Törvényes rendeletek gyűjteménye. Az erdőtörvény. (1935. IV. t.-c.)

Törvényes rendeletek gyűjteménye. Az erdőtörvény. (1935. IV. t.-c.)

• Az erdők: a) magánosok, b.) valamely közösség, c.) az állam — tulajdonában lehetnek. A tulajdonos még a saját erdejével is csak bizonyos korlátozások melleit rendelkezik szabadon Oka ennek az, hogy az erdók a magántulajdon mellett a köz érdekeit is szolgálják Igv ni a tulaidono^ n.m i^ hatja ki egyszerre az egész erdőt, hanem azt csak egy meghalározotl OzeJterv meMett véseiheti ^« w ^ ' ",f felügyelelevel az erdőrendészeti halóságok" vannak megbízva. Az ö hatáskörükbe tarlozik az erdő irtása, (favágás) fásítása és általában az erdőgazdálkodás szakszerű ellátása ^U'UKUC larioziK Az erdörendészeti hatóságok eme feladataikat „erdömérnökökkel" végeztetik és azok intézkedéseit maguk a. tulajdonosok is belarlani kötelesek. ^ ^^°^ intézkedéseit Be nem tartásuk esetén a tulajdonos is kihágást (erdörendészeli áthágást) követ el és büntetendő Feloszlik: a.) erdörendészeti áthágásra, b.) erdei kihágásra. 2. Erdei kihágásnak nevezzük azokat a cselekményeket, amelyeket mindég a tulajdonostól függetlenül más egyenek követnek el és amelyekkel az erdő lulajdonosát valamilyen tekinletben megkárositják Az erdei kihágásokat feloszljuk: a.) erdei veszélyes cselekmények, b.) erdei kártételek, c.) egyéb cselekményekre. 3. Erdei veszélyes cselekmények. Akár gondatlanságból, akár nemtörődömségből folyó olyan cselekedelek, amelyek kövelkezményeképen az erdőben tüz keletkezhet, vagy a már kelelkezetl erdőtüzet elfolytani nem lehet. 4. Minden olyan cselekedetet, amely az erdő tulajdonosának anyagi kárt okoz, pl. falopás, fák gallyainak a letörése, tilos legeltetés, élőfa kivágása, slb. erdei kártétel. 5. Erdőrendészeti áthágásokat (239 §.) csak a tulajdonos, illelve annak szolgálatában álló személy (cseléd, munkás, örzőszemélyzet, fuvarosok stb.) köveiheti el: 1. ha nem teljesili az erdőgazdasági üzemtervben (telepilési, fásítási, iriási) meghatározott kölelességét, 2. ha nem teljesiti az erdőrendészeti hatóságok kiadóit rendelkezéseit, 3. ha a tutajozásra és fausztatásra vonatkozó rendelkezéseit az erdörendészeli hatóságnak nem tartja be, 4. ha engedély nélkül tutajoz, vagy fát úsztat olyan vizén, amelyhez halósági engedély szükséges. Az összes hatóságok és hatósági közegek, mezőőrök, a községi elöljáróság lagjai, a m. kir. csendőr­ ség tagjai kötelesek a hivatali hatáskörükben tudomásukra jutott erdőrendészeti áthágásokai feljelenteni, A feljelentéseket: a.) községi elöljáróságnál, b.) főszolgabírónál, c.) erdófelügyelőségnél lehet meglenni. Erdörendészeli áthágás mialt az eljárást hivatalból kell megindítani. 6. Erdei k i h á g á s o k . (258. §. 14., 15., 16. p.) a.) Erdei veszélyes cselekmények által: 1. Aki erdőben, erdőhöz tartozó egyéb területen (az erdőből kihasított mezőgazdasági földek a tulaj­ donos vagy az erdőgazdasági személyzet részére; lakóházak és ezekhez tartozó kérlek) és az erdő szélélöl számitott lOO m-nyi távolságon belül engedély nélkül tüzel rak, (engedélyt a tulajdonos vagy személyzete adhat.) 2. Aki engedéllyel rak tüzel, de a szükséges óvórendszabályokat elmulasztja (tüz körülárkolása) 3. az erdőtulajdonos (erdészeli személyzel) ha tűzveszélyes helyen a tűzrakást megengedi, vagy a tűzrakást eltiltani elmiilaszlja, < j i4. ha valaki távozás elötl a tüzet tökéletesen el nem ollja, (a tüzet el kel földelni, a parazsat is eloltani) . ... 5. aki a meggyújtott tüzel felügyelet nélkül hagyja. (Ez a ponl főképen azokra vonatkozik, akik az erdőben üzemszerű tüzelést végeznek. Igy mészégelők, faszenesitök. síb.), 6. aki erdőben és az erdő szélétől számilolt 100 iii.-nyi távolságon belül égo gyufát, szivarkat szi­ vart vagy más égő és tűzveszélyes tárgyat eldob, . ,„,j ,,.,,„. 7. aki erdőben és az erdő szélétől számított 100 m-nyi távolságon belül kellően nem vedelt tűzve­ szélyes világítóeszközt használ, ,, . , , • , „.„ »„„• 8. aki erdőben, vagy annak közelében elliagyott tüzel laiál s h.ibnr azt eloltani tudna de intgscm tesz 9. aki erdőben, vagy annak közelében elhagyotl lü.et lalál és eloltani nem .'"dJ^i,^.^SV ' " ^^aöfgf^t vesz észre, vagy ilyen jut tudomására és ezekéi a jclcnséíjeket az utjnba eső legelső haz lakomák luaomasara alapos indok nélkül nem hozza, j , . , , ., ,„,.-,, /i,„,,ái!irin7 állal tűzvész keletkezik, akkor az illető már a Btk. szennl lesz bllnlelvc. i„„,,.,ii„si kell mesjinditjni. Erdei veszélyes cselekmények elkövetése miatt a csendőrnek az eljárást hivatalból kell ines,iiuiii. A feljelentéseket a íöszolgabirólioz teszik meg — 1 —

7. Erdei kihágások. 258. §. 1, 2, 3, 4, 7, 8, 9. 10, 11, 12, 13, 17, 18, 23. p.-ok.

a ) Erdei kártételek: •. , ,' ^, , ,,. , Aki erd.MeKllet,ól clöfál, dOnlOlKál, vagy faanya«o,, vagy egyOb nüvcnyl, erde, lermíkel, A\i^i ^ - " - ^f^:^^:^r\.::^T^:ll.^^"^y

S 4 ! r ' ; e r i l i ? : í í ; ; e : i e n , . . n y l ellop, vagy a lop.st

""=*í''*"^''''3 aki más erdejében fát ICVÚR, vagy bármi n,ás módon megrongál (gallyielürés, kércglchánlás, fa • " ^ ^ ^ ' ^ ' " " V a l l l ' n S . k ' ^ ' l e v t í l l ' l i á t ' t í d o l g o . o t t faanyagiát, leszedet, és Összegyűjtött erdei termékéi meg.vilin va"V liasziiavehelellcnné teszi, I ^

ma^na^ az ^ ^ ^ ' ^ ^ ^

S^'^rdO^-I^Egi

berendezési (pl, favág.telep, fa, szállit.-

^'-'^ '' T!:l."^^^.y'^'\^^^^^A>n^

nregváUoztat. eredeti helyéről el-

lávolit vagyg"ij™;;£;;^|^ ^^ erdejében a lalajl meglazitja, a gyeptakarói megrongálja vagy eltávolitja. 9, aki másnak az erdejébe szemetet vagy más anyagól hord, wábánvt 10. aki engedély nélkül csatornái, utat, munkahelyet keszit, jeleket allit fel, meszet éget, katianyt, vagy hamuzsi ^^^ ^„y,„ezeket, de nem engedélyezett helyeken teszi, 12 aki jo°!>talanul legeltet vagy joglalan időben erdei terméket szed, 13: aki másnak erdejeben jogtalanul legeltet, vagy oda állatot beenged, vagy behajt, az allatokat ti­ los Hton 'lai^i^'^i^. legeltetés esetén az állatok kellő és állandó őrzéséről nem gondoskodik, 15 aki másnak az erdejében közlekedési eszközzel tilos utón jár, vagy uj ulat tör, .. le' aki másnak erdejében engedély nélkül 10 évesnél fiatalabb vagy erdösilés alatt álló részeken jar, 17. aki természetvédelmi lerületen, vagy általában másnak az erdejében meg nem engedett helyen tartózkodik, ha jelenléte: a.) a közbiztonság,

b.) a tulajdon biztonsága, ,, , , , c.) a vadállomány nyugalma szempontjából aggodalmat kelt es a kiutasító felszólításnak azonnal nem tesznek elegei. Vagy pedig a nála levő fegyvert, fejszét, fürészt, vagy erdei termékek szedésére alkalmas eszközt a felszólító közegnek át nem adja, szennyezi, 18. aki idegen erdőben, vagy mezőgazdasági területen vagy közhasználatú területen szemetel, 19. aki akár saját vagy idegen erdőben, vagy mezőgazdasági lerületen: forrás, patak, tó vizét be20. aki saját vagy idegen erdőben, vagy mezőgazdasági területen a forrásba étel vagy italnemül helyez, 21. aki jogosan alkalmazott utjelzést megrongál, bemocskol, áthelyez.

Erdei kihágások: 214.

§ . 216. §. 258. § . 19, 22. p . c.) egyéb cselekmények. 1, aki akár saját ingatlanán, akár másén a természet védett tárgyain, amelyekhez történelmi ese­ mény emléke, vagy hagyomány fűződik, azonkívül a természetnek olyan alakulatai, amelyek tudományos szem­ pontból értékesek (barlang, forrás, fa, vizesés) elpusztítja megváltoztatja, 2, aki akár saját ingatlanán, akár másén oltalom alá helyezett állatot, vagy növényt elpusztit, te­ nyésztésében zavar, védett állatot elfog, tojásait elszedi, vagy forgalomba hozza, vagy pedig megsemmisiti, 3. aki akár sajál, akár más ingatlanán barlang felfedezését 8 nap alatt a földmivelésügyi miniszter­ nek (szerveinek) be nem jelenti, 4. aki barlangot engedély nélkül lár fel, vagy változtat meg, • 5. ha az erdei termékek értékesítése és származása a jogos szerzést igazoló bizonyítvány mellett szabad csak; valaki ilyen igazolvány nélkül vesz, vagy ad el erdei termékeket, (ez a rendelkezés olyan vidé­ kekre szól, ahol a falopások nagyon elszaporodtak. Az erdörendészeti hatóság rendeli el.) Erdei kihágás nem büntetendő: 270. §. A • ,xí '•• ^^, ^^'*'<' ^^^^ erdőben, akár annak közéletien olyan helyzetbe kerül, amely miatt kénytelen volt erdei kihágást elkövetni; az ilyen egyén nem büntethető, feltéve, hogy a kihágást az erdészeti személyzetnek a .f^TlTI ^'í!'!"t • "f**^ "^^'^o" ^ '"'"^^' 'elöljáróságnak 24 órán belül bejelenti. Pl. valaki kocsin megy az ne h r ^ , . . íll,^ ' °",?M- ^:\''™^^ Pö'lására az erdőből (át vág ki, ez egyébként erdei kihágás lenne. De ha ezt a tényt az emhtetl módon azonnal bejelenti, akkor csupán az okozott kárt tartozik megtérileni. („„, .X Nem lehet bunlelni legeltetési kihágás mialt azt sem, aki igazolja, hogy a legelő állat közvellenUl c s a ^ l ^ megijednek m S e ' d n k éés^ 'az ^ ' ^erdőben H i l l ' ' l'"''''^^ ''T^' '"^"^" '^^^''^ ^'^'""^ gépkoLflól V s j ^ r v é s t ő r v ámcsapasioi keresnek menedéket. szieoritott'an ?lHÍ«^;'^°-M"l'"f"'• ^'"^lyfe" az erdei kihágások fokozott mértékben büntetendők, (260. §.) szigoritottan védett területnek nevezzük. Az eljárást hivatalból kell megindítani ilyen védett területek: a.) véderdők, b.) természetvédelmi terülelek, c.) közérdekű erdölelepilések, . . d.) gazdasági fásítások.

gét és m i n ^ L r ^ C S ^ ^ i ^ S ; '^^^^X^!"^^^^^^^

^Xr^^i;:z'^:!;^^'i!,

l^::^'^-^^^'^'

'onásokvizbősé-

^tr^'^^''"''''''' ^ '"" '<^" '^'-^' ^"'^^<'<^--^ -vezzük.

a.) a természetnek olyan alakulatai, amelyekhez történelmi esemény emléke vagy hagyomány fUzödrk,

láng, forrás!'lö%?;e1^f^*"fac:l';o",orstr' ^"^^'^^' ' " ' ^ ° " ' ^ " ^ - " ^ P - ' ^ ^ ' ^^'^^-ek. (hegy, s^i.,a, bar.umnösen c^;!.!!:^:;.'"'"'' ""''''' '''''''''"'' (turisUs.od.s, idegenforgalom) vagy les.dzés s.empon.jábö, d.) azon vadon tenyésző álial és níwénvfaiok amelvplr a ifini.c,*.,rí^ i c , források és palakok v,ze, amelyek a v a d o n T e n v é s z ö a n a , n Í f " ' " . ' : ^ ^ 13. Közérdekű erdötelepiiések olyan terme e k a m veken az IZTl!!^,'^'^^'''"^"erdekeit is (fatermelés előmozdítása egészségügy, viszonyok mc öfazSasavf X k r a á ? ^ ^ „ " " ' " .^""'^''^^ használása) az erdölelepilésre parancsot ad. (260 § j ^ " " ' """"Sazdasag, célokra alkalmatlan területek felnatkozik és'az o « a i ? ^ é S ü g v r ; i ^ Í ^ k ^ S l ^ é S ^ : ' ' ^ v ^ ^ ! ^ f ,ii J Í / f ™ ^ i : - ^ ^ í 7 "

íS-tíí^^'f^:o^Lr^,:^!i^ír '-^ ''"-^^'^ - ^^--^ -téiese^^^^^.:^í-^^.^:--;^^íf-1-

X '5- Közhasználatú erdőterület alatt (264 §.) olyan állami vaay városi erdőket prfnnL n™ i u | ^ u d " e n 1 ^ H ' „ S S y ^ ' ^ ^ " ' ^ " " = ' '"" ^"^'^'^^^^ ^^ " ^ ^ ^ ^ "^'^^ ^^i "nX:Z%'ZT,6

.ónos és a;^r^^^^^r^^i^^f*;éi:^í^tiisS:rri^^őg:^J4ri}^ ^^^^áz^rif^Sak '^t írház) és az azokHoz tartozó kertek, továbbá a vadtenyésztés céljaira kijelölt területekel e r t i ü k ' 17. Erdei kihágások kétféleképen üldözendők: (264. §.) t-ruieicKei ertjuK. a.) hivatalból, b.)

magáninditványra.

18. A hivatalból üldözendő erdei kihágások: (264. §.) a.) Az összes erdei veszélyes cselekmények. b.) A szigoritottan védett területeken elkövetett erdei kárlételek. c.) Az .egyéb" erdei cselekmények, d.) Közhasználatú területen ha valaki: 1. szemetel, 2. ha valaki a forrás, tó, patak vizét beszennyezi, vagy a forrásba ételt vaev italnemüt helyez. ' 19. Erdei kihágásokat, ha az okozott kár a 40 P. értéket meg nem halad, akkor a feljelentés a 'községi elöljáróságnál is megtehető. Ha ellenben az okozott kár a 40 P-l meghaladja, de a 100 P-t tul nem lépi a föszolgabirónál
Vadászati törvény,

í

(1883. XX. t.-c. ; I.. §. A vadászati jog a földtulajdonnak elválaszthatatlan tartozéka. 2. §. Saját földbirtokán a tulajdonos vagy az, akinek ez jogol vagy engedélyt adott, a vadászatot | az ezen törvényben meghatározotl korlátok között szabadon gyakorolhatja, ha az: 1. egy tagban, egy összefüggésben álló részekben legalább 200 holdra terjed, holdját 160Ü , négyszögölével számilva, habár több határhan fekszik, vagy utak, vasutak, csatornák, folyók vagy patakok alial * hasiltalik is, vagy ha a földbirtok , 'I 2. 200 holdnál kisebb ugyan, de kertileg műveltetik és kerítéssel vagy arkolattal el van zárva, ^ toelsü lelket, szöllöt, vagy állandó szigetet képez. , „ ,. , j x » ^ txij..i,*„i,nií 3. az egy tagban legalább - holdját 1600 négyszögüllel számított 50 holdat tevő földbirtokok — tulajdonosai összefüggésben levő földjeikre nézve a vadászati jog gyakorlására egyesülhetnek, anunnyi^. tien az egyesített területek az 200-1600 négyszögöllel számílott holdat megülik. ,1 10. §. A tilalmi Időszakban, az első tizennégy napot kivéve, vada általában, v.gy I .i . tUalom csak néhány vadra vonatkozik, ilyet árulni, venni, szállítani, vagy nyilvános helyiségben étlapra legyezni nem szabad. ^^ ^^^^^ kártékony állatokat, ugy mint: medvét farkast, rókát, 1^,;'^,'',^te?íletón 1' ..nyestet, vaddisznói, borzot, lengerinyulat, hörcsögöt, ürgét, görényt, menyeiét, nyiisztot, 7^' ''V.; .',;!, „,ifbc. ,'!, í.* birtokos bármikor elpusztíthatja, azon esetben is, ha a vadászai bérbe van adva ; cbekktl .ikarja VL.UL /^XV vmnl, ebben az esetben bérlő beleegyezését tartozik kieszközölni. n.laiitonosai I' Oly vidéken, ahol a vaddisznók nagyobb mérvű károkat okoznak, a vadaszfei.llclek lulaidonosai, |,^^, hérlö Hötel.^k ..z^nnu.. IMrtékony^^ac^k.^ ^^ ^^^^^ ^^^^^^ ^, „„,,,^„„, ^„g,,,,,. ^11Í ' " " " " " ' ^ 5 . §. Szabad időben is tilos minden szőrmés vagv ^ I I I T ^ T ' ^ ^ n ^ ' ^ T ^ ^ ^ ^ ^ hurokkal elfogni vagy megölni, különösen túzokokat ólmos eső atknlmáva beha^jtfli^^^ v.iyag^^^^^^^ Kivételt képeznek n fenyves madarak, melyekel hurokkal és léppel f^ff"';,;;'''^''''^ '',,;,,,• " , ^ k részére Tenyésztés céljából a befogás csak a vadászat lulajdonosai, bérlői, vagy azok szakulö níL^OizonaiK engedtetik n . g ^ ^ ^^^^^^^^ ^^^_^ .afegyverrel vagy löháton bárminemű vadászebek lus.iU.lávat ,v,,korolhaló.

\

, , 1

M

, ,. ., „v.korh.-, küzbcn a velősekben, ülletvényckben, vagy n,ás gazdálkodási t's erdészei ,„,Kban oktolM.w"def W ; é í r ? v a l . r s . ; o l ^yakorKSk teljes ^ ^ ^ ^ ^ i ^ X a t M l r m e t r e bárn,i .aju ebeké

' ^ " - - ^ ' 7 ^ . t V ^ ^ f í a ^ I d S i . "ÍÍí;:;en 0 . „ "cn szabad Aki . a , . - - - , - : ^ ; ^ ^ - ; , ^ - ^ („.,„, «a.lií2lerilleien elesell vadai onnan a tulajdonos (bérlő) engedelme neiKUi vagy vndászbériö a vadiszalot minden Időben gyakorolhatja es megengedhet,.

Vadászati kihágások. (egyszerű kihágásokl S Ki a lulaidonosnak, vaoy ha a vadá.^al bé.be van adva, a haszonbérlőnek engedélye] 26 §. Ki a tulajdonosnak, vagy nélkOl vad^észik.^^ ^ „^szonbérbe adott vadászati téren a tulajdonos, a haszonbérlöt, vagy azt aki enne engedélyevy^ász - e g t ^ ^ " ^ - - ^ > - , - í ^ ^ f r n ^ ^ ^ X k e U elrombolja, tojásait . . s ^ i ^ 31 | : Aki ebét szándékosan ránézv? tilos vadászati térre viszi, úgyszintén az is, aki a nyáj örzö ebekre vonatkozó intézkedés ellen vél. Minösitett vadászati kihágások •^-' S Ha az orvvadászat éjjel vagv kerített helyen, vagy tiltott eszközökkel történt, vagy ha az orvvadasV álcázva avasjy másképpen ismeretlenné léve lalaltabk, vagy ha nevét eltagadja avagy alnevveKizt ki tétlen kapja, félre vezetni igyekszik, vagy azt veszélyesen fenyeget., ellene fegyvert fog vagy erösza o '^^^|'^J^|,.| ^^^ ^ cselekménye a Bikv-be ütkOzik, a bűnvádi eljárás külön ineginditandó. 29. í. Aki tiltott időben vadász. 31. § Aki tiltott idöhen hasznos vadat lö, árul vagy vesz. A minősített vadászati kihágások hivatalból Dldözendök. 46. § A vadászai! kihágások bünlethelösége elévül, ha azl a tett elkövetése napjától számított 3 h 6 alatt nem jelenlik fel, legyen a kiliágás akár magánindilványra, akár hivatalból üldözendő.

Vadászati tilalmi idők: (38.500-1933. számú F. M r.) 1. § Az általános vadászali tilalom jan. 1.napjától jul. 31. napjáig bezárólag tarl. mely idö alalt hajtókulvákkar.kopó, tacskó, agár, vagv egvéb hajló ebbel) egyáltalán nem szabad vadászni. Az általános vadászati lilafonridején is szabad kaiozék ebekkel kotorék munkái végeztetni, vizs­ lával, valamint pórázon eresztett vérebbel és friss disznó (medve) nyomra eresztett disznós kutyával vadászni. Tekintet nélkül az általános vadászali tilalom idejére — tilos vadászni: a ) Szarvas bikára október hó 16. napjától augusztus hó 31. napjáig bezárólag. Szarvas tehénre és szarvas borjura február hó 16. napjától augusztus hó 31. napjáig bezárólag. b.i Dámbikára dec. hó 1 napjától aug 15 napjáig bezárólag, dánilehénre és dáinborjura febr. hó 16 napjától szept. hó 15 napjáig bezárólag. c) Özbakra október 1 napjától ápr. hó 30-ig, özsutára jan. hó 1 napjától okt. 15-ig bezárólag,, őzgidára minden időben. d.) Zergére dec. 1 napjától jul. 31 napjáig bezárólag, zergegidára minden időben. f.) Mezei nyúlra febr. 1 napjától aug. 31 napjáig ijezárólag. g.) Siket és nyirdfajd kakasra jun. l napjától márc. 31 napjáig bezárólag, mindkét faj tojóra és jércére minden időben. h.) Császár madárra nov. 1 napjától aug. 15 napjáig bezárólag. •; i.) Túzok kakasra jun. 1 napiától márc. utolsó napjáig bezárólag, lojóra és jércére minden idöbenJ j.) Fácán kakasra febr. hó 1-től szepl. hó 15-ig és fácán tvukra febr. hó i-tólokl. 15-igbezárólag I k) Fogolyra és fürjre és harisra jan. 1 napjától jul. 31 napjáig bezárólag. 1.) Erdei szalonkára ápr. 16 napjától aug. 15 napjáig bezárólag, tavasszal csak a lesen húzó sza­ lonkara szabad vadászni. m.) Nyári lúdra és tőkés kacsára niárc. 1 napjától jun. 30 napjáig bezárólag. "•) Egyéb vizi madárra ápr. 16 napjától jun. 30 napjáig bezárólag, gémekre^csak halas tavakná szabad vadaszni. o.) Vándor sólyomra, kerecsen sólyomra és hollóra márc. l6. napjától jun. 15 napjáig bezárólag í K *r ' galambra, éneklő madárra, valamint a kis- és nagykócsagra, kanalas génire, üstökös gémre patlarra, vagy íbiszre leznek-tuzokra, gólyatöcsre, gulipánr.n, vagv godára és ugarlyukra, továbbá bimiíiden időben'^' ''^"''^ ^'^''"í^"^' ^^^ vércsére, az egerésző ölyvre, a'baglyok minden fajára és a sirályra ritka raaarin,^"',!íH"''l"' '"lí'^ ' ' l ' ' l \ " ' '''^í'^'' "'y"' *^'''"' '^'i'''' " ' ^ ' ' S'"'^' 'é'' sas, ráró (halász) sas, mint' ntka ragadozó madarak csak a F. M. engedélye alapján lőhetők, a réti sas és a ráró csak halas tavaknál. iásaikat ei^ilfn^ii'iíf A ^'"%^ vadak fiait, sem a madarak fészkeit szándékosan érinteni vagy l o entedhei u f . ^ ? - f J^- ^'l' ^- M- "ladarak tojásának kizárólag vadtenyésztés céljából gyűjtését meg­ engedhet,. Ilyen gyuj esre vadászati jog bérlője a bérbeadó hozzájárulásának igazolásával kaphatMgedélvt. - t t ,. sz^b^ t J á ^ n ^ ^ s ^ e ^ ^ l l ^ ^ r n S í ^ l l a ^ ^ ^ ' J ^ ^ í l l ^ X a ' ^ ^ S i j L r

^ ' h ^ S Í

iont és özef c!ak"'oXl's'zalad7ö,í'Fz'n^^^^^^^^^ " " " ^ ' " í'^^'" " ' ° ^ ^''•'^<^""'- ^^^^^ast, dámot, muf- | 4 S HaUAUuii h,= I L H V"^ ' '""^•^^''' "'^S ^ kegyelem lövési is csak golyóval szabad adni ' tilos vadaszni. • " ' l " " " * " ' "^""°= ^'•"'"' ^"'^^^ ^ ^.zi madarat ápr. 16 napjától jul. 30 íiapjáig bezárólag

Fegyver é s vadászati illeték: 1. §. Vadászni csupán vadászjegy birtokában szabad 2. 5. Vadászjegy illetéke.

a.) Az egész vadászati évre kiálliloll vadászjegy illetéke 30 arany neneö b.) A 30 napnál nem hosszabb idötarlamra kiálliloll vadászieev illetéke 6 aranv «»««« c.) A vadászlerülelek tulajdonosainak vagy bérlőinek s z o l g á l a t i i v a d á L c s e r é d e r ^ a ^ k m a vadak gondozásával és a vadászterületek őrzésével megbizolt alkalmazottak részére az egész vadaszaMélrP kiálliloll vadászjegy illetéke 3 arany pengő. o cic d i cgesz vaaaszali évre 3 1 . n a p j á n ' v é l z ö d i k ' " " ^ ' " * ' '"

' " ' " ' " ' ^^ ^-^usztus hö 1. napján kezdöd.k és a következő év iulius h6

4. §. Illetékmentes vadászjegyre igényt tarthatnaka.) Az á l l a m f ő ; b.) az idegen államok diplomáciai képviselői és konzulai, valamint a követségek és konzulátusok személyzetének tag)a, viszonosság esetében ha nern magyar állampolgárok, maguk vadászterületnek nem tüajdonosai vagy bérlői és hivatali minőségüket hatósági bizonyítvánnyal igazolják • ' c.) mező-szőlő örök, erdőgazdaságnál alkalmazón csőszök, pásztorok és erdőkprr.iíiu. d.) Hatóság által felesketett erdőtisztek, erdőőrök, a kir erdőfelügyelöség szei^élTzete és a föld mivelésUgyi minisztériumban alkalmazott központi erdészeti tisztviselők; e.) az erdőtiszti főiskola, az erdőöri és vadőri szakiskolák hallgatói csupán a tanulmánvi idő tartamára. ' f.) a, c és d, alatt felsoroltakat az illetékmentes vadászjegy csak azon a területen való vadászatra iogosilja fel, amelyen alkalmazva vannak. Mas területen csak illetékköteles vadászjeov birtokában variáQTh^tnai, 5. §. Vadászjegyet az is köteles váltani, aki lóháton és kutyákkal vadászik vadászhatnak. Azok, akik hivatalos vadászaton meghívásra vesznek részt, csupán erre a vadászatra vadászje­ gyet szerezni nem tartoznak. Ilyen esetben a vadászat vezetőjétől kapott írásbeli meghívással ieazoliák magukat. ^ ' ' 21. §. Ellenőrzésre az állami csendőrök, rendőrök, törvényhatósági és városi vatjy községi köz­ biztonsági közegek, valamint a pénzügyőrök kötelesek a vadászjegy tulajdonosai, haszonbériói, azok^oazdatisztjei és az erdők, szöllők mezők felügyeletével megbizolt személyek pedig jogosultak azokat akik lőfecvverrel vagy lóháton kutyákkal vadásznak, a vadászjegy felmutatására felszólítani. ' A felszólított vadászjegyét előmutatni és a felszólításra jogosult személy kívánságára a vadászjegy­ ben megnevezettel való azonosságát igazolni tartozik. Ha a felszólított a vadászjegyét bármi okból felmutatni nem tudná, vagy a vadászjegyben meg­ nevezettel való azonosságát igazolni nem képes, a vadászást köteles azonnal abbahagyni és h'a a felszó­ lító előtt ismeretlen, annak kívánságára alkalmas zálogot adni, amennyiben pedig ez nem történik meg, köte­ les a felszólitót a legközelebbi községi elöljárósághoz kOvetni abból a célból, hogy kiléte kideríthető légyen.

Jövedéki kihágások. 22. §. a.) akinek van ugyan vadászjegye, azonban azt a felhívásra fel nem mutatja, valamint az, aki olyan fegyverrel vadászik, amely vadászjegyének fegyverigazolványába nincs felvéve, b.) az, aki felhívásra a vadászjegyet felmutatni nem tudja, (nincs nála) s ennek dacára a va­ dászást abba nem hagyja, aki a felmutatott vadászjegyen megnevezettel való azonosságát igazolni nem tudja, sem zálogot nem ad s a felszólitót a legközelebbi elöljárósághoz követni nem akarja, végül aki hamis nevet vagy lakást mond be; c.) aki saját nevére kiállított vadászjegyét használat végett másnak adja á t ; aki más nevére szóló vadászjegyet használ; aki a lejárt vadászjegy felhasználásával vadászik; aki vadászik anélkül, hogy vadászjegyet váltott volna; aki hamisított vadászjeggyel vadászik; d.) aki a vadászjegy kiadása céljából a hatósághoz intézett bejelentésében, vagy a hatóság részéről hozzáintézett kérdésre azért, hogy az Illeték a törvényesnél kisebb mértékben állapittassék meg, vagy hogy illetékmentes vadászjegyet nyerjen el, tudva valótlan tényt állit. Ha a vadászó személy, az ellenőrzésre kötelezett, jogosult egyénnek fegyverrel, vagy azzal való fenyegetéssel áll ellent, vagy más a bUntetötörvénykönyben titott cselekményt is kftvet el, akkor bünvadi eljárás alá vonandó. 23. §, Adócsalás: Aki a 22. § . c . és d. pontjaiban felsorolt büntetendő cselekményért mar egy­ szer megbüntettetvén, a büntető határozat keltétől számított 3 éven belül az ott felsorolt büntetendő cselekmé­ nyek valamelyikét újból elköveti. ,, „ 25. §. Büntethetőség: A jelen rendelet 22. §-ban felsorolt kihágások büntelhelosege az elköve­ téstől számított 1 év alatt évül el.

Halásztörvény. H. T. 1. 2. §§. A halászat joga a földtuldon elválaszthatatlan tartozéka és a mindenkori paritulajdonost illeti meg. , . , , „ i n , .,, irvi^ Árvizek kiöntésekor a halászati jog azokat a birtokosokat illeti meg, akinek területét az arviz elborítja. Hn. 2. §. Hasznos vizi állatok: a.) halak, b.) r.ikok, c) békák és a d.) piócák. H. T. 13. 14. 6S. Halászás szempontjából: a) nyill és íi.) zárlvizek vannak. H T 14. §, ) Nyílt vizeknek tekintendők általában-a folyók, palakok és nagyobb tavak, melyek V. r. 6. §. ) más liallartó vizekkel is összeköttetésben állanak. H T. 13. 6. Zárt vizek alatl általában érteni kell: , , , , . , „.„„i,;in,,|,i,hpn illnak a.) a ineslcrséges lialaslavakat még akkor Is, ha lialasvizzel összeköttetésben ailnnH,

, ha -

áradásmentesek.

^^ ^^^ ^^^^ ^^^^^^ ^.^^^^^^^ földtulajdonán levő álló vizei, melyek más vízzel öss.c-

A donosai, haBzonliérlüi éa alkalinazotlai, valainiiit az erdők, s/öltök, IIR/OK

f"'"*

f-

\

, , . . , . . . , 1 0 . 0 . . . va,„.a. a . o . . , . . . „ a , . . a . e . . . O K . c , vi.eU pa.inin i^^nn. a „a.s.je.y e,0^ " • - í * - " í ^ f l^l^^,n..ra a „ a . . . - a . s . e g , . . e,.n„..a,„i KO.,es, ^^'^j;:^,^1,^:^:Z:'^r ' T J . t „eai im.talja. larioíik a lialasaalial azonnal fcihagym és ha '*' "•, ^ f ' ' \i,kalm zálogol adni, akár a fel-

A íialásiiegy vallásáért •.ileiókel kell fizetni Ez szemíl}'cnként 5 P. Se>'édszepnélyzet és munkások részére személyenként 1 K. Ha'rminc napra ervcnves halaszjegy illetéke 2 P. Hn 23. í AíesikülOmbOztclilnk; ' a.l hivatásos halászt (Halász lársulatol) aki a halaszasból é , „ó^kozás b.) nem hivatásos halászt, akinek a halászás csupán idölöllés vagy szórakozás. V r 90_''3 g. A halászat védelmének célja: 1. Hasznos halak kipusztilását megakadályozni, 2. s azok szaporodását (ivás.iti elömozditani. A lürvény e célból: a.) általános és b) részleges tilalmi idol szab meg. . , j „„^ hí..-H A tilalmi idők azonban csak a nyilt vizekre vonatkoznak. Zárt vizekben a tulajdonos bár-I - ' V - ^'''^'\::;:Í^:^"^^Í^:[OS'LS a zár, vízben a tulajdonos a saját ha, állományát pusztítja, addi; nyílt vizekben már a köznek is árt.

Tilalmi idők: Altalános tilalmi i d ö : tart április 20-tól május 31-íg. Ezen idö alatt nyílt vizböl halat fognij egyáltalán nem szabad. Részleges tilalmi idö : 1.) Sebes pisztrángra: X-1—1 —15-ig. 2) Szivárványos „ III—1 —lV-30-íg. 3.) Rákra X—15—Vl-l-ig. A tilalmi idö alatt fogott; úgyszintén az olyan rákol is, amelynek hossza szemtől a kiegyenesített fark végéig mérve 9 cni.-l nem ér el, a vízbe vissza kell bocsájtani. A kfizísniert csukára, amelv rablóhal, tiltó rendelkezések nincsenek. V. R 23. §. A tilalmi időkön kivül a törvény még meghatározza a halászható halfajták hoszszát és súlyát is. Nyilt vízből, halászati idő alatt is csak akkor szabad az alább felsorolt fajú halat kifogni, ha mé­ retük legalább is a következő: a.) fogassüllőt, ha hossza 30 cm., vagy súlya 25 dkg b.l kecsege „ 40 , . „ 25 „ c.) márna „ 25 „ „ „ 20 „ d.) ponty „ 30 . „ „ 40 „ e.) pisztráng „ 20 „ „ „ 15 „ f) rák „ 9 . „ „ — „ A piaci ellenőrzés alkalmával a súlyban mutatkozó ellérés csak akkor kifogásolható, ha az Ifll százaléknál nagyobb. *'; A hal hosszát orra hegyétől a farkuszó végéig kell mérni. A fel nem sorolt más halfajokat méretre való tekintet nélkül bármikor szabad szállítani és eladqí. H. n 15. §. Aki tilalmi idö elölt, vagy zárivízböl fogolt, esetleg külföldről származó halat a tilallfti idö alatt áruba bocsijt, vagy szállil, köteles a hal származását és fogásának idejét a községi elöljáróság által kiállított bizonyítvánnyal igazolni. ' V. r. 25. §. Az általános halászati tilalom ideje alatt a legkisebb méreten aluli, avagy zártvizböl származó halaknak és rákoknak a szállításához az illetékes község elöljáróságától nyert bizonyítvány kelL amely a halak származását igazolja. ' •> f H. n. 9 §. ) Halászni csak akkor lehet, ha valaki; ' V. r. 32. §. ) a.) érvényes halászjeggyel és í , ,„ . ^ b.) halászati joggal rendelkezik. ,' A törvény azonban meg az ilyen esetekben is eltilt bizonyos halászásí módokat. í Tiltott fogási módok: A a.) elkábító szer, 4 b.) maszlag, S c.) mérgező, (mérgezett csalit, oltallan mész, méreg fü) í d ) robbantás, (dinamit) i e.) víznek a lecsapolása, f.)

vizszakaszok eldugaszolása,

g.) lőfegyverrel, h.) szigony, dárda, i.) egyéb szúró szerszámmal való halászás. Halászati kihágást el lehet követni: a.) halászjeggyel, b.) tiltott halászati eszközökkel és módokkal, c.) halászati jog nélkül, d.) egyéb módon, e.) tilalmi idö alatt vagy méreten aluli halfogással. Haliszjeggyel elkövethető kihágások: H. n. 20, 21. §§. Aki a.) halászjegy nélkül, b.) lejárt halászjeggyel, c.) más nevére szóló halászjeggyel, d.) hamisított halászjeggyel halászik, e.) halászjegyét másnak használatra átadja,

f.) Iialászjcgyét halászás küzbeii nem tarlja manánál ne^i'mÜlag'^'" ' ' ' " ' " ' ' ' ' ' ' '

''""='"^" "

Í°g°^i'°'i egyénnek (csendőr, halör) felszól.lás ellenére

H. ri. 9. §,) T i l t o t t halászdsi eszközük : Ha valaki halás^jepyel és halászali joggal is rendelkezik ugyan, de a halászásra • n.) olyan állandó haltOHO készülőket alkalmaz, mely a vízmeder elénél mbbet elzár' K) gátak zs,l,pe 0 fe ee es lefelé 30 ,n-re nyeles horgon kívül más eszk.^ökkef .'alászik. Halászati jog nélkül elkíWelhelü kihágások: H. n. 22. §.) a.) aki idegen lerülelen halászik, v , z e n Í M L ^ e d r " " ' " " ^ ° ^ " " ' ' " állapotban levő halászö eszküzzel jár, vagy igy c.) ilyen eszküzl a parton vagy vizmüvön tarl. T i l a l m i i d ő k és méretek be nem t a r t á s a : Hii. 22. §. a.) aki lílalmi idö alall halat fog, b.) aki a méreten alul kifogóit halakat az anyavizbe vissza nem bocsáítia c.) aki méreten aluli halat áruba hocsájt. ' Egyéb m ú d o n elkövethető kihágások:

H. l. 2 §. H. n, 22, 23, 24, 25. §§

) ) ) )

a ) árviz kíünléséböl a halaknak a mederbe való visszatérését

szándékosan

akadá-

b.) aki a halászali kihágáson letlenéröt veszélyesen fenyegeti, vagy ellene eröszakot használ, ha cselekménye Btkv-be nem iltküzik, c.) aki magát fehsmerhetellenné leszi s ugy halászik (álcázza magái), d.) aki a halászatra jogosullat akadályozza, e ) halászati jeleket megrongálja, bemocskolja, áthelyezi, f.) kiméleli téren halászik, vadászik, békái fog, fürdik, csónakázik, állatol vizbe hajt \ általában amivel a halak ivását megzavarja. ' V, r. 14. §.) K i m é l e t I t é r a l a t t : Olyan területeket értünk, ahol a halak szaporodnak. Ezekéi a heilyeket olyan táblával jelölik meg, melyen egy hal alakja van festve és alatla „ K i m é l e t i t é r " felírás látható. 1 Ha valaki ilyen területen vadászik, az is halászati kihágást követ el. P H. n. 13. §.) A halászaira jogosult a halak védelme érdekében elpusztíthatja: L A vidrát, a vidra-nyestet. csontlörő sasi, halászó sast, szárcsa, bnvárfajok, gém, vadruca, vadludaw a t még akkor Is, lia vadászali joga nincs. L' Az elpusztítást azonban lőfegyver nélkDI végezheti csak. B Az elpuszlilott (elfogott) vad tulajdonjoga azonban ilyen esetekben is a vadászati terület tulajdono-

lUát illeti. íjj H. N. 23. § ) Hivatásos halász által elkövetett kihágások miatt a feljelentésben mindig fel kell tün: tetni, hogy a kihágást hivatásos halász küvetl-e el, meri azt szigorúbban bQntetik. í H, n. 28. g.) Halászati kihágások részben hivatalból, részben pedig a sértett fél indítványára üldöfzendök. A feljelentést a főszolgabíróhoz, a m. kir. államrendőrség működési területén a rendőrkapitányságnak '^Jtell megtenni. i.^ H. n. 19. §.) Zárt vízből engedélynélküli halfogás : Nem kihágás, hanem lopás, a Btkv. szerint ken büntetni.

A házaló kereskedés. 1. 4, 6. ) Ez alatt az árukkal községről-községre, házról-házra járva állandó üzlethelyiség nél8. 13. §S ) kül folytatott kereskedést értjük. Erre engedélyt az alispán a d . Ez személyre szól, m á s r a át nem riiházljató és csak az a b b a n megjelölt árukat szabad árusítani. Ezt az engedélyt minden h á z a l ó magával h o r d a n i köteles. Csak egy segédet alkalmazhat engedéllyel. Engedélyét a községi elöl­ járóságokkal láttamoztatni kell. H i v a t a l b ó l üldözendő kihágást követ el és a főszolgabírónak feljelentendő: 1. aki engedély nélkül vagy más nevére szóló engedéllyel házal; 2. aki oly áruval házal, mély az engedélyben feltüntetve nincsen ; 3. aki házalási engedélyét másnak átengedi; 4. aki a házalás megkezdése elölt a községi elöljáróságnál nem jelentkezik; f>. aki határszéli járásiján külön engedély nélkül házal; 6. aki engedély nélkül segédei alkalmaz; 7. aki a házalásnál engedély nélkül kocsit vagv állatot használ. . A házaló j ö v e d é k i kihágást követ el, ha áruit kisorsolja, vagy ha állami egye'í»'"*J5;','•"'J.'''^,'^';^' italokkal, sorsjegyekkel, részjegyekkel, ásványolajokkal, ha le nem bélyegzeit belföldi vagy kültűkii vagy külföldi áruval, végül ha képekkel házal. A Szút. 3l2,c. alp.-nak 1. bek. szerint nzt ,aki l'-'^^^Jí';^' e^^eJ"^ nélkül házal, vagy a házalási szabály rendelkezéseit áthágja" el kell fogni és az illetékes hatús-agnak aiaoni.

Vizrendöri Intézkedásek. 143. és ) A vízfolyásnak akadályozása, valamint medrek, patakok, árvédelmi töllések és vízművek 144. §§. ) megrongálása tiltva van. Kihágást követ e l : ,. , v 1. aki a víz medrébe oly szilárd tárgyakat dob, melyek annak mélységét csökkentik, .^zapleraKüdásra vagy zátonyképzödésre okot szolgállat. ., t.,„,i,,|,|, fai va-iv 2. aki a vizmedrek partszéleíhez szabályrendeletileg megállapított távolságnál kőzekbn tai vagy ' ' ° ' " ° ' " " " i aki a védtöltést beássa, átszúrja, lev:,gja. kivölgyeli, róla gyepe, szed, abba cöveket, rudakat, vagy «6yéb;árgyaka,.bev^ ,^_ ^^^^ ^ ^^^^.^^^^^^^ ^ ^ ^ ^ . ^ ,^^,^^^ ^^ ,^.,^,,^, , , , , ^ , „ „ , , „ , „ „ .„^ternél köze­ lebb fat va|y -^kro, it..e..^keri.és^fer^,i.; _^ __^^^^^^^^ ^^^^,^^,, ^^,^^, ^^_ 3 , „ , , ^ ^ „ „ , , , , „ , , , , , „ , va.y a járás-kelest ennél szűkebb térre szorítja; tüpL-íit ininSiielveken kivill szekerez, lova6. aki védtöltésen vagy vizmedreken keresztül az e célra ki)elölt al)aroiieiyeKeii r

gol. vagy „larhát hajthat ;^^^^^^ ^^ ^^ \ ! ; r i ' ' ' L t í í l l T « ' Í s ' é s patkak koronájára v-.gy lejtőire 8. aki a védieilés tulaidonosanak engedélye nélkül a veűioiies. es p.n tömeges tárgyakat rak l e ;

9 aki a vódlOllc^sen Icgellel, szekerez, lovagol vagy marhal h.i)t, lo' aki a vizeket ártalmas anyaggal megfertőzi; ,a,tja; 1 aki a medert és aimak partjait és a tültésekel 1'^,".'^' '^" "'"? f; J^'„ azokat jókarban nem larlja; 2: ki a lerl.éreesöatjar6kat,hidakat,vagyalereszket élnem p,l,va^^^^^ ^^ a kikOlésre, valamim rl az a part vagy mederbirlokos, aki a lutajozhaló folyókot^ IU^HÍ vnzza n vizliezférés-ie volUuzó szorgalmak gyakorlását meg r>e,n engedi vagy akadályozza.

(52 i? 1 aki munkahelyen igazolatlanul meg nem jeieiii vagy a , u

j , 0

- - r f a H ^ i í ^ ^ ^ z & z ^ t r ' ^ m u r S ^ l S r ' a r i í a l l T í i ^ ^ r ^ g ém!^ Í ^ ^ ^ I ^ Í ^ / ' V ^ I T r n r ^ k á s ő S ^ d ' m ^löí^g^í^? k" mlt^t^zet^^^^^^ váltót vesz vagy a termés biztosítási diját a mun­ kások béréhói levonja, ^ ^^^ ^^^ „,unkásigazolvány nélkül szegődik el, vagy aki a munkásigazolványát a munkásszeizöde^s felboi.iásának bejegyzése végett a munkaadónak nem adja at vagy egyidoben több munka­ adóhoz szerződik el. Ez utóbbi esetben olt köteles dolgozni, ahol előbb szerzódütt, adóhoz "erzoom ei ^^^^^^ ^^^^^ elszerződtetett munkást vagy napszámost - az elszerzódést tudva - - az elszer„írlés ideiére felfo-Tad vagy elünyüsebb lijéretek által elcsábítani törekszik avagy a munkasigazolványt zálogba veszi va^v arra liitelezf aki a munkásokat szabad akaratuk érvényesiléstben akadályozza a munkasok közölt alhireket tcrieszt, pénzt gyűjt, a szerzödöti munkásokkal összejöveteleket lart, ily célra helyiséget ensed át ily ftsszejövelcleken részt vesz, aki a munkásokat arra ösztökéli, hogy munkasigazolvanyt ne szerez­ zenek a szerződés szokásos előirásaitól tartózkodjanak, a szerződést ne teljesítsék, aki a munkásokat megfenye^e'li bánlalmazza, aki a szerződést szegő munkást nyilvánosan feldicséri vagy annak javára adományokat gyutt. továbbá azok, akik összecsoporlosulnak avégett, hogy a munka megkezdését vagy folytalását megakadáfyozzák vagy pedig a munkásokat a munka eihagyására bírják. Sértett fél indítványára üldözendő kihágások: 1, aki a szerződés megkötését a munkások igazolványába be nem jegyzi, a szerződés egy példányát a munkások megbízottjának át nem adja, a munkaszerződést egyoldalulag jogtalanul felbontja, vagy a munka­ szerződést egy vagy több munkással szemben történt jogos felbontás után a többivel szemben jogtalanul felbontja d 2. aki a szerződött munkásokat nem fogadja el, bérükei, járandóságukat pontosan nem fizeti és nem| szolgáltatja ki, aki általában szerződésszerű kötelességéi nem teljesíti;' 3- aki a beteg idegen községbeli munkás gyógykezeléséről 8 napig nem gondoskodik; 4. aki a munkások által okozott kár fejében visszatartott munkabér miatt a kár megállapítási eljá^ rást 3 nap alatt nem indiija meg ; 5. aki a munka szünetelése alatt (pl. rossz időjárás miatt) a szerződésben kikötött járandóságát munka szünetelése alatt ki nem szolgáltatja ; 6.) a munkások kötelesek rossz időjárás esetén, ha erre a szerződés rendelkezést tartalmaz, a mun| kaadó által kijelölt más gazdasági munkát is leljesiteni, a felfogadó kívánságára kötelesek munkaigazolványuka átadni, — napkeltélöl napnyugtáig — ha más megállapodás nincsen, dolgozni, (reggel és délután 1 — 1 félí órai, délben 1 órai szünidő) akadályozó körülmény esetén a munkaadó által kijelölendő mfis munkát is leljesileni Ha a napszámos igazolatlanul meg nem jelenik vagy a megkezdett munkát jogtalanul abbahagyja a munkaadó kérelmére karhatalommal is visszakísérendő.

Mezőrendőri tőrvény. 17. § Kendert és lent áztatni csak hatóság (község elöljáróság. Főszolgabírói hivatal) által e céfra kijelölt helyeken es megállapilolt módozatok mellett szabad. | Az áztatás tilos: ] a.) községek belterületén, vagy közvetlen közelében levő vizekben, ' b.) azon vizekben, melyek rendesen ivásra vagy állatok itatására használtatnak, c.) valamint azokban a vizekben is, amelyekben rendszeres halászat, vagy hallenyésztés folyik. í,i •( • , ,,§ Legeltetni csak kellő felügyelet mellett szabad. Bekerített helyeken az állatok felvloyáz* pélkul IS legelhetnek. °' Vasutak mentén legelő állalokra közbiztonsági szempontból fokozott felügyelelet kell gyakorolni. Közutak árkaiban, padkáin állatokat legeltetni az árkok és padkákat megrongáltatní, fellúratni tilos. H, ,„,4u * , ^; =>.ajat es alkalmazottjainak anyaállataihoz mindenki tetszés szerinti apaállatot használhat. íi^^álltt'ott i S l v ^ , : r a . a p ! ? , ! t e r t L ' " " ' " '* ^ ' " ' ^ '"'""'''• ''' "^"^ ' '^''''' mezőgazdasági bizottság által ben - f á i f Ps^h^rJr^f*"."'"'"'"^ S"1''H ' belsőségekben, majorokban, szőlőkben, gyümölcsösökben és kertek­ re ^ ^ u l f bokrait a rügyek fakadasa előtt a kártékony hernyóktól, hernvófészkektöi és lenketoiásoklól legkésőbb - \ - ; P , ^ , h ö végé g nregti^zti Az összegyüjtöt.'hernyo'fészk^ket é s L r n y ó ^ o ásókat e l t n ' é g e t Í ^ pusztitandók. '""'^'kozo kártékony hernyók és tömegesen megjelenő cserebogarak, megfelelő módon megjelenése'ulln ^ z o t a l a;;'a,mLtód:n''iHanif""'" ' " " ' ^ ' ' " ' " ^ ^ ^ ''''''' '^''^''^^ ^"^"- « Arankás lóhere es lucerna magokat, termelés céljából forgalomba hosní tilos, tartó: a ^J^Jl^^ff^t-^-^-^^J!^^^^

-"^"^^^

- az ütfen-

•Vette az í r | a ^ f y ^ 5 á ; ^ a r ! Í ? - ^ ^ , S ^ ; ^ . y r l S ^ S : r ^ ^ ^ ^ -u.asz.a. hetojásait elsz'd,|-érSet:!:őm'boín'i'''''^ ' " " " ^ ' ""''"''' " ' ' ' ' " *"°^ ^ ' ' - ^ " " ^ madarakat elfogni. Ezen tilalom a lakóházakon levő madárfészkekre nem terjed ki

vagy aki a " ' 2 " : a S ' . u , " e C . ' ' " ' " ' " " ' ^ ' ^ "^ ^""^^ ' " ' = ' Í ' ^ ° - - -lik, akinek birtokán az letelepedik. macskáKat'saí, birSmínt'lk^Tp-^^s^Iitlra.ja.^'"'''" "'''''''"'

"'^'^^'^' -««'^''«- ^ k6borebeket és

Kihágások;

másnak a földtől el nem választott (er^'éké. iogosula,lanuMesze3^^evX^vaJvMoota •""*'**' '°P' ' ' Ha azonban lekintetnélkül a dolog énekére a bünlelö törvénvkönvv rffi S n^l . , forog fenn, az eset büntettet képez. lorvenykonyv 336. §.-nak valamely alpontja Kivétel, ha a gazdasági terményeknek a fent felsorolt tielvekröl való lnn;,« h»i,„ , u L , -• bemászás utján történik, mely esetek kihágást képeznek. Ha a lopoií d X Iríék 60 P 7,T,et n '.''f r ' . , , !'J '^' megrongál , ? ^ ' " Ü fvagy " ' - .kias, . " *"»'""• i^'^'^^t - jogosura.lanul fzándt^
Állategészségügy.

S. A marhalevél közokirat, amely az(szallilasanak, - - Í ^ g y ^átruhazasjn.ih) ' ' , ; ' ' ' ; ^ . " . ^ , ^ ;.III.IIL.LSZSC^ ; ' ; í ; ' í í l ! S n i ,) i?-^ zolja, hogy 5.a kérdéses állat furgalombaliozatalának pontból nincsen akadálya. -

si

-

.iiiihalú ki Az (Irlapok benyoiiiolt bélycgkípÉivéiiycs marhalevél csak kincstári bólyeges űrlapon alhlHaW KI. » p,l ^••^""••''"éKek (varosok kmucssetc. (3,, j^e. KörbecsoportosiNagyközség mariialevélkezelüje a községi jegyző, ilielve a Kozsegi jeg,^ loll küzségek marhaleVélkezelűje a kOrjegyzö. ^ 1 , i^ sejtést bármely korú is legyen az 12. §. Loval, szamaial, öszvért, szarvasmai hat, juhoi, KLCSRI-I állal, tulajdonosa marhalevéllel "(ölelés ellátni: ^ , jj3 „erébe adja, elajándta ) ha az ilyen állatra vonatkozó tulajdonságát masia airunazza K'- 1 •

ú i::^s'^^?^;^^:r^i"-ir^:^y:^^«^n - ^oi^rdé^^szkozon (g^pkocn. kocsin, szekéren, szánon, vizijármüvön) elszállit, e.) vasúton vagv hajón szállil, e l T ' ^ ' é u l t o k ^ ^ f u t r S S r t l S l szabályok betartását a csendöröK, pénzUgyörOK. rendőri kőzeíek^és'"! hery*°ál.3.e ""/^ü^gyi hatóságok eMenömni kötelesek A bon ajlol^^^ gépl
sza-

engedve. uSszrntó;.''ti,o"s I'frtss''hussal"vi?ó U z a f á s ^ r ' " * " ' " " " ° ' " ' ^ ' " ' " ' ' " " ^'"""""^^ ""=« ""' hozni tilos.'™' iLÍ"^I,|llrat'*é's ' h ^ L r é " " ' w " emberi fogyasztásra felhasználni, értékesíteni, vagy forgalomba kivételével ártalmatlanná kell ^^nn^ ' 'P^" =^'°''" ""^^ ^"**°'' ^'"^^*^« felhasználható hullarészek éna.

^^^^no\^^SZV'ZT^LU^^^^^^^^

^ ' " " ' ^ ' ^ " '^" foganatosítani, ahol az

vagy n . . ^ S p ^ ^ l ! ^ r ^ , ! ^ : ^ , S : ^ ^ r ' ^ ^ csonyabb é ^ V S í ? í ^ ^ « ; i ^ ^ ^ b : ^ t ^ ^e^n t^SS^Í 10 —

^^^^

v a d L z r í : : ^ y . utazás

A házfirzö vagy pásztorebeknek — bármilyen fajtájú is az eb, csak az tekinthető

amplv^t v .

X " , U ^ o t t T b ^ « * ? e " k 1 í f e n f ' ^ ^ ' ' ^ ' • ' ^ - " " ' - '^ ^ = ' - " " " ^ ^ " ^ - ' l a r t o , t ' ^ e t r a f c n b a : r e J f b 120. § Minden ebet, melyre az adókötelezettség fennáll, birtokosa az illető adóévre érvénves véd­ j e g g y e l köteles ellálni. ""-"jíto vcu Városok és községek bellerUletén minden eb, az utcára (térre) továbbá fiirdó és nyaralőhelvek lerületére csak a maraslehetöségét kizáró szájkosárral vagy pörázon vezetve bocsájthaló "'^"'"'^^'^^'^ '^"^ Harapós ebet nappal biztos módon m e g Kell k ö t n i , éjjel pedig csak olyan zárt helyen (udvar­ ban, majorban, tanyán, kertben) szabad megkötés nélkül hagyni, ahonnan el nem lávozhalik Tehervonásra hasznait ebet a befogás tartamára szájkosárral el kell látni. Ebet uszilaní, kínozni, vagy zaklatni tilos. 121. §. A községek és városok kOlsö h a t á r á b a n felügyelet nélkül járó kóborló ebeket a közséei vagy városi mezőörök, erdöörök, továbbá a rendörök és pénzügyörök elpuszlilani (lelőni kötelesek) Minden állalbirlokos azonnal köteles bejelenteni, ha hasznos házi állataa.) a bejelentés kötelezettsége alá tartozó fertőző állatbetegségek valamelyikében mesbeteeedett vagy ha valamelyikére gyanússá vált, b.) bármely ok következtében elhullott, c.) vagy hasznos házi állatát bármely ok miatt leSlte, vagy leölelte, d.) fogyasztás céljából husvizsgáló közbejötte nélkCI levágta, vagy levágatta és a levágás után rajta bejelentés kötelezettsége alá tartozó fertőző állalbetegségre utaló elváltozásokat észlel. A jelen rendelet szempontjából hasznos házi á l l a t a l a t t lovat, szamarat, öszvért, szarvasmarhát, bivalyt, juhot, kecskél, sertést, baromfit (és pedig tyúkot, libát, kacsát és pulykái) végül a kutyát és macskát kell érleni. A bejelentés kötelezettsége alá tartozó fertőző állatbetegségek a következők: 1.) a keleti marhavész, 2.) a lépfene, 3.) a sercegő üszök, 4.) a bivalyvész, 5.) a veszettség, 6.) a takonykór, 7.) a ragadós száj és körömfájás, 8.) szarvasmarhák ragadós tüdőlobja, 9.) a juhhimlő, 10) a lenyészbénaság, 11.) az ivarszervi hólyagos kiütés, 12.) a rühesség, 13.) a sertés pestis (serlésvész), 14.) a sertésorbánc, 15.) a szarvasmarhák nyilt gümökorja, le.'í a baromfi kolera és a baromfi pestis. 321. §. Annak a városnak, községnek területére, ahol a veszetséget, vagy veszettség gyanúját ku­ tyán vagy macskán hatóságilag megállapitolták, az elsőfokú állalegészségügyrendöri hatóság, községekben a főszolgabiró, városokban a polgármester, ebzárlatot köteles e l r e n d e l n i . (T 54. §.) 583. §.) Állategészségügyi kihágások mindig hivatalból üldözendők.

Feljelentést elsőfokban: a.) kis- és nagyközségekben a járási főszolgabírónak, _ • • t- i i i b.) megyei városokban és törvényhatósági joggal felruházott városokban a polgármesteri hivatalnak kell megtenni. M á s o d f o k b a n : Kis- és nagyközségben az alispánnak. H a r m a d f o k b a n : A földmivelésügyí miniszternek.

A közúti közlekedés rendjének szabályozása, 3. §. Az utieslen annak menetirány szerinti baloldalán kell h a l a d n i . „.„nnvnlc E rendelkezés alól kivételnek csak annyibanvan helye, amennyiben a különleges hely. MSzonvoK eltérő hatósági rendelkezést lellek vagy tesznek szükségessé. „p^iupt llletülec 4 §. Közlekedési eszközt csak józan és egyéb feltételeknek is megfelelő egyen vezethet, illetole, hajthat: a.) aki a vezetői vizsgál sikerrel elvégezle, , „ „ . , , . „ „ „ , . cwa vcrctiipt b.) bérkocsit (taxi) csak 20 évet, mig autóbuszt csak 22 "^^^''^t*^'""; . ' f ' ' ^ " ' ' ' ' f A „ezelhet c.) állati erővel vont jármüvet és szabadon hajtolt állatot 16 evén alóli gyermek nem vezelliet. 6. §. Szembe jövő járműnek b a l r a kell k i t é r n i . i i i „ „ f A vilamint a tűzoltók és a Minden körülmények közölt szabad utat kell biztosilan. az államfő, valamint mentők szolgálatában levő jármüveinek, i,„rminuffihatósáeok, a közbiztonsági Lehetőség szerint k i kell t é r n i a k i r . hercegek, a kormányfóhatosagoK, sorokban szervek, a posta Tárómüveinek, megkülönbözletö jellel ellálolt autóbuszoknak, valamint menetelő katonai vagv egvéh alakulatoknak. ,;,.ii,, w^rí-u átkSsan piros-fehér nieAz ilt emlilelt autóbuszok megkülönibözteló jele 25 cm. ' ' ' " ' f / j ^ l ^ , . ' ^ ; 7 ' , ' ^ 'lóbbold.ilon a kocsizökre osztott larcsa, amelyet a kocsi felső kerelén felfelé lulterjedően a menetiran> szainti joou szekrényen kell alkalmazni. ^ n , ^ „.lAh,,^, n íniélsé'^ beálltával a közúti forgalomAz ily meokülömbüztelö jelzéssel ellitoll " • ^ " ' ' ^ b ; " / " " o au óbu=,z a öléls . i,^^^^.^^^^ ^^^^ ^^^ ^.|^.,^^, ban kivételes elbánásban csak abban az esetben tarlhnt igény , ha a «rc»»Ja =• valamint eíyéb em alkalma.^ 7. §. Járómüvet általában csak j o b b r a szabad előzni A hidaKon, utakon a rendörlialóság szükség esetén a balra előzést rendellieli el. meezavarása lu'lkül Az előzés meslörlénle ulán az előző jármüvei - - más jarómüvek és — haladéklalanul ismét az iillest baloldalára k e ' ' visszatérni. :,jnvielzésre (készülék vagy karjelzcsl 8. §. Utkeresztezésnél és ullorkolatoknál a vezetőknek az iranjjeizLs, fokozott gondol kell fordilaniok. . . . ^ „ . „ . j,első kisivhen kell bekaiiyaroilni. irányváltoztatás esetén jobbra a kOlsö nagy ívben, balra a

, ,.. • ,,1M. kerüli i^ii^nüiiek .1 í.cííyszl^Bcl clöre haUjva Ir.lmválloílalós esetén ,1 kOzIckeJési iicgys'^^tí"^ ""="111 )i romul cl koMlM^vnia, ,, . ,, .. ^ , , . . forMlorn lclioiiy»li'ása s a személy ds a II íj Hangjelzést kell lusznalni akkor, amikor azl a ''^'h V ,..voiü'izloiiscli; moi;óvása mcííkOvctcli. . , 1 r,..,..H (í óráii; kilrljcIzL'sl oííy.átalan lilos használni. '•'"• H.uí|el.okészilicke, lakolt területen éijei '^.^'í:'^''^'XMek,e nen, vonalko/ak. i;zen remietkezés a szolgalatban levő mcnto e. < " " ' " *:'•'] ,, ,„vasok, hajcsárok hangos szóval, Az állati erővel vont jarn.itvek « Wzikocsikvczcto ovibt,^ ^^^^^^^^ „.UKlnkat. e.vch jarónulvek vezetői ped.g kulün készülíkkel 1<,"."^I'^^^,\' í> " " ' ^ Jist a haladás irányának megviltozta''' 10. §. Minden közlekedési cszküz vezetője ,'"^''''".'J„ " * " . „,,„ időben jelezni. tésát é. a megállást karjavai vagy készülékkel megíelelö nu.don cs kellő Járónülvcknél a karjelzések a kővetkezők. kinyiiilása, i) lassila.s és mo-allas esetén a jobbkarnak felfelé való kniyuju , b.) a haladás irányának megváltoztatása esetén kinyújtása, ^ ^ \ ] ^ ^ : , T . : ^ S : ' ' ^ ^ ; ; : ; í t ^ r u g " h o g / J ^ als^kar és . nyi,ot. tenyér a. ,„ í r V T o S - f o r g a h u a s a b b közlekedési gócpontokon ahol a küzlekedés irányítása nem fényjelzé­ sekkel tőrtén.k.'a rendőrhatósági közeg a következő karjelzéseket h a « " á l j a . ^'L:^fX^

i^^^^iSelÜf ^ S é í t S n l k ' S j ^ & g b a n

va,6 vizszintes kinyuj.sá-

va,, egyéb i^el^^ken^ped-g^jo|^- vagy^ ^ ^ S r ^ > í m : S Í S : ' l ^ ó ^ v ; z S e s kinyuj.ásával, másik .arjána. pedig - " " ; ^ - - ^ « ] ' - ^ ^ ^ r ' : ^ - , : ; f ; 7 ; ' S o n hajtott állatokkal csak az úttest szélén illetőleg csak olvan helyen sz^ab^arvárakozni! ahol fjárómü más jLőmüvek és a gyalogosok küzlekedesét nem zavarja. v.igy nem akadályozza és hazak, üzletek, utak és hidak bejaratat el nem foglalja. A járómüvel meg kell állni: a.) közbiztonsági közeg (rendőr, csendőr) felszólitására, ^^SV jelzésére avagy törvényes rendelke­ zésekben megjelölt egvéb halósági közegek (pl. szolgálatban levő Javadalmi ör, StD.> í m e s e r e , b.) ha az uttestén gyermekek csoportosan, avagy szemmelláll.atólag súlyos test. fogyatkozásban szenvedő egyének haladnak ál amig azok az uttestei elhagyják; ugyanezen elbiralas ala esnek azok a siket­ némák is, akiknek testi fogyatkozását a szokásos jelvénnyel ellátott karszalag (sárga alapon három fekete c.) olyan közüli v.isnti megállóhelyek fel- és leszállási oldalán, ahol a fel- és leszállás az uttestén löriénik, a fel- és leszállás ideje alatt, illetőleg niig a leszálló közönség a járdára ér; d.) körmenettel, felvonulással, zárt sorokban menetelő katonai vagy egyéb alakulattal, temetéssel találkozás esetén ; e. általában mindenkor, amikor azt a személy- és vagyonbiztonság megóvása vagy a közlekedés rendje megköveteli. 14. §.) A vezető járómBvét vagy az általa hajtott, vezetett állatot csak az úttest szélén és csak abban az esetben hagyhatja el, ha aimak megfelelő örizetéről gondoskodik és a járómU forgalmi akadályt nem okoz. 15. § A közforgalom céljára szolgáló utón közlekedő minden járómüvet (a kézikocsit is beleértve) szQrkülettöl napkeltéig, továbbá sűrű ködben, hosszabb alagútban ki kell világítani. Erösfényú (reflektoros) lámpát csak abban az esetben szabad használni, ha az a fényt az úttestre lefelé vetilö vagy fénytompitö készülékkel, esetleg tompított fényű, külön világító testtel van ellátva. Nem lakott területen más járómüvei, gyalogossal, vezetett vagy szabadon hajtolt állattal találkozás esetén a reflektor fényét lefelé kell vetíteni vagy tompítani kell, illetőleg a belső reflektoros lámpát el kell ollani. Kellően nem világitolt lakott helyeken csakis lefelé vetített vagy tompított fényű reflektoros lámpával szabad haladni, mig kellően világított lakott helyeken reflektor egyáltalán nem használható. 66. §. A próbarendszámtábla négyzet alakú, fehér alapszínű. A píros belükből álló „Próba­ kocsi", illetőleg motorkerékpár próbarendszámlábiáján „Próba" felírás alatt a százas arab számjegyű rend­ szám fekete szlnii. A gépjármüveken elől, téglalapalaku, a rendszámtábla, e tábla baloldalán nyomtatott két latin nagybetű, jobboldalán pedig három arab számjegy van. . t .. 1 •. , * hátsó rendszámtábla közel négyzet alakú, felső részén három arab számjegy, alatluk pedig nyom­ tatott ket lalin nagybetű van. ^ f & j ;.„ =•„ I. ^Sy^"^^"" 3 gépkocsin, oldalkocsis motorkerékpáron elhelyezett rendszámtáblák betűinek és szám­ jegyeinek azonosaknak kell lenni. íautó i.vi^ tja^f^r^f^tl'^fu^^^^^^^"' *°''*''''* ^ telephelyek, vagy a közterületről fuvarozó személygépkocsik (autó, taxi) rendszámtáblái feheralapszinuek, a számjegyek és belük fekete színűek a számok és'bel^k'^feh'ér'szin'íi^ek''''""^'''*" gépjáróművek (Teherautók) rendszámtáblái fekete alapszinUek.

^ezett rendt^Si,'a':^^;,:^M^^^-;^j^^rttí:i^ ^te^r^S^4 ^' S^f^s^ eltávozasra^aTend&sát''\^mén^'í^h!.''T'T'V:ríl'^'=;''''.^^PÍ^^^ ^"^^^^ ^ -'"gátat helyéről való ,Vizsgiíat"-ról f S s a l ' l ' e s z S a ' ' ' ° " ' ' * ' ' ' " " " "^^'V^etalaku láblát állit ki. Alábla píros belükkel ból a rendö''rhltó'Ífg';nrn\';r1fbtáht"hIsónfó°tTl^lt' v í z t í ^ ^ ^ l ^ i ^ ' "í*"^' ""^^ ''^" vi-gál.assa. E célhatóságnak 24 órán belürvissza kell szállítani " ^ ' ^ ^ g * " " " '^"^«t'^' ^d ki. mely táblákat a rendőrkerékpáron^^ffmtok h ! S l a T U n T k ° f ^ é n ' ^ ^ T T r ^^^^°'''' ""^Ivény-falára kell felerősíteni.Motorzelönek mindig níagávarken vinnie ^^ felerősítése nem kötelező, az igazoló lapot azonban a ve-

-itség ^^^^l^'^^^\t^t^X^"''

°^^"" '^'" ^^«*''«' ^^' X^"^ ^^'"'^

gépjárómüveket^elölltt''a'fén'^''Srd?;'f:í',^^^^^

' ' ^ / " ^ ' ''^^""^ ^'"iráiás alá eső egyéb

— 12 —

Oldalkocsi nélkOli motorkerékpárt elöl eleffendó egy fehér fénvü lámnáuai ™=„ •<• •, • 84 §. A vezető gépjárómüvél lassítani, a szükséghez k é D « t n . P a á ^ l i t , ? f megvilágítani, tén pedig a m l t o r m ü k ö d l s S megszüntetni küteles. ha vont ot.7r"mU?elfaíyl"b^ ^''=máUiás állatok, találkozás eselén nyugtalankodnak. Jirumuvei vagy szabadon hajtott, nyerges, A kocsis karjának függőleges feltartásával köteles fievelmeztetni a apnHrAmíi „=,.»;;•, ,ok félénkségére és az ijedező állatokat országúton, a g é p j á r ó n i ü ^ h ' a l a S í á ^ L l k ' d a l k ffl^^^^^^ Ha az e szakaszban szabályozott találkozás olyan útvonalon történik amtíZtk n HI?!. • • vagy meredekebb lejtő határolja a gépjárómüvél ily esetben a mélység, ine^^'g T ,"0 „ I d ^ keh íi'e? állni, meg akkor is ha az úttest jobboldalán van. ' uiuaian Ken meg. X 'PJ- §;, ""f'^^l^u" }^"^^P^'^ 'S " a k akkor vehet részt a közüli forgalomban ha az a lulaidonn<: családi és utónevét, továbbá lakóhelyét feltüntető táblával elvan látva. A fehér alánon in rn, ^^,„'"'^1"°"°! cm. széles táblán a belüknek, illetőleg számoknak fekete szinüeknek kell lenniök "" felerősileni '^ "''''^' " ' " ' ^ ' ' ' ° " ° ' " ^ ' ' ^ '<"í"^Pá'- első kereke tengelyének menetirány szerinti jobboldalán kell E rendelkezésnek külföldi csak abban az esetben köteles eleget tenni, ha kerékpárjával 30 nanon lul kivan résztvenni a belföldi forgalomban. •»cicRp4rjavai ju napon 102. §. A városoknak a rendőrhalóság által megállapilott forgalmasabb belső területén 16 éven .aluli gyermek nem kerékpározhat. A kerékpárosnak a személyazonosság igazolására alkalmas, fényképpel is ellátott okmánnval kell «llátva lennie. ' Városokban és nagyobb községekben a kerékpározást csak azok külső területén lehet gyakorolni (tanulni) Városokban és községekben kerékpárral csak lépésben haladó járómO előzhető. Tilos kerékpárnak más közlekedési eszközzel versenyt futni, villamosokhoz kapaszkodni, embejeket, állatokat és járómüveket körülkeringeni és olyasmit elkövetni, ami a személy- és vagyonbiztonságot ve­ szélyezteli, vagy állatok megriasztására alkalmas. " ° Ha a forgalom biztonsága s a személy- és vagyonbiztonság megkívánja, továbbá zárt sorokban menetelő katonai vagy egyéb alakulatokkal, körmenettel, temetéssel, rendőrhatósági, csendörséaj, tűzoltó- és mentőkocsikkal találkozás esetén azok elvonulásáig a kerékpáros köteles a kerékpárról leszállani és azt kézen vezetni. Ugyanez a kötelessége akkor is, ha makrancoskodó lófogaltal vagy olyan állatokkal találkozik, amelyek félnek a kerékpártól. Forgalmas utcákon és utakon, vagy előzéskor több kerékpárnak egymás melleit haladnia tilos. Lakott területen kerékpáros mutatvány (pl. kerékpár kormányának elengedése stb.) tilos. Tilos ebeket a kerékpárhoz pórázhoz kötve futtatni. Tilos kerékpárral kocsit vontatni. Kerékpáros városok és nagyobb forgalmú községek belső területén — utast egyáltalán nem -vihet magával. Kerékpáron csak olyan csomagot szabad vinni, mely a forgalom rendjét nem zavarja, a közle­ kedés biztonságát nem veszélyezteli és amely a kerékpárost nem akadályozza abban, hogy mindkét kezét sza­ badon használhassa. Ha a hatósági közeg a járómüvek részére tilos jelzést ad, a kerékpáros köteles kerékpárjáról leszállni és a szabad ut jelzéséig kerékpárja mellett állni. A kerékpárt gyalogjárón tolni tilos. 103. §. A közüli forgalomban csak olyan közlekedési eszköz használható, melynek kerekei az uttestet nem rongálják. Városok belső területén kerékkötő láncot használni tilos, hóláncot pedig csak sik jégen sza­ bad alkalmazni. 104. § Minden kocsitulajdonos köteles kocsiját megfelelő jelzőtáblával ellátni, melyen a tulaj­ donos nevét (cégét), lakóhelyét (telephelyét) és a vármegye nevét jól olvashatóan kell feltüntetni. Kizárólag iparszerü árufuvarozásra szolgáló járómUveken ezenfelül fel kell tüntetni a járómü önsúly át és raksúlyát (legnagyobb hordképességet) is. .,i-*i Jelzőtáblái teher- és kézikocsin a kocsi jobboldalán kivül, mig a kizárólag személyszállításra használt kocsin a kocsi belsejében (tükördeszka) akként kell elhelyezni, hogy az jól latliato legyen. 105. §. Kétkerekű te4ierkocsi elé legfeljebb 5 lovat, vagy mas vonóallalot, kétkerekű sze­ mélykocsi elé legfeljebb 3 lovat, négykerekű teherkocsi elé legfeljebb 8 lovat vagy 6 "'*'•"'• "'^»>',[fj személykocsi elé pedig legfeljebb 6 loval lehet fogni, ugy azonban, hogy egy sorban csak 3 állat lehet. Ha a vonóállalok száma ötnél több, akkor az állatokat legalább két vezetőnek kell vezetnie. A vonóállaloknak megállapitolt száma nem vonatkozik meredek lejtők, továbbá mezőgazdasági gé­ pek vontatására és nagyobb havazás esetére. , • .-, u A^ in„at Rugós, ragályos betegségben szenvedő, elcsigázott állatot járómübe fogni tilos. Harapós lovat szajkosárral^keM^ellalnL ^^ oly rosszindulatú állatot kell érteni, mely a közelébe jutó járókelők testi épségét 'J^"j';."J a ' r r t o c s i h o z

hátul kettőnél több állatot, vagy vonóállatok mellé két állatnál többet

" ' *''°1^agyobb forgalmú város belső területére .1 vonóállatokkal együtt növendékállatot (csikói, stb.) szabadon bevinni tilos ^^^^^ ^^^^^ ^^^,^^ ^ .„.vényhatósági joggal felruházott városoka. ^^1 ^;;;^ni. 107 §. A kocsi elé fogott vagy szabadon hajtott, avagy nyerges, "^^"''^^ * ' f ° í ' ; ' ^,'^"*" "'"^ gelni, bántalmazni, kínozni tilol. A kocsi terhelésénél az állatok erejére is f'gyfj^'""'^ l^f '^^"; ^ , , ^ „ 3 , . 108. §. kettőnél több kocsit egymásba akssztani t»os. Nem esnek e t,|a om ala a mezo az dasági eszközök ha megfelelő kapcsolószerkezetuk van, továbbá a kubikosok, akik legfeljebb három kocsit l^apcsolhatnak egyniáshoz^ közutakon állati erővé, vont járóművet és "^'''^'^o" ' - ^ ' " i ^ ^ ^ l ' ^ o ^ s T t ^ s t hat, nem vezethet az, aki 16-ik életévét még nem töltötte be. A kocsisnak, vezetőnek a kocsit állatot hajtás közben elhagynia tilos. , ,,, , ,Í.,I,„Í,= „iH,ski helvekcn kizárólag gazdálkodás Megállapilott életkorral kapcsolatos korlátozó rendelkezés v'dék' ^^'V^'*'^" " " " ' « * hörében lörélnö kisebb fuvarozás vagy állathajtás esetere " ^ | " , ' : ° " " ^ ° , ' | - foglalkozó vállalat ily j.iiómüvet Állati erővel vont közhasználatú járóművet, fuvarozással iparszerűleg togiaiKozu csak az hajtliatia, a^^i ^W^tóság^Jogo^^^^^^^^^^^ „^^^^^^ ^„^^ „ „ „ , , ,„,,,kka, találkozás esésén az ostor. Pa''ogía|m liios.^^, ^^^, jirómUveket és kézikocsikat közutakon elö, a járömü (kézikocsi)

w

I hátul fényvisszaverő üveggel (prij

Büntető rendelkezések: , , . , vi,-iaiá közlekedésrendészeti kihágást követ el és 118. .^. Aki a felsorol! rendelkezések valamelyiké állaga Kü^^^ az elsőfokú rendőrhatóságnak kell feljelenten,. Aki pedig a fent említett B Pzen kiháoást iiiból elküveli, sulyosabl^an büntetendő^ ezen kiha.as^ ^)^^^^ kihágások hivatalból üldüzendök.

KOllfildiek ellenőrzése. 1 §. Külföldinek kell tekinteni mindenkit, aki nem "^^f f állanipolgár. Kü^öldi az országhatárt csak megfelelő utazás, ° ^ ' ™ ' u levél iál'amozásának (vizűm) kényAzok a külföldiek azonban, akiknek államaival szemben ^^ "'^^^^'j .t,3n,o,4ssai (vízummal el van | szere fennáll, csak akkor léphetnek be, ha útlevelük a beutazásra jogo.tójattam J . ^ ^ ^^^^^ látva (Ausztria, Németország és Olaszországgal szemben v,szonossag, alapon nincs. i Magyar állampolgár az, aki a.) leszármazás,

b.) törvé,iyesifés, c ) házasság,

,

. ,

,

d.) honosítás által az állampolgárságát megszerezte. 3. §. Utazási okmányok: a.) útlevél,

b.) utlevélpófló igazolvány, c.) határszéli utiigazolvány, e') külöliTe'ges' közlekedési okmányok, (pl. vasúti és hajó határállomásokon az alkalmazottak részére ''^*^'^g^P^|y^jj^,'^^j),„rga,on,ban az országhatárt csak útlevéllel, vagy utlevélpótló igazolvánnyal léphető át. Kizárólag csak a távolsági forgalom céljára kijelölt határátkelő helyeken. A külfüldi a halárátlépéskor köteles utiokmányait az ellenőrző hatósági közegeknek felmutatni, 5. § A határszéli utiigazolvány és alkalmi utilap a kettős birtokosokat es munkásokat feliogosilja az ország területén való tartózkodásra. Az ország határát csak az uti okmányban megjelölt helyett léphetik át. A határszéli utiigazolvány és az alkalmi utilap csak a határtól számított 10 km. széles terület (határkerülel) lakóit illeli meg. A külföldi határszéli utiigazolványa csak akkor érvényes, ha azt a magyar halárkerület illetékes elsőfokú rendőrhatósága (járási főszolgabíró, a m. kir. állami rendőrkapitányság) vezetője elő­ zetesen láttamozta. 7. §. A szállásadó vagy megbízottja, köteles a nála bármily rövid időre megszálló külföldinek, ugy érkezéséi, mint eltávozását 24 óra alatt bejelenteni. IHat napot meg nem haladó tartózkodás esetében az érkezéssel egyidejűleg a távozás is bejelenthető. A külföldivel érkezett önálló keresettel biró családtagokat, külön kell bejelenteni. Ha a külföldinek nincs szállásadója (pl. saját házában száll meg) a bejelentést maga köteles megtenni. Ha a külföldi abból (városból) ahol állandó lakásra engedélye van ideiglenesen eltávozik annélkül, hogy az ország területét^ elhagyná, sem a távozást sem a visszatérési nem kell bejelentenie. A határszéli (birlokos, munkás) utiigazolvánnyal közlekedő külföldi az igazolványban megjelölt •területre történi érkezését, vagy onnan való távozását bejelenteni nem köteles. A bejelentést, kis és nagyközségben a községi jegyzőnél, a ni. kir. állami rendőrség műkö­ dési területen az illetékes rendőrkapitányságnál a rendelkezésre bocsátolt bejelentőlapon kell megtenni. .,•.• .c A bejelentőlapnak a megérkezés bejelentését igazoló szelvényét a külföldi a hatósági közeg fel­ szólítására felmutatni köteles. o t> u • , . . . ?•.,!•,^. fzálló vendégfogadó és más nyilvános megszálló helyek tulajdonosa (vezetője) köteles a bejelentett külföldiekről „Nyilvántartási könyvet" vezetni. v w « r c , i „ v,-^'^' ^«'^^"'^^l^''^i°"°^""'*""°'''' * '^^'^'•^•lépéstöl számítolt 3 hónapig tartózkodhatik^ az ország bármely községében es varosában (ideiglenes tartózkodás) Az utazási láftamozás azonban csak 2 napi iltartózkodásra jooosit tudomásul vehP^t!°'it" ! í",'f«,H'"^^^ i*"^"^' ^ ° f ^^^b, de 6 hónapot meg nem haladó ittartózkodását kvételesen o r S lerüíetén iartózkodni '''"'''"''''• '^'°g^'^=' ""ülés, gyógyulás; ismeretszerzés céljából kivan az országból eŰávŐznf'""^'""' ' ' ' ' " ' " " ' « ^ ' ^ hatóság nem vette tudomásul, köteles a külföldi 15 nap alatt az H a t á s i e „ ^ | j ; ^ r ^ ^ ' - - t ! S ^ ö z r í d ő ? e \ ^ ^

- ^ n y e s lak-

.Oteles e z e ^ l z ^ k á t ^ ^ r i é k e ^ l ^ ^ l g ^ f ^ : : - - ^ ^ Z Í ^ ^ s z á n d d ^ ^ ^ őrületén lakni, a tartózkodásra f o g ó s " " ' ' ' ''^'^'^"'^^^^öl a külföldi fényképével ellátott elismervényt kap. mely elismervény hátik, de az'orfzáí bárméw kL'sTgéle'^n^^sH'^'rokát'n'''",'T'^'^ '^''^^''^' ^"^^'^^'y' kapott, állandóan lak­ községbe kiváo átfohL" l ö t e l e s l j ' akó e S ' H e t é k e s fo"^^^^^ jogosult.'Ha a külföldi más , Az itl lakó külföldi köteles bejefenteni ha valamelv S r i ^ i " ,."' í^í'l^^' engedélyt kérni, vagy kereseli tevékenységet kivan folvlatni vapv hl T.ÍT^ , } ^ * ^ ^ - '^ ^'^'^v^' időközben betöltötte. Ságot kötött, vagy vala,nelyik családtag ki^'lföldfe távozott^F,'pnh'"','^L''.''''^^=^'*' ^'^^"' vagy ujabb házaspon belül kell megtenni ^ Kuitoiűre távozott. Ezen bejelentést az illetékes főszolgibirónak 8 na-

13. S.1.) ha h.) ha c.) ha

A külföldi az országterUletéröl kiutasítható: szcinélyazonossí'iKál, állampolgárságát kellüen igazolni nem tudja maga és családja tarlós fenntartására szolgáló eszközöket kimutatni nem tudia az dliamterüldén vaió tartózkodása az állam érdekeire, közbiztonságra, v a g y ' a

közrendre

aggályos. 14. §. A l'atósáK azt a külföldit, aki az állam érdekeire, a közbiztonságra, vagy a közcsendre evanus, de a kiutasítása mellőzhető, személyes jelentkezésre kötelezheti. Kuzcsenare gya A jelentkezésre kötelezett külföldi, a kijelölt tartózkodási helyét (község város) hatosáéi eneedélv nélkül el nem hagyhatja. v & ^ gi cngcueiy 15. §. A külföldinek az ország területén munkát vagy alkalmazást vállalni engedély alapián szabad Az a munkaadó, aki kettőnél több külföldi munkást foglalkoztat, köteles ezekről a hatisá
KIEGÉSZÍTÉSEK. a.) Ha az erdei lopás bekerített helyről bemászás utján követtetik el és az okozott kár ériéke a 100 P-öt nem haladja meg, az erdőtörvény értelmében csak kihágást képez a cselekmény. b.) Nem kell marhalevelet v á l t a n i : 1.) ha az állatot idegen község területére csupán legeltetés, itatás, usztatás, teleltefés, fuvarozás céljából 30 kiii-er távolságon belül 3 napnál kevesebb időre, állatorvosi vizsgára, lóosztályozásra, végül lóbehivásra lábon, kocsin, vagy gépkocsin hajtják, illetve szállitják. Azonban az állatokra származási bizonyítványt kell beszerezni, amely kellétül szamilott hat hónapig érvényes, a rendeltetési helyre és onnan vissza egyszeri hajtás vagy szállítás esetében csak, ez alkalommal érvényes. 2.) juh, bárány, kecske, gödölye, sertés és malacok, magánfogyasztásra való levágás esetén, úgyszintén magánfogyasztás céljából azonnali levágásra tőrtént vásárlásakor. 3.) Az államfő udvartartásában levő lovakra, valamint a hadsereg, csendőrség, rendőrség a m. kir. lótenyésztő intézetek lovai, szamarai és öszvérei részére, lábon hajtva vasúton vagy hajón való szállításánál marhalevelet kiállítani nem kell. Ezen esetben a marhalevelet a parancsnokságok által kiállított lókisérölevél, menetlevél vagy más okirat pótolja. c.) Közlekedési eszközök forgalmához szükséges okmányok: 1 ) Forgalmi engedély, (állandó, ideiglenes) 2.) Rendszámtábla, (állandó, próba) 3.Í Igazolólap, 4.) Vezetői igazolvány, 5.) Koreiigcdély, (magánkocsi vezetésénél) 6.) Helyi ismereti igazolvány, 7.) 3 darab betétlap a (vezetői igazolványba) 8.) Egy fényképes személyazonossági igazolvány, (kerékpáros részére) *).) Adóbélyeg.

Földrajz. 1. A föld alakja és mozgása. A föld egy gömb alakú égitest, melyet körös-körül vasla? levegőréteg bont Ez a levegő réteg a tudósok megállapitasa szerint annál ritkább, minél távolabb van a föld felületétől. A földet --= részben viz és •/. részben szárazföld borítja. A nagy viztömeeek - óceánnk - ^ szárazföldet több részre tagolják s igy keletkeztek földrészek (kontinensek). Ilyen földrész ül van Euróna Azsla, Afrika, Amerika és Ausztrália. A legnagyob Ázsia, a legkisebb Ausztrália ' "™P"' A szárazföld felülele nem mindenüti egyforma. Néhol beláthatatlan síkságok, másutt kisebb emel­ kedések vannak rajta. Ha a sikság mélyen fekszik alföldnek, ha pedig magasan van fensiknek nevezzük A kisebb emelkedést dombnak, a nagyobbat hegynek hivjuk. Olyankisebb szárazföldet, melyei minden oldal' röl VÍZ vesz körül szigetnek, melyei csak három oldalról haláról a víz, félszigetnek nevezzük A föld kétféle mozgást végez: a nap körül és a saját tengelye körBI. A napkörüli mozgást elipszís alakú palyan teszi meg egyszer egy évben, 365 nap aiatl. A föld ezen mozgása alalt hol közelebb hol meg távolabb esik a naplói s így keletkeznek az évszakok — tavasz, nyár, ösz, tél. Sajál tengelye körül egy 24 óra alatl fordul meg a föld. Ebből keletkezik' a nappal és az éiiel aszerint, hogy a földnek melyik felülelét világítja meg a nap. A földgömb a földnek kisebbilel mása. Felületére rá vannak rajzolva a szárazföldek és tengerek továbbá a párhuzamos körök, délkörök és az egyenlítő stb. ' 2. Nagy-Magyarország határai majdnem végig természetesek voltak, mig Csonka-Magyarország­ nak mesterséges, azaz politikai halárai vannak. Nagy-Magyarország határai: Dévénytől-Orsováíg félköralakban a Kárpátok hegyrendszere, dél­ ről a Duna és a Száva, nyugatról pedig Ausztria. Csonka-Magyarország határai: Nyugaton Jugoszlávia és Ausztria, északon Csehszlovákia, keleten Románia (Erdély) és délen Jugoszlávia. Természetes határa csak a Duna és az Ipoly mentén van. 3. Nagy-Magyaroszág részei a kövelkezök vollak. Északnyugati, Északkeleti és Délkeléi felvidék. Nagy és Kismagyar Alföld. Dunántúli donibosvidék, Horváth Szlavonország és Fiume a lengerparltal. Csonka-Magyaroszág részei: Nagy és Kismagyar Alföld, a Dunántúl nagyrésze, az Északnyugati és az Északkeleti Felvidék kis része. Nagy-Magyarország területe Horváth Szlavonországgal együtt 325.000 négyzet kilométer volL Hazánk 63 és Horváth Szlavonország 8 vármegyére oszlott. Összesen állt 71 vármegyéből, 21 millió lakossal. 4. Trianonnal (1920. június 4.) elvesztettünk hazánk lerüleléből 232.000 négyzetkilométert, ma­ radt 93.000 négyzetkilóméter. Elvesztettünk Horváth Szlavonországgal együtt 8 + 31 = 3 9 vármegyét teljesen és 22 várme­ gyét részben. Megmaradt 10 egész és 22 csonka vármegye. A területtel és lakosokkal együtt természetesen elvesztettük az össes arany-, ezüst- és sóbányá­ inkat, a gyárak és vasúthálózatnak periig több mint 50 °/"-át és majdnem az összes erdőket, 7 millió kat. hold erdőből csak 1 millió kai. hold erdő maradt meg. Végül elvesztettünk 21 millió lakosból 13 milliót, maradt 8 millió. Az átcsatoll területeken elo szinmagyarok száma 3 2 millió. Tehát megmaradt 93.000 négyzetkilométer lerület 8 millió lakossal. (Az elszakított (erUletek megoszlása: 63.000 négyzetkilóméler Csehszlovákia, lOI.OOO négyzetkilo­ méter Románia, 63 000 négyzetkilóméler Jugoszlávia, és 5.000 négyzetkilóméler Auszlria,) 5. Az Alföld megyéi és városai. A Nagy Alföldhöz 13 vármegye lartozik, melyek közül épség­ ben maradt 4, megcsonkíttatott 8 és elszakadt 1 vármegye. Egész vármegyék: , .. . 1) Pest—Pilis—Solt—Kiskun vm. Székhelye Budapest. Egyben az ország fővarosa. Nevezetesebb városok: Vác (fegyház), Gödöllő királyi kastéllyal, a Kormányzó Ur nyaraló helye. Cegléd híres Kossuth város. Nagykőrös kerlészetéröl, de különösen uborkájáról nevezetes. Kecskemét, melynek barackja külföldön is ismeretes Kiskőrös, Petőfi Sándor szülőhelye. Kiskunfélegyháza, a kiskunság főhelye. Modern uj állomással. Kalocsa, érseki székhely. 2 ) Jásznagykun—Szolnok vm. Székhelye Szolnok. Városai: Jászberény, itt őrzik Lehel kürtjét. Mezőtúr, Kisújszállás, Karcag, füldmives városok. Kenderes, nagyközség. Kormányzó Ur szülőhelye. UaiHiis7nhos2ló melee fürdője 3. Hajdú vm. Székhelye Debrecen. Az Alföld legnagyobb varosa. Hajdúszoboszló, meieg i van, mely igen látogatóit. í Békés vm. Székhelye Gyula. Városai: Békéscsaba, Szarvas. Csonka vármegyék: . 5. Bács—Bodrog vm. Székhelye Zombor-Baja. Városai: Zenta, Újvidék, Titel. ílt folyik a Tisza a UunaBa. Nagyklkinda és Pancsova. 6. Torontél vm. Székhelye Nagybecskerek-Makó Nagyobb helyek ^S^ ^^^^. ^^^f^^^;, 7. Arad vm. Székhelye Arad-Makó. Arndon végezték ki a ÍJ honve.i Világos 1848-49-ki fcgyverletítel, Mp/rthci?ves mén állami teleppel, minla8. Csanád vm. Székhelye Makó. Hagymájáról híres. Mezőhegyes, gazdasággal. 9. Csongrád vm. Székhelye Szentes. Városai: ^^ ^ DP,„I„,PÉI szép város. Ide menekült a Kolüzsván Szeged, az ország második legnagyobb városa. Rendezett szcp egyelem, még tarhonya és paprikájáról híres. Hódmezővásárhely, Csongrád, hnnfoL.liló magyarok az cisö orsziigRyüiesi. Csongrád vármegyében van Pusztaszer. Itt Inrlolták a linntOf,l,iio m u -

17 -

,ü. Bihar vm. a. orsz^ng icgnagyobb v„,.-je. S^ckhdye Nugyvárad-Be,eMy6uifalu. Nagyváradon pihennek ^''NV^ys/llcH.ír Arany Jáijoss^ ^ ^^^^^^^ legnépesebb vámsa Szalmárnémeli 11 Szatiiiar vm. szeKULjji. ^hj ' , Szamos ';'^"í,';-^b„,„ vm. Szókhelye Nyíregyháza. A megyének csak egynéhány kOzsége került cseh uraIjni alá.

Elszakított vármegye: Temes vm. Székhelye Temesvár. 6) Az Alföldön hegyek nlncsenne^

^ ^^^^ 1^^,^^^,. ,„^„^,,,„,^0^3 „^g 3 Temes.

r'^TllL^,a^;r.7ne;,e"kMy'./: Szamos^KOrOs Maros és a Béga. Jobbparii mellékfolyói: Bodrog Sa,ó es a Zagyva. h ^ ^ 2 . % f : i l ^ s z ^ " " o n l ; : ' ^ á : : ; : e g y é b 5 l , .sszesen ,2 vár.egye. Egész );*'','"je>'^^ =„„.„,„, leciacryobb vármegyéje. Székhelye Kaposvár. Város"TziJeT;ár S k roha'sa')" Fonyrtü, 'sa/atonboglár és Bala.onmidvár fürdőhelyek. 2 Veszprém vm. Székhely Veszprém, püspüki székhey. Varosa,: Pápa. a vmegye legnépesebb - -

- • rn^'-L"^í^''iS^:^é^'t^^"^^^

.emelkeza v.rosa. Al-

" " ' • ' ' ' " l / ^ ^ L i ' r i z é k h e ^ ^ ' U s i ^ ^ v S o r á r ó , hires. Nagyobb helyek: Paks, Bonyhéd és Dunaföldvár. DunafOldvárnál van küzuti hid a Dunán át. Csonka vármcc'yék: r. , , c, j ux • */. jai 5 ) Zala vm Székhelye : Zalaegerszeg, Keszthely gazdasági akadémiával. Balatonfüred, Hévíz fürdők. 6.) Baranya vm. Székhelye: Pécs, a Dunántúl legnagyobb és legszebb városa. Villány boráról nevezetes. Mohács, a lörOk csata színhelye. (1526.) ,, „ , 7; Vas vm. Székhelye: Szombathely püspöki székhely. Kőszeg, melynek varat a törökök ellen Jurisics Miklós védte. 8 ) Sopron vm. Székhelye : Sopron. 9.) Mosón vm. Székhelye: Magyaróvár — Győr. 10.) Győr vm. Székhelye: Győr, gyáripara Budapest után a legnagyobb. Pannonhalma, itt van a bencések ezeréves apátsága, melyet még Szent István király alapított. II.) Komárom vm. Székhelye: Komárom—Esztergom. Komáromban született Jókai Mór. A hires komáromi várat 1849-ben Klapka György védte. Nevezetesebb helyek Kisbér és Bábolna állami ménleleppel. 12.) Esztergom vm. Székhelye: Esztergom, hazánk egyik legrégibb városa, a hercegprímás székhelyé. 8.) A Dunántúl hegyei és vizei. A Balatontól északra van a Bakony hegység, folytatólag a Vérles, majd a Pilisi és Budai hegyek. A Balatontól délre találjuk a Mecsek hegységei a Zengővel. A Dunántúl nyugati részén vannak a Kőszegi hegyek, itt van a Dunántúl legmagasabb csúcsa az Iroltkö 883 m. Vizei : Főfolyója a Duna, melynek jobbparti mellékfolyói a Lajta, Rábca, Rába és a Sárviz a Sióval. Dél­ ről a Dráva a Mura folyóval. A Dunántúl közepén van a magyar tenger, hazánk legnagyobb tava, a Balaton-tó. Hossza 78 km., szélessége 6 - 1 5 km. Dunántúlon van még a Fertő és a mocsaras Velencei-ló. 9.) Az Északnyugati Felvidékhez 16 vármegye tartozik, melyek közül csak kettő maradt épség­ ben, 4 megcsonkult és 10 teljesen elszakadt. Egész vármegyék: I.) Heves vm. Székhelye: Eger, váráról és boráról híres. Várát Dobó István védte. Városok: Gyöngyös, Hatvan és a dohányáról híres Verpelét. 2.) Borsod vm. Székhelye: Miskolc, a Felvidék legnépesebb városa. Diósgyőr nagy vas és áevugyárral, Mezőkövesd a matyók hazája, Lillafüred. Csonka vármegyék: • -i c 3) Hontvm. Székhelye: Ipolyság — Balassagyarmat. Selmec és Bélabánya ezüst bányával, Drégely varat Szondy György védte. / > 6/ t \ ía^'^^'' ^™' ^^^^^^^y^ '• Balassagyarmat. Salgótarján szénbánya és vasiparral. 5.) Gam3r vm. Székhelye: Rimaszombat—Miskolc. Dobsina jégbarlangjáról nevezetes, .„.nak II D I A "c* " " """• Székhelye: Kassa - Szikszó. Kassa a Felvidék legszebb városa, itt nyug­ szanak 11. Rákóczi Ferenc es neje és a höslelku Zrínyi Ilona. . /6 Atcsatolt vármegyék : Ivókat N a J v i r í h ! ? " ^ , y ? ' Székhelye: Pozsony, az ország hajdani fővárosa. Itt koronázták a magyar kirá­ lyokat. Nagyszombat, sok temploma miatt „Kis-Rómának" hívják fürdőjéről hires

" " " " • ^'^''''^'^^' '^''""- ^^'°''°'*^''^^'"'j''^' forgalmas vasúti gócpont. Pöslyén kénes

lOI^Trenr".:'?; v™'^''l'ílti, .^'^"yosmarót. Körmöcbánya, itt volt hazánk pénzverő hivatala, posztógyára ^ ' ^ ^ " " * " """• Székhelye: Trencsén, Csák Máté vára. Zsolna, itt volt hazánk legnagyobb 11) Turóc vm. Székhelye: Turócszentmárton. 12) Árva vm. Székhelye: Alsókubin, \A k'F}^ ^'"- Székhelye: Liptószentmíklós. 4. Zólyom vm. Székhelye: Besztercebánya. & v r - | | S ^ é S : s ' ^ & v S : ^ U l ^

Késmár, Tátralomnic. Tátrafüred.

h e g y l á n c o l a , a l o n " t ^ í r ! t / a t í 1 f t ö K é - o^ztfuk'és'ne^d?;""' " ^ " " " " " ^ féiköralakban a Kárpátol, Északnyugati Kárpátok, ^ ^' í Északkeleti Kárpálok Keleti Kárpátok és Déli Kárpátokra. dova Völgyéig S r k ' - ' i é s z e i f ' ' ' ' '' Északnyugati Kárpátok borítják, melyek a Morva völgyétől, az On— 18 -

A Kis Kárpálok, Kis Fátra, Nagy Fáira, Alacsony Tálra és a , e „ c Jözsef csúcs, a ^ e T ^ - ^ a g a s . " " ' ' " ' " ' ' ' ' ^ " ^ ^ " " " ' " ' '' ' "^^P^*°^ ' ^ S - ^ - ^ " " "ucsa, a Fe^z & n 7 u g ' a f ? : d v i ' d t ' r , e ' ^ d " é , t b í ' S l ^ S t ^ ^^.la^o'-^^"^?''"* Érchegység. Cserhát, Mátra és a Bükk hegység. " ^ ' ° " ' ' ^ Magyarország legnagyobb hegyvidéke, a magasabb c'^su^^" '^gmagasabb csúcsa a Kékes (lO.Om.), n,ely egyúttal Csonka Magyarországnak is a legAz Jszaknyugati Felvidék keleli szegélyéi az Eperjes-Tokaji Hegyvidék boritja. A Duna balparti mellékfolyói és pedig a Morva, Vág, Nvitra a Zsilvával r.^iram ÍC , i r Végül a Sajó és a Hernád, melyek a Tiszába ömlenek. ^ ^silvaval, Garam és az Ipoly. II.) Az Északkeleti Felvidékhez 5 vármegye lartozik; ezek közül 2 csonka, 3 vármegye Cseh­ országhoz letl csatolva. ' vaímcgyc v_senCsonka vármegyék: 1-) Zemplén vm. Székhelye; Sátoraljaújhely. Nevezetesebb helyek: Szerencs, cukorgyáráról és Sá­ rospatak, régi református iskolájáról nevezetes. s í - . - u i ca j a 2.) Bereg vm. Székhelye: Beregszáz-Mátészalka. Munkács, itt tartották a honfoglaló ma
3. 4. 5. 6.

Pozsega vm. Székbclye: Pozsega. Belovér—Körös vm. Székhelye. Belovár. Várasd vm. Székliclye: Várasd. . t. Í Zágráb vm. Sziíklielye : Zágráb. Horválli Szalavonorszig fővarosa.

7. Modrus-Fiume vm. Székhelye: Ogiiliii. 8. Lika—Krbava vra. Székhelye: Gospic. D i Hegyei és v l r e l : A Dunálól délre van a Fruska-Oóra. A Dráva és a Száva, a Papuk és a Bilö hegyek. A Tenger pariján a Nagy- és Kis-Kapella és a Veiebil hegység, 17. Hazánk fővárosa Budapest, mely az orszái; szivében a Duna mindkél partján terül e| . Duna jobboldalán van Buda, baloldalán Pest. Budapest a világ legszebb városai közé tartozik és nagy Ságra nézve Európában az ötödik helyen áll. A budai várhegyen van a királyi palota, a pesti oldalon k*'; vétlen a Duna melleit pedig az Országház, e kél épület a világ legszebb építkezései közé tartozik. A budai oldalon vanuak a fővárosnak vllághirü fürdői: Császár, Rudas, Lukács és a Gellért fürdői, A főváros 10 kerOletre oszlik, melyekből 7 Pesten és 3 Budán van. Budát Pesttel (a Dunén ál hat híd köti össze. Ezek: '' Az Ujpesli-hid, Margil-hid, Lánc-hid, Erzsébel-hid, Ferenc József-hid és a Vasúti Osszekölö hid A Margit-Ilid mellett van a gyönyörű és látványos Margit-sziget hires fürdővel. 18. Európa feloszlik: Közép, Nyugal, Észak és Dél Európára. Közép-Európa á l l a m a i : 1. Magyarország . Budapest

2. Németország . . Berlin 3. Ausztria . . . . Wien (Bécs) 4. Csehszlovákia . Prága 5. Svájc Bern. Nyugat-Európa á l l a m a i : 6. Franciaország . . . Paris 7. Angolország . . . . London 8. Hollandia Hága 9. Belgium Brüsszel. Észak-Európa államai : '0- Dánia Koppenhága 11. Norvégia . . . . Oslo 12. Svédország . . . Stokholm 13. Finnország . . . Helsingfors.

Kelet-Európa állama: 14. Oroszország

. . .

Moszkva.

l

Történelem. 1.) magyarok eredete és hazája: A magyarok keletről AzsiábóV szárhia^nák í c ' a TUP-^-I-

Í i •,

z.ja A^siéban a.^Ura. és a Vo.ga íplyök, v a l S ^ ^ K ' ^ s ^ í r a t ö ' z O - t t r ' ^ ' l l l l ^ . ^ r ' v o l ^ ^ Í T u ' í . n r a S l

^^^^-

2.) A magyarok vándorlása, Árpád pajzsra emelése, Vérszerződés: Őshazájukból kiszorilva v'ártdorlásaik utfán találtak !>Ki,r-iAi^wn„^,i<. „,—i, ^ i Vándorlásaik során először. Ubédiában elep dtek le mely Fekele é^^^^^^ rul el. Majd innen is kénytelenek voltak tovább vándorolni s e k k o őseink e l r ^ f ' " " ^ ^ '""'^** '^dékére - ^ ezeknek teljesen nyoma veszett - hét törzs pediff » ^ < i ° . ^ t l l ^ L , 7 = " ^ ' " ^ " ' '^ Ural viPrut és Szeret vidékén. A héítörzsfő, vezérek akkor A l m o s , f ^ K ^ d O n ^ T . Í ' H r X ' e l e " ' ^ "

' "'''''"'' "'"^™^"^' ''"'

''-''

f^i^"'''' '"'•'-"'•

^

K^"l'

vá,l"z^

^"-l"^*"'

I.Jo-'^l"-

,,

;, - . .Árpádot ősi szokás szerint pajzsukra emelték s igy kiálltották ki fejedelemmé b« , H " ' ' 1 ^ ' " ' " ^ u ' ; * ' " ^ ' ' f ^ í * * * * ' ' " " y ' " ^ ' ' ° ' ^ " ° " ' ''°gy =" l'ét vezér karján eret váeoll s a vert egy közOs edénybe csurgattak, melyből mindenki ivotl és megfogadták, hogy Árpádhoz hűek maradnak és amrg Árpad nemzetsége el, vezéri csak abból válaszlanak. t-ounuí nueK maradnak 3.) Honfoglalás: , P^ll^ö/hóN tovább vándorolva értek a Kárpátokhoz, hcl a Vereckei szoroson át jütlek be a mai hazába es legelőször Munkácsnál pihentek meg. ' Hazánk területén akkor a Felvidéken a szlávok, fejedelmük Szvalopluk, az Alföldön a boleárok vezérük Zalán, Erdélyben a kazárok laktak, fejedelmük Marót volt. A dunántúli részt németek lakták' Árpád ezeket a törzseket egyenkint mind leverte 8 9 6 - 8 9 9 - i g és a hazái, a magyaroknak elfoglalta, 1 • :; Árpád meghalt 907-ben.

4.) Turáni népek. Turáni eszme: M i magyarok a turáni népfajhoz tartozunk. Fajrokonaink: a kínaiak, japánok, mon
5.) Ősmagyarok hadiszervezete: Az ősmagyarok liadiszervezele a törzsszervezeten alapult, melynek egységei a törzs, a nemzetség és a család voltak. Háború esetén a fegyverbirók a törzsfő által kijelölt helyen gyülekeztek és aimak zászlói alatt harcollak. A magyarok harcmódja az európai népekétől eltérő volt. A hadsereg mozgékony lovasságból állott. Harcközben nem tömör alakzatban, hanem kis csoporlokban összmüködöen harcoltak. A magyarok lőfegyvere a nyii volt, melyet igen ügyesen használtak. Egyéb fegyvereik: a gerely, fokos és a csákány. Védöfegyverül a mellvérlet és a sisakot használták. 6.) Magyar királyság megalapítása: Árpád halála után Szent István koráig Zoltán, Taksony és Géza fejedelmek uralkodtak A magyarok a külfölddel állandóan hadakozásban voltak. Betörtek a szomszéd országokba, végig kalandozták, fosztogatták és gazdag zsákmánnyal tértek vissza. Vitézségükkel rettegett hírnévre tettek szert. Géza fejedelem azdiiban belátta, hogy az állandó hadviselés a magyarok pusztulásához fog ve­ zetni és a kalandozásokat beszüntette. Géza halála után fia Vajk István került a fejedelemség élére. István kettős célt lüzüit niag.i elé: a pogány magyarokat a keresztény hitre tériti és a fejedelemséget királysággá alakítja át. Őseink ugyanis pogányok voltak, tisztelték ,i/, eget, földet, levegőt cs a vizet, Je csak egy laihatatlan Islent imádtak, kit „Hadúrnak" a magyarok Istenének hívtak. Szent István külföldről papokat, hittérítőket hozatott az országba, kik a nepel a keresztény hitre téritették s földmivelésre és munkára tanitoüák. Templomokat, iskolákat épitlelett. holcs es igazságos törvényeket hozotl. 7.) Szent István megkoronázása: SzenI István Astrik püspököt Rómába küldte, hogy a pápa Maiíyarorszjgut is (vegye) fogadja be a többi keresztény országok közé és küldjön neki koniiiát, , , . ^, , . „ * bi:i^K«t A pápa ürömmel teljesítette Szent István kéréséi s aranykoronát és kettős keresztet küldött neki. A kettős kereszt (isszes királyainak apostoli cimél vonta maya után. u ,. ,„«,»., István ezzel a koronával koronáztatta meg magái királlyá lOOI. evbcn Esztergomban cs .gy megalapította a magyar királyságot. , ,, ,. , . , A , „ _ ~ , . Í I , i,,i(,.i. Szenl István volt az, aki ,rz országol várkerületekre osztotla, mclycktx.l kcsobb vármegjék lUltk A v ^ ' ^ - " ' ^ ^ ^ - ; ; ^ ^ ^ ^ ! ^ ' " ; ; ^ - ; ; ^ : ; ^ ' | ^ ^ M . é r y á r o t t lemelték cl. Az egyház l,nre fr.va, egyUI. " • = " " ' ^ " l ^ t István jobbkeze csodálatosképei, épségbe. - - • ^ • ^ ^ « • - V ; . ; ; , , t : ; t , i r u ; : m e ; ; ? ; ; : í S őrzik. A szent jobliol minden évben egyszer - augiiszUis 20-aii — Budán a v.iriwn raíjchordozzák. A budai várban őrzik a szent koronát is. 8.) IV. Béla és a tatárjárás: 11. Endre halála „tán f.i IV. Béh, ^ r i . t a trőiKa ( ; ^ 3 5 - . ^ V 0 ) lV.Jcla^Mr,i,v ; - ; ^ o ^ a ^ K.OKIV esik nemzetünk legnagyobb gyásza i',^^\^^i^^^^ '^^^•^^trJivRH/kh\\v kb liOOOÜ főnvi sea-gel .i Batu khan vezérlete alatt nasy sereggel tűrlek be ,ha^d"kba IV BJ.i k i, y M ^^é^^^,téh a ma Mohi pusztán (Sajó par(ián) szembeszállt a iuii;y ellenséggel. A lalarok .izonnan l gyár sereget. Béla király Dalmátiába menekült. 2t —

^ ^ ^

i

»«Aci n r s í é e o t feldűlték, a lakosságot leOldöslók,

falvakat,

v.Vosokal felgyiijtotraK. UIM.IÍ . , . , / , . . • s./a A.-SÍ.UUI.. ., , . .„ „„,.. ,,.,„„ a latárok az országból kitakarodlak, visszalúrt az országba IV, Hcla király mikor hir 11 ^^'''- ' - / ,^,|, elriéplelenedelt vidékekre kunokai 6s m i s idegen népcós lio/zafoso.l az >''Vr*r^ "','""'' ' m ' m u i s i - ü a a b ü n á l , vclöinagot és igavonó - vágó barmokat hozatoll he. Kel teíepitctt le. Kdlfoklrol "'• Í^V''.''^''^''íirtL az or zág védelmére várakai épitteletl. ^ , elpu^luu ^ilv.U<..t,^|..rc..^.|^iUj4^éph^^ ^ , ^ , ^,^ „^^^,g,, , j , , , , ö s s é és hatalmassá (elte: 9 Kun László a m o r v a m e z e i c s a t á b a n : ., , . , H IV I ás7ló (Kun) következett a trónon. Kun László uralkoIV. Béla után Ha V. István, " " ^^ " ^ . . ^ ^ i f , e , s e „tek a föhalalomért és mindketten a m a g y a dása alatta nénrel H a b s b u r g . Rudolf es a O^t^^^^^^^^ ,„^,„ ^3 M o r v a m e z e j é n (1278) a m a r o k a t hivták segiiscgul. Kun László, H''p;}_";S'' 'y'^t A csatában maga Ottokár cseh király is elesett.

gyarok f^^'f ,Ve>;,^í,!r.vlerfc:a.áv'a,Teg:'pÓzíár^ R"'í°" *^öni^'. - ^ « ««h királvl megakadályozlak abban, hogy nagy szláv birodalmat alapitson. 10.) Arpádházi királyok elhalálozása: Az utolsó Arpádházi király 111. Endre volt, vele halt ki 130l-ben a legmagyarabb királyi há­ zunk, az Arpád^ház^^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^^^^^^^^ ^^^^^^ ^^^ " ^ P *k"^*-5nn ' " " " ^ " " ' ' " " y ' ' '"*'""'^=* és gazdaggá. Árpáid nemzetsége 400 évig uralkodóit hazánkban. ( 8 9 6 - l d ü l ) II.) Vegyesházi királyok k o r a : Az utolsó Arpádházi király kihalása ulán a királyválasztás jogf/isszaszállott a nemzetre A magyarok az Árpádházhoz való ragaszkodásból, a leányagról ízarmazó Vencel, majd I. Ottót válaszolta királl)^. Ezek csak rövid ideig (1301-1308) uralkodtak ^^ gyenge Ij^^ralyoYollak. I. Olló ulán IV. Béla király unokája az Anzsu hazbol származó Róbert Károly került a trónra 1308-1342-ig Róbert Károly hazánk legnagyobb királyai közé tartozik. u, J Í •„„ 1, . A lópapoknak és főnemeseknek elrendelte, hogy birtokaik aranyában csapatokat, bandériumokat szereljenek fel. Rendezte a pénzügyeket, ö veretett előszűr arany és ezüst pénzt. 12.) Nagy Lajos elfogadja a lengyel koronát: Róbert Károly halála ulán, legidősebb fiái Lajost koronázták királlyá, akinek a nemzet a „Nagy" melléknevet adta. (1342-1382) , .^ Nagy Lajos uralkodása alatt éllé hazánk fénykorát. Az országot naggyá, gazdaggá, nepet_ pedig boldoggá lette. Sok háborút viselt és fegyvereit mindenütt diadal kisérle. Boszniát, Szerbiát, Bulgáriát és a Havasalföldet hazánkhoz csatolta és visszaszerezte Dalmáciát. Mikor pedig 1370-ben Kázmér lengyel király — fiuutód nélkül — meghalt, a lengyelek — rokoni kötelék folytán — Nagy Lajosnak ajánlották fel a lengyel trónt. Nagy Lajos el is fogadta a lengyel koronái s ezzel Magyarországot oly hatalmassá tette, amilyen sem azelőtt, sem azután nem volt. A költő is mondja: „Nagy volt hajdan a magyar, nagy volt hatalma, birtoka. Magyar tenger vizében hunyt le Észak, Kelei és Dél hulló csillaga." Magyarország határát akkor három tenger mosta, a Keleti, az Adriai és a Fekete tenger. Nagy Lajos bülcs törvényeket hozott, ösiesség (ősiség), fejleszlelte az ipart és a kereskedelmet. Sok templomol és iskolát épittetetl.' Nagy Lajos Nagyszombaton halt meg fiuutód nélkül 1382-ben és Székesfehérváron van eltemetve. Utána legidősebb leánya Mária, majd annak férje Zsigmond került a magyar trónra. (1387—1437), aki az ország érdekeivel nem sokat törődött. Délről már közelgett a veszély, mely nem csak kazánkat fenyegette, ha­ nem az egész keresztény világot, a török terjeszkedés. 13.) Az első Habsburg-házi király : Zsigmond halála ulán Albert az első Habsburg-házból származó királya került a trónra. (1437 —1439) Albert király halála után a nemzet a királyválasztást illetőleg két pártra szakadt s végül a lengyel Jagelló házból származó I. Ulászlót választotta az ország magyar királynak. (1440—1444) A szét­ húzás az ország erejét nagyon meggyengitetle. Ezt a török is kihasználta és löbbizben az országba tört, de Hunyadi János mindannyiszor kiverte őket. 14.) Hunyadi kormányzósága és a nándorfehérvári d i a d a l : I- Ulászló király ulán a kiskorú V. László uralkodása következett A kiskorú király mellé az ország Hunyadi Jánost választotta kormányzónak (1446-1452-ig.) i r f i l , V ^ I ' ^f^ ^' °;i'M."^y^". t ' '"'"'^^" ^'«i^^^' "^^^^i^t és királyai szolgálta.

;^r^ h'if^-röt-rereri^íjS^tiíírttift^; ^rarf^e^ír''- «»p'«^^''"^^- -^'-^ - - a ^ ^ ^ s ^ : ^ ^^^r^.^^^si^t^e^^^-í::g^:f'r^s f ^^S"^ mentette m " g ? f ö r ü l i a r " " ' ' S^yo^elmével nemcsak Magyarországot, hanem'az egész tresTtén'yvilágot H.,'„*.'"H- ?fP^ ^ győzelem örömére és emlékére a déli harangszót rendelte el Kapott és ,45Tban meghah' '' ' ° " "*"''* '''^*^"^' " " ' ' "ándorfehérvári csatában ragályos betegséget 15.) Mátyás király k o r a : jegén) U r a l k o d ' á t l ^ S - M g t i " ' ""^''""^

Hunyadijános fiát. Mátyást kiálltották ki királynak, (a Duní

vezeti, . e l y r ^ t ^ ; S á r ^ ó ? : f : k r ^ s e t g „ l k ^ : e r S " - - ' ^ - o ^ n ^ l r i r ó ^z:o^^d^L"sereget tartott, szer— 22 —

A „fekele sereg" voll akkor Európának a lecinhh íc i ^ a sereggel niegverle a törököket Boszniában és Hercegovinában '^^^^yelmezetlebb serege. Mátyás király ezzel A legfényesebb diadalt azonban Kenvérmezöníl íH,.n, ,H közlegényből hadvezéri polcra emelkedelt Kinizsi Pál a tfirnuc? "ÍTf^ ^''^"'- ' " ^ törökök réme, a török inaraüt a csatatéren. ' ^ '""^ö"* sereget teljesen megsemmisitette. 30 000 ^o„a és n K S 1 z é Í . h % Í l " é " ; ; t ; e " ^ ' ' ^ ' " ' ' " ^ ' " - ^ ^ '^ ^ ' ° e . a l t a . A büszke Bécset kélszer is .eghódi(Nyögte Matyas bús hadát Bécsnek büszke vára) Malyas király igazságos és bölcs uralkodó volt Sokat lelt ;,T . „ „ . Í , •,. •

.olákat és Sv^fárak^'t^ra^p^Iott^""'"' ''"''°' '' ^°^^' ^ " ^ - ° " a tudományok és művészetek ápolására. Is(Pozsonyi egyetem, Corvina könyvtár) í í l ' Á ' "i'"'!, "'.^e'^^.'*. I^O-ben Bécsben. Teteme Székesfehérváron van Mátyás király is, mint minden nagy királyunk fiuutiSd m^lkni hait - , » - LT • , . telen fia volt s igy a főurak nem azt hanem Ti! U l á s ^ i r c s ; h " w ? á r y f v l ' s z ^ t ^ l f - n - e r O ^ . u . \^u''^u ""'" ^•^^''* * * ' ' ' ' ' ' ° " ^ ' °^"^g "gy^i^^l. "'agyarul sem tudott s mindenre csak azt fe lelte, hogy „dobzse" azaz „jól van", rajia is maradt a „Dobzse László" név. ™'"°e"fe csau azt fe16.) A Mohácsi csata: II Ulászló utáH 10 éves fia II Lajos került a Irónra (1516-1526-ig). Ez időre esik a szomorú -iHohacst cs.ilu. melyben a ktraly ma/ía ts elesik. ="uiiiuiu A gyermek király uralkodása alatt a faurak és köznemesek állandó párlviszályban voltak nedio a legnagyobb összetartásra lett volna szükség, mert a török már elindult a nagy hdditó útjára Maávarors'záu felé. Nándorfehérvárat vissza is foglalta. ' • ai ^"»B //. Szolimán, a harcias török szultán 1526. év tavaszán nagy sereggel jött hazánkba ho
S ^ - ^ ^ ö ^ l í t l í e r ^ i X r r ^ ^ r t e . Mikor p .

gondozásába és nevelje^fe, öket.^^^^^^ ^ ^

'^tZ'^^í^t'^'^^X ^ ^

" ^

ra. „em adla^^feL^^^ ^^^^^^ ^^^^^^^, ^^,^,,„^^, ^ 3 ^ ^ , , , „ , „ , g , , „ 3 vármelle.ti mag..sl,-iton eltemettette. 19.) Egri nflk. Tem..vár, majd Z , . . . . / . el^glalása u^n a k é , ^ - í ^ ^ - t H , -öve, E g e ^ , . . . / « . . . . / ^ « alá 200 ezer emberrel. Eger várának 0°*''J^''''''' 7/^K\'',;'^?^Ö', hifi kemény ostrom után sem Indtdk .1 v.i. r i f » . l i ^ : .^förSii.r K l " v t t ' t g r a d i a fel a várat. Dobó István felelet, egy k.rors. 1

— 23 —

KlrOk ciTC niéK c(;y uK'lsrt lámadnsil

20.) Zrinyi Miklós kirohanása:

^^^^ ^^^^^ ^^^^^ ^^.^^^^^^^ ^^^

// Sr«;.,».áM törOk szullá.. maga jütt ,."^gy^."'^SS','fMTklóf azonban áthu?tn a tOrílk S7.ultán lerfoalalia s ulma BéLl is mc.íhódi.sn. Szigelvnr l,te védője Zrny> Mklö. ^^_^^^^ ^^^^^^^ , ,,^

nusziitáM vitlek vé»be s valamennyié,, menhattak a hu-.aerl vesztelle éleiéi. A győzelemnek P"'' A lörOk nagyon megfizetell e^é^l a győzelemért, neil j a O T W ^ és meghalt. Igy nem kerüli / / Szuhimán sem (Uüiheletl, mivel a sikertelen oslron, ni.all a guta meguio sor Bécs ineghódilására. Bethlen Gábor tudósai körében: 21.) Bethlen uaDor lu idejében volt Erdély a legnagyobb. Bethlen Gábor Erdély fejedelme ^oH 16i3-1629-lg- "^ ° ' ' „ Ferdinánd királlyal szemben. Meghódította a Felvidéket és "^^S'"^"'^';„^ !;'t'^,^"re a p i s."^^^ Magyarország királyává válaszBethlen Gábor megszerezte a szent koronát 'f- '"'f^^^ P;*;'^,;! cimet fogadia el lotlák Bethlen azonban nt-m koronáztatta meg magát, '•^'í'^/^^^'.'^'J / ' ' 7 ' j^^e^en idözüti tudósok és müvéBethlen Gábor sokat tett a tudomány es művészet terén s szívesen szék kiirében. ,. c j - • j , ;,:r-,iiv,i liékél külütt, melyben lemondott a királyi Bethlen Gábor l62l-ben II. Ferdinánd magya királlyal .'^'^f.^' ^"'"'h " u^aiiás^^^ cimröl, a király viszont elismerte öt Erdély fejedelmének és biztosította protestánsok vaiiabsz 22.) Budavár visszafoglalása. , Lipót osztrák császár és Magyar király 1686-ban Lotharingiai '<^^°'y X ^ " ^ y^^angol'fpanvoí serec-et küldölt Budavár visszafoglalására. Ebben a seregben sok europa, keresztény harcos (angol, spanyol, franda németi és kb. 15.000 magyar vitéz - kuruc-- is volt. „^mmát nem tudta visszaverni Budavárát az ósz Abdi basa véde. A türiik az egyesült sereg ero^ o^'™" ^' íTlUaharinIt a tiirAl^ és három hónapi kemény harc után a vár falára újra magyar zászló került es Buda felszabadult a türük ostro,n '•>l'iM^68b^) ,j ^^ ^^.^ ^^^^ ^.^„^ ^^^^^^ ^,^^ ^.^^ „,,„^3, kézbe került. A lörök hatalma ezzel Magyarországon Mindinkább aláhanyatlolt és a XV)I. század végén az országból teljesen kitakarodott. 23.) Zrinyi Ilona Munkácsnál. Budavár visszafoglalása ulán nem sokáig tarthatott az örüm, mert a magyar nemzetre ismét szo­ morú napok küvelkeztek. I. Lipót király ugyanis arra hivatkozott, hogy az országot ö szabadította fel a lürök járom alól és ezéit Magyarországot, mint örökös tartományt akarta Ansztriához csatolni. Hogy célját elérje, szónélkül tűrte a magyarok üldözését. különösen kifünt a vérengzéséről hires Karaffa, császári tábornok, aki elhitette a királlyal, hogy a m:igyarok összeesküvést szöltek és élete ellen törnek, A király ezért lejhatalommal ruházta fel Karaffát a láza­ dók leverésével. Karaffa ekkor vésztörvényszéket állított fel eperjesen, hol 100-val végeztette ki a magya­ rokat, akiknek csak az volt a bűnük, hogy magyarok voltak. A császár halalmával már csak Zrínyi Ilona dacolt, aki Munkács várát védte a császári seregek ellen. Három évig ostromolták a császári seregek Munkács várát és Zrinyi Ilona minden ostromot hősiesen visszavert. A vár csak árulás utján került a császár birtokába. 24.) Rákóczi szabadságharca és fejedelemmé választása. I, Lipót király nem mondott le tervéről és továbbra is azon dolgozott, hogy Maguarorszáqot be­ olvassza az osztrák tartományok közé. Ezért mellőzte a magyar alkotmányt és rendelelekkel kormányozta az országot. ' „.b.ri.Wnf \'*rpt'ilf .'=p °'"^g i^'!"? "• R?kóczi Ferenc, hogy megmentse a magyar nemzet alkotmányát és szabadsagai II. Rnkoczi Ferencnek édesanyja volt Zrinyi Ilona, Munkács hős védóle = N H-, ,/'-.°"f™'*ol< azonlian árulás utján elfogták Rákóczit és börtönbe vetették ' Börtönéből hü felesébe szabadította ki, n„re Lengye országba meneküli. A nemzet hivó szavára azonban visszatért az ors/á-ba és 1^ megesen ^ ^ ^ ^ t ^ ^ ^ ^ - ^ - - kurucok. A csá.zári seregben harcoló n j " 1 labancoknak litvtik

feiedeiem4'má^^-c:eS"oíSüt:n^:^r!ej:d^r;i"^

Ekkor volt Ra^;;^ V''e;e;:'c'^,';';,^^,:: a'te:fn.'vob-b'" L d ' ^ f ^'"^^ " ^ ' ' ' ° * trónvesztettnek nyilvánították. egv.k csatát a nuisik utan vesCték e R S ^ ^ ^ F^^^ ' ' " l " t ' " •^"°"^"" Rákócziid és hős kurucai hozzon Migő távol vol^Talab vezére'Ifhelyett^^^^^^^ '^"Í^V " " - > ^^g^^^'S^' nagyniajlényi sikon a fegyvert lerakatta és a király f ö v e S T Páffv Hno«^ I: megsanyargatott kurucokkal a A sz.,tmári bekében a király biztosította az nrszáa iiulV J.^"''.?^'' Szatmaron békét kötött, (1711.) neki hűséget fogadlak ^ Biztosította az ország alkotmányát és kegyelmet igérl azoknak, akik v á l a s z l o U a é s k S s o u T o ^ ^ Í ^ r ^ ' ^ ' ' ^ ^ ^ ' " ™ '°S^d'^ ^'- >"kább a száműzetés keserű kenyerét II. Rákóczi Ferenc Törökországban — Rodostóhan k=it messze idegenből I9ü6-ban hazahozatla és Kassán heUiezteörik n h J " ~ ^ 1735-ben. Hamvait a nemzet a hamvai ismet idegenben pihennek. neiyezte orok pihenőre. Trianon óta azonban Rákóczi 25.) m . Károly. (1711-1740)

— 24 —

azon f . r a d < ! L S T r S fe^.^^M^ria^^TTr^^L* ö U ö ^ f ^ ^ c Z . " r " ' " f '^ ^ ° " ^^ "'°'=^ '^'" - ^ a , országgyiljésén elfogadtatta a magyar nemzettel a Praamatika ^=„utiA4" c ' ""^"^ 1723-ban a pozsonyi Habsburg családban a leányág is örökölheti a trónt de ha L t í'^ , ' , / "''"^"^ l*'™ondja, tiogy a nemzetre. De kimondja a törvény azt is, h„gy Magya'rorszáíro? r « l , J'it \ ^ ' " ^ ' ' ^ ' ' " ' ^ ^ '"^^ visszaszáll a a király megkoronáztatása előtt hitlevelei lartozik kiadni. alkotmányosan lehel kormányozni és erről 26.) Mária Terézia. magyar t r ó n V ' n T o - W S O . ) " ' " ' " ''"""'^ " " ' " ' '"• "^^^'^ ^^^^'^ " ' ^ '^^"^a Mária Terézia került a Maria Terézia nehéz viszonyok közölt foglalta el örökségéi mert a knlfftirii i,raii,„HAi, , -, elismerni és egyszerre hét oldalról is megtámadták birodklmátl^tr'iaTrézi^e^^^^^ rokhoz fordult. Pozsonyban országgyűlést hivo.t össze, ahol könnyes szemmel panaszolta^hogy mindTnkfeT hagyta és csak a niagyarok segítségében bízik. A magyarok szívvel lélekkel ajánlották f e l T e g S ü í t kardjukat kirántva kiáltottak, hogy Eletünket és vérünket királunőnkért, Mária Teréziáért' A bva^ias ma gyarok csakhamar nagy sereggel alltak a királynő védelmére és mindenfelé győzelmet aratlak /PiAc,Hr 1278-ban , 9 7 ^ R h TIV. n " lLászló u " i T ^ /király , \ " " Pidejeben, T ' ' , ! ' " ' "a" 'morvamezei ' " ' ^' " " ^ *csatában) " ' " =* másodszür is a Habsburg család trónjai (Először """lii. Mária Terézia nem is feledkezelt meg a magyarokról. Hosszú uralkodása alatt hazánkat uira erőssé és a,magyar népet boldoggá tette. Legnagyobb érdeme, hogy a jobbáguság helyzetén javított. Kiadta "az .Úrbéri rendeletet , amelyben megállapította a jobbágyság köielességét, de jogait is a földesúrral szemben Maria Terézia férje Lotharingiai Ferenc nagyherceg volt. II. József. (1780-1790.) Mária Terézia halála után fia II. József került a magyar trónra. II. József önkényesen, alkotmánuellenesen uralkodott. Tiz évi uralkodása alalt országgyűlést egyszer sem tartolt, hanem rendeletekkel kormányozolt. Hogy a" magyar alkotmányra ne kelljen esküt tennie, meg sem koronáztatta magát, sót a szent ko­ ronát is Béesbe vitellé és olt őriztette. Ezért hivjuk kalapos királynak, II. Józsefnek az volt a terve, hogy egy nyelvű — német — birodalmat alapítson. Az iskolában kötelezővé tette a német nyelv megtanulását, az állami életben is a hivatalos nyelv német lett. Aki né­ metül nem tudott, állami hivatalt nem kapott. II. József azonban tervét nem tudta megvalósítani, mert a magyarok ellenállásra készültek s igy belátta, hogy a magyar nemzetet törvényellenesen kormányozni nem lehet. Halála előtt alkotmányellenes rendeleteit visszavonta és a szent koronát is visszaküldte Budára. 28.) II. Lipót (1790-1792 ig.) II. József halála után Öccse //. Lipót kerüli a magyar trónra, ki niegkoronáztalása után mindjáit országgyűlést iiivott egybe, melyen helyreállította az ország régi alkotmányát és azl ujabb lörvényekkel is megerösilelte. E törvények közül a legfontosabbak: 1.) Az uj király hat hónapon belül köteles magát megkoronáztalni, a hitlevelei kiadni és az alkolmányra esküt lenni, 2.) A szent koronát Budán kell őrizni, 3.) Törvényi hozni, valamint adót vagy katonát szedni csak az országgyűlésen leket, ezért három évenként országgyűlést kell tartani. 4.) A magyar nyelv tanulása az iskolákban kötelező. II. Lipót uralkodása alalt helyreállilotta az uralkodó és a nemzet kölcsönOs bizalmát. 29.) I. Ferenc. — Napóleon. — Széchényi István. I. Ferenc uralkodott 1792 —l825-ig. Uralkodása idejére esik a francia forradalom, mely Európa bé­ kéjét teljesen megbontotta. A forradalom jelszava volt „Szabadság — Egyenlőség- és Testvériség". A francia forradalom legnagyobb alakja Napóleon volt. Napóleon tüzértisztböl letl a világ legnagyobb hadvezére es Franciaország császára. Napóleon meghóditolla fél Európát, Hatalma azonban mulandó volt, mert száműzetés­ ben halt meg (1821) Szent-Ilona szigetén . Krfti.n= A Napóleoni háborúk után 1. Ferenc továbbra is azon dolgozotl, hogy Magyarorszago "''"'frökös tartományt Ausztriához csalolja Önkényesen uralkodott, országgyűlést nem tartott es csak rendeletekkel Kormányozta az országot,^ j f ^ ^ ^ | ? : : , S ' ' : r ^ | ^ : : ^ ' f o r r a d a l o m r a vezethet, ezer. ,825-ben Pozsonyban országgyülést^hivott^^egybe.^^^^^ ezen az országgyűlésen követelte a sérelmek orvoslását és kimondotta a magyar nyelv ^gyeö^li ^ g ^ . ,^ ^ „ ^ „ ^ ^ ^ , ,„ ,„ ^ ^ t . nagyon e ^ o . hany^^v^ e l h a ^ o ^ ^ hogy a magyar nyelv ápolására és fejlesztésére egy t"dós társaságot alapítanak E c a célra S^of fu^^ • István birtokainak egy évi jövedelét „60.000 forintot" ajánlotta fel. Széchényi példáját többen is igy megalakult a .Magyar Tudományos Akadémia.' i,i(„ n, .iMÍTialcilá'; na"V mun^^ ^ Gróf Széchényi István ekkor állott a magyar nemzet ^'^^^^.''^'1"';^^^ 'KÍS a u d y S á u o r é s Ká­ káját. Nagy segítségére voltak az Írók és költők ; Berzsenyi Dániel, ^^^ " " f .^'^^ "'• I J ' ^ ^ f ,,,a„vnr népbe, roly. KOlcsev Feren^c és Vörösmarthy Mihály, k^^ iiodalm, levekenysé««kl el u e . e v.llt^^ Ö építtette a Dunai Lánchidat és az ö kezdeményezéseié iiidull meg az elso „oznajt 30.) Kossuth Lajos 1848-49. szabadságharc. _ Gróf Széchényi István állal megindiloll hazafias mozgalomhoz csatlakozóit Kossnik L.jos ,s, aki nagytehetségű és kiváló szónok volt. ,. ^ • < , ic f(i„„.-iiPMs,4.,é.Tt harcollak. Elvük azonban nem egyfMindkelten a magyar nemzet "'•'h^'f ^Saírt es fllggcllenségécrl ^ ^^^^ ,e„ni. - Kossiiűi zett, mert Széchényi azt vallolta, hogy az orszáKol elő b gazdaggá ts a i an K „jagsápedig azt hirdette, liogy az országol előbb szabaddá függ lem^ ^,^i elerke/cilnek Kossulh Lajos lelkesítő szónoki képességével '"^W'^^;'"-";"" ;,^^ szabadság diadalra ul.isat, -.v: látta az időt. Hogy a magy.ir "ép/<W";-".'^«^ k'V'vja. E ő e^ile le a i'^^^ forradalom. A becs, forraujabb francia forradalom (1848. II. hó) és 1848^ '^". ' ' ^ . ^ ' 7 ^ „^"p'Vr^^^ fclszabadilolla a dalon, hirére Budapesten a márciusi if|uság 1848. " " f " ^J^- i Pttö i^^^^^^^ ^ ^,,^„ ^, ^^ ^ sajlót és követcllc a leljcs szabadság '""^"'^''^f • / ? " ' , ,f*^,^, o sz.Wvíllé i l án ^' llyl''" terjcszlcilok lel. dalt". Majd 12 pontba összeírták a nemzet kívánságát, aiii.t az or=.zágg)UlLs iiija — 2,'i

•s^ • ci^rlnmol melvnckclnOkc(;rófBallliyáiiyi

A király V. Fe.diná.ul ki,.ovc.lc az cIsO 'elelös magyar m n ^ l.jos IcK. Ap.Mis 11-c^n a király (in.icpOlyesci. szcntesilclle a 4BasK)r^L y IÍKU'IV i'^yesüll Magyarországgal. Hivalalos iivelv inaíjy.u. . A lOrvciiy elötl az állam niiiidcn polgára egyenlő. A jolilxi^ivság mcgszilnik. ;Í;:^;';:rrn!:nuc;-.,0,„e, . e ez, rövidesen isn,ü, - S y S V ^ « ; " . 1 ^ , , E , , , „okban fell.ziA b L i udvar nen, nyr>godo,. bele a -je-V-; ; - - - ^ , " ; ; - ; " ^, „^'^'d fabŐlják l^arországot. ,,„., ha.ank ncnzetisOgeil: az olahükai, "^^''^kel, lu,ryatoka totókat l o y dara o ^ ^^^^._ Ma.részl. hogy az nralkodói az alkotmányos kormányzásra w \ ^ ' ^ " ^ . X , „ nAul k.rálvt a trónról len.ondalta és helyébe a '8 i^^^s Ferenc Józsefei i l l e e . ^_^.^^^_,_ •Kossn.h Lajos akkor bejárla az AlfOld nagyobb varosarl (Cegléd K e t s k e n i t t s z e ; ^.,^^ felé hirJelle hogv ..a haza veszélyben van". Izzó, lelkesiló szavára talpra állott a honvtosere, a nemzeliségeket (szerb, liorváth. oláhl egy-kellóre leverlek. , v/indiscbgrMz herceg vezérlete Au.szlria. a n,agyarok ezen eljárásai '""^dalonrnak ny van, otla és W.nd, c .^^^^^^^_^^ ^^^^^^ ^^ alatl nagy sereget killdólt filggellenségUnk elnyomalasara. Az osztrák fővezér Kezatiuen o előre, níiro a magvar korm.ány Debrecenbe menekiilt. ní7trik csanatokat sorra verték. De csakhanwM fölénybe kerültek a d.csó '^\'Sy^!''l"''^'^''^^]„ llbornok ve'^^ tneg az osztrákokat, (szolnoki, hatvani, váci, isaszcgi, bicskei és komaromi csata) Erde^ylien bem laDornoK tpiski-i és nagyszebeni csata) a segesvári csatában elesik maga Hetoti is. '' A honvéd seregek az osztrákokat egész Pozsonyig visszavertek ma)d '"^^ a P " ' ' ' ^ i a / o . i váa Habsburg li.izat megfosztotta inagyarország trónjától és az ország kormany.ojavu Kossuth l.ajos " " " " ' ' ""AZ osztrákok látva, hogy egymagukban nem birnak a lelkes honvéd sereggel. Oroszországhoz for­ dultak ^egilségért^^ ^.^ ^^^_^ ^^^^^^^^ ^^^^^^^^ ^^ ^^^^^.^^^ segítségére. Honvédeink ^ ' " ' " ö v e l szemben már nem tudtak sikeresen harcolni s igy Görgey céltalannak 1^"^ ^'o^J^bbi kUzdel.net vérontást es 1849. auguw 13-an Világosnál letette a fegyvert Rüdiger orosz tábornok előtt. Dicsőséges szabadság harcunk ezzel veget Ért és ismét az elnyomatás korszaka következett. !>'„,..„„-: ». Kossulh Lajos Olaszországba menekült és Turinba hall meg. Hamvai a budapesti Kerepesi te­ metőbe pihennek. 31.) Kiegyezés. — I. Ferenc József a koronázási dombon. — Erzsébet királyné, Deák Ferenc ravatalánál. A világosi fegyverletétel után szomorú és nehéz napok következtek a magyar nemzetre. Haynau oszlrák tábornok rettenetes bosszul állt a magyarokon. A nemzet nagyjai közül 1849. október 6-án kivégez­ tette Budapesten gróf Batthyány Lajos, első magyar miniszterelnököt és Aradon a 13 honvéd tábornokot, a szabadságharc hőseit. Még sokan kérditek börtönbe és számosan külföldre menekültek. (Az aradi 13 vér­ tanú : Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Láhner György, Lázár Vilmos, gróf Leinengen Károly, Nagy Sándor, Pöltenberg Ernő, Sweidel József, Török Ignác és Vécsei Károly.) A bécsi udvar elvette alkotmányunkat és hazánkat az osztrák tartományok közé sorolta. Az elnyo­ matás 1867-ig tartott, amikor is Deák Ferenc „a haza bölcse" a nemzetet a királlyal kibékítette. Ebben nagy része volt Erzsébet királynénak is, aki szerette a magyarokat és férje szivét az elnyomott magyar nép felé fordította. I. Ferenc József 1867. február hóban Deák Ferenc javaslatára helyreállitolta az 1848-as alkotmányt — törvényeket — és kinevezte a második felelős magyar minisztériumot, melyek elnöke gróf Andrássy Gyula lett Így a nemzet az elnyomatás alól felszabadult és az országgyűlés nagy ünnepség mellett magyar ki­ rállyá koronázta I. Ferenc Józsefet és Erzsébet királynét. A kiegyezés értelmében Ausztria és Magyarország egymástól független államok lettek, de közös uralkodójuk van. A két ország együtt alkotta az Osztrák—Magyar—Monarchiát. I. Ferenc József a kiegyezés után még sokáig uralkodott és igazi békél és jólétet teremteti hazánk­ ban. Meghall 84 éves korában 1916-ban. Deák Ferenc, mikor meghalt (1876), ravatalánál Erzsébet királyné talpig gyászban jelent mee és ugy rótta le kegyeleiét „a haza bölcse" iránt. ^' s &j j s Erzsébet királynét 1898-ban Genfben megölték, sétaközben. A magyar nép szívből gyászolta. 32.) Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzósága. ro.Q .. Vitéz Nagybányai Horthy Miklós 1919. Őszén Szegeden megszervezte a „nemzeti h a d s e r e e e t " HoL^t^^^'lCjT'^tJ'^t'r^''^^°'' ^"Seden nemzeti kormáíy alakult, h ó r a honmentö niunka^lré VQIQ *^ní^ K J •• •" ^^^^^ hadügyminiszter, ma d fővezér lett. A nemzeti hadsereg az Ó vezérlete alatt 1919^ november 6-an vonult be a fővárosba. A nemzeti hadsereg bevonulása után Budapesten r^egalakŰlt a „nemzeti kormány", mely 1920-han összehívta az első nemzetgyűlést. A nemzetgyűlés hódo^!taé. hálfiJnv vanul meg akkor, mikor kimondotta, hogy az ország továbbra is „ a l k o t m á n v o r k l r á l v ^ i l ^Á államfői teendők ellátása céljából azonban' a nemzet vitéz Nagybányai Horthy M Wós v*nlt ^Z^^' ^' nagyot, a nemzeti hadsereg fővezérét az orszáe kormánvzólává válpT/imt, .^^ miKlós volt ellentengerfett az alkotmány megtartására. C l m e ; \ ö V ó ^ L T Ó S r o t ^ M A G S R S Z A Ő ' K O R ^ T N Y ^ ^ ^ ^ """ h,n» Kormányzati tetteiért a királyi kormány felelős. A törvényeket nem sz^nresih m\^y u" ' • , • •, hanem csak kihirdeti. A királyi bíróság „a mag'yar állam nevében" hözz^ meg t leteU ' ' ' ° ' ° " ' ' ^"^^''' . . A Kormányzó Ur Ö Föméltósága a nemzet hálája jeléül a haza véri^i^^K , •. szamara „vitézi széket" alapilott. Minden vitéz elismerésül viielheli a vUézI cTnfe 1 ' ? , ' " ' " " ' ^ ' ^ " 'bőseink l,H,=i V, Nagyba^nyaiHorlhy Miklós 1868. június 18-án született a iásznaPvWnncV i u községben. Atyia Nagybányai Horthy István földbirlokos, édesanyirDévavánvai H T D°'' , ""^Syei Kenderes mim«. .H í ° ? y """*= «'^tP4'yája változatokban iger^ gazdagé Gyermekéveit a^Aif^^/""'"V í „ .í"*^,''!" 'f"'^"' "'^i'' Debrecenbe kerUlL A gimnázium alTöbbŐsztíív^/^^ " ' "' "^^n^eresen IV.-ik osztály elvégzése után a fiumei tengerészeli akadémiára került °"'*'ya" Sopronban járta végig. A avatták fel

Sfhra''hXnT^rétXl^"'^"'«««

° ' " ^ ' ' " '-^"- "^'"t "• oszt. tengerész hadapródot

jóién és ma't^rót^VüíLll?s"lSá^;' '^""'^^^^ " ° ' ^ * ' ' " ''^^ — 26 -

'"^» Haditengerészetünk majdnem mindenha-

1901. május 22-én, mint sorhajóhadnagy Aradon oltárhoz vezette Jószáshelyi Purgly Magda urhölevet A házasságból Póiában 4 gyermel< született és pedig : Magdolna, Paula, István és Miklós. Magdolna VQI 8-ban torokbajban meghall. Különleges szolgálati és beosztásai közül említésre méltóak: Keletázsiai utazása, konstantinápolyi „x-odik vezénylése és végül Ferenc József királyunk melletti 4 és fél évig tartó szárnysegédi szolgálata, mely mnnarchia legmozgalmasabb bel- és külpolitikai éveiben tellett el A világháború kitörésekor a mozgósítóit flotta Póiában horgonyozó „Habsburg" nevű csatahajójának volt a parancsnoka, melyei 1914. decemberig vezetett. Ekkor lett a „NOVARA" gyorscirkáló parancsnoka. Hatalmas alakja 1915. tavaszán bontakozott ki a világháború viharaiból. Mindjárt az olasz had­ üzenet legelső éjjelén, 1915. május 23-án rácsapott az olasz partokra s amerre lárt, hadiszerencse kisérte útját. Montenegró sorsát is az ö ágyúi döntötték el 1915. december 5-én San Giovani dí Meduában, amikof a hadiszer és élelmet szállító ellenséges hajókat az ottani kikötőben eIsGIyesztette. Az 1917. május l5-én lezajlott Otrantói tengeri csatában — 5 saját hajó 17 ellenséges ellen tnaga is megsebesült s vezérhajója is megsérült, de azért tovább küzdött s a harc az ellenség visszavonu­ lásával végződött. IV. Károly király ezen kiváló érdemeiért 1918. február 27-én az egész hajóhad főparancsnokává nevezte ki. Hadikitüntetései közül a legnevezetesebbek: Katonai M,ária Terézia rend lovagkeresztje, magyar érdemkereszt nagykeresztje, hadidiszitményes II-od osztályú katonai érdemkereszt a kardokkal, hadidiszitményes Lipótrend lovagkeresztje a kardokkal stb. Mikor a belülről szított alattomos aknamunka I9l8. őszén szétzUlleszlette hadseregünket, felső pa­ rancsra Ö volt kénytelen átadni a diadalmas flottát Jugoszláviának. Maga köré gyűjtötte a magyar legénységet s teljes rendben hozta őket haza az Adria partjairól.

Illetékszabályzat. l - / H " ? r s o ' d , ' ^ ' ' " ^ ^ ' ^ ' ' " ° ' " ^ " ^ " ^evének az alábh felsorolt iUetményre yan igényük: 2.) Csendörségi pótdíj, 3.) Élelmezési pénzátalány, renm.JV::^!^:S^^'^^:^n^tZ^r''''' - • " ^°'-- -^^ a nös.k részére 5.) Családi pótlék (nősöknek), outorber, 6.) Személyi póllék, 7.) Ruházali (lömeg) illetmény, 8 ) Atkültözködési átalány (nősöknek), 9.) Vezényléseknél: különszolgálal alkalmával és-áthelyezéseknél 9 7c-!>lli^^5^"^'^" P,'^'''''' ^•} Vezényelletési pótdij, 3.) Napidíjra van igényük 2. Zsoldnak nevezzük azon alapillelményeket. mely minden csendőr lege^nységi állománvu epvén részire a 'é^'^/^^^^^i^^olgala'^^.deje alat. a valóságban rendfokozat szerinti megállap'itott ö l s z e g Z jár. "'''" 1.) Csendőrnél 1-sö fokozatban havi 65 R, 2-ik fokozatban havi 60 P,. 2.) Prbcs-nél havi 3. A hav.zBold a legénység nyugdíjba beszámítható alapilletményéi képezi 4. A havizsold élvezete kezdődik: ^ i' • I.) Újonnan felavaloltaknál, a felavatásuk napjával, mig 2.) a honvédség tényleges szolgálatából a csendőrséghez közvetlenül átlépőknél pedie mutalás napjával. ^ ^ ^ 5- Tényleges szolgálatot leljesilö csendőr legénységi állományú egyének részére csendörségi

50 P

a be­ " "^ pőldij

A csendörségi pótdíj ugyanúgy mint a havízsold, nyugdíjba beszámítható illetményt képez. 6. A csendőrségi póldijra való igény a havízsolddal való igénnyel veszi kezdetéi és ugyanazzal ér véget 7.) A csendörségi pótdij összege a csendörségi szolgálali időtől függetlenül mindenkor az élvezett havi zsoldhoz és az ebben eléri fizetési fokozathoz igazodik. A csendörségi pótdíj havi összege ugy a csendőr rendfokozat mindkét fizetési fokozatában, mint a prbcsö. rendfokozatban havi: 20 P 40 fillér. 8.) Az élelmezési pénzátalány rend- és fizetési fokozatok, valamint Budapest és vidék szerint van megállapítva. Az élelmezési pénzátalány felszámítására és kifizetésére nézve a havizsoldra vonatkozó szabályok a mérvadók. Az élelmezési pénz.'Ualány havi kiszabala : Budapesten : l.-sö fizelési fokozatban levő csendőr részére havi: 59 P 60 f., 2.-ik fizetési fokozatban levő csendőr részére havi: 49 P 60 fillér és Prbcsök részére havi 39 P. 60 fillér. Vidéken: 1-sö fizetési fokozatban levö csendőr részére havi 54 P. 60 fillér, 2-ik fizetési fokozatban levö cserdör részére havi 39 P. 60 fillér és Próbacsendőrök részére havi 34 P 60 fillér. 9.) Legénységi állományú egyének közül a nősök részére igényjogosult családtagjaik ulán családi pótlék illetékes. A családi pótlék kél kiszabatu és pedig: 1.) Alhadnagyok minden egyes igényjogosult családlagja után havi 13 P 60 fillér, mig 2.) A többi rendfokozatú csendőr egyének minden egyes igényjogosult családtagja után havi; 12 P 40 fillér. , • , , . „ • , , fi !•; 10.) Legénységi állományú egyéneknek mindenkor és mindenütt szolgalati állasukhoz megtelelő elhelyezésre van igényük. , ,. ,, . ... .^, , „ • Olt ahol a nös legénység részére természetbeni lakás nem utalható ki, ugy akkor a iiosiik részere ^/v'^butorbér minden nös részére illelékes, akár természetbeni, akár bérelt elhelyezésben lakik. 11.) A szolgálati utazások feloszlanak: 1.) Ügyküdési, 2.) Helyi ügyküdési és .2.) V ^ i : l ^ ' : ^ ^ ^ ' ^ é . . . ^ . . azokat a szolgálati "'-^sokat n,e,ek híva.^s ügye^^^ az alkalmazás lielyén kívül történnek; továbbá szemlék céljából vagy az alk.l a . s 1 elyérd va^^^^ elvezényellelés következtében egy vagy több helyre tételnek es amelyeknél az .lletö egytii, szolgalat, ''''""''''''{^'^^^^^í^':e:^'L.^i^^^o^,^^^^^ , , ,e., „lelyek alalt a cseiid.r egyé­ nek - l g á , a . k . a^^^a.^Mye.^azonb.1 a^M ^,, , , „ , , , céljából 'életnek^^^^^^^^^^ ^^^^^^^^

^^^^^^^^^^^^, ^ .^^.„^^^g. ,„„„,i„y, egyének részére a vasúton való utazás

alkalmával a 111. kocsiosztály illelékes, „;„i,ai,Sn uiló s7ol":ilíiti utazásaik alkalmával 16.) Legénységi állományú "emiöregyenj: — " ' , «^,^''s^ f,^;3^ ''.eí K '• ""'"'á'^'" ''^P '^ h^"" menetlevélt és nyílt rendeletet hasznainak utazási oKmanyKcm. ouif,u nálható "lazá^si^oki^^n^yl<ínt ^^^^^^^^^ ^ ^^^^^^,^„, ^^„ „ „ ^ . ^ ^ j„g„,,, ,,„aékk,H ellátott mene.lev.llo. utazó legénység vasúti jegy nélkül, díjmeiileseii "'azik, lecéiiysépí egyének, kik vasút, arcA nem átalányozott vasutakon es Rözlu^ókon l''^/''^^-^,^.^;' j ^.^ ..^.-.„..^{l osztályú jegy v,illás,a képes igazolvánnyal vannak ellátva, fel, a többi (csendőr es procso; p t, i. melleit utaznak. , ^, ,, ,„.,4„„t ilkalmival csak egyféle illeték számolható fel és pedig : n.)Egyidöbcn_^t^szolgálatl^uta^sc^^a,kah^^^ -

29 —

,8 > Szülg^liati nla7/,sok alkalmával f e l m c . n l U < l a j . - \ s , k W ^ ty | „ , , „ l t utazási számadáson és nyilt rendeleten i ' y ' ; " ' f , . ' ' " ' " I l ó k cselén, (ekinlel nélkUI arra liony a ki,„,lolt utazás ^^^^^^^^^^.^^ ^,.., , „ ^ j , „ „ „ „ ^ „ d ö s/.oliíalal, " ^ ^ ^ f J ' ' / ^ „ i , 'j,enyhe vett vonalnak vagy hajóküldelésnck a larlama egy vagy két naptári napra ^"i;f'^" ' sszaulazásnál igénybe vell vonalnak, hajónak n.k va-v gépkocsinak nienetrendszennl, indulási ideje cs a visszauia '„.;. .Tépkocsinak nienelrendszeriiili érkezési ideje küzötl. . •^,^^^^^ |,e|ye nincs. "•'•'=' "'^ I.) hat óránál nem több Idő telt el, "^P'^'l ' ^ ' . ^ ' ^ ^ ' ' ^ c r , „apidijnak csak az egynegyedét 2.) hal uránál KUib, de nyolc óránál kevesebb idö teli ci, i lehel felszámitani. . „ . . . . , , , , K ÍHŐ Mt el a napidíjnak csak a felét lehet fclszámilani. 3. nyolc óránál flbh, de 18 óránál hevesebb d tel el a nap j _^ ^^^^^^^^ _,l^l^^ 4 ) Ha 18 óránál több, de huszonnégy óranal ktvcseno m egész napidíj felszamiiásánaU van helye. próbacsendörnek 2 P. ^ 20.) A napidíj Összege; 1.) csendőrnek J 50 P, mig f,>^.^ , , ^ legénység állomáshelyélöl 21.) A vezénylési p ó t d i j minden olyan külszolgálat után |ar, melyei a „ / fa j ui (ávol leljesil, akkor ha ez az idö a 12 órái kiteszi. felszámitása illetékes, a következők: ' 22.) Azok a szolgálatok amelyek után vezénylés pótd.j felszámít 1 ) Mindennemű szolgálati lappal vezényeli — j á r ö r s z o i g a i a i . 2.) Céllövészetre való "l'^^P""'";''';.^,, ^ ^,,-.^01 va-y egyéb okokból való összpontositások 3.) Közrend es közbiztonság helyreállítása ceijaooi \ia^y ^&y^ -

"

" ^ " í ^ ' ; ! : : ^ ^ ; ; ; é s r ^ ó U ' ' a n ; L á s t ó l való ehndulás időpontjától a bevonulás időpontjáig

teljes 12 óra után illetékes.^^, ^,„y,e,és.K

melyek után csak az utazás idejére

minden

illetékes a vezénylési

pótdij felszámitása, a következők : 1.) Orvosi megvizsgálás, 2.) Felülvizsgálat, vagy 3 ) Leszerelés cé.jából teli utazások után és végül , , , • , ,• 4.) Elméleti kiképzés végett a kiképzés helyéig és vissza t^". " ' J f ^^lí " ' ^ " „ , , - „ ... , Ez esetekben a vezénylési póldij csak azon i d ő r e j á r , melyet az lUetö ú t b a n t ö l t ö t t , illetve, ha a kiindulás és végállomás közötli ut megtétele, illetőleg az oda és visszautazásban túllőtt idö együttvéve legalább 12 órát tesz k i . 24.) A vezénylési p ó t d i j kiszabala a következő: I.) csendőr részére minden befejezett l 2 ó r a szolgálat után 1 pengő, mig 2 ) a pibcsők részére minden befejezett 12 óra szolgálat ulán 70 fillér, 25) Mindennemű vezénylés a vagy szolgálattételre való beosztás lehet: 1 ) vagy ideiglenes:, 2.) vagy tartós. 26.) A vezényeltelés, a vagy a szolgálattételre való beoszlás akkor tekintendő ideiglenesnek, ha az ezt előidéző oknál fogva már annak kezdetekor meg lehel határozni vagy előre látni, hogy az elvezényelt az állomáshelyére 3 hónapon belül visszafog térni, illelve ezen idő alatt a szolgálat befejezést fog nyerni. 27.) A vezénylés vagy szolgálatlélelre való beosztás tartósnak akkor tekintendő, ha az azt elő­ idéző oknál fogva már annak kezdelekor meg lehet állapítani, hogy az 3 h ó n a p n á l t o v á b b f o g t a r t a n i és nem biztos, hogy az illető régi állomás helyére újból vissza fog-e térni. 28.) Ideiglenes vezényelleléseknél a vezényeltetési p ó t d i j csak 3 h ó n a p i g folyósilható, mert ez­ után a vezénylés már tartóssá fog minősülni, a tarlós vezénylés pedig egyenlő az áthelyezéssel. 29.) Ideiglenes vezényelletéseknél a vezényeltek közül a vezényeltetési p ó t d i j a nős csendőr egyé­ nek részére az ugyanakkor élvezett napidíj felében, mig a nőtlen csendőr egyéneknek az élvezett n a p i d í j egy­ negyedében van megállapilva. próh.ncsendörnél 50 f i l l é r t tesz k i . 3 0 ) Ruházati illetménynek nevezzük a csendőrlegénység részére rendszeresített t ö m e g á t a l á n y t , mely evi 90 P-ben van megállapilva rendfokozatra való tekintet nélkül. 31.) A csendőrségnek illetménnyel és ruházattal való ellátását a gazdászatkezelési szervek, illelve gazdasági hivatalok végzik. 32) Az őrs kezelése alatt álló és elszámolás tárgyát képező pénzek; és pedig: 1.) Illetmények, 2.) Gazdasági átalányok, 3 ) Közgazdálkodási és nek mPlvntk ^^^-^ ^.'s^ámolás tárgyát képező pénzek az őrs p é n z t á r á b a n őriztet­ ni i A • nielynek az ors irodában kell elhelyezve lennie K i v é t e i r k | ^ e z n T k ' e i ' ' a l ó ' Í T M ? t ' l í í ' ' ? V - ^ ^ ' J ' ^ ^ ' ^ ' ^ y í ' ^ ' ' '"^g°^^^^ ^^g^*' b e t e n n i n e m szabad. •deje, i"et.e I e f . y L ^ a : r : " a ^ a^^tára^^,^^^ - V e ^ a nyomozás 34.) Az Örs pénztára .Pénztári bizottság" által kezelendő. Ez ^f, ° " ^ " ^ ' ° ' ' rt
A

^x ,.,

^-^ ^'- Örsparancsnokból és b.) Eev csendftriini

..émadást t ' e ' n i V é"n^z\lrn°*^.lt''ö^^^^^^^^ átvenni és azok kezeléséről legesen felelősek. ' ' ' ' " ^ ' P^"^^'' alladekanak helyességéért és teljes számáért egyetemlyesen t ö r . é n i l * " ' " ^ ' ' ^ " " " ' ^ ^ '' ^ ^ - ^ ^ P - ^ ' - i bizottsági tagok által minden alkalomkor szemé37.) A pénztárasztal biztonsági lakat első oéld' H„i , , ^ P ^ " " ^ " bizottsági tagok mindeiívikének r « k ! " ^ " " , ' " P'"^*^" t''zo"sági tagoknál vannak

="™ --i/S:::::::::;.:-:""- - • " - • -'"---"..... azonnal be kell jelenteni. ^ " " " " ° ' * valamelyike elveszett, ugy ezen körülmAn , Egyidejűleg egy ui bizlonsái^i lal,,i h . körülményt a szarnyparancsnokságnak aki. a gondatlanság t l r h l L ' ' " " ' ' " ' * ^ ' ' " ' ' ' ' beszerzéséről is gondoskodni kell m., . , ' «oani kell, melynek költségeit az visel -

30 —

42.) A pénzlári bizollsági tagok valamelyikének váMn7á=a »c.iii,<. amidőn a pénzlárkulcs a helyettesnek lesz átadva, n S o r a T é n z t l r t t ^ ^ ' n ^ ^ ' f " ' " ' ' ' " °'y"" " ^ ' b ^ " ' 43.) A pénztár átadás, illetve átvétel ei alk"rinmm,r / ^' '"^" ^''"ipénztári könyvek és egyéb okmányok alapján a pénztárbTfir.PnH"^"""'".'^'^^ helyettesként belépő lag a fosságáröl a pénztártban leVÖ pén.L "a,n''sUra^1grasásáv:ri"'n,e'l^^^^^^^^^^^^ ""^^ P 44.) Ha az őrsön csak egy csendőr marad ntlhn A ^uieies. Jjizotlság által a távollét ideje alatt felmerülhető kiadások fedezőére at" nnL""'"-'"'!;?" ^'' hanem a pénztár számadási kötelezettség mellett nyugta ellenében egy b zonyos ütsz^K ad dó á t " ' "<=ndőrnek ntólagos 45.) Az őrsre beosztott csendőr egyének rendem; h^, vi ;u!iZ- aaanüo at. jegyzéken igényli, az illetékes gazdasági h S t ó l '"etmenyeit az őrsparancsnok a havi fizetési vagy szolgalati S S " k e T e n á í n - ^ ^ ' " ' " ° ' « ' ' ^ " """^^'^ - ^ " " " " - ^ ^'ö" -netlevéllel, ny,l. rendele.lel 47.) Az álalányozott vasutakon szolgálalilag utazó csenrifir «;,<:.,Ü m»„..M- , ^ f í ^ ^ u e t , ^ ^ ' " ^ ^ ' * ^ ' " ' " ' ' - áta,anyozya^an. \ ^ ^ ^ s r t l ^ ' : - [ : : ; ^ ^ t Z ' l . ^ ^ „Érvényes szolgálati utazásra menetjegy váltása nélkül." A nem átalányozott vasutakon a viteldijat fizetni kell Nyilt rendelettel utazó legénység a vasúti viteldíj fizetésére kötelezve van. ., « A ^ 1 "Í"g^l3"'",z''e" a Járőr valamelyik tagja váratlanul megbetegedett usv az eliárás a k« vetkező: A szolgalatot azonnal megszakiljuk, a beteget azoínal orvoshoz visszük,%ive a betegség nemére és a szallilasa lehetőségére nézve megvizsgáltatjuk. "^^t:j,icg nemere es 2 ) Ha a beteg az orvos véleménye alapján szállitható és betegsége olyan természetű hoavkAr haz> gyógykezelést nem igényel, ugy őt elöfogat igénybevételével további gyóg/kezelés cé jából a f ^ r s r e hazaszállítjuk "•' ' "isrc 3 ) Ha az orvos véleménye szerint a betegség olyan természetű, hogy a szállítás veszéllyel járna ügy a beteget a legközelebbi községbe, a községi elöljáróság által kijelöli helyre szálliijuk és olt annak orvosi kezeléséről es ápoló fel fogadásáról gondoskodunk. 4 ) Ebben az esetben azonban, mihelyt a beteg olyan állapotba kerül, hogy az minden veszély nél­ kül elszállilható, ugy azt vagy az Örsre vagy pedig ha az orvos ugy kivánja, a kórházba azonnal be kell szállitanl. 5.) A járőr másik tagja midőn a beteg elhelyezéséről és ápolásáról gondoskodott, ennek elvcí^zése után azonnal bevonul az őrsre s az eselet az őrsparancsnoknak jelenti. " 49.) Ha szolgálatteljesilés közben a járőr valamelyik tagja önhibáján kivül megsérül, 6t lehetőleg azonnal elsősegélyben majd a legrövidebb idő alatt orvosi segélyben kell részesíteni. Az esetei a szárnyparancsnokságnak haladéktalanul be kell jelenteni, ki azután az eselet kivizsgálja és a kerületi parancsnokságnak az eredményt bejelenti. Az ilyen sérülésekből felmerült kórházi, orvosi és gyógyszer költségeket ugy a házi kezelésnél, mint a kórházi ápolásnál a kincstár viseli. 50.) A legénység részére postán érkezett pénzek és értékek az őrsparancsnokság által a posta­ hivataltól „Postaátvételi könyv" alapján lesznek átvéve és „Kézbesítő könyv" alapján lesznek a legény­ ségnek átadva. 51.) Ha a szabadságon levő csendőr szabadság ideje alalt szabadságolási helyén megbetegszik és előreláthatólag a szabadság lejáriával őrsére bevonulni nem tud, ugy ezen körülményt őrsparancsnokának a helyi Örs utján „Szolgálati jegyben" bejelenteni köteles. Ha a betegség olyan természetű, hogy ö azonnali kórházi ápolásra szorul, ugy a kórházba utalást és szálllltatást, — ha ugy szükséges betegkisérőröl is — a legközelebbi, illetve lerületileg illetékes Örs köteles gondoskodni, az okmányokat pedig a megbetegedeti csendőr anyaőrsének megküldeni köteles. 52.) A polgári bíróságokhoz tanuként bűnügyekben megidézett csendőr egyének az oszlalyparancsnokság által „Nyilt rendelet"-tel lesznek ellátva, melynek költség számláját a gazdasági hivatal, mig a költség nyugtát a megidézett csendőr állitja ki. 53 Nylll rendelettel polgári bíróságokhoz történő tanukénti utazások alkalmával az utazó csendőr €gyének a vasúti viteldíjat, — arcképes igazolvánnyal ellátottak a tényleges vasúti viteldíj 50 százalékát, mig a vasuli arcképes igazolvánnyal el nem látottak pedig a vasúti viteldíj teljes összegét, kifuelni tar óznak A vasúti viteldíj kifizetését az utazó csendőr a vasúti személyzettel a nyill rendeleten elibiiiertetni tartozik az illető állomás cimnyomójának alkalmazása melleit. 54.) A nyill rendelettel felmerült vasúti és egyéb költségeket (napidíj, elófogat, dijl mmdig az .. biróság tartozik megtéríteni, amely a tanuidézést kiadta. ^ , ,„ , .,, . „ ,„„« „„„„táf kiállltia Ezen költségek kifizetéséről az utazó csendőr a „Nyílt rendelet" hátlapján levő nyugtát kiállítja •és a bíróságnak benyújtja.

Közgazdálkodási határozványok: 1.) A csendőrségnél kélféle gazdálkodást ismerünk és pedig: 1.) Közgazdálkodást és 2.) Közélkezést. u , it i,;,.irAiij 2) Közgazdálkodásnak nevezzük azt a g^^álkodást, midőn több az őrsre t^^^^^^ nőtlen csendőr egyén a közgazdálkodási halározvanyokban meghatározott összegei aiapuKet ebből közös gazdálkodást vezetnek. i„„„i,.„, „pepinek 3.) Közgazdálkodást kizárólag az őrsökön és ^"önitniénycken vezetnek^ i„ a lagok alaptökét nem részesedésre igényük nincs. 5.) A közgazdálkodás vagyonát képezi : 1 ) A tagok állal befizetett alaptöke,

''"'''

ii^ssPS:^a«---oi'^s

I T A közétkezésben rész.vet. Idegen személyektől hevétclezet. étkezési és át

' ' - ' 1 , ; r ' e r s -^.azdálkodása á l t a l k e l t é , e . m . ^ k e k hasznos lábas és szárnyas háziállatok és azok termtkei. (Kiicii,

.1^..^^

-ön ,11. ulás, szállás

L ^ : ^ ^ : : ^ . ^ ' ' ' " '

,i) A közgazdélkodás célja; hogy a lagok a viszonyokhoz mírlcn: 1.) tápláló, S.) ízletes és véj-UI étkezésben legyenek részesilhelök. 4.) ennek ,negfelel6lcf; m.nél olcsóbb ctkezCst ^^^^^b^^^,^^^ szükséges élcl.ni 7 ) A helyes kOzgnzdálkodás vezetésefcl'éMenUImegkívánja »ogy ^^^^ .^^ ^,^^1, beszerzése és euvéb cikkek a íiszonyoklioz mérten lehetőleg nagyban szereztessen «nkkal oIcsAbb, mint a kicsinyheli lieszerzések. c^nlpál sokkal <"« ;_^„. ^^^_^^^^.^^^ ^ ,^g^|^ ^„3, ;,„i,e,eit alaptőke szolgaK , (^.^.^hoz befizetett első Usz8) A közgazdálküdás tagjai által a gazdálkodás megkezdéséhez y szeget alaptőkének nevezzük, „..„itnit leekisebb alaptöke 120 P., mig legA közgazdáikodási alaptőke psszege fejenként, megállapított legKise „ogyobb összege 2Ű0 pengőben van megállapítva összegben befizetett az az összeget, mely9 Napibelémck nevezzük a tagok által havonta es e^y "» f, nek fejében azután a gazdálkodás a tagokat élelmezéssel .atja e ^„ .^en állapítják meg az Örs anyagi Ezen összeg nagyságát a kü^Sa^dálkodas tagjai együU^^^^^ hö^ös ^^^^^_^H ^,4,„yparancsnokság helyzetékez és a helyi drágasági és megéhelési viszonyokhoz m é t e n y ^ ^ ^ ^ ^ . ^ jöváhagyja, vagy pedig felemel, illetve leszállítja, ami ' " ^ ; ' ^ ° " , ^ ; 4 „ „ ' m e g h a l a d j a , ugy ez többlet a 10. Ha a közgazdálkodás vagyona a "e/izelelt alaptőkék össze e^^^^'^an résztvevő tagok, gazdálkodásban résztvevő tagoknak egyenlő összegben szétosztható, ha azt a gazu többsége ugy kivánja. . .. 11. A közgazdálkodás vezetése egy bizottság állal történik, mely all. a.) az örsparancsnokból, l^j : í ö z l ' d á l k o d í : S d á s a i . ellenőrző közdazdálkodási tagból, mely lehet csendőr vagy próba''""^^' "'l2 A közgazdálkodás vezetőt rendszerint a gazdálkodásban résztvevő tagok választják maguk közül, szükség tsetébfn azonban ezt az örsparancsnok javaslata alapján a szárnyparancsnok ,s kijelölhet,. 13 A gazdálkodást vezető ezen minőségben lehetőleg minél hosszabb ideig hagyandó meg, mert ezzel csak a gazdálkodás eredményessége lesz előmozdítva. 14. A gazdálkodást vezető kötelességei: a.) A gazdálkodást minél helyesebb és célirányosabb, tehát leggazdaságosabb vezetése. b.) A gazdálkodás javai feletti buzgó őrködés, azoknak jókarbantartasaról való célirányos gon­ doskodás és _i 1 1u1 c.) A szükséges cikkek beszerzésénél tanúsítandó messzemenő gondoskodás, mert ezzel lehet a gaz­ dálkodást fellendileni avagy tönkretenni. 15. Az őrsre beosztott nőtlen legénység, — beleértve az odavezényelteket is, — az Örs köz­ gazdálkodásában tartoznak étkezni. 16 Az Örsre rövid időre odavezényelt csendörök a küzgazdálkodásnak a napi étkezésért a minden­ napi napibetéten felül még annak 20 "/"-át tartoznak befizetni a küzgazdálkodás pénztárába. 17. A közgazdálkodásban résztvevő tagok reggeli, ebéd és vacsorával látandók el. Az étlapot naponként vagy hetenként előre a gazdálkodásvezető a többi lagok hozzájárulásával állapilja meg. A gazdálkodásvezetö kötelessége, hogy az örsfözönövel olyan mennyiségű éleit főzessen, hogy abból mindenki jóllakhassék s, hogy ezen ételek Ízletesen is legyenek elkészítve. 18 Helyi szolgálatot leljesitö járőrök az étkezésben épugy résztvesznek, mint a gazdálkodás többi tagjai. E célból hacsak lehetséges az étkezés idejére ezen járőrök felvállandók. 19. Ha a kDIszolgálatban álló járőr váratlanul ebéd avagy felszolgálás előtt vonult be, ugy az ebed megfelelően szaporítandó, esetleg egy tál étellel kiegészítendő. 20. Ha a külső szolgálatban álló járőr váratlanul ebéd után, azonban még 14 óra előtt, avagy vacsora után, de a takarodó előtt vonul be, ugy akkor azok egy rögtönzött ebéddel (leves, főzelék, hus) latandok el. Ilyenkor azonban figyelembe kell venni a helyi viszonyokat (hentes mészáros nyitva van-e) és a gazdálkodás élelmiszer készletét is. 21. A reggeli a külszolgálatból bevonuló járőrök részére 9 óráig kiszolgállatandó gen tartani '""^"^ "''"' ''°^'' ^ '^^°^ ^ ^" * ' ° " ''^''°""'> "Sy részére a reggelit félre kell lenni és meleIdegen őrsökről érkező járőrök részére szintén 9 óráig szolgáltatandó ki a reggeli. visszatérni '''*'''">'^''°' '^'"''nelel'-e engedélyt nyert legénység az étkezés idejére tartozik a laktanyába

24, A bizottság a küzgazdálkodás vagyoni állaoot.-iéit ha u-t

1) 2.) d' 4.)

•.,

Gazdálkodási könyvet, Becslési jegyzőkönyvet, iveken, lY^^^" L" " ^ a'aptöXe törlesztésekről és végül Előjegyzés a közgazdalkodást terhelő tartozásofról felfektetni és vezetni — 32 —

Ruhagazdászatkezelési utasítás. 1. A csendőr legénységnek ruházattal és lábbelivel való ellátását =7 =i4hK c , ,. . . és szervek végzik : eiiatasai az alább felsorolt hivatalok 1.) Felszerelési anyagraktár parancsnokság (Budaoeslen) 2.) Központi gazdasági hivatal (Budapesten) 3.) Törzsgazdasági hivatal. 4.) Osztálygazdasági hivatalok. 3.) A csendőr legénység ruházatának, lábbelijének és eevéb felszerelési riktp.n.i, • ^ csendórségre vonatkozó „Öltözeti és felszerelési szabályzatban" van meeálaoilva ' ^' " " ' ' ' " ^ 3.) A csendőr legénységnek ruházaltal, lábbelivel és egyéb felszerelési cikkeikkpl V.IA »II-, • „ ^, zati tömegreíidszer" alapján töríénik. ^^ leiszereiesi cikkeikkel való ellalasa „Ruhá4.) A ruházat, lábbeli és felszerelési cikkek beszerzéséből és elkésziléséböl fplmpr.ut i,«u A , „összesített tömegalapból" fedeztetnek. Ez á l l : eiKesziieseool felmerült költségek az 1.) Az első lömegbetél és 2.) a tömegátalányból, u. .• , 5,) E
Egészségápolás és elsősegély-nyújtás. S ó T ' ^ ' * ^ " " "" ^""^^' ' ""'""^^ ^ ' " ' " ' " ' " " " ) • ' '^Syfekély a leggyakoribb.

, -^ ^•l^^lf''^ 'f'L'^"A ^'^^'•°'í''3'"3l< 3 hereveielö csövek s ezáltal elveszti a kulünben eoészsé^es férfi a termékenyítő képességét A kórokozó csira behatolhat a vérbe, megbetegilheti az izületeket ('rválfalérd 7 leteket) továbbá a sz,v belhartyáját. A kankós beteg kezével vagy tflrülküföjével fer özheli a s emét amiltal annak súlyos gyulladását okozha hal|a, olykor megvakulásra is vezethet. Ferlözheli feleségét, súlyos gyu^lada sokat okozhat n a a ; a petevezeték (pe.ekürt) eháródhatik és igy a további leherbejutás llhéletlennlvilik Szü­ léskor ferlőzódhet kankós anyánál az újszülött szeme ésmegvakuláshoz vezethet. Bujakor: (vérbaj, luesz, szifilisz) igen súlyos nemi betegség • ,., o"^.?-uu"^"'^ mikroszkópos kicsinységU lény. A ferlözés legtöbbnyire nemi érintkezés, közösülés ulián Jön léire. Ritkábban eszközök, vagy csókok közvetítésével. Ha az egészséges ember valamely hámfoszlott te­ rülete egy beteg (luctikus) ember hámfoszlott területével érintkezésbe jut, a fertőzés bekövelkezhctik Minthoev heteken át alig van tünete, a fertőzés tovább terjedhet. Tünetei a fertőzés helyén kifejlődő kemény fekély, kiütések és a mirigyek kisfokú duzzanata később esetleg csak évek, évtizedek múlva a gummák (széteső daganatok) a test legkülönbözőbb részén igen'gyakran az orrgyök alatt, ahol is besüppedést okoz Megtámadhatja az idegrendszert is ; ha a gerincvelőt támadja meg, ugy gerincvelösorvadásra, (Tabes) ha az agyvelőt ugy terjedő hüdéses elmezavarra (paralizis) vezethet. A luelikus asszony legtöbbnyire elvetél, vagy életképtelen luetikus magzatot szül. Belegszülőktöl egészséges, életképes gyermek a legritkább esetben szülelik. Ha korán gyógykezelés alá kerül, ugy teljesen gyógyitható, de a gyógykezelés évekig tart és később is állandó ellenőrzés alatt kell tartani, időnkénti vér­ vizsgálatokkal. Védekezés egyedüli módja az, hogy luetikus egyénnel való érintkezéstől óvakodjunk. A lágyfekély: (sankér) A nemző szervek gennyes fekélye. Rálerjednek a lágyékmirigyekre s azoknál is gennyedés lép fel nagy fájdalmakkal. Általában a nemibetegségek ellen ugy védekezünk, hogy beleg egyénnel való érintkezéstől óvako­ dunk, vele nem közösülünk, ismeretlen növel nem csókolódzunk; ha közösülünk gumi-óvszert használunk, közösülés után vizelés, majd a hímvesszőt lehetőleg langyos szappanos vízzel alaposan lemossuk, ulána még valami fertötlenitö oldattal is (lysoform, hyppermangános vlz). Ha gumi-óvszert nem használlunk, vagy ha az kiszakadt volna, ugy vétóból a vizelés után a hugycsőbe csöpögtetünk s pár percig (5 perc) benne tartjuk.

Az emberi test. Fej, törzs, végtagok: A fej és törzs között a nyak, a fej, hajas része a koponya, a nem hajas része az a r c ; az arcon: homlok, szemek, orr, száj, pofák, az áll, fül és az előtt és fölött a halánték. A nyak elülső részén a gége, legkiállóbb része az ádámcsutka. A nyak hátsó felső része a nyakszirt. A törzs bordáktól határolt része a mellkas: felső részén a kulcscsonl fölölti és alatti árok, hátsó részén a lapocka és a két lapocka között a lapocka közötti tájék. A has felső középső része a gyomorgödör. A has közepén a köldök, attól lefelé a medence tájék. A has és az alsó végtag közötti átmenetnél -van kétoldalt a jobb és bal lágyék. A has oldalsó alsó részén, amint az az alsó végtagba álmegy, van a csipO. A has hátsó felén van a lágyék. A felső végtagon megkülönböztetjük a kart, a kézszárt és a kezet. A kart a törzsei a val köli össze. A kar és kézszár között a könyök, belső felülete a könyök hajlat. A kézszár és a kez közolt a csukló ízület. A kézen a belső felületen tenyér, ellenoldala a kézhát. A kéz ujjai: hüvelyk, mutató, közép, gyürüs és kisujj; az ujjik utolsó ízén a köröm. Az alsó végtagon van a comb, lábszár, boka, lábfej a sarok és a lábujjak. A comb és lábszár kö­ zött a térd belső felülete a térdhajlat. Az emberi csontváz: A koponya, a gerincoszlop és a végtagok csontjai Koponya csontok: Homlok csont, kettő falcsoni, két halánték-csont, nyakszirt csont, az agy.u ve­ szik körül, elöl az arccsontok az érzékszervekel. , . i,;wAit rna^~ A gerincoszlop 24 csigolyából áll : 7 nyak, 12 mell, 5 ágyék csigolyából. A 7'g°lv^'<^^; "^i^^^^^^^^ nyos porc van Van 7 valódi borda, melyek a szegycsontokban végződnek, niajd az 5 ált.orda .zuto^^^^^^^^^^^ elöl porc köti össze. A felkart a mellkas melsö feléhez a kulcscsont, a mellkas hátsó feléhez a lapo.kacsont erősíti oda.^ ^^^^^ végtagnál van a kézcsont, a kézszár keltő csontja, orsó csont és sing csont. Az első végtag csontjai: a combcsont, a lábszár két csontja : a singcsont es a szárkapocs "on . Az alsó végtagok a csipöizUletben rögzülnek a törzshöz; a '^^'P'',"^'"'^ '';'"'/V-rdki^os csŐ„i ban folytatódnak. A kefeszt csont alsó részén a farcsoni van. A 'írdizülel mellső oldaanvn^l.rdM^^^^^ A csontok egymáshoz izületekben kapcsolódnak. Pontosabb izületek : váll, könyök, csiikio. LSipo, térd, boka ^állizület^^^^^^^^^^ szervei: Koponyában az agyvelő van elöl az a ^ — á l ^ . v é d v ^ ^ ^ szervek. Mellkasban a szív, tüdők : a hasüregben, mely a mel kastól ^i-f^"' ' "'''^' ™" "" '' epehólyag, lép, gyomor és belek, vesék, hasnyálmirigy, húgyhólyag, "f''^" "'"^.y;" ' f f.,|.,,,,ása. Igen fontos szerv a gerlncagy a gerinccsalornaban mely k'V^e^^m^^^^Kfbs, melyek akarakinkAz izmok kétfélék, amelyeknek mozgása akaratunktól függ, végtaglzmoK sto., tói függetlenül végzik a mozgásukal, ezek a simaizmok, pl. a f^'^'^""!- . , „ „ „ , , ,„„|„ek e^'vrészt az éleit Az emésztő készUlék a szájjal kezdődik, itl vannak a ."y*""''''^^.^ ' ^ X n és^a nyelöcsövőn sikamlósa teszik, másrészt az emésztési folyamatot megkezdik. A sz"lhrtl aj '^"•'.„f, "Vastag bélbe, majd a kcreszlUl a gyomorba jut, a gyomorból a gyomorbélbe, majd a vékony - " ' • ' ' ' ' ^™,,l,^^^^ ,-,_S „lélcr. mcgcmésztctien részek a végbélbe, alionnén a végbélnyiláson 1,-ívoznak. A btkk hossza .m.it.

^

^

,. 1 iMl helyezkedik cl, vúkuny csübcn loly.

A L'i vese WUildalt, '''^"V, ^ l,i,cycsö szolyAI. ' A l,asürc«hc„ bnloldalt vn.;..'*?• A'-^et, melyek leve"'^^-;^ ., ,„,„,,•,, .nnjd a KL-^ébe, ,.I.Sd,k n húgyhólyagba, ahol ,s ".eggyühk Ü v ^^ ^«')"'' l;*^,'( ,' a ódnak a kd^l fühü.noben, „„jj LOIcu/üsko, a levegfi az orron kor^^'i • ^^^^J^,^ .^ tUdokbei. '^'f ^^,„^1 a legkisebb hajszAlhCruGk „„jj a sesen keretiül a légcsőbe, inely l*; '^^|,^^,,„;, elaga/ódásokra oszl k^ .^^^^ fenntarlásához szUks.^es a f'ihorsö íokoíalosai. kisebbedő faa|,a a rn^ke , | . ^ ^ ^ ^ ' t ' f ' , ">/ a testben kelelkczcll ártalmas apró hóH'agokban, a leüHólyagüCskákban (-^"'ünu |^.|^,|^.j,^^,,el pedig, 1H>Í,V ^ ^ ^ a l ^ j ^ O ,

.vonva, a v . b e iu U

^^^^^^^^^^^^^ - -

.,..k eivi^ir^^i,r:\|í3ff S S 'di:^^!^"^-

üre,ben ki.se baloldalt helyezkedik el, körülbelül nyok küzölr , . „ . ^ . ^ . , _ l,o„v a véit a testbe áramoltassa, az

^ ^li^^l:

T ^ ^ v ^ ^ S

^^"^^^ -^"-

^^^^^^^^^^ ^^^^^ ^^^^,^ ^^ lUdökbe továbbilsa, ahol is

resrlül bejut a jobbpitvarba, majd a J"l^l"<^!""'": ° ' f.b^ majd a balkamrába és onnét ujra a föutöeren kesavaázl és vizgózt, oxigén dúsan visszakerül a balpitvaroa, maj resztül a leslbe. . . . , „ i , i , „ í v e i t e k e t az előbbinek száma köbmilimélerenkénl A vérben iiiegkiilílnbőzletilnk vörös és ^^J'YJu.alVn.i leslsulv egv tizenhatod része, lehat egy 5 millió, az utóbbinak 6 ezer; ^ vér ^ísszes mennyisége allg^^^^^^^ ugy elvérzés kózépsulvos embernél (mondjuk 65 kgrm-al) 5 liter. Ha az emDer folytan az illető meghal. „„„„elft e-'v telefon központhoz hasonlítható, a felületén lévő

izom választja el.

Az ember halálának tünetei: Az ember testéi alkotó részek épsége és a szervek zavartalan működése jelentik az ember egészsé.'ét Ha az egves szerveket károsodás éri, az kihat az egész szervezetre és a szervezet, illetőleg az ember megbetegedik. Ha a legfonlosabb életjelenségek, a vérkeringés és a légzés megszűnik, ugy a testet alkotó sejtek csakhamar bomlásnak indulnak, tehát bekövetkezik a halál. Tüiielei a következők : 1.) A kihűlés. A höszabályozó központ működése megszűnik és a test felveszi a környezet hőmér­ sékletét. Ez a kihűlés lassabban áll elő meleg környezetben, vagy kövér egyénnél, vagy betakart halottnál. Ha a haloti hónalja és a comboknak egymással érinikezö felülete még meleg, ugy rendes körülmények között mondhatjuk, hogy a halál csak néhány órával ezelöll állott be. 2) Vérsülyedés: A halál beállta ulán a vérerekben keringő vér a nehézkedés törvénye szerint a mélyebb helyekre folyik és kifejlődnek az ugyneveeeti hullafoltok. Ez az oka annak, hogy a holttest alsó szé­ lein a bőr szederjes, elszíneződést mutat, a nyomásnak kitelt helyek kivételével. 3.) A hullamerevség : A halál bekövetkezte után a test izmai rendesen elernyednek, majd rövid idő múlva az ellágyult izmok megkeményednek és ezen merevedés következtében a halott végtagjait csak a legnagyobb erőkifejtésével tudjuk hehajlitani. Rendes körülmények között kettő-négy Órával a halál után következik be és körülbelül 48 óráig tart. A merevedés rendesen a fejen kezdődik s fokozatosan sorrendben halad a láb felé. Az oldódás ugyanezt a sorrendet követi. 4.) Rothadás: Egy bizonyos idő elteltével a szövetek szétmátása következik; erős büzfejlődés mellett gaz képződik, a kövér egyéneknek, vagy fertőzés, gennyedés következtében elhalt egyéneknél ez a rotha­ dási tolyamat gyorsabban indul meg. Rendesen a has alsó részén kezdődik, amikor is a hasfal bőre zöldesen S h l ' ° r,h ™ ''.^'^"^ '^/^•'" l<''"ied az eg«z testre, a vérerek mentén barnás-zöldes csikók jelentkeznek, l/m,^ hnav = "• ! lí'p.'í^''''^'*''^' " ° ^ " ^ ' '^'' ''ó'-Vagokban felemelkedik. A vizbe került hulláknál jeleaTüM S7áraz lStl^\ J ""^^ ^V 'ÍY'"'"'''"" P'' ' ^^^^^ ^2«^ keztyűszerüen válik le, a körmökkel sSrad. Sumi'fikáció) ' ' ^ ' " összeaszalodik, kiszárad s a bőr porhament-szerüen benem iön lé"e h ^ n e m ' a ' W h í m ' f " ' f ' ' T^ f"^"' ' méh-üregben, ugy roth.dás, puffadás és büzképzödés következik be' ' meh-uregben levő magzatviztöl felázik, úgynevezett macerálódás folyamata

Terhesség é s szOlés - magzatelhajtás é s gyermekölés: Sokszor elöánha?'a?'a TötCay te'hes e'a°"nö "a'v°"*'-f T ' H ^ ^ ' '"egtermékenyitett petét magában hordja, vagy egyáltalában julhat-e teherbe Ennek m J i i ^ f , ! / ' " ^ ^ ' - " ^ . ^ ' ^ " ' ''^^^ ^°"-« teherben rövid idővel ezelőtt, a terhesség kezdeti szakában nagy nehézsé^g^ef j^í! °™°" ^ ' " 8 ^ 1 ^ " ^ ' '-örténik. A terhesség megállapítása, méhszáj elé juWa.^aYös^szehuz*ódó*mér^^^^ hímvesszőből kilövell váladék a részének kígyózó mozgásával felhalad a m X r e 4 n k p r « ' , ? ' ' ' ' '. * " " " ' '^^'^ '°^ "'""^ férficsíra, a farkpetesejtbe befurakodik és létrejün a megtTrineWités A mi ^ P^^v",t*'*kbe, ahol az esetleges jelenlevő női 1 mm. atmeröjQ nyilasán a méh-üregébe kerül ahol a l r ."^^g'^'^^^kenyült pete ezulán a%etevezeték alig Ha a megtermékenyült pete a petevLtrwlu i " '"^g*^?*'^- ""aid növekedésnek indul.

nek, a has megnagyobbodik. A erhességet teljes bizonyossággal csak a biztos - jelekből lehet S a o i ' :^a"sÓd^k'"J/ben''éTire,ör^^^' "'''' ''^P'"'^=^' ^ '^''''' ^^'^^^^"^ ^='"^-. "^^ ezek c s l ^ a T e S g 40 hél, 9 n t / ^ ^ ' h S / = ' m % X ö n r p ' " ' ' ' ' ' ^ ' ' ' ' ^ " ' ^ ^ " ' megszületéséig tart, - .ndszerin. 280 nap, Minlhogy a lerhesség kezdetét pontosan megállapilani nem lehet, a szülés időpontját sem ludiuk pontosan, csak I ozzavelö egesen ; ugy számítjuk, hogy az utolsó havibaj első napjához adunk 7 napot és három hónapot visszafele számlálunk. ' "apui es narom „ -^.u " * ! Í ; ^ 7 . " e ^ ' " ' ''P^"^'' 'ekinlhelö az a férfi, aki a növel a szülési megelőzőleg 181 és 300 nan közötti időben közösült. ^ ^ °' ^^ •^"^ "''P A magzat korát a hosszából állapítjuk meg. Az első holdhónapban ha a hónapok számát önma gaval megszorozzuk pl, 2 hónapos magzat kétszer-ketlö — négy, azaz egyenlő négy centiméter a maprai A további 5 holhónapban, ha a hónapok számát megszorozzuk 5-el pl. 7 hónapos magzat 35 centiméter hosszú. ( 7 x 5 ^ 35.) ' Egy kihordolt magzat hossza 50 centiméter, súlya 3000 gramm. A terhesség 28 hét elötilti megszakadását vetélésnek nevezzük. 28 héten tul, de 40 héten alul történő megszakadását koraszülésnek nevezzük, ilyenkor már a magzat életben tarthaló kedvező körülmények között. — A vetélés oka lehet: az anya betegsége: lázas megbetegedés vetélés, szivbaj, vesebaj lues stb lehet a magzat fejlődési rendellenessége, (orzképzödés, lehet a magzat betegsége pl. lues. A vetélés oka lehet bűnös beavatkozás, amikor is magzatelhajtásról beszélünk. Ha méh-üregböl valami utón módon kihajtják a magzatot idő előtt és ennek következtében hal el a magzat, vagy ha élve szüle­ tik, de az idő elölt való megszületése következtében mégis elhal, magzatelhajtás történt. Magzatelhajtás céljából igénybeveit szerek, eszközök és eljárások sokfélék. Olyan szer, amely csak magzalelhajtási okozna, nincs. Vannak olyan szerek, mérgek, amelyek a magzat halálát és igy a vetélést elő­ idézik, de ugyanakkor az asszonyt is súlyosan beleggé teszik, megmérgezik és az anya súlyos méruezésének következményeképen okozzák a magzat halálát és vetélését. Ilyenek: az aloe, a fahélykivonal, sáfrányt ez utób­ bit vörös borban szoklák bevenni. Vannak szerek, amelyek a méh összehúzódását hozzák létre, pl. a chinin és az anyarozs készít­ mények, de oly erős méhösszehuzódást nem lehet ezekkel sem elérni, hogy vetélést okozzanak. A bűnös beavatkozás másik része eszközökkel történik. Egyes vidékeken növények száraz gyökerét vagy szárát vezetik a méhbe, ahol ez megduzzad és kilágitja a méh száját, ezek a rajtuk tapadó szeny által az asszony súlyos vérmérgezését okozhatják. Máshol pálcikaszerü eszközöknek, szonda, katéler, lúdtoll, ceruza, kötötü drót, stb. méh-ürbe való felvezetése és a magzatbiirkok, vagy a magzat megsértése által hozzák létre a vetélést. Ezekkel könnyen igen súlyos vérmérgezést okozhatnak. — Magas láz, hidegrázás stb. Egyesek a has összeszoritásával, gyümöszölésével, masszálásával próbálják a magzatot elhajtani, terhesség kezdetén természetesen sikertelenül, hiszen ilyenkor a méhet elérni nem tudják, a hasfalon keresztül a méhet a 4.-ik hónapban lehet tapintani. Magzatelhajtást szoklak még jodtlnkturának a méh-üregbe való befecskendezésével eszközölni és a méh üregének orvosi műszerekkel való kikaparásával. A szülés a teljesen kihordolt, azaz a magzat 10 holdhónapos korában zajlik le, amikor a méh összehúzódásokat végezve (ezek az úgynevezett szülési fájások) kitolja magából az érelt magzatot. A megszü­ letett magzatot újszülöttnek nevezzük. Az újszülött ilyenkor teljes kihordás esetén az érettség jeleit viseli magán. Az érettség jelei a következők: hossza kb. 50 cm., súlya 3 kg.-ol meghaladja, a körmök az újhegy végét elérik Fejkerület 32 cm.-t meghaladja. , .^ ^, , ,„„ Életképtelen az újszülött akkor, ha 800 grammon alul van, ha 30 cm.-nel rövidebb es 180 napot nem töltölt az anya méhében. , ,. . , , , , . . , A magzat megszületése után a bába a köldökzsinórt, a pulzulas megszüntetésével leköti frissen kimosott zsinórral, vagv köldökleszoritó kapoccsal, egy cm. hosszú köldökcsonkot liagy meg ami 5 - 6 hónap alatt leszárad és majd leválik és besarjadzik. - Addig ugyanis a magzat az anya véréve táplálkozott s a köl­ dökzsinóron keresztül kapta a szükséges oxigént is, megszületése ntán működésbe lepnek a tudok es kivulrul kapják a szükséges oxigént légzés utján.

Gyermekölés. A törvény rendkívül enyhe büntetési szab ki az anyára abban ,^^.,^"elben. ha házasságon k j született gyermekét szégyenérzet fokozódása és a szülési izgalmaktól beszámíthatatlan ^ l''P°"''i' f / ' *^'^'f^ közben, vagy közvetlenül a szülés után öli meg; tehát csak abban az ese ben ''"SV 'l^^^. .^"^'H'/'^".á'on járó lelki iz:'galom hatása alatt áll és nyugodt megfonlolasl eláruló ténykedést még ' " , ^1* " ^'^i^^^^j^^^^^^X" belül született gyermek esetében a szégyenérzet elesik, ilyenkor a gyermekölest '"J«"^,'^"y ^ ° ; ^ ^ ^ " ' í ° '';^i'''Js bünteti. Ha az anya gyermekét előbb megfUröszti, köldökét ellátja stb. tehát megfontolt ténykedést fejt ki és csak azután öli meg, ilyenkor a gyermekölés súlyosabb elliir.ilas ala esik „„,„:,.:<. , , „rr és szálnak Anya gyerríiekót megölheti szándékos ténykedéssel; pl. 1*^"^' "'^S ° l ' " °^ Z\!n befogása által, hogy megfulladjon zsinegelés, fejbeszurns, (lles, l;VP«s--*,';' ^'í^^'^'^' '^I*^,^"™^^^^^^ ,e, De okozhatja az újszülött halálát szándékos mulasztás ">\f'\'\P\,jí,^'^^^f.^Z°^^^ hogy elvérezzen az uj zülött, vagy az arcán fekve hagyja ''"SV. megfulladjon. Ilyen setckben a =.n»^^^^^^^^^^ bizonyítása sokszor nihéz, azt kell kutatni, iMeloleg megállapítani, hogy az anya a szülés ideje alatt nem eszméletlen, öntudatlan, tehát beszámilhatatlan állapotban. „,„„„:„„iii..í,,nl és felboncolásévql 6ermekölé8 gyanújának esetén az ujs/iliott holttestének megvizsgálásával és megállapithatja ,iz orvos, hogy: , ,.,•„, 1.) élve születell-ea gyermek? a tüdők légtartalriia árulja el II t:íélt%^.Tr£Jrr;T7

fejl^^laC l ^ ^ l ^ ^ ^ . y

a szülés előtt vagy alatt „e,n

szenvedett-e Sérülés, ?^^ ideig élt-e a gyermek, ezt ^ . / - - , ; - | < , , ^ - . - " - ^ ^ továbbá a f^'^^^csönk^lev^ál.jsáb^^ a gyermeken?) a köldököt lekölötték-e? fel van-e Ollöztclve? slb. 6.) mi volt a halál oka?

(^' - « - ' - - ^

^""•"^>

(magza.máz vaii-e még

A m^-zM lermíszeles okból is elhalhat és pedig a szülés e 6tt e ödési ^av • ^^^^ |,„rkoló- i , .. MÍÍI vcUerine^s .„egakadályozdsa inialt (a köldükzs.iiórnak ^/i ^''^IV'^ ''•%'^ödik. a telhám nagy l •:• '"lírdí Ha á magzata méh űrben elhalt, a 'elhám a magzatv.zben fetok, mace^^^^^^^^ '''\''' , i«.^lik Tlatla a szennyes vörhenyes irha mutatkozik, a koponyacsoi tjai Ossztesiic , > e

-" r^-£-^^'Ínn^eSJ:raras^^,^']:'í:^^"r^;;^.í^rh^^ '^'m-,:^ ?ováM,á az, is'k, kell deríteni, hogy a/ asszony a szülés ideje alatt nem vol.-e esznteletlen, Ontucsak székeld, " e l é s í i n g e r f o g l a ' e l és egyszetre kipottyant belőle a gyerek pl. árnyékszéken ülve és '-'

""" Nincs kizárva az ilyen úgynevezett rohamos szülés; ilyenkor csak a pontos helyszíni szemle a .k ho^ir^énékviz.'L-i a, boncolása és az anya vallomásának ellenőrzése .évén s.kerul az .gazságot gycr.nek holtlestének viz^^^^^^^^^ van-e vágva ; a holtleslen lévő sérülés jellege olyan-e, ^;,tTf,ne.MerabMl a Izonyos ,nag ;aló leesésnek; a tudök légtelenek-e, a légutak tárta maznak-e pl irnyékszék ta."ah„át. A helyszinl "szemfénél azt kell kutatni, l.ogy a szülés nem-e máshol történt, m.nt ahogy mondják.

Alkoholizmus: Szeszes italok: sOr, bor, pálinka, égetett szeszek, rendszeres élvezele alkoholizmusra vezet. Az alkohol pillanatnyilag jó érzést, megkönnyebbülést vállhat ki az emberben, bizonyos gátlások alól felszabaditia a szellemi életet és a szervezel mindenféle érzékeit kellemesen befolyásolja Ez az oka nagy elierj'diségének. Az alkohol rendszeres és mértéklelenfogyaszlása, azaz az iszákosság igen súlyos ártalmat jelent az Illető egyénre, részben közvellen, részben közvetett ártalmat. Közvetlen ártalmak: máj, vese, idegbajok, idült alkoholos elmezavar. Közvetettek: a szervezet ellenálló képessége nagyon csökken a különböző betegségekkel, különösen a luberkolozissal szemben. A munkaképesség és a szellemi képesség is nagy mértékben csökken, az er­ kölcsi felfogás megváltozik, sokszor teljesen kivetkőzik az alkoholista emberi mivoltából, bűnözésre liajlaTiios<;á válik. Alkoholos állapotban könnyen kapnak fertőző nemibajokat. , Heveny alkoholmérgezés esetében hánytalás, fekete kávé,, sziverösitök adagolása válhat szükségessé. | idült alkoholmérgezésnél lassú, fokozatos leszoktatás.

Első segélynyújtás: A beteg gyógyítása az orvos feladata. Rosszullét, sérülés és a legkülönbözőbb balesel, amikor orvos nincs kéznél, kötelessége minden embernek első segélyt nyújtani, mert amig az orvosra várunk, eselleg egy embertársunk elpusztulhat. Baleset alkalmával a .iiunkánkban zavaró tömeget el kell távolitanunk. A segélynyújtás jó levegős helyen lörlénjék. A sápadt embert le kell fektetni, ha nem tér igy sein magához, a vállak alá kabátot vagy pokrócot helyezünk, hogy a feie lelógjon. Ha igy sem érünk célt, a lábait feltámasztjuk, hogy a vér a fejébe menjen. A kipirult, kékes szederjes arcú balesetnél a fejét feltámasztjuk, kabátot, vagy pokrócot helyezünk alá. A ruhákat a nyakon, mellen és hason megoldjuk, a vérkeringés és lélegzés igy szabadabb lesz. A levetkőztetést az ép végtagon kell kezdeni. Az öltöztetést fordítva, a legnagyobb kímélettel. A ruhákat lehetőleg a varrás mentén vágjuk fel. Ha a balesetes mozog, nyöszörög, ugy tudjuk, hogy él, de ha az mozdulatlanul, eszméletlenül, hangtalanul fekszik, ugy csak a lélegzés, szivmiiködés vizsgálatával tudhatjuk meg, hogy az él-e, vagy meghalt. A lélegzést ugy vizsgáljuk, hogy a lemeztelenített mellkast és hast figyeljük, van-e lélegzési mozgás. A mellkas tágítását, szűkülését, a has elöredombo.odását és süllyedéséi. A szivmiiködést pedig ugy, hogy megtapintjuk, vagy meghallgatjuk a szív dobogását, Sokszor az orsóvérér tapintásából a csukló felett a nagyujj oldalán megállapíthatjuk, hogy van-e szívműködés. i Ha a lélegzés és szivinüködés ritkább, vagy szabálytalanabb lesz, vagy ha már nem is lehet észre^ venni, ujy azonnal hozzá kell látni azoknak erősítéséhez, vagy elakadásunk esetén azoknak megindításához és pedig a következőképen : Nyakon, mellen és a hason a ruhákat megoldjuk, esetleg levetjük, erösszagu anyagot tartunk az orra ala: torma, ammóniák, aether, hideg viszel az arcot, mellet megfecskendezzük, a sziv láiál tenyérrel vagy kifacsart vizes ruhával csapdossuk percenkint 40-50-szer. Ha ezen eljárás után a balesetes magához tért, adunk neki meleg teát, fekete-kávét és jól betakarjuk. Ha nem jön magához, nem lélegzik, ugy mesterséges lélegeztetést végzünk. A mesterséges lélegzeletést szükség esetén, meg sem kísérelve az enyhébb lélegeztetést kísérleteké pl. v.llamos aram ülésnél minden késedelem nélkül kell végeznünk, mert esetleg elkésibik vele. Először a balesetes száját, arcát megvizsgáljuk és ha iszap, homok, müfogsor, vagy egyéb van nvel7pr;ift.'i °""^" el'^volitjuk. Ha a ruhát a nyakon, mellen, hason megoldjuk, a fejet oldalra fordítsuk, , náb^os mestP l"/ic iíf""'^ , ? ' " ' l " , "^''^"uszásakor azt elörehuzva, rögzítve tartjuk. Leggyakrabban hasz fembernéT végezhető. ^ ^ " ' S>;««í..-/^i. és a Schd/fer féle. Az előbbi Mton, az utóbbi hason fekv. nél tnvihK^ szilveszterezést egy ember is végezheti, de jobb ha kettő végzi, mert nagyon fárasztó és 5 perc es t n'^a e'/v \ t Z T "'^^"^ f^'' t f l J'^"^* 'T'^' '"'""''^ '^ =^Ükséges,^h'ogy életre keltsék a'ba

i."'z,vji^^;;tőtt7g; S'Sk^vsiezt.^'^^ ^'"'^ '•^'- ^*"'i^' -^' ^ -^-t '4;r/a ^:'^'t^^d" inegra£r.dv,"Ln*Lf'"''^',';^P''"Ky.a balesetes két oldalán, jobbkézzel a könyököt, balkézzel a csuklóka megragadva ke lélegeztetést végezni, előbb mindig a belélegeztetési azután a kilélegezte ést Te szór ne c^, r. u-r '^ S'^'iaffer-féle mesterséges lélegeztetésnek nagy előnye, hogy esv ember is X p 7 l V p » r U r A Z.,"^ f ^

a nvom?,?''" '"'"'^'"" ^' '"^"»^ ránehezedünk, ami által a mellkas összenyom u k ' K n L / í « f v ' " ' f ' ' í ' ' ' ' ' a nyomást megszüntetjük és hosszabb ideig pihenünk (Belégzés). "^^^^"yof^Juk (K.légzés). Kissé pihenv — 38 —

KII lél,«,,íf",ííftt,°.™s°if«|''''"°*' •""' " % l " » l " " « . a. íokllg ,íj„M5 ,g,M,| i, ( , „ „

...... .f jS'SfJSissi 'a,r; K;ayfr!.i?=,:s; ss-.KSr.,.™" Sérülések:

Ha a sérülés nagy lenedéhnU, vagy a vérző seb alatt csont is síriilt an,., T •,, a vérzést, h o p a vérző seb'Vletl (a vérző s^b és sziv T ő z ő í a " h " réL^'eT'eVse' ° ^0,,^ S"ÓS"A kézzel verzésl cs.llap,tan. csak ideiglenesen lehet, véglegesen kötszereket kell alkalmaznunk ' A vérzések három faját különböztetjük meg: 1.) Hajszáleres, 2.) Qyüjlöeres, 3.; ütő- vagy vivöeres vérzést. A hajszáleres végzés csak szivárog a vér, gyűjtőeresnél lassan bugyborékoló, ilyenkor sötétvörös a kiömlő ver, verő vagy ülóeres vérzésnél sugárban ömlik ki, spriccel az élénkvörös vér Háromféle kötést használunk: 1.) fedőkötésf, 2.) nyomókölési,

3.) körmöiös szoriló kötést. Az utóbbit főleg ütőeres vérzésnél, amikor a vérzést nem tudjuk másképen elállilani, de egy-két óránál tovább nem szabad a végtagon hagyni, mert a vér elzárása a lekötés alatti testrész pl. a kéz, a lábfej elhalását okozhatja. A leglöbh vérzés már fedökötésre is eláll (tiszta sebruha, géz, kevés vatta és pólya). Ha nem áll cl, ugy löbb vattát összenyomva helyezünk a gézzel borilott sebre és ugy kötjük át pólyával, ez a nyomó­ kötés. Ha igy sem állna el a vérzés, alkalmazzuk a szorító körülkötést, de ilyenkor vigyázni kell arra is, hogy elég szoros legyen, mert különben csak a vékonyfalu gyüjtöereket nyomjuk össze, a vastagabb falu gyüjtöereket nem, ugy, hogy a vér akadálylalanul folyhat a sebhez, viszont az elfolyása a gyüjtőereken akadályozott igy a vérzés még nagyobb lesz. A kivérzett, illetve a sokat vérzett balesetest ugy fektefjük, hogy a feje lógjon, kezeit lábait magasra emeljük és abból kezeinkkel a vért a törzsbe szorítjuk. Jól betakarjuk, ha nyelni tud meleg teát, fekete kávét adunk inni. Az orrvérzésnél az orrot összeszorítjuk, ha ez nem használ tiszta valtával betömjük a vérző orr­ lyukat. Az orrba vizet felszivni nem szabad. A sebkötözésnél igen fontos a tisztaság. A seb környékét szabad csak lemosni, benzinnel, alko­ hollal vagy jódtinklurával. A sebhez magához nem szabad nyúlni. Csonttörések kétfélék: fedett és nyilt törések, aszerint, hogy a tört csontot fedő lágy részek (izom, bör) is átszakadlak-e vagy sem. A nyilt törés sokkal veszedelmesebb, mert ilt piszok is kerülhet be és fertőzés jöhet léire. A nyilt törést könnyű felismerni a sebből kiálló csontvégekről, a fedett törést néha csak röntgen ulján ismerhetjük fel, ha közel az izületekhez törlént a törés, vagy a kéz és lábszáron, ha csak az egyik csont tört el és a másik ép csont eléggé támasztja az eltört végtag lágy részeit. Csonttörés tünetei: a nagy faj­ dalom, az alakeltérés a rendellenes mozgékonyság és csont recsegés. Kétséges esetben nem szabad a törésre gyanús végtagot sokat mozgatni, mert a tört a végek könnyen sérthelnek ilyenkor inakat, idegeket, esetleg a törés felelti lágy részekel átdöfve, zárt törésből nyilt törés lehel. Gyanú eseten ugy járunk el, mintha biztos volna a törés. Legfontosabb leendők a nyugalomba helyezés. , , ,^ ,^.. x . .,, , t , Kéztörés esetén a sérültei asztalhoz ültetjük, amig az orvos jün, alsóvégtag eltűrésénél lefek­ tetjük és a sérült részt ruhákkal a'ápolcoljuk , ,.,• , , ,^i„i,„i n Ha szállítani kell a sérültet, ugy kéztörésnél a sérültet az ép karral alátámasztva, pólyával a mellkashoz rögziljük, hogy igy a mozgást és ezzel a fajdalmát megelőzzük. Lábtörésnél a töíött lábat az éphez és egy aláhelyezett deszkalaphoz (a deszka oly hosszú legyen, hogy a sérüli farától a sarkon tul érjen) kötözzük és igy szállítjuk az orvoshoz.

Ficamok és rándulások: A lest csontiai izületek állal vannak egymáshoz kapcsolva. Az izülelekben érinlkezö csontokat az izületi tokszaircrok tar iák össze Eröszakos behatásokra az izületekben érinlkezö csontok helyükből isiklanat I f i'zm f f o t z a l ^ l ' S i l v a az ízületen kívül, az alatt vagy felet, vagy -^jjett lielyez d i . k el. Ez a ficam. Ha az erőszakos behatásra a csontvégek az izületekben maradnak, de a tokszallag n)ef,strur, u„y ezt rándulásnak nevezUk. A ficam tünetei: . .. t i „ , A H ; I , i.] a ^ i ^ i S ;

: a ^ í r a : ^ r ! é ^ S e ^ ^ f ^ ; ; ; ; : t ^ S ' ^ ^ a n gömbölyű, formás, l.nem szög­

letes és -abálytala^n^kíem^elkedése^^^^^

^^^

, „ , . ^ „,,^^3,„, , , , , „ „ „ , , .

nem annyira korlátolt a mozgalhalósága, mint a ficamnál. Nyugalomba helyezzük és maegvizes. helyezünk rá

,,„agot.

s

Rosszullétek és balesetek: Ájulás. Ijedtség, nagy izgalom, rossz levegő s.b. ^'^^^^l^ ^^\^^^^^e'^y^T^^^^^ verejtékes. inegs/.édUlve eszméletét vesztve elesik. Oka az ^ p " f ^Jrlelcn dre övö v . r s « .., ruh.'ít inegokl.ini, jó levegőről gondoskodni és esetleg élesztgetés a már elmondott műOon. — 3!) —

,,,r.rU..és:

A fejre KapoM m.s sU,. .OvC.c.n.nye. A bnlese.. szenvcüe.. cgyOn azonnal ö s .

szeesik . „ « r e I c z iftvc, Iáh. .nindinkabl, eliiche^cdik, ,eszedé akadozóvi valikma,^^^^

I ^ l^^^^ie^í;;:^r'É^z^e;isi);i't!:^^í^z^íi!^r.srt?f.b.í'^^

>^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ , ^ ^ .

-^-, v . .

wVlyadök szivárog, otl koponya és agyalapHürés van. Sv:;:?»:^"sí::rAte::r"r^^":.-g-.^.

eszn.,e.,e„ .esz. e,.sz . e s , . . . c s . n , a , a ,

„ g , , . e " t d ^ n r k e Ü ^ á - b ^ b Ő ^ ö s s z e t verje n,agá. és nyu.odlan „.egvárni a r o h a . végé,. Villám é s villamos á r a m által okozott

baleset«k.

Viharban ne álljunk fa, boglya vagy más kimagasló lárgy alá, meri a villám mindig a kimagasl6—

^

'íla^:^,ííb:;'^:iz^S ^

l-rilll^^ltn^gf

^^<^r^^:e7^.afja.agy.zk.dástvagy

n,t„k alall halál Okozhat. Baleset eselén az áramot a kikapcsolok megrántásával, vagy a biztosítékok eltávoli/s val g za liuk Ha ez nem lehetséges, ngy a drótot szigetelő nyéllel ellátott fogóval elszak,t,uk, de Ivenkor nlounkat elszigeteljük, az áramot jól vezető földtől ugy, hogy deszkára ládára álunk Ilyenkor '"^^-;";^^J^^^^^^«(,^ ,;. .„'y^ „„.3,, ^ j ^ ^ t elvágása nem áll módunkban, ugy földelnünk kell a szabadoií hagyott - - | ^ f ; ^ j / f f;',^;,^°'
Akasztás. A kötél elvágásakor a testet óvatosan leemeljük, a kötelet a nyakról eltávolítjuk és ha hullafoltok,, hullamerevség nincs, ugy mesterséges lélegeztetést végzünk.

Nagy meleg' által okozott balesetek; Vannak enyhébb és súlyosabb formái. A nagy melegben végzett testi munka is okozza. Enyhébb for­ mája esetén az illető kissé megszédül, arca halvány lesz, liomloka verejtékezik s általános gyengeség fogja el. Ilyenkor a ruhák kigombclása, árnyékos hűvös helyre való szállítása, a lest és fejnek hűvös vízzel való m o ­ sogatása elegendő lesz. Súlyosabb alakja a fulladásos h ő g u t a , amikor is az arc szederjes színűvé válik, az öntudat elho­ mályosodik, majd teljes eszméletlenség áll be, a hőmérséklet 40—42 celzius fokra emelkedik, légzés és szív­ működés egvre romlik és végül is beállhat a fulladásos halál. Fontos a mesterséges lélegeztetés. Olykor mérgezési tünetekkel súlyosbodik a fulladásos hőguta képe, amikor is a verejtékezés meg­ szűnik, kínzó hányás, hasmenés, görcsök lépnek f e l ; ezeknek több mint fele elpusztul. A harmadik súlyosabb formája, amikor is elmezavarodollság áll elő. Ezek nagyon hajlamosak az öngyilkosságra. Teendő: főleg a gondos felügyelet.

Nagy hideg által okozott balesetek. Az emberi test hömérsékét a belső hőtermelés és a lest meleg kisugárzása szabályozza. A beteg, áradt, éhes ember kevés meleget termel, a könnyű ruhában levő több meleget veszít. A mozgáskor több me­ leg fejlődik az emberben, mint pihenéskor, alváskor. Sok alkohol fogyasztása után a test börvéredényeí kitágul­ nak, igy könnyebben lehűl a szervezet és ha bódulttá lesz, vagy elalszik az illető, a nagy hidegben könnyen megfagyhat. A nagy hidegben a bőr véredényei összehúzódnak, halvány lesz, később a bőredények tágulnak: (a bor Idegeinek bénulása miatt) tehát vérdus, kékes szederjes lesz a test. A test fokozatos lehűlésével azj emoer Bágyadt aluszekony lesz, az öntudat mindinkább elhomályosodik, vérkeringés és lélegzés rosszabbodik ^«n'"HAv,i ^"'^Sfagyás. A megfagyott embert j i e m szabad r ö g t ö n melegre v i n n i , hanem fokoza­ t i g v í » , r . i ' • " J ' ^ ^ ^ ' dörzsöljük a lemeztelenített testét, ha nem tér ugy magához, mesterséges lélegezte. ^ ^ ! ^ T ^ . T f J : ^ ö : : ^ " \ : : L T E ^ ' ^ ' ' ' ' " ' " ^ - g ' ^ ' - J " ^ - "gV ' 6 - , 8 C . f o k u fűfdőber evolt rész e>^élifpnf,!' i'''*"'^ '^T\ "^"".^"í ^'^^"^ megfagyásnak a nagy hidegben (kéz, láb, orr, fül). A faéz ép fe benne 1 - " ^^ elhalványodik meleg környezetben pirosas kékes színt vesz fel és égöviszketf seb iön léirP uT ' " ' ' " . ' ^ ' ° ^ " ^ " ^"^^^^ ^ ' " " ' melegíteni, mert hólyagképződés, üszköszöde^s, fagyási lines!öla[os kötést adTnk T

' ' " " " • " ^ ^ " ' ' " ' ° " ' " ' J " ' ' ""^''^'°''

^^"^'^^'' ^'ö^'^' esetben va^ze^

Vizböl mentés.

]

'"as fadarab i f eleL'Jldö'lesz ' l l ^ t U T f l ^ t ' - .T"'*^"^"*^'', "^entökarika, Csákja, sokszor egy sétabot vag)| kézzel való n egraSdása ^ t . n Z I ^^t^ " ' ^ ' " 1 ' " " ' ^ ^ ' ^ ' ^ " ^ ^ " e ' . ^ki még öntudatánál van. A fuldokló

stb.) A mentési módok

^

^

'

^^""""^^i""

'"^^'^

^SV^^ "JJnak erőszakos hátracsavarás^

A ^ Í l ° f l ' ' * ^ ''Í'f°l''f' " ^ ^ i ^ ' it!^iu],6\ megfogva oldaluszással kiúszni. A tejtogás: kél kézzel a fuldokló fejét a fülek táján megfogva hátuszással kiiis,n; Egykarú hónaljfogással, hátulról a fuldokló hóna alá i^uhii és há!on w ú i ^ ' " ' ' 40 —

1 ^ 3

anyagot t . v o . i ; Í r i , ! ' ' S \ : ! í f " f e a íleir.a'lra'TruLba^^cs^av'a^rr'/ ^ T l , ^ ^ ^ ' " ° ' "'^^ "^^^" ketlöt a hát közepére, hogy a fuldoklás kükben ll^,rtr.Lih» 1 . .? L '^•''!^ ', '"''"^' ''^'J'^^^ "==""'< egy"rezük (mesterséges lélegeffelés). " " ' " '^g^öcsövébe es tüdejébe jutott viz kifolyhasson, majd sch/ffe,.fek.etjak r^eHkas^áTV^^lir^L" ^ . s T f e ' i y ' e T y r L - ^ í l k ' k ^ i f r S l o ^ ^ . f , , ' r f" V ""^^'^ '^S-^""^^^ "^^'^ ölelve a mellkasára nyomást gyakorolunk k izhen .Paiíftní »l,f uicl^ lámasztjuk meg, a másikkal körül.élyebbre kerüljön A ^ i z b 6 l f i m e n t e . C f e ' ; f i l , S t u 1 y ^ X ^ ^ ^ betakariuk ^ T s ^ i J ^ í ^ l ^ í ' S r . X S ^ S ; ^ . ^ ^ r ^ f ^ y É í u ? - ^ " ^ " - ^ ' i - ' ^

^

'«-i--

dugla b e . ^ f ^ h r ^ í ^ n ; v ^ ^ e ^ ^ e S - - r l T Í ^ Í i r r ^ ^ ^ S ^ h a S ^ ' a ^ ^ t ^ L S ° ^ ^ ^ ! \ , í , - ' tos részeibe, szédülést okoz és az illető elmerülhet vizbe fulladhat. aoünariyan at a tül csonMérgezések. Minden mérgezésnél, vagy annak gyanúja esetén azonhal orvosért küldünk Vannak maró (lugköoldat, amoniákszes?, sósav, kénsav, salétromsav) és b o d l t ó mérgek. ' A m a r ó m é r g e k f e l m a r j á k a mérgezeti száját, garalját, nyelőcsövei, gyomrát és ott fekélyeket okoz­ nak. A nyelés igen fardalnias és a nyal véres. A nem maró mérgezésnél (bódító) a szájban felmarást nem látunk, ellenben: hányás, hasmenés bódultsag, aluszekonysag, görcsök mutatkoznak. ' ""=""'=n<:s, Ilyen bóditó mérgek: morphium, ópium, arsén, atropin, maszlagos nadragulya, ciankáli kokain phosphor és szublimát. ' A bóditó mérgezésnél hánytatások és hashajtók adagolásával igyekezzünk a mérget minél előbb a szervezetből eltávolítani, hogy minél kevesebb szívódjon fel a gyomorból. Hányás előidézése céljából l a n ­ gyos vizet i t a t u n k a mérgezettel, amennyiben öntudatánál van, valamivel pl. a torkába nyulunk és hálsó garat falát izgatjuk. Hánytalás ulán állati szénporból egy-két evőkanálnyit — egy pohár vízben itatunk a mér­ gezettel, majd keserU-sót hashajtás c é l j á b ó l . M a r ó mérgezés esetén azt állapítjuk meg először, hogy lúgos vagy savi mérget ivoll-e az illető. A savak állal okozott felmaródások után száraz p ö r k ö t találunk a szájban, lugos mérgek ulán nedvezö, v é r z ő felmarásokat, hólyagot és a nyálkahártya foszlányokat. Maró mérgezésnél olajai, olvasztóit zsiit, vajat adunk inni először, azután savmérgezésnél alkáliás vizet, vizbe kevert niagnézia pori, lúgosnál citromos, ecetes vizet (1—2 evőkanál ecet egy pohár vizbe.)

Gázmérgezés. A gyakrabban előforduló gázokozla mérgezések: széngáz, szénsavgáz, bányalég, a pöce gödrök és egyéb gödrökben levő szerves anyagok bomlásakor képződő gázak, fertőtlenítésnél használt ciángáz, az égésnél képződő füst, iparban és háborúban használt különböző gázok. Széngáz vagy szénéleg, a széntartalmú anyagok tökéleilen elégésekor keletkezik s a füslbe távo­ zik el. Ha valaki a füstöt belélegzi, széngáz mérgezés tünelei lépnek fel, pl. ha a kályha csöve megreped vagy eldugul, ha a kémény nem huz stb. A v i l á g í t ó - g á z is azért mérges, meri 8 "lo szénéleg van benne. A szénéleg egyrészt akadályozza a lélegzést, másrészt mérgezöleg hat az idegrendszerre. • Lélegzéskor a belélegzett levegőből a vér vörös festékanyaga veszi fel az oxigént, amely azulán eljut a test sejtjeihez, ugy az ember megfullad. A vérben felhalmozódott szénéleg a fulladás bekövetzezése előtt az idegmérgezés tüneteit váltja k i : fejfájás, szédülés, hányás, görcsök, bénulás. A mérgezett egyre erőtlenebb lesz, majd teljesen képtelen lesz megmozdulni, a lélegzés egyre ritkább lesz majd beáll a fulladás. Teendők • a szoba a j t a j á t k i t á r n i , az ajlók mozgatásával a szoba levegőjét szellőztetni. Lélegzést visszatartva a szoba ablakait kinyitjuk, vagy kívülről betörjük és a mérgezettet onnan eltávolítjuk, majd, éleszt­ getjük, (esetleg meterséges lélegeztetésl) addig is míg az orvos nem jön. _ ,. j ^ Gázszagú helyiségbe gyufával vagy nyitott lámpával, vagy szivarral bemenni nem szabad, mert a gáz meggyullad, robbanás következhet be. ^ • « • .^ • ^ „ i i A , ;<: Szénsavgáz fejlődik bizonyos barlangokban, gödrökben, pincékben must es sör erjedésénél. Az s színtelen és szagtalan gáz, mint a szénéleg, de a levegőnél nehezebb lévén, mindig a helyiség fenek.n helyezkedik el. , .. ^ , ,.• Égő gyertyával kell a pincépe menni, a szénsavgáz a lángot eloltja. Irrv mpotiirlhatiuk hoev miiven magasan van a gáz a pinceben. . , , Ha'a giz a''rÍ'el,kasnfl ,nagLabban%an. nem szabad gázálarc nélkül a P - - ^.^--•"',S^;^^„ előbb szivaltyuvarvagy mészviznek a pincébe ünlésével a mérges gazt ^1'^™''"""^^^.f^..'^'"„;° ^';^ le"|^üte ^^^^ oly módon is, hogy a pince vagy a gödör nyilasa ele tüzet rakunk, vagy nyitott esernyőt ereszlünk le kutelen '^ " ' " ' ^

I S ^ : : ^ ^ ^ : ^ : ^ ! ^

S ? " e i t l i r " : ^ u l l é t . su,ycsabb esetben fuldoklás lép fel. T.szta

szénsav.gá^z^b^elégzése ^p^ár^perc^^^^^

gödrökben kénéleg tarlalmu gáz képződik, gyertyát

nyitott lámpát^nen, szabad^leviiin. m e . ; ^ ^ ; ; X " ! ^ h e t

fel, ha gondosan nincs ellömve inind.n rés és

' ' " ' ^ " ^ " ' ' i ^ ^ ^ y ^ ; ° ; ; l ^ í l r ^ u ^ r n ^ ^ l ^ ^ 1 m n f ^ é b *^azza, - z ^ t mérgezéseknél^ A szabad levegőül lélegeztetjük (mesterséges lélegezlelés) s ha magához téri, erösilö italokat, vele s ami a legfontosabb, orvost hivunk. GUmőkor

n^e^.e.

(tuberkolózls).

IU9, melyet megtaláHiatjuk a gUmftkoros beteg köpetében, ny.iUiban. A^e7énLita^'mdy'a"Terne'k^^^ümök^'riá^ '

'"^'"'

és a lejközvetíléssel jut az ember szervezetébe,

az ember fajla, amelyik emberről, emberre viszi a fertőzést.

A iiyiK líklögUmükoibaii szenvedő egyííi heszíd vagy kOhögís kOzbeii szélkOpkOdlUI nyilcBcppccBkéiheii icnqclcí; f;(li"ökür h.icilus van. A fiilcskOlés (ávolán belül (ailózkodó emberek ilymódon fcrlözüdhelnck. A "íliníikorcis ciíyi-'ii csók utján Is lerjeszlhelí a betegségei. A szoba porában hónapokig s61 1—2 évig is fc'ilő/ílképcs marad a gűmökor bacíliis, kiváll a nedves és sOtél lakásokban. Az utca porában levők nagyobbré-ízl cipuszlulnak a napsugár csiraOlö képessége miall. Terjesztlielik a gUniökorl eszközük, melyekkel ferlözö giliuíkoros egyének érintkezlek, evüeszküzOk slb. Az ép bőrön és nyálkahártyán nem képes a bacílus szervezetünkbe halolni, csak füllazuU, illetve sérüli tiőrOn, vagy nyálkahártyán. A hurutus mandulákon, a hurutos lüdön, a hurulos vagy sérült gyomor és t)élnyálkaliárlyán keresztül leggyakrabban A szervezetünkbe liehalolt gümökor bacilus még nem fültéllen betegiti meg a szervezelünkei, mert ez ellen anyagot termel ki és ha elég erős, ugy legyőzi a fertőzést. Ha a szer­ vezet ellenálló képessége csökken valamely oknál fogva, ugy létrejün a szervezet megbetegedése. Ilyen okok: túlfeszített munka, az elégtelen vagy helytelen táplálkozás, a levegőtlen napsugármentes nedves lakás vagy munkahely, a rendszertelen életmód, alkohollal vagy nemiképességgel való visszaélés, amely utóbbi nagy eröpocsékolást jelent a szervezetre, kivált az Onfertözés és minden olyan betegség, amely a szervezet legyöngilését elüsegitl. Leggyakrabban megbetegszik a tüdő, de megbetegedhet a csont, belek, vese és a kapcsolatos hugylevezelö szervek, a here; és a legsúlyosabb valamennyi között az agyhártya, amely feltétlenül halálos.

-

42 _

I) Az állam M i

^'ta'ános ismeretek.

.z " S y " - - ^ y ; ; ^ f ^ ^ " r ' í a f ^ , ; ; ; ; : ; ; ' ' ^

' - " ' ^ ' - ^'ö e,„berek «sszesége, aRi. egy k«.ös hatalom.

Ha a liárom tén^ezőXöi^^rtVll'''^ f^f ^"^"''° '^'•"'^'' ' ' ) népesség, c) e-v kíizíi, h,t=,í ™ beszélhetünk. ^ „ ^ ^ ^ ^ ^ ^ / ^ ^ ^ ^ " ' ' " " " " " ' ^ ' ' '= '"^"^^'^- ^ " - " ' - l . 'üznyf'lve,! szoVa n e ^ í ^ n e m rendszerint halárkől^kkel van'^kfrakva." ' ' ° " ^ ' " ''*^'"'*' ^'"">'"' ' " ^SV^ államot a másiktól elválasztja. Ez országon ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ I L ^ ^ ^

^ ^ ' Z ^ ^ ! ! , ^ ' ' ' " ' ' ' ' '

- ^ ^ y ^ ^ o . ^ ' ; ^ - ^ ^ - ^ - ^ ^ ^

zeti kisebbségeknek hivjuk,

' - " ' ^ ' - ''elUI. Magyar-

^ e . z e « államnak h . . k . .lyenek.

^ P ' " ' * ' """'>'"'' "^"^ ^^ ^"^"1 hivatalos nyelvét beszélik, nem-

mányhatalomia!"' ' " " " " " " " * " • " " '•^'°"""'* = - ) TOrvényhozöi (országgyűlés), b.) Végrehajtöi (m. kir korFÍ.Í!S^ff?£;;t^^,;árbTP^^,S

- « ' ^ ^ ^ - ' • " ' - e^y^nt. - i n ^ a társadalma, védik.

b ) magas liivatali állást betöltő (egyházi és világi méltóságok) c.) elismerten nagytudásu férfiak kerülnek. <«ii .ii.nA'-* ^ í * " '•'r:,*'°''"?*"y,'^'a''"*" az országgyűlés által hozott törvényeket végrehajtani azok betar r * u . ' r ^ e l I . T k e r s z a r á l ' y o r n r " ' ' ^ " ^ " " ' ' ' ' ' ' ' '''"'' "^^^^"^^ ^ ™ ^ - ^ ^ e l y m á s ^ r ö ^ ö r é r X ^ Feloszlik: l.) Kormányzásra, 2.) Közigazgatásra, ad. 1. A kormányzást a.) az államfő és b.) a m. kir. kormány végzi Ö F Ö M É L T Ó S Á G A ' ^ ' ^ ^ * ™ ' " ^ ^ ^ ' ' * " ' * ^ ' * " ^ ' " * ^ ^ * ' Nagybányai vitéz HORTHY MIKLÓS Kormányzó Úr ad. b.) A kormány élén a miniszterelnök áll. A kormány feloszlik: Külügy, Honvédelmi, Belügy, Pénzügy, Igazságügyi, Kultusz (vallás és tanitás) Földmivelésügyi, Kereskedelmi, Iparügyi minisztériumra. 8.) A közigazgatás feladata: A m. kir. kormánytól vett ulasitásokat, rendeleteket végrehajtani és a saját hatáskörűkbe eső ügyekben intézkedni. A közigazgatást az egyes minisztériumok is, de főleg a hatóságok végzik. Megkülönböztetünk : önkormányzati, bírósági, katonai, egyházi hatóságokat. Az önkormányzati hatóságok alulról felfelé a következők: 1.) Községi elöljáróság (társas hatóság) 2.) Föszolgabiró, 3.) Alispán, 4.) Az egyes minisztériumok. 9 ) A hatóság az államnak egy állandó szerve, amely kényszeritö hatalommal is rendelkezik. A hatóság lehet társas szerv, vagy pedig egyes személy is. Társas szerv a községi elöljáróság; egyes személy pedig pl. az alispán vagy a főszolgabíró. A hatóságoknak közegek állanak rendelkezésükre, akikkel a szükséghez mérten intézkednek. Ezek u. n. hatósági közegek. 10. Jog alatt olyan szabályt értünk, amelynek betartását és érvényesítését, ha szükséges, fizikai kényszer alkalmazásával is, biztosítja az állam hatalom. . „ „ . „ , .•..,, » 11) A törvény. A törvényhozó hatalomlól (országgyűlés) eredő és az államfő által szentesített akarat. 12!) Minden képviselőnek joga van egy u. n. törvényjavaslatot a képviselőházhoz benyújtani. Ott egy szűkebb bizottság azt felülbírálja és ha rossz, akkor elveti. . , ^ . „^, ,.,,,. • „ , , H/in»» Ha jónak találja, akkor a képviselőház elé kerül. A képviselők a javaslat felett szavazassál dönte­ nek, hogy elfogadják, vagy nem. ,,.,•, 1 ,1 Ha elfogadják, akkor a törvényjavaslat a felsőházba kerül. Ha a törvénytervezetet a felsőház is megszavazza, akkor azt Magyarország korniányzójanak aláírása és a miniszVereínök e l j e g y z é s e mellett az „Orszd'gos Törvénytárban" kihirdetik. Ha más kikötve nincsen, akkor a törvény a kihirdetéstől számilod 15 napon lepeléibe „•.„.„.-.i,, 13) A rendelet a végrehajtó hatalom (kormány) akaratának a nyilvánítása. vagy szükség rendelet. désé, s z a b á U z l t o n k r v u t 7 t ö r v r n y e f hoT^^^ megváltoztat! nem ,ehet. Törvényt csak ^

törvények csak az állami életnek a legfontosabb mükdvan szükség és azokat máró.-holnapra olyan kisebb dolga, is amelyeket

szahályvzni kcM,"hogy az Tmbefek nyugalma, kényelme, biztonsága stb. biztosítva legyen. Ezeknek :, biztosí­ tására szolgálnak a^re^n^delelel<.^_^^^ ^^^^^^^^^^^ ^^ ^^^^^^^ i„ekinthető, (komplikál.) hogy a rendeleteke. sem egy szerv adja ki. -

43 —

A lc,f«nlosabbnk.,( kiadja a .„iniszlcrclnok. Ezenkivül mind a 9 " ' ' ' ' " • Í X ' " v ; ° , t ' ' L V c l o ? | r k a ! ,örv.'..ylKinis^'Kok (t0.vé„yhatósáBÍ jogú városok i s megyék) ,s szabalyoízak az o Hatáskörükbe clolgoKa rcndclelckkel^ ,„i„isztcrelMöki, b.) niiriiszleri, c.) törvényhatósági rendelet 14 Az alkotmány az állam és annak poloárai (nép) küzülti jogvíszoyl szabályozza. í:r'V) A\ó;^neM:i:alk;^.X';í:^sz^"i:iöknek, t«bb évszázadnak ieszürt tapasztalata, természete­ den iMO'it már Írásba foglalva Nekünk, az ezeréves Magyarországnak ilyen van. ^vnhálvn/ása I
f v ' é s e T b4 ' r esküdt, ^ \ . ^ r " pénztárnok, r ^ ^ ^ i ^ - "községi * ^ ^'"'i-^^-^^^S= '^ ^ • ">°"°' ' Slegkevesebb jegyző, közgyám,

szerint '<ö^ö'^'oívo"'l'^/rl'Völrvos'rA'kölslg^^ "^"^ ""^ö^ Í^gy^6Í-. (főjegyzője) és rend­ szama kevesebb. (2 esküdt.) ^ "^ """^S" elöljáróság megegyezik a nagyközségével, csak az esküdtek

hatóságok a kisebb (kihágás)\selekrnények eíl,irá'á'rrrhivatottak^^' kapitányságai

""'S ^ «"döri

büntető

^^ törvényhatóság, jogu és megye, városokban: A m. kir. államrendőrség

rendőr-

tányság v e z Í f e " ' ' ' ° ' ° ' ' = " ^ vidéki , e n d ö C u ° n f " ^

^ """"'^^

" ' " ' ^ nagyUözségeHben: föszolgabir6. b ) városokban: a rendörkapi' " " ' '

nagyközségekben: alispán, b ) városokban: országos, vagy

3.) Harmadfokon: Minden tekintetben a belügyminiszter 27.) A községi elöljáróság, mint renuöri büntetöbirósáeok KizárrtisT PrHpi ^ kihágási ügyekben jár el, ha az okozóit kár a 40 P-t meg nern haladj! ^ ' " " ^ ' ^ ^ ^"'^ ^= mezorendöri Ilyen esetekben másodfokon : a főszolgabíró, harmadfokon : az alispán dönt 2 8 ) Az jgazsagszolgallatas csak akkor áll hivatásának mapa^lalnn ha . . i r t ^ i i , ^ • ., , függetlenül tudja az Ítéleteit meghozni. A bíróságok ezen f ! i ™ n s é g T S y e k ' b z o | l k " " " ' " ' ^ " " ' ° ' ,„ . , A b.rosag teljes mertékben elkülönüli a közigazgatástól és az állam igazgatási szervei (kormánv törvényhatóságok) a bíráskodásra befolvast nem gyakorolhatnak -ícrvei ^Kormany, A biró Ítéleteit „A magyar Szenlkorona névé"-ben a (örvények adta keretein belül önállóan hozza meg. — A bíróságok szervezete alulról felfelé: ""diioan nozza 1 ) kir. járásbiróság, 2.) kir. törvényszék, 3.) kir. ilélöláhla, 4.) kir. kúria. Mind a négy bírósági szerv: a.) magánjogi cs b ) büntető ügyekben is ítélkezik Csendőri vonatkozásban csak a büntetőbíróságoknak van szerepük, mert a csendőr ma^ánioei Cno'gári peres) ügyekben nem nyomoz. " j & VH • Aszerint, hogy az ítéleteket egy vagy több biró hozza meg, megkülönbözletUnk a ) egyes b ) társas brróságokat. aj , i 29) A járásbiróság mindig egyes bíróság és emellelt az elsőfokú bíróság is. Élén a vezető járásbiró, vagy pedig a járás-bírósági elnök áll. Melléje az ügymenelhez viszonyítva járásbirók vannak beosztva Járásbíróságunk az országbtin majdnem minden járási székhelyen van. 30.) A kir. törvényszék másodfokú bíróság. Ítél mint egyes bíróság és mini társasbiróság is. Élén a törvényszék elnöke áll. Mellette: I.) Egyes bírók, 2.) Bünietö tanácsok (három tagból áll egy-egy) 3.) Fiatalkorúak bírája. 4.) Fiatalkorúak törvényszéki tanácsa, 5 ) Vádtanács, 6.) Vizsgálóbíró. ad. 3.) Azon fíaialkoruak felelt ítélkezik, akik életük 18. életévét a bűncselekmény elkövelésekor még nem löllölték be. Minden törvényszéknél van, de szükség esetén forgalmasabb járásbíróságokhoz is kineveznek egyet egyet. ad. 4.) Három tagból áll. Feladata a fiatalkorúak bíróságának hafározataíl fdtllbirálni. ad. 5.) Nem ítélkezik, hanem felügyel a vizsgálatok menetére és dönt a vád alá helyezés kérdésében. ad. 6.) Minden súlyosabb és bonyolullabb 5 éven felüli szabadságvesztéssel büntetendő bűncselek­ mények helyszínére személyesen kiszáll és a bűnvádi vizsgálatot teljesiti. 31.) A kir. Ítélőtábla harmadfokú biróság. Mini társasbiróság ilél, háromtagú tanácsban. Élén az ílclőtáblaí elnök áll, aki mellé büntető tanácsok vannak beosztva. A Csonkaország leiülelén öl ítélőtábla működik: Budapest, Debrecen, Győr, Pécs, Szegeden, 32.) A bírósági szervezet legfelsőbb polcán a kir. kúria áll. Négy büntető tanácsból áll. A büntetőtanácsok a kúria másodelnöke vezetése alatt állnak és a kúria büntető szakosztályát alkotják. A kir. kuria ö l lagu tanácsban ilél, székhelye: Budapesl. , , .., , , ,, 33) A magyar állam címere: Pajzs, amely a középen ketté van választva. Jobbfele négy ezüst és négy vörös csíkra oszlik. , .. , , . i- i „ i i - , . A pajzs balfelén vörös mezőnyben hármas zöld halom van. A középső halmon az apostoli kellős kereszt emelkedik ki. A pajzsot Szent István koronája borilja. , • „ „ u.,i„„, •, hnrom hprrvA négy ezüst csík a négy folyót (Duna, Tisza, Dráva, Szava, mig a három halom a három hegy ségel (Máira, Tálra, Fátra) ábrázolja , , .. „ „ „ , 34.) A szent korona elmélete szerinl m.nden jognak és hatalomnak . ^ ' ^ ^ ^ X o n zz^'k szem koron,-,. Szent Is-ván koronája. Ez a haialon, csak akkor száll at a ""/^'y:^;. ' ' ^ ^ ; " ^ „ ° ^ ^ 2 d ó r t t a l o m a A koronázás alatt olyan ü.inepélyes külsőséget értünk, amelynek revén az uralkodó, hatalom " " " " " t e z é r l a magyar l
-

, , ^ A 1,1 ÍM llavíszséc a liivalalból illdOzctidft bűncselekményeknél a nyomozást tíljcsitiílPttVe ,el|o.i,.o,i f . ^ l ' n f ' z ' k W f kSzvádarképvlsel^^ U^yanc. a leendCje a főügyésznek a k,o UélölábMnáJ .Üj;" a k ' ^ ; - ; ' V ^ p ^ " í ; ; ; ^^Zfegyintézet: Váco.l. A nöi fegyház Márianosztrán. M Bftrtön • • • Szegeden. T) Fogház' ' ' . . . • niinden lítrvényszék és jdrásbiróságnál. 4 ) Szieoritott dologház:

.

. Sopron, Köhidán

5 ) Dologház: '<'"°"''' J f / ' ' 7 í r ^ , ti KOzvItltd intézet: . . . Kisharla, Vác, MAnanosztia 7 1 lavitó Intézet. • fiatal korúak szamára Bpest, Aszód, stb. 8.) Közigazgatási'fogház: . minden rendürkapilánysig és főszolgabírónál. Elzárasbíiiite,,vsekel (öltenek ^11 J|||^^j^g^^^. _ killünépillet e célra nincsen. Politikai bűnözök és párbajvét­ ség miatt '<^^"^"'^j^'^^^,;'lf,jtartóztatás nem más, mint a személyes szabadság korlátozása, 15 napig; tart és " J " " " ' " S í e Z í é ^ ' t ' v l ' ^ l ó b i r ó , a vádtanács és az itélöbiróság jogosixit. Sürgős esetekben » rendőri i,ntAsiiT ií meoiclieli lia a késedelem veszéllyel jár. . .^ „ , , " Ha az előzetes lelartóz.atás olyan silrgös, hogy azi ^ ^ * ? . f ' - ' ' I T Í ' . V T A ° " f 900 9 hT. ielenlheli idejében, akkor erre a községi elöljáróságot, mirrt rendőri hatóságot kéri fel. (Szút. 299. P-2. bek.) jelűimen iiu.) y.^_,_^^|,^|. j^^^^,,,, elrendelésére a vizsgálóbíró, a vádtanacs vagy az ilelöbirosag jogosult Olyaik egyének ellen rendelik el, akik súlyosabb bűncselekményt követett el és szükésüktöl, vagy a nyomoz||f' tévútra vezelésétől kell taitani. , , . .^ • i „•, •„ i' 41 ) Közvetítő intézetbe olyan eliléllek kerülhetnek, akik szorgalmuk es jó magaviseletük állal javulásra alapos reménvl nyujlanak és büntetésük Va-ad részét már kitöltőitek. A közvetítő intézetből az r büntetés ''-ed részének kitöltése után fellételes szabadságra kerül az illető. 42.) Rendőri felügyelet alá kerülhetnek, akik az állam és társadalmi rend, továbbá a közbizfl sig szempontjából gyanúsak. Ezenkívül a fellételes szabadságra bocsájtottak és olyan külföldi állampolgál| is, akinek a kiutasítása mellőzhető. • A rendőri felügyelét alá való helyezést a kír. bíróságok és a rendőri halóságok (rendörkapitán főszolgabíró) rendelik el és erről a csendőrörsüt értesítik, hol róluk fígyelölapot fektetnek fel és a jegyzékköny'^ vecskébe is lie^iezetik. 43.) Kiutasítás alalt külföldi állampolgárnak az ország területéről való hatósági eltávolítását érijük. A bíróságok mondják ki olyan esetekben, ha a külföldi jelenléte az állam érdekére, a közrendre vagy a közbízlonságra aggályos. Magyar honost kiutasításra ítélni nem lehet. 44. Kitiltás alalt valamely személynek egy közigazgatási egység (vidék, város, község) területről való távollartását értjük. Okai lehetnek, hogy az illető egy bizonyos területen : a,) közbiztonságot, b.) a közrendet, c.) a közerkölcsiséget, d.) a közegészséget — veszélyeztetik jelenlétükkel. A kitiltás meghatározott időtartamra vagy pedig örökre szólhat. A kiutasított és kitiltott egyének nevei a jegyzőkönyvecskékben foglallatnak. 45. Egyszerű gyanú alatt azt az érzést értjük, ha a csendőr az adott helyzetből, a kisérő IKirülményekből, vagy a személyből arra következtet, hogy a gyanúba vett egyén követte el. Pl. Kiss Jánost az utcán leszúrják és meghal. Szemtanú nincs, de a járőr tudja, hogy Nagy Péter régi haragosa volt. Nagy Péter nincs otthon, a hozzátartozói sem tudnak felvilágosítást adni. 46.) Nyomatékos a gyanú, ha a személyi benyomáson felül még megfelelő tárgyi és ídöbett bizo­ nyíték is felmerül. Pl. az előbbi esetre. Nagy Péter a gyilkosság idejére elfogadható alibit bizonyítani iiem tud, a nála megtartott házkutatás alkalmával megtalálják a szalmazsákba rejtve véres kését és fehérneműjét. 47.) Tiltott játékok alatt azokat a szerencsejátékokat (kártya, kocka, stb.) értjük, ahol a nyerés és a vesztés kizárólag a szerencsétől függ. Kártyánál: 21-es, ferbli, ramslí, makaó, baccarat, smendöfer, stb. Egyéb játékok: rulett, kockajáték. . _,. y.^^^" csalásra alkalmas: a báb, tekebáb, golyó, színes golyó, baba, színes baba, célbadobás, mariandi, birbics, lemezdobás, gyürüjáték. y o \ ^ T M / ' Í ^ ' " ' ^ ? ' a '""'a'ványos ezoket a játékokat ugy kezeli, hogy csak az nyer, akit ö akar. 4S.) Iiltott mesterségek alatt olyan keresetszerü foglalkozást értünk, amelyhez az illetőnek nics: a.) iparigazolvanya, •' b.) nincs meg az arra való képesítése (herélés, mískárolás, szülészet, fogászat és gyógyítás). kuruzslás '„^''^/;/.7'?=.)'^S>'/.^"d^lf)be ütköző foglalkozást üz (nőkkel és gyermekekkel űzött kereskedés. i^t^h Z"l^;:sö s'^^^^^^ állami egyedárusági cikkek gyárd_) tillotf játékokkal keresetszerüteg foglalkozni (lásd 47. bek. alatt) Minden o7s7árb!'znnvn."*''''^f cselekmények alatt az úgynevezett csempészetet kell érteni. sulytja. H z t ^ ^ í ^ - í - ^ , : " ^ ; ^ - - , l - ^ ; ^ | ; , v a g y J P - c ^ e k ^ e f ^ L a l á t és kivitelét adóval mezőgazdaság termeleséf'Xrja'fokozni'""^"'^""'""' '"^S^''^^'"' lehetőségeit védi, illetve az ipar vagy a látozás alatt^áíh ° ' ^ ' " ' ' ' ^ ' " ' ' ' ^'''^'

^™elyeknek bekozatala, illetve kivitele teljes vagy részbeni kor-

denféle külföldf val'utáTstb^^ országból: Mindenféle ezüsl és aranytárgyal, ezüst és arany pénzt, továbbá iringek. gyógyszerek.'rádíókészmék^k'síb.'"'^"'" " * ' PO"'osan meg van határozza, hogy mennyit: fegyverek, mértalára h i z á r ó Í a g ' - ' " L ^ á l u S ' * v Í V j o g a ! ' ' ' " ' " ' ' ' " ° ^ ' ' ''''°">'°' "'^^^^ előállítására és forgalombahozaí á r « L ? f ^ d ^ k ^ * " " máfés- m?s f o S o z " á s f ' n , n ^ ^ * - ^ ^ ' ' ' " ' ^ g ^ ' ^^'J"^. kik műveltség, tudás, kép­ társadalmi osztályt alkotnak. 'ogiaikozast űznek. A hasonló foglalkozással bíró emberek egy-egy Ezek a következők: 1.) Tőkések osztálya: a.) Nagybirtokos, b.) Nagyiparos (gyáros). -

46 —

< sztáiyoka.

^:^ ^ ' ' c ' " ! ' " ' * ' * ' * ° " * * ' ^ - ,^^^ Kisereskedök és kisiparosok. 5 ) Munkásosztály. 6 ) Nincstelenek ^ Származás szennt ismerünk még: a.) főnemesi (báró, g'röf. l.erceg), br^eZ!!!"cTl"o%\

1 53.) Az állami élet csak akkor zavartalan és feilnrinkpnpc ha a-, o,«i,. i lü ^ . -nások ludásá. és tekintélyét elismerik és a m a g á n L l a j d o „ eivé* '^11 ák ' törvényeket tisztelik. 54.) Szocializmus alalt a fennálló társadalmi rend meirváltnvtaiácira irin A •>..,• ^ •• . m a g á n t u l a j d o n felépült larsadalmi berendezkedés helyett a v l g ' o n k ö z ö s éli e^^^^^^^ """''• ^ Két föfaja : a.) szociáldemokrácia, b.) kommunizmus ^'""""^"^^^^ «'v« vallja. I:0zösség l é S ^ ' a k a r f a ' ^ ' ^ ' ' ' ' ' " ' ' ' ' " ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' - g á n l u l a j d o n megszüntetése mellet, a vagyonFö elveik a küvelkezök : 1.) Nem ismer hazái, anyanyelvel, hanem számára az egész vilái? e^vforma mftiH^n o™i,=, •• ,,elvtársa". (A régi Nagymagyarországot feldaraboló csehek, r o n r á n o k é s V ^ r k T s e l « (ártja el a S o l g l r ^ " ^ * " ' " ' ^ ^ " " " "''S^'""^'^éséi a\,ari,. Szerinte minden vagyon az államé és az állam ebből 3.) J e l k é p e : a vörös szín. 4.) E s z m é n y k é p e ; a n e m z e t k ö z ö s s é g . 1 55. A szocialista tanok csak a munkakerülök számára kellemesek és sokat ieé-öek Aki azonban slaját erejével es két keze munkájával bármilyen csekély vagyont is szerzett, azt a munkakerülők és naplonók slzámara nem szívesen adna oda, söt elvétele ellen ha kell, harcolna is. ' 56.) A szociáldemokrácia a fennálló társadalmi rendel törvényes eszközökkel békés utón akaria idiegváltoztatni. Az elkeseredés, a nyomor olyan magas fokát akarja elérni, hogy rendszerük önön macától alakuljon meg. Ezért tehát a nyomort tőle telhetően fokozza (sztrájk, stb.) " 57.) A k o m m u n i z m u s ellenben minél hamarább, a vezető és vagyonos emberek le^yilkolásával f o r r a d a l o m u t j á n , erőszakkal akarja a hatalmat magához ragadni és céljail; az oszlályuralmal," a proletár­ diktatúrát lélesiteni. A nemzetköziség, magántulajdon tagadása mellett a kommunizmus még Istent sem ismer és a családi élet szentségét is gyalázza, gúnyolja. Ezek csak rombolást és pusztulást, teljes leszegényedést, a munka megszűnését eredményezik, amint — ezt az 1919. év pár hónapos kommunizmusa igazolja. 58.) Magyarország az 1914—l8-ban lezajlott világháború után, bár hadseregünk mindenütt győzel­ mesen, ellenséges földön állott, a háborút mégis elvesztette és az ország rablók martalékává lett. Miért? Lelkiismeretlen izgatók hamis és hazug jelszavakkal a győztes hadseregünket szétzülleszletlék. „Nem akarok katonát látni", volt az akkori jelszó, igy a hazánkba betörő ellenségnek nem volt aki eilentálljon. Az oláhok, szerbek és az áruló csehek akadálytalanul jöttek be és akkora darabot hasilhaltak le ha­ zánkból, amekkorát csak akartak. A félrevezetett nép eldobta a háromszínű zászlót és helyette a vörös lobogót tűzte ki. 1919. március 21-én K u n Béla zsidó ujságiró a börtönből vette át a hatalmat és kikiállolták hazánban a tanácsköztársa­ ságot. — A nemzetközi jelszavakhoz hiven az ország védelmét egy teljesen értéktelen, u. n. vörös hadse­ regre bizták, amely még a csehek elöl is megfutott. 1 A k o m m u n i s t á k az országot tehát megvédeni nem tudták. A védtelen lakossággal szemben azon­ ban annál jobban kegyetlenkedtek. A vagyonközösség elve alapján a védtelen lakosságot kifosztották. Akik ellentálltak, azokat egy­ szerűen legyilkolták. Az egész ország területén akadtak mindenüti elszánt emberek, akik a rabló kommunista bandákkal szembeszálltak. De Szamuelli Tibor, vörös népbiztos, az úgynevezett Lennin fiukkal csakhamar ott termett az „ellenforradalmak" színhelyén és az ellenforradalom vezetőit — a helyszínén minden birói eljárás nélkül — kegyetlen módon kivégezlelte. A kommunizmus megbuktatására 1919. június 24-én a budapesti Ludovika Akadémia is ellenforra­ dalmat kísérelt meg. A megfélcmlitett lakosság azonban nem mert melléje állni és igy az elszigetelt ellenforra­ dalmat a vörösök nehéz harcok árán leverték. Közben Szegeden Horthy Miklós fővezér parancsnoksága alatt a magyar ellenforradalmi hadsereg is szervezkedett, a románok pedig hazánkban mindig tovább nyomultak előre. A kommunisták vezérei: Kun Béla és társai látván, hogy a hatalmukat tovább tartani nem tudják, minden lopott és rabolt vagyonukat össze­ szedve 1919. július 31-én az országot sorsára bízva, repülőgépen elmeneküllek. Rövid 130 napos uralmuk alatt kb. 700 magyar embert végezlek ki és az országot teljes nyomorra juttatták, végül ellenségeink kezébe adták. Nekünk csendőröknek ugyancsak, a kummunizmus 5 liszt és 22 altiszt bajtársunk eletébe került, kik mint az ellenforradalom lelkes irányítói inkább életüket áldoztak fel, semhogy esküjüket megszegjek 59.) Az anarchizmus nem ismer semmiféle hatalmat, semmiféle közösséget, mindenki tetszése sze­ rint vehet érte elégtételt. Kivitele teljesen lehetellen, az emberiség elpusztulását eredményezné Az anarchisták elsősorban az állami hatalom megsemmisítését, az uralkodók megölései célozzak. (Erzsébet királyné halála). KI,,„I„II, 60) 1914-18-as világháborút az 1914. évi június 28-án történt szarajevói gyilkossíig roöDantotia ki. Ezen a napon ölte meg orvul Gavrílló Piincip szerb diák Ferenc Ferdinánd trónörököst esfelestgét A háború mélyebb okai azonban a némel és angol gazdasági elleniéi, a franciaknak IS71-0en a németektől elszenvedett vereség visszaadása, valamint a nagy szláv eszmék megvalósulása voltak. A viláiíháboruban az úgynevezett központi hatalmak (Németország, Oszlrak-Magyai " onarcina, Bulgária és Törökország) állottak szemben az Ententével: (Anglia, Franciaország, Olaszország, bzerbia, uroszország, Románia, Belgium, Görögország, Észak Amerikai Egyesült Államok). A háború Európában, Afrikában, Ázsiában, a tengereken és a levegőben zaj.olt le A központi halalmak dacára az ellenség sokszoros túlerejének - győzelmet - gyoztleiiiic arallak és mindendll állandóan ellenséges földön álltak. , , „ . u i „ ,= n,i.Tuii-kiloiia volt .iz ur. 1 Szerbiát,Roniániát..aj^.aink.eljesen n^gszállták^Oros ^^^^^ „,,,, 1 Az cntente halalmak kö: ptöll velünk. A győzelmet kihaszn I hadseregét szétbomiaszlotlák és lelt, hogy a védtelen országot a r..... iiáborut — bár mindenütt győzedelmeskedtünk — elveszlellük. — 47 —

A , i,ni,im.,i, •> Trianoni békét bcnyszciilellck. Trianon egy haslélynal-'. . „eve n . . ! l ' : ^ l ? I Í ^ ' a h : ^ " S . ' i - - ^ - ' - ' : ; ^ A ^ U.J.nms^ a,.ir.a.. . n „ e k .,We,.e.-.

'-«^-

«='"??'; V ^ : ! X : : t ^ ^ í;:! K ü é k

l : ^ ; Í t Á

^.irrcl,nen^K;'tn,íyis.«a

.ova[ serlésl. szarvas

a^il.a:a:os ' v S i l e í e U s é g e t i s helyedé csak 35.000 főnyi zsoldos hadserege,

szabad lailanr ^ ,,^,,^^^,„^^„ . ^ ^ ái|apitot(ák meg, hogy akadály - ^ ^ ^ ! ; \ ' ^ ^ J : ^ J ' ^ ^ ^ , ! ^ : , o .

természetes

határaink

nincsenek,

az ellenség

lürekvcsei, érijük, hogy a trianoni békeszerződéssel meg

^^°"^^""' ' ; ^ í ^ r M ^ | ; i : í ? : z S ö f n e £ " l . ] ^ ^ ^ m í ^ n e h n i

jogaink vannak, n,er. azt Á r p i d fejedelen, hö

d.totla '"••yj^;;7'„^^^i^ef"sé|ei"ped"ig csak jóval későbben, a latár és tűrök dúlások alalt megfogyatkozoü n,asya.ok l^^j'V'-^llíl^^^J.^^^^f^ 'f,;,, , „„.^sze Ázsiában élö mongol, (ovábbá az onnan elszármazott tOrök. ifltér és finn-ugor népekel érijük. Mi magyarok a finn-ugor néptörzshöz tartozunk

.

.

.

.

„..

,j

Wtar es nnn^ f u r í n í eszme alád a rokon luráni népek ősrégi hagyományárnak, szokásainak, vallásának íHadur li^ztelele, fehér ló áldozása) és a faji öntudatnak a felújítását érijük. ..,,... 64) Genfi egyezmény: 1906-ban hozták, mely szerint az ellenség kórhazai, orvosai ápolói, ameny nyiben a hivaiásukai leijesitik, sérthetetlenek, Jelvényük a fehér mezőnyben látható vürüs-kereszt. Az ellenség sebesüll'jei ui;yaiiolv;in " elbánásban részesilendök, — mint a saját. 6 5 V A népszövetség: (iiemzelek szövetsége) Székhelye Genf. A vilá"háborii után alakult az egyes országok kiküldütijeiböl. Célja az egyes országok között fel4 merülő vitAs kérdéseknek békés utón való elintézése. — Feladata a világbéke f e n n t a r t á s a . J 66.) Az emberiség egy vagy több IslenI imád. E g y Istent i m á d n a k : a.) keresztények, b.) a molia-| niedánok c.) buddhisták, d.) a zsidók. — Több Istent imádnak : a pogányok. { Keresztény vallások a következők: 1.) római kalholikus, 2 ) görög katholikus, 3.) görög keletit 4.) reforniáius, 5 ) evannélikus, 6 ) unilárius. [ 67.) Országunk törvényei szerint mindenki szabadon vallhat és követhet bármilyen vallást vagyf hitet. A mohamedán hitből folyó többnejliséget azonban törvényeink t i l t j á k , í Alegkülönböztetünk ezenkívül: a.) az állam állal e l i s m e r t (keresztény és a zsidó vallások.) b.) azf állam által el nem ismert vallásokat. A iiülönbség a kettő között abban nyilvánul meg, hogy az elismert vallásokat a törvény külön olta-^ lomban részesiti. mig az el nem ismert vallások ellen elkövetett bűncselekményeket csak mint magánosok ellen elkövetettekel tárgyalja. 68) Csonkaországunk nemzetiségei a következők : l. I.) Németek: kb. fél millió, akik nagyobb tömegekben főleg a főváros környékén és általában la Dunántúlon laknak. Kisebb részekre szétszóródva azonban az ország minden részében találhatók. í 2.) T ó t o k : kb. 200 000, akik főleg Békés vármegyében, F 3.) Szerbek: kb. 50.000, főleg Baranya vármegyében, W 4.) Románok: kb. 35.000, főleg Bihar és Csanád vármegyében. V}' Ezzel szemben a magyar lakosság kb. 7 és fél millió. Ai 69) Vallás elleni mozgalmak. Amikor az állam által elismert valamely vallásfelekezet ellen p más valláshoz tartozók mozgalmat indítanak. Pl. az .aniiszemilizmus" (zsidóellenség). Ez a zsidókat a közé és a gazdasági éleiből kiakarja szorítani. Végcélja a zsidóknak az országból való kiűzése. 70) Nemzetiségi mozgalmak alatt a kisebbségeknek azt a megmozdulását értjük, amely a szélt szórtan élo kisebbségeknek egy nagy nemzeti államba való tömörülését célozza. Országunkban ezek a következők: 1.) Pángermanizmus: a német birodalomhoz, íi 2.) Pánszlávizmus: Délszláviához, 3 ) D á k ó r o m a n i z m u s : Romániához akar csatlakozni. 7 U Ha a munkások tömege valamely általa kitűzött célt elakar érni, akkor „ s z t r á j k o l " . bztraik alalt a munkának a munkások által való együttes és önkényes tervszerű abbatiagyását értjü' Kétfelé sztrájkot ismerünk: a.) béremelés céljából, b.) p o l i t i k a i célzattal. tárffvain^ „fi Ű-l^^"' ^^."^'y^^- Kizárólag a munkások és munkaadók közötti gazdasági harc, mely röv tárgyalás után bekes megoldást nyer & e. > j A sztrájko.ók'azt-\k'ar;ák"etni, h o g y ^ t ^ o ^ m l í ^ ^ S Í n ^ l e l l r "

• " " " " " ' eredményt akarnak elérni.

n a g y a n y a | ^ á ^ l ^ ' S t t g ; : ; ! r : r ; ^ : : ; ; ^ ' ' é í : S I ^ ' l ! ö : : ? r k ° ' ^ ^ " ^"^"^^^^•'^' ' " ' " ' • ""''''' ' ^ ^ Ilyenek: az arviz, tűzvész, földrengés, hegyomlás, jégverés, vihar meteor (csillag) hullás, sáskajárás s t ' Í szabályok be n e ^ ^ S esfé^n r f L ^ l ' r n ? ° ' ' l f ' ' T ^ r ^ ' ' ' ' ^ ^'"'Í"''- ^"^^'-^^^ ^ X^'l^ o v ó r e n l Emberi b e W s é J l t F l i ? ^ ^ / " ' ' ^ ' ' ' ' ^ ^ ^ ^ ' 'Sész vidéket is megfertőznek. Ní emberi v e s z e r é f pes, f • & J ' ^ / ' ^ ( ' ^ ' ^ > ^ e o s h.mlő) hastiphus, vérhas, kolera, lépfene, emberi lakonyk6i>, (tuberkolozis). ^ ' ^ ' í"^"^"y°^ g"'"<^ " agyhártya gyulladás, diftiritisz, vörheny; gyermekbényulás, tbc. Mrömí^i,Xlui^!'ül!^r^t^L^^^^^^^ sertésvész,'sLtésoTánc I s b a r o m í i k o i e ^ r a ' ' '

bivalyvész, veszettség, takonykór, ragadós száj- és '^">'^"bénaság, ivarszervi hólyagos kiütés, rüheiség,

tését értjük^^ ^ Népgyűlés alatt több embernek meghatározott helyen és időben közös céllal való egybegyü, pontos m e S f ^ ^ ^ ^ q ^ ^ U í ^ k ' ^ t i ' ^ ^ ! ^ ' ! ^ S ^ vitéz n ^ l ^ Föméltósága j o g k ö r e ,

: T ' ' " ' "

' ' ' ' ' " ' ' ' " ^ ' ^ ' ' ''"^''°

első n e m z e t g y n i é T t e z e h f v á L ' k ő r ' ' % ' í ' ' ' m / ' l i f ' " , ^ r " ^ ^ y ' ' ' , ^ '""^yar nemzet a világháborút követő led gyűlés ezen cselekményéve az orsz^hódoTaíá, és h í i á " ^ ' ' ' ^ ^ " ^ ^ kormányzóvá választotta. A nemzel tol megmentette. ^ nodolalát és háláját nyilvánította azért, hogy az országot a végromláJ

I A Kormányzó Ur a nemzetgyűlés elült esküt telt az ország alkotmányának és törvényeinek a belarIra és ugyanekkor a nemzetgyűlés jogokkal is felruházta, amelyek a következők'"rvenyemeK a Deiar 1.) Tiszleletjogok, 2.) Jogai a törvényhozásban, 3.) Különloges ioeai ad. 1.) a.) A „Föméltóságu" cím Illeti meg. '^ '^ b.) Személye sérthetetlen. í\ ^ '',''•*'>"='» Mjáró katonai pompa és tiszteletadás meeilleti d.) Születés és nevenapját az összes állami hivatalok megülik e.) Az országgyűlés szaniára tiszleletdijat áilapitott meg ad. 2.) a.) Az országgyűlés összehívása, elnapolása, feloszlatása b.) Törvények kihirdelési záradékkal való ellátása (azokat nem szentesili) c.) A kormányzást a m. kir. kormány utján gyakorolja (ellenjegyzés) ad. 3.) a.) A legfelsőbb hadúr (hadűzenelés békekötés joga), b.) Követek küldésének és fogadásának joga. c ) Cim és kitüntetés adományozás, d.) A kegyelmezés joga (halálra itéllekkel szemben). A 76.) Politika alatt általában olyan munkálkodást értünk, amelynek célja a nemzet a haza az iiw ffisség boldogulása. ' ' ""' / Állatában minden cselekedet nemzeti szempontból helyes akkor, ha ezzel a hazának szolgállunk í 7 7 ) A háború nem mas mml a politika folytatása, illetve kitűzött céljának bizlositása fegyveres Irővel. Ha valemely ország politikusai a nemzet érdekében álló célkilüzéseit békés eszközökkel már nem lud­ ak elérni, akkor a politikát a fegyver váltja fel. A háború mindig erőszak és a végső eszköz arra, hogy egy állam a maga igazát és érdekeit a násikra rákényszerítse. A háborút rendszerint hadüzenet előzi meg, melyet az ellenséges országban levő saját követűnk lid át. E pillanattól kezdve a két ország ellenséges viszonyban van egymással. 78.) Utimátum alatt egy másik országhoz intézett felszólítást értünk, hogy az valamely ügyben dégtételt adjon. Rendszerint rövid határidőhöz van kölve. ' A felszólításban levő fellélelek nem teljesítése hadüzenetet von maga után. 79.) Szerződés alatt egy kétoldali jogügyletet értünk. Mindkél fél kötelezi magát arra, hogy a izerzödésben vállalt kötelezettségeinek eleget tesz. Amelyik ezt nem teljesiti, az a másiknak az elmaradt ha;zon fejében kárpótlással tartozik. A kárpótlás mértéke mindig a szerződésben van lefektetve. 80.) Nemzetközi szerződés alatt két ország közötti jogügylelet értünk, Pl. Magyarország kötelezi Tiagát arra, hogy Németországtól 1000 tonna szenei vesz. Ezzel szemben pedig Németország arra kötelezi nagát, hogy tőlünk 1000 waggon búzát vesz át. 81.) Kiadatás alaít valamely országgal kötött azon szerződést értjük, hogy a nálunk közönséges jüncselekményt (bűntett, vétség) elkövetett egyént, ha az külföldre szökik és ott elfogják — az illetőt nekünk jünletés végeit átadják. 82.) Politikai menedékjog alatt egy országnak azt a jogát értjük, hogy az ö területére szökött politikai bűnözőket, továbbá katonaszökevényeket még a kölcsönös kiadatási esetén sem köteles kiadni. 83.) Pénz alatt törvényes fizetési eszközt értünk. A Magyar Nemzeti Bank bocsájtja ki érc, illetőleg Dapir formában. Elfogadása az országban mindenki számára kötelező. 84.) Csekk alati egy pénzt helyettesítő fizetőeszközt ériünk. A csekk nem más, mint egy meghatá­ rozott összegről szóló utalváuy, amelynek beszolgáltatás esetén a meghatalmazott bank a rajta fellünlelett pénz­ összeget a felmutatónak kifizeti akkor, ha ana kellő fedezet áll rendelkezésre. 85.) Valuta alatt külföldi pénzt, azaz más országok pénzét értjük. 86.) Váltó alatt meghatározott időre szóló fizetési kötelezettséget ériünk, ahol a kibocsájtóért két kezes szavatol. Ha a kibocsájtó a fizetésnek eleget tenni nem tud, ugy azt a kezesek kötelesek meglérileni. Ismerünk kereskedelmi és magán váltókat. 87.) Deviza alatt külföldi kereskedelmi váltót értünk. Pl. Valaki Németországban vesz szövetet. Az í.rál pedig ugy egyenlíti ki, hogy egy ollhoni banktól vesz egy Németországban kifizetendő hasonló értékű váltót és azzal fizet. (Azt küldi el pénz helyett.) 88.) A telekkönyv közhitelességü nyilvános irat ingatlanokra (haz, föld) vonatkozólag. J lapDoi alt: ,A" lap: A tulajdonos nevét, ,",B" lap : Az ingatlan nagyságát (értékét), C" lap : A rajta levő terhet tünieti fel. 8 9 ) Export alatt országunk termékeinek külföldre való kivitelét. „, „ ., ,-, , Import alatt más országok termékeinek hazánkba való behozatalát értjük. Olaszországija

-|^-"-,P',;-7;;;;j7;„73?ott

Pl. Buzat

exportálnak

termelő és előállitó vállalkozók tömörülését értjük azon

Célból, ' - g V . , a ^ ^ - ^ ^ - « S - ^ ^ S á . S " ; ^ ^ ^ ; ^ : ? ^ t m ö r ü l n e k

és kimondják azt, hogy a

bort ">^-kint csak 1 P-Í'^flf^ ^•^•^- é, ,élja a közönség kizsákmányolása. Ellenük törvény intézkedik. Ql ) T r u s t ítrösztráatl olyan zövetkezést értünk, amikor egy nagy vállalat beleolvaszt mgaba több kisebb VállIlatoÍ f s l z l a k ő sz'abja meg, hogy milyen cikkekből mennyi, termeljenek és azt m.lyen f"

^ ' " ^ ' f b^Lasztás ugy történik, hogy megvásárolja a kisebb vállalatok részvénytöbbséget és igy az irá-

nyitás az ő kezébe került.

NBB/ Oy- f"'""

h«nyvy<""dá)a Mat<ó, Széct.etiyi-lór 10.

70346 Z.S2tfl!t!Vi-..(iliVVl4P