1956- O S FORRADALOM É S SZABADSÁGHARC Történelemverseny - 2008. november 4. 1. Egészítsd ki az ötven évvel ezelőtt elhangzott rádióbeszédet! Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást intéztek fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak! A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével. 3 pont Ki intézett még ugyanezen a napon rádióbeszédet? Kádár János 1 pont 2. Hogy nevezik az alábbi címereket ?
Rákosi-címer
Kossuth-címer 2 pont
Milyen összefüggésben vannak az 1956-os forradalommal? A második világháborút követően a köztársaság kikiáltásától (1946. február 1.) vált hivatalos magyar címerré a Kossuth-címer. 1949. augusztus 20-án, az új szovjet típusú alkotmány bevezetésével emelkedett törvényi erőre a szovjet minta alapján készült, a magyar hagyományoktól idegen Rákosi-címer, amit az ország zászlajában is kötelező volt elhelyezni. Az 1956-os forradalom meghatározó jelképe lett a Kossuth-címer, mint nemzeti szuverenitás jelképe. A gyűlölt Rákosi-címert már a forradalom első napján kivágták a zászlókból, így alakult ki a forradalom legfőbb jelképek a lyukas zászló. 3 pont
3. Hol halt hősi halált a forradalom első mártírja? a) Budapesten, a Kossuth téren b) Debrecenben (1956. október 23-án este 6 órakor) c) Budapesten, a Magyar Rádió székházánál 1 pont 4. Mi volt a Molotov-koktél? 1956-os forradalom utcai harcainak, a „pesti srácok” fegyvere. Főként tankok, páncélozott járművek ellen alkalmazták. A Molotov-koktél egy gyúlékony folyadékkal, leggyakrabban benzinnel megtöltött üvegpalack, amelynek „gyújtószerkezete” egy gyúlékony folyadékkal átitatott rongydarab volt, amit használat előtt meggyújtottak. A palackot lángoló állapotban hajították a célpontra, amihez hozzáütődve az üveg összetört, annak tartalma az égő rongydarabtól lángra lobbant. 1 pont 5. Kösd össze a szabadságharcos ellenállási központokat parancsnokaikkal! Tűzoltó utca ----------------- Angyal István (1928 -1958) Corvin köz ------------------- Pongrátz Gergely (1935 – 2005) Széna tér -------------------- Szabó János vagy „Szabó bácsi” (1897 - 1957) 3 pont A fenti személyek közül kit nem végeztek ki a megtorlás során és miért? Pongrátz Gergelyt, mert 1956. novemberében elhagyta az országot. 2 pont 6. Melyik országok irányában hagyták el az országot a „disszidensek” a forradalmat követően? Ausztria irányába kb. 170-180 ezer fő, Jugoszlávia felé 20 ezer fő 2 pont 7. Hányan távoztak Nyugatra a megtorlás elöl menekülve? a) kb. 50 ezren b) kb. 100 ezren c) kb. 200 ezren 1 pont
2
8. Írd be a minta alapján a párokat! Magyar Dolgozók Pártja (MDP) - Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) pártok DISZ (Dolgozó Ifjúság Szövetsége)– KISZ (Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség) ifjúsági szervezetek Gerő Ernő – Kádár János pártfőtitkárok Szabad Nép – Népszabadság az állampárt újságjai Rákosi-címer - Kádár-címer Magyarország címerei Államvédelmi Hatóság – Belügyminisztérium III/III-as csoportfőnökség politikai rendőrségek 4 pont Mi a kapcsolat közöttük? Az 1956-os forradalom és szabadságharc előtti és utáni szervezetek, személyek, újságok elnevezései. 1 pont
3
9. Jelöld be a térképen az alábbi sortüzek helyszíneit! a.) 1956. október 23. - Budapest, Bródy Sándor utca (Magyar Rádió) b.) 1956. október 25. - Budapest, Parlament c. ) 1956. október 26. - Miskolc d. ) 1956. október 26. - Mosonmagyaróvár e.) 1956. október 27. – Mórahalom f.) 1956. október 27. – Tiszakécske g.) 1956. december 8. - Salgótarján h.) 1956. december 12. - Eger
Forrás: http://www.magyarforradalom1956.hu/
8 pont
4
10. A 1956-os melbourne-i olimpia egyik legemlékezetesebb pillanata volt a magyarszovjet vízilabda-mérkőzés, melyet december 6-án, a forradalom leverést követően játszották. Mi történt a meccsen, ami miatt a világsajtó címlapjára került? Az elődöntőben találkozott a két csapat egymással, aminek különleges politikai színezetet adott a forradalom leverése. A nyolcezer néző végig a magyar csapatot bíztatta, a szovjetek megmozdulásait füttyorkán kísérte. A 4:0-ra vezetett a magyar válogatott, amikor Valentyin Prokopov, a szovjet csapat centere könyökkel eltalálta Zádor Ervin arcát, akinek felrepedt a bőr a szeme felett. Amikor a vérző játékost lecserélték, végigment a tribün előtt. Bár a sebe nem volt túl mély, de a lecsorgó vér látványa sokkolta a nézőket. Pillanatok alatt elszabadultak az indulatok: a nézők közül százak vetették át magukat a korláton. A mérkőzést nem egészen egy perccel a hivatalos befejezés előtt magyar győzelemmel fújta le a játékvezető. A szovjet játékosokat a rendőrök menekítették ki az uszodából, a tömeg pedig a magyarokat ünnepelte. Az esemény híre, a vérző Zádor Ervin fényképével bejárta a világsajtót. 3 pont Melyik film szól erről az eseményről? Szabadság, Szerelem 1 pont 11. Rakd kronológiai sorrendbe a forradalom hódmezővásárhelyi eseményeit, írd a megfelelő sorszámot a történelmi események elé! 1. Diákparlament alakul a Bethlen Gábor Gimnáziumban. (1956. október 19.) 2. Ledöntik a Hal téren a szovjet megszállás jelképét, az „Iván-szobrot”. (1956. október 26.) 3. Megkezdődik a Nemzetőrség felállítása. (1956. október 29.) 4. A szovjet csapatok bevonulása Hódmezővásárhelyre. (1956. november 6.) 5. A Kálvin téri tüntetésen a karhatalmisták által leadott lövések következtében életét veszti Gácsi László. (1956. december 10.) 5 pont 12. Sorolj fel forradalmi jelszavakat! Aki magyar, velünk tart! Ruszkik haza! Nagy Imrét a kormányba, Rákosit a Dunába! stb. 3 pont
5
13. Melyik szervezet a kakukktojás és miért? Karikázd be a felsorolásba nem illő betűjelét és indokold meg választásod! a.) Államvédelmi Hatóság b.) ÁVO c.) Nemzetőrség d.) Karhatalom e.) Munkásőrség A Nemzetőrség a forradalom fegyveres szervezete volt, melynek feladata a közrend, a közbiztonság fenntartása volt (A rendőrség nem tudta a feladatát ellátni.) A többi szervezet az állampárt fegyveres alakulata volt. 2 pont 14. Ki volt a forradalom miniszterelnöke, akit 1958. június 16-án végeztek ki? Nagy Imre (1896 – 1958) 1 pont 15. Mi várt a forradalomban résztvevő hódmezővásárhelyi diákokra? Továbbtanulás megakadályozása, rendőrségi felügyelet alá helyezés 2 pont 16. Mi az internálás? a.) kivégzés b.) ítélet nélküli fogva tartás c.) pénzbüntetés 1 pont 17. Kitől származnak az alábbi idézetek, versrészletek? Írd az idézet sorszáma mellé a megfelelő betűjelet! 1.) a.) Márai Sándor: Mennyből az angyal „Mennyből az angyal menj sietve Az üszkös, fagyos Budapestre. Oda, ahol az orosz tankok Között hallgatnak a harangok. Ahol nem csillog a karácsony, Nincsen aranydió a fákon, Nincs más, csak fagy, didergés, éhség. Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék. Szólj hangosan az éjszakából: Angyal, vigyél hírt a csodáról.”
6
2.) d.) Tamási Lajos: Piros a vér a pesti utcán „Piros a vér a pesti utcán, munkások - ifjak vére folyt, - a háromszín-lobogók mellé - tegyetek ki gyászlobogót. A háromszín-lobogó mellé tegyetek három esküvést: sírásból egynek tiszta könnyet, s a zsarnokság gyűlöletét s fogadalmat: te kicsi ország el ne felejtse, aki él, hogy úgy született a szabadság, hogy pesti utcán hullt a vér.” 3.) b.) Mindszenty József, 1956 „A rendszert az egész magyar nép söpörte el. … A világon páratlan szabadságharc volt ez, a fiatal nemzedékkel a népünk élén. A szabadságharc azért folyt, mert a nemzet szabadon akart dönteni arról, hogy miképpen éljen. Szabadon akar határozni sorsa, államának igazgatása, munkájának értékesítése felől.”
c.) Albert Camus, 1957 4.) „A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben.” 4 pont 18. Oldd fel a rövidítéseket! MEFESZ: Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége 1945 nyarán alakult, mint az egyetemi és főiskolai hallgatók tömegszervezete, nevét 1948-ban Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egységes Szervezetére változtatta. A MEFESZ 1950-ig a kommunista párt ifjúsági szervezetének, a Dolgozó Ifjúság Szövetségének megalakításáig létezett. 1956. október 16-án a szegedi egyetemisták ismét megalakították a MEFESZ-t, ezúttal Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége néven, példájukat az elkövetkező napokban követték az ország valamennyi felsőoktatási intézményének hallgatói. 1957 tavaszára a MEFESZ tevékenysége lehetetlenné vált, a szervezetet csatlakoztatták a KISZ-hez.
MUK: Márciusban Újra Kezdjük! 1957. január-februárban tűnt föl elsősorban Budapesten, de az ország más településein, sőt a határon túl is a MUK jelszava. Elsősorban a fegyveres harcban részt vett fiatalok néhány kisebb csoportja nem tudott beletörődni a forradalom leverésébe, és tervezték, hogy március 15-én fegyveres felkelést robbantanak ki a rezsim ellen. Néhol előkészületek is történtek: a volt fegyveres csoportok tagjai felvették egymással a kapcsolatot, elővették közterületen vagy erdőkben elrejtett fegyvereiekt, harcba hívó röpcédulákat írtak és terjesztettek. A hatalom, elsősorban a belügyi erők eltúlozták a MUK jelentőségét, és erre hivatkozva márciusban nagy arányú begyűjtési kampányt szerveztek, melynek során közel hatezer embert vettek őrizetbe. Minden óvatossági rendszabály ellenére, ha felkelésre nem is, de a fennálló hatalommal demonstratíve szemben álló megnyilvánulásokra, röpcédulázásra, falfelírásokra mégis sor került ezen a napon. A MUK-ban való részvétel vádjával több halálos ítéletet is hoztak és hajtottak végre. 7
MSZMP: Magyar Szocialista Munkáspárt Magyar Szocialista Munkáspárt. 1956. október 31-én az MDP Elnöksége kimondta a párt feloszlatását, és új pártot alapított ezen a néven. Az alapító kongresszus előkészítésére Donáth Ferenc, Kádár János, Kopácsi Sándor, Losonczy Géza, Lukács György, Nagy Imre, Szántó Zoltán részvételével intézőbizottság alakult (nem azonos az MSZMP Ideiglenes Intézőbizottságával). Az új párt lapja, a Népszabadság főszerkesztője Haraszti Sándor lett. 1956. november 4-e után a Kádár-kormány kisajátította a nevet. Forrás: http://www.rev.hu/sulinet56/online/szerviz/kislex/kislexis.htm
3 pont 19. Milyen idős volt a Kádári-megtorlás legfiatalabb áldozata, Mansfeld Péter? (Részlet a kivégzési jegyzőkönyvből) A tanács elnöke megállapítja, fiatalkorú Mansfeld Péter személyazonosságát, majd felolvassa a Budapesti Fővárosi Bíróság Népbírósági Tanácsa 1958. november hó 21. napján kelt Tnb. I. 8084/1958/5. sz. elsőfokú és a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa, Tnbf. IV. 13/1959/3. sz. másodfokú ítéletének rendelkező részét, valamint a kegyelmi tanácskozási jegyzőkönyvet, mely szerint a halálos ítélet elítélten végrehajtható. A tanács elnöke az elítéltet az ítélet végrehajtása céljából átadja az ítéletvégrehajtónak azzal, hogy teljesítse kötelességét. Az ítéletvégrehajtó és segédei a kivégzést 9 óra 22 perckor megkezdték, és annak befejezését a tanács elnökének jelentették. A tanács elnöke felhívja az orvosokat, hogy a halál beálltáról győződjenek meg. Az orvosok jelentik, hogy fiatalkorú. Mansfeld Péter elítélt szíve 9 óra 35 perckor megszűnt dobogni.
Tizenegy nappal tizennyolcadik születésnapja után, 1959. március 21-én végezték ki. 20 pont 20. Összegezd az 1956-os forradalom kitöréséhez vezető okokat a hódmezővásárhelyiek követeléseik alapján! Elég csupán a legfontosabbat elemezni az alábbi pontok közül. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
Emberhez méltó szabadságjogokat, azaz félelemmentes életet. Gyülekezési, felvonulási, tüntetési és sztrájkjogot. Sajtószabadságot. Emberibb megélhetési jogot, magasabb életszínvonalat, magasabb béreket és alacsonyabb árakat. A bérnormák eltörlését. A hatórás munkanap bevezetését. Szabad vallásgyakorlatot, az állami egyházügyi hivatal eltörlését és Mindszenthy hercegprímás szabadon bocsátását. Általános, egyenlő és titkos szavazással tartott szabad választást különböző pártok részvételével. Orosz csapatok azonnali kivonulását Magyarországról és Magyarország kilépését a varsói egyezményből. Rákosi Mátyás perbe fogását. Vonják felelősségre azokat, akik okai a polgári vér ömlésének. Az orosz nyelv, mint kötelező tantárgy eltörlését és tankönyveink átírását magyar nemzeti szellemben. Szabad kiskereskedelmet és szabad kisipart. A súlyos adóterhek csökkentését és a beszolgáltatás teljes eltörlését. Szabad földművelést, a kollektív gazdálkodás erőszakolása nélkül. Az államosított házak visszaadását. 8
17. A megvont fizetések és nyugdíjak visszaadását minden arra érdemesnek. (Ezen követeléseket Gyáni Imre, a Bethlen Gábor Gimnázium igazgatója olvasta fel 1956. október 27-én a Hal téren rendezett nagygyűlésen. Török István aznap kinevezett tanácselnök elismerte jogosságukat és megígérte, hogy elküldi Nagy Imre miniszterelnöknek.)
20 pont Hol és kik fogalmaztak meg hasonló követeléseket az 1956-os forradalom idején? A szegedi MEFESZ gyűlésen, a vásárhelyi gimnazisták a diákparlament megalakításakor, a műegyetemisták stb. 2 pont
Maximálisan elérhető pontszám: 80 pont
9
