A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár ajánló bibliográfiai sorozata
Történelmünk fordubi 1 Honfoglalás, államalapítás
. 1975
I
I
94-3x9 H 75 Honfoglalás, álleandlapitás. y v áryné raáryné Rékasy I l d i k ó . ) Szolnő Ferenci Megyei Xcx"0TVtár 19 cm. /A Verseghy Ferenc 1 >i-iVMn g r á f i a i .Történe1
V
Történelmünk fordulói 1.
Honfoglalás, államalapítás Ajánló bibliográfia
Verseghy Ferenc Megyei Könyvrár Szolnok, 1975
összeállította: Szathaáryne Bekaay Ildikó
KeeiL.lt 400 példányban, B/6-OB néretben a Verseghy Perene Kegyel Könyvtár •okezoroaitó mühelyében. Felelőé kiadói Szurmay Ernő Szolnok, 1975* •érciufl
Jelen füzetünkkel induló ajánló bibliográfiai sorozatunkat azoknak az olvasóinknak szánjuk, akik - akár tudományos-ismeretterjesztő, akár szépirodalmi művek formájában - szivesen olvasnak a magyar történelem eseményeiről. Anyagunkat népünk történetének egy-egy sorsdöntő fordulata, kiemelkedő eseménye köré csoportosítjuk. Első táiránv, a honfoglalás, államalapítás, a közelmúltban ráirányuló figyelem következtében bizonyos aktualitáeeal is bir. Igyekezvén eleget tenni a hozzáférhetőség követelményének, csak olyan müveket ajánlunk, amelyek a felszabadulás után jelentek meg, vagy uj kiadásban állnak olvasóink rendelkezésére. Itt, a bevezetőben szeretnénk felhivni figyelmüket a magyar történelmet összefoglalóan tárgyaló müvekre, melyekről az egyes korokat bemutató füzetek nem tesznek említést. Gondolunk itt elsősorban a más-más mélységig, különböző terjedelemben feldolgozott "Magyarország történeté"-re, s e korabeli dokumentumokat, tárgyi emlékeket bemutató képes kiadványokra /llagyarország története képekben, Magyarország történetének képeskönyve./ Összeállításunk ismeretterjesztő részében szükség szerint "könnyebb és nehezebb fajsúlyú" olvasmányok szerepelnek együtt, ám mindig csak szélesebb érdeklődésre is számottartó müvek. Ugyanígy nem lehetett egységes - történelemszemlélet, stílus, színvonal szempontjából,- a történelái regények csoportja sem. /Hosszú fejlődése során maga a "műfaj" is sokat változott./ ügy gondoljuk, hogy a történelmi multat kalandos történetek révén megismertető ifjúsági regények éppoly szép számú érdeklődőt vonzanak, mint a történelmi regény rangosabb válfajai. Olvasóinkra bizzuk tehát, hogy tetszésük szerint, ízlésüknek megfelelően válasszanak.
Összeállításunk • történelmi események Időrendjét kByetl. Béni időhatár átfedések az anyag természetéből adódtak* X történelmi regények az államalapítás szorosan Tett Időszakán túl as égess Árpád-kort felölelik. Munkánkhoz felhasználtuk az un. fUlszBYSgeket, az UJ könyvek, a Világtörténelem regényekben c. ajánló bibliográfia könyriaaertetéeeit, és László Gyula illusztrációit.
Ismerefterjeszf-ő és fudományos művek ^Források, tanulmányol/
A magyarok elődeiről ée a honfoglalásról. Kortársak ée krónikások híradásai* Bp. 1958, Gondolat. /Bemzetl könyrtár. Történelem./ Ezt a gyűjteményt az elődeinkre ronatkozó legjelentősebb történelmi forrásokból válogatták. A korabeli dokumentumokon kivül régebbiek is vannak benne, azokról a népekről /türkök, hunok, szklták/, melyeknek körében feltehetően az ősmagyarok is éltek, a jóval későbbiek is, melyek Írói előttünk ismeretlen forrásokból e főként a messzeségben még túlságosan meg nem fakult szájhagyományokból Is merítettek. "A történetírás atyjának", Hérodotosznak Írásából Tett részlettel kezdődik a gyűjtemény. Ezt követi a Gárdonyi Láthatatlan ember c. regényéből jól ismert Priszkosz rétor beszámolója az onogurokról. Ezután az arab, bizánci, szláv források következnek. Anonymus krónikáját teljes terjedelmében olvashatjuk, Kézai Simonéból csak részleteket. Végül a kalandozások korát a szenvedő fél, a nyugati kolostorok krónikásai szemszögéből ismerjük meg. Képes Krónika. A magyarok régi éa legújabb tetteiről, eredetükről éa növekedésükről, diadalaikról és bátorságukról. Ford. Geréb László. Függelék! Ceapodiné Gárdonyi Klárái A kepék leírása és magyarázata. Bp. 1971. M.Helikon - Európa. /Helikon csillagok./ A középkori magyar krőnikairodálom zárómúvóben a szerző Anonymus kivételével valamennyi előző krónikás munkáját összefoglalta. Az eseményeket a magyarság eredetétől a a honfoglalástól egészen Károly Róbert haláláig követhetjük. Az 1358-ban keletkezett szöveget 1370 körül, feltehetően a királyi könyvtár számára, gazdagon illusztrálva lemásolták. /Innen a neve isi Képea Krónika./ A legszebb magyar kódexünket diszitő miniaturák, iniciálék a korabeli életet, öltözetet kivételes plaazticitással örökítik neg néhány négyzetcentiméternyi kék-arany-vörös képacekéken.
KOMJÁTHY Iatváni Mondák könyve. Hun és magyar mondák. 4. kiad. Bp.1971. Móra Kiadd. A szerző a magyarság kialakulásának és őstörténetének,honfoglalás előtti életének homályos évszázadait vizsgálja meg, összefüggő történetsor keretében elevenítve fel hitregevilágunk szinte minden ezinee töredékét, jelentős mozzanatát. Az első két rész /Puszta, Hunor/ forrásként a néprajzi gyűjtésből, elsősorban népmeséinkből merített, amelyeknek egy bizonyos régi tipusa napjainkig megőrizte a keleti népregei világ főbb motívumait, egykori szokás- ée hitvilágunkat. A harmadik rész a krónikairék által őseinknek hitt hunok mondáit dolgozza fel. A két zárófejezet /Attila, Almos/ hazai krónikáinkon, Anonymus ée Kézai Simon feljegyzésein alapszik, e hangulatában Arany gyönyörű eposzát, a Buda halálát idézi. Attila halálától egyenesen vezet a cselekmény Pusztaszerre, a honfoglalásig, majd Vajk, a későbbi István király születéséig.
LKHGYE1 Dénesi Régi magyar mondák. Bp. 1972. Móra Kiadó. Lengyel Dénes könyve eltér a magyar mondavilág korábbi faldolgozásaitól. Bem hasonlit az előbb ismertetett Komjáthy István Hondák könyve c. müvéhez sem. A szerző megőrizte a mondák hangját, a naiv történeteket semmiféle történelemi és néprajzi anyaggal nem keverte. Történetein megérződik hiteles forrásainak, a krónikáknak, majd a népmondáknak más-más stílusa. A szerző egyetlen kötetben a teljes magyar mondavilágot feldolgozzál a hun mondákat, a honfoglalás mondáit, a királymondákat, egészen a Mátyásról szóló történetekig. /A hun-magyar mondák, a honfoglalás, kalandozások és az Árpád-házi királyok mondái alkotják a könyv első felét. A kötetet krónikáinkból vett szinea és fekete-fehér illusztrációk díszítik.
DIEHES Istvánt A honfoglaló magyarok. 2. kiad. Bp. 1974. Corvina. /Hereditaa./ Összefoglaló mű, időrendi táblákkal, térképpel, irodalmi tájékoztatóval a kitűnő képanyaggal. A bonfoglaló magyarok életmódját, társadalmi éa gazdasági szervezetét, hitvilágát, művészetét matatja be. A szerző elsősorban régészeti anyagra támaszkodik /temetési rend, tárgyi leletek/, de figyelembe vesz más történeti forrásokat is,. Külön fejezet foglalkozik a régészeti és művészeti szempontból^legjelentősebb tarsolylemezek és korongok művészetével, ennek kagcsán a honfoglaláskori magyarok ruházatával, ékszereivel. Esztétikai szempontból is vonzó, különösen szép kiállítású könyv.
LÁSZLÓ Gyulai A honfoglalókról. Bp. 1973. Tankönyvkiadó. /Történelemtudomány - történelemtanitás 5./ "... munkánk célja nem az, hogy rövidre fogva megismételje, amit olvasói amúgyis tudnak, hanem hogy bemutassa az utóbbi évtizedek eredményeit, feltevéseit, módszereit, még akkor is, ha néha ellentmondanak egymásnak1' - olvassuk a szerző bevezetésében. Először az örökséget, az előző kutatónemzedéktől ránk hagyott elméleteket ismerteti. Majd sorra veszi az új eredményeket, melyekkel a különböző tudományágak - a történettudomány, nyelvtudomány, régészet, néprajz, ember- állatés növénytan, fémelemzés - járultak hozzá a kutatáshoz. Végül kifejti a történészkörökben nagy vitát kavart, rendkívül érdekes "kettős honfoglalás" elméletét.
LÁSZLÓ Gyulai Hunor és Magyar nyomában* Bp. 1967. Gondolat. 1 rendkívül tanulságos és igen ezép illusztrációs anyagot tartalmazó könyv bepillantást nyájt a régészet világába, megismertet a régész munkájával. A szerző előbb a magyarság eredet-mondáit elemzi szineeen - többek közBtt a csodaszarvas mondát, a turulmondát, az isten kardjáról szóló legendát, Majd a magyarság őstörténetét vázolja, éa a honfoglaló Magyarok műveltségéről, hitvilágáról, viseletéről, művészetéről ad szóban és képben áttekintést. Ásatási leletek és egyéb történeti források alapján rekonstruálja honfoglaló eleink mindennapi életét, munkáját, társadalmi berendezkedését.
DIÓSZEGI Vilmos t A pogány magyarok hitvilága. Bp. 1973. Akadémiai Kiadó. /Körösi Csorna kiskönyvtár 4./
A szerző elsősorban magyar néprajzi anyag - népszokások, gyermekjátékok, mesék - elemzése útján próbál válaszolni a tudományos világot rég foglalkoztató kérdésre! milyen volt a pogány magyarok hitvilága. Kimutatja a magyarok és a rokon-, illetve szomszédnépek folklórjának közös motívumait. Hegismertet a sámanhit legfontosabb képzeteivel /holdas-napos égigérő fa, kigyók-bókák országa, világfa stb./, a táltosok szertartásaival, felszerelési tárgyaival /csörődob, bagolytollas agancsOH fejviselet, táltosfa/. A kepmellékletek a néprajzi gyűjtés idevonatkozó tárgyait mutatják be.
10
BARTHA Antalt A II-I. századi magyar társadalom. Bp. 1973. Akadémiai Kiadó. Tudományos jnunka, mely elsősorban a társadalomtudomány művelőihez szól, de érdeklődéssel forgathatja bárki, aki képet kíván alkotni a honfoglaláskori magyarság társadalmi berendezkedéséről. A szerző egyetemes történeti összefüggésekbe ágyazva vizsgálja tárgyát. Az első fejezet a kazár birodalom és a keleti szlávok társadalmát mutatja be, a második a honfoglaló magyar törzsek életét elemzi. Sorra veszi azokat a gazdasági, kulturális, politikai elemeket, melyeket az itt élő népektől vettünk át s mindazt, amivel a letelepedő magyarság Járult hozzá e téraég életéhez. Az utolsó rész az augsburgi vereség után létrejött és az államalkotásra kényezeritő tör-r téneImi helyzetet világítja meg.
István király emlékezete. Győrffy György: István király. + A koronázási Jelvények. + István király intelmei. + Szent István - legendák. Bp.1971. K. Helikon - Európa. A Jubileumi év tiszteletére megjelent kötet elsősorban szöveggyűjtemény, ÜJ fordításban teszi közzé az István király életére vonatkozó forrásokat. Közülük csupán az Imre herceghez intézett "Intelmek" az egykorú. A 11. század utolsó harmadában keletkezett a nagyobb, majd a 12. század elején a kisebb legenda. A kettőt egybeötvöző Hartvik-legenda Kálmán király életében készült a 13. század elején. A bevezető tanulmány marxista történelemszemlélettel vázolja István életét, és utal arra, hogy a legendák mellett milyen máfl, egykorú forrásokból állíthatja össze a történész a nagy király egyéniségének vonásait. A kötet igen ezép kiállítású, különleges papíron készült. Reprodukciókban közli a korabeli tárgyi dokumentumokat, közöttük a koronázási jelvényeket rövid történetükkel és leírásukkal.
BARTHA Antali I. István király. Kiadja a Hazafias népfront Országos Tanácsa. Bp. 1970, Srinyi ny. István király születésének ezeréves évfordulójára jelent meg a néhány oldalas kiadvány. Műfajilag értékelő megemlékezés. Tömören foglalja össze annak a nagy államférfinak az érdemeit, akinek nevéhez történelmünk első sorsdöntő változása fűződik. Meggyőzően mutatja be, hogy bár a magyar uralkodoöaztályok előszeretettel tüntették fel magukat István államának, s politikai nézeteinek örököseként, mindez nem volt több, mint: "késői korok politikai vágyainak történetletlen viaszavetitése a feudális magyar állam születésének merőben más történeti, társadajjai feltételeire. Csak éppen a maradandó érvényű történelmi tanulság megtételétől óvakodtak: a magyar nép éppágy ki van téve a nagy átalakulások feltartóztathatatlan erőinek, mint Európa minden más népe."
BÓH1S Györgyi István király. Bp. 1956. Müveit Hep. /Magyar történelmi Társulat 6./ "Ennek a könyvnek a hőse nem István az államférfi, a törvényhozó, az egyházszervező, mint az eddigiekét hőse a magyar nép, amely egy nagy ember irányításával elte át gazdálkodásának, társadalmának, közszervezetének és hitvilágának gyökeres átalakulását." Bónia György munkája az első nagyobb lélekzetíí összefoglaló mű István koráról marxista történész tollából. Feltárja az előzményeket, a pásztortársadalom válságát, bemutatja István családját, életét, jellemzi az uralkodó egyéniségét. Külön fejezetet szentel az állam megalapításának és megvédelmezésének, a korabeli gazdálkodás, társadalom, állam, vármegye és egyház szervezetének. Könyvének egyik legérdekesebb részében áttekinti, hogyan változott István alakja az utókor emlékezetében, a^hivatásos történetírók, szépirők és költők müveiben, a nép énekeiben és mondáiban, a különböző politikai és szellemi irányzatok tükrében, Biszen - a szerző szavaival - "István király alakjának tükröződése a hagyományokban és a történetírásban *•• maga is egy darab történelem." 12
HEGEDŰS Géza: Korona éa kard. Magyarorazág a ZI-IIII. században. 2.kiad. Bp. 1970. Hóra Kiadó. /Képes történelem./ A Korona éa kard az Árpádok korának históriája. A szerz6 úgy rendezte anyagét, hogy a fiatalság számára könnyű és érthető, megjegyezhető, ugyanakkor érdekes olvasmányt adjon. A prológus novelllaztikus helyzetképben, elég széles keresztmetszetben mutatja be a Géza fejedelem éa a "aokszoknyájú" nemzetségfők ellentétét, a korabeli viszonyokat, nyelvet, szokásokat. Az Író a közvetlen, de konkrét leiró stiluflt és a novellisztikua hangnemet váltogatva számol be István király orszagépitő munkájáról, a trónviszályokról, I. László éa Könyves Kálmán koráról, éa az Árpádok alkonyáról. Összefüggő képet ad az Árpádkorról. A jelentős személyié egek nellett a kevésbé kiemelt szereplőket ia egyeniti, s a hazai történetet összekapcsolja az európaival. A szövegrészt időrendi tábla zárja. A képanyag is érdekest a kódexekből bemutatott részek és a korabeli leletek fényképei aodern illusztrációkkal vegyülnek. JÓKAI Mór: A magyar nemzet története regényes rajzokban. 1-2. köt. Bp. 1969. Akadémiai Kiadó. /Jókai Mór összes művei./ Jókainak e műve szélesen hömpölygő történelmi regény, mely a magyar nemzet egész múltját tartalmazza. Hősök és hősnők seregét vonultatja fel, a velük kapcsolatos eseményeket képzeletével egéaziti ki, s a kevéasé ismert történelmi személyek jellemrajzát teljesen saját elképzelései alapján alakitja. Ilyen módon a megtörtént eae,ményeknek is költői formát ad. Mindamellett műve nemcsak regény, hanem Ijörténeti mü ia. Krónikairókat, saját gyú'jtéaü népmondákat és történeti műveket - elsősorban na§y összefoglalásokat, de résztanulmányokat, aot kéziratokat is használt forrásul. Munkája igy a szépirodalom éa a történetírás határmeegyején helyezkedik el, melyet a kortársak elsősorban történelemnek, a
13
mai olvasók pedig romantikus történelai regénynek tekintenek. Az első kötet 1-150. oldala tartalmazza a magyarság előtörténetére a az Árpád-korra vonatkozó történeteket.
VERES Péteri Bölcs és balgatag lseink. /Tanulmányok./ Bp. 1968. Szeplrod. Kiadó. Honnan ered a magyar nép? Jiiért éppen ezen a helyen telepedtek meg a pusztamaró, harcos nomád törzsek? Ilikor keletkezhetett, s milyen érák hatására kovácsolódott össze a magyar nemzet? Az Író történelmi multunkat vizsgálja a honfoglalástól a feudalizmus megszilárdulásáig! a magyar nép fő jellemvonásait keresi a felidézett szines történelmi epizódokban. Forrásul a régi krónikákat, gestákat - Kézai, Kálti, Anonymus müveit -, királyok és királynők levelezését használja. írásainak fő értéke mérési problémafelvetése, szellemes,eleven stílusa.
TVWX.
14
Történelmi regények
JÖLDES Péter: A karvalyos zászló. Kiadó. Földes Péter könyve kettős életregény..Az ábrázolt két nagy történelmi személynek - Álmoa f e jedelemnek és fiának, Árpád nagyfejedelemnek élete,,tevékenysége szorosan összefonódik. l e védi, Álmos és Árpád három nemzedéke alatt, a három hazában: Levédiában, Etelközben és - a honfoglalás révén - a mai Magyarország földjén játszódik a,regény. Lapjain az olvasó előtt v á lik a széthúzó "Etel menti törzsekből" egységes és független magyar nép.
?EHÉR Tiborj Aranykakas. /Történelmi regény./ £ p . 1959. Móra Kiadó. Az izgalmas, érdekfeszitő történet a honfoglalás utáni kalandozások korát eleveníti meg. A nevezetes szentgalleni portyának a krónika lapjain fennmaradt emlékezetét varázsolja közel hozzánk az iró a deli Csat vitéz és a gyönyörű Szőkéte szenvedéseinek és ezerelmének rajzával. A regényben érdekes szerepet kap Heribald, a kövér barát, akinek visszaemlékezése alapján maradt fenn kalandozó őseinkről a szentgalleni kolostor krónikájában a történelemből jól ismert jelenet. Sem csupán a középkori nyugat-európai v á rosokról és klastromokról rajzol érdekes képet az iró, hanem megeleveníti egy portyázó magyar törzs itthoni életét is.
I
17
K0D0LÁ52I Jánosi Pogány tüzek. Történelmi regény. 2. kiad. 1-2. köt. £ p . 1968. 1QÍB. Vsmra Hagrető. +A
A regény a honfoglalás utáni időkben Játszódik Géza fejedelemmé választása előtt. Még a pogány Talláe és papjai, a táltosok vannak hatalmon, de egyre többen térnek át az új hitre. Kikor hire jön, hogy Géza békét akar kötni a német császárral, s keresztény papokat akar behozni az országba, a törzsi vezérek összeesküvést szőnek ellene. A regény Géza győzelmével és fejedelemmé választásával ér véget. Az eseményekben igen gazdag cselekmény két szálon fut, az egyik egy keresztény szláv pap és uj hitre tért felesége, Csillag sorsát követi. A regény nyelve régies, archaizáló; őseink nyelvét, a régi magyar beszédet kivánja érzékeltetni az iró.
BALÁZS György: látván király - az államalapitó. Életrajzi regény. Bp. 1964. Móra Kiadó. /Hagy emberek élete./ A történész szerző regényében hitelesen ábrázolja István alakját és korát. Az események elmondásában pontosan igazodik a történelmi adatokhoz, kitűnően oldja meg a költött jelenetek, és a krónikákból, gestakból ismert események egymásba szövését. A regény első részében a gyermek Vajkot Géza maga mellé hivja fehérvári udvarába, hogy megismertesse a rá váró feladatokkal, előkészítse az uralkodásra. A fiú apja mellett ráébred: ellenségeivel saemben határozottságra, erőszakra is szüksége leaz, ha célját, u új rendet meg akarja valósítani. Géza halála után kemény kézzel töri le nagybátyjának, Koppánynak lázadását, majd a szervezés, az új törvények bevezetésének és megszilárdításának évei következnek.
HEGEDÍÍS Gézái Az egyetlen út. + látván* + lovagok a Körön-parton. /Történelmi regények./ Bp. 1974. Szépirod. Kiadó. Mindhárom kisregény a magyar államiság kezdeteivel, sorsdöntő kérdéseivel foglalkozik. Legterjedelmesebb az István, melyből megismerjük az államalapítás történetét, Géza fejedelemnek és István királynak szükségszerű, kíméletlen harcát a pogányok, Koppány horka, Ajtony népe ellen. Az Író egy fiktív hős, a pogány regős Oros személye köré gombolyitja a cselekmény szálait, Géza halálát, István házasságát, véres tetteit, királlyá választását. A cimadó regény az István halálát követő zűrzavarról szól, a nemzetségi hatalom újbóli megerősödéséről, a Tata-féle lázadásról, a Kievből hazatérő Endre erőskezű rendcsinálásáról. A harmadik regény /Lovagok a Körös-parton/ Salamon király legendáját, I. László csodaszámba menő tetteit beszéli el.
KARCZAG Györgyi A trónon a harmadik. Történelmi regény. Bp. 1974. Hóra Kiadó.
Karczag György regénye a fiatal magyar állam válságos időszakát ábrázolja. Központi hőse Aba Sámuel, István király húgának férje, aki harmadikként lép a trónra, miután vezetésével a magyar urak elűzik Orseolo Pétert, István utódját. A történet - a főhős első Bzemélyben elmondott krónikája - során felelevenednek a kor eseményei! a harcok III. Henrik német-római császárral, az urak "árulása", Aba Sámuel véres megtorló akciói. A krónika utolsóként a ménfői csata eseményeit idézi, ahol a vereséget követően Aba Sámuelt menekülés közben meggyilkolják.
19
\
SZÖVÍRDY Gyulai Pogány tüzek. Történelmi regény. Bp. 1960. Zrínyi Ki-
adó
Orseolo Péter násodaeori uralkodása,a Tata-féle pogány-felkelés idején játszódik a regény. Az Író eleven vonásokkal rajzolja meg a király egyéniségét, olaszos temperamentumát, könyayejjnüsógét, kegyetlenségét. Megismerjük környezetét is, az idegen, szerencsevadász lovagokat, a királyba szenvedélyesen szerelmes, s mellőztetése miatt iszonyú bosszút álló Szolsok nádornét, III. Henrik német császárt, Péter aílbérurét. Az ellentáborról! Tatáról és fegyvertársairól, a klevi bujdosásból hazatérő Árpád-házi hercegekről, Leventéről és Andrásról hasonlóképpen színes, eleven benyomást őriz meg a regény olvasója.
GXB£B Lászlói Búvár Kund. Tör téne Lni regény. 2. bőv. kiad. Bp. 6 Ifjúsági. Könyvkiadó.
Búvár Kund történetét a régi krónikák is megelevenítik. István halála után a trónvillongásokat, a fiatal magyar állam szorult helyzetét kihasználva a német-római császárok ííjra és újra megkísérelték, hogy Magyarországot hifberi birtokukká tegyék. 1051-ben III. Henrik nagy haddal betört az országba. A harcok során felfeltűnt kisebb-nagyobb hadi tetteivel egy ügyes, merész és leleményes halászfiúi Kund. Legnevezetesebb hadltette az volt, hogy a viz alatt megfúrta és elsüllyesztette a német hajókat, e ezzel megpecsételődött a hóditők sorsa.
1UJTÉSYI Zoltáns Királyi földönfutó. Történelmi regény. Bp. 1963. Móra Kiadd. A regény hőse Turda, dédunokája az létrán király ellen lázadd Koppánynak. Sorsát is származása határozza meg. Apja "fekete legényeivel" a bakonyi rengetegben vész el, hiába lázit már a régi hit és szabadság nevében, s ez a vég éri később Sobát, Turda becsét is. Anyját, mint boszorkányt égetik meg. Turdát Csonád vezér ivadéka, a félig pap, félig harcos Márton neveli. A fiatalember jól Ismeri származása titkát, a régi történeteket, és sokáig nagyravágyó álmokat dédelget a szivében* király akar lenni. Később I. László, majd Könyves Kálmán hűséges embere lesz. Kálmán seregeit vezérli, parancsára a szentföldre vonuló keresztes hadakkal tart, kardjának ott is dicsőséget szerez, majd visszatérve ő hajtja végre a király kegyetlen parancsát lázadó öccse, Almos herceg ellen. Végül, szerelmesének halála után, mindenből kiábrándulva a Bogumilok kosé indul "harcosnak, egyenlőnek, testvérnek a szegénységbe", hogy közöttük találjon békességet. PKHÉE Tibort Könyves király. Történelmi regény. Bp. 1971. Héra Kiadó. Kálmán királynak, az ors&ágépitőnek, törvényhozónak és nagy politikusnak uralkodása elevenedik meg a regény lapjain. A történet kezdetén Kálmán még csak a daliás Álmos herceg lenézett, megvetett testvére. Helyét I. László Jobbján, a fiatalabb testvér foglalja el, s az uralkodó Álmos hercegnek szánja az osi Jog szerint Kálmánt illető koronát is. Az 1095. esztendő tragikus eseménye, László király halála azonban keresztülhúzza a tervet, és a lengyel földre menekült, tudományokban Jártas herceg hazatérhet, elfoglalhatja trónját. A regény hiven követi Kálmán uralkodásának ütjét, harcait az országon átvonuló keresztes hadakkal, SzvatopLnk seregeivel, viaskodását a többszörösen pártütő Álmos herceggel. Ebben a komor történeti keretben1 virul ki Kálmán aprőüjának, majd comeeének, a keresztes lovaggá lett Jutás fia Zoltánnak a szépséges Havaska iránti tragikus szerelme. 21
HEGEDŰS Gézái Az lráatudó. Történelmi regény. 4. kiad. 1-2. köt. Bp. 1969. Szóplrod. Eladó. Ax Írástudj valójában regényciklus. Tulajdonképpeni tárgya a 13. századi magyar történelem, a királyi magánbirtok szétesésének, a feudális anarchia kezdetének korszaka. Ebben a korban növekszik naggyá a feudális birtokrendszer, teremtődnek meg a Jobbágyság feltételei - ekkor jelennek meg az árútermelés és pénzgazdálkodás kezdeti formái is. A társadalom életének bonyolódása szükségessé teszi az Írásbeli ügyintézést, s ezzel jelenik meg a szinen az "Írástudó", a Miskolc nembéli fosa országbíró, a regény főhőse, akinek nevét egy korabeli okiratból ismerjük, mint az 1222-es Aranybulla egyik létrehozójáét. A főhős élete egészen az Írói képzelet müve, de rajta kívül CBaknem valamennyi szereplő ismert történelmei személyiség. A szerző hősének izgalmas politikai ós harci kalandokban bővelkedő életútja során alapos képet rajzol a korabeli magyar is európai viszonyokról, Párizsról, a bizánci császárságról, stb. PASSUTH Lászlói Hétszer rágott mező. Történelmi regény. 1-2. köt. Bp. 1970. Szépirod. Kiadó. Az Árpádház clmerpajzsára utaló cim szimbolikusan jelzi, hogy főhőse, II. Endre uralkodása idején megkezdődött az ország feudális széttagolasa. A többszáz szereplőt mozgató regény több sikon játszódik, Magyarország mellett fontosabb színhelyei a bizánci és a szentföldi latin császárságok, de megismerkedünk a korabeli Velencével, az osztrák hercegséggel, az ikoniuml ezultánsággai, a bolgár cárok országával, Ciprussal, Athénnel, Spártával is. A történet III. Béla ravatalánál Indul. Imre király rövid országláea után II. Endre 30 esztendős uralkodását kiséri végig. Tanúi lehetünk Gertrud királyné meggyilkoltatásának, Endre 1217/18-as keresztes hadjáratának, az Aranybulla létrejöttének s behatóan megismerhetjük a magyar és európai középkor világát.
22
JÓKAI Móri Minden poklokon keresztül. Bp„ 1968. akadémiai Kiadó. /Jókai Mór összes maréi./ Jókainak ez a kevésbé ismert regénye II. Endre keresztes háborúja alatt Játszódik, Az első részben Lebée László ée a szerelme kedvéért szászból székellyé lett ErUniszkáld lovag szentföldi útját kisérjük végig. Brüniszkáld a harcokban meghal, Lebée László fogságba esik* A második rész a rendithetetlen szerelemmel hűséges feleség, Mária útjának története, aki sok kaland, viszontagság után szabadítja ki férjét a szultán fogságából. • Az Író sok regényes epizódot, adatot merit különféle forrásokból. A hiteles történelmi és egyéb tudományos alapok ellenére azonban a szereplók nem igazi feudális várurak, úrnők, muzulmánok, keresztesek, inkább a népmesék hőseinek egy nagy mesemondó által átvett és történelmi keretbe épített alakjai. JÓKAI Móri Bálványos vár. Regény. Bp. 1964. Akadémiai Kiadó. /Jókai Mór összes művei./ A szerző müvét úgy mutatja be olvasóinak, mint "regényt a magyar mitológia korszakából". "Dehát van magyar mitológia?... a magyar mitológia után csak tapogatózni lehet: annak a véghangjait csak a szájhagyomány őrzi. Két összetalálkozó rimből ki kell találni az egész verset." •Jókai müvének alapmotívumát Orbán Balázs "A Székelyföld" c. könyvéből meritette, s felhasználta mindazokat a meséket, mondákat, hagyományokat,, amelyek e korra vonatkoznak. Egy leányrablás s a miatta kitört várostrom romantikus keretében eleven képet fest az Árpádkor első századairól. Bevallott célja e kor pogány és keresztény szokásainak, fogalmainak, erkölcseinek bemutatása, s ezt a romantikus regényírás eszközeinek felhasználásával, olvasmányosan, színesen oldja meg.
23
HUBYADI Józsefi Aranyhorda, Történelmi regény. Bp. 1966. Gondolat, Az író IV. Béla uralkodásának idejét eleveníti fel régényáben. Hitelt érdemlően formálja meg a király alakját, akinek jellemét az események, a súlyoe megpróbáltatások alakitják ki. Az alig tiz esztendős Bála herceg szemtanúja anyja, Gertrud királyné meggyilkoltatásának. Már fiatalon rádöbben, hogy apja nem jól uralkodik, s a közhangulat élére állva kikényszeríti az Aranybullát. Mint király, vissza akarja állítani az abszolút királyi hatalmat. Kár magára haragította az egész uralkodó osztályt, amikor megjelennek a tatár hadak és Muhinál szétverik seregét. Az Aranyhorda eltakarodása után nekilát a sziszifuszi munkának, és egy évtized alatt ú j játeremti az országot. Közben felnő a fia. A vezető arisztokrácia egymás ellen játssza ki őket. V. István félreállitja idős apját. KARCZAG Györgyj Zúgó nyilak. Történelmi regény. Bp. 1970. Móra Kiadó. A tatárjárás koráról szóló regény főhőse történelmi forrásokban is szereplő személy, az Ákos nemzetségben Ákos és egy szép jobbágylány törvénytelen fias Ernye. Az apa - kinek felesége, s törvényes újszülöttje elpusztul - egy viharos éjszakán elrabolpa a kisfiút, hogy magva ne szar kadjon a nagyhírű nemzetségnek. Ernye regényes é l f e rendkívül fordulatos eseménysorozat. II. Enoxe udvarában nevelkedik, mint palotáé ifjú. Endre halála után IV. Béla uralkodása idején többször tesz rendkívüli szolgálatokat a királynak, segit egy összeesküvést meghiúsítani, részt vesz a közelgő tatárok felderítésében, s a muhi .csatában a királyi gárda élén harcol - a királyt 1 B az ő csapata menti ki a vesztett csatából. A csata után - az ősmagyar pogány valláe erőihez csatlakozva - lecsap a tatárok egyik seregére, s bosszút áll bajtársaiért ée a tatárok által megölt ifjúkori szerelméért.
24
GERÉB László: Égő Tilág. Történelmi regény. Bp. 1961. Móra Kiadó. A párizsi egyetemről tér haza a regény bárom fiatal hőse, 8 itthon már a közelgő tatái-veszély tartja izgalomban az országot. A regény lapjain megelevenedik a korabeli Fest élete, IV. Béla udvara, az ellenség fogadására tett előkészületek, Kötöny kun király meggyilkoltatása, a muhi csata, majd a tatárdúlta Magyarország élete és az újjáépítés legelső időszaka. Mindhárom fiú sorsa másképp alakul. Pál részt vesz a Muhi csatában, életét kockáztatja a királyért, a csata után a Felvidéken menti és szervezi a népet. Végül elnyeri szerelmének a gazdag és szép izmaelita lánynak kezét, a maga is kereskedő lesz. János Fest védelmének egyik vezetője. Idegjárja a tatár fogságot, végül szerzetes lesz. Máté a könnyű érvényesülés útját választja; minden urat kész szolgálni, még a tatárokat is. KODOLÁHYI Jánost Julianus barát. Történelmi regény. 8. kiadás. Bp. 1974. Magvető. A Julianus barát Kodolányi tatárjáráskori időkről szóló regónytrilógiájának első része. A szerző Julianus barát hiteles történetét a vatikáni levéltárban őrzött latin nyelvű jelentésből és más hiteles forrásokból meritette. A cselekmény kezdetén a regény gyermekhőse véletlenül bukkan rá a nagy Gestában az elszakadt magyarok Írásos bizonyítékára. Ez a felfedezés határozza meg életét, edzi meg akaraterejét a nagy terv megvalósítására: felkeresni a magyarok őshazájátt líagna Hungáriát, és hazahozni a még ott élo magyarokat. Az iró érzékletes képet fest a nagy utazás egyes állomásairól. Julianus megtalálja az ott élő magyarokat. Tudjuk még, hogy meghozza a hirt a királynak, de mire visszatér az őshazába, a kis néptöredéket már elsöpörte a tatár áradat.
25
KODOLÁNYI Jánosi A Tas fial. Történelmi regény. 7. kiadás. Bp. 1963. MagTető. 1 Julianue barátban a tatárveszó'lTró'l még csak igen kevés sző esik; Julianue és társai küzdelmes és végtelennek tűnő útjukon csupán a hírükkel találkoznak. A trilógia második része már a tatárjáráskori Magyarországot eleveníti meg. Ifjú hősei egy sikertelen lanyrablás után a felelőaségrevonás elől rebbennek szét az ország különböző tájaira. Bene egy kun torzshoz, Ernye a királyi udvarba kerUl, Deme pedig szerteszét kószál az országban. Mindegyikük élete kis külön regény. A népi képek sorozatát azonban megszakítják a könyörtelenül súlyos történelmi események - Béla belső harca a feudális anarchia megfékezésére, Kötöny és kunjainak befogadása, tragikus pusztulása és mindenekelőtt a feltartóztathatatlanul közeledő tatárjárás. Meg-megálló, majd nagy lendülettel előre vetődő hadaik könnyedén győzik le a fejvesztetten védekező magyar sereget. KODO1ÁKY.I Jánosi Boldog Margit. Történelmi regény* Bp. 1964. Magvető. i. befejező, harmadik regény hőse irpád-házi Margit, IV. Béla lánya, kit a király apácának adott, áldozatul ajánlva országáért a tatárjárás idején. Kodolányi Eáskai Lea híres Margit-legendáját használta forrásul, mely a szigeti domokosrendi apácák legértékesebb kéziratos kódexében maradt ránk. A modern lélektani regény eszközeivel ábrázoljafcargitalakját, aki vállalja az áldozatot, 8 gyermekkorától komolyan készül hivatására. Még önfeledten élvezi a játék örömeit, mikor gyenge derekára ciliciumot próbálgat s toporzekol, ha a király lányát megillető kedvezményekben akarják részesíteni. A nagy megpróbáltatást a serdülőkor viharai jelentik életében, majd mikor Ottokár cseh király feleségül kéri - kétségbeesett következetességén azonban megtörik a szülők, a rendfőnök és rendtársak unszoló ostroma. Vallási fanatizmusában a kor szelleme tükröződik, tiszta átszellemült alakja azonban élesen különbözik földhözragadt, gyarló környezetétől. 26
GÁRDONYI Géza: Isten rabjai. Történelmi regény. Bp. 1970. Szépírod. Kiadó. /Magyar elbeszélők./ Gárdonyi egyik legismertebb regénye. Témaválasztása megegyezik Kodolányi Boldog Margitjáéval. Érdekesen és reálisan mutatja be a 13. századi magyar kolostorok és zárdák világát, alakjai emberi hibákkal küszködő valóságos emberek, akik - Margit kivételével - börtönnek érzik a klastromot, s mintha nem is tudatosan élnék a keresztvetés, térdhajtás és pentitenciázáB külsőségeiben kimerülő életüket. Az Isten rabjai főszereplője is egy maga ellenére szerzetessé lett kis paraaztgyerek, Jancsi fráter. Az ő naiv, egészséges lelke szűrőjén keresztül tárul elénk az egész középkori szerzetes világ, s az ő rajongása tiszta fényében jelenik meg Margit alakja. Az iró üde mesélő kedve, nyelve, atmoszférateremtő ereje méltán szerzett regényének népszerűséget.
TAMÁSI István: A kiátkozott. Történelmi regény. Bp. 1973. Gondolat. A tatárjárás utáni években az ország részekre szakadt, területének legnagyobb része főúri családok kezébe került. £ folyamat IV. /Kun/ László életében, a 13. század utolsó évtizedeiben erősödött meg. A királyi hatalom jóformán tehetetlen volt a nagyúri birtokosokkal, a Henriflakkal, Csákokkal szemben. Tárnáéi István regénye erről az időszakról szól. A cselekmény két szálon fut. Az egyik a királyt és környezetét mutatja be. Kun László alakjában a szerző a feudális anarchiával szembeforduló, de HT"i"ir megfékezésére, szándékainak következetes megvalósítására alkalmatlan királyt rajzolja meg. A cselekmény másik ága egy népi alak, Györk sorsán keresztül ad Ízelítőt a paraszti nép életéről.
27
SZÁKTÓ Györgyi Aranyágacska. Történelmi regény. 1-2. köt. Bp. 1963. Szépirod. Eladó. AranyágacBka névvel a szerző1 utolő Árpád-házi királyunkat, III. Endrét illeti, akit halála után igy búcsúztatott a nádorispáni "Letörött Íme egy fényes lombozata fának utolsó ágacskája." A regény szerkezete sajátos: minden fejezet egy-egy történelmi alak köré csoportosltja a mondanivalóját, igy az egyeB fejezetekből, mint flljnkockákból a film, összeáll a 13. század második felének félig pogány, félig keresztény, ellentmondásokkal ktizdo, hatalmas csatákban vérző társadalma. De nemcsak a magyar történelem alakjai, T. István, Kun László, III. András, Kézai Simon mester elevenednek meg előttünk, hanem - villanáeezeríí képekben - az egyetemes kuturtörténet olyan nagyjai, mint Dante, Giotto, Cimbaue, Harco Polo.
AJTÓM*
28
Cikkek
Könyvekből szerzett ismereteinket tovább gyarapíthatják, ha a különböző folyóiratokban megjelent "friss anyagot' le figyelemmel kisérjük. A sajtó hasábjain gyakran izgalmas tudományos viták bontakoznak ki - mint néhány éve a kettős honfoglalásról - e alkalmunk lehet mindkát álláspont érveivel megismerkedni, 1970ben - István király születésének ezer éves Ünnepére - szintén érdekes cikkek láttak a sajtóban napvilágot. IzelitőUI néhányat az érdeklődók figyelőibe ajánlunk.
DIEKES Istvánt Honfoglaláskori kutatásunk újabb eredményeiről ée feladatairól. Cikksorozat. 1-4. rész, • Jászkunság, 1964. 4. az. 152-156. 1., 1965. 1-2. ez. B3-87.1., 1965. 3. sz. 97-106. 1. és 1 9 6 % 4. az. 145-150. 1. LÁSZLÓ Gyulai Kérdések ás feltevések a magyar honfoglalásról. - Valóság, 1970. 1. sz. 48-64. 1. LÁSZLÓ Gyulát A "kettős honfoglalás" -ról. - Archaeológiai Értesitő, 1970. 2. az. 161-190. 1. ZÁSZLÓ Gyulai A magyar nép kettős honfoglalásáról. . Alföld, 1970. 8. sz. 39-42. 1. MESTHIHÁZY Károlyt Milyen volt a bonfoglaláskorabeli magyar család? m Élet és Tudomány, 1970, 25. sz. 11B6-11B9. 1. FODOR Istvánt Új könyv a honfoglaló magyarságról. • Szabolcs-Szatmári Szemle, 1973, 4. sz. 121-122. 1. GYŐRPFY György: A honfoglalásról az újabb történeti kutatások tükrében. • Valóság, 1973.7.az. 1-16.1.ugyanazt Látóhatár, 1973. 11. sz. 16Ó-187. 1. PODOK Istvánt Út a Kárpátokig. Őstörténeti Jegyzetek az újabb eredményekről. « Tiszatáj, 1974. 6. sz. 8-17. 1.
SZÍXXLT Györgyi A történeti latrán király. > Világosság, 1961. 8. sz. 1-7. 1. BALÁZS Györgyi A szentistTáni gondolat útja. - Világosság, 1964. 7-6. sz. 432-437. 1. KARDOS Józsefi Sorsfordulók egy mltoez életében. A srertkoronatan éa a magyar nacionar U Z B O S . - Világosság, 1967. 7-8. sz. 444-
449. 1.
31
3ARTHA Antall István és kora. Az államalapítás történetéből. Cikksorozat. 1-9.rész. • Jépszabadaág, 1970. 166-194. számok. 6. 1. BOXXS György: István király, az államalapító. - Magyar Tudomány, 1970. 11. sz. 777-766. 1. KT.KTS Lajos: István király. » Társadalmi Szemle, 1970. B-9. s z . 66-75. 1. SZLMSCZ1 László: Az államalapító István király évfordulóján. - Jászkunság, 1970. 3. sz. 97-106. 1. SZŰCS Jenő: Az ezer éves István király. . Elet és Irodaion, 1970. 34. sz. 3-4. 1.
