4. szám
történeti szemle
1 9 9 2 /1
A TARTALOMBÓL:
A nemesség egysége és egyenlőségi törekvések a XIV. századi Magyarországon A z Osztrák-Magyar Monarchia közös minisztertanácsa 1883-1895 „Herculesre, milyen hidegek a fürdőitek!” Korszerűsítési kísérletek a fiatalkorúak büntetésvégrehajtásában (1878-1905) Realitás és illúzió. Az 1843. évi börtönügyi törvényjavaslat vitái A sajtójogi felelősség kérdése a magyar jogban
INHALTSVERZEICHNIS
TARTALOMJEGYZÉK
TANULM ÁNYOK
S T U D IE N
SZÉKE LY György: A n e m e ssé g e g y sé g e és e g y en -
György SZÉKELY: D ie E in h e it d es A d e ls und
lő ség i tö rek v ések a X IV . sz á z a d i M a g y a ro rs z á g o n ....3
d ie G le ic h b e re c h tig k e itsb e stre b u n g e n in U n g a rn im 14. J a h rh u n d e rt.................................................................... 3
DIÓSZEGI István: A z O s z trá k -M a g y a r M o n a rc h ia k ö z ö s m in isz te rta n á c sa 1 8 8 3 -1 8 9 5 ................................15
István DIÓSZEGI: D e r g e m e in sa m e M in iste rra t d e r Ö ste rre ic h isc h -U n g a risc h e n M o n a rc h ie ............... 15
ZLINSZK Y János: „ H e rc u lesre , m ily e n h id e g e k a fü rd ő ite k !” .................................................................................3 0
János ZLINSZKY: „B ei H e rc u le s, w ie k a lt eu ere
LŐRINCZ József: K o rsz e rű síté si k ísé rle te k a
B äd er s in d ” (E in ig e W o rte ü b e r d ie G e fä n g n isse v o n R o m ) .................................................................................. 3 0
fiatalk o rú ak b ü n te té sv é g re h a jtá sá b a n (1 8 7 8 - 1 9 0 5 ).............................................................................3 3
Jó zsef LŐRINCZ: M o d c rn isa tio n sv e rsu c h e bei dem S tra fv o llz u g v o n Ju g e n d lic h e n (1 8 7 8 - 1 9 0 5 ) ...3 3
M EZEY Barna: R ea litás és illú zió - a z 1843. évi b ö rtö n ü g y i tö rv é n y ja v a s la t v itá i....................................... 3 9
Barna MEZEY: R e a litä t u n d Illu sio n e n — D isk u ssio n e n ü b e r d e n G e se tz a n tra g zu m
R ÉVÉSZ T. Mihály: S ajtó jo g i fele lő ssé g k é rd ése
G e fä n g n isw e se n im Ja h re 1 8 4 3 ...................................... 39
a m a g y a r jo g b a n .................................................................... 4 8
Mihály T. RÉVÉSZ: D ie F ra g e d e r p re s se re c h t lie h e n V eran tw o rtu n g im u n g a risc h e n R e c h t.............. 48
JO G T Ö R T É N E T I A R C K É P C S A R N O K
R E C H T S G E S C H IC H T L IC H E P O R T R Ä T S G A L E R IE
(HAMZA Gábor:) S C W A R Z A n d rá s B e r ta la n .........5 4
A n d rá s B erta la n S C H W A R Z (Gábor H A M Z A ) ...... 5 4
(HORVÁTH Pál:) IJJA S J ó z s e f .................................... 55
Jó z s e f IJJA S (Pál H O RV ÁTH ) ....................................... 55
E R IN N E R U N G EM LÉK EZÉS
Á k o s T IM O N und d ie T h e o rie d e r H e ilig e n K ro n e (Kálmán TIMON) .......................5 6
(TIMON Kálmán:) T IM O N Á k o s é s a sze n t ko ro n a e lm é le te ..................................................................................... 5 6 L IT E R A T U R S Z A K IR O D A L O M
Istv á n S C H L E T T J ó z s e f: E Ö T V Ö S ; in G o n d o la t, 1987 (József U J A S ) ............................................................5 9
(SCHLETT István:) E ö tv ö s J ó z s e f .............................. 5 9 E n d re V A R G A -M ik ló s V E R E S : G c ric h tsa rc h iv e
(KŐHEGYI Mihály:) V A R G A E n d re - V E R E S
1 5 2 6 -1 8 6 9 E d. A K A D É M IA , 1989
M ik ló s: B író ság i lev é ltá ra k 1 5 2 6 -1 8 6 9 ........................61
(Mihály K Ő H EG YI) .............................................................61
(VÁRHELYI Zsuzsa:) R óm a tö rtén e te ( t é r k é p e k
T im C O R N E L L -J o h n M E T T H E W S : D e r A Üas
b en (T IM C O R N E L L -Jo h n M A T T H E W S : A ró m ai
d es R ö m isc h e n R e ic h e s E d. H E L IK O N , 1991
v ilág a tla sz a .B u d a p e st 1 9 9 1 .)............................................ 62
(Zsuzsa VÁRHELYI) ............................................................6 2
S zéke ly G yörgy
A nem esség egysége és egyenlőségi törekvések a XIV. századi M agyarországon A m ag y ar n e m e si, k ö zn e m e si (k ö z e le b b rő l o rsz á g o s n e m e
sé g e , de m e llé lc p és e lé b e k erü l a l'őurak a z o n o s s á g a .1
si) rend lé tre jö tté n e k n e v e ze te s m o zz a n a ta v o lt a Z áh F elici-
A z in g a d o z á st m e g m a g y a rá z z a a z is, h o g y K á ro ly R óbert
án, elő k e lő u d v ari e m b e r k irály i család e lle n i m e ré n y le te
id ején m é g é lt a rég i tá rsa d a lm i-jo g i te rm in o ló g ia , és a
k ap csán e lism e rt testü leti sz e re p lé se . E n n e k je le n tő s é g é n
tá rsa d a lm i e m e lk e d é s n e m a u to m a tik u sa n v o n ta m aga után
vajin i k e v e se t v á lto z ta t, h o g y csa k a Z áh n e m z e tsé g k iirtá
a c ím v á lto z á st. A m ik o r a k irá ly 1 3 1 9 -b en b á n i fa m iliá riso
sán ak u tó lag o s (!) sz e n te síté sé h e z v e tte k ig én y b e ő k e t M ár
k at k ie m e lt a v á rjo b b á g y so rb ó l, é v e k ig n em v o lt elő k e lő b b
P ó r A n tal elő a d ta , h o g y K áro ly k irá ly Z á h -ü g y e fö lö tti ítél
titu lu su k , s c sa k 1 3 2 3 -b an k ü lö n k irá ly i re n d e lk e z é sse l k a p
kezésre összehívatta az országgyűlést, az o rsz á g fő u rait,
ták m e g a n e m esi c ü n e t. A m ik o r p e d ig K á ro ly R ó b e rt 1322-
fő n em eseit és n em eseit. A fő p a p o k a v é sz tö rv é n y sz é k k é
b e n C h o n fia M ik ló s k irály i u d v arb c li sp e c iá lis n ó táriu st
ala k u lt o rsz á g o s g y ű lé se n részt nem v e h e tte k , m in th o g y e zt
sz o lg á la ta i e lism e ré sé ü l ro k o n a iv a l e g y ü tt, fö ld je ik k el és
a k á n o n i sz a b ály o k tilto ttá k . A k irály e m e tö rv é n y sz é k k é
b irto k a ik k a l e g y ü tt k ie m e lte a k irá ly n é i h a rc o ló jo b b á g y
ala k u lt o rsz á g o s g y ű lé s e lé te ije s z te tte p an a szá t. A g y ű lé s
sá g b ó l, m eg az országos nemes serviensek k ö z é sorolta
nap o k ig tan á c sk o z o tt, m íg n e m „ é rett m e g fo n to lá s u tá n ”
ő k et. E z a ra n g e m e lé s k ö ze l á llt a z A ra n y b u lla fo g alm a ih o z.
1330. m áju s 15-én ítélete t h o z o tt. H o z z á té v e P ó r leírá sá h o z ,
A m id ő n a k irály 1 3 2 7 -b e n P a lá sti L ip tó fia it a h o n ti vár
hogy ez a cso n k a ö ssz e té te lű , tö rv é n y n a p je lle g ű g y ű lé s
jo b b á g y s á g á b ó l v é rü k h u lla tá s á ig is tc ije d ő h ű sé g ü k e lis
m ég n em je le n te tte az o rsz á g o s n e m e se k tö rv é n y alk o tásb a n
m eré sé ü l b irto k a ik k a l e g y ü tt k ie m e lte , a fő p a p o k é s b á ró k
v a ló részv ételét, előrelépést jelentett rendi elismertetésük
tan á c sá ra és e g y e té rté s é v e l e m e lte az o rsz á g o s n e m esek
irányában. A fő u rak k al sz e m b e n jo g ila g m á r e g y ség e s k ö z
so ráb a (in n u m e ru m e t c e tu in n o b iliu m reg n i su i), e zt a
nem esség ig én y ére v all u g y a n is a z íté lk e z ő k fe lso ro lása ,
jo g á llá s t m é g e rő se n a k irá ly i se rv ie n s g rá d u s h o z k a p cso lta
am i u gyan n e m e sik eg y b e P ó r fo rd ítá sáv a l: „lid em B aro -
(p riv ile g io lib e rta tis ... g a u d e re n t, qua u n iv e rsi n o b ile s, se r-
n cs, P ro ceres, P rim a te s e t u n iv e rsa C o m m u n ita s N o b iliu m
v ie n te s reg n i su i re g a lc s fru e re n tu r), fö ld jü k e t, b irto k a ik a t
R eg n i.” A h áro m n e v ezet ala tt is e m líte tt fő ra n g ú a k p u szta
e z u tá n m é g is titu lo n o b ilita tis b irto k o ljá k . A z új n e m e sség
em lítése u tán az országos nemesek alkotnak általános kö
fo rrá sa it m é g s z e in lé ltc tő b b e n m u ta tja b e eg y v is e g rá d i tá r
zösséget! íg y m á r K áro ly R ó b e rt m e g e lő z te L a jo s p o litik a i
g y a lá s a z o rs z á g b író e lő tt a k irá ly i b irto k v issz a v e v ő és n eki
tettét, m e lly e l az a k ö z n e m e ssé g e t e lő té rb e sz o ríto tta , ig az,
e lle n tm o n d ó k k ö z t 1 3 2 9 -b en : v á m o s i k irá ly i és k irály n éi
erre sz em ély ét, c sa lá d já t érin tő m e g re n d ítő e se m é n y k é n y
c o n d itio n á lis jo g o n v is sz a fo g la lt fö ld e k b irto k o sa i azo k at
szeríte tte. A n n y i b iz o n y o s, h o g y ez a s z e m lé le t a lk a lm in a k
teljesen a m a g u k ö rö k s é g é n e k v a llo ttá k . M é g V . Istv ántól
b iz o n y u lt, és ha a g y á sz o s e se tre m é g v is sz a té rte k b irto k a
sz á rm a z ó o k le v é lle l tu d tá k ig a z o ln i, h o g y k irá ly n é i tá rn o k
d o m án y o k in d o k lá sá b a n , h o m á ly o sa b b v a g y k o n z e rv a tí
jo b b á g y o k , k irá ly n é i h a rc o ló jo b b á g y o k , a k irá ly n é h o z ta r
v a b b m eg fo g a lm a z á s v á lto tta fel a n a g y e lő re lé p é st, m in th a
to z o tt k irály i p o h á rn o k n é p e k iv a d é k a i, a k ik e t a k irály i k egy
azt az u d v a r ré m ü le te elo sz lá sá v a l fe le d te tn i ak a rn ák . A m i
b irto k a ik k a l e g y ü tt e m e lt a sz a b a d k irá ly i se rv ie n se k g y ü
k o r 1331-ben a fe la k aszto tt B o rsfia k b irto k v e sz té sé v e l B es-
le k e z e té b e (c e tu i lib e ro ru m se rv ie n tu m re g a liu in ), é s k iv ette
sen y ő G erg ely , T a m á s és M á ty á s te stv é re k k a p ták P a lá sto t,
é rd e m e ik é rt a k o rá b b i s z o lg á la ti k ö te le z e ttsé g b ő l (c o n d itio -
az ítéletet m á r sz ű k e b b k ö r m ű v é n e k á llíto ttá k b e (k irály i
n u m o b lig a tis se rv itu tib u s). N e m e sn e k m é g fel év szá zad
h a tá ro zatk én t, habita d elib e ra tio n e p ra c la to ru m e tb a r o n u m
m ú ltá n sem m o n d o ttá k m a g u k a t. A k irá ly sz e m m e l lá th a tó
regni n o stri, h ű tlen ség i ü g y b e n ), am i p e d ig e lle n té tb e n állt a
an m é g k ü lö n -k ü lö n v iz sg á lta a n e m e s i jo g á llá s t. L eg a láb b
m ás ö sszetéte lű ta n ác sk o z á s té n y le g e s ö ssz e té te lé v e l (m á s
is a lip tó i re g istru m m e g e m lé k e z ik a rró l, h o g y K áro ly k irály
táv o liét, m ás je le n lé t). A lig h a n e m é re z té k e z u tá n a k ín o s
sz o rg o sa n m e g v iz sg á lta tta Z ó ly o m , T u ró c z é s L ip tó v á rm e
elle n tm o n d á st, m ert 133 6 -b an , a m ik o r a Z á h -ro k o n sá g ró l a
g y é k ö ssz e s n e m e s e in e k v a la m e n n y i o k le v e lé t, m ily en c í
királyi csa lá d ellen i m e ré n y lő t h a rc k é p te le n n é te v ő S á n d o r-
m en b irto k o ljá k b irto k a ik a t. A fe lü lb írá la to t a fő p ap o k és
fia Ján o sra szállt a N ó g rá d v á rm e g y e i H árty á n b irto k K á
b á ró k v é g e z té k .2
roly R ó b ert a d o m á n y a k é n t, m á r jó v a l á tg o n d o lta b b a n o ld o t
A m ik o r Z áh F e liciá n m e ré n y le te é s „ e líté lé s e ” le fo ly t, a
ták m eg a különféle rangú urak közösségeinek és befolyási
m a g y a ro rsz á g i fö ld b irto k o s tá rsa d a lo m n a k n e m az e g é sz e
sorrendjének leírásá t: C u m q u c nos a Pannoniéi regni universe
ta rto z o tt az o rsz á g o s n e m e s sé g b e é s p o litik a ila g sem állt
nobilitatis com m unitate, B aronum , Proccrum , ac P rim atum
e g y ö n te tű e n K áro ly R ó b e rt m ö g ö tt, e lle n tm o n d á so s e g y
idem ptitatis conform itate felségsértési ítélethozatalra
szegyűltek, ugyanazok a B arones, proceres, et universa co m
h á z p o litik á ja m iatt. A fő p a p o k a t k ö v e tte e lső so rb a n az egy házi nemesség, a m e ly n e k m é g ja v a k o ra b e li v o lt e lső n e m
m unitas N obilium regni h atároztak érett és előrelátó tárg y alás
z e d é k e a z e se m é n y e k id ején . U g y a n e z a g e n e rá c ió m á r érett
sal. E k k o r te h á t újra v is sz a té r a z o rsz á g o s n e m e ssé g k ö z ö s
férfik o ra a lk o n y á n v a g y é p p e n id ő s k o ra k e z d e té n v o lt az
ösz-
3
1351. év i tö rv é n y id ejé n , d e m ég á ta d h a tta e sz m e i-p o litik a i
m á s u tt fe k v ő b irto k á v a l c se ré lte el. A n e m e s jo b b á g y o k n a k
tra d íc ió it az eg y h á z i n e m e ssé g új n e m z e d é k é n e k . M ié rt és h o g y a n jö tt lé tre e z a sa já to s fö ld e sú ri ré te g ? A X IV . sz á z a d
ö rö k ö lt é s v á sá ro lt fö ld je i v o lta k , a d d ig e le g y e se n a p átság i
eleji ta rto m án y ú ri b irto k fo g la lá s o k , a fe u d á lis a n a rc h ia id e jé n az e g y h á z p á rh u z a m o s k a to n a ré te g e t a la k íto tt ki ö n v é
jo b b á g y h e ly z e té t a z a z 1313. é v i e set, a m ik o r a v e sz p ré m i
d elm ére, és a fő p ap o k , a p á to k k ö rü l k e re ste k m e n e d é k e t
ré t, M á rto n fia M á té t é s ö rö k ö s e it fe lv e tte in so c ie ta te m et n u m e ru m ex e rc itu a n tiu m io b a g io n u m , s a d o tt n ek i és ö rö
h ely ze tü k b en m e g re n d ü lt fö ld e su ra k , e lid e g e n e d v e a sű rű n v álta k o z ó k irá ly o k tó l. A típ u s a X III- X I V . sz áz a d fo rd u ló
p a ra s z to k fö ld je iv e l. M é g tö b b o ld a lró l m u tatja a n em es k á p ta la n a B a k o n y o n tú li A p á tib ó l v a ló B oda isp án te s tv é
k ö se in e k ö rö k h a szn á la tra jo b b á g y fe k v ő s é g e k e t a rra , hogy
já n m á r fö ltű n ik . E g y v a llo m á s o k a t ö ssz e fo g la ló tih a n y i
od a jo b b á g y o k a t te le p ítse n , ak ik sz a b a d s á g á t (lib e rta té in ) az
k o n v en ti írás, a m e ly e t 1293. fe b ru á r 9 -re v a g y 1305. feb ru ár
e g y h á z álla p ítja m eg . A z itt is m e g fo g a lm a z á st n y ert, hogy
9 -rc te h e tü n k , a v e sz p ré m i e g y h áz tó l eg y é v tiz e d d e l a z e lő tt
h ű tle n sé g ü k e se té n n e m e s jo b b á g y i m iv o ltu k rö g tö n m e g s z ű n ik és a z e g y h á z tó l k a p o tt fö ld jü k v is sz a sz á ll a k á p ta
erő szak k al le fo g la lt h á z le le k é s sz ő lő ü g y é b en k e letk e ze tt. A sz o m sz é d o s ta n ú k v a llo m á s á t m e g e rő sítő p a p o k , n e m e se k , v á rjo b b á g y o k m e lle tt fe ltű n n ek e g y h á z i n em e se k is: Z ád o r, B en ed ek , Já n o s , G á b riá n u s b u d a i e g y h á z i n e m e s jo b b á g y o k , Ja k a b és B o rse th -i M ik ló s b a k o n y b é li e g y h áz i n em es jo b b á g y o k . 1 3 0 1 -b en G y ő r v á rm e g y é b e n talá lk o z u n k eg y h á z i n e m e ssé g jo b b á g y n a k
a d o m á n y o z á sá v a l.
U g y an ab b an az é v b en a tih a n y i k o n v e n t e lő tti a d o m án y o z ó i
lan ra. Itt a h a rc o s jo b b á g y é s a te rm e lő ra n g so ra sz e m b e ö tlő . 1 3 1 4 -b en Istv á n v e sz p ré m i p ü sp ö k V á m o si A y k a s Pál fia F á b iá n t és V ám o si G y ü rk e fia Já n o s t é s u tó d a ik a t ö rö k ö lt és v á sá ro lt b irto k a iv a l v e tte v é d e lm é b e a v e sz p ré m i p ü sp ö k sé g hadakozni köteles nemes jobbágyainak szabadságával és fo g ad ta jo b b á g y a i v a g y v a z a llu sa i g y ü le k e z e té b e (in n u
n y ila tk o z a to t te szn ek a v e sz p ré m i k á p ta la n k é p v ise lő i v ilá
m e ru m et c etu m io b a g io n u m e c c le sie ... ta m q u a m u asc llo s). Ő k ö n k é n t a já n lo ttá k fel m a g u k a t, a z e g y h á z v é d e lm é t re
g iak ja v á ra . M iv e l a sz ó b a n fo rg ó sz á n tó k , s z ő lő k és e rd ő k k o ráb b an to rló k é (c x e q u ia to r) v o lta k , fö ld jü k e re d e te m ia tt
a v e sz p ré m i k á p ta la n a lsó ő rsi n e m e s jo b b á g y a iró l tu d u n k ,
az a d o m á n y o s o k a t ö rö k re a k á p ta la n k a to n á s k o d n i tarto z ó
a k ik m á so k ö rö k ö lt b irto k ré s z é t p é n z é rt v á sá ro ltá k m eg.
m é lv e , an n a k sz o lg á la tá ra , ö rö k ö s e ik n e v é b e n is. 1 3 1 5-ben
n em es jo b b á g y a i k ö zé e m e lik (ra tio n e ip saru m te rra ru m ...
A h a so n ló tá rsa d a lm i s z in te t se jte ti, a m ik o r 1 3 1 7 -b en n e
qu e co n d ito n c e x e q u ia to ria ... c a p itu lo te n e b a n tu r ... n o n
m esek , n e m e s v á rjo b b á g y é s u d v a m o k i b írá k fiai k is z a b a
p o ssin t a b c o d em c a p itu lo in aliunv sta tu m seu c o n d itio n e m
d íta n a k a v e sz p ré m i p ü sp ö k sé g k ö te lé k é b e ta rto z ó , h ű tle n
im m u ta re , sé d e o p riv ile g io lib e rta tis g a u d e a n t in p e rp e tu
sé g ü k m ia tt a p ü sp ö k fo g sá g á b a n v o lt sz e m é ly e k e t, és jó t-
um quo c ete ri n o b ile s io b a g io n e s e c c le sie W e sp rim ie n sis
á lln a k é rtü k v a g y o n i fe le lő ssé g g e l. 1 3 1 8 -b an k irá ly i udvari
ex e rc itu a re d e b e n te s g a u d c rc d in o s c u n tu r), h ű tle n sé g esetén
n y o m o z á s e re d m é n y é b e n h a ta lm a s k o d á so k á ld o z a ta i so rá
p e d ig v a g y o n u k a t v e sz tik . A z u tó d aik ra is k ite rje sz te tt b ir
b a n e m le g e tn e k Z ala és V e sz p ré m m e g y e i e se te k b e n e g y
toklás és k ö te lm e k a la p o z tá k m e g az A n jo u -k o ri g e n e rá c ió k
h á z i, illetv e k á p ta la n i n e m es jo b b á g y o k a t. E gy c so p o rtju k
hely ze tét is, 1 3 0 2 -b en B e n e d e k , v e sz p ré m i p ü sp ö k a z ö rö kös h á trah ag y ása n élk ü l e lh u n y t M á ty á s v e sz p ré m i e g y h á z i
á ru v a l (cu in m c rc im o n iis) m e g ra k o d v a n y ílt ú to n lett k ira b
jo b b á g y n a k a fö ld jét (a m it u tó b b G e re z d re is, T ö re k ire is
lá s á ld o z a ta. U g y a n e b b e n a z é v b e n V á m o si A n d ro n ic u s n ég y fia, le lk i és a n y a g i ista p o lá st re m é lv e az eg y h á z tó l,
lo k alizáltak ) a z oda v a ló M ik ló s fia P é te r és T a m á s fia S aul nem es jo b b á g y o k n a k a d o m á n y o z ta , és az e le g y e se n fek v ő
a ján lo tta fel m a g á t ö rö k ö lt é s v á sá ro lt v á m o si b irto k aik k al
jo b b á g y fö ld e k k özül el is v á la s z to tta (se p a ra ta s), a la p o sa n m eg n ö v e lv e h o z z á c sa to lá so k k a l.
b á g y a i so ráb a (ad h o n o rc m e t o ffic iu m io b a g io n u m ec c le sie
e g y ü tt a v e sz p ré m i p ü sp ö k n e k , ak i h a d a k o z n i k ö te le s j o b e x e rc itu a re d e b e n tiu m ) v e tte fel ők et. 1 3 1 8 -b an e g y h ázi
A z indok: h ű sé g és sz o lg á la to k . M á s e g y h á z i n e m e s j o b
n e m e se k fö ld e la d á sá ró l Z a la v á rm e g y é b e n tu d u n k . U g y a n
b ág y o k v é le m é n y é t is k ik é rte, k o n sz e n z u su k a t e ln y e rte az
e b b e n a z é v b e n D ö m ö tö r, T ih a n y , O ro sz lá n M ik ló s és ro
á tru h á z á sh o z a főpap. Ö rö k lő d ő h atály ú v o lt ez a ra n g (n o
k o n a ik ö rö k ö lt és v á sá ro lt sz ő lő si stb . b irto k u k k a l e g y ü tt a
b ilis jo b a g io n a tus e c c le sie n o stre ). 1 3 0 7 -b en M á té fia M á té ,
v e sz p ré m i p ü sp ö k é s k á p ta la n n e m e s jo b b á g y a i k ö z é ta rto
a v e sz p ré m i k áp ta la n jo b b á g y a b e n e fic iu m o t k ap v a a k á p talantól és kiemelve régi condiciójából, am e ly b e n e lő d e it a
z ó k n a k n y ilv á n íto ttá k m a g u k a t, m iv e l az e g y h á z az elm ú lt ín sé g e s id ő k b e n ö v é ik rő l jó té k o n y a n g o n d o sk o d o tt. M ire
v e sz p ré m i eg y h á z n a k adta a k irá ly , o n n a n az egyház nemes
te h á t K á ro ly R ó b e rt le g y ő z te a ta rto m á n y u ra k a t, az e g y h áz
jobbágyai közé sorolta e lő írt sz o lg á la t (se rv itiu in ) k ö te le
sa já to s b irto k o s ú ri típ u sá v a l sz á m o ln ia k elle tt. S z a b a d u ln i
z ettség év el. H á lá tla n sá g v é tk e e se té n (n ó tá in in g ra titu d in is)
az ily en e g y h á z i k ö te lé k e k b ő l n e h e z e n leh e te tt. 1326-ban
— am i a z o rsz á g o s n e m e se k h ű tle n sé g é n e k fe le lt m e g — régi k o n d íció jáb a sü lly e d v issz a . A n e m e ssé g jo g i fo rm áiv a l
s e k n e k k e lle tt ad n ia V ag a n e v ű P o z so n y v á rm e g y é b e n v á
p á rh u zam o s je le n s é g v o lt 1 3 0 9 -b en , h o g y az ö rö k ö s n é lk ü li
sá ro lt b irto k á t m a lm o k k al e g y ü tt, c se ré b e az e sz terg o m i
F un fia D é n e s ispán 6 0 h o ld n y i v á sá ro lt b irto k á t a v e sz p ré
é rs e k sé g h e z v a ló sz o lg á la tta l terh e s v is z o n y a m e g s z ű n é sé
m i k á p ta la n n a k ad o m á n y o z ta azzal, h o g y h a m é g is sz ü le tn é nek ö rö k ö se i, a b irto k o t m in t az e g y h á z h arco ló n e m e s
é rt (ad a b o le n d a in e t d e te rg e n d a m q u a n d a in n o ta m in fam ie sta tu s c o n d ic io n a lis). íg y sz a b a d u lt G y a rm a ti b irto k a a ter
jo b b á g y a i új a d o m á n y c ím é n k a p já k v issz a . U g y a n e b b e n az é v b en a v e sz p ré m i k áp ta la n L ő rin c fia Pál á b ra h á m i jo b b á
c io n is; a b h o n e re c u iu sd a in c o n d ic io n is e c c le sie ). Vissza
g y o t rég i b irto k á b a n m e g h a g y v a é s n ék i új sz ő lő t és n ém i sz á n tó t ju tta tv a , a s z ő lő m ű v e se k k o n d íc ió já b ó l k ie m e lv e
G y a rm a ti G e rg e ly fia G e rg e ly c o m e s n e k az e sz te rg o m i é r
hes e g y h á z i fü g g é sb ő l (a b h u iu s m o d i nóta p re d ic te c o n d i-
kapva szabadságát e m e lk e d e tt a c o m e s c ím e t v is e lő b irto k o s k irá ly i se rv ic n ss é (in n u m e ru m et c e tu m se rv ie n c iu m
h arco ln i k ö te le s n e m e s jo b b á g g y á tette . 1 3 1 0 -b en L á sz ló
re g a liu m ), az a z kerülhetett az országos nemesség közössé
p a n n o n h a lm i ap át eg y b irto k á t g y ö rö k i n e m e s jo b b á g y a in a k
gébe .3
A
A rég eb b i m a g y a r tö rté n e tírá s b a n nem v o lt eg y e té rté s a
az e d d ig i sz o lg á lta tá so k aló l. 1 3 5 1 -b en p e d ig a d rá v á n tú li,
k ö zn em e sség jo g i é s társa d a lm i h e ly z e te m e g íté lé sé b e n . D i-
sz la v ó n ia i n e m e ssé g sz a b a d u lt m e g a n y e st-b ő ra d ó fiz e té
v é k y A d ó ijá n v a llo tta , h o g y M a g y a ro rsz á g o n a nemesi
sé tő l é s így e g y e n lő v é v á lt a m a g y a r n e m e ssé g g e l. M in d ez
egyenlőség u ra lk o d o tt, m ely n em ism e rt jo g i k ü lö n b sé g e k e t
e le m e k n e k e g y b e o lv a d á sá t N a g y L ajo s s ie tte tn i a k a rta , a m i
a leg g az d ag ab b és le g sz e g é n y e b b n e m e s k ö zt. M a g y a ro r
k o r az 1 3 5 1 :1 1 . tc .-b e n a n e m e se k k é ré sé re h o z z á já ru lt a h
szág o n — e m e lte ki D iv é k y — m ár N ag y L ajo s 1351. év i d e k rétu m án ak X I. c ik k e ly e m o n d ta ki a zt, h o g y az o rszág
h o z, h o g y „ az o rsz á g h a tá ra i k ö z t é lő ö ssz e s n e m e se k , o r sz á g u n k h a tá ra in b e lü l lé v ő h e rc e g i ta rto m á n y o k b a n is
n em esei u g y a n a z t az eg y s z a b a d s á g o t élv e z ik . (U n iv e rsi v iri
u g y a n a n n a k a sz a b a d s á g n a k ö rv e n d je n e k ”. Ily e n e le m z é s é s fo rd ítá s a la p já n h a n g sú ly o z ta E c k h art,
n o b iles ... su b una e t ead e n i lib e rta te g ra tu le n tu r). E z a m ag y ar nem esi jo g e g y e n lő s é g n ála. A z id e v e z e tő u tat re á
h o g y a tö rv é n y n em a fő u ra k és a k ö z n e m e ssé g sz a b a d s á
lisab b an és ó v a to sa b b a n írta le S in k o v ic s Istv án : E g y sz e rű
g á n a k , h a n e m a z e g é sz m a g y a r b iro d a lo m te rü le té n é lő s z a
szo lg á ló v á rn é p e k , k ih a sz n á lv a az e d d ig i ö ssz e ta rtó k a p
b a d o k n e m e s sé g é n e k a z o n o ss á g á t a k arta h an g o z ta tn i. A j o
cso k sz é to ld ó d á sá t, é szre v é tle n ü l a n e m e ssé g a la k u ló o sz
g i é s tá rsa d a lm i k ü lö n b s é g e k k ie g y e n lítő d é se a z o n b a n m ég
tályába em e lk e d te k , h a b ár ez a tá rsa d a lm i h e ly v á lto z ta tá s
h o ssz ú id ő t v e tt ig én y b e . E c k h a rt a z á lta l is m e g v ilág íto tta
nem is v o lt jo g s z e rű . E g y e se k , e g é sz falv ak — k ö z tü k n e m
a fe lfo g á sá h o z fig y e le m b e v e tt e le m e k e t, té n y e z ő k e t, h o gy
e g y sz e r tiszta szláv ajk ú k ö z ö ssé g e k — e m e lk e d te k a z o r
m ily e n iro d a lm a t v e tt a la p u l. A z 1 3 5 1 . X I. te. h e ly e s é rte l
szág o s n e m e ssé g e t m eg k ö z e lítő tá rsa d a lm i sz in tre . Ily e n e k a jo b b á g y fiú k , tíz lá n d z sá so k , fe lté teles (c o n d itio n a lis) n e
m e z é sé t sz e rin te e lő s z ö r R. K iss Istv á n ad ta 1 9 3 2 -b en , és fo n to s m e g á lla p ítá s o k a t tett a n e m e s i re n d e g y sé g e sü lé sé rő l
m esek , p ra ed ialisták , sz e p e s i n e m e se k , sz e p e si a ra n y a d ó zók. A k ie g y e n líté s fo ly a m a ta n éh o l e g y e s id ő p o n to k h o z
a z o rs z á g o s é s p a rtik u lá ris n e m e s sé g e t tá rg y a ló F e k e te N ag y A n ta l 1 9 3 7 -b en . M é g is eg y e m b e rö ltő e lm ú ltá v a l B ó-
rö g zíth ető , így az erd ély i n e m e s sé g 1 3 2 4 -b e n , a sz e p e si
n is G y ö rg y a 10 k ö te te s m a g y a r tö rté n e ti sz in té z is szám ára
a ran y ad ó k 1330 k ö rü l, a D rá v á n túli n e m e se k 1 3 5 1 -b en
írva n é m ile g e lté rt E c k h a rt F e re n c n é z e té tő l: A n e m e s sé g
n y erték el az o rsz á g o s n e m e ssé g „ a ra n y és ig a z i” sz a b a d s á
n e k ö ssz e fo g á sa ad ta m e g e re jé t, e g y e lő re m é g c sa k a v á r m e g y é b e n . O rsz á g o s m é re tű ak c ió ra csak e g y sz e r nyílt
gát. A m ik o r m éltato m S in k o v ic s id e je k o rá n fe jte g e te tt n é z e te it az alsónemesség kiszélesüléséről K á ro ly R ó b e rt és
m ó d ja: a n áp o ly i h a d já ra to k u tán , a m ik o r v é re h u llásá ra és
N agy L ajos id ején , két p o n to n a g g á ly o m is v a n . A c o n d itio
h ű sé g é re h iv a tk o z v a a z o rs z á g g y ű lé s ö s s z e h ív á sá t és az
ugy an is az o k le v e le s g y a k o rla t sz ó h a s z n á la tá b a n n em felté telt, hanem k ö tö ttség et je le n te tt, é p p e n a la p v e tő e lle n té te
1351. v é g i d e k ré tu m k ia d á s á t k iv ív ta . E n n e k 11. cik k é b e n
v o lt a z o rszág o s n e m e ssé g n e k . A p ra e d ia listá k n a k p ed ig leg feljeb b eg y részére te ije d h c te tt ki a fe le m e lk e d é s, ép p e n
L ajo s a z ö ss z e s n e m e se k k érése a la p já n m o n d ja ki, hogy „az o rs z á g u n k h a tá ra in b elü l é lő v a la m e n n y i ig az n e m e s, az u g y a n a z o n o rszá g h a tá ra in b e lü li h e rc e g i ta rto m á n y o k b a n
e lh atáro lásu k , k ü lö n réteg é s sz e rv e z e t g y a n á n t v a ló m e g
is, e g y é s u g y a n a z o n s z a b a d s á g n a k ö rv e n d je n ”. A z u to lsó
m arad ásu k v o lt az e g y h á z sik e re s tö re k v é se .
sz a v a k c se n g é s e W e rb ő c z y H á rm a s k ö n y v é n e k h íre s té te lé re
N em b e c sü lte túl az o rsz á g o s n e m e ssé g h e ly z e té t E c k h a rt
e m lé k e z te t, d e k o rá n tse m a z o n o s v e le . E z id ő b en a király
F eren c, a k i h a n g sú ly o z ta , h o g y a m it a k ö z n e m e ssé g e lé rh e t,
ö c c se , Istv á n h e rc e g v is e lte H o rv á to rsz á g , S z la v ó n ia , D a l
k iv á ltság ain ak , a z a ra n y b u llá n a k m e g e rő síté se , a m i 1351-
m ácia és — rö v id id eig — E rd é ly h e rc e g i c ím ét. A „ h erceg i
b en k ö v etk ez ett be a N ag y L ajo s n áp o ly i, d in a sz tik u s h á b o
ta rto m á n y o k ” n e m e se i k iv á lts á g a ik ra n é z v e e lm a ra d la k a
rú ib an sz e rz e tt é rd e m e i e lism e ré se fejéb en . A z 1351. évi
sz ű k e b b M a g y a ro rsz á g o n élő k m ö g ö tt; az ő e g y e n lő sé g ü k e t
ad n u n k :
m o n d o tta ki a tö rv é n y . E z t a z é rte lm e z é st tá m a sz tja alá a
„U g y an azo n n em e se k k é ré sé b e is b e le e g y e z tü n k : h o g y a z o rszág u n k h atárai k özt lak ó v a ló d i n e m e se k m é g az o rs z á
k ö v e tk e z ő tö rv é n y c ik k , m ely a k am a ra h a sz n a fiz e té sé re n é z v e e g y sé g e síti a D ráv a é s S zá v a k ö z i, a P o z seg a és
g u n k h atárai kö zt fek v ő h e rc e g i ta rto m á n y o k b a n le v ő k is,
V alk ó m e g y e i n e m e se k és a tö rz so rs z á g b e lie k k ö te le z e ttsé
m eg a n n y ia n u g y an azo n eg y sza b a d sá g g a l é lje n e k .” A tö r
g e i^ s a m a z o k a t fe lm e n ti a c o lle c ta m e g a h a g y o m á n y o s
téneti fejlő d ést és a h isto rio g rá fia n é z e te it ism erő jo g tö rté
„ b á n z so lo z sm á ja ” n e v ű n y e stb ő ra d ó aló l.
n ész ezt a jo g fo rrá s t so k o ld a lú a n é rte lm e z te : A z új n e m e s ség b iz to síto tt jo g a iv a l és é rv é n y e sü lé sé n e k e sz k ö z é v e l, a
B ó n is e z t a z 1 3 5 1 . év re k o n c e n trá lt fe jte g e té st a zzal fo ly ta tja , h o g y e g y e n lő sé g rő l a v a ló s á g b a n alig is le h e te tt szó ,
m egyéve l n em csak a v á rjo b b á g y o k ra , h an em m in d e n m ás
m e rt a tö rv é n y b e n d e k la rá lt „ e g y e n lő sz a b a d sá g g a l é lő ” n e m esi ren d g a z d a sá g i-tá rsa d a lm i te k in te tb e n tö b b réteg re
d ek rétu m
X I.
c ik k e ly é t
id e je
sz ö v e g s z e rű e n
k a to n ásk o d ó e le m re is n ag y v o n z e rő t g y a k o ro lt. M in d en h a d ak o zó réteg ré szesév é k ív á n t le n n i. A sz e p e s i lán d z sá so k , ak ik n e k h ely ze te n ag y o n h a so n líto tt a v á rjo b b á g y o k é
b o m lo tt. E zzel e g y e té rtv e kell u ta ln o m m é g u tó b b arra, m ily e n je lle g ű v o lt a B ó n is által fe lté te le z e tt n e m esi k e z d e
h oz, a tu ró ci és a lip tó i jo b b á g y fiú k , a k ik e t k irá ly a in k h ad i
m é n y e z é sre ö s s z e h ív o tt o rs z á g g y ű lé s. M o st azt k ív á n o m
szo lg á la t teljesítése v é g e tt te lep íte tte k le a d d ig h a sz n o t n em
m e g e m líte n i, h o g y B ó n is fe lfo g á sá t is a lá tá m a s z tjá k re n d e l
h ajtó terü leten , a v á g v id é k i h a tá rv é d ő sz é k e ly e k , a b e
k e z é se k , v is z o n t E c k h a rt ré te g z e tte b b fe lfo g á sá t a re n d e lk e
se n y ő k n ek és k ú n o k n ak , de m ás id e g e n e k n e k is k a to n á s k o d ó b irto k o s elem ei, m in t a sz á sz g e ré b e k és a z o láh k e n éze k
z é se k e n túl dús stá tu sp e re s a n y a g tá m o g atja m eg . M a g am itt h o z z á ju k fű z n é m a z t az á llá sp o n to m a t, h o g y e z e k a s z a
a X IV -X V . század fo ly a m á n b e o lv a d ta k a m a g y a r n e m e s
b a d sá g o k a z é rt le h e tte k ezú ttal a k ö z é p n e m c ssé g (a X II.
ség e g y ség es réteg éb e. E zen a n a g y ív ű fejteg e té se n b elü l
c ik k e ly b e n is: v a ló d i n e m e s sé g ) c é lja i, m iv el az Aranybulla
k o n k retizálta E c k h a rt a X IV . sz á z ad e se m é n y e it: A z a n y a o rszág b an k ialak u lt nem e si ren d jo g a E rd é ly re is k iterjed t,
kora óta lejátszódott társadalmi átalakulás és a „ nobilis ” szó jelentésváltozása k ö v e tk e z té b e n a n e m e se k jó h i
m ik o r 1324-ben a k irály az o ttan i n e m e ssé g e t is fe lm e n tette
sz e m ű e n sz a b a d s á g le v c lü k n c k te k in th e tté k , a z t g o n d o lv á n , 5
h o g y ró lu k v o lt sz ó az 1 2 2 2 -c s b u llá b a n . E zú ttal n e m tu d ta
n ek a la p já n n e m e sn e k te k in te tté k m a g u k a t. íg y b á r s z e ré
m á r az e g y h áz m c g n y e rg e ln i a z A ra n y b u lla sz a b a d sá g a it, a
n y e b b b irto k ú , d e k a to n á sk o d ó e le m e k o lv a d ta k a k irály i
k irály m aga ad ta a z t k i, ső t az új p o litik a i v o n a la t je lz ik a
se rv ie n se k b ő l le tt n e m e si ren d b e. A k ik n e k e z n em sik e rü lt,
n em e ssé g é rd e k é b e n az e g y h á z a t m e g s z o rító p o n to k is a
a v á rn é p e k n e k , jo b b á g g y á sü lly e d te k . F ö ld jü k k irá ly i a d o
tö rv én y b en . M in d e z t az o n b a n c sak b ő tá rg y a lá sb a n le h e t
m á n y k é n t az o rsz á g o s n e m e s sé g ta g ja ié le tt. 1 3 5 7 -b e n így
k ifejten i. L e g frisse b b e n M a k k a i L á sz ló a tö rv é n y h a g y o m á ny o s b e m u ta tá sá ra k a p o tt m o n d a tn y i h ely et: A világi földes
ju to tt a B a la to n m e lle tt fe k v ő L o v a s b irto k , e g y k o r Z ala
urak jo g ila g e g y sé g e s n e m e s sé g e t a lk o tta k , a z „u n a ca d e m -
ru m et le c tis te m ia rio ru m ) fö ld je (p o s se ssio u d u a rn ic a lis) L ő rin c fia L á sz ló m e s te r b o rsi isp á n n a k és te s tv é ré n e k , J á
qu e n o b ilita s” e lv é t e lő s z ö r 1 3 5 1 -b en m o n d tá k ki tö rv én y esen .
4
v á rm e g y e i u d v a m o k o k és k irá ly i á g y k é sz ítő k (u d u a rn ic o -
n o sn ak . A n e m e se k királyi serviens e re d e té t — m in t rétegét
A jo g tö rté n e ti v iz s g á ló d á st a tá rsa d a lo m - és a te le p ü lé s
v a g y m in t e g y e d e k é t — an n ál in k á b b k e lle tt h a n g sú ly o z n i,
tö rtén eti k u tatás is ig a z o lja . A sz á z a d e lő n Illé s J ó z s e f m e g á llap íto tta, h o g y a várjobbágyok o sz tály a (jo b b a g io n c s cast-
m e rt b iz o n y o s n e m e se k m a g á n k ö te lé k e k b e (s e rv ie n te s suo s) is sü lly e d te k . K a rrie rt je le n te tt v is z o n t a s e rv ie n s regis
ri) e g ész állá sá b a n le g k ö z e le b b lév é n a p o litik a ila g s z a b a
g y a k o ri e m le g e té s e B e c se i Im re e se té b e n , ak i alig h a v o lt
d o k h o z, n a g y tö b b sé g é b e n fe lsz á llt a n e m e si re n d h e z , h e ly eseb b en eg y nív ó ra h e ly e z k e d e tt a k issé le s ü lly e d t k ö zn e-
e re d e tile g n e m e s, c sa k azzá e m e lk e d e tt a B e csc -G e rg cly n e m b e lie k B e c se b irto k á n a k z á lo g b a v e v é sé v e l (1 3 0 8 ),
m csek k cl. A z A n jo u -k o rb a n ez a fo ly a m a t fo ly ta tó d o tt s
m in t a z o k n ő á g o n le tt ro k o n a . íg y n y e rte el a b irto k és a n em n e v é t (d ic tu s B e c h e y ).
m iu tán a v á rjo b b á g y sá g u to lsó m a ra d v á n y a i is e ltű n te k , le zá rásáh o z ért. S zab ó Istv á n m á r a z 1 3 0 0 -as év re m e g fo
A z erdélyi nemességet és ré te g e it 1 3 0 2 -b en k ü lö n e m le
g a lm azta, h o g y a v á ijo b b á g y s á g tö m e g e a z e g é sz o rsz á g b a n a k isn e m e ssé g ren d jé b e ille sz k e d e tt. E z e k e t az író k a t ig a
g e tté k (n o b ilib u s p re d ia lib u s e t d e q u a lib e t g e n e ra tio n e pro v in c ia liu m se p te m c a stro ru m ), é s e z t 1 3 2 5 -b e n át is írták.
zolta a z U n g v á rm e g y e i e se t: 1 2 9 8 -b an a n á d o r v á ijo b b á -
K á ro ly R ó b e rt k irály 1 3 2 4 v é g é n k iv á lts á g le v e le t a d o tt az
g y o t k irá ly i se rv ie n ss é e m e lt, s e z t 1 3 1 7 -b en a k irá ly m e g
e rd é ly i n e m e se k n e k v a g y k irá ly i se rv ie n se k n e k . H iv a tk o z
e rő sítette. U g y a n a b b a n a v á rm e g y é b e n 1 3 0 8 -b a n v á ijo b b á -
va a n ek i te tt n a g y k a to n a i sz o lg á la to k ra , fe lm e n te tte ő ket
g y o k ö rö k ö lt b irto k á t e m lítik . 1 3 1 1 -b en K á ro ly R ó b e rt h á
b á rm ifé le re n d k ív ü li a d ó (c o llc c ta ) é s a k irá ly , a v a jd a in eg -
rom ca stre n sist b irto k á v a l e g y ü tt e m e lt a n e m es v á ijo b b á g y o k k ö zé. Ig az, h o g y e lő fo rd u lt a Z á g rá b h o z ta rto z o tt h o r-
v c n d é g c lé se (m e g sz á llá s) a ló l, ille tv e p o n to sa n m e g h a tá rozta a z o k a t a s z o lg á lta tá so k a t, a m e ly e k e t a z E rd é ly b e n já r ó
v át v á rjo b b á g y n e m z e tsé g e k fö ld je in e k , b irto k a in a k p ü sp ö k i
k irá ly n a k a n e m e se k é s n é p e ik te lje síte n i k ö te le se k . A v a j
k é z re ju tá s a , a m ik e t a k irá ly k é n y te le n v o lt á te n g e d n i a
d á n a k já r ó s z o lg á lta tá so k a ló li s z a b a d u lá s e m e lte fel a k i
fo g laló n ak jo g o s tu la jd o n u l, é s e z e k a v á rjo b b á g y o k is p ü s
se b b ra n g ú n a k ta rto tt e rd é ly i n e m e s sé g e t a s z ű k e b b M a
pöki h atalo m alá ju to tta k (1 3 1 4 ). A k a te g ó ria á tm e n e ti m e g
g y a ro rsz á g n e m e s sé g é n e k n ív ó já ra . A p riv ilé g iu m o t 1326-
m a ra d á sá t sa já to s m e g y e i sz e re p (1 3 1 4 . A b aú j v á rm e g y e m e g id éz p er io b a g io n e s c a stri) b iz to síto tta . B ó n is G y ö rg y
b an á tírtá k . E ttől az o n b a n k ü lö n á llt az e rd é ly i sz á s z o k saját ö rö k lő d ő e lő k e lő in e k , a gerébekntY. jo g á llá s a (g e re b ia tu s,
ezért a tá rg y alt ko rra n éz v e is m eg k ü lö n b ö z te tte az o rsz á g o s
g e re b io n a tu s , g re b io n a lu s), a m i te rü le th e z is k ö tő d ő it (V íz
n em estő l a v á ijo b b á g y o t m in t h ely i és felté teles n e m e st,
a k n a , K ö rö s), d e n e m é rth e tő a c o m e s i ra n g g al je lö li területi (sz e b e n i, b e sz te rc e i) a u to n ó m iá h o z . A z aranyadószepesiek
am ely típ u sn ak k ü lö n le g e s sz o lg á la ta az A n jo u k a la tt sem szű n t m eg . K áro ly R ó b e rt 1 3 2 6 -b an m é g e lh a tá ro lta tta a P o zso n y v á rm e g y e i Ilk a v á ijo b b á g y a in a k b irto k a it. B ó n is
a X IV . sz á z a d d ere k á n m á r n e m e s k é n t s z e re p e ln e k (1 3 5 1 : cu m n o b ilib u s au ri d a to rib u s, 1 3 5 4 : n o b ilc s a u rid ato res).
azt a k ö rü lm é n y t, h o g y I. K áro ly alig o sz to g a to tt n e m e sítő o k lev elet, h ű fő u raira a la p o z o tt u ra lm á v a l m a g y a rá z ta . D e
S z la v ó n iá b a n 1 3 3 6 -b a n is s z e re p e ln e k n e m e s v á rjo b b á g y o k (n o b ilc s io b a g io n e s c a siri), jo g á llá s u k a m ú ltb a és előre is
h o z z á te h e tjü k , h o g y é p p e n a v á ijo b b á g y o k so raib ó l em elt
m u ta t. 1 3 4 0 -b en a v a ra s d i ispán e g y , a m e g e lő z ő z a v a ro k
n em essé e g y e s e k e t 1 3 2 7 -b en H o n t v á rm e g y e i v á ijo b b á -
b an b irto k á t v e s z te tt u rat ú jra n e m e s íte tt, és b irto k a it visz-
g y o k a t b irto k u k k a l emelt a nemesek sorába. 1 3 3 3 -b an H e
sz a a d a tta . A k a to n á sk o d ó b e se n y ő k ú tjá t je lz i a n e m e s sé g
v es m e g y e i v á ijo b b á g y o k a t é s v á m é p e k e t (io b a g io n e s et
b e, h o g y B c sse n y ő G e rg e ly b e se n y ő fö ld e k e t k ív á n t visz-
c o n d itio n arii c a stre n se s) n e m e síte tt. I. L a jo s ezt a p o litik á t fo ly tatta, 1 3 5 1 -b en n e m e síte tt a v a ra s d i v á rjo b b á g y sá g b ó l,
sz a sz e re z n i a h a d a k o z n i k ö te le se k fö ld je ih e z (ad terras
teh át ép p en a n agy nem e si s ik e r e sz te n d e jé b e n . D e n em c sa k
b e se n y ő fö ld e k e t k ív á n t e ln y e rn i a d o m á n y u l 1 3 4 5 -b en .5
B y sse n o ru in a n tiq u o m o re e x e rc itu a re d c b e n c iu m ) és m ás
a te v ő leg es, h an em a hallgatólagos emelkedés is lé n y eg e s.
K ü lö n k é rd é s, h o g y m ily e n tö rv é n y h o z ó i sz e re p ju to tt a
E n g el P ál fo n to s m e g fig y e lé se , h o g y a X IV . sz á z a d fo ly a
k ö z n e m e ssé g n e k a sa já t jo g a it m e g e rő s ítő jo g s z a b á ly o k lé t
m án v a la m e n n y i v á ijo b b á g y iv a d é k e g y e n jo g ú tagja v o lt
re jö tté b e n ? E rre k ö z v e te tt n y o m az, h o g y N a g y L a jo s k irály
U ng v árm e g y e n em esi tá rsa d a lm á n a k , s o tt se m m i n y o m a sincs an n ak , h o g y b árk i firtatta v o ln a sz á rm a z á su k a t és b ir
a m e g p e c sé te lt tö rv é n y t a megyék közönségének megküldte
kihirdetés céljával. íg y — s e z je lz i a m e g ő rz é s fo n to sság át
to k lásu k jo g o s sá g á t. E zt E n g el azzal m ag y a rá zz a m e g , h o g y az u n g i v á ijo b b á -
a m e g y e i n e m e ssé g sz e m é b e n — az 1351. é v i d ek rétu m
g y o k e típ u s „ n e m e si” ré te g é h e z ta rto zta k , ak ik ö rö k lö tt
a m e ly n e k a k irály i k a n c e llá ria m e g k ü ld te . D e a P erén y i
jo g o n b írt fö ld jü k et a v á rs z e rv e z e t sz é te sé se u tán n em esi
család le v é ltá rá b a n o ly a n p é ld á n y a is fe n n m a ra d t, am e ly n ek
jo g o n tarto tták m eg . Id e v á g B ó n is eg y felh o zo tt ad ata , h o g y
h átá n n in c s n y o m a k a n c e llá ria i e x p e d íc ió n a k . A tö rvény
L ajo s k irály alatt az llk a ia k tu d o m á n y v é te lle l ig a z o lták ,
lé n y e g é b e n a z 1 2 2 2 -i A ra n y b u lla és a b e n n e fo g la lt n em esi
m isz e rin t ő se ik Im re k irá ly tó l k a p ták sz a b a d sá g u k a t, am i-
a la p jo g o k m e g e rő síté se v o lt. E b b ő l is k ö v e tk e z e tt, h o g y a
6
tö b b p é ld án y a m a ra d t fen n , a v á rm e g y e m e g je lö lé sé v e l,
kiad ásb an a k irá ly n a k ju to tt a d ö n tő szerep . B izo n y o s sz e r
sz e d jé k b e. B e a v a tk o z o tt u g y a n is a p áp a , és e z é rt m á r 1352-
k esztés m ég is m u ta tk o z ik az új k ia d á sb a n , b á r az álta láb a n tiszteletb en tarto tta a csa k a n n a k id ején a k tu ális, 130 évvel
b e n L a jo s a c ik k e ly t v is sz a v o n ta , s a tiz ed p é n z b e n tö rtén ő fiz e té sé t re n d e lte el. E h h e z n em k érte ki a n e m e s sé g v é le
késő b b m á r é rth e te tle n II. A n d rá s-fé le e n g e d m é n y e k e t is. E llen b en egy cik k e ly t, p o n to sa b b an a n n ak egy ré sz ét tu d a
m é n y é t, csa k v ív ó d á sa e re d m é n y é rő l, m in t d ö n té srő l tá jé k o z ta tta . S z e p te m b e r 2 0 -án u g y a n is le v é lb e n é rte síte tte a
tosan hagyta ki a z u ra lk o d ó — é s e z t E ck h a rt F e re n c töb b írásáb an is h a n g sú ly o zta — , ti. h o g y a fiú ö rö k ö s n élkül
v e sz p ré m i e g y h á z m e g y e te rü le té n tized fiz eté sre k ö te le zett n e m e s sé g e t é s b á rm ifé le c o n d itió jú la k o s sá g o t, teh át n e m is
e lh alt n e m e sn e k szab ad v é g rc n d e lk e z é si jo g a le g y e n b ir to
a n e m e si v á rm e g y é t, h an e m a v é g re h a jtá s b a n é rd e k e lte k e t,
ka felett. E h e ly e tt a n n ak k im o n d á sá v a l, h o g y a n e m ze tsé g
h o g y rá e sz m é lt a m ag a é s a la ttv a ló i lelk i k árára és saját
ö rö k ö ljö n u tán a, L a jo s a k ö z n e m e si n e m z e tsé g e k m e g
illc té k te le n sé g é re a tiz e d ü g y b e n , am i a z t je le n te tte , hogy a
erő sö d é sé t v a g y ép p en k ia la k u lá sá n a k ú tjá t e g y e n g e tte . E z
b u d a i o rsz á g g y ű lé sb e n a k o rá b b i sz o k á s t m e g v á lto z ta tv a
az ú g y n e v e z e tt „ő siség i tö rv é n y ” a z o n b a n nem h o z o tt ú jat,
re n d e lk e z e tt. F o n to s itt a tö rv é n y h o z á si fó ru m m e g je lö lé se :
hanem a sz o k á st sz e n tesíte tte . L én y e g é b e n így látja e z t m ai tö rté n e tírá su n k is. E ngel Pál sz e rin t I. L a jo s 13 5 1 -i tö rv é n y e
„in co n g re g a tio n e n o stra B u d e, ubi n o stra re s id e n tia lis curia
nem v o lt b irto k jo g i refo rm . Ha a n em e s fiú u tó d n élk ü l halt
c e le b ra ta ” , a m ib e n m e g k e rü lte a n e m e se k g y ü le k e z é sé t, m ag át é s c u riá já t á llítv a a n n a k h ely éb e . U g y a n c sa k a sz á ra z
cl, b irto k ré sz e leg k ö z e le b b i aty a fia ira sz á llt, ha p e d ig ily e
v á m o k (1 3 5 1 : V III. te.) e ltö rlé se te k in te té b e n nem érezte
nek nem lé te z te k , fö ld jén e k a k irály ra k e lle tt h á ra m la n ia . A K ároly R ó b ert id ején k ia la k u lt g y a k o rla to t I. L ajo s n e v e z e
k ö tv e m a g á t a k irá ly és k iv é te le k e t e n g e d é ly e z e tt. A n e m e s sé g in k áb b v o lt a k irály ra u talv a m é g m o z g a lm a tető p o n tjá n
tes 1351-i tö rv é n y e sz e n te síte tte . F ü g ed i E rik az A n jo u -d in a sz tia új b irto k p o litik á já ró l ír.
é lc lm isz e ra d ó t (c o lle c ta m v ic tu a liu m ) sz e d e tt a S á ro s v á r
E zt foly tatta L ajo s elő b b a nova d o n a tio b e v e z e té sé v e l,
m e g y e i n em e se k tő l n á d o ri k ö z g y ű lé s id ején . E z t a király
is, m in t fo rd ítv a . 1 3 5 1 -b en a n á d o r a sz o k o ttn á l n ag y o b b
m ajd a fiú sítás g y a k o rla tá n a k k isz é le síté sé v e l. F u rcsa p a ra
m e g tilto tta , m e g h a g y v a , h o g y a z o n a sz in te n kell m eg ad n i
doxon F ü g ed i sz e m é b e n az, h o g y é p p e n N a g y L ajo s s z e n
e z t az a d ó t, m in t K áro ly R ó b e rt id ején és m ás e lm ú lt é v e k
tesítette az ő siség ala p já n a k te k in te tt 1351. év i tö rv é n y t,
b e n .6 A z 1351. év i tö rv é n y b á rm e ly tü z ete s a n a líz is e sem o ld
am ely e lle n té tb e n á llt s a já t, a n e m e ssé g ö rö k lé si jo g á t k o r láto zó in tézk ed éseiv el. A n e m e si tu la jd o n fo rm á n a k e z t az
h atja m e g m ag á b a n a fejlődés tényleges menetének k é rd é
E ck h art, E n g el, F ü g ed i írásaib a n ad o tt d a tá lá sá t a z o k le v e
seit. A z ilyen d ile m m á k v e z e tté k E c k h a rt F e re n c e t m áig
lek ig azo lják . I. K áro ly 1 3 4 1 -b en v iz sg á lta tta az eg ri k á p ta lan n ál, h o g y a K raszn a v á rm e g y e i C sisz é r falu C sa h o ly i
ta n u lsá g o s á lta lá n o s fe jte g e té se ire : a rég i jo g e lm ú lá sa é s az
P éter fia Já n o s ő si ö rö k ö s b irto k a , ősi ö rö k sé g e -e ? U g y a n
ere d m é n y e . A lk o tm á n y fe jlő d é s se m m ik é p p e n se m m a g y a
azo n a tav aszo n a n á d o r v iz sg á lta tta P ilis és P e st v á rm e g y e i
rá zh a tó , m in t a zt e ls ő re n d ű jo g tu d ó s o k is e lism e rté k , a jo g i
sz o lg ab írá k k al, h o g y a Z a h y u s-b irto k (a k é ső b b i T á p ió szecső ) ö rö k ö sö d és jo g á n illeti-e m e g G y a rm a n fia P ető t?
fo g a lm ak fe jlő d é sé b ő l. T á rsa d a lm i e lv á lto z á s o k , g a z d a sá g i és m ű v e lő d é si e lto ló d á s o k so k k a l fo n to sab b e lő id é z ő o k o k
1350-ben egy P o zso n y v á rm e g y e i b irto k n e m e sn e k z á lo g b a
e té ren , s ezek á tte k in té sé re , s z ö v e v é n y ü k k ib o g o z á sá ra a
új jo g k e le tk e z é se a tá rsa d a lm i s z e rv e z e t m e g v á lto z á sá n a k
ad ásak o r k ellett h a n g o z ta tn i, h o gy a fö ld et a n e m e s tu la jd o
tö rté n é sz a lk a lm a s a b b , m in t a c su p á n c sa k a x ió m á k a t szem
no s ősétől bírta ö rö k ü l (h e rc d ita ria m ab o v o su o ). M ivel
e lő tt tartó jo g á s z . K é ső b b m e g á lla p íto tta E c k h a rt p ro fesz-
ráadásul m ás sz e n tistv á n n a p i v a g y m á sk o r ta rto tt o rsz á g o s g y ü le k e z é sn e k n in cs n yo m a L ajo s k o rá b ó l, a m in v é g z é st,
szo r, h o g y a m a g y a r o k le v e le k a tá rg y a lt é v sz á z a d b a n a n n y ira eg y fo rm á k , h o g y n a g y tö m e g ű o k le v é l á tn é z ése
tö rv én y t h o ztak v o ln a , a k irá ly tö rv é n y h o z á si p o litik á járó l
s z ü k sé g e s a h h o z , h o g y új jo g i té te lt tu d ju n k le v o n n i, v a la m iv el e lő b b re v ig y ü k a tu d o m á n y t. E z a z o n b a n n e m m enti
pusztán ebből a jo g fo rrá s b ó l tu d u n k . N em v é le tle n e lsz ó lá s, hanem m e g g o n d o lá so n a la p u ló m e g fo n to lá s le h e te tt, hogy
fel a jo g tö rté n é s z t a ttó l, h o g y a z o k le v e le k ezreib ő l ki ne
P ó r A n tal ezt a z o rsz á g g y ű lé si v é g z é s t L a jo s re n d e le té n e k
k e re sse a z o k a t, m e ly e k fe lh a sz n á lh a tó k c g y -e g y m o n o g rá
nevezi. E c k h a rt F eren c arra h ív ta fel a fig y e lm e t, h o g y a tö rv én y sz ö v e g e sz e rin t az „o rsz á g elő k e lő in e k é s n e m e se in e k g y ű lé se és ö ss z e ssé g e ” m in t k é re lm e z ő já r u lt a k irá ly e lé és
fia m e g írá sá ra . M é g u tó b b E c k h a rt F e re n c v a llo tta , hogy tö rv é n y és o k le v é l o ly an v is z o n y b a n á lln a k e g y m á s sa l, m int jo g i p ro g ram é s jo g i élet. A jo g i té n y ek és ezek a lap ján a jo g e lv e k a z o k le v e le k b ő l is m e rh e tő k m e g . Ha az o k lev él
hiv atk o zv a a n áp o ly i é rd e m e k re e sz k ö z ö lté k ki az A ra n y
elle n tm o n d a tö rv é n y n e k , ú g y u tó b b i m in d ig m e llő z h e tő . A
bulla m e g e rő síté sé t, am ih e z a k irály a la ttv a ló in a k n y u g a l
jo g tö rté n e ti k u ta tá s ilyen e lv i m e g á lla p ítá s a i m á r e le v e s e
m ára és h asznára m ás „ sz a b a d s á g o k a t” is fű z ö tt, é sp e d ig —
b e z h e tő v é te sz ik az 1351. é v i tö rv é n y á lta lá n o s h atásán ak
szav ai sz e rin t — „an y án k a k a ra tá b ó l és b á ró in k ta n á c sá ra ” .
té z isé t é s sz ü k s é g e ssé a m in d k é t A n jo u k irá ly u n k k o ra b eli
A len g y el E rzséb et a n y a k irá ly n é fe le lő sn e k é re z h e tte m ag át
o k le v e le s a n y a g ele m z é sé t. E n n e k e g y -e g y é rté k e s c so p o rt
A n d rá s fia h aláláért, a k in c stá r m e g c sa p p a n á sá é rt, e z é rt v a ló b an ja v a so lh a tta az e n g e d m é n y e k e t. A tö rv é n y sz ö v e g e
ja é p p e n nem az országos, hanem az egyházi nemesek vi
zéséb en és k ib o c sá tá sá b a n a k ö z n e m e ssé g n e k a k tív szere p
a p á cá k tó l fü g g ő e le m e k k ö z t 1 3 2 9 -b e n v ilá g o sa n m e g k ü
nem ju to tt, hanem a k irá ly i család és a ta n á c s szav a s z á m í tott.
tu a n te s) a sz o lg á ló jo b b á g y o k tó l (io b a g io n e s ... q u am po pu-
szonyairól, törekvéseiről tá jé k o z ta t. A so m ly ó v á sá rh e ly i lö n b ö z te tté k az e g y h á z i n e m e s e k e t (io b a g o n e s tam c x erci-
E zért a törvény szövegéhez való ragaszkodás sem volt kötelező az uralkodó számára. íg y L ajo s felad ta a z t a c ik
lare s). 1 3 3 1 -b en D ru g c th Já n o sn a k Z a la és V esz p ré m v á r
k elyt (1 3 5 1 : V I. te.), h o g y a tiz e d e t e zu tá n te rm é sz e tb e n
k ázi n e m e s jo b b á g y a ik v itá já v a l. A z u tó b b ia k k é p v ise lő je ,
m e g y é k k ö z g y ű lé s é n k e lle tt fo g la lk o zn ia az ap ác á k és isz7
M ih á ly n e m e s k ö v e te lte , h o g y az a p á c á k a d já k k i n e k ik a
g él (clara n o b ilita le ) re n d e lk e z ik -e S z e p e z d i. K áro ly R óbert
k irá ly o k ad ta sz a b a d sá g u k ró l sz ó ló lev elet.
a z t k ív á n ta tisz tá z n i, v a jo n S z e p e z d b ő l v a ló n é h á n y n em es (q u id a m ex n o b ilib u s) tu d o m á sa n é lk ü l (a b s q u e sc itu ) lé
A n á d o r sa la m o n i íté le te t h o z o tt: V . Istv á n o k le v e lé t az ap ácák m e g ta rth a tjá k , d e a rró l h ite le s m á so la to t kell a d n io k
p ett-e a v e sz p ré m i e g y h á z s z o lg á la tá b a , s m i a z e g y h á z h o z c s a tla k o z o tta k k o n d íc ió ja ? E h h e z k ív á n c si v o lt a rra , hogy
a n e m esek n ek . H a p e d ig az a p á c ák a n e m e s e k e t s z a b a d s á
ro k o n a ik n e m e s e k -e v a g y e g y h á z i jo b b á g y o k ?
g a ik b a n k o rlá to z n á k , v a g y a n e m e se k nem te lje síte n é k a
A z u ra lk o d ó te h á t n é m i g y a n ú v a l n é z te o rs z á g o s n em e se k
k o lo sto r iránti k ö te le s sz o lg á la ta ik a t, e g y fo n n a ö ssz eg ű fi
e se tle g e s eg y h á z i sz o lg á la tb a lé p é sé t. A k irá ly v iz sg á la to t
ze tsé g re k ö te le z i ő k e t E z a z e p iz ó d arra is p é ld a , h o g y
in d íto tt, h o g y o rsz á g o s n e m e s m iv o ltu k e lle n é re b irto k a ik
o rszág o s n e m e s e k k ö z g y ű lé s é n e g y h á z i n e m e s e k is ré sz t
kal e g y ü tt e g y h á z i sz o lg á la tb a a k a ija -e k é n y sz e ríte n i H e n
v e h ettek . Ily en e se t az 1346. a u g u sz tu s 3 1 -i, S z é k e sfe h é r
rik p ü sp ö k ő k e t, s m e g is á lla p íto ttá k , h o g y v a ló d i, o rsz á g o s
v á rt k iá llíto tt o k le v é lb ő l is k iv ilá g lik : e g y h á z i n e m e s jo b
n e m e se k (v e ro s n o b ile s s e m p e r e x titisse e t in n u m eru m et
b ág y je le n v o lt n e m e si k ö z g y ű lé se n . E lle n k e z ő e lő je llel is
c etu m c e te ro ru m reg n i n o b iliu m fu isse). A h á rm a s státus
ho zh ató példa: u g y a n c sa k 1 3 3 1 -b en H e n rik v e sz p ré m i p ü s
vita m e g le p ő m ó d o n m é g is a fe le m e lk e d ő b u k ásáv al
pö k n em es jo b b á g y a i (e g y h á z i n e m e se i) N o v a fa lu b an ta r tottak c o n g re g a tio g e n e rá lis t, ig a z sá g sz o lg á lta tó céllal. A
v é g z ő d ö tt: X III. és X IV . sz á z a d i o k le v e le k S z e p e z d b irto k o sa it e g y h á z i n e m e s jo b b á g y o k n a k m u la ttá k , teh át jo b b á
b írásk o d ásb a azo n b a n o tt ö n k é n t m e g je le n t o rs z á g o s n e m e sek is tá rsu llak (u n a c u m p ro b is et n o b ilib u s v iris re g n i H u n g arie). A z e g y h á z i é s o rsz á g o s n em e se k e lö lt adta elő p a n a
g y i jo g o n ta rto z n a k a p ü sp ö k s é g h e z (io b a g io n e s seu p o p u lo s e c c le s ie ... n u rq v a m d e n u m e ro e t c etu n o b iliu m seu se rv ic n tu in re g a liu m e x titisse , séd s e m p e r ad e a n d e m ecc-
szát a p ü sp ö k Saul fia S a la m o n , a v e sz p ré m i e g y h á z eg y ik n em es jo b b á g y a ellen m ás n e m e s jo b b á g y o k é s a p ü sp ö k
lcsia m ... iu re io b a g io n a rio p e rtin u isse ). A stá tu sá b a n v ita to tt S z e p e z d i e g y e n e se n Istv á n e lső k irá ly óta v a llo tta őseit
b irto k a in a k e lfo g lalása m iatt. S a u l fia S a lam o n az o n b an
o rsz á g o s n e m e s n e k és m á s u tt é lő n e m e s v é rro k o n a it e m le
d aco san e ltá v o z o tt a k ö z g y ű lé srő l. A z eg y h á z i n e m esség
g e tte . A p ü sp ö k v is z o n t S z e p e z d e n é lő e g y h á z i jo b b á g y
c satla k o z ó k k a l is g y a ra p o d h a to tt: 1 3 2 6 -b an F ü re d i Já n o s és
ro k o n o k a t á llíto tt sz e m b e . A v é g ső b iz o n y ítá s e lő tt a S ze-
G yö rg y v á sá ro lt és m ás e re d e tű b irto k ré sz e k k e l e g y ü tt k í
p e z d ic k m e g tö rte k : b e lá tv a , h o g y a k i te rm é sz e te s ura ellen
v án tak eg y h á z i v é d e le m (tu tcla e c c le sia s tic a ) alá h e ly e z
tö r, isten i re n d e lk e z é se k k e l sz á ll s z e m b e , e z é rt m in t n em es
k ed n i, s ez é rt a v e sz p ré m i e g y h á z h a rc o ló n e m e s jo b b á g y a
jo b b á g y o k fö ld estő l v is sz a té rte k V e sz p ré m eg y h á z a s z o lg á
iként (u t n o b ilc s io b a g io n e s se u e x e rc itu a le s) lé p te k sz o lg á latb a. A sz ö v e g h a so n la to s az o rsz á g o s n e m e s sé em elé s
tán e z e k e t a S z e p e z d ie k e t a z a la i isp á n n a k k e lle tt m in t n e
fo rm u lájáh o z: „in n u m e ru m et c e tu m jo b a g io n u m n o b iliu m
m e s e k e t v é d e lm e z n ie H e n rik v e sz p ré m i p ü sp ö k tá m ad ása
seu ex e rc itu a liu m e iu sd e m e c c le sie ... p e rh e m n ite r” lép tek .
ellen . M á s e se tb e n , 1 3 3 3 -b a n v iz s g á la t á lla p íto tta m e g ,
latáb a. M é g is n é h á n y h ó n ap p a l k é ső b b k irá ly i p a ra n c s fo ly
1330 u to lsó h a rm a d á b a n K á ro ly R ó b erté t eg y a v e sz p ré
h o g y b iz o n y o s C sab a fa lu b an é lő k , b á r ő si idő tő l fogva a
m i p ü sp ö k ség g el k ö tö tt Z a la v á rm e g y e i b irto k c se ré je fo g
v e sz p ré m i e g y h á z k o n d ic io n á riu sa i, ily en je lle g ű b irto k u k
la lk o z ta tta : a z o tt é lő A b so lo n fia A n tal azzal v ád o lta H e n rik p ü sp ö k ö t, h o g y v e sz p ré m i p ü sp ö k i u d v a rn o k n a k kezdi
kal az e g y h á z tó l e ls z a k a d ta k , és v ilá g i sz e m é ly v é d e lm e alá
tek in ten i é s co n d ic io n á lis sz o lg á la tra űzi, p e d ig m á r ő sein ek
h e ly e z k e d te k . E z s fa m iliá risk é n t s z a b a d u ln i ak a rá s n em sik e rü lt, e ltilto ttá k ő k e t az e g y h á z i b irto k h a sz o n v é te lé tő l.
is n e m esi és k irá ly i se rv ie n si jo g c ím e n tiszta é s n em v a la
A K ál v ö lg y e is ad é rd e k e s p é ld á k a t. 1 3 3 9 -b e n tu catn y i
m iféle sz o lg a i k o n d íc ió v a l b e m o c s k o lt b irto k a v o lt o tt (ti-
e m b e rrő l á lla p íto ttá k o tt m e g , h o g y e m b e re m lé k e z e t óta
tulo p u re et non a liq u a c o n d itio n e se rv ili m a c u la te n o b ilita-
n e m e se k és b irto k ré s z ü k e t a v a ló d i n e m e se k jo g á n b irto k o l
tis et reg aliu m se rv ic n tu in ). A v iz sg á la t A b so lo n fia A n tall
já k . 1 3 4 1 -b en az o n a tájo n fo ly ta to tt b irto k e lh a tá ro lá sk o r
ig azo lta, a k irály teh ál p re lá tu sa i é s b á ró i tan á c sá ra m e g
n é h á n y a n ism e rté k c sa k el, h o g y k irá ly i jo b b á g y o k , á lta lá
erő sítette b irto k á b a n és n e m e ssé g é b e n . P e d ig v a ló já b a n ez
b an v is z o n t n e m e se k n e k á llíto ttá k m a g u k a t. A z u tó b b iak
esetb en tá rsa d a lm i em e lk e d é srő l v a n sz ó : A b so lo n ispán
h e ly z e té t (lib e rta te seu lib e ra tio n e ) újra m e g v iz sg á ltá k s
(e o m es) 1315. és 1319. é v i a d a to k sz e rin t Z la n d u s v e sz p ré
e k k o r 2 ősi n e m e st ism e rte k el (p rím ¡tu s p re d e c e sso rib u s ...
m i p ü sp ö k n e m e s jo b b á g y a v o lt, a k in e k a fő p ap S z á rb e ré-
n o b ile s v e ro s), 13 to v á b b it m e g h a g y ta k n e m esi s z a b a d s á g á
n yen fö ld e k e t a d o m á n y o z o tt, de Istv án p ü sp ö k e z e k e t A b so lo n fiaitó l v issz a v á sá ro lta . M ég is a v é te lá r ú tján v a la h o g y
b a n (in n o b ilita tis lib e rta te ), 6 8 v is z o n t v é g ü l e lism e rte k i rá ly i b irto k o n é lő k irá ly i jo b b á g y v o ltá t. 2 3 to v á b b i azt
g y a ra p o d ta k , e m e lk ed te k . E g é sz p e rso ro z a t fo g la lk o zta to tt 1331/3 3 so rán S zep ezd n e m e s e in e k ü g y é v e l, a k ik k ö z ö tt
v a llo tta , h o g y o k le v é lle l n e m e s íte tt (in stru m e n ta lite r nobilita to s), 3 sz e m é ly b e sz é lt s a já t sz e rz e tt fö ld e c sk é jé rő l (terre
v o lt v e sz p ré m i p ü sp ö k i se rv ie n s és Z a la m e g y e i n em e s egy
p a rtic u la s c o m p a ra ta s). T a lá lta k 5 u d v a rn o k o t, 19 v aló d i
csa lád b an . B irto k p e rb e n e sk ü tá rsa ik n e m e se k v o lta k . A m i
n e m e s v á rjo b b á g y n a k (v e ro s n o b ile s c a stre n se s io b a g io n es)
k o r e g y ik ü k e t m eg y ei k ö z g y ű lé se n k irá ly i reg istru m a lap ján
v a llo tta m a g á t, 13 p e d ig ő si v a ló d i n e m e s n e k (v e ro s n o b ilcs
n em es v á rjo b b á g y n a k á llíto tták , k ije le n te tte , h o g y o rsz á g o s
ab e o ru m p re d e c e s so rib u s), a m in e k o k le v e le s ig azo lására
n em es, illetve a k irály i se rv ie n se k so rá b a ta rto z ik (d e cetu
u ta síto ttá k ő k et. N e m c sa k a státusok vitatott volta, h a n em a sokféle nemesi árnyalat m e g le p ő K áro ly R ó b e rt u ra lm án ak
ac n u m ero a lio m m n o b iliu m reg n i et se x v ie n tu m reg a liu m ). A v e sz p ré m i p ü sp ö k v isz o n t h a rm a d ik k ate g ó riáb a so ro lta őt: eg y h áza h arco ló n e m e s jo b b á g y a (n o b ile m io g a b io n e m
v é g e felé. A z o rs z á g o s n e m e ssé g stá tu sv c d e lm é re u tal, hogy Z ala m e g y e i n e m e s e k és a v e sz p ré m i k á p ta la n e g y b irto k -
... ecclesie su c ... ex c rc itu a n te m ). A fe le k n ek a k irá ly e lő tt
c se ré je a lk a lm á v a l az isp á n é s a s z o lg a b írá k az e g y h ázi
k ellett á llá sp o n tju k a t b iz o n y íta n io k , v a jo n tiszta n e m e ssé g -
jo b b á g y te lc k ré sz re te le p e d e tt s z e m é ly e k n e m e si b irto k lá sá t
8
(secu n d u m p rim c v a m n o b ilita tc m iuxta reg n i c o n su c tu d i-
lá n d z sá s k iá llítá sá n a k k ö te le z e ttsé g e a ló l, a m ik o r c sa lá d o s
nem a p p ro b a ta m ) sz ü k s é g e sn e k ta rto ttá k k in y ilv á n íta n i, n e
tul m e g n c m c sítc ttc . V isz o n t té n y le g e s ra n g e in c lk e d é s v o lt
hogy eg y h ázi n e m e ssé sü lly e d je n e k . Ily en tá rsa d alm i m o
a k irá ly i ő r, sp e c u la to r n e m e s íté se V a s v á rm e g y é b e n 1364-
b ilitá s, stá tu sv itá k elő zték m e g te h át L a jo s k irá ly tö rv é n y i s z a b á ly o z á s á t M in d e z a tö rv én y c élz a tá t á rn y a lta b b a n v ilá
b cn . A n e m e ssé g h a tá rá t e lé rő ré g ie s e le m e k é lte k S o m o g y
g ítja m eg. D e a tá rsa d a lm i k ü z d ele m h u llá m z á sá t a tö rv én y
a n te s d e B u su et de B elch ; 1374: io b a g io n e s e x e rc itu a lc s
is csak c silla p íth a tta , nem sz ü n te tte m e g . M é g 1 3 6 9 -b en is elő fo rd u lt, h o g y L á sz ló v e sz p ré m i p ü sp ö k p e rt in d íto tt az
d o m in e rc g in c de B y lc h ). U g y a n is a k a to n á s k o d á s a n e m e s
v á rm e g y é b e n (1 3 7 2 : n o b ilc s io b a g io n e s rc g in a le s ex c rc itu -
o rszág b író e lő tt N aztrei M ik ló s e lle n , m e rt a z p ü sp ö k i n e
sé g fe lté te le v o lt. 1 3 7 9 -b en N ag y L a jo s b irto k a d o m á n y , n e m e s íté s a lk a lm á
m es jo b b á g y létére — am ely h e ly z e tb e n a p jáv a l e m b e re m
v al h a n g sú ly o z ta a h a rc o so k sz á m a n ö v e k e d é sé t m in t célt
lé k e z e te t m e g h a la d ó idő óta é lt — n e m e s k é n t k iv o n ta m a g á t
(u t n u m e ru s a u g e a lu r b c lla to ru m ). A z e g y k o ri k irá ly i se rv i-
az e g y h á z sz o lg á la tá b ó l, s a z t á llíto tta , h o g y a n az tre i b irto
c n sc k és v á ijo b b á g y o k ö s s z e o lv a d á sá t a h a d i s z o lg á la t e lle
kon o k lev éllel b iz to síto tta n te le p e d e tt le, a g ő g b e te g sé g év e l
n éb e n e ln y e rt a d ó m e n te ssé g e cg y c n g c tle . E z a p o litik a az
m eg tag ad v a k o n d íc ió já t. A p e rb e n b e m u ta to tt o k le v ele k
A n jo u -é ra v é g é ig fo ly t. A z 1380. é v i n e m e s íté s T u ró c v á r m e g y é re v o n a tk o z ó k irá ly i a d o m á n y le v c lc l 1 3 84-ben írta ál
szerin t u g y an N aztrei M ik ló s a z a la v á ri m o n o sto rtó l n em es
h ite le sh e ly . H á ro m n a g y tá m o g a tó (o rsz á g b író , k irály n éi tá rn o k m e ste r, H e v e s v á rm e g y e i a lisp á n ) ajá n lá sa é s a tett
jo b b á g y i c ím e n és c e n z u s fejéb en k a p o tt b irto k o t c seré lte 1348-ban a v e sz p ré m i p ü sp ö k i N az tre ra , k irá ly i v é d n ö k é t az u ra lk o d ó le m o n d a tta . íg y a b irto k o k a t v issz a c se ré lté k .
sz o lg á la to k ala p já n P é te r fia B á lin t h e re n d i k irá ly i jo b b á
M ás szó v al e z a z o rsz á g o s n e m e ssé g b e e m e lk e d é s n e m
g y o t ura V e sz p ré m v á rm e g y e i te le k a d o m á n y o z á sá v a l n e
sik erü lt.7
m e sítette m eg 1382. jú liu s 11-én. U g y a n e b b e n a z é v b en a
A z 1351. é v i tö rv én y k e le tk e z ésé n él é s é rte lm e z é sé n é l a k u tatáso k jo g g a l terjed te k ki a jo g tö rté n e ti és a sz o c io ló g iai
k irá ly tö b b k o n d ic io n á lis n e m e st o rs z á g o s n e m e ssé em elt
je lle g ű m e g fig y e lé se k re . A to v á b b i fe jle m é n y e k m e g é rté s é
Á rv a é s L ip tó v á rm e g y é b e n . D e n e m c sa k a h ad i szo lg á la t te h e te tt n e m e ssé a tá rsa d a lo m s z e m é b e n , h an em a m eg y ei
hez is tisz tá b a n kell len n ü n k a z z al, h o g y a m e g lé v ő tö re k
m e g b íz a tá s is, ha ti. v a la m e ly v á rm e g y e i b író v á rjo b b á g y o t
v é se k talaján sz ü le te tt tö rv é n y sem a u to m a tik u sa n é rv é n y e
k ü ld ö tt ki e sk ü té te l m e g h a llg a tá sá ra , a z a z n e m esi feladat
s ü l t T o v á b b ra is e lté rt a tö rv é n y sza b ta n o rm a re n d sz e r é s a
e lv é g z é sé re . íg y tű n t ez a k k o r is, ha a m e g y e i h iv a talo s
társad alm i v a ló sá g . A jo g i sz a b á ly o z á s c é lja it é rv é n y e sítő
k ik ü ld ö tt (tc stim o n iu m p ro v in c iá é ) m e lle tt s z e re p e lt csu p án
v agy é p p en tö rv é n y ro n tó sz o k á st m e g v a ló sító perekben dőlt
a v á ijo b b á g y . Ily e n e se te k 1 3 4 8 -1 3 6 5 k ö z ö tt elő fo rd u lta k
el, m ely család o k n ak sik e rü lt felemelkedni az országos ne mességbe v a g y ép p en a d d ig i á tm e n e ti, anakronisztikus helyzetüknél mélyebbre süllyedtek. K o llek tív sik e rt je le n te tt
N ó g rá d , A b a ú j, tö b b s z ö r V e sz p ré m v á rm e g y é b e n (h o m o c a stri, io b a g io ca slri). A m a ra d v á n y v á ijo b b á g y ré te g ilyen e le m e i a n e m e ssé g b e e m e lk e d te k . M á s e le m e k v is z o n t k i
135 2 -b en a F ejér v á rm e g y e i n e m e s b e se n y ő k sz á m á ra , ho g y
h alás ú tjá n sie tte tté k a ré te g e lfe le d é sé t. 1 3 4 4 -b en I. L ajos
I. L ajo s k irály ő k et A lap i (d e O lo p ) T o m b i fia T a m á s és R ek cztcu -i K a n d i Já n o s o ttan i b e se n y ő k k é re lm é re v a ló d i,
e g y ö rö k ö s n élk ü l m e g h a lt n ó g rá d i v á rjo b b á g y b irto k á t a d o
o rszág o s n em essé (in ce tu m , n u m e ru m et catc rv a m v e ro ru m
nes c a stre n se s) A b u y n n e v ű b irto k á t (B aran y a v á rm e g y e )
n o bilium reg n i n o slri) em elte. N em e g y sz e rű cím , h an em tén y leg es ran g v á lto z á sá t h a n g sú ly o z ta 1 3 5 4 -b en L ajo s k i
a d o m á n y o z ta el a k irá ly . V o lta k e se te k , a m ik o r még nem dőlt el, csak remény csillant a fe le m e lk e d é sre . íg y , a m ik o r
m á n y o zta e l. 1 3 6 2 -b en m a g n é lk ü l e lh a lt v á m é p e k (h o m i-
rály , am ik o r Z im án i B ck e fiát Is tv á n t és k é t u n o k a te stv é ré t
D o n ch Z ó ly o m v á rm e g y e i ispán h a d is z o lg á la té rt m a lo m h e
a b irto k aik k al e g y ü tt fö lsz a b a d íto tta a v á ijo b b á g y sá g i k ö te
ly e t és h o z z á ta rto z ó fö ld e t a d o m á n y o z o tt c o n d itio nélkül
lékek aló l, és m c g n c m c sítc tte az o k h ű sé g e , s z o lg á la ti ju ta l m ául, k irá ly i k eg y k én t. E b b e n az o k le v é lb e n a v á ijo b b á g y -
1 3 3 1 -b en . R égi típ u s k o n z e rv á lá sá t je le n te tte , a m ik o r a k i rály 1 3 3 9 -b en m e g e rő síte tte a M o so n v á rm e g y e i K átából
ság népi á lla p o tn a k szám íto tt az ig azi n e m e ssé g g e l sz em b e n
v a ló L ő rin c , Já n o s é s M ik ló s sp ic u la to re s sz a b a d s á g á t és
(a p o p u laritatc et co n so rc io io b a g io n u m c a strc n siu m ... in
felh ív ta a m o so n i isp án t, n e k o rlá to z z a ő k e t jo g a ik b a n . E zt
c e tu m , n u m e ru m , co lleg iu m et c a tc rv a m v e ro ru m n o b iliu m regni n o slri), so k sz ó á m y a la lta l h a n g sú ly o z v a a te stü lete k
m ég 1 3 8 3 -b an is átírta h itc lc sh e ly . D e ellenkező tendenciák
k ü lö n b s é g é t U g y an eb b en az év b e n Istv án sz la v ó n ia i h e rc e g n e m e síte tt m eg m o ro u c h a i n e m e s v á rjo b b á g y o k a t. 1356-
is voltak. A talá n P e st v á rm e g y e i B e ssc n y ő n 1 3 6 5 -b en k e rü lt so r n e m e ssé g k é tsé g b e v o n á sá ra és e sk ü v e l v a ló ig az o lá sára.
b an a k ö rö si v á r eg y n e m e s jo b b á g y a K ö rö s v á rm e g y e i
13 6 6 -b an a n á d o r fo g la lk o z o tt a zz a l a v itá v a l, v a jo n egy
b irto k o sn a k sz á m íto tt. 1358 v é g é n is e lő fo rd u lt fö ld b irto k o s
fö ld (M a rc c lh á z a , P o z so n y v á rm e g y e ) u d v a rn o k i-e v ag y
fö lem elése v árjo b b ág y i sz o lg á la tb ó l (a se rv itu te c o n d ilio n a -
n e m e si? 1368. á p rilis 2 8 -á n I. L a jo s m e g p a ra n c so lta M ik ló s
ria c aslri) a n em e ssé g b e , a m i sz in té n a m in ő sé g i e m e lk e d é st
e rd é ly i v a jd á n a k , h o g y az e rd é ly i n e m e se k leg k ö z e le b b i
h an g sú ly o zza. E zt a sz o lg á la t je lle g e e g y é rte lm ű b b é te sz i,
g y ű lé sé n v iz s g á la to t tartso n arró l, h o g y az in ak h ázi ö sszes
a m ik o r 1360-ban k irály i so ly in á sz n e m e s v á ijo b b á g y m eg -
la k o so k n c m c se k -e , a m in t á llítjá k , v a g y p e d ig p rista ld u so k ,
n c m esítésére k e rü lt sor. U g y a n e b b e n a z é v b e n C sá fo rd i D o m o k o s h o rv á t-d a lm á t b á n i ílé lő m c stc r k é ré sé re az u ra lk o d ó
a m in t D o b o k a i L á sz ló állítja. M ég a z é v b e n a k irá ly ítéletet
e g ész c salád ját k iem elte a so p ro n i v á rjo b b á g y sá g b ó l, m eg n em esílette. A T u ró c v á rm e g y e i V e n d é g i D áv id k irá ly i al-
b irto k o t, a m e ly d o b o k a v á ri p rista ld u so k é v a g y p ro c la m a to
h o z o tt és e la d o m á n y o z ta a D o b o k a v á rm e g y e i In o k h áza
lo v á sz m e ste m c k tek in té ly e s ran g ja e lle n é re sz ü k sé g e s v o lt,
ro k é v o lt, n em is m e rv e e l o rs z á g o s n e m e s s é g ü k e t 1 3 75-ben G ö m ö r v á rm e g y é b e n fo ly t re n d i p ö r, n e m e s sé g k é tsé g b ev o -
hogy L ajo s fo rm á lisa n fe lm e n tse a z árv á i b irto k u tán já ró
n á sá ró l, am irő l a z o rs z á g b író állíto tt ki o k le v e le t. 1 3 81-ben 9
G arai n á d o r b iz o n y íto tta , h o g y K issá g i G e rg e ly m in t p ro c -
a n á d o r, b á ró k , m á g n á s o k m e g s z á llá sá t (d e sc e n su s), é le
lam ato r látta el o ffic iu m á t, a h o g y a n k ö te les v o lt. A N yitra
le m g y ű jté sé t (v ic tu a lia ). E k k o r p ed ig a p ü sp ö k se rv ie n sei
v á rm eg y ei h ató ság u g y a n a b b a n az é v b e n k ö z g y ű lé se n b iz o
és sz a b a d jo b b á g y a i a m e g fe le lő típ u s n ev ei. E ze k e g y e n lő
n y íto tta, h o g y a K issá g ia k k ik iá ltó i sz o lg á la tra v a n n a k k ö
é rté k é t 1 3 3 4 -b en fejezte k i eg y n á d o ri o k le v é l, a m e ly a
telezv e, n e m p ed ig n e m e s v á ijo b b á g y o k . 1 3 8 2 -b e n a n á d o r
v e sz p ré m i p ü sp ö k é s k á p ta la n sz a b a d s c rv ic n se it, aza z h a
K isság b irto k o t, m iv el b irto k o sa i k ik iá ltó i sz o lg á la tra v a n nak k ö telezv e, nem p edig , m in t á llíto ttá k , n e m e s v á ijo b b á -
d a k o z ó jo b b á g y a it e m le g e ti. A z e lő k e lő p o z íc ió t m u ta tja
g y o k , m e g íté lte a n n a k a n e m e sn ek , a k i azt a k irá ly tó l a d o
v e sz p ré m i k á p ta lan sz o lg á la tá b a á tlé p e tt h a d a k o z ó jo b b á g y o k ered e ti k irá ly n é i s z o lg á la tá t (c o n d itio n e io b a g io n a-
m ányul k ap ta. E z a vesztesek lesüllyedését okozta. A z o r
eg y 1 3 5 8 -b an á tíra to tt 1 2 8 9 -i k irá ly n é i o k le v é l, a m e ly a
szág o s n em e ssé g k o rlá to z á sá n a k ú tjá t e g y e n g e tte L a jo s k i rály , a m ik o r e lle n ő riz te tte L ip tó v á rm e g y e n e m e se in e k b ir-
tu s), az e g y h á z ig azi n e m e s jo b b á g y a i sz a b a d s á g á t (lib e rta
to k lcv eleit, és a z e lfo g a d o tta k a t re g isz tru m b a íratta. L azan
... g ra tu la n tu r) h a n g o z ta tta . P e rsz e az ö ss z e v e té s e g y é r
c o n d itio n alis föld ese té b e n é p p e n a b irto k lá s je lle g e é rd e
te lm ű v é te sz i, h o g y egy árnyalattal az országos nemesség alatt maradtak. A rá ju k v o n a tk o z ó n é m e ly o k le v é l v ilá g o
k elh ette. E zt a te n d e n c iá t fejezi ki, a m ik o r sz á m o n ta rtjá k , hogy jo b b á g y te lk c n n e m e s e m b e r lak ik (1 3 6 6 ), a m ik o r b irto ktalan n e m e se k e t je g y e z n e k fel (1 3 8 1 ). H a k o rá b b a n lé
te, q u a v e ri, p rim i et n a tu ra lite r n o b ile s io b a g io n e s e c c le sie
san m u ta tja , h o g y a v e sz p ré m i p ü sp ö k n e m e s jo b b á g y a i élén terü le ti isp án (c o m e s te rre stris) állt, ő k g e n e rá lis c o n g rc g a tio k o n je le n te k m e g , a m a g u k p e re s ü g y e iv e l e g y h á z i b író
tezh e tett is so k ré tű sé g az u ra lk o d ó o sz tá ly b a n az a la p v e tő e g y ség e lv e sz té se n é lk ü l, e z e g y re le h e te tle n e b b é v á lt. A
sá g e lé já r u lta k , d e o tt ü ln ö k k é n t is sz e re p e lte k . L e h e tsé g e s
b irto k lá sá t m eg ő rz ő o rsz á g o s n e m e ssé g m a ra d t c sak a p o li
v o lt, h o g y n e m e s e m b e r h o z o m á n y és je g y a já n d é k c ím én
tikai jo g o k te ljesség éb en . A z o rsz á g o s n em e ssé g ü g g y el-b a jja l k ite re b é ly e se d e tt,
s z e rz e tt ré sz b irto k á t p é n z é rt elad ja p ü sp ö k i n e m e s jo b b á g y
m ag áb a szív ta a z u ra lk o d ó o sz tá ly k ü lö n féle m a ra d v á n y e
n ak (1 3 9 9 -i e se t). A v e sz p ré m i p ü sp ö k h o z z á já ru lá sá v a l e g y h á za b irto k ré s z e it n e m e s jo b b á g y a i e g y m á s n a k e la d h a t
le m e it— m ég sem v á lt eg y etlen ily en erő v é. K áro ly R ó b ert és az e g y h á z k ezd eti sz ö v e tsé g e , N a g y L a jo s e x p a n z ív k ü l
ták (1 3 4 6 -5 1 k ö z ti e se t). A n e m e s jo b b á g y i, ille tv e b é rleti
p o litik á já n a k eg y h á z i tám o g a tá sa e lle n é re a fő p a p ság és a
e g y 1353. év i jo g n y ila tk o z a t: M y k e fia G e rg e ly fia G eg o w
fo rm á b a n v a ló e g y h á z i fö ld k ia d á s k o ra i v á ltá sá n a k leh et
m o n asztik u s rend nem ad ta fel k ü lö n k a to n ai e re jé t, an n ak
k ét b irto k o t a v e sz p ré m i p ü sp ö k s é g jo g á n b ír, az e lső t m ég
p á rh u zam o s n e m esi sz e rv e z e té t. A z egyházi nemes vagy
a ty ja v e tte b é rb e , s a p ü sp ö k b á rm ik o r k iv á lth a tta , a m á sik at
predialista földje ép p ú g y ö rö k lő d ö tt fiú ág o n , m in t az o rs z á
p e d ig p re d iá lis, illetve, fe u d á lis c ím e n h a sz n á lh a tta . A tih a
g o s n e m esek é, m u ta to tt rá a p á rh u za m ra E c k h art F e re n c
n y i a p á tsá g n a k is v a n n a k n e m e s jo b b á g y a iró l sz ó ló o k le v e lei (1 3 2 2 -4 5 ).
ö ssz e fo g la ló é rté k e lé sé b e n , m ajd a k ü lö n b sé g e k e t so ro lta fel. M a g szak ad ás v a g y h ű tle n sé g e se té n a zo n b a n az e g y h áz i
A n e m e s jo b b á g y o k b e le e g y e z é sé t az a p á t é s k o n v e n tje
n em es fö ld je nem a k o ro n á ra , h a n e m az e g y h á z fő re sz állt
k ik é rte, a m ik o r fö ld e t a d o tt ki ö rö k ö s n é lk ü l k ih a lt v e n d é g -
v issz a , aki a z t h aso n ló k ö te le z e ttsé g g e l m á sn a k , n em e sn e k v ag y jo b b á g y n a k a d o m á n y o z ta ; p re d iu m u k o n k ív ü l n e m esi
jo b b á g y o k fö ld jé b ő l v a g y a m ik o r b irto k o t c se ré lt. N e m es jo b b á g y ran g ú a p á ts á g i o ffic iá lis az isp án c ím e t v is e lte . A
b irto k o t n em sz e re z h e tte k ; m iv el a p re d ia listá k n e m ta rto z tak a király k ö z v e tle n jo g h a tó sá g a alá, p o litik ai jo g o k te k in tetében nem v o lta k a z o n o sa k a z o rsz á g o s n e m e se k k e l, az
so m ly ó v á sá rh e ly i a p á c á k ősi b írá sk o d á si im m u n itá s á t K á roly R ó b e rt 1 3 2 9 -b e n e lism e rte , e z az a p á c á k h a d a k o z ó és
o rs z á g g y ű lésen n em v o lta k k ép v ise lv e , o rsz á g o s v a g y m e
p o p u la re s) e g y a rá n t k itc ije d t. A z e g y h á z i n e m e se k a k o lo s
g y ei tisz tsé g e t n em v ise lh e tte k ; c ím e rü k és n e m esi e lő n e v ü k
to r h a d is z o lg á la tá t lá ttá k el — a k ö z é jü k á lló k ö rn y é k b e li
p a ra sz t jo b b á g y a ira (io b a g io n e s tam e x e rc itu a n te s, q u am
nem v o lt. V o lt v is z o n t p á rh u z a m o s sz e rv e z e tü k . A z e sz te r
n e m e se k v is z o n t ra g a s z k o d ta k
g o m i érsek n ek v o lt p alatín u sa é s u d v a rb írá ja , az u tó b b i e lő tt
ö s s z e ü tk ö z é st is v á lla lta k a k o lo sto rra l ( 1 3 6 2 - 6 3 ). E z ért az
e g y e zk ed tek a p red iáliso k . A z é rse k i n á d o rn a k v o lt a lb írá ja ,
a p á c á k p a tró n u sa k é n t I. L a jo s m e g s e m m isíte tte a k o ráb b i
aki e ljárt a z é rse k i n e m e s jo b b á g y o k ü g y e ib e n a v id ék e n . É rseki ex c rc itu a lis io b ag io n év v el is e lő fo rd u l ez a típ u s. A z
a p á tn ő k által az ő fü g g ő n é p e ik n e k (c o n d ic io n a riis , se rv ic ia lib u s siv e c c n su a lib u s p e rso n is) a d o tt b irto k a d o m á n y o z á
e g y h ázi n em e se k érsek i sz e rv e z e te E sz te rg o m és P o z so n y m eg y ék b e n v irá g z o tt 1 3 2 8 -1 3 8 0 k ö zti a d a to k sz e rin t. D e az
so k a t, n e m e síté se k e t. A m a g u k a t n e m e s e k n e k á llító v á s á r h e ly i, sz á n tó i, lo v a si, sz e n tm á rto n i, isz k áz i és sz ő lő si n é p e
rég i
k iv á lts á g a ik h o z , s
é szak i tájo n a g a ra m sz e n tb e n e d e k i e g y h á z is re n d e lk e z e tt
ket jo b b á g y s á g ra ítélte a n á d o r, a k in e k b író tá rs a v o lt a
.jo b b á g y o k k a l”, ak ik e lő b b se rv ie n te s re g ís v o lta k — te h át
v e sz p ré m i p ü sp ö k és a p o z so n y i fő isp á n , a k ik jó l ism erték
b iz to s e g y h ázi n e m e se k n e k te k in th e tő k (1 3 5 5 ). A g y ő ri
a n e m e s jo b b á g y i v isz o n y o k a t. E g y ü tt a k a d á ly o z tá k m eg
(1 3 6 2 -6 3 ) és a v e sz p ré m i (1 3 2 4 - 7 9 ) p ü sp ö k ö k n e k is v o lta k e g y h ázi p rc d ia listá i, p red iális n e m e se i, n e m e s jo b b á g y a i.
te h á t az 1 2 7 0 -ig v is sz a n y ú ló o k le v e le k k e l, a d o m á n y o z o tt és z á lo g b irto k o k k a l re n d e lk e z ő k fe le m e lk e d é sé t. Z ala v á rm e
M á r a z itt em líte tt e lső elő fo rd u lá s a v e sz p ré m i p ü sp ö k sé g
g y e fö ld jén is v o lta k e g y h á z i n e m e s e k . 1 3 5 7 /5 8 so rá n a
im m u n itá sjo g á t b iz to sítja a ta rto m á n y ú ri lá z o n g á so k el-
z a la v á ri a p á tsá g g a l sz e m b e n m o z d u lta k m e g k o n d ic io n á riu s p a ra sz to k , a k ik h a d a k o z ó n e m e s jo b b á g y n a k v a llo ttá k m a
c sc n d c se d é se u tán , a m ely v is z o n ta g sá g o s id ő b en c sak n em v é g ső ro m lásra ju to tt az e g y h á z . E z é rt a z o rs z á g k o rm á n y z á sá t eg észen k ezéb e v e tt k irá ly az o rsz á g o s b írák h a tá sk ö
g u k a t, d e a n ád o rb a és m e g y é b e ü tk ö z te k . S o m o g y v á rm e
rét átad ta a fő p ap n ak m in d e n v a z a llu sa , h a d a k o z ó jo b b á g y a ,
g y e fö ld jé n is fe lb u k k a n la k n e m e s jo b b á g y o k , ex e rc itu a lis io b a g io -k (1 3 2 9 -3 1 . o k le v e le k ), p l. a z se lic sz c n tja k a b i m o
v e n d é g jo b b á g y a , k o n d ic io n á riu s sz o lg á ja felett. U g y a n c sa k
n o sto rra l k a p c so la tb a n . F e jé r v á rm e g y é b e n a k a lo c sa i e g y
132 4 -b en I. K áro ly a v e sz p ré m i e g y h á z b irto k a iró l k itilto tta
h áz re n d e lk e z e tt n e m e s jo b b á g y o k k a l (1 3 4 6 ).
10
A sz e k sz á rd i a p á tsá g fa jsz-szék i p re d iá lisa i re n d e lk e z te k k iv áltság o k k al (F e jé r vra. 1369). A p écsi p ü sp ö k sé g n e k n e
Z e re th -i A n d rá s k irály i so ly m á r fe le sé g e lett. 1 3 8 1 -b en P o
m es jo b b á g y a i v o lta k Pata cső n s K esző falu b a n . E g y m á s
ad á sá ra o ly a n e se tb e n , a m ik o r eg y n e m e s u n o k á ja és en n ek
z so n y és M o so n v á rm e g y é k b e n k e rü lt s o r lc á n y n e g y e d k i
k ö zt fö ld et z á lo g o síto tta k (1 3 3 4 ). A Já n o s -lo v a g o k m ag y ar-
k é t le á n y a v o lta k n em n e m e s e k fe le ség e i. A k ö z ig a z g a tá si,
szlav ó n p c íjc lc és d u b ic a i isp án a d o tt a re n d h á z (d o m u s)
b író sá g i és h ite le s h e ly i e ljá rá so k e g y sé g e s sé g e b iz to síto tta
b irto k áb an lév ő fö ld e t é rd e m e k fejéb en ö rö k ö lh e tő b irto k u l e g y h ázi n e m esi jo g g a l és teh e rrel (m o re a lio ru in fid cliu m
a nemesi birtok túlnyomó részének védelmét a rangon aluli házasságok előfordulása esetére. 10
pred ialiu m n o stro ru m su b c en su ... e t u n ó d c sc c n su ). E z is
A m a g y a r o rsz á g o s n e m e s sé g fe jlő d é si m é rc é jé n e k m e g
b érletb e á tm e n e tn e k fo g h ató fel. Z á g rá b v á rm e g y é b e n is
íté lé sé h e z k a p ó ra jö n , h o g y a m i N a g y L a jo s u n k m á s o r
fordul e lő se rv ie n s p re d iá lis (1 3 7 1 ). A z o rsz á g m á sik v é g é n
sz á g b a n is u ra lo m h o z ju to tt, s ő le tt a le n g y e le k M a g y a r
1345-ben s ü lly e d t e g y h á z i jo b b á g g y á (e cc le sie io b a g io ) P é
L a jo sa . O tt a z 1 3 7 0 -7 5 . és az 1 3 7 7 . é v b e n a k o rm á n y z á st
ter fia M ik e k c c h c li n e m e s (K ra sz n a v m .), b irto k á t áta d v a
a n y já ra , E rz sé b e tre b íz ta . E n n e k a je le n té k e n y o rsz á g n a k
az erd ély i p ü sp ö k n e k s fen n ta rtá sá ra k apva eg y p ü sp ö k i
is m e rt m ó d o n ig en fo n to s é s jo g a ib a n m e s sz e k ite rje d t n e
szab ad te lk et Z ila h o n , k iv e té s, te rra g iu m , c o lle cta és serv i-
m e ssé g e v o lt u tó b b , s e h h e z az ú t a X IV . s z á z a d o n át v e z e
tiu m o k n élk ü l. A v e z e tő réteg e g é sz e ezek által n e m e m e l
tett. A le n g y e l h ely i fe je d e lm e k és a b á ró i sz e re p k ö rt b e tö ltő
k e d h ete tt o rsz á g o s n e m essé, a z o k e g y e d e i e g y h á z i sz o lg á
fő tisz tv ise ló k ta rto ttá k a c o llo q u ia n e v ű ta lá lk o z á s o k a t, és
latba is k erü lh ettek . A z egyház tehál párhuzamos szerveze
e z ek b ő l b író sá g i je lle g ű ta rto m á n y i m é re tű ü lése k (w ie cc)
tét fenntarthatta. E n n ek z á rt k e re te it m in d felfelé, m in d
is a la k u lta k . M é g se m jö tt létre e z e k b ő l m a g á tó l, g e n e tik u s
lefelé m ak ac su l v é d e lm e z te .9
m ó d o n az o rsz á g o s g y ű lé s Lengyelország X IV . sz á z a d eleji
A z 1351. év után — e g y a z o n tá rsa d a lm i tö re k v é s tü k
e g y e síté sé v e l. N a g y o n ritk á k v o lta k a re n d e k g y ű lé s e i (n ég y
rö ző d é se k é n t — sz a p o ro d ta k m e g az o ly a n íté le tle v elc k , tiia lm a z á so k (p ro h ib itio ), b e v a llá so k (fa ssio n a iis), b iz o n y -
ízb en L o k ie te k U lá sz ló , ritk á b b a n N ag y K á z m é r id ejé n ), v is z o n t m in t k o n z u lta tív te s tü le t m ű k ö d ö tt a k irály i ta n á c s,
sá g lev elck , z á lo g o s ítá so k , ik ta tá so k típ u sa i, a m e ly e k ren d i sz em p o n tb ó l v e g y e s h áz assá g o k b irto k lá si k ö v e tk e z m é n y e
a m e ly e t a p ü sp ö k ö k , p a la tín u s o k és v á rn a g y o k tettek ki. A p a la tín u so k és v á rn a g y o k a m a g u k p ro v in c iá já t k é p v iselték
ire u taln ak . E z m in d e n e se tre fé n y t v e t a társadalmi mobili
az u d v arn á l, s a z id ő v el k ia la k u ló sz e m lé le tte l e llá ttá k a
tás és a jog ellentmondására.
n e m e ssé g (s z la c h ta ) k é p v ise le té t is, a m in t a p ü sp ö k ö k a p a p ság é t. V isz o n t az o rsz á g o s m e g b e s z é lé s e k re a v ilá g i és
1358-ban B ars v á rm e g y é b e n fo g la lk o z o tt ítélet n e m te len e m b erh ez feleség ü l m e n t n cm c slc á n y h itb é ré n e k k ia d á s á v al. 1 3 5 9 -b en V a s v á rm e g y é b e n tilta k o z ta k n e m n e m e s
e g y h á z i n a g y b irto k o so k m e lle tt a n e m e s sé g é s a k á p ta la n o k k isszá m ú k é p v ise lő i is e lju to tta k . M é g is 1 3 4 3 -b an , a m ik o r
asszo n y ré szére a já n d é k o z n i k ív án t Icán y n c g y ed k iadása
N ag y K á z m é r b é k é t k ö tö tt a N é m e t L o v a g re n d d e l, m e g m u
(q u arte filialis) e llen , a k i P e tő n e m n e m e s h o sp e s leá n y a
ta tk o z o tt, h o g y a re n d e k m é g n e m e g y e sü lte k e g y e tle n te s
v o lt. B o rso d v á rm e g y é b e n u g y a n a b b a n az év b en n em n e
tü le ti in té z m é n y b e . A sz e rz ő d é s g a ra n tá lá s á ra a p a p sá g k é p
m esh ez m e n t n cm c slc á n y term é sz e tb e n m e g k ap ta a leán y -
v ise lő i, a z e g y e s ta rto m á n y o k p a la tín u s a i és a v á ro s o k kü lön
neg yedet.
az e rd é ly i k á p ta la n e lő tt k é t ne
d o k u m e n tu m o k a t a d ta k ki. E z m e g fe le lt a n n a k , h o g y m ég
m esim n ek te rm é sz e tb e n ju to tt leá n y n e g y e d K eth el b ir to kon, féljü k b irto k ta la n (h o m o iin p o ssc ssio n a tu s) v o lt. 1361-
ott sem volt egységes, kikristályosodott köznemesség. A
136 0 -b an
ben N y ílra v á rm e g y é b e n n e m te le n e m b e rh e z feleség ü l
fu n k c ió ju k ala p já n fő ra n g ú a k (b a ro n e s, c o m ite s ) m e lle tt tö b b fé le lo v a g o k a t és e z e k k e l n em e g é sz e n a z o n o síth a tó
m en ő n em es assz o n y n a k a Ic á n y n c g y c d é t fö ld b e n ad tá k ki.
n e m e s sé g e t (m ílite s, m ilitia ; n o b ile s, n o b ilila s;
1365 -b en S za b o lc s v á rm e g y e i le án y n e g y e d te rm é sz e tb e n i
sim p lic c s, m ilite s in fe rio re s) e m le g e tn e k a N a g y K á z m ér
in ilitcs
k iad ását m ég a k irálly al is e lfo g a d ta ttá k , m e g e rő síte tté k , a
k o rab eli fo rráso k . A n e m e si n e m z e tsé g e k le sz á rm a z á si k ö
félj h o m o im p o sse ssio n a tu s, illetv e jo b b á g y v o lt. 1 3 66-ban
z ö ss é g e t a lk o tta k , a m e ly n e k ta g ja e re d e té t a nemzedékrendi
V as v á rm e g y é b e n tettek b iz o n y s á g o t jo b b á g y h o z férjh e z
leszármazással ig a z o lh a tta (N o b ilita tis s tirp e s ex p ro g e n ilo -
m ent n c m csasszo n y le á n y n e g y c d é rő l. 1 3 6 9 -b en G y ő r v á r
rib us c a ru m o rig in c m s e m p e r d u c u n t, q u aru m p ro g ressu m
m eg y e ítélte m eg jo b b á g y h o z feleség ü l m e n t n e m e s assz o n y le á n y n c g y ed ét. U g y a n e b b e n az é v b e n V as v á rm e g y é b e n k erü lt kiad ásra te rm é sz e tb e n le á n y n e g y e d n e m n e m e sh e z
su e v c ru n t) N a g y K á z m é r sz a b á ly re n d e le te i sz e rin t. U g y a n
m e n t n c m c slcán y n ak . 13 7 0 -b en D o b o k a v á rm e g y é b e n S zil-
— a v a ló s á g o s lo v a g s á g és n e m e s sé g (m iliti v e rő fam o so
nati d e g e n e a ló g ia a p p ro b a re c o ru m fid e li te s tim o n io c o n e k k o r a z o n o su lt — b iz o n y o s tá rsa d a lm i sz in tre e m e lk ed v e
v á si G y u lá n a k 6 leánya k ö zü l 5 n e m e s h e z m en t fele sé g ü l,
sla c h c z e ), a m e ly tő l a z o n b a n e lv á la sz to ttá k a so lté sz , ső t
egy p e d ig h o m o im p o sse ssio n a tu sh o z , ak i M ik ló s fia T a
jó m ó d ú p a ra sz tc sa lá d o k b ó l felemelt lovagcsoportot (m iles
m ás, az erd ély i p ü sp ö k fam iliárisa v o lt. A b irto k n e g y e d
fic ta titiu s, m ile s c re a tu s d e s c u lte to v e i c m e to n c ). E zek a p á rh u z a m o k is in th e tn e k b e n n ü n k e t a rra , hogy
h ato d ré sz é t ju tta ttá k e n n e k a le án y n a k . 1 3 7 3 -b an K ü k ü llő v á rm e g y é b e n kapta m eg h o m o im p o sse ssio n a tu s a fe leség ét
M a g y a ro rsz á g o n se c sa k te rü le ti, h a n e m tá rsa d a lm i alap o n
m eg illető fekvő v a g y o n t. 1 3 7 6 -b an a v á c i k á p ta la n e lő tt
is k e re ssü k az e g y sé g e s ítő tö rv én y é rte lm é t. D e m é g N agy
n em csleán y le á n y n e g y e d é t e lz á lo g o síto tta család ja ta g ja i
K á z m é r ala tt az e g y sé g e s ü lé s n e m é rt el o ly an fo k o t, hogy
nak — ezek m e g h a g y tá k ő t é s n e m n e m e s fé ijé t ak k o ri
a d in asz tia k ih a ltá v a l n e a k irá ly i ta n á c s te k in th e tte v o ln a
h ázáb an , s ad tak n ek ik e le g e n d ő sz á n tó fö ld e t, erd ő t, g y ü
m a g á t az o rsz á g k é p v is e lő jé n e k . T u d ju k , h o g y N a g y K áz
m ö lcsfát. 1379-ben a P o z so n y v á rm e g y e i D ió sz e g e n fö ld
m é r te m e té sé n e lő k e lő k , n e m e s e k , fő p a p o k v e tte k részt.
d a rab (2 fu n d u s seu la n e u s) é s ta rto z é k a i, v a la m in t a D u d -
A n jo u L a jo st m é g 1 3 7 0 -b en m in t friss le n g y e l k irá ly t fo g
v ág o n e g y m alom lett a h o z o m á n y a e g y n em e sim n e k , aki
la lk o z ta tta P o m e rán ia ü g y e, és ezt m e g tá rg y a lta az udvari II
m é ltó sá g v isc lő k k c l, s a k o ro n á z á sa a lk a lm á b ó l K rak k ó b a
g y o tta z a lk a lm i, e g y e d i á llá sfo g la lá s o k n a k . 1 3 8 5 -b en L iptó
g y ű lt b á ró k k a l, n e m e se k k e l. A M ie c h o w i É v k ö n y v e z t az
v á rm e g y e i ü g y b e n s z ö g e z té k le az a la p e lv e t, h o g y a j o b
ö ssz e jö v e te lt m in teg y re n d i g y ű lé s n e k á b ráz o lja (c o n c iliu m
b á g y é rte lm ű kondicionárius fogalma szemben áll az ország
n o bilium et b a ro n u m re g n i in c iv ita te C ra c o v ie n si). E ttő l
igazi nemesi fogalommal — a v a ló d i n e m e s D em jé n fa lv a it
elté r
az isp á n n em k ö te le z h e ti c o n d itio n a lis sz o lg á la tra . D e m ég
m e g fo g a lm a z á sb a n
C zam kow i
Ja n k ó
K ró n ik á ja .
C z a m k o w i elk e rü li a c o n c iliu m sz ó t, és in k á b b a g y ű lé s
m in d ig n e m tű n te k el a k o rá b b i tá rsa d a lm i k é p le te k . U g y a n
a lk alm i ö ssz e té te lé t ú ja le p o n to sa b b a n : é rse k , p ü sp ö k ö k ,
a b b a n az év b en a z a n y a k irá ly n ő m e g e rő síte tte N a g y -K e m -
m é ltó sá g v ise lő n a g y o b b n em e se k , k e v é s je le n lé v ő n e m es. A n n y i eg y é rte lm ű fo rrá sa in k b ó l, h o g y alárendelt helyzetű
lék n e m e s v á ijo b b á g y a in a k jo g a it. F e lfe lé p e d ig az e g y e n lő s é g k o rlá tjá t je le z te , h o g y a k irá ly i ta n ác s 1 3 8 5/86-
volt a lengyel nemesség a bárók és főpapok mögött. Ú jra
b a n m a g á t te k in te tte a k iv á lts á g o s o rs z á g la k o so k k é p v i
sz e m b e k e rü lt L ajo s m in t le n g y el k irá ly 1 3 7 4 -b en K assán
se lő jé n e k , p e c sé tjé n e k k ö rira ta s z e rin t (S ig illu m R e g n ico la-
k irály i ta n á c sá v a l. E z t a k a rta ráv e n n i a n ő k tró n ra k ö v e tk e
ru m h u n g a rie ).1
zésév el az ad d ig i tö rv é n y e k m e g v á lto z ta tá sá ra . A k irály i tan ács — alig h a n e m E rz sé b e t a n y a k irá ly n ő sik e rte le n k o r m án y zá sa m ia tt is elé g e d e tle n ü l — e zt e lle n e z te , s k o m p ro
sz á z a d fo rd u ló ig sem . H o rv á to k k ö ré b e n m ég c lb ü s z k é lk c d tek az z a l, h o g y n em e s v á m é p v a g y n e m e s v á ijo b b á g y v a
m issz u m b a n álla p o d ta k m eg . L a jo s m e g íg é rte , h o g y n em fog id eg en e k n ek ad n i L e n g y e lo rsz á g b a n m é ltó sá g o k a t és
s z é t ad ta el, a m e ly ily en je lle g ű ö rö k s é g e v o lt (h e re d ita rio
nem v e t ki k ét g arasn ál m a g a sa b b a d ó t e g y lan fö ld re (H u fe), v is z o n t a ta n á c s e lism e rte L ajo s v a la m e ly ik k é ső b b
A z 1 3 5 1 -i tö rv é n y k ö rü li á ta la k u lá s o k n e m z á ru lta k le a
lak i: 1 3 8 8 -b an B liz n a i v a g y R a z y n ai D e z ső o ly a n b irto k ré iu re in te r n o b ile s c a stre n se s c a stri C ris ie n sis p ro p o rtio n é ... m o re e t c o n su e tu d in e a lio ru in n o b iliu m io b ag io n u in cast-
k iv á la sz ta n d ó leá n y á n a k le n g y el tró n ö rö k lé si jo g á t. E zzel a lengyel n em e ssé g eg ész é n e k m in t ren d n e k ad o tt k iv á ltsá g o
re n siu m c a stri p le n iu s p o ss e d iss e t). A tá rsa d a lm i é s jo g i
kat L ajo s k irá ly , fő leg az ad ó sz fé ra e g y e n g e tte a n em e ssé g
d o tt a k irá ly n é tó l k a p o tt o ly an S o m o g y m e g y e i b irto k egy
rendi h a ta lm á t, ha ő v a g y u tó d a a d ó t e m e ln i v a g y új a d ó t
ré sz é rő l, a m e ly e n h a d a k o z ó n é p e k (p o p u li c x e rc itu a n te s)
kivetni k ív án n a. E b b ő l ré g e b b i tö rté n e tírá s u n k je le s polo -
la k ta k , az o ttan i G e rg e ly fia T a m á s ja v á ra , a k i o k le v e lek k el
e lism e ré s p é ld á ja , a m ik o r 1 3 9 2 -b en Z á m b ó M ik ló s le m o n
nistája, D iv é k y A d ó ijá n a le n g y e l n e m e si e g y e n lő s é g e t v o n
ig a z o lta, h o g y Is tv á n -k o ri v a ló d i h a d a k o z ó n e m e s család
ta le, a m ely n em ism e r jo g i k ü lö n b s é g e t a le g g a z d a g a b b és leg sz e g é n y e b b n e m e s k ö z t. E rre a zo n b a n m e g e lé g e d e tt egy
sa ija (n o b ilis v e ru s e t le g itim u s a s a n c to re g e c o n stítu tu s
len g y el jo g i sze n te n c ia id é z é sé v el, a m e ly sz e rin t a csak kerttel re n d e lk e z ő n em es e g y e n lő a v a jd á v a l (S z la c h c ic na
k irá ly p ro c la m a to r s z o lg á la tia k a t m e n te tt fel G ö m ö r v á r iránti k ö te le z e ttsé g ü k b ő l, és o rsz á g o s n e m e s k é n t hívta ő k et
z a g rö d z ie ró w n y w o jc w o d z ie ). E z a lig h an e m tú lzá s, m é g
z ászla ja alá (lib e rta tib u s p re ro g a tiv is et g ra tiis fru a n tu r, qui-
sem kell le b e c sü ln ü n k a k assai p riv ilé g iu m o t. O ly a n k ö v e t
b u s c e te ri re g n i n o stri n o b ile s su b v e x illo n o stri c u lm in is
k ezetes tá rsa d a lo m tu d ó s, m in t H c n ry k S a m so n o w ic z is
triu m p h a n te s), b irto k a ik a t n e m e ssé g c ím é n (m e re ... n o b ili
e x e rc itu a lis). M é g fo ly t a n e m e s íté s is. 1 3 9 2 -b e n Z sig m o n d
h an g sú ly o zza a k assa i p riv ilé g iu m fo n to ssá g á t a n em esi
tatis titu lis ) újra a d o m á n y o z ta n e k ik . 1 3 9 9 -b en Z sig m o n d
rend to v áb b i fe jlő d ése s z e m p o n tjá b ó l, az e g é sz n e m e ssé g
k irá ly á tírta F e jé r v á n n e g z e i b e se n y ő k 1 3 5 2 -i k irá ly i o k le
szám ára, s itt e m líti a n e m e si ren d (sta n sz la c h e c k i) lé tre jö tté t. E z a d in asztia és az u ra lk o d ó o sztá ly erő v isz o n y a ib ó l
v e lé t, é s a z o rsz á g ig azi n e m e se i so rá b a e m e lt T o ln a v á r m e g y e 7 in g a tla n á n la k ó 11 ig azi b e se n y ő t. íg y la s sa csk án
ad ó d ó X IV . sz á z a d v ég i á lla p o t v e z e te tt a n e m e si g y ű lé se k
e lfo g y ta k a fe le m e lk e d é s ta rta lé k a i, d e e le n y é sz te k a k ü lö n
év en k én ti ö ss z e h ív á sá ra , á lta lá b a n a c e n trá lis fe k v é sű P io tr-
féle e re d e tű n e m e se k k ö z ti k ü lö n b s é g e k . M in d e z e k re n d e l
kó w b a, am iv el lé tre jö tt a z á lta lá n o s g y ű lé s (c o n v e n tio m ag -
k ez te k e g y ü tt 1 3 8 0 k ö rü l a m a g y a ro rsz á g i h e ly s é g e k 4 1 % áv a l, am i ig en te k in té ly e s, jó lle h e t a b á ró k k e z é n v o lt
n a) típ u sa .11 A v é g ig nem v ív o tt, tisz tá z á sig n e m v itt tá rsa d a lm i é s jo g i
u g y a n a k k o r a h e ly sé g e k 2 9 % -a . E z u tó b b i v o lt az alap ja a
v iták M a g y a ro rsz á g o n is tú lé lté k N a g y L a jo s u ra lm át.
n ag y m é ltó s á g v ise lő k z á rt c so p o rto n k é n ti e lk ü lö n ü lé sé n e k .
1383 -b an az o rsz á g b író e lő tt V e sz p ré m i n e m e s G y ö rg y
M é g is n e m c sa k fo rm á lis je le n tő s é g e v o lt az egységes ne messég jo g á llá s á n a k , m e rt a k ik e b b e e m e lk e d te k , c sa k a
v e sz p ré m i ö rö k ö lt b irto k a felét a p ü sp ö k ö k n e k és e g y h á z á nak a d o m á n y o z z a , a m a g á n a k h a lá lá ig m e g ta rto tt m ásik részre v is z o n t a p ü sp ö k v á lla lta a z a d o m á n y o z ó o lta lm a z á
k irá ly n a k ta rto z ta k fe g y v e re s sz o lg á la tta l, c sa k a k irály i v a g y n e m e se k b ő l á lló tö rv é n y sz é k e k alá v o lta k v e tv e , m íg
sát a v aló d i n e m e s sé g c ím é n (v e re n o b ilita tis titu lo ). A
m a g u k jo b b á g y i a lá v e te ttje ik fe le tt b írá k v o lta k . A d ó - és
bizonytalan és vitás helyzetek miatt k é rh e tte e re d m é n n y e l a
v á m s z a b a d sá g a ik v o lta k . A m e g y e i te stü le t h a n g sú ly o sa n a
m a g y a r o rsz á g o s n e m e ssé g 1384 n y a rá n M ária k irá ly n ő tő l
n e m e ssé g é v o lt h a ta lin a s k o d ó k elle n (1 3 9 4 : iu rati a sse so re s
az 1222. és 1351. é v i re n d i sz a b a d s á g o k m e g e r ő s íté s é t A z
T h e in u ss y e n sis et d e K ra sso w c o in ita tu u m n e cn o n tota n o
u ralk o d ó n ő te lje síte tte a k e ttő s k é ré st és sz ó sz e rin t átíratta
b iliu m u n iv e rsíta s d e e y sd e m ), b á r o ly k o r n e m lezá rt keretéi
ők et. E z a z 1384-i d e k ré tu m a zo n b a n se m m i ú ja b b re n d e l
is é rz é k e lte tté k ily en e se tb en (1 3 8 7 : to ti c o m m o n ita ty , v i-
k e z é st n em ta rta lm a z o tt, te h át a v itá k m e g o ld á sá h o z n em já ru lt ho zzá. M ég is je le a rendi alkotmányos élet felélénkü
d e lic e t n o b ilib u s et ig n o b ilib u s ac cu iu sv is sta tu s et c o n d itio n is h o m in ib u s c o in ita tu s de Z a b o lc h e x iste n tib u s). A z
lésének. A z 1385 ő sz i o rsz á g g y ű lé se n 4—4 v á rm e g y e i k ö v e
á ld o z a to k u tá n i k á rp ó tlá st o ly k o r sz o lg a b író és k ü lö n féle
tet h ív o tt m eg az u ra lk o d ó , s ú jra m e g e rő síte tte a n e m esek
m á s re n d b e lie k e g y ü tt b e c sü lté k m e g (1 3 9 1 : e x c o m p o sití-
sz a b a d sá g a it, h iv a tk o z v a a sz e n t é s m á s rég i k irá ly o k adta sz a b a d sá g o k ra , k iv á ltsá g o k ra és e lő jo g o k ra . D e a tö rv é n y -
o n e et e stim a tio n e p ro b o ru m v iro ru m n o b iliu m et ig n o b ilium ).
h o zás ezú ttal se m o ld o tt m e g m in d e n k érd é st, és te re t ha-
M a g á n jo g i te k in te tb e n a v e g y e s re n d ű e k k ö z ti h á z a ssá
12
á tm e n e ti m e g s z ilá rd u lá s a , a z A n jo u k k o rm á n y z a ta . ( K é z ir a ta
g o k v e te tte k fel a tu lajd o n i, ö rö k lé si k é rd é se k e t. 1 3 84-ben R ezneki n em es C h a p la k b irto k h a rm a d á t áta d ta u n o k a n ő v é
10/11. k ö te th e z .) — R. K iss István: A z e g y s é g e s m a g y a r n e m esi re n d k ife jlő d é s e . D e b re c e n , 1 9 3 2 . — Fekete N agy Antal:
rén ek , a k i fé ijb e z m en t S z c n tlá sz ló i T a m á sh o z , h o m in i ig-
O rs z á g o s é s p a rtic u la rís n e m e s s é g ta g o z ó d á s a a k ö z é p k o rb a n .
n o b ili et im p o sse ssio n a to . 1 3 9 1 -b en Z sig m o n d k irály a v a t
In: D o m a n o v s z k y E m lé k k ö n y v . B p . 1 9 3 7 . — M ályusz E le mér: A m a g y a r k ö z n e m e s s é g k ia la k u lá s a . S z á z a d o k , 1942. Makkai, L.: U n g a m 1 3 8 2 - 1 6 5 0 . In: l la n d b u e h d é r e u ro p iiisc h c n W ir ts c h a f t un d S o z ia lg e s c h ic h tc . 3. 1986. 1009.
k o zo tt be eg y n em n em es (ig n o b ilis) és F ilp e sfa lv a i A g ó c s h ázasság áb ó l sz á rm a z o tt sz e m é ly le á n y n e g y e d k é n t já r ó földje (V alk ó v m .) h aszn ála ta é rd e k é b e n , a m it an y ja u tán F ilp esfalv ai P é te r k iad o tt, d e a m in e k h a sz n á la tá b a n F ilp c sfalvai G y ö rg y és Istv á n g á to lta . 1 3 9 4 /9 5 -b cn a z erd é ly i ren d ek g y ű lé sé n az o ttan i e tn ik a i v is z o n y o k a t is tü k rö z ő , több n e m ze d ék re v is sz a n y ú ló jo g v itá t e le v e n íte tte fel F ejéreg y h ázi H cnel fia Já n o s, e lő a d v a , h o g y n a g y a n y ja , S z cn ti-
5. Illé s Jó z s e f: A z A n jo u -k o ri tá rsa d a lo m é s a d ó z á s . B p , 1900. 13. — Szabó István: U g o c sa m e g y e . B p . 1 9 37. 7 9 . O .L .D .L . T o rz s a . 4 0 .3 6 6 ; Fejér, G.: C o d e x D ip lo m a tic u s H u n g á riá é . V III. 1. k. 1 2 9 , 185. sz . — Smiciklas, T.: C o d e x d ip lo m a tic u s reg n i C ro a tia e , D a lm a tia e e t S la v o n ia e , V III. Z a g re b , 195.
v án i L ászló leán y a A n ich R a d a si M ih á ly n em n e m e s és b irto k n élk ü li sz á sz e m b e rh e z m e n t fe le sé g ü l, s az ő le án y u k , M arg it b o sszú p e r u tán k ap ta m e g anyja le á n y n e g y e
sz . — Bónis György: A fe u d á lis á lla m á tm e n e ti m e g s z ilá rd u
dét K und k ö zség b en . E zek az e se te k je lz ik , h o g y még lehe
Fejér, G.: C o d e x D ip lo m a tic u s H u n g á riá é . V III. 3. k. 6 8 . sz .
tett társadalmi s általa jogi mobilitás, d e m á r b e k ö v e tk e z e tt
— O .L .D 1. 3 0 .6 2 5 — O .L . E rd ő d y c s. v ép i Ivt. F . 7 4 /3 4 6 4 .
az a k o rh atár, am irő l S in k o v ics Istv á n így írt: „A m íg a társad alm at a X V . száz a d b a n n em v á la sz to tta cl k iv e h e tő b b
— E ngel Pál: U n g m e g y e n e m e s i tá rs a d a lm a 1437 e lő tt.
jo g i h atár, ad d ig alig é re z h e tő az á tm e n e t a p a ra sz tsá g tó l a
V e s z p ré m i re g e s z tá k . 4 8 1 , 4 8 3 . sz . — Karácsonyi János: A
n e m e s sé g ig .” E zt a h a tá rv o n a la t Z sig m o n d k o rán a k tá rsa d a lo m fe jlő d é se te tte éle se b b é . A k k o rra a politikai tudat
2 2 6 . — O .L .D I. T o rz s a . 4 0 .4 6 8 O .L .D I. T o rz s a . 4 0 .4 8 7 —
2 9 7 . sz . — N agy I: A n jo u k o ri O k m á n y tá r , I. k. (1 8 7 8 ( 3 1 2 . lá s a , a z A n jo u k k o rm á n y z a ta . ( K é z ir a t a 10/11. k ö te th e z .) —
(K a n d id á tu s i é r te k e z é s . 1 9 8 5 ) 110. — Kumorovitz L. Bernát: m a g y a r n e m z e ts é g a X IV . s z á z a d k ö z e p é ig . B p , 1900. I. k.
Bónis György: A fe u d á lis á lla m á tm e n e ti m e g s z ilá rd u lá s a , az A n jo u k k o rm á n y z a ta . (K é z ir a t a 10/11. k ö te th e z .) — Wcnzel Gusztáv: M a g y a ro rs z á g m e z ő g a z d a s á g á n a k tö rté n e te . B p. 1 8 8 7 . 2 9 3 . — Fejér, G.: C o d e x D ip lo m a tic u s H u n g á r iá é , IX . 2. k. 3 2. sz . — Fekete Nagy Antal: A S z e p e s s é g te rü le ti és
sz e m p o n tjáb ó l is elk ü lö n ü lt a n e m e s sé g .13
Jegyzetek 1. Pár Antal: A z A n jo u k kora. In: A M a g y ar N em zet T ö rtén ete.
tá rsa d a lm i k ia la k u lá s a . B p. 1934. 3 2 5 . — O .L .D .L . T o rz s a .
Szcrk.: S zilágyi S án d o r, III. k. B p . 1895. 8 2 -8 3 .
4 0 .7 3 2 . — Smiciklas, T.: C o d e x d ip lo m a tic u s reg n i C ro a tia e ,
Kovachich, M. G.: S u p p lem en tu ra a d vestigia com itiorurn. 1. B u d ae, 1 7 9 8 .2 6 8 . — Palásti,y Pál: A P alásthyak. I. k. Bp. 1890.
D a lm a tia e e t S la v o n ia e . X . Z a g re b , 4 1 3 . sz . — G ábor Gyula: A m e g y e i in té z m é n y a la k u lá s a é s m ű k ö d é s e N a g y L a jo s a la tt.
48. sz. — G eorgii F ejér C o d e x D ip lo m aticu s H u n g áriáé Eocle-
B p . 1 908. 2 7 .
siasticu s a c G v ilis T . V ili. V ol. IV. B u d a e, 1832. 59. sz. 2 . Smiciklas, T.: C o d e x d ip lo m a tic u s reg n i C ro a tia e , D a lm a tia e
6.
Eckhart Ferenc: M a g y a r a lk o tm á n y - é s jo g tö rté n e t. B p. 1 946. 1 8 7 , 3 5 9 , 110. - N a g y I.: A n jo u k o ri O k m á n y tá r v. k.
e t S la v o n ia c IX . (Z a g re b ) 116. sz á m ; V e s z p ré m i r e g e s z trá k
2 5 8 . s z á m j P ó r A n ta l: N a g y L a jo s ( B p , 1 892) 5 5 ;; M á rk u s
( 1 3 0 1 - 1 3 8 7 ) Ö s sz e á ll.: K um orovitzL. Bcrnát. B p. 1*553. 118.
D e z s ő s z e rk .: M a g y a r T ö rv é n y tá r 1 0 0 0 - 1 5 2 6 . év i tö r v é n y c ik
é s 198. sz . — Palásthy Pál: A P a lá s th y a k . I. k. 4 5 . sz . —
k e k 1 6 6 ,1 6 8 ,1 7 0 ,1 7 2 . o .; K u m o ro v itz L. B c rn á t: V e sz p ré m i
Horváth Sándor: A lip tó i é s tu ró c z i re g is tru m . B p . 1 9 0 2 . 2 6 .
re g e s z tá k 4 4 1 . s z á m ; E c k h a rt F e re n c : A k irály i a d ó z á s tö r té
3. Kumorovitz L. B em á t: V e s z p ré m i re g e sz tá k . 2 6 - 2 7 ., 1., 10.,
n e te M a g y a ro rs z á g o n 1 3 2 3 -ig ( A r a d , 1 9 0 8 ) 4 8 . o .; S z e p e s i
3 3 ., 4 3 ., 4 6 ., 6 3 ., 7 1 ., 7 2 ., 7 8 ., 8 3 , 9 0 ., 9 1 , 9 3 . sz . —
k á p t. O .lt. S e r. 9. F asc . 4 . N o . 5.
O .L .D .L . T o rz s a . 4 0 .2 8 3 . 4 0 .2 8 9 - 0 .L. F é n y k é p g y ű jt. V e s z p
T ö rté n e lm i T á rs u la t 1 8 7 0 . é v i b iz o tts á g a in a k je le n té s e i. S z á
Eckhart Ferenc: Jo g . é s a lk o tm á n y tö rté n e t 2 7 0 , 2 8 0 , 2 8 6 . o .; Lukcsics Pál: A v á s á rh e ly i a p á c á k tö r té n e te ( V e s z p ré m , 1 ^ 2 3 ) 2 3 . o . é s 13. s z á m ; N agy I.: A n jo u k o ri O k m á n y tá r IV . k. 3 7 1 . s z á m ; K um orovitz L. Bernát: V e s z p ré m i re g e s z tá k 7 6 ,
z a d o k , 1870. 6 2 6 . — Dedek, L. C.: M o n u m e n la e c c lc s ia e
2 24, 162, 2 2 1 , 2 2 7 , 239, 2 4 0 , 242, 2 4 3 , 244, 247, 254, 260,
S trig o n ie n s is 111. k. O sz te rg o m , 1 924. 136. s z . — Itt je g y z e m
2 5 3 , 3 2 4 , 3 3 9 , 3 5 3 , 4 0 8 , 6 3 1 , 6 3 2 , 6 5 7 . s z á m ; H olub József:
m e g , h o g y a fe n tie k b e n é s a to v á b b ia k b a n az 1 9 5 0 -e s é v e k
Z ala m e g y e tö r té n e te a k ö z é p k o rb a n I. k. (1 9 2 9 ) 2 3 1 . o .; N ag y
e le jé n e k p a ra sz ts á g tö rté n e ti re g e sz tá ira é s o k le v é lo lv a s a ta ira
1: A n jo u k o ri O k m á n y tá r 1. 4 5 4 . sz á m .
rém i k á p t. m a g á n le v é ltá ra T ö re k i 1. — Sörös Pongrác: A p a n n o n h a lm i fő a p á ts á g tö rté n e te . II. k. (1 9 1 6 ) O k le v é ltá r 9 4 . sz á m O .L .D .L . T o rz s a . 4 0 .3 7 1 — Véghely Dezső: A M a g y a r
(F e k e te N a g y A n ta l, F ü g e d i E rik , K u m o ro v itz L . B e m á t, M á -
7.
8. Iványi Béla: A k ö rm e n d i le v é ltá r M e m o ra b iliá i (K ö rm e n d ,
ly u sz E le m é r, S z é k e ly G y ö rg y ) é p p e n a tá rsa d a lm i m o b ilitá s
1 9 4 2 ) 1. re g e s z ta j N agy Im re sz e rk .: A n jo u k o ri O k m á n y tá r
m iatti tö b b ré te g re v o n a tk o z ó fo rrá so k fo ly tá n g a z d a g o n tá
V I. k. (B p . 1891 ) 1 5 4 . s z á m ; G. Fejér: C o d e x D ip lo m a tic u s
m a s z k o d h a tta m .
H u n g á riá é IX . 6 . k. F ü g g e lé k 4 . s z á m ; N agy I. A n jo u k o ri
4 . Sinkovics István: N e m e s s é g é s p a ra s z ts á g W e rb ő c z i e lő tt. In:
O k m á n y tá r V I. 3 1 3 . s z á m j N agy Gy. A n jo u k o n O k m á n y tá r
Ú r és p a ra s z t a m a g y a r é le t e g y s é g é b e n . S z e rk .: Eckhardt
V II. 211. s z á m ; G. Fejér: C o d e x D ip lo m a tic u s H u n g á riá é IX .
Sándor. B p . 1941. 1 4 , 1 7 - 1 8 . — D ivéky Adorján: H a s o n ló
6 . k. 1 0 3 . s z á m ; B ónis György: A f e u d á lis á lla m á tm e n e ti
v o n á s o k a m a g y a r é s le n g y e l tö rté n e lm i f e jlő d é s b e n . M a g y a r-
m e g s z ilá rd u lá s a , a z A n jo u k k o rm á n y z a ta ( k é z ira t a 10/11. k ö
o rs z á g é s L e n g y e lo rs z á g . In: S z e rk .: H uszár Károly. B p. —
te th e z ); O .L .D .L . T o rz s a . 4 1 .5 5 7 ; O .L .D I . 6 0 4 1 ; O .L .D I.
W a rs z a w a , 1 9 3 6 . 2 8 . — Eckhart Ferenc: M a g y a r a lk o tm á n y -
6 1 9 6 .; Eckhart Ferenc: M a g y a r a lk o tm á n y - é s jo g tö rté n e t
é s jo g tö r té n e t. B p . 1 9 4 6 -1 9 4 7 . 4 0 , 5 0 - 5 1 , 3 5 9 . M a g y a r T ö r -
5 0 - 5 1 . o .; O .L .D .L . T o rz s a . 4 2 .2 9 4 ; Kumorovitz L. Bernát:
M árkus
V e s z p ré m i r e g e s z tá k 7 7 1 . s z á m ; O .L .D I . T o rz s a . 4 2 .2 2 4 ; G á
D ezső B p , 1 8 9 9 . 174. — Bónis György: A fe u d á lis álla m
bor Gyula: A m e g y e i in té z m é n y a la k u lá s a é s m ű k ö d é s e N a g y
v é n y tá r.
1 0 0 0 -1 5 2 6 .
évi
tö rv é n y c ik k e k . S z e rk .:
13
A n jo u k o ri O k m á n y tá r IV . 2 5 2 . s z á m ; E rd ő d y cs. v é p i le v é l
Z dzisaw Kaczmarczyk: P o lsk a c z a s ó w K a z im ie rz a W ie lk ie g o ( K ra k o w , 1 9 6 4 ) 1 2 4 , 126. o .; Jan D abrowski: D ie K ro n e d e s
tára F. 7 5 . 4 0 8 5 ; O .L .D .L . T ö ra s a . 4 0 6 0 1 ; O .L .D .L . 5 0 .0 1 7 ;
p o ln is c h e n K ö n ig tu m s im 14. J a h rh u n d e r . E in e S tu d ie a u s d e r
O .L .D .L . T o rz s a . 4 1 .6 2 4 ; O .L .D .L . T o rz s a . 4 1 .6 6 1 ; Szabó
G e s c h ic h te d e r E n tw ic k lu n g d e r p o ln is c h e n s tä n d is c h e n M o
Károly: A z E rd ély i M ú z e u m e re d e ti o k le v e le in e k k iv o n a ta
n a rc h ie ( M a n f re d H e llm a n n , a u s g e w ä h lt... v o n , C o ro n a R e g -
133. s z á m ; O .L . E rd é ly i N . M u z . Í v ta . T ö rz s g y ü jte m é n y ; O .L .
ni. S tu d ie n ü b e r d ie K ro n e a ls S y m b o l d e s S ta a te s im s p ä te re n
L a jo s a la tt 8 8 . o .; O .L .D 1 . 4 9 .9 1 2 ; O .L .D .L . 4 9 .9 1 3 ; N agy ].:
D l . T o rz s a . 4 1 .9 8 5 ; S á n d o r - M c tte m ic h c s . It. L o c. 15. f. 8.
M ittc le lte r. W e im a r , 1 961) 5 0 3 . o .; Perényi József: L e n g y e l-
n o . 2 .; Horváth Sándor: A liptói é s tu ró c z i re g istru m 5 1 . o.
o r s z á g tö rté n e te ( B p , 1 962) 5 5 . o .; Divéky Adorján: H a s o n ló
K e n d e c s a lá d le v é ltá ra ; O .L .D .L . T o rz s a . 42.204Ű 9 . EckJiart Ferenc: M a g y a r a lk o tm á n y - é s jo g tö rté n e t 5 2 . o .; O .L .D 1 . T o rz s a . 4 0 .7 7 5 ; P o z so n y i k á p t. o rsz . It. M e t. C . 9. f. E. n r. 2 ., C . 14. f. 2. nr. 18., C . 14. f. 17. nr. 2 5 .; O .L .D .L . T o rz s a . 4 2 .1 7 4 ; F o rg á c h cs. It. 172.; O .L .D .L . T o rz s a . 4 1 .5 0 8 ; O .L .D .L . T o rz s a . 4 1 .5 5 4 ; Kumorovitz L. Bernát: V e s z p ré m i re g e sz tá k 6 4 8 ,3 2 5 , 7 3 3 ,7 3 2 ,1 5 3 ,1 5 2 ,1 3 4 (é s je g y z e te ) , 3 7 7 ,
w a , 1973) 103. o .; a re n d e k é s á lla m X IV . sz á z a d i a n g o l, fra n c ia , o la s z fe lfo g á s á t v á z o lja S z é k e ly G y ö rg y : A X V . s z á za d i m a g y a r ren d i á lla m e g y e s f o g a lm a in a k é r te lm e z é s é h e z ( S z á z a d o k , 195 9 ). 9 1 0 - 9 1 1 . o. 12. Kumorovits L. Bernát: V e s z p ré m i r e g e s z tá k 7 9 0 . s z á m ; M .
263, 501, 473, 425, 398, 274, 386, 382, 405, 317, 397, 451,
O p o c e n s k á : S lo v e n ik a u h e rs k y c h listin v d o m á c ím d v o m ím a
11 7 , 2 8 3 . s z á m ; E s te rh á z y cs. It. R ep . 3 6 . A . 9 .; O .L .D .L .
stá tn ím a rc h iv u v e V íd n i ( P r a h a , 1 9 2 7 ) 3 0 . o .; Szilágyi Ló-
T o rz s a . 4 1 .6 0 0 ; O .L .D .L . T o rz s a . 4 0 9 8 8 ; Lukcsics Pál: A
ránd: A k ö z é p k o ri e g y e te m e s é s m a g y a r tö rté n e le m fo rrá sa i
v á s á rh e ly i a p á c á k tö rté n e te 14, 2 3 , o .; 12, 2 0 . 2 1 , sz . reg .;
(e g y e te m i je g y z e t) 2 4 . o .; Eckhart Ferenc: A m a g y a r a lk o t
O .L .D 1 . 5 1 5 5 ; O .L .D .L . T o rz s a . 4 0 .4 0 4 ; Füssy Tamás: A
m á n y fe jlő d é s ( ű b p , 1 931) 14. o .; Eckhart Ferenc: M a g y a r
za la v á ri a p á ts á g tö rté n e te ( B p ., 1902) 2 4. sz . o k i.; O .L .D 1 .
a lk o tm á n y - é s jo g tö rté n e t 4 0 , 111. o . P ó r A ntal: A z A n jo u k
2 5 2 7 ; O .L .D .L . T ö rrz s a ű 4 0 5 9 7 ; N a g yi.: A n jo u k o ri O k m á n y
k o ra (S z ilá g y i S á n d o r sz e rk .: A M a g y a r N e m z e t T ö rté n e te III.
tá r IV . 3 7 1 . sz .; O .L .D 1 . 5 7 7 9 ; O .L . T a lliá n Ivt. 3 1 ; O .L .D 1 .
k. B p , 1 895) 3 6 7 , 3 7 0 - 3 7 1 . o .; G . F e jé r: C o d e x D o p lo m a ti-
5 7 9 7 ; O .L .D 1 . 8 6 1 7 ; O .L .D I . 5 9 2 8 ; O .L .D 1 . 3 1 .0 9 1 ; v .ö .
cu s H u n g á r iá é X . l . k . 111. é s 109. s z á m ; K u b in y i It. V á rg e d e
Holub József: A z e g y h á z i n e m e s e k jo g á llá s a a k ö z é p k o rb a n
f. 1. n o . 19; Wertner M ór: A d a lé k o k a X IV . sz á z a d b e li m a
(B p . 1 9 4 7 ).
g y a r v ilá g i a r c h o n to ló g iá h o z ( T ö rté n e lm i T á r 1 9 0 7 ) 14. o .;
10. S im o n y i cs. It. 3 5 ; O .L .D .L . T o rz s a . 4 1 .3 9 6 ; O .L .D 1 . 4 8 6 3 ; O .L .D 1 . 3 0 .3 8 9 ; O .L .D I . 5 0 .0 8 9 ; O .L .D 1 . 3 1 .3 0 9 , 3 1 .3 1 0 , 3 1 .3 1 1 ; O .L .D .L . T ö ra s a . 4 1 .6 6 6 ; O .L .D .L . T o rz s a . 7 1 .7 8 9 ; O .L .D I . 5 7 2 2 ; O .L .D lű 27Ű 430; O .L .D I . 3 0 .7 1 1 , 3 0 7 1 2 ; O .L .D I . 6 3 2 7 ; P o z so n y i k á p t. o rsz . It. C . 1. f. 14. nr. 4; O .L .D I . 6 8 2 1 . 11. K arol Górski: T h e O rig in s o f th e P o lish S a jm (R e p rin te d fro m
N yáry Albert: A h e ra ld ik a v e z é r f o n a la ( B p , 1 886) 3 6 . o . 13. M ályusz Elem ér ( ö s s z e á ll.): (1 3 8 7 -1 3 9 9 )
Z s ig m o n d k o ri
O k le v é ltá r I.
( B p , 1 951) 7 0 6 , 2 5 4 9 , 2 5 9 5 , 3 6 5 5 , 3 6 , 2 1 2 8 ,
2 0 7 1 . s z á m ; Iványi Béla: A k ö rm e n d i le v é ltá r M e m o ra b iliá i 7. re g e s z ta ; László Mokkái: U n g a rn 1 3 8 2 - 1 6 5 0 1 0 0 9 -1 0 1 1 . o .; O .L .D I . 7 0 6 2 ; J a k ó Z s. - Valent íny A .: A T h o ro tz k a y -c s a -
123. o . ; Stefan Kieniewicz (e d ito r-in -c h ie f): H is to ry o f P o la n d
lá d le v é ltá ra ( K o lo z s v á r, 1944) 2 1 . s z . re g e s z ta ; Sinkovics István: N e m e s s é g é s p a r a s z ts á g W e rb ő c z i e lő tt 16. o .; Székely György: A X V . sz á z a d i m a g y a r ren d i á lla m e g y e s fo g a lm a i
(W a rs z a w a , 1 9 6 8 ) 145. o . (A . G ie y s z to r sz e rz ő i ré s z é re );
n a k é rte lm e z é s é h e z 9 1 0 - 9 1 1 . o .
th e S la v o n ic & E a st E u ro p e a n R e v ie w ... J a n u a ry 1966) 1 2 2 -
14
v o n á s o k a m a g y a r é s le n g y e l tö rté n e lm i fe jlő d é s b e n 2 8 . o .;
H enryk Sam sonowicz: H istó ria P o lsk i d o ro k u 1 7 9 5 ( W a r s z a
D ió szeg i István
A z O sztrák-M agyar M onarchia közös m inisztertanácsa 1 8 8 3 -1 8 9 5 * A z e lő ző e k b en , te m a tik u s re n d b e c so p o rto sítv a , a k ö zö s
eg y alk a lo m m a l a k ö z ö s m in is z te rta n á c so n k é tsé g e sn e k
m in isztertan ács elé k erü lő k o n k ré t ü g y ek rő l n y ú jto ttu n k á t
m o n d ta , h o g y a k ö z ö s m in is z te re k te stü le tile g k o rm á n y t
tek in tést. A b e m u ta tá s so rá n fig y e lm e t fo rd íto ttu n k az ügy
képeznének,
k e le tk ezésére, a k ö zö s m in isz te rta n á c so n tö rté n t m e g tá r g y a lá sá ra , ú g y sz in té n , am en n y ib e n az a k ö z ö s m in is z te rta
A z á lta lu n k tá rg y a lt id ő sz a k b a n is te lje se n m a g á tó l é rte tő d ő
d e e lő tte is, utána is g y a k ra n h a szn álta m in d
a k ö z ö s k o rm á n y , m in d a k ö z ö s m in is z té riu m k if e je z é s t4
n ácso n n em k ö v e tk e z e tt b e , a n n a k v é g le g e s e lin té z é sé re . A b e m u ta tá s so rán te rm é sz e te se n h iv a ta ltö rté n e ti, v a g y ha úgy
v o lt e z a sz ó h a s z n á la t. K á ln o k y p é ld á u l a z 1886. sz e p te m
tetszik , in te z m é n y tö rté n e ti asp e k tu st is a lk a lm a z tu n k , és a k o n k rét ü g y ek k a p c sá n a d ö n té si m e c h a n iz m u s, az érd e k -
és k ö z ö s k o rm á n y t,5 és a je le n lé v ő T isz a K á lm á n , a k in ek
m a n ifc sz tá c ió és a p o z ic io n á lis szfé ra k é rd é sk ö ré t is é rin te t
S őt a z 1888. ja n u á r 5 -i ü lése n ő m ag a is a k ö z ö s m in is z té ri
tük. E z a lá tó sz ö g a z o n b a n , m in th o g y k o n k ré t ü g y ek re irá
um k ife je z éssel é lt, é s a sz ö v e g ö s sz e fü g g é sb ő l n y ilv á n v a ló ,
n y u lt, nem b iz o n y u lt alk a lm a s n a k a rra , h o g y n a g y o b b m é re tek et is n y ílásáb a fo g jo n , és a k ö z ö s m in isz te rta n á c s m ű k ö
h o g y a z o n a k ö z ö s m in is z te rta n á c so t é rte tte .6 A m a g y ar
d ésén ek eg é sz é re rálátást b iz to sítso n . H o g y a k ö zö s m in isz
k ö z ö s m in is z té riu m k ife je z é s, m in d e n a lk a lo m m a l ú g y,
b e r 2 5 -i ü lése n e g y m á s u tán m o n d o tt k ö z ö s m in isz té riu m o t p e d ig v o lt é rz é k e a k ö z jo g i k é rd é se k irá n t, n e m tiltak o z o tt.
m in is z te rta n á c s je g y z ő k ö n y v e ib e n is g y a k ra n e lő fo rd u lt a
tertan ács m ily en h e ly et fo g lalt el a M o n a rch ia p o litik ai
m in t a k ö z ö s k o rm á n y sz in o n im á ja .7 A m a g y a r k o rm á n y az
stru k tú rá já b a n , h o g y a d ö n té se k m ily en é rd e k e k e t é rv é n y e sítettek , illetve m ily en érd e k e k é rv é n y e s íté sé n e k álltak ú tjá b an , és h o g y a p o z íc ió m ily e n b e fo ly á st b iz to síto tt — m ég
e lle n se m tilta k o z o tt, h o g y a n e m z e tk ö z i sz e rz ő d é se k sz ö v e
to v áb b i m eg v ilá g ítá sra v ár. A to v á b b ia k b a n , első so rb a n a b e m u ta to tt k o n k rét ü g y ek fén y é b en , en n e k áb rá z o lá sá ra te szü n k k ísérletet.
g é b e n a k ö z ö s k o rm á n y k ife je z é s sz e re p e lje n , és p é ld áu l a N é m e to rsz á g g a l 1 8 8 0 -b a n k ö tö tt k e re s k e d e lm i e g y e z m é n y t az o rs z á g g y ű lé s ú g y ik tatta tö rv é n y b e , h o g y a n n a k p ra e a tn b u lu m á b a n o tt v o lt az o m in ó z u s „cs. é s kir. o sz trá k -m a g y a r Q k o rm á n y ” m e g n e v e z é s. A z a v e rz ió , h o g y a k ö z ö s m in is z terek n e m a lk o tn a k k o rm á n y t, B á n ffy m a g y a r m in is z te re l
A hatáskör és a döntési mechanizmus. A h atá sk ö r v iz sg álata so rá n a k u ta tó rö g tö n eg y félig te rm i n o ló g iai, félig k ö zjo g i p ro b lé m á b a ü tk ö zik : k o rm á n y t alk o to tt-e a k ö zö s m in iszterek eg y ü tte se ? A m a g y a r k ie g y e z ési tö rv én y és az o sz trá k d e le g á c íó s tö rv é n y e b b e n a te k in te t b en eg y b e n h a n g z ó a n a „ k ö z ö s m in is z té riu m ” k ife je z é s t h aszn álja. A p ro b lém a te rm in o ló g ia i ré sz e a b b ó l fak ad , hogy a m a g y a r n y elv b en a „ m in is z té riu m ” k ife je z é sn e k m ás
n ö k n e k eg y , a m a g y a r k é p v is e lő h á z b a n e lh a n g z o tt in te rp e l láció ra a d a n d ó v á la s z te rv e z e té b e n fo rd u lt e lő e lő sz ö r. A v á la s z te rv e z e tb e n a z á llt, h o g y a k ö z ö s m in is z te re k n em a lk o tn a k sz a b v á n y o s k o rm á n y t (k e in e in h e itlic h e s C ab in et b ild e n ), é s h o g y a z o k a m in is z te ri k o n fe re n c iá k , a m e ly ek en a k ö z ö s m in is z te re k m e lle tt a k é t á lla m te rü le t k o rm á n y a in a k tag jai is ré sz t v e sz n e k , n e m sz a b v á n y o s m in isz te rta n á c so k .
9
A v á la s z te rv e z e tn e k erre a p o n tjá ra G o lu c h o w sk i k ö z ö s k ü l ü g y m in is z te r a z t a m e g je g y z é st te tte , h o g y a „ s z a b v á n y o s”
v o lt a m ú ltsz á z a d i, és m e g in t m ás a m a i é rte lm e: a k k o r a
h e ly e tt c é ls z e rű b b le n n e a „ tu la jd o n k é p p e n i” (e ig e n tlic h e s)
k o rm á n y t és az eg y es m in is z té riu m o k a t eg y sz e rre érte tté k
je lz ő h a sz n á la ta , de a p ro b lé m a é rd e m i ré s z é t nem é rin te t
a latta, m a v is z o n t csa k az u tó b b ia k a t H o g y a m in isz té riu m a k o rm án y sz in o n im ája v o lt, k itű n ik a z 1848. é v i III. tö r
te .10 P e d ig e d d ig re m á r k é sz en á llo tt a k ö z ö s k ü lü g y m in isz
v é n y c ik k b ő l, am ely a felelő s m a g y a r m in isz té riu m m e g a la k ításáró l szó l, és am ely e g y es p a ra g ra fu sa ib a n k o rm án y
té riu m b a n e g y „ S ta a tsre c h tlic h e N o tiz ” c ím ű fe lje g y zés, a m e ly n e k sz e rz ő je k ü lö n fé le a rg u m e n tu m o k k a l a lá tá m a s z t va le s z ö g e z te , h o g y a k. u. k. R e g ie ru n g k ife je z é s álla m jo g i
h e ly e tt m in d v é g ig m in isz té riu m ró l b e s z é l.1 N in cs se m m i
te k in te tb e n teljesen k o rre k t.11 V é g n é lk ü li k ö z jo g i k ö té lh ú
alap ja felté te le z n i, hogy a h a tv a n h e te s tö rv é n y e k m a g y a r
z á s in d u lt m e g e z z e l, a m e ly jó s z e riv e l a M o n arc h ia fe n n á l
m e g s zö v eg ező i a k ö zö s m in isz té riu m o n n em k ö z ö s k o r
lá sá ig e lta rto tt.12
m á n y t értettek . A k ie g y e z é st k ö v e tő e lső é v tiz e d e k b e n a
A k o rtá rsa k a t m e g o s z tó k ö z jo g i p ro b lé m a a tö rté n e tírá st
k ö zjo g i felfo g ás teljes m é rté k b e n h a rm o n iz á lt a te rm in o ló
is fo g la lk o z ta tta , a z o sz trá k -m a g y a r s z e m b e n á llá s az o n b an
g iáv al. M a g y a r részről az e lső d e le g á c ió s ü lés a lk a lm á v a l, 186 8 -b an csu p án a R e ic h sm in iste riu m k ife je z é st k ifo g á so l
ö rv e n d e te s m ó d o n re p ro d u k á ló d o tt. S o m o g y i Éva ab b an
ták, é s te lje se n m e g n y u g o d ta k a b b an , h o g y a z o n o sztrák 2 3 részrő l k ö zö s m in isz té riu m o t é rte tte k ' A n d rá ssy u g y a n
h o g y a k ö z ö s m in isz te re k k o rm á n y t a lk o tta k -e v a g y se m ,
T
ö ss z e g e z te v é le m é n y é t, h o g y „ v a ló b a n n em e g y é rte lm ű , h o g y a k ö z ö s m in is z te rta n á c s e ln ö k e b iro d a lm i m in is z te r
Készlet egy nagyobb tanulmányból.
15
nek te k in th e lő -e v a g y se m , d e h o g y ily en te n d e n c iá k a g y a
e z é rt, v é le m é n y ü n k s z e rin t, a k ö z ö s m in is z te rta n á c s te k in t
k o rlat k é n y sz e re fo ly tá n é rv é n y e s ü lte k , az n y ilv á n v a ló ” . 13 E lasztik u s é rte lm e z é sé n e k m e g fe le lő e n te rm in o ló g ia i ú jí
h e tő a z O sz trá k -M a g y a r M o n a rc h ia k ö z ö s k o rm á n y á n a k . A z á lla m i s z u v e re n itá s b iz to sítá sa , a m a g y a r k ie g y e z é si
tást is b e v e z e te tt, és a „k ö z ö s k o rm á n y z a t” k ife je z é st a lk a l
tö rv é n y sz a v a i sz e rin t a v é d e le m , és a n n a k k é t e sz k ö z é n e k ,
m azta, am in e k fe lteh ető e n az az o lv a sa ta , h o g y ha n em is k o rm án y , de k o rm á n y fé le . N em túl sz e re n c sé s ú jítá s ez,
a k ü lü g y n e k és h a d ü g y n e k h a sz n á la ta az á lla m i e g z isz te n c ia
m c il eltek in tv e a ttó l, h o g y a k o rm á n y z a t k ife je z é s t a n n a k i
k et in v o lv á lta . A k ü lp o litik a i stra té g ia m e g h a tá ro z á s á t, m in d e n e k e lő tt a n n a k m e g á lla p ítá s á t, h o g y a b iz to n sá g o t m ely
d ején , így a k ie g y e z é si tö rv é n y b e n is a k o rm án y m e g je lö lésére h a sz n á ltá k ,14 csak a te rm in o ló g ia i g o n d o k a t sz a p o rít
sz e m p o n tjá b ó l az e ls ő d le g e s fo n to ssá g ú p o litik a i d ö n té s e
á lla m , v a g y m e ly á lla m o k v e sz é ly e z te tik , és h o g y a v e sz é ly
ja . K o m játh y M ik ló s arra a k ö v e tk e z te té sre ju to tt, h o g y „az
e lh á rítá sá n a k m i a le g m e g fe le lő b b m ó d ja : a sz ö v e tsé g i p o
első v ilá g h á b o rú alatt a k ö z ö s m in isz te rta n á c s ú tb an v o lt
litik a , a s a já t e rő d e m o n s trá lá sa , v a g y é p p e n sé g g e l az állam
afelé, h o g y a z O sz trá k -M a g y a r M o n a rch ia k o rm á n y á v á , b i
u ltim a rá c ió ja , a h á b o rú . U g y a n c sa k ide ta rto z o tt a nem
ro d alm i k o rm án n y á le g y e n ” . 15 (W á h re n d d es e rste n W eltk -
sa já t k e z d e m é n y e z é sb ő l e lő á llo tt, d e az á lla m n e m z e tk ö zi p o z íc ió já t é rin tő v á ls á g o k és h á b o rú k k a p c sán k ia la k íta n d ó
riegs w a r d é r g e in e in sa m e M in iste rra t sc h o n a u f d ein W e g e , R eg ieru n g d é r Ö stc rrc íc h isc h -U n g a risc h e n M o n a rc h ie , eine R c ic h sreg ieru n g zu w e rd e n .”) W a lte r G o ld in g e r n em osztja ezt a v é lem én y t. „O b m á n a lle rd in g s m it R e c h t sa g e n k a n n — írja — dass d é r g e m e ín sa m e M in iste rra t in se in e m letzten S tád iu m , in den Ja h rc d e s e rste n W e ltk rig e s, d o ch ein e A rt R cic h sre g ie ru n g w u rd e , w ie K o m já th y m e in t, ist v o n dér S tru k tu r h e r e h e r zu v e m e in e n .” 16 A tö rc té n c tíró i é rte lm e z é se k b e n a k o rm á n y je lle g m e g íté lésén él a k ö z jo g és a fu n k ció m e g le h e tő se n e g y m á sra c sú szik : S o m o g y i É v án ál m in d k e ttő rő l szó v a n , K o m já th y M ik ló sn ál és W a lte r G o ld in g e rn é l in k áb b c sak az u tó b b iró l.
á llá sp o n t, a n n a k e ld ö lté s e , h o g y a n e u tra litá s, v a la m e ly ik h á b o rú z ó féllel sz e m b e n i e lk ö te le z e tts é g , v a g y a fe g y v eres b e a v a tk o z á s a le g in k á b b c é lra v e z e tő . V ég ü l m in th o g y a M o n a rc h ia n a g y h a ta lo m v o lt, ide ta rto z o tt a n etán i te rje s z k e d é s, te rü le tfo g la lá s k é rd é se ib e n v a ló á llá sfo g la lá s , ann ak e ld ö n té se , h o g y s z ü k s é g e s é s c é ls z e rű -e a M o n a rch ia te rü leti á llo m á n y á n a k m e g n ö v e lé se . A tö rv é n y e k b e n te rm é s z e te se n n em v o lt sz ó se m k ü lp o litik a i stra té g iá ró l, se m az á lla m n e m z e tk ö z i p o z íc ió já ró l, s e m a n a g y h a ta lm i á llá s k ri té riu m a iró l. A z e z e k k e l k a p c so la to s d ö n té s h o z a ta l a z o n b an a sz u v e re n itá s b iz to sítá sá n a k fo g a lo m k ö ré b e ta rto z o tt és
A p ro b lém át tisztán k ö z jo g i a sp e k tu sb ó l sz e m lé lv e a m a
a m ik o r a m a g y a r és a z o sz trá k k o rm á n y a „k ö z ö s és e g y ü t
g u n k részérő l úgy v é ljü k , h o g y a k o ra b e li o sz trá k felfo g ás
te s v é d e lm e t” h a tá ro z ta el, a z á lla m k ü lső fu n k c io n á lá sáv al
a leg in k áb b h ely tálló , am ely korrektnek m inősítette a k. u. k. R eg ieru n g k ife je z é s h a sz n á la tá t, é s a h áro m k o rm á n y b a n
k a p c so la to s jo g o s ítv á n y o k a t a k ö z ö s m in isz te rta n á c sra ru h ázta át.
látta m e g te ste sü ln i az O sz trá k -M a g y a r M o n arc h ia e g y ü tte s
A k u ta tó itt ü tk ö z ik a le g lé n y e g e se b b , m o n d h a tn i a tu la j
v é g re h a jtó h a ta lm á t.17 E z v o lt eg y é b k é n t, m in t lá ttu k , az
d o n k é p p e n i k é rd é sb e . M e rt jó lle h e t b iz o n y o s n é z ő p o n tb ó l a n n a k is v a n je le n tő s é g e , h o g y a k ö z ö s m in is z te re k e g y ü t
ered eti, a k ieg y ez és idején v a llo tt, és tö b b m in t n e g y e d sz á zad ig fenn tarto tt m a g y a r á llá sp o n t is. M e rt ig a z u g y a n , h o g y a m ag y ar k ie g y e z é si tö rv é n y a k ö z ö s m in isz té riu m ró l sz ó l va a n n ak h a tá sk ö ré t c sa k n e g a tív é rte le m b e n h a tá ro z ta m e g („azo n tárg y ak ra n éz v e , m e ly e k ... se a m a g y a r k o ro n a o r sz á g ain ak , se Ő felség e tö b b i o rsz á g a in a k k ü lö n k o rm á n y z ata alá n em ta rto z n a k ” 18), d e m ás ö ssz e fü g g é sb e n v ilá g o
tese, v a g y a k ö z ö s m in is z te rta n á c s k o rm á n y n a k m in ő sü l-e , a v ag y n e m , a k ö z jo g i m in ő síté s az o n b a n e n n e k a te stü le tn e k a tén y leg e s h a tá s k ö ré t n em h a tá ro z z a m e g . A tö rté n ele m az e lm ú lt sz á z a d b a n , c sa k ú g y , m in t n a p ja in k b a n so k o ly an p é l d át ism e rt és ism er, a m ik o r a lk o tm á n y jo g i sz e m p o n tb ó l tö k é le te s k o rm á n y v o lt a k o rm á n y , m é g se m te s te síte tte m eg
san leszö g ezte, h o g y a „k ö zö s és e g y ü tte s v é d e le m rő l” , és
a té n y le g e s v é g re h a jtó h a ta lm a t. A k u ta tó n a k ese tü n k b e n is
an n ak két e sz k ö z é rő l, a k ü lü g y rő l és a h a d ü g y rő l v a n szó .
arra a k é rd é sre k ell e ls ő so rb a n v á la s z t a d n ia , h o g y a k ö zö s
M á rp e d ig a k ü lü g y és a h ad ü g y az á lla m i sz u v e re n itá s k ét
m in is z te rta n á c s é lt-e, tu d o tt-e éln i a két k o rm á n y által rá ru
le g fo n to sab b ism e rte tő je g y e , tip ik u sa n o ly a n a ttrib ú tu m ,
h á z o ttjo g o s ítv á n y o k k a l, h o g y ez v o lt-e az a te stü le t, am ely
am ely a v é g re h a jtó h a ta lo m te v é k e n y sé g i k ö ré b e ta rto z ik . H ogy a m a g y a r k o rm án y e g y m á sik te stü le t ja v á ra m o n d o tt
a sz u v e re n itá s fo g a lo m k ö ré b e ta rto z ó e ls ő d le g e s fo n to sság ú p o litik a i d ö n té s e k e t m eg h o z ta .
le e jo g o k sz u v e ré n g y a k o rlá sá ró l, k itű n ik a b b ó l, h o g y a tö rv én y e z e n ü g y ek in téz é sé b e n n e m c sa k a z e g y e s m in isz terek, han em a m in isz té riu m e g é sz é n e k fe le lő ssé g é t is m e g
K o m já th y M ik ló s a k ö z ö s m in is z te rta n á c s k e le tk e z é sérő l és v ilá g h á b o rú alatti m ű k ö d é sé rő l sz ó ló ta n u lm á n y á b a n erre
á lla p íto tta .19 U g y a n a k k o r e tö rv é n y (a z o sz trá k m e g fe
a k é rd é sre n e m le g e s v á la s z t a d o tt. É rv e lé sé t h á ro m tö rté n e ti-lo g ik a i p illé rre é p íte tte . F e lfo g á sá b a n a m a g y a r p o litik ai
lelő jév el e g y ü tt) a k ü lü g y v o n a tk o z á sá b a n k ife je z e tte n le
v e z e tő ré te g n e k a b iro d a lm i p a rla m e n ttő l v a ló fé le lm e az
szö g e z te , h o g y az „ m in d k é t fél m in isz té riu m á v a l (értsd :
e g y ik v is sz a h ú z ó e rő , a m e ly a z t e re d m é n y e z te , h o g y p a rla
k o rm á n y á v a l) e g y e té rté sb e n é s a z o k b e le e g y e z é se m e l
m en ti e lle n sú ly -tá m a sz h iá n y á b a n a k ö z ö s m in isz te rta n á c s
le tt”' 0 in té z e n d ő , a h ad ü g y rő l szó lv a is sz á m o s v o n a tk o z á s
h a tá sk ö re is ö ssz e sz ű k ü lt. A m á sik az a b sz o lu tiz m u s csz-
b an (íg y a v é d e lm i re n d s z e r m e g á lla p ítá s á b a n ) sz a n k c io n á l
m e k ö ré b e n é lő u ra lk o d ó i a k a ra t m e g n y ilv á n u lá sa , a m ely
ta a két k o rm án y k ü lö n le g e s jo g a it.21 A m a g y a r k o rm á n y teh át az o sztrák k al e g y ü tt o ly an te stü le tre ru h ázta á t s z u v e
h a jlo tt a rra, h o g y e b b e n a te s tü le tb e n is in k á b b ta n á c sad ó , m in t ö n á lló te v é k e n y sé g i k ö rrel m ű k ö d ő in té z m é n y t lásso n .
rén jo g a i eg y rész é n e k g y a k o rlá sá t, a m e ly re m a g a is b e fo
V ég ü l a H a b sb u rg -tra d íc ió , a m e ly a k ü lü g y e k te k in te téb en
lyással b írt és a m e ly n e k d ö n té se ié rt a d o lo g term é sz eté b ő l
m in d ig is k izárta a te s tü le ti ü g y in té z é st. íg y K o m játh y ,
ad ó d ó an m ag a is fe le lő ssé g g el ta rto z o tt, és ez a testü le t
a m in t fe n teb b id é z tü k is, je lz e tt u g y a n b iz o n y o s te n d e n c iá
csak is a k ö zö s m in is z te rta n á c s le h e te tt. K ö z jo g i é rte le m b e n
k a t, a m e ly e k a v ilá g h á b o rú id ején arra m u ta tta k , h o g y a
16
k ö zö s m in isz te rta n á c s a M o n a rc h ia k o rm á n y á v á v á ljé k , v é
m e g sz á llá sa u tá n , jó lle h e t e z t o sz trá k k ö rö k b e n e rő se n k ö
g ezetül ab b an ö ssz e g e z te v é le m é n y é t, h o g y „a le g fő b b k o r
v e te lik , c é lsz e rű tle n a z a n n e x ió , és h o g y a tö rö k sz u ltán
m án y szerv n ek k o n tc m p lá lt k ö z ö s m in isz te rta n á c s a lig v o lt
sz u v e re n itá sá t és a sz u v e re n itá s sz im b ó lu m a it to v áb b ra is cl 29 k ell ism e rn i. A h e tv e n e s é v e k so rá n az e lő b b i e se t az o n b a n in k áb b
több, m int a korona legfőbb tanácsadó szerv e, és vitafó ru m , ahol az osztrák és a m ag y ar k orm ány n em eg y szer ellentétes érdekeit, és ezek et az érd ek ek et kifejező, ellentétes nézeteket igyekeztek egyeztetni.22 (,r ..der als h öchstcs R egicrungsorgan g c d ach te g c m e in sa m e M in iste rra t k au in m e h r w a r a ls d as h ö ch ste b e ra te n d e O rg a n d é r K ro n e und cin D c b a tte n fo ru m ,
k iv é te ln e k , m in t sz a b á ly n a k s z á m íto tt A n d rá ssy , az 1871 n o v e m b e ré b e n k in e v e z e tt új k ö z ö s k ü lü g y m in isz te r 1872 fe b ru á rjá b a n n em a k ö z ö s m in is z te rta n á c s, h an em az u ra l
w o v e rsu c h te w u rd e, d ie o ft en tg e g c n g c sc tz te n In teresscn
k o d ó , a h a d se re g fő fe lü g y e lő je é s a k ö z ö s h a d ü g y m in isz te r ré sz v é te lé v e l ü lé se z ő k a to n a i-p o litik a i k o n fe re n c ia e lé te r
d ér ö ste rre ic h isc h e n und u n g a risc h c n R e g ie ru n g u n d ihre
je s z te tte k ü lp o litik a i p ro g ra m já t, é s ez a te s tü le t h a g y ta j ó
e n tg eg e n g esetzten A n sc h a u u n g e n in E in k la n g zu b rin g e n .”)
v á, h o g y a M o n a rc h ia k ü lp o litik á já t a jö v ő b e n az O ro sz o r
K o m játh y M ik ló s e z t a v é le m é n y é t első so rb a n a k ö z ö s
szá g g a l s z e m b e n i v é d e k e z é sre kell b e á llíta n i.30 1875. ja n u
m in isztertan ács v ilá g h á b o rú alatti m ű k ö d éséb ő l sz ű rte le,
ár 2 9 -é n a k ö z ö s k ü lü g y m in isz te r e lő te ije s z té s é re u g y an ez
de azt h áro m k o ráb b i, 1 8 7 8 -b a n , 1 9 0 8 -b an illetv e 19 1 4 -b en
a te stü le t h o z o tt o ly a n d ö n té s t, h o g y az o sz trá k -m a g y a r
k eletk ezett je g y z ő k ö n y v e le m z é sé v e l is a lá tá m a sz to tta . A m ag u n k ré sz é rő l ú g y lá tju k , h o g y a k ie g y e z é st k ö v e tő m á s
h a d e rő n e k a B a lk á n -fé lsz ig e te n m e g in d u ló e rje d é s esetén b e k ell v o n u ln ia B o s z n ia -H e rc e g o v in á b a , é s a k ét ta rto
fél év tized k ö zö s m in isz te rta n á c si g y a k o rla ta , illetv e a p o
m á n y t a M o n a rc h iá h o z k ell c s a to ln i.31 A z 1875 nyarán
litik ai d ö n té sh o z a ta l m e c h a n iz m u sa alá is tá m asz tja , cáfo lja
m e g in d u ló k e le ti v á ls á g a lk a lm á v a l, a fra n c ia -p o ro sz h á b o rú id ején k ia la k íto tt g y a k o rla ttó l e lté rő e n , e g y e tle n a lk a lo m
is e z t a v é le k e d é st. A k ie g y e z é st k ö v e tő e lső év e k g y a k o rla ta a z t a b e n y o m ást kelti, hogy a k ö z ö s m in is z te rta n á c s a p o litik a i d ö n tés-
m al sem h o z o tt p o litik a i d ö n té st a k ö z ö s m in is z te rta n á c s, és az 1 8 7 7 -cs b u d a p e sti sz e rz ő d é st, a m e ly o ro s z -tö rö k háború
h o zata l v a ló d i fó ru m a v o lt. A m ik o r 1870 n y a rá n a p o ro s z
e se té re O ro sz o rs z á g irán ti jó in d u la tú s e m le g e ss é g re k ö te
francia h áb o rú k iro b b a n t, a M o n a rc h iá n a k a p o litik a i h e ly
lez te a M o n a rc h iá t, u g y a n c sa k úgy k ö tö tté k m eg , h o g y a k ö z ö s m in is z te rta n á c s arró l m é g in fo rm á c ió v a l sem re n d e l
zettel k a p c so la to sa n k ia la k íta n d ó m a g a ta rtá sá t a k ö z ö s m i n is z tertan ács tárg y alta m eg , és b e h a tó , n e m e g y s z e r é le s vita u tán h a tá ro z o tt ú g y , h o g y a M o n arc h ia a v á ra k o z ó s e m le
k e z ett. A z o ro s z -tö rö k h áb o rú é s a d ö n tő o ro sz k atonai sik e re k k ö v e tk e z té b e n e lő á llo tt új h e ly z e te t m e g in t n em a
g e ssé g állá sp o n tjá ra h e ly e z k e d ik , és e g y id e jű le g m e g k e z d i
k ö zö s m in is z te rta n á c s, h a n e m a k a to n a i-p o litik a i k o n fe re n
a h ely z e t elő írta sz ü k sé g e s fe g y v e rk e z é st.
cia te tte m é rle g re . A n d rá ssy 1878. ja n u á r 15-én ez elé a
93
A z első francia
v e re sé g e k u tán m e g in t a k ö z ö s m in isz te rta n á c s v o lt a z a
fó ru m elé terje sz te tte a z t a z in d ítv á n y á t, h o g y a stra tég iai
testü let, a m e ly a u g u sz tu s 2 2 -i ü lé sé n e lh a tá ro z ta , h o g y a
z sá k u tc á b a n lév ő o ro sz h a d se re g elle n k a to n ai a k c ió t kell
v á lto z o tt v is z o n y o k elle n é re fenn kell tartan i a k o ráb b i p o rosz és o ro sz e lle n e s irán y v o n a la t, és tá m o g a tá s t k ell n y ú j
k e z d e n i, é s a k a to n a i e lő k é s z ü le te k e t, a m o z g ó s ítá st m ag áb a fo g laló d ö n tés u g y a n itt sz ü le te tt. ” A k ö z ö s m in isz te rta n á c s
tani F ra n c ia o rsz á g n a k , h o g y az m e g ta rth a ssa te rü le ti in teg
e z t k ö v e tő en u g y an k ét a lk a lo m m a l is ö ssz e ü lt, é s a h e ly
ritását.24 A m ik o r O ro sz o rsz á g 1870 ő sz én e g y o ld a lú a n fe l m ondta az 1 8 5 6 -o s p árizsi sz e rz ő d é sn e k a F e k e te -te n g e r és
z e trő l b e h a tó p o litik a i v itá t fo ly ta to tt, m in d e z t a z o n b a n a b b an a tu d a tb a n , h o g y m á r d ö n té s sz ü le te tt a rró l, h o gy a
an n ak p a rtv id é k e se m le g e síté sé re v o n a tk o z ó c ik k e ly e it, az
M o n arc h ia sa já t h e ly z e té n e k e rő síté se é rd e k é b e n k a to n ai
1870. n o v e m b e r 14-i k ö z ö s m in isz te rta n á c s ala k íto tta ki a z t
e lő k é s z ü le te k e t fo g a n a to sít. A k ö z ö s m in is z te rta n á c s c s u
az á llá sfo g la lá st, h o g y az e g y o ld a lú o ro sz lép ést v issza kell u tasítan i, és a M o n a rc h iá n a k m e g fe le lő e lle n lé p é se k e t kell
pán arról d ö n th e te tt, h o g y az e lő k é s z ü le te k h e z m e g a d ja -e a 33 k ö z ö s k ü lü g y m in isz te r által k ért ö ssz e g e t. A k a to n a i-p o
fo g an ato sítan ia.25 A k ö z ö s m in isz te rta n á c s k ü lp o litik áv al
litik a i k o n fe re n c ia á p rilis fo ly a m á n is tö b b alk a lo m m a l ü lé
k a p cso lato s te v é k e n y sé g e e z a lk a lo m m a l o ly an tág d im e n
se z e tt, és a h e ly z e t a la k u lá sá n a k m e g fe le lő e n ú ja b b és ú jabb
z ió k at v e tt, h o g y e z a te stü le t tárg y alta m e g és h ag y ta jó v á
p o litik a i te rm é sz e tű d ö n té s e k e t h o z o tt.34 A k a to n a i-p o litik a i
a lo n d o n i k o n feren ciára u ta z ó o sz trá k -m a g y a r m e g b íz o tt nak a d an d ó in stru k c ió it.26 A k ü lp o litik a i irá n y v áltás n agy d o k u m e n tu m á t, B eu st 1871. m áju s 18-i e m lék ira tát, a m e ly
k o n fe re n cia A n d rá ssy v is sz a v o n u lá s a u tán is az a fó ru m m a rad t, ah o l a k ü lp o litik a fo n to s k é rd é s e it m e g tá rg y a ltá k , és ah o l é rd e m b e n d ö n té s e k e t h o z ta k . H a y m e rle , az 1879
b en a k ö z ö s k ü lü g y m in isz te r a N é m e to rsz á g g a l v a ló b aráti
ő szé n h iv a ta lb a lé p ő új k ö z ö s k ü lü g y m in isz te r u g y a n csak
v isz o n y k ia lak ítását in d ítv á n y o z ta , n em tárg y alta u g y an
e z e lé a fó ru m e lé te rje sz te tte e lső k ü lp o litik a i h e ly z e te le m
m eg a kö zö s m in is z te rta n á c s, d e ez a z e lő te rje sz té s o sztrák
z é s é t A z 1880. ja n u á r 6 -á n ü lé s e z ő k o n fe re n c iá n a la k u lt ki
és a m a g y a r k ív án ság ra k é sz ü lt, é s a zzal m in d k é t m in isz te r-
a z a z á llá sp o n t, ho gy to v á b b ra is O ro sz o rs z á g o t kell a M o
elnök^ és fő v o n á sa ib a n m in d k é t d e le g á c ió m e g ism e rk e
n a rc h ia e lső szá m ú e lle n sé g é n e k te k in te n i, é s.u g y a n itt talált
dett.
v issz a u ta sítá sra az O la sz o rsz á g e lle n i, a k a to n a i k ö rö k által
H o h cn w art á lla m jo g i k ísé rle te elle n u g y a n e z e n év
ő szén B cu stn ak az v o lt az e g y ik le g fo n to sa b b a rg u m e n tu
s z o rg a lm a z o tt p rev e n tív h á b o rú g o n d o la ta .35
m a, hogy a cseh k ív á n sá g o k te lje síté se a d e le g á c ió k által e lfo g ad o tt k ü lp o litik ai irá n y v o n a l m ó d o sítá sá t v o n n á m a g á
A m á sfé l é v tiz e d e s g y a k o rla t fé n y é b e n a s z u v e re n itá s, a „ k ö z ö s és e g y ü tte s v é d e le m ” fo g a lo m k ö ré b e ta rto zó d ö n tés-
v al.
h o zata l h á ro m típ u sa ra jz o ló d ik ki. A z e lső e se tb e n m aga a
A kö zö s m in isz te rta n á c s je g y z ő k ö n y v e i k ö z ö tt a h e t
v e n e s é v e k m áso d ik feléb en is a k a d o ly a n , a m e ly é rd e m le
k ö zö s m in is z te rta n á c s a d ö n té s h o z a ta l fó ru m a , a m e ly teljes
g es p o litik ai d ö n té s t ta rta lm a z. 1 8 7 8 . a u g u sz tu s 2 4 -é n ez a
a u to ritá ssa l, m in d e n fé le a lá - v a g y m e llé re n d e lő d é s n élkül
testü let h atáro zta el, h o g y B o sz n ia -H e rc e g o v in a k ato n ai
m o n d ja ki a v é g ső s z ó t a M o n a rc h ia k ö v e te n d ő k ü lp o litik ai 17
m ag atartására n ézv e. Ily e n k o r a k ö z ö s m in isz te rta n á c s ú g y m ű k ö d ik , m in t a v a ló d i v é g re h a jtó h a talo m . A d ö n té sh o z a
já t é rd e k e ik e t a b iro d a lm i é rd e k e k k e l, és m e n n y ib e n tö re k ed te k a rra , h o g y e z e k e t a z é rd e k e k e t b iro d a lm i sz in ten
taln ak e z t a típ u sá t a fra n c ia -p o ro sz h áb o rú id ején h o zo tt
k ife je z é s re ju tta s s á k . A m e n n y ib e n in te n z ív , e rő te lje s v o lt ez
szám o s h a tá ro z a t p é ld á z z a . A m á so d ik e se tb e n a d ö n té s
a te n d e n c ia , a k ö z ö s in té z m é n y e k é s p o z íc ió k fe lé rté
m ásu tt, tö b b n y ire a k ato n a i-p o litik a i k o n fe re n c iá n sz ü le tik ,
k e lő d te k , m e rt h isze n a k ö z ö s in té z m é n y e k , k ö z tü k e ls ő so r
a k ö zö s m in isz te rta n á c s errő l in fo rm á c ió t sz e re z , d e h a tá s k ö re arra k o rlá to z ó d ik , h o g y a m á s u tt m e g h o z o tt d ö n té s
b an a k ö z ö s m in is z te rta n á c s v o lt az a fó ru m , a m e ly e n a b iro d a lm i sz in tre e m e lt n e m z e ti é rd e k e t a le g n a g y o b b h a té k o n y sá g g a l k é p v ise ln i le h e te tt. A m á s o d ik h ely en a s z e m é
p é n zü g y i fe d ezetét illető en á llá st fo g lal. Ily e n k o r a k ö zö s m in isz te rta n á c s n em v é g re h a jtó i jo g k ö r t g y a k o ro l, te v é
ly i re lá c ió k e m líte n d ő k , az a k ö rü lm é n y , h o g y a v e zető
k en y sé g e in k á b b a k ö ltsé g v e té srő l v itá z ó tö rv é n y h o z ó i te s
n e m z e te k re n d e lk e z te k -e o ly an sú ly ú p o litik a i sz e m é ly isé
tü le t m ű k ö d é sé re e m lé k e z te t. E z t a s z e re p k ö rt jó l p éld ázza
g e k k e l, ak ik a b iro d a lm iv a l a z o n o síto tt n e m z e ti é rd e k e k e t
az o ro sz-tö rö k h áb o rú b e fe je z ő sz a k a sz á b a n ta rto tt k é t k ö
k e llő a u to ritá ssa l k ife je z é sre tu d tá k ju tta tn i, é s át tu d ták -e tö m i a z t a g á ta t, a m e ly e t a H a b sb u rg tra d íc ió e m e lt eléjü k .
zös m in iszteri tan á c sk o z á s. V ég ü l a h a rm a d ik e se tb e n a d ö n tés m eg in t m á su tt, u g y a n c sa k a k a to n a i-p o litik a i k o n fe ren cián sz ü le tik , de eh h e z a k ö z ö s m in is z te rta n á c so t n e m
V ég ü l a k ö z ö s m in is z te rta n á c s fe lé rté k e lő d é sé t, v é g re h a jtó i jo g k ö ré n e k e rő s ö d é sé t a k ritik u s b e ls ő és k ü lső sz itu á c ió is
csak nem k érd e z ik m eg , de m ég csa k n e m is tá jék o z ta tjá k .
e lő m o z d íth a tta , h o g y a d ö n té s m in é l sz é le se b b p o litik ai b á
A k ö zö s m in is z te rta n á c sn a k ily e n e se tb e n e g y sz e rű e n n in cs
z iso n tö rtén jék . Ú g y g o n d o lju k , h o g y a k ie g y e z é st k ö v e tő m á sfél év tized
fu n k ció ja,
és
a
te stü le t
m ég
á rn y é k k o rm á n y n a k
sem
m in ő síth ető . A k ü lp o litik a i s tra té g iá t m e g s z a b ó két k a to n a i
p o litik ai d ö n té s g y a k o rla ta , a k ö z ö s m in is z te rta n á c s c sú csra-
p o litik ai k o n fe re n c ia A n d rá ssy , ille tv e H a y m e rle k ü lü g y m i
ju tá s a , m ajd e ljc le n té k te lc n e d é se a fe n te b b e m líte tt té n y e z ő k sa já to s ö ss z h a tá sá b ó l á llt elő . A z e lső é v e k b e n m ind
niszteri in d u lá sa k o r eb b en a te k in te tb e n jó l p é ld áz z a a k ö z ö s m in isz te rta n á c s te lje s je le n té k te le n s é g é t. M in d ezek u tán arra a k é rd é sre , h o g y a k ö z ö s m in is z te rta nács élt-e, tu d o tt-e éln i a k é t k o rm á n y által rá ru h á z o tt jo g o
je s z k e d é stő l fé lte tté k m a g u k a t é s a M o n a rc h iá t — eg y k a
sítv á n y o k k a l, h o g y ez v o lt-e az a te stü le t, a m e ly a sz u v e re nitás fo g a lo m k ö ré b e ta rto z ó e lső d le g e s fo n to ssá g ú p o litik ai
to n a ila g ö ss z e fo g o tt N a g y -P o ro sz o rsz á g fe n y eg e tő v eszély A u sz triá ra n é z v e , írta a Neue Freie Presse36 — a m a g y a ro
az o sz trá k , m in d a m a g y a r n a c io n a liz m u s b iro d a lm i h a jla n d ó sá g a erő te lje se n é rv é n y e sü lt. A z o sz trá k o k a p o ro sz te r
d ö n té se k e t m eg h o zta — a lig h a le h e t e g y é rte lm ű ig en n el
k at p e d ig O ro sz o rs z á g lé te tö ltö tte el fé lele m m e l. O ly a n y -
v a g y n em m el felelni. A v á la s z c sak is a lte rn a tív le h e t és úgy
n y ira , h o g y a Pesti Napló m e g v o n ta a m a g y a r p o litik u s
h an g o zh at, h o g y v o lt, a m ik o r ig e n , v o lt, a m ik o r n e m . A
n e v e t a ttó l, a k i M a g y a ro rsz á g fő v e sz é ly é n e k n em az o ro szt
”k ö zö s és e g y ü tte s v é d e le m ” ü g y é b e n a k ö z ö s m in is z te rta
ta rtja.
n ács v é g re h a jtó h a ta lm a t g y a k o ro lt u g y a n , d e a u to ritá sa
m in t v a la h a , és a b iro d a lm i s z in tre e m e lk e d e tt n e m z e ti á l
k o rán tsem v o lt teljes, é s a h ata lo m g y a k o rlá sá b a n m ás te s tülettel k e lle tt o sz to z n ia .
lá sp o n t k in y ilv á n ítá s á n a k a s z e m é ly i a d o ttsá g o k is k e d v e z
H o g y a k ö zö s m in isz te rta n á c s m ié rt n em g y a k o ro lta a
le n tő se b b , é s a M o n a rc h ia n a g y h a ta lm i stá tu sa irán t fo g é
teljes v é g re h a jtó h ata lm a t, m ié rt m a ra d t c sa k a k o ro n a
k o n y p o litik u sa á llo tt, a k i n é lk ü l és e lle n é re e g y sz e rű e n nem
leg fő b b ta n á c sa d ó sz e rv e és é rd e k e g y e z te tő v ita fó ru m , arra K o m játh y M ik ló s m e g g y ő z ő v á la s z t ad o tt. É rv e lé sé n e k
le h e te tt k ü lp o litik á t c sin á ln i, v e le sz e m b e n v is z o n t a S z á sz o rsz á g b ó l e lsz á rm a z o tt, ta la jta la n B e u st a le g k e v é sb é v o lt
37
A „k ö z ö s é s e g y ü tte s v é d e le m ” id ő sz e rű b b n e k tűnt,
tek. A m a g y a r k o rm á n y é lén A n d rá ssy G y u la , a k o r le g je
főbb sz e m p o n tja it fe n te b b m á r id éztü k . Ő a z o n b a n nem
a lk a lm a s arra, h o g y a m e tte rn ic b i tra d íc ió k a t k ép v iselje.
érzék elte a M o n arch ia h ata lm i stru k tú rá já b a n m u ta tk o z ó
Ily en p o litik a i é s s z e m é ly i fe lté te le k k ö z e p e tte a k ö zö s m i
am b iv a le n c iá t, a z t a té n y t, h o g y a k ö z ö s m in isz te rta n á c s
n isz te rta n á c s m e g k e rü lé sé v e l se m m ifé le d ö n té s t n em le h e
b iz o n y o s id ő szak o k b an és b iz o n y o s a lk a lm a k k o r té n y le g e s
te tt h o z n i. A fra n c ia -p o ro sz h á b o rú k ö v e tk e z té b e n elő állo tt
v é g re h a jtó h a ta lm a t g y a k o ro lt, k ö v e tk e z é sk é p p n em é rte l
k ritik u s h e ly z e t e n n e k a te stü le tn e k az a u to ritá sá t m eg h a n g
m ezte és nem is m ag y ará z ta m e g e z t a je le n sé g e t. M iu tá n a m a g u n k részérő l b iz o n y íta n i v é ltü k e z t a k e ttő ssé g e t, az
sú ly o z o tta b b á tette . B e u st tá v o z á sa é s A n d rá ssy k ü lü g y m i n isz teri k in e v e z é se u tán v is z o n t a fe lté te le k g y ö k e re se n
alá b b ia k b a n e g y fajta in te rp re tá ció v a l is m e g p ró b á lk o z u n k .
m e g v á lto z ta k . A z o sz trá k -n é m e t lib e rá lis p á rt, a b iro d a lm i
A m a g u n k ré sz é rő l K o m játh y M ik ló ssa l e g y e z ő e n úgy
é rd e k e d d ig i le g je le n tő se b b re p re z e n tá n sa , m iu tá n k ik é n y
v éljü k , hogy a v á la s z t e b b en az e se tb e n sem e lső so rb a n a
sz e ríte tte a b is m a rc k i N é m e to rsz á g g a l v a ló k ib é k ü lé st, e l v e sz íte tte a k ü lp o litik a irá n ti é rd e k lő d é sé t, és te lje s k ö z ö n y
k ö zjo g terrén u m án kell k e re sn i. M e rt ha a k ö z jo g i s z a b á ly o zásb an m u ta tk o z o tt is b iz o n y o s jo g h é z a g — n e v e z ete se n az, h o g y tételesen so h a n em rö g z íte tté k , h o g y m e ly k o n k rét
b e sü lly e d t. Je lle m z ő e b b e n a te k in te tb e n , h o g y A u e rsp e rg
ü g y ek ta rto z n a k a k ö z ö s m in isz te rta n á c s ille té k essé g i k ö ré
k ö z ö s m in is z te rta n á c so n , a m ik o r a z O ro sz o rs z á g e lle n i h á
b e — és ez ö n m a g á b a n is le h e tő v é tett b iz o n y o s h atá sk ö ri flu k tu áció t, arra, h o g y a k ö z jo g i inga m ié rt le n d ü lt ki h o l az
b o rú v o lt a v ita té m a , k ije le n te tte : n e m érzi h iv a tv a m ag át
eg y ik , hol a m á sik s z é lső sé g irá n y á b a , a sz a b á ly o z a tla n sá g
m a g y a r p o litik a i v e z e tő ré te g a h e tv e n e s é v e k b e n ettő l e l
és a jo g h é z a g n e m n y ú jt k ie lé g ítő m a g y a rá z a to t. A v á la sz
té rő e n v á lto z a tla n in te n z itá ssa l tö re k e d e tt a M o n a rc h ia k ü l
m in d en b iz o n n y a l a p o litik a sz fé rá já b a n rejlik . E b b e n a
p o litik á já n a k m e g m a g y a ro s ítá s á ra , az é rd e k a rtik u lá c ió fo r
v o n a tk o z á sb a n a v e z e tő n e m z e te k , a z o sz trá k o k és a m a g y a
m á já b a n a z o n b a n itt is v á lto z á s k ö v e tk e z e tt b e . A h e tv e n e s
h e rc e g , a z o sz trá k k o rm á n y e ln ö k e az 1878. fe b ru á r 14-i
a rra, h o g y a h e ly z e t p o litik a i v o n a tk o z á s a it é rin tse .
A
rok b iro d a lm i d isz p o z íc ió ja k ív á n k o z ik e lső h ely re. A z ,
é v e k első fe lé n e k v á ls á g a i m ia tt e lő s z ö r is c sö k k e n t a m a
hogy a szó b a n fo rg ó n e m z e te k m e n n y ib e n a z o n o síto ttá k sa-
g y a r k o rm á n y k ü lp o litik a i b e fo ly á sa , a sta b ilitá s id ő szak át
18
m eg n y itó T isz a K álm án p ed ig , jó lle h e t je le n tő s sz e m é ly isé g
m in t A n d rá ssy id e jén a z 1872. fe b ru á ri és az 1875. ja n u á ri,
v o lt, k ü lp o litik ai te k in te tb e n m é g se m v o lt A n d rá ssy h o z
ille tv e H a y m e rle id ején az 1880. ja n u á r i, le g a lá b b is e d d ig ,
mértífctő. A le g lé n y e g e se b b v á lto z á s a zo n b a n a b b a n m u ta t
n em k e rü lte k e lő a M ilita rk a n z le i ira ttá rá b ó l. íg y a k ö zö s
k o zo tt, hogy m iu tán m a g y a r p o litik u s le tt a k ö z ö s k ü lü g y
m in is z te rta n á c s, ha K á ln o k y ala tt n e m is n y e rte v issz a k o
m in iszter, úgy tű n t, h o g y le h e tő sé g n y ílik a m a g y a r á llá s
rá b b ije le n tő s é g é t, n e m is d ö n tö tte k a fe je fö lö tt, m in t A n d
p o n t d ire k t k é p v is e le té re , és e n n e k m e g fe le lő e n m a g y a r
rá ssy k ü lü g y m in isz te rsé g e id ején . A M o n a rc h ia d ö n tési
sz em p o n tb ó l c sö k k e n t a m a g y a r é rd e k e k e t csa k in d ire k t
stru k tú rá já b a n a k ö z ö s m in is z te rta n á c s e b b e n az id ő sza k b an
m ó d o n é rv é n y e sítő k ö z ö s m in isz te rta n á c s je le n tő s é g e . A n d -
ú g y h e ly e z k e d e tt el, m in t a d ö n té se k fo g a n a to sítá sá n a k in
rássyban is m e g v o lt m in d e n h a jlan d ó ság a rra , h o g y K a u n itz és M e tte rn ic h m in tájára k iik ta ssa a te stü leti b e fo ly á st é s a
té z m é n y e : a „k ö z ö s é s e g y ü tte s v é d e le m ” a la p v e tő k é rd é s e
k ab in ctp o litik a s z a b á ly a it érv é n y e sítse . E gy a lk a lo m m a l,
d ö n té se k é le tb e lé p te té s e csak a te stü le t v é le m é n y é n e k m e g
ép p en 1878 fe b ru á ijá b a n u g y an b o ssz ú sa n fa k ad t ki a b é c si
h a llg a tá sá v a l, e g y e té rté s é v e l é s k ö z re m ű k ö d é sé v e l v o lt le
n ém et n a g y k ö v e t elő tt, h o gy n em re n d e lk e z ik eg y a b sz o lú t
h etsé g e s. A d ö n té sh o z a ta l m e c h a n iz m u s á t, a k ö z ö s m in isz te rta n á c s
m in iszter h atásk ö rév el,39 d e v issz a v o n u lá sa u tá n m á r azzal b ü szk élk ed ett, hogy a z ő h e ly é b e n eg y o sz trá k -n é m e t k ü l ü g y m in isz te r n y o lc n a p ig se m tarto tta v o ln a m ag á t, eg y
ib en a d ö n té se k tö b b n y ire m á su tt sz ü le tte k u g y a n , de a
d ö n té s h o z a ta li te v é k e n y sé g é t az e lő z ő fe je z e te k b e n m ár tö b b v o n a tk o z á sb a n é rin te ttü k , é s a fen ti ö ss z e g e z ő m e g á l
cseh szín e z e tű m in isz té riu m p e d ig h u sz o n n é g y ó ra a la tt e l
la p ítá s t is a je g y z ő k ö n y v e k e le m z é sé b ő l v o n tu k le. A b e
k é szü lt v o ln a .40 M ag a b iz to ssá g a a zo n a la p u lt, h o g y b á rm it
m u ta tá s so rá n a z o n b a n tö b b n y ire a k o n k ré t ü g y ek re k o n
is tett, ő m in t m a g y a r, n e m v o lt g y a n ú síth a tó a zzal h o g y a
c e n trá ltu n k , íg y a d ö n té s h o z a ta li m e c h a n iz m u s m e g le
M o n a rc h iá t k iszo lg áltatja O ro sz o rsz á g n a k . M iu tá n o sztrá k
h ető se n h á tté rb e n m a ra d t. Ö ssz e g e z ő m e g á lla p ítá su n k a t
részről nem v o lt féln iv a ló ja , m a g y a r ré sz rő l p e d ig b e b iz to -
e z é rt sz ü k s é g e sn e k lá tsz ik n é h á n y p é ld áv a l is illu sz trá ln i.
síto ttn ak é rezte m ag át, k o c k á z a t n élk ü l sz a b a d fo ly á st e n
E rre a válság p erió d u sb an : 1 8 8 6 -8 7 és 1 8 8 7 -8 8 fordulóján,
g e d h e te tt a u to rite r h a jla m a in a k , és a k ö z ö s m in is z te rta n á c so t a k ö zö s k ö ltsé g v e té s e lő k é sz íté sé n e k ru tin m u n k á já ra
v alam in t a had sereg fejlesztés ügyében 1 8 9 2 -9 3 -b an tartott ta n ácsk o záso k látszan ak a leg in k áb b alkalm asn ak .
k á rh o ztath atta.
A
k ato n a i-p o litik a i
k o n fe re n c ia
p e d ig ,
Az
1 8 8 6 -8 7
fo rd u ló já n
ta rto tt
ta n á c sk o z á so k
tanács k o ráb b i h a tásk ö rét, m iu tán az u ra lk o d ó k rea tú rája
je g y z ő k ö n y v e i e ls ő so rb a n a k ö z ö s m in is z te rta n á c s k ö z re m ű k ö d ő i sz e re p k ö ré re v ilá g íta n a k rá. A k a to n a i-p o litik a i
v o lt, n em so k b an a lterá lta az „eg y sz e m é ly , e g y a k a ra t”
h e ly z e te le m z é s
m e tte m ic h i v e z e té si stílu sá t. H a y in e rle p ed ig , aki h a b itu sá t
u g y a n ő te tt ja v a s la to t a fo g a n a to síta n d ó k a to n a i in té z k e d é
te k in tv e se m m ib e n sem h a so n líto tt A n d rá ssy ra , a m ik o r
se k re . A v e z é rk a ri fő n ö k ja v a s la ta it k ét k a to n a i k o n fere n cia
am ely a z ő id ején so k te k in te tb e n á tv e tte a k ö z ö s m in isz te r-
a v e z é rk a ri
fő n ö k
to llá b ó l sz á rm a z o tt,
ug y an csak a k ato n a i-p o litik a i k o n fe re n c iá t p re fe rá lta , e g y
tárg y alta m e g , az e lső n a k ét h o n v é d e lm i m in is z te r is részt
s z e r ie n csak ig a z o d o tt a n ag y n e v ű e lő d je által k ia la k íto tt
v e tt, a m á s o d ik o n csak a le g fő b b k a to n a i tisztsé g e k v iselő i.
g y a k o rla th o z .
E z u tó b b i, a d e c e m b e r 2 1 -i ta n á c sk o z á sn a k a d ö n té sh o z atal
A z elő z m é n y e k b e m u ta tá sa é s a M o n a rc h ia d ö n té si m e
sz e m p o n tjá b ó l k ét fig y e le m re m é ltó m o z z a n a ta v o lt. Az.
c h a n iz m u sán ak tip izálása u tá n a b e n n ü n k e t é rd e k lő tu la j d o n k ép p en i k érd ésre kell v á la sz t ad n u n k ; a rra , h o g y m in d e z
e g y ik az, h o g y a ta n á c sk o z á so n p o litik a i h e ly z e te le m z é sre n em k e rü lt so r, és jó lle h e t a z u ra lk o d ó m é rle g e lte a m e g h o
h o g y an ala k u lt a tá rg y a lt p e rió d u sb a n , az 1 8 8 3 -1 8 9 5 k ö z ö t
z a n d ó in té z k e d é se k p o litik a i k ih a tá sa it, az in té z k e d ések
ti id ő szak b an ? H o g y an h e ly e z k e d e tt el e k k o r a k ö z ö s m i
m e g h o z a ta lá b a n tisz tá n a k a to n a i sz e m p o n t d o m in á lt. A
n isztertan ács a d ö n té si stru k tú rá b a n , m ily en sz e re p e t j á t
m á s ik , é s té m á n k sz e m p o n tjá b ó l ez a fo n to sa b b , az u ra lk o
szo tt a sz u v e re n itá s fo g a lo m k ö ré b e ta rto z ó a la p v e tő k é rd é
d ó a z ö ss z e h ív a n d ó k ö z ö s m in is z te rta n á c so t csu p á n az in
sek , a „k ö zö s és e g y ü tte s v é d e le m ” p ro b lé m á in a k e ld ö n té
té z k e d é se k k ö ltsé g e in e k m e g s z a v a z á sá b a n m in ő síte tte ille
séb en ?
té k e sn e k , és n e m ta rto tt ig é n y t a rra , h o g y ez a te s tü le t azo k
A ren d e lk e z é sre álló és a k ö te tb e n k ö z ö lt je g y z ő k ö n y v e k
p o litik a i sz ü k s é g e ssé g é rő l is v é le m é n y t n y ilv á n ítso n . M in d
alap ján teljes b iz to n ság g a l m e g á lla p íth a tó , h o g y a sz ó b a n -
e z t m e g te té z te m é g a z z a l, h o g y k ife je z e tte n m e g tilto tta ,
forgó id ő szak b an a sz u v e re n itá s fo g a lo m k ö ré b e ta rto z ó
h o g y a m in is z te re k a v e z é rk a ri fő n ö k ja v a s la ta in a k b iz o
a lap v e tő k érd ések tek in teté b e n a k ö z ö s m in isz te rta n á c s n em
n y o s p o n tja iró l tu d o m á st sz e re z z e n e k .4 E zek u tán terrin é-
v o lt a d ö n té se k m eg h o z a ta lá n a k fó ru m a . O ly a n k é rd é s e k
sz e te sn e k tű n ik , h o g y K á ln o k y az 1887. ja n u á r 5 -i k ö zö s
b en , m in t a k ü lp o litik ai stra tég ia m e g h a tá ro z á sa , a M o n a r
m in is z te rta n á c s fe la d a tá t arra re d u k á lta , h o g y az a k a to n ai
chia h atalm i állásán ak b iz to sítá sa , v a g y k ritik u s h ely z e tb e n
in té z k e d é se k h e z s z ü k s é g e s p é n z e sz k ö z ö k e lő te re m té sé n e k
a c élszerű m ag a ta rtá s k ialak ítása — nem ez a te stü le t m o n d
m ó d o z a ta iró l g o n d o sk o d jé k . K ev ésb é te rm é sz e te s, d e tén y ,
ta ki az u to lsó szó t. A k ö z ö s m in isz te rta n á c s e b b e n az
h o g y a k ö z ö s m in is z te rta n á c s en n él n a g y o b b h a tá sk ö rt nem
id ő szak b an sem n y e rte v issz a a k ö z v e tle n ü l a k ie g y e z é s
ig é n y e lt m a g á n a k , h an em b e le m é ly e d t az elő z ő e k b e n m ár
után b e tö ltö tt s z e re p k ö ré t, a m ik o r v a ló d i v é g re h a jtó h a ta
ism e rte te tt h o ss z a d a lm a s p é n z ü g y i v itá b a , h o g y aztá n d ö n
lom g y a n á n t fu n k c io n á lh a to tt. U g y a n a k k o r, ha n e m is te lje s
tése arra k o rlá to z ó d jé k , h o g y a k ért ö ss z e g e t m e g sz a v a z á s v é g e tt a d e le g á c ió k elé te rje sz ti.42
b iz to n sá g g a l, de az is m e g á lla p íth a tó , h o g y a sz u v e re n itá s alap v e tő k érd éseib en m á s te stü le t, n e v e z e te se n a k a to n a i
Az
1 8 8 7 -8 8
fo rd u ló já n
ta rto tt
ta n á c sk o z á so k
p o litik ai k o n feren cia sem h o z o tt ú g y d ö n té se k e t, h o g y arról
je g y z ő k ö n y v e i azt illu sz trá ljá k , h o g y a k ö zö s m in is z te rta
a k ö zö s m in isz te rta n á c s ne re n d e lk e z e tt v o ln a in fo rm á c ió v al. A z o ly an típusú ta n á c sk o z á sró l k é sz ü lt je g y z ő k ö n y v e k ,
d és m e lle tt a p o litik a i te rm é sz e tű d ö n té sse l v a ló e g y eté rtés
n á cs a k a to n a i k ia d á so k e lő te re m té sé b e n v aló k ö z re m ű k ö 19
k in y ilv á n ítá sá n a k fó ru m áv á is v á lh a to tt A fo rg a tó k ö n y v k ü lső sé g e k b e n teljesen az eg y év v el k o rá b b ih o z h a so n líto tt: a v e z é rk a ri fő n ö k tett ja v a s la to t a k a to n a i in té z k e d é se k re , a k ato n ai k o n feren cia d ö n tö tt arró l, h o g y m e ly in té z k e d é se k e t kell fo g a n a to síta n i, a k ö z ö s m in is z te rta n á c s p e d ig h o z z á já
h a g y á sá t és a z o k é v i ü te m e z é sé t ta rta lm a z ta ,47 d e ezzel e g y ü tt n y ilv á n v a ló v o lt, h o g y a k ö z ö s m in isz te rta n á c s az z a l, h o g y a h a d se re g e t a z eu ró p a i n a g y h a ta lm i n ív ó h o z akarta k ö z e líte n i, a „ k ö zö s és e g y ü tte s v é d e le m ” fo g a lo m k ö ré b e ta rto z ó p o litik a i te rm é sz e tű d ö n té st h o zo tt.
ru lt a k ö ltsé g e k fe d ezéséh e z. A z ü g y m e n e t a n n y ib a n is h a
A fen te b b e m líte tt p é ld á k é rz é k e lh e tő v é te sz ik a z t a m e g
so n líto tt az e lő z ő é v ih e z , h o g y a z u ra lk o d ó m e g in t c sa k a
á lla p ítá su n k a t, h o g y a k ö z ö s m in is z te rta n á c s, ha n em is
k ö ltsé g e k ü g y éb en s z á m íto tt a k ö z ö s m in is z te rta n á c s e g y e t
n y e rte v issz a k ö z v e tle n ü l a k ie g y e z é s u tá n b e tö ltö tt s z e re
é rté sé re , és b iz o n y o s in fo rm á c ió k a t m e g in t cl a k a rt titk o ln i,
pét, a M o n a rch ia d ö n té s i s tru k tú rá já b a n je le n tő s e b b h ely et
ha nem is a k ö z ö s m in is z te rta n á c s, d e a L a n d w e h r e se tle g e s
fo g lalt el, m in t a z e lő z ő é v tiz e d b e n . H a a h a tá s k ö r n ö v e k e
m o z g ó sításáró l lév én sz ó , az o sz trá k m in is z te rta n á c s e lő l.43
d é sé n e k o k a ira k e re ssü k a v á la s z t, a z t a lig h a talá lju k m eg a
A z 1887. d e c e m b e r 18-i k ö z ö s m in is z te rta n á c so n a zo n b a n
v e z e tő n e m z e te k b iro d a lm i h a jla n d ó sá g á n a k v á lto z á sá b a n .
— és ez a lé n y e g e s k ü lö n b s é g az e g y é v v e l k o rá b b ih o z k é p e st — K áln o k y nem c su p án a fe lm e rü lt k a to n a i k ia d á so k h o z v a ló h o z z á já ru lá st k érte, h an em a z t is, h o g y a te s tü
A z o sz trá k o k to v á b b ra is k ö z ö m b ö s m a g a ta rtá st ta n ú s íto t tak a k ü lp o litik a irán t, c su p á n — a m in t e z t a k ö z jo g i k é rd é
let a M o n arch ia m a g a ta rtá sá t az o ro sz k a to n a i lé p ések k e l sze m b e n m e g sz a b ja , és h o g y a k a to n a i a u to ritá so k által ja v a s o lt e lle n in té z k e d é se k v é g h e z v ite lé rő l h a tá ro z z o n .44 És
sé g é n c k v é d e lm é b e n m u ta tta k a k tiv itá st. A m a g y a ro k b a n to v á b b ra is é lt a h a jla m és a tö re k v é s a b iro d a lo m k ü lp o li tik á já n a k m e g m a g y a ^ o sítá sá ra , b á r a k ile n c v e n e s é v e k k e z
noha k ife je z e tte n p o litik a i je lle g ű h a tá ro z a th o z a ta lra n em
d e tétő l v o lta k m á r je le i a b iro d a lm i é rd e k és a m a g y a r érd ek
k erü lt sor, a te s tü le t b e h a tó p o litik a i v itá t fo ly ta to tt, és a z o
e lk ü lö n íté sé n e k . A k ö z ö s in té z m é n y e k , íg y a k ö z ö s m in is z
n o su lt azzal a d ö n té sse l, a m e ly k a to n a i e lle n in té z k e d é se k fo g a n a to sítá sá t ítélte sz ü k sé g e sn e k . E n n e k m e g fe le lő e n a
te rta n á c s sz e re p é n e k n ö v e lé se é rd e k é b e n k ife jte it m a g y ar b e fo ly á s íg y a lig h a le h e te tt e rő s e b b , m in t a k ie g y e z é st k ö
k ö ltség ek fe d e z é sé h e z is h o z z á já ru lt, v a la m in t a h h o z , h o g y
v e tő é v e k b e n . H o g y e z a z e n y h é b b b e fo ly á s m é g is sz e re p
a h a d v e z e té s k ö ltsé g ig é n y é t a d e le g á c ió k e lé te rje sz ti. A
k ö r-n ö v e k e d é st e re d m é n y e z e tt, a n n a k v é le m é n y ü n k sz erin t
p o litik ai term ész etű d ö n té sse l v a ló e g y e té rté s k in y ilv á n ítá
első so rb a n sz e m é ly i o k a i v o lta k . N e m T isz a K álm án ra és
sán ak a z a d o tt e se tb e n a z o n b a n le g a lá b b o ly an je le n tő s é g e v o lt, m in t a k ato n ai k ö ltsé g e k h e z tö rté n ő h o z z á já ru lá sn a k . Az 1892—9 3 fo rd u ló já n ta rto tt tan á c sk o z á so k
az ő t k ö v e tő m a g y a r m in is z te re ln ö k ö k re , e z e k n e k a p o liti
se k k a p c sá n v o lt a lk a lm u n k lá tn i — a b iro d a lo m lá tsz a te g y -
k iv é te le s e setb en d ö n tési jo g k ö rt is g y a k o ro lt. A M o n a rch ia
k u so k n a k a k ö z ö s ü g y e k b e n m u ta tk o z ó a k tiv itá sá ra g o n d o lu n k e lső so rb a n , b á r T isz a K álm á n eb b e n a te k in te tb e n k é t sé g k ív ü l m e g h a tá ro z ó sz e re p e t já ts z o tt. A k ö z ö s k ü lü g y m i n isz te r, G u sta v K á ln o k y sz e m é ly e s h o z z á á llá sá ró l v a n szó
k ato n ai le m a ra d á s á t d o k u m e n tá ló e m lé k ira to t, ú g y sz in té n a
m in d e n e k e lő tt. A m ik o r H e in ric h
fejlesz tési terv et a v e z é rk a ri fő n ö k k é sz íte tte , de e b b en v é g
e lő s z ö r sz ó b a k e rü lt, h o g y n e k i, a p é te rv á ri n ag y k ö v e tn e k
e re d m én y b en ő v o lt az ille ték e s.45 A v e z é rk a ri fő n ö k clab o -
kell a k ö z ö s k ü lü g y m in isz te r p o sz tjá t e lfo g la ln ia , a d ezig n á lt k ü lü g y m in isz te r h o ssz ú le v é lb e n fe jtette ki fe n n ta rtá sa
je g y z ő k ö n y v e i a z t p é ld á z z á k , h o g y a k ö z ö s m in isz te rta n á c s
rátu m ait 1892. d e c e m b e r 16-án k a to n a i k o n fere n c ia tá rg y a l
H a y m e rle h alála után
ta m eg , d e azo n é rd em i d ö n té s n em sz ü lete tt. A z u ra lk o d ó
i t E g y e b e k m e lle tt arró l írt, h o g y eg y h iv a tá so s d ip lo m ata
zársz a v á b a n c su p á n a to v áb b i ü g y m e n e te t h a tá ro z ta m eg , és
se m m ik é p p se m a lk a lm a s c p o sz t b e tö lté s é re . A k ö z ö s k ü l
elő írta, hogy az e m lé k ira to t a k ö z ö s k ü lü g y m in isz te r, a két m in isz te re ln ö k , a k ö z ö s p é n z ü g y m in is z te r é s a k é t h o n v é
ü g y m in is z te rn e k o ly a n s z e m é ly n e k kell le n n ie , ak i a két p a rla m e n t k ö zü l le g alá b b a z e g y ik tá m o g a tá s á t m a g a m ö
delm i m in isz te r k e z é b e k ell a d n i, m ajd p e d ig a zt a K áln o k y
g ö tt tu d ja, ak i a k o rm á n y o k ra és p á rto k ra a tö rv é n y b en
e ln ö k lete alatt ta rta n d ó k o n fe re n c iá n , v a g y is a k ö z ö s m i n isztertan ácso n kell m e g tá rg y a ln i.46 Ő u g y an en n e k a te s
u g y an n e m b iz to síto tt, de m e g h a tá ro z ó b e fo ly á st k ép e s g y a k o ro ln i.48 N em tette h o z zá , de n y ilv á n v a ló v o lt: o ly a n tá
tü letn ek a h a tá s k ö ré t m e g in t c sak a k ö ltsé g e k b e n v a ló állás-
m asz ra é s b e fo ly á sra g o n d o lt, m in t a m ily e n n e l A n d rá ssy
fo g lalásra re d u k á lta , de m iu tá n a k a to n a i k o n fe re n c ia csa k
re n d e lk e z e tt. A m ik o r aztá n m in d e n fe n n ta rtá sa e lle n é re v á l
in fo rm atív je lle g g e l b írt, n y ilv á n v a ló v o lt, h o g y a n n a k e l
tania k e lle tt a m e g tisz te lő , de te rh e s m e g b íz a tá s t, n y ilv á n
d ö n tése is a k ö zö s m in isz te rta n á c sra m a ra d t, h o g y s z ü k s é g e sn e k tartja-e e g y á lta lá n az in d ítv á n y o z o tt fe jle sz té st. K ál
v a ló v o lt e lő tte , h o g y n e m v e h e t fel A n d rá ssy m ó d já ra b i ro d alm i k a n c e llá ri a llű rö k e t. E z e g y e b e k m e lle tt a n n y it j e
n oky m in d en esetre így érte lm e z te a k ö z ö s m in isz te rta n á c s
le n te tt, h o g y az e d d ig ie k n é l n a g y o b b s z e re p h e z kell ju tta t
fe lad atk ö rét, és az 1893. fe b ru á r 2 -i ta n á c sk o z á st azzal n y i totta m eg , h og y a te s tü le t a M o n a rc h ia b iz to n sá g a é rd e k é
nia a z t a fó ru m o t, ah o l a v e z e tő n e m z e te k , k ü lö n ö s k é p p a
b en v e g y e fo n to ló ra a ja v a s o lt in té z k e d é se k e t, a m e ly e k a feg y v e rk e z é sb e n m u ta tk o z ó e g y e n e tle n sé g (M issv e rh a ltn iss) k ik ü sz ö b ö lé sé re sz o lg á ln a k . A k ö z ö s m in isz te rta n á c s tag jai u g y a n íg y fo g ták fel sa já t ille té k e ssé g i k ö rü k e t, és az
m a g y a ro k b iro d a lm i tö re k v é se i a rtik u lá ló d n a k , v a g y is a k ö z ö s m in is z te rta n á c s o t A z m á r a d o lo g te rm é sz e té b ő l fa k ad t, h o g y a k ö z ö s k ü lü g y m in isz te ri tisz tsé g m e g íté lé sé b ő l fa k a d ó sz e m é ly e s h a jla n d ó sá g o k a v á ls á g o s id ő sz a k o k b a n m ég n a g y o b b n y o m a té k k a i ju to tta k k ife je z é sre .
e lső n ek sz ó ló m a g y a r m in is z te re ln ö k , ú g y sz in té n a k é ső b b n y ilatk o zó o sz trá k m in is z te re ln ö k m in d e n e k e lő tt azt tarto tta sz ü k sé g e sn e k , hogy m in d a v e z é rk a ri fő n ö k h e ly z e te le m z é
Az ügyek elintézése és az érdekek
sé v e l, m ind p e d ig a ja v a s o lt in té z k e d é se k k el e g y e té rté sé t
érvényesítése
fejezze ki. A m e g á lla p o d á s , a m e ly e t a m á so d ik ta n ác sk o z á s a lk alm áv al je g y z ő k ö n y v b e fo g la lta k , c sa k a k ö ltsé g e k jó v á -
20
A k ö z ö s m in is z te rta n á c sn a k n e m c sa k a sz u v e re n itá s fo g a
lo m k ö réb e ta rto z ó a la p v e tő k érd é se k b e n k e lle tt á llá st fo g
h o g y a k ét k o rm á n y se m m it se m ad v é le m é n y é re .)50 A
laln ia, h an em a „ k ö z ö s é s e g y ü tte s v é d e le m ” m in d e n n a p i és fo ly a m a to s ü g y e iv e l, é s a lk a lm a n k é n t fe lm e rü lő rész-
k ö z ö s m in is z te rta n á c s e z ze l sz e m b e n sa já t ille té k e ssé g i k ö ré b e n , a „k ö z ö s é s e g y ü tte s v é d e le m ” ü g y é b e n se m v o lt
p ro b lém áiv al is fo g lalk o zn ia k elle tt. É s leg in k á b b ez e k k e l.
te lje se n sz u v e ré n , m e rt a k ü lp o litik á b a n tu d o m á su l k ellett
V o lt a lk a lm u n k látn i, h o g y a k ö z ö s m in isz te rta n á c s te v é k en y sé g i k ö ré t n ag y o b b ré sz t a k ö z ö sü g y e s k ö ltsé g v e té s m eg tá rg y a lá sa , a k ö z ö s v é d e le m m e l k a p c so la to s tö rv é n y e k elő k észítése, a k ü lk e re sk e d e lm i s z e rz ő d é se k sz e m p o n tja i nak eg y e z te té se é s a k ö z jo g i k é rd é s e k tisz tá zá sa tö ltö tte ki. H a ez e k n e k az ü g y e k n e k n e m is v o lt o ly an h o rd e re je , m in t
/e n n ie a k é t k o rm á n y tö rv é n y b e n b iz to s íto tt b e fo ly á sá t, a hadügy
te rü le té n
p e d ig
sz á m o ln ia
k e lle tt a zz a l,
hogy
a m e n n y ib e n lé tsz á m ró l és k ö ltsé g e k rő l v o lt sz ó , csa k a két k o rm á n y e g y e té rté s é v e l és k ö z re m ű k ö d é sé v e l é rv é n y e s ít h e ti e lg o n d o lá s a it A h a ta lo m m e g o sz tá sn a k e b b ő l a sz isz té m á já b ó l, a h á ro m p ó lu sú h a talo m lé téb ő l k ö v e tk e z e tt, hogy a k ö z ö s m in is z te rta n á c sn a k , a sz o k v á n y o s m in is z te rta n á c s
pédául a h á b o rú é s b é k e k é rd é sé b e n tö rté n ő á llá sfo g la lá s
tól e lté rő e n , a h a tá rid ő s ü g y e k e t, e lső so rb a n a k ö ltsé g v e té s
n ak , e lin té z é sü k az álla m i m e c h a n iz m u s m ű k ö d te té s é n e k
e lő k é s z íté sé t le sz á m ítv a , n e m v o lt d ö n té s i k ö te lm e , és az
k ív án alm a v o lt, a m e ly e lin té z é s n é lk ü l sú ly o s m ű k ö d é si
e lé b e k e rü lő ü g y e k e t n e m k é n y sz e rü lt m in d e n e se tb e n v a
zav aro k k ele tk e z h e tte k . A z ily en típ u sú ü g y e k e lin té z é s é
la m ifé le d ö n té sse l le z á rn i. V a la m e ly ü g y v é g le g e s e lin té z é
nek a k ö zö s m in is z te rta n á c so n is v o lta k b iz o n y o s álta lá n o s form ulái.
sé re u g y a n is a z o sz trá k és a m a g y a r k o rm á n y , v a la m in t a k ét k o rm á n y és a k ö z ö s m in is z te re k k ö z ö tti k ö z v e tle n tá r
A m in isz te rta n á c s, a k o rm á n y ta g ja in a k ta n á c sk o z á sa az a ik o tm á n y o s-p a rla in e n tá ris re n d sz e re k b e n a z t a c é lt s z o l
g y a lá s ú tjá n is so r k e rü lh e te tt. M in d e n b iz o n n y a l a d ö n té s n é lk ü li e sz m e c se ré k g y a k o ri
g álta, h o g y a v é g re h a jtó h a ta lo m ille té k e ssé g i k ö ré b e ta rto
ság a k ö v e tk e z té b e n tá m a d t K o m já th y M ik ló sn a k a z a b e
zó ü g y e k e t e lin tézze. A k o rm á n y z a ttö rté n e t tan ú sá g a sze rin t
n y o m á sa , h o g y a k ö zö s m in is z te rta n á c s alig v o lt tö b b , m int
az ü g y ek e lin té z é sé n e k m in d e n ü tt m e g le h e tő se n sz é les s k á lája a la k u lt ki. íg y v o lt ez a m a g y a r m in isz te rta n á c s e se té
a k o ro n a le g fő b b ta n á c sa d ó s z e rv e .51 E zt az im p resszió i
b en is, a m ely v a la m e ly sz a k tá rc a k é p v ise lő jé n e k e lő te rje sz té sé t tu d o m ásu l v e tte , e se tle g h e ly e slő le g tu d o m á su l v e tte ,
c sa k m e g e rő síth e ti, h o g y az u ra lk o d ó , ha ré sz t v e tt a kö zö s m in is z te rta n á c so n , g y a k ra n é lt o ly a n fo rd u la to k k a l, hogy v a la m it (p é ld á u l eg y n y ila tk o z a to t) tu d o m á su l v e sz , v a la m i
m e g b ízást a d o tt c g y -c g y m in isz te rn e k v a la m e ly s z a k v é le m én y e lő te rje sz té s re , fe lh a ta lm a zta a m in isz te re ln ö k ö t,
ly en in d ítv á n y t e lfo g a d , v a la m it e ld ö n t, v a g y v a la m ily e n
h ogy a d a n d ó alk a lo m m a l b e lá tá sa sz e rin t h a tá ro z z o n , k i n y ilv á n íto tta , h o g y n in c s a b b an a h e ly z e tb e n , h o g y é rd e m i
h ö c h ste K c n n tn is sn a h m e ), a le g m a g a sa b b jó v á h a g y á s , a
leg h a tá ro z z o n , m e g á lla p o d o tt, e se te n k in t e g y h a n g ú la g
a m e ly e k az a b sz o lu tiz m u s id ő sz a k á b a n d iv a to z ta k , a m ik o r
m e g á lla p o d o tt v a la m ib e n , é s v é g ü l le g tö b b e se tb e n é rv é
a m in isz te rta n á c s v a ló b a n n em v o lt tö b b , m in t a k o ro n a
n y es h a tá ro z a to t h o zo tt. A m a g y a r, v a g y m ás m in is z te rta
le g fő b b ta n á c sa d ó te stü le te , a m e ly , m in t ily en , se m m ifé le
n ács g y a k o rla tá v a l ö ssz e v e tv e a k ö z ö s m in isz te rta n á c s e lin
d ö n té si jo g k ö rre l n e m re n d e lk ez e tt. F ig y e le m b e leh et és
tézési fo rm u lái n ag y o n sz e g é n y e s n e k tű n n e k . A tu d o m ásu l v é tel, m e g b íz á sa d á s, a h o z z á já ru lá s és a felh a ta lm a z á s te l
fig y e le m b e is kell v e n n i a z o n b a n , h o g y az u ra lk o d ó csak k o rlá to z o tt és n ag y o n is m e g h a tá ro z o tt e se te k b e n élt e z e k
je ssé g g e l h iá n y z o tt, és csu p á n a h a tá ro z a th o z a ta l (v ag y a
kel a fo rm u lák k a l: a k k o r h a g y o tt jó v á v a la m it, ha a zzal a
h a tá ro z a to t hoz. A le g m a g a sa b b tu d o m á su lv é te l (A lle r le g m a g a sa b b h a tá ro z a th o z a ta l c su p a o ly a n fo rm u lák v o lta k ,
h a tá ro z a tk é p te le n sé g k in y ilv á n ítá s a ) fo rd u lt e lő , d e ezek
k ö z ö s m in is z te rta n á c s v a la m e n n y i tag ja e g y e té rte tt. N em
szám a is lim itá lt v o lt, é s csa k b iz o n y o s e se te k re , le g in k á b b
arró l v o lt sz ó te h á t, h o g y az u ra lk o d ó m e g h a llg a tta m in is z
a k ö ltsé g v e té sre és az e ljá rá sra v o n a tk o z o tt A k ö z ö s m i
te re it é s d ö n tö tt, h an e m arró l, h o g y az a b sz o lu tiz m u s k o rá
n isztertan ács m ás ese te k b e n ig en g y a k ra n csa k tárg y alta az
b ó l a d a p tá lt te rm in o ló g ia k ö n tö sé b e n a k ö z ö s m in is z te rta n á c s k o lle k tív a k a ra tá tju tta tta k ife je z é sre . És a k o n sz e n z u s
ü g y et, a n é lk ü l, h o g y a n n ak v é g le g e s e lin té z é s é re so rt k e rí te tt v o ln a. H o g y a k ö zö s m in isz te rta n á c s e lin té z é s i fo rm u lá i a sz o k
e lv e a k k o r is é rv é n y e s ü lt, ha v a la m e ly ügy v é g le g e s e lin té
v án y o sn ál sz e g é n y e se b b e k v o lta k , és h o g y az ü g y e k v é g le
A z e g y h a n g ú sá g k iz á ró la g o s é rv é n y e s ü lé se a k ö z ö s m i n isz te rta n á c s d ö n té si e ljá rá s á b a n e g y e d i, m e g k ü lö n b ö z te tő
z é sé re n em a k ö z ö s m in is z te rta n á c so n k e rü lt so r.
g es e lin tézése nem m in d ig ezen a fó ru m o n tö rté n t, a testü let sajá to s jo g á llá s á b ó l k ö v e tk e z e tt. A b b ó l, h o g y a k ö z ö s m i
sa já to ss á g v o lt. A s z o k v á n y o s m in is z te rta n á c si g y a k o rla t
n isz tertan ács, noha k ö zjo g i é rte le m b e n k ö z ö s k o rm á n y n a k
b an u g y a n is a z e g y h a n g ú d ö n té s m e lle tt a tö b b sé g i d ö n tés
m in ő sü lt és fu n k ció ját te k in tv e tu la jd o n k é p p e n az is v o lt, m é g iscsak k ü lö n b ö zö tt a s z o k v á n y o s k o rm á n y tó l. E z u tó b b i
is e lő fo rd u lt, é s v a la m e ly d ö n té s é rv é n y e s sé g é n e k n em v o lt k rité riu m a a m in is z te rta n á c s v a la m e n n y i ta g já n a k e g y e té r
a v é g re h a jtó h atalo m ille té k e ssé g i k ö ré b e ta rto z ó v a la m en n y i jo g o sítv á n n y a l re n d e lk e z e tt, é s az e g z e k u tiv s z in t
tése. T ö b b sé g i d ö n té s e se té n , a m e n n y ib e n c g y p á rti, a b s z o
jé n se m m ifé le h a ta lo m m e g o sz tá st n em ism e rt. íg y v o lt e z
a le sz a v a z o tt m in is z te r v a g y e lfo g a d ta a d ö n té s t, v a g y ö n
zel a k o rab eli o sz trá k é s m a g y a r k o rm á n y is, a m e n n y ib e n e
k é n t k ilé p e tt a k o rm á n y b ó l, d e az is e lő fo rd u lt, h o g y a
két te stü le t b elp o litik a i ü g y e k b e n te lje s sz u v e re n itá ssa l b írt.
k o rm á n y fő felsz ó lítá sá ra te tte m e g u g y a n e z t. íg y a d ö n té s
(E z t a sz u v e re n itá st a tö rv é n y b iz to síto tta , a m e n n y ib e n k i
ha n e m e g y h a n g ú la g , c sa k tö b b s é g i s z a v a z a tta l tö rté n t is, a
fejezetten m e g tilto tta , h o g y a k ö z ö s m in isz té riu m a k é t k o rm án y ü g y e ib e av a tk o z z é k '
49
lú t p a rla m e n ti tö b b sé g g e l re n d e lk e z ő k o rm á n y ró l v o lt szó ,
h a tá ro z a t m ö g é e lő b b v a g y u tó b b e g y sé g e s k o rm á n y k erü li.
H o g y e z a g y a k o rla tb a n is így
A k ö z ö s m in is z te rta n á c s sz á m á ra e z az ú t n e m v o lt já rh a tó .
v o lt, lem érh ető eg y e b e k m e lle tt K áln o k y m e g n y ila tk o z á sa
N é z e tk ü lö n b sé g e k p ersz e a k ö z ö s ü g y e k sz in tjé n is je le n t
in, a m e ly ek b en a k ö zö s k ü lü g y m in isz te r n e h e z m é n y e z te ,
k ez te k , és v o lt, a m ik o r p e rfe k tu á ló d o tt is a le m o n d á si s z á n 21
dék. K áln o k y 1 8 8 4 -b cn a m a g y a r p a rla m e n t o ro sz e lle n e s
m ia tt a z o n b a n a k ö z ö s m in is z te rta n á c s m ű k ö d é s é b e n m in d
v á la szfelirata m iatt fe lm e n té sé t k é rte ,5“ é s 1 8 9 5 -b en a m a
v é g ig o tt b u jk á lt az e g z e k u tiv sz in tjé n m e g e n g e d h e te tle n
g y a r m in isz te re ln ö k k e l tá m a d t k o n flik tu sa m ia tt v issz a is
k ísé rte t: a d ö n té s k é p te le n sé g .
lép ett,53 T isza K álm án 1 8 8 9 -b en a k ö z ö s h a d se re g e ln e v e
A d ö n té s k é p te le n sé g m in d a m e lle tt k iv é te lsz á m b a m e n t,
zése m iatt fe n y e g e te tt le m o n d á ssa l54 és T a a ffe is u g y a n ezért h ely ez te k ilátásb a v is sz a lé p é sé t, ő rá a d á su l é p p e n a
és az e g y h a n g ú sá g , a d ö n té s e lő fe lté te le , a z e se te k tú ln y o m ó tö b b sé g é b e n m ég is csak k ia la k u lt. P e d ig a n é z e ta z o n o ssá g
közös
n e m v o lt e le v e a d o tt, és ig azá n ritk á n fo rd u lt elő , h o g y a
m in isz te rta n á c so n .55 A
közös
m in isz te rta n á c so n
a zo n b an tö b b ség i h a tá ro z a to t h o z n i é s u tán a s z e m é ly c s e ré k
h áro m p ó lu sú h a ta lo m k é p v is e lő i v a la m e ly k é rd é srő l te lje
kel h e ly reállítan i a z e g y sé g e t — le h e te tle n é s c é lsz e rű tle n
se n a z o n o sa n v é le k e d te k v o ln a . S ő t, a z e g y e té rté s so k sz o r
is v o lt e g y szerre. L e h e te tle n , m e rt a k ö z ö s m in is z te re k tá r
a k ö z ö s m in isz te re k k ö z ö tt is h iá n y z o tt. V o lt a lk a lm u n k
cáival u g y an eg y ed ü l az u ra lk o d ó re n d e lk e z e tt, d e a k ét
látn i, h o g y a k ö z ö s k ü lü g y m in is z te r n e m e g y s z e r so k allo tta
k orm án y te k in te té b e n ót is k ö tö tté k a p a rla m e n ti sz a b á ly o k , és egy p a rla m e n ti tö b b ség g el re n d e lk e z ő m in isz te re ln ö k ö t
a k ö z ö s h a d ü g y m in is z te r k ö ltsé g ig é n y é t,
h o g y a k ö zö s
e g y szerű en nem le h e te tt e lm o z d íta n i. D e c é lsz erű tlen is,
p é n z ü g y m in is z te r a R o m á n iá v al k ö tö tt h a tá re g y e z m é n y b e c ik k e ly e z é sé n e k ü g y é b e n m á s n é z e te n v o lt, m in t a k ö zö s
m ert egy n e tán i sz e m é ly c se re se m m it sem o ld o tt v o ln a m e g ,
k ü lü g y m in isz te r,61 és h o g y a k ö z ö s h a d se re g e ln e v e z é sé n e k
és a z új m in isz te r ép p ú g y a z ö ssz m o n a rc h ia i, a z o sz trák
k é rd é sé b e n n em v o lt e g y e té rté s a k ö zö s h a d ü g y m in is z te r és a k ö z ö s p é n z ü g y m in is z te r k ö z ö tt.62 A le g in k á b b m ark á n s
v ag y a m a g y a r é rd ek rep re z e n tá n sa le tt v o ln a , m in t ö n k én t v is sz a lé p ő , v a g y e lm o z d íto tt elő d je. A k ö z ö s m in is z te rta n ács eb b en a te k in te tb e n eg y sz ö v e tsé g i állam p a rla m e n tjé
v á la s z tó v o n a l p ersz e a k ö z ö s m in isz te re k é s a k ét k o rm án y
re h a so n líto tt, a m ely b en a m a n d á tu m o k b irto k o sa i nem a
k o rm á n y ta g ja i is sz e m b e k e rü lte k e g y m á s sa l. H o g y a n a la
k ü lö n b ö ző n é zetek et v a lló p o litik u so k v o lta k , h an em m a
k u lh a to tt ki ilyen felté te le k k ö z ö tt m é g is az e g y h a n g ú d ö n
g u k a sz ö v e tsé g e t a lk o tó á lla m o k , a m e ly e k m in t ily e n e k ,
tés e lő fe lté te lé t k é p e z ő n é z e ta z o n o ssá g ?
k ö z ö tt h ú z ó d o tt, d e ig en g y a k ra n az o sz trá k é s a m a g y ar
sem m i m ással n em v o lta k h e ly c ttc síth c tő c k . A z z a l a z e s
A z e lle n té te s n éz e te k á th id a lá s á n a k e g y ik e lm é le tile g le
h ető ség g el p ed ig , h o g y a z illető á lla m m a n d á tu m á v a l eg y ü tt
h e tsé g e s m ó d ja a k o m p ro m issz u m , a k ö lc sö n ö s e n g e d m é n y e k e n a la p u ló m e g á lla p o d á s. A k o m p ro m issz u m o n a la p u
k ilép a sz ö v e tsé g i álla m b ó l, m ik é n t álta lá b a n e g y sz ö v e tsé g i p a rlam en t, úgy a k ö zö s m in isz te rta n á c s sem k ív á n t sz á m o l ni. A z o sztrák és a m a g y a r n e m z e ti érd e k e k re p re z e n tá n sa i
ló d ö n té sh o z a ta l a k ö z ö s m in is z te rta n á c s g y a k o rla tá b a n is elő fo rd u lt, ső t e z v o lt a le g in k á b b g y a k o ri fo rm u la. V oli
a zért n em , m ert p o litik a i é rd c k sz á la k k a l k ö tő d te k a M o n a r
alk a lm u n k látn i, h o g y a k ö z ö s k ö ltsé g v e té s, k ü lö n ö sk é p p a
c h iáh o z , a n e m z e te k fö lö tti é rd e k e k k é p v ise lő i a z é rt n e m ,
k ö z ö s h a d ü g y i tárca k ö ltsé g v e té sé n e k ü g y é b e n e lső fo rd u
m ert a so k n e m z e tisé g ű állam e g z isz te n c iá ja adta létü k é r
ló b an tö b b n y ire k ü lö n b ö z ö tt a k ö z ö s h a d ü g y m in is z te r é s a
te lm é t E h áro m , k o rá n tse m m in d e n tek in te tb e n h a rm o n iz á
k é t k o rm á n y v é le m é n y e , d e v é g ü l is m in d ig lé tre jö tt a m e g
ló é rd e k c so p o rtb a n v o lt a n n y i p o litik ai b e lá tá s, h o g y e g y
álla p o d á s, á lta lá b a n azo n az á ro n , h o g y m in d a k ö z ö s h a d
m ásn ak a k ö zö s m in isz te rta n á c so n tö rté n ő m a jo riz á lá sá v a l ne k o ck áztassa e z t a se n k i által se m k ív á n t e sh e tő sé g e t.
ü g y m in isz te r, m in d a k é t o rsz á g o s k o rm á n y e n g e d e tt. D e a
A z e g y h a n g é d ö n té s k ö zö s m in is z te rta n á c si g y a k o rla tá
v é d e rő tö rv é n y 1 8 8 9 -c s m e g ú jítá sa a lk a lm á v a l a k ö z ö s h a d
b an elm é le tile g b e n n e fo g la lta to tt az a le h e tő sé g , h o g y a k o n szen zu s v é g ü l is nem jö tt létre , é s v a la m e ly ügy le z á ra t
ü g y m in is z te r e re d e tile g az ú jo n c ju ta lé k h a tá rid ő n élk ü li m e g á lla p ítá s á t te rv e z te , d e a m a g y a r k o rm án y k ív á n sá g á ra
lan, e lin tézetlen m arad . A k ö z ö s m in isz te rta n á c s e lé kerü lt
e lá llt a ttó l, és e g y é b m ó d o s ítá so k ra is h a jla n d ó n a k m u ta t
k o m p ro m issz u m e le m e i e g y é b ü g y e k b e n is k im u ta th a tó k . A
ü gyek b em u ta tá sa so rá n v o lt alk a lm u n k látn i, h o g y ilyen
k o z o tt.63
e set tö b b sz ö r e lő fo rd u lt. A h a d isz o lg á lm á n y o k ra v o n a tk o z ó
sz e rz ő d é s ü g y é b e n 18 9 4 -b en ú g y jö tt létre m e g á lla p o d á s ,
Az
O ro sz o rsz á g g a l
k ö te n d ő
k ere sk e d e lm i
tö rv én y jav aslatb ó l so h a nem le tt tö rv é n y , m e rt az o sz trá k ,
h o g y a m a g y a r k o rm án y h o z z á já ru lt a g a b o n a v á m o k o sz t
illetve a m a g y a r k o rm á n y e g y je le n té k te le n n e k tű n ő rész
rá k k o rm á n y álta l k ilá tásb a h e ly e z e tt m e g k ö té sé h e z , az
letk é rd é sb e n , a k á rtérítéssel fo g la lk o z ó b iz o tts á g o k ü g y é
o sztrá k k o rm á n y v is z o n t e lfo g a d ta a z t a m a g y a r á llá sp o n to t,
b en m eg k ö tö tte m a g á t, és e g y ik fél sem v o lt h a jla n d ó e n
h o g y a ro zs v á m ja v á lto z a tla n m a ra d .64 A k o m p ro m issz u m
g e d m é n y re ^ 6 H a so n ló so rsra ju to tt a ló á llítá si tö rv é n y m e g
le h e tő sé g e p e rsze n e m c su p á n a z é rin te tt felek m eg e g y e z é si
ú jításán ak te rv e z e te , a m ely a lo v ak sz á m á n a k k id e rítésé v el
k é sz sé g é n , h an em a z ü g y e k te rm é sz e té n is m ú lo tt. Ha abban
k a p cso lato s
k ö zjo g i n éz e tk ü lö n b sé g
k ie g y c n líte tlc n sé g e
k e lle tt d ö n te n i, h o g y m ily en le g y e n v a la m i (k ö z ö s k ö ltsé g
m iatt ju to tt z á to n y ra .57 A k a to n ai o rv o si a k a d é m iá t azért
v e té s , tö rv é n y stb .), e le v e ad v a v o lt a k ö z e le d é s é s a k ö l
nem le h e te tt v is sz a á llíta n i, m e rt a m a g y a r k o rm á n y t n e m
c sö n ö s e n g e d m é n y e k le h e tő sé g e.
tudták e n n ek sz ü k sé g e ssé g é rő l m e g g y ő z n i,58 az 1 8 85-ös
Ha az o n b a n az v o lt a té t, h o g y le g y e n v a g y ne legyen
v ám tarifa p e d ig az é rt k e rü lt le e g y e lő re a n a p ire n d rő l, inért
v a la m i, n em v o lt h ely e a k o m p ro m issz u m n a k . A d ö n té sh e z sz ü k sé g e s e g y h a n g ú sá g ily en e se tb e n csa k ú g y jö h e te tt lé t
az o sz trá k k o rm án y nem v o lt h a jlan d ó a R c ich ra to t re n d k í vüli ü lé ssz a k ra ö ssz e h ív n i.59 M in d a m e lle tt ha a z e lle n té te s n é zetek et nem is sik e rü lt áth id a ln i, a sz ó b a n fo rg ó ü g y ek egy
re, ha v a la m e ly ik fél felad ta á llá sp o n tjá t és elfo g a d ta a m á sik fél v é le m é n y é t. A z e lle n té te s n éz e tek k ik ü s z ö b ö lé sé
részéb en m ég is talá lta k v a la m ifé le m e g o ld á st. A h a d is z o l
n ek ez v o lt a m á sik m ó d ja , és a k ö z ö s m in isz te rta n á c s
g á lm án y o k ra v o n a tk o z ó tö rv é n y t, m in t tu d ju k , re n d e le tte r
g y a k o rla tá b a n ez is g y a k o rta e lő fo rd u lt. A m a g y a r k o rm án y
v e z e tte l h e ly e tte síte tté k , a ló á llítá si tö rv é n y h iá n y o ssá g a it p ed ig a ló so ro z á si sz isz té m a é sz sz e rű síté sé v e l k ü sz ö b ö lté k
v é n y rő l, m ajd b iz o n y o s fe lté te le k e t sz a b o tt, v ég ü l a z o n b an
ki. A z e g y h a n g ú sá g p o litik a i te k in te tb e n sz ü k sé g e s elv e
e lfo g a d ta a zt, m é g h o z z á lé n y e g é b e n ab b a n a fo rm áb an ,
22
p éld á u l k ez d e tb e n h a lla n i se m a k a rt a n é p fe lk e lé si tö r
aho gy ezt a k a to n a i v e z e té s e re d e tile g e lg o n d o lta .65 A k ö
k é n y sz e rü lt. A z t le h e tn e erre m o n d a n i, h o g y e b b e n a te k in
zö s h a d sereg e ln e v e z é sé n e k m e g v á lto z ta tá s á t az o sz trák
tetb e n n em é rv é n y e s ü lt a h á ro m fé le é rd e k e sé ly e g y e n lő s é
k o rm án y m in d v é g ig elle n e z te , é s azzal a k ö z ö s k ü lü g y m i
g e , és az ö ss z m o n a rc h ia i é rd e k v ita th a ta tla n e ls ő b b sé g re tett
n iszter sem ro k o n sz e n v e z e tt, d e v ég ü l m é g is m a g u k é v á te t
sz e rt. H o zz á le h e tn e te n n i, h o g y m in d e z a z é rt v o lt íg y , m ert
ték a m a g y a r k o rm á n y ja v a s la tá t6 A k ö z ö s h a d se re g és a m ag y ar h a tó sá g o k k ö z ö tti lev e le z é s n y e lv é n e k ú jra sz a b á
a k é t k o rm á n y le m o n d o tt a sz u v e re n itá s b iz o n y o s a ttrib ú tu m a iró l, a „ k ö z ö s és e g y ü tte s v é d e lm e t” h a tá ro z ta e l, és ezzel
ly o zása m in d az o sztrák k o rm á n y , m in d a v e z é rk a ri fő n ö k
m in te g y in té z m é n y e se n m e g te re m te tte a h ad ü g y ö n á lló su
részéről h e v e s elle n á llá sb a ü tk ö z ö tt, v ég ü l m é g is a m a g y ar á llásp o n t g y ő z e d e lm e sk e d e tt.67 A z osztrák k orm ány ered e
lá sá n a k és p rio ritá sá n a k felté tele it. E z a m a g y a rá z a t a z o n
tileg elzárkózott a katon ai célo k at szo lg áló S ztanislau— W o-
b a n n em len n e k ie lé g ítő . A z á lta lá n o s h a d k ö te le z e ttsé g e l v én a la p u ló tö m e g h a d se re g e k k o rá b a n a h a d ü g y ö n á lló su
ronienka vasútvonal m egépítésétől, de aztán feladta ellenállá
lása á lta lá n o s eu ró p a i je le n s é g v o lt, é s a „ c iv il” k o rm á n y z a t
sát és teljesítette a katonai v ezetés k ívánságait.68 M in d e z p e r sze k o rán tsem m en t k ö n n y e n , és a z á llá sp o n tfc la d á s t, a m á
e zzel a fo ly a m a tta l sz e m b e n m in d e n ü tt te h e te tle n n e k b iz o
sik fél v élem ényének elfogadását hosszas v iták elő zték m eg. A z á llá sp o n t fela d á sá n a k m in d e n e se tb e n m e g v o lt a k o n k rét m o tiv á c ió ja , de az e g y e s ese tek tü k ré b e n a zé rt b i z o n y o s álta lá n o s te n d e n c iá k is k ira jz o ló d ta k . N e m le h e te tt
n y u lt. A p é n z ü g y m in is z te r F ra n c ia o rsz á g b a n , N é m e to r sz á g b a n , d e m é g O ro sz o rs z á g b a n is o p p o n á lt a c silla g o k ig rú g ó h a d i k ö ltsé g v e té s s z á m a d a ta i e lle n , m é g is b e so ro z tá k és k ik é p e z té k a fé rfila k o ssá g le g n a g y o b b ré sz ét, h a d fe lsz e
k itartan i az ered eti á llá sp o n t m e lle tt, ha v a la m ily e n o k n ál
re lé se k b e , e rő d ö k b e és g a z d a s á g ila g h a sz o n ta la n stra té g ia i v a su ta k b a ö lté k a n e m z e ti jö v e d e le m te k in té ly e s h á n y ad át.
fogva p o litik ai k é n y sz e rh e ly z e t állt e lő , és e zzel tu la jd o n
A h a d ü g y ö n á lló sá g a és e ls ő b b sé g e a k o r k ö v e te lm é n y e
k ép p en m e g sz ű n t a v á la s z tá s i le h e tő sé g . Ily en sz itu á c ió k e
v o lt, é s a k a to n a i sz e k to r m in d e n ü tt rá k é n y s z e ríte tte a k a ra
le tk e z e tt a k ö zö s h a d se re g e ln e v e z é sé n e k ü g y é b e n , am ik o r azzal a z e sh e tő sé g g e l k e lle tt sz e m b e n é z n i, h o g y a k o ro n a
tá t a c iv il tá rsa d a lo m ra . E zt tu d v a a z t k ell m o n d a n i, h ogy a M o n arc h ia k ö z jo g i b e re n d e z k e d é s e n em o k o z ó ja v o lt a h ad
az e g y ik , az ö ssz e s m a g y a r p árt a m ásik o ld a lra k erü l. H o g y
ü g y p rio ritá sá n a k , h a n em a n n a k c su p á n sa já to s m e g je le n í
e z t a h e ly z e te t T isz a K álm án sz á n d é k o sa n á llíto tta elő a z
tési fo rm ája .
zal, hogy a d e le g á c ió b a n e lő re n y ilv á n o ssá g ra h o zta s z á n d ék át, az m ás sz e m p o n tb ó l u g y a n fig y elm e t é rd e m e l, d e itt m o st m ag a a k é n y sz e rh e ly z e t v o lt fo n to s, a m e ly c sa k e g y
A pozíciók és a szem élyiségek
fajta d ö n té si le h e tő sé g e t e n g e d é ly e z e tt. U g y a n íg y fel k ellett
A k ö z ö s m in isz te ri k o n fe re n c iá k o n k ü lö n b ö z ő a lk a lm a k k o r
adni az ere d e ti á llá sp o n to t „ k e ttő a z eg y e lle n ” k é p le t e s e tén, ab b a n az ese tb e n , ha az e g y ik fél a m a g a állá sp o n tjá v a l
k ü lö n b ö z ő á lla m i tisz tsé g e k v ise lő i v e tte k részt. V o lt, a m i k o r c sa k a h áro m k ö z ö s m in is z te r ült a tá rg y a ló a sz ta l m e l
a m ásik k ettő v el sz e m b e n e lsz ig e te lő d ö tt. A z e m líte tt p é l
lett, v o lt, a m ik o r a k ö z ö s m in isz te re k k e l e g y ü tt a k ét k o r
dák n ál m arad v a ez tö rté n t a n é p fe lk e lé si tö rv é n y ü g y é b e n ,
m án y m in is z te re ln ö k e és m á s m in is z te re is je le n volt,
am ik o r a m ag y ar k o rm á n y e g y sz e rre k e rü lt sz e m b e a k ö zö s m in isz te re k k e l és az o sz trá k k o rm á n n y a l, a k ö z ö s h a d sere g
e lő fo rd u lt, h o g y c sa k az e g y ik k o rm á n y k é p v ise lte tte m ag át, d e o ly an e se t is a d ó d o tt, h o g y a h a d se re g fő fe lü g y e lő je és a
lev e le z é si n y elv é n e k k a p c sá n , a m ik o r a k ö z ö s k ü lü g y m i
v e z é rk a r fő n ö k e is m e g je le n t, a m in is z te ri ra n g ú ré sz v ev ő k
n isz te r és a k ö zö s h a d ü g y m in is z te r a m a g y a r k o rm á n n y a l
m ö g ö tt p e d ig g y a k o rta o tt ü lt a sz a k re fe re n se k n é p es sereg e.
azo n o s p lattfo rm ra h e ly e z k e d e tt az o sz trá k k o rm á n n y a l
K it te k in te tte k a k o rtá rsa k é s k it te k in th e t a k u ta tó e z e k után a k ö z ö s m in is z te rta n á c s ta g já n a k ? A z u to lsó h e ly e n em lített
szem b en , és u g y a n e z a S z ta n isla u — M á ra in a ro s sz ig e t v a s ú tv o n aln ál, a m ik o r m e g in t az o sz trá k k o rm á n y m a ra d t
k a te g ó riá t, a sz a k re fe re n se k e t se m m ik é p p . E zek n e v eit a
eg y ed ü l. A „ k ettő egy e lle n ” k é p le tn e k p e rsz e e rő se n o ly an
je g y z ő k ö n y v v e z e tő tö b b n y ire fel s e m tü n te tte , v a g y ha igen, lá tta m o z á sra n em k a p tá k m e g a je g y z ő k ö n y v e t, b á r eb b en a
sz ín e z e te v o lt, h o g y a m ag ára m a ra d t felet m a jo riz á ltá k , és az u tó b b i a tö b b ség i d ö n té s t v e tte tu d o m á su l. V a ló já b a n
te k in te tb e n n em v o lt te lje s k ö v e tk e z e te ss é g . L a m b ert, a k ö
m ég sem erről v o lt sz ó , m e rt a z eg y e d ü l m a ra d t fél n e m a
z ö s h a d ü g y m in isz té riu m
tö b b ség i sz a v a z a tn a k v e te tte m a g á t a lá , h a n e m a k ia la k u lt sz itu áció b ó l lev o n v a a k o n z e k v e n c iá t, m a g a is h o z z á já ru lá
ak i re n d s z e rin t részt v e tt a k ö ltsé g v e té si tá rg y a lá s o k o n , á lta
sá t n y ilv á n íto tta . M a jo riz á lá sró l, v a la m e ly ik fél á lla n d ó le
o sz tá ly v e z e tő je (S e k tio n sc h e l),
lá b a n n em k ap ta m e g lá tta m o z á sra a je g y z ő k ö n y v e t, d e az 1886. s z e p te m b e r 2 5 -i ta n á c sk o z á sé t igen. E b b en a te k in te t
sza v a z á sá ró l m árc sa k a z é rt sem le h e te tt sz ó , m e rt a h á ro m
b en
féle érd ek re p re z e n tá n sa i felv áltv a k e rü ltek e lsz ig e te lt h e ly
je g y z ő k ö n y v n e k a z az in fo rm á c ió ja , h o g y a s z a k re fe re n se k ,
ze tb e , és az ese te k e g y m á st n a g y já b ó l k ie g y e n líte tté k . E z u tó b b i m e g á lla p ítá s a k a to n a i te rm é sz e tű ü g y e k re
a k ik a p o litik a i e sz m e c se re id ő ta rta m á ra e ltá v o z ta k , v is s z a té rte k a te re m b e .69 A p o litik a i v ita tartam a a la tti tá v o llélet
m é rté k a d ó n a k
te k in th e tő
v is z o n t
ugyanennek
a
n em , v a g y csa k fen n ta rtá ssal v o n a tk o z ik . J ó lle h e t e ze k b e n
c sa k ú g y le h e t é rte lm e z n i, h o g y a sz ó b a n fo rg ó sz e m é ly e k
a felállás n ag y jáb ó l m in d ig a z v o lt, h o g y a k ét k o rm án y á llt
n em v o lta k a k ö z ö s m in is z te rta n á c s tag jai. A tu la jd o n k é p
sze m b e n a k ö zö s h a d ü g y m in is z te r által re p re z e n tá lt k a to n ai
p en i k é rd é s p e rs z e n e m a sz a k re fe re n se k k ö z ö s m in is z te rta n á csi ta g sá g á v a l k a p c so la to s.
v e z e té sse l, tö b b n y ire a k a to n a i v e z e té s a k a ra ta é rv é n y e sü lt, így v o lt ez a k ato n ai k ö ltsé g v e té s ü g y é b e n , ah o l u g y an a d ö n tés m in d ig k o m p ro m issz u m o s a la p o n tö rté n t, d e a k ö lt sé g v etés á llan d ó an e m e lk e d e tt, é s m é g in k á b b a stra té g ia i
K o m já th y M ik ló s a z t íija , h o g y m iv el a k ö z ö s m in is z te r tan á c s a c sá sz á ri m in is z te rta n á c sb ó l n ő tt ki, a k ö z ö s m in is z te rta n á c s fo g a lm á b a e re d e tile g c sa k a k ö z ö s m in isz te re k
v a su ta k e setéb en , a m e ly e k e t a k é t k o rm á n y m in d ig o p p o
ta rto z ta k , és a k é t k o rm á n y ta g ja in a k ré sz v é te le c su p á n v a
nált, de v é g ü l aztá n m in d e n e se tb e n a z o k m e g é p íté s é re
lam i k o n k ré t ü g y k a p c sá n fo rd u lt e lő .70 M e g á lla p ítá sá t az 23
első id ő sz a k je g y z ő k ö n y v e ire a la p o z z a , a m e ly e k m e g k ü
k ö rü lm é n y e k fü g g v é n y e v o lt. B e u st 1 8 6 6 -b an a z é rt le tt k ü l
lö n b ö ztették a ta n á c sk o z á s „te lje s jo g ú ” és „n em te lje s jo g ú ” tag jait, o ly m ó d o n , h o g y a je g y z ő k ö n y v e t csa k az
ü g y m in is z te r, m e rt sz e m é ly e A u sz tria n é m e to rsz á g i ig é n y e
elő b b iek k el lá tta m o z ta ttá k .
z é st, m e rt az O ro sz o rsz á g g a l sz e m b e n i fro n ta lk o tá sn a k jö tt
E z t a v é le m é n y t eg y jó v a l
it s z im b o liz á lta , A n d rá s s y 1 8 7 1 -b e n a z é rt k a p o tt k in e v e
k éső b b i k ö z jo g i te rm é sz e tű m e g n y ila tk o z á s is a lá tá m a sz tja .
el a z id ő sz e rű sé g e , K á ln o k y 1 8 8 1 -b e n p e d ig a z ért, m ert
G o lu c h o w sk i a fen teb b m á r e m líte tt U g ro n -in te rp e llá c ió
v a la h o g y m o d u s v iv e n d it k e lle tt ta lá ln i a cári n a g y h a ta lo m
k ap csán 1 8 9 5 -b en úgy n y ila tk o z o tt, h o g y a z o k a t a m in is z
m al. A p o litik a i m e g fo n to lá s a z o n b a n c sa k a k ü lü g y m in isz
teri ta n á c sk o z á so k a t, a m e ly e k e n a k ö z ö s m in is z te re k m e l
teri p o sz t b e tö lté s é re v o n a tk o z o tt, a k ö z ö s m in is z te rta n á c s
le tt a k é t m in is z te re ln ö k é s m á s re s sz o rtm in isz te r is részt-
e ln ö k i te e n d ő in e k ellátá sa e g y sz e rű e n v e le já ró ja v o lt a k ü l
v esz, szig o rú a n v é v e a lig h a le h et k ö z ö s m in isz te rta n á c sn a k
ü g y m in is z te ri k in e v e z é sn e k . H o g y m ié rt v o lt v e le já ró ja , a n
tek in ten i. 2 A k ia la k u lt g y a k o rla t n em ig a z o lta és n e m is
n ak ré sz in t a jo g fo ly to n o s s á g , ré sz in t a k ö z jo g i m e g fo n to lá s
tám aszto tta alá e z t a re s trik c ió s e lm é le te t S o m o g y i É v a
a m a g y a rá z a ta . H a e g y sz e r a k ö z ö s m in is z te rta n á c s a c s á
idézi T h a lló c z y L a jo sn a k , a k ö z ö s p é n z ü g y m in isz té riu m
sz á ri m in is z te rta n á c s jo g u tó d ja v o lt, a k k o r term é sz e te s,
o sz tá ly v e z e tő jé n e k e g y 19 0 4 -b ő l sz á rm a z ó le v e lé t, a k i úgy tudta, h o g y a h áro m k ö z ő s m in is z te r so h a nem ü lt ö ssze
h o g y a k ö z ö s m in is z te rta n á c s e ln ö k i tisz tje a z e g y k o ri c s á sz á ri m in is z te rta n á c s e ln ö k é re sz á llt át. És ha az o sz trá k és
k ö zö s ta n á c sk o z á sra . E s ha T h a lló c z y m e g á lla p ítá sa n em is v o lt teljesen p o n to s, m e rt ily en ta n á c sk o z á so k a z é rt e lő fo rd u lta k — az á lta lu n k tá rg y a lt tiz e n k é t év a la tt p éld áu l
a m a g y a r k o rm á n y a „ k ö z ö s é s e g y ü tte s v é d c le m ” -m el k a p cso la to s jo g o s ítv á n y o k a t eg y m á sik te stü le tre ru h á zta át,
73 a
két a lk a lo m m a l74 — , a lé n y e g e t tek in tv e igaza v o lt: a k ö z ö s m in isz te rta n á c so n álta lá b a n n e m c sa k a k ö zö s m in isz te re k ,
a k k o r m a g á tó l é rte tő d ő v o lt, h o g y e b b e n a te stü le tb e n an n ak kell a z a sz ta lfő n ü ln ie , a k i a „ k ö z ö s és e g y ü tte s v é d e le m ” e lső sz á m ú irá n y ító ja : te h á t a k ö z ö s k ü lü g y m in isz te rn e k . A
han em az u tó b b ia k és a k é t k o rm á n y k é p v is e lő i v e tte k r é s z t Ily en k ö rü lm é n y e k k ö z ö tt ig e n c sa k se k é ly e s ta rta lm a v o lt
k ie g y e z é si tö rv é n y b e n m in d a m e lle tt n e m e se tt sz ó a k ö zö s
an n a k a fe lfo g á sn a k , a m e ly a k ö z ö s m in is z te rta n á c s fo g a l
te rta n á c s ró l se m ), felte h e tő e n a z é rt n e m , m e rt a m ag y ar
m át a h áro m k ö z ö s m in is z te r ta n á c sk o z á sá ra k o rláto z ta .
jo g a lk o tó k e z z el n e m a k a rtá k e lg y e n g íte n i a z t a sa rk a la to s
V o lta k a z é rt o ly an m o z z a n a to k , a m e ly e k arra m u ta tta k ,
té te lt, h o g y „a k ö z ö s m in isz té riu m a k ö z ö s ü g y ek m e lle tt se
h o g y ha nem is a te ó ria , le g a lá b b a h iv a ta li e ljá rá s és a te rm in o ló g ia k ö z e lít a k ia la k u lt g y a k o rla th o z . K o m játh y
e g y ik , se m ásik ré sz n e k k ü lö n k o rm á n y z a ta ü g y eit n em v ih e ti, a zo k ra b e fo ly á s t n em g y a k o ro lh a t”.77 D e h o gy az
m in isz te rta n á c s e ln ö k é rő l (p e rsz e m a g á ró l a k ö z ö s m in is z
M ik ló s a b b a n , h o g y a je g y z ő k ö n y v e k e t az o sz trá k és a
u ralk o d ó e ljá rá s á t m a g y a r ré sz rő l a k ie g y e z é si tö rv é n y s z e l
m a g y a r m in isz te re k k e l is lá tta m o z ta ttá k , ez u tó b b ia k k ö zö s
le m é v e l e g y e z ő n e k ta lá ltá k , le g a lá b b is n e g a tív é rte le m b en
m in isz te rta n á c si tag sá g á n a k jo g i a p p ro b á c ió já t lá tja .75 E gy 1877-ből sz á rm a z ó , a k ö z ö s m in is z te rta n á c si je g y z ő k ö n y
v is sz a ig a z o lá st n y ert: tö b b m in t e g y n e g y e d sz á z a d o n át sem
v ek k ö rö z te té sé v e l fo g la lk o z ó fe lte rje sz té sb e n p e d ig a k ö
sz a b á ly o z á s h ián y a az o n b a n itt is m e g b o ssz u lta m ag át. M int
a k o rm á n y , se m a z e lle n z é k n e m tilta k o z o tt. A té te le s jo g i
zö s m in is z te re k re és a ta n á c sk o z á so n ré sz tv e v ő m in iszte r-
m á r e m líte ttü k , U g ró n G á b o r 1 8 9 5 -b en m e g k é rd e z te a m a
eln ö k re és m in isz te re k re e g y a rá n t v o n a tk o z ta tv a fo rd u l e lő
g y a r k é p v is e lő h á z b a n , h o g y m i a ta rta lm a a n n a k a k ö z lé s
a ’’k o n fc re n c ia ta g ” (K o n fe re n z m in g lie d ) k ife je z é s, am it
n e k , h o g y a k ö z ö s k ü lü g y m in isz te rt a k ö z ö s m in isz te rta n á c s e ln ö k i tisz tjé v e l is m e g b íz tá k , és h o g y ez a m e g b íz á s v ajon
aligha lehet m ásk ép p é rte lm e z n i, m in t ú g y , h o g y A n d rá ssy , a fe lterjesztés k é sz ítő je , n em látta é rte lm é t a k ö z ö s m in is z
c su p á n a k ö z ö s m in isz te re k e g y m á s k ö zö tti ta n á c sk o zására
te rta n á c so t k e tté v á g ó v á la s z tó v o n a ln a k .76 M in t a h o g y n em
v o n a tk o z ik -e ?
is v o lt. A k ö z ö s m in isz te re k e g y e te m le g e s fe le lő ss é g é b e n ,
ga is e lju to tt a „ k ö z ö s k o rm á n y ” lé té n e k ta g a d á sá ig és nem
a m it a k ie g y e z é si tö rv é n y m e g á lla p íto tt, a k ö z ö s ü g y e k re g y a k o ro lt b e fo ly ása k ö v e tk e z té b e n a két k o rm á n y is o sz to
h iv a tk o z h a to tt se m a jo g fo ly to n o s s á g ra , se m a k ö zjo g i m e g
zo tt, és e z t a fe le lő ssé g e t c sa k ú g y v á lla lh a tta , ha a d ö n tése k
közös
m e g h o z a ta lá b a n eg y e n ra n g ú fél g y a n á n t sz e re p e lt. A z a
g y e rm e te g v á la s z t a d o tt. U g ró n G á b o r k é rd é s é n e k m áso d ik
k ie g y e z é s id ő szak áb an k e le tk e z e tt, és k é ső b b is e lő b u k k a n ó
ré s z é t n em is é rin tv e a z t fe lelte, h o g y a z é rt a k ö z ö s k ü lü g y
k o rab eli felfo g ás, a m e ly m e g k ü lö n b ö z te tte a k ö z ö s m in isz
m in is z te r a z e ln ö k , m e rt ra n g b a n m e g e lő z i a k é t m in isztere ln ö k ö t. B á n ffy D ez ső , ak i s z e m m e llá th a tó la g b a g a te lliz á l ni a k a rta a z ü g y e t, m é g e g y lé p éssel to v á b b m e n t, és G o lu -
tertan ács „teljes jo g ú ” é s „n e m teljes jo g ú ” ta g jait, é s a k ö zö s m in isz te rta n á c s fo g a lm á t a k ö zö s m in is z te re k ta n á c s
7S
A m a g y a r k o rm á n y , a m e ly id ő k ö z b en m a
fo n to lá sra , a k ö z jo g i v ita é le z é sé t u g y a n c sa k k e rü ln i a k aró k ü lü g y m in isz te rre l
e g y e té rté s b e n
m e g le h e tő se n
ko zására k o rlá to z ta , v é le m é n y ü n k sz e rin t k ö z jo g i te k in te t
c h o w sk in a k m e g k ü ld ö tt v á la s z te rv e z e té b e b e le v e tte , hogy
b en n em v o lt m e g a la p o z o tt. A k ö z ö s m in is z te rta n á c s k ö z
a z u ra lk o d ó tu la jd o n k é p p e n a ran g id ő s m in isz te re ln ö k ö t is
jo g i tek in te tb e n nem v o lt és nem le h e te tt m ás, m in t a k ö zö s
m e g b íz h a tn á , e z t a z o n b a n a k ö z ö s k ü lü g y m in isz te r k é ré sé re
m in iszterek , v a la m in t a k ét k o rm á n y m in isz te re ln ö k é n e k (e se tle g m ás ta g ja in a k ) ta n á c sk o z á sa .
e lh a g y ta.
79
G o lu c h o w sk i a rg u m e n tá c ió ja , h o g y ez té v e s fel
fo g á so k ra és sz ü k s é g te le n v itá k ra v e z e tn e , a lig h a n e m h e ly t
A k ö z ö s m in is z te rta n á c so n , a m e n n y ib e n az u ra lk o d ó n em
á lló v o lt. A m ik o r jó v a l k é ső b b c su p á n az m e rü lt fel, hogy
v o lt je le n , a k ö z ö s k ü lü g y m in isz te r e ln ö k ö lt. A tisz tsé g e l látása u ra lk o d ó d ö n té sb ő l ered t: a z u ra lk o d ó , m ik ö z b e n k i
a k ö zö s p é n z ü g y m in is z te r eg y a lk a lo m ra á tv e g y e az e ln ö k
n ev ezett v a la k it háza é s a k ü lü g y e k m in isz te ré v é , eg y ú ttal
M in d e n e se tre e lm o n d h a tó , h o g y a z U g ro n -in te rp e llá c ió ra
m eg b ízta a k ö z ö s m in is z te rta n á c so n tö rté n ő e ln ö k lé sse l. A z u ralk o d ó i d ö n té s t s e m m ifé le p a rla m e n ti tek in te t n e m b e fo
a d o tt v á la s z n e m so k b a n já r u lt h o zzá a k ö z ö s m in is z te rta n á c s e ln ö k i tisz tjé n e k k ö z jo g i m e g v ilá g ítá s á h o z .
ly áso lta, d e term é sz e te s, h o g y a z e lh a tá ro z á s a p o litik a i
A z U g ro n -in te rp e llá c ió ra a d a n d ó v á la s z te rv e z e tb e n arról
24
lést, az a k k o ri m a g y a r m in is z te re ln ö k rö g tö n ó v á st e m e lt.80
is sz ó esett, h o g y m iért c é lsz e rű , h o g y é p p en a k ö z ö s k ü l
to z a ta v o lt. E z é rt a z t le h e t és a z t k ell m o n d a n i, h o g y a k ö zö s
m in isz te rta n á c sb a n .
k ü lü g y m in isz te r és a k ö z ö s m in is z te rta n á c s e ln ö k e az ad o tt
B án ffy a z t írta, h o g y a k ö z ö s k ü lü g y m in isz te rt állá sán á l
e se tb e n é s á lta lá n o s sá g b a n ú g y k é p v is e lte az ö ss z m o n a r
fogva nem b e fo ly á so ljá k a M o n a rc h ia k ét á lla m te rü le té n e k sp eciális é rd ek ei, és a tá rg y a lá s o k so rá n ez é rt se m le g e s
c h ia i sz e m p o n to t, h o g y a z o n b e lü l a k a to n á k k a l sz e m b e n a p o litik a i k o m p o n e n s n e k tu la jd o n íto tt n a g y o b b je le n tő s é g e t,
á llá sp o n to t fo g la lh a t el.81 E n n ek a fe lfo g á sn a k az in d íték a it
a m a g y a r k o rm á n n y a l sz e m b e n p e d ig jo b b a n te k in te tb e v e t
kö n n y ű b e lá tn i. H a e g y sz e r a m a g y a r k o rm á n y k é tsé g b e
te a M o n a rc h ia sz e m p o n tjá b ó l k o rá n tse m k ed v e z ő e rő v is z o
v o n ta a k ö zö s k o rm á n y lété t, e b b ő l lo g ik u sa n k ö v e tk e z e tt, hogy a k ö zö s m in is z te rta n á c so t a k ét k o rm á n y k ö z ö tti tá r
n y o k a t D e h o g y v a ló b a n ö ss z m o n a rc h ia i sz e m p o n to k ü t
ü g y m in is z te r
eln ö k ö ljö n
a
közös
g y alásra k ellett re d u k á ln ia . G o lu c h o w sk i ezzel n y ilv á n n em
k ö z te k ö ssz e , le m é rh e tő a z o n , h o g y a k ö z ö s m in isz te rta n á c s e ln ö k e k é ső b b — am in t e z t a k ö z ö s m in isz te rta n á c s
é rth e te tt e g y e t, m ert n ag y o n jó l tu d ta , h o g y a k ö z ö s m in is z
je g y z ő k ö n y v e i is ta n ú sítjá k — m ag a is k ö z e le d e tt v ita p a rt
terta n á c s nem csu p án a M o n a rc h ia k é t á lla m te rü le te k ö zö tti
n e re i á llá sp o n tjá h o z .88 A k ö z ö s m in is z te rta n á c s e ln ö k e
p ro b lé m á k a t tárg y a lja , d e a te rv e z e tn e k e zen p o n tja ellen
egyébként —
nem em elt k ifo g ást. N em ú g y , m in t h iv a ta li e lő d je , K ál-
v is sz a té rjü n k — k e ttő s m in ő sé g b e n v e tt ré sz t a ta n á c sk o z á
no k y , aki m é g k in ev ez é se e lő tt m e g írta , h o g y a k ö z ö s k ü l
so k o n , h isz en ő e g y ú tta l a k ü lü g y i tárc a b irto k o sa is v o lt.
ü g y m in isz te rn e k , jó lle h e t n em kell p á rte m b e m e k le n n ie , d e
S z a b á ly o s k o rm á n y e se té b e n az e g y e s tá rc á k b irto k o sa i te s tü le ti a lá re n d e ltsé g b e n fe jte tté k ki te v é k e n y sé g ü k e t. H ogy
p á rto n k ív ü li (p a rtc ilo s) sem le h e t.82 E z a m e g je g y z é s p ersze
h o g y a h iv a ta ltö rté n e ti v o n a tk o z á so k h o z
nem le h e t m eg p a rla m e n ti tá m a sz n é lk ü l, d e e g y ú tta l a z t is
a k ö z ö s k ü lü g y m in isz te r é s a k ü lp o litik a e se té b e n ez m e n n y ib e n v o lt így, ille tv e m e n n y ib e n nem v o lt íg y , azt a
érz é k e lte tte , h o g y a se m le g e ss é g a k ö z ö s k ü lü g y m in isz te r
h a tá sk ö rrő l és a d ö n té s i m e c h a n iz m u s ró l sz ó lv a m á r ré s z le
tev ék e n y sé g é n e k sem le h e t e lső sz á m ú a ttrib ú tu m a . É s v a
tesen e lő a d tu k . Itt m é g a z t lá tsz ik sz ü k s é g e sn e k m e g e m lí
első so rb an arra v o n a tk o z o tt, h o g y a k ö zö s k ü lü g y m in isz te r
ló b an , a k ö zö s k ü lü g y m in isz te r e ln ö k i m ű k ö d é sé b e n b e n n e
ten i, h o g y K á ln o k y m ű k ö d é s é n e k u to lsó é v e ib e n sz o k ássá
v o lt u g y an e z a se m le g e s-k ö z v e títő v o n á s, d e a z t n em m e
v á lt, h o g y a k ö z ö sü g y i k ö ltsé g v e té s m e g tá rg y a lá sa a lk a lm á
rítette ki teljesen . A k ö z v e títő m a g a ta rtá s sem a n n y ira a két
v al a k ö z ö s k ü lü g y m in isz te r ré s z le te s k ü lp o litik a i tá jé k o z
ko rm án y k ö zö tti v itá k a lk a lm á v a l, m in t in k áb b a k ö zö s
ta tó t a d o tt a k ö z ö s m in is z te rta n á c s n a k .89 G o lu c h o w sk i ide
h ad ü g y i tárca k ö ltsé g v e té sé n e k m e g á lla p ítá sa k ö rü l, te h á t a
jé n K áln o k y k e z d e m é n y e z é sé re re n d s z e r le tt, és a kö zö s
kö zö s h a d ü g y m in is z te r é s a k é t k o rm á n y k ö z ö tti sz e m b e n állásn ál m u ta tk o z o tt. K á ln o k y , m in t a k ö z ö s m in is z te rta
k ü lü g y i tárca k ö ltsé g v e té sé n e k m e g tá rg y a lá sa alk a lm áv al
nács e ln ö k e a k ö zö s h a d ü g y i tárca k ö ltsé g v e té sé n e k ü g y é
90
m in d ig so r k e rü lt a ré sz le te s k ü lp o litik a i tá jé k o z ta tá sra . A v é d e rő p ro b lé m á iró l ily e sfa jta tá jé k o z ta tá s, a z 1893-as
b en n em állt m in d ig eg y é rte lm ű e n a k ö z ö s h a d ü g y m in is z te r o ld alára, h an em igen g y a k ra n m é ltá n y o lta a k é t k o rm á n y
h a d se re g fe jle sz té si p ro g ra m
csö k k e n té si tö re k v é se it. E gy alk a lo m m a l m eg is fo g alm azta
is re k la m á lta , m e rt h isz e n a v é d e rő v e z é rle te , v e z é n y le te és
a z t a n ézetét, h o g y a k ö z ö s m in isz te rta n á c sn a k a z a felad ata ,
b e ls z e rv e z e té n e k m e g á lla p ítá sa u ra lk o d ó i h a tá sk ö rb e ta rto z o t t A k ö z ö s m in is z te rta n á c s e zz e l e g y ü tt, m in t tu d ju k ,
hogy a k ato n ai sz ü k sé g le te k é s a p é n z ü g y i le h e tő sé g e k kö83
tárg y a lá sá tó l e lte k in tv e ,91 a
k ö z ö s m in is z te rta n á c so n nem h a n g z o tt el. A te stü le t ezt n em
V o lt a zo n b a n o ly a n e se t is,
ö ssz e h a so n líth a ta tla n u l tö b b e t fo g la lk o z o tt a v é d e rő k é rd é
a m ik o r a k ö zö s m in isz te rta n á c s e ln ö k e a sz ő n y e g e n le v ő
se iv e l, m in t a k ü lp o litik á v a l. A v é d e rő v e l k a p c so la to s p ro b
v ita k é rd é sb e n nem m a ra d t se m le g e s, n em k ö z v e títe tt, h a
lé m á k k ö z ö s m in is z te rta n á c si fe lv e z e té se a k ö z ö s h a d ü g y
nem h atáro zo ttan v a la m e ly ik fél o ld a lá ra állt, é s e zzel el is
m in is z te r tisztje v o lt. N e k i k e lle tt a te stü le t h o z z á já ru lá sá t
d ö n tö tte a v i t á t Így v o lt ez a k ö z ö s h a d se re g e ln e v e z é sé n e k
m e g sz e re z n ie a z é v e s k ö ltsé g v e té sh e z és a sp e c iá lis h ite le k
k érd éséb en , a m ik o r az o sz trá k k o rm á n n y a l sz e m b e n a m a
h ez , n ek i k e lle tt jó v á h a g y a tn ia a k ö z ö s v é d e lm e t sz a b á ly o z ó
z ö tti k ö z é p u ta t m e g ta lá lja '
g y a r k o rm án y állá sp o n tjá t tette m a g á é v á ,84 és u g y a n íg y az
tö rv é n y te rv e z e te k e t. H á lá tla n fe la d a to k v o lta k e z e k egy c i
o ro sz k eresk ed elm i sz e rz ő d é s m e g ú jítá sá n a k v itá já b a n ,
v il tö b b sé g ű te stü le tb e n , és ha a h a d v e z e té s elk é p z e lé se i
a m ik o r a m a g y a r k o rm á n n y a l sz e m b e n az o sz trák k o rm á n y t
tö b b n y ire é rv é n y e s ü lte k is, a k ö z ö s h a d ü g y m in is z te rn e k
tám o g atta. V é g ezetü l, ig en g y a k ra n e lő fo rd u lt, h o g y a k ö zö s m in isz te rta n á c s e ln ö k e n em k ö z v e títe tt, é s n e m is
s o k s z o r k e lle tt s z e m é ly e s k u d a rc o t e lk ö n y v e ln ie . B ylandt-
c sa tla k o z o tt v a la m e ly ik á llá sp o n th o z , h a n e m — S o m o g y i É va találó m e g fo g alm a zá sa sz e rin t — „a b iro d a lm i é rd e k et
B au cm ak eg y id eig az év es k öltségvetés elfogadtatása is sok fejfájást okozott. H o g y a két m ag asran g ú katona a külpolitikai
k é p v ise lte , a G c sa m tm o n a rc h ie o rsz á g o k é s tá rc á k felett
k érd ések tárgyalása alkalm ával rezerváltan viselkedett — csu
álló é rd e k e it”.86 A m ik o r a z 1887 d e c e m b e ri és a z 1 8 8 8 -as
pán B au er nyilv án íto tt egy alk alo m m al K álnokytól eltérő v é
ja n u á ri ta n á c sk o z á so k o n elh a tá ro lta m a g á t a v e z é rk a r é s a
lem én y t92 — , tu lajdonképpen ezzel az izolált helyzettel is
R h eidtnek m ég csak a speciális h itelekkel g y ű lt m eg a baja, de
m a g y a r k o rm án y p rev en tív h á b o rú s elg o n d o lá sa itó l, k é tsé g
m eg m ag y arázh ató . De a közös hadügym iiúszterek főként azért
kívül ez e k n e k az ö ssz m o n a rc h ia i sz e m p o n to k n a k a d o tt k i
voltak tartózkodóak, m ert nem érezték m agukat illetékeseknek
f e je z é s t
arra, hogy politikai kérdésekben nyilatkozzanak. A közös had
A z ö ss z m o n a rc h ia i sz e m p o n t eb b e n az e se tb e n p e rsze to v áb b i fin o m ításra szo ru l. M e rt v é g e re d m é n y b e n a v e z é r
ügym inisztert a hadsereg hierarchiájában a hadsereg főfel ügyelője és a vezérkari főnök m ögött legfeljebb a harm adik hely
k ari fő n ö k is ö ssz m o n a rc h ia i k a te g ó riá k b a n g o n d o lk o d o tt, a m ik o r a v á rh a tó o ro sz tá m a d á ssa l sz e m b e n a m e g e lő z ő
tá p p o z íc ió b a sz o ríto tta ő k e t, a k ö z ö s m in is z te rta n á c so n is
fellép ést sü rg e tte , és a m a g y a r k o rm á n y o ro sz e lle n e s stra té
e n n e k a p o z íc ió n a k a tu d a tá b a n v is e lk e d te k . N em ú g y , m int
giája is a M o n arch ia k ü lp o litik á já n a k e g y ik le h e tsé g e s v á l
B e c k , a v e z é rk a ri fő n ö k , a k i u g y a n c sa k a lk a lm a n k é n t vett
illette m eg, és m iután ez a hierarchia, hogy úgy m o n d ju k , had-
25
részt a k ö zö s m in is z te rta n á c so n , de a m ik o r o tt v o lt, m ag án á l
é rd e k e k e t v é d ő m in is z te rtá rsa i se g ítsé g é re . P a ssz iv itá sá b a n
tarto tta a szó t. A n é p fe lk e lé s i tö rv é n y tá rg y a lása alk a lm á v a l
m in d e n b iz o n n y a l az o sz trá k -n é m e t la k o s sá g n a k a k ü lp o li
c sak ú g y , m in t a stra té g ia i v a su ta k e g y m á st k ö v e tő m e g b e
tika irán ti k ö z ö m b ö s sé g e ju to tt k ife je z é s re , d e felte h e tő ,
szé lé sé n é l, a n agy h a d se re g fe jle sz té si p ro g ra m e lfo g a d ta tá sánál é p p ú g y , m in t a h a d se reg le v e le z é si n y e lv é n e k e ld ö n
h o g y e g y é b s z e m é ly e s é s p o litik a i m o tív u m o k is k ö z re já t sz o tta k . A z ő g o n d o la tv ilá g á b a n a M o n a rc h ia 1867 u tán is
tése a lk alm áv al. É s ha n em is v o lt o tt, árn y é k a rá b o ru lt a
e g y sé g e s e g é sz m a ra d t, és az o sz trá k o rs z á g ré sz n em v o lt
te stü le tre . K áln o k y 1887. d e c e m b e r 18-án tá v o llé té b c n is v ele v itá z o tt, a m ik o r a z t m o n d ta , h o g y n em ért e g y e t a
tö b b , m in t e g y e g y sz e rű ta rto m á n y . E b b en a h e ly ta rtó i p o z íc ió b a n (S ta tth a ltc r) n e m é re z te ille té k e sn e k m a g á t arra,
k ato n ai k ö rö k p rev en tív h á b o rú s e lg o n d o lá sa iv a l, és a z ő fe lfo g ásáh o z k ö z e le d e tt, a m ik o r az 1889. á p rilis 2 9 -i ta n á c s
so n , és n em ta rto tta m é ltá n y o s n a k , h o g y a ré s z é rd e k e k p ri
93
k o záso n k ije le n te tte , h o g y az o ro sz c sa p a tá th e ly e z é se k politik ai sz á n d é k k a l tö rté n n e k .
94
h o g y a M o n a rc h ia e g é sz é n e k ü g y e irő l v é le m é n y t n y ilv á n ít o ritá sa m e lle tt k a rd o sk o d jo n . E z t lá tsz ik a lá tá m a s z ta n i az a
— A k ö z ö s h a d ü g y m in is z te r
v e h e m e n c ia , a h o g y a n a k ö z ö s m in is z te rta n á c so n , sz o k á so s
m ellett a h a d ü g y m in isz té riu m te n g e ré sz e ti o sz tá ly á n a k v e
k ö z ö n y é b ő l k iz ö k k e n v e , a b iro d a lo m e g y sé g é n e k látsz atát
z e tő je (d é r C h e f d é r M a rin e se k tio n im K rie g sm in iste riu m )
fe n y e g e tő m a g y a r tö re k v é se k , a k ö z ö s h a d se re g e ln e v e z é
is re n d sz e re se n részt v e tt a k ö z ö s m in isz te rta n á c so n , ré sz v é tele azo n b a n tö b b n y ire a fizik ai je le n lé tre k o rlá to z ó d o tt.
sé n e k m e g v á lto z ta tá s a ,99 és a k ö z ö s h a d se re g le v e le zési
A k ö zö s p é n z ü g y m in isz te rt, m ik é n t a m ásik k é t k ö z ö s
n y e lv é n e k m ó d o s ítá s a 100 e lle n k ik e lt. H o g y az o sz trá k k o r m á n y n é m ik é p p m é g is fig y e le m m e l k íséri a k ü lp o litik a a la
m in isz te rt a z u ra lk o d ó n e v e z te ki. A k in e v e z é sn é l itt sem é rv é n y e sü lt p a rla m e n ti te k in te t, d e v a la m ifé le sz o k ásjo g
k u lá sá t, az é rd e k e s m ó d o n a p é n z ü g y m in is z te re k m e g n y i
m égis k ialak u lt. B u rián Istv á n k ile n c é v i sz o lg á la t u tán
je w s k i, h ív en le n g y e l n e v é h e z é s sz á m lá z á s á h o z , 1886
1 912-ben k e se rű e n je g y e z te n a p ló já b a , h o g y n ek i a z é rt k e l
ő sz é n a b u lg á ria i o ro sz m a c h in á c ió k e lle n i fe llé p ést re k la
lett tá v o zn ia, m ert m á so d ik m a g y a r nem le h e t k ö z ö s m in isz
m á lta ,101 S te in b a c h p e d ig a k ü lp o litik a i stra té g ia a la p k é r
la tk o z á sa ib ó l d e rü lt ki a k ö z ö s m in is z te rta n á c so n . D una-
ter.95 D e ez fordítva is igaz le h e te tt: a h áro m k ö zö s m in isz
d é sé t é rin te tte 1 8 9 1 -b e n , a m ik o r k ije le n te tte , h o g y nem kell
ter k özül e g y ik n e k m in d ig m a g y a rn a k k e lle tt len n ie. C sak
b e le b o c sá tk o z n i az O ro sz o rsz á g g a l v a ló fe g y v e rk e z é si v e r
ez leh et a m a g y arázata a n n a k , h o g y a d u a liz m u s fél é v s z á zada ala tt tö b b m in t h a rm in c é v e n át m a g y a r p o litik u so k
s e n y b e .102 U g y a n c sa k a p é n z ü g y m in is z te re k ju tta ttá k k ife je z é s re az o sz trá k fe n n ta rtá so k a t a k ö z ö s h a d ü g y i tárca tú l
irán y íto tták a k ö zö s p é n z ü g y e k e t. M a g á n a k a tá rc á n a k a
zo tt k ö ltsé g v e té si ig é n y e iv e l s z e m b e n , é s n em kis b á to rsá g
te v é k e n y sé g i k ö re e lé g g é sz ű k re v o lt sza b v a: a k v ó táb ó l
ra v a ll, h o g y D u n a je w sk i eg y a lk a lo m m a l k ije le n te tte : az
b efo ly ó ö sszeg ek k e z e lé se ta rto z o tt h o z z á , é s k é ső b b B osz-
á lla m n a k n em c su p á n az a fe la d ata , h o g y a h a d se re g e t e l tartsa é s h á b o rú t v ise lje n (D é r S ta a t h a b é au ch a n d e re
n ia-H erceg o v in a ü g y e in e k irán y ítása . E n n e k m e g fe lelő e n a k ö zö s p é n z ü g y m in isz te r nem o k o z o tt so k g o n d o t a k ö z ö s
Z w e c k e , a ls b lo s d as H e e r zu e rh a lte n u n d K rie g zu fü h -
m in isz te rta n á c sn a k : az jó s z e riv e l k im e rü lt a tárca k ö ltség -
re n .)
v etésén ek m eg tá rg y a lá sá b a n és a z o k k u p á it tarto m á n y o k
te len e k . A k e re s k e d e lm i m in is z te re k , P in o és B a c q u e h c -
103
E z ek a fe llé p é se k n e m is v o lta k m in d ig e re d m é n y
n éhány ü g y én ek m e g b e sz é lé sé b e n . (E z u tó b b in a k 1 8 7 8 -7 9 -
im , a k ik a s tra té g ia i v a s u ta k ü g y é b e n v o lta k a z o s z trá k
b en v o lt a k o n ju n k tú rá ja , a m ik o r a sű rű n ü lé se ző k ö z ö s
á llá s p o n t v é d ő ü g y v é d je i, e z z e l s z e m b e n m in d ig c s a k a
m in isztertan ács n a p ire n d jé n sz in te e g y é b sem sz e re p e lt,
k u d a rc o t k ö n y v e lh e tté k a m a g u k o ld a lá ra . C su p á n a zzal v ig a s z ta ló d h a tta k , h o g y a k e re s k e d e lm i s z e rz ő d é s e k
m in t B o sz n ia -H e rc e g o v in a .) A k ö z ö s p é n z ü g y m in isz te r, K állay B en jám in , jó lle h e t m ajd m in d ig o tt ü lt a tá rg y a ló asztal m e llett, tá rc á já t k ö z v etlen ü l é rin tő ü g y e k b e n ez ért
ü g y é b e n a m a g y a r k o rm á n n y a l s z e m b e n n e m m a ra d ta k a lu l, és le g a lá b b a k o m p r o m is s z u m o t s ik e rü lt m in d e n a l
nem so k a t sz e re p e lh e te tt. L e g in k á b b a k ö z ö s p é n z e k fel
k a lo m m a l e lé rn iö k . W e ls e rs h e im b h o n v é d e lm i m in is z te r,
h a sz n á lá sá n a k e ljá rá s i k é rd ése ib en é s k ü lö n b ö z ő p é n z ü g y -
c iv il m in is z te rtá rs a itó l e lté rő e n , n e m k ü z d ö tt a k e ttő s lo
tech n ik ai ü g y e k b e n n y ila tk o z o tt, é s sz a k s z e rű á llá sfo g la lá
ja litá s
sai tö b b n y ire m éltá n y lá sra ta láltak a testü le tb e n . K ü lp o liti
e g y é rte lm ű e n a z ö s s z m o n a rc h ia i é rd e k e k s z ó s z ó ló ja v o lt.
k áb an , jó lle h e t e zen a téren is elism e rt sz a k te k in té ly v o lt, ritk án h allatta h a n g ját,96 á llá sfo g la lá sa v is z o n t a k ö zö s h a d se re g e ln e v e z é sé n e k k é rd é sé b e n k o m o ly sú ly t n y o m o tt a m é rle g se rp e n y ő jé b e n .97
A n é p fe lk e lé s i tö rv é n y e s e té b e n , a m e ly n e k ő v o lt a k e z d e m é n y e z ő je , te lje s s ik e rre l, a k ö z ö s h a d s e re g le v e le z é s i
k é n y s z e r k é p z e té v e l.
Ő,
T a a ffe h o z
h a s o n ló a n ,
n y e lv é n e k ü g y é b e n a z o n b a n e r e d m é n y te le n ü l. E n n e k a
A k ieg y ez ési tö rv é n y b e n té te le se n b e n n e fo g laltato tt,
R a d e tz k y g o n d o la t v il á g á b a n e lő k a to n á n a k is ta p a s z ta ln ia k e lle tt, h o g y e lm ú lt a z a z id ő , a m ik o r a h a d s e r e g
h ogy a k ü lp o litik a a két k o rm á n n y a l e g y e té rté sb e n és an n ak b e le e g y e z é se m e lle tt in téz e n d ő .9. A z e g y e té rté s t és a b e le
m é g m e n te s ü lt a M o n a r c h ia s o k n e m z e tis é g ű ö s s z e té te lé b ő l a d ó d ó p r o b lé m á k tó l.
e g y e z é st a d o lo g te rm é sz e té b ő l a d ó d ó a n első so rb a n a két
A k ö zö s m in is z te rta n á c s le g m a rk á n s a b b sz e m é ly isé g e , a
k o rm án y fő
n y ilv á n íth a tta .
A
közös
m in isz te rta n á c si
k ö zö s k ü lü g y m in isz te r m e lle tt, k é tsé g k ív ü l T isz a K álm án ,
je g y z ő k ö n y v e k a z t ta n ú sítjá k , h o g y T a a ffe o sz trá k m in is z tereln ö k a M o n a rc h ia le g fe lső b b k o rm á n y z a ti fó ru m án á l
a m a g y a r m in is z te re ln ö k v o lt. N e k i nem v o lta k o ly a sfa jta sk ru p u lu sa i, m in t T a a ffe n a k , és az ö ss z m o n a rc h ia i ü g y e k
taláb an nem élt e z zel a tö rv é n y b e n b iz to síto tt jo g á v a l.
b en fe n n ta rtá s n é lk ü l élt a m a g y a r k o rm á n y tö rv é n y b en
E g y e té rté st ritk án n y ilv á n íto tt, k ifo g á st p ed ig so h a n em
b iz to síto tt jo g á v a l. K ö ntö rfalazás nélkül kifejezésre juttatta,
em elt. U g y a n ily e n p a ssz iv itá st ta n ú síto tt a h a d ü g y i v o n a t
hogy nem ért eg y et az O ro szo rszág g al v aló eg yüttm űködés
k o zású k é rd é se k , a stra té g ia i v a su ta k , v a g y a k ö ltsé g v e té s
politikájával, és nem csin ált titkot belőle, hogy a m eg o ld ást a
tárg y alása a lk a lm á v a l, és so h a n em sie te tt a sa já to s o sztrá k
cári nagyhatalom m al v a ló fe g y v e re s ö s s z e c s a p á s b a n látja.
26
Álláspontját ugyan nem sikerült érvényesítenie, de hogy 1886-ban sor került ennek a politikának a korrekciójára, és hogy az 1887-88-as háborús krízis lezárulása után a közös külügyminiszter revízió alá vette saját addigi nézeteit, ab ban a magyar miniszterelnök szüntelen reklamációja is sze repet játszott. Tisza Kálmán egész magatartásában azonban érezhető volt egyfajta ambivalencia. Miközben megállás nélkül sürgette, hogy a Monarchia álljon a sarkára Orosz országgal szemben, nem viselte szívén a „közös és együttes védelem” legfontosabb eszközét, a hadsereget. A z utolsókig ellenállt a népfelkelés létrehozásának, opponált a stratégiai vasutak megépítésével szemben, állandóan le akart faragni a hadügyi tárca éves költségvetéséből, és még akkor is a takarékosság volt a fő szempontja, amikor a fegyveres öösszecsapás került napirendre. Ennek a magatartásának a kulcsa valahol a birodalmi érdek és a nemzeti érdek viszo nyának újrafogalmazásában keresendő. Tisza Kálmán alig hanem nem vallotta m ár Deák Ferenccel együtt, hogy „egyik cél a birodalom szilárd fennállása, melyet nem kívá nunk semmi más tekintetnek alárendelni”.104 Erről árulko dik az a jobb ügyhöz méltó buzgalom is, ahogyan a közjogi fogalmak tisztázása, így az osztrák-magyar kapcsolat újra értelmezése105 és a közös hadsereg elnevezése106 körül szorgoskodott. Tisza Kálmán utódai nem örökölték tizenöt éven át kormányzó elődjük tekintélyét és befolyását. Szapáry és W ekerle, mint korábbi pénzügyminiszterek inkább csak a költségvetési kérdésekkel törődtek, Bánffy pedig kiélte magát a teljesen terméketlen terminológiai akadékos kodásban. A mindent jobban tudó Tisza Kálmán és a két pénzügyi szakértő kormányfő mellett a magyar pénzügymi niszterek nem játszhattak olyan szerepet a közös miniszter tanácson, mint osztrák kollégáik: a tanácskozásoknak több nyire csak néma résztvevői voltak. A kereskedelmi minisz terek, Kemény, Széchenyi és Lukács ugyanazt tették, mint osztrák minisztertársaik: védték a magyar gazdasági érde keket, és a vitatott ügyekben legalább a kompromisszumot elérték. A stratégiai vasutak ügyében, az eltérő tárcame gosztásnak megfelelően, magyar részről a közlekedési mi nisztereknek kellett az első vonalba állniok. A magyar kor mány álláspontját hatékonyabb érvekkel védték, mint oszt rák kollégáik — Baross Gábor egy alkalommal szabályos cllentcrvczetet teijesztett elő107 — de a hatékonyabb érvek sem hoztak kedvezőbb eredményt. Fejérvárynak, a magyar honvédelmi miniszternek mondhatni a személyiségében volt az ambivalencia: katonamúltja az udvarhoz, pozíciója a magyar kormányhoz kötötte. Az ellentmondást katonaem berhez méltóan oldotta fel, és egyértelműen a magyar kor mány álláspontjával azonosította magát. Ha pedig a magyar
Jegyzetek 1. Magyar Törvénytár. 1836-1868. évi törvénycikkek. Budapest 1896. 218-221. old. 2. Werrlieimer Eduard: Gráf Juüus Andrássy. Sein Leben und seine Zeit. Stuttgart. 1910. I. k. 419-420. old. 3. Somogyi Éva: A közös minisztertanács működése 18961907.Századok 119 (1985) 112. old.
honvédségről volt szó, nem ismert se pardont, se akadályt.A közös minisztertanácson gyakorta az uralkodó is részt vett, és természetesen ilyenkor ő ült az asztalfőn. Helyzete az 1867 utáni államszerkezetben meglehetősen bonyolult és ellentmondásos volt. Korábbi abszolút uralkodói jogköré nek egy részéi megőrizte azáltal, hogy a közös m inisztere ket személyes belátása alapján nevezte ki és hogy az összes fegyveres erő vezérlete és bclszervezete a korona által intézendőnek ismertetett cl, ugyanakkor tudomásul kellett ven nie a két országrész kormányának alkotmányos alapon nyugvó szuverenitását A közös minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében úgy tűnik, hogy az uralkodó tisz tában volt pozíciója korlátaival, és ebben az alkotmányos testületben nem mutatott abszolút uralkodói allűröket. Előfordult ugyan, hogy kiesett a szerepéből — 1889-ben az állítólagos sajtóindiszkréció miatt úgy Iehordta a magyar miniszterelnököt, mint egy udvaroncot,108 1891-ben pedig egyszerűen utasította az osztrák kereskedelmi minisztert, hogy gondoskodjon a stratégiai fontosságú Sztanislau— Woroníenka vasútvonal nyomvonalának kijelöléséről.109 Ez azonban kivételnek számított. Az uralkodó közös m i nisztertanácsi részvétele és clnöklése leginkább abban a formális aktusban merült ki, hogy a már megtárgyalt és elfogadott közös költségvetést tudomásul vette, és felhívta a kormányokat, hogy azt a delegációk előtt teljes súlyukkal képviseljék. Persze, volt olyan eset is, amikor az uralkodó nem csupán tudomásul vette a kialakult megállapodást, ha nem maga is bekapcsolódott a vitába. Ilyenkor, miként a rendszeresen elnöklő közös külügyminiszter, maga is köz vetített, valamelyik fél odalára állt, vagy éppenséggel önálló véleményt nyilvánított. Ezt leginkább akkor tette meg, ha a fegyveres erő kérdéseiről volt szó, amelyet mindenek felett a szívén viselt. Sürgette a népfelkelés létrehozását, a straté giai vasutak mielőbbi megépítését, és sokszor saját külügy miniszterével szemben, a katonai költségvetés állandó eme lését. A közös minisztertanács nem mindig respektálta az uralkodói véleményt. 1891-ben az a példátlan esel is előfor dult, hogy a fegyverkezésre fordítandó külföldi kölcsön ügyében az egész testület leszavazta.110 Az uralkodó a tes tületi állásfoglalást, és ez a további furcsaság, minden to vábbi (léikül tudomásul vette. Hogy hogyan élle meg és dolgozta fel magában az ilyen kudarcokai, az már inkább pszichológiai, mint hivataltörténeti kérdés. Az utóbbi szem pontból is figyelemre érdemes azonban a magyar minisztertanácson elhangzott kijelentése, miszerint a miniszterek önálló véleményt képviselhetnek, de a döntés után kormá nyálláspontot kell képviselniök.111 Úgy tűnik, hogy ezt a szabályt magára nézve is kötelezőnek tartotta.
4. Gemeinsamer Ministerrat vom 24. Februar 1878. Haus-Hof und Staatsarchiv. (A továbbiakban HHSlA.) Ministerium des Äußern. Politisches Archiv, (a továbbiakban PA.) XL. Inter na. Karton 290. A továbbiakban csak a dátumot és a számot adjuk meg. 5. Gem. Ministerrat vom 25. September 1886. UMRZ. 331. 6. Gem. Ministerrat vom 5. januar 1888. RMRZ. 348. 27
7. Magyar minisztertanács 1884. szeptember 20. 2. Az 1885. évi közös költségvetés tárgyában. Országos Levéltár Buda pest (a továbbiakban OL.). K. 27. 38. doboz - Magyar mi nisztertanács 1885. szeptember 20. 2. Az 1886. évi közös költségvetés tárgyában. OL. K. 27. 40. doboz 8. Magyar Törvénytár. 1879-1880. évi törvénycikkek. Budapest 1896. 286. old. 9. Entwurf einer Herrn kgl. ung. Ministerpräsidenten Baron Bánffy den Abgeordneten Gabriel Ugron zu erteilenden Ant wort. Von Sr. E. Baron Bánffy mitgeteilt. HHStA. Wien. Min. des Äußern. PA. I. Karton 630. 10. Abschrift einer Note an den kgl. ung. Ministerpräsidenten Baron Bánffy in Budapest, ddto Wien, am 4. Oktober 1895. HHStA. PA. I. Karton 630. 11. Staatsrechtliche Notiz. Juni 1895. HHStA. PA. I. Karton 630. 12. Komjátyh Miklós: Die Entstehung des gemeinsamen Minis terrates und seine Tätigkeit während des Weltkrieges. In: Pro tokolle des gemeinsamen Ministerrates der ÖsterreichischUngarischen Monarchie (1914-1918). Eingeleitete und zu sammengestellt von Miklós Komjáthy. Budapest 1966.27-28 old. 13. Ld. 3. jegyzet. 14. Magyar Törvénytár. 1836-1868. évi törvénycikkek. 337. old. 15. Komjáthy: Die Entstehung des gemeinsamen Ministerrates. 30. old. 16. Goldinger Walter: Die Zentralverwaltung in Gisleithanien. Die zivile gemeinsame Zentralverwaltung. In: Die Habsburgermonarchie 1848-1918. Bd. II. Verwaltung und Rechtswe sen. Hrsg. von Adam Wandruszka und Peter Urbanitscli. Wi en 1975. 174. old. 17. Ld. 11. old. 18. Magyar Törvénytár. 1836-1868. évi törvénycikkek 337. old. 19. Uo. 20. Magyar Törvénytár. 1836-1868. évi törvénycikkek 335. old. 21. Magyar Törvénytár. 1836-1868. évi törvénycikkek 336. ol. 22. Komjáthy: Die Entstehung des gemeinsamen Ministerrates. 83-84. old. 23. A jegyzőkönyv teljes szövege: Diószegi István: ÖsterreichUngarn und der französisch-prcussische Krieg 1870-1871. Budapest 1965. 286-296. old. 24. Gem. Ministerrat vom 22. August 1870. 25. Gem. Ministerrat vom 14. November 1870. 26. Gem. Ministerrat vom 17. Dezember 1870. 27. Lutz Heinrich: Zur Wende des österreichisch-ungarischen Aussenpolitik 1871. Denkschrift des Grafen Bcust für Kaiser Franz Joseph vom 18. Mai 1871. Mitteilungen des Österrei chischen Staatsarchivs. Bd. 25. (1972) 174-184. old. 28. Gem. Ministerrat vom 20. Oktober 1871. 29. Gem. Ministerrat vom 24. August 1878. 30. Lutz Heinrich: Politik und militärishe Planung in ÖsterreichUngarn zu Beginn der Ära Andrássy. Das Protokoll der Wi ener Geheimkonferenzen vom 17. bis 19. Februar 1872. In: Geschichte und Gesellschaft. Festschrift für Karl R. Stadler. Hrsg. von Gerhard Botz, Hans Hauptmann und Helmut Konrad. Wien 1974. 29-44. old. 31. Diószegi István: Die Aussenpolitik der Österreichisch-Unga28
rischen Monarchie 1871-1877. Budapest-Wien 1985. 321332. old. 32. Kurzgefasstes Resümee der am 15. Jänner 1878 unter Ah. Vorsitze stattgehabten Konferenz. Kriegsarchiv Wien. Mili tärkanzlei Seiner Majestät des Kaisers und Königs, (a továb biakban MKSM.) Separatfascikeln. Fase. 70. Nr. 59. 33. Gem. Ministerrat vom 7. Februar ¡11. 24. Februar 1878. 34. Protokoll die unter Ah. Vorsitze Sr. k. u. k. apost. Majestät am 16 April 1878 stattgehabte Sitzung betreffend die mit Rücksicht auf die gegenwärtige allgemeine politische Lage etwa zu ergreifenden militärischen Massregcln. Kriegsarchiv MKSM. 69-1/29 ex 1878. 35. Protokoll der am 7. Jänner 1880 unter Ah. Vorsitze Sr. Ma jestät des Kaisers und Königs stattgehabten Konferenz über die allgemeine militäarisch-politische Lage. Krigsarchiv MKSM. 20-1/1 ex 1880. 36. Neue Freie Presse 13. August 1868. 37. Pesti Napló 28. Oktober 1866. 38. Ld. 33. jegyzet. 39. Stolberg an Bülow. Wien, 22. Februar 1878. Politisches Ar chiv des Auswärtigen Amts Bonn. I. A. B. q (Türkei) 125. adh. 8. Vol. 2. 40. Haymerle an Kaiser Franz Joseph. Wien, 21. Februar 1880. HHStA. Kabinettsarchiv. Geheim Akten. Karton 18. 41. Protokoll über die unter Ah. Vorsitze Sr. k. u. k. apost. Majestät am 21. Dezember 1886 stattgehabten Konferenz, betreffend „Vorbereitungs-Massnahmen für den Krieg mit Russland.” Kriegsarchiv. MKSM. 20-1/12-2 de 1886. 42. Gem. Ministerrat vom 5., 7., 29. és 30. Januar 1887. 43. Protokoll der am 8. Dezember 1887 unter Ah. Vorsitze Sr. k. u. k. apost. Majestät in der Hofburg zu Wien stattgehabten komissionellen Beratung über eventuell in Galizien zu ergre ifenden Massnahmen militärischer Natur. Krigsarchiv. MKSM. 20-1/10-2 ex. 1887. 44. Gem. Ministerrat vom 18. Dezember 1887. RMRZ. 346. Gem. Ministerrat vom 19. Dezember 1887. RMRZ. 347. 45. Denkschrift über die allgemeinen militärischen Verhältnisse Ende 1892 mit einem Anhänge Darstellungen der russischen Kriegs-vorbereitungen seit dem Jahre 1886. Zum reservierten Dienstgebräuche als Manuskript gedruckt. - Ausgabe A. An haltspunkte für den wieteren Ausbau unserer Wehnnacht als Beilage zur Denkschrift über die allgemeinen militärischen Verhältnisse 1892. Krigsarchiv. MKSM. Separatfascikeln. Fase. 90. Nr. 3. 46. Gem. Ministerrat vom 24. Januar 1888. RMRZ. 350. 47. Gem. Ministerrat vom 19. Februar 1893. RMRZ. 378. 48. Kálnoky an Kállay. St. Petersburg, 14. Oktober 1881. PA. I. Karton 471. 49. Magyar Törvénytár. 1836-1868. évi törvénycikkek, 337. old. 50. Abschrift eines Privatschreibens an den k. k. Ministerpräsi denten Grafen Taaffc ddo Wien, 15. Oktober 1893. PA. I. Karton 469. 51. Ld. 22. jegyzet. 52. Kálnoky an Kaiser Franz Joseph. Wien, 13. Oktober 1884. PA. I. Karton 471. 53. Engel -Jánosi Friedrich: Graf Kálnokys Rücktritt als Aus-
scnministcr im mai 1895. In: Engel - Jánosi Friedrich: Ge schichte auf dem Ballhausplatz. Essays zur österreichischen Aussenpolitik 1830-1945. Graz - Wien - Köln 1963. 246255. old. 54. Abschrift eines Memorandum Tiszas. August 1889. PA. I. Karton 465. 55. Gem. Ministerrat vom 18. Oktober 1889. RMRZ. 361. 56. Gem. Ministerrat vom 5. Januar 1887. RMRZ. 335. - Gem. Ministerrat vom 29. Januar 1887. RMRZ. 337. - Gem. Ministerrat vom 30. Januar 1887. RMRZ. 338. 57. Denkschrift, vermutlich Ende November 1883. Kriegsarchiv. MKSM. Separatfascikeln. fase. 69. Nr. 32. 58. Protokoll über die unter Ah. Vorsitze Sr. k. u. k. apost. Majestät in der kgl. Burg zu Ofen am 17. Juni stattgehabten Konferenz. Kriegsarchiv. MKSM. 20-1/4 ex 1888. 59. Gem. Ministerrat vom 7-8. April 1885. RMRZ. 321. 60. Gem. Ministerrat vom 26. April 1890. RMRZ. 362. 61. Gem. Ministerrat vom 24. Januar 1888. RMRZ. 350. 62. Archivalische Erhebungen über die Benennung der Truppen als „kaiserlich-königlich”. Wien, am 6. September 1889. PA. I. Karton 65. - Memorandum Br. von Kállay. Streng vertrau lich mitgeteilt. 12. Oktober 1889. PA. I. Karton 645. 63. 14/MT. Magyar minisztertanács 1886. augusztus 16. 17. A véderó törvényjavaslat tárgyában. OL. K. 27. 44. doboz. 64. Gém. Ministerrat vom 4. März 1894. RMRZ. 383. 65. Protokoll des am. 8. Januar unter Ah. Vorsitze Sr. k. u. k. apost. Majestät in Wien stattgehabten Beratung über die Landsturmfrage. Kriegsarchiv. MKSM. 10-1/1-2 de 1884. 66. Ld. 62. jegyzet. 67. A m. kir. belügyminiszternek 2963/eln. számú körrendelete a katonai és a magyar hatóságok levelezése tárgyában. Ma gyarországi Rendelctek Tára. 27. évf. 1893. VII. füzet Buda pest 1893. 1076-1077. old. 68. Protokoll über die am 7. Mai 1891 unter Ah. Vorsitze Sr. k. u. k. apost Majestät stattgehabte Konferenz. Den Gegenstand derselben bildete der Bau einer strategischen Bahn von Máramarossziget nach Stanislau und in Fortsetzungdersenben von Halicz nach Tamopol. Kriegsarchiv. MKSM. 20-1/4 de 1891. 69. Gem. Ministerrat vom 25. September 1886. RMRZ. 331. 70. Komjáthy: Die Entstehung des gemeinsamen Ministerrates. 30-32. old. 71. Komjáthy: Die Entstehung des gemensamen Ministerrates. 117. old. 107. jegyzet.
78. Ld. 9. jegyzet. 79. Uo. 80. Burián István naplója 1913. október 3-i bejegyzés. Reformá tus Egyetemes Konvent levéltára Budapest. Burián iratok.
81. Ld. 72. jegyzet. 82. Kálnoky an Kállay. St. Petersburg, 14. Oktober 1881. PA. I. Karton 471. 83. Gem. Ministerrat vom 21. September 1891. RMRZ. 372. 84. Vertrauliches Memorandum. Mitte September 1889. PA. I. Karton 465. 85. Gem. Ministerrat vom 4. März 1894. RMRZ. 383. 86.Somogyi: A közös minisztertanács működése 1113. old. 87. Gém. Ministerrat vom 18. Dezember 1887. RMRZ. 346. 88. Gem. Ministerrat vom 2. Februar 1893. RMRZ. 377. 89. Gem. Ministerrat vom 17. April 1895. RMRZ. 386. 90. Somogyi: A közös minisztertanács működése 1113. old. 91. Gém. Ministerrat vom 19. Februar 1893. RMRZ. 378. 92. Gem. Ministerrat vom 18. September 1890. RMRZ. 368. 93. Gem. Ministerrat vom 18. Dezember 1887. RMRZ. 346. 94. Gem. Ministerrat vom 29. April 1888. RMRZ. 352. 95. Burián István naplója 1912. február 15-i bejegyzés. Reformá tus Egyetemes Konvent Levéltára Budapest. Burián iratok. 96. Gem. Ministerrat vom 16. April 1887. RMRZ. 339. 97. Memorandum Br. von Kállay. Streng vertraulich mitgeteilt. 12. Oktober 1889. HHStA. PA. I. Karton 465. 98. Magyar Törvénytár. 1836-1868. évi törvénycikkek, 335. old. 99. Ld. 68. jegyzet. 100. Gém. Ministerrat vom 28. März 1893. RMRZ. 379. 101. Protokoll über die unter Ah. Vorsitze Sr. k. u. k. apost. Majestät am 30. Oktober (1887) stattgehabte Konferenz bet reffend den Ausbau des Eisenbahnnetztes zur Beschleuni gung des Aufmarsches der Armee im Kriegsfälle gegen Russ land. Kriegsarchiv. MKSM. 20-1/9. 2. ex. 1887. 102. Gem. Ministerrat vom 18. September 1890. RMRZ. 368. 103. Gem. Ministerrat vom 26. September 1887. RMRZ. 343. 104. Deák Ferenc beszédei 1861-1866. Összegyűjtötte Kónyi Ma nó. Budapest 1889. 314. old. 105. 20/MT Magyar minisztertanács 1889. augusztus 16. 6. A Monarchia elnevezéséről. OL. K. 27. 45. doboz.
72. Abschrift einer Note an SrE. den Herrn kgl. ung. Minister präsidenten Freiherrn von BánfTy in Budapest, de dato Wien, am 7. September 1895. PA. I. Karton 630.
106. Abschrift eines Memorandum Tiszas. August 1889. PA. I. Karton 465.
73. Somogyi: A közös minisztertanács működése 1896-1907. Kézirat 2. old.
107. 29/MT. Magyar minisztertanács 1887. október 25. 3. A vasúti hálózatnak stratégiai szempontból kívánatos kiegészítése tárgyában.OL. K. 27. 43. doboz.
74. Gém. Ministerrat vom 4. Oktober 1885. RMRZ. 327. 75. Komjáthy: Die Entstehung des gemeinsamen Ministerrates. 32. old. 76. Au. Vortrag in Betreff der Zirkulation der Ministerratsprotokolle. Budapest, 9. Januar 1887. Andrássy. HHStA. PA. I. Karton 558. 77. Magyar Törvénttár, 1836-1868. évi törvénycikkek, 337. old.
108. Gém. Ministerrat vom 18. Oktober 1889. RMRZ. 361. 109. Ld. 68. jegyzet. 110. Gém. Ministerrat vom 21. September 1891. RMRZ. 371. 111. 8/MT. Protokoll der am 24. Februar 1892 in Budapest abgehaltenen Ministerkonferenz unter dem Ah. Vorsitze Sr. k. u. k. apost. Majestät. OL. K. 27. 51. doboz. 29
Z lin szk y J á n o s
„Herculesre, m ilyen hidegek a fü rd ő ite k !” (Néhány szó Róma börtöneiről) A Fórum Roinanumon a Capitolium felé sétálva áthaladunk Septimus Serverus diadalíve és a Curia ősi épülete között. Szemközt velünk a Capitolium hátoldalán felvezető út m á sik oldalán kis 16. századi templom áll. San Giuseppe dei Falegnami, amelyet a San Pictro in carcere (Szent Péter a börtönben) templom helyén emeltek. A templom tövében rejtőzik két emelet mélyen a Mamertinus börtön, gyakorla tilag egy lyuk a földben, néhány lépcsőfokon lehet abba lejutni. Ebbe a börtönbe vetette a legenda szerint Agrippa praefectus urbis Szent Péter apostolt. Az apostol itt térítette meg őreit, Processust és Martinianust s velük együtt 50 rabtársát: hogy megkeresztelhesse őket, forrást fakasztott a börtön oldalából. Majd csodálatosan kimenekült és hívei ösztönzésére útban volt kifelé Rómából, mikor a „Quo vadis, domine” kápolna mellett szembetalálkozott Krisztussal s a kérdést intézte hozzá: Uram, hová mégy? s kapta rá a választ: Vado ¡terűm crucifigi — M egyek, hogy újra meg feszítsenek! Az apostol erre megfordult s most már híveinek rábeszélése sem tudta a kereszthaIáitól visszatartani.“ Eddig a legenda, amit Sienkievicz oly csodálatos regény be foglalt. Ennek a fogságnak emléke volt a régi San Pietro in carcere, ma az eseményt a San Pietro in vincoli neve örökíti meg, a császárforumok túlsó oldalán. Római utazó már csak Michelangelo Mózese miatt is bizonyára útba ejti, míg a Mamertinus börtönre alig valaki lesz figyelmes. Nincs is rajta, benne sok látnivaló. Azon csodálkozha tunk el, hogy fért el abban Péter apostol mellett az 50 rab, mert bizony kicsiny a belső tér. A sötét kamrából még egy nyílás vezet lefelé, a hírhedt Tullianumba, a pincebörtönbe. 1 Plutarchos leírja, hogy mikor a Róma ereiével és vezérei vel oly soká dacoló afrikai fejedelmet, Jugurthát Marius diadalmenetében a Capitoliumi úton végigvezettek, felékszerezve és teljes királyi díszében, utána a kivégzésre szánt intrikust a Tullianumba hurcolták. Őrei tudtak a neki szánt sorsról, s igyekeztek kincseit előre megkaparintani: letép ték azokat róla, oly vadul, hogy fülkarikáival a fülcimpáit is kiszakították, aztán megfosztották aranyos ruháitól és meztelenül a Tullianumba dobták. A megaláztatásoktól, megerőltetéstől és fájdalomtól félőrült, minden intrikája mellett is szánalomra érdemes fejedelem akkor kiáltotta volna a mélyben: Herkules, milyen hideg a fürdőtök! Ugyanebben a sötét lyukban végezte életét egy századdal később Vercingetorix, a gall király, Caesar ellenfele, aki csaknem kiragadta a nagy római vezér kezéből diadalai gyümölcsét, Galliát s Caesart Gergoviánál legyőzte, majd Alesiában Caesar fogságába került.4 30
S ugyanebből a mamertinusi börtönből lépett ki egy em lékezetes napon a haza atyja, Cicero, hogy a künn várako zóknak a Catilina összeesküvés fogvatartott vezérei sorsát bejelentse: Vixerunt! (éltek.)5 De bármily nagy történelmi pillanatok, jelentős szemé lyek sorsa is kapcsolódik a Tullianum sötét üregéhez, a világváros és világhatalom Róma börtönének — szűk és elégtelen. S ez nem csak szimbolikusan van így. A börtön mint büntetési nem Rómában alárendelt szerepet játszott, ha ugyan a mai értelemben véve egyáltalán volt szerepe.6 Szent Ágoston De civitate dei c. munkájában Cicerót idézve mondja: A (XII táblás) törvények Tullius szerint a büntetés nyolc nemét ismerték, a kárt, bilincset, vesszőzést,
n
taliot, becstelenséget, számkivetést, halált, rabszolgaságot. Ebből a mondatból szoktak arra következtetni, hogy a régi római jog a szabadságvesztés-büntetést is ismerte: vincula. Ám éppen ez a forráshely is tanúsítja, hogy a mi fogal maink szerinti szabadságvesztés, a börtönbüntetés ebben a formájában ismeretlen a régi római törvényekben. A sze mélyes szabadság ideiglenes elvesztésére ők mindig a bio lincs, a kötelék, a kézrátétel megjelöléseket használják. Intézményesen a rómaiak nem gondoskodtak arról, hogy a magánfél sérelmét — akár börtönnel is — megtorolják. A sértettet hatalmazták ineg arra, hogy a sértőt megkötözze és hatalmában tartsa. Kezdetben ennek nyilván semmi korlát ja nem volt: manus iniicere — kezet vetni a sértőre — volt a felhatalmazottnak joga s azután úgy tarthatta uralma alatt, ahogy ez módjában állott. így történt a fizetésképtelen adóssal, a szökni akaró alperessel, s ez volt a sorsa, örökös szolgaságban, a rajtakapott tolvajnak is. A XII táblás törvény előtt ennek a foglyulejtésnek nyil ván nem volt korlátja: kiterjedt az a kötelmi kötelezettségét megszegő adósra is, akinek kötelékét (obligatió) csak a teljesítés utáni szabadonbocsátás (solutio és liberatio) ol dotta meg, míg a nem teljesítő adóst megkötözve tarthatta hitelezője (eum vinctum habebit).9 A XII tábla az adósfogvatartásnak a pontos rendjét szabályozta, mint a patríciusok és a plebs ellentétei allergikus kérdését. Eszerint a 30 napi teljesítési póthatáridő eredménytelen eltelte után el lehetett fogni és megkötözni vagy bilincsbe verni az adóst, de to vábbi 60 napig készen kellett állni a teljesítés elfogadására, s közben a fogva tartottat élelmezni — a későbbi interpretatio szerint ellátásáról gondoskodni a fogvatartó volt köteles.10 A végkifejlés azonban ekkor sem a börtönbüntetés, ez a rabság csak az adós személyének biztosítására szolgál. Vé gül is a felek vagy megegyeztek, vagy az adós ledolgozta tartozását mint szolga, vagy eladták rabszolgának külföldre. Rómában végleges rabszolgasorba a XII táblás törvény
szerint csak a tettenért szabadszületésű tolvaj jutott bünte tésből, s őt is a meglopottnak adták át, hogy őrizze (servare, innét servus?)11 Közüldözés alá eső bűncselekményekért Rómában a XII táblás törvény korában általában halált állapítanak meg: így 19 gyilkosság, méregkeverés, hazaárulás miatt. " Bizonyos esetekben ez sacralis halálbüntetés volt, így a tűzvészoko13 zásnál, ráolvasásnál, míg a cliensét becsapó patronus, a vetés éjjeli lelegeltetője, a határkő és a szántóökör meg sértője egyszerűen sacer, kitagadott a vallási-polgári közös ségből,14 ami persze nagyjából egyet jelentett a halállal. Más esetekben ezt a halálbüntetést lynchszerűen, tömegben hajtják végre, így a tolvaj rabszolgán, a hamis bírón vagy tanún.15 Akár e halálbüntetés végrehajtásához, akár a talio, a vesszőzés végrehajtásához, átmenetileg, a bűnös kiszolgál tatására alkalmazták ilyenkor is a bilincset, megkötözést, vinctus verberatus — mondja a törvény.16 A pénzbüntetések esetében a végrehajtásnak lehetett esz köze, amint fentebb említettük, a személyes szabadság el vonása — az azonban így mindig céllal történt, nem önálló büntetési nemként nyert alkalmazást. A halálraítéltek utolsó óráik során történő őrzésére elegendő volt a sötét lyuk a Capitolium tövében.17 Más a helyzet a rabszolgáknál. Azokat uruk szabad tet szése szerint fenyíthette meg s e fenyítés eszköze gyakran a 18 carcer, a tömlöc volt. In carcere ut sis, fenyegeti Plautus vígjátékaiban nem egyszer az egyik szolga a másikat — hogy börtönbe juss! A carcer tehát nem büntetési, hanem 19 fenyítési eszköz. A kettő között a lényeges különbség, hogy a szabad emberrel szemben alkalmazott büntetés csak törvényben meghatározott tényállásért törvényes mérték ben szerepelhet, nullum erimen, nulla poena sine lege. Ez zel szemben a coercitió, az engedetlen szolgával szembeni fenyítés teljesen az úr, vagy a felügyelettel megbízott sze20 mély kénye-kedvétől, belátásától, mérlegelésétől függött. Plautus, Terentius és Cato, legkorábbi római forrásaink szinte minden oldalon igazolják ezt a felfogást, ami aztán döntően meghatározta a rabszolgáknak uraikkal szembeni mentalitását is. A carcer lehetett önmagában, koplaltatással vagy testi fenyítéssel egybekötve ilyen fenyítőeszköz. Súlyosabb, a későbbi kibontakozott tömeges rabszolga tartásra jellemző az eigastulum, a büntetésben lévő rabszol21 gák lak— és őrzőhelyéül szolgáló építmény. Columclla szerint a villa, a majorépület déli fekvésű szo bái szolgálnak a szolgák szállására, míg a pincében északi oldalon van az ergastuluin, ebben laknak a vinciti, compediti, a kéz-vagy lábbilinccsel járók, akiket innét visznek ki az ostoros felügyelők a napi munkára." Ebbe az ergastulumba, büntetőmunkára került az enge detlen, a szökevény, vagy a lusta rabszolga, s innét több nyire nem lehetett reménye a szabadulásra. Egy világ vá lasztotta el az ugyancsak fegyelem és fenyíték alatt tartott, de esetleg még a felszabadulás lehetőségében is remény
kedő háziszolgák sorsától. Ezeket az ergastulumokat Hadrianus császár betiltotta, mikor a tömeges rabszolgautánpótlás megszűntével a biro dalom gazdasági egyensúlyának biztosítására indokolttá vált a rabszolgákkal szembeni kíméletesebb bánásmód. Mindazonáltal továbbra is lehettek ilyenek, noha biztos ré24 gészeti feltárásra eddig egy ergastulum sem került. Erre utal, hogy a C. Th szerint elvétve szabadok bünteté25 sére is alkalmazták. A coercitio, a fenyítőintézkedések belátás szerinti szabad alkalmazása ugyanis nem csak a rabszolgákkal szemben volt elképzelhető. A római magisztrátus is élhetett fenyítő hatalommal bár mely polgárral szemben, ha hivatali hatalmi körében ezt 26 szükségesnek látta. Az e hatalommal való visszaélésért ugyan hivatali éve után felelőssé lehetett a tisztségviselőt tenni, de jogtalanságot ezzel nem követett el, minthogy római néptől ráruházott hatalma alapján élnie lehetett, sőt élnie kellett e coercitiós jogkörrel. Ennek sziinbólumakép hordták a magistratus segítői, a lictorok a vesszőnyalábot, sőt időnként és helyenként a bárdot is. Ám a kisebb tisztvi selők, a városi rendfenntartók, az aedilisek, a vigintiviri, a vigiles is éltek hasonló jogkörrel, főleg a városi csőcselék kel, a proletáriátussal szemben, vagy a rendbontókkal szemben, s ilyen hatáskörben ugyancsak megtehették, hogy egy-két éjszakára carcerbe dugják a renitens vagy garázda elemeket. Cicero Catilina elleni beszédében a coercitios kötelezettségre emlékeztet és az ősök példáját idézi: Valaha c köztársaságban megvolt az az erény, hogy annak bátor férilai kegyetlenebb kínokkal fékezték meg a veszélyes 27 •a polgárt, mint a legádázabb ellenséget. A „videant consuIcs nequid respublica detrimenti capiat” senatusi határozata egyenest kötelezte a magistratusokat arra, hogy a belső ve széllyel szemben e hatalmukat korlátlanul érvényesítsék: ilyenkor aztán a veszélyes polgárt le lehetett fogni s akár biztosíték ellenében szabadon hagyni, akár házi őrizetbe adni, akár börtönbe, carcerbe vetni. E hármas módon bizto síthatta a vádlottat az eljárás ideje alatt a büntetőperben a 28 praetor is. így tehát a szabad rómaival szemben a carcer vagy átme neti fegyelmezési eszközként, vagy eljárási közbenső intéz kedésként, vagy a büntetővégrehajtás során a halálbüntetés előzményeként a köztársaság alatt megjelenik, és politikai helyzettől függően kerül több-kevesebb alkalmazásra. Minthogy Sulla után már a főbenjáró büntetés mindig a számkivetés volt, s előtte is egyre ritkább lett a polgárral szembeni halálbüntetés, természetesen ritka volt a vizsgála ti fogság is, mert a vádlott legfeljebb önként tette meg azt, ami súlyos esetben várt rá, hogy külföldre menekült. Ilyen coercitiós eszközként szerepel a közfogság Ulpianusnál a kiszabott bírsággal vagylagosan felvetve az edic29 tumkoinmentárban: valaki erőszakot alkalmaz azért, hogy valakit sze rencsejátékra vigyen, vagy bírsággal kell sújtani, vagy in 30 lautumias vagy állami fogságra vetni.” 31
Valószínű, hogy a provinciákban a szabadságvesztéssel járó büntetések jobban el voltak tcíjcdvc. Erre utal Ulpianusnak a tartományi helytartó kötelezettségeiről szóló munkájából vett egy hosszabb szemelvény, melyben elmondja, hogy a halál és testi fenyítés mellett ismernek a provinciában szabadságvesz téssel járó büntetéseket is. Ezek azonban rendszerint kényszer munka-büntetések, főleg a bányamunka, amit ugyancsak bi lincsben végeztettek. E kényszermunka-büntetésekről szólva azonban Ulpianus megjegyzi: a provincia elöljárói szoktak arra is ítélni egyeseket, hogy börtönben vagy bilincsben tartsák őket, s ezt m egtehetik, de nem helyes. A carcer ugyanis arra való, hogy abban valakit őrizzenek, nem arra, hogy 31 azzal büntessenek. C allistratusnak a büntetőperekről szóló könyvéből ve szi a Digesta azt az idézetet, hogy a szökevények bünte tését súlyosbítani kell: az időre őrizetbe vettekét életfogytiglanra, az életfogytiglant bányakényszerm unkára, a bányából szökőt halálra kell ítélni. Ám ez az őrizet nem csak börtönre érthető, hanem bányánál enyhébb kényszermunkára is, olyanra, amely nem já rt autom ati kusan a polgárjog elvesztésével, viszont őrizet alatt kel lett végezni.32 A késő császárkorban Róma és a provinciák között már nem volt lényeges jogi m egkülönböztetés, így az őrizet római polgárral szem ben is előfordulhatott. Erre mutat az idézett helyek felvétele a jusztiniánusi tör vényműbe. Bizánc pincebörtöneiben a császári önkény nem egy áldozata tűnt el örökre, vagy került elő azokból megvakítva, megcsonkítva, emberi roncsként. A börtön, mint a javítás, átnevelés intézménye tovább sem volt jel lemző az ókorra és a korai középkorra. Annál inkább hasz nálták politikai ellenfelek, alkalmatlan trónkövetelők, ve szélyesen hatalmassá vált kegyencek eltüntetésére. Ebben a római birodalom helyén alakult barbár király ságok gyakorlata sem sokban tért cl a korabeli B izáncé tól. A m egvakított Belizar sorsa éppúgy m egindít, mint nagy Teodorik tanácsadójáé, Boctiusé, aki a börtönben írta meg C onsolationes philosophiac c. munkáját: Ravenna börtönében, ahová azért jutott, m ert apósával, Syminachussal együtt ellene szegültek Teodorik akaratá nak a római lakossággal szem beni intézkedései m ia tt A filozófia vigaszával azonban csak a kereszténység szellem ével áthatott, vagy a Stoa tanait követő em elke dett szellem ek viselték el e kórban a börtönt. Á ltalában nyomor, őrület, betegség vagy m egváltó halál lett a bör tönlakók sorsa. Ha nem is alkalm azták a szigorú jo g sze rint büntetésként a szabadságvesztést, a börtön az elret tentés hatásos eszköze volt rabszolga és szabad számára egyaránt.
Jegyzetek 1. Zlinszky J., Római büntetőjog, Bp 1991. 197. és 64. j. 2 Euszeblosz Egyháztörténete, 2.25. 3. Plutarchos, Marlus 12.4. 32
4. Pauly RA Vercingetorix 5. Plutarchos, Cicero 22 6. Mommsen, Strafrecht 2. 12. 2. 7. XII 1.1. inc. séd. 7. Aug. De civ. 21. 11. 8. 9. 10. 11.
Mommsen i. m. 300. o. 2-3. j. XII 1.1. III. 4. XII. 1.1. III. 4. * Georges, Handwörterbuch, servus és servare
12. 12. 14. 15. 16.
XII. t. t. IX. 4., 5. XII. 1.1. VIII. I., 10. XII. 1.1. VIII. 21., 9., LR Numa 5. XII. 1.1. VIII. 14., 23., IX. 3. XII. 1.1. VIII. 10.
17. Cic In Verr 5.45.117.: includuntur in carcerem condemnati, ehhez Mommsen i. m. 961. o., Juvenal 3.312.: felicia dicas saecula, quae quondam sub regibus atque tribunis viderunt unó contentam carcere Romám (boldognak mondhatod a szá zadokat, melyek hajdan a királyok és tribunuk korában láthat ták az egy börtönnel megelégedő Rómát). 18. Plaut. Amhitruol. 1. 3.: Quid faciam nunc si tresviri me in carcerem compegerint — inde eras e promtuaria cella depromar ad flagrum (No és ha a hármasférfiak börtönbe löknek, mit teszek? S ha onnan mint éléskamrából vesznek elő, hogy verjenek?) Aulularia 2. 5. 21.: vincite, verberate, in puteum eondite! (Bilincseljétek, botozzátok, pincebörtönbe vessétek!) 19. Mommsen i. m. 299. o. 20. Mommsen i. ni. 23. o. 21. Plinius n. h. 18. 6. 36., Columella 1. 6. 3. 22. Columella i. h. 23. 24. 25. 26. 27.
História Augusta Hadr. 18. 10. Pauly Ergastulum C. Th. 9. 40. 3. Mommsen i. m. I. 4. 36 skk o. Cic. in Cat. I. 3.: Fűit, fűit ista quondam in hac re publica virtus, ut viri fortes aerioribus suppliciis civem pemieiosum, quam acerbissimum hostem coercerent. 28. Liv. 25. 4. tribuni plebis ... rei capitalis diem Postumio dixerunt ac ni vades daret, prendi a viatore atque in carcerem duci iusserunt.... singulis deinde rei capitalis diem dicere ac vades poscere coeperunt: primo non dantes, deinde etiam eos, qui dare possent, in carcerem coiciebant (a néptribunok főbenjáró ügyben tárgyalási határnapra idézték Postumiust, és elrendel ték, hogy ha nem adna kezeseket, le kell tartóztatni és börtön be zárni. (...) utána másokat is határnapra idéztek főbenjáró ügyben és (megjelenésük biztosítására) kezeseket kértek tőlük: akik nem állítottak kezest, azokat eleve börtönbe vetet ték, majd később azokat is, akik a felhívásnak eleget tettek). 29 L. még Ulpianus D 48. 3. 1. 29. D. 11.5. 1.4. 30. A lautumia elhagyott kőbánya a Capitolium északkeleti lejtőjén, amolyan gyűjtőfogház szerepet töltött be. 31. D 48. 19.8.9. 32 D 48. 19. 28. 13-14.
Lőrincz J ó z s e f
K orszerűsítési kísérletek a fiatalkorúak büntetésvégrehajtásában (1 8 78-1905) A Csemegi-kódex és a fiatalkorúak büntetés végrehajtása A Csemegi-kódex megjelenését követő évtizedeknek a fia talkorúak büntetőjogát és büntetésvégrehajtását tárgyaló irodalmában gyakori a szerzők sajnálkozása afelett, hogy a kódex mostohán szabályozza a fiatalkorúakkal szembeni büntetőjogi következményeket, legkivált pedig ezek végre hajtása felől hagyja bizonytalanságban a jogalkalmazókat. Valójában a kódex — amely egyébként semmiféle kételyt nem támaszthatott alkotóinak felkészültsége és alapossága iránt — a fiatalkorúak tekintetében is képviselte azokat az elveket, amelyek a kódex egészét jellem ezték. Szabó And rás megállapítja, hogy a „fiatalkorúak büntetőjogi helyzetét szabályozó rendelkezések szervesen illeszkednek a klasszi kus büntetőjog intézményeinek rendszerébe (...) a büntetési rendszer és a büntetésvégrehajtás tekintetében lényegében azonosak az elbírálási szabályok a kódex általános, a felnőttekre vonatkozó rendelkezéseivel”.1 Ez az azonosság — többek között — azt jelentette, hogy a 12-16 éves fiatalkorúakra ugyan a felnőtteknél enyhébb (fegyház helyett börtön, börtön helyett fogház, fogház he lyett elzárás), de nem másfajta szabadságvesztés-büntetési nemek voltak alkalmazandók, végrehajtásuk pedig azonos intézetekben — de azoktól elkülönítve — történt. A 16. életév feletti elítéltek pedig már semmiféle megkülönböz tető bánásmódban nem részesültek.' A korabeli szakirodalom általában kétkedéssel fogadta a kódex új rendelkezéseit, a csak fiatalkorúakra alkalmazható javítóintézetbe utalást. Egyfajta, főként a gyakorlati jogá szok körében elterjedt nézet szerint a javítóintézet a megfe lelő szigor híján alkalmatlan az erkölcsi romlottság meg szüntetésére. Mások a szabályozás rendszertelenségét, öt letszerűségét kifogásolták. A kódex szűkszavú rendelkezései mindössze arra terjed tek ki, hogy a fogházra ítélt, de életük 20. évét túl nem haladott egyénekre megengedi, hogy fogházbüntetésükből hat hónapot — amit különben magánelzárásban kellene ki tölteniük — javítóintézetben töltsenek el, illetve a 12-16 éves korban lévők, ha a bűncselekmény bűnösségének fel ismerésére szükséges belátással nem bírnak, javítóintézetbe helyezhetők, de ott 20. életévükön túl nem tarthatók.3 A javítóintézet kedvezőtlen fogadtatása nyilvánvalóan nem volt véletlen. A kódex alkotóinak nem kevés bátorsá gára utal az, hogy a hazai gyakorlatban addig ismeretlen javító-nevelést a büntető törvénykönyvbe felvegye, vállalva azt az inkongrucnciát is, amely a kódex merev büntetési
elmélete és a javító-nevelés szándékolt gyakorlata között feszült. Voltak ugyan előzményei a fiatalkorúak különleges büntetőjogi és büntetésvégrehajtási kezelésének a honi bün tetőjogi gondolkodásban, ezek azonban szemléletükben nem illeszkedtek az uralkodó büntetéstani áramlatokhoz, intézményi-gyakorlati realizálásuk pedig elképzelhetetlen volt az anyagi feltételek hiánya miatt. A z európai hírű, széles látókörű 1843-as börtönügyi törvényjavaslat még említést sem tesz a fiatalkorúakkal kapcsolatos sajátos el bánásról. Finkey Ferenc keserűen jegyzi meg, hogy a tör vényjavaslat előkészületei során felmerült ugyan a nyugat európai (különösen angliai) lelkesítő tapasztalatokra alapo zott javító iskolák gondolata, de „úgy látszik, a nagy libe rális fellángolás, a tervbevett hatalmas alkotmányreformok csodaerejűnek vélt eredményében való optimista bizakodás nem látta szükségesnek a törvényszegő fiatalokkal való kü lönös foglalkozást”.5 Amennyire szervesen illeszkedett a Csemegi-kódex bün tető anyag- és eljárásjogi konstrukciója a korabeli magyar liberálkapitalizmus eszmevilágába, olyan talajtalanul, saját előzmények és hazai tapasztalatok híján volt a kiépítendő büntetésvégrehajtási rendszer. Horváth Tibor találóan álla pítja meg, hogy ez a vákuumhelyzet „azzal az előzménnyel járt, hogy a büntetésvégrehajtási szervezet- és intézményrendszer kiépítése során a korabeli legmodernebb elképze léseket és intézményeket vezethették be.”6 Az átvételre al kalmasnak talált büntetésvégrehajtási modell az angol, illet ve az ír fokozatos rendszer, amely kétségkívül a korszak lcgkiérlcltebb burzsoá börtönügyi irányzata volt. Ez az irányzat a hazai viszonyainknál lényegesen fejlettebb nyugat-európai feltételek között kialakulva, ott hűségesen szol gálta a vezető ipari államok munkaerő-éhségének kielégíté sét, funkciója nem csupán az elítéltek értékteremtő munka erejének kihasználása volt, hanem előrelátó módon az el ítéltek munkaalkalmasságának, szakképzettségének fejlesz tése is. Honi viszonyaink annyiban voltak alkalmasak e korszerű börtönrendszer befogadására, amennyiben a ki egyezés után fellendülő gazdaság a 70-es, 80-as években jelentős munkaerőigénnyel lépett fel. A z ún. fokozatos (progresszív) börtönszisztéma átvétele a magyar igazságszolgáltatásba azzal a veszéllyel járt, hogy a kódex indeterminista felelősségi szemléletére szükség szerűen ráépülő, megtorláson alapuló büntetési elmélete és a külhoni keletkezésének körülményeit tekintve pragmati kus, a valóság reális igényeit kiszolgálni törekvő, preventív, kimondatlanul is determinista szemléletű büntetésvégrehaj tási rendszer nem illeszthető össze. A későbbi fejlődés, a 33
múlt század utolsó évtizedeinek tapasztalatai azonban azt igazolták, hogy a klasszikus büntetőjogi iskola büntetéstani elvei kerültek diszfunkcióba a társadalmi valósággal, míg az ezeket realizáló büntetésrendszer nem, ez utóbbi fejlődé sének nehézségeit nem annyira elvi, mint inkább gyakorlati okok idézték elő. A felnőttkorúak büntetésvégrehajtásának fentiekben érin tett modernizációjához viszonyítva a fiatalkorúaké csak érintőlegesen történt meg. Igaz ugyan, hogy a fiatalkorúak börtönügye a felnőttekével együtt korszerűsödött, de ko rántsem az elvárt irányban és mértékben, ti. a felnőttek büntetőjogától és büntetésvégrehajtásától való elkülönülés útján. Ez utóbbi megoldást követelték a kódex megjelenését követő évtizedekben a reformirányzatok képviselői.
A javító-nevelés és a javítóintézetek Már a múlt század 70-es éveiben világossá vált, hogy a gyermek- és fiatalkorúak növekvő kriminalitása átfogó szo ciálpolitikai intézkedéseket sürget. Felismerték, hogy a fia talkori bűnözés ellen nem elegendő a büntetőjogi represzszió, olyan állami beavatkozásra is szükség van, amely megelőzi, megakadályozza a fiatalok kriminálissá válását. E célt szolgálták azok a törekvések, amelyek a szervezett gyermekvédelem ügyének felkarolására irányultak,7 továb bá e törekvések jegyében került előtérbe a fejlettebb nyugat európai államokban már széles körben elterjedt javítóinté zet gondolata. A Csemegi-kódex hatálybalépésekor a nyugat-európai ál lamok többsége a javítóintézetet (javítóház, javító iskola stb.) a belátási képességgel (discememcnt) nem rendelkező fiatalkorú bűnelkövetők befogadására alkalmazta. Az álta lános felfogás a serdülőkort a „problematikus beszámítás” életkorának tekintette. A z a fiatal, aki a cselekménye bűnös ségének felismerésére szükséges belátással nem rendelke zett, büntetésre nem volt ítélhető, de javítóintézetbe helye zéséről kellett gondoskodni, „ha a rosszra való hajlama, elhanyagolt, vagy helytelen nevelése, vagy szomorú családi és társadalmi helyzete miatt eddigi életviszonyai közé a szellemi és erkölcsi romlás veszélye nélkül vissza nem bo csátható”.8 E felfogás tehát a javítóintézetet nem tekintette büntetés nek, hanem olyan preventív beavatkozásnak, amely alkal mas a fiatalkorú életpályájának idejekorán történő kiigazí tására. A beavatkozás egyik feladata volt kiemelni a fiatal korút addigi káros környezetéből, másik követelménye pe dig a korábbi hibás nevelés sikeres korrekciója volt. A ja vítóintézetek elsődlegesen szociálpolitikai fogantatását jel zi, hogy keletkezésük korai időszakában nem csupán bűncselekményeket elkövető, hanem elhagyott, csavargó, vagy a szülők kérelmére beutalt fiatalkorúak befogadását is ellátta*. A nyugat-európai államokban már a múlt század 70-es, 80-as éveiben kiszélesedett, differenciált intézményhálózat lehetővé tette a bűnelkövető és a züllött vagy veszé lyeztetett fiatalkorúak egymástól elkülönített nevelését.9 Magyarországon a javítóintézetek létrehozása vontatottan haladt. Ennek egyik nyomós oka financiális volt,10 másik oka a bíróságoknak a javítóintézeti beutalásoktól való kez deti idegenkedése volt. így az első javítóintézet létesítésére 34
csak 1884-ben került sor Aszódon, ezt követte 1886-ban a kolozsvári, 1890-ben a rákospalotai (lányok részére), 1895ben a székesfehérvári, végül 1903-ban a kassai javítóinté zetek felállítása. Az öt intézet befogadóképessége mind össze 980 férőhely volt, elhelyezési gondok azonban csak a 90-es évektől jelentkeztek (Finkey Ferenc megítélése sze rint ekkor a fiatalkorú bűnelkövetők létszáma már 8—10 000 körül ingadozott). Az elhelyezés növekvő nehézségeit tetéz te, hogy — megfelelő számú intézet nem lévén — a javítóintézetek fogadták be a bíróság által beutalt bűnelkövető fiatalkorúakon kívül a szülők vagy a gyám kérelmére azokat a fiatalokat, akiknél a huzamosabb ideig tartó kényszemevelés mutatkozott indokoltnak. A kódex a végrehajtás részletei felől nem rendelkezett, annak kimunkálását az igazságügyi kormányzatra bízta. A javítóintézeti rezsim kialakítása nem bizonyult könnyű fel adatnak, egyfelől a hazai előzmények, másfelől a vonzó, átvételre alkalmasnak tekinthető külföldi modell hiánya mi att.11 Az igazságügyi kormányzat arra törekedett, hogy a javí tóintézet legyen alkalmas a preventív feladatra, azaz az ide beutaltak sikeres javítására, ugyanakkor az intézet jellegé ben, rendjében hordozza azokat a kényszerelcmcket is, amelyek az alkalmazandó pedagógiai beavatkozásnak min tegy a keretéül szolgálnak. Ranschburg Pál, e korszak neves pszichológusa így ír erről: „Ez intézetekben nem a büntetés a vezérlő elv, hanem a szigorú fegyelem, a kényszcrelbánás kereteibe beillesztett nevelés és oktatás. Tapasztalati tény az, hogy az alapjukban megromlott, züllő fiatalkorúakkal szemben a szentimentális jólelkűség még kevésbé vezet eredményre, mint a könyör telen szigorúság.”12 Nem sokkal a kódex hatálybalépését követően kidolgo zott Királyi Javítóintézetek Alapszabályai (a továbbiakban Alapszabályok) meghatározta az intézet feladatát, mely nem más, mint „... a kebelükbe befogadott egyéneket vallá sosságban és polgári erkölcsökben nevelni, iskolai oktatás ban részesíteni s őket a komoly munkássághoz, s illemcs magaviselethez szokta üli”. (19. §) Az Alapszabályok kiemelték, hogy „a javítóintézetek igazgatója és felügyelő személyzete sohase tévessze szem elől azt, hogy az intézet nem büntetés végrehajtására rendelt hely s hogy ennélfogva az ifjak nem bűnhődés, hanem el hanyagolt vagy megromlott erkölcseik megjavítására és fej lesztése végett vannak felügyeletükre és őrizetükre bízva”.
(20. §) Az Alapszabályok c fontos rendelkezésének nyomatékos, figyelemfelhívó tónusa kifejezi az igazságügyi kormányzat eltökéltségét arra nézve, hogy a fiatalkorú bűnelkövetők egy kisebb hányadával szemben az eddig alkalmazott meg torló fellépés helyett pedagógiai tartalmú kezelést kíván bevezetni. Az Alapszabályok a javító-nevelés — mint szabadságel vonás — végrehajtásának számos tartalmi elemét a szabadságvcsztés-büntetéstől vette át, mégis elismerésre méltóan jónéhány előremutató, új intézményt is tartalmazott. Ezek közé tartozott a belépő növendék megismerése. Sajátos mó don az ezzel kapcsolatos rendezés nem tudott megszabadul ni attól a beidegzettségtől, hogy a fiatalkorút befogadását
követően egy időre szigorúan elkülönítenék. A befogadás utáni bosszabb-rövidebb ideig tartó magánelzárás csökken tett élelemadagokkal13 a gyakorlati tapasztalatok szerint elősegítette a befogadott „Iehiggadását”, „kezessé válását”. Az elkülönítés tartania alatt a növendéket az igazgató, a családfő, a lelkész és az orvos volt köteles naponta meglá togatni. A látogatások alkalmával szerzett benyomások alapján alakították ki a növendékkel szemben alkalmazható nevelés stratégiáját. E látogatások arra is szolgáltak, hogy a növendéket jótanácsokkal, intelmekkel ellátva, felkészítsék őt az intézeti életre.14 A javító-nevelés végrehajtásának kétségkívül legfigye lemreméltóbb új intézménye a nevelés ún. családi rendszere volt. Az Alapszabályok rendelkezése szerint az elkülönítés idejének leteltével a növendéket olyan „családba” osztották be, amely „életkorának és erkölcsi állapotának” leginkább megfelelt.1 A család 20-30 főből állt, a növendékek neve lésével a „családfőt” bízták meg. A családfő csak szakava tott pedagógus lehetett (fiúknál okleveles polgári iskolai tanító, a lányoknál okleveles elemi népiskolai tanítónő).16 E pedagógusoknak jó megélhetési feltételeket, nevelési fel adataik megoldásához nagy önállóságot biztosítottak. Az a felfogás, miszerint a bűnelkövető fiatalok egyéni uevclése „a polgári életviszonyoknak megfelelő családias nevelés keretében honosíttassék m eg”17, jelentős fejlődést, a korszak pedagógiai törekvéseinek térhódítását jelzi. A növendékek életkoruk és erkölcsi állapotuk szerinti családokra osztása a nevelési csoportba helyezés korán je lentkező dilemmáit keletkeztette. A fiatalkorúak és koro sabbak, a „jók”, a „rosszak” és a „középszerű magatartást” tanúsítók merev klasszifikálása nem bizonyulhatott tartós megoldásnak. A korban előrehaladó illetve magatartásuk ban változó növendékek gyakori áthelyezése egy másik csa ládba, a családok naponkénti érintkezése a munkában, ok tatásban úgyszólván teljesen lehetetlenné tették a családfő nevelési elképzeléseinek megvalósítását. Végül is hosszas, eredménytelen próbálkozások után a század utolsó éveiben került nyugvópontra a családok kialakításának kérdése. Minden újonc-növendéket először az új, kísérleti családba osztották, ahol megfigyeltek őt és kioktatták az intézeti élet legfontosabb tudnivalóira. Ezután olyan családba helyezték, „amelyben az általa élethivatásul választott munkanem van meghonosítva, s mely családban intézeti neveltetésének egész ideje alatt állandóan egy és ugyanazon családfőnek keze alatt maradt.”18 Az Alapszabályok a javító-nevelés eszközeiként a növen dékek valláserkölcsi és iskolai oktatását, rendre, tisztaságra és fegyelemre szoktatását, munkára nevelésüket határozta meg. A javítóintézeti nevelés rendszerében kiemelt jelentősé get tulajdonítottak a valláserkölcsi nevelésnek. A hit- és erkölcstan oktatása, a szertartásokon való részvétel, a lelké szekkel kialakítható személyes kapcsolat a növendékek ér zelmi nevelésének fontos, a kor irodalmában csaknem egyöntetűen hatásosnak megítélt lehetőségét nyújtotta. Az iskolai oktatásról azt tartották, hogy „az ismcretfejlesztés és értelmi haladás megkedveltctése az elaljasodás egyik hatal mas óvszere lévén, az iskolai tanításra a javítóintézetekben 19 kiváló gond fordíttatik”. Az Alapszabályok minden nö
20 vendék számára tankötelezettséget írt elő. A szorgalmi időt évenként 10 hónapban, az oktatást napi 4 órában hatá rozták meg. A z intézetben szerzett végzettséget egyenér tékűnek tekintették a másutt megszerezhetővel.21 Tantár gyak voltak: hit- és erkölcstan, olvasás, írás, magyar nyelv, beszéd és fogalmazási gyakorlatok, földrajz, történelem, alkotmánytan, mennyiségtan, mértan, egyszerű könyvvitel tan, természetrajz, vegytan, test- és egészségtan, mezei gaz daság és kertészettan. Ezen kívül rajz, ének, zene és torna. A testnevelést a katonai szolgálatra felkészítés érdekében alaki és fegyverforgatási gyakorlatokkal egészítették ki. Az oktatást, a pihenőidő értelmes eltöltését segítette a minden intézetben létesített könyvtár, amelyből vasárnaponként a családfő irányításával kölcsönözhettek könyveket a növen dékek. A családfő vasár- és ünnepnapokon köteles volt nö vendékei számára ,kedélyt nemesítő, hasznosan mulattató 22 és ismeretterjesztő felolvasásokat tartani”. Az intézetek házirendje szigorú életrendet követelt. A növendékek számára a feljebbvalók iránti feltétlen engedel mességet, társaik iránt „illedelmes és jóindulatú bánásmó dot” írt elő. Panaszaikkal közvetlenül a családfőhöz fordul hattak. A napirend hétköznap kevés szabadidőt engedélye zett: nyáron reggel 5 órakor, télen fél 6-kor volt ébresztő, déli 12-től 13-ig ebéd és pihenés, vacsora 20 órakor, lefek vés 21 órakor. A közbeeső napszakokat folyamatosan mun>3 kával és tanulással töltötték ki." A magatartási szabályok, a házirend, a napirend meg sértőivel szemben fegyelmi büntetéseket alkalmaztak. Ezek: megintés (négyszemközt); rosszallás (a családbclick jelenlétében); a társaktól elkülönített helyen való étkezés, társas játékból való kizárás; nyert kitüntetések, különös kedvezmények (levélírás, látogató fogadása stb.) megvoná sa; egyes eledelek megvonása, a családból való kiküszöbö lés; teljes elkülönítésbe helyezés (tartamát az igazgató ha tározta meg); az intézetből való kitiltás, vagy a fogházba való visszaszállítás (a Blk.. 42. §-a alapján befogadottak esetében).24 A növendékek testi fenyítését ugyan nem vették fel a fegyelmi büntetések közé, de esetenként alkalmazását cél szerűnek tartották. „A gyakorlati tapasztalat megmutatta, hogy ... a testi fenyítéknek bizonyos esetekben való alkal mazása nemcsak hogy kívánatos, de tapintattal, kellő időben s mérséklettel alkalmazva jóform án elkerülhetetlen és sok esetben nagyon is hathatós nevelési eszköz.”25 A külvilággal (szülőkkel, hozzátartozókkal) tartható kap csolatokat a minimálisra szűkítették, a velük való levélvál tást, látogatóként fogadásukat csupán jutalom ként engedé lyezték. Ezenkívül a tanulásban, munkában, fegyelemben kitűnt növendékek a következő jutalom ban részesülhettek: megdicsérés (négyszemközt, vagy a többi növendék jelen létében); megbízás a családfők kiszolgálatával, továbbá (al)tisztscgviselés katonai és tomagyakorlatoknál; segédkezés istentiszteleteknél; könyv ajándékozása; (munka)jutalomdíj felemelése; az intézetből való kísérleti kihelyezés. A fentiekben már idézett igazságügyi minisztériumi je lentés jól érzékelteti azokat a törekvéseket, amelyeket az intézetek a növendékek egyéni nevelésében, a nevelési mi liő kialakításában igyekeztek megvalósítani: „a családfő nem tömegesen, hanem az előélet, családi körülmény, értcl35
mi képzettség, kor és véralkat figyelembe vételével egyéni ségük szerint neveli a növendékeket.” Másutt kiemeli: „a katonai szigor és ridegség a javítóintézetek nevelési rend szerében tiltva van, mert az erkölcsi hibák megnyilvánulá sát erőszakos úton csak rövid időre lehet elfojtani (...) egyéb iránt az intézet családias életében a személyzet, különösen pedig a családfő mesterkéletlen példaadása játsszák a fősze repet”.26 A javítóintézetek működése a múlt század utolsó évtize dében elsősorban a pedagógusok és a pszichológusok köré ben érdemelt ki lelkes elismerést. Vágó Károly egyik tanul mányában így emlékezik meg erről: „Az okos, családias szeretet és gondoskodás nem szentimentalizmus, hanem va ló tény, a nevelésnek egyik leghathatósabb eszköze, amely nek szükségessége fokozott kívánalom az erkölcsileg fo gyatékosoknál, ahol rendszerint éppen az érzelmi területen van a baj. Ezekben a megalakult intézetekben szép, lelkes munka folyt, ha nem is dolgoztak valami tudományos rendszerrel, de közvetlenségük, kitartó munkájuk, nagy szeretetük és lángoló lelkesedésük nagyon sok akadályt leküzdött és nagy eredményeket nyújtott.”" A javítóintézeti nevelés legvitatottabb intézménye a nö vendékek munkáltatása, illetve munkaoktatása volt. Az igazságügyi kormányzat az intézetek működésének kezdeti időszakában azt az elvi felfogást képviselte, hogy a munka végzés „a jellemképzés olyan segédeszköze”, amely mintégy kiegészíti az intézet egyéb „pszichikai hatását”.“ Ennek a felfogásnak jegyében már az intézetek telepíté sekor különös gondot fordítottak arra, hogy kielégítő felté telek álljanak rendelkezésre a növendékek mezőgazdasági, illetve ipari foglalkoztatásához. Az intézet helyi viszonyai és a környezet szükségletei szerint rendezték be a kéziipari műhelyeiket.29 Az itt készült termékek elsősorban az inté zethálózat saját szükségleteit elégítették ki. A munka irányítását, egyben oktatását ipari tevékenység folytatására képesített ipartestületi tagok látták el, akik jo gosultak voltak növendékeiknek tanondevelet cs munka könyvét kiállítani. A növendékek munkateljesítményük alapján havonként kifizetendő munka-jutalomdíjban része sülhettek. A jutalomdíj nagyságát a növendékek szorgalmá tól, magatartásától tették függővé.30 A munka-jutalomdíjat a növendékek nem kapták kézhez, hanem azt az intézet takarékkönyvben tartalékolta számukra szabadulásukig. Ki vételesen engedélyt kaphattak a tanulmányaikat, művelődé süket segítő árucikkek (könyvek, hangszerek, festékek, inunkaeszözök stb.) beszerzésére, szüleik, vagy közeli ro konaik segélyezésére. A 90-es évek második felétől — a kibocsátott növendékek fokozódó beilleszkedési gondjai nak érzékelése — a foglalkoztatás átalakítására kényszerí tette a kormányzatot. Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy az intézetekben folyó kézműipari oktatás nem volt elégséges ahhoz, hogy a kibocsátottak megállják a helyüket a szabad munkaerőpiacon. Olyan szakképzésre volt tehát szükség, amely növeli a munkába helyezkedés esélyeit. A kor szerűbb szakképzés kereteit pedig — a gépi nagyipar elter jedésének időszakában — a gépipari (üzemi) foglalkoztatás nyújthatta. A XX. század első éveiben e felfogásnak meg felelően létesítették az akkor felállított kassai intézetben a 36
fa-, bőr- és textilipari tanműhelyeket, amelyeket a korabeli modem technika színvonalán álló gépi berendezésekkel lát tak el. Egyidejűleg Aszódon a régi szakoktatási rendszer megszüntetésével új iparműhelyeket és ipariskolát hoztak létre. A kereskedelemügyi miniszterrel folytatott hosszas alkudozás után az e két intézetben működő iskola az onnan kibocsátott növendékeknek ipariskolai bizonyítványt nyújt hatott, akik így mint felszabadult iparossegédek vállalhattak munkát. Az igazságügy illetékesei ezekben az években már nyíl tan kifejtették, hogy nem elegendő a „munkáltatást mint a jellemképzés egyik tényezőjét” felfogni. A kibocsátott „más társadalmi körbe emelkedése csak akkor lehetséges, ha az intézetben valamely foglalkozást olyan mértékben elsajátít, hogy abból, mint önálló munkás, kihelyezése után azonnal 31 m egélhet”. Felfogásuk szerint a társadalmi beilleszkedés kulcskérdése a növendékeknek a keresett szakmában való színvonalas felkészítése volt, cmiek elmaradása veszélyez tethette munkavállalásukat, ami pedig valójában az intézet egész tevékenységének hatásosságát kérdőjelezte volna meg. „Ezek a megfontolások vezettek arra a tanulságra, hogy a javítóintézetekben a legnagyobb súly a munkaokta táson nyugszik.”32 A szakképzéshez fűződő érdek előtérbe nyomulása óha tatlanul háttérbe szorította a növendékek személyiségalakí tásának egyéb eszközeit. E változásról a szakirodalomban erőteljesen megoszlottak a nézetek. Főképpen a javítóinté zetek eddigi nevelési sikereit joggal féltő pedagógustársa dalom aggódott „az okos, családias szeretet és gondosko dás” válságától. Vágó Károly már idézett tanulmányában így ír erről: „Az átszervezett nagy intézetekben (Kassa, Aszód különösen) a nevelésügy lekerült arról a magaslatról, amelyen állott és az iparüzem vált az uralkodó elemmé. Háttérbe szorultak sokhelyütt a pedagógiai szempontok és az ipari produkció vált mindenhatóvá (...) az ipari hajszában a katonás fegyelem mellett is észlelhetővé vált a növendé kek szellemének leromlása. Az ilyen nagy intézetekben a nevelő-oktató személyzet beamterekké degradálódik, kik ha pontosan, lelkiismeretesen teljesítik is kötelességüket, a közvetlenséget és szeretetet nem tudják pótolni.”3 A növendékek elbocsátása történhetett „kísérletileg” vagy véglegesen. Kísérleti kihelyezésben részesítették azt a 20. életévét még be nem töltött növendéket, akiről az inté zetben tanúsított magaviseleté és szakmai felkészültsége alapján feltételezhető volt, hogy „önálló kenyérkeresetre képes”. Az ilyen elbocsátás egyben az is jelentette, hogy „újbóli rossz viselet, vagy régi erkölcsi hibáinak feléledése” esetén az intézeti igazgató jogosult volt a növendék vissza helyezése iránt intézkedni. A kísérletileg kihelyezett növendék támogatására az inté zet igazgatósága egy „az ezen nemes feladat iránt kellő érzéket és érdeklődést tanúsító emberbarátot kér fel védnö kül. A védnök hivatása abban áll, hogy védencét tanáccsal, figyelmeztetéssel, vagy komoly intelemmel (...) gyámolítsa, őt a munkaadóval, vagy bárkivel szemben az igazság köve telményeihez képest védelm ezze”.34 Az elbocsátás végleges volt azoknál a növendékeknél, akik a 20. életévüket betöltötték, vagy a szülői (gyám) által a nevelésre engedélyezett idő letelt.
A javítóintézetek az Igazságügyi M inisztérium felügyele te alatt álltak, élükön a minisztérium által kinevezett igaz gatóval. Az intézet tiszti személyzetéhez a családfők, a ta nítók, a lelkészek, az orvos, gondnok, és a tiszti imok tartoztajc. Az intézet működésének minden lényeges kérdésében a havonta ülésező házi tanács foglalt állást. Tagjai az igazgató elnökletével az intézet egész tiszti személyzete voltak. Az intézeti tanács meghallgatása alapján döntött az igazgató — többek között — a növendékek munkajutalom-díjának megállapításáról, kísérleti kihelyezésükről, továbbá a nö vendékek nevelése, munkáltatása során felmerülő bármi lyen kérdésben.35 A javítóintézetekben 1884-1898 között 1291 növendéket fogadtak be. A befogadás 30,8%-a szülő vagy gyám kérel mére, a többi esetben hatósági rendelkezésre vagy bírói ítéletre történt A z átlagos tartási időtartam 2,9 év volt. A növendékek közül 447 főt kísérletileg, a többit végle gesen bocsátották el.36 Más forrás szerint 1884—1904-ig 1649 növendék befoga dása történt meg, közülük 1012 főt (61%) kísérletileg, 637 főt (39%) véglegesen bocsátottak cl. Az elbocsátottak min tegy 65%-a jól beilleszkedett, 10%-kal szemben később további intézkedéseket kellett foganatosítani, a fennmaradó 25%-ból 11% „ingadozó magaviseletűnek” bizonyult, 10%nak hollétét nem sikerült megállapítani, 6% pedig időköz ben elhalálozott.37
Törekvések a fiatalkorúak fogházának létrehozására A múlt század utolsó éveiben nyilvánvalóvá vált, hogy a csekély befogadású javítóintézetek képtelenek a riasztó mértékben növekvő fiatalkori bűnelkövetők elhelyezésé re.38 Különösen szembetűnő volt azoknak a 16 éven aluli aknak emelkedő kriminalitása, akikkel szemben — az akkor már széles körben uralkodó felfogás szerint — a javító-ne velés nyújthatta volna a leghatékonyabb fellépést. Növelte a javítóintézetbe beutaltak elhelyezési gondjait, hogy a ha tározatlan ideig tartó fogvatartás (átlagosan csaknem 3 év) csökkentette és bizonytalanná tette a fluktuációt. így annak ellenére, hogy már a bíróságok is elfogadták és elismerték a javítóintézetek létjogosultságát (amelynek érdekében a 90-es évek második felétől a M agyar Jogászegylet sikeres agitációt folytatott), a fiatalkorúakat odairányítani csak kor látozott mértékben volt lehetőségük. A fiatalkorú elítéltek túlnyomó többségét továbbra is a felnőttkorúak büntetésvégrehajtási intézetei fogadták be. 1904-ben a bíróságok 12-16. életév között elkövetett bűntettért vagy vétségért 5284 fiút és 785 leányt ítéltek cl, közülük mindössze 124 fiú és 42 leány került javítóintézetbe.39 A 16 év alatti elítél tek legnagyobb része a Btk 85. és 92. §. enyhítő rendelke zései nyomán rövid tartamú fogházbüntetést kapott, ame lyet számos törvényszéki vagy járásbírósági fogházban haj tottak végre.-10 A századfordulóra azonban az elmélet és a gyakorlat szá mára már egyaránt érzékelhetővé váltak a rövid tartamú szabadságvesztés hátrányai. E hátrányok egyike az igazság
ügyi kormányzat számára — sajátos módon — a fiatalkorú Foglyok munkáltatásának nehézségeiben ütközött ki. A he terogén összetételű (legkülönbözőbb korú és előképzett ségű) rövid tartamú büntetésre ítéltek foglalkoztatása cse kély haszonnal kecsegtetett, ezért jelentősebb befektetése ket nem eszközöltek a rabmunka feltételeinek korszerűsíté se érdekében.41 Ez viszont ellentmondásba került azzal az egyre hangsúlyosabbá váló elvi célkitűzéssel, amely a fia talkorúak munkára szoktatására, szakképzésük megoldására irányult (és amelynek meghonosítását ezidő szerint a javí tóintézetben már példaszerűnek tekintették). „Ezeket az állapotokat — írta a fentebb már többször idézett szerzőpáros, Kun Béla és Láday István — nem le hetett tovább fciutlarlani. Amíg egyrészt a felnőttekkel való közös elzárás a fiatalokat állandóan ragályozta, addig az éppen semmi, vagy igen könnyű fogházi munka miatt a büntetés súlyát sem igen érezték (...) Az orvoslás abban mutatkozott, hogy a fiatalok az ország összes fogházainak népességéből kiválasztassanak és külön fogházakba gyűjtessenek össze.”4" A fogházak elkülönítésének szüksé gességét tehát egyrészt a bűnfertőzés (kontágium) veszélyé nek kiküszöbölésével, másrészt munkáltatásuk (szakképzé sük) ésszerű megoldásával indokolták, de nyomós érvek szóltak amellett is, hogy a külön intézetben megoldást nyer ne iskolai oktatásuk, sőt szervezettebb patronálásuk (utó gondozásuk) is. A minisztérium börtönügyi osztálya 1903 derekán látott neki a büntetőintézetekben fogva tartott és elkülönítendő fiatalkorúak létszámának megállapításához. A minisztérium szándéka szerint a felmérésnek az egy hónapnál hosszabb börtönre, fogházra vagy elzárásra ítclt 12-20 életév közötti fiatalkorúakra kellett kiterjednie. E szándék azt is tükrözte, hogy a létesítendő intézetben a humán tudományok, de a gyakorlat által is igazoltan azonos módszereket és eszközö ket igénylő korosztályt terveztek elhelyezni. 1903 végén azonban „az igazságügyi kormány olyképp rendelkezett, hogy a bírósági fogházakban lévő 12-15 éves foglyok közül azok, akik nevelésük elhanyagoltsága, rossz hajlamaik, erkölcsi érzületük hiányossága okából vagy más okból kényszernevelésre szorulnak, teljesen egészségesek és így ipari vagy mezőgazdasági kiképzésre alkalmasak, javítóintézetbe szállíttassanak.”4 Időközben tehát a javító intézeti férőhelyek csekély bővítése lehetővé tette a serdülőkorúak egy része büntetésvégrehajtásának a kormány zat számára is nyilvánvalóan megnyugtató különválasztá s á t így a tervezett fiatalkorúak fogházába a 16-20 éves korúak elhelyezésére került volna sor. Ezután módszeres kutatómunka indult meg a megfelelő intézet kijelölése iránt. A fogház-telepítés szempontjai közé tartozott, hogy legyen népesebb városban (a kvalifikált személyzet kiválasztható sága miatt), legyen megszerezhető a külső munkához szük séges, közeleső földterület, maga az épület legyen modern, higiénikus, megfelelő befogadóképességű és biztonságos. E szempontoknak leginkább a kassai törvényszéki fogház felelt meg. Minthogy ez a fogház alkalmas volt a lielyi és a szomszédos főügyészség területéről befogadni a fiatalkorúakat és az igazságügy további kerületekben tervezett hasonló inté zeteket létesíteni, a fogház a Kassai Kerületi Fogház elneve zést kapta. Betelepítését 1905 januárjában kezdték meg. 37
Jegyzetek 1. Szabó András: A fiatalkorúak és a büntetőjog. Bp. 1961. 9-10. oldal.
14. Lásd: Alapszabályok 23-28. §. 15. Uo. 29. §. 16. Uo. 5. §.
2. Lásd: Btk. 85-87. §. A 16 cven felüli életkort a Btk. 87. §-a mindössze annyiban méltányolja, hogy a 20. életéven aluliak halálra vagy életfogytig tartó fegyházra nem ítélhetők.
17. Kun — Láday: A fiatalkorúak kriminalitása ellen való küzde lem Magyarországon. Bp. 1905. 53. oldal.
3. Üsd: Btk. 42. és 84. §. 4. Az 1772-ben megnyílt szempei fenyítőház túlnyomórészt ugyan felnőtt korúak befogadását látta el, de felvettek az intézetbe fiatalokat, ezek között a szülők által beküldött rossz magaviseletű gyermekeket is; az 1795-ös büntetőtörvény-javaslat az enyhébb és szigorúbb jellegű börtönök mellett ter vezte a javítóházak (domus correctoria) felállítását, amelyben olyan fiatalok lettek volna elhelyezhetők, „akiknek javulása még könnyebben remélhető”.
19. A magyar kir. országos javítóintézetek ismertetése. Bp. 1899. 34. oldal.
5. Finkey Ferenc: Büntetéstani problémák. Bp. 1933. 230. oldal. 6. Büntetésvégrehajtási jog I. kötet. BM Könyvkiadó, Bp. 1983. 184. oldal. 7. A képviselőház 1871. januárjában utasította a belügyminisztert szülő- és lelencházak létesítésére. A szükséges pénzügyi fel tételek hiánya miatt azonban a tervezett intézményhálózat csaknem 30 évvel később jön létre. 8. Finkey Ferenc: A magyar büntetőjog tankönyve. Bp. 1909. 168. oldal. 9. Belgiumban a bűnelkövető fiatalkorúakat javítóházba (maison special de réforme), az elhagyott, vagy elzüllött gyermeket javító-iskolába (école de reform) küldték, Angliában az előbbieket javító-iskolákba (reformatory school), az utóbbia kat ipariskolákba (industrial school), Németországban az előbbieket javítóintézetbe (Erziehungsanstalt), utóbbiakat kényszemcvelésre (Zwangserziehung) utalták be.
18. Kun — Láday i. m. 64. oldal.
20. Lásd: Alapszabályok 38. §. 21. A megszerezhető iskolai végzettségről és annak elismeréséről a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1890. évi 51 982. és 1891. évi 49 745. számú rendeletei intézkednek. 22. Javítóintézetek ismertetése, i. m. 36. oldal. 23. Lásd: Alapszabályok 34-36. §. 24. Uo. 50. §. 25. Javítóintézetek ismertetése i. m. 46. oldal. 26. Uo. 32. oldal. 27. Vágó Károly: Kriminálpedagógia (Tanulmány) Magyar Gyógypedagógia 1926. 71. oldal. 28. Részletesen kifejti Kun — Láday i. m. 66. oldal. 29. A fiú javítóintézetekben asztalos-, esztergályos-, fafaragó-, bognár-, szabó-, cipész-, kosárfonó-, kőműves-, könyvkötő-, könyvnyomdász-, pékipari foglalkoztatást, valamint gyer mekjáték-készítést honosítottak meg. 30. A munkajutalmak havonként kifizethető összege 1885-89 kö zött 1-4 korona volt, 1889 után maximálisan 3 korona lehe tett. 31. Kun — Láday i. m. 67. oldal.
10. A kódex 27. §-a a büntetésekből befolyt pénzek országos alapjának egy részét javítóintézetek létesítésére rendelte for dítani, ez az össze azonban tartósan kevésnek bizonyult. A magánadakozásból remélt anyagi eszközök messze elmarad tak a szükségestől.
32. Uo. 68. oldal.
11. A külföldi javítóintézeti rendszerek vagy túlságosan nyitott nak (Svájc), vagy túlzottan szigorúnak (Olaszország, Franciaország) mutatkoztak. A nemet javítóintézeti típus tűnt meg leginkább elfogadhatónak, teljesértékű mintaként azonban azért nem tartották alkalmasnak, mert működésüket—a hazai viszonyok között elképzelhetetlen — szerzetes jellegű szer vezet (az ún. Bruderschaft) tagjai biztosították. Mégis a Né metországban tanulmányutat tett Krajcsik Soma árvaházi ta nító és László Zsigmond miniszteri tanácsos elsősorban az itt szerzett tapasztalatok alapján dolgozták ki az első (aszódi) javítóintézet rendtartását.
35. A házitanács intézményét az 1988. évi 4100. számú illetve az 1892. évi 13 636. számú igazságügyminiszteri rendeletek sza bályozták.
12. Ranschburg Pál: A gyermeki elme fejlődése és működése. Bp. 1905. 157. oldal.
40 A századforduló éveiben 65 törvényszéki és 315 járásbírósági fogház működött Magyarországon.
13. A fiatalkorúak elkülönítésének időtartamát az igazgató hatá rozta meg az orvos és a lelkész véleménye alapján, azt három hónapot meghaladó tartamban csak ritkán alkalmazták. Az élelmezést ebben az időszakban reggel és este kenyérre és vízre, délben egytálételre korlátozták.
41 Ahol tehették, a fogházakból külső vállalkozóknak adták bérbe a munkaerőt.
38
33. Vágó Károly: Kriminálpedagógia i. m. 72. oldal. 34. A védnök tevékenységét az 1987. évi 37 247. számú igazsá gügyminiszteri rendelet alapján látta el.
36 Javítóintézetek ismertetése i. m. 168. oldal. 37 Kun — Láday i. in. 407. oldal. 38 Balogh Jenő adatai szeriui míg 1875-ben mindössze 2423 volt a 20 éven aluli elítéltek száma, 1905-ben a bűntett és vétség miatt elítélt 12-18 évesek száma már 12 556 fő (az összes elítélt 16,4%-a) volt 39 Balogh Jenő: Fiatalkorúak és büntetőjog. Bp. 1909. 21. oldal.
42 Kun — Láday i. m. 384. oldal. 43 Uo. 390. oldal.
M ezey B arna
Realitás és illúzió — az 1843. évi börtönügyi törvényjavaslat vitái „... számoshiányainkközöliezentárgy
az, mely a halasztás nélküli gyökeres orvoslástleginkábbmegkívánja" (Deák Ferenc)
A mottónkul választott deáki mondat 1840. július 27-én hangzott el Zala vármegye közgyűlésén, amidőn az ifjú, ám már tekintélyes reformer követtársával, Hcrtelendy Ká rollyal beteijesztette jelentését országgyűlési működé sükről.1 Ezen a diétán küldték ki a Karok és Rendek azt a választmányt, melynek feladatául egy törvényjavaslat ki dolgozását szabták „a büntető törvénykönyvvel válhatatlan kapcsolatban lévő büntető- s javító rendszer behozása iránt”2. A 45 fős bizottságba 15 főrend került, a királyi tábla négy tagja, 16 vármegyei küldött, 5 városi követ, továbbá a veszprémi káptalan kanonokja, Dalmát, Horvát és Tót or szágok követe, a szabad kerületek, Horvátország városai, a jelen nem lévők képviseletében cgy-egy követ. Témánk szempontjából nem haszontalan ehelyütt citálni a rendek instructióját, melyet útravalóul adtak az országos bizottság munkálataihoz. „Ezen választmány, tekintetbe vévén a külföld jelesebb büntető ’s javító börtöneinek elrendezését, javaslatot készít sen az Ország különös körülményeihez képest azon rend szernek Icgczélirányosabb módon mi alakban lehető alkal mazása — az c végből szükséges fogházaknak hol, mennyi számban, s mi módon felállítása — azoknak felállítására, belső igazgatására s fenntartására megkívántató költségek nek a lehetőségig kimerítő kiszámítása felől, s az iránt is, hogy azon költségek honnan fedeztessenek? egyszersmind pedig javaslatot készítsen a felől, hogy a most említett börtöni s javító intézet mellett a büntetések törvényes czéljának elérése végett gyakorlati alkalmaztatás tekintetében az 1827-ik évi országgyűlésről kiküldött országos választmány által javaslatképpen bemutatott büntető-törvénykönyvnek tökéletesítésére mik kívántainak? s mind ezekről készítendő munkálatát a legközelebbi országgyűlésnek okvetlenül be mutatni kötcleztcssék.” Nem lehet nem észreveiuii azt a tényt, hogy itt a választ mány lényegében egy börtönügyi javaslat benyújtására ka pott megbízást; mellékesen megemlítve az 1827-cs javaslat kiegészítésének (s nem átdolgozásának, különösképpen nem teljes mellőzésének) feladatát. Még a bevezetőben is a büntető- s javítórendszer be hozásáról szólt a törvényszöveg, mely a büntető törvénnyel „válhatatlan kapcsolatban” áll. Hogy a választmány mandátumát kiteijesztőleg értelmez te, s hogy munkájának eredményeképp Európa ekkor egyik legmodernebb s leghaladóbb büntető kódexet teremtette meg, az Deák Ferencnek, elvbarátainak, a liberális nemesi gondolkodóknak volt köszönhető.
A diéta feloszlását követő másfél év múltán gyülekezett először egybe az országos választmány, melyet 1841. no vember 28-ra, Pestre hívtak össze. Első ülését december elsején tartotta. A z alválas/tm ányokat, melyek a tervezete ket fogalmazták és szerkesztették, 1842. január 3-án állítot ták össze. S 1842. november 16-án már az országos választ mányi vitákkal is végeztek a megbízottak. I. A kései olvasó talán furcsálhatja, hogy a büntetésvégrehaj tás rendszeréről hamarabb döntöttek, mint magáról a bün tető anyagi jogról. Napjainkban a büntetésvégrehajtás tulaj donképpen a büntetőjog és az igazságszolgáltatás szolgája; szerepe cszközszerep; hatékonysága nem igen befolyásolja a jogpolitikai-politikai és tudományos célok s teóriák vezé relte büntető anyagi jog tartalmi alakulását. Mindez látható abból is, hogy a büntetésvégrehajtás alapelvcit még mindig nem kódex, hanem garanciális szempontból sokkal inkább vitatható törvényerejű rendelet foglalja össze (azt is csak 1966-tól!)3. S mi több, a törvényerejű jogforrás elvi tételei nek konkretizálását (az ún. büntetés végrehajtási szabályza tot) már csupán miniszteri utasítás tartalmazza. Ezzel szemben a reformkor büntetőpolitikai koncepciója (ha egyáltalán merészelhetjük így nevezni a börtönjavítás hívei által felvázolt, s a „liberalizálódó” alsótáblával is elfogadta tott elképzeléseket) meg volt győződve arról, hogy mint Deák kifejtette — „mindenekelőtt szükséges tudni, ki fog ítélni a bűnös fölött s minő lesz a büntetés. A börtönrendszer független attól, ki ítéli el a bűnöst, sőt megfordítva, inkább függ attól, hogy milyenek a börtönök, s kitől függnek azok, mert ugyanazon büntetés becsületes fogházban felére sem olyan terhes, mint egészségtelen börtönben, rossz bánás és élelmezés mellett. Előbb kell tehát megállapítani a börtönrendszert, mint a büntetést”.5 Tévedés ne essék, e nézet nem a büntető jogtudomány katedrákra visszaszorult okoskodásának terméke, hanem úgyszólván laikus liberálisok, a fogházjobbítás fanatikus híveinek szívós publicisztikai munkálkodásának eredmé nye. Eötvös, Balla, Szemere, Lukács, Bölöni — s nem ke vésbé Kossuth — agitációja győzte meg a közvéleményt a tömlöcállapotok felülvizsgálásának szükségességéről. A reformokra fogékony vármegyei liberalizmus pedig befo gadta a teóriát, fölfogta és magáévá tette azt az álláspontot, hogy a büntetőjog sikerének záloga, a büntetőrendszer meg újításának feltétele a tömlöcállapotok gyökeres m egváltoz tatása. Nagy szerepet játszott ebben, hogy a magyar társa dalom egyre nagyobb mértékben jutott nyugat-európai vál tozások hírének birtokába. S ez nem csak a tudományos, politikai vagy művészeti területekre volt igaz, hanem a bör39
töníigyre is. A magyar fogházjavító mozgalmat utazók ala pították és ők bábáskodtak fölötte; főurak és köznemesek jutottak cl Észak-Amerikától Franciaországig, Svájctól Hollandiáig, s bőséges tapasztalatokat gyűjtöttek a „nyuga ti” fogházügy terén. S volt mit látni, volt mit csodálni, s volt min szégyenkezni is. A börtönügy Nyugaton a nagy kísér letezés periódusát élte ekkor; „világszerte” épültek az újabb és újabb tervezésű és működésű fegyházépületek az expe rimentum jegyében. Élet-halál harcát vívta a magán- és a hallgatórcndszer, melyek egyike mellett sem szólt több el lenérv, mint támogató argumentum. S nálunk? A felvilágo sult abszolutizmus tiszteletre méltó kísérlete elvetélt,7 O a törvényhatóságok feudális tömlöcöket üzemeltettek, s az az egy-két modern intézet is, mely szórványosan, itt-ott fölépült, a fogházjavítók sürgetésére kezdte meg működé sét. Úgy véljük, híven szemlélteti a vármegyék kísérleteit a legmodernebbnek tartott Komárom megyei börtön felépíté se, melynek szükségessége azért merült föl, mivel „a me gyeházánál volt börtönök igen szűkek és rosszak levék.” Az állam azonban szűkén mérte a támogatást, a vármegye kasszája üres volt. S hogyan magasodtak végül is a falak? „Az alap erre a megyei birtokosok ajánlataiból, főképpen pedig főispánunk, ¡íj. g ró f Nádasdy Lipót hitvese, g ró f Forray Júlia által országszerte adakozások gyűjtése, nagy tánc vigalom, s kiállítás által szereztetett be.”9 — jegyezte föl emlékirataiban Ghyczy Kálmán, a 43/44-es országgyűlésen Komárom vármegye követe. Közadakozásból épült börtön! Elképzelhető ennek alapján, hogy a fogházjavítás hívei — még ha arra nem is voltak képesek, hogy Magyarország fcgyházszükségletét „összeláncolják” — milyen nagy ha tással voltak a kor közvéleményére. Kevés dologban egyeztek meg az 1843-as országgyűlés kezdetén konzervatívok és reformerek; de a fogházjavítás ban alig voltak nézetkülönbségek. Belátta a helyzet tartha tatlanságát az a Dessewffy Aurél is, aki a választmányban a konzervatív szárny vezéralakja lett, s akit a Kancellária a bizottsági munkálatok megkezdése előli nyugat-európai „tanulmányútra” küldött, a már működő fegyintézeteket ta nulmányozandó. A vita végül is nem alapvető kérdéseken, hanem árnyalatokon folyt. A választmány tagjainak többsége konzervatív volt, Var ga János számításai szerint a liberálisok legfeljebb 18 sza vazatra számíthattak a viták során.10 A végeredmény persze nem feltétlenül a pillanatnyi erőviszonyokat tükrözte. Erős volt a hatása a közvéleménynek (nem véletlenül küzdött a konzervatív „párt” — sikerrel — a nyilvánosság kizárásá ért, s a kikerülő információk megcenzúrázásáért.11 Nem hagyható figyelmen kívül a kormánypártiak taktikázása sem, melynek értelmében számos liberális követelést némi látszatellenállással elfogadtak, míg ennek fejében néhány ,Remény” témánál megmakacsolták m agukat.1Feltehetően tudták a reformerek, hogy a börtönügyi ter vezet kidolgozása fogja a legkevesebb problémát okozni, mert érezhetően az eljárásjogi és anyagi jogi kérdések felé fordult figyelmük. Szalay László 1840-ben publikált mun kájában mindenféle kodifikáció elengedhetetlen feltételéül szabta meg az elvi kérdések előzetes tisztázását és megje lölését.13 1841. december 2-án ezt már a konzervatívok kezdeményezték, ti. „elnökileg javallatba hozatott a szak40
osztályoknak egy vagy több alválasztmányok által leendő kidolgoztatása, de mielőtt ez megtörténhetnék, szükséges lévén az alválasztinányi munkálatokban szabályul szolgá landó fő elveknek az egész választmány által leendő meg állapítása, erre nézve azon indítvány, hogy a tárgyalás hainarítása végett egy alválasztmány az egész munkálatban előfordulható elveket, minden véleményadás nélkül íija öszve és azokat a választmány elé terjessze...”14 E héttagú bizottságban a liberális erők voltak többségben: Teleki Jó zsef, Dessewffy Aurél és Zarka Jánossal szemben Eötvös József, Deák Ferenc, Klauzál Gábor és Pulszky Ferenc. A megbízottak nyomban munkához láttak, s egy hét leforgása alatt összeállították 55 kérdést tartalmazó lajstromukat. Ezek között második helytől a börtönrendszert illető elvekre tett javaslatok sorakoztak. A kérdésekben nem sok vita bon takozott ki. Egyhangúlag fogadta el a választmány a kül döttségjavaslatát arra nézve, hogy kerületi börtönök állítta ssanak föl. Indítványozták a befogott, de még felelősségre nem vont foglyok elkülönítéséi is a már „megítélt” raboktól. Ez ellen sem volt kifogás, habár eldöntését formai okokból elhalasztották, mondván ti. hogy „ezen kérdés tárgyalása a 8-dik pont alatt, hol a törvényhatósági börtönök fordulnak elő, inkább helyén lenne”.15 Az alválasztmány elutasította az általa „dolgozónak” nevezett rendszer — lényegében a feudális gyakorlat — folytatását és az ekkor világszerte elfogadott pennsylvaniai (vagy magány-) és az aunburni (vagyis hallgató-) rendszer között ajánlott választást. E kér désben jócskán megoszlottak a vélemények, ráadásul Eöt vös, aki közismerten az aunburni szisztéma magyar nép szerűsítője volt,16 szembefordult elvbarátaival.17 Ugyanak kor számos konzervatív politikus nem tartotta megvalósít hatónak a hallgató rendszer fegyelmének fenntartását, s a radikálisok mellé állt. Deák erősen ingadozott, egyik fél érvei sem győzték meg maradéktalanul. Ő kompromisszu mot, egyfajta kísérletet ajánlott: cgy-egy börtön felállítását tapasztalatszerzés végett.18 A liberálisok ilyen megosztott sága ellenére a — nézetünk szerint — haladóbb, pennsyl vaniai rezsim bevezetése mellett döntöttek.19 A rnagányrendszerrel kapcsolatos legfőbb aggályokat (ti. a rabok el meállapotának megromlását a magánzárkákban) részben a rezsim szigorúságának enyhítésével, részben a munkakény szer meghonosításával próbálták csillapítani. A kerületi börtönökbe kerülést döntően a kiszabott ítélet tartamától tették függővé, egyúttal a törvényhatósági börtönökre is a magányrendszer szerinti működést jelölve ki. Támogatólag nyilatkozott a választmány a fiatalkorúak (16 év alatti bűnö sök) külön szervezett „javító iskolájáról”, az alválasztmányra bízván a döntést: vajon a kerületi börtönökhöz avagy a törvényhatósági fogházakhoz kívánja-e csatolni ezen intézményeket? Az angliai transportatio és a francia rclegatio, valamint a Nyugat-Európa-szerte elismert, csa vargókra és munkakerülőkre, dologtalanokra „kik már a bűn örvényének szélén állanak” alkalmazott dologházi gya korlat keveredéséből született az alválasztmány — egyéb ként az országos bizottság által elutasított — javaslata „dol gozó gyarmatok”, puszták felállítása iránt-0' A rabmunká val kapcsolatban leszögezték, hogy a munkára szakmányt kell megállapítani, továbbá a rabot munkabérének egy része
megillesse.
A másik nagy vitapont a börtönigazgatás volt. A liberáli sok célja az volt, hogy a börtönöket felügyelő Központi Bizottság függetlenül működjön a Helytartótanácstól. El képzelésüket nem sikerült keresztülvinni. A Központi B i zottság a Helytartótanács részeként működjön — szögezte le a konzervatív többség, s tagjai évente utazzák be s el
lenőrizzék a börtönöket. 1 Ehelyütt az anyagi és eljárási törvényjavaslat kidolgozá sára nem szándékunk kiterjeszkedni, néhány döntést a bün tetési nemek megállapításánál megemlítünk, hiszen ezek áttételesen vagy közvetlenül akár, hatással voltak a büntetés végrehajtására. A büntetési rendszer tárgyalásának talán legnagyobb vi táját kavaró javaslat volt a halálbüntetés eltörlése. Még Mittermayer is merésznek tartotta e döntést, s bizonytalan kodott azon következmények felmérésében, melyek ebből a börtönrendszerre hárulnak. A büntetési nemek közül egy hangú döntés alapján törölték el a botbüntetést, s a verés mindenféle változatát, külön hangsúlyozva, hogy ezentúl a szabadságvesztés-büntetés „sanyarításai” között sem lehet helye. S végül a szabadságvesztés-büntetés tartalmára volt hatással az az inkább büntetéskiszabási gyakorlatot befolyá soló határozat, miszerint a kódexben a börtönbüntetés mi nimuma ne legyen előírva. A maximum kapcsán pedig vég zés született az „örökös fogság” alkalmazásáról. 2 Ezen elvek segítségével készítette el javaslatát a börtönü gyi albizottság, melynek tagjai közé a „nagyok” közül senki sem kerü lt A biztosok előtt nem állt megoldhatatlan fel adat: a fontos kérdések tisztázottak voltak, lényegében csak a formába öntés várt rájuk. Mednyánszky Alajos elnöklete mellett látott munkához Busán Hermán, Dubravitzky Si mon, Fogthüy János, Hertelendy Miksa, Kollárik István, Lengyel Pál, Olgyay Titus, Palóczy László, Pejachevich János, Pitrof János és Zichy Ödön. Egyikőjük nevével sem találkozhattunk a fogházjavító mozgalom képviselői között, de a liberális álláspontokat határozonan képviselte Pejache vich és Palóczy.2 Az 1842. január 2-án megválasztott albizottmány június 2-án már a munkálatok befejeztéről tehetett jelentést, 4 jó l lehet a plánum tárgyalása november 14-éig váratott magára. Ez időre már mellékelhették a felkért építészek tervezeteit is, költségvetési ajánlataikkal egyetemben, amely befolyá solhatta a börtönépítéssel kapcsolatos nézeteket is.25 A tárgyalások kezdetén egy korábban mindenki figyelmét elkerülő elvi tétel leszögezésévcl foglalkoztak az országos választmány tagjai. A feudális gyakorlatban is megkülön böztetett carcer és arestum mintájára „közelfogadást nyert” az „egyszerű fogságnak” felvétele, mely „egyedül a sza badságtól való megfosztásból álljon”, rövid tartamú legyen, s kisebb súlyú vétségekre szolgáljon büntetésül, mint pél dául a kisebb verekedések, a pénzbüntetést megfizetni nem tudók büntetésének átváltoztatására stb.26 A plénum tárgyalásai most már zavartalanul folytak, a tervezeten csupán kisebb — inkább stiláris — módosításo kat eszközöltek. November 29-én a jegyző már ráírhatta az aktákra: „Ezzel befejeztetvén a -rendszer javallat tárgyalá sa, az kiadatott az abban munkálkodó Alválasztmánynak, hogy ezen javallatot a nagy gyűlésben tett módosításokhoz alkalmaztassa.”27
II. Az országos választmány által proponált büntető anyagi jogi törvénykönyv-tervezet a bizottmányi viták nyomán négy büntetési nemet hozott szóba: a szabadságvesztést, a hivatalvesztést, a pénzbüntetést és a bírói dorgálást A sza badságvesztésen belül rabságot és fogságot nevezett meg. A törvényjavaslat nem fejti ki részletesen, hogy mely eltérése ket feltételez a két típus között Leginkább a 9. §. szolgálhat alapul az elkülönítéshez, hiszen így szól: „Mindazon rabok, kikre az ítélőszék rabsági büntetést szabott...”; vagyis a bíróság határoz a büntetés neméről. Tartamban az anyagi jogi rész csupán annyit szögez le, hogy a fogság egy esz tendőnél hosszabb nem lehet. A rabság lehetett életfogytig és határozott időre szóló, de mivel a minimumokat a tör vénytervezetben nem jelölték meg, nincs kizárva, hogy a fogság időtartamánál jóval rövidebb is lehessen. A további differenciálást láthatóan a börtönrendszerről szóló harma dik részre hagyták a törvényhozó szakemberek, amikor is csupán ennyit jegyeztek meg: „élelemre, ruhára, elzárásra és a teljesítendő m unkára” vonatkozó szabályai „a börtönrendszer T. czikkének rendszabásai alá fognak tartozni”. A bírói enyhítés esetét mindkét nemnél fenntartották: „midőn a fennforgó körümények annyira enyhítik a beszámítást, hogy azokhoz képest” a törvény által megszabott büntetés túl súlyos volna, akkor rabság helyett fogság, fogság helyett bírói dorgálás alkalmazható. Fölfelé ez kevesebb esetben lett volna megoldható, fogságból rabság csak három esetben válhatott: - Ha a fogság egy esztendőnél több lenne (halmazat és visszaesés értékelésénél), az egy esztendős maximum sza bályának értelmében át kell váltani a fogságot rabságra, méghozzá 1:3 aránnyal számítva; - Ha eredetileg fogságra ítélt fogolyra olyan bűncselek ményt bizonyítanak, mely rabsággal büntetendő (vagy ilyet fogsága alatt követ el, s ezért őt rabságra ítélik), a még hátralévő fogságbüntetés a fenti aránnyal rabságra szám ít ható át, s börtönben kell letöltenie teljes büntetését; - hasonló az eset akkor is, ha rabsági büntetését töltve fogságot érdemlő bűncselekm ényt követ el a rab; úgy a fogság rabságra számítandó át.28 A törvényalkotó értékelése nyilvánvaló tehát: a rabság háromszor nehezebb a fogságnál. A különbséget már a bör tönügyi plánum szabályai fogalmazták meg. Maga a jav aslat 18 fejezetben, s azon belül 387 §-ban fogalm azta meg a börtönrendszerre vonatkozó szabályo kat.29 (Ha m ár m ost tekintetbe vesszük, hogy legtöbb szakasz néhány m ondatos volt; s ha egybevetjük az 1869. évi házszabályokról és szolgálati utasításokról szóló igazságügym iniszteri rendelettel (1869. február 10.), am elyik 3 részben, összesen 235 §-ban foglalta össze a csak fegyházakra vonatkozó előírásokat, nem tűnik m egalapozottnak Varga János elm arasztaló szentenciája a törvény szövegezőinek túlzott aprólékosságáról és a részletekben történt elm erüléséről...)31 A plánum megfogalmazói öt nagyobb egységben gondol kodtak. Külön részt képeztek a nem elítéltként fogvatartottak körülményeivel (I—III. fejezet), a különböző szabadságvesztés-büntetés fokozatokra ítéltekkel való bánásmóddal, 41
felügyeletükkel, ellátásukkal (IV -V III.), a börtönigazgatás sal és felügyelettel (IX -X II., XIV.), a fegyintézetek fel ügyelői és tisztségviselői elébe szabott utasításokkal (XIII.) s végül a fogházak, börtönök alapításával, építtetésével (XV-XVIII.) kapcsolatos szabályok. Azt talán lehetne vitatni, hogy az utasításokat miért kellett a törvény kereteibe illeszteni, de az nyilvánvaló, hogy ez a megoldás a reformkori politikusok gondolkodásából logi kusan következett A reformkor politikus-jogászai mindent a sajátos értelemben felfogott függetlenség-koncepcióval igyekeztek összhangba hozni. Jelen esetben ez azt a törek vést eredményezte, hogy a központi kormányzat minél ki sebb befolyással rendelkezzen a büntetésvégrehajtási inté zetek irányításában, felügyeletében. S a börtönügyi tervezet vitái azt is világossá tették, hogy még a konzervatív politi kusok is hajlanak e tendencia óvatos érvényesítésére. Bár a hasonló célból folyó felügyeleti polémia zátonyra futott (Dessewffy hívei ugyanis nem egyeztek bele egy Helytar tótanácstól független felügyeleti szerv életrehívásába, de még abba sem, hogy a Helytartótanács országgyűlés felé történő beszámolási kötelezettségét jogszabályba foglal ják); az utasítások mégis a törvénybe kerültek. Ezzel elejét vették (volna) a törvény végrehajtási utasításokon keresztül megvalósuló módosításának, értelmezésének, vagy akár elszabotálásának. Nézetünk szerint a szabadságvesztés-bün tetés egyébként is olyannyira alapjaiban érinti az emberi és állampolgári jogokat, hogy a 43-as javaslat készítőinek megoldása tűnhet a legmegnyugtatóbbnak. Végül is a tör vényi elveknek, mint keretnek valós tartalmát a konkrét utasítások töltötték ki. Ehelyütt nem célunk a börtönügyi javaslat tartalmi elem zése. Összefoglaljuk ellenben azokat a törekvéseit, melyek valóban előremutatóak voltak, a korhoz képest (s jó néhány vonatkozásban még ma is) megbecsülendő erénynek tekin tendők. A fogházjavító mozgalom évtiztedes követelése tük röződik abban a szabályban, mely az elítéltektől külön ke zeli az „elzárandó vádlottak” ügyét, messzemenő tekintet tel arra a tényre, hogy bűnösségük megállapítása előtt fo golynak vagy rabnak tekinteni őket nem lehet. Részletekbe menően írja körül a plánum az elítéltekkel való (s abban a korban különösen) humánus bánásmódot. (Például a fo golynak feltöretlenül kellett megkapnia levelét, hírlapokat járathatott, nem tagadhatták meg a látogatást tőlük.) A bánásmóddal kapcsolatos elképzelések védelmére szá mos garanciát építettek a szövegbe. így például az intézet be való felvételkor hivatalos nyilvántartást kellett vezetni, amibe a befogadottal kapcsolatos minden lényeges adatot bejegyeztek. Emellett jegyzőkönyvet kellett felvenni a be fogadás alkalmával elvett ruhadarabokról, tárgyakról és ér tékekről; ezek meghatározását nem csak darabra, hanem becsértékben is meg kellett adni, s mindehhez szükséges volt két „hiteles tanú” jelenléte és aláírása. A hivatalos nyilvántartásról bizonylatot állítottak ki a letartóztatottnak csakúgy, mint rokonainak! Máshol pontosan meghatároz ták, milyen jellegű fegyelmi kihágásra milyen fegyelmi büntetés volt kiszabható. A fegyelmi büntetések maximálva voltak (így például ágymegvonás 3 napra volt lehetséges, koplalta tás 4 napig, a legsúlyosabb vétség esetén a kenyéren 42
és vízen tartás legfeljebb 30 napig, nem lehet ennél hoszszabb tartamú a sötétkamra kiszabása sem. S mindezt csak a börtönorvos alapos vizsgálata nyomán, annak engedélyé vel lehetett végrehajtani! A z ítéletet semmiféle belső fe gyelmi vétség hatására kiszabott büntetés nem hosszabbít hatta meg, legfeljebb a bűncsclekményszámba menő cse lekményért a vonatkozó intézet helye szerint illetékes tör vényhatóság által újabb eljárás volt lefolytatható. A fegyel mi ügyekről és büntetésekről részletes jegyzőkönyvet kel lett vezetni. A javaslat egyik fő érdeme az országosan egységes (magány-rendszerű) büntetésvégrehajtási rezsim bevezetésé nek terve. Kellőképpen nem méltányolható jelentőségű lett volna a magyar büntetésvégrehajtásban, ha sikerül az egy séges rezsim megteremtése, mely a büntetés hatékonyságá nak egyik legalapvetőbb feltétele. Hazánkban még 1900ban is a hatásosság döntő ellenfele a fegyintézetnek, illetve a börtönnek titulált intézetek közötti különbségek voltak. S mint már mondtuk, nézetünk szerint a kor tudománya és gyakorlata által kínált megoldások közül kétségtelenül a magányrendszer a nagyobb eredménnyel kecsegtető; ennek hátrányai sokkal inkább ellensúlyozhatók, mint az ún. hall gató rendszeré. A feudális töinlöcökkel való éles szembenállás fejeződik ki abban a törekvésben, mely az egységes magyar büntetésvégrehajtás megteremtésének feltételeként fogalmazza meg
a börtönigazgatás viszonyainak részletes leírását, a börtö nök felügyeletének pontos rögzítését. S bár ez utóbbinál a liberális célkitűzések vereséget szenvedtek, az mégis a ja vaslatban maradt, hogy a Helytartótanács feladata évente „szabályos tudósításokat és számadatokat” valamennyi fegyintézettől bekérni, arról táblás jegyzéket készítve, azo kat a királynak felterjeszteni, s a vármegyéknek, törvényha tóságoknak megküldeni. S ha a magyar jogi nyelv fejlődését tekintjük, nem mehe tünk el szó nélkül amellett, hogy a 43-as javaslat kidolgo zóinak sikerült a büntetésvégrehajtási nyelvezet kimunkálá sa: világos, érthető szövegezésben, a börtönügyi terminoló gia egyértelműsítésével teijesztették be a plánumot. Ennek legjelentősebb mozzanata a büntetésvégrehajtás fokozatai nak kimunkálása (amelyet lényegében átvett a Csemegi-kódex is). M indenekelőtt elkülönítve a vizsgálati foglyok ka tegóriáját, ezek neve: „elzárt vádlott”, kiket fogházban tar tanak. Ez az „elzárás” értelemszerűen jóval kedvezőbb körülnmények között zajlott, mint a foglyok vagy rabok bün tetésének foganatosítása. A legenyhébb fokozat a „fogság”, vagy az „egyszerű fog ság”, melyet „fogházban” hajtottak égre. Ezt követte a „rab ság”, melynek alanya a „rab”, s „börtönben” tölti ki bünte tését Különbséget tett azonban a fél évig tartó vagy azt meghaladó rabság között, s a hosszabb időtartamú börtönbüntetés letöltésére rendelte a kerületi börtönt A kerületi börtönbe zártak körülményei némiképp sanyarúbbak voltak a fél évnél kevesebbre ítéltekénél (nem pontosan m egfelel ve, s csak körvonalakban, ez lényegében a Csemegi-kódex börtön és fegyház fokozatának differenciálása...). A tervezetet nem értékelhetjük megfelelő módon, ha nem körvonalazzuk a feltételeket, melyek között a szövegezők dolgoztak. A plánum, csakúgy, mint a 43-as javaslatok is
mertebb, anyagi büntetőjogi és bűnvádi része a reformkor parttalan lelkesedésében, töretlen optimizmusában szüle te tt A fogházjavító mozgalom — s ennek nyomán a börtö nügyi javaslat — szövegezői mindent tagadtak, ami a feu dális tömlöcügyct jellemezte, vadonatújat követeltek min den kérdésben. Nem kötötte a szellemi szárnyalást semmi; a már meglévőt megsemmisítendőnek, a vágyottat alapoktól újonnan építkezendőnek ítélték. A börtönügy kérdését tisz tán szellemi oldalról közelítették: eszmék és nyugati model lek alapján szerkesztettek. Minden „földhözragadt” korlát tól mentesen képzelhették el a szerintük tökéletes modellt. Nem átalakítani, hanem teremteni akartak. Politikusok vol tak, reformerek, gondolkodók, nem pedig töinlöcfclügyclők, rendőrök,,krim inológusok”. A realitás messze tűnt, előtört az illúzió. A mélységes emberséggel, a fogházjaví tók humánus érveivel, a világ fejlettebb fertályának tapasz talataival átitatott tervezetben saját észlelések hiányában a logikai érvelés győzedelmeskedett. így nem juthatott dia dalra Deák megfontolt indítványa sem. Látható, hogy a többség meg volt győződve a magányrendszerű szisztéma kitűnőségéről. Annak anyagi vetületeit már nem mérlegel ték. Eötvös ugyan szóvátette, hogy „a magányrendszer sze rint egy rab szobája két harmadrésszel kerül több költségbe, 32 mint a hallgató rendszernél”, Andrásy József, Esztergom vármegye követe azonban sommásan összegezte az ellenvéleményét: .A zért, hogy egyik rendszer olcsóbb, de kevés bé czélirányos, azt el nem fogadhatjuk”.33 így történt, hogy még mielőtt a börtönépítés valós költségeit megismerhették volna a választmány tagjai, már döntöttek is annak beveze téséről. Még a fél esztendővel későbbi ülésben sem voltak készen a tervezési és költségvetési munkálatok; Mednyánszky Alajos ugyanakkor bejelentette, hogy maga a tör vénytervezet már elkészült!34 így eshetett meg, hogy a végső kalkuláció szerint a javaslatba hozott tíz kerületi bör tön létesítési összköltsége, a legolcsóbb megoldással szá molva is, 4 500 000 forintot tett volna ki. Ráadásul a terve zet készítői úgy vélték, hogy a törvényhatósági börtönök mintegy kilencven százalékát ugyancsak át kell építeni,35 ami szűkén számolva is 9 000 000 forintot jelentett volna.36 Ezen elképesztő összeget látva — mely a fenntartásról nem is szólt — a főrendek reálisan hívták föl arra a figyelmet, hogy ez az ország által az összes fejlesztésre szánt pénzöszszeget felemésztené! De más aspektusból is illuzórikusnak tűnt a javaslat. Szé chenyi nemhiába vádolta a fogházjavítókat túlzott filantropizmussal:37 azok a feltételek, amelyeket a tervezők a bün tetésüket töltők részére elképzeltek, messze meghaladták a társadalom dolgozó néprétegeinek éléctszínvonalát. A fegy intézet teljes ellátást (élelmezést, tiszta ruhát) biztosított volna a letartóztatottnak, állandó egészségügyi felügyeletet és ellátást, tisztálkodási feltételeket (fürdő, borbély), a ta nulatlanoknak szakképzést. Ezek a gondolatok nem túlzók egy eszmékben gondolkodó humanista politikusnak és fog házjavítónak, de bizony ellenérzést keltettek a társadalom ban. Hiszen a keményen dolgozó, becsületes szegénynép létfeltételei ennek jócskán alatta maradtak. G róf de la Motte erről a főrendi tábla ülésén így beszélt: „ha azáltal, hogy a magánrendszer behozatik, a gonosztevőknek nagyobb ré szét lehetne jó útra hozni: úgy az minden áldozatokat meg
érdemelne, és ezt bizonyosan senki tagadni nem fogja; de mind amellett szem előtt kell tartani azt is: hogy jó embertől oly áldozatot ne kívánjunk, mely neki rettentő kárával, tán romlásával történik. Itt elvről van szó, ti. hogy magánrend szer legyen-e vagy más? — a magánrendszerről tudjuk, hogy szerinte minden gonosztevőnek külön szobájának kell lenni, azt télen fűteni kell, felvigyázóra van szükség... és kérdem: azon megye mit fog tenni, ha neki száz vagy több szobákat kell építtetni, fűttetni és rájuk vigyázást eszközöl tetni? — ennek következése az lesz: hogy a jó s csendes polgár áldozatja lesz a gonosztevőknek...’ 8 A javaslat szerkesztői illúzióktól telve nyúltak az ameri kai viszonyok között kifejlesztett modellekhez, melyeket eszményi mintaként alkalmazva próbáltak rá a magyar va lóságra. Ahogyan Palóczy László, Borsod vármegye követe a rendek vitájában megfogalmazta: „...a választmány tagjai nem függtek törvényhatósági instructióktól, hanem lclkiismeretök szerint szavazó országos követek voltak...”39 Persze, az országos választmány tagjaitól más nem is elvárható: ők a legtökéletesebbet, a legmodernebbet, a leg értékesebbet szerették volna megalkotni. Éppen az lett vol na csalódást keltő, ha nem ezt teszik. A magyar büntetésvégrehajtás valóban megérett a meg újulásra. Különös szükségét látta ennek a tömlöcügy, mely nehezen lelte helyét a feudális búntetésvégrchajtásban, ezért a lehető legellcntétesebb tulajdonságokat mutatta fel. Néze tünk szerint a 43-as börtönügyi javaslatnak talán legna gyobb érdeme, hogy a modem szabadságvesztés-büntetés fogalmát bevezette a magyar köztudatba, a magyar politikai és vármegyei végrehajtási „közvéleménnyel” megismertet te a börtönügy legújabb elveit, követendő modelljeit.
III. A választmány munkálatainak eredményét az 1843. július 5-i (15.) országos ülésben teijesztcue a diéta elé. A viták azonban csak augusztus utolsó napjaiban kezdődtek meg a börtönügyi javaslat fölött, lévén, hogy a kerületi ülések hamarább tűzték napirendre magát a büntető törvényköny vet. A kerületi ülések tárgyalásai élesen radikális, majdnemhogy forradalmi hangulatban zajlottak. S bármilyen furcsá nak tűnik is, egyértelműen radikálisabb volt az ülések lég köre, mint a választmányban. Hiányzott a konzervatív cllentartás, tartalmi ellenvetés nélkül szavazták meg azokat a vitatott pontokat, amelyek a választmányban rendre külön véleménybe kerültek (ezekről részletesebben majd alább). A javaslat sarkalatos pontjait, mint például a magányrendszerű börtönrezsim bevezetését, a kerületi börtönök ter vezett szisztémáját, a fogházjavítás koncepcióját vita nélkül fogadta a követek gyülekezete: „mint a választmány által is ajánlott, egyetlen ellenszavazat nélkül, közfelkiáltással el fogadtatott” 40 A tárgyalások mégis komoly vitával kezdődtek, igazi for mai kérdésben. Több vármegye, köztük Nógrád és Pozsony is szóvá tette az instructiók hiányosságait. Indítványozok, hogy a polémiát ne kezdjék meg addig, míg a követek ki nem egészítették követutasításaikat, hiszen a börtönügyi döntéseknek feltehetően költségkihatásai is lesznek, erről 43
azonban utasítás hiányában nem nyilatkozhatnak. Jellemző az ülések hangulatára, hogy a liberális küldöttek Beöthy felszólalására fordították a maguk pártjára a küldöttek zö m é t Bihar vármegye követe nem tartotta problémának az esetleges költségek fölötti döntést Mint mondta, az állam nak, a kormányzatnak nem csak jogai, hanem kötelezettsé gei is vannak, állja majd ő a költségeket! „a nemzet a nélkül is adón az ausztriai háznak egyszer és másszor is annyi pénzecskét, hogy az miután 300 év óta a nemzetért mit sem tett, a költségeket megajánlhatja.”41 A szavazás eredménye: 28 vármegye a tárgyalások felvétele m ellett szólt, 18 nem mel voksolt, a többi követ tartózkodott így megkezdődhe tett a választmányi plánum kerületi ülésbeli vitája. Először Zsedényi Ede kapott szót, aki előre tisztázott bizonyos vitatható kérdéseket, felhívta a figyelmet az új értelmezésű fogalmakra, s végül elmagyarázta a kerületi börtönök beosztásának m inkétjét (A költségvetési kérdésen túl ezekben lehetett ellenvetésekre számítani.4“ Mint láttuk, alapvető kérdésekben egyhangú votummal döntött a gyűlés, úgyhogy lényegében általános elvi vita nem bontakozott ki. M indenki megegyezett abban, hogy a jelenlegi börtönállapotokon változtatni kell, mert azok sem az erkölcsi, sem az egészségügyi követelményeknek nem felelnek meg. Elfogadták az érvelést, hogy a magányrend szer egyszerűbb és áttekinthetőbb, biztonságosabb, humá nusabb (mivel a testi büntetés kiküszöbölhető), továbbá pszichológiai elveken alapul, nem az erőszak alkalmazásán. Az ellene felhozott érvek közül két érdemleges veendő fi gyelembe: egyfelől sokan hivatkoztak a meglehetősen ma gas megtébolyodási arányra, másfelől a költségességre. Az első a követek szerint orvosolható, a második pedig, amikor a nemzet felemelkedéséről van szó, nem tekinthető érv nek.43 A szakaszonkénti tárgyalások során csupán néhány mó dosító javaslat hangzott el, melynek nagy része nem talál kozott a többség véleményével. így Beöthy indítványozta a szülő anyák általánosnál kedvezőbb körülmények közé he lyezését44 Szentkirályi a legkevesebb kéthavonta történő fúrösztést,45 Lónyay Gábor az cgycnruhakötelczcttség el törlését.46 Szóba került, hogy költségkímélés okán nyáron a rabokat gyalog kísérjék a kerületi börtönbe, s meg akarták szüntetni a lehetőséget, hogy a rab más vallású lelkészt hívhasson magához, javasolták, hogy felckezctrc tekintet nélkül általános lelki gondozás legyen, erkölcsi tartalom mal.48 A kerületi ülések radikális hangulatáról már szóltunk. Kiválóan példázza ezt az a néhány módosítás, amelyet a választmány munkálatán a kerületi gyűlések résztvevői kcresztülvittek. Szentkirályi javaslatára a 364. §-ba belekerült, hogy a Helytartótanács a hozzá felteijesztett vármegyei bör tönépítési terveket három hónapon belül köteles elbírálni. Elfogadták azt az indítványt is, hogy a rabok bérbeadása ne függjön a Helytartótanács engedélyétől, csak az intézet igazgatójától. A Helytartótanácshoz csak tájékoztatás vé gett legyen kötelező a bejelentés.49 A választmányi munká lat 9. mellékletében megfogalmazott különvéleményt (ti. hogy a Helytartótanácsot országgyűlesenkénti beszámolási kötelezettség terhelje a börtönügyek állapotáról) főszabály ként illesztették a plánum szövegébe.50 44
Szeptember 12-én kényes ponthoz érkezett a vita. „A Rendek ekkoráig csak azt mondták ki, hogy magánrendszer legyen, s hogy ehhez szükséges börtönök építtessenek, de hogy ez kinek zsebéből kerüljön ki, elhatározva nincs”.51 Újfent fölbukkant a követutasítások problémája, továbbá a teherviselés mikéntje. Semsey például „röviden és szára zon” kijelentette, hogy vármegyéje, Abaúj nevében „semmi terhet a nemesség nyakára el nem vállal”.52 Mások, mint Ghyczy Komárom vármegyéből, ismét a napirend elhalasz tását szorgalmazták. Egyszóval, a plánum „olvasatára a képviselő Táblát azon lázas ingerültség fogta el, melyet a pénz, a fizetés említése hazánkban, s kivált jelen körülmé nyek között szokott okozni.”53 Szeged követe maliciózusan szúrta közbe a tárgyalásokon: „Ha a nemesek börtönbe akarnak jutni, építsék meg azokat a maguk költségén.’"54 Zsedényi felháborodottan támadta a garasoskodókat: „Ve szi észre, hogy pénzről van szó, mert a liberalizmus szavai gyéren és gyöngén hallatszanak. Midőn a halálos büntetés eltörlése, kegyelmezési jog megszorítása, minszteri fe lelősség valának szőnyegen, akkor számos követ úr utasítás nélkül is volt bátor felszólalni; de most, midőn a szegény adózó népen kell segíteni, s az a nemességnek egy kis áldozatába kerül, íme most senki sem mer utasítás nélkül szavazni.”55 Heves vita után 33 szavazattal 11 ellenében döntés szü letett a közös teherviselésről is.56 Egyúttal egy deputatiot is kiküldöttek, melynek feladata volt a terhek megoszlásának kidolgozása, tekintettel az egyes vármegyék eltérő adottsá gaira és szempontjaira (például a helyenként jóval alacso nyabb bűnözési arány). Ezután még a várm egyék észrevételei alapján néhány m ódosítást eszközöltek a tíz kerületi börtön elhelyezését és a hozzá tartozó m egyéket illetően (hivatkozva a H ely tartótanács által a választm ány rendelkezésére bocsátott tabellák hiányosságára és nem m egbízható voltára). így az egyik kerületi börtön N agykárolyból Szatm árném etibe került, a m ásodik Pozsegából Pécsre. D ebrecent a nagy váradi kerülettől a nagykárolyihoz, Bcreg várm egyét Kassától N agykárolyhoz, Torna várm egyét Miskolctól Kassához rendelték. 8 Ezzel a kerületi ülések tárgyalásai befejeződtek. Öszszesen hét ülésben tárgyalták a rendek a javaslatot, ami egyben azt is lehetővé tette, hogy az alsólábla tárgyalá sait rövidebbre fogják. Az alapos előkészítés és a kerületi ülések vitái után a karok és rendek m inössze négy alka lommal foglalkoztak a börtönügyi plánum m al. A közel négyszáz szakasz zökkenők nélkül ju to tt túl az alsótáb lán. Itt is elhangzott néhány eredm ény nélküli javaslat, részben súlyosítás, részben enyhítés érdekében. K arácso nyi László például a fogolynak is tilalm azná a levelezést (m int súlyosító tényezőt), ugyanakkor a kisebb m egbé lyegzés okán indítványozta, hogy a raboknak csak ke resztnevük jegyeztessék fel. Zsedényi gyalog szállíttat ná a rabokat a kerületi börtönbe, Szentkirályi állam köitségen tenné lehetővé az olvasási igény kielégítését.60 M int várható volt, itt is hangzott el tám adás a költségek ellen: Szojka Imre szerint a választm ány „tulbuzgolkodott”, am ikor a közös teherviselés „idétlen, törvénytelen és a nemesi szabadságot eltipró” intézm ényét a plánuinba
szerkesztette.61 A költségek körül újra szóváltás támadt, de ismét m egszavazták a várm egyék általi teher viselését. (M int alább látni fogjuk, ennek a börtön igazgatás szem pontjából volt kardinális jelentősége.) Az alsótábla szeptem berben elkészítette üzenetét6" a főrendek novem ber harm adikén vették tárgyalásba. H á rom napig az „előleges kérdésekről” polem izáltak, majd novem ber 7-én m egkezdték a részletes, szakaszo n ként vitát.
IV. A főrendiházi tárgyalás egy széleskörű, általános vitával kezdődött Ebben kétségtelenül része volt annak is, hogy a börtönügy kérdését a büntető anyagi javaslatot megelőzve tűzték napirendre, ily módon a büntetési rendszernél egyéb ként fölbukkanó szankciókról egyéb időpontban vitázni a bárók nem tudtak. Ez a polémia lényegében megismételte a karok és rendek vitáit, újra és újra előbukkantak a „hagyo mányos” érvek pro és kontra. Ami ebben az eszmecserében mégis figyelemre méltó, az a szakmai tájékozottság. A fel szólalók többsége ismerte a külföldi szakirodalom legjele sebb darabjait, a hivatkozott büntető intézetek számszerű eredményeivel és statisztikáival érveltek, többen börtönöket látogatlak meg személyesen. Angol, francia és főként po rosz intézeti tapasztalatok, M ittenneier, Howard és Julius eszméi támogatták a magyar főrendek állításait. A tárgyalások kezdetén Apponyi György mindjárt néhány javaslattal élt, mely mindvégig befolyásolta a vita kimene telét, a hozzászólók támogatták vagy megkérdőjelezték propozícióit. Javasolta a tapasztalatok pótlásának okán egy mintabörtön felállítását (természetesen a tíz kerületi börtön helyett), a magányrendszemek csupán itt történő bevezeté sét, a többi börtönök „lehetőséghez képest” javítását és vé gül, mivel egyfajta „vegyes” rendszerre lehet így számítani, a hagyományos és az új, magányrendszerű börtön súlya közötti aránykulcs megállapítását. 3 Mint láttuk, a „mintabörtön” felállítása már a választmá nyi tárgyalásokon is fölbukkant. A főrendek most visszatér tek ehhez a gondolathoz. A mintabörtönök mellett szólt egyfelől a tapasztalathiány, másfelől a költségkímélés. Akik azért támogatták a mintabörtön gondolatát, mert tartottak a magányrendszer esetleges negatív hatásaitól, vissza kíván ták szorítani a magányrendszerű rezsim hatókörét. A min tabörtön természetesen azt jelentette volna, hogy országos jelleggel csak ebben az egy fegyintézetben próbálkoztak volna a magánelzásárok rendszerével. Eötvös kikelt ez el len: „...mi M agyarországban sem a’ magány — sem a ’ hallgatórendszemck mikénti hatásáról tapasztalást nem sze rezhettünk; de tovább megyek, mint a ’ m é lt g ró f úr, és azt mondom: hogy ezen tapasztalást nemcsak mi, de a ’ világon semmi nép tökéletesen meg nem szerezhette még, és azt, hogy a ’ mintabörtön felállítása által azt nem fogjuk ma gunknak megszerezni”. Többen ugyan elfogadták ezt az érvelést, ám szólt egy másik érv is a mintabörtön mellett: a költségek. Elsőnek Barkóczy János kezdett el számolni. Egyfelől számításai szerint a magányrendszernek pusztán bevezetése 14—15 millióra rúgna, működtetése pedig leg
alább évi 1,5 millió forintra: „vallyon hiszik-e hogy az ország hajlandó és képes is ezen roppant tehert magára vállalni?” — tette fel hangosan is a kérdést. Másfelől öszehasonlítva a fejlett államok börtönügyi számadataival, so kallta a kb. 24 000 zárka számát, hiszen Anglia sem bír többet 9000-nél, Franciaország 1800-nál!64 Az érvelés szinte azon nyomban eldöntötte a v itá t Hiába szólt Teleky Domokos ellene, mondván, hogy Nyugaton azért nem kellett annyi börtönt építeni, mert a tömlöcök nem voltak olyan elképesztő állapotban, mint nálunk; vagy hiába „csökkentette” Keglcvich János a beruházások öszszegét, közölvén, hogy több törvényhatóság már megépítet te magánvrendszerű börtönét, a vita kimenetele nem volt kétséges. 5 Szinte senki sem fogadta el a főrendiház tagjai közül mind a tíz börtön azonnali felépítésének eszméjét. Nagyobb volt a megosztottság a börtönrendszer kérdésé ben. Igaz, a magányrendszemek széles tábora volt (ellene beszélt Eötvös, mint a hallgató rendszer meggyőződéses híve, és Pyrker László egri érsek, aki Dickens regényei nyomán ellenezte a magánzárkák kegyellenségét), rendkí vül sokan ingadoztak. Ezek pedig sorra az „is-is” megoldás mellett tették le voksukat. (Ennek persze következménye lett volna legalább két mintabörtön építése.) A „vegyes rendszer” (értsd: a kerületi börtönben magányrendszer, a törvényhatóságokban az, ami eddig is volt) melletti döntés oldotta föl ezt a feszültséget. Hiába argumentált Eötvös, hogy a jelenlegi börtönök javítása lehetetlen, s több pénzt igényel, mint az újak építése, leszavazták. Sokan egyébként azért bizonytalankodtak, mert valami tartós félreértés foly tán a hallgató- és a dolgozó rendszert azonosították egymás sal. Hosszú ideig nem lehetett a köztudatban e kettőt elvá lasztani, holott ekkor már Nyugaton (s a választmányi vi tákban azonosképpen) nyíltan gondolkoztak a magáncellarendszer és a munkáltatás összekapcsolásáról. A felsőtábla vitáiban — s ez nagyon érdekes adalék a hazai börtönügyi gondolkodás történetéhez — világosan kettévált a büntetés és a nevelés (javítás-oktatás) kérdése. Egyöntetűen elfogadták azt a tézist, hogy a büntetés nem nevelhet (nem is az a feladata), csak a vele párhuzamosan, jó időben és érzékkel alkalmazott nevelés (ekkor még döntően lelki gondozás). A részletes tárgyalás nem tartott sokáig, a fő kérdések j fentebbieken túl az ellenőrzés — kinevezés problémája volt.66 Jól látható a leginkább vitatott pontok sora a rendek második üzenetében.6 Tehát: a) a mintabörtönök felállítása. (A rendek kénytelenek vol tak belátni az anyagi feltételek megteremtésének lehetetlen* ségét, ezért az eszmébe belenyugodtak, de legalább négy kerületi börtönhöz ragaszkodtak.) b) a megyei börtönök viszonyainak fenntartása. (Nem fogadták el, hogy a magányrendszert további törvényes ren delkezésig ne alkalmazzák a megyei hatóságok. A zt ellen ben elfogadták, hogy nem lehet azonnal általánosan beve zetni a magánzárkarendszert. Javasolták, hogy ha a .ja v í tás” költségkihatása nem haladja meg a kerületi (vagy új) börtön építkezésének 1/4-ét, akkor csak korszerűsítésre ke rüljön sor, ha ennél többe kerülne, úgy már korszerű börtö nöket építsenek inkább.) c) a magány- és nem magányrendszerű büntetések ará 45
nyosítását elviekben szükségesnek és helyesnek ítélték, de a gyakorlati megvalósítását (különösen, míg el nem dől a végleges szisztéma) meglehetősen problematikusnak ítél ték. d) az „átmeneti” rendszer plánuma már csak kétségbee sett kapálózás a feudális tömlöc olyan átalakításáért, mely garanciális elemekkel rendelkezne (pl. ha nedves, rosszul szellőző, „igazíttassék meg”, ha nem biztonságos, „kőfallal vétessék körül”. „Földszinten alul eső szobákba s helyekre soha és senki nem zárathatik.” e) Kinevezések és költségek. A két kérdés szoros össze függésben merült föl. A vármegyék ugyanis igényt tartottak a börtönök ellenőrzésére, a börtönigazgatói poszt betöltésé re. Ezért ragaszkodtak ahhoz, hogy az „országos pénztár ból” és ne a kincstár költségvetéséből finanszírozzák azo kat. (A hatodik üzenetben történt a megegyezés: a rendel kezés jogának fenntartása mellett lemondtak a rendek a fenntartás ilyen formájáról). f) A központi kormányzat szerepe a börtönigazgatásban. A konzervatívok értelemszerűen a Helytartótanács minél szélesebb hatáskörét óhajtották, a radikálisok a tájékoztatási kötelezettségre kívánták visszaszorítani ezt az igényt. A táblák közötti egyeztetés hat üzenetváltáson keresztül folyt,68 s ez mindkét fel számára elfogadható kompro misszumos megoldást eredményezett. A választmány legfőbb eszméi is a javaslat részeként kerültek a feliratba, ugyanakkor a kritikus pontok kellőképpen letompítva fogal mazódtak meg.29 Mint ismeretes, lényegében már fölösle gesen. Az uralkodó a börtönrendszerre vonatkozó törvénytervezetet elutasította.70 Hivatkozásának alapja, hogy az ad minisztratív úton is megvalósítható, önmagában nem igény li a törvényi kereteket. Valójában a börtönrendszerre vonatkozó javaslat már sokkal hamarabb elbukott. Akkor, amikor a költséghiányra hivatkozva megjelent a vitában a mintabörtön gondolata. Sőt, ez nemcsak a börtönügyi, hanem az anyagi javaslat pozícióit is gyengítette. Elismert alapelv volt tudniillik, hogy az anyagi javaslat gerincét a szabadságvesztés-bünte tések képezik, azon belül is a magányrendszerű börtön. Márpedig ha a büntetvégrehajtás feltételei hiányoznak (egy szerűen nincsenek magányrendszerű börtönök), értelmét veszti az anyagi jogi tervezet alapja és döntő része. A min tabörtön gondolata egyben a börtönügyi tervezetet is meg kérdőjelezte: vajon mi értelme van külön törvény alkotásá nak egy (vagy négy) börtön belső működésének szabályo zására? Úgy véljük, hogy az 1843-as javaslatok bukásának — túl a tervezetek korukat megelőző radikalizmusán — ez is egyik fontos oka volt.
Jegyzetek 1. Deák Ferencz beszédei 1829-1847. Összegyűjtötte Kónyi M. Budapest, Franklin Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Nyomda 1882. 461. o.
4.
Büntetésvégrehajtási Szabályzat végrehajtásáról szóló 119/1983.1M. számú utasítással módosított 101/1981. (I. K. 2.) IM. számú utasítás.
5. Deák Ferenc felszólalása Zala vármegye 1847. október 4-én tartott közgyűlésében. Deák e beszéde is tanúsítja, hogy a megbukott 1843-as plánum ügyét nem tekintette lezártnak. Kónyi M.: i. m. 628. o. 6. A szakmai irodalom kibontakozásáról I. Mezey B.: A börtö nügyi szakirodalom kezdetei Magyarországon. A Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Aktái XXV1I1. kötet, Budapest, Állam- és Jogtudo mányi Kar, 1986. 63. o. 7. Csongrád Megyei Levéltár VII. 103, 104. A Szempd és a Tallósi .Javító Ház” iratai. A témáról nagy kitekintéssel: Váj ná Károly: Hazai régi büntetések I—II. A szerző kiadása. Nyomtattatott Lőrintz János Univers Könyvnyomdájában, 1906. 8. A kor egyik legpontosabb felmérése Eölvös J.: Vélemeny a fogházjavítás ügyében, NS Borsod vármegye’ ebbeli küldött ségéhez. Pesten. Kadja Heckenast Gusztáv 184 9 Sándorffy K.: Törvényalkotásunk hőskora. Az 1825-1848. évi reformkorszak törvényeinek története. Budapest, a szerző ki adása, 1935. 138. o. 10. Varga J.: Deák Ferenc és az első magyar polgári büntetőrend szer tervezete. Zalai Gyűjtemény 15. Zalaegerszeg, 1980. Ki adja a Balaton Múzeum, a Göcsej Múzeum, a Thury Múzeum, a Zala Megyei Levéltár és a Zala Megyei Könyvtár. 5. o. 11. Felséges Első Ferdinand... által szabad királyi Posony városá ba 1843-ik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendelteit Magyarország közgyűlésének írásai, 1—IV. Posonyban. Az or szággyűlési irományok kiadó hivatalában. Pesten, Landerer és Heckenastnál, 1844. (Továbbiakban OGY. ír.) Az Orszá gos Választmány jegyzőkönyvei. Hivatalos jelentés. (Továb biakban: Vál. Jel.) I. kötet, 207-274. o. 12. Vö. az országos bizottság 7-9. üléseit az esküdtszék ügyében. OGY. Ir. 1. Vál. Jel. 1841. december 15-18. 13. Szalay L.: Codificatio. Budapesti Szemle II. k. 157. o. 14. OGY. Ir. I. Vál. Jel. 1841. december 2. 15. OGY. Ir. I. Vál. Jel. 1841. december 11 16. Vö. Eötvös J. — Lukács M.: Fogházjavitás. Peslen kiadja Heckenast Gusztáv, 1842. 17. Szalay L.: Verhandlungen der zur Ausberei und eines Straf gesetzbuches in den Jahren 1841-1843 niedergesetzten unga rischen Reichsdeputation. In: Az 1843-iki büntetőjogi javas latok anyaggyűjteménye. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából szerkeszti Fayer László. Budapest 1898. Kiadja a Magyar Tudományos akadémia. II. 529. o. Megjegyezni kívánjuk, hogy Fayer kitűnő munkája nagy segítségünkre volt, mégis, mivel gyűjteménye nem teljes (például a börtön ügyi tervezet vitáit teljesen mellőzi), továbbá néhány helyen pontatlan, közvetlenül az országgyűlési irományból dolgoz tunk.
3. Az 1982. évi 22. számú törvényerejű rendelettel módosított
18. Az Országos Bizottság jegyzőkönyvei. A hivatalos Jelentés nél jóval nagyobb terjedelmű és a hozzászólókat név szerint megjelölő jegyzőkönyvet Fayer László adta ki a nádori titkos levéltárból Anyaggyűjteménye IV. kötelében, a 184-417. ol dalakon. (Továbbiakban Vál. Jkv.) 202-203. o.
1979. évi 11. számú törvényerejű rendelet a büntetések és intézkedések végrehajtásáról.
19. Pulszky Á. — Tauffer E.: A börtönügy múltja, elmélete, jelen állása, különös tekintettel Magyarországra. Pest, 1867. Emich
2. 1840:5. tcz. A büntető- s javító rendszer kidolgozására orszá gos választmány küldetik ki.
46
Gusztáv kiadványa, 47. 20. OGY. ír. I. Vál. Jel. 1841. december 14. 21. OGY. Ír. I. Vál. Jel. 1841. december 14 22 .OGY. ír. Vál. Jel. 1841. december 22. 23. 24. 25. 26.
OGY. ír. I. Vál. Jel. 1842. január 3. OGY. ír. I. Vál. Jel. 1842. június 2. OGY. ír. I. Vál. Jel. november 14. OGY. ír. I. Vál. Jel. november 14.
27. OGY. ír. I. Vál. Jel. november 29. 28. OGY. ír. I. 19. sz. A' bűntettekről és a’ vétségekről 130-143. o. 29. OGY. ír. I. 19. sz. C. 1. A börtön-rendszerről 165-202. o. 30. Vö. Házszabályok és szolgálati utasítások, 1869. február 10. 31 Varga J.: i. m. 50. o. 32. Vál. Jkv. 1841. december 11. 33. Vál. Jkv. 1841. december 11. 34. OGY. ír. I. Vál. Jel. 1842. június 2 35. Vál. Jkv. 1841. december 14. 36. A három építész kalkulációja szerint egy-egy börtön felállítá sának (és csak felállításának) költségei a következőképpen festettek volna: Zitterbach:388.463 Ft 36 kr Graeffl:337.316 Ft 54 kr Cassano:322.266 Ft 11 kr (Ogy. ír. I. 19. sz. 28.) A főrendek tiltakozó üzenete: Ogy. ír. II. 71. sz. 74. 37. Széchenyi I.: A Kelet Népe. Pesten Nyomt. Trattner-Károlyi betűivel, 1841. 38. Felséges Első Ferdinánd... által Szabad Királyi Pozsony Vá rosába 1843-dik évi május 14kére rendelt magyar országgyűléscn a’ méltóságos Fő-Rendeknél tartott országos ülések Naplója Pozsonyban. Az országgyűlési irományok kiadóhivatalában. Pesten Landerer és Heckenast 1844. (Továb biakban: FN.) II. 58. ülés 1843. október 28. 39 Felséges Első Ferdinánd... által szabad királyi Pozsony váro sába 1843d‘k esztendei pünkösd hava 14dilc napjára rendelte tett Magyarországi közgyűlésnek naplója a’ tekintetes Karok nál és Rendeknél. Pozsonyban. Az országgyűlési irományok kiadóhivatalában. Pesten Landerer és Heckenastnál. 1844. (Továbbiakban: RN.) II— XLV1II. 1843. szeptember 20. 40. Az 1843. augusztus 28-i kerületi ülés. Az 1843-44-ik évi magyar országgyűlési alsó tábla kerületi üléseinek naplója. Szerkesztette és kiadta Kovács Fercncz, 1-6. kötet, Budapest
1894 Franklin. (Továbbiakban: KÜ.) 2. kötet, 359. o. 41. KÜ. 2. 1843. augusztus 28. 358. o. 42. KÜ. 2. 1843. augusztus 29. 360. o. 43. KÜ. 2. 1843. augusztus 28. 359. o. 44. KÜ. 2. 1843. augusztus 29. 360. o. 45. KÜ. 2. 1843. augusztus 29. 361. o. 46. KÜ. 2. 1843. augusztus 29. 361. o. 47.
KO. 2.1843. augusztus 29.362. o.
48. KÜ. 2. 1843. augusztus 30. 363. o. 49. KÜ. 2. 1843. augusztus 30. 362. o. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57.
KÜ. 2. 1843. szeptember 11. 424. o. KÜ. 2. 1843. szeptember 12. 427. o. KÜ. 2. 1843. szeptember 12. 426. o. KÜ. 2. 1843. szeptember 12. 426. o. KÜ. 2. 1843. szeptember 12. 431. o. KÜ. 2. 1843. szeptember 12. 427. o. KÜ. 2. 1843. szeptember 12. 430-431. o. KÜ. 2. 1843. szeptember 12. 426. o.
58. 2. 1843. szeptember 12. 425. o. 59. RN. II. XLV. 1843. szeptember 15. 60. RN. II. XLV. 1843. szeptember 15. 61. RN. II. XLVIII. 1843. szeptember 20. 62. OGY. IR. II. 62. sz. 59-62. o. A lényegesebb módosítások a választmány eredeti javaslatán: Amennyiben a Helytartóta nács hat hónap alatt nem nyilatkozik a vármegyék börtönterveire, úgy azt, mint megadott engedélyt kell tekinteni. (113. §.) A munkáltatásról az igazgató a törvényhatóságoknak tesz jelentést, a Helytartótanács csupán tájékoztatja (143. §.) Az igazgató évente köteles táblás jegyzéket készíteni a magány rezsi működéséről, ésabban javaslatait, véleményét is beleírni (342. §.) A jelenlegi állapotukról a Helytartótanácsnak azon nal jelentést kell készíteni (364. §.) Néhány átrendezés még a kerületi börtönök körzeteiben (375-377. §.) 63. FN. II. LXI. 1843. november 3. 64. FN. II. LXI. 1843. november 3. 65. FN. II. LX1I. 1843. november 4. 66. FN. II. LXIII. 1843. november 6. és LXIV. november 7. 67. OGY. ír. II. 118. sz. 68. OGY. ír. II. 61. sz., 62. sz., II. 118. sz., 187. sz. III. 252. sz., IV. 276., 313., 341., 389. sz. 69. OGY. ír. IV. 264. sz. 265-305. o. 70. Fayer L.: i. m. IV. CXIII. >!
t
47
R é v é sz T. M ih á ly
Sajtójogi felelősség kérdése a m agyar jogban A szabad sajtó létfeltételeinek megteremtéséről tudósító csaknem kortársi értékelések a hírlapirodaimat felszabadító márciusi törvényt értékelve a fanyalgás attitűdjétől mindvé gig nehezen tudtak megválni. Igaz, a kommentárok azt, hogy a jogalkotók az „előző vizsgálatot”, vagyis a cenzúrát eltörölve első ízben deklarálták hazánkban a nagy elvet, a sajtó útjáni gondolatközlés és terjesztés szabadságát,1 egy pillanatra sem hagyták figyelmen kívül, ám a törvény kelet kezésének körülményeiről, de még inkább annak egy né hány vitatható rendelkezéséről kétkedő, nem ritkán leki csinylő, vagy éppen erőteljesen bíráló megjegyzéseket tet tek. Aki csupán a törvény forradalmi jellegét tagadta, az ekként formulázott: „Sajtótörvényünk (...) korántsem felel meg a jogi tökély és a sajtószabadság eszményképének; mert eltekintve a beszámítás és bizonyításra vonatkozó téte leinek fcrdeségétől, — az óvadéki (cautionalis) rendszer, köteles s egyéb rendőri intézmények fentartásával, még a 48-as mozgalmak közepette is nemzetünk conservativ jelle gének adott kifejezést.”2 Ám az, aki a szabadelvúség követelményét kérte számon a jogalkotótól, az egyenesen arról írt, hogy „az alsóháznak pillanatnyi eltévedése a szabadság irányától egy törvényt szült, mely általános megrémülést idézett elő, — a sajtótörvényt.’ A sajtótörvénnyel szembeni elégedetlenség a későbbiekben, az 1867-tcl tető alá hozott osztrák-magyar kiegyezés után sem enyhült. A minden oldalról megnyilvá nuló kritikát jóllehet csak fokozta az, hogy a ,közösügyi alku” révén hatalomra jutó Andrássy-kabinet a márciusi törvény rendelkezéseinek — s így a széles körben vitatott passzusokra vonatkozóan is — újbóli életbe léptetésére — 1867 első hónapjaiban — felhatalmazást kért és kapott a törvényhozástól. A kormány e téren megnyilvánuló politi kája azonban nem csupán ok, de alkalom is volt arra, hogy néhányan immár a képviselőház tárgyalótermében is han got adjanak a sajtó szabadságát konstituáló jogszabállyal való határozott elégedetlenségüknek. A parlamenti vitában megszólaló Sztratimirovics György a negyvennyolcas törvényt minősítve leszögezte, hogy az egyszerűen „elégtelen”, büntetései túlontúl szigorúak, az abban megfogalmazott kaució pedig nem válhat a szabad elvűség díszére.4 Hodosiu József román nemzetiségű hon atya pedig odáig ment — az egyébként nem túlságosan hosszúra nyúlt, ám elkeseredettnek aligha tekinthető vitá ban — , hogy a negyvennyolcas jogszabályt „törvény a nem szabad sajtóról” címmel ajánlotta a törvényhozás és a köz vélemény figyelmébe.5 A kormánynak adott felhatalmazás után a sajtóv iszonyok rendezésének ügye nem került le a napirendről. A képvi selőházi jóváhagyás elnyerését követően néhány hónappal más-más oldalról, eltérő szándékokkal, s még inkább külön48
böző argumentációval többen is aláhúzták a sajtójog re formjának fontosságát, s egyszersmind szükségességét. T et ték ez elsőként a magukat „alkotmányvédőiiek” tekintő tör vényhatóságok, akik közül elsőként Nógrád megye és kö zönsége sürgette a képviselőházat azért, hogy „az 1848:18. tcz. hiányai minél előbb törvényhozásilag pótoltassanak”.6 A hatalomtól egyébként nem állt távol a negyvennyolcas rendezés módosításának gondolata. Igaz, ezt éppen a sajtó val kapcsolatos kellemetlen tapasztalatai érlelhették ki leg inkább. A minisztertanács 1868 februári üléseinek egyikén a miniszterek egybehangzóan állapították meg, hogy a hazai sajtóviszonyok terén a helyzet „törvényeink hiányai miatt abnormálisnak tekinthető”. Az igazságügyminiszter pedig ki is dolgozott egy „sajtóügyre vonatkozó javaslatot”, ám sem ennek végleges formába öntésére, sem pedig egy eset legesen novelláris intézkedésnek tekinthető jogszabály életbeléptetésére nem került sor. A sajtó szabadságának megszorítására vagy fokozására irányuló kormányzati intézkedések elmaradása azonban nem jelentette azt, hogy e kérdés nem is foglalkoztatta to vább a hivatalos politika egyes tényezőit, az egyes szakmai köröket, vagy éppen a politika iránt fogékony szélesebb közvéleményt. A reform napirenden tartásában különösen a jogászi „hivatásreud” játszott kiemelkedő szerepel. Az egyes szakfo lyóiratokban publikált sajtójogi tanulmányok gyakori meg jelenése mellett bizonyítja ezt az is, hogy a jogászegylet elődjének tekinthető jogászgyűlés résztvevői 1873-ban ki merítően elemezték a sajtóügyi törvényhozás lehetséges irányait. A sajtótörvény egyes rendelkezései átformálásának szük ségességét a szakmai fórumok mellett a hivatalos szervek egyes képviselői sem tévesztették szem elől.9 A sajtó már ciusi alapjogszabályának várható sorsa, a változtatással kapcsolatos elképzelések, gyakorta találgatások erőteljes formában kaptak hangot a büntetőjog átfogó kódexének 1878-as vitájában.10 A sajtó és a hírlapirodalom szabadságának ügye ezt kö vetően — noha néha-néha a törvénymódosítás óhaja időközben is fel-felbukkant az országgyűlés iratcsomói ban11 — újult erővel csupán 1896-ban merült fel. E fontos szabadságjog teijedelinét féltő ellenzék a bűnvádi perrend tartási törvénytervezet vitájában még az obstrukció eszkö zétől sem riadt vissza ekkor. A felkorbácsolt indulatokat felszínre hozó vita, s a képviselőház azon utasítása közölt, mellyel a kormányt 1896. március 1-jén egy sajtójogi tör vénytervezet előterjesztésére utasította, nem nehéz az öszszefüggést megtalálni. Az 1848 tavaszán ideiglenes jelleggel megfogalmazott törvény újjal történő helyettesítésének szükségessége a
kormány és az ellenzék számára a századforduló tájékán már teljességgel evidenciaszámba ment, ám ennek ellenére hosszú ideig mi sem történt. 1907-ben azután az akkori igazságügyi miniszter a sajtójog reformjának előkészítése érdekében sokak által látogatott értekezletet hívott össze, amely több héten át számos törvényhozó és tudományos kapacitás, valamint szakember részvételével behatóan vizs12 gálta a változtatás általános vagy részleges lehetőségeit. A nevezetes sajtó-ankét előtt és után készült tervezetek és reform-elképzelések azonban ezúttal sem jutottak el a törvényhozás termeibe. Bizonyára a sajtótörvény parla menti megvitatásának nyilvánvaló elmaradása késztette az után Lovászy Mártont arra, hogy 1991. augusztus 26-án saját törvényjavaslattal lépjen fel a képviselőház előtt, amelynek indokait pár nappal később részletesen is előad hatta. Nem állítom, hogy az ellenzék e tekintélyes képvi selőjének indítványa volt az utolsó lökés, amely végül is a sajtóreform oly sűrűn elakadó szekerét a kátyúból kibillent ve a sajtóügy törvényi rendezését elősegítette. A sajtójog alaptörvényének parlamenti megvitatásához sokkal inkább az járulhatott hozzá, hogy a háború előestéjére a kormány zat a politikai szabadságjogok mozgásterének újjárajzolását sokkal inkább sürgető feladatnak érezte. A sajtótör vénnyel szembeni több évtizedes elégedetlenség pedig megalapozta az e területen teendő intézkedéseket Abban ugyanis pártállásra függetlenül majdnem valamennyi poli tikai tényező egyetértett, hogy a sajtójog 1848-ban emelt épülete rászolgált az alapos felújításra.13 Nem csupán azt látták, hogy forradalmi hetek pergő napjai kevés esélyt ad tak a higgadt és megfontolt törvényi megfogalmazásoknak, de konszenzus alakult ki a márciusi jogforrás hiányairól is. A kormány és támogatói, valamint a nyomatékosan fellépő ellenzék is látta, hogy Szemere és társai jónéhány kérdést vagy kompromisszumkeresés okán, vagy a sajtóv iszonyok fejletlensége m ian nem rendeztek. így maradt részletes sza bályozás híján a sajtótermékek terjesztésére vonatkoztatha tó normarendszer, a helyreigazítás intézménye, a pornográf és zsaroló sajtóval szemben hathatósabb fellépés igénye pedig e jelenségek későbbi jelentkezése miatt nem kapott korábban hangsúlyt A hírlapirodalom dolgaiban járatos po litikusok, szakemberek és zsumaliszták álláspontja a téren meglehetősen közel állt egymáshoz, hogy a sajtó útján el követett bűncselekmények miatti felelősségrevonás túlon túl lassú és vontatott, hogy szükséges rendezni a sajtó által okozott magánjogi károk megtérítésének anyagi-jogi sza bályait, s nem kevésbé a sajtó munkásainak magánjogi munkajogi viszonyait is. A sajtójog előbbiekben részlete zett hiányainak egyező regisztrálása azonban távolról sem jelenthette azt, hogy a diagnózist követő terápiákban az egyes politikai árnyalatok és irányzatok azonos medikámentumokban egyeztek volna ki. Ám a legnagyobb nézeteltérés, amely a reform kérdésé ben megmutatkozott, a sajtófelelősség terén jelentkezett S minthogy e jogi intézmény — a lapalapítás és a terjesztés szabályaival együtt — a gondolatok nyomtatott betűk útjáni
közlésére vonatkozó szabadságjog állapotának is egyik leg biztosabb fokmérője, a rendezés bármilyen irányú megol dása sokat, ha nem mindent elárul a hivatalos politika prog resszivitásáról, vagy annak hiányáról.
1. A büntetőjogi felelősség szabályozása 1848-ban, s értékelése a szakirodalomban a kiegyezés után A sajtó révén elkövethető bűncselekmények törvényi tétele zésének, s az azokért való felelősség módozatainak modern kori históriáját akár csak vázlatosan is áttekintve első pillan tásra is szembetűnő a jelentkező megoldások divergenciája. A nyomtatott gondolat feltételektől mentes, korlátlan sza badságáért síkra szállók — képezvén a skála egyik pólusát — a teljes büntetlenség mellett kardoskodtak. Gondolatme netük szerint „a sajtó nem vétkezhetik, ennélfogva ne is bűnhődjék... a zsumalizmus Achilles lándzsáját forgatja: maga gyógyítja az ejtett sebeket”.14 Ám nem kis számban jelentkeztek az irodalomban és a politika küzdőterén azok, akik a szabad sajtó „visszaélése ellen szigorú tényállásokat és határozott felelősségre vonást követeltek. A megvalósításban kétségkívül e tábor hívei közül az osztrák sajtójog megalkotói jutottak legmesszebb, akik az úgynevezett objektív felelősség és eljárás fogalmá nak szabályozásával és gyakorlati érvényesítésével a ható ságok által „bűnös tartalmúnak” ítélt nyomtatványok lefog lalását törvényesítették.15 A negyvennyolcas magyar törvényhozás sajtóval szem beni büntetőjogi rendelkezései a fenti két pólus között he lyezkedtek el. E kompromisszumos jellegű törvény felemás intézkedéseit kommentáló kortárs alappal jegyezhette meg: „A napisajtót különösen lenyűgözte, oly nagy pénzbeli biz tosítékot (20.000 Ft-ot) kívánván a folyóiratok kiadóitól, hogy a hírlapok szerfeletti elszaporodásának eleve gát is vettetett. A vétségekre hozott büntetések is nagyon súlyo sak, a vétségi esetek pedig határozatlanok valának. A ki rálytól a legkisebb tisztviselőig, az országgyűléstől a legki sebb hatósági testületig minden súlyos büntetések által véd ve volt benne a sajtó megtámadásai ellen.” 16 A végleges álláspontok közötti óvatos helykeresés jelle mezte márciusi törvényünk felelősségre vonatkozó szaka szait is, midőn leszögezték — egyik fő szabályként — , hogy sajtóvétségért a szerző, ha az ismeretlen maradna, a kiadó, s „ha ez sem tudatnék, a nyomda vagy a metszde tulajdo nosa” büntethető.17 Vélhetően a törvény fenti rendelkezéséből a kompro misszumkeresés szándékát nem lehet nehéz kimutatni. A/, eredetileg belga mintát másoló jogalkotók kettős — jólle het egymásnak ellentmondó — cél elérésére törekedtek. Egyrészt garanciát kerestek arra, hogy a törvényben rögzí tett sajtóvétségek megtorlása nagy valószínűséggel realizá lódjék, s történjen meg ez akkor is, midőn az igazi elkövető ismeretlen marad, másrészt — nem óhajtván a sajtó „ost romállapotát” — a hírlapirodalom szabadságát biztosítandó, a szerzők következetes büntetőjogi fenyegetettségétől eltekin tettek. A felelősség intézményének e középutas megoldása 49
természetesen már születésének pillanatától „elégedetlen séget szült”. A sajtószabadság maximális biztosításának hí vei keveselték e rendelkezések liberalizmusát, míg a hata lom rúdjánál ülők egyike-másika a nyomtatott gondolattal szembeni büntetőjogi fellépés lehetetlenülését látták a fo kozatos felelősség reguláiban. Míg tehát egyesek a „sajtószabadság oszlopaként” csak részlegesen hajtották meg zászlójukat ez intézmény előtt, addig mások azt hangoztat ták, hogy az igazi tettes mcgközelíthctetlenné téve, a sajtótörvény felelősségi paragrafusai „igen sok esetben a politi18 kai izgatóknak kedvezett”. A sajtójog felelősségi intézkedéseivel kapcsolatos polémia a kiegyezést követően, a márciusi törvények restaurálása után is folytatódott Jó okot szolgáltatott erre a csakhamar megin duló büntetőjogi kodiflkáció is, melynek során — többek kö zött — azt a kardinális kérdést is dűlőre kellett vinni, hogy a sajtóbűntettek szankcionálása külön sajtótörvényben, avagy az egységes büntetőtörvénykönyvben történjen-e meg? E nem kis horderejű probléma megnyugtató megoldására vállalkozott 1873 nyarán a negyedik magyar jogászgyűlés egyik külön szekciója, amelyben olyan tudományos kapacitá sok fejtették ki álláspontjukat, mint Emmer Koméi, Dárday Sándor és Körösy Sándor. A több órás vitában Emmer Koméi, a főreferátum elkészíté sére felkért előadó a sajtóbüntetőjog és felelősség különböző megoldási lehetőségeit a külföldi példák bemutatásával il lusztrálta. „A sajtótörvényhozásnak és tudományi elméletének történelmére” történő visszatekintés után az előadó kategori kusan szögezte l e : a sajtó nem egyéb, mint a gondolatnyil vánítás egyik eszköze, s miután a gondolat minden külső, közvetlenül ható tettben is nyilvánul s a néma gyilkos is nyil vánítja gondolatát; az itt szóban levő criminalisztikus fogal mat, melyet a jel, rajz, szó, írás, nyomtatvány határoz meg, olykép szeretném megkülönböztetni, hogy »merő gondolatnyilvánítás által elkövetett cselekmény«-nek nevezném. ’ E határozott, s elvinek szánt deklaráció után Emmer külföl di jogirodalomra utalóan azt vallotta: „Es ist klar, dass das Strafrecht dér geistigen That, angewendet auf die besondere • 0 1 / Erschcinungsform dér letztere in dér Presse. Am míg az ismert szakíró a sajtóbűntettek specifikus fajtájának létét el lentmondást nem tűrően tagadta, addig maga is elismerte, a nyomtaton betű által elkövetett bűncselekmények elkö vetőinek megtalálásában és büntetésében már lehetnek nehéz ségek. Az e téren kialakult elméleti és gyakorlati bizonytalan ságra utal az is, hogy nem kevesebb, mint három teória köve telte magának a szakkörök, a jogalkotók és a politikusok elis merését A „vélelmezési bűnösségeként ismertté vált teória lényege — amely legpregnánsabban az 1828. július 18-i fran cia törvényben nyert megfogalmazást — és természetes a tény állás megvalósulását követő feltétlen szankcionálás v o lt22 A Jciváltsági bűnösségeként emlegetett elméletet sommáz va az előadó ekként formulázott: ,A kiváltság elmélete szin tén bír a praeumtiók következményeivel, de más intentióból indul. A sajtóra nézve ugyanis előnyösebbnek tartja, ha a ki adó, a nyomdász, a szerkesztő censurája alól a szerző felszabadíttatik és ezért ezeket azon esetre, ha a szerző személyétől 50
maguknak bizonyosságot szereztek, minden további zakla tástól felmenti, bármily bűnrészességben álljanak is a 23 szerzővel”. A felelősségre kialakult teóriák e két variánsának bemutatá sa után Emmer nem rejtette véka alá az ezekkel szembeni fenntartásait, s azt, hogy a „vélelmezési”, illetve a „kiváltsági” koncepció helyett ő maga a .jogászi bűnösségi rendszert” preferálja, hiszen „e rendszer a bűnöst bünteti, negálja jogelle nes akaratát; az ártatlant felmenti”.24 A jogászgyűlés harma dik szakosztályának felkért előadója ezek után a sajtótörvény átalakításának kívánatos formájára utalva leszögezte: „A saj tó, mint merő gondolati nyilvánítás egyik eszköze útján elkö vethető büntetésre méltó cselekvényekre nézve az általános büntetőjogi elvek, nevezetesen: a) a bűntények, b) a befejezés meghatározása, c) a bűnrészesség, d) a beszámíthatóság, e) a büntetés, f) az elévülés, g) az eljárás megállapítása tekinteté»25 ben alkalmazandók. A vita, amely az előadást követte — a részletes folyóirat-tudósításból is kivehetően — a felelősség kérdésében nem 26 éleződött k i.' Valójában Emmer álláspontját támogatta a fel szólalók közül Kömyei Ede,27 Réső-Enscl Sándor,28 Csukássy Károly,29 Gyarmathy Sámuel30 és Dárday Sándor,31 míg a változtatás ellen, vagyis a fokozatos felelősség addigi 32 rendjének érintetlenül hagyása mellett Körössy Sándor és Pleskott Henrik,33 valamint Boór József34 érvelt A többségi indítvány tehát a felelősségi rendszer reformja mellett voksolt, s ezután méltán várhatta volna a közvéle mény, hogy a kodifikáció figyelembe is veszi majd a tekinté lyes szakfórum nyomatékos propozícióját Ám nem így tör tént Vagy legalábbis nem teljesen. Az 1878-ban elfogadott első magyar büntetőtörvénykönyv ugyanis, bár nem hallgatott a sajtóval kapcsolatos kérdésekről, ám a minden részletre ki terjedő rendezés feladatát mégsem vállalta magára. A jogászi szakberkekben, de még a széles közvéleményben Cscmegikódex néven ismert törvény definiálta a nyomtatvány fogal mát (63. §.), de a sajtóvétségek konkrét megnevezését mind azonáltal körültekintően elkerülte. Ám, minthogy a büntetőjogi kódex életbeléptetéséről gon doskodni hivatott 1880. évi XXXVU. tcz. megemlítette a „nyomtatvány új tán elköveleli bűntettekéi és vétségekéi”, így a joggyakorlat a továbbiakban sajlóbúnlellkénl emlegette a különös rész 171-174. §-aiban meghatározott különböző vétségi alakzatokat A nyomtatott betű útján történő gondolatnyilvánítás jog viszonyai szövevényes szabályozását jelezte — a fentieken túl — az is, hogy „a büntetőtörvény (...) a sajtó- és iparren dészeti szórványos és ki nem elégítő szabványok mellett érvényben hagyta még az 1848: XVIII. t. ez. 13. és 33. §-ait, ti. a sajtóügyi fokozatos felelősség rendszerét, ér vényben hagyta azonkívül az esküdtszék competenciáját különbség nélkül minden sajtó útján elkövetett bűntett 35 vagy vétség esetében. A márciusi törvény felelősségi szisztémájának átvétele ter mészetesen nem maradt említés nélkül. Különösen érthetővé tette a szaksajtó magatartását az, hogy az egyes gyakorlati
esetek nem ritkán irritálták az elmélet és a praxis embereit. A sajtójogi felelősség egyes rendelkezéseinek értelmezésé vel kapcsolatban már a Csemegi-kódex második évében heves polémia alakult ki. Dárday Sándor és Fekete Ödön a Jogtudományi Közlöny, illetve a Büntető Jog Tára című folyóirat hasábjain kezdett kemény toliharcba. A szakmai ízű pengeváltásra egy vidéki lap sajtópere szolgáltatott al kalmat, amelyben a sajtóvádhatóság „egy külföldi lapból átvett, Magyarország elleni gyűlölségtől áradozó köziemé36 nyért” kezdeményezett eljárást. A konkrét sajtóper specifikus körülményeinek ismerteté sétől eltekintve e tanulmány a továbbiakban arra helyezi vizs gálódásai fókuszát, hogy a nyolcvanas esztendők elején a szakkörök és hivatott jogalkalmazók miként kezelték a sajtószabadság számára ezen oly fontos, garanciális intézményt A sajtójog avatott szakértője, Dárday Sándor vitaindító cik kében maga is utalt arra, hogy a felelősség kérdésében megin dítandó diszkussziót elsősorban e büntetőjogi „feleletre vo nás” rendszere indokolhatja, „és pedig annál inkább — tette hozzá — , mert jelen conscrvatív irányú kormányzatunk mel lett valószínű, hogy az 1848-ki sajtótörvényünk revíziója, avagy újabb sajtótörvény alkotása mellett is a fokozatos fe37 lelősségi rendszer fog fenntartatni”. Az intézmény tartós ér vényesülése pedig kiérdemelheti a judikatúra alkotó értel mező munkásságát a merev, negyvennyolcas szakaszok rugal masabb alkalmazásában — szögezte le a Jogtudományi Köz38 löny szerkesztője. A szakmai eszmecserében a mundér védelmét magára vál laló Fekete Ödön főügyészi helyettes a törvényi interpretáció szempontjairól beható felvilágosítást adott. Hangsúlyozta: „A sajtóügyi felelősség ugyanis, az (...) 1848: XVIII. t.cz. 13. és 33. §§-nak rendelkezéseit tartotta fenn. Ezek pedig, szigorú következetességgel az egymást kizáró fokozatos felelősség rendszerével, taxatíve nevezik meg a felelősségre vonandó személyeket, s ezek sorrendjét. Ami annyit tesz, hogy ez a sorrend .közzéállító” interpretációk által nem enged magán változtatni; ollós közlőket, quasi szerkesztőket, s efféle „nép39 ség és katonaság”-ot nem ismer. A sajtójogi felelősség kérdésében kipattant szakmai polé mia — amelybe még két további cikk is napvilágot látott a Jogtudományi Közlöny hasábjain40 — azután a tudomány berkeiben gyűrűzött tovább. Jól bizonyítja ezt Bauingarten Izidor 1883-ban közölt kismonográfiája is, amely a nemzetkö zi sajtójogfejlődés tapasztalatait egybegyűjtve vizsgálta e kü lönleges felelősségi rendszer indokait, működését és tovább fejlesztésének lehetőségeit. A jelcs szerző fejtegetéseinek részletes vizsgálatától ezúttal eltekintve csupán a fokozatos felelősségi rendszer baumgarteni konstrukciójának felvillantására vállalkozom. Eszerint az elsődleges elkövető a szerző, a kiadó bűnsegéd, ha ismerte az incriminált czikk tartalmát, vétkes gondatlanságot követ cl, ha elmulasztja az általa kiadott anyag tartalmával megismerked ni, vagy „netalán hiányzó jogi belátását alkalmas tanács kéré41 se által pótolni”. Felelőssége időszaki lapok esetében a fe lelős szerkesztőre száll, s büntető jogszolgáltatás ezután csu
pán akkor veszi üldözőbe, ha „névleges szerkesztő bejelen tése állal félre vezeti a hatóságot”.42 A szerkesztő termé szetesen más körülmények között lehet maga is a szerzői po zícióban, „inért ha (...) maga írt, vagy más újságból vett át közleményeket a szerző tudta nélkül, ő lesz a tettes; ha más által íratott bűnös tartalmú ezikkeket, felbujtói minősége fog előtérbe lépni”.43 A hosszú lére eresztett koncepció a nyomdász és teijesztő feleletre vonását is lehetőségként jelölte „azon esetre, ha az előbbi a kéziratot, mely a szerző sajátkezű aláírását és a kiadó, illetve a szerkesztő láttamozását kell, hogy viselje, az elévülési határidőig meg nem őrzi, vagy ha a könyvkereskedő munkát árul, melyen a nyomdász és kiadó, és újságot, melyen azonkí vül a felelős szerkesztő neve kitéve nincs”.44 Az iménti vázlatosan ismertetett, tudományos igéiuiyel és körültekintően papírra vetett koncepció azonban hatás nélkül maradt. Úgy tűnik, hogy a „quicta non moverc” politikai at titűdje még ilyen partikuláris kérdésben is éreztette hatását. A kormányzat politikai napilapokkal szembeni magatartása nem igényelt szigorodó felelősségi rendszert, a magánosok sérel mére működő hírlapirodalom pedig ekkor még nem tette ki naponta több tucatszor is veszélyeknek a polgárok jóhírét és becsületét.45 A sajtótörvény és sajtójog épületének renoválása csak más fél évtizeddel később merült fel újból, s nyert nyomatékos megemlítést. Jelezte ezt a képvisclőházban is elhangzott prob lémafelvetés, s az, hogy szakmai berkekből mind gyakrabban hangzottak fel elégedetlen hangok a sajtóviszonyok visszássá gai okán. A tervszerű és átgondolt reformfolyamat azonban — mint láttuk — meglehetősen lassan indult meg, s 1907-ig jószerivel csupán esetenként pendítenék meg a novelláris, vagy az átfogó sajtótörvény megfogalmazásának szükséges ségét. Ekkor azonban az igazságügyminiszter kezdeményezé sére magánosok és testületek mind gyakrabban foglaltak állást ez ügyben. Megszaporodtak a különböző koncepciókat felvil lantó szakcikkek, hírlapi megnyilatkozások, hogy azután eze ket az 1914-es törvény kodifikációjakor hasznosíthassák.
2. A második magyar sajtótörvény felelősségi rendszere A háború előtti esztendőkben hatalmát újból megszilárdító uralkodó körök koalíciója egy sor intézkedést tett az „estab lishment” konzerválására, s a belpolitikai viszonyok konszoli dálására. A parlamenti placetot is magán viselő törvényhozási lépések között tartható számon az esküdtbíráskodás újbóli sza bályozása, a háború esetére alkalmazandó kivételes hatalomról szóló törvény, s nem utolsó sorban az 1913-ban parlamenti megvitatásra benyújtott sajtórcform. Ez utóbbi tervezet, mely szentesítés után „A sajtóról” címet viselte, megfogalmazásá nak perceitől, képviselőházi tárgyalása folyamán, s ezt kö vetően majd negyedszázadig heves szakmai és politikai viták céltáblája lett. E hosszan elnyúló polémiaanyag jól érzékelteti, mennyire eltérőek voltak ás maradtak az álláspontok a sajtóre form megítélésében. A koncepciót liberális platformról táma dók ugyanis egyértelműen kárhoztatták benne a hivatalos poli51
tika szabadságfokot csökkentő szándékait, míg a kormány rúdjánál ülők éppen ellenkezőleg azt állították, hogy a „saj tótermékek terjesztéséről és a sajtójogi felelősségről szóló rendelkezésekben a javaslat (...) nemcsak fenntartja a sajtó célszerűnek bizonyult eddig nem ismert intézményes garan ciát nyújt (...) a sajtó szellemi munkásainak felelősségét jelentékenyen enyhíti (...) s anyagi függetlenségük érdeké ben is megfelelően rendelkezve (...) a sajtószabadság nagy elvét szilárdabb alapokra fekteti”.46 A felelősség rendszerének megújítása, a korábbi szisztéma hézagainak kitömése a törvényalkotók érvelésében mindvégig pozitív felhangot kapott. A jogállam igazságossági komplexu sát hajtogatva a javaslat indoklása is a változtatás szükséges sége mellett agitált.,A sajtójogi felelősség mai rendszere sok szor nem az igazi bűntettest sújtja, de olyanokat von bün tetőjogi felelősségre, kik mások egyszerű eszközei. E rendszer az anyagi igazságot sérti anélkül, hogy az a sajtószabadság érdekében állami. Folytonos, rendszeres visszaélések meggát47 lására jogszabályaink nem alkalmasak. A sajtószabadság biztosítása érdekében a felelősség szabá lyai azután valóban részletes, mondhatni kazuisztikus megfo galmazást kaptak a tervezetben. A negyvennyolcas törvény két felelősségi szakaszához képest szembetűnő volt a javaslat bőbeszédű megoldása, s az, hogy a felelősség kérdéseit külön fejezetben foglalta össze. Ebben a szorosan büntetőjogi fel elősségre vonást nem kevesebb, mint hét paragralüs írta körül. Ám e számszerűségen túl — ami még nem jelenthetne feltét lenül visszalépést és megszigorítási szándékot — maga a szö vegezés tartalma is árulkodó volt. Fő szabályként a szerző felelősségét konstituálva a tervezet kimondta, hogy „szerzőként kell büntetni azt is, aki a bűncselekmény tényálladékát megállapító tartalom megalkotásában utasítással, adatok nyújtásával, szövegezéssel, ábrázolással vagy zenésítéssel vett részt”.48 Ajavaslat a fentieken túl hozzátette, hogy az a körül mény, hogy szerzőül másvalakit jelöltek meg, vagy hogy a szerzőséget másvalaki vállalta el, nem mentesíthet a sajtójogi felelősség alól, ha az előző két bekezdés a hírlapíróval szem ben alkalmazható. A felelősség korábbi szabályait továbbfejlesztve intézkedett a törvényalkotó a kiadóval szentben, kimondván, hogy ellene is eljárás kezdeményezhető, ha a szerző felelősségre nem von ható, vagy ha a szerzőt a közlemény megírására maguk utasí tották. A továbbiakban részletesebben nem ismertetett felelősségi passzusok nélkül is megállapítható, hogy a második magyar törvény alkotói arra törekedtek, hogy a sajtó szabadságát, a hírlapirodalom még szabadabb mozgását biztosítsák. Ám a kormányzat tényleges intencióinak a beismerésére mind azonáltal a hatalomnak nem igen volt ereje. Ezzel magyaráz ható, hogy a parlamenti vitában a javaslat előadója arra tett kísérletet, hogy a felelősség új rendszerét a progresszió mezé be öltöztesse, mondván: „Asajtójogi felelősség ugyanaz, mint a negyvennyolezas törvényben: fokozatos és kizáró fel elősség”.49 E meglehetősen meglepő deklarációt Hegedűs Kálmán még 52
azzal is megtoldotta, hogy e megújított intézmény ,.sokkal liberálisabb, mint a negyvennyolezas törvény (...) sokkal jobban biztosítja azt, hogy az igazi bűntettes kapja meg a maga büntetését (...) Ezekkel a rendelkezésekkel meg szűnik, kiesik a strohmann-rendszemek a jogalapja” — tet te. hozzá magabiztosan.50 A meggyőzőnek szánt magyarázat azonban nem győzte meg az ellenzék képviselőinek többségit A több hónapos képvi selőházi vita anyaga,51 amely ötveiuiél több ellenzéki beszédet tartalmaz, azt bizonyította, hogy a felelősség-tervezet új szabá lyaiban zömük a szigorítás szándékát olvasta ki. A munkapárti többségű képviselőházat azonban a sokórás, tartalmas szónokla tok sem tudták eltérítem a sajtójogi felelősség általuk ideálisnak vélt új építményének tervétől. A megszavazott és bccikkclyezett új szabályok kétségkívül szorosabbra vonták a sajtó munkásai nak korábbi mozgási szabadságát.
Jegyzetek 1. 184S. XVIII. te. Sajtótörvény. 1. § (Továbbiakban: St.) 2. Dr. Dárday Sándor: A sajtóügyi törvényhozás kérdése. Pest. 1873, 4. o. 3. Vukovics Sebő: Emlékirataim. 81. o. 4. Képviselőházi Napló 1865. III. k. 3(>4. o. (Továbbiakban: K. N.)
5. Uo. 306. o. 6. K. N. 1865. 148. orsz. ülés 1867. XI. 2. 7. Országos Levéltár K. 27. Ml. JKV. 1868. II. 23. 8. Annak megjegyzése mellett, hogy az 1873 júniusában meg tartott értekezlet vitaanyagának beható ismertetése külön ta nulmányt — a jelen írásnál sokkal mélyebb elemzést — igé nyel, szükséges utalnom arra, hogy Emmer Kornél és Dárday Sándor a sajtójogi reform ügyének hosszabb tanulmányt is szentelt. L. erre Dárday fent említett munkáját, illetve Emmer Kornél: Büntetőjogi reformunk és a sajtókérdés c. munkáját. In: dr. Emmer Kornél beszédei és dolgozatai. Bp. 1911. 304322. o. 9. OL. K. 26. 1877. Cscmcgi Károly 2285. 1M. E. sz. levele Tisza Kálmán miniszterelnökhöz, illetve a budapesti, vala mint a marosvásárhelyi kir. főügyészhez. 10. A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:5 tez.) és teljes anyaggyűjteménye. Szerk.: Lőw Tóbi ás. I. k. 34-39., 75., 78., 86., 131., II. k. 861. o. 11. K. N. 1881. jan. 31. 432. országos ülés. 12. Igazságügyi Javaslatok Tára XIV. 3. sz. 246. o. (Továbbiak ban: I.J.T.) 13. Lásd erre a törvényjavaslat általános indoklását. I. J. T. 3. sz. 245-47. o. 14. Baumgarten Izidor: A sajtójogi felelősség rendszere. Bp., 1883. 3. o. (Továbbiakban: Baumgarten). 15. Baumgarten i. m.: 6-7. o. 16. Horváth Mihály: Huszonöt év. III. k. 396. o. 17. St. 13. §. 18. Kencdi Géza: Sajtójog. Bp., 1903. 69. o. 19. Magyar Themis 1873. 210. o.
20. Uo. 210. o. Emmcr kiemelése. 21. Uo. 211.0. 22. Uo. 216. o. 23. Uo. 217. o. 24. Uo. 217. o. 25. Uo. 193. o. 26. Nem így a sajtórendészet és az esküdtszéki hatáskör megvo násának dolgában, ahol a szakszerűség mögé bújt konzerva tivizmus és a liberalizmus hívei igencsak hevesen támadták egymás javaslatait. Uo. 193. o. 27. Környei a maga indítványát ekként formulázta: „A honosítan dó magyar általános büntető-törvény és eljárás kiterjed a nyomtatványok által elkövetendő bűnös cselekvényekre. A szerző, fordító, kiadó-tulajdonos, üzletvivő, könyvárus, nyomtató, időszaki nyomtatványoknál a szerkesztő, általában mindazon személyek, kika nyomtatásnál vagya nyomtatvány terjesztésénél közrcmunkáltak, ugyanazon bűncselckvényben váltak bűnösökké, mihelyt reájuk a szándékosság vagy bűnös közreműködés körüli általános határozatok alkalmazhatók." Uo. 193. o. 28. Uo. 193. o. „Réső-Ensel Sándor a sajtót felvetetni kívánja a büntető-kódexbe. Csekélységeknek, s adminisztratív úton clintézhetőnek tartja a köteles példányok, a cautió stb. kérdé sét." 29. Uo. 193. o. „A sajtóra nézve tehát, mint oly eszközre, mely büntetésre méltó cselekvények elkövetésére alkalmas, külön intézkedések, büntetőjogi elvek felállítása nem szükséges és miután az eddigi előadások folyama alatt mindenki meggyőződhetett arról, hogy általános büntetőjogi elvek sze rint minden egyes, sajtó útján elkövetett törvényellenes cselekvény megítélhető, a következő indítványt terjeszti elő el fogadás végclt:A sajtó útján elkövetett büntetésre méltó cselekvényre az általános büntetőtörvények és büntetőjogi elvek alkalmazandók, különös intézkedések pedig a közrendészet terén csak annyiban teendők, amennyiben a sajtó által elkö vethető büntetésre méltó cselekmény tettesei kinyomozására szükségesek. 30. Uo. 194. o. 31. ..a sajtótörvényei nkben foglalt fokozati felelősség rendszeré nek elhagyásával a sajtó útján elkövetett büntetésre méltó cselekvényekre s az általános büntetőtörvények és büntetőjo gi elvek kivétel nélkül alkalmaztassanak..." Dárday i. m. 6061. o. 32. .A bűnrészesség büntetlenségét és a fokozatos felelősségi rendszert továbbra is fenntartandónak véli törvényhatósá gunkban. Mivel a tulajdonképeni törvénysértés az incriminált czikkek szerzője által követtetik el. A többi személyek (nyomdász, szedő, könyvárus) csak eszközök abban és semmi más összefüggésben nem állnak a szerzővel .A fokozatos fel elősség elvét fentartani kívánja, mert ha elvettetik, nem tudja felfogni, ki ellen indítson a közvádló vagy magán sértett fél keresetet? Elégnek tartja, hogy ha az büntettetik meg, kinek akaratában rejlik a törvénysértés oka." Uo. 194. o. 33. 5Uo. 193.o. 34. Uo. 193-94. o. Boór József indítványát így sommázta: „Te kintve a sajtővétségek a közönségesektől különböző és állami érdekű különös természetét, melyek sokszor csupán bizonyos
körülmények között büntetésre méltók, míg ellenkező esetben érdemül rovatnak fel; tekintve továbbá azt, hogy a büntető törvény és rendes fenyítő bíróságoknak e részbeni feltétlen alkalmazása nyomasztólag hatna a szabad sajtóra — mit a korszellem el nem fogadhatna — vétessék fel ugyan a sajtótörvény a büntető codexbe, de mint önálló fejezet vagy füg gelék a törvényhozás által a büntetés módja, elévülés és bűnrészesekre vonatkozólag kitüntetendő eltérések és különb ségek mellett;". 35. Baumgartcn: i. m. 14-15. o. 36. Jogtudományi Közlöny (Továbbiakban: J. K.) 1881. nov. 3. 45. sz. 37. Uo. 38. „De nem eléggé rideg már magában a fokozatos felelősségnek alapul szolgáló fictió? A judicaturának feladata nem lehet a fokozatos felelősség fictióját még tetézni oly fictióval, mely nézete szerint nem alapul a különben eléggé hiányos sajtótör vényünkön." 39. Büntető Jog Tára 1881. november 10-én. III. k. 6. sz. 81. o. 40. J. K. 1881. 47. sz. 395-96. o. Dr. lleld Kálmán: A sajtóügyi fokozatos felelősségről; J. K. 50. sz. 419-20. o. Dr. Berkovitz Ferencz: A sajtóügyi fokozatos felelősségről. 41. Baumgarten: i. m. 50. o. 42. Uo. 43. Uo. 44. A szerző feladatvállalásának jelentőségét jól érzékeltethették a tanulmány záró sorai is: „Hogy megfeleltem-e a harmadik rész elején kitűzött feladatomnak, azt az olvasó fogja megbí rálni. Ha hibásan fogtam fel az egyes tényezők valódi je lentőségét, ne ítéljen túlszigoruan. Vegye tekintetbe enyhitő körülmények gyanánt a kezdeményezést és a vállalat nehéz ségét, különösen az utóbbit. E téren a jogi felfogás részéről eddig majdnem semmi sem történt (...) hogy egy helyes, a jog és igazságnak, a politikának és czélszerűségnek is megfelelő rendszer fölállítása mily nehézségekkel jár, annak igazolására hivatkozom egy nagy államférfi nyilatkozatára; azon kevés politikusok egyikére, kiknek nagyszerű conceptióit el nem törpítették, mennyire terjedő szemét rövidlátóvá nem tették a parlamentarizmus gyakran kicsinyes küzdelmei. Értem Cavour grófot, aki a szard parlamentben 1852. február 5-én tartott nevezetes beszédében azt mondta: „A sajtószabadság haszná latát, visszaéléseinek büntetésével összeegyeztetni oly fel adat, melynek megoldása nemcsak nehéz, hanem lehetetlen — impresa non che difficile, impossibile." Uo. 51. o. 45. A sajtó múlt századi jellemzésére lásd a törvényjavaslat előadójának. Hegedűs Kálmánnak szavait. K. N. 1910. XX. k. 6. o. 46. Magyar Törvények. 1914. évi Törvényczikkek. Bp., 1915. Az 1914. évi 14. te. indoklása. 27. o. 47. I.J.T. XIV. 3. sz.217. o. 48. Uo. 226. o. 49. K. N. 1910. XX. k. 6.o. 50. Uo. 24. o. 51. A gazdagon hömpölygő — s emiatt a kormánypárti honatyák által obstrukciósnak címkézett — vita ismertetése, terjedelmi megfontolások miatt, külön tanulmány tárgya lehetne.
53
JO G TÖ R TÉ N ETI ARCKÉPCSARNOK ______________________________________________________ '
Schwarz András Bertalan (1 8 8 6 -1 9 5 3 ) Az 1886-ban született Schwarz András Ber talan jogi tanulmá nyait a budapesti Tu dományegyetem Jogés Államtudományi karán végezte. Meg pesti joghallgató ko rában — nagybátyja, a Jhering-tanítvány Szászy-Schwarz Gusztáv ösztönzésére — folytatott a bonni egyetemen, ahol ki váltképpen a civilista Zitelmann előadásait és szemináriu mait hallgatta. Jogi tanulmányait Magyarországon fejezte be 1908-ban. Még ebben az esztendőben visszatért Német országba. Ezúttal Lipcsében, Ludwig Mittcis világhírű papyrológiai intézetében dolgozott. Itt készítette el nagy nemzetközi visszhangra találó munkáját, amelynek alapján 1912-ben római jogból magántanári képesítést nyert. Az I. világháborút követően visszatért Lipcsébe, ahol 1922ben rendkívüli tanári címet kapott. 1926-ban hívták meg Zü richbe — elődje itt Andreas von Tuhr professzor — , Svájcban azonban csak négy évet töltött 1930-ban ismét Németország ba ment, ezúttal a fireibuigi egyetemen (Freiburg im Breisgau) kapott professzurát Előadásai a római jog mellett átfogták a magánjog oktatását és kitcijeszkedtek az összehasonlító jog bemutatására is. Emellett szemináriumot tartott a jogi papyrológia köréből is. A fireiburgi professzura azonban rövid ideig tartott: a nemzctiszocialista hatalomátvétel következtében már 1933 nyarán katedrája elhagyására kényszerült Az első emgirációs év legnagyobb részét Angliában töltötte, ahol Oxfordban és Canibridge-ben tartott előadásokat Köz ben abban reménykedett, hogy szülőhazájában, Magyarorszá gon jut katedrához. Ez a lehetőség azonban nem válhatott valóra és ezért úgy döntött, hogy elfogadja az isztambuli egyetem megtisztelő meghívását Á sok tekintetben még a régi feudális hagyományokkal terhelt, a medressze sajátosságaitól teljes egészében elszakadni nem tudó egyetem átfogó reform jára a Török Köztársaság kikiáltásának tizedik évfordulóján, 1933-ban került sor. Ehhez az új típusú, modern intézmény nek a reformtörekvéseket minden tekintetben támogató, szak^54
mailag is nagy tekintélyű, nemzetközi hírű professzorokra volt szüksége. A törökországi meghívás a nemzetközi hírnévnek örvendő római jogásznak és magánjogásznak szólL A francia felsőok tatási rendszer (így a szemeszterenként kötelező vizsga és az előre meghatározott sorrendben felveendő táigyak) szerint szervezett jogi karon Schwarz András Bertalan két katedrát, a római jogit és a magánjogit kapta meg, emellett az összeha sonlító jog című tárgyat is ő adta elő. Előadásaiban általános képet adott a római jog történetéről, de különös figyelmet fordított a továbbélés és azon belül is a recepció kérdéseire. A római magánjog doktrinális részét ismertetve a személyekre és az ügyleti tanra volt különös figyelemmel, de a peijogot sem hanyagolta el. A kötelmi jog Ismertetése erősen háttérbe szorította a dologi jo g o t Római jogi előadásainak karakterisztanulmányokat tikuma szoros kapcsolatban állt a római jogot egyfajta ius Europacum-nak tekintő szemléletével, amely végső soron a pandektisztika aktualizálódó tendenciájával rokon. Előadásai nak ilyen jellegű és irányú felépítése szinte kizárólag azzal a funkcióval magyarázható, amelyet a több áttételen keresztül un. ius occomenicum-ként értelmezett római jog mint egyete mi diszciplína az átfogó reformok Törökországában betöltött. Schwarz András Bertalan nagy elfoglaltsággal járó isztam buli professzurája alatt sem számolta fel gyümölcsöző külföl di kapcsolatait. Számos nemzetközi tudományos kongreszuson vett részt — sőt, élete utolsó éveiben (1953-ban hunyt el) évente néhány hónapon át Bonnban is vendégprofesszor — és részt vállalt a Koschaker-Emlékkönyv szerkesztésében is. Ér zelmei, de civilisztikai munkásságának jellege is már szinte elválaszthatatlanul Törökországhoz kötötték, amellett, hogy szülőhazájával is intenzív kapcsolatokat ápolt. Schwarz professzor gazdag tudományos munkássága rendkívül széleskörű. Első római jogi tárgyú munkáit ma gyarul írta és Magyarországon jelentette meg. Hallgató ko rában pályadíjat nyert dolgozata a Digesta egyik titulusa (D. 41. 2. — De adquirenda vei amittenda possessione) kritikai kommentálja. Forrásbázisát tekintve jórészt erre a munkára épül az ugyancsak Magyarországon megvédett, 1907-ből származó ,A birtokjog és a birtoktan alapjai” című doktori disszertációja is. Szócikkeket írt továbbá az öröklési jog egyes intézményei köréből a Magyar Jogi Le xikonba. Magyar nyelven tette közzé a „Causalis ügylet és a tulajdonátruházás a görög papyrusok jogában” (1912) és a „Vagylagos kötelem” (1933) című tanulmányait. Más munkái németül, franciául, törökül és angolul jelentek meg. Már első magyar nyelven publikált dolgozatai alapján fel
sejlik tudományos munkásságának körvonala. Jórészt mes tere, Grosschmidt Béni hatására a római jog mellett ugyan is érdeklődött a modem civilisztika témái iránt is. Ez az érdeklődés még teljesebbé vált a lipcsei évek eredménye ként a jogi papyrológia egyes tudományos témái feldolgo zásával. S végül a nem csupán a római jogra korlátozott antik jogok iránti tudományos vonzalom párosulása a mo dern jogok művelésével szinte szükségképp egyfajta szin tézisként vezet a jogösszehasonlítás bonyolult problémakö rébe vágó kérdések feldolgozásához. Nagy jelentőséghez jutott életművében a jogösszehasonlítis, melyen belül az isztambuli professzura által determi náltan is a receptio játszik központi szerepet. A jogösszeha sonlítás nem vált azonban mereven el a jogtörténettől. Min dig szem előtt tartotta — éppen a pozitív, valamint a nega tív asszimiláció kérdései elemzése kapcsán — azokat a tör téneti hagyományokat, amelyek lehetővé teszik, vagy ép pen ellenkezőleg, akadályozzák az idegen jogszabályok m eghonosodását Kifejezetten jogtörténeti tárgyú munkái
yjas József 1 9 5 2 -1 9 9 0 Fájdalmasabb a búcsúzás, amikor a középnemzedék, vagy éppen a nagy remények korát élők köréből távozik el vala ki. Még inkább így vagyunk akkor, amikor az adott szelle mi műhely a saját neveltjét, reménységét veszti el. így ál lunk mi is Ijjas József eltávozása előtt bénult döbbenettel, hiszen tőle immár mi vártuk volna el, hogy majdan ember séggel szóljon rólunk néhány szót. A továbbélésünk remé nye volt Ő, és ez a mi bizalmunk nem is volt alaptalan. Önzetlen barátsága, humánuma, szakmai rátermettsége és elhivatottsága egyaránt e nemes hivatás felkentjévé tette Ót. Ezért mondjuk, hogy oly páratlanul fájdalmas a bú csúnk, hogy számunkra csakúgy, mint szerettei számára áthidalhatatlan az űr, amit hagyott maga után. Tudományos koncepciók, tervezett kutatási-nevelési feladatok maradtak megoldatlanul utána. Vártuk és váijuk, mint mindig, érke zését, hogy kötetlen eszmecserével gazdagítsuk kölcsönö sen azt, amire hivatottak vagyunk. Le sem zárt oktatási-didaktikai kísérleteinket véle együtt akartuk folytatni. Ezért is igyekezett soros külföldi útját letudni, hogy egy új, izgal mas szellemi erőpróbának legyen ismét a teljes értékű ré szese. Kiváló felkészültsége az ilyen feladatokra is alkal massá tette őt viszonylag fiatalon. De a felkészültségen túl emberi értékei, az együttműködési készsége, megértő peda
között kiemelkedő jelentőségű a modem pandektarendszer keletkezését elemző, és az ún. „Professorenrecht” jog fejlődésben betöltött szerepét vizsgáló tanulmánya. A jog összehasonlítás tárgykörébe vágó munkái között kiemel kednek az angol jog (magánjog) forrásaival és a svájci ZGB hatásával foglalkozó művei. Végül pedig igen fonto sak a svájci magánjogra épülő török magánjog aktuális kér déseit elemző írásai. Schwarz András Bertalan korára általában jellemző szűklátókörű pozitivizmustól való következetes elszakadá sa révén érte el azt, hogy a római jog adta alapokra épített munkái halála után is megőrizték a jelen és a jövő jogászai számára tételeik, gondolataik eredetiségét és frissességét A magyar származású, Budapesten tanult és hazájával későbbi pályafutása során a kapcsolatokat mindvégig ápoló nagy tudós emlékét kegyelettel őrzi több nemzet, köztük a magyar is. Hamza Gábor
gógiai érzéke, toleranciája és sok más nemes tulajdonsága volna felidézhető ilyen értelemben. Nem véletlen az, hogy bár naponta judicium ot osztogat az ilyen hivatást gyakorló ember, Őrá mégis soha senki nem neheztelt Szinte az is lehetetlen dolog volt, hogy vele bármely feladat kapcsán a konszenzus eleve ne kínálja magát. Nem megalkuvás volt ez nála, hanem a józan ész dicsérete, az a megszentelt igye kezet, hogy naponta együtt kell eljutnunk a fiatalabb nem zedék tudat- és érzésvilágához. Hogy eközben milyen mély sebeket hordozott énjében, nem tudtuk, vagy éppen csak sejtettük. A maga problémáit soha nem igyekezett másra áthárítani. Mi mindnyájan fájó szívvel kérdezzük ezért is naponta, hogy vajon mit mulasztottunk. A gyászban mégis az Ő munkásságának az értékei felé fordul tekintetünk, amely nemzedékeknek adatott ál. Ilyen értelemben immár nem első esetben a világ nagy jogrendszereit láttató chresztomátiánk megalkotásában jeleskedett nemrég, napjainkban pe dig már a kor igényeinek megfelelőbb új tananyagaink társszerzőjeként hivatkozunk rá jogos büszkeséggel. Valóban, érett szellemi alkotásaiként hagyta a jövő nem zedékre tanításait, mely gondos prelegálásai során is min dig szimpátiát váltott ki iránta. íme ezért olyan fájdalmas számunkra az elmúlás, mely most már irreverzibilis, és ez a remélt gazdag együttmunkálkodásunk végét jelenti. Dr. Horváth Pál 55
EM LEK EZES Timon Ákos és a szent korona elmélete M agyarország alkot mányát és jogállam i ságát — néhány rövidebb megszakítással — árpádsávos-kettőskercsztes cím er je lk é pezi, m elyet a szent korona ékesít. A m agyar szent koro nának hazánk tö rté nelm e során mind a királyok és m ás m él tóságok különleges jelentőséget és szerepet tulajdonítottak. A Szent Korona elméletét e század elején kiadott könyvei ben dr. Timon Ákos (1850-1925), a Pázmány Péter Tudo mányegyetem magyar alkotmány- és jogtörténet tanszéké nek nyilvános rendes tanára foglalta össze. „A magyar nem zetnek ez a törekvése, az államiság, a közhatalom eszméje a személyes jellegű királyi hatalommal szemben a szent koro na közjogi fogalmában, személyesítésében nyert konkrét megvalósulást és létrehozta a szent korona elméletét, vagy ami egyet jelent: a szent korona személyiségén fölépülő államjogi rendszert”1 — írja Timon Ákos. 1990-ben volt Timon Ákos születésének 140. és halálá nak 65. évfordulója. A téma időszerűsége és az említett évfordulók indokolják, hogy Tim on Ákos életét és munkás ságát ismertessük. A schmerhoffi és szedlicsnai Timon család külföldről származott hazánkba, eredete mindezidcig nem teljesen tisztázott A család birtokában volt, 1724-ben kelt címerle vél szövegéből másolt feljegyzés szerint a család őse Timon Marchionis, ki 1400 táján Mcissen egykori őrgrófja volt. A család ifjabb ágának egyik utóda Csehországba, Prágába jött és II. Rudolf német-római császártól (1576-1612) ró mai szent birodalmi lovagi rangot szerzett schincrhoffi előnéw cl. Prágából a család tagjai a szomszédos morva őrgrófságba jutottak, ahol maguknak birtokokat szerezvén, Przestavlk nevű községben telepedtek meg, mely falunak birtokosa volt a 17. sz. elején Timon János (1), kinek fia volt Timon Pál jeles jogász és ügyvéd, ki az Illésházy és Forgács családok morvaországi birtokainak volt jószágkor mányzó felügyelője. Négy gyermeke közül az egyik Timon János (2), ki félbehagyott tanulmányait Forgács Mária grófnőnek, néhai Illésházy György g ró f nejének költségén befejezvén, az Illésházyak trencséni birtokainak kezelője (pcrccptora) le tt Túrna községben lakván, Hrabovszky Borbálát vette nőül, ott szám lázott tőle nemességszerző Ti mon János (3) 1600 körül, Timon István 1670 körül és a hírneves történettudós, Tim on Sámuel. 56
A család dísze, a tudós történetbúvár, Timon Sámuel, ki 1675. júl. 20-án Tum án, Trcncsén vármegyében született, meghalt 1736. ápr. 7-én, 61 éves korában Kassán. A schmerhoffi előnév birtokosa. 1693. okt. 18-án jezsuiátává lett és több helyen tanított, legutóbb Nagyszombatban és Kassán. Rcndházfőnök v o lt Leginkább történeti művei évszázadok óta vannak. A szakirodalom „az az első hazai histografusként” tartja számon, aki adatait önszorgalomból gyűjtötte, főleg oklevelek felhasználásával a történeti valóságot szerette volna megközelíteni. Polihisztori tevékenységét mutatja, hogy latin nyelvű történeti és földrajzi művek mellett teo lógiai és nyelvtani munkákat is írt. 1694. dcc. 31-én I. Lipót magyar király (1657-1705) schmerhoffi Timon Jánosnak és édestestvéreinek, Sámuel nek és Istvánnak magyar nemességet adományozott, mely nemeslevél 1695. ápr. 12-én Trencsén vármegyében hirdettetett ki, s melyről 1695. ápr. 14-én Trencsén vármegye bizonyságlevelet adott ki. A nemesi címer: kék pajzsban arany koronából kiemelkedő egyszarvú, sisakdísz ugyanaz, foszlányok mindkét oldalon kék-ezüst. A Trencsén várme gyei Timonok birtokuk után a ,.szedlicsnai” előnevet hasz náltók, ezért a címerrel együtt ez az előnév lett megállapítva. Timon Sámuelnek, jezsuita pap lévén, utódai nem marad tak, de Jánosnak és Istvánnak több gyermeke született. Já nosnak egyik fia volt Timon Lukács, ki II. Rákóczi Ferenc seregében kuruc hadnagyként szolgált, s mint ilyen szárma zott át és telepedett meg Egerben 1711 körül. Felesége Pallagi Katarina, kinek hat gyermeket nemzett. A leg idősebb fiú Timon Gergely, ki Török Erzsébettel kötött há zasságot s négy gyermekük született: István, Gabriella, Jó zsef és Zsuzsanna. Timon J ó zse f (1) Bárdos Máriát vette nőül. Házasságukból öt gyermek származott. A harmadik Timon J ó zse f (2) császári, királyi huszárfőhadnagyként szolgált. Kovách Katalinnal Apátfalva községben 1807-ben kötött házasságából származott Verpeiéten — hol ő akkor gróf Keglcvich uradalmának kasznáija volt — László, Ber talan, Mária-Lujza, Zsiginond és Nándor. Mind a négy Ti mon fivér az 1848-49-es magyar szabadságharc katonája lett és fegyverrel harcolt a magyar függetlenség kivívásáért. Timon László (1808—1887) honvéd huszárfőhadnagyi ran got ért el. Timon Bertalan (1810-1876) honvédszázados a feldunai hadsereg szekerészkarában, Világosnál tette le a fegyvert. A kiegyezés után Heves és Külső Szolnok várme gye főmérnöke. Timon Zsigmond (1817-1876) honvéd huszárőrnagy. A 7. hadtest hadipénztárának vezetője. Az aradi várőrséggel esik fogságba. Aradon sorozóbizottság elé ál lítják. Parádi jegyző, 1851-ben uradalmi főszámvevő Pétervásárán, 1870-75-ig a szilvásváradi vasgyár igazgató pénz tárnoka. Timon Nándor (1824-1892), a legfiatalabb testvéröccs honvéd főhadnagy, később magyar királyi honvéd ez redes. Timon Bertalan a II. József által 1782-ben alapított Insti-
tutum Gcomctrico-Hydrotcchnicumban — a Budapesti Műszaki Egyetem egyik elődintézményében — pontosab ban a „magyarországi pesti kegyes és igen jóhírű Királyi Tudományegyetem filozófiai karán” 1842-ben, 32 évesen szerzett földmérő mérnöki oklevelet Ilyirányú ismereteit többek között a jobbágyfelszabadítás után a volt jobbágyok nak juttatott földek kimérésében is hasznosította. (Az úrbéri viszonyt az 1848. évi IX. törvénycikk szüntette meg.) Timon Bertalannak ( 1810. VIII. 23.-1876. V. 27.) Dombrády Máriával (1822-1899) 1848. ápr. 26-án kötött házas ságából három gyermek származott: Ákos és Béla Egerben, Zoltán Tisza bőn. Béla okleveles mérnök Egerben — szerző nagyapja — , Zoltán mérnöktanár és iskolaigazgató volt Aradon. Ttnion Ákos 1850. aug. 27-én született. A gimnáziumot Budán, a jogi tanfolyamot 1874-ben a budapesti egyetemen végezte el. Doktori szigorlatainak letétele után Trefort Ágost közoktatásügyi miniszter állami ösztöndíjával négy szemesztert külföldi egyetemeken tanult (Berlin, Strasbourg, Lipcse, Páris), egyetemi tanári pályára készülve. Berlinben Momsent hallgatta, Strasbourgban Laband jog történeti szemináriumának volt aktív tagja. Külföldről visszatérvén 1877-ben a győri királyi jogakadémián a jog történet és az egyházjog tanára lett. Ezt követően 1891-ben a budapesti egyetemre a magyar alkotmány- és jogtörténet tanszékére nevezték ki nyilvános rendes tanárnak. Ezt a tisztét folyamatosan 35 éven át töltötte be egészen 1925ben bekövetkezett haláláig. Tanítványai között volt József királyi herceg elsőszülött fia, József Ágost főherceg is, akinek jogi oktatását két évig végezte, s amelyen részt vett Mária Dorottya főhercegnő, Fülöp orleansi herceg neje is. 1892-ben a Samassa egri érsek elnöklete alatt újjászerve zett kongrua-bizottság központi előadójává választották. Kongruának nevezték hazánkban a római katolikus papok évi összes jövedelmének minimumát, mely 300 forintot tett ki; ahol ez kevesebb volt, a hiányt a kegyuraságnak kellett pótolnia. A nagyobb egyházi javadalmak jövedelmeinek összeírására vonatkozó szabályzatokat ő készítette el, s ezeket mind a kongrua-bizottság, mind a püspöki kar némi csekélyebb módosításokkal elfogadta, végül a király, mint fő kegy úr 1895-ben jóváhagyta, így a kongruarendezés ügye hosszú tíz évi vajúdás után végre nyugvópontra, a megvalósulás stádiumába jutott, mely Tiinon Ákos — a részt vevő felek ellenérdekű álláspontjait diplomatikusan összeegyeztető — tevékenységének volt köszönhető. Ezért c téren szerzett kiváló érdemei elismeréséül a király őt 1896-ban miniszteri tanácsosi címmel tüntette ki. Ezt kö vetően ő készítette elő a kongruatörvények (1898. évi XIV. és 1909. évi XIII. törvénycikk) javaslatait 1891 óta tagja volt a Szent István Társulat igazgatótanácsának, valamint az ott működő tudományos és irodalmi osztálynak. Pedagógiai munkássága mellett a magyar jogtörténettel párhuzamosan az egyetemes jogtörténet terén is végzett ku tatásokat A történettudomány területén kifejtett jelentős
működésére minden bizonnyal hatással voltak Timon Sá muel történeti munkái is. Igaz liazafiságát pedig a magyar szabadságért és függetlenségért harcoló őseitől örökölte. ,A germán ősalkotmány”-ról (Bp. 1881) megjelent munká jával szerzett magának az egész világ tudományos köreiben jól hangzó n evet „A párbér M agyarországon, jogtörténeti jelentősége és jelen állása szerint” című dolgozata (Bp. 1885) hazai berkekben nagyobb irodalmi vitát tám asztott Fő munkája: ,A magyar alkotmány- és jogtörténet, különös tekintettel a nyugati államok jogfejlődésére” (Bp. 1902) klasszikus mű, mely németül is megjelent. „Terjedelme im pozáns, logikája mélyenszántó” — írták róla a korabeli kritikák. Tankönyvként sok ezer példányban terjedt el. Jó lenne, ha ma is minden, magát műveltnek tartó magyar jogász könyvespolcán ott állhatna. Tanulmányait tudomá nyos folyóiratokban tette közzé. Az 1893-97 között megje lent 16 kötetes Pallas Nagy Lexikona szerkesztője és mun katársa volt, a jogi szakcikkeket írta. Munkájának sarokpontja a magyar Szent Korona elméle te, melyet két, könyv formában megjelent tanulmányában fektetett le és fejtett ki. „A szent korona és a koronázás közjogi jelentősége” (Bp. 1907) c. munkájában foglalta össze először, majd később részletesebben is kifejtette „A szent korona elmélete és a koronázás” c. írásában (Bp. 1916, 1920), mely IV. Károly 1916. dcc. 30-i megkoroná zása alkalmából különös hangsúlyt és jelentőséget nyert.,A mi ezeréves alkotmányunk nemzeti létünk legnevezetesebb megnyilatkozása, mert ebben tükröződik vissza a magyar népnek államalkotó ereje, kultúrképcssége és így világtör téneti jelentősége. Nekünk ehhez a dicső múlthoz ragasz kodnunk kell utolsó lchcletünkig, mert csak így kezdhetjük meg a siker reményében nemzeti és állami létünk újjászülctésénck nagy munkáját — írja az 1920-as kiadás elősza vában. E sorok napjainkban is roppant aktuálisak. Az el múlt időszakban Timon Ákos tanítását nacionalistának bé lyegezték, ez azonban a jó értelemben vett magyar öntudat és hazafiság élesztése, ébrentartása volt a millennium nagy honfiúi felbuzdulásában és az 1. világháború befejezése után is, a trianoni Magyarországon. Most, amikor 1989. okt. 23-án Szűrös Mátyás, az or szággyűlés elnöke a Parlament erkélyéről kihirdette a Ma gyar Köztársaságot, amikor új alkotmány készül, amikor új címert, a koronás kis címert választotta az ország népe, Timon Ákos kijelentése megszívlelendő: „A Szent Korona személyisége, vagy ami egyet jelent: misztériuma az a kőszikla, amelyre az alkotmány építve van.”4 ,A személye sített szent koronát a magyar nemzet a koronázási jelvé nyekkel együtt az ország közkincsénck (clcnodia regni) te kinti. A szent korona nem a királyé, nem is az uralkodóhá zé, mint a nyugati népeknél; hanem a magyar államé, melynek legfőbb hatalmát képviseli és annak egészét, a királyt és a nemzetet együtt jelképezi.”5 A 2. világháború viszontagságai után 1978. jan. 6-án a szent korona az Amerikai Egyesült Államokból végre haza tért Magyarországra és a nemzet — mint jogos tulajdonosa 57
— ismét birtokába vette. Az USA képviselői nem az utolsó magyar uralkodóház, a Habsburgok még élő leszármazottainak adták át, hanem a magyar népnek. A Szent Korona egyedülállóságát támasztja alá „a koro naőri méltóság keletkezése, amelyhez hasonló közjogi in tézményt egyik európai államban sem találunk.”6 Timon Ákos kifejti, hogy )rA magyar nemzet a koronát, Szent István koronáját szentnek tartja s ezzel a fölfogásával a monarchikus államformában élő nemzetek között egye dül áll. Ez a fölfogás a magyar nemzetben akkor vert gyö keret, akkor lépett előtérbe, amidőn egyfelől a koronázás ténye alkotmányjogi jelentőséget nyert, elvesztette tisztán egyházi jellegét, másfelől kifejlődött a korona közjogi fo galma, mysteriuma.”7 „A mysterium kifejezést már az Q 1440. évi manifesztumban megtaláljuk.” A gondolatmenetet folytatva „Az állami főhatalom, el lentétben a nyugati népek fölfogásával, nem a király sze mélyéhez fűződő hatalom, hanem a szent korona hatalma (jurisdictio Sacrae Regni Coronae), az állami felségjogok nem királyi felségjogok, hanem a szent korona jogai (jura Sacrae Regni Coronae), amelyek a szent koronát, mint esz mei személyt illetik meg és attól szállónak át a királyra. "9 Ennek alátámasztására említi, hogy „Hunyadi Mátyás Pozsony városához intézett meghívólevelében világosan mondja, hogy azért törekszik a szent korona fölvételére, mert abban rejlik, abban összpontosul az egész királyi mél tóság ereje és összessége.”10 És hozzáteszi, hogy „Már Zsigmond uralkodásai idején érvényre emelkedett az a köz jogi tétel, hogy maradandó, általán kötelező jogszabályok alkotása csak a királyt és az országgyűlést együttesen ille tik meg.”11 A királyság mint intézmény Magyarországon megszűnt. Helyette most a köztársasági elnök posztja emelkedik ki a közjogi méltóságok közül és tölt be egyre fontosabb szere pet. Az idézetet úgy is értelmezhetjük, hogy a törvények megalkotásában egy kiemelkedő személyiség (azelőtt ki rály) és egy választott testület (a parlament) illetékes. 1990-ben köztársasági elnököt választunk. 532 évvel ezelőtt, 1458. jan. 24-én Budavára alatt a befagyott Duna jegén tolongó 40 ezer főnyi köznemesség Mátyást válasz totta meg az ország vezetőjéül. Akkor őt királynak nevez ték. 32 éves uralkodása alatt az ország felvirágzott. Most is egy nagyműveltségű, széles látókörű, erős kezű vezetőre van szükségünk és egy független országgyűlésre. Ismét Timon Ákost idézzük: „ma pedig az 1848 évi tör vények óta az egész magyar nemzet a szent koronát fején viselő királlyal egyetemben alkotja azt az egységes közjogi egészet, élő szervezetet, amit a középkori források a szent korona testének (totum corpus Sacrae Regni Coronae) neveznek, napjainkban pedig államnak nevezünk.” " A szent korona köztünk van, a M agyar Nemzeti Múze umban bárki megtekintheti. Az elmúlt századok során soha nem a királyok és uralkodóházak, hanem a magyar szent korona biztosította azt a történelmi kontinuitást, amely las san 1100 éves európaiságunk meglévő tanúja. Kár lenne ezt 58
bármilyen érveléssel elvetni. Timon Ákos 1899-1900-ban a Jog- és Államtudományi Kar dékáni tisztéi töltötte be. 1921-22-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem rektora volt. 1925. ápr. 7-én húnyt el Budapesten. Az egyetem oszlopcsarnokában, rektornak kijáró tisztelettel, díszes érckoporsóba 11 ravata lozták föl. A gyászoló közönség soraiban megjelent József Ferenc főherceg, Vass József népjóléti miniszter, Sipőcz Jenő polgármester és még sokan mások. Az egyházi szer tartás után Nottcr Antal dr., a jogtudományi kar prodékánja tartotta meg gyászbeszédét. Ezt követően hamvait ünnepé lyes keretek között a Keleti pályaudvarra szállították és szülővárosában, Egerben temették el. Az egri Gröber te metőben lévő síremlékét egy bronzból készült, szép, alle gorikus, ülő nőalak díszíti. Egri városvédők a helyi sajtó hasábjain többször szót emeltek a város nagy szülöttei — többek között Timon Ákos — régi, patinás síremlékeinek fölszámolása ellen, mivel a sírkert urnatemetővé alakítása folyamatban van. Az egyetem a közelmúltban levélben ke reste meg Eger város tanácselnökét Timon Ákos síremléké nek megóvása érdekében. Timon Ákosnak Budán, az I. kerületben (most XI.), az Orlay utcában a 6. szám alatt volt szép, tornyos, emeletes villája. 1945 után a házat államosították, majd 1970-ben az örmény katolikus egyházközösség vásárolta meg és Azbcj Sándor építész tervei alapján létesített ott kápolnát. Az emeleten örmény egyháztörténeti múzeumot rendeztek be. Az épület így közcélokat szolgál, amit bárki fölkereshet. A homlokzat helyreállítása 1989-ben készült el. A Pázmány Péter Tudományegyetem utódja, az Eötvös Loránd Tudo mányegyetem egy emléktáblával emlékezhetne meg egy kori rektoráról, tanáráról Timon Ákos házának külső falán. Az emléktábla-avatás része lehetne egy Timon Ákos mun kásságát méltató tudományos ülésszaknak. Erre az alka lomra legjelentősebb műveinek reprint kiadása is elkészül hetne. Timon Kálmán Je g y z e t e k
1. Timon Ákos: A szent korona elmélete és a koronázás. Bp. 1920. 10. p.
2. Käfer István: Az egyetemi nyomda négyszáz éve 1577-1977. Bp. 1977. 78. p. 3. Timon Ákos: Id. mű 4. p. 4. Timon Ákos: A széni korona és a koronázás közjogi jeleniösegc. Bp. 1907. 3. p. 5. 'Union Ákos: Id. mű 1920. 35-36. pp. 6. Timon Ákos: Id. mű 1907. 12-13. pp. 7. Timon Ákos: Id. mű 1920. 5. p. 8. Timon Ákos: Id. mű 1920. 10. p. 9. Timon Ákos: Id. mű 1907 5-6. pp. 10. Timon Ákos: Id. mű 1920. 18. p. 11. Timon Ákos: Id. mű 1920. 18. p. 12. Timon Ákos: Id. mű 1907. 6. p.
r
SZA K IR O D A LO M x _______
____________________J
S c h le tt Istv á n :
Eötvös József B u d ap est, 19 8 7 . Eötvös József megjegyezte egyszer, nem hiszi azt, hogy „Isten Nagy Sándort és Caesart, s a múltnak minden nagy férfiait csak azért teremtette volna, hogy példájukon vala mely bückeburgi miniszter okulhasson.” Paradox módon igaz ez a megállapítás Eötvös saját életpályájára is. Hiszen azok a politikai helyzetek, amelyekben élt és tevékenyke dett, a maguk történelmi „hic et nunc”-jával, sajátos problé máikkal és ezekből fakadó konfliktusaikkal már a múlt lap jaihoz tartoznak, s azokból a jelenre nézve természetesen semmiféle közvetlen következtetés nem vonható le. Mégis, ha Eötvös reformprogramjának két alapvető moz zanatát, nevezetesen a közoktatás helyzetét illetőleg a ncmzeti-nemzetiségi kérdést szemügyre vesszük, akkor önként adódik az a megállapítás, hogy — magától értetődően más történelmi környezetben és összefüggésekben — ezek ma is élő, részben megoldott, részben megoldásra váró problé mák. Életútja azonban más vonatkozásban paradigmatikus ér tékű. Eötvös ugyanis ízig-végig reformer alkat és reformer politikus volt, s ezért pályájának áttekintése remek páldázatot nyújt arra nézve, hogy a 19. századi Magyarországon — a politika hullámverésének megfelelően — a reformok szá mára kedvező és kedvezőtlen szituációkban hogyan alakult egy reformer sorsa, illetőleg — ami ebben az összefüggés ben ennél fontosabb — az általa (is) képviselt reformok ügye. Ezért is jelentős vállalkozás Schlett István munkája, aki nek a M agyar História sorozatban már megjelent egy köny ve a magyarországi szociáldemokráciáról, s aki most a M a gyar História Életrajzok sorozatban publikálta Eötvös Jó zsefről szóló művét. Schlett István ugyanis az eötvösi életutat és életművet — amely a maga gazdagságában többek között irodalomtörténeti, ideológiatörténeti és politikatörté neti megközelítésben is értelmezhető — elsődlegesen a re former és a reformok, pontosabban — ha szabad így fogal maznunk — a reformelmélet nézőpontjából vizsgálja. Az elmúlt évtizedben jelentősen megélénkülő politológiai kutatások — többek között — azzal a problémával is szem bekerültek, hogy — jóllehet a jelenlegi szituációban felme rült annak igénye, hogy a reformpolitikát elméletileg is elemezzék — a forradalom elmélete ma jóval kidolgozot tabb, mint a reformé. Ez eszmetörténetileg érthető és meg érthető. Mindez azonban — megítélésünk szerint — nem változtat azon, hogy szükség van a reform — mint politikai jelenség — természetének teoretikus vizsgálatára is. Ezért az alábbiakban tézisszerűen, a teljesség legcseké lyebb igénye nélkül felvázolunk néhány olyan probléma
kört, amely — véleményünk szerint — további átgondolást (vagy újragondolást) igényelne. Mindjárt felmerül például — a forradalmi helyzet analó giájára — a reformhelyzet kérdéskomplexuma. Melyek azok a politikai szituációk, amelyekben reformok kidolgo zásával és megvalósításának a reális lehetősége egyáltalán adva van? (Valószínűnek tűnik, hogy azokban a helyzetek ben, amelyekben a politikai erőviszonyok polarizálódtak, illetőleg patthelyzet alakult ki, a — mégoly szükséges — reformok realizálásának rendkívül kicsi az esélye.) Mik a reformhelyzet kritériumai, milyen okok hozzák létre, ho gyan „érik be”, mik lehetnek egy elszalasztott reformszitu áció következményei? Hasonlóan jelentős a reformpozíciók, illetőleg reformprogramok kidolgozásának problémája is. A „diagnózis” elkészítése során meg kell vizsgálni, hogy mely viszonyok azok, amelyek feltétlenül reformokat igényelnek. Milyen legyen a feladatok fontossági sorrendje, és melyek kapjanak nagyobb hangsúlyt? A „terápia” megfogalmazása kapcsán választ kell adni arra a kérdésre, hogy mennyiben célszerű külföldi mintákat átvenni, illetőleg mennyiben lehet a nem zeti sajátosságokra építeni. (Ez a probléma többször külö nös élességgel vetődött fel a közép-európai társadalmak modernizációs folyamatában.) Melyek továbbá azok az esz közök, módszerek, amelyek a kívánt célok megvalósulását a leginkább elősegítik? Végezetül utalni szeretnék arra a közhelyszámba menő axiómára, hogy a politikai hatás mindig az erőviszonyok függvénye. Ezért legyen bár kényszerítő reformhelyzet, pontosan feltárt „diagnózis”, világosan megfogalmazott „terápia”, ha a reformprogram mögött nem áll reformmoz galom. Következésképpen a reformok számára létfontossá gú, hogy lehetőség szerint széles társadalmi bázisra támasz kodjanak. A fentebb pusztán jelzésszerűen körvonalazott problémák vizsgálata sokféle módszerrel megvalósítható, a legkülön bözőbb oldalakról megközelíthető. Úgy véljük, hogy az egyik lehetséges megközelítési mód az, ha a történelem kimeríthctctlenül gazdag „laboratóriumából” kiemelve, megvizsgálva néhány jellegzetes cs tanulságos konkrét po litikai szituációt, illetőleg az ezekben a helyzetekben tevé kenykedő meghatározó személyiségeket. Ha Eötvös József személyiségét politikai szempontból tömören jellemezni szeretnénk, akkor azt mondhatjuk róla, hogy magyar liberális politikus volt. Ez azonban még nem fejezi ki a lényeget, hiszen számára a magyarság és a libe ralizmus nem „veleszületett” adottságot jelent, hanem ellen kezőleg, éppen családi körülményeivel szembeni tudatos választás eredményeként alakult ki. Egyet lehet azonban érteni Schlett Istvánnal abban, hogy ennek a választásnak a 59
hcroizmusát nem szabad túlértékelni, s talán az is kiélesítctt megfogalmazás, hogy egész élete az adleri „túlkoinpenzáció” fogalmával értelmezhető. A reformkorban ugyanis so kan megtették ezt az utat, legfeljebb az arisztokraták szá mára a magyarság, a birtokos nemesek számára viszont a liberalizmus választása volt pszichikailag nehezebb. Az el lenben biztos, hogy a magyarság és a liberalizmus Eötvös személyiségének egész életében meghatározó vonása ma radt, sőt Schlett István munkájának egyik érdeme annak bizonyítása, hogy ez a választás már fiatal korában végle gesen és visszavonhatatlanul megtörtént, s jöhettek ugyan életében kritikus szakaszok, válságok, elveihez töretlenül ragaszkodott. Rendkívül árnyaltan és meggyőzően elemzi Schlett István Eötvös liberalizmusát. Ez ahhoz a klasszikus áramlathoz tartozik, amelyet korábban Constant és Toqueville, később Stuart Mill is képviselt; s amely egyfelől egy tertium datur, egy „harmadik út” (vagy ahogy Eötvös fogalmaz: „ésszerű közép”) az ancien régime konzervativizmusa, illetőleg a jakobinus diktatúra radikalizmusa között; s amelynek más felől központi gondolata a szabadság. Ha Eötvös bírál (akár a feudális, akár a kapitalista társadalomról van szó), akkor — ahogy Schlett István kimutatja — mindig a liberalizmus talajáról teszi ezt, s a bajok fő okát a szabadsághiányban jelöli meg; ha pedig reformprogramot készít, akkor alapelve mindig az a liberális gondolat, hogy: „szabad polgár és autonóm közösségek egy erős államban”. Az elfogadott és meggyőződéssel vallott liberális ideoló gia nyújtott Eötvös számára egész politikai pályáján alap vető orientációt, ezen alapult reformkoncepciója és reform programja is. Egyetértünk Schlett Istvánnal abban, hogy ennek alapelemeit már korán, ,A szegények helyzete Irlandban” című röpiratában megfogalmazta. Ebben az íror szági helyzet modellértékű volt számára a magyarországi reformok vonatkozásában. Felfogása szerint a szegénység döntő oka a kettős elnyo más, nevezetesen az idegen uralom és a birtokmegoszlás aránytalansága (a földbirtok-monopóliummal), amelyek egyébként kölcsönösen erősítik egymást. A szegénység megszüntetésének tehát alapfeltétele a kettős elnyomás fel számolása. Ez azonban nem mehet végbe sem látszatrefor mok révén, mivel azok a lényegen nem változtatnak, sem forradalom útján (mivel az állandósult forradalomban hi ányzik az alkotáshoz szükséges nyugalom), hanem csak gyökeres (ma úgy mondanánk: strukturális) reformok által valósítható meg. A gyökeres átalakulásnak, a „rend és ha ladás” egyidejű érvényesülésének azonban előfeltétele a kormány és a nép közötti megegyezés. A konszenzus kiala kítását elősegítheti a forradalmi agitáció, a politikai tömeg nyomás is; normális működési terepe azonban csak az al kotmányos állam lehet, következésképp a legfontosabb fel adat a politikai intézmények reformja. A politikai rendszer mcgrcformmálásával kapcsolatos ál láspontját a „Reform” című röpiratában fejtette ki. Ennek értelmében nem a vármegyei autonómia, hanem a felelős kormány a szabadság egyik legfontosabb garanciája. Éppen ezért centralizációra van szükség, de olyanra, amely egy részt a megyék önkormányzatát biztosítja; másrészt pedig nem a kormányban, hanem a törvényhozásban ölt testet. 60
M ár a „reform”ban megjelenik az a gondolat, amely — a gyökeres reformok és az alkotmányos állam mellett — Eöt vös koncepciójának és programjának alapelvét képezte, ne vezetesen a birodalmi egység és a magyarországi önállóság egyidejű igenlése. Ennek részletes kifejtésére azonban csak a szabadságharc leverése, illetőleg a neoabszolutizmus bu kása után került sor, mégpedig előbb az „Über die Gleich berechtigung der Nationalitäten in Österreich” (Ausztria nemzetiségeinek egyenjogúságáról), utóbb pedig a „Die Garantieren der Macht und Einheit Österreichs” (Ausztria hatalmának és egységének biztosítékai) című iup iratokban. Ezekben feltűnik a két „rossz véglet” (nevezetesen a nem zeti szeparatizmus egyfelől, a bürokratikus centralizmus másfelől) között közvetítő, az „ésszerű közepet” megkeres ni igyekvő Eötvös. Ennek éneimében a Habsburg-birodalom léte politikai (sőt, geopolitikai) szükségszerűség, a lakosság soknemzeti ségű összetétele viszont történelmi tény. Éppen ezért szük ség lenne arra, hogy egy erős, egységes állam feltételeit összeegyeztessék a nemzeti egyenjogúság elvével. Erre a következő megoldást javasolja: centralizáció (tehát az összállami érdeket képviselő, az egész állam számára közös allkotmányos törvényhozásnak felelős kormány), tartomá nyi föderalizmus (tehát a koronaországok bclkormányzatának autonómiája) és a kisebb közigazgatási egységek ügye inek intézésére az önkormányzati rendszer megvalósítása. A kiegyezés után a miniszter Eötvösnek megadatott az a lehetőség, hogy az ellenzékben megfogalmazott reformter veit megkísérelje a gyakorlatba átültetni. Két alapvető fon tosságú reformtörvény fűződik nevéhez, mégpedig a nép oktatásról és a nemzetiségekről szóló. Az oktatás és a nevelés fontosságát már a felvilágosodás is felismerte, s a modern jóléti törvényhozás első lépését is az oktatásról szóló törvények jelentették. Eötvös már 1X48as minisztersége idején megalkotott egy tervezetet, de a törvény csak 1868-ban született meg. Schlett István külön kiemeli, hogy a törvény végrehajtásának elmélyítése érde kében „népnevelési egyleteket” akart létrehozni, mégpedig — elveinek megfelelően — nem „felülről”, hanem a társa dalom spontán önszerveződésének támogatása és elősegíté se révén; ez a kísérlete azonban kudarcot vallott. Maga a népoktatási törvény viszont életművének legnagyobb sikere és eredménye volt. Más a helyzet a nemzetiségi törvénnyel. Eötvös a problé ma fontosságával teljes mértékben tisztában volt, s egyéb ként is elméleti és politikai munkássága alapján a kérdés szakértőjének számított. M ár 1861-ben tervezetet készített, a törvény azonban csak 1868-ban került elfogadásra. Eötvös ebben a kérdésben is az „ésszerű közép” álláspontját kép viselte, egyfelől az „egyetlen politikai nemzet”, másfelől pedig a föderációban megtestesülő területi autonómia „szélsőségei” között. Javaslata az volt, hogy a nemzetiségek kapjanak nyelvi-kulturális egyenjogúságot, melynek garan ciája a közigazgatás liberális átszervezése lett volna. Noha hangsúlyozni kell, hogy a nemzetiségi törvény a kor liberá lis európai mércéjével mérve is megállja a helyét, egyetér tünk Schlett Istvánnal abban, hogy — mivel az alapvető célt, a nemzetiségek megbékélését és együttműködését nem tudta elérni — tulajdonképpen kudarcnak kell tekinteni, s
inaga Eötvös is annak tekintette. Miután átnéztük Eötvös reformkoncepcióját, ahogy azt Schlett István felvázolta, szükséges még egy pillantást vetni azokra az eszközökre és módszerekre, amelyeket Eötvös — elveinek és akaratának megfelelően — alkalmasnak látott reformjai megvalósításához. Ha „politizálási stílusát” röviden jellem ezni akarjuk, ak kor azt mondhatjuk, hogy a centrum és a reform embere volt. Mindig az általa rossznak tartott végletek között ke reste az „ésszerű közepet”, amelyet viszont „gyökeres re formok” útján akart megvalósítani. Éppen ezért igaza van Schlett Istvánnak abban, hogy teljesen reménytelen az a kísérlet, amely például Eötvös helyét a reformkori politikai palettán csupán Széchenyi és Kossuth vonatkozásában kí vánja megállapítani. Politikai pályafutása során megérte a reformhelyzet hiá nyát is 1849-1867 között, amikor tapasztalhatta egyfelől azt, hogy az erők polarizálódása és a frontok megmereve dése esetén a kettő közötti „senki földjén” álló politikus — Schlett István szellemes megállapítása szerint — „két tűz közé” kerülhet, másrészt pedig azt, hogy ilyen helyzetekben egy reformer legfőbb feladata a felkészülés. Pályája kezdetén és végén viszont megért két reformszi
tuációt (reformkor, dualizmus) is, mégpedig egyiket ellen zékben, a másikat pedig „a halalom sáncain” belül, minisz terként. A kár ellenzéki volt, akár miniszter, vezetésével so hasem szerveződött komoly politikai erő. Ennek oka lehe tett „doktrinér” racionalizmusa és taktikusi „ügyetlensége” is. Egyet lehet érteni azonban Schlett Istvánnal abban, hogy a döntő ok az volt, hogy Eötvös gondolkodásmódjában, életformájában (különösen vagyonának elvesztése után) an nak a „szabadon lebegő értelmiséginek” a tipikus megtes tesítője és képviselője volt, amely mögött a magyarországi társadalom adott viszonyai között egy rendkívül gyenge „harmadik rend” állott. Schlett István munkájának középpontjába a reformer Eöt vöst állította. Ez a megközelítési mód az eötvösi életút és életmű olyan belső összefüggéseire irányította a figyelmet, amelyek cnélkül nehezen lettek voluna felismerhetők. A szerzőt jellem zi a tények logikus csoportosítása; az önálló és eredeti értékelés; továbbá a rendkívül olvasmányos, gör dülékeny stílus. Mindezek alapján az a véleményünk, hogy Schlett Istvánnak Eötvös Józsefről szóló biográfiája széles körű érdeklődésre tarthat számot. Ijjas József
Varga E ndre — Veres M ik ló s:
Bírósági levéltárak 1526-1869. B u d ap est 19 8 9 . 4 7 3 . old . Az 1526-tól 1869-ig terjedő három és fél évszázadban M a gyarországon és Erdélyben működött központi felsőbírósá goknak és más jogszolgáltató szerveknek megmaradt iratait ma az Országos Levéltár „O” szekciója őrzi. Közismert, hogy a régi korok peres iratai életszerűen világítanak rá a jogviták különböző típusaira, az egyes perfajták előfordulá sának gyakoriságára, a perek tartalmi vonásaira és a min denkori jogszolgáltatás gyakorlatára; mégis — mindezen értékek ellenére — ez az anyag az Országos Levéltár mél tatlanul elhanyagolt, legkevésbé kutatott egységei közé tar tozik. Mohács után a szűkebb értelemben vett, fin. királyi M a gyarország a Habsburgok uralma alatt állt. Ez a jelentős politikai változás kihatott a jogszolgáltató szervezet alaku lására is. Mivel az uralkodó székhelye nem az országban volt, megszűnt a királyi személyes ítélkezés, a központi, kuriális bíráskodás pedig lehanyatlott, hatásköre öszszcszűkült. S miután a Habsburgok Magyarországot csak birodalmuk egyik tartományának tekintettek, a jogszolgál tatás — még legfelsőbb szinten is — jórészt a rendi ható ságok kezébe ment á t Alsó szinten ez a földcsúr irányította úriszékek ítélkezését, valamint a nemesi vármegyék, a sza bad királyi városok és a bányavárosok bíráskodását jelen tette. Gyakorlatilag csak a Rákóczi-szabadságharc leverése utáni békés időszak teremtette meg a feltételeket ahhoz,
hogy az elpusztult, fejlődésében visszamaradt ország újjá szervez ése megindulhasson. A jogszolgáltatás megreformálásának terve már az 1715ös országgyűlésen felmerült, sőt egy jogi bizottság (Comissio Systcmatica) kiküldésére is sor került. Ennek munkála tai alapján alkotta meg az 1722/23. évi országgyűlés a 24., 25., 26., 30. és 31. törvénycikkeket, melyek a jogszolgálta tás szervezetében jelentős változást hoztak. A peijogban lehetővé tette, hogy a hosszadalmas utánjárással kieszkö zölhető bírói parancs (mandatum judiciarium ) helyett a per indítás keresetlevél (libellus actionalis) benyújtásával tör ténhetett. A kerületi táblák felállításával pedig olyan királyi bíróságok jöttek létre, amelyek a nehézkes, szakszerűtlen és megvesztegethetőségéről híres vándorbíráskodást váltották fel. Az 1741. évi 21. te. az eddig jogi biztosíték nélkül, törvénytelenül intézett neo-acquistica pereket törvényes út ra, a királyi tábla hatáskörébe utalta. Kissé későn ugyan, mert az elmúlt fél évszázad alatt hatalmas területeket hasí tottak ki az ország testéből német, osztrák és cseh szárma zású családoknak, akik katonai érdemeik elismeréséül, vagy a császárnak nyújtott hitel fejében kapták e birtokokat. A korszak másik jelentős intézkedése a hiányzó jogi kodifikáció pótlása céljából a kúriai döntvénytár (Planum Tabulare) 1769-ben történt összeállítása, amely a peres eljárás gyorsítását és viszonylag egységes voltának kialakulását segítette elő. Alapvető változást, mint oly sok minden más ban, II. József uralkodása hozott, aki a rendi jellegű, a közigazgatással összefonódott, bonyolult bírósí l’Í szervezet helyébe központosított, könnyen áttekinthető, jól működő 61
és természetesen az uralkodónak alárendelt jogszolgáltatás kiépítésére törekedett. 1785 decemberében kiadott, Novo ordo judiciarius néven ismert híres rendeletével megszün tette a rendi jellegű bírói fórumok többségét, így a nádori bíróságot, a személynöki és tárnoki széket; teljesen eltörölte a vármegyék és városok pallosjogát, és megtiltotta a szent székek világi ügyekbe való beavatkozását. Az új törvény legjelentősebb intézkedése az volt, hogy ettől kezdve a bün tetőperek fellcbbezhetővé váltak, és az addig kizárólag ne mesek ügyében ítélkező kúria — mint legfelsőbb fellcbbviteli szerv — polgári ügyekben a jobbágyok számára is el érhetővé lett. Halála előtt a császár ezt a bő négy éven keresztül érvényesülő rendszert törölte el egyetlen tollvo nással. A Justitia Josephiana vívmányai közül néhány túlél te a császárt. Az 1848-49-cs forradalom és szabadságharc intézkedései közül az úriszék végleges eltörlését kell elsősorban megem lítenünk és azt, hogy a jogszolgáltatás legfőbb felügyeletét — a megszűnt kancellária helyett — a magyar igazságiigyiminisztérium vette át. A kormány más feudális jellegű felsőbíróságokat (személynöki szék, tárnoki szék) is meg szüntetett, s ezek újjáélesztésére soha többé nem került sor. A szabadságharc bukása után a főfelügyeletet a Bécsben székelő Justizministerium vette át. Ennek csúcsán a szintén bécsi központú legfőbb ítélő- és semmítőszék (Oberlandes gericht) állott. Ekkor szervezték meg a telekkönyvi igazga-
tóságokat is. A bíróságok mellé kiépítették a vádhatósági intézményt, melynek legfelső szintjén a főtörvényszéki ke rületek mellett működő álladalmi főügyészségek (General Procuratur) képviselték az állam érdekeit. A kiegyezés évé ben a hétszemélyes tábla hatásköre azzal bővült, hogy leg felső fokon sajtóügyekben is ítélkezett az akkor felállított öt sajtóbíróságtól ide felterjesztett perekben. A dualizmus kori fejlettebb, a polgári fejlődés körülmé nyeihez jobban igazodó bírósági szervezet kiépítése az 1868. évi LIV. te. alapján a felsőbb bíróságok átalakításával indult meg, és csak 1871 végére fejeződött be, de ez már kívül esik e könyv korszakhatárán. Varga Endre több évtizedes elmélyült munkával kutatta át az irdatlan mennyiségű iratanyagot, s időnként hírt adott búvárkodása eredményéről. 1956 után ebben már tanítvá nya is segítette. Kettejük fáradozása nyomán született ez a kiváló, a maga nemében páratlan mű, mely leltárnyi pon tossággal sorolja fel a különben áttekinthetetlen bírósági anyagot. E művel felszerelve mindenki könnyen megtalál hatja az őt érdeklő anyagot. A szorgalmas jogtörténészek nek azonban a szerzők közül már egyik sem segíthet sze mélyes útmutatással, hiszen Varga Endre 1973-ban, Veres Miklós 1977-ben meghalt. Az Akadémiai Kiadó bizony jobban is siethetett volna a kiadással. Kőhegyi Mihály
Róma története (térképekben
ténelmi tények. A színes képek mellől az anekdoták sem hiányoznak, mint például a gall támadást megakadályozó szent ludak története, amelyek gágogásukkal felébresztet ték a római őrséget. A könyvnek külön érdeme, hogy az első oldalakat egy
(T im C o rn e ll - Jo h n M atth ew s. A r o m á i v ilá g a t la s z a . B u d ap est 1 9 9 1 .) Két színes, történelmi tárgyú sorozatot is indított a Helikon kiadó az elmúlt években. Mire a „Múlt születése” című sorozat utolsónak megjelent kötetei is kifogyóban voltak a könyvesboltokból, forgalomba került az — egyébként ha sonló sikerre számot tartó — Képes Atlasz sorozat első darabja. E sorozat részeként jelent meg, mintegy négyszáz képpel, és több, mint félszáz térképpel illusztrálva, „A ró mai világ atlasza”. Ez a könyv azonban nem a kultúrtörténeti érdekességek egy szokványos, csak talán jobban illusztrált gyűjteménye. Ha magára a történeti áttekintésre is koncentrálunk, kide rül, hogy ez esetben a szöveg mellett találó kiegészítésül, alátámasztásul szerepeinek a térképek és más illusztrációk. (Ugyanakkor a képek melletti újabb kísérőszövegek miatt sokszor ismétlésekre kényszerülnek.) Ekkora időszakot áttekintő m ű csak kronológikus rend ben szerveződhet. A két szerző Augustus uralkodásának végére helyezte a fordulópontot. A kezdetektől idáig Tim Comcll vezeti el az olvasót Tapasztalt történészhez méltó bravúrral kalauzol a különböző elméletek között. A legú jabb kutatási eredmények nyomán kerülnek az őket megil lető helyre a pusztán legendórikus elemek, és a hiteles tör62
rövid természetföldrajzi áttekintésnek szentelték. Ez teszi világosabbá, közérthetőbbé a későbbi okfejtéseket. Külö nösen vonzóak az Itália meghódításáról, és a pun háborúk ról szóló fejezetek, melyekben a szót néha Liviusnak átad va, ugyanakkor az események következményeinek, je lentőségének helyes arányéreékkel teret adva mondja el a történteket. A korai Róma állami élete és jogrendszerének kifejlődése csak a történelmi események kísérőjelenségeként kap emlí tést. Ugyanakkor figyelemre méltóak Cornell fejtegetései a libertás jelentéstartalmának kialakulásáról. Összességében véve Cornell fő erőssége azonban a korai Róma fejlődésé nek színes áttekintése, és mint ilyen, a magyarul, az utóbbi időben megjelent művek közül talán a legfigyelemremél tóbb. John Matthews írta meg a császárkor, Augustus halálától a Nyugat-Római Birodalom bukásáig terjedő időszak törté netét. Ezt többek között a III. századi válság tényezőit illető korábbi elméletek historiográfiai áttekintése színesíti, me lyek jelentőségükhöz illő kritikát kapnak. A városi polgárok vidékre költözésének tézise, vagy Rostovtzel'f feltételezése a parasztság és a hadsereg közti szövetségről a fennmaradt
írásos és egyéb emlékek alapján lesznek kritikai elemzés tárgyai. A késő római kor állami életének bemutatásához a Notitia dignitatum és a Codex Tbcodosianus alapján látott hozzá Matthews. A modem kor emberének oly drasztikusnak tűnő büntetések láttán, Ammianus Marcellinusra támaszkodva e kor fő jellemzőjeként a rettegés tűnik fel előttünk. „Lehet séges azonban, hogy a törvényekben megőrződött kép a késő római társadalomról nem annyira a társadalomban ma gában bekövetkezett tényleges változásokat tükrözi, hanem inkább a kormány szükségleteit” — írja, és ez megérdemel egy rövid kitérőt. A szerző közelebbi szakterülete ez a kor, és valóban szé leskörű ismeretek birtokában próbál rendet teremteni a fennmaradt források között. Az egyik oldalon szigorú tör vények, a másikon az udvari élet hatalmi harcait bemutató levélgyűjtcményck, melyek felfedik, hogy a rendelkezések ellenére mindent áthat a korrupció. „Egyszerűen ez volt az egyetlen módszer, amellyel az adott társadalmi keretek kö zött az államgépezetet működtetni lehetett” — úja Matt hews, bár talán helyesebb volna úgy fogalmazni, hogy ez volt az érdekcsoportok számára a legkézenfekvőbb módszer. Ezen érdekcsoportok közül az egyik, a keresztény egy ház szerepét a Birodalom meggyengülésében is új értelme zésben tárgyalja. A püspökök, „a késő császárkor individu alista hajlamú nagy egyéniségei” szerinte az egyháznak na gyobb szolgálatára lehettek, mint lettek volna az államé nak. Matthaus gondolatmeneté feltételezi viszont azt, amiről nem ír: hogy ti. az egyház ekkortól átveszi a megyengülő állam funkcióinak betöltését. Ugyanakkor „az egyház ncin játszott semmilyen hivatalos szerepet a késő római állam alkotmányos szerkezetében”, és így ez a funk cióátvétel bizonyos szempontból a fennálló rend bomlasztása irányába tartott. A másik érdekcsoport, a szenátori arisztokrácia történeti múltjának és fényűző életmódjának köszönhette hatalmát. Miközben az állam egyre nehezeb ben birkózott meg pénzügyi nehézségeivel, költekezésük méltán tekinthető tényezőnek a Birodalom összeomlásában. így áll fel Matthews későrómai társadalomképe: a meggyengülő állam törvényekkel próbálja megrendszabályozni az egyre hatalmasabb érdekszövetségeket. Ezen ér dekcsoportok számára azonban, hogy erejüket megőrizzék, semmilyen módszer nem volt drága. A császári udvar harca fennmaradásáért, a hatalmi összefonódások Rómájában, végül vereséggel végződik. E végső bukás okainak magyarázatát szintúgy a korábbi elméletek áttekintésébe ágyazza, az ólomcsövekből szár mazó titokzatos mérgezéstől Gibbon elgondolásáig. M att hews ezen elméletek közös hibájának tekinti, hogy gyakran a birodalom addigi fennmaradásának méltatásába csapnak át, valamint, hogy egyetlen átfogó magyarázóokot keres nek. Ezzel szemben ő a Birodalom két felének fejlődését szembeállítva, a korábbi elméletek mögé tekintve keresi az események valós mozgatórugóit.
Matthews szerint a nyugat- és a kelet-római helyzet alap vető eltérése a kormányzatnak az arisztokráciához való vi szonya, valamint a rendelkezésre álló hadsereg nagyságá nak és toborzásának lehetősége. A római szenátori arisztok rácia számos cselben nemcsak pénzügyileg, de politikailag is szembekerült uralkodójával és az egész császári kor mányzattal. Részben ebből következett az, hogy a barbárok között kényszerüllek toborzásra, már csak azért is, mert a birodalom nyugati részének katonai erőforrásai távol estek a központtól. Felmerül azonban a gyanú, hogy Matthews nem esik-e ugyanabba a hibába, mint az általa elmarasztalt korábbi elméletek szerzői. Számára ugyanis messze a legje lentősebb tényező a nyugati arisztokrácia magatartása. Te kintettel arra, hogy ez Matthews közvetlen kutatási területe (itthon is fellelhető, angol nyelvű könyvének címe ,A nyu gati arisztokráciák és a császári udvar i. sz. 362-425), biz tosak lehetünk abban, hogy az átlagosnál sokkal je lentősebb ismeretekkel bír e társadalmi réteg szerepéről a korban. Ez azonban nem ok arra, hogy mellékes, vagy el hanyagolható tényezőként kapjanak említést például a bar bárok betörései, vagy a nyersanyagforrások elhelyezkedé se. Jelentékeny gondolatainak egyoldalú megfogalmazása e kérdésben véleményét megalapozatlannak tüntetheti fel. A középső, provinciákat felsorakoztató fejezet is Matt hews munkája. Az eredeti cél az egyes területek egyedi sajátosságainak feltárása volt. Mégis itt érezhető leginkább jogosnak a túl sok képtől való félelem. A bekezdésnyi szö vegrészietek felett uralkodó hatalmas, színes képek vízve zetékei, romos tájai szépségük ellenére egyhangúvá teszik ezeket az oldalakat. Az egy téma — sok képpel címmel, az egyes fejezetek végén megjelenő páros oldalak viszont meglehetősen talá lóan, a röviden elmondhatatlant képekkel helyettesítve, de így az elhagyhatatlan érdekességeknek mégis helyet adva tágítják kultúrtörténeti ismereteinket. A képek, térképek ki áll ításában egyébként a magyar nyomda az angol eredetivel felvenni látszik a versenyt. Sajnálatos azonban, hogy az abban fellelhető tárgyi hiányosságok is átkerültek. Példá nak okáért, a 78. oldalon található, a légiók provinciákbéli megoszlását mutató táblázatból Dacia teljesen kimarad, és a II. századtól mintegy 150 évig ott állomásozó XIII Gemina légiót tévesen Dalmatiába helyezi. A kötet atlaszjellegét alátámasztandó, a tárgymutató előtt részletes földrajzi indexet helyeztek el. Az eredeti, döntően angol nyelvű munkákból álló bibliográfiát egy külön, a magyarul m egjelent könyvek jegyzéke egészíti ki. Remélhetőleg e sorozat következő köteteivel is ehhez hasonló, szakmai szempontból sem elhanyagolható, de ugyanakkor a nagyközönség érdeklődésére is méltán szá mot tartó, igényes kiadványokat vehetünk kezünkbe. Várhelyi Zsuzsa
63
JO G TÖ R TÉ N ETI Ú JD O N SÁ G O K A K Ö N YVESBO LTO KB AN : ZLINSZKY János:
RÓMAI BÜNTETŐJOG Tankönykiadó Budapest, 1991
JUSZTINIANUS CSÁSZÁR INSTITUTIÓI Fordította: ifi. M észöly Gedeon (Zlinszky János előszavával)
M EZEY Barna:
A MAGYAR ÁLLAM TÖRTÉNETE A KEZDETEKTŐL A POLGÁRI ÁTALAKULÁSIG (történeti vázlat) Magyar alkotmánytörténet 1/1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest, 1992
Tankönyvkiadó Budapest 1991
RUSZOLY József:
HÁROM BORSODI ÖRÖKHAGYÓ Palóczy László, Szemere Bertalan, Zsedényi Béla T anulm ányok és d o k um entum ok Felsómagyarország Kiadó Miskolc, 1992
EMLÉKKÖNYV SZÉCHENYI ISTVÁN SZÜLETÉSÉNEK A 200 ÉVES ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL Szerkesztette: Horváth Pál
a TEM PUS JEP Program támogatásával Eötvös Loránd tudományegyetem Budapest, 1991
SZEMERE BERTALAN ÉS KORA Szerkesztette: Ruszoly Jó zse f
I. kötet Tanulmányok II. kötet Bibliográfia
BALAZS Gábor:
ERDÉLY RÖVID JOGTÖRTÉNETE Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1992
Széniére Bertalan Alapítvány Miskolc, 1991
GÁI László:
JAVALLAT KAJTÁR István:
MAGYAR VÁROSI ÖNKORMÁNYZATOK (1848-1918) Akadémiai Kiadó Budapest, 1992
64
Az első erdélyi magyar nyelvű büntető törvénykönyv-tervezet 1839 A bevezetőt írta és a szöveget sajtó alá rendezte Hajdú Lajos Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest, 1992
V E N D E G E IN K VOLTAK A l Eötvös L o rá n d Tudom ányegyetem M agyar állam - és jo g tö rté n eti tanszékén:
1992-ben tanszékünk vendége volt
Reinhard ZIM M ERM ANN ( Universität
Regensburg), aki a kötelmi jog fejlődéséről tartott előadást.
Pierre LEGRAND (Lancaster University) előadássorozatot tartott a Common Law fejlődéséről.
Kathren GOROVE (Cincinnaty University) két szemeszteren keresztül a kereskedelmi jog évszázados alakulásáról és újabb fejleményeiről hirdetett meg szemináriumokat hallgatóinknak.
Helen HARTNELL (Tlilane Law School) szeptemberben indította meg kétszemeszteres kurzusát az emberi jogok történetéről és alakulásáról az Amerikai Egyesült Államokban.
Wilhelm BRA UNEDER-ve\ (Universität Wien) közös kutatási lehetőségekről tárgyaltunk,
PeterJARVELAID- dal (Tartu Ülikoloi) megállapodás született közös észt-m agyar kutatási programról.
Kurt SEELM ANN (Universität Hamburg) előadásokat tartott hallgatóinknak a büntetés hegeli legitimizációs kísérleteiről és a német büntetési rendszer reformjáról, összefüggésben a büntetésvégrehajtás fejlődésével.
Reiner SCHULZE (Universität Trier) és asszisztensei az európai alkotmány- és jogtörténet témakörében vezettek előadásokat és szemináriumokat az európai jog fejlődésében meggyökeresedő általános eszmékről és alapelvekről. A professzor előadást tartott az egységes német jog kialakulása és az európai jogfejlődés kapcsolatáról is.
KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Az államfői jogkör ideiglenes szabályozása és gyakorlása Magyarországon (¡944-1946) A „Magyarország államformájáról” szóló 1946:1. te. előzményei és létrejötte A tőzsdebíróság intézményének megszervezése Magyarországon Uralkodói eskiik (Magyar Királyság és Erdélyi Fejedelemség) Tanszabadság és hagyomány A felelősség intézménye a pandektisztikában A delegációról
65
K Ö T ET Ü N K S Z E R Z Ő I: DIÓSZEGI István tanszékvezető, egyetemi tanár, ELTE Bölcsészettudományi Kar HAMZA Gábor tanszéla’ezető egyetemi tanár, ELTE Állam- és jogtudományi Kar HORVÁ TH Pál tanszék\>ezető egyetemi tanár, ELTE Állam- és jogtudományi Kar | IJJAS Jó zse f \egyetemi docens, ELTE Állam- és jogtudományi Kar KŐHEGYI M ihály m úzeum-igazgató, Türr István Múzeum, Baja LÓR1NCZ Józseffőiskolai tanár, Rendőrtiszti Főiskola M EZEY Barna egyetemi docens, ELTE Állam- és jogtudományi Kar RÉVÉSZ T. M ihály tanszéla’ezető egyetemi docens, ELTE, Állam- és jogtudományi Kar SZÉK ELY György akadémikus, ELTE Bölcsészettudományi KarT IM O N Kálmán építészmérnök, szerkesztő, építészeti szakiró VÁRHELYI Zsuzsa egyetemi hallgató, ELTE Bölcsészettudományi Kar ZLIN SZK YJános tanszékvezető egyetemi tanár, M E Állam- és Jogtudományi Kar
JOGTÖRTÉNETI SZEMLE 4. A Z EÖ TVÖ S LO RÁ N I) T U D O M Á N Y E G Y E T E M Á L L A M - É S JO G T U D O M Á N Y I K A R M A G Y A R JO G T Ö R T É N E T I T A N S Z É K É N E K KÖ ZLEM ÉN YEI SZERKESZTI: RÉVÉSZ T. M IHÁLY ISSN 0237— 7284 Megjelent 500 példányban, a Szorobán BT. gondozásában
Címlapon: Ügyvédi iroda, paraszt ügyfelekkel (részlet). Ismeretlen szerző műve, 1618 Hátlapon: Férfi és nő párbaja (1467)
TABLE DES MATIÈRES
LIST OF CONTENTS
ESSAYS
ÉTUDES
György SZÉ K E LY: Striving for the unity and equity o f the Hungarian aristocracy of the XIV th century................................................................ 3
György SZÉK E LY: L’ unité de la noblesse et des efforts à 1’ égalité en Hongrie au I4c siècle............... 3
István D IÓ SZE G I: The common Council of Minister of the Austrian-Hungarian m onarchy...................................................................... 15 Já no s Z U N S Z K Y : “By Hercules, how freezing your bathes are” (a few comments on the jails of Rom e)........................................................................30 J ó z s e f LőRIN C Z: Updating procedures to penalcize young criminals (1878-1905)................. 33 Barna M EZEY: Reality and Illusions - Arguments on the concerning prison mattersfrom 1843 ........... 39 M ihály RÉVÉSZ. T.: The question o f responsibilites within the law of media in the hungarian legal system.............................................................................. 48
PROFILES IN LEGAL HISTORY
István D IÓ SZE G I: Le Conseil commun des Ministres de la monarchie austro-hongroise........... 15 Já n o s ZLIN SZK Y: “Je jure Hercule, comme vos thermes sont froides” (Quelques mots sur les prisons de Rome)......................................................... 30 Jó zse f LŐ R IN C Z: Tentatives de modernisation dans F éxécution de la peine des mineurs (1878-1905)................................................................... 33 Barna M E ZE Y: Réalité et illusions - les dise ussions sur les projets de loi pénitentiairede F année 1843 ................................................................................. 39 M ihály T. RÉVÉSZ.: La responsabilité dans le droit de la presse dans la législation hongroise.............. 48
GALÉRIE DE PORTRAITS D ’ HISTORIENS DU DROIT
András Bertalan SCHWARZ (Gábor H A M Z A ).... 54 József IJJAS (Pál H O R V Á TH ).................................. 55
András Bertalan SCHWARZ (par Gábor H A M Z A )................................................... 54 József IJJAS (par P ál H O R V Á TH ).......................... 55
IN MEMÓRIÁM: Timon Ákos and the conceptof the Saint Crown (,Kálmán T I M O N ) .......................................................56
SPECIFIC LITERATURE SCHLETT István Eötvös József, Gondolat, 1987. (Jó zsef U J A S ) ............................................................. 59 VARGA Endre-VERES Miklós The courts files 1526-1869 (Akadémiai Kiadó, 19899, (M ihály K Ő H E G Y I).................................................... 61 Tim CORNELL-John MATTHEWS Atlas of the world by the time of the Roman empire(Helikon, 1991) (Z su zsa V Á R H E L Y I)...................................... 62
COMMÉMORATION Ákos TIM ON et la théorie de la Co ureonne Saint (Kálm án T IM O N )............................. 56
LITTÉRATURE István SCHLETT József EÖTVÖS éd. Gondolat, 1987 (Jó zsef U J A S ) ................................................... 59 Endre VARGA — Miklós VERES: Les Archives Judicaircs de 1526 à 186 éd. AKADÉMIAI 1989 (M ihály K Ő H E G Y I).................................................... 61 Tim CORNELL — John MATTHEWS: L’atlas de l’empire Romain, éd. HELIKON 1991, (Zsuzsa V Á R H E G Y I).................................................. 62
i ''*
rtm IttfCqtf
