, ha születése' 's kara' tekintetét becsülni tudja. Teljesítsd a' miért mindnyájan esdeklünk, 's itt-múlatásodat senki nem f o g j a tovább tartóztatni m e r é s z e ni j mint )y az magadnak tetszend. Az öt Szűz eggyesítette kérését az elsőével, 's sírva kívánták hogy magamat megkérettni en- f gedn^m\'s minthogy nem Iátám lehetőnek f hogy il!y környülmények köztt megtagad-' ' jam kérelmeket, 's a' vonogatózás múlatásomat még hosszabbá tette volna, eltökélem követni őtet. De olly kedvetlenül tettem azt| hogy nem léhete visszássá-j* gomat eltitkolnom, s mentünk a' palota' belsője felé. A ' leányok engem eggy erős világosítást! Galerien 's külömbféle szobá- • kon keresztül vezettek , mellyek közzül áz utolsó eggy gyenge lámpától véve viNYOLCZADIIÍ KÖTET.


J

C6


Iágot. Ennek közepében eggy nagy ajlé vitt eggy másikba , 's az ajtónál két oldal felől u g y a n - a n n y i irtózatos Óriások álltak igen nagy buzgányokkal, 's , őrzéfe a' béménetelt. Megállottam, 's a' Vezető leányra pillanték , mert én fegyvertelen' voltam: de e' pillantatban eggy tüzet-lihegő sárkány , eggy villogó karddal szájában, ereszkedék-te boltozatról. A leány k é r t , venném ál tal ezen nekem rendelt kardot, 's követ ném Őtet. Meglőn a' mit kivánt; a' sárkány eltűnt, 's a' mint felcsapván fejem felett a' kardot, az ajtó felé közelíték, a két Óriás földre rogyott. E g g y fekete - posztóval kivert nagy palotába értem, 's ennek közepében eggy magos és igen sok szurokserpenyők által világított kuppolyból bágyadt fényözön ömlött a l á , melly a'falak' ijesztő homályát még inkább hagyta látni. A' kuppoly alatt eggy háromlépcsőjü esztárdon eggy fekete-bársonnyal kivert tágas koporsó álla. Hat Szerecsen, aranysüövetü kerek kötényekkel ágyékaik kő-


É s A' K É P S Z O BOR;

6?

j r ü l , tuzszín tollforgókkal f e j e k é n ; 's „ , meztelen pallosokkal markokban", vet-, p t é k - k ö r ü l fenyegetőző állások'kal a' ko-* p ö r s ó t . De alig viüoga kezemben a' esud a k a r d , öszvfe- d ő i e n g e z é n e k 's éltünték; Rét leány]a' ki velem eddig j ö v e , , } felhága az esztárd' l é p c s ő j i n , 's leemelte a 1 k o p o r s ó f e d e l e t . A z a' ki e^ddig titte a' SzÖt* inte hogy közelítenék. Felléptem 's azon to mpa f é n y n é l j j l , m e l l y a' k u p p o ^ b ó l a' koporsóra alá- íAS . szállott, e g g y csuda s z é p s é g ű A s s z o n y - # Ságot láték - m e g , kinek bal melly é b e n e g g y nyíl félnyéleiglen vala beszúrva; Irtózattal v o n u l t a m félre e' látástól, f *s a' l e á n y í g y szóllaf ímhol az a* s z á n a - j • , k o z á s t - é r d e m l ő t á r g y | melly'ttek felszaí- f f , badításását a' Végzetek tenéked tarták, fel; Ez a' m i A s s z o n y u n k szerencsét- f len v a l a f e g g y n a g y h a t a l m ú Géniusztjakaratja ellen j a ' lbgtüzesbb 's a' legmaka- p , csabb Szerelemre gyúlasztani; A ' Szép* _ utálata épen olly n a g y valá a' Géniusz éránt mint a' Szép éi-ánt e n n e k dühödött heve* m e r t ő a' l e g c s ú n y a b b ^ a' legiri *

68

A' S Z A L A M A N D R I N Ü

, tóztatóbb , mint az Asszony a' legszebb. ^ Minekutána az ocsmány ^ lény a' sze- , rencsétle^ gyűlöletes esdekléseivel soka- f l' ig elgyötrettejés soha egyéb feleletet tő- " « , le .a' legmeghatárzottabb megvetésnél ? nem nyerhete , heves szerelme a' legheTesbb haraggá változott-el. E* koporsóba vonszá ő t e t , 's önn kezeivel döfte e* nyilat. E g g y évnél régebt saívébe bi; , ben olta előjő minden reggel, 's a' nyi' X lat kivonja mellyébői.-' A' seb" legottan béheged|'s Asszonyunk ismét életbe jön,. "de akkor elkezdődnek szenvedései, mert a' kegyetlen ismét egész nap gyötri ú, tált panaszaival. De minthogy ez tán• t toríthatatlanul a' maga ellenkezései mel* f *, lett m a r a d j a' rút Géniusz minden estve 4f7 újra szívébe döfi nyilát, befekteti a' kov , porsóba, 's e l m e g y e n . bizonyos lévénjj ' / ho^y . azon rendelések melJeít'JmelJyefcet j - őrzése végett teve , reggel fel talál and ja. Mert a' két Óriáson 's hat Szerecsenen kivül^kik a'-palota és koporsó körül fel - í j vigyáznak^ eggy Taliszmant állíta a'kap u felibe , ki ezt látatlanná teszi min-


ÉS A' KEP SZOB OH.

(%»

, den előtt, és mintha még mind ezek sem volnának elegendők, a' neki-cselédkedő Lelkekkel az egész lakot mindennap más meg más helyre téteti-által. És még is minden szemessége sem gátolhatjajhogy egyedül tőled f ü g g h e t , Nemes Lovancz, parancsolónkat e' rettenetes Ínségből kiszabadítani. E g g y nevezetes Orakel^mellyet ezen dolog eránt megtudakoltam , azt adá feleletül, hogy Asszonyom' megszabadítását senki egyéb nem viheti végbezjmint eggy Kló- j 1 dion nevű Galliai LovagJ ki itt a' maga idejében megjelenend, 's eggy még nag y o b b hatalom' védje alatt kínzónknak varázslatát eloszlatandja. Hosszú várakozásunk után végre Szerencsük vagyon tégedet nálunk láthatni semmit nem k é t l j ü k j h o g y te vagy a' meg- j ? ígért szabadító. Maga az|hogy te vagy J ? az az eggy a' ki előtt látható lőn e' pa- ' lota , valamint az is]hogy a4 csudaerejü kard a' sárkány által teneked nyújtatott, és hogy előtted az Óriások 's Szerecsenek Öszve -hullottanak , azt hagyják hin-

fP

A SZ AL AMANDRINE

jiünkjhogy a' mit váránk, beteljesedik, ^ 1 Hajtsd végre a? mit általad akar megtétetni aVVégezet, jóltévő Lovancz. Nincs s hatalom] melly e' nyilat kivonhassa a' , * mi kínzónkon és rajtad kívül. Tedd* - meg a' próbát. Ha szerencsés'leendesz , tígy az útált Szellem minden hatalmát elveszté a' szép Pasidóra felett, 's nagy• lel hűségednek határtalan hálája lészen Azt felelém a' Szűznek] hogy ha érdememjmellyet [Asszonyának megszaba- • • dítása által talán szerzeni f o g o k , tízszerte n a g y o b b voína i s , én egyéb jutalmat Mm nem kérek sem nem várok]mint.f hogy eggy perczig se tartóztattassam e í h a g j y ^ e ' lakot. A ' leány , a nélkül 4 hogy Orvaimra felelt v o l n a , Jiért, fon. - t o l n á m - m e g , hogy parancsolója, vala• * mig mellyében lészen a' n y í l , mindég annak hatalmában á l l j a ' ki őtet mose ( i 's hogy ez minden pillantatban # bírja, visszatérhet, 's í g y , hanemha dolgom, hoz látok , a'gyötröttet elkaphatja elő? lem 's a' l#I%ot más helyre teheti - ál%al,

ÉS A ' K É P S Z O B O K .

fL

hol véghetetlenül nehezebb leend a' Végezetektől nékem rendelt munkát meg-

Közelebb vonultam tehát az ifjú Szép felé, kinek kelleme! olly szem-, fényvesztőknek látszának előttem! hogy j azokat nem igen merészlém megtekinteni. Borzadva nyúltam a* nyil' száráéhoz, 's azután hogy azt nem minden nehézség nélkül k i v o n t a m , eggyszerre elalvék a' f é n y j melly a'palota' k ö z e p é t j ; eddig világította. Mennykőroppanás reszketteté - meg az épületet, 's néhány pillantatokig eggy sűrű kénszagu gőzbe borulva állék. De midőn az eltűne, melly nagy vala rémülésem|hogy eggy j f temérdek sokaságú kristály - gyertyakoronáktól ragyogó palotában lej^m ma.. , gamat, 's a koporsótjeggy királyi sadMré láttam változva, mellyen ő hosszú jtí? ájulásából végre eszmélethez tért személy' állásában ült. Arczát eggyik szok galeánya'keblén nyugtatá, azalatt m í g ? , , a ' t ö b b i e k körülije térdre hullottanak^'s . * víg felsikoltozások alatt jelengették meg-


A5 S z A L A M A N D R I N E Szabadulásán támadott öryendéseiket. Felkele székéről hogy magát félre vonj a , 's két udvarlójának karjaira támaszkodva m e n v é n - e l mellettem, hálájának .olly érzékeny pillantását veté reám melly lelkemig hatott. Szemeim önnkénytelen' kísérték, míg látásom elől Öszve - zavarva e' váratlan 's csu- ^ dás történetek általjveszteg állék 's kér- j ? d é m : Miért mulatok itten tovább P midőn az eggyik leány visszajőve, 's asszonyának nevében k é r t , el ne hagynám a'palotát míg a'nyújtott igen n a g y .szolgálatért a' tartozott hálát nekem meghozandja. Minthogy A s s z o n y o m , úgymond , azon öltözetében mellyet rajta a' ôporsóban látál, előtted illen•^d őséggel meg nem jelenhet , méltóztas^ addigl-an várakozni | míg áltöltözik. j 7 "Az sokáig nem fog tartóztatni. Bár melly kínos volt nekem e' haladék , a- becsület' minden törvényeinek sére nélkül nem lehete a' kérést te|jesítetlea' hagynom. Követem tehát a

ceni Egyetem Egyetem

ÉS A' KÉ P SZ OBOH.

73

leányt , 's általmenék eggy más szobáb a , hol ez »ké«t , pihennék-meg eggy • k e v é s s é , 's élnék némelly frisítőkkellp mellyek eggy ezüstlábakon álló ebénasztalkán felterítve állottanak. Valóban hosszas kerengéseim az erdő' útjain 's ^ az a ; kedvetlen késlelet j melly rég olta j J tarjtóztatgata , annyira elbágyasztának j y h o g y ez az ajált rövid pihenés és a' megfrisítések igen jókor látszanak érni. Azomban itt veszteni ennyi időt | még is békételenségre fakasztott. A' leány ott h a g y a , hogy ha majd az asszony öltözve lesz, 's látogatásomat elfogja fogadhatni , hozzá vezethessen, 's eggyik neg y e d a' másika után múla-el míg visszatért. , Szerencsétlenségemre azalatt virad- . ni k e z d e j ' s kibeszélhetetlen fájdalom- j J ^ mai láttamj hogy elmúlt az időf melly- j j j y ben a' toronyban megjelennem kell vala. Közel voltam az őrjöngéshez annak V elgondolásában hogy az Ismeretlen en' gem- hijába várt. Mit kell rólam gondolnia ? Melly gátlás, lehet eléggé n a g y

74

A' S í A L A M A N a i t l N f .

kimenteni elmaradásomat? 's mint re- f ^ mélhetném hogy valaha|««ef* megfogha- ,,j £ tatlan megbántás után] meg fogna ne-] i kem bocsáthatni? Ezen csüggesztő elmélkedésben lele a' l e á n y , ki engem asszonyához ve' zetni jött. Követtem őtet, de annyi nyugtalansággal, olly visszásán 's kedvetlenül ^bogy neki azt lehetetlen volt ^ meg nem sejtenie. D e , megvajhatom U> • e előtted 4 Osmandyasz, a' nélkül hogy tőled érette épen úgy útáltassam a' hogyan magam útálom magamat? azon első pillantattal mellyet az igen is bájos Pasidóra reám szegzett, lelkemnek min* den kedvetlensége, mintha varázslat ért v o l n a , eggyszerre széllyelfoszlék, 's bár vonand maga után # s melly következést ^ • azon szolgálat] mellyet eggy szeretetre « ennyire méltó személynek nyújtandók, lehetetlen vala meg bánnom] hogy sze* * '5 ' ren^émet az ő megszabadításának felálé dozám. Ismeretlenem, úgy hittem azt én balgatag! maga is javallani fogja tette-


,

ÉSA'KÉPSZOBOR,

75

m e t , ba elmaradásom' okát neki élbeszéjlendem, A' szép Pasidórát eggy kanapén let lém j melly minden alkamasságaival bírt t ; * eggy pihenő - ágynak\'s olly , ; fel^ elnyú-' j lásban j melly illett annyi és olly hos- ^ t szas szenvedéshez. Kért, fognék helyt mellette, 's meleg érezéssél köszönte a* mit 'érette tettem. Szavainak zengése mélyen meghatott. Az nem vala Ismeretlenemnek szózatja, de olly igen ha- , sonlíta hozzáj hogy szívem annál inkábbi ? ki vala téve|általa igen érzékenyen ér- ' j •dekeltetni. Keveset szóllott; de szép szemei annál többet mondottanak. Pillantatai ugyan - annyi nyilai voltak a' Szerelemnek^'s egyenesen hatának szív- j y r e , de édesbb sebeket ejtenek minthogy ? , kedv érhetett voJn^Jkerülgetni őket. A* í ) \ szép árcznak minden tagja méltó vala ezen bájos szemekhez, 's ezek egye-, / f j e m b e n olly egészet csiiíáltakj melly a*/? '•vonások'gyengédségére 's öszve illésére, a' formák' tökéletére 's a' színek' tisztaságára nézve mind azt a' mit valaha lát,

f6

;v< S Z A L A M A NDRÍKE

t a m , végetlenül túlhaladott. Vedd még mind ezekhez a' mi a' leibe a' szépségi nek , á' leggyengédedebb érzékenység' kinyomását , és eggy bizonyos rejtett f ' mosolygás® melly, száját 's orczájit kö- . i, } rülfolyta 's minden perczbeu ú j k e c s e ket hagya támadni, 's m o n d d - e l , lehetséges volt e — Szegény Klodion! kiálta a'^szép Idegen ; hol marada szeretett Isméretlenédnek képe,;hogy neked lehetséges vala más képet mint az övé illy gonddal 's illy vigyázatlanul tekinteni? Még inkább fogsz szánni és talám menteni i s , ha megértendesz mindent, , roondá a' Druíd' gyermeke. Bár melly nehéz volt szemeimet eggy illy szeretreméltó alakról e l v o n n o m , arra m é g sem voltam kísértések' hija nélkül. Pa- , sidóra a'maga puha vánkosüléseij^ eggy j f l - félfekvő dőlésben nyúlt vala e l , melly a' legtökéletesebb illőséggel egész sze- J & mélyének kecseit a' legnagyobb hatásuf setéttisztába t e v é | mellyet a' legforté-j ^ lyosbb Festő válatszthatna a* maga leg-


*

É s A* K É P S Z O B O R .

- nagyobb - gondu müvéhez.

77

Öltözete va«

. rázsló közrníve v o l t a' p o m p á n a k , ízlet-

' nek és e g y s z e r ű s é g n e k . Eggy f e j é r , áltlátSzó selyempatyolat lepte - el f e j é t , egyedül hogy szemeinek tündökléseket szelídítse, 's a' legkellemesebb bágyadt- jt,* kölcsönözze arczának. Gömbö% ságot l y e g karjait, hatszorosan fonta^-körül a' legnagyobb gyöngyfonás, mintha általok csak azoknek fejérségét akarta volna tet. szetősbbé t$*miv A ' legfeketébb h'aj, gyöngyfdnással általszŐve, hosszú göndör fürtökben folyt-le a' legszebb nyakon melly valaha illy szép főt horda, 's széllyélömlött a' most eggy kevéssé gondolatiamul fedett mellyen, talán hogy Megszabadítója azon gondtól ne kínoz- . tassék^hogy forradásokat talált hagyni jc& rajta a' varázslóit nyil. V a l l d - m e g , barátom, szívemnek hűsége az Ismeretlen eránt veszélyes próbára vala kitéve! Ke. gyetlenség volt illy cselt hányni Szívemnek és érzéseimnek, 's talán nincs halandó, a' ki ennyi kecse"k' öszve - eggyésült hatalmokat elviselhette volna.

78

A * S Z A L A M A N D R Í N E

Érzettem Jhogy veszélyem 's az * k J , ,, n y u g t a l a n s á ^ m e j y n e k , a' mint gondo- - r Jóin, inkább kelle rettegőnek mint gyengédednek látszani 4 nem maradhattak a' szép Pasidóra előtt elrejtve. Részvétel' , hangjában t é r d é tőlem , mi bajom ? 's mellé vetette hogy vigasztalhatatlan fog- f na lenni | ha azon érdem mellyet meg- , 4 szabadítása által magamnak szerzek , nekem talán nagyobb áldozatba került vol- , . na]mint a' mellyej, helyre h o z - í f j t j v l rii tőle kitelhetnék^ E' szó gyilok vala szívemberi. Kevésbe mult hogy szeretett Ismeretlenemet segédemre nem kiáltám. Megújítottam neki szívemben a' tántoríthatatlan *s örök hűség' eskeit: de minden pillantásom az igen is kecses Varázsra akaratom ellen | ű s é g t e l é n n é tett. E g g y , J j i saersmind é r z é m j h o g y «sak a' felkelés] 7 , és eltávozás fogná megmenthetni, és hogy még az eltávozás' óhajtása sincs többé hatalmamban. [w , Azalatt m | g lelkemben ézek történ- \%, tek , azdn voltam hogy a' szép Pasido- 4


5É S A'

K Í P S Z O B O R I

79,

. fának olly feleletet adhassak .melly szí-j < % , vem' állapotjá|, előtte el ne á r u l j a , dp az ő önnszeretetét is meg ne sértse, Va ^ Jamit mondottam neki j a' minek csak ^^ nyájasságnak kellett volna lenni, d e , a' mint rettegem , édesdebb volt mint akartam hogy legyen ; legalább annyi f látszott]hogy ő annak vévé , mert^ helye- j } nek látta| velem a' hála' színe alatt ke- J i vésbb tartózkodással éreztetni hajlandóságát mint eddig. A\ veszély most minden pillantat- k tal inkább nevejkedett, *s fenn ideje volt üszve-szedni minden erőmet. Azt mondám tehátjhogy uíjncs jutalom melly a-Jf zon örömmel mérkezhessék^ hogy illy J } érdemű személynek , talán saját kárommal* használhattam. De bizonyos lévénj j hogy immár nem tarthat. üldözőjétől, bátor vagyok kérni , eresszen; mivel eggy énnekem igen nagytekintetü do, bizonyos helytt, hol már t e g - J f y nap várattatám, jelenésemet kívánja. Ez a' neki ^ a' mint látszott * nem épen váratlan kérés szép arczának vu-


8O

A'SZALAMAKRDRINE

- liásaiba igen tetszetős jeleit n y o m t a - b e f ^ \ kedvetlenségnek. Neqi rejté • el előt- j A , tem * mennyire akadt légyen fel azon; y " hogy nekem azon szer után mellyel erántám a' maga hálás érzéseit bizonyítja, a ' t ő l e - távozhatás lehet eggyetlen jiital, mom mellyet elérni vágyok. Én ment- ( ^ séget J kéíiytelenségben kerestem , dé•,JL nyilván olly hanggaljmelly érezteté ve- ' '« lejhögy s z í v e m , legalább félig, az ő r é v t szén áll. Mert ábráza eggyszerre me. gint felvidámult, 's a'legszabadabb leg, * t nyíltabb képpel úgy mondá , hogy meg ( , nern fogná magának bocsáthatnijha ben- . ^ * j nem az őtet léköteíezhetés' óhajtása leg" , kisebb áldozatba kerülne; a' mivel már , eddig is adósom, az néki ném ad just * , m é g több kedvezéseimet kívánni; és ha neki még egyedül e' napot engedném v ú g y ő tetszeni hagyandja magának — . mosoly g v a v e t é ezt mellé annak en' \ gedni az é j t j a ' kinek az elmultat-szen- j ; telni akartam vala. , Szerencsétlenségem akarájhogy én, ^ y ennyi okom lévén félni tőle, meg nem


; A KEPSZOBOB.

fontolám mennyit merek ha kecsei' ha< taltnoknak 's nem jól fedezgetett szerelme' kísérleteinek qggy egész nap leen- j dek kitéve. Eggy szóval, kedves Osm a n d y a s z , reá állék; és őîlly n a g y í j diadalt vévén rajtamjparancsola az eg- j j gyik leánynak^kegy vezetne eggy b a j - J l é k b a j hol néhány óráig magamat ki- , nyughatnám. * Alig valék magamra hagy va , az va- ( , la első gondolatomjhogy hasznomra for- 1 ; , dítsam azon bíztosságotjmellyben meg- % maradásom eránt volíanak 's búcsúvét Bár követém vala # nélkül odább álljak. jó Géniuszom' sugallatát.' De megcsalni eggy szeretetre ennyire méltó as- ^ ^ s z o n y t j k'i magát adott szavamra bízta ^ ? vala., ez a' gondolat olly nemtelennek 's kegyetlennek tetszettj hogy lehetetlen J ? vala elfogadnom. De minél kevésbbé rejthetem - el magara előtt szívemnek állapotját, annál erősbb vala feltétentj J hogy mind azon behatások ellen felfogok . f e g y v e r k e z n i ^ mellyekkel engemet az ő szépsége 's szerelme ijesztgettenek. NVOLC2ADIK K Ö T E T .

6

8i

A SzALAMANDRINE

Déltájban újra a' kastély' asszonya. hoz vezettetém. Eggy királyi alpalotában leltem őtet, tnelly a' kert' terassza , felé nyitva állott, közepette leánycse* lédjeinek,, keleti öltözetben, melly az ő gyönyörű form.áji' minden gratziáji, nak szabad játébot látszott engedni. Alig tartóztathatám-meg magamat, hogy* ; lábaihoz b o r u l j a k , 's elhalni érzettem első megpillantásakor legmerészbb feltéteimet. , Azon kínas küzdésnekjmelly most é * bennem ismét forrni kezde , nekem e g g y élabadt bátortalan voltot kellett adnia ^ de ő azt annyira nem -sejté - m e g j h o g y j ? ihkább annál szabadabban néze^ki, és, |*" noha asztalnál keveset szóllott j udvarló J Y , leányainak mindég nyújtott alkalmat engem beszéllgetéseih által múlattatni. A' tábla után schacchal kínála- meg, és h a , a' mint nem kétlhetém, az vala szándéka hogy engem az illy szoros körb e n , szembe a'maga bájos minden becseivel, egészen megfosszon azon kevés eszméletemtől mellynek még mestere


E

S

A KEP

S Z O

B

O

R.

gg

voltara, úgy kénytelen vagyok neki azt a' bizonyságot adni | hogy ravaszbb ^ fortéllyal nem él he te. Képzelhetd, barátom Osmandyasz , melly gyakran levek schachmattá, és ha Pasidorának n a g y oka lehetett e a%on győzedelmein mellyeket rajtam a' játékban veve , kevélykedhetni 5 de annál inkább csillámlott az ő ellentállhatatlan szemeiben a' diadal' örömejmellyet szívemen nyert. ! j Azalatt közelgete az est, 's szépsége által bennünket sétálásra szóllíta a' , palota' terasszánál kezdődő kertekbe* Azok temérd kiterjedésüeknek látszot* t a n a k , 's a' legízletesbb változásokban . ' eggyesítették^valami n a g y , szép és ked- / * ves a' természetben találtatik. Megfoghatatlan lévén előttem|hogy e' kastély j f és kert miként juthattanak eggy nekem olly ismeretes tájra, annál inkább hajlottam hinni [hogy a' szép Pasidóra vagy I j tündér, vagy eggyike azon elemi lé- ^ nyeknekj kikkel phantasiem eléggé ba* ratkozva volt, mint hogy rémüléssel tekinthettem volnajmidőn édekeitn elébe Jy


84

A

SZALAMANDRINE

.voltak terjesztve. Észre-vétlen' elvesz" tenek előttünk a' cselédleányok kik eggy darabig kísértenek ; észre - vétlen' mind Pasidora mind én csendesebbek levénk ; hatott reánk a' szép természet, a' langy, virágillatokkal fűszerezett l é g , &' levelek' suhogása, a' madarak' éneke , a' csergetegelx'zörgő hömpelygése, és a' mi mindezeknél t ö b b , a ' f é n y ' é s árny'kedves vetélgése akkor tájban midőn a' nap a' maga elmerüléséhez közelget, 's a' csappanfények' csudálatos m a g i á j a ; észre - vétlen' érzénk magunkat a' szív' ^ legédesbb ellágyulásainak eggyzengetéj' • olvadva; észre - vétlen' nyomtam Pasídorának engedékeny kezét fennteb• ben - verő szívemhez; észre - vétlen' szoptam szerelmembe-folyó szemeiből eggy igéző feledését minden múltnak és jö* . vendőnek , 's észre-vétlen' lelénk magunkat eggy kisded márványtemplom, b a n , bekerítve eggy igen sűrű myrtuszbokorral. Látom , reszketsz érettem , Osman( dyasz, 's pirulok folytatni történetemet.

ÉS A

KliPSZOBOR.

Wj

— A' szeretetre-méltó álnok eggy párnaszékre rogyott, 's én az ő lábaihoz$ szótlan elragadtatással hintvén-be csók, jaimmal megragadott kezét, midőn hir» telen az egésztempel lángbán álla, eggy » rettentő mennykőütés földre csapott, Pasidóra karjaim közzül eltűnt, 's az én Ismeretlenem haragvó szózattal ezt kiál, tá : Hitetlen , engem örökre elvesztél! Hímélj - m e g , barátom , a' történet' tovább beszéllésétől; nincs többé léleg. t J | zetem folytatni J a' mi^f még beszélle^ i ' nem kellene, cúncs e r ő m | a' rettenetes * éj' kinjait újra kiállani. Ez idő olta a , legszerencsétlenebbike vagyok az etnbe*ekneíi|mint a' hogyan a' veszélyes pró- j » b a nélkül én volnék a'legboldogabbika. Mert most látom, 's tökéletesen meg vagyok eránta g y ő z v e , hogy az én sze? retett Szalamandrínem vala az a' ki ne, kem | Pasidóra' neve alatt j fátyol nélkül h • 7 jelent vala m e g , ésjki engem mind azon , kecsek általjmellyeknek éjjeli e g y ü t t l é - | * ^ , teink alatt a' toronyban c'sak némelly eggyes sugarait kaptam vala f e l , maga


$6

A1 5 Z A L A M A N D K Í N E

eránt hirtelenségre kísértett. A' kegyetlen ! Miként kételkedhetett ő hogy szívem eggy illy próba alatt le fog vere,tni ? vagy miként engedheti - meg ? neki az övét hogy illy szertelenül bün- ; } tessen azért j hogy én más név alatt és 7 azon varázslatban mellyet maga vetett szemeimnek , még is csakugyan magát őt szerettem ? Én azt tartom , bizonyosnak tar^ ^ tom azt, monda Osmandyasz, hogy ő '« ^nem maradhat | kérlelhetetlen. Világos é % hogy ő tégecC szeret seeeet, 's még vilá-*Ji^ gosabb hogy . , A ' mint látom, te nem isméred e j | * 4 lények' g y e n g é d s é g e k e t ! e sóhajt ás szakasztá félbe a' szép Szalamandrín szerencsétlen imádója Osmandyaszt; ők el nem nézik, meg nem bőcsátják , csak árnyát is a' bívtelenségnek. — Nem ; fog soha megbocsátani! ú g y m o n d ázotk , szemekkel 's tördelvén kezeit. Már több » hetek multanak-el e' szerencsétlen ka- f tasztrof öltaj hogy e' toronyban töltök t * minden éjt. Láthatta kínjaimat, kétség-?


ÉS A

KEPSZOEOR,

$7

besésemet, bánkodásomat, 's kérlel* hetetlen maradt. Mit nem követtem-el hogy megillethessem ! mit nem sirán| koztam előtte ! Mert ha nekem azolta soha meg nem jelent i s , bizonyos va. g y o k , hogy hallott. Elvesztettem őtet örökre ! Ez vala azön rettenetes s z ó , , méllyel kimondá' halálomat, 's igen is j /. Z. • való hogy az visszavonhatatlan. Nem remélvén többé hogy szerencsés lehetek, feltettem hogy éltemet e' toronyban rek e s z t e m - b e ] mellyből három nap olta j ki nem léptem. Szerelmem] mellynek J f engemet meg kellene ölni, 's a' kevés f étel mellyet mindennap ] nem tudom j t mikéntté' falfiókban lelek, eddig fenn f < tartotta a' tőlem - gyűlölt életet. De meg" . v a l l o m , miolta az Istenek illy reménytelenül küldöttek hozzám a' bölcs. Kalaszírisz' fijat. a remenynek eggy g y e n . * V ge szikrája csiltó*ala-fel lélkém qlőtt ; 's talán jele] hogy az én még mindég J ^ kedves Szalamandrínem nem óhajtja hal á l o m a t , minthogy eléggé k e g y e s , életemnek fenntartásáért gondoskodni.


88

-

A ' SZ A L A M A N D R Í N E

Mert azt csak azért hosszabbítani^ hogy j anná] tovább szenvedjek , a z , a' mint elborulásomban hittem v o l t , kegyetle- f nebb volna | mint hogy az olly szívről . ^ mint az övé , feltennem lehetne. Akárki legyen ő , monda Osmand y a s z , nem képzelhetni őtet olly annî-^ ra maga ellenségének] hogy kész ne"l'e-^« g y e n megbocsátani eggy botlásoméilyért te eléggé lakoltál, és a' m e l l y , ha szorgosakban t e k i n t j ü k , önn - szere« tetének híz«lkedőbb mint bántóbb. — • **De engeddjkérdenem, minekutána tenn^ magad .emlékeztetél reá , honnan lát, szász te ismferni az én atyámat? T e » voltál az én honnomban? te isniered a' 'JNÍI' vidékét? Minekelőtte felelnék, mondá a' to- f . rony' | f j a , engedd hogy azon kevéssel 7 - a ' m i m vagyon, megkínálhassalak. Mind ' ^lettőêk vagyon frisítőre szük^ ' s é g ü n k . Ekkor kivoná a* rejtett fiók o t , 's valami kevés hideg konyhát 's, gyümölcsét és eggy üveg bort szede-el ő ; oielly utóisót még eddig nem találj


ÉS

A

RÉPSZOBOE.

vala az elsőbbekkel. Az én láthatatlan gazdáim, ú g y m o n d , lerakván étkeit a' Jábpamlagon, úgy tetszik, számba vetlék hogy v e n d é g e m vagyon. Szerencsés jóslat mind kettőnkre nézve, monda Osmandyasz, 's becsűletet" teve ú j barátja' vendéglésének. Az a' bölcs e m b e r , a' ki a' bánatba* sülyedtefenek bort hagy a adni, okos szót ^ ejte. A* szer olly jól ütött-ki mind a* ^ két ifjunáljhogy észre - vétlenül bánato-^f kat feledni 's vidámabbakká lenni látszának. Eggyszerre jő eggy csudálatos gondolatom , monda most a' Druíd' gyer- f meke. — Mit mondanál r e á j h a a' t e j ) szobrod nekem ismerősöm 's legközelebbi rokonom volna? — A' Mémphi- ^ szi j f j u n a g y szemeket mereszte Leg-/, alább nem lehetetlen hogy az l e g y e n , ezt veté mellé ; ha elmondom , mint juthattam-el atyádnak ismeretére. T ö b b három évjénél hogy az én derék anyámat a' halál által elvesztettük. Az atyám % ámbár közönségesen

90

A' S U L A M A N D K I S B

a' Iegbölcsebbnek tartatik Druídjeink között, azon egész kincsében a' titkoknak mellyel előtte a' természet felfed e , nem lelt semmit a mi veszteségét eltűrhetővé tehette volna. Kénytelennek látá magát a' legközönségesbb eszközheg nyúlni mellyet hasonló esetekben találhatunk , 's parancsolt nekem és a' húgomnak Klotildnak , ki' akkor mintegy esztendős v a l a , hogy nagy útra ^ t tizenöt készülnénk. Egyiptbe akarok menni]'s j , Kalaszírisz barátomnak karjai köztt keresni enyhületet 's vigasztalást, monda. Ézen alkalommal értem - meg\ hogy ők < , j 's hart egymást ifjúságokban ismerték, mincz sévek oltaja' nagy távolság mellett 11 i s , a' legszorosbb, legbíztosbb barátságot tartották fenn egymás között. f ^ Meglátván Görög «• országnak legnevezetesbb városait 's szigeteit, megérk'ezénk Memphiszbe, 's kibeszéllhetetlen örvendéssel fogadtatánk a' bölcs Halaszírisz által. A' két öreg megifjodni f látszott azon örömben hogy annyi é v | k £• múlva ismét bírhatják e g y m á s t , 's köl-

<EB A K E P S Z O B O R , esönösen -

olly

szerencséjeket

PL találták

e g g y ü t t l é t e k b e n j h o g j az a t y á m k ö n n y e n .

'

• •* r e á b e s z é l l t e t é m a g á t , W g y - e g f f l y e g é s z

' esztendőt- Memphiszben múlrt^sw*. T e , '/»*• b a r á t o m , akkor Hellaszban va^ál: én P^dig megpihenvén eggy ideig házatokb a n , az íszisz' temploméba záratám • el , m a g a m a t , hogy titkaitokba $/a.vattassarn. Az esztenc|pnek nagyobb ré* szét ezen készületeim fogták-el; 's minthcvgy a' Felső - Egyipt' nevezetességeit ^ is óhajtottam látni^ és azután, az Ethiopiai Gymnosophistákhoz tenni útat, engedelmet nyertem ap a t y á m t ó l , túl ez "esztendőn még kettőt múlatni azon a földön, 's az atyám nélkülem fordult vissza Armorikába. A te húgod Thermútisz, mikor mi Memphiszbe é r é n k , BZ anyja' testvérénél múlatott; mikor ^ visszajőve o n n a n , én már nem valék a' > ti házatokban, 's én őtet* soha nem látIdegenségem azon nem eránt t tam. naellynek ois tagja vala, már akkor olly * nagy v o l t j h o g y az atyám , azt adván Jjf » tudtomra hogy eggy b a r á t j a ' g y e r m e k é i

A'szALAMANDRINE vei kíván öszve-kötve látni , nem talál-^ ta e g y é b szerét megnyugtatásomnak; , ' mint azoii fogadástjhogy ezután az eííé-f j le feltétektől meg fog kímélni. Rette- ? g é s e m j h o g y talán Thermútiszt nézte - ki n e k e m , ú j a b b i n d í t ó i k v a l a , kikerül- & , nöm mind azon alkalmakatjhol őtet meg- j láthatnám, Ellenben ő és Klotild annyira barátnék levénekjhogy őket ismerőse-j; ik a' két Îválhatatlannak nevezték; 's £ midőn végre ütött az elválás* órája, ú g y találtatott] hogy vagy Klotildnak kell jy Memphiszben maradnia , vagy Thermútiszaak e^gyütt maimic barátnéjával, j S t w t i c ha atyjaik mind a' kettőt el nem akarák veszteni. Az enyém azonközben annyira mégkedvelé Thermútíszt, hogy Ralaszírisz nem vala idegen általtenni reá atyai jusait; ellenben ennek helyébe kikéré barátja' képet és a'Klotildét , ' h o g y bírjon valamit] a' mi a' távollét') f a j d a l - j ? mát neki enyhíthesse. Az atyám , a' Druíd ,. egyéb}/ csudás ismeretei köztt Jt/f t u d j a , mint kelljen azt az igen t azt is híg agyagotjmellyből az Egyipti porcéi- ^

ÉS A KEPSZOBOR.

pj

Ián készítetik , ú g y venni munkába hogy az abból - tapasztott képek a' tűz. ' ben zománczot kapjanak , melly ezeknek szinte az eláltatásig - menő hasonlóságot ad az élethez. Eggy görög Mívész» * ki eggyütt jőve velünk Metnphiszbe , dolgozta e' képeket, az atyám pedig a' . maga titkával u t | l s ó kezeket tett r e á , 's j0 így lőnek a ' . . . A' Druíd' fiját itt eggy igen nem .várt tapasztalás elálltatá szavaiban ; ez pedig nem egyéb vala mint azjhogy az jf ő i f j ú barátja] azon beszéd alatt melly- j y nek őtet olly igen kellett volna érdekelni — elaludt. Ezt ő , noha a' kis üveget ürülve látta , meg nem foghatá. De azonban míg ennek lehetőségei felett elméikedék , maga is , elfogva eggy ellentv állhatatlan szunnyadalomtól, eggy megette fekvő vánkoson hátra- dőlt. Nem mondhatjuk , meddig t a r t o t t . , ' .rajtok a* mjigiai alvás. Elég hogy a l - 1 ^ kalmasan eggy időben ébredének - f e l ; . 's mint nem kelle áImélkodniok| midőn felvetvén szemeiket, .Osmandyasz a'ma-

94

A

SZALAMAÍJDHISE

ga szép szobrát, Klódion pedig az imádott Szalamandráit maga előtt látá!|! , Úgy hitték mind k e t t e n | h o g y vala*^; melly kedves álomból téptek magokhoz, 's hirtelen behunyták szemeiket hogy azt tovább álmodhassák; de úgy találván > hogy behúnyt szemekkel semmit nem látnak, ismét megnyitották szemeiket, 's elragadtatással látáb az előbbi jelenést. Osmandyasz a'maga szobrát, a'galambbal k e b l e b e n , u g y a n - a z o n n y u g v ó n ülve és épen úgy életet-lehelve , látája' mint azt olly gyakor izben atyjának cabinetjében látta volt; Klódion a' maga Ismeretlenét , a' lángszín' öltözetben 's a' csillámló övvel véknya körül, 's a' bíborfátyollal arcza felett, látta most i s , a' hogyan a' toronyban olly sok ízben szokta vala látni. Nem tudták mit gond o l j a n a k ^ ha higyenek e' s z e m e i k n e k ; ^ de mind t e t t e n a z o n - e g g y perczenetben szöktek-fel párnájikról(hogy Kedve'seiknek lábaikhoz ömöljenek ; midőn eggy tifkos ajtó megnyílék , 's a' két f ' felséges 'alakú öregjTaránesz és KalaszL j ^


ÉS

A' K É P S Z O - E O E ,

95

rísz, kézen • fogva közéjek á l l a , 's illy véletlen megjelenések által álmélko. dásokat a' l e g f ő b b pontra ragadozták., . I T a r a nesz m o s o l y g v a fogá - meg az E- , g gyipti j f j u ' k e z é t , 's így szólla a ' s z o b o r j v felé v e z e t v é n : Éleszd - fel' őtet ha tudod, j & $ 's l é g y szerencsés ! U g y a n - a z o n időben «- vezette Kalaszírisz is a' Druíd' fiját a' képzelt Szalámandrínhez ^ 's l e v o n v á n f á t y o l á t , ezt m o n d á i B o c s á s s á t o k - m e g e g y m á s n a k — szerencséteket; mert az f " n e m volna illy t ö k é l j e t e s , ha nektek ke* v e s e b b e került volna. Azon s z e m p i l l a n t á s o k j m e l l y e k m o s t j y * következtenek , azoknak számokBol vaí ó k j m e l l y e k e t sem festeni sem leírni n e m ^ 7 lehet. O s m a n d y a s z , ölébe s ü l y e d v é n a' k e d v e s szobornak i szótlan örömmel m o s t érezé először^hogy szíve ellenébe j / ver az ő s z í v é n e k ; K l ó d i o n n a k , a' szeretetre méltó Thermútisz' l á b a i n á l j a ' sze- J f letetnek mind azon tüzére vala szüksé- ' g e [ m e l l y rajta a ' v a r á z s Pasidóra' szemeiből á r a d o t t , hogy el ne haljon aa öröm miatt] midőn e' kettőben s z e r e t e t t j e és végre megengesztelődött Szalaman-


PŐ

A'SULAMANDRÍNE

drínje're ismert. Soha nem tett még a" Szerelem n é g y halandót illy szerencséssé ; soha nem érezte m é g két atya illy < » n * g y p o f b a n azt az örömet [hogy. gyer- JUy 7 * mekeiknek örvendő szédelgésekben lássa tulajdon czélzásaiknak teljesedését. A' háromfoku torony szűk vala ennyi boldognak. Lemenének a' kertbe j melly az omladék megett halk ereszkedés, sel nyúlt alá a' síkba^ 's Klódion eggyszerre ismert a' Szalamandrín* éjjeli E l y t * siumában azon varazskertekre jhova őt j J a' tündér Pasidóra nappal vezette vala. * 'S a' szép Thermútisz megmutatá neki jjf ^ hogy tegyedüí | Szalamandríntől függött * őt -eggy kisded tekergőn Pasidorának palotájához v i n n i , melly éjjeli sétálásaikbran {őelőtte néhány bokorgroupp és - eggy kisded nyírerdő által vala elfedve. A' két tiszteletes Öreg és az ő bol* dog gyermekeik észre - vétlenül azon kisded tempelben lelek magokat, mel- iyet a' tündér Pasidorának féltékeny Szalamandrínné lett elváltozása a' szép v Klódión előtt feledhetetlenné teve. Helyt

ESA'KEPSZOBOS.

P Y

fogtanak a fal körül végig-rakott párnaszékeken , 's a ' F ő • Druíd Taránesz , látván a' két ifjú' szemeiben, hogy tud, ni vágynak a' mi érthetetlen vala előttök . a' kiállott tündérbajban , ekként tartotta magyarázatját: Barátságunk , melly a' tiszteletes Kalaszíriszt és engemet eggyüvé - füz've t a r t , már első kezdetében ollyatén v a l a j j hogy talán lehetetlen' volt volna az e_ gész világon eggy harmadikat foghatni belé. De mihelytt magunkat mind feet. ten eggy fiu és eggy leánygyermekkel * megáldva látánk , kifenek első ifjúságok bennünket legszebb reményekre éleszthető, elvégzénkjhogy ha lehetséges lé. j 7 szen, belőlök egyetlen háznépet fogunk csinálni. Nem kértünk mi a' ti születéstekkora'csillagoktól tanácsot; de eg- f gyet - érténk a b b a n j hogy szerencsétek épen úgy függjön tulajdon szívetektől és a' mi gondjainktól mint a' Végzetek' n tetszésétől, 's ki - l u j e s é n k az útat^meI-> ]^ lyen az ég' akaratja ^hajtásaitokkal és a' t

NYOLCzADIK KÖTET.


7

98

A' 6ZALAMANDKÍNE

mieinkkel eggy pontban fog eggyesűlAzon látogatás alattjmellyet én há- ^ rom év előtt ftalaszírisz barátomnál tevék , meguiult bennünk az a' k í v á n á s , , hogy a' régen -szándéklott párosítást végre hajtsuk, kettőztetett melegséggel. De a' Kalaszírisz'. fija nem volt j e l e n ; . az én Hiódiunomnak p e d i g , ki első ifjúsága olta eggy igen különös és* makacs idegenséget veve vala fel a' földszülte leányok ellen, veszedelmes lehetett volna a' szeretetre-méltó Thermútisz$ , ki eránt ő , ha fenntebb - rendű , f lényrtek nézte volna, a' legêvesbb sze- i j f V retetet fogta volna érzeni , úgy tekin- ' tetni mint Kalaszírisznak leányát. Azt óhaitánk , az vala szándékunk, hogy Osmandyasz a' maga útazásainak 's tanulásainak folyamatjában el ne akaszt a n é k ; Riódion a' maga eszelős de engedséget-érdemlő szeszében ideje előtt meg ne háborítassél?, 's leányaink' lass ú n - k e l ő hajlandóságoknak idő jus, son kifesleni, megérlelődni. Mert Ther-


é 8 A' K E P S Z O B O K.

90

mutisz az én fiamat eggyszernél több. ször látta a' nélkül hogy látathatott volna tőle; Klotildnak pedig nem vala eg y é b bizonyításra szüksége [mint hogy j 7 Osmandyasz teljesen hasonlít húgához, hogy eránta elfoglaltassak. „ De ha dolgainknak szerencsés kimenetelek felől kételkedni okunk nem vala i^, sŐt az eránt magunkat előre bizonyosaknak tarthatánk: még is szükségesnek. ítéltük azt a' viszonhajlandó* •ságot mjfllytől gyermekeink' egész éledteknek szerencséje vagy szerencsétlensé* ge f ü g g e , a' legerősbb próbákra vonni. , í g y történtjhogy Osmandyasz Klotildét j ? nem külömben ismértel mint eggy szobor' a l a k j á b a n , 's hogy Ríődion Thermútiszban eggy Szalalamandrínt szeretett. Az a' két é v , fiam, mellyet te > még útazásaidra fordítál, minekutána * én Thermútisszal és Klótilddel Armori- f kába visszajövék, elég volt arrajhógy én j 7 az én czéljaimra szükséges munkákat megtétessem. Lakom mellett az erdő' legsivatagabb része a' gondolt Szalaman%

7 *

1OO

A

S Z ALAMA N

DK

I NE

drín' kertjeivé változtattatott, 's e' p a - , villonjmellyet én a' te két húgaid' szá-^ * , mára készítettem, hogy visszajöttedkor , ott lakhassanak, olly helyre vala építve « 's olly szerencsésen rejtetett-el ] hogy n Thermútisz a' maga kettős rollját alkalmasan játszhassa, 's benned azon gondolatnak, hogy e tőled eléggé ismert tájon e' szemfényvesztéseknek nem lehet természetesen történni, annál szükségesbbképen kelle támadnia , mert minden cselédjeim 's alattvalóim köte-^ leSségbe voltanak vévejhogy veled a' miíj távolléted alatt történt és a ' m i a'dolog' csudásságát előtted éloszlathátá vala, fel ne világosítsák. " Hogy pedig a' Pasidóra' tündérpalotájában minden természetesen ment , monda mosolygva Thermútisz, szemeid fogják veled látatni, ha e' varázsia- , , jfot minden Szüzeivel, Szerecseneivel, í^' Óriásaival és sárkányával olly ajándékul fogadod, melly birtokodba tulajdonosának szívével és jobbjával eggyütt me-

gyén.


É s A' K É P S Z O B O K .

,»

101

E ' felől én is bizonyossá teszlek, mondá Ralaszírisz. — A' mi tégedet illet, fiam Osmandyasz, így folytatá szavait, Rlotildének mátkájához fordulván, neked is minden fel lészen világítva . . . A két szobor' titkával őtet már én megismértetém, monda Hlodion; de minekelőtte beszédemet elvégeztem, elal, va láttam őtet, a' mint vélem , a' kis ü*t xeg" borának' titkos ereje által . . Mellyet mi magunk játszánk a'fal' fiókjába , úgymond a' két Szép , midőn nyugtalanságunk|latni, ha Osmandyasz'i ? szerencsése^ megérkezett e j azon gondolatot jutatá főnkbejhogy férfiakká ö l - í ? tözve a' toronyhoz lovagoljunk , hol, a' nélkül hogy ti azt megsejtétek , beszédeiteknek eggy részét kihallgatánk. A csudásság altatását többére olly bájlónak lelik az e m b e r e k , hogy tőlök kevés köszönetet érdemlünk midőn a' kuliszok mellé vezetjük, 's a' mesterséges altatás' vélt csudájit való alak jókig alacsonyítjuk-le az ő szemeik előtt. De itt a' való olly szép és olly szertelen va-

ÍOA

A' S Z A L , ÉSA'KÉPSKOBOK.

t *1 lajhogy ellebete azon szépítések nélkül f mellyeket az altatástól kapott. Osmandyasz végetlenül többet talált a' Druíd' szeretetre - méltó leányában mint a* mit neki elherülései a' szép szoborban festegettek ; Klódion p e d i g , kinek a' legfőbb tetőkig szállongó phantasieje semmi tökéletesbbet nem tuda mutatni mint az isteni Thermútisz, most meggyőződött az , eránt j hogy neki valamelly méltó földi f j társa adott typuszt a' Szylphidekhez és Szalamandrínokhoz , mellyel a' legcsu. dásbb Mythologia a' ^tiszta Elemeket 1 meglakosí tóttá.

E

G

S Z

M

O M

0

O R . J Á

N

T É

T.

K

ŐT FELVONÁSBAN. -


.»

-/<

\.1

»

. -

Xl/tRj;"'

f

S Z E M É L Y I K . M a r g a r é t a , Pármai Berezegné, leánya V. Károlynak , az Alföldek' Gróf E g m o n t , Gaurei Berezeg. W i l h e l m , Oránieni Herczeg, Ducad'Alba. < : » F e r d i n á n d , Albának természeti fija. M a c h i a v e l l , a'JRegens|né' szolgálatR i c h a r d , Egmont' Titobnokja. S i1va l Go meíj) Klárika,]

f

ayiav ; r a c k e n b u r g,, eggy Polgár' fija. S o e s t , Kalmár, -> S Z H t 6 AcV*'' 4 Brüzszeli Polgárokf Szappanos, S B u y c k , Katona Egn K u y s u m , Invalíd, siket. Y a n s e n , Íródeák.,. Nép', K í s é r ő k , Ö r ö k , ' A' Játék Brüsszelbé


!•

E L S Ő

f

F E L V O N Á S .

JL 6 . v

o - p

i

,

a

c z í

? • '

•

Polgárok és K a t o n á k n a g y s z á m m a l . J etter, Brüsszeli P o l g á r és Szabó% é l b l é p " s f e l v o n j a f e g y v e r é t . Soest, Brüsszeli Polgár és Kalmár.

:

S o e s t. L á s s o n ijed hozzá, hogy eltalálja. De j i'X f e l e l e k , eJőmbe ugyan nem hág. Há- j ^ rom karikát feketén — Ked annyit élte' .< napjában á t l ő t t . 'S e' szerint Mester i, én volnék ez idénre. ' J e t t e r . M e s t e r | é s Király azonfe. \ lül. Ki irigyli ? De értté viszont kétsze-


10 6

EGMONT.

resen fizeti - meg a' r o v á s t ; megadja |az árát hogy lőni tud , a' mint igazság. B u y c k H o l l a n d i , 's k a t o n a E g m o n t alatt. Jetter, én Kéétől megveszem a' lövést , osztozom a' nyereségben, 's gazdája leszek Uraiméknak ; úgy js rég olta vagyok ínar itt, 's adósa Vagyok . Keiteknek sok szívességért, sok jóság- t ért Ha el nem találom , Jetter, annyi^ " mint ha Ked lőtt volna. $ o e s t . Nem. kellene engednem; mert az által tulajdonkép' én vesztek. De csak rajta , Buyck. f // B u y c k l^. Hát, ; Ruczikmester U- \ ú * r a m ? térdet, f e j e t . — E g g y ! kettő ! háí * k r o m ! négy ! S o e s t . Négy karika? — Istea neki! ' M i n d n y á j a n . Éljen a'Király ! i f e n n ! fend ! B u y c k. Köszönöm szépen, Urak. A' Mester is sok. Köszönöm a' becsű. letet.

S ZOMO R-J A TEK. J.etter.

s

szönje.

kö-

«

R u y s u m, ,

107

A z t H e d magának

**"-

Frisiandi, Invalíd és siket.

l

V

Mondom Kednek. S o e s t . Mi d o l o g , Ö r e g ? R u y s u m . Mondom K e d n c k , erti Ked ,— ú g y lő mint az U r a , ú g y ló 5 3 mint Egmont. B u y c k. Egmonthoz képest én ny o- / moru czölönk vagyok. Hát még miKor , stucczal l ő ! akkor megy ám m é g , min*, j ~ senkinek sem e' világon. 'S nem ha kedve szottyan, vagy ha épen szerencse é r i ; n e m , , mihelytt oda nyomja , mingyárt sül,* 's tisztán ki van lőve , feketén. — Tanulni, oh azt tőle én is tanultam! Mi is volna a z , a' ki alatta * r s z o l g á l j 's nem t a n u l j tőle? — 'S n e jÚ-j feledjük fUrak. A' Király a' maga embereit * f } . táplálja : tehát bort i d e , a* Király' ro- 1 vására. —

I»8

E G MONT

,

J e t t e r . Közttünk az a' r^ndjhogy . mindenikünkj B u y c k . Én idegen is v a g y o k , Király is v a g y o k , 's nem gondolok szokásaitokkal, törvényeitekkel. J e t t e r . Úgy rosszabb vagy mint a'Spanyol; az eddig még kénytelen volt bennünket mellettek meghagyni. R u y s u m . Mit mond? S o e s t f e n n h a n g g á l . Szívesen, aliar látni b e n n ü n k e t ; nem engedi hogy pénzt rakjunk eggyüvéj's a' Király csak duplán fizessen. *. - R u y s u m . Azt ő lássa! de bántás , "nélkül ! Ügy b á j í az Ura is ; szeret kitenni magáért , 's tölteti a' hol helye

I 5

! • >i fw

B ^Tr" t . *

h oîTn a k.

M i n d n y á j a n . Felsége' egésségeért! F e n n ! •* J e t t e r B u y c h h o z . Tudnillika' Red' Felsége'egésségéért. B u y c k . Röszönöm szépen, ha hát úgy kell lenni.

S z O M Ofi• I Á t i K ,

lOp

S o e s t . Minden bizonnyal. Mert a Spanyol-Király' Felségéért Niederlandi nem eggy könnyen iszik. • R u y s u m . Kit mond Red? S o e s t f e n n h a n g g a l . II. Filep Spa. . j p nyol-Király Urunk' egéssé^rt. /Oj\CC R u y s u m . A' mi % g y e l m e s Moro-' V nás Királyunk Ő F e l s é g | ^ ! Éltesse Isten J & számos e s z t e n d ő k i g ^ ' S o e s t . Szójljatofe csak: nem inkább szerettéteke atyja u r á t , V . Károly Királyt? t R u y s u m . Nyugtassa Isten í az Tölt ám az Úri Reze végig-nyúlt széles e' földön, 's még is mindenben minden • v o l t ; 's ha mikor előtaláltjúgy köszönte j 7 benneteket^ mint szomszéd szomszéd- j j j á t ; 's ha látta hogy megijedtetek ; olly szép móddal tudott — I g e n , érti Ked ? — Kiment, kilovagolt, a' mint eszébe j u t a , másod harmad magával csak. Hi. * szen úgy megsiránk mindnyájan] mikor Jp itt az uralkodást a* fijának hagyta —• mondom Kednek, érti Red —í már e s


egészen más e m b e r , ezt mondára ú g y m a g a m b a n ; ez már királyibb. J e t t e r . Nem látatá magát mikor itt v o l t , csak csillogva,királyi fényben. ^ , Nem szeret beszéljni, úgy mondják. S o e s t . Nem Níederlandiaknak va.ló Úr. A' mi Uralkodónk víg l e g y e n , szabad Iegyenjmint m i , éljen 'sélnijíagy- • » 1 )on| .Mi nemtze'retjűk ba megvetnek, ha * 1 - ' n y o m n a k , akármi jószívű bangók vagyünk. J

Jetter. *

jó úr volna,

M o n d o m j hogy

a'Király,

csak T a p á c s n o k j a i v o l n á _

n a k azok.

^

S o e s t ; Nem, n e m ! Neki nin C s kedve a' Niéderlandiboz y szíve nem hajol e' nép felé, nem szeret minket; mint szerethessük hát viszont mi ő t e t ? Miért szereti Gróf Egmontot az egész v i l á g ? Miért hordanánk őt karjainkon? " Mert rajta kilátni jhogy nekünk jót akar; ^ mert minden pillantatából a' víg k e d v , szabad* lélek, a' bizakodás l á t s z i k - k i ; mert ő semmit nem bír a' mit meg ne osztana a' szűkölködő vei, sőt azzal is a' ki nincs szükségben, igyunk Gróf Eg-


SZOMOK-JATEU.

HL

jMontért ! B u y c k , rajtad f ' s o r , az első egésséget hozni. Hozzd-ki Urad' egésségét. B u y c k . Egész lélekkel hát: Gróf Egmont fen n | B u y s u m. A Saint - Quentjni győztés! é u y c k . A' Gravelingi bajnok ! TMindenek. Fenni " R u y s u m . Az én utolsó csatám Saint- Quentin volt. Már alig biczeghettem t o v á b b , alig tudtam tovább bírni nehéz mangalétámat. De még eggyet „ sütöttem y í r a n c z i a ' prémjére, 's ú g y eggy "sodrót kaptam búcsúzóba jobb. tompMsasm. B u y c k . Gravelingen! U r a k ! ott volt ám a' m u n k a A z a' győzelem egészen a' miénk. Nem égettek , nem perzseltek azok az olasz kutyák mindenütt, végtől végig Flanderen ? De gondolnám , abba hasjvatánk velek.'Öreg markos legényeik soká helyben vesztegeltek; de mi n y o m t u k , lőttük, v á g t u k , hogy félre-vonult á ' s z á j o k , 's megbon-

ff j M<. A* • j

I*

• . *. ,

.

téb a' sort. 'S akkor E g m o n t alól kilőtték a' l o v a t , 's mi előre hátulra soká' d o l g o z á n k , g y a l o g g y a l o g ellen, ló ellen ló , folt ellen f o l t , 's a' széles tér t homokon végig mindenütt a' tengernel. 'S leggyszerre , mintegy az é g b ő l , a fol y a m ' t o r k o l a t j a mellett ihol szól^:baíf/ , # \ , , b a u ! az á g y ú a'Jfrancziára. A n g o l o k . * v o l t a k , kik Malin Admirál alatt történetből m e n t e k - e l ott Dünkirchenből. Sok hasznunkra u g y a n nem voltak *, csak a' legapróbb hajókon jöhettek k ö z e l , 's ollykor lőttek közzénk i s ; — azonban ' * | valamit az is t e t t ! megtörte az ^ l a s z t i ? 's minket b á t r a b b á teve. A k k o r volt " Y , osztán a' n a g y j a ! R i c k , ráck , j'óbbra tt l i s , balra i s f a g y o n m i n d e n t , mindent ^ a* vízbei 'S azok a' k u t y á k ming^árt elsülyedtek^ mihelytt szájokhoz ért a* víz; 's a' ki csak Hollandi v o l t , utána nekik. Nekünk kétlakuaknak jól esett a' &abuczkolás a' vízben^mint a' békáknak ; 's szabdaltuk őket a' f o l y a m b a n , halomra l ő t t ü k | mint a' szárcsákat. 'S a' mi S / L m e g m e n e k h e t ^ , azokat szaladások közi

>

/

b e

°

SZOMOR-JÁTÉK.

u<j

^

b e n parasztasszonyok verdesek a g y o n f e j s z é v e l , vás-villával. 'S az Olasz Fel-* s é g m i n g y á r t k é n y t e l e n volt kacsot n y ú j - f tani az alkuraj's b é k é t kötött. 'S ezt a* . * b é k é t n e k ü n k keli k ö s z ö n n é t e k , 's a' nagy Egmontnak. , M i n d e n e k . F e n n i Gróf E g m o n t n a k f e n n ! ' S m é g e g g y s z e r fenn ! is- , j, ' xnét e g g y s z e r fenn .'é ' * J e t t e r . Igazgatóul n e k ü n k őtet kellett volna a d n i , n e m ezt a' P á r m a i Margitot! S o e s t . Nem úgy! A' mi való, va- S - . l ó ! É n Margit ellen eggy szót s e m ha^ g y o k mondani. M o s t r a j t a m a' sor. Éljen a' mi k e g y e l m e s A s s z o n y u n k ! M i n d e n e k . Éljení S o e s t . Azt m e g kell adni, az a' ház derék A s s z o n y o k a t ada. É l j e n a' Regensné! J e t t e r . Már esze v á n , 's m ó d o s m i n d e n b e n ; csak ©Ily n a g y b a r á t j a n e volna a' P a p o k n a k . A n n a k csak ő is f - e g g y o k a j h o g y e z a' tizennégy P ü s p ö k i - . ' * s ü v e g van o r s z á g u n k b a n . Mi s z ü k s é g NYOI.CZ. KÖT.


8

1

I4

E G M O N T.

^ j l ^ l e h e t e azokra ? Úgy e hogy a' zsíros 'po'czokra idegeneket csúsztathassanak* hololt azelőtt a' Klastromok válogattak • Apátokat,? 'S mi higyjük^hogy az a' Va!1 lás' kedveért esik ? Öh , megérti az ember az affélét! Annakelőtte csak három PüspÖkünk|volt\s minden annak rendi ! szerint ment: jVfóst kénytelen mindem'' ke valamit csinálni j h o g y szükségesnek , bizonyítsa-âSg'magát, 's így az izgáganak se' hossza se'vége. 'S minél j o b b a n ' rázod , minél inkább kevered , annál zavarosabb. — I s z n a k . S o e s t . Azt eggyszer úgy akarta a' K i r á l y ; a' Regensné abból {sem el n e m i w vehet, sem hozzá semmit nem tehet. J e t t e r . 'S hogy m i azokat az ú j énekeket ne énekeljük! De igen holmi mocskos trágár nótát, úgy e ? a' mennyi tetszik. 'S miért azt? Hogy abban holmi eretnekség v a n , úgy m o n d j á k , '» Isten tudja még mi. Hiszen azokat én is énekeltem; mint újságot; én bennefe . n e m leltem semmit.

S Z O M O R ' J A Í E K .

B u y c k i Az kellene m é g ! Mi a . mi M e g y é n k b e n azt é n e k e l j ü k j a ' mi tett '* « szik. Mert n á l u n k Gróf E g m o n t a' Hely- , »' tartó ;^3-zT az effélékkel nem g o n d o l . — j ö f f í C e n t b e n , YpernfcTen, 's végig* az egész f \ F l a n d e r e n * kiki azt d ú d o l j a , g a j d o l j a y j t i a mit akar. — - f e n n h a n g g q l . Hiszen x á r t a t l a n a b b csak nincs mint az istenes é e ( ftek | | g y e * apó ?

R u y s u m . H o g y ' v o l n a ! hiszen az Isteni s z o l g á l a t , abítatosság* « J e t t e r . Igen, de azt mondják^hogy . . * ' n e m jó szertartás s z e r | n t , nem a z ő s z e r * ÍV tartások s z e r i n t ; 's az e m b e r vele baj- f t ba keríti magát, 's í g y i n k á b b a b b a hagy. >* ja. A z Inquisítio' hajdt^ji f e l ' s alá kul*^ ^ , l ó g n a k ; h á n y becsületes ember járta'"'meg m á r ! A z vala m é g h á t r a j hogy s l J f » , lelkisméret' s z a b a d s á g a f o g a t t a s s é k - e l ! Minekutána nincs szabadomra h a g y v a ^ * h o g y azt t e g y e m a' mit akarnék» raegen» gedhetnék h&gg , azt énekelhessem, gon* *. V' dolhassam t a' mi magamnak tetszik. M , S o e s t . Az Inquisítióból itt s e m m i s e m lesz. Mi nem v a g y u n k S p a n y o l o k W*

11 U

EGMONT.

^ h o g y lelkisméretünk j u n k

«

t

r

, 4

5 V \ %

fa*-. '

#

•

i

fftk'U W

felett mást hagy-

u r a l k o d n i . ' S a ' Nemességnek

tiszt' f

>

j e i e s z j h o g y idejében s z á r n y á t s z e g j e . , *! J e t t e r . Az rettenetes. Ha a' jóe m b e r e k n e k k e d v e j ő | b e r o n t a n i házam- J } b a , 's ott ülök m u n k á m mellett, 's e g g y illyen éneket döngécselek , nem gondolok mellette sem rosszat sem j ó t , d e csak d ö n g ö m j mert g é g é m r e ült; t ü s t é n t j eretnek v a g y o k , 's b ö r t ö n b e d u g n a k . „* V a g y ha k i m e g y e k f a l u k r a , 's m e g á l l o k * e g g y rakás ember mellett, kiknek liö-^ zepet£ e g g y Német-országból jött ú j poló p r é d i k á l ; m i n g y á r t pártos v a g y o k , ' s rettegbfifeeái , hogy . elütik fejemet. Hallottad már e g g y n e k a' p a m d á s á t ? S o e s t . T a l p o n e m b e r e k ! Nem rég i b e n hallottam e g g y e t a' mezőn J ezer p m e g ' ezer hallgatók előtt. Az nem vert f d o b o t |i' s z é k é n , 's tanítását nem c z i f - ^ rázta deák m o n d á s o k k a l j mellyeket sen- j f k i s e m ért. Sokat beszéjlt j h o g y magúnk a t n e h a g y j u k orrunknál fogva h u r c z o l | J t t ú * n i , 's h o g y mint j u t h a t u n k setétbői vi-

SZOMÖR-JATEK.

11/

J á g o s s á g r a . — J S mindent a' Bibliából J e t t e r . 'S ki tudja' nem '^Étond e'Lf valót? Én is mindég gyanítottam azt, 's úgy eltörtem rajta ollykov j f f e j e l i ' . ' B u y c k . S a" nép mindenütt takaf rodik ubánok. , S o e s t . Elhiszem J a' hol valami j ó t , valami ájat hallhat áz erúber. . # \ B u y c k . Munkához, Urak í mtinf t kához ! A ' haszontalan beszéd - közben ' felejtitek a' bort és Oráment. , J e t t e r . Azt felejteni nem kell. O . ám az igazi bástya ; ha róla gondolko' zik az e m b e r , mingyárt azt hiszi, hogy " h a e g g y s z e r mellé b ú j h a t , már onnan maga á' megtestesült ördög sem vonhat- , ja-elő. F e n n ! az Orániení Wilheím fenn! M i n d e n e k. Fenn ! fenn ! S o e s t . No Ö r e g , hozzd-ki te is egésségedet! , . R u y s u m. Öreg Vitéz ! Minden V i t é z ! Élje# a' háború! , Buyck. Brávó, Ö r e g ! Minden Vi-. t é z ! Éljen a' háború.'

EGMONT. J, J e t t e r . Háború.' Háború •' 'S tud• játok e] miért isztok ? Hog,yVá' tuw-yeUj., %etek «£$> perdül, az természetes ; de ne- MftX' künk hideg verejték fut-végig gerinczün**{íT i*'köntnnk<jv^ halijuk. Dobpergést hallani i 'esztendőtszaka, a semmit nem hallani egyebetj mint hogy npiként jön amott eggy folt katonaság^'s mint amott eggy / ~ másik, mint ereszkedteMe amött a' donii bon 's megállottak a' malom m e l l e t t | j hogy mennyi bullott-el itt, mennyi ott^ [ * írnnt üzikjmint tolják e g y m á s t , 'sazeg-^p ; gyik nyer|a n másik veszt , 's az embernek " ' ; karikát vet beié a' két szemej hogy meg t, neai tudja fognrjki mit nyeri mit veszt. } 'S mikor megvesznek eggy várost, mit o r a' lakosokat rakásra ^lik , 's a' szegény asszonyember 's a' sok ártatlan gyermek mit szenved. Akkor száll}n-meg #z embert a nagy félsz , 's minden azt i hiszífhogy ímhol vannak, minket is az #z ínség érhet! S o e s t . 'S épen erre nézve a' poL gárnak , úgy i l l e n é k , hogy fegyverbe' gyakorolt legyen.

•ceni Egyetem Egyetemi

SZOMOR-JATEK.

II9

J e t t e r . Oh igen, abban könnyű , » magad' gyakorlani , kivált ha feleséged, , gyermeked van. És még is én a' kato- . jiának inkább csak hívét szeretem hallá- » liijrnínt magát látni. ' jJ B u y c k . Ezt nékem nehezen kellene vennem. J e t t e r . Nem Rednek s z ó l j , Joldi.' j , Mikor elmentek nyakunkróljkzok a' Spanyol-seregek , mi csak akkor léJegzénk szabadabban, S o e s t. Úgy a , rajtad ők feküdtek legnehezebben ? , f J e t t e r . Ebbeli kötődjék Kecf! j í S o e s t , Erős harács alatt tartottak. J e t t e r . Pogd-be a' szád % S o e s t . Kiűzték a' k o n y h á b ó l , a.' pinczébőí, a ' s z o b á b ó l , az — á g y | b ó l , -rr- N e v e t n e k , J e t t e r . Nincs eszed. ' r" B u y c h. B é k é t , békét , Urak ! A* & &atona kiáltson e békét? — Á m ha minket felejtetek , igyátok a magatok egés- * , g é g é t j eggy. polgári egésségetí


J e t t e r . Arra

liészen lelsz. Bátor-

ság és N y u g a l o m ! S o e s t . R e n d és Szabadság? ,

Buyck.

J ó ; azt m i is szeretjük.

Ö s z v e k o c c z a r i t j á h p o h a r a i k a t , 's m é g e g g y s z e r v í g a n h a l l a t j á k a' m o n d o t t i g é k e t , ú g y h o g y kiki e g g y e t m o n d i V k i , 's a k i k i á l t á s C a n o n f o r m a k é p e n ' z e n g . í Á z Ö r e g f ü l e l r ' s v é g r e a' t ö b b i közzé egyeledik. M i n d e n e k . Bátorság és N y u g a l o m ! R e n d és Szabadság!

,

A

R e g e n s n é i i é L

A' R e g e n s n é

vadászruhában.

• varnokok.

R e g e n s n é . M a n e m lovaglok-kí. Mehettek. — Küldjétek-elő

Int, mindnyájan *' _ •

Machiavellty

mertnek.

E ' rettentő történeteket

n e m lelek n y u g t o t .

<

U d«

Cselédek.

Semmi

forgatván* nem

tud

f

SZOMOll-JATÉlt.

1 21

mulattatni, s e m m i sem szórhat-el ; min, dég előttem e' gondol?, e', képek. Most , már azt fogja mondani a' K i r á l y , hogy m i n d ez; az én l á g y s á g o m '

következése*

az én eiigedségefné; pedig lelkisméretem ^ azt súgja minden pe rezzen,hogy azttfttem J j á' nuilegjobb , legtanacsosbb volt: -JoV>- ' ^ í * ? J}an*'tetteHi volna « j h a e' lángot a' bos- ] f szú)pjváfáiaval

nagyobb lobogásba

hoztam , : messzebbre; terjesztettem volna ? A z t ,bitVérn|iiOgy •»'. tüzet úgy, eloltotn's b

e

h

m

.

.Jgen^ a'> mit ma-

gamnak m o n d o k , a'^mit lelkém tud ,'az ^ kime^tíietj, magam előtt; de m i n t fbgadJ a majd|öcsém|?'Fi irály ? Mert tagadhatn i e ? Á z idegén tanítók' merészsége naf ^ , f .

ponként nevekedett; ők a,' m i

Szentség

• gíinfeetnkár|»ttrlöttafe r i a ' köznép'' tompa* é ú z é s f t *eliáó^ítótták ,

i szédelgés' szel-

f

letnét; hoztákj kÖz ikbé. A ' Íázásztófcíiöísze tisztátalan Jelkék kevér^dWk y

ret-

;

tentő tettek követtetér*ek-el , ráellyekre wrtózat nélkül netri emlékezhetni,: és a' mell veket kénytelen vagyok az Udvar-

nak eggyenként beadni; e g g y e n k é n t é s haladék n é l k ü l , hogy a' köz hír meg ne , előzzön, 's a' Király azt ne higyje^hogy i j m é g több is van a' mit titkolgatni akarl mánk. Nem látok szert , sem szelídet i • sem s a n y a r ú t , rn^lly e* bajt eloltsa. Oh, '• « l p ! > i v a g y u n k f m i Nagyokfaz emberiség' f fan'J+fÉ,

f

(

ImHámjain

t

kormányozzuk , 's azok bennünket,lökdelnek "elébb tovább | hol f e l , hol le.

Úgy^ hisAzükjW^y

azoka^Jv'-^Vs

Machiavell ojTellép. - R e g e n s n é . Készen vannak a'* leTelek a* Királyhoz? , - M a c h i a v e l l . Eggy Óra áíátt alá — ' ^ f ő g j a írliátnij Fennséged. , [*? R e g e n s n é . Teljesen feltevéd a* le léíitést ? •: .? * M acli i a v e 11. Teljesenjés minden , j ' környülményeiv'e] , a* hogy' a' ^ i r á l y l / C l $ sjteréti.í Előbeszé^6nn|bogy a' képrombolók* dühe először Saint-Ómerben ütiki magáit; hogy eggy neki-bőszült sokaság fustélyokkal, szekerczékkél, kalapál ^ . cgokkál % lajtorjákkal, kötelekkel , kísérve néhány fegyveresektől, a'Kápolnákat,

Jl


8ZOM0R.JATEK.

12#

Templomodat, Rlastromokat megtámadja , a' hívőket űzőbe veszi, a*zárt ajtókai s kapukat feltördeli, a' Szentek' szobraij^3%^ ledönti, a' képeket megszaggatja, 's valami szentelt, avatott, kezébe akad, széll y e l h á n y j a , tépi J tapossa; hogy a' sokaság a' menés-közben nagyon megszaporodik, nekik Ypern kapukat nyit; hogy a ^ m o t képzelhetetlen hirtelenséggel! L y k i r a b o l j á k , a' püspöki áönyvházat eJége- * tik. Hogy eggy más nagyszámú csoport, t hasonló ő, jmgébtÖl megszállva,Meninen, Cumines-en, Vervichen , Lilién elszél* lyed , ellenállást sehol nem lel, és hogy csaknem az egész Flanderen a' rettentő zábolátlanság mintegy eggy pillantatban kiütött és végre hajtatott. . R e g e n s n é . A h , mint rohan r l á m M j } előadásod alatt ismét e' fájdalom ! j-et-jft tegésem , hogy a' veszély miAdég na-' g y o b b nagyobb lesz, kezet fog e' fájdalommal. Mondd*elŐ véleményedet, Ma, chiavelloí » Machiavell.Engedjen-megFennI séged%raz én gondolkozásom úgy néz* \


ki mint bohó szesz; és ha szolgálataim. aíal mindég meg volt is elégedve, tanáősomat igen gyéren tetszett követni* 'Fennséged nekem dévaj kedvyel gyakran ezt mondá : „Machiavello , te messze | látsz; neked Historicus|nak kellene lenned : a' ki kormányon ü l , annak arról ^kelJ gondoskodni/a'mi hozzá legközelebb / áll." Pedig nem előre elhistorizáltam e êz egész történetet? nem láttam előre mindent ? • ' • R e g e n s n é ; Sokat látok-elŐre én is y.- az a* baj.J hogy meg nem változtat-í ^ • baWm M a c h i a v e l l . E g g y szó m e g ' e z e r : Ti az új tanítást .el nem nyomjátok. Hagyj á t o k menni , válasszátok külön a* tiszA^'itahfiűe'ktől, adjatok nekik Templomokat, ^ ' k a ^ c s d l j á t o k a' polgári-rendbe, vonjatok • korlátot körülök , 's a' lázadtak eggyszerr© lecsilapítva lesznek. Minden más szér sikeretlen , 's pusztává teszitek az országot. f R e g e n s n é . F e l e | e d ejmelly útá- j? lattal veté-meg az öcsém csak kér-

C

!*l


SZOMOR-JAIEK.

125

. désünket i s , ha az ú j tudományt m é g . kelljen e tűrnünk? Nem tudod/mint a-j-7 jánlja minden levelében gondoskodásaimba az igaz hit' fenntartását ? hogy ő a' Vallás' kárával a' csendet, (nyugalmat , nem akarja helyre-állítva látni. Nem tart e a' Megyékben előttünk is ismeretlen kémeket, hogy m e g t u d j a j k i k J % r , hajlanak az ú j tanítás felé ? Nem nevet zé e r n e g , álmélkodásunkra, ezt és azt, a' k i , közel hozzánk, eretnekség' vétkesévé tette magát ? Nem parancsol e keménységet, hajthatatlanságot? 'S én szelíd le_ g y e k ? én kérjem,, tanácsoljam,hogy nézzen-el, hogy tűrjön ? Nem veszteném e el minden bizodalmát, minden hitelemet e» M a c h i a v e l l . T u d o m ; a' Király • < parancsol, 's tudatja veletek szándékait. Azt akarjajhogy a'ijyuga]mat,a' békét,állít-J 7 sátok helyrejolly szerrelfmelly még inkább J y elkeseríti az elméket, melly a' háború* f tüzét mindenfelé gerje^étbebozza. Fon-jéL toljátok-meg mit csináltok. A'métely a' legelső kereskedő-házakra elragadott, a'


120

EGMONT.

Nemességre , a' | é p r e , a' katonaságra. *, Mit használhat feltétünk mellett akarni ' megmaradni , mikor körűlünk minden más alakba költ? Bár valamelly jó lélek Filepnek azt sugallaná, hogy Királyhoz illőbb, külömböző vallású polgárokat igazgatni, mint őket egymásnak karjaik által kipusztítatni ! R e g e n s n é . Ne többet illy szót. f Tudom é n j h o g y a ' P o l i t i k a fogadást és ^ hitet ritkán tarihat, hogy szíveinkből eltiltja a' nyíltságot, jószívűséget 's hajlékonyságot. A' világi-dolgokban ea igen is való; de Istennel is úgy játszunk e mint magunk köztt? Hidegek legyünk e azon ósága által is tiszteletes hitünk-erántjmellyért olly sokan áldó-] 7 zák^fel élteket? Ezt oda-adjuk e eggy* b i t a n g , bizonytalan, magával ellenkező újításért ? • M a c h i a v e l l . Csak azonban felőlem rosszabbúl ne gondolkozzatok. R e g e n s né! Én ismerlek téged és h ű s é g e d e t , 's tudom , ez vagy amaz jámbor és eszes ember lehet, ha lelke' „


SZOMOR-JATEK.

12%

fdvériek legegyenesbb, legközelebb álló útját eltéve$zté is. Mások is vannak, Machiavelli); férjfiak , a' kiket kénytelen vagyok szeretni, 's gáncsolni. M a c h i a v e l l . Kire czéioz itt Fennséged ? R e g e n s n é . Meg lehet vallanomj Egmont nekem ma igen fájdalmas, mély kedvetlenséget okozott. M a c h i a v e l l . Melly bánásával? R e g e n s n é , A szokottal: langyságával, könnyüségével. A' szörnyű tudósítást épen akkor ve"vém , midőn általa 's mások által kísérve /^Templomból j^Wem^ki. Nem tartóztatám elkeseredesemet, feuntervlmllatám panaszomat^ s felé fordulva ezt mondám neki: „Lassa mi törtéi/ Helytartóságában ! Ezt turi-el., a' Gróf, ki felől a' Király mindent ígért vala magának? M a c h i a v e l l . 'S mit felelt ÉgR e g e n s n é . Mintha s e m m i , mintha csak mellékdolog volna, így szóllott: Csak előbb alkotmányok eránt volnának


megnyugtatva a" Niederlímdiak ! az a* más czikkely magában fegaa véget érheth|. M a c h i a v e l l . Egrriont talán igazabban szóllott|mint okosan és k e g y e - j j ,sen. Mint álljon-fel 's mint maradjon \ ott a* bizodalom, hol az Alföld' lakosa . l á t j a , hogy az intézetek inkább az ő va| g y ó n j a n a k elvétele végett tétetnekjmint j 7 ' az ő javáért 's lelke' idveért? Sok lelket szabadítottak e meg az ú j Püspökök? Még minden Helytartóság hazafiaknak adatik; nem árulják e el a' Spanyolok igen is világosan v hogy ők e' hivatalokat győzhetetlen vágyással lesik? Nem min_ | den nép inkább szeret e a' maga rend^ ? tartása szerint és a' maga emberei mint í idegenek által kormányoztatni , kik az idegen f ö l d ö n , mások' kárával, kény- ^ telenek még meggazdagítani magokat] J . . kik itt mindent idegen mércék szerint (. I mérengetnek,'s kedvetlen arcczal'srészvét nélkül uralkodnak? R é g e n s n é . T e az ellenfél'részé->^

s z OMOU-JÁTÉK. M a c h i a v e l l . Szívvel ugyan nem; 's kívánnám hogy értelmejmmel e g é - j i ^ Szen a' miénken állhatnék, R e g e n s n é . Ha úgy akarod ; legj o b b v o l n a , aduám-általnekik helyemet, mert Egmont és Oránien nagy reményt nyújtottak magoknak annak elnyerésé* hez. Akkor a' kettő éllenje volt egymásnak ; most öszveszövetkeztek ellenem t barátok lettek, elválhatlan barátok. M a c h i a v e l l . Veszedelmes pár. R e g e n s n é . Ha valót kell raon- * d á n o m : Rettegem Oránient, 'sEgmon- O . tért rettegek. Oránien nem forral )0t( f j az ő gondolatjai a távolba n y ú l n a k , ó alattomos , elzárt; ú g y tesz|mintlií m n % denre kész voln#, soha nem ellenkezik, 's mély alázattal 's leggondosbb szemességgel azt cselekszi a' mit akár. ' ' M a c h i a v e l l . E g m o n t , épen el/ lenkezőleg, szabad menéssel ' m e g y , mintha az egész világ övé volna. R e g e n s n é . Olly fenn hordja fejétjmintha annak a' Felség' karja feilettejj nem lebegne. NYOLCZADlK KÖTET. 9


130

EGMONT.

M a c h i a v e l l . A ' nép' szemei egg y ü l e g g y i g őreá v a n n a k i n t é z v e , 's m i n d e n szív rajta f ü g g . N R e g e n s n é . Gyanút ő soha nem k e r ü l t , mintha s e n k i n e k n e m v o l n a j u sa számot kérni tője. M é g m i n d é g Egm ö n t nevet visel. Szereti ha Gróf Egm o n t n a k m o n d a t i k , mintha n e m akarná felednr h q g y , 0 s e i Gotdcn*' Urai vo 1-j O j^l t a k ^ Miért n e m él a' Gaurei-Herezeg névv e i , a' mint i l l i k ? Miért teszi e z t ? E I - ' * ^ oltott jusait ismét fel akarná éleszteni ? M a c h i a v e l l . É n őtet a' Király Bír s z o l g á j á n a k tartom. R e g e n s n ^ Ha a k a r n á , m e n n y i e r d e m e t szerezhetne az uralkodásnál ? a' helyett h o g y n e k ü n k , m a g á n a k s e m m i t n e m használva, m á r végtelen bosszúság o t csinált. A z f ő t á r s a s á g a i , a s z t a l a i ' s tánczai a' Nemességet i n k á b b c s a t i f f j á k , forraszjták egymáshoz, mint a' legveszed ^ l m e s b b alattomos ö s z v e g y ü l é s e k . Poharözásaiból vendégei t a r t ó s b b m á m o r t , magokhoz-térni nem e n g e d ő szédelgést hörböltek. M i g y a k r a n hozza m o z g á s b a


<

SZOMOB-JÁTÉK.

131

dévaj beszédeivel a' nemzet' e l m é j é t , 's mint nem akada-fel cselédjeinek ú j öltözetein a' köznép! M a c h i a v e l l . É a azt hiszem, abban nem volt semmi czél. R e g e n s n é . A' mint m o n d o m : nekünk á r t , 's nem használ, magánali. A' mi k o m o l y , azttréfálag veszi; 's mi, hogy henyéknek, vigyázatlanoknak ne láttassunk, kénytelenek vagyunk a' tréfást komolyan venni. így ingerli eggyike a' m á s i k á t , 's a' mit kerülni akarnánk , ezek által lesz-meg igazán. O ve* szedelmesebb mint a' magát annak nézetni akaró feje a' zendülésnek j 's nagyon j j meg kellene csalnom magamatjha az ud? J j varnál nem neki volna felróva minden. ^ Díem tagadhatom, kevés id<5 múl-eljhogy } j p e n g e m érzékennyé , igen érzékennyéjJ? nem teszen. M a c h i a v e l ) . Ó mindenekben lel• kismérete s a e r | n t tetszik bánni. ^ 8 R e g e n s n é . Az ő lelkisméretének sok kedvező tükrei vannak. Tettei gyakran sértők. Gyakorta ollyformán néz*ki ; . . , *

EGMONT. mintha azon teljes meggyőződésben éln e j hogy ő az Úr, és csak n y á j a s s á g b ó l nem akarja éreztetni azt; hogy ő bennünket innen nem akar gorombán kitaszigálni , minthogy az külömben is meglesz. M a c h i a v e l l . Kérlek, nyíltságát, jUk^szerencsés vérét, melly minden nehezet könnyedleg f o g , ne magyarázzátok veszedelmesre. Ezzel csak ártanátok neki "s magatoknak. R e g e n s n é . Én semmit nem magyarázok. Én csak at' kikerülhetlen kö> ietfeezésekről szóllok ; 's ismérem őtet, # • \ Alföldi Nemessége, 's az Arany-bárány ' &' m e g y é n , még bátrabbá , még merészebbé teázik. A ' kettő őt mentté teheti . a' Királynak fellobbant kéjes neheztelé' se ellen. Vizsgáld-meg közelebbről,''s. látni f o g o d : mind azon. szerencsétlenségnek , melly Flandernt éri, m é g is egyedül ő oka. Ó nézte-el legelébb az idegen Tanítók' merészségét, nem tartotta olly igen veszedelmesnek , 's &I . tudja ? alattomban talán még örül^hógy


SZOMO.R-JÁTÉK.

133

mi itt eggy kis dolgot kaptunk. Csak h a g y j | a' mi szívemen van, azt ez alkalommái lehullatom róla. ' S ^ i f a' nyila-

p-

énjhol ő legérzékenyebb. Mert ő is ér- /• zékeny. > M a c h i a v e 11. Öszvehívatátok a' Tanácsot ? Itt lesz Oránien i s ? ~ s R e g e n s n é . Elküldöttem ée#» Antverpbe. A felelet' terhét>lég sulyo- a . san fogom r j á j o k tolni; velem eggyütt 1 ^ magokat vessék ellenébe a ? bajnak egész , elszánással > vagy le az alarcczal; jelenjenek-még mint pártütők, Siess,hogy indul- . , 'hassanak a levelelas.bozzd hozzám aláirás ! j végett. Azután a' meghitt Vaskát küldd Madridba ; ő fáradhatlan és h í v , az öcsóm őáltala vegye legelébb a' tudósítást x hogy a' hír bennünket meg ne előz- . zön. Én is szállani fogok vele míg útnak | # % megy. J M a c h i a n e H . Parancsod híven 's sietve fog teljesítetni.


134

SGMONT.

P o l g á r h á z . Ág

H1 á r.i k a.

J % j

, * *

^ *

az A n y j a , Brackenburg,

R l á - r i k a . Nem akarnád nekem e Czérnát tartani, Brackenburg? B r a c k e n b u r g . Kérlek, Klárika, ne g y ö t ö r j ! K l á r i k a . Mi bajod megint? Mi® rt tagadnád-meg tőlem e' kis baráti-szol* gálatot ? * B r a c k e n b u r g . A' czérnával ólly közelre magad elébe szegzesz, hogy le,, hetetlen kikerülnöm tekintetetek ..M K l á r i k a . Csevegések! J e r , tartsd. A n y a . Énekeljétek eggy et.! Brackenburg szépecskén secundál. Ti másszor mindég v í g a n " voltatok, mindég volt mit nevetnem. B r a c k e n b u r g . Másszor! K l á r i k a . Tehát énekeljünk. B r a c k e n b u r g , A', m i nektek tetszik. K l á r i k a . Vígan, frisen! E g g y katonai-dal j a? nekem legkedvesebb da.


.

SZOMOR - J Á T É K .

135

lom. — T e k e r g e t i ^ a ' c z é r n á t , ,'s Urachenburg {secundál j A' dob pereg, a' síp 'S a' tronftbita zeng , Kincsem pa ri pá n ü l , A' f ö l d veié, reng. Féltartja s z a b l y á j á t j Intézi csatáját. ^ Oh mint döbög szív! K ö n y f u t j a szemem' I
*!

A' zajba követnem Hív kedvesemet, Veszélyre k i t e n n é m Ér^te életemet^ , í m , m á r f u t az Ellen! A z t én is ö l ö m ! Hah ! fér jfinak lenni Melly édes öröm í B r a c k e n b u r g a z éneklés közben néhány ízben pillantott Klárikára ^ végre $?ava elakad, szemei eltelnek konyít'

1 - ,

1'' f ^

1$6

• * -

EGMONT.

% v e i ; elejti a y c z é r n á t , 's a b l a k h o z áll. . * i K l á r i k a m a g a é n e k l i v é g i g a' d a l t . A n y j a fél-nehezteléssel int neki; ö fel* kél, Brackenburg f e l é indul, de megg o n d o l j a m a g á t , 's i s m é t h e l y t f o g l a l . A n y a . Mi t a n ott az úczán, Brackenburg? Marsirozni hallök. B r a c k e n b u r g . A' Regensné' Testőrjei. a K l á r i k a , iílyenkor? Mit jelentsen . ez? — F e l k é l , 's B r a c k e n b u r g m e l l é á l l a z a b l a k b a n . — Ez nem a' mindennapi várta,- ezek többen vannak mint szokás; csákneib egész sergek. O Brak e n b u r g , m e n j ! nézzd-körül magadat,, . ceke hozz b í r t , mi történd Valami* rend kialónafe kell munkában lenni. Menj, ^ jó Brackenburg; t e d d - m é g e ' k e d v e m e t . B a c k e n b u r g . Megyek, ' s t ü s t é n t itt vagyok. K l á r i k á n a k n y ú j t j a k e z é t , • ' s , K l á r i k a is n e k i a m a g á é t . K l á r i k a . Nyugtalán vagyok tudni, Osztán, He vedd nehezen , jelenléte kínomra volt. Nem tudom mint viseljem magam'eránta. Fájok neki, 'smardossa


SZOMOE-JÁXÉK.

137

lelkemetjhogy ő azt elevenen érzi, —> j j Ha meg nem változtathatom ! A n y a . Ó becsületes hív fiu. K l á r i k a . Kénytelen is vagyök nyájasan bánni vele. Sok ízben tenyerem öszve&zorúl, a' nélkül hogy azt akartiám , mikor az övé olly gyengéden; oíly szeretettel nyúl hozzám. Vádlom ^ magamat hogy őtet megcsalom, hogy ^ szívében hasztalan reményt tápláLdk ; nelieztelek é r | te magamra. Nem akaró hogy r e m e j l j e n ; dé viszont a z t s ^ néz. hetem|hogy e l c s ü g ^ e d j ^ , Jpt A j , • A n y a. Az nem jó. # • \% ' K l á r i k a. Kedveltem ortet H .'§ j n é g most is jót akarok neki J teljes lélekkel, j y Hozzá tudtam volna menni^ pedig azt Ij* hiszem hagy bolti soha nem voltam s z e - ^ _ relmesj - foU. f % A n y a. T e vele oo«h'Ugyap. szeren-/^ esés lehetél vala. * ^ K l á r i k a . Gondomat viselte volna, 's nyugalmas éltet ígérhettem volna vele magamnak.


138 ? •

EGMONT,

A n y a . 'S h o g y m i n d ennek v é g e , az e g y e d ü l a' te hibád.

K l á r i k a . Ez az én helyzetem csudálatos. Ha e l g o n d o l o m , mint lett e z , min^ t ö r t é n t , tudom i s , 's n e m is. De ha . E g m o n t o t m e g i n t meglátom , m i n d ez e g g y s z e r r e megfoghatóvá lesz előt t e m , 's azzá l e n n e m é g több is. A h , m e l l y \ ( 'f f é r j f i ő ! Minden M e g y é n k imádja ő t , ' s % ^ é n , az ő k a r j a i k ö z t t , én nem volnék o a' földnek l e g b o l d o g a b b teremtése ? j.s v A n y a . 'S mi lesz mihÖ ebből kéA v " % #

/• I 1 |

,

.;1,. • * , K l á r i k a . A b , én csak azt,kérdem,. ha &j»ngoro szeret e I 's k é r d é s e az, b a j t f y Szeret e f > 4 A n y a . A z e m b e r n e k a' g y e r m e k e k . b ó l csak b ú j a , b á n a t j a . í n s é g , n y o m o ^ r u s á g , 's s e m m i e g y é b . Nem lesz jó vé~ r- g e , J ^ l ^ e r e j i c s é t l e n n é t e v é d magad' ! $ * " azzá tettél e n g e m i s ! f K l á r i k a $ z e l i d e n . Anyám; pedig elejénte elnézed. A n y a. A z a* b a j h o g y igen is j é •agyok , hogy. m i n d é g ig«u is jó v a g y o k .

;ceni Egyetem Egyetemi

SZOMOB-JÁTÉK.

139

K l á r i k a.MikorEgmont itt ellovagla, 's én az ablakhoz szaladtam , szidál e afc^ k o r ? Nem állottál e te is az a b l a k h o z ? ^ \ Mikor f e l n é z e , f e l m o s o l y g a , reám fea« csinta, köszönte, ellenedre v o l t é ? Nem ér* zéd eVnagadat megtisztelve l e á n y o d b a n ? J J ^ A n y a . Gsak piríts hát. J. ^ K l á r i k a i l l e t ő d v e . ' S mikor ezol" v t a ^ g y a k r a b b a n vevé erre ú t j á t , 's mi jól - ^ . i l á t á n k hogy az érettem esik , n e m t e v é d : * e titkon-örülye te m a g a d is azt az észre* * ' » * -vételt ? Blvonál e mikor az ablahfaan 4 kák »*' megett vártam ? t " A n y a . G o n d o l h a t t a m ^ hogy abb ó l m é g ez lesz? K l á r i k a elakadt szózattalfstartózr J 3 t á t o t t h ö n y ű k k e l . -'S mikor estve, béleplefcve k ö p e n y é b e , a' lámpa' f é n y é n é l benrtüukfeUineg l e p e , ki sürgött elfogad5 V ni ő t e t , m i l p r j é n , mintegy lelánczolva y s z i k é m h e z , f f l l v g maradtam az á l m é l k o - # dás miatt ? . . " A n y a . 'S r e t t e g h e t é m [ h o g y ez a* szerencsétlen szerelem a' magára-vigyá-

EGMONT.

#

,

» '

zó Klárihát elragadhassa ? Most már nekem keli szenvednem hogy a ' l e á n y o m — K1 á r i k a k i f a k a d t s í r á s s a l . Anyám! te hát akarod? Te Örülsz jhogy engem J f gyötörhetsz? A n y a s í r v a . Sírj még osztán/tégy még szerencsétlenebbé búslakodásiddal. ^ ,Talán nem elég nyomorúság nekemj^ hogy az én eggyetlén leányom megve|;. v | | t e t t teremtés? _ , II Klárika f e l k e l v é n , hidegen. M e g v e | | | t e t t ? Egmontnak kedvese és meg-J/J ^2 az a' Fejedelem-asszony f v e | | | t e t t ? Hol ki a' szegény Klárika helyét, ne irigy le- // ' né az Ó keblében? A n y a — k e d v e s a - IP ; n y a — j t e másszor nem szóltál így. IMe . * h a r a g u d j , jó anyám í — A' n é p , hogy * " mit g o n d o l , a'. szomszédok , hogy mit dünnyögnek — E szoba kis ház . ^ jmennyország|miolta bennJEgmont'sze- f j y» rslme Jakik. ' ^ ' A n y a . Otet nem lehet nem sze* , reinühk y az ugyan való. M i n d f g olly 4 nyájas j olly szabad és nyiltlelbü.


SZ O M O R - J A T E K .

I4I

K l á r i k a . Rajta eggy hamis eret sem lelni. L á s s d , a n y á m , pedig ő az V , a' nagy Egmont. 'S mikor eljo hozzám, • miilyen j ó , millyen kedves! mint szeretné nem tudatni velem születését, vitéz voltát! mint keresi kedvemet! által? jában csak e m b e r , csak barát, csak sze, tettesbe! A n y a . Hát ma eljön e ? K l á r i k a . Nem látád hányszor Ifutottam az ablakhoz? Nem s e j t é d - a w g hányszor fülelek feljha az ajtó megzör"Jj t t _ d ü l ? — T u d o m hogy míg be nem s | - J o ' tétedik, nem jőjf és m é g is minden pil" ( f lantatban őt várom reggel olta m á r , a* hogy' ágyamból kikelek. Miért nem let-j£> tem fiú , hogy eggyütt mehetnék v e l e , mindenhova , az u d v a r h o z | | é | valahol dolga v a n ! Ha én vihetném utána a zászlót mikor ütközetet t a r t ! •— A ny Te^ mindég ollyan virgoncz {«» ha valál; már k i c s i n ^ o r o d b a n m a j d he^ . t behurgya , majd komor. Nem öltöznél • valamivel J o b b a n ?


K l á r i k a . Talán, anyám. Ha m a j d elunom magam'. — Gondold-el, tegnap néhány katonája itt ment-el, 's dallot- . ^ t | k , — az Egmont' dicséreteit. L e g a - / ^ , lább a' név megvolt az ' énekben ! a többit nem érthetem. Szívem a' torkomig vert örömében. Ha n^m szégyeltem j 0 volna , szerejtem volna visszahívni őket* A n y a . Magadra vigyázzj Heved I, , még mindent elront | világosan elárulod * magad' az emberek előtt. Mint minap i» mikor kezedbe akadtja* J a & # - a' b á t y á m n á l , **. fametszésjUjl az a' leírás, *s eggy sikol- y f y tással ezt kiáltád : Gróf* Egmont. — Ol, lyanná vált képem mint a' láng. K l á r i k a . 'S. lehetett e neoa sikolt a n o m ? A fametszés a* Gravélingi csa^ * ta' á b r á z f j ^ volt, *s é n , a' képen meglátom a' C b e t ű t , 's keresem alól, hol a* ímhol ez áll mellette: » G r ó f Egr JTont, ki alól a' ló kilövetik. Ifi Elkapott — '* azután nevetnem kellett ezen a? p Gróf Egmonton a' faatmteBCOC-n, kit o l l y . magasnak csinált a' ^ r a g ó j m i n t a* Gra-[* j y velingi torony^'s az Angolok' árboczai

ihútr


SZOINIO R - J Á T É K .

143

oldaltt. — Ha néha elgondolom J mii- • 7 Jyennek képzeltem e g g y csatát, 's mil*» lyen képet csináltam magamban^ mint leány^Gróf Egmontról, 's minden más Grófokról, Herczegekről — 's hogy ezeket miknek nézem m o s t ! B r a e k e n b u r g ;'ön, v R1 á r i k a* H á t , Brackeijburg ? B r a c k e n b u r g . Nem tudhatni bizonyost. Fiandrenben ismét valaminek kellé történni f a' Regensné tart, hogy^ * a' z ^ i e b o n a eddig jöhet. A ' vár tele van tömve katonasággal , a polgárok nagy számban őrizik a' k a p u k a t , a ' n é p ^ zajog az úczákon. — Sietek öreg atyámhoz — m i n t h a m e n n i a k a r n a . K l á r i k a . Láthat az ember, holnap? Én eggy kevesé áltöltözöm. A ' b á t j á r a • . jő * 's czirrnosan nézek-ki. — S e g í t s eggykissé, anyám. — Vidd haza könyvedet, . B r a c k e n b u r g , 's hozz megint illy Éistó- f [ riát. A n y a . Isten veled. t B r a c k e n b u r g K l á r i k a k e z e u» t á n n y ú l v á n . Kezedet!

144

EGMONT.

KI á r i k a m e g t a g a d v á n . Ha eljösz. A n y a \s l e á n y a e l . •B r a c k e n b u r g m a g á b a n * ' Feltevém hogy tüstént m e g y e k ; s mikor szavamon fog 's menni hágyy ^ csaknem megőrölök magamban. — Sze- pl rencsétlen, 's téged nem érdekel hazád' sorsa ? nem a' nevekedő láz ? — 's neked mind eggy , Spanyol és Alföldi, mind eggy^ akárki uralkodik , akárkinek van igaza? — Hlyen volta#* e mikor is-\VáÍ£A kolás fiu voltam? — M i k o r a'Rector kiadta az Exercitiumot: „ B r ú t u s g g g ^ Beszéde a' Szabadságért , Ékesszólásbeli ^ gyakorlásul." ©llyankor mindég csak a' j kis Dániel volt társai köztt az els<5, 's a' Rector ezt szokta volt mondani: „Csak rend volna b e n n e ; csak ne így öszve- ^ vissza.'/— Akkor még forrt b e n n e m ! 1 akkor m é g tolt! — Most itt tipegek a' ' merre eggy lyány' szeme hagy mennem! Hogy itt nem hagyhatom ! hiszen szeretni ú g y sem f o g ! — A h ! — Nem — Ő engem nem utálhat. -— Egészen nem — 's az a' félig, az annyi mint semmi. — To-


S z o M O K - J Á T I k.

Í4jj

Tovább nem t ürömi Ha csakugyan való volná/a" mit^m^nap eggy jó- I } ^ -barátom súgott ? hogy^éjente eggy férjj W • fit ereszget magához, minekutána "eh, gem olly nagy szeméremmel ololotolôi'cLtífiy mihelytt késő kead lenni. — Nem, az ném való ! hazugság ! t á g á l o m ! Klárika olly'ártatlan ? a' miflyen szerencsétlen, én vagyok. — ! Megvetett * e l t a s z í t o t t szívétől. —- —' *S 'éft ! í£y éljek ezentúl, »' mindég? Eltűröm, 3# nem tűröm f • HaJt&MA£

H ó i m a t a* v^rséhy Yniiid inkább in- j C i l C ^ IvábBszaggafija^ 's énrannak öszveomlásá-' banlassűdan lialok'-fel.Nem türöm-el! Mikor1 trombitaszót hallok , lövés esik , az csontomon velőmén végig-megy.— Nyavalyásgyalázatos állapotja' mellyben íen-| p . gek ! Jobb , véget vete^ egyszerre. Mi* j ' nap vízbe vetem magamat 's már sippadtíi kezdék de a' megrezzent természet erőt veve; érzém hogy tudok Úszni , 's akaratom ellen tartam-meg Áiagamát. — — Felejthetném csak aá . j időt midőn sseretej midőn szeretni lát- j • Szőtt! — Mért iárta-által ez az édessze* NYOJLCZAMIi^KÖT* ÍO

JÍH 146 xencse csontomat , velőmet? Miért ^ t- ^ znésztettéfc-meg nékem e' remények min- , v.,j | * den Ö.&meit^~az* életnek % eggy b o l d o g / P*«nd»t festveii'távolról szemeim' elé., • •Í>e* •*~*i 'S~*Z az első csók 1 Az áz eggyetJen ! —^ Itt a s z t a l r a t e v é n k e z é t valánk egyedül őerántam mindég j ó , nyájas^volf — ellágyulva látszott lenni — r | á m pilJanta — keresge minden érzékem <• . • — "s ajakit ajakimon érzém. — 'S most ? .
c

.

•

MASODIK FELVONÁS.

A '

p i c t c z

J ét t é r é s

V

"

a z

=

B r ü s s z e l b e n ,

Á cs rhestg.r ö s z v e t á * l á l k o z n a h ,

.

Ácsmester, , Nem

m e g m o n d á m ?. M é g

ezelőtt

megjövendöltem

e g g y héttel »'

czéhben »

i i o g y nehéz d o l g o k fognak k i ü t n i . J e t t e r . 'S v a l ó a' h í r ? v a l ó

bogy

F l a n d e r n b e n k i r a b l á k a' t e n i p l o i r okat ? IcrorôlmTv '

^

^°^V8

*a'P*8*

C s a k a ' n é g y paszta falat b a n y á k á l l a n i .

f

B i t a n g k o r h e l y c s o p o r t ! 'S ez a* m i j ó \ 0 • 1

r


\

,

. . .

, '

,0* i

'

Á y ^ A J i a * * , > U 4 S t í i

148

EGMONT.

ü g y ü n k e t rosszá csinálja. Keresetünket a' maga ú t j á n , c s e n d e s e n , állhatatosan • kellett volna elébe tenni a' Regensnén e k . Ha m o s t s z o l l u n b , ha m o s t őszreg y ű l ü n k , mirigyárt azt m o n d j á k ' h o g y J f 1 m i is z e n e b o n á s a k v a g y u n k . J e t t e r . Igen , mert m i n d e n ezt m o n d j a m a g á b a n : Miért v i g y e d te elől az ^ r r o d a t , mikor áttol csak e g g y kis a-» % rasz a* n y a k ? Á c s m e s t e r . Reszketek m i k o r l á - ( t ö m j mint m e g z s i b o n g az a' h a d , az a' Jy semmit Ü r ü g y ü l ők- is-azt J d H

.

v e s z i k j a ' mit mi s ü r g e t ü n k , ' s í g y n a g y veszélyt húznak a- tartományra. , . S u e s t hozzájoh. Jó irapot, U r a k ! Mi ú j s á g ? Való/ h o g y a' K é p r o m b o l ó k e g y e n e s e n ide tarÁ c s m e s t e r . Itt u g y a n dolgok n e m lesz. • v.. ; S o est.'Eggybecsűleteskatona-emb e r , fordult-be hozzámj dohányt v e n n i , azt vettem kérdőre. A ' R e g e n s n e . ha k ü l ö m b e n derék t u d ó s a s s z o n y i s , ez

S zOMOR-J A TEK.

I49

eggyszer elakadt. Rosszul kell lenni a' dolognak hogy úgy egészen környülkeríteté magát őrjeivel. A' vár tömve katonasággal. Még azt is mondják , hogy itt akarja hagyni titkon a' várost. Á c s m e s t e r . Innen nem m e g y ! Az ő jelenléte véd m i n k e t , mi g e d i g n a g y o b b bátorságára leszünk mintázok . a' »yé*sszakáluak. 'S ha megígéri h o g y j r t l f y é á * jusainkat szabadságainkat sérelem n é l »kül fenn tartja , karjainkon fogjuk horSzappanos hozz éjek. t Csúnya dolog! nem jó d o l o g ! A ' fergeteg nőttön n ő ; nem tudom h o v a t t * üt-ki. — Magunkra vigyázzunk, maradjon kiki csendesen, hogy minket is láz a i t o k n a k ne tartsanak. S o e s t . Hallak Hetek? a* Görögország' hét Bölcsei szóllnak. s z a p p a n o s . T u d o m én , sokan titokban az Újítókkal tartanak, Püspökeinket k a r o m o l j á k , a' Királyt nem rettegik. De a ki igaz jobbágy, a' ki Vallása mellett buzog —

U9

I S M O N T.

L a s s a n d a n s z á m o s n é p g y ű l hozz á j o k r 's h a l l g a t j á k a b e s z é l l g e t é s t . , V a n s e 11 k ö z z é j e k . Isten áldását, U r a k ? Mi ú j s á g ? Á G S m e s t e r, Me tegyétek hozzá tnagatókat; gaz embér. J e t t e r . Nem a' Doctor Wiet$'hí' res íródeákja ? / Á c s m e s t ' e r . Sok Ura vó'lt már neki. Elébb íródeák v o l t , 's a' mint ^ ^ hol ez hol az kiadott rajta, mert úgy viselte m a g á t , most Notáriusok , Prókátorok'f tisztjeibe avatkozik, 's nagy barjjl r&tjja a' pályinkás-kancsóknak. *"•' T ö b b n é p g y ü l h o z z á j o k , xs c s o p o r tonként áli-meg. V a n s e n . Eggyütt vagytok ti i s , oszveütitek fejeiteket? Arról van is mjt szóllani. Soest.

Gondolnám.

V a n s e n . Ha most találkoznék ler gény , a kinek hpzzá feje is szive is vol* •na, eltéphetnénk a' Spanyol-lánczot. S o e s t , Hallja-Red , fied nekünk így ne beszélljen. Mi megesküdtünk #' Királynak.

iceni Egyetem Egyetem

SÍOMOR-JATÉK.

IJT

V a n s e n . 'S a' Király nekünk. Érti Ked ezt? ^ J e 11 e r. Ez eggynek felelet. Moixdja Ked tovább, N é m e l l y m á s o f e . Halljuk csak, halljuk! e z ért hozzá, ez tanult valamit. V a n s e n . Én eggy Prókátor mellett írdogáltam ; annak sok kutyabőre , sok Donatiója , Contractusa, 's egyéb. Levelei voltak, 's kapott a' ritka' könyveken. E g g y iilyenben a' mi egész Con- , stitútiónk le vala írva ; hogy bennünket , t Alföld* lakosait, legelébb ^ g g y e s Fejedelmek igazgattak , minden pontban a" régi meggyökerezett szokások , rendtar- * m tások ég privilégyiomok szerint; hogy í L a^Sű. Eleink nagy tiszteletben tárták Fejedelmeiketjbf felettek ú g y uralkodtak Jy miat a ' r e n d i , é s hogy azok tüstént tettek róla, ha az Igazgató ki akart rúgni a hámból, Á ' Rendek mingyárt nyomában voltak; mert akkor a'legkisebb Tartománynak.is voltanak tulajdon Rendei. . r Á c s m e s t e r . F o g d - b e a* szád'! azt régen tudjuk. Minden becsületes


>52

E 6 MONT.

polgár tudja miben áll a' Jiaza' alkot? mánya. S o e s t . JJ)e bizony jól beszéli ő. S o k a n . Tovább ! .mondjuk to? ^ á b b ! Hlyet nem mindennap 's nem mindentői hall az ember. V a n s e n . Ti emberek illyenek vagytok. Gondolat nélkül éltek eggy napról a másikra , 's a" mint apátok u , tán ált ve vétek kereseteteket, úgy hagy? játok az. Országiásnak is , hogy csinál* i&ft a' mit akar és tud. Ti nem kérditek, hol yette magát a' Fejedelem , éggyik mint l é p e a' másik' helyébe, mi . szabad n e k i , mi nem míg így nyilt j 7 f i szemmel szunyókáltok, a' Spanyol nya? * t a t o k b a veté a' burkot. S o e s t . Kinek van arra ideje? Báj? rnindenikünk mindennapi kenyerét keresbetné-meg! J e t t e r . Hogy' a m a n ó ? De miért is nem. lép-fel olly kor-oliykor eggy, a' ki azt előnkbe tudná adni. V a n s e n . Mondom most. A' Spa? . jiyol-Király^ki a' Fejdelemséêket a'|ze?jyitS í-encse jó kedvéből most egyptembeii '


SZOMOR.JÁTÉH.^

153

b í r j a , nem bír egyetemben ftöbb hatalommal a' Megyék felett, mint az előtt külön bírtak apróbb Uraink. Értitek ezt? J e t t e r . Erre magyarázat fceíl: V a n s e n . V i l á g o s , mint a' nap az ege a. Pereiteknek nem a' törvény sze- I * f r | n t kell jeligazítatniok ? Honnan jöhet- / % ! & ' * e e* ? * & 8 £ Y P o l g á r . Igazat mond. 1 . V a n s e n Brüsszel lakosának, nem más é a' törvénye mint az AntverpinekJ f jaiint a' Gentinek 7 Honnan jöhetne az? M á s P o l g á r . Ez való.j V a n s e n. De ha hozzá nem láttok, m a j d n e m úgy lesz. Gyalázat! A' mit a' Bátor Károly , a' Hadakozó Friedvicb , 's V. Károly véghez nem tudának vinni, . azt II, Filep íme eggy nőstény által viszi véghez. . S o e s t . Viszi véghez! Próbálta már azt-sok- régi Fejedelem is. V a n s e n. Eleink vigyázó bátor em- -• berek voltak.Haeggyik vagy másikFejeder lem a' nyirbáláshoz látott, elfogták fijált yagy örökösét, 's magoknál tartották, míg

5*

1

1

/E

Y f i )

° M ° NT*

raindenre/nem á l l o t t . a ' mit tőle igazság o s a n kívánhattak. A z o k e m b e r e k volt a k ! értették mi sikeres n e k i k , tudták mit k e l l e r ő s kézzel m e g r a g a d n i 's marokb a n tartani. Igazi f é r j f i a k ! 'S ^rivilégyi- I * * * omaink azért illy tiszták, a z é r f feldön/ j * ^J hetetlenek szabadságaink. ^ # * S z a p p a n o s . Mii beszéli Red a szabadságokról? Os S o k a s á g. Szabadságaink ! Priví- /y # % ; légyiomaink ! T o v á b b , tovább rólok! V a n s e n . Kivált mi Drabantok, ha m i n d e n M e g y é n e k vannak is privilégyio m a i , de n e k ü n k m é g is t ö b b van naint , akármelly más Megyebélieknek. É a m i n d olvastam. S o e s t . S z ó l l j o n csak Keü bő° rebben! ' J e t t e r . Qâgyarázza csak Ked. E g g y P o l g á r . Kérjük Kedet; V a n s e n . Először m e g van í r v a : . A B r a b a n t i Herczeg n e k ü n k j ó és hív Urunk legyen. S o e s t . Jó U r u n k ? í g y áll ? J e t t é r . Hír U r u n k ? Való e z ?


SZOMOR-JXTÉK.

1J5

V a n s e n . A' mint mondom. Ő f nekünk úgy tartozik | mint mi neki. —* j ^ _ Másodszor: Felettünk semmi hatalmat, ' . semmi szabad tetszést ne űzzön, tenni ne szándékozzék, 's űzni senkinek ne e n g e d j e n , , é s semmiféleképen. . J e t t e r . Derék! d e r é k ! Ne űzzön. S Q e s t. Tenni ne szándékozzék. E g g y m á s . Űzni serikinek ne engedjen. Ez a' n a g y j a ! Uzi%i senkinek ne e n g e d j e n , és semmiféleképen. V a n s e n . V i l á g o s a n e' szókkal. J e t t e r . Szerezze-elő Red azt 3* könyvet. 1 E g g y m á s. Mi a ' k ö n y v v e l a'Re^ gens/iéhez megyünk. E g g y h a r m a d i k . 'S Doctor • r a m , Red lesz szószólónk. ^ 4 S z a p p a n o s. Oh, a g u b ó k ! ^ E g g y h a r m a d i i , 'S m é g ralat mit a' k ö n y v b ő i ! S z a p p a n o s. Riveren? fogait | ba I j még eggyet szóll. ^ S o k a s á g . Meglátjuk m i i k i b á n t j a . ^ Mondjon csak Red valamit privilégyio*


1J6

EGMONT.

maink felől is .' Vau még valamelly e- * gy^b privilégyiornunk ? " Sok és sokféle , 's i g e n . r V a n s e n . idve|séges. Benne áll ez is : A' fej«delem a' Papi-Rendet m e g n e változtathassa , meg ne szaporíthassa a* Nemesség' 's Rendek'akaratja nélkül. Megértse Hetek ! Hogy az Ország' Rendjeiben se tehessen újítást. S o e s t . Úgy áll benne? V a n s e n. írásból mutatom-meg ha kell, ket háromszáz esztendők olta. P o l g á r o k . 'S mi még is tűrjük az u j Püspököket ? A' Nemesség keljen partunkra; mi erőhöz nyúlunk. • M á s o k . Azt gondolják taláníhógy j J az, Inquisitio által egerlyukba bujtatnak V, ' bennünket ? • V a n s e n . Köszönjétek magatoknak j j t ha azt teszi. N é p . Nekünk még van Egmon• tu'nk! nekünk még van Oránienünk! * . ezfek bennünket cserben nem hagynak. . : V a n s e n. Flanderni rokonaitok eí1 kezdek aj jó p),unkát.

SZOMOR. J Á T É K.

157

S z a p p a n o s . Te kutya! Ü t i v e r i

fanként.

<

"

«

M á s a k 1 v é d i k . T e is Spanyol Vagy? V a l a k i . M i t ? -te bert' P' •J

-

"•"» J " !

becsületes 'em" "*

''

-

M ás.' A ' T u d ó s t l - ^ y A ^ - ' S z a p p d í

5

nöst 'Wiégtúiú€idják:' "« u • íÁ.c*8da e g l A r r S£elte1ttH$érf, l e g y e t e k csenddel. - ^ - " ^ M ú s o k i r v i l i ö n - . gásbü^heúvrt;d'n'éki' l ^ ' : i > ^ y ' í «•; '^.X-;..Í33Í< j J | Á c s ni e s t « r. ! j é 4 Ö m W r e k , Vni lesz ebből? •" • v' \ l í - l U - . ' Gyérmék&k'fíitySPnhfiykévékét dobnak, ebeket uszéttatiú.%vf Polgárok veszteglenek bambászkodnák, a N é p g y ú l ; n é W i e l l y e k csendéiseri ménrietifel és alá }'Mások mtndenféte csintálánságot űznek, visítnak, kurjongatnak. N é m e 11 y «^Í. Sítfbadság es Privi- .» l é g y i o m ! Privilő^yiom' és Szabadság/í. Egmont

'

soka:dmiagávaÍ.

Csenddel, csenddel, j ó emberek í M i dolog? Legyetek' nyágton. ^ b e r e i h e z . SzélJyesszétek-el éket.

£/rj-

*S8

.

EGMONT/

Ácsmester. ú g y jösz mint e g Nem l á t t o k ? Gróf m o n t n a k tiszteletet. ;

Nagyságos Üy, f f a n g y a l a ! — Csitt? E g m q n t ! Gróf Eg., v

E g m o n t . Itt Red i s ? Mit akarnak J$etek?Polgárkelj;én e polgár ellejT? JSz eszt e l e n s é g e t a' mi királyi Regensnénkpek * közelléte s e m tilthatja e el ? Oszoljatok; l á s s o n kiki dolgához. Nem j ó jel m i k o r < hétköznap bevertek, Mi bajotok voJ.t ? JÜ z a j l a s s a f i d a n e l c s e n d e s ü l i M i n d ' tiyájan körülfogják. Á c s m e s t e r . Privilégyiomaik fe« lett kaptak e g y m á s # * . É g m o n t i Méllyeket önn - m a g o k s. f o g n a k eltemetni. — 'S kik v a g y t o k ti? .Ti repdhez-szabott pókembereknek látszatok. ,s Á c s m e s t e r . Óhajtanánk h o g y a. 'aökhak ismértethessünk. E g m o n t . 'S jeletek ? Á c s m e s t e r . Á c s és Czéhmesten i E g m o n t . Hát t e ? S o e s té Kalmár. E g m o n t Te?

s ZOM'O H - J Á T Í K :

1^9

J e t t e r . Szabó. , E g m o n t . Emlékezem. T e eggy üt*. # dolgoztál embereim' l i n tejeken* A ' te neved Jetter. * J e t t e r . Grátfcia^ hogy rdá emlór kezel. . ^ Í : ,^ E g m o n t . Nem szokásom felednél w ha kit"*^ggyszer láttam^ ha fövel e g g y . szer saollottam A' ti tis^tétek f c n n ^ tartani a n y u g o d a l m a t ; lássátok fiozzáj * külömben s e m l e g j o b b a n vagytok fel- f ^ róva. Ne ingereljetek a' Királyt még ink á b b ; a hatalom végtére is csak az 6 kezében vagyon. A ' becsületes polgárnak, a' ki magát szorgalommal, becsülettel táplálgatja, mindenütt van annî szabadsága a' mennyire szüksége, van. Á c s m e s t e r . V aló, Nagyságos lír á m ! ez épen a'tt»i bajiink ! A ' henyék, Szájt&tók, k o r h e l y e k , iszákosak ¥ Exeellentziádnak engedelmével Jegyen mondv a , azok mindég csinálják az i z g á g á t j merő unalomból , 's Privilégyiomokat emlegetve, erszényeiket megtömik; *s hogy helyettek más fizessen eggy iccaa

#

,

A##**

l6o

EGMONT.

s e r t , vitát k e z d e n e k , a ' mi miatt osztán ezer e m b e r Jakok Ezt keresik őkMi-hááÜirikát ládáinkat lakat alatt tartj u k , 's ők ü s z k ö k k e l , kanóczokkal sze^©tfténéfeímellőíök eifeergetnii , E g m o n t . V é d e l e m nélküli •nem mai-ádtok. M e g v á g y n á k téve a' rendelések h o g y méSitek lehessetek, minden veszély tói J Őrizkedjetek az ú j tanításokt ó l , >s Áe h i g y j é t e k h o g y a Priviiégyw* m o k l e n d ü l é s által tartatnak-femi. Mar a d j o n k i k i h á z á n á l , 's n e tűrjétek h o g y csotportozások essenek az úczákon. • Eszes 1 e m b e r e k sokat tehetnek. • •' ' ' JL s o k ü s á g sze'llyélo'szot Á c s m e s t e r Köszönj ük ExceHéntziádnak , köszönjük* bölcs intést. Valami, tólünk kitelhet. — E g m o n t e l . — K e g y e l m e s Ú r ! igazi Niederlandi! E g g y csép sincs b e n n e spanyol.1 J e t t e r . V o l n a csak ő a' R e g e n s ! • M f ttfcki örömest e n g e d n é n k . •v S o e s t . De azt a' Király nem teszii A b b a a' s i é k b e ő a' magáéjit ülteti. í ! ' Jetter.


s ZOMOK-JATÉK.

l6x

J e t t e r . Láttad öltözetét? Most az 6* l e g ú j a b b szabás ; s p a n y o l s z a b á s . Á c s m e s t e r . Szép Ú r ! ,f« J e t t e r . Nyaka kedves falát volna a' hóhérnak. S o e s t. Elment az eszed? Mi jut eszedbe? ' J e 11 e r . ^ E i é g — o s t o b a s á g hogy az & e m b e r n e k illyen juthat eszébe. — De , ttiár az nincs külörttbefí; l e g a l á b b nálam. Valamikor Szép hosszú n y a k a t lá- . .. t o k ; akaratom ellen* is eát "gondolom : Ezt volna jó fejvéftm." — ' A z : átkozott fejvéteíek ! az ember őket el nem üzhef ti a g y á b ó l ! Mikor &* legények úsznak , ^( •s meglátok e g g y meztelen nya'kgerin* czet, m i n g y á r t szemem előtt terrtrenek a' kiket vesszőztetni l á t t a m : ' M i k o r e g g y e í t o r t y a d t , húsos, bendŐs embert l á t o k , ez a"*gondolat A V ; álI-meg: Befczeg ez é g n e , ^ jól f f n y á r s o n . ' É j j é ^ m í k o r alszom,ez szúr- ! A y d o s m i n d e n tetemimben;az embernek több é nincs e g g y vidám pillantása is.Feledek, r é g olta n ár, minden v i d á m s á g o t , m i n NYoLCzAülK. IvÖT. "~"T 11

EGMONT. den dévajkodást; azok , az irtózat'alak' jai homlokom' elébe vannak sütve.

E g m o n t '

lakása.

az íróasztal mellett j m e l l y el v a n hint- , re p a p í r o s h a l m o k k á i . B é k é t l e n k e d v e Jíél-fel székéről. Még,sincs! már két órája hogy várom , tollammal jobbomban, 's e' papirosokkal itt; pedig soha sem óhajtottam inhábbjhamar megszabadulni. Mintha eleven szeoen állanék. Alig maradhatok veszteg. — „Pontban itt légy " ezt hagyta mikor ment , 's nincs. Annyi a' iiiun&a; tizenkettőig , kész nem leszek. — ]Néha, való, elnéz holmit ujai köztt. Ak a r n á m , bánna keményebben az emberrel i d e a' kirendelt órakor eresztené is haza. A' Regensnétől már két órája., eljött; ki tudjajkibe botla ú t j á b a n ? n

SZOMOR-JÁTÉK.

1%

E g m o n t fellép. Mint néz-ki a' dok ' ? T i t o k ® oki Készen v a g y o k , "s . három Levélvivő vár r&ánk. JVw E g m o n t . Soká múlattam, úgye?i f-» êdvetlen ábrézt csinálsz. / T i t o k n o k . Parancsodtól függve" már régen várahozom. A z írások itt vannak* t E g m l e f t t . Donna Elvira neheztely * ni fogj h® majd megérti hogy| tartózta^ őfv tálak. . ) T i t o k n o k . Kötődtök. E g m o n t . Nem, nem. Ne pirulj. Jó ízlést bizonyítasz. Szép személy, 's! , nincs ellenemre hogy barátid vannak . . az udvarnál. ~ Mit mondanak a^'le4 velek. T i t o k n o k . Sok mindenfélét. Bem aék,kevés az örvendetes.. E g m o n t . Ügy jól esik hogy hpA t á p j u k az örömet, s nincs szükégünls kívülről várnL Sok jött ? T i t o k n o k . E l é g , 's három pos* ta vár. p

1Ő4

EGMONT.

E g m o n t . Mondd-el a' Iegszübsé• gesbbet. T i t o k n o k . Minden szükséges^. E g m o n t . . Eggviket hát a'másik után. Csak frisen. T i t o k n o k . Kapitány Bréda küldi V jelentést a' Genten és tájébán történtekről. A' láz alkalmasan el vau csendesítve, • E g m o n t . Gondolomj iemlít né- h 1 .'.•melJy esztelen vakmerő tettet*. T i t o k n o k . I g e n , 's elég nagy Számban. • ^ E g m o n t ; Azâl megkímélhetsz. ' T i t o k n o k . Még hatan fogattak' 'éí^kik Vervichnél a' Böld. Síüz' képét ledöntötték. Azt kérdijha ezeket is fela-L kasztassa ejmint a' többieket? ' ' jj E g m o n t . Meguntam azt az aggatást. Vágassa-meg őket , -s eressze útjókra. ' . T i t o k n o k . Közttök két asszonyember van ; azokat is megvágassa ? E g r f a - o n t . Azoknak adjon tanítást* *»* hagyja futni;


-9. •

«

» S*Z. OMOR-JÁ TÉ K. 16^ T i t o k n o k . Brink, a' Bréd «1 Com- j 3 f é d i l ^ 4(JaÍP f p a n i | j j | b | l , feleséget akar venni. A ' Kapitány reméllijhogy r | á nem állatok. A' í j M * 'seregnél annyi' az 'asszonycseléd, u g y * • « J*. 'irja a' Kapitány, hógy midőn m a r s b a t y ^ k vahnák , a' sereg czigány' Jákewiafc n á d i a k v Htszifc. —' ^ v. E g m,P n E z eggynek még engedjük-meg. Brinb fiatal szép legény ; nag y o l j rimánykodott minap mikor eljöti tem. De pzután eggynek s | fog m e g e n - j í M gedtetni; nqlja sajnálom -Hogy a' szeg é n y fickóknak, kik külőmben is clege£ kínoztatnak , legjobb tréfájokat kell megtilalmaznom. T i t o k n o k . Két l e g é n y , S e t e r é s Hart, eggy leányszeméllyel , valamelly * 4 csapláros' gyermekével, csúnyául bánt. Magában kapák » leányt, 's azkettőjök ,, ellen nem védheté magát. ' E g m o n t . Ha becsületes l e á n y , és ha ellene erővel éltek, egymás után b&rom nap vesszőztesse-meg, 's ha van ( „ valamijefc , fizettessen a n n y ú j h e g y á'lfi* i ? a a y férjhez adathassák.


_

• EGMONT, /

l ' h j r

T i t o k n o k . E g g v ^ f l é g e n , országi Tanító titkon keresztülment Cojminesenj 's rajta vesztett. Azt eskijjhogy szándé-r ? h a n e m volt e g y é b j mint Pranczia - or» j ym szagba menni. A' parancsok s z e r | n t el nl t e l i vesztenie fejét. E g m o n t - Alattomban v i g y é k határszélekhez, 's t e g y é k b i z o n y o s s á h o g y más ízben nem j á r i l l y k ö n n y e d e n . T i t o k r j o k . A ' Bészedőtől e g g y levél. P a n a s z k o d i k , h o g y k e f é s p é n z g y ü l * b e ; e' héten a' parancsolt s u m m á t b e n e m k ü l d h e t i ; a' zenebona mindent a' l e g n a g y o b b r e n d e t l e n s é g b e hozott. E g m o n t . A ' pénznek itt kell lenn i ; lássa mint keríti-öszve. T i t o l m o k , Ígéríj mindent elkövet |<j a' mi nem lehetetlen , V R a y m o n d o t v é g r e , ki olly r é g olta adós m á r , be f o g j a a d n i , elzáratja. E g m o n t . Hiszen az mindent fo?' gadott, T i t o k n o k. Utószor csak t i z e ^ . ílégy-pap^ várakozást kívánt.


ISZOMOR'IÁTÉK.

l(>?

. . E g m o n t . TJgy adjon neki még tizennégyet, 's akkor adja-bé. T i t o k n o k . Nem érdemel e g y e , bet. Az nem nem-fizethetés, hanem $ ^ uem-akará^. A b b a h a g y j a | h a látni fogj^JJ j ^ » « hogy nem tréfáltok. TovábbÁ írja Bészedőjhogy a' vén katonaságnak , ő z - ^ . * # vegyeknek* 's m á s o k n a k j / f kik tőled íj^f kegypénzt vonnak, fenn akarja tartóztatni alafájokat; azonban őlí élősköd^ hetnek, vonják-öszye magokat. \ i E g m o n t . Azt mondani könnyű. Azoknak szükségek a' pénzre , n a g y o b b .* mint nekem. Azt ne merészelje. T i t o k n o k . Honnarj. parancsolod . hát^hogy pénzt v e g y e n ? {/ E g m o n t . Az az ő g o n d j a ; az előbbi levélben már meg van neki mondva. T i t o k n o k . Ezért teszi a'kérdést j ]• E g m o n t . A' mit tanácsol, elfogadbatatlan. Tanácsoljon egyebet;mindenek-felett pedig hogy a' pénz be jő jön. * T i t o k n o k . A' Gróf Olíva' leveJét [megint ide tettem. B o c s á s s - m e g hogy újjra emlékeztetlek. Az az öreg Úr


l6g

• f j

EGMONT,

-ttÍjtf

minden mások előtt érdemli a' feleletet. T e neki magad akarsz írni. Úgy szereti Nagyságodat mint eggy má» | o d atya.

* l *4» E g m o n t . Nines időm , 's annyi t »gyüí^letes közti nekem az írás a' leg« * ^ ^ C.gyűlőletesbb. ^Te írásomat szerencsével mímeled ; írj^neki nevemben. Oránient • várom. R | á nem tudok érni, 's magam is óhajtom hogy tartalékjaira valami if gen megnyugtatót kapjon feleletül. T i i o k n o k. Míritegy mi a z j a ' m i t \ } jieki mondatni akarsz? Felteszem a' levelet , 's elődbe terjesztem. Úgy lesz , letisztázva hogy akármelly Bíró kezed' , •. írásának fogja ismérhetni. ^ ' E g m o n t . Add id<e a' levelet, —- ' i O l v a s v á n b e l ő l e . —- Kedves jó Öreg t ' , )iát te ifjúságodban' illy szemes , illy gondos voltál e P Soha nem másztál e m e g sánczot ? A' csatákban ott maradtál f i f J ' ejhol a' hideg okosság bagyá , h á [ j ^ ? " t | M * — A ' jószívű g o n d o s ! óhajtja hogy él? jek , szerencsés legyek» 's nem érzij hogy az mái meg van halvaâ' ki bátor- Jy

SZOMOR.JÁTÉK.

169

sága" kedvéért él. — írd nekif Jegyen ] <j gond nélkül; azt teszem a' mivel tartokom; lesz gondom magamra ; ő fordítsa hasznomra £3333$ befolyását, tekintetéti j j } f v t f Y * T âz u d v a r n á l , 's Jegyen bizonyos teljes , j •> hálám felől. \ « . T i t o k n o k . Semmit egyebet? Oh, • $ többet óhajt. E,g m o n t . Mit mondjak egyebet? Ha több szóval akarsz élni, azt neked j v 7 szabadon hagyom. Mindég eggy pont t ö r ü l k e r e n g : úgy éljek a' hogy' élni « , - nincs kedvem. Hogy víg vagyok, a'dok* J gokat könnyeden veszem , gond nélkül élek , az nekem szerencsém; Y» azt nem •* i. €serélem-fel a' kripták' bátorságával.iQk /% ; |reimben a spanyol-életre eggy csép- £ - , » y i vér sincs ; nincs kedvem lépéseimet. • az ú j tartalékos udvari-táncz* tÖrvény| l&{/ W s z e r | nt rakogatníi Azért éljekj hogy csak • az-élet' fenntartása felől gondoskodjam? . Ne éljem a' jele^ pillan-tásfr, hogy bizo<# íiyos legyek a'{jövendő eránt? 'S ezt vi- l sz#>nt haszontalan gondokkal, félelmekJÜÍ 1 őliem el 9

T i t . o k . n o k . K é r l e k , U r a m , ne 1 égy olly nyers a' jó ember éránt; hiszen másokhoz, merő jóság vagy. Mondj 'i$&gy nyájas szót, a' ml nemeslelkü ba* latodat megnyugtathassa. L á s s d , melly . gondos ő , melly gyengéden érintjmeg. J* E g m o n t . És még is mindég e' , ^ r lifrt éringeti. Rég olta tudja! melly gyű- j U>jf . lőletes előttem ez az intés, ez a* leczke. Csak megháborítják f ő m e t , 's semmit nem használnak, 'S ha én holdfényjáró tolnék , 's fel 's alá sétálnék eggy g ház' veszedelmes tetőjén, barátom | n e kemjft hi nevemen szállítana, i n t e g e t - J j n e . felkeltene, 's megölne? Járjon ki** ki m ntal tr; l e g j o b b j a maga őrzi magát, T i t o k n o k . Nékedj Uramj nem S*f j j j , lik tartalék köztt élni; de a' ki tégek isimer és szeret — ' , E g m o n t a' l e v é l b e p i l l a n t v á n . . % í m e megint a' régi mesét emlegeti, mit * f űztünk , mit* beszélltünk eggy estve a* társaság' könnyű vígságában , feléledve a' b o r t ó l ; 's hogy abból áz egész országr bán. melly következéseket 's vádakat húz-


S Z OMOIl-JA TEK.

iy 1

f a l t a k . — No j ó , csörgős-sipakot 'sbolon'dok'-csuklyájit tűzettünk szolgáink' kézujaira , 's a' bohó cziírát azután eggy" f nyilcsomótfá változtattuk-által; m é g ve- ^ szedelmesbb s y m b ó l azoknak j a ' kik ott j j keresnek magyarázatokat|liol nittfcs mit ^m magyarázni. Ek 's amaz bohóságot e g g y ! • j)illi»ntatbán fogantuk -'s szültük ; m i va- f k gyünk' okáijhögy dggy egész tisztes seregül ; •», k'öldustarisznyákkál és e g g y önn-magök _ 4 • 4 által választott csúfnévvelja'Királynífk|in-J^ J y* ge»!ő alázattal|em^pkébe hozá az 6 tisztét; ? í % mi v a g y u n k okai — hát m é g m i n e k ? $ far, //-1 sangi-játék pártütés e ? vétkül lehet e ne-' künk venni azon tarka r o n g y o k a t , mel« lyekk'el i f j ú d é v a j k o d á s 's e g g y - szilaj ^ képzelet életüttftbjek s z e g é n y meztelen. s é g é t béleplezé? Ha az életet igen lío, , m o l y a n veszitek , mit érhet az? Ha ben» 'műnket a' reggkl ú j örömekre nem serk e n t , ha ai éstve gyönyörrel nem bíz* . t a t , érdemli e á'felöltözés' 's levetkezés' • alkalmatlanságát ?. Azért süt e nekem a' .. n a j i | i i o g y azt fontplgassam , tegnap mi * i y o J t ? l i o g y intézzem, öszveszerkeztes-


E GM ONT. semja' mit ne na lehet intézni, nem <}szveszerkeztetni , a' jövő napnak sorsát? Engedd-el nekem ez elmélkedéseket ;

, hagyjuk az iskolás-gyermekeknek 's ud"* trarnokoknak, Ők törjék fejeket , ők járjanak és csússzanak ,. érjenek »\ hova » érhetnek, 's bírják a' mit magokéivá tehettek. — Ha mind ezekből csinál- , i /> ff/> - . hatsz valamit | t o g y ^pistolád ljönyvvé j j/\ ' nem lesz általok , ám , azt te lássd. AH^ jó Öregnek minden igen fontos-J A n a l tetszik] í g y szotítja-meg kezünket | ' az ,azt sokáig-tartott barát , mikor el ak karja eresztem , még eggyszer szorosabban. :T it o k p o^. Eogfdjrmeg; a'gya-. l o g l ó j szédelgés száiljtgJMJg midőn ma-jTA.| ga mellett mást repülő sietésben Iát elmenni. E g m o n t . G y e r m e k ! gyermek J Mintha láthatatlan jelkek k o r b á c s o l n á k ^ ^ ú g y nyargalnak az időnek naplovai sor r s u p k ' könnyű szekerével, V nekünk cs.ak , . " az a' dolgunk.marad^hogy a' megraga- j 7 ' * d o » gyeplőt erős marokkal tarosuk, 's


8ZOMOR-3ÁTÍK. a*fcereketjitt eggy kőf amott e g g y m@. t " redek elől, f é k e - r á n t s u k H o v á me§y út ••***• Ki • ' tudná azt Hi&aen azt is atíg lehet-említeni, honnan jött. j T i t o k n o k . Uram!- Uram L 'n4. Én fenn állok 's még , *fenntebbre h á g h a t o k x r * é g fenntebbre * • Béfí-bá^hőíft; reményi!, fcedvet, éíőt ér- # f zek - ^ "ftiéâ'mbfmlr.Még :ném értemről ! % W e v e i k t # é k » m ' s : b a , majd(felül- # állandók , rettfe^éi "Jiétkül , bíztoéail á> karok állani. Ha bufanüm Jtell>, ú g j í e g g y ^ m e n n y i eggy'zivatar, sőt eggy,Jelhi. ' bított lépés is Uszítson, örvénybe, *a ott fekszem más ezrekkel. Nem kerűJjgmt soha derék hadi-táf*aimmai apró-; Nyereségért elvetni a' véöeL koczkát, s ékkor fukarkodjam é|tnidőii MZ életnek egész J j Szabad becse van játékbari? T i t o k n o k a Oh U r a m , nem tut ^dod melly szókat mondái itt. Isten véd, jén b e n n ü n k e t ! MmT . E g m o n t . F o g d ez irásorhatiJOfá- *rrf aien jő. Készítsd-el a' mi legszüksége- "7sebbjliogy a* posták indulhassanak, míg [ ;


t

474 •*

#.

^

, .ifÍMÖNT

, bezáratnak a' kapuk. A fcobbi késhető ^YCítófriakszólló vála ztfbiagyd 1 olnap* Ta i tnetíj Elvirához , s. idaezeld tőlem* — Ügyelj mint van: a' R'egensrié; marid* j á k , nem jól érzi m a g á t , nöfaa: tagadja. - • , -.1 t ' a- T i f a t k n & k e l . O r a .ni e n jót ,, * 1 E g m o n t . Szerencsével, Oránjewí . «• T e nem egészen szabadnak látsza|z. i O r á n i e n . Mit g&ondaaa tésünkre a' Regtínsnéaiél? • „ ^ f l í|,, f j E g m o n t . Elfogadtatásunk* naód J •jábajn nem látok- valami küLöpöslrj.flaár gyakran láktamúgy. A' mint látszik ybe^ V , tögfesi.!-' . , ^ 1 . . ' ' <-,1 _ O r á n i BKJ!Nem sejted , hogy tar' ^ tózkodóbb voi*
í t W í

SZOMOR-JATEK.

175

den vettük hogy semmi sem akar'jó véget é r n i ; hogy. ő sokára elfárad, 's a' Bírály kénytelen lesz más szerekbe: nyúlni. — Hallottad ezt? E g ü i u n t . Nem m i n d ; én azalatt egyébről gondolkoztam. A ' R e g e n s n é , Oránien, ^ s z o n y , 's azoh azt akarIT ®aák|hogy minden^ szelíden á m u l j o n az I y ő enyhe járH?pk l alá ; hogy/ minden f j e r - *' f, ü . * c u l e a | tegye-le at. „oröszlánbort az & gu- f zsalyudvarokb^; h o g y , mivel ők a' b é - j ' ^ l két szeretik, az a' foreadalomjnaellyeggy * népet megragad , aiz a' zivata^mellyet a' S&J. hatalmas ellenfelek Egymás ellen támasz• tanak , eggy nyájas szócska alatt elesei^desüljön , 's a' legellenkezőbb elemet, az ő lábaiknál szelíd eggy ességre .lépje- • nejk. ^zt óhajtja 's minthogy, ebben » e m ' b o l d o g ú l , neiu ismér e g y é b ú t a t f ; mint kedvetlennek mutatni magát, hálátlanságot , megtévedést e m l e g e t i , rettenetes kilátásokkal ijeszgetni bennün- ^ feet a' jövendőre nézve ^ azzal ijeszgetai | ^ hogy bennünketitt hagy. i

176

EGMONT.

O r á n i e n . 'S nem hiszed hogy a" mivel rég olta fenyeget , végre megi E g m o n t . "TeJje«séggel nem; Hányszor nem láttam már'útra készülve ! 'S Jiöva menjen ? Itt Helytartóné > Ki'rály, né ; Ifi szed hogy neki mulatságos ^ • testvére' udvaránál fényetlen dologtjaláíi «r* •' napokat ecsetelgetrii-le? ]/agy Olassí-orW y ' k , szagba menjen talán, hogy ott f^ngrtíiaf* szövetkezések-közzé leölesse m a g á t ? t O ráníi e n. Felőle az vélekedésed, \ hogy ő nem képein megtenni é' 'lép&fc1, mert láttad hogy ^ Á^^biégtenní" b i W vörtakodottf hogy úlj'ából yías^áfbi~ dúlt. És* még; is ez neki k o m o l y feltéte; ^ t őtet a' rég oltá halogatott feltétre ú j kör. *é myülmények hajtják * Ha mérttai t#Iál ,*v's • ha a'' Király más valakit küldeiiá ^ hei 4 lyébé ? •" E g í ó o n t. Az ú g / él fogna jőni, , 's hasonlóan elég dolgot találna. Nágy • plánokat , projekteket gondolatokat * hozna közzénk, hogy majd miként f o g mindent a' maga helyére tolni, méghaj-


S Z OMOR'JATEK. t a n i , együvé-szorítani, eggyütt-tartani; 's ma e' kicsinységgel holnap másikkal akasztatnék-el, holnap-után ú j gátlásokat találna, eggy holhapot ú j plánokhal , eggy más holnapot azon hosszan- ^ « kodássaljhogy a* mit űzött jel nem sült, I f j f s a fel esztendőt' eggyetlen eggy Me- . 9 / g y e vei való küszködésben töltenjf-el. Neki is elmól idejefőtet *is szédelgés fog-Jf . ja-el, s a' dolgok ú g y mennek előbbi *' , utjokon , hogy ő , a' helyett hogy a' ? n a g y terjeêtű tengereken által] egyenes lineában akar|on tovább is evezni, álda- • ni f o g j a ^sj Istent] ha hajóját a' veszedelJj . . mes zivatar alattj's annyi t e m é r ^ s z i r t ^ , Ijl/fó/k ' W köztt épen vihette-vissza révébe. * • * i » O r á n i e n . Df hát ha" á' Királynak eggy bizonyos tanácsot találnának súgni? E g m o n t.Mellyet példának okáért? O r á n i e n , Próbát tenni , h o g y , ha a' fejet elcsapják , mit tehet magában a' test ? E g m o n t . Mit ? mit ? O r á n i e n . E g m o n t , én sok év 61ta ttiár szívemen viselem minden ÖszveNYOLCz. KÖT. IZ


178

E GM O NT.

j f^ződédeinket; ú g y ü l ö k m i n d é g m i n t e g g y Schachjáték felett, 's ellenfelemnek e g g y vonását sem n é z e m nem-ártbatón a k ; s m i a t n é m e l l y viszfeefceg h e n y e * I elmék a' természet'titkait a' l e g n a g y o b b » t t szorgalommal lesegetik , ú g y i s m e r e m . ^ r * fejedelmi tisztnek) a' felek' gondolkozásul gát 's szándékait kitanulni. Nagy okaim *«!*' Tannak r é t t e g n i j h o g y a' d o l o g n a g y kifakadásra jut. A ' Király rég ólta ű z már . , bizonyos eszközöket^ hogy czélját é r j e ; / J -r ' látja h o g y azok sikeretlenek ; n e m lát, í j szik e hihetőnek n e k e d isjhogy más útra ! ®V <\ csap-által ? k

i * j]

/ E g m o n t . N e m Eiszera. Ha azember m e g ö r e g s z i k j ' s olly sokat próbált, 's a' világ m é g sem akar a' maga rendéb e t é r n i , elvész k e d v e ú j próbákra ad n i magát. D r á n i e n ; Eggyfet még n e m próbált. E g m o n t . Mit azt? O r á n i e n ! Megkímélni a' népet » Jh ! 's ^ fejeit rántani.elő. • E g m ö n t . Hányan és mi olt a n e m rettegték azt m á r ! J N e tartsunk tőle.


SZ OMOR-IATEK.

179

O r á n i e n , Igen is ,az n á l a m f f g y kor tartalék v o l t ; lassandan sejdítés le* •ve, 's végre bizonyosság. , E g m o n t . 'S van a' Királynak h ű b b , szolgája mint é n , mint te? O r á n i e n . Mi a" K i r ^ y t m a g u n k • * m ó d j a szerint s z o l g á l j u k , 's m a g u n k Jfc köztt roegval]batjukjbogy nii a' R i r á l y / j jusait "s a' magunkéit igen jól őszre tudj u k mérni. E g m o n t , 'S ki n e m m é g ? Mi engedelínes hívek v a g y u n k j a ' m i b e n illik J? hogy azok legyünk. O r á n i e n . Hát ha magának többet tulajdonítana, 's hívtelenségnek nevezné a* mit m i szabadságaink' védelmének m o n d u n k ? E g m o n t , Tisztáknak f o g j u k bizonyítani magunkat. Gyűjtse - öseve az Arany-Gyapjuj LovagJit, 's m i m a g u n k a t 1* h alája vetjük az ítéletnek; O r á n i e n . 'S mi lenne eggy íté- * let megvizsgálás előtt 1 m i az ítélet előtt J » a büntetés ? '

180

EGMONT.

'Ê g m o n t. E g g y igaztalanság , mellyel Filep elkövetni soha nem fog; eggy oktalan t e t t , mellyet én "tőle 's Tanácsosaitól nem rettegek. O r á n i e n . Hát ha igazságtalanok , ha oktalanok akarnának lenni? E g m o n t . N e m , Oránien, az lé- ; / hetetlen! Ki merné h 4 » tenni kezét? jCM/t — Minket megfogatni sikeretlen 's elvesztett lépés volna. Nem, ú g y szegezni-ki a' szabad kéj' zászlóját, arra nekik . nincs elég merészségek. A z , a' szélfuvat a g | m e l l y e hírt elvinné a' M e g y é k b e , rettenetes gyúladást fogna ott támasztania '5 mire volna az ? ítélni, kárhozatot mondani, az nem egyedül a' Királyon á l l ; vagy hiszed talán orozva oltanakel bennünket ? — Azt ők nem akarhatják. E g g y ípillantatban kötné-öszve a' legrettenetesbb szövetség az egész népet. Örök elszakadás V a' spanyolnév* nefe gyűlölése, u t á l á s a , nyilatkoztatná• ki m a g á t , még pedig erőázakkal. O r á n i e n . Az a' láng úgy sírjainkon l o b o g n a , . ' § ellen|ink'vére halotti-


SZOMOR'JATKK.

181

áldozat gyanánt fogna folyn , Gondol. juk-el ezt, Egmont. j E g r o o n ' t . De miként fognak azt? , 0 r á n i e n. Alba útban v.agyon. E g m o n t . Nem hiszem. fj < O r á n i e n . É n tudom. ^ E g m o n t . A ' Regensné 4 íem tud* J&Wa. . ,' O r á n i e n. •É-rí'* annál inkább m e g vagyok e ránt a győződve.. A ' R e g e n s n é kénytelen lesz neki helyet adni. T u d o m mint szomjúzza a' vért, és. hogy vele nagy sereg jő. ,, f E g m o n t . Újabban terhelni a'Mes gyeket? A ' n é p zúgni fog. J O r á n i e n. Fejeit elfogdossák, Egncvont. Nem! n e m i > O r á n i e n . Menjünk mindenik a* maga Megyéjébe. Ott körülbástyázzuk magunkat. Nyilsányos erővel semmit sem kezd. ... , ^ E g na o n t / Nem lészünk e kény te* lenek megköszönteni ha elérkezik? >s O r á n i e n . Halogatjuk. .

:8*

EGMONT.

E g m o n t . Hát ha a ' K i r á l y ' n e v é b e n előszóllít ? O r á n i e n . Kifogásokat. keresünk. ' E g m o n t . Hát ha a z o k n a k n e m f o g W ^ y W d n i ? T—k _ _ T O r á n i e n . Mentegetni fogjuk magunkat. E g m o n t . 'S. ha k í v á n s á g á t ó l el n e m áll? * O r á n i e n . A n n á l k e v é s b b é jélefiünk-meg. . E g m o n t . 'S a k k o r declarálva lesz az e l l e n k e d é s , 's m i p á r t o s o k n a k kiál- , tatunk-ki. O r á n i e n , n e h a g y d elcsábí- p • t a t n i m a g a | l a! messze-rnent o k o s s á g ál-J A íj| t a l , tudomj t é g e d a' f é l e l e m m é g n e m • tántorít. G o n d o l d ! m i t n y e r s é lépése? 1 'frU4[ iddel, ' O r á n i e n . Meggondoltam. E g m o n t . Gondoldjhámegtévedsz, i n e l l y í n s é g n e k lészesz o k a ; a legrette? ¥ n e t e s b b háborúnak^ m e l l y valaha e g g y h o n t elpusztíta. Meg n e m j e l e n é s e d l e s s a' j e l s z ó j m e l l y f e g y v e r r e kiáltja a ' M e g y é k e t , m e l l y m i n d e n kegyetlenséget

S ZO M O R - J Í T É K.

183

igazolni f o g , hova Spanyol-ország minden Kigondolható ürügy alatt régen ha-i 1 jol. A' mit a n n y i idő olta nagy fáiadsággal csilapítánk , te azt eggy illtessél a legirtóztatóbb zavarba fogod süllyeszteni. G o n d o l d ' a ' Városokat, a' Nemes-, seget, a' K ö z n é p e t , a Kereskedést és F ö l d m í v e t , a Kalmárságot, 's g o n d o l d , 'a' pusztítást|öldöklést. A* katona nyűg* j J . toto nézheti a' m e z ő u j h o g y társai m e l l e t - J j t e h u l l o n g a n a k ; de a* folyam feléd fogja hozni a'polgárok', gyermekek' 's fazűz- , leányok' testei^ h o g y irtózattal nézsc IC€tj m a j d , 's felejted kinek ügyét akarád védl e n i i m i d ő n azok vesznek/a' kiknek sza-| ? badságokért fegyverhez nyúlál, 'S mint lesz neked m a j d j m i d ő n kénytelen lészesz f y m o n d a n i m a g a d n a k : „ T u l a j d o n bátorságom miatt n y ú l t a m h o z z á j o k i ^ O r á m « n . Mi n e m v a g y u n k mag á n y o s emberek E g m o n t . ' S ha hozzánk illik magi nkat e z e k miatt feláldozni, hozzánk illik inagunkat ezrekért meg i s tartani.

184

EGMONT.

E g m o n t . A' ki magát megtartani igyekszik, tnaga előtt is gyanússá lesz. ( O r á n i e n . A' ki magát ismerijbát-j ^ ran mehet előre i s , hátra is. E g m o n t . A' melly veszélyt retteg e d , bizonyossá vál tetted által. O r á n i e n . Elébe menni az elke^ rülhetlen veszélynek,-bátor, okos tett. E g m o n t . Illy nagyságú veszély, t 4 b e n a'legkisebb reihény is számba jő.: # O r á n i e n . Előttünk többé a' leg»: keskenybb lépésre sincs hely; lábunk " ^3 A előtt az örvény. • < " • E g m o n t. A' Király-' kedvezése olly * igen szűk e, hpgy bátran ne léphessünk? , O r á n i e n. Nem szűk, de sikamló. E g m o n t . A' na^y Istenre ! ő e' vádat nem érdemli. Nem tűrhetem hogy felőle méltatlanul ítélnek. Ő fija Károlynak , 's alacsony, tettet nem tehet. O r á n i e n . Király soha nem tesz; alacsonyt. E g m o n t . Őtet ismérned kellene, O r a t i i e n . És épen ez az ő ismórete sugallja nekünk| hogy e veszedel? | ^ mes próbát bepe várjuk.


SZOMOR-IÁT^K.

18^

E g m o n t . Serami próba nem ve- « szpdefmesjha ki mérjük állani. 1} . 0 r á u i e n. T e tűzbe jősz, Egmont? E g m o n t . Látni saját szemeimmel szeretek. O r á n i e n . O h , bár csak ez eggyszer az enyéimmel volna kedved látni ! B a r á t o m , minthogy ezek a' te szemeid nyílva vágynák,[hiszed] begy* Ü t s z . J U Q t f j t y ? ^ ' É n megyek. Te várd-be Alba' érkezését^ * • ,'s védjen I s t e n ! Talán példám téged is megtérít. Talán ez a* sárkány azt hiszi, hogy semmit sem fogott, ha mind kettőnket eggyszerre nem nyelhet-el. Talán kérni f o g , hogy a' maga czéljait an- • nál bizonyosabban elérhesse, 's meges, J * íJjj^hetihogy időt nyersz a' dolgokat való alak jókban láthatni. De akkor / akkor JJj hamar! hamar! M e n t s d , m e n t s d - m e g •; magad'! Isten veled ! Ügyelj mindenre, mennyi embert hoz magával; mint tömimeg a ' v á r o s t , mennyi hatalom marad a ? Regensnénél, hogy barátid mintvan. nak elkészülve. Tudósíts mindenről ?— T - EGMONT —


.

186

* é

EGMONT.

E g m o n t . Mit akarsz í , O r á n i e n , m e g f o g v á n hezeit. Hagyd reá-beszéllni magadat. Jer velem! E g m o n t . H o g y a n , Oránien? T e sírsz ? O r í n i e n < E g g y elveszettet sirat- ' ni n«m illetlen férj fihoz. » E g m o n t , 'S te annak ne'zsz enF

m J

\ ' -

O r á n i e n . Az vagy. Gondold-meg*| • Kevés pillantatod marad. Isten veled!

el.

E g m o n t m a g á b a n . Hogy az idegen gondolatnak ennyi befolyása! vagyon r | á n k ! Ez engem soha nem ért volna , 's ez az ember a' maga tartalékjait belém hozza-által. — F é l r e ! — Ez idegen csép •az én vésem köztt. Jó természet, lökdki ismét ! 'S homlokomról az aggódásnak e' barázdájit elf$r|szteni, eggy igen O ' B Redves szer v a n , szerencsémre, hátra, ^


HARMADIK FELVONÁS.

Régensné] palotája. R é g e n s né. E z t előre kellett volna látnom. Hah , a f hi dolgát egész g o n d d a l , feszített szorg a l o m m a l űzi, úgy hisziImiaden^élMOrl; 'vet a' mi lehető; a' ki pedig tásolrálte%inti; a' d p l g q k űzését 's parancsolj azt hiteté-el magával]hogy csak a'leglehetőbrj; bet kívánja. ,— Oh , azok a' Királyok! -r- Nem mondtam volna magamnak hogy ez nekem így fog fájni. — Mi s z é p u r a l k o d n i ! — Hát lelépni ? — N e m f o g - . hat$mrmegjhogy atyám azt mint t u d t a ; U ê é# is fogom.


EGMONT.

M a c h i a v e l } o^ m e g i e l e n . R e g e n s n é . Rözelebbre, Machiavell. A z öcsém' levelén gondolkodom itt. M a c h i a v e l l . Szabad t u d n o m mit foglal magában ? ' R e g é n s n e. •Aiihyi szíves szérető figyelmet r í á m nézve , mint birtokára nézve gondokat. Magasztalja hűségemet, . gonjlîmat, állhatatos lelkemet, mellyel/ eddig jusáira felvigyáztam/, ezen országaiban. Kesergi h o g y e' zabolátlan n é p kifárasztott. Látásom' élessége felől annyira m e g van győződve , elannyira m e g e p e d v e banásöní' ' -bölcseségével , h o g y csa k n em k é n y t e l e n ' v a g y o k s m o n • íhmi|fehg^jr *a? f é v é l Királytól'igen is szép, j j J l ? testvértől bifcorty fez. - • i ! •" , M ac h i a v e l L A- Király n e m most ' adja először jelét igazságos megelégedéR e g e n s n é . De ez most először i*hetori czifrázat. . Ma ch i a v e 1 I. Nem értelek. |, R e g e n s n é . Fogsz. — Mert ú g y véli e' Bevezetés után, hogy katonaság,

S Z'O MOK- J Í T É K . .

189

e g e y kis &epeg n é l k ü l itt m i n d é g igen szumor alakot játszandom. N e m tettük j ó i , ú g y í r j a , hogy m e g i n d u l v á n m lat o s o k ' panaszára , katonaságát a'Meg y é k b ő l öszvehúztuk.i Ú g y hiszi h o g y a' m e l l y katonaság nyakán, űl a' polgárnak, sullya által lehetetlenné teszi h o g y ,»agy ugrálásokat. tehessen. M a é h i a v e l l . A z kimondhatatlan* ingerlené az elmékéti í í R e g e i n s n ^ . Dea'Kiipály ú g y véli, érted? újry yéüjhcxgy eggy derék Generál t ]7 eggy ollyíinj a' -Ki n e m e n g e d s e m m i ok- ] 7 n a k , hamar dolgát végzi a' néppel, jiemess é g g e l , polgárokkal, és pórrenddel ; 's erre nézve, e g g y n a g y haddal — találd, kit Küld; ide ? — Albát. M a c h i a i v e U . Albát P R e g e n s n é . Csudálkozol? M ö c h i a v e i l . Ú g y m o n d á d : küldi. V é l n é m , csak'kérdi m é g j ha k ü l d - j ; jee? R e g « n s n é. A ' K i r á l y n e m k é r d j — küld.

*

190

EGMONT*

M i t c h i a v e i 1. IJgy gggy nagy ta*j«^£ pasztalásu Vezér lesz szolgálatotokban, Regensné. Szolgálatodban ? Szóllj nyilván , Machiavello. M a c h i a v e 11. Nem akarnék el őtökbe vágtatni. R e g e n s n é * Én pedig szeretném magamat tettetni. Ez nekem fáj, felette f fáj. Inkább akarnámjaz Öcséra írná ki vi-j? \ lágosan a' mint gondolkozik* minthogy f kiczirkált leveleket ír-alá, mellyeketeggy • i Országlási-Titoknok terjeszget elébe, M a c h i a v e l l . 'S mi nem látnánk> által ? * R e g e n s n é . Pedig kívül belől ismerem őket. Magok szeretnének kotrani és s é p e r n | ; 's minthogy nem nyul< nak hozzá , mindennek v a n ' bizodalma magához |a' ki seprővel jő szájat' tátani. j j Úgy látpm ő k e t , a' Királyt és Tanács. s o k j a i t , mintha e* szőnyegbe volnának M a c b i a v e 11. Annyira isméred ? R e g e n s n é . Az utolsó ^ n á s i g . Közttök vannak jók is. A ' tisztalelkü


SZOMOR-JXTÉK.

191

Bodrigo, t i olly sok tapasztalással bír és olly szegény, n e m fenntez és m é g sem ejt-el s e m m i t ; az e g y e n e s . A l o n z o , a' munkás Frenéda, az állhatatos L'as* Vargas, és még n é h á n y , a ki eggyütt m e g y ha a ' j ó fél kap erőt. De ott űl magának az a' horpadt-szemü T o l e d ó i , az érczbomlokkal 's szikrázó szemekkel, ott á ü n n y ö g holmit az asszonyok'" szelídség e ' s az idétlen lágyság felŐI, és h o g y az asszonyok a'kitanított lovakon elnyargalnak u g y a n , de magok rettenetes rossz lótanítók , 's más e g y é b tréfákatja* mii- | ^ ' lyenekkel a' Politikának azon n a g y osz. lopai e n g e m magamat s^ kímélnek. M a c h i a v e l l . E' képhez igen j ó festekcsuprot választál. R e g e n s n é . Valld-meg* Machiavell o : Egész f e s t é k f i ó k o m b a n , m e I l y bŐI, ha szükség v o l n a , a' képet kifesth e t n é m , eggy tón sincs olly sárgánfeket e , olly epebapna, m i n t A l b á n a k l afcz- W Bzíne|'s az a' szín mellyel o fest. Neki * mingyárt' Istenkáromló m i n d e n » min* • d e n Felségszidalmazó; mert e' fejezetből

Debreceni Egyetem Egyetem

19»

EGMONT.

őket sorban lehet öletni, karózni, nég y e l n l , égetni. — A' mi jót én itt tett e m , távolról tekintvé úgy néz ki mint semmi, épen azért mert jó. — Ellenben ő felakad minden régen-történt csín y e n , minden elcsilapított'* zenebonára emlékezik; 's a' Király' szemét annyira elfogja a' sok pártütés , engedetlenség és v e r s e n y , hogy nem gondolhat egyeb e t j m í n t hogy ezek itt egymást faldossák , midőn nálunk eggy szabadságnakörűlő szilaj nép' tartatlan tüze már ré- y ~ ,gen elaludt. 'S akkor mély űt|lattal te- \Ct „ l i k - e l a' szegény emberek e r á n t ; úgy " riezi Őket mint vérengző szörnyeket, 's kardhoz tűzhöz kap , 's elhitette magával hogy embereket így kell fékezni.

»

M a i / n i a v e l l . Fennséged nagyon m e g van indulva , a' dolgot igen f e n n veszi. Nem marad e meg Regensné ? , R e g e n s n é . Öh értem azt. Utasítást fog hozni magávál. Eléggé megö-. regedtemazországlásidolgok k ö z t t j h o g y j ? • értsem mint tolnak el valakit]a' nélkül hogy hivatalából kitennék. Elébb Űtasítáöt

SZÓMOR-JÁTÉK.

193

íáSt hoz, 's az határozatlan leSfc , tarká Jesz; <5 éreztetni fogja tíiagát, m e r t t é , áében lesz a' hatalom, s ha szónak találom állítani, titkos Utasítással tédi magát ; ha látni kívánom azt, elébb tovább hurczol; bá unszoltti fogom, papirosokat mutat tnellyékben egészen ellenbe* . ző áll', ha meg nem hagyom maJ f gam n y u g t a t n i j ú g y t e e n d j mintha ne^l , is szállottam volna. 'S azonban a* toit ;| rettegehjmeg fogja tenni,"ár a mit óhaji t o k , elméllőzii M a c h i a v e l l . Akarnám hogy szaf vaitokat meglehetne czáfölnom. R e g e n s n é . 'S így a' mit kimondhatatlan tűrésem elcsilapított, 6 a* maga keménységétel, makacsságával ismét . fel fogja gerjeszteni; szemeimmel fogom j»J látni] hogy a' mit építetterpjöszvedönti , 's ezenfelül még éh lakolok az ő vétkei miatt. . M a c h i a v e l l . Bevárja FénnSe» ged? R e g e n s n é . Annyi hatalmam vag y o n magam felett, hogy veázteg ma* JNYOLCZ. R ö f i 13


194*

EGMONT.

radhatok.^ Hadd jőjön ; én heki a' legjobb móddal csinálok helyet minekelőtte eltolna., M a c h i a v e l l o . 111 y fontos lépést illy hamar ? s R c g e n s n é. Nehezebben mint gondolod. A' ki megszokta az uralkodást, a ki ahhoz szokott, hogy a'maga kezében lássa mindennap sok ezer embernek * « sorsát, úgy íép-le az uralkodó-székből , mint ha sírba kellene vitetnie. De inkább I azt]mint kísértet' módjára"az élők közti i e r e n g e n i , 's üres névvel bírni eggy ha- * talmatj melly más örökösre ment-általj'sU az által használtatik;

K l á r i k á n á l . K l á r i k a . Az A n y j a.

^

A n y a . Ollyan szerelmet mint e* &' Brackenburgé nem ismértem soha; . pzt lehetne róla mondani j hogy ollyat csak Könyvekben láthatni.

^

S Z OM O B - J Á T É K .

195

K l á r i k a f e l ' s a l á j á r a' S z o b á b a n 's f e l h a n g o n dall e g g y é n e k e t : Boldognak azt lehet Mondani csak, A' ki lángolvást szereti

Vj*

f

A n y a . Ő sejdíti társalkodásodat É g m o n t t a l ; 's ú g y h i s z e m , h o g y h á t é le n y á j a s k á b b a n b á í i n á l j m é g i g y is éí* v e n n e , csak te akarnád/ Klárika énekel i

J •i * . ' *

^7 y*

" '-

Öröm köztt Siralr^ köztt Aggódás köztt é l n i j Habozva ' * Kedv 's gond köztt megosztva Félni és reméí|ni ; Felszökve az égig , Lecsapva a' sír' mélyéig j Boldognak azt lehet Mondani csak, A' k i lángolvást szeret. A n y a . H a g y d azt a te trallaládat* 13*


EGMONT.

K l á r i k a . Ne ellenzzéd, a n y á m ; a z forró dal. Hányszor dallottam vele álomba.már eggy nagy gyermeket is,! A n y a . Neked semmi sem űl e g y é b fejedben mint szerelmed. Csak ez e g g y ^ miatt minden egyebet ^ ne felednél I j v ^ Mondom neked : Brackenburgot meg kellene becsülnöd. Ő téged eggykor szerencséssé tehet. Klárika. O? " A n y a . Oh igen , el jő annak ideje! T i fiatalok semmit nem akartok előre látni, tapasztalásainkat akarva nem halljátok. Az ifjúságnak 's a' szép szerelemnek vége van eggy szer , 's olly napok jőnek ránk, hogy hálákat kell adnunk « Istennekjha tudjukjhová hajtsuk fejünket.] ? ! j K l á r i k a m e g b o r z a d , h a l l g a t '.*> • , f e l s z ö k i k . Anyám", h a d d j ő j ö n az az idő^ ^ mint a' halál. Azt előre elgondolni rettenetes. — 'S ha itt lesz I ha kénytelenek leszünk — úgy elnyeljük a' keserű falatot a' lAint lehet. — Egmont , én állanék-el tőled ? — k ö n y ü k r e f a k a d v a N e m ! n'etn lehet, nerb lehet.

SZOMOR-JÁTÉK.

I

9 7

Egmont. L o v a g k ö p e n y b e n , 's k a l a p j á t ke', p é b e n y o m v a , Klárika! K l á r i k a felsikolt 's m e g d ö b b e n . Egmont! — E l é b e * Egmont! — M e g ö l e l i , , b e l é t a p a d 's r a j t a n y u g s z i k . Oh , t e , szeretett, j ó , é d e s ! Itt vagy ? T e vkgy, itt? E g m o n t . Jó estvét, a n y á m ! A n y a . Isten hozott , Nagyságos Ú r ! Az én kicsinyem m a j d elcsüggedt hogy illy későn j ö s z ; megint napestig t rólad beszéllt 'g dallott. E g m o n t . Úgy e , adtok ennem? A n y a. Az nekünk tisztelet. Csak volna mit. KI á r i k a, Oh igen. Csak légy nyugton , anyám ; nekem volt gondom mindenre, készítettem valamit. El ne árulj, anyám. A n y a . Elég nem sok. K l á r i k a . Csak hagyd. Osztán ezt göndolom-el: Mikor ő van mellettem, nekem jiincs kedvem enni ; viszonjt ne-

ip8

EGMONT.

Isi sem kellene n a g y o n éhnek lenni, mikor én vagyok mellette. E g m o n t , Gondolod? Kláriba t o p p a n t 's a k a r a t j a ellen m e g f o r d u l . E g m o n t . Mi bajod ? K l á r i b a . Millyen hidegen vagy ima! Eggy csókot sem kaptam t ő l e d j !• ' Kezed mért van bétekergetve köpenyed- ' b e , mint a' pólyás gyermeké ? Katonán a k , szeretőnek nem illik kezét szabadon nem tartani. E g m o n t . OJIykor, kedves, ollykor. Mikor a* katona lesben vagyon] *s U fortélyt akar nyerni ellenjén, akkor öszveszedi m a g á t , két kezét egymásba fogjaj's éretté rágcsálja a'rait forral. 'S a' sze-jj A n y a . Nem tetszik leülnöd, Nagyságos Úr? Én a' konyhába megyek-ki; Klárika mindent felejt ha te itt vagy. De előre követlek csekély Voltáról. E g m o n t . Szívességiek a' legjobb J&wer,


SZOMOR-JÁTÉH.

199

K l á r i k a . Hát az én szerelmem mi E g m o n t . Az több mint minden. K l á r i k a . Hasonlítsd-öszve valamivel , ha mered. E g m o n t . Mindenek előtt tehát — Leveti k ö p e n y é t ' s g a z d a g öltözetben áll előtte. K l á r i k a . O jé! E g m o n t . Most már szabadok karjaim. —- Ö l e l i . KI ár ik a. Hagyj. Elrontod a* ruhát. — V i s s z a l é p , Melly ékes! így hozzád nem nyúlhatok. E g m o n t . Örülsz neki? Te kívántad hogy eggy szer spanyolba-öltözve jőjek. K l á r i k a Már rég olta nem kérte, r lék miatta J úgy hittem, ellenedre van. L* — A h , 's ez itt az Arany-bárány ! E g m o n t . ím látod. K l á r i k a . Ezt neked a' Császár függeszté nyakadba ? E g n j o n t . A' Császár, kedves! 'S láncza, báránya nagy szabadságokat adn«k a' ki viseli. É n n e m ismerek más


Bírót'tetteim felett mint a* Rend' Nagy-? mesterét a' Lovagoknak öszvegyült Káptalanjával. K l á r i k a . Oh a'te tetteidnek egész világ Bírája lehet! — fiz a' bársony , ez olly »gen £ r i , 's itta'paszománymunka! 's a' tűaés. — Az ember nem tudja 1iq| kezdje nézni, hol csudálja. E g m o n t . Nézzd-el tetszésedig. K l á r i k a . 'S az arany-bárány ! T e nekem el mondád históriáját, 's azt veted mell
SZOMOK-JÁ TÉK.

aol

aem igyekeztél megszerzem — 's azt inkább azok is nyerik-el j a' kik nem va- j ^ dásszák. . K l á r i k a . E' tapasztalást te magadon tetted? A' kevély megjegyzésre önmagad vezeted magadat? te kit minden nép szeret! * x E g m o n t . Csak tehettem volija ér|. te valamit! csak tehetnék ér|te valamit! ^ ^ Ők engem csupa jóvoltokból szeretnek, *< K l á r i k a . Voltál ma a' Regensiiénél ? , E g m o n t . Voltam. K l á r i k a . Jól vagy vele ? E g m o n t . Színre legalább. Mi egy? mással nyájasan bánunk. K l á r i k a . Hát szívben ? • E g m o n t . Minden jót kívánok neki. Szándéka mindennek van. Az a' do? lógnak nem árt. A ' Regensné derék asr s z o n y , ismeri embereit, 's elég mélyen látna ha gyanúra nem hajlana is. Én |teki sok dolgot adok , mprt tetteim alátt mindég titkokat les, az pedig nekem §oha nincs.


E l á r i b a . Épen semmi nincs? E g m o n t . E j hát! eggy kis résem 'van nekem is. Idővel minden p*fr bor-; követ szállít-Ie a' hordóbah. Azonban , Qránien neki több időtöltést csinál, 's eggy mindég ú j a b b feladást , mellyen rágódhatik míg feloldja. Ő azon vélekedesbe .ho?ta magát a'Regensnénél, hogy / néki, mindég van titka ; 's igy az As' szony minciég jsémeli homlokát | hogy U lássa mit forral, mindég lesilépteitíhogy lássa merre indúl. K l á r i k a . T u d a' tettetéshez ? E g m o n t . Regensné,'s kérdheted? K l á r i k a . / E n g e d j - m e g ; a?t akartam t u d n i , ha hamis e ? E g m o n t . Nem inkább és nem ke2 I vésbbéjmint mipden a * ki czélját akarja écni. K l á r i k a . Én magamat abban a' t j világotokban fel nem tudnám találni. De az ő elméje nem is asszonyi; ő ferjfi.nak született; ő egészen más mint mi v a r r ó k , fŐzok. Nagy , b á t o r , tántoríthatatlan.


S ZOMOR-JÁ TÉK.

i * "' •

| f J •

*

* •

%os

E g m o n t . Oh az csak akkor nem, mikor igen is barkán mennek a'dolgok. — Ez-eggyszer még is ki vah forgatva sar-? kából. K l á r i k a . Hogy' ú g y ? E g m o n t . Neki is bajuszkája ne* felső ajkán , 's néhaleszegzi a* köszvény, E g g y igazi Amazon. K1 á r i k a . Királyi-asszony ! — Én elébe nem marnék lépni. E g m o n t . Pedig t e k ü l ö m b e n n e m vagy rettegő. — 'S az n e m is félelem volna b e n n e d , hanem szűzi szemérem. Klárika lesüllyeszti s z e m é t ; az E g m o n t ' k e z é t m e g r a g a d j a , 's r e á s i m ü l . E g m o n t . Értelek , kedves leány! T e felemelheted szemedet. Megesőkolja szemét. K 1 a r i k a. Hagyj elnémulnom ! h a g y j téged tartani ! Hagyj szemedbe nézhetni Jhogy mindent lelhessek benne, vigasztalást és reményt, örömet és szomort. — M e g ö l e l i 's r a j t a n y u g s z i k . Mondd csak, m o n d d ! Én meg nem fogom azt! T e Egmont vagy e ? Gróf Eg,

m o n t ? az a' nagy Egmont kit annyi n y e l t emleget, ki felőj olly gyakran szóll ae ú j s á g , kit a* Megyék imádnak? E g m o n t , N e m , Klárika ; az én nem vagyok. K l á r i k a . Hogyan n e m ? E g in o n t. Lássd, Klárika! — Hagyj ülnöm. —« E g m o n t l e ü l , K l á r i k a e l é b e térdel e g g y z s á m o l y o n , az o keblébe f // r a k j a k e z e i t ' s ó t e t n é z e j f . Az az Eg- / mont kedvetlen, hideg, makacs Egmont, ' a' ki kénytelen magát reá-tartani, kénytelen m a j d ezt az arczotmajd ezt a' másikat mutatni ; a" ki elkínzatik, félre-nia- . gyaráztatik, halmibe kevergetik | midőn j? azt hiszik felőle [ h o g y ő v í g , j ó k e d v ű ; ,Jj a' ki szeretve látja magát eggy néptől *v m e l j y nem tudja mit akar, tisztelve, • ' . karon-hordva eggy sokaságtól mellyel nincs mit "kezdeni; barátoktól körülvéve kiknek nincsen mit hinni; oltyaktól ki- » lesve kik Őtet megbuktatni akarnák ; elfogva dolog és munka által, gyakran czél és többnyire jutalom nélkül —. ohj \ ) h a g y 4 ne motidanomjhogy annak mint I ^


SZOMOR-JÁT&K.

2 0 25

van dolga, annak millyen a'kedve* De e« itt, Klárika, ez nyugodalmas , n y í l t , sze* r e n c s é s , szeretett és ismert, V a legj ob b szívtől mellyet ő is egészen ismer, mellyet ő szeretettel, bizakodással Szorít magához. — M e g ö l e l i , Ez a' te Eg* montod. K l á r i k a. Úgy h a g y j meghalnom. A' világnak nincs öröme ezen túl.

Debreceni Egyetem Egyetemi és Ns

NEGYEDIK

FELVONÁS.

Ü c z a< Jetter. Ácsmester*

H é * pszt! Szomszéd, eggy szóra! Á c s m e s t e r . L á s s d o l g o d h o z , 's l é g y c se n d e se n . J e t t e r . Csak eggy szót. S e m m i újság? Á c s m e s t e r. S e m m i e g y é b mint h o g y újra ki van adva a' p a r a n c s j hogy j j senki ne beszélljen. J e t t e r . Hogyan? Á c s m e s t e r . Idébb a'házhoz. Mag a t o k r a vigyázzatok. Berezeg A l b a , mi-


SZ OMOR-J A T É K .

30/

litílytt m e g é r k e z e t t , kihirdette, h ö g y há kettő v a g y három szónak ált az űczán * m i n d e n vizsgálat nélkül a n n y i b a f o g vétetni , mintha világos pártütés' vétkébée* sett volna. J e t t e r. Oh j a j ! Á c s m e s t e r . Örököá~tömlöcz' bün< tetése alatt van m e g t i l a l m a z v a j hogy az j ? ország' d ol g a felől senki ne merjeÁ szóllani. , . J e t t e r . Vége s z a b a d s á g a i n k n a k ! Á c s ín e s t e r . 'S a' ki kárhoztatni merészlené azon r e n d e l é s e k e t ] mellyefe j j az Uralkodó' n e v é b e n t é t e t n e k , az biz o n y o s halált várhat magára. J e t t e r . Jaj koponyáinknak! Á c s m e s t e r . 'S n a g y ígéretek alatt hívattatnak-meg atyák, a n y á k , g y e r m e k e k , r o k o n o k , b a r á t o k , cselédek, h o g y m i n d azt á* mi házoknál t ö r t é n , az erre kinevezett Itéloszéknél adják-ljfbe. Jfy J e t t e r . M e n j ü n k haza. Á c s m e s t e r . 'S az engedelmeshez dőknek m e g van í g é r v e , h o g j i e m íze-


melyeken sem birtokolton nem fog í & t f t n i semmi erőszak, s e m m i bántás. J e t t e r * Nagy k e g y e l e m ! Nem htjába szállt-meg a' rettegés mihelytt a HerCáeg a' városba lépett. Azolta úgy tetszik mintha az egész ég fekete fátyol-5 lal volna bevonva, és mintha olly alantra f i t y e g n e , hogy az embernek le kell guggolni , nehogy megüsse belé fejét; Á c s m e s t e r . 'S mint tetszettek ^ neked katonáji? Úgy ( az egészen máá jt neme a' rákoknak mint a' mikhez egyébt o r szoktunk volt? J e t t e r . Kérlek, ne k é r d d ! öszvér búzza az ember gégéjét mikor az ilíyeri Csoport felmasíröz a piaCzon. Olly eg y e n e s e n , olly peczkeseu, náintha mindenik e g g y - e g g y nyársat nyelt volná e l , Félre nem fordult arcczal's szemmelj s annyi sok eggyetlen - eggy lépést lát; szik lépni* 'S mikor vártán állanak , 's elballagsz 'az eggyik mellett, azt hinnéd j [ ? által m e g által akar látni; 's olly komor képpel áll-megíhogy nem g o n d o l - j 7 hatsz egyebetjmint hogy minden szög-


SZOMOR.JÁTÉK.

gOp

b e n k i v o n t pallossal vár reád a' hóhér. * E l b o r z a d o k tőlök. A ' mi n é p ü n k m é g i s , v í g k a t o n a s á g volt; holmit 'magoknak Ők is engedtek , 's íélre-vágfák k a l a p j a i k a t , 's élteA, de élni másokat is hagytak. De ezek a kolonczok v a l ó m a s c h i n á k ; m i n d n y á j o k b a n e g y e t e m b e n csak e g g y ördög űl. • Ácsmester. M i k o r az ilíyen h a l t o t kiált r á d , 's f e l v o n j a a* karabély* . s á r k á n y á t , g o n d o l o d e j veszteg' f o g s z / * maradni ? J e t t e r . Ott r o g y n é k - ö s z v e . Á c s m e s t e r . M e n j ü n k haza. J e t t e r . E b b ő l n e m lesz j ó . —Hordjon, Isten , s z o m s z é d i Soest hozzájok. Pajtások! barátim! Á c s m e s t e r . L a s s a n ! menjünk. S o e s t . Tudjátok? J e t t e r * Igen is jól. S o e s L E l m e n t a' R e g e n s n é . . J e t t e r. Ü g y kegyelmezzen Isten nekünk. Á c s m e s t e r . Ez b e n n ü n k m é g is lelket tartott. NYOLCZ. KÖT. 14

E G M O N- T .

S o e s t . Eggyszerre ment-el,'s nagy titkon. Meg nem fére a Herczeggel. Azt izente a' Nemességnekjhogy ismét elő- J y jön. De azt senki sem akarja hinni. Á c s m e s t e r . Bocsássa-meg Isten ( a' Nemességnekjhogy ezt az ú j ostort p nyakainkba engedé szállani. Ok segély, hettek volna a' dolgon. Oda minden Pri. vilégyiomunk. J e t t e r . Az Isten' nevére kérlek, ne emlegessd azokat a' Priviíégyiomai^ d a t ! Megüt a' fejvétel' szaga. A' nap ki nem tud búni, a' köd száll. S o e s t . Oránien is elment. Á c s m e s t e r . Úgy hát egészen el vagyunk hagyva. S o e s t . D e Gróf Egmont még J e 11 e r. Áldassék Isten érette ! Adjanak neki erőt minden Szentek, hogy azt tegye a' mi legjobb. O az az eggy t SL ki még valamit tehet. Vansen jellép. Végre még is lelek eggy két embertj % a'ki járom alá nem hájtá ny akát.


S ZOMO R - J Á T É K ;

211

J e t t e r . Kérem Redet , v e g y ü k másfelé utunkat. V a n s é m Te gorombán bánsz az , emberrel. Á c s m e s t e r . 1 Nincs ideje a' complimenteknek. De talán megint viszkef. y hátad ? Sebeid behegedtek már ? J (9? T a n s e n . Kérdjed a' katonátj az j p övé béhegedt e ? Ha gojidoltam volna a' veréssel, éltem' napjában vált vol- J&tH> na belőlem valami. J e ' t t e r . Még nagyobb is következhet. V a n s e n. A* mint IátomJ a* ti tag-J ? jaitok időt érzenek ; már is megzsibbadtak. Á c s m e s t e r . ! A* tiéid ú j n e í v ű commotióra j u t n a k , ha meg nem szűnsz. V ^ n s e n . Nyomorú e g e r k é k j k i k . mindjárt lyukba búvnak^ ha a gazda ú j j ^ J ? .macskát szerez. Csak eggy parányics* kát m á s k é p ' , 's űzzük a' mit szoktunk; Á c s m e s t e r . Megrögzött gonosz! i ^ V a n s e n. Regény Koma! — Csak ; v á r j u k , hogy kezdje a' Herczeg. A ' vén

kandúr ollyformán néz-ki, mintha egerek' helyett ördögöket nyelt volna e l , 's gyomra megfájult volna bele. Meglátjuk mi lesz belőle. E n n i , i n n i , alunni ne- f ki is kell j mint más halandónak. Nem j ; • félek én ha kiválasztjuk az időt. Elejénte nagy tűzzel fogja vinni; de továbbad o is fogja látni hogy j b b b a' kamarában , élni a' zsíros szalonnaoldalak k ö z t t , 's csendesen alunni éjjel , mint mindég lesben lenni a' padon , 's e g g y két egeret megkapni. O h , ismerem én a'Helytartókat ! , Á c s m e s t e r . Millyen szerencsés csillagzat alatt születik némelly ember! - fia én éltem'egész napjaiban csakeggyszer találtam volna illyet ereszteni-ki. , számon , azt hinnémj semmi tart-j£H

SZ O M O f l - J A T É K .

*13

V a n s e n. Ismerek én valakitj a' ki- ^ nek nagyobb javára esn^ ha testében lélfi-) Szabóér ü t n e , mint hogy most lelkében f-fi âjnoiiláng lobog. \\M Á c s m e s t e r . Mit akarsz ezzel ^ mondani ? •' V a n s e n. Kimondjam kire czélzok? A ' Grófra. J e t t e r , Egmontra ? Mit féljen az ? V a n s e n. É n ^ g j ^ n y o m o r u t ü s k e \ v ] x * vagyok, 's egész esztendeig becsülettel él> • nék abból a' mit Ő eggy estve elveszt. És még is bízvást nekem ígérhetné egész (.jj'esztendei jö'vedelmétjhogy az én fejem J j ' legyen eggy negyedre az Övé. J e t t e r . Te magadat valami nagy, naU gondolod. Egmontnak eggy szál • hajában is több ész van mint neked e»^ gész agyadban. ^ I V a n s e n. Úgy hiszitek ? De k ' helyett ninc|en illy vizsga füle mint n e k e m j jy nem tud úgy látni mint én. Az 6félék mindég legkönnyebben megkapatják magokat. Neki nem kelleije hinni se©-

•

EGMONT. , J e t t e r . Mit nem petyeg ő ! E g g y ^VillyenÚrí ' (f-' V a n s e n . 'S é p e n azért mert n e m ^ , Szabómester. J e t t e r . Ked még tán t o l ó d i k ? f V a n s e n . Én a' Grófnak csak^Ke? tek' nyúlbátorságát kívánnám, hogyaddig g y ö t ö r j e , addig szurkálja, míg ki" , menne a' városból. J| J e 11 e r, IWá-J^htalan ember. E g - J J j W mont olly bátorsággal, áll mint a csil Jag az egen. V a n s e n. Soha sem láttad hogy az t f . is tisztulj néha ? E g g y perczf, 's oda lett. Á c s m e s t e r . 'S ki feiieltedik 6 reá? • V a n s e n. Ki fenekedik? 'S Ked talán ellenzenéj ha bántanák ? zendülés# kezde- | y érjte,ha meghallanátok hogy fogva űl? /táfe&Jj} J e t t e r Ah! * V a n s e n , Ki tennéd érlte bordá-

Wat?

S o e s t . Eh! V a n s e n m a j m o l v á n ő k e t . Ah.' E h ! é s l h ! Oh ! Uh ! Csak-végig hát az e-


SZOMOR-JATEK.

gesz Abéczén. Úgy van és úgy lesz. Isten ótalmazza őtet! J e t t e r . Elrettenek szemtelensége* , den. Illy tekintetű Úr tarthasson vaJa" mitől! iiiy derék Ú r ! . V á n s e n . A' gaz ember mindenkor nyer. Forgott az én kezemen eggy Pro, tokoll, mellyben a' Commissárius nagy ' tisztességet 's temérdek pénzt ka, pott az Udvart&lj mert eggy szerencséi- j •) ' , len de ár,tatlan embert , a' kire kivolt vetve a' kélepcze, vétkessé examinált. Á c s m e s t e r . Ez megint fillentés, *8 mit akarhatnak kiexaminálni az emberből j ha semmi bünt nem követett-el? ] ; V a n s e n . Gubók' gubój a A ' hol nincs mit kiexaminálni, ott lehet bea, xaminálni való. A z ártatlanság gondo" latlanságot követtet-el, 's néha eggy kis makacskodástis, Elébb csinnyán kezdik a' kérdezést, 's a ' f o g o l y elbízza magát ártatlanságában , 's mindent vall a' mit a' ravasz tagadna. Akkor az Inquisitor a' feleletekből ismét kérdéseket s z ő , ,'s lesijhol lehetne valami nyoma a z ö s z J J


ve nem illő vallástétnek, 's azon megköti a' fonalat; 's mikor így a' bangó f a j t a veszt, hogy itt sokat talált mondan i , ott keveset, vagy, Isten tudja meily f szesz miattjvalamelly környülményt el- ^ hallgata, kivált ha még mutatja is hogy reá-ijesztettek ; akkor vagyunk bezzeg az igazi ú t b a n ! 'S higyetek nekem, több gonddal az ében-holt koldus j asszony j• nem válogatja-ki a' szemeten ringyétrongyátjnaint a' m e n n y i j e i az i l l y e t é n j j vétekfaragó a k i s d e d , kajla , elcsuszítmlott, félre-tolt, öszvenyommasztott, következtetett, megvallott, eltagadott jelen* • lésekből 's környülményekből végre eggy félig-szalma félig-rongy vázt folduz-öszve , hogy a' kitudaklott foglyot legalább in effigie akasztassa fel. 'S a' nyavalyás •' nagy hálát adhat Istennek! ha még lát-[7 hatja hogy őtet mint akasztják. * J e t t e r . Jól fél van vágva a' nyelve. Á c s m e s t e r . Léggyel azt csinálh a t j á k , ha kedvek van reá. De a'darázs kaczagja a'pókhálókat.

SZOMOR-JATE K.

17

V a n s e n . Pókja válogatja. JDz a' hosszú Herczeg úgyjhasonlit a kereszt- /t-V pókhoz; nem ahhoz a' pohoshoz; az koránt sincs olly mérges; hanem a'kasza- . lábúhoz , Jászuhasúhoz , melly a' faiás-jjr tói soha meg nem hízikj's vékony fona- |y lat ereszt , de annál ragadóbbat. J e t t e r . Egmont Lovagja az Arany-^ g y a p j ^ e n d n e k ; ki merné reá tenni ke-j 14. J X zét ? Ő csak a' maga társaitól ítéltethetik , csak az öszvesereglett egész Rendtől. A' te gonosz nyelved , a' te bűnös lelkisméreted kísért téged illy tiszteletlen szókra ? V a n s e n . 'S én ellene vagyok Egmontnak? Menjen tehát a'mint akar. Egmont derék Úr. Hét három pajtásomat , a' kik másutt hurokra kerültek * ^ v o l n a , levonatta $1 szabadon eresztette, j *5 No m e n j e t e k ! menjetek ! azt tanácslom én is. — Amott látok ismét eggy folt o t ; azok nem úgy néznek-ki mintha . v e l ü n k j kevés idő múlva( eggy fcanta j ; j ; mellé ülni szeretnének. Várjuk békével a ' v é g é t . Eggy komám van csapláros,

218

EGMONT.

meg hét á n g y o m ; . l i a ott isznak eggy " két k o r t y o t , 's meg nem szelídülnek b e l é , ú g y ők gonoszabbak a' veszett farkasnál,

,

A' C u l e n b u r g i p a l o t a , Albának szállása. Silva. Gomez egymást találván.

S i l v a . Végre hajtád a' Herczegjparancsát ? G o m e z . Teljesen. A* patrouilloknak ki van adva a' frendelés j hogy a ' j ^ megszabott órában mindenike posztján l e g y e n ; az alatt fel 's alá járnak az úczákonjhogy fenn tartsák a'rendet. E g - | ? , gyik sem tud a* mááika felől; mindé? qike azt biszi|hogy a paranps csak ne- j j ki van kiadva, 's így eggy piliantatban • vonni lehet a' cordont, *s a' palotának jninden nyílására legénység léphet. Tudod a' parancs' okát?


SZOMOli-JATÉK.

219

S i l v a . Én vakon szoktam engedn i . 'S kinek könnyebb engedni mint a* Berezegnek ? midőn majd látni fogjuk hogy a' rendelés bölcs vala, •Gomez. Jó jó Netn is csudálom hogy "olly elzárt, olly rövidfeleletü vagy, mindég körüle forogván. Ez nekem ide* génként jő-ki, mert én a* könnyebb oiasz-szolgálathoz szoktam: Hűségben, engedelmességben a' régi, vagyok; de nem hagyhatom a' vizsgálást, az élmél-J iFSdéwt'. Ti mind Hallgattok , 's nem kön-j fofccfc nyítetek, magatokon. A' Herczeg eggy' kaputlan érezbástyához hasonlít , mellyhez a* garnizon csak szárnyakon szállhat. Minap tábla felett azt baliám tőle eggy vígkedvű ember f e l ő l , hogy az az ember óflyán mint eggy díbdáb csapszék' a' maga kitett pályinka-czégéréj v e i , rnelly csak a ' r e n y h é k e t , koldusa? ^ i katjzsiványokat vonsza magáhozj S i l v a . 'S nein hozott-el ide szó nélkül bennünket? G o m e z. Azt neki meg kell adni. Igazán! A' ki tanúja volt azon mély

%Z0

EGMONT.

j j plánnak|melly szerént ő e' serget Italiából i d e h o z t a , az látott valamit. Hogy ez jóbarát és ellen köztt , Francziák, Királyiak 's Eretnekek köztt, keresztül a Sehweitzon és a* Frigyesek' földén mintegy általsíklott, hogy á' legszorosbb fenyítéket fenn Jartotta, 's a' veszedelmesnek gondolhatott marsot szerencsésen megtette! — Láttunk ,• tanulhattunk tőle ! S i l v a . 'S már itt is ! Nem olly i, «•^ csendes e m i n d e n , mintha itt n e m is volt volna zenebojna? G o m e z . Csak hogy mikor ide ér é » k , már akkor inkábbára minden el vala csendesedve. S i l v a . A* Megyékben a' nyugalom sokkal n a g y o b b , s ha még látni valakit a'"ki mozog, az csak szökni akar. De nem sokára annak is be lesz, vágva az útja , úgy hiszem. G o m e z . Most nyeri - meg árii a'" Király' kedvét. S i 1 v a. Mi pedig azon legyünk hogy az övét tarthassuk.meg. Ha-eljő a' Király,


SZOMOR-JATEK.

221

a' Berezeg 's mind azok a' kiket ő fog ajánlani, nem maradnak jutalom nélkül. , G o m e z . 'S hiszedfeljő? S i l v a . A n n y i készületek tétetnek elfogadására | hogy az nem szenvedhet j j kétséget. G o m e z . Velem azt elhitetni lehetetlen. S i l v a . Úgy legalább ne szóllj róla. Mert ha a' Királynak nem szándéka • ide j ő n i , szándéka, hogy azt higyjék. Ferdinánd közzéjefí. Az atyám még nem jött-ki? S i l v a . Utána várunk. F e r d i n á n d . A ' Fejedelmek majd itt lesznek. G o m e z . Eljőnek m a ? F e r d i n á n d . Oránien és Egmont. G o m e z l a s s a n S i l v á h o z . Sejdítek valamit. S i l v a . Tartsd magadban. s Berezeg Alba. a mint be - és eló- lép a többiek hát. rálnak. Gomez.


^

223

EGMONT.

G o m e z e l ő l é p . Uram I A l b a . A z őröket kiállítád , elrendeled? G o m e f e i Á ' parancs szerént. A ' napi patrouillok — A l b a . E l é g . T e a * galérieben vársz, Silva m e g m o n d j a neked mikor hívd-egg y ü v e , 's a* palota' nyílásait miként foglaltassd-el. A ' többit t u d o d . G o m e z . I g e n , Uram. el. A l b a . Silva. S i l v a . Itt v a g y o k . A l b a . Mind azt a' mit benned eJejétől f o g v a b e c s ü l t e m , m e r é s z s é g e t , e l s z á n á s t , tartózhatatlan t e l j e s í t é s t , mutassd-meg m a . S i l v a . Köszönöm h o g y alkalmat n y ú j t a s z m e g m u t a t n i h o g y a' régi v a g y o k . A l b a . Mihelytt a' Fejedelmek nálam fellépnek , siess T i t o k n o k j á t fogva v e n n i E g m o n t n a k . Megtetted a' rendel é s t ] h o g y a' kijegyzettekfcel u g y a n - ad történjen ?


SZOMOR-JÁTÉK.

S i l v a . Bízzál bennem. Sorsok olly hibíthatallanúl és olly szörnyen fogja őket érni, miat a' jólkiszámlált napfo gyaték. A l b a . Eléggé ki vannak e kémei S i l v a . Mind k i , 's l e g i n k á b b E g mont. Ő az az e g g y , a' ki a' ti ittlétetek alfa trieg "nem változtatta viseletét, Egész nap' eggyik paripáról a' másikra, vendégek köztt szünetlenül, v í g , táb Iájánál mulattató, koczkáz , lövöldöz s éjjel lopva jár a' kedveskéhez. Ellen ben a' többiek igen szembetűnő pauzát csináltak életek' módjában ; nem m e n n e k - k i , 's kapujoknál olly csend v a n , mintha beteg volna a' háznál.

*

A l b a . Dologhoz tehát! míg ked- f / vünk ellen felgyógyulhatnának. P S i l v a . Rezedbe fogom' őket adni. Parancsod szerént kifárasztjuk őket alkalmatlan megtiszfeléseinkkel. Őket borzongás szállja-meg, visszonozzák rerae, gő hálájokkal a ' m i t tőlünk vettek ; érzik hogy legjobb .volna elillantaui ; eg-*gyike sem mer valameily léptet, kés-


nek , öszve n e m tudnak g y ű l n i , s eggyenkent kezdeni valami merészt, attól őket a' kőzlelküség tartóztatja. Kerülnek m i n d e n g y a n ú t , 's magokat annál gyanúsabbá teszik. Örülve látom előre hogy m i n d e n rendeléseid a' legszerencsésbb .kimenetellel fognak teljésítetni. A l b a . É n csak a' megtörténten örv e n d e k , 's még azon sem k ö n n y e n , mert m é g m i n d é g marad valami, a' m i d o l g o t , g o n d o t adiiat. A ' szerencse makacs , 's a' közönségest, semmire-valót ollókor megnemesíti, a' legbölcsebb tettekét pedig közönséges kimenetellel becstéleníti - meg. Múlass a' F e j e d e l m e k ' , megérkeztéig ; akkor add-ki a' parancsot , Go meznek^ h o g y az úczákat foglalja el j 7 katonasággal ; te pedig siess\E|>mont}j Titoknokjátj's m i n d azokat a' kik neked p ki vannak mutatva, fogva venni. Mikor m i n d ez véghez m e n t , jer i d e , 's tégy jelentést fiamnak, hogy az a' hírt hozzab e nekem a' Tanácsba. \ ^ # S i l v a . R e m é n y l e m j i w g y ez estve i J % méltó leszekfmegállhatni előtted. /? Alba


í

s ZO M O R - J X T K K ,

*25

A l b a a f i j a f e l é , k i e d d i g a' g a lerieben állott. »««•• • • 1 / i" S i l v a . Nem merem mondani ma' '' gamnak , de reményem inog. Félek, n e m úgy üt-ki mint ő gondolja. Lelke. ket látok magam előttj ff kik|*ballgatva j j i f a u jí ,'s búsanja' Fejdelmeknek 's annyi ez, reknek s o r s ^ fekete csészékben mérik, t / ' Lassan jár ide oda a* m é m nyelve ; mé- J / l y e n elmerülve látszanak a' komoly Bírák ; végre az eggyik csésze sülyed , a" másik emelkedik, meglehellve a' Sors' makacsságától,'s meg van a' mit végeztek, J $ Alba előlépvén a?Jijával FerdiA f f~na n d d a l . / A l b a. Mint találtad a' várost? F e r d i n á n d . Minden csendes. Végig-mentem sorban az úczákon , eggyik é n a ' másika után, mintegy időtöltésj bői. Jól széllyelosztott őreid h félelmet " l / J olly fennre - von ja tartották, hogy pin y p A szegni sjt mer senki. A' város ollyan » mint a' közelgető égi-háborúkor a' mező, midőn már messzéről villámol, és NYOLCZADIK KÖT.


1Í

r

1%
EG M ONT.

í ^ sehol s | * látni sem madarat sem négy. ' i á l f a t e i * ^ csak a' mi sietve fut rejte' ' kébe. Á l b a . Nem találkozál valakivel? •« F e r d i n á n d . Egmont a' piaczott . - V ( l nehanyad, mag4,vál szembe jött velem; , köszöntünk e g y m á s n a k ; ő maga e g g y . . ' , szilaj lován űltjmellyet d i ^ r n e m kelle.j j * , 1 „ L o v a i n k a t ki kell tanítanunk; kevés idő múlva szükség lesz r e á j o k ! " ezt kiáltotta felém. Még ma látni f o g , úgym o n d , 's kívánságodhoz képest megfog' - jelenni a Tanácsban. ' A l b a . Ő téged látni fog. F e r d i n á n d . Minden Lovanczok köztt a ' k i k e t itt láttam, nekem Ő legtű jobban tetszik. (Reményiem , barátok \ •?» leszünk. . A l b a . T e nekem.még mindég sebes vagy» 's kevéssé vigyázó ; m>udég ^ kiismerni rajtad anyád' k ö n n y e i m é t j j? melly őtet tartaléktaiati' jutatá karjaim " közzé. A' külszín tégedí mar sok e ae delmes szövetkezésbe téveszte.. :


SZOMO R - J A T E K . F e r d i n á n d . Tetszéseid engéixi mindenesetben hépzékenynek találnak. A l b a . Fiatal vérednek megbocsátom e' könnyelmű jóvoltot, e' gondatlan kedvet. Csak ne feledd mi végre vagyok ide küldve, 's melly részt óhajtanék a' nagy munkában néked adni. F e r d i n a n d . Emlékeztess , 's ne kímélj a' hol szükségesnek találod. A I ba. p a u z e u t á n . Fiam ! F e r d i n á n d . Atyám. A l b a . Á ' F e j e d e l m e k majd itt leszn e k ; itt lesz Oránien, itt Egmont. Nem bízatlankodás a ' m i t neked itt fedek fel először, a' mi történni fog. Innen ők vissza nem térnek. F e r d i n á n d . Mi áz akaratod ? A l b a . El van végezve hogy fogva t é t é t n e k i Á l m é l k o d o l ? A ' m i t neked kell tenned , értsd ; az okokat mégtu* d o d , mikor meg lesz téve* Most nincs idő nnnfcaih fejtegetni. Veled , egyedül veled akarom A' l e g n a g y o b b , a' legtitkosbb tettét öszvevetni ; minket erős kötelék szorít egymáshoz ; te nekem 15*


32%

EGMONT.

kedves v a g y ; reád szeretnék mindent tetézni. Nem egyedül az engedelmesség' megszokását óhajtom nyomni beléd; akarom hogy benned örökösüljön annak kifejezése i s , 's a' parancsolás , 's a' végre-hajtás ; neked eggy nagy birtokot, benned a' Királynak eggy hív és alkalmatos szolgát szeretnék hagyni ; reád szállítani a* mi legjobbom van * hogy ne pirulhass fellépni testvéreid között. F e r d i n á n d . Mivel nem fogok tartozni neked ezen reám tetézett szeret e t é r t , ki előtt eggy nagy ország remeg? A l b a . Éttsd műst a' mit tenned t e l i . Mihelytt a' Fejdelmek beléptek, katonaság foglalja-el a' palotának minden nyílásait. Ez eránt a' parancs Gomeznek van kiadva. Silva sietni fog|elfognijEgmont' Titoknok ját és a' leggyanúsbbakat. T e rendben tartod az őröket a' kapukban és az udvaron, MÚW&enekfelett a' legmeghittebbeket állítsd ide a' szomszéd szobába; azután várj a' galerieben míg Silva megérkezend , 's hozz-


SZOMOK-JATEK.

229

* f/l * l ö z z ® m a ^ármelly leveletj annak jelé- « j q. ű l ; h o g y ji* dolgát végezte. Akkor ma-' » ' radj az előpalotában míg Oránien elén Egmontot fenn > m e g y ; menj vele; tartóztatom, mintha vele még szóilani t5>. kívánnék. A' galerie'végén kívjínd-el Qránientől k a r d j á t , szőllítsd-elő az őrö^ k e t , vedd őrizet alá a'legYeszedelnjesbb embert; én Egmontot fogatom-meg^ F e r d i n a n d : Engedelmeskedem, atyám. Most először nehéz szívvel 's gonddal. . A1 b a. Megbocsátom azt; ez az első nagy nap mellyet érsz. S i l v a be. E g g y posta A'ntverpből. Itt az Orá» nien' írása. O nem jön. A l ba. A'posta mondja? S i l v a . N e m ; szívem mondja azt. A l b a . Belőled üldöző Géniuszom szóll. — E l o l v a s v á n a l e v e l e t , m i n d hettejeknek intjhogy menjenek a g a - \ j . ieriebe. M a g a a' Szi'rí e l e j é n m a r a d . •, Nem j ő ! Az utolsó pillantatig halasztja jelentését; Merészel nem j»öhni! í g y te-


EGMONT.

hát, minden varasomnak ellenére, az (4, eszes eléggé eszes volt eszes nem lenni' * , ^ Az Óra közelít. A' mutató még eggy k i s ú r a t tesz, eggy nagy munka meg f lesz téve vagy el lesz múiasztva , jkipótolni sem eltitkolni nem lehet* Régen megfontoltam mindent az elégségig, 's ez esetet is elgondoltam , meghatároztam mit tegyek ha ez történend; 's most, midőn azt megkell tennem, álig tudom elkerülni hogy az a' sok M e r t , az a' sok lelkem előtt ne inogjon ismét. — Tanácsos lészen e elfogatni a' tftbhiehet, ha ő kisíkol kezeimből ? — Ha elhalasztom , 's Egmont és az övéi kicsúsznak , kik táján csak ma vannak már kezeimben ? — így tehát téged is fékez a' Történet, te fékezhetetlen! Mi régen, gondolkoztam r ó l a m i jól vala elkészítőé minden J mi s z é p , mi nagy a plán ! 3Vli közel voltak remény és czélí 'S most teljesítés' pe rezében' két szorultság hörzé vagy vetve; mint a" Szerencse-faze- . k á b a j ú g y nyúlsz a' homályos jövendÖ-Jj he; aiég öszve van sodorva a'mit vonsz;

SZOMOa'jATÚK.

231

még nem tudod mit fogtál-meg , találót e vagyhibítót. — F e l f ü l e l ^ 's a z a b l a k h o z á l l . — Ő az! — Egmont ! — Olly könnyen hoza-be lovad, 's Jnem . n *• boki:osod|-meg & vérpolcz előtt , nem j £ ^ v J a'; kivont-feardu Lélek'előtt, a' ki téged a' kapuban t j f o g a d a ? — Szállj-le ! — így az eggyik láboddal sírben állasz,^ így a' másik W is. Igen, simongassd|vere-j 7 gessd-meg nyakát idélczeg szolgalatjáért. •w-tMekem aincs miben válogatnom. Ez elâkülásbanjmellyel [most adá k e z e d b e J j j B f t g á t , többször nehezen fogná. —• i ' t Halljátok, ,^ F e r d in a i j d é s , S i 1 v a s i e t e s s e l . ! A 1 b a . T i azt teszitek a' mit hagy- , tam; nem< váítoztátoin-meg akaratómat. " Fenn tartóztatom: Egmontot mikor majd oszolni fognak , míg-Silvától nekem hírt hozandasz.'Âklíor maradj közel. A* Tör- . ténet téged is m e g f o s z t azon nagy ,ér- • demtől, hogy a' Király' legnagyobb ellenjét saját kezeddel elfoghassad. — S i l v á h o z , Siess. — F e r d i n á n d h o z . Menj e-


\ , »*

-

. jl 1

j| ' J 1

lébe- — A l b a n é h á n y p i l l a n t a t i g e g y e dili m a r a d j h a l l g a t v a jár f e l ' s alá E g m o n t fellép* Jövök, érteni a' Király'parancsát hallanijmelly szolgálatokat vár'hűségünk t ő i , melly mind végig tántoríthatatlan, A l b a . Mindenekelőtt tanácstokai akarja érteni. E g m o n t . Melly tárgy felett? Jön e Oránien is? Én Őtet itt hittem. A 1 b a. Sajnálom hogy e' n y o m o s órában híjával vagyirak. Tataácsotokát \ gondolatotokat óhajtja érteni a' Királya hogy e* birtokát mint kelljen megnytígi tatni. S ő t [ ú g y reftiénylijti a' magátok részéről egész erővel azon leendetekjj hogy e' zaj lecsilapodjékj's a' Megyék* ben a' rend teljesen , tartósan felállítathassék. * E g m o n t . T e jobban tudhatod mint énjhogy már mindén eléggé meg van n y u g t a t v a , sőt hogy m é g inkább mégnyugtatva voltamig az ú j sereg' megjelenése gonddal, félelemmel háborítá-fei ismét az elméket.


SZOMOR-JÁTÉK.

233

A l b a . Azt látszol jelenteni akarni^? hogy legtanácsosabb volt volna j ha a' j; Király engem épen neín tett volha azon j] esetbej hogy benneteket kérdhesselek. , E g m o n t . Engedelmet ! Kellett e * , a Királynak e'jhadakat ide küldeni, nem .tett volna -e többet hatalma ^ felséges!& .megjelenéséîekjezt megítélni nem az én I 7 tisztem. A' sereg, itt van, ő maga nincs. De mi felette hálátlanok, felette feledékenyek volnánk j ha nem emlékeznénk j } • mivel tartokunk a' Regen^nének. Vall- J$Z> V juk-meg!:. 8 a' maga bölcs és bátor viseletével, erő és tekintet, kegy és forte-. ly olt által ja'lázadtakat nyugalomba hoz - j j . t a , 's eggy pártos népet, csűdálk'ozásá. ^ ra a ' v i l á g n a k , a^'inaga tisztjéhez kevés holnapok alatt viissavezete^. A l b a . Nem tagadom. A ' zaj el van csendesítve, *s minden az engedelmesség' koilá|ai közzé tolatott-vissza, a'mint rfa látszik. De n e m mindenkinek szabad v kéjétől f ü g g é kilépni ismét belőle? Ki í<%ja tartóztatni e' népet hogy ú j n y ű g , . talankodásra ^ vetemedjék ? Hol az erőj j " 1 {?

234

EGMONT.

» m e l l y ezt tehesse? Ki felel é r j tej-, h o g y j « ^ | ? , ezután hív és e n g e d e l m e s m a r a d ? Az ő jóak'aratjofe az az e g g y zálog mellyet bírunk, • ,J£grnont. e g g y ) . n é p n e k jóaka- f ratja n e m . a* l e g b í z t o s b b j nem a' legnfe~ , ? r, m e s b b . zálog e ? A' n a g y Istenre ! Mikor* f . 'tarthatja m a g á t biztosí>bnak. a" Király/ j •mint mikor minden e g g y é r t ' s e g g y min? d e n é r t á l l ? Belső és' k ü l s ő e l l e n s é g el r . len b í z t o s b b n a k ? ! , A J b , s. A z t talán csak n.em f o g j u k , 4 m a g u n k k a l eíhitetni a k a r n i j h p g y a' dol- j 7 g o k í g y állanak mostan,? E g m o n t . AV.KiMly hirdessen köz ' b Q C s á n a t o t , csendesítse le az e l m é k e t , , 's m a j d ki f o g tetsz-anijhogy a' h ű s é g és I ? szeretet e g g y ü t t tér•* vissza a* bízoda* lommal. A l b a . 'S m i n d a z , a ' k i a' Király' *J" felségét 's a' Vallás' szentségeit károm•' lotta , szabadon , büntetlen j á r j o n - f e l 's a l á ? eleven p é l d a l e g y e n má&oknakj , \ h o g y a' legrettentőbb vétkek büntet* len maradnak ?


f i

j

SZOMORÚJÁTÉK.

a35

E g m o n t . A' ki oktalanságból vagy részegen követett b ű n t , nem érdemel e inkább mentséget, mint hogy iszo* n y u büntetést lásson ? Kivált a' hol i ü y remény, illy teljes bizonyosság vanjhogy a' telt többé vissza nem ; foí-dul. H á n y 1 Király volt épen ez által annál bizto• s a b b ? 'S a' mostani kor és a* jövendők nem épen azért magasztalják e , hogy ^ ^ ji agy voltok' mopaórtcaét megtudták ha-^SüftÍAMÁ r , tsátanji ,• szánták ., 's annak bosszúját , ' magokhoz illetlennek tartották ? Nem ér . ^ Jt^Vpen ezért hasonlítatnak e I&ta«he%| a' ki p , igen sokkal nagyobb mint hogy min* ' den károm lat hozzá férhessen? A l b a, 'S épen azért illik a'Királyihoz az Isten' és a' Vallás' tekintetéért, ezért nekünk a' Királyéért harpzolnunk. A' mit a' n a g y o b b nem tart méltónak magához, a' mi tisztünk megbosszulni. A' hol én tanácsolhatok, ott eggy vét, kes se dicsekedjék büntetlen' maradásán. * 1 E g r a a n t , 'S úgy hiszed j hogy ő- p Jset. mind el fogod érhetni ? Nem halia-

83Ó

$ G MONT.

ni e minder^napj hogy a' rettegés őket m a j d ide m a j d oda futamtatja ? hogy őket az országból kiűzi? A leggazdagabbak vagy ó n j a i k a t , magokat, gyermekei k e t , ; barátjaikat kiköltöztetik , a* szeg é n y a',maga m u n k á s kezeit szomszéd honnak adja z s o l d b a . A l b a . F o g j á k , ha m e g nem gátoltathatnak. Ezért kíván a' Király min< - v V d e n . Fejedelemtől - tanácsot és s e g é d e t , m i n d e n Helytartótól hív hozzá-látást | M , nem^hírt hogy miként v a n , 's h o g y ini . . b lehetne) b « g y ú g y hagyná menni a* d o l - j j w l gokat a' mint mennek. A ' veszedelmet öszvetett kezekkel nézni , reményekkel v i g a s z t a l ó d n i , m a g u n k a t az időre bízni, eggyszer kétszer közzéjek c s a p n i , mint a' fársáng' napjaiban a'lapoczkával h o g y e g g y e t csattan, 's hogy ú g y tessék mint-? ha tettünk volna valamit, holott szeretnénk s e m m i t nem tenní; nem a n n y i e ez íttint g y a n ú s o k k á tenni m a g u n k a t , , mintha a' lázadást örömmel néznénk* mellyet támasztani u g y a n nem óhajtan á n k , de szeretnénk ápolni? i


S Z OM O R - J A T E K .

,

Egmont kifakadni akarván; de m a g á t m i n g y á r t ö s z v e s z e d i , 's e g g y r-övid p a u z e u t á n h a l k k a l ' s e l h ű l t v é r r e l s z á l l . Nem minden szándék nyilványos, 'snémelly szándékot el lehet csűrni. Hiszen az is hallatszik mindenfelől, f hogy a' Király' szándéka kevésbbé az f ^ hogy a' Megyék világos és éggyforma törvények által igazgattassanak { hogy a' # Vallás' tisztelete fenn-tartassékj's közön- /; séges béke adassék a' népnek ; • mint az inkább , hogy az szabad-kéjü iga aláhajt a s s é k , régi jusaitól megfosztassék, hogy vagyonjai elfoglaltassanak , a' Nemesség' elsőségei megnyirbáltassanak , mellyekért a' Nemesség neki szolgálni 's vérét és életét feláldozni kész. Ú g y mondj á k j W g y itt a' Vallás csak eggy tiszteletes szőnyeg, melly megett a' veszedel. mes intézetek könnyebben koholtainak. A ' nép térden áll, imádja a' szent szőnyeget, 's megette a'madarász áll lesben. A l b a . Ezt én tőled vagyok k é n y ; . telen hallani ?

ceni Egyetem Egyetemi és Ne

E g m o n t . Nem az én gondolkozásomat! Csak a' mit hol itt hol ott nagy és kicsiny* eszes és oktalan beszéli 's hangosan hirdeU Az Alföldiek kettős járaaet rettegnek, 's ki felel szabadságokért? A l b a . Szabadság? Szép szó, ha ki jól értené! Millyen szabadságot kívánnak ők ? Mi a' legszabadabb' szabadság a ? — Jót t e n n i ! — 's ebben a' KirályŐket gátlani n e m akarja , nem fogja, Nem ! n e m ! n e m hiszik hogy szabadok, mint mikor magoknak és másoknak kárt tehetnek. N e m j o b b volna e letenni A aíéltöságotJmint.dlly nemzetet, igazgatni? Midőn külellenség n y o m ú l - e l ő , mellyre senki sem ü g y e l a' polgárok közzül , ú g y m i n t a' kik csak azt űzik a' mi hoz* . zajok legközelebb áll; 's a' K i r á l y segéd e t k í v á n , akkor magok köztt verseny- . g e n e k , 's ú g y s z ó l l v á n j az ellenséggel j j esküszttek-eggyüvé. Sokk ál okosabb ő« ket Öszteszorítani, ú g y bánni velek mint gyermekekkel , 's mint gyermekeket . kényszeríteni jh,ogy azt tegyék a' mi hasz-~ uos. H i g | n e k e m , eggy nép soha n e m


SZOMORÚJÁTÉK. é r - m e g , soha nem jut észhez; a' nép mindég gyermek marad. E g m o n t . 'S melly ritkán jutnak oda a kik igazgatnak ! 'S nem jobb e hogy a' sokak inkább sokakra bízzák magokat mint e g g y r e ? 's még az eggy- ^ ^ re sei*)[ hanem a' keveseire ez eggynek , !<j azon néprejmelly urának tekintetén korosodik ? Ennek van e egyedül -jusa megokosodni? - í A l b a » Talán épen azért, mert nincs magára hagyva. E g m o n t . ,A' miért magát reájok senki sem hagyná örömest* Legyen a mi tetszik, én kérdésedre feleltem * 's taég eggyszer elmondom: Nem megy I Nem mehet! Én ismerem földieihieh Azok,férjfiak , 's méltók hogy-az IsteuVföldjét W j á k ; kereken: mindenike eggy k i f ' Király , m g h a t a j l a n , dolgos, h í v , 's kedvelője régi rendtartásainak. Bizodalmát megnyerni nehéz , könnyű megtartani) makacs | de jó , nyomni lehet, de nem elnjfomn '

1

24í>

E G M O N T.

Álba, ki a z o n b a n n é h á n y ízben f i ö r ü l t e h i n t e . Ezeket te a' Király' jelenlétében elmondanád ? E g m o n t. Annál roszabb ha jelénléte elrettentene. Annál jobb , mind a' fii-' , rály' részére mind a' népére , ha bennem bátorságot, bizodalmat támasztana,ennél , 5 m é g sokhal többet mondani. A 1b a. A' mi hasznos , azt én ú g y hallhatom mint ő. E g m o n t . Ezt fognám neki mondani: „ A' juhász könnyen hajthat maga előtt eggy folt juhot ; az ő ekéjét ellenkezés nélkül vonja az ö k ö r ; dé a' nemes l ó n a k , ha nyereg alá akarod fog? n i , ki kell tanulnod gondolatjait ; ne kívánj tőle nem okost, ne semmit nem okosan. Azért óhajtja a' polgár a' maga régi alkotmányát megtartani, azért tulajdon földijei által igazgattatni, mert tudja mint vezéreltetik, mert az illyenektől haszon - nem - lesést , részvétet várhat. A1 b a . 'S az Uralkodónak nem volna hatalma e régi szokásokat 's rend-

SZOMOR-JATEK.

441

tartásokat megváltoztatni ? 's nem épen ; ebben állana e az ő legszebb elsősége? Mi maradandó e' világon? 's eggy orszaglási alkotmány legyen é az? Néni kell e idő'lefolytával minden csatiásnak változásokon menni-véghez ? nem kell e minden régi alkotmánynak épen ezért ' válni ezer gonosz) o k á v á , mert az a'jftdjC n é p ' mostani áüapotjához többé nem illik ? Tartok tőle, a' régi jusok azért olly kedvesek, mert rejteklyukakat hagyn a k , mellyekbén a\ ravasz, a' hatalm a s b b , a' n é p n e k , az egésznek kárára, xzéljaihoz férhet. E g m o n t . 'S a' szabad- kéjü változtatások^v e határtalan benyulásai a' leg/ főbb hatalomnak , - nem előposták e , . . hogy eggy akarja tenni ja* mit tenni e- j <j zernek nem szabad? O akarja magát egyedül-szabaddá csinálni, hogy minden kívánságainak eleget tehessen, minden gondolatját végre-hajthassa. 'S ha mi magunkat ez eggynek , eggy jó é s ' b ö l c s ' Királynak egész bizakodással általadjuk i s , jót áll e ő nekünk maradékiért? feNYOLCZADlK. KÖT. l6


/> | lel ejhogy ezek köztt eggy sem fog ta, } l á l t a t n i j a ' ' k i félre tesz minden igazságos tekintetet, 's rajtunk kímélet nélkül üralkodand? fii ment-meg akkor minket a' teljes kéjtől, ha majd a' maga szolgájit, a' maga véreit közzénk küldi , kik itt ja' földnek 's a' föld* szükségeinek j j ismérete nélkül Jszabád tetszések szerént parancsolgatnak , semmi ellenállást nem találnak, 's magokat minden felelet'terhétől menteknek érzik? A 1 b a; a' k i i $ m e ' t k ö r ü l t e k i n g e t e . Semmi nincs természetesbb mint hogy [eggy Király önn - maga által akarjon uralkodni, 's parancsainak végre-hajtását legörömestebb azokra bízzaj kik őt leginkább értik , érteni leginkább akar. J ják | a' kik az q akaratját kifogás nélkül teljesítik. / E g m o n t . És épen olly természetes , hogy a' polgár áttol kíván igazgattatni a' ki vele születetty vele neveke, d e t t ; a' kiben a' felől a' ttii igazság, e* | gyenlő gondolat vagyon | a' kit ő úgy tekintheti mint atyafiját.


SZOMOR'JATEK.

243

A l b a . 'S a' Nemesség m é g i s ezen atyafijaival egyenetlen' osztozott. E g m o n t . Az századok előtt történt, 's most irigy szemmel többé nem nézetik. De ha szükségtelenül új emberek küldetnének, a' kik másod ízben akarnának a' nemzet' kárával meggazda- . , g ú l n i , ha a nemzet látná [hogy ő fos-I ^ vénynek, vakmerőnek, határtalan kevélységűnek vagyon kitéve; az forradalmat okozna, melly nem könnyen fogna önnmágában elcsendesedni. A l b a . T e nekem itt olly dolgokat mondasz|a'miket nem kellene hallanom; I 7 én! is idegen vagyok. E g m o ri t. Hogy'neked m o n d o m , elég jele hogy czélzásom nem reád van. A l b a . "S még így sem akarnám hallani tőled. A ' Király engem azon re^nény alatt külde i d e , hogy a' Nemesség segélleni fogja szándékait. A Király mély megfontolással nézte-el mi hasznos e' n é p n e k ; a' dolgok úgy mint eddig állottak, nem maradhatnak tovább. Az Ő Czélja az, hogy a' n é p e t , ennek tulaj16*


244

EGMO

Ü

T.

don java végett, korlátok közzé szorítsa, a maga boldogságát, ha a' szükség kív á n n á , erővel is reá-tolja, az ártalmas polgárokat feláldozza, hogy a' többieknek nyugodalmok l e g y e n , 's a' bölcs uralkodás' szerencséjét élhessék. Ez az ő végezése; ezt a' Nemességnek kijelenteni vagyon parancsomban, 's én tanácsot kívánok az őnevében[hogy az m ik é n t vitessék véghez, nem m i t , mert ezt ő maga végezte-el. E g m o n t . Szavaid igazolják a' nép* . félelmét, a' közönséges félelmet! Elvé.gezte tehát a' mit Fejedelemnek soha nem kellene végezni! N é p e ' e r e j é t , annak gondolkozását, azon képzeletet mellyet az maga felől magában csinált, a' Király ezeket akarja elgyengíteni, eln y o m n i , eloltani, hogy rajtok könny ebben uralkodhasson. Sajátságainak belső velejét akarja elrontani , minden bizonnyal azért, hogy őket boldogabbakká tehesse. Elsemmíteni akarja őket hogy valamiWké legyenek; eggy más valami" vé. Oh , ha az ő czélja jó , úgy az félre

(

SZ O MOR-JATEK.

245

fog értetni Nem a' Király ellen szegzik ezek magokat; csak a' Király' útjába ál- , ? ^ l a » a k | a ' ki eltévesztett úton menni első 1 szerencsétlen lépéseit már teszi. ,f A 1 b a. E' gondolkozásaid mellétt ^ p i l i a s z t a l a n igyekezet^ volnaJ eggyességre lépni akarnunk. T e a' Király felől keveset tészesz-fel, 's megvetéssel gondolkozol Tanácsnokjai felől, ha kétleni me^ védj hogy ezek őáltalok meggondolva, eléggé megmérve vannak e? Nekem nem •yf az parancsomjhogy még eggy szer tekintsem-végig az ellenző V javalló okokat. Engedést kívánok a' néptől tőletek p e d i g , ti elsőji , tanácspt és segédet, ^ m i n t zálogát ezen határtalan, kérdésbevehe^len kötelességnek. • l E g m . o n t . Kívánd fejeinket, s u g y eggyszerre megvan téve. H ö y a nyak e' járom alá h a j o l j o n ' e y ha a pallos előtt bukjon e m e g , az eggy j o b b leieknek alkalmasan eggy lesz. Hasztalan ázóllottam illy soká ; a légét rengettem* m e g ; nem nyertem egyebet vele.

Í14Ó

EGMONT,

F e r d i n á n d /ó. » Bocsánatot hogy bes ellgelesteket , 5. megszaggatöm^ltt eggy l e * e l | n ellenek «, hozója sürgeti elválaszt. A l b a . Engedjétek látnom m t tart. , f Félre vonul. * * _ • ^ F e r d i n a n d E g m o n t h o z . Szép ló, " * v mellyel embereid utánad hoztak hogy rajta házadhoz menj. E g m o n t. Nem a' legroszabb. Már eggy idő olta tartom; kedvem van kiadni rajta. Ha tetszik, talán öszveférünk * eránta. Í . ' F e r d i n á n d . J ó ; öromtnel. < ' A 1 b ar i n t i f i j á n a k , ' s a z v i s s z a v o n E g m o n t . .Éljetek szerencséken 1 A^J eresszetek , mert a' nagy Istenre, éntöb» bet mondani nem tudnék. . , . A l b a . Szer.encsédre a'történet nem . engedé gondolkozásodat bővebben elárulnod. Gondolatlanúl fedezéd-fel szíved' redőjit, 's sokkal terhesebbenvádlád-be magadat mint ellenséged bosszúból tehette volna.


SZOMOl!" JÁTÉK.

247

E g m o n t . E' megtámadás engem nem rendít- meg; eléggé ismerem maga. m á t , 's tudom inint függök a' Királytól^ inkább tudom mint sokak kik az ő szolg á l a t á b a n magokat szolgálják. Kedvet- ^ ^ lenséggel térek-vissza e' v e r s e n y h b ő l ] ! Ör ^ a' nélkül hogy öszvegyezheténk vaia, 's óhajtom hogy az Úr'szolgálatja's a' hon' ^ boldogítása minél e l é b b e g g y e s í t h e s s ^ j i J ^ j t C ^ - * Talán eggy újabb kimagyarázat, a'több F e j e d e l m e k ' j e l e n l é t e , eggy szerencsés pílíantalban , azt ja' mi ma lehetetlennek L látszott, lehetővé fogja tehetni. E' reménnyel lépek-el innen. A l b a J i j á n a k i n t v é n . Állj-meg,Egmont. — A' kardodat. — A ' k ö z é p a j t ó m e g n y i l ; a' g a l e r i ' e t r a k v a l á t n i k a t o : n a s á g g a l , m e l l y itt m o z d ú l a t l a n áll. E g m o n t álmélkodva hallgatván e g g y i d e i g . 'S ez vaja a' Czél ? ezért szól^ lítál-elő ? K a r d j á h o z n y ú l v a , m i n t h a m a g á t v é d e n i a k a r n á . 'S én védtelen' állok? , A l b a . A' Király p a r a n c s o l j a , te foglyom vagy. F e g y v e r e s n é p j ó - b e m i n d Aef/e/óA


248

EGMONT.

E g m o n t p a u z e u t á n . A* Király? — Oránien ! Oránien ! —r — K a r d j á t á l t a l n y u j t v á n . Tehát vedd! Ez sokhal többször védte a' Király' ügyét mint a* mellyet. — A H k ö z é p a j t ó n k i . Á f e g y veres n é p , m e l l y a' s z o b á b a n v a g y o n , k ö v e t i ; i í g y F e r d i n á n d is. A l b a v e s z t e g áll. A ' k á r p i t l e g ö r d ü l .

ÖTÖDIK FELVONÁS.

Ú c z a. A l k o n y . Klárika. B r a c k e n b u r g . Polgárok. Brackenburg.

"

" r 'V » , !

K e d v e s , az Istenért ! mit kezdesz ? K I á r i k a . Jer eggyütt', Bracken, burg. T e n e m ismered ő k # : m i kisza, badítjuk. Mert m i Jehet erősebb m i n t á z ő szeretetek eránta ? Lángoló vágyást érez magában m i n d e n i k e , e s k ü s z ö m , kiszabadítani őtet , 's a' lcgszabadabbnak m e g a d n i szabadságát. Jer ! Csak az a ' j J szó kfclljmelly m i n d n y á j o k a t öszvegy üjf j í ~ ^ j»e. Az o Telkeikben m é g frisen él m i v e l


tartóznak n e f i í , * 1&ogy***égye<3ül az ő hatalmas k a r j a tartóztatja a' felettek-függő v e s z é l y t , azt ők t u d j á k . 'S ők kénytelenek rqiatta és magok miatt mindent merni.í*S»jx«t m e r ü n k | mi ? L e g f e l j e b b is életünket , m e l l y n e m érdemli hogy megtartásáról g ö n d o s k o d j u n k j h a ő vész. B r a c k e n b u r g . Szerencsétlen!*^ ^ IJnem l á t o d j m e l l y erő bilinpseze,/le érez- ^ ^ lánczofíkal b e n n ü n k e t . K l á r i k a . Az az erő n e k e m n e m látszik g y ő z h e t e t l e n n e k . Ne vesztegessünk soká hasztalan szókat. Itt jő neq J í h | n y azokból a ' r é g i , d e r é k , igaz f é r j fiafcból. — Atyafiak!. Szomszédok ! é g g y szó rá! — Feleljetek, mi történ Egmonttal? Á c s m e s t e r. Mit akar ez a ' l e á n y z ó ? M o n d j a d , hallgasson. :) . K 1 á r i k a. Jertek k ö z e l e b b j h o g y hal- /^ k a b b a n . szólhassunk m í g elvégezzükm i h e z f o g u n k , míg többre szaporodunk. A' ípaczkázó k e g y e t l e n s é g , m e l l y őtet m e g merte f o g n i , felrántva t a r t j a a ' g y i k ** i &ot h o g y m e g ö l j e . O a t y a i a k , az al-. k o n y n a k m i n d e n beléptével n a g y o b b r e t ^

S Z OM O H-J A T-E K. tegés .száll meg. Eéiem az éjt. Jertek* osszuk-fel magurifc'ai, ftténjen ;kiki más más úczára, 's csődítsüfc'Ö&zve *a'|te']gá*rokat. A' piaczon ismét eggyüvé-jövünk, 's áradásunk mindent,v*élünk fog ragad* ni.i A' m i elleneink! környiilfogva, telá* rasztya látjálí-mfeg magokat , V m i őké¥ e l n y o m j u k . Mint állhatna n e k ü n k ellen eggy marok z s o l d ő ^ n é ^ ? 'S ő m a j d k i közttunk tér-vísszá ,• megszabadítva látja magát, 's köszönhetni f o g n é k ü n k valaha' valiamit', n e k ü n k , kik őerántá olly , méOyen vagyunk elsüllyedve tartozási • . Meglátja talán — bizonyosan meglátja' a' szabad ég alatt a' hajnalt. ÍÁ c s ma e a t * r; Mi lelt téged, lyányka? : v , KI á r i k a. 'S n e m éjftéteb? É n a' « Grófról szóllpk. Gróf Egmontról. Á c s m e s t e r . K i n e m o n d d azta' n e v é t ! az halált hoz. . K l á r i k a . E' nevet n e ? Hogyan ? m o n d j a azt m i n d e n alkalomf fii n e m % mai ? Hol nincsen az írva? E' csillagokban olvastam azt gyakorta világosan,

2J2

EGMONT.

betűről betűre. Ne nevezzem ? Mit tészen ez pjBarátím ! kedves szomszédok! ti á l m o d t o k ; térjetek magatokhoz. Ne nézzetek reám illy • meredt szemekkel, illy rettegve! Ne píllongjatok ide amoda e z ijedséggel. Hiszen én csak azt m o n d o m a' mit mindenitek óhajt. A z é a kiáltásom n e m tulajdon szíveitek* kiáltása e ? Ki n e csuklana térdre e* bánattalteljes é j j e l , minekelőtte ő n y u g t a l a n ág y á n elterül, h o g y Istentől megszabadulását kérje? Kérdjétek e g y m á s t , kérdje i k.fki önn-magát! 's ki n e m o n d j a vejem : ^Szabadságot E g m o n t n a k ! v a g y n e k e m J J hálák!" . . _ J"e 11 e r, Qrizz' Isten ! n a g y itt a' baj. K l á r i k a . V e s z t e g ! veszteg! 's n e forduljatok-el annak nevéreja* ki felé ke- U véssél m é g ezelőtt olly Örülve tolakodtatok. — Ha híre jött, há ezt hallánk : „ E g m o n t j ő ! E g m o n t érkezik Centből!'* akkor azpn úczák* lakóji tárták szerencsé-' seknek m a g o k a t j a ' hol ő keresztülment.^ y 'S ha lovának dobogásai elhatottak hoz-


S Z O M O K - 3 A T E K.

3j3

zátok , kiki abba hagyá munkáját , 's ablakhoz u g r o t t , 's aggodalmakbán-felf fonnyadt képekre, mint a' n a p f é n y , ú g y f £ / röpült az ő arczáról|örö^ és reménêefik & ' sugara,. Akkor a' küszöbén feltartottátok *' gyermekeiteket 's mutattátok nekik: ,, í . me ez Egmont , az ott, az a' legma, g a s b b ! Az ő ! Ó azja' kitől ti b o l d o - j J • gabfe. napokat remélhettek j mint a* milÊ J j Jyeket szerencsétlen atyáitok láttak. *•? Hogy gyermekeitek ezt ne kérdhessék eggykor : „ Hová lett Egmont ? hol vannak a' napok mellyekkel eggykor ben. . nünket b í z t a t á t o f c ? " — 'S így pazaroljuk a* szókat, 's itt állunk öszveöltött / karral, 's őt veszni hagyjuk j j. S o e s t . Nem szégyelled, Bracken.' b u r g ? Ne hagyd magát. Kapd-félre a* b a j elől | ]• . B r a c k e n b u r g . Kedves Klárika, menjünk. Mit fog mondani anyád ? Ta16n ' K l á r i k a . Azt hiszed hogy gyermek vagyok, hogy megőrültem ? Mit talán ? — E' rettentő bizonyos mellől semmi re-

254

EGMONT.

•

m^ny által nem fogsz félre-vonnl. Hal" , Janotok k e l l , 's hallani fogtok; meri látom én hogy meg. vagytok zavarva, hogy , találhatjátpk-f^l saját kebletekben 4 ten-magatokat. Keresztül a'jelen bajon, reppenjünk - vissza eggy pillantással a m ú l t b a , a' kevéssel ezelőtt eJ múltba . Fordítsátok tekinteteiteket a' jövendő fe . t lé. Élhettek e ti? Fogtok e ti élni ha ő vesz az ő lehelletével tűn el a'Szabadság' vég 1 íegzete. Mi volt ő nektek ? Kiért vetet te magát a' legretteritőbb veszély közzé? Sebei csak tiérettetek folytak 's g y ó g y u l tak. Azt a' nagy lelket]melly mindnyá » jatokat horda , tömlöcz zárja-be, 's kö ,'rüle a' legundokabb öldöklés' borzon gésai .lebegnek. Q talán titeket vár, ben netek r e m é j j ő , a' ki csak a d n i , kérel» meket teljesíteni szokott vala. • Á c s m e s t e r . Koma, jerünk. K l á r i k a . 'S nekem nincsenek kar; jaim, nincsen velőm ; de az v a n | a' mi | ? nektek eggyül eggyig nincs , bátor lelkem , 's megvetése a' veszélynek. O h , ha lehelletem lángba hozhatna bennete-

SZOMO B - J Á T É K . bet! ob,ha mellyemre-szorítva,benneteket felmelegíthetnélek, feléleszthetnélek] Jer-j» tek.'Én közjetek megyek ! — Mint a' magát Jtt v é d e n i m á s t rontani- nem tudó zászló lobogva vezérli a' harczolók' lelkes seregét: úgy lobogjon az én lelkem a' ti fejeitek felett, 's a' szeretet 's merészség, azêlr . szórt ingó népet g y ű j t s e rettentő se*-reggé ! ' , J e t t e r . Vonjátok f é l r e | sajnálom, J | szánom. . Polgárok el. B r a c k e n b u r g . Klárika,, nem látod hol vagyunk. ^ K l á r i k a . H o l ? Azon ég alatt * melly szebb színbe szokott v vala kelni mikor alatta ő járt. Ez ablakokból néztek-ki,ők, négy öt fej egymás felett; ez ajtók mellé bújtak-el, mikor 6 lepillanta reájok, a' g y á v á k r a ! Oh, ú g y szereié m vala őket mikor őt még tisztelték! Ha eggy vérengező, zaklató volt volna, nem bánnám hogy m o s t , midőn meg van buktatva, magára h a g y j á k . De szé- j t rették Őtet! „— Oh, ti kezek, kik sipak-

25&

EGMONT.

. hoz nyúlni tudtatok, bárdhoz ti nyúlni niem tudtok! — Brackenburg, 's mi — S z i d j u k , átkozzuk őket? — E' kar o k , mellyek őtet olly sok ízben szorongatták , mit tesznek ezek most érette? — A* fortély már olly sokat elsüte a* világon. T e ismersz minden nyilásrt, m i n d e n r é | t , ismered a' régi várat. Sem- j j $ m i sincs lehetetlen; m o n d j eggy tanácsot. Brackenburg.

Nem mennénk

K l á r i k a . 36. B r a c k e n b u r g . Amott a* szeg- , letben látom j Alba* őrjét ; engedj útat szivedbe* az ész' szavának. Képzelhetsz e gyávának engem ? n e m hiszed hogy ér(ted kész lehetek veszni? Itt m i n d 153 ketten őröngünk , én ú g y mint te. Nem látod e a' lehetetlent? T é r j magadhoz! te magadon kívül vagy. K l á r i k a . IVJagamon kivül vagyok? v Irtóztató! Brackenburg, te vagy magadon kivül. Midőn a' hőst nyilván magasztalátok , tisztelétek, őtet barátunknak


S Z O M OR-JATEK. nak, védünknek , r e m é n y ü n k n e k nevezetek , mikor Éljen-ekkel f o g a d á t o k ha j ö t t , a k k o r s z u g o m b a n állék , félig-feltoltam az a b l a k f i ó k o t , pislongva rejtém el m a g a m ' , 's szívem n a g y o b b a n vere m i n t m i n d n y á j a t o k n a k . Most ismét na« g y o b b a n ver mint m i n d n y á j a t o k n a k . . E l b u j t o k | m i d ő n reátok s z ü k s é g v o l n a j \ f p • m e g t a g a d j á t o k ő t | ' s n e m érzitek h o g y j ^ oda Iesztek| ha ő vesz.. J7 B r a c k e n b u r g . Jer haza. K l á r i k a . Haza? B r a c k e n b u r g . De e s z m é l j - f e l hát. T e k i n t s - k ö r ü l ! Ezek az ú c z á k j a' ]•> mellyekre te csak v a s á r n a p o d k é n t lépd e l t é l , a* mellyeken v é g i g s z e m é r m e s e n liléntél T e m p l o m b a , a' hol nehezteltél ha e g g y n y á j a s idvezléssel m e r t e m f e l é d közelíteni. Itt á l l a s z , itt szóllasz, az egész világ előtt; t é r j m a g a d h o z , k e d v e s ! * mit használ az ? K l á r i k a . Haza! Igen, m a g a m h o z térek. J e r , B r a c k e n b u r g , h a z a ! T u d o d te hol az én h o n o m ? ff. NYOLCZADIK. KÖT. 1/

258

KG MONT.

T ö m 1 ö c z. eggy lámpától vévén világot. A z ban eggy pihenő. [ E g m o n t

alj-

egyedül.

f ' Régi barátom! mindég híf alvás ! te * ' i s futsz é előlemjmint minden más ba- jy ' rátim? Melly készen szálltál te mindég az én még szabad főmre, 's beárnyalád halántékimat, mint a'szerelem' myrtuszfonadéka! A' fegyvér' csöctétése köztt, ' az' élet' bullámjain , könnyen - lihegve nyugodtam én, serdülő i f j ú , a' te karjaidban. Midőn ágon lombon fergeteg méne keresztül, 's a' tölgy' tetője recsegve hajlongott , ingatlan álla benne a szív 1 veleje. '5 mi ráz mo?t? mi tántorgatja e' hív , e' félni-tudatlan lelket P Érzem , az ölő-szekercze'pengése azjmelly ! -j gyökeremet szegdeli. Még állok , V belső borzongás jár-keresztíil. — Úgy van,, győz az álnok hatalom; fenekedik a* sú-


SZOMOK-J A T E K . gár törzsre, 's elébb mint amott a' kér e g , recsegve 's mindent-öszvetördelve dől-el koronád. 'S te, ki a' legnyomrrtasztóbb gondokat szappanlapták gyanánt szoktad,vala eltolni f e j e d r ő l , miért nem- kergetheted-el most azt a' sejtést] melly ezerké- J ? pen. reppen fel és alá benned ? Miolta jelen - meg néked rettentőleg a' halál ? mellynek sok alakú képeivel te olly csen, , des vérrel éltél mint a' földnek rnegszo• . » kott egyéb alakjaival. —-vDe ő most nem is az a' tüzes ellen , mellynek az egésséges kebel vetélkedő bátorsággal vágy ellenébe; a' tömlöcz , előképe a'sírnak, kedvetlen mind a' lelkesnek mind a' g y á ' vának. Tűrhetetlen vala nekem a* kipárnázott széken i s , m i d ő n , a'Fejdelmek' pompás gyülekezeteiben , a' mit könnyen lehetett vala elvégezni , vissza meg' vissza forduló beszédek köztt fontolgat á n k , 's ollyankor a' palota' bús falai ,köztt a' padlás' gerendáji el látszottak engem nyommasztani. Mentem, mihelytt k h e t e , V lóca szöktem eggyszerre mély

Debreceni Egyetem Egyetem

2ŐO

EGMONT.

fellélegzéssel. 'S k i , sebesen % oda a'hova i l l ü n k ! a' m e z ő r e , hol a' földből felp á r á z v a , a' természetnek minden legs z ü k s é g e s k b ^legközelebbi a d o m á n y a , 's végig-lebegve az e g e k e n , a csillagzatok. xiak m i n d e n áldásai k ö r ü l k e r e í í g e n e k ; _hol m i , mint az a' földszülte ó r i á s , a' köz a n y a ' megérintésétől t ö b b erővel szökellünk m a g o s r a ; hói az emberiséget e g é s z e n , 's m i n d e n ereinkben emberi k í v á n s á g o k a t érzünk ; hol a ' k í v á n k o - f zás elóre-tolni^magátjmeggyőzni, megrag a d n i , markát h a s z n á l n i , b i r t o k b a jutni , az ifjú vadásznak lelkén végig-Iángol; hol a' katona a' m a g a rele-születétt j u sát az egész világra g y p r s léptekkel siet éreztetni , 's rettenetes s z a b a d s á g b a n , m i n t a' rivancs a ' f ö l d ö n 's réten 's erdőn pusztítva m e g y e n - e l , 's semmi határt nem ismér melly et emberi kezek TOnának. , T e csak kép v a g y , csak emléki-ál-i, ma sokáig-bírt szerencsémnek ! hova vitt-el t é g e d tőlem a' hiteszegett s o r s ? Azért tagadba e . m e g a n a p ' f é n y é b e n


,

S Z 0)1 O R - J Á T K K ,

261

az általam soha nem rettegett halált, hogy e' visszás penész köztt a' sír' előérzésével töltsön él?. Mint leheli undorral reám e' kövek között! Már mered az ' .elet", lábam rettegi e' pihenőt , mint . a' sírt. " '' Gond! g o n d ! ki az öldöklést még a' maga óráin előtt kezded , távozz-el től e m ! — De miolta van tehát Egmont egyedül? olly igen egyedül e' világon? Téged a' kétség zsibbaszt-meg, nem a' szerencse. A' Király' igazságszeretésej? mellyben egész élted alatt bízáí, á' Regensné* barátsága , melly ( m a g a d n a k megvallhatod) csaknem szerelem vala, ezek eggyszerre eltűntek e , mint az éj' lidérczei? 's egyedül hagytanak e téged a' homályos ö s v é n y e n ? Barátid' sergét nem fogja e' a' te Orániened mindentmerve vezérleni? Nem fog e öszvegyülni a' n é p , hogy dagadozó erővel megmentse régi tarátját ? t Falak , mellyek engem itt fogva tartatok , oh ne tartóztassátok tőlem annyi lelkeknek jómat akaró tolakodá-


•i6l

EGMONT.

saikat! s a' melly lelkesedés egyébkor az én szemeimről oirla reájok, az most az őszívekből térjen-vissza az enyémbe! Oh igen ! ezrenként kelnek-íel ! jőnek !^ %örűlem gyülekszenek - öszve! FohágtíS&^l * £ áásaik ostromló hévvel röpül az ég fe* J é , csudát kérnek. 'S ha megszabadításomra angyal nem száll-alá , látom azt, kardhoz, láncsához kapnak. Feszülnek a k a p u k , a' rostélyok nyílnak, a' falak omlanak, 's Egmont vígan kél-ki a' vízadó napnak ellenébe. Mennyi ismert arcz fog#d víg sikoltozással! O Klárika, Jia te férj fi volnál, úgy téged mindenek előtt látnálak - meg itt, V neked öröm. mel köszönném a* mit eggy Királynak nehezen tudnék, a' Szabadságot.

K l á r i k a

- l a k á s a .

'Klárika. l á m p á v a l j ó 's e g g y p o h á r v í z z e l k a m a r á j á b ó l . Ü v e g é t a z a s z t a l r a t e s z i , '« ablakhoz lép.

S ZOMOR- J Á T É K .

2 6$

Brackenburg? te v a g y ? — Hát mit hallék? — Még senki ! senki ! — Az ablakhoz teszem a' lámpát, lássa hogy még fenn vagyok , hogy még várom. Megígérte hogy hírt hoz. — Hírt? Ret• tentő bizonyosságot! — — Egmont halálra kárhoztatva ! — Melly ítélő -szék állíthatja őt maga elébe ? 's ők halált mondanak r e á ! A' Király kárhoztatja halálra? Vagy a' Herczeg ? — 'S a' Regensné félre vonja magát ; Oránien kés, kés minden barátja. Ez az a' vil á g , mellynek állhatatlan volta, hitetlensége felől annyit hallottam, de soha nem érzettem? Ez az a' világ? — Ki . lehetne olly romlott , olly gonosz , hogy a' kedvest gyűlölhesse? A ' go' n o s z s á g eléggé erős lehetne é j a' kö-j zönségesen Jónak ismertet megbuktatni ? De ú g y W a n ! — O E g m o n t , ú g y hittem, te Isten és emberek előtt bátor vagy minibe' karok között ! Mi voltam , én neked? Te engem tiédnek nevezel, 's én neked szenteltem egész éltemet. — Mi vagyok most? Hijába [nyújtom-


*64

K

EGMONT.

,

ki kezem' azon fcelepcze után melíy téged fogva tart. Te segéd nélkül 's ^én szabad ! — Itt a' köles ajtómhoz. Kéjemtől f ü g g m e n n i , j ő n i , 's nem használhatok n e k e d ! =• Oh kössetek-meg, h o g y el ne csüggedjek ; vessetek a' legmélyebb tömlöczbejhogy nedves, hideg I/» falaksja verhessem f ő m e t , hogy szabadság után siránkozzam, azt álmodhassam hogy miként fogok rajta s e g é l y t e n i ; ha bilincsek nem ellenzenék, miként fognék rajta segélyteni. — Most szabad v a g y o k , *s a' szabadságban fekszik erezése tehetetlenségemnek. Érzem mag a m ' , 's eggy tagomat sem mozdíthatom-hogy könnyítsék rajta. — Ah igen, E g m o n t , lényednekm?em kisdedrésze is, l g ? a' te Klárikád , fogva van , mint t e , 's ' haláli rándúlatbk alatt merengeti utolsó erejét elszakasztva tőled 0 — Lépdelni hallok , köhenteni —. Brackenburg -~ ez ő lesz! Szerencsétlen jó e y . b e r , a'te sorsod az marad a' mi volt. A ' kit szeretsz, megnyitja az éjjeli-ajtót neked , ' s oh melly keserves öszvejövethez!


SZOMOB-JATEK.

265

Brackenburg fellép. K l á r i k a . T e sápadtan, te félve jössz. Brackenburg, m i d o l o g ? B r a c k e n b u r g . Á l utakon veszé. l y e k köztt jövök hozzád. A ' nagy úczákat katonaság állotta el. K l á r i k a . Beszélld-elő , mit látál? B r a c k e n b u r g h e l y e t j o g v a . Ah Klári, I.sgyj sírnom. É n őtet n e m Szerettem. ó volt a' gazdag, 's a' szegénynek eggystlen bárányát zsírosabb legeiőre csalta-áítal. Nem átkoztam Őt soha, , az Isten e n g e m h í v n e k , lágynak teremtett. Bánatban folyt-le előttem életem, f _ 's ú g y reméljtem m i n d e n n a p , h o g y eleJ pedve múlok-ki. K l á r i k a . F e l e d d azt , 'Brackenb u r g , feledd önn-magadat. Szóllj felőle! V a l ó e ? v a l ó , hogy halálra ítéltetett? B r a c k e n b u r g , Való j bizonyosan t u d o m . K l á r i k a . 'S m é g él ? B r a c k e n b u r g . Él. K l á r i k a . Mint tehetsz erről bizon y o s s á ? — A ' kajánság ejjel öli-meg a'


266

EGMONT.

dicsőt! minden szem elől elrejtve fog folyni vére ! Bódult álomba s'ippadva fekszik a' rettegő nép , 's szabadulást álmod , ájult óhajtásának teljesedését álm o d j a , míg aa lelke, neheztelve re-, ánk , kikél a* világból. Ő oda van ! — Ne csalj meg e n g e m ! ne magadat! B r a c k e n b u r g . Bizony n e m ; Ő é l , 's elég irtóztató , hogy a' spanyol a' népnek mellyet el akar taposni, eggy hallatlan látványt készít: örökre öszvetiporni minden szívet) melly merészeljy sóhajtani szabadság után. K I á r í k a. Mondd tovább , Brack e n b u r g ; csendes hideg vérrel monddhi az én halálos-ítéletemet is. Közelebb, mindég közelebb lépdelek a' boldog táj felé; reám már a'béke' vidékeinek mindenikéről vigasztalás lebeg. Szóllj. B r a c k e n b u r g , Értenem lehete az őröktől és a' mi szók itt ott estek , hogy a' piaczon nagy titokban valami rémítő dolog készül. Oldalvást tehát, holmi ismert menéseken, a' bátyám'házához csúszék, 's eggy hátulsó-ablakon


SZOMOR-JÁTÉK.

267

Isinéztem a' piaczra. — A" spanyol-kato. j i á k n a g y k ö r t c s i n á l t a k , f á k l y á k a t tart-

v á n ke ze ikb e n. Kimerengetém szokatlan S z e m e i m e t , 's az é j b ő l eggy fekete polczozat emelkedék előttem , tágas , mag a s ; elborzadtam látására. N a g y gonddal sürgöttek sokan k ö r ö s d e d , a' m i gerendák 's deszkázatok m é g fejéreyi állt a k , fekete p o s z t ó v a l bevonni. A ' grádicsokat is feketével t a k a r t á k - b e ; jól lehete látnom. E g g y fejér Feszület, melly, keresztül az é j e n , ezüstnek látszott, magasra emelteték az e g g y i k szegletben. M i n d é g b i z o n y o s a b b n a k ' s bizonyosabbnak tetszá a' rettentő s z á n d é k . A ' fák, J y a f é n y itt ott látszott m é g , de most' ú g y tetszett mintha t á v o z n ^ , 's végi'e e-lcl'í gészen elaludt. Az é j ' csudaszülöttje e g g y 6zerre tért a n y j á n a k méhébe. K l á r i k a . Elég , Brackenburg ! már e l é g ! h a g y d lelkemen n y u g o d n i e' b o r í t é k o t . A ' kísértetek e l t ű n t e k , 's te Jsedves n y á j a s éj, kölcsönözzd lepledet p magában-fórró földnek ; az tovább jyem hordja az u n d o k s ú l y t , felrepes?-

268

EGMONT.

ti mély hasadékjait, 's recsegve nyeliel az öldöklés' polczát. 'S eggyikét angyalainak leküldi az az Isten kit ők dühök* czímerévé mocskolnak ; a' zárakés reteszek megnyílnak a' szent követ' illetésére , 's ő szelíd fénnyel öleli-meg a f t magaj barátját, 's kiviszij által az é j e n j p szabadságba, gyengéden és nyugodalommal. 'S az én útam is e setétben m e g y neki elébe. Brackenburg Klárihát tartóztatv a . Hova, édes? mit mersz? K l á r i k a. L a s s a n , barátom ! lass a n ! hogy fel ne é b r e d j e n e k , hogy ma' gunkat fel ne költsük. — Ismered e' , palaczkocskát, Brackenburg? Mosolyg• va vettem-el jmt tőled, midőn engem si»j5^ ettető halállal ijeszgetél. — 'S most — B r a c k e n b u r g . MindenSzentek* nevében! K l á r i k a . Meggátlani semmit nem fogsz. Az én részem a halál. 'S engedd nekem a' szelíd sebes halált mellyetönnmagadnak készítettél volt. Ide jobbod dat. — A2on pillantatbau midőn még-


S Z O 510 R - J X TÉ Ií.

269

' - nyitom magamnak a' setét kaput mellyből nem adatik visszatérni , e' kézszorítással mondhatnám neked, mellyigen * , szerettelek , m e l l y i g e n keseregtelek. A' bátyám korán hoft-el, 's én téged választálak aa ő üre'kipótlására. Szíved ellenkezék , 's gyötrött engem, gyötre tége<3; * azt kívántad vala hevesen , s mindég hevesebben, a' mi neked rendelve nem volt. Bocsáss-meg, Brackenburg, 's élj szerencsésen! Engedd hogy bátyámnak szállíthassalak! Az a név sok nevet foglal magában. Vedd utolsó szép .virágát a meghalónafe hív szívvel — vedd e' csókot — A ' halál mindent eggyé teszen , Brackenburg; eggyekké tehát minket,is. B r a c k e n b u r g , Úgy hadd haljakf !•% OMg eggyütt veled J Osszd-fel! osszd-fel! ; Elég az két éltet i@ eloltani. . K 1 á r i k a . #@rádá! te é l j , te elr lhetsz. — L é g y segédjére anyámnak , ki nélküled megemésztené magát szegé nysgg$>en. L é g y azzá neki a* mi én nem l e l j e k ; éljetek e g g y ü t t , 's sirassatok.


270

EGMONT.

Sirassátok a' hazátj's azt a' ki rajta se- ( ; gélyhetétt volna. A' mai ivadék e' nyomort le nem rázhatja ^ még a' bosszú' dühe sem fogja le csendesíthetni, j Éljétek v é g i g , ti szegények , az időt, melly már nem idő. Ma akad-el a' világ ; az ő kerengése megszűn , 's ereim f f már csak kevés perczekig vernek, Élj j f szerencsésen! ' ' B r a c k e n b u r g . Oh élj eggyütt velünk, élj csak magadnak! T e minket ölsz-meg magadban, élj és t ű r j ! Mi elválhatianúl melletted maradunk, 's a' szeretet, figyelmes erántad mindenben, a' legszebb vigasztalást készítse neked a' maga élő karjai között. Légy miénk ! a' miénk! Hogy enyém l é g y , azt mondanom nem szabad ! K l á r i k a . Lassan,' Br-aCkenbufg! nem érzed mit ille|£|-meg. A' hol neked remény tün-feljaz nekem kétségbe- | j rogyás. B r a c k e n b u r g . Osszd-rneg azéíővel a' reményt. Mulass az örvény' szé J lén i pillants-alá , 's tekints vissza reánk.

S Z OM O R-JÁ T á K. K l á r i k a . É n diadalt n y e r t e m ; ne hívj-vissza a' küzdésre. B r a c k e n b u r g . Csábulásban v a g y ; éjbe borulva keresed a' mélységet. Még nem m i n d e n világ aludt-el, m é g némelly nap — K l á r i k a . J a j ! reád j a j ! j a j ! kegyetlenül téped el a'kárpitot szemeim előtt. Igen i s , virradni f o g az a' n a p ; h í j á b a fogja öszvehúzni m i n d e n k ö d j é t ; m e g f o g virradni óhajtása ellen. F é l v e pillant-ki ablakán a' p o l g á r ; az é j e g g y fekete foltot h á g y maga u t á n ; n é z , 's félelmesen nő a* f é n y b e n a* hóhérpolcz. — Újra-szenvedve fordítja-el fohászkodó szemét az atyjához oda-fenn a' m e g b á n tott Istenkép. A ' nap ki nem mer lépni, n e m a k a r j a m e g j e g y z e m az ór#t melly" b e n ő elhal. L o m h á n m e n n e k ú t j o k o n a' m u t a t ó k , e g g y i k óra n y o m b a n üt a' . , ' m á s i k után. Megállj ! m e g á l l j ! most |t^ J f r , . ^ ' í d e j e ; a', reggel' "sejtése engem sírba tol. ' A z ablakhoz l é p m i n t h a ki a k a r n a néz- . , '« t i t k o n m e g i s s z a i t a l á t . JtZ


'Z>J%

E G M O N T .

Brackenburg későn vevén-észre. Klári! Klári! K l á r i k a a z a s z t a l h o z l é p , 's m e g i s s z a CL v i z e t . Itt a' maradéka. Én nem hívlak utánam. Tedd a' mit neked illik, élj i Oltsd-el e' lámpát csendesen és késedelem nélkül; én nyugalomra megyek. Titkon menj-ki, 's v o n d - b e ínegetted az ajtót. L a s s a n ! fel ne költsd anyámat. — M e n j , 's kerüld a' veszélyt, hogy gyilkosomnak ne véljenek.

eL

B r a c k e n b u r g , Úgy ereszt-el utószor, mint mindég. Oh , érezheti © emberi lélek, mint tud ő eggy szerető szívét öszvetépdelni! Itt hagy állnom, magamra b í z , 's* eggyeránt lesz utálatos előttem ^ élet és halál! — Egyedül j j j halni! — Sírjatok a' kik szerettek ! Nincs keserűbb sors mint az. enyém. Megosztja velem a' halálesetet's elküld! ma- j f o f j gátói küldjél! Maga útán vonz, 's vis-^—' szalök az életbe. O Egmont , melly irí-, gyelhető sors jut tenéked! Előlmegy ő£ 's a' győzelem' koszorúja az ő kezéből

SZOMOH-JATEK.

\

273

1@sz tiéd, 's ő neked az egész eget hozza elédbe! — Menjek e én i s ? 'S ismét oldalit álljak? Az elolthatatlan irigységet vigyem-által ama' f ^ j l é k o k b a ? — A' földön nekem maradás nincs többé, 's menny és pokol egyenlő kínokra várnak. Melly kedves volna a' semmivé-lét' irtózatos keze a' szerencsétlennek ! B r a c k e n b u r g el. A * Szi'n k e v é s i d e - • i g m a r a d , Z e n g é s h a l l a t s z i J i ' ^ s az K l á rika' halálát jegyzi. A* l á m p a , m e l , ' J y e t B r a c k e n b u r g el f e l e d e o l t a n i , f e l f e l c s i í l á rriol, 's elalszik. '

T ö m 1 ö c z. . E g m o n t a l v a a* p i h e n ő n : C s ö r ö g n e k a' h o l c s o k , 's a z a j t ó rriegnyil. C s e l é dek fáklyákkal. TJtánok Ferdinánd. S ü v a. k a t o n a s á g o t v e z e t • b e , '3 E gv m ont f e l s e r k e n . E g > m o a t . Kik vagytok t i , kik az alvást vadon kergetitek-el szemeimről ? Mit sejtetnek velem remegő kevély teNY.OLCZADIK KÖT. 18


*74

EGMONT.

kinteteitek ? Minek e' rettentő csataj ? Melly ijedelmes álmot hazudtok ti a' fel alig serkent lélek' elébe? S i l v a , Minket a' Herczeg küld , tudatni veled ítéletedet. E g m o n t . Hozod a'hóhért is, iiogy végre-hajtsa ? S i l v a . Halld , 's t;udni fogod mi vár reád. . E g m o n t . Hozzátok 's gyalázatos tetteitekhez ez illik. Éjjel forralva , éjjel végre-hajtva. így rejtőzik-el ez undok te.t" ^ te az igazjalanságnak. — Lépj-elő bát-Ô^ ran t e , ki a' pallóst köpenyed alatt hoz o d ; itt fődü , a' legszabadabb, mellyet valaha kegyetlen uralkodás leütött. S i l v a . Tévedésben vagy ; a' mit igazságos Bírák végeztek, azt nem fogják elrejteni a nap' színe elől. E g m o n t . Úgy a' szemtelen vakmerőségfelülhalad minden képzelményt. S i l v a e g g y mellette-állótól elveszi az í t é l e t e t , kifejti azt , Y olvassa: „ A' Király' nevében 's az ŐFeisé,, ge által mireánk általtett különös ha-


SZOMOR-JÁTÉK. talom' ereje szerént, m i n d e n alattva„ lójit, bár mi rangúak l e g y e n e k , ne„vezetesen az A r a n y g y a p j ú ' Lovagjait ítélet alá vonszani, ismerjük" — n i s , E g m o n t . 'S a' Király ezt általteheti? . S i 1 v a. — „ ismerjükâz előre bo- i ? „csátott teljes és törvényes megvizsgá* „lás u t á n , hogy te Henrich, E g m ö n t i Gróf, Gaurei Berezeg, magadat a' párt-' f ,, ütés' vétkesévé tetted; 's ehhezképest „ a z t ítéltük, hogy te a' felviradandó •>> nap' reggelén a'| tömlöczből a' város' „ piaczára vitessél, és ott a ' n é p ' szeme„láttára, m i n d e n hitetleneknek elretten„ t é s e ü l , pallos által az élők' sergeköz„ z ü l halálra adassál. Költ Brüsszelben^ ^ , -— D á t u m é s n a r r t m ^ A x m i i u a é r t h e t l e n j g V ' S ? í i l i t o l v a s t a t n a k f e l , h o g y ' a N é z ő k ne értsék. „Ferdinánd, Albai Herczeg,Elölü l ő j e a'Tizenkettők'székének." Im t u d o d mi vár; kévés időd van | hátrajmagadat elkészíteni, házadról rendelést tenni, a' tiéidtől búcsút venni. ífc*


a

S i l v a h i s é r ö j i v e l el. F e r d i n á n d , e's két f á k l y a m a r a d . A" Szíri kevéssé[

E g m ont s i l l y e d v e á l l , 's S i l v á t vissza n e m f o r d u l v a h a g y t a menni. Eg y e d ü l v é l i m a g á t , 's m i d ő n s z e m é t , f e l v e t i , m e g l á t j a F e r d i n á n d o t . T e állasz "s vesztegelsz ? Te jelenléted által még nevelni akarod álmélkodásomat, fémülésemet ? Azt a' kedves hírt akarod , megvinni atyádnak|hogy én gyáván csüg- i 3 gedézéni? M e n j , mondd neki, mondd, hogy hazugságával sem engem sem. a' világot el nem ámítja. Neki^ a'névszomj u z ó ö a k , elébb háta megett fogják suttogni, azután hangosan 's mindég hangosabban m o n d j á k , 's mikor eggy szer leszálland a- tetőről y-ezer szózat kiáltozza r e á , hogy ő t nem az örszáglás' java, nem a' királyi méltóságé , nem a' Megyék* elcsendesítése hozták ide. Maga miatt tanácslott ő háborút, hogy a' hadakozó a' hadakozásban ragyogjon. O temérdek zenebonát indíta, hogy ^szük-' ség legyen reá. 'ö én elesem, áldozatja

SZOMOH-JATEH.

2%/

az o alacsony gyíilölésének , az ő kicsinyded irigységének. T u d o m , merem , mondani , 's a' haló, a' halálosan-meg sebhedt, elmondhatja: engem ez a'maga képzeleteiben n a g y , engem ez irigy. ^ le , engem ez rég olta igyekezett eloltan i , rég olta készült erre. M a r á k k o r , midőn, mégifjontabb'^ koczkát játszánk ; 's az aranyhalmok, eggyike a' másik után , az ő feléről hoz^ zám jöttek-áital; akkor felgyúladva áll o t t , hideg vért hazuda, de belsőjében csaknem m egem észté a' b o s s z ú , nem annyira azon hogy én nyerek , mint azon hogy ő veszt.Még emlékezem szikrázó szft xneire, álnok elsápadására, midőn e g g r hőt mulatság' napján néhány ezer nézők' jelenléte alatt czélt lövellénk. Ő szóllíta-meg hogy vele lőnék versenyt, 's a- két nemzet, Spanyolok és Alföld i e k , fogadoztak. Meggyőztem ő t ; az Ő golyóbisa elhibítá a' czélt, az enyém tisztán kilőtte, s az enyémek víg sikoltozással tölték-el a' léget. Most maga-

2/8

EGMONT.

inat ér lövése. Mondjad neki hogy tudom , hogy őtet i s m e r e m , hogy a' világ minden diadaljelt kaczag mellyet a' pulya lélek érdem nélkül állít magának. T e pedig — ha nem lehetetlen hogy a' gyermek az atyjaj nyomdokaitól eltérjen, j gyakorold magad' a\ szeméremben, m í g még ideje v a g y o n , 's pirulj annak ( képébenjkit egész szívvel szeretnél be-^ ^ csüihetni. F e r d i n á n d . Hallgattalakj a ' n é l kül hogy szavaidba repüljek. Pironságaid azok nekem a' mik a' buzogánysujtások a' s i s a k o n é r z e m a' rázkodtatást, | e fel vagyok fegyverkezve. Ütsz , de vem sebhetsz-meg ; nekem csak az a' fájdalom érezhető , melly keblemet szaggatja. J a j nekem ! j a j ! Hlyen látásra npttem-fel! illyen rettenetes munkára vagyok k i k ü l d v e ! E g m o n t . T e panaszokra fakadsz? Mi érdekel téged ? mi Szomorít ? Késő megbánás e hogy szolgálatodat e' gyal á z a t o s czimboraságnak^ adád ? T e igen fiatal v a g y , 's külsőd sokat ígér. iNyá-

SZOMOR-JATEK.

279

jas valál, bizodalmat mutatál erántam. Míg téged láttalak, békével voltam atyáddal. 'S épen illy álnokúi , álnokabbúl mint ő , csalsz hálóba. T e vagy az utálatos. A ki neki hiszen, tegye azt a' ínaga veszélyére : de ki retteghete veszélytj benned bízván ? Menj ! menj ! ne f o s s z - m e g e' kevés pillantatoktól! Menj , hogy öszvegyüjthessem magamat , 's a' világot -s tégedet f e l e j t e s selek. F e r d i n á n d . Mit mondjak neked? Itt állók 's nézlek, 's nem látlak és nem érzem magamat. Magamat mentsem e? Bizonyossá tégyelek e hogy igen későn, Csak a' vég ponton tudtam - meg atyám' akaratját, hogy én azt, kényszerített , , , éltelen eszköze az ő akaratjának, tettem? i. Mit használ nekem ] akármelly véleke- ^ désben vagy felőlem? Te el vagy vesz-* v e , 's én szerencsétlen csak azért állok ittjhogy azt mondjam n e k e d , hogy estedet keseregjem ! E g m o n t . Melly különös szózat, melly váratlan enyh jő előmbe a' sír*


ú t j á n ? T e , az én e l s ő , 's merem mond a n i , talán eggyetlen ellenségem' fija , te szánsz engem ? te n e m vagy éggyikegyilkosaimisab ? Mondd-el, szóllj : kinek tekintselek én t é g e d ? ^ F e r d i n á n d . Kegyetlen atya ! Ú g y van , reá-ismerek e' parancsodban. Ismered gondolkozásomat, szívemet, mell y e l olly gyakorta lágyszívű anyától vett örökségnek csúfolgatál. Hogy magamat bözzád-hasonlóvá k é p e z z e m , azért küldél ide. E' nagy-embert a' m e g n y i l ó sír' szélén, eggy szabadkéjü halál' hatalmáb a u látni kényszerítesz , hogy a' l e g m é l y e b b fájdalmat é r e z z e m , h o g y siketté, legyek m i n d e n csapás e r á n t , 's érzéketl e n n é , akármi ér. E g m o n t. Á l m é l k o d o m . Szedd- f öszve magadat. Álljjés, szóllj^mint férjfi. F e r d i n á n d . Oh , bár asszony v o l n é k ! hogy ezt mondhatnák n e k e m : Mi bajod? mi érdekel ? Nevezz n a g y o b b j szörnyebb esetet, tégy rettentőbb tett tanújává, 's köszönni fogom , ezt fogom neked m o n d a n i : Semmi volt !

f

f

s z o MOR-JXTÉK.

281

E g m o n t . Eltéveszted magadat. Hol va"gy ? F e r d i n á n d . Hagyj szabad futást e szenvedelemnek , engedd hogy szabad o n kesereghessek. Én n e m akarok csendesnek látszani mikor m i n d e n tetemem rezg. T é g e d lássalak itt? — T é g e d ? — Irtóztató! — T e n e m értesz engem. 'S érthetsz e? E g m o n t ! E g m o n t ! n y a k á b a esik• E g m o n t , Oldd-fel n e k e m e titkot. F e r d i n á n d . N e m titok. E g m o n t . Mint illethet-meg tégéd e n n y i r e eggy idegen' szerencsétlenségé? F e r d i n a n d . Nem idegené ! Nekém. n e m idegené ! A ' te neved volt az] j a' m i nekem első i f j ú s á g o m b a n m i n t á z ég' csillaga, világított. Hány ízben fül«ltem-fel u t á n a d ! hány ízben tettem erántad kérdéseket ! A' gyermek' remén y e az i f j ú , az ifjúé a'férjfi. í g y hágdosál te é n e l ő t t e m ; elől m i n d é g , 's én téged irigység nélkül láttalak m i n d é g e- , l ő i , 's én m i n d é g utánad[eggyik n y om- j ? ról a\ másikra. VégreJ úgy reméltem , j ? meglátlak itt , 's szívem röpült feléd.


283

EGMONT:

T é g e d választottalak-ki p é l d á n y o m u l , , 's újjá annak tevélek m i d ő n megláttalak. Most lehetek v e l e , m o n d á m , most fogok végre vele élhetni, most őt megragadhatni, most — Mind el van metszve , 's én téged itt látlak ! E g m o n t . Barátom , hahogy e ' n e vezet neked kedves, vedd viszontvallásúl, h o g y első meglátásodra az én lelkem is feléd röpült. Oaztán érts-meg; m o n d d k i : Akaratja e , k o m o l y k e m é n y akarat- ? ja e a t y á d n a k j h o g ^ m e g ö l j ö n ? j ? F e r d i n á n d . Az. E g m o n t . Ez áz ítélet n e m volna e hiu ijesztés, hogy csak megrezzentsen, félelemmel 's fenyegetéssel b ü n t e s s e n , m e g a l á z z o n , 's királyi k e g y e l e m b ő l vég- • re felemeljen? F e r d i n á n d . Nem az; 's kesergem hogy n e m az! Elejéntenjén is e' rem é n n y e l éleszgetém magamatj's már ak-| ^ ^ kor is kíntjgyötrelmet érzékjilly fekvésben > j j j ) látni téged. Most már nemjszenved kétség e t , most már bizonyos. Nem birok magammal. Hol veszek erőt az elmellőzhetient , megváltozhatlant kitúrni?


SZOMOR-3ATEK.

283

E g m o n t . Ügy hagyj szólíanom* Ha lelked ennyire tol megszabadítani, ha ad. isfaDno égtől melly éngem e' bilincsben tart, iszonyodol , ragadj-ki, tartsmeg! A' pillantatok drágák. Te a' Mindentéhetőnek íija vagy, 's magad isso- ^ hat tehetsz — szökjünk-meg. Éti ismerem az utakat; a' módok előtted nem lehetnek nem tudva. Engem csak e' faJak , csak kevés mértföldek zárnak-elbarátimtól. Oldd-fel e' bilincseket, vigy engem enyéimhez, 's légy miénk. A* Király eggykor bizonyosan mégköszönij y hogy engem megtartál. Most f meg van lepve, 's hihető nem ismeri a' dolgokat. Atyád mer, a'Felség kénytelen ja válla- , ni a' megtörténtetj ha attól iszonyodik . is. Te -gondolkozol? Oh gondold-ki , . nekem a' szabadulás módját. Szóllj|'s j j adj táplálatot az élő lélek' reményének! F e r d i n á n d . Hagyd-el! hagyd-el! . Minden szavad neveli jjcsüggedésemet. Nincs semmi szer , semmi tanács, semmi szökés. — Ez kínoz, ez szorongatja] y mintegy körmökkel , mellyemet. Én magam vontam-öszve a' hálót | tudom j j

*

2*4

EGMONT.

m e l l y feloldhatatlan rajta a' kötés, tud o m mennyire van bevágva az út minden bátor lépésnek, m i n d e n fortélynak; magamat veled és mindenekkel másokkai lebilincselve érzem. Panaszkodnám [ e|ha mindent n e m próbáltam volna P Lábaihoz vetettem magamat , szóilott a m , kértem. Ide k ü l d e , hogy a' mi kedv és öröm b e n n e m é l , e' perczben elöljem. E g m o n t . 'S nincs szabadulás ? . F e r d i n á n d . Nincs. E g m o n t d o b b a n t v á n . Semmid szabadulás ! — — Édes élet ! kedves n y á j a s megszokása a* letelnek , hatás, nak ! ,tőled váljak-e m e g ? hideg vérrel, magam' megadva váljak-meg? Nem az • ütközet' zajában , a' fegyver' csattogása j / köztt, a' d^longás' m u n k á j a alatt mon- ilX dasz te nekem k ö n n y ű rövid Isten veled e t ; n e m sietve vészesz te tőlem búcsút, n e m kurtítod-meg az elválás'pillantatát. . Meg eggyszer f o g j a m - m e g j ú g y akarod, kezede't, még eggyszer pillantsak szem e d b e , érezzem igen elevenen , a' te szépedet, a te becsedet, 's akkor ma-


SZOMOR-JÁTEK.

2gj

. gamat elszánva szakasszam-el, 's mondj a m : Maradj békével! F e r d i n á n d , É n pedig olly közel álljak hozzádÍ l á s s a m , ne támogathassalak, ne gátolhassalak! Oh, melly szózat - volna elég e' panaszra? Melly szív ne csor' dulna-ki kötelékei- közzül ez inség alatt ? E g m o n t . Csendesedjél. F e r d i n á n d. T e csendes lehetsz, megadhatod magadat , b a j n o k l a g kiáll- _ hatod a ' n e h é z küzdést a' | z ü k s é g ' ke*-| z é n . l l á t én mit tehetek ? H á t é n mit te- """" ' ^ g y e k ? T e meggyőzöd magadat és^min^ k e t ; te kiállód ; én túléllek téged és magamat. Az asztalok' örömei mellett vil á g o m a t , a csaták'„mezején zaszlómat elvesztettem. Hiu', í s e t l é n , zavart előttem a ' j ö v e n d ő . . E g m o n t . I f j ú batátom , kit en e g g y fitka,történet által liyerek és- veszték eggyszer'Smitid, a ki velem e g g y ü t t érzi. a' halál' kínjait, a' ki ér|tem s z e n - j ^ v e d , nézz engem e pillantatban ^ T e engem | n e m vesztesz||J. Ha életem tűk- t i ví, röd vala , méllyben magadat nézni szereted , l é g y e n az halálom is. A z embe-


280

EG MONT.

rek ne in csak akkor vannak e g y m á s s a l ' } mikor eggyütt vannak; a' távolvaló, a' megholt is él nekünk. Én élek neked , *s magamnak eleget éltem. Örültem minden n a p o m n a k , mindenik napomon serényen teljesítem tisztemet^ a' hogy' azt i lelkisméretem hagyá. Most véget ér élet e m , a' hogy'elébb , jóval elébb, m á r a ' Gravelingi homokokon érhete vala. Meg. szün ö l e l n i , de éltem. Élj te is, barátom , •[ C..» kedvvel, örömmel, 's ne rettegd a' halált. F e r d i n á n d . Néked magadat meg lehet^ vala tartanod nekünk, néked maefíí* gadat iíehünk meg kellett vala tartanod. Magad' ölted meg magad'. Gyakran haligatám mikor felőled ezér ember szólla -— irigyeid , jóakaróid — becsed felett perelvén e g y m á s s a l ; 's végre abban állapodtak,meg , 's eggyike sem merte ta. gadni,: 's mindenike vállá: Igen , d e veszedelmes úton j á r ! " Hány ízben ó' v hajtottam neked intést adhatni ! 'S nem , , volt semmi barátod í li, ^ E g m o n t . Infê voltam. t ' F e r d i n á n d . 'S a' midőn e' pontokat czikkelyenkéat láttam a' vádak-


SZOMOR-JATKK. ban , 's a' te feleleteidet reájok! eléggé jók téged mentegetni , n e m eléggé erősekjelhárítani rólad a' vétket. — E g m o n t . Ez eddig elég. — Az ember úgy hiszi hogy ö n n - maga intézi életét, h o g y magát vezeti: azonban az ő belsője ellej(állhaílanúl vonatik esi!- } l " lagzatainak végzése szerént. Ne merülj ü n k ez elmélkedésekbe. Óket én kötén y e n kiverhetem főmből, n e m ú g y g o p d • jaimat a' hazáért; de;arra is lesz g o n d j Ha vérem ezért folyhat, ha az békét ho&, hat e' n é p n e k , ú g y örömest fog f o l y n i . Elég s z o m o r ú hogy n e m lesz úgy'! De az e m b e r i e k n e m illik ott aggódni a'hol semmjf,nem t e h e t . — H a az atyád'puszti-. tó hatalmát meggátolhatod , intézheted, oh t e d d ! Ki fogja azt tehetni? — Ma' radj f é k é v e l ! ,F e r d i n á n d . E n n e m mehetek, % 1 E g m o n t . E n g e d d , hogy embere- ! y imet jóvoltodba ajánlhassam. Az én szol- * gáim jó emberek. Hogy el ne szórassan a k , szerencsétlenekké ne tétessenek! Mit tudsz Titoknokomról ? F e r d i n á n d . Előre ment. Pártü-


tőnek lelték, 's feje véve van. E g m o n t. Szegény lélek ! — Még e g g y e t ? s ú g y osztán élj szerencsésen! N e m lehet tovább. — Bár melly hatalmasan hányattassék a' lélek, a' természet végre is elléh-állhatlanúl megkívánja zsoldját; 's m i n t a' gyermek , környültekergetve a' kígyótól , az élesztő alvás' karjai köztt nyugszik: úgy fekszikl e m é g eggyszer a megtikkad) á' halál* kapuji előtt, mintha hosszú útra m e n n e . 1 — Még eggyet. — É n eggy leányt ism e r e k ; n e m fogod azt mégvetni mert en y é m vala. Néked ajánlván őtfet, n y u godt elmével halok-meg T e nemesérzé* sü ember vagy. A ' m e l l y asszony azt l e l , megtette szerencséjét. Él az én öreg A d o l p h o m ? Szabad ő ? F e r d i n á n d . A z a' nyers Öreg Ja' j < ki téged m i n d é g kísérti mikor kilova% | goltál/ . 4 * E g m o n t . É p e n az. F e r d i n á n d . Él és szabad. E g m o n t . Ó tudja lakását. Vezettessd-el vele m a g a d ' , 's jutalmazzd-még végéig


SZOMOR-JÁTÉK.

289

végéigjliogy e' kincshez megmutatta a z j , útat. — Élj szerencsésen. F e r d i n á n d . É n n e m megyek. E g m o n t a z a j t ó h o z t o l v á n . Élj szerencsésen. F e r d i n á n d . Oh h a g y j m é g ! E g m o n t . Barátom, búcsú nélkül. Ferdinándot az ajtóig kíse'ri; ott Ferdinánd zav k i s z a k a s z t j a m a g á t t ó l e . varban , eltompulva, megy. E g m o n t magában. Gyűlöletes e m b e r ! Nem gondoltad hogy n e k e m e jótétet fiad által f o g o d nyújtani. Ez által megszabadultam gond" j a i m t ó l , kínjaimtól, félelmemtől és mind e n mardosó érezésimtől. Szelíd sanyár^ rai kívánja a' természet a' maga utolsó j £adóját. — Vége v a n ! el van végezve í és a' mi a ' m u l t éjjel álmatlan'tartott ágyamb a n , az most győzhetetlen bizonyosság* g a l altatja-el érzékeimet. Ledől pihenőjére. Muzsika. Édes s z u n n y a d á s ! ú g y jösz te m i n t a' tiszta szerencse, n e m híva , n e m kérve, legkészebben. T e feloldod a' szoros NYOLCZADIK KÖT. 19


2)0

EGMONT.

, g o n d o l a t o k ' c s o m ó j i t , az öröm' és fájdalom' képeit ö s s z e v e g y j t e d , meg n e m háborítva foly a' belső harmóniák' köre, kedves á j u l t s á g b a s ü l l y e d ü n k , 's megszűnünk lenni. Elszunnyad. A' M u z s i k a követi alvását; pihenője megett nyílni látszik a k ő f a l , 'o> e g g y r a g y o g ó j e l e n é s m u • mennyei lepelben, környülfogvuf é n y t ő l , felhőjin ül. A r c z a a K l á r i k á é , a a z a l v ó H ő s f e l é hajol. Keseregni látszik őtet. M a j d m a g á b a s&áll, 's b á t o r í t ó á b r á z z á l m u t a t j a neki a n y i l c s o m ó t 's a rúdat és kalapot. Vigasztalja., kih o g y az ő halála szerzent j e l e n t i n e k i , ' d i - m e g cC S z a b a g s á g Q t a M e g y é k n e k ; G y ő z ő n e k i s m e r i - m e g , 's b o r o s t y á n t % nyújt neki. A m i n t a koszorúval m e g érintifejét, E g m o n t á l m á b a n fordulást t e s z , 's h a n y a t t m a r a d . A z I s t e n n é leb e g v e t a r t j a f e j e f e l e t t a' k o s z o r ú t ; n a g y távolságban tábori muzsika hallatszik, 's a' J e l e n é s e f o s z o l . A ' c s e n g é s h a n g o s abb lesz. E g m o n t f e l é b r e d ; a tömI C C5 v i l á g o t k a p a reggel f é n y é t ő l . El-


S z O M O R - J A T E K.

29I

'

:

38 yê'Aez nytíZ; ^, kél, körültekinti m a g á t , jobbját m é g ' m i n d é g f e j eJ e l e i t tartván. "" ' Eltűnt a' koszorú ! Szép kép , téged a' reggel'fénye toJa-el. Eggyesillve, ob! eggyesülve-voltak legszebb örömei szívemnek : a' mennyei Szabadság alakot j ^ í kedvesemtől kölcsönöze, 's a* bájos leány magát a' mennyei barátné' öltözetébe leplezé. Komoly pillantatban jelennek-meg nékem eggyütt , komolyabban mint kedvesben. Véres papuccsal lépefel előttem, 's ruhájának lebegő redőji vérrel valának bemocskolva. Az az én vérem volt , é s a'sók jéké. Nein » az nem folyt hasztalan ! Lépjetek - által , derék . nemzeti A ' Győzelem' lstennéje vezéri, ' A ' dob közelít. Halld! halld! Melly gyakran híva engem e' hang a' csaták' és győzelem* mezejére ! Melly víg kedvvel jártak társaim a' veszélyes dicáő p á l y á n ! E' tömlöczből én is tiszteletes halálnak megyek elébe ; a' Szabadságért halok , mellyért éltem, mellyér^vívtam, és a' mellynefe, ^ most szenvedve áldozom magamat.

EGMONT. SzOMOKJATEK. A* S z í n a l a g y á t e g g y s o r s p a n y o l - j U J & k a t o n á k f o g l a l j á k - e l , kik hellehárdokat tartanak. V Igen , állítjsátok-elő őket. Heh esszé- "f$ tek-be a* s o r t ; engem nem ijesztetek.' V,Hozzá szoktam láncsák ellen láncsák előtt állani, 's környülfogva a' rettegtető , % t haláltól, kettős gyorsasággal érzeni a f víg éltet. Dobok. Téged az ellenség míndeijfelől környülkerít! Kardok csillognak, ^ i r á t i m , fenntebb tűzzel I Megettetek sz-J;Vek * feleitek, gyermekeitek állanak/ A z őrök f e l é m u t a t v a . 'S ezeket Uroknak üreg szava tolja, nem é r z é s | k . Védjétek vagyontokat, 's ; g megtartani azt a'mi néktek legkedvesbb, hulljatok-el örömmel, a' mint erre példát én adok. < ~ D o b o k . A ! m i n t a z ö r ö k é s cC h á tulsó-ajtóf e l é elszánt lépésekkel m e g y , legördül a kárpit. A* M u z s i k a belé szökt e t , 's g y ő z e d e l m i s y m p h o n i á u a l r e keszti-bé a diadalt.


A ' T. T . ELŐFIZETŐIV NEVEI BETŰRENDBEN.

B Alföldi - Almási

a

j

á

n

:

Bácsbodrogi Főszolgab» ny. pap. Antunovics Albert, Bácsbodrogi Fő-

Alraási Antunovics Károly, Bácsbodr. AIszölgabiró, — Albrecht József, Bajai Tanácsos, — Nemes - militicsi Czintula János, Bácsbodr. Táblab. — Deli Sámuel, Bajai Polgár* Dömötör Pál, t. Megyék' Táblab. 3 példány. — Fratricsevins Pály, Bácsbodr. Táblab. — Gombos Ferenaz, Bácsbodr. T á b l a b . — Mélr. Szentgyörgyi Horváth János, CSé K. Kamarás több vgyék' Táblab. — Horváth. Mihály, Bácsbodr. Főszolgab. — Horváth Antal, Bajai Urgd. Ispán. —. Kardosvászkai/iarrföj/ű«(jj',Bács vgyei írnok*— A l m á s i Koronái József; Bácsbod. A l j e g y z ő . — íligyiczai Kovács Imre , több ns* Megyék' Tá^ Köröskényi Köröskényi Károlyi Baranyai Táblab. 's Bácsbodrogi Aljegyző. —Kulungyics József, Baja' Főjegyzője. — Borsodi Latinovics FllepBácsbodr. Táblab.— Borsodi Latinovies János, Bács v g y e ' Aljigy-' védlője. — Borsodi Latinovics Benjámin, Bács m e g y e i Aljegyző. — Markulin Simon, Bács v g y e i Biztos. •—, Mészáros Dániel, Bácsi Alszolgabíró. —Miszura István, Bajai Tanácsos. —*

34

Molnár József, Seborvos. — Pacaéri Ódri József, Bácsbodr. A l j e g y z ő . — Ország Mátyás -, B a j a i T a n á c s o s . — Pap István , F ő h a d n a g y , — Puukovics Márton, S z á n t ó v a l 's A p a t i n i

Ka/n. Urad. Fiscal.

Radis ics István, Bács v g y e i A l s z o l g a h . — Riemer József, Bajai Urad. S z á m v e v ő . — A l m á s i Rudics Dániel, Bács v g y e ' ,AlOgyv e d l o j e —• Pacse'ri Szűcs ics József, Bács v g y e i Táblab.-— Szalontai Tóth Mihály, B a j a i U r a d . Fiscálie.—. Vargai Gáspár, Bács vgyei,Esküit. — B a j s a i Vojnics János, Bács v g y e i T á b l a - é s Főszolgabíró. —

B é c s b e n : Gombos Imre, B o r s o d v g y e i A l j e g y z & n y . p a p . M.Malom Zsigmond, az E r d . # a n c z . T a n á c s , -rMárten J ó z s e f , M a g y . N y e l v , 's L i t . P r o f . a' Bécsi Cs. E g y e t e m n é l . •— M é l t . B. Prényi György, Udvari Titoknok.

E g e r b e n : S z e n d r e i Aszalai József, Törvénytanuló, ny. p. Balkai Pál, a c a d e m i a i F e s t ő . •— Budai Pál, S z í h a l m i , P I e b a n . •— Csorna Zsigmond, Hevga v g y e i A l j e g y z ő . — L i s z n y a i Damó Boldizsár, t. v g y é k ' T á b l a b . — Durcsdh János, Egri K a n o n o k . — F á i Fáy János,' T á b l a b í r ó . •— M é l . B . Gerhczi Félix , E g r i K a n o n o k . . — Gilányi Mihály , az e g r i F ő k á p t a l a n ' A1 ü g y viselője. — Harmos Lászíó, Érseki T i t o k n o k . •—• A* m a g y . L i t e r a t ú r a ' H a l l g a t ó j i a z E g r i L y c e u m b a n . —.


Ivánszky Antal, a' Magy. N y e l v . ' s Lif. Tan.—• Luprik T&roly, Gróf Zerdahelyi O Méltós. FisBocsári//Wocsdri P á l , t. v g y é k T á b l a b . •—Naidhart János, Érseki Kasznár. — Kiskaranti Nánási Mihály, az egri A r v a k ' Gyámja. — Pap - Szász György, t. v g y é k ' T á b l a b . — Radics Pál, Heves v g y e i rend. Eskütt. <—. Primóczi Szentmiklósy Alotz Kir. Táblai Jegyző. Vas Antal Ü g y v é d i d .

E r d é l y b e n , Szenigericzén és

T o r d a s o n :

Antal Mihály, Koronkai ref. Pap. ny. p. ApátiAdám, a' gramm, osztály' T a n í t , a'szászvárosi ref. G y m . •— Aranka György, Kir. T á b l a i Assessor. Relle István , Kincstárnoki Cancellista Szeben. Benedekfi Farkas, a' rhet. oszt. Tanít, a' s z á s z v . ref. G y m . Mélt. Gróf Bethleni Bethlen Maria, Gr. Lázár Jósef. Cs. K. Kamarás és fő Strászmester' Hitvese. Mélt. Gróf Bethleni Bethlen Zuzanna, e l h u n y t Barcsai Főstrázsamester' Ö z v e g y e , v e Deme'ny György, Kincstárnoki Cancellist. N. Szebenben ny. p. Farkas Zsigmond, Szászvárosi Gymnasta, —. Keresztúri Furka Jakab, Senior a' Szászvárosi Gynan. —• Hospory József, Szentháromsági Pleb. — János József, Szószóló. Csikszentiváni Jánosfi Abel. •—• Kozma Gergely, Szentgericzei Unitár. Pap. — Lészai Antal és Dániel, Szászvárosi Togat.—

Maurer Borbála, n é h . Iszlai I s z l a y I s t v á n ' Özvegye. — Miske Pál, — Mós István , a' G r ó f T e l e k i ' K ö n y v h á z ' e l s ő G o n d v i s e l . •— Munár József, V a j a i ref; Pap, M é l t . jBdró JSaláczi Zuzanna, Báró Szénikereszti Sámuel Ezredes k a p i t á n y ' Hitvese.—. Sándor Mihály, K i r . T á b l a i Ü g y v é d l ő . —• Sípos Pál, T o r d a s i ref. Pap. — Széki Sámuel, az A l g y ő g y i F ü r d ő k ' h a s z o n birtoktísa. •— Szikizai Sámuel, Maros - v á s á r h e l y i SzámM á t . Szalontai Gróf Toldi Ádám. Szalontai Gr. Toldi Zuzanna K i s a s s z o n y . •—. Vay Katalin, G r . T o l d a l a g i Z s i g m o n d ' HitZejk

Borbála, Gr. Toldalagi Mihály Kir. Táblai Assess. Hitvese. — Kolozsváratt:

Bnláisi

Gergyeli,

Tartemánybeli

Kassza-

M . L o s o n c z i i f j a b b B á r ó Bánffy László, Korm á a y s z é k i Concipista. — G r ó f Bethlen Ferencz Úrfi. — M. B e t h l e n i í f i a b b G r ó f Bethlen Gergely. — G r ó f Bethlen\György\ — — G r ó f Bethlen Sándor. — B író József, Kir. A t v a hivatatnál CancelM é l t . Cserey

Miklós ne', s z ü l . G r ó f M é h e s B o r -

Döbrentei Gábor, a z E r d . Mus. K i a d ó j a . rfarkas Sándor, Törvénytanúló. — Gedö József, A l f ó sz- M i h á l y f a l v á n . — Gutmann János, Kolosvári K ö n y v k ö t ő , . i o példány, ny. pap. névtelen.

M. N é m e t i ' G r ó f Gyulai Lajos, Úrfi. M . Gyerőmoaostori Gróf Kemény Miklós , N. T o r d a \'árm. F ő Bírája. Mélt, Szállás pataki Kenderesei Mihály Korm á n y s z é k i Tanácsos. — Kis Sámuel, Ref. Pap. — Felhő József, Praefectus. — Simon János. — Szattmáry Dániel, Praefectug. Vajda Albert , Ü g y é s z . — M . C z e g e i Gróf PasTaipásné., « i ö l . . 6 r ó f Mikes R o z á l i a . — H a d a d i Báró Wesselényi Miklós Ürfi. J á s z b e r é n y b e n : Barcsik József, a' Jász 's két K ú h kerül. A l fiscalis. ny. pap. Csehi László L V'áczi t. Kán. 's Kállai Pl eb. •— Dzion András, ^ ' J á s z V k . Kun. ker. F i s c á l . — Fazekas András , a' Jásá I
UemeczkiFerencz , Kassa sz. k. v . Cancellist.<— JhUzsnyei Lásíó , Ügyész. Dulházi Mihály, — tábri Ignácz, Püspöki Actuár. •— Ftke István, Tiszakeszi Rector. —~ Ktji Komáromi G y ö r g y , A b a u j . v g y e i T á Komjáti Kovács Kovics

Kom/city

P á l , t. Ns. Házak' Fiscá-

N. a' Gr. Haller háznak Fiscál. -— Jakab, sz. Norbert R e n d b e l i szerz.

Meskó József, Kassai Polgár. •— Aleskó f^ter , Kassai Polgár. •— Féczeli János, t. v g y é k ' T á b l a b . — fvngráci János, A c a d e m i a i Magy. N y e l v . '• Liiérar. Tanít. Schücz Alotz, T ö r v e n y t a n u l ó . •—• Sorinai N. a' Kassai sz. Sze'k , 's t. Urad. FísK e z d t - pnlyáni Simon József,

t. Mgos Házak'

Somogyi István, Szepsről. Scobonya János, A b á u j i Eskütt. •— Jurján Vmeze, T ö r v é n y b a l l g a t ó . —

N a g y s z o m b a t b a n : Csincsics János, Nagyszomb. Káplán ny. p . — Fába Theodór, Nevendékpap. •—. Oyurki János, Káplán Nszomb. — Hu már Ignácz, Nevendékpap. ; — Jáno ka János, az Esztergomi Érseki h e l y t a r tóság' Caccellár. •— hányi János, í toknok u g y an az o n Hivatalnál.—* Kat arsonyi Jánvs, Neveodékpap. Jaros í'incte, Neventíékpap. —. Kis Ferrrtcz, Nevendékpap. . Luki jánvs, Neveudékpap. —

Miksik

VWWfr

Murgóczi

Imre,

Nevendékpap. —

Nevendékpap. <—

Jánus,

J e g y z ő az E s z t e r g . E r s . h e l y -

Fonicz József, Nevendékpap. — Pribeli Ferenci, a' k e l e t i n y e l v e k " T a n í t . — M . B á r ó Rudnyánszki Sámuel, P r o t o k o l l i s t a a z E s z t e r g . É r s e k i H e l y t a r t ó i h i v a t a l n á l . <— Sárkány Pál, G r a m m . P r o f . —• Szabó István , a' S t e p h a n e u m S é m i n . A l i g a z g . — Szabó Ferenci, Peredi Administrator. — Szemes György , N e v e n d é k p a p . — Sztankovics János, T h e o l o g . P r o f e s s . —• Tislér i Júnos, N e v e n d é k p a p . — Turcsányi Károly, Nevendékpap.

N a g y v á r a d o n : Ágoston

János,

p p h i a i D o c t o r és G y u l a i

plán ny. p. — "

Bálás Baricx

Ká-

János\ Gyulai Káplán. — Mihály, a* N a g y v á r . S é m i n . V i c e p r a e -

Qxyfirfi László, a' N a g y v á r , k . A c a d e m i a * E x hortatora. — Gábor , N a g y v á r , p ü s p ö k s é g i T i s z t -

Jánosi

Laicsák

Ferenci,

Nagyváradi

Kanonok , ve-

Lengyel Józsefi sz. Széki Titoknok. — Fakót István. — Radimeczki András^ sz. S z é k i P r o t o k o l l i s t a . - K ö v e s l i g e t i Riskó Mihály , a' N v á n d e á k k á p t a l a n . U r a d a l m i S z á m v e v ő j e 's t ö b b N s , H á z a k ' F i s c a l i s a . •— Salamon András, D e b r e c z e n i Káplán.?-— Simái Ka/etán, B é k é s v g y e i r e n d . E s k ü t t . — -

Ó - B e c s é n: Gágics

J e g y z ő a' t i s z á n i n n e n i k o r o n

János,

Antal, K a s s z á i C o n t r a a g e n s a' tisz. k o ron K e r , — Jankovics Ferencz, az Ó b e c s e i Á r v á k G y á Hayll

Joannovics János, L e v é l t á r n o k a* t i s z á n i n koro. K e r . «— Kardos János, a' t í s z á n i n n . k o r o . K e r . T a n á Marócti

F ő j e g y z ő a' tisz.

Kristóf,

korö. K e

Mihálkmncs Antal, Zentai J e g y z ő , — Peifuvics János, a' t í s z á n i n n . k o r o . K e r . Tan á c s o s ' . •—# Rácz Albert, Óbecsei Administrator, — Zaklár István, Óbecsei Szálmester.

P a n n o n' - h e g y Guzmics

Itidór,

sz, B e n e d e k

é n: Szerz.

Prof,

Hajnal Orbán, sz. B e n e d . S z e r z e t e s . — Kis - Márton, sz. Bened, Szerzetes. — Kovács PU lehald, sz. B e n e d . S z e r z e t e s . •—•

P á p á n : JBereczky Fererict, V e s z p r é m v g y e i E s k ü t t . n y . p . hsirke János, Palotai U r a d a l m i F i s c á l i s . •— Ferencii János, A r a d - m u t í n a i Urad. Fiscál.^. Jittler István, Pápai Uradalmi Irástevő. — horvát Imre, t. Ns. Házak* F i s c á l i s a . •— Karácsony J ó t s e f , D e v e c s e r i Urad., F i s c á l , —» jPápni Sámuel, V e s z p r é m v g y e i T á b l a b . •— telő Imre, B a k o n y - sz. L á s z l ő i P l e b a n , •—


Szarka J ó z s e f , Pápai Seborvos. — T é t i Takács József, t. v g y é k ' T á b l a b . •— Vigyázó János, V e s z p r é m v g y e i Szolgab. —.

P é c s e t t : Kelemen József, püspöki névtelen, ny. p.

Titoknok, lo ex.

P e s t e n : Mihály, N e v e l ő W e n k h e i i n Gr. Ú r f i a k * nál ny. pap. — Argauer Máté, magy. Káplán a'Budai várb.— Batogi Mihály, K i r á l y i T a n á c s o s . —• Baricz János , N a g y e n y e d i D o c t o r 's P r o f . — M . B . Barkóczi László, Érseki Titpknok. ^ Marta István, Debreczeni Könyváros 2 e x . — B e n y ó i Bonyovsky • Péter, Barsi T á b l a b . 's t. Ns. H á z a k ' F i s c á l i s a . — Bogdánovics Ferencz, Nváradról. — Bolla Antal. -— Borbélyt József —: , Boros Nepomuk, N á d o r i s p á n i L e v é l t á r n o k . <— • Csíki ' Márton, M a r o s - v á s á r h e l y i k e r e s k e d ő . — Csérnél Eszter, S á r k ö z i I s t v á n ' H i t v e s e . •— Czinke Ferenez, M a g y . N y . 's L i t . T a n í t . a' K i r . E g y e t e m s é U —• K e s z i h ő c z i Dacsó Márton,-t. vgyék' Táblab.— Dézsi István, Kir. T á b l a i Ü g y é s z . — M é l t . G r . D e z s ő i Desewfy József, velínre. piviánszki TranguilUn,"íkboxijp&p.-— * ' ö s z ő d i Domokos Lajos, S o m o g y i T á b l a b . v e , Antal

Döme József, pesti N e v e n d é k p a p . n y . p . <— JJöry Károly , T o l n a v g y e i T á b l a b . — Dugnicsán János, Zomkai Plebánus. — Eggenberger J ó z s e f , pesti K ö n y v á r o s . —. Jilefánti Mihály, p e s t i N e v e n d é k p a p . —* Elek András, K o z s n y a i Prof, —


Ellinger János, K a s s a i K ö n y v á r o ? . 4 e x . *— Farkas Imre , K á p l á n . ' — Fekésházi Mihály, g d i k eszt. T ö r v é n y h a l l . — Foenix Farkas, Esztergomi Director. — turgó György, .Pest v g y e ' r e n d e s O r v o s a . — Fóris József, K é m é n y i F ö l d e s ú r . •— Fiiieséri Gábor, Debreczenbol. — Gika János, 2 exempl. — Gozony J ó z s e f , Vas v g y e i T á b l a b . . — Guzmics László, Sz. B e n e d . s z e r z . Á l d o z ó p a p . Halász Miklós, Pest v g y e i A l s z o l g a b i r ó . — Hanzéli M. Curíalis Ü g y v é d l ő . — Htirileben Konrád, Pesti K ö n y v á r o s , 2 ex. -— S z a k ó i Házi Ferencz. — Hehneczi Julianna. — Hering Ignácz , S z a t m á r i Prof. -— Robiik Márton, p p h i a i D o c t . 's h i t e s Ü g y B í b i t i Horváth Gedeon, Nógrádi F ő s z o l g a b , — Horvát István, a' M a g y a r N e m z e t i K ö n y v ház' Qrje, velinre. — Horváth János, N e v e l ő iVIartonvásáron. n y . p . — Jakab László. •— Jankovics Károly , F ö l d m é r ő . — J e s z e n i Jeszenszki Ignácz, Kir. T á b l a i Jegyző, " v e l i n r e . ^— Jeszenszki fi. ny. pap. — Karácsonyi Lázár, K a l o c s a i P e r c e p t o r . •— G r ó f N a g y k á r o l y i Károlyi István Úrfi. — Kaiafai János, Kisszékelyi Plebanus. — Khym M i h á l y , K a s z n á r a' B a t t y á n y i G r ó f . —. P ó k a t e l e k i Kondé J ó z s e f B e n e d e k , K i r . T . éa Udvarnok. — ' I f i . Kovács M ó z e s z . •— E i g y i c z a i Kovács József, pphiai. Doctor. — Kovacsóczi Á d á m , U d v , Oktató a' K á r o l y i Gr. Urfiaknal. — Krachenfels A l o í z , pesti P o l g á r . — K u b í n i Kubfnyi A n d r á s , t. v g y é k ' T á b l a b . — K u b í n Kubínyi M i k l ó s , t. v g y é k ' T á b l a b . —


Teki Kulkü József, Kir. Táblai Jegyző. —. Kun Lázár , Nógrádi Táblabíró JVÍelr. B. Lakos János, Főstrázsamester. — Landes József, pozsonyi K ö n y v á r o s , 6 e x . — ' Láng A d ám , Fejervári Könyvkötő. — Latkóczi Zsigmond, Festetics Ő Mélt. Fiscal. ^ exempl. — Mélt. Piegliczi B. Luzsinsky János, Ezredes Kapitány. — Mélt. B. Meskó Jakab. •— Miklósi A n d r á s , Esztergom v g y e i A l j e g y z ő . — Miksics N. Muzslai Plebanus.—. Moldoványi A n t a l , Nevelő. — Molnár Károly, pphiai Doct- 's Tápió-szentitíártoni Evan. pap. —• Mütler József pesti Könyváros 11 ex. — Felsőbüki Nagy Benedek, Veszprém v g y e i Táblab. 's curialis Ügyvédlő. — Hagy István, Füredi ref. pap. •— JKaidhart A n t a l , Érseki Számvevő. •— Nedeczei Nedeczki Mihály , hites Ü g y v é d l ő . — JVosticius Sármoel, ^Miskolciról. —. Palma l ^ í l , egri Érseki Titoknok. — Pap G y ö r g y , Nagybányai Káplán. •— Mélt B. Perényi Károly , Püspök és Septv. — B. Perényi Lajos Úrfi. — Pető Jakab Kir. Tanácsos. — Plichta János, Vecsési Plebantis. — Páka Mihály, Törvénytanuló. •— Popovics György, Fiscálisa a' tiszáninneni kor, Tótprónai Prónai János Nógrád vgyei Jegyző,— Mélt. Báró Tótptónai Prónai Simon. •— Prunyi Jakab ,,Bajóti Káplán. •— Reieda János, Gr. Eszterházi Kázmér' Nevelője.— Roth Jakab , a' Bajor Királyi K ö n y v h á z ' Titoknoka Münchenben. — Rózsa József, Arad vgyei rend.Orvos. —

Ruszék

J ó z s e f , H a h ó t i Prépost 's

S e m s e i iemsey

Keszthelyi

B e n j á m i n , pphiai Doctor, ve- .

Siinoga G y ö r g y n é szül. Esztergomi Amia. — A l m á s i 's G ö d r e i Siskovics József, pphiai Doc t o r , 's B a r a n y a i A l j e g y z ő . — Spitdki M i h á l y , ez. B e n e d e k szerz. Miséspap.*— S z o n d á i Sréter L á s z l ó , N ó g r á d i F o s z o l f e a b i r o — Schioaiger A n d r á s , Pozson. Köny\aro& l o e x — Szabó J á n o s , Sz. F e j é r v á r i Prof. *— Szatmári N. és József U U . •—• S z e n t i v á n i Szentiványi B u g o i n é r , Kir. T a b l . J e g y z ő . >— • Szepesi S á m u e l , t. m e g y e b é l i T á b l a b . — M é l t . B. Szepesy I g n á c z , egri K a n o n o k . — Szilvási Sámuel, Borsodi Táblab.—• Szmercsdnyi A d á m Ungi T á b l a b . — Szomolnoki József, pesti N e v e n d é k p a p . . Szondi J á n o s i T h e o l o g . D o c t o r 's S z o l n o k A b o n y i K á p l á n . —, S z ö l g y é n y i Szögyériyi János. Mélt, G r . Sztáraí I m r e , Q l i n u c z i K a n o n o k . —• N e m e s c s ó i Sztrokai A n t a l , G y ő r v g y e i T á b l a b . 's Cur. Ü g y v é d l ő . — Tasszo I l o n a . <—. Tennyei J á n o s , N e v e n d é k p a p . •— Teisz A n d r á s , N ó g r á d v g y e i F i s c . —• Tikos G á b b r , B o r s o d i T á b l a b . •.— Tábi J á n o s , S z i k l ó s i K ö n y v k ö t ő 1 é x . Tokos L á s z l ó , Z e m p l é n y i r e n d . Fiscá], —, Tát János S z e n t l ő r i n c z r ő l . •»— ÍVQS B e n j a r ű í n , D e b r e c z e n b ő l . — Vég I s t v á n , az E s í t e r g . v á r b . B e n e f i c i a t u s . —, F e g y v e r n e k ! és F e l s ő p e n c z i Vida Katalin^ Pest 's H e v e s v g y e i T á b l a b i r ó n é . — ' Vitkovics M i h á l y a' B u d a i G ó r o g Consistoriuna 's t. m l g o s H á z a k 1 Ü g y v é d l ő j . — Walther L á s z l ó , K i r . T á b l a i J e g y z ő . •—• Wiegand E. F , S o p r o n y i K ö n y v áros 4 e x .


Zabovszki József, pesti ííeveridékpap. •— pornanóczi Zmeskal Gábor, "Nógrádi Főbiztos.— Zsoldos I s t v á n , Szombathelyi K ö n y v k ö t ő 4 exeiupl. <—

Sárospatakon: Berzetei András, Theologns. ny. pajp. —. Farkas György, Theologns. •—. Horkai Péter, Collegiumi Contrascriba.'— Imre István , Humán. Prof. — Kankó Gábor, p o é t a . — S/atmári Király János, Borsodból. •— Mészáros István , Syn'ax. Prof. •—• M i k l ó s L á s z l ó , Togalus —• Vályi A'agy Ferencz, Prof, Olasz. Sámuel, a' Colleîum' Seniora. —

Vdzj*/, Jesztrebről, Zempl. —

Szabó Gábor. — Szakát László, Togatas. — , Szemerei Szemere György, Úrfi. —

'' ' S o p r o n j b a n : Kii János Snperintendens 6 exempl. névtel. n y . pap. •—

S z atmárban: Nagyváradi Ajtai Sámuel, Szatmár vgyei Táblab. 's Aljegyző ny. pap. — Tasnád- szántói Becski I g n d c z , több Megyék Táblab.— Domahidai Domahidi Antal, Aljegyző. — Gulácsi Guláesy Gábor, több megyebélí Táblab. •—- , Saeniczei Gáspár Antal, Táblabíró. —. llosvai Ilosvay Sándor, Táblabíró. •—*

Kölesei J*

Kende Zsigmond. — Szafmárnémeti sz. k . vár, Üfyé-.

Orbán Mihály, Szatmárnémeti sz. k. város Tanács. — Marótegyházi Maróti Pál, több megy. Táblabíró. •— Tolnai Imre , Aladászedő. — Ujfalusi Mihály, Fiscális. •— Egy magyarul olvasó 's minden jeles magyar munkát megszerző nemes Társaság Köny vS z o m b a t h e l y e n : Békási BJkásy Imre, ny. pap. — Dancsics József, Baltavári Káplán. — Horváth József, Ügyvédlő. •— Laki Károly. — Dukai Takács Jydit, Kisasszony. Kistatai Tatay János, Seminár. Prof. —•

Kötelességemnek tartom ezen kevés s o r o k á l t a l a' N. k é t H a z á n a k s z í v e s h á l á m a t j e l e n t e m , h o g y e n g e m e' g. k ö t e tekre terjedt költséges Munka kiadatás á b a n előfizetési úton segíteni méltóztat o t t 's á m b á r a' p a p i r o s p é n z n e k b e c s e napról napra m i n d i n k á b b vesztett, én m i n d a z á l t a l a' m e g h a t á r o z o t t e l e j é n t i olcsó ár m e l l e t t , l e t é v e m i n d e n n y e v é r é g í r&l, h í v e n m e g m a r a d t a m v é g i g l e n . Ehez k é p e s t az l e e n d l e g n a g y o b b j u t a l m a m 's vigasztalásom, ha ígéretemnek megtartásánál f o g v a teljes megelégedést nyerhe-

tek TT. Előfizetőimtől. Egész életemnek czélja : kedves Hazámnak erőmhez képest h a s z n á l n i ; — "s ezt én m á s k é p n e m teh e t e m , m i n t h a hasznos szépen irott , és Gyönyörködtető Munkákat saját költség e i m e n n y o m t a t t a t o k , 's ez által ipark o d o m Hazai . Literaturánkat kedvesebbé, az olvasó közönséget számosabbá 's végre Tudósainkat ' s íróinkat Munkák' készítésére serénybekké tenni. Hálás tisztemnek t a r t o m m e g n e v e z n i azon n a g y l e l k ű Hazafiakat, i s , kik a' Port r a i t - m e t s z e t é s i költségekben e n g e m segélleni méltóztattak , u. m. Nagyméltóságú Mártonfi. József e l h u n y t Erdélyi Püspököt. Mélt. Gr. Széki Teleki László K. T á b l a i Báró és Somogyi Föisp. A d m i n i strator. Mélt. Gróf Barkóczi János. Mélt. Szögfén Szögyényi! Zsigmond Referendarius Ő Nagyságokat végre T. Csehi István Urat. Sok jó b a r á t i m 's T. előfizetőim kérésekre, még Klopstock Messziászat kin y o m t a t t a t o m g Darabbán , m e l l y r ő l bőv e b b e n tudósítani f o g a' k i j ö v e n d ő Jelentés. , .

Trattner János Tamás.


Jelzet: 762.6

,Tt f,"f,i.^jk ^ Vs-~M í "V^r

Recommend Documents