Történelmi verseny 1. forduló I. Ebben a feladatban képeket láthattok a Délvidékről. Válaszoljatok az ezekhez kapcsolódó kérdésekre!
1. a) Hol található és mi a képen látható épület neve? (1) b) Milyen stílusban épült? (1)
2. a) Hol található és mi a képen látható épület neve? (1) b) Mikor foglalták el a települést a törökök? (év, hó nap) (1)
3. a) Hol található és mi a képen látható épület neve? (1) b) Mikor épült az épület? (1)
4. a) Hol található és mi a képen látható épület neve? (1) b) Mikor épült? (1)
5. a) Hol található és mi a képen látható épület neve? (1) b) Melyik felekezet temploma? (1)
6. a) Hol található és mi a képen látható épület neve? (1) b) Ki építtette? (1) Forrás: Wikipédia
II.
Totó
1. 1475-ben Zenta konfliktusba keveredett Szeged városával, mivel a zentai réven jogtalanul szedtek vámot azoktól a szegedi polgároktól, akiknek Szerémségben voltak szőlőbirtokaik. Ki vetett véget a konfliktusnak? 1) Báthory István 2) Szapolyai János X) Mátyás király 2. Ki emelte szabad királyi városi rangra Zentát? 1) Hunyadi Mátyás 2) II. Lajos
X) II. Ulászló
3. Ki látta ilyennek Zentát? „A szegedi szandzsák földjén, a Tisza folyó partján, egy sík réten négyszögű kis palánka. Parancsnoka, eminje, helyettes bírája van.” 1) IV. Mehmed 2) II. Szulejmán X) Evlia Cselebi 4. Az 1697-es zentai csatában Savoyai Jenő vezette egyesült keresztény hadak fényes győzelmet arattak a török felett. Ki vezette a török sereget? 1) II Ahmed szultán 2) Elmas Mehmed nagyvezír X) II. Musztafa szultán 5. Mi okozott nagy pusztítást Zentán 1769-ben? 1) tűzvész 2) árvíz
X) földrengés
6. Melyik folyó partján fekszik Újvidék? 1) Tisza 2) Duna
X) Dráva
7. Ki gyújtotta fel az eszéki hidat a török elleni küzdelem idején? 1) Zrínyi Péter 2) Zrínyi Miklós X) Zrínyi Miklós gróf
8. Milyen hadsereg felállításáról döntöttek az 1397-es országgyűlésen? 1) bandérium 2) telekkatonaság X) helyőrség 9. A középkorban a törökök elleni védelmet szolgálta. Az 1848/49-es szabadságharc utolsó előtti védőbástyája. 1849. szeptember 7-én kapitulált a császáriak előtt. Melyik ez az erőd? 1) Pétervárad 2) Temesvár X) Zimony 10. A középkori Magyarország mely megyéihez nem tartozott a mai Vajdaság egy része? 1) Csanád 2) Szerém X) Valkó 11. Mely uralkodónk idejében kezdődött a szerbek bevándorlása? 1) Anjou Károly 2) Anjou Lajos X) Jagelló Lajos 12. 1720 és 1787 között hányszorosára nőtt a Bánát lakossága? 1) 3-szorosára 2) 6-szorosára X) 18-szorosára 13. Melyik lépés része a Vajdaság 19. sz. végi magyarosításának? 1) egyházi oktatás erősítése 2) csángók betelepítése X) gyerekvállalás támogatása +1 A délvidéki magyarság többsége mely társadalmi rétegbe tartozott a két világháború között? 1) kispolgárság, értelmiség 2) zsellérek és cselédek X) parasztság és munkásság Forrás: Wikipédia, Történelmi atlasz, Történelem tankönyvek Pejin Attila: Zenta utcanévlexikona (Zenta, 2003) Vajdasági marasztaló. (p. 11-20)
III. Az alábbi kérdések a jugoszláviai vándormozgalmakkal kapcsolatosak, amelyekhez forrásul az 1948-as, 1953-as, 1961-es, 1971-es, 1981-es és 1991-es jugoszláviai népszámlálás szolgált. a) Mikor és melyik tagállamban volt a legmagasabb, ill. a legalacsonyabb a tagköztársaságokból összesített bevándorlás? Hogy változik a válasz, ha figyelembe vesszük az adott tagköztársaságokból történő ellentétes irányú migrációt is? (1,5) b) Mekkora volt a lakosság átlagos évi növekedése a Vajdaságban 1981-1991 között? Ez hogyan viszonyul a többi szerbiai tartományhoz? (itt a legmagasabb / jelentős / átlagos / alacsony / legalacsonyabb) (1) c) Hány magyar nemzetiségű jugoszláv vendégmunkás volt 1971-ben? Ez arányaiban a többi nemzetiséghez képest mennyire magas? (itt a legmagasabb / jelentős / átlagos / alacsony / legalacsonyabb) (1) d) Szerbia 3 tartománya közül melyikben volt a legmagasabb a 20 év alatti férfiak aránya 1991ben? Ezen táblázatban hol található gépelési hiba? (1) e) Hány magyar élt 1991-ben Jugoszláviában? Hány %-uk élt ezen belül a Vajdaságban? (1) f) 1991-ben hány magyar élt és milyen arányban az alábbi helységekben (nem községekben): Szabadka, Zenta, Újvidék? (1) Forrás: Fészekhagyó vajdaságiak (p. 354-401.) IV. Táblázatkitöltés térképhasználattal A feladat a XV-XVII. századi magyar történelemmel kapcsolatos. (7,5 pont) Írd a táblázatba a hiányzó adatokat, majd jelöld a térképen a megadott betűjelekkel a táblázatban szereplő helyneveket! Törekedj az egyértelmű, precíz válaszra!
helynév A B Temesvár
évszám 1456
C Karlóca D
1428
E
1697
személy
esemény Diadal II. Mohamed török serege felett. Az ostromló török túlerővel szemben a főnemes várkapitány feladja a várat.
I. Lipót Ebben az évben az uralkodó sikertelenül ostromolta meg a várat. Savoyai Jenő
Forrás: Történelmi atlasz, Történelem tankönyvek V. Az alábbi szöveg a Vajdaság történetéből ad rövid összefoglalást 1526 és 1990 között. Néhány hibát azonban elrejtettünk. Keresd meg a hamis állításokat és helyettesítsd azokat a valóságnak megfelelőekkel! (Összesen 10 pont, elemenként 0,5 pont) 1526 és 1527 között a szerbek felkelése zajlott le Szapolyai János ellen, amely más területeket is lángba borított. A felkelők vezére Cserni Jován a délvidéki szerbek cárának kiáltotta ki magát. Ezt később a független Vajdaság történelmi alapjának kívánták felhasználni a szerbek. A törökök kiűzése és az 1699-es vasvári béke új fejezetet nyitott: az elnéptelenedett területek újra benépesültek. Létrejött a Határőrvidék. Ekkor érkeztek a sváb telepesek is. A folyók szabályozásával meg a kiváló minőségű termőföld kihasználásával gazdasági fellendülés kezdődött. Miután Kossuth Lajos 1848-ban, legalábbis a szabadságharc idejére elutasította a szerb kisebbségi követelések teljesítését, a szerb kisebbség kilátásba helyezte az önálló montenegrói szerb állam megalakítását, amely később egyesült volna Szerbiával, ezért fegyveres harcot kezdeményezett a magyar honvédsereg ellen. A szabadságharc bukása után a Habsburgok Szerb Vajdaság és Temesi Bánság néven a Bánsággal egyesítették 1860-ig. 1872-ben szűnt meg a katonai igazgatású Bosznia Hercegovina. Az első világháború végén az Osztrák–Magyar Monarchia katonai vereséget szenvedett. Az országban forradalmak törtek ki. 1918. október 29-én létrejött a Szerb-Horvát-Szlovén állam.
1918. november 25-én és 26-án megtartották a bánsági, bácskai és baranyai szerbek, bunyevácok és más szlávok nagygyűlését, amely – minden jogalapot nélkülözve – kimondta Vajdaság csatlakozását Szerbiához, megelőzve azt, hogy Vajdaság egyenrangú egységként csatlakozzék az új országhoz. 1919. december 1-jén megalakult a Szerb Királysághoz csatlakozó területekből Jugoszlávia, és a szerb királyi katonaság francia segítséggel elfoglalta a Magyar Királyság délkeleti részét. A román hadsereg a Tiszántúlt szállta meg. Az így kialakult helyzetet a trianoni békeszerződés (1920. június 4.) szentesítette. A Temesközt felosztották a Magyar Királyság és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság között, Bácska és a Szerémség az utóbbi része lett. Az új délszláv állam erősen centralizált volt. 1929ben új közigazgatási rendszer lépett életbe, ahol a történelmi régiókból létrehozták Dunai Bánságot. A Magyarországtól elcsatolt területekhez észak-szerbiai területeket csaptak, hogy a szerb többséget így biztosítsák. A második világháború alatt, 1941 áprilisa és 1944 októbere között a Duna és a Tisza közötti rész újra Magyarország, a Dráva és a Száva közötti rész pedig az úgynevezett Független Horvát Állam része lett, végül a Tiszától keletre fekvő rész közvetlen német közigazgatás alatt állt. 1941 és 1944 között a többnyire magyar nyelvű zsidó lakosság legnagyobb részét deportálták. Atrocitások a polgári lakosság ellen a Horvátországhoz tartozó Szerémségben és a Montenegróhoz került területen is történtek (újvidéki vérengzés), elsősorban a szerbek és a kommunista csoportosulások ellen. 1944-ben a szerb partizánalakulatok a Vörös Hadsereg segítségével újra elfoglalják e területeket, ami ezúttal a német, magyar és horvát polgári lakosság bebörtönözéséhez vezetett, de több zsinagógát is leromboltak (például: Óbecsén). A német (sváb) lakosságot kitelepítették, a magyar lakosság egy része Magyarországra menekült. 1944-1945 telén a kommunista pártvezetés utasítására tömeges kivégzéseket, etnikai népirtást követtek el a megmaradt magyar és sváb lakosság ellen. A meggyilkoltak száma pontosan nem ismert, de 2 és 4 ezer között becsülik (délvidéki vérengzések). A párizsi békeszerződés (1947) után a terület hivatalosan is Jugoszlávia része lett. Az elmenekült, kitelepített vagy meggyilkolt német, magyar és horvát családok házaiba a legtöbb településen az egykori Jugoszlávia déli részéről albán és szlovén lakosságot költöztettek. Az új beköltözőkkel a szerbek a Vajdaságban abszolút többségbe kerültek. Jugoszlávia 1974-es alkotmánya széles körű lehetőséget biztosított a soknemzetiségű Vajdaságnak és Koszovó tartománynak a Szerb Szocialista Köztársaságon belül. Amikor Szerbia 1988-ban megszüntette a Vajdaság és Kosovo-Metohija autonómiáját, megbomlott a Jugoszlávián belüli nemzetek különben is kényes erőviszonya a szerbek javára, ami végül is forradalomhoz és Jugoszlávia ismételt megerősödéséhez vezetett. Az 1990-es évek elejétől erősödik az önállóságot követelők hangja. Forrás: Wikipédia
Beküldési határidő: 2012. november 5. Háromfős csapatok megoldásait várjuk. A megoldásokat személyesen a könyvtárosnak, vagy emailben a
[email protected] címre küldhetitek, ne felejtsétek el rögzíteni a csapat és tagjai nevét, iskoláját, osztályát. Eredményes versenyzést kívánunk!
