TRANSZNEPTUN OBJEKTUMOK

´ ¨ Csillagaszati foldrajz

´ Planetologia

TRANSZNEPTUN OBJEKTUMOK ´ eredetileg lehettek maradvany ´ bolygokezdem ´ ´ Kuiper (1951): A Napr. peremen enyek: ¨ “Kuiper-ov”. ´ 1992 ota: ∼ 1000 transzneptun objektum ismert. ¨ otti ¨ merettartom ´ ´ (∼ 70 000 lehet a 100 km fol anyban).

´ Eloszlasuk egy adott pillanatban: ¨ ¨ ¨ kb. 2–3 Holdnyi. Osszt omeg uk


´ Planetologia

´ Charon: Pluto es

D = 2320 km

Pluto

a = 39,8 AU

e = 0,25

i = 17,1◦

´ Perihelium: q = 29,7 AU ´ Aphelium: Q = 49,9 AU Holdja: Charon, 1270 km ˝ torpebolyg ¨ ´ (“kettos o”)

Eris

a = 67 AU

e = 0,46 ´ Perihelium: q = 36 AU ´ Aphelium: Q = 97 AU

D ' 2400 km i = 17,2◦

Holdja: Dysnomia, 250 km


´ Planetologia

Sedna

a = 486 AU

e = 0,84 ´ Perihelium: q = 76 AU ´ Aphelium: Q = 895 AU

´ ´ Keringesideje ∼10 000 ev!!!

D ' 1500 km i = 11,9◦


´ as ´ a Sednar ´ ol: ´ Kilat

´ Planetologia


´ Planetologia

¨ OK ¨ OS ¨ OK ¨ UST ´ ´ ∼5 AU-n belul. ¨ Jeg-kisbolyg ok ¨ ok ¨ osmag: ¨ a kisbolygo´ maga. Ust ´ ´ “Piszkos hogoly o” ´ ´ ⇒ mag kor ¨ ul ¨ gaz´ es ´ porfelho: ˝ Parolg as ´ ¨ ok). ¨ ˝ ´ koma (ust Foleg H2O es ´ ´ ´ % CO2, CO. bomlasterm ekei + par ´ ill. napfeny ´ sugarnyom ´ ´ Napszel asa ´ ill. porcsova ´ ⇒ gaz(H-ra egyik sem hat nagyon ⇒ H-burok.)


´ mindig kb. a Nappal atellenes ´ ´ ⇒ A csova iranyba mutat:

´ Planetologia


´ Planetologia

¨ ok ¨ os, ¨ 1998 Hale-Bopp ust


´ Planetologia

¨ ok ¨ os, ¨ 1976 West ust


´ Planetologia

¨ ok ¨ osmagok ¨ Ust ´ ´ ´ Az eddig megfigyeltek merete 1–40 km. Szabalytalan alakuak.

¨ ok ¨ os ¨ Borrelly ust

¨ ok ¨ os ¨ Tempel 1 ust


´ Planetologia

¨ ok ¨ os ¨ Halley ust


¨ OK ¨ OS ¨ OK ¨ ES ´ EREDETUK ¨ A PARABOLIKUS UST ´ ´ ust ¨ ok ¨ os ¨ ok: ¨ Parabolikus (vagy hosszu´ periodus u) ´ izotrop (⇒ feluk ¨ retrograd ´ paly ´ an) ´ e ' 1(±1–2 %), i eloszlasa ¨ ˝ Oort 1950 (elotte Opik 1932): ´ ´ aban ´ ˝ csucs ´ 50 000 AU kor ¨ ul. ¨ – Naptavolpontjaik eloszlas eros ¨ ´ uk ¨ elosz ˝ or ¨ jar ´ a belso˝ Naprendszerben (ui. tobb ¨ keringes ´ alatt – Tobbs eg ´ elparologtak ´ ´ asbolyg ´ ´ lerovid´ ¨ ıtik az apheliumukat) ´ mar volna, ill. az ori ok ¨ ´ a Naptol ´ ⇒ nagy, gombszimmetrikus rezervoar ´ ´ 50-100 000 AU tavols agban: Oort-felho˝ ´ perturbaci ´ ok ´ (elhalado´ csillagok, Extraszolaris ´ arap ´ ´ Tejut alyereje) ˝ ol ˝ olykor ust ¨ ok ¨ os ¨ ok ¨ zavarodnak ´ ⇒ a felhob be. ˝ ´ Az Oort-felho(k) feltetelezett eredete: ´ ´ az ori ´ asbolyg ´ ´ ovezet ¨ ´ ol ˝ a Napr. keletkezese idejen ok eb ´ ok ´ altal ´ ´ bolygokezdem ´ ´ perturbaci kidobott jeg enyek.

´ Planetologia


´ Planetologia

´ aj ´ uak ´ ´ oi ´ miatt ilyenek, nem extraszolarisak ´ Hiperbolikus paly a Jupiter perturbaci — ¨ onben ¨ ´ kul e > 1 lenne rajuk.

Hills (1981): ˝ a Napr.kora alatt a Az Oort-felhot ´ ok ´ mar ´ feloszlattak ´ volna perturbaci ´ nepesebb ´ ⇒ van egy meg ˝ belso˝ Oort-felho˝ vagy Hills-felho, ´ a kuls ¨ o˝ Oort-felho˝ potl ´ odik. ´ ahonnet ´ Sedna: a belso˝ Oort-felho˝ belso˝ szele??


´ Planetologia

¨ OK ¨ OS ¨ OK ¨ ES ´ EREDETUK ¨ A PERIODIKUS UST ¨ ´ ´ ust ¨ ok ¨ os ¨ ok: ¨ Periodikus (vagy rovid periodus u) ´ direkt keringes ´ statisztikailag preferalt. ´ e < 1; i nagy, de Ekliptika es ¨ valszg. a Kuiper-ovb ¨ ol ˝ kerulnek ¨ ¨ oz ¨ esei ´ ´ Eredetuk: be, Kuiper-objektumok utk folytan.

¨ OK ¨ OS ¨ OK ¨ PUSZTULASA ´ AZ UST ´ ´ allapotok: ´ Lehetseges veg – Meteorraj ´ elparolog ´ ¨ ok ¨ ost ¨ egyre nagyobb raj k´ıseri. ´ Jeg ⇒ kavicsok, por felszabadul ⇒ ust

– Aszteroida is maradhat a raj mellett/helyett.


´ Planetologia

´ ASZTEROIDAK ´ aja ´ ismert, szamozott. ´ ´ nem mind kap nevet, csak kb. tizeduknek ¨ 135 000 paly Ma mar van. Felfedezo˝ adja: pl. 434 Hungaria, 28196 Szeged...

´ ´ >1 km merettartom anyban 1–2 millio´ lehet. ¨ ¨ ¨ ∼ Hold/25, Osszt omeg uk ennek harmada a Ceresben. ´ Alakjuk szabalytalan, ¨ kraterezett, ´ felsz´ınuk poros:

951 Gaspra


´ Planetologia

25 143 Itokawa


´ Planetologia

433 Eros


¨ ´ (sz´ınkep) ´ szerint (legfontosabbak): T´ıpusaik osszet etel ¨ ´ szenvegy ´ ¨ C – szen, uletek. Osszes 75 %-a ¨ ´ ¨ belso˝ peremen. ´ S – szilikatok. Osszes 17 %-a, az ov

´ ´ t´ıpusok (pl. M: femes) ´ Emellett alt´ıpusok, ill. tovabbi, ritkabb

´ Planetologia


´ Planetologia

D = 975 km

1 Ceres

a = 2,77 AU

e = 0,09

i = 10,6◦

¨ ´ Osszet etel: C csoport

D = 578 km

4 Vesta

a = 2,36 AU

e = 0,09

i = 7,1◦

A 2. legmassz´ıvabb aszteroida ¨ ´ ´ Osszet etel: S csoport specialis, ´ piroxengazdag alt´ıpusa (“V t´ıpus”) ¨ ´ ¨ on ¨ palyacsal ´ ´ Tored ekei kul adot alkotnak ´ ¨ (Vesta-csalad); fo˝ ovbeliek 6%-a ide tartozik.


´ Planetologia

METEOROK ´ fo˝ t´ıpus: Ket – Sporadikus meteorok ´ evben ´ ´ er ´ Egesz egyenletes hatt – Rajmeteorok ´ biz. napjain, egy iranyb ´ ´ Az ev ol:

¨ keresztezi egy szete´ A rajok oka: Fold ¨ ok ¨ os ¨ paly ´ aj ´ at: ´ sett ust


´ Planetologia

´ ´ csillagkep ´ er ´ ol ˝ nevezik el): Fontosabb meteorzaporok (radians

Raj neve

´ maximuma Hullas

´ tartama Hullas

´ Quadrantidak

´ 3. januar

5 nap

´ η Aquaridak

´ majus 6.

´ 6 het

1P/Halley

´ Perseidak

augusztus 12.

´ 5 het

109P/Swift-Tuttle

´ Draconidak

´ oktober 8.

4 nap

21P/Giacobini-Zinner

´ Leonidak

november 17

´ 1 het

55P/Tempel-Tuttle

´ Geminidak

december 14.

10 nap

3200 Phaethon

Anyatest


METEORITOK ´ ´ ´ Tulnyom oan sporadikus meteorokbol erednek ´ (rajokban csak kisebb szemcsek). ´ iranya, ´ ´ Beeses sebessege ´ ⇒ palyarekonstrukci o´ ´ ˝ ¨ ⇒ forrasuk elsosorban az aszteroidaov:

´ Planetologia


´ Planetologia

´ ´ DIFFERENCIALT ´ KEVESS E METEORITOK: KONDRITOK ¨ Az osszes meteorit 85%-a. ¨ kondrulak: ´ par ´ mm-es uveges ¨ ¨ ¨ ´ Bennuk gomb ocsk ek. ´ ˝ ´ anyok ´ ´ keletkeztek. ∼2 millio´ evvel a legosibb zarv utan

¨ χoνδρζ = szemcse] [gor.


´ Planetologia

Fontos csoportjuk: szenes kondritok:

¨ ´ ´ mert konnyen ¨ ´ A legoregebbek. Aranyuk csak 5%, de valszg. csak azert, elegnek hul´ kozben. ¨ ˝ ´ las A legosibbekben (C1 t´ıpus) nincsenek kondrulak.


´ Planetologia

´ eredete: megolvadt, majd hirtelen (→ a vilag ´ urben) ˝ ˝ A kondrulak megdermedt kozetcseppek. ´ oka lehetett: Az olvadas ´ askor ´ ¨ (a) becsapod kifroccsent anyag ¨ eshull ´ ´ a szolaris ´ kodben ¨ (b) lok am ˝ ´ a korongon k´ıvuli ¨ napszel ´ fujhatta ´ ˝ (c) az os-Nap flerei; ezutan oket kijjebb (F. Shu)


´ Planetologia

˝ ´ EROSEN DIFFERENCIALT METEORITOK ´ egitestek ´ ¨ retegeib ´ ˝ Differencialt kul. ol:

Vasmeteoritok (4%) ´ a vasmagbol

˝ Ko-vasmeteoritok (1%) ¨ ´ ol ´ a mag-kopeny hatarr

Akondritok (10%) ´ ˝ a keregb ol ¨ melys ´ egi ´ kozetek ˝ ∼ foldi


´ Planetologia

¨ ´ al! ´ Vasmetoritok oregebbek a kondrulakn ´ ´ Mai elkepzel es: ´ meteoritok anyatestjei a f-h ters ´ eg ´ bolygokezdem ´ ´ Differencialt enyei voltak ¨ ´ as, ´ eros ˝ utk ¨ oz ¨ esek ´ ´ ´ differencial ´ od ´ as, ´ fragmentaci ´ o. ´ ⇒ gyors ossze all ⇒ atolvad as, ¨ ´ ´ ˝ ´ perturbaci ´ oi ´ miatt kes ´ obb ˝ az aszteroida-ov ¨ belA tored ekek egy resze a kozetbolyg ok ´ ere ´ kerult ¨ ⇒ kemiai ´ ¨ so˝ resz gradiens az aszteroida-ovben.


´ Planetologia

¨ ´ Az akondritok fontos alcsoportjai a Vesta, a Mars, a Hold tored ekei:

´ ol... ´ Meteorit a Vestar

´ a Marsrol ´ ...es


´ Planetologia

´ ASOK ´ ¨ ´ METEROBECSAPOD FOLDI HATASAI ´ any ´ nagy becsapod ´ as: ´ Neh

Helysz´ın

ido˝

´ ˝ Test merete, jellemzoi

Tunguzka

1908

50 m, kondrit?

Arizona

´ 20 ezer eve

100 m, vas

Chicxulub

´ 65 millio´ eve

10 km, ko˝ ´ Barringer-krater, Arizona


´ Planetologia

¨ ´ Sziberia, ´ ´ ´ ezt latt ´ ak: ´ Koves-Tunguzka folyo, 1908 junius 30. Szemtanuk ´ ´ Tavolr ol:

¨ ˝ Kozelr ol:


´ felder´ıtes: ´ 2150 km2 tajga letarolva. Legi ´ a felsz´ın fol ¨ ott. ¨ ⇒ egy nagy H-bomba ereju˝ robbanas

´ ¨ ok ¨ osmag ¨ De: meteoritot nem talaltak ⇒ ust volt? ´ ´ ´ ´ kondrit-szeru˝ lehetett, ui. Ujabb vizsgalatok: megis inkabb ¨ ok ¨ osmag ¨ ´ magasan robban – ust tul ˝ ´ ´ ´ ´ odva ´ – apro´ meteoritikus kozetszemcs eket talaltak a fakba bevag

´ Planetologia


´ A nagy kihalasok:

´ ´ dinoszauruszok kihalasa, ´ ´ Kreta-Tercier hatar: 65 millio´ eve. ´ vilagszerte ´ ¨ ekek ´ ´ asos ´ Ekkorrol nagy ir´ıdiumtartalmu´ uled ⇒ becsapod eredet.

´ Planetologia


´ ´ ak: ´ 1993-ban a kratert is megtalalt ´ Chicxulub, Yucatan-fsz.

´ Planetologia

TRANSZNEPTUN OBJEKTUMOK

Recommend Documents