Törésponti klórozást alkalmazó ammónium eltávolítási technológiák optimalizálása, üzemeltetési tapasztalatok, vízbiztonsági szempontok 2016. Május 10.
Vízbiztonsági kockázat: öTHM Megelőzés: ClO2 adagolás
1.
2.
4. 3.
KEOP keretében törésponti klórozásos technológiával megvalósult/megvalósuló vízművek Összesen: 25 db Hálózatra termel: 18 db Nem termel hálózatra: 7 db Próbaüzem folyamatban: 5 db KEHOP keretében Megvalósuló / javasolt minőségjavítás Vélhetően szereplő: 18 db 27 település Javasolt (kevés esély): 16 db 19 település
Érdekelt felek és felelősségek Fogyasztók • Megfelelő vízminőség és mennyiség, vízbiztonság
Üzemeltető • Biztonságos, jó szolgáltatás, VBT üzemeltetés
hatóságok
Vízmű tulajdonosa • Megfelelő feltételek a biztonságos vízellátáshoz Kivitelező, tervező
• Jól megtervezett és kivitelezett vízmű, előfeltételek biztosítása Szakhatóságok • Megfelelő szaktudás az engedélyek kiadásához, megfelelő szakmai érdekérvényesítés az előfeltételek, feltételek és VBT kiépítés üzemeltetéshez
BME előadás
Törésponti klórozás pro és kontra
+
-
- Alul-, és túladagolás esetén - Nincs NH4+ nincs NO2is egészségre (és a - Bakteriológiailag stabilabb víz technológiára) káros anyag (többszöri hipó, nincs tápanyag) képződik - Hatékonyabb beavatkozások - Jelentős szakember igény valósíthatóak meg, mint a - Megnövekedett költségek biológiai NH4+ mentesítés (vegyszer, labor) esetén - Vegyszeradagolás szabályozásának nehézségei
Projektek megvalósulásának problémaforrásai • Határidő előtti kapkodás (pl.: rövid próbaüzem) • Technológiák OTH engedélye (pl.: klóradagolási pont, megkövetelt vizsgálatok) • Tervezési hibák (nyersvíz bizonyos tulajdonságainak figyelmen kívül hagyása, oxidálószerek adagolási pontjai) • Bakteriológiai és mikrobiológiai problémák a szén adszorberen és a hálózaton • Üzemirányítási problémák, szabályozási ellehetetlenülés (minőségi szabályozás problémái) • Gondatlan kivitelezés • Vízbázis védelem elmaradása
Általános üzemeltetési nehézségek I.
Törésponti hipoadagolás során felmerülő problémák: – A telepre beszállított hipó minősége változó (pl. 90 g/l-es hipó megérkezhet 105 g/l-es minőségi bizonyítvánnyal is) – A hipó klór hatóanyag tartalma a használat, állás során lecsökken – A vegyszeradagoló berendezés adagolási pontatlansága – Nyersvíz NH4+ , Fe 2+, Mn2+ tartalmának kismértékű változása
Vízbiztonsági kockázat? Aluladagolás: szagpanaszok, nitrit, gyengébb fertőtlenítőhatás Túladagolás: klórozási melléktermékek képződése
Általános üzemeltetési nehézségek II. Szabad aktív klór mérése • Klóraminok jelenlétében a szabad aktív klór gyorstesztes eredménye téves lehet • Tehát amennyiben a töréspont alatt adagolunk (klóraminok vannak jelen), a gyorstesztes eredmény a mérési módszerből (DPD módszer) adódóan hibás lehet: Az elmélet szerint ekkor szabad aktív klór nem jelenhet meg a vízben, a gyorsteszt eredménye pedig mégis kimutat szabad aktív klórt Ebben az esetben ezt az eredményt nem fogadhatjuk el • Hogyan dönthetjük el, mikor téves az eredmény? Amikor a szabad aktív klór mellett ammónium ( > 0,1 mg/l) is kimutatható a vízben, akkor a mért szabad aktív klór eredmény önmagában nem értékelhető
VBT gyakorlati haszna (!) • 1. esettanulmányi terület (~0,5 mg/l NH4+)
VBT riasztási határérték nélkül hónapokig állt fent a nem megfelelő üzemállapot.
2. esettanulmányi település I. öTHM, Ps. aeruginosa (A vízművet a próbaüzem közben vette át a DRV Zrt.) I. fázis: széncsere előtt
Magas nyersvíz (>3,5 mg/l) NH4+
nagy klórdózis nagy THM képző potenciál Deklórozó szén adszorber ~30 µg/l öTHM hálózatra kiadott ~ 50 µg/l öTHM hálózaton
II. fázis: széncsere után A széncserét követően tartósan fennálló ps. aeruginosa kifogásoltság áll fent, ezért a vízművet ki kellett zárni a termelésből és jelenleg a nyersvíz megy a hálózatra.
Aktív szén fertőtlenítés • •
Vegyszeres kezelés Kontroll
9% NaCl
5% NaOH
•
Kezelési idő: 2 nap Mosatás Büchner-tölcséren deszt. vízzel Leoltás táptalajra baktérium-vizsgálathoz
Töltet aprózódása, sérülése figyelhető meg a vegyszerek hatására
Termikus kezelés
• 170 oC, 4 óra behatási idő • Baktérium-vizsgálat alapján hatékony fertőtlenítés
2. esettanulmányi település II. Nyersvíz tulajdonságait figyelmen kívül hagyó tervezés • A lágy nyersvíz (~25 mg/l CaO) miatt CaCl2 adagolás lett betervezve, azonban a rendkívül magas hidrogénkarbonáttartalom (650 mg/l) nem lett figyelembe véve. • Az adagolás következtében CaCO3 képződött, anélkül, hogy a növekedett volna a keménység. • a keménység határérték fölé növeléséhez, becsléseink szerint 10-20-szoros kalcium-klorid mennyiséget kellett volna beadni. Ezen adagolás mellett minden megtermelt m3 vízre 1 kg oldhatatlan CaCO3 képződött volna!!
Vízbiztonsági kockázat? Másodlagos szennyeződések kialakulása, organoleptikus problémák, mikroszkópos biológiai kifogásoltságok, patogén baktériumok megtelepedése
