TÖRÖKBÁLINT VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE VÉGSŐ SZAKMAI VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ. Budapest, július

TÖRÖKBÁLINT VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE VÉGSŐ SZAKMAI VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

Budapest, 2015. július

Törökbálint Város TSZT

Projektszám: 2-08-556 Törökbálint Város településszerkezeti tervét Törökbálint Város Önkormányzatának megbízásából készítette: Pest Megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. Műterem: 1085 Budapest, Kőfaragó u. 9. IV. emelet Telefon: (+36-1) 2670508, 2677078 Telefon/fax: (+36-1) 2667561 E-mail: [email protected]; Honlap: www.pestterv.hu A TERV ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDŐK NÉVSORA: Irányító tervező, projekt szakképesítés: okl. városgazdasági üzemmérnök, menedzser, településokl. városépítési- városgazdasági szakmérnök rendezés, és szövegépítészkamarai névjegyzéki szám: 01-3463 Pekár Zoltán szerkesztés településtervezési vezető tervező tervezői jogosultság: TT/1 Településrendezés, szakképesítés: okl. településmérnök tervlap szerkesztés, építészkamarai névjegyzéki szám: 01-6220 grafika: tervezői jogosultság: TT Gertheis Mátyás Zöldfelületek, környezetrendezés: szakképesítés: okl. táj- és kertépítészmérnök építészkamarai névjegyzéki szám: 01-5149 Mándi József vezető területrendező tervezővezető tervezői jogosultság: TT/T, TK táj- és kertépítész tervező Közlekedés: szakképesítés: okl. építőmérnök, okl. városépítés-városgazdasági szakmérnök Rhorer Ádám (KÖZLEKEDÉS Kft.) mérnökkamarai névjegyzéki szám: 01-3157 tervezői jogosultság: K1d-1-Tell, KÉ-SZ, KÉ-T-Tell, KÖ-T műszaki igazgató Közműellátás: szakképesítés: okl. gépészmérnök, okl. városépítési- városgazdasági szakmérnök mérnökkamarai névjegyzéki szám: 01-2418 Hanczár Zsoltné (KÉSZ Kft.) tervezői jogosultság: TRe-T, TRh-T, TRv-T vezetőtervező szakképesítés: okl. építőmérnök mérnökkamarai névjegyzéki szám: 01-2456 tervezői jogosultság: TRe-T, TRh-T, TRv-T, VZ-T Bíró Attila (KÉSZ Kft.) vízimérnöki tervező vezetőtervező Örökségvédelem régészeti része: régész diploma száma: 1230/2001 (ELTE-BTK) Reményi László (MNM NÖK) régész Örökségvédelem okl. építészmérnök, építészeti része: műemlékvédelmi szakmérnök, Lőrincze Zsuzsa műemlékvédelmi szakértő SZÉSZ-5 01-1462 (Parler Bt.) Muszik Lászlóné (Parler Bt.)

okl. építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, műemlékvédelmi szakértő SZÉSZ-5 01-1599

Ügyvezető igazgató: Schuchmann Péter

FIGYELEM! Ez a mű szerzői jogvédelem alatt álló alkotás. Ezért a mű részben vagy egészben történő közlése, másolása vagy módosítása kizárólag a PESTTERV Kft. külön engedélyének birtokában lehetséges. Budapest, 2015. július 1

file: Torokbalint_TSZT_20150629.docx


TARTALOMJEGYZÉK: BEVEZETÉS ........................................................................................................................................... 6 I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK .......................................................................................................... 8 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ .................................................................................................... 8 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok ........................................................................................................................................................... 12 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata ...................................... 13 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata ..................................................... 13 1.3.1. OTrT ..................................................................................................................................... 14 1.3.2. BATrT ................................................................................................................................... 19 1.3.3. PMTrT .................................................................................................................................. 28 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek – az adott település fejlesztését befolyásoló – vonatkozó megállapításai ......................................................................... 28 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása ................................................................... 28 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai ................................................................................................................................ 28 1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata ................................................. 29 1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök ................................................................... 29 1.7. A település társadalma ............................................................................................................... 30 1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség .................................................................................................................. 30 1.8. A táji és természeti adottságok vizsgálata .................................................................................. 35 1.8.1. Természeti adottságok ......................................................................................................... 35 1.8.2. Tájhasználat, tájszerkezet .................................................................................................... 35 1.8.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek ............................................................. 36 1.8.3.1. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek ......................................... 36 1.8.3.2. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék .................................................................................................................... 36 1.8.3.3. Ökológiai hálózat ........................................................................................................... 37 1.9. Az épített környezet vizsgálata ................................................................................................... 37 1.9.1. Területfelhasználás vizsgálata ............................................................................................. 38 1.9.1.1. A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata ............................................... 38 1.9.1.2. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek .................................................... 41 1.9.1.2.1. Lakóterületek .............................................................................................................. 41 1.9.1.2.2. Vegyes területek (településközpont területek és intézmény területek) ...................... 44 1.9.1.2.3. Gazdasági területek .................................................................................................... 44 1.9.1.2.4. Üdülőterületek ............................................................................................................ 45 1.9.1.2.5. Különleges (beépítésre szánt) területek ..................................................................... 46 1.9.1.2.6. Közlekedési területek ................................................................................................. 46 1.9.1.2.7. Zöldterületek ............................................................................................................... 46 1.9.1.2.8. Erdőterületek .............................................................................................................. 46 1.9.1.2.9. Mezőgazdasági területek ............................................................................................ 46 1.9.1.2.10. Vízgazdálkodási területek ......................................................................................... 47 1.9.1.2.11. Természetközeli területek ......................................................................................... 47 1.9.1.2.12. Különleges (beépítésre nem szánt) területek ........................................................... 47 1.9.1.3. Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok) ........... 47 1.9.2. Tervezési alaptérkép, az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése ................... 48 1.9.3. Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok ......... 49 1.9.4. Az épített környezet értékei .................................................................................................. 49 1.9.4.1. Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag ................................. 49 1.9.4.2. Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület ............................. 49 1.9.4.3. Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők ......... 49 1.9.4.4. Világörökségi és világörökségi várományos terület ...................................................... 49 1.9.4.5. Műemlék, műemlék együttes ......................................................................................... 49 1.9.4.6. Műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely . 49 1.9.4.7. Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet ...... 49 1.9.4.8. Nemzeti emlékhely ........................................................................................................ 50 1.9.4.9. Helyi védelem ................................................................................................................ 50 1.10. Közlekedés ............................................................................................................................... 50 1.10.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok ..................................................................................... 50 1.10.2. Közúti közlekedés .............................................................................................................. 50 file: Torokbalint_TSZT_20150629.docx

2


1.10.3. Közösségi közlekedés ........................................................................................................ 51 1.10.3.1. Közúti közösségi közlekedés....................................................................................... 51 1.10.3.2. Kötöttpályás közösségi közlekedés ............................................................................. 51 1.10.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés ................................................................................. 52 1.10.5. Parkolás ............................................................................................................................. 52 1.11. Közművesítés ........................................................................................................................... 52 1.11.1. Víziközművek ..................................................................................................................... 54 1.11.1.1. Vízgazdálkodás és vízellátás ...................................................................................... 54 1.11.1.2. Szennyvízelvezetés ..................................................................................................... 55 1.11.1.3. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés .............................................................. 56 1.11.2. Energiaközművek ............................................................................................................... 56 1.11.2.1. Energiagazdálkodás és energiaellátás ........................................................................ 56 1.11.2.1.1. Villamosenergia ellátás ............................................................................................. 57 1.11.2.1.2. Földgázellátás .......................................................................................................... 57 1.11.2.2. Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei ................................................................................................................................. 57 1.11.3. Elektronikus hírközlés ........................................................................................................ 58 1.11.3.1 Vezetékes hírközlési létesítmények ............................................................................. 58 1.11.3.2 Vezeték nélküli hírközlési létesítmények ...................................................................... 59 1.11.3.3 Vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlés hálózatának és létesítményeinek szerepeltetése a településrendezési tervben ............................................................................. 59 1.12. Környezetvédelem (és településüzemeltetés) .......................................................................... 62 1.12.1. Talaj .................................................................................................................................... 62 1.12.2. Felszíni és a felszín alatti vizek .......................................................................................... 63 1.12.3. Levegőtisztaság és védelme .............................................................................................. 64 1.12.4. Zaj- és rezgésterhelés ........................................................................................................ 65 1.12.7. Árvízvédelem...................................................................................................................... 68 1.13. Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) .. 69 1.13. Vízrajzi veszélyeztetettség ....................................................................................................... 69 1.13.1. Árvízveszélyes területek .................................................................................................... 69 1.13.2. Belvízveszélyes területek ................................................................................................... 69 1.13.3. Mély fekvésű területek ....................................................................................................... 69 1.13.4. Árvíz és belvízvédelem ...................................................................................................... 69 2. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ ............................................................................................... 69 2.1. Probléma és értéktérkép ............................................................................................................. 69 II. TERVI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK ........................................................................................ 70 1. A KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE ................................................................................................... 70 1.1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK .................................................................................. 70 1.1.1. Javasolt településszerkezet, terület-felhasználási rendszer ................................................ 70 1.1.1.1. Beépítésre szánt területek (lakóterületek, üdülőterületek, vegyes területek, gazdasági területek, különleges területek) ................................................................................................... 70 1.1.1.1.1. Lakóterületek, lakásállomány ..................................................................................... 70 1.1.1.1.2. Vegyes területek (településközpont területek és intézmény területek) ...................... 73 1.1.1.1.3. Gazdasági területek.................................................................................................... 73 1.1.1.1.4. Üdülőterületek ............................................................................................................ 73 1.1.1.1.5. Különleges - beépítésre szánt - területek ................................................................... 74 1.1.1.2. Beépítésre nem szánt területek (közlekedési területek, zöldterületek, erdőterületek, mezőgazdasági területek, vízgazdálkodási területek, természetközeli területek, különleges területek) ..................................................................................................................................... 74 1.1.1.2.1. Közlekedési területek ................................................................................................. 74 1.1.1.2.2. Zöldterületek ............................................................................................................... 74 1.1.1.2.3. Erdőterületek .............................................................................................................. 74 1.1.1.2.4. Mezőgazdasági területek............................................................................................ 74 1.1.1.2.5. Vízgazdálkodási területek........................................................................................... 75 1.1.1.2.6. Természetközeli területek........................................................................................... 75 1.1.1.2.7. Különleges - beépítésre nem szánt - területek ........................................................... 75 1.1.1.3. Szerkezet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek .............................................. 75 1.1.1.4. Védelmi és korlátozó elemek......................................................................................... 76 1.2. A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI ..... 76 1.2.1. A változások bemutatása ..................................................................................................... 76 1.2.1.1. A településszerkezeti változások bemutatása............................................................... 76 1.2.2. A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek 3



bemutatása ..................................................................................................................................... 79 1.2.3. A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása 80 2. SZAKÁGI JAVASLATOK ................................................................................................................... 81 2.1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK................................................................................................. 81 2.1.1. Biológiai aktivitásérték változása ......................................................................................... 81 2.2. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE ........................................................................... 81 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK ......................................................................................................... 81 3.1. Közúti hálózati kapcsolatok ........................................................................................................ 81 3.2. Főbb közlekedési csomópontok ................................................................................................. 82 3.3. Belső úthálózat ........................................................................................................................... 87 3.4. Közösségi közlekedés ................................................................................................................ 87 3.5. Kerékpáros közlekedés .............................................................................................................. 88 3.6. Főbb gyalogos közlekedés ......................................................................................................... 88 3.7. Gépjármű elhelyezés, parkolás .................................................................................................. 88 3.8. Mintakeresztszelvények .............................................................................................................. 89 4. KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK ..................................................................................................... 90 4.1. Viziközművek .............................................................................................................................. 92 4.1.1. Vízellátás .............................................................................................................................. 92 4.1.2. Szennyvízelvezetés ............................................................................................................. 93 4.1.3. Csapadékvíz-elvezetés ........................................................................................................ 95 4.2. Energiaellátás ............................................................................................................................. 97 4.2.1. Villamosenergia ellátás ........................................................................................................ 97 4.2.2. Földgázellátás ...................................................................................................................... 99 4.3. Elektronikus hírközlés ............................................................................................................... 100 4.3.1. Vezetékes elektronikus hírközlés ....................................................................................... 100 4.3.2. Nem vezetékes elektronikus hírközlés ............................................................................... 100 4.4. Megújuló energiaforrások alkalmazása, környezettudatos energiagazdálkodás, egyedi közműpótlók ..................................................................................................................................... 101 5. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK .................................................................................. 101 6. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS ........................................................................................................... 101 7. Egyéb kiegészítő munkarészek ....................................................................................................... 102 7.1. Népességprognózis .................................................................................................................. 102 7.2. A közintézmények méretezése ................................................................................................. 103 7.3. Területi hatásvizsgálat .............................................................................................................. 104 TERVIRATOK ...................................................................................................................................... 105 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK TERVLAPJAI ............................................................................... 117 III. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ....................................... 118 A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVET JÓVÁHAGYÓ HATÁROZAT ................................................ 118 M-1 MELLÉKLET: A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA ..................................................... 119 1. A terület-felhasználás ...................................................................................................................... 119 1.1. A településszerkezet fő elemei ................................................................................................. 119 1.2. A beépítésre szánt területek tagolódása .................................................................................. 119 1.3. A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határa ....................... 119 1.4. A beépítésre nem szánt területek tagolódása .......................................................................... 120 1.5. A területfelhasználási elemek ................................................................................................... 120 1.5.1. Lakóterületek ...................................................................................................................... 120 1.5.2. Vegyes területek (településközpont területek és intézményi területek) ............................. 120 1.5.3. Gazdasági területek ........................................................................................................... 121 1.5.4. Üdülőterületek .................................................................................................................... 121 1.5.5. Különleges - beépítésre szánt - területek .......................................................................... 121 1.5.6. Közlekedési és közműterületek .......................................................................................... 122 1.5.7. Zöldterületek....................................................................................................................... 122 1.5.8. Erdőterületek ...................................................................................................................... 122 1.5.8. Mezőgazdasági területek ................................................................................................... 122 1.5.9. Vízgazdálkodási területek .................................................................................................. 123 1.5.10.Természetközeli terület ..................................................................................................... 123 1.5.11. Különleges - beépítésre nem szánt - területek ................................................................ 123 1.6. Közigazgatási határ, a bel- és külterületek határa .................................................................... 123 2. A tájrendezés és természetvédelem ............................................................................................... 124 3. A zöldfelületi rendszer ..................................................................................................................... 124 4. Az örökségvédelem ......................................................................................................................... 124 4.1. A település védelem alatt álló művi értékei: ............................................................................. 124 file: Torokbalint_TSZT_20150629.docx

4


4.2. Művi értékvédelem alá vonandó létesítmények: ....................................................................... 124 5. A közlekedés ................................................................................................................................... 125 6. A közműellátás ................................................................................................................................ 125 7. A környezetvédelem ........................................................................................................................ 126 8. A védőterületek és védősávok ........................................................................................................ 127 9. A korlátozások ................................................................................................................................. 128 M-2 MELLÉKLET: VÁLTOZÁSOK (BEAVATKOZÁSOK ÉS ÜTEMEZÉSEK) .................................... 129 1. A tervezett változások, beavatkozások ........................................................................................... 129 1.1. A közlekedéshálózati elemek változása ................................................................................... 129 1.2. A terület-felhasználási elemek változása.................................................................................. 129 2. A változások, fejlesztések ütemezése ............................................................................................. 131 3. A terület-felhasználási egységek hasznosításának feltételei, kapcsolódó egyéb rendezési feladatok ............................................................................................................................................................. 131 4. A terv végrehajtását elősegítő egyéb kapcsolódó rendelkezések .................................................. 132 M-3 MELLÉKLET: A TELEPÜLÉS TERÜLETI MÉRLEGE ................................................................. 134 M-4 MELLÉKLET: A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA ............... 135 1. OTrT összhang ................................................................................................................................ 135 2. BATrT összhang .............................................................................................................................. 140 3. PMTrT összhang ............................................................................................................................. 147 M-5 MELLÉKLET: A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYE ............................. 148 RAJZI MELLÉKLET: A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVLAP ........................................................... 150 TERVLAP JEGYZÉK: Rajzszám AT TSZV PR RSZTV KÖT TKV TKT KF-E KF-V Rajzszám TSZT

Alátámasztó rajzi munkarészek és megnevezésük Alaptérkép a módosítással érintett területek igazgatási területen belüli elhelyezkedésének jelölésével Településszerkezeti és terület-felhasználási vizsgálat Problématérkép A korábban jóváhagyott, hatályos részterületi szabályozási tervek igazgatási területen belüli elhelyezkedésének vizsgálata Közlekedési terv Tájrendezési és környezetalakítási vizsgálat Tájrendezési és környezetalakítási terv Közműfejlesztési javaslat: energiaközművek és elektronikus hírközlés Közműfejlesztési javaslat: viziközművek

Méretarány

Jóváhagyandó rajzi munkarész megnevezése Településszerkezeti terv

Méretarány m=1:10.000

m=1:10.000 m=1:10.000 m=1:10.000 m=1:30.000 m=1:30.000 m=1:30.000 m=1:30.000 m=1:9.000 m=1:9.000

A papír dokumentáció egyes tervlapokat A/4, vagy A/3-as lapméretűre kicsinyített változataikban tartalmazza. A CD dokumentáció változatban ezek a tervlapok is a fenti méretaránynak megfelelő felbontással, szabadon nagyítható digitális pdf formátumban szerepelnek és így méretarányhelyesen nyomtathatóak ki. A papír térképek esetén a papírnyomat tényleges méretarányát a tervlapon szereplő mértékléccel előbb le kell ellenőrizni!

Budapest, 2015. július 5



BEVEZETÉS Törökbálint Város korszerűsített, megújított településszerkezeti tervét, az önkormányzat megbízásából cégünk a PESTTERV Kft., a 2008. negyedik negyedévében kötött tervezési szerződés alapján és keretei között készítette el. A tervezési feladat lényegében a hatályos településszerkezeti terv (továbbiakban: TSZT), a helyi építési szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) és a szabályozási terv (továbbiakban: SZT) átfogó módosításának, korszerűsítésének elkészítése volt. A könnyebb hatósági kezelhetőség biztosítása érdekében a TSZT munkarészeit és a teljes munka alátámasztó munkarészeit együtt ebben a külön kötetben dokumentáltuk. (A HÉSZ és SZT külön kötetben található.) A településtervezési munka 2008-ban az adatbeszerzésekkel, illetve ez alapján a hatályos tervhez korábban elkészült szakági helyszíni vizsgálatok korszerűsítésével indult. A TSZT módosítás elkészítésének elsődleges célja az volt, hogy a 2001-ben jóváhagyott és több módosítással jelenleg is hatályos TSZT a megváltozott önkormányzati igényeknek és a 2013. január 1-e után hatályos jogszabályoknak megfelelően átfogó korszerűsítésre, a módosított jogszabályi jelkulcsnak megfelelően átszerkesztésre kerüljön, továbbá az időközben elkészült TSZT módosítások is beillesztésre kerüljenek, ennek révén pedig létrejöjjön egy új, korszerű egybeszerkesztett egységes tervanyag. E tervmódosítás tehát az előbb ismertetett célokat szolgálja, lényeges új -, a korábbi, hatályos tervi megoldásoktól gyökeresen eltérő - tervi megoldásokat jellemzően nem tartalmaz. A most dokumentált TSZT a hatályos tervi megoldások továbbfinomított, korszerűsített változata. Kiindulásként a tervezési szerződésben részletesen rögzítésre kerültek az elvégzendő tervezési feladatok. E feladatok elvégzése során - a településfejlesztési koncepció önkormányzati elfogadása, a tervezési program önkormányzati döntések által meghatározott kiegészülése és módosulása, majd a jogszabályok jelentős megváltozása miatt - a szerződésben rögzített feladatokon túlmenően szükségessé vált több egyéb kiegészítő feladat elvégzése is. A több szakaszból álló teljes tervezési folyamatban ez az anyag az ún. végső szakmai véleményezési dokumentáció, mely lényegében a TSZT módosítás korábbi munkaközi egyeztetési dokumentációira épül. Ennek a most elkészült dokumentációnak a jogszabályokban rögzített módon lefolytatandó egyeztetését és esetleges korrigálását követően lesz mód majd a későbbiekben az új TSZT önkormányzati jóváhagyására. A mostani műleírási szövegváltozások jelmagyarázata: A legutóbbi - az eltérő véleményeket tisztázó tárgyalásra dokumentált - szövegek tervezete változatlan formában. A legutóbbi szövegtervezet törölt szövege. Újonnan beillesztett szöveg. 2013. január 1-ét követően már a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet határozza meg az elkészítendő dokumentáció tartalmi követelményeit. A folyamatban lévő, kialakult tervezési és szerződéses helyzetre való tekintettel, a fenti jogszabály által nyújtott eltérési lehetőségek keretei között, a tervdokumentációt a következőkben ismertetett - az adottságokkal összhangban lévő - tartalomnak megfelelően dolgoztuk ki. 2013. január 1-ét követően már a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet határozza meg az elkészítendő dokumentáció tartalmi követelményeit. A Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatala Állami Főépítészével tartott megbeszélésen elhangzott, hogy azoknál a tervezési munkáknál, amelyek korábban indultak, mint ahogy hatályba lépett a 314/2012 Korm. Rendelet és egyes munkarészei is már elkészültek, lezárásra is kerültek (pl. TFK, vizsgálati alátámasztó munkarészek) a 314/2012 Korm. Rendelettel összhangban értelemszerűen egyes munkarészek (fejezetek) elkészítése kellő indokoltsággal elmaradhat, és emiatt a fejezetszámozás is változhat. Ez alapján a folyamatban lévő, kialakult tervezési helyzetre (a 2010. 03 hóban jóváhagyott TFK-ra és a 2012. 09. hóban lezárt vizsgálatokra) való tekintettel a rendeletben felsorolt fejezetek közül a jogszabályban biztosított eltérési lehetőség alapján „a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt” esetek fennállására való tekintettel - teljes egészében elmaradnak az alábbi fejezetek: file: Torokbalint_TSZT_20150629.docx

6


-

1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések 1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek 1.7.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok 1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők 1.8. A település humán infrastruktúrája 1.8.1. Humán közszolgáltatások 1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása” 1.9. A település gazdasága 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre 1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői 1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése 1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők 1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok 1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere 1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program 1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere 1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység 1.10.4. Foglalkoztatáspolitika 1.10.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás 1.10.6. Intézményfenntartás 1.10.7. Energiagazdálkodás 1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások 1.12.2.1. Tájtörténeti vizsgálat 1.12.2.2. Tájhasználat értékelése 1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata 1.13.1. A települési zöldfelületi rendszer elemei 1.13.1.1. Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek 1.13.1.2. Zöldfelületi ellátottság értékelése 1.13.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái 1.14.1.2. Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok 1.14.1.5. Alulhasznosított barnamezős területek 1.14.1.6. Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület 1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata 1.14.2.1. Telekmorfológia és telekméret vizsgálat 1.14.2.2. Tulajdonjogi vizsgálat 1.14.3. Önkormányzati tulajdon kataszter 1.14.5. Az építmények vizsgálata 1.14.5.1. Funkció, kapacitás 1.14.5.2. Beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) 1.14.5.3. Magasság, szintszám, tetőidom 1.14.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái 1.17.5. Sugárzás védelem 1.17.7. Vizuális környezetterhelés 1.17.9. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák 1.18.1. Építésföldtani korlátok 1.18.1.1. Alábányászott területek, barlangok és pincék területei 1.18.1.2. Csúszás-, süllyedésveszélyes területek 1.18.1.3. Földrengés veszélyeztetett területei 1.18.3. Egyéb 1.18.3.1. Kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás) 1.18.3.2. Mélységi, magassági korlátozások 1.18.3.3. Tevékenységből adódó korlátozások 1.19. Ásványi nyersanyag lelőhely 1.20. Városi klíma 2.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis 2.1.1. A folyamatok értékelése 2.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése 2.1.3. A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata

7



-

2.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek 2.3.1. Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása 2.3.2. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) 2.3.3. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) 2.1.1. Tájhasználat, tájszerkezet javaslata 2.1.2. Természetvédelmi javaslatok 2.1.3. Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok 2.2.1. Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslatai 2.2.2. Zöldfelületi ellátottság alakulása 2.2.3. Zöldfelületek ökológiai szerepének erősítésére vonatkozó javaslatok 6. Szabályozási koncepció 7. Beépítési terv

A fenti rövidítés miatt a dokumentációban 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben maghatározott fejezetszámok is értelemszerűen megváltoztak.

I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Településfejlesztési koncepció A tervmódosítást az e tervezés első ütemében elkészült, a településrendezési terv elkészítését megalapozó településfejlesztési koncepció önkormányzati jóváhagyása teszi lehetővé. E koncepciót a város önkormányzatának képviselő-testülete a terviratok között csatolt 60/2010. (II. 25.) ÖK. határozattal hagyta jóvá. A tervezés a településfejlesztési koncepcióban meghatározott szempontok szerint folyt. Területfejlesztési és területrendezési tervelőzmények A területfejlesztési és területrendezési tervelőzményekkel és azok TSZT összhangjával külön fejezet foglalkozik. Előzetes államigazgatási, egyéb érdekelt szervezeti és partnerségi egyeztetési vélemények A településrendezési tervezési munka megindítása után - legutóbb 2013 év elején - az 1997. évi LXXVIII. Tv. 8. § (2) bekezdéssel, továbbá a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 37.§-sal összhangban a tervek véleményezésében érdekelt a partnerségi egyeztetés szerint az eljárásban érintett partnereket, a külön meghatározott államigazgatási szerveket és az érintett területi, települési önkormányzatokat az önkormányzat megkereste. Az önkormányzathoz visszaérkezett és cégünkhöz eljuttatott válaszlevelekből megismert előzetes véleményekben foglaltak önkormányzati szempontból is hasznosítható elemeit a tervezés során az adottságokhoz igazodó módon lehetőség szerint figyelembe vettük. A visszaérkezett előzetes államigazgatási véleményekből következően betartandó település-specifikus különleges szempontok:

Államigazgatási szerv neve Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítészi Iroda Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

A további véleményezési eljárásban részt kíván-e venni? Igen

Igen


Lényegesebb előzetes észrevételek, különleges megjegyzések: Teljes papír és CD dokumentációt is kér. Általános tervezési elvek és jogszabályi előírások betartására hívta fel a figyelmet, melyekhez részletes szempontokat adott. Vízelvezetéssel kapcsolatos adatok közlése mellett az általános tervezési elvek és jogszabályi előírások betartására hívta fel a figyelmet, melyekhez részletes szempontokat adott. Legalább a rajzi munkarészeket kéri papír formátumban is megküldeni. 8


Duna-Ipoly Igazgatóság

Nemzeti

Park Igen

Nemzeti Környezetügyi Intézet Közép-Duna-völgyi Kirendeltsége Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal Pest Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztály Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Örökségvédelmi Osztály

Pest Megyei Földhivatala

Igen Igen Igen Igen Nem Nem

Igen

Kormányhivatal Igen

Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Pest Megyei Kormányhivatal Növényés Talajvédelmi Igazgatóság Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal Magyar Bányászati Hivatal Budapesti Bányakapitányság Nemzeti Média- és Hirközlési Hatóság

Egyéb érdekelt szerv neve Pest Megyei Főépítész Budafok-Tétény Budapest XXII. Kerületi Önkormányzat Főépítésze Budaörs Város Polgármestere

Igen

Általános tervezési elvek és jogszabályi előírások betartására hívta fel a figyelmet, melyekhez részletes szempontokat adott. Nincs Véleményezési jogkörrel nem rendelkezik. Helyette a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal jogosult eljárni. Aktualizálni kell a település sajátos értékeire vonatkozó adatokat (pl. műemlék, műemléki környezet, régészeti lelőhely). Örökségvédelmi Hatástanulmányt kell készíteni. Megadja a települést érintő műemlékek és régészeti lelőhelyek számát. A HÉSZ-ben és SZT-ben rögzítendő elemekre javaslatot tett. Általános tervezési elvek és jogszabályi előírások betartására hívta fel a figyelmet, melyekhez részletes szempontokat adott. Lehetőleg papír dokumentációt kér. A dokumentációhoz később a hrsz-eket ábrázoló rajzi kivonatokat kér. A tervezést segítő művelési ági alapadatokat adott. Egyebekben általános tervezési elvek és jogszabályi előírások betartására hívta fel a figyelmet. Általános tervezési elvek és jogszabályi előírások betartására hívta fel a figyelmet, melyekhez részletes szempontokat adott. Nincs.

Igen Igen Igen

Nincs. Nincs.

Igen

Általános tervezési elvek és jogszabályi előírások betartására hívta fel a figyelmet, melyekhez részletes szempontokat adott.

A további véleményezési eljárásban részt kíván-e venni?

Lényeges előzetes észrevételek, különleges megjegyzések:

Igen Nem

Igen

9

Javasolják, hogy a gazdasági és közlekedési területek határán pufferterület kijelölése indokolt. Környezeti vizsgálat készítését szükségesnek tartja. Tájékoztatásul közli a település területét érintő természeti értékvédelem alatt, vagy kijelölés alatt álló területeket, amelyeket a településrendezési tervben fel kell tüntetni. Környezeti vizsgálat készítését szükségesnek tartja. Tájékoztatásul közlik, a település különféle környezeti szempontú besorolásait, valamint a vonatkozó jogszabályokat. Általános tervezési elvek és jogszabályi előírások betartására hívta fel a figyelmet, melyekhez részletes szempontokat adott. Nincs


Általános tervezési elvek és jogszabályi előírások betartására hívta fel a figyelmet, melyekhez részletes szempontokat adott. Hangsúlyozza a vízelvezetés kiemelt jelentőségét az új beépítésekkel és a Hosszúréti-patakkal összefüggésben. Jelzi, hogy saját hasonló tervüket hamarosan közbenső véleményezésre bocsátják. Így elképzeléseik véleményezhetővé válnak. Örömmel veszik a temető korrekcióra vonatkozó javaslatokat és a közigazgatási határ módosítási egyeztetések folytatásának


Biatorbágy Város Főépítésze Érd Megyei Jogú Város Főépítésze Budaörsi Rendőrkapitányság Törökbálinti Rendőrőrs Magyar Közút Nonprofit Zrt Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt Állami Autópálya Kezelő Zrt.

Igen Igen Nem Igen Igen Igen Igen

TIGÁZ-DSO Igen


fontosságát jelzik. Kérik a Budaörs-törökbálinti szennyvíztisztító területének más városüzemeltetési funkciók telepítését lehetővé tevő Gip jelű átsorolását. Jelzi, hogy a Budaörs-törökbálinti szennyvíztisztítótól DK-re lévő területeik vízgazdálkodási és erdőövezetbe átsorolásával kár éri önkormányzatukat. Az Ibolya utca meghosszabbításában a Szilvás feltáráshoz tervezett úthálózathoz illeszkedő csatlakozó úthálózatot kér Törökbálinton ábrázolni. Kéri, hogy a tervek tartalmazzák a Budaörs területén tervezett metró fejlesztés jelölését, szükséges helybiztosítását a kapcsolódó törökbálinti területen. Kéri az iszapterítésre vonatkozó pontatlan megfogalmazás módosítását a 7.1.2. fejezetben. Jelzi, hogy a Budaörs-törökbálinti szennyvíztisztító megszüntetése után a Hosszúréti-pataknál 11 millió m3/év értékkel kisebb tisztított vízmennyiséggel lehet számolni. Kérik a 81105 jelű út mentén budaörsi irányból érkező kerékpárutat feltüntetni. Az Ibolya utca – Szilvás között tervezett felüljárón létesítendő kerékpárút becsatlakozását kérik ábrázolni. A Méhecske utcán tervezett - a 81101 j közút felől a 81105 j. közút felé haladó - kerékpárutat kérik ábrázolni. Kéri ábrázolni a közös közigazgatási határ mentén meglévő és tervezett gyűjtőút-hálózati elemeket (Méhecske utca és folytatása). A közművesítési adottságok ismertetésénél (9.1. fejezet) két helyen szövegpontosítást kér. A szennyvízelvezetés (71.-72. oldal, 9.2.2. fejezet) egy helyen szövegpontosítást kér. Ehhez kapcsolódóan a KF-V jelű lapon két helyen rajzi pontosítást kér, melyhez rajzi mellékletet csatolt. A csapadékvíz-elvezetéssel kapcsolatban a záportározók méretezésénél a teljes vízgyűjtő területet javasolja figyelembe venni. Ezzel összefüggésben kéri a Malom-dűlői ároknak a Hosszúrétipatakba való bevezetését megoldani a törökbálinti tervekben és a Malom-dűlői árok vízgyűjtőjén keletkező csapadékvizek számításba vételét. Nincs. Papír dokumentációt kér. Üdvözli az Érd Iparos u. és az SCB között tervezett közúti és kerékpárúti kapcsolatokat és a tervezett intermodális központot a Tó Parknál. Nincs Egyéb általános tájékoztatáson túl jelezte, hogy a jelzett védőtávolságok feltüntetését szükségesnek tartja. Jelezte, hogy a település térségében a közeljövőben országos közúthálózati fejlesztési nem várható. Egyebekben általános tervezési elvek és jogszabályi előírások betartására hívta fel a figyelmet. Nincs. Általános tervezési elvek és jogszabályi előírások betartására hívta fel a figyelmet. Szövegpontosítás igényt jelez a gázhálózati adatoknál és jelzi, hogy a várhatóan kielégítendő gázigény kiszolgálásának elvi akadálya nincs.

10


A partnerségi egyeztetésben érintett véleményező neve

A további véleményezési eljárásban részt kíván-e venni?

Dr. Lengyel Andrea Várhatóan igen Hámor Tamás Várhatóan igen Hochbaum Pál Kerekdomb Környezetvédelmi Egyesület

Várhatóan igen

Várhatóan igen

Lepsényi Ágnes

Várhatóan igen

Sándor Péter Várhatóan igen Szabó Iván Várhatóan igen Vissy Emil

11

Várhatóan igen


Lényegesebb előzetes észrevételek, különleges megjegyzések: A környékbeliek nevében tiltakozott a Dulácska-major - Damjanich utca - Kinizsi utca - Óvoda utca által határolt terület különleges jelentős zöldfelületet igénylő intézményi területből gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató területbe történő átsorolása ellen. Ezen felvetését több pontban kifejtve indokolta. A tervjavaslattal egyetértve sérelmezi és kifogásolja a 34. oldal tetején szereplő állítást, amely szerint "Ezt az állapotot a heterogén beépítés és a részleges közművesítettség ellenére tűrt állapotként az önkormányzat tudomásul veszi." E megfogalmazás javítására szövegjavaslatot tett. Tiltakozik a Dulácska-major átminősítése ellen. Több pontban részletesen véleményezi a tervet. Így: Örömmel látja több terület erdővé átminősítését. Fontosnak gondolja a Tó park szabályozásának azt az irányát, amit a tárgyalásokon képvisel Törökbálint. A Tükörhegy IV területén a tervezett és engedélyezett lakás alapterület harmadát látná szívesen, kertvárosias vagy ahhoz minél közelebbi elrendezésben. Pistály területét továbbra is mezőgazdasági területnek gondolja tartani. Az építési jog módosítása gondos mérlegelés tárgya kell, hogy legyen. Kéri, hogy az ipari-gazdasági-kereskedelmi területek minél sűrűbb hazai lombos fákkal történő beültetését írja elő a HÉSZ, és ezt tartassa is be az építéshatóság megmaradt állománya. A József-hegy felső karéjának lakóterületté minősítését nem támogatja. A Szarvas-mező véderdő funkcióját nem javasolja törölni, inkább a megvalósítás eszközeit javasolja megkeresni. A Napliget beépítésének lehetetlenné tételére minden szabályozási eszköz alkalmazását javasolja. Jelzi, hogy a Pistályi-réten, a Károlyi Mihály utca végén a záportározókra nagy szükség van. A Hosszú-réten az általuk javasolt kis költségű két gát megépítését javasolja. A Hosszúréti-patak Dulácska völgyhíd fölötti folyását védelemre javasolja. A megtervezett kerékpárút hálózat szerepeljen a tervek között. Javasolja, hogy hozzanak létre Törökbálinton egy közgyümölcsöst a Kárpát-medence őshonos fajaiból, fajtáiból. A Géza fejedelem utcával párhuzamosan lévő nádasból vizes élőhelyes Arborétumot, pihenőparkot javasol létrehozni, több lépcsőben, oktatási és pihenési céllal. Javasolja tanösvényeket létrehozását a környező erdőkben és arra érdemes egyéb területeken. A város Iskoláinak közelében kéri, hogy jelöljön ki az Önkormányzat egy-egy iskolakertet, amelynek gondozását tanári irányítás mellett a diákok végezhetnék. Kifogásolja a "Dulácska major" területének övezeti átsorolását gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató területbe. Ezen felvetését több pontban kifejtve indokolta. Részletesen kimunkált észrevétele elsősorban a „Napliget” elnevezésű területet vonja kritika alá, mely övezeti besorolásának visszavonását kezdeményezi, de jelzi az egész Településszerkezeti tervre vonatkozó negatív észrevételét. Javasolja, a Pistályon a Kékes és Ibolya utcák által határolt területen belül egy új összekötő út létrehozását, amely az Aranyeső utat és az Ibolya utat köti össze, megfelezve a kérdésés területet. Jelzi, hogy minden újabb területátsorolás ellentétes, minden egyes törökbálinti polgár érdekeivel, kivéve egy szűk érdekcsoportot. Kéri


Wienerberger zRt. Várhatóan igen

ezek azonnali leállítását, és a már átsorolt területeken minden eszközzel akadályozni azok beépítését. Jelzi, hogy a bánya tájrendezését a budapesti Bányakapitányság BBK/579-10/2013. számú határozatával jóváhagyott terv szerint befejezte. A biológia rekultiváció (füvesítés, fa;- és cserje ültetés) megtörtént. Ezzel összhangban a bezárandó bánya teljes területén a jelenlegi „Különleges bánya” övezeti besorolás helyett a „Kertvárosias” (Lke) lakóterület besorolást kér.

Az egyéb érintett szervezetek véleményei, a munkafázis lezárásáig, azaz 2013. június 12-ig (, azaz a megkereséstől számított 21 napon túli időpont után) még nem érkeztek meg az önkormányzathoz. Egyéb munkarészek A munkához elkészült ún. örökségvédelmi hatástanulmány, amelyet tervezési munkánk során felhasználtunk, és önálló kötetben dokumentáltunk. Ennek régészeti részét a Nemzeti Örökségvédelmi Központ, a művi értékvédelmi részét a Parler Kft. készítette el. A 2/2005.(I.11.) Korm. Rendeletben meghatározott ún. környezeti vizsgálatot és értékelést munkánk elkészítése során ugyancsak felhasználtunk, és önálló kötetben dokumentáltuk. Egyéb kapcsolódó előzmények, források A tervezés során a KSH népszámlálási kiadványt (2011) vettük igénybe külső forrásmunkaként. A tervdokumentáció államigazgatási, egyéb érdekelt szervezeti és partnerségi egyeztetési véleményezése A 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38.§ (1) és (2) bekezdéseiben meghatározottak szerinti tervegyeztetési eljárást 2014 augusztusában kezdte meg az önkormányzat. A szabályszerűen lefolytatott eljárás teljes iratanyaga az önkormányzatnál rendelkezésre áll. A mostani dokumentáció változat az ebben az egyeztetési eljárási fázisban érkezett és az önkormányzat szerint is befogadható vélemények alapján szükséges módosítások tervbeépítésével állt össze.

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok A település Pest megyében található. Törökbálint Város a Budapesti Agglomeráció Ny-i szektorába, az Érdi Járásba, a Budaörsi (statisztikai) Kistérséghez tartozó, és Budapesttel közvetlenül határos, és mintegy 13.000 fő lélekszámú város. A település Budapesttől Ny-i irányban, a „0” km-től mintegy 1015 km távolságra és autóval kedvező esetben 15-30 percnyi utazási időre található a Budai-hegység D-i határán. Törökbálinttal közvetlenül határos Budaörs, Budapest XXII. kerület, Diósd, Érd, Sóskút, Biatorbágy. A településen áthaladó országos közutakon (M0, M1, M7 autópályák, 8102. 8103, 8104. j. ök. utak) Sóskút kivételével mindegyik szomszéd település közvetlenül megközelíthető. A közúti kapcsolatokon kívül vasúti megközelítési lehetőséggel is rendelkezik Törökbálint. Önálló repülőtere nincs, de Budapesten (Újbudán), igen közel található repülőtér is. Regionális és kistérségi kapcsolatok A regionális, az agglomerációs (Budapesti) kapcsolatok értékelésénél megállapíthatjuk, hogy mint budapesti agglomerációs településen, Törökbálinton is egyre erősödően érezhetőek az agglomerációs hatások. A település részére Budapest biztosítja a felsőfokú ellátás (pl. kórházak, egyetemek, színházak stb.) döntő részét, de a középfokú ellátásban (pl. középiskolák) is jelentős szolgáltatásokat nyújt. A települési munkaerő felesleg foglalkoztatását is jelentős mértékben a főváros biztosítja (ingázás). Törökbálint a fővárosi népesség egyik kedvelt kitelepülési célterülete. A helyi népességnövekedés fő forrása a budapesti népességkiáramlás, de más országrészekből és országokból is megfigyelhető a népességbeáramlás. A Budapestről kitelepülők egy része azonban megtartja budapesti munkahelyét, így a lakosságnak ez a része csak lakik itt, és esetleg még esetenként az alapfokú közintézményi szolgáltatásokat is Budapesten veszi igénybe. Az életszínvonal várható emelkedésével bizonyosan számítani lehet az "őslakos" népesség Budapest irányába fellépő file: Torokbalint_TSZT_20150629.docx

12


igényeinek emelkedésével is. Az elsődleges kistérségi kapcsolatok vizsgálatánál kiemelendő, hogy a város járásközpontjával, Érddel és korábbi körzetközpontjával, Budaörssel való hagyományos igazgatási kapcsolatai hosszútávon is megmaradnak. A környező nagyobb települések (elsősorban Érd, Budaörs) munkahelyteremtő és egyéb intézményi jellegű szolgáltatásait távlatilag is igénybe fogja venni a helyi lakosság. A környező településsekkel való napi kapcsolatok és egyéb kistérségi kapcsolatai általában jónak értékelhetők. Néhány területen azonban némi súrlódás is érzékelhető Érddel, Budaörssel. E kapcsolati rendszerre a járás rendszer 2013 évi indulása után részlegesen nyilván hatással van, várhatóan e belső kapcsolati rendszerek változhatnak. Igazgatási területen belüli kapcsolatok A település közigazgatási területén belüli kapcsolatokat értékelve az alábbi megállapítások tehetők. A település központi belterülete az alapellátási és egyes középfokú funkciók biztosításával vonzó hatást gyakorol a belterület szélei mentén elhelyezkedő egyéb belterületekre és külterületi beépített (lakott) területekre (pl. Szabadházi-hegy, Pistály, Annahegy, Ida-major, tanyák stb.).

1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTFK) településre vonatkozó megállapításai vizsgálata során először rögzítenünk kell, hogy a 2014-ben módosult OTrT a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló, 1/2014. (I. 3.) OGY határozattal elfogadott koncepcióra épül. Az OTFK-ban megfogalmazott elvek egyrészt az OTrT-ben, másrészt a megyei területfejlesztési koncepción keresztül érvényesülnek, emiatt a tervi megoldások OTFK-val való összhangjának önálló vizsgálata nem szükséges. Elégséges az OTrT-vel és a megyei területfejlesztési koncepcióval való összhang igazolása. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A Pest megyei Területfejlesztési Koncepció nem tartalmaz konkrétan Törökbálintra vonatkozó területi, vagy egyéb megállapítást. A koncepció társadalmi, gazdasági, fenntarthatósági célkitűzéseinek általános megállapításai ugyan érvényesek a településre is, de ezek vagy nem tartoznak a településrendezési tervek hatáskörébe, vagy pedig a rendezési terv módosításai nem akadályozzák ezek megvalósulását. Így Pest Megye Területfejleszési Koncepciójával való összhang a tervezés során biztosított.

1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata A település területét az alábbi területrendezési tervek érintik: A 2003. évi (2008-ban, majd 2014-ben módosult) XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (továbbiakban: OTrT), A 2005. évi LXIV. (2011-ben módosított) törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről (továbbiakban: BATrT) Törökbálint hatályos TSZT-je az OTrT és a BATrT elfogadása előtt 2001-ben került jóváhagyásra. A mostani tervezés során az OTrT-ben és BATrT-ben rögzített kötelező elemeket, előírásokat már be kell tartani. Pest megye Területrendezési Terve (PMTrT) nem érinti a települést, így nem képezi vizsgálat tárgyát.

13



1.3.1. OTrT Az OTrT Törökbálintra vonatkozó rajzi (törvény rajzi mellékleteinek) és szöveges megállapításait, kötelezően betartandó szabályait az alábbiakban részletezzük.

2.sz. melléklet: Az Ország Szerkezeti Terve:

Az OTrT 2. sz. mellékletének rajzi megállapításai a következőek: - A település területének a települési térségen kívüli legnagyobb része a mezőgazdasági, kisebb része a vízgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási térségbe tartozik. É-i részén halad át a tervezett (Budapest-Bécs) nagysebességű vasútvonal, illetve a meglévő Budapest-Hegyeshalom vasútvonal. területét érintik a meglévő M0, M1 és M7 jelű autópályák. területének települési térségen kívüli része nagyrészt a vegyes területfelhasználású, kisebb részben a vízgazdálkodási térségbe tartozik. Az OTrT térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályai: „6. § (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, erdőterület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető; d) a települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; e) a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni; f) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. (3) Az országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük.”

Az OTrT országos és térségi jelentőségű infrastruktúra hálózatokra vonatkozó szabályai: „6. § (6) A településrendezési eszközök készítése során a) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és az egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell meghatározni, b) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatoknak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb ±5%-kal térhet el a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében megállapított nyomvonalváltozattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt. (7) Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalának meghatározásánál biztosítani kell a szomszédos megyék és települések határán a folyamatos kapcsolódás lehetőségét.”


14


3/1.sz. melléklet: Országos ökológiai hálózat övezete:

A fenti térkép alapján a település különböző részei érintettek az ökológiai hálózat övezetével.

3/2.sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

A fenti térkép alapján a település nem érintett a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetével.

3/3.sz. melléklet: Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete

A fenti térkép alapján a település nem érintett a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetével. 15



3/4.sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

A fenti térkép alapján a település különböző részei érintettek a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetével. Az erre vonatkozó OTRT előírás: „14. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.”

3/5.sz. melléklet: Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete

A fenti térkép alapján a település különböző részei érintettek a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetével. Az erre vonatkozó OTRT előírások: „14/A. § (1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete területét a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv és annak alapján a településszerkezeti terv pontosítja. (2) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a kiemelt térség és a megye területrendezési tervének megalapozó munkarésze keretében meg kell határozni a tájjelleg helyi jellemzőit, valamint a település teljes közigazgatási területére készülő településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit. (3) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a helyi építési szabályzatban meg kell határozni a területhasználatra és az építmények tájba illeszkedésére vonatkozó szabályokat. (4) A helyi építési szabályzat az építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványterv készítését írhatja elő és a készítésre vonatkozó követelményeket határozhat meg. (5) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (6) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni.”


16


3/6.sz. melléklet: Világörökségi es világörökségi várományos terület övezete

A fenti térkép alapján a település nem érintett a világörökségi es világörökségi várományos terület övezetével.

3/7.sz. melléklet: Országos vízminőség-védelmi terület övezete

A fenti térkép alapján a település egy része érintett az országos vízminőség-védelmi terület övezete övezetével. Az erre vonatkozó OTRT előírás: „15. § (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani.”

17



3/8.sz. melléklet: Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete

A fenti térkép alapján a település nem érintett a nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezetével.

3/9.sz. melléklet: Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete

A fenti térkép alapján a település nem érintett kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetével. A fenti rajzi érintettségek vizsgálatán túlmenően a tervezés során vizsgálni kell majd az OTrT 7.§ (1) bekezdésében rögzített szöveges követelmény érvényesülését is. Ennek szövege a következő: „7. § (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni.”

Ez alapján, Törökbálinton az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő terület nagysága 341,38 ha, melynek legalább 95%-a (, azaz 324,311ha) a tervezés során csak erdőterület területfelhasználási egységbe sorolható. A fenti rajzi érintettségek vizsgálatán túlmenően a tervezés során vizsgálni kell majd az OTrT 8.§-ban rögzített szöveges követelmények érvényesülését is. Ennek szövege a következő: 8. § (1) Borvidéki település szőlő termőhelyi katasztere I–II. osztályú területeihez tartozó földrészlet – a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével – beépítésre szánt területté nem minősíthető. (2) Az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter I. és II. osztályú területeihez tartozó földrészlet – a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével – beépítésre szánt területté nem minősíthető.

A Borvidéki települések szőlő termőhelyi kataszteréről, valamint az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszterről a NEBIH-nek kellett volna adatot szolgáltatni, de ez (adathiány miatt) nem történt meg. Viszont kijelenthető, hogy a település nem érintett az OTrT 8.§-a által. Megjegyzés: A szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és file: Torokbalint_TSZT_20150629.docx

18


jelöléséről szóló 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet 1. sz melléklete alapján a település nem tartozik egyetlen borvidékhez sem. Az OTrT előírásait Törökbálint területén alapvetően a BATrT értelmezi, pontosítja tovább. Jelenleg azonban a 2014-es OTrT és a - még az új OTrT alapján nem módosított, hatályos - BATrT között átmenetileg eltérés van. Ezért a 2014-es OTrT előírásainak való megfelelést és a BATrT-nek való megfelelést is vizsgálni kell majd. Az OTrT és a BATrT közötti eltérést a 2014-es OTrT 31/B.§-a alapján az alábbiak szerint kell majd figyelembe venni: „31/B. § A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az alábbi átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni: a) az Országos Szerkezeti Terv által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1–11. melléklete, 9. § (7) bekezdése, valamint 10. §-a előírásainak alkalmazásával kell kijelölni, c) a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvényben (a továbbiakban: BATrT.) megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül ca) a cb) alpont kivételével a BATrT. térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírásait, cb) a vízgazdálkodási térség vonatkozásában az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 6. § (2) bekezdés e) pontjának előírását kell alkalmazni, e) azokat az országos övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban az MTv. megszüntetett, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni, f) azokra az országos övezetekre, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásait kell alkalmazni, g) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban az MTv. megszüntetett, az i) pontban foglaltak kivételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni, h) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a j) pontban foglaltak figyelembevételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásaival kell alkalmazni, k) a BATrT.-ban megállapított kiemelt térségi övezetek vonatkozásában, ha e törvénynek az MTv.-vel megállapított kiemelt övezeti előírásaitól eltérő előírást tartalmaznak, a BATrT. kiemelt térségi övezeti előírásait kell alkalmazni, l) azon új országos, kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket az MTv. állapított meg, azonban a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben még nem kerültek alkalmazásra, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított 12/A. § (1) bekezdése és övezeti előírásai szerint kell lehatárolni és alkalmazni.”

1.3.2. BATrT A tervezés során az OTrT-n túlmenően a BATrT előírásait is figyelembe kell venni. A BATrT Törökbálintra vonatkozó rajzi (törvény rajzi mellékleteinek) és szöveges megállapításait, kötelezően betartandó szabályait az alábbiakban részletezzük. A konkrét BATrT betartandó szabályok ismertetését megelőzően kiemeljük, hogy a MTv. (Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. törvény) az alábbi kiemelt térségi övezeteket megszűntette, így a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál ezeket már nem kell alkalmazni: - 3.7. sz. melléklet: Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete - 3.8. sz. melléklet: Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete - 3.9. sz. melléklet: Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete - 3.10. sz. melléklet: Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete - 3.11. sz. melléklet: Világörökség és világörökség-várományos terület övezete - 3.12. sz. melléklet: Történeti települési terület övezete - 3.13. sz. melléklet: Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete - 3.14. sz. melléklet: Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe övezete - 3.15. sz. melléklet: Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete - 3.16. sz. melléklet: Rendszeresen belvízjárta terület övezete - 3.17. sz. melléklet: Nagyvízi meder övezete - 3.19. sz. melléklet: Vízeróziónak kitett terület övezete - 3.20. sz. melléklet: Széleróziónak kitett terület övezete

19



A BATrT 1/3. számú szöveges mellékletének Törökbálintra vonatkozó része: Térségi terület-felhasználási kategóriák Városias települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Építmények által igénybevett térség Vízgazdálkodási térség Összesen:

Térségi terület-felhasználási kategória területe (hektár) 1458,20 379,09 993,53 74,26 35,08 2940,16

Település közigazgatási területéhez viszonyított arány (%) 49,60 12,89 33,79 2,53 1,19 100,00

2.sz. melléklet: Szerkezeti terv:

Az BATrT 2. sz. mellékletének rajzi megállapításai a következőek: A település érintett gyorsforgalmi utakkal, a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonallal, a nagysebességű vasútvonallal, a térségi kerékpárúthálózat elemével; érintett a térségi szénhidrogén-szállító vezetékkel; döntően városias települési térségbe, mezőgazdasági és erdőgazdálkodási térségekbe, kisebb részben pedig építmények által igénybe vett térségbe és vízgazdálkodási térségbe tartozik. A BATrT térségi területfelhasználási kategóriákra és az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatokra vonatkozó szabályai: 5. § (1) Települési térségek a városias települési térség, a hagyományosan vidéki települési térség, a nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség, valamint a magas zöldfelületi arányú települési térség. (2) Városias települési térségben és a hagyományosan vidéki települési térségben új lakóterület, vegyes terület, gazdasági terület, illetve üdülőterület abban az esetben jelölhető ki, ha a) a tervezett területfelhasználás jól illeszthető a település meglevő szerkezetéhez, b) táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok alapján nem sért társadalmi érdeket, és c) a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki infrastruktúra kapacitás azt lehetővé teszi vagy a terület igénybevételével párhuzamosan kiépül. (3) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb csak az állami főépítésznek a területrendezési hatósági eljárás során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki. (4) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben új lakóterületet, illetve vegyes területet csak a települési területhez kapcsolódóan lehet kijelölni. (5) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben 5 hektárt meghaladó kiterjedésű, illetve legalább 300 lakás elhelyezésére alkalmas új lakóterület vagy vegyes terület kijelölésére ott van lehetőség, ahol annak a meglévő, vagy kiépítendő kötöttpályás közösségi közlekedés megállóhelytől a közforgalom számára szabályosan használható közúton mért távolsága nem haladja meg az 5 km-t. (6) Városias települési térségben és a hagyományosan vidéki települési térségben új beépítésre szánt területen a lakóterület, illetve vegyes terület növelésével egyidejűleg a területnövekmény legkevesebb 5%-ának megfelelő kiterjedésű, legalább 50%-ában a beépítésre szánt területtel kapcsolatban lévő zöldterületet kell kijelölni. (7) A nagy kiterjedésű zöldterületi települési térségben csak zöldterület, továbbá – a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt különleges terület file: Torokbalint_TSZT_20150629.docx

20

Törökbálint Város TSZT területfelhasználási egység köréből – sportolási célú terület, valamint temetőterület jelölhető ki. (8) A magas zöldfelületi arányú települési térségnek a) legfeljebb 30%-án beépítésre szánt üdülőterület, illetve – a beépítésre szánt különleges terület területfelhasználási egység köréből – oktatási, egészségügyi és sport célú terület, b) legalább 70%-án beépítésre nem szánt terület alakítható ki. (9) A 7000 m2 nettó eladótérnél nagyobb új kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű építmény ott helyezhető el, ahol az építmény bejárata 300 méternél nem hosszabb gyalogos közlekedéssel megközelíthető a meglévő, vagy a tervezett funkció megvalósításával együtt kiépítendő jelentős közösségi közlekedési csomóponti megállóhelytől számítva. 6. § (1) Az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ában erdőterület területfelhasználási egységbe, illetve természetközeli terület (ezen belül kizárólag karsztbokorerdő) területfelhasználási egységbe kell sorolni. A védelmi elsődleges rendeltetésű erdőterületként és a természetközeli területként besorolt területfelhasználási egységek kiterjedése nem csökkenhet. (2) Az egyes településeken lévő, erdőterületként besorolt területfelhasználási egységek nagysága – a település közigazgatási területére vetítve – összességében nem csökkenhet. 7. § (1) A mezőgazdasági térség legalább 90%-át mezőgazdasági terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A mezőgazdasági térség legfeljebb 10%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható. (2) A település közigazgatási területére vonatkoztatott területén a városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség növekménye nem haladhatja meg az 1/3. számú mellékletben található területi mérleg szerinti városias települési térség és hagyományosan vidéki települési térség területének 2%-át. A városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség növekményére is alkalmazni kell az 5. § (1)–(6) bekezdés előírásait. (3) A (2) bekezdésben rögzített növekményen felül csak az állami főépítésznek a területcserére vonatkozó térségi területfelhasználási engedélye alapján és legfeljebb olyan mértékben bővíthető a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség kiterjedése, amilyen mértékben a Szerkezeti Tervben rögzítetthez képest máshol – a mezőgazdasági térség javára – csökken a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség kiterjedése. A területcsere során a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség területének nagysága nem változhat. A területcserét táj- és természetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok alapján és úgy kell végrehajtani, hogy ne sértsen társadalmi érdekeket. A területcseréről az azt kezdeményező települési önkormányzat az érintetteket a helyben szokásos módon tájékoztatja. 8. § (1) A különleges rendeltetésű térség teljes területén a településrendezési eszköz készítése során beépítésre nem szánt különleges vagy más beépítésre nem szánt területfelhasználási egység jelölhető ki. (2) A 10 hektárt meghaladó sportolási célú területet beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. 9. § (1) Az országos és a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az egyedi építmények elhelyezkedését a 2. számú (térképi) melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/2. számú melléklet tartalmazza. (2) Az országos és a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények kialakítását az OTrT 1/1–10. számú mellékletében, valamint az e törvény 1/2. számú mellékletében megjelölt települések közigazgatási területének érintésével és a 2. számú (térképi) melléklet figyelembevételével kell meghatározni. 10. § A vízgazdálkodási térséget legalább 95%-ban vízgazdálkodási terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A fennmaradó részen olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely nem veszélyezteti a vízgazdálkodás érdekeit.

A vízgazdálkodási térség vonatkozásában a BATrT 10.§ helyett az OTrT 31/B.§ c) pontja alapján az OTrT 6. § (2) bekezdés e) pontja alkalmazandó: „6.§ (2) e) a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni;”

Az előzőek alapján, a BATrT előírásaiban a Törökbálintra vonatkozó közvetlen átsorolási területnagyságbeli korlátok a jogszabályi állapotnak megfelelően a következők:

Átsorolható ilyen kategóriából

Erdőgazdálkodási térségből

- erdőterületté, illetve természetközeli területté.

Lehetséges területnagyság (ha)

legalább: 322,2265

- bármely települési területfelhasználási egységgé.

legfeljebb:

56,8635

- mezőgazdasági területté, illetve természetközeli területté.

legalább:

894,177


legfeljebb:

99,353

legalább:

29,818

legfeljebb:

5,262

A városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség legnagyobb növekménye legfeljebb:

29,164

Mezőgazdasági térségből

A vízgazdálkodási térségből

21

Ilyen célra

- vízgazdálkodási területté, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységgé. -olyan területfelhasználási egységgé, amely nem veszélyezteti a vízgazdálkodás érdekeit.



Törökbálint 2011.09.01 után jóváhagyott, BATrT átsorolási korlátot érintő TSZT módosításainak terület igénybevételi jellege és nagysága:





Ilyen célra

Igénybevett területnagyság (ha) 56/2013 (III.21.) Összesen Ök hat.


0

0


0

0


0

0

6,8

6,8

- vízgazdálkodási területté, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységgé.

0

0

-olyan területfelhasználási egységgé, amely nem veszélyezteti a vízgazdálkodás érdekeit.

0

0

0

0




22

23


legalább: legfeljebb: legalább:



- vízgazdálkodási területté, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységgé.

29,164


29,818

99,353

894,177

5,262

-olyan területfelhasználási egységgé, amely nem veszélyezteti a vízgazdálkodás érdekeit.

legfeljebb:

- bármely települési területfelhasználási egységgé. 56,8635

legalább: 322,2265



Ilyen célra

legfeljebb:





legalább:

legalább:

legalább:

0 legfeljebb:

0 legfeljebb:

0

6,8 legfeljebb:

0

29,164

5,262

29,818

92,553

894,177

56,8635

322,2265

További fejlesztési lehetőség területnagysága (ha)

0 legfeljebb:

0

A TSZT módosításoknál már igénybevett összes területnagyság (ha)


A fentiek alapján a 2011.09.01 után jóváhagyott TSZT módosításokkal helyesbítve a BATrT átsorolási lehetőségek összesített értékei.


Magterület

Ökológiai folyosó

Pufferterület

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület

Erdőtelepítésre alkalmas terület

Földtani veszélyforrás terület

Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület

Honvédelmi terület

3.1. sz. melléklet

3.2. sz. melléklet

3.3. sz. melléklet

3.4. sz. melléklet

3.5. sz. melléklet

3.6. sz. melléklet

3.18. sz. melléklet



Az egyéb rajzi mellékletek Törökbálint területi érintettségének összefoglaló táblázata:

x

x

x - x x x x= érintett; -= nem érintett

-

3.1. sz. melléklet: Magterület övezete 3.2 sz. melléklet: Ökológiai folyosó övezete, 3.3. sz. melléklet: Puffer terület övezete:

A fenti térkép alapján a település különböző részei érintettek a magterület övezetével, az ökológiai folyosó és a pufferterület övezetével. A magterület övezetére vonatkozó OTRT előírások: „17. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. file: Torokbalint_TSZT_20150629.docx

24

Törökbálint Város TSZT (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében elő kell írni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra jellemző építészeti hagyományok és építmények megőrzését és ezek követelményeit. (6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.”

A magterület övezetére vonatkozó BATrT előírások: „16. § (1) A magterület övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, vagy b) a magterület övezetében történelmi sportterületek találhatók, és c) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdés a) és c) pontjában vagy b) és c) pontjában szereplő kivételek együttes fennállása esetén a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. Az (1) bekezdés b) és c) pontjában szereplő feltételek együttes fennállása esetén történő kijelölés csak a történelmi sportterületeken belül történhet.”

Az ökológiai folyosó övezetére vonatkozó OTRT előírások: „18. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.”

A pufferterület övezetére vonatkozó OTRT előírás: „19. § Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti.”

3.4. sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete:

A fenti térkép alapján a település nem érintett a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetével.

25



3.5. sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 3.6. sz. melléklet: Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete:

A fenti térkép alapján a település több területén érintett a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetével és az erdőtelepítésre alkalmas terület övezetével. A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetére vonatkozó OTRT előírások: „13/B. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.”

Az erdőtelepítésre alkalmas terület övezetére vonatkozó OTRT előírás: „19/A. § Az övezetbe tartozó területeken beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki.”


26


3.18. sz. melléklet: Földtani veszélyforrás területének övezete:

A fenti térkép alapján a település teljes területe érintett a földtani veszélyforrás területének övezetével. A földtani veszélyforrás területének övezetére vonatkozó OTRT előírások: „25. § (1) A földtani veszélyforrás területének övezetét a településrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni. (2) Az övezet területén új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a bányafelügyelet a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul.”

3.21. sz. melléklet: Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete 3.22. sz. melléklet: Honvédelmi terület övezete:

A fenti térkép alapján a település sem a kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezetével, sem a honvédelmi terület övezetével nem érintett. Ezen felül vizsgálni kell még az alábbi két, az OTrT által megállapított, de a BATrT-ben még nem 27



létező, rajzilag nem meghatározott, megyei tervi övezet előírásait is. Erdőtelepítésre javasolt terület övezete vonatkozó OTrT előírása: „19/A. § A településrendezési eszközökben az erdőtelepítésre javasolt terület övezetét az erdőterület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni.”

Ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete vonatkozó OTrT előírásai: „19/B. § (1) Az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. (2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt területen, a településrendezési eszközökben csak olyan területfelhasználási egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el.”

1.3.3. PMTrT Pest megye Területrendezési Terve (PMTrT) nem érinti a települést. Emiatt a településen a megoldások PMTrT-nek való megfelelőségét nem kell vizsgálni.

1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek – az adott település fejlesztését befolyásoló – vonatkozó megállapításai Törökbálint a szomszédos települések közül Sóskút és Budapest XXII. kerülete (a volt Mechanikai Művek területét leszámítva) esetén érdemben csak azok külterületi erdő és mezőgazdasági területeivel határos, így megoldandó terület-felhasználási problémák e határok mentén nincsenek. Ezen települések szerkezeti terveiben rögzített (meglévő és tervezett) közlekedési és közmű nyomvonalak, továbbá Budapest XXII. kerülete esetén a volt Mechanikai Művek beépített területe már adottak, további fejlesztésük, vagy a nyomvonalak módosítása nem merült fel. Emiatt megoldandó konfliktus szerkezeti tervi vonatkozásban sem áll fönn. Budaörs, Biatorbágy, Érd és Diósd lakó- és gazdasági területei is több helyen is ránőttek a törökbálinti közigazgatási határra. Azokon a hosszabb szakaszokon, ahol a hasonló jellegű területek kapcsolódnak egymáshoz a határ mindkét oldalán, tompítandó zavaró hatásokról nem beszélhetünk. Ezeken a részeken csak a településhatárokon futó utak, és a határos területek feltáró útjai esetében lehet szükség a nyomvonalak, szabályozások összehangolására, pontosítására. A közigazgatási határok egyéb szakaszain pedig jellemzően erdő és mezőgazdasági területek találhatók a Törökbálinti oldalon, így konfliktushelyzet itt sincs. Fontos tényező a térség vízelvezetési rendszerében a Hosszúréti-patak és mellékágai. Ezek a vízfolyások, és a rajtuk létesített tározók rendszere a részben már a szomszédos települések szerkezeti terveiben is megjelenik, ezek összehangolása jelen tervnek is fontos szempontja. Fontos kapcsolódási szempont a különböző közúti és kötött pályás közlekedési nyomvonalak elhelyezkedése. A meglevő nyomvonalakon túl jelentős a Budaörs felé megjelenő vasúti nyomvonalak (Győr-Hegyeshalom vasúti fővonal, elővárosi vasútvonal/metró, nagy sebességű vasútvonal) elhelyezkedésének összehangolása, ezt a települések közötti egyeztetések nyomán lehetett tisztázni. A tervezett közúti nyomvonalak közül megemlítendő a volt Cora mögötti kapcsolat Érd/Sóskút irányában, valamint a különböző elkerülő, összekötő és átkötő útvonalak Budaörs felé (pl Pistályi gyűjtőút, Méhecske utca, Budaörs Ibolya utcai átkötés). Ezen elemeket az érintett szomszédos települések rendezési terveiben szereplő elhatározásokkal összehangoltan rögzítettük.

1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai A terviratok között csatolt 60/2010.(II.25.) Kt. határozattal elfogadott hatályos településfejlesztési koncepció lényegesebb megállapításai a következők: Hosszú távú cél: Törökbálint váljon olyan kertvárossá a főváros szomszédságában, amely egyaránt nyújt szerethető és minőségi lakókörnyezetet az itt élőknek, és amely kiváló térségi pozíciójából adódó gazdasági lehetőségeit maximálisan kihasználva stabil, hosszú távon is fenntartható agglomerációs település. file: Torokbalint_TSZT_20150629.docx

28


A hosszú távra szóló, átfogó célkitűzés megvalósulása a középtávú specifikus célok elérése útján történik. Specifikus célok: - Az agglomerációs helyzet kezelése, a népességnövekedéssel összehangolt városfejlesztés és várospolitika. (A célkitűzés a tipikusan agglomerációs helyzetű Törökbálint előre jelezhető további népességnövekedésével összefüggésben határozza meg az alapelveket és a szükségessé váló intézményfejlesztés kalkulált irányszámait.) - Az életminőség általános javítása, XXI. századi életkörülményeket biztosító, vonzó kertváros megteremtése. (A fejlesztési cél kiterjed az agglomerációs átlag feletti színvonalú kisvárosi ellátási színvonal és kertvárosi lakókörnyezet feltételeinek biztosítására. Ennek érdekében egyaránt közép- és hosszú távú cél a meglévő lakóterületek közterületi fejlesztése, új lakóterületek kialakításának helybiztosítása, és a népességnövekedéssel szükségessé váló alap- és középfokú közintézmény fejlesztés.) - A városszerkezet átgondolt, ütemezett és mértéktartó fejlesztése. (A célkitűzés magába foglalja mindazokat az elvárásokat, amelyek Törökbálint - ma még több tekintetben nem megfelelő színvonalú - arculatának, városszerkezetének, városképének, és a város lakhatóságának javítása érdekében megfogalmazhatók. Törökbálint területeivel való gazdálkodás során az alábbi elvek szem előtt tartását, illetve az alábbi célok elérését kell kitűzni, amelyek a fejlesztés alapjául kell, hogy szolgáljanak.) - Differenciált gazdaságfejlesztés, a gazdasági környezet javítása. (A célkitűzés a városfejlesztés és működtetés anyagi forrásainak növelésére, a munkahelyek számának növelésére, a város kivételesen kedvező térségi pozíciójából adódó lehetőségek maximális kihasználására irányul.) Törökbálint rendelkezik integrált településfejlesztési stratégiával. Törökbálint hatályos településfejlesztési koncepciója a korábbi helyzetértékelés aktualizálásával, célrendszerének felülvizsgálatával, illetve 2006-ban elkészült – középtávra szóló – „Integrált Városfejlesztési Stratéga” (IVS) valamint a városfejlesztési politikát meghatározó rövid és közép távú ciklusprogram figyelembevételével készült el. Így e vonatkozásban a hatályos településfejlesztési koncepció megállapításai voltak a mértékadóak.

1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata 1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök A munka elkészítéséhez a következő jelenleg is érvényes közvetlen tervelőzményeket használtuk fel: Törökbálint TSZT: 251/2002.(IX.19.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 27./2002. (IX.20.) Ör. (PESTTERV Kft.); Depo SZT és HÉSZ: 23/2001.(X.31.) Ör. (PESTTERV Kft.); Depo SZT és HÉSZ:módosítás 7/2002. (II. 25.) Ör.; Nemax terület SZT és HÉSZ: 24/2001.(X.31.) Ör. (PESTTERV Kft.), amelyet kiváltott az ún. Napliget SZT; Köles-dűlő TSZT módosítás: 250/2002.(IX 19.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 28/2002.(IX.20.) Ör. (PESTTERV Kft.); Techno Park TSZT módosítás: 251/2002.(IX.19.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 29/2002.(IX.20.) Ör. (PESTTERV Kft.); Czégényi-tanya SZT és HÉSZ: 9/2003.(IV.30.) Ör. (Korányi és Társai Kft.); Szabadházi-hegy TSZT módosítás: 82/2003.(IV.03.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 10/2003.(IV.03.) Ör. (PESTTERV Kft.) .), amelyet kiváltott az ún. 2010-es Szabadházi-hegy SZT; Tükörhegy IV. ütem TSZT módosítás: 223/2005.(VIII.25) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 21/2005.(IX.23.) Ör. (PORTATERV Kft.); Nemzetközi Üzleti Park TSZT módosítás: 328/2005.(X20.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 28/2005.(XI.18.) Ör. (PESTTERV Kft.); Raktárvárosi út környezete SZT és HÉSZ: 36/2005.(XII.09.) Ör. (Archi Soft Kft.); Hosszúréti-patak és környéke TSZT módosítás: 8/2006.(II.22.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 8/2006.(III.15.) Ör. (VÁROSFEJLESZTÉS Zrt.); Vízipark területe SZT és HÉSZ: 22/2006.(VII.01.) Ör. (PESTTERV Kft.); Volt Laktanya TSZT módosítás: 297/2006.(VIII.24.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 26/2006.(VIII.28.) Ör. (PESTTERV Kft.); Égett-völgy területe TSZT módosítás: 440/2006.(XI.23.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 29/2006.(IX.29.) Ör. (BFVT Kft.); Településközpont TSZT módosítás: 37/2007.(II.22) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 5/2007.(III.1.) Ör. 29



-

(VÁROSFEJLESZTÉS Zrt.); Tó Park területe TSZT módosítás: 382/2006.(IX.28.) Ök.; Tó Park SZT és HÉSZ módosítás: 15/2007.(V.25.) Ör.; Volt Mechanikai Művek SZT és HÉSZ: 33/2007.(XII.3.) Ör. (Iparterv Zrt.); Nagysebességű vasút TSZT módosítás:485/2008.(XII.11.) Ök. (PESTTERV Kft.); Kinizsi utcai intézményi központ TSZT módosítás: 198/2009.(V.28.) Ök., SZT és HÉSZ: 28/2009. (VI.12.) Ör. (PESTTERV Kft.); Erdő, Pihenő u., Hegyalja út által határolt terület TSZT módosítás: 199/2009.(V.28.) Ök., SZT és HÉSZ: 29/2009. (VI.12.) Ör. (PESTTERV Kft.), amelyet kiváltott az ún. 2012-es Erdő, Pihenő u., Hegyalja út által határolt terület SZT; Jázmin u. TSZT módosítás: 233/2009.(VI.25.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 32/2009. (VI.29.) Ör. (BFVT Kft.); Annahegy TSZT módosítás: 234/2009.(VI.25.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 33/2009. (VI.29.) Ör. (BFVT Kft.); Tükörhegy IV. ütem SZT és HÉSZ: 43/2009. (IX.30.) Ör. (PORTATERV Kft.); Napliget területe TSZT módosítás: 376/2009.(XI.05.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 49/2009. (XI.25.) Ör. (BFVT Kft.); Szabadházi-hegy SZT módosítása: 11/2010. (V.5.) Ör. (Város és Ház Bt.); Szabadházi-hegy SZT módosítás módosítása: 13/2010. (V.28.) Ör. (Város és Ház Bt.); Anna-hegyi pihenő SZT és HÉSZ: 17/2010. (VI.25.) Ör. (Pro Arch Bt.); Égett-völgy TSZT módosítás: 310/2011. (IX.29.) Ök., illetve SZT és HÉSZ módosítása: 28/2011 (IX.30.) Ör (BFVT Kft.); Erdő, Pihenő u., Hegyalja út által határolt terület SZT és HÉSZ módosítása: 24/2012 (V.25.) Ör. (PORTATERV Kft.); Volt Mechanikai Művek SZT és HÉSZ módosítása: 35/2012. (X. 15) Ör. (Z.É. Műhely Kft. Zrt.) Budaörsi szennyvíztiszító környezete TSZT módosítás: 56/2013. (III.21.) Ök., illetve 19/2013. (IV. 22.) Ör. (PESTTERV Kft.); Tükörhegy IV. ütem TSZT módosítás: 203/2014. (VI. 26.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 24/2014. (VI. 30.) Ör. (PESTTERV Kft.).

1.7. A település társadalma 1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi jövedelmi viszonyok, életminőség

összetétel, képzettség,

foglalkoztatottság,

A települési népesség jellemzőinek (népességszám, korösszetétel, iskolázottság, foglalkoztatottság, családok) vizsgálata, értékelése során a 2011. évi népszámlálási (KSH publikációban szereplő) adatokat vettük alapul. A helyi társadalom vizsgálatánál helyszíni adatfelvételre, célzott települési szociológiai vizsgálatok elvégzésére nem volt mód. Ettől függetlenül azonban frissebb kiinduló adatokat is igyekeztünk - 2012. közepén- az önkormányzattól beszerezni és az átadott adatokat alábbi elemzéseinkben felhasználtuk. Az adatok korszerűsége a régebbi adatfelvételi állapot miatt ugyan némi kritikával illethető, de a tendenciák és nagyságrendek jól érzékelhetők. A népességszám eddigi alakulása A település népességszáma a XIX. század végétől napjainkig lényegében folyamatosan növekedett (kivétel a II. világháború időszaka és a ’90-es évtized eleje). A 2011-es utolsó helyi adat szerint a lakónépesség száma 13.555 fő volt. Az 1990-2011 közti időszakra jellemző megyei városi (25,4 %) átlagos népességnövekedés helyett a településen nagyobb népességnövekedés volt tapasztalható (35,8 %). Az utóbbi évtizedek népességszám változására (növekedésére) jellemző, hogy a korábban jelentős elvándorlás helyett már erős bevándorlás figyelhető meg, ugyanakkor a természetes szaporodás a korábbi pozitív helyett már negatív egyenleget mutatott. Jelenlévő népesség (fő)

1870. 1.980

A népesség számának alakulása (KSH adat 2011.) 1900. 1910. 1920. 1930. 1941. 2.917 3.676 3.837 4.607 5.295


1949. 5.007

1960. 6.892

1970. 8.686

30


Jelenlévő népesség 10000 8000 6000

(fő)

4000 2000 0

Lakónépesség (fő)

1870. 1900. 1910. 1920. 1930. 1941. 1949. 1960. 1970. (évszám)

1970. 8.571

A népesség számának alakulása (KSH adat 2011.) 1980. 1990. 2001. 10.579 9.459 11.278

2011. 12.841

Lakónépesség

14000 12000 10000 (fő)

8000 6000 4000 2000 0

évszám 2011. 2010. 2009. 2008. 2007. 2006. 2005. 2004. 2003. 2002. 2001. 2000. 1999. 1998. 1997. 1996. 31

1970.

1980.

1990. (évszám)

2001.

2011.

A népesség számának alakulása 1996-tól 2011-ig (helyi adat) állandó lakosság száma (fő) lakónépesség száma (fő) 13.467 13.555 13.431 13.576 13.272 nem ismert 13.047 13.156 12.898 12.926 12.582 12.611 12.478 12.472 12.271 12.223 12.076 12.084 11.780 11.864 11.186 12.236 10.899 11.069 10.279 10.483 10.046 10.235 9.988 10.176 9.832 10.125 file: Torokbalint_TSZT_20150629.docx


Népszaporodás (KSH adat 2011.) Lakónépesség összesen (fő): Élve születések száma Halálozások száma Természetes szaporodás Vándorlási különbözet Tényleges szaporulat

1970. 8.571

1980. 10.579 1.922 915 +1.007 +1.001 +2.008

A népesség nemek szerinti megoszlása (KSH adat 2011.) Népesség száma (fő):

1990. 9.459 1.218 1.169 +49 -1.169 -1.120 összesen 12.841

2001. 11.278 1.187 1.365 -178 +1.997 +1.819 férfi 6.139

nő 6.702

2011. 12.841 1.451 1.507 -56 +1.619 +1.563

1000 férfira jutó nő 1091,7

A népesség korösszetétele A korcsoportok szerinti népességmegoszlás adatait figyelembe véve (az ún. korfa alakját vizsgálva) megállapítható, hogy a település népesség korösszetétele szerint öregedő volt 2011-ben, azaz viszonylag kevés a gyermekek, és ezzel párhuzamosan magas az időskorúak aránya a lakónépességen belül. Az egyes egymás utáni korosztályok létszámbeli változása sem egyenletes (nagy ugrások tapasztalhatóak), ami a korosztályonként eltérő igények kielégítésének tervezhetőségét, gazdaságosságát nagyban rontja. A népesség korcsoportok szerinti megoszlása (KSH adat 2011.) Lakónépesség összesen (fő): 0-tól 4-ig 5-től 9-ig 10-től 14-ig 15-től 19-ig 20-tól 24-ig 25-től 29-ig 30-tól 34-ig 35-től 39-ig 40-től 44-ig 45-től 49-ig 50-től 54-ig 55-től 59-ig 60-tól 64-ig 65-től 69-ig 70-től 74-ig 75-től 79-ig 80-tól 84-ig 85-től


12.841 748 775 736 725 660 654 941 1.123 1.102 709 721 1.020 880 722 486 337 276 226

32


A népesség korcsoportok szerinti megoszlása

85-től 80-tól 84-ig 75-től 79-ig 70-től 74-ig 65-től 69-ig 60-tól 64-ig 55-től 59-ig 50-től 54-ig 45-től 49-ig 40-től 44-ig 35-től 39-ig 30-tól 34-ig 25-től 29-ig 20-tól 24-ig 15-től 19-ig 10-től 14-ig 5-től 9-ig 0-tól 4-ig 0

200

400

600

800

1000

1200

(fő)

A népesség iskolázottsága 2011-ben a 7 évesnél idősebb korú népességen belül a felsőfokú végzettségűek aránya a megyei városok átlagát (17,13 %) meghaladta. A településen ez a mutatószám 22,55 % volt. A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása (KSH adat 2011.) Összesen (fő): 11.766 0 131 Általános iskola (osztály) 1-7 1.243 8 2.425 Középiskola érettségi nélkül 1.743 Középiskola érettségivel 3.571 Egyetem, felsőfokú iskola oklevéllel 2.653 A népesség vallás és felekezet szerinti megoszlása A 2011-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 16,98 %-a vallási közösséghez, felekezethez nem tartozónak minősítette magát. A népesség 36,03 %-a római katolikus, de jelentős a református vallásúak (10,41%) települési arányszáma is. Vallás és felekezet szerinti megoszlás (KSH adat 2011.) római katolikus görög katolikus 33


4.626 98


ortodox keresztény református evangélikus izraelita más vallási közösséghez, felekezethez tartozik vallási közösséghez, felekezethez nem tartozik ateista nem kívánt válaszolni, nincs válasz Összesen (fő):

20 1.337 148 21 248 2.181 276 3.886 12.841

A népesség nemzetiségi hovatartozás szerinti megoszlása Az alábbi táblázat szerint a 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 85,52 %-a tartja magát magyarnak. A kisebbségek közül a legnagyobb a német nemzetiség aránya (5,22 %). Nemzetiségi hovatartozás (KSH adat 20011.) magyar bolgár cigány görög horvát lengyel német örmény román ruszin szerb szlovák ukrán hazai nemzetiségek együtt arab kínai orosz egyéb Összesen (fő):

10.982 14 63 6 10 12 670 6 69 4 13 14 7 888 11 3 15 205 12.841

Foglalkoztatottsági adatok A népesség gazdasági aktivitás szerint (KSH adat 20011.) Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Összesen (fő):

2000. 12. hó 2001. 12. hó 2002. 12. hó 2003. 12. hó 2004. 06. hó 2005. 06. hó 2006. 06. hó 2007. 06. hó 2008. 06. hó 2009. 06. hó 2010. 06. hó 2011. 06. hó

2011. 5.330 581 3.317 3.613 12.841

Megoszlási arány % 41,51 4,53 25,83 28,14 100

Az aktív korú, nem foglalkoztatottak száma 2000-től 2012-ig (helyi adat) Szociális segélyben részesülők Időpont Regisztrált álláskeresők száma (fő) -RÁT/BPJ/FHT- száma (fő) 118 21 84 11 81 0 77 0 91 10 123 23 139 17 149 15 154 16 253 14 361 28 317 6


34


2012. 06. hó

320

26

Családok Az alábbi táblázatok alapján a településen is megfigyelhető jelenség az egy családból álló háztartások számának dominanciája (73,04 %), és a nem családháztartások igen magas aránya (25,8 %). Háztartások és családok főbb adatai (KSH adat 2011.) Háztartások száma személy 100 háztartásra jutó foglalkoztatott Családok száma családtag 100 családra jutó összes gyermek Háztartások, háztartás-összetétel szerint (KSH adat 2011.) Összesen Család háztartás Egy családból álló háztartás Két és több családból álló háztartás Nem családháztartás összesen

1980. 3.453 291 148 2.878 297 110 4.755 3.528 3.473 55 1.227

1990. 3.468 267 124 2.613 292 113

2001. 3.917 282 121 3.198 298 115

2011. 4.755 263 112 3.583 297 116

Megoszlási arány % 100 74,20 73,04 1,16 25,80

A családok családösszetétel szerint (KSH adat 2011.) Összes család száma Házaspár és élettárs összesen Házaspár és élettárs + 0gyerek Házaspár és élettárs + 1gyerek Házaspár és élettárs + 2gyerek Házaspár és élettárs + 3, vagy több gyerek Egy szülő + 1 gyerek Egy szülő + 2 gyerek Egy szülő + 3, vagy több gyerek

3-583 2-889 1-095 778 724 292 449 207 38

1.8. A táji és természeti adottságok vizsgálata 1.8.1. Természeti adottságok Törökbálint a Tétényi-fennsík földrajzi kistájon helyezkedik el. A település éghajlatára jellemző, hogy o az évi napfénytartam valamelyest meghaladja az 1950 órát, míg az évi középhőmérséklet 10 C, az o o abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34 C és az abszolút hőmérsékleti minimumok átlaga -15 C körül van. A csapadék évi összege 550-600mm. Az uralkodó szélirány Ny-i, ÉNy-i és az átlagsebessége 3-3,5m/s. Az ökológiailag értékes területek (erdő, rét, legelő és nádas) a település területének mintegy ötödét teszik ki. Az erdőterületek aránya (11%), ami elmarad az országos (19%) és a megyei (23%) átlagtól. Az erdők alig 1,5%-a természetszerű erdő. (A természetszerű erdők zömmel őshonos fafajokból álló erdők, melyek környezetvédelmi szempontból értékesebbek, védőhatásuk nagyobb, mint a kultúrerdőké.) A település erdői nem alkotnak összefüggő területeket, többnyire kisebb erdőfoltokban helyezkednek el. A potenciális erdőtársulások ebben a térségben a karsztbokorerdők, tatárjuharos tölgyesek, valamint a nyílt társulások közül a sziklagyepek és a pusztafüves lejtős sztyepprétek. Az eredeti vegetációk helyén ma túlnyomórészt beépített területek, valamint intenzív mezőgazdasági és erdőgazdasági területek találhatók. A vízrajzi és talaj adottságok a vonatkozó fejezetekben kerülnek részletes tárgyalásra. 1.8.2. Tájhasználat, tájszerkezet Törökbálint a Budapesti agglomeráció nyugati szektorának erősen urbanizálódott települése. Az 35



elmúlt évtizedek beépítésre szánt területi fejlesztései szinte kivétel nélkül elsősorban a mezőgazdasági, kisebb részt az erdőterületek rovására valósultak meg. Földrajzi elhelyezkedéséből adódóan jelentős a közlekedési hálózatok tájszerkezetet alakító és a tájhasználatban elfoglalt szerepe. A mezőgazdasági területeken belül jelentős a kertes (korábban volt zártkerti) területek részaránya, ezeknek sokszor a valós gazdálkodási igényektől elrugaszkodott, indokolatlan beépítésével együtt. A nagyüzemi jellegű mezőgazdasági tájhasználat céljára megmaradt területeken sem annyira a modern, fenntartható gazdálkodás szempontjait figyelembe vevő farmgazdálkodás a jellemző, hanem a kisközepes lakó-gazdálkodó birtokok. 1.8.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek 1.8.3.1. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény 3.10. sz. mellékletében kijelölt „térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete” érinti Törökbálint belterülettől délre eső területeit (Nagyerdő, Kerek-domb, Rókahegy. A kijelölés alapjául elsősorban a Tétényifennsík szélét alkotó, a település más területeihez képest relatíve magasabban fekvő, kilátás és rálátás szempontjából frekventáltabb, jellemzően erdővel borított területek szolgáltak, 1.8.3.2. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Helyi jelentőségű védett természeti területek: A településnek egy helyi jelentőségű természetvédelmi területe van, amely „Törökbálinti erdők” néven került védetté nyilvánításra. Ez több erdőterületet foglal magába, melyek a Nagy-erdő, Annahegy, Róka-hegy területére esnek. Összterületük mintegy 243 hektár. Természeti értékek, nyílt karszt területek:A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. értelmében földtani természeti értékek, azon belül is nyílt (fedetlen) karsztos kőzetből álló területek találhatók a településen. Az érintett nyílt karsztok területeinek felsorolását a következő jogszabály tartalmazza: 8002/2005. (MK 138.) KvVM tájékoztató a nyílt karszt területek külterületi jegyzékéről. A nyílt (fedetlen) karsztos kőzetből álló felszínen a karsztos kőzet, illetve a karsztvíz szennyezése vagy állapotának jogellenes megváltoztatása tilos. A nyílt karszt területek által érintett földrészletek: 086/1, 086/2, 086/3, 087, 0136, 0138, 0151, 0152/2, 0152/8, 0152/9, 0152/10, 0152/11, 0152/12, 0152/13, 0152/38, 0152/39, 0152/40, 0152/41, 0152/42, 0155/38, 0155/40, 0155/41, 0164, 0165, 0166/2, 0166/4, 0166/6, 0166/7, 0166/9, 0166/10, 0166/11, 0176, 0177/3, 0177/4, 0177/5, 0178, 0179/1, 0179/2, 0190, 0193/7, 0193/8, 0193/39, 0193/40, 0193/41, 0193/42, 0193/43, 0193/44, 0193/45, 0193/46, 0193/47, 0193/48, 0194/3, 0196/2, 0196/3, 0196/4, 0196/5, 0196/6, 0196/7, 0196/19, 0196/23, 0196/24, 0196/25, 0196/27, 0196/28, 0203/2, 0205/7, 0206/2, 0210/2, 0213/1, 0213/3, 0213/9, 0213/10, 0213/11, 0213/12, 0213/13, 0213/14, 0213/15, 0213/16, 0213/17, 0213/18, 0213/19, 0213/20, 0213/21, 0213/22, 0213/23, 0213/24, 0213/25, 0213/26, 0213/27, 0213/28, 0213/29, 0213/30, 0213/31, 0213/32, 0213/33, 0213/34, 0213/35, 0213/36, 0213/37, 0213/38, 0213/39, 0213/40, 0213/41, 0213/42, 0215/3, 0215/21, 0215/22, 0215/23, 0215/24, 0215/25, 0215/26, 0215/27, 0215/28, 0215/29, 0215/30, 0215/31, 0215/32, 0215/33, 0215/34, 0215/35, 0215/36, 0215/37, 0215/38, 0215/39, 0215/40, 0215/41, 0215/42, 0215/43, 0215/44, 0215/45, 0215/46, 0215/47, 0215/48, 0215/49, 0215/50, 0215/51, 0215/52, 0215/53, 0215/54, 0215/55, 0215/56, 0215/57, 0215/58, 0215/59, 0215/60, 0215/61, 0215/62, 0215/63, 0215/64, 0215/65, 0215/66, 0215/67, 0215/68, 0215/69, 0215/70, 0215/71, 0215/72, 0215/73, 0215/74, 0215/75, 0215/76, 0215/77, 0215/78, 0215/79, 0215/80, 0215/81, 0215/82, 0215/83, 0215/84, 0215/85, 0215/86, 0215/87, 0215/88, 0215/89, 0215/90, 0215/91, 0295/4, 0295/7, 0295/8, 0295/9, 0295/10, 0295/28, 0295/29, 0295/30, 0295/31, 0295/32, 0295/33, 0295/85, 0295/86, 0295/87, 0295/88, 0295/89, 0295/90, 0295/91, 0295/92, 0295/93, 0295/94, 0295/95, 0295/96, 0295/97, 0295/98, 0295/99, 0295/100, 0295/101, 0295/102, 0295/103, 0295/104, 0295/105, 0295/106, 0295/107, 0295/108, 0295/109, 0295/110, 0295/111, 0295/112, 0295/113, 0295/114, 0295/115, 0295/116, 0295/117, 0295/118, 0295/119, 0295/120, 0295/121, 0295/122, 0295/123, 0295/124, 0295/125, 0295/126, 0295/127, 0295/128, 0295/129, 0295/130, 0295/132, 0295/133, 0295/135, 0295/136, 0295/141, 0295/159, 0295/160, 0295/161, 0295/162, 0295/167, 0295/168, 0295/169, 0295/170, 0295/175, 0295/176, 0295/177, 0295/178, 7851, 7866, 7884, 7885/2, 7975 file: Torokbalint_TSZT_20150629.docx

36


Natura 2000, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek: A Natura 2000 területeket alkotó közösségi, valamint kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok, illetőleg fajok megőrzéséhez szükséges előírásokat az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet állapította meg. A Natura 2000 hálózatot az Európai Uniós madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelvek alapján lehatárolt területek alkotják. Kialakításuk célja, hogy az európai közösség számára jelentős élőhely típusok, egy összefüggő ökológiai hálózat részeként hosszútávon fennmaradjanak. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletek felsorolását a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet tartalmazza. A Natura 2000 európai ökológiai hálózatnak, a településre eső részterületei közé tartozik, a HUDI20017 jelű Érd-Tétényi plató - kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. Az érintett földrészletek: 0152/2, 0152/10, 0152/38c, 0152/39, 0152/41, 0152/42, 0155/40a, 0295/140a, 0152/44. 1.8.3.3. Ökológiai hálózat Az „országos ökológiai hálózat” területei az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) szóló 2003. évi XXVI. törvény alapján kerültek kijelölésre, s céljuk a természetvédelmi szempontból jelentős területek közti ökológiai kapcsolatok biztosítása. Az OTrT országos ökológiai hálózatának lehatárolásai a Budapesti Agglomeráció kiemelt térség Területrendezési Tervében (2005. évi LXIV. törvény) kerülnek tovább pontosításra. Az ökológia hálózat lehatárolása a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságtól kapott adatok alapján, már a 2013-ban módosított OTrT alapján történt. Az országos ökológiai hálózatnak a településre eső részterületei: A Tétényi-fennsík A település Biatorbágy és Érd irányába fekvő mező- és erdőgazdasági területeinek jelentős része

1.9. Az épített környezet vizsgálata Főbb területi adatok A településre jellemző főbb területi jellegű és azzal összefüggésben lévő népességi adatokat a következő táblázat tartalmazza. A település alapadatai (KSH 2011. és TAKARNET 2012.) Igazgatási terület (ha) -TAKARNET 2012.2939,8500 Lakónépesség (fő) -KSH 2011.12.841 Átlagos népsűrűség (fő/km2) -KSH 2011.436,8 Belterületek (ha) -TAKARNET 2012.807,8237 Külterület (ha) - TAKARNET 2012.1891,9431 „Zártkert” (ha) - TAKARNET 2012.240,0832 A településszerkezet és az egyes terület-felhasználási elemek jellemzőinek leírását, helyszíni vizsgálataink alapján, alfejezetenként dokumentáltuk. Helyszíni vizsgálatainkat 2008. év végén folytattuk le, de 2013 közepén frissítettük. A településszerkezeti és terület-felhasználási vizsgálat eredményét önálló térképen dokumentáltuk. Ezen a térképen az egyes területeket mértékadó jelenlegi használatuknak, illetőleg a hatályos tervekben már rögzített besorolásuknak megfelelően ábrázoltuk (kiinduló jogi állapot). A PR jelű problématérképen több egyéb lényeges tényező megjelenítése mellett értékeltük az egyes területek átsorolásának megvalósulását is. E kartogramon egyebek mellett jelöltük a hatályos tervektől eltérően megvalósult területeket, a csak a szerkezeti tervben átsorolt, de az SZT-kben még át nem sorolt területeket, továbbá a várható tervjóváhagyáshoz képest 7 évnél régebben szabályozott területeket is. Erre azért volt szükség, hogy a tervezés mozgásterét felmérhessük. Azokat a területeket, amelyek megvalósultak, megvalósulás alatt vannak, vagy 7 éven belül készült hatályos SZT-vel rendelkeznek külön nem jelöltük, mert ezeken a területeken más, új elképzelések megvalósítására csak megfelelő kártalanítás esetén kerülhetne sor, ami nem reális alternatíva. A jogszabályban rögzített 7 éves intervallumot az e terv pillanatnyilag feltételezett jóváhagyási időpontjától visszamérve határoztuk meg. A határnap ebben az esetben az új tervek várhatóan legkésőbb 2014. őszi hatálybalépési időpontjához képest -7 év, azaz 2007. őszi volt.

37



A településrendezési szöveges munkarészeket az alábbi alfejezetekben dokumentáltuk. A tervi műleírásokhoz tartozó és a jóváhagyandó rajzi munkarészeket a tartalomjegyzék szerinti témaköri feldolgozással készítettük el. E helyen ismét külön ki kell emelnünk, hogy érdemi tervmódosítással Törökbálintnak csak néhány részterülete érintett, illetve a joghatályos munkarészeknek is csak egyes részeire terjed ki a módosítás. A módosítási témakörök lényege a következő: a TSZT, a teljes igazgatási területre elkészült SZT és a HÉSZ általános formai -és a lehetséges mértékű tartalmi- korszerűsítése, az új elképzeléseknek és a jogszabályi módosításoknak megfelelő részleges módosítása; a hatályos tervlapok módosított OTÉK-nak megfelelő átszerkesztése az új digitális alaptérképre; a korábban elkészült és a hatályos 26 db részterületre szóló SZT megoldásainak beillesztése a település egészére szóló SZT-be és HÉSZ-be, a megoldások összedolgozása egységes új tervanyag összeállítása; a település szerkezetét meghatározó közlekedési hálózat felülvizsgálata, módosítása; az egyedi határozatok alapján már eddig meghozott átsorolási döntések tervbeillesztése. A terv fentiekben vázolt módosításokkal nem érintett részei tehát lényegét tekintve megegyeznek a jelenleg joghatályos településrendezési tervek (TSZT, több részterületi SZT) és a HÉSZ jelenleg érvényes megoldásaival! 1.9.1. Területfelhasználás vizsgálata 1.9.1.1. A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata Törökbálint Város történelmi, nőtt település. Az igazgatási területen megvalósult beépítés, a mai településszerkezet jellemzően szerves fejlődési folyamat eredményeképpen alakult ki. Természetesen a tájhasználatot, a kül- és belterületek tényleges terület-felhasználását itt is alapvetően meghatározzák a természet-, közlekedés- és gazdaságföldrajzi, valamint a táji, történeti adottságok. Törökbálinton, mint dombvidéki településen azonban a természeti korlátozó, alakító tényezők a síkvidéki településsekkel ellentétben sokkal inkább meghatározóak. Az igazgatási terület alakja szabálytalan. Legnagyobb mérete K-Ny-i irányban kb. 9 km, É-D-i 2 irányban pedig kb. 7 km. Az összesen 29 km nagyságú igazgatási területből a TAKARNET szerint ma 2 még kb. 8 km a belterületek nagysága, azaz az igazgatási terület kb. egyharmada. A belterület az igazgatási terület súlypontjától kissé É-ra eltolódva helyezkedik el. A domborzat változatos. A terepet dombok, völgyek, vízfolyások, vízfelületek tagolják. A vízrajzi elemek közül is kiemelkedik a jellemzően ÉNy-DK folyásirányú Hosszúréti-patak (Kő-ér), amely a Dunába ömlik, illetve a Hosszúréti-patak felé lefolyással bíró Törökbálinti-tó. A településszerkezetben és -képben ezeken a táji természeti adottságokon, illetve a művi környezet elemein kívül meghatározó szerepe van még a kisebb-nagyobb összefüggő erdőknek, gyümölcsösöknek is. A település legmagasabb pontja az Annahegyen és a Kerek-dombtól D-re az Érdi határ közelében lévő magaslati pontokon található kb. 265-270 mBf magassággal. A város legmélyebb pontja 130 mBf magassággal a Hosszúréti-patak budaörsi határnál lévő kifolyási pontjánál található. Így a legnagyobb szintkülönbség városon belül eléri a 140 m-t is. A város településszerkezetét és -képét a természeti környezet fentebb ismertetett adottságain kívül az épített környezet is lényegileg befolyásolja. Az igazgatási területen áthaladó autópályák és egyéb közutak, illetőleg a vasutak nyomvonalai, valamint a kialakult vegyes funkciójú beépítés is meghatározója a törökbálinti településszerkezetnek, -arculatnak. A más településekhez képest jóval sűrűbb közlekedési kapcsolatrendszer a szokásosnál jobban meghatározza a település életét és egyúttal fejlesztési lehetőségeit is. A közúthálózati elemek közül az M7 autópálya és az M0 autóút a belterületen áthaladva Törökbálint egyes belterületi részeit elválasztja, leszakítja egymástól, az igazgatási területet négy részre osztja. Az M1 autópálya az igazgatási terület É-i határán halad, így szerkezeti értelemben nem osztja tovább a város területeit. Az egyéb alsóbbrendű utak közül a diósdi (8102. j.), az érdi (8103. j.) és a raktárvárosi (8105. j.) utak a belterületen áthaladva tovább tagolják és egyben feltárják a települést.


38


A Budapest-Hegyeshalom MÁV vasútvonal az É-i településhatár közelében haladva a belterületet megközelíti, tagolja és egyúttal vasúti kapcsolattal látja el a lakóterületeket. Az ehhez a vonalhoz kapcsolódó iparvágány a vasúti ellátást igénylő raktárterületeket (DEPO) szolgálja ki. A település belterületének legjelentősebb kiterjedésű beépítésre szánt területei a lakóterületek. A lakóterületek alapvetően az alábbi hat fő típusba sorolhatók: A korábban kialakult hagyományos telekstruktúrán létrejött falusias, fésűs beépítés a település történelmi részén (Ófalu), és amely a településközpontban egyre inkább hézagosan zártsorú, zártsorú (kisvárosias) jelleget ölt. Az Ófaluban apró (mintegy 60 nöl) és óriás (mintegy 600 nöl) területű, valamint némely esetben szabálytalan alakú telkek is megtalálhatók. A nagyobb telkek elvben a hagyományos gazdálkodói céloknak is megfelelnének. A külterületen koncentráltan elsősorban az Ida-majorban és a Virág tanyán alakultak ki falusias lakóterületek. Az elmúlt mintegy 50-60 évben kialakult kertvárosias lakóterületek, amelyen oldalhatáron álló esetenként szabadonálló beépítésű családi házas beépítés valósult meg. Ezeken a területeken a szabályosabb alakú telkek, raszteres telektömb hálózat a jellemző. A telekállományról megállapítható, hogy általában mintegy 160 és 290 nöl közötti nagyságú telkekből áll. Ezek a telkek méretükből adódóan lakó és legfeljebb a lakókörnyezetet nem zavaró, alacsony intenzitású kereskedelmi, szolgáltató és kisipari funkciókra lehetnek alkalmasak. Az elmúlt évtizedben kialakult Tükörhegyi új kertvárosias lakóterületre a megvalósult épületek méretéhez képest kis alapterületű (mintegy 250-300 nöl) szabályos alakú telekállomány a jellemző. A telkeken szabadonálló családi házas és csoportos beépítés valamint lényegében a lakó funkció kizárólagossága a jellemző. Kertvárosais lakóterületként a Rudák-telepen (és a fentiekkel összhangban a Tükörhegyen több területen) egyeditelkes, a Bajcsy Zs. út mentén pedig „úszótelkes” sorházas beépítésű lakóterületek alakultak ki. A téglagyárral szemközti területen és a Széchenyi téren egy-egy kisvárosias, kislakótelepes, csoportos beépítés alakult ki. A téglagyárral szemközti területen egyeditelkes társasházas, a Széchenyi téren „tömbtelkes” társasházas beépítés valósult meg. Mindkét megvalósult beépítési forma idegen testként ékelődik be a családi házas lakóterületek beépítése közé. Megjegyezzük, hogy az Akácos utca mentén lévő családiházas lakóterületeket a nemrég jóváhagyott SZT ugyancsak kisvárosias lakóterületbe sorolta. A domborzati adottságok függvényében alakult ki a települési lakóutcák hálózata az Ófalu területén. Ugyanakkor az utóbbi évtizedekben kiépült településrészeken alapvetően a terepviszonyokat figyelmen kívül hagyó derékszögű úthálózat a meghatározó, amely helyenként nagy meredekségű lakóutcákat eredményezett. Az utóbbi időszakban keletkezett tervezett lakóterületeknél már jobban figyelembe vették a terepadottságokat az utcák kialakításánál. A település mai belterületén még találhatók beépítetlen foghíj telkek, területek (pl. Tükörhegy IV.), amelyek az esetleges további lakó célú fejlesztési igényeket még ki tudják szolgálni. A nagymélységű telektömbökben pedig tömbfeltárás révén újabb lakótelkek kialakulása is prognosztizálható ismerve a 2 település agglomerációs helyzetét. Az átlagos népsűrűség (436,8 m /fő) kertvárosi településjelleget mutat. A közintézmények jelenleg főképpen az Ófaluban a köztársaság téri alközpontban és a Szérűskert környezetében koncentrálva találhatók meg, de elszórtan más településrészeken is fellelhetők. A lakosságot ellátó kereskedelmi és szolgáltató egyéb létesítmények több-kevesebb egyenletességgel a lakóterületek egészén belül megtalálhatók. A legjelentősebb ipari termelő tevékenységek a lakóterületek közvetlen környezetében (pl. Schöller, Bio-Filter), vagy azon belül (Téglagyár, OMÜV) működnek valamint a Törökbálint-Budaörs-Budapest hármas határ mentén (Iparterület, Volt Mechanikai Művek) találhatók meg. A lakóterületek közé beékelődő ipartelepek telepítési szerkezete kedvezőtlen adottságként értékelhető, mert a lakóterületeket vélhetően számottevő környezetterhelés éri. Az Iparterületen folytatott robbanóanyag manipuláció a telep tágabb környezetében is potenciális veszélyforrás. Kiemelkedő települési és térségi jelentőséggel bír az M0 melletti nagy kiterjedésű SCB kereskedelmi és egyéb vállalkozási (AUCHAN, ATLANTA CENTER stb.) területei. Az M1 autópálya D-i határa mentén a Tó Park meglévő kereskedelmi, szolgáltató tevékenysége szintén térségi jelentőségű. Mindkét területről megállapítható, hogy még sok hasznosítatlan tartalék területtel bírnak. Ugyancsak helyi és kistérségi jelentőségű telephely a DEPO, amely jelenleg a budaörsi határ menti logisztikai 39



tevékenységek központi területe. A vállalkozási területek között meg kell említenünk az M0 autópálya kétoldali törökbálinti pihenőhelyét. Ezeken üzemanyagtöltő állomások és a K-i oldalon gyorsétterem is működik. A Tétényi-fennsík szélén nagykiterjedésű, korábban honvédségi hasznosítású objektum található. A Volt Laktanya eredeti funkciója megszűnt. Ezen a területen jelenleg már az új vegyes gazdasági célú területhasználat előkészítése van folyamatban. A Hosszúréti-patak völgyében két szennyvíztisztító telep található. A törökbálinti tisztító az igazgatási határ É-i részén, a budaörsi pedig a Szabadházi-hegy lábánál alakult ki. Üdülő funkciók befogadására alkalmas területekkel is rendelkezik Törökbálint. Ezek közül az egyik említésre méltó üdülőházas üdülőterület az érdi út mentén elhelyezkedő Fortuna kemping területe, továbbá a vízipark területékez kötődő néhány hektáros bővítési területe. Jelenleg érvényes övezeti besorolása alapján a József-hegy felső része, illetve a Szabadházi-hegy területe és az Annahegy területe ma már jogilag is hétvégiházas üdülőterület. E helyen említjük meg az igen jelentős kiterjedésű volt zártkerti területek között -, amelyek jelenlegi tényleges területhasználati funkciói alapján gyakorlatilag már most is hétvégiházas üdülőterületek- a település határa mentén a Pistályon kialakult korábbi kertes mezőgazdasági területeket. Az Érddel határos ún. Felső-völgyi út menti volt zártkerti területek jelenlegi valós területhasználati funkcióik alapján jelenleg már szintén hétvégiházas üdülőterületként működnek. E volt zártkerti területekkel kapcsolatban feltétlenül említést érdemel, hogy az a kevésbé tehetősebb (részben budapesti) rétegek betelepülésének egyik célterülete és hogy a Pistály és a Felső-völgyi út menti területek övezeti besorolása az üdülő funkcióra pillanatnyilag még nem megoldott. E területek - ellentétben jelenlegi valós használati viszonyaikkal - a hatályos településrendezési tervek szerint még mezőgazdasági területek. Kisebb kiterjedésű egyéb - volt zártkerti - kertes mezőgazdasági területek találhatók még a Szavasmezőn a budaörsi határ (Méhecske utca) mentén illetve a Malom-dűlő területén. Ezek a kertes mezőgazdasági területek ugyancsak a kevésbé tehetősebb (részben budapesti) rétegek betelepülésének egyik alternatív célterülete. Törökbálint egyes településrészein elszórtan több, az ún. különleges terület-felhasználási kategóriába sorolandó területhasználat alakult ki. Ilyenek például a tüdőgyógyintézet, a TTC sportpálya, az üzemen kívüli Flóra kemping területe, a temetők területei, a gyepmesteri telep, a tervezett vízipark, a téglagyári alapanyagot biztosító agyagbánya (, melynek a bányaművelés következtében kialakult tava időközben halastó lett) és egyéb meglévő jelentős zöldfelületet igénylő intézményterületek a Dulácska környezetében, az Égett-völgyben, a Köles -dűlőn és a Volt Laktanya területén. Ezen területek zöme a beépítésre szánt, kisebb része a beépítésre nem szánt különleges területek közé tartozik. Törökbálinton a külterületek klasszikus tanyás beépítésének alapvetően nincsenek hagyományai. Ugyanakkor jelentős nagyságú tanyás jellegű, külterületi beépítések alakultak ki Az M0 autóút vonalától Ny-ra (pl. az érdi út közelében, az Ida-major közelében és az SCB környezetében lakóterületi jelleggel). A korábbi TSZ majorok (Égett-völgy, Ida-major, Rác-zug, Dulácska környezete) funkcionális átalakulása jobbára folyamatban van. Az Annahegyi volt zártkertek körbefogják a régi kőbányák területét, ahol mezőgazdasági, élelmiszeripari alapanyag-termelésként jelenleg nagyüzemi gombatermesztés folyik. A település megfelelő színvonalon kiépített és fenntartott közhasználatú zöldterülettel (közparkkal) gyengén ellátott. A zöldterületi hiányosságokat némiképp enyhíti, hogy a jellemzően kertvárosias családiházas beépítés miatt a rekreációs igények nagyobb része saját telken belül megoldható. A településnek nagy kiterjedésű a beépítetlen külterülete. Ennek jelentős hányada gyümölcsös kisebb részt szántó terület. Az erdőterületek aránya alacsony, ellenben kedvező adottságként értékelhető, hogy a legnagyobb összefüggő erdőterületek a belterülettel közvetlenül határosak. Az erdők egy része parkerdőként is funkcionál. Az elmúlt 10-20 évben történt belterületbe vonásokról összefoglalóan megállapítható, hogy az új hasznosításra tervezett területek csak lassan épültek be. Emiatt jelenleg helyenként még van kisebbnagyobb területi tartalék.


40


1.9.1.2. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek 1.9.1.2.1. Lakóterületek A jelenlegi belterület meghatározó részét a lakóterületek alkotják. A lakóterületeket a beépítési jellegzetességük és telekállomány adottsága alapján az OTÉK szerinti kisvárosias, kertvárosias és falusias lakóterületi kategóriába soroltuk vizsgálatainknál. A jelenlegi lakóterületek a településszerkezeti ismertetéssel paralel módon az alábbi típusokba oszthatók, amely típusok a már ismertetett telekstruktúrán kívül beépítésükben is különböznek. Az Ófaluban létrejött eredetileg falusias kialakulású, fésűs beépítés amely a településközpontban egyre inkább hézagosan zártsorú, zártsorú kisvárosiasiasodó jelleget ölt, szintszámát tekintve alapvetően földszintes, az utóbbi időben egyre inkább tetőtérbeépítéses is. A külterületeken koncentráltan kialakult falusias lakóterületek (tanyasűrűsödési helyek) jellemzően szabadonálló és oldalhatáron álló, földszintes beépítéssel jöttek létre. A területhasználati funkcióik némely esetben a valós mezőgazdálkodói funkciókhoz igazodnak. Az elmúlt mintegy 50-60 évben kialakult nagykiterjedésű kertvárosias lakóterületeken létrejött oldalhatáron álló esetenként szabadonálló (néhol ikres) beépítésű családi házas beépítés szintén jellemzően földszintes, legfeljebb tetőtérbeépítéses. A Tükörhegyi kertvárosias területeken ugyancsak jellemzően földszintes, az előző típusnál talán ritkábban tetőtérbeépítéses is. Ezeken a területeken szembetűnő jelenség a telekmérethez képest igen nagy épület alapterület („lepényházak”), a túlépültség és a „melléképületek” hiánya. A kialakult kisvárosias beépítéseknél kuriózumként F+2 szintszámmal és lapostetős beépítéssel is találkozhatunk. Jóllehet az F és F+1 szintszám (tetőtérbeépítéssel) a jellemzőbb. A magastetős beépítési változatok talán jobban integrálódtak a településképbe, mint a lapostetősök. Megállapítható, hogy település szerte rendszertelenül előfordulnak lapostetős megoldással készült családiházak, illetve F+1 szintszámú családiházas beépítés is. Ez nyilván az építéshatósági munka korábbi hiányosságaira utal. Ki kell emelni, hogy az Ófalu egyes részein még fellelhető sajátos „Svábházas” beépítésen kívül a lakóterületeken mára már túlsúlyban vannak a tájidegen, uniformizált, karakterszegény épületek. Tükörhegyi új beépítésről megállapítható, hogy ugyan a településen a legdrágább lakóépületeket jellemzően itt találhatjuk, de összességében városképileg mégis kedvezőtlen eredmény jött létre. Törökbálint kedvező elhelyezkedésének és a kiemelkedő közműellátottságnak köszönhetően az épületállomány zömmel jó és megfelelő állagú, és kellően komfortos, de a negatív szélsőségre is akad példa (pl. az Ófalu egyes részei, vagy a Jázmin u. és környéke). Az utóbbi néhány évtizedben épült épületek szerkezetüket tekintve is korszerűek. A meglévő lakóépület állomány mennyiségi, és minőségi jellemzésénél a KSH által publikált 2011-es népszámláláskor felvett adatokat tekintettük mérvadónak. A lakásállomány mennyiségi és minőségi elemzését a főbb települési statisztikai adatokat értékelő előző fejezetben végeztük el. A lakásállomány statisztikai adatai és értékelése Törökbálint lakásszáma 2011-ben a KSH szerint 4.665 db volt. A lakásállomány döntő része (97,08 %-a) volt magánszemélyek tulajdona, és mindössze 2,92 %-a volt önkormányzati és egyéb tulajdon. A nem lakott lakások aránya magas, 7,57 %. A lakásvagyon mindössze 16 %-a épült 1946 előtt, míg az 1970 óta épült lakások aránya 66 %. A lakásállomány 70,05 %-a három és több szobás. A 2 lakásállomány 61,63 %-a alapterületre 80 m -nél nagyobb. A lakóházak 97,56 %-a földszintes. A lakásállomány mindössze 78,71 %-a volt összkomfortos. A lakóegységek száma 2011-ben 4.665 db, a háztartások száma 4.755 db volt. Így az egy lakásra jutó háztartások száma 1,02, azaz gyakorlatilag 1 db. Ez azt jelenti, hogy egy háztartásra statisztikai értelemben 1 lakás jut, így mennyiségi lakáshiány nincs (lényegében 100 %-os az ellátottság).

41



A lakások és lakott üdülők tulajdoni jellege és használati jogcíme szerinti megoszlása (KSH adat 2011.) Összesen (db): 4.665 magánszemély tulajdona 4.529 Tulajdonjelleg önkormányzati tulajdon 84 más intézmény, szervezet 52 tulajdonosi 4.080 Lakott lakások használati jogcíme bérleti 175 más jogcímű 58 Lakások rendeltetése (KSH adat 2011.) Lakóegység összesen (db): együtt Lakás lakott nem lakott lakott Üdülő Lakás és lakott üdülő együtt Lakott egyéb lakóegység lakásban Lakók üdülőben egyéb lakóegységben 100 lakott lakásra és lakott üdülőre jutó lakó A lakások és lakott üdülők építési év szerint (KSH adat 2011.) Összesen 1946 előtt 1946-1960 közötti 1961-1970 közötti 1971-1980 közötti 1981-1990 közötti 1991-2000 közötti 2001-2005 közötti 2006-2011 közötti

4.673 4.651 4.299 352 14 4.665 8 12.475 26 13 290

(db) 4.665 744 280 554 916 632 789 504 246

Megyei városi átlag (%) 100 12,55 8,01 12,86 20,76 15,42 10,82 9,97 9,61

A lakások és a lakott üdülők építési év szerinti összetétele

1991-2000 közötti 17% 1981-1990 közötti 13%

2001-2005 közötti 11%

2006-2011 közötti 5%

1946 előtti 16% 1971-1980 közötti 20% 1961-1970 közötti 12%


1946-1960 közötti 6%

42


Lakások és lakott üdülők szobaszám szerinti megoszlása (KSH adat 2011.) Szobaszám 1 szobás 2 szobás 3 szobás 4 és több szobás Összesen

(db) 338 1.059 1.277 1.991 4.665

A lakások és lakott üdülők szobaszám szerinti megoszlása 4 és több szobás 43%

3 szobás 27% 1 szobás 7% 2 szobás 23%

Összesen (db) 4.665

29 alatt 91

Lakások és lakott üdülők alapterülete (KSH adat 2011.) A lakás alapterülete (m2) Egy lakásra jutó alapterület (m2) 30-39 40-49 50-59 60-79 80-99 100 felett 202 266 390 841 950 1.925 100 A lakó- és üdülőházak magassága és nagysága (KSH adat 2011.)

Összesen (db): Földszintes: Emeletes:

3.890 3.795 95 3.384 438 66 2

1 2-3 4-10 11-től

Lakóépületenkénti lakásszám:

Lakások és lakott üdülők felszereltség szerint (KSH adat 2011.) Összesen (db): Vízzel A lakások ellátása

4665 4482 135 4489 4518 4039 578

Hálózati Házi

Meleg folyóvízzel Vízöblítéses WC-vel Csatornával

Köz Házi

Lakások és lakott üdülők komfortosság szerint (KSH adat 2011.) Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Szükség és egyéb lakás Összesen (db): 43


3672 727 117 121 28 4665


A lakások és a lakott üdülők komfortosság szerint Komfortos 15%

Félkomfortos 2%

Komfort nélküli 3%

Szükség és egyéb lakás 1%

Összkomfortos 79%

2001. 171 2001. 3661

Új, használatbavételi engedéllyel rendelkező lakások száma 2001-től 2011-ig (helyi adat) 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 112 79 84 56 58 29 61 56 36

2011. 28

Összes lakásszám 2001-től 2012-ig (helyi adat) 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 4023 4107 4163 4221 4250 4311

2012. 4431

2002. 3832

2003. 3944

2010. 4367

2011. 4403

1.9.1.2.2. Vegyes területek (településközpont területek és intézmény területek) Egy korábbi fejezetben már vizsgálatuk a település humán infrastruktúrájának, humán közszolgáltatásoknak a helyzetét. Így pontosan látjuk a közintézmények jelenlegi kapacitását, az ellátás rendszerét. Ezek a közintézmények a település belterületén belül, de annak különböző részein, a lakóterületek közé ékelődve, elszórtan helyezkednek el. Jelentősebb közintézmény sűrűsödés az Ófalu területén tapasztalható. A településszéli területek intézményi ellátottsága emiatt értelemszerűen gyengébb. A közintézmények elhelyezésére szolgáló építési telkeket az eltérő alapfunkció hangsúlyozására az ún. intézményi terület-felhasználási kategóriába soroltuk. A települési közintézmények épületállományáról megállapítható, hogy azok szerkezeti értelemben többnyire megfelelőnek mondhatók. Kialakításuk alapvetően a befogadott funkcióhoz igazodik. Építészeti arculatukat tekintve nem nevezhetők egyedi értékkel bírónak. A településközpont kategóriába soroltuk azokat az építési telkeket, amelyeken alapvetően nem lakó célokra létesített „főépületként” kereskedelmi, szolgáltató épületek találhatóak, vagy azokat a lakóingatlanokat is, melyek ezen létesítmények központképző sűrűsödési helyein vannak. Azokat az elsősorban kereskedelmi, szolgáltató intézményeket, amelyek lakótelkeken, lakóépületekben valósítottak meg lakóterületi terület-felhasználási kategóriába soroltuk. 1.9.1.2.3. Gazdasági területek Törökbálint aktív keresőinek jó része ingázik más településeken lévő munkahelyeire. Ugyanakkor jelentős a más településekről bejáró dolgozók száma is. A munkanélküliség megjelenésével nőtt azoknak a száma is, akik a munkanélküli státuszt nem vállalva esetleg a mezőgazdaságból kívántak volna megélni, de egyre nő azok száma is, akik újabb helyi munkahelyektől várják megélhetésük biztosítását. A korábbi rendszer helyi munkahelyeket biztosító „vállalkozásai” a rendszerváltás következtében többnyire vagy megszűntek, vagy átalakultak. Az ipari és kereskedelmi-szolgáltató munkahelyek mára kisebb részben a lakótelkeken, részben a korábbi majorokban továbbá az egyéb régi, és jelentős számban az újonnan létesült telephelyeken találhatóak. A régebbi gazdasági célú vállalkozások korábbi telephelyei és épületállománya mára részben használaton kívül kerültek, részben átalakulva új vagy megújult tevékenységeknek adnak otthont. Ma már a régi de már nem működő telephelyeknek a funkcióval megtöltésén keresztül a helyi munkahelyteremtés fokozása, a korábban igénybevett file: Torokbalint_TSZT_20150629.docx

44


területek rehabilitációja is cél lehet. Az egyéni kezdeményezés, az egyéni vállalkozások előtérbe kerülésével természetesen Törökbálint teljes belterületén is megfigyelhető jelenség a korábbi évtizedekben megszokott mértéket meghaladó lakóterületi iparűzés. Ez pedig a kellő szabályozás hiányában könnyen szomszédsági környezeti konfliktusok forrása lehet. Kiemelkedő fontosságú az a tény, hogy a helyi munkahely ellátottság az utóbbi évtizedekben megvalósult nagy volumenű új térségi jelentőségű kereskedelmi, szolgáltató létesítmények megvalósulásának (pl. AUCHAN, Max-City stb.) köszönhetően még tovább javulhatott. A meglévő gazdasági célú létesítmények vonatkozásában megállapítható, hogy azok szerkezeti értelemben többnyire jónak, vagy legalább megfelelőnek mondhatók (bár bizonyos esetekben a karbantartatlanság jeleivel is találkozhatunk), kialakításuk (megjelenésük, kubatúrájuk) a befogadott funkciókhoz igazodik. Építészeti arculatukat tekintve többnyire nem bírnak egyedi értékkel. Az M0 menti kereskedelmi és vállalkozási területek, a TÓ PARK, a Depo és az Iparterület, a Volt Laktanya térsége is a befogadott funkciók, a területhasználat intenzitása és a kialakult beépítettség miatt is egyedi problémamegoldást igényelnek. A téglagyár és az OMÜV a lakóterületek közé ékeltsége miatt, illetve a megjelenő funkcióváltási elképzelések miatt ugyancsak sajátos helyzetű területek. Ebben a fejezetben kell megemlíteni a két települési szennyvíztisztító telepet, amelyek területfelhasználás szempontjából speciális gazdasági (településgazdálkodási) területként kezelendők. Az ún. budaörsi tisztító telep várhatóan hamarosan megszüntetésre kerül erőteljesen amortizálódottsága, technológiai elégtelensége és más irányú szennyvízelvezetési megoldási lehetőségek miatt. A Malomdűlőben épült telep az előzőnél jóval korszerűbb, élettartama is hosszabb lehet. A gazdasági területek közé tartoznak külterületen a mezőgazdasági majorok, mint például: az Idamajor, a volt Törökbálinti ÁG. majorja, a volt Sasad TSZ telephelye (elbontás előtti állapotban), Ráczugban lévő majorterületek, valamint a volt kőbányák területe (mint gombatermesztő telep). E telephelyeken belül vegyes tevékenységi körök alakultak ki, melyek között megtalálható az állattartás, növénytermesztés, az ipari, raktározási, valamint a lakó funkció is. A telephelyek közül a téglagyárnak volt a legnagyobb a terhelése környezetére. Ez a kedvezőtlen helyzet a téglagyári termelés megszüntetésével jelentősen javult. 1.9.1.2.4. Üdülőterületek Az OTÉK-nak megfelelő Üü jelű üdülőházas üdülőterületi terület-felhasználásba tartozik az Érdi út mentén lévő Fortuna Camping területe. Ez rendezett, gondozott, élő vállalkozás, amely némi bővítési területtel is rendelkezik. A József-hegy lakótelkeinek belterületi határ menti részéhez kapcsolódva, a korábbi hosszú telkek telekvégeinek leválasztásával, rossz közúti megközelítési viszonyokkal bíró üdülőterület alakult ki. Ez a kialakult hétvégiházas üdülőterület (OTÉK jelölés szerint Üh) nem tömbösödött, hanem mozaikosan ékelődik a szomszédos lakóterületek közé. A telkeken kialakult épületállomány „fejletlensége”, üdülő jellege jelenleg pusztán a telkek igen rossz megközelíthetőségének és az érvényes övezeti besorolásával biztosított alacsony beépíthetőségnek köszönhető. A Szabadházi-hegy és az Annahegy -, amelyek korábban zártkerti területek voltak- szabályozás alá kerültek. Ennek köszönhetően a területek már Üh jelű hétvégiházas üdülőterületnek minősülnek. A területek üdülőterületi átalakulása már megindult, folyamatban van. A hétvégiházas üdülőterületek között feltétlenül szót érdemel a Pistályon, illetőleg az Érddel határos ún. Felső-völgyi út menti kialakult korábbi kertes mezőgazdasági területek (volt zártkertek). Ezeket a területeket a jelenlegi építésjogi állapottól eltérően tulajdonosaik döntő részben már hétvégiházas üdülőterületként (esetenként lakóterületként) használják. Ezt az állapotot a heterogén beépítés és a részleges közművesítettség ellenére az önkormányzat kiindulási állapotként tudomásul veszi. Ezek a területek a kevésbé tehetősebb (részben budapesti) rétegek betelepülésének egyik alternatív célterületei közé tartoznak.

45



1.9.1.2.5. Különleges (beépítésre szánt) területek Az alábbi felosztásnak megfelelően a különleges területek beépítésre szánt kategóriái közé soroltuk a következő különleges funkcióknak otthont adó létesítményeket és területüket: Egészségügyi (KEü) terület: A Városközpont közepén található a tüdőgyógyintézet, amely a térségi szerep betöltésén túl a településre is nyújt szolgáltatásokat. A nagykiterjedésű intézmény a sajátos funkción kívül egyedi beépítettséggel is bír. Sportpálya (KSp): A városi (TTC) sportpálya a belterület DK-i szélén, magasabban fekvő dombos területen található. Közvetlen megközelíthetősége erősen korlátozott. Sport rekreációs terület (KSr): A Kazinczy utca mentén lévő Flóra Camping már régóta nem üzemel. A használat és a karbantartás hiánya miatt az épületállomány jelentős mértékben amortizálódott. Gyepmesteri telep (KGyt): a Szarvas-mező középső részén -külterületen- helyezkedik el. Ez az intézmény budaörsi tulajdonban van. A tervezett vízipark (KVp) területe: az Érdi út és az M0 találkozásánál helyezkedik el. Jelenleg még nincs beépítve. Bányaterület (KB): a téglagyár területéhez kapcsolódóan a központi belterületen belül helyezkedik el. E bánya területe a jogérvényes bányatelek lehatárolásához igazodva került ábrázolásra. Meglévő jelentős zöldfelületet igénylő intézményterületek (KJz): a Ny-i településrészen a Dulácska környezete területén tervezett városi intézményi központ területe, valamint a DK-i településrészen a Köles-dűlő és az Égett-völgy területén lévő fejlesztési területek tartoznak e területfelhasználási kategóriába. Különleges oktatási terület (KOkt): A Volt Laktanya területén az elkészült SZT által kijelölt oktatási célú terület tartozik ide. A vendéglátás és borkereskedelmi célú pincék és présházak elhelyezésére szolgáló területek (KPp): A Jázmin utca környezetében kialakult, illetve tervezett területeket az elkészült SZT sorolta be ebbe a terület-felhasználásba. 1.9.1.2.6. Közlekedési területek Ennek a terület-felhasználási kategóriának legmeghatározóbb elemei az M1 és M7 autópályák, az M0 autóút és az egyéb országos és helyi közutak, közterek valamit a vasúti pályatestek által igénybevett területek. Ezeknek a területeknek a rendezettsége arányban áll használtságukkal és tulajdonosuk anyagi lehetőségeivel. Üde színfoltot jelentenek a város településarculatában a belterület burkolt közútjai, a barokk köztéri szobrok, és az újonnan létesített játszóterek. A közterületek rendezettségén azonban még lenne mit javítani (pl. járdák, fasorok, buszvégállomás). 1.9.1.2.7. Zöldterületek A település zöldterületi szempontból viszonylag gyengén ellátott. A közparkok közé az alábbi területek tartoznak: Köztársaság tér Szérűskert Kegyeleti park Széchenyi tér A zöldterületek közül jelenleg egyik sem tölti be a település súlya és a lakosság létszáma alapján elvárható települési szintű közpark szerepét. 1.9.1.2.8. Erdőterületek A település kevés erdővel rendelkezik, ellenben ezek a belterületet délről határolva viszonylag összefüggő területet alkotnak a Nagy-erdő, Annahegy, Róka-hegy területén. Az erdőterületek jelentős része „Törökbálinti erdők” néven helyi jelentőségű természetvédelem alatt áll. 1.9.1.2.9. Mezőgazdasági területek Szántó területek: A szántó területek többnyire mozaikszerűen a belterülettől ÉNy-i és EK-i irányba file: Torokbalint_TSZT_20150629.docx

46


fekszenek. Tanyás jellegű beépítések az érdi út közelében és a korábbi CORA kereskedelmi központ ÉNy-i határa közelében alakultak ki. (A térségben nincsenek hagyományai a tanyagazdálkodásnak.) Szőlő-gyümölcsös területek: A terület-felhasználás oldaláról vizsgálva Törökbálinton a mezőgazdasági területek döntő hányadát a gyümölcsös és szőlő művelési ágú területek alkotják. A legnagyobb gyümölcsös területek a belterülettől Ny-ra és D-re fekszenek, többnyire domboldali kitettségű területeken. (A térségben hagyományai vannak a gyümölcstermesztésnek.) „Volt zártkerti területek”: A két legnagyobb volt zártkerti terület az Annahegyen és a Pistályon található. E területek a Felső-völgyi út menti területekkel együtt mára gyakorlatilag üdülőterületként működnek. További kisebb kiterjedésű volt zártkerti területek találhatók még a Szavas-mezőn a budaörsi határ mentén illetve a Malom-dűlő területén. Ezen területekre az intenzív beépítés jellemző, sok helyen megjelenik a lakófunkció. Rét-legelő területek: A településen viszonylag kevés rét-legelő terület található. Ezek közül a legjelentősebb a honvédségi bázis felett, a Tétényi-fennsíkon található terület. További kisebb, mozaikszerű területek találhatók még a Hosszúréti-patak mentén. 1.9.1.2.10. Vízgazdálkodási területek A település legjelentősebb felszíni vízfolyásai a Hosszúréti-patak, illetve ennek mellékága a Budakeszi árok. A belterülettől északra fekszik a Törökbálinti-tó, melyet a víztározó funkció mellett horgászati célokra hasznosítanak. A Vízmű területe az M7-es autópálya mellett található. 1.9.1.2.11. Természetközeli területek Természetközeli területek közé tartoznak a Tétényi-fennsík Törökbálint területére átnyúló részei, melyek a az Iparterülettől nyugatra találhatók. A nyílt karszt területek felszíni szennyezésre érzékenyek, sekély termőrétegűek növényzettel gyengén borítottak. Mezőgazdasági művelésre alkalmatlanok a területek, a kialakult, sérülékeny természeti állapotok megőrzése kiemelt fontosságú feladat. 1.9.1.2.12. Különleges (beépítésre nem szánt) területek Az alábbi felosztásnak megfelelően a különleges területek beépítésre nem szánt kategóriái közé soroltuk a következő különleges funkcióknak otthont adó létesítményeket és területüket: Temetők (KbT) területei: A településen két temető található. A törökbálintiak által használt temető a belterület szélén fekszik, míg a budaörsi temető a közigazgatási határnál, a Raktárvárosi út mentén található. A temetők bővítése megoldható, amelyre a kapacitásszámítás alapján szükség is lesz. A Raktárvárosi út mentén lévő temető bővítése nagytávon a körbeépítési lehetőségek miatt erősen korlátozott lesz. 1.9.1.3. Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok) A közintézmény-hálózat kapacitásvizsgálatánál a 2011. év végén meglévő mintegy 13.600 fő feltételezett lakos számot, illetve a nagyságrendileg mintegy 4.400 meglévő lakást vettük figyelembe. Törökbálint közintézményeinek felsorolása és a településrendezési tervezésnél alkalmazott normatív értékelése a következő: Alapfokú intézmények: Igazgatási intézmény: A Polgármesteri Hivatal elhelyezkedése megfelelő, de kialakítása a település jelentőségétől messze elmarad. A hivatal az épületállomány adottságai (pl. széttagoltság, zsúfoltság, avultság) miatt, nehézségek árán alkalmas a jelentkező igények kielégítésére. Egészségügyi és szociális intézmények: Bölcsőde 80 férőhellyel rendelkezik. Az intézmény elhelyezkedése megfelelő. A szolgáltatás a szükséges mintegy 150-180 férőhely kb. felét biztosító kapacitásokkal rendelkezik. Házi orvosi rendelő összes kapacitása 7 fő körzeti orvosi munkahely. Az intézmények elhelyezkedése megfelelő. A szolgáltatás a kalkulált 6-7 munkahellyel közel megegyező kapacitással rendelkezik. Fogorvosi rendelők összesen 3 fő orvosi munkahellyel. Az intézmények elhelyezkedése 47



megfelelő, a szolgáltatás a 4-5 munkahelynyi szükségeshez képest, 1-2 munkahellyel kevesebb kapacitásokkal rendelkezik. Gyermek szakorvosi rendelő 3 fő orvosi (6fő védőnői) munkahellyel működik. A szolgáltatás így a kb. 3 fő orvosi munkahelyszükségletnek megfelel. Idősek otthona 150 férőhelyes. Jelenleg mintegy 80 fős igénnyel számolhatunk erre a szolgáltatásra a településen, ezért ez az érték a megfelelőnél jobbnak minősíthető. Oktatási és művelődési intézmények: A 4 db óvoda összes kapacitását tekintve 562 (maximum 668) férőhelyes. A pillanatnyilag szükséges összes kapacitásszám mintegy 530-620 férőhely lenne. Az intézmények összes kapacitása tehát a szükségesnek lényegében megfelel. Az óvodák elhelyezkedése alapvetően megfelelő. A két általános iskola összes kapacitása (a középiskolás és a vegyes használatú tantermekkel együtt) 47+50=97 tanterem. Az átlagos korösszetételű népesség esetén számított szükséges kapacitásszám jelenleg mintegy 44-53 tanterem. Emiatt az intézmények szolgáltatási összes kapacitása megfelelő. Az iskolák elhelyezkedése megfelelő, de a településszerkezeti adottságok miatt a meglévő iskolák megközelíthetősége nem problémamentes. A Munkácsy Mihály Művelődési Ház összes férőhelyszáma jelenleg 980 fő (, ami a polgármesteri hivatal átadását követően várhatóan kb. 1020 főre emelkedik). A művelődési ház kialakítása és minősége lényegében megfelelő. A könyvtár összesen (32.838+576+952=) 34.506 kötetes. A szükséges mennyiség 40.800 kötet lenne. Így a meglévő érték a szükségesnél kisebb szolgáltatási kapacitásadat. A könyvtár elhelyezkedése megfelelő. Zöldterületi jellegű intézmények: 2

A jelenleg a központi belterületen működő törökbálinti temető területnagysága 29.511 m , a 2 kertészet területével együtt mérve pedig 36.173 m . A jelenleg szükséges összes területnagyság 2 hagyományos, koporsós temetkezés esetén mintegy 54.500 m lenne. A meglévő kapacitás adat tehát nem elégséges, emiatt a temető bővítése mindenképpen megoldandó feladat. tervezett közintézmények ezeken a már rendelkezésre álló, de még be nem épült területeken épülnének meg, akkor a belterületek vonatkozásában a későbbiekben javulhatnak az egyes közintézmények elérhetőségét biztosító megközelítési távolságok. (A közintézmény hálózat bővítése iránti igény a lakóterületek benépesülésével egy időben fokozatosan fog jelentkezni, ezért várhatóan az önkormányzat is kellőképpen és időben kellő ütemezéssel fel tud majd készülni a kihívásokra. Arra azonban már most fel kell hívni a figyelmet, hogy az intézményhálózat esetleges bővítése a későbbiekben egyre komolyabb önkormányzati forrásokat is igényelhet majd. Vonatkozik ez például az új létesítmények kialakításához szükséges területek felvásárlására, de esetleg a meglévő intézmények bővítéséhez szükséges további területek megszerzésére is.) A település településközpont terület-felhasználásba sorolt kereskedelmi és szolgáltató (vállalkozási, profit orientált) intézményeivel kapcsolatban megállapítható, hogy a piacgazdaság folyamatai fogják kielégíteni a jelentkező lakossági igényeket, ezért méretezésük nem indokolt és nem lehetséges. A beépítésre szánt területek építési övezetei közül több építési övezetben is adott a lehetőség a lakosság ellátását felvállaló kereskedelmi és szolgáltató célú vállalkozások létesítésére. 1.9.2. Tervezési alaptérkép, az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése A tervezési alaptérkép alapját földhivatali eredetű hivatalos alaptérkép (DAT) digitális állománya képezi. Ez a térkép (, amely eredendően az NKP-tól származik) további információként tartalmazza az EOV 10.000 ma-ú térkép (FÖMI) rétegvonalait és a korábbi alaptérképek egyéb kiegészítő adatait (pl. burkolatokat, közműnyomvonalakat) is. Tervezési alaptérképként tehát ez az önkormányzattól származó összedolgozott digitális városrendezési alaptérkép szolgált. A digitális alaptérkép ún. DAT rétegeit az önkormányzattól először 2008. decemberében, a kiegészítő rétegekkel összedolgozott teljes változatát pedig 2009. márciusában kaptuk meg. A munkavégzés elhúzódása miatt a digitális alaptérkép ún. DAT rétegeit az önkormányzattól származó 2012-es állapot szerint a későbbiekben megfrissítettük. A tervezési alaptérkép az állami alapadatok felhasználásával készültek, kizárólag településrendezési célra használhatók!


48


1.9.3. Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg. 1.9.4. Az épített környezet értékei A város művi étékeit, adottságait a külön kötetekben dokumentált ún. örökségvédelmi hatástanulmány sorolja fel részletesen, illetve elemzi ezen értékek és a tervi megoldások közötti kapcsolatot, összhangot. Az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti részét dr. Reményi László régész, a Nemzeti Örökségvédelmi Központ. munkatársa készített el. A művi értékvédelmi részt a Parler Kft. munkatársai Lőrincze Zsuzsa vezetésével állították össze. Az alábbi fejezetekben ennek a tanulmánynak egyes lényeges részeit ismételtük meg. Az örökségvédelmi hatástanulmány megállapításaiból következik, hogy a város területén több területen régészeti és műemléki, illetőleg helyi védelem alatt álló építészeti értékek is találhatók. A HÉSZ összeállításánál biztosítottuk ezen ismert értékek vonatkozásában a régészeti lelőhelyek megfelelő védelmét, a műemlékek illetve közvetlen műemléki környezetük országos védelmének a helyi szabályzatban történő érvényesítését, továbbá a helyi értékvédelemre érdemes létesítmények védelmét egyaránt. A művi értékek és a településkép helyi védelmét elsősorban az önálló helyi értékvédelmi rendeletben javasoltuk érvényesíteni. A HÉSZ-nek ezzel az önálló rendelettel a szükséges végrehajtási kapcsolatát biztosítottuk. 1.9.4.1. Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg. 1.9.4.2. Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg. 1.9.4.3. Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg. 1.9.4.4. Világörökségi és világörökségi várományos terület A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg. 1.9.4.5. Műemlék, műemlék együttes A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg. 1.9.4.6. Műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg. 1.9.4.7. Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg. A község történeti táj, műemléki jelentőségű terület besorolású területekkel, és műemléki környezetekkel nem rendelkezik.

49



1.9.4.8. Nemzeti emlékhely A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg. 1.9.4.9. Helyi védelem A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg.

1.10. Közlekedés 1.10.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok Törökbálint közlekedési hálózati kapcsolatai közül az országos gyorsforgalmi és főúthálózattal magas színvonalúak, az összekötő utak szempontjából, a belterületi átkelések miatt kevésbé kedvezőek. A közösségi közlekedési hálózati kapcsolatok közül a vasúté kisebb jelentőségű, az autóbuszvonal hálózat bonyolítja le az utasforgalom nagy részét. 1.10.2. Közúti közlekedés Az országos gyorsforgalmi hálózat három eleme halad át a városon. Az M1 autópálya az igazgatási terület északi határával párhuzamosan halad Győr-Hegyeshalom felé. Mivel az autópályának a törökbálinti szakaszon csomópontja van, az autópálya és a város között intenzív a kapcsolat, ez javítja a település közlekedési elérhetőségét, tehát területfelhasználási elemeinek felértékelődését. Az M7 autópálya a település belterületén is áthalad. A város területén belül két csomópontja is van, amelyek közül egy fél-csomópont szolgálja közvetlenül a várost a Bajcsy Zsilinszky utca keresztezésénél (itt a Balaton felé haladó irányba lehet felhajtani az autópályára, illetve ellenirányaként lehajtani a városba). Az M7 autópálya másik csomópontja az M0 gyorsforgalmi útnál van, amely csomópont közvetve szolgálja a várost az M0 üzletközponti csomópontján keresztül. Az M0 autóút az igazgatási terület nyugati és déli részén halad át. Törökbálint területén két teljes értékű csomópont került kiépítésre. Az M7 autópályával a forgalmi áramlatok igényeinek megfelelően kialakított ágakkal jött létre a csomópont. Az SCB bevásárlóközpont közvetlen kiszolgálása érdekében a Hegyeshalmi vasútvonal déli oldalán épült egy fél-lóhere csomópont a Régi vasút sorhoz kapcsolódva. Ez a csomópont természetesen javítja a város lakóterületeinek a kapcsolatait is. Az M0 autópályán található egy pihenőhely-pár az Annahegynél. A pihenőhelynek nincs kapcsolata a környező területekkel, úthálózattal. A település belső forgalmi hálózatának gerincét az országos úthálózat adja. A 8102. j. NagytétényTörökbálint- Budakeszi összekötő út a Diósdi út, Pannon út, Raktárvárosi út, Kápolna u., Bartók Béla u., Bajcsy Zsilinszky utca útvonalon halad át a településen. A 8103. j. Törökbálint, Érd összekötő út elsősorban a két település egymás közötti forgalmát vezeti le. Az M7 autópálya érdi csomópontjának túlterhelődése miatt azonban az utóbbi időben a csúcsidőben „menekülő” útként használják a fővárosi irányt használó érdiek, ezáltal átmenő forgalommal terhelve a törökbálinti lakóterületeket. A 8105 jelű út az M1-M7 bevezető szakaszán épült csomóponthoz vezető út, egyben a Budaörs felé irányuló forgalmat is lebonyolítja. A 81.101. jelű Budaörs-Törökbálint bekötőút az M1-M7 bevezető szakaszától délre levő raktárterületek megközelítését biztosítja. Az előbbiekben leírt forgalmi hálózatot, amely az országos úthálózat része, kiegészítik a települési gyűjtő utak. Ezek közül a legjelentősebbek a SCB környezetében lévők, amelyek a legnagyobb forgalmat bonyolítják le. Az M0 autóút csomópontjánál épült ki a Régi Vasútsor új szakasza, ez vezet a bevásárlóközponthoz. Munkácsy Mihály utca a Városközpont kiszolgáló útja. A Szent István utca és a Bartók utca közötti szakasza egyirányú a Kápolna utca felé, itt található a város autóbuszfile: Torokbalint_TSZT_20150629.docx

50


végállomása. A település egyéb belső gyűjtőútjai az alábbiak: Szent István utca - Munkácsy Mihály utca Kazinczy Ferenc utca, Katona József utca, Bajor Gizi utca-Blaha Lujza utca, Kinizsi Pál utca és új szakasza a Régi vasút sorig, Régivasútsor utca - Barackos köz - Dulácska utca - Hosszúrét utca - Süssen utca, Park utca, Kastély utca -Kőer utca – Világos utca, Balassi Bálint utca – Nádasdy Tamás utca, Diósdi út (Kápolna u. és Pannon út közötti szakasza), Hegyalja utca, Ezek a gyűjtő utak megfelelően feltárják a települést, belterületét úgy a közúti forgalom, mint a tömegközlekedési ellátás szempontjából kielégítő hálózati sűrűséget adnak. A város kiszolgáló utcahálózata a lakóterületeken szilárd burkolattal ki van építve. A lakóutcák jelentős része keskeny szabályozási szélességű, így az útburkolat sem széles, de azért általában alkalmas a kétirányú forgalomra. A zártkerti területek utcái többnyire nem burkoltak, az itt lakók (mert ezeken a területeken is jelentős számú állandó népesség él) igen rossz útviszonyok mellett közlekednek. Annahegy utcáinak szabályozási szélessége többnyire alkalmas a kétirányú forgalomra, Pistály területén viszont esetenként 3-4 m szabályozási szélességű állapotú utak találhatók. 1.10.3. Közösségi közlekedés A település a legnagyobb utasforgalmi irányban, Budapest felé megfelelő közösségi közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik. A belterületen az autóbuszhálózat által biztosított területi ellátottság is megfelelő színvonalú. 1.10.3.1. Közúti közösségi közlekedés A város tömegközlekedési ellátásában legjelentősebb az autóbuszközlekedés, amelyet a BKV és alvállalkozói illetve a VOLÁNBUSZ együttesen lát el. -

88 járat: Kamaraerdő – Törökbálint, Munkácsy Mihály utca 140 járat: Budapest – Törökbálint Bevásárlóközpont 140B járat: Budaörsi lakótelep - Törökbálint, Bevásárlóközpont 172 járat: Kosztolányi Dezső tér - Törökbálint Újligeti lakótelep - Munkácsy Mihály utca 272 járat: Kosztolányi Dezső tér - Törökbálint, Munkácsy Mihály utca 972 járat: Móricz Zsigmond körtér - Törökbálint, Munkácsy Mihály utca (éjszakai járat) 755 járat Törökbálint - Érd 758 Budapest (Budatétény) – Diósd – Törökbálint - Budakeszi

Helyi járatként üzemel az un. Bálintbusz, amely a város több pontját feltárja, amelyeket a BKV és a VOLÁNBUSZ nem. A Munkácsi Mihály utcában levő autóbusz végállomás az egyirányúsítás következtében forgalomtechnikailag tiszta rendszerben üzemel, a megfelelő számú induló és tároló állás kiépítésre került. A Munkácsy Mihály utca szabályozási szélessége ezen a szakaszon nagyobb, mint a Városközpont délebbi részein, így az autóbusz-végállomás nem jelent különösebb zavarást a környezetében. A végállomás ezen a helyen azért kedvező a város tömegközlekedési ellátása vonatkozásában, mert egyrészt könnyen elérhető a Városközpont, másrészt a járatok végighaladva a városon a lakóterületeket is megfelelően kiszolgálják. 1.10.3.2. Kötöttpályás közösségi közlekedés A vasúti közlekedés szerepe jelenleg még kisebb jelentőségű a város életében, mint az autóbusz közlekedés, de az utóbbi években némi növekedés tapasztalható. Ehhez hozzájárult a vasúti megálló peronjainak jobb megközelítése (a peronok átépítése oly módon, hogy azok közvetlenül elérhetők a Bajcsy Zsilinszky utcáról), valamint az utóbbi időkben alkalmazott ütemes menetrend. A város területén két iparvágány található. Jelenleg csak a DEPO-hoz vezető iparvágány üzemel, itt 51



átlagosan napi 1-3 menetben szolgálják ki a raktárvárost. A másik iparvágány, amely Budakeszi felé vezető út mellett elhelyezkedő telephelyeken vezetett, használaton kívül van. 1.10.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés A városban az infrastruktúra és a közúti forgalmi helyzet nem teszi lehetővé a jelentősebb arányú kerékpáros közlekedés kialakulását, így önálló kerékpárút eddig nem is épült a településben. A Magyar Kerékpárosklub tanulmánya szerint a kerékpáros közlekedés jelentősebb méretű elterjedésének akadálya: a kerékpáros infrastruktúra (tárolók és biztonságos útvonalak) hiánya lakott területen belül és azon kívül, a településen meglévő jelentős gépjárműforgalom. Jelenleg Törökbálinton kijelölt kerékpáros közlekedésre szolgáló infrastruktúra nem található. Térségi kerékpáros kapcsolatokat tekintve Törökbálint elmaradott. Ez nemcsak a közlekedési célú kerékpárhasználatban hátrány, hanem a turizmus szempontjából is. Budaörsöt kerékpárút köti össze Budapesttel, így az ahhoz való kapcsolódás részben megoldaná a kerékpáros kapcsolatot Törökbálint és Budapest között. Érdre, Biatorbágyra és Diósdra a szilárd burkolatú utakon kívül burkolatlan, gépjárműforgalomtól elzárt erdei utak vezetnek. A gyalogos közlekedés létesítményei közül a legjelentősebbek az egyes területegységeket elvágó autópályák és vasútvonal külön szintű keresztezései, a vasúti megállóhoz kapcsolódó gyalogos aluljáró, az M7 autópálya kapcsolódó gyalogos felüljáró. 1.10.5. Parkolás A közúti közlekedés fontos részét képezi a parkolás megoldása, melynek esetleges megoldatlansága a forgalom lebonyolódását is akadályozhatja. Ebből a szempontból az SCB területe a legjobban ellátott, az itt jelentkező nagy bevásárló-forgalom számára elegendő parkolóterület áll rendelkezésre. A parkolók a kereskedelmi egységekkel párhuzamosan fokozatosan épültek, megfelelően el tudják látni a jelentkező igényeket. Az alkalmazott egyirányúsítás és megfelelő sávbővítés zavartalan forgalomlebonyolódást tesz lehetővé. A városon belül koncentráltabb parkolóigény csak az intézményközpontok közelében jelentkezik. A legjelentősebb a Városközpont igénye (Munkácsy Mihály utca), ahol az útpályához kapcsolódó merőleges parkolók már nem mindig tudják kielégíteni a parkolási igényt. A Baross Gábor utca menti alközpontban csak egy kisméretű parkoló található, a járművek a padkán várakozva gyakran nehezítik a forgalom zavartalan lebonyolódását.

1.11. Közművesítés Törökbálint, Budapest agglomerációjának egyik nagyon intenzíven fejlődő települése, Budapest nyugati kapujában. A település népességszáma a történelme során fokozatosan emelkedett egész 1980-ig. 1980-90 között a lakónépessége ugyan csökkent, de 90 óta -az ország össznépességének csökkenése ellenére- folyamatosan növekedett. A Törökbálintra települt vállalkozások, a kereskedelmi-szolgáltatási létesítmények nyújtotta munkalehetőségek jelentős vonzerőt jelentenek a településnek. Ennek hatására ma is jelentős a bevándorlók száma. A munkahelyek, a lakás- és üdülőállomány növekedése mellett, a település közműellátása is folyamatosan fejlődött. A közművek fejlődése a 90-es években felgyorsult. A villamosenergia ellátás, a vízellátás korábban, a gázellátás, a szennyvízcsatornázás és a távközlés akkor kezdett településszintűvé válni. Ezzel a település jelentős hányadán lehetővé vált a teljes közműellátás biztosítása. 2000-ben már a lakásállomány majdnem 60 %-a számára a teljes közműellátás állt rendelkezésre, 2013. január 1-én már a lakásállomány 77 %-a részesedett a teljes közműellátásban és mindössze 2,3 % a komfort nélküli lakásállomány.


52


121

Összkomfortos

28

117 727

Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Szükség- és egyéb lakás Forrás: Népszámlálás 2011

3672

A település közművek helyzetelemzése a korábbi tervek felhasználásával, az Önkormányzat és a közműszolgáltatók által rendelkezésre bocsátott adatok figyelembe vételével, valamint a helyszíni bejárás során szerzett tapasztalatokkal kiegészítve készült. Közműellátottság Törökbálint közműellátottságának vizsgálatára pontos számszerű adatok a statisztikai évkönyvekben állnak rendelkezésre. A legutoljára megjelent évkönyv a 2012-es, amely a 2013. január 1.-ei állapotot rögzíti. A település ellátottságát ezekkel az adatokkal lehet jellemezni, megjegyezve, hogy azóta az ellátottság mértéke valamelyest növekedett. A statisztikai adatokat elemezve megállapítható, hogy a település lakásállományának 100 %-a rendelkezik villamosenergia ellátással. A statisztika 6346 háztartási fogyasztót tart nyílván, ez az elhelyezett villanyórák száma, (lakó és üdülőterületen, mezőgazdasági kiskertes területen összesen) egyben jelzi, hogy több a két, ill. azt meghaladó villanyórás lakások száma. A településen a háztartások számára szolgáltatott összes villamosenergia 2012-ben 16663 MWh/év volt, ez alapján az egy háztartás átlagos havi fogyasztása meghaladja a 219 kWh/hó mértékét, amely tekintettel a jelentős hányadú üdülő-, illetve időszakos fogyasztóra is, a lakásállomány korszerűbb felszereltségét tükrözi. A településen az egészséges vezetékes ivóvíz ellátottság majdnem 100 % (97,7), amely jelzi, hogy a vezetékes vízellátás a településen minden utcában (111,3 km hosszban) kiépítésre került és majdnem 3 minden ingatlan rácsatlakozik. A lakosságnak szolgáltatott víz 2012-ben 558,4 ezer m volt, amely egy lakosra jutó 115 l/fő, napi, ez az érték átlagos magyarországi életkörülményeket jellemző érték. A településen mindössze 300 fő körüli, aki nem részesedik a közüzemi ivóvíz ellátásból. Meg kell jegyezni, hogy 2010-ben a lakásállomány 100 %-a rendelkezett vezetékes vízbekötéssel. A bekötöttség valószínűsíthetően ma is 100 %-os, csak a gazdasági nehézségek miatt előfordulnak szolgáltatást igénybe nem vevő ingatlanok is. A vezetékes ellátást igénybe nem vevők vízigényüket részben a közkifolyókról, részben a saját házi kútból elégíthetik ki. A településen 4 közkifolyó üzemel. Lakásállomány (db) Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db)

v

v 20

12

.é

v 20

11

.é

v

.é 10

20

20

09

.é

v

v

.é 08

20

20

07

.é

v

v 20

06

.é

v

.é 05

20

20

04

.é

v

v 20

03

.é

v

.é

.é

02 20

01 20

20

00

.é

v

5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0

Forrás: KSH

A majdnem 100 %-os vezetékes vízellátottsága ellenére a település lakásállományának csak 77,2 % a csatlakozott 2013 január 1.-én közcsatorna hálózatra, amely az összegyűjtött szennyvizeket a tisztítótelepre szállítja.

53


Törökbálint Város TSZT Lakásállomány (db) A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások száma (db)

v

v 20

12

.é

v

.é 11

20

20

10

.é

v

v 20

09

.é

v

.é 08

20

20

07

.é

v

v 20

06

.é

v

.é

20

05

.é

v

04 20

20

03

.é

v

v

.é

20

02

.é 01

20

20

00

.é

v

5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0

Forrás: KSH

A vezetékes ivóvíz ellátottság és a szennyvízcsatorna hálózatra való rákötöttség közötti különbség ma még 20,5 %, amely a közműolló nyitottságát mutatja. A közcsatorna hálózattal össze nem gyűjtött szennyvizek döntő hányadát a talajba szikkasztják jelentősen szennyezve a talajt és a talajvizet. Az 3 átlagosan naponta talajba szikkasztott szennyvíz mennyisége meghaladja a 300 m -t. A vezetékes gázellátás kiépítésének település szintűségét jelzi a 3926 nyilvántartott háztartási fogyasztó. A lakásállomány 83,2 %-a rendelkezett gázellátással már 2013 január 1.-én. A 3 háztartásoknak szolgáltatott gáz mennyisége 2012-ben 6406 ezer m volt, amely egy háztartás 3 számára átlagosan 136 m /hó fogyasztást jelent. Ez a szám azt jelzi, hogy a legtöbb háztartás földgázt használja a fűtési célú energiaellátásra és csak kevesen őrizték meg a hagyományos, nem vezetékes energiahordozójú tüzelést. Lakásállomány (db) Háztartási gázfogyasztók száma (db)

v

v

.é

20

12

.é

v

11 20

20

10

.é

v

v

.é

20

09

.é

v 20

08

.é

v 20

07

.é

v 20

06

.é

v 20

05

.é

v

04 20

20

03

.é

v

v

.é

20

02

.é 01

20

20

00

.é

v

5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0

Forrás: KSH

Az ellátottság vizsgálata fontos iránymutató a fejlesztési feladatok meghatározásában. 1.11.1. Víziközművek 1.11.1.1. Vízgazdálkodás és vízellátás Törökbálint vízellátását az Érd és Térsége Víziközmű Kft. (ÉTV) szolgáltatja. A Vízmű ellátási körzetéhez tartozik Érd, Diósd, Herceghalom, Pusztazámor, Sóskút, Tárnok, Törökbálint és Remeteszőlős településeket, valamint Budaörs egy részét, valamint újabban Biatorbágyot látja el ivóvízzel a saját, ill. a Fővárosi Vízművek vízbázisairól. Saját vízbázisai a Sasvárosi, rétegvízre telepített 7 9 db kúttal rendelkező telep és a Duna vízkincsére Diósd rétegvízre telepített Dunaparti Vízműtelep, ahol 11 db parti szűrésű csőkút és egy csápos kút üzemel 5 db kúttal. Ezen felül a vízigények kielégítésére az ÉTV a Fővárosi Vízművektől átvesz napi 3 1220.000 m ivóvízmennyiséget, erre a mennyiségre a Vízmű és a Főváros között kontingensszerződés van érvényben. A Fővárosi Vízművek a vizet a Csepel-szigeti, szigetcsépi telepéről szolgáltatja, a szigetről NÁ 600-as meder alatti átvezetéssel kerül át az ivóvíz a budai oldalra. 3

3

A Törökbálinti hálózati rendszer az Érdi Vízműtelep felől az Érd, Mecsek utcai 2x1000 m + 3000 m es tározók felől nyomásfokozón keresztül kapja. A tározótól egy NÁ 300-as méretű vezetéken 3 keresztül töltik az un. Virág-tanyai 2x1000 m -es tározókat (t.f.sz.: 236,56 mBf.). A települést ellátó hálózatban a víznyomást ennek a tározónak a vízszintje határozza meg. A település alapbázis felőli file: Torokbalint_TSZT_20150629.docx

54


betáplálásánál ez az NÁ 300-as vezeték tekinthető a szűk keresztmetszetnek, ennek vízszállító kapacitása várhatóan nem elegendő a fejlesztések vízigényeinek kielégítésére. A Törökbálinti hálózati rendszer más oldal felőli betáplálására több változó terv készült már, várhatóan a közeljövőben a probléma megoldásra kerül. A Róka-hegyen egy Vízmű övezetbe sorolt telek van, amelyen egy üzemen kívüli víztározó medence található. A víztározó medence nem a vízellátást szolgáltató ÉTV Kft. tulajdona, a település vízellátásában semmilyen szerepet nem vállal. A Virág-tanyai tározóktól a település régi beépítésű lakóterületei felé az M7-es autópályával párhuzamosan épített NÁ 300-as méretű azbesztcement vezeték szállítja a vizet. Ez a vezeték a Kazinczy Ferenc utcáig épült meg NÁ 300-as átmérővel, onnan elágazva egy NÁ 200-as vezeték épült meg a DEPÓ-ig, illetve egy másik ág NÁ 150-es mérettel a település nyugati belterületi részei ellátására. Ez a két nagyobb átmérőjű vezeték volt a település ellátó hálózatának gerince, amelyekkel a kisebb ellátó vezetékeket táplálták be. A régebbi építésű ellátó vezetékek mérete zömmel NÁ 80-as, anyaguk azbesztcement. A nyugati ipari területek ellátására a Virág-tanyai tározótól kiépült egy másik NA 300-as vezeték is a tározótól északnyugati irányban. Ez a vezeték a település belterületi hálózatával is össze van kötve, így a korábbi, a Virágtanyától csak egy irányból meglévő betáplálásból eredő probléma mára megszűnt. Diósd település irányából van még egy NA 300-as vezeték betáplálás Törökbálint Anna-hegy és Tükör-hegy irányába. Így a város két irányú betáplálása biztosított. A 2000-es évek elején a Biatorbágyi, 100-as út menti Vendel Park ellátására kiépült az ÉTV ellátó rendszere felőli egy betápláló vezeték, amely a törökbálinti hálózat irányából épült ki a Budapark területén keresztül, majd a 100-as út északi útpadkájában. Azóta ez a vezeték a biatorbágyi hálózati rendszer irányában továbbépült, a vezeték mérete NÁ 300. Ezzel a vezetékkel így össze van kötve a törökbálinti hálózati rendszer a BIRV regionális hálózatával, így az ebből az irányból való ellátás is elméletileg lehetővé vált, ami az ellátás biztonságát növeli. Az ÉTV által ellátott települések hálózati rendszereiben a nyomásviszonyokat a tározók magassági elhelyezkedése határozza meg, továbbá Törökbálint topográfiai viszonyait is figyelembe véve, a megfelelő hálózati víznyomás biztosítását 10 nyomásfokozó is segíti, s a vízellátó hálózat 4 vízellátási zónára osztott. Ezzel a településen nyomásproblémák nincsenek. 1.11.1.2. Szennyvízelvezetés Törökbálinton elválasztott rendszerű csatornahálózat üzemel, a szennyvízcsatorna hálózat üzemeltetője az ÉTV Kft., amely Törökbálint mellett Pusztazámor, Herceghalom és Remeteszőlős szennyvízelvezetését és az első három település önálló szennyvíztisztító telepeinek az üzemeltetője. Törökbálinton a szennyvízcsatorna-hálózat szinte település szintre kiépült. Törökbálint településen a hálózattal összegyűjtött szennyvizeket korábban, Törökbálint közigazgatási területén üzemelő Törökbálint-Budaörs közös szennyvíztisztító telepén tisztították meg. A telep üzemeltetője a ma már Fővárosi Csatornázási Művek Zrt-vel fuzionált Törsvíz Kft. A tisztítótelepen két fokozatú - mechanikai és biológiai - tisztítás folyik, valamint a telepen iszaprothasztó berendezés is működik, amelyben termelt biogázzal a telep energiagazdálkodását segítik. A tisztított szennyvizek befogadója a Hosszúréti-patak. A két település utóbbi évtizedben való gyors fejlődése miatt a telep kapacitása kiterheltté vált. Budaörs a szennyvíztisztító telep újabb rekonstrukcoója helyett a szennyvíztisztító telep megszüntetése mellett döntött és a szennyvíztisztító telep átemelővé alakítását követően a szennyvizeket a fővárosi csatornahálózaton keresztül a Fővárosi szennyvíztisztító telepre fogják vezetni. A Törökbálinti Önkormányzat pedig önálló tisztító telep létesítését határozta el, amely átadása 1996ban történt meg. Az új telep a DEPÓ-tól nyugatra, a Hosszúréti-patak mentén épült fel, tisztító 3 3 kapacitása jelenleg 3000 m /d, melyből jelenleg kb. 1900 m /d mennyiséget használnak ki. A telepen mechanikai, mélylevegőztetétes anaerob anoxikus biológiai tisztító fázisok üzemelnek, a tisztító vonal végén utóülepítés történik. A tisztított szennyvizek befogadója a Hosszúréti-patak, mely a II/2 befogadói kategóriába van besorolva, így a telepen a tisztítás ennek megfelelően folyik, a tisztító berendezés az előírt paramétereknek megfelelően üzemel. A településen kiépített elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat szinte minden utcában kiépítésre került. A folyamatos hálózatfejlesztéssel lehetővé vált, hogy ma már az ingatlanok 77 %-a 55



bekötéssel csatlakozik a hálózatra. A régi építésű szennyvízcsatornák mérete zömmel DN 300-as, anyaguk nagyobb részben azbesztcement volt, kisebb részben beton. Az ezredforduló éveiben épített csatornák zöme DN 200-as, csak a nagyobb gerinccsatornák mérete DN 300-as. Az új csatornák anyaga kivétel nélkül a korszerűbb KGPVC műanyag. A hálózaton a gravitációs adottságok miatt átemelő berendezések üzemelnek, amelyekből a befogadó gravitációs csatornákba nyomóvezetékeken keresztül juttatják a szennyvizeket. 1.11.1.3. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Törökbálint a Budai hegység déli szegélyén helyezkedik el, részben a Tétényi-fennsíkon, részben pedig az un. Budaörsi medencén. A terület fő vízfolyása a Hosszúréti-patak, amely befogadója a térség másik két jelentősebb vízfolyásának, a Törökbálinti pataknak és a Budakeszi ároknak. A Törökbálinti patak a településtől nyugati külterületei felől érkezik a belterületre, amely mélyvonalán, két nagyobb, ellentétes irányú kanyart leírva halad keresztül. A patak a belterület északi részén csatlakozik a befogadó Hosszúréti-patakba, amely a belterületet keleti irányban hagyja el és a külterületen halad tovább Budapest irányába. A Hosszúréti-patak budapesti szakasza zömmel a XI. és a XXII. kerület határán, a Rózsavölgyben halad, ezen szakaszán a medrének vízszállító kapacitása kiterhelt. A kiterhelt vízszállító kapacitás miatt a patak vízgyűjtő területén az újabb nagyobb méretű burkolt felületek létesítését a Vízügyi Hatóság csak záportározók létesítése mellett engedélyezi. A patak mind külterületi, mind budapesti belterületi mederszakaszaira az utóbbi évtizedekben több terv készült, amelyeknek csak kis hányada valósult meg. A tervek zöme foglalkozik a Hosszúréti-patak medrére tervezett nagyobb méretű záportározók létesítésével, de ezekre hatóságilag jóváhagyott engedélyezési tervek még nem készültek. A megvalósítást hátráltathatja, hogy időközben a tervezett záportározók telkeit nem rendezték, ott sok helyen feltöltések történtek. A Törökbálinti patak a település legrégebben megépült részein zárt csapadékcsatornában vezetve halad át, majd a Bajcsy Zsilinszky úti szakaszán már ismét nyílt medrű. A zárt szelvényű szakasz nyomvonala a Munkácsy Mihály utca nyomvonalán épült meg, felső szakaszai DN 1650-es méretű ROCLA csatornák, az alsóbb szakaszai régi építésű, különböző szelvényű falazott csatornák. A falazott szakasz egy része az utca déli oldalának néhány telkére benyúlik, valamint a patak a nyílt szelvényből a zárt szelvénybe való váltásának egy falazott szakasza szintén néhány magántelken keresztül épült meg. A patak medre a belterületi részeken zömmel füvesített medrű, csak néhány szakasz burkolt. A település belterületén a csapadékvíz elvezetés a fent említett Törökbálinti patak zárt szelvényén, valamint a Tükörhegy csapadékvíz elvezetését megoldó Árpád utcai DN 500-es méretű, majd kisebb átmérőjű zárt csapadékcsatornákon kívül nyílt árkos rendszerrel történik. Zárt csapadékvíz csatornás vízelvezetést építettek még ki a közelmúltban létesített gazdasági parkok területén belül. A település döntő hányadán a nyílt árkos vízelvezetés a jellemző. Az utcákban zömmel egy oldalon, kisebb mértékben mindkét oldalon épültek ki, de találhatók olyan utcák is, amelyekben egyáltalán nem üzemel csapadékvíz elvezető rendszer. Ezekben az utcákban a burkolt felületekről elfolyó vizek a telkekre befolynak és ott a talajt erodálják. 1.11.2. Energiaközművek 1.11.2.1. Energiagazdálkodás és energiaellátás A település energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia és a földgáz áll rendelkezésre. A nem vezetékes energiahordozók használata a vezetékes földgázellátás terjedésével párhuzamosan szorul ki a település energiaellátásából, de még mindig jelentős szerepet tölt be a település energiaellátásában. A földgáz segítségével biztosított ellátás lassan település szintű kiépítettsége meghatározó a település energiaellátásában. A villamosenergia a világítás és technológiai energia igények kielégítését szolgálja. A földgáz komplex hasznosításával a termikus energiaigények teljes körű kielégítésére alkalmas, felváltva a környezetet erősebben szennyező nem vezetékes energiahordozók szerepét. A település épületeinek termikus hőellátása intézményenkénti, épületenkénti, lakásonkénti, vagy file: Torokbalint_TSZT_20150629.docx

56


lakóhelyiségenkénti ellátási móddal került kivitelezésre. A korábbi ipari üzemek, intézmények önálló saját hőbázist, kazánházat üzemeltettek, jellemzően először széntüzeléssel, majd olajtüzelésre átállva ma már szinte teljes körűen primer energiahordozóként földgázt használnak. 1.11.2.1.1. Villamosenergia ellátás A település villamosenergia ellátásának szolgáltatója az ELMŰ-ÉMÁSZ Zrt-hez tartozó Elmű Hálózati Kft. Az ellátás bázisa korábban kizárólag a Budaörsi 132/22 kV-os alállomás volt, amelyet az utóbbi években a Diósdi 132/22 kV-os alállomás, valamint a Biatorbágyi 132/22kV-os alállomás egészít ki, amelyek betáplálása az országos 132 kV-os hálózatról biztosított. A Budaörsi alállomás és a Biatorbágyi alállomás betáplálása is a Tatabánya Bánhida és Kaszásdülő alállomások között üzemelő, illetve a Diósdi alállomás a Dunamenti Hőerőmű és Albertfalva alállomás között üzemelő kétrendszerű 132 kV-os hálózatról létesített bekötéssel történik. Az alállomásokról induló 22 kV-os szabadvezeték hálózatok biztosítják a térség ellátását. A középfeszültségű hálózatok fűzik fel és táplálják a település fogyasztói transzformátor állomásait, amelyek jellemzően oszlopállomások. A település központjában és az újabban épített ipari gazdasági területeken, kereskedelmi és szolgáltató gazdasági, vállalkozási területeken a hálózat már földkábellel kivitelezve épült meg és azokon a területeken jellemzően nagyobb egységteljesítményű épített házas állomások üzemelnek. A fogyasztói transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik közvetlen a fogyasztói igények kielégítése. A kisfeszültségű elosztásban az újabb ellátási körzetekben üzemel földkábel. A régebben megvalósított lazább beépítésű, családi-házas, kertvárosias beépítésű övezetekben és az üdülőterületeken a kisfeszültségű hálózat oszlopokra szerelten került kivitelezésre, légkábelos vagy szabadvezetékes formában. A település közvilágítása szinte az egész településen a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel történik. Önálló közvilágítási lámpatest csak a főút mellett, valamint az új gazdaságivállalkozási területeken üzemel. A közvilágítás általánosan a közlekedés biztonságát szolgálja. 1.11.2.1.2. Földgázellátás A település földgázellátásának szolgáltatója a TIGÁZ DSO kft. A település gázellátásának bázisa a Nagytétényi-fennsíkon üzemelő MOL átadó állomás, amelyből egy NÁ 400-as méretű acél, 8 bar-os vezetéken keresztül táplálják be a település gázfogadó és gáznyomáscsökkentő állomásait. A településen a fogyasztók nagyobb hányadának ellátására két-két nyomásszabályozó állomás üzemel, amelyek közül az egyik körzeti, a másik nagyfogyasztói. A két körzeti nyomásszabályozó közül az egyik a Kazinczy utcában, a másik a Bajcsy-Zsilinszky utca mellett üzemel. További nyomásszabályozó állomások üzemelnek, egy a Tó Park mellett, a másik a nyugati vállalkozói terület ellátására. A Bajcsy-Zsilinszky úti fogadó állomástól északi irányba Budaörs és az ISC felé halad tovább a 8 baros vezeték, valamint nyugati irányba az iparterület felé. A települést érintő szakaszát a továbbtervezés során -mint korlátozó tényező- figyelembe kell venni. A településen belül a gázelosztás középnyomású hálózattal épült ki, a kisnyomású gáz előállítása jellemzően telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal történik. Az egyedi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de található ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is. A körzeti és a helyi, egyedi nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról lehet közvetlen a fogyasztói igényeket kielégíteni. 1.11.2.2. Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Energiagazdálkodási szinten reálisan a megújuló energiahordozók közül a nap energiája hasznosítható. A város természeti adottsága az 1900 óra körüli napos órák száma, ennek aktív hasznosításával jelentős hagyományos energiahordozó megtakarítás érhető el. Az aktív hasznosítás a napkollektorok és a napelemek alkalmazásával érhető el. Ezek gondos elhelyezéséhez szükséges az építész esztétikai igényessége is, ennek nem szabad arculatrontóvá válni. 57



A napkollektorokkal a használati melegvíz termelésre és elő-utófűtési szezonban temperáló fűtésre fordítandó közüzemi energiafelhasználás csökkenthető. A napelemekkel a villamosenergia felhasználás csökkenthető. A ma már elfogadott ad-vesz rendszer alkalmazásával a többlet termelt villamosenergia egyszerűen a közhálózatra terhelhető, hiány esetén ugyanazzal a hálózati rendszerrel a közhálózati vételezés megoldható. A napenergia aktív hasznosításának alkalmazásával kapcsolatban azonban meg kell említeni az időjárástól való függőséget. Így az igények kielégíthetőségét a hagyományos energiahordozókkal is ki kell tudni elégíteni. A napenergia hasznosítása csak az éves energiafelhasználás csökkentésében játszik jelentős szerepet, amely a fenntartási költségek csökkentését eredményezi. A passzív napenergia-hasznosítás az épületek tájolásával érhető el. Ezt nagyon jól lehet hasznosítani új épületek elhelyezésénél, az új épületek jól megtervezett telepítésével. Az épület kedvezőbb tájolásán kívül egyéb építészeti elemek alkalmazásával, tudatos növénytelepítéssel fokozni lehet a hasznosítható napenergia mennyiségét. Jelentős vezetékes energiafogyasztás takarítható meg, ha az új épületek tervei a passzív napenergia hasznosítására törekedve készülnek. Nagyon fontos a továbbtervezés során ennek a szemléletnek az alkalmazása. 1.11.3. Elektronikus hírközlés 1.11.3.1 Vezetékes hírközlési létesítmények Törökbálint vezetékes távközlési ellátását jelenleg a Magyar Telekom Zrt. biztosítja. A Budapesti szekunderközponthoz tartozó 32-es körzetszámú Biatorbágy primer központ a vezetékes távközlési hálózat bázisa. Törökbálint 23-as körzetszámon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A település vezetékes távközlési hálózatának kiépítése a múlt század utolsó évtizedeiben történt. A kiépítés eredményeként a 2000-ben már 3608 egyéni lakásfővonal üzemelt, azaz az akkori lakásállomány 92,8 %-a rendelkezett vezetékes telefonvonallal. A vezeték nélküli szolgáltatás terjedésével a vezetékes vonalas telefon iránti érdeklődés csökkent. Jelenleg ugyan szinte ugyan annyi, 3626 egyéni lakásvonal üzemel, de ez a jelenlegi lakásállománynak csak 76,8 %, de ezzel is az ellátottság teljes körűnek tekinthető, mivel valamennyi vezetékes távközlési igény kielégített. Lakásállomány (db) ISDN vonalak száma (db)

v

v

.é

20

12

.é

v

11 20

20

10

.é

v

v 20

09

.é

v 20

08

.é

v

.é 07

20

20

06

.é

v

v 20

05

.é

v 20

04

.é

v

.é

20

03

.é

v .é

02 20

01 20

20

00

.é

v

5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0

Lakásállomány (db)

5000

Egyéni analóg távbeszélő fővonalak száma (lakásfővonal) (db)

4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000

20 00 .é v 20 01 .é v 20 02 .é v 20 03 .é v 20 04 .é v 20 05 .é v 20 06 .é v 20 07 .é v 20 08 .é v 20 09 .é v 20 10 .é v 20 11 .é v 20 12 .é v

500 0

Forrás: KSH


58


A település közigazgatási területén áthalad az országos optikai gerinc kábel hálózat Budapestet ÉrdSzékesfehérvárral összekötő, illetve Budapest-Győr szakasza, amely földalatti elhelyezésével minimális helyigényű, de az érintett nyomvonalon a védelméről mindennemű tevékenységnél gondoskodni kell. A településen belüli vezetékes távközlési hálózat a település központi részén, az utóbbi időkben épített ellátási körzeteknél, az új gazdasági területeken földalatti elhelyezésű, de település szinten az elhelyezése jellemzően föld feletti. A föld feletti hálózat jellemzően a kisfeszültségű elosztóhálózat tartóoszlopaira szerelten halad, de vannak szakaszok, ahol külön tartóoszlop sort építettek a vezetékes távközlési hálózat számára. A statisztikai nyilvántartás szerint a településen jelenleg 10 nyilvános távbeszélő állomás üzemel. Meg kell említeni, hogy korábban, 2000-ben 59 nyilvános távbeszélő állomás üzemelt, amelyek jelentős hányada a mobiltelefon terjedésével feleslegessé vált, hasonlóan, mint a lakásvonalak esetében. A kedvező műsorvétel számára a kábel TV szolgáltatást 2004-ben kezdték kiépíteni. A kiépített hálózatára az indulásnál 2004-ben 1433 lakás csatlakozott, az akkori lakásállomány 33,2%-a. A műsorelosztó hálózatra csatlakozók száma ütemesen növekedett. 2010-ben már 2268 lakás csatlakozott a hálózatra. A minőségi szolgáltatást biztosító kábel televízió hálózatának igénybe vétele, azóta némi ingadozással csökkenő tendenciájú. Ma 2109 lakás, a lakásállomány 44,7 %-a csatlakozik a kábel TV hálózatra. Lakásállomány (db) Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma (db)

v

v 20

12

.é

v

.é 11

20

20

10

.é

v

v 20

09

.é

v

.é

20

08

.é

v

07 20

20

06

.é

v

v 20

05

.é

v

.é 04

20

20

03

.é

v

v

.é

20

02

.é 01

20

20

00

.é

v

5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0

Forrás: KSH

A műsorelosztásban résztvevő szolgáltatók piaci versenyében nemcsak a vezetékes, hanem a vezeték nélküli szolgáltatók is fontos szerepet kaptak. Az utóbbi időkben a szolgáltatások már nem kötődnek szorosan egy-egy szolgáltatóhoz. Az igénylők több között választhatnak, s igényük változásával cserélik a szolgáltatókat is. 1.11.3.2 Vezeték nélküli hírközlési létesítmények A vezetékes távközlési ellátottság mértékét tovább növeli a vezeték nélküli mobiltelefonok használata. Ennek területi korlátja nincs. A településen és a tágabb térségben is számtalan elhelyezett létesítmény, antenna segítségével, valamennyi vezeték nélküli táv- (T-Mobile, Telenor, Vodafone) és műsorelosztó szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. 1.11.3.3 Vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlés hálózatának és létesítményeinek szerepeltetése a településrendezési tervben A településrendezési eszközök keretében készülő tervek elektronikus hírközlési fejezetére vonatkozó alátámasztó munkarészek elkészítésének tartalmi követelményeit az ágazat a közelmúltban elfogadott 14/2013 (IX.25.) NMHH rendeletben rögzítette. Ennek alapján a hálózatengedélyes szolgáltatók hálózati rendszereit rögzíteni kellene a településrendezési eszközök keretében készített infrastruktúra alátámasztó tervében, hogy a fennálló, illetve a tervezés hatására várhatóan keletkező konfliktusok feltárhatók legyenek. A szolgáltatókról az NMHH nyilvántartást vezet, nagy számuk a teljes körű közvetlen elérést tervezői oldalról nem teszi lehetővé. A szolgáltatási jogosultsággal rendelkezők köre lényegesen bővebb, mint ahány szolgáltató tényleges szolgáltatást végez, de a piaci verseny a szolgáltató szabad kiválasztására biztosított, tekintettel arra, hogy az elektronikus hírközlés alanyi jogú szolgáltatás. 59



Törökbálint területén 80 vezetékes távközlési szolgáltató áll rendelkezésre az ágazati nyilvántartás szerint: Sorsz.

Ágazati sorsz.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 12 13 14 15 17 18 19 20

19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43

21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 40 41 42 43 44 45 46

Szolgáltató neve ACE TELECOM Telekommunikációs és Informatikai Szolgáltató Kft. ACN Communications Hungary Kft. AMTEL Hang és Internet Kommunikáció Magyarország Kft. ANTENNA HUNGÁRIA Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt. BORSODWEB Internet Szolgáltató Kft. Bsystems Telekom Kft. BT Limited Magyarországi Fióktelepe BTM 2003 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Business Telecom Távközlési Nyrt. Calltivation Ltd. Comtest Technikai és Ügyvitelszervezési Kft. Corvus Telecom Informatikai és Távközlési Kft. Corvus Telecom Informatikai és Távközlési Kft. DRÁVANET Internet Szolgáltató Zrt. EnterNet 2001 Számítástechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Ephone Magyarország Távközlési, Kivitelező és Szolgáltató Kft. Ephone Magyarország Távközlési, Kivitelező és Szolgáltató Kft. EQNet Infokommunikációs Zrt. EuroCable Magyarország Kábeltelevíziós, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Externet Telekommunikációs és Internet Szolgáltató Nyrt. Flexikom Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Fone Távközlési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. GTS Hungary Távközlési Kft. GYŐR.NET Internetszolgáltató Kft. HFC Network Kivitelező és Szolgáltató Kft. Hungária Informatikai Kft. H1 Telekom Távközlési és Kereskedelmi Kft. IKRON Fejlesztő és Szolgáltató Kft. Invitel Távközlési Zrt. Invitel Távközlési Zrt. Invitel Technocom Távközlési Kft. IP-Telekom Informatikai és Távközlési Kft. iSave Informatika Kft. ITSource Informatikai és Telekommunikációs Szolgáltató Kft. Juhász Ervin KÁBELSAT-2000 Kábeltelevízió Építő- és Szolgáltató Kft. KFL-NETWORKING Telekommunikációs és Informatikai Kft. Kölcsön-Eszköz Vagyon- és Eszközkezelő Kft. Last-Mile Telekommunikációs Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. LCCK Számítástechnikai és Informatikai Bt. Magyar Telefontársaság Távközlési és Tanácsadó Kft. Magyar Telekom Távközlési Nyrt. Magyar Telekommunikációs és Informatikai Kft.


Tényleges Megszűnés kezdés dátuma 2009.07.10 -2011.04.27 -2002.10.02 2013.01.23 2009.11.26 -2011.10.27 -2012.04.01 -2006.09.05 -2010.05.01 2013.04.14 2007.03.01 -2013.10.31 -2011.07.05 -2013.09.25 -2009.10.01 2009.10.01 2009.05.18 -2006.12.01 -2010.05.14 -2008.11.15 -2005.06.07 -2009.02.01 2004.08.01 2009.03.25 2007.05.01 2002.11.01 2006.06.15 2008.12.01 2012.10.11 2003.09.21 2012.11.05 2002.02.01 2005.09.14 2009.06.01 2010.10.01 2013.03.14 2011.07.01 2009.02.15 2009.10.01 2011.01.01 2013.12.16 2012.11.01 2010.11.15 2010.02.17 1992.02.13 2010.07.01

2012.12.31 ----2013.03.03 2008.12.01 ----2013.04.23 -----2013.03.25 --2013.02.07 -2013.03.10 --60


44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62

47 48 49 51 52 53 54 56 57 58 60 61 62 63 64 65 66 67 68

63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80

69 70 72 73 74 75 76 77 79 80 81 82 83 84 86 87 88 89

Magyarországi CPS Távközlési és Kereskedelmi Kft. 2011.01.17 -Media Exchange Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2011.02.01 2013.03.05 Microsystem Kecskemét Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2008.12.01 -Mikroháló Távközlési, Szolgáltató Kft. 2006.05.04 -M70 Group Korlátolt Felelősségű Társaság 2014.03.01 -Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. 2012.04.01 -Netfone Távközlési Szolgáltató Kft. 2008.08.01 -NetGen Infokommunikációs Kft. 2010.09.01 -Net-Portal Távközlési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2009.10.01 -Nordtelekom Távközlési Szolgáltató Nyrt. 2006.02.21 -"OKSZI" Oktatói, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2009.12.21 2013.01.29 On Line System Informatikai és Tanácsadó Kft. 2006.04.10 -Opennetworks Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2005.09.19 -P & P Team 2000 Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2012.01.01 2013.02.13 Polanor Telekommunikáció Szolgáltató Kft. 2012.01.01 -PRIM TELEKOM Kft. 2012.05.15 -Printer-fair Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2008.11.15 -PR-TELECOM Távközlési, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. 2010.05.02 -QuaesTel Telekommunikációs Kft. 2012.12.01 -ReKo Systems Informatikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság 2014.02.01 -Rendszerinformatika Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. 2011.05.15 -R-Voice Hungary Kft 2011.09.01 -Sághy-Sat Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 2010.04.10 2013.11.14 SKAWA Informatikai Kft. 2011.05.11 -Symlink Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Kft. 2010.10.01 -SysCorp Számítástechnikai és Telekommunikációs Kft. 2010.06.01 -Tarr Építő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 2006.07.18 -Venien Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Kft. 2009.07.23 -Vidékháló Telekommunikációs Korlátolt Felelősségű Társaság 2013.05.31 2013.05.31 VIP Telekom Hungary Kft. 2012.01.01 -Virtual Call Center Telekommunikációs és Szolgáltató Kft. 2008.03.15 -VNM Zrt. 2012.09.10 -VNM Zrt. 2011.05.29 2013.03.25 Xyton Kft. 2006.10.08 -Zalaszám Informatika Kft. 2011.06.15 -1212 Telekom Gazdasági Szolgáltató Kft. 2011.08.01 -4VOICE Távközlési Kft. 2006.12.01 --

A vezetékes távközlési szolgáltatás legkorábbi elkezdője a Magyar Telekom Nyrt jogelődje a MATÁV Rt volt, amely a szolgáltatást a térségben 1992-ben kezdte el. A kiépített hálózat is az ő kezelésében van. Településrendezési terv készítése szempontjából tehát a meghatározó szolgáltató a Magyar Telekom Nyrt, mivel elsődleges szempont a szolgáltatáshoz szükséges hálózat helyfoglalása, annak helybiztosítási igénye. Törökbálint területén a kedvező műsorvételezésre kábel TV hálózatot is kiépítettek. A távközléshez hasonlóan műsorelosztásra is több szolgáltató áll rendelkezésre. Az ágazat 7 vezetékes műsorelosztó szolgáltatót tart nyilván, mint Törökbálint területén szolgáltatásra jogosult. Természetesen közülük is van olyan, amelyik bár rendelkezésre áll, tényleges szolgáltatást nem végez, de lehet olyan, aki kimaradt a listáról. Ágazati nyilvántartásban szereplő vezetékes műsorelosztó szolgáltatók: 61



Sorsz. 1 2 3 4 5 6 7

Ágazati sorsz. 1 2 3 4 5 6 7

Szolgáltató neve ANTENNA HUNGÁRIA Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt. Bsystems Telekom Kft. Externet Telekommunikációs és Internet Szolgáltató Nyrt. Magyar Telekom Távközlési Nyrt. M70 Group Korlátolt Felelősségű Társaság PR-TELECOM Távközlési, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. 1212 Telekom Gazdasági Szolgáltató Kft.

Tényleges kezdés 2013.03.25 2012.04.01 2011.10.01 2006.11.06 2014.03.01 2003.06.16 2011.08.01

A műsorelosztó szolgáltatás a statisztikai nyilvántartás szerint 2004-ben kezdődött. A vezetékes szolgáltatást a vezeték nélküli szolgáltatók egészítik ki. Jelenleg az ágazat által vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatóként a térségben 6 szolgáltatót tartanak nyilván. Természetesen ezek bár rendelkezésre állnak, nem biztos, hogy igénybe veszik szolgáltatásukat. Ágazati nyilvántartásban szereplő vezeték nélküli szolgáltatók : Ágazati Sorsz. sorsz. Szolgáltató neve 1 1 Agnátus-Pont 2004 Távközlési Szolgáltató Kereskedelmi és Ipari Kft. 2 2 Bsystems Telekom Kft. 3 3 Magyar Telekom Távközlési Nyrt. 4 5 Telenor Magyarország Zrt. 5 6 Tesco MBL Távközlési Zrt. 6 7 Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt.

Tényleges kezdés 2013.02.14 2011.12.01 1993.11.04 1994.06.16 2012.03.01 2002.07.16

A létesítménnyel rendelkező vezeték nélküli szolgáltatók közül a Magyar Telekom Távközlési Nyrt., a Telenor Magyarország Zrt. és a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. létesítményeik koordinátáit és magasságát készséggel és díjmentesen a rendezési terv készítéséhez átadták, így létesítményeik feltüntethetők, biztosítva számukra a helyfenntartást. Egyben jelezték a már elhatározott fejlesztési szándékaikat, hogy az is feltüntetésre kerüljön.

1.12. Környezetvédelem (és településüzemeltetés) 1.12.1. Talaj A település mezőgazdasági területei két, egymástól viszonylag eltérő, nagyobb kiterjedésű eltérő talajminőségű területre oszthatók. Ezek a következők: A belterülettől keletre elterülő, a Budaörs irányba eső területek. A belterülettől nyugatra Biatorbágy irányába eső területek. A talajminőségi vizsgálat elsősorban talajvédelmi szempontok figyelembe vételével készült. A település mezőgazdasági területeiről általánosságban elmondható, hogy igen nagy heterogenitású dombvidéki területek, aminek következtében nagy változatosságot mutatnak a talajok meghatározó tulajdonságai (elsősorban szerves anyag, fizikai féleség, kémhatás vonatkozásában). A keletre eső területekre a gyenge termékenységű, gyenge minőségű talajok a jellemzők. A humuszos réteg vastagsága fél méter körüli, általában 1 % feletti humusztartalommal, a szerves anyag készlete gyenge, 50 - 100 t/ha. A kémhatás lúgos, már a felszíntől kezdve magas 10 % feletti szénsavas mésztartalommal, a mélyebb rétegekben gyakran mészfelhalmozódási szintekkel. A talaj minőségét rontó folyamatok között legfontosabb az erózió, míg a minőséget rontó talajhibák közt a 25% feletti mészfelhalmozódás, a mészkőpadok, és a tömör kőzet érdemel említést. A nyugatra eső területek minősége változatos, a helyi adottságoktól függően a megfelelő minőségűtől az igen gyenge talajokig terjednek. A főként vályog talajok humuszos réteg vastagsága gyengén közepes, általában 1,5-2% közötti humusztartalommal, a szerves anyag készlete 100 - 150 t/ha. A talaj minőségét rontó folyamatok között a dombvidéki jellegből fakadóan itt is az erózió legfontosabb, míg a minőséget rontó talajhibák közt a mészfelhalmozódás érdemel említést. file: Torokbalint_TSZT_20150629.docx

62


A település mezőgazdasági területeiről összességében megállapítható, hogy környezetvédelmi és talajvédelmi szempontból helyenként megfelelő, de többnyire gyenge termékenységűek, a dombvidéki jellegből adódóan nagymértékű az erózió és a heterogenitás. A kedvezőtlen folyamatok tovább fokozódhatnak a helytelen talajhasznosítás következtében, ezért a talajvédelemre fokozott gondot kell fordítani. 1.12.2. Felszíni és a felszín alatti vizek A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló, a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján – a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelettel összhangban – Törökbálint a „fokozottan érzékeny” területi kategóriába tartozik, valamint ezen belül „kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület”. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet alapján, a település nitrátérzékeny területen fekszik. Ezért a területen egyrészt a kormányrendelet 8.§-ában foglalt, a vizek nitrátszennyezéssel szembeni védelmét szolgáló általános szabályok betartása kötelező. Másrészt a területen mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak a helyes mezőgazdasági gyakorlat kötelező elemeit tartalmazó, országosan egységes, összehangolt cselekvési program alapján kell eljárniuk (ez még nem készült el.) A Tétényi-fennsíkon a lehulló csapadék nagyrészt beszivárog a felszínen levő mészkőbe egészen a miocén vízzáró agyagrétegig. Mivel a fennsík területén a felszínen vízzáró képződmények nincsenek, a csapadékvíz a különböző eredetű szennyeződéseket is bemossa. Korábban nagy terhelést jelentett a területen az Iparterület jelentős mennyiségű szennyvizének évtizedekig történő szikkasztása. A település belterületén a csatornahálózat kiépítettsége 100%-osnak tekinthető, míg a rákötöttség jelenleg kb. 70%-os. Külterületen a „volt zártkerti területeken”, melyek jelentős kiterjedésűek és sűrű beépítésűek, a csatornahálózat nincs kiépítve. Törökbálint területén két szennyvíztisztító telep található. Mindkettő esetében a tisztított szennyvizek befogadója a Hosszúréti-patak. A Törökbálinti szennyvíztisztító telep a belterülethez viszonylag közel, a vasút és a Hosszúréti-patak között található. A telep védőtávolsága 150 m. A régebbi Budaörs-törökbálinti szennyvíztisztító telepen biológiai szennyvíztisztító üzemel, a telep védőtávolsága 500 m. A budaörsi szennyvizek Központi SZVTT-ba történő vezetésével Budaörsi SZVTT megszűnik. A beruházás megvalósulását követően a tisztított szennyvíz nem fogja tovább, 3 állandóan terhelni a patakot, terheléséből közel 11 millió m /év vízmennyiséggel kevesebbel lehet majd számolni. A szennyvíziszap a Hosszúréti-patak völgyében került elhelyezésre és a szennyvíztisztító telep felszámolásával együtt a szennyvíziszap elhelyezésére szolgáló terület rekultiválásáról is gondoskodni kell. Vízbeszerzési szempontból a karsztvízkészlet nem vehető igénybe, mivel a vízminőség nem mindenütt megfelelő. A térségben csak a talajvízkészlet és a miocén rétegvíz áll rendelkezés korlátozott mennyiségben. Jelenleg a település ivóvíz ellátása az érdi központú regionális vízműről történik. A település legjelentősebb felszíni vízfolyása a Hosszúréti-patak. A külterület nyugati részén fekvő Hosszú-rétről ered, majd a belterületre érve az Ófalunál a medrét egy szakaszon teljesen befedték, ezután a Tükörhegy előtt a téglagyár irányába fordul vissza. A téglagyár mögötti részen folyik bele a Budakeszi-árok és az új szennyvíztisztító bevezetése. A kiszélesedő völgyben a patak ezután elhalad a DEPO mellett, majd a régi szennyvíztisztító bekötése következik. Budaörs majd Budapest területére átérve folyik bele a Budaörsi-árok. A Hosszúréti-patak két ága vezeti el a Budaörsi és Budakeszi medence vizét. A Budakeszi medencét a Budakeszi-árok a Budaörsi medencét pedig a Budaörsi-árok csapolja le. Mindkét medence vízhiányos terület. A Budakeszi-mellékág a Hosszúréti-patak legnagyobb mellékága, a torkolatban nagyobb vízhozamú, mint a főág. A Budakeszi-árok átlagos napi hozamának jelentős hányada nem megfelelően tisztított szennyvíz. A Hosszúréti-patak vízgyűjtőjén több olyan település található, amelynek lakosszáma az utóbbi 63



évetizedekben jelentősen megnövekedett. Ezek közé tartozik Törökbálint is. A Hosszúréti-patakba újabban bevezetett, illetve bevezetendő vízmennyiség annyira megnőtt, hogy a számítások a patak alsó (fővárosi) szakaszának szelvényét elégtelennek találják a különböző ágakon leérkező víz fogadására. A helyzeten úgy lehet javítani, ha tározók létesítésével lassítják a lefolyást, ezáltal nagy záporok idején az összegyülekező víz nem jut azonnal a patakba. A patakvölgy korábban beépítetlen területi nem véletlenül maradtak hasznosítatlanul egészen az utolsó időkig, ugyanis ezek többnyire vizenyős területek, s a magas talajvízszint miatt nem volt célszerű a beépítésük. Mivel Törökbálint és Budaörs térségében az autópályák közelsége vonzza a "zöldmezős beruházásokat", mint pl.: a bevásárló központok, logisztikai központok, egyre nehezebb még beépítetlen tározóteret találni. Ezért hatástanulmány készült a Hosszúréti - vízrendszerre, hogy feltárja a szükséges és lehetséges megoldásokat, a víz visszatartására. 1.12.3. Levegőtisztaság és védelme A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. és 2. sz. melléklete alapján, a település a „Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációba” került besorolásra, s ennek megfelelően az egyes kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok tekintetében az alábbi zónacsoportokba tartozik: szennyezőanyag zónacsoport szennyezőanyag zónacsoport Kén- dioxid E /PM10/ Arzén (As) F Nitrogén- dioxid B /PM10/ Kadmium (Cd) F Szén- monoxid D /PM10/ Nikkel (Ni) F /PM10/ szilárd B /PM10/ Ólom (Pb) F Benzol E /PM10/ benz(a)-pirén (BaP) B Talaj-közeli ózon O-I A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. melléklete alapján a zónák típusai következők: A csoport: agglomeráció: olyan légszennyezettségi zóna, ahol a népesség száma meghaladja a 250 000 lakost, vagy ahol a népesség száma 250 000 lakos vagy annál kevesebb, de a népsűrűség legalább 500 fő/km. További előírások a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján. B csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szint meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. C csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték és a tűréshatár között van. D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van. E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. O-II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket. Az alsó és felső vizsgálati küszöbérték meghatározását ----- a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet tartalmazza. Törökbálinton a légszennyező anyag kibocsátásának túlnyomó részét a telephelyek hőenergia ellátásából, tüzelésből eredő légszennyezők adják. A lakossági gázellátási program gyorsütemű megvalósításának eredményeként a településen a hőenergia termelés során jelentős mértékben csökkent a kén-dioxid és a szilárd légszennyező anyag file: Torokbalint_TSZT_20150629.docx

64


kibocsátás. A Törökbálinttól kb. 15-16 km-re fekvő százhalombattai MOL Rt Dunai Finomító és a Dunamenti Erőmű légszennyezés kibocsátásai déli szél esetén érzékelhető térségi hattérszennyezést okoznak a településen. A település légszennyezéséhez hozzáadódik az M7 és M0 nagyforgalmú utak járműforgalmából adódó emisszió. A levegő minőség alakulásában a település sajátos helyzetéből adódóan, az M1-M7 és az M0 autópályák átvezetése miatt, a közlekedési eredetű levegőszennyezés a legmeghatározóbb. Az autópályák nyomvonalai és a beépített területeket között többnyire nincs meg a szükséges védőtávolság, ezért a gépjármű forgalom okozta légszennyezés terhelés – különösen az autópályákkal szomszédos területeken - komoly problémát jelent. 1.12.4. Zaj- és rezgésterhelés A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet, a zajtól védendő területeken alapvetően háromféle tevékenységi körhöz, illetve zajterhelési forráshoz kapcsolódóan állapítja meg a különböző zaj terhelési határértékeket. Ezek a következők: - üzemi vagy szabadidős zajforrástól származó zajterhelés, - építési kivitelezési tevékenységből származó zajterhelés, - közlekedéstől származó zajterhelés. Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken (a 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet 1. melléklete) Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* (dB) Sorszám

Zajtól védendő terület

nappal 06–22 óra

éjjel 22–06 óra

1.

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek

45

35

2.

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület

50

40

3.

Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület

55

45

4.

Gazdasági terület

60

50

Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken (a 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet 2. melléklete) Sorszám Zajtól védendő terület

1. 2.

3. 4.

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temetők, a zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület Gazdasági terület

A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken 65


Határérték (LTH) az LAM’ megítélési szintre* (dB) ha az építési munka időtartama 1 hónap vagy kevesebb 1 hónap felett 1 évig 1 évnél több nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 06–22 22–06 06–22 22–06 06–22 22–06 óra óra óra óra óra óra 60

45

55

40

50

35

65

50

60

45

55

40

70

55

65

50

60

45

70

55

70

55

65

50


(a 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet 3. melléklete)

kiszolgáló úttól, lakóúttól Sorszám

1.

2.

3.

4.

Zajtól védendő terület

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temetők, a zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület Gazdasági terület

származó zajra éjjel nappal 22– 06–22 06 óra óra

Határérték (LTH) az LAM’kö megítélési szintre* (dB) az országos közúthálózat-ba tartozó mellékutaktól, az országos közúthálózat-ba tartozó gyorsforgalmi utaktól és főutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtő-utaktól és a települési önkormányzat tulajdonában lévő külterületi közutaktól, belterületi gyorsforgalmi utaktól, belterületi elsőrendű főutaktól és belterületi másodrendű főutaktól, a vasúti mellékvonaltól és pályaudvarától, az autóbusz-pályaudvartól, a vasúti fővonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel- és leszállóa repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel- és leszállóhelyektől** helytől*** származó zajra

származó zajra

nappal 06–22 óra

éjjel 22–06 óra

nappal 06–22 óra

éjjel 22–06 óra

50

40

55

45

60

50

55

45

60

50

65

55

60

50

65

55

65

55

65

55

65

55

65

55

A településen jelentős a zajterhelés, melynek okozója alapvetően a közlekedés, azon belül is a vasúti forgalom. Törökbálint határában válik ketté az M1 és M7 autópálya, majd ezután az M7-es autópálya kettészeli a belterületet. Az M7-es autópálya lakóterületet átszelő szakaszán a zajterhelés csökkentése érdekében zajgátló védőfalat építettek. Az M0 autópálya nyomvonala elkerüli ugyan a törökbálinti lakóterületeket, ellenben elhalad az Annahegyi zártkerti területek mellett, majd az M7-es csomópontja után kettészeli a belterületi, részben beépített kereskedelmi és intézményfejlesztési területeket. A Budapest-Hegyeshalom vasútvonal által okozott zajterhelés szélesebb területsávot érint, mint az autópályák menti. „Budapest és vonzáskörzete zajtérképe” 2007-ben készült el, amely Budapest mellett tovább 21 agglomerációs településre, többek között Törökbálint területére terjed ki. Ennek adatai alapján a település zajhelyzetében a közúti közlekedés által okozott zajterhelés a meghatározó.


66


Közúti zajterhelés nappal

Közúti zajterhelés éjjel

67



Vasúti zajterhelés nappal

Vasúti zajterhelés éjjel

1.12.7. Árvízvédelem Törökbálint települést a vízügyi ágazat, árvízvédelmet igénylő települések között nem tartja nyilván, azaz Törökbálint nem árvíz-veszélyeztetett település. Ez természetesen nem zárja ki, hogy hirtelen érkező nagy intenzitású és hosszabb ideig tartó csapadék nem okozhatna helyi vízkár eseményt. Az így jelentkező vízkár nagy valószínűséggel a vízelvezető rendszer kialakításának és annak file: Torokbalint_TSZT_20150629.docx

68


karbantartásának hiányossága okozhatja.

1.13. Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) 1.13. Vízrajzi veszélyeztetettség 1.13.1. Árvízveszélyes területek Törökbálint területét érintően a vízügyi ágazat árvízveszélyes területet nem tart nyilván. Az előforduló „árvízi” elöntés a vízelvezető rendszer fokozottabb karbantartásával, a szélsőséges csapadékesemények elvezetésére történő alkalmassá tételével kizárható. 1.13.2. Belvízveszélyes területek A település területét érintően belvízveszélyes területeket a vízügyi ágazat nem tart nyilván, így a település belvízzel nem veszélyeztetett. 1.13.3. Mély fekvésű területek A településen mély fekvésű területek a topográfiai adottságok mellett, a természet alakította mélyvonalakon alakultak ki, ahol időszakos, vagy állandó vízfolyások haladnak. Ezek a vízfolyások vezetik le a felszíni vizeket. A mélyvonalon haladó vízfolyások természetes útjának fenntartásával a környezetének védelme biztosított. 1.13.4. Árvíz és belvízvédelem A településen a vízügyi ágazat nyilvántartása szerint árvízi és belvízi veszélyeztetés nincs, így vízügyi szintű árvízvédelemre és belvízvédelemre szükség nincs. Az előforduló vízelvezető hálózat kialakításának hiányából, vagy karbantartásának a hiányából származó vízelöntés kezelése önkormányzati feladat, a szélsőséges csapadékesemény következtében keletkező helyi vízkár elhárítása a katasztrófavédelem feladata.

2. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ A későbbiekben részletezett tervmódosításra a mostanra már teljesen rögzült és egészen konkrét önkormányzati elhatározások tervbeillesztése, az ezt megelőzően hatályba lépett tervi megoldások egységes tervvé történő összedolgozása és a jogszabályi környezet időközben jelentős változásának lekövetési igénye miatt került sor. A tervezés mostani állapotáig a 2008. óta folytatott huzamos tervezés során több tervezési állapoton és változaton keresztül érkeztünk el. Az elhatározott és tervben megjelenített változtatások kikristályosodott önkormányzati elképzelések eredményeként jöttek létre és kerültek be a tervanyagba. Emiatt most már külön nem volt cél a helyzetfeltáró munkarészben vizsgált tényezők, a tényleges állapotok elemzése, egymásra hatásuk összevetése, folyamataik elemzése. Így az adottságok elemzésével e munkarészben nem foglalkozunk. Ugyancsak az előzőek miatt a helyzetértékelés kapcsán a helyzetfeltáró munkarészben elvégzett, vagy a szakági alátámasztó javaslatokban szereplő értékelések elégségesek, így külön e vonatkozásban sem készül önálló munkarész.

2.1. Probléma és értéktérkép A település problémáinak összefoglalóját térképi formában, ábrázoltuk. Ez a PR jelű problématérkép, ami a dokumentáció rajzi munkarészei között található meg.

69



II. TERVI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 1. A KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE 1.1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK A tervmódosítás során a hatályos TSZT (tervlap és leírás) megváltoztatásra került. E változások a település egészéhez viszonyítva ugyan nem jelentősek, de tartalmilag, formailag és területi értelemben is az érvényes tervek több elemét érintik. A lényegesebb területi típusú rajzi változásokat egy áttekintő térképen (az AT jelű lapon) ábrázoltuk annak érdekében, hogy a hatályos tervekhez képest történő változások jól összevethetők legyenek az előzményi állapottal. A szöveges jóváhagyandó munkarészben a formai és tartalmi változtatások összességében olyan mértékűek (pl. a külső jogi környezet változása miatt), hogy emiatt nincs mód a változtatások pontos összevethetőségére (pl. kiemelés, áthúzás) bemutatására, ezért a régi szövegek egységes hatályon kívül helyezését és az új szövegek hatálybaléptetését alkalmaztuk a „módosítgatások” helyett. 1.1.1. Javasolt településszerkezet, terület-felhasználási rendszer A város településszerkezete a jelenleg kialakult állapothoz képest lényegileg nem változik meg. Néhány közúthálózati elem és néhány kisebb-nagyobb terület-felhasználási elem azonban megváltozik. Ezek részletes leírása a későbbi fejezetekben található. A közúthálózati elemek bővülésének nyomvonali változásának fő indoka a kedvezőbb településen belüli és településközi kapcsolati rendszer kialakításának igénye. A kisebb-nagyobb mértékben megváltozó terület-felhasználások indoka a korábbi terv hatálybalépése óta letelt időszak gazdasági, társadalmi, jogi környezetének megváltozásából fakadó kihívásoknak való megfelelés kényszerének figyelembe vétele. Az alább alfejezetekben az OTÉK-nak megfelelő terület-felhasználási kategóriák alkalmazásával ismertetjük Törökbálint igazgatási területének tényleges mai terület-felhasználását, és a tervezett állapotot is. A város (OTÉK megfogalmazás szerint) beépített, illetőleg beépítésre szánt területe lényegileg megegyezik a mai belterülettel, míg a beépítésre nem szánt területe pedig nagyjából a mai külterülettel. (A beépített és beépítésre szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a meglévő belterületek. A beépítésre nem szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a külterületek.) 1.1.1.1. Beépítésre szánt területek (lakóterületek, üdülőterületek, vegyes területek, gazdasági területek, különleges területek) 1.1.1.1.1. Lakóterületek, lakásállomány A lakáslétesítési igényeknek lényegében a telkes, családiházas beépítési forma felel meg a településen, bár Törökbálinton létezik soklakásos társasházas beépítési forma (kisvárosias beépítésű telepek) is. Tervünkben a telkes, családiházas lakáslétesítési formát javasoltuk alkalmazni a településen. A település jelenlegi belterületein lévő lakóterületein a fizetőképes igények növekedésével párhuzamosan ugyan egyre csökken a lakásépítési tartalék, de azért például a nemrég felosztott ún. Tükörhegy IV. ütem, a József-hegy, vagy akár az Annahegy különféle (kertvárosias, hétvégiházas üdülő) terület-felhasználási besorolású területein még mindig sok telek vár beépítésre. Korábbi önkormányzati igényeknek megfelelően azonban újabb jelentős nagyságú lakóterületek kijelöléséről nem kellett gondoskodnunk. A most elvégzett átsorolások lényegében korábbi más beépítésre szánt célú területhasználati funkciójú területek kertvárosias lakóövezeti átsorolására terjedtek ki, nem pedig beépítésre nem szánt célú területek átsorolására. Így a József-hegy korábbi hétvégiházas üdülőterületeinek átsorolásából, a Téglagyár menti lakóterületek határkorrekciójából, a Walla-kilátó és környezete módosulásából lényeges változás nem következik be. file: Torokbalint_TSZT_20150629.docx

70


A távlatban várható lehetséges legnagyobb lakásszám, becslésünk szerint a terv távlatán belül (kb. 2025-ig) az alábbiaknak megfelelően alakul. A lakásszám számítási metódus: Ebben az anyagrészben azt számítjuk ki, hogy a párhuzamos tervezésben készülő HÉSZ szabályaival összhangban a TSZT-ben rögzített meglévő és tervezett terület-felhasználási besorolások nagyságát is figyelembe véve mekkora lehet az a potenciálisan legnagyobb lakásszám, amellyel számolnunk kell a későbbiekben. Nyilván ezek az értékek jóval nagyobb számot eredményeznek akár annál is amely a meglévő területeken ma valójában kialakult, de a HÉSZ szabályai elvben a ma kialakult területeken a kialakult állapotnál is nagyobb lakásszám kialakulását is megengedik. (Nyilvánvalóan nem minden telket építenek, építettek úgy be a tulajdonosaik, hogy azokon az elvben lehetséges legnagyobb lakásszám jöjjön létre.) A számított, lehetséges legnagyobb telek- és lakásszám becsléseknél az adott terület-felhasználási kategóriákra vonatkozóan kiadódó területnagyságokat figyelembe véve a következő képleteket alkalmaztuk azoknál a terület-felhasználási kategóriáknál amelyeknél szóba jöhet akár legálisan, akár fél-/vagy illegálisan lakófunkció kialakítása: Kisvárosias lakóterületeket az e területeken létesíthető lakásmennyiség város lakásnagyságrendjéhez képesti elhanyagolható nagysága miatt nem vettünk figyelembe. Kertvárosias lakóterületeknél a lakótelkek száma átlagosan (db) = terület-felhasználási 2 kategória összes területe (m ) x 0,8 / 700. A lakásszám maximuma = a lakótelkek száma x 2 lakás/telek. Falusias lakóterületeknél a lakótelkek száma (db) = terület-felhasználási kategória összes 2 területe (m ) x 0,8 / 1000. A lakásszám maximuma = a lakótelkek száma x 2 lakás/telek. Településközpont területeknél a lakófunkció befogadására is alkalmas telkek száma átlagosan 2 (db) = terület-felhasználási kategória összes területe (m ) x 0,8 / 1000. A lakásszám maximuma 2 2 = a telkek száma x 1000 m (telekterület) x 0,35 (beépítési %) x 3 (szintszám) / 70 m (lakás alapterület). Intézményi területeknél általában a lakófunkció befogadására is alkalmas telkek száma 2 átlagosan (db) = terület-felhasználási kategória összes területe (m ) x 0,8 / 2500. A lakásszám 2 maximuma = a telkek száma x 2500 m (telekterület) x 0,35 (beépítési %) x 3 (szintszám) / 70 2 m (lakás alapterület). Intézményi területeknél a Tó Parkban a lakásszám maximuma (db) = a területre vonatkozó telepítési tanulmánytervben rögzítettek szerinti 68 db. Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területeknél a lakásszám maximuma (db) = területfelhasználási kategória összes területe (m2) x 0,8 x 1,0 (szintterületi mutató) x 0,1 (az épület 2 alapterülethez viszonyított limitált lakásarány %-a) / 70 m (lakás alapterület). Ipari gazdasági területeknél a lakásszám maximuma (db) = terület-felhasználási kategória összes területe (m2) x 0,8 x 0,8 (szintterületi mutató) x 0,1 (az épület alapterülethez viszonyított 2 becsült lakásarány %-a) / 70 m (lakás alapterület). Üdülőházas üdülőterületeket az e területeken létesíthető lakásmennyiség város lakásnagyságrendjéhez képesti elhanyagolható nagysága miatt nem vettünk figyelembe. Hétvégi házas üdülőterületeknél a lakófunkció befogadására is alkalmas telkek száma 2 átlagosan (db) = terület-felhasználási kategória összes területe (m ) x 0,8 / 1000. A lakásszám maximuma = a telkek száma x 1 lakás/telek. Kertes mezőgazdasági területeknél a lakófunkció befogadására is alkalmas telkek száma 2 átlagosan (db) = terület-felhasználási kategória összes területe (m ) x 0,85 / 1500. A lakásszám 2 maximuma = a telkek száma x 1500 m (telekterület) x 0,03 (beépítési %) x 1,5 (szintszám) / 70 2 m (lakás alapterület). A fenti számításoknál szereplő értékeket, a biztonság irányába tévedve az átlagos jellemzők alapján a legsűrűbb beépítést eredményező változatához igazodó értékekkel határoztuk meg.

71



Várható lakásszám: Terület-felhasználási kategória

Terület-felhasználás területnagysága (m2)

Meglévő megmaradó, már ilyen funkciókra beépült területek Kertvárosias lakóterületek 3692620 Falusias lakóterületek 130091 Településközpont területek 513722 Intézményi területek 65800 Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek 3164150 Ipari gazdasági területek 783977 Hétvégi házas üdülőterület 1176880 Kertes mezőgazdasági terület 922608 Meglévő összesen: 10449848 Tervezett újonnan kialakított, vagy funkcióváltó területek Kertvárosias lakóterületek 155408 Falusias lakóterületek 8671 Településközpont területek 37080 Intézményi területek általában 94577 Intézményi területek a Tó Parkban 373553 Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek 18579 Ipari gazdasági területek 166857 Hétvégi házas üdülőterület 36004 Tervezett összesen: 890729

Számított lehetséges legnagyobb lakásszám (db) 8440 208 6165 790 3616 717 942 504 21382 355 14 445 1135 299 21 153 29 2451

A fentiek alapján a terv távlatán belül (kb. 2025-ig) a tervmódosítás alapján mindösszesen 2.451 db új lakás létesülhet majd. Ez az érték a 2011-ben már meglévő 4.673 db összes lakóegység számhoz képest 2025-ig kb. 52 %-os, kiemelkedően magas lakásszám növekedést jelenthet. Ezért javasoljuk, hogy a település egy prioritási sorrend meghatározásával a későbbiekben mindenképpen ütemezze a lehetséges fejlesztéseket, vagy/és a HÉSZ szabályait szigorítsa tovább, ha a lakásszámot és ezen keresztül a népességszámot is szigorú keretek között kívánja tartani. (Az ütemezést már csak ezért is azért is javasoljuk, mert a fenti lakásszám összesítési táblázatban nem is annyira a tervezett újonnan kialakított, vagy funkcióváltó területek lakásszám értéke a jelentős, hanem a meglévő, megmaradó beépített és beépítésre kijelölt területek potenciális lakásszám tartaléka. Ez a tartalék a 2011-es 4.673 db lakás helyett kedvezőtlen esetben, elvben további kb. négyszeres, összességében több mint 21.000 lakás kialakítását is lehetővé tenné jelenleg már hatályosan átsorolt területeken.)

A lakásszám várható változása

8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000

7124 4673

1000 0

2011-ben meglévő


2025-ig tervezett

72


A lakásszám és a lakóterületek lakónépesség alakulása 100 lakott lakásra és lakott üdülőre jutó lakó (fő) Lakóegység összesen (db) Lakónépesség (fő)

20011-ben meglévő 290 4.673 12.841

2025-ig tervezett 280 7.124 19.947

A fentiek szerint becsült lakásszám változásból származó népességnövekedésből adódó közmű- és közintézményi infrastruktúrával szembeni elvárások megnőnek. Ezért ezt a becsült lakónépesség növekedést a népesség távlati alakulásának számításánál (, illetve a közintézményi és közmű infrastruktúra hálózatok méretezésénél is) figyelembe vettük. A terv szerint a meglévő lakóterületek jellemzően a korábbi időszakban kialakult állapotra szervesen ráépülve, drasztikus változások nélkül, szabályozott keretek között fejlődnek tovább fokozatos szerves urbanizáció révén Lk jelű kisvárosias, Lke jelű kertvárosias és Lf jelű falusias beépítésű lakóterületekként. Ennek érdekében a meglévő lakóterületeket eltérő adottságaiknak megfelelően eltérő lakó terület-felhasználási kategóriákba soroltuk. Így például az Ida-major korábbi gazdasági területét falusias lakóterületbe soroltuk át. 1.1.1.1.2. Vegyes területek (településközpont területek és intézmény területek) A mostani tervezés során az egyik legfontosabb feladat az OTÉK változásával lehetőség kihasználása, mely szerint a korábbi „homogén” településközpont vegyes terület-felhasználási kategóriát két részre lehetett osztani. Ennek megfelelően a város közintézményeit a Vi jelű intézményi terület-felhasználásba, az egyéb korábbi településközpont vegyes besorolású területeit a Vt jelű településközpont terület-felhasználásba soroltuk be. Ez az átstrukturálási feladat érdemi új területkijelölésnek nem minősül, de több részterületet is érintett. A tervmódosítás során új intézményterületté soroltuk át a Dulácska környezetében megépült új iskola területét, a Tó Park tó menti területeit. Az előzőeken túlmenően a tervben a 1909/4, 1477/59 és a 2330/63 hrsz-ú ingatlanok területén, a Patak utca menti 499/4 hrsz-ú ingatlanon, a Munkácsy Mihály u. K-i szakaszán, a CBA környezetében, az Árpád-köz menti ingatlanok (2055/3 és 2076/3 hrsz.) területén, továbbá a BajcsyZsilinszky u. menti üzletsor és környezetében jelöltünk ki új településközpont területeket. 1.1.1.1.3. Gazdasági területek A tervezési feladat részben a meglévő gazdasági területek megfelelő -, szükség esetén pontosítottszabályozása, részben pedig az új gazdasági területek kijelölése illetve az igényeknek és adottságoknak megfelelő terület-előkészítése, esetenként pedig szabályozási, övezeti besorolásának megoldása volt. Az új gazdasági területek kijelölésénél a terület adottságait és az önkormányzati fejlesztési elképzeléseket egyaránt figyelembe vettük. Az új gazdasági terület kijelölések mögött elsősorban a több helyi munkahely létesítésének (befektetők, foglalkoztatók idevonzása) és a helyi adóbevételek növelésének szándéka húzódott meg. Másrészt azonban az is, hogy a belterületeken lakóterületek között működő zavaró ipari tevékenységek kitelepüléséhez biztosítani lehessen a területi lehetőséget. A település meglévő és tervezett gazdasági területeinek vonatkozásában olyan feltételrendszert alakítottunk ki, amelyben megelőzhetők a szomszédos területegységeken a már meglévő és az újonnan tervezett funkciók egymás melletti létéből fakadó későbbi konfliktushelyzetek. Korábbi kereskedelmi szolgáltató területek átsorolásával új Gip jelű ipari gazdasági területet jelöltünk ki a 3330/2 és a 3330/3 hrsz-ú ingatlanok (EISPRO) területén, valamint az M0 Anna-hegyi pihenője D-i oldalán lévő területen. 1.1.1.1.4. Üdülőterületek A tervben újonnan tervezett üdülőterületek kialakítására lényegében nem tettünk javaslatot. A már a hatályos tervben is rögzített hétvégiházas, valamit üdülőházas üdülőterületeken túlmenően kizárólag a Felső-völgyi út menti korábbi kertes mezőgazdasági területeken spontán kialakult üdülőterületek terület-felhasználását rögzítettük (jele Üh) kvázi tervezett elemként.

73



1.1.1.1.5. Különleges - beépítésre szánt - területek Törökbálinton elszórtan több, az OTÉK-nak megfelelően a különleges területek közé sorolandó területhasználat alakult ki. Tervünkben pedig újabb tervezett különleges területhasználatot is jelöltünk. A különleges területek közös lényeges jellemzője, hogy a rajtuk elhelyezkedő (vagy tervezett) építmények különlegessége miatt más övezetbe nem sorolhatók illetve jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól igényelnek védelmet. Ezeket a meglévő és az újonnan tervezett különleges területhasználatokat eltérő sajátos beépítési és területhasználati (környezeti) igényeik miatt az alábbiak szerinti eltérő terület-felhasználási kategóriákba soroltuk. Tervezett elemként a Köles-dűlőn a korábbi gazdasági terület helyén jelöltünk ki egy KJz jelű új különleges jelentős zöldfelületet igénylő intézményi területet. Jelezzük, hogy települési igényre a korábbi elemek közül a gyepmesteri telep helykijelölése megszüntetése került. A temetők területét az OTÉK terület-felhasználási rendszerének kibővítését követően a beépítésre nem szánt különleges területi kategóriába soroltuk át. 1.1.1.2. Beépítésre nem szánt területek (közlekedési területek, zöldterületek, erdőterületek, mezőgazdasági területek, vízgazdálkodási területek, természetközeli területek, különleges területek) 1.1.1.2.1. Közlekedési területek A meglévő és tervezett közutak, és vasutak nyomvonalát a TSZT jelű településszerkezeti tervlap tartalmazza. Eszerint az országos mellékút / települési főút- és az önkormányzati (helyi) gyűjtőúthálózat korrekcióját, valamint új elemek kiépítését javasoltuk több helyen, a településszerkezeti tervi műleírással és a közlekedési műleírással összhangban. Fontosnak tartjuk, hogy az állami és önkormányzati úthálózat minősége, és e közterületek rendezettsége tovább javuljon. Az ehhez szükséges előírásokat a TSZT-ben és a külön dokumentált HÉSZ-ben alkalmazott megoldásoknak megfelelően dolgoztuk ki. A meglévő és tervezett közúti közlekedési területek jele: KÖu, a meglévő és tervezett kötöttpályás közlekedési területek jele: KÖk. 1.1.1.2.2. Zöldterületek A kialakítás alatt lévő, tervezett közparkok közé tartoznak a patakmenti területek és a Városközpont. Kiemelendő, hogy a város távlati zöldfelület bővítési területként számol az M7-es autópálya fölötti második szintű terület-felhasználásként a Kazinczy utca és a Köztársaság téri gyalogos híd közötti szakaszon az autópálya szakasz esetleges későbbi teljes lefedését követően kialakuló területtel. A zöldterületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondoskodni kell. Az új zöldfelületek létesítését és meglévők felújítását kertészeti kiviteli tervek alapján kell végrehajtani. A zöldfelületek növényzettel való megfelelő borítottságát biztosítani kell. A közterületeken az előzőeken túl további zöldfelületi elemekként alakítandók ki az utcafásítások és zöldsávok. 1.1.1.2.3. Erdőterületek A terv több helyen tervezi jelenleg mezőgazdasági művelésű területeken új védelmi és közjóléti erdőterületek kijelölését. Ezek között a nagyobb kiterjedésű tervezett erdőterületek a következő településrészeken találhatók: Levendulás területe, a Róka-hegy és Kerek-domb környéki területek, Virág-tanya és Diósdi határ közelében. A tervezett erdőterületek megvalósulása esetén jelentős mértékben nő a település erdőállománya. 1.1.1.2.4. Mezőgazdasági területek A mezőgazdasági területeket érintő tervjavaslatok jellemzően a területek csökkenéséről szónak, mivel az új beépítésre szánt terület és erdőterületi kijelölések többnyire mezőgazdasági terület rovására történnek.


74


Tervi szinten egyetlen nagyobb kiterjedésű területrész van, ahol „új” mezőgazdasági terület kerül kijelölésre. Illetve ez sem új kijelölés, mivel a Szarvas-mező területe (a különleges gyepmesteri telep területével és a budaörsi temető korrekciójával együtt) a meglévő adottságok figyelembe vétele miatt a korábban tervezett erdőterületi és különleges besorolásokból, a jelenlegi használatnak megfelelően mezőgazdasági területbe kerül visszasorolásra. Ehhez hasonlóan a Pistályban lévő 7802 és 7803 hrsz-ú ingatlanok területe is mezőgazdasági besorolásba kerültek vissza a korábbi gazdasági besorolásból. 1.1.1.2.5. Vízgazdálkodási területek A terv a vízgazdálkodási területek vonatkozásában már régóta esedékes, jelentős fejlesztéseket jelöl. Mindkét tározó a Hosszúréti-patakon került kijelölésre, a nagyobb térfogatú a Törökbálint belterület utáni szakaszon (Pistály alatt), míg a kisebbik az M7 előtti patakmeder mentén (a korábbi Cora, most Auchan áruház területei alatt). Ezen területek már a hatályos tervben is szerepeltek, most csak kisebb területi lehatárolás módosítása történt a Pistály alatti tározónál. Ezen túlmenően a város számára kiemelt fontossággal bír, hogy a Törökbálinti-tó záportározóként való üzemeléséhez szükséges fejlesztések mielőbb megtörténjenek. 1.1.1.2.6. Természetközeli területek A természetközeli területek új terület-felhasználási kategóriaként kerültek kialakításra, melyet az OTÉK módosítása tett lehetővé és elsősorban az ehhez hasonló területekre kívánja alkalmazni. Ezek kisebb részben a Tó Park területén, nagyobb részben a Tétényi-fennsík területén találhatók. 1.1.1.2.7. Különleges - beépítésre nem szánt - területek A különleges - beépítésre szánt - területek leírásával összhangban a temetők (KbT) területét az OTÉK terület-felhasználási rendszerének kibővítését követően a beépítésre nem szánt különleges területi kategóriába soroltuk át. Egyéb új beépítésre nem szánt különleges területfelhasználás kialakítására a tervezett temető bővítéseket leszámítva a Tó Park területén és különleges zöldfelületi és parki besorolással (KbZp) valamint a Rác-zugnál különleges gyepmesteri telep besorolással (KbGy) került sor. 1.1.1.3. Szerkezet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek A város területét az alábbiakban felsorolt szerkezetet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek érintik. Szerkezetalkotó és tagoló közlekedési elemek:  A meglévő M1 és M7 autópálya, az M0 autóút.  Az egyéb alsóbbrendű közutak meglévő elemei: a diósdi (8102. j.), az érdi (8103. j.) és a raktárvárosi (8105. j.) utak.  Az egyéb alsóbbrendű közutak tervezett eleme: a 8103 j. ök út Érd közeli szakasza és az M7 autópálya közötti közvetlen kapcsolatot megteremtő új útszakaszok.  Egyéb települési meglévő és tervezet gyűjtő utak.  Tervezett kerékpár úthálózati rendszer. Szerkezetet meghatározó, tagoló egyéb nyomvonalas elemek:  A meglévő Budapest-Hegyeshalom MÁV vasútvonal.  Az elővárosi vasút / metró új nyomvonala.  A tervezett Budapest-Bécs nagysebességű vasútvonal. Szerkezetalkotó zöldfelületi rendszerek, vízfolyások:  A belterületen belüli zöldterületek, közparkok.  A külterületi meglévő és tervezett erdőterületek.  Természetközeli területek (Tétényi-fennsík, Tó Park).  A Tó Parkban tervezett különleges zöldterületi és parki területek.  Hosszúréti-patak és mellékága.  A Törökbálnti tó (SASAD I. víztározó).  A tervezett víztározók. 75



1.1.1.4. Védelmi és korlátozó elemek A város területét az alábbiakban felsorolt védelmi és korlátozó elemek érintik. Védőtávolságok: Közúti és kötöttpályás közlekedési létesítmények védősávjai. Közművek védőterületei és védősávjai. Közegészségügyi (temetők, szennyvíztisztítók, szennyvíz átemelők) védőterületek. Táj és természetvédelmi elemek, területek: országos ökológiai hálózat határa (magterület, pufferterület, ökológiai folyosó) határa; Natura 2000 terület határa. helyi védett természeti terület határa. Kulturális örökségvédelmi elemek: Régészeti lelőhelyek. Műemlékek. Helyi védelem alatt álló művi értékek. Egyéb védelmi és korlátozó elemek: Veszélyes lösz partfal. Természetes és mesterséges üregek.

1.2. A VÁLTOZÁSSAL ÖSSZEFÜGGÉSEI

ÉRINTETT

TERÜLETEK

ÖSSZEFOGLALÓJA

ÉS

1.2.1. A változások bemutatása 1.2.1.1. A településszerkezeti változások bemutatása Az alábbiakban részletezzük a hatályos TSZT-t érintő önkormányzat által kért módosítási javaslatokat. A változtatások könnyebb térképi nyomon követhetősége érdekében azonosítóval láttuk el az egyes térképen is beazonosítható módosítási elemeket, területeket.

Változási azonosító

A TSZT RAJZOLATÁN MEGVÁLTOZOTT LEGFONTOSABB ELEMEK Általános jellegű módosítások:

Leírás (változás indoklása, megjegyzés)

Formai egyszerűsítések, korszerűsítések, egyértelműsítések: A teljes korábbi TSZT rajzolatot átszerkesztettük a város teljes területére érvényes legfrissebb alaptérképre, a hatályos korábban módosított OTÉK jelkulcsának megfelelően. (Az alaptérkép és az OTÉK megváltozása miatt.) Az terület-felhasználási besorolásoknál és jelöléseknél követtük az OTÉK besorolási változásait (pl. a településközpont vegyes terület szétválását településközpont és intézményi területre). (Az OTÉK megváltozása miatt.) A tervlap jelkulcsa, kötelező elemei egyszerűsödtek. (Szakmai áttekinthetőségi igény miatt.) Az autópályák 100-100 m-es védőtávolságait - a korábbi tervváltozatoktól eltérően - a belterületi szakaszokon is ábrázoltuk. (Hatósági kérésre.) Az alább részletezett új fejlesztési elképzelésekkel összhangban módosított javaslatot tettünk az új belterületi határokra. (A tervmódosulások követésének igénye miatt.) A már a korábbi tervekben rögzített, vagy már lezárult tervezéssel megváltoztatott elemek átvezetése: A korábbi TSZT módosításban rögzített tervezett nagysebességű vasútvonal nyomvonalát és ehhez kapcsolódóan a Hegyeshalmi vonalkorrekciót is e tervbe átemeltük. (A hatályos tervi megoldások egységesítésének általános igénye miatt.) A korábban jóváhagyott TSZT módosításokban kidolgozott terület-felhasználási és szerkezeti változtatásokat a tervbe értelemszerűen beemeltük. (A hatályos tervi megoldások egységesítésének általános igénye miatt.) file: Torokbalint_TSZT_20150629.docx

76


A TSZT leírás szövegét a korábbi hatályos szöveg(ek) tartalma alapján és a rajzi módosításoknak megfelelően kiegészítettük, módosítottuk. (A hatályos tervi megoldások egységesítésének általános igénye miatt.) Az országos természeti értékvédelem alatt álló területeknél (ökológiai hálózat és Natura 2000 terület) ábrázoltuk a védett területek legutolsó hivatalos lehatárolását. (Általános korszerűsítési igény miatt.) A mostani tervmódosítás során tervezett új közlekedéshálózati elemek: A tervlapon piktogramokkal megjelenítettük az újonnan kialakítandó intermodális központ elhelyezésére T0 számításba vehető helyet a Tó Park területén. (Önkormányzati igényre.) A 8103 j. ök út Érd közeli szakasza és az M7 autópálya közötti közvetlen kapcsolatot megteremtő új T1, T2 útszakaszokat a terven jelöltük. (Önkormányzati igényre.) Az Égett-völgynél induló tehermentesítő út hiányzó -, a Tükörhegy IV. és a Depo határán haladó- a korábbi T3 iparvágány területén tervezett szakaszát rögzítettük. (Önkormányzati igényre.) A hatályos változathoz képest módosított nyomvonalat ábrázoltunk a tehermentesítő út É-i szakaszán. T4 (Önkormányzati igényre.) T6 A Raktárvárosi út 2x2 sávosra való bővítését javasoltuk. (Önkormányzati igényre.) A terven jelöltük a Tó Parknál a tervezett belső fő gyűjtőutak nyomvonalát, valamint a meglévő és tervezett T7 külső közlekedési kapcsolatokat. (Önkormányzati igényre.) Új elemként jelöltük a terven a budaörsi temetőtől a Budaörs-törökbálinti szennyvíztisztítóig a Pistály kiszolgáló T8 utcái forgalmának kivezetésére a Pistályi utcát és a szennyvíztisztítótól délre tervezett utat. (Önkormányzati igényre.) T9 Külön jelöltük a Téglagyárnál tömbáttöréssel tervezett új út nyomvonalát. (Önkormányzati igényre.) A terven feltüntettük az új útszakasz létesítésének javaslatát Érd, Iparos utca és az SCB között az Ida-major T10 környezetében. (Önkormányzati igényre.) T11 A terven jelöltük az elővárosi vasút / metró nyomvonalát. (Önkormányzati igényre.) Új kerékpárút hálózat jelölése az M1 autópálya alatti átvezetéssel a felhagyott vasúti aluljáró (ún. Prékó T12 aluljáró) és a felhagyott gyalogos aluljáró területén. (Önkormányzati igényre.) -


Területspecifikus változtatások:

Érintett terület (változás indoklása, megjegyzés)

Terület-felhasználási változás nagysága, jele a hatályos OTÉK szerint Megszűnő

Tervezett

Az OTÉK változása következtében már meglévő beépítésre szánt területek beépítésre szánt területi átsorolásával (valós funkcióváltás nélkül) megváltozott elemek: A település korábbi és meglévő intézményei több településrészen. (OTÉK T13 6,8 ha, Vt 6,8 ha, Vi változása miatt megnyíló lehetőség kihasználása és az adottságok miatt) A már meglévő beépítésre szánt területek igénybevételével megváltoztatott (változó beépítésre szánt funkciójú) elemek: T14 A József-hegy korábbi hétvégiházas üdülőterület. (Önkormányzati igényre.) 8,7 ha, Üh 8,7 ha, Lke A Téglagyár utca, Árpád utca, Forrás utca környezete. (Önkormányzati T15 3,7 ha, Kb 3,7 ha, Lke igényre.) T16 A Walla-kilátó és környezete. (Önkormányzati igényre.) 1 ha, Vt 1 ha, Lke T19 Az Ida-major korábbi gazdasági területe. (Önkormányzati igényre.) 0,9 ha, Gip 0,9 ha, Lf A 1909/4, 1477/59 és a 2330/63 hrsz-ú ingatlanok. (Önkormányzati T20 0,3 ha, Gksz 0,3 ha, Vt igényre.) T21 A Patak utca menti 499/4 hrsz-ú ingatlan. (Önkormányzati igényre.) 0,3 ha, Lke 0,3 ha, Vt A Munkácsy Mihály utca mentén a Szabadság tér környezetében. T22 1,7 ha, Lke 1,7 ha, Vt (Önkormányzati igényre.) A Dulácska környezetében megépült új iskola területe. (Önkormányzati T23 8,2 ha, Kjz 8,2 ha, Vi igényre.) T24 A Tó Park tó menti területei. (Önkormányzati igényre.) 37,4 ha, Gksz 37,4 ha, Vi A 3330/2 és a 3330/3 hrsz-ú ingatlanok (EISPRO). (Önkormányzati T25 1,0 ha, Gksz 1,0 ha, Gip igényre.) Az M0 Anna-hegyi pihenője D-i oldalán lévő terület. (Önkormányzati T26 15,7 ha, Gksz 15,7 ha, Gip igényre.) 0,3 ha, Gksz T27 A 7802 és 7803 hrsz-ú ingatlanok. (Önkormányzati igényre.) és Gip 0,3 ha, Mk és/vagy Kjz A Köles-dűlő korábbi kereskedelmi szolgáltató gazdasági területei. T28 23,2 ha, Gksz 23,2 ha, KJz (Önkormányzati igényre.) 77



T53

A Tükörhegy területén található önkormányzati tulajdonban lévő kút környezete. (Önkormányzati igényre.)

0,03 ha, Gip

0,03 ha, Lke

T57

A Városközpontban,a Kálvária köz mentén (Önkormányzati igényre.)

0,6 ha, Vt

0,6 ha, Vi

A már meglévő beépítésre szánt területek beépítésre nem szánt területi visszaminősítéssel (funkcióváltás) megváltoztatott elemek: 0,7 ha, Gksz 0,7 ha, Ev T24 A Tó Park tó menti területei. (Önkormányzati igényre.) 0,1 ha, Gksz 0,1 ha, Tk 6,9 ha, Gksz 6,9 ha, KbZp T30 A különleges gyepmesteri telep területe. (Önkormányzati igényre.) 0,3 ha, Kgyt 0,3 ha, Má A Hosszúréti-patakon a Pistály É-i oldalán tervezett záportározó területe (az T31 ARGON-GEO Kft. tanulmánytervével összhangban). (Önkormányzati 0,1 ha, Gksz 0,1 ha, V igényre.) A Géza-fejedelem útja melletti terület, a Turul-szobor helye. (Önkormányzati T32 0,2 ha, Vt 0,2 ha, Z igényre.) 0,5 ha, JZ 0,5 ha, KbT 0,1 ha, Kt 0,1 ha, KÖu A Köles-dűlő korábbi jelentős zöldfelületet igénylő különleges területei. T33 (Önkormányzati igényre.) 0,01 ha, Gksz 0,01 ha, KÖu 0,01 ha, Kt 0,01 ha, KbT Az OTÉK változása következtében már meglévő beépítésre szánt területek beépítésre nem szánt területi átsorolásával (valós funkcióváltás nélkül) megváltozott elemek: A Köles-dűlőn lévő temető területe. (Az OTÉK változásával megnyílt T33 7,7 ha, Kt 7,7 ha, KbT lehetőség felhasználása miatt.) Az ún. budaörsi temető területe. (Az OTÉK változásával megnyílt lehetőség T34 3,4 ha, Kt 3,4 ha, KbT felhasználása miatt.) A már meglévő, a hatályos tervi beépítésre nem szánt célú besorolástól eltérően, ténylegesen beépítésre szánt célra használt területek funkcióelismerő átsorolásai (korábbi kertes mezőgazdasági területeken spontán kialakult hétvégiházas üdülőterületi funkciók): A Felső-völgyi út mentén lévő korábbi kertes mezőgazdasági területek. T35 3,6 ha, M 3,6 ha, Üh (Önkormányzati igényre.) A korábban beépítésre nem szánt területek igénybevételével megváltoztatott, új beépítésre szánt területté átminősítendő területek: 0,1 ha, KÖu 0,1 ha, Vt T36 A Baross utca végénél lévő CBA környezete. (Önkormányzati igényre.) 0,04 ha, KÖu 0,04 ha, Vt Az Árpád-köz menti ingatlanok (2055/3 és 2076/3 hrsz.) területe. T37 0,1 ha, KÖu 0,1 ha, Vt (Önkormányzati igényre.) A Bajcsy-Zsilinszky u. menti üzletsor és környezete. (Önkormányzati T38 0,2 ha, KÖu 0,2 ha, Vt igényre.) T42 A Levendulás területe. (Önkormányzati igényre.) 0,01 ha, M 0,01 ha, Gip T55 A 3217/1, 3213 hrsz-ú ingatlanok területe. (Önkormányzati igényre.) 0,8 ha, KÖu 0,8 ha, Gksz T57 A Városközpontban,a Kálvária köz mentén (Önkormányzati igényre.) 0,6 0,3 ha, Z 0,3 ha, Vi T58 Tükörhegy, Kastély utca közterületi rendezése 0,1 ha, KÖu 0,1 ha, Lke A beépítésre nem szánt területek igénybevételével megváltoztatott, más funkciójú beépítésre nem szánt területté átminősítendő területek: 1,4 ha, V 1,4 ha, Ev A Tó Park területén belül, a Törökbálinti-tó É-i és D-i oldalán kialakult erdő, T24 2,6 ha, V 2,6 ha, Tk gyep és nádas területek. (Önkormányzati igényre.) 3,1 ha, V 3,1 ha, KbZp A Hosszúréti-patakon a Pistály É-i oldalán tervezett záportározó területe (az T31 ARGON-GEO Kft. tanulmánytervével összhangban). (Önkormányzati 3,4 ha, E 3,4 ha, V igényre.) T34 Az ún. budaörsi temető területe. (Önkormányzati igényre.) 4,7 ha, M 4,7 ha, KbT A Szent István utca és a Dózsa György utca közötti terület. (Önkormányzati T39 1,3 ha, E 1,3 ha, Z igényre.) Az M7-es autópálya fölötti második szintű terület-felhasználás a Kazinczy utca és a Köztársaság téri gyalogos híd közötti szakaszon (az autópálya T40 2,6 ha, Z szakasz esetleges későbbi teljes lefedését követően), a közúti közlekedési terület prioritása mellett. (Önkormányzati igényre.) A Méhecske utca környezetében lévő kertes mezőgazdasági területek. T41 3,1 ha, E 3,1 ha, Má (Önkormányzati igényre.) T42 A Levendulás területe. (Önkormányzati igényre.) 11,1 ha, M 11,1 ha, Ev file: Torokbalint_TSZT_20150629.docx

78


T43 T44 T45 T46 T47

A Róka-hegy és Kerek-domb környéki területek. (Önkormányzati igényre.) A diósdi határ közelében lévő területek. (Önkormányzati igényre.)

7,1 ha, M 1,8 ha, M 20,5 ha, M 9,7 ha, M 2,4 ha, M

7,1 ha, Ev 1,8 ha, Ev 20,5 ha, Ek 9,7 ha, Ev 2,4 ha, Ev

T48

A Virág-tanya környékén, a szomszédos erdőterületekhez kapcsolódóan. (Önkormányzati igényre.)

3,8 ha, M

3,8 ha, E

T49 T50

A Szarvas-mező. (Önkormányzati igényre.)

5,2 ha, E 26,1 ha, E

5,2 ha, M 26,1 ha, M

2,3 ha, E

2,3 ha, V

T54 T56

A Károlyi Mihály utcától D-re tervezett új záportározó jelölése. (Önkormányzati igényre.) Az M0 és az Auchan közötti területsáv. (Önkormányzati igényre.) A Malom-dűlő Ny-i végénél. (Önkormányzati igényre.)

T59

A Budaörsi szennyvíztisztító mögötti területeken (Önkormányzati igényre.)

T51

1,4 ha, M 0,04 ha, E 2,5 ha, Ev 1,3 ha, Z

1,4 ha, Ev 0,04 ha, Má 2,5 ha, Má 1,3 ha, Má

Az új gyepmesteri telep területe a Rác-zugban. (Az elhelyezkedése a ?? ha, M ?? ha, KbGy Budaörssel közös tárgyalás eredménye lesz) Az OTÉK változása következtében már meglévő beépítésre nem szánt területek beépítésre nem szánt területi átsorolásával (valós funkcióváltás nélkül) megváltozott elemek: A Tétényi-fennsík. (Az OTÉK változásával megnyílt lehetőség felhasználása T52 108,9 ha, M 108,9 ha, Tk miatt.) ???

A TSZT leírás szövege a korábbi hatályos szöveg(ek) tartalma alapján, de a fenti rajzi módosításoknak megfelelő szöveges kiegészítéssel és jelentősebb szakági-, szakmai korszerűsítésekkel teljes átszerkesztésre került! Ezen túlmenően a tervlapon történőt változásokon kívül a következő lényegesebb szöveges változtatásra került sor.


A TSZT LEÍRÁSÁBAN MEGVÁLTOZOTT LEGFONTOSABB ELEMEK Általános jellegű módosítások: Leírás (változás indoklása, megjegyzés)

A szöveg struktúrája megváltozott és a leírások tartalmi mélysége, részletezettsége megnőtt. (Az OTÉK megváltozása miatt.) A leírás kiegészült a területi mérlegadatokkal és az OTrT-vel, BATrT-vel való összhangra vonatkozó elemekkel. (Az OTÉK megváltozása miatt.) A további tervkészítési kötelezettségre utalást, előzetes paramétertáblákat töröltük a korábbi hatályos szövegből. (Általános frissítésének igény miatt.) A szöveg az önkormányzat által igényelt fentebb részletezett módosítások tervi szövegbe való beépítését és a korábbi szövegrészek tartalmi aktualizálását is tartalmazza. (Általános frissítésének igény miatt.) Területspecifikus változtatások: Változási azonosító

-

-

Leírás A településközpont területekre vonatkozóan a lakásszám növekedés HÉSZ előírásain keresztült történő visszaszorítása érdekében egyedi előírást készítettünk. (Önkormányzati igényre.) A Tó Park, a Techno Park területén és a Régi Vasútsor mentén lévő kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek övezeti szabályainak kidolgozása során a HÉSZ-ben olyan előírásokat kell alkalmazni, mely szerint e területeken lakás csak korlátozott számban legyen létesíthető. (Önkormányzati igényre.) A Budaörs-törökbálinti szennyvíztisztító területére a tisztítási tevékenység megszűntetését igénylő szándékot rögzítettünk. (Önkormányzati igényre.)

1.2.2. A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása A tervi változások területrendezési tervekkel való összefüggéseit részletesen a településszerkezeti terv leírásában található önálló fejezet tartalmazza. Ezért ezt ezen a helyen nem ismételjük meg. 79



Kiemeljük azonban, hogy az igazoló tervlap kivonatok eredeti kép file-jait a CD-n külön könyvtárban megismételtük annak érdekében, hogy szükség esetén tetszőlegesen nagyítani lehessen! 1.2.3. A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása A hatályos településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott jövőkép a következő: „Törökbálint az agglomerációs átlagot felülmúló életfeltételeket és kellemes lakókörnyezetet biztosító, az itt élőket városi intézményekkel és egyéb szolgáltatásokkal magas színvonalon ellátó, fejlett, élhető település, illetve kertváros. Törökbálint – köszönhetően a településen működő intézményeknek és vállalkozásoknak - megélhetést biztosít lakói nagyobb részének, ugyanakkor képes kiaknázni a Budapest-közeli fekvésében és a fővárossal vett szoros kapcsolatrendszerében rejlő gazdag lehetőségeket is. A város tudatosan épít sajátos egyedi potenciáljai kihasználására. A kertvárosi lakófunkció kiteljesítése és a helyi gazdaság differenciált fejlesztése fenntartható módon, a települési érdekek hosszú távú figyelembe vételével történik.” A hatályos településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok kivonatosan az alábbiak: „Hosszú távú cél: Törökbálint váljon olyan kertvárossá a főváros szomszédságában, amely egyaránt nyújt szerethető és minőségi lakókörnyezetet az itt élőknek, és amely kiváló térségi pozíciójából adódó gazdasági lehetőségeit maximálisan kihasználva stabil, hosszú távon is fenntartható agglomerációs település. A hosszú távra szóló, átfogó célkitűzés megvalósulása a középtávú specifikus célok elérése útján történik…. Specifikus célok:  Az agglomerációs helyzet kezelése, a népességnövekedéssel összehangolt városfejlesztés és várospolitika… (hivatkozási jel az igazolásnál: a)  Az életminőség általános javítása, XXI. századi életkörülményeket biztosító, vonzó kertváros megteremtése… (hivatkozási jel az igazolásnál: b)  A városszerkezet átgondolt, ütemezett és mértéktartó fejlesztése… (hivatkozási jel az igazolásnál: c)  Differenciált gazdaságfejlesztés, a gazdasági környezet javítása…(hivatkozási jel az igazolásnál: d)” A koncepció céljaival való összevethetőség alapján TSZT-n elvégzett módosítások az alábbi fő típusokba tartoznak, jelölve, hogy mely specifikus koncepciós célok teljesüléshez járulnak hozzá: - Új és módosuló közúti, vasúti és kerékpáros nyomvonalak. (a, b, c, d) - OTÉK változás miatt valós funkcióváltás nélküli változó jelölésű elemek (pl. intézményterületek, beépítésre nem szánt különleges területek, természetközeli területek kijelölése - a koncepciótól függetlenül, de azzal nem ellentétesen - jogszabályi lehetőség megnyílása miatt). - Új vegyes területfelhasználású területek kijelölése, korábbi gazdasági, vagy lakóterületek helyén. (a, b, c,d) - Új gazdasági és vegyes területek kijelölése, korábban más típusú gazdasági területek helyén. (c, d) - Új erdőterületek kijelölése az erdészeti adatnyilvántartással összhangban, jellemzően korábbi mezőgazdasági területek helyén. (b, c) - Mezőgazdasági területek kijelölése, jellemzően korábban tervezett erdőterületek helyén. (b, c) - Több lokális jelentőségű, apró főleg néhány telekre kiterjedő belterületi területfelhasználási módosítás. (b, c, d) A fentiekkel összhangban a módosításokról összefoglalóan elmondható, hogy a módosítások során a meglevő lakóterületek tovább nem növekednek, a beépítésre szánt típusú területfelhasználás változások a település gazdasági és intézményi területeinek bővülésével, az ilyen irányú lehetőségek javulását biztosítják. Ezen felül elősegítik az infrastrukturális kapcsolatok fejlesztését, valamint a változó külső jogi környezethez való alkalmazkodást. A külterületi területfelhasználás változás jellemzően a valós, és a nyilvántartási állapotokhoz alkalmazkodik, előtérbe helyezve a település egyéb közjóléti és rekreációs igényeit és az erdőterületek növelését is. Mindezek által javulhat a település agglomeráción belüli pozíciója, javulhat az életminőség, fejlődhet a városszerkezet és a helyi gazdasági környezet. A fentiekben kivonatolt elemek részletes kifejtése több oldalon keresztül történt meg a koncepció vonatkozó részében. Ennek megismétlésétől e helyen eltekintünk. Ettől függetlenül azonban a file: Torokbalint_TSZT_20150629.docx

80


településrendezési javaslatok ismeretében összefoglalóan megállapítható, hogy az egyes konkrét módosítások összhangja biztosított a fentiekben megismételt és kivonatolt jövőképpel és célokkal is.

2. SZAKÁGI JAVASLATOK 2.1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK A terv természeti értékvédelmi szempontból új területek kijelölésére vonatkozó fejlesztési javaslatot nem tartalmaz. A tervben ábrázolt lehatárolások a tervkészítés időszakában ismert magasabbrendű jogszabályok adatai és magasabbrendű tervek alapján kerültek lehatárolásra. 2.1.1. Biológiai aktivitásérték változása A területek biológiai aktivitásértékének számításával a TSZT leírásának vonatkozó része külön is részletesen foglalkozik, ezért ezt ezen a helyen külön nem ismételjük meg. Összefoglalva azonban megállapítható, hogy a tervezett területfelhasználások megvalósulása esetén - a biológiai aktivitásértékek változás számításának összesítése után - települési szinten biológiai aktivitásérték növekmény jelentkezik, így biológiai aktivitásérték kompenzációjára szolgáló területkijelölés a település területén nem szükséges.

2.2. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE Zöldfelületek alatt értendő minden olyan terület, amelyet részben, vagy egészben növényzet borít. A település zöldfelületi rendszerének elsődleges elemei a közparkok, fasorok, erdők, rét-legelő és nádas területek, másodlagos elemei a fennmaradó területek növényzettel fedett részei, amelyek együttesen település zöldfelületi hálózatát alkotják. Az erdőterületek a belterületet délről határolva viszonylag összefüggő területet alkotnak a Nagy-erdő, Annahegy, Róka-hegy területén. A nádas, rét, legelő területek elsősorban a Hosszúréti-patak völgyében helyezkednek el. A település jelentősebb közparkként is hasznosított területei: Köztársaság tér, Szérűskert, Kegyeleti park, Széchenyi tér. A zöldfelületi rendszer fejlesztésének a tervben újonnan megjelenő legfontosabb elemei: erdőterület kijelölések a zöldterület, közpark fejlesztés a Tó Park területén, védelmi erdőterület fejlesztés a belterülettől délre, a Kerek-domb területén.

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.1. Közúti hálózati kapcsolatok Közúti közlekedés Gyorsforgalmi utak -

Az M1 autópálya 2x3 sávra történő fejlesztésének előkészítése folyamatban van A 2x2 sávos M0 autóút, 2x3 sávos autópályává fejlesztése az M7 és M6 autópálya között elkészült, az M7 és M1 autópálya közötti szakasz építése 2014-ig várható.

Országos közutak A város egyik legjelentősebb közlekedési problémája, hogy a településen kívülről érkező, az országos úthálózatnak is részét képező útvonalak a Városközpont közvetlen környezetében vezetnek (Hosszúréti-patak mente, Bajcsy-Zsilinszky utca, Baross Gábor utca, Szent István utca). Ennek a helyzetnek a feloldására került kialakításra már a jelenleg érvényben levő tervben is egy helyi főút a hegyeshalmi vasútvonal déli oldalán a 8105 j. összekötő úttól (ennek M1-M7 csomópontja közelében indulóan) a Bajcsy-Zsilinszky utca – Őrház utca csomópontjáig. Ezt kiegészíti egy útvonal, amely a Köles-dűlő keleti oldalán már megépült útszakasz meghosszabbításaként (a Volt Laktanyai vasútvonal helyén) halad az előbbiekben leírt északi tehermentesítő útig. E két útvonal együttesen tehermentesíti a Budapest, Diósd és Budakeszi felől érkező forgalmaktól a városközponti területeket.

81



Az országos közutak tervezési osztályba sorolása M1 M7 M0 8102 j. út 8103 j. út 8105 j. út 81101 j. út

külterületi szakasz K.I.A. K.I.A. K.I.B. K.V.B. K.V.B. K.V.A. K.V.B.

belterületi szakasz

B.IV.b.C. B.IV.b.C.

3.2. Főbb közlekedési csomópontok A 8103 j. érdi összekötő út forgalma terheli Törökbálint belső területeit. A két település közötti forgalom nagyságrendje nem lenne akkora, amely jelentősebb zavarást okozna a városok ezen út mellett levő lakóterületein. De az M7 autópálya érdi csomópontjának túlterhelődése miatt az Érdről a Fővárosba tartó forgalom keresi a menekülési útvonalaként használja a 8103 j. összekötő utat. A várost zavaró ezen forgalmi áramlat kiküszöbölésére szerepel a szerkezeti terven egy javaslat, amely a 8103 j. összekötő utat két egyirányú összekötő ággal közvetlenül összeköti az M0-M7 autópálya csomópontjával. Az előirányzott kapcsolatok nem zavarják a csomópont jelenlegi működését, mert az összekötő ágak a kollektor-pályákon keresztül létesítenek kapcsolatot a főpályával. A Tó Park terület település felőli kiszolgálására a Régi Vasútsor – Kinizsi utca csomóponttól a MÁV Budapest – Hegyeshalom vonala alatt átvezető új közúti kapcsolatra vonatkozó tanulmányterv (UNITEF – Szalamandra Kft., 2009) körforgalmi csomópontokat tartalmazó változata kerül szabályozásra Az országos közutak átkelési szakaszain a forgalombiztonság növelése érdekében több meglevő csomópont körforgalmú átépítését tervezik. Ezek közül a jelenlegi közterületen megvalósíthatók: - 8102 j. út (Bajcsy Zsilinszky u) – 8103 j. út - 8102 j út (Kápolna u. – Bartók Béla u.) – Munkácsy M. u. Közterületi szabályozást igényel: - 8103 j. út (Szt. István u. – Baross G. u. ) – Kazinczy u. – új csomóponti ág a Kálvária köz felé. - 8102 j. út (Bajcsy Zsilinszky utca) – Bajor Gizi u. – Őrház u. - 8105 j. út – 81101 j. út A települési utak tervezett körforgalmú csomópontjai: - Diósdi u. – Hegyalja u. – Köles u. - Régi vasút sor – Kazinczy u. - Régi vasút sor – M0 alcsomópontok (az intermodális csomóponthoz kapcsolódóan) Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb új csomópontokat


82


83




84


85




86


3.3. Belső úthálózat A települési utak jelenleg érvényben levő szabályozása általában megtartandó. A nem megfelelő közterületű szélességű területet (pl. Pistály) szabályozását a területegységek szabályozása biztosítja. A települési utak tervezési osztályba sorolása Települési gyűjtő utak: Szent István utca - Munkácsy Mihály utca Kazinczy Ferenc utca, Katona József utca, Bajor Gizi utca-Blaha Lujza utca, Kinizsi Pál utca és új szakasza a Régi vasút sorig, Régivasútsor utca Barackos köz - Dulácska utca - Hosszúrét utca Süssen utca Tó Park utca, Kastély utca - Kőer utca - Világos utca - Nádasdy Tamás utca Diósdi út (Kápolna u. és Pannon út közötti szakasza) Hegyalja utca, Érd – SCB összekötő út Tó Park gyűjtőútjai volt Téglagyáron átvezetett út Nemzetőr utca – Deák F. u. A törökbálinti szennyvíztisztítótól a budaörsi közigazgatási határon a Méhecske utcáig vezető út Pistályi út - Csobánc utca - Budaörs-törökbálinti szennyvíztisztító melletti új út az Iparterület déli oldalán vezetett út (Nyárfasor u.) Kiszolgáló utak:

külterületi szakasz

belterületi szakasz

K.VI.B.

B.V.c.B.

K.VI.

B.VI.d.

3.4. Közösségi közlekedés Kötöttpályás kapcsolatok A városszerkezetet befolyásoló új elem a nagysebességű vasútvonal nyomvonala, amely a város területén döntően a hegyeshalmi vonal mellett halad, majd a nyugati bevásárló területtől (SCB) északra nyugati irányba fordul. A nyomvonal felülvizsgálatára tanulmányterv készült, amely szerint a hegyeshalmi irány Budapest, bevezetése a fehérvári vasútvonal mentén lenne kialakítható (VÁTI). A törökbálinti vasútállomás az utóbbi években ugyan a gyalogos közlekedési kapcsolatok tekintetében megújult, közvetlen kapcsolat létesült a Bajcsy Zsilinszky utcával, de mindezek ellenére felmerült a megálló áthelyezése a vasútvonal Tó Park közeli szakaszára. Az áthelyezést indokolja a Tó Park területének várható intenzív beépítésének következtében előálló súlypont eltolódás. A vasúti megálló áthelyezését indokolja, hogy itt intermodális csomópont kialakítására van lehetőség. Az 1. sz. vasútvonalon létrehozandó intermodális rendszer elkészült (Közlekedés Kft. – Pro Urbe Kft. – Terra Kft. konzorcium) megvalósíthatósági tanulmánya P+R, B+R parkoló kialakítását tartalmazza a vasútvonal mindkét oldalán. Az intermodális csomópont a budapesti agglomeráció elővárosi rendszerének része. Az elővárosi rendszer keretében a hegyeshalmi MÁV vonalon 15 perces követést biztosító, ütemes menetrendi közlekedést vezetnek be. Az elővárosi vasút és a fővárosi gyorsvasúti hálózat integrálása távlati fővárosi elképzelés. Közúti közösségi közlekedés A település autóbuszhálózata a belterület jelentős részén kielégíti a közösségi közlekedési igényeket. A budapesti kapcsolatot biztosító járatok végállomása az M4 metró I. ütem forgalombahelyezésével összefüggésben változik.

87



Az intermodális csomóponthoz kapcsolódóan biztosítani kell az autóbusz-hálózati kapcsolatokat mind a Tó Park belső „shuttle-bus” járatával, mind a város felőli járatokkal.

3.5. Kerékpáros közlekedés A település térségi kerékpáros kapcsolatait a következő irányokban javasolja a Magyar Kerékpáros Klub tanulmánya: Budaörs felé = a Hosszúréti-patak déli oldalán = észak felé a Prékő iparvágánya helyén Biatorbágy felé a hegyeshalmi vasútvonal mentén (Torbágy u.) Érd felé = Ida-majoron keresztül = az M7 autópálya mentén földúton Diósd felé = a Munkácsy M. utca déli meghosszabbításában, az M0 alatt átvezető földúton = Annahegyen átvezetve A belterületi kerékpáros-hálózat fejlesztése A legtöbb forgalomvonzó létesítmény a József Attila utcában, illetve a Munkácsy Mihály út Dózsa György utca és Bartók Béla utca közötti szakaszán található. Ennek megfelelően kerékpáros főhálózati elemnek javasoljuk a József Attila utca – Széles utca tengelyt, illetve a Munkácsy Mihály utcát. A település északnyugat-délkelet irányú tengelyeként további főhálózati elemként javasoljuk Árpád utcát, illetve a Dózsa György utca – Kinizsi utca tengelyt. -

-

Kisfaludy utca – Óvoda utca: Az utca forgalmi viszonyai a környező utcáknál kedvezőbbek, valamint megfelelő elérhetőséget biztosít több forgalomvonzó létesítményhez. A Kisfaludy utca Bajcsy-Zsilinszky utcai végénél a csomópont felülvizsgálat szükséges, illetve a tengely egyirányú szakaszait meg kell nyitni a kétirányú kerékpáros forgalom számára. Ady Endre utca – Deák Ferenc utca: Ez a tengely megfelelő elérhetőséget biztosít a főhálózati elemként javasolt Árpád utca és Dózsa György utca között. A két utca kertvárosias jellegéből kifolyólag komolyabb beavatkozást nem igényel.

3.6. Főbb gyalogos közlekedés A gyalogos létesítmények fejlesztése elsősorban a tervezett Intermodális csomóponthoz és Tó Park területhez kapcsolódik.

3.7. Gépjármű elhelyezés, parkolás A belterületi közcélú parkolók fejlesztése csak a közterületek rendezésével összefüggésben leállósávok kialakításával reális. A P+R parkolás lehetőségét a tervezett intermodális csomóponthoz kapcsolódva lehet biztosítani, a Régi vasútsor és a Tó Park felőli megközelítéssel.


88


3.8. Mintakeresztszelvények

89



4. KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK Törökbálint kedvező földrajzi fekvése, a fővároshoz való közelsége, jó közlekedési kapcsolatai, a közműellátottsága által nyújtott komfortos életkörülmények biztosítási lehetősége is vonzó a letelepedőknek. A statisztikai adatok is jelzik, hogy folyamatosan érkeznek a betelepülni szándékozók. A település Önkormányzata a település fejlődését elősegítve törekszik arra, hogy a településen megfelelő helyet biztosítson a be-, illetve letelepülők számára úgy, hogy a már a településen élők életkörülményeit ne zavarják. Az érkező letelepedni szándékozók számára ezért újabb lakóterületek kijelölése vált szükséges. A település lakóinak igényesebb ellátására intézményhálózat fejlesztésére, sportolás, szabadidő és egyéb igényeik kielégítésére településközponti, különleges beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek is kijelölésre kerültek, valamint a helybeni munkalehetőség biztosítására a gazdasági területi kínálat bővítése is célszerű. Ezek biztosítására az Önkormányzat a már beépített területeit is felülvizsgálva, az alulhasznosított területeinek funkcióváltásával, s a beépítésre szánt terület arányának növelésével a település területének hatékonyabb hasznosítását tervezi. A településtervező a település jelenlegi beépített területének intenzívebb hasznosításán, egyes tömbök funkcióváltásán, tömb belső feltárási lehetőségen túl, a még be nem épített területén a terület funkcióváltásával új beépítésre szánt lakóterület, gazdasági terület és különleges célú hasznosításra alkalmas területeket jelölt ki, amely várhatóan 2025-ig prognosztizált növekedő lakónépesség (18486 fő) ellátására, kiszolgálására alkalmas. Valamennyi beépítésre szánt területre javasolt fejlesztéssel érintett területen a megfelelő élet- és munkakörülmény biztosítására, valamint a környezetvédelmi igények kielégítésére a teljes közműellátás biztosítása szükséges. A teljes közműellátáshoz az arra vonatkozó előírások alapján a közhálózati vízellátás, a közcsatornás szennyvízelvezetés, a szennyvizek tisztító telepen történő kezelése, a zavarmentes csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés, a villamosenergia ellátás és a vezetékes energia ellátás, azaz a földgáz ellátás biztosítása szükséges. Meg kell említeni, hogy a megújuló energiahordozók hasznosítása nagyon fontos, azzal a közvetlen környezetterhelés csökkenthető. Beépítésre nem szánt területre javasolt építési lehetőségekhez a szabályozási előírásokban rögzített közműellátási feltételeket kell teljesíteni. A beépítés funkcionális igényének megfelelően biztosítani kell a villamosenergia ellátást, az ÁNTSZ által előírt vízellátást, a veszélyeztetés nélküli szenny- és csapadék, valamint felszíni vizek elvezetését. A fejlesztésre javasolt területek hagyományos közművekkel történő ellátásához a település kiépített közmű közhálózati rendszereihez történő csatlakozások kiépítésével oldható meg. Meg kell említeni, hogy az egyes fejlesztésre javasolt területek térségében korlátozást okoznak a meglevő közműadottságok, a területen áthaladó vezetékek, közmű műtárgyak és azok védőtávolság igénye. Azokat a továbbtervezés során figyelembe kell venni, szükség esetén vagy ki kell váltani, vagy a javasolt beépítéssel ki kell kerülni. file: Torokbalint_TSZT_20150629.docx

90


Elsődleges közműfejlesztési feladat a település meglevő beépített területeinek (lakó-, településközpont, intézményi, gazdasági és egyéb hasznosítású területen egyaránt) a közműellátottság növelése, amely érdekében a közmű ellátottsági hiányokat kell pótolni. A vizsgálatok is megerősítették, hogy a legfőbb közműhiányosság a szennyvíz elvezetésében és a felszíni vízelvezetés területén tapasztalható. Környezetvédelmi szempontból a település közcsatornázás fejlesztése, a csatornahálózatra való rácsatlakozás mértékének növelése kiemelt feladat. (Jelenleg a lakásállomány 77 %-a csatlakozik csak a közcsatorna hálózatra, a többi lakóingatlanból a szennyvizek döntő hányada a talajba kerül elszikkasztásra.) Az épített és természetes környezet védelmét a felszíni vízrendezés fejlesztésével kell megoldani a már tapasztalható és várható szélsőséges csapadék-eseményektől. A közműfejlesztési feladatok között a közműhiányok pótlása mellett a területfejlesztési javaslat alapján a funkcióváltásra, új beépítésre, hasznosításra javasolt területek közműellátásának a megoldása szükséges. Az új beépítés, új területhasznosítás lehetőségének, különösen a funkcióváltásra jelölt területeken már feltételeként kell meghatározni, hogy a beépítés, hasznosítás csak a megfelelő, környezetvédelmi követelményeket kielégítő, közműellátás biztosításával valósítható meg. A funkcióváltó, új fejlesztésre jelölt területeken jelentkező új közműigények mellett a már beépített területeken is várható többlet közműigény jelentkezése. Egyrészt a már beépített területeken jelentkező komfortnövelő beruházások eredményeként, másrészt a már beépített területeken is van lehetőség a szabályozási előírások nyújtotta kereteken belül a beépítés mértékének növelésére, s ezzel is többlet közműigények jelentkezése várható. A javasolt új és a már beépített területeken a szabályozási előírások alapján megengedett beépítés megvalósulása esetén jelentkező becsült igények természetesen csak nagyobb távlatban várhatóak, így azok csak a szolgáltató felé előzetes jelzésre alkalmas adatok és a gerinchálózat, bázisok fejlesztése esetén azok paramétereinek a meghatározására szolgálhatnak, valamint az ágazati fejlesztési tanulmányok elkészítésére szolgálnak nagytávlati iránymutatásul. Tervezői tapasztalataink szerint figyelembe véve a település eddigi fejlődési trendjét is a tervezés távlatáig ennek reálisan kb 5-10 %-ának a tényleges jelentkezése prognosztizálható.

PROGNOSZTIZÁLT TÁVLATI KÖZMŰIGÉNY NÖVEKMÉNYEK Új fejlesztési területen Kisvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Falusias lakóterület Településközpont terület

új fejlesz tésre javaso lt terület (ha)

építhető új lakás (db)

0,2 14,21 0,87 2,81

össz Intézm területen Keresk szolgált gazdasági terület Ipari gazdasági terület Hétvégiházas üdülőterület Különleges,beépít szánt terület Zöldterület, közpark Erdőterület Általános mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület Vízgazdálkodási terület Természetközeli terület Különleges,beépít nem szánt ter 91

52,17 1,85 16,69 3,6 53,36 1,94 98,3 34,36 0,78 5,03 2,65 18,41


max építhető egyéb szint ter (m2)

2400 325 355 14 337 445 1051 1150 21 153 29

20260 1020 1710 312260 19050 102920 1050 426880 1940 9830 1718 390 2515 265 9205

vízigény (m3/nap)

4 133 145 7 116 181 900 960 39 222 10 747 3 17 3 1 4 0 16

keletk szennyvíz (m3/nap)

4 120 130 6 105 170 810 860 35 200 9 672 3 15 3 1 4 0 14

villamos energia igény (kW)

96 2435 2535 111 1753 2230 17745 18245 867 4882 187 17075 78 393 69 16 101 11 368

földgáz igény nm3/h)

15 322 352 15 213 373 2582 2754 132 735 24 2668 12 61 11 2 16 2 58


Új fejleszt területen összesen:

913413

2223 2360

2001 2126

46187 47265

6867 7230

Már beépített területen komfort növelésből eredő igénynövekedés új igénye megeng. beépítés max. igénybevétele esetén jelentkező új igények Már beépített területen várható összes új többlet igény

109 4447 4556

98 4002 4100

9838 46187 56025

2994 6867 9861

6779 6916 339 345

6101 6226 305 311

102211 103290 5111 5164

16728 17091 836 854

307,04

1930 2167

Távlatban megeng. max. beépítés esetén prognosztizált új többlet igények összesen Ebből tervezés távlatáig reálisan prognoszt. új igények össz.

Várhatóan a tervezés távlatáig reálisan a már meglevő, kiépített hálózatok figyelembe vételével a település jelenlegi belterületén, a foghíjak, az egyes telkek beépítési intenzitás növelésénél és a már ellátott területekhez közvetlen kapcsolódó új fejlesztésű ingatlanok közműellátását különösebb külső hálózatfejlesztési igény nélkül ki tudják elégíteni, vagy a már meglevő elosztóhálózatokról építendő új bekötővezetékekkel, vagy az elosztóhálózatok továbbépítésével és arról létesítendő új bekötővezetékek segítségével. Az új funkcióváltásra javasolt fejlesztési területek jelentősebb közműigényének ellátása már új jelentősebb hálózatépítést-fejlesztést igényel. Ezeknek a fejlesztési területek beépítésének előkészítése során kell, a feltárásra szolgáló út, szabályozási szélességén belül a teljes közműellátást kiépíteni. A területgazdálkodás érdekében a közös közműárkos közmű elhelyezési mód alkalmazása javasolható. Ezzel a beruházás költségtakarékosabb és a fasorok telepítési lehetőségével hangulatosabb úthálózat alakítható ki. Új fejlesztésre javasolt területeken a közműhálózatokat, a felszín alatti terekkel is racionális gazdálkodással kell elhelyezni, hozzájárulva ezzel a felszín feletti terekkel való racionálisabb gazdálkodási lehetőséghez. A felszín feletti szabadabb területhasznosítással, utcafásítási lehetőséggel egyrészt az esztétikusabb arculat alakítható ki, másrészt a klímaváltozás várható hatásainak csökkentéséhez is hozzá lehet járulni a fasor nyújtotta árnyékolás lehetőségével. Az új beépítés energiaellátására kínálkozik a megújuló energiahordozók hasznosítási lehetősége is. A ma ismert megújuló energiaforrások közül a nap- és a földenergiájának a hasznosítását lehet gazdaságosan figyelembe venni. Ezek hasznosítására telken belül, részben építészeti megoldásokkal, részben az épületgépészet szintjén van lehetőség. A csapadékvíz elvezetés zavarmentes megoldására, felkészülve a szélsőséges csapadékeseményekre, a település felszíni vizeinek az együttes rendezésének keretében van lehetőség. Ehhez az egész település számára új vízelvezetési hálózati rendszer kiépítése-kialakítása szükséges a megfelelő vízvisszatartás megoldásával. A közműfejlesztési feladatok között kell említeni azokat a fejlesztési feladatokat, amelyek a települést urbánusabbá, élhetőbbé teszik és vonzóképességét növelik. A vonzóképesség növelése az utak és közterületek állapotának, látványának javításával érhető el. Ennek keretébe tartozik a felszíni vízrendezés megoldása. Igényesebb, területtakarékosabb csapadékvíz elvezetési megoldást eredményezne a kiemelt járdaszegély, a kontúros útnyomvonal vezetés, a zárt csapadékvíz csatornahálózat, ennek alkalmazása elsődlegesen az új fejlesztési területeken várható, a már beépített területen azonban jellemzően a vízelvezetés egyelőre nyílt árkos marad, annak legalább a hidraulikai méretezésével a biztonságos vízelvezetés megoldására kell törekedni. A vízrendezés megoldásánál a vízvisszatartás mellett a vizes létesítmények, csobogó, szökőkút, stb látvány- és környezetvédelmi hatásait sem szabad figyelmen kívül hagyni.

4.1. Viziközművek 4.1.1. Vízellátás A vizsgálatok szerint Törökbálint vízellátását, a térség további néhány településével együtt, az Érd és Térsége Víziközmű Kft. (ÉTV) szolgáltatja. A vízellátás a szolgáltató saját vízbázisairól és a Fővárosi file: Torokbalint_TSZT_20150629.docx

92


Vízművek Zrt-től átvehető vízzel megoldott. Az ÉTV által ellátott települések hálózati rendszereiben a nyomásviszonyokat a tározók magassági elhelyezkedése és a helyi nyomásfokozók határozzák meg. Törökbálint ellátására a település topográfiai adottságai alapján, 4 vízellátási nyomászónát alakítottak ki, ezzel a településen körzetében nyomásproblémák nincsenek. A városban a javasolt fejlesztések nagyobb távlatban várható teljes megvalósulása esetén 6779 6916 3 m /d új többlet vízigény jelentkezése prognosztizálható. Ebből a tervezés távlatáig várhatóan 339 345 3 m /d többlet vízfogyasztás jelentkezése várható. A szolgáltató ezt a tervezés távlatáig reálisan jelentkező többlet vízigényt részben az ÉTV meglévő alapbázisairól, részben a meglévő regionális rendszeréről várhatóan ki fogja tudni szolgálni. Törökbálint beépített területén üzemelő vízelosztó hálózat zömmel körvezetékes rendszerű, de vannak a külterületek felé kifutó utcáknál ágvezeték szakaszok is, amelyekben pangó vizes állapotok alakulhatnak ki, valamint a rekonstrukciós munkáknál és a csőtöréseknél több ingatlan maradhat vízellátás nélkül. Ezért a meglévő ágvezetékek körvezetékes rendszerű hálózattá alakítása javasolt, ez a biztonságosabb tüzivíz ellátás árdekében is fontos. Az új fejlesztési területeken a területeket feltáró új utcákban a vízvezetéket úgy kell megépíteni, hogy azzal lehetőleg körvezetékeket lehessen kialakítani. A meglévő hálózat vezetékei általában NÁ 100-as átmérőjűek, csak a regionális, illetve a nagyobb fogyasztási körzeteket ellátó vezetékek nagyobb méretűek. Az új utcákban NÁ 100-as átmérőnél kisebb paraméterű vezetékek építése nem javasolható és lehetőleg KMPVC, vagy KPE anyagú legyen. A vezetékekre a biztonságos tüzivíz ellátás miatt az előírások szerinti sűrűségben föld feletti tüzivíz csapokat kell felszerelni. Az egyes tervezett új beruházások tüzivíz igényét a létesítmény mértékadó tűzszakaszának nagysága határozza meg. Amennyiben a közhálózatról a tüzivíz igény nem elégíthető ki, akkor telken belül kell a szükséges többlet kapacitást nyújtó tüzivíz tároló medence elhelyezését biztosítani. A településen talajvízből való vízkivételre elsődlegesen locsolási célra jelenleg is több házi kút üzemel. Erről rendelkezésre álló nyilvántartás nincs. A házi kút létesítése engedély-köteles. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996 (V.22.) Korm rendelet 24. § (1) bekezdés c) pontja alapján a települési önkormányzat jegyzőjének hatósági engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, használatba vételi engedélyéhez, de megszüntetéséhez is, amely a kutat létesítő 500 3 m /év mennyiségig terjedő kielégítését szolgálja, valamint parti szűrésű és a karszt- vagy rétegvíz készlet igénybevétele nélkül, kizárólag a talajvíz felhasználásával működik. 3

Az 500 m /év vízmennyiséget meghaladó, vagy a talajvíztől eltérő vízkészletből történő vízkivételre szolgáló kút létesítéséhez az engedélyező már a Vízügyi Hatóság. 4.1.2. Szennyvízelvezetés Törökbálintot a felszín alatti vízminőség védelme érdekében a legveszélyeztetettebb települések közé sorolta az ágazat. (Az ágazati értékelés szerint Törökbálint a I. Sérülékeny környezetű vízbázisok területén fekszik és azon belül is az I/1 Fokozottan érzékeny, üzemelő vízbázis területén fekvő település.) A vízbázis védelem érdekében a településen fokozottan kell teljesíteni a környezet védelmét szolgáló előírásokat. Meg kell akadályozni a szennyezés talajba jutási lehetőségét, ezért a szennyvízelvezetés település szintű közcsatornával történőelvezetése és tisztítótelepen történő kezelésének megoldása, a település kiemelt feladata. Törökbálinton elválasztott rendszerű csatornahálózat üzemel, a szennyvízcsatorna hálózat üzemeltetője az ÉTV Kft. A vizsgálatok szerint a településen két szennyvíztisztító telep üzemel. Az egyik a Raktárvárosi utca 1 (091/23 hrsz.) telken üzemel. Budaörs város területén keletkezett szennyvizeket és a törökbálinti Depo, valamint a Pistályon lévő ipari terület szennyvizeit fogadja. A 3 telep jelenlegi üzemeltetője a TÖRSVÍZ Kft. A telep szárazidei terhelése kb. 6.000-6.500 m /nap, 3 hidraulikai terhelése: 11.270 m /nap. A tisztítótelep védőtávolság igénye 500 m, amely környezetének hasznosítását korlátozza. Budaörs fejlődésével a településen keletkező szennyvíz mennyisége egyre növekedett, ezért a tisztítótelep kapacitásában és műszaki állapotában is felülvizsgálatra szorult. Budaörs figyelembe véve, hogy a tisztítótelep nem a saját település területén üzemel, területileg beszorult, megoldást keresett a szennyvizeinek hosszabb távú kezelésének biztosítására. A 93



megoldást a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt hálózati rendszerére történő csatlakozás jelenti. Ennek érdekében átépítik a Budaörsről a tisztítótelepre szállító nyomóvezetéket, a szennyvíztisztító telepet átemelő teleppé alakítják és nyomóvezeték épül a fővárosi hálózati csatlakozás biztosításához. A teljes fejlesztés megvalósítását követően a jelenlegi szennyvíztisztító telepre jelölt 500 m-es védőtávolság tartása oka-fogyottá válik. Az átemelő műtárgy bűzzáró és zajvédett kivitelezése esetén a telep védőtávolság igény 20 m-re csökkenthető. A beruházás teljes megvalósításáig az 500 m-es védőtávolság igény nem csökkenthető. A másik szennyvíztelep Törökbálint város területén keletkezett szennyvizeket tisztítja. A telep 3 Törökbálinton a Téglagyár utcában üzemel. A telep hidraulikai terhelése: 3.000 m /nap,,szárazidei 3 terhelése: kb. 2.200 m /nap. A telep védőtávolság igénye 150 m, üzemeltetője az ÉTV Kft.A telep még rendelkezik hasznosítható befogadó kapacitással. Mindkét tisztítótelepről az elvezetendő tisztított szennyvizek befogadója a Hosszúréti árok 10+437 szelvénye. A településen kedvezően kiépített csatornahálózat ellenére a rákötöttség nem teljes mértékű. A már csatornázott utcákban a még közcsatorna hálózatra rá nem csatlakozó ingatlanok rákötését mielőbb meg kell oldani. 3

A javasolt fejlesztések nagyobb távlatban várható teljes megvalósulása esetén 6101 6226 m /d új többlet szennyvíz elvezetési és kezelés igényével lehet számolni. Ebből a tervezés távlatáig 3 3 várhatóan 305 311 m /d többlet szennyvíz jelentkezése várható. Ezt a 305 311 m /d többlet szennyvízmennyiséget várhatóan a Törökbálinti Téglagyár utcai tisztítótelep fogadni tudja. Az egyes új fejlesztésre javasolt területekről a tisztítótelepre történő csatlakozás biztosítására a megfelelő szennyvíz elvezető hálózati rendszert ki kell bővíteni. A település topográfiai adottsága miatt, a szennyvízgyűjtő hálózat mélypontjain átemelő műtárgyak üzemelnek. Az egyes átemelő műtárgyaknak, mivel azokon nyers szennyvíz halad keresztül, bűz, fertőzés veszély és zajhatása miatt ugyanúgy van védőtávolság igénye, mint a szennyvíztisztító telepnek. A nem zárt műtárgyként, bűzzáróan, zajvédetten kivitelezett szennyvízátemelő műtárgy védőtávolság igénye 150 m, a bűzzáróan, zajvédelemmel kivitelezett átemelőké 20 m, amely még tovább csökkenthető speciális kiegészítő biztonságos üzemeltetést segítő beruházásokkal. A szennyvízátemelő műtárgyak védőtávolságán belüli területhasznosításra ugyanazok a korlátozások érvényesek, mint ami a szennyvíztisztító telep védőtávolságán belüli területhasznosításra vonatkozik. A védőtávolságon belül - korábban az OTÉK Függelékében rögzítettek szerint- lakó-, vegyes-, gazdasági - (jelentős mértékű zavaró hatású ipari kivételével), üdülő- és különleges (a hulladéklerakók területének kivételével) területek nem jelölhetők ki. A beépítésre nem szánt területre vonatkozóan az OTÉK Függelékében nem szerepelt korlátozás, de közegészségügyi szempontból a védőtávolságon belül nem lehet élelmiszer és gyógyszer alapanyagot előállítani, azokat feldolgozni, tárolni, értékesíteni. Az OTÉK módosításakor a Függelék törlésre került. Átmenetileg a védőtávolság kijelölésének kompetenciája bizonytalan, de annak igényétől közegészségügyi szempontok miatt nem lehet eltekinteni. A településen továbbra is a gravitációs szennyvízcsatornák kiépítését javasoljuk, a topográfiai adottságoknak megfelelően, az optimális helyeken újabb átemelő berendezések és szennyvíz nyomóvezetékek létesítése szükséges. A befogadó továbbra is a jelenlegi szennyvíztisztító telep lesz, amelynek amennyiben kiterheltté válik a kapacitása, akkor a bővítését is meg kell oldani. Új fejlesztési területen történő építéseknél már feltételként szabható a közcsatorna hálózat szükséges kiépítésének megoldása is. A település beépített, illetve beépítésre szánt területén a keletkezett szennyvizeket közcsatornával kell elszállítani, ivóvíz hálózat fejlesztése nem is engedhető meg, csak a szennyvízcsatorna hálózat egyidejű kiépítésével. A külterület beépítésre szánt területén és a beépítésre nem szánt területeken, ha egyéb előírás nem tiltja, pl hidrogeológiai védőidom okozta korlátozás, akkor a közműpótló berendezések alkalmazását el kell fogadni. Közműpótlóként a keletkező szennyvíz mennyiségének függvényében a szennyvizeket vagy szigorúan vízzáró medencékbe kell összegyűjteni és szippantó kocsikkal a kijelölt leürítő helyre file: Torokbalint_TSZT_20150629.docx

94


szállíttatni, vagy szennyvíztisztító kisberendezéssel a szennyvíz házi egyedi kezelését is meg lehet oldani, a HÉSZ-ben rögzített feltételek teljesítése esetén. Közműpótlóként a vízzáró házi medence alkalmazása csak akkor támogatható, ha az érintett ingatlant olyan paraméterű út tárja fel, amin a szippantó kocsi kedvezőtlenebb időjárás esetén is meg tudja közelíteni az ingatlant. Meg kell említeni, hogy a közcsatorna hálózatba csak az előírt szennyezettségű vizek vezethetők, ettől eltérő szennyezettségű vizeket a keletkezés telkén belül elő kell tisztítani. 4.1.3. Csapadékvíz-elvezetés A vizsgálatok szerint Törökbálint a Budai hegység déli szegélyén helyezkedik el, részben a Tétényifennsíkon, részben pedig az un. Budaörsi medencén. A terület fő vízfolyása a Hosszúréti-patak, amely befogadója a térség másik két jelentősebb vízfolyásának, a Törökbálinti pataknak és a Budakeszi ároknak. A három fő vízelvezető patak-árok mentén annak karbantartására parti sávot kell kijelölni. A parti sávot lehetőleg közterületként kell szabályozni. Ha a közterületi szabályozás nem oldható meg, akkor a mederkezelő számára szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani. A Törökbálinti patak a településtől nyugati külterületei felől érkezik a belterületre. A patak a belterület északi részén csatlakozik a befogadó Hosszúréti-patakba, amely a belterületet keleti irányban hagyja el és a külterületen halad tovább Budapest irányába. A Hosszúréti-patak budapesti szakasza zömmel a XI. és a XXII. kerület határán, a Rózsavölgyben halad, a budapesti szakaszán a medrének vízszállító kapacitása kiterhelt. A kiterhelt vízszállító kapacitás miatt a patak vízgyűjtő területén az újabb nagyobb méretű burkolt felületek létesítését az illetékes hatóság csak záportározók létesítése mellett támogatja. A patak mind külterületi, mind budapesti belterületi mederszakaszaira az utóbbi évtizedekben több terv készült, amelyeknek csak kis hányada valósult meg. A tervek zöme foglalkozik a Hosszúréti-patak medrére tervezett nagyobb méretű záportározók létesítésével, de ezeknek még nem mindegyike valósult meg. A Törökbálinti patak a település legrégebben megépült részein zárt csapadékcsatornában vezetve halad át, majd a Bajcsy Zsilinszky úti szakaszán már ismét nyílt medrű. A zárt szelvényű szakasz nyomvonala a Munkácsy Mihály utca nyomvonalán épült meg, felső szakaszai Ø 1650-es méretű ROCLA csatornák, az alsóbb szakaszai régi építésű, különböző szelvényű falazott csatornák. A falazott szakasz egy része az utca déli oldalának néhány telkére benyúlik, valamint a patak a nyílt szelvényből a zárt szelvénybe való váltásának egy falazott szakasza szintén néhány magántelken keresztül épült meg. A zárt csapadékcsatorna felújítására a tervek elkészültek, arra a létesítési engedélyt beszerezték. A megépítése anyagi források meglététől függ. A patak nyílt medre a belterületi részeken zömmel füvesített medrű, csak néhány szakasz burkolt. A település belterületén a csapadékvíz elvezetés a fent említett Törökbálinti patak zárt szelvényén, valamint a Tükörhegy csapadékvíz elvezetését megoldó Árpád utcai Ø 50-es méretű zárt csapadékcsatornán kívül, valamint az utóbbi években épített ipari- és kereskedelmi gazdasági parkok területén épített zárt csapadékvíz elvezető csatornákon kívül, nyílt árkos rendszerrel történik. A nyílt árkok az utcák mentén zömmel egy oldalon, kisebb mértékben mindkét oldalon épültek ki, de találhatók olyan utcák is, amelyekben egyáltalán nem üzemel csapadékvíz elvezető rendszer. Ezekben az utcákban a burkolt felületekről elfolyó vizek a telkekre befolynak és ott a talajt erodálják. A település változatos topográfiai adottságából eredően korábbról több vízgazdálkodási célra lejegyzett földterület található Törökbálinton. A település fejlődése, a megvalósult beépítések több helyen átalakították a vízjárást. Néhány ma is a hivatalos térképen még vízgazdálkodási területként (vízmosás, árok, vízfolyás, stb.) nyilvántartott földterület már a vízelvezetés szempontjából funkciót vesztett. Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy a földhivatali térképen még vízgazdálkodási területként lejegyzett földterületet -ha már funkciót vesztett is- mindaddig vízgazdálkodási területnek kell tekinteni, amíg az érintett árok, vízmosás, stb. vízgyűjtőjének a felülvizsgálatára sor nem kerül. A teljes érintett vízgyűjtőre készített vízjogi engedéllyel rendelkező terv alapján lehet csak az a földhivatali térképről azt törölni. A településfejlesztési elképzelések megvalósulása esetén a településen a burkolt felületek aránya (építmények, utak, parkolók, stb.) jelentősen megnő. A burkolt felületekről a ráeső csapadékvíznek majdnem 100%-a folyik le és a lefolyás időtartama jelentősen lecsökken. A településen a 95



csapadékvizek elvezetése sok helyen jelenleg is problematikus, amennyiben a fejlesztések következtében az elvezetendő vizek mennyisége jelentősen megnő, a meglévő elvezetési nehézségek nőnek. Vízelvezetési gondokat okoz a már jelentkező klímaváltozás egyik hatása, a szélsőséges csapadékesemények előfordulása. Ezért célszerű Törökbálint teljes közigazgatási területére, a vizeket elvezető vízfolyások vízgyűjtő területére kitekintéssel csapadékvíz elvezetési tanulmánytervet elkészíttetni. A tanulmánytervben a Hosszúréti-patak befogadó képességére célszerű két változatot feltételezni, egyrészt ha reális időn belül megvalósulnak a patak befogadó képességét javító záportározók, másrészt, ha a záportározók csak később kerülnek megvalósításra. A tanulmánytervben nemcsak a nagy záporok elvezetésére kell megoldást keresni, hanem a tartós csapadékhiányos időszakokra is fel kell készíteni a települést. A Törökbálinti patak felső szakaszára már készült egy tanulmányterv, amely a Károlyi Mihály utca társégében egy záportározó létesítését javasolja. A tanulmányterv alapján a záportározó vízjogi létesítési engedélyezési tervének elkészítése és a tározó megvalósítása javasolható. A Hosszúréti-patakon 1970-ben létesítették a Törökbálinti tavat, akkor komplex hasznosítású víztározóként, amely öntözési, halgazdasági, záportározó és árvízvédelmi funkciókkal bírt. Mára az utóbbi három funkció vált fontossá. A település nagyobb forgalmú utcáin a meglévő nyílt árkos elvezető rendszer zárt csapadékcsatornás rendszerre való átépítését javasoljuk. A zárt csapadékcsatorna helyigénye jóval kisebb a nyílt árokénál, a felszabaduló helyen parkolók létesítése, útszélesítés, utcafásítás valósítható meg. Az utcafásítás a mikroklíma javításán túl jelentős látványjavítást is eredményez. A zárt csapadékvíz elvezető közcsatorna hálózat kisebb karbantartási költséggel stabilabban üzemel. A már beépített területen fokozatosan, mindig az útépítéshez, útrekonstrukcióhoz csatlakozóan lehet a felszíni vízrendezést igényesebb megjelenésűre átépíteni. A beépítésre szánt területeken, különösebben a várhatóan nagyobb járműforgalmat vonzó beruházások esetén zárt csapadékvíz elvezető hálózat kiépítése célszerű. A zárt csapadékcsatorna hálózattal történő csapadékvíz elvezetés környezetvédelmi előnye, hogy az esetleges szennyeződött csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt mód van a víz tisztítására. Ezért a csapadékvíz csatorna élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárggyal védeni lehet az élővizet. A nyílt árkos rendszerű csapadékvízgyűjtő hálózatban sem maradhatnak pangó vizes szakaszok, ezért a nyílt árokhálózat is csak hidraulikailag méretezetten alakítható ki. A nyílt árok feletti kocsibehajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen. Ezért annak lefedett szakaszainak, a kocsi behajtóknak kialakítását korlátozni, szabályozni kell. Meg kell említeni, hogy különösen a foghíjként létesítendő beépítésnél, a burkoltsági arány növekedéséből származó növekedő elvezetendő csapadékvíz továbbvezetését egész a végbefogadóig történő felülvizsgálattal ellenőrizni kell. A csapadékvizek szénhidrogén szennyezése nagyon környezetszennyező, ezért nagyobb szénhidrogén szennyezésnek kitett felületeken (pl. a 20 gépkocsi befogadásánál nagyobb kapacitású parkoló felületekről, stb.) kiemelt járdaszegéllyel kell biztosítani, hogy a csapadékvíz nehogy a talajba mossa a szennyeződést és a burkolatról összegyűlő csapadékvizet benzin- és olajfogó műtárgyon keresztül lehet csapadékvíz csatornába vezetni. 20 gépkocsinál nagyobb befogadó képességű parkolót nem is szabad „zöld” parkolóként létesíteni, vízzáró burkolattal kell az ilyen parkoló felületet burkolni. A szakma sokat foglalkozik a csapadékvizek visszatartásának a lehetőség szerinti megoldásával, részben a csapadékvizek locsolóvízként történő felhasználására, részben a talajba szivárgással a rétegvizek víz- utánpótlásának a biztosítására. Csak a tiszta vízzel szabad locsolni, illetve csak a tiszta vizet szabad engedni a talajba elszivárogni. A burkolt közlekedési felületekről azonban megfelelő tisztaságú víz nem gyűjthető össze, ezért is javasolt ezek közcsatornával történő összegyűjtése és továbbvezetése. Megfelelő tisztaságúnak csak a tetőidomokról összegyűjtött víz tekinthető. Annak felfogásával, locsolóvízként történő hasznosításával ivóvíz fogyasztás megtakarítása érhető el. file: Torokbalint_TSZT_20150629.docx

96


Az új építésügyi előírások azért is szigorították meg a telkenként kötelező zöldfelületek biztosítási igényét, hogy a korábban előforduló 100 %-osan burkolt telkek ne alakulhassanak ki. A zöldfelületekre lehulló csapadékvíz, illetve locsolóvíz elszikkadhat a talajba.

4.2. Energiaellátás A település energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia és a földgáz áll rendelkezésre. A földgáz település szintűnek tekinthető kiépítettsége korszerű termikus energiaellátás lehetőségét biztosítja a településen. A villamosenergia a világítás és technológiai energiaigények kielégítését szolgálja. A nem vezetékes energiahordozók közül a szén, fa, olaj használata termikus célra jelenleg is és várhatóan távlatokban is egyaránt jellemző lesz a vezetékes gázzal, el nem látott telkeken. A PB használata, szintén a gázzal el nem látott ingatlanokra jellemző, elsődlegesen főzési célra. A kistartályos PB gázzal, a vezetékes gázzal el nem látott területen, a PB gáz komplex hasznosításával a vezetékes gázzal azonos komfort biztosítható. A település hosszabb távú energiaellátási struktúrájának meghatározásánál alapvető szempont a várható fenntartás kérdése. Az energiaellátással szemben elvárt igény, annak környezetbarát, minél kisebb környezet terhelésű megoldása mellett, hogy automatikus üzemvitelre alkalmas legyen, miközben az egyes ingatlanok fenntartási költségeiben az energiára fordítandó költségek jelentős hányadot jelentenek. Ezért meg kell vizsgálni, hogy a közhálózatról történő energiafogyasztást hogyan lehet takarékosabban megoldani. Az elvárható emberi takarékosságon és a takarékosabb energiafogyasztású műszaki-háztartási berendezések alkalmazási igényén kívül a költségek csökkenthetők helyi beszerzés, termelés alkalmazásával. Helyi energia beszerzésre, környezetterhelés növelésének elkerülésével történő energiatermelésre a megújuló energiahordozók alkalmasak. A megújuló energiahordozók közül a település földrajzi adottsága alapján a nap-, és a föld energiájának hasznosítási lehetősége is rendelkezésre áll. A föld energiáját épületgépészeti szinten lehet hasznosítani, alkalmazása telkenkénti megoldású, lényegesen csökkenthető hasznosításával a közhálózati energiahordozó felhasználás, ismert beruházási költségei mellett a megtérülése 7-10 év körüli. A reálisan, energetikailag eredményesen hasznosítható megújuló energiahordozó a nap energiája lehet, annak passzív és aktív hasznosításának az igénybevételével. 4.2.1. Villamosenergia ellátás A vizsgálatok szerint Törökbálint villamosenergia ellátásának szolgáltatója az ELMŰ Hálózati Kft. A település villamosenergia ellátásának bázisa a Budaörsi 132/22 kV-os alállomás, továbbá a Biatorbágyi és a Diósdi 132/22 kV-os alállomás, amelyek betáplálása az országos 132 kV-os hálózatról biztosított. A Budaörsi és a Biatorbágyi alállomás betáplálása a Tatabánya Bánhida és Kaszásdülő alállomások között üzemelő, illetve a Diósdi alállomás a Dunamenti Hőerőmű és Albertfalva alállomás között üzemelő kétrendszerű 132 kV-os hálózatról létesített bekötéssel történik. Az alállomásokról induló 22 kV-os szabadvezeték illetve kábelhálózatok biztosítják a térség ellátását. A középfeszültségű hálózatok fűzik fel és táplálják a település fogyasztói transzformátor állomásait, amelyek részben oszlopállomások, részben az újabban épített területeken a hálózat már földkábellel kivitelezve épült meg és azokon a területeken jellemzően nagyobb egységteljesítményű épített házas transzformátor állomások üzemelnek. A fogyasztói transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik közvetlen a fogyasztói igények kielégítése. A kisfeszültségű elosztásban az újabb ellátási körzetekben üzemel földkábel hálózat, a régebben ellátott térségekben a kisfeszültségű hálózat oszlopokra szerelten került kivitelezésre, légkábeles vagy szabadvezetékes formában. A villamosenergia hálózatairól meg kell említeni, hogy a közép- és kisfeszültségű hálózatok különkülön oszlopsoron haladnak, ellehetetlenítve az utcák szabad fásítási lehetőségét. Továbbá a 97



középfeszültségű hálózat nyomvonala nem mindenhol követi a közterületeket, hanem áthalad magántelkek felett. Ennek legalább hosszabb távon történő közterületi kiváltását meg kell oldani. A javasolt területfejlesztés teljes megvalósulása esetén, nagyobb távlatban várhatóan a villamosenergia igény növekedése közel 100 MW-ra prognosztizálható fogyasztói transzformátor kapcsokra vetítve. A tervezett fogyasztók egyidejű üzemeltetését figyelembe véve (0,4 egyidejűségi tényezővel számolva) az alállomás egyidejű terhelés növekedése 40 5,16 MW-ra prognosztizálható. Az ekkora méretű villamosenergia igény jelentkezése azonban csak nagyobb távlatban, a megengedett fejlesztési lehetőség teljes megvalósulása esetén jelentkezne, ezért az ágazati fejlesztési terv készítésénél egy ütemezett reálisan várható igényfelfutást kell figyelembe venni. Tervezői tapasztalatok szerint a javasolt területfejlesztésnek csak töredéke valósul meg a tervezés időtávlatában, a további igények csak távlaton túl várhatók. A tervezés távjában a várható igény növekedés 5 MW-ra prognosztizálható a fogyasztói transzformátorok kapcsainál. A viszonylag alacsonyabb igény-növekedés prognosztizálását indokolja, hogy a fenntartási költségek csökkentése érdekében a fogyasztók egyre többet tesznek, részben az energiafogyasztásuk csökkentésével, a kisebb energiafogyasztású berendezések alkalmazásával, továbbá az egyedileg megoldott megújuló energiahordozó hasznosító beruházások egyre terjedőbb megvalósításával. A napelemek, fotovoltarikus energiatermelő beruházások lényegesen csökkentik a közhálózatról vételezendő villamosenergia igényt. A tervezés távlatáig prognosztizált igények a település elosztóhálózatáról várhatóan kielégíthetők. Ha koncentráltan nagyobb villamosenergia igényű vállalkozás szeretne Törökbálintra letelepedni, vagy a prognózistól eltérően emelkedik a villamosenergia igény, annak ellátását egyedileg, a már konkrétan jelentkező igény kielégítését vizsgálva, célszerű megoldani. A nagyobb távlatra prognosztizált többlet villamosenergia igény biztosítására csak az ágazati fejlesztési elképzelések felülvizsgálatát követően nyílik lehetőség. Felül kell vizsgálni, hogy a meglevő alállomásoknál kapacitásnöveléssel, vagy a várható villamosenergia fogyasztás súlypontjában (ez elsődlegesen gazdasági célú hasznosítású területen várható) létesítendő új un. egyszerűsített városi alállomással oldják-e meg az alapbázis fejlesztési igényt. A térségben haladó 132 kV-os hálózat az új létesítendő bázis betáplálására kedvező lehetőséget kínál. A megnövelt kapacitású, vagy az új alállomásról új 20 kV-os kábelkör, vagy körök kiépítésére lesz majd szükség a javasolt új fogyasztók kiszolgálására. A tervezés távlatáig jelentkező igény kielégítésére egy-egy transzformátornál a gépkapacitás növelési igénye merülhet fel, helyben átépítéssel. A transzformátorokról táplálható kisfeszültségű hálózatok biztosítják majd közvetlen az új fogyasztói igények ellátását. Az új beépítésbe vont területek közvilágításának a kiépítési igényét is figyelembe kell venni. A felesleges állóeszköz lekötés elkerülése érdekében, alaphálózatot, gerinc- és elosztóhálózatot, továbbá transzformátor gépet, gépcserét csak a ténylegesen konkrétan jelentkező igények kielégítésére kell megoldani. A meglevő közép- és kisfeszültségű hálózat a település döntő hányadán oszlopokra szerelten került kivitelezésre, az új fejlesztési területeken viszont a VET értelmében a villamosenergia elosztóhálózat már csak földalatti kivitelezéssel építhető. A település közvilágítása a település döntő hányadán a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel történik. Önálló közvilágítási lámpatest csak a főút mellett, valamint az újabb időkben épített területeken, gazdasági-vállalkozási területeken üzemel. A közvilágítás általánosan a közlekedés biztonságát szolgálja. A település közvilágításának fejlesztése is szükséges. A közlekedés biztonság szolgálatán kívül, a vagyon és a személyi biztonság fokozott védelmét is ki kell elégíteni a közvilágításnak. A fejlesztési területeken a közvilágítást energiatakarékos izzókkal, önálló lámpatestekkel kell megoldani. A lámpatestek energiaellátását közvilágítási földkábellel kell biztosítani. A már beépített területeken a közvilágítás korszerűsítését az utak rekonstrukciójához kapcsolódóan célszerű megvalósítani.


98


4.2.2. Földgázellátás A település földgázellátásának szolgáltatója a TIGÁZ DSO Kft. A vizsgálatok szerint a település gázellátásának bázisa a Nagytétényi-fennsíkon üzemelő MOL átadó állomás, amelyből egy NÁ 400as méretű acél, 8 bar-os vezetéken keresztül táplálják be a település gázfogadó és gáznyomáscsökkentő állomásait. A településen a fogyasztók nagyobb hányadának ellátására két-két nyomásszabályozó állomás üzemel, amelyek közül az egyik körzeti, a másik nagyfogyasztói. A két körzeti nyomásszabályozó közül az egyik a Kazinczy utcában, a másik a Bajcsy-Zsilinszky utca mellett üzemel. További nyomásszabályozó állomások üzemelnek, egy a Tó Park mellett, a másik a nyugati vállalkozói terület ellátására. A Bajcsy-Zsilinszky úti fogadó állomástól északi irányba Budaörs és az ISC felé halad tovább a 8 baros vezeték, valamint nyugati irányba az iparterület felé. A települést érintő szakaszát a továbbtervezés során -, mint korlátozó tényező- figyelembe kell venni. A településen belül a gázelosztás középnyomású hálózattal épült ki, a kisnyomású gáz előállítása jellemzően telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal történik. Az egyedi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de található ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is. A körzeti és a helyi, egyedi nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról lehet közvetlen a fogyasztói igényeket kielégíteni. A település korszerű, környezetbarát termikus energiaellátása biztosítható a komplex földgázellátással. A földgáz alkalmas egyedi berendezésekkel, jól szabályozható, automatikus üzemvitelű, teljes komfortot nyújtó ellátás biztosítására. Fűtésre, használati melegvíz termelésre és főzésre egyaránt energiatakarékosan, gazdaságosan hasznosítható. 3

A település prognosztizált nagytávlatban várható többlet földgázigénye 16728 17091 Nm /h. Ekkora távlati többlet gázigénnyel a szolgáltató nem számolt, ezért a várható igényt a szolgáltató csak az ágazati fejlesztési koncepciójának a felülvizsgálatát követően tudja biztosítani. Mivel a prognosztizált igények jelentkezése csak nagyobb távlatban várható, célszerű az igények ütemezett jelentkezését 3 figyelembe venni. Reálisan a tervezés távlatáig 1000 900 Nm /h alatt lesz a ténylegesen jelentkező új, többlet igény. Egyrészt a kedvezőbb gazdasági körülmények között élők a fenntartási költségeik csökkentésére, a megújuló energiahordozók egyre nagyobb részarányú hasznosítására fognak törekedni. A hőszivattyú alkalmazása, vagy a foto-voltarikus rendszerek terjedő hasznosításával a termikus energiaellátás egyre nagyobb hányadát lehet egyedi termeléssel biztosítani, csökkentve a közhálózati vételezés mértékét, s ezzel csökkentve a földgáz igényt. Másrészt a kedvezőtlenebb gazdasági helyzetbe került fogyasztók, szintén a költségeik csökkentése érdekében, ahol a műszaki feltételek rendelkezésre állnak, a környezetet ugyan jobban terhelő hagyományos nem vezetékes energiahordozók hasznosítását helyezik előnybe, lemondva a komfortról, csökkentve a vezetékes, ezen belül a földgáz fogyasztásukat. Törökbálint területét több főközlekedési út (MO, M1, M7, 1-es út), vasútvonal és patak szeli át. A főbb utak, vasút, patak nyomvonalának földgázvezetékkel történő keresztezését komolyabb műszaki megoldással kell kivitelezni, ezért ahol lehetséges, a fejlesztési területet célszerű a legközelebb eső, komolyabb keresztezési igény nélküli hálózatról ellátni. Ezért az egyes új fejlesztési területeknél figyelembe kell venni, hogy az ellátásuk honnan oldható meg kedvezőbben. Vannak fejlesztési területek, amelyeknek az ellátása a szomszédos település középnyomású elosztóhálózatának a továbbépítésével oldható meg kedvezőbben. Törökbálint jelentősebb fejlesztési területei a településen áthaladó nagy-középnyomású vezetékről építendő leágazással láthatók el. A nagy-középnyomású vezetékről létesített bekötés táplálhat akár helyi, akár körzeti nyomáscsökkentőt. A fejlesztési terület gázellátása akár nagy-közép-, akár középnyomásról történik telkeken belül egyedi nyomásszabályozókat kell telepíteni, amelyről a fogyasztói igények közvetlen kielégíthetőek. Az egyedi nyomásszabályozók elhelyezésénél a településképi megjelenésre és az esztétikai igények növekedésére figyelemmel kell lenni. Ezeket lehetőleg növényzettel takartan az előkertekben, vagy az épületek alárendeltebb homokfalára telepítve kell elhelyezni. Törökbálint közigazgatási területén áthalad Százhalombatta-Budaörs PB vezeték. A nyomvonalát és az előírás szerinti védőtávolság igényét biztosítani kell. Ennek a vezetéknek a nyomvonalának csak 99



bizonytalanul áll rendelkezésre. Jelenleg üzemen kívül van, de rögzítése a tervlapon tájékoztatja az érintett telkek tulajdonosait, a vezeték jelenlétéről. egyes szakaszai bizonytalan

4.3. Elektronikus hírközlés 4.3.1. Vezetékes elektronikus hírközlés A vizsgálatok alapján Törökbálint vezetékes távközlési ellátását jelenleg a Magyar Telekom Zrt biztosítja. A Budapesti szekunderközponthoz tartozó 32-es körzetszámú Biatorbágy primer központ a vezetékes távközlési hálózat bázisa. Törökbálint 23-as körzetszámon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A településen belüli vezetékes távközlési hálózat részben földalatti, részben oszlopokra szerelten épült. Meg kell jegyezni, hogy a föld feletti távközlési hálózat számára többnyire önálló, saját oszlopsort helyeztek el. Így az utcákban jellemzően a villamosenergia ellátás miatt két oszlopsor található. Ezeknek az utcáknak az arculatát meghatározzák, az utcafásítás lehetőségét nehezítik az oszlopsorok. A településen a kedvező műsorvételt a kábel TV hálózat segítségével biztosítják. A vezetékes hírközlés bár műszaki megjelenésében közmű jellegű, szolgáltatása alanyi jogon történik. Ezért az igénylők ellátása is egyéni elbírálással, egyéni szerződéskötés alapján történik. A szükséges hálózatfejlesztést a szolgáltató saját beruházásként valósítja meg. Azt is meg kell jegyezni, hogy a szolgáltatási jogot a piaci verseny szabályai szerint egy-egy területen belül több szolgáltató is kaphat szolgáltatási jogot. A hálózatépítésre vonatkozóan a település arculatának alakítása megkívánja, hogy a hálózatépítés pontosan a várható többszereplős szolgáltatásra szigorúan szabályozott legyen. Ennek érdekében a belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területén új vezetékes hírközlési hálózatokat már csak földalatti elhelyezéssel szabad építeni. Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetéssel épültek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. Külterület és belterület beépítésre nem szánt területén új elektronikus hírközlési hálózatokat, területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. A kedvező távközlési ellátottság ellenére célszerű nyilvános távbeszélő helyek kialakítása is. Ezt lehetőleg kereskedelmi-szolgáltatási létesítményhez kapcsolódóan kellene megoldani. A korszerű adatátvitel is egyelőre a vezetékes távközlési hálózaton keresztül oldható meg nagyobb biztonsággal. 4.3.2. Nem vezetékes elektronikus hírközlés A távközlési ellátottságot tovább növeli a vezeték nélküli mobiltelefonok használata. Ennek területi korlátja nincs. Valamennyi vezeték nélküli táv- (T-Mobile, Telenor, Vodafone) és műsorszóró szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. A megfelelő vételi viszonyokhoz szükséges antennák már elhelyezésre kerültek, jelenleg a település közigazgatási területén több antenna üzemel, melyeket a Telenor, a Vodafone és a T-Mobile üzemeltet. A település hírközlési lefedettsége az igényeknek megfelelően megoldott, de a vételi minőség javítása és a várható további igények kielégítésére még további antennák telepítési igénye is várható. A település részéről felmerülő, az antennák telepítésével kapcsolatos igényeket a helyi építési file: Torokbalint_TSZT_20150629.docx

100


szabályzat rögzíti.

4.4. Megújuló energiaforrások energiagazdálkodás, egyedi közműpótlók

alkalmazása,

környezettudatos

Az átfogóbb területrendezési tervek, a természeti adottságok ismerete alapján a megújuló energiahordozók közül a nap-, a szél- és a földenergiának van, illetve lehet jelentősebb szerepe, energiagazdálkodási szempontból. A település természeti adottsága, hogy a napenergiát gazdaságosan tudja hasznosítani. A passzív napenergia-hasznosítás az épületek tájolásával érhető el. Ezt nagyon jól lehet hasznosítani új épületek elhelyezésénél, az új épületek jól megtervezett telepítésével. Az épület kedvezőbb tájolásán kívül egyéb építészeti elemek alkalmazásával, tudatos növénytelepítéssel fokozni lehet a hasznosítható napenergia mennyiségét. Jelentős vezetékes energiafogyasztás takarítható meg, ha az új, még beépítetlen térségek beépítési tervei a passzív napenergia hasznosítására törekedve készülnek. Nagyon fontos a továbbtervezés során ennek a szemléletnek a figyelembe vétele. A kedvező fekvésű napos területeken 1900-2000 körüli napsütéses órányi napenergiát lehet hasznosítani. Az aktív napenergia hasznosítására is figyelemmel kell lenni a továbbtervezés során. Az aktív napenergia hasznosítására napkollektorok, fotóelemek telepítése szükséges. Ezek gondos elhelyezéséhez szükséges az építész esztétikai igényessége is, ennek nem szabad arculatrontóvá válni. A napenergia használata időjárás-függő, ezért a vezetékes energiahordozóval történő ellátást nem helyettesíti, csak az éves vezetékes energiafogyasztást csökkenti, segítve ezzel a fenntartható fejlődést. A szélenergia hasznosítási lehetősége sem zárható ki a település természeti adottsága alapján, de annak gazdaságos hasznosítása további vizsgálatokat igényel. Jelenleg konkrét telepítési igények nem jelentkeztek. Léteznek ma már, az un. háztartási méretű szélenergiát hasznosító kiserőművek, amelyek energetikai engedélyezés nélkül is telepíthetők. Ezek alkalmazása azonban csak korlátozottan lehetséges. A szélenergiát hasznosító kiserőművek magassága a település arculatát nem ronthatják, a szomszédos ingatlanokban félelmet nem kelthetnek (magasságuk az adott ingatlanra előírt épületmagasságot legfeljebb a kémény magasságáig haladhatja meg, a dőlés távolságuknak pedig minden irányban a saját telken belülre kell esnie). Zajterhelést érintően szükséges a környezetre vonatkozó előírások betartása. Meg kell említeni a megújuló energiahordozók között a hőszivattyúval történő föld energia hasznosítását, amelynek igénybevétele nagyon kedvező, mivel jelenléte sokkal kiegyenlítettebb, nincs közvetlen időjárási összefüggése. Alkalmazása egyedi berendezéssel oldható meg, az egyes fejlesztési telkeken, telkeken belül jelenthet kedvező megoldást. Ezek alkalmazási igényéről a továbbtervezés során, az épületgépészet szintjén lehet dönteni, a településrendezési tervet nem befolyásolja.

5. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK Termőföldvédelmi, valamint levegőtisztaság-védelmi, zajvédelmi, vízvédelmi és hulladékgazdálkodási vonzata a tervmódosításnak nem jelentős. A rendelkezésre álló adatok alapján a tervmódosítások környezetvédelmi szempontból a meglévő állapothoz képest számottevő káros hatással nem járnak, ennek részletesebb feltárása a tervhez készülő, külön dokumentálásra kerülő környezeti vizsgálat.

6. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS A településrendezési terv módosításával kapcsolatban a 2/2005. (I.11.) Kormányrendelet 4-5.§-ainak megfelelően az Önkormányzatnak az előírt tájékoztatás megadása után kikérte a környezet védelméért felelős szervek szakvéleményét a környezeti vizsgálat készítéséről, illetve tematikájáról. A környezeti vizsgálat szükségességéről a közigazgatási szervek nyilatkoztak, míg a tematika kialakításával kapcsolatban érdemi észrevétel nem történt. Ezek ismeretében döntött az önkormányzat a környezeti vizsgálat lefolytatásáról, és annak a jogszabályban előírt tartalmi 101



követelmények szerinti elkészítéséről. A környezeti vizsgálat önálló dokumentációként készült és az államigazgatási dokumentációval együtt került megküldésre.

7. EGYÉB KIEGÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK 7.1. Népességprognózis Ebben a részben (a korábbi fejezetekben szereplő településfejlesztési elképzelésekkel összhangban) a települési népesség számának a jövőben várható alakulását prognosztizáltuk. Erre az előrejelzésre azért van szükség, mert ennek révén váltak feltárhatóvá a helyben élő népesség távlati igényei a települési szolgáltatásokkal szemben. A lakossági igényeknek pedig csakis akkor lehet kellően megfelelni, ha meg tudjuk becsülni a lakónépesség távlati alakulását. Ha ismerjük és meg tudjuk becsülni a helyben élő népesség számát a kérdéses időszakokban, akkor a tervezés során a közúthálózatokkal, a közintézmény, valamint közműellátó rendszerekkel szemben felmerülő lakossági igényekre tudjuk méretezni az ellátórendszereket is. A települési népességszám távlati alakulását azonban nyilvánvalóan csak kisebb nagyobb pontatlansággal tudjuk előre jelezni, hiszen a tényleges távlati népességszámot több olyan külső tényező is befolyásolja, amelyet nem láthatunk előre pontosan, illetve amelyre nincsen ráhatásunk (pl. országos népesedési, népességvándorlási vagy az agglomerációs folyamatok). Kiindulópontként azokat a biztosabb tényezőket kell számba vennünk, melyeket nagyobb pontossággal ismerhetünk. A biztos tényezők közül ismerjük a település lakásszámát, valamint a múltbeli és jelenlegi népességszámot. Ismerjük a települési és az országos népesedési folyamatokat, illetve tudjuk azt is, hogy a település képviselőtestülete milyen lakóterület fejlesztéseket (új lakások részére történő új telekalakítási lehetőségeket) irányzott elő. A tényleges távlati valós népességszám várhatóan két szélső érték között alakul majd a településen. Az egyik szélső érték (első becslés) a bekövetkezett települési népességváltozási folyamatokat figyelembevevő, és azt töretlenül továbbfolytató adat lehet. A másik szélső érték pedig (második becslés) a távlatban várhatóan megvalósuló lakóépület állomány nagyságából számított elméleti népességnagyság lehet. Ez utóbbi becslés azt veszi számba, hogy a későbbi állapotban meglévő távlati lakásszámhoz mekkora népességszám tartozhat majd. A távlatban esetleg bekövetkező -, az előző két érték közötti- népességnövekedés mindenképpen hosszabb távú, és fokozatosan megvalósuló folyamat lesz. Ezért az Önkormányzat a népességváltozási folyamatot figyelemmel kísérve elvileg kellő időben, és fokozatos fejlesztésekkel is felkészülhet a közlekedési, a közmű- és a közintézményi infrastruktúra hálózatok fejlesztésére. Előrejelzésünk szerint tehát a települési lakónépesség várhatóan az alábbiak szerint alakul majd: 1. Az első becslésünk szerint a település lakónépessége az elmúlt évtizedek folyamatainak változatlansága esetén 2025-ig várhatóan kb. 15.070 fő lesz. Ennél a becslésnél kiindulásként, a KSH adatok közül az 1990-es kb. 9.500 fő és a 2011-es kb. 12.900 fő népesség számot, illetve az erre az időszakra jellemző átlagban 155 fő/év népességnövekedési folyamatot vettük figyelembe. 2. A második becslés szerint számított elméleti népességnagyság megegyezik a lakóterületek ismertetésénél rögzített lakásszám és lakónépesség számításban szereplő értékekkel. Eszerint 2025 körül a népességszám kb. 19.900 fő lesz. A fentiekkel összhangban a méretezés igényeknél a kellő biztonság érdekében mértékadó értéknek a 2025-ig tartó időszakra a második becslésben szereplő 19.947 főt és (2,8 fő/lakás értékkel számolva) 7.124 db lakást, kicsit kerekítve 19.900 főt és 7.100 lakást vettük figyelembe. A 2011-es kb. 12.900 fő népességszámhoz a 2025. után terjedő időszak várható mértékadó népességszámát (19.900 főt) viszonyítva a terv távlatán belül mintegy 54 %-os népesség növekedés prognosztizálható a településen. E jelentős népességnövekedés következtében várhatóan mind közmű- mind közintézményi infrastruktúra vonatkozásában a minőségi fejlesztés mellett jelentős mennyiségi kapacitásfejlesztésekre is szükség lenne.


102


A népességszám várható alakulása Tényleges népességszám

25000 20000 (fő)

15000

Első becslés szerinti növekedési ütem

10000 5000 0 1980.

1990.

2001.

2011.

2025.

Második becslés szerinti növekedési ütem

(évszám)

A népesség számának legfeljebb 20-25.000 főre való növelését már a településfejlesztési koncepció is prioritásként rögzíti. A képviselőtestület már a korábban meghozott egyedi rendeletalkotásain keresztül (SZT-k jóváhagyása) determinálta azokat a lakóterület fejlesztési döntéseit, amelyek a népességszám fenti mértékű emelkedését okozhatják. Ezen e terv keretei között nem tudunk változtatni. Mivel a további számításoknál alkalmazandó mértékadó értéknek jelen esetben a 19.900 fős érték adódott ki, ezért a fejlesztések kordában tartására végső lehetőségéként azt tudjuk javasolni, hogy a további átsorolásokat, az egyes lakóterületek SZT-it - terven rögzített ütemezés hiányában- a mindenkori képviselőtestület csak ütemezve hagyja jóvá. Azaz kísérje figyelemmel a már átsorolt területek beépülését, benépesülését, és csak akkor soroljon át újabb területeket, ha az átsorolás egyéb kapcsolódó feltételei is biztosítottak és a korábbi beruházások is már megvalósultak.

7.2. A közintézmények méretezése A közintézmények méretezésénél a népesség távlati alakulását elemző fejezetben kiadódó mértékadó népességszámra végeztük el a számításokat. A távlati mértékadó népességszám függvényében tehát a következő irányadó közintézményi kapacitásszükségletekkel számoltunk tervünkben: Az önkormányzati ellátási kötelezettség miatt méretezendő közintézmények Legnagyobb 2011-ben 2025. körül szükséges megközelítési meglévő Irányadó bővítési többlet Megnevezés (18.500 fő távolság (13.600 fő és telek terület igény (m2) és 6.600 lakás esetén) (m) 4.400 lakás) Egészségügyi és szociális intézmények: Orvosi rendelő 1.200-1.500 7 munkahely 10 munkahely ~1x3.000 Gyermek szakorvosi 1.500 3 munkahely 4 munkahely orvossal együtt rendelő Fogorvosi rendelő 3 munkahely 7 munkahely orvossal együtt Bölcsőde 500-800 80 férőhely 360 férőhely ~4x5.000 Időskorúak napközi otthona 800-1000 150 férőhely 120 férőhely 0 Oktatási és művelődési intézmények: Óvoda 500-800 562 férőhely 1000 férőhely ~2x10.000 Általános iskola 800 97 tanterem 86 tanterem 0 Művelődési ház 1.200-1.400 1.020 férőhely ~2.000 férőhely egyedi program alapján Könyvtár 34.506 kötet 60.000 kötet más intézményeken belül Zöldterületi jellegű intézmény (a különleges területeknél ismertetve): Temető 3.000 29.511 m2 80.000 m2 ~ 50.000 m2 A fenti adatokat a várható igények nagyságrendi meghatározása és a település vezetésének általános tájékoztatása céljából rögzítettük. Az igények kielégítésére több konkrét megoldás kínálkozik. A táblázatban szereplő közintézmények közül néhány egymást kiegészítő intézmény együtt is 103



telepíthető, ezáltal valamelyest csökkenthető az új létesítmények tényleges telekterület igénye (pl. egészségügyi intézmények, vagy a művelődési, oktatási intézmények) és így beruházási költsége is. A fenti intézmények közül néhány közintézmény (pl. magán óvoda, orvosi rendelő) elvileg piaci úton is megvalósulhat, azonban az önkormányzatot ettől függetlenül is mindenképpen közvetlenül (, vagy közvetve) terheli a települési alapintézmények fenntartási és létesítési kötelezettsége és költsége is. Ugyan nem méreteztük, de a mai polgármesteri hivatal is bővítésre, korszerűsítésre (esetleg áthelyezésre) szorulhat majd, hiszen a távlatban a növekvő népesség igényeihez, a városi ranghoz mérten kell a hivatalt is ki(át)alakítani. A település saját üzemeltetésű közép- és felsőfokú intézménnyel (középiskola, egészségügyi központ) -, kivéve a gimnáziumot és szakiskolát- nem rendelkezik. A középfokú illetve felsőfokú ellátást más települések (Budapest, Budaörs) nyújtják Törökbálintnak. A település közép- és felsőfokú intézményi ellátottsága tehát jellemzően más települések közintézményeinek igénybevételével jelenleg teljes körűen megoldódik. Az elmúlt időszakban bekövetkezett településfejlődés és népességnövekedés folytatódása esetén azonban előbb-utóbb felvetődhet a települési középfokú ellátás egy-egy újabb szegmensének biztosítási igénye amellett, hogy természetesen a környékbeli más intézmények jelenleg nyújtott szolgáltatása is fennmarad. A település meglévő közintézményei a belterületeken jelentkező ellátási igényeket már ma sem tudják mindenhol a nagyjából optimális megközelítési távolságokon belül kielégíteni, bizonyos szolgáltatásokban szolgáltatási külpontosság figyelhető meg. A település új lakóterületeinek kialakulásával az igények növekedése és változása tovább feszíti a meglévő közintézményi kereteket. Az intézményi és egyes különleges területek kijelölésének célja a közintézményi ellátottsági színvonal fenntartása, lehetőség szerinti további javítása volt. Ha a tervezett közintézmények ezeken a már rendelkezésre álló, de még be nem épült területeken épülnének meg, akkor a belterületek vonatkozásában a későbbiekben javulhatnak az egyes közintézmények elérhetőségét biztosító megközelítési távolságok. (A közintézmény hálózat bővítése iránti igény a lakóterületek benépesülésével egy időben fokozatosan fog jelentkezni, ezért várhatóan az önkormányzat is kellőképpen és időben kellő ütemezéssel fel tud majd készülni a kihívásokra. Arra azonban már most fel kell hívni a figyelmet, hogy az intézményhálózat esetleges bővítése a későbbiekben egyre komolyabb önkormányzati forrásokat is igényelhet majd. Vonatkozik ez például az új létesítmények kialakításához szükséges területek felvásárlására, de esetleg a meglévő intézmények bővítéséhez szükséges további területek megszerzésére is.) A település településközpont terület-felhasználásba sorolt kereskedelmi és szolgáltató (vállalkozási, profit orientált) intézményeivel kapcsolatban megállapítható, hogy a piacgazdaság folyamatai fogják kielégíteni a jelentkező lakossági igényeket, ezért méretezésük nem indokolt és nem lehetséges. A beépítésre szánt területek építési övezetei közül több építési övezetben is adott a lehetőség a lakosság ellátását felvállaló kereskedelmi és szolgáltató célú vállalkozások létesítésére.

7.3. Területi hatásvizsgálat Az előző fejezetekben ismertetett TSZT, és SZT módosítások közül a T35 (és SZ29) jelű módosításra csak akkor kerülhet sor, ha előbb a 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendeletnek megfelelően erre a közigazgatási határtól mért 200 m-es távolságon belüli változással érintett területrészre elkészül a jogszabályban meghatározott ún. területi (környezeti, társadalmi, gazdasági) hatásvizsgálat. Ez után pedig a változtatás megkapja az ún. térségi terület-felhasználási engedélyt. E dokumentáció elkészítésével párhuzamosan ez a területi hatásvizsgálati dokumentáció elkészült. Az egyeztetés alapján a Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatala Állami Főépítésze a PED/ÁF/140-17/2014. ügyiratszámon meghozott határozatában megadta a térségi területfelhasználási engedélyét az érintett Felső-völgyi út mentén lévő korábbi kertes mezőgazdasági területek ingatlanaira. A támogató határozatot a terviratok között mellékletük. Az engedélyben a tervi megoldásokat érintő feltételeket a határozat nem tartalmaz.


104


TERVIRATOK -

A településfejlesztési koncepciót jóváhagyó 60/2010.(II.25.) Kt. határozat kivonata. A településszerkezeti terv és a szabályozási terv munkaközi bemutatásra szánt véleményezési dokumentációjának elfogadásáról szóló 23/2014. (I.30.) Kt. határozat kivonata. A Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatala Állami Főépítésze PED/ÁF/140-17/2014. ügyiratszámú térségi terület-felhasználási engedélye.

-

105




106


107




108


109




110


111




112


113




114


115




116


ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK TERVLAPJAI

117



III. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVET JÓVÁHAGYÓ HATÁROZAT Törökbálint Város önkormányzatának ……/2015. (………..) határozata Törökbálint Város településszerkezeti tervéről Törökbálint Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti jogalkotói hatáskörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény alapján a város 60/2010. (II. 25.) képviselő-testületi határozattal elfogadott településfejlesztési koncepciójában foglaltakkal összhangban a következők szerint megalkotja a város településszerkezeti tervéről szóló képviselő-testületi határozatát, és egyúttal jóváhagyja a módosított településszerkezeti tervlapot, valamint azok kötelező együttes alkalmazását előírja. (1) Törökbálint Város teljes igazgatási területére vonatkozóan jóváhagyja a településszerkezeti terv e határozat M-1 jelű szöveges mellékletében rögzített leírását, valamint rajzi mellékletként a TSZT jelű (m=1:10.000 méretarányú) településszerkezeti tervet. Az e határozat szöveges és rajzi mellékleteit azok módosításáig együtt kell alkalmazni. (2) E határozat szöveges mellékletei: a) M-1 melléklet: A településszerkezeti terv leírása b) M-2 melléklet: Változások (beavatkozások és ütemezések) c) M-3 melléklet: A település területi mérlege d) M-4 melléklet: A területrendezési tervvel való összhang igazolása e) M-5 melléklet: A biológiai aktivitásérték számítási eredménye (3) E határozat rajzi melléklete: a TSZT jelű településszerkezeti terv (4) Ez a határozat és a hozzátartozó szöveges és rajzi mellékletek a határozat meghozatalától számított 30. napon lépnek hatályba. (5) E határozat meghozatalával egyidejűleg a város településszerkezeti tervéről szóló 284/2001.(IX.07.) Ök. határozat, az azt módosító összes határozat és azok mellékletét képező összes tervlap érvényüket vesztik. Ezek a következő határozatok: a 284/2001.(IX.07.) Ök. határozat; a 251/2002.(IX.19.) Ök. határozat; a 250/2002.(IX 19.) Ök. határozat (Köles-dülő); a 251/2002.(IX.19.) Ök. határozat (Techno Park); a 82/2003.(IV.03.) Ök. határozat (Szabadházi-hegy); a 223/2005.(VII.25) Ök. határozat (Tükörhegy IV. ütem); a 328/2005.(X20.) Ök. határozat (Nemzetközi Üzleti Park); a 8/2006.(II.22.) Ök. határozat (Hosszúréti-patak és környéke); a 297/2006.(VIII.24.) Ök. határozat (Volt Laktanya és környéke); a 440/2006.(XI.23.) Ök. határozat (Égett-völgy területe); a 382/2006.(IX.28.) Ök. határozat (Tó Park területe); a 37/2007.(II.22) Ök. határozat (Településközpont); a 485/2008.(XII.11.) Ök. határozat (Nagysebességű vasút) számú; a 198/2009.(V.28.) Ök. határozat (Kinizsi utca); a 199/2009.(V.28.) Ök. határozat (Hegyalja utca); a 233/2009.(VI.25.) Ök. határozat (Jázmin utca); a 234/2009.(VI.25.) Ök. határozat (Annahegy); a 376/2009.(XI.05.) Ök. határozat (Napliget); a 310/2011. (IX.29.) Ök. határozat (Égett-völgy módosítás); az 56/2013. (III.21.) Ök. határozat (Budaörsi szennyvíztiszító környezete) a 203/2014. (VI. 26.) Ök. határozat (Tükörhegy IV. ütem) Határidő: folyamatosan Felelős: jegyző Törökbálint, 2015. ……………….….


Elek Sándor Polgármester 118


M-1 MELLÉKLET: A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1. A TERÜLET-FELHASZNÁLÁS 1.1. A településszerkezet fő elemei A meglévő településszerkezetet meghatározó fő elemek: Természetföldrajzi elemek: = változatos domborzat; = a Hosszúréti-patak (Kő-ér) és mellékágai, a Törökbálinti-tó; = helyenként összefüggő kisebb-nagyobb kiterjedésű erdőterületek. Közlekedéshálózati elemek: = az M1 és M7 autópálya, az M0 autóút a diósdi (8102. j.), az érdi (8103. j.) és a raktárvárosi (8105. j.) utak, továbbá az egyéb alsóbbrendű közúthálózati gyűjtőúti elemek nyomvonalai; = Budapest-Hegyeshalom MÁV vasútvonal és iparvágányok. Különféle kategóriájú (, a következőkben ismertetett) terület-felhasználási elemek A településszerkezet változásának egyik meghatározó része a közlekedéshálózati elemek megváltoztatása. A különböző besorolású terület-felhasználási elemek kiterjedésbeli és besorolási változásának tervi rögzítése adja a településszerkezet változásának másik nagy csoportját. Ezek a változtatások következő fejezetekben találhatóak.

1.2. A beépítésre szánt területek tagolódása A település beépítésre szánt területei tervezett állapotban az alábbi terület-felhasználási egységekre tagolódnak: lakóterületek (Lk, Lke, Lf); vegyes területek (Vt és Vi); gazdasági területek (Gksz, Gip); üdülőterületek (Üü, Üh); különleges beépítésre szánt területek (KSp, KSr, KJz, KVp, KOkt, KEü, KPp, KB, KRp).

1.3. A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határa Törökbálint területén a beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határa a következők szerint alakulhat: Terület-felhasználási egység neve Kisvárosias lakóterület Kisvárosias lakóterület (a Jázmin utca környezetében) Kertvárosias lakóterület Falusias lakóterület Településközpont terület Intézményi terület Intézményi terület (a Tó Park területén) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (a Tó Park területén) Ipari gazdasági terület Üdülőházas üdülőterület Hétvégiházas üdülőterület Különleges -beépítésre szánt- terület Különleges -beépítésre szánt- terület (a Jázmin utca környezetében) 119


Térképi jel Lk Lk-A Lke Lf Vt Vi Vi Gksz Gksz Gip Üü Üh KSp, KSr; KJz, KVp, KEü, KB, KRp KJz és KPp

Legnagyobb beépítési sűrűség 1,2 0,8 0,6 0,4 1,3 1,3 1,6 1,0 1,6 0,8 az Iparterület területén 1,5 0,2 0,2 0,6 1,0


Különleges -beépítésre szánt- terület (a Volt Laktanya területén)

KOkt

2,0

1.4. A beépítésre nem szánt területek tagolódása A település beépítésre nem szánt területei az alábbi terület-felhasználási egységekre tagolódnak: közúti közlekedési terület (KÖu); kötöttpályás közlekedési terület (KÖk); zöldterület (Z); erdőterület (Ev, Ek); mezőgazdasági terület (Má, Mk); természetközeli terület (Tk) vízgazdálkodási terület (V). különleges beépítésre nem szánt terület (KbT, KbZp)

1.5. A területfelhasználási elemek 1.5.1. Lakóterületek A meglévő lakóterületek telekstruktúra és a beépítés vonatkozásában is különböznek egymástól. A lakóterületek használatuk, beépítési jellegzetességük és telekállományuk adottsága alapján kisvárosias, kertvárosias és falusias lakóterületi kategóriába tartoznak. A kisvárosias lakóterületek közé az Akácos utca mentén lévő családiházas lakóterületek, a téglagyárral szemközti területen és Széchenyi téren kialakult telepek területe, a falusias lakóterületek közé az Ida-majorban és a Virág tanyán kialakult meglévő falusias lakóterületek tartoznak. Az egyéb lakóterületek különböző jellegű (sűrűbben, vagy lazábban beépült) kertvárosias lakóterületek. A lakóterületek tervezett állapotban - adottságaiknak megfelelően - kisvárosias (Lk), kertvárosias (Lke) és falusias (Lf) lakóterületi kategóriába tartoznak. Kisvárosias lakóterületek A meglévő kisvárosias lakóterületeken túlmenően új kisvárosias lakóterületek kijelölésére nem került sor. Kertvárosias lakóterületek A meglévő kertvárosias lakóterületeken túlmenően új kertvárosias lakóterületek lesznek a Józsefhegyi, a Téglagyár menti, a Walla-kilátó és környezete korábban más besorolásban lévő területei. Falusias lakóterületek Az Ida-majorban és a Virág tanyán kialakult lakóterületek falusias lakóterületek maradnak, egyúttal az Ida-major korábbi gazdasági területe új falusias lakóterület lesz. 1.5.2. Vegyes területek (településközpont területek és intézményi területek) A településközpont terület-felhasználási kategóriába tartoznak azok az ingatlanok, amelyeken alapvetően nem lakó célokra létesített „főépületként” kereskedelmi, szolgáltató épületek találhatóak, és intézményi terület terület-felhasználási kategóriába tartoznak, amelyek közintézmények elhelyezésére szolgálnak. A vegyes területek tervezett állapotban - adottságaiknak megfelelően - Intézményi (Vi), és településközpont (Vt) kategóriába tartoznak. Intézményi területek Azok a vegyes besorolású területek az intézményi terület-felhasználási kategóriába tartoznak majd, amelyek a meglévő, vagy tervezett állapotban a fontosabb közintézmények elhelyezésére szolgálnak (pl. óvodák, iskolák, művelődési ház, rendelő) és nincsenek egyéb más terület-felhasználási kategóriába sorolva. Ezen kívül új intézményterületek lesznek a Dulácska környezetében megépült új iskola területe és a Tó Park tó menti területei. file: Torokbalint_TSZT_20150629.docx

120


Településközpont területek A településközpont terület-felhasználási kategóriába tartoznak azok a területek, amelyek a meglévő, vagy tervezett állapotban a település kereskedelmi, szolgáltatási, vagy egyéb intézményi ellátásában játszanak jelentősebb szerepet, és központi, alközponti helyzetűek. Ezek a városközponti meglévő, az egyéb meglévő településrészi alközponti területek. A tervben a 1909/4, 1477/59 és a 2330/63 hrsz-ú ingatlanok területe, a Patak utca menti 499/4 hrsz-ú ingatlan területe, a Munkácsy Mihály u. K-i szakaszán lévő terület, a CBA környezete, az Árpád-köz menti ingatlanok (2055/3 és 2076/3 hrsz.) területe, továbbá a Bajcsy-Zsilinszky u. menti üzletsor és környezete lesz új településközpont terület. 1.5.3. Gazdasági területek A település meglévő jelentősebb kereskedelmi-szolgáltató és ipari gazdasági területei elsősorban a belterületek szélein helyezkednek el, de más településrészeken is megtalálhatóak. Ezek közül a kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek túlsúlya a meghatározó. Ezek részben a központi belterület K-i határa közelében, nagyobb részben pedig az É-i és ÉNy-i határa mentén jöttek létre. A meghatározó ipari gazdasági (termelő és raktározó tevékenységek) területek a K-i igazgatási határ mentén az Iparterület területén alakultak ki. A gazdasági területek tervezett állapotban - adottságaiknak megfelelően - kereskedelmi, szolgáltató (Gksz), és ipari (Gip) kategóriába tartoznak. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek A tervezett állapotban a meglévőn túlmenően újabb kereskedelmi-szolgáltató területek kijelölésére nem került sor. Ipari gazdasági területek A tervezett állapotban a meglévőn túlmenően a 3330/2 és a 3330/3 hrsz-ú ingatlanok (EISPRO) területén, valamint az M0 Anna-hegyi pihenője D-i oldalán lévő területen alakulhatnak ki újabb ipari gazdasági területek. 1.5.4. Üdülőterületek A település meglévő hétvégiházas üdülőterülete a Fortuna kemping területe. A meglévő (övezetbe sorolt, vagy tényleges használata szerinti) hétvégiházas üdülőterületek a következők: Annahegy; Szabadházi-hegy; a Felső-völgyi út menti területek. Az üdülőterületek tervezett állapotban - adottságaiknak megfelelően - üdülőházas (Üü), és hétvégi házas (Üh) kategóriába tartoznak. Üdülőházas üdülőterületek A meglévő üdülőházas üdülőterületeken túlmenően új üdülőházas üdülőterületek kijelölésére nem került sor. Hétvégi házas üdülőterületek A Felső-völgyi út menti területek funkcióelismerő átsorolásával Érd határában új hétvégiházas üdülőterület kijelölésére került sor. 1.5.5. Különleges - beépítésre szánt - területek Jelenleg a beépítésre szánt különleges területek közül a sportpálya, sport- rekreációs terület; jelentős zöldfelületet igénylő intézményi területek, vízipark, bánya, gyepmesteri telep, oktatási terület, egészségügyi terület, pince présház a város különböző részein elszórtan találhatók. A terv szerint e meglévő elemek zömének hasznosítása és besorolása nem változik meg. A 121



gyepmesteri telep különleges területhasználata a felszámolás igénye miatt a jelenlegi helyén megszűnik. A terv új elemként a Köles-dűlő korábbi gazdasági területein különleges jelentős zöldfelületet igénylő intézményterület (Kjz) kialakítását irányozza elő. 1.5.6. Közlekedési és közműterületek A közúti közlekedési terület-felhasználásba tartoznak az M1 és M7 autópálya, az M0 autóút a diósdi (8102. j.), az érdi (8103. j.) és a raktárvárosi (8105. j.) összekötő utak és a 81.101 j. bekötőút, az egyéb meglévő önkormányzati közutak, illetőleg az egyéb gyűjtő utak. A kötöttpályás közlekedési terület-felhasználásba tartoznak a Budapest-Hegyeshalom MÁV vasútvonal és iparvágányok területei. A közlekedési és közműterületek tervezett állapotban - adottságaiknak megfelelően - közúti (KÖu), és kötöttpályás (KÖk) közlekedési és közműterületi kategóriába tartoznak. Közúti közlekedési területek A meglévő elemek bővítésével tervezett állapotban a közúti közlekedési terület-felhasználások (KÖu) területe megnő. A közlekedésfejlesztési elemek felsorolását és az egyéb közlekedési témakörbe tartozó intézkedéseket az 1. melléklet 5. pontja ismerteti. Kötöttpályás közlekedési területek A meglévő kötöttpályás közlekedési területeken túlmenően új kötöttpályás közlekedési területek - a tervezett nagysebességű vasútvonal magasabbrendű tervekben rögzített nyomvonalán és az elővárosi vasút / metró vonalának jelölésén kívül - kijelölésére nem került sor. 1.5.7. Zöldterületek A település zöldterületi szempontból közepesen ellátott. A már korábban kialakult közparkok közé az alábbi területek tartoznak: Köztársaság tér, Szérűskert, Kegyeleti park, Széchenyi tér. A zöldterületek közül jelenleg egyik sem tölti be a település súlya és a lakosság létszáma alapján elvárható települési szintű közpark szerepét. A kialakítás alatt lévő, tervezett Z jelű közparkok közé tartoznak a patakmenti területek, valamint a Városközpont területén. A város távlati zöldfelület bővítési területe lehet az M7-es autópálya fölötti második szintű terület-felhasználásként a Kazinczy utca és a Köztársaság téri gyalogos híd közötti szakaszon az autópálya szakasz esetleges későbbi teljes lefedését követően kialakuló területtel. 1.5.8. Erdőterületek A település kevés erdővel rendelkezik, ellenben ezek a belterületet délről határolva viszonylag összefüggő területet alkotnak a Nagy-erdő, Annahegy, Róka-hegy területén. Az erdőterületek jelentős része „Törökbálinti erdők” néven helyi jelentőségű természetvédelem alatt áll. A terv több helyen tervezi jelenleg mezőgazdasági művelésű területeken új erdőterületek kijelölését. Ezek között a nagyobb kiterjedésű tervezett erdőterületek a következő településrészeken találhatók: Levendulás területe, a Róka-hegy és Kerek-domb környéki területek, Virág-tanya és Diósdi határ közelében. A tervezett erdőterületek megvalósulása esetén jelentős mértékben nő a település erdőállománya. 1.5.8. Mezőgazdasági területek Általános mezőgazdasági területek: Az általános mezőgazdasági területek közé, jellemzően a nagyobb kiterjedésű (helyenként nagytáblás művelésű) jellemzően szántó, gyümölcsös és rét-legelő területek tartoznak. Az általános mezőgazdasági területek többnyire a külterület nyugati részén, a Rác-zug és az Ida-major környékén helyezkednek el. Kisebb kiterjedésű mezőgazdasági területek találhatók a Virág-tanya és a Budaörsi határ közelében. Kertes mezőgazdasági területek: A településen két nagyobb kiterjedésű volt zártkerti terület található. Ezek közül a korábbi kertes mezőgazdasági területek közül Annahegy ingatlanjai üdülőterületekbe kerültek átsorolásra. Pistály file: Torokbalint_TSZT_20150629.docx

122


területe kertes mezőgazdasági terület. További, kisebb kertes mezőgazdasági területek találhatók az M0-M7 találkozásánál, valamint a Tétényi-fennsík szélén. A mezőgazdasági területek tervezett állapotban - adottságaiknak megfelelően - általános (Má), és kertes (Mk) mezőgazdasági területi kategóriába tartoznak. Általános mezőgazdasági területek: Az általános mezőgazdasági területeken cél a legkisebb beépíthető területnagyság megnövelése, valamint ezzel együtt az agrár- és lovasturizmus megtelepedési feltételeinek elősegítése. Az új beépítésre szánt területek kijelölése többnyire mezőgazdasági terület rovására történik. Tervi szinten egyetlen nagyobb kiterjedésű területrész van, ahol „új” mezőgazdasági terület kerül kijelölésre. Illetve ez sem új kijelölés, mivel a Szarvas-mező területe területe (a különleges gyepmesteri telep területével együtt) a meglévő adottságok figyelembe vétele miatt a korábban tervezett erdőterületi és különleges besorolásból, a jelenlegi használatnak megfelelően mezőgazdasági területbe kerül visszasorolásra. Kertes mezőgazdasági területek: A meglévő kertes mezőgazdasági területek túlmenően új kertes mezőgazdasági területek kijelölésére csak a 7802 és 7803 hrsz-ú ingatlanok területén került sor. 1.5.9. Vízgazdálkodási területek A település legjelentősebb felszíni vízfolyásai a Hosszúréti-patak, illetve ennek mellékága a Budakeszi árok. A belterülettől északra fekszik a Törökbálinti-tó, melyet a víztározó funkció mellett horgászati célokra hasznosítanak. A Törökbálinti-tó elsődlegesen záportározóként való üzemeléséhez további fejlesztések szükségesek. A Vízmű területe az M7-es autópálya mellett található. A terv a vízgazdálkodási területek vonatkozásában jelentős fejlesztéseket is jelöl. Két új tározó a Hosszúréti-patakon került kijelölésre, a nagyobb térfogatú a Törökbálint belterület utáni szakaszon (Pistály alatt), míg a kisebbik az M7 előtti patakmeder mentén (az SCB területei alatt). 1.5.10.Természetközeli terület Természetközeli területek közé tartoznak a Tétényi-fennsík Törökbálint területére átnyúló részei, melyek az Iparterülettől nyugatra találhatók. A nyílt karszt területek felszíni szennyezésre érzékenyek, sekély termőrétegűek növényzettel gyengén borítottak. Mezőgazdasági művelésre alkalmatlanok a területek, a kialakult, sérülékeny természeti állapotok megőrzése kiemelt fontosságú feladat. A természetközeli területek új terület-felhasználási kategóriaként kerültek kialakításra, melyet az OTÉK módosítása tett lehetővé és elsősorban az ehhez hasonló területekre kívánja alkalmazni. Ezek kisebb részben a Tó Park területén, nagyobb részben a Tétényi-fennsík területén találhatók. 1.5.11. Különleges - beépítésre nem szánt - területek Jelenleg a beépítésre nem szánt különleges területek közül a temetők a város különböző részein elszórtan találhatók. A temetők meglévő és a törökbálinti temetőbővítés, valamit a budaörsi temető meglévő és bővítési területe KbT jelű beépítésre nem szánt különleges területi besorolást kap. A Tó Parkban a tó D-i oldalánál elhelyezkedő tervezett különleges zöldfelületi és parki terület KbZp jelű beépítésre nem szánt különleges területi besorolást kap.

1.6. Közigazgatási határ, a bel- és külterületek határa A település igazgatási területe 2939,85 ha, amelyből a hivatalos nyilvántartás szerint 2012-ben a belterületek 807,82 ha, a külterület pedig 2132,03 ha volt. (A földhivatali alaptérképi rajzi ábrázolás szerint a belterület nagysága 817,99 ha volt.) A település területe jelenleg földhasználati nyilvántartás szempontjából kül- és belterületre, terület-felhasználási szempontból pedig beépített és be nem épített területekre tagolódik. A település igazgatási területe tervezett állapotban nem változik. Tervezett állapotban a településszerkezeti tervlap lehatárolásának megfelelően a belterület (jelenlegi földhivatali térképi rajzolat szerint nagyság 817,99 ha + a jelenlegi tervben megjelenő tervezett belterületek összes 123



nagysága 566,59 ha =) 1.384,58 ha, a külterület pedig 1.555,27 ha lesz. A település területe tervezett állapotban a tervlap jelölésével összhangban földhasználati nyilvántartás szempontjából kül- és belterületre, terület-felhasználási szempontból pedig beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagolódik. A későbbiekben, elvben felvetődhet az igazgatási határ módosítása annak érdekében, hogy az új közigazgatási határ a kialakult műszaki adottságokhoz jobban igazodjon. Ezek a helyek elsődlegesen a következők: Budapesttel és Budaörssel az Iparterület területénél; Diósddal az M0 mentén.

2. A TÁJRENDEZÉS ÉS TERMÉSZETVÉDELEM A meglévő belterületen (lakóterület), illetve a javasolt fejlesztési területeken kialakuló új települési szegélyek rendezése. A települési szegélyek rendezésének célja, hogy a beépített területek külső határa, valamint a szomszédos mező-, illetve erdőgazdasági területek találkozása rendezett képet mutasson. A települési szegélyek megjelenését elsősorban az határozza meg, hogy beépített területek szélén található többnyire (lakó)telkek végei, hátsókertjei mennyire rendezettek. Az összhatást tovább rontja, hogy a telkek mögötti területsávban gyakori az illegális hulladék elhelyezés. A település területének természeti védelem alatt álló területeinek döntő hányadát az országos ökológiai hálózat, valamint a Natura 2000 területek teszik ki. Az országos ökológiai hálózatnak a településre eső részterületeit főként a Hosszúréti-patak mellékága és Törökbálinti erdők, valamint a Téltényi-fennsík területei alkotják.

3. A ZÖLDFELÜLETI RENDSZER Zöldfelületek alatt értendő minden olyan terület, amelyet részben, vagy egészben növényzet borít. A település zöldfelületi rendszerének elsődleges elemei a közparkok, fasorok, erdők, rét-legelő és nádas területek, másodlagos elemei a fennmaradó területek növényzettel fedett részei, amelyek együttesen település zöldfelületi hálózatát alkotják. Az erdőterületek a belterületet délről határolva viszonylag összefüggő területet alkotnak a Nagy-erdő, Annahegy, Róka-hegy területén. A nádas, rét, legelő területek elsősorban a Hosszúréti-patak völgyében helyezkednek el. A település jelentősebb közparkként is hasznosított területei: Köztársaság tér, Szérűskert, Kegyeleti park, Széchenyi tér.

4. AZ ÖRÖKSÉGVÉDELEM 4.1. A település védelem alatt álló művi értékei: A régészeti értékek védelméről a helyi építési szabályzatban gondoskodni kell. A település területén, a településszerkezeti terven ábrázolt több ismert régészeti lelőhely található. Ezeket az örökségvédelmi hatástanulmány rögzíti. Az országos védelem alatt álló építmények védelmét települési eszközökkel is segíteni kell. Az országos műemléki védettség alatt álló építményeket az örökségvédelmi hatástanulmány rögzíti. A helyi védettség alatt álló, vagy védendő létesítményeket és területeket az örökségvédelmi hatástanulmány és önálló helyi rendelet rögzíti. Ezeket a helyi védettség alatt álló, vagy védendő létesítményeket és területeket az SZT-n fel kell tüntetni. A fentieken túlmenően a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati vagyonként számon kell tartani és figyelemmel kell kísérni az Annahegyi pincerendszert is.

4.2. Művi értékvédelem alá vonandó létesítmények: A településen külön művi értékvédelmi vizsgálatot kell lefolytatni. Az értékvédelmi vizsgálat eredményétől függően a művi értékek védelme érdekében az értékeket (településszerkezet, telekstruktúra, építmények) külön rendelettel helyi védelem alá kell vonni. A helyi építési szabályzatban az önálló helyi értékvédelmi rendelet elveivel, céljaival összhangban lévő szabályozást kell kidolgozni, illetőleg a két rendelet közötti működési összhangot meg kell teremteni. Ezzel file: Torokbalint_TSZT_20150629.docx

124


összefüggésben a településesztétikai kérdésekben a helyi építészeti-műszaki tervtanácsnak a szükséges ellenőrző szerepkörét biztosítani kell. A belterületen áthaladó jelentősebb közlekedési nyomvonalak és jelentősebb vízfelületek környezetét, valamint az egyéb fontosabb területeket a rendezettebb településkép kialakítása és fenntartása érdekében fokozott esztétikai kontroll alá kell vonni.

5. A KÖZLEKEDÉS A közlekedési hálózatok fejlesztése során a meglévő úthálózati elemek felhasználásával, a korábban tervezett elemek továbbvitelével és új, vagy módosított nyomvonalak kijelölésével megújuló úthálózat alakul ki. A település egésze szempontjából lényeges közlekedési úthálózat fejlesztés új elemei a TSZT-n ábrázolva: a tervezett nagysebességű vasútvonal; az elővárosi vasút vagy metró; új intermodális központ jele; új autópálya csatlakozás az M7 autópálya és a 8103 j. ök út között; az Égett-völgyi körforgalom és a Régi Vasútsor közötti hiányzó tehermentesítő útszakasz; új tehermentesítő útvonal a budaörsi határ mentén a budaörsi Méhecske u. nyomvonalán a törökbálinti szennyvíztisztító felé; a Tó Park tervezett belső gyűjtőútjai; a budaörsi temetőtől a Budaörs-törökbálinti szennyvíztisztítóig tervezett út; a Téglagyárnál tömbáttöréssel tervezett új út nyomvonala; új útszakasz létesítése Érd, Iparos utca és az SCB között az Ida-major környezetében. a kerékpárút-hálózat nyomvonal. A településszerkezeti terven rögzített tervezett közlekedéshálózati (vasúti, közúti) elemeket a terv szerint, ütemezetten meg kell valósítani. Az ütemezett megvalósítás érdekében a szükséges műszaki előkészítést (tervezés, forgalmi állapotfelmérés stb.) el kell végezni. A Raktárvárosi út 2x2 sávosra való bővítését az igények és megvalósítási lehetőségek függvényében mielőbb végre kell hajtani.

6. A KÖZMŰELLÁTÁS Az egyes terület-felhasználási egységek kötelező minimális közüzemi közművesítettségének mértékét az alábbi táblázat rögzíti. A helyi építési szabályzat kidolgozása során legalább az alábbi táblázatban közölt minimális, vagy annál magasabb szintű közművesítettségi mértéknek megfelelő előírásokat kell alkalmazni. Terület-felhasználási egység neve A kötelező minimális közüzemi közművesítettség mértéke Kisvárosias lakóterületek Teljes közművesítettség Kertvárosias lakóterületek Teljes közművesítettség Falusias lakóterületek Teljes közművesítettség Településközpont területek Teljes közművesítettség Intézményi területek Teljes közművesítettség Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek Teljes közművesítettség Üdülőházas üdülőterületek Teljes közművesítettség Hétvégiházas üdülőterületek Teljes közművesítettség Különleges területek Teljes közművesítettség A meglévő és tervezett közművezetékek nyomvonalának helyét (közterületen, vagy a szolgalmi jog bejegyzésével) biztosítani kell. A vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa. A vízbázisokra, vízmű kutakra megállapított hidrogeológiai védőidomot az előírásoknak megfelelően kell védeni. A település az ivóvízbázis védelmi célprogramba bevont üzemelő és távlati rétegvíz bázisok, valamint a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területekhez tartozik, ezért Törökbálint települési szintű szennyvízelvezetésének közcsatornával történő teljes körű megoldását és a szennyvizek tisztítótelepen történő kezelését a fejlesztési területeken is meg kell oldani. 125



A település hosszú távú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére a távlatban zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve beépítésre szánt területeken. (a beépített, illetve a beépítésre szánt területen a meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fennmaradhat. A szilárd burkolat építésével egyidejűleg kell a zárt csapadékvíz csatornát kiépíteni.) A nyílt árkos vízelvezetésű utcákban a kocsi behajtók kialakítását szigorúan kell szabályozni, hogy azok valóban karbantarthatók legyenek és a nyílt árkos vízelvezetést zavarmentesen biztosítani tudják. Azokon a területi egységeken, ahol a burkolt felületek olyan mértékben nőnek, hogy az azokról lefolyó vizeket a meglévő befogadó vízfolyás már kiöntés nélkül nem tudja levezetni, ott az esővizeket záportározókban kell ideiglenesen tározni, és azokból a vizet a befogadónak megfelelő csökkentett kifolyással lehet csak továbbvezetni. A záportározók létesítésére vízjogi létesítési engedélyezési terveket kell készíteni és az engedélyezett tervek alapján lehet csak építeni. A településesztétikai és területgazdálkodási szempontok érvényesítése érdekében az utak szilárd burkolatának ki- és átépítésekor a beépített és beépítésre szánt területeken törekedni kell arra, hogy az új (132 kV-ig a nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási és vezetékes hírközlési hálózat építése és a meglevő hálózat rekonstrukciója földkábeles elhelyezéssel valósuljon meg. Az új villamosenergia-ellátási és távközlési hálózatok kiépítését földkábeles elhelyezéssel kell megvalósítani. (A földfeletti vezetés átmenetileg fennmaradhat a 0,4 kv-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékek közös oszlopsoron való vezetésével.)

7. A KÖRNYEZETVÉDELEM A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló, a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján – a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelettel összhangban – Törökbálint a „fokozottan érzékeny” területi kategóriába tartozik, valamint ezen belül „kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület”. A településen belterületén a csatornahálózat kiépítettsége viszonylag teljes körű. Törökbálint területén két szennyvíztisztító telep található. Mindkettő esetében a tisztított szennyvizek befogadója a Hosszúréti-patak. A Törökbálinti szennyvíztisztító telep a belterülethez viszonylag közel, a vasút és a Hosszúréti-patak között található. Törökbálintról fogad szennyvizet. Védőtávolsága 150 m. A régebbi Budaörs-törökbálinti szennyvíztisztító telepen biológiai szennyvíztisztító üzemel, a telep védőtávolsága 500 m. A budaörsi szennyvizek Központi SZVTT-ba történő vezetésével Budaörsi SZVTT megszűnik. A szennyvíztisztító telep felszámolásával együtt a szennyvíziszap elhelyezésére szolgáló terület rekultiválásáról is gondoskodni kell. A település legjelentősebb felszíni vízfolyása a Hosszúréti-patak. A Hosszúréti-patak két ága vezeti el a Budaörsi és Budakeszi medence vizét. A Budakeszi medencét a Budakeszi-árok a Budaörsi medencét pedig a Budaörsi-árok csapolja le. Mindkét medence vízhiányos terület. A Hosszúréti-patakba újabban bevezetett, illetve bevezetendő vízmennyiség annyira megnőtt, hogy a számítások a patak alsó (fővárosi) szakaszának szelvényét elégtelennek találják a különböző ágakon leérkező víz fogadására. A helyzeten úgy lehet javítani, ha tározók létesítésével lassítják a lefolyást, ezáltal nagy záporok idején az összegyülekező víz nem jut azonnal a patakba. A külterület alig több mint egynegyede (27%-a) összefüggő erdő, illetve rét-legelő terület. Ezek a növényzettel egész éven át fedett, biológiailag értékes területek a defláció, talajerózió ellen az ott található talajoknak a legjobb védelmet biztosítják. A település külterületének az előbb említett, növényzettel megfelelően borított területegységein kívül eső területei többnyire intenzív mezőgazdasági, főként szántó, kisebb részt gyümölcsös, szőlő művelés alatt állnak. Ezekre a mezőgazdasági területekre összességében elmondható, hogy igen gyenge termékenységű homoktalajok, ahol a termőréteg csökkentő talajhibákon kívül meghatározó a heterogenitás. A helytelen gazdálkodás eredményeként fokozatos minőségromlás következhet be, ezért a talajvédelemre nagy figyelmet kell fordítani. A település területén a kommunális hulladékok gyűjtése és elszállítása szervezett formában történik. A kommunális hulladékot regionális lerakóra szállítják, mely a rendezési terv távlatán belül nem fog betelni, így település kommunális hulladék elhelyezése távlatilag megoldott. A települési szilárd hulladékok gyűjtése során, a veszélyes és újrahasznosítható komponensek szelektív gyűjtésének arányát növelni kell. Ehhez meg kell teremteni a szelektív hulladék gyűjtés file: Torokbalint_TSZT_20150629.docx

126


infrastrukturális feltételeit, a gyűjtőedényzet beszerzés, az elszállítás és hasznosítás feltételeinek kialakításával. A településen évente keletkező - ipari, mezőgazdasági, és szolgáltató tevékenységből származó termelési veszélyes hulladék mennyisége számottevő. Az ipari-gazdasági területeken veszélyes hulladék tárolása átmenetileg engedélyezhető. A település területén található gazdasági objektumok közül elsősorban a korábbi jelentősebb ipari tevékenységet folytató objektumoknál volt számottevő légszennyezéssel. Ezek felszámolása, illetve tevékenységük átalakulása folyamatban van. A közlekedési eredetű légszennyezésben a település sajátos helyzetéből adódóan, az M1-M7 és az M0 autópályák átvezetése miatt, a közlekedési eredetű levegőszennyezés a legmeghatározóbb. Az autópályák nyomvonalai és a beépített területek között többnyire nincs meg a szükséges védőtávolság, ezért a gépjármű forgalom okozta légszennyezés terhelés – különösen az autópályákkal szomszédos területeken - komoly problémát jelent. A közlekedési eredetű légszennyezés terhelés csökkentése érdekében belterületen alapvetően a forgalomszabályozás eszközeit kell alkalmazni, míg külterületen véderdősávokat kell telepíteni. A meglévő, helyhez kötött légszennyező források esetében technológia-váltással, vagy a szennyező forrás felszámolásával meg kell szüntetetni a határérték feletti terhelést. A településen jelentős a zajterhelés, melynek okozója alapvetően a közlekedés, azon belül is a közúti forgalom. Törökbálint határában válik ketté az M1 és M7 autópálya, mindkét út mellett határértéket meghaladó a zajterhelés. Az M7-es autópálya lakóterületet átszelő szakaszán a zajterhelés csökkentése érdekében a zajgátló védőfalat építettek ki, mely a korábbihoz képest csökkentette a zajterhelés mértékét. Az M0 autópálya nyomvonala elkerüli ugyan a törökbálinti lakóterületeket, ellenben elhalad az Annahegyi üdülőterületek mellett, majd az M7-es csomópontja után kettészeli a belterületi, részben beépített kereskedelmi és intézményfejlesztési területeket. Ezen szakaszokon a forgalom okozta zajterhelés a szomszédos területeken meghaladja a határértéket. A Budapest-Hegyeshalom vasútvonalon mentén a forgalom okozta zajterhelés kisebb mértékben lépi túl a határérték. Amennyiben hosszabbtávon megvalósul a nagysebességű vasút, várhatóan tovább növekedik a zajterhelés. A terv az M7 ás az M0 autópálya azon szakaszai mentén, ahol ezt a még meglévő zajterhelések indokolttá teszik, további passzív védelmi intézkedések kialakítását, pl. zajvédőfal építését javasolja. Zaj- és légszennyezés szempontjából Törökbálint a Pest megye legterheltebb települései közé tartozik. Ennek ellenére mért adatok nem állnak rendelkezésre. A forgalomszámlálási adatok alapján számított értékek pedig nem tükrözik a tényleges helyzetet. A település speciális forgalmi helyzetére való tekintettel feltétlenül szükség lenne egy a valós helyzetet feltáró méréssorozatra. Lakóterületen, illetve a közelében jelentős zajkibocsátású telephely, szórakozóhely nem működik. A közlekedési eredetű légszennyezés terheléshez hasonlóan, a fejlesztések következtében nem várhatók olyan mértékű forgalmi változások, melyek a meglévő közlekedési eredetű zajterhelést jelentősen befolyásolnák.

8. A VÉDŐTERÜLETEK ÉS VÉDŐSÁVOK A hatósági nyilvántartások alapján a településen árvíz-, erózió- és csúszásveszélyes terület jelenleg nem ismert. Korábbi tervekből azonban ismert, hogy a települést veszélyes lösz partfal, valamint természetes és mesterséges üregek is érintik. E veszélyes területeket a tervlap ábrázolja. Közműves szennyvízelvezetéssel ellátatlan területek a belterületektől távolabb eső egyéb beépített (gazdasági területek, különleges területek) és beépítetlen területek. Meglévő és tervezett állapotban a következő jelentősebb védőterületek és védősávok érintik a települést: Közúti és kötöttpályás közlekedési létesítmények védősávjai. Közművek védőterületei és védősávjai. Közegészségügyi (temetők, szennyvíztisztítók, szennyvíz átemelők) védőterületek. Tervezett állapotban a közműves szennyvízelvezetéssel ellátatlan területek nagysága csökken, minden beépítésre szánt és egyúttal belterületi terület teljesen ellátottá válik. A közművek és közlekedési hálózatoknak a kiépítésével a nyomvonalakhoz igazodóan növekszik a védőterületek nagysága.

127



9. A KORLÁTOZÁSOK A terület-felhasználást befolyásoló, más jogszabállyal érvényesülő, érvényesítendő korlátozások:  nyilvántartott régészeti lelőhely;  műemlék;  műemléki környezet határa;  országos ökológiai hálózat határa (magterület, pufferterület, ökológiai folyosó) határa;  Natura 2000 terület határa;  országos jelentőségű természetvédelmi terület határa;  alábányászott terület határa (pincével, vagy bányával érintett terület); A terület-felhasználást befolyásoló, helyi jogszabállyal érvényesülő, érvényesítendő korlátozások:  alábányászott terület határa (pincével, vagy bányával érintett terület);  tömedékelendő pince;  élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető lösz partfal;  be nem építhető telekrész  közműkiváltás nélkül be nem építhető terület;  be nem építhető, magánút kialakítására fenntartott terület;  hagyományos temetkezésre igénybe vehető terület;  korlátozott épületmagassági zóna határa és értéke;  vasúti fejlesztésre fenntartott terület (, mely az új vasúti nyomvonalak megtervezése alapján pontosítandó);  vasúti nyomvonalak alatt tervezett aluljáró helye;  közúti védőterület határa;  vasúti védőterület határa;  szennyvíztisztítók védőterületének határa;  a terület-felhasználást befolyásoló egyéb távolságok;  csúszásveszéllyel érintett terület határa  kötelező fásítás;  többszintes növényállomány telepítésével kialakítandó védőzöldsáv területe;  helyi jelentőségű védett természeti terület határa.


128


M-2 MELLÉKLET: VÁLTOZÁSOK (BEAVATKOZÁSOK ÉS ÜTEMEZÉSEK) 1. A TERVEZETT VÁLTOZÁSOK, BEAVATKOZÁSOK Az alábbiakban részletezzük a hatályos TSZT-t érintő módosítási javaslatokat. A változtatások könnyebb térképi nyomon követhetősége érdekében lehatároltuk és azonosítóval láttuk el az egyes térképen is beazonosítható módosítási elemeket, területeket.

1.1. A közlekedéshálózati elemek változása A közlekedéshálózati elemek megváltoztatására: - az elővárosi vasút / metró nyomvonalának; - az új intermodális központ helyének; - az új országos mellékúti szakaszok nyomvonalának; - az új helyi gyűjtőutak nyomvonalának és - az új kerékpáros útvonali szakaszok nyomvonalának rögzítésével kerül sor.

1.2. A terület-felhasználási elemek változása A terület-felhasználás megváltoztatására a következők szerint kerül sor:


Területspecifikus változtatások:

Érintett terület (változás indoklása, megjegyzés)

Terület-felhasználási változás nagysága, jele a hatályos OTÉK szerint Megszűnő

Tervezett

Az OTÉK változása következtében már meglévő beépítésre szánt területek beépítésre szánt területi átsorolásával (valós funkcióváltás nélkül) megváltozott elemek: A település korábbi és meglévő intézményei több településrészen. (OTÉK T13 6,8 ha, Vt 6,8 ha, Vi változása miatt megnyíló lehetőség kihasználása és az adottságok miatt) A már meglévő beépítésre szánt területek igénybevételével megváltoztatott (változó beépítésre szánt funkciójú) elemek: T14 A József-hegy korábbi hétvégiházas üdülőterület. (Önkormányzati igényre.) 8,7 ha, Üh 8,7 ha, Lke A Téglagyár utca, Árpád utca, Forrás utca környezete. (Önkormányzati T15 3,7 ha, Kb 3,7 ha, Lke igényre.) T16 A Walla-kilátó és környezete. (Önkormányzati igényre.) 1 ha, Vt 1 ha, Lke T19 Az Ida-major korábbi gazdasági területe. (Önkormányzati igényre.) 0,9 ha, Gip 0,9 ha, Lf A 1909/4, 1477/59 és a 2330/63 hrsz-ú ingatlanok. (Önkormányzati T20 0,3 ha, Gksz 0,3 ha, Vt igényre.) T21 A Patak utca menti 499/4 hrsz-ú ingatlan. (Önkormányzati igényre.) 0,3 ha, Lke 0,3 ha, Vt A Munkácsy Mihály utca mentén a Szabadság tér környezetében. T22 1,7 ha, Lke 1,7 ha, Vt (Önkormányzati igényre.) A Dulácska környezetében megépült új iskola területe. (Önkormányzati T23 8,2 ha, Kjz 8,2 ha, Vi igényre.) T24 A Tó Park tó menti területei. (Önkormányzati igényre.) 37,4 ha, Gksz 37,4 ha, Vi A 3330/2 és a 3330/3 hrsz-ú ingatlanok (EISPRO). (Önkormányzati T25 1,0 ha, Gksz 1,0 ha, Gip igényre.) Az M0 Anna-hegyi pihenője D-i oldalán lévő terület. (Önkormányzati T26 15,7 ha, Gksz 15,7 ha, Gip igényre.) 0,3 ha, Gksz T27 A 7802 és 7803 hrsz-ú ingatlanok. (Önkormányzati igényre.) és Gip 0,3 ha, Mk és/vagy Kjz A Köles-dűlő korábbi kereskedelmi szolgáltató gazdasági területei. T28 23,2 ha, Gksz 23,2 ha, KJz (Önkormányzati igényre.) A Tükörhegy területén található önkormányzati tulajdonban lévő kút T53 0,03 ha, Gip 0,03 ha, Lke környezete. (Önkormányzati igényre.)

129



T57

A Városközpontban,a Kálvária köz mentén (Önkormányzati igényre.)

0,6 ha, Vt

0,6 ha, Vi

A már meglévő beépítésre szánt területek beépítésre nem szánt területi visszaminősítéssel (funkcióváltás) megváltoztatott elemek: 0,7 ha, Gksz 0,7 ha, Ev T24 A Tó Park tó menti területei. (Önkormányzati igényre.) 0,1 ha, Gksz 0,1 ha, Tk 6,9 ha, Gksz 6,9 ha, KbZp T30 A különleges gyepmesteri telep területe. (Önkormányzati igényre.) 0,3 ha, Kgyt 0,3 ha, Má A Hosszúréti-patakon a Pistály É-i oldalán tervezett záportározó területe (az T31 ARGON-GEO Kft. tanulmánytervével összhangban). (Önkormányzati 0,1 ha, Gksz 0,1 ha, V igényre.) A Géza-fejedelem útja melletti terület, a Turul-szobor helye. (Önkormányzati T32 0,2 ha, Vt 0,2 ha, Z igényre.) 0,5 ha, JZ 0,5 ha, KbT 0,1 ha, Kt 0,1 ha, KÖu A Köles-dűlő korábbi jelentős zöldfelületet igénylő különleges területei. T33 (Önkormányzati igényre.) 0,01 ha, Gksz 0,01 ha, KÖu 0,01 ha, Kt 0,01 ha, KbT Az OTÉK változása következtében már meglévő beépítésre szánt területek beépítésre nem szánt területi átsorolásával (valós funkcióváltás nélkül) megváltozott elemek: A Köles-dűlőn lévő temető területe. (Az OTÉK változásával megnyílt T33 7,7 ha, Kt 7,7 ha, KbT lehetőség felhasználása miatt.) Az ún. budaörsi temető területe. (Az OTÉK változásával megnyílt lehetőség T34 3,4 ha, Kt 3,4 ha, KbT felhasználása miatt.) A már meglévő, a hatályos tervi beépítésre nem szánt célú besorolástól eltérően, ténylegesen beépítésre szánt célra használt területek funkcióelismerő átsorolásai (korábbi kertes mezőgazdasági területeken spontán kialakult hétvégiházas üdülőterületi funkciók): A Felső-völgyi út mentén lévő korábbi kertes mezőgazdasági területek. T35 3,6 ha, M 3,6 ha, Üh (Önkormányzati igényre.) A korábban beépítésre nem szánt területek igénybevételével megváltoztatott, új beépítésre szánt területté átminősítendő területek: 0,1 ha, KÖu 0,1 ha, Vt T36 A Baross utca végénél lévő CBA környezete. (Önkormányzati igényre.) 0,04 ha, KÖu 0,04 ha, Vt Az Árpád-köz menti ingatlanok (2055/3 és 2076/3 hrsz.) területe. T37 0,1 ha, KÖu 0,1 ha, Vt (Önkormányzati igényre.) A Bajcsy-Zsilinszky u. menti üzletsor és környezete. (Önkormányzati T38 0,2 ha, KÖu 0,2 ha, Vt igényre.) T42 A Levendulás területe. (Önkormányzati igényre.) 0,01 ha, M 0,01 ha, Gip T55 A 3217/1, 3213 hrsz-ú ingatlanok területe. (Önkormányzati igényre.) 0,8 ha, KÖu 0,8 ha, Gksz T57 A Városközpontban,a Kálvária köz mentén (Önkormányzati igényre.) 0,3 ha, Z 0,3 ha, Vi T58 Tükörhegy, Kastély utca közterületi rendezése 0,1 ha, KÖu 0,1 ha, Lke A beépítésre nem szánt területek igénybevételével megváltoztatott, más funkciójú beépítésre nem szánt területté átminősítendő területek: 1,4 ha, V 1,4 ha, Ev A Tó Park területén belül, a Törökbálinti-tó É-i és D-i oldalán kialakult erdő, T24 2,6 ha, V 2,6 ha, Tk gyep és nádas területek. (Önkormányzati igényre.) 3,1 ha, V 3,1 ha, KbZp A Hosszúréti-patakon a Pistály É-i oldalán tervezett záportározó területe (az T31 ARGON-GEO Kft. tanulmánytervével összhangban). (Önkormányzati 3,4 ha, E 3,4 ha, V igényre.) T34 Az ún. budaörsi temető területe. (Önkormányzati igényre.) 4,7 ha, M 4,7 ha, KbT A Szent István utca és a Dózsa György utca közötti terület. (Önkormányzati T39 1,3 ha, E 1,3 ha, Z igényre.) Az M7-es autópálya fölötti második szintű terület-felhasználás a Kazinczy utca és a Köztársaság téri gyalogos híd közötti szakaszon (az autópálya T40 2,6 ha, Z szakasz esetleges későbbi teljes lefedését követően), a közúti közlekedési terület prioritása mellett. (Önkormányzati igényre.) A Méhecske utca környezetében lévő kertes mezőgazdasági területek. T41 3,1 ha, E 3,1 ha, Má (Önkormányzati igényre.) T42 A Levendulás területe. (Önkormányzati igényre.) 11,1 ha, M 11,1 ha, Ev T43 7,1 ha, M 7,1 ha, Ev A Róka-hegy és Kerek-domb környéki területek. (Önkormányzati igényre.) T44 1,8 ha, M 1,8 ha, Ev file: Torokbalint_TSZT_20150629.docx

130


T45 T46 T47

A diósdi határ közelében lévő területek. (Önkormányzati igényre.)

20,5 ha, M 9,7 ha, M 2,4 ha, M

20,5 ha, Ek 9,7 ha, Ev 2,4 ha, Ev

T48

A Virág-tanya környékén, a szomszédos erdőterületekhez kapcsolódóan. (Önkormányzati igényre.)

3,8 ha, M

3,8 ha, E

T49 T50

A Szarvas-mező. (Önkormányzati igényre.)

5,2 ha, E 26,1 ha, E

5,2 ha, M 26,1 ha, M

2,3 ha, E

2,3 ha, V

T51 T54 T56

A Károlyi Mihály utcától D-re tervezett új záportározó jelölése. (Önkormányzati igényre.) Az M0 és az Auchan közötti területsáv. (Önkormányzati igényre.) A Malom-dűlő Ny-i végénél. (Önkormányzati igényre.)

1,4 ha, M 1,4 ha, Ev 0,04 ha, E 0,04 ha, Má 2,5 ha, Ev 2,5 ha, Má T59 A Budaörsi szennyvíztisztító mögötti területeken (Önkormányzati igényre.) 1,3 ha, Z 1,3 ha, Má Az OTÉK változása következtében már meglévő beépítésre nem szánt területek beépítésre nem szánt területi átsorolásával (valós funkcióváltás nélkül) megváltozott elemek: A Tétényi-fennsík. (Az OTÉK változásával megnyílt lehetőség felhasználása T52 108,9 ha, M 108,9 ha, Tk miatt.) A fent felsorolt terület-felhasználás változtatási elképzelések megvalósulásáig az érintett átsorolásra tervezett, új beépítésre szánt területeket változatlanul a jelenlegi művelési águknak megfelelően kell hasznosítani. A tervezett átsorolások egy részérének végrehajtására, az átminősítésre kijelölt területek belterületbe vonására, építési célú igénybevételére, új építési övezeti átsorolására - a jogszabályokban rögzítettek miatt - csak szabályozási terv elkészítése és jóváhagyása után kerülhet sor.

2. A VÁLTOZÁSOK, FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSE A fejlesztési területek valós felhasználásnak ütemezését, az egyes később elkészítendő szabályozási tervek fokozatos jóváhagyásával, az egyes elképzelések aktualitásának függvényében esetileg kívánja megszabni az önkormányzat.

3. A TERÜLET-FELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK HASZNOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI, KAPCSOLÓDÓ EGYÉB RENDEZÉSI FELADATOK A tervezett fejlesztések megvalósításához szükséges előfeltételeket (pl. továbbterveztetés, előközművesítés, egyéb infrastruktúra fejlesztés) a beruházások megvalósítása előtt, a területtulajdonosok tehervállalásával kell biztosítani. Az előírt közműellátás biztosítása érdekében a területtulajdonosokkal szerződést kell kötni a közművek megvalósítására. Belterületbe vonás csak akkor lehetséges, ha az érintett területek belterületbe vonásának és fejlesztésének anyagi terheit a területtulajdonosok az önkormányzattal kötött előzetes megállapodásban vállalták (pl. továbbterveztetés, közművesítés, közintézmény, bővítés stb. költségei). Az egyes részterületi szabályozási tervek önkormányzati jóváhagyását megelőzően, a részterületi szabályozási tervekhez kötődően az érintett fejlesztésben érdekeltekkel kötött külön (településrendezési) szerződésekben gondoskodni kell a tervezések kapcsán kiadódó védősávok, védőterületek területbiztosításáról, a növénytelepítések, egyéb járulékos létesítmények, műtárgyak megvalósításáról, továbbá e területek és létesítmények későbbi üzemeltetési költségeinek rendezéséről. A településközpont területek övezeti szabályainak kidolgozása során a HÉSZ-ben olyan előírásokat kell alkalmazni, mely szerint e területeken lehetőség szerint új nagy mennyiségű lakás ne legyen létesíthető. A település fejlődésével párhuzamosan a közintézmények kihasználtságát folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A lakosság igényeinek megváltozásával együtt gondoskodni kell a szükséges intézménybővítésekről (telekvásárlás, építés, funkcióváltás). A telekvásárlásokról lehetőleg a településszerkezeti terven településközpont és intézményi besorolással jelölt területeken és a településrendezési feladatok megvalósítását elősegítő sajátos jogintézmények célszerű és differenciált alkalmazásával kell gondoskodni. A Tó Park, a Techno Park területén és a Régi Vasútsor mentén lévő kereskedelmi szolgáltató 131



gazdasági területek övezeti szabályainak kidolgozása során a HÉSZ-ben olyan előírásokat kell alkalmazni, mely szerint e területeken lakás csak korlátozott számban létesíthető. A továbbtervezésnél vizsgálandók a Tó Park területének beépüléséből, a beépítés intenzitásának növekedéséből származó várható környezeti hatások. A város elsődleges érdeke, hogy a Budaörs-törökbálinti szennyvíztisztító területén a szennyvíztiszítási tevékenységet mielőbb meg kell szüntetni. Ennek oka, hogy szennyvíztisztító védőtávolsága jelentős fejlesztési korlátozást jelent a környező területeken. A szennyvíztisztító megszüntetése után, amennyiben szennyvízátemelő létesítmény marad a területen, úgy az átemelő kialakításánál olyam megoldást kell alkalmazni, amelynél az átemelő védőtávolsága részben sem érinti a környező beépítésre szánt területeket. A budaörsi szennyvíztisztító megszüntetésével összefüggésében a nyomott szennyvízelvezető hálózat kiépítéséhez szükséges fejlesztési elemeit is be kell fogadni, ha azok a törökbálinti környezet- és vízvédelmi elvárásoknak maradéktalanul megfelelnek. Növelni szükséges a település zöldfelületeinek nagyságát, és növényzettel való fedettségét. A mezőgazdasági tájfásítás meglévő elemeit meg kell tartani és ki kell egészíteni a fasorok, védősávok visszaállításával, telepítésével. A más célú hasznosításra kijelölt erdőterületek pótlásáról a településszerkezeti tervvel összhangban - lehetőség szerint - a helyi építési szabályzat készítése során is gondoskodni szükséges. A mezőgazdasági területek egyes részein (az eltérő adottságoknak megfelelően) biztosítani kell a tanyagazdálkodás és az üzemi jellegű állattartás lehetőségét. A településszerkezeti tervben foglaltak megvalósítását, megvalósíthatóságát folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A szükséges változtatásokat a kellő időben, de legfeljebb kétévente át kell vezetni.

4. A TERV VÉGREHAJTÁSÁT RENDELKEZÉSEK

ELŐSEGÍTŐ

EGYÉB

KAPCSOLÓDÓ

A településrendezéssel összefüggő különböző önálló települési önkormányzati rendeletek közötti kellő összhang biztosítása érdekében új rendeletet kell alkotni, illetőleg a meglévő rendeletet módosítani kell a következő témakörökben: állattartás; avar és kerti hulladék égetése; a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények helyi alkalmazása; csendvédelem; építészeti és természeti értékek helyi védelme; fakivágás és pótlás; helyi hulladékgazdálkodás, köztisztaság; ipari tevékenységek telephely engedélyezése; környezet, közterületek, ingatlanok védelme, rendje, település tisztasága; közterületek, zöldfelületek használata, fenntartása és védelme; lakókocsi, üdülősátor ideiglenes elhelyezésének feltételei; helyi építészeti-műszaki tervtanács; parkolás; reklámhordozók létesítése; természeti területek és egyedi tájértékek jegyzéke. A településrendezés elősegítése érdekében a következő tervek elkészíttetéséről kell gondoskodni: helyi építési szabályzat és szabályozási tervek; örökségvédelmi hatástanulmány; környezeti vizsgálat; településfejlesztési programok; rekultivációs terv a volt téglagyári bánya területére -, amennyiben a terület rekultivációs terv szerinti rekultivációja időközben nem történt volna meg -; a településszerkezeti terven jelölt közlekedésfejlesztési feladatok tervei; vízügyi szakvélemény alapján vízrendezési tanulmányterv; tanulmány a település épített környezetének helyi értékvédelméről és a védelem módjának meghatározásáról; kezelési és fenntartási útmutató a helyi védettségű természetvédelmi területekre. file: Torokbalint_TSZT_20150629.docx

132


A rekultivációs terveket a településrendezési tervekben foglaltakkal össze kell vetni és a településrendezési tervekben foglaltak érvényesüléséről gondoskodni kell. A téglagyári bányára vonatkozó korábbi téglagyári rekultiváció nyilatkozat helytállósága vizsgálandó, hogy valóban megtörtént-e a terület nyilatkozatnak megfelelő rekultivációja, továbbá hogy ez a rekultiváció a hatóságok által is elfogadott tervnek megfelelően történt-e. A településrendezési tervek, településfejlesztési programok megvalósításának elősegítése érdekében (az erre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően) folyamatosan önkormányzati főépítészt kell alkalmazni. A település rendezett arculatának kialakítása és fenntartása érdekében önkormányzati tervtanácsot kell folyamatosan működtetni. A településrendezési tervek érvényesítése érdekében szükséges fejlesztési programok végrehajtására településfejlesztési alapot kell létrehozni. Az alap működtetésére megfelelő szervezetet kell kialakítani, amely jogi, műszaki és pénzügyi téren is képes a szükséges településfejlesztési feladatokat ellátni. A település környezetvédelmi feladatainak ellátása, valamint a környezetvédelmi támogatások megszerzése érdekében települési környezetvédelmi alapot kell létrehozni.

133



M-3 MELLÉKLET: A TELEPÜLÉS TERÜLETI MÉRLEGE A településszerkezeti tervben rögzített terület-felhasználás változások alapján a meglévő és tervezett állapotra vonatkozóan a város területmérlege a következők szerint alakul.

Terület-felhasználási kategória

Meglévő állapot (ha)

Tervezett állapot Meglévő, megmaradó (ha) 2,9 369,3 13,0 58,0 0,0 316,4 78,4 6,3 117,7 6,4 11,1 8,8 7,0 5,4

Tervezett (ha)

Összesen (ha)

Kisvárosias lakóterület 2,2 0,2 3,1 Kertvárosias lakóterület 375,9 15,5 384,8 Falusias lakóterület 13,1 0,9 13,9 Településközpont vegyes terület 67,4 3,7 61,7 Intézményterület 0,0 53,4 53,4 Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület 409,5 1,9 318,3 Ipari gazdasági terület 80,8 16,7 95,1 Üdülőházas üdülőterület 6,3 0,0 6,3 Hétvégiházas üdülőterület 123,8 3,6 121,3 Különleges, oktatási terület 6,4 0,0 6,4 Különleges, egészségügyi terület 11,1 0,0 11,1 Különleges, sport- rekreációs terület 8,8 0,1 8,9 Különleges, sportpálya terület 7,1 0,0 7,0 Különleges, vízipark terület 5,4 0,0 5,4 Különleges, jelentős zöldfelületet igénylő 58,1 49,3 23,7 73,0 intézményi terület Különleges régészeti park terület 0,0 0,0 0,0 0,0 Különleges, gyepmesteri telep 0,2 0,0 0,0 0,0 Különleges, bánya terület 21,0 16,8 0,0 16,8 Különleges, pince présház terület 0,3 0,3 0,0 0,3 Közúti közlekedési terület 210,0 212,0 26,9 238,9 Kötöttpályás közlekedési terület 26,8 26,8 0,0 26,8 Zöldterület, közpark 9,8 7,4 1,9 9,3 Védelmi erdőterület 391,8 284,0 42,9 326,9 Közjóléti erdőterület 0,0 60,5 19,4 79,9 Általános mezőgazdasági terület 794,3 707,6 53,3 760,9 Kertes mezőgazdasági terület 100,6 92,3 0,8 93,0 Vízgazdálkodási terület 82,4 73,9 5,0 78,9 Természetközeli terület 114,8 108,9 2,6 111,6 Beépítésre nem szánt különleges, temető terület 11,5 3,6 13,0 16,6 Beépítésre nem szánt, különleges park terület 0,0 0,0 10,0 10,0 Összesen: 2939,5 2643,9 295,6 2939,5 * Az M7-es autópályán levő T40 azonosítószámú 2,6 ha-os kétszintű területfelhasználású területet az elsődleges közúti közlekedési területbe számítottuk.


134


M-4 MELLÉKLET: A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA 1. OTRT ÖSSZHANG Az OTrT előírásainak érvényesülését jellemzően a BATrT előírásainak való megfeleléssel lehet és kell igazolni. Ezen túlmenően azonban az OTrT változása miatt az alábbiakban részletezett témakörökben is igazolni kell az OTrT előírásainak érvényesülését. 2.sz. melléklet: Az Ország Szerkezeti Terve:

A fenti kivonat alapján a módosítások nem érintenek országos jelentőségű műszaki infrastruktúrahálózatokat, ezért a tervi megoldások, és a 1.sz. (szöveges melléklet), valamint a 2.sz. melléklet tartalma egymással összhangban lévőnek minősül. (A fenti lapon látszó érintettség csak látszólagos, mert az OTrT-n ábrázolt elemek ábrázolási vastagsága a tervi lépték miatt jóval nagyobb területet fed le, mint a tényleges nyomvonal helyigénye!)

135



3/1.sz. melléklet: Országos ökológiai hálózat övezete:

A fenti kivonat alapján egyes módosítások érintik az országos ökológiai hálózat övezetét. Betartandó OTrT előírás nem tartozik ehhez az elemhez, ezért a tervi megoldások, és a 3/1.sz. melléklet tartalma egymással összhangban lévőnek minősülnek.


136


3/4.sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete:

A fenti kivonat alapján a módosítások közül új beépítésre szánt terület kijelölése nem érinti a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetét. Emiatt a tervi megoldások, és a 3/4.sz. melléklet tartalma egymással összhangban lévőnek minősülnek.

137



3/5.sz. melléklet: Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete:

A fenti kivonat alapján a T26, T27, T35, T46, T47, T52, T59 jelű módosítások érintik a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetét. Az övezetet érintő módosítások során: - a megalapozó vizsgálat keretében meghatároznásra kerültek a tájjelleg megőrzendő elemei, elemegyüttesei, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzői - az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályok vannak rögzítve a HÉSZ-ben - a HÉSZ-ben olyan szabályok szerepelnek, melyek szerint a közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni. Emiatt a tervi megoldások, és a 3/5.sz. melléklet tartalma egymással összhangban lévőnek minősülnek.


138


3/7.sz. melléklet: Országos vízminőség-védelmi terület övezete:

A fenti kivonat alapján a T26, T27, T35, T46, T47, T52 módosítások érintik az országos vízminőségvédelmi terület övezetét. A TSZT-ben és a SZT-ben a vízvédelmi területek kijelölésre kerületek, a HÉSZ pedig tartalmazza az érintett területekre vonatkozó szabályokat. Emiatt a tervi megoldások, és a 3/7.sz. melléklet tartalma egymással összhangban lévőnek minősülnek. Az OTrT 7§ (1) bekezdésében rögzített követelmény érvényesülésének igazolása Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő terület nagysága a településen Ebből csak erdőterület területfelhasználási egységbe sorolható Ebből más egyéb területfelhasználási egységbe sorolható legfeljebb Az TSZT-ben az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területből a nem erdőterületbe sorolt terület nagysága a településen

(ha) 350,54 333,013 17,527

% 100 95 5

1,84

0,5

A fenti táblázat adatai alapján tehát a tervmódosítás során az OTrT 7§ (1) bekezdésében rögzített követelmény érvényesül! Az OTrT 8.§ -ban rögzített szöveges követelmények érvényesülését az alábbiak igazolják: A Borvidéki települések szőlő termőhelyi kataszteréről, valamint az Országos Gyümölcs Termőhely 139



Kataszterről a NEBIH-nek kellett volna adatot szolgáltatni, de ez (adathiány miatt) nem történt meg. Viszont kijelenthető, hogy a település nem érintett a OTrT 8.§-a által, vagyis a terv megfelel a vonatkozó előírásoknak. Megjegyzés: A szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről szóló 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet 1.az melléklete alapján a település nem tartozik egyetlen borvidékhez sem. A fentiek alapján tehát az OTrT 8.§ -ban rögzített követelmény érvényesül! A fentiek alapján tehát a tervi megoldások és az OTrT közötti összhang érvényesül.

2. BATRT ÖSSZHANG Az alábbi táblázatban bemutatjuk a módosítással érintett területeknek a BATrT vonatkozó övezeti lapjainak lehatárolásaival való elvi érintettségét. E jelölések azonban nem minden esetben jelölnek érdemi, vizsgálandó érintettséget is (pl. az adott övezet vonatkozásában egyébként megengedett átsorolás alkalmazása). Emiatt a táblázat adatai csak előzetes tájékoztatási célokat szolgálnak. A nem érintett minősítések azonban egyértelműek a területi lehatárolások vonatkozásában a nem érintettség bizonyítására.

3.1. sz. melléklet: Magterület övezete

3.2 sz. melléklet: Ökológiai folyosó övezete

3.3. sz. melléklet: Puffer terület övezete

3.5. sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

3.6. sz. melléklet: Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete

T0 T1 T2 T4 T6 T7 T8 T9 T10 T11 T12 T13 T14 T15 T16 T19 T20 T22 T23 T24 T25

-

O O -

O -

O O -

O -


3.18. sz. melléklet: Földtani veszélyforrás területének övezete


A TSZT módosítások elvi érintettsége a területlehatárolás alapján

O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O 140


T26 T27 T28 T29 T30 T31 T33 T35 T36 T37 T38 T39 T40 T41 T42 T43 O T44 O T45 O T46 O T47 O T48 T49 T50 T51 T52 O T53 T54 T55 T56 T57 T58 T59 - = nem érintett O = érintett

O O -

O O O O O -

-

O -

O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O

Az átsorolási döntések térképi jelölése a BATrT egyes tervlapjain és a megfeleltetés ismertetése:

141



2.sz. melléklet (szerkezeti terv)

A tervezett, új beépítésre nem szánt terület-igénybevétellel együtt járó fejlesztési elképzelések területmérlege: Tervi Terület BATrT kategóriából „elhasznál” Átsorolási döntés megnevezése azonosító (ha) (ha) T24 T30 T31 T34 T41 T42

Vízgazdálkodási területből tervezett erdőterület, különleges, beépítésre nem szánt terület a Tó Park tó mentén Különleges gyepmesteri területből tervezett mezőgazdasági terület a gyepmesteri telep területén Erdőterületből tervezett vízgazdálkodási terület a Pistályiréten Mezőgazdasági területből tervezett különleges beépítésre nem szánt temetőterület a Budaörsi temető mellett Erdőterületből tervezett mezőgazdasági terület a Méhecske utca környezetében Mezőgazdasági területekből tervezett erdőterület a Levendulás területén file: Torokbalint_TSZT_20150629.docx

4,5 0,2 3,4 4,5 3,1 13,1

a vízgazdálkodási térségből a mezőgazdasági térségből a mezőgazdasági térségből a mezőgazdasági térségből a mezőgazdasági térségből a mezőgazdasági térségből

4,5 0,2 3,4 4,5 3,1 13,1 142


T43 T44 T45 T46 T47 T48 T49 T50 T51 T52 T59

Mezőgazdasági területekből tervezett erdőterület a Rókahegy és a Kerek-domb környékén Mezőgazdasági területekből tervezett erdőterület a Rókahegy és a Kerek-domb környékén Mezőgazdasági területekből tervezett erdőterület a Rókahegy és a Kerek-domb környékén Mezőgazdasági területekből tervezett erdőterület a diósdi határ közelében Mezőgazdasági területekből tervezett erdőterület a diósdi határ közelében Mezőgazdasági területekből tervezett erdőterület a Virágtanya környékén Erdőterületből tervezett mezőgazdasági terület a Szarvasmezőn Erdőterületből tervezett mezőgazdasági terület a Szarvasmezőn Erdőterületből tervezett vízgazdálkodási terület a Károlyi Mihály utcától D-re Mezőgazdasági területekből tervezett természetközeli terület Tétényi-fennsíkon Erdő és zöldterületből tervezett mezőgazdasági terület a Budaörsi szennyvíztisztító környezetében

7,1 9,4 20,5 7,1 9,7 3,8 5,2 26,1 2,1 108,9 3,9

a mezőgazdasági térségből a mezőgazdasági térségből a mezőgazdasági térségből a mezőgazdasági térségből a mezőgazdasági térségből a mezőgazdasági térségből a mezőgazdasági térségből a mezőgazdasági térségben az erdőgazdálkodási térségből az erdőgazdálkodási térségből a mezőgazdsaági térségben

7,1 9,4 20,5 7,1 9,7 3,8 5,2 26,1 2,1 108,9 3,9

Az ún. BATrT szerinti közvetlen átsorolási területi korlátok és a tervi igénybevételek összevetése:




Ilyen célra

- erdőterületté, illetve természetközeli területté. - bármely települési területfelhasználási egységgé. - mezőgazdasági területté, illetve természetközeli területté. - bármely települési területfelhasználási egységgé.


legalább:

322,2265

legfeljebb:

56,8635

legalább:

894,177

legfeljebb:

92,553

- vízgazdálkodási területté, illetve természetközeli terület legalább: területfelhasználási egységgé. A vízgazdálkodási térségből -olyan területfelhasználási egységgé, amely nem veszélyezteti legfeljebb: a vízgazdálkodás érdekeit. A városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség legnagyobb növekménye legfeljebb:

29,818

A TSZT További fejlesztési módosításánál lehetőség igénybevett területnagysága területnagyság (ha) (ha) 108,9

legalább: 213,3265

2,1 legfeljebb: 34,6

54,7635

legalább:

855,677

78,6 legfeljebb:

13,953

0

legalább:

29,818

5,262

4,5 legfeljebb:

0,762

29,164

0 legfeljebb:

0

A tervben rögzített T24, T30, T31, T34, T41, T42, T43, T44, T45, T46, T47, T48, T49, T50, T51 és T52, T59 jelű átsorolások tehát a fenti táblázattal összhangban: a BATrT rajzolatával (2. sz. melléklet) nem ellentétesek; összes kiterjedésük a fenti táblázat szerint BATrT-ben rögzített átsorolási korlátot nem érik el. A tervben rögzített egyéb, a városias települési térségen belüli egyéb módosítások: tervezett területfelhasználásai jól illeszthetők a település meglevő szerkezetéhez; táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok alapján nem sértenek társadalmi érdeket; kapcsán a tervezett funkciók ellátásához szükséges műszaki infrastruktúra kapacitás az 143



átsorolásokat lehetővé teszi vagy a terület igénybevételével párhuzamosan kiépül; közül a T35 jelű módosításon kívül nincs olyan új beépítésre szánt területkijelölés, amely a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb lenne és az állami főépítésznek a területrendezési hatósági eljárás során kiadott területfelhasználási engedélyét be kellene szerezni (a T35 jelű terület pedig rendelkezik a szükséges érvényes területfelhasználási engedéllyel); közül az új beépítésre szánt területként kijelölt lakóterületek, illetve vegyes területek a települési területhez kapcsolódnak; közül új beépítésre szánt területként olyan lakóterület, illetve vegyes terület kijelölésére nem került sor, mely az 5 hektárt meghaladta volna illetve legalább 300 lakás elhelyezésére alkalmas lenne, így e területeknek a meglévő, vagy kiépítendő kötöttpályás közösségi közlekedés megállóhelytől a közforgalom számára szabályosan használható közúton mért 5 km-t meghaladó távolságát sem kell vizsgálni; közül nem kerül sor új beépítésre szánt területként lakóterület, illetve vegyes terület kijelölésére. A fentiek szerint tehát a városias települési térségen belül tervezett új beépítésre szánt területigénybevétellel együtt járó fejlesztések a BATrT előírásaival összhangban vannak.

-

A BATrT-ben és a TSZT-ben szereplő nem változó térségi jelentőségű műszaki infrastruktúrahálózatok hosszkülönbségei az alábbiak szerint alakulnak: - M0 autóút, melynek a települést érintő BATrT rajzolati hossza 7,34 km, a TSZT-ben rögzített rajzolati hossza 7,06 km. A két nyomvonal hosszkülönbsége 0,28 km, amely a települést érintő BATrT rajzolati hossz 3,81 %-a. - M1 autópálya, melynek a települést érintő BATrT rajzolati hossza 2,36 km, a TSZT-ben rögzített rajzolati hossza 2,36 km. A két nyomvonal hosszkülönbsége 0 km, amely a települést érintő BATrT rajzolati hossz 0,0 %-a. - M7 autópálya, melynek a települést érintő BATrT rajzolati hossza 3,96 km, a TSZT-ben rögzített rajzolati hossza 3,98 km. A két nyomvonal hosszkülönbsége 0,02 km, amely a települést érintő BATrT rajzolati hossz 0,51 %-a. - nagy sebességű vasútvonal, melynek a települést érintő BATrT rajzolati hossza 5,15 km, a TSZTben rögzített rajzolati hossza 5,36 km. A két nyomvonal hosszkülönbsége 0,21 km, amely a települést érintő BATrT rajzolati hossz 4,01 %-a. - Budapest-(Hegyeshalom-Ausztria) a transzeurópai áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal, melynek a települést érintő BATrT rajzolati hossza - a valóságtól eltérően - 4,76 km, a TSZT-ben rögzített rajzolati hossza 6,11 km. A két nyomvonal hosszkülönbsége 1,35 km, amely a települést érintő BATrT rajzolati hossz 28,31 %-a. Az eltérés a meglévő, nem változó nyomvonalon abból adódik, hogy a BATrT és a TSZT ábrázolási pontossága eltérő. A vasútvonal egy 2,7 km-es szakasza a TSZT-n és a valóságban is Törökbálinton, a Biatorbágyi határtól mért 20-50 m-es sávban halad. Ennek a szakasznak egyes részei a BATrT ábrázolásában ezzel ellentétben Biatorbágyon vannak ábrázolva. Így e technikai jellegű BATrT pontatlanságot figyelmen kívül hagyva érdemi nyomvonali eltérés nem mutatható ki. A fenti egyébként nem változó műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalhossz eltérései is a jogszabályban megengedett ± 5%-os tartományon belül vannak, így e vonatkozásban is érvényesül a BATrT. A védelmi elsődleges rendeltetésű erdőterületként és a természetközeli területként besorolt területfelhasználási egységek kiterjedésének érintetlensége a következők szerint igazolt: A védelmi elsődleges rendeltetésű erdőterületek nagysága a hatályos TSZT alapján 327,45 ha volt, az új tervnek megfelelő tervezett állapotban ez az érték (445,48 -59,9 ha)= 385,58 ha. Így e vonatkozásban igazolt a BATrT megfelelőség. Természetközeli területet a hatályos TSZT nem tartalmazott, a tervi állapot azonban összesen 111,58 ha nagyságban már tartalmaz, így e vonatkozásban is igazolt a megfelelőség.


144


3.1. sz. melléklet (magterület övezete), 3.2 sz. melléklet (ökológiai folyosó övezete), 3.3. sz. melléklet (puffer terület övezete)

A T43, T44, T45, T46, T47, T52 jelű - az ún. magterület övezetét érintő - átsorolások mindegyike beépítésre nem szánt célú, így az előírt korlátozások nem érintik. Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonalai a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával kerülnek majd elhelyezésre. A HÉSZ-ben szereplő előírásokkal érvényesülnek a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra jellemző építészeti hagyományok és építmények megőrzésének követelményei. A T10, T19, T45, T51 jelű - az ún. ökológiai folyosó övezetét érintő - átsorolások új beépítésre szánt terület kijelölését nem tartalmaznak. Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonalai a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával kerülnek majd elhelyezésre. A T1, T43, T44, T45, T47, T48 - az ún. puffer terület övezetét érintő - átsorolások új beépítésre 145



szánt terület kijelölését nem tartalmaznak, így e vonatkozásban további igazolás nem szükséges. 3.5. sz. melléklet (kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete), 3.6. sz. melléklet (erdőtelepítésre alkalmas terület övezete)

A T1, T2 jelű - az ún. kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetét érintő - átsorolások mindegyike beépítésre nem szánt célú, így e vonatkozásban további igazolás nem szükséges. A T2, T11, T51 jelű - az ún. erdőtelepítésre alkalmas terület övezetét érintő - átsorolások mindegyike beépítésre nem szánt célú, így e vonatkozásban további igazolás nem szükséges.


146


3.18. sz. melléklet (földtani veszélyforrás területének övezete)

A földtani veszélyforrások területének övezete a TSZT-ben és a SZT-n tényleges kiterjedésének megfelelően pontosításra került. A lehatárolások területén belül új beépítésre szánt terület kijelölés nem történt. A fentiek alapján tehát a tervi megoldások és a BATrT közötti összhang érvényesül.

3. PMTRT ÖSSZHANG Pest megye Területrendezési Terve (PMTrT) nem érinti a települést. Emiatt a településen a megoldások PMTrT-nek való megfelelőségét nem kell vizsgálni.

147



M-5 MELLÉKLET: A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYE A területek biológiai aktivitásértékének számításáról a 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet rendelkezik. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdés b) pontja értelmében az újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. A terület eredeti (változtatás előtti) biológiai aktivitásértékének számítása hatályos településrendezési eszközök hiányában beépített területen a kialakult állapot, egyéb területen az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágak alapján, míg hatályos településrendezési eszközök esetében a területfelhasználási egységek és az építési övezeti, valamint az övezeti besorolásból adódó építési használat alapján történik. A tervezési területre van érvényben lévő, hatályos településrendezési eszköz, Törökbálint Város Településszerkezeti Terve. Biológiai Biológiai Meglévő Tervezett Terület aktivitás aktivitás állapot állapot változás érték érték (ha) (ha) (ha) Terület-felhasználási kategória szorzó változás Kisvárosias lakóterület 1,2 2,2 3,1 0,9 1,07 Kertvárosias lakóterület 2,7 375,9 384,8 8,9 24,04 Falusias lakóterület 2,4 13,1 13,9 0,8 1,92 Településközpont vegyes terület 0,5 67,4 61,7 -5,8 -2,88 Intézményterület 0,5 0,0 53,4 53,4 26,70 Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület 0,4 409,5 318,3 -91,3 -36,50 Ipari gazdasági terület 0,4 80,8 95,1 14,3 5,71 Üdülőházas üdülőterület 2,7 6,3 6,3 0,0 0,00 Hétvégiházas üdülőterület 3,0 123,8 121,3 -2,5 -7,41 Különleges, oktatási terület 3,0 6,4 6,4 0,0 0,00 Különleges, egészségügyi terület 3,0 11,1 11,1 0,0 0,00 Különleges, sport- rekreációs terület 3,0 8,8 8,9 0,1 0,39 Különleges, sportpálya terület 3,0 7,1 7,0 -0,1 -0,26 Különleges, vízipark terület 3,0 5,4 5,4 0,0 -0,02 Különleges, jelentős zöldfelületet igénylő intézményi terület 3,0 58,1 73,0 14,8 44,53 Különleges régészeti park terület 3,0 0,0 0,0 0,0 0,00 Különleges, gyepmesteri telep 3,0 0,2 0,0 -0,2 -0,65 Különleges, bánya terület 0,1 21,0 16,8 -4,2 -0,42 Különleges, pince présház terület 1,5 0,3 0,3 0,0 0,00 Közúti közlekedési terület 0,5 210,0 238,9 28,9 14,44 Kötöttpályás közlekedési terület 0,6 26,8 26,8 0,0 0,00 Zöldterület, közpark 6,0 9,8 9,3 -0,5 -2,91 Védelmi erdőterület 9,0 391,8 326,9 -64,9 -583,92 Közjóléti erdőterület 9,0 0,0 79,9 79,9 718,85 Általános mezőgazdasági terület 3,7 794,3 760,9 -33,4 -123,73 Kertes mezőgazdasági terület 5,0 100,6 93,0 -7,5 -37,61 Vízgazdálkodási terület 6,0 82,4 78,9 -3,5 -21,07 Természetközeli terület 8,0 114,8 111,6 -3,2 -25,94 Beépítésre nem szánt különleges, temető terület** 3,0 11,5 16,6 5,0 15,3 Beépítésre nem szánt, különleges park terület 6,0 0,0 10,0 10,0 60,14 Összesen: 2939,5 2939,5 69,77 * Az M7-es autópályán levő T40 azonosítószámú 2,6 ha-os kétszintű területfelhasználású területet az elsődleges közúti közlekedési területbe számítottuk. file: Torokbalint_TSZT_20150629.docx

148


** A beépítésre nem szánt különleges, temető terület esetében az alacsonyabb zöldfelületi arány miatt differenciált biológiai aktivitásérték számítási érték került meghatározásra, ami a „beépítésre szánt temető területek értékével megegyezően került meghatározásra, vagyis „3-as biológiai aktivitás érték szorzójú”. A tervezett területfelhasználások megvalósulása esetén - a biológiai aktivitásértékek változás számításának összesítése után - települési szinten biológiai aktivitásérték növekmény jelentkezik, így biológiai aktivitásérték kompenzációjára szolgáló területkijelölés a település területén nem szükséges.

149



RAJZI MELLÉKLET: A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVLAP


150

TÖRÖKBÁLINT VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE VÉGSŐ SZAKMAI VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ. Budapest, július

Recommend Documents