Pro Publico Bono Online Támop Speciál 2011
Közigazgatástudományi Kar
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
TÓZSA ISTVÁN A TÖBBCSATORNÁS ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓ LEHETŐSÉGEI A JÁRÁSI, ASP IGAZGATÁSI RENDSZERBEN *
1. Bevezetés: Velence intő példája
„A világ kereskedelmi fővárosának, Velencének a hanyatlását az okozta, hogy nem tudott egy új ablakot nyitni az Atlanti-óceánra.” Marcos Gonzales-Flower1, ezzel a gondolattal indította előadását a műsorszórók és médiaipar előtt álló kihívásokról az interaktív televízió és videó tartalomfejlesztések 2010. évi VIII. Európai ITV konferenciáján a finnországi Tamperében. A középkori Velence és a jelenkori televíziós műsorszórók párhuzamba állításával arra próbált rávilágítani, hogy a fogyasztók figyelmének a fenntartása több csatornán elérhető, interaktív, on-line funkciót és az erősen specializált tartalmakat igényel. Évek óta érezhető az a várakozás, amellyel a média a digitális interaktív televízió elterjedésére vár. A szakma az elektronikus kommunikáció és tartalomfejlesztés csatornái között a „harmadik lábaként” jelöli meg a digitális televíziót. (Amikor specializált tartalmakról beszélünk, a közszolgálati, közigazgatási tartalom is nevet adott ennek a harmadik lábnak: t-government2, a mobiltelefonok funkcióira építő, s mintegy 5 évvel ezelőtt megjelent m-government3, és a 2002. óta „klasszikusnak” számító elektronikus közEz a tanulmány a Budapesti Corvinus Egyetem 4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005. számú TÁMOP program [Társadalmi Megújulás Operatív Program] Hatékony állam, szakértő közigazgatás, regionális fejlesztések a versenyképes társadalomért alprojektjében, a „Közigazgatási szervezet és e-kormányzás” műhelyben készült. A műhely (kutatócsoport) vezetője: Imre Miklós. A tanulmányt szakmai szempontból lektorálta: Balogh Zsolt egyetemi docens (PTE). A szerző főiskolai tanár (BCE Közigazgatástudományi Kar); elérhetősége:
[email protected]. 1 A Siemens Media Consulting vezérigazgatója 2 Tózsa 2010. 3 Budai – Sükösd 2005. *
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
2
igazgatás, az e-goverment4 mellett.) A nagy áttörés, a médiaipar újabb forradalma, amit a digitális interaktív televízió robbantana ki; egyre várat magára. A nagy nemzetközi műsorszórók és a tartalomfejlesztők egymásra várnak; ki teszi meg az első lépést? „Új tartalom-aggregátorokra lenne szükség, akik a programokat és az információt közelebb viszik a fogyasztókhoz” fejtette ki Gonzales-Flower. A közigazgatás Európa-szerte – akárcsak a gazdaság – krízishelyzetben van. A közszolgáltatásokat és a helyi igazgatást egyre közelebb kellene vinni az állampolgárokhoz az ügyfélbarát közigazgatás jegyében. Ugyanakkor a gazdaságtalan működtetés és fenntartás miatt egyre több állami hivatal bezárása lenne esedékes. Ebben a helyzetben lenne igazán szükség a „háromlábú” e-közigazgatás elterjedésére, amely az internet és a mobil mellett a televíziót is bekapcsolja a szolgáltatási csatornák körébe úgy, hogy az egyes eszközök adottságainak leginkább megfelelő helyi önkormányzati, közszolgálati és – igazgatási tartalmakat optimalizál rájuk. A televíziós médiaiparban tehát – ha most a közszférára koncentrálunk – olyan tartalom-aggregátorokra lesz szükség, akik az önkormányzati és az államigazgatási szolgáltatásokat minden háztartásba be tudják vinni. Európában a XXI. század első évtizedének elején az olasz RAUtile volt az első, aki közszolgálati televíziós csatornát indított,5 jóllehet ennek interaktivitását még nem a televízió, hanem a mobiltelefon jelentette. Az évtized második felében, Angliában, a Kirklees környéki önkormányzati szövetségben megjelent az első olyan európai, interaktív közszolgálati televíziós rendszer6, amely működését és közszolgálati tartalmát tekintve mintát szolgáltat a t-government tartalomfejlesztésnek. Kifejezetten igazgatási tartalom-aggregátori mintát Európában elsőként egy magyarországi e-government műhelyben dolgoztak ki.7 Jelen tanulmány első szakasza az e-közigazgatás harmadik csatornájának működési és tartalomfejlesztési aspektusait mutatja be, majd – a második részben – megpróbálja indokolni a három csatorna, és különösen a televízió létjogosultságát a kormány szándéka szerint 2013-tól ismét bevezetni tervezett területi államigazgatási szinten, a járások szintjén. 2. T-Government: a „harmadik típusú” csatorna 2.1. Az angol „beteg”8 2004-ben, Angliában, ahol akkorra már részben megtörtént a digitális műsorszórásra való teljes átállás, a kormányzat úgy döntött, hogy néhány közszolgáltatást közelebb visz az állampolgárokhoz, függetlenül attól, hogy létezik-e üzleti modell ilyen tartalom-
Budai 2002. Tózsa 2005. 6 www.local.gov.uk (utolsó letöltés 2011. május 27.) 7 A Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-szervezési és Urbanisztikai Tanszékének E-Government Kutatócsoportja (Tózsa – Hubert 2009.) 8 Guy Giles közlései alapján, In: Tózsa 2010. 4 5
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
3
aggregátor részére. Egy pályázat útján tehát pénzügyi segítséget nyújtott a kormány Kirklees városi tanácsnak, ahol természetesen már évek óta működött helyi kábel TV és bizonyos szolgáltatásokat is közvetített a helyi lakosság részére. A projekt 40 másik városra terjesztette ki és bővítette, tökéletesítette a Kirklees-ben kifejlesztett szolgáltatásokat; ma már (2010-ben) 125 olyan helyhatóság, civil szervezet, alapítvány, lakásszövetkezet működik az Egyesült Királyságban, amelyek a Looking Local Projekt során kifejlesztett technológiát és működtetési módszert alkalmazzák. A Kirklees Városi Tanács tulajdonában álló technológia és a szolgáltatási keret starter kit-je, telepítő rendszere már nem csak a televízióról szól, hanem mobil eszközökről (pl. okos telefonról, mobil TV-ről), web-TVről, közterületi érintőképernyős állomásokról is, azaz, az elektronikus közigazgatásnak a PC-n, vagyis a személyi számítógépen kívüli „lábairól”. Miért látta szükségesnek a kormányzat támogatni ezt a vonalat? Az országban jelentős az a kisebbség, akik nem akarnak, vagy nem tudnak otthoni internetet használni. Az Egyesült Királyságban a számuk 16 millió, és ebből egy reprezentatív felmérés szerint 8 millió olyan, aki állásfoglalása szerint akkor sem használna on-line PC-t, ha tehetné. Ugyanakkor erős korreláció mutatható ki köztük, és az egyes közszolgálati információkra leginkább rászoruló állampolgárok között, elsősorban az egészségügyi, szociális és munkaügyi igazgatás tekintetében. A mindenkit befogadó közigazgatás jegyében a kormánynak el kell érnie ezeket az embereket is. Egy régebbi kirklees-i felmérés szerint a lakásbérlőknek csak a 18 %-a használt internetes információt a lakásügyi igazgatással kapcsolatos ügyeik intézésénél9. Amikor megkérdezték őket, hogy ha televízión keresztül kapnának ügyintézéssel kapcsolatos felvilágosítást, használnák-e, a válasz a legtöbb esetben igenlő volt. Az időskorú és a munkanélküli lakosság eléréséhez szükséges volt az on-line kapcsolat nélküli teletextes közszolgálati információ terjesztése. Bár az ICT szakemberek számára ez visszalépés az interaktív TV, a web TV és az internet világához képest, a lakkosság időskorú és munkanélküli célközönsége ezt igényelte; a digitális szakadék átíveléséhez erre a primitív megoldásra volt először szükség. A Looking Local zseniális húzása az oktatás és a szórakoztatás összekötése, amely a Projekt időskorúak számára tervezett Nintendó Wii játékmodulja képvisel. Több szociális otthon lakóival teszteltették és igen bíztatóak az eredmények, amennyiben az idős embereknek az interaktív ICT-be való bevonása a cél. Az angliai, yorkshire-i fejlesztéssel internet alapon történik a televíziózás, a lakosság olvasókörökben, sportkörökben, főző- és receptkörökben vesz részt egyfajta helyi közösségépítésben, de a tartalom-aggregátorok már a közszolgáltatásokat is becsempészték a televízión elérhető szolgáltatások közé: a helyhatósági ügymenetekkel kapcsolatos tudnivalókat, a helyi tömegközlekedés menetrendjét10, az orvosi rendelők nyitva tartását, a
Angliában, lévén a magántulajdonú lakások aránya igen alacsony, a lakhatással kapcsolatos ügyintézés az egyik leggyakoribb helyhatósági ügymenet. 10 Az aktuális követési távolságok és az egyes megállókban esedékes várakozási idők is lehívhatók, nem csak a TV-n, hanem mobiltelefonon is, minden helyi érdekeltségű járat esetében. 9
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
4
bejelentkezést11, sőt a receptfelírási lehetőséget12 – a TV interaktivitását kihasználva. Ugyancsak adott a lehetőség a területileg illetékes munkaügyi központokkal vagy állásközvetítőkkel való interaktív kapcsolatfelvételre. Minden eddigi fejlesztés párhuzamosan történt a televízióra és a mobiltelefon kijelzőjére optimalizálva, tehát mind az mgovernment, mind a t-government technológiai területén.
1. Ábra. A helyhatóságok kiválasztása Looking Local ASP rendszerében
A televízión keresztüli időpontfoglalás bevezetésével a rendelőben az előzetesen bejelentkezett, de a rendelésen nem megjelent betegek aránya drasztikusan, 13 %-ról 0.5 %-ra csökkent. 12 A rendszeresen szedett és felírt gyógyszerek esetében. 11
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
5
2. Ábra. A Looking Local kínálata a helyi közöség-építési önkormányzati funkcióban: olvasókörök, utazások, emlékek, üzenő fal, receptek
3. Ábra. A Looking Local lakásbérlet kereső interaktív funkciója
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
4. Ábra. Példa a Looking Local helyi közszolgáltatási funkciójára (autóbusz menetrend)
5. Ábra. A Looking Local orvosi recept-felíró, interaktív funkciója
6
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
7
6. Ábra. Példa a Looking Local helyi közösségépítő funkciójára (esküvő, születésnap, helyi programok, kirándulások, rendezvények, Nintendo- játék)
7. Ábra. A Looking Local 3G mobiltelefonra és iPhone-ra optimalizált GPS funkciója: „utcai bejelentések” (antiszociális viselkedés, falragasz, graffiti, szabálytalan parkolás, szemét, úthiba, közvilágítási hiba, közterületi rongálás)
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
8
A Looking Local Projekt számításai szerint a rendszer üzemeltetési költsége (évente 18 ezer font) akkor térül meg társadalmi szinten, ha minimum 5000 állampolgár használja. Ugyanis, ha ők hagyományosan, személyesen, utazási költséggel, postán, levéllel vagy telefonon vennék igénybe az általuk használt szolgáltatást, akkor 5000 ügyfél esetében generálódna 18 ezer font költség évente. A Looking Local Projekt eddigi eredményeinek ismertetése alapján nem értjük az alfejezet címét: „angol beteg” hiszen ez egy sikertörténetnek tűnik. A Looking Local végső soron egy innovatív helyhatóság egy városi tanács kezdeményezésére egy régiót szolgál ki, tehát egyrészt nem az egész országra kiterjedő hálózat. Másrészt, a használatához egy speciális, internet modemmel rendelkező dekóderre (set top box-ra) van szükség, hiszen az interaktivitás csak így biztosítható. Hiába oldják meg Angliában a teljes digitális átállást a műsorszórásban 2008-2012 között, ha a műsorvételhez szükséges dekóderek nem internet kompatibilisek, és ha a vezetékes internet csatlakozást is biztosító kábel TV háló-zatok részaránya alacsony. A digitális interaktív televízió beruházásigénye akkora, amit a műsor-szóró multik már nem adhatnak ingyen, pontosabban programcsomag preferenciákért cserébe. Tehát Angliában az interaktív tele-vízióra való tartalomfejlesztés az államilag külön finanszírozott projektek, és a média-tudományi kísérletek szakaszában van. A kezelés tehát tökéletes, csak későn érkezik; ezért nevezhetjük a helyzet diagnózisát „angol betegnek”.
1. Térkép A digitális átállás Angliában 20082012 között13 2.2. A magyar „beteg”
Ez a(z) http://en.wikipedia.org/wiki/Digital_terrestrial_television_in_the_United_Kingdom Google által tárolt változata. Ez egy pillanatfelvétel, ahogyan az oldal megjelent a következő időpontban: 2011. máj. 25. 12:45:53 GMT. 13
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
9
Magyarországon a digitális átállás törvényben14 meghatározott időpontját (2011. december 31.) a jelenlegi helyzet szerint 2014. december 31-ig hosszabbították meg. Ugyanakkor a magyar lakások túlnyomó többsége – más országokkal ellentétben – be van kapcsolva egy-egy kábel TV hálózatba. Ez előny. A digitális dekóderek még nem terjedtek el, ez is előny lenne, pont azért, hogy ne 2014 után, a digitális átállás után váljon szükségessé – mint az „angol beteg” esetében – a dekóderek cseréje a TV kétirányú interaktivitása és az internet elérése érdekében. A magyar e-közigazgatási kutatás – mint az a bevezetésből kitűnik – elég hamar rámozdult a TV igazgatási tartalomfejlesztés témájára, ez is előny. Amiért mégis „magyar betegről” kell beszélnünk, annak oka az, hogy a multinacionális műsorszórók nálunk sem engedhetik meg maguknak az internet modemmel ellátott dekóderek ingyenes osztogatását. Tehát, akárcsak Angliában, itt is a legolcsóbb, az interaktivitást kihasználni képtelen készülékek elterjedése várható. S a multiknak igen jó üzlet lesz pár év elteltével a digitális TV interaktivitásának kihasználása céljából az „okos” dekóderek gyártása, forgalmazása. Amint látjuk, a társadalmi hasznosságot ismét felülírja a multinacionális cégek rövidtávú üzleti érdeke. Ezért beteg a „magyar beteg” is, s nem azért, mert eltolódott a digitális átállás határideje. 2.2.1. A magyarországi televíziós piac15 A 14 legnagyobb magyarországi műsorterjesztő16 hálózatában, 2011. márciusban 1,479 millióra nőtt a digitális televíziózásra előfizető háztartások száma. Ez az adat a televíziós piac mintegy 80-85 százalékát fedi le. Az Nemzeti Hírközlési Hatóság becslése, illetve korábbi felmérése szerint a mintegy 3,8 millió magyarországi háztartás közül közel 3 millióban van valamilyen előfizetéses televíziós szolgáltatás. A fennmaradó 800 ezer háztartásban a tető- vagy szobaantennával szabadon fogható analóg és digitális földfelszíni sugárzású műsorokat, vagy ingyenesen elérhető műholdas adásokat néznek. A 14 nagy szolgáltató 2011. január végén összesen 2 695 785 előfizetést tartott nyilván, amiből 1 479 520 digitális előfizetés volt. Az összes digitális előfizetésen belül 2011. márciusban 1 805 240 volt a kábeltelevízióra és IpTV-re előfizetők együttes száma, és ez az adat az elmúlt években folyamatos növekedést mutat. Ha a 328 városban tekintjük a lakások számát és a kábel TV hálózatba bekötött lakások számát, akkor összesen csak 14 olyan városi rangú település van, ahol nincsen vagy elenyészően kevés (100 alatti) a bekötött lakások száma. (Lásd 1. melléklet.) Ez azt jelenti, hogy a városok – egyeztetve az elérhetőséggel, lakosságszámmal és a működő okmány-
2007. évi LXXIV. törvény a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól Forrás: Nemzeti Hírközlési Hatóság http://www.hfjk.nhh.hu/index.php?id=hirek&arch=30 Google által tárolt változata. Ez egy pillanatfelvétel, ahogyan az oldal megjelent a következő időpontban: 2011. máj. 29. 12:35:10 GMT. 16 Magyar Telekom Nyrt., Invitel Zrt., UPC Kft., FiberNet Zrt., DIGI Kft., PR TELEKOM Zrt., Zelka Zrt., TARR Kft., TvNetWork Nyrt., ViDaNet Zrt., PARISAT Kft., RubiCom Zrt., Antenna Hungária Zrt. és HD Platform Kft. 14 15
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
10
irodai, valamint egyéb államigazgatási intézmény-hálózattal, ez utóbbi esetében különös tekintettel az illetékességi területek közötti átfedések kiküszöbölésével –, alkalmasok lehetnek járási székhely szerepkörre. Mint az 1. sz. mellékletből szintén kitűnik, lakásállományuk átlagosan 58,70 %-ban van bekötve egy-egy vezetékes TV hálózatba. Feltételezhető, hogy az ilyen helyeken működik helyi TV stúdió is. Mivel Magyarországon jelenleg 300 televíziós műsorelosztó cég működik (amelyből csak 14 a nagy területeket lefedő cég), ez azt jelenti, hogy a technológiai infrastruktúra a t-government célú alkalmazásokra készen áll. Az 1. sz. mellékletben a Nemzeti Hírközlési Hatóság VÁTI által feldolgozott 2009. évi adataiból következik, hogy városonként a lakásállomány összességében 2 936 066, s ebből egy-egy kábel televízió hálózatra csatlakozott lakások száma 1 723 330, azaz 58,7 %. 2.2.2. Közszolgálati televíziós tartalomfejlesztés Az E-Government Kutatócsoport 2009. évi tartalomfejlesztésében a DiTV Kft-vel közösen a t-government és a t-business szempontjából minta értékű munkameneteket dolgozott ki, melyek egy saját fejlesztésű, internet kompatibilis set top box-szal bármilyen régi típusú televíziós készülékhez csatlakoztatva információt tudott letölteni a képernyőre egy internetes weboldalról, s üzeneteket tudott a TV képernyőn generálni és küldeni a weboldalra. Négyféle interaktív ügymenetet dolgozott ki a Kutatócsoportunk: egy államigazgatásit (okmányirodai vállalkozással kapcsolatos ügymenet); egy közszolgáltatásit (gázóra leolvasást); valamint két t-business ügymenetet annak illusztrálására, hogy az interaktív televíziós hálózatok helyi tartalom-aggregátorai üzleti tevékenységgel biztosíthatják a rendszer fenntarthatóságát; annál is inkább, mert a digitális átállásról rendelkező törvény kötelezi a szolgáltatót, hogy önkormányzati, helyhatósági tartalmak elosztására egy-egy multiplex csatornát térítésmentesen biztosítaniuk kell. A t-business ügymenetek egyike egy ingatlanpiaci ügymenetet, a másik egy pizza rendelést tartalmaz. Az interaktív helyi reklámban igen jelentős üzleti haszon rejlik, akárcsak a helyi jelentőségű szolgáltatások interaktív televízión megjelenő igénybevételi, tájékoztatási funkciójában, ahogy azt a következő oldalakon látni fogjuk.
11
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
T-Government: államigazgatási ügyintézés (tartalomfejlesztési példa)
8. Ábra. Lépjünk rá a helyi önkormányzat csatornájára
9. Ábra. Válasszuk ki az önkormányzati ügyintézést
10. Ábra. Válasszuk az okmányirodát
11. Ábra. Válasszuk a vállalkozói igazolványt.
12. Ábra. 13. Ábra. Válasszuk a vállalkozói igazolvány megszünte- Gépeljük be a kért adatokat. tése opciót.
12
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
14. Ábra. Válasszunk időpontot.
15. Ábra. A hivatal munkaállomásán megjelennek az adataink.
16. Ábra. 17. Ábra. Visszaigazolást és információt kapunk az ügy- Lépjünk be az önkormányzati csatornába menetről.
18. Ábra. Válasszuk a közüzemi fogyasztást.
19. Ábra. Válasszuk a gázóraállás bejelentést.
13
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
T-Government: közszolgáltatás (tartalomfejlesztési példa)
20. Ábra. 21. Ábra. Az ábra alapján gépeljük be az ügyfél azonosító Az ábra alapján gépeljük be az óraazonosító kókódunkat. dunkat.
22. Ábra. Gépeljük be a gázóra állását.
23. Ábra. Beküldés előtt visszaigazolást kapunk a beküldendő adatokról.
24. Ábra. 25. Ábra. Az automatikusan generált válaszBeküldött adataink megjelennek a gázszolgálta- üzenet és információ megérkezik a TV készülé-
14
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
tó munkaállomásán. künkre. T-Business: a fenntarthatóság garanciája (tartalomfejlesztési példa)
26. Ábra. Lépjünk be a helyi önkormányzat csatornájába.
27. Ábra. Válasszuk az üzleti szolgáltatások menüpontot.
28. Ábra. Válasszuk az ingatlankereskedelem opciót.
29. Ábra. Válasszuk a családi ház menüpontot.
30. Ábra. Válasszuk a 20-40 milliós árkategóriát.
31. Ábra. Válasszuk a „megnézem” ikonnal a Csillaghegy
15
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
kód: 1/129-et.
32. Ábra. Válasszuk az „érdekel” menüpontot.
33. Ábra. Gépeljük be a kért adatokat.
34. Ábra. 35. Ábra. Adataink megjelennek az illetékes ingatlanos Lépjünk be a helyi önkormányzati TV csatornámunkaállomásán. ba
16
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
36. Ábra. 37. Ábra. Válasszuk ismét az üzleti szolgáltatások menü- Válasszuk az étterem, házhozszállítás opciót. pontot.
38. Ábra. Válasszuk a pizzériák, házhozszállítás opciót.
39. Ábra. Válasszuk a Don Pepe, Békásmegyer menüpontot.
40. Ábra. Válasszunk a „kérem” ikonnal a ma- 41. Ábra. gyarosból 1-et, a gyümölcsösből 2-őt. Gépeljük be a kért adatainkat, és a „megrende-
17
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
lem” ikonnal küldjük el.
42. Ábra. 43. Ábra. A pizzéria munkaállomásán időbéVisszaigazolást kapunk az elküldött rendelés- lyegzővel megjelenik a rendelésünk. ről. 3. Járás: mikro-regionális államigazgatás 3.1. A járások körvonalazása A Nemzeti Közigazgatási Intézet 2011-ben kezdte el menedzselni azokat a vizsgálatokat, melyek célja tudományos igénnyel körvonalazni a 2013-ban bevezetendő járási igazgatási rendszer területi beosztását. A régi – új járási székhelyek és az ellátási körzetek kijelölésének néhány szempontja: - a régi, 1983 előtt létező járási beosztás felülvizsgálata; - a statisztikai kistérségek alkalmassági vizsgálata; - az okmányirodai és az okmányirodákkal már területi átfedés szempontjából szinkronizált államigazgatási feladatellátó körzetek vizsgálata; - a körjegyzőségek működési területeinek elemzése; - elérhetőség; - a közigazgatásban dolgozó köztisztviselők véleményének meghallgatása és feldolgozása on-line kérdőíves módszerrel. Jelen tanulmány aktuális és időszerű célja az előző fejezetben tárgyalt t-government aspektusának és jelentőségének felvillantása ezen a téren, mert – amint az várható volt – a járási körzethatárok kijelölésének vizsgálatánál mind a kutatók, mind a megrendelő állam képviselői megfeledkeznek az elektronikus igazgatásszervezésben rejlő lehetőségekről, különös tekintettel az interneten túli mobil és televíziós eszközökről. A járások újra-kialakítása elválaszthatatlan az önkormányzati reformtól. Az önkormányzati törvény felülvizsgálatára 20 év után most nyílt először érdemi, 2/3-os lehetőség. A jelenlegi, 3154 települési önkormányzathoz tartozó 1515 polgármesteri hivatal rendszere ugyanis sem méretgazdaságossági, sem költséghatékonysági szempontból nem nevezhető célszerűnek. Ésszerű reformnak látszik az a kormányzati szándék, hogy
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
18
a közigazgatáson belül megpróbálják szétválasztani a kifejezetten a helyi képviselőtestület kompetenciájához tartozó önkormányzati feladatokat, és az állam kompetenciájához tartozó államigazgatási szolgáltatásokat. Mivel az önkormányzatiság alapelve nem sérülhet, az önkormányzati testületek mellett továbbra is működne egy polgármesteri, vagy testületi, helyi titkárság; a jegyző viszont körzetközponti funkciókat látna el, kifejezetten az igazgatási feladatokra koncentrálva az újjászerveződő járási hivatalokban. Mindezt természetesen úgy kell végrehajtani, hogy az állampolgárok ne azt érezzék, hogy a reform során elvettek tőlük valamit, hanem, hogy kapnak valamit. Ha azonban a járási rendszer kialakításának a vizsgálati szempontjait tekintjük (régi beosztás, statisztikai kistérség, okmányiroda, körjegyzőség, vélemény-integráció) ez nagyon nehéz feladat lesz. Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a helyhatósági hivatalok akkor működnek legkevésbé veszteségesen, ha az ellátó körzet lakossága nem kevesebb, mint 30 ezer fő.17 Ha ebből indulunk ki, akkor a magyarországi járási hivatalok számát 330-ban lehetne maximalizálni. Ezt az opciót támogatja az a tény, hogy jelenleg 328 városi rangú településünk van. A településtanban a városi kritériumok között legfontosabb az, hogy központi funkciója legyen a településnek, vagyis olyan szolgáltatásokat nyújtson, amelyeket a környező települések lakossága is igénybe vesz. Ez feltételezi azt a kritériumot, hogy a városnak vonzáskörzettel kell, hogy rendelkezzen. Ha rendelkezik vonzáskörzettel, akkor alkalmas – többek között – igazgatási feladatellátásra is a vonzáskörzetében. Kézenfekvő lenne, ha egy olyan GIS18 módszerrel körvonalaznák, amely egy bizonyos, pl. tömegközlekedési eszközökkel 30 vagy 60 percen belül elérhető körzeteket rajzol meg egyegy központból (lásd 1. térkép), s az így kirajzolt körzetekbe tartozó települések lakosságszámát 30 ezerben minimalizálja. Nyilván felső határra is szükség van a hivatali kompetencia szempontjából. Ez a magyarországi járásoknak megfelelő mikro-regionális szinten az Európai Unió területi statisztikai ajánlása19 szerint mintegy 150 ezer fő (1. táblázat). Ez egyben azt is jelenti, hogy a 35 db 30 - 150 ezer lakosú város járása csak korlátozott vonzáskörzetet láthat el, míg a 150 ezer feletti 4 város (Pécs, Szeged, Miskolc, Debrecen) valamint a budapesti kerületek „városi” járási hivatalai csak egy-egy települést vagy kerületet szolgálhatnának ki. A megyei jogú, nagyobb városok esetében az önkormányzat igazgatási tevékenysége – intézményi szinten – olyan mértékben integrálódott az államigazgatási feladatok közé, hogy valószínűleg nem lesz indokolható az önkormányzati és az államigazgatási szolgáltatások vegytiszta elkülönítése.
Koós – Lados 2008. GIS = Geographical Information System = térinformatikai rendszer 19 Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques 17 18
19
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
2. Térkép. Példa a térinformatika megjelenése a területi igazgatási egységek lehatárolásában: 30 – 323 perc között elérhető területek vasúton, átszállás nélkül, Budapestről (Forrás: Ferencz 2011) EU regioná- Alsó Felső lis szintek népességszám (millió) NUTS-1 ~3
~7
~ 0,8 ~ 0,15
~3 ~ 0,8
~ 0,03
~ 0,15
Makroregionális Régió MezoMegye, Megyei jogú város regionális MikroJárás regionális
~ 0,0001
~ 1-3
Település, kerület
NUTS-2 NUTS-3 LAU-1 (NUTS-4) LAU-2 (NUTS-5)
Földrajzi név, például: ország, nagyrégió
Regionális menzió
di-
metropolisz város
Helyi
1. Táblázat. A járás helye a közigazgatás területi szintjei között (NUTS = Nomenclature of the Units of Territorial Statistics; LAU = Local Administrative Unit. A NUTS-4-5 t ) Ha a jelenlegi 280 okmányirodai ellátó körzetet vesszük, egy okmányirodára Magyarországon (2011-ben) átlagosan 36 ezer lakos jut. Ez a békés megyei 22 ezres, és a budapesti 74 ezres átlag között mozog. Az okmányirodai (lakcímnyilvántartással, személyi igazolvánnyal, vezetői engedéllyel, útlevéllel, gépkocsi igazgatással és vállalkozásokkal kapcsolatos) dokumentumigazgatás a leggyakrabban igénybevett és a lakossághoz legköze-
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
20
lebb álló szolgáltatás. A 30 – 150 ezres lakosságszám optimalizálásba azonban – a LAU-1 felső határát tekintve – belefér más államigazgatási hatósági feladatok ellátásának 30 ezres lakosságszámot meghaladó gyakorlata is, úgy, mint a rendőrségi, tűzoltósági, adóügyi, tisztiorvosi ellátó körzetek 60-80 ezres lakosságszáma is. Amikor a járási körzethatárok beosztását kell vizsgálni, nem kerülhető meg Bibó István elmélete, amelyben a közigazgatási területszervezés öt alapelvét határozza meg.20 1. A közigazgatási központ időben mért optimális elérhetősége vasúti és/vagy közúti közösségi közlekedéssel (2. Térkép). Az így kialakított közigazgatási területfelosztás elsősorban a hivatalok ügyfeleinek az érdekeit szolgálja. 2. Az igazgatási egységek arányos nagyságrendje egy adott szinthez tartozó területen élő lakosság számára utal. Ez azt jelenti, hogy ugyanahhoz a területi igazgatási szinthez tartozó egységek népességszámának – optimális esetben – hasonló nagyságrendűnek kellene lennie. Magyarországon pl. az I. világháború előtt egy megyéhez átlag 7 járás tartozott, melyek népességszáma is hasonló nagyságrendű volt21. Az így kialakított felosztás a területegységek igazgatási érdekét szolgálta a hatékony működtetés céljából. 3. Az igazgatási felosztás egységességének elve azt jelenti, hogy az állampolgár az állampolgár az ország bármely területén ugyanazt a közigazgatási szolgáltatást ugyanolyan szintű igazgatási központban veheti igénybe. Arra kell törekedni, hogy egy-egy térség polgárai lehetőleg ugyanazon igazgatási központban intézhessék ügyeiket. Ez az elv ismét az ügyfelek érdekeit szolgálja. 4. A közigazgatási egységek átfedés nélküli egymásba illeszkedésének elve a területi kormányzati egységek alapérdeke. (Lásd. 2. térkép.)
20 21
Bibó 1990. 1914-ben 63 megye és 438 járás volt.
21
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
3. Térkép. Az okmányirodák területi harmonizációjára vonatkozó javaslat, statisztikai kistérségek, építési, szociális és gyermekvédelmi igazgatási illetékességi területek egymáshoz illesztése (Forrás: Virág 2003) 5. További fontos alapelv az igazgatási súlypontok váltakozásának elve. Eszerint két, egymással alá-fölérendeltségi viszonyban álló igazgatási egység nem képviselhet azonos súlyú (erős vagy gyenge) pozíciót az igazgatási rendszerben.22. Magyarországon az elmúlt időszakokban ez az elv nem működött, és kérdéses, hogy a következő közigazgatási reform keretében sikerül-e megoldani 2013-ig (2. Táblázat).
Ország Régió Megye Járás Település
1971 előtt Erős Nincs Erős Közepes Gyenge
1971
1983
Erős Nincs Erős Gyenge Gyenge
Erős Nincs Erős Nincs Gyenge
1990 után Közepes Gyenge Gyenge Nincs Erős
2013 után Erős? Gyenge? Erős? Gyenge? Erős?
‘Ideális változatok Unitárius Föderális Erős Gyenge Gyenge Erős Erős Gyenge Gyenge Erős Erős Gyenge
2. Táblázat. A magyar területi igazgatási szintek változása és állapota az igazgatási súly (intenzitás) szempontjából A járás bevezetése tehát minden szempontból indokolt. A területi beosztás kérdése az elérhetőségen és az optimális lakosságszámon kívül illeszkedhet az államigazgatási fel-
Igazgatási súly = közigazgatási munkafolyamatok száma, közszolgáltatási és regionális, vagy helyi kormányzati feladatok.
22
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
22
adatokat ellátó, jelenleg működő intézményekhez, ami megkívánja az okmányirodai, adóigazgatási, rend- és környezetvédelmi, stb. illetékességi területek határainak összehangolását. Mindez olyan feladat, amely könnyen megoldható a GIS, vagyis a modern térinformatika eszközeivel. Hátra van azonban egy politikailag nem elhanyagolható aspektus. A járási hivatalok bevezetése mindenképpen a jelenlegi polgármesteri hivatalok számának a drasztikus csökkentésével jár; mintegy 1200 hivatal igazgatási funkciója szűnik meg, vagy csökken erősen. Nehéz feladat a kormányzati kommunikáció részére 1200 intézmény bezárásának magyarázat, miközben a járások létrehozásának az indoka az volt, hogy közelebb kell vinni az emberekhez a közigazgatást, s mindenkit „befogadó” (uniós megfogalmazásában: inclusive) közigazgatásra van szükség. A megoldás nem az 1200 hivatal bezárásának magyarázata kellene, hogy legyen, hanem azt kellene kommunikálni, hogy a reform két-három millió új hivatal megnyitását eredményezi. Ezeket az új hivatalokat a reform az emberekhez olyan közel helyezi el, amennyire csak lehetséges: mindenki TV készülékébe és mobiltelefonjába. Nyilvánvaló, hogy ezek a hivatalok virtuálisak lesznek, de ugyanakkor interaktívak és nem csak információ letöltésre, hanem valós ügyintézésre is alkalmasak, mégpedig a hét minden napján 24 órában. És itt lép a képbe az eddig negligált digitális interaktív televízió közigazgatási tartalomfejlesztése, amit a 2. fejezet ismertet az angol alkalmazásokon és magyar fejlesztési példákon át. 3.2. A televízió és a járás A közigazgatás modernizációjával összefügg a hálózatosodás (networking). A magyar regionális tudományok atyja, Enyedi György akadémikus mondta még az internet teljes térhódítása előtt egyik előadásán: „aki rajta van a hálózaton, az a központban van akkor is, ha fizikailag több száz kilométerre van a központtól; aki pedig nincsen rajta a hálózaton, az végtelen távolságra kerül a központtól akkor is, ha fizikailag a központban van.” S ezen a hálózaton nem a MÁV, vagy a VOLÁN szállítja az utasokat, hanem az adat, az információ, valamint maga az állampolgár, az ügyfél mozog, mégpedig fénysebességgel. Természetesen az információs szupersztrádát használó állampolgár – akárcsak a hivatal – jelen esetben virtuális. Az idén bemutatott eEurope 2020 akcióterv23 az elektronikus közigazgatás két fontos kritériumaként említette a közigazgatás „befogadó” és „többcsatornás” jellegének erősítését. A befogadó azt jelenti, hogy a mindig újratermelődő24 digitális írástudatlan, „netless” társadalmi réteghez is el kell juttatni az információs szupersztrádát. Ők az időskorú népesség és a munkanélküliek hada, akiknek csak 8, ill. 12 %-a akar és tud használni inter-
http://www.lisboncouncil.net/publication/publication/65-an-action-plan-for-europe-2020-strategicadvice-for-the-post-crisis-world.html (Utolsó letöltés: 2011. május 15.) 24 Ezt Verebély Imre fejtette ki a Közigazgatási Reformprogramok Országos Szakmai Konferenciáján a Miskolci Egyetem Felnőttképzési Regionális Központjában 2009. március 31-én, egy olyan hozzászólásra reagálva, hogy a digitális szakadék és digitális írástudatlanság generációs probléma, ami idővel magától eltűnik. 23
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
23
netet. És ez nem csak magyarországi jelenség. Az információs szupersztrádának jelenleg három széles sávja, vagy csatornája van, amelyből nálunk a központilag vezérelt közigazgatási modernizáció – mind az elmúlt időszak kormányzatát, mind a jelenlegit tekintve – csak egyet tud és akar használni: az internetet („E-Government”). A BCE Közigazgatástudományi Karon működő E-Government Kutatócsoport több szakkönyvben25 manifesztált igyekezete ellenére az információs szupersztráda másik két sávján nehezen indul a közlekedés. 2005-től mintegy hat évig tartott, hogy a mobiltelefonra építkező középső sávban mára a magyar államigazgatásban megjelenjen annak a felismerése, hogy a mindenki zsebében ott lapuló infokommunikációs alapeszközt, a mobiltelefont is be lehet vonni a közigazgatásba. Ehhez immáron a Kar közigazgatási mesterszakán kötelező „M-Government” tantárgy is van (Mobil igazgatásszervezés). De a harmadik sávba – a digitális interaktív TV-be, amely végre biztosíthatná a befogadó, inkluzív jelleget is, mert a netless társadalom Magyarországon egyértelműen TV centrikus26 – még mindig „behajtani tilos” a magyar közigazgatásban. A „T-Government” lehetősége27 egyelőre a multik rövidtávú üzleti érdekeinek van alárendelve. Hiszen az egyszerű TV készüléket csak akkor lehetne interaktívan és internetként is használni, ha internet modemet is tartalmazó, s ezért a csatorna-csomagokhoz ingyen nem adható dekóderje lenne; ráadásul esetében értelmetlenné válna a nagy szolgáltatók jelenlegi IpTV üzletága is. Nyugat-Európában, ahol már megtörtént a digitális átállás a TV műsorszórásban, szintén olyan olcsó dekóderekkel látták el a TV készülékeket, amelyekkel nem vált lehetővé az internetes interaktivitásuk, s mostanában terjed csak az interaktív TV. Most, a digitális átállás küszöbén utolsóból első lehetett volna Magyarország az interaktív TV közigazgatási tartalomszolgáltatása tekintetében. De nem így történik; a multik utcájába „behajtani tilos” s mi is végigjárjuk a nyugat-európai zsákutcát, hogy majd évek múltán le kelljen cserélnünk a most olcsón beszerzett vagy ingyen kapott dekódereket az interaktivitást biztosító eszközökre; a multik bevételeit így hosszú távon előre biztosítva. Mi köze mindennek a járáshoz? Véletlenül nem csak 328 városunk van, hanem a 12 piacvezető műsorszóró cég mellett van mintegy 300 kisméretű városi kábel TV szolgáltatónk is. Ez egy gazdaságtalan rendszer egy 10 milliós országban, ha pl. a 80 milliós Németország 6 kábelszolgáltatóját vesszük. Az interaktív digitális TV közszolgálati tartalomfejlesztése helyi feladat, hiszen csak a helyi szolgáltatási tartalom érdekes a helyi lakosságnak. Erre a multi műsorszolgáltató nem szívesen vállalkozik és nem is tud, hiszen az ő gazdasági érdeke az, hogy minél több embernek nyújtsa ugyanazt a tartalmat. A 300 kábel TV társaság a városokhoz, a járási központokhoz csatlakozva olyan helyi műsort, tartalmat, szolgáltatást, közszolgáltatást, ügyintézést (T-Government-et) vihetne interaktív, befogadó módon közel az emberekhez, ami által az ország számára ez a jelenleg hátrányt jelentő szétdaraboltság – pl. német viszonylatban – behozhatatlan előnnyé lenne kovácsolható. Budai – Szakolyi 2004, Budai – Sükösd 2005, Tózsa – Budai 2006 Ságvári 2008. 27 Tózsa 2005, Jenei 2007, Tózsa – Hubert 2009, Tózsa 2010 25 26
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
24
4. Térkép. A 301 magyar televíziós műsorelosztó 2011-ben (Szerkesztette: Ferencz Viktória a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság adatai alapján) Tehát, amikor a járások földrajzi, igazgatási újraszervezéséről van szó, ma már nem csak a vasúti, közúti tömegközlekedési elérhetőségi időkkel és a hivatalnak a lakosságszámra vetített költséghatékonyságával kellene számolnia a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak, hanem azzal is, hogy az Unió 2020-ig előre vetített e-közigazgatási fejlesztéséhez illeszthető, olyan „triple play” helyi tartalmak jelenjenek meg a járás településein, amelyek a háromsávú információs szupersztrádán is járóképesek. Ez a három sáv: (1) az internet, (2) a mobiltelefon, és (3) a televízió.
Területi igazga- E-közigazgatási lábak, csatornák, ill. szupersztrádák tási szintek On-line PC alapú Mobil telefon (okos Televízió (digitális vezetékes és vezeték telefon, „smart phone” interaktív TV, web nélküli eszközök i-phone, SMS, MMS, TV, mobil TV, érintő(„internet”) WAP) alapú eszközök képernyős kiosk TV) Országos Regionális
25
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
Megyei Járási Helyi 3. Táblázat. A televízió alapú közigazgatási tartalmak illesztése a területi igazgatási szintekhez. Az eszköz-penetráció és a felhasználói hajlandóság28 alapján történő saját becslés. Felhasználói penetráció
Gyenge-közepes
Erős-közepes
Erős
A modern járások területi lehatárolásában tehát nem csak a tömegközlekedéssel gyors megközelíthetőség, a hivatalokhoz tartozó optimális népességszám, az intézményellátottság, hanem az információs társadalom három sávos szupersztrádája is alapkövetelmény kellene, hogy legyen. S a vezetékes internet, az „okos” mobiltelefon mellett kiemelkedően fontos kellene, hogy legyen a speciális közszolgálati, és a helyi társadalom építésében különösen nagy jövő előtt álló szupersztráda sáv: a helyi tartalomfejlesztő és műsorszóró, interaktív „televíziós” sáv, ill. az ehhez tartozó hálózat, mint infrastrukturális feltétel. A 2.2.2. fejezetben bemutatott tartalomfejlesztési javaslatok megvalósítása a jelenlegi kis városi kábel TV hálózatok infrastruktúráját hasznosítva – a járások számának megfelelő – helyi, közszolgálati tartalomfejlesztő ASP29 szolgáltatási rendszerek megjelenését eredményezné. Ezekkel a kormányzati kommunikáció nem azt közölhetné és magyarázhatná a (mindenkori) kormánypolitika szempontjából előnytelen módon, hogy a hivatali méretgazdaságosság és a költséghatékonyság jegyében bezárunk 1200 polgármesteri hivatalt; hanem azt, hogy a befogadó és többcsatornás közigazgatás bevezetése jegyében megnyitunk két és félmillió államigazgatási hivatalt minden tévékészülékkel rendelkező állampolgár otthonában. Erre az infrastruktúra adott, hiszen a digitális műsorszórási átállás 2014-nél tovább nem tolható, már így is Bulgáriával és Romániával karöltve az EU sereghajtói vagyunk. Amennyiben a digitális átállás idejére sikerülne kifejleszteni a 2.2.2. fejezetben tárgyalt és bemutatott tartalmakat, kiegészítve a 2.1. fejezetben bemutatott angliai Looking Local funkciókkal és működtetési tapasztalatokkal, valamint, ha ezt a tartalomfejlesztési feladatot EKOP jellegű pályázati rendszerben a helyi tartalom-aggregátor kábel TV társaságok előtt megnyitjuk, olyan t-government potenciál keletkezik 2014-re, amivel utolsókból elsők lehetünk Európában – jelen állás szerint. A helyi televíziók már elkezdték a tartalomfejlesztést, amely természetesen egyelőre helyi közösségépítő jellegű és nem közszolgálati. Az infrastruktúra – a kábelhálózat rendszer – rendelkezésre áll, egyedüli beKornhoffer Tünde kérdőíves felmérése alapján a XXIII. kerületi okmányirodában 2011. március – május között a megkérdezett nyugdíjasok 70 %-a, a megkérdezett munkanélküliek 95 %-a szívesen használna interaktív televíziót helyhatósági ügyintézéseihez, információ lekéréshez, időpontfoglaláshoz. 29 Application Service Provider = területi alkalmazás-szolgáltatást nyújtó 28
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
26
ruházás igény az internet modemes dekóder. Ennek van már olyan hazai fejlesztése, amely világszínvonalú az internet és a televízió konvergenciájában (44. ábra). Magyarországon van olyan ipari kapacitás (pl. Videoton), amely a dekóderek tömeges gyártását lehetővé teszi és az Unió fejlesztési forrásai is nyitottak az információs társadalom kiépítésének irányába mutató elképzelésekre.
44. Ábra. A magyar fejlesztésű dekóder, a Hybridbox30 alkalmazása.
Ez a(z) http://hybridbox.tv/ Google által tárolt változata. Ez egy pillanatfelvétel, ahogyan az oldal megjelent a következő időpontban: 2011. máj. 24. 23:39:32 GMT.
30
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
27
45. Ábra. A járási igazgatási körzeteket helyi és mikro-regionális igazgatási és önkormányzati tartalommal kiszolgáló ASP rendszer optimális hálózata a kábel TV (DVB-C = Digital Video Broadcasting Cable) VPN (Virtual Private Network) típusú hálózata. Az ügyfélszolgálat helye a Front Office, s a Back Office határozza meg a műsorszóró által közvetített igazgatási tartalmat.(STB = set top box, internet modemmel ellátott dekóder) 4. Összefoglalás -
-
A befogadó e-közigazgatás realizálása érdekében szükség van a társadalom digitálisan írástudatlan rétegeinek a bekapcsolására. A helyi közigazgatásban méretgazdaságossági és a költséghatékonysági megfontolásból ajánlatos lenne szétválasztani az önkormányzati feladatokat, amelyek továbbra is a képviselőtestület kompetenciájában maradnak; és az államigazgatási feladatokat, melyeket mikro-regionális szintre, vagyis az újra kialakítandó járásközpontokba kellene telepíteni. A járáshatárok kijelölésénél a hagyományos elérhetőség, népességszám, optimális ellátó körzet méret, intézményi adottságok mellett szükséges lenne a meglévő kábel TV hálózatokra a kis és a nagy műsorszórók területi érdekeltségeire is építeni.
28
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
-
-
-
-
-
-
A városok száma és a kis televíziós műsorszóró szervezetek száma azonos nagyságrendű, amit a járáshatárok kijelölésekor figyelembe kellene venni. Erre ti. nem tér ki a jelenleg folyó járáshatár-megállapító vizsgálat. A digitális interaktív televízióban rejlő potenciál képes bekapcsolni a digitálisan írástudatlan rétegeket az információs társadalomba. A szinte minden háztartásban jelen lévő (és 2014-től kötelezően digitális) televízió interaktivitásának a kihasználása nemzeti érdek lenne. Nemzetközi viszonylatban a szociális igazgatásra és a helyi közösségépítésre koncentráló angliai Looking Local tartalmakkal ellentétben kifejezetten igazgatási tartalmak megjelenésével Magyarország még mindig nemzetközi elsőséget élvezhetne. A járási reform bevezetésekor a kormányzati kommunikációt nagymértékben segíthetné, ha nem az eddigi polgármesteri hivatalok bezárására, hanem az új – és minden televízióval rendelkező háztartásban virtuálisan megjelenő – járási hivatalok megnyitására helyeződhetne a hangsúly. A digitális interaktív televízió közigazgatási, közszolgáltatási és helyi közösség-építő tartalomszolgáltatását a magyarországi szétaprózódott kábel TV szolgáltató hálózatok tudnák magukra vállalni, s ez olyan feladat lenne, amire a multinacionális cégek nem szívesen vállalkoznak (ti. néhány ezer, vagy csak néhány száz állampolgár számára helyi tartalmakat generálni). A helyi tartalom-generálók infrastruktúrája megvan; helyi tartalmat – híreket, képújságot, reklámokat – legtöbbjük már így is szolgáltat a városi tévék keretén belül. A televíziós interaktivitás olyan üzleti lehetőségeket nyit meg számukra (lásd 2.2.2. fejezet) amely a fenntarthatóságukat önkormányzati vagy állami segítség nélkül is biztosíthatja. Az angliai Looking Local projekt operációs tapasztalatait jól lehetne hasznosítani a tgovernment magyarországi megvalósításában. A t-government hazai tartalom-fejlesztésének koncepcióját tudományos módszertani kutatások már megalapozták (lásd 48. ábra).
46. Ábra. A t-government társadalmi létjogosultsága.
47. Ábra. A t-government fenntarthatósága
29
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
(t-business)
Tózsa 2005
Tózsa – Budai 2006
Jenei 2007
Tózsa – Hubert 2009
Tózsa 2010
48. Ábra. A magyarországi t-government alkalmazásokat megalapozó kutatásokat tartalmazó szakkönyvek. 5. Irodalom •
• • •
• • •
• •
Bibó I. 1990. Közigazgatási területrendezés és az 1971. évi Településhálózatfejlesztési Koncepció. In: Válogatott tanulmányok III. pp 3-143. Hungarológiai Alapkönyvtár. http://mek.niif.hu/02000-/02043/-html/index.html Budai B. (szerk.) 2002. E-Government, avagy kormányzati és önkormányzati kihívások az on-line demokrácia korában – Aula Kiadó, Budapest Budai B. – Szakolyi A. 2004. Interaktív önkormányzat – Mediprint Kiadó, Budapest Budai B. – Sükösd M. 2005. M-kormányzat M-demokrácia. Mobilkommunikáció a közigazgatásban, a politikában és a non-profit szektorban – Akadémiai Kiadó, Budapest Ferencz V. 2011. Gazdasági és közszolgáltatási folyamatok térbeli elemzése = EGovernment Tanulmányok XXXIV. kötet – E-Government Alapítvány, Budapest Jenei Á. 2007. Elektronikus média és közigazgatás = E-Government Tanulmányok XVI. kötet – E-Government Alapítvány, Budapest Koós B.– Lados M. 2008. Az önkormányzati méretnagyság és a közszolgáltatások méretgazdaságossági kérdései: európai modellek és hazai tapasztalatok. In: Függőben. Közszolgáltatás-szervezés a kistelepülések világában. (Kovács K – Somlyódiné Pfeil E. szerk.) Közigazgatási olvasmányok MKI – KSZKI Budapest, pp 45 – 96 Ságvári B. 2008. E-befogadás – Úton a digitális kormányzás felé – Demos konferencia CEU, Budapest, 2008. március 20. Tózsa I. (szerk.) 2005. T-Government, avagy digitális interaktív televíziózás a közigazgatásban = E-Government Tanulmányok VII. kötet – E-Government Alapítvány, Budapest
30
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
• • •
• •
Tózsa I. – Budai B. 2006. M-Government – T-Government. The Latest Technological Trend sin Public Administration. E-Government Alapítvány. Tózsa I. – Hubert O. 2009. A digitális TV közigazgatási tartalomfejlesztése = EGovernment Tanulmányok XXVII. kötet – E-Government Alapítvány, Budapest Tózsa I. (szerk.) 2010. T-Government Interactive TV in Public Administration. Panel Report during the 8th EuroITV Conference held in Tampere, Finland, 9th 11th June 2010. – Corvinus University of Budapest, DiTV Ltd – E-Government Foundation, Budapest Tózsa I. – Korompai A. – Ferencz V. 2011. A területi közigazgatás úton az információs társadalom felé = Új Magyar Közigazgatás (megjelenés alatt) Virág R. 2003. Központi igazgatás és kistérségi dekoncentráció. In: Ágh A. – Németh J. (szerk.) Kistérségi közigazgatás. Magyar Közigazgatási Intézet, IDEA Program.
1. sz. Melléklet A 328 városi rangú településen a kábeltelevíziós hálózatba kapcsolt lakások száma és részaránya A 70 % és az annál nagyobb részarány kiemelésre került. A melléklet célja annak a demonstrálása, hogy az évtized végén Magyarország járási szerepkörre (is) alkalmas városaiban az interaktív digitális televízió tartalomfejlesztésére (is) alkalmas hálózati infrastruktúra milyen százalékban áll készen az ügyfél oldalon. Eszköz tekintetében az internet modemmel ellátott dekóder (set top box) hiányzik; azzal a megjegyzéssel, hogy a digitális műsorszórásra történő átállás végső határidejéig minden háztartásnak, ahol jelenleg televízió van, rendelkeznie kell dekóderrel. Megnevezés
Abádszalók Abaújszántó Abony Ács Adony Ajka Albertirsa Alsózsolca Aszód Bábolna Bácsalmás Badacsonytomaj
Lakásállomány Kábeltelevíziós hálózat(db) ba bekapcsolt lakások száma 2100 127 1311 248 6165 3285 2671 1521 1471 694 12600 9641 4864 2755 1840 966 2427 1191 1366 898 3284 1233 1078 830
Százalék
6,05% 18,92% 53,28% 56,94% 47,18% 76,52% 56,64% 52,50% 49,07% 65,74% 37,55% 76,99%
31
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
Baja Baktalórántháza Balassagyarmat Balatonalmádi Balatonboglár Balatonföldvár Balatonfüred Balatonfűzfő Balatonkenese Balatonlelle Balkány Balmazújváros Barcs Bátaszék Bátonyterenye Battonya Békés Békéscsaba MJV Bélapátfalva Beled Berettyóújfalu Berhida Biatorbágy Bicske Biharkeresztes Bodajk Bóly Bonyhád Borsodnádasd Budakalász Budakeszi Budaörs Budapest Bük Cegléd Celldömölk Cigánd Csanádpalota Csenger Csepreg Csongrád
16049 1207 6738 4209 2797 1181 5686 1907 1680 2308 2497 6697 4522 2569 5826 3099 8269 29349 1159 1105 6326 2043 4229 4009 1657 1484 1529 5600 1385 3656 5396 10475 889757 1623 15825 4761 1168 1680 1926 1274 8545
8924 669 4094 2763 925 644 4731 1474 820 719 95 2408 1679 1743 2545 19 3987 18760 689 604 1862 1172 2213 1995 849 904 1148 4148 503 2270 2757 5874 557189 1155 6157 3672 422 536 758 729 3584
55,60% 55,43% 60,76% 65,65% 33,07% 54,53% 83,20% 77,29% 48,81% 31,15% 3,80% 35,96% 37,13% 67,85% 43,68% 0,61% 48,22% 63,92% 59,45% 54,66% 29,43% 57,37% 52,33% 49,76% 51,24% 60,92% 75,08% 74,07% 36,32% 62,09% 51,09% 56,08% 62,62% 71,16% 38,91% 77,13% 36,13% 31,90% 39,36% 57,22% 41,94%
32
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
Csorna Csorvás Csurgó Dabas Debrecen MJV Demecser Derecske Dévaványa Devecser Dombóvár Dombrád Dorog Dunaföldvár Dunaharaszti Dunakeszi Dunaújváros MJV Dunavarsány Dunavecse Edelény Eger MJV Elek Emőd Encs Enying Ercsi Érd MJV Esztergom Fehérgyarmat Felsőzsolca Fertőd Fertőszentmiklós Fonyód Fót Füzesabony Füzesgyarmat Gárdony Göd Gödöllő Gönc Gyál Gyomaendrőd
4262 2391 2111 6043 90124 1525 3331 3288 1883 8400 1484 5012 4047 7574 15183 22841 2473 1717 3574 25353 1997 1986 2282 2604 3153 22226 12019 3254 2242 1440 1472 2596 6358 3079 2416 3752 6748 12173 951 8231 6484
3118 936 1321 3837 59795 1 1563 844 1255 5528 7 3458 2204 5196 11271 19237 1037 416 2539 17578 1362 476 1142 902 871 13247 7716 1549 1342 997 1166 683 4345 983 1584 1291 4268 7012 504 5044 1195
73,16% 39,15% 62,58% 63,49% 66,35% 0,07% 46,92% 25,67% 66,65% 65,81% 0,47% 68,99% 54,46% 68,60% 74,23% 84,22% 41,93% 24,23% 71,04% 69,33% 68,20% 23,97% 50,04% 34,64% 27,62% 59,60% 64,20% 47,60% 59,86% 69,24% 79,21% 26,31% 68,34% 31,93% 65,56% 34,41% 63,25% 57,60% 53,00% 61,28% 18,43%
33
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
Gyömrő 5722 Gyöngyös 14453 Gyönk 704 Győr MJV 55787 Gyula 13656 Hajdúböszörmény 12393 Hajdúdorog 3580 Hajdúhadház 4221 Hajdúnánás 7078 Hajdúsámson 4199 Hajdúszoboszló 10586 Hajós 1420 Halásztelek 3290 Harkány 1814 Hatvan 9007 Herend 1293 Heves 4180 Hévíz 3652 Hódmezővásárhely MJV 19673 Ibrány 2380 Igal 579 Isaszeg 3651 Izsák 2906 Jánoshalma 4477 Jánossomorja 2184 Jászapáti 3670 Jászárokszállás 3732 Jászberény 11819 Jászfényszaru 2617 Jászkisér 2262 Kaba 2373 Kadarkút 981 Kalocsa 7742 Kaposvár MJV 28072 Kapuvár 4362 Karcag 8237 Kazincbarcika 12626 Kecel 3786 Kecskemét MJV 46494
3211 9269 443 40924 9038
56,12% 64,13% 62,93% 73,36% 66,18%
3436 87 64 3924 963 2806 740 972 1269 4854 656 927 2189
27,73% 2,43% 1,52% 55,44% 22,93% 26,51% 52,11% 29,54% 69,96% 53,89% 50,73% 22,18% 59,94%
5998 675 302 2173 1627 1546 1577 1308 1083 8602 1215 661 435 464 4379 20392 1828 3304 10560 1820 23032
30,49% 28,36% 52,16% 59,52% 55,99% 34,53% 72,21% 35,64% 29,02% 72,78% 46,43% 29,22% 18,33% 47,30% 56,56% 72,64% 41,91% 40,11% 83,64% 48,07% 49,54%
34
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
Kemecse Kenderes Kerekegyháza Keszthely Kisbér Kisköre Kiskőrös Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskunmajsa Kistarcsa Kistelek Kisújszállás Kisvárda Komádi Komárom Komló Kozármisleny Körmend Körösladány Kőszeg Kunhegyes Kunszentmárton Kunszentmiklós Lábatlan Lajosmizse Lengyeltóti Lenti Létavértes Letenye Lőrinci Maglód Mágocs Makó Mándok Marcali Máriapócs Martfű Martonvásár Mátészalka Medgyesegyháza
1681 2013 2752 9952 2182 1226 6783 14684 12221 5451 3926 3410 4769 6937 2603 8260 11221 2041 5085 2038 4625 3395 3975 3545 2096 4903 1241 3396 2735 1626 2317 3999 972 11433 1490 4984 729 2924 1960 7034 1870
215 20 969 6948 845 88 3669 4542 7819 883 1716 1006 615 2079 653 6430 6932 831 5085 841 3148 259 2285 458 1563 621 326 2598 360 1087 953 2396 724 4767 0 3152 276 1385 571 4227 806
12,79% 0,99% 35,21% 69,82% 38,73% 7,18% 54,09% 30,93% 63,98% 16,20% 43,71% 29,50% 12,90% 29,97% 25,09% 77,85% 61,78% 40,72% 100,00% 41,27% 68,06% 7,63% 57,48% 12,92% 74,57% 12,67% 26,27% 76,50% 13,16% 66,85% 41,13% 59,91% 74,49% 41,70% 0,00% 63,24% 37,86% 47,37% 29,13% 60,09% 43,10%
35
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
Mélykút Mezőberény Mezőcsát Mezőhegyes Mezőkeresztes Mezőkovácsháza Mezőkövesd Mezőtúr Mindszent Miskolc MJV Mohács Monor Mór Mórahalom Mosonmagyaróvár Nádudvar Nagyatád Nagybajom Nagyecsed Nagyhalász Nagykálló Nagykanizsa MJV Nagykáta Nagykőrös Nagymányok Nagymaros Nyékládháza Nyergesújfalu Nyíradony Nyírbátor Nyíregyháza MJV Nyírlugos Nyírmada Nyírtelek Ócsa Orosháza Oroszlány Ózd Őriszentpéter
2918 4621 2493 2900 1757 2958 7546 7814 3182 75871 8733 6506 5661 2620
672 2633 216 1676 10 1695 996 2593 1889 52503 5386 4132 4121 1182
23,03% 56,98% 8,66% 57,79% 0,57% 57,30% 13,20% 33,18% 59,37% 69,20% 61,67% 63,51% 72,80% 45,11%
12724 3736 5094 1154 2396 1969 3660
9034 332 3816 89 550 1080 1323
71,00% 8,89% 74,91% 7,71% 22,95% 54,85% 36,15%
21779 5036 10440 923 1807 1757 2903 2802 4769 50747 1228 1575 2563 3261 14073 7907 14939 530
15119 2511 2320 677 825 868 1721 338 2890 28162 0 0 0 1691 5244 6271 7590 1
69,42% 49,86% 22,22% 73,35% 45,66% 49,40% 59,28% 12,06% 60,60% 55,49% 0,00% 0,00% 0,00% 51,86% 37,26% 79,31% 50,81% 0,19%
36
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
Örkény Pacsa Paks Pálháza Pannonhalma Pápa Pásztó Pécel Pécs MJV Pécsvárad Pétervására Pilis Pilisvörösvár Polgár Polgárdi Pomáz Pusztaszabolcs Putnok Püspökladány Rácalmás Ráckeve Rakamaz Rákóczifalva Répcelak Rétság Rudabánya Sajóbábony Sajószentpéter Salgótarján MJV Sándorfalva Sárbogárd Sarkad Sárospatak Sárvár Sásd Sátoraljaújhely Sellye Siklós Simontornya Siófok Solt
1729 711 8269 421 1309 13304 4119 4919 70045 1485 924 4056 4613 3376 2092 5821 2232 2600 5982 1417 3762 1894 2185 1061 1151 1152 1144 4585 18286 3081 5096 4330 5394 6228 1398 6889 1160 4013 1879 11979 3001
851 204 6624 245 646 9874 2513 2829 42736 1006 228 2163 1885 757 1164 2640 807 1241 1959 836 1495 375 393 929 237 729 742 3165 11352 1673 2239 908 3735 4345 726 4003 349 2097 835 6997 1639
49,22% 28,69% 80,11% 58,19% 49,35% 74,22% 61,01% 57,51% 61,01% 67,74% 24,68% 53,33% 40,86% 22,42% 55,64% 45,35% 36,16% 47,73% 32,75% 59,00% 39,74% 19,80% 17,99% 87,56% 20,59% 63,28% 64,86% 69,03% 62,08% 54,30% 43,94% 20,97% 69,24% 69,77% 51,93% 58,11% 30,09% 52,26% 44,44% 58,41% 54,62%
37
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
Soltvadkert Sopron MJV Sümeg Szabadszállás Szarvas Százhalombatta Szécsény Szeged MJV Szeghalom Székesfehérvár MJV Szekszárd MJV Szendrő Szentendre Szentes Szentgotthárd Szentlőrinc Szerencs Szigethalom Szigetszentmiklós Szigetvár Szikszó Szob Szolnok MJV Szombathely MJV Tab Tamási Tápiószele Tapolca Tata Tatabánya MJV Téglás Tét Tiszacsege Tiszaföldvár Tiszafüred Tiszakécske Tiszalök Tiszaújváros Tiszavasvári Tokaj
3369 25432 2544 3083 7538 7238 2534 76686 3921
980 19042 1660 1524 4288 3834 1525 59700 1274
29,09% 74,87% 65,25% 49,43% 56,89% 52,97% 60,18% 77,85% 32,49%
43135 14951 1458 9597 12777 3346 2541 3872 5366 11785 4324 2214 1107 33991 33978 1931 3753 2442 6870 9500 30199 2342 1469 2097 4735 5292 5219 2264 7052 4569 1710
32818 11407 820 4334 7719 2395 590 880 3387 7348 1435 1267 138 18863 23810 1317 2018 1020 4160 7660 23255 907 626 284 1967 1985 1458 87 4537 1955 321
76,08% 76,30% 56,24% 45,16% 60,41% 71,58% 23,22% 22,73% 63,12% 62,35% 33,19% 57,23% 12,47% 55,49% 70,07% 68,20% 53,77% 41,77% 60,55% 80,63% 77,01% 38,73% 42,61% 13,54% 41,54% 37,51% 27,94% 3,84% 64,34% 42,79% 18,77%
38
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
Tolna 4488 Tompa 2081 Tótkomlós 2953 Tököl 3742 Törökbálint 4535 Törökszentmiklós 8992 Tura 2977 Túrkeve 4001 Újfehértó 5009 Újkígyós 2252 Újszász 2560 Üllő 4122 Vác 14305 Vaja 1173 Vámospércs 2150 Várpalota 8541 Vásárosnamény 3332 Vasvár 1929 Vecsés 7696 Velence 2142 Vép 1176 Veresegyház 5340 Veszprém MJV 26193 Vésztő 3070 Villány 1012 Visegrád 718 Záhony 1805 Zalaegerszeg MJV 25620 Zalakaros 938 Zalalövő 1270 Zalaszentgrót 3059 Zamárdi 1058 Zirc 2676 Zsámbék 1668 ÖSSZESEN 2 936 066 Forrás: VÁTI, TEIR 2011 (NHH)
3783 878 806 1148 2294 2584 952 312 379 1232 977 2378 9755 751 686 6952 1673 1085 5475 243 589 3542 22651 1015 461 233 421
84,29% 42,19% 27,29% 30,68% 50,58% 28,74% 31,98% 7,80% 7,57% 54,71% 38,16% 57,69% 68,19% 64,02% 31,91% 81,40% 50,21% 56,25% 71,14% 11,34% 50,09% 66,33% 86,48% 33,06% 45,55% 32,45% 23,32%
21242 649 747 702 613 2220 427 1 723 330
82,91% 69,19% 58,82% 22,95% 57,94% 82,96% 25,60% 58,70%
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
39
