~. MÚEGYETEM
BME Út és Vasútépítési Tanszék
17 82
Törökbálinti útról nyitandó, Budapest felé irányuló autópálya kapcsolat
'"
1 .
.
,/ I
ztítási Önkor mányz ati Készü lt az Érd és Térség e Szcnnyvízclvczctési- és Szenn yvíztis Társu lás megbí zásábó l Készít ette:
BME Út és Vasútépítési Tanszék
)
Témaf elelös:
dr. Kisgyörgy Lajos
BME Út és Vasútépítési Tanszék
Munk atársa k:
dr. Fi István
BME Út és Vasútépítési Tanszék
Ambrus Dávid
Intelligens Utak Mérnökiroda Kft.
Megal apozó munl,arészel<: Geote chnil,a :
dr. Tompai Zoltán
Geonko Bt.
Közművek:
dr. Raum László
BME Vízi Tanszék
Közmű
és
Környezetmérnöki
Fülöp Roland
BME Vízi Tanszék
Közmű
és
Környezetmérnöki
Geodé zia:
dr. Czakó János
BME Általános és Felsögeodézia Tanszék
Műtárgy:
Futó Tamás
CEOS Kft.
Forga lmi vízsgá lat:
Friedl Ferenc
Pro Urbe Kft.
SchvaJUlel' Norbert Pro Urbe Kft.
2
)
1.
Problém a
Törökbálint városa egyedülálló közlekedési potenciállal rendelkezik , területét három autópálya (MO, MI, M7) is átszeli. A terepnehézségek és az autópálya-csomópontok elhelyezkedése miatt az autópályák nem tudnak szerepet vállalni a település belső forgalmának Ie bonyo Iódá -sában.
o
-,
v ,
~
• ,~ <1:1
"
...,..,
l:> I;IJ IlII
0.
.
•
~
lill
'1•'
'~.:..I! ..
PJ' II'"
.~
........ \ ",'
\
.
.. .. I;IJ
~ ,
<1:1
~
Q
\
\. ".
,
.., .
"""
".
"
"
u ,. ,.'
város számára elsődleges konf1iktusrurőbb térségekbe való átterelése.
Törökbálint
,,
op .
Törökbálint terliletén jelentősen megnövekedett az átmenő forgalom . Érd felől sokan Törökbálint felé haladnak, jelentős torlódásokat okozva a város útjain. A 8103-as jelű út Kerekdomb megkerülésével biztosít kapcsolatot az M I autópálya és Budapest felé, becsatlakozva a 8102-es útba .
fontosságú
3
a
zavaró
forgalmi
terhelések
2.
Stratégia
A térség kapcsolati fejlesztéseinek egységes rendszerben történő összefogására elkészült a térség autópálya-kapcsolatrendszerének átfogó koncepciója.
A koncepció a térség kapcsolatrendszerének a Jelenlegi problémák orvoslására és a későbbi területfejlesztési célok meg valósítása érdekében történő szükséges fejlesztéseket tartalmazza, egységes, az egész térséget érintő rendszerben.
o
A koncepcióban leÍl1, rövidtávon megvalósítható kapcsolati fejlesztések egyike az MO-M7 autópályák csomóponti kapcsolatrendszerének bővítés e, mely Törökbálint városának belső fogalomlebonyolódása szempontjából nagyon kedvező és kívánatos.
4
3.
Megoldás
Két új összekötő ág épül az MO-M7 autópályák csomópontjában, körforgalommal csatlakozva a 8103. j. Törökbálinti úthoz. A tervezett lehajtó ág a meglévő jobb oldali gyüjtő - elosztó pályából válik ki , az M7 autópályát a meglévő közúti aluljárókon át keresztezi. A tervezett felhajtó ág az MO-M7 csomópont 'L' jelű összekötő ágába csatlakozik be gyorsítósávval. Az új összekötő ágak használata azok geometriai kialakítása miatt csak személygépjármű- forgaloll1 számára javasolt. Tehergépjármüvek áthaladása is biztosítható, a műtárgyak űrszelvényei megfelelőek. Akialakítás forgalomlebonyolódási szempontból megfelelő, bár hálózati szempontból nem kívánatos a vegyes funkciók megjelenése az MO-M7 autópályák csomópontjában. Javasolt, hogyalehajtó ág csak üzemi kapcsolatként müködjön, sorompóval lezátva. A javaslat megvalósításával a térség közúti közlekedésének gondjai hosszú távon enyhíthetőek. Javul Törökbálint életminősége, elérhetősége, csökketmek a forgalmi torlódások és az eljutási idők. A javasolt megoldás megvalósítása 3 éven belli! tér li! meg, a 20 éves időtávlatra számolva. i
belső
megtérli!ési arány 49,0%
.
'
....---.
j: ~ l'l':'ffi ~i ~ ~ '
• "
i
.;
I
i'
t?' I
I
... .,<.
-'
-
5
c
ti , ... , •••
4.
Forga lmi vizsgálat
A 15 éves időtávlatban várható forgalmi terhelések meghatározására a Pro Urbe Kft. elkészítette az M7 autópálya érdi csomópontjának és az érintett településrészek VISUM forgalmi modelljét. A fejlesztések hatásának ellenőrzése VISSIM forgalom szimuláció segítségével tőrtént, a forgalmi modellből származó forgalmi adatok alapjál!.
A forgalmi vizsgálatok a BME Közlekedésmérnöki Kara által végzett forgalomszámlálások adatsorain, az ÁAK által rendelkezésre bocsátott forgalmi adatokon, illetve a Pro Urbe Kft. által készített törökbálinti és érdi forgalomszámlálásokon és forgalmi vizsgálatokon alapultak.
A forgalmi terhelések jelentősen eltérnek a reggeli és a délutáni csúcs idő szakban, a mértékadó óraforgalom alapján készített modell nem adott volna valós képet a forgalmi helyzetről. Ezért különkülön forgalmi mátrix készült a délelőtti és a délutáni csúcsidőszakra.
15 éves távlatban az M7 autópályán a kapacitás kimerülése várható. Ha nincs a forgalmi igényeket befolyásoló intézkedés, akkor az MO-M7 csomópont kapcsolatrendszerének bővítésétől fiiggetlenül szükséges az M7 autópálya kapacitásának növelése. A kapcsolatrendszer bővítéséből származó többletforgalmakat az M7 autópálya a harmadik sáv megépítése eset én le tudja bonyolítani. I-la a közúti forgalmi igények növekedését a kőzlekedési rendszer kiegyensúlyozott alakításával és a módválasztás befolyásolásával el lehet kerülni, akkor tervezett új csomóponti kapcsolatokon keresztül érkező forgalmakat az M7 autópálya el tudja vezetni. A forgalmi vizsgálatok igazolják, hogy a javasolt átalakítások nagymé11ékben javítják Törökbálint életminőségét.
6
